Az ülések szó szerinti jegyzőkönyve

2010. október 19., Kedd - Strasbourg

9. A szavazáshoz fűzött indokolások

A szavazáshoz fűzött szóbeli indokolások

Jelentés: Carmen Fraga Estévez (A7-0260/2010)

  Izaskun Bilbao Barandica (ALDE) . – (ES) Elnök asszony, szeretném megköszönni mind az előadónak, mind a Tanácsnak a megállapodás elérése érdekében végzett munkáját. Úgy gondolom, ez jelentős előrelépés volt abban a fejlődésben és elismerésben, amelyet a Lisszaboni Szerződés nyújt a Parlamentnek és különösen a Halászati Bizottságnak, és úgy vélem, ez döntő lépés lesz annak biztosításához, hogy a halászati kérdésekkel kapcsolatos jövőbeli megállapodásokat a rendes jogalkotási eljárás keretében hozzák meg.

Ezt szeretném kiemelni ebben a megállapodásban.

  Jarosław Kalinowski (PPE) . – (PL) A jogellenes, nem bejelentett és szabályozatlan halászati tevékenységeket folytató hajók ellenőrzése létfontosságú, és azt hatékonyan, hatásosan, és a lehető leggyakrabban kellene elvégezni, különös figyelmet fordítva azokra a területekre, ahol az illegális halászat kockázata a legnagyobb. Ezért van nagyon nagy szükségünk azokra az új ellenőrzési intézkedésekre, amelyeket az elfogadott rendelet bevezet. A regionális halászati szervezetek által használatos ellenőrzési rendszereket olyan módon kellene átültetni az uniós jogba, hogy elkerüljük a késlekedéseket és a jogi kibúvókat, amelyek a bonyolult eljárások következtében keletkeznek. Egyetértek a szerzővel abban is, hogy a késlekedéseknek a humán erőforrás hiányával való magyarázata nem elfogadható.

  Clemente Mastella (PPE) . – (IT) Elnök asszony, én a jelentés mellett szavaztam, mivel egyetértek az előadóval abban, hogy az északnyugat-atlanti halászatban folytatandó jövőbeni többoldalú halászati együttműködésről szóló egyezményben elfogadott ellenőrzési és végrehajtási rendszert gyorsan át kell ültetni az uniós jogba. Különösen azokra az új rendelkezésekre utalok, amelyek kifejezetten egy új, a kikötő szerinti állam általi ellenőrzési rendszer bevezetésére irányulnak, amely elzárja az európai kikötőket a lefagyasztásra kerülő hal kirakodása vagy átrakodása elől, amennyiben annak jogszerűségét a kérdéses állam nem ellenőrizte.

Meglehetősen biztos vagyok azonban abban, hogy ezeknek a változásoknak az átültetésekor bizonyos kompromisszumos megoldásokat kell majd kialakítani, és létfontosságú, hogy az ebből eredő kiigazítások megtörténjenek, feltéve, hogy megvalósíthatónak értékelik azokat az egyezmény szempontjából.

Ajánlás: Jarosław Leszek Wałęsa (A7-0262/2010)

  Izaskun Bilbao Barandica (ALDE) . – (ES) Elnök asszony, ez a megállapodás a halászok védelmére irányuló harcot, az illegális halászattal szembeni küzdelmet és ellenőrzési intézkedéseket – amelyeknek irányítaniuk kell a halászati politikát – is jelent majd, és egy további lépést a fenntartható halászat irányába.

Magasabb szintű ellenőrzést, valamint a halászok és az ágazat védelmét is jelenti majd Európában. Nagyon örülök ezért, hogy elértük ezt a megállapodást.

  Jarosław Kalinowski (PPE) . – (PL) Az északnyugat-atlanti halászatban folytatandó jövőbeni többoldalú halászati együttműködésről szóló egyezmény alapvető célkitűzése a halászati erőforrások optimális kihasználása a megállapodás hatálya alá tartozó területeken. Emlékezni kell arra, hogy az egyezmény célja, hogy széles körű nemzetközi együttműködést biztosítson, valamint hogy tudományos kutatásokat folytassanak annak biztosítása érdekében, hogy a tengeri halászati erőforrások felhasználása a lehető leghatékonyabb legyen.

Az egyezményt érintő alapvető változások az Észak-atlanti Halászati Szervezet struktúrájának korszerűsítését, a költségvetéshez való hozzájárulás módjának reformját, a különböző felek kötelezettségeinek új meghatározását, és a vitarendezési eljárás reformját érintik. Egyetértek az előadóval, és úgy gondolom, hogy ezek a változások pozitív hatással lesznek az Európai Unió érdekeire, amelynek a most tárgyalt egyezménynek köszönhetően engedélye van, hogy halászati tevékenységet folytasson ezeken a területeken.

Jelentés: Britta Thomsen (A7-0264/2010)

  Izaskun Bilbao Barandica (ALDE) . – (ES) Elnök asszony, a kezdeményezés mellett szavaztam, mert amikor bizonytalan munkáról beszélünk, akkor ismételten az Európában a nőket érintő egyenlőtlenségről és hátrányos megkülönböztetésről beszélünk.

A gazdasági válság növelte ezt az egyenlőtlenséget, mivel főleg a nők által végzett, alacsonyabban fizetett munkákat érintette, beleértve a háztartási és gondozási területen végzett munkát, ami felmérések szerint a munkák 31,5%-át teszi ki, beleértve a részmunkaidős munkákat. A fizetésbeli különbségeknek is hasonló hatásuk van Európában, és a munkahelyek biztonságának hiánya a magasabban képzett nők által végzett munkákat is érinti.

A férfiak és nők közötti közös otthoni felelősségvállalás hiánya az egyik oka a biztonság hiányának és ennek a hátrányos megkülönböztetésnek. Lépéseket kell tennünk annak biztosítása érdekében, hogy magas szintű szolgáltatásokat tudjunk nyújtani a gyermekek és az idősek gondozása tekintetében, valamint hogy a nők jobb körülmények között férhessenek hozzá a munkaerőpiachoz. Szeretném hozzátenni, hogy bevándorló nők végzik az eddig európai nők által végzett munkát, hogy mi hozzáférhessünk a munkaerőpiachoz.

Röviden, folytatnunk kell a munkát az igazi egyenlőség elérése érdekében.

  Miroslav Mikolášik (PPE) . – (SK) A munkaerőpiacon elmozdulás történt a szabványosított foglalkoztatási formáktól a nem szabványosított foglalkoztatási formák felé, és ezért szükség van annak megakadályozására, hogy a munkáltató a foglalkoztatás legolcsóbb és legelőnyösebb formáját részesítse előnyben, amely bizonytalan munkahelyek létrehozásához vezet.

Azokat a munkavállalókat, akik kiszolgáltatott helyzetben vannak munkahelyükön, ahol még az alapvető egészségügyi és biztonsági szabályokat sem teljesítik, és ahol nincs védelem a hátrányos megkülönböztetés ellen, nincs szociális védelem és nincs kollektív képviselet, meg kell védeni a megalázó munkahelyi körülményektől és a kizsákmányolástól. Támogatom ezért a munkavállalók védelmét a munkavállalókra vonatkozó minimális szociális normák bevezetése, az egészségügyi ellátáshoz és az öregségi nyugdíjhoz való egyenlő hozzáférés biztosítása, valamint megfelelő fizetés és elfogadható munkaidő garantálása által. Véleményem szerint a tagállamoknak szigorú munkaügyi rendelkezések bevezetésével kell megakadályozniuk, hogy az átlagos munkahelyek bizonytalanná váljanak.

  Clemente Mastella (PPE) . – (IT) Elnök asszony, a jelenlegi gazdasági és társadalmi válság súlyosbította a bizonytalan munkahellyel rendelkező női munkavállalók problémáját. Mivel gyakran kell összehangolniuk a munkahelyi és családi kötelezettségvállalásokat, rosszabb alkupozícióban vannak, ami gyakran vezet rosszabb munkakörülményekhez.

A jelentés mellett szavaztam, mivel egyetértek azzal, hogy szükség van ennek a problémának a leküzdésére oly módon, hogy a szabványos munkával és atipikus munkával kapcsolatos jogalkotási és szerződéses szabályaik nagymértékű összehangolására szólítjuk fel a tagállamokat és a szociális partnereket anélkül, hogy alábecsülnénk a nem bejelentett munka lehetséges növekedésének valódi veszélyét. Arra szólítjuk fel tehát a Bizottságot és az összes tagállamot, hogy konkrét új stratégiákat dolgozzanak ki a bizonytalan munkahelyekkel kapcsolatban, amelyek figyelembe veszik a nemek közötti egyensúly elvét.

Ez a jelentés arra is felszólítja a Bizottságot, hogy javaslatot nyújtson be a férfiak és nők egyenlő díjazása elvének alkalmazásával kapcsolatban. Emlékeztetnünk kell a tagállamokat arra, hogy további késedelem nélkül ültessék át a 2006/54/EK irányelvet. Felszólítjuk ezért a tagállamokat, hogy segítsék elő gyermekgondozási és gondozási hálózatok kialakítását, valamint hogy hajtsanak végre minden olyan intézkedést, amelynek célja, hogy lehetővé tegye az ezt választó nők számára, hogy teljes munkaidőben dolgozzanak, így javítva a munkaerőpiacon való részvételüket és gazdasági függetlenségüket.

  Andrea Češková (ECR) . – (CS) A bizonytalan munkahellyel rendelkező női munkavállalókról szóló jelentés elfogadása ellen szavaztam, mivel úgy gondolom, hogy a részmunkaidős tevékenység, az ideiglenes munka és a szerződések más, hasonló formái kedvezőek a nők számára a munkaerőpiacon, különösen azon nők számára, akik gyermekeket gondoznak, de dolgozni is akarnak. A munkavállalásnak ezek a rugalmas formái nagyon hasznosak véleményem szerint, és éppen ellenkezőleg, még jobban kellene támogatnunk ezeket, hogy a munkáltatóknak érdekük legyen használni ezeket, így még több döntési lehetőséget biztosítva a nők számára.

Ugyanakkor nem értek egyet azzal, hogy kvótákat határozzunk meg a gyermekgondozással kapcsolatban: kijelentve például hogy 2013-ra a három év alatti gyermekek 33%-a fog közös gyermekfelügyeleti intézményekbe járni. Támogatnunk kell a családok szabadságának elvét, és hagynunk kell, hogy ők döntsenek arról, hogyan gondozzák gyermekeiket.

  Monika Flašíková Beňová (S&D) . – (SK) Nagyon szeretném megragadni ezt a lehetőséget, mivel az elnök tegnap nem szólított fel mindenkit, aki hozzá kívánt szólni a vitához, és különösen ezzel a témával kapcsolatban, amely rendkívül fontos, mivel Thomsen asszony jelentése felhívja a figyelmet az egyre bizonytalanabb körülményekre, valamint az egyre rosszabbodó társadalmi helyzetre, amellyel a nőknek szembe kell nézniük a munkaerőpiacon.

A munkaerőpiac bizonytalansága a nőket érinti általában. Az úgynevezett nem szabványosított munkák jelentik az első gondot akár a szolgáltatási ágazatban, akár a mezőgazdaságban, különösen egy globális válság idején. Mivel főleg nők dolgoznak ezekben az ágazatokban, az elbocsátások főleg őket érintik. Ez ismételten egy olyan terület, ahol el kell utasítanunk a piac nyilvánvaló logikáját, és az igazságosság nevében, valamint a népesség vásárlóerejének támogatása és a kereslet támogatása érdekében szükség van a pozitív beavatkozásra és például arra, hogy megakadályozzuk olyan szerződések megkötését, amelyek nem határozzák meg a munkaórák számát.

  Mario Pirillo (S&D) . – (IT) Elnök asszony, az, hogy nagy többség szavazott a jelentés mellett, egy fontos figyelmeztető jel a Parlament részéről a bizonytalan munkahellyel rendelkező női munkavállalók problémájával kapcsolatban. Európában még mindig a nők viselik a bizonytalan munkahelyek jelentette terheket, és a helyzet egyre rosszabbá válik az országainkat érintő nemzetközi válság következtében. Az Európai Unió mindig elkötelezettséget mutatott a nemek közötti egyenlőség iránt a tagállamok által átültetett speciális jogszabályokban, és továbbra is minden tőle telhetőt meg kell tennie, hogy igazi egyenlőséget érjen el a munkához való hozzáférés terén.

Ez a saját kezdeményezésű jelentés egyértelmű jelzésként szolgál a Bizottság és a tagállamok számára, hogy meg kell szüntetniük a bizonytalan munkahelyeket, és fokozni kell a bizonytalan munkahellyel rendelkező női munkavállalók szociális védelmét. Gratulálok az előadónak, Thomsen asszonynak.

  Anna Záborská (PPE) . – (SK) Támogattam a jelentést, bizonyos fenntartásokkal. A jelentés az én jelentésem fontosságát is hangsúlyozta az előző ülésről, amely a nőket érintő szegénységről szól az Európai Unióban. Ez példája annak, hogy komolyan vesszük a munkahelyekkel kapcsolatos veszélyeket.

Sok nő és család kérdezi, hogy az európai politikusoknak van-e gyakorlati megoldásuk és konkrét politikájuk a társadalmi problémák kezelésére. A politikusoknak nem lenne szabad beleavatkozniuk a gazdaságba. A gazdasági szabadság a közös piac egyik jellemzője. Ugyanakkor amennyiben a nyereségszerzés motivál egyes vállalatokat abban, hogy azt követeljék a munkavállalóktól, hogy veszélyes és bizonytalan körülmények között dolgozzanak, akkor a jogalkotóknak korlátokat kell szabniuk ennek. Végül be kell ismernünk, hogy a nők otthoni munkavégzése sem kellően biztonságos. A biztosítótársaságok már meghatározták ezt, és most a politikusokon a sor. Szeretném felszólítani a Bizottságot, hogy javaslatokat terjesszen elő azzal a céllal, hogy elismerjék a nők otthoni munkáját, mint a nemzeti jólétbe történő nem pénzbeli beruházást.

  Mario Borghezio (EFD) . – (IT) Elnök asszony, ez egy fontos és lényeges jelentés a nők védelme érdekében. Az európai intézmények azonban azt a nagy hibát követik el, hogy nem gyakorolják, amit prédikálnak. Múlt pénteken és szombaton egy ülést tartottak a Bizottság elnökének, Barroso úrnak, a Parlament elnökének és Van Rompuy elnök úrnak a részvételével, amelyen a legfontosabb európai szabadkőműves-páholyok méltóságai vettek részt, de egy szó sem esett arról, hogy ezeknek a páholyoknak a többsége nem teszi lehetővé, hogy nők is tagjai legyenek. Még fontosabb, hogy az ülést az Európai Parlamentben tartották, zárt ajtók mögött, és még a Parlament saját tagjait sem engedték be. Mindez ellentétben áll az átláthatóság elvével, amelynek az európai intézmények minden tevékenységét irányítania kellene.

A szavazáshoz fűzött írásbeli indokolások

Jelentés: Brian Simpson (A7-0217/2010)

  Luís Paulo Alves (S&D) , írásban. – (PT) Üdvözlendőnek tartom ezt a javaslatot, mivel célja, hogy kötelezővé tegye az árutípusonként történő adatgyűjtést a tengeri közlekedés statisztikája számára, ami lehetővé teszi egy hasznos általános keret kidolgozását a komodalitás előmozdítása politikájának támogatása és ellenőrzése érdekében. A szigetek esetében ez nagyobb támogatást jelentene a tengeri és légi közlekedés kombinálása számára, mivel ott ezek az egyedül hozzáférhető közlekedési módok. Ez a statisztikai felmérés lehetővé tenné továbbá a legkülső régiókkal kapcsolatos költségek jobb megértését mind az áruk, mind az utasok vonatkozásában, ami befolyásolná a más politikákkal, például a transzeurópai hálózatokkal és különösen a „tengeri autópályákkal” kapcsolatos döntéseket, amely magában foglalja a szigetek, valamint a szigetek és az európai szárazföld közötti tengeri közlekedést. Szeretném megerősíteni, hogy támogatom az előadónak azzal a lehetőséggel kapcsolatos véleményét, hogy a jelenlegi rendelkezéseket hozzáigazítsuk a Lisszaboni Szerződés által bevezetett felhatalmazáson alapuló jogi aktusokra vonatkozó új szabályokhoz, hogy megerősítsük a Parlament jogköreit ezen a területen.

  Alfredo Antoniozzi (PPE) , írásban. – (IT) Simpson úr jelentése mellett szavazok, mivel nagyon hasznosnak gondolom a tengeri áru- és személyszállítás vonatkozásában történő statisztikai adatszolgáltatást. Valójában az árutípusonként történő adatgyűjtés már most kötelező a közúti, a vasúti és a belvízi közlekedés statisztikája számára.

Ahogy a jelentés egyértelműen kimondja, „az árutípusonként és az összes szállítási mód szerint gyűjtött, teljes körű és homogén statisztikákkal olyan általános keret állna rendelkezésre, amely alkalmas a komodalitást, azaz az egyazon szállítási láncon belül a különböző szállítási módok optimális kombinálásának lehetőségét, és az áruszállítási logisztika modernizálását előtérbe helyező szakpolitika támogatására és nyomon követésére”.

  Zigmantas Balčytis (S&D) , írásban. – (LT) Egyetértek ezzel a rendeletre irányuló javaslattal, amelynek célja a hatályban lévő irányelv módosítása oly módon, hogy kötelezővé tegye az árutípusonként történő adatgyűjtést a tengeri közlekedés statisztikája számára. Ezeket az adatokat jelenleg 18 tagállam gyűjti önkéntes alapon. Az árutípusonként történő adatgyűjtés továbbá már most kötelező a közúti, a vasúti és a belvízi közlekedés statisztikája számára. Az adatgyűjtés lehetőséget fog biztosítani a szállítás közlekedési mód szerinti összehasonlítására, lehetővé fogja tenni a különböző közlekedési módok egyazon szállítási láncon belül való kombinálásának lehetőségét, valamint az áruszállítási logisztika modernizálását. Úgy gondolják, hogy a releváns adatok begyűjtése nem fog többletterhet róni az adatszolgáltatókra, mivel az érintett tagállamok már meglévő adatforrások (például vámdokumentumok) felhasználása segítségével fogják összeállítani az adatokat.

  Alain Cadec (PPE) , írásban. – (FR) A jelenleg hatályos 2009/42/EK irányelv rendelkezéseket tartalmaz a tengeri közlekedés statisztikája számára történő, önkéntes alapon való adatgyűjtésről. Ennek az irányelvnek a módosítása kötelezővé fogja tenni az árutípusonként történő adatgyűjtést. Elégedett vagyok ezzel a módosítással, amely nem jelent többletterhet, mivel a tagállamoknak össze kell tudniuk gyűjteni az adatokat már meglévő forrásokból.

Érthető, ezeknek a szabályoknak a kötelezővé tétele a tengeri közlekedés számára, mivel már jelenleg is kötelezőek a közúti, vasúti és belvízi közlekedés esetében. Támogatom továbbá az előadó által bemutatott módosításokat a rendelet végrehajtásával kapcsolatban, összhangban a felhatalmazáson alapuló jogi aktusokra vonatkozó eljárással. A Parlamentnek ki kell használnia ezt a Lisszaboni Szerződés által biztosított új előjogot.

  Maria Da Graça Carvalho (PPE) , írásban. – (PT) A jelentés mellett szavaztam, mivel egyetértek azzal, hogy az árutípusonként összeállított teljes, szabványosított statisztika létfontosságú minden típusú közlekedés esetében. Ez az információ olyan általános keretet biztosít, amely alkalmas a komodalitást, azaz az egyazon szállítási láncon belül a különböző szállítási módok optimális kombinálásának lehetőségét, és az áruszállítási logisztika modernizálását előtérbe helyező szakpolitika támogatására és nyomon követésére. Szeretnék felszólítani az összes szállítási móddal kapcsolatos összes európai statisztika közös elvekkel és szabványokkal összhangban való gyűjtésére a szállítási módok lehetőség szerinti legnagyobb összehasonlíthatósága érdekében.

  David Casa (PPE) , írásban. – A jelentés a hajózás során a tengerparttal rendelkező tagállamok esetében alkalmazandó adatgyűjtéssel és regisztrációval kapcsolatos. A javaslat meg fogja változtatni az adatgyűjtés módját oly módon, hogy az az árutípus alapján fog történni, ahogy ez más szállítási módok esetében jelenleg is van. Úgy gondolom, ez egy jó fejlemény, és nem voltak aggályaim az előadó támogatásával kapcsolatban.

  Lara Comi (PPE) , írásban. – (IT) Bár az egységes piac kialakítását befejezettnek nyilvánították egy ideje, az árukhoz és személyekhez való különböző hozzáférési pontok között meglévő állandó különbségek még mindig rávilágítanak határaink nemzeti voltára. Lehet, hogy a tagállamok úgy döntöttek, hogy utat adnak az európai intézményeknek ebben a kérdésben, de ilyen különbségek, amelyek bizonyos területeket büntetnek, míg másokat előnyben részesítenek, nem létezhetnek továbbra is. Ez az újabb rendelkezés, amelynek célja, hogy harmonizálja az emberek és áruk kezelését, egy további lépés az európai egységes piac teljes körű integrálása felé.

  Vasilica Viorica Dăncilă (S&D) , írásban. – (RO) Az Európai Unió tagállamainak segíteniük kell egy európai adatbázis létrehozását a havi tengeri személy- és áruszállításról, valamint a szállító hajókról. Ez lehetővé fogja tenni az Unió szakszolgálata, az Eurostat számára, hogy európai statisztikát állítson össze minden szállítási módra vonatkozóan az uniós szabványoknak megfelelően. Ezeknek az adatoknak a felhasználása később segítséget fog nyújtani egy ezzel a területtel kapcsolatos statisztikákat tartalmazó integrált európai rendszer létrehozásában, amelynek célja az európai országok által használt szállítási módok közötti maximális összehasonlíthatóság elérése.

  Diogo Feio (PPE) , írásban. – (PT) Ennek a javaslatnak a célja az árutípusonként való adatgyűjtés kötelezővé tétele a tengeri közlekedés statisztikája számára, valamint a 27 tagállamban összehasonlított és feldolgozott információ típusának szabványosítása. Ahogy az előadó mondja, az átfogó és egységes statisztikák megléte árutípusok szerint és a szállítás minden formájára vonatkozóan egy általános keretet nyújtana, amely alkalmas a komodalitást, azaz az egyazon szállítási láncon belül a különböző szállítási módok optimális kombinálásának lehetőségét, és az áruszállítási logisztika modernizálását előtérbe helyező szakpolitika támogatására és nyomon követésére.

A nemzetközi kereskedelemben az áruk biztonságos és hatékony szállításának fontossága miatt támogatom a Bizottság javaslatát.

