Az ülések szó szerinti jegyzőkönyve

2010. november 22., Hétfő - Strasbourg

14. A közös héa-rendszer és a minimális általános adómérték alkalmazásának időtartama (vita)

  Elnök. – A következő napirendi pont a Casa úr által a Gazdasági és Monetáris Bizottság nevében előterjesztett, a minimális általános adómérték tiszteletben tartására vonatkozó kötelezettség időtartama tekintetében a közös hozzáadottértékadó-rendszerről szóló 2006/112/EK irányelvet módosító tanácsi irányelvre irányuló javaslatról szóló jelentés [COM(2010)0331 – C7-0173/2010 – 2010/0179(CNS)] (A7-0325/2010).

  David Casa, előadó. – (MT) Elnök asszony, először is szeretném felhívni a tisztelt Ház figyelmét arra, hogy jelenleg fontos szavazás folyik a Gazdasági és Monetáris Bizottságban, ezért elnézést kell kérnem sok olyan képviselő nevében, akik nem lesznek jelen, mivel már késésben vagyunk és a szavazás csak most kezdődött el.

Ahogy elnök úr helyesen megjegyezte, az általam kidolgozott jelentés különös fontossággal bír, mivel arról a hozzáadottértékadó-rendszerről szól, amelyet módosítani szeretnénk. Nos, ahogy mindenki tudja, már jó ideje folynak a tárgyalások az állandó hozzáadottértékadó-rendszer módosításáról, mégsem történt jelentős előrelépés. Az 1993 óta használt átmeneti rendszer folyamatosan meghosszabbításra kerül, és mindannyian tudjuk, hogy ez a helyzet nem tartható, hosszú távú megoldást kell találnunk.

A jelenlegi átmeneti rendszer nem alkalmas a kívánt eredmények elérésére a belső piac tekintetében. Csökkenti a cégek hatékonyságát, és határok közé szorítja a tevékenységüket. Aggasztó továbbá, hogy a rendszer a csalás összetett formáira nyújt lehetőséget, mint a „körhinta” jellegű adókijátszás, amelyről nemrég a Parlamentben is szó esett. Ezek súlyosan negatív hatást gyakorolnak a tagállamok bevételére. Az előttünk álló döntés nem könnyű, és a megfelelő megoldás csak alapos vitát és hosszú konzultációs időszakot követően kerülhet elfogadásra.

Mindannyian tudjuk, hogy a Bizottság a közeljövőben zöld könyvet kíván közzétenni, hogy ösztönözze a témáról folyó vitát. Az általam felügyelt jelentés a folyamat hatékonyságának biztosítását kéri a Bizottságtól, és hogy megtegyünk minden tőlünk telhetőt annak érdekében, hogy az új rendszer egyrészt javítsa a belső piac hatékonyságát, másrészt csökkentse a gazdasági szféra terheit, harmadszor, hogy a lehető leghatékonyabban harcoljon a csalás ellen.

Ez a jelentés, amelyet, mint tudjuk, a Gazdasági és Monetáris Bizottság már elfogadott, arra is kéri a Bizottságot, hogy 2013-ig hozza nyilvánosságra konkrét javaslatait. Hadd hangsúlyozzam ez utóbbi pontot: nem azt javaslom, hogy 2013-ig új rendszert kell elfogadni és megvalósítani. Annyit kérek, hogy 2013-ig hozzák nyilvánosságra a javaslatokat.

Azt szeretném azonban, és úgy vélem, hogy ezzel a tisztelt Ház képviselőinek álláspontját is kifejezem, hogy az új rendszer a jelenlegi jogalkotási periódus végére működésbe lépjen, hogy ne legyen szükség a mostani átmeneti rendszer újbóli meghosszabbítására. Bár helyeseljük az új rendszer kiterjesztését, konkrét, azonnali lépéseket kívánunk az új javaslatok nyomán.

Szeretném megköszönni kollégáimnak – különösen az árnyékelőadóknak – a közreműködést a jelentés elkészítésében, és várom, hogy további intenzív vitákra kerüljön sor a témával kapcsolatban, amelyek nyomán gyors megoldás születhet.

