Indiċi 
 Preċedenti 
 Li jmiss 
 Test sħiħ 
Proċedura : 2010/0106(NLE)
Ċiklu ta' ħajja waqt sessjoni
Ċikli relatati mad-dokumenti :

Testi mressqa :

A7-0345/2010

Dibattiti :

PV 13/12/2010 - 16
CRE 13/12/2010 - 16

Votazzjonijiet :

PV 14/12/2010 - 9.12
Spjegazzjoni tal-votazzjoni

Testi adottati :

P7_TA(2010)0464

Rapporti verbatim tad-dibattiti
It-Tnejn, 13 ta' Diċembru 2010 - Strasburgu Edizzjoni riveduta

16. Ftehim UE-Ġeorġja dwar il-faċilitazzjoni tal-ħruġ tal-viżi - Ftehim UE-Ġeorġja dwar ir-riammissjoni ta’ persuni li jirrisjedu mingħajr awtorizzazzjoni - Skema ta' liberalizzazzjoni tal-viżi fis-Serbja u f'Dik li kienet ir-Repubblika Jugoslava tal-Maċedonja - Ftehim bejn l-UE u r-Russja dwar l-iffaċilitar tal-ħruġ ta' viżi (dibattitu)
Vidjow tat-taħditiet
Minuti
MPphoto
 

  President. − The next item is the joint debate on

– the recommendation from the Committee on Civil Liberties, Justice and Home Affairs on the draft Council decision concerning the conclusion of the Agreement between the European Union and Georgia on the facilitation of the issuance of visas (11324/2010 – C7-0391/2010 – 2010/0106(NLE)) (Rapporteur: Nathalie Griesbeck) (A7-0345/2010),

– the recommendation from the Committee on Civil Liberties, Justice and Home Affairs on the draft Council decision on the conclusion of the Agreement between the European Union and Georgia on the readmission of persons residing without authorisation (15507/2010 – C7-0392/2010 – 2010/0108(NLE)) (Rapporteur: Nathalie Griesbeck) (A7-0346/2010),

– the oral question to the Commission on implementation of the EU-Russia visa facilitation agreement by Kristiina Ojuland, on behalf of the Group of the Alliance of Liberals and Democrats for Europe (O-0140/2010 – B7-0568/2010),

– the oral question to the Commission on implementation of the EU-Russia visa facilitation agreement by Manfred Weber, Simon Busuttil, Elmar Brok, Alojz Peterle, on behalf of the Group of the European People’s Party (O-0172/2010 – B7-0656/2010),

– the oral question to the Commission on concerns about the correct application of the EU visa liberalisation scheme in Serbia and the Former Yugoslav Republic of Macedonia, by Simon Busuttil, Manfred Weber, Anna Maria Corazza Bildt, Monika Hohlmeier, on behalf of the Group of the European People’s Party (O-0181/2010 – B7-0654/2010).

 
  
MPphoto
 

  Nathalie Griesbeck, rapporteur. − Monsieur le Président, Madame la Commissaire, chers collègues, je suis très heureuse de présenter ce soir ces deux rapports – que je vais évoquer de manière conjointe sur les accords – passés entre l'Union et la Géorgie, le premier sur la facilitation des visas et le second sur la réadmission des personnes en séjour irrégulier.

Pour mémoire, le premier accord sur les obligations en matière de réadmission prévoit la réciprocité totale s'appliquant aux ressortissants nationaux et aux ressortissants des pays tiers. Il fixe bien sûr les modalités de réadmission – demandes de réadmission, informations, documents fournis, preuves, moyens de preuve, délais, modalités de transfert, de transport, de transit, etc., à l'inverse de l'accord de réadmission Union européenne-Pakistan – dont vous vous souvenez peut-être – auquel je m'étais fermement opposée il y a quelques mois ici, je voudrais dire mon accord total par rapport à celui-ci, dans la mesure où il respecte bien sûr les droits de l'homme et où il devrait pouvoir être garanti dans le cadre de son application, la Géorgie étant signataire de la convention de Genève sur les réfugiés et de la convention européenne des droits de l'homme. Ce sont deux prérequis qui sont essentiels à mes yeux pour l'approbation d'un tel accord.

Le deuxième accord qui vise la facilitation de la délivrance des visas doit permettre aux citoyens géorgiens, en particulier ceux qui voyagent – étudiants, journalistes, etc. – d'obtenir plus facilement des visas de court séjour pour se rendre dans l'Union européenne et donc de simplifier largement toutes les exigences relatives aux pièces qui sont demandées à l'appui de ce type de demande.

Je voudrais vous rappeler aussi que, bien entendu, des deux accords vont de pair car, selon l'approche commune, en principe un accord visant à faciliter la délivrance des visas ne peut être conclu que s'il existe un accord de réadmission.

Il y a donc deux points importants à soulever. Il s'agit d'une étape essentielle dans l'approfondissement des relations entre l'Union et la Géorgie, laquelle a démontré ces dernières années une volonté très claire de rapprochement avec nous. Ces accords constituent un premier pas en matière de relations privilégiées, un signal fort de la part de l'Union en direction de la Géorgie.

Ces accords présentent aussi, bien entendu, un intérêt sur le plan régional. Ils contribueront aux efforts déployés par l'Union pour renforcer la coopération avec d'autres pays également de la région du Caucase-Sud. Je pense, bien sûr, avec nous tous, qu'il s'agit aussi d'un encouragement donné à la Géorgie pour mettre en œuvre toutes les réformes nécessaires dont le Président, il y a quelques jours, a rappelé la nécessité, dans le domaine de la liberté, de la sécurité et de la´justice. Cela permettra peut-être de lutter encore plus efficacement ensemble contre l'immigration clandestine et de favoriser au développement, en un mot comme en mille, de la démocratie.

Je vous invite donc, mes chers collègues, à approuver ces deux accords conclus avec la Géorgie. Mais je voudrais, pour conclure, rappeler, Madame la Commissaire que, si nos collaborations sont d'excellente qualité, il y a quelques mois, lors des discussions sur l'accord de réadmission avec le Pakistan, vous aviez déclaré solennellement que vous vous engageriez à produire une évaluation des accords de réadmission en cours, ainsi qu'un rapport régulier au Parlement européen sur ces accords, qu'il soient déjà conclus ou qu'ils soient en cours de négociation. Et je souhaiterais que vous affirmiez à nouveau, de façon solennelle ou pas, devant notre assemblée, que nous ne serons pas tenus à l'écart et ou trop peu impliqués ou assez peu informés en ce qui concerne l'ouverture, le déroulement des négociations des accords et donc depuis votre déclaration. Je pense que c'est une nécessité pour que nous avancions ensemble, efficacement, en fonction de nos valeurs.

 
  
MPphoto
 

  Kristiina Ojuland, author. − Mr President, I must say that I am very happy that this debate on the EU-Russia visa waiver agreement is taking place today in this House, because this issue has been on the joint political agenda between the EU and the Russian Federation for so long now.

I welcome any political progress that was made in this regard at the summit last week. However, I will remain vigilant over the way it is put into practice.

Concerning the question to the Commission on the implementation of the EU-Russia visa facilitation agreement that I tabled on behalf of the ALDE Group, I wanted to learn what progress has been made so far and whether we are at the moment in a position to expect a breakthrough in tackling technical questions such as the requirement for EU citizens to register with the authorities within three days if staying in a private home in Russia.

I fully support the intended visa waiver agreement as a measure to enable Russian citizens to travel to the EU with minimum formalities, but I would expect the Russian side to apply the same stance to citizens of the European Union.

Another concern that one must address is security on the external borders of the Russian Federation, especially keeping in mind the illegal immigration flows from the south and elsewhere. The Russian side should secure full control over its borders, just as the European Union must exercise thorough border checks. The future visa waiver agreement must exclude any additional threats to the European Union.

Madam Commissioner, I very much look forward to your response.

 
  
MPphoto
 

  Manfred Weber, Verfasser. − Herr Präsident, Frau Kommissarin, liebe Kolleginnen und Kollegen! Die EVP-Fraktion möchte diese heutige Aussprache auch dazu nutzen, einen generellen Blick auf die Visapolitik der Europäischen Union zu werfen.

Zunächst ist es wichtig zu unterstreichen, sich bewusst zu machen, welch großen Wert diese Visapolitik für die Europäische Union hat. Weil wir ein gemeinsames Europa, ein gemeinsamer Raum für die Menschen sind, können wir gemeinsame Visapolitik gestalten. Die Visapolitik ist deswegen auch ein Zeichen für die europäische Einheit – ein sehr erfolgreiches Zeichen der europäischen Einheit –, und gerade in Krisenzeiten ist es gut, darauf hinzuweisen.

