Az ülések szó szerinti jegyzőkönyve

2010. december 13., Hétfő - Strasbourg

15. Egyperces felszólalások fontos politikai kérdésekben

  Elnök. – A következő napirendi pont a fontos politikai kérdésekkel kapcsolatos egyperces felszólalások.

  Teresa Jiménez-Becerril Barrio (PPE). – (ES) Elnök úr! A múlt hónapban meghallgatást tartottam itt a Parlamentben a terrorizmus áldozatival kapcsolatban, amelyen részt vett a Parlament elnöke és az Európai Néppárt (Kereszténydemokraták) több tagja is.

Az áldozatok hozzánk, európai képviselőikhez fordultak, hogy biztosítsuk számukra az igazságszolgáltatáshoz való jogot, amelyet oly sokszor eltapostak a saját hazájukban, így például Spanyolországban, ahol Rodríguez Zapatero kormánya továbbra is hazudik a spanyol népnek egy olyan terrorista csoporttal folytatott tárgyalási folyamatról, amely még mindig nem tette le a fegyvert.

Ez az oka annak, hogy olyan súlyos esetek, mint a „Bar Faisán-füles”, amely során figyelmeztették a terroristákat az ellenük folyó letartóztatási akcióról, még mindig nem kerültek alapos kivizsgálásra. A demokratikus kormányok nem fordíthatnak hátat a terrorizmus áldozatainak; ők már így is a legmagasabb árat fizették meg a szabadságért vívott harcban.

A Parlamentnek ösztönöznie kell egy olyan Európai Charta létrejöttét, amely elismeri az áldozatok jogos követeléseit, mint például, hogy ne folytassanak tárgyalást terroristákkal, és biztosítsák, hogy teljes mértékben letöltsék börtönbüntetésüket.

  Ádám Kósa (PPE). – (HU) Tisztelt Elnök úr! Kedves Képviselőtársaim! Az év utolsó munkahetén szeretném összegezni az Európai Parlament adminisztrációjával kapcsolatos tapasztalataimat. Összhangban az európai ombudsman december 6-i véleményével szeretném elmondani, hogy az Európai Parlament csapata, munkatársai dicséretet érdemelnek az esélyegyenlőség és különösen a fogyatékossággal élő emberek helyzetének javítása terén, és remélem, hogy a későbbiekben nem lesz visszalépés. Szeretnék köszönetet mondani három személynek. Az egyik az adaptáció okán Erica Landi asszony és Pierre Debaty úr, a képzési ügyekért felelős irodavezető. Szeretném megköszönni az esélyegyenlőségért és a sokszínűségért felelős irodavezetőnek Rosa Brignone asszonynak, hogy 61 fogyatékossággal élő embernek adtak munkalehetőséget az Európai Parlamentben. Ez a program megfelelő segítség mellett tud munkát adni. Szeretném megkérni, hogy az elnök úr a továbbiakban is figyeljen ezekre a programokra az Európai Unió jövője érdekében.

  Csaba Sógor (PPE). – (HU) Elnök úr! Megelégedéssel tölt el, hogy az Európai Bizottság 2010-es év európai újságírója címmel meghirdetett versenyének romániai díjazottja a romániai magyar nemzeti közösség soraiból került ki. A díj nyertese egy anyanyelvén, magyarul írt riportjával érdemelte ki a Bizottság elismerését. A magyar nem számít hivatalos nyelvnek Romániában. A másfél milliós magyar közösség számára azt a nyelvet jelenti, amelyen tájékozódnak a körülöttük lévő világ történéseiről. Köszönöm, hogy a Bizottság megértette, hogy nem lehet kizáró körülmény az, ha valaki nem az adott állam hivatalos nyelvén íródott publicisztikájával száll versenybe. Ugyanakkor hiányérzetem van, hiszen uniós hivatalos nyelvvel nem rendelkező nemzeti közösségek - katalánok, baszkok, korzikaiak és még sorolhatnám - nem kapták meg a lehetőséget, hogy anyanyelvükön tájékoztatva a közösségüket, részt vegyenek a versenyen. Itt az ideje, hogy az európai valóságot, a többnyelvűséget, a kultúrák egymás mellett élését minden döntésüknél figyelembe vegyék.

  Antonio Masip Hidalgo (S&D). – (ES) Tisztelt Elnök úr! A Rodríguez Zapatero kormányának időszaka alatt történt terrorista-letartóztatások vonatkozásában, a spanyol kormány ellen imént elhangzott vádak nyilvánvalóan következetlenek.

Mindazonáltal, hogy rátérjek a mondanivalómra, Miguel Hernández író halálának századik évfordulója van, aki a spanyol polgárháború áldozataként pótolhatatlan veszteség, és hangja tisztán az emberek szívéből szólt. A „bú és a kecskék pásztora” Neruda és Aleixandre Nobel-díjas írók kortársa volt.

Ezen a fórumon, amely a szabadság, a tolerancia, a béke és a kultúra fóruma kell, hogy legyen, a következőt szeretném felolvasni: „Figyelő nyitott ablak vagyok, /amelyen keresztül az élet szomorúsága látható. /Ám van egy napsugár a harcban/ amely mindig legyőzi az árnyékot.”

