Az ülések szó szerinti jegyzőkönyve

2010. október 21., Csütörtök - Strasbourg

3. Végrehajtott reformok és fejlesztések a Moldovai Köztársaságban (vita)

  Elnök. − Az első napirendi pont a Bizottság nyilatkozata a Moldovai Köztársaságban végrehajtott reformokról és fejlesztésekről.

  Štefan Füle, a Bizottság tagja. − Elnök úr! Az EU-Moldova kapcsolatokat vizsgálva ellentmondásosnak találom, hogy miközben rekordidő alatt sok eredményt sikerült elérnünk, belföldön az ország még mindig számos kihívással néz szembe.

A szeptember 5-i népszavazás célja a politikai holtpont feloldása volt azáltal, hogy megváltoztatja az elnök megválasztásának szabályait. Ez azonban nem sikerült. Ez pedig sajnálatos. Ugyanakkor az is fontos kérdés volt, hogy vajon a népszavazás megfelel-e a demokratikus követelményeknek. A nemzetközi megfigyelők döntő mértékben megerősítették, hogy a népszavazás során ezeket ténylegesen betartották. Ez biztató jel.

A november 28-i választások hasonlóképpen fontosak a demokrácia megszilárdítása szempontjából az országban. Továbbra is határozott üzeneteket küldünk e tekintetben minden érintettnek. A továbbiakban minden politikai erőnek együtt kell működnie az elnök megválasztásában és egy olyan kormány kiválasztásában, amely képes az országot egy kritikus reformfolyamaton keresztülvezetni.

Ugyanakkor továbbra is rendületlenül támogatjuk a moldovai kormány által irányított szerkezeti reformokat. Engedjék meg, hogy kiemeljek néhány fontos szempontot.

Az Európai Unió nemcsak hogy Moldova messze legnagyobb adományozója, de márciusban több mint negyven adományozót sikerült mozgósítania a moldovai reformok támogatása érdekében. A 2010 és 2013 közötti időszakra jelentős – 1,9 milliárd eurós – kötelezettséget vállaltak, beleértve a mi 550 millió eurós kötelezettségvállalásunkat is.

Az elmúlt hónapok során időben reagáltunk a kormány számos konkrét igényére: magas szintű politikai tanácsadást nyújtottunk a minisztereknek, támogattuk a demokratizálódási erőfeszítéseket a jogállamisággal kapcsolatos területeken, segítettük a választási tanácsadások megszervezését, foglalkoztunk a tavaly nyári áradások után jelentkező sürgősségi szükségletekkel és kedvezőbb lehetőségeket teremtettünk a moldovai borexport számára.

A moldovai kormánnyal egyetemben aktívan foglalkoztunk a Dnyeszteren túli régióban élő lakossággal, elsősorban a szociális területeket érintő kisebb projekteken keresztül. Jövőre kezdjük meg az átfogó intézményfejlesztési program végrehajtását a keleti partnerség keretében.

Ez a program segít majd Moldovának felkészülnie és végrehajtania azt a társulási egyezményt, amelyről jelenleg is tárgyalunk. A tárgyalások legutóbbi, október 13-án és 14-én Kisinyovban tartott fordulója ismételten bebizonyította, hogy ezek a tárgyalások nagyon jó ütemben haladnak.

Támogatásunk többek között a moldovai költségvetésnek juttatott közvetlen átutalások formájában is megnyilvánult. 2009 utolsó negyedéve óta 37 millió EUR került kifizetésre ágazati költségvetési támogatásként, ezt pedig hamarosan további 15 millió EUR követi. Ebből megközelítőleg 8,5 millió EUR-t közvetlenül a lakosság legszegényebb rétegeinek megsegítésére különítettünk el. Most pedig, hogy Buzek elnök aláírta a vonatkozó jogalkotó határozatot, várhatóan hamarosan kifizetjük a makroszintű pénzügyi támogatás 40 millió eurós első részletét.

Ugyanilyen szellemben folytatjuk a sűrű ütemterv szerinti politikai kapcsolattartást és szakmai egyeztetéseket. Néhány nap múlva találkozom Filat miniszterelnök úrral Luxemburgban. Novemberben az EU-Moldova kereskedelemi albizottság meg fogja vizsgálni, hogy Moldova miként válaszolt a Bizottság kulcsfontosságú ajánlásaira, tekintettel a mély és átfogó szabadkereskedelmi övezetről szóló tárgyalások előkészítésére.

Ezen túlmenően Moldovával kezdeményeztünk egy kifejezetten emberi jogokról szóló párbeszédet és egy energia-párbeszédet, jelenleg pedig egy légiközlekedési szolgáltatásokról szóló megállapodásról tárgyalunk. Aktívan nyomon követtük a júniusban megkezdett vízumpárbeszédet. Jövő hétfőn, a független szakértők által szeptemberben lefolytatott tényfeltáró missziók eredményeiből merítve, a Külügyi Tanács várhatóan következtetéseket tesz közzé, amelyek e kérdésekkel foglalkoznak.

  Monica Luisa Macovei , a PPE képviselőcsoport nevében. – (RO) E vita célja, hogy megvitassuk a Moldovai Köztársaság által tavaly végrehajtott reformokat és azt, hogy milyen eredményeket ért el az európai integrációhoz vezető úton.