Zweitens: Bei der Liberalisierung fordern wir klare Spielregeln. Die technischen Standards, die einzuhalten sind – an der Außengrenze, bei der Erteilung von Ausweisen, von Pässen –, sind klar geregelt. Es darf keine politischen Rabatte bei der Einhaltung dieser Standards geben. Wir haben im Jahr 2010 auf dem Balkan erlebt, dass zunächst die technischen Standards im Mittelpunkt standen, aber dann immer stärker politische Argumente dazukamen. Bei der Liberalisierung könne man da doch jetzt bei diesem Land nicht Schluss machen, man müsse doch den gesamten Raum sehen. Für uns ist es im Einzelfall immer schwierig abzuwägen, ja! Aber im Mittelpunkt muss der technische Standard stehen, müssen die Kriterien stehen. Ich stärke da auch unserer Kommissarin den Rücken, damit diese Standards, die wir dort einfordern, auch wirklich umgesetzt werden. Das ist eine wichtige Aufgabe der Kommission, weil nur so unsere Visapolitik auch bei den Bürgern Akzeptanz findet.

Als Drittes will ich ansprechen, dass wir es begrüßen, dass im letzten Europäischen Rat Justiz und Inneres besprochen wurde, für einzelne Staaten auch ein schnelles Aushebeln, eine schnelle Rücknahme der Visabefreiung zu ermöglichen, wenn die Standards nicht umgesetzt werden. Wir haben am Beispiel Serbiens erlebt, dass es zu einem großen Zuzug von Asylbewerbern kam.

Ich komme zum letzten Punkt. Mittelfristig – wenn wir über die Ukraine reden, wenn wir über Russland reden – sind wir als Fraktion sehr skeptisch, wenn es darum geht, die Türen schnell aufzumachen, weil wir eben im Fall Serbien gesehen haben, dass es auch negative Effekte geben wird. Deswegen sollten wir sehr sorgsam mit der Visapolitik umgehen.

 
  
MPphoto
 

  Cecilia Malmström, Member of the Commission. − Mr President, honourable Members, I will address all the questions. Thank you for placing this very important debate on the agenda.

Let me start by thanking Mrs Griesbeck for her support and her work in the Committee on Civil Liberties, Justice and Home Affairs on the EU-Georgia agreement with the adoption of a favourable opinion. Following the crisis in Georgia in the summer of 2008, it was decided at an extraordinary meeting of the Council of the European Union to step up relations with Georgia, including visa facilitation measures.

As you mention, Mrs Griesbeck, it is standard EU policy that a visa facilitation agreement cannot be offered to a third country without a readmission agreement, so the European Council’s decision implied that the two should be negotiated and concluded in parallel.

I am very grateful to Mrs Griesbeck for having also noted the important step forward in relations between Georgia and the EU that these two agreements represent. The agreement is very much along the lines of a standard EU readmission agreement, covering nationals as well as third country nationals, and also safeguarding – as was said – respect for human rights through a ‘non-effective’ clause and an article on data protection.

The agreement also provides for the establishment of a joint readmission committee, tasked with monitoring implementation of the agreement. This is an important step towards smoother mobility between the people of Georgia and the European Union.

Georgia has already waived the visa requirement for EU citizens, and this agreement will facilitate mobility for Georgian citizens. The agreement will indeed make it easier, cheaper and quicker for Georgian citizens – more than 60 000 per year – to obtain a Schengen visa.

It will bring other concrete benefits: a 10-day deadline will be set for the processing of applications and the visa fee will be reduced from EUR 60 to EUR 35. There will be certain categories of applicants who will be free of charge: students, journalists, children, pensioners, the disabled, etc. They can also benefit from a simplified supporting documents requirement and a multi-entry visa if they need to travel. Also, holders of diplomatic passports will be entirely exempted from visa obligations, which will further strengthen official contacts between the EU and Georgia.

Mrs Griesbeck mentioned the evaluation. This has been slightly delayed, but I will present it by the beginning of next year – I hope no later than February. I will be happy to discuss it with the Civil Liberties Committee and Parliament. You also made reference to the programme for Pakistan. This has only been operational for 13 days so it is a little early to evaluate it, but we will of course be happy to keep you updated.

Concerning the issue raised by Mrs Ojuland of the visa facilitation agreement between the EU and Russia, this has been in force since 1 January 2007. It is one of the eight visa facilitation agreements that we have concluded. Particularly important elements are that it applies on a reciprocal basis to EU citizens also, as they are currently under a visa obligation for travelling to Russia.

It is also an important agreement in quantitative terms. According to statistics provided by Russia, more than 1.5 million visas were issued to EU citizens in 2008 and the same year Member State consulates issued 3.5 million visas to Russian citizens. That is more than a quarter of all Schengen visas issued worldwide.

All EU and Russian citizens benefit from the general facilitation provided by this facilitation agreement, such as a reduced fee of EUR 35. Certain categories are also exempted under specific facilitation; there is a visa-free waiver and also a multi-entry visa.

The Commission has evaluated this facilitation and has found that it works quite well. However, there are some shortcomings, as were referred to. To address these, we adopted a month ago a recommendation for directives for the renegotiation of the visa facilitation with Russia. This relates entirely to further facilitation with regard to documentary evidence and the length of the visa application procedure, the extension of the provisions for the issuing of multiple-entry visas and a visa-free waiver for a number of well-defined categories of applicants.

As regards the specific issue of the implementation of Article 10 of the visa facilitation agreement, which provides for the simplification of the registration procedure, we noted in our evaluation that Russia had adopted some simplification; it is now possible to register by post, for example. The registration fee will be abolished by next year, but some of the other measures, such as the translation of the registrations into English and the possibility to register online, have not yet materialised. We are raising this issue with our Russian counterparts and in different fora, and we hope that this will take place very soon.

Concerning the other Eastern Partnership countries, there have been other steps as well. This was also in your question. We have visa facilitation with Moldova and Ukraine as from 1 January 2008, but we are also renegotiating these agreements.

Regarding Belarus, draft negotiating directives for visa facilitation were adopted by the Commission a month ago, and we will recommend multiple-entry visas with a long period of validity for bona fide travellers and set deadlines for processing visa applications, as well as possible exemptions for visa obligations for holders of diplomatic passports.

We will also adopt draft negotiating directives for a visa facilitation agreement with Azerbaijan and Armenia next year.

On the correct application of the visa liberalisation scheme that Mr Weber referred to, namely that applicable to Serbia and the former Yugoslav Republic of Macedonia, the Council decided, as was also said, to grant visa-free travel to the former Yugoslav Republic of Macedonia, Montenegro and Serbia in 2009. The decision came following incentive dialogue and substantial progress by these countries on the main matters covered by the visa liberalisation dialogues. The dialogues have proved effective in implementing a lot of important reforms but, as was also pointed out, the visa-free regime comes with responsibilities and the countries concerned should take the appropriate measures to make sure that there is no abuse of the visa waiver.

Some Member States have experienced an increased number of asylum applications from these countries – notably Serbia and the former Yugoslav Republic of Macedonia. These have to be assessed on an individual basis according to our legislation. We have taken a number of steps to address this situation: we have had high-level meetings with the Ministers of the Interior on the two questions, and there was a high-level visit to the two capitals by the Belgian Presidency and the Commission.

The authorities of these two countries have taken some steps. There have been new information campaigns organised to inform the citizens. There are instructions to the border police to deliver and to perform increased controls on people exiting the country and to inform travellers about the risk of unfounded applications for asylum.

When, earlier this autumn, we proposed lifting the visa requirement for the citizens of Albania and Bosnia-Herzegovina, both countries committed themselves to setting up information campaigns for their citizens on the rights and obligations arising from the visa waiver, and this has been done. These are very ambitious campaigns. In addition, after approval by the European Parliament and the Council, the Commission made a commitment to intensify post-visa liberalisation monitoring for all the Western Balkan countries.

There will be two parts to this. On the one hand we will continue to assess the sustainable implementation of reforms by the countries concerned through the stabilisation and association process – in particular in the area of justice, freedom and security. On the other hand, we will also act as a prevention mechanism against new situations of high in-flow of persons from the region. The collection of the necessary operational information that could help to prevent these situations was done early this year, and we will have active participation from Frontex, Europol, immigration liaison officers, Western Balkan police liaison officers and the secretariat of the Police Corporation Convention for South-East Europe, supported by the incoming presidencies – Hungary and Poland.