Hagyjuk, hogy ezekben a szomorú időkben az író reménysugara vezessen, amely legyőzi a sötétséget, az akkori és a mindenkori sötétséget. Más szavakkal idézve Miguel Hernándezt: „Sok mindenről kell beszélnünk”, vagy Vargas Llosa múlt heti Stockholmban elhangzott beszédéből idézve Vallejo költészetét, „testvéreim, sok dolgunk van”, ebben az Európában...

(Az elnök félbeszakítja a felszólalót)

  Daciana Octavia Sârbu (S&D). – (RO) Elnök úr! Az Európai Bizottság a múlt héten közzétett egy jelentést a táplálkozásról és elhízásról szóló 2007-es stratégia végrehajtásáról. Ez a jelentés amellett, hogy rávilágít a helytelen táplálkozás és elhízás elleni európai uniós küzdelem néhány különleges fellépésére, arra is rámutat, hogy a stratégiában meghatározott célkitűzések közül számosat nem sikerült elérni. A stratégia arra vállalkozott, hogy kiterjessze és támogassa a táplálkozásról szóló nevelést a gyermekek körében, habár európai uniós szinten még nagyon keveset tettek a vállalás teljesítéséért. Az európai iskolagyümölcs-program például tartalmaz néhány nevelési elemet, de csak korlátozott számú gyermeket céloz meg. Bár pozitív hatása van, mégis meglehetősen korlátozottnak érezzük.

Egy másik fontos téma a gyermekekhez szóló élelmiszerreklámok kérdése. 2007-ben a Bizottság magatartási kódexeket dolgozott ki a gyermekeket célzó élelmiszerek marketingjének szabályozására. Sajnos azonban néhány tagállamban még most is láthatunk gyermekeknek szóló, egészségtelen élelmiszert reklámozó közvetlen hirdetéseket, továbbá módfelett különbözően értelmezik a magatartási kódex irányelveit.

  Ivo Vajgl (ALDE). – (SL) Elnök úr! Szeretném, ha ma az Európai Parlament ezen üléstermében, mindannyian figyelnénk, és bizonyos értelemben törődnénk a közel-keleti békefolyamatot illető figyelmeztetéssel, amelyre az Európai Unió 26 volt jeles politikusa hívta fel a figyelmet a világ nyilvánossága előtt.

Olyan személyekről beszélek, akik mindegyike valamelyik nemzetközi hatóságot irányítja, és akik ezért képesek vonzani a nyilvánosságot. Úgy gondolom, ajánlatos lenne, ha itt, ebben a Házban különleges figyelmet szentelnénk e figyelmeztetés megfogalmazására, amely keményebb munkára szólít fel bennünket a közel-keleti régióbeli békére irányuló törekvések erősítése érdekében, és szükség esetén határozottabb álláspont felvételére szólít fel annak érdekében, hogy Izraelt tárgyalóasztalhoz hívjuk és nemcsak a régióban, hanem Izrael állam állampolgárai számára is békét biztosítsunk.

  Michail Tremopoulos (Verts/ALE). – (EL) Elnök úr! Az európai támogatási mechanizmus további kötelezettségeket ró a Bizottságra az európai jogállamiság védelmét illetően. Meglepett azonban, hogy ennek éppen az ellenkezőjét tapasztaltam. Rendelkezésemre áll Rehn biztos úr írásbeli válasza a görögországi memorandummal kapcsolatban. Ő személyesen társaláírója volt ennek a válasznak, amely azt állítja, hogy a memorandum feltételei kapcsán a kezdeményezés és felelősség kizárólag a görög kormánynak tulajdonítható. Rendelkezésemre áll továbbá Almunia biztos úr írásbeli válasza, amelyben félreérthetetlen módon közli, hogy nem tartja szükségesnek, hogy kérésünkre információval szolgáljon a parlamenti kontroll gyakorlatáról.

Úgy tűnik, a Bizottság szándékosan több ország esetében is szürke zónát épít az európai jogállamiság és szakpolitikák alkalmazása terén. Mellőzik a demokratikus kontrollt, mivel míg a nemzeti kormányok a legalapvetőbb intézkedésekben a Bizottság és a Trojka mögé bújnak, addig a Bizottság ezeket az ügyeket a nemzeti kormányokhoz utalja. Így a Bizottság a szerződések őréből az informális szükségállapot őrévé alakul, amelyet ő maga hallgatólagosan el is ismert. Ebben a nehéz helyzetben a támogatási mechanizmus foganatosítása nem jelentheti az európai jogállamiság hatástalanná tételét.

  Georgios Toussas (GUE/NGL). – (EL) Elnök úr! Az Európai Unió, a Nemzetközi Valutaalap és a tagállamok polgári kormányainak népellenes politikája háborúba gyűrűzött az alapbér, a munka és a szociális jogok tekintetében, amelyet a munkásosztály hosszú és kemény harc árán szerzett meg.

A tömeges munkanélküliség, a szegénység, a nemzeti kollektív szerződések eltörlése, a drasztikus bér- és nyugdíjcsökkentés, a magasabb nyugdíjkorhatár, a nehéz és egészségre ártalmas szakmák eltörlése, a magasabb héa, a nép bevételeinek 25%-kal történő csökkentése mind a magán-, mind az állami szektorokban, az állami vállalatok eladása, az autokrácia fokozódása és a munkásosztály, illetve az alulról szerveződő mozgalmak kíméletlen elnyomása. Jellemző példa a munkanélküli tengerészek mozgósítására irányuló politika ellenszenves intézkedése Görögországban, a légiforgalmi irányítók munkanélkülivé válásának kárán létrejött spanyolországi szükségállapot, a tanulók és diákok bántalmazása Angliában és általában az alapvető, a széles néprétegeket megillető szabadságjogok megkérdőjelezése.