ELNÖKÖL: ALEJO VIDAL-QUADRAS
alelnök

  Algirdas Šemeta, a Bizottság tagja. – Elnök úr, szeretném megköszönni az Európai Parlamentnek, és különösen David Casának a konstruktív és gyors jelentést a Bizottság arra irányuló javaslatáról, hogy öt évvel meghosszabbítsa a hozzáadottérték-adó minimális általános mértékére vonatkozó jelenlegi szabályozást. Ez a javaslat egyszerű, ellentmondástól mentes.

Az Európai Parlament gyors véleménynyilvánítása a Bizottság javaslatáról lehetővé teszi a Tanács számára, hogy még év vége előtt elfogadja a javaslatot – mielőtt a jelenlegi szabályozás érvényét vesztené. A javaslat már megvitatásra került a Tanács munkacsoportjában, amely nem látta akadályát a javaslat gyors elfogadásának.

Ahogy David Casa is említette, a Bizottság javaslata megteremti a cégek számára a szükséges jogbiztonságot, és lehetővé teszi az általános, uniós szintű héa-mérték megfelelő szintjének további vizsgálatát.

A Bizottság hamarosan széles körű vitát indít a hozzáadottérték-adó jövőjéről, az Unió hozzáadottérték-adó rendszere számos hiányosságának kiértékelése és orvoslása céljából, amelyek többek közt a bonyolultság, a vállalkozások adminisztratív terheinek magas szintje és a csalás.

Még az év vége előtt javasolni fogom a bizottságom tagjainak egy zöld könyv kiadását a jelenlegi rendszer értékeléséről és a jövőbeni fejlesztés követendő irányairól. Várom az észrevételeket olyan kérdésekkel kapcsolatban, mint az egyszerűbb, szilárdabb és modernebb hozzáadottértékadó-rendszer kialakítása és a vállalkozások, főleg a kis- és középvállalkozások befizetési és megfelelési költségeinek csökkentése, egyúttal a csalás lehetőségének csökkentése és nagyobb rugalmasság kialakítása a tagállamok számára. A Bizottság a beérkezett eredmények alapján alakítja ki jövőbeni politikáját a hozzáadottérték-adó területén, a fejlesztés útjáról szóló közleményben 2011 végén.

A napirenden szereplő módosítások világosan mutatják a Parlament érdeklődését a hozzáadottérték-adóra vonatkozó jövőbeni stratégia iránt. Örülök az érdeklődésnek, és remélem, egy későbbi szakaszban gyümölcsöző vitát folytathatunk erről a fontos kérdésről. Azonban úgy vélem, hogy ezek a módosítások túlmutatnak a ma tárgyalt javaslaton, amely csupán meghosszabbítja a minimális általános adómérték érvényességének időszakát. Ráadásul némelyik módosítás megelőlegezi a vitát, amelyet a zöld könyv alapján kellene folytatnunk. Ez főleg arra a módosításra vonatkozik, amelyik arra kéri a Bizottságot, hogy tegyen javaslatot a héa-mértékekre vonatkozó konkrét szabályokra 2013-ig.

A jelenlegi szakaszban a Bizottság nem ígérhet konkrét időpontot a hozzáadottérték-adó mértékére vonatkozó javaslat előterjesztésére. Nem jósolhatja meg a konzultáció kimenetelét, amely a témák szélesebb körét öleli fel, nem csupán a héa-mértékeket. Remélem, hogy ez a konzultáció világos képet fog adni a hozzáadottérték-adó jövőjével kapcsolatos elképzelésekről. A Bizottság jövőbeni jogalkotási javaslatokra vonatkozó tervei ezért nagymértékben függnek a konzultáció eredményétől.

  Sari Essayah, a PPE képviselőcsoport nevében. – (FI) Elnök úr, a Bizottság javaslata arra összpontosít, hogy 2015-ig maradjon érvényben a jelenlegi rendszer, valamint megkísérli 10%-ra korlátozni az adó mértékei közti különbséget. Ez nagyon fontos, mivel máskülönben bizonyos ágazatokban torzul a tagállamok közti verseny.

E parlamenti jelentés központi eleme az az elképzelés, hogy a Bizottság hamarosan széles körű konzultációs programot indít a hozzáadottérték-adó új rendszerének létrehozásáról. Véleményem szerint a napirenden szereplő módosítások – ellentétben a biztos úr álláspontjával – rendkívül fontosak, mivel már ebben a szakaszban ki kívánjuk jelölni az irányt, amelyben az új hozzáadottértékadó-rendszer remélhetőleg haladni fog. A jövőben képesnek kell lennünk az adminisztratív terhek enyhítésére, és a lehető legkönnyebbé kell tennünk – főleg a kis- és középvállalkozások számára – a bevallások készítését, noha eközben a csalás ellen is harcolnunk kell.

