Az ülések szó szerinti jegyzőkönyve

2010. november 24., Szerda - Strasbourg

9. A szavazáshoz fűzött indokolások

A szavazáshoz fűzött szóbeli indokolások

Jelentés: Christofer Fjellner (A7-0290/2010)

  Jarosław Kalinowski (PPE). – (PL) Elnök úr, a közegészség hatékony védelme érdekében alapvető fontosságú a gyógyszerekről szóló magas színvonalú információhoz való széles körű hozzáférés biztosítása a betegek számára. Az e területtel kapcsolatos jogharmonizáció lehetővé teszi annak biztosítását, hogy magas szintű tudatosság alakuljon ki az európai betegek között, és elősegíti a tagállamokban tapasztalható egészségügyi helyzettel kapcsolatos különbségek kiegyenlítését. Ezen túlmenően egy részletesebb jogszabály létrehozása, és különösen az arra vonatkozó kötelezettség, miszerint biztosítani kell, hogy a betegek hozzáférjenek az információhoz, lehetővé teszi annak megakadályozását, hogy a gyógyszergyártók tisztességtelenül reklámozzák saját termékeiket. Jelenleg ezt az eljárást nem felügyelik megfelelően. Ezenkívül a gyógyszerekről külön jogszabályt kell bevezetni, és valamennyi tagállamban érvényre kell juttatni a tényleges végrehajtását. Támogattam a jelentést.

  Jens Rohde (ALDE). – (DA) Elnök úr, mindenekelőtt gratulálni szeretnék Fjellner úrnak a nagyszerű eredményhez. A dán liberálisok úgy döntöttek, hogy megszavazzák az orvosi rendelvényhez kötött gyógyszerekkel kapcsolatban nyújtandó tájékoztatásról szóló irányelvet. Az uniós polgárok számára fontos, hogy e gyógyszerekkel kapcsolatban megbízható információhoz férjenek hozzá, és ezért úgy gondoljuk, hogy ez egy kiváló jelentés, amely a betegek érdekét helyezi előtérbe.

Az elmondottak ellenére úgy gondoltuk, hogy magára a rendeletre kénytelenek vagyunk nemmel szavazni. Ennek nem az az oka, hogy nem támogatjuk azt, hogy az uniós polgárok megbízható információhoz férjenek hozzá az orvosi rendelvényhez kötött gyógyszerekről, hanem az, hogy a javaslat bizonyos részei több nemzeti alkotmányt is sértenek. Még a gyógyszerekről szóló csomag előterjesztése előtt számos ország tájékoztatta a Bizottságot arról, hogy nemzeti alkotmánya tekintetében jogi probléma áll fenn. A nyilvánosság körében terjesztett információk hatóságok általi előzetes ellenőrzése ellentétes a véleménynyilvánítás szabadságának meghatározásával számos országban. Ennélfogva nem szavazhatjuk meg, hogy az Európai Gyógyszerügynökség ellenőrizzen bizonyos információkat a nyilvánosság körében való terjesztést megelőzően. Elvárjuk azonban a Tanácstól és a Bizottságtól is, hogy a második olvasat előtt megoldást találjon e problémára, így hát azt reméljük, hogy majd aztán megszavazhatjuk magát a rendeletet is.

  Licia Ronzulli (PPE). – (IT) Elnök úr, hölgyeim és uraim, a mai szavazás tárgyát képező jogalkotási javaslat, amelyet támogattam, ismerteti, hogy a gyógyszergyártók milyen jelentős szerepet töltenek be a termékeikre vonatkozó nem reklámcélú információk terjesztésével kapcsolatos kényes feladat elvégzésében.

A betegek megfelelőbb tájékoztatásának felelősségérzést kell kialakítania a gyógyszeriparban, amelynek érthetően és precízen kell teljesítenie ezt a feladatot, hozzájárulva a kereskedelmi okokból ösztönzött túlzott gyógyszerfogyasztás megakadályozásához. Tulajdonképpen ez a szavazás kiemeli, mennyire fontos, hogy a gyógyszertermékekre vonatkozó információknak az interneten és nyomtatott formában is rendelkezésre álljanak az összes tagállamban megegyező különleges szabályoknak megfelelően.

Ez azonban nem menti fel az egészségügyi szakembereket azon alapvető feladatuk alól, hogy az egészségügy és a kezelés tekintetében elsődleges és pótolhatatlan információforrásul szolgáljanak a polgárok számára. Az orvos és a beteg közötti, képviseleti és tanácsadó jellegű kapcsolat továbbra is egyedülálló és pótolhatatlan, továbbá a szóbeli kommunikáció határozottan az orvosi kezelés alapját képezi. Ezen túlmenően lehetővé teszi a betegek számára, hogy tájékozottabbak legyenek az általuk szedett gyógyszerekkel kapcsolatban, valamint bevonja őket azon kezelésekbe, amelyeken át kell menniük, ezáltal saját gyógyulásuk aktív résztvevőjévé válnak.

  Paolo Bartolozzi (PPE). – (IT) Elnök úr, hölgyeim és uraim, a Fjellner úr által összeállított jelentések arra törekszenek, hogy egyesítsék és kiegészítsék a témáról szóló, meglévő európai uniós rendeleteket, aktualizálva és alkalmassá téve azokat arra, hogy a technológiai fejlődés által a közegészségügy tekintetében előidézett kihívásokat kezelhessék.

Véleményünk szerint a középpontban a beteg, valamint a tájékoztatáshoz és a tudományos információk megszerzéséhez való jog áll, amely információk most már minőségi és mennyiségi szempontból is megfelelőbbek, és amelyeket ellenőrizni kell, kezdve a tudományos információk és a reklámozás közötti határok pontosabb és alaposabb meghatározásával.

A jelentések valóban pontos és egységes kritériumokat alkalmaznak annak megállapítására, hogy milyen jellegű információkat kell szolgáltatni, mely adatok megadása nem kötelező, illetve kötelező, valamint milyen csatornákon lehet ezeket rendelkezésre bocsátani, ezáltal meghatározzák a gyógyszercégek és a tagállamok kötelezettségeit.

Ennek alapján támogatásunkat fejezzük ki a jelentéssel kapcsolatban, elismerve annak érdemeit mind egészségügyi, mind szociális szempontból.

  Miroslav Mikolášik (PPE). – (SK) Elnök úr! Természetesen megszavaztam Fjellner úr jelentését, amely a betegtájékoztatóban a betegek számára nyújtandó információkon és a gyógyszerek egyedi csomagolásán túlmenően főleg a gyógyszergyártók magatartására helyezi a hangsúlyt. Egészen a legutóbbi időkig több gyógyszergyártó a gyógyszerekre vonatkozó tájékoztatást összekapcsolta saját maga reklámozásával. Véleményem szerint nem tárgyilagos módon befolyásolták a betegeket, hogy felhívják a figyelmet bizonyos termékekre.

Támogatom, hogy a betegek a legjobb és legfrissebb információkhoz jussanak hozzá, amelyeket például egy új gyógyszer jóváhagyásával egy időben hagynak jóvá, és úgy vélem, hogy ehhez jelentős mértékben hozzájárultunk. Ezenkívül a betegek saját anyanyelvén is magas színvonalú információt kell szolgáltatni az interneten, amely modern kommunikációs eszköz. Örülök annak, hogy e jelentés elfogadásával ténylegesen csökkentettük az azon országok közötti különbséget, amelyek kevésbé fejlettek ezen a területen, valamint hogy ez nem érintette hátrányosan az orvos és a beteg közötti kapcsolatot. Ez jelenti a legfontosabb információforrást.

  Hannu Takkula (ALDE). – (FI) Elnök úr, először is szeretnék köszönetet mondani Fjellner úrnak a kiváló jelentésért. Ki kell mondani, hogy valóban fontos a meglévő jogszabályok módosítása és aktualizálása. Ha kifejezetten a gyógyszerekről és a tartalmukra vonatkozó, megvizsgált adatokról van szó, ez a betegek biztonsága miatt rendkívül fontos.

Napjainkban, amikor a reklámozásnak még nagyobb szerepe van, elengedhetetlen meghatározni azon kritériumokat, amelyek lehetővé teszik a fogyasztók és a betegek számára, hogy teljesen tájékozottak és bizonyosak legyenek a gyógyszerek hatásainak tekintetében. E tájékoztatásnak megvizsgált adatokon kell alapulnia, nem pedig valamilyen elképzelésen, vagy reklámozási módokon és eszközökön. Az Európai Unióban általánosságban szükség van aktualizált és a betegek biztonsága szempontjából megfelelő jogszabályra.

  Sonia Alfano (ALDE). – (IT) Elnök úr, hölgyeim és uraim! Az orvosi rendelvényhez kötött gyógyszerekkel kapcsolatos tájékoztatás érzékeny téma, mert jelentősen kihat az összes polgár egészséghez és jóléthez való jogának védelmére.

Az Európai Bizottság egy olyan javaslatot juttatott el hozzánk az irányelv felülvizsgálatára vonatkozóan, amely azt a veszélyt rejtette magában, hogy joghézag keletkezik a jogszabályban, ami lehetővé tette volna a gyógyszergyártók számára, hogy a tájékoztatás és a reklámozás fogalmának nem egyértelmű elhatárolását az orvosi rendelvényhez kötött gyógyszereik népszerűsítésére használják ki az emberek rovására.

Természetesen még mindig sok a tennivaló a gyógyszerekkel kapcsolatos információkra vonatkozó megfelelő stratégia tekintetében, de szerencsére az Európai Parlament ez alkalommal úgy reagált, ahogy mindig is kellene. A Parlament állást foglalt a polgárok, valamint a betegek megfelelőbb tájékoztatáshoz való jogának védelme mellett, és nem engedett a gyógyszergyártók nyomásának.

  Daniel Hannan (ECR). – Elnök úr, a korlátozás és bizonyos esetekben az alternatív gyógyszerek, növényi gyógymódok, nagyobb dózisú vitamin és ásványianyag-kiegészítők rendelvényhez kötése az európai szabályozás legnagyobb botrányai közé tartozott.

Fogalmam sincs, hogy mennyire hatékonyak ezek a gyógymódok. A feleségem esküszik rájuk, én egy kissé szkeptikusabb vagyok, de – amint azt Salamon király bölcsen mondta – „Jobb a paréjnak étele, ahol szeretet van, mint a hizlalt ökör, ahol van gyűlölség”. A gyógynövényekről szóló közmondás ritkán lehet ennyire találó, mint ebben az esetben.

Akár hasznavehetetlenek, akár hasznosak, az egészségre bizonyára nem ártalmasak. Tehát miért tiltja az Európai Unió a mintegy 20 millió európai által folytatott ártalmatlan tevékenységet? A válasz a következő: néhány nagy gyógyszervállalat érdekérvényesítő tevékenysége miatt, amelyek meglátták ebben a lehetőséget arra, hogy kiszorítsák a kisebb gyógynövény-kereskedőket – mostanában ilyesmi történt a választókerületemben mindenhol. Ezeket a szabályokat soha nem tudták volna elfogadtatni a nemzeti parlamentekben. Ismét láthatjuk, hogy a brüsszeli gépezet hogyan lett a nagyvállalatok eszköze.

  Philip Claeys (NI). – (NL) Elnök úr, szeretném megragadni az alkalmat, hogy tiltakozzam az ön azon döntése ellen, miszerint Bloom úr nem léphet be az ülésterembe. Való igaz, hogy parlamentbe nem illő kifejezéseket használt. Ezúttal maga Schulz úr volt a célpontja ezeknek a kifejezéseknek. Ő maga is nagyon gyakran használja a „fasiszta” szót ...

(Az elnök félbeszakítja a felszólalót)

  Elnök. – Claeys úr, ez nem a Fjellner-jelentéssel kapcsolatos ügyrendi javaslat, és nem engedem, hogy tovább folytassa. Megmondtam Gollnisch úrnak is, hogy akkor terjesztheti elő ügyrendi javaslatát, amikor legközelebb a Parlament elnöke elnököl, és ez így is lesz.

Jelentés: Christofer Fjellner (A7-0289/2010)

  Anna Rosbach (EFD). – (DA) Elnök úr, tulajdonképpen Fjellner úrnak az Európai Gyógyszerügynökség létrehozásáról szóló jelentéséről (A7-0289/2010) szeretnék beszélni, amely számos jó és fontos kezdeményezést tartalmaz. Ezért is szavaztam mellette. Igazából elég nehezen szántam rá magam, mert valójában ellenzem egy újabb uniós ügynökség létrehozását. Ugyanakkor teljesen elfogadhatónak tartom, hogy egy általános ügynökség jöjjön létre a gyógyszerek értékelése, valamint az orvosi rendelvényhez kötött – emberi, illetve állatgyógyászati felhasználásra szánt – gyógyszerekkel kapcsolatban a nyilvánosság részére nyújtandó tájékoztatás céljából, különösen mivel napjainkban egyre több gyógyszert gyártanak az EU határain belül és kívül is.

  Daniel Hannan (ECR). – Elnök úr, tavaly, amikor néhányan plakátokat emeltünk fel „népszavazások” felirattal, Watson úr azt mondta, hogy viselkedésünk a német Reichstag Nemzeti Szocialistáit juttatja eszébe. Maga Schulz úr pedig kijelentette, hogy viselkedésünk Adolf Hitlerre emlékezteti. Úgy gondolom, hogy ön nehéz…

(Az elnök félbeszakítja a felszólalót)

  Elnök. – Hannan úr, tudom, mire megy ki ez az egész. Elmondtam, hogy ezekkel a kérdésekkel kapcsolatban Gollnisch úr ügyrendi javaslattal kíván élni. Ezt akkor terjeszti elő, amikor az elnök jelen lesz. Úgy gondolom, ez a megfelelő megoldás. Ha nincs mondanivalója a Fjellner-jelentésről, Březina úr következik.

Hallottam, mit mondott. Azt mondta, hogy Gollnisch úr nem az ön nevében beszél. Közölni fogom ezt a tisztelt Házzal. Gollnisch úr a független képviselőkhöz tartozik. A függetlenek nem alkotnak képviselőcsoportot, de Gollnisch úr igenis nagy részük nevében szólal fel. Ezt elfogadom, és ezért javasoltam, hogy Gollnisch úr akkor terjessze elő ügyrendi javaslatát, amikor az elnök jelen van.

Nem áll szándékomban szót adni önnek, Hannan úr, mert ha megteszem, mindenki el akarja majd mondani a véleményét erről a kényes és fontos kérdésről, így hát nagyon sajnálom. Most rátérünk az Evans-jelentéssel kapcsolatos szavazáshoz fűzött indokolásokra.

Jelentés: Jill Evans (A7-0196/2010)

  Jan Březina (PPE). – (CS) Elnök úr, ez az irányelv kétségtelenül előrelépést jelent a hulladékok keletkezésének megakadályozása, valamint a veszélyes anyagok felhasználásának korlátozása tekintetében. Úgy gondolom azonban, hogy némileg vitatható, hogy az irányelv hatálya alá vonjuk a PVC-t azon anyagok között, amelyeket elsődlegesnek kell tekinteni a felülvizsgálat szempontjából. Sem a PVC, más néven polivinil-klorid, sem a PVC-ből származó hulladékok nem tartoznak a veszélyes anyagok közé az uniós jog alapján. Még ha el is fogadtuk azt az ellenvetést, miszerint a veszélyes anyagokról szóló jogszabályok és tanulmányok már 10 évesek, és ezért bizonyos szempontból elavultak lehetnek, a korábbi kutatás alapján egyértelmű, hogy a PVC újrahasznosítható, valamint káros hatást gyakorolhat a környezetre, ha alternatív anyagokkal helyettesítenék. Ezért nem érthetünk egyet azzal a gyakran hallott érveléssel, miszerint a PVC elektromos és elektronikus berendezésekben való alkalmazásának akadályozását az indokolja, hogy a szabadban való égetésekor dioxinkibocsátásra kerül sor. Ez az érvelés teljesen figyelmen kívül hagyja azt, hogy semmilyen hulladék égetése nem kívánatos.

  Radvilė Morkūnaitė-Mikulėnienė (PPE). – (LT) Elnök úr, az elektronikus berendezések előbb-utóbb hulladékká válnak, amely sajnos továbbra is tartalmaz bizonyos veszélyes anyagokat. A tagállamoknak időnként nehézségei vannak az elektronikus berendezések hulladékainak kezelésével, így alapvető fontosságú, hogy fokozatosan átvegyük „a megelőzés hasznosabb, mint a gyógykezelés” elv alkalmazását. Azzal, hogy a vegyi anyagok regisztrálásáról, értékeléséről, engedélyezéséről és korlátozásáról (REACH) szóló rendelet segítségével egységesítjük a vegyi anyagokat a veszélyes anyagok alkalmazásának korlátozásáról szóló (RoHS) irányelvvel, végre tapasztalható valamilyen előrelépés az elektromos és elektronikus berendezésekben található egyéb veszélyes anyagok egységesítése felé. Nyilvánvaló, hogy ez nem jelenti az összes rendszer teljes harmonizációját, és hagy bizonyos mozgásteret a tagállamok számára az értelmezés tekintetében, de ez a harmonizáció legalább megszünteti a tagállamok között jelenleg fennálló jelentős különbségeket. Egyes veszélyes anyagok elektromos és elektronikus berendezésekben való alkalmazásának korlátozása, valamint a mai napon elfogadott intézkedések nem léphetnek túl két határt. Először is, nem okozhatnak aránytalan nehézségeket a kisvállalkozásoknak. Másodszor, a tiltott anyagok jegyzéke nem akadályozhatja a technológiai fejlődést. Nem lehetnek előítéleteink azon anyagokkal szemben, amelyeket jelenleg még tesztelnek, és amelyek a jövőben áttörést hozhatnak a technológia és az elektronika világában.

  Sonia Alfano (ALDE). – (IT) Elnök úr, hölgyeim és uraim! Megszavaztam Evans asszonynak az irányelv átdolgozásáról szóló jelentését, mert valóban sajnálatosnak tartom, hogy a kompromisszumos szövegből, amelynek elfogadására az ágazati lobbik által gyakorolt erőteljes nyomás miatt került sor, eltűnt a PVC-re és más halogénezett égésgátlókra vonatkozó valamennyi utalás, annak ellenére, hogy a Bizottság által elvégzett összes vizsgálat egészen 2000-től kimutatta, hogy ezen anyagok ártalmatlanítása komoly veszélyeket jelent az emberi egészségre és a környezetre.

Az ipar költségeinek a környezetre és a polgárokra történő áthárítása olyan szemlélet, amely egyáltalán nem támogatható, mert – a szabad piac torzításán kívül – elfogadhatatlan kompromisszumot jelent az emberek életminősége és az üzleti haszon között.

Remélem, hogy az irányelv következő, három éven belüli aktualizálása során a polgároknak az egészség- és környezetvédelemhez való joga kerül előtérbe.

  Daniel Hannan (ECR). – Elnök úr, talán megengedi nekem azt az általános észrevételt, hogy egy nyílt társadalomban a véleménynyilvánítás szabadsága fontosabb annál, hogy valakinek joga van ahhoz, hogy ne sértegessék, valamint hogy egy demokráciában kizárólag a választóink döntenek arról, hogy egy ülésteremben ülünk és jogszabályokat alkotunk.

Egy képviselő eltávolítása lényegesen befolyásolhatja a végeredményt.

Na már most, ha pártatlanok akarunk lenni az eljárási szabályzat alkalmazása tekintetében, el kell ítélnünk az ellenszenves utalásokat, bármelyik oldalról is hangzanak el, de úgy gondolom, van valami önkényes és tisztességtelen abban, hogy megengedjük, hogy az euroszkeptikusokat nácinak nevezzék...

(Az elnök félbeszakítja a felszólalót)

  Elnök. – Nem, Hannan úr, ön eltért az általánostól és konkrét megállapításokat tesz. Kamall úr, az Evans-jelentésről beszéljen, mert különben félbeszakítom.

  Syed Kamall (ECR). – Elnök úr, nincs kétségem afelől, hogy félbe fog szakítani, ahogy az máskor is előfordul, ha a véleménynyilvánítás szabadságáról van szó, de valóban a veszélyes anyagokról és a toxicitásról akarok beszélni. Úgy gondolom, mindnyájan egyetértünk, és én mint volt villamosmérnök tudom, mennyi veszélyes és toxikus anyag van az ilyen berendezésekben. Igen helyénvaló, hogy megpróbáljuk kezelni ezt a problémát. Ugyanakkor arról a toxicitásról is szeretnék szót ejteni, amely a mai napon áthatja a vitát és a demokráciát az Európai Parlamentben. Kétségtelen, hogy amikor egy német állampolgár, egy szocialista beszél...

(Az elnök félbeszakítja a felszólalót)

  Zuzana Roithová (PPE). – (CS) Elnök úr, örömmel szavaztam meg az elektromos és elektronikus berendezések veszélyesanyag-tartalmáról szóló irányelv kompromisszumos változatát. Mindnyájan elkötelezettek vagyunk a természet és a közegészség védelme iránt, ugyanakkor bizonyos mértékű egyensúlyt is fenn kell tartanunk. Manapság, a gazdasági válság kellős közepén nem túl bölcs dolog nagyon szigorú rendelkezésekkel növelni a kisvállalkozások és a fogyasztók pénzügyi terheit. Ezért méltányolom, hogy az intézményközi csoport a veszélyes anyagok eredeti jegyzékének felülvizsgálatával bízta meg a Bizottságot az azonnali tilalom helyett, amely kedvezőtlen hatást gyakorolna a kkv-kra, valamint az EU társadalmi és gazdasági helyzetére.

Állásfoglalásra irányuló indítvány (B7-0617/2010) (Hamisítás elleni kereskedelmi megállapodás)

  Clemente Mastella (PPE). – (IT) Elnök úr, hölgyeim és uraim! Megszavaztam ezt az állásfoglalásra irányuló indítványt, mert az Európai Bizottság és több harmadik ország, például Kanada, Japán, az Egyesült Államok, Ausztrália és Mexikó közötti rendkívül nehéz tárgyalások végeredményét jelenti.

A hamisítás elleni küzdelmet egyik prioritásunknak kell tekinteni, valamint valamennyi nemzeti és nemzetközi politika célkitűzésének. Ennélfogva a tagállamok közötti együttműködés elengedhetetlen a tényleges eredmények eléréséhez.

Kétségtelen, hogy a létrejött megállapodás nem lesz képes megoldani a nemzetközi piacokon kialakult bonyolult helyzetet, de a megfelelő irányba tett lépésnek tekinthető. Most az a feladatunk, hogy folytassuk a munkát földrajzi jelzéseink polgár- és szokásjogi oltalma érdekében, amelyeknek kárt okoz az enyhén szólva tisztességtelen verseny azon elnevezések és rövidítések folyamatos használata miatt, amelyek a legismertebb európai márkákra utalnak. A legnyilvánvalóbb károk az agrár-élelmiszeripari termékeket, divat- és luxuscikkeket gyártó iparágainkat és termelőinket érik.

Úgy gondolom, hogy a Bizottság törekedett arra, hogy a nemzetközi megállapodásokról szóló tárgyalások valamennyi szakaszáról teljes körűen tájékoztassa az Európai Parlamentet. Itt most szeretném ismételten kérni, hogy a nyilvánosság és az Európai Parlament számára tegyék elérhetővé a szövegeket. Végezetül arra ösztönzöm az Európai Bizottságot, hogy továbbra is teljes körűen és pontosan tájékoztassa a Parlamentet minden olyan jövőbeni kezdeményezésről, amelyet a témával kapcsolatban szándékában áll elfogadni.

  Miroslav Mikolášik (PPE). – (SK) Elnök úr, úgy vélem, a szellemi tulajdonjog védelme terén különleges figyelmet kell fordítani az egészséghez való jog biztosításának, amely szorosan kapcsolódik az élethez való tényleges joghoz.

Teljesen elfogadhatatlannak tartom azt a helyzetet, amelyben a szellemi tulajdonjog erőteljes védelmének ürügyén – ami bizonyos esetekben csaknem túlzottnak tűnik – a lakosság egész rétegei nem juthatnak hozzá az alapvető gyógyszerekhez, különösen a fejlődő országokban. Ezért felhívom a Bizottságot, hogy a hamisítás elleni kereskedelmi megállapodás technikai részleteinek tárgyalása során támogassa a közegészség-védelem és a gyógyszerekhez való hozzáférés alapelvét.

  Peter Jahr (PPE). – (DE) Elnök úr, a hamisítás elleni küzdelem rendkívül fontos kérdés. Húsz évvel ezelőtt még nevettünk volna azon, hogy valaki 10 dollárért Rolex órát vásárol. A magas árkategóriába tartozó termékek piaca nem volt veszélynek kitéve. Ma már teljesen más a helyzet. Az alacsonyabb és közepes árkategóriájú termékeket is hamisítják. Pólókat, játékokat és védőruházatot hamisítanak, ahogy a szellemi tulajdont is. Ez esetben nem csupán pénzügyi érdekekről, hanem a munkahelyi biztonság, a környezet- és egészségvédelem kérdéséről, valamint a társadalmi normákról is szó van. Mindazoknak, akik egy tisztességes világot szeretnének, keményen küzdeniük kell a hamisítás ellen.

  Jarosław Kalinowski (PPE). – (PL) Elnök úr, igazságtalan és nyilvánvalóan elfogadhatatlan az a helyzet, hogy a tisztességtelen verseny következtében az európai piacot elárasztják a világ minden tájáról származó hamisított áruk. Arra is szeretném felhívni a figyelmet, hogy nem elég egyértelmű az internetszolgáltatók ellenőrzésére vonatkozó kötelezettség előírásával kapcsolatos megfogalmazás. Sérti a magánélethez való jogot, és cenzúrázásra való törekvésnek tűnik. Ezenkívül akadályozza az e-kereskedelmet, a gazdaságnak egy olyan részét, amelyet nagyon dinamikusan fejleszteni szeretnénk egyre innovatívabb módszerekkel, ugyanakkor továbbra is korlátozásokat szabunk meg ezen a területen. A mai napon ezzel a kérdéssel kapcsolatban hozott határozatok kissé javítanak a helyzeten.

  Zuzana Roithová (PPE). – (CS) Elnök úr! Támogattam az ACTA-ról szóló közös állásfoglalást, jóllehet a képviselőcsoportommal ellentétesen szavaztam, mert én is úgy gondolom, hogy tanulmányok kidolgozására kell ösztönöznünk a Bizottságot, amelyek megszüntetik az ACTA által az európai polgárokra gyakorolt hatással kapcsolatos kétségeket, és felszámolják a múltbeli tájékoztatási hiányosságot, amit az idézett elő, hogy vonakodtak rendelkezésre bocsátani az egyeztetett szövegeket. Ez elsősorban az európai adatvédelmi biztos véleményét, a meglévő európai jogszabályokkal kapcsolatos hatástanulmányokat, valamint az arra vonatkozó biztosítékokat foglalja magában, hogy az internetszolgáltatók mentességeit nem érintik. Ugyanakkor elég felháborítónak találom, hogy a megállapodás fenntartja azt a lehetőséget, hogy a határátkelőhelyeken át lehessen vizsgálni az egyes utasok számítógépeit és egyéb személyes tárgyait.

A PPE állásfoglalását is örömmel támogattam, amely kiegyensúlyozott és kiváló minőségű változatot biztosított, természetesen anélkül, hogy jelentős nyomást gyakorolna a Bizottságra a megállapodás végleges formájával kapcsolatos fontos tárgyalások előtt.

  Syed Kamall (ECR). – Elnök úr, feltételezem, hogy az ujját már a nyomógomb fölött tartja. Sokan kérdezik tőlem, hogy mit jelent az ACTA rövidítés, és én voltam a hamisítás elleni kereskedelmi megállapodással foglalkozó egyik árnyékelőadó.

Tudom, hogy a mai napot követően egyesek kételkedni fognak azzal kapcsolatban, hogy nálunk milyen mértékben érvényesül az átláthatóság, a demokrácia és a véleménynyilvánítás szabadsága, én azonban arra az öt indokra szeretném helyezni a hangsúlyt, amelyek miatt nem értettünk egyet az állásfoglalással. Nagyon örültem, hogy létrejött a PPE/ECR közös állásfoglalás. Először is nem lép túl a közösségi vívmányokon. Másodszor, a Bizottság átlátható volt. Harmadszor a WTO szintjén nem került sor megegyezésre, mert elsősorban Kína és India ellenezte a megállapodást. Negyedszer, nem érinti az EU területén átmenő generikus gyógyszereket, és végezetül, a fejlődő országok csatlakozhatnak az ACTA-hoz, ha akarnak. Csak hát úgy döntöttek, hogy nem csatlakoznak. Ez egy nyitott mechanizmus, amelyhez csatlakoznak országok, ha akarnak. Egyszerűen szégyen, hogy ha erről az ülésteremről van szó, nem tartjuk magunkat a véleménynyilvánítás szabadságának ugyanazon elveihez.

