Az ülések szó szerinti jegyzőkönyve

2010. november 10., Szerda - Brüsszel

19. Az EBESZ megerősítése - Az Európai Unió szerepe (vita)

  Elnök. − A következő pont a Tanács nyilatkozata az EBESZ megerősítéséről és az Európai Unió szerepéről.

  Olivier Chastel, az Európai Unió alelnöke és főképviselője nevében. – (FR) Elnök úr, biztos úr, hölgyeim és uraim, abban a megtiszteltetésben van részem, hogy az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének, Ashton bárónőnek a nevében önök előtt szólhatok.

Mint tudják, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) 56 tagállamának állam- és kormányfői három hét múlva csúcstalálkozót tartanak Astanában. A dátum – 35 évvel a Helsinki Záróokmány, 20 évvel a Párizsi Charta aláírása és 11 évvel az isztambuli csúcstalálkozó után – és a választott kazahsztáni helyszín jelzi az esemény fontosságát.

Az EBESZ-nek új lendületre van szüksége. Néhányan kétségbe vonták a szervezet létjogosultságát. A tagállamok közti viták, a szervezet képtelensége, hogy felszámolja a hidegháború utáni időszak utolsó nyomait és a befagyott konfliktusok fokozatosan megbénították, aláásták hitelességét. Medvegyev elnök 2008. júniusi felhívása, amelyben az európai biztonsági rendszer felülvizsgálatát és szerződésben való rögzítését szorgalmazta, nem csak kedvező fogadtatásra talált, hanem felélesztette az EBESZ-en belüli párbeszédet, és elindította a korfui folyamatot. Az EBESZ-ben megerősödő viták, más lényeges biztonsági fórumok kizárása nélkül, segítettek helyreállítani a bizalmat. Az Európai Unió és tagállamai központi szerepet játszottak ebben a tekintetben, és Rouček úr állásfoglalási indítványa kiemelte és támogatta ezt a szerepet. A felülvizsgálati konferencia, amelynek utolsó szakaszára kerül sor Astanában, a következő csúcstalálkozó alapjául szolgál.

Bécsben képviselőink most a dokumentum végleges formájáról tárgyalnak, amelyet az állam- és kormányfők elé fognak terjeszteni. A dokumentum három részből áll: az első az EBESZ alapelveinek megerősítése, szabályok és kötelezettségvállalások; a második az előttünk álló kihívások és legfontosabb teendőink; és végül, ami az Európai Unió számára létfontosságú: egy cselekvési terv. A végső dokumentumnak olyan világosnak kell lennie, hogy minden polgártársunk megérthesse.

Az Európai Unió célja, és ezzel más tagállamok is egyetértenek, hogy az EBESZ-t a hatalmas euroatlanti és eurázsiai térséget átfogó biztonsági közösségként újraszervezze, olyan egységes közösségé tegye, amelyben nincsenek választóvonalak, amelynek polgárai szabadon és biztonságban élnek, ahol a vitákat békés eszközökkel oldják meg, és ahol az EBESZ vívmányait alkotó közös alapelveket, normákat és kötelezettségvállalásokat tiszteletben tartják. A csúcstalálkozónak ezt a célt kell maga elé tűznie, ezt a mandátumot kell teljesítenie, a cselekvési terv pedig az az útiterv, amelyet végrehajtva ez megvalósítható.

Amint ez az állásfoglalási indítvány kiemeli, azért, hogy a biztonság globális és együttműködésen alapuló, EBESZ-re jellemző, egyedülálló koncepcióját megőrizzük, a cselekvési tervnek egyensúlyba kell hoznia e három dimenziót. Az EU biztosítani fogja, hogy a cselekvési terv mindhárom dimenzióban tükrözze a külügyminiszterek 2010. júniusi találkozóján meghatározott fő célokat.

Ami a politikai-katonai dimenziót illeti, biztató előrelépés történt a Bécsi Dokumentum bizalom- és biztonságépítő intézkedéseiről folyó megbeszélésein. Némi előrelépés tulajdonítható a csúcstalálkozónak is. Ami az Európai hagyományos fegyveres erőkről szóló szerződést (CFE) illeti, feltétlenül szükséges, hogy azt ismét életképessé tegyük. A tárgyalások már folynak, a folytatáshoz szükséges lendületet az állam- és kormányfőknek kell megadniuk.

Az EBESZ képességeit mindhárom dimenzióban meg kell erősíteni, hogy jobban be tudja tölteni korai előrejelző, konfliktusmegelőző, válságmegoldó és újjáépítő szerepét.

