Az ülések szó szerinti jegyzőkönyve

2010. október 20., Szerda - Strasbourg

11. Ukrajna (vita)

  Elnök. - A következő napirendi pont a Bizottság alelnökének és az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének nyilatkozata Ukrajnáról.

Ashton bárónő nem tudott ma velünk maradni. Füle biztos úr ismerteti nevében a kérdést.

  Štefan Füle , a Bizottság tagja. – Elnök úr! Köszönöm ezt a lehetőséget és elnézést kérek Catherine Ashton nevében, aki megkért, hogy osszam meg önökkel azt, amit el akart mondani.

Örülök, hogy alkalmam van nyilatkozatot tenni a jelenlegi ukrajnai helyzetről. Három fontos közelgő esemény fényében kívánok erről beszélni, ezek: az október 26-án Luxemburgban tartandó EU–Ukrajna miniszteri találkozó, az október 31-én tartandó helyhatósági választások és a november 22-én Brüsszelben megrendezendő 14. EU–Ukrajna csúcstalálkozó.

Az utóbbi időben Ukrajnában széles körben érvényesültek a politikai szabadságok. Az egymást követő választásokról elismerték, hogy azokat a nemzetközi normáknak megfelelően bonyolították. Ukrajna egy dinamikus és sokszínű civil társadalmat és médiakörnyezetet alakított ki. Az emberi jogok tiszteletben tartását illetően valamennyi területen folyamatos a javulás.

E fejlemények következtében, illetve annak következményeként, hogy az egymást követő kormányok elkötelezték magukat amellett, hogy szorosabbra fűzik kapcsolatukat az Európai Unióval, az Európai Unió és Ukrajna közötti kapcsolatok jelentős lendületet kaptak. Ezt a legvilágosabban az Európai Unió és Ukrajna közötti ambiciózus és kiterjedt társulási megállapodás tükrözi, amelyről jelenleg is tárgyalásokat folytatunk, és amely az Európai Unióval való politikai társulás és gazdasági integráció kettős célját hivatott megvalósítani.

Janukovics elnök kormánya számos dicséretre méltó fontos reformot hajtott végre az elmúlt hónapokban. Ezek közé tartozik a közbeszerzési törvény elfogadása, amelynek fontos szerepet kellene játszania a korrupció elleni harcban és a versenyképesség növelésében.

A gázágazat reformjára vonatkozó törvény elfogadása, amely megteremti Ukrajna számára az Energiaközösséget létrehozó szerződéshez való közeli csatlakozás lehetőségét, valamint a Nemzetközi Valutaalappal nemrégiben kötött készenléti hitel-megállapodás szintén döntő fontosságú lépés a makroszintű pénzügyi biztonság és átláthatóság megteremtése, valamint a növekedés beindítása szempontjából. E reformok helyes irányba haladnak és a jövőben is folytatódniuk kell.

Az ukrán kormánynak egy olyan szintű stabilitást is sikerült megvalósítania, amilyenre Ukrajna politikai vezetése az elmúlt években nem volt képes. Ez egy fontos és szükséges fejlemény ahhoz, hogy biztosítani lehessen az ország hatékony kormányzását. Ennek ellenére aggódunk a mindenfelől folyamatosan érkező azon jelentések miatt, miszerint Ukrajnában egyre kevésbé tartják tiszteletben az alapvető szabadságjogokat és a demokratikus elveket. Különösen aggasztóak a média szabadságával, a gyülekezési és egyesülési szabadsággal kapcsolatos panaszok.

Ezen alapvető értékek tiszteletben tartása nélkülözhetetlen, mert ezek biztosítják legjobban az egyéni szabadságjogokat. Tényleges versenyt biztosítanak a különböző megközelítések között. Elengedhetetlen alkotórészei a valóban nyitott, innovatív és versenyképes társadalmaknak.

Október 1-jén az ukrán alkotmánybíróság olyan ítéletet hozott, amely hatályon kívül helyezte a 2004-es narancsos forradalom után elfogadott alkotmányos változtatásokat. Ez a határozat tovább növeli annak szükségességét, hogy Ukrajna egy szélesebb körű alkotmányos reformot hajtson végre az alkotmány átfogó reformfolyamata keretében, és jelentős mértékben az Európai Parlament ez év február 5-i állásfoglalásának fő témájával foglalkozik. Egy ilyen folyamatnak az a célja, hogy kialakuljon az európai normákkal összhangban álló fékek és ellensúlyok hatékony és tartós alkotmányos rendszere.

Az Európai Unió és tagállamaink számára az emberi jogok, a demokratikus elvek és a jogállamiság tiszteletben tartása olyan alapelvek, amelyek összekötnek bennünket. Ezen alapelvek nem sérülhetnek még olyan kulcsfontosságú partnerekkel fenntartott kapcsolataink esetében sem, mint Ukrajna. Ukrajnához való közeledésünk ütemét és mélységét ezen értékek maradéktalan tiszteletben tartása fogja meghatározni.

  Michael Gahler , a PPE képviselőcsoport nevében. – (DE) Elnök úr, hölgyeim és uraim! Ukrajna népe újra és újra látványosan hangot ad annak, hogy országuk európai jövőjét támogatja. Az Ukrajnából érkező nyugtalanító jelentések azonban olyan fejleményekre utalnak, amelyek eltávolítják az országot Európától. Éppen ezért tartjuk ezt a vitát a helyhatósági választások előtt. A gazdasági reformokról novemberben tudunk majd beszélni az EU–Ukrajna csúcstalálkozó kapcsán.

Éppen ezért beszélnünk kell a titkosrendőrség általi megfélemlítésekről, a sajtószabadság korlátozásáról és arról, hogy akadályoztatás nélkül lehessen a választásokon részt venni. E fejleményeket nem tudják ellensúlyozni a gazdasági szférából érkező kedvező hírek. A „gazdasági jólét önkényuralom révén” kínai, nem pedig európai megközelítés. Nem engedhető meg, hogy a jelenleg Ukrajnában hatalmon lévők azt hihessék, hogy mindent megúszhatnak csak azért, mert a széles körű európai nyilvánosság nem tájékozott, vagy mert az előző kormánynak elismerten hiányosságai voltak a jó kormányzás és a korrupció elleni küzdelem terén. Mindez igaz, de nem volt olyan érzés, hogy megfigyelnek, hogy jön a titkosrendőrség, mint ahogy az a lvivi Katolikus Egyetem rektora, illetve a nem kormányzati szervezeteknek és ellenzéki pártoknak dolgozó fiatalok esetében megtörtént. Az üzemeket elvágják az áramtól, elkobozzák a számítógépeket, támadások esetleges kockázatára való hivatkozással pártirodákat foglalnak el – a déjá vu teljes skálája fellelhető Ukrajnában. Ennek megvan a maga módszere. A titkosszolgálat vezetője Horoskovszkij úr, aki tulajdonképpen egy médiabirodalmat működtet, most annak a bizottságnak is a tagja, amely az ország legfőbb bíróját nevezi ki. Ez is eltávolítja Ukrajnát Európától. Nem nagyon számíthatunk esélyegyenlőségre a helyhatósági választások előtti politikai versenyben. Az ellenzéket részben kizárják a választásokból, ugyanakkor spontán módon hoznak létre bábpártokat, amelyek választásokon való részvételét az engedelmes helyi hatóságok engedélyezik. Kijevben gond nélkül megszüntetik a járási tanácsokat, így itt nem tartanak választásokat – a kormányzó párt tudja, hogy itt most nem győzne. A hatalmi vertikum célja, hogy olyan térségek felett szerezze meg az ellenőrzést, amelyek korábban hajlamosak voltak ellenszegülni.

