Az ülések szó szerinti jegyzőkönyve

2010. október 6., Szerda - Brüsszel

14. A külső határok átlépésekor vízumkötelezettség alá eső harmadik országbeli állampolgárok országainak felsorolása (vita)

  Elnök. – A következő napirendi pont Fajon asszony jelentése az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság nevében a külső határok átlépésekor vízumkötelezettség alá eső, illetve az e kötelezettség alól mentes harmadik országbeli állampolgárok országainak felsorolásáról szóló 539/2001/EK rendelet módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról (COM(2010)0256 – C7-0134/2010 – 2010/0137(COD)) (A7-0256/2010).

  Tanja Fajon , előadó. – (SL) Elnök úr, az Európai Bizottság képviselői, Malström biztos asszony, a Tanács képviselői, és természetesen, hölgyeim és uraim! Most igyekszem négy percben, szükség esetén pedig a végén még két percben kifejteni a mondandómat.

Albánia és Bosznia-Hercegovina minden feltételt teljesített, és készen áll a vízumliberalizációra. Ezt az Európai Bizottság megerősítette, ahogy múlt héten mi is egyetlen ellenszavazat nélkül megerősítettük az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottságban. Jogos az albán és bosznia-hercegovinai közvélemény várakozása, hogy holnap zöld utat kapjanak a tisztelt Háztól – valóban meg is érdemlik.

Szeretettel köszöntöm Bosznia-Hercegovina külügyminiszterét, Sven Alkalaj urat, valamint az albán parlament elnökét, Jozefina Topalli asszonyt, akik a karzaton ülve nagy figyelemmel hallgatják ezt a vitát. Ideje, hogy jelezzük e két országnak: készen állunk, mivel Önök is teljesítették a feltételeket. Lebontjuk a nyugat-balkáni országokat tőlünk túl hosszú ideig elválasztó vízumfalakat.

Hosszú ideig küzdöttünk közös célunk eléréséért, és köszönetet szeretnék mondani a folyamat valamennyi résztvevőjének, különösen az Európai Bizottságnak és a Tanácsnak. Örülök, hogy ebben hazám, Szlovénia is nagyon fontos szerepet tölthetett be.

A bosznia-hercegovinaiak és az albánok számára az Európai Unió néha a ténylegesnél sokkal távolabbinak tűnik. A vízumliberalizációval jelentős lépést teszünk előre a népeink közötti bizalomépítés, valamint a teljes jogú tagsághoz még szükséges, sürgős reformok végrehajtásának útján.

Mind Albánia, mind Bosznia-Hercegovina biztonságossá tette határait, biometrikus útlevelet vezetett be, továbbá jelentős lépéseket tett a korrupció és a szervezett bűnözés elleni küzdelem terén.

Leírhatatlan volt az érintettek öröme tavaly, amikor az Európai Unió megszüntette a Macedónia Volt Jugoszláv Köztársasággal, Szerbiával és Montenegróval szembeni vízumkötelezettséget. Ez logikus lépés volt, hiszen a nyugat-balkáni állampolgárok mintegy húsz évvel korábban is vízum nélkül utazhattak nyugatra. Számomra úgy tűnik, ez nem egyszerűen csak diplomáciai ajándék. Most már kötelességünk, az Európai Unió kötelessége, hogy teljesítsük az ígéretünket. A szavahihetőségünk, az Európai Unió hitelessége forog itt kockán.

Szabadjon Önöket emlékeztetnem, hogy tavaly novemberben maga a Parlament és az Európai Tanács vállalta, hogy gyorsított eljárásban foglalkozik Albánia és Bosznia-Hercegovina vízumliberalizációjával, amint e két ország teljesíti a feltételeket.

Jelentésem támogatására kérem hát Önöket, hogy valóban pozitív üzenet küldhessünk mindkét országnak. Népeik jobban megérdemlik ezt, mint valaha, és hiszem, hogy európai kormányaink nagyon rövid időn belül követni fogják a lépésünket.

Hölgyeim és uraim, a Bizottság és a Tanács képviselői! Tegyünk még némi erőfeszítést, hogy tovább menjünk egy lépéssel: adjunk lehetőséget az albán és bosznia-hercegovinai állampolgároknak, hogy már a katolikus karácsony előtt, azaz az idei év vége előtt szabadon utazhassanak, és az ünnepek alatt meglátogathassák rokonaikat, barátaikat. Ezt tavaly Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság, Szerbia és Montenegró esetében is megtettük, és én hiszem, hogy van bennünk elég akarat ahhoz, hogy idén ugyanígy járjunk el.

Végül annyit szeretnék még ehhez hozzátenni, hogy a holnapi „igen” szavazatunk a Parlamentben a két ország, Bosznia-Hercegovina és Albánia nagyon kemény munkájának elismerése lesz. Minden feltételt teljesítettek, ami számunkra kulcsfontosságú szempont, és úgy gondolom, ennek elismerése nagyon hatékonyan ösztönzi majd az összes nyugat-balkáni országot, hiszen azt mutatja, hogy valóban megéri keményen dolgozni.

  Cecilia Malmström , a Bizottság tagja. – Elnök úr! Mindenekelőtt szeretném megköszönni az előadónak, Fajon asszonynak az ebben az ügyben végzett elkötelezett, lelkes, kemény munkáját. Nagy öröm volt Önnel – és az árnyékelőadókkal – együtt dolgozni az albán és bosznia-hercegovinai állampolgárok vízummentessége érdekében.

A ma megvitatott javaslat megerősíti az Európai Unió politikai akaratát és a mi elkötelezettségünket, hogy valamennyi nyugat-balkáni ország állampolgára számára megszüntessük a rövid távú tartózkodásra jogosító vízum beszerzésének kötelezettségét. Ez a thesszaloniki cselekvési program része, és egyben nyugat-balkáni integrációs politikánk sarokköve.

A vízummentesség támogatásával nem csak politikai üzenetet küldünk. Fontos ez az üzenet, de emellett a konkrét emberi kapcsolatok ápolását is megkönnyítjük, javítjuk az üzleti lehetőségeket, a kulturális cserekapcsolatok lehetőségét, lehetőséget adunk népeinknek egymás megismerésére – a bosnyák és albán nép lehetőséget kap az Európai Unió megismerésére, és fordítva.

Ma e két ország hatóságainak, népeinek kemény munkája eredményeképpen állunk itt, és szeretném elismerésemet kifejezni ezért a munkáért. Gratulálok nekik az elvégzett erőfeszítésekhez, az elért eredményekhez. A két ország és az Európai Bizottság közötti eredményközpontú párbeszéd nagyon erőteljes kezdeményezést és ösztönzést jelentett, felgyorsította az uniós normákhoz való felzárkózást szolgáló reformok végrehajtását a fő területeken, azaz az igazságszolgáltatás, a szabadságjogok és a biztonság területén.

A két ország jelentős előrelépést ért el az útlevelek biztonságosabbá tételében, a határellenőrzésben, a szervezett bűnözés és a korrupció elleni küzdelmet szolgáló intézményi keret megerősítésében, valamint a külkapcsolatok és az alapvető jogok terén. A Bizottság alaposan megfigyelte e lépések végrehajtását.

A Bizottság az idén májusi javaslatában korlátozott számú nyitott, és a továbbiakban is megfigyelendő viszonyítási szempontot határozott meg Albánia és Bosznia-Hercegovina számára. Ez a megközelítés pontosan tükrözte a 2009-ben Montenegró és Szerbia esetében alkalmazott módszert.

Albánia esetében nyitott viszonyítási követelményként jelentkezett a hazatelepített albánok visszailleszkedését támogató politika kidolgozása, a szervezett bűnözés és a korrupció elleni küzdelem kapacitásbővítése, és végül a szervezett bűnözésből származó vagyonok zárolásának bevezetése.

Bosznia-Hercegovina esetében a teljesítésre váró követelmények között szerepelt a szervezett bűnözés és a korrupció elleni küzdelem kapacitásbővítése, az elektronikus rendőrségi adatcsere fejlesztésére irányuló lépések megtétele, valamint az állam és alkotóegységei közötti többszintű büntetőjogi harmonizáció.

A két ország részletes adatszolgáltatása, a tagállami szakértők értékes részvételével történt szakértői missziók idén nyári megállapításai, továbbá az egyéb rendelkezésre álló információk alapján a Bizottság szeptember 14-én ismertethette a fennmaradó nyitott viszonyítási követelmények teljesítéséről szóló értékelést. Eszerint a két ország minden olyan intézkedést bevezetett, amelyre az idén májusi javaslatban felsorolt nyitott viszonyítási követelmények teljesítéséhez szükség volt.

A Bizottság következésképp teljesítettnek tekinti az útitervben szereplő valamennyi előfeltételt, és ennek alapján javasoljuk a vízummentesség megadását. Szeretném aláhúzni, hogy a két ország vízummentessége feladatokkal is jár. Létfontosságú, hogy a visszaélések elkerülése érdekében Albánia és Bosznia-Hercegovina minden intézkedést meghozzon a menedékjog iránti megalapozatlan kérelmeket benyújtó személyek beözönlésének korlátozására. A Bizottság és a két ország közötti kapcsolattartás során nyomatékosan felhívtuk a figyelmet erre a vonatkozásra, és tudom, hogy mindkét ország máris erőfeszítéseket tett ezen a téren.