A szavazáshoz fűzött írásbeli indokolások

Jelentés: László Surján (A7-0327/2010)

  Sophie Auconie (PPE), írásban. – (FR) A 2002-es árvizek után, amelyek Németországban, Ausztriában, Csehországban és Franciaországban jelentős emberi és anyagi károkat okoztak, az Európai Unió Tanácsa létrehozott egy eszközt, amely lehetővé teszi, hogy a pénzforrásokat gyorsan el lehessen juttatni a természeti katasztrófa által sújtott területekre. Most pedig a szintén árvizektől sújtott Írország profitál majd ezekből az alapokból. Az EU költségvetésének e kiegészítése mellett szavaztam, mivel lehetővé teszi, hogy ír barátainknak kifizessük ezt a támogatást. E szavazat a természeti katasztrófák során tanúsított európai szolidaritást jelképezi. Ezt a szolidaritást ma Írországban, holnap pedig Franciaországban mutatjuk meg. Valóban: országunk hamarosan jelentős mértékű pénzügyi támogatásban részesül majd, hogy kezelni tudja a Xynthia vihar következményeit, amely 2010 februárjában csapott le Franciaországra.

  Diogo Feio (PPE), írásban. – (PT) A 2009 novemberében bekövetkezett árvíz súlyos hatással volt Írországra, és komoly károkat okozott, amelyek becsült mértéke több mint 520 millió euró. A költségvetés-módosítás lehetővé teszi a Szolidaritási Alap mobilizálását 13 022 500 euró erejéig kötelezettségvállalási és kifizetési előirányzatok formájában, és ezzel lehetővé teszi a károk enyhítését. Ahogy tegnap is alkalmam volt elmondani: úgy vélem, hogy az alap mobilizálása teljes mértékben megalapozott, mivel segít azokon, akik e természeti katasztrófa miatt a legtöbbet szenvedtek. A módosítás tehát összhangban áll az EU költségvetésével.

  José Manuel Fernandes (PPE), írásban. – (PT) 2010. szeptember 24-én az Európai Bizottság javaslatot terjesztett elő az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a Szolidaritási Alap mobilizálásáról szóló döntésére vonatkozólag, mégpedig a 2006. május 17-i intézményközi megállapodás 26. pontja alapján. A 2010-es pénzügyi időszakban ez volt az első javaslat a Szolidaritási Alap mobilizálására. Az intézményközi megállapodás lehető teszi a Szolidaritási Alap mobilizálását évi 1 milliárd eurós felső összeggel. Fontos megállapítani, hogy az alap refinanszírozási eszközként szolgál, és célja nem a magánszemélyeknél felmerülő károk megtérítése, hanem az infrastruktúra helyreállítása.

Az ír hatóságok becslése szerint a katasztrófa által közvetlenül okozott összes kár mértéke 520,9 milliárd euróra rúg. A Bizottság javasolja az 1 millió eurós felső összegből 13 022 500 euró kötelezettségvállalási és kifizetési előirányzat mobilizálását az írországi áradások következményeivel kapcsolatban. Támogatom ezt a költségvetés-módosítást, mivel megfelel a jogilag érvényes követelményeknek.

  João Ferreira (GUE/NGL), írásban. – (PT) Az EU Szolidaritási Alapjának mobilizálása mellett szavaztunk, azután, hogy tavaly novemberben Írországot árvíz sújtotta. Azonban ebben az esetben is bírálni szeretnénk az alap mobilizálása során tapasztalható késedelmeket. Hosszú hónapok telnek el a katasztrófától addig, hogy az érintett tagállam valóban megkapja a támogatást – ebben az esetben több mint egy év telt el. Ezt az alapot – és potenciálisan a többi alapot is – az egyes esetek körülményeitől függően gyorsabban kell mobilizálni, annak érdekében, hogy segítsük a szükséghelyzetekre adott hatékony és gyors reakciót. A katasztrófák következményeire adott reakcióra való képességet kohéziónak is jellemeznie kell – ez csökkenti az EU különböző régiói és tagállamai közötti egyenlőtlenségeket. Újból hangsúlyoznunk kell, hogy a katasztrófamegelőzést is erősíteni kell, átültetve a gyakorlatba a Parlament által nemrégiben elfogadott ajánlásokat.

  Giovanni La Via (PPE), írásban. – (IT) A 8/2010. sz. költségvetés-módosítási tervezet mellett szavaztam, mert alapvető fontosságú ahhoz, hogy a Szolidaritási Alap mobilizálására 13 022 500 eurót allokáljunk Írország javára, tekintettel az esőzésekre, amelyek 2009 novemberében súlyos árvizeket okoztak.

Úgy vélem, hogy a Szolidaritási Alap értékes eszköz annak lehetővé tételére, hogy az EU szolidaritást tanúsítson a természeti katasztrófák sújtotta régiók lakosai felé, azzal, hogy pénzügyi segítséget nyújt az életkörülmények rövid időn belüli normalizálásához. A Szolidaritási Alap rendelkezésére álló éves teljes keret 1 milliárd euró. A korábbi kérelmek esetében 2010-re még nem allokáltak összegeket, így jelenleg is elérhető a teljes 1 milliárd eurónyi összeg.

  David Martin (S&D), írásban. – A javaslat mellett szavaztam, amely szerint az ESZA-ból 13 022 500 eurót kell a költségvetési tételbe áthelyezni, hogy így támogassuk Írországot a 2009 novemberében bekövetkezett súlyos árvizek után.

  Nuno Melo (PPE), írásban. – (PT) Figyelembe véve a Szolidaritási Alapon keresztül mobilizált pénzeszközök rendeltetését, elmondhatjuk, hogy ez a költségvetés-módosítási tervezet a lehető legésszerűbb döntés. 2009 novemberében az írországi árvizek súlyos károkat okoztak, különösen a mezőgazdasági ágazatban, az otthonokban és a vállalkozásokban, az úthálózatban és egyéb infrastruktúrákban. Szeretném azonban felhívni a figyelmet az ilyen típusú támogatás mobilizálásában tapasztalható késlekedésre. Kevésbé bürokratikus és gyorsabb folyamatra van szükség ahhoz, hogy a jövőbeli természeti katasztrófákra jó időzítéssel tudjon reagálni.

  Alexander Mirsky (S&D), írásban. – (LV) A dokumentum mellett szavaztam, mivel úgy vélem, minden uniós nemzetnek éreznie kell, hogy az egységes Európai Unió része. Mindazonáltal kívánatosabb lenne, ha legközelebb az előadó nem csupán a forrásallokációról adna információt, hanem kristálytisztán kifejtené, hogy ezt a hatalmas összeget (13 022 500 euró) milyen konkrét munkákra és intézkedésekre költik. Máskülönben elkerülhetetlenek a szabálytalanságok és a források rendeltetésellenes felhasználása. Az összeget pontosítani és indokolni kell.

  Andreas Mölzer (NI), írásban. – (DE) Az Európai Szolidaritás Alap számára évente 1 milliárd euró érhető el. A jelenlegi naptári évben ez idáig nem kérelmezték az Alap mobilizálását. Pontosan meg vannak határozva az Alap mobilizálásának szabályai, amelyek semmilyen körülmények között nem szolgálhatnak a magánszemélyeknél felmerülő károk megtérítésére, ehelyett infrastruktúrák helyreállítását célozzák. Írország most olyan támogatást kért, amelynek célja az áradások okozta károk helyrehozása. A jelentés mellett szavaztam, mivel ebben az évben ez idáig még nem történt meg az Alap mobilizálása, és a költségvetésben rendelkezésre álló összeget mindenképpen hasznosan kellene felhasználni. Emellett pedig Írország minden kritériumnak megfelel.

  Alfredo Pallone (PPE), írásban. – (IT) A jelentés mellett szavaztam. A Böge úr jelentésével kapcsolatos szavazás során, már tegnap is mondtam, hogy úgy vélem: az Európai Unió kötelessége, hogy segítséget és támogatást nyújtson bizonyos, természeti csapások és katasztrófák sújtotta régióknak. Úgy gondolom, hogy a szolidaritás fogalma kapcsolatban áll az Európai Unió alapját képező elgondolással és értékekkel. Ez volt az egyik olyan alapvető érték, amely létre hívta az uniót, és garantálta későbbi sikerét és bővülését. Ez az oka annak, hogy ez az allokáció nem csupán igazolható és jól megalapozott lépés, hanem gyakorlatilag kötelességünk. Ezért remélem, hogy ilyen segítségben részesülnek majd azok az olasz régiók is, ahol az utóbbi időszak árvizei okoztak súlyos károkat, sokat ártva a helyi gazdaságnak is.

  Maria do Céu Patrão Neves (PPE), írásban. – (PT) A 8/2010. számú költségvetés-módosítási tervezetre vonatkozó, a Tanács által megállapított állásponttal egyetértve igennel szavaztam, tekintetbe véve azt, hogy a 2010-es általános költségvetésre vonatkozó 8/2010. sz. költségvetés-módosítás lehetővé teszi a Szolidaritási Alap mobilizálását 13 022 500 euró erejéig kötelezettségvállalási és kifizetési előirányzatok formájában, az Írországban nagy pusztítást okozó árvizek után, valamint azt, hogy ennek megfelelően a 04 02 01. sz. költségvetési sor (Az Európai Szociális Alap (ESZA) 1. célkitűzésének teljesítése (2000–2006)) kifizetési előirányzatai 13 022 500 millió euróval csökkennek.

  Aldo Patriciello (PPE), írásban. – (IT) Szeretnék köszönetet mondani Surján úrnak kiváló munkájáért. A 8/2010. sz. költségvetés-módosítási tervezet elfogadása mellett szavaztam, és egyetértek azzal. A tervezet segítségnyújtást célzó összegeket fizet ki a Szociális Alapnak és az Európai Unió Szolidaritási Alapjának – a tagállamoknak, és 13 022 500 eurós kifizetési előirányzatot csoportosít át a 4. politikai területről (foglalkoztatás és szociális ügyek).

  Paulo Rangel (PPE), írásban. – (PT) Örömmel fogadom ezt a költségvetés-módosítási tervezetet, amely lehetővé teszi az Európai Szolidaritási Alap (ESZA) mobilizálását 13 022 500 euró erejéig kötelezettségvállalási és kifizetési előirányzatok formájában, az Írországban nagy pusztítást okozó, 2009. novemberi árvizek után, amelyek súlyos károkat okoztak a mezőgazdasági és az üzleti ágazatban, valamint az infrastruktúrában, különösen az úthálózatban és a vízellátási hálózatban, illetve a lakóövezetekben; a kár teljes mértéke több, mint 520 millió euró.

  Raül Romeva i Rueda (Verts/ALE), írásban. – A költségvetési rendelet 37. cikkének (1) bekezdésében foglaltak szerint a Bizottság költségvetés-módosítási tervezeteket terjeszthet elő, ha „elkerülhetetlen, kivételes vagy előre nem látható körülmények” merülnek fel. Ami a 8/2010. számú költségvetés-módosítási tervezet pontjait illeti, az elfogadott jelentés az EU Szolidaritási Alapjának mobilizálására vonatkozik. A Bizottság 2010. szeptember 24-én az EU Szolidaritási Alapjának igénybevételére vonatkozó európai parlamenti és tanácsi határozatra tett javaslatot, amely a 2006. május 17-i intézményközi megállapodás 26. cikkének rendelkezésein alapul. Az alapból nyújtott támogatásra való jogosultság részletes feltételeit e dokumentum és az EU Szolidaritási Alapját létrehozó 2012/2002/EK tanácsi rendelet tartalmazza. Fontos megállapítani, hogy az alap refinanszírozási eszközként szolgál, és célja nem a magánszemélyeknél felmerülő károk megtérítése, hanem az infrastruktúra helyreállítása.

Ajánlás: Graham Watson (A7-0300/2010)

  Zigmantas Balčytis (S&D), írásban. – (LT) Az Európai Bizottság megbeszéléseket kezdeményez az európai szomszédságpolitika felülvizsgálatával kapcsolatban annak érdekében, hogy meghatározhassa az EU, valamint déli és keleti szomszédai közötti kapcsolatot. Az EU keleti partnerség kezdeményezés céljának a közös európai értékek előmozdításának kell lennie, úgy, hogy hangsúlyt helyezünk a demokratikus intézmények működésére, valamint az emberi jogok és szabadságok tiszteletben tartására. Támogattam ezt a jelentést, amely magában foglalja a Moldovai Köztársaság közösségi programokban és ügynökségekben való részvételét szabályozó általános elveket. Úgy vélem, hogy a jegyzőkönyv aláírása lehetővé tenné bizonyos közösségi programok Moldova előtti fokozatos megnyitását, illetve Moldova megerősített részvételét, ami alkalmat kínál a kulturális, oktatási, környezetvédelmi, technológiai és tudományos kapcsolatok elmélyítésére és a politikai kapcsolatok megszilárdítására. Moldova számára kiemelkedően fontos, hogy folytassa az ENP cselekvési terv és reformok végrehajtását, annak érdekében, hogy megvalósíthassa a politikai stabilitást és a demokratikus fejlődést.

  Elena Băsescu (PPE), írásban. – (RO) Watson úr ajánlása mellett szavaztam, mert a jegyzőkönyv aláírása új lehetőséget nyújt a Moldovai Köztársaságnak arra, hogy részt vehessen a számára érdekes közösségi programokban. Ha az uniós programokat és ügynökségeket fokozatosan megnyitjuk az európai szomszédságpolitikához tartozó országok előtt, az arra ösztönzi majd ezeket az országokat, hogy továbbra is tegyenek erőfeszítéseket a reformok és a modernizáció érdekében. Előmozdítja majd az EU-val való együttműködést olyan fontos területeken, mint például a vámügy, a közlekedés vagy a versenyképesség. Úgy vélem, hogy ha a Moldovai Köztársaság részt vesz a számára érdekes kezdeményezésekben, az segíti belpolitikájának és európai politikáinak összekapcsolását. Ugyanakkor lendületet ad majd az új társulási megállapodás aláírását megelőző tárgyalási folyamatnak is. Ebben az irányban kielégítő mértékű előrehaladás történt. Örömmel fogadom továbbá a Tanácsnak azt a szándékát, hogy a Moldovai Köztársaság a továbbiakban is kapjon makroszintű pénzügyi támogatást és hogy a chişinăui kormány szakértői tanácsadásban részesüljön.

Ahogyan arra az Európai Bizottság által készített értékelő jelentés is rámutatott, a Moldovai Köztársaság jelentős erőfeszítéseket tett a strukturális reformok uniós ajánlásoknak megfelelő, hatékony végrehajtása érdekében. Emellett a jelenlegi kormány európai integrációs platformja az uniós kapcsolatok terén példa nélküli módon dinamikus fejlesztést mozdított elő. Ezért a Moldovai Köztársaság közösségi programokban és ügynökségekben való részvételének növelése természetes lépés az európai normákhoz való igazodás folyamata során.

  Corina Creţu (S&D), írásban. – (RO) A jegyzőkönyv aláírása mellett szavaztam, amely lehetővé teszi majd Moldova nagyobb mértékű részvételét bizonyos közösségi programokban. Ez alkalmat kínál majd az együttműködés előmozdítására a kultúra, az oktatás, a környezetvédelem, a tudomány és a technológia terén, valamint a politikai kapcsolatok megszilárdítására a keleti partnerség, valamint az új társulási megállapodás tárgyalásai révén. A politikai stabilitás és a demokratikus fejlődés elengedhetetlen a jegyzőkönyv átfogó végrehajtása és a szükséges egyetértési megállapodások megkötése érdekében. A Moldovában jelenleg tapasztalható alkotmányos patthelyzet aggodalomra ad tehát okot, és azt mielőbb hatékonyan meg kell oldani. A Moldovai Köztársaság számára kulcsfontosságú, hogy folytassa az ENP cselekvési tervben és a „Rethink Moldova” című dokumentumban meghatározott reformok végrehajtását. Az alkotmányban előírt választások megtartása elengedhetetlen a Moldovai Köztársaság jövőbeni stabilitása és jóléte, valamint az EU-val fenntartott kapcsolatainak alakulása szempontjából.

  Vasilica Viorica Dăncilă (S&D), írásban. – (RO) A Moldovai Köztársaság azon szándékát, hogy az Európa felé vezető utat az unió tagjaként járja, valamint ennek előkészítését az EU és az európai szomszédságpolitikában részt vevő Moldovai Köztársaság közötti partnerségi és együttműködési megállapodás teszi lehetővé. Örömmel fogadom, hogy a Moldovai Köztársaság részt vesz bizonyos közösségi programokban, ami előmozdítja az együttműködést a kultúra, az oktatás, a média, a tudomány és a technológia terén, megszilárdítja a politikai kapcsolatokat a keleti partnerség révén, és felgyorsítja az új társulási megállapodásról szóló tárgyalásokat.

  Diogo Feio (PPE), írásban. – (PT) A Moldovai Köztársaság elnökének megválasztásáról szóló népszavazáson kevesen vettek részt, és az országot ideiglenes elnök vezeti – ez jól mutatja azokat a nehézségeket, amelyekkel az ország vezetése szembesül, és rámutat a polgárok csalódottságára is. A Dnyeszteren túli helyzet romlik, ami különösen nagy terhet jelent a hatóságok és a moldovai polgárok számára. Az országnak nagy utat kell még megtennie az intézmények stabilizálódásáig és a jogállam teljes körű megvalósulásáig. Ezért megérdemli az Európai Unió különleges támogatását és figyelmét. Ezen az úton fontos lépés, hogy Moldova részt vesz európai uniós programokban.

  José Manuel Fernandes (PPE), írásban. – (PT) Az Európai Közösségek és Moldovai Köztársaság közötti partnerségi és együttműködési megállapodást 1994. november 28-án kötötték meg, és Moldova 2004 óta vesz részt az európai szomszédságpolitikában (ENP). Az ajánlástervezet a Moldovai Köztársaság közösségi programokban való részvételével foglalkozik. 2007. június 18-án a Tanács iránymutatást bocsátott ki a Bizottság számára, hogy tizenhárom szomszédos országgal tárgyalásokat folytasson a közösségi programokban való részvételüket szabályozó általános elvekre vonatkozó keretmegállapodásokról. A Moldovai Köztársasággal 2008 márciusában kezdődtek meg a tárgyalások.

A Moldovai Köztársaság pénzügyileg hozzá fog járulni azokhoz a programokhoz, amelyekben részt vesz. Ez a pénzügyi hozzájárulás programonként különbözik, és az egyetértési megállapodás határozza meg. A jegyzőkönyv aláírása lehetővé teszi majd, hogy Moldova fokozatosan megnyíljon, és erősíti részvételét bizonyos uniós programokban, mégpedig olyan mértékben, hogy az alkalmat kínáljon az erősebb kulturális, oktatási, környezetvédelmi, technológiai és tudományos kapcsolatok előmozdítására, a politikai kapcsolatok megszilárdítására a keleti partnerség révén és az új társulási megállapodás tárgyalásainak támogatására. A jegyzőkönyv teljes végrehajtásához elengedhetetlen a politikai stabilitás és a demokrácia.

  Ilda Figueiredo (GUE/NGL), írásban. – (PT) Az EK és Moldova 1994. november 28-án kötötte meg a partnerségi és együttműködési megállapodást; Moldova 2004 óta vesz részt az európai szomszédságpolitikában.

2007. június 18-án a Tanács iránymutatásokat bocsátott ki a Bizottság számára, hogy tizenhárom szomszédos országgal tárgyalásokat folytasson az uniós programokban való részvételüket szabályozó általános elvekre vonatkozó keretmegállapodásokról. 2008 márciusában megkezdődtek a tárgyalások a Moldovai Köztársasággal.

A jegyzőkönyv tartalmaz egy keretmegállapodást a Moldovai Köztársaság uniós programokban és ügynökségekben való részvételét szabályozó általános elvekről. A Moldovai Köztársaság pénzügyileg hozzájárult azokhoz a programokhoz, amelyekben részt vesz. Ez programonként változik, és az egyetértési megállapodásban kerül meghatározásra.

Felmerül azonban a kérdés azzal a követeléssel kapcsolatban, amellyel az EU él a „politikai stabilitás és demokrácia” nevében, miközben arra törekszik, hogy beleavatkozzon egy ország belügyeibe, és nyíltan azon moldovai erők mellé áll, amelyek az EU gazdasági csoportjainak érdekeit védik és amelyek támadást indítanak az ország függetlensége és szuverenitása ellen, és ugyanakkor figyelmen kívül hagyják a polgárok akaratát. Ezért nem értünk egyet az elfogadott állásfoglalással.

  Ian Hudghton (Verts/ALE), írásban. – Támogattam Watson úr ajánlását, és örömmel fogadom, hogy az EU és Moldova között folytatódik az együttműködés.

  Cătălin Sorin Ivan (S&D), írásban. – Mindig támogattam a Moldovai Köztársaság Európával kapcsolatos céljait. Hiszek a szoros együttműködésben ezzel az országgal, amely nemrégiben bebizonyította, hogy kész az európai úton járni. Ha Moldova részt vesz bizonyos közösségi programokban, az a reformok végrehajtására ösztönzi majd ezt az Európai Unióval szomszédos országot, ami alkalmat kínál a kulturális, oktatási, környezetvédelmi, technológiai és tudományos kapcsolatok elmélyítésére és a politikai kapcsolatok megszilárdítására a keleti partnerség, valamint az új társulási megállapodás tárgyalásai révén. Támogatom Graham Watson jelentését, mert előmozdítja Moldova részvételét több európai közösségi programban és ügynökségben, azzal a céllal, hogy támogassa Moldova reformokra és modernizációra tett erőfeszítéseit.

  Jarosław Kalinowski (PPE), írásban. – (PL) A Moldovai Köztársaság a legszegényebb európai országok egyike. A kutatások rámutattak, hogy az ország népességének jelentős hányada él mélyszegénységben. A belső reformokat – amelyek pozitív hatással lennének a gazdaságra – a legtöbb esetben politikai vagy etnikai konfliktusok lehetetlenítik el. Az Európai Uniónak ezért segítenie kell Moldovát az ország helyzetének javításában a stabilitás, a biztonság és a jólét terén.

Egy európai politika segítene annak az alkotmányos problémának a megoldásában, amellyel a Moldovai Köztársaság jelenleg szembesül; ez a megoldás pedig további előnyös változásokkal járna. A Moldovai Köztársaság hangot ad szándékának, hogy részt kíván venni az európai szomszédságpolitika programjaiban – e szándékát mutatják pénzügyi hozzájárulásai. Az Európai Uniónak még erősebb elkötelezettséggel kell támogatnia ezeket az országokat. A Moldovai Köztársasággal folytatott együttműködés megerősítése tehát minden szempontból helyes döntés.

  Alan Kelly (S&D), írásban. – E jegyzőkönyv aláírása lehetővé tenné, hogy Moldovával bizonyos programok esetében szorosabb együttműködés alakuljon ki; ez a Moldova és az EU közötti szorosabb integrációhoz vezet majd. Tekintetbe véve, hogy hány moldovai polgár él és dolgozik Írországban, és járul hozzá Írország társadalmának jólétéhez, ez pozitív lépés Európa jövője szempontjából.

  Petru Constantin Luhan (PPE), írásban. – (RO) Az Európai Unióval szomszédos országok – köztük a Moldovai Köztársaság – reformjának előmozdításához és modernizálásához, valamint az átmenet elősegítéséhez kapcsolódó legfontosabb intézkedés az, hogy az európai szomszédságpolitikában részt vevő országok előtt fokozatosan megnyitunk bizonyos közösségi programokat, intézményeket és ügynökségeket. A jelentés mellett szavaztam, mivel úgy gondolom, hogy az Európai Uniónak támogatnia kell a Moldovai Köztársaságot, és segítenie kell hozzáférését bizonyos közösségi programokhoz. Ez segít majd előmozdítani a jó együttműködést az Unió és a Moldovai Köztársaság között olyan területeken, mint például a gazdaság, a tudomány, a kultúra és az oktatás.

  David Martin (S&D), írásban. – Az EK és a Moldovai Köztársaság közötti partnerségi és együttműködési megállapodáshoz csatolt jegyzőkönyvről szóló jelentés mellett szavaztam. Bár igen aggasztónak tartom a moldovai emberi jogi helyzetet, az Amnesty International legutóbbi információit biztatónak találom, különösen azokat, amelyek arra vonatkoznak, hogy Moldova októberben ratifikálta a Nemzetközi Büntetőbíróság Római Statútumát. Ez egy nagyon pozitív lépés.

  Jiří Maštálka (GUE/NGL), írásban. – (CS) Az EU–Moldova parlamenti együttműködési bizottság delegációjának tagjaként örömmel fogadok minden olyan lépést, amely a moldovai politikai helyzet stabilizálódásához és polgárai életszínvonalának emelkedéséhez vezet vagy vezethet. Ilyen lépésnek tekinthetők az ajánlások, amelyekről ma szavazunk, és amelyek végrehajtása megerősítheti az integrációs európai szomszédsági politikát. Egyetértek az előadóval abban, hogy a Moldovában jelenleg tapasztalható válság olyan probléma, amelyet gyorsan és mindenekelőtt törvényes eszközökkel kell megoldani. A teljességgel homályos és félrevezető „európai megoldás” kifejezést törölni kell a szövegből. Az előadó nyilván olyan megoldásra gondol, amely megfelel az Európa Tanács megállapodásainak és dokumentumainak, valamint az általánosan elfogadott demokratikus szabályoknak. Mindenesetre közösen és határozottan el kell utasítani a Moldovai Köztársaság belügyeibe való szándékos külső beavatkozás minden formáját. Bármely más megközelítés csupán a moldovai feszültség súlyosbodásához vezet, és nem kínál pozitív megoldást azokra a problémákra, amelyeket többek között az EU okozott a múltban alkalmazott egyenetlen megközelítésével.

  Jean-Luc Mélenchon (GUE/NGL), írásban. – (FR) Moldova humán fejlettségi mutatója a régióban a legalacsonyabbak közé tartozik. Ennek nagymértékben azok a gyorsított liberalizációs politikák az okai, amelyek célja az, hogy az Európai Unió pénzügyi elitjének hasznot hozzanak. Az Európai Bizottság és a Nemzetközi Valutaalap szorítása – amellyel a jövőbeni makrogazdasági támogatás fenyeget – csak tovább rontja majd a helyzetet.

Ilyen körülmények között cinizmusról árulkodik a döntés, miszerint a moldovai kormánynak megengedjük, hogy polgárait olyan bizonytalan európai programok és ügynökségek finanszírozására kényszerítse, mint például a Versenyképességi és innovációs keretprogram vagy az ATM kutatási program az egységes európai égbolt keretében (SESAR) – holott Moldova még csak nem is tagja az Európai Uniónak. A jelentés ellen szavazok.

  Nuno Melo (PPE), írásban. – (PT) Moldova az utóbbi években erőfeszítéseket tett arra, hogy még közelebb jusson a szabadság, a demokrácia és a jó kormányzás európai normáihoz. Az említett erőfeszítések összhangban állnak Moldova azon szándékával, hogy továbbhaladjon a lehetséges bővítés felé, és egyben szemléltetik is azt.

A közelmúltban a választások nem a lehető legjobb módon mentek végbe, és az, hogy az országnak ideiglenes elnöke van, nem annak a jele, hogy az ország demokratikus konszolidációja megfelelő mértékű és jó irányban halad. Mindezek mellett figyelembe kell még vennünk Dnyeszteren túli kérdést, amely okozhat némi instabilitást. Az EU-nak a továbbiakban is meg kell tennie minden erőfeszítést arra, hogy a Moldovában végrehajtandó reformok a jó úton, azaz e partnerségi és együttműködési jegyzőkönyvben meghatározott irányba haladjanak.