Ez az ország már egy éve az Európai Unió napirendjén szerepel, mivel teljesítette kötelezettségvállalásait. Szeretnék néhány ilyen kötelezettségvállalást megemlíteni. Elkészült egy terv, amely a reform alapvető területein végrehajtandó elsődleges intézkedéseket tartalmazza, és létezik egy másik terv is, amely az igazságszolgáltatás reformjára irányul. Mindkét terv végrehajtása megkezdődött. Elindítottuk az emberi jogokról szóló párbeszédet. Ezen túlmenően a Moldovai Köztársaság parlamentje szeptemberben ratifikálta a Nemzetközi Büntetőbíróság Statútumát. Kitűnő eredményekkel folynak a társulási egyezményről szóló tárgyalások. Mindössze egyetlen év telt el, de a folyamat elindításában résztvevők garantálják, hogy a jövőben is folytatódni fog.

A Moldovai Köztársaság az az állam, amely az EU keleti partnerségében a legtöbb haladást érte el. Éppen ezért arra kérem a Tanácsot, hogy ezt az államot kizárólag saját érdemei alapján értékelje. A haladás politikai akaratot, kemény munkát és elkötelezettséget jelent, amit jutalmaznunk kell. A nyugat-balkáni országokat megjutalmaztuk az általuk megtett lépésekért. Tegyük ugyanezt a Moldovai Köztársaság esetében is.

A vízumkérdésről szóló párbeszédben Moldova négy területen is komoly eredményeket ért el. Ezért arra kérem a Tanácsot, hogy az október 25-én tartandó következő ülésén kérje fel a Bizottságot arra, hogy dolgozzon ki egy cselekvési tervet annak érdekében, hogy a Moldovai Köztársaság állampolgárai vízumkötelezettség nélkül utazhassanak. Az emberek közötti közvetlen kapcsolat minden nyilatkozatnál többet ér.

A Dnyeszteren túli régió esetében feltétlenül szükség van egy megoldásra a Moldovai Köztársaság, illetve a régió politikai és gazdasági stabilitása szempontjából. Erőteljesebb uniós szerepvállalásra van szükség politikai szinten, és részvételünknek az emberek számára látható változásokat hozó közös projekteken keresztül kell megvalósulnia.

Végezetül, az európai integrációs folyamat segített abban, hogy az európai történelemben eddig nem látott gyorsasággal sikerüljön a demokráciát és szabadságot kiépíteni. Nézzük csak meg, hogy az elmúlt 20 évben mennyire megváltozott a helyzet Közép- és Kelet-Európában. Most már a Nyugat-Balkánon is béke uralkodik és reformokat valósítanak meg. Tegyünk meg mindent, ami szükséges ahhoz, hogy a Moldovai Köztársaságban is ugyanezt a helyzetet sikerüljön elérni.

  Adrian Severin , az S&D képviselőcsoport nevében. – A Moldovai Köztársaságnak két dolog között kell választania – vagy a Dnyeszteren túli régiók útját, vagy pedig az európai utat választja. Más szóval egy szovjet jellegű oligarchikus múlt és egy biztonságot, jólétet és társadalmi igazságosságot jelentő jövő között kell választania.

Moldova fejlődésére mostanáig negatívan hatott a belpolitikai bizonytalansága. A Moldovai Köztársaság alapvető problémája nem az előtte álló külső kihívásokhoz kapcsolódik, hanem a politikai erők közötti belső megosztottsághoz. E politikai bizonytalanság miatt a kormánykoalíciónak nem volt ideje végrehajtani az ország előrelépéséhez szükséges Európa-párti intézkedéseket. Moldova most fordulópont előtt áll. Az előrehozott választások kimenetének pedig azt kell biztosítania, hogy az ország az európai modernizációs jövő irányába mozduljon el.

Éppen ezért arra szólítunk fel minden olyan politikai erőt Moldovában, amelyek az ország európai modernizációs jövőjét szorgalmazzák, hogy kerüljék a szükségtelen vitákat és összecsapásokat és egy olyan átfogó jövőkép kialakítására összpontosítsanak, amelynek célja, hogy az országot az európai célkitűzések elérése felé irányítsa.

  Graham Watson , az ALDE képviselőcsoport nevében. – Elnök úr! Tizennyolc hónappal ezelőtt a Parlamentet megdöbbentette a kisinyovi események brutalitása. Néhány héttel később nagy örömmel üdvözölhettük körünkben a demokratikus útra lépett ország demokratikus politikai pártjainak vezetőit. Osztottuk a moldovai emberek új jövő iránti lelkesedését.

Örömmel tapasztaltuk, hogy azóta milyen eredményeket ért el az ország. Még számos vonatkozásban kell előrelépnie – például bíróság elé kell állítania e brutális események elkövetőit –, és amennyiben Moldova a jövő hónapi választásokon a jelenlegi kormánykoalíció fennmaradása mellett dönt, akkor a gazdasági visszaesés nehézségei ellenére jó esély van arra, hogy az ország kiteljesíthesse átalakulását.

A brit író, Francis Bacon, megjegyezte, hogy a remény jó reggeli, de rossz vacsora. Moldova kormányzó pártjainak nem lehet kétsége a felől, hogy a reformokat lehetővé tévő jogi aktusokat a reformok végrehajtásának kell követnie. Az idő nem a mi oldalunkon áll. Nagyon sok mindent kell rövid időn belül megtenni.

Képviselőcsoportom elismeréssel adózik Füle biztos úrnak és szolgálatainak azért a munkáért, amelyet Moldova megsegítése érdekében végeztek. Üdvözöljük a „Moldova barátai” megalakulását és az európai országok nagyszerű találkozóját, amit azon célból tartottak, hogy segítsen Moldovának az előrehaladásban. Az Európai Unió minden erőfeszítést megtesz annak érdekében, hogy segítsen e kétségbeejtően szegény országnak az európai normák irányába elmozdulnia. Remélem, hogy amikor a Tanács a jövő héten megvizsgálja a vízumrendszert, akkor majd segíteni tud nekünk abban, hogy előreléphessünk a vízumkérdésben.