Európai tapasztalatunkat hozzuk fel alternatívaként. Tagállamaink fontos döntéseket hoztak a kormány és a felelősségvállalásra kész ellenzék közötti demokratikus egyetértésben – az európai reformok, a jogállamiság, a versenyképes piacgazdaság és az európai integráció érdekében. Azt akarjuk, hogy Ukrajna kövessen minket ezen az úton.

(A felszólaló beleegyezik egy „kék kártyás” kérdés fogadásába az eljárási szabályzat 149. cikkének (8) bekezdése szerint.)

  Marek Henryk Migalski (ECR) . – (PL) Köszönöm, hogy elfogadja kérdésemet. Mindig jó egy ilyen vitát elkezdeni. Meglehetősen sötét képet festett arról, ami jelenleg Ukrajnában történik, egészen odáig elment, hogy Kínával hasonlította össze. Ön szerint valóban olyan szörnyű a jelenlegi helyzet Ukrajnában, hogy ilyen súlyos vádakkal kell illetnünk az országot? Mi a véleménye Oroszországról ezzel kapcsolatban? Azzal, hogy egyenlőségjelet teszünk Ukrajna és Oroszország közé, nem vagyunk igazságtalanok Ukrajnával?

  Michael Gahler , a PPE képviselőcsoport nevében. – (DE) Elnök úr! Én azt mondtam, hogy amikor önkényuralommal akarnak gazdasági jólétet elérni, az számunkra Európában nem egy járható út. Ezt ismerjük Kínából. Nem hasonlítottam össze őket, mindössze annyit mondtam, hogy ezzel a rossz utat választanák, amely nem egy európai út lenne. Az általam vázolt kép szerintem nagyon is élethű az ott élők számára. Az állítólagos gazdasági eredményeknek azonban még bizonyítaniuk kell hatékonyságukat.

  Adrian Severin , az S&D képviselőcsoport nevében. – Elnök úr! Ukrajna nagyon fontos ország számunkra. Az ország nagyon sok kihívás előtt áll. Szeretném megköszönni a biztos úrnak, hogy ilyen tökéletesen írta le a helyzetet, illetve ilyen tökéletesen vázolta a várakozásainkat.

Az új kormányt szabad és tisztességes választásokon választották meg, amelyet valamennyien elismertünk. Ma annak van itt az ideje, hogy hagyjuk ezt a kormányt teljesíteni, és ne ítélkezzünk előre, a megbízatása első percétől kezdve arról, hogy mit teljesít vagy mit nem teljesít. E vita valódi problémája, hogy nekünk van egy problémánk. Túlságosan gyorsan osztottuk fel az országot nyugatpártiakra és keletpártiakra. Most gondot jelent számunkra – mivel nem a nyugatpártiak vannak hatalmon – annak elfogadása, hogy a keletpártiak képesek teljesíteni és elősegíteni az ország európai várakozásait. Ez az igazi gond ezzel a vitával és meg kell értenünk, hogy az Ukrajna-pártiak a valódi Európa-pártiak – azok, akik képesek a jogállamiságot, a demokráciát és az európai modernizációt megteremteni országukban.

Befejezésképpen mindössze arra kérem a képviselőtársakat, hogy döntsenek az elfogadásunkra váró állásfoglalás elhalasztásáról, mert az ukránok választások előtt állnak, és hamarosan tárgyalásokat folytatunk velük. Nem lenne szabad állásfoglalásokat elfogadnunk egy politikai folyamat kellős közepén, amikor még nem rendelkezünk azon tényekkel, amelyek alapján ténylegesen következtetéseket tudunk levonni.

  Adina-Ioana Vălean , az ALDE képviselőcsoport nevében. – Elnök úr! Úgy tűnik nehézségeink vannak a tekintetben, hogy hogyan kezeljük keleti szomszédunkat, Ukrajnát.

Hasonlóképpen nehéz ez Ukrajna számára is, amely egyik nap Európát szövetségesként, másik nap pedig problémaként kezeli. Éppen ezért gondolom, hogy pragmatikusnak kell lennünk, el kell ismernünk a helyi valóságot, és programjainkban közös elemeket kell találnunk ahhoz, hogy egyetértésre juthassunk.

Európa számára mindig is a gazdasági együttműködés jelentette a nagyobb fokú integráció leghatásosabb ösztönző erejét, és 1956 óta Európa ennek a pragmatikus megközelítésnek köszönheti sikerét.

Nekünk tehát továbbra is egyszerre kell az Ukrajna által megkezdett intézményi és gazdasági reformokra összpontosítanunk. Kizárólag ez a kettős megközelítés vezethet eredményre, ha egy olyan kedvező körforgást akarunk beindítani, amely demokratikus stabilitást teremthet ebben az országban és a keleti szomszédságban is.

Ukrajnában kiemelt helyen kell támogatni az egészséges üzleti környezet és a működőképes piacgazdaság megteremtését, ösztönözve a tulajdonnal és hozzáadottérték-adóval kapcsolatos reformjaikat, illetve egyéb prioritások mellett a magas szintű korrupció leküzdésére irányuló erőfeszítéseiket.

Ezért tartom a társulási megállapodást a reform fontos eszközének, és ezért kell a mélyreható és átfogó szabadkereskedelmi térség kialakításáról és Ukrajna Energiaközösséget létrehozó szerződéshez történő csatlakozásáról szóló tárgyalásainkat folytatnunk.

Ezzel összefüggésben üdvözlöm Ukrajna WTO-hoz történő csatlakozását, ami fontos lépésnek tekintendő abból a szempontból, hogy Ukrajna elfogadja az európai gazdasági normákat.

Remélem, hogy képesek leszünk megoldást találni a szabadkereskedelmi megállapodás folytonos elhalasztására és élénkítően hatni a kölcsönös bizalom ördögi körére, amely az egész térség és Európa számára is előnyös.

  Rebecca Harms , a Verts/ALE képviselőcsoport nevében. – (DE) Elnök úr! Először is szeretném elmondani, hogy osztom a helyzet súlyosbodásával és az Ukrajnában végbemenő nem demokratikus fejleményekkel kapcsolatos aggodalmat. Egyre több jelentés szól arról, hogy elnyomják az újságírók véleménynyilvánítási szabadságát, rendszeresen fenyegetik a nem kormányzati szervezetek egyes elkötelezett tagjait és a demokratikus fejlődésért dolgozó embereket. A titkosrendőrség szerepe is aggodalomra ad okot. Ugyanakkor nem gondolom, hogy általában véve a sajtószabadság és a demokratikus fejlődés körüli vita a legutóbbi választásokkal kezdődött, sokkal inkább arról van szó – ahogy ezt már itt többször is elmondtam –, hogy Ukrajnában a vezető szereplők folyamatosan visszaélnek a hatalmukkal, többek között saját érdekük érvényesítése céljából. Ez a visszaélés egyre nagyobb méreteket ölt és ez valóban aggodalomra ad okot számunkra.

Nem tennénk magunknak szívességet, ha úgy fogadnánk el ezt az állásfoglalást, hogy közben ne aggódnánk bizonyos ukrajnai gazdasági fejlemények miatt. Éppen ilyen aggodalommal figyelem, ahogy Oroszország befolyása az ukrán gazdaság, annak energiaágazata, de egyéb ágazata felett is szisztematikusan nő. Éppen ezért én is azt tanácsolom, hogy ne holnap szavazzunk, hanem a küldöttség kijevi látogatása után – jövő hétvége után utazik oda egy küldöttség – és az itt megtartandó csúcstalálkozó előtt, és miután minden területen körültekintően előkészítettük ezt a kérdést, tudunk majd megállapodni abban, hogy ténylegesen mi az Európai Parlamenti álláspontja az ukrajnai helyzettel kapcsolatosan.

