Az ülések szó szerinti jegyzőkönyve

2010. december 14., Kedd - Strasbourg

7. Emberkereskedelem (vita)

  Elnök. – A következő napirendi pont Bauer asszony és Hedh asszony jelentése, amit az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság nevében készítettek az emberkereskedelem megelőzéséről, továbbá az ellene folyó küzdelemről és az áldozatok védelméről, valamint a 2002/629/IB kerethatározat hatályon kívül helyezéséről szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló javaslatról (COM(2010)0095 - C7-0087/2010 - 2010/0065(COD)) (A7-0348/2010).

  Edit Bauer, társelőadó. – Tisztelt elnök asszony! Legelőször is hálámat szeretném kifejezni előadótársamnak, Hedh asszonynak, a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint mindenkinek, aki részt vett ebben az igényes munkában.

Aggasztó az emberkereskedelem jelenlegi helyzete. Becslések szerint több százezerre rúg Európán belül az áldozatok száma, ez a második legnagyobb bűncselekménnyel kapcsolatos üzletág, ami 32 millió US dollárra becsült nyereséget termel. Az emberkereskedelem új tendenciákat mutat. Egyre többen esnek a kényszermunka áldozatául. Egyre több az áldozat a tagállamokban, ezen kívül egyre több gyermek van az áldozatok között. 40 és 50% között mozog a gyermekkorú áldozatok globálisan becsült aránya. Az EBESZ egyik legfrissebb jelentésében felszólította az országokat, hogy ne kezeljék marginális jelenségként az emberkereskedelmet, ehelyett arra ösztönzi őket, hogy tömegesen előforduló, modernkori rabszolgaságként tekintsenek arra.

Az emberkereskedelem elleni küzdelmet holisztikusan kell megközelíteni, habár csupán korlátozott eszközök állnak a rendelkezésünkre. A mi feladatunk az, hogy módosítsuk a jogszabályokat. A Lisszaboni Szerződés 83. cikke új jogi alapot adott erre. Ez biztosítja az egységes szemlélet kialakítására szolgáló eszközöket, ily módon fokozottan visszatartó erejű környezet teremtve az emberkereskedők számára, ugyanakkor fokozott védelmet nyújtva az áldozatoknak.

A javaslat – amely a Tanáccsal és a Bizottsággal közösen elfogadott, egységes szerkezetbe foglalt szöveg – a formák és tendenciák változásaira figyelemmel kibővíti az emberkereskedelem meghatározását. A tervezet szigorúbb büntetési tételekre ad lehetőséget, meghatározza a maximális büntetési tétel, ösztönzi az emberkereskedelemből származó jövedelem és vagyon lefoglalását és elkobzását. A javaslat felveti az áldozatok áldozattá válásának kérdését, és feljogosítja a bíróságokat arra, hogy ne rójanak ki büntetést az áldozatok által elkövetett bűncselekmények esetén, ha azokat kényszer hatására követték el.

Segítséget és támogatást kell nyújtani az áldozatoknak a büntetőeljárás előtt, alatt, és az azt követő bizonyos ideig, ugyanakkor az áldozatok segítése és támogatása nem függhet attól, hogy az áldozat hajlandó-e együttműködni a bűnügyi nyomozások, büntetőeljárások és perek során. A javaslat külön rendelkezést tartalmaz a gyermekek nyomozás és segítségnyújtás során való védelmének fokozásáról.

Az irányelvtervezet az uniós emberkereskedelem-ellenes koordinátorról szóló rendelkezést is tartalmaz, aki a jövőben hozzájárulhatna egy átfogóbb, egységesebb és összehangoltabb emberkereskedelem elleni politika kialakításához.

  Anna Hedh, társelőadó. – (SV) 2010-ben rabszolgaként adják-veszik az embereket Európában. Ez annak ellenére így van, hogy a rabszolgaságot több mint 250 évvel ezelőtt betiltották. Az embereket prostitúcióra, kényszermunkára vagy koldulásra kényszerítik. Hirtelen egy gazda fennhatósága alatt találják magukat, akiről abszurd módon azt hiszik, hogy tartoznak neki. Az emberkereskedelem a világ egyik legsúlyosabb bűncselekménye, és sajnos egyre inkább terjed. Az emberi jogok súlyos megsértését jelenti, amelyeket mi az Európai Unióban vadul védelmezünk, és minden nap e jogok támogatásáért harcolunk.

Ezért azzal szeretném kezdeni, hogy köszönetet mondok Malmström asszonynak azért, hogy ilyen gyorsan elkészítette az emberkereskedelem megelőzéséről, továbbá az ellene folyó küzdelemről szóló jogalkotási javaslatot. Továbbá köszönetet szeretnék mondani a Nőjogi és Esélyegyenlőségi Bizottságban részt vevő képviselőtársamnak, Bauer asszonynak a kiváló együttműködésért, valamint valamennyi segédelőadónak, akik az irányelven dolgoztak. Végül köszönöm valamennyi többi munkatársnak is, akik mind fantasztikus munkát végeztek.

Az emberkereskedelem jelenleg a határokon átnyúló bűnözés leggyorsabban növekvő ága. Az ENSZ emberkereskedelemmel kapcsolatos, 2009. évi jelentése szerint az emberkereskedelem az a tevékenység, amely a fegyverkereskedelem után a második legnagyobb bevételt termeli a bűnszövetkezetek számára. Teljesen világos, hogy egyik ország sem tudja saját erejéből megoldani az emberkereskedelem problémáját. Európa valamennyi országában folyik az emberkereskedelem, és az emberkereskedők naponta viszik át áldozataikat a nemzeti határokon.

Ezért együtt kell működnünk, és az erre a területre vonatkozó jogszabályainkat a lehető leginkább össze kell hangolnunk. Következésképpen az is hasznos javaslat, hogy hozzunk létre egy uniós emberkereskedelem-ellenes koordinátori posztot, és ez a koordinátor a nemzeti koordinátorokkal együtt fogja áttekinteni és összehangolni az Európai Unió munkáját.

Annak érdekében, hogy megküzdjünk az emberkereskedelem problémájával, olyan szankciók szükségesek, amelyek tükrözik a bűncselekmény súlyosságát, és valóban fájdalmasan érintik azokat, akik profitálnak az emberkereskedelemből. Úgy vélem, hogy előrehaladtunk valamelyest a jogalkotási javaslatban javasolt szankciókkal. Azt is javasoltuk, hogy a tagállamoknak törvényes úton le kellene foglalniuk az emberkereskedők bűncselekményből származó vagyonát.

Nem elég azonban az elkövetőket megbüntetni. Az emberkereskedelem áldozatainak védelmét is fokozni kell. Az áldozatok védelme nélkül soha nem leszünk képesek az emberkereskedők ellen büntetőeljárást folytatni. Az áldozatoknak biztosítani kell a szükséges védelmet, és mindenekfelett olyan biztonságos környezetet kell teremteni, amelyben hajlandóak együttműködni a rendőrséggel.

A javaslat tartalmaz egy, az emberkereskedelem áldozatául esett gyermekek fokozott védelméről szóló szakaszt is, és ennek rendkívül örülök. Mivel az emberkereskedelem áldozatainak 79%-a nő, és mivel a szexuális kizsákmányolás az emberkereskedelem messze legáltalánosabb célja, a jogszabályra feltétlenül nemi szempontból kell tekinteni, és valamennyi javasolt intézkedést nemi szempontból kell elemezni.

