Az ülések szó szerinti jegyzőkönyve

2010. november 10., Szerda - Brüsszel

23. A kutatási keretprogramok végrehajtása (rövid ismertetés)

  Elnök. – A következő napirendi pont Maria Da Graça Carvalho jelentése az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság nevében a kutatási keretprogramok végrehajtásának egyszerűsítéséről (2010/2079(INI)) (A7-0274/2010).

  Maria Da Graça Carvalho, előadó. – (PT) A tudomány, az oktatás és az innováció a gazdasági növekedés és munkahelyteremtés alappillérei. Európának többet kell befektetnie a tudományba, nyitottabbá kell tennie tudományos rendszereit, elő kell mozdítania a kutatók szabad mozgását, továbbá növelnie és támogatnia kell a kiválóságot. Ma minden ágazat, így a tudomány is, egyre inkább többpólusúvá válik. Ezt a tényt néhány számadat jól érzékelteti: globális szinten nézve a kutatók 80%-a Európán kívül dolgozik, és a szabadalmak 69%-át Európán kívül jelentik be.

Európa kevesebbet fektet be a tudományba és az innovációba, mint Japán, Dél-Korea és az Egyesült Államok, és ez a különbség alapvetően a magánszektor befektetéseiből adódik. Tudományos és innovációs rendszerünknek olyan gyengeségei vannak, amelyeket le kell küzdeni – ezek közé tartozik az alulfinanszírozottság, a szétaprózottság, az innováció előmozdítása feltételeinek hiányosságai és a túlzott bürokrácia. Az európai tudományos rendszert hatékonyabbá kell tenni, és ezt a finanszírozásra vonatkozó szabályok egyszerűsítésével kell kezdeni. Az a megtiszteltetés ért, hogy én lehetek a jelenlegi és jövőbeli európai tudományos és innovációs programok részvételi szabályai egyszerűsítésének előadója.

Ennek a jelentésnek fontos szerephez kell jutnia Európában, és a jelentés nagyon időszerű, hiszen éppen most kezdjük meg a hetedik keretprogram felülvizsgálatát és a nyolcadik keretprogram előkészítését. A téma előadójaként úgy döntöttem, hogy vitát és nyilvános konzultációt kezdeményezek a témáról. Több mint 8000 meghívót küldtem ki különböző szerveknek. Számos visszajelzés azt mutatja, hogy intézményeink és a közvélemény nagy jelentőséget tulajdonít ennek a témának.

A jelentés javasolja a pénzügyi felügyelet és ellenőrzés egyszerűsítését, valamint a műszaki és tudományos értékelés megerősítését a kiválóságon alapuló szakértői felülvizsgálat révén. A jelentés célul tűzi ki a magasabb kockázattűrést, a bürokratikus felügyeleti rendszerek egyszerűsítését, valamint a tudományos és üzleti közösség iránti nagyobb bizalom megteremtését. Ez a jelentés azonban csak a kezdetét jelenti egy egyáltalán nem egyszerű folyamatnak. A Bizottság lesz a felelős a javaslatok végrehajtásáért, és ennek sikeres megvalósításához szüksége lesz a Parlament és a Tanács részéről felügyeletre és politikai akaratra.

Az egyszerűsítési folyamatot a jövőben ki lehetne terjeszteni más európai programokra is, különösképpen a strukturális alapokra. Az egyszerűbb szabályokkal rendelkező programok átláthatóbbak és hatékonyabbak is lesznek. Szeretném megköszönni a támogatást kollégáimnak, a belga elnökségnek, a Bizottságnak és mindazoknak, akik részt vettek a nyilvános konzultációban. Mindenképpen szükséges a kutatási finanszírozáshoz való hozzáférés egyszerűsítése és az érintettek közötti bizalmi kapcsolaton alapuló értékelési kultúra kialakítása, valamint az európai kutatás és innováció erősítése, mivel ez mind élettérként, mind munkahelyként vonzóvá teszi Európát.

  Ilda Figueiredo (GUE/NGL). – (PT) Először is szeretnék gratulálni az előadónak az általa elvégzett munkához, mivel a kutatási keretprogramok végrehajtásának egyszerűsítésére szükség van, és ugyanakkor, ahogy az előadó is hangsúlyozta, ez csak egyike annak a sok szükséges reformnak, amelyre szükség van a kutatásfinanszírozás fejlesztéséhez annak érdekében, hogy az EU sokkal hatékonyabb és hatásosabb lehessen a fejlesztés és a társadalmi haladás előmozdításában.