Amint azt az egyik alapító atya mondta, egy ország európai elhivatottságát nem az Európai Unió, hanem lakosságának európai szellemisége határozza meg. Arra ösztönözzük Moldova lakosságát, hogy a jövő hónapi választások során ezen európai szellemiségről adjon tanúbizonyságot.

  Tatjana Ždanoka , a Verts/ALE képviselőcsoport nevében. – Elnök úr! Üdvözöljük a Moldovai Köztársaság által elért eredményeket és bízunk abban, hogy a választási folyamat tovább erősíti majd Moldovában a demokratikus intézményeket, valamint a jogállamiság és az emberi jogok iránti tiszteletet.

Tudjuk, hogy a moldovai társadalmon belül széles körben támogatják Moldova jövőbeli EU-tagságát – és nem a NATO-tagságát. Eltérő politikai programjuk ellenére a moldovai parlamentben képviselt minden párt úgy nyilatkozik, hogy az európai együttműködés és integráció mellett áll. Figyelembe véve azonban hazám, Lettország, uniós tagság terén szerzett tapasztalatait, a moldovai politikusokkal folytatott beszélgetéseim során megpróbáltam elmagyarázni, hogy az EU-tagság nem lehet önmagában végcél. Nagyon fontos, hogy fokozzák a mély és következetes gazdasági és igazságügyi reformok végrehajtása érdekében tett erőfeszítéseket, mégpedig a korrupció elleni harc révén.

A moldovai társadalom többnemzetiségű és többnyelvű, sőt a történelmi események megítélését illetően is alapvető különbözőségeket hordoz magában. Éppen ezért meglehetősen veszélyes újabb választóvonalakat létrehozni a moldovai társadalmon belül. Véleményem szerint a közelmúltban hozott rendelet, amely június 28-át a szovjet megszállás napjává nyilvánítja, és ami nagyon sok moldovai lakosban ellenérzést váltott ki, nem egységesítette a társadalmat, hanem éppen ellenkező hatást ért el.

A moldovai társadalomban az eltérő nemzetiségű lakosok miatt is különbségek mutatkoznak. A kettős állampolgárságú lakosok nagy aránya további különbségeket szül a jogokat illetően is, éppen ezért minden erőfeszítést meg kell tennünk annak érdekében, hogy megszűnjenek e különbségek és minden moldovai vízummentességet kapjon.

  Charles Tannock , az ECR képviselőcsoport nevében. – Elnök úr! Senki sem vitatja, hogy Moldovának még hosszú utat kell megtennie, mielőtt elérné végcélját, az Európai Unióhoz való csatlakozást, amely célt képviselőcsoportom, az ECR, támogat. A WTO-tagság ellenére továbbra is Európa egyik legszegényebb országa, és mint ilyen kiszolgáltatott a szervezett bűnözésnek, az emberkereskedelemnek és a korrupciónak. Moldovát továbbra is akadályozza az oroszajkú és politikailag orosz túlsúly alatt álló Dnyeszteren túli szakadár régióval jelenleg is fennálló állandósult konfliktus.

Mivel azonban a kommunistákat 15 hónappal ezelőtt elűzték a hatalomból, Moldova jelentős eredményeket kezd elérni. A jelenlegi kormánykoalíció – Szövetség az Európai Integrációért – pártjai megmutatták, hogy hatásosan képesek együttműködni Moldova európai integrációjának felgyorsítása érdekében. Az Uniónak pedig továbbra is nyomást kell gyakorolnia a moldovai kormányra, hogy újabb gazdasági reformok kerüljenek bevezetésre és főleg azért, hogy a jogállamiság és a jó kormányzás hatékonyabb legyen.

Mindazonáltal Kisinyovot is meg kellene jutalmaznunk, és többet kellene vele foglalkoznunk. A vízumkérdést már említették, de én az Euronest kérdését is szeretném felvetni, amely az európai és moldovai politikusok számára egyaránt lehetőséget kínál a közös érdeklődésre számot tartó kérdések megvitatására. Sajnos az Euronest – amely egy korábbi parlamenti jelentésemben is szerepelt – továbbra is megrekedt a belorusz képviselet körüli vita miatt, mivel Parlamentünk nem ismeri el annak nem demokratikusan megválasztott parlamentjét.

Remélem, hogy egy napon a keleti partnerség minden egyértelműen európai országa, nevezetesen Moldova, Ukrajna és egy jövőbeli demokratikus Belarusz is, EU-tagjelöltté válik.

  Bastiaan Belder , az EFD képviselőcsoport nevében. – (NL) Elnök úr! Ez a vita megmutatja Európa elkötelezettségét a megosztott Moldovai Köztársaság iránt, és ennek rendkívül örülök. Hazámban, Hollandiában, a polgárok már évek óta ösztönző társadalmi kezdeményezéseket indítottak, valódi jövőbeli perspektívákat kínálva a moldovai fiataloknak. Ezzel összefüggésben büszkeséggel szeretném megemlíteni az Orhei alapítványt Bunschoten-Spakenburgban, egy olyan faluban, amely nagy aktivitással foglalkozik az ilyen kérdésekkel. Az alapítvány embereinek szemébe tudok nézni, mert mi is erről a kérdésről beszélünk, elkötelezettségről adva tanúbizonyságot. Moldova egyébként egy mélyreható és átfogó kereskedelmi megállapodást kíván az Európai Unióval kötni. Füle biztos úr is említette ezt. Biztos úr! Mi a helyzet ezzel kapcsolatosan? Sikerült bármilyen valódi eredményt elérni?

