Volledig verslag van de vergaderingen

Dinsdag 14 december 2010 - Straatsburg

5. Grondrechten in de Europese Unie (2009) - Effectieve tenuitvoerlegging na de inwerkingtreding van het Verdrag van Lissabon (debat)

  Presidente. − L’ordine del giorno reca la relazione di Kinga Gál, a nome della commissione per le libertà civili, la giustizia e gli affari interni, sulla situazione dei diritti fondamentali nell'Unione europea (2009) - Applicazione effettiva dopo l'entrata in vigore del trattato di Lisbona (2009/2161(INI) (A7-0344/2010).

  Kinga Gál, előadó. − Elnök úr, kedves kollégák, képviselőtársaim! A Lisszaboni Szerződés elfogadása egy erős Európa vízióját és gondolatát hozta magával a közösségi jogkörök tekintetében. A polgárok számára pedig ennek a víziónak a megvalósítását ígéri. Ez az alapvető jogok védelmére is egyaránt igaz, ezért az eddigi évekkel ellentétben az idei jelentés ezekkel az új jogi alapokkal, a megerősödő és új jogosítványokkal, illetve intézményekkel foglalkozik, és az így kialakult helyzetet veszi górcső alá. A jelentés célja, hogy átfogó, újszerű megközelítés alá vegye az alapvető jogok védelmét.

2009 decembere óta az alapvető emberi jogok védelme több pilléren nyugszik az Unióban. Egyrészt a Lisszaboni Szerződésen és a jogi erőre emelt Alapvető Jogok Chartáján nyugszik. Ez utóbbi charta zsinórmértéke lett az uniós jogszabályoknak megszületésük és alkalmazásuk során, legyen ez az uniós intézmények részéről vagy a tagállamok részéről, amikor uniós jogot alkalmaznak. Hasonló pillére lesz közösségi jogi rendszerünknek az Európai Emberi Jogi Egyezményhez való csatlakozásunk, amelynek a folyamata éppen most zajlik, de hasonló pillér marad a tagállamok saját jogrendjében lefektetett emberi jogi garanciák rendszere. Ezen jogi alapokat a létrehozott közösségi intézmények is erősítik közösségi és tagállami szinten egyaránt. Közösségi szinten a Bizottság, az alapjogi biztosi portfólió, a tanácsi munkacsoport a Tanácsban, a Parlament és megemlíteném az ügynökségek közül kiemelve az Alapjogi Ügynökség szerepét.

Jelentésem célja felhívni a figyelmet, hogy e létező intézmények és mechanizmusok hatékonyan és átláthatóan működjenek. Legyen ez akár a döntéshozatal, jogszabályalkotás monitorizálása, adatgyűjtés vagy éppen információtovábbítás, nem priorizálva egyes és hanyagolva más jogokat. Fontos, hogy az egyes intézmények ne csak elbeszéljenek, hanem reagáljanak és reflektáljanak egymásra. Használják és építsenek egymás munkájára az emberi jogok védelme területén, döntéseiket következetesen, objektíven, tényekre alapozva hozzák meg.

Ebben a jelentésben tehát sorra vettük, mit vár el a Parlament ezen intézményektől. Reflektálunk a Bizottság októberben kiadott kommunikációjára, amelyik hasonló elgondolást követ. Alapvető célja a jelentésnek, hogy hangsúlyozza, a most kialakult alapjogi építmény kiinduló pontja és végpontja is az egyén, azaz a polgár kell legyen. Ez annyit jelent, hogy a polgároknak megfelelő információt kell szolgáltatnunk, hogy tudjanak és legyenek tisztában a lehetőségeikkel, és érvényesíteni is tudják azokat. Az alapvető jogok védelmének rendszere érthető, elérhető és eredményesen használható legyen, hiszen az egész építmény annyit ér, amennyit ebből érvényesíteni tudnak az Unió polgárai. Ezen célok elérésében az említett intézményeknek és tagállamoknak kiegyensúlyozó szerepet kell vállalniuk, hogy az Unió növelhesse hitelességét a polgárok szemében. A jelentésem azokra a területekre összpontosít végül, ahol gyors lépések, de egyúttal közép és hosszú távú stratégiák szükségesek, mint például a romaintegráció, a gyerekszegénység elleni küzdelem, kisebbségi közösségek nyelvhasználatának területe, hogy csak néhányat emeljek ki a sok közül.

Bízom benne, hogy a holnap elfogadott jelentéssel könnyen értelmezhető és tiszta üzenetet tudunk küldeni az említett intézményeknek: Bizottságnak, Tanácsnak, ügynökségeknek, a tagállami szerveknek, bíróságoknak, hogy ezáltal még hatékonyabbá váljon ez a rendszer. Ehhez kérem holnap támogatásukat, hogy a Lisszaboni Szerződést követő időszakban – hiszen készen vannak az alapok, az intézmények –, most már eszerint a szellemiség szerint is cselekedjünk.

  Viviane Reding, Vice-President of the Commission. − Mr President, the debate today on the fundamental rights situation in the European Union is very important, not only because it comes 10 years after the proclamation of the charter – the anniversary of the charter was at the beginning of this month – but also because it is the first discussion in Parliament dedicated to that which the rapporteur, Ms Gál, calls the ‘new post-Lisbon fundamental rights architecture’. She is absolutely right. We have started with a new beginning for the meaning of human rights and fundamental rights in Europe. I would like to thank the rapporteur and the members of the Committee on Civil Liberties, Justice and Home Affairs for their very valuable contribute to this debate.

We now have a legally binding charter which is part of the EU’s primary legislation. What we need to do now is to put the charter into practice. It was precisely for this reason that, in October, the Commission adopted a communication on the strategy for the effective implementation of the charter. The key objective for the Commission here is to make the rights enshrined in the charter as effective as possible for the benefit of all the people living in the EU and, as Members of this House, you represent those people.

The charter must be our compass and we must lead by example, in particular when we legislate. This applies to the Commission’s internal preparation work and to adoption by the European Parliament and the Council, as well as to the application of the new rules by the Member States.

The Commission has enforced a systematic assessment of the fundamental rights impact of new legislative proposals through a fundamental rights checklist to be used by all Commission departments. I am pleased to see that Ms Gál’s report supports this approach. It highlights in particular how important it is for the European Parliament and for the Council to pay attention to compliance with the charter throughout the legislative process. Not only must the text on the table comply with the charter, but the effects of later amendments to that text must be taken into account as well. Each institution therefore needs to think about how to ensure that amendments to legislative proposals are properly assessed. I welcome the call in the report for improved cooperation among the institutions.