All the information exchanged and collected will be shared by EU Member States and, of course, when appropriate, with the countries of the Western Balkans. Such information will also feed into the Commission assessment to be carried out in the first semester of next year on post-visa liberalisation monitoring. I consider that these measures should contribute to avoiding the misuse of the visa-free travel regime, and I am confident that close cooperation between the countries of origin and EU destination countries, supported by the Commission, offers an effective response. We will, of course, continue to report regularly to the European Parliament and to the Council on the results of this monitoring mechanism, for the first time in June 2011.

 
  
MPphoto
 

  Krzysztof Lisek, autor projektu opinii Komisji Spraw Zagranicznych. − Jako stały sprawozdawca raportu Parlamentu Europejskiego w zakresie współpracy Unii Europejskiej z Gruzją, oraz jako autor opinii Komisji Spraw Zagranicznych w sprawie sprawozdań posłanki Griesbeck, chciałem powiedzieć kilka słów o tych dwóch umowach – umowie o readmisji i umowie o ułatwieniu w wydawaniu wiz pomiędzy Unią Europejską a Gruzją. Czuję się w obowiązku powiedzieć, że te umowy zostały przez Komisję Spraw Zagranicznych przyjęte olbrzymią większością głosów.

Chciałbym dodać, że na poprzedniej sesji Parlamentu Europejskiego – tutaj, w Strasburgu – wysłuchaliśmy przemówienia prezydenta Saakaszwilego – przemówienia, które nawet w oczach tych, którzy nie są jego fanami zostało określone jako rzeczowe, wyważone, racjonalne. Prezydent wówczas nie tylko zadeklarował nieużywanie siły czy otwartość na rozmowy z Rosją o trudnych sprawach, ale zadeklarował również, co jest głównym celem polityki zagranicznej Gruzji i oczywiście jest to integracja europejska i członkostwo w Pakcie Północnoatlantyckim.

Musimy moim zdaniem pamiętać o tym, nie mówiąc oczywiście o żadnych terminach, bo tylko szaleńcy mogliby mówić dzisiaj o terminach, że Gruzja i Gruzini to dzisiaj najbardziej proeuropejski kraj i naród z tych państw, które obejmujemy programem partnerstwa wschodniego. I na te aspiracje Gruzinów Unia Europejska powinna dać być pozytywną, rzeczową odpowiedź. Powinniśmy być otwarci na współpracę z Gruzją.

Te umowy, o których dzisiaj mówimy to oczywiście nie jest rewolucja, ale uznajemy je wszyscy jako krok we właściwą stronę. Rzecz w tym, żeby je jak najszybciej wprowadzić w życie, bo moim zdaniem nie powinno się stać tak, aby dzisiaj posiadający rosyjskie paszporty mieszkańcy Abchazji czy Osetii Południowej, czyli oderwanych od Gruzji regionów, mieli łatwiejszą sytuację, jeżeli chodzi o wizy, niż mieszkańcy Gruzji.

 
  
MPphoto
 

  Monica Luisa Macovei, on behalf of the PPE Group. – Mr President, the EPP Group is in favour of the two proposals for EU-Georgia agreements: the readmission agreement and the visa facilitation agreement. I would like to refer to the last one, the visa facilitation agreement.

It simplifies the visa application for Georgians. Member States will apply uniform and simplified procedures. A visa will cost EUR 35, less than at present, and will allow a stay of up to 90 days every six months. Visa applications will be processed in 10 days, or in three days for some categories, or less in cases of emergencies. No visas will be required on diplomatic passports.

Free movement is one road to learning democracy and seeing it at work. The people-to-people direct contact means sharing values and realities. It creates trust. This is why I hope that more EU citizens will travel to Georgia and more Georgians will travel to the European Union.

 
  
MPphoto
 

  Kinga Göncz, az S&D képviselőcsoport nevében. – Elnök úr! Köszönjük a tájékoztatását Biztos asszonynak! A vízumpolitika nagyon fontos eszköz a kezünkben abból a szempontból, hogy az emberek közötti kapcsolatokat könnyebbé tegyük és ezeket az országokat közelebb hozzuk az Európai Unióhoz. Ebből a szempontból nagyon fontos ez a megállapodás. Az Európai Unió és Grúzia között én egy pár szót szeretnék szólni a nyugat-balkáni országok vízumliberalizációjával kapcsolatban. Elsődlegesen talán a Szerbia és Macedónia kapcsán felmerülő problémákról. Nagyon nagy többséggel támogattuk ezt a Parlamentben, nagyon fontosnak tartjuk ezek miatt a szempontok miatt, amelyeket említettem az előbb.

Ezek az országok komoly erőfeszítést tettek azon a területen, hogy megfeleljenek az elvárásoknak, annak ellenére, hogy sokszor azt látjuk, hogy a politikai élet megosztott. Ebben együttműködés volt ezekben az országokban. Örömteli, hogy növekedett a beutazók száma az Európai Unió területére. Az, hogy problémák vannak Szerbiában, Macedóniában, az a benyomásaink szerint elsődlegesen az emberkereskedelemnek köszönhető, és mindenképpen egy kisebb számot érint, akkor is, hogy ha ez komoly problémákat okoz. Azt hiszem, hogy közös a felelősség. Közös a felelősség abból a szempontból, hogy ezek az országok is tegyenek meg mindent, hogy részben informálják az állampolgáraikat, részben lépjenek fel keményen. Egyébként ezt Szerbia nagyon gyorsan, hatékonyan meg is tette.

De azt hiszem, hogy a mi felelősségünk is nagyon számottevő ebben. Részben a Bizottság felelőssége, hogy segítsen ezeknek az országoknak felvenni a harcot az emberkereskedelemmel szemben egyrészről, másrészről, hogy tájékoztatást nyújtson, monitorozza az ott történteket, és valóban hatékonyabbá tegye ezt az egyébként nagyon fontos eszközt, amit szeretnénk a jövőben is használni, részben a nyugat-balkán országaival, részben egyéb országokkal kapcsolatban is. És hadd mondjam még pár szóban el, hogy nagyon örülünk annak, hogy ha egy év késéssel és némiképp később is, de Albánia és Bosznia-Hercegovina is csatlakozik a vízummentes országok köréhez még ebben az évben.

 
  
MPphoto
 

  Sarah Ludford, on behalf of the ALDE Group. – Mr President, I agree with Mr Weber of the EPP that EU visa policy is extremely valuable and that technical standards and conditions of visa facilitation and visa waiver must be met.

However, I do not believe that, in the case of the Balkan visa waiver, political considerations have overridden these technical standards. The Commission worked very hard to get document integrity, law enforcement and border controls up to scratch. We would devalue our own stance if we thought that the technical standards had not been met, because we voted to support that visa waiver.

Of course it is of concern if concessions are abused, but there must be measured and proportionate responses. The countries concerned – as Commissioner Malmström said – have responsibilities and they must be reminded of them. The Commissioner has explained to us that there has been quite intense work, with high-level meetings with interior ministers, visits to capitals, encouragement to run information campaigns – and there is a specific commitment by Bosnia-Herzegovina and Albania to inform their citizens. Of course, if there are problems with one visa waiver agreement, this undermines the others, so there is a certain onus for responsibility and solidarity and for all citizens to be aware that they could harm other people’s chances of free travel.

I personally am reassured – and I think my group will be – that the Commission will intensify its monitoring of respect for the agreement conditions and have a mechanism for flagging up problems through close cooperation with our partners. I hope that all groups will find that reassuring and adequate. As my neighbour, Mrs Macovei of the EPP, has said, people-to-people direct contacts create trust. That is the bottom line. That is the reason we support visa facilitation and visa waiver.

There has been broad based cross-party support in Parliament for this proposal because it is based on our EU experience and values. So do not let us overreact. There have been problems, but the Commission is on the case. Let us make sure that we do not undermine either the right to asylum or the visa waiver agreements.

 
  
MPphoto
 

  Tatjana Ždanoka, on behalf of the Verts/ALE Group. – Mr President, our political group supports the visa facilitation agreement between the EU and Georgia.

However, we have some reservations on the agreement on readmission. We voted against it in the Committee on Civil Liberties, Justice and Home Affairs and submitted a written minority opinion, because the agreement contains numerous ambiguities which might be clarified in the Joint Readmission Committee. It does not include strict safeguards concerning the violation of fundamental rights and guaranteeing high standards of reception, which are poor in Georgia. It aims at returning people to a country where sexual and gender-based violence is rife and police ill-treatment tolerated. It applies also to those former residents of Abkhazia and South Ossetia who do not have any de facto links to Georgia.

And now some words on the visa agreement with Russia. Three years ago a report was adopted on visa facilitation with Russia, which passed my own amendment saying that the requirement of the mandatory registration procedure is a serious obstacle to travel within Russia and the EU. Unfortunately nothing has changed since that time and this is crucially important for my electorate who travel to Russia for private visits.

