Az ülések szó szerinti jegyzőkönyve

2010. november 25., Csütörtök - Strasbourg

12.3. Burma – választások tartása és Aung Szan Szú Kji ellenzéki vezető szabadon bocsátása

  Elnök. – A következő napirendi pont hét, Burmával kapcsolatos állásfoglalási indítvány megvitatása – a választások lebonyolítása és Aung Szan Szú Kji ellenzéki vezető szabadon bocsátása⁽¹⁾.

  Véronique De Keyser, szerző. – (FR) Elnök asszony, néha még vészhelyzetek közben is kapunk jó híreket. Szeretném, ha mindenki felidézné azt az érzést, amely elöntött minket, amikor a televízióban láttuk Aung Szan Szú Kji szabadon bocsátását. Igaz, hogy különleges kapcsolatunk van ezzel a rendkívüli asszonnyal, aki az elsők között kapta meg a Szaharov-díjat 1990-ben, és aki 20 vagy 21 év alatt csaknem 15 évet töltött börtönben. Azoknak a politikusnőknek a jelképe, akik egy olyan kemény országban, mint Burma, képesek szabadok maradni, és ellenállást mutatni. Egészen rendkívüli.

Ez az esemény azonban nem szabad, hogy elfeledtesse velünk elsősorban azt, hogy Aung Szan Szú Kji szabadsága törékeny. Már korábban is szabadon engedték, majd azután újból házi őrizetbe vették. Másodszor, hogy a Burmában most megrendezett választás valójában komédia volt, a demokrácia megcsúfolása. A választások előtt törvényeket hoztak a véleménynyilvánítás szabadságának elnyomása érdekében. Bizonyos embereket, mint például a szerzeteseket, nem engedtek szavazni. Burmában még mindig 22 000 lelkiismereti okból bebörtönzött ember van, és az ország továbbra is a világ egyik legrosszabb diktatúrája.

Ezért arra kérjük a burmai hatóságokat, hogy tartsák tiszteletben az egyesüléshez való jogot és a véleménynyilvánítás szabadságát, és bocsássák szabadon a politikai foglyokat, és bízunk abban, hogy ez a rendkívüli asszony, akit idevárunk az Európai Parlamentbe, vagy meglátogatunk, ha nem tudja átvenni a Szaharov-díjat, képes lesz fenntartani a szabadság szellemét ebben a szétrombolt országban.

  Marietje Schaake, szerző. – Elnök asszony, november 13-án, nem egészen egy héttel a vitatott választásokat megtartása után, megszüntették Aung Szan Szú Kji házi őrizetét, miután az elmúlt 21 évből 15-öt tulajdonképpen fogságban töltött a demokrácia mellett kifejtett gondolatai miatt.

Ahogy egy iráni nő mondta a The Green Wave című filmben, miután szabadon bocsátották a teheráni Evin börtönből: „Abban a pillanatban, ahogy kiléptem az ajtón, felismertem, hogy egy kisebb börtönből egy nagyobba kerültem, és ennek a börtönnek Irán a neve.”

Az embereknek nem volna szabad kisebb-nagyobb börtönökben élniük a gondolataik miatt. Az EU gondoskodni kíván arról, és ösztönözni kívánja, hogy minden burmai állampolgár szabadsága nőjön, és továbbra is aggódik Aung Szan Szú Kji jólétéért és biztonságáért, akit az állambiztonsági szolgálatok megfigyelés alatt tartanak.

Örvendetés szabadon engedésének tükröződnie kell azoknak a szabadságoknak minden polgárra való további kiterjesztésében, melyeket a 2008-as alkotmányon és a katonai diktatúrán keresztül szisztematikusan megkurtítottak. Az olyan választásokat, mint amelyekre Burmában ebben a hónapban sor került, még ha a félelem és az elnyomás légkörében tartják is őket, gyakran a rezsimek saját legitimálásukra használják, és azt akarják sugallni velük, hogy a demokrácia működik. A kormányok legitimációja azonban a polgárok jólétéről való gondoskodásból fakad, és a demokrácia mindig többet jelent az „egy ember, egy szavazat” elvénél, azt a demokratikus intézményekbe, a jó kormányzásba, a jogállamiságba és az emberi jogok tiszteletben tartása hordozza.