Az Unió és partnerei által előterjesztett konkrét javaslatok az asztalon hevernek. A biztonsági közösség létrehozása a Dnyeszter-melléki, hegyi-karabahi és grúziai konfliktusok nehéz kérdésének megoldását jelenti. E konfliktusok továbbra is fellángolással fenyegetnek, amint azt a 2008-as év eseményei megmutatták. Ha nincs haladás, az aláássa a bizalmat, és a csúcstalálkozó alkalmat ad arra, hogy a résztvevők közös politikai kötelezettséget vállaljanak ezeknek a konfliktusoknak a megoldására, az ilyen irányú erőfeszítések intenzitásának növelésére, és egy útiterv lefektetésével a kötelezettségvállalás megszilárdítására.

Miután ezt a kérdést megoldotta, az EBESZ-nek a jövőbe kell tekintenie, és más érdekelt nemzetközi szervezetekkel összefogva fel kell vennie a harcot az új, több államot érintő fenyegetésekkel. E fenyegetések elég ismertek ahhoz, hogy ne kelljen felsorolnom itt őket, és az Európai Unió azt reméli, hogy az energiabiztonság kérdését kezelni lehet a konfliktusmegoldás témakörén belül.

Az EBESZ-en belül új impulzust kell adni a gazdasági és környezetvédelmi dimenzióknak; nagyobb elkötelezettséget kell tanúsítani a jobb kormányzás és az átláthatóság iránt; az éghajlatváltozás összefüggésében biztosabb választ kell adni az energiaellátás által teremtett biztonsági kihívásra.

Az emberi jogok, az alapvető szabadságjogok, a demokrácia, a jogállam azok az alapértékek és -elvek, amelyeken a biztonsági közösség nyugodni fog. Nem elég újból leszögezni érvényességüket. Létfontosságú, hogy megerősítsük őket és megszilárdítsuk végrehajtásukat. Az állam- és kormányfők elé terjesztjük a lehetséges előrevivő megoldásokat: hatékonyabban kell felülvizsgálni és végrehajtani a kötelezettségvállalásokat, illetve az EBESZ intézményeinek fokozottabban kell ellenőrizni az ajánlásokat. Az Európai Unió számára a humanitárius dimenzió különleges jelentőséggel bír: ez az alapja mind a polgárok, mind a tagállamok „együttélésének”. Az Unió mindenekelőtt a sajtószabadság növelésére és a szabad és demokratikus választások fontosságára teszi a hangsúlyt az EBESZ területén. A Demokratikus Intézmények és Emberi Jogok Hivatalának szerepét ebben a vonatkozásban meg kell erősíteni, és autonómiáját meg kell őrizni. Biztosítani kell azokat az erőforrásokat is, amelyek megerősítik a főképviselőnek a média szabadságának előmozdítása érdekében végzett munkáját.

  Andrzej Grzyb, a PPE képviselőcsoport nevében. – (PL) Elnök úr, az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjétől tudjuk, másrészt a Rouček úr által megfogalmazott állásfoglalás is tartalmazza, hogy a korfui folyamat új lendületet adott az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezetnek, amit a főképviselő nevében szóló Chastel úr is megerősített felszólalásában.

Azt szeretném mondani, hogy az EBESZ nagyon fontos intézmény, és az is maradhat, a regionális konfliktusok megoldása, a nemzeti kisebbségekkel kapcsolatos kérdések kezelése és a tagállamok demokratizálódási folyamatának előmozdítása szempontjából. Meg kell őriznünk az EBESZ három dimenziója – a politikai-katonai, a gazdasági- környezetvédelmi és a humanitárius dimenzió – közti egyensúlyt is. A hagyományos értelemben vett, az úgynevezett „kemény hatalom” szempontjából értett biztonság, amelyet katonai erők vagy a stabilizáló erők jelenléte szavatol, csak annyira fontos, mint a gazdasági, társadalmi, élelmezési vagy ökológiai értelemben vett biztonság. Az EBESZ-nek nagyobb hangsúlyt kell fektetnie az ezeken a területeken kifejtett tevékenységére.

Itt szeretném hangsúlyozni a Demokratikus Intézmények és Emberi Jogok Hivatalának a demokratizálódás folyamatában játszott szerepét, amelyre – például választási megfigyelői és ajánlattevői funkciójára – már történt utalás. Az EBESZ pontosan akkor fog jelentősebb szerepet játszani, amikor megerősítjük, például azzal, hogy nagyobb támogatást nyújtunk a Demokratikus Intézmények és Emberi Jogok Hivatalának.