 
  
MPphoto
 

  Paweł Robert Kowal, w imieniu grupy ECR. – Gruzja jest dzisiaj krajem, który mimo bardzo wielu problemów jest w procesie bardzo dynamicznych zmian i społecznych i gospodarczych. Wszelkie sygnały pokazujące społeczeństwu Gruzji, że siła tych przemian znajduje odzwierciedlenie w naszych reakcjach jako instytucji Unii Europejskiej, należy powitać jednoznacznie z radością. Także jeśli chodzi o Rosję trzeba się zastanowić w jakim kontekście widzimy reżim wizowy z Rosją. Mam wrażenie, że nie może to być traktowane jako element prestiżu władzy, że jeśli znosimy wizy tzn., że władza w Rosji dobrze negocjuje z Unią Europejską. Trzeba na to popatrzeć inaczej, w kontekście zapewnienia modernizacji, w kontekście naszego stosunku do zwykłych Rosjan.

I dlatego trzeba jednoznacznie powiedzieć – proces znoszenia wiz, otwierania się w oparciu o ustalone warunki to jest bardzo pozytywny proces, który dobrze służy naszym relacjom ze społeczeństwami na Wschodzie. Trzeba obalić ten mit, że wizy są jakimś istotnym elementem naszego bezpieczeństwa i trzeba powiedzieć może w Parlamencie Europejskim szczególnie wyraźnie i powtarzać to przy każdej okazji – wizy budują mury, niepotrzebne mury. W ramach komisji ds. współpracy z Ukrainą, którą kieruję, przygotowaliśmy specjalny raport z organizacjami pozarządowymi, w którym zbadaliśmy ten problem. Z tego raportu jasno wynika, że wizy naprawdę nie są ważnym instrumentem bezpieczeństwa, wizy są instrumentem oddzielania społeczeństw Unii Europejskiej od społeczeństw na Wschodzie i zawsze powinniśmy być otwarci. To jest nasza powinność jako parlamentarzystów.

 
  
MPphoto
 

  Alfreds Rubiks, GUE/NGL grupas vārdā. – Paldies, priekšsēdētāj! Savas grupas vārdā varu teikt, ka mēs atbalstām vīzu saņemšanas liberalizāciju, bet tajā pašā laikā jādara viss, lai visi tehniskie noteikumi, kas tiek iestrādāti nolikumos, tiktu ievēroti. Savu vēlētāju vārdā no Latvijas es arī atbalstu tos atvieglojumus, kas ir saistīti ar ceļojumiem no Krievijas uz Eiropas Savienību, jo tas ir ļoti svarīgi tādam apstāklim kā ģimeņu spēja tikties, tā kā Latvijā ir ļoti daudz jaukto ģimeņu, kur viena puse dzīvo vienā valstī, otra – otrā, un radinieki. Tas ir vajadzīgs arī tūrismam, kas pēdējā laikā ļoti attīstās. Turklāt tas, kas jau ir izdarīts vīzu atvieglojumu lietā, jau ir novērtēts pozitīvi. Tas ir vajadzīgs arī biznesam. Ja paskatāmies, kādas ir Latvijas attiecības biznesā ar Krieviju, tad tās ir septiņas reizes lielākas importā, un astoņas reizes – eksportā. Tas viss ir ļoti pozitīvi. Es vēlu sekmes Komisijai, lai visu realizētu!

 
  
MPphoto
 

  Νικόλαος Σαλαβράκος, εξ ονόματος της ομάδας EFD. – Κύριε Πρόεδρε, όλοι γνωρίζουμε ότι από τις 19 Δεκεμβρίου 2009 ισχύει η απαλλαγή από την υποχρέωση θεώρησης για τους κατόχους διαβατηρίων με βιομετρικά στοιχεία των κρατών της FYROM, της Σερβίας και του Μαυροβουνίου. Παρ’ όλα ταύτα εκφράζονται ανησυχίες από τις χώρες της Ευρωπαϊκής Ένωσης αλλά και σήμερα από την Επίτροπο κ. Malmström για τον αυξημένο αριθμό αιτήσεων χορήγησης ασύλου εκ μέρους πολιτών της Σερβίας και της FYROM, με ενδεχόμενο να δημιουργηθεί μια κατάσταση η οποία θα θέσει σε κίνδυνο την έκδοση των θεωρήσεων και τη σκοπιμότητα του μέτρου.

Η χώρα μου η Ελλάδα έχει ταχθεί υπέρ της προοπτικής κατάργησης της υποχρεώσεως θεωρήσεως για τους πολίτες όλων των χωρών των Δυτικών Βαλκανίων ως έμπρακτη απόδειξη της ευρωπαϊκής προοπτικής των λαών αυτών. Αυτό διατυπώθηκε για πρώτη φορά στην ατζέντα της Θεσσαλονίκης τον Ιούνιο 2003 και στο πνεύμα της ελληνικής πρωτοβουλίας για την Ατζέντα 2014. Παρ’ όλα ταύτα κύριε Πρόεδρε οφείλω να εκφράσω την ανησυχία μου για το κατά πόσο εφαρμόζονται τα κριτήρια των οδικών χαρτών από τις χώρες αυτές και κατά πόσο ελέγχονται οι μεταναστευτικές ροές από τις εν λόγω χώρες προς τις χώρες της Ευρωπαϊκής Ένωσης, σε μια περίοδο μάλιστα που η ευρωπαϊκή οικογένεια ταλανίζεται από την οικονομική κρίση και δεν αντέχει άλλους μετανάστες. Πρέπει να γίνει κατανοητό κύριε Πρόεδρε ότι οι διευκολύνσεις θεωρήσεων αποτελούν διευκόλυνση μετακινήσεων εντός της Ευρωπαϊκής Ένωσης και δεν αποτελούν διευκολύνσεις μετανάστευσης ή άλλων παράνομων ενεργειών όπως η εμπορία ανθρώπων.

 
  
MPphoto
 

  Daniël van der Stoep (NI). - Voorzitter, vorige maand heeft deze Europese Commissie terecht een waarschuwingsbrief aan de regeringen van Servië en Macedonië gestuurd over de schrikbarende toename van asielaanvragen uit deze twee landen. Voorzitter, het is extra wrang dat juist in die maand dit Parlement heeft besloten om Albanië en ook Bosnië visumvrijheid te verlenen. Vanzelfsprekend is het afwachten tot de eerste waarschuwingsbrief richting één van die twee landen gaat.

Voorzitter, het had nooit mogen gebeuren, maar het is nog niet te laat. Visumvrijheid betekent ook verantwoordelijkheid en als deze verantwoordelijkheid niet wordt genomen, dan moet er opgetreden worden. Voorzitter, de Commissie moet de ambassadeurs van Servië en Macedonië op het matje roepen en maatregelen eisen. Als het aan mij ligt moeten wij die visumvrijheid vandaag nog intrekken, maar de Commissie zal daar waarschijnlijk geen voorstander van zijn, dus ik wil wél horen van deze Commissie dat zij dit bij voortdurend wanbeleid door die Balkanlanden als consequentie durft voor te stellen.

Servië en Macedonië zijn de voorboden voor Bosnië en Albanië. Het is tijd en het is goed om een duidelijk signaal naar deze Balkanlanden te geven.

 
  
MPphoto
 

  Agustín Díaz de Mera García Consuegra (PPE). - Señor Presidente, el incremento de solicitudes de asilo por parte de ciudadanos de Serbia y de la Antigua República Yugoslava de Macedonia requiere medidas que protejan la modificación del Reglamento (CE) nº 539/2001.

El visado es un instrumento incardinado en el ámbito de las políticas migratorias; su finalidad es legalizar la entrada y la estancia temporal en un país del que el solicitante no es nacional o residente.

El Reglamento (CE) nº 539/2001 prevé un mecanismo de evaluación para la exención del visado, debiendo para ello cumplirse determinados requisitos en relación con la inmigración clandestina, el orden público y la seguridad, las relaciones exteriores de la Unión, la coherencia territorial y el principio de reciprocidad. Tal mecanismo también podría funcionar en sentido contrario.

El asilo, por su parte, es un instrumento de protección del que no puede hacerse un uso incorrecto. Es preciso recordar que la política común de la Unión en este ámbito tiene como finalidad preservar la integridad del asilo como instrumento de protección para el perseguido, priorizando los principios de la Convención de Ginebra y del Protocolo de Nueva York, aplicando criterios comunes para la identificación de personas auténticamente necesitadas de protección internacional y garantizando un nivel mínimo de beneficios comunes en todos los Estados miembros a favor de dichas personas.