  Adam Bielan, szerző. – (PL) Elnök asszony, mindazoknak, akik azzal áltatták magukat, hogy a november 7-én rendezett úgynevezett választás – ami egy komédia volt – közelebb hozza a demokráciát Burmában, csalódniuk kellett. Igaz, hogy a választások után egy héttel a Nobel-békedíjas Aung Szan Szú Kji asszonyt szabadon engedték. Ugyanakkor semmi sem utal arra, hogy ugyanez a sors vár a többi politikai fogolyra is az országban, akiknek a száma meghaladja a kétezret. Sőt, néhány nappal ezelőtt azt a hírt kaptuk, hogy a Burmát kormányzó katonai junta további kilenc folyóirat kiadását függesztette fel, szűkítve a már így is korlátozott szólásszabadságot.

Ezért további nyomásgyakorlásra van szükség a nemzetközi közösség részéről. Az Európai Uniónak mindenekelőtt arra kell összpontosítania, hogy nyomást gyakoroljon Kínára, mert Kína nélkül a Burmában uralkodó junta nem tudná megtartani a hatalmat. Végezetül, szeretném megköszönni a Parlament elnökének, Buzek úrnak, hogy meghívta Aung Szan Szú Kji asszonyt a Szaharov-díj jövő hónapban Strasbourgban tartandó díjátadó ünnepségére.

  Barbara Lochbihler, szerző. – (DE) Elnök asszony, hölgyeim és uraim, élénken élnek emlékezetünkben a burmai ellenzéki vezetőről, Aung Szan Szú Kji asszonyról házi őrizetének megszüntetésekor készült képek. Egy olyan embert mutatnak, akit nem tört meg az évekig tartó elszigeteltség, és nem hagynak kétséget afelől, hogy folytatni fogja a harcot hazája demokratikus átalakítása érdekében. Üdvözlendő minden olyan lépést, amely a demokratizálódás és a rendkívül problematikus emberi jogi helyzet javítása irányába mutat.

Ez azonban nem lesz könnyű folyamat. A jelenleg hatályos alkotmány a nem demokratikus választásokat követően törvény fölé helyezi az elnököt, és amnesztiát ad a múltban elkövetett emberi jogi jogsértések elkövetőinek. Az Európai Uniónak ezt a legélesebb hangon bírálnia kell, akárcsak a folytatódó, súlyos emberi jogi jogsértéseket, amelyeket az etnikai kisebbségek ellen követnek el, akiket gyakran elűznek földjeikről, és rabszolgamunkára kényszerítenek, gyermekeik közül sokakat gyerekkatonának soroznak be.

Meg kell sokszoroznunk erőfeszítéseinket, hogy olyan országok – például Kína és India – támogatását is elnyerjük, amelyeknek jelentős befolyásuk van burmai kormányra. Rá kell bírnunk őket, hogy vessék latba befolyásukat a burmai nép érdekében. Teljesíteniük kell az emberi jogok tekintetében az ASEAN Charta ratifikálásával tett kötelezettségvállalásaikat; a charta arra hívja fel a tagállamokat, hogy lépjenek fel az emberi jogok szisztematikus megsértésének leküzdése érdekében.

  Rui Tavares, szerző. – (PT) Elnök asszony, kezdjük a választásokkal. Mint tudjuk, és amint az itt a Parlamentben elhangzott, a választások a félelem és a megfélemlítés légkörében zajlottak. Teljes komédia volt, csak arra szolgált, hogy polgári mázat adjon a katonai juntának. A szavazásból sok embert kizártak. Több ezer burmai – a katonai junta tábornokai szerint 1 000 ember – menekült Thaiföldre, ahol már 100 000 burmai él, és ahol most megnőtt a fegyveres konfliktus kialakulásának kockázata a burmai határ mentén. Ez emlékeztessen minket arra, hogy miközben Aung Szan Szú Kji szabadon bocsátása nyilvánvalóan örömmel és reménnyel tölt el minket most, hogy találkozhatunk ezzel a rendkívüli asszonnyal – amint erről szó esett –, és fogadhatjuk itt a Parlamentben, nem fordíthatjuk el a figyelmünket a Burma számára legfontosabb kérdésről, nevezetesen az egész nép és több mint 2 000 politikai fogoly kiszabadításáról és a megfélemlítés és a félelem általános légkörének megszüntetéséről.