Mindemellett azonban, egy támogatási csomagban és sértő adókedvezményekben is részünk volt...

(Az elnök félbeszakítja a felszólalót)

  Nikolaos Salavrakos (EFD). – (EL) Elnök úr! Nehéz volt ez az év, amely most a végéhez közeledik, az egész emberiség és Európa – a közös valutája és kohéziója terén próbára tett Európa – számára is. Új védő és támogató intézményeket hoztak létre és vezettek be a közös valuta védelme, valamint két fontos, teljesen különböző gazdasággal rendelkező állam, Görögország és Írország támogatása érdekében. Úgy hiszem, mi mindannyian, de különösen az európai vezetők tanultak ebből a válságból, és a szolidaritás érzése most még fokozottabban van jelen közöttünk. Én legalábbis bízom benne, hogy ez így van. Ezért úgy hiszem, 2011-ben is megfelelő lépéseket fognak tenni a társadalmi kohézió fenntartása érdekében, a kemény költségvetési megszorítások szélsőséges hatásai nélkül. Hangsúlyoznom kell, hogy az Egyesült Államokban ezzel ellentétes gazdaságpolitikát folytatnak. Meg kell értenünk, hogy intézkedéseket kell foganatosítanunk az euróövezetben, hogy megteremtsük egyenletes fellendülés feltételeit a görög, ír, illetve portugál piacokon, és hogy elkerüljük a hasonló problémákat Spanyolországban.

  Csanád Szegedi (NI). – (HU) Tisztelt Elnök úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Magyarországon a kétharmados kormánytöbbség az elmúlt fél évben támadásba lendült a demokrácia intézményeivel szemben. Ennek keretében felszámolták a korábban paritásos alapú médiafelügyeleti testületet, és annak helyébe kormánypárti delegáltakból állót hoztak létre. A nemrégiben Magyarországon elfogadott úgynevezett médiaalkotmány lehetőséget kínál a kormányzatnak arra, hogy akár kínai mintára. egyes honlapokat is cenzúrázzon. Ezzel a médiahatóság elnöke, Szalai Annamária egy interjúban büszkén kérkedett. Példaként a legolvasottabb jobboldali hírportált a www.kuruc.infó-t hozta fel, mely az internet anonimitásából fakadóan élen járt az előző kormány törvénysértéseinek felderítésében. Kérem az Európai Parlamentet és a Bizottságot, hogy a Magyarországon zajló demokráciaellenes folyamatok mielőbbi felszámolására sarkallja a Fideszt. A hazai ellenzéknek a nyilvánosság ereje maradt már csak, most azt is el akarják venni tőlünk.

  Barbara Matera (PPE). – (IT) Tisztelt Elnök úr, hölgyeim és uraim! Több mint egy hónap telt el azóta, hogy a pakisztáni katolikus földműves asszonyt, Asia Bibit elítélték istenkáromlás miatt.

Nem feledkezhetünk meg a sérthetetlen emberi jogok védelmének fontosságáról, amelyek között az Alapjogi Chartában a véleménynyilvánítás szabadsága is szerepel.

A Pakisztánhoz hasonló országokban már 46 ember vesztette életét istenkáromlás vádja miatt az elmúlt tíz év során, ami egyre fűti a vallási intoleranciát, és ennélfogva táplálja az iszlám fundamentalizmust. Ezeket az embereket vagy a börtönön kívül gyilkolták meg az istenkáromlás vádját követően, vagy a börtönben találták holtan őket. Asia Bibi élete nemcsak a pakisztáni törvény alkalmazása, hanem a fanatikusok miatt is veszélyben van. A pakisztáni törvény pedig csak fokozza az üldöztetés és igazságtalan halál légkörét.

Befejezésül sürgetem az nemzetközi közösség egészét, hogy éljen határozott felszólítással arra vonatkozólag, hogy töröljék az istenkáromlást a pakisztáni bűntető törvénykönyvből, és hogy biztosítsák, hogy a lehető leghamarabb szabadlábra helyezzenek mindenkit, akit a szabad véleménynyilvánítás korlátozása miatt ítéltek el.

  Mariya Nedelcheva (PPE). – (BG) Elnök úr, hölgyeim és uraim! Ma került rá sor, hogy négy kollégámmal együtt aláírtunk egy nyilatkozatot, amely felszólít a mezőgazdasági támogatások 2013 utáni régi és új tagállamok közötti igazságos elosztására. A jelenlegi közös agrárpolitika alapján minden gazdának ugyanazoknak a kötelezettségeknek kell eleget tennie az Európai Unióban, ami drága befektetéssel jár. És bár ugyanazok a kötelezettségeik, jogosultságaik eltérnek. Ezért úgy gondolom, hogy 2013-tól a közvetlen kifizetések rendszerének Unió-szerte biztosítania kell majd a gazdákkal szembeni egyenlő bánásmódot. Véget kell vetnünk a történelmi modellnek, közös kritériumokat kell meghatároznunk és figyelembe kell vennünk az egyes régiók mezőgazdaságainak sajátos szükségleteit. Ezenkívül egy olyan rendszert kell kiépítenünk, amely lehetővé teszi az alapoknak a másodikból pillérből az elsőbe történő áthelyezését, hogy ezáltal az új tagállamok mezőgazdasági termelői nagyobb arányban élvezhessék a támogatási intézkedések és eszközök által biztosított előnyöket. Itt az ideje, hogy véget vessünk a régi és az új tagállamok KAP által történő elkülönítésének, és őszintén remélem, hogy mindannyian támogatni fogják ezt az ügyet.