Azt is szeretném hangsúlyozni, hogy az EBESZ pozitív szerepe nem ér véget mediátori tevékenységével, hanem akkor is tetten érhető, amikor maga irányítja saját tevékenységét. Az EBESZ közelebb visz minket azokhoz az államokhoz is, amelyek a soros elnökséget betöltik. Említhetem például a jelenlegi, Kazahsztán által betöltött elnökséget, amely többek közt a kirgizisztáni válság megoldásához és a Türkmenisztán és Üzbegisztán közti közvetítéshez vezetett. Tudjuk azonban, hogy Kazahsztánban az emberi jogokat nem tartják maradéktalanul tiszteletben, amiről többek között az emberi jogok érvényesülését vizsgáló szervezetek jelentéseiből értesülünk.

A decemberben Astanában sorra kerülő csúcstalálkozónak el kellene fogadnia egy cselekvési tervet, amely alapján véglegesíteni lehetne az EBESZ területén létrejövő biztonsági közösség chartáját. Ennek a tervnek az elfogadása az Európai Unió tagállamainak is az érdeke. Határozottan támogatom mind az előadott álláspontot mind a Rouček úr által benyújtott állásfoglalást.

  Libor Rouček, az S&D képviselőcsoport nevében. – (CS) Az idén lesz 35 éve, hogy aláírták a Helsinki Konferencia Záróokmányát. A Helsinki folyamat fontos történelmi változásokhoz járult hozzá. A második világháború és a hidegháború nyomán korábban kettéosztott kontinens napjainkban békében él, és együttműködik. A legtöbb, korábban a vasfüggöny mögött fekvő ország állampolgárai teljes mértékben élvezik emberi, polgári és demokratikus jogaikat és szabadságaikat.

Ennek ellenére a helsinki folyamat nem minden célkitűzése teljesült maradéktalanul. Több térségben szomszéd országok és etnikai csoportok konfliktusban állnak egymással. Több országban nehézségek vannak a polgári jogok és a demokrácia bevezetésével. Ezen túlmenően az EBESZ minden tagállamának olyan új kihívásokkal és biztonsági fenyegetésekkel kell szembenéznie, mint a terrorizmus, a szervezett bűnözés, az emberkereskedelem, a kábítószer-kereskedelem, az energia-, környezet- és internetbiztonság.

Harmincöt évvel helsinki és tizenegy évvel a legutóbbi isztambuli csúcstalálkozó után az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezetnek új lendületre, megújulásra és reformokra van szüksége. A korfui folyamat és annak csúcspontja, a közelgő decemberi astanai csúcstalálkozó megfelelő keretet ad e reformok megvitatására.

A holnap szavazásra kerülő állásfoglalásában az Európai Parlament egy sor javaslatot és indítványt fogalmazott meg a csúcstalálkozóra. Azt javasoljuk például, hogy a csúcstalálkozó résztvevői vitassanak meg és fogadjanak el egy meghatározott tervet a konfliktusok megelőzéséről, a válságkezelésről, a konfliktusok utáni helyreállításról, továbbá egy cselekvési tervet is, amely felvázolja azokat a megközelítési módokat, amelyek mentén megalkotható az EBESZ-en belüli biztonsági szektor chartája.

Mint elhangzott, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet az euroatlanti és az eurázsiai biztonsági rendszer különleges és integráns része, amelynek kiterjedt tagbázisa Vancouvertől Vlagyivosztokig ölel fel országokat. A szervezet egyedisége abban rejlik, hogy összekapcsolja az együttműködés politikai és katonai, gazdasági és környezeti, valamint emberi jogi dimenzióit. A Lisszaboni Szerződéssel megerősödött Európai Uniónak és közös kül- és biztonságpolitikájának fokoznia kell az együttműködést a két szervezet között, mert a közös célokat csak ilyen együttműködéssel lehet elérni.

  Anneli Jäätteenmäki, az ALDE képviselőcsoport nevében. – (FI) Elnök úr, míg az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet történelmi jelentőségű volt, addig ma az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet az együttműködés szükséges és elismert intézménye. Napjainkban bizonyos válság sújtotta térségekbe gyakran egyedül az EBESZ léphet be, míg más szervezeteket nem engednek be. Az EBESZ ezért rendkívül fontos, például Közép-Ázsiában, akár a rendőrséget támogató, a drogprevenciót elősegítő vagy a határbiztonságot javító munkát végez.

Az EBESZ humanitárius kosara különösen egyedülálló. Tevékenységi körén belül a szervezet kidolgozta az emberi jogi munka, az embercsempészet elleni fellépés és a veszélyeztetett államokon belüli kapacitásépítés modelljét. Az EU a maga részéről egyre inkább a rendőrségi műveletekre, és ezen belül a félkatonai csendőrség bevetésére koncentrál. Az EU természetesen nagyon erős fejlesztési segélypolitikával rendelkezik. Az EBESZ azonban arra is képes volt, hogy a környezet és a biztonság közti felismert kapcsolatot érvényesítse fejlesztési politikájában.