Végül, ha valaha is meg akarunk birkózni ezzel a problémával, tennünk kell valamit a befolyás férfiak és nők közötti egyenlőtlen eloszlása tárgyában. A férfiak és nők közötti egyenlőtlenség hozzájárul a veszélyeztetettséghez, ami emberkereskedelemhez vezet.

Ha valóban meg akarunk küzdeni az emberkereskedelem problémájával, valamennyi tagállamnak nagy energiát kell fektetnie a megelőző munkába. Ez elvileg azt jelenti, hogy országainkban csökkenteni kell az emberkereskedelem áldozatai által nyújtott szolgáltatások iránti igényt. Ha sikerül csökkentenünk a keresletet, szűkülni fog a szolgáltatáshoz való hozzáférés is. Ez azt jelenti, hogy azokkal kell foglalkoznunk, akik nyereségessé teszik az emberkereskedelmet. Ezért azt javasoltuk, hogy valamennyi tagállam számára legyen kötelező azok büntetése, akik tudatosan igénybe veszik az emberkereskedelem áldozatai által nyújtott szolgáltatásokat. A jelenleg hatályban lévő uniós jogszabályok értelmében büntetendő cselekmény, ha a munkaadók kihasználják az emberkereskedelem áldozatait. Ugyanezt az alapelvet kellene alkalmazni azokra az egyénekre, akik kihasználják az áldozatokat.

Sajnos nem sikerült elfogadtatnunk ezt a javaslatot. A tagállamok ily módon nem lesznek kötelesek büntetni ezeket az embereket, azonban be kell jelenteniük azokat az intézkedéseket, amelyeket az emberkereskedelem áldozatai által nyújtott szolgáltatások iránti kereslettel való leszámolás érdekében hoztak meg.

Ezt a kérdést azonban napirendre tűztük, és a javaslatunkhoz uniós szinten támogatást kaptunk a Parlament illetékes bizottságaitól, valamint szakértőktől, a rendőrségtől és önkéntes szervezetektől is. Úgy vélem, hogy ha egyetértünk – amiről ma fogunk szavazni –, már jelentős előrelépést tettünk. Fogjunk össze, és vessünk véget az Európában zajló emberkereskedelemnek, ami nem más, mint a rabszolgaság modernkori formája.

Nem adhatjuk fel, mert az embereknek arra vonatkozó joga, hogy saját életükről és saját testükről döntsenek, olyan emberi jog, amely nem vásárolható meg, és nem bocsátható áruba, mintha cipőfűzőről vagy banánról lenne szó.

  Cecilia Malmström, a Bizottság tagja. – Tisztelt elnök asszony! Hadd kezdjem azzal, hogy emlékeztetem Önöket, hogy valóban sorsdöntő szöveg az, amit remélhetőleg pár percen belül el fogunk fogadni.

A Lisszaboni Szerződés hatályba lépését követően ez az első uniós büntetőjogi eszköz. Azt hiszem, elégedettek lehetünk a mai megállapodással.

Az intézmények közötti, kiegyensúlyozott kompromisszumról van szó. Természetesen tisztában vagyok azzal, hogy a Parlament – amint azt az előadók elmondták – és a Bizottság néhány bekezdésben más megfogalmazást szeretett volna. Általában véve azonban jónak tartom ezt az eredményt, amely maradéktalanul megfelel a Parlament, a Tanács és a Bizottság célktűzéseinek, azaz hogy küzdjünk az emberkereskedelem ellen, ez ellen a borzalmas modernkori rabszolgaság ellen, ez ellen a borzalmas bűncselekmény ellen, amely nem méltó Európához 2010-ben, és amely nagyon sok polgár alapvető jogait súlyosan sérti.

Találkoztam néhány áldozattal: olyan gyermekekkel, férfiakkal és nőkkel, akik a szexuális rabszolgaság üzletágban érintettek. Magától értetődik, hogy borzalmas történetekről számoltak be. Ha ma elfogadjuk ezt az irányelvet, alkalmasabb eszközzel tudunk segíteni rajtuk. Ez valóban megfelelő karácsonyi ajándék.

Nagyon köszönöm a Parlamentnek, különösen a két előadónak, Bauer asszonynak és Hedh asszonynak, a segédelőadóknak és mindenki másnak, aki lehetővé tették, hogy megállapodásra jussunk.

Több példát említhetnék arra, hogy hogyan segít az Európai Parlament az irányelv továbbfejlesztésében. Megemlíteném a 14. cikkben említett emberkereskedelem áldozatául esett, kísérő nélküli kiskorúak státuszára és jogaira vonatkozó külön rendelkezést. Ez az Önök kérésére került bele a szövegbe, és egyetértünk azzal, hogy ez javított az irányelven. Más példákat is felhozhatnék.

Hadd említsek meg egy kérdést, amelyben a Tanács sajnálatomra nem támogatta a Bizottságot, habár élveztük az Önök támogatását. Lehetetlen volt azonban megállapodásra jutni a Tanáccsal az Európai Unió állandó lakosai által külföldön elkövetett bűncselekményekre vonatkozó, extraterritoriális joghatóságról.

Mégis úgy gondolom, hogy jelentős hozzáadott értéket képviselne egy olyan rendelkezés, amely garantálja, hogy az Európai Unióban bűntetőeljárás legyen indítható minden olyan, velünk Európában együtt élő személy ellen, aki emberkereskedelem bűncselekményét követi el más országokban. Ez azonban nem volt lehetséges. A kérdésre megint vissza fogunk térni, amikor a gyermekek kizsákmányolásáról és a gyermekpornográfiáról szóló irányelvvel foglalkozunk. Az állandó lakosokra vonatkozóan még fontosabb lesz az extraterritoriális joghatóság, amikor annak lehetőségeit vitatjuk meg, hogy az Európában élő, pedofil szexturistákat az igazságszolgáltatás elé állítsuk.

Úgy vélem, hogy a Tanáccsal megvitatva a dolgot továbbra is ragaszkodnunk kellene ahhoz, hogy az irányelv tartalmazzon ilyen rendelkezést. Amint említettem, mindannyian nagyon jó munkát végeztünk együtt. Ma nagyon fontos eszköz van a kezünkben, amivel küzdhetünk az emberkereskedelem ellen, megvédhetjük az áldozatokat, továbbá biztosíthatjuk azon üzenet kifejezését, miszerint rendkívül súlyos bűncselekményről van szó. Ennek megfelelően kellene azt büntetni, és ezt most már valamennyi tagállamban azonos módon határozzák meg. Még egyszer köszönöm az együttműködésüket.

  Agustín Díaz de Mera García Consuegra, a PPE képviselőcsoport nevében. – (ES) Tisztelt elnök asszony, biztos asszony! Az emberkereskedelem kíméletlenül jelen van az Európai Unióban.

Az emberkereskedelmet folytató bűnszervezetek fő célja a szexuális kizsákmányolás, ezt követi a kényszermunka, a háztartási munka, a kényszerházasság, a gyermekek kizsákmányolása koldulás céljára, illegális örökbefogadás és szervkivétel, amelyek a probléma egyéb veszélyeit és aspektusait jelentik.

A Parlament a Lisszaboni Szerződés 63. cikke értelmében kapott új jogkörét arra kell, hogy használja, hogy megerősítse az uniós jogszabályokat ezen a területen. Számos egyéb kérdés között idetartozik az olyan bűnügyek besorolására való felszólítás, amelyekre még nem vonatkozik valamilyen európai büntetőjogszabály.