Fontos, hogy Önök folytassák tájékoztató kampányok lebonyolítását, amelyek keretében elmagyarázzák az állampolgároknak, mit jelent a rövid távú tartózkodásra jogosító vízummal történő beutazás, hogy ez mivel jár, és különösen, hogy óva intsenek a visszaélés, a vízum céljától eltérő tartózkodás ellen.

Most, hogy itt tartunk, e rendkívül fontos lépés előtt, remélem, a Tanács a következő hetekben befejezi a javaslat vizsgálatát, és visszaigazolja, hogy annak hivatalos elfogadása várhatóan novemberben megtörténik.

  Sarah Ludford , a Külügyi Bizottság véleményének előadója. – Elnök úr! Malström biztos asszonyhoz csatlakozva én is szeretnék köszönetet mondani Tanja Fajonnak elkötelezett, türelmes, kemény munkájáért. Én mindössze szerény tagja lehettem csapatának, vezetése alatt dolgozhattam az utóbbi másfél évben ebben a számára és számomra is rendkívül fontos ügyben.

Egy beszámoló szerint – most ennek angol fordításából idézek – Pierre Lellouche francia Európa-ügyi miniszter biztonsági kérdésnek nevezte a vízumpolitikát. A jelek szerint azt mondta a minap a Nemzetgyűlésben, hogy „álláspontom és a kormány álláspontja szerint a vízumok ügye biztonsági kérdés. Nem diplomáciai ajándék, amit csak úgy felkínálunk.” Ahogy említettem, az angol fordításból idézem ezt.

Igen, egyetértünk, de hamarosan visszatérek még a biztonság kérdésére. Természetesen – ahogy ezt Tanja Fajon is említette – nem diplomáciai ajándékról van szó. A miniszter viszont azzal folytatta, hogy Franciaország biztonsági garanciákat kér a két országtól. Pontosan ezt tette a Bizottság is, mégpedig a Miniszterek Tanácsa és a Parlament teljes támogatását élvező szokásos, körültekintően elkészített útiterv keretében.

Tehát teljes mértékben helytálló mindaz, amit Malström biztos asszony elmondott, továbbá helyesen tette hozzá, hogy mindezt egyértelművé kell tenni; biztos vagyok benne, hogy a két ország nemzeti hatóságai egyértelművé is teszik majd állampolgáraiknak, hogy nem szabad ezzel a joggal visszaélni, hogy ez a lehetőség rövid távú beutazásra jogosít fel idegenforgalmi, cserekapcsolati, üzleti célból, és így tovább, de nem jogosít egyéb célú beutazásra, többek között munkavégzésre sem.

De hadd térjek vissza a biztonság lehető legszélesebben értelmezett kérdésére. Az Európai Unió a biztonságról szól, a szó legtágabb értelmében; ez a szellemi nyitottságra törekvés, a nacionalizmus és etnikai konfliktusok elleni küzdelem, a békére és jólétre épülő kontinens létrehozására irányuló törekvések része, és éppen erre szeretnénk rányitni a szóban forgó országok polgárainak szemét.

Ez mindannyiunk közös ügye, és reméljük, sikerül őket felkészítenünk az Európai Unió tagságára, ugyanis az Európai Unió egy biztonsági projekt. Kötöttünk egy megállapodást. Azt mondtuk, ha átugratok ezeken a karikákon, akkor megkapjátok a vízummentességet. Ha Franciaországnak vagy más tagállamoknak kétségei voltak ezzel az úttal kapcsolatban, nem kellett volna támogatniuk a vízumliberalizációról szóló útitervet. Most viszont nem szabad megszegniük ezt az ígéretet.

  Anna Maria Corazza Bildt , a PPE képviselőcsoport nevében. – Elnök úr! Örülök, hogy ma este végre azt mondhatjuk Albánia és Bosznia népének: „Nem felejtkeztünk meg rólatok.”

Remélem, hogy a szavazás a holnapi plenáris ülésen az Albánia és Bosznia vízummentessége melletti erős elkötelezettségünkről tanúskodik majd. Az EPP sürgeti a Tanácsot, hogy tartsa be a svéd elnökség idején elfogadott közös nyilatkozatban vállaltakat, és minél hamarabb adja meg a vízummentességet.

Most, hogy – az Európai Bizottság szerint – teljesültek a viszonyítási követelmények, Albánia és Bosznia népe hadd pillantsa meg a fényt az alagút végén, hadd utazhassanak karácsonyra vízummentesen az EU-schengeni övezetbe.

Az EPP teljes mértékben elkötelezett a vízumliberalizáció felgyorsítása és a valamennyi nyugat-balkáni országra érvényes, egyenlő bánásmód alkalmazása mellett. Végig következetes, reális és hiteles irányvonalat képviseltünk, támogattuk a hatóságokat, felvállaltuk a reformfolyamatot, miközben tiszteletben tartottuk az európai polgárok jogos biztonsági aggályait.

Őszintén sajnálom, hogy hamis várakozásokat keltett az irreális ütemezés, és örülök, hogy a tisztelt Ház másik fele végül a mi reális megközelítésünkhöz csatlakozott, elfogadva, hogy sajnos nem lehet lerövidíteni a szükséges utat. Mi akkor állunk készen, amikor ők felkészültek. Most már készen állnak, gratulálunk tehát a bosnyák és albán hatóságoknak a reformeredményekhez.

A jogállamiság erősítése, a bűnözés és a korrupció elleni küzdelem fontos a térség népei számára, segít áthidalni az Európai Uniótól elválasztó távolságot. Ahogy Malström biztos asszony fogalmazott, az emberek közötti kapcsolatépítés, az elszigeteltség állapotából való kitörés fontos ahhoz, hogy Európai kilátásokat adva erősíthessük a stabilitást a térségben.

Én átéltem Szarajevó ostromát, évekig benne éltem a boszniai háborúban. Közel áll a szívemhez azok segélykérése, akik úgy érzik, hogy elzárták őket, hogy le vannak maradva; ezen elkötelezettség alapján dolgozom, amióta 2009 nyarán bekerültem a tisztelt Házba.

  Monika Flašíková Beňová , az S&D képviselőcsoport nevében. – (SK) Először is szeretnék köszönetet mondani kollégámnak, Tanja Fajonnak ezért a jelentésért.

Tagadhatatlan, hogy az utóbbi két évtized során úgynevezett vízumfal emelkedett az Európai Unió és egyes nyugat-balkáni országok között. Szerencsére tavaly lebontottuk a fal egy szakaszát, amikor megszüntettük a macedón, montenegrói és szerb állampolgárok vízumkötelezettségét. Ezt a munkát azonban folytatni kell, biztosítani kell az Európán belüli vízummentes mozgás előnyeit Bosznia-Hercegovina, Albánia, sőt a jövőben talán Koszovó állampolgárai számára is.

Először is el kell mondanom, hogy ezen országok kormányai óriási előrelépést értek el az utóbbi egy évben, a Bizottság csaknem valamennyi igényét teljesítették. Másodszor, hölgyeim és uraim, nem lehetünk olyan naivak, hogy azt képzeljük, a jelenlegi rendszer megakadályozza a bűnözőket a határ átlépésében. Ők mindig megtalálják az utat. Ma nem a bűnözőkről, még csak nem is a politikusokról, üzletemberekről vagy vállalkozókról van szó. A Balkánon élő átlagemberekről van szó. Nem a munkahelyek megőrzéséről vagy a tartózkodási hely szabad megválasztásának jogáról beszélünk. Ma arról beszélünk, hogy az Európai Unió jövendőbeli állampolgárainak alapvető joga, hogy szabadon utazhassanak az Unióban, valamint emberi és szakmai kapcsolatokat alakíthassanak ki uniós tagállambeli partnereikkel. Harmadsorban, a vízumliberalizáció elősegíti a stabilitást a Nyugat-Balkánon, erősíti a politikai-gazdasági együttműködést, növeli az EU támogatottságát a lakosság körében, javítja az európai integrációs kilátásokat, tágítja az emberek látókörét, és fékezi az Európa-ellenes szélsőséges erőket.

A jelentéssel egyedül Koszovó kapcsán szeretnék fenntartást megfogalmazni. Egyetértek Fajon asszonnyal, hogy a térség átlagemberei ne váljanak a jelenlegi politikai helyzet túszaivá, ugyanakkor világosan és úgy kell megfogalmazni a koszovóiak szabad mozgásáról szóló határozatot, hogy vezetőik azt ne értelmezhessék tévesen az önálló államiság de facto elismeréseként. Mindent meg kell tennünk most azért, hogy a lehető leghamarabb bevezethessük a vízummentességet Bosznia-Hercegovina és Albánia állampolgárai számára. Bosznia-Hercegovina óriási előrehaladást ért el az utóbbi hónapok során, miután az EU tavaly júliusban úgy határozott, hogy ezek az országok nem felelnek meg a vízumliberalizáció feltételeinek. Amíg ezeket az előnyöket csak egyes nemzetek élvezhetik, addig fennáll a térség destabilizálódásának, a politikai-etnikai mozaik még kisebb darabokra való szétesésének veszélye. Ezen országok kormányai az utóbbi hónapok során keményen azon munkálkodtak, hogy megszüntessék a hiányosságaikat, pótolják az elvesztegetett időt, és a szomszédos országokkal azonos minőségi színvonalat nyújtsanak.