We also have to see how the charter is applied when Member States implement EU law. I would like to reiterate in this House that I will not shy away from starting infringement proceedings whenever necessary.

The report also highlights the accession of the European Union to the European Convention on Human Rights. The speedy accession of the European Union to the Convention is a high priority for the Commission. Negotiations are well under way, and are moving forward in a swift and constructive manner. If everything goes well, as seems to be the case, I hope that we will be able to reach a final agreement in the first half of 2011. So things are moving quickly and they are moving well.

I also fully share the objective of ensuring smooth cooperation with international organisations. We do this as a matter of course, on a daily basis. The Commission already takes into account the UN Convention on the Rights of the Child when it prepares new proposals which can affect children. Recently we also had a discussion about the disabled, and it is clear that in that field too we are applying the United Nations Convention in the Member States and at European Union level.

The rapporteur spoke about the Agency for Fundamental Rights, which has a key role to play in providing us with comparable and reliable data on the situation in the 27 Member States in areas where the EU can act. There too we want to work not only in theory but in practice. I have for instance asked the agency to contribute to the work of the Roma task force. The Commission is in favour of extending the mandate of the agency to ensure that it can also provide its expertise in the areas of judicial cooperation in criminal matters and police cooperation. To make this possible, on 2 December the Commission adopted a proposal to amend the multiannual framework, which lists the thematic areas in which the agency can work.

I should now like to move on to something new, which I think tallies perfectly with the rapporteur’s line, and that is the momentum created by the Lisbon Treaty which we have to uphold. With this in mind, in spring 2011 the Commission will publish its first annual report on the application of the charter. The idea is for this to be published as an annual report every spring. I believe this would be the time for Parliament to come in and provoke a real debate on how the charter is being applied in practice. When we prepare our first annual report on the application of the charter in spring 2011, I will pay particular attention to the European Parliament’s report, and to Parliament’s other fundamental rights activities. This will not only allow us to hold a debate on human rights outside the European Union, as is customary in this House, but it will also allow us to hold a yearly debate on fundamental rights and how they are applied by the different governments inside the European Union, as well as to see whether the European institutions are doing their jobs as they should be.

  Simon Busuttil, f'isem il-grupp PPE. – Nixtieq nibda billi nirringrazzja lil Kinga Gál għar-rapport tagħha u nirringrazzjaha b'mod partikolari għall-konċentrazzjoni li għamlet fuq suġġett daqstant importanti u topiku li huwa l-Karta tad-Drittijiet Fundamentali tal-Unjoni Ewropea u l-implimentazzjoni tagħha. Naħseb li l-konċentrazzjoni ta' Kinga Gál fuq dan il-punt kien kruċjali f'din is-sena. Jien nixtieq nagħmel punt dwar l-importanza li nkomplu nqisu d-drittijiet tal-bniedem bħala d-drittijiet fundamentali tal-bniedem, għaliex xi kultant nibża' li mhux kulħadd jinterpreta d-drittijiet fundamentali bl-istess mod. Fl-ewwel lok, għandu jkun ċar li d-drittijiet tal-bniedem ma jfissrux illi għandna ninjoraw il-kunċett pereżempju tas-sussidjarjetà u li għandna nirfsu fuq il-valuri differenti tal-Istati Membri. Sfortunatament, hemm min qiegħed jipprova juża d-drittijiet fundamentali biex jagħmel proprju dan. L-Unjoni Ewropea għandha tħalli lill-Istati Membri nfushom jiddeċiedu huma stess fuq kwistjonijiet etiċi bħalma huma pereżempju l-ewtanażja u l-abort. Fit-tienu lok, irridu noqogħdu attenti li d-drittijiet fundamentali jkunu tassew id-drittijiet fundamentali u mhux drittijiet oħra, illi għalkemm importanti, mhumiex fundamentali u allura jirriskjaw illi jkunu drittijiet mhux realistiċi meta nitkellmu fuqhom fil-kuntest ta' llum, bħalma huma pereżempju d-drittijiet illi nagħtu fil-kamp tal-immigrazzjoni li huma importanti ferm imma mhux dejjem huma drittijiet fundamentali. U fl-aħħar irridu noqogħdu attenti wkoll illi nieħdu pożizzjonijiet raġonati fejn tidħol pereżempju s-sigurtà u l-importanza tal-protezzjoni tad-dejta. B'hekk, fil-konklużjoni, naħseb illi rridu drittijiet fundamentali iżda fl-istess ħin drittijiet loġiċi u realistiċi.

  Monika Flašíková Beňová, za skupinu S&D. – Kolegyne a kolegovia, rovnako by som sa chcela poďakovať pani spravodajkyni, kolegyni Gál, lebo si myslím, že sa jej podarilo naplniť hlavný cieľ správy, a to je konkrétne vyjasniť úlohy, ktoré budú jednotlivé inštitúcie a mechanizmy hrať v novej post-lisabonskej architektúre základných práv.

Za kľúčové považujem tri oblasti obsiahnuté v správe. Je dôležité, aby Únia ochraňovala nielen práva svojich občanov a občianok, respektíve ľudí na jej území, ale musí sa stať aj celosvetovým lídrom v tejto oblasti. Z tohto hľadiska môže kľúčovú úlohu zohrať novovytvorená Európska služba pre vonkajšiu činnosť. Chcela by som preto vyzvať Komisiu, aby štruktúra, zdroje a aktivity diplomatickej služby boli formované tak, aby európska diplomacia mohla aj v zahraničí efektívne presadzovať základné práva.

Po druhé, demokracia a ľudské práva majú po Lisabone svoje nové vyjadrenie prostredníctvom nástroja európskej občianskej iniciatívy. Iniciatíva zvyšuje úlohu občanov a občianok Európskej únie a jej prostredníctvom majú možnosť iniciovať prijatie európskej legislatívy. A po tretie, chcela by som vyjadriť spokojnosť s tým, že správa vyzýva inštitúcie a členské štáty Únie, aby znásobili svoje snahy o zvyšovanie povedomia o základných právach.

Na záver mi dovoľte, aby som sa poďakovala pani spravodajkyni, že bola ústretová voči našim pripomienkam a že správa obsahuje aj nami požadovanú explicitnú zmienku o boji proti chudobe a sociálnemu vylúčeniu v časti, ktorá hovorí o aktivitách potrebných na ochranu základných práv.

  Renate Weber, on behalf of the ALDE Group. – Mr President, tomorrow afternoon we will be able to share our thoughts on the human rights situation in the world, but this morning we are focusing on the state of play as regards these rights in the European Union. Discussing the European Union first and the rest of the world afterwards is the right order, in my view because, before criticising others, we should put our own house in order. If we really want to be taken seriously we must not turn a blind eye to human rights violations on our own soil.