A jelentés javaslatot tesz a Bizottság eredeti javaslata hatáskörének kiterjesztésére, amit helyesnek találunk, különösen az olyan fontos aspektusok terén, mint a költségvetési rendelet, valamint az átlagos személyzeti költségek kiszámításának egyszerűsítésére irányuló konkrét javaslatok és az idő-nyilvántartási mechanizmusok megszüntetése, ideértve a jelenléti íveket. Fontos az is, hogy a Bizottság az ipari partnerek, és különösen a kkv-k részvételének megkönnyítése céljából lehetővé tegye a kiválasztásra került javaslat benyújtását követően jelentkező költségek megtérítését.

Ha azt akarjuk, hogy a tudomány, az innováció és az oktatás a gazdasági növekedés és munkahelyteremtés alappillérei legyenek, akkor figyelembe kell vennünk a jelentésben szereplő javaslatokat, és jobban oda kell figyelnünk a tudományra és a kutatásra.

  Jean-Pierre Audy (PPE). – (FR) Elnök úr, szeretnék köszönetet mondani az Európai Bizottságnak és Carvalho asszonynak, aki nagyszerű munkát végzett. Biztos asszony, kérem, továbbítsa köszönetnyilvánításomat Geoghegan-Quinn asszonynak is, aki megértette az egyszerűsítés és tájékoztatás folyamatának fontosságát. A jövőt egyszerűsítenünk kell, a múltat pedig le kell zárnunk. A Bizottság ellenőreinek nem lett volna szabad a jóváhagyott szabályoknál szigorúbb szabályokat alkalmazniuk, és ezért ezzel a múlttal szakítanunk kell, biztos asszony.

Épphogy sikerült elkerülnünk a katasztrófát azon kutatóintézetek estében, amelyeknek az Európai Unióba vetett bizalma megingott. Most vissza kell nyernünk valamennyi kutatóintézetünk bizalmát, és ehhez bölcsességre, hatékony pénzgazdálkodásra, elfogadható hibakockázatok alkalmazására és természetesen megfelelő felügyeletre és uniós finanszírozásra van szükség, valamint számításba kell venni a független megismételt ellenőrzés lehetőségét is, vagy amennyiben ez nem sikerül, független mediátort kell bevonni – ahogy javasoltam, és javaslatomat el is fogadták. Ezenkívül pedig a tagállamok és az Európai Unió közötti, bizalmon alapuló kapcsolatra alapozva meg fogjuk kezdeni a tárgyalásokat a következő pénzügyi tervről, hogy jobb alapokat teremtsünk a fontos kutatásoknak, és európaibbá tegyük azokat.

  Marisa Matias (GUE/NGL). – (PT) Először is szeretnék gratulálni Carvalho asszonynak ehhez a kitűnő jelentéshez, amelyet itt ma nekünk bemutatott, és ahhoz is, hogy mind a Parlamenten belül, mind a Parlamenten kívül nagyon demokratikus módon irányította ezt a folyamatot. Véleményem szerint ez elismerésre méltó, és szeretnék neki köszönetet mondani érte.

A hetedik keretprogram globális szinten a legnagyobb és legátfogóbb kutatás-fejlesztési program, ezért nagyon üdvözlendő a Bizottság által javasolt egyszerűsítés. A Parlament által előterjesztett javaslat azonban messze túlmutat a Bizottság javaslatán. A Parlament javaslata ugyanis felismeri, hogy az egyszerűsítés nem elegendő, különbséget tesz a kutatás és az innováció között, figyelembe veszi a különböző kutatási területeket, hangsúlyozza az egyértelműséget, az átláthatóságot, a részvételt és a demokráciát, esélyegyenlőséget biztosít az elérhető finanszírozásokhoz való hozzáférés terén, továbbá egy olyan modellt támogat, amely a bürokrácia és a bürokratikus ellenőrzés helyett sokkal inkább a kutatásban érvényesülő kiválóságra fókuszál, felismeri a különböző tudományterületek fontosságát, valamint támogatja, hogy a partnereket és a partnerek támogatóit egyenlő feltételek alapján kell kiválasztani.