Annak ismerete, hogy az Európai Unió hamarosan mindkét országnak – és különösen Bosznia-Hercegovinának – vízummentességet biztosít, csökkenti a még nagyobb etnikai-politikai stabilitáshiány kialakulásának veszélyét, erősíti a politikai-gazdasági együttműködést, növeli az EU támogatottságát a lakosság körében, javítja az európai integrációs kilátásokat, tágítja az emberek látókörét, és fékezi az Európa-ellenes szélsőséges erőket.

  Nathalie Griesbeck , az ALDE képviselőcsoport nevében. – (FR) Elnök úr, biztos asszony! Jómagam is gratulálni szeretnék képviselőtársunknak, Fajon asszonynak kiváló jelentéshez, és hozzátenném, hogy bár most az első fontos lépésről, illetve fázisról van szó, a jelentésben javasolt vízummentesség az előrelépés záloga az integráció útján.

Ahogy Ön is említette, Fajon asszony, valóban nagy pillanat ez minden érintett állampolgár, és különösen a fiatalok számára, akik világra nyitott polgárrá válása szempontjából nagyon fontos tényező a szabad mozgás joga. Én is teljes mértékben osztom az Ön vágyát, hogy igen gyorsan elfogadtassuk ezt a jelentést, és hogy karácsonyra már előre léphessünk.

Én azonban nem szeretném, ha itt megállnánk; azt szeretném, ha a folyamat még előbbre vinne bennünket. Nem hagyhatjuk, hogy a Balkáni népek közül egyedül Koszovó polgárai ne utazhassanak szabadon, és remélem, hogy a Bizottság haladéktalanul megvizsgálja ezt az ügyet.

Így aztán az európai követelményeket fenntartva – és franciaként magam is messzemenően egyetértek Ludford bárónővel abban, hogy Franciaországban nem egyeduralkodó vélemény a kormány álláspontja – javaslom, hogy félelem nélkül járjuk csak tovább a liberalizáció útját.

  Marije Cornelissen , a Verts/ALE képviselőcsoport nevében. – (NL) Elnök úr! Erősen bízom benne, hogy holnap a tisztelt Ház nagy többséggel megszavazza majd Bosznia-Hercegovina és Albánia vízummentességét. Nagyon helyesen. Mindenféle politikai nehézség dacára igen keményen munkálkodtak a kritériumok teljesítésén. Sőt, e tekintetben többet léptek előre, mint annak idején Szerbia és Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság, amikor ők megkapták a vízummentességet. Nem aggódom hát Parlamentünk jó híre miatt. Kijelentettük, hogy a kritériumok tényleg kritériumok, és amint egy ország teljesíti őket, vízummentességet adunk az állampolgárainak. Fontos ez a fiatalok, az üzletemberek, sőt mindenki számára.

Aggódom viszont a Miniszterek Tanácsa miatt. Híresztelések szerint egyes országok kétségeket fogalmaztak meg. Remélem, alaptalanok ezek a híresztelések. Ha a Tanács nem adja meg csakhamar a vízummentességet, az rossz üzenetet közvetít. Úgy tűnhet, hogy kettős mércét alkalmazunk. Az a látszat alakulna ki, hogy igazából nem a kritériumok számítanak, hanem minden politikai játszmák keretében dől el. Úgy tűnhet, hogy a Tanács nem bízik meg a Bizottság véleményében. Mire megyünk ezzel?

Valójában nagyon egyszerű ez az ügy. A Bizottság jelezte, hogy Bosznia-Hercegovina és Albánia teljesítette a kritériumokat, és ezt az Európai Parlamentnek, illetve a Miniszterek Tanácsának a lehető leghamarabb el kellene ismernie. Meg lehet a véleményük a Bizottságról és ezeknek az országoknak a politikusairól, de most az ott élő emberekről van szó.

  Charles Tannock , az ECR képviselőcsoport nevében. – Elnök úr! A vízumliberalizáció fontos lépés minden olyan ország számára, amely szorosabb kapcsolatra törekszik az Európai Unióval. Az, hogy megkönnyítjük harmadik országok jóhiszemű állampolgárainak az EU-ba üzleti vagy idegenforgalmi céllal történő beutazását fontos része ezen országok Uniós integrációjának.

Kedvező tapasztalattal járt a vízumliberalizáció kiterjesztése Montenegróra – előadóként én jegyezhettem az ezzel kapcsolatos parlamenti véleményt –, valamint a Szerbiára és Macedóniára való kiterjesztés is további lendületet adott ezen országok uniós tagságra irányuló törekvéseinek. Végül azonban minden nyugat-balkáni országnak egyenlő esélyt kell adnunk a vízummentesség elérésére, amennyiben teljesíti a feltételeket. Ez végső soron ad számukra több jogot, mint amennyit a korábbi Jugoszláviában élveztek.

A vízumliberalizáció Albániára és Bosznia-Hercegovinára való jelenlegi kiterjesztése természetes velejárója egy hosszú távú politikai stratégiának, melyet én a képviselőcsoportom nevében üdvözlendőnek tartok. Ragaszkodnunk kell azonban ahhoz, hogy ezek az országok magas színvonalat érjenek el és tartsanak fenn a biometrikus útlevelek biztonsága terén. A vízumliberalizáció kiváltság, és nem adottnak vehető, automatikus jog.

Ami Koszovót illeti, továbbra is fennállnak az útlevelek biztonságosságával, illetve a szervezett bűnözéssel kapcsolatos aggályok. Koszovónak mindaddig szakpolitikáink keretein kívül kell maradnia, amíg teljes körű választ nem kapunk ezekre a kérdésekre. Én azonban a magam részéről elvben nem ellenzem, hogy végül Koszovó is vízummentességet szerezzen. Bár öt uniós tagállam nem ismeri el, ez önmagában nem ok arra, hogy ne adjunk Koszovónak területi alapon jogot az Európai Unión belüli szabad mozgásra. Egyetlen uniós tagállam sem ismeri el ugyanis Tajvant – amely terület parlamenti baráti körének történetesen elnöke vagyok –, az Unió a várakozások szerint mégis hamarosan vízummentességet biztosít a tajvani állampolgárok számára, és nagyon helyesen teszi. Tajvanhoz némileg hasonlóan tehát Koszovónak is élveznie kellene ezeket a kiváltságokat, ha eljön ennek az ideje.

  Cornelia Ernst , a GUE/NGL képviselőcsoport nevében. – (DE) Elnök úr, hölgyeim és uraim! Köszönetet szeretnék mondani Fajon asszonynak a kiváló jelentésért, amely valóban előre vitt bennünket ebben a kérdésben. Az Egységes Európai Baloldal/az Északi Zöld Baloldal képviselőcsoport egyértelműen támogatja a vízumliberalizációt a Nyugat-Balkán egésze számára, így természetesen a jelen esetben is támogatjuk a vízumkötelezettség megszüntetését Bosznia-Hercegovina és Albánia javára, különösen azért, hogy valóban elkezdődhessen a nyitás ezekben az országokban, és mert e lépés jobb esélyt teremt az általános fejlődésükhöz. Reméljük, valóban sikerül majd kiaknázni az ebben rejlő lehetőségeket.

Én személy szerint nagyon szeretném, ha igen hamar Koszovóra is kiterjedne ez a rendszer – vagy ha legalább megkezdődnének róla a tárgyalások. Azért van erre sürgősen szükség, mert Koszovó egyébként apró, elzárt sziget lesz a Nyugat-Balkánon. Engem azonban az aggaszt – és ezt hangsúlyozni szeretném –, hogy a vízummentesség előfeltételeként kötelezővé tesszük a biometrikus azonosítás bevezetését. Nagyon világosan szeretnék ez ügyben fogalmazni: a biometrikus adatok használata rendkívül vitatott, és mindenekelőtt nem is biztonságos. Ezt többek között egy néhány nappal ezelőtti német hírre hivatkozva mondom, amely szerint a PIN-kód feltörhető, és sikerült is feltörni. El kell ismerni, hogy ez megtörténhet.

Tegyünk meg mindent annak érdekében, hogy ne csak a vízumkötelezettség alól mentesüljenek ezek az országok, hanem a társadalmi-gazdasági fejlődésük is beinduljon. Mindkét országban erre van sürgősen szükség, és népeik meg is érdemlik ezt. Nekünk az EU-ban is erre kellene törekednünk.