Az EU-nak tanulnia kell ebből, de mindenekelőtt az EU saját műveletei során meríthetne az EBESZ akcióiból. Az EBESZ általában sokkal korábban a helyszínen van, mert nagyobb a tapasztalata, a jártassága, és több kiváló szakértővel rendelkezik. Az EBESZ pontosan olyan erős, amilyen erőssé a tagállamok akarják tenni. Az EBESZ és az EU közti együttműködés, az egymás iránti kölcsönös tiszteletet és egymás kölcsönös elismerése mind nagyon fontos.

ELNÖKÖL: LIBOR ROUČEK
alelnök

  Reinhard Bütikofer, a Verts/ALE képviselőcsoport nevében. – (DE) Elnök úr, Chastel úr az elején azt mondta, hogy az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezetnek (az EBESZ-nek) új lendületre van szüksége. A Parlament szeretne segítséget nyújtani ennek az új lendületnek a megtalálásában. Ez az állásfoglalási indítvány – amely az alelnök irányításával készült, és amelyet a Parlament valóban nagy többséggel támogat – nagyon progresszív álláspontot foglal el az EBESZ szerepével kapcsolatban.

AZ EBESZ-t különböző irányokból érték új impulzusok. Az Egyesült Államok alelnökének javaslatai például nagyon pozitív hatást keltettek. Most azonban szükség van a korfui folyamat céljainak pontosan meghatározására. Ez az előttünk álló csúcstalálkozó miatt lényeges. Az EBESZ mindhárom dimenzióját erősíteni kell, különösen a Demokratikus Intézmények és Emberi Jogok Hivatalának tevékenységét.

Mi azonban új intézkedéseket is akarunk hozni. Ezért értékes ez az állásfoglalási indítvány. Felveti például azt a kérdést, hogy legyen-e lehetősége az Európai Uniónak, hogy az EBESZ mandátuma alapján a jövőben missziókat vállaljon a közös biztonsági és védelmi politika keretében. Kirgizisztán esetében például nagyon hasznos lett volna ez a lehetőség, és vállalkozhattunk volna egy ilyen misszióra, például orosz partnereinkkel.

Azt is javasoltuk például, – amint Rouček úr már említette –, hogy a korfui folyamat tűzze ki célul az EBESZ területén létrehozandó biztonsági közösség chartájának megalkotását. Ezzel megfelelő választ adhatunk Oroszországnak, amely szükségesnek tartja a tárgyalások felújítását az euroatlanti övezet közös biztonságáról.

Biztos vagyok benne, hogy az EBESZ létfontosságú szereplője marad a közös euroatlanti biztonsági rendszernek, és remélem, hogy mi is megtesszük a magunkét, és hozzájárulunk annak sikeréhez.

  Charles Tannock, az ECR képviselőcsoport nevében. – Elnök úr, az EBESZ fontos és folyamatosan növekvő szerepet játszik a béke és a stabilitás előmozdításában európai kontinensünkön. Az, hogy Amerika, Kanada, Oroszország és sok közép-ázsiai ország is az EBESZ teljes jogú tagjai, nagy hitelességet és – mint azzal maga az EBESZ büszkélkedni szokott – széles, „Vancouvertől Vlagyivosztokig” terjedő alapokat nyújt a szervezetnek.

Az EBESZ (ügynökségével, a választások megfigyelését támogató Demokratikus Intézmények és Emberi Jogok Hivatalával) rohamosan fosztja meg az Európa Tanácsot a demokráciával, az emberi jogokkal, a jogállammal kapcsolatos viták legfőbb és legilletékesebb fórumának szerepétől. Az EBESZ helyszínen dolgozó missziói, például Grúziában vagy Moldovában, jelentősen hozzájárulnak az utóbbi idők vitáiban és befagyott konfliktusaiban traumatizálódott társadalmak stabilizálásához.

Kazahsztán jelenlegi EBESZ-elnöksége segített megerősíteni a szervezet profilját, és hozzájárul ahhoz, hogy figyelmét ismét Közép-Ázsiára és különösen a biztonság és a nemzetközi terrorizmus elleni harc kérdéseire fordítsa.

Kétségtelenül rengeteg lehetőség van az EU és az EBESZ kapcsolatainak fejlesztésére. Azt remélem azonban, hogy e partneri kapcsolat kialakítása során a főképviselő kellő súlyt fektet a párhuzamos erőfeszítések elkerülésére és ilyen módon az adófizetők pénzének megtakarítására a megszorítások idején. Meg kellene fontolnia az EBESZ, az EU és különösen a közös biztonság- és védelempolitika és a NATO koordinálását a Partnerség a Békéért program keretében.