  Maria Da Graça Carvalho (PPE). – (PT) Elnök úr! A múlt hét kedden Portugáliát ért tornádó nagyon nagy kárt okozott Tomar régiójában. Sajnos ez a fajta természeti katasztrófa egyre gyakoribbá válik. Fontos, hogy elérhetőek legyenek azok a vészhelyzeti mechanizmusok, amelyek lehetővé teszik a gyors beavatkozást az érintett lakosság megsegítésére.

Az EU szerepe alapvető fontosságú, mivel rendelkezésére állnak olyan mechanizmusok és eszközök, mint például a Szolidaritási Alap, amelyet az effajta problémák megoldására hoztak létre. Mindazonáltal létfontosságú, hogy ezeket a mechanizmusokat gyorsan, rugalmasan és egyszerűen működésbe lehessen hozni és alkalmazni lehessen. Ezért felszólítom a Bizottságot és a Tanácsot, hogy tegyék rugalmasabbá a Szolidaritási Alapot, hogy kellően gyorsan lehessen alkalmazni ebben vagy az ehhez hasonló esetekben.

  George Sabin Cutaş (S&D). – (RO) Elnök úr! Románia európai uniós csatlakozását megelőzően az Európai Bizottság hatékonyan nyomon követte a nemzetközi örökbefogadások helyzetét és a helytelen gyakorlatok felfedése után e tevékenységek szüneteltetését javasolta. Ugyanakkor 2009-ben az európai örökbefogadási eljárások kihívásai témában az Európai Bizottság és az Európa Tanács által megrendezett konferencia keretében levelet küldtem Jacques Barrot számára abból a célból, hogy felhívjam a figyelmét a nemzetközi örökbefogadási piac újbóli megnyitásának visszhangjaira. Az Európai Bizottságot is következetességre szólítottam fel.

Egy román újság vizsgálatát követően felmerült annak a lehetősége, hogy hatalommal való visszaélés történt az Európai Bizottság részéről, amelyet a konferencia hivatalos jelentésének következtetései bizonyítanak, amely ajánlást tesz egy európai örökbefogadási ügynökség felállítására. Úgy gondolom, nem tesz jót az Európai Unióról alkotott képnek, ha az európai szerződések őre belekeveredett egy hivatalos dokumentum meghamisításának ügyébe. Ezért a vertikális felépítésével kapcsolatos kételyek eloszlatása érdekében várom az Európai Bizottság világos és indokolt válaszát.

  Gianni Pittella (S&D). – (IT) Elnök úr, hölgyeim és uraim! Több mint egy hónapja tartanak fogva túszként emberkereskedők egy 250 személyből álló csoportot, köztük 80 eritreai állampolgárt, az egyiptomi Sínai-sivatagban. A csoport egy részét korábban már visszafordították néhány európai ország partjairól. Az emberrablók 8 000 amerikai dollár váltságdíjat követelnek szabadon bocsátásukért, miközben az erőszak és a nélkülözés legkegyetlenebb formáinak teszik ki őket. Hatan már életüket vesztették, és az a hír járja, hogy eltávolított szerveiket eladják a feketepiacon.

Itt az ideje, hogy a nemzetközi közösség és az Európai Unió megálljt parancsoljon, itt az ideje, hogy egyenesen beszéljünk arról, hogy a menedékjogot mindenhol biztosítani kell; és ugyancsak itt az ideje, hogy néhány kormány újragondolja megtévesztő visszatérési politikáját. Ezt kérte a pápa is, mint ahogyan azt alapítványok, egyesületek és politikai szereplők is tették.

Elnök úr, Ashton biztos asszonnyal együtt azonnali intézkedések megtételére szólítjuk fel Önt, hogy véget érhessenek ezek a megpróbáltatások.

  Csaba Sándor Tabajdi (S&D). – (HU) Januártól Magyarország a harmadik új tagállamként veszi át az EU soros elnökségét. Nagy megmérettetés lesz és kihívás Magyarország számára. Ekkor indul el az EU gazdasági kormányzása, ekkor lesz az uniós első pénzügyi szemeszter, ekkor kerül sor a Lisszaboni Szerződés módosítására az állandó válságkezelő mechanizmus létrehozása érdekében. Reményeink szerint befejeződnek a horvát csatlakozási tárgyalások, és Románia és Bulgária a schengeni övezet tagjává válik. A demokratikus pártok Magyarországon, a szélsőjobb kivételével, egyetértenek és együttműködnek a magyar elnökség sikerei érdekében. Ugyanakkor ennek a Parlamentnek is kezelnie kell azt az ellentmondást, hogy amíg a magyar elnökségnek őrködnie kellene az alapvető uniós szabadságjogok betartatásán, addig Magyarországon ez a kormány súlyosan korlátozza a demokráciát, a szólásszabadságot, a szakszervezetek jogait. Remélem, hogy a magyar kormány Európában másként viselkedik, mint otthon.