  Mario Borghezio , az EFD képviselőcsoport nevében. – (IT) Elnök úr! Mi többek között azért szavazunk majd a jelentés ellen, mert az előadó azt javasolja, hogy gyakoroljunk nyomást a Bizottságra és a Tanácsra, hogy gyorsítsa fel Koszovó vízumliberalizációját. Vajon tisztában vagyunk vele, hogy miről vitatkozunk? Tisztában vagyunk-e azzal, hogy Koszovónak nehézséget okoz, hogy biztosítsa a Németországban menedékjogot kért több ezer roma visszailleszkedését? Rendkívül kényes helyzet ez az Európai Unió egésze számára.

Tisztában vagyunk-e azzal, hogy a vízumliberalizáció – amelyről olyan állításokat hallottam, hogy kizárólag diákok és tiszteletreméltó emberek használják majd, ám én korántsem értek egyet ezzel az optimista feltevéssel – egyszerűen annyit jelent majd, hogy Európa a romák melegágyává válik? Erre aztán egyáltalán nincs szükségünk, tekintve, hogy komoly gondokat okoz számunkra az integráció és a romák igen súlyos problémájának megoldása.

Ami Albániát illeti, szeretném felhívni arra a figyelmet, hogy májusban ismét azt javasolta a Bizottság, hogy Albánia és Bosznia-Hercegovina tegye lehetővé elektronikus útlevéllel rendelkező állampolgárai számára a schengeni övezeten belüli mozgást. A javaslat azonban nem kapott támogatást, mivel Albániában hiányosságok mutatkoztak a hazatelepített albánok visszailleszkedése terén.

Úgy hiszem, hogy a biztonsági és ellenőrzési problémák sziklaként nehezednek a vízumliberalizáció ügyére. Nagyon alaposan végig kell ezt gondolnunk: szükség van a vízumokra, de még mennyire!

  Daniël van der Stoep (NI) . – (NL) Elnök úr! A Holland Szabadságpárt (PVV) delegációja ellenzi a vízumkényszer eltörlését Bosznia-Hercegovina és Albánia esetében, mivel e két ország tagként, illetve megfigyelőként részt vesz az Iszlám Konferencia Szervezete munkájában. E szerint a szervezet szerint az emberi jogok alapja a saria, továbbá ez a szervezet leplezetlen antiszemitizmusával sakkban tartja az Egyesült Nemzetek Szervezetét. Hogy képzelik, hogy jelképes ajándékot osztogathatnak olyan országoknak, amelyek szerint az emberi jogok alapja a saria? A saria az élet minden területét irányítja az iszlám társadalomban, a polgári jogtól kezdve a családjogon át a büntetőjogig. Rendelkezik arról, hogyan együnk, öltözködjünk, sőt hogyan használjuk a vécét. A nők elnyomása jó, a szeszfogyasztás rossz. Ez felfoghatatlan számomra.

Elmagyarázná nekem valaki, hogyan létezhet ez a jogrend párhuzamosan az Európai Unió által annyira dédelgetett alapvető jogokkal és emberi jogokkal? Ez a két ország szinte Európa két legkorruptabb országának tekinthető, a Parlament mégis szükségesnek véli vízummentességgel jutalmazni őket csak azért, mert kevésbé korruptak, mint Zimbabwe. Ezt olyan állítások mögé rejtik, mint hogy „Ez lehetővé teszi számukra, hogy meglátogassák a családjukat, illetve külföldi képzésben vehessenek részt”. Ez természetesen teljes badarság, hiszen ilyen lehetőség most is létezik. Csak először be kell szerezniük azt a papírt, amely engedélyt ad rá. Teljes badarság megszüntetni a vízumkötelezettségüket azon az alapon, hogy különben szánalmas kis hazájukban rekednének. Mekkora sületlenség ez! A holland városokat máris elözönlötték a lengyel, román és bolgár hordák. Megáll az ember esze. Ez a vízummentesség csak ront a helyzeten. Igen elszomorító a helyzet!

(A felszólaló hozzájárult ahhoz, hogy az eljárási szabályzat 149. cikkének (8) bekezdésében meghatározott kék kártya eljárás értelmében kérdést intézzenek hozzá).

  Emine Bozkurt (S&D) . – (NL) Elnök úr! Szeretnék egy kérdést feltenni van der Stoep úrnak. Azt mondta, hogy ezek az országok a sariát tekintik az emberi jogok alapjának. Elárulná nekünk, kérem, hogy Bosznia-Hercegovina és Albánia parlamentje mely konkrét javaslatok keretében és mikori dátummal vitatta meg a saria esetleges bevezetését? Ön, ugye, olyan feltételezésről beszél, amelyet nem áll módjában alátámasztani? Remélem, hogy sikerül adatokat szolgáltatnia, ám ha mégsem, arról is tájékoztasson bennünket.

  Daniël van der Stoep (NI) . – (NL) Elnök úr! Bozkurt asszony természetesen nagyon is tisztában van azzal, hogy nem ismerem pontosan a Bosznia-Hercegovinában és Albániában folyó történések minden részletét, bár ezek − őszintén szólva − nem is érdekelnek. Szabadjon emlékeztetnem őt, hogy a kairói nyilatkozat szó szerint kijelenti, hogy az emberi jogok alapja a saria; márpedig Bosznia-Hercegovina és Albánia aláírta ezt a nyilatkozatot. Kifejtené nekem, hogyan lehetséges, hogy semmilyen problémát nem lát ezzel kapcsolatban? Aki szerint a saria az emberi jogok alapja, annak alighanem elment a józan esze, nem? Ennyit mondhatok ez ügyben.

  Agustín Díaz de Mera García Consuegra (PPE) . – (ES) Elnök úr! Először is gratulálni szeretnék Fajon asszonynak, hogy ilyen céltudatosan sikerült összeállítania ezt a nagy elkötelezettséggel készült jelentést.

Szeretnék kollégámnak és barátomnak, Corazza Bildt asszonynak is gratulálni, amiért oly eltökéltséggel és szenvedéllyel vállalta fel Bosznia-Hercegovina és Albánia vízummentességének ügyét; mindkét országnak óriási szüksége van a vízummentességre.

Önhöz hasonlóan én is ott voltam Szarajevóban és Mosztárban a háború alatt, én is tanúja voltam Milosevics tömeges kitelepítéseinek – és az albánok szolidaritásának. Ezért örömömnek adok ma hangot itt, elnök úr, mert örömteli, hogy igazságot teszünk. A 2003. júniusi thesszaloniki csúcs óta, amikor az Európai Unió végre megtette az üdvözlendő lépést, és vállalta, hogy mentesíti a Nyugat-Balkánt a vízumkötelezettség alól, valamint az első szakaszt követően, amikor is a két ország nem teljesítette a követelményeket most már újra megerősíthetjük a vállalásunkat, és üdvözölhetjük azt, hogy az albánok és bosnyákok végre beutazhatnak az EU területére.

Elnök úr, biztos asszony! A Balkán, és különösen az Unióhoz a jövőben bizonyosan csatlakozó országok stabilizálása, valamint a jelenleg elszigetelt népesség mobilitásának elősegítése véleményem szerint a Parlament egyik politikai kötelezettsége kell, hogy legyen.

  Emine Bozkurt (S&D) . – Elnök úr! Szeretném megköszönni az előadó asszony, Tanja Fajon munkáját. A Bosznia-Hercegovinában élők úgy érzik, hogy a ’90-es évek háborúja után ketrecbe zárták őket. Most végre nyílik az ajtó, és ők kijöhetnek.

Holnap az Európai Parlament egyértelműen jelezheti, hogy Bosznia-Hercegovina és Albánia lakosai szívesen látott látogatók Európában. Az Európai Bizottság megállapította, hogy mindkét ország teljesítette a vízumliberalizáció viszonyítási követelményeit. A reformok nem csak e két ország, hanem az EU számára is fontosak. Jelentős előrelépés történt a határok biztonságossá tétele és a határon átnyúló bűnözés – így az emberkereskedelem és a kábítószer-csempészet – elleni küzdelemben való hatékonyabb együttműködés terén, és a továbbiakban haza lehet küldeni az európai területen illegálisan tartózkodókat.

A vízumliberalizáció során bebizonyosodott, hogy Bosznia-Hercegovina vezetői készek a szükséges reformok gyors bevezetésére. A reformok eredményes bevezetése terén tapasztalt együttműködés remélhetőleg példát ad majd az uniós integrációhoz még szükséges további reformok megvalósításához; a vízummentesség pedig óriási jelentőségű azok számára, akik végre meglátogathatják családjukat; a bosznia-hercegovinaiak ugyanis kiterjedt diaszpórát alkotnak Európában. Alapvető jelentőségű továbbá az európai jövőben gondolkodó fiatalok és a diákok számára. Lehetőséget kapnak, hogy hazájuk falain kívül is körülnézzenek. Remélhetőleg új vezetőik tudtára adják majd, hogy célszerű az uniós integrációt a programjuk élére helyezni.

Egyáltalán nem hiányzik nekünk Európában egy fekete lyuk. Az Európai Bizottság és mi itt, a Parlamentben meg akarjuk szüntetni ezt az elszigetelt állapotot. Vízummentességet ígértünk ezeknek az országoknak, amennyiben teljesítik a kritériumokat. A Bizottság és az Európai Parlament hozzájárulásával az európai intézmények kétharmada máris elismeri erőfeszítéseiket és előrehaladásukat. Szeretném, ha a Tanács is teljesítené az ígéretét, hogy a bosnyákok és albánok végre megláthassák a hosszú alagút végén csillogó fényt.