Végül azt javasolnám, hogy a két szervezet, az Európa Tanács és az EBESZ gondolja meg összeolvadását. Ezzel valószínűleg sok pénzt lehetne megtakarítani.

  Helmut Scholz, a GUE/NGL képviselőcsoport nevében. – (DE) Elnök úr, képviselőcsoportom üdvözli, hogy több év elteltével az Európai Parlament most alaposan megvitatja az EBESZ helyzetét, és eközben lényegében pozitív választ ad az EU-nak az EBESZ-hez fűződő kapcsolatára vonatkozó kérdésre, a Helsinkiben elfogadott célokra, értékekre és mechanizmusokra, de mindenekelőtt jelenlegi feladataira. A jelentése, alelnök úr, világossá teszi, hogy az Európai Unió és az EBESZ nem titkos versenytársak, hanem olyan partnerek, amelyek képesek és kénytelenek egyéni képességeiket, tapasztalataikat komplex európai problémák megoldására fordítani.

Astana vonatkozásában van két szempont, amelyet szeretnék külön kiemelni. Európában fel kell újítanunk a kontinensünk jövőjéről szóló páneurópai párbeszédet a biztonságpolitika szemszögéből, hiszen a kontinens nagyobb, mint az EU, és továbbra is jelentős biztonságpolitikai egyensúlytalanságok jellemzik. A korfui folyamat a strukturált vita lehetőségét hordozza, a folyamatot pedig a tagállamoknak úgy kell alakítani, hogy végül elérjék a kitűzött eredményeket a leszerelés és a haderő-átalakítás területén. Ahogy az EU-nak és az EBESZ-nek szüksége van egymásra ezen a területen, ugyanúgy az éghajlat-védelem és az energiaellátás kérdéseinek megoldása is kibővített, strukturált együttműködést igényel.

  Mariya Nedelcheva (PPE). – (FR) Elnök úr, Chastel úr, hölgyeim és uraim, felszólalásomban azt szeretném hangsúlyozni, hogy a választási megfigyelő missziók kulcsszerepet játszottak az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezettel (EBESZ) való kapcsolataink, és általában külső tevékenységünk megerősödésében.

A polgári és politikai jogok tiszteletben tartásának szavatolása az Európai Unió egyik alapértéke. Tágabb értelemben a választási folyamat csorbítatlanságának biztosítása rendkívül lényeges az Unió külső tevékenységének hitelessége szempontjából. Mivel az EBESZ és az Európai Unió is a helyszínre küld megfigyelő missziókat, elemi érdekük, hogy együttműködjenek ezen a területen.

Úgy tűnik tehát, hogy az Európai Külügyi Szolgálat (EKSZ) létrehozása olyan folyamatok kidolgozását igényli, amelyek lehetővé teszik a szoros kapcsolat kialakítását az EBESZ-en belül működő Demokratikus Intézmények és Emberi Jogok Hivatala és az EKSZ választási megfigyelő missziókkal foglalkozó osztálya között, és ilyen módon elkerülhető a párhuzamosságok kialakulásának kockázata, és megerősíthető az EU külső tevékenysége az EBESZ területén.

A megfigyelők kiküldése előtt, alatt és után is együtt kell működni, mert az a misszió tud kiváló munkát végezni, amelyet jól előkészítenek, hatékonyan működik a terepen és megfelelően ellenőriznek. Ezzel szeretném ismét hangsúlyozni az Európai Parlament fontosságát ebben a kérdésben: az, hogy az európai közvélemény közvetlenül és demokratikusan választott képviselői képesek az EU határain kívül választásokat megfigyelni és szavatolni tisztességes megrendezésüket, olyan jelentős értéket képvisel az EU számára, amelyet minden áron meg kell őriznünk.

Végül az Európai Biztonsági Charta elismeri a gazdasági és környezetvédelmi dimenziók fontos szerepét. A stabilitás és a biztonság gyakran tőlük függ. Ezért létfontosságú, hogy erősebben hangsúlyozzuk az EBESZ és az Európai Parlament szakértelmét ezeken a területeken; a gazdasági és környezeti adatok rendszeres használata és fejlesztése közös misszióink sikerének további garanciája.

Ha a választási megfigyelő missziókat megerősítjük az EU és az EBESZ szorosabb együttműködésével, és európai parlamenti képviselőket küldünk a kérdéses térségekbe, akkor az meg fogja erősíteni az Unió külpolitikáját. Így tudjuk valójában teljesíteni a Lisszaboni Szerződésben lefektetett célkitűzéseket.