  Louis Michel (ALDE), írásban. – (FR) Ha Moldova intenzívebben vesz részt bizonyos közösségi programokban, az alkalmat kínál a kulturális, oktatási, környezetvédelmi, technológiai és tudományos kapcsolatok elmélyítésére és a politikai kapcsolatok megszilárdítására a keleti partnerség, valamint az új társulási megállapodás tárgyalásai révén. A jegyzőkönyv végrehajtásához azonban elengedhetetlen Moldova politikai stabilitása és demokratikus fejlődése. Igen sajnálatos az alkotmány módosításáról szóló, 2010. szeptember 5-i népszavazás sikertelensége. Moldova számára kiemelkedően fontos, hogy folytassa az európai szomszédságpolitika (ENP) cselekvési tervben és a „Rethink Moldova” című dokumentumban meghatározott reformok végrehajtását. A november 28-i parlamenti választások megszervezése kulcsfontosságú Moldova jövőbeli stabilitása és jóléte, valamint az Európai Unióval való kapcsolatai szempontjából. E választások minden bizonnyal segítik az országot abban, hogy ebbe az irányba haladjon, és teljes mértékben meg kell felelniük a szabad és tisztességes választásokra vonatkozó nemzetközi normáknak.

  Alexander Mirsky (S&D), írásban. – (LV) Sajnálatos módon Moldova ma a gazdasági és politikai változás teljes mértében bizonytalan szakaszában van. Az Európai Unió és Moldova közötti partnerségi és együttműködési megállapodáshoz csatolt jegyzőkönyv, amely a Moldovai Köztársaság uniós programokban való részvételéről szól, a pozitív változás reményét jelenti a moldovaiak számára. A jegyzőkönyv aláírása előmozdítja az együttműködés megerősítését a kulturális, az oktatási és egyéb területeken. Igennel szavaztam, mivel remélem, hogy ez a partnerség elősegíti majd Moldova európai uniós integrációját.

  Rareş-Lucian Niculescu (PPE), írásban. – (RO) A képviselők többségéhez hasonlóan én is az ajánlás mellett szavaztam, amelyet örömmel fogadok, mivel határozott jele annak, hogy támogatjuk és ösztönözzük a Moldovai Köztársaság európai irányba történő elmozdulását. Moldova, ez az Európai Unió határán található állam nem lesz képes túljutni a jelenlegi holtponton, hacsak nem kap ilyen jellegű üzeneteket, amelyek azt a meggyőződést erősítik a moldovai polgárokban, hogy Európa a helyes választás. A döntés nem is születhetett volna meg jobbkor, mint most, csupán néhány nappal azelőtt, hogy a parlamenti választások megkezdődnek az országban.

  Justas Vincas Paleckis (S&D), írásban. – (LT) Támogattam ezt a jegyzőkönyvet, amely magában foglalja a Moldovai Köztársaság uniós programokban és ügynökségekben való részvételét szabályozó általános elveket. Új lehetőségeket nyújt Moldovának arra, hogy további kulturális, oktatási, környezetvédelmi, technológiai és tudományos kapcsolatokat építsen ki az EU tagállamaival. Meggyőződésem, hogy az EU és Moldova közötti politikai kapcsolatokat megerősíti majd a keleti partnerség, valamint az új társulási megállapodás tárgyalásai. Moldova politikai stabilitása és demokratikus fejlődése elengedhetetlen ahhoz, hogy teljes mértékben részt vehessen a közösségi programokban, ezért nagyon fontos, hogy a nyugtalanság és az instabilitás hosszú időszaka a parlamenti választások után lezáruljon.

  Maria do Céu Patrão Neves (PPE), írásban. – (PT) 1994 óta, vagyis azóta, hogy az EK és Moldova megkötötte a partnerségi és együttműködési megállapodást, a Moldovával való kapcsolatok preferenciális csatornán keresztül folynak. 2004 óta Moldova részt vesz az európai szomszédságpolitikában. Az intézményi együttműködés az EU és a szomszédos államok között elvezethetnek odáig, hogy az adott ország csatlakozik az EU-hoz, de ez nem szükségszerű. Ettől az eredménytől függetlenül elmondható, hogy az EU-t, mint nemzetek feletti entitást, olyan, a békére, a szabadságra és a demokráciára alapuló értékek vezérelnek, amelyek az EU szerint alapvető fontosságúak az európai kontinens jóléte szempontjából.

Nagyon fontos, hogy a szomszédos országokkal folytatott együttműködés során az Unió különös figyelmet szenteljen ezen országok stabilitásának, anélkül, hogy közbeavatkozna, és támogassa azokat az intézményeket, amelyek a jogállamiság hatékony megvalósulását és az emberi jogok teljes körű tiszteletben tartását mozdítják elő. Moldova idén októberben ratifikálta a Nemzetközi Büntetőbíróság Római Statútumát – ez egy nagyon pozitív lépés ebben az irányban.

Mindezekre tekintettel igennel szavaztam erre a jogalkotási állásfoglalásra, amelynek témája az EU és Moldova közötti partnerségi és együttműködési megállapodáshoz csatolt jegyzőkönyv, valamint az EU és Moldova közötti keretmegállapodás a Moldova uniós programokban és ügynökségekben való részvételét szabályozó általános elvekről.

  Aldo Patriciello (PPE), írásban. – (IT) Szeretnék köszönetet mondani Watson úrnak kiváló munkájáért. Igennel szavaztam, mivel én is úgy gondolom, hogy Moldova számára kiemelkedően fontos, hogy folytassa az ENP cselekvési tervben és a „Rethink Moldova” című dokumentumban meghatározott reformok végrehajtását.

Az alkotmányban előírt választások megtartása elengedhetetlen Moldova jövőbeni stabilitása és jóléte, valamint az EU-val fenntartott kapcsolatainak fejlődése szempontjából. Valamennyi félnek össze kell fognia a megoldás kidolgozása és a moldovai nép európai megoldás iránti bizalmának erősítése érdekében. Az EU és az Európa Tanács jelentős segítséget nyújtott eddig is és nyújt a jövőben is ahhoz, hogy Moldova mielőbb leküzdje ezt az akadályt.

  Mario Pirillo (S&D), írásban. – (IT) A Moldovai Köztársaság európai uniós programokban való részvételére vonatkozó általános elvekről szóló jegyzőkönyv elfogadása alapvető fontosságú annak szempontjából, hogy Moldova folytassa útját a strukturáltabb együttműködés felé, amely a jövőben logikusan a társulási megállapodáshoz vezethet.

A jelenlegi moldovai alkotmányos patthelyzet hatással lehet a jegyzőkönyv és a kapcsolódó egyetértési megállapodások teljes körű betartására. A múlt szeptemberi népszavazás sikertelensége után rendkívül fontos, hogy minden politikai erő felelősségteljesen lépjen fel a közelgő 2010. november 28-i választások előtt. A politikai stabilitás elengedhetetlen feltétele annak, hogy Moldova nagyobb mértékben vegyen részt az uniós programokban. Hasonlóképpen, egy határozottan Európa-párti döntés megkönnyíthetné Moldova gazdasági és demokratikus fejlődését.

Elnök úr, ezért szavaztam ma az Európai Parlament állásfoglalása mellett, abban a reményben, hogy Európa a Moldovában elindított folyamatok mindegyikét támogatja, technikailag és tudományosan egyaránt.

  Rovana Plumb (S&D), írásban. – (RO) Az európai szomszédságpolitika keretén belül az a kezdeményezés, hogy az ENP-partnerek számára fokozatosan megnyitjuk annak lehetőségét, hogy részt vegyenek bizonyos uniós programokban és ügynökségekben, egyike azon számos intézkedésnek, amelyek célja a reform, a modernizáció és az átmenet elősegítése az Európai Unióval szomszédos országokban. Most hajtották végre teljes mértékben azt a 2008 márciusában meghozott döntést, miszerint a Moldovai Köztársasággal tárgyalásokat kell kezdeni. Ez a jegyzőkönyv-tervezet tartalmaz egy keretmegállapodást a Moldovai Köztársaság közösségi programokban és ügynökségekben való részvételét szabályozó általános elvekről. A részvétel többek között olyan területeken folyik, mint például a közlekedés, az élelmiszerbiztonság, a vámügyek, a légi közlekedés biztonsága stb.) A jelentés mellett szavaztam, mivel a kezdeményezés támogatja a Moldovai Köztársaság, az EU-val szomszédos ország erőfeszítéseit a reform és a modernizáció végrehajtására.

  Paulo Rangel (PPE), írásban. – (PT) Az EU és a Moldova közötti partnerségi és együttműködési megállapodáshoz csatolt jegyzőkönyv aláírása mellett szavaztam, mert véleményem szerint az EU által Moldovának nyújtott segítség kulcsfontosságú az ország számára ahhoz, hogy végre tudja hajtani a szükséges reformokat, valamint hogy elérje a kívánatos politikai stabilitást és a demokratikus jogállam elveinek teljes tiszteletben tartását.

  Raül Romeva i Rueda (Verts/ALE), írásban. – A jelentés az Európai Közösségek és tagállamaik, másrészről a Moldovai Köztársaság közötti partnerség létrehozásáról szóló partnerségi és együttműködési megállapodásra vonatkozó tanácsi határozattervezetről, valamint a Moldovai Köztársaság uniós programokban való részvételét szabályozó általános elvekre vonatkozó, az Európai Unió és a Moldovai Köztársaság közötti keretmegállapodásról szól. Az EP igen szavazatával a jegyzőkönyv aláírása mellett szavaz.

  Traian Ungureanu (PPE), írásban. – Az EU és a Moldovai Köztársaság közötti megállapodásokkal foglalkozó, az EPP-be tartozó árnyékelőadóként nagy örömmel üdvözlöm, hogy a Parlament döntő többsége az EU és a Moldovai Köztársaság közötti partnerségi és együttműködési megállapodáshoz csatolt, a Moldovai Köztársaság uniós programokban való részvételéről szóló jegyzőkönyv elfogadása mellett szavazott. A Moldovai Köztársaság már a társulási megállapodás aláírása előtt törvényes lehetőséget kap arra, hogy részt vegyen az EU belső programjaiban és ügynökségeiben, és így folytathassa közeledését az uniós normákhoz, különösen a közlekedés, az élelmiszerbiztonság, a vámügyek és a légi közlekedés biztonsága terén. A Moldovai Köztársaság parlamenti választásainak előestéjén az Európai Parlament határozottan azt jelzi, hogy támogatja e szomszédos ország Európa-párti reformjait és azt, hogy e reformokat határozottan hajtsák végre. Örömmel látom, hogy az Európai Parlament a kérdés megvitatásának valamennyi szakaszában minden pártra kiterjedő egyetértést tanúsított, és így alakította ki azt az egységes álláspontot, miszerint ezt a jegyzőkönyvet a lehető leghamarabb el kell fogadni, és ezzel minden lehetőséget meg kell adni a Moldovai Köztársaságnak arra, hogy részesülhessen az EU-val való kapcsolatai nyújtotta előnyökben.

  Viktor Uspaskich (ALDE), írásban. – (LT) Az Európai Unió – beleértve az új tagállamokat, például Litvániát is – felelős azért, hogy szem előtt tartsa keleti szomszédaink érdekeit. Az EU és Moldova közötti együttműködés megerősítése, valamint Moldova bevonása a közösségi programokba segíteni fog abban, hogy az ország közelebb kerüljön az uniós normákhoz. Ez a partnerségi és együttműködési megállapodás lehetővé teszi majd, hogy az EU és Moldova között új, szoros kapcsolatok alakuljanak ki a kultúra, az oktatás és a technológia terén. Különösen fontos az EU számára, hogy a moldovai fiatalok figyelmét felhívja a jövőbeni EU-tagság előnyeire. A tavalyi évben az európai országokban (esetenként illegálisan) dolgozó moldovai bevándorlók Moldova GDP-jének csaknem 19%-át termelték meg. A szegénység, a korrupció és az embercsempészet olyan problémák, amelyeket közösen kell megoldanunk. Moldovának az uniós csatlakozásra való felkészülés során több jelentős strukturális reformot kell végrehajtania.

Az EU-nak pedig továbbra is támogatnia kell Moldova erőfeszítéseit. Különösen fontos a demokrácia és a jogállamiság megerősítése. A Dnyeszteren túli konfliktus probléma Európa számára, ugyanakkor azonban lehetőség is az EU számára, hogy szorosabban együttműködhessen Moldovával, Oroszországgal és Ukrajnával. Erről nem szabad megfeledkeznünk. Bízom benne, hogy a november 28-i parlamenti választások lehetővé teszik Moldova számára az előrelépést.

Jelentés: Christofer Fjellner (A7-0290/2010)

  Damien Abad (PPE), írásban. – (FR) A Parlament ma két jogalkotási jelentést fogadott el első olvasatban: egy, az Európai Unió sajátságos aspektusaival kapcsolatos rendeletet és egy, a tagállamok által nemzeti szinten alkalmazandó szabályokról szóló irányelvet. A tagállamok felelőssége lesz, hogy a nemzeti jogalkotás garantálja e cél megvalósulását és azt, hogy minden polgár számára hozzáférhetők legyenek a tárgyilagos információk. Ezek az információk többek között a csomagolással és a betegségmegelőzéssel kapcsolatosak, és magukban foglalják a nyilvános értékelő jelentést is. A betegeknek jobb hozzáférést kell biztosítani a vényköteles gyógyszerekről szóló pontos információkhoz. Ez az információ magában foglalja a gyógyszer alkalmazási előírását és az általa kezelt betegségre vonatkozó adatokat. Kötelességünk, hogy megvédjük a fogyasztókat, és hogy átlátható módon, folyamatosan informáljuk őket. Képviselőként végzett munkánknak az is része, hogy egy olyan Európát hozzunk létre, amely véd és informál. Ezért szavaztam e két dokumentum mellett.

  Sophie Auconie (PPE), írásban. – (FR) A 2001/83/EK irányelv az emberi felhasználásra szánt gyógyszerek közösségi kódexét hozza létre. Meghatározza a gyógyszerkészítményekhez mellékelendő, az alkalmazási előírást tartalmazó és a felhasználásra vonatkozó információkkal kapcsolatos szabályokat. Nem hoz azonban létre harmonizált keretet a betegek számára biztosított, nem promóciós célú tájékoztatás tartalmára és minőségére nézve. Emellett a tapasztalat azt mutatta, hogy a szövegek nem egységes értelmezése olyan helyzetekhez vezethetett, amelyekben a nagyközönség rejtett reklámoknak van kitéve; különösen igaz az internet esetében. A Bizottság olyan irányelvet javasolt, amely módosítja a jelenlegi jogszabályokat annak érdekében, hogy a vényköteles gyógyszerek tekintetében javuljon a nyilvánosság tájékoztatásának módja. Ez az irányelv megfelelő jogi keretet hivatott létrehozni bizonyos, a forgalomba hozatali engedély jogosultjai által a gyógyszerekkel kapcsolatban a nyilvánosság részére nyújtott információkkal kapcsolatban. Az Európai Parlament egy olyan jogalkotási állásfoglalást dolgozott ki, amely a Bizottság javaslatánál jóval ambiciózusabb. A szöveg mellett szavaztam, mivel javítja a betegek számára elérhető információ minőségét, és erősíti a biztonságot.

  Zigmantas Balčytis (S&D), írásban. – (LT) Igennel szavaztam ezzel a fontos állásfoglalással kapcsolatban, amelynek célja az, hogy a betegek jobb tájékoztatást kapjanak a számukra felírt gyógyszerekről. A hatályos jogi kerettel és az európai helyzettel kapcsolatban komoly problémák merülnek fel a betegeknek a vényköteles gyógyszerekről szóló információkhoz való hozzáférése terén. Az irányelv tagállamok általi értelmezése a betegek számára a gyógyszerekről szóló magas színvonalú és átfogó tájékoztatáshoz való eltérő hozzáférést biztosít Európa különböző részeiben. Néhány tagállamban a betegek a felírt gyógyszerekkel kapcsolatos legalapvetőbb információkhoz is nehezen férnek hozzá. Mivel az egyes tagállamok eltérően értelmezik az irányelvet, úgy érzem, hogy a rendelkezéseket egyértelműbbé kell tenni, annak érdekében, hogy az EU összes polgára megkaphassa a gyógyszerekkel kapcsolatban azt az információt, amelyre szüksége van. Az Európai Parlament által elfogadott módosítások azt is garantálják, hogy a vényköteles gyógyszerekkel kapcsolatban az információt csak bizonyos kommunikációs csatornákon (többek között erre szakosodott és hitelesített internetes oldalakon) keresztül lehet eljuttatni – ez védi a betegek érdekeit és kísérletet tesz a gyógyszeripari cégek reklámozási lehetőségeinek csökkentésére.

  Sebastian Valentin Bodu (PPE), írásban. – (RO) Ha a betegek jobban hozzáférnek a számukra előírt kezeléssel kapcsolatos színvonalas tájékoztatáshoz, az növeli annak esélyét, hogy jobban megértik azt a döntést, amely közvetlen hatással van az életükre. A szándék tehát igen jó. E döntésnek azonban egy jóval átfogóbb egészségügyi oktatási stratégia részének kell lennie, amely a beteget és nem a gyógyszeripari céget helyezi a középpontba. A hatályos jogi kerettel és az európai helyzettel kapcsolatban számos probléma merül fel a betegeknek a vényköteles gyógyszerekről szóló információkhoz való hozzáférésével kapcsolatban. Az irányelv tagállamok általi értelmezése a betegek számára a gyógyszerekről szóló magas színvonalú és átfogó tájékoztatáshoz való eltérő hozzáférést biztosít Európa különböző részeiben. Néhány tagállamban a betegek a felírt gyógyszerekkel kapcsolatos legalapvetőbb információkhoz is nehezen férnek hozzá. Ez egyenlőtlenségeket okoz az egészségügyben. Az interneten keresztül a betegeknek már néhány másodperc alatt korlátlan hozzáférésük van a vényköteles gyógyszerekkel kapcsolatos, ellenőrizetlen és gyakran pontatlan információkhoz. A helyzet további bonyolításának elkerülésére azonban ellenőrzött, biztonságos információkat kellene biztosítani számukra. A vényköteles gyógyszerekről szóló információkra vonatkozó rendelkezéseket tehát korszerűsíteni kell.

  Vito Bonsignore (PPE), írásban. – (IT) Szeretnék gratulálni kollégámnak, Fjellner előadó úrnak a munkájához. A jelentés mellett szavaztam, mert meggyőződésem: alapvető fontosságú, hogy a betegek hozzáférjenek a vényköteles gyógyszerekkel kapcsolatos információkhoz.

Az Európai Parlament és a betegszervezetek már jó ideje kérik a hatályos rendelkezések módosítását, hiszen azok jelenlegi formájukban nem biztosítják a szükséges információkat. Valóban: a technikai fejlődésnek köszönhetően és az interneten könnyen hozzáférhető, a gyógyszerkészítményekkel kapcsolatos információk gyakran bizonyulnak tévesnek és félrevezetőnek.

Egyetértek a jelentés megközelítésével, amelynek célja az, hogy a jogalkotás középpontjába állítsa a betegek ismeretekhez való jogát, és ennek következtében azt javasolja, hogy a gyógyszeripari cégek adjanak meg bizonyos alapvető tájékoztatást a betegeknek.

Reménykedem tehát a nagyobb fokú jogbiztonságban, hiszen ez a biztonság gyakran elégtelennek bizonyul, részben amiatt, hogy az előző irányelvet a tagállamok eltérő mértékben alkalmazták. A vényköteles gyógyszerkészítményekkel kapcsolatos információkra vonatkozó előírásokat ezért korszerűsíteni kell, valamint új szabályokat kell elfogadni, amelyek előmozdítják a fokozott egészségismeretet, és az egészségügyi ágazatot nagyobb mértékben bevonják a közegészség javításába.

  Alain Cadec (PPE), írásban. – (FR) Az egészségügy területén az átfogó, magas színvonalú információhoz való hozzáférés biztosítja a jobb eredményeket, hiszen a betegek nagyobb valószínűséggel tartják be egy olyan kezelés szabályait, amelyet megértenek. Az előadóval együtt én is szeretném hangsúlyozni: egyes tagállamok eltérő módon értelmezik a gyógyszerkészítményekre vonatkozó információkról szóló irányelvet, az információk pedig megbízhatatlanok és pontatlanok, ezért egyes európai országokban a betegek nehezen férnek hozzá az ilyen jellegű tájékoztatáshoz. A betegek tájékoztatáshoz való jogára tekintettel az ilyen információkat könnyebben hozzáférhetővé kell tenni. Annak érdekében azonban, hogy elkerüljük a tagállamok közötti egyensúlytalanságokat, létfontosságú azoknak az eszközöknek az azonosítása, amelyekkel ezek az információk megoszthatók, és az, hogy egyiket se részesítsük előnyben a másikkal szemben. Végezetül, kulcsfontosságú, hogy egyértelműen megkülönböztessük a tájékoztatást a reklámtól, és hogy megakadályozzuk a gyógyszeripari cégeket abban, hogy ezeket a tájékoztató kampányokat termékeik promóciójára használják fel.

  Maria Da Graça Carvalho (PPE), írásban. – (PT) Igennel szavaztam azokra a módosításokra, amelyeket az Európai Parlament terjesztett elő a gyógyszerekre vonatkozó tájékoztatásról szóló bizottsági javaslattal kapcsolatban, mivel úgy gondolom, hogy alapvető fontosságú az, hogy a polgárok könnyen hozzáférjenek a gyógyszerekre vonatkozó információkhoz, különösen az interneten az összes európai nyelven közzétett tájékoztatás segítségével.

  Françoise Castex (S&D), írásban. – (FR) Nemmel szavaztam, mivel nem engedhetjük meg a gyógyszeripari cégek és a Bizottság az egészségből a többihez hasonló árucikket csináljanak. A vita középpontjában ismét az európai gyógyszeripar és gyógyszermellékhatás-figyelés kapcsolata áll. Nem engedhetjük, hogy a gyógyszeripari cégek kényük-kedvük szerint tájékoztathassák a nyilvánosságot, és nem engedélyezhetjük, hogy a nyilvánosság részére vényköteles gyógyszereket reklámozzanak. Tény, hogy e vállalatok kereskedelmi érdekei összeegyeztethetetlenek az általános közérdekkel – amelyet egészségügyi politikáink hivatottak képviselni –, ezért veszélyes lenne szemet hunyni a helyzet fölött.

  Nikolaos Chountis (GUE/NGL), írásban. – (EL) Az Európai Bizottság eredeti javaslata egy, az orvosi rendelvényhez kötött gyógyszerekkel kapcsolatban a nyilvánosság részére nyújtandó tájékoztatásra vonatkozó irányelvről lehetővé teszi a gyógyszeripari cégek számára gyógyszereik reklámozását. A mai plenáris ülés módosította a Bizottság eredeti javaslatát, amelyet a gyógyszeripari cégek igényei szerint alakítottak ki.Az összes módosításra igennel szavaztam, mivel azok nagymértékben javítottak az eredeti szövegen, azzal, hogy a jogalkotás fókuszát a gyógyszeripar termékreklámozási jogáról a betegek azon jogára helyezték át, hogy megbízható, tényszerű és független tájékoztatást kapjanak. Igennel szavaztam azokra a módosításokra is, amelyek tiltják a gyógyszerekről szóló információk közlését a televízióban, a rádióban és a sajtóban. Noha történt előrelépés, a tájékoztatás és a reklám közötti határvonal továbbra is homályos, és a szövegnek még mindig vannak hiányosságai, és még mindig tartalmaz kiskapukat. A zárószavazáson tartózkodtam, mivel úgy vélem, hogy a legjobb megoldás az lenne, ha a Bizottság felülvizsgálná irányelvjavaslatát azon iránymutatások alapján, amelyeket ma adtunk. Az sem véletlen, hogy a tagállamok szinte egyhangúan elutasították ezt a tanácsi dokumentumot.

  Vasilica Viorica Dăncilă (S&D), írásban. – (RO) Úgy gondolom, hogy a betegeknek jobb hozzáférést kell biztosítani a vényköteles gyógyszerekkel kapcsolatos információkhoz. Ez magában foglalja azt, hogy a gyógyszerek előírásával és az általa kezelt betegségre vonatkozó adatokkal kapcsolatban pontos legyen a tájékoztatás, valamint megakadályozza a nem kívánt tájékoztatást és az álcázott reklámozást.

  Christine De Veyrac (PPE), írásban. – (FR) A polgárok védelme szempontjából alapvető fontosságú, hogy megkülönböztessük a gyógyszerekre vonatkozó tájékoztatást és reklámot. Ezért szavaztam Fjellner úr jelentése mellett, amely előírja, hogy a gyógyszerkészítmények csomagolásán elhelyezzenek egy tárgyilagos gyógyszerismertetőt a betegek részére. Ezzel támogatjuk az egyértelmű és megbízható információkhoz való hozzáférést: a tájékoztatás hozzáférhető lesz az Európai Unió összes hivatalos nyelvén jóváhagyott internetes oldalakon és hivatalos brosúrákban. Örömmel veszem tudomásul e javaslat elfogadását – ez valódi előrelépést jelent a nagyobb átláthatóság felé az egészségügy terén.

  Anne Delvaux (PPE), írásban. – (FR) Nemmel szavaztam erre a jelentésre, amelyet mindig is határozottan elleneztem. Egyetértek azzal, hogy a betegeknek színvonalasabb tájékoztatást kell nyújtanunk, de nem tudom elfogadni az erre a célra használt eszközöket. A gyógyszeripar céljai sohasem fognak az emberszeretethez kapcsolódni. Emellett nagyon nehéz különbséget tenni a tájékoztatás és a reklám között. Igaz, hogy a szövegnek, amely csaknem egyhangúlag került most elfogadásra, semmi köze a Bizottság eredeti elgondolásához. Az eredeti elképzelés egyszerűen csak azt tette volna lehetővé, hogy tájékoztatás címén álcázott reklámozás folyjon. Az a javaslat ugyanakkor a gyógyszeriparnak azt a nagyon is egyértelmű elvárását tartotta szem előtt, hogy a gyógyszerek reklámozását a jogszabályok ne tiltsák. A jelentés abban a formában, ahogy azt ma elfogadtuk, számos egyéb garanciát is tartalmaz: a gyógyszergyártó cégek által adott, terjesztésre szánt tájékoztatást előzetesen ellenőrzik, és a médián keresztül nem terjesztik. Azonban a csomagolásban található összefoglaló betegtájékoztató kiadásának engedélyezése azzal jár, hogy lesznek kiemelt részek, míg mások – például a mellékhatások – rendre kimaradnak majd az összefoglalókból, mivel nem teszik „keresettebbé” az árut. Önmagában ez nem promóció? Mi volt a valódi cél? Megér ennyit az egész?

  Edite Estrela (S&D), írásban. – (PT) A 2001/83/EK irányelvnek az orvosi rendelvényhez kötött gyógyszerekkel kapcsolatban a nyilvánosság részére nyújtandó tájékoztatás tekintetében történő módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló javaslat mellett szavaztam. Ez az irányelv meghatározza az emberi felhasználásra szánt gyógyszerek közösségi kódexét, és előmozdítja a betegek azon jogát, hogy a hozzáférhető gyógyszerkészítményeken megbízható, hozzáférhető és független, valamint az illetékes hatóságok által jóváhagyott információkat kapjanak.

  José Manuel Fernandes (PPE), írásban. – (ES) Az emberi felhasználásra szánt gyógyszerek közösségi kódexéről szóló 2001/83/EK irányelv közösségi szintű harmonizált keretet hoz létre a gyógyszerkészítmények reklámozására vonatkozóan. Ennek alkalmazása továbbra is a tagállamok felelőssége marad. Ez a jogszabály tiltja vényköteles gyógyszerek nyilvánosság számára történő reklámozását.

A gyógyszerekről szóló tájékoztatásra vonatkozó előírások azonban nem szabályozottak, mivel a dokumentum csak annyit ír elő, hogy bizonyos, beszállítással kapcsolatos tevékenységekkel kapcsolatos információkra nem vonatkoznak a reklámozásról szóló rendelkezések. Az Unió tehát nem akadályozza meg a tagállamokat abban, hogy a gyógyszerekre vonatkozó információszolgáltatással kapcsolatban kialakítsák saját megközelítésüket, feltéve, hogy a fent említett, reklámozásra vonatkozó szabályokat betartják. Egyetértek az előadónak azzal a javaslatával, miszerint ki kell zárni annak lehetőségét, hogy a gyógyszeripari cégekre vonatkozó információk elérhetők legyenek napilapokban, magazinokban és hasonló kiadványokban, valamint a televízióban és a rádióban.