  Jelko Kacin (ALDE) . – (SL) Gratulálok, Tanja. Biztos asszony, hölgyeim és uraim! Mondjuk ki világosan, miért nem érhették el tavaly Albánia és Bosznia-Hercegovina állampolgárai a vízumliberalizációt. Azért, mert nem végezték el a politikai házi feladatukat, amellyel bizonyíthatták volna, hogy felelősséggel viseltetnek állampolgáraik irányában. Idén azonban ezen országok parlamentjei és kormányai sikerrel szerepeltek az utóvizsgán. Erre azonban csak az utolsó pillanatban szánták rá magukat, mivel egyesek fejében odaát még mindig kétségek vannak.

Mi a Liberálisok és Demokraták Szövetsége Európáért Képviselőcsoportban nagy várakozással tekintünk a vízumliberalizáció elé, továbbá el szeretnénk mondani Albánia és Bosznia-Hercegovina polgárainak, hogy ők a mi barátaink, partnereink és kedves szomszédaink. Szívesen látjuk őket, ha meglátogatnak bennünket, illetve rokonaikat, akik velünk együtt kemény munkával építik az egységes, jobb, gazdagabb és nagyobb Európai Uniót.

Közös eredményünk, hogy az Európai Parlament elé kerülhetett a vízumliberalizációról szóló döntés, amely fontos politikai és egyben őszinte, emberi üzenetet is hordoz. A vízumliberalizáció célja, hogy előnyöket biztosítsunk ezen országok lakói számára, és nem az, hogy megjutalmazzuk politikusaikat. Mindkét ország kormányának kitartó erőfeszítésekre lesz még szüksége, hogy meggyőzze az uniós tagállamok belügyminisztereit arról, hogy teljes mértékben elkötelezett a vállalt szabályok, kötelezettségek végrehajtása és következetes betartása terén.

  Ulrike Lunacek (Verts/ALE) . – (DE) Elnök úr! Képviselőcsoportom nevében én is meg szeretném köszönni Fajon asszonynak a kiváló munkát, továbbá Malström biztos asszonynak is szeretnék köszönetet mondani, mivel úgy hiszem, mindketten értékes szerepet töltöttek be, és a megfelelő lépéseket tették meg. A holnapi parlamenti szavazás kézzelfoghatóbbá teszi majd Albánia és Bosznia-Hercegovina polgárai számára az európai jövő ígéretét. Lehetőség nyílik arra, hogy végül ők is elérjék azt, amit Szerbia, Montenegró és Macedónia népe már tavaly elért. Az Európai Parlament széleskörű konszenzusa holnap egyértelmű kihívás elé állítja a Tanácsot is, hogy a következő, novemberi ülésén világos, zöld jelzést adjon ehhez a lépéshez, ahogy a Bizottság már megtette, és ahogy holnap a Parlament is megteszi.

Ahogy már elhangzott, nem engedhetjük meg, hogy néhány tagállam most kezdjen el meginogni, új érveket elővenni, például az új biztonsági garanciákra vonatkozó igény formájában, amikor tökéletesen tisztában vagyunk azzal, hogy ez kizárólag a belpolitikai viták miatt történik így – mindenféle valós alapot nélkülöz, hiszen Albánia és Bosznia-Hercegovina már teljesítette a kritériumokat. Más szóval holnap kihívás elé állítjuk a Tanácsot, hogy adjon zöld utat, miután a Bizottság és a Parlament már azt adott.

Koszovó előadójaként azt is el kell mondanom azonban – és ezt részben Flašíková Beňová asszonynak szánom, aki azt hiszem, sajnos már nincs itt, az ülésteremben –, hogy Koszovó független állam. Ez akkor is igaz, ha öt uniós tagállam még nem ismerte el; nem akarnak szembenézni a valósággal. Márpedig ez tény és való. Koszovó előadójaként felszólítom továbbá a Bizottságot, hogy adjon végre útitervet a koszovói kormánynak, hogy megindulhasson a munka, hogy Koszovó polgárai számára is látótávolságon belülre kerülhessen a vízummentesség és a szabad utazás joga.

  Jaroslav Paška (EFD) . – (SK) Az előterjesztett javaslat – az Európai Parlament és a Tanács rendelete – lehetővé teszi, hogy Albánia és Bosznia-Hercegovina állampolgárai vízum nélkül utazhassanak valamennyi európai uniós országba.

Most, amikor több iszlám szervezet fenyegeti terrortámadással Európát, véleményem szerint meglepő és pozitív gesztus ez talán az egész iszlám világ számára. Koszovót azonban a rendelet szövegén kívül az indokolás is megemlíti. Az Egyesült Nemzetek Szervezete tagállamainak csaknem kétharmada szerint, továbbá az ENSZ Biztonsági Tanács 1244. határozata és az ENSZ Alapokmány 1. fejezet, 2. cikk 7. bekezdése értelmében Koszovó hivatalosan, jogilag ma is a Szerb Köztársaság része, még ha egyfajta különleges protektorátus formájában is. Ezért úgy gondolom, biztos asszony, hogy Koszovó esetében lelkiismeretesen tiszteletben kell tartanunk a nemzetközi jogot, nem szabad Szerbia állampolgárait lakóhely, illetve etnikai hovatartozás alapján megkülönböztetnünk; azaz lehetővé kell tennünk, hogy Koszovó szerb tartomány lakosai szerb útlevéllel, ugyanúgy utazhassanak az Európai Unió országaiban, mint a többi szerb állampolgár.

  Philip Claeys (NI) . – (NL) Elnök úr! Különösen oktalan ötlet a vízumliberalizáció olyan országok esetében, mint Bosznia-Hercegovina és Albánia. Fajon asszony azt mondta az indokolásában, pontosan e szavakkal fejezte ki, hogy ez az ügy főleg a diákokról és a barátaikat, a családjukat látogató fiatalokról szól. Valóban ennyire naiv, vagy csak naivnak tetteti magát, hogy megkísérelhesse aktívan letagadni a valóságot? A jelentésében például azzal érvel, hogy a vízumkötelezettség eltörlése hozzájárul az etnikai és politikai instabilitás megszűnéséhez. Nézzünk szembe a ténnyel: ezzel egyszerűen csak behozzuk az instabilitás nagy részét az Európai Unióba.

Engedjék meg, hogy felolvassak egy részt az Europol, az Eurojust és a Frontex az EU belbiztonsági állapotát bemutató jelentéséből. A dokumentum 2010. május 7-i keltezésű. „Albánia, Koszovó, Szerbia, Montenegró és Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság tranzit ország az EU-ba tartó illegális migránsok, valamint az oda irányuló emberkereskedelem szexuális kizsákmányolásra szánt áldozatai, a kannabisztermékek, a heroin, a cigaretta, a szintetikus drogok és prekurzor anyagok, a hamis euró és a lőfegyverek szempontjából. Az albán nyelvű szervezett bűnöző csoportok különösen a heroincsempészet és a szexuális kizsákmányolásra szánt nőkereskedelem terén vannak hangsúlyosan jelen.” Idézet vége. Ezért azzal, hogy az ellenőrzés szigorítása helyett most megszüntetjük a vízumot szélesre tárjuk az ajtót, és tovább rontunk az importbűnözés helyzetén.

  Andrey Kovatchev (PPE) . – (BG) Üdvözlendőnek tartom Fajon asszony jelentését, valamint a Bizottság Albánia és Bosznia-Hercegovina vízummentességére vonatkozó javaslatát. A gyakorlat azt mutatja, hogy a vízum sajnos nem mindig a legeredményesebb módszer az illegális bevándorlás és a szervezett bűnözés megszüntetésére. Az utazási korlátozások leginkább az átlagembereket, különösen a fiatalokat sújtják. Megakadályozzák, hogy az Európai Unió jövőbeni állampolgárai lássák és értékeljék mindazt, amit mi Európában együtt elértünk, és hogy európai kortársaikkal megismerkedjenek, megbarátkozzanak. Az imént kritikus hangon szólóknak arra hívnám fel a figyelmét, hogy a vízummentesség bevezetése Macedónia, Montenegró és Szerbia esetében semmiféle hátrányos következménnyel nem járt. Az Európai Unió kötelezettséget vállalt arra, hogy világos európai perspektívát kínál a Nyugat-Balkánnak, végezzük el tehát a feladatunkat, és adjunk vízummentességet ezeknek az országoknak.