This resolution, for which I want to congratulate our rapporteur, Ms Gál, focuses on the way forward for EU policy in the field of human rights protection and advancement after the entry into force of the Lisbon Treaty. It deals not only with who bears responsibility for what, but also focuses on the topics that should be at the centre of our concern in the future.

I would just like to emphasise two aspects. I was happy with the support given in the Committee on Civil Liberties, Justice and Home Affairs to the idea of a kind of freezing mechanism, by which national contested policies or decisions can be frozen by the Commission until it has taken a formal decision as to whether to start the infringement procedure. I believe such a mechanism will bring added value in creating a more credible fundamental rights policy within the European Union. I hope, therefore, that the entire House will lend its support to this mechanism when we vote tomorrow.

The other aspect relates to the right and the duty of this Parliament continually to analyse the human rights situation in the Member States and to be critical in expressing its views, including naming and shaming when necessary.

  Hélène Flautre, au nom du groupe Verts/ALE. – Monsieur le Président, c'est un très bon rapport, le premier post-Lisbonne, je voudrais remercier d'abord sa rapporteure, Mme Gál, pour son sérieux, sa disponibilité et sa fructueuse coopération. Je voudrais revenir sur quatre messages présents dans ce rapport.

Le premier, c'est que nous souhaitons exiger de la Commission qu'elle tienne son rôle au regard des nouveaux moyens dont elle dispose et de l'entrée en vigueur de la Charte de droits fondamentaux. La situation des Roms a tenu le déplaisant rôle de premier cas pratique et, sur ce sujet, la Commission n'a parcouru finalement que la moitié du chemin, se fondant uniquement sur la directive libre circulation.

La Commission a éludé la non-discrimination sur la base de l'article 21 de la Charte des droits fondamentaux; elle n'aura plus le loisir de cette tiédeur avec la ratification, par l'Union, de la Convention européenne des droits de l'homme et je me réjouis de la voir s'engager jusqu'au bout du chemin.

La plus-value de ce rapport réside également dans le fait qu'il souligne la nécessité de détecter précocement les violations potentielles avec la mise en place d'un système d'alerte prévoyant notamment la suspension des mesures suspectées de telles violations le temps de l'examen accéléré de leur conformité avec les droits fondamentaux.

J'insiste également sur la nécessité de créer un système de prévention inspiré, par exemple, du mécanisme de l'examen périodique universel au sein du Conseil des Nations unies.

J'insiste encore sur la nécessité absolue de cohérence entre l'interne et l'externe, vous l'avez dit, Madame Reding. À ce titre, la signature d'accords de réadmission communautaires constitue un véritable défi.

Nous cautionnons ces accords à l'aveuglette alors que les dispositions réelles de leur mise en œuvre se décident dans des comités mixtes dont le Parlement est exclu.

  Konrad Szymański, w imieniu grupy ECR. – Wraz z wejściem w życie Karty Praw Podstawowych w Europie mamy do czynienia z dwoma odrobinę konkurencyjnymi systemami ochrony praw człowieka. Jeden oparty o Kartę Praw i orzecznictwo Trybunału Sprawiedliwości, drugi oparty o konwencję europejską i orzecznictwo tutejszego trybunału. Myślę, że podstawowym wyzwaniem dostrzeganym w sprawozdaniu Kingi Gál jest zapewnienie spójności tych systemów, tak pod względem treści jak i pod względem instytucjonalnym.

Karta Praw Podstawowych nie może być interpretowana w taki sposób, aby stwarzać domniemanie nowych kompetencji Unii Europejskiej. Artykuł 51 mówi o tym bardzo wyraźnie, ale myślę, że warto przypominać szczególnie w tej Izbie, że zagadnienia prawa małżeńskiego, prawa karnego, zagadnienia ochrony prawnej życia poczętego nie mogą być regulowane na poziomie unijnym, ani wprost ani w drodze aktywizmu sądowego tego lub innego trybunału. Takie upolitycznienie instrumentów ochrony praw człowieka może przynieść tylko jeden skutek – spadek zaufania do sądownictwa międzynarodowego.

  Marie-Christine Vergiat, au nom du groupe GUE/NGL. – Monsieur le Président, je voudrais, à mon tour, remercier notre rapporteur pour son écoute et son travail, tout comme l'ensemble des rapporteurs fictifs qui ont contribué à la qualité de ce rapport.

Pour nous, ce rapport est important car il tire les conséquences d'un des rares points positifs de la mise en œuvre du traité de Lisbonne, s'il est effectivement mis en œuvre. En effet, la mise en œuvre effective des droits fondamentaux dans l'Union européenne est une question importante, voire fondamentale, pour l'avenir de l'Union européenne. Encore faut-il que nous ne nous contentions pas de nous gargariser de mots.

Le traité, la Charte des droits fondamentaux et, bientôt, l'adhésion à la Convention européenne des droits de l'homme, pourront nous fournir de nouveaux outils en ce domaine et permettre à l'Union européenne et à ses membres de franchir une nouvelle étape.

Beaucoup disent que les droits de l'homme font partie des valeurs essentielles de l'Union européenne mais peu en ont une conception réellement universelle et indivisible. Indivisible, cela veut dire que l'ensemble des droits de l'homme reconnus dans la Charte mais aussi dans la convention européenne, et dans toutes les conventions européennes et internationales qui découlent de la Déclaration universelle des droits de l'homme, ont la même valeur quels qu'ils soient.

Il n'y a pas de suprématie des droits civils et politiques sur les droits économiques et sociaux. Le droit de vivre dignement a tout autant d'importance que la liberté religieuse, par exemple.

Universelle, cela veut dire que les droits de l'homme sont les mêmes pour tous, quelle que soit leur nationalité, quelle que soit leur situation juridique. Or, nous savons que le droit à l'éducation, le droit de vivre en famille, là aussi, par exemple, sont sans cesse bafoués dans la quasi totalité des États membres. La situation vis-à-vis des Roms en est malheureusement emblématique. Alors, oui, il faut que la Commission se décide à lancer des procédures d'infraction avec la même sévérité qu'en matière économique.

Universelle, cela veut dire aussi que les droits de l'homme ont la même valeur partout à travers le monde, et il faut donc, que dans sa politique extérieure, dans ses accords de partenariat, l'Union européenne accorde la même importance aux droits de l'homme qu'aux enjeux économiques ou diplomatiques. Tel n'est pas le cas, citons par exemple, la Tunisie, la Libye, la Colombie, et je pourrais en citer bien d'autres. Alors oui, il y a là un enjeu fondamental, il en va de la crédibilité de l'Union européenne et de l'avenir de sa politique extérieure.

