Az ülések szó szerinti jegyzőkönyve

2010. október 19., Kedd - Strasbourg

17. A faji és etnikai származással kapcsolatos adatbázisok az EU-ban (vita)

  Elnök. – A következő napirendi pont az alábbi, szóbeli választ igénylő kérdések vitája:

– Monika Flašíková Beňová, Claude Moraes, Göncz Kinga és Sylvie Guillaume szóbeli választ igénylő kérdése a Bizottság számára az S&D képviselőcsoport nevében a faji és etnikai hovatartozással kapcsolatos adatbázisokról az EU-ban (O-0143/2010 – B7-0553/2010),

– Hélène Flautre, Raül Romeva i Rueda és Judith Sargentini szóbeli választ igénylő kérdése a Bizottság számára a Verts/ALE képviselőcsoport nevében a faji és etnikai hovatartozással kapcsolatos adatbázisokról az EU-ban (O-0146/2010 – B7-0554/2010),

– Renate Weber, Nathalie Griesbeck, Sophia in ’t Veld, Sonia Alfano, Cecilia Wikström, Louis Michel, Sarah Ludford, Gianni Vattimo, Leonidas Donskis, Alexander Alvaro, Niccolò Rinaldi, Ramon Tremosa i Balcells, Metin Kazak és Marielle De Sarnez szóbeli választ igénylő kérdése a Bizottság számára az ALDE képviselőcsoport nevében a faji és etnikai hovatartozással kapcsolatos adatbázisokról az EU-ban (O-0154/2010 – B7-0556/2010), továbbá

– Rui Tavares, Cornelia Ernst, Marie-Christine Vergiat, Cornelis de Jong, Nikolaos Chountis, Marisa Matias és Eva-Britt Svensson szóbeli választ igénylő kérdése a Bizottság számára a GUE/NGL képviselőcsoport nevében a roma adatbázisokról és a diszkriminációról (O-0155/2010 – B7-0557/2010).

  Monika Flašíková Beňová , szerző. – (SK) A médiában megjelent legújabb információk szerint a francia csendőrségnek van egy MENS elnevezésű, romákat és átutazókat célzó adatbázisa.

Nem kormányzati szervezetek panaszt tettek a faji és etnikai származásra vonatkozó személyes adatok tárolására szolgáló, illegális és titkos nyilvántartás létrehozása miatt, és kilátásba helyezték, hogy fellebbeznek az illetékes hatóságoknál. Mindeközben a francia hatóságok tagadják az említett adatbázis létezését. A bevándorlási miniszter már korábban bejelentette a kitoloncolt romák biometrikus adatainak betáplálását az OSCAR adatbázisba és egy új, szerkesztés alatt álló adatbázisba. Állítólag Hollandiában és az Európai Unió más országaiban is etnikai és faji hovatartozásra vonatkozó adatokat rögzítenek. Mindeközben a Tanács a mozgó bűnözői csoportokkal foglalkozó következtetéstervezetekről tárgyal, méghozzá nagyon vitatható módon és az Európai Parlament tájékoztatása nélkül.

Ezért szeretném megkérdezni önt, biztos asszony, hogy milyen lépéseket tesz a Bizottság annak érdekében, hogy igazolja a francia MENS adatbázis létezését. Milyen intézkedéseket fog elfogadni a Bizottság a helyzet megváltoztatására, amennyiben úgy találja, hogy az adatbázis megszegi a megkülönböztetésmentesség elvét? Fontolóra veszi-e a Bizottság, hogy jogsértés miatt eljárásokat indít a tagállamok ellen, valamint tervez-e a Bizottság eljárásokat a többi tagállamban tapasztalható legújabb fejlemények (faji vagy etnikai hovatartozással kapcsolatos adatbázisok létrehozása vagy megléte) kapcsán? Fog-e a Bizottság vizsgálatokat indítani ezen adatbázisokról való információk gyűjtése céljából, valamint annak megállapítására, hogy ezek az adatbázisok sértik-e a megkülönböztetésmentesség elvét? Végezetül szeretném megkérdezni, mit tesz a Bizottság annak biztosítására, hogy a tagállamok ne használjanak etnikai profilalkotást közigazgatási és büntetőjogi eljárásaikban.

  Hélène Flautre , szerző. – (FR) Jó estét kívánok, elnök asszony, biztos asszony. Reding asszony, ön ma jogosan örülhet annak, hogy Franciaország a tizenegyedik órában végre reagált az Európai Bizottság jogsértési eljárásaira, és jogalkotási programot hozott létre a szabad mozgásról szóló irányelv követelményeinek megfelelő eljárási jogok bevezetésére.

Az ön megítélése szerint ezek az ígéretek hitelesek, ezért a jogsértési eljárásokat „jegelték” – de nem szüntették meg. Tudomásul vettük az ön megjegyzéseit, de európai parlamenti képviselőként szeretnénk, ha lehetőségünk lenne nyomon követni ezeket a kötelezettségvállalásokat. Azaz szeretnénk tájékoztatást kapni az ígéretekről és a francia hatóságok által készített menetrendről. És ne feledkezzünk el arról sem, hogy kérdőre vonták Franciaországot azon személyek ügyében, akiket a határra vittek, és felszólítottak az ország elhagyására – vizsgálatot akartak indítani annak megállapítására, hogy ezek a közigazgatási eljárások nem voltak-e diszkriminatívok. Mi történt ezekkel a vizsgálatokkal? Kaptak választ a kérdésre?

A sajtó hozta nyilvánosságra a szégyenteljes és diszkriminatív augusztusi körrendeletet, nemrég pedig információk jelentek meg egy adatbázisról, amely személyes adatokat tartalmaz, köztük az etnikai vagy faji hovatartozással kapcsolatos információkat is. Nem aknázta alá ez az új fordulat az önök francia hatóságok ígéreteibe és a rendelkezésre bocsátott információk igazságtartalmába vetett bizalmát?

Reding asszony, egyetért azzal, hogy a következő logikus lépés most az, hogy tájékoztatnak minket a Bizottság által kért dokumentumok jelenleg folyó vizsgálatának aktuális állásáról, mind a feltételezett franciaországi diszkriminatív gyakorlatokat, mind pedig a közösségi jog által megállapított adatvédelmi normák esetleges megsértését illetően?

Véleményem szerint az európai polgároknak joguk van ahhoz, hogy felelős Bizottságot követeljenek, amely nyilvánosságra hozhatja eredményeit is, de ugyanakkor határozottan lép fel a francia hatóságok elleni eljárásokban. Hiszen a Bizottság általánosságban nézve ezt teszi valamennyi olyan uniós tagállam esetében, amelyek – és sok ilyen van – helytelen viselkedést tanúsítanak a romákkal kapcsolatban.

Szeretném elmondani, hogy maga a CNIL is elismerte négy illegális adatbázis létezését, amelyek személyes adatokat tartalmaznak, és a bennük szereplő személyeket cigánynak vagy romának nevezik.