Természetesen nem engedhetünk a szervezett bűnözés, a pénzmosás, az emberkereskedelem és a kábítószer-csempészet elleni küzdelem intézkedéseiből. Fontos a szóban forgó országok jogi és közigazgatási reformjának felgyorsítása, valamint a jogállamiság erősítése is. Európában senki ne érezhesse elszigeteltnek magát, senki elől ne zárjuk el az utazás lehetőségét. Az Európai Unió alapja egy olyan értékrend, melyet hozzánk hasonlóan vallanak a szomszédaink, valamint az európai integráció útján elindult országok is. Örülök, hogy ajtót nyitottunk az albánoknak és a bosnyákoknak, hiszen várakozásaink szerint egy nap majd ők is az Európai Unió polgárai lesznek. A Nyugat-Balkánnal szembeni vízumkötelezettség megszüntetése növeli a biztonságot, az érintett országok polgárainak szabadságát, és előnyös az Európai Unió egésze számára. Koszovót is be kell vonni a vízumliberalizációba. Miután Albánia és Bosznia-Hercegovina esetében megszűnnek a korlátozások, a Balkánon egyedül csak Koszovó polgárai utazhatnak majd vízummal Európába. A Koszovóval kapcsolatos nézeteltéréseink ellenére Európai vezetőinek Koszovó számára is egy vízummentességet kínáló útitervet kellene adniuk. Hiszem, hogy ebben rejlik a Balkán etnikai feszültségcsökkentésének lehetősége, hogy többé ne Európa történelemből ismert lőporos hordója legyen, hanem a törvényesség, a polgári szabadságjogok mintaképe, és a jólét garanciája.

  Silvia-Adriana Ţicău (S&D) . – (RO) Mindenekelőtt gratulálni szeretnék Tanja Fajonnak a jelentéséhez.

A thesszaloniki cselekvési program részét képező vízumliberalizáció Albánia és Bosznia-Hercegovina esetében az utóbbi hét hónap párbeszédje során bekövetkezett előrelépést igazolja vissza. Alapos esetelemzések alapján határozták meg az illegális bevándorlással, a közrenddel és közbiztonsággal, valamint az Európai Unió harmadik országokkal való kapcsolataival összefüggő kritériumokat.

Ebben az összefüggésben egyértelmű, hogy különösen oda kell figyelni a szóban forgó harmadik országok által kibocsátott úti okmányok biztonságosságára. A vízummentesség az adott országra készült egyedi útiterv alapján érhető el. Itt szeretnék emlékeztetni arra, hogy közös a két ország európai sorsa, és hogy mindkettőben feloldották már az Európai Unió állampolgáraira vonatkozó vízumkötelezettséget.

Végül arra szeretném felhívni a figyelmet, hogy a vízummentesség csak a két szóban forgó ország által kiadott biometrikus útlevéllel rendelkező személyekre kell, hogy vonatkozzon.

  Kinga Gál (PPE) . – (HU) Tisztelt elnök úr, biztos asszony, képviselőtársaim! Üdvözöljük végre, hogy közel egy évvel korábbi Szerbiára, Montenegróra és Macedóniára vonatkozó állásfoglalásunkat követően most Albánia, valamint Bosznia-Hercegovina esetében is állást foglalhatunk a vízummentesség kérdésében. Külön elismerést érdemel ezért a raportőr, Tanja Fajon és Anna Maria Corazza Bildt kollégám a kitartó munkájáért.

A vízummentesség kérdése Európában se kiváltságnak, se diplomáciai gesztusnak nem tekinthető. Kölcsönös kötelezettségvállaláson alapul, aminek alapján politikai céljainkat biztonsági tényezők nem kockáztathatják. Szeretném hangsúlyosan megköszönni ezért a Bizottságnak és személyesen Malmström asszonynak az elvégzett munkáját, hogy a megkezdett, nyugat-balkáni országokhoz kapcsolódó vízummentességi menetrend fenntartható legyen.

Különös aktualitást ad a kérdésnek, hogy egynéhány nappal vagyunk a boszniai választások után. A választási eredmények azt is megmutatják, hogy az etnikai vonalak mentén kialakult mély megosztottság nem számolható fel egy csapásra. A következő generációk, a fiatalok számára a vízummentesség kínálja a hozzáférést az európai perspektívához, és ez az európai perspektíva segíthet hozzá a megbékéléshez. Vízummentességre ezért is van szükség ebben a régióban. Ahhoz, hogy az egymás mellett élés feltételei megteremtődjenek, az Unión keresztül vezet az út, és a vízummentesség támogatásával a magunk részéről ehhez járulunk hozzá. És ezért nem szabadna megfeledkeznünk Koszovóról sem, így mielőbb ütemtervet kell készíteni számára is.

  Victor Boştinaru (S&D) . – Elnök úr! Azt gondolom, hogy támogassuk Albánia és Bosznia-Hercegovina vízummentességét, és rendkívül üdvözlendőnek tartom Tanja Fajon jelentését, de Albánia esetében olyan üzenetet küldjünk, hogy az Európai Parlament igenlő szavazata semmiképpen sem az albán kormány munkáját jutalmazza. Inkább csak az albán polgárok helyzetén enyhít, akik immár egy éve viselik a véget nem érő politikai válság következményeit. Egyébként is világos, hogy a parlamenti szavazás pozitív eredménye Albánia számára csak félsikert jelent, hiszen hacsak konkrét előrelépést nem tud felmutatni, a Tanács néhány tagja fenntartásokkal él majd.

Az albán kormány eddig úgy tűnik, az Európai Parlament júniusi állásfoglalása ellenére semmi előrelépést nem ért el, és nem mutatott erőfeszítést sem a politikai válság rendezésére. Az egyetlen látható elmozdulást mutató terület a korrupció volt, de sajnos a várttal ellentétes irányban változott a helyzet, az utóbbi hónapok során legalábbis az albán kormány magas rangú tagjainak ügyei kerültek napi szinten a közvélemény elé.

Ez nem megfelelő viselkedés az EU irányában, és Albániának addig kellene hallgatnia az intő szóra, amíg nem késő.

  Georgios Papanikolaou (PPE) . – (EL) Elnök úr! A vízumkötelezettség minden nyugat-balkáni ország polgáraira kiterjedő megszüntetése valóban e népek európai kilátásainak bizonyítéka. Nagyon fontos, hogy Albánia és Bosznia-Hercegovina mostantól fogva teljesítse a vízummentesség feltételeit és mutatóit.

Néhány megállapítással szeretném kiegészíteni az eddig elhangzottakat, továbbá a következő három észrevételre szeretném felhívni a figyelmet: először is, mostantól különösen elővigyázatosnak és szigorúnak kell lennünk az illegális bevándorlással kapcsolatos kötelezettségek ellenőrzése terén. Továbbá emlékeztetném a tisztelt Házat, hogy 2009-ben a letartóztatott illegális bevándorlók 34%-a – ez a legmagasabb egyetlen határszakaszra jutó arány – éppen a görög-albán és a macedón volt jugoszláv köztársasági-albán szárazföldi határon át kísérelt meg bejutni az Európai Unióba.

Másodsorban, még egy okból nem szabad figyelmen kívül hagynunk az ezen országokból az Európai Unió tagállamaiba tartó gazdasági migránsok számának esetleges növekedésével kapcsolatos aggodalmakat: itt, Brüsszelben még élénken emlékeznek arra, hogy nagyjából egy évvel ezelőtt mennyire megugrott a Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaságból, Szerbiából és Montenegróból érkezők által benyújtott, politikai menedékjogra irányuló kérelmek száma. Ahogyan emlékeztetnek rá, a belga kormánynak akkoriban, közvetlenül a vízumkötelezettség megszűnése után külön intézkedést kellett hoznia.

Végül választ kell adni bizonyos tagállamok itt felvetett kérdéseire, és az elnökségnek is be kell tartania az ígéretét, hogy szakértői találkozót szervez az egyes tagállamok által még nyitottnak érzett kérdések megvizsgálására. Ezek olyan, még fennálló kérdések, amelyeket a folyamat zökkenőmentes előrehaladása érdekében rendezni kell.

  Carlos Coelho (PPE) . – (PT) Először is gratulálok a kiváló jelentéshez Fajon asszonynak, továbbá gratulálok kollégámnak, az Európai Néppárt (Kereszténydemokraták) Képviselőcsoportja árnyékelőadójának, Bildt asszonynak is a jelentéssel kapcsolatban végzett munkához. Elhangzott már, hogy 2009 novemberében, amikor elfogadtuk a Szerbia, Montenegró és Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság vízummentességére vonatkozó javaslatot, akkor Albánia és Bosznia-Hercegovina vízummentességét kizárólag azért nem állt módunkban elfogadni, mert nem teljesítették a kritériumokat. A schengeni övezetbe való belépés vízumkötelezettségének megszüntetése ugyanis szigorú, eseti értékelés alapján történik. Az értékelést a jogállamisággal, a közrenddel és közbiztonsággal, valamint különösen a szervezett bűnözés, a korrupció és az illegális bevándorlás elleni küzdelemmel kapcsolatos, illetve az Európai Unió harmadik országokkal fenntartott külkapcsolataival összefüggő kritériumok alapján végzik el. Az értékelés a regionális összefüggésekre és a viszonosságra is kiterjed.