  Krisztina Morvai (NI). - Magyarként és női politikusként büszke vagyok arra, hogy egy magyar képviselőnő, Gál Kinga személyében, alkotta meg igen komoly munkával az emberi jogok jobb érvényesüléséről szóló igen jelentős munkát, és tette az Európai Unió asztalára, és köszönöm ezt neki.

Amit viszont hiányolok, az a hagyományos polgári és politikai szabadságjogoknak a hangsúlyozása, és nálunk magyaroknál aligha van bárki is megfelelőbb helyzetben itt az Unióban ahhoz, hogy hangsúlyozzuk, hogy bizony az Európai Unióban nem csak a kisebbségekkel szembeni diszkriminációval vagy a romaintegrációval van probléma amikor emberi jogokról beszélünk, hanem a véleménynyilvánítási szabadsággal, a gyülekezési joggal, a szólásszabadsággal, s ezt mi sem bizonyítja jobban, mint Magyarország 2002 és 2010 közötti helyzete. Nemrégiben fogadott el a magyar parlament emberi jogi bizottsága egy nagyon alapos és részletes jelentést, amely bírósági ítéletekkel, ombudsmani jelentésekkel és más módon alátámasztva bizonyította azt, hogy 2002 és 2010 között a magyar szocialista kormányok az emberi jogok durva és folyamatos sárba tiprásával tartották fenn a hatalmukat. Kérdésem a raportőrhöz, hogy a jelen helyzetben egyrészt, hogy ez a bizonyos magyar jelentés végre az Európai Unió asztalára kerülhet-e és fogja-e ezt vizsgálni az Európai Unió, mert ez tenné igazán életszerűvé azt, hogy itt valami változás van az emberi jogok terén, illetőleg, hogy a 2006-os magyarországi szemkilövetések hogyan lehetnek a jövőben elkerülhetők, hogyha az Európai Unióban az emberi jogok fokozott érvényesülési lehetőségéről beszélhetünk, különös tekintettel arra, hogy a LIBE bizottság alelnöke még mindig egy olyan személy, aki a szemkilövető kormány tagja volt?

  Salvatore Iacolino (PPE). - Signor Presidente, onorevole colleghi, signora Commissario, non si può che annotare con favore una relazione come quella sapientemente posta in essere dalla collega Gál, che ha il merito di relazionare in maniera puntuale e circostanziata l'argomento concernente l'attuazione dei diritti fondamentali.

Proprio sul tema dell'attuazione vorrei fare alcune sommesse considerazioni. Grazie alla Carta dei diritti fondamentali, ormai obbligatoria, e con il processo di Lisbona ormai inarrestabile, non v'è dubbio che la promozione del benessere e della persona passi concretamente da una politica di valori realmente condivisa, rispetto alla quale la cifra concreta sono i risultati concreti ottenuti.

Per questo bisogna tener conto del provvedimento di Lisbona, di quello di Stoccolma, di principi cardine come la solidarietà, l'integrazione e la lotta alla criminalità organizzata e al terrorismo, tener conto che il principio di sussidiarietà ovviamente non può costituire un limite rispetto all'attuazione dei diritti fondamentali in un'Europa dei cittadini.

Da qui a qualche giorno approveremo un nuovo dossier e il nuovo regolamento che riguarda l'iniziativa legislativa in favore dei cittadini, la tratta degli esseri umani. Si tratta di dossier integrati fra loro, che costituiscono certamente un rinnovato quadro di riferimento normativo. Tutti questi provvedimenti hanno un obiettivo preciso: dare valore alla dignità umana.

Concludo, signor Presidente, dicendo che il potere di verifica e di sanzione effettiva deve essere realizzato concretamente nel 2013, che è l'Anno della cittadinanza a favore del cittadino. Può essere sicuramente un discrimine importante per valutare realmente la portata di questo provvedimento.

  Michael Cashman (S&D). - Mr President, pre-Lisbon, post-Lisbon, we have very little to be proud of. In Europe you can still be discriminated against if you are a woman. We have heard it said here in the Chamber today: a woman cannot choose what to do with her body. You can be discriminated against on the grounds of age, disability, religion, belief, sexual orientation. On the supply of goods and services there is no movement on the Council directive. If you are in a same-sex partnership or a civil partnership or a marriage, you can be discriminated against by a Member State on the precept of the concept of subsidiarity. On that basis you can promote inequality.

We have a two-speed Europe where some people are equal and others are not. We sit here and do nothing while we see rising xenophobia, racism, anti-Semitism, homophobia and transphobia and, yes, look at what is happening to the Roma.

Have we learnt nothing from the Second World War? Have we learnt nothing from the 1930s when we turned away and did nothing because people were different from us? Can we not see that religion, decent religion, is being used as an excuse to increase discrimination against LGBT people in particular? Can we not see that to diminish the rights of another is ultimately to diminish our own? We have nothing to be proud of.

  Daniël van der Stoep (NI). - Voorzitter, het is overduidelijk dat het Verdrag van Lissabon een andere blik werpt op de fundamentele grondrechten dan wij eerder gewend waren. Ten eerste natuurlijk door het toetreden van de Europese Unie tot het EVRM, hetgeen een vreemde situatie van concurrerende gerechtshoven bewerkstelligde. Nog steeds is niet duidelijk hoe zich dat precies gaat ontwikkelen. Ik ben bang dat wij met de toetreding van de Unie tot het EVRM in een Europees juridisch mijnenveld zijn beland. Kan de commissaris daarop ingaan?

Voorzitter, tweede punt is de doorwerking van het Handvest van de grondrechten op het Europees recht. Ik heb een concrete vraag aan de commissaris over een arrest dat op 9 november 2010 door het Europees Hof is gewezen. Het gaat om de gevoegde zaken Volker en Hartmut Eifert onder de nummers C 92/09 en C 93/09. In deze zaken ging het kort gezegd om het recht op privacy tegenover het recht op openbaarheid van Europese subsidiestromen.

Het Hof heeft in deze arresten besloten dat het recht van privacy boven het Europese algemeen transparante belang staat. Deze uitspraak verbaast mij zeer en ik zou graag willen weten hoe de Eurocommissaris over deze zaak denkt in de context van de doorwerking van de grondrechten uit het Handvest in de bestaande en toekomstige EU-wetgeving.