Számos ukrán barátommal jártam végig a demokrácia előtti időkből az új korszakba vezető utat. Ukrajna nagyon jó úton járt. Az volt a benyomásunk, hogy a legutóbbi választások a demokratikus szokásoknak megfelelően zajlottak. Amennyiben a jelenlegi helyzet nem javul, hanem tovább romlik, akkor is nagyon alaposan végig kell gondolnunk, hogy hogyan avatkozzunk be, illetve hogyan ne avatkozzunk be. Mindenesetre azt tanácsolom, hogy ne hozzunk döntést a következő ukrajnai látogatásunk előtt. Erőteljesebb lesz a hangunk, ha a helyszínen hozzuk fel a vitát azokról a kérdésekről, amelyekről az állásfoglalásban szóltunk.

Megismétlem, valóban aggódom. Nagyon sok jelentést kapok arról, hogy minden rossz irányba halad. Ugyanakkor nem teszünk magunknak szívességet azzal, ha elzárkózunk a helyszíni vitától, és túlságosan gyors és elhamarkodott döntést hozunk.

  Michał Tomasz Kamiński , az ECR képviselőcsoport nevében. – (PL) Sokan közülünk aktív szerepet játszottunk a narancsos forradalomban azzal, hogy az ukrán demokratákat támogattuk a nehéz időkben. Ugyanakkor mindig hangsúlyoztuk azt a tényt, hogy az Ukrajna iránti elkötelezettségünk nem egy bizonyos politikai erőhöz kötődött, hanem arra irányult, hogy segítsünk Ukrajnának demokratikus és szabad országgá válnia. Nem szabad megfeledkeznünk ma arról, hogy az Európai Parlament nem vállalt szerepet Ukrajna belpolitikájában, hanem védelmezőként lépett fel két nagyon fontos módon: egyrészről védelmezte és támogatta Ukrajna európai törekvéseit, másrészről védelmezte Ukrajnában a demokráciát, az emberi jogokat és minden olyan értéket, amelyet európai értéknek tekintünk. Úgy gondolom, hogy a javasolt állásfoglalás hangneme nem segít azoknak, akik Ukrajna barátainak tartják magukat. A mai állásfoglalás csak még jobban Oroszország karjaiba löki majd Ukrajnát, és azok karjaiba, akik azt mondják: „Meglátjátok, nincs számunkra hely a nyugati világban. Bezárja előttünk kapuit.”.

Nyitottnak kell lennünk Ukrajnával szemben, el kell mondanunk neki, hogy mit jelentenek az európai normák, és továbbra is nyomást kell gyakorolnunk annak biztosítása érdekében, hogy ezeket betartsák, másrészről pedig, mindenképpen meg kell akadályoznunk, hogy Ukrajna ismét a kelethez tartozzon. Azt szeretném megkérdezni Gahler úrtól, akinek nagyra értékelem az emberi jogok és a nemzetközi politika terén játszott szerepét, hogy miért tartja szükségesnek, hogy ilyen elítélő szavakkal illesse Ukrajnát. Szeretném hallani tőle, hogy vajon kollégája, Angela Merkel, a Putyin úrral folytatott legutóbbi találkozóján, Oroszországgal kapcsolatban is ilyen elítélő szavakat használt-e.

  Bastiaan Belder , az EFD képviselőcsoport nevében. – (NL) Elnök úr! A hét elején Ukrajna vezető hírként szerepelt a holland sajtóban – sajnos nem festettek róla valami hízelgő képet. Ez hétfőn volt. Röviden, Ukrajna Kelet-Európa vadnyugata. A külföldi befektetők állítólag félnek az országban eluralkodott törvénytelenségektől, múlt héten nem kevesebb, mint 3000 épületet és vállalatot sajátítottak ki csalással és erőszakkal. Ebben a folyamatban a bűnözők az ország politikusaival összejátszva próbálják meg rászedni a vállalkozókat. Eközben az uniós tagállamok a legnagyobb közvetlen külföldi befektetők Ukrajnában 1991 óta.

Füle biztos úr! Tud ön ezekről, az európai befektetőket Ukrajnában foglalkoztató súlyos aggodalmakról? Milyen konkrét lépéseket tett a Bizottság annak érdekében, hogy megvédje a jogos és törvényes európai üzleti érdekeket az ukrán gazdaságban? Ez az, ami elkötelezettséget mutatna. Semmi bajunk Ukrajnával. A pártom még azt is határozottan támogatja, hogy Ukrajna végül tagja legyen az Európai Uniónak, de a jövőt természetesen továbbra is józanul kell látni. Aggasztó fejleményeket tapasztalunk, nemcsak az emberi jogok területén, de gazdasági és üzleti téren is.

  Andreas Mölzer (NI) . – (DE) Elnök úr! Néhány hónappal az idei februári elnökválasztás után, amely során Janukovics úr visszatérését ünnepelte, a narancsos forradalom demokratikus vívmányai egyértelműen szertefoszlottak. Amikor azonban még a pénzpiacok is stabilabbnak és kiszámíthatóbbnak tekintik az új kormányt, mint a narancsos forradalom által felállított kormányt, akkor az valószínűleg annak a jele, hogy a nyugati – európai – feltételezések szerinti demokráciát nem lehet minden országba egy az egyben átültetni, idesorolva a posztkommunista befolyási övezetbe tartozó országokat. Az alkotmánybíróság jelenlegi határozata valóban megerősítené az elnök és gyengítené a parlament helyzetét, ebben biztosak lehetünk. Azok, akik ismerik a térséget, azt mondják, hogy már a formális bírósági határozat előtt is valódi elnöki rendszer volt. Mivel egyre nagyobb mértékben korlátozzák a sajtószabadságot és véleményszabadságot, kétségek merülnek fel Janukovics úr demokratikus normák betartására vonatkozó ígéreteit illetően. Amennyiben az elnöknek egyszerre sikerül saját hatalmi bázisát megerősítenie és gazdasági fellendülést is elérnie az Ukrajnában végrehajtott központi reformok révén, amely talán e földrész egyik legszegényebb országa, akkor talán hosszabb ideig marad az elnöki trónján, és ezt szerintem az Európai Uniónak egész egyszerűen tudomásul kell vennie.

  György Schöpflin (PPE) . – Elnök úr! Az ukrajnai fejlemények világosan tükrözik a régi mondást arról, hogy a hatalom korrumpál, az abszolút hatalom pedig abszolút korrumpál. A jelenlegi uralkodó elit Janukovics elnök megválasztása óta gyakorol hatalmat, és a történtek nagy része annak irányba mutat, hogy a hatalomkoncentrációt részesítik előnyben.

Ez még inkább megdöbbentő, ha visszagondolunk az elnökválasztás eredményeire, miszerint Janukovics mindössze csekély többséget szerzett és látható volt, hogy csak az ország déli és keleti részén volt jelentős a támogatottsága. Azonban – és a jelenlegi ukrajnai politikának ez a legszembeötlőbb sajátossága – lassú elmozdulás mutatkozik az alternatív hatalmi központok marginalizálódásának irányába. A média, a jogállamiság, az ellenzék és az államigazgatási autonómia mind érintett. Különösen aggasztó, hogy a titkosrendőrség mostanra már rendkívül széles körben jogosult az ország ügyeibe beavatkozni.

Mindez rossz előjel a jövőre nézve, különösen akkor, ha az ukránok valójában európai jövőre törekednek, mert az a rendszer, amelyet Janukovics épít, nem Európa felé, hanem az ellenkező irányba mutat.