El asilo es, por tanto, un instrumento de carácter humanitario, solidario y, por ello, exclusivo en cuanto a su fin y su naturaleza. Por ello, es preciso que la Unión reaccione y ayude a las autoridades de Serbia y de la Antigua República Yugoslava de Macedonia para que adopten cuantas medidas sean necesarias sobre los requisitos que se deben cumplir para ser beneficiario del estatuto de refugiado o del estatuto de protección subsidiaria, evitando con ello el uso indebido y fraudulento de los mismos.

 
  
MPphoto
 

  Corina Creţu (S&D). - Mulţumesc, doamnă Comisar, pentru informaţiile pe care ni le-aţi oferit în legătură cu reglementările de uşurare a regimului de vize, mai ales în ceea ce priveşte Georgia, Republica Moldova şi ţările din spaţiul fostei Iugoslavii. De altfel, dezbaterea noastră coincide cu eliminarea vizelor pentru cetăţenii din Bosnia, Herţegovina şi Albania, cu posibilitatea suspendării rapide a acordului în cazul unor probleme, precum avalanşa cererilor de azil.

Cred că orice încercare de a da timpul înapoi în politica Uniunii Europene faţă de Balcanii de Vest ar fi o greşeală. Eliminarea barierelor în calea liberei circulaţii poate avea un rol important în închiderea rănilor trecutului. Totodată, consider că se impune o colaborare mai strânsă între Uniunea Europeană şi aceste state, pentru a descuraja afluxul cererilor de azil, întărirea controalelor la frontieră, informarea corectă a localnicilor, combaterea reţelelor criminale organizate implicate în traficul de fiinţe şi în exportul de infracţionalitate şi prostituţie. Toate acestea pot contribui la diminuarea acestui fenomen.

 
  
MPphoto
 

  Marije Cornelissen (Verts/ALE). - Voorzitter, het is zo dat na invoering van visumvrij reizen een aantal misleide Serviërs en Macedoniërs asiel heeft aangevraagd in België, Zweden en Duitsland. Ik steun de Christendemocraten in hun oproep om Balkanbewoners beter te informeren, maar er is meer van belang.

Ten eerste zijn er meer mensen die niet snappen wat visumvrij reizen nu eigenlijk inhoudt. Ik heb Nederlandse parlementariërs, en dan nog niet eens die van de PVV, serieus horen zeggen dat wij nu horden asielzoekers gaan krijgen, die net als de Polen onze banen in komen nemen. Volkomen belachelijk, maar ook schadelijk. Het is spelen met de angst en de onwetendheid van burgers.

Ten tweede waren de asielzoekers bijna alleen maar etnische minderheden. Als Servië en Macedonië ergens op aangesproken moeten worden, dan is het dat zij veel meer moeten doen om de positie van deze etnische minderheden te verbeteren. Dus ja, laten wij Balkanbewoners goed informeren, maar laten wij óók EU-burgers, EU-parlementariërs en EU-ministers beter informeren over wat visumvrij reizen nu eigenlijk inhoudt.

 
  
MPphoto
 

  Jaroslav Paška (EFD). - Zamýšľame sa nad tým, či súčasná dohoda uzavretá medzi Ruskom a Európskou úniou plní naše očakávania a či vzájomný pohyb občanov zodpovedá ich záujmom o cestovanie.

Vážená pani komisárka, bez najmenšieho zaváhania vám môžem povedať, že súčasný vízový režim je nedostatočný a poškodzuje najmä Európsku úniu. V Rusku sa od doby bývalého Sovietskeho zväzu veľa zmenilo. Stredná vrstva obyvateľstva je solventná, má záujem spoznávať svet, cestovať, rekreovať sa, nakupovať. Keď moja krajina vstúpila do schengenského priestoru, museli sme v súlade s pravidlami Európskej únie obmedziť ruským občanom cestovanie na Slovensko. Ekonomický dopad bol vážny a podniky cestovného ruchu, obchody prišli o množstvo dobrých zákazníkov. Európsky vízový režim odradil slušných Rusov od cestovania na Slovensko, tých menej slušných však od migrácie nijako neobmedzil. Preto som presvedčený, že pokiaľ nám bude záležať na slušných Rusoch, budeme sa snažiť otvoriť náš hospodársky priestor a využiť potenciál, ktorý sa nachádza v Rusku na to, aby sme spoluprácu medzi krajinami rozšírili a obohatili.

 
  
MPphoto
 

  Anna Maria Corazza Bildt (PPE). - Mr President, I am so glad that in two days the people of Albania and Bosnia-Herzegovina can finally celebrate the granting of visa-free travel to the EU Schengen area – just before Christmas. Their happiness is my happiness. I have been fully committed to supporting and accelerating the visa liberalisation process for all countries of the Western Balkans and, finally, almost all of them will be able to enjoy the opportunity to visit and study in our countries for three months.

Our oral question to the Commission has to be seen in a positive spirit. It is to make sure that this new freedom is not put at risk. The visa-free regime is not about asylum for political or economic reasons. It is not about permanent residence. It is not about a work permit.

I would like to welcome the steps that Commissioner Malmström has already taken – in particular with the authorities of Serbia and FYROM – showing the determination of the Commission to keep the process on track and to ensure correct application of the regime. Thank you for your response.

Now we have to continue working together to prevent and address any misinterpretation, misunderstanding or misuse. The responsibility continues to lie with the authorities of the region. We welcome the fact that Albania and FYROM have already successfully launched an information campaign, and we encourage all the countries in the region of the Western Balkans to do the same and to step up measures to prevent abuse.

We ask the Commission to continue monitoring, as it does already, and to report to us. Developing people-to-people contact, as you have already said, is essential for democracy and stability in the region. Let us not put that at stake in a European perspective. My commitment continues to be whole-hearted.

 
  
MPphoto
 

  Elena Băsescu (PPE). - O condiţie fundamentală pentru eliminarea completă a vizelor dintre Federaţia Rusă şi Uniunea Europeană este respectarea angajamentelor asumate prin acordul din 2007. Autorităţile ruse au solicitat în mod repetat ridicarea obligativităţii vizelor de scurt sejur, însă UE a preferat o abordare graduală, tradusă printr-o listă de paşi comuni. Consider important ca toate condiţiile tehnice să fie îndeplinite înainte de a implementa o decizie de liberalizare – de exemplu, ameliorarea standardelor în managementul frontierelor, securitatea documentelor sau lupta împotriva corupţiei.

Este de asemenea necesar ca Rusia să confirme prin fapte intenţia de a obţine rezultate tangibile în reglementarea conflictelor îngheţate din regiune. Ea are o responsabilitate consistentă în această direcţie. Soluţionarea conflictului din Transnistria reprezintă o prioritate politică pentru ţara mea. Sprijinim continuarea discuţiilor formale în cadrul de negociere 5+2, în vederea identificării unei soluţii durabile. Ea trebuie să respecte pe deplin dreptul internaţional şi suveranitatea Republicii Moldova.

Doresc să fac referire şi la cazul ţărilor din Parteneriatul estic, printre care Georgia şi Republica Moldova. Acestea aşteaptă de multă vreme liberalizarea regimului de vize şi au implementat numeroase reforme în acest sens şi precizez că Republica Moldova este campioană la acest capitol în cadrul Parteneriatului estic. Subliniez că obţinerea unui regim de vize relaxat de către Rusia înaintea statelor din vecinătatea apropiată ar însemna pentru acestea din urmă o descurajare. S-ar dovedi, în acest fel, că statutul de ţări ale Parteneriatului estic contează foarte puţin atunci când sunt în joc concesii strategice din partea Uniunii.

 
  
MPphoto
 

  Marek Siwiec (S&D). - Mamy mówić o wizach, mamy mówić o wizach z punktu widzenia statystyki, tego, co Unia Europejska zrobiła. Na tej sali panuje zadowolenie. Chciałbym, aby ci wszyscy, którzy z taką satysfakcją i takim zadowoleniem dzisiaj mówili spróbowali sobie wyobrazić taką sytuację, że aby dostać wizę muszą stać kilkanaście godzin w kolejce, muszą znosić upokorzenia, niewygody, stoją na deszczu w warunkach fatalnych. Muszą stać, muszą zapłacić jedną trzecią pensji, aby tę wizę dostać. Muszą wysłuchać przy okazji, że dyplomaci w ich kraju są zwolnieni z obowiązku wizowego, a na koniec – starali się o wizę wielokrotną, bo im to jest potrzebne, a dostają wizę jednokrotną, chcieli wizę do Schengen, a dostają wizę do danego kraju.