  Csaba Sándor Tabajdi (S&D). – (HU) Elnök úr! Gratulálok a kezdeményezéséhez, hiszen mindannyian tudjuk, hogy Európában az Európai Unió a legfontosabb, legbefolyásosabb szervezet. Ugyanakkor számos területen az EBESZ-nek és az Európa Tanácsnak olyan tapasztalata van, hogy ha összeadjuk az Unió súlyát, például az EBESZ tapasztalatával az interetnikai konfliktusok kezelése terén, a humanitárius biztonságot nagyon erőteljesen tudjuk erősíteni az Európai Unióban. Az EBESZ-nek milyen hozzáadott értéke van? Már említettem, hogy az interetnikai konfliktusokban, azáltal, hogy az EBESZ-nek van egy kisebbségi főbiztosa, aki közvetít többség és kisebbség között, és aki számos interetnikai konfliktus megoldásában közreműködött, és tudjuk, hogy az Európai Uniónak nincs kisebbségvédelmi rendszere. Most került be a Lisszaboni Szerződés preambulumába mindössze a kisebbség szó, és amikor itt kollégáim emlegették a befagyott konfliktusokat, akkor ezeknek a konfliktusoknak 90%-a interetnikai konfliktus. Vagyis építeni kell az Uniónak erre a tapasztalatra. Építeni kell többek között arra, hogy a romák terén is nagyon sok programja van az EBESZ-nek. Ezeket ajánlom a Bizottság figyelmébe, hogy amikor most a Bizottságnak el kell készíteni a romastratégia átfogó keretdokumentumát, vegye figyelembe az EBESZ ilyen irányú tapasztalatát.

De ugyanúgy figyelembe kell venni az EBESZ-nek még egy 1992-es koppenhágai nyilatkozatát, amely a kisebbségi autonómiákra vonatkozóan máig érvényes szabályt fogalmazott meg. És végezetül a médiaszabadság ügyében. Ha meghallgatom az EBESZ felelősét, akkor az EBESZ felelőse sokkal bátrabban meri bírálni az Uniós tagállamokat, amikor a médiaszabadságot korlátozzák, mint a Bizottság illetékesei. Ezért is támogatom, hogy intézményesítsük az Unió és az EBESZ kapcsolatrendszerét, mert ez az Uniót, az Unió békéjét, humanitárius biztonságát is tovább erősíti. Köszönöm a figyelmet.

  Heidi Hautala (Verts/ALE). – Elnök úr, határozottan támogatom a Bütikofer úr által elmondottakat, hogy biztosítanunk kell, hogy az EBESZ három dimenziója vagy kosara egyensúlyban maradjon. Külön ki szeretném emelni, hogy meg kell védenünk a humanitárius dimenziót.

Nagyon örülök annak, hogy a jelentés kitér arra, hogy az astanai csúcstalálkozó előtt a soros elnök Kazahsztánt fel kell szólítani az EBESZ alapvető értékeinek és az emberi jogoknak a tiszteletben tartására. Tudjuk, hogy az ottani helyzet messze nem kielégítő. Sokszor súlyosan megsértik az emberi jogokat, rettenetesek a börtönviszonyok stb.

Annak is nagyon örülök, hogy a jelentés azon a véleményen van, hogy az Európai Parlamentnek aktívabbnak kell lennie a humanitárius dimenzióban. A civil társadalom teljes jogú részvétele valóban rendkívüli eredmény, és nekünk támogatnunk kell a civil társadalom által az astanai csúcstalálkozó előtt szervezett párhuzamos eseményt. A csúcstalálkozónak nem szabad puszta PR-eseménnyé válnia Kazahsztán számára.

  Marek Henryk Migalski (ECR). – (PL) Azt szeretném mondani, hogy nekünk mint az Európai Uniónak fokoznunk kell együttműködésünket az EBESZ-szel, különösen azokon a területeken, ahol ezt érdekeink megkívánják, például a Dnyeszter-melléken vagy Grúziában a hatpontos Sárközy-tervnek megfelelően. Az együttműködést, amint Hautala asszony kifejtette, emberi jogi kérdésekben is el kellene mélyíteni.

Azt azonban nem szabad elfelejtenünk, hogy az Európai Unió külön entitás, és az EBESZ-szel való együttműködés nem jelenti azt, hogy alá kell vetnünk magunkat az EBESZ döntéseinek, ugyanis, mint tudjuk, az EBESZ-nek nem csak európai országok a tagjai. Az EBESZ-szel való teljes együttműködés elfogadása kontraproduktív lenne az Európai Unió számára. Az együttműködésnek szorosnak kell lennie, de mindazonáltal fenn kell tartanunk e két entitás külön jellegét.