Az emberkereskedelem áldozatainak védelme érdekében két szempontból kell megerősítenünk jogszabályainkat: megelőzés és védelem, valamint a társadalmi és munkaerőpiaci beilleszkedés. Külön intézkedéseket kell hoznunk a kiskorúak védelmére, az emberkereskedők és közvetítők büntetésére, intézkedéseket kell hoznunk a kereslet visszaszorítására és a bűncselekményből származó jövedelem elkobzására, meg kell állapítanunk minden olyan jogi személy büntetőjogi felelősségét, amely az emberkereskedelem bármely szakaszában részt vesz, fokoznunk kell a munkaügyi felügyeletet és az alkalmazottak kizsákmányolásának és az illegális bevándorlók illegális foglalkoztatásának szankcionálását, továbbá meg kell erősítenünk az Európai Unió Tagállamai Külső Határain Való Operatív Együttműködési Igazgatásért Felelős Európai Ügynökség és a bevándorlási összekötő tisztviselők szerepét az emberkereskedők által igénybe vett csatornák és azok működési módjának felderítésében, végül meg kell erősítenünk az Európai Rendőrségi Hivatal (Europol) közös nyomozócsoportjainak bűnszervezetek elleni küzdelemben betöltött szerepét.

Végül annyit szeretnék hozzátenni, hogy az Európai Unió emberkereskedelem-ellenes koordinátor személye jelentősen hozzájárulhatna az előbb említet célok eléréséhez, habár egyértelműen meg kell határozni jogkörét és képességeit, hogy fellépései ne legyenek párhuzamosak, illetve ne ütközzenek az Europolra bízott funkciókkal.

  Monika Flašíková Beňová, az S&D képviselőcsoport nevében. – (SK) Tisztelt elnök asszony! Először is gratulálni szeretnék Bauer asszonynak és Hedh asszonynak azért, hogy ilyen széleskörűen foglalkoztak ezzel a rendkívül fontos témával.

Az emberkereskedelem a mai civilizált társadalomban elítélendő jelenség. A fegyver- és kábítószer-kereskedelmet követően ez a világ harmadik legjövedelmezőbb illegális üzletága. Ez az úgynevezett modernkori rabszolgaság az alapvető emberi jogokat sértő, súlyos bűncselekmény. A Lisszaboni Szerződés fokozta az Európai Unió tevékenységét a büntetőjog különböző területein, beleértve az emberkereskedelem elleni küzdelmet is. Az Európai Parlament itt közös jogalkotóként fontos szerepet tölt be. A tapasztalat azonban azt mutatja, hogy a jelenlegi jogi keret nem elég eredményes, és még ennél is többet kell tennünk az emberi jogok védelme érdekében. Magát az emberkereskedelmet célzó, megelőző intézkedéseket kell hoznunk. A gyermekeknek és a nőknek, mint leginkább veszélyeztetett csoportoknak kell a legnagyobb figyelmet szentelnünk. Minden tőlünk telhetőt meg kell tennünk annak érdekében, hogy emberhez méltó életkörülményeket teremtsünk az ilyen bűncselekmények potenciális áldozatai számára, akik többségükben a társadalom perifériájára szorult emberek.

  Antonyia Parvanova, az ALDE képviselőcsoport nevében. – Tisztelt elnök asszony! Az emberkereskedelem elleni küzdelem érdekében tett, fokozódó erőfeszítések ellenére továbbra is fennáll, és Európa-szerte terjed ez a bonyolult probléma. Ez az oka annak, hogy fokozódnak azok a fellépések és megfelelő intézkedések, amelyek célja, hogy az egyéneket megvédjék a különböző célú emberkereskedelemtől, hogy büntetőeljárást indítsanak az emberkereskedők ellen, és hogy hatékony jogorvoslatot biztosítsanak az áldozatok számára mind nemzeti, mind uniós szinten.

A jelenlegi jogi keret sikeresen meg fog küzdeni a bonyolult, határokon átnyúló problémákkal, és mind nemzeti, mind uniós szinten össze fogja hangolni a közös erőfeszítéseket, amikor az emberi jogokkal való súlyos visszaéléssel, különösen egyfajta, a nők ellen irányuló erőszakkal foglalkozik. E jogi eszköz révén közös kötelezettséget vállalunk arra, hogy a nők jogainak védelmét Európa-szerte prioritásként kezeljék, figyelembe véve, hogy ez a szélesebb körben tapasztalható jelenség vitathatatlanul aránytalan hatást gyakorol a nőkre és a lányokra.

Rá kívánok mutatni egy másik fontos problémára is, amelynek jelen jogszabályba való belefoglalását javasolom. E széles körben elterjedt probléma azon európai országokat vagy régiókat érintő társadalmi-gazdasági szempontjaival kapcsolatos, ahol a társadalmi és gazdasági egyenlőtlenségek jelentik az emberkereskedelem legfontosabb okát. A közös erőfeszítéseinknek köszönhetően pozitív eredményt értünk el az illegális örökbefogadást és hasonló gyakorlatokat érintő problémáról szóló rendelkezésben.

Végezetül határozottan aláhúznám, hogy az emberkereskedelem elleni küzdelem elsősorban a tagállamok felelőssége. Konkrét intézkedéseket kellene tenniük az emberkereskedelem megelőzése és megszüntetése, valamint az emberkereskedelem áldozatául esett személyek emberi jogainak védelme érdekében, és nagyobb szerepet kellene, hogy vállaljanak e fontos probléma kezelésében.

  Judith Sargentini, a Verts/ALE képviselőcsoport nevében. – (NL) Tisztelt elnök asszony! Hadd köszönjem meg először is Hedh asszonynak és Bauer asszonynak a társelőadókként végzett kemény munkájukat.

Ez az irányelv az emberkereskedelem üldözéséről, megelőzéséről és a védelemről szól. A Zöldek/ az Európai Szabad Szövetség Képviselőcsoportja valamelyest alaposabb munkára számított, különösen az emberkereskedelem áldozatainak védelmére tekintettel. Itt különösen egy adott országban való tartózkodási jogra gondolok, miután az adott személy az emberkereskedelem áldozatául esett és esetleg megmentették. Hogyan biztosítjuk, hogy az áldozatok valóban új életet kezdhessenek?

Nos, ezt a kérdést nem szabályozta eléggé ez az irányelv. Itt csupán az ideiglenes tartózkodási engedély valamilyen formájáról van szó, amelyet követően az ember nem tudja, hogy visszaküldik-e vagy sem arra a helyre, ahonnan elhurcolták. Következésképpen az irányelv átdolgozásában reménykedünk, hogy ily módon ki tudjuk választani egyik vagy másik megoldást. Reméljük, hogy ily módon képesek leszünk valódi segítséget nyújtani az áldozatoknak.

A másik szempont, ami parázs vitához vezet a tisztelt Házban, annak kérdése, hogy büntetni kellene-e vagy sem az emberkereskedelem áldozatául esett személy által nyújtott szolgáltatásokat igénybe vevőket. A Zöldek/ az Európai Szabad Szövetség Képviselőcsoportjának többsége azonban továbbra is azon a véleményen van, hogy ezeknek az embereknek a büntetése csak még nagyobb gyötrelembe taszítja az emberkereskedelem áldozatául esett személyt, mert ebben az esetben teljesen illegálissá válik a tevékenysége.