Procedura wizowa musi być dla nas wyrzutem sumienia. Procedura wizowa to jest tak naprawdę upokarzanie milionów ludzi. Ludzi, którzy stoją w tych kolejkach. I pamiętajmy o tym, wyrażając tę satysfakcję, która dzisiaj na tej sali panuje. Ja rozumiem, że używamy procedury wizowej jako kija i marchewki, ale wobec rządów, a tym ludziom, którzy stoją w kolejce należy się normalne współczucie.

Madam Commissioner, you are from Sweden. As you know, in the 1970s, your country, with Austria, was one of only two countries where there was a no-visa regime for the communist countries. As a citizen of Poland, I visited your country in 1976. Why? Because travelling to Sweden was visa-free. Of course I love your King, Swedish freedom and the economy, but please remember that, as long as we have visas, we should not feel comfortable.

 
  
MPphoto
 

  Simon Busuttil (PPE). - Mr President, speaking on behalf of the EPP Group we look at visa facilitation and visa liberalisation policy very positively, because we think that this is a very positive instrument with which to deal with third countries, especially those countries that lie in our near neighbourhood. So our initial outlook is clearly positive.

Visa facilitation is the first step, and this week we are giving it to Georgia. It is a first step, but it is an important step in what my colleague Anna Maria Corazza Bildt has called people-to-people contact. Visa facilitation normally goes together with readmission agreements. Madam Commissioner, we also attach a great deal of importance to readmission agreements because we want to make sure that people who are illegally staying in EU territory are asked to leave. This is the only way in which we can win public trust for visa facilitation and eventual visa liberalisation. The two go together, so we ask you to work harder to increase the network of readmission agreements that we have with third countries.

As for visa liberalisation, we did this last year for Serbia, Macedonia and Montenegro. It is good to see that our friends from Albania and Bosnia-Herzegovina are now going to benefit from it too. We wholeheartedly accept this and feel that this is a very good step towards further European integration and certainly to bring the citizens of these countries closer to us.

When we decide on these dossiers, we are always very careful to take a decision which is not political but is primarily taken on technical grounds – i.e. countries must first fulfil technical criteria before they get our positive decision. A decision would also of course be political, but it must rely primarily on technical assessments.

I emphasise this because it is mostly up to the Commission to come to us and say that a particular country has passed the technical criteria. Therefore, when we have cases of abuse with people coming from a visa liberalisation country, such as Serbia or Macedonia, and asking for asylum in EU countries, we have to ask whether the technical assessment has been carried out fully and correctly, because it is clearly not compatible with visa liberalisation to have someone coming to the European Union and asking for asylum. This tells us that something, somewhere, has gone wrong. It is legitimate for us to ask what went wrong and to get a reply.

Finally, we must take this opportunity to send a clear message to the countries involved – especially those such as Serbia and Macedonia involved in cases of abuse – that they should clearly tell their citizens what visa liberalisation is all about. It is not about going to EU countries to settle there or to find work, but it is a simple visa waiver for a limited period of time – simply for a visit. This applies to the European Commission too. It is important for the Commission to work hand-in-hand with these countries to make sure that this message gets through.

 
  
MPphoto
 

  Lara Comi (PPE). - Signor Presidente, onorevoli colleghi, appoggio la richiesta presentata alla Commissione dai colleghi di compiere una valutazione in merito all'attuazione dell'accordo tra l'Unione europea e la Federazione russa sulla facilitazione del rilascio dei visti.

Si manifesta così la comune intenzione delle parti di impegnarsi per la completa soppressione dell'obbligo di visto in una prospettiva a lungo termine, in considerazione dell'impatto che un'adeguata attuazione degli obiettivi di agevolazione e semplificazione delle procedure di rilascio dei visti può esercitare tanto sulle persone fisiche quanto sullo svolgimento dei rapporti economici e commerciali.

Ritengo dunque importante vigilare sull'attuazione di questo accordo; questo consentirebbe un notevole sviluppo di solidi legami personali, culturali, scientifici ed economici tra l'Unione europea e il suo principale interlocutore dell'Europa occidentale.

 
  
MPphoto
 

  Csaba Sándor Tabajdi (S&D). - Megnyugtató volt Malström biztos asszony válasza, ami Szerbiát és Macedóniát illeti, hogy nem kívánjuk a fürdővízzel kiönteni a gyereket. Azért, mert fölmerültek problémák Szerbia, Macedónia vonatkozásában, óriási hiba lenne újra bevezetni a vízumot, mind Szerbia, mind Macedónia vonatkozásában. Biztos asszony jelezte, és tudom, hogy a magyar elnökség ebben partner lesz a következő fél évben, hiszen Magyarország rendkívül érdekelt mint Szerbia szomszédja a szomszédsági viszony és a 300 000-es magyar közösség miatt, hogy ezek a problémák rendeződjenek. Nyilvánvaló, hogy döntően Szerbia és Macedónia kormányának kell lépnie, nekik kell megtenni a tájékoztatót, ahogyan erre utalt, de azért szeretném jelezni, hogy az érintett régi tagállamok, amelyek ezekkel a menedékproblémákkal szembesülnek, azoknak is meg kell nézniük, hogy vajon helyes-e a menedékpolitikájuk, hiszen olyanoknak is megadják a menedékjogot, akiknek ezt nem kellene.

 
  
  

VORSITZ: SILVANA KOCH-MEHRIN
Vizepräsidentin

 
  
MPphoto
 

  Andrew Henry William Brons (NI). - Madam President, visa facilitation and visa liberalisation are undoubtedly intended to be favourable terms. They are always defended on the grounds that they have nothing to do with immigration and everything to do with education and tourism – two more favourable terms.

You can cell me a cynic, but students do not always come to study and tourists do not always visit for a limited period. They sometimes come to the EU in order to work and to live. The idea that people are always truthful about their intentions is not borne out from experience.

In the present crisis jobs are scarce – especially unskilled jobs – and the demand for housing accommodation always exceeds supply. The jobs that illegal migrants fill are often jobs that could be filled by citizens of Member States and the conditions and pay are frequently below the minimum. We must not even pretend that turning a blind eye to illegal migration is an act of generosity. It leads to poverty wage rates, unsafe conditions, exploitation and abuse.

 
  
MPphoto
 

  Γεώργιος Παπανικολάου (PPE). - Κύρια Πρόεδρε, λαμβάνω και εγώ το λόγο για να ενώσω τη φωνή μου με τους συναδέλφους μας κατ’ αρχάς σε ό,τι αφορά την επί της αρχής αποδοχή μας και τη θετική προσέγγιση στην απελευθέρωση από τη θεώρηση. Είναι δεδομένο ότι από την αρχή αυτής της απελευθέρωσης υπήρξαν καταχρήσεις και άσχημα παραδείγματα, κακώς κείμενα, τα οποία εντοπίσαμε και σπεύδουμε να αντιμετωπίσουμε. Είναι πάρα πολύ σημαντική η συνεργασία της Επιτροπής και προσωπικά της κ. Επιτρόπου με τις αρχές των χωρών εκείνων από τις οποίες κατ’ αρχάς ανέκυψαν προβλήματα, και αναφέρομαι βεβαίως τόσο στην Πρώην Γιουγκοσλαβική Δημοκρατία της Μακεδονίας όσο και στη Σερβία. Ακριβώς επειδή προχωρούμε στην απελευθέρωση και για άλλες χώρες -και αυτό, επαναλαμβάνω, είναι προς τη σωστή κατεύθυνση- ίσως θα πρέπει αυτό να είναι και ο οδηγός μας: Πιο στενή συνεργασία με τις αρχές των χωρών αυτών, ενδεχομένως και συγκεκριμένες δράσεις που έχουμε ως οδηγό για τη συνέχεια, παράλληλα με την εφαρμογή αυτών των συμφωνιών και τον έλεγχό τους.

 
  
MPphoto
 

  Csanád Szegedi (NI). - Tisztelt Képviselőtársaim! Oroszország és az EU kapcsolata mindig is különleges, speciális kapcsolat volt. tekintve mindkét fél nagyhatalmi státuszát. Kétségtelen, hogy e státusz miatt bizonyos kérdésekben nézetkülönbségek adódnak és számos kérdés különböző lesz. Azonban nem szabad elfelejtenünk, sőt ki kell emeljem, hogy Oroszország nem csak geopolitikailag, hanem kultúrájában és történelmében is Európához tartozik. Ezen kötődések miatt a vízumkönnyítés a két fél között elengedhetetlen, és ezt a Jobbik Magyarországért Mozgalom támogatja is. Oroszország, csakúgy, mint az EU egyes tagállamai, önállóan határozhatják meg a vízummal kapcsolatos adminisztratív kötelezettségeket, amelyeknek a kölcsönösség elve alapján kell működnie. Közel nem ilyen egyértelmű Szerbia helyzete, ahol még sajnos a mai napig is nagyon sok hátrányt szenvednek az ottani magyar kisebbségek, illetve a többi kisebbség is. Ezt az Európai Parlamentnek, az Európai Uniónak mindenképpen ki kell vizsgálnia.

