Index 
 Előző 
 Következő 
 Teljes szöveg 
Eljárás : 2008/0193(COD)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot :

Előterjesztett szövegek :

A7-0032/2010

Viták :

PV 18/10/2010 - 13
CRE 18/10/2010 - 13

Szavazatok :

PV 20/10/2010 - 6.5
CRE 20/10/2010 - 6.5
A szavazatok indokolása
A szavazatok indokolása

Elfogadott szövegek :

P7_TA(2010)0373

Viták
2010. október 21., Csütörtök - Strasbourg HL kiadás

8. A szavazáshoz fűzött indokolások
A felszólalásokról készült videofelvételek
PV
  

A szavazáshoz fűzött szóbeli indokolások

 
  
  

Jelentés: Franziska Katharina Brantner (A7-0066/2009)

 
  
MPphoto
 

  Jarosław Kalinowski (PPE) . – (PL) Köszönöm, elnök asszony. Ebben az esetben újrakezdem. Az elmúlt években az Európai Unió gazdaságának gyakran kellett válságokkal és pénzügyi instabilitással szembenéznie, helyi és globális szinten egyaránt. Annak érdekében, hogy a jövőben kivédjük az ehhez hasonló veszélyes helyzeteket, előre elkészített támogatási tervekre, valamint a probléma beállása előtt és után megfelelő válaszlépésekre van szükségünk. A Stabilitási Eszköz erre szolgál.

A pénzügyi támogatásnak és technikai segítségnyújtásnak ki kell terjednie a humán és gazdasági fejlődés előmozdítására, valamint az emberi jogok, a demokrácia és az alapvető szabadságok megsértése esetén a konzultációra is. Szintén támogatom az előadó stratégiai tervezés javításával kapcsolatos álláspontját. Ez különösen fontos a társadalmi konfliktusok kivédésben és a külügyi szolgálat létrehozása során.

 
  
  

ELNÖKÖL: László TŐKÉS
alelnök

 
  
MPphoto
 
 

  Tunne Kelam (PPE) . – Elnök úr! A Brantner-jelentésről szóló vita után szeretném megragadni az alkalmat, hogy felhívjam a Bizottság és a Tanács figyelmét arra, hogy a lehető legrövidebb időn belül háromoldalú megállapodásra kell jutnunk a Stabilitási Eszköz módosításáról.

A vitás kérdés a felhatalmazáson alapuló jogi aktusokkal és a Parlament által az EU pénzügyi eszközei fölött jogszerűen gyakorolható ellenőrzéssel kapcsolatos. Olyan gyors politikai megoldásra van szükség, amely az EU három intézménye közötti egyensúlyon alapul.

Azt szeretném továbbá javasolni a Bizottságnak, hogy az Európai Parlament számára benyújtott beszámolókon még javítson, különösen a projekttervekről és -fejlesztésekről, a végrehajtásról és a felülvizsgálatról szóló jelentéseket illetően.

Bár a Bizottság tájékoztatja a Parlamentet a rendkívüli támogatási intézkedésekről, a Bizottság tágabb stratégiai vonatkozású és elemző jellegű tájékoztatása általában nem felel meg a Parlament elvárásainak.

 
  
  

Jelentés: Gay Michel (A7-0078/2009)

 
  
MPphoto
 

  Jarosław Kalinowski (PPE) . – (PL) A fejlesztési együttműködés eszköze közvetlenül előmozdítja a demokráciát, a jogállamiságot és az emberi jogok tiszteletét a partnerországokban és -régiókban. Nem csupán a tartós társadalmi, gazdasági és politikai fejlődést támogatja, hanem azt is, hogy ezek az országok fokozatosan integrálódjanak a világgazdaságba. A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság és a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság tagjaként szeretnék rámutatni arra, hogy ennek az együttműködésnek egy további előnye is van, nevezetesen a természeti erőforrásokkal való gazdálkodás, a környezetvédelem és a biológiai sokféleség védelme terén folytatott nemzetközi együttműködés. Különösen támogatom az 5. módosítást, amely felhívja a figyelmet a cukorágazat gazdasági jelentőségére. Nem szabad megfeledkeznünk arról, hogy az élelmiszer-biztonság rendkívül fontos a fejlődő országok számára.

 
  
MPphoto
 
 

  Seán Kelly (PPE) . – Elnök úr! Örömmel szavaztam a jelentés mellett. Szeretném jelezni, hogy az előadó, Gay Mitchell úr kollégám ma nem tud jelen lenni, mert tegnap este Írországban vett részt a könyve bemutatóján. A fejlesztési területén végzett munkáját azzal ismerték el, hogy az év európai parlamenti képviselőjévé választották.

Úgy vélem, van egy másik dolog is, amelyre hangsúlyt kell fektetnünk, és ez az oktatás. Ahogy egy ír oktatási szakember mondta: „oktass, hogy szabad lehess”, és meggyőződésem, hogy ezt a gondolatot a fejlesztés és a harmadik országok területén is jobban érvényesítenünk kell.

Végezetül viccesen szeretném megjegyezni, hogy tegnap éjjel ellopták az öltönyömet az irodából. Ez jogosulttá tesz engem fejlesztési támogatás felvételére?

 
  
  

Jelentés: Edvard Kožušník (A7-0276/2010)

 
  
MPphoto
 
 

  Alajos Mészáros (PPE) . – (HU) Üdvözlöm a Bizottság azon javaslatát, hogy felül kell vizsgálni az európai szabványosítási rendszert, hogy annak hiányosságait kijavítva megfelelő egyensúlyt tudjunk teremteni az európai, nemzeti és nemzetközi dimenziók között. Egy olyan rendszerre van szükségünk, amely hozzájárul az európai innovációhoz és a fenntartható fejlődéshez, fokozza az Unió versenyképességét és megerősíti a nemzetközi kereskedelemben elfoglalt helyét. Szeretném még hozzátenni, hogy bár a kkv-k az európai piac alapvető részei, véleményem szerint mégsem vesznek megfelelően részt a szabványosítási rendszerben, és ezért nem tudják teljes mértékben kihasználni a szabványosításból származó előnyöket. A rendszerben való képviseletük és részvételük javítása alapvető fontosságú lehet a jövőben. Az európai szabványosítás egységesítő jellege javítja a belső piac hatékonyságát és egyben kihangsúlyozza az Európai Uniót mint gazdasági és politikai partner szerepét a világpiacon.

 
  
  

Jelentés: Cristiana Muscardini (A7-0273/2010)

 
  
MPphoto
 
 

  Siiri Oviir (ALDE) . – (ET) Szeretnék néhány szót szólni Muscardini asszony jelentéséről. Miután alaposan átgondoltam a benne foglalt összes kérdést, nem támogattam a jelentést. Ennek az az oka, hogy ha az Európai Unió egy ilyen intézkedést hozna a jelenlegi helyzetben, azt a világ többi része protekcionista lépésnek értelmezné. Ennek az intézkedésnek a felügyeletéhez több idő kellene, és adott esetben több alkalmazott, akik részleteiben tudnak foglalkozni az ügyekkel és az eljárásokkal.

A kötelező jelölések előfeltétele arra ösztönzi majd az embereket, hogy az ismeretlen eredetű áruk részeit hamisítsák. Tehát a tényleges ország feltüntetése helyett adott esetben hamis „made in Italy” vagy „made in France” megjelöléseket találhatunk majd az árukon – ezt pedig el akarjuk kerülni.

 
  
  

Állásfoglalásra irányuló indítvány: A Moldovai Köztársaságban végrehajtott reformokról és előrelépésekről (B7-0572/2010)

 
  
MPphoto
 
 

  Laima Liucija Andrikienė (PPE) . – (LT) A Moldovával kapcsolatos állásfoglalásra irányuló indítvány mellett szavaztam. Moldova hosszú utat járt be azóta, hogy a Molotov-Ribbentrop-paktum befolyási övezetekre osztotta Európát, és Moldova a szovjet befolyási övezetben maradt. Moldova ma független állam, amely kétségkívül számos problémával küzd, de ugyanakkor az európai integráció útját járja. Ma ismét arra szeretném felhívni Moldova politikai osztályának egészét, az ország politikai vezetőit, az összes demokratikus politikai erőt és nemzeti kisebbséget, hogy hagyjanak fel a sehova sem vezető hadakozással, és alakítsák ki az egyetértés és a politikai kompromisszumok kultúráját. Úgy vélem, hogy a társadalom számára a Moldovai Köztársaságról egy olyan befogadó jövőképét kell felmutatniuk, amelynek célja az ország Európai Unióhoz való csatlakozása. Az állásfoglalásban megemlítettük a Dnyeszteren túli területen állandósult konfliktushelyzetet. Ennek a kérdésnek elsők között kell szerepelnie az EU napirendjén, és minden országnak – ideértve Oroszországot is – tiszteletben kell tartania Moldova területi integritását. A Dnyeszteren túli régiónak a Moldovai Köztársasághoz kell tartoznia.

 
  
  

Jelentés: Gesine Meissner (A7-0266/2010)

 
  
MPphoto
 
 

  Laima Liucija Andrikienė (PPE). - (LT) Az integrált tengerpolitikáról (IMP) szóló állásfoglalás mellett szavaztam, mert a tengeri ágazatok kulcsfontosságúak, és mert szeretném, ha a következő generációkra tiszta és biztonságos tengereket hagynánk. A közelmúltban a tengerek geostratégiai fontossága nagyban megnőtt. Hasznosítanunk kell a tengereket és az erőforrásaikat, valamint össze kell hangolunk a fellépéseket, ezért az integrált tengerpolitika fontos, hiszen a tengerpolitika minden területe – a tengeri szállítás, a halászat, az akvakultúra, az energia, a tengeri biztonság, a tengeri környezet védelme és a tudományos kutatás – összekapcsolódik. Különösen azon egyszerű oknál fogva szeretném felhívni a figyelmet a kérdés gazdasági és társadalmi fontosságára, mert az Európai Unió tengerpartjainak hossza 320 000 km és polgáraink egyharmada – és ez a szám folyamatosan nő – a tengerpartokon él. Úgy gondolom, hogy a tengereknek továbbra is a gazdasági növekedés mozgatórugóinak kell lenniük.

 
  
  

Jelentés: Helmut Scholz (A7-0277/2010)

 
  
MPphoto
 

  Miroslav Mikolášik (PPE) . – (SK) Az Európai Unió a közvetlen nemzetközi beruházások legnagyobb forrása Latin-Amerikában. Habár e két régió között élénkült a kereskedelem, a világ többi részével folytatott kereskedelmi kapcsolatokhoz viszonyítva az EU és Latin-Amerika közötti kereskedelem kevésbé dinamikus.

A Koreával nemrég megkötött, szabadkereskedelmi övezetről szóló megállapodás a jó szándék jele, azonban a MERCOSUR kereskedelmi csoport esetében a tárgyalások már 1999 óta folynak, és közben öt évre megszakadtak. Személy szerint támogatom a Latin-Amerikával fennálló kereskedelmi kapcsolatok megerősítését és diverzifikálását, beleértve a szilárdabb jogi keret kialakítását is. Ez az uniós vállalkozók előtt egy csaknem 600 millió fogyasztóból álló piacot nyit meg. Az Európai Unió kereskedői számára az is bizonyos jelentőséggel bír, hogy Latin-Amerika és Európa értékei, nyelvei, történelme és kultúrája közös.

 
  
MPphoto
 

  Laima Liucija Andrikienė (PPE) . – Elnök úr! Szeretném méltatni a Latin-Amerikával folytatott kereskedelemről szóló jelentés előadójának munkáját, mivel a jelentés végül is kiegyensúlyozott és időszerű.

A latin-amerikai országokkal fennálló kereskedelmi kapcsolatok elmélyítése már folyamatban van, mivel az Európai Unió a közelmúltban szabadkereskedelmi megállapodást kötött két andokbeli országgal: Kolumbiával és Peruval.

A közelmúltban a WTO-ban lezártuk minden idők leghosszabb vitáját a latin-amerikai országokkal a banánkereskedelemmel kapcsolatban. Rövid időn belül megkezdjük a tárgyalásokat az összes MERCOSUR országgal a mérföldkőnek számító szabadkereskedelmi megállapodásról, amely keretében több mint 62 milliárd euró értékű áruval kereskedünk majd. Az EU befektetési állománya a MERCOSUR-régióban évente 167 milliárd euróra rúg.

Ezek a számok a következő években nőnek majd. A megállapodás megkötése, valamint a közeljövőben a Japánnal és Indiával folytatandó szabadkereskedelmi tárgyalások kétségkívül jelentős lépések az EU azon stratégiájának végrehajtásában, amelynek célja, hogy az EU a világon a legfontosabb kereskedelmi szereplő legyen.

 
  
 

Tegnap kifutottunk az időből. Most a szavazatok indokolása következik a tegnapi szavazásokkal kapcsolatban.

 
  
  

Jelentések: László Surján (A7-0281/2010), Sidonia Elżbieta Jędrzejewska, helga Trüpel (A7-0284/2010)

 
  
MPphoto
 

  Daniel Hannan (ECR) . – Elnök úr! Ha választópolgáraink közül tegnap délután bárki „zavart érzett az erőben”, annak az a rendkívül érdekes egybeesés volt az oka, hogy éppen abban a pillanatban, amikor a brit pénzügyminiszter az alsóházban bejelentette az 1920-as évek óta hazámban a legszigorúbbnak minősülő költségcsökkentést, mi itt a Parlamentben az európai költségvetés olyan bővítését szavaztuk meg, amely az Egyesült Királyság adófizetőinek 880 millió fontjába kerül majd. És ez nem a költségvetés ránk eső része, hanem a bővítés ránk eső része. Mivel tegnap bejelentettük, hogy az állami szektorban 490 000 munkahely szűnik meg, talán érdemes ezt az összeget munkahelyekben kifejezni. Ebből az összegből fizethetnénk az Országos Egészségügyi Szolgálat 15 000 orvosát, 30 000 nővért, 35 000 rendőrt vagy 50 000 katonát.

Nem csak Nagy-Britanniáról van szó. Minden tagállamunk arra tesz kísérletet, hogy csökkentse nemzeti költségvetését, azonban az Európai Unió költségvetése továbbra is növekszik és elszívja ezeket a megtakarításokat. Bárcsak ebben a Parlamentben a meglévő hatáskörök – mindenekelőtt a vezetők elszámoltatásának és a költekezés korlátozásának – helyes gyakorlása iránti érdeklődés olyan intenzív lenne, mint az újabb hatáskörök iránti vágy! Szavazóink jobbat érdemelnek tőlünk.

 
  
MPphoto
 

  Martin Kastler (PPE) . – (DE) Elnök úr! Szeretnék röviden válaszolni arra, amit Hannan úr az imént mondott. Természetesen kulcsfontosságú, hogy ennek a Parlamentnek legyen székhelye, ám ezt a székhelyet a szerződéseink határozzák meg, és ez a székhely itt van, Strasbourgban. Igaza van abban, hogy takarékoskodnunk kell az adófizetők pénzével, és hogy tennünk kell annak érdekében, hogy egy székhelyünk legyen. Azonban, Hannan úr, a parlamentarizmus menedéke itt van, Strasbourgban. Ez az a hely, ahol mi, parlamenti képviselők és az emberek képviselői együtt tudunk dolgozni.

 
  
MPphoto
 
 

  Elnök. − Kérem, nem lehet tovább folytatni. Ez nem szavazatmagyarázat. Kérjük szépen akkor a következő jelentéshez, az Estrella-jelentéshez a hozzászólásokat.

 
  
  

Jelentés: Edite Estrela (A7-0032/2010)

 
  
MPphoto
 

  Joanna Katarzyna Skrzydlewska (PPE) . – (PL) Az Estrela-jelentésről szóló tegnapi szavazás során jóváhagytam a teljes fizetéssel járó, 20 hetes szülési szabadságot, mivel Európában a szülési szabadság hosszára és a szabadság során folyósított fizetésre vonatkozólag méltányos és megfelelő minimumszabványokra van szükségünk. Az apasági szabadsággal és az örökbefogadási szabadsággal kapcsolatban tartózkodtam a szavazástól, mivel az Európai Bizottság bejelentette, hogy ebben az ügyben külön irányelv születik majd, és az uniós jog átláthatósága érdekében nem szeretném, ha a várandós munkavállalók védelméről szóló irányelvben szerepelnének az apasági szabadsággal kapcsolatos kérdések.

Remélem, hogy az Európai Bizottság hamarosan lezárja a társadalmi konzultációkat, és megfelelő javaslatokat nyújt be az apasági és az örökbefogadási szabadságról, illetve az önálló vállalkozókról annak érdekében, hogy Európában az összes fiatal anya azonos jogosultsággal rendelkezzen.

 
  
MPphoto
 

  Radvilė Morkūnaitė-Mikulėnienė (PPE) . – (LT) Kétlem, hogy bárki is vitatná azt, hogy a gyermek és szülő közötti kötődés az élet első néhány hónapjában különösen fontos. Ezért az új európai uniós irányelv biztosítja az anyák jogát és lehetőségét arra, hogy gyermekeikről hosszabb időn keresztül gondoskodni tudjanak anélkül, hogy jövedelmük vagy munkahelyük elvesztésétől kellene tartaniuk. A helyzet az egyes tagállamokban eltérő. Hazámban, Litvániában például a szülési szabadság és az apasági szabadság összesen maximum két évig tart, míg más tagállamokban a szülési szabadság minimális hosszát határozták meg. Ezért úgy vélem, hogy a tegnap elfogadott küszöbérték igen fontos eredmény. Szintén örömmel fogadom, hogy belekerült az apasági és az örökbefogadási szabadság. Ahogy említettem, a családpolitika a tagállamok hatáskörébe tartozik, azonban ebben az esetben inkább a munkavállalók védelméről van szó, valamint olyan ösztönző intézkedésekről, amelyek lehetővé teszik a szülők számára a munka és a magánélet összeegyeztetését.

 
  
MPphoto
 

  Ville Itälä (PPE) . – (FI) Elnök úr! Tegnap valóban szavaztunk Estrela asszony jelentéséről, amely a szülési szabadságról, annak hosszáról és az adott időszakban kifizetendő összegről szól. A szavazás után megkerestek a média képviselői, és többször megkérdezték, hogy a jelentés mellett vagy ellen szavaztam. Azt válaszoltam, hogy a nők mellett szavaztam: arra szavaztam, hogy a szülési szabadság 18 hetes legyen és hogy a nők fizetésük 75%-át kapják meg.

Véleményem szerint hazámban, Finnországban jó a rendszer. Ha elfogadnák azt a rendszert, amelyről tegnap megegyeztünk, a nők munkaerő-piaci helyzete jelentősen gyengülne, mivel a munkáltatóknak a továbbiakban is azon kellene aggodalmaskodniuk, hogy felvehetnek-e fiatal nőket, mivel a szülési szabadság költségei számottevően megnövekednének. Ez azt jelentené, hogy a nők kisebb eséllyel találnának munkát. Ezért szerettem volna elmondani a fentieket.

 
  
MPphoto
 

  Mitro Repo (S&D) . – (FI) Elnök úr! Én is Finnországból származom, és tudom, hogy a szülési szabadság finn rendszere kiváló. Mindazonáltal a 20 hétig tartó szülési szabadság mellett szavaztam. A kérdést az Európai Unió többi tagállamának szempontjából mérlegeltem. Úgy gondolom, hogy a hosszabb szülési szabadság fontos a gyermekek fejlődése szempontjából.

Európa valódi tőkéje nem más, mint az újszülött gyermekek. Az anyák, a gyermekek és a családok alkotják azt a hármasságot, amelyre a jövő épül. Az is egyértelmű, hogy az anyáknak nem származhat anyagi problémájuk abból, ha gyermeket szeretnének, és hogy a túlnyomóan nőket foglalkoztató ágazatok sem szenvedhetnek károkat. A nőknek a fizetéssel kapcsolatban is jogokkal kell rendelkezniük. Idealistának kell azonban lennünk. Bíznunk kell. Ez a döntés a jó erkölcsnek megfelelő döntés volt, amely a nők, az új élet és egy új Európa érdekét szolgálja.

 
  
MPphoto
 

  Martin Kastler (PPE) . – (DE) Elnök úr! Tegnap az Estrela-jelentés igen fontos kérdéssel foglalkozott. Most szeretném elmondani, hogy igen nehéz volt számomra a jelentés mellett szavazni. Fiatal apaként jelen voltam mindkét gyermekem születésénél, és azt kell mondanom, hogy nem értem, miért lett volna szükségem szabadságra, hiszen nem én szültem, hanem a feleségem. Az egész a szülési szabadságról szól, és belevettük az apákat is. Ez nehéz kérdés. Mindazonáltal fontos, hogy a fiatal nőknek lehetőségük legyen arra, hogy gyermeket szüljenek, és aztán visszatérjenek a munka világába. Úgy vélem, hogy az új rendszer ezt majd lehetővé teszi. Habár személy szerint a 18 hetet tartottam volna megfelelőbbnek, a zárószavazáson végül a 20 hét mellett szavaztam.

Fel kell tennünk magunknak a kérdést, hogy e döntés hatására igazságosabb lesz-e Európa, és hogy több gyermek születik-e. Európában a családpolitika a jövő kérdése. Remélem, hogy egyértelműen látszik: lépéseket tettünk ezen a téren. Most már csak abban kell bíznunk, hogy a tagállamok megteszik a megfelelő intézkedéseket.

 
  
  

A szavazáshoz fűzött írásbeli indokolások

 
  
  

Jelentés: Franziska Katharina Brantner (A7-0066/2009)

 
  
MPphoto
 
 

  Luís Paulo Alves (S&D) . írásban. – (PT) A Stabilitási Eszköz létrehozásáról szóló rendelet módosítására vonatkozó jelentés mellett szavaztam, mivel kulcsfontosságúnak tartom az uniós külső pénzügyi eszközök általános felülvizsgálatát. A Stabilitási Eszköz végrehajtása megerősítette az EU válságokra vagy kialakuló válsághelyzetekre való reagálási képességét. Ennek fényében úgy vélem, hogy a Bizottságnak – amellett, hogy tiszteletben tarja a humán és gazdasági fejlődés stabil feltételeinek előmozdításával, valamint az emberi jogok, a demokrácia és az alapvető szabadságok támogatásával mint az Európai Unió külső fellépéseinek elsődleges céljaival kapcsolatos kötelezettségvállalásait – egyfelől javítania kellene stratégiai tervezésén és növelnie kellene a béketeremtő partnerség céljára elkülönített alapokból való kifizetéseket, másfelől pedig tervet kellene előterjesztenie a pénzügyi források külső gyorssegély-eszközök számára történő mozgósítására vonatkozóan, illetve olyan mechanizmusokat kellene kidolgoznia, amelyeket a Stabilitási Eszközön kívül olyan módon hoznának létre, hogy az elkerülje a Stabilitási Eszköz számára előirányzott pénzeszközök igénybevételét. Az a véleményem, hogy e célból a Bizottságnak – eszközei hatékonyabb felhasználására vonatkozó stratégiai elképzeléseinek megfelelően – a jövőben növelnie kellene az alacsony szinten lévő kifizetéseket.