  José Manuel Fernandes (PPE) , írásban. – (PT) A Parlament és a Tanács rendeletre irányuló javaslatának célja a 2009/42/EK irányelv megváltoztatása, hogy kötelezővé tegyék az árutípusonként történő adatgyűjtést a tengeri közlekedés statisztikájának számára. Jelenleg ezeket az adatokat 18 tagállam gyűjti önkéntes alapon. Öt tagállamnak nincs tengerpartja, és nem szolgáltat adatokat az irányelvvel összhangban. A legtöbb esetben a releváns adatok gyűjtése nem fog többletterhet róni az adatszolgáltatókra, mivel az érintett tagállamoknak össze kell tudniuk állítani az adatokat már meglévő adatforrások (például vámdokumentumok) felhasználása segítségével. A jelentés mellett szavaztam, mivel egyetértek azzal, hogy szükség van árutípusonként és minden szállítási módra vonatkozóan összegyűjtött teljes és szabványosított statisztikákra ahhoz, hogy lehetővé tegyük egy általános összehasonlítási keret kidolgozását az Unión belül.

  João Ferreira (GUE/NGL) , írásban. – (PT) A rendeletre irányuló javaslat célja, hogy kötelezővé tegye az árutípusonként történő adatgyűjtést a tengeri közlekedés statisztikája számára, mivel az előadó úgy gondolja, hogy az esetek többségében a releváns adatok összegyűjtése nem fog többletterhet róni az adatszolgáltatókra, mert az érintett tagállamoknak össze kell tudniuk állítani az adatokat már meglévő adatforrások, például vámdokumentumok felhasználása segítségével. Továbbá az árutípusonként történő adatgyűjtés már most kötelező a közúti, a vasúti és a belvízi közlekedés statisztikája számára.

Egyetértünk azzal, hogy az összes szállítási mód, árutípusok és személyek szerint összegyűjtött statisztikák olyan információs keretet biztosítanának, amelyek hasznosak egy interoperabilitással és komodalitással, azaz az egyazon szállítási láncon belül a különböző szállítási módok optimális kombinálásának lehetőségével kapcsolatos politika kialakítása számára, és hozzájárulnának az áruszállítási logisztika modernizálásához és racionalizálásához, valamint fenntarthatóságának ösztönzéséhez. Természetesen ez függ a meglévő statisztikák összehasonlíthatóságától, amelynek tekintetében szükség van a szabványok és elképzelések bizonyos harmonizálására.

  Alan Kelly (S&D) , írásban. – Ennek a javaslatnak az az egyszerű célja, hogy kötelezővé tegye az árutípusonként történő adatgyűjtést a tengeri szállítás esetében. Ez már megtörtént az európai közúti, vasúti és belvízi közlekedés esetében, és segíteni fogja a harmonizáció fejlesztését ezen a területen. Az adatgyűjtés nem fog többletterhet róni a válaszadókra.

  Willy Meyer (GUE/NGL) , írásban. – (ES) Ennek a szövegnek a célja a 2009/42/EK irányelv módosítása, hogy kötelezővé tegye az árutípusonként történő adatgyűjtést a tengeri közlekedés statisztikájának számára. Jelenleg ezeket az adatokat 18 tagállam gyűjti önkéntes alapon. Öt tagállamnak nincs tengerpartja, és nem szolgáltat adatokat az irányelvvel összhangban. A legtöbb esetben a releváns adatok gyűjtése nem fog többletterhet róni az adatszolgáltatókra, mivel az érintett tagállamoknak össze kell tudniuk állítani az adatokat már meglévő adatforrások (például vámdokumentumok) felhasználása segítségével. Az árutípusonként történő adatgyűjtés már most kötelező a közúti, a vasúti és a belvízi közlekedés statisztikája számára. Az összes szállítási módra vonatkozó európai statisztikákat közös elvek és szabályok alapján kell gyűjteni a szállítási módok közötti lehető legnagyobb mértékű összehasonlíthatóság biztosítása érdekében, és ezért szavaztam a szöveg mellett. Az összes szállítási mód esetében az árutípusonként gyűjtött átfogó és homogén statisztikák megléte hasznos általános keretet fog biztosítani a komodalitást előtérbe helyező szakpolitika támogatására és felülvizsgálatára.

  Alexander Mirsky (S&D) , írásban. – (LV) Teljes mértékben támogatom Simpson úr jelentését. Egyetértek azzal, hogy szükség van az adatok árutípusonként való lebontására a tengeri közlekedés statisztikája számára. Ezek a statisztikák lehetővé fogják tenni az importőrök és exportőrök számára, hogy megtalálják az árufuvarozás legjobb rendszerét. Ez azt jelenti, hogy az áruk kevesebbe fognak kerülni az európai fogyasztók számára, valamint hogy az exportőrök hatékonyabban tudnak majd megfelelő árakat alkalmazni a harmadik országokból származó árukra. Az ilyen típusú statisztikai adatok segíteni fognak az előre nem látott költségek elkerülésében, és ösztönözni fogják mind a belső, mind a külső áruk forgalmát. Emellett bevezetném az ilyen típusú statisztikai adatok gyűjtését a légi áruszállításra vonatkozóan is.

  Andreas Mölzer (NI) , írásban. – (DE) Ahhoz, hogy reagálni tudjunk, fontosak a statisztikák, mert olyan tényeket nyújtanak, amelyekre döntéseket lehet alapozni. Ugyanakkor a statisztikai adatok gyűjtése esetében mindig fontos egyfajta egyensúly megőrzése a szükséges tények összegyűjtése és az adminisztratív költségek között. Mostanáig az áru- és személyszállítással kapcsolatos adatokat 18 tagállam gyűjtötte önkéntes alapon. Ennek akkor van értelme, ha a releváns adatok gyűjtése tényleg nem jelent többletterhet, más szóval, ha a tagállamok valóban olyan helyzetben vannak, hogy össze tudják szedni ezeket az adatokat már meglévő adatforrások felhasználása segítségével. Az összehasonlítás céljából történő teljes statisztikák gyűjtése az áru- és személyszállítás terén az összes árutípusra és az összes közlekedési módra vonatkozóan túlzónak tűnik számomra az adminisztratív költségvonzat tekintetében. Ezért ennek megfelelően szavaztam.

  Wojciech Michał Olejniczak (S&D) , írásban. – (PL) A jelentés számos módosítást javasol, amelyek célja az ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással kapcsolatos rendelkezéseknek a Lisszaboni Szerződés által bevezetett felhatalmazáson alapuló jogi aktusokra vonatkozó új szabályokhoz történő hozzáigazítása. Az előadó célja az volt, hogy módosításokat vezessen be a tengeri közlekedés statisztikája számára történő árutípusonkénti adatgyűjtésről szóló uniós irányelvvel kapcsolatban. Jelenleg 18 tagállam gyűjti ezeket az adatokat önkéntes alapon. Öt tagállamnak nincs tengerpartja, és nem szolgáltat adatokat az irányelvvel összhangban.

Érdemes megemlíteni, hogy a releváns adatok összegyűjtése nem ró többletterhet a válaszadókra, mivel az érintett tagállamoknak össze kell tudniuk állítani az adatokat már meglévő adatforrások (például vámdokumentumok) felhasználása segítségével. Az árutípusonként történő adatgyűjtés kötelező az európai közúti, vasúti és belvízi közlekedés statisztikája számára. Mivel szükség van hatékony, koordinált és környezetbarát kommunikációs és közlekedési (tengeri, szárazföldi és belvízi) hálózatok létrehozására, valóban nagyon fontos, hogy cselekedjünk az összes szállítási módra vonatkozó adatok összegyűjtése és elemzése terén.

  Alfredo Pallone (PPE) , írásban. – (IT) A Simpson-jelentés mellett szavaztam, mivel a 2009/42/EK irányelv módosításával elvégzi az utolsó simításokat az áruk és személyek Európából történő és Európán belüli szállításával kapcsolatos adatgyűjtésre vonatkozó releváns jogalkotás tekintetében. Az adatgyűjtés korábban csak a közúti, vasúti és belvízi közlekedés esetében volt kötelező, az irányelv módosításával azonban kötelezővé fog válni a tengeri szállítás esetében is, számos adattal szolgálva a határainkon belépő vagy azokon keresztül távozó árukról. Ezek az adatok nem csak statisztikai szempontból létfontosságúak. Az irányelv módosításának végrehajtásával a tengeri szállításra vonatkozóan is elérhetőek lesznek adatok a jövő évtől kezdődően, ami nagyobb átláthatóságot fog eredményezni a szállított áruk típusával kapcsolatban, valamint hatékonyabbá fogja tenni egyes áruk szállítását, mivel az összehasonlíthatóság lehetővé fogja tenni a leghatékonyabb szállítási mód megtalálását minden egyes árutípus tekintetében.

  Maria do Céu Patrão Neves (PPE) , írásban. – (PT) E javaslat célja, hogy kialakítsa az árutípusonként történő kötelező adatgyűjtést a tengeri közlekedés statisztikája számára. Jelenleg ezt az adatgyűjtést a hajózás terén 18 tagállam végzi el teljesen önkéntes alapon, miközben az árutípusonként történő adatgyűjtés már most kötelező az európai közúti, vasúti és belvízi közlekedés statisztikája számára.

Az árutípusonként és az összes szállítási mód, többek között a hajózás szerint gyűjtött, teljes körű és homogén statisztika olyan általános keretet fog biztosítani, amely alkalmas a komodalitást, azaz az egyazon szállítási láncon belül a különböző szállítási módok optimális kombinálásának lehetőségét, és az áruszállítási logisztika modernizálását előtérbe helyező szakpolitika támogatására és nyomon követésére.

  Raül Romeva i Rueda (Verts/ALE) , írásban. – Ennek az európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatnak a célja a 2009/42/EK irányelv módosítása, hogy kötelezővé tegye az árutípusonként történő adatgyűjtést a tengeri közlekedés statisztikájának számára. Ezeket az adatokat jelenleg 18 tagállam gyűjti önkéntes alapon. Öt tagállamnak nincs tengerpartja, és nem szolgáltat adatokat az irányelvvel összhangban. Az esetek többségében a releváns adatok összegyűjtése nem fog többletterhet róni az adatszolgáltatókra, mivel az érintett tagállamoknak össze kell tudniuk állítani az adatokat már meglévő adatforrások (például vámdokumentumok) felhasználása segítségével. A Zöld Frakció/Szabad Európa Szövetség a javaslat mellett szavazott.

  Nuno Teixeira (PPE) , írásban. – (PT) Úgy gondolom, hogy az árutípusonként történő kötelező adatgyűjtés a tengeri közlekedés statisztikájának összeállítása céljából létfontosságú a komodalitás előmozdítása, valamint a különböző szállítási módok kombinálásának lehetősége szempontjából. Mivel az adatgyűjtés már kötelező más közlekedési módok – a közúti, vasúti és belvízi közlekedés – statisztikája számára, úgy gondolom, hogy helyénvaló egy olyan közös keret létrehozása, amely magában foglalja a tengeri közlekedés statisztikáját is, és ez segíthet a különböző közlekedési módok közötti maximális összehasonlíthatóság biztosításában is.

A bizottsági javaslattal összhangban a 2009/42/EK irányelv felülvizsgálatának e vonalak mentén kell történnie, és 2011-től kezdődően kellene alkalmazni az adatgyűjtésre, összhangban azzal az önkéntes gyakorlattal, amelyet 18 uniós tagállam már kialakított.

  Viktor Uspaskich (ALDE) , írásban. – (LT) Hölgyeim és uraim, a statisztikai adatok szisztematikus gyűjtése különösen fontos számunkra. Litvániában a tengeri árufuvarozás az összes árufuvarozás csak kis százalékát teszi ki, és ezért sokkal többet el lehet érni ezen a területen. Továbbá a part menti idegenforgalmi ágazatunk is nagy növekedési potenciállal rendelkezik. Az áruszállítási logisztika modernizálásával és a komodalitás, azaz az egyazon szállítási láncon belül a különböző szállítási módok optimális kombinálása lehetőségének előmozdításával lehetőségünk van a balti régió jólétének növelésére. Ez különösen fontos annak érdekében, hogy fenntartsuk az olyan európai kikötők jövőbeni versenyképességét, mint a litván Klaipeda kikötő. A balti országok közötti szorosabb együttműködés segíteni fog abban, hogy ezek az országok közelebb kerüljenek egymáshoz, valamint ez az együttműködés harmonikusabbá és az Európai Unió egésze számára jobban hozzáférhetővé fogja tenni régiónk piacát. Jelenleg a balti országok jelentős mértékben elszigeteltek az európai közlekedési hálózattól. Reményeink szerint a balti országok közötti forgalom meg fog duplázódni 2020-ra, és ezért kezelnünk kell a megfelelő infrastruktúra és hozzáférhetőség hiányának problémáját. Még fontosabb annak biztosítása, hogy az adatgyűjtés ne jelentsen többletterhet a tagállamok számára. Semmit sem veszíthetünk.

Jelentés: Barbara Matera (A7-0270/2010)

  Maria Da Graça Carvalho (PPE) , írásban. – (PT) Mivel Dánia a Nordjylland NUTS II. szintű régióban a NACE Rev.2. rendszer szerinti 28. ágazatban (gép, gépi berendezés gyártása) működő 45 vállalatnál történt 951 elbocsátásra tekintettel segítségnyújtás iránti kérelmet nyújtott be, az állásfoglalás mellett szavaztam, mivel egyetértek a Bizottság javaslatával és az ezzel kapcsolatban a Parlament által előterjesztett módosításokkal. Egyetértek továbbá azzal is, hogy a Bizottság javaslatának az indoklásban egyértelmű és részletes információkat kell tartalmaznia az alkalmazással, a támogathatósági feltételek elemzésével, valamint a jóváhagyáshoz vezető indokok magyarázatával kapcsolatban, összhangban a Parlament kérésével.

  David Casa (PPE) , írásban. – Az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap egy fontos strukturális alap az Unióban, amely lehetővé teszi számunkra, hogy támogassuk a globális tendenciákban végbemenő változások következtében munkanélkülivé vált munkavállalókat. Ez történt számos uniós tagállamban, például Spanyolországban, ahol az alap különösen hasznosnak bizonyult. A fentiek fényében egyetértek az előadó által kialakított döntésekkel, és úgy döntöttem, hogy a jelentés mellett szavazok.

  Mário David (PPE) , írásban. – (PT) A nemzetközi kereskedelemben végbemenő strukturális változások fényében létfontosságú, hogy az európai gazdaság képes legyen hatékonyan felhasználni a változások által érintett munkavállalók támogatására létrehozott eszközöket, és segíteni őket a munkaerőpiacra való gyors visszailleszkedésben. Mivel Dánia a Nordjylland régióban működő 45 vállalatnál történt 951 elbocsátásra tekintettel segítségnyújtási kérelmet nyújtott be, szeretném felidézni azokat az okokat, amelyeket az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alapnak a spanyolországi Katalónia régióban való igénybevételéről szóló szavazáson a szavazatomhoz fűzött indokláskor elmondtam, hogy elmagyarázzam, miért szavaztam e jelentés mellett.

  Diogo Feio (PPE) , írásban. – (PT) Ez egy állásfoglalás a javasolt parlamenti és a tanácsi határozatról az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alapnak az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság közötti, a költségvetési fegyelemről és a pénzgazdálkodás hatékonyságáról és eredményességéről szóló, 2006. május 17-i intézményközi megállapodás 28. pontja alapján történő igénybevételéről.

A gépek és gépi berendezések hajózási ágazat számára történő gyártásának iparát a dániai Nordjylland régióban váratlanul érték a piac változásai és a globális hitelszűke, a megrendelések drámaian visszaestek, ami elbocsátásokhoz vezetett több mint 40 vállalatnál.

Az olyan régiókban, mint Nordjylland, amelyek különösen függenek egy bizonyos ágazattól, a piac felélénkülése és a munkavállalók újraalkalmazása más tevékenységi területeken általában lassabb és nehezebb. Úgy gondolom, hogy az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap igénybevétele indokolt ebben az esetben.

  José Manuel Fernandes (PPE) , írásban. – (PT) A globális gazdasági válság társadalmi hatása következtében, és különösen a foglalkoztatásra tett hatása következtében rendkívül fontos az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap (EGAA) megfelelő felhasználása sok európai egyén és család helyzetének megkönnyítése érdekében, hozzájárulva társadalmi visszailleszkedésükhöz és szakmai fejlődésükhöz, ugyanakkor új erőforrásokat nyújtva a vállalatok szükségleteinek kielégítése és a gazdaság élénkítése érdekében. Dánia cselekvési terve, hogy segítséget nyújtson 45 gépek és gépi berendezések gyártásával foglalkozó vállalattól elbocsátott 951 embernek a kis Nordjylland régióban, ugyanebbe a keretbe tartozik. Ebben az esetben az elbocsátott munkavállalók 40%-a a fizikai munka, a kohászat és a gépi összeszerelés terén rendelkezett szakértelemmel, míg a munkavállalók 33%-át képzetlen manuális munkaerőként osztályozták. Ez a helyzet egyértelműen mutatja a globális válság által érintett emberek hatékony technikai és szakmai értékelésének szükségességét. Remélem ezért, hogy az európai intézmények megkettőzik az olyan intézkedések végrehajtására tett erőfeszítéseiket, amelyek felgyorsítják és javítják az olyan fontos források felhasználási rátáját, mint az EGAA, amelynek jelenleg rendkívül alacsony az igénybevétele. Idén az elérhető 500 millió eurónak csak 11%-át hívták le.

  Estelle Grelier (S&D) , írásban. – (FR) A Parlamentet ismételten arra kérték, hogy hagyja jóvá segélyek kifizetését az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alapból a válság vagy áttelepülés következtében elbocsátott munkavállalók számára. Ezt a segélyt ismételten olyan költségvetési sorokból fogják elvonni, amelyeket eredetileg más európai programokra szántak, mivel a jelenlegi pénzügyi keretben a Globalizációs Alkalmazkodási Alapnak nincs saját forrása.

Annak érdekében, hogy véget vessünk ennek a helyzetnek, a 2011. évi költségvetés tervezésekor egy kifejezetten a Globalizációs Alkalmazkodási Alapra vonatkozó saját kifizetési előirányzat létrehozásán dolgoztam. Az 50 millió eurós összeget ezért a költségvetésről szóló szavazás során 2010. október 20-án elfogadta a Parlament.

Ezt az összeget azonban, amely szimbolikus az éves szükséglethez képest, még jóvá kell hagyni, mivel az Európai Tanács először visszautasította azt a javaslatot, hogy saját finanszírozást biztosítsunk az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap számára. Ezért továbbra is rajta fogom tartani a szememet az ügyön abban a reményben, hogy sikerül elérni ennek a mechanizmusnak a költségvetési és jogi konszolidációját.

  Elisabeth Köstinger (PPE) , írásban. – (DE) A legőszintébben szeretnék gratulálni Matera asszonynak a Globalizációs Alkalmazkodási Alap igénybevételéről szóló összesen négy jelentéséhez. A Globalizációs Alkalmazkodási Alap alkalmazási körének a munkavállalókra történő kiterjesztése fontos lépés volt annak érdekében, hogy lehetővé váljon számunkra az európai állampolgárok közvetlen támogatása. A Globalizációs Alkalmazkodási Alap eszközének célja, hogy segítse azokat, akiket váratlanul értek a globalizáció hatásai. Annak érdekében, hogy lehetővé váljon az eszköz számára hozzáférhetővé tett pénz hatékony felhasználása, a pénznek gyorsan és célzott módon kell eljutnia rendeltetési helyére. Ez az egyetlen módja annak, hogy segítsük az európai állampolgárokat, valamint hogy növeljük az Unióba vetett bizalmat.

  Giovanni La Via (PPE) , írásban. – (IT) Én az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap (EGAA) Dánia érdekében való igénybevétele mellett szavaztam, mivel ezt az eszközt a gazdasági válság következtében nehéz helyzetbe került munkavállalók támogatása szempontjából értékes forrásnak tekintem.

Az EGAA-t 2006-ban hozták létre azzal a céllal, hogy gyakorlati támogatást nyújtson a vállalatuk áthelyezésével kapcsolatos okok miatt, vagy a 2009. évi módosítást követően, a gazdasági válság következtében elbocsátott munkavállalók számára, hogy segítse a munkaerőpiacra való visszailleszkedésüket. A mai szavazás egy olyan kérelemről szólt, amely Nordjylland régióban, 45 gépi berendezést gyártó vállalat által elbocsátott 1 122 munkavállalónak az EGAA-ból való támogatását kéri 7 521 359 EUR összegben.

Végezetül, üdvözlendőnek tartom a jelentés elfogadását, amely azt mutatja, hogy az EGAA hasznos és hatékony forrás a globalizációból és a gazdasági válságból eredő munkanélküliség elleni küzdelemben.

  Willy Meyer (GUE/NGL) , írásban. – (ES) Az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap (EGAA) pénzeszközeinek a Nordjylland NUTS II. szintű régióban a NACE Rev.2. rendszer szerinti 28. ágazatban (gép, gépi berendezés gyártása) működő 45 vállalatnál történt 951 elbocsátásra tekintettel való felhasználásáról szóló jelentés mellett szavaztam. Az EGAA további segítséget jelent azoknak a munkavállalóknak, akik a globális kereskedelmi módszerekben bekövetkezett főbb strukturális változások következményeit elszenvedik, és segíti a munkaerőpiacra való visszailleszkedésüket. Dánia kérte az EGAA pénzeszközeinek a gépjárműiparban történt elbocsátások tekintetében való felhasználását, ami összhangban van az alapról szóló rendelettel. Most azt kell biztosítani, hogy az EGAA segítse az elbocsátott munkavállalókat a munkaerő-piaci visszailleszkedésben annak ellenére, hogy az EGAA által nyújtott segítségnek nem szabad helyettesítenie a nemzeti jogszabályok vagy kollektív egyezmények alapján a vállalkozások felelősségi körébe tartozó intézkedéseket, illetve a vállalkozások és ágazatok szervezeti átalakítására irányuló intézkedéseket.

  Alexander Mirsky (S&D) , írásban. – (LV) Nagyon fontos, hogy ne egy laissez faire megközelítést alkalmazzunk a munkanélküliséggel kapcsolatos folyamatok tekintetében. Ezen a területen nagyon fontos az emberek számára, hogy érezzék, mind a nemzeti kormányok, mind az EU egésze támogatja őket. Bár a jelentés mellett szavaztam, még mindig nem világos számomra, hogy hogyan osztják el a támogatásra szánt összeget. Miért kap Hollandia körülbelül 3 000 EUR-t minden elbocsátás után, miközben Spanyolország 1 000 EUR-t és Dánia 7 000 EUR-t kap? Vajon az átképzés hétszer annyiba kerül Dániában, mint Spanyolországban? Függetlenül ettől a rendkívül kellemetlen témától, egyet kell értenem az előadóval, Matera asszonnyal abban, hogy ennek a pénzügyi támogatásnak az odaítélése szükséges és időszerű intézkedés. Kár, hogy Lettország kormánya nem használta ki ezt a lehetőséget, és nem nyújtott be kérelmet. Jelenleg 180 000 munkanélküli van Lettországban.