  João Ferreira (GUE/NGL), írásban. – (PT) Ez az irányelvjavaslat módosítja a korábbi irányelvet az orvosi rendelvényhez kötött gyógyszerekkel kapcsolatban a nyilvánosság részére nyújtott tájékoztatás tekintetében. Általában elmondható, hogy először is a gyógyszeripari cégeknek a nyilvánosság tájékoztatására vonatkozó felelősségére fókuszál, garantálva azt, hogy ez a tájékoztatás nem reklámjellegű. Másodszor: a Bizottság felügyeleti és döntéshozói szerepet kap azon felhatalmazáson alapuló jogi aktusok alapján, amelyek az információ és a reklám definíciójával kapcsolatosak. Úgy véljük, ez a megközelítés azt jelenti, hogy a tájékoztatás terén túlságosan sok szerep kerül a gyógyszeripari cégekhez és a Bizottsághoz, és hogy ezeket a feladatokat nemzeti szinten, specifikus nemzeti hatóságok által összehangolt és jóváhagyott módon kell végrehajtani, annak érdekében, hogy javítsuk a betegeknek és a nyilvánosságnak nyújtott tájékoztatás színvonalát és biztosítsuk a betegek jogait.

  Elisabetta Gardini (PPE), írásban. – (IT) A gyógyszerkészítményekkel kapcsolatos tájékoztatásról szóló új jogszabály újabb lépés afelé, hogy a betegeknek egyértelműbb és hatékonyabb információkat nyújtsunk azokról a gyógyszerekről, amelyeket szednek, valamint amelyeket felírtak a számukra.

Olyan európai szintű harmonizált keretre van szükségünk, amely nem csupán fenntartja a vényköteles gyógyszerkészítmények reklámjának tilalmát, hanem ugyanakkor tekintetbe veszi a betegek tájékoztatáshoz való jogát is. Ez nem könnyű feladat, mivel a „termékpromóció” és a „termékismertető” közötti különbség eseteként nem egyértelmű, és ez megzavarhatja a fogyasztókat.

Nem szabad megfeledkeznünk arról, hogy a betegek az egész Európai Unióban egyre aktívabb szerepet játszanak az egészségügyi szektorban. A gyógyszerkészítményekre vonatkozó nem reklámcélú információk ezért segíthetik a polgároknak abban, hogy jobban megértsék a számukra előírt kezeléseket és előmozdítsák gyógyulásukat – mindezt természetesen egészségük érdekében.

Végezetül szeretném hangsúlyozni: fontos egyértelműen definiálni a gyógyszerekkel kapcsolatos információk típusát, valamint azokat a csatornákat, amelyeken keresztül az ilyen információk közzétehetők. Csökkentenünk kell az álcázott reklámok kockázatát, és – amennyiben szükséges – a nagy mennyiségű, szabályozatlan és félrevezető információ kockázatát.

  Giovanni La Via (PPE), írásban. – (IT) Az orvosi rendelvényhez kötött, emberi felhasználásra szánt gyógyszerekkel kapcsolatban a nyilvánosság részére nyújtandó tájékoztatásról szóló irányelvre irányuló javaslat mellett szavaztam, mivel meggyőződésem, hogy a törvények harmonizálása ebben a szektorban alapvető eszköz az európai betegek ismereteinek biztosítására. Igen érzékeny kérdés ez, mivel az egészségvédelemhez, ehhez az alapvető emberi joghoz kapcsolódik. Teljes mértékben támogatom a Parlament arra vonatkozó felhívását, hogy a gyógyászati tájékoztatás és a reklámozás közötti különbség egyértelmű legyen. A gyógyszeripari cégek nem használhatják a betegek tájékoztatáshoz való jogát promóciós céljaik álcázott megvalósítására, hanem – az alkalmazási előírás tudományos feltüntetésével, a címkézéssel és az értékelő jelentéssel – biztosítaniuk kell, hogy az európai fogyasztók valóban megismerjék a terméket. Arra is fel kell hívni a figyelmet, hogy az elektronikus formában (az interneten) vagy nyomtatott formában elérhető információkhoz való jobb hozzáférés hozzájárulhat a jobb gyógyászati eredményekhez, mivel az a beteg, aki tájékozott a vényköteles gyógyszerekkel kapcsolatban, aktívabb és tudatosabb szerepet tud játszani a gyógyulási folyamatban.

  David Martin (S&D), írásban. – Igennel szavaztam erre a jelentésre, amely része egy, az emberi felhasználásra szánt gyógyszerekről szóló, jelenleg hatályos 2001. évi irányelvet módosító csomagnak. Középpontjában a vényköteles gyógyszerekre vonatkozó tájékoztatás áll. Az irányelvnek kimondott célja, hogy lehetővé tegye a betegek számára a jobb hozzáférést az információkhoz, és hogy egyértelműsítse azokat a szabályokat, amelyeknek az EU-ban jelenleg tapasztalható eltérő értelmezése egészségügyi egyenlőtlenségekhez vezet. Foglakozik az interneten hozzáférhető információkkal is – erre a jelenleg hatályos dokumentum nem tér ki. Különösen problémás terület ez, mivel nehéz szabályozni.

  Marisa Matias (GUE/NGL), írásban. – (PT) Ez a javaslat, amelyet ma a Parlament nagy többséggel elfogadott, nagyban javítja a Bizottság által eredetileg benyújtott javaslatot, mivel határozottabban képviseli a betegek tájékoztatáshoz való jogát. Azonban – annak ellenére, hogy a Parlament jelentése egyértelműen sokkal jobb – tartózkodtam a szavazástól, mivel még mindig gyenge benne több olyan garancia, amely ahhoz lenne szükséges, hogy az emberek a gyógyszerekkel kapcsolatban egyértelmű és független tájékoztatáshoz jussanak.

  Jean-Luc Mélenchon (GUE/NGL), írásban. – (FR) A bizottsági és tanácsi javaslat Parlament által elfogadott módosításai nem mind mutatnak helyes irányba. Szigorúan ragaszkodnak a gyógyszerkészítmények egységes piacának elvéhez, és a recept nélkül kapható termékeket éppolyan árucikknek tekintik, mint az összes többit – a szerzők végül már inkább „fogyasztókról” beszélnek, semmint „betegekről”. A módosítások nem indítványozzák annak megakadályozását, hogy a gyógyszeripari cégek maguk állítsák elő gyógyszereikről a nyilvánosságnak szánt tájékoztatást.

A módosításoknak valóban megvan azonban az az előnyük, hogy lehetővé teszik a tagállamok számára, hogy az adott cégek által nyilvánosságra hozott információk közzétételét lehetőség szerint szabályozzák. Egészen pontosan jogot adnak nekik arra, hogy nyilvánosan elítéljék azokat a cégeket, amelyek a hivatalos állami adatoktól eltérő adatokat publikálnak, vagy azokat félrevezető módon teszik közzé. Ez több a semminél. Mindazonáltal nem szavazhatok igennel egy ilyen gyenge szövegre. Ezért tartózkodom.

  Nuno Melo (PPE), írásban. – (PT) A vényköteles gyógyszerekkel kapcsolatos minőségi tájékoztatáshoz való hozzáférés hozzájárul a betegeknél a jobb egészségügyi eredmények eléréséhez, mivel a jobban informált betegeknél nagyobb a valószínűsége annak, hogy jobban megértik a kezelésükkel kapcsolatos döntéseket. E javaslat célja tehát nem korlátozódhat az európai jogalkotás harmonizálására, hanem – az egészséggel kapcsolatos ismeretek fejlesztése révén – a jó egészséget is elő kell mozdítania. A gyógyszeripar fontos szerepet játszik az egészségismeret előmozdításában, de szerepét egyértelműen meg kell határozni, illetve részvételét határozottan szabályozni kell, annak érdekében, hogy a kereskedelmi megfontolások ne vezessenek túlzott gyógyszerfogyasztáshoz.

  Andreas Mölzer (NI), írásban. – (DE) Az idős és a krónikusan beteg emberek számára rendkívül sok gyógyszert írnak fel, amelyek egymásra rossz hatással lehetnek, természetesen azért, mert az orvos nem tudja, hogy kollégája milyen gyógyszert írt fel. Mindeközben egyre több termék – az aszpirintól kezdve a nátha elleni szerekig és az altató készítményekig – vény nélkül árusítható. Van egyáltalán valaki, aki ténylegesen átgondolja annak lehetőségét, hogy még a természetes, növényi alapú készítmények is kölcsönhatásba léphetnek bizonyos gyógyszerkészítményekkel? A betegek csak fokozzák a zűrzavart: semmit nem tudni a nem helyes időben bevett vényköteles gyógyszerekről, vagy azokról, amelyeket maguk a betegek kezdenek el szedni, változtatnak meg, vagy hagyják abba a szedését. A kezelés nem megfelelő betartásának következtében beálló gazdasági károk milliárdokra rúgnak. Ezért olyan fontos az egyértelmű megkülönböztetés a reklámozás és a tájékoztatás között, amelyet az előadó is sürget. Ez remélhetőleg egyértelműbben rámutat arra, hogy a nem vényköteles gyógyszerek is kölcsönhatásba léphetnek a vényköteles gyógyszerekkel. Fontos, hogy az elsődleges információforrás mindig a gyógyszert felíró orvos legyen, hiszen ő választja ki azt a gyógyszert, amely megfelel betege korának, nemének, súlyának, ismert gyógyszerallergiáinak stb. Mindezt figyelembe véve tartózkodtam a szavazástól.

  Alfredo Pallone (PPE), írásban. – (IT) Fjellner úr jelentése mellett szavaztam, mivel úgy gondolom, hogy üzenete és iránymutatása rendkívül fontos. Az európai fogyasztókat sokszor megzavarja a gyógyszerkészítmények csomagolásán található tájékoztatás, mert sokszor bonyolult, és sok esetben félrevezető információkat tartalmaz.

Az orvosi rendelvényhez kötött gyógyszerekkel kapcsolatban a nyilvánosság részére nyújtandó tájékoztatásról szóló irányelvre vonatkozó javaslat célja olyan egyszerű információk biztosítása, amelyek könnyen érthetők és könnyen felhasználhatók, ugyanakkor elkerülik a reklámozás bármely formáját. Az is fontos, hogy ezek az információk ne csupán a betegtájékoztatón legyen elérhetők, hanem más csatornákon is – ezért örömmel fogadom a javaslatot az interneten történő közzétételről.

  Maria do Céu Patrão Neves (PPE), írásban. – (PT) Úgy gondolom, hogy a gyógyszerekkel kapcsolatos tájékoztatás és reklám megkülönböztetése alapvető fontosságú a polgárok védelme szempontjából. Azért szavaztam a Fjellner-jelentés mellett, mert egyértelműen javított a 2001/83/EK irányelven. A nagy többség, amely elfogadta ezt a dokumentumot, meg volt győződve arról, hogy a betegek tájékoztatáshoz való jogát meg kell védeni. Ki kell emelni továbbá azt a munkát, amelyet a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság végzett az Európai Bizottság által benyújtott eredeti dokumentum javítása terén.

  Aldo Patriciello (PPE), írásban. – (IT) Szeretnék köszönetet mondani Fjellner úrnak a kiváló munkáért. Azért szavaztam igennel, mert egyetértek azzal, hogy a gyógyszerkészítményekre vonatkozó nem reklámcélú információkat a forgalomba hozatali engedély jogosultjainak hozzáférhetővé kell tenniük a betegek és a nyilvánosság számára, összhangban az úgynevezett „húzó (pull) stratégia elvével”, amely szerint a betegek/nyilvánosság szükség esetén hozzáférhetnek az információkhoz (ellentétben a „toló (push) stratégia elvével”, amely szerint a forgalomba hozatali engedéllyel rendelkezők terjesztik az információt a nyilvánosság körében).

  Rovana Plumb (S&D), írásban. – (RO) A betegeknek adott tájékoztatásnak az alábbi fő szempontoknak kell megfelelnie:

– megbízhatóság: a betegeknek adott tájékoztatásnak a legfrissebb tudományos ismereteken kell alapulnia, azok forrásainak pontos megjelölésével;

– függetlenség: egyértelművé kell tenni, hogy ki nyújtja és finanszírozza a tájékoztatást, hogy a fogyasztók azonosíthassák az esetleges érdekellentéteket;

– A tájékoztatásnak könnyen hozzáférhetőnek kell lennie a fogyasztók számára, és a beteget kell a középpontba állítania: érthetőnek és könnyen hozzáférhetőnek kell lennie, figyelembe véve a fogyasztók speciális igényeit (életkor, kulturális különbségek és elérhetőség minden európai nyelven). A betegek számára nyújtott, a vényköteles gyógyszerekre vonatkozó tájékoztatásnak egy tágabb értelemben vett „betegtájékoztatási” stratégia és egy szélesebb körű egészségismereti stratégia részének kell lennie.

A betegeknek és az érdeklődőknek pontos, pártatlan tájékoztatást kell kapniuk az egészséges életmód, a betegségek és egyes kórok megelőzése, illetve a különféle kezelési lehetőségek tekintetében. Ez az, amiért véleményem szerint e javaslatot a betegeknek nyújtott tájékoztatással kapcsolatos magatartási kódexszel kell kiegészíteni, és a betegszervezetekkel együttműködésben kell elkészíteni. Ez lehetővé teszi majd a betegek véleményének megismerését.

  Paulo Rangel (PPE), írásban. – (PT) A jelentés mellett szavaztam, mivel üdvözlöm azt a tényt, hogy a Bizottság által eredetileg előterjesztett javaslatba bevezetett megegyezéses módosítások döntő módon járulhatnak hozzá annak szavatolásához, hogy a betegek hozzáférhessenek a piacon elérhető vényköteles gyógyszerekre vonatkozó megbízható és független tájékoztatáshoz.

  Frédérique Ries (ALDE), írásban. – (FR) A vényköteles gyógyszerek hirdetése tilos az Európai Unióban, és így is marad. A gyógyszeripari vállalatoknak az általuk terjesztett nem promóciós célú információk esetében eleget kell tenniük az objektivitásra vonatkozó egyértelmű szabályoknak. Ez az a két fontos üzenet, amelyeket a betegek tájékoztatására vonatkozó jogszabálycsomag ma délben való elfogadásával közöltünk. Ez konszenzusos szavazat a Parlament részéről (558 szavazat 48 ellenében), amely csupán megerősíti a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottságban lezajlott, egyetlen szavazata híján egyhangú szavazást. Számos óvintézkedést léptettek életbe. Az Európai Bizottság a vényköteles gyógyszerekre vonatkozó információnak a televízióban vagy a rádióban történő sugárzásával kapcsolatos tilalmat javasolt, az Európai Parlament pedig e tilalomnak a nyomtatott sajtóra való kiterjesztéséről határozott. A gyártókra számos kötelezettség vonatkozik: az alkalmazási előírással, a megszigorított címkézéssel és az egészségügyi hatóságok általi előzetes engedélyezéssel kapcsolatos kötelezettségek. Nem értem azt a felbolydulást, amelyet ez a kérdés keltett, különösen a francia ajkú Belgiumban, a fogyasztói szervezetek és az egyes olyan európai parlamenti képviselők támogatását élvező kölcsönös önsegélyező társulások körében, akik még mielőtt a viták elkezdődtek volna, már elítélték ezt a két jogszabályt. Ez olyan felelőtlen politikai magatartás, amelyet sajnálatosnak tartok, figyelembe véve a betegek által a megbetegedésükkor támasztott magas elvárásokat, és tekintettel arra, hogy e jogszabályok nélkül a nyilvánosság ki lenne szolgáltatva az internetes szerencsevadászok kényének-kedvének.

  Raül Romeva i Rueda (Verts/ALE), írásban. – Úgy határoztunk, hogy a jelentés mellett szavazunk, illetve tartózkodni fogunk – a 31. módosítás harmadik részével kapcsolatos eredménytől függően, mivel az említett rész biztosítja azt, hogy a gyógyszeripari vállalatok kizárólag saját felhasználásra nyújthassanak tájékoztatást az egészségügyi szakembereknek, nem pedig a betegeknek az egészségügyi szakembereken keresztül történő tájékoztatása céljából. Ez kulcsfontosságú volt a Zöldek/Európai Szabad Szövetség képviselőcsoportja számára. Mivel végül elfogadták, úgy határoztunk, hogy a végleges szavazáson támogatjuk a jelentést.

  Sergio Paolo Francesco Silvestris (PPE), írásban. – (IT) Az intézkedés elfogadása melletti szavazatunk annak a formális megkülönböztetésnek a következménye, amelyet a gyógyszerekre vonatkozó információk és a reklámok között tettek.

Támogatjuk a gyógyszerekre vonatkozó információk szélesebb körben való terjesztését, amennyiben ez fokozza a betegek tudatosságát. Nem értünk és soha nem is fogunk egyetérteni semmilyen olyan intézkedéssel, amely nyíltan vagy bújtatottan kísérletet tesz a reklám különböző formáinak bevezetésére, kereskedelmi célú gyógyszertermék-kommunikációvá változtatva az etikus gyógyszertermék-kommunikációt. Értékeljük azt, hogy a gyógyszerekre vonatkozó információnak sem a napilapokban vagy magazinokban való közzététele, sem pedig a rádióban vagy televízióban való sugárzása nem lesz megengedett.

Szintén helyes, hogy ez az irányelvre irányuló javaslat egyértelművé teszi, hogy milyen és mennyi információt – ideértve a tudományos információt és teljességgel kizárva a reklámanyagokat – lehet és kell közzétenni.

Az említett információkat közzétevő internetes oldalak tanúsítását és ellenőrzését bevezető módosítás további biztosítékot kínál számunkra arra vonatkozóan, hogy az információ ne tartalmazzon reklámot. A gyógyszertárnak alapvető egészségügyi létesítménynek kell maradnia, és ilyenképpen olyan területnek, amely a kereskedelem és verseny szabályai tekintetében védelmet élvez. Úgy véljük, hogy ez a szabály segítséget nyújt a gyógyszertáraknak ahhoz, hogy ellássák a farmakovigilanciával és a gyógyszerek helyes használatára való oktatással kapcsolatos nehéz szerepüket.

  Bart Staes (Verts/ALE), írásban. – (NL) Egy olyan korban, amikor az emberek maguk keresik az információkat, a betegeket egyértelműen, tárgyilagosan, megbízhatóan és megfelelően kell tájékoztatni a gyógyszerek hatásairól. Noha az Unióban tiltott a gyógyszerek reklámozása, a Bizottság áthatolhatóvá tette a tilalmat. Javaslata – amelyet nem fogadok el – híján volt az ilyen stratégiának, és a reklámtól való megkülönböztetés túlságosan határozatlan volt. Ráadásul a Bizottság túl sok jogot és túl sok felelősséget adott a gyógyszeriparnak. Most, hogy a Parlament jelentős változtatásokat hajtott rajta végre, már támogatni tudom a javaslatot. Annak módja, ahogyan a vállalatok felhasználhatják a hivatalos dokumentumokat (a betegtájékoztatókat, értékelő jelentéseket) és azok a csatornák, amelyeken keresztül hozzáférhetővé teszik az információkat, korlátozott: a betegeknek szóló egészségügyi napilapokban, magazinokban, webhelyeken és levelekben ez már nem megengedett. A gyógyszerekre vonatkozó valamennyi útmutató esetében az illetékes hatóságok előzetes ellenőrzése és jóváhagyása szükséges. Ez kizárja az önszabályozást, amit az eredeti javaslat nem tett meg. Továbbra is kételkedem a javaslat megvalósíthatóságával kapcsolatban, mivel egy kötelező kormányzati információs stratégia még mindig erélyesebb lenne, mint a kormányzati ellenőrző társaságok politikái. Mindazonáltal a jogalkotási javaslat mellett szavaztam, mivel – végső soron – valóban biztosítja a betegek jobb tájékoztatását.

  Marc Tarabella (S&D), írásban. – (FR) A gyógyszerekre vonatkozó információkról szóló Fjellner-jelentés jogos aggodalmakat vet fel a gyógyszeripari vállalatok azon lehetőségeivel kapcsolatban, hogy a betegek számára hirdethessenek. A Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottságban tevékenykedő képviselőtársaim mindenképpen javítottak a szövegen azzal, hogy elvetették a bújtatott reklám különféle lehetőségeit, és hogy azt javasolták, a tagállamok egészségügyi hatóságai ellenőrizzék a gyógyszeripari vállalatok által a nagyközönség számára a vényköteles gyógyszereikre vonatkozóan adott közléseket. Mindazonáltal továbbra is fenntartással viseltetek a tájékoztatás és a reklám közötti rendkívül homályos határvonal iránt.

Nagyon határozottan ellene vagyok például annak, hogy a vállalatok lehetőséget kapjanak arra, hogy gyógyszereiket az egészségügyi szakembereken keresztül reklámozzák a betegeknek. Nem szeretném, ha az orvosokra nyomás nehezedne, és a gyógyszeripar értékesítőivé válnának. Ez az, amiért a képviselőtársaim által elfogadott nagyon szigorú felügyeleti előírások ellenére tartózkodtam a szöveggel kapcsolatban, amelyet igazán problematikusnak találtam.

  Thomas Ulmer (PPE), írásban. – (DE) A jelentés mellett szavaztam, mivel egyértelmű és fenntartható javulást hoz a gyógyszerekre vonatkozó betegtájékoztatással kapcsolatban. A gyógyszerek reklámozása továbbra is tiltott marad. Az irányelv nem befolyásolja hátrányosan az orvos–beteg viszonyt, a szolgáltatónak a gyógyszerek felírására való jogköre pedig egyértelmű marad. Összességében nagyon sikeres javaslat áll rendelkezésünkre a gyógyszeripari csomagból a második olvasatra.

  Angelika Werthmann (NI), írásban. – (DE) Ez irányelv első alkalommal vezet be egységes szabályozást a vényköteles gyógyszerekre vonatkozó, a nagyközönségnek szóló bizonyos információk nyújtásáról. A szükséges információ a vényköteles gyógyszerekhez kapcsolódó előnyöknek és kockázatoknak a betegekkel való ismertetésére szolgál, hogy megalapozott döntéseket hozhassanak. A – többek között a – betegszervezetekkel és az egészségügyi szakemberekkel folytatott konzultációt követően a Bizottság minőségi követelményeket fogad el a tájékoztatásra vonatkozóan. E kritériumok biztosítják – a webhelyekre és az internetes portálokra is kiterjedően – a közölt adatok megbízhatóságát, és felelősségre vonhatóvá teszik a gyógyszeripart az általa közölt információkért.

Fjellner úr módosításai tájékoztató kampányokat is javasolnak azért, hogy széles körben felhívják a figyelmet a hamisított gyógyszereik kockázataira, amelyeknek már eddig is voltak végzetes következményei a tagállamokban, például az Egyesült Királyságban. Az EU vámhatóságai évek óta észlelik, hogy gyors ütemben növekszik a hamisított gyógyszerek behozatala, különösen az antibiotikumok, a fájdalomcsillapítók, sőt, a rákgyógyszerek esetében is. A médiában megjelent beszámolók ellenére az irányelv kizárólag a vényköteles gyógyszerekre vonatkozik. Senkinek nem kell a gyógyteája miatt aggódnia.

Jelentés: Christofer Fjellner (A7-0289/2010)

  Sophie Auconie (PPE), írásban. – (FR) A 726/2004/EK rendelet az emberi, illetve állatgyógyászati felhasználásra szánt gyógyszerek engedélyezésére és felügyeletére vonatkozó közösségi eljárásokat állapít meg, és létrehozza az Európai Gyógyszerügynökséget. A 2001/83/EK irányelv módosítása a betegek hatékonyabb tájékoztatását hangsúlyozza, különösen a tájékoztatás és a reklám közötti különbségtétel vonatkozásában. E módosítást követően a rendeletet a maga részéről olyan módon kell módosítani, hogy a hatálya alá tartozó termékekre vonatkozó információkat szintén alá lehessen vetni az Európai Gyógyszerügynökség általi előzetes felülvizsgálatnak. E célból az Európai Bizottság a rendelet módosítására irányuló javaslatot terjesztett elő, az emberi felhasználásra szánt vényköteles gyógyszerekre vonatkozó információnak a nyilvánosság körében való terjesztésével kapcsolatban. Az Európai Parlament – miután felkérték, hogy nyilvánítson véleményt a javaslatról – számos módosítást terjesztett elő az Európai Bizottság szövegére vonatkozóan. Ezek azok az okok, amelyek miatt a 2001/83/EK irányelvet módosító állásfoglalás mellett szavaztam. E két jogszabálycsomag közösen azt a célt szolgálja, hogy a betegek jobb tájékoztatásban részesüljenek a részükre kiadott gyógyszerekről.

  Charalampos Angourakis (GUE/NGL), írásban. – (EL) A Görög Kommunista Párt mind a rendeletre vonatkozó javaslatokra, mind pedig a kapcsolódó európai parlamenti jelentésekre nemmel szavazott, mivel azok a betegeknek nyújtott felelősségteljes, megbízható és pontos tájékoztatás felelősségét a kormányszervekről a multinacionális gyógyszeripari vállalatokra helyezik át. A betegeknek nyújtott tájékoztatás az állami, nem pedig az egyéni felelősség körébe tartozik. A monopolhelyzetben lévő gyógyszeripari csoportok profitja és a közegészségügy védelme kölcsönösen kizárja egymást. A vélelmezett újinfluenza-járvánnyal kapcsolatos, közelmúltbeli védőoltás-szélhámosság tipikus példája annak, hogy a célzott tájékoztatás miként alakul a nemzetközi gyógyszeripari vállalatok milliárdos profitjává. Fenntartjuk, hogy a polgároknak a gyógyszerekről – és nem csak a vényköteles gyógyszerekről, ahogyan az a rendeletben szerepel – való általános tájékoztatásáért való felelősségnek kizárólag az államot kell terhelnie. Ez a legkevesebb, ami a betegek és a munkavállalók védelme érdekében szükséges. A gyógyszerek, a gyógyszerkutatás, valamint az ismeretek és az információk terjesztésének eszközei a multinacionális vállalatok kezében vannak, akik egyetlen szempontot ismernek, és az a profit. A dolgozók és az egészségügyi szakemberek nem lehetnek biztosak a gyógyszerek minősége és hatékonysága, valamint a kapott ismeretek és információk felől. Fel kell lépni e megközelítéssel szemben azért, hogy elválaszthassuk az üzletet az egészségtől és a gyógyszerektől. Állami gyógyszerhivatalokra és ingyenes nemzeti egészségügyi szolgálatokra van szükségünk.

  Zigmantas Balčytis (S&D), írásban. – (LT) A jelentés mellett szavaztam, amely arra irányul, hogy biztosítsák az emberi felhasználásra szánt gyógyszerek belső piacának megfelelő működését, valamint az európai uniós polgárok egészségének nagyobb fokú védelmét. A ma elfogadott dokumentum megteremti annak feltételeit, hogy kialakítsák a vényköteles gyógyszerekkel kapcsolatban a fogyasztók részére nyújtott tájékoztatás egyértelmű kereteit – figyelemmel a megalapozottabb fogyasztói döntések meghozatalának elősegítésére –, és biztosítja, hogy továbbra is tilos legyen a vényköteles gyógyszerek közvetlenül a fogyasztók számára történő reklámozása. Az Európai Parlament javaslata szerint az EU-ban létre kell hozni az Unió valamennyi hivatalos nyelvén hozzáférhető nyilvános gyógyszeradatbázist, és biztosítani kell az adatbázis frissítését, továbbá hogy annak kezelése a gyógyszeripari vállalatok üzleti érdekeitől függetlenül történjék. Az adatbázis létrehozása leegyszerűsíti az információkeresést, és lehetővé teszi, hogy az információt a laikus nyilvánosság is megértse.