 
  
MPphoto
 
 

  Mara Bizzotto (EFD), írásban. (IT) Brantner asszony jelentése mellett szavaztam, mivel olyan szövegről van szó, amely mindenekelőtt azt javasolja, hogy az európai jogalkotást össze kell hangolni az Európai Bíróság kézifegyverekkel kapcsolatos ítéletével. A szöveg arra hívja fel az EU-t, hogy szenteljen nagyobb figyelmet a civil társadalomnak az EU-n kívül válsághelyzetek esetén nyújtott stabilitási támogatással kapcsolatban, habár úgy gondolom, hogy az európai intézményeknek – különösen a Bizottságnak – ébernek kell lenniük azzal kapcsolatban, hogy valami nem mindig történik meg: mégpedig, hogy a kedvezményezettek elkötelezik magukat amellett, hogy politikailag „megbízhatók”. A Parlament ezzel a jelentéssel arra is kéri a Bizottságot, hogy a korábbiakhoz képest nagyobb mértékben vonja be a pénzügyi stabilitási eszközök felhasználásával kapcsolatos kérdésekbe. Az európai nemzeteket és polgárokat képviselő Parlamentünknek aktívabb szerepet kell játszania ezekben az ügyekben, a többi európai intézménynek pedig hozzá kell szoknia a gondolathoz, hogy egy parlamentet tájékoztatni kell a végrehajtó hatalom költekezésről hozott döntéseiről. Nem csupán az egyes szereplők hatékonysága forog kockán, hanem az európai politikai rendszer egészének demokratikus mivolta is.

 
  
MPphoto
 
 

  Lara Comi (PPE), írásban. (IT) Az európai földrészt hosszú és véres konfliktusok formálták, amely konfliktusoknak többek között azok az intézmények vetettek véget, amelyeknél dolgozunk. Ezért mindenekelőtt nekünk kell a legnagyobb felelősséget éreznünk a nemzetközi konfliktusok során alkalmazott erőszak kapcsán. Ezen kívül, még ha szükségesnek is bizonyul az erőszak, civilizációink jelenlegi állapota célzottabb módszereket követel meg. Mivel ebben a kulturális modellben hiszünk, mindenki másnak példát kell mutatnunk, és szemléltetnünk kell, hogy a konfliktusok megoldási módjának nem a gazdasági befolyástól kell függnie, hanem olyan eszközökre kell épülnie, amelyek minden esetben az emberi életet tekintik a legfontosabbnak, és amelyek kizárólag szélsőséges esetekben teszik lehetővé az erőszak alkalmazását, különösen akkor, ha az európai emberek életének és stratégiai érdekének védelméről van szó. Nem arról van szó, hogy eleve egy adott álláspontra helyezkedünk, hanem arról, hogy következetesen és kérlelhetetlenül olyan megközelítést alkalmazunk, amely szerint a katonai kapacitás pusztán az elrettentés eszköze és soha nem válik az Európai Unió természetét radikálisan megváltoztató eszközzé és soha nem mozdít elő a jelenlegitől eltérő értékrendszert.

 
  
MPphoto
 
 

  Diogo Feio (PPE), írásban. (PT) Az EU juttatja a világon külföldre a legtöbb segélyt: az állami fejlesztési támogatásoknak több mint feléért felelős. A tagállamok a világ legszegényebb országai számára 49 milliárd eurót juttattak. Ez bruttó jövedelmük 0,4%-át teszi ki. Ezek a számadatok jól mutatják az európai fejlesztési támogatás és persze a Stabilitási Eszköz jelentőségét.

Ezért tartom fontosnak ezen eszköz megerősítését és azt, hogy az Unió jobban elkötelezze magát a fejlesztési együttműködés mellett. Mindazonáltal hangsúlyoznom kell azt is, hogy – habár mindenképpen kulcsfontosságú, hogy az EU továbbra is elkötelezett maradjon a külföldi fejlesztési együttműködés és a humanitáriussegély-missziók mellett – nem értem, hogyan lehetséges az, hogy a harmadik országoknak szánt segélyek gyorsabban megadhatók, mint a katasztrófa sújtotta tagállamoknak szánt segélyek, ahogy azt sajnálatos módon Madeira esetében tapasztaltuk. Madeira ugyanis a tragédia után hónapokkal sem kapott még semmiféle támogatást a Szolidaritási Alapból.

 
  
MPphoto
 
 

  Nuno Melo (PPE) . írásban. – (PT) A Stabilitási Eszköz nagyon fontos annyiban, hogy megerősíti az EU válsághelyzetekre és kialakuló válságokra való reagálási képességét. Mivel a világon az EU adja a legtöbb külső segítséget, és az állami fejlesztési támogatás több mint feléért felelős, olyan eszközökre van szüksége, amelyek lehetővé teszik a válságok kezelését, figyelembe veszik az EU horizontális és földrajzi céljait és prioritásait, ugyanakkor kiegészítik az Unió földrajzi szakpolitikáit, céljait és eszközeit is. Az EU fejlesztéssel kapcsolatos céljainak a szegénység és a szegénység okai elleni küzdelemre kell irányulniuk.

 
  
MPphoto
 
 

  Willy Meyer (GUE/NGL), írásban. − (ES) Azért szavaztam a kérdéses jogalkotási állásfoglalás ellen, mert teljes egészében elutasítom a Stabilitási Eszközt, amelyet több évvel ezelőtt hoztak létre anélkül, hogy képviselőcsoportom támogatta volna. Véleményem szerint ez csak egy újabb bizottsági mechanizmus, amelynek az a célja, hogy szabadon beleavatkozhassanak harmadik országok belügyeibe azzal az ürüggyel, hogy a Bizottság megítélése szerint instabil országokban biztosítsák a politikai stabilitást. Arra hivatott, hogy egyedül az európai intézmények dönthessenek arról, hogy hogyan, mikor és miért kerül alkalmazásra ez az eszköz, mégpedig szabadon és anélkül, hogy fellépésüket össze kellene hangolniuk a stabilizálandó ország hatóságaival. Emiatt az eszköz tulajdonképpen egy olyan mechanizmus, amely az európai érdekek burkolt védelmét szolgálja. Ezért szavaztam a jelentés ellen.

 
  
MPphoto
 
 

  Justas Vincas Paleckis (S&D), írásban. A Haitin, Koszóvóban, Irakban és újabban Afganisztánban bekövetkező konfliktusok rávilágítottak arra, hogy a terrorizmusban és a szervezett bűnözésben, valamint a hivatalos tűzszünet utáni újabb vérontások kirobbantásában milyen kulcsfontosságú szerepe van a kézi- és könnyűfegyvereknek. Fontos, hogy a Közösség valóban átfogó megközelítést alkalmazzon a kézi- és könnyűfegyverek elterjedése kapcsán, mégpedig úgy, hogy az ilyen fegyverekkel való tiltott kereskedelem minden szintjét megcélozza. Tekintettel arra, hogy világ összes kézi- és könnyűfegyver-készletének 70%-a civilek kezében van, az EU-nak el kell ismernie és támogatnia kell a civil társadalomnak a kézi- és könnyűfegyver-kereskedelem és -gyártás helyi szintű felügyeletére, valamint a társadalom informálására irányuló nem elhanyagolható erőfeszítéseit. A kézi- és könnyűfegyverek problémája emellett rámutat a 21. századi konfliktusok általában vett többdimenziós természetére, és ezáltal arra is, hogy a válság előtti és utáni kapacitásépítésre nagyobb figyelmet kell fordítani. A jelentés mellett szavaztam, mert meggyőződésem, hogy az EU-nak arra kell törekednie, hogy válságkezelési képességét a lehető leginnovatívabb, leghathatósabb és leginkább költséghatékony módon fejlessze. Az EU csak ebben az esetben lesz képes arra, hogy a legelső globális civil hatalomként világszinten vezető szerepet töltsön be.

 
  
MPphoto
 
 

  Raül Romeva i Rueda (Verts/ALE), írásban. E szavazással a Parlament a Külügyi Bizottság (AFET) álláspontjával összhangban az uniós külső pénzügyi támogatási eszközök általános felülvizsgálatának részeként üdvözli a Stabilitási Eszköz létrehozásáról szóló 1717/2006/EK rendelet módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló bizottsági javaslatot (COM(2009)0195). Az AFET – és most már a Parlament egésze is – egyebek mellett egyetért azzal, hogy a rendelet 3. cikke (2) bekezdésének i. pontját és 4. cikke (1) bekezdésének a) pontját át kell fogalmazni annak érdekében, hogy azok összhangban legyenek az Európai Bíróság 2008. május 20-i ítéletével, amely szerint a kézi- és könnyűfegyverek elterjedése elleni intézkedéseket a Közösség fejlesztési politikája keretében is végrehajthatja.

Ezenkívül az előadó a Tanács, a Bizottság és a Parlament nevében arra szólítja fel a soros elnökséget, hogy dolgozzon ki az egyes intézmények hatáskörét figyelembe vevő nyilatkozatot a kézi lőfegyverekkel és a könnyű fegyverekkel kapcsolatos uniós fellépésre irányuló európai konszenzusról.

 
  
  

Jelentés: Gay Michel (A7-0078/2009)

 
  
MPphoto
 
 

  Luís Paulo Alves (S&D) . írásban. – (PT) A fejlesztési együttműködési finanszírozási eszközről szóló jelentés mellett szavaztam, mert úgy gondolom, hogy a Parlament alaposan ellenőrizte azt, hogy a fejlesztési együttműködési finanszírozási eszközre vonatkozó rendelkezéseket a 2007-es hatálybalépés óta hogyan hajtották végre. A Bizottság a fejlesztési együttműködési finanszírozási eszköz félidős értékelésére vonatkozó jogalkotási javaslatában csak egyetlen technikai jellegű módosításra tett javaslatot, amely által lehetővé válik a kedvezményezett országokban a fejlesztési együttműködési finanszírozási eszköz keretében végrehajtott intézkedések finanszírozásához kapcsolódó adók, illetékek és egyéb díjak költségeinek a fejlesztési együttműködési finanszírozási eszköz költségvetéséből történő finanszírozása. Meggyőződésem, hogy ez a módosítás lehetővé teszi majd e költségek kivételes körülmények esetén történő finanszírozását, és ezzel rugalmasabbá teszi a programok és a projektek végrehajtását.

 
  
MPphoto
 
 

  Nikolaos Chountis (GUE/NGL) , írásban. – (EL) A kérdéses jelentésről szóló szavazás során tartózkodtam, annak ellenére, hogy a javasolt módosításokkal egyetértek és támogatom azokat – gondolok itt különösen azokra a módosításokra, amelyek helyreállítják az Európai Parlament ellenőrző szerepét. A fejlesztési együttműködési finanszírozási eszközről szóló zárószavazáson tartózkodtam, mivel a pénzt – közvetve vagy közvetlenül – különböző afrikai térségekben rendőrök és katonák felfegyverzésére és kiképzésére fordították. Véleményem szerint a fejlesztés finanszírozását semmilyen körülmények között nem lenne szabad katonai vagy politikai-katonai célokra használni.

 
  
MPphoto
 
 

  Vasilica Viorica Dăncilă (S&D) . írásban. – (RO) Mindannyian tisztában vagyunk azzal, hogy a fejlesztési együttműködési eszköz nem képez kivételt a közösségi finanszírozás egyéb adóterheivel kapcsolatos költségek támogathatóságának tilalmára vonatkozó elv alól. Ezért ez eseti alapon bizonyos rugalmasságot tesz lehetővé. Az engedélyezésre jogosult tisztviselő adott esetben dönthet e költségek finanszírozása mellett, a programok és a projektek zökkenőmentes működésének garantálása érdekében. Azonban ez a rugalmasság elengedhetetlen bizonyos visszatérő helyzetekben, ahol a folyamat azért jut holtpontra, mert az adómentességi mechanizmusok nem léteznek vagy gyakorlatban nem alkalmazhatók. Ezekben a helyzetekben a fejlesztési együttműködési eszközök merev szabályozása rendkívüli módon megnehezítheti a külső támogatás által finanszírozott fellépést. Ezért támogatom azt a javaslatot, hogy a Bizottságtól jogalkotási javaslatok benyújtását kérjük az ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljáráshoz való igazodás és annak biztosítása érdekében, hogy ez az eszköz összhangban áll az új komitológiai követelményekkel.

 
  
MPphoto
 
 

  Mário David (PPE) . írásban. – (PT) A jelentésben foglalt javaslat mellett szavazok. A fejlesztési együttműködési finanszírozási eszköz javítja az Európai Unió korábbi fejlesztési együttműködési keretrendszerét azzal, hogy különböző földrajzi és tematikus eszközöket kombinál egyetlen eszközben. A fejlesztési együttműködési finanszírozási eszköz hatálya alá tartozó intézkedések finanszírozásával kapcsolatos technikai jellegű módosításokkal összefüggésben – amely módosítások célja a nagyobb rugalmasság megvalósítása a projektek és a programok végrehajtása során – az eszköz félidős felülvizsgálata ideális alkalom arra, hogy a fejlesztési együttműködési finanszírozási eszköz komitológiai eljárását az új komitológiai követelményekhez igazítsuk.

 
  
MPphoto
 
 

  Diogo Feio (PPE), írásban. (PT) A kérdéses módosítás pusztán technikai jellegű, és az a célja, hogy kivételes esetben lehetővé váljon az adók, illetékek és egyéb díjak költségeinek uniós támogatásból történő finanszírozása. A kivételes eset az egyes helyzetek felmérése alapján határozható meg, és ez a projektek és programok végrehajtása során magasabb fokú rugalmasságot teszi lehetővé. A javaslat alapját képező konszenzust jól mutatja, hogy azt az adott bizottság egyhangúlag támogatta.

 
  
MPphoto
 
 

  Sabine Lösing (GUE/NGL), írásban. Teljes mértékben egyetértek a benyújtott módosításokkal és támogatom azokat. Különösen igaz ez azokra a módosításokra, amelyek az Európai Parlament ellenőrzési jogának visszaállításával kapcsolatosak. Azonban a fejlesztési együttműködési finanszírozási eszközről szóló zárószavazás során tartózkodtam, mivel az eszközből – közvetett vagy közvetlen – támogatásban részesült az afrikai békefenntartási mechanizmus, és így az összegeket többek között rendőrök és katonák kiképzésére fordították. Meggyőződésem, hogy a fejlesztési összegeket nem szabad katonai vagy civil-katonai célokra fordítani.

 
  
MPphoto
 
 

  Nuno Melo (PPE) . írásban. – (PT) A fejlesztési együttműködés finanszírozási eszköze egy újabb igen fontos érv az EU válsághelyzetekre és kialakuló válságokra való reagálási képességének erősítése mellett. Mivel a világon az EU adja a legtöbb külföldre irányuló támogatást és az összes állami fejlesztési támogatás több mint felét, olyan eszközökre van szüksége, amelyek lehetővé teszik, hogy megküzdjön a válságokkal, figyelembe véve az EU horizontális és földrajzi céljait és prioritásait, ugyanakkor kiegészítve ezeket az intézkedéseket a közösségi földrajzi politikákkal és azok célkitűzéseivel, illetve eszközeivel. Az EU fejlesztési céljainak a szegénység és a szegénység okai elleni küzdelemre kell irányulniuk.

 
  
MPphoto
 
 

  Louis Michel (ALDE) . írásban. – (FR) Szükséges volt annak garantálása, hogy a fejlesztési együttműködési eszköz keretében végrehajtott intézkedések finanszírozásához kapcsolódó adók, illetékek és egyéb díjak költségei kivételes esetekben finanszírozhatók legyenek a fejlesztési együttműködési eszköz költségvetéséből.

A fejlesztési együttműködési eszköz átfogó célkitűzése, hogy a fenntartható fejlődés keretein belül maradva felszámolja a szegénységet, és ebbe a millenniumi fejlesztési célok megvalósítására tett erőfeszítések is beleértendők. A módosításnak köszönhetően a földrajzi és tematikus politikák és programok végrehajtására nagyobb rugalmasság lesz jellemző. Segíteni fogja a partnerországokat abban, hogy elérjék az millenniumi fejlesztési célokat és jobban integrálódjanak a globális gazdaságba.

 
  
MPphoto
 
 

  Alexander Mirsky (S&D) . írásban. – (LV) Összességében elmondható, hogy az Európai Parlament mind az öt, finanszírozási eszközzel kapcsolatos jelentése azzal foglalkozik, hogy a fejlesztési együttműködést, a demokrácia és az emberi jogok előmozdítását, valamint az iparosodott országokkal való együttműködést szolgáló finanszírozási eszközök fölötti ellenőrzés erősebb legyen. Tekintettel a túlzott bürokráciára és az EU lehetőségeinek nem minden esetben ésszerű kihasználására, egy ilyen állásfoglalás katalizátorként szolgálhat, és felgyorsíthatja a jelentésekben leírt folyamatokat. Az adott helyzetben az Európai Parlament képviselői részt vállalnak a stabilizációs és fejlesztési folyamatban azáltal, hogy lehetőségük nyílik a pénzeszközök elosztási folyamatainak megfigyelésére és ellenőrzésére.

 
  
MPphoto
 
 

  Raül Romeva i Rueda (Verts/ALE), írásban. A Parlament a fejlesztési együttműködési finanszírozási eszközről szóló rendelet rendelkezései végrehajtásának módját annak 2007-es hatálybalépése óta alaposan ellenőrzi. A Parlament a komitológiai eljárás szerinti ellenőrzési jogát gyakorolva számos problémára mutatott rá és kifogásokat tett az eszköz Bizottság általi végrehajtásával, illetve egyes alapvető rendelkezések értelmezésével kapcsolatban. A Parlament ugyanakkor összességében nem talált jelentősebb hiányosságokat az eszközre vonatkozó rendelkezések tekintetében.

A Parlament egyik legfőbb aggálya az volt, hogy a Bizottság a földrajzi programok keretében hajlandó olyan intézkedések támogatására, amelyek az OECD/DAC nemzetközileg elfogadott kritériumai szerint nem támogathatóak hivatalos fejlesztési segély (ODA) formájában; ezt a helyzetet a Bizottság a közelmúltban orvosolta, amikor a Parlament kérésére ezen intézkedések vonatkozásában javaslatot tett egy új jogalap megteremtésére az iparosodott országokkal folytatott együttműködés finanszírozási eszköze keretében.

 
  
MPphoto
 
 

  Iva Zanicchi (PPE), írásban. − (IT) A fejlesztési együttműködési finanszírozási eszköz létrehozásáról szóló Mitchell-jelentés mellett szavaztam. Tény, hogy a jelentés elfogadása lehetővé teszi majd a fejlődő országokban működő nem kormányzati szervezetek számára, hogy profitáljanak az adókedvezményekből.

Az adott eljárások elfogadásával az Európai Parlament fontosabb szerephez jut az Európa Bizottság által meghozandó stratégiai finanszírozási döntések terén, és az EU fejlesztési politikájának végrehajtására vonatkozó szabályok egyértelműbbek lesznek.

 
  
  

Jelentés: Kinga Gál, Barbara Lochbihler (A7-0188/2010)

 
  
MPphoto
 
 

  Luís Paulo Alves (S&D) . írásban. – (PT) Az iparosodott és egyéb, magas jövedelmű országokkal és területekkel folytatott együttműködés finanszírozási eszközének létrehozásáról szóló rendelet (ICI-rendelet) rendelet mellett szavaztam, amelynek célja a gazdasági, pénzügyi és technikai együttműködés, valamint a közösségi hatáskörbe tartozó kutatás és tudományos eredmények cseréjének támogatása. Úgy vélem, hogy a Bizottság által javasolt változtatások lényegesek, mivel a partnerországokra vonatkozó valamennyi hivatkozás, beleértve a minőségi értékelésüket, a felsorolt fejlődő országokat is magukban foglalja majd, míg eddig csak az iparosodott és magas jövedelmű országokra és területekre terjedt ki. E kiterjesztett földrajzi hatály lehetőséget jelent, mivel a jelenleg az ICI-rendeletek alapján finanszírozott programokat más országokra is ki lehet terjeszteni. Ez azonban nagyobb kihívást is jelent. Fontos tehát igen egyértelművé tenni azt, hogy ki, milyen célra és milyen körülmények között részesülhet ezekből a támogatásokból.

 
  
MPphoto
 
 

  Mário David (PPE) . írásban. – (PT) A jelentésben foglalt javaslatok mellett szavazok. A demokrácia és az emberi jogok európai eszköze – mint olyan finanszírozási eszköz, amelynek célja a fejlesztés, valamint a demokrácia és a jogállamiság előmozdítása, és az emberi jogok és alapvető szabadságok tiszteletben tartásának elősegítése a harmadik országokban – az Unió jogok, szabadságok és garanciák terén adott támogatásának fontos csatornája. A demokrácia és az emberi jogok európai eszközének félidős felülvizsgálatára vonatkozó bizottsági jogalkotási javaslat megfelelő alkalmat teremt az eszköz jogalapjának felülvizsgálatára, garantálva ezáltal, hogy az eszköz megfeleljen az Európai Unió működéséről szóló szerződésben (EUMSz) foglalt új követelményeknek. Ezek többek között a felhatalmazáson alapuló jogi aktusokra vonatkozó eljárást foglalják magukban (az EUMsz. 290 cikke), amely jelentősen növeli a Parlament hatásköreit: a Parlament vétójoga megkívánja, hogy a Bizottság együttdöntéssel elfogadott jogi aktusok esetében módosított javaslatot nyújtson be.

 
  
MPphoto
 
 

  Diogo Feio (PPE), írásban. (PT) Ez az állásfoglalás – hasonlóan a kollégám, Mitchell úr által készített, a fejlesztési együttműködés finanszírozási eszközének létrehozásáról szóló 1905/2006/EK rendelet, valamint a demokrácia és az emberi jogok világszintű előmozdítása finanszírozási eszközének (a demokrácia és az emberi jogok európai eszköze) létrehozásáról szóló 1889/2006/EK rendelet módosításáról szóló jelentésre alapuló állásfoglaláshoz – rámutat, hogy a jogszabályok hasonló technikai jellegű módosítására van szükség.

Meggyőződésem, hogy az Európai Uniónak továbbra is központi szerepet kell játszania a demokrácia és az emberi jogok védelme és előmozdítása terén, és nem csupán az eszmecserék szintjén, hanem mindenekelőtt politikai gyakorlatában is. Okvetlenül szükséges, mi több, sürgető, hogy ezt az Egyesült Államok tevékenységével összehangolva tegyük meg.

 
  
MPphoto
 
 

  Giovanni La Via (PPE), írásban. (IT) A mai szavazással újabb lépést tettünk abba az irányba, hogy két fontos jogalkotási eszközt összehangoljunk a Lisszaboni Szerződéssel. A fejlesztési együttműködés finanszírozási eszközének létrehozásáról szóló rendelet, valamint a demokrácia és az emberi jogok világszintű előmozdítása finanszírozási eszközének (a demokrácia és az emberi jogok európai eszköze) létrehozásáról szóló rendelet módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatra gondolok. Technikai jellegű módosítások kerültek benyújtásra annak érdekében, hogy az ezeken a területeken végrehajtott közös cselekvések finanszírozásával kapcsolatos adók és díjak költségei finanszírozhatók legyenek a két eszköz költségvetéséből. Tény, hogy egészen eddig nem volt kivétel az efféle költségek támogathatóságának tilalmára vonatkozó elv alól. Végezetül szeretném hangsúlyozni, hogy e módosítások igen jelentős gyakorlati hatással járnak: lehetővé teszik, hogy a demokrácia és az emberi jogok európai eszközével és a fejlesztési együttműködési finanszírozási eszközzel kapcsolatos projekteket az eddigieknél rugalmasabban hajtsák végre.

 
  
MPphoto
 
 

  Nuno Melo (PPE) . írásban. – (PT) A demokrácia és az emberi jogok világszintű előmozdításának finanszírozási eszköze egy újabb igen fontos érv az EU válsághelyzetekre és kialakuló válságokra való reagálási képességének erősítése mellett. Mivel a világon az EU adja a legtöbb külföldre irányuló támogatást és az összes állami fejlesztési támogatás több mint felét, olyan eszközökre van szüksége, amelyek lehetővé teszik, hogy megküzdjön a válságokkal, figyelembe véve az EU horizontális és földrajzi céljait és prioritásait, ugyanakkor kiegészítve ezeket az intézkedéseket a közösségi földrajzi politikákkal és azok célkitűzéseivel, illetve eszközeivel. Az EU fejlesztési céljainak a szegénység és a szegénység okai elleni küzdelemre kell irányulniuk. Ezen eszköz esetében a jogalkotási javaslat célja pusztán egy olyan technikai jellegű módosítás, amely a programok és projektek végrehajtása során rugalmasabbá teszi az eszközt.