Ma sok európai ország államháztartása bajban van, és az egyik javasolt megoldás a hozzáadottérték-adók növelése. Azonban ez nem fog segíteni azokon az országokon, ahol szokássá vált elkerülni a hozzáadottérték-adó befizetését. Itt szeretnék Casa úrnak a tisztelt Házban korábban elfogadott jelentésére utalni. Ennek középpontjában főleg a hozzáadottértékadó-csalás elleni harc állt olyan termékek és szolgáltatások esetében, amelyek különösen alkalmasak ilyen csalás elkövetésére. Remélem, hogy a Bizottság valóban tesz ez ellen valamit a jövőben.

  George Sabin Cutaş, az S&D képviselőcsoport nevében. – (RO) Elnök úr, ahogy a Tanács irányelvre irányuló javaslatában szerepel, a hozzáadottérték-adó minimális mértéke elősegítette a rendszer elfogadható szintű működését.

Úgy vélem, fontolóra kellene vennünk a közös szabályozási keret létrehozását, felhasználva a gazdasági válság révén előtérbe került költségvetési egyensúlytalanságok tapasztalatának tanulságait. Új európai hozzáadottérték-adó stratégiára van szükség, amelynek középpontjában a bürokrácia és a vállalkozások, főleg a kis- és középvállalkozások működését nehezítő akadályok csökkentése áll. Figyelembe kell vennünk a csalás megelőzésének és csökkentésének szükségességét is. Azonban úgy vélem, a stratégia véglegesítéséig a minimális héa-mértékről hozott átmeneti intézkedések kiterjesztése 2015. december 31-ig egyaránt szolgálja a gazdasági szereplők megnyugtatását, az európai strukturális egyensúlytalanság kialakulásának megelőzését és a gazdasági jogalkotás harmonizációját.

Tekintettel a Bizottság által készítendő, a héa-rendszer felülvizsgálatáról szóló zöld könyvre, szeretnék rámutatni arra, hogy egyes recesszióval küzdő kormányok hajlanak a héa-mérték 24–25%-ra történő emelésére, ahogy Romániában és Magyarországon is történt. Eddig minden ország betartotta az arra vonatkozó relatív kötelezettségvállalást, hogy a héa maximális értéke legfeljebb 10%-kal haladhatja meg a 15%-os határt. Úgy vélem azonban, hogy teljes tiltásra van szükség e tekintetben, a 25%-os határ megszegését megelőzendő. Ne feledjük, hogy a statisztikák mögött hétköznapi állampolgárokról van szó, akiknek életszínvonalát egyre inkább befolyásolják a megszorító intézkedések és a túlzott adóztatás.

Végül szeretném kijelenteni, hogy a túlzott adóztatás nem segít a bajban lévő gazdaságon. Csak a gyengélkedés elhúzódását eredményezi.

  Olle Schmidt, az ALDE képviselőcsoport nevében. – (SV) Elnök úr, biztos úr! Szeretném megköszönni az előadó munkáját. Elvben úgy vélem, hogy a héa mértékét nem használhatjuk a fogyasztás szabályozására. Azonban, amíg a kivételek és csökkentett héa-mértékek nem befolyásolják egyértelműen a szabad piac működését, mostanáig elfogadtuk az uniós tagállamok közt fennálló különbségeket. Azonban, ahogy önök is jól tudják, Monti professzor a közös piacról szóló jelentésében azt állítja, hogy a jelenlegi különbségek hátrányos hatással is lehetnek a közös piacra. Ezért fontos, hogy indítványozzuk a héa-mértékek egyértelmű rendszerének kialakítását, és világosan rámutassunk, hogy a héa-irányelv felülvizsgálata során az egységes piac stratégiáját kell irányadónak venni, nem pedig az egyes országok egyéni érdekeit.

Szintén fontos, ahogy a biztos úr is említette, az adminisztratív terhek csökkentése, az adóakadályok megszüntetése és az üzleti környezet fejlesztése, főleg a kis- és középvállalkozások számára, biztosítva ugyanakkor, hogy olyan rendszert alakítsunk ki, amely hatékonyan kiszűri a csalókat.