A legtöbb, ami a változásokról elmondható, hogy bizonyos fokú stabilitást hoztak az országnak, de ez a stabilitás egyre inkább statikusságot és mozdulatlanságot vetít előre. Ugyanakkor való igaz, hogy Janukovics határozottan javított az Oroszországgal fenntartott kapcsolatokon, eközben azonban elfogadta, hogy bizonyos fokig alárendelődik Moszkvának, ami újdonság. Az még nyitott kérdés, hogy hosszú távon vajon az ukrán társadalom elfogadja-e ezt az átalakulást.

  Marek Siwiec (S&D) . – (PL) Tegyük fel magunknak a kérdést, hogy tulajdonképpen mi is történt Ukrajnában: államcsíny vagy talán katonai hatalomátvétel? Kizárólag ilyen helyzetekben kellene egész éjszaka fennmaradnunk azért, hogy állásfoglalásokat dolgozzunk ki, és a következő napon tárgyalóasztalhoz üljünk. A tárgyalásainkat az jellemzi, hogy az abszolút többség egyszerűen uralja az állásfoglalások megszövegezésének módját és azok tartalmát. Az Európai Néppárt (Kereszténydemokraták) Képviselőcsoportja olyan nyelvezetet használ az állásfoglalás-tervezetben, amelyet az afrikai diktátorok és dél-amerikai rendszerek elítélésénél használunk. Nem helyénvaló ilyen nyelvezetet használni az ukrajnai helyzetre. Szeretném, ha a PPE képviselőcsoport tagjai eldöntenék, hogy Ukrajna jellemzésénél Füle biztos úr nyelvezetét használjuk-e, aki azt mondja, hogy „igen, de…”, más szóval, vannak jó dolgok is, de sok olyasmi is van, ami nem tetszik nekünk, vagy pedig negatív megfogalmazást használunk, miszerint semmi sem tetszik nekünk, és mindent el kell elítélnünk.

Ukrajnában öt évig káosz volt. Tanúi voltunk ennek a káosznak. Segítettünk a demokratáknak és segítettünk mindenkinek, aki az Európai Unió irányába kívánt haladni. Volt hat hónapnyi konszolidáció, amelynek lehet negatív kimenetele is, és a mi feladatunk az, hogy rámutassunk e negatív hatásokra, de nem most és nem ilyen módon. Megértem a PPE sajnálkozását, hogy Julia Tyimosenko elveszítette a választásokat, de azt mondom önöknek: lehet, hogy volt esélye a győzelemre, de sajnos veszített. Most hogy veszített, ismerjük el azt, ami valójában történik, és szorosan kísérjük figyelemmel az ukrán hatóságokat, de ne öntsük ki a gyermeket is a fürdővízzel együtt.

  Paweł Robert Kowal (ECR) . – (PL) Nagyon hálás vagyok Füle biztos úrnak konstruktív hozzáállásáért. Ez egy olyan hozzáállás, ami hatalmas változást fog eredményezni az EU és Ukrajna közötti viszonyokban. Harms asszonynak is köszönöm kiegyensúlyozott álláspontját és Ukrajna témájával kapcsolatos bölcs – mint mindig – szavait. Az EBESZ-től kapott valamennyi információ arra utal, hogy Ukrajna a volt Szovjetunió azon kevés országainak egyike, ahol ez idáig rendes mederben zajlottak a választások. Ezt az eredményt Ukrajna érte el, amelynek a narancs és a kék oldal egyaránt részese. Ezt az eredményt nem kérdőjelezhetjük meg addig, amíg a következő választások le nem zajlottak. Súlyos politikai hiba lenne az Európai Unió és a mi Parlamentünk részéről, ha az Európai Néppárt (Kereszténydemokraták) Képviselőcsoportjára hallgatnánk, és kétségbe vonnánk azt a tény a kelet azon kevés országainak egyikével kapcsolatosan, hogy lehet sikeres választásokat tartani. Abban segítsük Ukrajnát, hogy normális mederben folyjanak a választások. Ne ítélkezzünk a választások megtartása előtt.

A Parlamentben jelenlévő ukrán vendégekhez szeretnék szólni: Ukrajnának itt a helye, ebben az ülésteremben, és ezért önökre ugyanazokat a normákat alkalmazzuk, amelyeket az Európai Unió országaira alkalmazunk. Ez az, amiért közösen harcoltak, akár kék, akár narancsos színben. Az emberi jogokkal vagy a sajtószabadsággal kapcsolatos minden kérdést, még a legkisebbet is, alaposan meg fogunk itt vizsgálni. Ne lepődjenek meg – az ukrán testvéreinkhez szólok most. Ez azért van, mert európai országként kezeljük önöket, az európai normáknak megfelelően.

Az utolsó kérésem önökhöz az lenne, hogy eljárásaik során működjenek együtt az európai intézményekkel és az Európai Parlamenttel. Hisszük, hogy a jövőben itt lesznek közöttünk. Tudjuk, hogy ehhez még időre van szükség, de mi segíteni akarunk önöknek ebben. Egyetértek Harms asszonnyal abban, hogy csak a választások után foglaljunk állást. Ekkor, az EU csúcstalálkozó előtt, képesek leszünk őszintén megvitatni a kérdést és egy olyan álláspontot felvázolni, amely révén előterjeszthetjük az Európai Parlament közös álláspontját.

  Inese Vaidere (PPE) . – (LV) Hölgyeim és uraim! Ukrajna stratégiai jelentőségű ország az Európai Unió számára. Éppen ezért nem nézhetjük ölbe tett kézzel azt, ami az országban történik. Október 1-jén több tízezer ukrán tiltakozott az utcákon az alkotmányos reformok ellen, amelyeket Janukovics kezdeményezett és az alkotmánybíróság hagyott jóvá, amelynek összetételét röviddel az elnökválasztás után megváltoztatták. E reformok megvalósítását sem demokratikus vita, sem pedig a Velencei Bizottsággal való egyeztetés nem előzte meg. A változtatások gyengítik a hatalmi egyensúlyt és veszélyeztetik az igazságszolgáltatás függetlenségét Ukrajnában. A gazdasági reformok is veszélybe kerülnek. Ukrán barátaink aggodalmuknak adtak hangot a közelgő választások szervezése kapcsán amiatt, hogy a jelenlegi kormánykoalíció aránytalanul nagy arányban képviselteti magát a központi választási bizottságban, valamint a nem kormányzati szervezetekkel szembeni korlátozások és az ellenzéki pártok tevékenységébe történő állami beavatkozás miatt. Pontosan ezért van ma szükség erre az állásfoglalásra. Sajnos a jelenlegi kormánykoalíció az ukrán parlamentben elutasította az ellenzék azon módosító indítványát, hogy az európai uniós tagságot az ukrán külpolitika prioritásává tegye. Nekünk azonban továbbra is hangsúlyoznunk kell az Ukrajnával való együttműködés fontosságát és figyelemmel kell kísérnünk a megkötött megállapodások végrehajtását. Az Európai Uniónak meg kell követelnie a korrupció elleni küzdelmet, ugyanakkor segítenie is kell ebben a küzdelemben és a sajtószabadság biztosításában. A demokratikus államokra nem jellemző az a helyzet, hogy a médiamágnás egyszerre a nemzetbiztonsági szolgálat vezetője és a bírók kinevezésére és elbocsátására jogosult Igazságszolgáltatási Főtanács tagja is. Befejezésképpen, pozitív lépéseket is kell tennünk, például nemcsak a jövőbeni vízummentes rendszer bevezetése, de a gazdasági együttműködés tekintetében is, különösen az energiaágazat területén, ugyanakkor számítunk Ukrajna demokratikus fejlődésére. Ez lenne a választások után kidolgozandó következő állásfoglalás célja, amelyben foglalkoznunk kellene az energiaügyi, a gazdasági és az Ukrajna számára fontos egyéb kérdésekkel. Köszönöm.