 
  
MPphoto
 
 

  Willy Meyer (GUE/NGL), írásban. − (ES) A jelentés ellen szavaztam, mert – jóllehet azt célozza, hogy a Parlament nagyobb demokratikus ellenőrzést gyakorolhasson a demokrácia és az emberi jogok világszintű előmozdításának finanszírozási eszköze fölött – maga eszköz, függetlenül attól, hogy a Parlament ellenőrzi-e vagy sem, arra szolgál, hogy az EU beavatkozhasson harmadik országok belügyeibe. A Bizottság ezen eszköz felhasználásával saját kritériumai alapján dönthet arról, hogy mit is jelent a demokrácia és az emberi jogok előmozdítása, hogy miből áll e jogok kockáztatása, megsértése vagy az azokkal való visszaélés, és módjában áll saját hatáskörben finanszírozni a harmadik országokban működő társulásokat, politikai pártokat, alapítványok, sőt az egyéneket is anélkül, hogy ezt közölnie kellene vagy össze kellene hangolnia az adott ország kormányával. Azért szavaztam nemmel, mert teljes mértékben elutasítom ezt az eszközt, amely négy évvel elfogadása után – ahogy azt annak idején megmondtuk – arra szolgál, hogy az Európai Unió érdekeit védje harmadik országokban, a szabadon megítélt emberi jogok és a demokrácia leple alatt.

 
  
MPphoto
 
 

  Raül Romeva i Rueda (Verts/ALE), írásban. A Bizottság a fejlesztési együttműködési eszköz és a demokrácia és az emberi jogok európai eszközének félidős értékelésére vonatkozó jogalkotási javaslatában csak egyetlen technikai jellegű módosításra tesz javaslatot, amely által lehetővé válik a kedvezményezett országokban a fejlesztési együttműködési eszköz és a demokrácia és az emberi jogok európai eszközének keretében végrehajtott intézkedések finanszírozásához kapcsolódó adók, illetékek és egyéb díjak költségeinek az eszközök költségvetéséből történő finanszírozása.

Mindezidáig a finanszírozási eszközök közül csak a fejlesztési együttműködési eszköz és a demokrácia és az emberi jogok európai eszköze nem állított fel kivételt azon elv alól, hogy az említett költségek közösségi finanszírozásból nem támogathatók. A módosítás azáltal, hogy kivételes esetekben lehetővé teszi e költségek finanszírozását, nagyobb rugalmasságot biztosít a programok és projektek végrehajtása tekintetében. A demokrácia és az emberi jogok európai eszközével kapcsolatos projektek esetében ez különösen fontos, tekintettel a végrehajtásukat jellemző különleges körülményekre. A kormányzatok valóban vonakodhatnak a mentesség megadásától olyan projektek estében, amelyeket nem támogatnak. A Bizottság által javasolt módosítás ezért üdvözlendő.

 
  
  

Jelentés: Helmut Scholz (A7-0052/2010)

 
  
MPphoto
 
 

  Luís Paulo Alves (S&D) . írásban. – (PT) Az iparosodott és egyéb, magas jövedelmű országokkal és területekkel folytatott együttműködés finanszírozási eszközének létrehozásáról szóló rendelet (ICI-rendelet) mellett szavaztam, amelynek célja a gazdasági, pénzügyi és technikai együttműködés, valamint a közösségi hatáskörbe tartozó kutatás és tudományos eredmények cseréjének támogatása. Azért szavaztam így, mert úgy vélem, hogy a Bizottság által javasolt változtatások lényegesek, hiszen a partnerországokra vonatkozó valamennyi hivatkozás, beleértve a minőségi értékelésüket, a felsorolt fejlődő országokat is magukban foglalja majd, míg eddig csak az iparosodott és magas jövedelmű országokra és területekre terjedt ki. E kiterjesztett földrajzi hatály lehetőséget jelent, mivel a jelenleg az ICI-rendeletek alapján finanszírozott programokat más országokra is ki lehet terjeszteni. Ez azonban ugyanakkor nagyobb kihívást is jelent. Fontos tehát igen egyértelművé tenni azt, hogy ki, milyen célra és milyen körülmények között részesülhet ezekből a támogatásokból.

 
  
MPphoto
 
 

  Elena Băsescu (PPE) . írásban. – (RO) Scholz úr jelentése mellett szavaztam, mert meggyőződésem, hogy a kereskedelempolitika kulcsfontosságú szerepet játszik a jólét megteremtésében és a politikai kapcsolatok megerősítésében. Az iparosodott és egyéb, magas jövedelmű országokkal és területekkel folytatott együttműködés eszköze előmozdítja a tartós politikai és gazdasági kapcsolatokat, és ezzel azt a célt kívánja elérni, hogy megerősítse az EU nemzetközi szintű általános helyzetét és befolyását.

Szeretnék gratulálni Scholz úrnak ahhoz, hogy a jelentés tartalmáról szóló tárgyalások során olyan kitűnően együtt tudott működni a többi képviselőcsoporttal. E tekintetben támogatom a benyújtott módosításokat, mivel kifejtik azokat a célokat, amelyekre ez a pénzügyi eszköz használható. Ezzel kapcsolatban egyszerűsítették a megfogalmazást, valamint a finanszírozható intézkedések keretrendszerével kapcsolatban bizonyos korlátozásokat vezettek be. Vannak továbbá olyan módosítások is, amelyek célja szorosabb kapcsolat létrehozása a programozási és a végrehajtási szakaszban lefedett kérdések között.

Végezetül szeretném kiemelni, mennyire fontos, hogy a Parlament programozásban, értékelésben és jelentéstételben játszott szerepe megerősödjék. A Parlamentet be kell vonni a többéves együttműködési programok kidolgozásába és felülvizsgálatába, valamint lehetőséget kell kapnia arra, hogy kifogásolhassa az ilyen típusú javaslatokat.

 
  
MPphoto
 
 

  Maria Da Graça Carvalho (PPE) . írásban. – (PT) Az Európai Parlament állásfoglalása mellett szavaztam, mert meggyőződésem, hogy az Unió érdekében áll, hogy tovább mélyítse a fejlődő országokkal fenntartott kapcsolatait, különösen a gazdasági, kereskedelmi, akadémiai, üzleti és tudományos élet terén zajló kölcsönös cserék területén. Az Uniónak tehát olyan finanszírozási eszközre van szüksége, amely lehetővé teszi az ilyen intézkedések finanszírozását. Másfelől, az 1934/2006/EK rendelet területi hatályának kiterjesztése az érintett fejlődő országokat két különböző, külső fellépésekre vonatkozó pénzügyi eszköz hatálya alá vonja. Biztosítani kell, hogy a két pénzügyi eszköz egymástól szigorúan elkülönüljön.

 
  
MPphoto
 
 

  Marielle De Sarnez (ALDE) . írásban. – (FR) A Parlament kiállt az iparosodott és egyéb, magas jövedelmű országokkal és területekkel folytatott együttműködés finanszírozási eszköze földrajzi hatályának bővítése mellett. Ez az eszköz lehetővé teszi, hogy gazdasági, kereskedelmi, egyetemi, tudományos és diplomáciai kapcsolatokat alakítsunk ki a világgazdaság olyan fontos szereplőivel, mint például India, Kína és Brazília. Úgy döntöttünk, hogy bővítjük az eszköz földrajzi hatályát annak érdekében, hogy újabb országok profitálhassanak belőle: olyan ázsiai, közép-ázsiai, latin-amerikai és dél-afrikai országok, amelyek egyre gyorsabban fejlődnek és amelyek nemsokára az Európai Unió jelentős kereskedelmi partnerei lesznek.

 
  
MPphoto
 
 

  Diogo Feio (PPE), írásban. (PT) Úgy vélem, Európa számára nagyon fontos, hogy szoros kapcsolatokat alakítson ki bizonyos regionális és globális szereplőkkel úgy, hogy támogatja őket, valamint erős politikai és gazdasági kapcsolatokat épít ki velük. Gondolok itt különösen két olyan országra, amelyhez Portugáliát erős történelmi és érzelmi szálak fűzik: Brazíliára és Angolára, a dél-amerikai és afrikai globális szereplőkre, amelyekre az EU-nak egyre inkább partnerként kell tekintenie.

Mivel az 1905/2006/EK rendelet fő általános célkitűzése a szegénység felszámolása a millenniumi fejlesztési célok megvalósításával, az együttműködés alapvetően olyan intézkedések finanszírozására korlátozódik, amelyek az állami fejlesztési támogatások (PDA) alkalmazandó kritériumainak való megfelelést célozzák. Ez sok esetben kizár olyan egyéb típusú fellépéseket, amelyek nem tartoznak a PDA körébe, azonban mégis kulcsfontosságúak az EU külpolitikája szempontjából.

A rendelet elfogadását éppen amiatt javasoljuk, hogy az ilyen gyakorlatok – amelyek magukban foglalják a fejlődő országokkal folytatott gazdasági, kereskedelmi, akadémiai, üzleti és tudományos területen megvalósuló megállapodásokat és kölcsönös cseréket – szabályozhatók legyenek.

 
  
MPphoto
 
 

  Nuno Melo PPE) . írásban. – (PT) Az iparosodott országokkal és területekkel folytatott együttműködés finanszírozási eszköze az iparosodott és egyéb, magas jövedelmű országokkal és területekkel folytatott együttműködés finanszírozási eszköze. Célja a gazdasági, pénzügyi és technikai együttműködés, valamint a kutatás és a tudományos eredmények cseréjének támogatása. A rendelet célja, hogy jelentős mértékben bővítse az eszköz hatályát, azaz a fejlődő országokkal folytatott együttműködésre is kiterjedjen. Ezért az átfogó pénzügyi keretet növelni kell. A földrajzi hatály javasolt kiterjesztése lehetőséget ad arra, hogy a programok újabb országokban is elinduljanak, ugyanakkor komoly kihívást is jelent annyiban, hogy igen fontos egyértelművé tenni azt, hogy ki, milyen célra és milyen körülmények között részesülhet ezekből a támogatásokból.

 
  
MPphoto
 
 

  Andreas Mölzer (NI), írásban. − (DE) Az utóbbi években az EU erősítette kétoldali kapcsolatait az iparosodott és egyéb, magas jövedelmű országokkal és területekkel, különösen Észak-Amerikába, Kelet-Ázsiában, Délkelet-Ázsiában és a Perzsa-öbölben. Ennek elsődleges célja az EU globális szerepének kiterjesztése és megerősítése. Most számottevően bővül azoknak az országoknak a listája, amelyek az iparosodott és egyéb, magas jövedelmű országokkal és területekkel folytatott együttműködés finanszírozási eszközének létrehozásáról szóló ICI-rendelet hatálya alá kerültek. Ennek következtében az EU tagállamainak kiadása jelentősen megnő. A jelentés ellen szavaztam, mert valószínű, hogy hatására az egekbe szöknének a költségek.

 
  
MPphoto
 
 

  Maria do Céu Patrão Neves (PPE) . írásban. – (PT) Az Európai Parlament állásfoglalása mellett szavaztam, mert meggyőződésem, hogy az Unió érdekében áll, hogy tovább mélyítse a fejlődő országokkal fennálló kapcsolatait, különösen a gazdasági, kereskedelmi, akadémiai, üzleti és tudományos élet terén zajló kölcsönös cserék területén. Az Uniónak tehát olyan finanszírozási eszközre van szüksége, amely lehetővé teszi az ilyen intézkedések finanszírozását. Másfelől az 1934/2006/EK rendelet területi hatályának kiterjesztése az érintett fejlődő országokat két különböző, külső fellépésekre vonatkozó pénzügyi eszköz hatálya alá vonja. Biztosítani kell, hogy a két pénzügyi eszköz egymástól szigorúan elkülönüljön.

 
  
MPphoto
 
 

  Raül Romeva i Rueda (Verts/ALE), írásban. Az iparosodott és egyéb, magas jövedelmű országokkal és területekkel folytatott együttműködés finanszírozási eszközének létrehozásáról szóló 1934/2006/EK rendelet (továbbiakban: „ICI-rendelet”) hatálya alá tartozó közösségi finanszírozás célja a gazdasági, pénzügyi és technikai együttműködés, valamint a közösségi hatáskörbe tartozó kutatás és tudományos eredmények cseréjének támogatása. Mivel a Bizottság felelős „az Unió külső gazdasági kapcsolataiért”, beleértve „a harmadik (azaz mind a fejlődő, mind a nem fejlődő) országokkal fenntartott pénzügyi, gazdasági és kereskedelmi kapcsolatokat”, a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság (INTA) volt a vezető szereppel felruházott bizottság az eredeti ICI-rendelet elfogadásának idején is, ami nem csak azt tette lehetővé az INTA számára, hogy részletesen elemezze ezen bizottsági javaslatot, hanem azt is, hogy a tágabb történelmi és intézményi összefüggéseket vegyen szemügyre.

Az ICI-rendelet módosítására irányuló bizottsági javaslat (COM(2009)0197/2) benyújtásának célja, hogy jelentősen kiterjesszék az ICI-rendelet területi hatályát annak érdekében, hogy az (a javaslat mellékletében felsorolt) fejlődő országokkal folytatott együttműködésre is kiterjedjen, ezzel kapcsolatban pedig jelentősen növelnék az átfogó pénzügyi keretet. Noha a Bizottság által javasolt változások kevésnek tűnhetnek formális értelemben, lényegesek, mivel a partnerországokra vonatkozó valamennyi hivatkozás, beleértve a minőségi értékelésüket, a felsorolt fejlődő országokra is kiterjedne (míg eddig csak az iparosodott és magas jövedelmű országokra és területekre terjedt ki).

 
  
  

Jelentés: Charles Goerens (A7-0285/2010)

 
  
MPphoto
 
 

  Maria Da Graça Carvalho (PPE) . írásban. – (PT) Az Európai Parlament állásfoglalása mellett szavaztam. Azonban úgy vélem, hogy az európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslat a 2007–2013-as többéves pénzügyi keret 4. fejezetének felső összeghatárán belül rendelkezésre álló források drasztikus csökkentése miatt nem hagy elegendő mozgásteret egy esetlegesen bekövetkező válsággal való szembenézésre és az arra való megfelelő reagálásra.

 
  
MPphoto
 
 

  Corina Creţu (S&D) . írásban. – (RO) A Parlament a komitológiai eljárás szerint ellenőrzési jogát gyakorolva felvetett bizonyos problémákat és kifogásokat tett. Ezek a problémák és kifogások általában az eszköz Bizottság általi végrehajtásával, illetve egyes alapvető rendelkezések értelmezésével kapcsolatosak. Az Európai Parlament szakértői bizottságai ezen kifogások alapján javasolták a módosításokat, amelyeket az Európai Bizottság tudomásul vett. Az abból fakadó problémát, hogy a Bizottság javaslatában azonos módosítás bevezetését javasolja az 1905/2006/EK rendelet (DCI-rendelet) és az 1889/2006/EK rendelet (EIDHR-rendelet) esetében, amelyek az Európai Parlament két különböző bizottságának hatáskörébe tartoznak – a DCI a Fejlesztési Bizottság, az EIDHR a Külügyi Bizottság hatáskörébe tartozik –, megoldják azzal, hogy a javaslatot két különböző jogalkotási javaslatra bontják fel. Ezeket ma fogadjuk el.

 
  
MPphoto
 
 

  Vasilica Viorica Dăncilă (S&D) . írásban. – (RO) Egyetértek a javasolt intézkedésekkel, amelyek egy korábbi szakaszban beépíthetők a többéves pénzügyi keretbe, mivel a banánkereskedelemmel kapcsolatos problémák továbbra is fennállnak.

 
  
MPphoto
 
 

  Mário David (PPE) . írásban. – (PT) A jelentésben foglalt javaslatok mellett szavazok. Úgy vélem, hogy az Európai Parlament szerepe elsősorban politikai jellegű a Bizottság azon javaslata kapcsán, miszerint az afrikai, karibi és csendes-óceáni (AKCS) banántermelő országok esetében kísérő intézkedésekre vonatkozó programot kell bevezetni. Meggyőződésem továbbá, hogy ez a program csak abban az esetben lesz legitim, ha paradigmaváltás következik be, és a tisztán kereskedelmi szempontot felváltja egy szélesebb és integráltabb, a fejlesztéshez és a szegénység elleni küzdelemhez kapcsolódó nézet (első millenniumi fejlesztési cél). Mivel az EU–AKCS kedvezményes megállapodások összeegyeztethetetlenek az EU és a Kereskedelmi Világszervezet közötti megállapodásokkal, és mivel a banántermelő AKCS-országokban pozitív eredményeket értek el a korábbi kedvezményes megállapodásoknak köszönhetően, ezekben az országokban támogatnunk kell a banánexport-ágazat kiigazítását, szerkezetátalakítását és versenyképességét. Tágabb értelemben véve e banántermelő ágazatra vonatkozó kísérő intézkedéseknek pozitív hatással kell lenniük nem csupán a termelőkre (a termelési lánc első láncszemére) nézve, hanem a szegénység elleni küzdelem kritériumának szempontjából is. Ily módon az egész lánc javát szolgálhatják a megfelelő és elfogadható életkörülmények, valamint a piacokhoz való könnyebb hozzáférés.

 
  
MPphoto
 
 

  Diogo Feio (PPE), írásban. (PT) A gazdasági, pénzügyi és technikai együttműködés, valamint a kutatás és a tudományos eredmények cseréje az Unió és a harmadik országok közötti európai külpolitika egyik prioritása. Az ezeken a területeken tett erőfeszítéseket támogatni kell.

A rendelet Bizottság által javasolt módosítása bővíti a rendelet alkalmazási körét, és számos fejlődő országot von be. Ahogy az előadó az indokolásban igen egyértelműen megfogalmazza: ez a módosítás lehetőséget, de egyben nagyobb kihívást is jelent az eszköz megfelelő használata szempontjából – az eszköz a következetesség tekintetében annyit gyengülhet, amennyit erősödik a hatály tekintetében. Ehhez a bővítéshez további pénzeszközök szükségesek, és ugyanakkor a forrásokat még inkább megfontolt és szigorú módon kell hozzáférhetővé tenni, máskülönben elpazaroljuk azokat az összegeket, amelyeket hatékony és eredményes együttműködési projektekre is fordíthatnánk.

 
  
MPphoto
 
 

  João Ferreira (GUE/NGL), írásban. (PT) Ettől a szavazástól éppen azért tartózkodtunk, amiért a banánkereskedelem EU és 11 latin-amerikai ország között folyó liberalizációja által érintett afrikai, karibi és csendes-óceáni (AKCS) országoknak nyújtandó pénzügyi támogatás létrehozásának költségvetési felülvizsgálatáról szóló jelentésről való szavazás során is. Ez a liberalizáció jobbára csak azoknak az amerikai multinacionális cégeknek kedvez majd, amelyek az adott ágazatban uralják a világpiacot. Ami az AKCS-országokat illeti – ahogy azt képviselőik (köztük helyi termelők is) többször kijelentették –, semmi esélye sincs annak, hogy az EU által elkülönített 200 millió euró ellentételezze ezen intézkedések hatását.

Ezért fel kell tennünk a kérdést: mi volt az alapja a Bizottság által a genfi megállapodás aláírása után elvégzett hatásvizsgálatnak? Megint azt kell látnunk, hogy a fejlesztés és különösen a szegénység visszaszorítása terén kihirdetett uniós célok az EU gazdasági csoportjai kereskedelmi érdekeinek vannak alárendelve. Sajnálatos módon nem sokat jelent tehát, ha azt mondjuk, hogy a cél „a banántermelő övezetekben élő, magát a banán termelési láncából fenntartó lakosság, és különösen a kistermelők és kisméretű gazdaságokban dolgozók életszínvonalának és életkörülményeinek javítása”.

 
  
MPphoto
 
 

  Elie Hoarau (GUE/NGL) , írásban. – (FR) A banántermelő ágazat afrikai, karibi és csendes-óceáni (AKCS) államokban történő szerkezetátalakítását támogató finanszírozási eszköz létrehozásáról szóló jelentéssel kapcsolatos szavazás során tartózkodtam. Először is sajnálattal veszem tudomásul, hogy a finanszírozási eszköz költségvetése 190 millió euró, holott az AKCS-országok becslése szerint minimum 500 millió euróra van szükségük ahhoz, hogy az ágazatban szerkezetátalakítást hajtsanak végre és versenyképessé váljanak. Másodszor, sajnálom, hogy a jelentés kísérletet tesz arra, hogy a mezőgazdaság diverzifikációja ürügyén – amely célkitűzés egyébként nem sok támogatást kap az EU-tól az AKCS-országokkal kötendő, még tárgyalás alatt álló gazdasági partnerségi megállapodásokban – egy pénzügyi eszközt használ arra, hogy rövid időn belül (három év alatt) megszüntesse az AKCS-országok banántermelő ágazatát, mégpedig a latin-amerikai termelők javára, akik már jelenleg is vezetők a globális piacon: az exportpiacból való részesedésük 70% fölötti.

Azonban a jelentés ellen sem kívántam szavazni, mivel az AKCS-országoknak és az európai banántermelő régióknak azonnali segítségre van szükségük ahhoz, hogy kezeljék azokat a következményeket, amelyek már érzékelhetők a latin-amerikai banán tonnánkénti vámját 185 euróról 74 euróra csökkentő genfi megállapodások és egyéb kétoldali megállapodások nyomán.

 
  
MPphoto
 
 

  Nuno Melo (PPE), írásban. (PT) A fejlesztési együttműködés finanszírozási eszköze egy újabb elem, ami rendkívül fontos ahhoz, hogy az EU válsághelyzetekre és kialakuló válságokra való reagálási képessége megerősödjön. Mivel a világon az EU adja a legtöbb külföldre irányuló támogatást és az összes állami fejlesztési támogatás több mint felét, olyan eszközökre van szüksége, amelyek lehetővé teszik, hogy megküzdjön a válságokkal, figyelembe véve az EU horizontális és földrajzi céljait és prioritásait, ugyanakkor kiegészítve ezeket az intézkedéseket a közösségi földrajzi politikákkal és azok célkitűzéseivel, illetve eszközeivel. Amikor a fejlesztésről van szó, az EU célkitűzéseinek a szegénység és annak okai elleni küzdelemre kell irányulniuk.

 
  
MPphoto
 
 

  Franz Obermayr (NI), írásban. − (DE) Fontos és helyes, hogy a legszegényebb országokat célzott és fenntartható fejlesztési támogatással segítsük. Segítnünk kell a helyieket abban, hogy tudjanak magukon segíteni – ezzel csökkenteni tudjuk a fejlődő országokból az EU-ba érkező bevándorlók számát. Ezért szavaztam a jelentés mellett.

 
  
MPphoto
 
 

  Maria do Céu Patrão Neves (PPE), írásban. (PT) Az Európai Parlament állásfoglalása mellett szavaztam, annak ellenére, hogy az európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslat a 2007–2013-as többéves pénzügyi keret 4. fejezetének felső összeghatárán belül rendelkezésre álló források drasztikus csökkentése miatt nem hagy elegendő mozgásteret egy esetlegesen bekövetkező válsággal való szembenézésre és az arra való reagálásra.