  Sophia in 't Veld , szerző. – Elnök asszony, tudjuk, hogy a biztos asszony nagyon határozott és bátor ember. Biztos asszony, ön nem hagyja, hogy bárki is megállítsa, és önnek általában nincs szüksége nógatásra. Ha ön akar valamit, eltökélten cselekszik is annak eléréséért. Bárcsak ebben a konkrét esetben is ilyen határozottan lépne fel!

Éppen ezen a héten tette közzé a Bizottság közleményét az Alapjogi Charta hatékony végrehajtásáról. A közlemény állítása szerint a Bizottság minden rendelkezésére álló eszközt be fog vetni annak biztosítására, hogy a tagállamok alkalmazzák az uniós jogot, és teljes mértékben tiszteletben tartsák az alapvető jogokat. A közlemény szerint a Bizottság nem fog habozni, ha jogsértési eljárásokat kell indítania.

Nem értem, hogy Franciaország esetében a Bizottság miért bízik a kormány nyilatkozataiban, amikor – ahogy Hélène Flautre is mondta az előbb –, számos nyilatkozatot tettek már, amelyek utólag hiteltelennek bizonyultak. Miért nem indít a Bizottság vizsgálatot? Ezt már korábban is kértük. Tudhatja, hogy a Parlament többsége támogatja önt. Tudjuk, hogy a tagállamok részéről nagy az ellenállás, de mi támogatjuk önt, Reding asszony.

Szeretnék utalni a franciaországi helyzetre, az olaszországi helyzetre – amely még súlyosabbnak tűnik – és a saját hazámban uralkodó helyzetre. Először is szeretném tudni, hogy igazolható-e ezeknek az adatbázisoknak a létezése. Van bizonyítékunk arra nézve, hogy ezek az adatbázisok léteznek vagy nem? Van jegyzék róluk? Hollandia esetében tudom, hogy van jegyzék, mivel az adatbázisokat létrehozó helyhatóságok nagyon büszkék magukra; úgy gondolják, nagyszerű munkát végeztek. Talán jó szándékkal cselekedtek. Amennyiben ezek az adatbázisok léteznek, ön szerint legálisak vagy illegálisak? Ha legálisak, nincs szükség vitára. Ha illegálisak, akkor jogsértési eljárásokat kell indítanunk. Ez ilyen egyszerű.

A Bizottság más területeken nem szokott habozni. A mobiltelefonok roaming tarifái ügyében például nyílt támadást intézett az ellenzék ellen. Ha kartellekről van szó, akkor a Bizottság egy másodpercig sem tétovázik. Szerintem a Bizottságnak ebben az ügyben is cselekednie kellene. Reding asszony, itt az ideje, hogy az EU bebizonyítsa, hogy értékalapú közösség, és hogy beavatkozik, ha az alapvető jogok sérülnek. A polgárok figyelnek minket.

Hélène Flautre-hoz hasonlóan én is szeretném megkérni önt, hogy látogasson el az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottsághoz, és számoljon be nekünk a helyzetről, valamint a Bizottság tervezett fellépéséről. Mint európai parlamenti képviselő és mint európai polgár hozzá szeretnék férni a Franciaországgal és esetlegesen más tagállamokkal folytatott teljes levelezéshez.

  Cornelia Ernst , szerző. – (DE) Elnök asszony, hölgyeim és uraim, egyszerűen szeretném megkérdezni, hogy mi a helyzet a romákkal szembeni, megkülönböztetésmentes és egyenlő bánásmóddal Európában? Valóban minden határon túlmegy, hogy a francia csendőrség és más országok is etnikai alapú – azaz szerintem tiltott – roma adatbázisokat hoznak létre, méghozzá bizonyos szinten megelőző célzattal. Az elsődlegesen a személyek faji vagy etnikai hovatartozásának rögzítésére szolgáló adatbázisok mind Franciaországban, mind az EU-ban egész egyszerűen be vannak tiltva, mivel nagy az ilyen adatbázisokkal való visszaélés és az adatbázisok alapján történő megkülönböztetés kockázata. Ilyen jellegű adatokat csak kivételes és célorientált körülmények között szabad gyűjteni, akkor is csak a megkülönböztetésmentesség betartásával. A leglényegesebb, hogy nem szabad a romákat kriminalizálni. Törvénytelen dolog etnikai alapú adatbázisokat létrehozni bűnmegelőzési céllal. A romák életmódjuk miatt nem válhatnak speciális adatgyűjtés alanyává, és elvárjuk a Bizottságtól, más szóval öntől, Reding asszony, hogy utasítson el mindenféle etnikai vagy faji alapú adatgyűjtést, és dolgozzon keményen azon, hogy az érintett országok valóban véget vessenek az ilyen adatgyűjtésnek.

Őszintén szólva egyre gyakrabban felteszem magamnak a kérdést, hogy puszta szócséplésen kívül mi is történik ebben a Parlamentben és az EU keretei között, és valójában mit is tettünk az európai romák helyzetének javításáért az üres fecsegésen kívül. Ha megnézzük ezt az adatgyűjtést, láthatjuk, hogy a romák sok uniós tagállamban megfélemlített bűnbakká váltak. Koszovóba toloncolják őket, és ezzel Franciaország hónapok óta megsérti az uniós szerződéseket és a megkülönböztetésmentesség elvét, a Bizottság pedig úgy tesz, mintha elégedett lenne a francia kormány ígéretével – és én ezt az előző felszólalóhoz képest kissé másképp látom –, mely szerint 2011 elejére létrehozza a szabad mozgásról szóló irányelv átültetésének jogi alapját. El kell mondani azt is, hogy Franciaországnak véget kell vetnie a romák kitoloncolásának, és meg kell könnyíteni a jogtalanul kitoloncolt romák Franciaországba való visszatérését.

Az adatbázisokkal kapcsolatban szeretném megkérdezni a következőket: milyen biztos információkkal rendelkeznek, és milyen lépéseket fognak tenni, ha az adatbázisok valóban léteznek az említett formában, valamint hogy fognak-e ebben az esetben jogsértési eljárást indítani.

  Viviane Reding , a Bizottság alelnöke. – Elnök asszony, szerintem sérti az emberi jogokat, hogy ilyen késő éjszaka még itt ülünk, és fontos témákat vitatunk meg, amelyeket valójában napközben kellene megvitatnunk, nem pedig az éjszaka közepén, amikor a normális embereknek pihenniük kell, és haza kell menniük aludni.

Az elmúlt hetekben sok vitának, botránynak és eseménynek voltunk tanúi, és véleményem szerint a Parlamentnek meg kell néznie, hogy mi történt Franciaországban, valamint hogy hogyan reagált az Európai Bizottság erre a történelminek mondható eseményre. Az Európai Unió történetében eddig nem indítottak bírósági eljárást az emberi jogok miatt.

Indítottunk már eljárásokat kereskedelmi, gazdasági és pénzügyi ügyekben, de most először fordult elő, hogy a Bizottság a Lisszaboni Szerződés alapján és a Lisszaboni Szerződés részét képező Alapjogi Charta alapján azt mondta, hogy ami sok, az sok.

Szeptember 29-én a Bizottság – mind a 27 biztos – úgy döntött, hogy jogsértési eljárást indítunk Franciaország ellen az emberek és a polgárok jogainak megsértéséért.