(A felszólaló beleegyezik egy „kék kártyás” kérdés fogadásába az eljárási szabályzat 149. cikkének (8) bekezdése szerint.)

  Marek Siwiec (S&D) . – Elnök úr! Egy nagyon egyszerű kérdésem lenne. Lehet, hogy tolmácsolási probléma volt, de ön azt mondta, hogy a jelenlegi ukrán kormány elutasítja a jövőbeni uniós tagságot.

Az elnöki nyilatkozat és az ukrán parlament hosszú távú politikájáról szóló hivatalos nyilatkozat alapján én úgy tudom, hogy az európai uniós tagság az egyik legfőbb prioritásuk.

Tehát az a kérdés, hogy vajon én értettem félre önt, vagy ön értette félre az ukrán elnököt.

  Inese Vaidere (PPE) . – (LV) Igen, szívesen tisztázom ezt a pontot. Egyértelmű, hogy ez pontatlan tolmácsolás volt. Az ukrán elnök kijelentette, hogy kész folytatni az Európai Unióval való együttműködést. Ennek ellenére az ukrán parlament határozata értelmében az európai uniós tagság nem vált első számú prioritássá.

(A felszólaló beleegyezik egy „kék kártyás” kérdés fogadásába az eljárási szabályzat 149. cikkének (8) bekezdése szerint.)

  Rebecca Harms (Verts/ALE) . – (DE) Elnök úr! A következőt szeretném kérdezni Vaidere asszonytól: most, hogy feketén fehéren írásba foglaltuk a hatalommal való visszaéléssel és az ukrajnai elnyomással kapcsolatos összes aggályunkat, mi szólhat az ellen, hogy két héten belül elvigyük megvitatásra ezt a szöveget Kijevbe, és azt követően pedig eldöntsük, hogy hogyan lépjünk tovább? Szeretnék választ kapni erre a kérdésre, mivel a küldöttségünk eddigi tapasztalatai alapján úgy gondolom, hogy ez a leghatékonyabb módja az előrelépésnek, főleg ha demokratikus befolyásra törekszünk.

  Inese Vaidere (PPE) . – (LV) Igen, örömmel válaszolok. Személy szerint nem tudom miért, Harms asszony, de még az ukrajnai csúcson való részvételünk után is nagyon aggasztanak azok a jelzések, amelyeket ukrán barátainktól jelenleg is kapunk a központi választási bizottság összetételéről, a médiaszabadságról és a nem kormányzati szervezetekkel szembeni korlátozásokról. Ezek mind léteznek, és szerintem a regionális választásokat sokkal jobb légkörben lehet megtartani, ha kifejezésre juttatjuk az ezzel kapcsolatos aggodalmainkat. Senki sem akadályoz minket abban, hogy elmenjünk – akár még az állásfoglalásunkkal együtt is – Ukrajnába a jövő héten. Senki sem akadályoz abban, hogy egy újabb állásfoglalást dolgozzunk ki, mint mondottam, a gazdasági kérdésekről. Mindenképpen meg kell ezt tennünk, de ami a demokratikus helyzet romlásával kapcsolatos aggodalmakat illeti, nekünk sajnos, szerintem…

(Az elnök félbeszakítja a felszólalót)

  Kristian Vigenin (S&D) . – Elnök úr! Azt mondanám, hogy mai vita minőségéből látható, hogy nem volt előkészítve. Nem volt szükségünk erre a vitára és sem ma, sem holnap nincs itt az ideje annak, hogy állásfoglalást fogadjunk el Ukrajnáról.

Emlékeztetnem kell önöket arra, hogy hat hónappal ezelőtt még szabadesésben volt ez az ország, és a káosz szélén állt. Politikai, gazdasági és pénzügyi instabilitás, sőt mély válság jellemezte az országot, de mára teljesen más a kép. El kell ismernünk, hogy néhány hónap alatt az ukrán kormánynak sikerült visszatérítenie az országot a normális kerékvágásba; helyreállítani a politikai, gazdasági és pénzügyi stabilitást.

Vannak még problémák, ezt nem is tagadjuk. El kell azonban ismernünk, hogy meghallgatják véleményünket; javító intézkedésekre került sor például a választási törvénnyel kapcsolatos kérdések és néhány választási gyakorlat vonatkozásában. Ebben az értelemben egészen addig figyelnek majd véleményünkre, amíg nem jajveszékelünk minden egyes alkalommal, hanem tisztességes megközelítést fogadunk el Ukrajnával szemben.

Éppen ezért gondolom, hogy nem teszünk szívességet a 10 nap múlva Ukrajnába utazó parlamenti küldöttségnek; és magunknak sem teszünk szívességet, mert aláássuk a szerepünket azzal, hogyha 10 nappal a választások előtt elfogadunk egy ilyen állásfoglalást. Még nem volt példa ilyen lépésre. Ez egy világos kísérlet a választások befolyásolására. Nem engedhetjük, hogy Parlamentünk részt vegyen ebben a játszmában.

Éppen ezért azt javasolom, hogy halasszuk el az állásfoglalás elfogadását, és kérjük meg az EU–Ukrajna Parlamenti Együttműködési Bizottságban dolgozó kollégáinkat, hogy egyeztessenek az ottani munkatársakkal és beszéljék meg azokat a kérdéseket…

(Az elnök félbeszakítja a felszólalót)

  Traian Ungureanu (PPE) . – Elnök úr! Az új ukrán hatóságok csak a nevükben újak. Az önkényuralmi gyakorlatok irányába való visszafejlődés söpör végig az országon. A közelgő választások jogi keretét átalakították, ami veszélyeztetheti az ellenzéki pártok részvételét. Módosították az alkotmányt, és egy valódi elnöki rezsimet állítottak a helyébe. A média és a civil társadalom állandó nyomás alatt van, és úgy tűnik, hogy az ukrán titkosszolgálat visszatért a régi szovjet időszakhoz.

Itt az ideje, hogy világosan kifejezzük aggodalmunkat egy állásfoglalással. Az ukrán hatóságoknak meg kell hallaniuk azt az üzenetet, hogy az EU-val való szorosabb kapcsolatok nem biztosíthatók kizárólag baráti nyilatkozatokkal. Egy nem demokratikus ukrán kormány nem lehet az EU megbízható partnere, különösen nem a Fekete-tenger stratégiailag érzékeny térségében.

  Hannes Swoboda (S&D) . – (DE) Elnök úr! Úgy gondolom, hogy mindnyájunknak felelősségteljesen kell eljárnunk. Az ukrajnai kormánynak meg kell valósítania – mégpedig hatékonyan – a jogállamiságot és a média szabadságát, de az ellenzéknek is meg kell mutatnia, hogy felelősségteljesen jár el, és nem szabad hamis információkat kiadnia. Ha megnézzük, hány olyan állítást tartalmaz az önök állásfoglalás-tervezete, amelyet az érintettek azon nyomban megcáfolnak, azt látjuk, hogy gyakran elég sok hamis információ kerül ide. Nekünk is meg kell mutatnunk, hogy felelősségteljesen járunk el. Nem engedhetjük meg magunknak, hogy belpolitikai vitákba keveredjünk. Hölgyeim és uraim – és most különösen az Európai Néppárt (Kereszténydemokraták) Képviselőcsoport tagjaihoz szólok! Semmi értelme annak, hogy az egyik vagy másik csoportot pártpolitikai alapon védelmezzük Ukrajnában. Ez nem a mi feladatunk.