  Milan Zver (PPE). - Najprej čestitke kolegici Gál, ki je pripravila dobro poročilo. Res je v Evropski uniji nastala nova situacija pri zaščiti človekovih pravic. Jaz mislim, da se polje svobode širi in to je dobro. Poročilo je dokaj modernistično, moderno, govori celo o tretji generaciji človekovih pravic in podobno.

Vendar varovanje človekovih pravic in svoboščin vključuje tudi popravo storjenih krivic v preteklosti.

V besedilu izpostavljamo mnoge tako imenovane tretje generacije pravic, pozabljamo pa vprašanja, recimo, vračanja lastnine ljudem, ki jim je bila zaplenjena v totalitarnih režimih, ali pa vprašanje pokopa, dostojnega pokopa ljudi, ki so bili barbarsko pobiti leta petinštirideset v mnogih ad hoc grobiščih srednje in vzhodne Evrope.

Tudi zato smo generacija, ki tukaj odloča, politična generacija, sedanja generacija, odgovorna, da popravimo te krivice, ki so se zgodile v preteklosti. Šele takrat bomo lahko s čisto vestjo govorili o novih ali pa tako imenovanih tretjih generacijah pravic in svoboščin človeka za sedanjost in pa tudi prihodnost.

  Kinga Göncz (S&D). - Elnök úr, biztos asszony! A Lisszaboni Szerződéssel az Alapjogi Charta is kötelező erejűvé vált, és megteremtette a lehetőséget arra, hogy megsértése esetén kötelezettségszegési eljárást lehessen indítani. A krízis következtében fellépő szociális feszültségek a tagállamok egy részében éppen a demokratikus jogok korlátozását hozták ahelyett, hogy ebbe az irányba mozdultak volna el. A médiaszabadság korlátozását, a sztrájkjog korlátozását, a szociális párbeszéd kikerülését, beszűkítését, a diszkrimináció erősödését, a jogállamiság, jogbiztonság alapjainak megrendítését. A Bizottságnak, mint a szerződések őrének kötelessége ezekre a jelekre figyelni. Fontosnak tartjuk az alapjogi biztosi portfólió létrehozását, és kérjük biztos asszonyt, hogy rendszeresen monitorozza a tagállamokat és tegye szóvá ha az alapjogok, a demokrácia alapelvei sérülnek, hogy ezek ne csak a csatlakozás előtt álló tagjelölt országok számára legyenek kötelezőek, hanem később is. Ez is aláássa az Unió hitelességét.

  Monica Luisa Macovei (PPE). - În primul rând, felicitări doamnei Kinga Gál pentru raport.

Avem acum o comunitate de valori şi principii, reflectată într-un sistem complex de protecţie a drepturilor omului, care include Carta drepturilor fundamentale, cea mai modernă codificare a drepturilor fundamentale la nivel regional. Statele membre trebuie să respecte prevederile Cartei atunci când aplică legislaţia Uniunii. Prevederile Cartei sunt direct aplicabile de către instanţele naţionale, care dobândesc astfel şi o mare răspundere.

În al doilea rând, avem Convenţia Europeană şi jurisprudenţa Curţii de la Strasbourg. Ele sunt o garanţie pentru drepturile individuale în statele membre, iar aderarea Uniunii la Convenţie va asigura aplicarea Convenţiei Europene a Drepturilor Omului în raport şi cu acţiunile instituţiei Uniunii sau ale unui stat membru care aplică legislaţia Uniunii. Desigur, trebuie să urmărim reforma Curţii din Strasbourg şi efectele ei asupra scurtării procedurilor.

La nivel naţional, al treilea palier, statele membre au obligaţia şi ocazia să implementeze direct prevederile care garantează drepturile fundamentale, să le aplice acasă, prin deciziile propriilor instituţii.

Deci, mecanisme legale şi instituţionale există. Cuvântul cheie este implementarea rapidă şi eficientă pentru victimă. Şi un alt cuvânt cheie este coordonarea instituţiilor care decid încălcarea drepturilor şi acordă reparaţii.

  Joanna Senyszyn (S&D). - Włączenie Karty Praw Podstawowych do prawa Unii nie poszerza zakresu jej kompetencji i jest zgodne z zasadą pomocniczości – Karta jest integralnym elementem unijnej polityki – dlatego po raz kolejny apeluję do polskich władz, aby wypełniły swoje zobowiązania i przyjęły Kartę Praw Podstawowych. Opt out Polski w sprawie Karty nie ma uzasadnienia merytorycznego. To decyzja polityczna, która kompromituje mój kraj i szkodzi obywatelom.

Przyjęcie Karty jest szczególnie ważne w kontekście nadchodzącej prezydencji polskiej. Wszyscy Europejczycy muszą mieć równe prawa, niezależnie od miejsca zamieszkania i stopnia klerykalizacji państwa. Niestety w Polsce nie zawsze rozumie to nawet Trybunał Konstytucyjny. Za szczególnie istotne uważam przestrzeganie praw kobiet, które są jedyną dyskryminowaną większością. Dlatego po raz kolejny apeluję o europejską dyrektywę w sprawie zwalczania przemocy wobec kobiet, także przemocy w życiu seksualnym i reprodukcyjnym, stosowanej przez niektóre państwa członkowskie w majestacie prawa wewnętrznego.

  Ádám Kósa (PPE). - A jelentés előremutató részét már többen kiemelték előttem. Végre egy olyan jelentés, ami összefogja a különböző emberi jogi kérdéseket, anélkül, hogy valamelyik területet kiemelné a másik kárára. Számomra külön öröm, hogy a jelentés külön kiemeli a diszkriminációmentességet és az esélyegyenlőséget. A jelentés alapja az Alapjogi Charta. Az én hozzászólásomnak legfontosabb része ezzel kapcsolatos. A Charta betartatása és betartása csak akkor lehet sikeres, ha az európai társadalom felismeri, hogy minden ember egyenlő, és azt is, hogy egyenlő bánásmóddal lehet csak ezt elérni. Ha bárki bármilyen szempontból, önhibáján kívül hátrányba kerül, akkor megfelelő segítséggel, arányos mértékben segíteni kell neki, hogy azonos értékű emberré váljon, azonos értékű állampolgár legyen. Az ehhez vezető út nagyon nehéz, és lassú munkával érhető el. Gál Kinga jelentése az ehhez vezető út fontos állomása. Nagyon szépen köszönöm, hogy ilyen jelentős munkát végzett.

  Anna Záborská (PPE). - Rada by som upozornila na jedno nebezpečenstvo. Kombinácia rozličných foriem boja proti diskriminácii môže viesť k diskriminácii. Aj o tom sa hovorilo na stretnutí OBSE, ktoré sa konalo minulý týždeň vo Viedni.