Nem kell emlékeztetnem önöket arra, hogy ez a döntés milyen feszültségekhez vezetett, de a Bizottság egyhangúlag kitartott a Franciaország ellen indítandó bírósági eljárás és a Franciaországnak adandó ultimátum mellett. Ha Franciaország október 15-ig nem reagált volna erre pozitív, elfogadható módon, a bírósági eljárást valóban megindítottuk volna. Ez a normális eljárás, így járunk el minden tagállam esetében.

És nézzük, mi is történt? Nos, Franciaország reagált. Tehát ez volt az első alkalom, és a kérdések kezelésének módja is különleges volt, és én személy szerint úgy gondolom, hogy ez volt az európai polgárság első pillanata.

A történészek dolga, hogy egy napon majd alaposan megvizsgálják ezt. Mi most itt vagyunk az események, a küzdelmek közepén, tehát mi talán más nézőpontból látjuk az egészet.

Ha tárgyilagosan megnézzük, mit is tett Franciaország? Franciaország pontosan azt tette, amire a Bizottság felszólította. A 2004-es irányelv szerint léteznek eljárási jogok, amelyek az őrizetbe vett polgárokat hivatottak védeni a hatóságok esetleges elfogadhatatlan fellépéseivel szemben. És a francia jogba még nem ültették át ezeket az eljárási jogokat. Ezért felszólítottuk Franciaországot, hogy október 15-ig tudassák velünk, hogyan szándékoznak megváltoztatni a francia jogot a 2004-es eljárási jogok alkalmazása érdekében, és terjesszenek elő egy hitelt érdemlő menetrendet az eljárási jogoknak a francia jogba való átültetésére vonatkozóan.

Nos, Franciaország eleget tett ennek a felszólításnak. A határidő lejárta előtt egy órával, de eleget tett. Szakértőim szombat reggel 8 óra óta vizsgálják az iratokat, és ma arra a következtetésre jutottam, hogy Franciaország minden, a Bizottság által felvetett pontra választ adott – természetesen ez nem jelenti, hogy már megtörtént a francia jogba való átültetés, mivel először a felsőház elé kell vinni az ügyet, és utána fog de facto megtörténni a francia jogba való átültetés és alkalmazás.

Örülünk a francia hatóságok válaszának, de nem zárhatjuk le az ügyet, mivel az ígéreteket még nem váltották valóra, és a törvényjavaslatokat még nem alkalmazták. Tehát úgy döntöttünk, hogy jegeljük, de nyitva hagyjuk az ügyet. Nyitva hagyjuk az ügyet mindaddig, amíg a francia kormány de facto nem alkalmazza az eljárásokban ezeket a jogszabályokat.

Szerintem az egész történetet egyfajta győzelemként értékelhetjük. Gondoljuk át, mi is történt! A franciák most azt fogják mondani, hogy nincs semmi probléma, és soha nem is volt. Pedig volt probléma, és a franciák most meg akarják változtatni a törvényt. Várjuk ki, valóban megteszik-e! Én hiszem, hogy igen.

Elhangzott egy másik kérdés is arra vonatkozóan, hogyan bántak az emberekkel a nyár folyamán, és hogy biztosították-e ezeknek a személyeknek az eljárási garanciákat mint egyéneknek és mint európai polgároknak, vagy pedig megkülönböztetés érte őket.

Hogy miért nem indítottam jogsértési eljárásokat ebben az ügyben is, mint ahogy megtettük ezt más ügyekben a törvények alapján? Egész egyszerűen azért, mert ha fel akarunk lépni, csakis jogi bizonyítékok alapján léphetünk fel. Nem léphetünk fel pusztán érzések alapján, vagy mert meg vagyunk győződve arról, hogy valami nincs rendben. Jogi bizonyítékokra van szükségünk, és ezért szólítottuk fel a francia kormányt, hogy jutassa el hozzánk az ezekre az egyénekre vonatkozó aktákat.

Most nálunk vannak ezek az akták, egy egész halom. Szakértőim most elemzik ezeket az aktákat, és azt mondták, hogy minden bizonnyal lesznek még kiegészítő kérdéseik a francia kormány felé, és úgy gondolják, hogy a francia kormány válaszaival az elemzést négy héten belül fogják tudni befejezni.

Tehát ma ez a két ügy van előttünk. Véleményem szerint ez nagyon fontos tény, mivel őszintén szeretném elmondani a tisztelt képviselőknek, hogy a 2004-es, a szabad mozgásról szóló irányelv alkalmazása nem éppen tökéletes. Most azt látjuk, hogy a Bizottság határozottságának köszönhetően mindazok az országok, amelyek szintén nem hajtották végre tökéletesen az irányelvet – bár nincsenek olyan nagy hiányosságaik, mint Franciaországnak –, most azt kezdik mondogatni, hogy tökéletesen végre fogják hajtani azt.

Tehát végre történt valami. Véleményem szerint most egész Európa megértette, hogy nem viccelünk, és hogy az egyének jogait, polgáraink jogait és társadalmunk alapértékeit komolyan kell venni.

Ennyit tudok most mondani a francia kérdésről, mivel a Bizottság ugyan döntést hozott az ügyben, de még nem zárta le az azt – az eljárásnak még nincs vége.

Most pedig rátérnék a francia csendőrség által állítólagosan létrehozott adatbázis kérdésére, amely talán etnikai elemeket is tartalmaz. Először is, a Bizottság figyelemmel követi ennek az ügynek a fejleményeit. A francia hatóságok ismét biztosítékokat adtak nekünk arra nézve, hogy minden rendben van, de itt egy másik rendszer érvényesül, mivel van egy francia adatvédelmi törvény, amely a francia adatvédelmi hatóság (CNIL) által a mi előírásainknak megfelelően ellenőrzött adatok kezelésére is vonatkozik. Az előírásoknak megfelelően a CNIL vizsgálatot hajtott végre, és múlt héten előzetes nyilvános jelentést készített. Önök már látták is a CNIL eredményeit. Én is olvastam a jelentést. A sajtóban nem mindig szerepel minden lényeges dolog a jelentésről, mivel a CNIL jelentése szerint lehetséges, hogy az adatbázisok nem tartalmaznak etnikai elemeket, de minden bizonnyal vannak olyan adatbázisok, amelyeket a hatóságok engedélye nélkül hoztak létre.

Ami az uniós jogszabályok betartását illeti, a rendelkezésünkre bocsátott információknak igazolniuk kell, hogy a helyzet az adatvédelmi irányelv hatálya alá tartozik. Ez csak bevándorlással kapcsolatos célok esetén lehet így. Ami a bevándorlást illeti, számos garancia és biztosíték vonatkozik az úgynevezett különleges adatokra. A különleges adatokat csak kivételes esetekben szabad feldolgozni, ha közérdekről van szó; a különleges adatokat megfelelő biztosítékok védik, amelyeket az érintett országnak kell biztosítania.

Amennyiben az adatfeldolgozás nem tartozik az adatvédelmi irányelv hatálya alá, akkor a 2008. évi, a büntetőügyekben folytatott rendőrségi és igazságügyi együttműködés keretében feldolgozott személyes adatok védelméről szóló kerethatározatot lehet alkalmazni.