Elnök úr, ezért zárásképpen szeretném hangsúlyozni, hogy e javaslat végrehajtása láthatóan javítani fogja az európai kutatók munkakörülményeit, elő fogja mozdítani az európai kutatást, és növelni fogja annak presztízsét. E célok érdekében kell együttműködnünk.

  Seán Kelly (PPE). – Elnök úr, az Európai Unió által végzett kétségkívül kitűnő munkának egy jelentős részét tönkreteszik a túl bonyolult szabályok. Gondolok itt különösen azokra az esetekre, amikor emberek finanszírozást próbálnak elnyerni, és ennek érdekében hatalmas erőfeszítéseket tesznek, például hónapokig pályázatírókat alkalmaznak teljes munkaidőben, de ennek ellenére nem sikerül megkapniuk a finanszírozást. Számtalan ilyen történetet hallottam.

Ugyanez igaz a kulturális és oktatási programok pályázataira is. Egyvalamit biztosan meg kellene valósítanunk 2020-ra: 25%-kal csökkentenünk kellene a bürokráciát. Még jobb lenne, ha 50%-kal sikerülne csökkenteni, mivel ahogy mondtam, a pályázatírás és az ellenőrzés terén munkánk nagy részét tönkreteszik a túlzott bürokráciából adódó nehézségek.

Az egyszerűsítés jelenti az előre vezető utat.

  Cecilia Malmström, a Bizottság tagja. – Elnök úr, szeretnék gratulálni Carvalho asszonynak ehhez a nagyon átfogó jelentéshez. A jelentés felhívja a figyelmet az európai kutatás terén jelentkező legfontosabb aggályokra: a kedvezményezettekre vonatkozó bonyolult szabályokra és az óriási adminisztratív terhekre.

Ez év áprilisában a Bizottság közleményt fogadott el erről a témáról, amely számos rövid és hosszú távú egyszerűsítési javaslatot tartalmaz. A közlemény egy nagyon fontos intézményközi vitát indított el. A Bizottság nagyon hálás a Parlamentnek, amiért prioritásként kezeli ezt a témát. A Bizottság azért is hálás, hogy a jelentés a javaslatok többségét támogatja, sőt, a Parlament nagyon érdekes javaslatait is tartalmazza.

Hasonlóképpen a Tanács is támogatta a javaslatokat, ezért most ennek a nagyon széles intézményközi konszenzusnak az alapján át kell térnünk a tettekre. Teljes mértékben el vagyunk kötelezve az egyszerűsítés megvalósítása és az ön jelentésében szereplő egyszerűsítési elvek – az egyszerűség, az átláthatóság, a jogbiztonság, az egységesség, a kiválóság – mellett, és ahogy Audy úr mondta, természetesen a kutatóintézeteink irányába tanúsított nagyobb bizalom is fontos alapelve a végrehajtásnak.

Az ön jelentésében és a tanácsi következtetésekben szereplő bizonyos javaslatokat meg lehet valósítani a jelenlegi keretek között. A Bizottság szolgálatai a gyorsan megvalósítható megoldásokat támogatják. Fontolóra vesszük az átlagos költségekre vonatkozó módszerek elfogadhatósága bővítésének lehetőségeit, az előfinanszírozás rugalmasabb megközelítésének lehetőségeit, valamint az átalányösszeg lehetőségét a kkv-k tulajdonos-vezetőinek személyzeti költségei terén.

Nagyon komolyan vesszük azokat az aggályokat is, amelyek szerint a hetedik keretprogram végrehajtásakor a különböző szolgálatok következetlenül értelmezik a szabályokat és eljárásokat. Intenzíven dolgozunk olyan intézkedések bevezetésén, amelyek biztosítanák a szabályok egységesebb értelmezését és alkalmazását.

Dolgozni fogunk a támogatások és kifizetések késéseinek további csökkentésén is. Nem szabad elfelejtenünk, hogy a mélyrehatóbb változások esetén szükség van a költségvetési rendelet és végrehajtási szabályainak felülvizsgálatára. Csak így tudjuk valóban felszámolni a nagy korlátozó tényezők egy részét.