  Kristiina Ojuland (ALDE). – Elnök úr! A múlt héten Brüsszelben tartott EU-Oroszország csúcstalálkozón elhangzott egy kérdés az Orosz Föderáció jogállamiságára vonatkozóan. Szeretném emlékeztetni Önöket, hogy Mihail Hodorkovszkij és Platon Lebegyev második tárgyalásának ítéletét december 15-én reggel mondják ki.

A nemzetközi közösség tagjai, beleértve az EU-t, alaposan nyomon követik a tárgyalást, és meggyőződésem, hogy annak eredményéből konkrét következtetéseket vonhatunk le Oroszország jogállamiságára vonatkozóan. Az EU-Oroszország Parlamenti Együttműködési Bizottság következő ülését e héten rendezik Strasbourgban, így remélem, hogy az Orosz Állami Duma és a Föderációs Tanács delegáltjai körében felvethetem majd ez a kérdést, és Önöket is ugyanerre szeretném bátorítani itt a Parlamentben.

  Pat the Cope Gallagher (ALDE). – (GA) Elnök úr! Az Európai Uniónak nagyon fontos szerepe van Észak-Írország és határ menti területeinek béke- és megbékélési folyamatainak előmozdításában. Az Európai Unió 1994 óta 1,3 millió eurót fektetett be három PEACE-programba. 1989 óta az Unió 349 millió eurót fektetett az Írországért Nemzetközi Alapba. Az Írországért Nemzetközi Alap idáig több mint 6000 projektet támogatott Írországban.

–

Az uniós támogatás lehetővé tette az észak-ír és határ menti közösségek számára, hogy kihasználják a békefolyamatból adódó lehetőségeket. A békeépítés és megbékélés egy hosszú folyamat és erősen hiszem, hogy továbbra is támogatni kell a PEACE III. programot és az Írországért Nemzetközi Alapot (IFI). Üdvözlöm a legutóbbi, egyesült királyságbeli és ír hatóságok által támogatott, arra irányuló amerikai lépéseket, hogy megvizsgálják az IFI-program 2010 utáni korlátozott és célzott módon való folytatásának lehetőségét. Összefoglalva, alapvető fontosságú a PEACE-program további támogatása.

  Oriol Junqueras Vies (Verts/ALE). – (ES) Elnök úr! Az 1989-es „televízió határok nélkül” irányelv alapján a tagállamok nem akadályozhatják más tagállamból érkező audiovizuális közvetítéseket.

Az irányelv 2007-es felülvizsgálatával megerősítették ezt a célkitűzést, valamint hozzáigazították az irányelvet az új technológiákhoz és az audiovizuális piac szerkezeti változásaihoz. Ennek ellenére az észak-katalán államhatár továbbra is kulturális és nyelvi határvonalként működik, megsértve ezzel ezt az irányelvet. Konkrétabban, a katalán rádiók és televíziók műszaki kritériumokra való hivatkozással rendszeresen ki vannak zárva a szabályozott közvetítés köréből.

Ezért az európai intézményeknek ki kell kényszeríteniük saját irányelveik betartását és lehetővé kell tenniük a határokon átnyúló műsorszolgáltatók számára, hogy egész nyelvi és kulturális közösségükhöz eljuttathassák szolgáltatásukat akkor is, ha az Katalónia esetéhez hasonlóan, több mint egy különálló államra terjed ki.

Köszönöm szépen.

  Bairbre de Brún (GUE/NGL). – (GA) Elnök úr! Örömmel fogadom a cancúni COP16-os konferencia megállapodásait. Ugyanakkor nem kellene azzal áltatnunk magunkat, hogy ott tartunk, ahol kell. Most már sokkal határozottabb, világosabb és kényszerítőbb erejű célkitűzéseket kell meghatároznunk.

A kormányoknak a Cancúnban végzett munkára kell támaszkodniuk annak érdekében, hogy egy ambiciózus, kötelező erejű megállapodást érjünk el jövőre Dél-Afrikában. Itthon is cselekednünk kell.

Azonnali megállapodást kell elérni a szén-dioxid-kibocsátás legalább 30%-os csökkentésére irányulóan Európában – nem csak a nemzetközi egyezmény érdekében, hanem a saját érdekünkben is –, hogy mostantól versenyképesek lehessünk.

Európának biztosítania kell, hogy az energiafogyasztás tekintetében hatékonyabb lesz. Ezt a jogilag nem kötelező érvényű 20%-os energiahatékonysági célkitűzéssel nem sikerült elérnünk. Ezen most változtatnunk kell.

  Slavi Binev (NI). – (BG) Elnök úr, hölgyeim és uraim! Szeretném felhívni a figyelmüket arra a problémára, amellyel a bolgár fuvarozók szembesülnek, akik komoly jövedelemtől fognak elesni, ha engedjük a további légszennyezési, zajkibocsátási és egyéb díjak kivetését. Ez az ágazat válságban van, és ha növeljük ezeket a költségeket, akkor nemcsak a válság elmélyülését kockáztatjuk, hanem az iparág megújulásának jövőjét is. Bolgár állampolgárként nem értek egyet a Bizottság számításaival, amelyek nem vették figyelembe a tagállamok földrajzi elhelyezkedésének különbségeit. Bulgária az Európai Unió perifériáján található, és a további költségekkel nagy csapás éri a bolgár fuvarozókat. Ha egy pillantást vetünk a kutatásra, láthatjuk, hogy a bolgár gazdaság minden esetben veszíteni fog.