Örömmel látom továbbá, hogy az irányelv értelmében a tagállamok szabadon dönthetnek a problémával való leszámolásról, azonban a következőt szeretném kérdezni az ilyen problémákkal foglalkozó tagállamoktól: hogyan tesszük lehetővé az áldozat számára az aktív részvételt?

  Andrea Češková, az ECR képviselőcsoport nevében. – (CS) Tisztelt elnök asszony! Rendkívül fontosnak tartom az emberkereskedelem elleni küzdelmet szolgáló, továbbfejlesztett jogi intézkedéseket, valamint az európai védelmi határozatot is, mivel további lépést jelentenek az irányba, hogy megóvjuk elsősorban a nőket és gyermekeket az erőszaktól. A szöveg nagy része a gyermekkorú áldozatok védelméről, valamint az ilyen, a lakosság leginkább veszélyeztetett csoportjába tartozó áldozatoknak nyújtott segítségről szól. Örömömre szolgál, hogy sikerült kompromisszumra jutni a Tanáccsal, és hogy ez a szöveg megfelelő empátiát mutat, ugyanakkor lehetővé teszi az anyagi büntetőjog legfontosabb rendelkezéseinek fenntartását. Véleményem szerint nagy problémát okozhatna egy olyan, európai szintű jogi intézkedés, amely bűnelkövetőnek nyilvánítaná azokat az ügyfeleket, akik az emberkereskedelem áldozatául esett személyek által nyújtott szolgáltatásokat vesznek igénybe. Köszönetet szeretnék tehát mondani ezért az irányelvért, amely megérdemli, hogy maradéktalanul támogassuk.

  Cornelia Ernst, a GUE/NGL képviselőcsoport nevében. – (DE) Tisztelt elnök asszony! Először is köszönetet szeretnék mondani a két előadónak. Hatalmas munkát végeztek, aminek eredményeképpen határozott előrelépés történt. Azt mondhatnánk, hogy az irányelvtervezet rendkívül fontos az emberkereskedelem áldozatainak százezrei számára, és hogy véget vethetne jogellenes státuszuknak. A tervezet azt is kimondja, hogy a védelmen kívül a megelőzés és legfőképpen a kártérítés is szerepet kellene, hogy kapjon.

Az emberkereskedelemre vonatkozóan széleskörű az alkalmazási területe. Ezt helyesnek tartjuk, habár természetesen vannak nehézségeink a koldulás problémájával kapcsolatosan – és ezt nyíltan elismerem –, valamint az illegális bevándorlás számos tekintetében is.

Helyénvaló, hogy az irányelvben mindenhol említésre kerül a nem, és – ami számomra a legfontosabb – hogy a gyermekek jólétét figyelembe veszi a kísérő nélküli kiskorúak esetében. Németország szempontjából azt is el szeretném mondani, hogy erre vonatkozóan sok a pótolnivalónk, és nagy örömömre szolgál, hogy a gyermekek szempontja igen fontos szerepet játszik ebben az irányelv-tervezetben.

Egy másik említésre érdemes dolog az a tény, hogy e probléma kezelése során különös figyelmet kell szentelnünk a terhes nőknek és a betegségben szenvedő vagy fogyatékossággal élő embereknek. Az olyan megelőző intézkedések, mint a köztisztviselők képzése és a tagállami koordinátori poszt bevezetése, határozott lépéseket jelent a helyes irányba. Amennyiben a mai napon megszavazzuk a tervezetet, gratulálhatunk magunknak.

Azt is remélem, hogy ezt a témát komolyabban veszik a tagállamokban, mert bárhogy is legyen, most már jelentéseket kell benyújtaniuk. Talán ez is hozzá fog járulni valamelyest a cél eléréséhez.

  Mara Bizzotto, az EFD képviselőcsoport nevében. – (IT) Tisztelt elnök asszony, hölgyeim és uraim! A nemzetközi szervezetektől és a rendőrségtől származó, becsült adatok szerint ma a kábítószer-kereskedelem után az emberkereskedelem jelenti világszerte a szervezett bűnözés második legnagyobb bevételi forrását. Vélhetően 30 millió ember esik a szervkereskedelem, a prostitúció és a kényszermunka áldozatául.

Ez azt jelenti, hogy e mérhetetlen bűnügyi jelenség elleni küzdelemnek az az elsőrendű célja, hogy megőrizze a polgáraink biztonságát az illegális bevándorlás és az olyan bűnözés ellen, amelyből további bűnözés fakad. Európának ilyen arányú problémákkal szembesülve jogosan kell drasztikus intézkedéseket hoznia azok ellen, akik különböző módokon kizsákmányolják az emberi lényeket.

A jelenség elleni küzdelem együttműködést kíván meg a tagállamok és a rendőrség között, de mindenekfelett bizonyosságot kíván meg az emberkereskedők megbüntetésére vonatkozóan. Arról sem feledkezhetünk meg, hogy sok embert azért zsákmányolnak ki, mert származási országukban nem adottak a tisztességes megélhetés feltételei: szegénységben és kétségbeesésben élnek, és bármire készek – akár saját országukat is készek elhagyni egy jobb élet reményében, ami sajnos soha nem következik be.

A bűncselekmények megelőzésén és az emberkereskedelem áldozatainak védelmén kívül Európának fokozott és határozottabb erőfeszítést kell tennie annak biztosítása érdekében, hogy ezek az emberek elfogadható életkörülményeket találhassanak saját országaikban. Az európai politikai fellépésnek azt az alapelvet kellene követnie, hogy saját otthonukban segítse őket, ily módon a probléma megszüntetésen kívül annak megelőzésére is irányulhatnának erőfeszítéseink.

  Andrew Henry William Brons (NI). – Tisztelt elnök asszony! Az emberkereskedelem nagyon helyesen pejoratív kifejezés, mert undorító gyakorlatot fejez ki. Úgy bánnak az emberi lényekkel – aránytalanul nagy részben nőkkel –, mintha szállítható, használható és gyakran visszaélés célját szolgáló árucikkekről vagy állatokról lenne szó.

A kifejezést azonban túlságosan szűk értelemben használjuk. A gazdasági migrációnak csak nagyon kis része valóban önkéntes. A legtöbb ember – a többi változatlanul hagyásával – inkább maradna a saját népe körében, a saját országában. A meggazdagodás érdekében vándorolnak el, vagy azért, mert a gazdasági erők megfosztották őket a megélhetésük fenntartásához szükséges eszközöktől.

A migráció a világkapitalizmus mellékterméke, amely az embereket nem emberi lényeknek tekinti, hanem a termelés tényezőinek, amelyek feláldozhatók. A gazdasági migráció ugyanolyan formája az emberkereskedelemnek, mint a bűnszövetkezetek által szervezett illegális migráció. Az emberkereskedők maguk a kormányok, akik igen önkényesen szabadjára engedik a feltehetően meggondolatlan gazdasági erőket a világkapitalizmus szolgálatában. A gazdaságoknak azért kell létezniük, hogy az embereket szolgálják. Az emberek nem azért élnek, hogy kiszolgálják a gazdasági erőket.

  Barbara Matera (PPE). – (IT) Tisztelt elnök asszony, biztos asszony, hölgyeim és uraim! Az irányelvjavaslat nemi dimenziója elősegíti, hogy az eszköz megvédje a legveszélyeztetettebb embereket. Annak ténye, hogy a Lisszaboni Szerződés számos helyen tesz említést az emberkereskedelemről, megerősíti a probléma fenyegető közelségét és súlyosságát. Az Európai Unió alapjogi chartája 5. cikkének (3) bekezdése tiltja ezt a gyakorlatot, mivel azt a rabszolgaság és a kényszermunka egy formájaként ismeri el.