 
  
MPphoto
 
 

  Raül Romeva i Rueda (Verts/ALE), írásban. Az Európai Bizottság javaslatának célja a fontosabb afrikai, karibi és csendes-óceáni (AKCS) banánexportáló országok támogatása négyéves időszakra (2010-2013) tervezett, banánágazatra vonatkozó kísérő intézkedések révén. Jóllehet a múltban meghozott, finanszírozással járó intézkedések azt a célt szolgálták, hogy segítsék az AKCS-országokat a nemzetközi piaci verseny alakulásához való alkalmazkodásban, még ma is a korábbiakhoz hasonló problémákkal szembesülünk, és „továbbra is kérdéses az AKCS-országok banánexportjának fenntarthatósága”.

Meg kell tehát vizsgálnunk a kérdést a fejlesztési támogatások és a szegénység elleni küzdelem szempontjából. Az Európai Parlamentben végzett munkánk célja annak ellenőrzése, hogy a javasolt intézkedések az Európai Unió fő fejlesztési céljára, vagyis a szegénység felszámolására irányulnak-e.

 
  
  

Jelentés: Cristiana Muscardini (A7-0273/2010)

 
  
MPphoto
 
 

  George Becali (NI) , írásban. – (RO) Megszavaztam ezt a jelentést, mert az európai fogyasztóknak joguk van tájékozódni a vásárolt termékek származási helyét illetően. Más szóval ugyanolyan jogok illetik meg őket, mint az egyéb nagy országok állampolgárait és fogyasztóit. Az európai uniós fogyasztók számára ez a rendelet biztosítja, hogy – még ha csak a termékek egy szűk csoportjára korlátozódva is – végre ugyanolyan jogokkal fognak rendelkezni, mint fogyasztók milliói világszerte. Az ellentétes érdekek esetén akár a nagy kereskedelmi hálózatok és az egyes lobbicsoportok érdekeinek ellenében is kötelességünk védeni fogyasztóink érdekeit.

 
  
MPphoto
 
 

  Malika Benarab-Attou (Verts/ALE) , írásban. – (FR) Az embereknek tájékozottabbnak kell lenniük a származási ország jelölése tekintetében, és biztosítani kell, hogy a tények teljes ismeretében vásárolhassanak. Az európaiak tulajdonképpen még mindig nem tudják, hogy olyan termékeket vásárolnak-e, amelyeket valóban Izraelben állítottak elő, vagy amelyek a palesztin területeken lévő izraeli telepekről származnak. Az Unión belüli eredetmegjelölési szokások egységesítése – különösen az Izraelből és a palesztin területekről származó mezőgazdasági termékek vonatkozásában – ezt a célt szolgálja.

 
  
MPphoto
 
 

  Lara Comi (PPE), írásban. (IT) Azért támogatom ezt a jelentést, mert szilárd meggyőződésem, hogy a világos és hatékony módszeren alapuló eredetmegjelölés nélkülözhetetlen információ az európai fogyasztók számára, akiknek képesnek kell lenniük a származási hely ismeretében döntést hozni egy bizonyos termék vásárlásáról. Az eredetmegjelölés valójában sok egyéb lényeges tényezőre enged következtetni, amelyek azzal az országgal vagy azokkal az országokkal kapcsolatosak, ahol a termelési szakaszok végbemennek. Úgy vélem, hogy az Európai Uniónak előrehaladást kell elérnie az európai fogyasztók nagyobb mértékű védelmének garantálása terén.

 
  
MPphoto
 
 

  Marielle De Sarnez (ALDE) , írásban. – (FR) Azáltal, hogy a harmadik országból behozott egyes termékek származási országának jelöléséről szóló jelentés mellett szavazott, a Parlament figyelembe veszi a fogyasztóknak a termékekkel kapcsolatos nagyobb átláthatóságra vonatkozó elvárásait. Ezentúl az európai fogyasztóknak – a kínai és amerikai fogyasztókhoz hasonlóan – jogukban áll majd tájékozódni a termékek származási helyét illetően. Ez a rendeletjavaslat lehetővé teszi az európai vállalkozások számára, hogy fejlesszék szakértelmüket és hagyományos termelési módszereiket, valamint ösztönözzék a kiváló minőségű munkát. Végül, tisztességes versenyfeltételeket biztosít az európai vállalkozások és az Európai Unió kereskedelmi partnerei között, amelyek maguk már rendelkeznek ilyen jogszabállyal. Ezenkívül a kiváló és minőségi termékeket gyártó európai vállalkozásoknak egy olyan eszközt kínál, amely a védelmükre és fejlesztésükre szolgál, támogatást nyújtva számukra az Európai Unión kívüli harmadik országok által bizonyos ágazatokban előidézett kemény versenyben.

 
  
MPphoto
 
 

  Edite Estrela (S&D), írásban. (PT) A harmadik országból behozott egyes termékek származási országának jelöléséről szóló jelentés mellett szavaztam, mert fontosnak tartom a fogyasztók helyes tájékoztatását ahhoz, hogy gyakorolhassák a választás szabadságát. Az európai fogyasztóknak joguk van tájékozódni a vásárolt termékek származási helyét illetően, hogy tudatosan választhassanak.

 
  
MPphoto
 
 

  Diogo Feio (PPE), írásban. (PT) Ha van egyetlen terület, akkor az a fogyasztói jogok védelme, ahol az EU hasznosan közreműködött azáltal, hogy olyan szabályokat írt elő, amelyek védik jogaikat és elegendő tájékoztatást biztosítanak ahhoz, hogy tudatosan éljenek a szabad választással. Ez azon normák közé tartozik, amelyeket az európai fogyasztók megszoktak, és amelyekhez az európai gyártók alkalmazkodtak.

Tehát az átláthatóság és a fogyasztók, valamint az európai gyártók védelme érdekében is elengedhetetlen, hogy a harmadik országból importált termékeken pontosan feltüntessék a származási helyet.

Még ennél is tovább megyek: ha Európa annyira korlátozó a gyártók számára előírt szabályok tekintetében, csak az ugyanezen szabályoknak megfelelő termékek behozatalát kellene engedélyeznie; ezt jól példázzák az állattenyésztésre vonatkozó szabályok. A másik megoldás az uniós jog figyelmen kívül hagyásával előállított olcsó termékek piacra jutásának, ennélfogva az európai termékekkel szembeni tisztességtelen verseny lehetővé tétele, amely termékek gyártása és/vagy előállítása sokkal költségesebb.

 
  
MPphoto
 
 

  João Ferreira (GUE/NGL), írásban. (PT) A harmadik országból behozott egyes termékek származási országának jelöléséről szóló jelentést támogató szavazatunk ahhoz kapcsolódik, hogy pontosabban meg kell adni az útvonalat, amelyen keresztül a termékek az uniós országokba jutnak. Ennél is tovább kell mennünk, mivel önmagában ez a jelölés egyéb kísérő intézkedések nélkül csekély hatást fog kiváltani. Sürgősen szakítani kell a Kereskedelmi Világszervezet jelenlegi iránymutatásaival, hogy az országok rangsort alakíthassanak ki saját termelésük és piacaik fejlesztése tekintetében az importált termékek ellenőrzése, az Unión belüli vállalkozásoktól megkövetelttel azonos minőségi és műszaki minimumkövetelmények előírása, a dömping elleni küzdelem, a tőkepiacok tényleges szabályozása, a vállalkozásáthelyezés szankcionálása, a pénzügyi tranzakciók megadóztatása, valamint az adóparadicsomok megszüntetése révén.

Igazságosabb és tisztességesebb gazdasági kapcsolatokat kell kialakítani, amelyek a népek és országok érdekeit szolgálnák; támogatnák a tagállamok közötti egyenlőségen alapuló fejlődést és együttműködést, valamint az összes kontinens országaival létrehozandó szövetségeket és megállapodásokat, továbbá leküzdenék a mélységes társadalmi igazságtalanságokat, valamint az éhezés, a betegségek és a szegénység miatti egyenlőtlenségeket.

 
  
MPphoto
 
 

  Sylvie Guillaume (S&D) , írásban. – (FR) Örvendetesnek tartom, hogy a Parlament túlnyomó többséggel jóváhagyta a harmadik országból behozott termékekre vonatkozó európai jelölési rendszer bevezetését. Eddig ez önkéntes volt, de mostantól kötelező lesz az alkalmazása az Unióban. Ezzel kapcsolatban ne feledjük, hogy az Unió tulajdonképpen semmi újat nem tesz e területen. Az Egyesült Államok például 1930-ban vezetett be egy ilyen jellegű követelményt. Napjainkban valóban elengedhetetlen, hogy a fogyasztók Európa-szerte tájékozottabbak legyenek a vásárolni kívánt termékek származását illetően. Csak egy világos szabályokkal rendelkező rendszer képes tájékoztatást nyújtani az előállítás társadalmi és környezeti körülményeiről, védelmet nyújtani az egészségügyi kockázatokkal szemben, végül pedig elősegíteni a tudatos döntések meghozatalát. Ez nem csupán a fogyasztók, hanem az európai exportáló vállalkozások számára is győzelmet jelent, amelyekre már most is szigorú követelmények vonatkoznak. Ezzel a szavazással az Európai Parlament vereséget mért a tisztességtelen versenyrendszerre, és ezáltal biztosította, hogy azon európai vállalkozásokat, amelyek a kiváló minőség és a foglalkoztatás mellett döntöttek, ne büntessék igazságtalanul azzal, hogy versenytársaikra világszerte lazább szabályozás vonatkozik.

 
  
MPphoto
 
 

  Elisabeth Köstinger (PPE), írásban. − (DE) Kétségtelen, hogy az európai fogyasztóknak joguk van tájékozódni a harmadik országból az EU-ba importált termékekről. A lehető legmagasabb szintű átláthatóságra és lehető legtöbb jogra van szükség ahhoz, hogy tárgyilagos döntést lehessen hozni vásárláskor. Általánosságban támogatok egy olyan projektet, amely az uniós polgároknak a felhasznált nyersanyagok származási helyéről, a gyártási szakaszokról, továbbá az adott országban jellemző gyártási, társadalmi és munkakörülményekről való tájékoztatására irányul. Sajnos a Bizottság javaslata egyáltalán nem törekszik semmi ilyesmire. A jelenlegi változatban szereplő kötelező „made-in” előírás semmit nem árul el az adott termék tényleges származási helyéről vagy a gyártási és feldolgozási körülményekről. Az önkéntes önszabályozás ellenére még a jelentős európai textilcégek sem tudják garantálni, hogy a harmadik országokban működő vállalkozásoktól beszerzett és a gyártás során felhasznált nyersanyagokat nem gyermekmunka segítségével nyerték ki. Nézetem szerint a fogyasztók számára a termékekkel kapcsolatban biztosított átláthatóság valami mást jelent. E javaslat nem megy elég messzire és nem felel meg az érdekelt végfelhasználók tájékoztatási követelményeinek. Ezen okok miatt nem tudtam támogatni a Bizottság javaslatát.

 
  
MPphoto
 
 

  Toine Manders and Jan Mulder (ALDE), írásban. (NL) Az Európai Parlamentben a Holland Néppárt a Szabadságért és a Demokráciáért (VVD) a mai napon a gyógyszerkészítményekről szóló 37. módosítás kivételével a Liberálisok és Demokraták Szövetsége Európáért Képviselőcsoport álláspontját támogatta az eredetmegjelöléssel kapcsolatban. Megszavaztuk a gyógyszerkészítmények kötelező címkézését, mivel úgy gondoljuk, hogy a fogyasztóknak joguk van tájékozódni a gyógyszereik és más termékek származási helyéről. Ezenkívül a címkézés azért is fontos, mert lehetővé teszi a hamisított gyógyszerek hatékonyabb nyomon követését. Az EU-ban az összes hamisított termék közül a hamisított gyógyszerek fordulnak elő a leggyakrabban.

 
  
MPphoto
 
 

  Clemente Mastella (PPE), írásban. (IT) Az egyes országok kultúrájának és hagyományainak megőrzése mellett mindig is kiálló Európai Parlament úgy véli, hogy az eredetmegjelölést kötelezővé tevő rendelet olyan, szabályokat egyértelműsítő eszköz, amelynek révén az európai fogyasztók a kereskedelmi partnereink fogyasztóival azonos helyzetbe kerülnek, és amelynek hatására a kereskedelmi kapcsolatok javulni, a hagyományos gazdaságok pedig fejlődni fognak.

Meggyőződésem, hogy ez a javaslat megfelel azon célnak, hogy a helyes tájékoztatáson keresztül lehetővé tegye a fogyasztók részére választási szabadságuk gyakorlását vásárlásaik során. Már évek óta egyértelműen hangoztatjuk azon óhajunkat, hogy a fogyasztók és a fogyasztói jogok kerüljenek a politikai és kereskedelmi döntéshozatal középpontjába, mégpedig abban a meggyőződésben, hogy szabályokra van szükség ahhoz, hogy a világpiac hatékonyabban működjön, azaz világszerte ösztönözze a fejlődést és elősegítse a világ egységesebbé válását.

Sajnálatosnak tartjuk, hogy a Tanács még nem jutott közös álláspontra. Másrészt megemlítettük azt, hogy egyértelmű jogszabályra, valamint pontosan meghatározott szabályokra van szükség, amelyek legalább a gyártóinknak és a fogyasztóinknak védelmet biztosítanak, ahogy az a világ többi részén is szokás.

 
  
MPphoto
 
 

  Mario Mauro (PPE), írásban. (IT) Az olasz kormány által – nagyon helyesen – évek óta kifejtett nyomásgyakorlásnak köszönhetően végre egy rendkívül fontos javaslat került a Parlamentbe, amely különösen a fogyasztóknak válik majd nagy hasznára: tájékozottabbak lesznek bizonyos termékkategóriák földrajzi eredetét illetően. Ugyanakkor Európa összehangolja jogalkotását a legtekintélyesebb kereskedelmi partnerekével. Az a cél, hogy egyenlő feltételek jöjjenek létre az európai gyártók és a harmadik országok (az Egyesült Államok, Japán és Kanada) gyártói között, amelyek egyébként – miként az az előbb elhangzott – élen járnak ezen intézkedések terén. Most már sokkal nehezebb lesz az importált termékeket megtévesztő vagy teljesen hamis eredetmegjelöléssel ellátni. A jelentés mellett szavaztam.

 
  
MPphoto
 
 

  Nuno Melo (PPE), írásban. (PT) A szavazás rámutat arra, hogy a „made-in” megjelölés elengedhetetlen a piac átláthatósága és a fogyasztóknak a vásárolt termékek származási helyéről való pontos tájékoztatása szempontjából. Az uniós ipar világgazdasági versenyképességének javításával meg kell szilárdítani az Unió gazdaságát. Csak akkor valósíthatjuk meg a tisztességes versenyt, ha a szabályok egyértelműek a gyártók, az exportőrök és az importőrök számára, ugyanakkor figyelembe veszik a közös társadalmi és környezeti paramétereket is. E rendelet ezért fontos lépésnek számít abban a tekintetben, hogy az uniós fogyasztók végre ugyanolyan jogokkal rendelkezzenek, mint fogyasztók milliói világszerte. Bár ez a jogszabály még mindig nem alkalmazandó az EU által behozott összes termékre, tovább kell haladnunk ezen az úton, hogy minden importált terméken szerepeljen az eredetmegjelölés.

 
  
MPphoto
 
 

  Louis Michel (ALDE) , írásban. – (FR) A harmadik országból behozott késztermékekre vonatkozó európai jelölési rendszernek lehetővé kell tennie a fogyasztók számára, hogy pontos tájékoztatást kapjanak a vásárolt termékek származási országáról. Így lehetővé válna a fogyasztók számára, hogy a termékeket a származási országgal általában összekapcsolt társadalmi, környezetvédelmi és biztonsági szabványokkal azonosíthassák. Az európai fogyasztóknak valóban joguk van ahhoz, hogy tájékozódjanak a vásárolt termékek származási helyéről, és hogy ezentúl ugyanolyan jogokkal rendelkezzenek, mint más országok állampolgárai. E rendelet továbbá egyenlő feltételeket teremt köztünk és több kereskedelmi partnerünk között, amelyek már kötelező eredetmegjelölést írnak elő a behozott termékek vonatkozásában. Alapjában véve elengedhetetlen, hogy tisztességes versenyfeltételeket garantáljunk az EU legfontosabb partnereinek gyártóival kapcsolatban. Úgy gondolom, hogy e szabályok a fejlődő országokból származó export volumenének növekedését is elősegítheti, mivel sok európai fogyasztó nagyon szeretné támogatni ezen országok kisipari vállalkozásait és kisvállalkozásait a multinacionális vállalatokkal szemben. Végül a gyógyszerkészítmények egyedi jellege miatt osztom azt a nézetet, miszerint ezeket nem lehet felvenni a listára.

 
  
MPphoto
 
 

  Andreas Mölzer (NI), írásban. − (DE) Az eredetmegjelölés arra szolgál, hogy tájékoztatást nyújtson a fogyasztók számára, amely lehetővé teszi majd számukra, hogy vásárláskor tudatos döntéseket hozzanak. Sok ország gondosan címkézi termékeit. Korábban azonban azok az árucikkek, amelyeket egy bizonyos országból származóként reklámoztak, gyakran teljesen máshonnan származtak. A címkézés olyan terület, ahol könnyű megtéveszteni a fogyasztókat. A pontosabb címkézés elvileg jó dolog, de ez a jelentés nyilvánvalóan nem tudja garantálni, hogy a címkézéssel való visszaélést teljes mértékben meg lehessen akadályozni. Az eljárások nem elég precízek és különböző értelmezésekre adnak alkalmat. Ezért nem szavazhatok a jelentés mellett.

 
  
MPphoto
 
 

  Radvilė Morkūnaitė-Mikulėnienė (PPE), írásban. − (LT) Egyetértek ezzel a dokumentummal, mert úgy gondolom, hogy a fogyasztóknak ismerniük kell az általuk választott termékek gyártóját. Amint azt az elfogadott dokumentum megállapítja, az információ szavatolja a biztonságot, és a fogyasztók biztonságát és tájékoztatását alapelvnek kell tekinteni. Igen gyakori, hogy az Európai Unió tagállamai csak egyetlen láncszemet alkotnak – az Unióban harmadik országból beszerzett nyersanyagokból is elő lehet állítani termékeket, így aztán nehéz megmondani, valójában kis is a termék gyártója. A származási ország feltüntetésére azért is szükség van, hogy biztosítani lehessen a kisebb gyártók védelmét, akiket gyakran elnyomnak az eredeti árucikkeket hamisító nagyvállalkozások. Ezenkívül biztosítani kell az azon környezetvédelmi szabványokra vonatkozó közös jelölési szabályok hatálybalépését, amelyeknek megfelelően előállítják a termékeket.

 
  
MPphoto
 
 

  Alfredo Pallone (PPE), írásban. (IT) Meggyőződéssel és lelkesen szavaztam a jelentés mellett. Muscardini asszony jelentése alapvető fontosságú az európai gazdaság és az európai fogyasztók szempontjából, továbbá olyan intézkedésnek tekinthető, amelyre már régóta – valójában túl hosszú ideje – vár a teljes termelési és feldolgozóipari ágazat. Nem protekcionista intézkedésekről van szó, hanem a fogyasztóink egészségének és szabadságának, valamint az EU stratégiai termelési ágazatainak védelmére szolgáló rendelkezésekről. A rendelet összhangot teremt jogalkotásunk és a fontos kereskedelmi partnereink – például az Egyesült Államok, Kanada, Kína és Ausztrália – jogalkotása között. Az európai polgároknak ugyanolyan joguk van tájékozódni a vásárolt termékek származási helyét illetően, mint más fogyasztóknak világszerte. Ezzel a rendelettel lehetőségünk adódik arra, hogy biztosítsuk ezt a jogot a fogyasztóknak, jóllehet a rendelet hatálya csak bizonyos termékkategóriákra korlátozódik.

 
  
MPphoto
 
 

  Maria do Céu Patrão Neves (PPE), írásban. (PT) A harmadik országból behozott egyes termékek származási országának jelöléséről szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról szóló európai parlamenti jogalkotási állásfoglalás-tervezet mellett szavaztam, mivel úgy gondolom, hogy a fogyasztóknak joguk van tájékozódni a vásárolt termékek származási helyét illetően, hogy tájékozottan hozhassanak döntést. Napjaink globalizált világában még inkább szükség van erre az intézkedésre, mivel a külkereskedelem terén egyre inkább lebomlanak a határok. Ezért fontos biztosítani, hogy a termékek származási helyét világosan meghatározzák, és nem csupán az EU-ban forgalomba hozott termékek esetében. Ez abból a szempontból is fontos lépés lehet, hogy előrehaladást érjünk el a különböző termékek részletesebb címkézésével egyrészt annak érdekében, hogy a fogyasztói jogok nagyobb mértékben érvényesüljenek, másrészt hogy biztosított legyen a viszonosság az uniós és nem uniós termékek vonatkozásában előírt termelési követelmények tekintetében.

 
  
MPphoto
 
 

  Raül Romeva i Rueda (Verts/ALE), írásban. − A jogalkotási állásfoglalást meglepően nagy többséggel, 525 igen szavazattal, 49 szavazat ellenében és 44 tartózkodás mellett fogadtuk el. Ez főleg annak köszönhető, hogy az előadó az utolsó pillanatban bevezetett egy módosítást, amely a rendelet alkalmazását – további jóváhagyástól függően – 5 évre korlátozza. Ez elsősorban a Tanácson belüli, az egész gyakorlat elleni nyomás figyelembevétele miatt történt így. Tekintettel arra, hogy a módosítás elfogadására 393 igen szavazattal, 216 szavazat ellenében került sor, a Zöldek/ az Európai Szabad Szövetség Képviselőcsoportja tartózkodott a módosított, végleges állásfoglalással kapcsolatos szavazás során.

Ugyanakkor a Zöldek/ az Európai Szabad Szövetség Képviselőcsoportja megszavazta a jogalkotási állásfoglalást. Óriási meglepetésre az eredetmegjelölésre vonatkozó követelménynek a félkész termékekre való kiterjesztésével kapcsolatos EDF-módosítást 328–219 arányban elfogadták. Az viszont negatívum, hogy egyes termékcsoportokat, különösen a gyógyszereket, valamint az üvegárukat és a lencséket kizárták a jelölési követelmény alól.

 
  
MPphoto
 
 

  Oreste Rossi (EFD), írásban. (IT) Támogatjuk ezt a jelentést, mert el sem tudjuk képzelni, hogy ne védenénk meg az európai vállalkozókat, akik úgy döntenek, hogy továbbra is az EU-ban folytatják a termelést, ezáltal munkahelyeket és jólétet teremtenek. Azon szabályok, amelyek előírják, hogy fel kell tüntetni a termékek származási helyét, teljes mértékben összhangban vannak azzal, amit az Egyesült Államok, Kanada, Japán és India már most is tesznek, továbbá az átláthatóságra és a fogyasztóvédelemre vonatkozó szabályok teljes körű végrehajtásával, amelyeket több, már jóváhagyott irányelv megemlít.

Azon döntés céljából például, amelyet meghozni készülünk, szeretnék említést tenni egy eltérő, de érdekes esetről, a Japánból származó aranyárukkal kapcsolatos tisztességtelen versenyről: 3,5%-os vám vonatkozik rájuk, és amint Európába érkeznek és késztermék válik belőlük, európai védjeggyel árusítják őket.

Ugyanakkor az EU-ból Kínába exportált aranyárukra 30%-os adót vetnek ki. Ezzel a szöveggel az a probléma, hogy a rendeletre irányuló jelenlegi javaslat csupán néhány termékkategóriáról rendelkezik. Képviselőcsoportunk egy sor módosítást terjesztett elő egyéb termékkategóriák haladéktalan felvétele céljából. Mi, olasz képviselők egy olyan szövegen dolgozunk, amely sokkal messzebb menne az eredetmegjelölés kötelezővé tétele vonatkozásában.