  Anne Delvaux (PPE), írásban. – (FR) Nemmel szavaztam a jelentésre, amelyet mindig is határozottan elleneztem. Noha egyetértek azzal a gondolattal, hogy a betegek jobb tájékoztatást kapjanak, nem értek egyet az ehhez felhasznált eszközökkel. A gyógyszeripar céljait soha nem az emberbaráti szeretet fogja vezérelni. Ráadásul a tájékoztatás és a reklám közötti határmezsgye nagyon keskeny. Igaz, hogy a majdnem egyhangúan elfogadott szövegnek semmi köze nincs a Bizottság eredeti elképzeléséhez. Az utóbbi egyszerűen szabad utat engedett volna a „tájékoztatás” címkéje mögé rejtett reklámnak. A javaslat emellett megfelelt volna a gyógyszeripari ágazat azon egyértelmű elvárásának, hogy lehetősége nyíljon a gyógyszerek reklámozása tekintetében megszabott jogszabályi tilalom alól való kiszabadulásra. A ma elfogadott jelentés sokkal több garanciát tartalmaz: azt, hogy a gyógyszeripari vállalatok által a terjesztés céljából közölt információt előzetesen ellenőrzik, és azt a média nem terjesztheti. Mindazonáltal a csomagolásban elhelyezett alkalmazási előírások közzétételének engedélyezése azt jelenti, hogy lesznek elemek, amelyeket ki kell emelni, és lesznek olyanok – például a mellékhatások –, amelyeket esetleg rendszeresen kihagynak az előírásokból, mivel a kelendőség szempontjából nem mutatnak jól. Ez ne lenne máris a promóció irányába tett lépés? Valóban ez volt a cél? Ez valóban megérte a vesződséget?

  Edite Estrela (S&D), írásban. – (PT) A 726/2004/EK rendeletnek az emberi felhasználásra szánt, orvosi rendelvényhez kötött gyógyszerekkel kapcsolatban a nyilvánosság részére nyújtandó tájékoztatás tekintetében történő módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról szóló jelentés mellett szavaztam. Az említett rendelet közösségi eljárásokat állapít meg az emberi, illetve állatgyógyászati felhasználásra szánt gyógyszerek engedélyezésére vonatkozóan, létrehozza az Európai Gyógyszerügynökséget, és segítséget nyújt a betegek azon jogának biztosításához, hogy a forgalomban lévő gyógyszerekről megbízható, hozzáférhető és független, az illetékes hatóságok által ellenőrzött tájékoztatásban részesüljenek.

  Diogo Feio (PPE), írásban. – (PT) Figyelembe véve azt, hogy a sikeres kezelés szempontjából milyen fontos, hogy a beteg betartsa az orvos utasításait, valamint hogy megfelelően szedje a gyógyszert, alapvető fontosságú, hogy a nyilvánosság, azaz a betegek, helytálló, valós és nem félrevezető, az alkalmazási előírásban foglaltak szerinti, jó minőségű és nem reklámcélú információhoz jussanak. Az egyes gyógyszerekre vonatkozó aktuális és pontos információ nyújtására legalkalmasabb szerv a forgalombahozatali engedély jogosultja. A Parlament helyesen döntött úgy, hogy a betegek érdekeire összpontosít, és védelmébe veszi azokat. Határozottabban már nem is érthetnék egyet e megközelítéssel, noha nem hiszem, hogy bármennyire is szükség volna az információknak a gyógyszeripari vállalatok általi – a nyomás elve szerinti – közlésére vonatkozó, bizottsági javaslat által megengedett lehetőségek korlátozására. Ez egy valamennyi fél érdekeit szemmel tartó, az egészségügyi szakemberekre kiterjedő, a nyilvánosságnak a vényköteles gyógyszerek – továbbra is nagyon helyesen tilalom alá eső – reklámjával szemben védelmet biztosító kiegyensúlyozott javaslat volt. Nem hiszem, hogy a most elfogadott szöveg ténylegesen nagymértékben megváltoztatja majd a betegek információhoz való hozzáférésének realitását – ezzel kapcsolatban úgy vélem, hogy egy elszalasztott lehetőségről van szó.

  Ian Hudghton (Verts/ALE), írásban. – Fontos, hogy a betegek valamennyi általuk szedett gyógyszerről jobb tájékoztatást kapjanak. Fontos, hogy az általuk kapott tájékoztatás tárgyilagos legyen, továbbá hogy a gyógyszeripar ne homályosíthassa el a tájékoztatás és a reklám közötti határvonalat. A Gazdasági és Monetáris Bizottság (ECON) jó munkát végzett a javaslat módosítását illetően, és támogattam a jelentést.

  Alan Kelly (S&D), írásban. – A gyógyszeripari termékekkel kapcsolatban nem értek egyet a fogyasztók felé történő közvetlen reklámozással. Fontos, hogy a betegek hozzáférhessenek az általuk szedett gyógyszerre vonatkozó információkhoz, de úgy érzem, az ilyen jellegű tájékoztatás aláásná az orvos „kapusként” betöltött szerepét, és kárára válhat a betegek iránti felelősségének.

  Giovanni La Via (PPE), írásban. – (IT) Gratulálok Fjellner úrnak az emberi felhasználásra szánt, orvosi rendelvényhez kötött gyógyszerekkel kapcsolatban a nyilvánosság részére nyújtandó tájékoztatással és különösen a gyógyszerek engedélyezésére és ellenőrzésére vonatkozó európai uniós eljárásokkal kapcsolatos fontos munkájához.

Az európai fogyasztóknak nyújtott tudományos tájékoztatásra vonatkozó hatályos európai uniós jogszabályi keretek számos problémát vetnek fel, különösen az irányelvnek a tagállamok általi eltérő értelmezései tekintetében.

A ma jóváhagyott jelentés – kísérletet téve a hiányosságok megszüntetésére és az egészséghez való jog védelme tekintetében jelenleg fennálló különbségek kiküszöbölésére – az ágazatban meglévő előírások nagyobb fokú harmonizálására irányul. Mindez az egészségismeret szélesebb stratégiájába illeszkedik, és annak biztosítására irányul, hogy az európai nyilvánosság egyszerűen hozzáférhessen a vényköteles gyógyszerekre vonatkozó tudományos információkhoz.

  Petru Constantin Luhan (PPE), írásban. – (RO) Igennel szavaztam a jelentésre, mivel különösen érdekelnek az egészséggel, különösen a betegek egészségügyi ellátáshoz és információhoz való egyenlő hozzáférésével kapcsolatos témakörök. Jelen pillanatban Európában jelentős mértékben változó a forgalomban lévő gyógyszerekről szóló tájékoztatás szintje, ami – véleményem szerint – a betegekkel szemben sem tisztességes. A betegeket meg kell illetnie annak a jognak, hogy a gyógyszerekről teljes körű, pontos tájékoztatást szerezhessenek. A képviselőtársam, Christofer Fjellner által benyújtott javaslatok pontosan ebbe az irányba mutatnak, ilyen módon biztosítva a beteg elsőbbségét. Az Európai Parlament által az Európai Bizottság jogalkotási javaslatán végrehajtott módosítások kiemelik, hogy a gyógyszerek gyártóinak alapvető tájékoztatást kell nyújtaniuk, amelynek része például az alkalmazási előírás, a címke, a betegtájékoztató és az értékelési jelentés nyilvánosan hozzáférhető változata. Azonban – hogy biztosak lehessünk az információk megbízhatósága felől – véleményem szerint a nemzeti hatóságoknak szigorúan ellenőrizniük kell az ilyen adatokat közlő szakosodott internetes oldalakat.

  Jean-Luc Mélenchon (GUE/NGL), írásban. – (FR) A jelentés arra emlékeztet, hogy milyen szerepet kellene betöltenie az Európai Gyógyszerügynökségnek. Senki nem utasíthat el egy olyan tervezetet, amely a következő nyilvánvaló tényeket tartalmazza: hangsúlyt kell fektetni a betegek jogaira és érdekeire, kötelezni kell a vállalatokat gyógyszereik mellékhatásainak nyilvános közzétételére, és az információkat az Európai Unió valamennyi nyelvén közzé kell tenni.

Megdöbbentő ugyanakkor, hogy az ügynökség létrehozása után 15 évvel még ilyen közhelyekre kell rámutatni. A Parlamentnek el kell ítélnie az ügynökség részéről megmutatkozó átláthatatlanságot, és hangosan és jól érhetően ki kell mondania, hogy az ügynökséget mindenki érdekében meg kell reformálni.

  Nuno Melo (PPE), írásban. – (PT) A vényköteles gyógyszerekkel kapcsolatos minőségi tájékoztatáshoz való hozzáférés hozzá fog járulni ahhoz, hogy a betegek egészsége szempontjából jobb eredmények szülessenek, mivel minél tájékozottabbak a betegek, annál valószínűbb, hogy jobban megértik majd a kezelésükkel kapcsolatos döntéseket. Ennélfogva a javaslat célkitűzése nem korlátozódhat az európai jog harmonizálására, hanem – az egészség területével kapcsolatos ismeretek bővítése révén – elő kell mozdítania az egészség javulását.

A gyógyszeripar fontos szerepet játszik az egészségismeret előmozdításában, de ezt a szerepét egyértelműen meg kell határozni, az ágazat részvételét pedig szigorúan szabályozni kell, hogy a kereskedelmi megfontolások ne vezethessenek a gyógyszerek túlzott fogyasztásához. El kell kerülni a félrevezető reklámokat, és törekedni kell arra, hogy a fogyasztó (a beteg), aki az interneten keresztül sokféle, a gyógyszeripari laboratóriumok által közölt megbízható információktól eltérően ellenőrizetlen információhoz férhet hozzá, jobb tájékoztatást kapjon.

  Louis Michel (ALDE), írásban. – (FR) A betegek jogainak és érdekeinek védelme érdekében a betegeknek a gyógyszerekre vonatkozó jó minőségű, tárgyilagos, megbízható és nem promóciós célú információkhoz kell hozzáférniük. Ha meg kívánjuk védeni az egészséget, a gyógyszer-tájékoztatóknak a lehető legegyértelműbbeknek és legátfogóbbaknak kell lenniük, és eleget kell tenniük az alapvető minőségi kritériumoknak. A betegek védelme és a nyilvánosság tájékoztatása iránti ugyanilyen eltökéltséggel kell előmozdítanunk azt, hogy az információk a lehető legkönnyebben hozzáférhetők legyenek, különösen a termékek jellemzőinek összegzése és a tájékoztató mind elektronikus, mind pedig nyomtatott formátumban való átadása révén. Ezért biztosítanunk kell a számottevő mennyiségű független, objektív és nem promóciós célú információt kínáló ellenőrzött és regisztrált webhely rendelkezésre állását.

  Alexander Mirsky (S&D), írásban. – (LV) Fjellner úr jelentése nagyon időszerű. A gyógyszerek bújtatott reklámozása elfogadhatatlan. Az orvosoknak képeseknek kell lenniük arra, hogy tanácsot adjanak betegeiknek a gyógyszerekkel kapcsolatban. A spekuláció és a gyógyszergyártók közötti verseny megelőzése érdekében az orvosoknak kell szabályozniuk és előírniuk a gyógyszereket a betegek számára. A gyógyszeripari vállalatok tevékenységét a támogatás tájékoztatás formájában való nyújtására kell korlátozni, és semmiképpen nem engedhető meg, hogy kísérletet tegyenek termékeiknek a betegekre való ráerőszakolására. A kezelésért az orvosok felelősek; azt is nekik kell eldönteniük, hogy az adott kezelés során milyen gyógyszert szedjen a beteg.

  Andreas Mölzer (NI), írásban. – (DE) Figyelemmel arra a tényre, hogy csak Németországban évente körülbelül 25 000 ember hal meg a mellékhatások és káros kölcsönhatások miatt, és a balesetek 3%-a tulajdonítható a vényköteles gyógyszereknek, egyértelmű, hogy jobb tájékoztatást kell adnunk a betegeknek. Ott van példának Franciaország, ahol mindennemű funkcionális zavart világosan feltüntetnek a csomagoláson. Tájékoztatást kell adnunk a betegeknek, de egyben át is kell őket segítenünk a gyógyszerek dzsungelén is, például olyan módon, hogy megegyezünk a napi adaggal, a csomagolás kialakításával vagy a speciális címkézéssel kapcsolatban. Ezzel milliárdokat takaríthatunk meg az állami költségvetésből, a betegeket pedig megmenthetjük a mellékhatásoktól és a káros kölcsönhatásoktól. A javaslat néhány olyan kezdeményezést is tartalmaz, amelyek arra irányulnak, hogy a betegek jobban tudjanak tájékozódni a nekik felírt gyógyszerekről és használatukról. Az, hogy a betegek ténylegesen élni tudnak-e majd a magas színvonalú információkhoz való jobb hozzáférés lehetőségével – figyelembe véve sok beteg viselkedését –, kérdéses marad. Mindazonáltal természetesen fontos, hogy az információk szerte az Európai Unióban hozzáférhetővé váljanak. Emiatt a jelentés mellett szavaztam.

  Alfredo Pallone (PPE), írásban. – (IT) Mivel a betegek tájékoztatáshoz való jogára összpontosít, teljes mértékben támogatom a több fontos innovációt is magában foglaló jelentést.

Az első innováció az internettel kapcsolatos: a Parlament fel kívánja hívni a fogyasztók figyelmét a gyógyszerek online vásárlásának kockázataira, és egyúttal támogatja az említett értékesítési módszerre vonatkozó ad hoc jogszabállyal kapcsolatos javaslatot.

A második a vényköteles gyógyszerek reklámozásának tilalmával kapcsolatos, mivel fontos, hogy különbséget tegyünk a generikus és nem generikus gyógyszerek között: nem csupán a betegeknek nyújtandó tájékoztatás szempontjából, hanem mindenekelőtt a helyes gyakorlat betartása szempontjából a hatóanyagok gyártása során, különösen, ha az Európán kívül történik.

  Maria do Céu Patrăo Neves (PPE), írásban. – (PT) 726/2004/EK rendeletnek az emberi felhasználásra szánt, orvosi rendelvényhez kötött gyógyszerekkel kapcsolatban a nyilvánosság részére nyújtandó tájékoztatás tekintetében történő módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról szóló jelentés új szabályokat vezet be a tájékoztatás átláthatósága és hatékonysága tekintetében, hangsúlyt fektetve a betegek érdekeire és védelmet biztosítva számukra – ez szolgált támogató szavazatom alapjául. A fontosabb pontok a következők: az Európai Gyógyszerügynökség létrehozása, valamint az egyértelmű hozzájárulás a betegeknek a megbízható, hozzáférhető és független, a rendelkezésre álló gyógyszerek vonatkozásában az illetékes hatóságok által ellenőrzött tájékoztatáshoz fűződő jogának szavatolásához.

  Rovana Plumb (S&D), írásban. – (RO) Az Európai Unióban a kezelési lehetőségekre vonatkozóan független és bizonyítékon alapuló információk számos forrása áll rendelkezésre. E források figyelembe veszik a kulturális jellegzetességeket és a lakosságot érintő összefüggéseket, többek között az egészséget befolyásoló tényezőket. A minőségi tájékoztatáshoz való fokozott hozzáférés hozzájárul a betegeknél a jobb egészségügyi következmények eléréséhez, mivel a jobban informált betegeknél nagyobb a valószínűsége annak, hogy folytatják a szükséges kezeléseket, és jobban megértik a kezelésükkel kapcsolatos döntéseket. Következésképpen a javaslat – megfelelő megfogalmazása és végrehajtása esetében – hozzáadott értéket teremt.

A vita tárgyát képező rendelet figyelmen kívül hagyja a technikai fejlődést, valamint az internet lehetőségeit és kihívásait. Az európai betegeknek az interneten keresztül már néhány másodpercen belül határtalan hozzáférésük van a vényköteles gyógyszerekkel kapcsolatos ellenőrizetlen és gyakran pontatlan információkhoz. A gyógyszerekkel kapcsolatos ellenőrzött és biztonságos információkhoz való internetes hozzáférés azonban a legtöbb beteg számára igen korlátozott. Ez külön problémát jelent azok számára, akiknek saját anyanyelvükön van szükségük információra. Ezért a javaslat célja nem lehet pusztán az európai jogszabályok harmonizálása, hanem az egészségnek a fokozott egészségismeret révén történő javítása is.

  Paulo Rangel (PPE), írásban. – (PT) Az emberi, illetve állatgyógyászati felhasználásra szánt gyógyszerek engedélyezésére és felügyeletére vonatkozó közösségi eljárások meghatározásáról és az Európai Gyógyszerügynökség létrehozásáról szóló 726/2004/EK rendeletnek az emberi felhasználásra szánt, orvosi rendelvényhez kötött gyógyszerekkel kapcsolatban a nyilvánosság részére nyújtandó tájékoztatás tekintetében történő módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatra vonatkozó jelentés mellett szavaztam. Úgy vélem, hogy alapvető fontosságú annak szavatolása, hogy a betegek hozzáférhessenek a piacon elérhető vényköteles gyógyszerekre vonatkozó megbízható és független tájékoztatáshoz.

  Crescenzio Rivellini (PPE), írásban. – (IT) A mai ülésen a gyógyszerekre vonatkozó tájékoztatással foglalkozó európai parlamenti és tanácsi rendeletre (a gyógyszerek engedélyezésére és felügyeletére vonatkozó európai uniós eljárásokra) irányuló javaslat első olvasata mellett szavaztam. A Parlament és a betegszervezetek a betegeknek a felírt és az általuk szedett gyógyszerekről való jobb informáltsága érdekében már régóta kérnek ilyen javaslatot.

A hatályos jogszabály nem igazodik a technikai fejlődéshez, sem az internet által kínált lehetőségekhez és kihívásokhoz. Az európai betegeknek már néhány másodpercen belül határtalan hozzáférésük van a vényköteles gyógyszerekkel kapcsolatos ellenőrizetlen és gyakran pontatlan információkhoz.

Az előadó hangsúlyeltolást javasolt a javaslatban, valamint azt, hogy hatalmazzák fel a gyógyszeripari cégeket arra, hogy a betegek számára bizonyos információkat nyújthassanak, ezáltal a betegek tudáshoz való jogát helyezve a jogszabály középpontjába. A minőségi tájékoztatáshoz való fokozott hozzáférés hozzájárul a betegeknél a jobb egészségügyi következmények eléréséhez, mivel a jobban informált betegeknél nagyobb a valószínűsége annak, hogy folytatják a szükséges kezeléseket, és jobban megértik a kezelésükkel kapcsolatos döntéseket. A javaslat ezért hozzáadott értéket biztosít.

  Raül Romeva i Rueda (Verts/ALE), írásban. – A jelentés üdvözli a Bizottságnak a vényköteles gyógyszerekről a nyilvánosság részére nyújtandó tájékoztatásról szóló javaslatát (COM(2008)0662-0663). A Parlament és a betegszervezetek a betegeknek a felírt és az általuk szedett gyógyszerekről való jobb informáltsága érdekében már régóta kérnek ilyen javaslatot. A minőségi tájékoztatáshoz való fokozott hozzáférés hozzájárul a betegeknél a jobb egészségügyi következmények eléréséhez, mivel a jobban informált betegeknél nagyobb a valószínűsége annak, hogy folytatják a szükséges kezeléseket, és jobban megértik a kezelésükkel kapcsolatos döntéseket; a javaslat ezért, annak megfelelő megfogalmazása és végrehajtása esetében, hozzáadott értéket teremt. Ezért a javaslat célja nemcsak az európai jogszabályok harmonizálása, hanem az egészségnek a fokozott egészségismeret révén történő javítása. A gyógyszeripar fontos szerepet játszik az egészségismeret és a jó egészség előmozdításában, de szerepét egyértelműen meg kell határozni, illetve részvételét határozottan szabályozni kell a gyógyszerek kereskedelmi okokból ösztönzött, túlzott fogyasztásának megakadályozása érdekében.

  Christel Schaldemose (S&D), írásban. – (DA) Mi, az Európai Parlament dán szociáldemokrata képviselői (Dan Jřrgensen, Christel Schaldemose, Britta Thomsen és Ole Christensen) tartózkodtunk az emberi, illetve állatgyógyászati felhasználásra szánt gyógyszerek engedélyezésére és felügyeletére vonatkozó közösségi eljárások meghatározásáról és az Európai Gyógyszerügynökség létrehozásáról szóló 726/2004/EK rendeletnek az emberi felhasználásra szánt, orvosi rendelvényhez kötött gyógyszerekkel kapcsolatban a nyilvánosság részére nyújtandó tájékoztatás tekintetében történő módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról szóló jelentésről való szavazáskor. Noha a jelentés számos jó javaslatot tartalmaz, véleményünk szerint nem szavazhatunk olyan javaslatról, amely ellentétes a dán alkotmánnyal.

  Silvia-Adriana Ţicău (S&D), írásban. – (RO) Az emberi, illetve állatgyógyászati felhasználásra szánt gyógyszerek engedélyezésére és felügyeletére vonatkozó közösségi eljárások meghatározásáról és az Európai Gyógyszerügynökség létrehozásáról szóló 726/2004/EK rendeletnek az emberi felhasználásra szánt, orvosi rendelvényhez kötött gyógyszerekkel kapcsolatban a nyilvánosság részére nyújtandó tájékoztatás tekintetében történő módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatra vonatkozó jelentés mellett szavaztam, hogy jövőben olyan európai uniós jogi kereteket biztosíthasson, amelyek lehetővé teszik az európai polgárok számára, hogy egyenlően elérhető, pontos és egyértelmű tájékoztatás álljon rendelkezésükre a gyógyszerekre vonatkozóan.

A Bizottság által 2007. december 20-án benyújtott, „a gyógyszerekkel kapcsolatos betegtájékoztatás jelenlegi gyakorlatáról” szóló jelentés szerint a tagállamok eltérő szabályokat és gyakorlatokat fogadtak el a tájékoztatásra vonatkozóan, így a betegek és a széles nyilvánosság nem egyenlő mértékben jutnak hozzá a gyógyszerekkel kapcsolatos tájékoztatáshoz. Az európai betegeknek joguk van arra, hogy egyenlően elérhető, pontos és egyértelmű tájékoztatás álljon rendelkezésükre a gyógyszerekre vonatkozóan. Úgy vélem, fontos, hogy a rendelet megvédi a betegek érdekeit, és biztosítja azt, hogy a legújabb távközlési megoldásokat alkalmazzák a széles nyilvánosság pontos, elérhető és könnyen érthető tájékoztatással való, átlátható módon történő ellátására, a gyógyszeripari vállalatok kereskedelmi érdekeitől függetlenül.

Jelentés: Christofer Fjellner (A7-0290/2010), (A7-0289/2010)

  Göran Färm (S&D), írásban. – (SV) Figyelemmel arra, hogy mivel egy korábbi munkahelyemen az ügyben érdekelt felek egyikének tanácsadójaként tevékenykedtem, a mai napon tartózkodtam az említett, azaz az A7-0289/2010 és az A7-0290/2010 számú jelentésekről való szavazások során.

Jelentés: Jill Evans (A7-0196/2010)

  Sophie Auconie (PPE), írásban. – (FR) Európában évente körülbelül 9,3 millió tonna hulladék keletkezik elektronikus berendezésekből. A helyzet az, hogy az ilyen berendezések gyakran jelentős mennyiségben tartalmaznak rendkívül szennyező anyagokat. Az ilyen hulladék jelentős környezetvédelmi problémát jelent. Az újrafeldolgozás mellett alapvető fontosságúnak tűnik az ilyen veszélyes anyagok alkalmazásának a kezdetektől való korlátozása. A nagy ipari csoportok már megkezdték az említett anyagok alkalmazásának korlátozását. Mindazonáltal egyértelmű szabályokra van szükségünk, amelyek közös kereteket biztosítanak ehhez az alapvető feladathoz. Ezért az ilyen anyagok alkalmazását korlátozó irányelv elfogadásáról szóló európai parlamenti jogalkotási állásfoglalás elfogadása mellett szavaztam. Ez azonban nem egy könnyen leadott szavazat volt. A javaslat ugyanis számos eltérést tartalmaz, különösen a fotovoltaikus napkollektorokra vonatkozóan. Mivel ezek lehetővé teszik az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának csökkentését, helyesnek láttuk, ha megtűrjük az általuk tartalmazott anyagokat. Ez azonban az Unió környezetvédelmi politikájának prioritásairól folytatott vita tárgyát képezte, amelynek sajnos egymással kölcsönösen ellentétes problémákkal kell szembenéznie.

  Zigmantas Balčytis (S&D), írásban. – (LT) Támogattam a jelentést. Csak az Európai Unióban évente körülbelül 9,3 millió tonna elektromos és elektronikus berendezést adnak el, amelyek nagyobb része háztartási nagygép, információs technológiai és távközlési berendezés. Ahogy a piac növekszik és az innovációs ciklusok egyre rövidebbek lesznek, a berendezések cseréje felgyorsul, ami miatt az elektromos és elektronikus berendezések hulladékai alkotják a leggyorsabban növekvő hulladékáramot. Az elektromos és elektronikus berendezések keletkező hulladékainak mennyisége 2020-ig évente 12,3 millió tonnával nő. Az elektromos és elektronikus berendezések hulladékai különféle veszélyes anyagokat tartalmaznak, amelyek a környezetbe kerülhetnek, és – különösen, ha nem gondoskodnak megfelelő kezelésükről – az emberi egészség és a természet károsodását okozhatják. E problémák nem oldódtak meg az egyes veszélyes anyagok elektromos és elektronikus berendezésekben való alkalmazásának korlátozásáról szóló irányelv 1.0 verziójával.

Támogatom a dokumentumnak azt a javaslatát, hogy az Európa Bizottságnak határozottabbá kellene tennie a veszélyes anyagok alkalmazásának megelőzését, és időszakonként meg kellene vizsgálnia az egyéb veszélyes anyagokra vonatkozó tilalmat, illetve az említettek olyan környezetbarátabb helyettesítő anyagokkal vagy technológiákkal való felváltását, amelyek az emberi egészség és a környezet védelmének megfelelő szintjét biztosítanák.

  Jean-Luc Bennahmias (ALDE), írásban. – (FR) Az Európai Parlament a rendes jogalkotási eljárás keretében ratifikálta a megállapodást a Tanáccsal azzal, hogy – első olvasatban – elfogadta az egyes veszélyes anyagok elektromos és elektronikus berendezésekben való alkalmazását korlátozó irányelv átdolgozását. Ez jó hír az európai fogyasztók számára: az Európai Unióban eladott elektromos és elektronikus berendezések jelentős részét adják az itt értékesített fogyasztási cikkeknek. Csak az Európai Unióban az évente eladott elektromos és elektronikus berendezések mennyisége a becslések szerint körülbelül 9,3 millió tonna. Az ezeknek a különféle berendezéseknek az egyre gyakoribb cseréje felveti a hulladék, illetve az e hulladékban lévő veszélyes anyagok kérdését. Biztonsági és közegészségügyi okokból szükség van használatuk korlátozására. A hatályos, 2003-ig visszanyúló irányelv átdolgozása mögötti elgondolás az, hogy még tovább haladjunk a veszélyes anyagok alkalmazásának korlátozásában. A Bizottság részéről is esedékes a jogszabályainak három éven belüli felülvizsgálata, hogy a jogszabályokat még jobban a jövő innovációihoz lehessen alakítani.

  Vito Bonsignore (PPE), írásban. – (IT) Szeretnék gratulálni az előadónak, Evans asszonynak a munkájához és a képviselőcsoportjaink között általa elért jó kompromisszumhoz.

Az elfogadott szöveg – a hatályos irányelv átdolgozása – ambiciózusabb paramétereket igyekszik megadni az elektromos és elektronikus berendezések alkalmazására vonatkozóan. Meg kell jegyezni, hogy az elmúlt években az európai intézmények – jelentős erőfeszítések révén – figyelemreméltó előrehaladást értek el azzal kapcsolatban, hogy az elektromos berendezések ártalmatlanítását és gyártását a környezet és az emberi egészség szempontjainak megfelelően alakítsák.

Igennek szavaztam erre az intézkedésre, amely beleillik ebbe a kontextusba, és amely természetesen terhet és lehetőséget egyaránt jelent a vállalatok, valamint a kis- és középvállalkozások számára. Az, hogy kevésbé szennyező termékeket lehet ajánlani a fogyasztóknak, jó esélyt teremt a vállalatok számára az üzleti folyamataik és globális versenyképességük javítására. Végezetül az ebben a jelentésben megvizsgált új paraméterek mind nagyobb védelmet biztosítanak az európai fogyasztóknak, mind pedig nagyobb tiszteletet a természettel szemben.

  Edite Estrela (S&D), írásban. – (PT) Az egyes veszélyes anyagok elektromos és elektronikus berendezésekben való alkalmazásának korlátozásáról szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre (átdolgozás) irányuló javaslatról szóló jelentés mellett szavaztam, mivel véleményem szerint a Tanáccsal elért megállapodás megfelel az emberi egészség és a környezet védelméhez való hozzájárulás célkitűzésének, és egyszerűsíti, valamint nagyobb összhangba hozza a hatályos jogszabályokat.