 
  
MPphoto
 

  Lena Kolarska-Bobińska (PPE). - Liberalizując reżim wizowy, powinniśmy wysyłać sygnały dotyczące też naszych wartości. Nie chodzi tylko o otwieranie drzwi, bo powinniśmy je otwierać jak najszerzej, ale też o promowanie demokracji w krajach, które sąsiadują z Unią Europejską. Powinniśmy więc wspierać te kraje, które naprawdę dążą do demokracji, do rządów prawa i szanują wartości europejskie. Jednak wydaje się, że przede wszystkim powinniśmy liberalizować reżim wizowy najpierw dla tych krajów post-sowieckich, a dopiero potem dla Rosji.

I tu zgadzam się z tymi głosami, które mówiły, że jeśli dokonamy liberalizacji reżimu wizowego dla Rosji, zanim dokonamy tego dla mieszkańców Ukrainy i innych krajów post-sowieckich będzie to bardzo zły sygnał. W Gruzji może być tak, że na terenach okupowanych teraz przez Rosjan wielu ludzi będzie chciało dostać obywatelstwo rosyjskie i utwierdzić się w nim, bo to będzie przepustką dla Rosji. Także traktujmy reżim wizowy jako promocję demokracji.

 
  
MPphoto
 

  Cecilia Malmström, Member of the Commission. − Madam President, I would like to thank the honourable Members for this debate. I fully agree with you that visa facilitation and visa liberalisation is a very strong tool for increasing people-to-people contact. Not only ordinary citizens, students, tourists, it also increases business possibilities and that is a very good thing.

We have decided in the European Union to move towards visa liberalisation with the Western Balkans. That in itself is a political decision. It shows political will, and that is very important, but the achievement of this goal can only be very technical and very strict. We cannot abolish visas unless we have very strict criteria.

These criteria are open. They are transparent. They are the same for everybody and they are bringing about important reforms in the countries that want to achieve visa facilitation and visa liberalisation. And yes, Mr Busuttil, the Commission does monitor this very closely and the expert missions are composed also of experts from Member States. All these reports and all this work is done in a very transparent way.

Having said that, there have been a few cases of abuse, notably in Serbia and in the Former Yugoslav Republic of Macedonia. Now, this should not overshadow that overwhelmingly; it works well, but there are abuses. The Commission has addressed that. We have been there. We have talked to our interlocutors. The Belgian Presidency has been very active.

We are trying to assess this problem. It is mainly a small group of criminal networks that encourage people in remote areas to travel to the European Union under false premises in the hope that they will receive asylum. We will of course examine all these applications on an individual basis, but very many of them are unfounded and this is why we need to address these networks. This is being done and we are in dialogue with the authorities from these countries.

I was personally in Tirana and in Sarajevo only a month ago, together with the Belgian Minister, in order to reinforce this message, that this is very important but beware of abuses. We said it to all the Ministers, to members of the parliament, members of civil society, the universities and, I think, all the TV channels that we could find in these countries, in order to make it very clear that this is a fantastic opportunity but please do not abuse it.

We have an evaluation and monitoring mechanism in place and I will be happy to report to you later this spring on how it is working.

On Russia, this has indeed led to a lot of good things, to increased mobility between our countries. According to all evaluations, confirmed by Member States, there are no signals that the visa facilitation has led to any increased security threats nor to increased irregular immigration. We are now identifying a list of common steps for Russia and the European Union to take in order to open possibilities for further talks on moving towards visa liberalisation.

On Georgia, I just want to reiterate to my Green friends what the rapporteur has also said, that they have acceded to the Council of Europe and the European Convention of Human Rights on the readmission agreement. EU laws also require Member States to individually assess an asylum application and, should there be a need for international protection, they must under EU law respect that and also the principle of non-refoulement, that is not to return a person to a country if there is a possibility that this person will be subjected to persecution or serious harm.

Overall I think that this was a very good debate. I am looking forward to reporting to you on the evaluation of the readmission agreement. They are indeed very hard to negotiate, Mr Busuttil, but we are working on it. As I said earlier in this debate there will be an evaluation at the beginning of next year and I will be happy to come to Parliament and to discuss its conclusions and how we can move further in facilitating these kinds of agreements with third countries.

 
  
MPphoto
 

  Nathalie Griesbeck, rapporteur. − Madame la Présidente, je me réjouis aussi, tout comme notre commissaire, de la qualité de notre débat qui fait montre de la vraie responsabilité de nos institutions en général.

Une responsabilité qui s'est aussi exprimée à travers les réponses qui ont été apportées par Madame la commissaire, les engagements pris et réitérés à travers les différents rendez-vous fixés en février 2011 et en juin 2011 pour les évaluations. Bien sûr, je ne le souhaitais pas tout de suite pour le Pakistan, je rappelais en fait nos positions de fond. Je souhaitais aussi la remercier pour la volonté qu'elle a exprimée en termes de sécurité réciproque, de réponses aux questions, d'ouverture et de coopération, d'ajustements et de lutte contre les abus et en termes de respect de ces différentes conditions juridiques.

Si ces accords donnent justement un cadre juridique pour organiser, sous des conditions précises et strictes, la facilitation des visas et les procédures de réadmission, cela ne doit pas se confondre avec la nécessité absolue, qui est pour nous de définir les termes et les contours d'un droit d'asile européen par ailleurs.

Pour conclure, je crois que cette politique est un petit peu comme le Janus bifrons. Nous avons parlé politique et technique. Pour moi, le Janus bifrons c'est deux profils qui constituent un seul visage, entre le technique et le politique. Il y a le visage technique, celui des procédures, celui des conditions de droit et de respect, mais aussi le profil politique, qui est caractérisé - ça été dit par certains de mes collègues - par l'approfondissement, la coopération, l'ouverture de l'Union vers des pays tiers, un signal de nos valeurs, mais il s'agit aussi de marquer une forme de réponse à la volonté des Européens de cette ouverture.

Je voudrais dire, pour conclure, qu'il faut bien équilibrer ces éléments et qu'il faut tout faire pour les expliciter à nos concitoyens. Leur expliciter ce qu'est véritablement un visa pour trois mois et donc éviter les ambiguïtés ou autres malentendus qui pourraient survenir. Je compte sur vous, Madame la Commissaire.

 
  
MPphoto
 

  Die Präsidentin. − Die gemeinsame Aussprache ist geschlossen.

Die Abstimmung findet am Dienstag, 14. Dezember, statt.

Schriftliche Erklärungen (Artikel 149)

 
  
MPphoto
 
 

  Kinga Gál (PPE), írásban. A vízummentesség fenntartásának kérdése nemcsak technikai kérdés, hanem egyértelműen politikai ügy, de a vízummentesség mindenkor kölcsönös bizalmon, kölcsönös kötelezettségvállalásokon alapul. Az érintett országoknak pedig mai vitánk azon az üzenetet hordozza, hogy a vízummentesség elnyerésével nem állt meg a kötelezettségvállalásból fakadó tennivalójuk hosszú sora, az állampolgáraiknak információkkal ellátása arról, hogy mit is jelent a vízummentesség, hogy a lehetőségből ne visszaélés legyen. A Szerbiának és Montenegrónak megadott vízummentesség elsősorban azon fiataloknak biztosítja az európai perspektívához való hozzáférést, akikre a jövő Európája épül. A két évvel ezelőtt megadott mentesség fontos politikai üzenettel bírt ezen országok számára, és ennek megtörése igen súlyos következményekkel járhat. Hasonlóan fontos a vízummentesség fenntartása a vajdasági magyarok számára, azon polgárok számára, akik a határok egyik vagy másik oldalán élnek, azonos nyelvet beszélnek, szoros családi, kulturális kapcsolatokat ápolnak. Az Unió felé siető országok számára az egymás mellett élés feltételeinek határtalan megteremtése kiemelt jelentőségű.

 
  
MPphoto
 
 

  Elżbieta Katarzyna Łukacijewska (PPE), na piśmie. Każda liberalizacja wizowa jest wyjściem na przeciw oczekiwaniom mieszkańców tych państw, których liberalizacja dotyczy. Chciałabym podkreślić, że porozumienie umożliwiające wydawanie wiz pomiędzy UE a Gruzją nie może być postrzegane odrębnie od porozumienia o readmisji osób przebywających nielegalnie. Od dłuższego czasu na scenie europejskiej rozmawiamy już na ten temat, ponieważ polityka wizowa jest szczególnie ważna dla UE.