  Maria do Céu Patrão Neves (PPE) , írásban. – (PT) Mivel Dánia a Nordjylland NUTS II. szintű régióban a NACE Rev.2. rendszer szerinti 28. ágazatban (gép, gépi berendezés gyártása) működő 45 vállalatnál történt 951 elbocsátásra tekintettel segítségnyújtás iránti kérelmet nyújtott be, az állásfoglalás mellett szavaztam, mivel egyetértek a Bizottság javaslatával és az ezzel kapcsolatban a Parlament által előterjesztett módosításokkal.

A következőket szeretném kiemelni különösen relevánsként: (1) az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap (EGAA) támogatja a munkaerőpiacról elbocsátott munkavállalók visszailleszkedését anélkül, hogy felmentené a vállalatokat felelősségük alól; (2) az EGAA igénybevételével összefüggésben a Bizottság javasolta az Európai Szociális Alap (ESZA) felhasználatlan forrásai mellett egy alternatív forrás létrehozását a kifizetési előirányzatokhoz, ahogy azt a Parlament sürgette; (3) az EGAA működését és hozzáadott értékét a 2007-2013-as többéves pénzügyi keret félidős felülvizsgálata során a 2006. május 17-i IIA által létrehozott programok és egyéb eszközök általános értékelésével összefüggésében kell értékelni; (4) a Bizottság javaslata információkat tartalmaz a felhasználásról, a támogathatósági feltételek elemzéséről, valamint elmagyarázza a jóváhagyás okait, ami szintén összhangban van a Parlament kérésével.

  Paulo Rangel (PPE) , írásban. – (PT) Mivel Dánia a Nordjylland NUTS II. szintű régióban a NACE Rev.2. rendszer szerinti 28. ágazatban (gép, gépi berendezés gyártása) működő 45 vállalatnál történt 951 elbocsátásra tekintettel segítségnyújtás iránti kérelmet nyújtott be, az állásfoglalás mellett szavaztam, mivel egyetértek a Bizottság javaslatával, és az ezzel kapcsolatban a Parlament által előterjesztett módosításokkal. Egyetértek továbbá azzal is, hogy a Bizottság javaslatának az indoklásban egyértelmű és részletes információkat kell tartalmaznia az alkalmazással, a támogathatósági feltételek elemzésével, valamint a jóváhagyáshoz vezető indokok magyarázatával kapcsolatban, összhangban a Parlament kérésével.

  Raül Romeva i Rueda (Verts/ALE) , írásban. – Ezzel a szavazással az EP tudomásul veszi, hogy Dánia a Nordjylland NUTS II. szintű régióban a NACE Rev.2. rendszer szerinti 28. ágazatban (gép, gépi berendezés gyártása) működő 45 vállalatnál történt 951 elbocsátásra tekintettel segítségnyújtás iránti kérelmet nyújtott be. A kérelem megfelel az EGAA-rendeletben meghatározott támogathatósági feltételeknek. Állásfoglalásában az EP arra kéri az érintett intézményeket, hogy tegyék meg a szükséges erőfeszítéseket az EGAA igénybevételének felgyorsítására; emlékeztet az intézmények elkötelezettségére, hogy zökkenőmentes és gyors eljárást biztosítsanak az EGAA igénybevételéről szóló döntések elfogadásához egyszeri, időben korlátozott egyéni támogatást nyújtva, amely a globalizáció valamint a pénzügyi és gazdasági válság eredményeként elbocsátott munkavállalók megsegítésére irányul; és kiemeli az EGAA potenciális szerepét az elbocsátott munkavállalók munkaerő-piaci visszailleszkedésében.

  Silvia-Adriana Ţicău (S&D) , írásban. – (RO) Az Európai Hajógyári Szövetségek Közössége (CESA) úgy gondolja, hogy a globális kereslet a hajógyártási ágazatban a globális pénzügyi válság eredményeként csökkenni fog 2014-re, míg a jövőben a hajógyártási ágazat át fog települni alacsonyabb költségvonzatú területekre, különösen Ázsia egyes régióiba. Mivel nincsen a hajógyártási ágazatot támogató európai politika, nem valószínű, hogy a termelési szintek vissza fognak állni a jelenlegi válság előtti szintekre. Az én városomban, Galaţiban, a Damen Hajógyárnak is szembesülnie kell a gazdasági és pénzügyi válság következményeivel, amelynek eredményeként 600 munkavállalót bocsátottak el egyedül 2009-ben. 2010-ben várhatóan további 500 munkavállalót bocsátanak el. Az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap (EGAA) igénybevételéről szóló európai parlamenti állásfoglalás mellett szavaztam, amelyet Dánia kért, hogy felhasználhasson 7 521 359 EUR-t a Nordjylland régióban 2009. február 15-e és 2009. november 14-e között elbocsátott 951 munkavállaló támogatási programjának társfinanszírozására. Az elbocsátások a hajógyártási ágazat számára gépek és gépi berendezések gyártásával foglalkozó 45 vállalatnál történtek.

  Angelika Werthmann (NI) , írásban. – (DE) A Nordjylland középszintű régió területén a gépek és gépi berendezések gyártásával foglalkozó ágazatban működő vállalatok számára nyújtandó támogatásról van szó. Ebben az Észak-Jutland észak-keleti részén fekvő régióban 951 embert bocsátottak el 45 vállalattól 2009. február 15-e és november 14-e között. Annak érdekében, hogy támogassuk ezeket a munkavállalókat a foglalkoztatásba való visszailleszkedésben, 7 521 359 eurót mobilizálunk az alapból.

Jelentés: Barbara Matera (A7-0269/2010)

  Alfredo Antoniozzi (PPE) , írásban. – (IT) Ahogy volt alkalmam elmagyarázni idén márciusban a Böge-jelentésről való szavazáson, az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alapnak a gazdasági és pénzügyi válság következményeit kezelő hasznos eszközként való használata nagyon értékes kezdeményezés, amely gyakorlati választ nyújt a pénzügyi támogatás tekintetében. Azóta számos kérelmet elfogadtak, beleértve a mostanit is. Úgy gondolom, ez mutatja legjobban, mennyire hasznos ez a kezdeményezés.

  Maria Da Graça Carvalho (PPE) , írásban. – (PT) Mivel Hollandia a Gelderland és Eindhoven NUTS II. szintű régiókban az elektronikai ágazatban működő NXP Semiconductors Netherlands vállalatnál történt 512 elbocsátásra tekintettel segítségnyújtás iránti kérelmet nyújtott be, én az állásfoglalás mellett szavaztam, mivel egyetértek a Bizottság javaslatával, és a Parlament által benyújtott vonatkozó módosításokkal. Egyetértek továbbá a Bizottságnak az Európai Szociális Alap (ESZA) felhasználatlan forrásai mellett egy alternatív forrás létrehozására irányuló javaslatával az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap (EGAA) igénybevételével kapcsolatban azt követően, hogy a Parlament többször emlékeztetett rá, hogy az EGAA-t külön hozták létre egy speciális eszközként saját célkitűzésekkel és határidőkkel, valamint hogy ezért szükség van a megfelelő költségvetési sorok meghatározására az utalásokhoz.

  David Casa (PPE) , írásban. – Az EGAA egy fontos strukturális alap az Unióban, amely lehetővé teszi, hogy segítséget nyújtsunk azoknak a munkavállalóknak, akik a globális tendenciákban tapasztalható elmozdulások következtében munkanélkülivé váltak. Szükségessé vált, hogy hozzáférést biztosítsunk ehhez az alaphoz azon holland munkavállalók számára, akiket elbocsátottak az elektronikai ágazatban. Ennek fényében egyetértek az előadó által kialakított döntésekkel, és úgy döntöttem, hogy a jelentés mellett szavazok.

  Mário David (PPE) , írásban. – (PT) Az átszervezés és áthelyezés következtében munkanélkülivé vált munkavállalóknak nyújtott támogatásnak dinamikusnak és rugalmasnak kell lennie, hogy gyorsan és hatékonyan lehessen végrehajtani. Mivel Hollandia a Gelderland és Eindhoven régiókban az elektronikai ágazatban működő NXP Semiconductors Netherlands vállalatnál történt 512 elbocsátásra tekintettel segítségnyújtás iránti kérelmet nyújtott be, valamint azoknak az indoklásoknak a fényében, amelyet az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alapnak a spanyolországi Katalónia tekintetében való igénybevételéről való szavazatom magyarázatakor tettem, a jelentés mellett szavazok.

  Diogo Feio (PPE) , írásban. – (PT) Ismételten egy város, jelen esetben Nijmegen, fő iparága megszüntetésének problémájával állunk szemben azzal súlyosbítva, hogy nem látszik lehetőség egy hasonló foglalkoztatási potenciállal rendelkező új iparág létrehozására.

A Parlament által elfogadott állásfoglalásokat tekintve pontosabban meg lehet érteni a számos európai államban tapasztalható probléma hatáskörét és kiterjedését. Ezek az államok még mindig nem bizonyították, hogy képesek ellensúlyozni a koordináció hiányát és azt, hogy kevésbé vonzóvá váltak a beruházás és innováció számára.

Ha semmi nem történik, attól tartok, az alap igénybevételére irányuló kérelmek meg fognak sokszorozódni, és az alap elégtelennek fog bizonyulni ahhoz, hogy segítsen azokon a munkavállalókon, akik a vállalatukban bekövetkezett hirtelen és váratlan változások áldozataivá váltak.

  José Manuel Fernandes (PPE) , írásban. – (PT) Tekintettel a jelenlegi globális gazdasági és pénzügyi válságnak az ipari tevékenységre és az elektronikai ágazatban végzett speciális munkákra tett hatására, szükség van egy gyors és hatékony támogatási programra a dániai Gelderland és Eindhoven régiókban az NXP Semiconductors Netherlands vállalattól elbocsátott 512 munkavállaló számára. Érdemes hangsúlyozni az üzletág tevékenységének csökkenéséből eredő regionális és társadalmi hatásokat a Gelderland tartománybeli Nijmegenben, ahol ez a vállalat volt a legnagyobb helyi munkáltató, amelynél számos szakképzetlen munkavállaló dolgozott évtizedeken keresztül. Ez a helyzet hangsúlyozza egy olyan terv létrehozásának szükségességét, amely segíti ezeknek a korábbi munkavállalóknak a talpra állását és átképzését, ami előmozdítja munkaerő-piaci visszailleszkedésüket. Szeretném megismételni a figyelmeztetést, miszerint szükség van olyan mechanizmusok biztosítására, amelyek megkönnyítik és felgyorsítják az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alapnak (EGAA) az európai országok általi igénybevételét.

  Giovanni La Via (PPE) , írásban. – (IT) Az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap (EGAA) Hollandia általi igénybevétele mellett szavaztam, mivel ezt az eszközt a gazdasági válság következtében nehéz helyzetbe került munkavállalók támogatása szempontjából értékes forrásnak tekintem.

Az EGAA-t 2006-ban hozták létre azzal a céllal, hogy gyakorlati támogatást nyújtson a vállalatuk áthelyezésével kapcsolatos okok miatt vagy a 2009. évi módosítást követően, a gazdasági válság következtében elbocsátott munkavállalók számára, hogy segítse a munkaerőpiacra való visszailleszkedésüket. A mai szavazás egy olyan kérelemről szólt, amely a Gelderland és Eindhoven régiókban működő NXL Semiconductors Netherlands elektronikai vállalat által elbocsátott 1 590 munkavállalónak az EGAA-ból való támogatását kéri 1 809 434 euró összegben.

Végezetül, üdvözlendőnek tartom a jelentés elfogadását, amely azt mutatja, hogy az EGAA hasznos és hatékony forrás a globalizációból és a gazdasági válságból eredő munkanélküliség elleni küzdelemben.

  Willy Meyer (GUE/NGL) , írásban. – (ES) Az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap (EGAA) pénzeszközeinek a Gelderland és Eindhoven NUTS II. szintű régiókban az elektronikai ágazatban működő NXL Semiconductors Netherlands vállalatnál történt 512 elbocsátásra tekintettel való felhasználásáról szóló jelentés mellett szavaztam. Az EGAA további segítséget jelent azoknak a munkavállalóknak, akik a globális kereskedelmi módszerekben bekövetkezett főbb strukturális változások eredményei elszenvedik, és segíti a munkaerőpiacra való visszailleszkedésüket. Hollandia kérte az EGAA pénzeszközeinek a gépjárműiparban történt elbocsátások tekintetében való felhasználását, ami összhangban van az alapról szóló rendelettel. Most azt kell biztosítani, hogy az EGAA segíti az elbocsátott munkavállalókat a munkaerő-piaci visszailleszkedésben annak ellenére, hogy az EGAA által nyújtott segítségnek nem szabad helyettesítenie a nemzeti jogszabályok vagy kollektív egyezmények alapján a vállalkozások felelősségi körébe tartozó intézkedéseket, illetve a vállalkozások és ágazatok szervezeti átalakítására irányuló intézkedéseket.

  Maria do Céu Patrão Neves (PPE) , írásban. – (PT) Mivel Hollandia a Gelderland és Eindhoven NUTS II. szintű régiókban az elektronikai ágazatban működő NXP Semiconductors Netherlands vállalatnál történt 512 elbocsátásra tekintettel segítségnyújtás iránti kérelmet nyújtott be, az állásfoglalás mellett szavaztam, mivel egyetértek a Bizottság javaslatával, és az ezzel kapcsolatban a Parlament által előterjesztett módosításokkal.

A következőket szeretném kiemelni különösen relevánsként: (1) az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap (EGAA) támogatja a munkaerőpiacról elbocsátott munkavállalók visszailleszkedését anélkül, hogy felmentené a vállalatokat felelősségük alól; (2) az EGAA igénybevételével összefüggésben a Bizottság javasolta az Európai Szociális Alap (ESZA) felhasználatlan forrásai mellett egy alternatív forrás létrehozását a kifizetési előirányzatokhoz, ahogy azt a Parlament sürgette; (3) az EGAA működését és hozzáadott értékét a 2007−2013-as többéves pénzügyi keret félidős felülvizsgálata során a 2006. május 17-i IIA által létrehozott programok és egyéb eszközök általános értékelésével összefüggésében kell értékelni; (4) a Bizottság javaslata információkat tartalmaz a felhasználásról, a támogathatósági feltételek elemzéséről, valamint elmagyarázza a jóváhagyás okait, ami szintén összhangban van a Parlament kérésével.

  Paulo Rangel (PPE) , írásban. – (PT) Mivel Hollandia a Gelderland és Eindhoven NUTS II. szintű régiókban az elektronikai ágazatban működő NXP Semiconductors Netherlands vállalatnál történt 512 elbocsátásra tekintettel segítségnyújtás iránti kérelmet nyújtott be, az állásfoglalás mellett szavaztam, mivel egyetértek a Bizottság javaslatával, és az ezzel kapcsolatban a Parlament által előterjesztett módosításokkal. Egyetértek továbbá azzal is, hogy a Bizottság javaslatának az indoklásban egyértelmű és részletes információkat kell tartalmaznia az alkalmazással, a támogathatósági feltételek elemzésével, valamint a jóváhagyáshoz vezető indokok magyarázatával kapcsolatban, összhangban a Parlament kérésével.

  Raül Romeva i Rueda (Verts/ALE) , írásban. – Mivel az Unió által az elbocsátott munkavállalóknak nyújtott pénzügyi segítségnek dinamikusnak és a lehető leggyorsabban és leghatékonyabban igénybe vehetőnek kell lennie, összhangban a 2008. július 17-i egyeztető ülésen elfogadott európai parlamenti, tanácsi és bizottsági közös nyilatkozattal, és kellően figyelembe véve a 2006. május 17-i IIA-t is az EGF igénybevételéről szóló határozatok elfogadása tekintetében; mivel Hollandia támogatást kért az EGAA-ból a Gelderland és Eindhoven NUTS II. szintű régiókban az elektronikai ágazatban működő NXP Semiconductors Netherlands vállalatnál történt 512 elbocsátással kapcsolatban; mivel a kérelem megfelel az EGAA-rendeletben meghatározott jogosultsági kritériumoknak, az EP kéri az érintett intézményeket, hogy tegyék meg a szükséges erőfeszítéseket az EGAA igénybevételének felgyorsítására; emlékeztet az intézmények elkötelezettségére, hogy zökkenőmentes és gyors eljárást biztosítsanak az EGAA igénybevételéről szóló döntések elfogadásához, egyszeri, időben korlátozott egyéni támogatást nyújtva, amely a globalizáció és a pénzügyi és gazdasági válság eredményeként elbocsátott munkavállalók megsegítésére irányul; és kiemeli az EGF potenciális szerepét az elbocsátott munkavállalók munkaerő-piaci visszailleszkedésében.

  Silvia-Adriana Ţicău (S&D) , írásban. – (RO) A hollandiai NL/NXP Semiconductors által benyújtott kérelemre válaszként az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap (EGAA) igénybevételéről szóló európai parlamenti állásfoglalás mellett szavaztam.

2010. március 26-án Hollandia pénzügyi támogatást kért az EGAA-ból a Gelderland és Eindhoven NUTS II. szintű régiókban az elektronikai ágazatban működő NXP Semiconductors vállalatnál dolgozó 590 alkalmazottból elbocsátott 512 munkavállaló számára. Az összes elbocsátott munkavállaló közül 425 férfi és 87 nő, és 7 munkavállalónak komoly egészségügyi problémái vannak vagy fogyatékossággal él (1,3%). Hollandia hangsúlyozza, hogy ezeknek az elbocsátásoknak komoly hatása van, mivel az NXP Semiconductors a legnagyobb ipari munkáltató a térségben, számos alacsonyan képzett munkavállalónak nyújtva munkát, akik már több évtizede a vállalatnál dolgoztak. Az, hogy nincsenek munkalehetőségek hasonló vállalatoknál a régióban, különös problémát fog jelenteni a félvezetőgyártásban tapasztalattal rendelkező szakértők számára.

Az EGAA igénybevétele különösen fontos az elbocsátott munkavállalóknak a foglalkoztatásba történő újraintegrálása szempontjából. Ugyanakkor szeretném felhívni a Bizottság és a tagállamok figyelmét egy olyan uniós iparpolitika kifejlesztésének szükségességére, amely fenntartható, és új munkahelyeket teremt.

  Angelika Werthmann (NI) , írásban. – (DE) 2009. május 1-je óta az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap alkalmazási köre kiszélesedett. Jelenleg a globális pénzügyi és gazdasági válság következtében elbocsátott munkavállalóknak is nyújt támogatást. Hollandiában a Gelderland és Eindhoven NUTS II. szintű régiókban az NXP Semiconductors Netherlands vállalatnál 512 munkavállalót bocsátottak el. 1 809 434 eurónyi összeget mobilizáltak ezeknek a munkavállalóknak a támogatására.

Jelentés: Barbara Matera (A7-0271/2010)

  Luís Paulo Alves (S&D) , írásban. – (PT) A jelentés mellett szavaztam, amely jóváhagyta 2,4 millió euró igénybevételét az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alapból (EGAA) Portugália számára, amelynek célja, hogy támogatást nyújtson a Qimonda vállalatnál elbocsátott munkavállalók számára. Ez követi az EGAA igénybevételére irányuló 2009. decemberi portugál kérelmet. Az EGAA-t azért hozták létre, hogy további támogatást nyújtson a nemzetközi kereskedelemben végbemenő fontos strukturális változások következményei által érintett munkavállalók számára. Az EGAA segélycsomag célja, hogy védje a portugáliai Qimondánál múlt év június 8-a és október 8-a között elbocsátott 839 munkavállaló helyzetét. Ez az összeg a következő intézkedéseket fogja fedezni: a készségek elismerését, szakmai képzést, munkahelyek létrehozására irányuló képzést és támogatást, az önreklámozás támogatását, a felvétel és a munkahelyi tapasztalat ösztönzését. Létfontosságúnak gondolom ezért, hogy minden tőlünk telhetőt megtegyünk az EGAA igénybevételének felgyorsítása érdekében, szem előtt tartva az európai intézmények azok kötelezettségvállalását, hogy gyors és egyszerű eljárást biztosítanak ezeknek a döntéseknek az elfogadásához.

  Regina Bastos (PPE) , írásban. – (PT) Az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alapnak (EGAA) a Qimonda Portugal S.A. vállalatnál múlt év június 8-a és október 8-a között történt 839 elbocsátást követően Portugália által összesen

2 405 671 euró értékben való igénybevételéről szóló állásfoglalás elfogadása mellett szavaztam. Az alap célja, hogy támogassa az elbocsátott munkavállalókat a készségek elismerésén, a szakmai képzésen, a vállalkozások létrehozását célzó képzések és támogatások, az önálló elhelyezkedés támogatásán, valamint a munkaerő-felvétel és a munkahelyi szakmai gyakorlatok ösztönzésén keresztül. Ez a második alkalom, hogy Portugália kérelmet nyújtott be az EGAA igénybevételére a Norte régió számára. 2009-ben a textiliparban történt elbocsátásokat követően 832 800 eurót mobilizáltak. Végezetül, sajnálom, hogy a portugál kormány nem tanulta meg kihasználni az alap nyújtotta lehetőségeket. Míg az NXP Semiconductors holland vállalat korábbi munkavállalói 3 534 eurót, a dán Nordjylland korábbi munkavállalói pedig 7 908 eurót fognak kapni fejenként, a Qimonda korábbi portugál alkalmazottai fejenként csak 2 967 eurót fognak kapni az alap által biztosított segélyből.

  Maria Da Graça Carvalho (PPE) , írásban. – (PT) Mivel Portugália a Norte NUTS II. szintű régióban az elektronikai ágazatban működő Qimonda S.A. multinacionális vállalatnál történt 839 elbocsátásra tekintettel segítségnyújtás iránti kérelmet nyújtott be, az állásfoglalás mellett szavaztam, mivel egyetértek a Bizottság javaslatával és az ezzel kapcsolatban a Parlament által előterjesztett módosításokkal. Egyetértek továbbá azzal is, hogy az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap működését és hozzáadott értékét a 2007−2013-as többéves pénzügyi keret félidős felülvizsgálata során a 2006. május 17-i intézményközi megállapodás által létrehozott programok és egyéb eszközök általános értékelésével összefüggésében kell értékelni.

  David Casa (PPE) , írásban. – Az EGAA egy fontos strukturális alap az Unióban, amely lehetővé teszi számunkra, hogy támogassuk a globális tendenciákban végbemenő változások következtében munkanélkülivé vált munkavállalókat. Ahhoz, hogy az alap hatékony legyen, létfontosságú, hogy szükség esetén időben és hatékony módon biztosítsuk a hozzáférést. Támogatom tehát az előadó következtetéseit, és úgy döntöttem, hogy a jelentés mellett szavazok.