A moldovai termékek, különösen a kisinyovi mezőgazdasági termékek és borok számára létfontosságú az értékesítési lehetőségek bővítése, mivel Moldova legfőbb hagyományos értékesítési piaca, Oroszország, politikai okokból rendszeresen lezárja és megszigorítja határait. Biztos úr, ön már említett ezt. De képes az Európai Unió bármilyen megnyugtató választ adni Moldova ezen igényére?

Végezetül egy kérdés a német kancellár, Angela Merkel „Meseberg-kezdeményezésével” kapcsolatosan. Valóban elkötelezett Oroszország amellett, hogy a Dnyeszteren túli konfliktusra megoldást találjon cserében az EU és Oroszország közötti fokozott politikai tárgyalásokért? Olyan híreket kapok, miszerint a Kreml egyelőre semmilyen lépést sem tesz. Biztos úr! Rendkívül sok sikert és kitartást szeretnék önnek kívánni azon erőfeszítéseihez, hogy közelebb hozza Moldovát Európához.

  Traian Ungureanu (PPE) . – Elnök úr! Többször is bebizonyosodott már, hogy Moldova európai értékek és normák iránti elkötelezettsége őszinte és hatékony.

Keleti szomszédjaink körében az Európa-párti politikák megvalósításának legjobb példájával igazából Moldova jár elől. Valójában Moldova euro-bizonyítványa azt mutatja, hogy az ország teljes mértékben egyenértékű a többi nyugat-balkáni országgal.

Moldova pozitív példája elismerésre és bátorításra méltó. A szomszédos Ukrajnában a demokratikus intézmények helyzetének romlása az uniós politikák számára megnöveli Moldova jelentőségét a keleti térségben. Ezzel összefüggésben létfontosságú, hogy a november 28-i általános választások megerősítsék Moldova európai integrációs törekvéseinek fenntartását.

Itt az ideje annak, hogy az EU pozitív üzenete küldjön Moldovának és a moldovaiaknak. Több ezer moldovai családot szakít szét a vízumkényszer. Az EU és Moldova közötti vízumkérdésről folytatott párbeszéd hatalmas lehetőséget jelent számunkra. E párbeszédnek a cselekvési fázisba kell lépnie. Reméljük, hogy az október 25-én tartott Külügyi Tanács felkéri majd a Bizottságot arra, hogy dolgozzon ki egy cselekvési tervet a vízumliberalizációra vonatkozóan. Egy Európa-párti, egységesített Moldova jótékony hatással lehetne az EU keleti határára, ahol a gyenge kormányzás és a megoldatlan konfliktusok állandó veszélyt jelentenek Európa stabilitására.

  Iliana Malinova Iotova (S&D) . – (BG) A Moldova előtt álló jelenlegi kihívások, amelyek átfogó célkitűzéseinknek is részét képezik, kiterjednek a többnyelvű államra, annak identitására, a Dnyeszteren túli régió problémájának politikai rendezésére és Moldova mint autonóm és független állam uniós tagságára.

A vízumliberalizációs folyamat különösen fontos. Mint azt a volt Jugoszlávia országainak hasonló esetében láthattuk, ez nagyon jó eredményeket szül. Az a tendencia, hogy gyorsított eljárással bolgár és román útleveleket adnak ki egyidejűleg moldovai állampolgároknak, nem megoldás erre a problémára és bizonyos kockázatokkal jár. Ugyanakkor a kisinyovi hatóságoknak biztosítaniuk kell, hogy az Európai Unió által nyújtott 900 millió eurós mikroszintű pénzügyi támogatás előnyei etnikai származástól függetlenül, minden moldovai polgár számára érzékelhetőek legyenek. Ez különösen fontos a moldovai bolgár kisebbség számára is, amely az ország egyik legszegényebb gazdasági régiójában él.

  Cristian Silviu Buşoi (ALDE) . – (RO) Az EU-Moldova parlamenti együttműködési bizottságba delegált küldöttség tagjaként örömmel követtem figyelemmel Moldova pozitív eredményeit, és megerősíthetem, hogy a Moldovai Köztársaság európai út iránti elkötelezettsége nagyon világosan bebizonyosodott az elmúlt év során. Ezen a ponton a gazdasággal, az igazságszolgáltatási rendszerrel és a közigazgatással kapcsolatos reformokra szeretném emlékeztetni önöket. Ugyanakkor realistának kell lennünk, és el kell ismernünk, hogy Moldovában az átmeneti folyamat nem könnyű és még számos reformot kell végrehajtani.

Örülök annak, hogy eredményesek a vízumliberalizációval kapcsolatos megbeszélések. Ugyanakkor úgy gondolom, hogy a Bizottságnak egy ütemtervet kell kidolgoznia e cél megvalósítása érdekében, és jó lenne, ha a vízumkényszer a jövőben teljes egészében meg is szűnne. A Moldovai Köztársaság számára döntő próbatételt jelentenek a november 28-i parlamenti választások és remélem, hogy az európai utat, amely mellett az ország elkötelezte magát, a lakosság is jóváhagyja majd és a jövőben is ezen haladnak tovább.

Az európai intézmények és az egyes tagállamok makroszintű pénzügyi és politikai támogatásának rendkívül nagy jelentősége volt. Politikánk pozitív eredményeire tekintettel arra kérem az európai intézményeket – a Parlamentet, a Tanácsot és az Európai Bizottságot –, hogy további intézkedésekkel támogassa Moldovát annak érdekében, hogy Moldovának önbizalmat adjon, és arra ösztönözze, hogy továbbra is a reform útján haladjon és tovább közeledjen az Európai Unióhoz annak érdekében, hogy végül teljes jogú tagjává válhasson.