 
  
MPphoto
 
 

  Debora Serracchiani (S&D), írásban. (IT) A harmadik országból behozott egyes termékek származási országának jelölése mellett szavaztam. Szavazatommal azt szerettem volna hangsúlyozni, hogy az Európai Parlament elkötelezett az európai ipar fejlesztése iránt, amelynek versenyképességét napjainkban védelmezni és támogatni kell.

Ezenkívül biztosított lesz az európai polgároknak a vásárolt termékek származási helyével kapcsolatos tájékoztatáshoz való joga. Úgy gondolom azonban, hogy a hosszú múltra visszatekintő és hagyományokkal rendelkező, speciális és elismert termelő ágazatok – például az optikai iparág – kizárása nincs összhangban az uniós politikával.

 
  
MPphoto
 
 

  Czesław Adam Siekierski (PPE) , írásban. – (PL) Részletes jogszabályokkal rendelkezünk az Európai Unióban előállított termékek jelölésével kapcsolatban. Az EU-n belül és kívül is tájékoztatjuk vásárlóinkat e termékek származási helyéről. Úgy gondolom, hogy minél hamarabb jogszabályt kell bevezetnünk, amely abszolút követelményt tartalmaz arra vonatkozóan, hogy azon harmadik országok is nyújtsanak ugyanilyen tájékoztatást, amelyek az EU-ban forgalmazzák termékeiket. Ezt a gyakorlatot már alkalmazzák több, nagyobb harmadik országban, amelyek legjelentősebb kereskedelmi partnereink közé tartoznak. Számos nagy országban, például az Egyesült Államokban, Kanadában, Japánban és Szaúd-Arábiában, a területükre behozott termékek jelölésére vonatkozó jogi követelmény révén szavatolják a fogyasztók védelmét. Fontos, hogy a legfontosabb kereskedelmi partnereink fogyasztóira és gyártóira ugyanazon jogszabályok vonatkozzanak, mint a mi fogyasztóinkra és gyártóinkra. Ekkor beszélhetünk tisztességes játékszabályokról.

A kereskedelempolitika szoros összhangba kerülhet a fejlesztési politikával. A termékjelölés hozzájárulhat a fejlődő országokból származó export növekedéséhez. Az európai fogyasztók fogékonyak aziránt, hogy segíteni kell a kevésbé iparosodott országokat, és egy adott termék származási helyének ismeretében hozzájárulhatnak a szegényebb országok fejlődéséhez. A jelölés megkönnyíti a választást a fogyasztók számára, akik egy adott termék földrajzi eredetét gyakran összekapcsolják annak piaci értékével. Az európai szabványok garantálják a környezet, valamint a fogyasztók egészségének és biztonságának figyelembevételét, ez pedig kihat termékeink versenyképességére.

 
  
  

Jelentés: Edvard Kožušník (A7-0276/2010)

 
  
MPphoto
 
 

  George Becali (NI) , írásban. – (RO) Megszavaztam ezt a jelentést, mert jóllehet a nemzeti szabványügyi testületek alkotják az európai szabványosítási rendszer gerincét, közöttük jelentős különbségek vannak az erőforrások, a technikai szakértelem és az érdekelt felek bevonása tekintetében. Ezek az egyenlőtlenségek jelentős egyensúlytalanságot okoznak az európai szabványosítási rendszerben való részvételük terén. E jelentés számos javaslatot terjeszt elő a rendszer jelenlegi korlátain belüli, szilárd alapokon nyugvó fejlesztésére vonatkozóan.

 
  
MPphoto
 
 

  Lara Comi (PPE), írásban. (IT) A mai szavazás tárgyát képező saját kezdeményezésű jelentés nagyszerűen összefoglalja a különféle politikai nézeteket és számos javaslatot tartalmaz a szabványosítási rendszer fejlesztése tekintetében. Rendkívül szakmai és összetett témáról van szó, ugyanakkor a szabványok mindennapi életünk részét képezik. A nap mint nap használt tárgyaink többsége nagyon pontos szabványoknak felel meg. Gazdasági és politikai szempontból az európai jogalkotás és szabványosítás összekapcsolása döntőnek bizonyult az áruk szabad mozgása tekintetében, valamint a műszaki szabványok harmonizációja révén elősegítette az egységes európai piacon belüli szabadkereskedelem akadályainak elhárítását. A jelenlegi rendszer elég jól működik, de bizonyos hasznos változtatásokra szorul, különösen, ami az irányítást illeti. Főleg a kkv-kra utalok, amelyeknek tevékeny részt kell vállalniuk a szabványok kialakításában anélkül, hogy túlzott költségek hárulnának rájuk, vagy nem rendelkeznének megfelelő képviselettel. A jövő év első felében az Európai Bizottság javaslatot nyújt be a rendszer felülvizsgálata céljából. Piacaink, vállalkozásaink és az európai fogyasztók érdekében folytatni fogjuk az európai műszaki szabványosítási folyamat fejlesztésére irányuló munkát.

 
  
MPphoto
 
 

  Vasilica Viorica Dăncilă (S&D) , írásban. – (RO) Úgy gondolom, hogy az európai szabványosítás tekintetében stratégiai megközelítést kell kidolgozni és végre kell hajtani a jelenlegi rendszer felülvizsgálatát, hogy továbbra is eredményes legyen és megfeleljen a következő évtized igényeinek, aminek révén Európa képes lesz megőrizni vezető szerepét a globális szabványosítási rendszeren belül.

 
  
MPphoto
 
 

  Mário David (PPE), írásban. (PT) Az egységes piacban rejlő lehetőségeket nem lehet teljes mértékben kiaknázni egy korszerű szabványosítási rendszer fenntartása nélkül. Ennélfogva az európai szabványosítási rendszer kialakítása, amelyet működőképessé kell tenni, alapvető fontosságú volt az egységes piac létrehozása szempontjából konkrétan amiatt, mert képes kielégíteni az olyan szabványok iránti egyre növekvő igényt, amelyek biztosítani tudják a termékbiztonságot a fogyasztók számára, a könnyű hozzáférést, a környezetvédelmet, illetve az innovációt. Meggyőződésem, hogy az európai szabványosítás az innováció, a kutatás és a fejlesztés fontos eszköze, ezáltal hozzájárul az Unió versenyképességéhez. Az innovációt, a kutatást és a fejlesztést támogató európai keretprogramok eredményes ráfordítást jelenthetnek a szabványosítási folyamat során. Ezenkívül úgy gondolom, hogy az európai szabványosítás hozzájárul ahhoz, hogy valamennyi piaci szereplő számára egyenlő feltételek jöjjenek létre, különösen a kis- és középvállalkozások, valamint a mikrovállalkozások tekintetében, amelyek igen fontosak az európai gazdaság dinamikája szempontjából. Továbbá úgy gondolom, hogy a szabványok kialakítása során az Uniónak és a tagállamoknak jobban figyelembe kell venniük a kis- és középvállalkozások érdekeit, mivel gyakran előfordul, hogy nem az európai gazdaságon belüli súlyuknak és jelentőségüknek megfelelően vesznek részt a szabványosítási folyamatban. Tehát szavazatommal összességében támogatom a jelentésben foglalt javaslatokat.

 
  
MPphoto
 
 

  Diogo Feio (PPE), írásban. (PT) Amikor a Bizottság az európai szabványosítási rendszer felülvizsgálatára vonatkozó szándékát fejezi ki, elengedhetetlen, hogy elismerjük az európai fogyasztók és a belső piac védelméhez való hozzájárulását.

Az előadóhoz hasonlóan én is úgy gondolom, hogy „az európai szabványosítási rendszer [felülvizsgálatának] … a meglévő rendszer erősségeit kell alapul vennie, amelyek szilárd bázist jelentenek a fejlesztéshez, és tartózkodnia kell az olyan radikális változtatásoktól, amelyek aláásnák a rendszer alapvető értékeit. Ennek szellemében számos olyan javaslatot terjeszt elő, amelyek célja a rendszer jelenlegi határok közötti javítása, és kíváncsian várja a további javaslatokat”.

Ezt a vitát érdeklődés fogja övezni.

 
  
MPphoto
 
 

  Giovanni La Via (PPE), írásban. (IT) Teljes mértékben támogattam az európai szabványosítás jövőjéről szóló jelentést, mivel tisztában vagyok jelentőségével annak elősegítésében, hogy az összes piaci szereplő szempontjából egyenlő feltételek jöjjenek létre. Kožušník úr jelentése valóban az európai szabványosítási rendszer közelgő felülvizsgálatáról szóló, folyamatban lévő vitához szándékozik döntően hozzájárulni. Tisztában vagyunk azzal, hogy napjainkban nem lehet teljes mértékben kiaknázni az egységes piac lehetőségeit egy modern szabványosítási folyamat támogatása nélkül. Pontosan ez az oka annak, hogy a Bizottságnak szóló mai üzenetünk nem a rendszer teljes átalakítására irányul – nem követel radikális változtatásokat –, hanem azon szándékunkat bizonyítja, hogy számos sikeres elemét szeretnénk megőrizni és újakat kialakítani annak érdekében, hogy megfelelő egyensúly jöjjön létre az európai és nemzeti dimenzió között. Ezenkívül a jelentés helyesli azt, hogy valamennyi érdekelt felet, és különösen a kkv-k képviselőit, valamint mindenkit, aki a közérdeket képviseli, többek között a fogyasztókat, arra ösztönözzék, hogy aktívan részt vegyen a szabványosítási folyamatban. Végezetül úgy gondolom, hogy ma megtettük az első fontos lépést annak hangsúlyozása terén, hogy konkrét intézkedésre van szükség ahhoz, hogy az európai szabványosítás megfeleljen az uniós polgárok gazdasági igényeinek.

 
  
MPphoto
 
 

  Mairead McGuinness (PPE), írásban. − Örülök e jelentésnek és annak, hogy a Bizottságnak szándékában áll az európai szabványosítási rendszer felülvizsgálata; remélem, hogy mindezek egy modern, integrált szabványosítási politikát készítenek elő. A jelenlegi rendszernek vannak sikeres elemei, de hibái is: kétségtelenül elfogadhatatlan, hogy az 1384-es számú, elavult, 13 éves európai szabvány (Fejvédők lovas sportolók részére) még mindig használatban van a közzétételt megelőző aggályok, valamint annak ellenére, hogy később a Bizottság 2 megbízást is adott az aktualizálásra. E jelentés elfogadásával talán végre eredményt érhetünk el választópolgárom, Peter Downes számára – aki már két petíciót nyújtott be –, akinek a fia halálos kimenetelű fejsérüléseket szenvedett egy lovasbalesetben, és aki azóta fáradhatatlanul kampányolt a biztonsági szabványok fejlesztéséért.

 
  
MPphoto
 
 

  Nuno Melo (PPE), írásban. (PT) Az európai szabványosítási rendszer alapvető fontosságú volt az egységes piac megteremtésében. Központi szerepet játszott az európai politika és jogalkotás olyan szabványok iránti megnövekedett igényének kielégítésében, amelyek képesek biztosítani a termékbiztonságot, a hozzáférhetőséget, az innovációt, az interoperabilitást és a környezetvédelmet. Az európai szabványosítást – az üzleti világ és a fogyasztók jövőbeli igényeinek kezelése és az állami és vállalati célkitűzések támogatása terén elérhető valamennyi lehetséges előny kiaknázása érdekében – hozzá kell igazítani a globalizáció, az éghajlatváltozás, az új gazdasági hatalmak felemelkedése és a műszaki fejlődés jelentette kihívásokhoz. Ezért szükség van az európai szabványosítás stratégiai megközelítésének kialakítására és a jelenlegi rendszer felülvizsgálatára annak érdekében, hogy sikeres tudjon maradni és kielégítse az elkövetkező évtized szükségleteit, ezáltal lehetővé téve Európa számára, hogy fenntartsa vezető szerepét a globális szabványosítási rendszerben.

 
  
MPphoto
 
 

  Andreas Mölzer (NI), írásban. − (DE) Bár a nemzeti szabványügyi testületek az európai szabványosítási rendszer központi elemét képezik, jelentős különbségek vannak közöttük az erőforrások, a technikai szakértelem és az érdekelt felek elkötelezettsége tekintetében, amelyek a tagállamok közötti eltéréseket tükrözik. Ennélfogva a rendszer harmonizációja és egyszerűsítése volt a cél. Jóllehet a kis- és középvállalkozásokat papíron gyakran említik úgy, mint amelyek az EU gerincét alkotják, a bürokrácia túlságosan leterheli őket. Az itt ismertetett eljárások nem veszik figyelembe az egyenlőtlenségeket. Ismét a nagyvállalatoknak és a multinacionális vállalatoknak kedveznek, amelyek meg tudják fizetni a költséges és időigényes, bürokratikus jóváhagyási eljárásokat. Ezért a jelentés ellen szavaztam.

 
  
MPphoto
 
 

  Franz Obermayr (NI), írásban. − (DE) A jelentés célja a belső piac teljes harmonizációjának megteremtése. Jóllehet köztudott, hogy a kis- és középvállalkozások alkotják az európai gazdaság gerincét, a jelentésben előírt intézkedések azonban éppen számukra teremtenek nehéz körülményeket. Ezért a jelentés ellen szavaztam.

 
  
MPphoto
 
 

  Alfredo Pallone (PPE), írásban. (IT) A Kožušník-jelentés mellett szavaztam. A jelentés számos hatékony javaslatot és iránymutatás tartalmaz az Európai Bizottság számára, valamint kiválóan összefoglalja a különböző álláspontokat. Nincs szükség a jelenlegi rendszer radikális megváltoztatására, mert jól működik, de bizonyos hasznos változtatásokat végre lehet hajtani, különösen, ami az „irányítást” illeti. Úgy gondolom, hogy a szabványosítási rendszernek továbbra is bizalmasnak és önkéntesnek kell lennie, valamint a nemzeti szintű irányítás elvén kell alapulnia, ugyanakkor úgy vélem, hogy a közérdeknek a tényleges, eredményes részvétel révén aktívabb szerepet kell betöltenie a folyamatban. Továbbá elengedhetetlen biztosítani a kkv-k megfelelő képviseletét, főleg a nemzeti technikai bizottságokban, ahol nem ütköznek nyelvi vagy költségvonzatú akadályokba.

 
  
MPphoto
 
 

  Georgios Papanikolaou (PPE) , írásban. – (EL) Az európai szabványosításról szóló jelentés mellett szavaztam, mert gyarapítja a jelenlegi rendszer környezetbiztonsági szabályozó elemeit. Ugyanakkor osztom az arra vonatkozó aggályokat, hogy ebben a szövegben a Bizottság csekély jelentőséget tulajdonított az innovációnak, amely az európai szabványosítás terén az előírások fejlesztését előidéző katalizátorként működik. Paradox helyzet, hogy a kutatás és az innováció, amelyre oly gyakran mint a gazdasági növekedés és versenyképesség hajtóerejére hivatkozunk, csak jelentéktelen szerepet kap az európai kereskedelem előmozdítása szempontjából létfontosságú ágazatban.

 
  
MPphoto
 
 

  Miguel Portas (GUE/NGL), írásban. (PT) A szabványosítási folyamat fontos szerepet játszik a köz- és magántermékek és -szolgáltatások minőségének biztosításában, valamint a biztonsági, környezeti és társadalmi felelőséggel kapcsolatos előírások tiszteletben tartásában. E jelentés arra törekszik, hogy a kis- és középvállalkozások és a különböző társadalmi szereplők részt vegyenek a szabványosítási folyamatban.

A jelentés előmozdítja az új szabályokkal kapcsolatos információk megosztását, valamint ösztönzi ezen eljárásoknak áttekinthető, egyszerű, könnyen használható honlapokon és az Európai Unió valamennyi hivatalos nyelvén történő terjesztését. Mindazonáltal továbbra is vannak fenntartásaim azzal kapcsolatban, hogy a különböző társadalmi szereplők képviselete mennyire lesz megfelelő a szabványosítási folyamatban, továbbá az európai szabványosítási rendszer finanszírozási folyamatát illetően.

Igennel szavazok.

 
  
MPphoto
 
 

  Raül Romeva i Rueda (Verts/ALE), írásban. − E jelentés célja, hogy hozzájáruljon az európai szabványosítási rendszer felülvizsgálatáról szóló, folyamatban lévő vitához. Az Európai Bizottság jelenleg is dolgozik egy „szabványosítási csomagon”, amely tartalmazni fog egy jogalkotási javaslatot, amelynek célja az európai szabványosításról szóló meglévő jogi keret felülvizsgálata, valamint egy olyan átfogó közleményt, amely meghatározza a következő évtized szabványosítási politikáját. „Szabványosítási csomagjának” előkészületeként a Bizottság felkérte a legfontosabb szakértőket, hogy tegyenek stratégiai ajánlásokat.

E szakértők alkotják az európai szabványosítási rendszer felülvizsgálatával foglalkozó szakértői bizottságot (EXPRESS), amely 2010 februárjában benyújtotta ajánlásait „Szabványosítás a versenyképes és innovatív Európáért: tervek 2020-ig” című jelentésében. A Bizottság nyilvános meghallgatást is tartott az európai szabványosítási rendszer felülvizsgálatáról (2010. március 23-tól május 21-ig), és hatástanulmány elkészítését is kezdeményezte (2010. március 9-én). A küszöbönálló „szabványosítási csomag” a 2009. július 3-i fehér könyvre is alapoz, amelynek címe „Az IKT-szabványosítás modernizálása az Európai Unióban – Az előttünk álló út”.

 
  
MPphoto
 
 

  Oreste Rossi (EFD), írásban. (IT) Támogatom a jelentést, mert az európai szabványosítási rendszer felülvizsgálatára törekszik annak érdekében, hogy megfelelő egyensúlyt alakítson ki az európai és nemzeti dimenzió között. A jelentés fontos iránymutatásokat tartalmaz egy olyan szabványosítási rendszer megfelelőségére vonatkozóan, amely támogatja az innovációt, ösztönzi a vállalkozások versenyképességét és az interoperabilitást, szavatolja a termékbiztonságot és a környezetvédelmet, valamint megszünteti a kereskedelmi akadályokat.

Továbbá fontos elismerni a nemzeti szabványosítási testületeknek a szabványosítási rendszer egészében betöltött szerepét annak érdekében, hogy garantálni lehessen a szabályozási kérdések nagyobb mértékű harmonizációját az EU kereskedelmi partnereivel.

 
  
  

Állásfoglalásra irányuló indítvány B7-0571/2010

 
  
MPphoto
 
 

  Sandra Kalniete (PPE) , írásban. – (LV) Az Európai Uniónak aktív párbeszédet kell folytatnia Ukrajnával az uniós csatlakozásról, jóllehet pontosan tudjuk, hogy a következő néhány évben nem válik tagállammá. Mindnyájunknak érdekében áll, hogy Ukrajna gazdaságilag fejlett és politikailag stabil állam legyen, amely legközelebbi partnereit Nyugaton találja meg. Tisztában vagyunk azzal, hogy ezt nem lesz könnyű megvalósítani, mert az országnak stabilizálnia kell pénzügyi helyzetét és számos reformot kell végrehajtania. Ezt azonban meg kell tenni, és ehhez az EU-nak fel kell ajánlania támogatását. Az EU és Ukrajna közötti társulási megállapodással kapcsolatos tevékenységet tovább kell folytatni, valamint el kell kezdeni az átfogó szabadkereskedelmi megállapodásra vonatkozó munkát. Földrajzi szempontból Ukrajna rendkívül fontos helyszín, amely az EU-ba irányuló gázellátás szempontjából is jelentős. Ezért támogatni kell Ukrajna gázátviteli rendszerének modernizációját annak érdekében, hogy csökkenjen az uniós országokba irányuló gázellátás megszakadásának kockázata, amire nemrég volt példa. Ugyanakkor nem hunyhatunk szemet a demokrácia megsértésének esetei felett, amelyek még súlyosabbak, mióta Viktor Janukovics az elnök. Kötelességünk felhívni a figyelmet ezekre az esetekre és határozottan állást kell foglalnunk amellett, hogy Ukrajnában megfeleljenek a nyugati értékeknek, mivel az Unió is ezeken az értékeken alapul.

 
  
  

Állásfoglalásra irányuló indítvány B7-0572/2010

 
  
MPphoto
 
 

  George Becali (NI) , írásban. – (RO) Megszavaztam ezt az állásfoglalási indítványt, mert örvendetesnek tartom az Európai Unió által az elmúlt évben a Moldovai Köztársasággal kapcsolatban elért előrehaladást. Románia csatalakozásának napjától kezdve kötelezettséget vállalt arra vonatkozóan, hogy támogatja a Moldovai Köztársaság ügyét az EU-ban. Úgy gondolom, hogy e kezdeti kötelezettségvállalás konkrét bizonyítékának tekinthető, hogy különböző képviselőcsoportokból számos román európai parlamenti képviselő írta alá az állásfoglalást. Az országnak nyújtott 90 millió eurós makroszintű pénzügyi támogatás olyan mentőöv volt, és most is az, amelyre Moldovának és állampolgárainak a fejlődéshez, és különösen a reformok, a jogállamiság és a korrupció elleni küzdelem terén vállalt kötelezettségeinek teljesítéséhez volt szükségük.

 
  
MPphoto
 
 

  Corina Creţu (S&D) , írásban. – (RO) A Moldovai Köztársaságban végbement reformokról és előrehaladásról szóló állásfoglalásra irányuló indítvány a november 28-i választások közeledtével kellő időben nyújt ösztönzést a politikai erők és a lakosság számára a Prut folyó másik oldalán. Az Európai Parlament arra buzdítja az ország demokratikus erőit, valamint etnikai és kulturális közösségeit, hogy kerüljék el a felesleges konfrontációt és működjenek együtt abban, hogy európai jövő bontakozzon ki hazájukban, amelynek gazdaságát súlyosan érintette a recesszió, és amely politikailag és a demokratikus reformok szempontjából jelentős kockázattal néz szembe. Az EU-nak kötelessége, hogy segítséget nyújtson annak biztosításához, hogy a parlamenti választásokat rendben megtartsák, valamint hogy határozottabban lépjen fel, hogy a tiraszpoli szakadár hatóságok ne tudják megakadályozni a Dnyeszteren túli régióban élő moldovai állampolgárokat abban, hogy élhessenek választójogukkal. A Dnyeszteren túli régió problémája valóban kiemelkedő jelentőségű a Moldovai Köztársaság és az egész térség stabilitása szempontjából, és e tekintetben az EU-nak fontos szerepet kell vállalnia egy tárgyalások útján elért, tartós megoldás végrehajtásában. Az Európa által egy olyan államnak biztosítandó támogatás legfontosabb elemei, amelynek az Európai Unióban van a helye, a következők: a Moldovai Köztársaságnak nyújtandó makroszintű pénzügyi támogatás növelése, a strukturális reformok és a korrupció elleni küzdelem ösztönzése, a befektetésekhez szükséges környezet kialakításának serkentése, valamint az, hogy minél előbb a moldovai állampolgárokra vonatkozó vízumliberalizációról szóló párbeszéd műveleti fázisába lehessen lépni.

 
  
MPphoto
 
 

  Ioan Enciu (S&D) , írásban. – (RO) Az elmúlt évben a Moldovai Köztársaság az Európai Unióhoz történő fokozatos, újbóli közeledés folyamatának részeként valódi politikai szándékról tett tanúbizonyságot. Tovább kell azonban folytatni az ország modernizációjával kapcsolatos erőfeszítéseket. Az Európai Uniónak ténylegesen aktív szerepet kell betöltenie e dinamikus fejlődés támogatásában. Ebben az összefüggésben az állásfoglalásra irányuló indítványra szavaztam, mivel úgy gondolom, hogy általánosságban fontos az Európai Parlament és az Európai Unió számára, hogy a parlamenti választásokat megelőzően a bizalom üzenetét közvetítse a Moldovai Köztársaság felé.