Liberalizacje wizowe powodują otwarcie krajów UE dla obywateli państw bałkańskich, a tym samym otwierają przed nimi możliwości uczestnictwa w dialogu UE i uczenia się demokracji. Jednak wraz z liberalizacją musimy brać pod uwagę fakt, że swobodniejsze przekraczanie granic może być ułatwieniem dla nielegalnych emigrantów i grup przestępczych. Państwa członkowskie powinny stosować tutaj jednolite procedury wydawania wiz, ponieważ w kolejce czekają Albania oraz Bośnia i Hercegowina. Komisja Europejska musi przestrzegać warunków liberalizacji wiz oraz monitorować sytuację, tak aby dobre rozwiązania nie stały się przyczyną kłopotów wewnątrz krajów UE. Dodatkowo ważna jest współpraca między krajami i wykorzystanie dotychczasowych doświadczeń w procedurze wydawania wiz.

 
  
MPphoto
 
 

  Marian-Jean Marinescu (PPE), în scris. – Cred că Serbia a făcut până acum eforturi mari pentru a răspunde la așteptările UE și a continua drumul spre integrare. În cursul lui 2009 și 2010 a obținut: liberalizarea vizelor, lansarea procesului de ratificare a Acordului de stabilizare și asociere, și acceptul Comisiei Europene de a pregăti avizul referitar la candidatura de aderare la UE a Serbiei.

Este regretabil, însă, că autoritățile sârbe nu au mediatizat și explicat îndeajuns în ce constă acordarea regimului de călătorii fără viză introdus în 2009, astfel încât cetățenii să nu utilizeze în mod abuziv acest regim. Sper ca această creștere îngrijorătoare a cererilor de azil în UE, provenite din partea cetățenilor sârbi, să nu fie în detrimentul procesului de integrare a Serbiei. Sunt convins că autoritățile sârbe vor reacționa fără întârziere și țin să reamintesc că drumul către aderare depinde de eforturile individuale ale Serbiei de a respecta criteriile de la Copenhaga și Acordul de stabilizare și asociere.

 
  
MPphoto
 
 

  Jiří Maštálka (GUE/NGL), písemně. Pokud jde o tematický okruh této rozpravy (víza), chtěl bych se vyjádřit ke dvěma dílčím, podle mne však nejdůležitějším problémům. Oba problémy jsou značně citlivé z hlediska úspěšné realizace evropské politiky dobrého sousedství. Na prvním místě je záležitost provádění Dohody o zjednodušení vízového styku mezi EU a Ruskem. Domnívám se, že není adekvátní pouze kritizovat – z hlediska celkového hodnocení toho, jak tato dohoda funguje – některá opatření, které Rusko musí doposud aplikovat bohužel i vůči občanům přijíždějícím ze zemí EU. Vyžaduje to celková bezpečnostní situace v této zemi a tato opatření, jako např. povinnost registrace, ve své podstatě zjednodušení vízového styku nekomplikují. Druhým problémem je údajné znepokojení ohledně správného uplatňování systému uvolnění vízového režimu EU v Srbsku, Makedonii a Černé Hoře. Toto znepokojení je prý vyvoláno zvýšením počtu žádostí občanů těchto zemí o azyl a jako řešení jsou navrhována opatření vůči příslušným vnitrostátním orgánům. To je scestné a mimo podstatu věci. Celková politická situace na Balkáně je už dlouhá léta zásadně ovlivňována ze strany NATO a EU. Nechť především tyto organizace prosazují taková opatření a takovou politiku na Balkáně, která nebude nutit lidi tento těžce zkoušený region opouštět.

 
  
MPphoto
 
 

  Andreas Mölzer (NI), schriftlich. – Man soll den Tag nicht vor dem Abend loben. Dem Abkommen mit Moskau zum Abbau der Handelshemmnisse werden wir erst glauben, wenn es ratifiziert und umgesetzt ist. Man denke an den russischen Unterschriften-Rückzug bei der Energie-Charta. Zeigen wird sich aber auch, ob der Kreml den EU-Forderungen hinsichtlich Visa-Erleichterungen tatsächlich nachkommt. Wenn allein schon die Visafreiheit für den West-Balkan, der ja nur einen Bruchteil der russischen Größe hat, derartige Asyl-Reisebewegungen verursacht hat, was passiert dann erst, wenn die Visa-Grenzen für das von der Einwohnerzahl her siebtgrößte Land der Welt fallen? Und wenn viele islamistische Kaukasier die russische Staatsbürgerschaft haben, lassen wir damit potentielle Terroristen ohne Visumzwang ins Land? Egal ob Serbien, Georgien oder Mazedonien, wir müssen uns die Lage dezidiert anschauen und gebenenfalls an entsprechenden Rückübernahmeabkommen weiter arbeiten. Es gilt, die Erfahrungen mit dem Visaverzicht für die Balkanländer auszuwerten und SIS-II und Co. auf Vordermann zu bringen und die Umsetzung der Visa-Forderungen in Moskau zu beobachten. Die Entwicklung der Flüchtlingswelle nach Russland, also aus dem Kaukasus und zentralasiatischen Ländern, ist ebenso im Auge zu behalten, wie die Entwicklung der Asylzahlen aus jenen Ländern, die Asylfreiheit wollen.

 
  
MPphoto
 
 

  Justas Vincas Paleckis (S&D), raštu Rusijos statistikos agentūrų duomenimis 2008 metais daugiau nei pusantro milijono Rusijos vizų buvo išduota ES piliečiams, o Rusijos piliečiams – 3,5 milijono ES vizų. Tai daugiau nei ketvirtadalis visų pasaulyje išduotų Šengeno vizų. ES-Rusijos vizų politika yra svarbi priemonė, gilinanti žmonių santykius ir leidžianti Rusijai priartėti prie ES. Norėčiau atkreipti dėmesį į Rusijos Federacijos Kaliningrado srities gyventojų sunkumus. Dauguma šios ES valstybių apsuptos Rusijos salos gyventojų gauna vienkartinio įvažiavimo, trumpalaikes Šengeno vizas. Daugeliui per kaimynines ES valstybes keliaujančių Kaliningrado gyventojų tenka kas kartą mokėti vizų mokestį, stovėti eilėse ES valstybių konsulatuose. Neseniai prie EK pastato Briuselyje piketavę Kaliningrado visuomeninių organizacijų atstovai ragino sudaryti specialias keliavimo į ES valstybes sąlygas anklavo gyventojams, nepririšant šio klausimo prie ES-Rusijos bevizio režimo derybų.

 
  
MPphoto
 
 

  Iuliu Winkler (PPE), írásban. A Nyugat-Balkán államaiban az elmúlt években olyan kedvező folyamatok indultak el, amelyek feledtetni látszanak, hogy a térség másfél évtizeddel ezelőtt még Európa háborús övezete volt. Kétségtelen, ezekhez a fejleményekhez hozzájárult az, hogy az EU példamutató módon támogatta a Nyugat-Balkán demokratizálódási folyamatát és nyitva tartotta a térség államainak csatlakozási perspektíváját. Az egy évvel ezelőtt hozott vízumliberalizációs döntés a szabad mozgás európai gyakorlatát hozta el Macedónia, Montenegró és Szerbia számára, az európai törődés egyértelmű jelét. Kétségtelen, hogy a tagállamok egy részében a bevándorlás újra komoly belpolitikai témaként jelenik meg és a gazdasági válság következményeként kiéleződik, de úgy vélem, az európai szolidaritásnak a válság ellenére is érvényesülnie kell, ha el alkarjuk kerülni a nacionalizmus és a protekcionizmus újraéledését. A Nyugat-Balkán még nem része ugyan az EU-nak, de a délkelet-európai stabilitás csak az Unió balkáni bővítése által érhető el. Az Uniónak szigorúan kell követnie a határvédelemmel kapcsolatos technikai követelmények betartását, de ugyanakkor támogatást kell biztosítania ahhoz, hogy a nyugat-balkáni államok polgárai valósnak érezzék sorsuk jobbra fordulásának lehetőségét, és elérhetőnek tartsák az EU-s csatlakozást. Hatékony tájékoztatással, még több szolidaritással és további financiális eszközökkel kell támogatnunk a térséget a társadalmi és gazdasági fejlődés útján, hogy a polgárok saját hazájukban találják meg boldogulásukat.

 
Avviż legali - Politika tal-privatezza