  Diogo Feio (PPE), írásban. – (PT) A Bizottság szerint csak az Európai Unióban évente körülbelül 9,3 millió tonna elektromos és elektronikus berendezést adnak el, amelyek legnagyobb része háztartási nagygép, információs technológiai és távközlési berendezés. Ahogy a piac növekszik és az innovációs ciklusok egyre rövidebbek lesznek, az elektromos és elektronikus berendezések hulladékai alkotják a leggyorsabban növekvő hulladékáramot. A becslések szerint az elektromos és elektronikus berendezések keletkező hulladékainak mennyisége 2020-ig évente 12,3 millió tonnával nő. Az egyes veszélyes anyagok elektromos és elektronikus berendezésekben való alkalmazásának korlátozásáról szóló irányelv átdolgozása az irányelv hatályának kiszélesítésére és a megelőzéssel foglalkozó részének határozottabbé tételére irányul annak érdekében, hogy a környezeti kár – a Szerződés 174. cikkének (2) bekezdésével összhangban – elsődlegesen a forrásánál legyen elhárítható. Mindazonáltal az irányelv alapvetően a nagy forgalmazókra összpontosít, figyelmen kívül hagyva azt a költségvetési hatást, amelyet az elektromos és elektronikus berendezéseket előállító kis- és középvállalkozásokra (kkv) gyakorolhat, és nem kínál megoldásokat a COM(2008)0809 javaslatot, továbbá a bio-információgyűjtésről szóló jelentést követően, amely azt tartalmazta, hogy az új rendszer alapján a gyógyászati felügyeleti és ellenőrző eszközöket gyártó kkv-k valószínűleg problémák elé néznek.

  José Manuel Fernandes (PPE), írásban. – (PT) Az egyes veszélyes anyagok elektromos és elektronikus berendezésekben való alkalmazásának korlátozásával kapcsolatos átdolgozás – a Bizottság szerint – a hatállyal kapcsolatos bizonytalanság, a jogi rendelkezések egyértelműségének hiánya, és a tagállamok között a kérdéses termékek megfelelőségét illetően fennálló különbségek miatt szükséges.

A szavazást megelőzően több felhívást is kaptam arra vonatkozóan, hogy utasítsam el a PVC-nek az egyes veszélyes anyagok elektromos és elektronikus berendezésekben való alkalmazásának korlátozásáról szóló irányelv III. mellékletében található, elsőbbségi felülvizsgálatra kijelölt anyagokat felsoroló jegyzékbe történő felvételét. Szeretném kijelenteni, hogy nem értek egyet a listába való felvétellel, mivel a gyanús termékek sorának, így a PVC-nek a minden kritériumot mellőző felsorolása semmilyen értelemmel nem bír. Ha egy terméket minden tudományos alap nélkül vélelmezünk esélyesnek a jövőbeni a priori betiltásra, akkor az a jogszabályi meghatározást nélkülöző elfogadhatatlan helyzetet eredményez. A PVC esetében a REACH-rendelet előírásai alapján elvégzett kezdeti értékelés megállapította, hogy a PVC nem nagyon veszélyes és nem a III. mellékletbe felveendő elsőbbségi veszélyes anyag. A jelentés mellett szavaztam, mivel a plenáris szavazást megelőző tárgyalások során a listát visszavonták. A Bizottságnak e jogszabály hatálybalépését három évvel követően újraértékelést kell végrehajtania.

  João Ferreira (GUE/NGL), írásban. – (PT) Az EU-ban értékesített elektromos és elektronikus berendezések mennyisége és az e berendezések hulladékai mennyiségének elkerülhetetlen növekedése azt jelenti, hogy a környezetre gyakorolt hatásuk minimalizálása, továbbá a fogyasztók és a közegészség védelmének biztosítása érdekében szükség van a bennük alkalmazott bizonyos veszélyes anyagok kiváltására. Tudomásul vesszük, hogy ez szükséges, az esetleges választ jelentő megoldások keresését pedig értékesnek tartjuk. Ezért a jelentés mellett szavaztunk. Az elmúlt hónapokban lezajlott vitafolyamat során a Tanács a bizonyos ellentmondásos és problematikus kérdésekkel kapcsolatos tárgyalásokat követően megállapodásra jutott a Parlamenttel. Kedvező tényezőként értékeljük azt a tényt, hogy a javasolt végleges szöveg kizárta a polivinil-kloridot az irányelv hatálya alól, ami bizonyos ipari ágazatok esetében lehetővé teszi a gyártás folytatását, mivel ezeket az ágazatokat súlyos csapásként érhette volna a PVC-nek a javaslat szerinti felvétele.

  Robert Goebbels (S&D), írásban. – (FR) Tartózkodtam az egyes veszélyes anyagok elektromos és elektronikus berendezésekben való alkalmazásának korlátozásáról szóló Evans-jelentésről való szavazáskor. A jelentés egyfelől – minden tudományos bizonyíték nélkül – kérlelhetetlen szigorúsággal ellenzi a nanoanyagok alkalmazását, mivel azoknak kicsinységük miatt szükségszerűen veszélyesnek is kell lenniük. Másrészről pedig az irányelvre irányuló javaslat azzal az állítással, hogy célja a megújuló energiával kapcsolatos technológiák fejlesztésének ösztönzése, kizárja a napkollektorok hulladékait. Az elektromos anyagok vagy veszélyesek, vagy nem. Ha a cél az elővigyázatosság elvének alkalmazása, akkor azt a napenergia hasznosítására irányuló technológiai megoldásokra is alkalmazni kell.

  Matthias Groote (S&D), írásban. – (DE) Az egyes veszélyes anyagok elektromos és elektronikus berendezésekben való alkalmazásának korlátozásáról szóló jelentés mellett szavaztam, mivel az alkalmazási területnek a valamennyi elektromos és elektronikus berendezésre való kiterjesztése határozott előrehaladást jelent. Azt azonban, hogy olyan sok kivétel van, problematikusnak tartom. Különösen a megújuló energiahordozók területével kapcsolatos fényelektromos modulokat illetően, amelyek részben az irányelv hatályán kívül eső kadmiun-tellurid vegyületeket tartalmaznak. Ez az anyag nem csak az egészségre nézve káros, de veszélyes is, és azt éppen ezért ténylegesen az egyes veszélyes anyagok elektromos és elektronikus berendezésekben való alkalmazásának korlátozásáról szóló irányelv hatálya alá kellene vonni. Nem áll majd elő annak veszélye, hogy ennek eredményeként a fényelektromos berendezések teljesen eltűnnének a háztetőkről. Sőt, számos kadmium-telluridtól mentes helyettesítő megoldás is elérhető a piacon. Ezért e tekintetben nem értek egyet a Parlament és a Tanács többségének döntésével.

  Françoise Grossetête (PPE), írásban. – (FR) Az elektromos és elektronikus berendezések hulladékainak mennyisége egyre növekszik, és az ilyen hulladék különféle veszélyes anyagokat tartalmaz egy helyen. Ha nem gondoskodnak megfelelő kezelésükről, ezek az anyagok a környezetbe kerülhetnek, és károsíthatják az emberi egészséget.

Az irányelv a technológiai innováció ösztönzésével sok-sok vállalat számára teszi majd lehetővé, hogy az új és biztonságosabb elektromos és elektronikus berendezések tervezése terén még nagyobb előrelépést érjen el. A veszélyes anyagok mennyiségének csökkenése – az alsóbb szinteken – az újrahasznosítási költségek csökkenéséhez is elvezet. Végezetül – és ami a legfontosabb – a megújuló energiák hasznosításával kapcsolatos technológiák európai fejlesztésének ösztönzése érdekében elértük a napkollektorok mentesítését.

  Małgorzata Handzlik (PPE), írásban. – (PL) Európában Lengyelország a televízió- és rádiókészülékek, valamint az elektromos háztartási berendezések egyik legnagyobb gyártója. Egyike azoknak az országoknak is, amelyekben az ilyen jellegű készülékek értékesítése évről évre növekszik. A technológiai fejlődés és az ilyen jellegű áruk iránti igény növekedése az úgynevezett e-hulladék mennyiségeinek növekedését is magával hozza, e hulladék feldolgozása, illetve a feldolgozásnak a környezetszennyezéssel kapcsolatos hatása pedig problematikus. Ezért a veszélyes anyagok alkalmazásának korlátozásáról szóló irányelv új rendelkezései rendkívül fontosak az ilyen jellegű berendezések gyártói számára. A gyártóknak ki kell küszöbölniük a káros anyagok alkalmazását, és emelniük kell a mindennapi felhasználásra szánt berendezésekre vonatkozó biztonsági szabványokat. Ez jó hír a fogyasztók számára is, mivel az új szabályok bevezetik az egészségre és a környezetre nézve biztonságos anyagok alkalmazásának kötelezettségét, és e kötelezettség az elektromos berendezések valamennyi gyártójára vonatkozik szerte az Európai Unióban.

  Jutta Haug (S&D), írásban. – Noha nem túlzottan ambiciózus, az első olvasatbeli kompromisszum hatékonyabbá teszi a hatályos jogszabályt – ezért mellette szavaztam. Az anyagok alkalmazási korlátozásának új módszere mellett az egyik kulcsfontosságú fejlemény a nyitott hatály: középtávon valamennyi elektromos és elektronikus berendezés, így a villamos áram fejlesztésére szolgáló berendezések is a veszélyes anyagok alkalmazását korlátozó jogszabály hatálya alá tartoznak. Jelentős hátránya azonban a kivételek hosszú listája, amelyen ott szerepelnek a fotovoltaikus napkollektorok is. Ennek a meghatározó jellegű „tiszta” technológiának a környezetvédelmi jogszabályok hatálya alól való kivonása nem a megfelelő benyomást kelti EU-szerte, de világszerte sem. A következetes, fenntartható beruházások megfelelő jogszabályi keretének meghatározásáról van szó! Még ha költséghatékonyabb is volna a kadmium-telluridhoz hasonló veszélyes anyagokat tartalmazó fotovoltaikus napkollektorok gyártása, már régóta vannak kevésbé problematikus alternatívák is, amelyekkel kapcsolatban bebizonyosodott, hogy kiválóan működnek. Ezért nem látom semmi szükségét annak, hogy tetőinket és mezőinket potenciális veszélyes hulladékkal fedjük be, az elkövetkező nemzedékekre hárítva át az ártalmatlanítás problémáját. Ezzel kapcsolatban véleményem határozottan eltér az EP és a Tanács többségének álláspontjától és döntésétől.

  Ian Hudghton (Verts/ALE), írásban. – A Jill Evans képviselőtársam által tárgyalt kompromisszum előrehaladást jelent a jog e területét illetően. Az általa nyújtott jogbiztonság a környezetvédelem hatékonyságának növekedését eredményezi, és ennek megfelelően a jelentés mellett szavaztam.

  Jarosław Kalinowski (PPE), írásban. – (PL) A televízó- és rádiókészülékek és az elektromos háztartási berendezések egyre nagyobb számban való gyártása a modern technológiai megoldások fejlesztéséből, valamint az ilyen jellegű termékek iránti növekvő igényből fakad. Fogyasztóként funkcionalitást és ergonomikus formát várunk el e berendezésektől, de mindenekelőtt azt kellene elvárnunk, hogy a különböző termékek eleget tegyenek a mind a felhasználóval, mind pedig a környezettel kapcsolatos biztonsági előírásokat szabályozó megfelelő normáknak. A használt berendezéseket – riasztó mennyiségű szemetet előállítva – újakra cseréljük, és az előállításukhoz felhasznált veszélyes anyagok visszafordíthatatlan károkat okoznak az ökoszisztémának.

Ennélfogva elengedhetetlen fontosságú az olyan jogszabályi előírások bevezetése, amelyek korlátozzák a veszélyes anyagoknak az otthonainkba kerülő berendezések gyártásához való felhasználását, és amelyek egyúttal támogatást nyújtanak a gyártóknak az innovatív, ökológiai szempontokat érvényesítő intézkedések bevezetéséhez.

  Alan Kelly (S&D), írásban. – A veszélyes anyagok alkalmazását korlátozó hatályos irányelv hat olyan veszélyes anyag alkalmazását korlátozza, amelyeket egykor bizonyos elektromos vagy elektronikus berendezésekben alkalmaztak. Az irányelv átdolgozására az egyszerűsítése, valamint annak érdekében kerül sor, hogy megkönnyítsék a gyártók számára annak meghatározását, mely anyagok vannak betiltva, ilyen módon elkerülve az olyan szükségtelen keveredéseket, amelyek veszélyesek lehetnek a fogyasztókra és a hulladékkezelő társaságok erőforrásaira nézve.

  Giovanni La Via (PPE), írásban. – (IT) Az Európai Uniónak részletes szabályozásra volt szüksége az egyes veszélyesnek minősülő anyagoknak az elektromos és elektronikus berendezésekben való alkalmazására vonatkozóan. Ez a követelmény a Bizottság azon adatai alapján vált egyértelművé, amelyek szerint csak az EU-ban évente körülbelül 9,3 millió tonna elektronikus és elektronikus berendezést értékesítenek.

Ahogy a piac növekszik és az innovációs ciklusok egyre rövidebbek lesznek, a berendezések cseréje felgyorsul, ami miatt az elektromos és elektronikus berendezések hulladékai alkotják a leggyorsabban növekvő hulladékáramot. Egy rövid, a vállalatok számára az új szabályozáshoz való igazodást lehetővé tevő átmeneti időszakot követően néhány berendezés, például a fotovoltaikus napkollektorok kivételével valamennyi elektromos és elektronikus berendezés vonatkozásában betiltásra kerülnek a veszélyes anyagok. Az intézkedés a harmadik országokbeli konkurens iparágak számára is előírja a saját üzleti vállalkozásaink tekintetében megszabottal azonos tilalom betartását, annak kifejezett előírásával, hogy az importált termékeknek az európai uniós előírások által szavatoltakkal azonos biztonsági előírásoknak kell megfelelniük.

Ezért összességében úgy vélem, bizonyos elsődleges értékek, például a közegészség és a környezet védelme kiemelt fontossággal bírnak, noha tudom, hogy olyan feltételek között tevékenykedünk, amelyeket az Európát és a világot is sújtó súlyos gazdasági válság nagyban befolyásol.

  David Martin (S&D), írásban. – Az egyes veszélyes anyagok elektromos és elektronikus berendezésekben való alkalmazásának korlátozásáról szóló jelentés elfogadása mellett szavaztam. A veszélyes anyagok alkalmazását korlátozó hatályos irányelv hat veszélyes anyagnak korlátozza az egyes elektromos és elektronikus berendezések gyártása során való alkalmazását. A szabályozás arra irányul, hogy elkerülhető legyen a mérgező hulladék keletkezése az ilyen berendezések kidobása esetén, illetve hogy biztosítsa, Európa szükségtelen mobiltelefonjai, számítógépei és hűtőgépei ne károsítsák a környezetet és az emberi egészséget a hulladéklerakókban elszivárgó vegyi anyagokkal és az égetés során keletkező mérgező gőzökkel és gázokkal. Az irányelv egyszerűsödik.

  Marisa Matias (GUE/NGL), írásban. – (PT) A veszélyes anyagoknak az elektromos és elektronikus berendezésekben való felhasználása jelentős probléma a közegészség, a környezet és a hulladékkezelés szempontjából. E kockázatok még határozottabban vannak jelen a fejlődő országokban elégtelen feltételek között végzett újrafelhasználási és újrahasznosítási műveletek során, különösen a szegényebb országok hulladéklerakóiban való elhelyezés céljából való illegális kivitel esetében. A jogszabálytervezet révén valamennyi szóban forgó anyag az irányelv hatálya alá kerül. Ennélfogva a jövőben valamennyi anyagnak meg kell majd felelnie az irányelv rendelkezéseinek, amennyiben ez egy környezeti vizsgálat alapján szükségesnek minősül.

Az irányelv hozzájárul ahhoz, hogy a tagállamokban egyértelmű szabályokat állapítsanak meg az ilyen anyagok forgalomba hozatala, majd az ezt követő újrafelhasználása tekintetében. Az irányelv hozzájárul a jelenlegi helyzet jelentős mértékű javulásához, ezért mellette szavaztam. Úgy vélem ugyanakkor, hogy egyes, az irányelvből kihagyott anyagokat az elkövetkezendő három évben – a hatásuk felülvizsgálatát és értékelését követően – fel kellene majd venni az irányelvbe.

  Nuno Melo (PPE), írásban. – (PT) Az elektromos és elektronikus berendezések egyre szélesebb körben való használata – a jelentős technológiai fejlődéssel együtt – a termékek életciklusának lerövidülését hozta magával. Mindez egyúttal súlyos problémákhoz vezetett a veszélyes anyagoknak az ilyen berendezésekben való alkalmazása, továbbá az egyre nagyobb mennyiségű hulladék kezelése tekintetében is. Ennélfogva ez, az egyes veszélyes anyagok elektromos és elektronikus berendezésekben való alkalmazásának korlátozásával kapcsolatos irányelv a hatályának kiszélesítésére és a megelőzéssel foglalkozó részének határozottabbé tételére irányul annak érdekében, hogy a környezeti kár – a Szerződés 174. cikkének (2) bekezdésével összhangban – elsődlegesen a forrásánál legyen elhárítható. Ez az átdolgozás alapvető fontossággal bír az ilyen jellegű berendezésekben lévő veszélyes anyagok mennyiségének sikeres csökkentése szempontjából.

  Alexander Mirsky (S&D), írásban. – (LV) Teljes mértékben támogatom Evans asszony jelentését. Szeretném azonban megjegyezni, hogy a kérdés nagyobb figyelmet érdemel. Az elektronikai berendezésekben és az ipari technológiában elkerülhetetlen az ólom, a magnézium, a higany és a ritkaföldfémek alkalmazása. A mi feladatunk az, hogy rávegyük a gyártókat a kevésbé veszélyes anyagok alkalmazására. Ha ez nem lehetséges, akkor alapvető fontosságú, hogy a nyilvánosság tájékoztatást kapjon az összes alkalmazott veszélyes anyagnak a fogyasztókra gyakorolt esetleges káros hatásáról.

  Andreas Mölzer (NI), írásban. – (DE) Az egyes veszélyes anyagok elektromos és elektronikus berendezésekben való alkalmazásának korlátozásáról szóló irányelv a veszélyes anyagoknak a berendezésekben és az alkatrészekben való felhasználását szabályozza. Fontos eszköze a gyártókra vonatkozó európai, továbbá globális szabvány megállapításának is. Az irányelv hatályának kiterjesztése arra szolgál, hogy az irányelv a veszélyes anyagok hulladékainak kezelésével is foglalkozzon. Tartózkodtam a szavazástól, mivel a jelentés még mindig nem oldja meg teljesen a veszélyes anyagok kezelésével kapcsolatos valamennyi problémát.

  Franz Obermayr (NI), írásban. – (DE) Tény, hogy az elektromos berendezések piaca nagymértékben bővült, és ez különösen igaz az információtechnológia és a távközlési berendezések terén. Ez és az innovációs ciklusok lerövidülése oda is vezet, hogy az elektromos berendezésekből származó hulladék mennyisége nő. A veszélyes anyagok alkalmazásának korlátozásáról szóló irányelv átdolgozásának célja az emberi egészséget vagy a környezetet veszélyeztető veszélyes anyagok használatának megakadályozása. A javaslatok között vannak ellentmondásosak is: egyfelől a nagy számítógép-gyártók – mint a HP, az ACER és a Sony Ericsson – úgy nyilatkoztak, hogy támogatják az elektromos és elektronikus berendezésekben alkalmazott brómozott égésgátlók használatának tilalmát. Másfelől egyértelmű, hogy a Bizottság tanulmányai nem különösebben meggyőzőek, legalábbis ami a lehetséges környezetszennyezést illeti. Emellett az ágazat képviselői aggodalmukat fejezik ki a PVC betiltásával kapcsolatban, különösen a kábelgyártás esetében. A PVC káros jellegzetességeivel kapcsolatban viták folynak, és félő, hogy a költségek nőnek majd, ha betiltják a PVC borítású kábeleket. Az egyes tilalmak meghatározása előtt ezeket az érveket mérlegelni kell. Ezért tartózkodtam a szavazástól.

  Alfredo Pallone (PPE), írásban. – (IT) A jelentés mellett szavaztam, mégpedig több okból. Én is úgy gondolom, hogy a helyhez kötött létesítményeket és a fotovoltaikus napkollektorokat ki kell zárni az irányelv hatálya alól. Örültem továbbá a veszélyes anyagok felülvizsgálatára vonatkozó módszer elfogadásának (IV. melléklet), mivel ez azt jelenti, hogy a Bizottság által vizsgálandó anyagok listája (III. melléklet) elhagyható. Úgy gondolom továbbá, hogy helyes a „szükséges” kifejezés nem túlságosan tág értelmezése, miszerint: elektromos áram szükséges a berendezés működéséhez. Úgy vélem, hogy korai lenne a nanoanyagok értékelést beemelni a jogalkotásba – ezeket az anyagokat a Bizottság jelenleg vizsgálja. Végül szeretném hozzátenni, hogy örülök annak, hogy a hatály eléggé „nyitott” ahhoz, hogy magában foglaljon minden elektromos és elektronikus berendezést.

  Maria do Céu Patrão Neves (PPE), írásban. – (PT) A bizonyos veszélyes anyagok elektromos és elektronikus berendezésekben való alkalmazásának korlátozásáról szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre (átdolgozás) irányuló javaslatról szóló jelentés mellett szavaztam, mivel a Tanáccsal való közös megegyezés során olyan javítások kerültek bevezetésre, amelyeknek nagymértékben elő kell mozdítaniuk a közegészség és a környezet jobb védelmét, valamint a hatékonyabb hulladékkezelést. Szeretném felhívni a figyelmet az új jogszabály egyszerűségére és nagyobb következetességére. A veszélyes anyagok használatának átszervezése és korlátozása sürgető volt, tekintettel arra, hogy az EU-ban jelentősen megnőttek az elektromos és elektronikus berendezések eladásai.

Ezzel a jogszabállyal előmozdítjuk a hulladékmegelőzést az olyan hulladékok esetében, amelyeket az elektromos és elektronikus berendezésekkel – például mobiltelefonokkal, számítógépekkel és hűtőgépekkel – termelünk: gondolok itt arra, amikor az emberi egészséget vagy a környezetet veszélyeztetik a természetbe juttatott vegyipari termékek, amelyek a hulladéklerakókból vagy az égetés során felszabaduló mérgező gázokból származnak.

  Aldo Patriciello (PPE), írásban. – (IT) Köszönetet szeretnék mondani Evans asszonynak kiváló munkájáért. Igennel szavaztam, mert egyetértek azzal, hogy a veszélyes anyagokról szóló irányelv átdolgozását az EU azzal kapcsolatban vállalt nemzetközi szintű kötelezettségeihez illeszkedve kell elvégezni, hogy – a folyamatos minimalizálás és lehetőség szerint a végleges kiküszöbölés célként való szem előtt tartásával – csökkenti a dioxin és a furán összkibocsátását.

Az, hogy az elektromos és elektronikus berendezések hulladékai végül hová kerülnek, továbbra sem világos. A magas hőmérsékleten történő elégetés kivételes megoldás. Félő, hogy az elektromos és elektronikus berendezések hulladékainak előírásoknak nem megfelelő – uniós vagy harmadik országokban történő – kezelése nagy mennyiségek esetében is valós kockázat marad. A dioxin- és furánkibocsátás kérdését már a tervezés és az anyagválasztás szakaszában kell kezelni.

  Rovana Plumb (S&D), írásban. – (RO) Évente csak az EU-ban 9,3 millió tonnára tehető az eladott elektromos és elektronikus berendezések mennyisége, amelyeknek legnagyobb része háztartási nagygép, valamint számítástechnikai és távközlési berendezés. Az elektromos és elektronikus eszközök piacának bővülésével és az innovációs ciklus lerövidülésével a berendezések egyre nagyobb ütemben cserélődnek, az elektromos és elektronikus berendezések hulladékai jelentik tehát a leggyorsabb ütemben növekvő hulladékáramot. A elektromos és elektronikus berendezések hulladékainak mennyisége a becslések szerint 2020-ra 12,3 millió tonnára nő.

Az átdolgozott irányelv legfontosabb jellemzői a következők:

- a hatály kiszélesítése,

- a veszélyes anyagok alkalmazását korlátozó irányelv és a REACH közötti különbségtétel,

- a mentesítési kritériumok módosítása,

- a mentességi/türelmi időszakkal kapcsolatos döntéshozatal kritériumai,

- a jövőbeni korlátozásokra a komitológia helyett alkalmazandó együttdöntés,

- a nanoanyagokra vonatkozó külön javaslatok.

Örülök, hogy ez a megegyezés az első olvasatban megtörtént. A jelentés mellett szavaztam, mivel az új irányelvjavaslat egyszerűbb, és a gyártóknak könnyebben használható eszközt nyújt termékeiknek az irányelvben meghatározott kategóriákba történő besorolására. A dokumentum a kivételek kritériumainak módosításánál ugyanakkor figyelembe veszi az egészségvédelemmel és a környezetvédelemmel kapcsolatos társadalmi-gazdasági hatásokat is.

  Paulo Rangel (PPE), írásban. – (PT) A Bizottság szerint az egyértelműség és a jogbiztonság végett tanácsos átfogalmazni az egyes veszélyes anyagok elektromos és elektronikus berendezésekben való alkalmazásának korlátozásáról szóló, jelenleg hatályos, 2003-ban elfogadott irányelvet. Ez az átdolgozott szöveg kiszélesíti az irányelv hatályát, hogy előmozdítsa az emberi egészség védelmét, valamint az elektromos és elektronikus berendezések hulladékának ökológiai szempontból megfelelő újrahasznosítását és ártalmatlanítását. E téren kulcsfontosságú figyelembe venni azt, hogy az ajánlott megoldások milyen esetleges hatással lehetnek a kis- és középvállalkozásokra.

  Frédérique Ries (ALDE), írásban. – (FR) Az Európai Parlament csaknem 8 évvel ezelőtt elfogadott egy irányelvet a veszélyes anyagok korlátozásáról (RoHS-irányelv), és ezzel válaszolt a vásárlók azon határozott igényére, hogy biztonságos és ártalmatlan mindennapi fogyasztási cikkeket szeretnének. Ezt a biztonsággal kapcsolatos megközelítést elsősorban az jelentette, hogy betiltották az ólom, a higany és a kadmium alkalmazását számos háztartási berendezésben, a rádió- és televíziókészülékekben, a villanyvonatokban és a videojátékokban. Üdvözlöm a ma elfogadott javaslatot, amely az irányelv hatályát más termékekre is kiterjeszti, de nem ítéli el eleve az olyan fontos anyagok használatát, mint például a PVC. Hasonlóképpen fontos újra átgondolni a nanoanyagokkal kapcsolatos korlátozó véleményt, amelyet a Környezetvédelmi Bizottság fogadott el júniusban. A nanotechnológia, az anyag rendkívül kisméretű részecskéinek szintjén alkalmazott forradalmi technológia jobb megközelítést érdemel ennél a túlságosan egyszerű álláspontnál: mellette vagy ellene kell érvelni, mint a géntechnológiával módosított szervezetek (GMO) esetében. Az is kulcsfontosságú, hogy az RoHS-irányelv megvalósítható legyen. Ezért örülök annak, hogy figyelmet fordítottak az ezen anyagok egészségre és környezetre gyakorolt lehetséges hatásaira, egy módszertan kidolgozására, valamint annak garantálására, hogy az irányelv a vegyi anyagok regisztrálásáról, értékeléséről, engedélyezéséről és korlátozásáról szóló rendelethez illeszkedjék.

  Crescenzio Rivellini (PPE), írásban. – (IT) A mai ülésen a veszélyes anyagok elektromos és elektronikus berendezésekben való alkalmazásáról szóló irányelv módosítása mellett szavaztam.

A szöveg, amely a 2003-as irányelv átdolgozott változata, többek között a témával kapcsolatos új tudományos ismeretek hatására próbál új korlátozásokat bevezetni az olyan anyagok használatával kapcsolatban, mint például a kadmium, a klór, a higany és a polivinilklorid (PVC), mivel ezekről az anyagokról bebizonyosodott, hogy veszélyeztetik az emberi egészséget.

Habár tisztában vagyok azzal, hogy az ágazatban működő gyártók tiltakoznak, különösen a PVC használatának korlátozása ellen, mégis úgy vélem, hogy a politikának – és így a demokratikusan megválasztott politikusoknak is – az a feladata, hogy megkísérelje az olyan anyagok használatának korlátozását, amelyek akár csak esetlegesen is veszélyeztethetik az emberi egészséget. Ugyanakkor a hozzáférhető technológia keretein belül elő kell mozdítanunk az alternatív és helyettesítő anyagok használatát.