  Carlos Coelho (PPE) , írásban. – (PT) Annak, hogy a Qimonda bezárt Vila do Condében, az lett az azonnali hatása, hogy további ezer fővel nőtt a munkanélküliek száma az ország Norte régiójában. Már eddig is ebben a régióban volt a legnagyobb a munkanélküliség aránya az országban: 2009. január és október között az északi régió munkaügyi központjai havonta átlagosan 22 000 munkanélküli személyt regisztráltak. A Qimonda Portugal S.A. vállalat elbocsátásait követően 2009. december 17-én segítségnyújtás iránti kérelmet nyújtottak be a 839 elbocsátott munkavállaló megsegítésére.

Az általa végzett értékelés alapján a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy minden szükséges feltétel teljesül. Az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alapnak a globális pénzügyi és gazdasági válság közvetlen következményeként elbocsátott munkavállalók újraintegrálódásának támogatása érdekében történő igénybevétele céljából nyújtotta be ezt a határozatra irányuló javaslatot.

Támogatom ezért ezt a határozatot, amely lehetővé teszi 2 405 671 euró igénybevételét a 2010. évi általános uniós költségvetésből, hogy a portugál kérelemre válaszként pénzügyi segítséget nyújtson. Szeretném felhívni továbbá a figyelmet arra, hogy biztosítanunk kell az elfogadás folyamatának gyors lefolyását.

  Mário David (PPE) , írásban. – (PT) Az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alapnak (EGAA), amely a Bizottság elnökének, Barroso úrnak a kezdeményezésére jött létre 2005-ben az Európai értékek egy globalizált világban című bizottsági jelentést követően, mára új formája van, amely átláthatóbbá teszi, kiszélesíti célkitűzéseinek körét oly módon, hogy magában foglalja a jelenlegi válság következményeit, és lehetővé teszi az alaphoz való rövidebb idő alatti hozzáférést, ami remélem, jelen esetben sikerülni fog.

Bár a javaslat mellett szavaztam, sajnálatosnak tartom, hogy a portugál kormány ismételten nem tudta, hogyan használja ki teljes mértékben az alapot, ahogy azt más országokban tették, és ahogy azt bőségesen mutatja az EGAA-ból kért egy főre jutó támogatás mértéke, amikor más kérelmeket elemzünk.

Ma például voltak más szavazások is az EGAA igénybevételére irányuló más kérelmek kapcsán, amelyek megmutatták, hogy míg a holland NXP Semiconductors vállalat korábbi alkalmazottai fejenként 3 534 eurót kapnak, a Nordjylland korábbi dán alkalmazottai fejenként 7 908 eurót kapnak majd. A Qimonda korábbi portugál alkalmazottai, akik részesülnek a támogatásból, csak 2 867 eurót kapnak fejenként. Ez olyan intézkedésekre irányul, mint a készségek elismerése, a szakmai képzés, a vállalkozások elindítását célzó képzések és támogatások, az önálló elhelyezkedés támogatása, valamint a felvétel és a munkahelyi szakmai gyakorlatok ösztönzése.

  Edite Estrela (S&D) , írásban. – (PT) A jelentés mellett szavaztam, mivel úgy gondolom, hogy az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap (EGAA) igénybevétele Portugália számára létfontosságú a Qimonda vállalattól elbocsátott munkavállalók támogatása érdekében. A 2,4 millió euró, amelyet mobilizálni fognak, természetesen nem lesz elégséges az elbocsátások negatív hatásainak ellensúlyozására, de jelentős segítséget fog nyújtani. Az igénybevételnek egyszerűen és zökkenőmentesen kell történnie, és olyan képzési programokat kell tartalmaznia, amelyek hozzájárulnak az érintett munkavállalók hatékony munkaerő-piaci visszailleszkedéséhez.

  Diogo Feio (PPE) , írásban. – (PT) A világ egyik vezető német vállalatcsoportjához tartozó portugál Qimonda vállalatra a siker példájaként, valamint olyan vállalatként tekintettek Portugáliában, amely ágazatának élenjáró vállalata. Ez volt Portugália legnagyobb exportőre, és a fizetésképtelenségéhez vezető problémákat megelőzően új technológiákba akart beruházni, és állami finanszírozást szerzett napelemek gyártásának támogatására. A Qimonda alkalmazottai magasan képzettek voltak, magas termelékenységi rátával, és semmi nem mutatott arra, hogy a vállalat ilyen rövid időn belül életképtelenné fog válni. 2008-ban a vállalat még annak lehetőségét is fontolgatta, hogy három új üzemet hoz létre Portugáliában, mindegyiket a Vila do Conde város közelében. A Norte régió, ahol a Qimonda üzemelt, hagyományosan ipari terület, és nagyon rosszul érintette a vállalatok bezárása és a munkanélküliség. Veszélybe került annak lehetősége, hogy a Qimonda olyan képzett munkavállalókat vonzzon a régióba, akikre igen nagy szükség van.

Remélem, hogy a Qimonda alkalmazottai megfelelően tudnak részesülni az alap igénybevételéből, és sikeresek lesznek a munkaerőpiacra való teljes visszailleszkedésben. Itt szeretném kifejezni irántuk való és családjuk iránti szolidaritásomat.

  José Manuel Fernandes (PPE) , írásban. – (PT) A Vila do Condéban található Qimonda gyár bezárása tovább növelte az amúgy is magas szintű munkanélküliséget Portugália északi részén. Ebben az esetben 900 munkavállalót bocsátottak el, akik többségének alacsony szintű képzettsége volt: 36,6%-uk csak alapfokú oktatásban részesült, és csupán 10,7%-uk vett rész felsőfokú képzésben. A 839 elbocsátott munkavállaló számára a régiót érintő súlyos gazdasági, pénzügyi és társadalmi válság hatásainak enyhítésére nyújtandó segéllyel kapcsolatos terv fontosságát tehát hangsúlyozni kell. Szeretném kiemelni továbbá az olyan intézkedések fontosságát, mint a készségek tanúsítása, a szakmai képzés, a munkahelyteremtés ösztönzése, valamint az új munkahelyi tapasztalatok megszerzésének lehetősége. Másrészről sajnálatos, hogy két év alatt ez csak a második kérelem, amelyet Portugália az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alaphoz benyújtott, hogy közvetlen támogatást kapjon a Norte régió munkavállalói számára. A rendkívül magas munkanélküliség és az államháztartás rossz helyzete, valamint 2011-ben a nemrégiben hozott megszorító intézkedések miatti gazdasági visszaesés figyelembevételével a kormánynak az a dolga és kötelessége, hogy a munkanélküliek konkrét támogatása érdekében ezen alapok lehívása terén hozzáértőbben cselekedjen.

  Ilda Figueiredo (GUE/NGL) , írásban. – (PT) A portugál kormány által 2009. december 17-én benyújtott kérelmet követően a Parlament a Qimonda vállalattól elbocsátott munkavállalók támogatása érdekében jóváhagyta 2,4 millió euró igénybevételét az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alapból (EGAA). Ez azt jelenti, hogy a Portugália által az EGAA-ból igénybe vett 2 405 671 euró a Qimonda Portugal S.A. vállalatnál tavaly június 8-a és október 8-a között történt 839 elbocsátást érinti. Ennek a csomagnak a becsült összértéke 3,7 millió euró, amelyből 2,4 millió eurót, vagyis a teljes költség 65%-át az EGAA-ból igényelték.

Sajnálatos módon a Bizottság és a Tanács nem voltak hajlandóak beavatkozni, amikor még meg lehetett volna menteni a vállalatot és meg lehetett volna akadályozni, hogy ez a németországi székhelyű multinacionális vállalat elbocsássa alkalmazottait. Ezt a csekély támogatást a munkanélkülieknek meg csak most, megkésve biztosítják.

Ez a 16. vizsgálandó kérelem a 2010. évi költségvetésben, és a következő intézkedéseket fogja tartalmazni: a készségek elismerése, szakmai képzés, munkahelyek létrehozását célzó képzés és támogatás, az önreklámozás támogatása, a felvétel és a munkahelyi tapasztalat ösztönzése.

A Norte régiót, ahol az elbocsátások történtek, már korábban jóváhagyták EGAA-támogatásra egy, a textilágazatban történt elbocsátások tekintetében benyújtott 2009. évi korábbi kérelem alapján.

Akkor 832 000 eurót mobilizáltak.

  Giovanni La Via (PPE) , írásban. – (IT) Az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alapnak (EGAA) Portugália tekintetében való igénybevétele mellett szavaztam, mivel ezt az eszközt a gazdasági válság következtében nehéz helyzetbe került munkavállalók támogatása terén értékes forrásnak tekintem.

Az EGAA-t 2006-ban hozták létre azzal a céllal, hogy gyakorlati támogatást nyújtson a vállalatuk áthelyezésével kapcsolatos okok miatt vagy a 2009. évi módosítást követően, a gazdasági válság következtében elbocsátott munkavállalók számára, hogy segítse a munkaerőpiacra való visszailleszkedésüket. A mai szavazás egy olyan kérelemről szólt, amely a Qimonda Portugal S.A., egy elektronikai vállalat által elbocsátott 839 munkavállalónak az EGAA-ból való támogatását kéri 2 405 671 euró összegben.

Végezetül, üdvözlendőnek tartom a jelentés elfogadását, amely azt mutatja, hogy az EGAA hasznos és hatékony forrás a globalizációból és a gazdasági válságból eredő munkanélküliség elleni küzdelemben.

  Willy Meyer (GUE/NGL) , írásban. – (ES) Az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap (EGAA) pénzeszközeinek a Norte NUTS II. szintű régióban az elektronikai ágazatban működő Qimonda AG multinacionális vállalatnál történt 839 elbocsátásra tekintettel való felhasználásáról szóló jelentés mellett szavaztam. Az EGAA további segítséget jelent azoknak a munkavállalóknak, akik a globális kereskedelmi módszerekben bekövetkezett főbb strukturális változások következményeit elszenvedik, és segíti a munkaerőpiacra való visszailleszkedésüket. Portugália kérte az EGAA alapoknak a gépjárműiparban történt elbocsátások tekintetében való felhasználását, ami összhangban van az alapról szóló rendelettel. Most azt kell biztosítani, hogy az EGAA segítse az elbocsátott munkavállalókat a munkaerő-piaci visszailleszkedésben annak ellenére, hogy az EGAA által nyújtott segítségnek nem szabad helyettesítenie a nemzeti jogszabályok vagy kollektív egyezmények alapján a vállalkozások felelősségi körébe tartozó intézkedéseket, illetve a vállalkozások és ágazatok szervezeti átalakítására irányuló intézkedéseket.

  Maria do Céu Patrão Neves (PPE) , írásban. – (PT) Mivel Portugália a Norte NUTS II. szintű régióban az elektronikai ágazatban működő Qimonda S.A. multinacionális vállalatnál történt 839 elbocsátásra tekintettel segítségnyújtás iránti kérelmet nyújtott be, az állásfoglalás mellett szavaztam, mivel egyetértek a Bizottság javaslatával, és az ezzel kapcsolatban a Parlament által előterjesztett módosításokkal.

A következőket szeretném kiemelni különösen relevánsként: (1) az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap (EGAA) támogatja a munkaerőpiacról elbocsátott munkavállalók visszailleszkedését anélkül, hogy felmentené a vállalatokat felelősségük alól; (2) az EGAA igénybevételével összefüggésben a Bizottság javasolta az Európai Szociális Alap (ESZA) felhasználatlan forrásai mellett egy alternatív forrás létrehozását a kifizetési előirányzatokhoz, ahogy azt a Parlament sürgette; (3) az EGAA működését és hozzáadott értékét a 2007-2013-as többéves pénzügyi keret félidős felülvizsgálata során a 2006. május 17-i IIA által létrehozott programok és egyéb eszközök általános értékelésével összefüggésében kell értékelni; (4) a Bizottság javaslata információkat tartalmaz a felhasználásról, a támogathatósági feltételek elemzéséről, valamint elmagyarázza a jóváhagyás okait, ami szintén összhangban van a Parlament kérésével.

  Miguel Portas (GUE/NGL) , írásban. – (PT) Természetesen támogatom azt a pénzügyi döntést, hogy tegyük lehetővé az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap (EGAA) igénybevételét a portugáliai Qimonda vállalatnál elbocsátott munkavállalók számára.

Ezen a ponton meg kell jegyezni, hogy ez a döntés túl későn született meg, és hogy a pénz még később fog eljutni Portugáliába: legkorábban novemberben vagy december elején. Nem kellett volna így történnie, és a dolgoknak nem így kellene lennie. Az EGAA-t lehet és kell is korszerűsíteni annak érdekében, hogy a kollektív elbocsátások áldozatainak ne kelljen 17 hónapot várniuk a sürgősnek minősített támogatásra, ahogy ebben az esetben történt.

Ha Európa továbbra is ilyen kedves lesz a pénzügyi tőkéhez, nem lehet ilyen barátságtalan a válság áldozataival szemben.

  Paulo Rangel (PPE) , írásban. – (PT) Mivel Portugália a Norte NUTS II. szintű régióban az elektronikai ágazatban működő Qimonda S.A. multinacionális vállalatnál történt 839 elbocsátásra tekintettel segítségnyújtás iránti kérelmet nyújtott be, az állásfoglalás mellett szavaztam, mivel egyetértek a Bizottság javaslatával és az ezzel kapcsolatban a Parlament által előterjesztett módosításokkal. Egyetértek továbbá azzal is, hogy a Bizottság javaslatának az indoklásban egyértelmű és részletes információkat kell tartalmaznia az alkalmazással, a támogathatósági feltételek elemzésével, valamint a jóváhagyáshoz vezető indokok magyarázatával kapcsolatban, összhangban a Parlament kérésével.

  Raül Romeva i Rueda (Verts/ALE) , írásban. – Portugália a Norte NUTS II. szintű régióban az elektronikai ágazatban működő Qimonda AG multinacionális vállalatnál történt 839 elbocsátásra tekintettel segítségnyújtás iránti kérelmet nyújtott be. A kérelem megfelel az EGAA-rendeletben meghatározott támogathatósági feltételeknek. Az EP arra szavazott, hogy szólítsák fel az érintett intézményeket, hogy tegyék meg a szükséges erőfeszítéseket az EGAA igénybevételének felgyorsítására. Emlékeztetett az intézmények elkötelezettségére, hogy zökkenőmentes és gyors eljárást biztosítsanak az EGAA igénybevételéről szóló döntések elfogadásához egyszeri, időben korlátozott egyéni támogatást nyújtva, amely a globalizáció, valamint a pénzügyi és gazdasági válság eredményeként elbocsátott munkavállalók megsegítésére irányul. Kiemelte az EGAA potenciális szerepét az elbocsátott munkavállalók munkaerő-piaci visszailleszkedésében.

  Nuno Teixeira (PPE) , írásban. – (PT) Az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap (EGAA) egy uniós jogalkotási és költségvetési eszköz, amelyet azzal a céllal hoztak létre, hogy kiegészítő támogatást nyújtson a globális kereskedelem szerkezetében végbemenő nagyobb változások következményei által érintett munkavállalók számára. Mivel Portugália a Norte NUTS II. szintű régióban az elektronikai ágazatban működő Qimonda S.A. multinacionális vállalatnál történt 839 elbocsátásra tekintettel segítségnyújtás iránti kérelmet nyújtott be, üdvözlendőnek tartom a jelentés Parlament általi elfogadását. Remélem, hogy a támogatást a lehető legdinamikusabban és leghatékonyabban fogják elérhetővé tenni egy egyszerű és gyors folyamaton keresztül, hogy lehetővé tegye a globalizáció, valamint a gazdasági és pénzügyi válság miatti elbocsátások által érintett munkavállalók munkaerőpiaci visszailleszkedését.

  Angelika Werthmann (NI) , írásban. – (DE) A Norte középszintű régióban az elektronikai ágazatban működő Qimonda S.A. multinacionális vállalatnál a globális pénzügyi és gazdasági válság következtében 839 alkalmazottat bocsátottak el. Az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alapból igénybe vett 2 405 671 euróval egy személyre szabott szolgáltatásokból álló összehangolt csomagot támogatnak, amelyet nemzeti intézkedések és a vállalat által hozott intézkedések egészítenek ki.

Jelentés: Barbara Matera (A7-0272/2010)

  Izaskun Bilbao Barandica (ALDE) , írásban. – (ES) Támogatom, hogy 2 752 935 eurós támogatást biztosítsunk az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alapból (EGAA) Katalóniának kiegészítő támogatásként a gépjárművek, pótkocsik és félpótkocsik gyártásával foglalkozó 23 vállalatnál a globális kereskedelem rendszerében végbemenő strukturális változások következtében elbocsátott 1 429 munkavállaló számára. Az elbocsátásokra kilenc hónap alatt, 2009. február 23-tól 2009. november 22-ig került sor.

A támogatást az elbocsátott munkavállalók munkaerőpiacra való visszatérésének támogatására kell használni, akik az esetek 25%-ában nem rendelkeznek alapszintű végzettséggel vagy nem fejezték be az iskolát, valamint az esetek 40%-ában csak alapszintű végzettséggel rendelkeznek. Ezek közül 75% férfi és 25% elmúlt 55 éves. A támogatásnak semmilyen körülmények között nem szabad helyettesítenie a nemzeti jogszabályok vagy kollektív egyezmények alapján a vállalkozások felelősségét, illetve a vállalkozások és ágazatok szervezeti átalakítására irányuló intézkedéseket. Ahogy a Költségvetési Bizottság jelentése kimondja, tisztáznunk kell, hogy a munkavállalók 23%-át miért nem vonják be a profilalkotás gyakorlatába, és ki kell találnunk, hogy milyen intézkedéseket nyújtunk kifejezetten e munkavállalók számára.

  Maria Da Graça Carvalho (PPE) , írásban. – (PT) Mivel Spanyolország a Katalónia NUTS II. szintű régióban a NACE Rev.2. rendszer szerinti 29. ágazatban (gépjárművek, pótkocsik és félpótkocsik gyártása) működő 23 vállalatnál történt 1 429 elbocsátásra tekintettel segítségnyújtás iránti kérelmet nyújtott be, az állásfoglalás mellett szavaztam, mivel egyetértek a Bizottság javaslatával és az ezzel kapcsolatban a Parlament által előterjesztett módosításokkal. Egyetértek továbbá azzal is, hogy biztosítani kell, hogy az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap (EGAA) támogassa az egyes elbocsátott munkavállalók munkaerő-piaci visszailleszkedését, és szeretném megismételni, hogy az EGAA-ból biztosított segítségnyújtásnak nem szabad helyettesítenie azokat az intézkedéseket, amelyek megtétele a nemzeti jogszabályok vagy a kollektív egyezmények alapján a vállalatok felelőssége, illetve nem szabad támogatnia vállalkozások és ágazatok szervezeti átalakítását.

  Mário David (PPE) , írásban. – (PT) A globalizáció következtében bekövetkezett elbocsátások által érintett munkavállalók munkaerőpiacra való visszatérése érdekében nyújtott pénzügyi támogatásnak eseti alapon kell történnie. Hangsúlyozni kell tehát, hogy ez a segítségnyújtás nem helyettesíti a rendesen a vállalatok felelősségi körébe tartozó kötelezettségeket, és nem célja vállalkozások finanszírozása és szervezeti átalakítása. Ennek fényében a háromoldalú intézményi egyeztetés nyomán született együttes nyilatkozat hangsúlyozza, fontos annak biztosítása, hogy az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap (EGAA) igénybevételéről szóló döntésekkel kapcsolatos eljárások a lehető legegyszerűbbek és leggyorsabbak legyenek. Figyelembe véve, hogy Spanyolország a Katalónia régióban működő 23 vállalatnál történt 1 429 elbocsátásra tekintettel segítségnyújtás iránti kérelmet nyújtott be, a jelentés mellett szavazok.

  Edite Estrela (S&D) , írásban. – (PT) Az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap Cataluña automoción/Spanyolország számára történő igénybevételéről szóló jelentés mellett szavaztam, mivel ez lehetővé fogja tenni, hogy kiegészítő támogatást nyújtsunk a világgazdaság szerkezetében bekövetkezett nagyobb változások hatásai által érintett katalán munkavállalók számára, valamint hogy segítsük ezeknek a munkavállalóknak a munkaerőpiacra való visszailleszkedését.

  Diogo Feio (PPE) , írásban. – (PT) Amikor az ágazatot érintő válságra gondolok, eszembe jut, ahogy Spanyolország korábbi miniszterelnöke, José María Aznar, elmondta, mennyire meg volt lepődve az Amerikai Egyesült Államok korábbi elnöke, George W. Bush, amikor megtudta, hogy a legfontosabb spanyol exporttermék a gépjármű és nem a mezőgazdasági termékek. Ez pozitív jele volt annak, hogy az Európa délnyugati gazdaságairól kialakított sztereotípiák már nem érvényesek.

Sajnálatos módon a spanyol ipar modernizálására főleg a néppárti kormány által tett erőfeszítés jelentősen csökkent a globális válsággal. A gépjárművek iránti kereslet csökkenése az EU-ban nagyon komoly, és a termelés 2009 második negyedévében majdnem 40%-kal esett vissza, amely helyzet még több munkahelyet veszélyeztet nem csak Spanyolországban, hanem az egész Unióban.

Aggodalommal tekintek erre a visszaesésre, és remélem, hogy a spanyol gazdaság képes lesz megfelelően válaszolni a válságra, amely válasznak ez az alap csak egy részét képezi.

  José Manuel Fernandes (PPE) , írásban. – (PT) A spanyolországi Katalónia régióban gépjárművek, pótkocsik és félpótkocsik gyártásával foglalkozó 23 vállalat

1 429 korábbi munkavállalója számára javasolt támogatási tervre sürgősen szükség van számos olyan európai személy szakmai fejlődése érdekében, akiket közvetlenül érintett a jelenlegi globális gazdasági és pénzügyi válság. Körülbelül 25%-a azoknak, akiket ez a terv érint, nem járt iskolába, vagy korán elhagyta az iskolát, és a munkavállalók több mint 40%-a csak alapfokú végzettséggel rendelkezik. Európában a kulcsfontosságú termelési ágazatokban dolgozó munkaerő iskolázottságának és képzettségének alacsony szintje nagy problémát jelent az Európa 2020 stratégia célkitűzéseinek fényében. A fenntartható, intelligens és inkluzív növekedés támogatása érdekében szükség van egy olyan stratégiára, amely biztosítja a tagállamok és az európaiak számára hozzáférhető források nagyobb hatékonyságát és profitabilitását, például az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alapon (EGAA) keresztül. Az EGAA esetében a költségvetésben meghatározott 500 millió eurónak alig több mint 10%-át használták fel idén, ami elfogadhatatlan a nagymértékű munkanélküliség miatt, valamint mivel egyre nehezebb más munkahelyet találni.