Az Európai Uniónak ezért nem csökkentheti éberségét. Nagyfokú összpontosításra, koncentrációra és elszántságra van szükségünk: egy fikarcnyi önelégültséget sem engedhetünk meg magunknak. Ebben a helyzetben, azt hiszem, érdemes kimondani, hogy bizonyos tagállamoknak határozottabban és mindenekelőtt következetesebben kell kiállniuk az emberi jogokért. A Burmában sok tagállam által még mindig fenntartott üzleti érdekeltségeket összhangba kell hozni az EU emberi jogi kötelezettségvállalásaival. Emlékeim szerint a TOTAL olajcég burmai vagyona például a burmai junta költségvetésének 7%-át teszik ki. A Parlament továbbra is összetartó és egységes lesz ebben a kérdésben, és remélem, hogy a Bizottság és a tagállamok is ugyanezt a megközelítést alkalmazzák a jövőben is.

  Bernd Posselt, szerző. – (DE) Elnök asszony, én és képviselőtársam, Andrikienė asszony nagy örömmel értesültünk arról, hogy Szaharov-díjasunk kiszabadult. Nem szabad azonban elfelejtenünk, hogy még legalább 2 200 politikai foglyot tartanak fogságban rettenetes körülmények között a burmai katonai diktatúrában. Amint az korábban elhangzott, az egész ország egy szabadtéri börtönre emlékeztet. Ezért most nekünk nagyon kritikusnak és ébernek kell lennünk. Mindez csak egy kozmetikai műtét volt, vagy a rendkívüli módon manipulált választások felfedték a rendszer valódi természetét? Most minden rendelkezésünkre álló technikával sürgetnünk kell a változásokat. Ezt a változást próbakőnek tekinthetjük. Nyomást kell gyakorolnunk annak érdekében, hogy Szaharov-díjasunkat engedjék ideutazni, hogy 20 év után átvehesse a díját, és azután zavartalanul visszatérhessen hazájába. Csak ha ez megvalósult, akkor lehet a legcsekélyebb okunk is a reménykedésre, hogy a dolgok változóban vannak azok számára, akik évtizedek óta sínylődnek egy korrupt szocialista diktatúra uralma alatt.

  Cristian Dan Preda, a PPE képviselőcsoport nevében. – (RO) Elnök asszony, természetesen mindenekelőtt én is üdvözölni szeretném, hogy Aung Szan Szú Kji burmai ellenzéki vezetőt szabadon bocsátották a házi őrizetben töltött oly sok év után. Azt a reményemet is ki szeretném fejezni, hogy Aung Szan Szú Kji szabadon bocsátását a bebörtönzött több mint 2000 politikai fogoly kiengedése is követni fogja, mert amint azt Posselt úr megjegyezte, ezt egyébként csak jelképes gesztusnak fogjuk tekinteni.

Azt is el kell mondanom Önöknek, hogy azt szeretném, ha támogatnánk, hogy Aung Szan Szú Kji újraépítse pártját, a májusban törvénytelenül feloszlatott Nemzeti Liga a Demokráciáért pártot. Természetesen óriási munkát kell elvégeznie. Ezért meggyőződésem, hogy a nemzetközi nyomásnak folytatódnia kell, mert a katonai junta nem kötelezte el magát a demokratizálódás folyamata mellett, hanem pontosan az ellenkező irányba halad, tekintve, hogy a novemberben tartott választások nem voltak sem szabadok, sem tisztességesek. Ezért meg vagyok győződve arról, hogy nem szabad csökkentenünk a térségre irányuló figyelmünket.

  David Martin, az S&D képviselőcsoport nevében. – Elnök asszony, rendkívül örülök annak a magas fokú egységnek, amelyet az Európai Unió mutatott Burma ügyében. Olvastam a Tanács nyilatkozatát, Ashton bárónő nyilatkozatát és a mi elnökünk nyilatkozatát is. Senkit nem tévesztettek meg az alapvetően hamis burmai választások, mindenki üdvözölte Aung Szan Szú Kji házi őrizetének megszüntetését, ugyanakkor mindenki elítélte az egyéb szabadságjogoknak a továbbra is az országra kényszerített hiányát.

Ha azonban, Elnök asszony, jól játsszuk ki a kártyáinkat, ez a választás valami új kezdete lehet Burmában – hangsúlyozom: lehet. Ha, amint képviselőtársaim már elmondták, most rá tudjuk venni a juntát, hogy az összes politikai foglyot engedje szabadon, ha most rá tudjuk bírni, hogy adjon teljes szabadságot Aung Szan Szú Kjinak, mind a mozgásszabadság, mind a nyilvános politikai nyilatkozatok tekintetében, és végül, ha az új burmai parlament és kormány javítani kezdi az emberi jogok és az alapvető jogok helyzetét az országban, és javítja a burmai nép szociális és gazdasági helyzetét, akkor talán néhány év múlva lesz alapja intézményeinknek arra, hogy tárgyalásokat kezdjenek és felvegyék a kapcsolatot a burmai rezsimmel, és jobb színben lássák az ország jövőjét.