Úgy vélem, hogy a végeredmény az elektromos és elektronikus berendezéseknél különösen fontos, elsősorban az olyan esetekben, ahol ezek a berendezések olyan anyagokat tartalmaznak, amelyek később veszélyesnek bizonyulnak. Az ilyen esetekben az ártalmatlanítást még pontosabban és óvatosabban kell elvégezni.

  Raül Romeva i Rueda (Verts/ALE), írásban. – A Bizottság szerint évente csak az EU-ban 9,3 millió tonnára tehető az eladott elektromos és elektronikus berendezések mennyisége, amelyeknek legnagyobb része háztartási nagygép, valamint számítástechnikai és távközlési berendezés. Az elektromos és elektronikus eszközök piacának bővülésével és az innovációs ciklus lerövidülésével a berendezések egyre nagyobb ütemben cserélődnek, az elektromos és elektronikus berendezések hulladékai jelentik tehát a leggyorsabb ütemben növekvő hulladékáramot. Az elektromos és elektronikus berendezések hulladékai 2020-ra a becslések szerint 12,3 millió tonnát tesznek majd ki. Az elektromos és elektronikus berendezések hulladékai összetett hulladékáramot alkotnak, amely számos veszélyes anyagot tartalmaz. Ezek az anyagok vagy átalakulási termékeik a környezetbe kerülhetnek, és – különösen, ha nem megfelelő a hulladékkezelés – az emberi egészséget is károsíthatják. Az emberi egészségre és a környezetre nézve fennálló kockázatot tovább növeli a fejlődő országokban a normáknak nem megfelelően végzett újrafeldolgozási és ártalmatlanítási tevékenység. A Szerződés 174. cikkének (2) bekezdése szerint a környezeti károkat elsődlegesen azok forrásánál kell elhárítani. A hulladékokról szóló keretirányelv a hulladékhierarchiában a megelőzést tekinti elsődleges prioritásnak, ami többek között azt jelenti, hogy olyan intézkedéseket kell hozni a hulladékkeletkezés megelőzésére, amelyek csökkentik a káros anyagok jelenlétét a különféle anyagokban és termékekben. Nagyon remélem, hogy ez a jelentés segít e problémák megoldásában.

  Daciana Octavia Sârbu (S&D), írásban. – Európában az elektronikus berendezések hulladékai jelentik a leggyorsabb ütemben növekvő hulladékáramot. Legfontosabb prioritásaink között kell szerepelnie a rákkeltő és mérgező anyagok e hulladékáramban való csökkentésének. A jogszabály Környezetvédelmi Bizottság által javasolt tágabb hatálya sokkal jobb megközelítés, mint a Bizottság által javasolt. Az egyes termékek végleges listája kizárhatná a rendeletből az új termékeket, továbbá meg kell bizonyosodnunk afelől, hogy a jogszabályok nem csupán megkönnyítik az ágazat innovációját, hanem lépést is tartanak azzal. Biztató azt látni, hogy jelenleg több vállalat bizonyos potenciálisan veszélyes anyagot fokozatosan kivon termékeiből. Azonban így is nagyratörő jogszabályokat kell elfogadnunk, amelyek arra ösztönzik az ágazat többi képviselőjét, hogy kövessék a többieket és a jobb környezetvédelem érdekében hajtsanak végre innovációt.

  Bart Staes (Verts/ALE), írásban. – (NL) Igennel szavaztam az egyes veszélyes anyagok elektromos és elektronikus berendezésekben való használatának korlátozásáról szóló jelentésre. Ez a jelentés a helyes irányba tett lépés. A „berendezések” kategóriáját egyebek mellett az orvostechnikai műszerekre is kiterjeszti. A nehézfémek (például a higany és az ólom) mellett többféle brómozott égésgátló használatát is tiltja. A jelentés nyitott hatályú, így lehetővé teszi, hogy az a jövőben minden elektronikus berendezésre – néhány konkrétan meghatározott kivételtől eltekintve – és más veszélyes anyagokra is kiterjedjen. Erre vonatkozóan egyértelmű kritériumok vannak. Sajnálom azonban, hogy ez az irányelv nem tartalmazza a PVC használatának a tilalmát, ahogy azt a Zöldek/az Európai Szabad Szövetség Képviselőcsoportja javasolta. Nagyon fontos, hogy csökkenjen az az elektronikus hulladékban jelenlévő veszélyes anyagok mennyisége. Habár az európai jogszabályok tiltják a veszélyes anyagok újrahasznosítás céljából történő exportját, a tanulmányok rámutattak arra, hogy az európai elektronikus hulladék több mint kétharmada exportra kerül. Ez az e-hulladék sok esetben illegálisan kerül lerakásra például Nyugat-Afrikában, ahol a hulladékkezelés színvonala jóval elmarad a normáktól, ami nagyon súlyos egészségügyi problémákhoz és környezetszennyezéshez vezet. A hulladékkereskedelem – a piac gyorsan növekvő szegmense – igen jövedelmező, ezért a elektronikus hulladék illegális exportjának visszaszorításához alapos felügyeletre és ellenőrzésre van szükség.

  Marianne Thyssen (PPE), írásban. – (NL) Mindennapi életünket már el sem tudjuk képzelni elektromos és elektronikus berendezések nélkül. A veszélyes anyagok korlátozásának (RoHS) európai rendszere, amely a veszélyes anyagok ilyen elektronikus berendezésekben való használatát szabályozza, tulajdonképpen egy olyan általános rendszer, amelyet már az EU-n kívül is nem kevesebb, mint 28 országban alkalmaznak. Eddig – a jelenleg hatályos RoHS-irányelv alapján – korlátozták a higany, az ólom, a kadmium és bizonyos égésgátlók használatát. A gyors technológiai fejlődés és a magasabb szintű tudományos ismeretek azonban e jogszabály átdolgozására kényszerítettek bennünket. Az irányelv átdolgozása ahhoz is szükséges, hogy a RoHS hatékony és rugalmas eszköz legyen. Mostantól fogva lehetséges a veszélyes anyagok gyorsabb kizárása, ami jótékony hatással lesz az emberekre és a környezetre. Meghatározásra került továbbá a vegyi anyagok regisztrálásáról, értékeléséről, engedélyezéséről és korlátozásáról (REACH) szóló rendelet és az RoHS-irányelv közötti kapcsolat, így nem kerülhet sor kettős szabályozásra. Mindezek miatt ma meggyőződésből szavaztam igennel a Parlament és a Tanács között létrejött megegyezésre. Remélem, hogy hasonló megegyezés születik a közeljövőben az elektromos és elektronikus berendezések hulladékairól szóló irányelvről is. Hiszen végső soron e két jogalkotási aktus szorosan összekapcsolódik.

  Thomas Ulmer (PPE), írásban. – (DE) Ez a jelentés színvonalas dokumentum, mivel kiegyensúlyozott módon veszi figyelembe az ágazat aggályait és a környezetvédelemmel kapcsolatos megfontolásokat. Jóllehet egy ilyen bonyolult kérdésben biztosan lehetetlen olyan megoldást találni, amellyel mindenki elégedett, ez a dokumentum igen közel jár ehhez.

  Kathleen Van Brempt (S&D), írásban. – (NL) Az Evans-jelentés mellett szavaztam, mert pozitívnak tartom azt az általában vett kiegyensúlyozottságot, amely a Tanáccsal közösen elért megegyezést jellemzi. Azonban árnyékelőadóként szeretnék hangot adni nemtetszésemnek amiatt, hogy – miután az ágazat intenzíven lobbizott – a napkollektorokra nem terjed ki az irányelv hatálya. Ennek következtében még (legalább) tíz évig továbbra is lehet kadmiumot használni az európai piacra szánt napkollektorokban, míg minden más elektromos vagy elektronikus berendezésben tilos lesz használni. Határozottan elutasítom ezt a helyzetet, nevezetesen hogy egy ágazat, amelynek a környezetbarát gazdaság felé történő előrelépésünkben hajtóerőnek kellene lennie, mindent megtesz azért, hogy megakadályozza ezt a fontos környezetvédelmi jogalkotást, valamint hogy a Parlament többsége és a Tanács behódolt egy bizonyos technológia érdekeinek (a vékony kadmium-tellurid réteggel ellátott napkollektorok használatának).

  Artur Zasada (PPE), írásban. – (PL) Ma igennel szavaztam a jelentésre, amelynek tárgya bizonyos veszélyes anyagok használatának tilalma az elektromos és elektronikus berendezésekben. A közelmúltban láthattuk, hogy mekkora jelentőséggel bír az a probléma, amellyel egy általunk elfogadott jogszabály foglalkozik: az Európai Unióban több millió háztartásban cserélték ki a katódsugaras televíziókat modern LCD-képernyős készülékekre. Ma ugyanezekben a háztartásokban a polgárok azt fontolgatják, hogy LCD-televíziójukat a LCD-LED televíziókra cserélik.

A szakértők véleménye szerint az elektromos és elektronikus berendezések hulladékai jelentik a leggyorsabb ütemben növekvő hulladékforrást. Az Öko-Institut kutatóintézet által végzett elemzések bebizonyították a PVC és a halogénezett égésgátlók környezetre és emberi egészségre gyakorolt káros hatását. Biztos vagyok abban, hogy a ma elfogadott dokumentum elő fogja mozdítani az ilyen típusú veszélyes anyagok mennyiségének csökkenését.

Állásfoglalási indítvány B7-0617/2010 (A hamisítás elleni kereskedelmi megállapodás)

  Damien Abad (PPE), írásban. – (FR) A Parlament ma elfogadta a hamisítás elleni nemzetközi kereskedelmi megállapodással (ACTA) kapcsolatos állásfoglalásra irányuló indítványt annak érdekében, hogy a hamisítás elleni intézkedések nemzetközi szintű végrehajtása hatékonyabb legyen. Az ACTA olyan eszköz, amely fokozza a hatályos rendelkezések hatékonyságát és erősebb védelmet nyújt a szerzői jogok, a védjegyek, a szabadalmak, a formatervezési mintaoltalmak és a földrajzi jelzések megsértésével szemben. A képviselőcsoportom – az Európai Néppárt (Kereszténydemokraták) Képviselőcsoport – által benyújtott állásfoglalás mellett szavaztam, mivel úgy vélem, hogy az ACTA védelmet jelent az európai ipar számára. Így képesek leszünk biztosítani a szerzői jogok, valamint a kreativitás és az innováció védelmét a kulturális és tudományos területeken. Tény és való: most meg kellene állnunk egy pillanatra, és el kellene gondolkodni azon, hogy milyen módon tudnánk hatékonyabban fellépni a szerzői jogi kalózkodás ellen. Ez a nemzetközi megállapodás egy lépés a hamisítás elleni intézkedések hatékonyabb végrehajtása felé.

  Sophie Auconie (PPE), írásban. – (FR) Igennel szavaztam az Európai Néppárt (Kereszténydemokraták) Képviselőcsoport és az Európai Konzervatívok és Reformerek által benyújtott, a hamisítás elleni kereskedelmi megállapodásról (ACTA) szóló állásfoglalásra irányuló indítványra. A megállapodás célja, hogy egy új nemzetközi irányítási struktúra kialakításával fellépjen a szerzői jogvédelem alatt álló termékek egyre gyakoribb hamisítása és az egyre intenzívebbé váló kalózkodás ellen. Úgy gondolom, hogy kulcsfontosságú megvédeni a kreativitást a lopástól – mert a kalózkodás és a hamisítás valójában lopás. Az Unió, amelynek célja az, hogy a világ legversenyképesebb tudásalapú gazdasága legyen, nem hunyhat szemet e komoly probléma fölött. Ezért fogadom örömmel ennek az állásfoglalásnak az elfogadását. Erőteljes szövegről van szó, amelynek minden képviselőt meg kellett volna győznie. Sajnálatos módon azonban csak kis többséggel került elfogadásra. Míg az Európai Bizottság komoly garanciákkal állt elő az alapvető jogok tiszteletben tartásával kapcsolatban, a Parlamentben a baloldal inkább úgy döntött, hogy meg nem alapozott tiltakozó szlogeneket hajtogat. Véleményem szerint az Európai Uniónak az elsők között kell fellépnie a gondatlansággal és az elkötelezettség hiányával szemben, amely Kínát és Oroszországot sok esetben jellemzi e téren. A globalizálódott piacon a versenyképességünk a tét.

  Zigmantas Balčytis (S&D), írásban. – (LT) A hamisítás elleni küzdelem az EU politikai stratégiájának alapvető eleme, és a célja, hogy biztosítsa a méltányosságot, az egységes feltételeket gyártóink számára, a foglalkoztatást polgáraink számára és a jogállam alapelveinek tiszteletben tartását. A digitális technológiák megjelenésével a hamisítás ellenőrizhetetlen, nemzetközi méreteket öltött, ezért e probléma kezelésének legfőbb eszköze a nemzetközi együttműködés. Támogattam ezt az állásfoglalásra irányuló indítványt, amely tartalmazza az Európai Parlament hamisítás elleni kereskedelmi megállapodásról szóló multilaterális tárgyalások során képviselt célkitűzéseit és prioritásait. Most először egy olyan átfogó nemzetközi keretrendszer létrehozása a cél, amely hatékonyabban lép fel a szellemi tulajdonjogok megsértésével szemben. Úgy érzem, fontos biztosítani, hogy a szellemi tulajdonjogok érvényesítését célzó intézkedések ne akadályozzák az innovációt és a versenyt, ne sérüljön a szellemi tulajdonjogok korlátozása és a személyes adatok védelme, ne korlátozzák a szabad információáramlást, valamint megalapozott indok nélkül ne akadályozzák a jogszerű kereskedelmet.

  Françoise Castex (S&D), írásban. – (FR) A szöveg ellen szavaztam. Az európai jobboldal behódolt az egyes kormányok követeléseinek és a kulturális ágazatok nyomásának, mégpedig az európai polgárok alapvető jogainak a kárára. Mindazt a biztosítékot, amelyet a Bizottságtól kértünk, az Európai Néppárt (Kereszténydemokraták) Képviselőcsoport azonnal elutasította. Ez nem jó üzenet a Bizottság felé a jövő héten esedékes sydney-i tárgyalások előtt. Emellett az, hogy a szerzői jog online megsértéséhez kapcsolódó büntetés-végrehajtási szankciók erősítésére vonatkozóan a „kereskedelmi nagyságrend” kifejezés meghatározása pontatlan, arra ösztönözheti az államokat, hogy a magánfelhasználók és közvetítők kriminalizálásához vezető jogszabályokat fogadjanak el. Az ACTA nem vezethet oda, hogy lehetővé teszi az Európai Unió számára az egyének utáni nyomozást, és rugalmas reakcióval jellemezhető rendszereket és hasonló megoldásokat vezet be. A Bizottságnak sürgősen – inkább az ACTA végrehajtása előtt, semmint utána – hatáselemzést kell végeznie az ACTA alkalmazásáról, valamint az alapvető jogokra, az adatvédelemre és az elektronikus kereskedelemről szóló irányelvre gyakorolt hatásairól.

  Carlos Coelho (PPE), írásban. – (PT) Az ACTA egy olyan eszközt hoz létre, amellyel a szellemi tulajdonjogok hatékonyan védhetők, és ezzel megerősíti a nemzetközi együttműködést a hamisítás elleni küzdelem terén. Nem az a célja, hogy új jogokat hozzon létre, hanem az, hogy a meglévő jogok tiszteletben tartását biztosítsa akadályozó intézkedésekkel, valamint hogy létrehozzon egy, a feleknek nyújtott támogatással jellemezhető átfogó nemzetközi keretrendszert. A megállapodás nehéz, mivel az érdekellentétek miatt különbözően értelmezik a hatásait. A szerzői jogok védelme kulcsfontosságú, de ugyanakkor az is elengedhetetlen, hogy egy olyan egyensúlyt biztosítsunk, ahol nincs veszélyben a véleménynyilvánítás szabadsága és az innováció, illetve hogy az egyéneket ne korlátozzák polgári vagy alapvető jogaik gyakorlásában. A hamisítás igen komoly probléma, amely hatalmas kockázatot jelent az európai ipar, a gazdaság és az innováció számára.

Remélem, hogy ez a megállapodás a helyes irányba tett lépés lesz, és hogy a jövőbeni tárgyalások során feloldásra kerülnek majd azok a kétértelműségek és kihagyások, amelyek még mindig jellemzik szöveget, például a hamis földrajzi meghatározásokkal kapcsolatos részben. Szeretnék a Bizottságnak gratulálni a tárgyalások átláthatóságának javítására tett erőfeszítéseiért; remélem továbbá, hogy a továbbiakban is fenntartja ezt a hozzáállást és a Parlamentet részletesen tájékoztatja a tárgyalások előrehaladásáról.

  George Sabin Cutaş (S&D), írásban. – (RO) Igennel szavaztam a hamisítás elleni nemzetközi kereskedelmi megállapodással (ACTA) kapcsolatos állásfoglalásra irányuló indítványra, amelyet a Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetsége Európai Parlamenti Képviselőcsoportja és három további európai parlamenti képviselőcsoport nyújtott be. Az állásfoglalás mögötti szándék az alapvető szabadságok és az egyéni jogok tiszteletben tartása, valamint az internethez való szabad hozzáférés biztosítása volt. Az állásfoglalás arra is kísérletet tett, hogy a fejlődő országokban biztosítsa a gyógyszerekhez való hozzájutást. Sajnálatos, hogy ezt az állásfoglalást nem fogadta el a Parlament, mivel a szocialista oldal az európai polgárok érdekeit támogatta.

  Mário David (PPE), írásban. – (PT) Mindent egybevetve egyetértek ezzel a hamisítás elleni nemzetközi kereskedelmi megállapodásról (ACTA) szóló állásfoglalási indítvánnyal, amelyet hosszú hónapokig tartó viták és a különböző politikai pártok közötti kompromisszumos megoldásokra tett erőfeszítések után fogadtak el – ez a kompromisszum azonban sajnos nem jött létre. A piacok megfelelő működése, az egységes piac védelme, az európai vállalatok globális gazdaságban tanúsított versenyképessége, valamint az európai munkahelyek létrehozása és fenntartása szempontjából fontos, hogy az Unió a hamisítás minden formája elleni fellépést belső és nemzetközi politikájának prioritásává tegye. Habár tudatában vagyok annak, hogy az ACTA nem jelent megoldást egy olyan összetett és sokdimenziós problémára, mint hamisítás – ahogy azt a 3. bekezdés kimondja –, mégis úgy vélem, hogy az ACTA használható eszközt kínál ahhoz, hogy a meglévő normákat hatékonyabbá tegyük, és így előmozdítsuk az EU-ból kifelé irányuló exportot és megvédjük a jogtulajdonosokat, akik egy olyan globális piacon működnek, ahol az ipari és szellemi tulajdonjog birtokosai áldozatul esnek a szerzői jogok, a védjegyek, a szabadalmak, a formatervezési mintaoltalmak és földrajzi jelzések szisztematikus és széles körben elterjedt megsértésének.

  Proinsias De Rossa (S&D), írásban. – Az állásfoglalás ellen szavaztam, amely az Európai Parlament álláspontját tartalmazza a hamisítás elleni nemzetközi kereskedelmi megállapodás (ACTA) parafálása előtt. Azért tettem így, mert a Parlament konzervatív többsége elutasította azt, hogy ezzel a szerzői jogokra vonatkozó globális megállapodással hangsúlyozza a polgáraink számára adott alapvető garanciák szükségességét. A megállapodás parafálása előtt a Parlamentnek látnia kell annak bizonyítékát, hogy a tárgyalás a Lisszaboni Szerződésben foglaltak szerint folyik. A Bizottságnak azt is bizonyítania kell, hogy a szolgáltatók és a jogtulajdonosok együttműködése nem fogja korlátozni a polgárok alapjogait, különösen a magánélethez való jogot, a véleménynyilvánítás szabadságát és a jogszerű eljáráshoz való jogot. Ehhez meg kell vizsgálni azt, hogy az ACTA hogyan befolyásolná az adatvédelmet és az alapvető jogokat. Szükségünk van arra, hogy a Tanács és a Bizottság garantálja, hogy az ACTA nem teszi majd szükségessé az uniós jog megváltoztatását a szellemi tulajdonjogok érvényesítését biztosító büntetőjogi intézkedések terén. A polgári jogi végrehajtási intézkedések szabadalmakra történő alkalmazása negatív hatással lehet a generikus gyógyszerek hozzáférhetőségére – a Bizottságnak foglalkoznia kell ezzel a kérdéssel. Az ACTA-val kapcsolatban egészen addig el kell utasítanunk az egyetértést, amíg nem kapunk írásbeli biztosítékokat e fontos kérdések vonatkozásában.

  Marielle De Sarnez (ALDE), írásban. – (FR) A hamisítás elleni kereskedelmi megállapodás (ACTA) tartalmával kapcsolatban még mindig van egy kérdés. E megállapodás – amelyről éveken át a legnagyobb titokban tárgyalt tíz-egynéhány ország – célja a hamisítás elleni küzdelem és a szellemi tulajdonjog védelme. Mindazonáltal meg kell jegyezni, hogy ezeken a tárgyalásokon sem Kína, sem Brazília, sem India nem vett részt. Hozzá kell tenni, hogy – amellett, hogy a hamisítás ellen fel kell lépni – a szóban forgó megállapodás jól ismert rendelkezései olyan intézkedések bevezetését vonják maguk után, amelyek az egyéni szabadságok elleni támadásnak tekinthetők: az internetszolgáltatók ellenőrzése, a határellenőrzés megerősítése, valamint nagyobb nehézségek az alacsony költségű generikus gyógyszerek fejlődő országokba történő szállítása során. Mindezt aggasztónak tartja sok képviselő, akik nem szeretnének vakon megbízni az Európai Bizottság által folytatott tárgyalásokban. Az állásfoglalás, amelyet kis többség fogadott el – és ennél nem több – nem tekinthető támogatásnak, mivel továbbra is kétséges, hogy a szöveg megfelel-e a közösségi vívmányoknak és összeegyeztethető-e az alapjogok tiszteletben tartásával.

  Edite Estrela (S&D), írásban. – (PT) A hamisítás elleni nemzetközi kereskedelmi megállapodással (ACTA) kapcsolatos állásfoglalásról szóló szavazás során tartózkodtam, mivel úgy gondolom, hogy bár a szöveg tartalmaz fontos részeket, túlságosan kritikusan viszonyul a vizsgált megállapodáshoz. Általában elmondhatom, hogy véleményem szerint az ACTA az EU gazdasági érdekeinek szempontjából kedvező, és megtalálja az egyensúlyt a személyi tulajdonjogok védelme és az alapjogok biztosítása között.

  Diogo Feio (PPE), írásban. – (PT) Miután a Parlament határozottan ragaszkodott hozzá, a hamisítás elleni nemzetközi kereskedelmi megállapodással (ACTA) kapcsolatos tárgyalások átláthatósága nagymértékben nőtt, és az új-zélandi tárgyalási forduló óta a Parlamentet mindenre kiterjedően tájékoztatták. A tárgyalt szöveg tükrözi a Parlament főbb aggályait, különösen az olyan kérdések esetében, mint az alapjogok tiszteletben tartása, a magánélet védelme és az adatvédelem, a szabad internet fontosságának tiszteletben tartása, a szolgáltatók szerepének szavatolása és a gyógyszerekhez való hozzájutás biztosítása. A hamisítás elleni küzdelem prioritás, és e cél eléréshez alapvető fontosságú a nemzetközi együttműködés. Az ACTA lehetővé teszi, hogy a megállapodáshoz újabb fejlődő és feltörekvő országok is csatlakozhassanak, és így előmozdítja a szellemi tulajdonjogok széles körű védelmét – ezzel meg fogja tudni valósítani a szükséges multilateralizmust.

  José Manuel Fernandes (PPE), írásban. – (PT) A tárgyalt megállapodás fontos lépés a hamisítás elleni küzdelemben, továbbá kulcsfontosságú az EU politikai stratégiájában az uniós termelők számára biztosítandó egyenlő feltételek, az uniós polgárok foglalkoztatottsága és a jogállam tiszteletben tartása szempontjából. A hamisítás elleni küzdelmet a belső és nemzetközi politikai stratégiák egyik prioritásává kell emelni; a nemzetközi együttműködés elengedhetetlen e célkitűzés eléréséhez.

Az ACTA olyan eszköz, amely a meglévő normákat hatékonyabbá teszi, és így előmozdítja az EU-ból kifelé irányuló exportot és megvédi a globális piacokon működő jogtulajdonosokat. Hangsúlyozni szeretném, hogy a földrajzi jelzések oltalma fontos az európai vállalatok számára és az EU munkahelyeinek szempontjából. Örömmel veszem tudomásul, hogy a Bizottság erőfeszítéseket tett arra, hogy az ACTA hatálya alá vonja a földrajzi jelzések oltalmát is. Végezetül szeretném kiemelni annak jelentőségét, hogy a Bizottság megerősítse, hogy az ACTA végrehajtása semmilyen hatással nem lesz az alapjogokra és az adatvédelemre, sem pedig azokra az erőfeszítésekre, amelyeket az EU jelenleg tesz a szellemi tulajdonjogokra vonatkozó intézkedések végrehajtásának harmonizálása érdekében.

  Bruno Gollnisch (NI), írásban. – (FR) Ha a szocialista-eurokrata totalitarizmus sajnálatos epizódja után nem döntöttem volna úgy, hogy bojkottálom az ülést, a baloldali képviselőcsoportok által benyújtott, a hamisítással kapcsolatos megállapodásról szóló állásfoglalásra irányuló indítvány mellett szavaztam volna. Nem azért tettem volna így, mert politikai meggyőződésem megváltozott, hanem azért, mert úgy gondolom, hogy ez a megállapodás nem elegendő ahhoz, hogy ágazatainkat megvédje a hamisítástól, és mert úgy gondolom, hogy nem szavatolja a földrajzi jelzések oltalmát, hogy nem sok haszna van, ha Kína – a világ legnagyobb hamisítója – nem vesz benne részt, illetve hogy az immateriális javakra vonatkozó tulajdonjogok tekintetében veszélyezteti a polgárok jogait és szabadságait. Támogatom továbbá az előzetes információk, a hatáselemzések és a többi kérését, ahogy azt az állásfoglalás tartalmazza. Röviden: ez a megállapodás jelenlegi formájában értelmetlen és potenciálisan veszélyes. Még csak tárgyalni sem kellene róla, nemhogy – tekintettel a benne foglalt kérdésekre – az Európai Bizottság egyedül tárgyaljon róla.

  Sylvie Guillaume (S&D), írásban. – (FR) Nemmel szavaztam az Európai Néppárt (Kereszténydemokraták) Képviselőcsoport és az Európai Konzervatívok és Reformerek által benyújtott, a hamisítás elleni kereskedelmi megállapodásról szóló állásfoglalásra irányuló indítványra, mert a szöveg semmiképpen sem alkalmas az egyéni szabadságok védelmére. Az Európai Parlament képviselői rendszeresen hangot adtak aggályaiknak e nemzetközi megállapodással kapcsolatban, és mielőtt a dokumentumot véglegesen ratifikálnák a tagállamok és az Európai Unió, fontos volt felvetni bizonyos problémákat, különösen azokat, amelyek a gyógyszerekhez való hozzájutással, az internetszolgáltatók felelősségével és az utasok személyes poggyászának a határokon történő ellenőrzésével kapcsolatosak. Sajnálatos módon nem került elfogadásra az az állásfoglalási indítvány, amelyet a Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetsége Európai Parlamenti Képviselőcsoportja, a Zöldek/az Európai Szabad Szövetség Képviselőcsoportja, a Liberálisok és Demokraták Szövetsége Európáért Képviselőcsoport és az Egységes Európai Baloldal/az Északi Zöld Baloldal Képviselőcsoportja nyújtott be, amelyre szavaztam, és amely hangot adott ezeknek az aggályoknak. Kevés szavazaton múlt.

  Ian Hudghton (Verts/ALE), írásban. – Csalódott vagyok, hogy a képviselőcsoportom által támogatott állásfoglalást ma nem fogadták el. A hamisítás elleni kereskedelmi megállapodás (ACTA) rendkívül negatív hatással lehet a polgári szabadságokra, és a mai szavazás egyáltalán nem oszlatja el e félelmeket.