  Csaba Sógor (PPE). – (HU) Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet fennállása óta a lehetséges konfliktusokra való figyelmeztetést, azok megelőzését tekinti elsődleges feladatának. Intézményrendszerében speciális feladatokat lát el a nemzeti kisebbségek főbiztosa és annak hivatala, mely a többség-kisebbség viszony vonatkozásában igyekszik elkerülhetővé tenni a feszültségek kialakulását. Ez az, amit az angolok early warning diplomacy-nek hívnak. Bár az Európai Unió területén elsősorban az uniós intézményekkel garantálják a vitás kérdések megoldását, mégis, adott esetben fontos szerep hárulhat az EBESZ-re. Erre példa a szlovákiai nyelvtörvény, hiszen a kisebbségi főbiztos közvetíteni próbált a felek között. Sajnos az eredmények ismeretében ez a közvetítés nem nevezhető sikeresnek. Az államtörvény továbbra is feszültségek forrása, a jogszabály diszkriminatív és számos nemzetközi megállapodásnak ellentmondó jellege miatt. Ezt egyértelműen megállapította a „Joggal a demokráciáért” európai bizottság, az úgynevezett Velencei Bizottság is. Talán ma már közelebb lennénk a megoldáshoz ebben a kérdésben, ha az EBESZ rendkívüli fontos intézménye előre tudta volna jelezni a konfliktust és a feszültség feloldásán hatékonyabban dolgozott volna.

  Joe Higgins (GUE/NGL). – Elnök úr, nekünk azt mondták, hogy az EBESZ a politikai és médiaszabadság, illetve az emberi jogok elősegítésével foglalkozik. Chastel úr, megkérdezhetem öntől, hogy tudja ezt összeegyeztetni azzal, hogy ebben az évben Kazahsztán tölti be az EBESZ elnökségét, és hogy decemberben a fővárosában, Astanában egy nagy presztízsű, jelentős csúcstalálkozót rendeznek? Tudja ön azt, hogy Kazahsztánban a politikai jogokat cinikusan elnyomják, a média szabadságát korlátozzák és az emberi jogokat rendszeresen sárba tapossák?

Szakszervezeti aktivistákat és társadalmi aktivistákat rendszeresen börtönbe vetnek koholt vádak alapján. Amikor szeptemberben egy missziós látogatáson Kazahsztánban jártam, döntő bizonyítékokat szereztem a rendkívül brutális börtönviszonyokról. Barroso bizottsági elnök két hete mégis különleges fogadtatásban részesítette az atrocitásokért felelős személyt, Nazarbajev elnököt, és egyetlen kritikus megjegyzést sem tett. Miért, Chastel úr? A vas- és acélüzletekről van szó? A kazahsztáni EBESZ-csúcstalálkozót azonnal le kell mondani, ha komolyan ki akarunk állni az emberi, demokratikus, politikai, társadalmi és munkásjogok bátor kazahsztáni harcosai mellett.

  Olivier Chastel, az Európai Unió alelnöke és főképviselője nevében. (FR) Elnök úr, először is szeretnék köszönetet mondani önnek és minden felszólalónak a magas színvonalú vitáért. Természetesen továbbítom javaslataikat Ashton bárónőnek, különösen azokat, amelyek az erőforrások racionalizálásáról, Ashton asszony új szolgálatának, az Európai Külügyi Szolgálatnak a felhasználásáról és az együttműködésről szólnak. Nem ismétlem meg amit a vita kezdetén mondtam. Már így is sokan ugyanazokat a kérdéseket vetették fel.

Egy gondolat különösen nagy hangsúlyt kapott: az emberi jogok helyzete Kazahsztánban. Jogosan emelték ki ezt a szempontot, és ezt többen megtették ma este. Az EU számára ez rendkívül fontos kérdés, és minden találkozónkon felvetjük a kazah vezetőknek. Nazarbajev elnök legutóbbi itteni látogatásán – ellentétben azzal, amire ön utalt – igenis szóvá tettük, hogy további erőfeszítésekre van szükség a politikai jogok, a társadalmi jogok és a demokratizálódás területén.

Ezért egyszerűen azzal szeretném zárni a felszólalásomat, hogy a kazah vezetésű astanai csúcsértekezlet fontos lehetőség legmagasabb rangú tisztviselőinknek arra, hogy megszabadítsák Európát a múlt terheitől, hogy elkezdjék egy Vancouvertől Vlagyivosztokig terjedő biztonsági közösség építését – amint arra ön, Rouček úr rámutatott –, és hogy elgondolkozzanak azon, hogy milyen új feladatokat kell végrehajtanunk a 21. század politikai és biztonsági környezetében.