Képviselőtársaim! Remélem, hogy az Európai Parlamentnek megvan a politikai akarata, hogy megelőzze az Európai Unió határai mentén lévő országok problémáinak további súlyosbodását.

  Nadezhda Neynsky (PPE). – (BG)Elnök úr! Pár nappal ezelőtt Barroso elnök úr arra figyelmeztetett minket, hogy Európát a populizmus és a nacionalizmus növekvő hulláma fenyegeti. A politikai vezetőkhöz fordult, hogy szálljanak szembe az emberek félelmein alapuló manipulációkkal, és azokkal az irracionális érvekkel, amelyek szerinte sok országban hagyták kifejlődni a populizmust. Az ő általa elmondottak alapján szeretném felhívni a figyelmüket, hogy a volt kommunista országokban veszélyben van a demokrácia. Utóbbiak esetében különösképpen igaz, hogy a politikai vezetőknek megalkuvást nem ismerően szembe kell szállniuk a tulajdonhoz való jog aláásására irányuló kísérletekkel. A munkáltatói befizetések részleges államosítása a szakmai nyugdíjalapba és azok áthelyezése az állami társadalombiztosításba egy példája ennek. Európának őrködnie kell a szabad választáshoz való jog felett és meg kell előznie, hogy bármi is alááshassa azt. Mindenekelőtt, az európai vezetőknek távol kell maradniuk a közvélemény manipulálására irányuló kísérletektől, a speciális megfigyelési eszközök széleskörű használatától, és az olyan titkos információk hivatalos kinyilatkoztatásától, amelyek arra irányulnak, hogy nyomást gyakoroljanak az emberekre és aláássák az emberi jogokat.

  Jim Higgins (PPE). – (GA) Elnök úr! Ez egy nagyon fontos kérdés. Világosan látható, hogy nagy különbség van a gazdák által termelt és az élelmiszer-áruház láncok által termelt profit között.

Az én hazámban körülbelül 22 000 embert alkalmaz a tejipari ágazat. A tejpiac Írországban önmagában egymilliárd eurót jelent évente. Én azt gondolom, hogy az Európai Unió nem tesz eleget a gazdák támogatása érdekében; nem a támogatásokról beszélek – a támogatások jók.

A piac azonban számos tekintetben rosszul működik. A gazdákat például harminc napon belül ki kellene fizetni. Ez egyáltalán nem így történik. Ezenkívül az élelmiszerüzletek árusítják árengedménnyel a tejet, azonban ezzel a gazda veszít pénzt.

Csalódást okoz számomra, hogy ezeket a problémákat nem kezelik. Többet kell tennünk, hogy megvédjük a gazdákat az áruházak hatalmától.

  Ioan Enciu (S&D). – (RO) Elnök úr! Az alapvető jogok képezik az Európai Unió alapelveit. Minden európai intézmény fő feladata, hogy felügyelje e jogok betartását. Az Európai Unió egyik tagállamában, Romániában az alapvető jogok súlyos megsértésének vagyunk szemtanúi. Miután gazdaságilag és társadalmilag csődbe vitte az országot, a jelenlegi román kormány nevetséges intézkedéseket hoz, amelyek egyenértékűek az Európai Unió által elismert alapvető jogok súlyos megsértésével – ide sorolhatók a nyugdíjhoz való jog, a szakszervezeti jogok, a fizetéshez való jog és a fiatal édesanyák jogai. Ezenkívül ki kell emelnem, hogy már elkezdődtek az előkészületek Romániában, hogy módosítsák a fogyatékkal élő személyek jogainak védelméről és előmozdításáról szóló törvényt. A román kormány által előterjesztett törvényjavaslat elfogadása csupán meg fogja nehezíteni a fogyatékkal élők életét, azáltal, hogy függővé teszi őket az államtól ahelyett, hogy tovább erősítené védelmüket és előmozdítaná társadalmi integrációjukat. Ez messzemenően káros hatással lesz a fogyatékkal élő személyek érdekeire és méltóságára.

  Alexander Mirsky (S&D). – (LV) Elnök úr! Meg szeretném kérdezni, mit jelent a „tesztpilóta” kifejezés? Ez azt a pilótát jelenti, aki repülés közben teszteli a repülőgépet. Mi a „tesztutas”? Ezt a fogalmat nemrégiben a lett AirBaltic légitársaság találta ki. Az AirBaltic azonban sajnálatos módon nem közölte az utasaival, hogy teszteken vesznek részt. Az AirBaltic, például, beülteti az utasokat a repülőgépbe, majd később a levegőben kiderül, hogy technikai problémák adódtak, amelynek következtében kényszerleszállást kell végrehajtani. Véleményem szerint a repülőgépeket repülés előtt kellene előkészíteni, nem repülés közben, különösen akkor nem, ha utasokat szállít.

Az AirBaltic légitársaság nagy számban regisztrált vészhelyzetet a közelmúltban. Szeretném felhívni a képviselőtársaim és az Európai Bizottság figyelmét erre a légi biztonsági problémára. A komolytalan viselkedésnek tragikus következményei lehetnek. Köszönöm.

  Charles Goerens (ALDE). – (FR) Elnök úr! Most értesültem másodjára arról, hogy a Dél-Szudán jövőjéről szóló népszavazással kapcsolatos szóbeli kérdést nem fogják visszahelyezni az ügyrendbe.