  Elisabeth Köstinger (PPE), írásban. – (DE) Igennel szavaztam az Európai Néppárt (Kereszténydemokraták) Képviselőcsoport és az Európai Konzervatívok és Reformerek által benyújtott, a hamisítás elleni kereskedelmi megállapodásról (ACTA) szóló állásfoglalásra irányuló indítványra. Az állásfoglalás az adatvédelemmel kapcsolatban azoknak az aggályoknak ad hangot, amelyeket az EU polgárai is megfogalmaztak. Egyértelműen elutasítja a „három csapás”-ról szóló rendeletet, amely a szerzői jogokkal kapcsolatos jogsértések során alkalmazandó intézkedésként merült fel. Az állásfoglalás arra is rámutat, hogy a megállapodásnak összhangban kell állnia a közösségi vívmányokkal, más szóval az EU joganyagával. A hamisított termékek és a szerzői jogok nemzetközi megsértése kárt okoznak az európai gazdaságnak, és ezzel az európai munkahelyeket is veszélyeztetik. Ez ellen határozott intézkedésekkel kell fellépni.

  Edvard Kožušník (ECR), írásban. – (CS) Örömmel veszem tudomásul, hogy e nemzetközi megállapodás végső változata már nem tartalmazza a legellentmondásosabb rendelkezéseket, úgymint a harmadik fél felelősségét, a számítógépek memóriájának határátlépéskor való kötelező ellenőrzését és a „digitális guillotine” kötelező alkalmazását. Üdvözlöm a szellemi tulajdonjogok erősebb védelmére tett erőfeszítést, amelyről a szöveg tanúskodik, azonban nem vagyok meggyőződve arról, hogy ez a számunkra benyújtott megállapodás minden szempontból optimális. Nagyon aggasztónak tartom, hogy például Kína és Oroszország nem szerepel az aláírók között. Az a tény, hogy a megállapodás nagyobb hangsúlyt helyez a jogtulajdonosok, mint a valódi szerzők védelmére, komolyan elgondolkodtat, hogy vajon ez a megállapodás valóban az általános szellemi tulajdonjogokat védi majd, vagy csupán egy szűk csoportba tartozó, jobbára az USA-ban található székhellyel rendelkező szervezetek jogait.

Csak megerősíti félelmeimet az, hogy a megállapodásba nem lehetett beemelni a földrajzi jelzéseket. Talán nem szükséges újra megjegyzést fűznöm a megállapodás tárgyalásának módjához, de valóban remélem, hogy az ACTA esetében alkalmazott átláthatatlan tárgyalási formát a jövőben nem alkalmazzák majd, és a hogy a Parlamentet a továbbiakban jó előre tájékoztatják a hasonló megállapodások tárgyalási eljárásairól és tartalmáról.

  Giovanni La Via (PPE), írásban. – (IT) A hamisítás elleni kereskedelmi megállapodás (ACTA) fokozta és a továbbiakban is fokozza azoknak a szabályoknak a hatékonyságát, amelyek előmozdítják az Európai Unió exporttevékenységét és védik azokat az embereket, akik a globális piacon működve egyre többször vannak kitéve szellemi tulajdonjogaik széles körű megsértésének.

Ahogy azt az állásfoglalási indítvány találóan hangsúlyozza, a hamisítás elleni globális küzdelem az Európai Unió politikai stratégiájának fő eleme, célja pedig, hogy minden európai termelő számára egyenlő versenyfeltételeket teremtsen. Úgy gondolom, hogy ebben az ágazatban – éppúgy, ahogy a többiben – egyértelműen elfogadták az államok közötti együttműködés alapvető jellegét. Bizonyos, hogy a szerzői jogok, a védjegyek, a szabadalmak, a formatervezési mintaoltalmak és földrajzi jelzések védelme érzékeny kérdés, mert alapvető emberi jogokhoz kapcsolódik. Azonban ez az indítvány egy komoly kérés arra, hogy továbbra is a helyes irányba haladjunk. A Bizottságnak valóban el kell köteleznie magát amellett, hogy garantálja a földrajzi jelzések védelmének tényleges, hatékony végrehajtási módszereinek beemelését, mivel ez kulcsfontosságú a vállalatok és az európai polgárok foglalkoztatása szempontjából.

  Constance Le Grip (PPE), írásban. – (FR) Igennel szavaztam az Európai Néppárt (Kereszténydemokraták) Képviselőcsoport és az Európai Konzervatívok és Reformerek által benyújtott, a hamisítás elleni kereskedelmi megállapodásról (ACTA) szóló állásfoglalásra irányuló indítványra. Ez a PPE/ECR állásfoglalás rámutat arra, hogy a hamisítás elleni küzdelem elsődleges fontosságú az unió belső és nemzetközi politikai stratégiájában, és a nemzetközi együttműködés elengedhetetlen e cél eléréséhez. Figyelembe veszi az Európai Parlament és polgártársaink aggályait, például az alapjogok tiszteletben tartása, a magánélet védelme és az adatvédelem, a szabad internet-hozzáférés alapvető szerepének elismerése, a szolgáltatók szerepe védelmének fontossága és a gyógyszerekhez való hozzájutás biztosítása terén, és ezáltal fokozza a jelenlegi szabályok hatékonyságát. Célja, hogy jobb védelmet biztosítson a szellemi tulajdonjogok, a védjegyek, a formatervezési mintaoltalmak és a szabadalmak megsértése ellen a közösségi export és az e jogok tulajdonosai érdekében. Azzal szemben, amit a megállapodást becsmérlő képviselők állítanak, a dokumentum teljes mértékben összhangban van a közösségi vívmányokkal. Példának okáért nem vezeti be az úgynevezett „három csapás” eljárást.

  Petru Constantin Luhan (PPE), írásban. – (RO) Igennel szavaztam a hamisítás elleni kereskedelmi megállapodásról (ACTA) szóló állásfoglalásra irányuló indítványra, mivel: 1. teljes mértékben összhangban áll a közösségi vívmányokkal; 2. pozitív hatással lesz a szellemi tulajdonjogok globális védelmére, valamint az egyéb területek (például Ázsia, Ausztrália, a csendes-óceáni régió stb.) elleni védelmét szolgáló intézkedésekre; 3. uniós szinten védi a versenyt és a kulturális sokféleséget, valamint elősegíti munkahelyteremtést.

  David Martin (S&D), írásban. – A hamisítás elleni kereskedelmi megállapodásról (ACTA) szóló állásfoglalás mellett szavaztam. Az ACTA a szellemi tulajdonokra vonatkozó törvények nemzetközi szintű betartatásával, valamint a kereskedelmi szerzői jogok megsértésével foglalkozik. Igen érzékeny témáról van szó, a jogtulajdonosok számára biztosítanunk kell a megfelelő védelmet és beruházásaik megfelelő megtérülését, mégpedig anélkül, hogy megsértenénk a polgári jogokat, korlátoznánk a gyógyszerekhez való hozzájutást vagy a szerző jogok triviális megsértése miatt kriminalizálnánk az embereket. Ezt az értékelést a Kereskedelmi Bizottságban kellene végrehajtani annak mérlegelése keretében, hogy az ACTA megkapja-e a Parlament beleegyezését.

  Jiří Maštálka (GUE/NGL), írásban. – (CS) Kétségtelen, hogy a hamisítás elleni védelem és a szellemi tulajdon védelme nemzetközi szinten fontos elem. Azonban a javasolt ACTA-megállapodás nem tartalmazza egyértelmű jelét annak, hogy magas színvonalon és mindenekelőtt kiegyensúlyozott módon védené az összes uniós tagállam polgárainak érdekeit. Ez a megállapodás, amelynek kidolgozása sokáig tartott, az előkészítés egyes szakaszaiban nem volt átlátható, szövegezését tekintve pedig egy csoport érdekeit hangsúlyozza. Bár a megállapodás egyebek mellett szól arról, hogy megerősítik a tranzitáruk illetékes szervek általi ellenőrzését, a kiviteli szabályozást és a hivatalból indított tárgyalásokat, felmerül a kérdés a megállapodás hatályával és a végrehajtás egyéb jellemzőivel kapcsolatban, mivel hatása kétségbe vonható, tekintettel arra, hogy a világ számos jelentős országa nem ratifikálja.

Ami a szellemi tulajdon védelmének tényleges biztosítását illeti, elmondhatjuk, hogy globális szinten elérhető az elismert, működő és megfelelően igazolt eszközök, intézmények és szerződéses megállapodások széles skálája, amelyek biztosítják a hamisítás elleni védelmet. Ugyanakkor egy ilyen fontosságú és jellegű dokumentum esetében szükséges lenne egy alaposabb jogi elemzést benyújtani annak szavatolására, hogy valóban nem szükséges változtatni a közösségi vívmányokon.

  Marisa Matias (GUE/NGL), írásban. – (PT) Az állásfoglalásra irányuló indítványra szavaztam, mert fontos lépést jelent a hamisítás elleni küzdelemben, anélkül, hogy megkérdőjelezné például a generikus gyógyszerek szállítását, és mert biztosítja az alapjogokat, például a magánélet védelméhez és az adatvédelemhez való jogot.

  Jean-Luc Mélenchon (GUE/NGL), írásban. – (FR) A hamisítás elleni kereskedelmi megállapodással (ACTA) kapcsolatos tárgyalások a polgárok háta mögött, valamint az ENSZ és a hozzá tartozó Szellemi Tulajdon Világszervezete ellenében folytak, holott ez az egyetlen testület, amely legitim módon létrehozhat egy ilyen megállapodást. Az ACTA esetében az történt, hogy egyes országok megtárgyalták maguk között a szabályokat, amelyeknek a szellemi tulajdonjogok területén érvényben kellene lenniük. A nemzetközi jogot jogellenes módon a leggazdagabb országok és legközelibb szövetségeseik érdekében használják fel – ez teljességgel tűrhetetlen.

Mi több, figyelembe véve, hogy van némi bizonytalanság a lehetséges biológiai szabadalmak és a generikus gyógyszerek forgalmát gátló esetleges akadályok körül, semmiképpen sem szabad aggályoskodnunk egy-egy pont miatt és fájlalunk más pontokat, hanem el kell fogadnunk, hogy megmásíthatatlan ténnyel állunk szemben. A szöveg ellen szavazok.

  Nuno Melo (PPE), írásban. – (PT) Nagyon fontos esemény a hamisítás elleni kereskedelmi megállapodás tervezetésnek bemutatása 2010. október 2-án, a tokiói tárgyalási forduló után. A technikai részleteket megvitató ülést követően, amely Sydney-ben lesz 2010. november 30. és december 3. között, a Bizottságnak hozzáférhetővé kell tennie a Parlament és a nyilvánosság számára az ACTA-megállapodás végleges szövegét.

A hamisítás elleni küzdelmet a belső és a nemzetközi politikai stratégiák egyik legfontosabb prioritásává kell emelni. A nemzetközi együttműködés elengedhetetlen e célkitűzés eléréséhez. Teljesen tudatában vagyunk annak, hogy a tárgyalt megállapodás nem jelent megoldást egy olyan összetett és sokdimenziós problémára, mint a hamisítás, azonban úgy vélem, hogy ez a helyes irányba tett lépés ahhoz, hogy megoldjuk ezt a komoly problémát, amely súlyos károkat okoz az EU gazdaságának és csökkenti a tagállamok bruttó hazai termékét.

  Alexander Mirsky (S&D), írásban. – (LV) Kulcsfontosságú, hogy ez a megállapodás mihamarabb hatályba lépjen. Minden késlekedés azt eredményezi, hogy folytatódik a szellemi tulajdon lopása. A gyártók költségei elképzelhetetlenül magas összegekre fognak rúgni. Az interneten folytatott kalózkodás manapság rendkívül aktuális kérdés. Számos internetszolgáltató és európai uniós polgár etikátlan tevékenységeket folytat. Ebben a helyzetben szabályoznunk kell minden, a letöltésekkel és az úgynevezett információcserével kapcsolatos műveletet. A hamisítás megelőzése terén a tétlenség a büntetlenséget mozdítja elő, és a cinizmus látszatát kelti. Teljes mértékben támogatom ezt az állásfoglalásra irányuló indítványt.

  Vital Moreira (S&D), írásban. – (PT) A Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetsége Európai Parlamenti Képviselőcsoportja, a Liberálisok és Demokraták Szövetsége Európáért Képviselőcsoport, a Zöldek/az Európai Szabad Szövetség Képviselőcsoportja és az Egységes Európai Baloldal/az Északi Zöld Baloldal Képviselőcsoportja által benyújtott, a hamisítás elleni kereskedelmi megállapodásról szóló szavazás során tartózkodtam, mivel úgy gondolom, hogy a szóban forgó szöveg rendkívül fontos, és szerintem kiegyensúlyozottabbnak kellene lennie. A benyújtott változatból egyértelműen látszik, hogy végleges álláspontunk a megállapodás elfogadásának ellenzése lesz. Úgy vélem, hogy a megállapodás általában kedvező az Európai Unió érdekeinek szempontjából, különös tekintettel arra, hogy azt szeretnénk, ha gazdaságunk innovációra, kutatásra és fejlődésre, azaz „intelligens növekedésre” alapulna.

Ezért úgy gondolom, hogy az ipari tulajdonjogok (beleértve a szabadalmakat is) fokozott védelme kulcsfontosságú az európai versenyképesség szempontjából. Másrészről úgy gondolom, hogy a generikus gyógyszerekkel kapcsolatos kezdeti aggályoknak, az internet-hozzáféréshez való jog védelmének, valamint a földrajzi jelzések vagy eredetmegjelölések védelmének problémáját kielégítően oldották meg az utolsó tárgyalások során. Nem hagyhatjuk figyelmen kívül az eddig megtett előrehaladást. Természetesen nem minden kielégítő, de egy nemzetközi megállapodást általános szempontok alapján kell megítélni.

  Rareş-Lucian Niculescu (PPE), írásban. – (RO) Igennel szavaztam az Európai Néppárt (Kereszténydemokraták) Képviselőcsoport és az Európai Konzervatívok és Reformerek által benyújtott állásfoglalásra irányuló indítványra, és nemmel a többire, mivel a nemzetközi ACTA lehetővé teszi majd a hamisítás elleni hatékonyabb küzdelmet, ami pedig a szerzői jogok színvonalasabb védelméhez és ezáltal az európai ipar védelmének előmozdításához vezet. Az ACTA továbbá elősegíti majd a fogyasztók hamisított termékekkel szembeni védelmét, amelyek egyre nagyobb arányban vannak jelen az európai piacokon.

  Alfredo Pallone (PPE), írásban. – (IT) Az Európai Néppárt (Kereszténydemokraták) Képviselőcsoport által benyújtott, az ACTA-ról szóló állásfoglalásra irányuló indítvány mellett szavaztam, mivel úgy gondolom, hogy e megállapodás végrehajtása kulcsfontosságú. Gyorsan kell cselekedni, el kell kerülni minden további késlekedést vagy időpocsékolást, mert máskülönben azt kockáztatjuk, hogy a tárgyalások során patthelyzet áll be, amely a gyártók és az európai fogyasztók számára egyaránt káros.

Európának azzal kell folytatnia, hogy két kérdésre összpontosít. Az első kérdés az, hogy az európai földrajzi jelzéseket polgári és vámügyi szempontból egyaránt védeni kell, mivel e jelzések manapság olyan károkat szenvednek, amelyek túlmutatnak a mezőgazdasági-élelmiszeripari ágazaton, ahol a tisztességtelen versenyben a hamisított termékeket általában olyan névvel látják el, amelyek ismert európai márkákat utánoznak vagy idéznek fel: ugyanez a jelenség a formatervezés és a divat ágazataiban is megfigyelhető. A másik kérdés az online vásárlások ellenőrzésére vonatkozó közös szabályok szükségessége. Ebben az ágazatban könyvek, filmek, zene és sok millió hamisított termék eladása folyik, ami nem csupán a fogyasztókat, hanem az európai gyártókat is megkárosítja.

  Georgios Papanikolaou (PPE), írásban. – (EL) Igennel szavaztam az Európai Néppárt (Kereszténydemokraták) Képviselőcsoport és az Európai Konzervatívok és Reformerek által benyújtott, a hamisítás elleni kereskedelmi megállapodásról (ACTA) szóló állásfoglalásra irányuló indítványra, mivel a megállapodás célja, hogy szavatolja az igazságosságot és az egészséges versenyt. A megállapodás egy átfogó nemzetközi keretrendszert vezet be a szellemi tulajdonjogok megsértése elleni küzdelem fokozása céljából. Elősegíti, hogy a megállapodáshoz más fejlődő országok is csatlakozzanak, mivel az ACTA-ban való részvétel nem korlátozott.

A megállapodásról szóló tárgyalások figyelembe veszik az EU főbb aggályait, többek között az alapvető jogok tiszteletben tartását, az adatvédelmet, a szabad internet szerepének tiszteletben tartását, a szolgáltatók szerepének védelmét, valamint a gyógyszerekhez való hozzájutás biztosításának és a közegészség védelmének szükségességét.

  Maria do Céu Patrão Neves (PPE), írásban. – (PT) Meggyőződésem, hogy ez az állásfoglalásra irányuló indítvány fontos lépés a hamisítás elleni küzdelemben, és ugyanakkor fenntartja az egymással ütköző értékek közötti szükséges egyensúlyt. Nem kérdőjelezi meg a véleménynyilvánítás szabadságát és az innovációt, és garantálja az alapjogokat, például a magánélethez és az adatvédelemhez való jogot.

Vannak érdekellentétek, amelyek megnehezítik a konszenzust, azonban sikeresnek mondható módon eljutottunk egy olyan megállapodásig, amely alapvetően magában foglalja a közös szándékokat. Üdvözlendő, hogy a Bizottság e tárgyalások során gondoskodott az átláthatóságról, és tájékoztatta az Európai Parlamentet. Remélem, hogy erre lehetőség nyílik majd a jövőbeni, a felek által kifogásolt kétértelműségek és kihagyások megoldását célzó tárgyalások során is. Úgy gondolom, hogy a megállapodás meg fogja erősíteni a nemzetközi együttműködést a hamisítás elleni küzdelemben, és egy olyan eszközt hoz létre, amely hatékonyan védi a szellemi tulajdonjogokat és szavatolja az alapjogokat. Kulcsfontosságú a meglévő jogok tiszteletben tartásának akadályozó intézkedésekkel történő biztosítása, valamint egy, a feleknek nyújtott támogatással jellemezhető átfogó nemzetközi keretrendszer létrehozása.

  Miguel Portas (GUE/NGL), írásban. – (PT) Az állásfoglalásra irányuló indítványra szavaztam, mert fontos lépést jelent a hamisítás elleni küzdelemben, anélkül, hogy megkérdőjelezné például a generikus gyógyszerek szállítását, és mert biztosítja az alapjogokat, például a magánélet védelméhez és az adatvédelemhez való jogot.

  Paulo Rangel (PPE), írásban. – (PT) A hamisítás – e globális jelenség – elleni küzdelemhez olyan multilaterális megközelítésre van szükség, amely a globális szintű résztvevő felek együttműködésének megerősítésén alapul. Következésképpen – bár tudatában vagyok annak, hogy a tárgyalt megállapodás nem jelent megoldást egy olyan összetett és sokdimenziós problémára, mint a hamisítás – meg vagyok győződve arról, hogy ez a helyes irányba tett lépés.

  Crescenzio Rivellini (PPE), írásban. – (IT) Ma a nemrégiben véglegesített, a hamisítás elleni kereskedelmi megállapodásról (ACTA) szóló állásfoglalás mellett szavaztam.

Az Európai Unió, az Egyesült Államok, Ausztrália, Dél-Korea, Japán, Kanada, Mexikó, Marokkó, Szingapúr, Svájc és Új-Zéland között létrejött új multilaterális ACTA célja a szellemi tulajdonjog védelmének megerősítése, valamint az ismert ruházati márkák, zenék és filmek hamisítása és az ezekkel kapcsolatban elkövetett kalózkodás elleni küzdelem előmozdítása.

Tudatában vagyok annak, hogy a tárgyalt megállapodás nem jelent megoldást egy olyan összetett és sokdimenziós problémára, mint a hamisítás, de meg vagyok győződve arról, hogy ez a helyes irányba tett lépés. Mindenesetre felszólítom az Európai Bizottságot arra, hogy hagyja jóvá ezt a szöveget, amely semmilyen következményekkel nem jár az alapjogokra és az Európai Unió joganyagára nézve. Szeretném továbbá megjegyezni, hogy a Parlamentnek joga van a nemzetközi megállapodások megvétózására.

  Raül Romeva i Rueda (Verts/ALE), írásban. – Néhány szavazaton múlt, hogy az Európai Parlament nem fogadta el azt az állásfoglalást, amely arra szólítja fel a Bizottságot, hogy egyértelműsítse és értékelje a hamisítás elleni kereskedelmi megállapodás (ACTA) következményeit. 306 képviselő szavazott igennel, 322 nemmel és 26 tartózkodott. Az állásfoglalást a Zöld Képviselőcsoport (ideértve a Kalózpártot), a szociáldemokraták, a liberálisok és a baloldal nyújtotta be. Ehelyett a kereszténydemokrata EPP-képviselőcsoport és a konzervatív képviselőcsoport által benyújtott állásfoglalást fogadták el. Ez az állásfoglalás alapvetően üdvözli a tárgyalások során eddig elért eredményeket, anélkül, hogy a további egyértelműsítések vagy értékelések szempontjából konkrét követeléseket támasztana a Bizottsággal szemben. Ez kudarc volt, azonban a kérdés ezzel még nincs lezárva. Az állásfoglalásnak formális értelemben semmiféle hatása nincs, csupán azt fejezi ki, hogy a Parlament mit érez. A döntő szavazásra (valószínűleg) valamikor a jövő év elején kerül sor, amikor a Parlamentet felkérik arra, hogy adja egyetértését a megállapodással kapcsolatban. Ha akkor a döntés nemleges lesz, a megállapodást nem fogadják el. A mai szavazás emlékeztet minket arra, hogy továbbra is keményen kell dolgoznunk azért, hogy újabb információkat szerezzünk az ACTA-val kapcsolatban annak érdekében, hogy az Európai Parlament a végső egyetértési szavazás során a döntést a helyzet ismeretében hozhassa meg.

  Marie-Thérèse Sanchez-Schmid (PPE), írásban. – (FR) A hamisítás elleni kereskedelmi megállapodás (ACTA) védi polgárainkat, alkotóinkat, művészeinket és vállalkozásainkat. Ezért támogatom. Valóban segít abban, hogy világossá teszi a jogorvoslatai eszközöket, amelyek abban az esetben alkalmazhatók, ha egy, a megállapodást aláíró országban kirívóan megsértik a szellemi tulajdonjogokat. A Bizottság tevékenysége átlátható volt, az ACTA nem mutat túl a közösségi vívmányokon, nem léphet túl az európai irányelvek által megszabott keretben végrehajtott intézkedéseken, és semmilyen körülmények között nem sértheti az alapjogokat. A tárgyalás a szokásos nemzetközi intézményeken (Kereskedelmi Világszervezet stb.) kívül folyt, mert Kína és India mindenféle megállapodást ellenzett. Végezetül szeretném hozzáfűzni, hogy az ACTA nyílt megállapodás: mindazok az államok, akik részt kívánnak venni benne, csatlakozhatnak hozzánk, hogy együtt nyújtsunk jogi és fizikai védelmet polgártársainknak a hamisítás által okozott károk ellen. Ezért az állásfoglalásra irányuló indítvány mellett. szavaztam

  Olle Schmidt (ALDE), írásban. – (SV) Az Európai Parlament már több alkalommal hangot adott az ACTA-val kapcsolatos véleményének. Igennel szavaztam például a Parlament 2010. márciusi állásfoglalási indítványára, amely arra mutatott rá, hogy a tárgyalásokra a nyilvánosság általi vizsgálat hiánya és az átláthatóság hiánya jellemző, és aláírtam a Parlament írásbeli nyilatkozatát az ACTA-ról. Akkoriban a Bizottságot jogosan érte bírálat – ahogy most is jogosan éri – amiatt, hogy a Parlament képviselői és az európai polgárok számára nem garantálja a tárgyalások átláthatóságát. Úgy gondolom, hogy a dolgok jelenlegi állása szerint a Parlament korábbi véleményei helyénvalók. Ezért szavaztam az állásfoglalásban szereplő összes javaslat ellen. Nagyon fontos, hogy a Parlament komolyan vállalja a felelősséget a nemzetközi megállapodások terén. A Bizottság tárgyal a megállapodásokról és írja alá azokat. A Parlamentnek a folyamat során joga van a teljes körű és azonnali tájékoztatáshoz, majd – azt követően, hogy a Bizottság aláírta a megállapodást – joga van elfogadni vagy elutasítani azt. Indokolt, hogy a Parlament világosan hangot adjon álláspontjának, ahogy azt számos módon megtette már, és így garantálja, hogy a Bizottság nem tárgyal olyan megállapodásokról, amelyeket a Parlament nem támogat. A közös állásfoglalási indítvány megkövetelte azt, hogy a megállapodás aláírása előtt a Bizottság nyújtson be több időigényes elemzést. Fennállt volna a kockázata annak, hogy előáll egy olyan helyzet, amelyben a többi fél kételkedni kezd abban, hogy Európa valóban komoly partner-e, amellyel nemzetközi kereskedelmi megállapodásokat lehet kötni. Ez gyengítené Európa esélyeit arra, hogy a jövőben részt vehessen a nemzetközi szabadkereskedelmi megállapodásokról szóló tárgyalásokon.

  Bogusław Sonik (PPE), írásban. – (PL) A hamisítás elleni nemzetközi kereskedelmi megállapodásról (ACTA) szóló európai parlamenti állásfoglalási indítvány mellett szavaztam, mert úgy gondolom, hogy a kalózkodás elleni küzdelem részeként szükséges megállapítani a szellemi tulajdonjogok érvényesítésére vonatkozó közös alapelveket. Még mindig általános az a probléma, amelyet a termékek hamisítása és a más személyek szellemi tulajdonának jogosulatlan használata okoz. Különösen nehéz az immateriális tulajdonok, például a musicalek és az irodalmi munkák szerzői jogainak és a szabadalmaknak az esete. Az ACTA megfelelő eszköz lesz a hamisítás és a kalózkodás elleni fellépést célzó közös jogi platform kialakítására.

  Thomas Ulmer (PPE), írásban. – (DE) Nagyon örülök annak, hogy elfogadták az Európai Néppárt (Kereszténydemokraták) Képviselőcsoport és az Európai Konzervatívok és Reformerek által benyújtott jelentést. Ennek eredményeképpen az ellenzék mérgező és demagóg tevékenysége nem volt célravezető. Gratulálok a szerzőknek, koordinátorunknak, Caspary úrnak, és az egész csoportnak azért, hogy e fontos kérdésben egységes véleményt alkottak.

  Dominique Vlasto (PPE), írásban. – (FR) A képviselőcsoportom által benyújtott állásfoglalási indítvány mellett szavaztam, mert a hamisítás elleni küzdelem kulcsfontosságú, és az egész világra ki kell terjednie ahhoz, hogy hatékony legyen. A hamisítás egy növekvő párhuzamos gazdaság, amely lehetővé teszi a nagyarányú pénzmosást. Ágazataink – amelyeket amúgy is sújt a jüan alulértékelése és a dollár gyengesége – nem tolerálhatják emellett még azt is, hogy a belső piacon tisztességtelen versenyre kényszerülnek az EU-n kívül előállított hamisított termékekkel szemben. Ez a globális szinten szervezett lopás komoly hatással van a kreativitásra és az innovációra, és katasztrofális következményekkel jár munkahelyeinkre és félrevezetett fogyasztóink biztonságára nézve. Fejlődési modellünk, amelynek központjában a tudásalapú gazdaság áll, megköveteli a szellemi tulajdon, mint alapjog nemzetközi szintű védelmét. Ez a szavazás tehát megnyitja az utat a hamisítás elleni kereskedelmi megállapodás ratifikálása előtt, amely egyszerűsíti majd a jogorvoslat kérését azokban az esetekben, ha az aláíró országok valamelyikében megsértették a szellemi tulajdonjogokat. Ily módon fektetjük le az alapjait egy olyan multilaterális stratégiának, amely mindazt védeni fogja, ami gazdasági fejlődésünket dinamikussá teszi: találmányainkat, márkáinkat és művészeti alkotásainkat.