Je to paradox, ale ak sa antidiskriminačná politika stane ideológiou, ľudia začnú byť diskriminovaní. Vidíme ako samotný pojem diskriminácie prekonal hranice svojej definície. Ak má Európska únia na tomto poli nejaký vážny deficit, tak je to ten vrátiť slovu „diskriminácia“ jeho pôvodný význam, lebo dnes to už nevedia ani aktivisti za ľudské práva a niekedy ani naša vlastná agentúra Európskej únie pre základné práva. Prihováram sa preto za demokratickú kontrolu tejto inštitúcie. V opačnom prípade zostane možno aj finančne nákladnou príťažou reputácie nielen Európskej komisie, ale nepriamo celej Európskej únie.

  Csaba Sándor Tabajdi (S&D). - Kiváló munkát végzett a jelentéstevő, ugyanakkor van egy magyar népi mondás, hogy ha ez nem valósul meg, annyit ér, mint döglött lovon a patkó. Nem látok politikai akaratot az Európai Bizottságban, hogy betartassa, és jogsértési eljárást indítson a tagállamok ellen. Reding asszonyban én nagyon bízom. Benne több bátorság van, mint az Bizottság férfitagjaiban összesen, hiszen szembe mert szállni Sarkozy úrral, annak ellenére, hogy Barroso úr őt erről sokáig leintette. A következő időszakban komoly kihívás előtt áll, hiszen az EU soros elnökségét betöltő magyar kormány súlyos alapvető jogokat sért meg. Korlátozza a média szabadságát, felszámolja a szakszervezetek jogait a közalkalmazottak terén és a magántulajdon védelmét sem biztosítja, amikor elveszi 3 millió ember magánnyugdíj-pénztári megtakarítását. Alapvető jogokat sért meg, és Önnek, Reding asszony, kellő bátorságának kell lennie, hogy ezt a jogsértési eljárást elindítsa.

  Sonia Alfano (ALDE). - Signor Presidente, nonostante la Convenzione europea dei diritti umani, la Carta dei diritti fondamentali, gli articoli 6 e 7 del trattato UE e le costituzioni nazionali, i diritti umani continuano a essere gravemente violati quotidianamente e gravemente nell'UE e negli Stati membri.

Nel mio paese – l'Italia – vige un regime in cui la libertà di stampa è violata, i partiti politici partecipano alle elezioni presentando firme false, il segreto di Stato copre gli attentati (anche di mafia), il primo ministro – speriamo lo sia ancora per poco – lucra su cooperazioni internazionali con regimi quali quelli russo e libico, così come confermato anche da Wikileaks. L'Unione non può permettersi di chiudere gli occhi su tutto questo.

Per queste ragioni appoggio la relazione, contenente molti degli emendamenti da me depositati e approvati in commissione LIBE. Tra questi, segnalo i paragrafi 20 e 40 che chiedono di monitorare e sanzionare le violazioni dei diritti umani e di congelare le proposte legislative nazionali che rischiano di violare i diritti umani, prima che siano approvate e fino quando l'UE non avrà dato il suo benestare.

Ho sostenuto inoltre l'incentivo all'utilizzo degli articoli 6 e 7 del trattato per violazione dei diritti umani e il rafforzamento del mandato all'Agenzia dei diritti fondamentali.

La relazione espone numerosi richiami positivi sulle minoranze, i diritti e le LGBT, gli immigrati e i richiedenti asilo, la libertà di stampa e i diritti sociali e per queste ragioni invito tutti i colleghi a votare a favore della relazione.

  Ilda Figueiredo (GUE/NGL). - Senhor Presidente, mantêm-se, como sabemos, numerosas discriminações nos países da União Europeia, e elas atingem diversas categorias da população e minorias culturais. Mas não podemos esquecer uma discriminação geral em relação às mulheres: as discriminações das mulheres mantêm-se nas diferentes áreas, com maior ou menor repercussão, nos diferentes Estados-Membros da União Europeia. As mulheres trabalhadoras continuam a ter dificuldades de acesso ao trabalho, continuam a ter dificuldades de promoção nas suas carreiras e continuam a ser vítimas dos salários, das discriminações que sempre as atingem. Na União Europeia, calcula-se em cerca de 18 % a discriminação salarial das mulheres. Por isso, impõem-se medidas urgentes para combater estas situações de discriminação.

  Franz Obermayr (NI). - Herr Präsident! Der Beitritt der EU zur Menschenrechtskonvention birgt auch die Gefahr, dass der EGMR über jeglichen Rechtsakt der EU urteilen kann; EuGH-Richter haben bereits vor diesem Schritt gewarnt.

Ich wage zu bezweifeln, dass der EGMR immer neutral und zweckmäßig urteilt. So hat sein Präsident ja selber zugegeben, dass er von Asylbewerbern vorgebrachte Fälle eingehender als andere Fälle prüfen werde. Eine Vorzugsbehandlung für bestimmte Beschwerdeführer hat bei einem neutralen Richter wirklich keinen Platz. Zurzeit versucht der EGMR, das Dublin-Abkommen auszusetzen und Abschiebungen von Österreich nach Griechenland zu verhindern. Warum? Ist Griechenland ein unsicheres Land? Wollen wir uns wirklich einem Gerichtshof unterwerfen, der das Kreuz in Klassenzimmern verbieten will? Das Kreuz, das Symbol des Christentums, eines der Fundamente Europas und unserer Grundwerte.

Wenn der Europäische Gerichtshof für Menschenrechte für solche Menschenrechte offensichtlich keinen Respekt hat, dann scheint es mir nicht möglich, ihn hier als probates und geeignetes Entscheidungsorgan anzuerkennen.

  Alajos Mészáros (PPE). - Az Európai Unió mindig képes volt a határain kívüli országok esetében kritikát megfogalmazni az alapvető jogok tiszteletben tarásának érdekében. Saját tagállamai esetében viszont a felvételt követően sok esetben tehetetlen volt. Nem lehet ez ma már így, hiszen ma már nemcsak a közös gazdasági alapelvek tartanak minket össze. Gál Kinga jelentése összefoglalja a legsürgetőbb és legfontosabb lépéseket a belső alapjogi védelem fejlesztésére. Hatékony jogvédelmi rendszerre van szükségünk, amelyet a Lisszaboni Szerződésnek köszönhetően ki is alakíthatunk. Az állampolgárok alapvető jogainak sérelme nem maradhat következmények nélkül. El kell tudni számoltatni a jogsértőt tagállami és európai szinten is.