De itt is felmerül egy probléma, mivel ez a keretirányelv csak ez év november 27-től lép érvénybe. Tehát ez az irányelv elég korlátozott hatáskört ad a Bizottságnak.

Meg fogom válaszolni azokat a konkrét kérdéseket, amelyeket a francia ügyön kívül feltettek. Vannak-e más olyan tagállamok, amelyek esetében igazolni tudjuk az etnikai vagy faji hovatartozással kapcsolatos adatokat tartalmazó adatbázisok lehetséges létezését?

Az adatvédelmi irányelv szerint az ilyen különleges adatok feldolgozását csak kivételes esetben lehet engedélyezni, és azt be kell jelenteni a nemzeti adatvédelmi hatóságoknak. Franciaországban a CNIL az adatvédelmi hatóság. Ezenkívül a Bizottságnak is be kell jelenteni az alapvető közérdekre vonatkozó kivételes okokat.

Ha ezeket a bejelentéseket megteszik, akkor a nemzeti adatvédelmi hatóság és a Bizottság meg tudja állapítani, hogy az intézkedések eleget tesznek-e az adatvédelmi előírásoknak, és itt van előttünk a CNIL előzetes elemzésének eredménye, amely világosan kimondja, hogy jelen esetben nem kérték meg ezeket a jóváhagyásokat. Tehát lehetőséget kell adnunk arra, hogy a francia igazságügyi hatóságok elvégezzék a jogi munkát, amelyre felhatalmazásuk van, és amelyet kötelességük elvégezni.

És mi a helyzet Hollandiával? Számos, különleges adatokat tartalmazó adatbázis létezett, amelyeket Hollandia 2005-ben és 2006-ban bejelentett a Bizottságnak. A legvitatottabb adatbázis a karibi származású fiatalok bűnözésére vonatkozott. Ezt az adatbázist azóta megsemmisítették.

Nemrégiben egy holland helyhatóság etnikai alapú adatbázist létrehozását tervezte, de a holland adatvédelmi hatóság ajánlásának köszönhetően ez nem valósult meg. Ez azt mutatja, hogy az irányelvben rögzített rendszer – amelynek megfelelően az adatvédelmi hatóságok, a nemzeti adatvédelmi hatóságok felelősek – működik.

Apropó, szeretném elmondani a Parlamentnek, hogy jelenleg dolgozom az adatvédelmi irányelv reformján, amelynek egyik célja a nemzeti adatvédelmi hatóságok függetlenségének és beavatkozási lehetőségeinek megerősítése egy európai kereten belül.

Most csak ennyit tudok mondani, mert rövidre kell fognom, hiszen éjfél után már nincs tolmácsolás, úgyhogy kérem, legyenek rövidek!

  Véronique Mathieu , a PPE képviselőcsoport nevében. – (FR) Elnök asszony, Reding asszony, hölgyeim és uraim, nagy örömmel hallottam ma, hogy a biztosok testülete nem szándékozik folytatni a 2004/38/EK irányelvvel kapcsolatban Franciaország ellen indított jogsértési eljárást. Korábban az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság egyik ülésén már feltettem önöknek egy kérdést ebben az ügyben, és elmondtam, hogy Franciaország 2006-ban és 2007-ben a 2004/38/EK irányelv átültetésére vonatkozó megfelelési táblázatokkal együtt minden információt rendelkezésre bocsátott.

És most, 2010-ben önök csodálkozásuknak adnak hangot, hogy az eljárási jogok nem megfelelőek. Reding asszony, ön eddig nem válaszolta meg a kérdésemet, de ma végre szeretnék választ kapni.

Szeretnék mondani valamit a Mens adatbázisról. Véleményem szerint az ellenzék és mások is kezdenek belefáradni ebbe a vitába. Nagyon egyszerűen bizonyítható, hogy a vádak alaptalanok. Ön megkapta a miniszterelnöknek benyújott CNIL-jelentés következtetéseit. Reding asszony, gondolom, hogy akárcsak én, ön is megkapja majd a nemzeti csendőrség főigazgatójának jelentését. Számos olyan pontot említett, amelyeket nyilvánvalóan nem tekint kielégítőnek.

Ön az emberi jogok védelmezője, de nem szorítkozhatunk a kisebbségek jogainak védelmére. Valamennyi ember jogait meg kell védeni, mindnyájunknak jogunk van a tisztelethez. Franciaországban nekünk is jogunk van a tisztelethez, és garantálhatom, hogy a Mens adatbázis soha nem is létezett. Reding asszony, a CNIL vizsgálatot folytatott, különböző kellemetlen kulcsszavak – mint például „cigányok” vagy „romák” után kutatott, és nem talált bizonyítékot arra nézve, hogy a nemzeti csendőrségnek ilyen adatbázisa lenne.

A nemzeti csendőrséget csupán azért illetheti kritika, mert elmulasztotta az adatbázis bejelentését, de az adatbázis nem tartalmaz származásra vonatkozó információkat. Csupán arról van szó, hogy a nemzeti csendőrségnek vannak olyan aktái, amelyek …

(Az elnök megkéri a felszólalót, hogy fejezze be felszólalását)

Kérem, hadd fejezzem be megjegyzéseimet! Én vagyok a PPE képviselőcsoport egyetlen felszólalója, ezért szeretném, ha lehetőségem lenne képviselőcsoportom nevében beszélni.

Tehát ezek az akták olyan csoportokról és egyénekről tartalmaznak információkat, akiknek nincs bejelentett tartózkodási helyük és lakhelyük; de nem tartalmaznak etnikai hovatartozásra vonatkozó adatokat. És bár a CNIL erről nem nyilatkozott, de szeretném kérni önöket, hogy legalább ismerjék el, hogy nincs ...

(Hangzavar)

Akkor is így igaz, és szeretném, ha önök is elismernék ezt a tényt. És Reding asszony, szeretném, ha ön is félretenné a francia kormány iránt táplált gyanakvását. Az ön attitűdje szinte egészségtelen elfogultságnak tűnik.

  Sylvie Guillaume , az S&D képviselőcsoport nevében. – (FR) Elnök asszony, biztos asszony, hölgyeim és uraim, az etnikai profilalkotás nem új keletű gyakorlat a tagállamokban, az utóbbi években azonban a terrorizmusellenes műveletekre, a közrend fenntartására és az illegális bevándorlás elleni küzdelemre hivatkozva egyre intenzívebbé vált. A romákra és átutazókra vonatkozó francia adatbázis létezésével kapcsolatos legújabb hírek rávilágítottak arra, hogy milyen fontos az, hogy a Bizottság folytassa vizsgálatait az adatbázisok létezésére vonatkozó újabb információk gyűjtése érdekében, valamint azt eldöntendő, hogy ezek az adatbázisok legálisak-e, és összeegyeztethetők-e a megkülönböztetésmentesség elvével.

Biztos asszony, nem osztom teljes mértékben a Franciaország által néhány napja adott választ illetően kifejezett lelkesedését, de megértem, miért nyilatkozott ilyen módon.