Jövő héten a külügyminiszterrel tárgyalunk, utána jönnek a választások, majd pedig az EU–Ukrajna Parlamenti Együttműködési Bizottság Ukrajnába utazik, és minden esetben – Gahler úr, itt az igazságérzetére próbálok hatni – a választások után nyilatkozunk arról, hogy jól vagy rosszul alakultak-e a dolgok; nem veszélyeztetjük a választásokat azzal, hogy előre azt mondjuk, hogy problémák lesznek. Ez nem a mi feladatunk, és kérem, hogy legyen sportszerű – mint amilyen mindig is szokott lenni –, és nagyon kérem önt, hogy ez esetben is maradjon az.

  Elżbieta Katarzyna Łukacijewska (PPE) . – (PL) Akik nem éltek szocialista rendszerben, azok nem tudják teljesen megérteni azon nemzeteket, amelyekben nem létezik személyes szabadság, sajtószabadság és médiaszabadság, és nem értik azt a nehéz utat, amelyet e nemzeteknek be kell járniuk. Megértem azokat, akik ma hangot adnak aggodalmuknak, és arról beszélnek, hogy nem tartják tiszteletben az emberi jogokat, és milyen sokrétű problémával kell ma Ukrajnának megbirkóznia. Ugyanakkor az apró, de kedvező változásokat is el kell ismernünk. Ilyenek voltak például a nemrégiben tartott demokratikus választások, amelyeken mi mint az Európai Parlament képviselői megfigyelők voltunk.

Tekintettel kell lennünk a több millió ukrán állampolgár és a több száz fiatal ukrán helyzetére. Számítanak az Európai Unióra, a demokrácia és a civil társadalom felépítésében nyújtott segítségünkre. Nagyon könnyű kritizálni, de lengyel nőként emlékszem arra, hogy egyszer nekünk is segítettek.

(Az elnök félbeszakítja a felszólalót)

  Kyriakos Mavronikolas (S&D) . – (EL) Elnök úr! Csatlakozni szeretnék azokhoz, akik amellett érveltek, hogy semmi értelme egy ilyen gyors állásfoglalásnak, különösen a választások, a látogatás előtt, és ami a legfontosabb, mielőtt az Európai Parlament jelen lenne Ukrajnában. Ezt a kormányt nemrégiben választották meg, tény, hogy vannak problémák, de el kell ismernünk, hogy ez egy demokratikusan megválasztott kormány, és lehetővé kell számára tenni, hogy folytassa erőfeszítéseit. Egy állásfoglalásnak csak azután van értelme, miután a küszöbön álló választásokat megtartották Ukrajnában.

  Siiri Oviir (ALDE) . – (ET) Képviselőtársamtól, Vaidere asszonytól szerettem volna kérdezni, de most arról szeretnék beszélni, ami engem aggaszt. Az a tény, hogy ma és nem holnap állásfoglalást kívánunk elfogadni Ukrajnáról, rossz időzítésre vall, és az ukrán emberek, akik elismeréssel tekintenek az Európai Parlamentre, ezt nem értenék meg. Ennek oka, hogy a mai tervezet hangvétele nem a legmegfelelőbb, nem teljesen pontos és ténybeli hibákat is tartalmaz.

Vaidere asszony említette, hogy a Velencei Bizottság elnöke bírálta az alkotmány módosítását. Van tőle egy mai keltezésű levelem, amelyben az mondja, hogy megdöbbent azon, hogy ez a pont szerepel az állásfoglalásunkban, és egyértelműen állítja, hogy ezt sem itt, sem másutt nem tette.

  Marek Henryk Migalski (ECR) . – (PL) Vigenin úrral ellentétben, szerintem a mai vita kiváló és nagyon hasznos volt. Ritka, hogy ilyen érdekes vita folyjon az ülésteremben, amiért mindenkinek köszönetet szeretnék mondani. Łukacijewska asszony felszólalása megmutatja, hogy még az Európai Néppárt (Kereszténydemokraták) Képviselőcsoportja is megosztott ebben a kérdésben, ami jó hír. Köszönetet kell mondanunk a szocialistáknak, különösen Swoboda, Severin és Siwiec úrnak, hogy megértették, nem szabad a választások előtt olyan döntéseket hoznunk, amelyek ukrán barátainkra nézve ennyire kedvezőtlenek. Füle biztos úrnak és Harms asszonynak is igaza van akkor, amikor olyan tényeket hoznak fel, amelyek aggodalomra adnak okot, és amelyeknek mi is tudatában vagyunk.

  Jaromír Kohlíček (GUE/NGL) . – (CS) Hölgyeim és uraim! Szedjék össze magukat és próbáljanak meg gondolkozni most az egyszer. Egy hete semmilyen törvénymódosítás nem történt és a választási bizottság összetételén sem változtattak. Érdekes, hogy minden alkalommal, amikor bizonyos politikai erők azt érzik, hogy egy Európai Unión kívüli országban a szövetségeseik veszítettek, akkor ezen erők külföldön azonnal hangot adnak az adott ország demokratikus állapotával kapcsolatos aggodalmaiknak. Egyetértek azzal, amit Kamiński úr és mások mondtak. Feltétlenül szükségesnek tartjuk, hogy az Európai Unió olyan intézkedéseket hozzon, amelyekkel hozzájárul a demokrácia fejlődéséhez és a kapcsolatok kölcsönös fejlesztéséhez szükséges feltételek javításához. Az ukrán kormány stabilizáló lépéseinek támogatására tett erőfeszítés szemmel láthatóan kellemetlenül érinti azokat, akiket a káosz és törvénytelenség tesz boldoggá. Képviselőtársaim a jelenlegi kormánynál valószínűleg jobb partnereknek tartja őket. Azt javasolom, hogy halasszuk el az állásfoglalás-tervezetet, és a témával kapcsolatos vitára térjünk vissza később, amikor a küldöttség visszatért Kijevből.

  Jaroslav Paška (EFD) . – (SK) Hiszem, hogy Ukrajna az Európai Unióhoz egyik legközelebb álló lehetséges partner.

Az ukránok sokkal közelebb állnak Európához civilizációjukat illetően, mint a törökök vagy albánok. Az ukrán emberek szabad választásokon döntöttek a változások mellett, mert a demokratikus narancsos erők szegénységbe, reménytelenségbe és hanyatlásba juttatták az országot. Janukovics sokáig volt ellenzékben és a jelenlegi ellenzékhez való hozzáállása azt a bánásmódot tükrözi, amilyenben korábban a narancsos vezetők részesítették őt. Ezen túlmenően azt is el kell ismernünk, hogy valószínűleg emlékszik arra a korábbi időszakra, amikor a narancsos szövetség áldozata lett és az Európai Unió mindössze jóhiszeműen mosolygott. Amennyiben nem akarjuk Ukrajnát, mint jövőbeli tagunkat elveszíteni, akkor legyünk türelmesek és összpontosítsunk a gazdasági együttműködésre; építsük ki a kölcsönös bizalom légkörét. A kormánynak el kell magyaráznunk, hogy az ellenzéknek is törvényes helye van egy demokratikus társadalomban, az ellenzéknek pedig azt, hogy amennyiben a nép körében nem szerez magának elégséges támogatottságot, akkor nincs joga a hatalomért versenyezni.

  Michael Gahler (PPE) . – (DE) Elnök úr! Mivel név szerint szólítottak meg, szeretnék egy percben válaszolni a „catch-the-eye” eljárás keretében. Rendben van?