Az előadók kiterjesztették a védelem hatókörét, különös tekintettel a gyermekekre és a nőkre, valamint az olyan veszélyeztetett helyzetekre, amelyek megkönnyítik a rabszolgaság ilyen formájának megvalósulását. A jelentés továbbá nagyon helyesen megjegyzi, hogy az emberkereskedelem hátterében megbújnak az örökbefogadás és a kényszerházasságok illegális formái is.

Úgy vélem, rá kell mutatnom azokra a nehézségekre, amelyekkel az uniós tagállamoknak meg kell vívniuk az illegális bevándorlás elleni küzdelem során. Hazámnak, Olaszországnak naponta kell foglalkoznia az emberkereskedelem utcáinkon és tereinken megjelenő eseteivel. Tájékoztatás és ismeretterjesztés révén kell bevonnunk a civil társadalmat. A jelentés – annak előterjesztett formájában – az áldozatok körültekintő védelmét írja elő, hogy ily módon megszüntessük a jelenséget. Támogatom a javaslatot – annak előterjesztett formájában –, és gratulálok a két előadónak.

  Silvia Costa (S&D). – (IT) Tisztelt elnök asszony! Hölgyeim és uraim! Árnyékelőadóként köszönetet kívánok mondani az előadóknak, valamint el szeretném mondani, hogy véleményem szerint ez az irányelv azért rendkívül fontos, mert az Európai Unió most először tett jogilag kötelező intézkedést az emberkereskedelem elleni küzdelem során.

Az ENSZ-egyezmény után ötven évvel civilizált Európánkban még mindig emberek százezreit kényszerítik rabszolgaságba, főleg nőket és gyermekeket. Az Európai Unió most először rendelkezik olyan egységes eszközzel, amely az emberkereskedelem elleni küzdelmet szolgálja, legyen szó akár szexuális, akár munkaerő kizsákmányolásról, beleértve a kényszerkoldulást is.

A képviselőcsoportunk három prioritást határozott meg: egységes, súlyosabb szankciók foganatosítása az emberkereskedők ellen, beleértve a vagyon elkobzását és annak az emberkereskedelem áldozatainak támogatására való felhasználását; az áldozatok számára magas szintű védelem és társadalmi rehabilitáció biztosítása, szabad jogi képviselettel és az emberkereskedelem áldozataként vagy azzal kapcsolatosan elkövetett bűncselekmények esetében büntetőjogi mentességgel; valamint az áldozatokat támogató – mind világi, mind vallásos – civil szervezetek fontos szerepének támogatása.

Remélem azonban, hogy felülvizsgálatra kerül az áldozatok tartózkodási engedélyéről szóló, 2004. évi irányelv. Azt is hangsúlyoznám, hogy a javaslatban a gyermekek védelmét megerősített intézkedések révén írjuk elő, és támogatom Malmström asszonynak a szexturizmus és a gyermekpornográfia elleni további intézkedésekre vonatkozó felhívását.

  Nadja Hirsch (ALDE). – (DE) Tisztelt elnök asszony, biztos asszony! A Liberálisok és Demokraták Szövetsége Európáért Képviselőcsoport segédelőadójaként én is őszintén meg szeretném köszönni a két előadó munkáját. Köszönöm az együttműködésüket. Úgy vélem, megfelelő dokumentumot sikerült mára összeállítanunk. Olyasmiről dönthetünk ma, amivel valóban lezárhatjuk az emberkereskedelem kérdését. A kihívást azonban az jelenti, hogy a tagállamoknak át kell ültetniük a gyakorlatba ezt az irányelvet. Létfontosságú, hogy tájékoztassuk a bűnüldöző szerveket – például a rendőrséget és a bíróságokat – arról, hogy hogyan lehet ténylegesen felismerni és büntetőeljárás tárgyává tenni ezt a bűncselekményt. Ez kulcsfontosságú, és az is nagyon fontos, hogy a közvéleményt ráébresszük – amint azt Matera asszony korábban említette – annak tényére, hogy az emberkereskedelem az Európai Unión belül történik. Nem valahol máshol történik; elvileg megtörténhet akár a bejárati ajtóm előtt is.

Másik fontos dolog, hogy németországi liberálisokként különös nehézségeink voltak – habár ez mára kedvező módon megoldódott a tagállamok felhatalmazása révén – azon emberek büntetésével, akik az ilyen szolgáltatást igénybe veszik, mert ha valaki ellen büntetőeljárást indítanak, elutasíthatja, hogy az azt követő per során vallomást tegyen. Ha valaki él azzal a jogával, hogy elutasítsa a bizonyíték kiszolgáltatását – például olyan férfi, aki olyan prostituálttal létesített kapcsolatot, aki az emberkereskedelem révén volt veszélyeztetett –, elveszhetnek azok az információk, amelyeket a továbbiakban fel lehetne használni az emberkereskedő hálózat végleges leleplezéséhez. Ennél fogva helyes dolog, ha ez a tagállamok feladata, és nagyon köszönöm az együttműködésüket.

  Peter van Dalen (ECR). – (NL) Tisztelt elnök asszony! A jelenlegi fejlemények közül sok olyan alapokon nyugszik, amelyeket már évszázadokkal ezelőtt lefektettek. Az ipari forradalomra, a képviseleti demokrácia hajnalára és a rabszolgaság betiltására gondolok.

Az emberkereskedelem ellen most folyó küzdelem az egykoron William Wilberforce által indított harcnak a folytatása. Az emberkereskedelem sajnos az egyik legsúlyosabb burkolt probléma az Európai Unióban. Aláássa a népeink alapvető jogait és a demokráciánk alapjait. Ez okból teljes mértékben támogatom ezt a jelentést.

Mindazonáltal, ha jól értem, a visszaeső elkövetőkre vonatkozóan javasolt büntetési tétel sajnos továbbra is túl enyhe. A jelen javaslat nem követeli meg, hogy bármilyen súlyos büntetést rójanak ki azokra az emberkereskedőkre, akiket többször letartóztattak már. Úgy tűnik, hogy szerencsétlen a dolgok állása. Azt a szemléletet támogatom, miszerint a második vagy harmadik bűncselekményt elkövető emberkereskedőt letöltendő életfogytiglani büntetésre kell ítélni.

  Ilda Figueiredo (GUE/NGL). – (PT) Tisztelt elnök asszony! Fontos, hogy mindenki csatlakozzon az emberkereskedelem elleni küzdelemhez, annak megszüntetése végett. Ez a fajta modernkori rabszolgaság nagyon is jövedelmező a bűnszervezetek számára, amelyek különféle módon folytatják a tevékenységet: a szexuális kizsákmányolástól és kényszermunkától kezdve, az illegális humán szervkereskedelmen át, a háztartási és egyéb be nem jelentett munkavégzésig.