A kutatási kiadások jelenlegi ellenőrzési stratégiájának célja a hibák felderítése és kijavítása oly módon, hogy a fennmaradó hibaszint 2 % alatt legyen. A Bizottság egyetért azzal, hogy ez költséges, és nagy adminisztratív terheket ró mind a kedvezményezettekre, mind a Bizottságra. Egy, a jelentés által is támogatott, magasabb elfogadható hibakockázat csökkentené a Bizottságra háruló ellenőrzési feladatokat, optimalizálná a költséghatékonyságot, továbbá megteremtené az egyensúlyt a hatékony ellenőrzés és a kutatókkal való, az eddiginél erősebben a bizalmon alapuló kapcsolat között.

Nagyon köszönöm a jelentést önnek és mindenkinek, aki dolgozott rajta. Ez a jelentés megteremtette az alapokat ahhoz, hogy a jövőben jól végezhessük el ezt a fontos munkát.

  Elnök. – A vitát lezárom.

A szavazásra holnap, 2010. november 11-én, csütörtökön, 12:00-kor kerül sor.

Írásbeli nyilatkozatok (az eljárási szabályzat 149. cikke)

  Luís Paulo Alves (S&D), írásban. – (PT) Az innováció és a kutatás jelenleg kontinensük új fejlesztési stratégiájának, az EU 2020 stratégia döntő fontosságú eleme. A kutatás és fejlesztés iránti elkötelezettségnek kézzelfogható hatása van a gazdaságra, mivel csak az innováció garantálja a magas hozzáadott értékkel rendelkező termelést a jövőben, és ezáltal a munkahelyteremtés szintjének növelését és az Európai Unió nemzetközi versenyképességét. Mindig is úgy gondoltam, hogy a kutatás és innováció ösztönzésére a regionális szint a legalkalmasabb, hiszen ott az egyetemek, az állami kutatási szervezetek, a nagyvállalkozások, a kis- és középvállalkozások, a regionális és helyi közhatóságok szorosan együtt tudnak működni - különösen a klasztereken belül. Az én régióm, az Azori-szigetek példája jól érzékelteti ezt a tényt azzal, hogy nálunk dominál az azori-szigeteki egyetem oceanográfiai és halászati tanszéke által folytatott oceanográfiai és tengerkutatás. Az innováció regionális szinten való előmozdítása hozzájárul a társadalmi és regionális különbségek csökkentéséhez is, és ezért a kohéziós politika szempontjából különösen fontos e tevékenységek további finanszírozása a legkülső régiókban, így például az Azori-szigeteken.

  Roberta Angelilli (PPE), írásban. – (IT) A hetedik kutatási keretprogram félidős felülvizsgálata és a következő keretprogram jövőbeli szabályainak előkészítése miatt fontolóra kell vennünk, milyen megoldásokkal lehetne felszámolni bizonyos akadályokat, amelyek megnehezítik az érdekelt felek számára az uniós finanszírozáshoz való hozzáférést.

Ha tudás- és innovációalapú európai gazdaságot akarunk létrehozni, akkor be kell fektetnünk a kutatásba, így téve lehetővé a kkv-k, az egyetemek, az állami kutatási szervezetek, valamint a regionális és helyi hatóságok számára, hogy élhessenek az uniós pénzügyi források jelentette előnyökkel.

A kutatási finanszírozáshoz való hozzáféréshez komoly műszaki kapacitásra, valamint az igazgatási és pénzügyi eljárások alapos ismeretére van szükség. A kutatási finanszírozásra jellemző az a tendencia is, hogy előnyben részesíti az „eredményalapú” projekteket, tehát alacsony kockázattűrés a jellemző, ami sok innovatív projekt elindítását megakadályozza.

Ezek a tényezők csökkentik a magánszektor részvételi arányát, így a kutatás világa inkább csak érdektelen projektek tárháza, ami csökkenti Európa versenyképességét a globális gazdaságban.

Támogatom a jelentés azon javaslatait, amelyek felszólítják az Európai Bizottságot a felhasználó-központú megközelítés ösztönzésére, a finanszírozás és az EU hivatalos nyelveire lefordított és egy kézikönyvben összefoglalt útmutató dokumentumok hozzáférhetőségének fejlesztésére, és arra, hogy tanúsítson fokozottabb bizalmat a tudományos és üzleti közösség irányába.