 
  
MPphoto
 
 

  Diogo Feio (PPE), írásban. (PT) Moldova határozottan közeledett a szabadság, a demokrácia és a felelős kormányzás európai normáihoz, továbbá kinyilvánítja e törekvésének folytatására irányuló szándékát, amit örvendetesnek tartok.

A közelgő választások az ország intézményei és demokratikus kultúrája szilárdságának fontos próbáját jelentik. A kedvező jelek ellenére nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy még sok a megválaszolatlan kérdés – ezek közül a legjelentősebb a Dnyeszteren túli régió problémája –, amelyek veszélyeztetik a stabilitást és a fejlődést.

Remélem, hogy az Unió képes lesz elkötelezett közreműködést vállalni a probléma tartós megoldása érdekében.

 
  
MPphoto
 
 

  José Manuel Fernandes (PPE), írásban. (PT) Tekintettel az európai szomszédságpolitika és a 2009 májusában útjára indult keleti partnerség eredményeire, amelyek elismerték a Moldovai Köztársaság európai törekvéseit, valamint Moldova mint az Európai Unió tagállamaihoz mély történelmi, kulturális és gazdasági szálakkal kapcsolódó ország jelentőségét, örvendetesnek tartom a Moldovai Köztársaság által a múlt évben elért fejlődést, és bízom abban, hogy a választások nyomán Moldovában még inkább megerősödhetnek a demokratikus intézmények, valamint megszilárdulhat a jogállamiság és az emberi jogok tiszteletben tartása. Remélem, hogy a moldovai hatóságok folytatni fogják a szükséges reformokat és teljesítik az azzal kapcsolatos kötelezettségvállalásaikat, hogy a Moldovai Köztársaság továbbra is szilárdan az európai integráció felé fog haladni. Ki kell még emelnem, hogy 2010. január 12-én megkezdődtek az Európai Unió és a Moldovai Köztársaság közötti társulási megállapodásról szóló tárgyalások, továbbá hangsúlyozom, hogy ebben a folyamatban a Bizottság kiváló eredményeket ért el a Moldovai Köztársasággal.

 
  
MPphoto
 
 

  João Ferreira (GUE/NGL), írásban. (PT) A Parlament többsége ismét megpróbál beavatkozni egy ország belügyeibe azáltal, hogy nyíltan azon moldovai erők mellé áll, amelyek az EU gazdasági csoportjainak érdekeit támogatják, valamint támadást intéz az ország függetlensége és szuverenitása, továbbá az emberek által kifejezésre juttatott akarat ellen. A támadás rögtön ott kezdődik, amikor a szöveg kijelenti, hogy „üdvözli a Moldovai Köztársaság által a múlt évben elért haladást”, elvárja, hogy az ország hatóságai „továbbvigyék a szükséges reformokat és teljesítsék az irányú kötelezettségeiket, hogy a Moldovai Köztársaság szilárdan haladhasson tovább az európai integráció felé vezető úton”.

Arról nem tesz említést a szöveg, hogy a moldovai kormány egy olyan leplezetlen államcsínyt követően kialakult koalíció következtében jött létre, amely egy sor provokatív és destabilizáló művelet hajtott végre a Kommunista Párt által alkotott kormány megbuktatása érdekében, amely megnyerte a választásokat. Arról sem esik szó, hogy hatalomra kerülve ugyanez a koalíció aggasztó kommunista- és demokráciaellenes támadást indított azzal az egyértelmű szándékkal, hogy rontsa a Kommunista Párt hitelét.

A Parlament többségének álláspontja nyíltan kifejezi a mélységes kommunistaellenességet és képmutatását, amikor a demokrácia, a jogállamiság és az emberi jogok védelméről szónokol.

 
  
MPphoto
 
 

  Marisa Matias és Miguel Portas (GUE/NGL), írásban. (PT) Megszavaztam ezt a közös állásfoglalást, mert – tekintettel arra, hogy a tervek szerint 2010. november 28-án választásokra kerül sor, valamint hogy a jobboldali pártok fanatikusan megpróbálják száműzni legfőbb baloldali riválisaik neveit és szimbólumait – fontos hangsúlyozni, hogy a választásoknak előre kell haladniuk és meg kell felelniük a nemzetközi normáknak, minden politikai pártnak egyenlő esélyeket biztosítva. Ezenkívül úgy gondolom, hogy fontos újólag megismételni a Moldovai Köztársaság területi integritására vonatkozó támogatást, valamint hangsúlyozni azt a szerepet, amit az EU betölthet – és be is kell töltenie – annak elősegítésében, hogy megoldás szülessen a Dnyeszteren túli régió problémájára.

 
  
MPphoto
 
 

  Mario Mauro (PPE), írásban. (IT) Az Európai Néppárt (Kereszténydemokraták) és az Európai Demokraták Képviselőcsoportjában helyet foglaló kollégáim által előterjesztett, állásfoglalásra irányuló indítványt alapvetően azért támogattam, mert követeli a Dnyeszteren túli régió problémájának azonnali megoldását, mivel ez döntő fontosságú tényező a Moldovai Köztársaság és az egész térség politikai stabilitásának és gazdasági fellendülésének előmozdítása szempontjából. Az Európai Parlament – lévén kötelessége – határozottan támogatja a Moldovai Köztársaság területi integritását, és rámutat arra, hogy az EU-nak erőteljesebb szerepet kell vállalnia a Dnyeszteren túli régió problémájának megoldásában. Általánosságban az állásfoglalás pontosan elemzi azon lépéseket, amelyeket a Moldovai Köztársaságnak meg kell tennie ahhoz, hogy határozottabban és hitelesebben közeledjen azon célok eléréséhez, amelyeket az Európai Unió valamennyi lehetséges tagállam számára kitűz.

 
  
MPphoto
 
 

  Nuno Melo (PPE), írásban. (PT) Az utóbbi években Moldova erőfeszítéseket tett annak érdekében, hogy egyre inkább közeledjen a szabadság, a demokrácia és a felelős kormányzás európai normáihoz. Az itt említett erőfeszítések következetesek voltak, és bizonyították, hogy Moldova mindenáron a lehetséges uniós bővítés felé szeretne haladni. Moldovában hamarosan választásokat tartanak, ami kiváló próbának tekinthető annak felméréséhez, hogy a demokratikus kultúra és intézmények milyen mértékben erősödtek meg. Az említett pozitív hírek ellenére továbbra is van még néhány olyan kérdés, amellyel kapcsolatban kedvező fejleményre van szükség, különösen, ami a Dnyeszteren túli régió problémáját illeti, amely előidézhet bizonyos instabilitást. Az EU-nak ezután is minden erőfeszítést meg kell tennie, hogy a Moldovában megkezdett reformok rendben haladjanak előre.

 
  
MPphoto
 
 

  Alexander Mirsky (S&D) , írásban. – (LV) Teljes mértékben egyetértek a Moldováról szóló állásfoglalásra irányuló indítvánnyal. Egyetlen dolgot azonban hiányolok az állásfoglalásból, mégpedig a Dnyeszteren túli régió problémájával kapcsolatos kristálytiszta véleményt. Moldova nem lesz képes arra, hogy az EU teljes jogú tagjává váljon, ha nem tudja békésen megoldani a Dnyeszteren túli konfliktust. Az ország két részre szakadása elfogadhatatlan. Ha a moldovai kormány az európai uniós integrációra törekszik, párbeszédet kell kezdenie a Dnyeszteren túli régió kormányával annak érdekében, hogy bebizonyítsa a nemzetközi közösségnek, hogy Moldova egész területe fölött legitimitással rendelkezik.

 
  
MPphoto
 
 

  Andreas Mölzer (NI), írásban. − (DE) A Moldovai Köztársaságban végbement reformokról és fejleményekről szóló állásfoglalásra irányuló indítvány sűrűn hivatkozik a társulási megállapodásra, amelyről most folynak a tárgyalások az EU és Moldova között. Az a szándék, hogy a megállapodás jelentős fejlődést idézzen elő az EU és a Moldovai Köztársaság közös intézményi keretében, szorosabb kapcsolatok kialakulását tegye lehetővé minden területen, valamint megszilárdítsa a politikai szövetséget és a gazdasági integrációt, ugyanakkor kölcsönös jogokat és kötelezettségeket vezessen be. A szövegben említett néhány egyéb reform mellett nagy figyelmet kapott a vízumliberalizáció. Minél hamarabb be kell vezetnünk egy rendszert. Ha megvizsgáljuk az ország által továbbra is megoldani próbált problémákat, ésszerűnek tűnik az a feltételezés, hogy az EU-ba történő tömeges bevándorláshoz fognak vezetni, éppen ezért állásfoglalásra irányuló indítvány ellen szavaztam.

 
  
MPphoto
 
 

  Franz Obermayr (NI), írásban. − (DE) Az állásfoglalásra irányuló indítvány arra törekszik, hogy vízumliberalizáció valósuljon meg a Moldovai Köztársaság vonatkozásában. Ez az Európai Unió szempontjából azzal a következménnyel járna, hogy növekedne a bevándorlás és a határokon átnyúló bűnözés mértéke. Az ilyen egyszerűsítések teret engednének a visszaéléseknek, a rövid távú tartózkodásra jogosító vízumokat pedig nagyon is gyakran követi a letelepedés. Ezért a jelentés ellen szavaztam.

 
  
MPphoto
 
 

  Justas Vincas Paleckis (S&D), írásban. − (LT) Moldova azon szomszédaink közé tartozik, amelyeknek sikerült közeledniük az Európai Unió felé. Az igazságszolgáltatás és a közigazgatás területén reformokat hajtanak végre, továbbá fokozódik a korrupció elleni küzdelem. A vízumrendszernek az EU-val történő liberalizációja halad előre. Ugyanakkor még mindig sok a megoldatlan probléma, többek között Dnyeszteren túli régió kérdése. Az ország a gazdasági válság hálójában vergődik. Moldova állampolgárai konkrét reformokban reménykednek, amelyek jobbá tennék életüket.

Az állásfoglalásra irányuló indítvány mellett szavaztam, mert felhívja az Európai Bizottságot, hogy továbbra is teljes körű vízumliberalizációra törekedjen az ország vonatkozásában az emberek közötti kapcsolatok ösztönzése érdekében, valamint folytassa Moldova támogatását és nyújtson segítséget az országnak az európai integráció célkitűzéseinek eléréséhez. A november 28-i parlamenti választások hatalmas próbát jelentenek Moldova számára. Alkalmat ad annak bizonyítására, hogy a moldovai állampolgárok és az uniós lakosok értékei azonosak. Felhívom az ország politikai erőit, hogy a választásokat követően szavatolják a politikai rend és stabilitás fenntartását.

 
  
MPphoto
 
 

  Raül Romeva i Rueda (Verts/ALE), írásban. − Ezzel az állásfoglalással az Európai Parlament üdvözli a Moldovai Köztársaság által az elmúlt évben elért előrehaladást, és reméli, hogy a választás még inkább megszilárdíthatja a demokratikus intézményeket, valamint a jogállamiság és az emberi jogok tiszteletben tartását Moldovában; elvárja, hogy moldovai hatóságok továbbvigyék a szükséges reformokat és teljesítsék az irányú kötelezettségeiket, hogy a Moldovai Köztársaság szilárdan haladhasson tovább az európai integráció felé vezető úton; üdvözli, hogy 2010. január 12-én az Európai Unió és a Moldovai Köztársaság között elindultak a társulási megállapodásról szóló tárgyalások, és megelégedéssel veszi tudomásul a Moldovai Köztársaságtól a Bizottságnak megküldött, e folyamat során elért nagyon jó eredményeket; továbbá felszólítja a Bizottságot, hogy terjessze elő az érvényben lévő vízumkönnyítési megállapodás értékelését, mozdítson elő egy gyors megállapodást a vízumliberalizációval kapcsolatos hivatalos ütemtervről, valamint nyújtson célzott támogatást és segítséget a moldovai hatóságoknak, hogy teljesítsék a teljesen vízummentes utazáshoz szükséges kritériumokat; felszólítja a Tanácsot, hogy kérje fel a Bizottságot egy vízumliberalizációval kapcsolatos ütemterv sürgős kidolgozására 2010. október 25-én tartandó következő ülésén, amelynek segítségével a vízumkérdésről szóló párbeszéd a műveleti fázisba lép, a Moldovai Köztársaságnak a vízumkérdésről szóló párbeszéd négy fejezetéről szóló előzetes tárgyalásokat követően elért előrehaladása alapján.

 
  
  

Jelentés: Gesine Meissner (A7-0266/2010)

 
  
MPphoto
 
 

  Luís Paulo Alves (S&D), írásban. (PT) Az integrált tengerpolitikáról (IMP) – az elért eredmények értékeléséről és az új kihívásokról szóló jelentés mellett szavaztam, mert úgy gondolom, hogy az EU-nak konkrét intézkedésekre van szüksége a tenger gazdaságának mobilizálásához, ösztönzőket biztosítva és a tengeri klaszterek gazdasági lehetőségeit fejlesztve, különösen a kiterjedt kizárólagos gazdasági övezetekkel rendelkező tagállamokban és régiókban, például Portugáliában és az Azori-szigeteken. Úgy gondolom, hogy az Európa 2020 stratégiában javasolt intelligens növekedés csak akkor valósítható meg, ha az európai sokféleségben rejlő lehetőségeket intelligens módon összegyűjtjük. Ezért úgy vélem, hogy az integrált tengerpolitika megerősítése rendkívül fontos a tengeri régiókon belül a gazdasági növekedés előmozdítása és új, fenntartható munkahelyek létrehozása, a tengeri ökoszisztémák védelme, és különösen a bevált gyakorlatok cseréjének szempontjából.

 
  
MPphoto
 
 

  Maria Da Graça Carvalho (PPE), írásban. (PT) Az EU számára fontos a tengerpartok védelmének biztosítása. Az is szükséges, hogy a hatályban lévő jogszabályok növeljék az olajkutatás és -kitermelés biztonságát. A lisszaboni székhelyű Európai Tengerbiztonsági Ügynökség támogatást és technikai segítségnyújtást biztosít a biztonsági és tengervédelmi kérdésekkel kapcsolatos uniós jogszabályok kidolgozásához és végrehajtásához, valamint a hajók által okozott környezetszennyezés terén. Idén júniusban benyújtottam egy írásbeli javaslatot Oettinger, Kallas és Georgieva biztosoknak az Európai Tengerbiztonsági Ügynökség hatáskörének az északi-tengeri, fekete-tengeri és földközi-tengeri olajfúrótornyok biztonságának felügyeletére szolgáló mechanizmusok létrehozására történő kiterjesztésére, valamint arra vonatkozóan, hogy az Ügynökség feladata legyen az olajkutatással kapcsolatos környezeti katasztrófák megelőzése. Ez a javaslat lehetővé teszi a méretgazdaságosság érvényesülését a pénzügyi, humán és műszaki erőforrások terén. Örülök a biztosok válaszának, amely azt bizonyítja, hogy nyitottak az Európai Tengerbiztonsági Ügynökség létrehozásáról szóló rendelet felülvizsgálatára, hatáskörének kiterjesztésére a tengeri szennyezéssel kapcsolatos esetekbe történő beavatkozás terén. Ismételten az Európai Bizottsághoz folyamodok, hogy tengerpartjaink védelmének biztosítása érdekében terjessze ki az Európai Tengerbiztonsági Ügynökség hatáskörét.

 
  
MPphoto
 
 

  Corina Creţu (S&D) , írásban. – (RO) Amikor az uniós polgárok egyharmada part menti régiókban él, és ez az arány csak növekszik, úgy gondolom, hogy az európai tengerpolitikának leginkább az éghajlatváltozás által előidézett kihívásokkal kell foglalkoznia. Ezenkívül a természeti katasztrófák következményeinek megelőzését és az ellenük való küzdelmet a tengeri és szomszédos övezeteknek a lehetséges – a Mexikói-öbölben legutóbb bekövetkezett olajkatasztrófához hasonló – ipari balesetekkel szembeni védelem figyelembevételével kell támogatni. Következésképpen úgy vélem, hogy a tengerekben rejlő potenciállal való gazdálkodást környezetbarát és gazdaságilag fenntartható szemszögből kell megközelítenünk.

 
  
MPphoto
 
 

  Vasilica Viorica Dăncilă (S&D) , írásban. – (RO) A tengerentúli területek mellett az indiai- és az atlanti-óceáni hét legkülső régiót is beleszámítva az Európai Unió rendelkezik a legnagyobb tengeri területtel a világon. Továbbá az EU-nak van egy másik erőssége is – régi tengeri hagyománya, amely szükségessé teszi a „kék növekedés” stratégiájának kidolgozását, amelyet az Európa 2020 stratégiával szoros együttműködésben kell végrehajtani. Egy ilyen gazdasági stratégia továbbra is kiaknázhatja a különböző tengeri ágazatokban rejlő lehetőségeket. Valójában a helyi és regionális hatóságok, a part menti területek közösségei stb. fontos szerepet tölthetnek be – és ezt meg is kell tenniük – e stratégián belül.

Más európai politikákhoz hasonlóan az integrált tengerpolitika hozzájárulhat egy lényeges célkitűzés eléréséhez – egy versenyképes, szociális és fenntartható Európai Unió létrehozásához, ahol magas a foglalkoztatási ráta, és amely még inkább vonzóvá teheti a tengeri ágazatot a fiatalok, illetve mások számára, akik munkát keresnek. Ugyanakkor Európának intézkedéseket kell kidolgoznia a katasztrófák – például a Mexikói-öbölben bekövetkezett balesethez hasonló katasztrófák – esetén történő beavatkozás támogatása céljából, valamint összehangolt európai cselekvési tervet kell előterjesztenie a vészhelyzetek megelőzésére és a fúrótornyok által előidézett katasztrófák globális szintű kezelésére, különösen a határokon átnyúló szennyezések esetére.

 
  
MPphoto
 
 

  Edite Estrela (S&D), írásban. (PT) Az integrált tengerpolitikáról szóló jelentés mellett szavaztam, mert úgy gondolom, hogy ki kell állni a különböző politikai ágazatok közötti nagyobb összhangért, lehetővé téve a tengerekben és a tengeri ágazatokban rejlő lehetőség ökológiai és gazdasági szempontból fenntartható és hatékony kiaknázását.

 
  
MPphoto
 
 

  Diogo Feio (PPE), írásban. (PT) „Az EU 320 000 km tengerparttal rendelkezik, és polgárainak egyharmada él a tengerpartokon – emelkedő tendencia mellett. A tengeren és a tengerparton folytatott gazdasági tevékenységek az EU GDP-jének 40%-át teszik ki, és azokban minden előrejelzés szerint további jelentős fejlődési potenciál rejlik. Az Európán belüli kereskedelem 40%-a és az Európán kívüli export 95%-a zajlik hajózási útvonalakon.”

Az előadó egyetlen mondatban összefoglalta a tengerek jelentőségét Európa szempontjából. Mivel portugál vagyok, nagyon jól tudom ezt. És mivel portugál vagyok – a portugálok mindig a tengerhez tértek vissza, és ott sikert és gazdagságot találtak –, úgy gondolom, hogy döntő fontosságú Európa számára, hogy olyan tengerpolitikával rendelkezzen, amely lehetővé teszi a tengerekben rejlő összes potenciál gazdasági és energiaforrásként, munkahely- és jólétteremtő eszközként, valamint a versenyképesség és az innováció motorjaként való kiaknázását.

Különösen örülök, hogy kiemelték a tengeren bekövetkező környezeti katasztrófákkal kapcsolatos aggályokat – csak a Prestige esetére emlékeztetnék, amely Portugália északi partjához nagyon közel történt –, valamint azt, hogy szigorúbb szabályokra van szükség annak megakadályozásához, hogy ilyen esetek az európai tengereken előforduljanak.

 
  
MPphoto
 
 

  José Manuel Fernandes (PPE), írásban. (PT) A tengerek jelentős kereskedelmi útvonalakat biztosítanak, szerepet játszanak az éghajlat szabályozásában, valamint élelmiszer-, energiaforrást és erőforrásokat is jelentenek. A 21. század folyamán a tengerek új identitást kapnak, valamint az emberiség történetében eddig példátlan geostratégiai és geopolitikai jelentőségre tesznek szert; ezáltal napjainkban Európa minden eddigihez képest még inkább a középpontba kerül. Európának ki kell használnia ezt a központi helyzetet. A tagállamoknak – például Portugáliának – élniük kell azzal a lehetőséggel, amit a tengerrel való kapcsolat és a kizárólagos gazdasági övezetük kiterjedése nyújt; Portugália esetében ez a világ egyik legnagyobb kiterjedésű kizárólagos gazdasági övezete.

Az Európai Unió GDP-jének majdnem 40%-a, lakosságának pedig 40%-a a part menti területeken koncentrálódik. Számítások szerint 2004-ben a közvetlenül a tengeri turizmusból származó teljes forgalom Európában 72 milliárd eurót tett ki. Európa külkereskedelmének csaknem 90%-át, az Európán belüli kereskedelemnek közel 40%-át kikötőkön keresztül bonyolítják le.

Ennélfogva támogatom a „kék növekedés” ambiciózus stratégiáját. A Bizottságnak ezért ki kell dolgoznia egy átfogó, ágazatokon átívelő, 2013-ig szóló stratégiát a part menti területek és a tengerrel kapcsolatos ágazatok fenntartható növekedése céljából, a lehetőségek és politikai alternatívák széles körű vizsgálata és az érdekeltekkel folytatott széles körű konzultáció alapján.

 
  
MPphoto
 
 

  João Ferreira (GUE/NGL), írásban. (PT) A jelentés általános elképzelést nyújt az integrált tengerpolitikáról, amely „az EU külpolitikai céljai”-hoz kapcsolódik. Nem értünk egyet ezzel a megközelítéssel, és a jelentés több egyéb elemével sem, például „európai parti őrség” létrehozásához való ragaszkodással sem, ami egy olyan föderalista állásponton alapul, amely nem tartja tiszteletben a tagállamok szuverenitását és hatáskörét a felségvizeik és kizárólagos gazdasági övezeteik kezelése tekintetében.

Elutasítjuk az arra irányuló javaslatot, hogy „piacgazdasági eszközöket”, például kibocsátáskereskedelmi rendszereket vezessenek be a tengeri ágazatokban: e mechanizmusokról már a tengeri ágazatra való alkalmazásuk nélkül is bebizonyosodott, hogy nem képesek elérni az általuk megvalósítani kívánt környezeti célokat.

Ugyanakkor elismerjük a jelentés pozitív elemeit, például a következőket: azt a javaslatot, hogy „a tengeren folyó munka körülményei, a biztonság és a hajók környezeti teljesítménye javítását” nemzetközi fórumok napirendjére kell tűzni és nemzetközi szerződések részévé kell tenni; az arra vonatkozó javaslatot, hogy „az ILO tengerészeti munkaügyi egyezményét” a közösségi jogban kell végrehajtani; a tengeri teherszállítás elismerését; a kisebb és másodlagos kikötők megőrzését; „a rövid távú tengeri szállítási hálózat” bővítését; valamint a legkülső régiókkal való összeköttetések fejlesztésének tulajdonított jelentőséget.

Ezenkívül javasolja, hogy a tengerrel kapcsolatos tudományokat és a Európai Tengeri Kutatóintézet létrehozását kezeljék kiemelt helyen a 8. kutatási keretprogramban.