Szeretném emlékeztetni Önöket, hogy a 2005-ös átfogó békemegállapodás értelmében Dél-Szudánnak most, egy ötéves periódus végén lehetősége van, hogy szavazzon, hogy a Szudán állam része kíván-e lenni.

A népszavazást január 9-ére tervezik. Mindazonáltal számos megoldatlan kérdést meg kellene vitatnunk ebben a Házban, úgymint a szavazólisták elkészítését, az észak és dél közötti határral kapcsolatos véleményeltérések rendezését, nem beszélve a szükség esetén bevezetendő biztonsági intézkedésekről.

Ha a végtelenségig halasztgatjuk a vitát, megfoszthatjuk magunkat attól a jogunktól, hogy politikai lendületet adjunk. Ez az én nézőpontom. Továbbra is úgy hiszem, hogy ésszerűbb lenne, ha megpróbálnánk megelőzni a konfliktusos helyzeteket ahelyett, hogy tétlenül állunk és megvárjuk, hogy tragédia történjen.

  Ilda Figueiredo (GUE/NGL). – (PT) Elnök úr! Az Eurostat legutóbbi statisztikái azt mutatják, hogy Portugália azon országok egyike, ahol a legmagasabb a munkahelyi létbizonytalanság szintje: a dolgozók 22%-ának bizonytalan a munkahelye, míg az uniós átlag 13,5%.

A nők és fiatalok vannak a legrosszabb helyzetben. A 25 éves kor alattiak több mint 23%-a munkanélküli, és a szegénység Portugáliában elérte a 18%-ot; ez egyre inkább számításba veszi azokat a szegény munkavállalókat is, akiknek nincs elegendő jövedelmük ahhoz, hogy kitörjenek a szegénységből.

Hogyan lehet így megérteni az Európai Bizottság portugál kormányra gyakorolt, arra irányuló elfogadhatatlan nyomását, hogy változtassa meg a munkajogot és még egyszerűbbé tegye az alkalmazottak elbocsátását? Amire szükség van, az nem más, mint a jogokkal és méltóságteljes bérekkel járó munkahelyek teremtésének fokozott támogatása.

  Miguel Portas (GUE/NGL). – (PT) Elnök úr! A megszorító költségvetések, a Nemzetközi Valutaalap, a Stabilizációs Alap és a büntetésalapú gazdasági koordinációs mechanizmus ellenére is folytatódik az euró elleni támadás számos ország állampapírjainak spekulatív támadásán keresztül.

El kell ismerni, hogy a hiba csak a politikai döntésekben lehetett. Minden alkalommal, amikor Merkel kancellár és Sarkozy elnök közönség előtt spekulálnak, a spekulánsok azonnal megköszönik nekik, és ennek megfelelően spekulálnak tovább. Nyilvánvaló, hogy minden alkalommal, amikor nemet mondanak, különösen az Eurókötvényre, a spekulánsok megköszönik nekik, mivel hálásak az árért; a spekuláció ára azonban Európa megosztása.

Ez egy szolidaritás nélküli Európa, valamint egy olyan Európa, ahol a periférikus országok egyre inkább periférikussá válnak. Ezt meg kell változtatni, Elnök úr.

  Hans-Peter Martin (NI). – (DE) Elnök úr! Sokáig támogatója voltam az eurónak, de most a jövője forog kockán. Az európai kormányfőknek nincs meg a bátorságuk végleg felhagyni azzal, hogy a beruházásokba haszontalanul beleölt pénz után még további forrásokat fordítsanak rájuk. Már nem mondhatjuk többé, hogy: „tegyük félre a problémát egy pár évre”. Ehelyett végre bátraknak és elég felelősségteljesnek kell lennünk, hogy visszafogjuk az adósságokat. Csak ezután lehet elszámoltatni a bankokat. Minden embert érinteni fog, minket is – a nyugdíjalapon vagy az életbiztosításon keresztül. Azonban ahol szükséges, inkább le kell nyelnünk a keserű pirulát, mint tovább gyötrődni. Ez az, ahol a legnagyobb a probléma. Ezzel kapcsolatban fel szeretném szólítani a képviselőtársakat, hogy vegyenek részt a Gazdasági és Monetáris Bizottság kezdeményezéseiben, különös tekintettel a financewatch.org-ra, így a jövőben meg fogjuk találni a módját annak, hogy bepereljük a bankokat, a lobbistákat – akik sajnos még mindig diktálnak itt –, és hogy független információhoz jussunk.

  Cătălin Sorin Ivan (S&D). – (RO) Elnök úr! Bulgária és Románia schengeni térséghez való csatlakozása kiemelkedő fontosságú az EU keleti határának stabilitása tekintetében. Másodszor, és ami talán ugyanolyan fontossággal bír, hogy ez egy természetes lépés, miután 2007-ben mindkét ország teljes jogú uniós tagsági státuszt kapott.

Mindamellett ennek a döntésnek technikai gyakorlatiasságon kell alapulnia, nem pedig megérzésen vagy indulatokon. Az Európai Unió néhány kormányzó pártja úgy véli, megnyerhetnek bizonyos választási érveket, ha ellenzik ezt a döntést és Romániára és Bulgáriára hárítják a felelősséget amiatt, hogy a romák integrációja európai uniós szinten okoz problémát.