  Ioan Enciu (S&D), írásban. – (RO) A kutatás és az innováció a versenyképesség fokozására, a fenntartható gazdasági növekedés előmozdítására és az új munkahelyek létrehozására irányuló Európa 2020 stratégia két alapeleme. Ezért a hetedik kutatási keretprogram végrehajtását fejleszteni kell, főként az adminisztratív eljárások gyorsítása és egyszerűsítése, a várakozási idők rövidítése és a pályázatok kezelésének korszerűsítése révén.

Szeretném azonban hangsúlyozni, hogy az új tagállamok tekintetében a keretprogram hiányosságai túlmutatnak a szigorú értelemben vett adminisztratív és igazgatási területen. Ezekben az országokban a kutatási infrastruktúra hiánya jelenti a fő problémát, ami strukturálisan lehetetlenné teszi a program által rendelkezésre bocsátott finanszírozáshoz való hozzáférést. Ezért a Bizottságnak az egyszerűsítésre vonatkozó javaslatok közé a jövőben olyan intézkedéseket is fel kell vennie, amelyek az új tagállamok fejlesztési infrastruktúrájának kiépítését célozzák, és így esélyegyenlőséget teremtenek számukra a kutatási programokhoz való hozzáférés terén.

  Edit Herczog (S&D), írásban. – (HU) Képviselőtársaimmal a minap fogadtuk elsöprő többséggel a Maria da Graça Carvalho képviselő asszony által beadott határozatot a kutatási keretprogramok finanszírozási szabályzásának egyszerűsítéséről. A határozat nagyon jó irányba tesz lépéseket, de határozottabb lépésekre van szükség. Jelenlegi szabályzási rendszerünk ugyanis olyan mértékű bürokratikus felkészültséget igényel, amellyel pont azok az informatikai kezdeményezéseket, a kis és középvállalkozásokat, és kisebb kutatóintézeteket rekeszti ki forrásokat lehívni képes szereplők közül. Így a támogatások nem a legjobb kutatókhoz jutnak el, hanem azon intézetekhez, akik a legjobb könyvelőkkel rendelkeznek. A pénzügyi ellenőrzés jelenleg szinte semmilyen kockázatot nem képes kezelni, ami – kutatási és fejlesztési, tehát sokszor ismeretlen kimenetelű beruházásokról beszélve – tarthatatlan. A kockázatot pedig kezelni kellene, nem pedig kizárni. Erre megvannak a megfelelő szabályzási megoldások, amelyeket szigorúan be is kell tartatni. De a kutatások természetével szerkezetileg összeegyeztethetetlen szabályzásokat meg kell reformálni. Egy másik, hasonlóan nagy hiányosság a kutatási keretprogram pénzeinek kiosztásában a földrajzi aszimmetria. Az újonnan felvett tagállamokban élő kutatók esélye támogatások elnyerésére a régi tagállamok kutatóihoz képest elenyésző. Amíg az Európai Unió kutatási keretprogramjának célja, hogy Európa összes tehetségének megadja a lehetőséget a kiemelkedésre, ilyen különbségtételt nem engedhet meg magának a végrehajtás során.

  Richard Seeber (PPE), írásban. – (DE) A szaktudásnak kulcsszerepet kell kapnia a mai tudásalapú társadalomban, és ezt még szükségesebbé teszi a jelenlegi gazdasági válság, ami a legújabb kori történelem legmélyebb gazdasági válsága. A kutatás, fejlesztés és innováció nagyon fontosak Európa globális gazdasági szerepének és versenyképességének megőrzésében. A kutatási programok közfinanszírozására irányuló európai kezdeményezések még mindig túl bürokratikusak, és túl magas adminisztratív költségekkel járnak. Ezért a tudományos kutatás megfelelő ösztönzése szempontjából létfontosságú a hetedik keretprogram – a jelenlegi legnagyobb közfinanszírozott kutatási és technológia-fejlesztési program – egyszerűsítése. A kutatásfinanszírozásnak nagyobb bizalmat és kockázattűrést kell tanúsítania a résztvevők iránt, hogy így számukra vonzóak maradjanak a magasabb kockázattal rendelkező projektek is, és lehetőségük legyen valóban élvonalbeli kutatásokat folytatni.