 
  
MPphoto
 
 

  Estelle Grelier (S&D) , írásban. – (FR) Egy normandiai kikötőváros képviselőjeként, valamint a tengerekkel és a tengerpartokkal kapcsolatos kérdésekkel foglalkozó frakcióközi csoport tagjaként nagy figyelemmel kísértem az integrált tengerpolitikáról (IMP) szóló jelentést. Több alkalommal hangsúlyoztam, hogy biztosítani kell a tengerek különböző hasznosítási módjainak összhangját, az egyik a hagyományos tevékenységeket támogatja (például a halászatot, amellyel kapcsolatban kértem, hogy szimbolikus gesztusként a jelentésben szereplő tengeri tevékenységek felsorolásának élére kerüljön), a másik pedig új tevékenységek kialakítását is elősegíti. Ilyenformán tudomásul vettem, hogy a megújuló energiák ágazatát, beleértve a tengeri szélenergiát, különösen támogatni kell, mert ez összhangban áll az energiaellátás diverzifikálásával kapcsolatos európai célkitűzésekkel, továbbá a Bizottság tanulmánya szerint mostantól 2020-ig 410 000 munkahelyet jelenthet Európában. Végezetül az előadóval együtt módosítottuk a jelentést, hogy a Bizottság tudomására hozzuk, hogy az IMP-hez forrásokra is szükség van. A 2013 utáni időszakkal kapcsolatos politikai kihívásokkal és költségvetési forrásokkal foglalkozó bizottságban – amelynek egyébként tagja vagyok – folytatott első eszmecserék valóban kétségeket vetettek fel a regionális kohéziós politika hosszú távú finanszírozását illetően, amelynek egyes programjai kapcsolódnak az IMP-hez.

 
  
MPphoto
 
 

  Nathalie Griesbeck (ALDE) , írásban. – (FR) Az integrált tengerpolitika jelentős kihívást jelent az Európai Unió számára. E politika megvalósításának lehetővé kell tennie a tengeren és a part mentén folytatandó gazdasági tevékenységek fokozását, a nagyobb figyelmet kell fordítani a foglalkoztatásra és a fokozottabb környezetvédelemre, valamint a tengeri ágazaton belüli kutatás és innováció fejlesztésére. Ezekre való tekintettel a jelentés mellett szavaztam, amely jelentős előrelépést jelent, amennyiben egy ágazatközi – nem megosztott – megközelítés alkalmazása révén kihangsúlyozza mindezen elemeket, ahogy az már korábban is megtörténhetett volna.

 
  
MPphoto
 
 

  Jarosław Kalinowski (PPE) , írásban. – (PL) Az integrált tengerpolitika rendkívül fontos az Európai Unió gazdasága számára, mert jelentősen növelheti versenyképességét. E politika keretének megteremtésekor be kell építeni a gazdasági fejlődés megerősítését, a foglalkoztatás ágazaton belüli növelését és a környezet védelmét is. A stratégia fontos elemét kell alkotnia az európai államok által a tengeri gazdasággal kapcsolatos kutatás, valamint a technológiafejlesztés és hajógépészet, továbbá a tengeri erőforrások kiaknázása terén betöltött szerep növelésének kérdéséhez való egységes megközelítésnek.

Arról sem feledkezhetünk meg, hogy törekednünk kell az olyan veszélyek megszüntetésére, mint például a kalózkodás, az illegális halászat és a környezetszennyezés. Tehát az integrált tengerpolitikának nem csupán a különböző tengeri tevékenységi területek és a stratégiai tengergazdaság, valamint a tengeri potenciál maximális kihasználását kell egyesítenie, hanem fel kell hívnia a figyelmet a tengeren végzett munka körülményeinek javítására is.

 
  
MPphoto
 
 

  Bogusław Liberadzki (S&D) , írásban. – (PL) Az Európai Unió az előző parlamenti ciklusban kezdeményezte és el is fogadta a tengeri biztonsági csomagot. Ez az intézkedéscsomag a tengeri gazdaság valamennyi alapvető területére kiterjed. A Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság tisztában van azzal, hogy az Unió exportjának és importjának körülbelül 90%-át tengeren bonyolítják le. Fontos, hogy olyan integrált tengerpolitikánk legyen, amely magában foglalja a közlekedést, az igazgatást, környezetvédelmet, a tengeri erőforrások kezelését és a tengeri turizmust is. Ezek azok a lényeges okok, amelyek indokolják a jelentés támogatását.

 
  
MPphoto
 
 

  Clemente Mastella (PPE), írásban. (IT) Ezzel a jelentéssel támogatásunkat fejezzük ki az Európai Bizottság által 2009-ben előterjesztett, az integrált tengerpolitikáról szóló csomag iránt, mert úgy gondoljuk, hogy ambiciózus ágazatközi stratégiát képvisel a part menti régiókon és tengeri ágazatokon belüli gazdasági fejlődés, a magas szintű foglalkoztatás, valamint a környezetvédelem szempontjából. Ezért felkérjük a tagállamokat, hogy – a Mexikói-öbölben legutóbb bekövetkezett természeti katasztrófát követően – terjesszék ki az Európai Tengerbiztonsági Ügynökség (EMSA) megbízatását a biztonsági vizsgálatokra és az európai tengeri kőolaj-kitermelés szabályozására. Támogatjuk azon megközelítést, amelynek lényege, hogy a tengerfelügyelettel kapcsolatos kérdésekben harmadik országokkal koordinációra és együttműködésre kerül sor az egységes információmegosztás kialakítása és a különböző nemzeti parti őrségi szolgálatok integrálása céljából.

Továbbá az Európai Parlament szándékában áll, hogy fokozza erőfeszítéseit a megújuló energiaforrások felhasználásával kapcsolatos kutatás és fejlesztés terén, javítsa a tengerészek munkakörülményeit („tengerészeti Erasmus-program”), és végül jobb kapcsolatot biztosítson a periférikus tengeri régiók között. Ezért üdvözöljük az Európai Tengeri Atlasz és a tengerügyi fórum létrehozását, továbbá javasoljuk, hogy az európai tengeri megfigyelési és adathálózat (EMODNET) mihamarabbi működésbe hozása érdekében jöjjön létre egy európai tengerkutató intézet.

 
  
MPphoto
 
 

  Nuno Melo (PPE), írásban. (PT) An integrált tengerpolitika elengedhetetlen, ha a lehető legnagyobb mértékben ki szeretnénk aknázni a tenger mérhetetlen gazdagságát, valamint a tengerekben rejlő valamennyi gazdasági potenciált. Nem hagyhatjuk figyelmen kívül, hogy a tengerrel és a tengerparttal kapcsolatos gazdasági tevékenységeink teszik ki az EU GDP-jének 40%-át, és több tanulmány szerint azokban további jelentős fejlődési potenciál rejlik. Alapjában véve az Európán belüli kereskedelem 40%-át és az Európán kívüli export 95%-át bonyolítják le hajózási útvonalakon. Az említett számadatok és a hatalmas kiaknázandó lehetőségek ellenére nincs integrált európai tengerpolitika, amely lehetővé tenné, hogy ne alkalmazzunk más-más elbánást a tengeri közlekedéssel, a tengergazdasággal, az új technológiákkal, a part menti régiókkal, a tengeri energiával, a halászattal, a tengeri felügyelettel és tengerrendészettel, az idegenforgalommal, a tengeri környezet védelmével és a tengerkutatással kapcsolatos politikáink tekintetében. Ez az állásfoglalási indítvány elősegíti a jelenlegi helyzet megváltoztatását.

 
  
MPphoto
 
 

  Alexander Mirsky (S&D) , írásban. – (LV) A tengerpolitikának nem csupán kötelező szabályokat kell magában foglalnia az olajkutatásra és -szállításra vonatkozóan, hanem kétszeres kártérítést kell biztosítania a balesetekből származó károk miatt. További biztonsági előírásokat, hatékony válaszlépésekre vonatkozó szabályokat és katasztrófamegelőzésre szolgáló intézkedéseket is ki kell dolgoznunk. E célkitűzés elérése érdekében létre kell hozni egy alapot, amelyhez a tengeri ágazatban működő valamennyi gazdasági szereplőnek hozzá kell járulnia. Ha minden apró eltérést figyelembe veszünk, meg tudjuk akadályozni, hogy az olajkutatás és -kitermelés során veszélyes technológiákat alkalmazzanak. Ez egyben az új biztonságos és hatékony technológiák kifejlesztésére is ösztönzést ad.

 
  
MPphoto
 
 

  Andreas Mölzer (NI), írásban. − (DE) Ha az uniós vizeken eltérő kibocsátási határértékek bevezetésére kerül sor, ez ellentétes lesz az integrált tengerpolitikával, amely a közöltek szerint minden tényezőt tekintetbe kíván venni. E tekintetben nem feledkezhetünk meg a víz alatti atomkísérletekről. Különösen a környezeti szempontból érzékeny régiókban a halászati kvótákon, a halászatmentes övezeteken és az akvakultúrára vonatkozó előírásokon kívül fontos lesz mérlegelni az érzékeny tengerparti idegenforgalommal, a hadgyakorlatokkal, a hajózással, az olaj- és gázkitermeléssel, a homok- és kavicskitermeléssel kapcsolatos megoldásokat, valamint a környezeti katasztrófák – mint például legutóbbi mérgezőiszap-kiömlés – megelőzésére szolgáló intézkedéseket. Ha egy európai parti őrség elsőbbséget élvezne a nemzeti parti őrségekkel vagy a haditengerészettel szemben, ez összeegyeztethetetlen lenne a nemzeti szuverenitással, és a központosítás irányába mutató jelenlegi tendenciák még inkább fokozódnának. Összességében ez a stratégia nem tűnik jól átgondoltnak, ezért ellene szavaztam.

 
  
MPphoto
 
 

  Radvilė Morkūnaitė-Mikulėnienė (PPE), írásban. − (LT) Megszavaztam ezt a dokumentumot, mert úgy gondolom, hogy egy integrált tengerpolitikára van szükség a környezetvédelem megfelelő szintjének biztosításához. A leglényegesebb alapelvek közé tartozik a különböző politikák összehangolása és az ökoszisztéma-alapú megközelítés alkalmazásának biztosítása, amit a tengervédelmi stratégiáról szóló uniós keretirányelv állapít meg. Különösen egyetértek a dokumentumban említett, a tengeri felügyelet és a tengerrendészet, a tengeri környezet védelmének és a tudományos kutatás összehangolására szolgáló eszközökkel. Litvánia, egy balti-tengeri ország képviselőjeként örvendetesnek tartom, hogy a dokumentum felhívja a figyelmet egy átfogóbb kutatásra, amely a tengerek jelenlegi állapotának megállapítására és értékelésére irányul. A Balti-tenger azon tengerek egyike, amelyekben a gazdasági tevékenység a legtöbb kárt okozza, és a világ egyik leginkább szennyezett tengere. Amint azt az olajkiömlés által a Mexikói-öbölben előidézett katasztrófa bizonyítja, az érzékeny tengeri ökoszisztémák pillanatok alatt tönkremehetnek. Ezért különösen támogatom a jelentésben rögzített, tagállamoknak szóló felhívást, miszerint tegyenek többet a tengeri környezet védelmét szolgáló, átfogó stratégia kidolgozása érdekében.

 
  
MPphoto
 
 

  Alfredo Pallone (PPE), írásban. (IT) A Meissner-jelentés kiegyensúlyozott szöveg, amely egy sor fontos tényezőt és kérést foglal magában. A tengeri tevékenységek az európai bevétel leglényegesebb forrásai közé tartoznak. Hogy csak néhány számadatot idézzek, az EU GDP-jének 40%-át, míg az Európán belüli kereskedelem 40%-át és az Európán kívüli export 95%-át teszik ki. A jelentés néhány alapvető fontosságú részletre helyezi a hangsúlyt: megfelelő tengeri irányítási struktúrák létrehozása nemzeti és regionális szinten; összehangolt és határokon átnyúló tengeri területhasználat-tervezés; tengerfelügyelet a tagállamok és az EU védelme érdekében; a tengeri környezet védelme; a tengerparti és a szigetekre irányuló fenntartható idegenforgalomra vonatkozó stratégia kialakítása; valamint az európai hajóépítő ipar támogatása, amely már most is vezető ágazat, továbbá a tengeri közlekedés előmozdítása a „zöld hajózás” ambiciózus célkitűzésének elérése érdekében. A fent említett okok arra késztettek, hogy a jelentés mellett szavazzak. Mindenképpen biztosítanunk kell, hogy a tengerpolitika körébe tartozó különböző ágazatok közötti kommunikáció és integrációjuk sikeres legyen a hatékonysághoz, versenyképességhez, valamint a tengeri környezet figyelembevételéhez és védelméhez kapcsolódó temérdek ok miatt.

 
  
MPphoto
 
 

  Raül Romeva i Rueda (Verts/ALE), írásban. − Az Európai Parlament egyetért a Bizottsággal abban, hogy az „erős tengeri hagyomány” Európa egyik erőssége. Felkéri ezért az Európai Bizottságot és a tagállamokat, hogy fejlesszék tovább az egyes tengeri ágazatokban rejlő lehetőségeket a „kék növekedés” ambiciózus stratégiájának kidolgozása révén. Úgy véli, hogy az integrált tengerpolitikának hozzá kell járulnia a versenyképes, szociális szempontokat szem előtt tartó, fenntartható Unióhoz, ebben az összefüggésben úgy véli, hogy az integrált tengerpolitikába a továbbiak során harmonikus módon be kell illeszteni a gazdasági fejlődés, a magas szintű – különösen az ágazatnak a fiatalok számára a tanulási lehetőségek és a „tengerészeti Erasmus” program elindítása révén történő vonzóbbá tétele révén megvalósuló – foglalkoztatottság és a környezetvédelem célkitűzéseit; meggyőződése ezért, hogy az integrált tengerpolitikát össze kell kapcsolni az Európa 2020 stratégia célkitűzéseivel és kezdeményezéseivel. Továbbá az Európai Parlament kéri a Bizottságot, hogy dogozzon ki egy átfogó, ágazatokon átívelő, 2013-ig szóló stratégiát a part menti területek és a tengerrel kapcsolatos ágazatok fenntartható növekedése céljából, a lehetőségek és a politikai alternatívák széles körű vizsgálata és az érdekeltekkel folytatott széles körű konzultáció alapján.

 
  
MPphoto
 
 

  Oreste Rossi (EFD), írásban. (IT) Miközben egyrészt egyértelműen integrálni kell a tengerpolitikát az Európai Unión belül, mivel a kapcsolódó tevékenységek az EU GDP-jének 40%-át teszik ki, másrészt az a helyes, ha az EU-n kívüli versenytársak figyelembevételével végezzük el a szabályozást. Túlságosan gyakran előfordult, hogy az ágazaton belül a halászatra, az idegenforgalomra, a szállításra és a környezetvédelemre vonatkozó szabályok kialakítására külön-külön, és a harmadik országokból származó tisztességtelen versennyel kapcsolatos kockázatok tekintetbevétele nélkül került sor. A túlzottan szigorú kibocsátási célkitűzések valamennyi európai part menti régióra történő kiterjesztése versenytorzulást idézhet elő.

A Parlament már megvitatott és jóváhagyott más szövegeket is az előttünk álló problémákkal kapcsolatban, amelyeket kétségtelenül integrált módon össze kell hangolni. Az egyik ilyen kérdés a tengerfelügyelet, amely döntő fontosságú az európai partok közelében gyakran végrehajtott illegális tevékenységek ellenőrzése szempontjából, amelyek a hamisított áruk csempészésétől kezdve a tiltott szerek szállítását és az illegális halászatot is magukban foglalják.

 
  
MPphoto
 
 

  Czesław Adam Siekierski (PPE) , írásban. – (PL) A tengeren és a tengerparton folytatott gazdasági tevékenységek az EU GDP-jének 40%-át teszik ki, és azokban minden előrejelzés szerint további jelentős fejlődési potenciál rejlik. Ezért a tengeri tevékenység kétségtelenül rendkívül fontos tényező és Európai erősségei közé tartozik. Véleményem szerint elengedhetetlen a tengeri gazdaság továbbfejlesztése.

A jelenlegi uniós tengerpolitika eltérő pályákon jött létre a tengeri kereskedelem, a tengergazdaság, az új technológiák, a tengerparti területek, a tengeri energiatermelés, a halászat, a tengeri felügyelet és tengerrendészet, az idegenforgalom, a tengeri környezet védelme és a tengerkutatás terén. Gyakran előfordul, hogy ezen elkülönített tevékenységek végrehajtására olyan módon kerül sor, hogy az ellentmondásban áll a tengerpolitika egészével és árt is neki. Nyilvánvaló, hogy egy integrált tengerpolitika hozzá fog járulni az Európai Unió további fenntartható gazdasági fejlődéséhez. Ez többek között lehetővé fogja tenni a különböző politikai területek közötti nagyobb összhang kialakulását, megfelelőbb szabályozás és ágazatokon átnyúló eszközök létrehozását, valamint a tengerekben és a tengeri ágazatban rejlő lehetősége gazdasági és ökológiai szempontú kiaknázását.

Mi több, véleményem szerint alapvető fontosságú, hogy vonzóbbá tegyük ezt az ágazatot a fiatalok számára olyan képzések és tevékenységek segítségével, amelyek az ágazatbeli munkavállalásra ösztönzik a fiatalokat.

 
  
MPphoto
 
 

  Salvatore Tatarella (PPE) , írásban. – (IT) Az integrált tengerpolitikáról szóló jelentés az európai gazdaság egyik fontos ágazatával foglalkozik. A tengeri tevékenységek valóban fontos bevételi forrást jelentenek az EU számára mind a GDP, mind Európa kül- és belkereskedelme szempontjából. Úgy vélem, bizonyos kérdéseket ki kell hangsúlyozni. Először is a jelentés kimondja, hogy az ágazat jövőbeni stratégiáit a tengeri medencék sajátosságaihoz kell igazítani, de meggyőződésem, hogy az egyedi regionális körülmények figyelembevétel is rendkívül fontos. Ezenkívül az új tengerpolitika a biztonságos hajók kifejlesztésére is hangsúlyt fog helyezni, és óriási lehetőségeket biztosít majd az európai hajógyártás jövője számára. Tengereinknek továbbra is a növekedés motorját kell jelenteniük, ennélfogva úgy gondolom, hogy elengedhetetlen, hogy az integrált tengerpolitika kialakítása nagyobb összhangot biztosítson a különböző tengeri ágazatokra irányadó szabályok között, ugyanakkor védelmet nyújtson a tengeri környezet vonatkozásában.

 
  
MPphoto
 
 

  Nuno Teixeira (PPE), írásban. (PT) Mindezidáig eltérő pályákon fejlődtek politikáink a tengeri kereskedelem, a tengergazdaság, az új technológiák, a tengerparti területek, a tengeri energiatermelés, a halászat, a tengeri felügyelet és tengerrendészet, az idegenforgalom, a tengeri környezet védelme és a tengerkutatás terén. Az elkülönítő szemlélet újra és újra egymásnak ellentmondó intézkedésekhez, konfliktusokhoz és következetlenségekhez vezet. Ezért kívánatos, hogy egy integrált megközelítés először is magában foglaljon egy minden döntéshozatali szintre kiterjedő irányítási keretet, másodsorban minden ágazatra kiterjedő és ágazatokon átnyúló eszközöket.

A tevékenységek összehangolt tervezésével összefüggésben támogatom azt a felhívást, hogy a Bizottság állítson össze olyan, tengeri medencékre vonatkozó stratégiákat, amelyek figyelembe veszik a régiók sajátosságait és erősségeit.

Ez kiváló javaslat lenne a legkülső régiók, például Madeira számára, mivel lehetővé tenné, hogy az adott régió kiaknázhassa a tengerrel kapcsolatos tevékenységeit, valamint együttműködést alakíthasson ki azon tengeri medence más régiónak tevékenységeivel, amelynek részét képezi. Valójában a legkülső régiók felségvizeivel együtt az EU a világ legnagyobb kiterjedésű kizárólagos gazdasági övezetét birtokolja, közvetlenül emiatt a tengeri és tengerrel kapcsolatos tevékenységek rendkívül fontosak ezekben a régiókban.

 
  
MPphoto
 
 

  Artur Zasada (PPE) , írásban. – (PL) Örömmel értesültem a mai szavazás eredményéről. Az Európai Uniónak kiemelt fontosságúnak kell tekintenie az erőforrások fenntartható kiaknázására, valamint az óceánok, tengerek és part menti területek kezelésének integrált megközelítésére való törekvést. Meggyőződésem, hogy egy integrált tengerpolitika rövid és hosszú távon is kedvező hatásokat fog előidézni. A politikák közötti akadályok megszüntetése, valamint az európai tengeri térségre közvetlen hatást gyakorló különböző tevékenységek közötti szinergia megteremtése olyan célkitűzések, amelyeket nem hagyhatunk figyelmen kívül.

Úgy gondolom, hogy az Európai Parlamentnek követelnie kell számos ágazati intézkedés bevezetését, különösen a halállományok helyreállítását és az ökoszisztémák védelmét célzó intézkedések hátrányos társadalmi-gazdasági következményei által sújtott halászok vonatkozásában.

 
  
  

Jelentés: Helmut Scholz (A7-0277/2010)

 
  
MPphoto
 
 

  Liam Aylward, Brian Crowley és Pat the Cope Gallagher (ALDE) , írásban. – (GA) Támogatom a jelentést abban, hogy felkéri Bizottságot a Mercosurral folytatott tárgyalások felfüggesztésére mindaddig, amíg az új tagállamok érdekeit is maradéktalanul figyelembe vevő új megbízást nem fogadnak el. Írországban a mezőgazdaság a legjelentősebb hazai termelőágazat, amely döntő fontossággal bír az ország gazdasági fellendülésében. Ezt a fellendülést nem akadályozhatjuk. Mivel a mezőgazdaság alapvető fontosságú az európai gazdaság számára, az Európai Parlamentnek intenzíven részt kell vennie a vonatkozó tárgyalásokban, a folyamat minden lépésében. Ezenkívül támogatom a jelentés módosítását az intézkedések végrehajtása tekintetében, amelynek célja annak biztosítása, hogy az EU-ba érkező minden mezőgazdasági import megfeleljen azoknak a termelési előírásoknak, amelyeket az európai termékeknek kell teljesítenünk az európai fogyasztók védelme, az állatjólét, a környezetvédelem és a szociális előírások védelme érdekében. Az ír gazdálkodók kiválóan biztosítják, hogy áruik és az alkalmazott termelési eljárások a legmagasabb színvonalat képviseljék, és ezekkel azonos szintű előírásokra van szükség az egyenlő versenyfeltételek, a tisztességes verseny, valamint az európai mezőgazdasági ágazat fenntarthatóságának biztosítása érdekében.

 
  
MPphoto
 
 

  George Becali (NI) , írásban. – (RO) Igennel szavaztam erre a jelentésre, mert az Európai Unió megerősítette Latin-Amerikával gazdasági és kereskedelmi kapcsolatait, és így Latin-Amerika második legfontosabb kereskedelmi partnerévé, a Mercosurnak és Chilének pedig a legnagyobb kereskedelmi partnerévé vált. A gazdasági területek szorosabb integrációjának célja az, hogy mindkét fél számára nyertes helyzetet teremtsen. Szorosabb együttműködésre van szükség az EU és a latin-amerikai országok között annak érdekében, hogy a madridi nyilatkozatban vállalt kötelezettségekkel összhangban együttes erőfeszítéseket tegyenek a WTO dohai fordulóján elérendő méltányos, ambiciózus és átfogó megállapodás gyors elérése céljából.