Következésképpen eredményesen kell küzdenünk az ilyen gyakorlatok ellen – amelyek különösen a nőket érintik, és fokozódó mértékben érintik a gyermeket is –, és az ilyen bűncselekmények elkövetőit büntetni kell, és az áldozatokat támogatni kell abban, hogy megszabaduljanak a bűnszervezetektől való függőségtől. Ezért is létfontosságú, hogy leküzdjük azokat az okokat, amelyek ilyen helyzethez vezetnek, és megteremtsük a feltételeit annak, hogy az embereket kiemeljük a szegénységből, hogy támogassuk a jólét tisztességes elosztását célzó politikákat, hozzáférést biztosítsunk az alapvető közszolgáltatásokhoz, továbbá támogassuk a tisztességes megélhetéshez szükséges jogokat és béreket biztosító munkahelyek teremtését. Ez is olyan előremutató út, amelyen tovább kell lépnünk itt, az Európai Unióban.

  Niki Tzavela (EFD). – (EL) Tisztelt elnök asszony, biztos asszony! Bizonyítást nyert, hogy az emberkereskedelem elleni küzdelem legeredményesebb formája, ha példát mutatunk azzal, hogy szigorú büntetéseket szabunk ki az emberkereskedőkre. Határozott javaslatom – mivel itt a Parlamentben hajlamosak vagyunk célokat kitűzni és százalékokkal dobálózni –, hogy olyan egységes uniós jogszabálycsomagot javasoljunk, amely nem enyhíthető és pénzbírsággal meg nem váltható, 10-15 éves minimális börtönbüntetést állapít meg az emberkereskedők esetében. Majd meglátják, milyen eredményes lesz! Egységes uniós jogszabályok és 10-15 éves minimális börtönbüntetés. Úgy vélem, ez lesz a legeredményesebb intézkedés, amelyet valaha is meghoztunk. Nem fogadhatunk itt el az éghajlatváltozásra és a környezetszennyezésre vonatkozó intézkedéseket anélkül, hogy meg ne állapítanánk célértékeket e bűncselekmény elleni küzdelemre vonatkozóan.

  Regina Bastos (PPE). – (PT) Tisztelt elnök asszony, biztos asszony, hölgyeim és uraim! Legelőször hadd gratuláljak Bauer asszonynak és Hedh asszonynak, amiért ilyen kiváló munkát végeztek a jelentés összeállítása során. Az emberkereskedelem társadalmunk szégyenfoltja, és mindenkitől határozott és összehangolt fellépést kíván.

A szexuális kizsákmányolás, a kényszermunka, az emberi szervkereskedelem és más alantas gyakorlatok mögött megbúvó szervezett bűnözés ellen eredményesen kell küzdeni, de elsősorban meg kell azt előzni. Az emberi jogok védelme és a legveszélyeztetettebb egyének, különösen a nők és gyermekek védelme forog kockán. A tapasztalat azt mutatja, hogy a hatályban lévő jogi keret nem elég hatékony, és hogy az Európai Uniónak keményebben kell dolgoznia.

Szorosabb határokon átnyúló együttműködés szükséges, beleértve az információk és a helyes gyakorlat hatékony cseréjét. Ez a javaslat − nagyon helyesen − az áldozat-központú szemléletet hangsúlyozza. Az e területre vonatkozó politikáknak foglalkozniuk kellene a társadalmi ügyekhez és a társadalmi beilleszkedéshez kapcsolódó szempontokkal, például az áldozatok társadalmi rehabilitációjával.

  Claude Moraes (S&D). – Tisztelt elnök asszony! Ez különleges nap a Parlament számára. Büszkén tekinthetünk a mai napon megtett történelmi lépésre, mind az emberkereskedelem, mind az európai védelmi határozat terén. Most először vetettük be a büntetőjogot és valamennyi, a Lisszaboni Szerződést követően a rendelkezésünkre álló eszközt az egyik legbonyolultabb és legborzasztóbb probléma ellen, amellyel közösen kell megbirkóznunk.

Az S&D képviselőcsoportjában büszkék vagyunk Anna Hedh és társelőadója, Bauer asszony munkájára, és büszkék vagyunk a jelentés által kijelölt első lépésekre. Az Európai Unió most először fogja meghatározni kötelező erejű jogi aktusban az emberkereskedelem elleni szigorú szankciókat. Most először garantáljuk határozottan az áldozatok védelmét – különös tekintettel a gyermekkorú áldozatokra –, azon áldozatok büntetőjogi mentességét, akik rabszolgasoruk miatt követnek el törvénysértést, valamint most először garantáljuk civil szervezetek ebben a folyamatban betöltött szerepének elismerését és támogatását.

Végül a gyermekekre és nőkre vonatkozó ügy bonyolultsága – mivel a büntetőjog területére tévedtünk – nem adhat okot arra, hogy akadályozzunk egy ilyen kiváló jelentést. Képviselőcsoportunkban igen büszkék vagyunk, hogy ez megtörtént a tisztelt Házban. Az egész Parlament büszke lehet a mai napra.

  Axel Voss (PPE). – (DE) Tisztelt elnök asszony, biztos asszony! Ezzel az irányelvvel óriási lépést teszünk az emberkereskedelem elleni hatékony küzdelem felé. Az előadók jó eredményt értek el az ítéletek, a joghatóság, a büntetőjogi mentesség és az elévülés minimális küszöbértékeire vonatkozóan – ezek közül természetesen nem mindegyik pontosan olyan, mint amilyennek szerettük volna, de mindenesetre határozottan keresztülvihető megoldás. Bármi más bizonyos mértékig zavart keltett volna a tagállamok jogrendszerén belüli a nemzeti büntetőjogban. Ebben a tekintetben mérsékeltebbnek kell lennünk. Arról is meg vagyok győződve, hogy bajt okoztunk volna saját magunknak, ha a prostituáltak ügyfeleit büntetőeljárás alá vonjuk, mert nem olyan dologról van szó, amit egyébként üldöznénk.

Hadd térjek azonban vissza a tagállamokban érvényes büntetőjog és büntetőeljárás általános kérdésére. Ez a nemzeti jogszabályok igen érzékeny, évszázadok alatt formálódott területe, így erre vonatkozóan igen óvatos lépéseket kell tennünk. Ezt a küszöbön álló európai nyomozási határozatra tekintettel is említem.

Ma mindenesetre jó alapot teremtettünk a határokon átnyúló bűnügyi együttműködés számára. Örülök, hogy megtettük ezt a lépést.

  Britta Thomsen (S&D). – (DA) Tisztelt elnök asszony, biztos asszony, hölgyeim és uraim! Ha tudomásunk van arról, hogy évente több százezer embert adnak el rabszolgának Nyugat-Európába, kötelességünk, hogy cselekedjünk. Ezért nagy örömömre szolgál, hogy a Tanácsnak és a Parlamentnek sikerült megállapodnia az emberkereskedelem megelőzéséről, továbbá az ellene folyó küzdelemről szóló, új irányelvről. Az új jogszabályok határozottan erősebbek a jelenlegieknél, és ez győzelmet jelent az áldozatok megfelelőbb segítése és védelme érdekében folytatott küzdelem során. Ugyanakkor még célzottabbá és hatékonyabbá fog válni a jelenség mögött álló, lelkiismeretlen emberek felkutatása.