  Ryszard Czarnecki, az ECR képviselőcsoport nevében. – (PL) Elnök asszony, az történt, hogy a hatóságok szabadon engedtek egy jól ismert személyt, mintha meg akarták volna mutatni a világnak, hogy az ország demokratikus lett, az emberi jogok hívévé vált, miközben a színfalak mögött nincsen semmi, nincsenek valódi, konkrét változások. Egy színjátékkal van dolgunk – és istennek hála, hogy ez a nagyszerű asszony visszanyerte szabadságát. E színjáték mögött azonban tragédia rejlik, mint említettük, több ezer bebörtönzött ember. Ezért Burma esetében továbbra is érvényes az „engedjék szabadon a politikai foglyokat” jelmondat.

Úgy vélem, hogy a térség legismertebb, éppen most szabadon bocsátott politikai foglyának üzenete olyan fontos, hogy egész Ázsiára kisugárzik. A kínai másként gondolkodók is már felé fordulnak. Úgy vélem, hogy ezt érdemes aláhúzni. Ezért a Parlamentnek harcolnia kell az emberi jogokért és a térség politikai menekültjeinek szabadon bocsátásáért.

  George Sabin Cutaş (S&D). – (RO) Elnök asszony, az Európai Parlament már 2010. februárjában kérte Aung Szan Szú Kji szabadon bocsátását, aki 1990 óta élt házi őrizetben. A burmai hatóságoknak az a döntése, hogy néhány hónappal azután szabadon bocsátották őt, miután Európai Parlamenti képviselők ezt a létfontosságú kérést intézték hozzájuk, a jó irányba tett első lépésnek tekinthető. Ez a konkrét helyzet azonban nem tekinthető az emberi jogok helyreállításának Burmában, hiszen sok demokráciáért küzdő aktivista még mindig börtönben ül.

A Lisszaboni Szerződés kimondja, hogy az Európai Unió célja a béke, az általa vallott értékek és népei jólétének előmozdítása. A közös értékek alatt az emberi méltóság, a szabadság és az emberi jogok tiszteletben tartását értjük. Az Európai Unió kötelessége, hogy ezen értékek előmozdítását ne korlátozza kizárólag saját területére. Ezért sürgetek egy olyan üzenetet, amely szolidaritásunkról biztosítja a burmai polgárokat, akik a hatóságok elnyomásától szenvednek, és naponta megküzdenek alapvető jogaik tiszteletben tartásáért.

  Marc Tarabella (S&D). – (FR) Elnök asszony, november 7-én húsz év óta először tartottak választásokat Burmában. Akkor, amikor örülhettünk volna, hogy egy ilyen folyamatot végül végrehajtanak, ma ismét kénytelenek vagyunk elítélni ezt az országot, ahol egyebek mellett emberi jogoknak és szólásszabadságnak kellene lennie. A szavazásnak a választás szinonimájának kellene lennie, amelyet az ember a szavazatán keresztül fejez ki.

Hogy beszélhetnénk választásról, amikor az ellenzéki pártokat nem engedik megszólalni, amikor nem fejezhetik ki magukat szabadon, és nem képviselhetik megfelelően az egész népességet?

Ismét Burmáról esik szó, egy olyan országról, amely nem szabad, hanem sok-sok éve a katonai junta kezében van. Amint az egész világ tudja, egy megkövesedett hatalommal állunk szemben, amely mindaddig nem változik, amíg valóban szabad és tisztességes választásokat nem tartanak.

Aung Szan Szú Kji szabadon bocsátása jó irányba tett lépés. El kell ismernünk és dicsérnünk kell. Reméljük, hogy ezt a lépést újabb tettek követik – amint az korábban elhangzott –, elsősorban a még börtönben lévő számos politikai fogoly tekintetében.

  Sergio Paolo Francesco Silvestris (PPE). – (IT) Elnök asszony, hölgyeim és uraim, most még ünnepeljük Aung Szan Szú Kji szabadon bocsátását, és mindannyiunkba beleivódtak a képek a hazaérkezését üdvözlő lelkes tömegről, a gyerekekről, akik még kicsik voltak, amikor elment, és akik mára már felnőttek.