  Franz Obermayr (NI) . – (DE) Elnök úr! A 2006-ban megalakult Energiaközösség egy integrált európai energiapiacot hozott létre a gáz és villamos áram számára, és Ukrajna tervezett bevonásának az a célja, hogy biztosítsuk az energiaellátást Kelet-Európa felé. Ez jó dolog, mivel az elmúlt években egyértelműen volt néhány komoly probléma, és az Oroszország és Ukrajna közötti gázvita különösen súlyos hatással volt az uniós tagállamok gázellátására. Következésképpen természetesen egyértelmű volt, hogy Oroszország leállítja a gázszállításokat az árvita idejére, és csak az én országomban, Ausztriában 33%-kal esett vissza az orosz gázszállítás, de Franciaországban, Magyarországon és Olaszországban is 20–40%-os visszaesést tapasztaltak. A Bizottságnak – mint az Energiaközösség koordinátorának – tehát karon kell ragadni Ukrajnát, és emlékeztetnie kell Európa gázellátásának biztonságával kapcsolatos kötelezettségeire. Tagállamaink energiaellátása egyszerűen nem válhat az Oroszország és Ukrajna közötti árháború játékszerévé. Tartsunk jó vitákat, de játsszunk keményen, és könyörgöm, biztosítsuk tagállamaink energiaellátását.

  Mariya Nedelcheva (PPE) . – (BG) Az Európai Parlament mindig is támogatta Ukrajnát a demokráciához vezető útján, amely a jogállamiság elvén alapul, és olyan országként, amely osztja az európai integrációval kapcsolatos közös értékeinket.

A választások bármely demokráciában barométerként szolgálnak. Ezáltal lehetővé válik számunkra, hogy értékeljük a demokratikus folyamat minőségét, az intézmények stabilitását, a politikai pártok érettségét és a civil társadalom véleményét. Üdvözlöm az ukrán hatóságok azon döntését, miszerint megfigyelőket hívnak az október 31-én tartandó választásokra.

Biztos vagyok abban, hogy küldetésük nagyobb bizalmat eredményez majd a választási folyamatban, és észrevételeikkel hozzájárulnak majd ahhoz, hogy az ukrán intézmények munkája átláthatóbb és pártatlanabb legyen. A választások mellett az alkotmánynak, mint legfelsőbb jogi normának, is garantálnia kell a hatóságok közötti egyensúlyt és kölcsönös felügyeletet.

Ukrajna bízhat abban, hogy európai partnere következetesen támogatni fogja a reform és a stabilitás elérésére irányuló erőfeszítéseit. Az Európai Unió véleménye és civil társadalma további lendületet ad és garanciát jelent a végső sikerhez.

  Vilija Blinkevičiūtė (S&D) . – (LT) A múlt héten Viktor Janukovics ukrán elnök hivatalos látogatást tett hazámban és ismét megerősítette, hogy Ukrajna célja az európai uniós tagság. Kétségtelen, hogy ehhez még sok évre van szükség, sok feladatot kell elvégezni és sok reformot kell különböző területeken megvalósítani; ilyen például az emberi jogok biztosítása, a korrupció leküzdése, a szegénység felszámolása és demokrácia megerősítése. Ugyanakkor egyetértek azokkal a képviselőtársaimmal, akik itt az Európai Parlamentben azt mondták, nem szabad Ukrajnát, mint országot, azonnal megbélyegeznünk és nem szabad megakadályoznunk abban, hogy egyenlő partnerré váljon, és éppen ezért megismétlem, hogy nekünk az Európai Parlamentben tényleg egyenlő partnerként kell együttműködnünk vele, és segítenünk kell Ukrajnának az Európai Unió irányába haladnia.

  Ivo Vajgl (ALDE) . – (SL) Ukrajna nagy és fontos partnere az Európai Uniónak, és kétségtelen, hogy az országnak európai jövője van. Véleményem szerint azzal teszünk a legrosszabbat Ukrajnának, amely egy bonyolult belső struktúrával és nehéz történelemmel rendelkező ország, ha úgy beszélünk róla, mintha a pártok közötti vagy ideológiai vitáink alkualapja lenne.

Éppen ezért minden elfogadott dokumentumnak jól átgondoltnak és kiegyensúlyozottnak kell lennie. A tegnap ellenzéke van ma kormányon és ez bármely olyan ország esetében megtörténhet, ahol demokratikus választásokat tartanak. Könnyű tehát megérteni, hogy az ellenzék elégedetlen, mivel kikerült a hatalomból. Azonban újra lehetőséget kap majd erre, amikor eljön annak az ideje, és a szavazók úgy döntenek. Szerintem helytelen, ha csak az egyik oldal érveire támaszkodunk, és mindenekelőtt azt szeretném mondani, hogy biztos vagyok abban …

(Az elnök félbeszakítja a felszólalót)

  Charles Tannock (ECR) . – Elnök úr! Ukrajna a legfőbb társult partnerünk, és én is remélem, hogy egy napon az Európai Unió tagja lesz. A többi felszólalóhoz hasonlóan nekem is kétségeim vannak azzal kapcsolatosan, hogy mennyire helyénvaló egy európai parlamenti állásfoglalás röviddel a helyhatósági választások előtt, és képviselőcsoportom az ECR képviselőcsoport számos módosító indítványt nyújtott be, hogy az állásfoglalás kiegyensúlyozottabb és kevésbé önismétlő legyen.

Janukovics megnyerte a választásokat és demokratikus úton lett elnök, jóllehet csekély különbséggel. Valóban vannak aggasztó önkényuralmi tendenciák Kijevben, kezdve attól, hogy megpróbálják visszaállítani a sajtószabadság temniki cenzúráját, egészen addig, hogy politikai célokra használják fel az FBU titkosszolgálatot, amely élén egy oligarcha áll. A nyugat azonban szorosan figyelemmel követi a folyamatot. Janukovics elnökre most nyomás nehezedik. A narancsos forradalom öröksége még mindig erős, az ennek eredményeként létrejött ukrán civil társadalom pedig rendkívül erős.

Mindenki tudja, hogy szoros kapcsolatokat ápolok az ellenzék vezéregyéniségeivel, de én is úgy gondolom, hogy nem szabad túlságosan nagymértékben beleszólnunk az ukrán belügyekbe és belpolitikai ügyekbe, mert ez visszaüthet a Parlamentre, továbbá meg kellene adnunk...

(Az elnök félbeszakítja a felszólalót)

  Lena Kolarska-Bobińska (PPE) . – (PL) Pontosan ugyanezen érvek hangzottak el az elnökválasztások előtt, amikor arról gondolkodtunk ebben az ülésteremben, hogy milyen állásfoglalást fogadjunk el, illetve milyen álláspontra helyezkedjünk azzal kapcsolatosan, ami Ukrajnában az elnökválasztások előtt zajlott. Úgy döntöttünk, hogy a választások után adunk ki állásfoglalást, és ezt is tettük. Felszólítottuk a kormányt és az ellenzéket is, hogy tartsák tiszteletben az emberi jogokat, a szólásszabadságot és az egyesülési szabadságot.

Több hónap telt el ezen állásfoglalás óta, és már láthatjuk, hogy számos rendelkezését nem tartották be. Éppen ezért megértem az aggodalmakat azzal kapcsolatosan, hogy a helyhatósági választások során, amelyeknek kulcsfontosságú szerepük van a demokrácia előmozdításában, megerősítésében és megteremtésében, sor kerülhet bizonyos jogsértésekre. Többek között ezért is vagyok az állásfoglalás egyik szerzője.

(Az elnök félbeszakítja a felszólalót)

  Štefan Füle , a Bizottság tagja. – Elnök úr! Köszönöm, hogy lehetőséget kaptam reagálni erre a valóban nagyon érdekes vitára; a válaszomban három pontra fogok összpontosítani.