Ön azt mondja, hogy Franciaország állítólag tervet dolgozott ki a szabad mozgásról szóló irányelv átültetésére vonatkozóan, és állítólag menetrendet is ki fog dolgozni. Ennek a sokat vitatott irányelvnek és átültetésének ügyében két lehetőség van. Az egyik az, hogy Franciaország pusztán formálisan vállalt kötelezettséget, ami azt jelentené, hogy a Bizottság valójában nem kapott választ, mégis szemet huny a történtek felett. A másik lehetőség, hogy Franciaország teljes értékű választ adott – ebben az esetben szeretnénk tudni a részleteket. Említést tett egy menetrendről, az átültetés menetrendjéről, ami most van folyamatban. Franciaország bevándorlási törvénye hét éven belüli ötödik módosításának részeként jelenleg ülteti át a szabad mozgásról szóló irányelvet. Garantálhatom, hogy ez a módosítás messze túl fog mutatni a szabad mozgás európai elvein. Következtetésképp úgy gondolom, hogy nagyon alaposan nyomon kell követniük a folyamatot.

Végezetül pedig hadd adjak hangot annak a reményemnek, hogy a Bizottság határozott lesz, és kiáll a megkülönböztetésmentesség elve mellett. Remélem, a Bizottság nem engedi elkábítani magát baráti megállapodásokkal és puszta ígéretekkel, még akkor sem, ha a francia kormány teszi ezeket az ígéreteket.

  Nathalie Griesbeck , az ALDE képviselőcsoport nevében. – (FR) Elnök asszony, biztos asszony, tudom, hogy nagyon késő van, de a ma esti vitán a vélemények szenvedélyes összeütközésére számíthatunk. Az ön által adott nagyon egyértelmű tájékoztatás ellenére ma délelőtt egy újabb francia információs honlapra bukkantak rá, amely tartalmaz egy – természetesen törvénybe ütköző – roma adatbázist. Az adatbázis részletes és átfogó információkat tartalmaz, köztük vezeték- és keresztneveket, beceneveket, származást, társadalmi kapcsolatokat, autórendszámokat és autótípusokat, valamint a szülők nevét. A hatóságok pedig ismét azt állítják, hogy nem tudtak ennek az adatbázisnak a létezéséről.

Függetlenül attól, hogy az említett honlapon talált információk igaznak bizonyulnak-e vagy sem, a francia és más európai országok adatbázisai kapcsán mindenképpen fennáll a megkülönböztetés kockázata.

Tehát biztos asszony, észrevételei fényében mit szándékozik tenni ön, akit olyan céltudatosnak ismerünk? Milyen további bizonyítékokat kell szolgáltatnunk, hogy ön – tekintettel a megkülönböztetésmentesség elvének megsértésére – végre cselekedjen és reagáljon? Más szóval és anélkül, hogy vitatkozni akarnék: próbáljuk meg betartatni a törvényt Franciaországgal és az Unió többi tagállamával, valamint mindazokkal, akik ezt a bátortalan és lagymatag demokráciát ráerőltetik Európára.

Hallottunk az idén nyári franciaországi kitoloncolásokról, az augusztus 5-én kiadott és később szerencsére visszavont körrendeletről, a Mens adatbázisról és egyebekről. Nagy érdeklődéssel hallgattuk az ön ma este előadott érveit. Ön azt mondta, hogy elégedett Franciaország múlt heti ígéretével, amely szerint a nemzeti jogszabályt össze fogja hangolni a 2004-es európai irányelvvel.

Képviselőtársaimhoz hasonlóan én is szeretnék hozzáférni ezekhez a dokumentumokhoz, hogy mi is osztozhassunk az ön elégedettségén és a jogállamiság helyreállítása iránti elkötelezettségén. Az ön ma esti megjegyzései szinte azt sugallják, hogy kapitulált.

Végezetül hadd hangsúlyozzam, hogy ez a hosszú vita egyetlen célt szolgál; megmutatja, milyen nagy szükség van a probléma gyökerének kezelésére az európai demokrácia alapjául szolgáló jogállamiság részét képező nemzeti erőfeszítések és az európai politikák ösztönzése révén.

  Raül Romeva i Rueda , a Verts/ALE képviselőcsoport nevében. – (ES) Elnök asszony, biztos asszony, amikor ön azt mondta, hogy „ami sok, az sok”, akkor a Parlamentben, de főleg az utcán sokan tapsoltak.

Ezek a szavak nagy elvárásokat ébresztettek mindazokban, akik még mindig hisznek az európai projektben. A Bizottságból végre bátran szembe mert szállni valaki egy erős tagállammal az alapvető jogok kérdésében, ami szavak szintjén mindig a legfontosabb dolognak számított, de ami a tetteket illeti, már nem mindig.

Kissé meglepett bennünket, és nem értettük igazán, hogy miért nem a megkülönböztetésre hivatkozva indítottak eljárásokat, hanem csak a szabad mozgásra hivatkozva. Véleményem szerint ez bizonyos fokig hiányosság volt, de akkor még mindig örömmel figyeltük az ön elkötelezettségét.

Ezért a mai döntés kissé összezavart bennünket, és nemcsak bennünket, hanem mindazokat, akik bátor választ és fellépést reméltek önöktől. Főként azért vagyunk összezavarodva, mert az ön francia kormányba vetett bizalma legalábbis vitathatónak bizonyult.

Össze vagyunk zavarodva amiatt is, mert a szabad mozgásról szóló irányelv módosításában aggályos módon bizonyos fogalmak bevezetését és az átutazó csoportok fogalmának újradefiniálását tervezik, ami bizonyos fokig lehetővé tenné, hogy ezeket a csoportokat ismét kriminalizálják.

Szerintem a sokunk által érzett csalódottságot nem kellene tovább fokozni. Ezért arra kérjük, hogy tegye lehetővé, hogy továbbra is megőrizzük azt a reményt, amit az „ami sok, az sok” kijelentésével keltett bennünk, mivel mi itt még mindig úgy gondoljuk, hogy ez egy létező probléma, és hogy ebben az ügyben bátran szembe kell szállnunk a francia kormánnyal és más kormányokkal is.

  Rui Tavares , a GUE/NGL képviselőcsoport nevében. – (PT) Biztos asszony, ez a vita olyan alapvető jogokról szól, mint a megkülönböztetésmentesség és a szabad mozgás. Időközben azonban egy másik téma is a vita középpontjába került: az európai intézmények munkáját szabályozó rendelkezések vitája. Ez azt jelenti, hogy tudnunk kell, hogy egy tagállam jóhiszeműen jár-e el, és hogy hiteles információkat nyújt-e az európai intézményeknek. Ezenkívül ez a vita már arról is szól, hogy mi, az európai intézmények, képesek vagyunk-e biztosítani ezeknek az elveknek és rendelkezéseknek a tiszteletben tartását, hogy képesek vagyunk–e egyértelműen beszélni, és hogy szükség esetén képesek vagyunk-e ezeket az elveket és rendelkezéseket bátran megvédeni.