A Bizottság által előterjesztett javaslat – az értékelő jelentések alapján – arra enged következtetni, hogy e két ország jelenleg teljesíti az I. mellékletből (az úgynevezett „negatív listáról”) a II. mellékletbe (az úgynevezett „pozitív listára”) kerülés kritériumainak többségét. Csak egészen korlátozott számú kritérium maradt, amelynek teljesítése folyamatban van, és amelynek végrehajtását a Bizottság megfigyeli. A remények szerint a folyamat nagyon hamar lezárul.

Az Európai Parlament és a Tanács vállalta, hogy a lehető legrövidebb időn belül határoz, amint e kritériumok mindegyikének teljesülése igazolást nyert. E vállalásnak teszünk most eleget, és reméljük, hogy a Tanács is így jár majd el. Ahogy kollégám, Bildt asszony elmondta, ideje jelzést adnunk, ideje véget vetnünk az elszigeteltségnek. Reméljük, hogy e két ország már a karácsonyi időszakban élhet a vízummentesség előnyeivel. Ez erősítené a térséggel folytatott politikai és gazdasági együttműködést, és véget vetne népeik tudatában az elszigeteltség érzésének.

ELNÖKÖL: ISABELLE DURANT
alelnök

  Lena Kolarska-Bobińska (PPE) . – (PL) Elnök asszony! A vízumkötelezettség okozta akadályok megszüntetése, a falak lebontása óriási, örömteli pillanat lesz nem csak Albánia és Bosznia-Hercegovina lakossága számára, hanem számunkra, az Európai Unió lakosai számára is, hiszen e lépés azt igazolja, hogy értékrendünket hűen képviselve nyitottak vagyunk a szomszédaink irányába. Emellett biztonságosabb szomszédságot is garantál számunkra.

Miközben üdvözlendő, hogy erőfeszítések történtek a Nyugat-Balkán egyes részei tekintetében az utazás vízummentessé tétele, valamint a falak lebontása irányában, óriási kérést kell tolmácsolnunk az Európai Bizottság és a biztos asszony, valamint képviselőtársaink felé: ne feledkezzünk el a keleti partnerség országairól sem; jusson most eszünkbe Ukrajna, Moldova és Grúzia is. Még újabb kihívások várnak ránk. Most, hogy egy állomást már elértünk, gondoljunk mindjárt a következőre. Ezek az országok – Ukrajna, Moldova és Grúzia – hivatalosan még útitervet sem kaptak, pedig a jelenlegi európai parlamenti ciklusban már kifejeztük erre vonatkozó igényünket.

Az Európai Unió kötelezettséget érzett a nyugat-balkáni államok felé, és ugyanígy kéne éreznie keleti szomszédai – szomszédaink – iránt. A két eset hasonló – olyan szomszédokról van szó, akik nem is olyan rég még szabadon utazhattak az Európai Unió egyes tagállamaiba. Ma már sajnos korlátozások sújtják őket, ez főként a fiatalokat és diákokat érinti, mivel az elit meg tudja oldani, és mindenképpen utazni fog. Most azonban Európa jövőjéről van szó, a diákokról és a munkát vállaló fiatalokról. A vízumliberalizáció nem csak ezeknek az embereknek az életére gyakorol hatást, hanem az érintett országok demokráciájának színvonalát is emeli, erősíti közvetlen szomszédainkat, és ezáltal az Európai Uniót. Ezért ismét az Európai Bizottsághoz és a biztos asszonyhoz intézem a kérést, hogy vállalják fel e további kihívásokat, mutassanak útitervet a keleti partnerségben résztvevő országoknak.

  Eduard Kukan (PPE) . – Elnök asszony! Szeretnék gratulálni Bosznia-Hercegovinának és Albániának ahhoz, hogy a vízummentesség valamennyi kritériumát teljesítették. Szeretnék továbbá gratulálni kiváló képviselőtársamnak, Tanja Fajonnak az általa végzett csodálatra méltó, odaadó és lelkes munkához.

A szabad mozgás joga az Európai Uniót megalapozó egyik legfontosabb szabadságjog. Örülök, hogy ezt az elvet a szomszédos dél-kelet európai országokra is kiterjesztjük. Fontos lépés ez, pozitív fejlemény az európai integráció irányába.

Személyesen is megtapasztaltam, milyen kedvező hatással járt tavaly a vízummentes utazás lehetősége Szerbia, Montenegró és Macedónia polgáraira. Az EU-ba való szabad utazás lehetősége nem egyszerűen csak gyakorlati előnyt jelent, hanem sok esetben a lelki gátakat is lebontotta, újra kapcsolatot teremtett az emberek között. Azt is bizonyította, hogy jól működik, és pozitív eredményeket hoz a feltételesség elve, amelyet az Európai Unió a vízumliberalizáció terén alkalmaz.

Az EU-nak azonban meg kell őriznie a szavahihetőségét, teljesítenie kell a vállalását. Fontos gondoskodni róla, hogy Albánia és Bosznia-Hercegovina vízumliberalizációja ne késlekedhessen tovább. Ez nem csak a szóban forgó országok lakói számára jelent jót, hanem az Európai Unió szavahihetőségét is erősíti.

Végül, a térség stabilitásának erősítéséhez az is szükséges, hogy az EU nyitásról szóló politikája ne álljon meg a Nyugat-Balkánnál. Ezért üdvözlendőnek tartanám, ha a közeljövőben Koszovó vízummentességére is stratégiai, illetve megoldási javaslat születne.

  Cecilia Malmström , a Bizottság tagja. – Elnök asszony! Nagyon köszönöm Önöknek ezt a vitát. Nagyon erős támogatást érzek a Bosznia és Albánia állampolgárainak vízumkötelezettség alóli mentesítésére irányuló bizottsági javaslat mellett, és ezt rendkívül kedvezőnek gondolom. Remélhetőleg holnap nagy többséggel megszavazza a plenáris ülés, és ezzel azt üzenjük majd a két ország népének, hogy az Európai Parlament választott képviselői határozottan támogatják kívánságukat, hogy szabadabban utazhassanak az Európai Unióba és azon belül.

Ismét biztosíthatom Önöket, hogy a kritériumok teljesültek. Nagyon alapos megfigyelést végeztünk. Természetesen továbbra is kapcsolatban maradunk, folytatjuk a megfigyelést, de a feltételek teljesültek. Minden országot egyenlő elbánásban kell részesíteni. A kritériumok világosak, és rendkívül átláthatóak. A folyamat a lehető legátláthatóbb módon zajlott.

Mielőtt befejezném, hadd szóljak néhány szót Koszovóról is. Koszovót nem felejtettük el. Természetesen Koszovó is nagyon fontos partner ebben a folyamatban. Sokat lépett előre, de a Bizottságnak, a szavahihetőség érdekében, minden kritérium, illetve feltétel alakulását meg kell figyelnie, ha meg akarjuk őrizni a folyamat hitelességét és legitimáltságát. Koszovó még nem készült fel. Folyamatosan együttműködünk egymással. Tudom, hogy a kormány részéről nagy erőfeszítések történnek a kényszerintézkedéssel hazatelepítettek visszafogadása, visszailleszkedésük biztosítása terén. Még többet kell azonban tenniük. Amennyiben ezek a feltételek teljesülnek, akkor mi természetesen készen állunk a hivatalosabb vízumügyi párbeszéd megkezdésére. Addig csak arra ösztönözhetjük a tagállamokat, hogy a koszovói állampolgárok vízumkérelmének elbírálásakor használják ki a felülvizsgált vízumkódex nyújtotta valamennyi lehetőséget.

Tehát, előadó asszony, köszönöm Önnek ezt a rendkívül eredményes és ígéretes vitát, és örömmel várom az erős szavazattöbbséget a holnapi plenáris ülésen.

  Tanja Fajon , előadó. – (SL) Nagy örömmel látom, hogy – azon kevesek kivételével, akik maguk is elismerték nyilvánvaló tudatlanságukat a balkáni országok helyzetével kapcsolatban – a tisztelt Ház döntő többsége egyetért, hogy ideje támogatnunk a Nyugat-Balkánt tőlünk elválasztó vízumfalak lebontását.

Igaz, ahogy el is hangzott többször, hogy a bűnözők, akik pénzzel rendelkeznek, eddig is megtalálták az utazás módját, de holnap itt, az Európai Parlamentben az átlagemberek, és különösen a fiatalok, a diákok sorsáról, mobilitásáról döntünk.

Egy egész nemzedék nőtt fel a vízumfalak mögött, továbbá, ahogy elmondtuk, Koszovó továbbra is komoly probléma marad. Minél előbb megoldást kell találnunk e nép számára is, hiszen érthetően nőni fog az elszigeteltségük és frusztráltságuk. Biztos asszony, világos iránymutatásokra van szükség ahhoz, hogy a koszovói hatóságok munkához lássanak.

Másrészt széleskörű tájékoztató kampányunknak köszönhetően ma már sokkal tájékozottabbak az emberek Albániában és Bosznia-Hercegovinában. Tudják, mit jelent a vízumliberalizáció, tudják azt is, hogy a vízumkötelezettség megszüntetésével nem adunk ajándékba munkahelyet, menedékjogot, állampolgárságot és hasonlókat. Ellenben egy minden európai állampolgár számára alapvető jogot, a szabad utazás jogát kínáljuk nekik. Bosznia-Hercegovina és Albánia polgárai, valamint általában a Nyugat-Balkánon élők számára az Európai Unióba vezető út fontos, nagy horderejű lépése ez.