Másrészről, ha a jelentés kimenetele kedvező – és a mindkét tagállamban nemrégiben lefolytatott vizsgálatok azt mutatják, hogy mindkét ország készen áll a schengeni térséghez való csatlakozásra –, akkor azt mondanám, hogy rendkívül fontos, hogy továbbra is támogassuk őket, különösen mivel nemrég pozitív értékelést kaptak tőlünk.

  Marisa Matias (GUE/NGL). – (PT) Elnök úr! Egy újabb éghajlatváltozással kapcsolatos konferencia után úgy gondolom, hogy ha őszinték vagyunk magunkhoz, a legtöbb, amit mondhatunk, hogy jobban sikerült, mint a koppenhágai konferencia, mert született néhány eredmény és volt némi előrehaladás. Jobban sikerült, mert létrejött egyfajta kompromisszum az Egyesült Nemzetek égisze alatt. Eredményesebb volt, mert az Európai Unió jobban jött ki a cancúni konferenciából, és sokkal átláthatóbb folyamat volt, mint az előző. Azonban ez önmagában nem jelent vigaszt, be kell ismernünk, hogy ez még mindig nagyon kevés.

Megvan az alapja a további munkának, ugyanakkor el kell ismernünk, hogy az bár pozitív, még mindig csupán ígéreteken alapszik. A kormányoknak egyaránt meg kell felelniük a nyilvánosság és a valódi válság valódi áldozatai által támasztott igényeknek. Örülök, hogy holnap alaposabban megvitatjuk ezt a kérdést. Kevés értelme lenne az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatáról való megemlékezésnek, ha semmibe vennénk ezeket a jogokat. Tudnunk kellene már, hogy a piac nem old meg mindent, és itt az ideje, hogy az embereket helyezzük előtérbe.

  Rui Tavares (GUE/NGL). – (PT) Elnök úr! Néhány nappal ezelőtt az Amerikai Kongresszusban Ron Paul képviselő feltett egy létfontosságú kérdést: ha egy háború hazugsággal kezdődik, vajon mi a fontosabb – megőrizni a titkot vagy elárulni az igazat a nyilvánosságnak? A WikiLeaks ügy kapcsán osztom az Atlanti-óceán másik partján lévő képviselőtársam aggodalmait. Léteznek indokolt és szükséges titkok. Mindez akkor válik problémává, ha a titkok kivételekből szabállyá válnak. Az elmúlt években egyre jelentősebb lett, most pedig egyre inkább elmélyül a titoktartás kultúrája, amely meghiúsítja a demokratikus kontrollt, és amely most erőszakosan védi az előjogait, ahogyan azt a kormányok és vállalatok reakcióiból láthattuk a WikiLeaks ügy kapcsán.

A politikai nyomás miatt az Amazon, a Visa, a MasterCard és még egy, a WikiLeaks-szel korábban üzletelő svájci bank is megszakította vele a kapcsolatot. Egy francia miniszter követelte, hogy Franciaország tiltsa be a weboldal Franciaország területén való működését. Hölgyeim és uraim! Ennek a nyomásnak egy fikarcnyi jogi alapja sincs. A bizalom kétirányú út, és a kormányok csak akkor kérhetik a nyilvánosság bizalmát, ha ők maguk is készek megbízni a nyilvánosságban.

  Philip Claeys (NI). – (NL) Elnök úr! Pontosan ma hat hónapja, hogy szövetségi parlamenti választásokat tartottak Belgiumban. Erre szükséges rámutatnom, hiszen soha korábban nem volt példa arra, hogy az EU elnökséget egy ideiglenes kormány vezesse a hat hónap teljes időtartama alatt.

A Tanács politikai képviselete ma nincs jelen. Ez nem túl szerencsés, hiszen érdemes említést tenni erről a szürreális helyzetről. Arról a mesterséges elgondolásról, amely szerint Belgium ma is épp olyan kormányozhatatlan, mint hat hónappal ezelőtt, és hogy ez ellen semmit sem lehet tenni, mert Flandria és Vallónia két különböző országgá vált, teljesen különböző politikai és társadalmi-gazdasági kultúrával.

Elnök úr! A belgiumi helyzet teljes holtpontra jutott, olyannyira, hogy az Európai Unió jobban teszi, ha felkészül két új tagállam, Flandria és Vallónia megjelenésére.

  Corina Creţu (S&D). – (RO) Elnök úr! A román munkatörvény közelmúltbeli módosításai tovább ronthatják a munkavállalók helyzetét, akiket a gazdasági recesszió már eddig is súlyosan érintett. A távozó munkavállalók felmondási idejét és a próbaidőt meg fogják hosszabbítani, ami azt jelenti, hogy a munkaszerződéseket az említett időszak alatt vagy végén azonnali hatállyal fel lehet bontani, és ennek eredményeként ez idő alatt több mint három embert foglalkoztathatnak egymás után ugyanabban a pozícióban. A legsértőbb intézkedés ugyanakkor, amely kirívóan semmibe veszi az emberi jogokat, arra irányul, hogy felfüggessze a munkavállaló egyéni munkaszerződését, amíg az sztrájkban vesz részt.

Én egyszerűen tiltakozom az arra irányuló kísérlet ellen, hogy a munkavállalókat a főnökök rabszolgájává tegyék. Szeretném továbbá felhívni az európai politikai erőket és intézményeket, hogy lépjenek közbe, és állítsák meg a román munkavállalók helyzetének további romlását.

  Elnök. –

Lezárom a napirendi pontot.

ELNÖKÖL: LIBOR ROUČEK
alelnök