Örömömre szolgál, hogy az irányelv hangsúlyozza azt a tényt, hogy az áldozatokat meg kell óvni a büntetőeljárás vagy büntetés minden formájától. Ha valakit bűncselekmény elkövetésére kényszerítenek, akkor nem az áldozatokat, hanem a bűncselekmény hátterében álló embereket kell megbüntetni. Az Európai Parlament azt is fontosnak tartja, hogy az áldozatoknak mindig olyan nyelven és formában kell segítséget nyújtani, amelyet megértenek. Arról sem szabad megfeledkeznünk, hogy az önkéntes és nonprofit szervezetek döntő szerepet játszanak az emberkereskedelem megelőzésében, továbbá az ellene folyó küzdelemben. A mai nap a tisztesség fontos napja lehetne, mivel az Európai Parlament remélhetőleg megszavazza az új jogszabályt, amely segítő kezet fog nyújtani az áldozatoknak, és amelynek eredményeképpen intenzív hajtóvadászat fog indulni a bűncselekmények mögött álló emberek ellen.

  Miroslav Mikolášik (PPE). – (SK) Tisztelt elnök asszony! A jogi személyekre emberkereskedelemhez kapcsolódó bűncselekmények miatt kirótt büntetés hozzájárul e modernkori rabszolgaság elleni küzdelem fokozásához.

Egy jogi személy megbüntetése természetesen nem zárhatja ki azon természetes személyek büntetését, akik bármilyen módon részt vettek a tevékenységben. Véleményem szerint a jogi személyek elleni hatékony intézkedés lehet – pénzbírság kirovásán kívül – többek között az állami támogatásra vagy segélyre vonatkozó jogosultságból való kizárás, a kereskedelmi tevékenységek felfüggesztése, és mindenekfelett az említett jogi személy bírósági határozatok révén való bezárása. A tagállamoknak biztosítaniuk kell a törvényes intézkedések meghozatalát, hogy a nemzeti szervek úgy határozhassanak, hogy nem üldözik, illetve nem büntetik az emberkereskedelem áldozatait, és hogy akkor is folytathassák a nyomozást, ha az áldozatok visszavonják vallomásukat. Utoljára de nem utolsósorban rá kívánok mutatni, hogy az ilyen visszataszító bűnügyek áldozatait gyakran továbbra is elnyomás alatt tartják, és igen bizonytalan körülmények között találják magukat, és ez a különleges védelem és támogatás oka. Különleges figyelmet kell szentelnünk a kiskorú áldozatoknak is, akik számára még inkább átfogó, és még hosszabb távú megoldásokat kell találnunk.

  Olga Sehnalová (S&D). – (CS) Tisztelt elnök asszony! A ma délelőtt megvitatott valamennyi jelentésnek van egy közös vonása: az alapvető emberi jogok védelme az Európai Unióban és az erre a területre vonatkozó, egységes európai folyamat. Szinte hihetetlen, hogy a 21. századi Európai Unióban évente emberek százezrei esnek az emberkereskedelem áldozatául, többségükben nők és gyermekek. Szomorú tény, hogy jelen korunkban nagyon időszerű ez a probléma, és a statisztikai adatok nem azt mutatják, hogy visszaszorulóban lenne. Ennek pontosan az ellenkezője az igaz. E súlyos bűncselekmény elkövetői csillagászati nyereségre tesznek szert az emberkereskedelemből: a becslések szerint ez akár évi 32 milliárd amerikai dollárra is rúghat. Az emberi jogok és az emberi méltóság védelme egyértelmű prioritás kell, hogy legyen a munkánk során, és feltétlenül szükséges a tagállamok egységes szemlélete. Ennél fogva teljes mértékben támogatom az irányelvjavaslatot, amely a meglévő jogi intézkedésekhez képest további eszközöket fog bevezetni az ilyen típusú bűncselekmény elleni küzdelem és az áldozatok eredményesebb védelme érdekében, és amely uniós szinten összehangoltabb szemlélet kialakítására tesz kísérletet.

  Sonia Alfano (ALDE). – (IT) Tisztelt elnök asszony, hölgyeim és uraim! Nagy örömömre szolgál, hogy a jelentés végleges változatában a bűnszövetkezetben elkövetett, emberkereskedelemmel kapcsolatos bűncselekményekben való részvétel olyan súlyosbító tényező, ami az öt éves minimális börtönbüntetést kétszeresére, azaz tíz évre növeli. Ezen kívül, a 6. cikk a) bekezdése kifejezetten megemlíti az ilyen fajta bűncselekményből származó jövedelem és az elkövetési eszközök lefoglalását és elkobzását.

Ez a szemlélet – amelyet teljesen helyesnek tartok, és amelyet reményeim szerint más jogszabályokra is kiterjeszthetnénk – szembenéz a tényekkel és elismeri, hogy a különböző célú kizsákmányolást (például prostitúciót, bűncselekményeket és szervkereskedelmet) szolgáló emberkereskedelmet nemzetközi bűnszervezetek követik el.

Elégedett vagyok a 7. cikk rendelkezéseivel is, amelyek arra utasítják a tagállamokat, hogy ne üldözzék az embereket bűncselekményben való részvétel miatt, ha azt az emberkereskedelem áldozataiként, kényszer alatt követték el. Gyakran előfordul, hogy az emberkereskedelem áldozatai azon kívül, hogy sérüléseket szenvednek, még attól is szenvednek, hogy azzal vádolják meg őket, amire kényszerítették őket: ennek tipikus példája a prostitúció. Ennél fogva támogatom a jelentést, és köszönetet szeretnék mondani a két előadónak.

  Elie Hoarau (GUE/NGL). – (FR) Tisztelt elnök asszony! Az ember csak támogatni tudja a két előadó által készített jelentést, amelyet ki kellene terjeszteni valamennyi tagállamra annak érdekében, hogy erősebb és határozottabb jogkörrel rendelkezzenek ahhoz, hogy vád alá helyezhessék és súlyosan megbüntethessék a bűncselekmény, azaz az emberkereskedelem elkövetőit, valamint támogathassák, segíthessék és rehabilitálhassák az áldozatokat, akik döntő többségükben nők és gyermekek.

Ha Európa az európai államok történelmének örököseként hatékonyabb és hitelesebb akar lenni e küzdelem során, el kell, hogy ismerje – amint azt néhány tagállam már megtette, és elsősorban Franciaországot említeném –, hogy a rabszolga-kereskedelem és a rabszolgaság az emberiség ellen elkövetett bűntett.

  Oreste Rossi (EFD). – (IT) Tisztelt elnök asszony! Az emberkereskedelem jelentette csapás olyan jelenség, amely aggasztó méreteket öltött. Kezdetben főleg nőket és gyermekeket szedtek össze prostitúció céljára, mára azonban korra és nemre tekintet nélkül szedik az áldozatokat, akiket olyan kizsákmányolásnak vetnek alá, amely nem feltétlenül szexuális jellegű, hanem gazdasági is lehet. A bűnszövetkezetek − a bevándorlást elősegítendő − kihasználják a társadalmi veszélyeztetettséget, a családi nehézségeket, a családon belüli erőszakot és a fogyatékosságokat, és az érintett embereket kényszerrel, erőszakkal és fenyegetéssel zsákmányolják ki.

Támogatjuk az irányelvjavaslatot. Szigorúbb büntetést kell kiszabnunk az emberkereskedőkre, el kell koboznunk vagyontárgyaikat. Ezen kívül valamennyi tagállam összehangolt erőfeszítése szükséges ahhoz, hogy megerősítsük az emberkereskedelem megelőzését célzó politikákat, valamint megtanítsuk az embereket arra, hogyan ismerhetik fel az áldozatokat vagy a potenciális áldozatokat.