Örvendetesnek tartjuk, hogy a Parlament támogatni tudja az Európai Unió és képviselői által meghatározott prioritásokat. Szükségünk van erre az egyértelmű támogatásra, hogy hangsúlyozhassuk az egyén méltóságának, a szabad és tisztességes választások rendezésének, a több államot érintő fenyegetésekkel szembeni fellépés koordinálásának és a fenntartható körülmények között végbemenő harmonikus gazdasági és társadalmi fejlődésnek a fontosságát. Remélem, hogy Astanában megteremtődik a politikai akarat, hogy új fejezetet nyissunk az EBESZ gazdag történelmében. Biztosíthatom önöket arról, hogy az Európai Unió vállalni fogja a rá eső feladatokat.

  Elnök. – A vitát lezárom.

A szavazásra holnap, 2010. november 11-én, 12:00-kor kerül sor.

Írásbeli nyilatkozatok (az eljárási szabályzat 149. cikke)

  Krzysztof Lisek (PPE), írásban. – (PL) Elnök úr, hölgyeim és uraim, Európának ma olyan új típusú problémákkal kell szembenéznie, mint a terrorizmus, a számítógépes fenyegetések, az ember- és kábítószer-kereskedelem. Ezeknek a kihívásoknak csak akkor tudunk megfelelni, ha kialakítunk egy hatékony rendszert a fenyegetések észlelésére és a konfliktusok megoldására. Az EBESZ a megfelelő hely arra, hogy széleskörű vitát folytassunk az európai biztonság kérdéséről. A nemzetközi biztonsággal kapcsolatos eszmecsere egyik legnagyobb fóruma, amely – a múltban – már bizonyította, hogy képes a hatékony cselekvésre. Ugyanakkor az utóbbi időben bebizonyosodott, hogy az EBESZ struktúrái sajnos nem felelnek meg a modern kor szükségleteinek, ezt példázza a megoldatlan kaukázusi konfliktus és a 2008-as grúziai konfliktusra adott elégtelen válasz is. Közös érdekünk, hogy modernizáljuk ezeket a struktúrákat, hogy a jövőben olyan eszközzé váljanak, amellyel gyorsan tudunk reagálni a felmerülő fenyegetésekre. Ezen a területen az EBESZ képességeit úgy kell megerősítenünk, hogy régi cselekvési mechanizmusait megváltoztatjuk, és újakat hozunk létre. Az EBESZ csak így lehet képes arra, hogy hatékonyan dolgozzon a biztonság megteremtésén Európában és Eurázsiában. Európa biztonsága érdekében folytatnunk kell a 2008-ban, Korfuban megkezdett folyamatot. Támogatásunkkal az EBESZ jelentős és hatékony rendfenntartó erővé válhat Európában és Eurázsiában. Üdvözlöm a kezdeményezést, hogy erősítsük meg az EU és az EBESZ együttműködését.

  Cristian Dan Preda (PPE), írásban. – (RO) Üdvözlöm a decemberi astanai csúcstalálkozó tükrében zajló vitát a Rouček-jelentésről; e találkozóhoz fűzzük az EBESZ megerősítésének reményét. Az EU-nak világos álláspontot kell kialakítania egy szervezettel kapcsolatban, mely jelentős szerepet játszhat a regionális biztonság szavatolásában, illetve a demokratikus értékek és az emberi jogok előmozdításában.

Úgy érzem, hogy ebben az összefüggésben két kulcskérdést kell feltenni. Az első az EBESZ humanitárius aspektusának megerősítésével kapcsolatos. Az emberi jogok és a demokrácia alapvető fontosságúak a Lisszabon utáni időszakban, amikor az Európai Külügyi Szolgálat létrehozásával esély nyílt egy átfogó biztonsági koncepció kidolgozására. Másodszor, hangsúlyozni kívánom, hogy a korfui folyamatnak fokozott figyelmet kell fordítania a megoldatlan konfliktusok rendezésére, és ezen a területen az EBESZ, más hasonló regionális szervezetekkel összehasonlítva valódi hozzáadott értéket nyújthat.

Ki szeretném emelni a Rouček-jelentés 8. bekezdését, amely széles egyetértésre talált a Külügyi Bizottságban. Valóban ismételten el kell mondani, hogy tartós megoldást kell találni a Dnyeszter-melléki konfliktusra figyelembe véve a Moldovai Köztársaság területi épségét és szuverenitását. Ezért gyorsan és előfeltételek nélkül újra kell kezdenünk a tárgyalásokat az öt plusz kettes felállásban.