Befejezésül azt szeretném még elmondani, hogy amit holnap teszünk, illetve tavaly novemberben tettünk, az fontos mindannyiunk számára, és fontos a gazdasági-politikai együttműködés erősítése szempontjából nem csak a térségben, hanem az Európai Unióban is. Különösen fontos lesz azonban az emberek közötti kapcsolatok szempontjából, hiszen ezek az emberek, mondhatni, mindössze néhány kilométerre élnek tőlünk. Azt üzenjük, hogy komolyan gondoljuk a dolgot, és hogy egyértelmű európai jövővel rendelkeznek. Ezt várja tőlünk Albánia és Bosznia-Hercegovina népe. Úgy gondolom, hogy erre az üzenetre várnak, ezt szeretnék holnap hallani.

  Elnök. – A vitát lezárom.

A szavazásra a tervnek megfelelően, holnap kerül sor.

Írásbeli nyilatkozatok (az eljárási szabályzat 149. cikke)

  Elena Băsescu (PPE) , írásban. – (RO) Én támogatom a Bosznia-Hercegovina és Albánia EU-vízum liberalizációjára irányuló kezdeményezést. Az alkalmat megragadva szeretném felvetni a Moldovai Köztársaság vízumliberalizációjának kérdését is, mivel ez az ország szembetűnő előrelépést ért el a keleti partnerség keretében. Albániához és Bosznia-Hercegovinához hasonlóan a Moldovai Köztársaság is rendkívüli erőfeszítéseket tett a tavalyi évben a vízummentesség érdekében. A kormány az „előzetes bevezetés” politikája jegyében már meg is kezdte az EU által az útiterv részeként a nyugat-balkáni országoktól kért intézkedések bevezetését. Az ilyen irányú első intézkedések között szerepelt az idegenrendészeti törvény elfogadása, valamint az integrált határigazgatási koncepció kidolgozásának megkezdése.

Döntés született a kizárólag biometrikus útlevelek kibocsátásáról is, továbbá ratifikálták a Nemzetközi Büntetőbíróság Római Statútumát. A vízumkorlát jelentősen rontja az EU-ról a Moldovai Köztársaságban kialakult képet. Ennek javítása érdekében az Európai Uniónak elsőként minél hamarabb össze kellene állítania a vízummentességhez vezető útitervet. Ez az intézkedés erőteljes üzenettel támogatná az ország Európa-barát erőit a soron következő választásokon.

  George Becali (NI) , írásban. – (RO) Támogatom az előadó asszony álláspontját, amikor azt mondja, hogy az európai kontinens újraegyesítése csak akkor lesz teljes, ha minden európai szabadon utazhat az Európai Unióban. A Nyugat-Balkánról, és különösen az Albániáról – az előrehaladásukról és az EU-ba utazó állampolgárok vízumkényszerének megszüntetéséhez támasztott európai uniós feltételekről – folytatott vita elég érzékenyen, személyesen érint engem. Családom egy része Albániából származik. Egy éve üdvözöltem az akkor Macedónia, Montenegró és Szerbia vonatkozásában elfogadott intézkedést. Teljes meggyőződéssel szavazom meg, hogy Albánia és Bosznia-Hercegovina európai állampolgárai valóban megkapják a szabad mozgás jogát. Mindannyian tisztában vagyunk vele, milyen kegyetlen háborúk vezettek Jugoszlávia felbomlásához, a térség felosztásához. Azt is tudjuk, hogy a térségben élő fiatalok nagyon nehezen élik meg a virágzó EU-tól való elszigeteltséget. Az a feladatunk, hogy bátorítsuk őket. Ebben segít a vízummentes szabad mozgás biztosítása.

  Kinga Göncz (S&D) , írásban. – (HU) "Az Európai Parlament ismét tanúbizonyságát adhatja annak, hogy támogatja a Nyugat-Balkán országainak fölzárkózását, csatlakozását az Európai Unióhoz. Nagy jelentőségűnek tartom, hogy az albániai és a bosznia-hercegovinai polgárok vízummentességének biztosításával hamarosan a volt Jugoszlávia csaknem valamennyi lakója élvezheti az engedély nélküli utazás lehetőségét az Európai Unióba Sem a vízummentesség megadásának, sem a taggá válásnak nincs és nem is lehet más feltétele, mint a kritériumok teljesítése. Mindkét ország megfelelt a bel- és igazságügyi szerveikkel szemben támasztott szigorú követelményeknek, és bizonyította, hogy kész és képes teljesíteni a sokrétű elvárásokat. A helyszíni ellenőrzéseken az uniós szakértők meggyőződtek arról is, hogy a biztonsági kockázatok kiszűrhetők. Elfogadhatatlan, ha a kritériumok teljesítésének elfogulatlan értékelése helyett belpolitikai megfontolások befolyásolják a kormányok lépéseit. A vízummentesség megadása egyben jelzés az érintett országoknak is: sikerrel vehetik az akadályokat, ha politikai egyetértés övezi a felkészülést. Örömmel vettem tudomásul, hogy Albániában és Bosznia-Hercegovinában a politikai erők összefogtak a cél érdekében. Őszintén remélem, hogy az EU-taggá válásnak a mostanihoz hasonló, kézzelfogható eredmények formájában megnyilvánuló lehetősége fölgyorsítja fölzárkózásuk folyamatát, és segít legyűrni a csatlakozásukat hátráltató nacionalista, megosztó törekvéseket."

  Andreas Mölzer (NI) , írásban. – (DE) Már a tavalyi vízumliberalizáció során tapasztaltuk, hogy sokan egyenlőségjelet tettek a vízummentes utazás és biankó csekk fogalma közé. Számtalan ember élt az Európai Unió vízumkönnyítése adta lehetőségekkel. Senki sem tudja, hányan tértek haza aztán, amikor lejárt a tartózkodásukra engedélyezett idő. Számunkra nyilvánvaló, hogy a vízumliberalizációnak semmi köze a munkavállalási és letelepedési joghoz, de úgy tűnik, az érintettek számára ez nem világos. E tekintetben különösen komoly gondot okoz nekünk Koszovó. Az EU sosem tudta eldönteni, szerinte melyik a fontosabb vagy helyesebb: a területi sérthetetlenség vagy a népek önrendelkezésre való joga; és mivel túl sokáig nem vettünk tudomást a soknemzetiségű államok problémájáról, a balkáni állam mára több darabra szakadt.

Az EU-ba történő illegális belépés visszafogadási egyezmények keretében történő megoldása matematikailag nem működőképes, ha továbbra is visszaélnek a vízumliberalizációval. Ezt végig kell gondolni. A vízumszabályok jelentőségét bizonyítja az is, hogy Ankara végre hajlandónak tűnik aláírni a visszafogadási egyezményt, cserébe a török üzletembereket érintő vízumliberalizációért. Ilyen megállapodásokra van szükség az uniós tagjelölt országokkal is. A nem teljesült vámuniós megállapodással együtt ez is jelzi, mennyire felkészületlen Törökország a csatlakozásra, ez is újabb arculcsapás az Európai Unió számára. Le kell végre állítani a tárgyalásokat. Helyettük inkább kiemelt partnerséget kellene kialakítani.

  Siiri Oviir (ALDE) , írásban. – (ET) A vízummentesség nagy jelentőségű az emberek életében, hiszen erősíti az emberi kapcsolatokat, elősegíti a szabad mozgás megvalósulását, amely az alapvető jogok egyike Európában. A thesszaloniki intézkedési terv keretében az Európai Unió kifejezte politikai szándékát, hogy valamennyi nyugat-balkáni állampolgár esetében megszünteti a rövid távú tartózkodásra jogosító vízum beszerzésének kötelezettségét. Az a határozott tény, hogy az Európai Unió a közeljövőben vízummentességet ad Bosznia-Hercegovina és Albánia, valamint Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság, Montenegró és Szerbia állampolgárai számára, csökkenti az etnikai és politikai instabilitás fokozódásának veszélyét, erősíti a politikai-gazdasági együttműködést a térségben, növeli az Európai Unió támogatottságát e népek körében, valamint javítja az európai integráció kilátásait. Ezzel egyidejűleg szélesíti az emberek látókörét, és gátolja az Európa-ellenes, illetve szélsőséges erőket. Elégedetlen vagyok viszont azzal, hogy a nyugat-balkáni országok közül a tagállamok – magánjellegű nézeteltérések miatt – egyedül Koszovót zárták ki a vízummentességből. A tagállamok lakói közötti magánjellegű nézetkülönbségek miatt nem akarjuk Koszovót büntetni; ellenkezőleg: az Európai Bizottság és a Tanács tegyen gyors lépéseket, hogy Koszovót is bevonja a vízummentességhez vezető folyamatba, mert ez a szükséges strukturális reformok végrehajtására ösztönözné Koszovó állami és kormányzati szerveit, illetve politikusait, továbbá erősítené a politikai-gazdasági együttműködést az Európai Unióval.