Csakis egyet tudok érteni a Biztos asszonnyal abban, hogy a Bizottság éljen minden egyes indokolt esetben a jogsértési eljárás indításának jogával. Az eljárások kiegészítése blokkoló hatású eljárással az alapvető jogokat sértő tagállamok intézkedéseivel szemben egy hatékony eszközzé válhat a jogvédelem terén. Igen, kell, hogy a fogyatékosokat védjük, szükséges a diszkrimináció felszámolása és nem utolsó sorban az európai nyelvi sokszínűség védelme.

  Vilija Blinkevičiūtė (S&D). - Žmogaus teisių klausimus būtina spręsti tiek Europos Sąjungos lygmeniu, tiek pačios valstybės narės turi imtis atsakomybės už savo piliečių pagrindinių teisių užtikrinimą. Pavyzdžiui, Europos lygmeniu labai svarbu sukurti Europos Sąjungos vaikų teisių strategiją, nes nevisos valstybės narės yra pajėgios užtikrinti vaikų teisių apsauga nacionaliniu lygmeniu. Taigi būtina parengti praktines priemones kovojant su prievarta prieš vaikus, seksualiniu išnaudojimu, vaikų pornografija.

Kita prioritetinė sritis – neįgalūs žmonės, kadangi jie vis dar patiria diskriminaciją socialiniame, profesiniame ir kultūriniame gyvenime. Todėl reikėtų sukurti konkrečią Europos Sąjungos teisės aktų dėl neįgalių žmonių teisių sistemą bei rengti Europos Sąjungos strategiją neįgaliųjų srityje.

Norėčiau pabrėžti, jog kova su prekyba žmonėmis, ypač vaikais ir moterimis, vis dar yra didžiulė problema ir vienas iš sunkiausių žmogaus teisių pažeidimų.

Taip pat labai svarbu kovoti su skurdu ir socialine atskirtimi, ypač kai kalbame apie vyresnio amžiaus žmones, kurie sunkmečiu nukentėjo labiausiai.

  Viviane Reding, Vice-présidente de la Commission. − Monsieur le Président, je voudrais remercier, autour de Madame la rapporteure, tous les membres de la commission qui ont travaillé sur ces domaines ainsi que tous les parlementaires qui sont intervenus aujourd'hui dans cette enceinte, montrant par là que les droits fondamentaux sont très importants et je ne peux que soutenir ce qui a été dit par plusieurs parlementaires, c'est-à-dire qu'il est grand temps que nous nous occupions des droits fondamentaux dans l'Union européenne pour avoir une crédibilité et pouvoir parler des droits fondamentaux hors de l'Union européenne. Ceci avait été un peu négligé. Ce ne le sera plus à l'avenir.

Je pense que le rapport annuel de la Commission sur l'application de la charte, qui reprendra un peu toutes les remarques qui ont été faites par les uns et les autres concernant des discriminations spécifiques, nous permettra véritablement chaque année de mettre sur la table ce qui ne va pas et d'essayer de le corriger.

Le corriger comment? Il y a cette idée du freezing mechanism, comme l'a appelé le rapporteur, ce système de prévention où on interviendrait sur une action dans un État membre jusqu'au moment où cette action serait mise en route. J'ai fait analyser cela par mes experts et les questions institutionnelles que pose un tel mécanisme sont très complexes. Pour l'instant, mais il faudra poursuivre l'analyse et voir ce qu'il en est vraiment, il me semble qu'il n'y ait pas de base légale pour agir de la sorte et qu'il faudrait un changement de traité pour pouvoir actionner un tel mécanisme de prévention. L'idée est attractive. Nous allons continuer à chercher quel mécanisme pourrait être utilisé sans changement de traitement pour parer au plus pressé.

Je voudrais néanmoins attirer votre attention sur le fait que la charte n'est pas applicable dans l'absolu, parce que c'est une erreur qui est souvent faite. Elle n'est applicable que lorsque les États membres mettent en pratique des règles européennes, par exemple lorsqu'une directive européenne, qui a été décidée entre le Conseil et le Parlement, est ensuite intégrée dans le droit européen. À ce moment-là, la charte s'applique, mais elle ne s'applique pas dans l'absolu. Dans l'absolu, c'est-à-dire pour tous les autres cas, les tribunaux nationaux ont la responsabilité d'intervenir.

Lorsque l'Union européenne deviendra membre de la Convention du Conseil de l'Europe, il y aura une dimension supplémentaire que nous devrons alors mettre en pratique dans la manière dont nous gérons la politique des droits. Ce qui me semble d'une importance primordiale, au-delà maintenant de toutes les questions spécifiques qui ont été posées – et je vais répondre individuellement aux parlementaires qui les ont posées – je pense que la grande question est la question fondamentale.

Vers l'extérieur, dans nos États membres, dans les gouvernements, on ne s'est pas encore rendu compte véritablement de l'importance de la charte. Nous avons donc un travail d'information à faire pour que, partout en Europe, il y ait cette culture des droits, cette politique des valeurs, pour que partout, lorsqu'on fait une loi, lorsqu'on applique une loi, on se pose la question de savoir si elle est en conformité avec les valeurs auxquelles nous avons souscrit, c'est-à-dire qu'en tant que responsables politiques, nous devons nous demander de façon quasi-systématique, lorsque nous agissons, si ce que nous faisons est compatible avec les droits fondamentaux auxquels nous avons souscrit.

Ceci me semble être l'élément le plus important. D'ailleurs, je peux vous dire qu'aujourd'hui la Commission va prendre une décision concernant l'élimination de l'exequatur, c'est-à-dire qu'une proposition sera présentée pour que les décisions de justice puissent librement circuler partout en Europe. Il s'agit d'une décision d'une importance majeure. Et, pour la première fois, nous avons procédé, lors de la proposition de cette nouvelle réglementation, à l'examen du respect des droits fondamentaux, sans nous limiter à une analyse économique, à une étude de l'impact sur le marché, mais en menant aussi une étude de l'impact sur les valeurs.

Comme vous le voyez, nous nous dirigeons progressivement vers cette nouvelle politique et je pense que nous devrions, entre la Commission, le Conseil et cette enceinte, faire en sorte que ce rapport annuel sur l'application de la charte, que je présenterai au nom de la Commission et que le Parlement critiquera ou approuvera, devienne un grand moment de vérité et offre l'occasion de tout mettre à plat. Il s'agit aussi de montrer véritablement au monde extérieur, à nos électeurs, que, oui, la charte vit. La charte n'est pas seulement un texte, elle est une pratique. Et si elle n'est pas mise en pratique, les élus du peuple vont le dire haut et fort.