Először is, hadd válaszoljak Belder úr befektetői és üzleti környezettel kapcsolatos konkrét kérdésére. Többet kell még tenni ezen a területen Ukrajnában. Ez nyilvánvaló, ezt a kérdést már számos alkalommal felvetettem, akár a társulási tanács, akár a különböző találkozók keretei között. Legutóbb éppen múlt héten volt lehetőségem Azarov miniszterelnökkel tárgyalni erről a kérdésről. Számos olyan kérdés van, mint például a közbeszerzési törvény, illetve a törvény különböző módosítások révén történő felülvizsgálatának lehetősége, amelyekről jelenleg is tárgyal az ukrán parlament.

Többet kell még tenni a jogállamiság terén, és természetesen nagy érdeklődéssel figyeltük az elmúlt napokban a Mittal esetét is. Sok még a tennivaló a héa-kérdés rendezésére tett kötelezettségvállalások és ígéretek teljesítése terén, ami szintén zavaró tényező a vállalkozásaink számára. Az ukrán hatóságokkal fenntartott kapcsolataink és az üzletemberekkel való rendszeres kapcsolattartás révén az európai befektetők és vállalkozók érdekeinek megvédésére törekszünk.

A második pontom az, hogy Ukrajnához való közeledésünk nem egy könnyű folyamat. Ez egy olyan folyamat, amelyben az európai jövőről szóló nyilatkozatok esetenként segíthetnek, de nem vezetnek kézzelfogható eredményhez. A sikert azzal lehet elérni, ha az Európai Unió Ukrajnán belül tud fokozottabb szerepet vállalni.

Szükségük van a támogatásunkra. Szükségük van arra is, hogy időnként szembesítsük őket a realitásokkal. Ezt várják tőlünk.

Nincs szükségünk arra, hogy hamis vitákba erőltessük magunkat arról, hogy mi a fontosabb: a stabilitás vagy az értékek melletti kitartás és elkötelezettség; és ez elvezet a harmadik pontomhoz.

Ki vagyok én, hogy a Parlament előtt észrevételezzem az állásfoglalás-tervezetet, de szerintem maga az a tény, hogy sor került erre a vitára már értékes jelzésként szolgál. Úgy gondolom, hogy az a tény, hogy a Parlament képviselői hamarosan Ukrajnába utaznak és átadják ezen üzenetek többségét, már önmagában nagyon értékes jelzés. Szerintem a másik nagyon értékes üzenet az lesz, összefüggésben azzal, amit az ukránoktól várunk el, hogy az október 31-i helyhatósági választások újra megerősítik majd országuk demokratikus beállítottságát.

Ezzel zárnám beszédem, ha megengedi.

  Elnök. – Az eljárási szabályzat 151. cikkének (1) bekezdése alapján Gahler úr kap szót a személyére tett megjegyzések miatt.

Kérem, hogy legyen nagyon rövid és válaszoljon a személyére tett megjegyzésekre.

  Michael Gahler (PPE) . – (DE) Elnök úr! Részletesen szerettem volna Swoboda úrnak válaszolni arra, amit mondott. Az egyik felvetése nem volt teljesen helyes. Való igaz, hogy állásfoglalásunkban, az Európai Néppárt (Kereszténydemokraták) Képviselőcsoportja helytelenül idézte a Velencei Bizottságot. Beszéltem erről Markert úrral és ő elmondta nekem, hogy pontosan mit is mondott. Éppen ezért a közös állásfoglalásban már nem szerepel ez az idézet. Láthatja tehát, hogy ez már nem képezi vita tárgyát.

Ön általánosságban beszélt a jogállamiságról. Öntől, mint az Európai Parlament Európai Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetsége Képviselőcsoportjától, valami egyértelműt és kézzelfoghatót szerettem volna hallani a titkosrendőrség ottani tevékenységével kapcsolatban. Amikor kizárnak pártokat a választásokból, akkor ez olyasvalami, amit már a választások előtt is lehet kritizálni, mivel ilyen körülmények között nyilvánvaló, hogy a választási eredmények nem felelhetnek meg a demokratikus és európai normáknak.

  Hannes Swoboda (S&D) . – (DE) Elnök úr! Nem hiszem, hogy párbeszédet kellene folytatnunk. Gahler úr! Önnek azonban legalább azzal tisztában kell lennie, hogy a képviselőcsoportommal együtt még sajtóközleményben is egyértelművé tettem, hogy a titkosszolgálatokat ellenőrizni kell. Ezt a kérdést Azarov miniszterelnökkel folytatott tárgyalásaimon is felhoztam. Egyértelmű az álláspontunk ebben az ügyben.

Ismét arra kérem önt, hogy az éjszaka folyamán gondolja át, hogy valóban nem lenne-e több értelme annak, ha közösen és nem pedig csekély többséggel fogadnánk el egy állásfoglalást, mint ahogy az a jelen esetben történne. Kérem, hogy ezt gondolja át még egyszer. Ésszerű lenne.

  Elnök. – A vita befejezéseképpen közlöm, hogy hat állásfoglalásra irányuló indítvány⁽¹⁾ érkezett hozzám, amelyeket az eljárási szabályzat 110. cikkének (2) bekezdésével összhangban nyújtottak be.

A vitát lezárom.

A szavazásra holnap, 2010. október 21-én, csütörtökön, déli 12 órakor kerül sor.

Írásbeli nyilatkozatok (az eljárási szabályzat 149. cikke)

  Justas Vincas Paleckis (S&D) , írásban. – (LT) Ukrajna mindig is különleges szerepet játszott az EU keleti partnerségében. Mérete, fekvése és történelmi viszontagságai miatt fontos hidat képez a kelet és a nyugat között. Nem meglepő, hogy most, éppúgy ahogy a múltban is, Európa szorosan követi az Ukrajnában zajló politikai eseményeket. Ugyanakkor a jelenlegi kép nem egyértelmű. El kell ismernünk, hogy a jelenlegi kormányt szabad és demokratikus választásokkal választották meg, és segített Ukrajnának kilábalnia abból a gazdasági és politikai zűrzavarból, amely hat hónappal ezelőtt jellemezte. Másrészről azonban nem hagyhatjuk figyelmen kívül a sajtószabadság terén aggodalomra okot adó tendenciákat. Egyetértek azonban azokkal a képviselőtársakkal, akik azt mondták, hogy a mai állásfoglalás nem időszerű. Szerintem el kell halasztani, és az európai parlamenti küldöttség jövő hétre tervezett látogatása, a közelgő helyhatósági választások és az EU és Ukrajna közötti magas szintű találkozó után leszünk csak képesek egy kiegyensúlyozottabb és objektívebb parlamenti álláspontot kialakítani. Végül is Ukrajna jó példaként szolgálhat a Független Államok Közössége többi országa számára a tekintetben, hogy hogyan kell bejárni az EU-hoz való közeledés útját, miközben Oroszországgal is jó kapcsolatokat táplál.

  Indrek Tarand (Verts/ALE) , írásban. – Értékelem az Ukrajnáról szóló vitát, amelyben világosan megfogalmazódnak a vélemények. Az én végkövetkeztetésem az, hogy az ukrán demokráciának támogatásra van szüksége, de nem e dokumentum formájában. Sokkal fontosabb lenne a fejlődés feltételeinek megteremtése. Ezek egyike a térségben meglévő feszültség enyhítése. Éppen ezért kell, ceterum censeo, leállítani azt a francia tervet, hogy Mistral hadihajókat adjanak el Oroszországnak!

(Az ülést 17.55-kor felfüggesztik, és 18-kor újra megnyitják)

ELNÖKÖL: DIANA WALLIS
alelnök

(1)