Azt hiszem, hogy a jóhiszeműségre vonatkozó kérdésre már egyértelmű válaszokat kaptunk. Vannak olyan tagállamok, különösen Franciaország, amelyek nem járnak el jóhiszeműen. Újra meg újra tagadják olyan dokumentumok létezését, amelyek később aztán nyilvánosságra kerülnek. Ez a nyár folyamán is előfordult, és most is ez történik az adatbázisok esetében. Hogyan állíthatják, hogy nem léteznek ezek az adatbázisok, amikor ma egy francia honlapon nyilvánosságra hoztunk egy „Romák” elnevezésű adatbázist, amely roma emberekről tartalmaz információkat, például a szülővárosukat és más információkat, köztük az EU-ból, Bukarestből, Belgrádból és Temesvárról származó romákról is?

A másik kérdésre adandó válasz is nagyon fontos. Biztos asszony, azt mondta, hogy történelmi pillanatot éltünk át, és hogy a történészek majd igazolják, hogy a Bizottság most először járt el teljesen helyesen ilyen ügyben. Biztos asszony, én ezt igencsak kétlem, és én történész vagyok. Az újságírókhoz hasonlóan nekem is számos kétségem van. Az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság ülése utáni napon bizonyos lapok, köztük a Financial Times, azt írták, hogy a Bizottság nem fog eljárást indítani Franciaország ellen. Más lapok ennek az ellenkezőjét jósolták. Most egyes lapok szerint a Franciaország elleni eljárást felfüggesztették, más lapok szerint pedig az ügyet ejtették.

Ha a Bizottság nem beszél világosan – és nyilvánvaló, hogy a Bizottság szavai nem egyértelműek –, félelmetes ellenséget fog megismerni a Parlament személyében. Ha a Bizottság habozik, a Parlament nem lesz rest tovább foglalkozni az üggyel – nem úgy, mint nyáron, amikor az ügy egyszerűen feledésbe merült. Most a Parlament továbbra is foglalkozni fog az üggyel.

  Kinga Göncz (S&D) . – (HU) Azt látjuk, hogy a krízis aláásta sok európai polgár biztonságérzetét, és ez jó táptalaj a szélsőségek erőre kapására, terjedésére egyrészről, másrészről olyan politikai megnyilvánulásoknak is táptalaja lehet, amelyek egy-egy etnikai csoportot neveznek meg a biztonság veszélyeztetőjeként, illetőleg akik összekötik a kisebbségeket, migránsokat a bűnözéssel. A francia kormány etnikai alapon kezdte meg a romák kiűzését Franciaországból, és ez elfogadhatatlan. Jó okunk van feltételezni, ahogy azt többen is elmondták, hogy nem ért véget az etnikai adatok gyűjtése a francia csendőrségnél, illetőleg más európai uniós tagállamokban sem.

Őszintén reméljük, hogy a Bizottság valóban a szerződések, az Alapjogi Charta őreként lép fel, ha ez beigazolódik és kötelezettségszegési eljárást indít. A rendőrségnek nagy szerepe van a közrend fenntartásában, de megengedhetetlen, hogy az etnikai profilalkotás része legyen a rendőrségi gyakorlatnak. Ez ugyanis aláássa a kisebbségek demokratikus intézményekbe vetett bizalmát és a diszkrimináció alapja lehet. A roma emberek nagy része súlyos szegénységben él Európában és a szegénység mellet diszkrimináció is sújtja őket. Miközben ambiciózus terveink vannak a szegénység elleni harcra vonatkozóan a 2020-as tervben, úgy tűnik inkább a szegények elleni harcot látjuk sok esetben, és ezt mindenképpen meg kell szüntetnünk.

  Catherine Grèze (Verts/ALE) . – (FR) Elnök asszony, Reding asszony, ön ma bizonyos lelkesedéssel mondta nekünk, idézem, hogy Franciaország reakciója azt mutatja, hogy az EU hatékony jogközösség, és hogy most gyakorlati fellépésre van szükség, és közös európai értékeink alapján kell eredményeket elérnünk. Itt tartom a kezemben az egységes szerkezetbe foglalt szerződések és az Alapjogi Charta másolatát, és remélem, megbocsátja nekem, ha nem osztom teljes mértékben az ön lelkesedését.

Milyen bizonyítékokra van még szüksége a Bizottságnak ahhoz, hogy előrelépjen az ügyben? Milyen bizonyítékokat akarnak még, hogy végre fellépjenek a diszkriminatív bánásmód és a kitoloncolások ellen, amelyekkel jelenleg Franciaországban és más európai országokban is sújtják a romákat?

Igaz, hogy a Bizottság a strukturális alapok felhasználásával intézkedések egész sorát vezette be a roma integráció előmozdítására. De most a Bizottság a tények figyelmen kívül hagyásának politikáját folytatja, és felmerül bennem, hogy ezzel nem maga alatt vágja-e a fát.

  Marie-Christine Vergiat (GUE/NGL) . – (FR) Elnök asszony, Reding asszony, be kell vallanom, hogy csalódott vagyok ma este. Közülünk sokan hallották és támogatták az ön korábbi nyilatkozatait. Most pedig értésünkre adja, hogy a szabad mozgás ügyében indított jogsértési eljárásokat egyszerűen felfüggesztették. De a mai vita tárgya a megkülönböztetés. Reding asszony, ön bizonyítékot akar, és a francia kormánytól, egyedül csak a francia kormánytól kérte a bizonyítékok rendelkezésre bocsátását. Ezt minden alkalommal el is mondja nekünk, amikor erről kérdezzük.

Biztos asszony, minden tiszteletem az öné, de azt kell mondanom, hogy kezdem úgy érezni, önt nem is érdekli, amit mi mondunk. A hétvégén Marseille-ben voltam, ahol találkoztam a roma közösséggel foglalkozó szervezetekkel. Biztos asszony, magam is ezen a területen tevékenykedtem sok-sok évig, és azt kell mondanom, hogy megdöbbentett, amit a Marseille környéki romák helyzetéről mondtak. Reding asszony, a franciaországi romák félnek, tulajdonképpen bujkálnak. Nem merik elhagyni táborhelyeiket. Nem merik iskolába küldeni gyermekeiket. A szervezetek képtelenek megtalálni őket, és így nem tudják ellenőrizni társadalmi jólétüket és egészségi állapotukat. Biztos asszony, a romákkal foglalkozó szervezetek ezt üzenik nekünk. Jelenleg ilyen a romák helyzete Franciaországban.

És a Mens adatbázisról: ejtsük a Mens adatbázis témáját! A csendőrség bejelentette, hogy a Mens adatbázist megsemmisítették. Biztos asszony, ha alaposan elolvassa a CNIL jelentését, ön is láthatja, hogy a CNIL által végzett vizsgálatok is utalnak az etnikai hovatartozásra. Tehát kérjük el a vizsgálati jelentéseket! A CNIL tekintélyes szerv. Kérje el a CNIL által végzett vizsgálatokról készült jelentéseket …

(Az elnök félbeszakítja a felszólalót)

  Juan Fernando López Aguilar (S&D) . – (ES) Elnök asszony, biztos asszony, szeptember 9-én a Parlament elfogadott egy állásfoglalást, amely elindított egy időszerű és szükséges vitát. A Parlament elvégezte a feladatát.