  Adam Bielan (ECR) . – (PL) Tíz nappal ezelőtt lehetőségem nyílt Moldovába látogatni a Külügyi Bizottság különleges küldöttségének tagjaként, többek között Macovei asszony és Watson úr képviselőtársakkal együtt. Az ország szempontjából rendkívül fontos pillanatban voltunk Moldovában – néhány héttel a szeptember 5-i alkotmányreformmal kapcsolatos sikertelen népszavazás után, és néhány héttel a rendkívül fontos parlamenti választások előtt, amelyre, mint tudják, november 28-án kerül sor. Mindenekelőtt azt láttuk, hogy a nemzet és a moldovai társadalom nagyon jelentős mértékben támogatja az európai integrációs folyamatot. A moldovaiak közel háromnegyede támogatja ezt a folyamatot.

Láttuk, hogy milyen jelentős előrehaladást ért el Filat miniszterelnök kormánya az európai integráció felé vezető úton és a reformok terén, idesorolva az országot korábban felemésztő korrupció elleni küzdelem terén elért jelentős eredményeket. Természetesen vannak még problémák: problémák, amelyek a gazdasági válságból, valamint a Dnyeszteren túli még megoldatlan helyzetből erednek. Ahhoz azonban, hogy a reformfolyamatokat november 28. után is folytatni lehessen, egyértelmű jelzésre van szükség az Európai Unió részéről, éppen ezért remélem, hogy a Tanács soron következő csúcstalálkozóján sikerül majd keresztülvinni a vízumliberalizációs folyamatot.

  Elena Băsescu (PPE) . – (RO) Én is szeretnék köszönetet mondani mindazoknak, akik lehetővé tették ezt a mai vitát. Kötelességünk, hogy komoly felelősségérzettel tekintsünk a Moldovai Köztársaságra, különösen most, a választások közeledtével. A Szövetség az Európai Integrációért kormánya különleges erőfeszítése révén bebizonyította, hogy készen áll széles körű politikai, gazdasági és intézményi reformok elindítására, és ezáltal vezető szerepet tölt be a keleti partnerségen belül ezen a területen. Minderre nyolc éves kommunista kormányzás után kerül sor, amelynek során súlyosan megsértették az alapjogokat, mint például a véleménynyilvánítás szabadságát és a tisztességes igazságszolgáltatáshoz való jogot.

A reformfolyamatot a Moldovai Köztársaságban, elsősorban az igazságszolgáltatás és a belügyek terén kell folytatni. Hatékony háborút kell folytatni a korrupció ellen, és biztosítani kell az igazságszolgáltatás szabadságát. Ugyanakkor a fogva tartás terén biztonságos és humánus körülményeket kell biztosítani az alapvető emberi jogok tiszteletben tartása érdekében. A Moldovai Köztársaság több mint 18 hónapja politikai válságban van, mivel sikertelen volt az elnökválasztás és a népszavazás érvényesítése.

Úgy gondolom, hogy a november 28-i közelgő választások komoly kockázatot jelentenek Moldova számára az Európához vezető útját illetően. A demokrácia ismételten nehéz próbatétel előtt áll. Teljes felelőséggel szeretném kijelenteni, hogy amennyiben a Moldovai Köztársaságban a közelgő választások nem lesznek demokratikusak, az kis mértékben azt is jelenti, hogy az országban kudarcot vallott az uniós politika. Az EU közvetlen szomszédságában egy olyan partnerre van szükségünk, amely az általunk osztott értékeket vallja.

Befejezésképpen azt szeretném kiemelni, hogy a Moldovai Köztársaság polgárai által beszélt nyelv mára az Európai Unió hivatalos nyelve. Ez egy további ok arra, amiért támogatásunkban kellene részesülnie.

  Kristian Vigenin (S&D) . – (BG) Örülök annak, hogy az Európai Parlament arra szánja idejét, hogy megvitassa Moldova, egy alapvetően európai ország helyzetét. Ezzel összefüggésben el kell mondanunk, hogy a kormányon lévő Szövetség az Európai Integrációért valójában jelentős mértékben hozzájárult ahhoz a folyamathoz, amellyel Moldova közelebb került az Európai Unióhoz, és ezt méltányolnunk kell.

Polgárai azonban, még több eredményt várnak el a gazdasági és társadalmi fejlődés területén. Nem véletlen, hogy ez kezd a jelenlegi kampány legfontosabb kérdésévé válni. Az Európai Unióval való kapcsolatok kiépítése nem egy egyszeri esemény. Ez egy hosszú távú folyamat, és Moldova Unióhoz való közeledésének visszafordíthatatlan politikává kell válnia.

A meghiúsult alkotmányreform a politikai bizonytalanság állapotához vezetett, és fennáll annak a veszélye, hogy a mostani választások után ugyanez megismétlődik. Éppen ezért azzal a kéréssel fordulok a vezető politikai erőkhöz, hogy a nézeteltérésüktől és a választások eredményétől függetlenül tegyenek meg mindent, ami szükséges a politikai stabilitás garantálásához Moldovában, amely lehetőséget biztosít majd számukra arra, hogy az állampolgáraik és országuk európai jövője érdekében cselekedjenek.

  Cristian Dan Preda (PPE) . – (RO) A román imperializmus kifejezést használják a moldovai kommunisták a romániai parlamenti képviselők kisinyovi helyzettel kapcsolatban tanúsított érdeklődésének és elmondott beszédeinek jellemzésére, független attól, hogy Băsescu elnökről vagy európai parlamenti képviselőkről van-e szó. Más szóval, a kisinyovi kommunisták azt szeretnék, ha Bukarest csendben maradna. Véleményem szerint, semmilyen jogalapjuk sincs arra, hogy ezt várják el. Éppen ellenkezőleg, kötelességünk elmondani véleményünket.