Az adózás természetesen nagyon is nemzeti kérdés, amelyben fontos a nemzetek önállósága. Ugyanakkor fontos emlékeznünk arra, hogy a jól működő belső piachoz a jelenleginél valószínűleg több és szorosabb együttműködésre van szükség, az adózás kérdéseit is beleértve. Ezért remélem, hogy a Bizottságnak – és a biztos úrnak – meglesz a bátorsága ahhoz, hogy foglalkozzon ezekkel a kérdésekkel a készítendő javaslatokban, és hogy a jól működő belső piacot tekintik kiindulópontnak, dacolva a nemzetek ellenállásával. A nehéz idők nehéz kérdései részletes elemzést kívánnak.

  Jaroslav Paška (EFD). – (SK) Elnök úr, a benyújtott javaslatban a Bizottság 15%-os minimális héa-mérték alkalmazását javasolja további öt éven keresztül, 2015-ig. Bár megértem a Bizottság érvelését, hogy egy irányelvvel szeretne a cégek számára jogbiztonságot nyújtani, úgy vélem, hogy a hozzáadottérték-adó elemzése igen széles körű vizsgálatot kíván. Ennek oka véleményem szerint az, hogy számos cég és a határokon átnyúló kereskedelem során bekövetkező adóveszteség számos esete mutatja, hogy az európai héa-rendszer nagyon rosszul szervezett.

Ez nemcsak a jelenlegi adómérték problémája, hanem a belső piacon és a nemzetközi kereskedelemben alkalmazott szabályoké, amelyek sok esetben lehetővé teszik, hogy a csalók jogszerűen működjenek. Ezért hozzászólásommal az egész héa-rendszer felülvizsgálatát szorgalmazom, amely úgy vélem, mind gazdaságaink, mind vállalataink érdeke. Úgy vélem, a 2013-as határidő elég reális, és a probléma megoldása felé egyszerűen a szabályok, és nem az adómértékek rendbetételével léphetünk előre.

  Andrew Henry William Brons (NI). – Elnök úr, az adózás legjobb esetben szükséges rossz, és mindig tükröznie kell a kiadási szükségleteket. Egy olyan adómérték, amely a kiadási szükségletek megállapítása előtt kerül meghatározásra, arra jó, hogy elvegyük az emberek pénzét, majd eldöntsük, hogy mire fogjuk költeni. Ez a tékozló költekezés receptje.

A héa-mértékek egy közös szintre történő harmonizációja, valamint a közös, csökkentett adómérték bevezetése, ahogyan a Bizottság javasolta még 1993-ban, még több jogkört venne el a tagállamoktól. Az adók kivetése egy önálló állam meghatározó jellemzőinek egyike. Ez tehát újabb lépés afelé, hogy az Európai Unió váljon önálló állammá, amelynek a tagállamok csupán hatalom nélküli függelékei. A csalás elleni harc, a kis- és középvállalkozások terheinek csökkentése csak elterelések. A héa harmonizációjának célja az Unió hatalmának központosítása és megerősítése.

  Elena Băsescu (PPE). – (RO) Elnök úr, az új héa-stratégia célja nem lehet más, mint az adminisztratív terhek csökkentése, az adóakadályok megszüntetése és az üzleti légkör javítása, főleg a kis- és középvállalkozások számára. Észrevehető bizonyos egyensúlytalanság a belső piac fejlesztésével kapcsolatban. Emiatt az európai vállalkozások hátrányba kerültek. Ezen túlmenően a héa-rendszer a tagállamok által jelenleg tervezett és alkalmazott formában olyan gyenge pontokat mutat, amelyekkel a csalók visszaélnek.

Szeretném megkérni a Bizottságot, hogy tárja elénk az elemzései eredményeit. Továbbá tárgyalásokat kell kezdeményeznie az új héa-stratégáról az összes érintett bevonásával. Ebben a tekintetben meg kell vizsgálni a közös aspektusokat, mint a csökkentett héa-mértékek, a rendszer alóli mentesség, a maximális mérték megszabásának lehetősége és végül, de nem utolsósorban az EU-n belüli termékértékesítés adóztatásának helye.

  Algirdas Šemeta, a Bizottság tagja. – Elnök úr, szeretnék köszönetet mondani a vita során kifejtett megjegyzésekért és véleményekért. Örülök, hogy az Európai Parlament és a Bizottság egyetértenek abban, hogy szükség van a jelenlegi héa-rendszer újragondolására.