Egyesek az ön – a Parlament követeléseivel összhangban lévő – korábbi határozott nyilatkozatai és a ma esti megjegyzései miatt csalódottságot éreznek, amiért nem folyik eljárás Franciaország ellen. Ki kell mondani, hogy a vita nem Franciaországról szól, és semmiképpen sem Franciaország ellen; a vita az európai integráció olyan alapelvei érdekében folyik, mint a személyek szabad mozgása, mivel Európa nemcsak az áruk és a tőke szabad mozgását jelenti, hanem mindenekelőtt az európaiak szabad mozgáshoz való jogát is, amelynek mindenféle megkülönböztetés nélkül – természetesen többek között etnikai alapú megkülönböztetés nélkül is – érvényesülnie kell.

Ez azt jelenti, hogy amennyiben kell még vizsgálatokat folytatni az etnikai adatokat tartalmazó, nem teljesen tisztázott adatbázisokkal kapcsolatban, akkor az a Bizottság feladata. El kell mondani azt is azonban, hogy ez a feladat még nincs elvégezve, és ez azt is jelenti, hogy a Parlamentnek továbbra is ellen kell állnia a populizmus csábításának, amely inkább bűnbakokat akar keresni a társadalmi kirekesztés problémáinak ügyében, nem pedig megoldásokat vagy válaszokat.

És nemcsak a populizmus csábításának való ellenállás a feladatunk, hanem a hosszú ideje marginalizálódott kirekesztettek integrációján is munkálkodnunk kell, természetesen ideértve a romák integrációját is.

A Parlamentnek támogatnia kell egy, a roma közösség integrációjával foglalkozó konferencia összehívását. A Parlamentnek ki kell mondania, hogy a feladat még nincs elvégezve; sőt, éppenhogy csak belekezdtünk ebbe a feladatba, és még hosszú út áll előttünk. Ez azt jelenti, hogy ha végül nem is indul eljárás Franciaország ellen, ennek a vitának akkor is lesz célja, hiszen időszerűnek és szükségesnek bizonyult.

  Ioan Enciu (S&D) . – (RO) Mint mindnyájan tudják, 2010 elvileg a szegénység, a társadalmi kirekesztés, a megkülönböztetés és az idegengyűlölet elleni küzdelem európai éve. Úgy gondolom, hogy ezt a csatát elveszítettük, legalábbis idén.

Az Európai Unióban az alapvető jogok helyzete egyre kritikusabb ahelyett, hogy javulna. A gazdasági és pénzügyi válság idején néhány tagállamban növekszik a diszkriminatív esetek száma - ezek közül már említésre kerültek a kitoloncolások és a roma adatbázisok. Amíg a Bizottság képtelen garantálni az EU-ban az alapvető jogok betartatását, addig nem hiteles az, hogy az alapvető jogok védelmezőjeként próbálja beállítani magát. Ez pedig olyan kockázat, amelyet a Bizottság nem engedhet meg magának.

Reding alelnök asszony, a Bizottság a más tagállamokban jelentett diszkriminatív eseteket is meg fogja vizsgálni? Képes lesz a Bizottság befejezni a vizsgálatokat tudva, hogy azok milyen politikai feszültséget váltottak ki?

  Csaba Sógor (PPE) . – (HU) Az etnikai alapú diszkriminációt egyértelműen tiltja az Európai Unió és a nemzetközi jog. Mégis sokszor felmerül a gyanú, hogy egyes tagállamok burkoltan, hátrányosan megkülönböztetik a területükön élő kisebbségeket. Én most nem a burkolt diszkriminációról szeretnék szólni, hanem egy olyan létező törvényre hívnám fel a figyelmet, mely nyíltan hátrányos helyzetbe sorol egy nemzeti kisebbségi közösséget. Bár az új szlovák kormány jó irányba módosította az államnyelv védelméről szóló törvényt, továbbra is szerepelnek benne a pénzbüntetések, így a jogszabály tökéletesen alkalmas a nem szlovák anyanyelvű állampolgárok megfélemlítésére és bizonytalanságban tartására. A Velencei Bizottság a törvényről szóló állásfoglalásában világosan kifejti, hogy a jogszabály ellentmond a regionális vagy kisebbségi nyelvek európai chartájának és indokolatlan mértékben korlátozza a kisebbségi nyelvhasználatot. Arra szeretném kérni a Bizottságot, a Biztos asszonyt, az Európai Parlamentet, hogy minden, az Unió területén előforduló etnikai vagy faji diszkriminációra alkalmas gyakorlatot vegyünk górcső alá és ítéljünk el.

  Elena Băsescu (PPE) . – (RO) Az Európai Parlament egy hónapja aggályának adott hangot a roma származású lakosság tömeges kitoloncolása kapcsán, és elutasította, hogy bármilyen összefüggés lehet a bűnözés és a bevándorlás között. Románia a maga részéről 2007 óta pártolja az európai roma befogadási stratégiát, és ezt az elképzelést az Európai Tanács szeptemberi ülése is hangsúlyozta.

Szeretném hangsúlyozni, hogy eddig nem született kielégítő megoldás. Éppen ellenkezőleg: a franciaországi Mens-adatbázisról szóló sajtóközlemények nyomán ismét parázs vita alakult ki a megkülönböztetésmentesség elvének tiszteletben tartásáról. Véleményem szerint a Bizottságnak vizsgálatot kell indítania az érintett tagállamokban annak biztosítására, hogy ne indulhassanak közigazgatási eljárások etnikai alapú profilalkotás alapján.

Végezetül pedig szeretném üdvözölni a francia kormány múlt pénteki hivatalos kötelezettségvállalását a szabad mozgásról szóló uniós jogszabály átültetésére nézve. Franciaországnak és Romániának együtt kell működnie a romák társadalmi befogadásának előmozdítása és a szükséges finanszírozás megszerzése érdekében.

  Ulrike Lunacek (Verts/ALE) . – (DE) Elnök asszony, biztos asszony, a mai vita ismét bizonyítja az Európai Parlament szeptember 9-i döntésének fontosságát, vagyis annak fontosságát, hogy hangot adtunk azon véleményünknek, hogy az egyik tagállam, Franciaország etnikai alapú megkülönböztető magatartásával megsértette az alapvető jogokat. Fontos volt a döntés, és az is, hogy cselekvésre szólítottuk fel a Bizottságot. Ön nagyon világosan és lelkesen mindent elmondott nekünk, és tájékoztatott az eddigi lépéseikről, amelyekhez tőlünk is határozott támogatást kaptak. Ön most azonban véleményünk szerint hátrafelé tett egy lépést, hiszen a néhány felszólaló és a mai francia lapok által említett dokumentumok megerősítik azt, hogy jogsértési eljárást kell indítani etnikai származás alapján történő megkülönböztetés miatt. Teljesen nyilvánvaló, hogy a romákat megkülönböztetés érte etnikai származásuk miatt, tehát nem csak a szabad mozgáshoz való joguk sérült. Ezért ismét felszólítok a cselekvésre és jogsértési eljárás indítására.