A burmai nép és az ellenzék lelkesedik és ünnepel, de most egyvalami biztosan ki fog derülni. Jelenlegi tárgyalópartnerünk kétségtelenül a katonai junta, amelynek most már színt kell vallania, hogy Aung Szan Szú Kji szabadon bocsátása csak propaganda célokat szolgált, csak álca volt, vagy ellenkezőleg, az első lépés az ő és következésképpen az összes többi burmai politikai fogoly véleménynyilvánítási szabadságának elismerése és a szabad és demokratikus választások felé.

Európának ezt kell kérnie és követelnie. Az Aung Szan Szú Kji szabadon bocsátása fölött érzett örömünkhöz feltétlenül hozzá kell tennünk egy ilyen értelmű határozott kérést.

  Bogusław Sonik (PPE). – (PL) Elnök asszony, mindannyian emlékezünk azokra az évekre, amikor Lech Wałęsát kiengedték a börtönből, és amikor Nelson Mandelát hosszú raboskodás után szabadon engedték. Ez reményt adott, reményt a szabad világnak, hogy mindannak a nyomásnak, amelyet ezekre a kormányokra kifejtettünk, hatása volt. A burmai ellenzéki vezető, Aung Szan Szú Kji asszony szabadon bocsátása egyben nagy kihívás is a számunkra. A nemzetközi közösség erőfeszítései, a Burmában uralkodó juntára kifejtett nyomás nélkül a demokrácia nem fog győzni ott. Emlékszem arra, amikor a kommunista diktatúra idején a szabad világ vezetői Lengyelországba látogattak, és mindannyian, a hivatalos találkozók mellett, felkeresték a földalatti mozgalom vezetőjét, Lech Wałęsát is. Most is ezt a politikát kell folytatni. Örülök, hogy Ashton asszony hamarosan Burmába megy, és találkozik Aung Szan Szú Kji asszonnyal. Azt is remélem, hogy egy európai parlamenti küldöttség is hamarosan beszélni tud vele Burmában és Strasbourgban.

  Janusz Lewandowski, a Bizottság tagja. – Elnök asszony, mint mindannyian, én is szeretném a tiszteletemet kifejezni Aung Szan Szú Kjinak, aki most kapta vissza a szabadságát. A Nobel-díjjal és a Parlament Szaharov-díjával kitüntetett Aung Szan Szú Kji a kitartásnak és annak a jobb jövőbe vetett hitnek a szimbóluma marad, amelyet honfitársai megérdemelnek.

Létfontosságú, hogy Aung Szan Szú Kji korlátlan mozgás- és szólásszabadsággal rendelkezzen. Ugyanilyen fontos, hogy szabadon bocsássák az összes, még börtönben lévő politikai foglyot, akiknek a száma Posselt és Preda urak szerint meghaladja a kétezret. Ez hitelesebb átmenetet tenne lehetővé egy befogadóbb kormányzati rendszer felé.

Burmában/Mianmarban olyan választásokat rendeztek, amelyek nem feleltek meg a nemzetközi normáknak, különösen, ami a versengő ellenzéki pártokra vonatkozó feltételeket illeti. Ugyanakkor üdvözlendő, hogy a nehézségek ellenére a civil társadalom részben képes volt politikailag megszervezni magát. Elfogadjuk bizonyos ellenzéki pártok döntését, hogy nem vettek részt a választásokon, de azt is, hogy más pártok, köztük etnikai csoportok képviselői, pedig sorompóba szálltak. Dicséretes az az eltökéltség, amellyel megragadták a számukra lehetőségnek tűnő esélyt.

A választások önmagukban nem tesznek demokratikussá egy országot. Mindazonáltal felkínálják egy új kezdet lehetőségét, és legalább bizonyos fokú pluralizmust visznek a rendszerbe. Ha választások egy pozitív folyamat kezdetét jelzik, akkor a nyilvánvaló hiányosságok ellenére üdvözölni fogjuk ezt a fejleményt.

Többször elmondtuk, hogy az EU hajlandó volt kapcsolatba lépni a kormánnyal, hogy a választások kínálta lehetőséggel élve új és pozitív szakaszt kezdjen az ország történelmében. Mostantól kezdve szorosan figyelemmel kell követnünk, hogy az új parlament és kormány mennyire lesz elszámoltatható a társadalom felé; vajon az új intézmények biztosítják-e az emberi jogok és az alapvető szabadságjogok tiszteletben tartását, és vajon jobb politikákat hajtanak-e végre az állampolgárok gazdasági és szociális helyzetének javítása érdekében.