  Giovanni La Via (PPE) , írásban. – (IT) Az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap (EGAA) Spanyolország érdekében való igénybevétele mellett szavaztam, mivel értékes forrásnak tekintem ezt az eszközt a gazdasági válság következtében nehéz helyzetbe került munkavállalók támogatása tekintetében.

Az EGAA-t 2006-ban hozták létre azzal a céllal, hogy gyakorlati támogatást nyújtson a vállalatuk áthelyezésével kapcsolatos okok miatt vagy a 2009. évi módosítást követően, a gazdasági válság következtében elbocsátott munkavállalók számára, hogy segítse a munkaerőpiacra való visszailleszkedésüket. A ma elfogadott jelentés egy olyan kérelemről szól, amelyet Spanyolország nyújtott be a gépjárműiparban működő 23 különböző vállalatnál dolgozó 1 429 munkavállaló támogatása érdekében 2 752 935 euró összegben.

Végezetül hangsúlyozom, hogy az EGAA összesen körülbelül 14 millió euró támogatást biztosító igénybevételével kapcsolatos négy jelentésről való mai szavazás azt mutatja, hogy az alap hasznos és hatékony forrás a globalizációból és a gazdasági válságból eredő munkanélküliség elleni küzdelemben.

  Willy Meyer (GUE/NGL) , írásban. – (ES) Az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap (EGAA) pénzeszközeinek a Katalónia Autonóm Körzet számára, különösen a Katalónia NUTS II. szintű régióban a NACE Rev.2. rendszer szerinti 29. ágazatban (gépjárművek, pótkocsik, félpótkocsik gyártása) működő 23 vállalatnál történt 1 429 elbocsátásra tekintettel való felhasználásáról szóló jelentés mellett szavaztam. Az EGAA kiegészítő támogatást nyújt azoknak a munkavállalóknak, akik a globális kereskedelmi módszerekben bekövetkezett főbb strukturális változások eredményeit elszenvedik, és segíti a munkaerőpiacra való visszailleszkedésüket. Spanyolország kérte az EGAA pénzeszközeinek a gépjárműiparban történt elbocsátások tekintetében való felhasználását, ami összhangban van az alapról szóló rendelettel. Most azt kell biztosítani, hogy az EGAA segítse az elbocsátott munkavállalókat a munkaerő-piaci visszailleszkedésben annak ellenére, hogy az EGAA által nyújtott támogatásnak nem szabad helyettesítenie a nemzeti jogszabályok vagy kollektív egyezmények alapján a vállalkozások felelősségi körébe tartozó intézkedéseket, illetve a vállalkozások és ágazatok szervezeti átalakítására irányuló intézkedéseket.

  Maria do Céu Patrão Neves (PPE) , írásban. – (PT) Mivel Spanyolország a Katalónia NUTS II. szintű régióban a NACE Rev.2. rendszer szerinti 29. ágazatban (gépjárművek, pótkocsik és félpótkocsik gyártása) működő 23 vállalatnál történt 1 429 elbocsátásra tekintettel segítségnyújtás iránti kérelmet nyújtott be, az állásfoglalás mellett szavaztam, mivel egyetértek a Bizottság javaslatával és az ezzel kapcsolatban a Parlament által előterjesztett módosításokkal.

A következőket szeretném kiemelni különösen relevánsként: (1) az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap (EGAA) támogatja a munkaerőpiacról elbocsátott munkavállalók visszailleszkedését anélkül, hogy felmentené a vállalatokat felelősségük alól; (2) az EGAA igénybevételével összefüggésben a Bizottság javasolta az Európai Szociális Alap (ESZA) felhasználatlan forrásai mellett egy alternatív forrás létrehozását a kifizetési előirányzatokhoz, ahogy azt a Parlament sürgette; (3) az EGAA működését és hozzáadott értékét a 2007-2013-as többéves pénzügyi keret félidős felülvizsgálata során a 2006. május 17-i IIA által létrehozott programok és egyéb eszközök általános értékelésével összefüggésében kell értékelni; (4) a Bizottság javaslata információkat tartalmaz a felhasználásról, a támogathatósági feltételek elemzéséről, valamint elmagyarázza a jóváhagyás okait, ami szintén összhangban van a Parlament kérésével.

  Raül Romeva i Rueda (Verts/ALE) , írásban. – Spanyolország a Katalónia NUTS II. szintű régióban a NACE Rev.2. rendszer szerinti 29. ágazatban (gépjárművek, pótkocsik és félpótkocsik gyártása) működő 23 vállalatnál történt 1 429 elbocsátásra tekintettel segítségnyújtás iránti kérelmet nyújtott be. A kérelem megfelel az EGAA-rendeletben meghatározott támogathatósági feltételeknek. Katalánként örülök annak, hogy a Parlament egyetértett az érintett intézmények felszólításával, hogy tegyék meg a szükséges erőfeszítéseket az EGAA igénybevételének felgyorsítására, valamint emlékeztetett az intézmények elkötelezettségére, hogy zökkenőmentes és gyors eljárást biztosítsanak az EGAA igénybevételéről szóló döntések elfogadásához egyszeri, időben korlátozott egyéni támogatást nyújtva, amely a globalizáció, valamint a pénzügyi és gazdasági válság eredményeként elbocsátott munkavállalók megsegítésére irányul. A Parlament kiemelte továbbá az EGAA potenciális szerepét az elbocsátott munkavállalók munkaerő-piaci visszailleszkedésében.

  Silvia-Adriana Ţicău (S&D) , írásban. – (RO) 2010 januárjában Spanyolország kérelmet nyújtott be az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap (EGAA) igénybevétele iránt tekintettel a Katalónia régióban a közúti járművek gyártásával foglalkozó 23 vállalatnál történt elbocsátásokra. Az EGAA-nak az elbocsátott munkavállalók támogatása érdekében történő igénybevételéről szóló európai parlamenti állásfoglalás mellett szavaztam. Az elbocsátások a pénzügyi és gazdasági válság idején történtek, amely a gépjárművek iránti kereslet eddig nem tapasztalt mértékű csökkenését eredményezte Spanyolországban és az egész világon.

2009 februárja és novembere között 2 330 munkavállalót bocsátottak el egyedül Katalónia régióban, ezek 75%-a férfi és közel 25%-a 55 éven felüli. Támogatom, hogy az elbocsátott munkavállalók pénzügyi támogatásban és képzésben részesüljenek, hogy új munkahelyet találjanak a lehető leghosszabb időre.

  Angelika Werthmann (NI) , írásban. – (DE) Az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alapnak ez az igénybevétele 1 429 munkavállalót fog támogatni a gépjárművek, pótkocsik és félpótkocsik gyártásának ágazatában a spanyol Katalónia régióban. A Bizottság ebben az esetben 2 752 935 euró igénybevételét javasolta az alapból az összesen 23 vállalat korábbi alkalmazottai munkaerőpiacra való visszatérésének támogatása érdekében, mivel a kérelem, amelyet további információkkal egészítettek ki áprilisban, megfelel az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alapból való pénzügyi hozzájárulás feltételeinek.

Jelentések: Barbara Matera (A7-0270/2010, A7-0269/2010, A7-0271/2010, A7-0272/2010)

  Peter Jahr (PPE) , írásban. – (DE) Nagyon örülök, hogy az Európai Parlament ma úgy döntött, hogy támogat sok, a globalizáció által hátrányosan érintett személyt. Az európai támogatást azonban most gyorsan és bürokrácia nélkül kell nyújtani, hogy ezek az emberek a lehető leggyorsabban új munkahelyet találjanak. Ez az Európai Uniónak egy fontos és jól látható hozzájárulása, amely egyértelműen mutatja, hogy az EU akar és képes, és fog is segíteni vészhelyzetben lévő embereken. Ugyanakkor minden erőfeszítést meg kell tennünk, hogy értelmes módon alakítsuk a globalizációt. Fontos tehát, hogy az Európai Unió tisztességes feltételeket biztosítson a versenyhez a nemzetközi gazdasági kapcsolatokban. Ez lehetővé fogja tenni, hogy a kezdetektől megakadályozzuk egyes ágazatok hátrányos helyzetbe kerülését.

  Crescenzio Rivellini (PPE) , írásban. – (IT) Szeretnék gratulálni a Matera asszony által elvégzett kiváló munkához. A mai napon a Spanyolországban, Dániában, Hollandiában és Portugáliában elbocsátott munkavállalók támogatásáról szóló négy kérelem mellett szavaztam. Az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alapot (EGAA) 2006-ban hozták létre maximum 500 millió eurós forrással, hogy segítse a munkakeresőket új munkahelyet megtalálásában, speciális képzési programokat támogasson, segítse a munkavállalókat saját vállalkozásuk elindításában, valamint hogy ideiglenes jövedelem-kiegészítést nyújtson mobilitást segítő támogatásokon, a munkakereséshez nyújtott támogatásokon, képzési támogatásokon, valamint a munkaerőpiacra való visszailleszkedést segítő támogatásokon keresztül.

Az EGAA megfelelő mértékű rugalmasságot mutat, és segítséget nyújt speciális esetekben Európa számos régiójában. Mindent meg kell tennünk azonban az eszköz igénybevételének felgyorsítása érdekében, különösen a gazdasági válság kezelésében betöltött pozitív szerepe fényében.

Jelentés: Carmen Fraga Estévez (A7-0260/2010)

  Luís Paulo Alves (S&D) , írásban. – (PT) Üdvözlendőnek tartom ezt a jelentést, amely rendezi ennek az Északkelet-atlanti Halászati Bizottság által elfogadott egyezménynek és az ajánlásoknak a végrehajtását, lehetővé téve ellenőrzési és végrehajtási intézkedések elfogadását minden, halászati célokra használt, illetve ilyen használatra szánt halászhajóra vonatkozóan. Ezeknek a rendelkezéseknek egy részét beillesztették az uniós jogszabályokba a teljes kifogható mennyiséggel kapcsolatos szabályozásokon és kvótákon keresztül, és támogatni kell az előadó véleményét ennek a múltbeli módszernek az elutasításával kapcsolatban, mivel a jogszabályok zavarossá kezdenek válni, és negatív hatással vannak az unió szavahihetőségére. A legfontosabb prioritásként kell kezelni a regionális halászati gazdálkodási szervezeteknek az illegális halászat elleni küzdelem érdekében hozott intézkedései bevezetését, hogy az egyezmény által elfogadott ellenőrzési és végrehajtási rendszert gyorsan át lehessen ültetni az európai uniós jogba, és a Parlamentet átfogóan és időben tájékoztassák a regionális halászati szervezetekkel való tárgyalások minden szakaszáról, biztosítva, hogy az intézmény megfigyelői jelen legyenek a tárgyalásokon.

  Vito Bonsignore (PPE) , írásban. – (IT) Először is, szeretnék gratulálni az előadónak. A jelentés mellett szavaztam, mivel egyetértek azzal, hogy az északkelet-atlanti halászatban folytatandó jövőbeni többoldalú halászati együttműködésről szóló egyezményben elfogadott ellenőrzési és végrehajtási rendszert át kell ültetni az uniós jogba. Általánosságban üdvözlöm a jogellenes, nem bejelentett halászati tevékenységet folytató hajók ellenőrzéséről szóló új szabályozásokat, amely szabályozások a most elfogadott jelentés tartalmát képezik.

Egyetértek továbbá az új, a kikötő szerinti állam általi ellenőrzési rendszerrel, amely elzárja az európai kikötőket a fagyasztott hal kirakodása vagy átrakodása elől, amennyiben annak jogszerűségét az idegen halászhajó lobogója szerinti állam nem ellenőrizte. Úgy gondolom azonban, hogy ezeknek a változásoknak az átültetésekor bizonyos kompromisszumos megoldásokat kell majd kialakítani, és létfontosságúak lesznek az ebből eredő kiigazítások, feltéve hogy azokat az egyezmény szempontjából megvalósíthatónak értékelik. Végezetül biztos vagyok abban, hogy az átültetést gyorsabban és hatékonyabban el lehet érni, ha a Parlamentet folyamatosan tájékoztatják a tárgyalások minden szakaszáról, biztosítva, hogy a Ház megfigyelői helyet foglalhassanak a tárgyalóasztalnál.

  Maria Da Graça Carvalho (PPE) , írásban. – (PT) Az Európai Unió számára létfontosságú, hogy létrehozzon egy uniós rendszert a jogellenes, nem bejelentett és szabályozatlan halászati tevékenység megelőzésére, megakadályozására és felszámolására. A javasolt rendeleteknek egységbe kell rendezniük azokat az intézkedéseket, amelyek meghatározzák a fogási korlátozások hatálya alá tartozó vizeken tartózkodó uniós hajókra és az uniós vizekre alkalmazandó halászati lehetőségeket és a kapcsolódó feltételeket. Létfontosságú, hogy ez összhangban álljon a közös halászati politikával, valamint hogy hozzájáruljon a fenntartható fejlődéshez.

  Lara Comi (PPE) , írásban. – (IT) Módszertanilag jogos az egyezmények tartalmának felülvizsgálata és korszerűsítése, ahogy ez jelen esetben történt. Ugyanakkor azonban meg kell kérdőjelezni a Parlament szerepét ebben a felülvizsgálatban. Eltekintve a formális kérdésektől, az európai intézményekkel kapcsolatban álló testületek működését folyamatosan figyelemmel kell követni annak biztosítása érdekében, hogy hatékonyak, hatásosak és korszerűek legyenek, valamint hogy képesek legyenek válaszolni azokra a kihívásokra, amelyek a vonatkozó megállapodás aláírásával megváltozhatnak.

  Edite Estrela (S&D) , írásban. – (PT) Az északkelet-atlanti halászatban folytatandó jövőbeni többoldalú halászati együttműködésről szóló egyezmény (NEAFC) terén alkalmazandó ellenőrzési és végrehajtási rendszerről szóló jelentés mellett szavaztam, mivel az ellenőrzési végrehajtási intézkedések egy új rendszerét vezeti be a halászati erőforrások megőrzésének és kiegyensúlyozott használatának biztosítása érdekében a régióban. Ez a rendszer különösen a jogellenes, nem bejelentett és szabályozatlan halászati tevékenységet végző hajók ellenőrzését, és egy, a halászati termékek kirakodásának helyszínéül szolgáló kikötő szerinti állam általi ellenőrzési rendszert tartalmaz.

  Diogo Feio (PPE) , írásban. – (PT) Figyelembe véve a halászat fontosságát Európában (mind munkahelyeket és jólétet teremtő gazdasági tevékenységként, mind az emberek élelmezésében betöltött szerepében), mindig nagyon alaposan meg kell vizsgálnunk minden olyan rendeletet, amely új és még szigorúbb kötelezettségeket kíván az európai halászokra róni.

A jelenlegi javaslat célja az Északkelet-atlanti Halászati Bizottság (NEAFC) által elfogadott ellenőrzési és végrehajtási rendszert átültető uniós szabályozások korszerűsítése. Ezeknek az intézkedéseknek elsősorban az a céljuk, hogy előmozdítsák az egyezmény szabályainak a nem szerződő felek hajói általi betartását, valamint hogy bevezessenek egy, a kikötő szerinti tagállam általi új ellenőrzési rendszert. Ez megakadályozza azoknak a fagyasztott halaknak az európai kikötőkben való kirakodását, amelyeknek jogszerűségét nem igazolták.

Új intézkedéseket hoz létre továbbá többek között a jogellenes, nem bejelentett és szabályozatlan halászati tevékenységet folytató hajók ellenőrzésével kapcsolatban. Úgy gondolom, hogy ezek az intézkedések végső soron azt a célt fogják szolgálni, hogy megvédjék az európai halászokat olyan halaknak az európai piacra való behozatalától, amelyek nem felelnek meg az uniós szabályoknak, és ez üdvözlendő.

  José Manuel Fernandes (PPE) , írásban. – (PT) A dokumentum mellett szavaztam, mivel egyetértek azzal, hogy az északkelet-atlanti halászatban folytatandó jövőbeni többoldalú halászati együttműködésről szóló egyezményben (NEAFC) elfogadott ellenőrzési és végrehajtási rendszert át kell ültetni az uniós jogba. Az új szabályok közül szeretném kiemelni a jogellenes és nem bejelentett halászhajók ellenőrzését, valamint az új, a kikötő szerinti állam általi ellenőrzési rendszert, amely hatékonyan lezárja az európai kikötőket a fagyasztott hal kirakodása és átrakodása elől, amennyiben annak jogszerűségét nem tanúsította a valamely másik szerződő fél lobogója alatt hajózó halászhajók lobogója szerinti állam. 2007-ben és 2008-ban a Parlament nem képviseltette magát az Északnyugat-atlanti Halászati Szervezet (NAFO) éves ülésén. Ezért nem mulaszthatom el, hogy megemlítsem, hogy a Lisszaboni Szerződés értelmében a Parlamentet képviselni kell az ezzel a témával kapcsolatos nemzetközi egyezményekre vonatkozó jövőbeni megbeszéléseken.

  João Ferreira (GUE/NGL) , írásban. – (PT) A javasolt ellenőrzési rendszer rendelkezéseket tartalmaz a védelmi és végrehajtási intézkedések nem szerződő felek hajói általi betartásának előmozdítása érdekében, így biztosítva az északkelet-atlanti halászatban folytatandó jövőbeni többoldalú halászati együttműködésről szóló egyezményben (NEAFC) elfogadott védelmi és végrehajtási intézkedéseknek való teljes körű megfelelést. Az ellenőrzési rendszerben megtalálható hézagok megszüntetéséről van tehát szó, különösen a jogellenes, nem bejelentett és szabályozatlan halászati tevékenység tekintetében, és ezért támogatásunkat élvezi.

A jelentés úgy véli, hogy azoknak a tagállamoknak, amelyek hajói a NEAFC szabályozási területén nem rendelkeznek halászati engedéllyel, e rendszer értelmében megfelelő ellenőrzési eszközöket kellene hatályba helyezniük. Hangsúlyozni kell, hogy a halászati tevékenységek ellenőrzése manapság megnövekedett terheket ró a tagállamokra függetlenül attól, hogy az a közös halászati politika, vagy a regionális halászati szervezetek hatálya alatt történik.

Úgy gondoljuk ezért, hogy ajánlatos az ellenőrzésre biztosított pénzügyi források átgondolása, különösen a közös halászati politikának az ellenőrzési berendezések tagállamok általi beszerzésével, fejlesztésével, illetve modernizálásával kapcsolatos pénzügyi intézkedései szabályozásában meghatározott maximális társfinanszírozási ráták tekintetében. Javasoltuk ezért a jelenlegi 50%-os ráta 75%-ra történő emelését, figyelembe véve a rendelet felülvizsgálatának jelenleg zajló folyamatát.

  Pat the Cope Gallagher (ALDE) , írásban. – (GA) Az északkelet-atlanti halászatban folytatandó jövőbeni többoldalú együttműködésről szóló egyezmény, amelynek a Közösség és az EU most szerződő felévé vált, 1982-ben lépett hatályba.

Az egyezmény célja az északkelet-atlanti halászati erőforrások hosszú távú védelmének és maximális hasznosításának biztosítása a társadalom, a fenntarthatóság és a környezet érdekében. Ellenőrzési és végrehajtási intézkedéseket lehet bevezetni annak biztosítása érdekében, hogy ezt az Északkelet-atlanti Halászati Bizottság (NEAFC) által elfogadott egyezményt és annak ajánlásait végrehajtsák. Ezek az összes halászhajóra vonatkoznak, amelyet a halászati erőforrásokon folytatott, az egyezmény fogalommeghatározása szerinti halászati tevékenységekre használnak.

A javaslat célja az uniós szabályozás korszerűsítése. 2006-ban a NEAFC ajánlásai ellenőrzésének és végrehajtásának fejlesztése céljából elfogadott egy új rendszert. Egy másik változtatás, hogy a javaslat részét képezi a kikötő szerinti állam általi ellenőrzési rendszer, amely nem teszi lehetővé a fagyasztott hal olyan európai kikötőkben való kirakodását, ahol annak jogszerűségét az idegen hajó lobogója szerinti állam nem ellenőrizte. Új intézkedéseket tartalmaz továbbá a jogellenes, nem bejelentett és szabályozatlan halászati tevékenységet folytató hajók ellenőrzésével kapcsolatban.

  Giovanni La Via (PPE) , írásban. – (IT) Az északkelet-atlanti halászatban folytatandó jövőbeni többoldalú halászati együttműködésről szóló egyezmény területén alkalmazandó ellenőrzési és végrehajtási rendszer meghatározásáról szóló rendeletre irányuló javaslatról szóló jelentés mellett szavaztam, amelynek az Unió is aláírója, mivel úgy gondolom, hogy a rendszert be kell építeni az uniós jogba. 2006-ban az Északkelet-atlanti Halászati Bizottság ajánlásai ellenőrzésének és végrehajtásának fejlesztése céljából elfogadott egy új rendszert, és azt követően mind az Európai Unió, mind az Európai Parlament kijelentette, hogy teljes mértékben támogatja ezeknek az ajánlásoknak az elfogadását. Különösen erős támogatást élveznek a kikötő szerinti állam általi ellenőrzési rendszer bevezetésére irányuló új rendelkezések, amelyek hatékonyan lezárják az európai kikötőket a fagyasztott hal kirakodása és átrakodása elől, amennyiben annak jogszerűségét nem tanúsították a kérdéses állam hatóságai. Röviden, ezek az ajánlások a korábban hatályban lévő rendszert illesztik hozzá a jelenlegi elvárásokhoz, és ezért úgy gondolom, hasznos lenne ezek gyors átültetése.

  Marisa Matias (GUE/NGL) , írásban. – (PT) A jogellenes, nem bejelentett és szabályozatlan halászati tevékenység elleni küzdelem létfontosságú a halászati erőforrások védelme és fenntarthatósága, valamint a javak igazságosabb és egyenlőbb elosztásának biztosítása szempontjából. A halászati közösség egész léte függ ezektől a körülményektől.

Az egyezményben meghatározott területeken történő halászatra használt vagy szánt összes halászhajó ellenőrzése, valamint a végrehajtási intézkedések rendkívül fontosak ebben az összefüggésben. A jelentés ebbe az irányba halad. Mindannyiunknak részt kell venni ebben az erőfeszítésben, és tovább kell fejlesztenünk ezt. A jogellenes, nem bejelentett és szabályozatlan halászati tevékenység megelőzésének, megakadályozásának és felszámolásának a közös halászati politika prioritásának kell lennie.