Ennek legfőbb oka, hogy nagy számban élnek elsősorban európai, román és bolgár állampolgárok, valamint más állampolgárok is a Moldovai Köztársaságban. Úgy gondolom, hogy bármely más európai állampolgárhoz hasonlóan, a Moldovában élőket is megilletik a politikai státuszukból eredő jogok.

Másodszor, Kisinyovra is komolyan figyelnünk kell, mivel az ottani kormánykoalíció már több mint egy éve az európai integráció nevében működik. Nem csak e koalíció nevéről van szó. Természetesen, ha a Szövetség Oroszországért nevet kapta volna, akkor nem tanúsítanánk ekkora érdeklődést iránta. A neve azonban Szövetség az Európai Integrációért, de nemcsak a név számít, hanem e kormány nagyon bátor cselekedete is. Macovei asszony és Füle biztos úr elmagyarázta, hogy milyen következményekkel jár e bátor cselekedet.

Kisinyovban és Tiraszpolban voltam a múlt héten és azt tapasztaltam, hogy a novemberi választások hamarosan kezdődő kampányában az európaiasodás is kockán forog. Moldova polgárai valójában nemcsak különböző politikai erők között fognak dönteni, hanem arról is dönteni fognak, hogy továbbhaladjanak, vagy pedig elhagyják az Európa felé vezető utat.

Ne csapjuk be magunkat. Láttam, hogy még az Uniós küldöttség vezetője is közel állt ehhez Kisinyovban. A kommunisták nem akarnak integrációt. A kommunisták egy évvel ezelőtt megmutatták, hogy mit akarnak. Az áprilisi tüntetés nagyon világos bizonyítékkal szolgált arra nézve, hogy pontosan mi a kisinyovi kommunisták érdeke. Éppen ezért remélem, hogy a polgárok megértik majd a pártok üzenetét és hozzáállását, és maguk a politikusok is megértik majd az emberek szavazófülkékben kifejezett kívánságait.

  Marek Siwiec (S&D) . – (PL) Kérdezzük meg magunktól, hogy miért fordítunk ilyen nagy figyelmet egy ilyen kis országnak, amely a Fekete-tenger szomszédságában fekszik, de nincs hozzá kijárata. Talán azért beszélünk Moldováról, mert ez olyan egy kis ország, ahol két világ találkozik. Az egyik ilyen világ, amelyet valaha a Szovjetunió jelképezett, nagy nehézségek árán kezd a múlt részévé válni. Moldova egy megosztott ország. Egy részét megszállás alatt tartják, és külső erők támogatják. Úgy gondolom, hogy ez az ország kiérdemli támogatásunkat. Ez egy kis ország, amely olyan rendkívül bátor emberek hazája, akik közelebb akarnak kerülni az Európai Unióhoz és demokráciát akarnak kiépíteni.

Biztos úr! A moldovai helyzet egy fizikából ismert elvre emlékeztet, amelyben nem maga az erő a fontos, hanem az a pont, amelyre az erő irányul. Az Ön által említett több millió euró nem nagyon jelentős. Ez csak egy kis összeg, azonban ha ez a jó időpontban a jó helyre kerül, akkor elérheti az általunk kívánt pozitív hatást. Sok sikert kívánok mindazoknak, akik demokráciát akarnak Moldovában kiépíteni. Engem nem érdekel a párthovatartozás, de szeretném, ha Moldova megszilárdulna, egy jobb jövőt építene magának és a közeljövőben a partnerünkké válna.

  Eduard Kukan (PPE) . – (SK) A Moldova által eddig elért eredmények azt mutatják, hogy ez az ország, az Európai Unió keleti partnerségében részt vevő egyik ország példaértékű sikertörténetévé válhat.

A jelenlegi Szövetség az Európai Integrációért vezette Európa-párti kormány az ország jövőbeli demokratikus előrehaladásáról egy világos és fontos politikai jövőképet tárt a moldovai állampolgárok elé. Ugyanakkor az is igaz, hogy a belpolitikai helyzetet kedvezőtlenül befolyásolták az alkotmányreformmal kapcsolatos, hosszú ideje fennálló nézeteltérések. A sikertelen népszavazást követően a soron következő választásoknak kellene azt elérniük, hogy a pártok közötti politikai tárgyalások túljussanak a holtponton. Úgy gondolom, hogy az Európai Uniónak határozottan el kell ismernie azt a jelentős eredményt, amit a jelenlegi kormány az EU-val való kapcsolatának megerősítése terén ért el.

Október 25-én, hétfőn a Külügyi Tanács várhatóan közzéteszi a Moldováról szóló következtetéseit. Ezekben támogatásukról kellene biztosítaniuk a jelenlegi kormány eddig megtett Európa-párti lépéseit, és ami a legfontosabb, felkérhetnék a Bizottságot arra, hogy dolgozzon ki egy cselekvési tervet a vízumliberalizációval kapcsolatban. Ez egy fontos kérdés a moldovai állampolgárok számára. Természetesen a végeredmény elsősorban a választási eredmények függvénye. Ami az Európai Parlamentet illeti, szerintem sokkal pozitívabb hozzáállást kellene Moldova iránt tanúsítanunk. Sokkal egyértelműbben kellene kifejeznünk azt, hogy támogatjuk az ország Európa-párti erőit, és meg kellene mutatnunk nekik, hogy számunkra fontos, hogy Moldova az egységes európai család jövőbeli tagjává váljon. Arról is meg kellene győznünk őket, hogy e jövő szolgálja legjobban az ő érdeküket is.

  Laima Liucija Andrikienė (PPE) . – Elnök úr! Moldova hosszú utat meg azóta, hogy a Molotov-Ribbentrop paktum két befolyási övezetre osztotta Európát és Moldova az SZSZSZK része lett.