Az ország emberi jogi helyzetének javítása érdekében érdemi párbeszédet kell teremteni minden érdekelt részvételével. E párbeszédnek – nem beszélve a régóta esedékes polgári, legitim és elszámoltatható kormányzati rendszerre való áttérésről – a jogállamiságon és az emberi jogok és az alapvető szabadságjogok tiszteletben tartásán alapuló politikai rendszert kell kialakítania. Az EU többször kijelentette, hogy készen áll egy ilyen folyamat támogatására.

Továbbra is minden rendelkezésre álló eszközt – a párbeszédet és a kötelezettségvállalást, az ENSZ csatornáit és a korlátozó intézkedéseket – fel fogunk használni arra, hogy rávegyük az új kormányt arra, hogy javítson megítélésén. Az emberi jogi szempontok be vannak építve segélyprogramjainkba. Emellett kapcsolatot keresünk a civil társadalommal és a közigazgatás egyes elemeivel, és megpróbálunk tárgyalásokba bocsátkozni a kormánnyal a millenniumi fejlesztési célok elérésével kapcsolatos feladatairól. Értékeink – nevezetesen az emberi jogok, a fejlődés és a párbeszéd – előmozdítása politikánk sarokköve, és az is marad.

  Elnök. – A vitát lezárom.

Írásbeli nyilatkozatok (az eljárási szabályzat 149. cikke)

  Kristiina Ojuland (ALDE), írásban. – Üdvözlöm, hogy a burmai hatóságok szabadon bocsátották Aung  Szú Kjit a házi őrizetből. Nem szabad azonban enyhítenünk a katonai juntával szemben elfoglalt álláspontunkon. Ehelyett továbbra is változatlanul nyomatékosan szót kell emelnünk az emberi jogok és a polgári szabadságjogok megsértésével szemben. Egyetlen politikai aktivista szabadon engedése – legyen az bármilyen kiemelkedő személy – nem teheti semmissé azt, hogy 2 200 politikai fogoly tengődik borzasztó körülmények között börtönökben, és azt, hogy a burmai hadsereg felelős a jelenleg is folytatódó, bírósági ítélet nélkül végrehajtott kivégzésekért, kényszermunkáért, nemi erőszakért és egyéb emberi jogi jogsértésekért. Aung Szan Szú Kji, aki 1990-ben megkapta a Szaharov-díjat, egy híres megszólalásában arra kért minket, hogy használjuk saját szabadságunkat az ő szabadságuk előmozdítására. Szeretném megragadni ezt az alkalmat, hogy felhívjam az EU-t és tagállamait, hogy teljes gazdasági és politikai befolyásukat vessék latba a burmai rendszerváltást felgyorsítása érdekében.

  Jarosław Leszek Wałęsa (PPE), írásban. – A burmai helyzet kritikus pontra jutott. Fontos, hogy az Európai Parlament folytassa eddigi politikáját Burmához fűződő viszonyában. Nekünk arra kell koncentrálnunk, hogy hogyan bánik a kormány állampolgáraival, amikor a népesség 40%-át egy olyan etnikai kisebbség teszi ki, amelyet arra kényszerítettek, hogy a legutóbbi választások után Thaiföldre meneküljön. Aung Szan Szú Kji szabadon bocsátása pozitív lépés. A történelem azonban azt mutatja, hogy burmai kormány vissza szokott térni régi módszereihez, az ellenzék teljes vagy részleges bebörtönzéséhez. Jelenleg még mindig több mint 1 000 politikai foglyot tartanak fogva. A választások szabadságának nyílt semmibevevése világos jele annak, hogy az új kormánynak nem vagy alig fűződik érdeke ahhoz, hogy valódi demokráciát biztosítson a burmai emberek számára. Ennek a Parlamentnek támogatnia kell az ENSZ Burmával folytatandó további párbeszédre vonatkozó javaslatát, és folytatnunk kell erőfeszítéseinket, hogy az összes burmai állampolgárt megmentsük a további igazságtalanságoktól. Az a véleményem, hogy állandó éberségünk és nyílt párbeszédünk kulcsfontosságú a burmai nép számára, és egyértelműen jeleznünk kell az itt a Parlamentben, illetve más globális szervezetekben fennálló egységet.

(1) Lásd a jegyzőkönyvet