  Willy Meyer (GUE/NGL) , írásban. – (ES) Az Európai Parlament több alkalommal hangsúlyozta, hogy teljes prioritásként kell kezelni a regionális halászati szervezetek által alkalmazott, a jogellenes, nem bejelentett és szabályozatlan halászat elleni küzdelemre irányuló intézkedéseket. Következésképpen az előadó úgy véli, hogy az Északkelet-atlanti Halászati Bizottság (NEAFC) által elfogadott ellenőrzési és végrehajtási rendszert gyorsan be kell vezetni az uniós jogba. A jogellenes, nem bejelentett és szabályozatlan halászat megelőzésére, megakadályozására és felszámolására irányuló közösségi rendszer létrehozásáról szóló 1005/2008/EK tanácsi rendelet (az IUU-rendelet) 2010. január 1-jén lépett hatályba. A közösségi halászhajók közösségi vizeken kívül folytatott halászati tevékenységeinek engedélyezéséről és a harmadik országok hajóinak közösségi vizekhez való hozzáféréséről szóló 1006/2008/EK tanácsi rendelet kiköti, hogy az uniós halászhajóknak halászati engedéllyel kell rendelkezniük ahhoz, hogy halászati tevékenységeket végezzenek az uniós vizeken kívül. A Fraga-jelentés mellett szavaztam tehát, mivel úgy gondolom, szükség van a jogellenes, nem bejelentett és szabályozatlan halászat ellenőrzésére.

  Alexander Mirsky (S&D) , írásban. – (LV) Az északkelet-atlanti halászati együttműködés elsősorban igazságos kvótákat jelent a folyamat összes résztvevője számára. A bevezetendő jogalapnak, amely az összes résztvevőre vonatkozik, a logikán kell alapulnia. Senkinek nem szabad, hogy kizárólagos jogai legyenek az atlanti halászati erőforrások kiaknázására. „Igennel” szavaztam abban a reményben, hogy a jogszabály egyenlő lehetőségeket fog biztosítani, és a halkifogással kapcsolatos szabályok megsértéséért egyenlő felelősséget fog meghatározni, ahol nem lesznek kedvencek és kívülállók, ahogy az gyakran megtörténik, amikor a nagy uniós országok érdekeinek kedvezve hoznak létre jogszabályokat.

  Andreas Mölzer (NI) , írásban. – (DE) A növekvő jövedelmek és a fejlettebb infrastruktúra nagyobb halfogyasztást eredményez a fejlődő országokban is. A kifogott hal mennyisége már most növekszik évente, és ezért továbbra is növekedni fog. Tanulmányok azt mutatják, hogy a halállományok növekedése az óceánokban és a belvizekben főleg az akvakultúra eredménye. Egyre nagyobb flottákkal egyre kisebb állományokból fogják a halat. A kegyetlen túlhalászás megfékezése érdekében fontos egy ellenőrzési és végrehajtási rendszer bevezetése. Azoknak a halászoknak a beszámolói, akiket szolgákként tartanak fogva a nyílt tengeren, és véresre kell dolgozniuk a kezüket rendkívül alacsony bérért olyan körülmények között, amelyek a rabszolgasághoz hasonlítanak, szintén aggodalomra adnak okot. Ha azt akarjuk, hogy utódaink ismerjék a hal ízét, létfontosságúak az ellenőrzések. Mindezekért hasznos lenne a halászati politika legalább részben újra nemzeti hatáskörbe vonása annak érdekében, hogy lehetőség nyíljon a regionális problémák átfogó kezelésére. Ezt figyelembe véve szavaztam.

  Wojciech Michał Olejniczak (S&D) , írásban. – (PL) A jelentés említést tesz az északkelet-atlanti halászatban folytatandó jövőbeni többoldalú halászati együttműködésről szóló egyezményről, amely 1982. március 17-én lépett hatályba. Az Északkelet-atlanti Halászati Bizottságot (NEAFC) az ebben a dokumentumban meghatározott ajánlások ellenőrzésének biztosítására hozták létre.

A jelentés hangsúlyozta a halászati erőforrásokon folytatott, az egyezmény fogalommeghatározása szerinti halászati tevékenységekre használt vagy szánt összes halászhajóra vonatkozó rendelkezések ellenőrzésének és végrehajtásának biztosításához szükséges intézkedések elfogadásának fontosságát. A legfontosabb kérdés intézkedések végrehajtása a regionális halászati szervezetek által alkalmazott jogellenes, nem bejelentett és szabályozatlan halászat elleni küzdelem érdekében. Prioritást kell élveznie tehát a NEAFC által elfogadott ellenőrzési és végrehajtási rendszer megváltoztatásának, amelyet a lehető leghamarabb át kell ültetni az uniós jogba.

Az előadó hangsúlyozza továbbá, hogy fontos annak biztosítása, hogy az uniós halászhajók engedéllyel rendelkezzenek az európai uniós vizeken kívüli halászathoz. Ez a jelentés lehetővé teszi számunkra az Európai Unió flottáival kapcsolatos jogszabályok tekintetében eddig létezett joghézagok megszüntetését, ami javítani fogja az Európai Unió szavahihetőségét ezen a területen, és hozzá fog járulni az illegális halászat elleni küzdelemhez.

  Maria do Céu Patrão Neves (PPE) , írásban. – (PT) Az északkelet-atlanti halászatban folytatandó jövőbeni többoldalú együttműködésről szóló egyezményben (NEAFC) alkalmazandó ellenőrzési és végrehajtási rendszert létrehozó parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslat rendkívül fontos, figyelembe véve a NEAFC által elfogadott ellenőrzési és végrehajtási rendszer bevezetésére irányuló uniós szabályozások korszerűsítését.

Mint más esetekben, amikor a regionális halászati szervezetek ajánlásait vezették be a halászatról szóló uniós joganyagba, ez szintén szigorúbb ellenőrzéseket kíván bevezetni a jogellenes halászat elleni küzdelem az esetleges joghézagok megszüntetése és a közös halászati politika alapelveinek megvédése érdekében az uniós vizeken belüli és kívüli fenntartható halászatért.

Véleményem szerint továbbá a ma elfogadott és megszavazott szöveg támogatja a Parlamentnek a rendes jogalkotási eljárás szerinti előjogait, és tartalmazza az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290(E) és 291. cikke szerinti szükséges változásokat.

Ezen okokból kifolyólag a javaslat mellett szavazok.

  Raül Romeva i Rueda (Verts/ALE) , írásban. – Az északkelet-atlanti halászatban folytatandó jövőbeni többoldalú együttműködésről szóló egyezményt, amelynek az Unió is aláírója, a 81/608/EGK tanácsi határozattal fogadták el, és 1982. március 17-én lépett hatályba. Ellenőrzési és végrehajtási intézkedéseket lehet elfogadni annak biztosítása érdekében, hogy ezt az Északkelet-atlanti Halászati Bizottság (a „NEAFC”) által elfogadott egyezményt és annak ajánlásait végrehajtsák. Ezek minden olyan halászhajóra alkalmazandóak, amelyet az egyezményben meghatározott területek halászati erőforrásaira irányuló halászati tevékenységre használnak, vagy szándékoznak használni.

Ennek a javaslatnak a célja a NEAFC ellenőrzési és végrehajtási rendszerét átültető uniós szabályozásnak a korszerűsítése. Az új NEAFC-rendszer bevezetésének lehetővé tétele érdekében a javaslat tervbe veszi az 1999. december 16-i 2791/1999/EK tanácsi rendelet későbbi hatályon kívül helyezését, amely a NEAFC által 1998-ban elfogadott első rendszert vezette be.

  Oreste Rossi (EFD) , írásban. – (IT) Támogatom ezt a jelentést, mert bár Európa korlátozta vagy betiltotta egyes halfajták kifogását, számos olyan jogellenesen működő halászhajó van, amelyek nem csak védett halakat fognak ki, hanem a munkavállalók védelmével kapcsolatos uniós irányelveket sem tartják be.

Ennek a jelentésnek az elfogadása azt jelenti, hogy a 2007 és 2010 között hatályba lépett új ajánlások jogszabályok lesznek, és átültetésük fontos eszköz mind a jogellenes halászat elleni küzdelemben, mind annak kiküszöbölése érdekében, hogy joghézagok keletkezzenek az uniós flottákra vonatkozóan. Egy másik pozitív elem egy új ellenőrzési rendszernek a bevezetése, amely elzárja az európai kikötőket a kétséges vagy illegális eredetű fagyasztott hal kirakodása elől.

Ajánlás: Jarosław Leszek Wałęsa (A7-0262/2010)

  Luís Paulo Alves (S&D) , írásban. – (PT) Figyelembe véve ennek az egyezménynek a fontosságát a konzultációhoz, együttműködéshez való hozzájárulásában, az északnyugat-atlanti halászati erőforrások optimális felhasználásában, ésszerű kezelésében és megőrzésében, valamint a tengeri erőforrások fenntartható kezelésének tudományos kutatásokon alapuló fejlesztése érdekében történő nemzetközi együttműködés előmozdításában, az itt bemutatott módosítás létfontosságú, mivel teljes mértékben új formát ad az egyezménynek azzal a céllal, hogy összekösse más regionális egyezményekkel és nemzetközi eszközökkel, valamint hogy felhasználja a halászati gazdálkodás modern elgondolásait. A pozitív intézkedések közül a következők a legfontosabbak: az egyezmény struktúrájának egyszerűsítése, a költségvetéshez való hozzájárulások modernizálása a „felhasználó fizet” alapelvvel összhangban a szerződő felek tekintetében, a kötelezettségek új definíciója, a döntéshozatali folyamat felülvizsgálata, valamint a döntéshozatali folyamattal kapcsolatos viták rendezése. Ezek a fejlemények létfontosságúak a közös halászati politika jövőbeni előmozdítása szempontjából.

  Edite Estrela (S&D) , írásban. – (PT) Az északkelet-atlanti halászatban folytatandó jövőbeni többoldalú halászati együttműködésről szóló egyezmény módosításának az Európai Unió általi elfogadásával kapcsolatos tanácsi határozatra irányuló javaslatról szóló ajánlás mellett szavaztam, mivel a módosítások pozitívan járulnak hozzá az Északnyugat-atlanti Halászati Szervezet belső szerkezetének átalakításához és hatásköreinek újrafelosztásához.

Úgy gondolom ugyanakkor, hogy a Lisszaboni Szerződés fényében az Európai Parlamentet képviselni kellene a nemzetközi egyezményekről szóló jövőbeni tárgyalásokon.

  Diogo Feio (PPE) , írásban. – (PT) Figyelembe véve a halászat fontosságát Európában (mind munkahelyeket és jólétet teremtő gazdasági tevékenységként, mind az emberek élelmezésében betöltött szerepében), mindig nagyon alaposan meg kell vizsgálnunk minden olyan rendeletet, amely új és még szigorúbb kötelezettségeket kíván az európai halászokra róni. Ebben az esetben azonban egy olyan javasolt módosítással állunk szemben, amely megerősíti az Európai Unió halászati lehetőségeit az északkelet-atlanti halászatban folytatandó jövőbeni többoldalú halászati együttműködésről szóló egyezmény értelmében, ami üdvözlendő. Ezért mellette szavazok.

  José Manuel Fernandes (PPE) , írásban. – (PT) A dokumentum mellett szavaztam, mivel egyetértek azzal, hogy az északnyugat-atlanti halászatban folytatandó jövőbeni többoldalú halászati együttműködésről szóló egyezményben elfogadott ellenőrzési és végrehajtási rendszert át kell ültetni az uniós jogba. Az új szabályok közül szeretném kiemelni a jogellenes és nem bejelentett halászhajók ellenőrzését, valamint az új, a kikötő szerinti állam általi ellenőrzési rendszert, amely hatékonyan lezárja az európai kikötőket a fagyasztott hal kirakodása és átrakodása elől, amennyiben annak jogszerűségét nem tanúsította a valamely másik szerződő fél lobogója alatt hajózó halászhajók lobogója szerinti állam. 2007-ben és 2008-ban a Parlament nem képviseltette magát az Északnyugat-atlanti Halászati Szervezet (NAFO) éves ülésén. Ezért nem mulaszthatom el, hogy megemlítsem, hogy a Lisszaboni Szerződés fényében a Parlamentet képviselni kell az ezzel a témával kapcsolatos nemzetközi egyezményekre vonatkozó jövőbeni megbeszéléseken.

  João Ferreira (GUE/NGL) , írásban. – (PT) Az Északnyugat-atlanti Halászati Szervezet (NAFO) fő célkitűzése a NAFO-egyezmény területén található halászati erőforrások fenntartható kezeléséhez és megőrzéséhez való hozzájárulás az államok közötti együttműködésen alapulva.

Támogatjuk és értékeljük a szilárd tudományos alapokon nyugvó nemzetközi együttműködés elvét ezen a területen. Úgy gondoljuk tehát, hogy az egyezmény 2007-ben és 2008-ban elfogadott módosítását ezekkel a célkitűzésekkel összhangban, más regionális egyezmények és nemzetközi eszközök hozzáillesztése, valamint a halászati gazdálkodás új elveinek beillesztése céljából, támogatni kell.

Nem mulaszthatjuk el ugyanakkor felhívni a figyelmet arra, hogy sajnálatosan későn érkezett meg a felkérés a Parlamenthez tárgybeli döntésének meghozatalára. Valójában az uniós jogba történő bevezetésre irányuló bizottsági javaslat 2010. március 8-i keltezésű, tehát több mint két év telt el, mire a dokumentumot elkészítették, és a Parlament foglalkozhatott vele.

A jövőben létfontosságú lenne a Parlament időben történő bevonása és részvétele, ideális esetben magukkal a tárgyalási folyamatokkal párhuzamosan.

  Pat the Cope Gallagher (ALDE) , írásban. – (GA) Az északnyugat-atlanti halászatban folytatandó jövőbeni többoldalú együttműködésről szóló egyezményt 1978. október 24-én írták alá Ottawában, és 1979. január 1-jén lépett hatályba.

Az Északnyugati-atlanti Halászati Szervezetnek (NAFO) fő célja azóta, hogy konzultációt és együttműködést folytasson a védelmi területen található halászati erőforrások maximális felhasználásának elérése érdekében, hogy megfelelően védje és kezelje ezeket az erőforrásokat, valamint hogy segítse egy, a nemzetközi együttműködés támogatásával kapcsolatos új gondolkodásmód kialakulását a nyílt tengeren található tengeri erőforrások fenntartható kezelésének fejlesztése érdekében.

2007-ben és 2008-ban az éves NAFO üléseken az egyezmény szerződő felei elfogadták „Az északnyugat-atlanti halászatban folytatandó jövőbeni többoldalú együttműködésről szóló egyezmény módosításait”. Ez a módosítás jelentősen megváltoztatja az egyezményt, jobban összhangba hozva azt más regionális egyezményekkel és nemzetközi eszközökkel, valamint figyelembe véve a halászati gazdálkodás modern gyakorlatait. Ez a módosítás tehát jelentős mértékben hozzájárul a szervezet struktúrájának hatékonyságához.

  Willy Meyer (GUE/NGL) , írásban. – (ES) Az északnyugat-atlanti halászatban folytatandó jövőbeni többoldalú együttműködésről szóló egyezményt Ottawában írták alá 1978. október 24-én, és 1979. január 1-jén lépett hatályba, miután a megerősítés, az elfogadás, illetve a jóváhagyás okiratait Kanada kormányánál a hét szerződő fél letétbe helyezte. Az Északnyugat-atlanti Halászati Szervezet (NAFO) elsődleges célkitűzése, hogy konzultáción és együttműködésen keresztül hozzájáruljon a NAFO-egyezmény által lefedett területen található halászati erőforrások optimális használatához, ésszerű kezeléséhez és megőrzéséhez, valamint hogy előmozdítson nemzetközi együttműködéssel kapcsolatos elképzeléseket a mélytengeri tengeri erőforrások tudományos elvek alapján való fenntartható kezelésének előmozdítása érdekében. Az egyezmény szerződő felei elfogadták az északnyugat-atlanti halászatban folytatandó jövőbeni többoldalú együttműködésről szóló egyezmény módosításait az éves NAFO értekezleteken 2007-ben (angol verzió) és 2008-ban (francia verzió). A módosítás az egyezmény átfogó felülvizsgálata, amelynek fő célja, hogy jobban összhangba hozza más regionális egyezményekkel és nemzetközi eszközökkel, valamint hogy modern halászati gazdálkodási elképzeléseket illesszen bele, és ezért szavaztam mellette.

  Andreas Mölzer (NI) , írásban. – (DE) Már jó 30 éve gondolkodunk a halászati erőforrások optimális felhasználásáról és a megőrzése céljából folytatott ésszerű kezelésről. Most felül kell vizsgálni az Északnyugat-atlanti Halászati Szervezet (NAFO) rendeleteit nem csak annak érdekében, hogy jobban összhangba hozzuk más regionális megállapodásokkal és nemzetközi eszközökkel, hanem azért is, hogy felzárkóztassuk korszerű tudáshoz, például halászati gazdálkodási elvekhez. A halkvóták és az állománykezelés létfontosságúak a belvizek és óceánok teljes túlhalászásának megakadályozása érdekében. Ugyanakkor ebben a tekintetben azt is biztosítanunk kell, hogy az olyan szervezetek, mint például a NAFO, cselekvésképesek maradjanak egy korszerűsített szerkezetnek és a jó szervezésnek köszönhetően. Fontos továbbá annak megakadályozása, hogy a költségek túlzottak legyenek. Mindezek érdekében szükség van a halászati politika legalább részben újra nemzeti hatáskörbe vonására, hogy lehetővé váljon a regionális problémák átfogó kezelése. Ezt figyelembe véve szavaztam.

  Claudio Morganti (EFD) , írásban. – (IT) Ez a javaslat korszerűsíti az Északnyugat-atlanti Halászati Bizottság által elfogadott ellenőrzési és végrehajtási rendszert átültető uniós szabályozást. Egy új eljárást fogadtak el a halászattal kapcsolatos ajánlásai ellenőrzésének és végrehajtásának fejlesztése céljából, valamint annak érdekében, hogy a nem szerződő felek hajóit a szabályok betartására ösztönözzék. Bevezet továbbá egy új, a kikötő szerinti állam általi ellenőrzési rendszert, amely elzárja az európai kikötőket a fagyasztott hal kirakodása vagy átrakodása elől, amennyiben annak jogszerűségét az idegen halászhajó lobogója szerinti állam nem ellenőrizte.

Új intézkedéseket vezetnek be a jogellenes, nem bejelentett és szabályozatlan halászati tevékenység ellenőrzésére. A fő oka annak, hogy mellette szavaztam, a jogellenes, nem bejelentett és szabályozatlan halászati tevékenység megelőzése, megakadályozása és felszámolása.

  Wojciech Michał Olejniczak (S&D) , írásban. – (PL) Wałęsa úr jelentése az északnyugat-atlanti halászatban folytatandó jövőbeni többoldalú együttműködésről szóló egyezmény módosításairól szól, amely egyezményt 1978. október 24-én Ottawában írták alá, és 1979. január 1-jén lépett hatályba. A NAFO, vagyis az Északnyugat-atlanti Halászati Szervezet feladata a halászati erőforrások konzultáción és együttműködésen alapuló ésszerű kezelése, optimális felhasználása és védelme. A szervezet fő feladata a nemzetközi együttműködés előmozdítása a nyílt tengerek tengeri erőforrásai fenntartható kezelésének fejlesztése érdekében a tudományos kutatások elveire alapozva. Az előadó pozitív módosításokat vezet be az egyezménnyel kapcsolatban, amely a jelenlegi rendeleteket jobban összhangba fogja hozni nemzetközi és regionális szintű eszközökkel.

A javasolt változtatások a következőket tartalmazzák: a NAFO szerkezetének modernizálása (az Általános Tanácsnak és a Halászati Bizottságnak egy testületté való egyesítése), a költségvetéshez való hozzájárulások rendszerének reformja, a NAFO szerződő feleire vonatkozó jogokról és kötelezettségekről szóló egyértelmű iránymutatások bevezetése, a döntéshozási folyamat megváltoztatása és egy új konfliktus-megoldási eljárás bevezetése a viták hatékony megoldásának érdekében, ami az Európai Unió érdekeit fogja szolgálni.

  Alfredo Pallone (PPE) , írásban. – (IT) A Wałęsa-jelentés módosítja az Északnyugat-atlanti Halászati Szervezet (NAFO) 1978. évi egyezményét, és egy előremutató lépést jelent az együttműködésben és az északnyugat-atlanti halászati erőforrások kezelésében. Én az egyezmény módosítása mellett szavaztam, mivel a tudományos kutatások javítják a terület tengeri erőforrásainak kiaknázásával kapcsolatos nemzetközi együttműködést. A módosítás elfogadása továbbá a Parlamentnek a Lisszaboni Szerződés hatályba lépését követő új szerepének jele, mivel hangsúlyozza az egyezmények elfogadásával és korszerűsítésével kapcsolatos munka felgyorsításának szükségességét.

  Maria do Céu Patrão Neves (PPE) , írásban. – (PT) Az Északnyugat-atlanti Halászati Szervezet (NAFO) fő célkitűzése a NAFO-egyezmény területén található halászati erőforrások ésszerű kezelésének és megőrzésének biztosítása. Az EU ennek a regionális halászati szervezetnek az egyik szerződő fele, és a többi szerződő félhez hasonlóan, a NAFO éves ülésén 2007-ben elfogadta az északnyugat-atlanti halászatban folytatandó jövőbeni többoldalú halászati együttműködésről szóló egyezmény módosítását. Ennek a módosításnak a célja a szervezet rendszerének egyszerűsítése és modernizálása, hozzáigazítva azt a halászat jelenlegi helyzetéhez, új fogalmakat vezetve be a szerződő felek, vagyis a lobogó és a kikötő szerinti állam kötelezettségeivel kapcsolatban, és tisztázva a NAFO szerződő feleinek jogait és kötelességeit.

Az Unió érdekeit, és főleg az egyezmény értelmében az Unió számára nyújtott halászati lehetőségeket szem előtt tartva úgy gondolom, létfontosságú ennek a módosításnak az elfogadása, amelynek csak késedelmességét lehet kifogásolni.

Az előadóhoz hasonlóan én is sajnálatosnak tartom, hogy a Bizottság több mint két évet halogatta javaslata benyújtását attól az időponttól, amikor a módosítást a NAFO éves ülésén elfogadták 2007-ben.

Ez a jelentés megérdemli támogató szavazatomat.

  Crescenzio Rivellini (PPE) , írásban. – (IT) Szeretnék gratulálni Wałęsa úrnak kitűnő jelentéséhez, és szeretném felidézni és hangsúlyozni a Lisszaboni Szerződés 2009. decemberi hatályba lépésének tényét. A Halászati Bizottság által újonnan megszerzett hatáskörök összefüggésében az Európai Parlamentnek megfelelően képviselve kell lennie a jövőbeni nemzetközi egyezményekről szóló elkövetkezendő tárgyalásokon.

2007-ben és 2008-ban az Európai Parlament nem képviseltette magát az Északnyugat-atlanti Halászati Szervezet éves ülésein.

A Parlament megadta hatáskörén belüli jóváhagyását, ugyanakkor azonban szeretném emlékeztetni a Tanácsot és a Bizottságot az új eljárási követelményekre, valamint az Európai Parlament új jogkörei tiszteletben tartásának szükségességére.