C'est cela que nous devrons essayer de mettre en place pendant les deux-trois années qui précèderont les prochaines élections. Je pense que nous pouvons y arriver progressivement avec, au printemps, le premier exercice de ce style, puis l'instauration d'une tradition dans cette maison pour que plus jamais quelqu'un ne puisse dire lorsque mercredi, jeudi, vous allez vous occuper des droits de l'homme à l'extérieur de l'Union "Vous n'avez pas mis en ordre votre propre maison." Faisons-le ensemble!

  Kinga Gál, előadó. − Köszönöm kollégák a bíztató szavakat és támogató szavakat! Biztos asszonynak különösen azt a nyitottságot és együttműködést, amivel együtt dolgozunk most már jó ideje és a konkrét és világos válaszokat és üzeneteket. Én úgy látom, hogy az árnyékjelentéstevők, a kollégák szempontjai azért mind benne vannak ebben a jelentésben és elfogadható kompromisszumok születtek. Ezért nem tudom támogatni azokat a módosítókat, amelyeket most a plenárisra adtak be újra, mert úgy gondolom, hogy az a jelentés, ahogy volt, az így elfogadható. Felhívnám a figyelmet arra, hogy az általános alapvető jogvédelmi rendszerben nehogy a fürdővízzel együtt a gyermeket is kiöntsük, és ezért mindig figyeljünk oda a konkrétumokra és próbáljuk konkrétumra lefordítani azokat az elvárásokat, amikről itt ma vitáztunk.

Ezért örülök, hogy a holnapi plenáris ülésen, ezeket a konkrétumokat fogjuk látni az emberkereskedelem elleni küzdelem témájában, ahol fokozottan védik majd a gyermekáldozatokat az áldozatvédelem területén, ami szintén most kerül vitára a polgári kezdeményezés elfogadásával, amely eredményeként tényleg egy polgárok Európájáról beszélhetünk, hiszen beleszólhatnak a jogalkotási folyamatba ezek az európai polgárok, de az, hogy az emberi jogok helyzetét a világban holnap vitatjuk és fogadjuk el, én ezt szintén szimbolikusnak érzem. Üdvözlendő, hogy a magyar elnökség is hasonló szellemben alakítja ki prioritását és hangsúlyt fektet a polgárközeli Unió megerősítésére, de felhívnám a kollégák figyelmét, hogy különösen mi itt a teremben azért kerüljük el a kettős mércének az alkalmazását. Szólok én azokhoz a kollégákhoz, akik esetleg éveken át – és fordulok itt akár a szocialista magyar kollegákhoz is –, asszisztáltak a legsúlyosabb emberi jogi jogsértésekhez, most pedig alaptalan vádaskodással osztanak ki másokat, csak azért, hogy visszanyerjék azt a választói bizalmat, amit pontosan lehet, hogy ezekért az emberi jogi jogsértésekért vesztettek el. Köszönöm mindenki együttműködését és segítségét.

  Michael Cashman (S&D). - Mr President, I must refute the slight that was made by Ms Gál against Socialists, saying that they have been undermining human rights. You cannot make challenges like that without being absolutely specific and bringing forward absolutely crucial, concrete-based evidence.

  Presidente. − La discussione è chiusa.

Dichiarazioni scritte (articolo 149)

  Alexander Mirsky (S&D), in writing. – I would like to express my sincere gratitude to the rapporteur Kinga Gál for her effort to open up the problem of the violation of human rights in the European Union. How can we reproach or teach someone outside the EU if, in our own Community, the law is regularly violated? So far Latvia, a Member of the EU, has not implemented a resolution of the European Parliament of 11 March 2004, where Parliament ‘proposes that the Latvian authorities envisage the possibility of allowing non-citizens who are long-time inhabitants to take part in local self-government elections’. Three hundred and thirty-five thousand permanent inhabitants (15%) of Latvia lack their basic rights, but it does not worry anyone. The European Parliament can discuss cases of breaches of human rights everywhere except in its own territory. I have voted in favour of Kinga Gál’s initiative. I offer my total support and the gratitude of 335 000 people.

  Kristiina Ojuland (ALDE), in writing. – I would like to use this opportunity to thank the rapporteur for shedding light on such an important issue. The Lisbon Treaty has redefined competences and responsibilities in many fields, and among them made the Charter of Fundamental Rights legally binding. The European Parliament has been acting as watchdog of fundamental rights and the Lisbon Treaty has consolidated the fact. I very much support the notion of enhancing the role of the European Parliament with regard to a systematic approach to legislative proposals and amendments. While we are critical of human rights violations around the world, we must apply the same scrutiny to what is going on within the borders of the European Union. There is no reason to be overly pleased, as we receive signals of racism, xenophobia, sexism and other forms of discrimination in the Member States far too often. The work ahead of us remains vast, but I am more than sure that consistent work on upholding fundamental rights in the EU will help us prevail.

  Csaba Sógor (PPE), írásban. – Az Európai Unió, mint az emberi jogok védelmét magas szinten biztosító államok közössége, mindig erélyesen felemeli szavát a világ más részein bekövetkező súlyos jogsértések ellen. Az Európai Parlament rendszerint példás egységben ítéli el az emberi jogok egyetemes alapelveit semmibe vevő gyakorlatokat, bárhol történjenek is azok a világban. Ennél ritkábban kerül sor azonban arra, hogy az Unió területén előforduló jogsértésekre határozott választ adjunk, annak ellenére, hogy a leghatékonyabb üzenet éppen ez lenne azon államok számára, melyek szerte a világban nem tartják tiszteletben az emberi jogokat. A közös uniós fellépés akkor érné el a legnagyobb hatást, ha a saját területünkön is éppolyan keményen és ellentmondást nem tűrően adnánk hangot elégedetlenségünknek, ami az emberi jogok és alapvető szabadságok érvényesülését illeti. Nagyon kevés esetben kérjük számon saját magunkon azokat az elveket, melyek szerves részeit képezik az európai eszmének, és melyek az Alapjogi Charta révén immár egy éve kötelező jogi erővel bírnak. Ha erre mégis sor kerül, megfelelő szankciók hiányában erőtlennek és tehetetlennek tűnünk. Ez pedig óhatatlanul rányomja bélyegét a harmadik országokkal szembeni bírálataink erejére, hitelére, az emberi jogok és a demokrácia előmozdítására irányuló külpolitikai erőfeszítéseinkre, Ezekről pedig, úgy gondolom, Európa a jövőben sem mondhat le.