  Jaroslav Paška (EFD) . – (SK) A biztonsági szolgálatok adatbázisokat hoznak létre az illegális tevékenységet folytató személyekről – ez bűnmegelőzési tevékenységük természetes része.

Ezeket az adatbázisokat a nemzeti joggal összhangban hozzák létre, az adatokhoz csak az arra feljogosított személyek férhetnek hozzá, és az információkat csak a társadalomnak a bűncselekményektől való megvédésére lehet felhasználni. Eléggé biztosra veszem, hogy más országok biztonsági szolgálataihoz hasonlóan a francia és holland biztonsági szolgálatokat is csak azon információk biztonsági elemzése érdekli, amelyekre valóban szükségük van a munkájukhoz. Az etnikai vagy faji hovatartozásra vonatkozó információkra pedig általában nincs szükségük. A biztonsági szolgálatok lehetséges túlbuzgóságát természetesen meg kell vizsgálni, és az eredményektől függően, gondolom, érzékenyen kell kezelni, hogy elfogadható legyen az Európai Unió számára.

  Csanád Szegedi (NI) . – (HU) Tisztelt Képviselőtársaim! A Jobbik Magyarországért mozgalom már 2006-ban kezdeményezte azt, hogy a bűnügyi nyilvántartásban meg lehessen jelölni valakinek az etnikai hovatartozását, adott esetben a cigány bűnözőkre fel lehessen hívni a figyelmet. Ezt az álláspontunkat a mai napig is fenntartjuk. Akkor a balliberális média elmondta, hogy a Jobbik egy szélsőséges párt, és eltelik négy év, és azt látjuk, hogy Franciaországban a cigányság kitelepítésével kapcsolatban megjelennek listák. És azt is látjuk, hogy Hollandiában egyenesen nemzetbiztonsági kockázatnak tartják, és ott is adatbázisok kerülnek elő. Majd Finnországot látjuk, ahol a büntetésvégrehajtási intézetekben szintén feltüntetik az adott elkövetőnek a cigány származását.

És engedjék meg, hogy itt az egyik jelentéstevőhöz, a magyar áldozatokon harsányan vihogó szlovák hölgyhöz tegyem meg a következő kérdést. Rendkívül álszentnek tartom, hogy elítélti a cigánysággal kapcsolatos adatgyűjtéseket, holott ő asszisztál szlovák politikusként egy rasszista nyelvtörvényhez, amely etnikai alapon megbünteti azt, aki az anyanyelvén beszél.

  Viviane Reding , a Bizottság alelnöke. – Elnök asszony, dióhéjban: a Franciaország ügyét nem ejtettük. Csak elhalasztottuk, mert várnunk kell a törvény gyakorlati végrehajtására, mivel jogalkotási javaslatok alapján nem hozhatunk határozatot. A jogalkotási javaslatok elfogadhatóak, de előbb végre kell hajtani őket, és csak utána tudjuk lezárni az ügyet. Tehát az ügy még mindig folyamatban van.

Ami a független francia adatvédelmi hatóság, a CNIL által a francia törvénnyel és jelen esetben az európai irányelvekkel összhangban jelenleg vizsgált etnikai adatbázisokat illeti, bíznunk kell a független adatvédelmi hatóságokban, mivel az európai jog szerint ők felelősek az elemzés végrehajtásáért. Szerintem a független francia adatvédelmi hatóság bizonyította, hogy nagyon is képes elvégezni ezt a feladatot.

a Bizottság alelnöke. − (FR) Véleményem szerint nagyon fontos, hogy ne felejtsük el, mi is forog valójában kockán.

A franciaországi romákon kívül még 10 millió roma él Európában, és ezzel a romák képezik Európában a legnagyobb kisebbséget. Az én hazámnak 500 000 polgára van. A romák pedig 10 millióan vannak, tehát nem kell hangsúlyoznom a téma fontosságát. A romák a legtöbb tagállamban igen nagy szegénységben élnek. Problémákkal kell szembenézniük a lakhatás, oktatás, egészségügy és foglalkoztatás terén, és szerintem az igaz botrány az, hogy ezeket a problémákat még mindig nem oldottuk meg. Ezért remélem, hogy folytatni fogjuk jelenlegi tevékenységeinket – segíteni kell a romák integrációját, és nem tolerálhatjuk megkülönböztetésüket.

Jelenlegi tevékenységeink legalábbis felhívják a tagállamok figyelmét. Nem feledkeztem meg arról, hogy az ez év áprilisában Cordobában tartott miniszteri ülésen a huszonhét tagállam közül csak három képviseltette magát miniszteri szinten. Tehát a munkacsoporttal közösen elvégzendő részletes vizsgálat után egy évvel később újabb miniszteri ülést fogunk összehívni a romák helyzetéről és arról a kérdésről, hogy mozgósítani kell-e vagy sem az európai alapokat, valamint annak felmérésére, hogy mi is történik valójában. Ahogy mondtam, egy év elteltével újabb miniszteri ülést fogunk összehívni, és egy szélesebb európai keret kontextusában pontosan megvizsgáljuk az egyes tagállamoknak a romákra vonatkozó nemzeti stratégiákkal kapcsolatos kötelezettségvállalásait.

Remélem, hogy a jelenlegi rossz helyzet legalább azt elő fogja segíteni, hogy a szélsőséges szegénység kezelésére irányuló politikák létrehozásánál nagyobb figyelmet szenteljünk a romáknak.

Ha ez alkalommal sem járunk sikerrel, amikor pedig lehetőségük van rá, akkor az európai parlamenti képviselők következő generációja ugyanazokat a vitákat fogja folytatni, mint mi az elmúlt pár hét során. Ezt nem akarjuk, ezért most kell cselekednünk.

  Elnök. – A vitát lezárom.

  Carlos Coelho (PPE) , írásban. – (PT) Az etnikai profilalkotás nem új keletű gyakorlat a tagállamokban, azonban az utóbbi években egyre intenzívebbé vált, különösen a madridi és londoni terrortámadásokat követően. A tagállamok közül azonban csak Nagy-Britannia foglalkozott a kérdéssel, és hozott erre vonatkozó jogszabályt. Adott adatbázisokon belül a profilalkotás akár legális is lehet, és legitim céljai lehetnek. Ha azonban az adatgyűjtés kritériumai kizárólag a fajra, az etnikai hovatartozásra és a vallásra vonatkoznak, akkor az diszkriminatívnak és így illegálisnak minősül. A hatóságok saját hatáskörükön belül legitim módon végrehajthatnak személyazonosság-ellenőrzést és megfigyelést a közrend és közbiztonság fenntartása, valamint a bűnmegelőzés és az illegális bevándorlás nyomon követése érdekében. Egy személy külső tulajdonságait és etnikai hovatartozását azonban nem tekinthetjük arra utaló jelnek, hogy az adott személy bűnöző, vagy illegálisan tartózkodik egy adott országban. Minden személyt külön-külön kell kezelni, és ha valakinek az adatai bekerülnek egy adatbázisba, vagy ha a közvélemény az adott személy iránt megkülönböztető bánásmóddal viseltetik, annak más oka kell, hogy legyen, mint az adott személy faji vagy etnikai hovatartozása.