Moldova ma egy független állam. Való igaz, hogy sok problémával küzd. Ugyanakkor, ez egy demokratikus ország, amely az európai integráció irányába halad, ezért ma arra szeretném ösztönözni az ország minden politikai osztályát, minden demokratikus politikai erejét és nemzeti közösségét, hogy kerüljék a felesleges összeütközéseket és a Moldovai Köztársaság számára egy átfogó szemléletmód kialakítására összpontosítsanak azzal a céllal, hogy az ország elérhesse európai célkitűzéseit.

Végül, de nem utolsó sorban ott van a Dnyeszteren túli régió. A Dnyeszteren túli régiót kiemelt helyen kell kezelnünk, és üdvözlöm a német kancellár, Angela Merkel, és számos más ország politikai vezetőinek ezen állandósult konfliktus megoldására irányuló kezdeményezését.

  Ioan Mircea Paşcu (S&D) . – Elnök úr! Moldova a „latinság” utolsó része az Európai Unión kívül. A történelem nagy szerepet játszott ebben. A szomszédsági politika és a keleti partnerség révén azonban Moldovának egyre jobb esélyei vannak arra, hogy először közelebb kerüljön, majd pedig a szükséges feltételek teljesítése esetén csatlakozzon is az EU-hoz.

A jelenlegi kormánykoalíció, jóllehet hamarosan ismét választások előtt áll, felgyorsította a reformok ütemét, amire az EU megfelelő módon reagált. Mindkét oldal felelőseinek gratulálni kell ehhez. Mind a belső reformok ütemének, mind pedig az EU reagálásának minél előbb túl kell jutnia azon a ponton, ahonnét már nem lehet visszafordulni.

Moldova esélyei természetesen a Dnyeszteren túli konfliktus megoldásától függnek. Ezzel összefüggésben bizakodással tölt el minket, hogy jelenleg is megbeszélések folynak a potsdami német-orosz csúcstalálkozón meghirdetett és feltehetően a közelmúltban Deauvilleben tartott háromoldalú csúcstalálkozón felvetett témáról, tőkét kovácsolva Oroszországnak a probléma megoldása iránti látszólagos hajlandóságából. Őrizzük meg hitünket és dolgozzunk közösen azért, hogy a latinság ezen utolsó kis része bekerüljön az EU-ba.

  Andreas Mölzer (NI) . – (DE) Elnök úr! Amikor a múltban a Balkánnal foglalkoztunk, és amikor például Koszovó vagy Bosznia problémájára összpontosítottunk, akkor hajlamosak voltunk megfeledkezni Moldováról. Az EU-nak már régóta közvetítő szerepet kellene játszania a Moldova és szomszédjai közötti konfliktusokban. Sajnálatos, hogy Moldova most elutasította az EU ajánlatát, miszerint közvetítene a Dnyeszteren túli konfliktusban.

Nem véletlen, hogy Moldova az európai család mostohagyermeke. Ennek oka az ország kaotikus és posztszocialista gazdasága. Közismert, hogy kelet Moldova legfőbb ipari területe kikiáltotta függetlenségét Oroszország támogatásával, megpecsételve ezzel az ország gazdasági hanyatlását, mivel a gazdaság kizárólag a mezőgazdaságon alapul.

Amikor Moldova polgárai november végén egy új kormány megválasztásáról szavaznak, akkor fontos lesz a választások lebonyolításának tisztaságát biztosítani annak érdekében, hogy minden további nyugtalanság elkerülhető legyen, és ne erősödjön például a konfliktus Romániával.

  Andrzej Grzyb (PPE) . – (PL) Biztos úr! Lehetőségem volt megfigyelni az újraválasztásokat Moldovában. Amikor az akkori ellenzéki pártok képviselőivel beszélgettünk, láttuk, hogy milyen nagy a változás iránti vágy. Ez a változás megtörtént. A jelenlegi miniszterelnök Filat úr, aki akkor, mint az ellenzék képviselője beszélt, egyértelműen bejelentette, hogy Moldova európai törekvései mellett tör lándzsát. Komoly elismeréssel beszéltünk munkája hatásairól, amikor vendégként járt itt az Európai Parlamentben. A Külügyi Bizottság küldöttsége is megerősítette ezt, amely a közelmúltban látogatott Moldovába.

A belső problémák, különösen a Dnyeszteren túli régióval kapcsolatos problémák, valamint az ország szétszakadása és széthullása, amelyek a múlt és a megosztottság jelképei, mind nagyon nehéz kérdések. Támogatnunk kell azt a folyamatot, amely lehetővé teszi, hogy a Dnyeszteren túli régió Moldova részévé váljon. Számos probléma létezik még ebben az országban, ilyen a migráció is. Biztos úr! A Moldova támogatására irányuló minden megnyilvánulás – és itt egyetértek képviselőtársammal…

(Az elnök félbeszakítja a felszólalót)

  Mario Pirillo (S&D) . – (IT) Elnök úr! Múlt hétvégén Kisinyovba, Moldovába utaztam. Egy gyűlésen vettem részt, amelyet a kulturális miniszter szervezett, és amely Moldova uniós integrációjáról szólt, különösen a kultúra szempontjából. Nagyra értékeltem a növekedés iránti komoly eltökéltséget, amely különösképpen egy sor kezdeményezésben nyilvánult meg, kezdve az infrastruktúra-, út-, villamosenergia-hálózatok és mindenféle egyéb hálózat kiépítésétől, egészen az összes szakmát felölelő szakképzésig és a más szakmákkal kapcsolatos továbbképző tanfolyamokig.