Ahogy a bevezető megjegyzésekben is jeleztem, üdvözlöm a változtatások szellemét a héa jövőjét illetően. A Bizottság azonban úgy véli, hogy ez a technikai javaslat csupán az általános héa-mérték minimális szintjének időszakos meghosszabbítását tartalmazza.

Az új héa-stratégiáról folytatott konzultációk eredményét csak azért említettem, hogy megindokoljam, miért nincs még itt az ideje, hogy megállapítsunk egy végleges általános adómértéket. Ezért ebben az összefüggésben és a munkának ebben a szakaszában nem szükséges kitérni az új héa-stratégia céljaira és keretére.

Megismétlem továbbá, hogy a Bizottság jelenleg még nem jelölheti ki az adó mértékéről szóló jövőbeni jogalkotási javaslat időpontját. Előtte még le kell folytatnunk a vitát a héa jövőjéről, amely világosan kijelöli majd a Bizottság prioritásait. E konzultáció eredményei alapján tervezi meg a Bizottság a jövőbeni jogalkotási javaslatot.

Jelenleg zárul le a zöld könyv kidolgozása, és az elkövetkező hetekben vitára bocsátjuk a valódi kérdéseket, az összes szereplő: a közvélemény, az európai parlamenti képviselők, az érintettek és a tagállamok bevonásával. A terítékre kerülő kérdések egyértelműen a mai vitán felvetett problémákkal foglalkoznak majd.

Várakozással tekintek a következő hónapok gyümölcsöző vitái elé, amelyek eredményeképp a Bizottság a jövőben sokkal jobb héa-stratégiát alakíthat ki.

  David Casa, előadó. – (MT) Elnök úr, igen, örömömre szolgál, hogy a biztos úr tudomásul vette, hogy egy zöld könyv haladéktalan kidolgozását kérjük annak érdekében, hogy alaposabb vitát folytathassunk a Bizottság javaslatairól. Ahogy képviselőtársaim is említették, minél hamarabb ki kell küszöbölnünk a rendszerből a csalás minden típusát, és segítenünk kell a vállalati szférát a jelenlegi rendszerben fennálló akadályok megszüntetésével. Célunk továbbá a hatékonyabb belső piac megteremtése.

Ma nem vitattuk meg, hogy milyen megoldásokra van szükség. Arra kérjük a Bizottságot, hogy késlekedés nélkül tegyen javaslatokat, hogy megkezdődhessenek az új rendszerrel kapcsolatos érdemi viták, lehetővé téve ezzel, hogy minél előbb javítsunk a jelenlegi helyzeten. Megértem, hogy a mostani jelentés voltaképpeni célja az időszak meghosszabbítása. Azonban szeretném felhívni a Bizottság figyelmét arra, hogy nagy várakozással tekintünk a mihamarabbi javaslatai elé, mivel ez lehetővé fogja tenni számunkra, hogy megoszthassuk vele saját elképzeléseinket, ami végül igazságosabb rendszert eredményez mindenki számára.

  Elnök. – A vitát lezárom.

A szavazásra holnap 11:30-kor kerül sor.

Írásbeli nyilatkozatok (az eljárási szabályzat 149. cikke)

  Franz Obermayr (NI), írásban. – (DE) A legtöbb uniós tagállam és a nemzetközi kereskedelembe integrálódott piacú harmadik országok számára a héa (vagy forgalmi adó) az állam finanszírozásának egyik fő forrása. A forgalmi adó ezért legalább olyan fontos, mint a közvetlen adók. A 15%-os minimális általános mérték fenntartása a következő 5 év során elősegíti a versenyt a belső piacon, és jogbiztonságot nyújt a cégek számára. Ami az EU-n belüli csökkentett héa-mértékeket illeti bizonyos szolgáltatások esetében, mint a javítási munkák, a fodrászat, vagy a szépségápolási szolgáltatások, a Bizottságnak gondoskodnia kell a verseny torzulásának elkerüléséről. Az effajta adóengedmények negatív hatással járnak például az osztrák kisvállalkozásokra nézve, amelyek alulmaradhatnak a szlovák vagy magyar szolgáltatókkal szembeni versenyben. A megoldás a következő: IGEN a kis- és középvállalkozások célzott támogatására, beleértve a forgalmi adó általi támogatást is, AZONBAN a verseny tagállamok közti torzulásának elkerülésével.