 
  
MPphoto
 
 

  Nikolaos Chountis (GUE/NGL) , írásban. – (EL) Nemmel szavaztam kollégám jelentésére, annak ellenére, hogy ugyanabban a képviselőcsoportban ülünk, és annak ellenére, hogy kollégámnak sikerült számos pozitív pontot is belefoglalnia a jelentésébe. Sajnálatos módon azonban az európai jobboldal erőinek – az általuk beterjesztett módosítások révén – sikerült megváltoztatniuk a dokumentum tartalmát, és azt a felfogást, amit az előadó a jelentésben próbált megjeleníteni. Nem szavazhattam igennel a jelentésre, amely – hogy mást ne is említsek – helyteleníti azokat a „protekctionista” intézkedéseket, amelyeket Argentína hozott a pénzügyi válság kezelése érdekében, és ennek alapján közvetve szankciók alkalmazására kéri a Bizottságot, felszólítva, hogy „a latin-amerikai országokkal rendszeresen tűzze napirendre a piacokhoz való hozzáférés kérdését”. Nem tudtam nem észrevenni a „piac szabályainak” elsőbbségét és az európai befolyás más országok belügyeibe való kiterjesztésének szándékát, különösen az olyan intézkedésekkel szemben, amelyek támogatják a kohéziót és védelmezik az érintett országok polgárait. Az EU és a latin-amerikai országok közötti kereskedelemnek és kapcsolatoknak az egyenlőségen, a szolidaritáson, valamint a munkavállalói jogok és a környezetvédelem tiszteletben tartásán kell alapulnia, és nem biztosíthat teret a legerősebb államok és vállalatok érdekei érvényesülésének.

 
  
MPphoto
 
 

  Lara Comi (PPE), írásban. (IT) A latin-amerikai országok az elmúlt években jelentős előrehaladást értek el az Európai Unió alapját képző értékrendszerhez való közelítésben. Ezt a fejlődést mindenképpen jutalmazni kell további uniós kereskedelempolitikai ösztönzőkkel. Ha ehhez még hozzáadjuk a történelem során kialakult nyelvi és kulturális kapcsolatokat, lehetőségünk nyílik arra, hogy a lehetőségekhez mérten hozzájáruljunk ezen országok gazdasági és társadalmi fejlődéséhez, bármennyire is különböző a helyzetük. Jó, ha mindkét fél megérti, milyen alapvető elemek képezik a politikai fejlemények gyökerét ezekben az országokban, és ha beavatkoznak minden olyan visszaélés megakadályozása érdekében, amelyek károsak lehetnek az országokra vagy ránk nézve. Csak üdvözölni tudjuk a kereskedelmi kapcsolatok megerősítését, feltéve hogy a fejlesztési politikák folyamatos ellenőrzés alatt lesznek, hogy továbbra is ösztönözzék a fejlődést.

 
  
MPphoto
 
 

  Corina Creţu (S&D) , írásban. – (RO) Az elmúlt években elért gazdasági és társadalmi fejlődés ellenére, amelynek Brazília a legkiemelkedőbb példája, minden harmadik latin-amerikai polgár szegénységben él. Ez a csapás még inkább sújtja a latin-amerikai gyermekeket és fiatalokat, akiknek több mint fele esetében nem biztosítottak a szükséges anyagi források. Ez a helyzet várhatóan befolyásolja a tanulmányaikat és a szakmai előmenetelüket is, és hosszú távú hatást fejt ki azokban a társadalmakban, amelyekben élnek. Akkor, amikor az EU kereskedelmi politikáinak jelentős szerepet kell játszaniuk a millenniumi fejlesztési célok elérésében, úgy vélem, több figyelmet kell fordítanunk a közép- és dél-amerikai országoknak a szegénység ellen vívott küzdelmükben, a vásárlóerő növelésében és a fenntartható fejlődés megvalósításában való támogatására.

 
  
MPphoto
 
 

  Michel Dantin (PPE) , írásban. – (FR) A Dess úrral és 77 más képviselőtársammal együtt benyújtott módosításunk azt kéri, hogy a mezőgazdasági behozatal teljes mértékben legyen összhangban az európai egészségi, szociális, fogyasztóvédelmi, környezetvédelmi és állatvédelmi előírásokkal. Végül is furcsa lenne megkövetelni az európai gazdáktól a világ legmagasabb szintű normáinak való megfelelést, amikor ezzel egy időben növeljük az Európába behozható olyan agrártermékek mennyiségét, amelyek nem felelnek meg ezeknek az előírásoknak.

A fogyasztók számára egységes védelmi szintet kell biztosítanunk, függetlenül attól, hogy mit vásárolnak, a gazdákat pedig jutalmazni kell óriási erőfeszítéseikért, ahelyett, hogy ténylegesen tisztességtelen versenyt teremtünk számukra a harmadik országokból származó behozatallal. Egyébként én így képzelem a kiegyensúlyozott élelmiszer- és agrárpolitikát. Ez az állásfoglalás egyértelmű üzenetet küld a Bizottságnak és a harmadik országoknak, ezért is támogatom.

 
  
MPphoto
 
 

  Marielle De Sarnez (ALDE) , írásban. – (FR) Az Unió Latin-Amerikával fenntartott kereskedelmi kapcsolatairól szóló és a Parlament által elfogadott jelentés könnyen precedensértékű lehet. A Latin-Amerikával fennálló kereskedelmi megállapodások tartalmaznak egy rendkívül érzékeny részt, amelynek témája a mezőgazdaság. A Parlament ezért is szólított fel arra, hogy „az EU-ba történő mezőgazdasági importot csak akkor lehessen engedélyezni, ha ezen importok esetében az európai uniós fogyasztóvédelmi, állatvédelmi, környezetvédelmi normákat és a minimális szociális normákat betartják”. Mostantól a Bizottság feladata, hogy a jövőbeni tárgyalások során figyelembe vegye ezt a Parlament által meghatározott politikai előfeltételt. E tárgyalások keretében a Parlament arra törekedett, hogy a legkülső régiók különleges figyelmet kapjanak, tekintettel az egyes termékek – különösen a banán – vonatkozásában Latin-Amerika által jelentett versenyre. A Parlament ezért kérte, hogy a legkülső régiók stratégiai és hagyományos ágazatai védelemben és megfelelő kompenzációban részesüljenek, az EU e régiókra vonatkozóan 2009-ben tett kötelezettségvállalásaival összhangban.

 
  
MPphoto
 
 

  Edite Estrela (S&D) , írásban. – (PT) Igennel szavaztam az Unió Latin-Amerikával fenntartott kereskedelmi kapcsolatairól szóló jelentésre, mert e kapcsolatoknak kiemelt szerepet kell betölteniük az EU számára. Az EU jelenleg Latin-Amerika második legnagyobb kereskedelmi partnere, a Mercosurnak és Chilének pedig a legnagyobb kereskedelmi partnere. Az európai kereskedelempolitikának fontos szerepet kell betöltenie a millenniumi fejlesztési célok elérésében, valamint az emberei jogokkal, az élelmezésbiztonsággal és a környezeti fenntarthatósággal kapcsolatos nemzetközi kötelezettségvállalások teljesítésében.

 
  
MPphoto
 
 

  José Manuel Fernandes (PPE), írásban. (PT) A Lisszaboni Szerződés az Unió általános külső fellépésének szerves részeként határozza meg az EU kereskedelmi politikáját. Az utóbbi időben visszaesés történt az Európai Unió és a latin-amerikai és karibi (LAC) régió között kereskedelemben, amelynek oka az ázsiai országok növekvő részvétele a LAC-régió külkereskedelmében, annak ellenére, hogy az EU továbbra is Latin-Amerika második legnagyobb kereskedelmi partnere. Míg az Európai Unió és Mexikó, illetve Chile közötti társulási megállapodások a kereskedelmi forgalom jelentős növekedését hozták, Mexikó és Európa között a kereskedelem még mindig szerény mértékű Mexikónak az Egyesült Államokkal folytatott kereskedelmével összehasonlítva. Ezért hangsúlyozni szeretném, hogy mindkét félnek átfogóbb, kereskedelemhez kapcsolódó gazdasági tevékenységeket kell kialakítania. Az EU-ból a LAC-régióba irányuló behozatal legnagyobb részét (több mint 85%-át) jelenleg az ipari termékek adják. Ezért cserébe a régióból az EU-ba irányuló kivitel több mint 40%-a alapanyag. Ezért az erőforrások mobilizálásával és technikai segítségnyújtás révén programokat kell kidolgozni és finanszírozni, amelyek helyi és regionális szinten termelési lehetőségeket, illetve a kirekesztett közösségek és a kis- és középvállalkozások számára a globális piacokhoz fenntartható hozzáférést biztosítanak.

 
  
MPphoto
 
 

  Ilda Figueiredo (GUE/NGL), írásban. (PT) Nem szavaztuk meg a jelentést a benne foglalt következetlenségek miatt. És bár tartalmaz pozitív szempontokat a jelenlegi latin-amerikai helyzettel kapcsolatban, számos bekezdését elfogadhatatlannak tartjuk.

Ilyen pozitívum például, amelyet hangsúlyozni szeretnénk, annak elismerése, hogy minden országnak joga van a saját élelmiszer-biztonságának megvédéséhez szükséges mechanizmusok kialakításához, valamint a kis és közepes élelmiszer-termelők túlélésének és fejlődésének biztosításához.

De a jelentés más pontjai ennek ellenkezőjét fogalmazzák meg, például: „sajnálatának ad hangot az egyes latin-amerikai országok, különösen Argentína által a gazdasági válság idején hozott protekcionista intézkedések miatt; sürgeti a Bizottságot, hogy a latin-amerikai országokkal rendszeresen tűzze napirendre a piacokhoz való hozzáférés kérdését”; vagy amikor azt állítja, hogy „mély aggodalmának ad hangot a harmadik országokból – köztük az Európai Unióból – importált élelmiszerekre vonatkozó, az argentin hatóságok által a közelmúltban elfogadott korlátozó intézkedések kapcsán”.

A nemzetközi kereskedelem liberalizációjának támogatása, amely kitűnik néhány javaslatból, ugyanúgy elfogadhatatlan, bár később, más pontokban a jelentés már más álláspontot képvisel.

 
  
MPphoto
 
 

  Elisabeth Köstinger (PPE), írásban. − (DE) Az Európai Unió jó gazdasági kapcsolatokat tart fenn a latin-amerikai országokkal a WTO szintjén, de kétoldalú és többoldalú szinten is. Folytatni kell e kereskedelmi és gazdasági kapcsolatok fejlesztését, szem előtt tartva az EU érzékeny gazdasági ágazatait. Ezért kifejezetten támogatom a 30. bekezdéshez előterjesztett módosítást, amely „arra szólít fel, hogy az EU-ba történő mezőgazdasági importot csak akkor lehessen engedélyezni, ha ezen importok esetében az európai uniós fogyasztóvédelmi, állatvédelmi, környezetvédelmi normákat és a minimális szociális normákat betartják”. Európai polgárainknak szigorú termelési előírásoknak kell megfelelniük és nem kerülhetnek hátrányos helyzetbe a tisztességtelen verseny miatt. Annak érdekében, hogy biztosítható legyen a költségek fedezése, biztonságnak kell lennie a tervezés és a jövedelem tekintetében. Ezeket a szempontokat szintén figyelembe kell venni a szabadkereskedelmi megállapodásokkal kapcsolatban.

 
  
MPphoto
 
 

  Mario Mauro (PPE), írásban. (IT) A 32. módosítás kivételével, amely tekintetében az Európai Néppárt (Kereszténydemokraták) Képviselőcsoportja külön szavazást kért, és amire nemmel fogunk szavazni, a jelentés egészét el kell fogadni, mivel értékes áttekintést nyújt a Latin-Amerikával fennálló kapcsolatunkról. Az Európai Unió–Latin-Amerika csúcstalálkozó, amely május 18-án került megrendezésre Madridban, nagy lendületet adott a két fél közötti kapcsolatok fejlesztésének: ezek a kapcsolatok egy év alatt erősebbé váltak. A két fél közül egyik sem zárhatja ki a másikkal való kereskedelmi kapcsolatot, de természetesen ennek a kapcsolatnak konkrét eredményekkel kell szolgálnia és olyannak kell lennie, amelynek révén országainkban javulnak az életkörülményeinek.

 
  
MPphoto
 
 

  Mairead McGuinness (PPE), írásban. − Jóllehet egyetértek a jelentés számos pontjával, végül mégis nemmel szavaztam. A jelentés nyíltan támogatja a kereskedelmi tárgyalások újbóli megnyitását a Mercosur-országokkal. És bár támogatom az annak biztosítására irányuló felhívásokat, hogy a harmadik országokból behozott áruk előállítása az uniós előírásokkal összhangban történjen, egy EU–Mercosur társulási megállapodás negatív következményekkel jár majd az európai mezőgazdaságra, különösen az állattenyésztésre nézve. A Bizottság nem végzett hatásvizsgálatot egy mezőgazdasági megállapodásra vonatkozóan az EU-ban, amióta az év korábbi részében újraindította a tárgyalásokat a kereskedelmi blokkal.

 
  
MPphoto
 
 

  Nuno Melo (PPE), írásban. (PT) Tekintve, hogy az EU Latin-Amerika első számú befektetője és második legnagyobb kereskedelmi partnere, és mivel az EU biztosítja Latin-Amerika számára a legtöbb fejlesztési segélyt, úgy véljük, ez az információ elegendő ahhoz, hogy egy világos és pontos stratégiát dolgozzunk ki az EU és Latin-Amerika közötti kereskedelmi kapcsolatok tekintetében. Támogatjuk egyértelmű iránymutatások kidolgozását arra vonatkozóan, miként lehet a leghatékonyabban együttműködni a politikai stabilitás előmozdítása, az éghajlatváltozás elleni küzdelem, a migrációs áramlások kezelése, valamint a természeti katasztrófák megelőzése érdekében. Annak, hogy miként biztosíthatjuk Latin-Amerika számára azt a támogatást, amire szüksége van, jó módja a két blokk közötti kereskedelmi kapcsolatok erősítése, amely – amikor ez megvalósul – az egyik legjelentősebb ilyen kapcsolat lesz a világon. De nem feledkezhetünk meg Európa legkülső régióiról, amelyekre hatással lehet bizonyos mezőgazdasági termékek behozatala – például Madeirára, e portugál régióra hatással lenne a banánbehozatal. Kiegyensúlyozott megállapodást kell elérnünk, amelynek révén a latin-amerikai országok fejlődhetnek, de amely nem okoz kárt az egyes tagállamok különböző gazdasági ágazatainak, különösen a mezőgazdaságban.

 
  
MPphoto
 
 

  Andreas Mölzer (NI), írásban. − (DE) Az elmúlt néhány évben Latin-Amerika feltörekvő gazdasági régióvá vált. Az EU és a dél-amerikai országok közötti kereskedelmi megállapodások rendkívül pozitív fejleménynek tekinthetők. Figyelembe véve, hogy az Európai Unió igen jelentős fejlesztési munkát végzett, most – Oroszországhoz hasonlóan – tovább kellene erősítenie pozícióját a régió második legnagyobb kereskedelmi partnereként. Ugyanakkor az EU-nak azt is gondosan mérlegelnie kell, melyik állammal kereskedik, tekintve hogy számos dél-amerikai országban még mindig általános jelenség a munkavállalók kizsákmányolása. Nemmel szavaztam a jelentésre, mivel az túlzottan keveset foglalkozik a Latin-Amerikában fennálló, gyakran rendkívül rossz munkakörülményekre, és mivel túlzottan kevés javaslatot fogalmaz meg e körülmények javítására.

 
  
MPphoto
 
 

  Franz Obermayr (NI), írásban. − (DE) Az előadó támogatja a kereskedelmi piacok EU és Latin-Amerika közötti teljes megnyitását. Ezen túlmenően az EU–Mercosur társulási megállapodáshoz kapcsolódó problémákat a jelentés nem oldja meg megfelelően. Ezért nemmel szavaztam a jelentésre.

 
  
MPphoto
 
 

  Alfredo Pallone (PPE), írásban. (IT) Igennel szavaztam a jelentésre, mert szerintem mindenképpen meg kell üzennünk a Bizottságnak, hogy e Parlamentnek szilárd elhatározása még szorosabb kapcsolatokat kialakítani Latin-Amerikával. Dél-Amerikának és Európának – megannyi történelmi, társadalmi és gazdasági okból – sok közös jellemzője van. Kereskedelmi kapcsolataink mindig kiválóak voltak, de most arra van szükség, hogy megerősítsük és támogassuk ezeket, figyelembe véve mindkét kontinens új kívánalmait. Nem szabad megfeledkeznünk néhány ország jelentőségéről, amelyeket lehet, hogy a múltban fejlődő országnak tekintettek, de amelyek ma valódi gazdasági világhatalmak. Mindezeket figyelembe véve úgy vélem, hogy Európának továbbra is preferenciális kereskedelmi partnerként, útmutatóként és különleges referenciapontként kell szolgálnia a régió valamennyi országa számára.

 
  
MPphoto
 
 

  Georgios Papanikolaou (PPE) , írásban. – (EL) Igennel szavaztam a Scholz-jelentésre, mert az Európai Unió és Latin-Amerika országai közötti kereskedelmi kapcsolatok fokozott támogatása az ebben a konkrét régióban végrehajtott átfogó demokratikus reformok és az emberi jogok védelmére irányuló keret javításának eredménye. Ugyanakkor gondoskodnunk kell arról, hogy a két régió közötti jövőbeni kereskedelmi kapcsolatok ne akadályozzák ezt a fejlődést, és hogy az EU-ba behozott termékek megfeleljenek az európai előírásoknak a minőség, a fogyasztók biztonsága és a környezetvédelem tekintetében. Egyetértek azzal is, hogy a Bizottságnak megfontoltabban kell cselekednie az olyan országokkal kötött kereskedelmi megállapodások végrehajtásakor vagy kibővítésekor, amelyek továbbra is megsértik az alapvető emberi jogokat.

 
  
MPphoto
 
 

  Maria do Céu Patrão Neves (PPE), írásban. (PT) Igennel szavaztam az Unió Latin-Amerikával fenntartott kereskedelmi kapcsolatairól szóló, 2010. október 21-i európai parlamenti állásfoglalásra, mert véleményem szerint a szabad piac serkenti a globális gazdaságot és fontos tényező lehet a latin-amerikai országok fejlődésében. Mindazonáltal úgy vélem, hogy újra kell értékelni az Európai Bizottság számára a tárgyalási folyamat levezetésére adott felhatalmazást, mivel az már túlzottan régi és már nincs összhangban a jelenlegi körülményekkel, amelyek között a tárgyalásokra sor kerül. Ebbe az újraértékelésbe mindenképpen be kell vinni azt a változást, miszerint a megállapodások megkötése előtt hatásvizsgálatot kell végezni arra vonatkozóan, hogy azok milyen hatást gyakorolnak majd az európai termelés szerkezetére, és különösen a mezőgazdaságra. Ezenkívül határozottan ki kell állni annak engedélyezése ellen, hogy a mezőgazdasági termékek egyfajta „tranzakciós valutaként” szolgáljanak más szinten nyújtott kereskedelmi előnyökért cserébe.

 
  
MPphoto
 
 

  Raül Romeva i Rueda (Verts/ALE), írásban. − Végül is azért szavaztunk nemmel a szövegre, mert az arra irányuló konkrétabb javaslatok, hogy megóvják Latin-Amerikát a spekulációs támadásoktól és az éghajlatváltozás jelenségétől, gátolják az agresszív exportorientáltságot, elkerüljék a környezeti dömpinget és megakadályozzák a pénzügyi szolgáltatások liberalizációját, felhígultak a kompromisszumkeresés folyamatában, a még ennél is furcsább spanyol megfogalmazások ellensúlyaként. Annak a vonzó képe, hogy elfeledjük a WTO sajnálatos dohai fejlesztési menetrendjét (DDA) és a jövőbeni munkát az új kihívásokkal foglalkozó kereskedelmi szabályozásokra irányítsuk, az ellenkezőjére fordult és egy méltányos, ambiciózus és átfogó megállapodás gyors elérését hangoztató, ezerszer ismételt felhívássá változott át.

Az élelmiszer-önrendelkezés fogalma szintén elveszett. A jelentés ahelyett, hogy a dolgokat a nevén nevezte volna, mindössze „hangsúlyozza annak fontosságát, hogy …”, miután elutasít minden konkrét számot, teljesítménymutatót és határidőt. Így a jelentés hozzáadott érték nélkül marad a már meglévő dokumentumokkal összehasonlítva. Bizonyos tekintetben pedig el is marad azoktól.

 
  
MPphoto
 
 

  Oreste Rossi (EFD), írásban. (IT) Támogatjuk ezt a jelentést, mert hangsúlyozza az EU, valamint a latin-amerikai és a karibi országok közötti kapcsolatok megerősítését. Az Európai Unió konkrét feladata az, hogy gazdasági és kereskedelmi szereplőként lépjen fel a nemzetközi színen, felülkerekedve azon a versenyen, amelyet a partnerei – az Egyesült Államok és Kína – jelentenek, amely országok már megvetették a lábukat a latin-amerikai piacon.

Csak kevés ágazat élvezi e kereskedelmi kapcsolatok előnyeit. A latin-amerikai és a karibi országokba irányuló behozatal 85%-át ipari termékek adják, míg az EU-ba irányuló kivitel 40%-a alapanyagokból tevődik össze. Közép- és hosszú távon a kereskedelmi kapcsolatok világos és átlátható szabályok mentén történő fokozására van szükség.

 
  
MPphoto
 
 

  Daciana Octavia Sârbu (S&D) , írásban. – (RO) Az Európai Unió mindenekelőtt az emberi jogok támogatója. Ezért is gondolom azt, hogy nagyon komolyan oda kell figyelnünk az emberi jogok kolumbiai helyzetére, még mielőtt liberalizáljuk a kereskedelmet ezzel az országgal. Másrészről – a Latin-Amerikából érkező élelmiszer-behozatal témájával kapcsolatban – gondoskodnunk kell arról, hogy ezek az országok megfelelnek ugyanazoknak a minőségi és állatvédelmi előírásoknak, amelyeknek saját termelőinknek is eleget kell tenniük.

 
  
MPphoto
 
 

  Nuno Teixeira (PPE), írásban. (PT) Az európai közös kereskedelempolitika az Unió általános külső fellépésének szerves és fontos része. Rendkívül pozitív szerepet játszhat a jólét megteremtésére irányuló célkitűzésekben, valamint az Európa és Latin-Amerika népei és országai közötti gazdasági és politikai kapcsolatokban. Nincs kétségem afelől, hogy a gazdasági területek szorosabb integrációja mindkét fél számára nyertes helyzetet teremthet, különösen azáltal, hogy több és jobb munkahely jön létre. De azt is tudom, milyen hatásokat gyakorolhatnak az Európai Unió és a latin-amerikai országok között létrejött kétoldalú kereskedelmi megállapodások a legkülső régiók gazdaságaira.

Az általam képviselt régióban, Madeirán, a következmények különösen szembetűnők a banántermelés tekintetében. Ezért véleményem szerint meg kell őriznünk ezt a termelőágazatot és a legkülső régiók többi stratégiai és hagyományos ágazatát.

E célból a legkülső régiókat – az Európai Unió kötelezettségvállalásával összhangban – megfelelően kompenzálni kell, különös figyelmet fordítva sérülékeny gazdaságukra. A jelentés tartalmaz ilyen biztosítékokra vonatkozó rendelkezést e régiók tekintetében, ezért igennel szavaztam rá.

 
  
MPphoto
 

  Elnök. − Isten áldja meg a gyermekeiket. Ezzel az áldással felfüggesztem az ülést.

 
Jogi nyilatkozat - Adatvédelmi szabályzat