  Raül Romeva i Rueda (Verts/ALE) , írásban. – Az északnyugat-atlanti halászatban folytatandó jövőbeni többoldalú együttműködésről szóló egyezményt 1978. október 24-én írták alá Ottawában, és 1979. január 1-jén lépett hatályba, miután a megerősítés, az elfogadás, illetve a jóváhagyás okiratait Kanada kormányánál a hét szerződő fél letétbe helyezte. A NAFO elsődleges célkitűzése, hogy konzultáción és együttműködésen keresztül hozzájáruljon a NAFO-egyezmény által lefedett területen található halászati források optimális használatához, ésszerű kezeléséhez és megőrzéséhez, valamint hogy előmozdítson nemzetközi együttműködéssel kapcsolatos elképzeléseket a mélytengeri tengeri erőforrások tudományos elvek alapján való fenntartható kezelésének előmozdítása érdekében.

Az egyezmény szerződő felei elfogadták „Az északnyugat-atlanti halászatban folytatandó jövőbeni többoldalú együttműködésről szóló egyezmény módosításait” (a Módosítást) az éves NAFO értekezleteken 2007-ben (angol verzió) és 2008-ban (francia verzió). A módosítás átfogóan felülvizsgálja az egyezményt elsődlegesen azzal a céllal, hogy jobban összhangba hozza más regionális egyezményekkel és nemzetközi eszközökkel, valamint hogy modern halászati gazdálkodási elképzeléseket illesszen bele.

  Oreste Rossi (EFD) , írásban. – (IT) Az északnyugat-atlanti halászatban folytatandó jövőbeni többoldalú együttműködésről szóló egyezmény átfogó felülvizsgálatáról szóló ajánlás mellett szavazok, amennyiben az a halászati gazdálkodással kapcsolatos új elképzeléseket illeszt be. A változások között szerepel egyrészről az intézkedések korszerűsítése, másrészről a zászló szerinti tagállamok és a kikötő szerinti tagállamok felelősségeinek egyértelmű meghatározása.

Jelentés: Britta Thomsen (A7-0264/2010)

  Luís Paulo Alves (S&D) , írásban. – (PT) Meg kell akadályozni, hogy a vállalatok az állandó munkahelyeket atipikus munkává alakítsák, ami a munkahelyi biztonság hiányához vezet. A helyzet még súlyosabb, ha figyelembe vesszük a nem bejelentett női munkavállalók számának növekedését, valamint hogy sok nőnek nincs más választása, mint a bizonytalan munkalehetőségek elfogadása. Ennek ellenére úgy tűnik, hogy a nők alulreprezentáltak a bizonytalan foglalkoztatási formák tekintetében, mivel a fizetett otthoni munkát és gondozási munkát például nem veszik figyelembe. A jogi keretet hozzá kell igazítani a jelenlegi helyzetekhez, amelyek bizonytalan munkakörülményekhez vezethetnek, különösen nem önkéntes részmunkaidős munkához, és ahhoz, hogy a vállalatok nem jelentik be alapvető munkahelyi követelmények meglétének hiányát: a munkahelyi biztonság teljes hiányát, alacsony béreket, a szociális védelem és a karrierlehetőségek hiányát, vagy akár a munkavállalók kollektív képviseletének hiányát. Támogatni kell a kezdeti és folyamatos képzést, a jogokkal kapcsolatos megfelelőbb tájékoztatást, valamint a nők szakmai és családi életének valódi vizsgálatát, mert az, hogy a nők jövedelmét második jövedelemként kezelik, félrevezető lehet, mivel gyakran ez a család egyedüli bevétele.

  Roberta Angelilli (PPE) , írásban. – (IT) Az Európa 2020 stratégia javasolja a 20 és 64 év közöttiek foglalkoztatási rátájának 75%-ra növelését, valamint a szegénység veszélyének kitett emberek számának csökkentését. Ezeknek a célkitűzéseknek az elérése érdekében lépéseket kellene tenni a bizonytalan foglalkoztatás összes formája ellen is, beleértve az íratlan munkaszerződéseket, a heti kevesebb mint 10 munkaórát meghatározó szerződéseket, valamint a rövidebb időtartamú, határozott idejű munkaszerződéseket. És akkor még nem is szóltunk azokról a munkahelyekről, ahol figyelmen kívül hagyják a minimális egészségügyi és biztonsági követelményeket, és ahol következetesen magas a balesetek száma, valamint nagyobb a betegségeknek és a különböző veszélyeknek való kitettség kockázata.

Ezeknek a típusú szerződéseknek, az összes kapcsolódó kockázattal együtt, gyakran a nők a célpontjai, akiket nemük, koruk, családjuk vagy bevándorló voltuk miatt büntetnek. Az Európai Uniónak be kell avatkoznia jogalkotási intézkedések elfogadásával, hogy biztosítsa a nemek közötti egyenlőséget, valamint hogy csökkentse a nemek közötti hátrányos megkülönböztetést a munkaerőpiacon. A tagállamoknak ugyanakkor fokozniuk kell az ellenőrzéseket, hogy csökkentsék a nők elleni visszaélésekkel kapcsolatos esetek számát, küzdjenek a nem bejelentett munka ellen, és visszatartó erejű intézkedéseket hozzanak a munkáltatók ellen.

  Vilija Blinkevičiūtė (S&D) , írásban. – (LT) Üdvözlöm a tényt, hogy az Európai Parlament kezdeményezte ennek a fontos jelentésnek az elkészítését a bizonytalan munkahellyel rendelkező női munkavállalókról. Elsősorban a nők dolgoznak bizonytalan munkahelyeken, akik számára gyakran még a munkavállalókra vonatkozó kötelező minimális szociális normákat sem biztosítják. A nők gyakran fogadnak el alacsonyan fizetett munkákat, ahol össze tudják egyeztetni a munkahelyet és a családot, és következésképpen arra kényszerítik őket, hogy lemondjanak a szociális biztosítékokról, és elfogadják a rossz munkakörülményeket. A szociális védelem a rugalmas biztonság létfontosságú része. Ezért ezeknek a problémáknak a megoldása érdekében nagyon fontos, hogy arra biztassuk a tagállamokat és a szociális partnereket, hangolják össze a munkakörülményekkel kapcsolatos jogalkotási és szerződéses szabályaikat. A tagállamoknak csökkenteniük kell a nőket érintő kettős munka terhét, ami a nőknek a bizonytalan munkahelyeken való felülreprezentáltságának egyik oka. Nagyon fontos, hogy minden munkavállaló számára egyenlő hozzáférést biztosítsunk a szociális szolgáltatásokhoz és juttatásokhoz, beleértve a szülői szabadságot, az egészségügyi ellátást, az öregségi nyugdíjat, valamint biztosítsuk az oktatáshoz és képzéshez való hozzáférést a foglalkoztatási feltételektől függetlenül.

  Vito Bonsignore (PPE) , írásban. – (IT) Gratulálok az előadónak, hogy felhívta a figyelmet a foglalkoztatás világának egy olyan vonatkozására, amely még mindig jelentős nemek közötti egyenlőtlenséget eredményez. A gazdasági és pénzügyi válság kétségkívül nehezítette a bizonytalan munkahellyel rendelkező munkavállalók, különösen a nők helyzetét, mivel ők viselik a bizonytalan munkahelyek terheinek jelentős részét. Ezt friss adatok is megerősítik, amelyek szerint a vállalatok 55%-ánál csak nők dolgoznak részmunkaidőben. Kiszámolták továbbá, hogy a nők 31,5%-a részmunkaidőben dolgozik, összehasonlítva a férfiak esetében mért 8,3%-kal, és a bizonytalan munkahelyek magasabb sérülési rátát, a betegségek nagyobb kockázatát és a veszélyeknek való nagyobb kitettséget jelentenek. Röviden, ez egy egyenlőtlenséget mutató helyzet, amellyel kapcsolatban az Európai Unió nem maradhat közömbös.

A jelentés mellett szavaztam, mivel egyetértek azzal, hogy szükség van ennek a problémának a legyőzésére, valamint a tagállamok és szociális partnerek felszólítására, hogy jelentős mértékben hangolják össze jogalkotási és szerződéses szabályaikat. Remélem továbbá, hogy a Bizottság és a tagállamok növelni fogják a minimális egészségügyi és biztonsági követelmények ellenőrzését a munkahelyeken. Sokat kell még tenni ahhoz, hogy biztosítani tudjuk a nők számára a munkaerőpiachoz való egyenlő hozzáférést.

  Lara Comi (PPE) , írásban. – (IT) Az Európai Unión belül egy olyan merőben leíró fogalom, mint a „bizonytalan munkahellyel rendelkező női munkavállalók”, még mindig kétféle hátrányos megkülönböztetést tartalmaz, és mindkettő nagyon súlyos. Az első a nők munkájának kérdésével kapcsolatos, amellyel modern, fenntartható szempontból foglalkozik egy másik dokumentum ezen az ülésen. A második a sok tagállamban tapasztalható kétszintű munkaerőpiaccal kapcsolatos, amelyben egyesek munkavállalói jogokat és védelmet élveznek, míg mások általában rajtuk kívül álló körülményeknek vannak kiszolgáltatva. Ha objektíven vizsgáljuk az adatokat, egyre egyértelműbben látszik, hogy a jövőben a rendes foglalkoztatás is nagyobb kockázatok elfogadását fogja jelenteni, mint mostanáig. Az ilyen változások azonban nem szabad, hogy spekulációhoz vezessenek a szerződési feltételek szempontjából leggyengébb egyének, és különösen azok kárára, akik hátrányos helyzetben vannak. Az európai intézményeknek kötelességük a hátrányos megkülönböztetés megakadályozása, valamint hogy lehetővé tegyék mindenki számára, hogy képességeikkel, adottságaikkal és hajlamaikkal összhangban szabadon elérjék saját foglalkoztatással kapcsolatos célkitűzéseiket. Megragadom a lehetőséget és hangsúlyozom, hogy hasznos lenne további kutatások elvégzése a bizonytalan munkahellyel rendelkező nőkkel kapcsolatban ahhoz, hogy úgy tervezhessük az akadályok elmozdítására irányuló cselekvéseket, hogy ne legyünk túl invazívak.

  Corina Creţu (S&D) , írásban. – (RO) A bizonytalan munkahelyek elleni küzdelem mellett szavaztam, amelyek egyre jellemzőbbé kezdtek válni a gazdasági válság alatt. Ez hatékonyabban fogja segíteni a munkahelyi biztonság hiányának, a legtöbb esetben az adózás miatt nem bejelentett alacsony béreknek, az alkalmi munkát végző személyek szociális védelme hiányának, valamint a minimális egészségvédelmi és biztonsági feltételekkel nem rendelkező munkahelyi környezetnek és a munkavállalók baleset elleni védelme hiányának eltörlését.

Ezek az intézkedések ugyanakkor segíteni fognak minket abban, hogy hatékonyabban küzdjünk a nemekkel kapcsolatos hátrányos megkülönböztetés ellen, ami nagyon jellemző a bizonytalan munkahelyek esetében, ahol főleg a nők ezeknek az embertelen munkakörülményeknek az áldozatai.

A – főleg női – háztartási munkavállalókkal szemben elkövetett visszaélések, a nőkkel szembeni hátrányos megkülönböztetés a bérek terén, és azoknak a bevándorló nőknek a kizsákmányolása, akik nem ismerik, és nem is tudják megvédeni jogaikat, csak néhány azokból az okokból, amelyek miatt ezen intézkedések mellett szavaztam, amelyek célja egy felháborító társadalmi-gazdasági helyzet kezelése.

  Vasilica Viorica Dăncilă (S&D) , írásban. – (RO) Úgy gondolom, a tagállamoknak kampányokat kell folytatniuk, hogy képesek legyenek munkahelyeket, valamint az olyan jogok érinthetetlenségét biztosítani a nők számára, mint a megfelelő fizetés, a szülői szabadság, az igazságos és szabályozott munkaidő, valamint a megkülönböztetéstől mentes munkahelyi környezet. Úgy gondolom, a tagállamoknak büntetniük kell a szakszervezetek részvételének akadályozását, valamint alacsony küszöbű tanácsadói szolgáltatásokat kell nyújtaniuk azon nők számára, akik nem kapnak támogatást egy munkaügyi tanácstól, mint például a magánháztartásokban és a mezőgazdaságban dolgozó nők.

  Proinsias De Rossa (S&D) , írásban. – Támogatom ezt a jelentést, amely rámutat, hogy a bizonytalan munkahelyek problémája aránytalanul nagy számban érinti a női munkavállalókat. Valójában ez további bizonyítéka annak, hogy szükség van az anyai és apai szabadsággal kapcsolatos rendelkezések megerősítésére, hogy lehetővé tegyük a nők és férfiak számára a munkahelyi és családi kötelezettségek közötti megfelelő egyensúly elérését. A bizonytalan munka egyfajta nem szabványos foglalkoztatást jelent, amelyre főleg a nem megfelelő vagy nem létező munkahelyi biztonság, az alacsony fizetés, a szociális védelmi jogok hiánya, a hátrányos megkülönböztetés elleni védelem hiánya, valamint a minimális egészségvédelmi és biztonsági normákkal nem rendelkező munkahelyi környezet jellemző. A legújabb hozzáférhető adatok alapján a foglalkoztatott nők 31,5%-a dolgozik részmunkaidőben a férfiak 8,3%-ához képest. A bizonytalan munka nem csak a nők és férfiak közötti fizetésbeli különbségek egyik fő oka, hanem akadályozza a jobb munkahelyekhez és a szakmai fejlődéshez vezető karrierlehetőségeket is, sokakat csapdában tartva alacsonyan fizetett és bizonytalan munkahelyeken. Valójában gyakran érkeznek nők kevésbé fejlett országokból az Unióba, és dolgoznak alacsony képzettséget kívánó, vagy akár illegális munkahelyeken. A bizonytalan munka társadalmaink leggyengébb rétegeit ejti zsákmányul, megtagadva tőlük az emberi méltóságot a munkában, valamint hogy megfelelő életet biztosítsanak maguk és családjuk számára.

  Diogo Feio (PPE) , írásban. – (PT) A bizonytalan munka nem nemekkel kapcsolatos kérdés annak ellenére, hogy különösen magas lehet a nők körében, és leegyszerűsített bármilyen nézet, amely nemekkel kapcsolatos kérdéssé akarja csökkenteni.

Ahogy azt számos más alkalommal is állítottam, a munkajog rugalmatlan modelljei bizonyítottan megbuktak. Az Egyesült Államok példája azt mutatja, hogy a rugalmasság nem a bizonytalanság, hanem a dinamikus munkaerőpiac szinonimája. A nagyobb rugalmasság nem egyenlő a nagyobb bizonytalansággal, sőt.

A válságot követően rá fogunk jönni, hogy a megszokott modellek kudarcot vallottak, és ha valóban munkahelyeket akarunk teremteni, akkor a munkaerőpiacnak el kell kezdenie olyan rendes foglalkoztatási formaként tekinteni az atipikus szerződésekre, függetlenül attól, hogy azok részmunkaidővel, alkalmi vagy átmeneti műszakokkal, otthonról végzett munkával vagy távmunkával kapcsolatosak, amelyek esetében nem veszítjük el a biztonság tekintetében azt, amit a dinamizmusban és rugalmasságban nyerünk. Úgy gondolom, hogy ily módon a nők lesznek a rugalmasabb rendszerek fő kedvezményezettjei, ahol a szakmai és a családi élet, valamint az anyaság kombinálása nem követel akkora áldozatot, mint a munkavégzés hagyományos formái esetében.

  José Manuel Fernandes (PPE) , írásban. – (PT) A jelenlegi gazdasági és pénzügyi válság súlyosbította az azokkal a szegény női munkavállalókkal kapcsolatos problémát, akik különösen sebezhető helyzetben vannak a munka tekintetében, mivel össze kell egyeztetniük a munkát a családi kötelezettségekkel. A jelentés mellett szavaztam, mivel egyetértek azzal, hogy szükség van a probléma kezelésére, arra ösztönözve a tagállamokat és szociális partnereiket, hogy új és hatékony stratégiákat dolgozzanak ki a munkahelyek bizonytalanságával kapcsolatban, figyelembe véve a nemek közötti egyenlőség elvét. Szeretném hangsúlyozni azt a Bizottság felé irányuló kérést ebben az állásfoglalásban, hogy nyújtson be javaslatot a férfiak és nők egyenlő díjazása elvének bevezetésével kapcsolatban.

  Ilda Figueiredo (GUE/NGL) , írásban. – (PT) E saját kezdeményezésű jelentés mellett szavaztunk, amely rávilágít a bizonytalan foglalkoztatás nemi aspektusára, elítél különböző helyzeteket, és követeli intézkedések bevezetését a nők elleni hátrányos megkülönböztetés leküzdésére. Összességében a jelentés pozitív, azonban több ellentmondást és olyan kijelentést is tartalmaz, amellyel nem értünk egyet.

A legfontosabb pozitív javaslatok a jelentésben a következők:

Felszólítja a Bizottságot, hogy támogassa a tagállamokat egy kampány kidolgozásában a bizonytalan munkahellyel rendelkező női munkavállalók fokozatosan rendes munkavállalókká alakítása érdekében;

Felkéri a Bizottságot és a tagállamokat, hogy stratégiákat dolgozzanak ki a bizonytalan munkával kapcsolatban, hogy hangsúlyozzák a tisztességes és környezetbarát munkahelyeket, és foglalkozzanak a nemek közötti egyensúly kérdésével;

Arra ösztönzi a Tanácsot és a Bizottságot, hogy határozzák meg a bizonytalan foglalkoztatás jellemzőit a tagállamok foglalkoztatáspolitikájával kapcsolatos iránymutatásokban és az új, nemek közötti egyenlőségről szóló stratégiában.

  Nathalie Griesbeck (ALDE) , írásban. – (FR) Egy nappal a szegénység és a társadalmi kirekesztés felszámolásának nemzetközi napját követően, határozottan a bizonytalan munkahellyel rendelkező munkavállalókról szóló jelentés mellett szavaztam. Tény: a férfi/női egyenlőség, a nemek közötti egyenlőség tekintetében tapasztalható pozitív változások ellenére a foglalkoztatást tekintve a nők még mindig jobban kiszolgáltatottak a férfiaknál. A nők sokkal gyakrabban rendelkeznek bizonytalan munkahelyekkel, mint a férfiak. Még mindig számos egyenlőtlenség van a férfiak és nők között a lehetséges munkahelyek, a munkahelyek minősége, a bevétel és a javadalmazás tekintetében.

Létfontosságú tehát, hogy a Bizottság a foglalkoztatáspolitika keretén belül, a nemek közötti egyenlőségről szóló jövőbeni stratégián, a bizonytalan munkahellyel rendelkező munkavállalók fokozatosan rendes munkavállalókká alakításán, valamint ebbe az irányba mutató nemzeti kezdeményezések támogatásán keresztül cselekedjen a férfiak és nők közötti egyenlő lehetőségek előmozdítása érdekében.

  Jarosław Kalinowski (PPE) , írásban. – (PL) A nők munkahelyi életét és karrierlehetőségeit gyakran akadályozzák a nőkről kialakult olyan sztereotípiák, mint hogy gyengébbek, kevésbé küzdenek meg a stresszel, bármelyik pillanatban terhesek lehetnek, és ennek eredményeképp gyakrabban mennek betegszabadságra és másfajta szabadságra, mint a férfiak. Ez még nehezebbé teszi a nők számára, hogy munkát találjanak, és azok, akiknek van munkájuk, kevesebb fizetést kapnak, mint az azonos munkát végző férfiak. A gazdasági válság súlyosbította ezeket a problémákat, és megmutatta, hogy milyen mértékben használják ki a nőket a munkaerőpiacon. A rövid távú munkaszerződések és a részmunkaidős szerződések fizetetlen túlórákkal csak néhány példa az általam elfogadhatatlannak tartott gyakorlatokra.

Létfontosságú tehát, hogy felhívjuk a figyelmet a munkajognak való megfelelés szükségességére egyenlő alapon, minden munkavállaló esetében. Küzdenünk kell az ellen, ahogy a nehéz helyzetben lévő embereket kihasználják, és arra kényszerítik, hogy gátlástalan, egészségtelen körülmények között dolgozzanak – különösen, ha a nőkről beszélünk, akiknek még a sztereotípiákkal is meg kell küzdeniük.

  Giovanni La Via (PPE) , írásban. – (IT) Thomsen asszony jelentése mellett szavaztam, mivel úgy érzem, szükség van a bizonytalan munkahellyel rendelkező nők munkakörülményeivel kapcsolatos jogszabályok felülvizsgálatára. A legtöbb országban változások következtek be az eddigi körülményekben, amelynek következtében sok nő vállalt bizonytalan munkát. Gyakran megtörténik, hogy ezek a nők nem tájékozottak jogaikkal kapcsolatban, és végül jobban ki lesznek téve a veszélynek, hogy elvesztenek minden jogi védelmet, és igazságtalanul elbocsátják őket anélkül, hogy fellebbezni tudnának. Ezt a helyzetet kétségkívül meg kell szüntetni az egyenlő méltóság tiszteletben tartásával, amelyet minden munkavállalónak biztosítani kell. Egyenlő hozzáférést kell biztosítani ezért a férfiak és nők számára a képzéshez és a munkahelyi átképzési lehetőségekhez. Ez különösen igaz a nőkre, akiknek nagyobb védelemre van szükségük a terhesség és a szoptatás alatt, valamint abban a gyakran kritikus időszakban, amikor visszatérnek munkahelyükre.

  Jean-Marie Le Pen (NI) , írásban. – (FR) A Parlament Nőjogi és Esélyegyenlőségi Bizottságával kapcsolatos munka keretében a szocialista képviselő, Britta Thomsen asszony jelentése nagyvonalú a társadalmi fejlődés tekintetében. A szokásos módon azonban egy ilyen jelentés tele van meglehetősen ködös, üres javaslatokkal, amelyek valójában elfogadhatatlanok, és erős baloldali, ökológiai és bevándorlást támogató jelentést hordoznak.

Lehetetlen például, hogy a migráns nők letelepedését támogatandónak kell tekinteni, különösen, amikor valójában nincs meghatározva, hogy jogszerű vagy illegális bevándorlók. Ha igaz, hogy ezek a nők, vagy ezek a férfiak a globalizáció és az ultraliberális újrabszolgaság első áldozatai, akkor hogy megakadályozzuk, hogy mindenféle szörnyű csapdába essenek (rossz bánásmód, erőszak vagy szexuális kizsákmányolás), először is lehetővé kell tennünk számukra, hogy saját származási országukban maradhassanak.

Meg kell fordítani tehát a bevándorláspolitikát, hogy azok az emberek, akiket kísért a gazdasági száműzetés, otthon tudjanak maradni, a korlátozó nemzetközi segély oly módon való újradefiniálása segítségével, hogy lehetővé tegye ezen országok számára, hogy politikailag és gazdaságilag stabilizálódjanak.