Moldova polgárai nagyon szeretnének Európához csatlakozni. A kormány a közeljövőben egy valós uniós integrációra törekszik és ennek megvalósításán dolgozik. Helyes, ha Európa jelenleg arra összpontosít, hogy…

(Az elnök félbeszakítja a felszólalót)

  Andrew Henry William Brons (NI) . – Elnök úr! Az uniós pénzügyi támogatás természetes kedvezményezettjeinek száma alig kevesebb, mint a jelenlegi teljes tagság fele. Azzal, hogy a tagságot egyre több és egyre szegényebb keleti államra is kiterjesztjük, a nettó kedvezményezettek száma akár kétharmadára is növekedhet. Természetesen, ezt a jelenlegi nettó befizetőknek kell megfizetniük, de a jelenlegi nettó kedvezményezett tagoknak is fizetniük kell ezért.

A vízumkönnyítésnek, ahogy azt gyakran elmondják nekünk, semmi köze sincs a migrációhoz, ez alatt természetesen a jogszerű migrációt értik. Azonban nagyon is sok köze van az illegális migrációhoz: az emberkereskedelemhez, amelynek célja, hogy ezeket az embereket a minimálbér alatt és a minimális munkakörülményeknél rosszabb viszonyok között dolgoztassák. Emiatt az a munkaképes korú lakosság is elhagyja majd országot, amely kihozhatná az országot a szegénységből.

Végezetül azt mondanám, hogy Moldova 1991-ben kiáltotta ki a függetlenségét a Szovjetuniótól. Függetlenül attól, hogy mennyi ezüstpénzt kaphat, valóban le kíván mondani függetlenségéről az Európai Unió javára?

  Štefan Füle, a Bizottság tagja. − Elnök úr! Nagyon nagyra értékeltem ezt a vitát. Értékelem annak időzítését is, de leginkább azt értékelem, hogy az üzenetet és támogatást illetően egyöntetű az egység a tisztelt Házban.

A Moldovai Köztársaság most történelmének egy fordulópontjához érkezett. A Bizottság aktívan segítette a moldovai kormányt abban, hogy az elmúlt év során a lehető legtöbbet sikerüljön ambiciózus reformprogramjából megvalósítania.

Az általunk támogatott reformok kivétel nélkül mind az EU-Moldova cselekvési terv széles körű célkitűzéseit tükrözik. E reformok sikeressége kulcsfontosságú a Moldovai Köztársaság jövője szempontjából.

Egy modern és sikeres, kibékült társadalommal rendelkező Moldova jövőképe, valamint területi integritásának helyreállítása iránti támogatásunkat számos alkalommal is kifejeztük és nem csak szeptember 30-án, amikor az úgynevezett Baráti Csoport, amelyre Watson úr hivatkozott, Kisinyovba látogatott. Kétségtelen, hogy Európa történelméből van mit tanulni.

A Moldovai Köztársaság pozitív röppályán áll. Biztos vagyok abban, hogy az ország képes lesz a reformok iránti elkötelezettség fenntartásához szükséges politikai kompromisszumokat megkötni. Ami minket illet, és amennyire lehetséges, valamennyien továbbra is támogatjuk a moldovai polgárokat és megadjuk a reformokhoz szükséges külső segítséget. Továbbra is támogatjuk őket abban, hogy az elkövetkező parlamenti választások során sikeresen kiállják a fenntarthatósági próbákat. Én is remélem, hogy a választásokat követően egy átfogó politikai folyamatot látunk majd Moldovában, amelynek középpontjában egy Európa-párti program áll, és továbbviszi a moldovai polgárok és Európa javát is szolgáló átalakulási folyamatot.

  Elnök. − A vita⁽¹⁾, befejezéseképpen közlöm, hogy hat állásfoglalásra irányuló indítvány érkezett hozzám, amelyeket az eljárási szabályzat 110. cikkének (2) bekezdésével összhangban nyújtottak be.

A vitát lezárom.

A szavazásra holnap, 2010. október 21-én, csütörtökön, déli 12 órakor kerül sor.

Írásbeli nyilatkozatok (az eljárási szabályzat 149. cikke)

  George Becali (NI) , írásban. – (RO) Én is üdvözlöm azt az eredményt, amelyet az Európai Unió az elmúlt év során a Moldovai Köztársaság vonatkozásában elért. Engedjék meg, hogy gratuláljak ezen állásfoglalásra irányuló indítványt benyújtó képviselőtársaimnak.

Románia csatlakozása óta elkötelezett amellett, hogy sikerre vigye a Moldovai Köztársaság ügyét az Európai Unión belül. Úgy gondolom, hogy ennek a kezdettől meglévő elkötelezettségnek konkrét bizonyítékát jelenti az, hogy hány különböző politikai képviselőcsoporthoz tartozó román európai parlamenti képviselő írta alá ezen állásfoglalást.

Az országnak nyújtott 90 millió EUR makroszintű pénzügyi támogatás volt és még most is az a mentőkötél, amelyre Moldovának és polgárainak szüksége volt ahhoz, hogy haladást érhessenek el és főleg, hogy teljesíthessék a reformok, a jogállamiság és a korrupció elleni harc terén tett kötelezettségvállalásaikat.

A Moldovai Köztársaságban két jelentős probléma vár megoldásra. Az egyik a Dnyeszteren túli régió, ahol az európai kormányoknak konkrétabb és határozottabb szerepet kell vállalniuk, illetve folytatniuk kell a tárgyalásokat. A második probléma, amely nyilvánvalóan a Moldovai Köztársaság demokratikus erőitől függ, amelyeket bátorítanunk kell, a november 28-i választások lebonyolításának módja. A polgároknak mind belföldön, mind külföldön ténylegesen biztosítanunk kell a központi kormányuk megválasztásához való jogot. Köszönöm.

(1)