  Marisa Matias (GUE/NGL) , írásban. – (PT) A bizonytalanság nem csak a munkakörülményeket és a munkakapcsolatokat érinti, hanem a munkavállalók életének stabilitását és minőségét is. A bizonytalanság jobban érinti a nőket, mint a férfiakat Európában, és így növeli a munkahelyi egyenlőtlenséget, különösen a szociális jogok és a bérek tekintetében. A helyzet még súlyosabb az otthoni munka és a női bevándorlók által végzett munka esetében.

Ebben a válságban a bizonytalan munkahellyel rendelkezőket érintette először a munkahelyek elvesztése. A visszaeséssel és a szerződéses munkahelyek megsemmisítésével a foglalkoztatás szerkezete még bizonytalanabbá válik. Vissza kell fordítani ezt a folyamatot. Szükség van a nemek közötti egyenlőség és a szociális jogok biztosítására a munkahelyen. A bizonytalanság és a nőket terhelő kettős munka elleni küzdelemnek az Unió legsürgetőbb célkitűzéseinek kell lennie, és ezért támogatom ezt a jelentést, mivel lépést jelent ebben az irányban.

  Willy Meyer (GUE/NGL) , írásban. – (ES) A Thomsen-jelentés mellett szavaztam, amely a bizonytalan munkahellyel rendelkező női munkavállalók témájával foglalkozik, mivel aggódom amiatt, hogy a nőket különösen érintik a gazdasági válság következményei. A válságnak nagyobb hatása volt a bizonytalan munkára, amelyet többnyire nők végeznek. Támogatom ezt az állásfoglalásra irányuló indítványt, mivel tovább kell mennünk a nemek alapján történő közvetlen és közvetett hátrányos megkülönböztetés elleni harcban. Jelenleg jelentős a nők aránya a bizonytalan munkahelyeken, és nekik gyakran kell összeegyeztetniük ezeket a munkákat otthoni kötelezettségeikkel. Támogatásom a jelenlegi igazságtalan helyzet megváltoztatása melletti elkötelezettségemen alapul, amely helyzetben a nők kevésbé tudnak hozzáférni a foglalkoztatáshoz, többségük bizonytalanabb munkahelyen dolgozik, és továbbra is kevesebb fizetést kapnak ugyanazért a munkáért, mint a férfiak. Ezen okok miatt az állásfoglalásra irányuló indítvány mellett szavaztam, amely többek között hangsúlyozza a nemek közötti egyenlőség biztosításának, és a nemek alapján történő hátrányos megkülönböztetés csökkentésének szükségességét a munkaerőpiacon, valamint felszólítja a tagállamokat, hogy küzdjenek a nem bejelentett munka ellen, hogy az hivatalos munkává váljon.

  Louis Michel (ALDE) , írásban. – (FR) Támogatom a bizonytalan munkát végző női munkavállalókkal kapcsolatos jelentést, mivel nem tudom elfogadni, hogy az Európai Unióban a foglalkoztatási lehetőségek, a munka minősége, a jövedelem és az egyenlő munkáért, vagy egyenlő értékű munkáért egyenlő bér elve tekintetében a 21. században még mindig jelentős különbségek legyenek a nők és férfiak között. Sajnálatos módon a nők túlreprezentáltsága a bizonytalan munkahelyeken olyan tényező, amely jelentősen hozzájárul a férfiak és nők közötti fizetésbeli aránytalanságokhoz, és egyetértek azzal, hogy a munkahelyek minőségének javítása a nők esetében csökkenteni fogja ezt a fizetésbeli aránytalanságot.

Úgy gondolom továbbá, hogy az összes bizonytalan munkát végző munkavállaló, köztük a női munkavállalók számára biztosítani kell az oktatáshoz és a szakképzéshez való jogot, valamint hogy fejleszteni kell a lányoknak és a fiatal nőknek a megfelelő minőségű oktatáshoz, képzéshez és tanulmányokhoz való hozzáférését. Végezetül létfontosságú, hogy a bizonytalan munkahellyel rendelkező munkavállalók fokozatosan rendes munkavállalókká alakítása érdekében a Bizottság továbbra is támogassa a tagállamokat kampányok kidolgozásában.

  Alexander Mirsky (S&D) , írásban. – (LV) Sajnálatos módon a férfiak és nők fizetése közötti különbség különösen válságok időszakában látszik. Jelentősen ki kell szélesítenünk ennek a vitának a hatáskörét, és ezt követően speciális javaslatokat kell kidolgoznunk a dolgozó nők munkaviszonyának szabályozása érdekében. Szociális biztosítékokat kell bevezetnünk továbbá különösen az egyedülálló édesanyák, a fogyatékossággal élő nők és a nehéziparban dolgozó nők számára. A társadalomra hárul, hogy egyértelmű üzenetet közvetítsen ily módon a munkáltatók számára, hogy nem elfogadható a fizetés vagy a munkaórák csökkentési lehetőségének nemi alapon történő kihasználása. Egy különálló uniós alapot kell létrehozni az egyedülálló édesanyák támogatására, amennyiben elvesztik munkahelyüket vagy megélhetésüket. Ebben a vonatkozásban Thomsen asszony kezdeményezése nagyon időszerű. Teljes mértékben támogatom ezt a jelentést, mint a nők munkahelyi problémái megoldására irányuló új megközelítés kezdetét.

  Andreas Mölzer (NI) , írásban. – (DE) A munkavállalásnak ezek a formái általában nők által tapasztalt problémák, mivel a karrier és a család összeegyeztethetetlensége sok nőt kényszerít ezekbe a bizonytalan munkahelyzetekbe, és sokan elkerülhetetlenül megtapasztalják a szegénységet későbbi életük folyamán. Ebben a tekintetben nem szabad figyelmen kívül hagynunk, hogy a férfiakat is érintik a munkavállalásnak ezek a formái, és hogy a szegénység kockázata teljes munkaidős foglalkoztatás esetén is fennáll. A helyi szociális rendszereket és szociális intézkedéseket azonban úgy tervezték, hogy szükség esetén megvédjék a szorgalmas helyi népességet. A jelentés túlságosan nagy figyelmet fordít a női bevándorlókra, akik gyakran végeznek részmunkaidős munkát, és közvetetten kijelenti, hogy az itt tartózkodást magát támogatni kell. A nőket természetesen különösen érintik az emberkereskedők hamis ígéretei, a globalizáció problémái és – illegális belépés esetén – egyes vállalatoknál a rabszolgamunka új formái. Az importált szegénység további támogatása nem megoldás. Ez csak növeli a társadalmi problémákat és folyamatosan fenyegetheti a társadalmi békét. Nem helyes az ilyen irányú fejlődés megerősítése. Végső soron csak helyi szinten, vagyis magukban a származás szerinti országokban lehet változást elérni. Ezt a hátsó ajtón való megerősítést a lehető leghatározottabban vissza kell utasítani.

  Claudio Morganti (EFD) , írásban. – (IT) A vállalatok úgy reagáltak a jelenlegi gazdasági és pénzügyi válságra, hogy csökkentették az ideiglenes munkahelyeket, például a határozott idejű szerződés alapján munkát végző munkavállalók számát, és más típusú nem állandó szerződéssel vettek fel alkalmazottakat és munkavállalókat.

Támogattam volna az állásfoglalást, ha nem biztatta volna arra a munkáltatókat, hogy speciális lépéseket tegyenek a női bevándorlók integrálása érdekében. Ezt hátrányos megkülönböztetésnek tekintem női munkavállalóinkkal szemben. Ezért szavaztam az állásfoglalás ellen.

  Wojciech Michał Olejniczak (S&D) , írásban. – (PL) Az előadó úgy definiálja a „bizonytalan munka” fogalmát, mint olyan foglalkoztatási forma, amelyben alacsony a munkahelyi biztonság szintje, alacsony a fizetés, hiányzik a szociális védelem, nincsenek foglalkoztatáshoz kötött juttatások, nem véd a hátrányos megkülönböztetés ellen, korlátozott lehetőségeket nyújt a munkaerőpiacon való előrejutás és a kollektív képviselet terén, vagy olyan munkakörülményeket nyújt, amelyek nem felelnek meg a minimális egészségvédelmi és biztonsági előírásoknak.

A pénzügyi és gazdasági válság még láthatóbb és sürgősebb problémává tette a bizonytalan munkát. A vállalatok döntően csökkentették az ideiglenes munkahelyeket, és fennáll a veszélye, hogy az elvesztett munkahelyeket nem helyettesítik. Sajnálatos módon ez a helyzet a nőkre van a legnagyobb hatással, és a probléma a szolgáltatási ágazatban (szállodák, élelmezés, oktatás, egészségügy, szociális munka) és a mezőgazdaságban érezhető a legjobban. Az ezekben az ágazatokban dolgozó nőket nem teljes munkaidőben foglalkoztatják, ami azt jelenti, hogy fizetésük és nyugdíjuk alacsonyabb, alacsonyabb szintű szociális támogatásban részesülnek, és nincsenek karrierlehetőségeik. A legutóbbi kutatások azt mutatják, hogy a nőknek nehezebb munkát találniuk, mint a férfiaknak.

Még mindig nagy különbség van továbbá a férfiak és a nők fizetése között (a különbség körülbelül 18%, a nők egyötöddel kevesebbet keresnek óránként, mint a férfiak). A fent említett problémák fényében a jelentés mellett szavaztam, amely megoldást javasol ezzel a foglalkoztatáspolitikával kapcsolatos nehéz helyzetre.

  Alfredo Pallone (PPE) , írásban. – (IT) Thomsen asszony jelentése mellett szavaztam. Egy olyan gazdasági visszaesés idején, mint amilyet jelenleg tapasztalunk, a munkavállalók bizonyos csoportjai fizetik a legmagasabb árat. A bizonytalan munkahelyekkel rendelkező munkavállalóknak valójában azon biztosítékok nélkül kell szembenézniük a válsággal, amelyek más munkavállalóknak rendelkezésükre állnak. Ezen a kategórián belül továbbá a nők még kritikusabb helyzetben vannak. A bizonytalan munkahely problémája elterjedt a nők körében, különösen a szolgáltatási ágazatban és a mezőgazdaságban, és sürgősen hatékony intézkedésekre van szükség a helyzet megváltoztatásához. Az okok különbözőek. A foglalkoztatásbeli és fizetésbeli különbségek a férfiak és nők között még mindig túl nagyok ahhoz, hogy kijelenthessük, sikerült kivívnunk az egyenlőséget, és ezért van az, hogy bizonyos intézkedések, mint például a szülői szabadság, az egészségügyi ellátás és az öregségi nyugdíjak hatékonyak lehetnek a bizonytalan munka elterjedésének megakadályozásában. A foglalkoztatásbeli egyenlőtlenségekkel kapcsolatos helyzet megoldása azonban egyértelműen a fiatal nők oktatásával és képzésével kezdődik. Végezetül, alaposabb kutatásokra van szükség az alacsony képzettségek okainak, következményeinek és költségeinek vizsgálatával kapcsolatban.

  Maria do Céu Patrão Neves (PPE) , írásban. – (PT) A bizonytalan munkahelyek fontos szerepet játszanak az egyre növekvő társadalmi instabilitásban, magas munkanélküliségi rátákkal, amelyek jelenleg is nőnek számos országban, beleértve az én országomat, Portugáliát is.

Hagyományosan a bizonytalanság minden formája a foglalkoztatásban a női fizikai dolgozókat érinti legelőször és a legsúlyosabban, alacsonyabb bérekkel, akár ugyanazért a munkáért, magasabb munkanélküliségi rátával és nagyobb munkahelyi bizonytalansággal régóta fennálló társadalmi tényezőknek, de kifejezetten az anyaságnak köszönhetően is.

Ennek a helyzetnek a negatív hatása nem korlátozódik a már most súlyos hátrányos megkülönböztetésre, amelynek a nők mindig is ki voltak téve: azáltal, hogy megakadályozzák a nőknek a munka világához való egyenlő hozzáférését, gazdasági helyzetük és autonómiájuk is érintve van.

Ebben az összefüggésben a munkahely bizonytalansága elleni küzdelem, különösen a nők esetében, nagyon konstruktív hozzájárulás a társadalmi stabilitáshoz és a nemek közötti egyenlőséghez, amely az Európai Unió alapvető értékeinek egyike.

  Rovana Plumb (S&D) , írásban. – (RO) A jelenlegi gazdasági és pénzügyi válság a bizonytalan munkahelyek számának növekedését is eredményezte, különösen a nők esetében. A gazdasági visszaesés alatt elveszített állandó munkahelyeket minden bizonnyal nem fogják visszaállítani, hanem atipikus és nagyon atipikus munkaszerződésekkel fogják helyettesíteni. Ez a munkakörülmények éles romlását fogja eredményezni. Az Unióban a nők 31,5%-a dolgozik részmunkaidőben (30 vagy annál kevesebb órában), összehasonlítva a férfiak 8,3%-ával.

Úgy gondolom, hogy a nyugdíjrendszer fenntarthatósága, az önsegítő projektek és a munkahelyteremtés számára nyújtott hiteleszközök, valamint az alternatív bevételteremtési rendszerek javíthatják a bizonytalan munkahelyekkel rendelkező női munkavállalók körülményeit.

Felszólítom az Európai Bizottságot és a tagállamokat, hogy a bizonytalan munkahelyekkel kapcsolatban fenntartható stratégiákat dolgozzanak ki, tisztességes és környezetbarát munkahelyek létrehozására összpontosítva, valamint a nemek közötti egyensúly elvének figyelembe vételével. Arra ösztönzök minden tagállamot, hogy az életszínvonal növelése, a szegénység elleni küzdelem és a gazdasági növekedés előmozdítása érdekében egyértelmű intézkedéseket vezessen be a nemek közötti fizetésbeli különbségek 10%-kal való csökkentése érdekében 2020-ra, beleértve a nyugdíjak közti különbségeket is .

  Crescenzio Rivellini (PPE) , írásban. – (IT) Szeretnék gratulálni a Thomsen asszony által végzett kitűnő munkához. A nőknek túl gyakran kell elfogadniuk olyan munkakörülményeket, amelyek távolról sem tisztességesek. Szorosan figyelemmel kell követni ezért a női munkavállalók helyzetét, különösen a terhes vagy a szoptató anyákét. Azon nőknek, akik szülési szabadság után kezdenek újra dolgozni, biztosítékokkal kell rendelkezniük, hogy újra aktívan részt vehetnek a munkaerőpiacon.

A tagállamokat is fel kell szólítani, hogy éberek legyenek a női munkavállalókat a munkáltatók részéről érő minden rossz bánásmóddal kapcsolatban. A visszaélések elkövetőit a lehető leggyorsabban bíróság elé kell állítani. Emellett egy új európai foglalkoztatási stratégia létrehozására van szükség, hogy a bizonytalanul alkalmazott nőket be lehessen vonni a szociális és munkahelyi védelmi rendszerekbe.

  Robert Rochefort (ALDE) , írásban. – (FR) Az alacsony – nem bejelentett vagy nem hivatalos – bérrel rendelkező munkavállalók, a szociális védelemhez vagy más munkahelyi juttatásokhoz való joggal nem rendelkező munkavállalók, a munkaerőpiacon előléptetési lehetőséggel nem rendelkező munkavállalók… Az úgynevezett bizonytalan munkahelyekkel rendelkező munkavállalók száma a jelenlegi gazdasági válság következtében folyamatosan nő. Nagy nembeli eltérések vannak e munkavállalók körében: a nők túlreprezentáltak. Mivel tudatában vagyok annak, hogy növelni kell védelmüket, támogattam az Európai Parlamentnek a bizonytalan munkahellyel rendelkező munkavállalókról szóló állásfoglalását. Felszólítom a tagállamokat annak biztosítására, hogy azokat a munkáltatókat, akik visszaéléseket követnek el vagy rossz bánásmódban részesítik munkavállalóikat, gyorsan állítsák bíróság elé. Intézkedéseket kell továbbá elfogadni, hogy biztosítsuk a bizonytalan munkahellyel rendelkező munkavállalók számára az olyan jogok szakszervezeti védelmét, mint a tisztességes fizetés, a szülői szabadság, valamint a tisztességes és szabályozott munkaidő. Bízom abban is, hogy a gyermekgondozással kapcsolatos barcelonai célkitűzéseket a lehető leggyorsabban végre fogják hajtani, és elhárítják az akadályokat az elől, hogy a nők annyi órában dolgozzanak, amennyiben szeretnének, akár részmunkaidőben, akár teljes munkaidőben.

  Raül Romeva i Rueda (Verts/ALE) , írásban. – Ez egy létfontosságú jelentés, és örülök, hogy az EP elfogadta, főleg, mivel rámutat a bizonytalan foglalkoztatás nemekkel kapcsolatos természetére, és emlékeztet a munkaerőpiacon a szabványos foglalkoztatási formáktól a nem szabványos foglalkoztatási formák felé történő elmozdulásra, szükségessé téve annak megakadályozását, hogy a nem szabványos munkahelyek bizonytalan munkahelyekké váljanak; figyelembe veszi, hogy ezeknek a problémáknak a leküzdése érdekében a tagállamokat és a szociális partnereket fel kell kérni a szabványos munkával és atipikus munkával kapcsolatos jogalkotási és szerződéses szabályaik nagymértékű összehangolására annak megakadályozása érdekében, hogy a legkényelmesebb és legkevésbé költséges foglalkoztatási formák élvezzenek elsőbbséget, figyelembe véve ugyanakkor a nem bejelentett munkahelyek lehetséges növekedésének kockázatát; és arra ösztönzi a Tanácsot és a Bizottságot, hogy határozzák meg a bizonytalan foglalkoztatás jellemzőit a tagállamok foglalkoztatáspolitikájával kapcsolatos iránymutatásokban és az új, nemek közötti egyenlőségről szóló stratégiában.

  Oreste Rossi (EFD) , írásban. – (IT) A nőket jobban érinti a jelenlegi gazdasági válság, pontosan azért, mert érzékenyebb csoportba tartoznak, amennyiben munkájuk nem korlátozódik a munkahelyükre, hanem az otthonra és a családra is kiterjed. A nők gyakrabban végeznek bizonytalan munkát, és ezért sokszor találják magukat olyan helyzetben, hogy nincs munkahelyi biztonságuk, alacsony a fizetésük, alacsonyabb a szociális védelmük és alacsonyabb a képzettségi szintjük.

Ilyen körülmények között azok a nők, akik betegség vagy gyermekszülés miatti távollét után térnek vissza munkájukhoz, gyakran azzal szembesülnek, hogy nincs munkahelyük. Küldöttségünk nagyon fogékony ezekre a problémákra, és hozzátenném, hogy azoknak a nőknek a hasonló problémáira, akik nem alkalmazottak, hanem önálló vállalkozók. Sajnálatos, hogy a jelentés egészét támogatni tudtuk volna, ha nem támogatna olyan politikákat, amelyek az Európai Unión kívülről érkező női munkavállalókat kívánják integrálni az európai állampolgárok kárára. Ezért szavaztunk ellene.

  Joanna Senyszyn (S&D) , írásban. – (PL) Támogattam a bizonytalan munkahellyel rendelkező női munkavállalókról szóló jelentést. A gazdasági válság hozzájárult a munkaerőpiac gyengüléséhez. A munkáltatók csökkentették a foglalkoztatást, vagy ideiglenes munkavállalókat alkalmaznak, rosszabb pénzügyi feltételeket kínálva számukra. Az elbocsátási hullámok is azt eredményezték, hogy sok ember kívül rekedt a munkaerőpiacon. A helyzet különösen nehéz a frissen végzettek, az idősek és a nők számára. A válság súlyosbította a foglalkoztatásban már meglévő nemek közötti egyenlőtlenségeket. Ezt különösen a nők szenvedik meg, akik az úgynevezett bizonytalan munkahellyel rendelkezők legnagyobb százalékát teszik ki. A bérek közötti különbség, valamint a szociális védelemben tapasztalt egyenlőtlenség nőtt. Ez a helyzet a nők szakmai fejlődését is akadályozza, és hozzájárul a nemekkel kapcsolatos munkahelyi sztereotípiák megszilárdításához. Ezért az úgynevezett bizonytalan munkahelyekkel rendelkező női munkavállalók különleges védelmet érdemelnek.

Vonatkozniuk kellene rájuk többek között a társadalombiztosítási rendszereknek és a munkavédelemmel kapcsolatos jogszabályoknak. Munkanélküliség vagy anyaság esetén a nők számára a pénzügyi védelem is fontos. A bizonytalan munkahellyel rendelkező női munkavállalóknak lehetőséget kell biztosítani továbbá a szakszervezeti védelemre. Emellett a kizárólag magánháztartásban dolgozó nők számára a szociális jogok terén ingyenes hozzáférést kell biztosítani tanácsadói szolgáltatásokhoz. Szeretném felhívni a figyelmet továbbá az idénymunkások jogi helyzete szabályozásának szükségességére, akik munkájuk természeténél fogva jobban ki vannak téve számos szabálytalanság veszélyének.

  Angelika Werthmann (NI) , írásban. – (DE) A legújabb tanulmányok azt mutatták, hogy a foglalkoztatott nők 31,5%-a dolgozik részmunkaidőben, összehasonlítva a foglalkoztatott férfiak 8,3%-ával. A részmunkaidőben dolgozóknak alacsonyabb a fizetésük, és következésképpen alacsonyabb nyugdíjat kapnak, mint a teljes munkaidőben dolgozók. Csoportokon belül hátrányban vannak, amikor csoportmunkára kerül a sor, ami akkor is megmutatkozik, amikor előléptetésekről, vagy magasabb pozíciók betöltéséről van szó. A diplomával, vagy magasabb végzettséggel rendelkező férfiak 36%-a van vezetői pozícióban, míg a hasonló végzettségű nőknek csak 15%-a. Az alacsonyabb jövedelmet illetően meg kell említeni, hogy Európában – a ledolgozott órák számának, illetve a különböző munkaszerződéseknek a figyelembevétele nélkül – a férfiak és nők közötti különbség átlagosan 18%.

  Marina Yannakoudakis (ECR) , írásban. – Az ECR képviselőcsoport szilárdan és következetesen hiszi, hogy a társadalompolitikával és a munkajoggal kapcsolatos döntéseket nem uniós, hanem tagállami szinten kell meghozniuk a nemzeti kormányoknak és az önkormányzatoknak. Elismerjük, hogy szükség van a munkavállalókkal szembeni bánásmód minimális normáinak meghatározására a munkahelyen, és örülünk, hogy az Európai Parlament felhívja a figyelmet erre a témára, úgy érezzük azonban, hogy ezeknek a normáknak vonatkozniuk kell mind a férfiakra, mind a nőkre, valamint hogy például a munkaszerződésekkel és gyermekgondozással kapcsolatos speciális ajánlások nem az Unió felelősségi körébe tartoznak.