  Krisztina Morvai (NI). – Tisztelt elnök asszony! Ez a jelentés nagy előrelépést jelent az emberkereskedelem, különösen a nőkereskedelem elleni küzdelem terén. Következő jelentős lépésként fel kellene tárnunk a nőkereskedelem és a prostitúció közötti egyértelmű összefüggést és kapcsolatot.

Egyrészről nagyon helyesen úgy beszélünk a nőkereskedelemről, mint brutális, borzalmas bűncselekményről, amely ellen fel kell lépnünk. Másrészről azonban úgy beszélünk a prostitúcióról, mint „szexmunkáról”, mint szolgáltatásról. A kerítőkről és bordélytulajdonosokról úgy beszélünk, mint vállalkozókról, és normalizáljuk a prostitúciót.

Azt akarom mondani, hogy a bordélyt felkereső ügyfél, vagy a prostituálttól szolgáltatást kérő ügyfél alapvetően nem tudhatja, hogy „normális” prostituáltról – ha egyáltalán létezik ilyen, mivel más kérdés, hogy ez valaha is beleegyezés kérdése-e – vagy emberkereskedelem áldozatául esett nőről van-e szó.

Ezért nem lehetséges ténylegesen fellépni az emberkereskedelem ellen anélkül, hogy fel ne lépnénk a szexipar ellen.

  Cecilia Malmström, a Bizottság tagja. – Tisztelt elnök asszony! Köszönöm ezt a fontos vitát. Tájékoztatni kívánom, hogy a Bizottság a mai napon emberkereskedelem-ellenes koordinátort nevez ki, aki a jövő hónapban lép hivatalba. Ez a személy javítani fogja az uniós intézmények, ügynökségek és a tagállamok közötti koordinációt és koherenciát, elő fogja segíteni a helyes gyakorlatok megosztását a tagállamok között, továbbfejleszti a meglévő és jövőbeli politikákat, és a harmadik országok felé kapcsolattartóként működik. Ez nagyon fontos dolog. Ez a megelőzést, a bűnüldözést és az áldozattá válás megelőzését képviselő személy biztosíthatja, hogy az emberkereskedelem elleni küzdelem során megfelelő módszereket alkalmazzanak és mobilizáljanak. Meg fogom kérni az emberkereskedelem-ellenes koordinátort arra, hogy működjön szorosan együtt az Európai Parlamenttel, és folyamatosan tájékoztassa Önöket a fejleményekről.

A büntetés kérdése önmagában is megér egy vitát, azonban az irányelv 19. cikke kimondja, hogy a Bizottság néhány éven belül jelentést fog benyújtani az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak „amelyben értékeli azon hatályos nemzeti jogszabályoknak az emberkereskedelem megakadályozására gyakorolt hatását, amelyek bűnelkövetőkké nyilvánítják az emberkereskedelem általi kizsákmányolás tárgyát képező szolgáltatásokat igénybe vevő személyeket, és szükség esetén megfelelő javaslatokat is tesz”. Biztosan vissza fogunk még térni erre a témára, és nem kizárt, hogy erre vonatkozóan további javaslatokkal fogunk előállni.

Mindezek után azt hiszem, büszkék lehetünk erre az irányelvre. Nagyon fontos eszközt jelent az emberkereskedelem elleni küzdelem és az áldozatok védelme szempontjából. Fontos eszközt adott a kezünkbe, megmutatta a világnak, hogy elkötelezetten küzdünk a modernkori rabszolgaság ellen, és támogatni fogja erőfeszítéseinket.

Őszintén meg szeretném köszönni a két társelőadó, Bauer asszony és Hedh asszony munkáját. A mai vita megmutatta, milyen fontos munkát végeztek, mert valamennyi képviselőcsoport támogatja Önöket. Hadd gratuláljak ehhez!

  Edit Bauer, előadó. – (HU) Köszönöm szépen! Külön szeretném megköszönni a Biztos asszonynak azt, hogy azt mondta, hogy történelmi szövegről van szó. Ez valószínűleg így is van, mert a Lisszaboni Szerződés alapján először hozunk büntetőjogi jogszabályt, de én nagyon szeretném remélni, hogy ez egy nagy lépés előre afelé, hogy egyetlen elkövető, az emberkereskedelemben egyetlen elkövető se maradjon büntetlenül. Ami különösen megnyugtató volt ebben a vitában, ami itt lezajlott, az a politikai akarat jelenléte. Én magam is rettenetesen sokszor találkoztam azzal a véleménnyel, magam is néha osztottam ezt a véleményt, hogy a komoly előrelépésre ezen a téren hiányzik a politikai akarat. Amit én ma hallottam, az ennek az ellenkezője, és nagyon köszönöm a kollégáknak, hogy ez a politikai akarat, hogy az emberkereskedelem terén egy hatalmas lépést tegyünk előre, ez így megnyilvánult.

Két módosító indítványt kaptunk az EFD részéről, én azt szeretném kérni a kollégáktól, hogy ne támogassák, mert csökkenteni akarja a minimális szintre a büntetést, és nagyon köszönöm Tzavela asszonynak, hogy ő éppen az ellenkezőjét kéri, hogy erősítsük a büntetést. Meggyőződésem, hogy ez egy fontos lépés, de ezután követnie kell egy sor következő lépésnek ezt a mait. Dolgunk van a kereslet leküzdésében. Biztosan nem tudjuk megoldani a kínálat összes gondját, de a kereslettel bizony sokat tudnánk tenni, és van egy olyan érzésem, hogy ezen a téren még nem érett meg az idő, itt talán kevés a politikai akarat, hogy előre lépjünk. Meggyőződésem, hogy előbb-utóbb ki kell terjeszteni a jogszabály hatályát a tartózkodási engedéllyel itt tartózkodó harmadik országbeli elkövetőkre is, mint ahogy az is meggyőződésem, hogy szükség lesz arra is, hogy megnézzük az ideiglenes tartózkodási engedélyről szóló irányelvet, hogy konzekvens legyen a törvénykezés ezen a területen. Köszönöm szépen a támogatást!

  Anna Hedh, előadó. – (SV) Tisztelt elnök asszony! Hadd köszönjem meg mindenkinek a kiváló munkát, és azt a támogatást, amelyben ezen az ülésen részesült az emberkereskedelem megelőzését célzó jogszabály. Remélem, hogy a jövőben tökéletesíteni tudjuk ezt a jogszabályt, és meg tudjuk szigorítani az emberkereskedelem elleni, egységes uniós szabályainkat.

Nem szabad azonban megfeledkeznünk arról, hogy folyamatosan kell dolgoznunk az emberkereskedelem valódi és alapvető okainak, nevezetesen a szegénység, a társadalmi kirekesztettség és a kereslet feltárásán. Energiáinkat elsősorban ezekre a problémákra kell koncentrálnunk, hogy képesek legyünk megbirkózni az emberkereskedelem problémájával.

Amint azt már korábban is elmondtam, nem adhatjuk fel. Az embereknek arra vonatkozó joga, hogy saját életükről és saját testükről döntsenek olyan emberi jog, amely nem vásárolható meg, és nem bocsátható áruba, mint holmi ócskaság. Európában és a világ többi részén is folytatódik az emberkereskedelem elleni küzdelem. Mindannyiuknak köszönöm a támogatást.

  Elnök. – A vitát lezárom.

A szavazásra a mai napon, pár perc múlva kerül sor.

Írásbeli nyilatkozatok (az eljárási szabályzat 149. cikke)

  Sergio Berlato (PPE), írásban. – (IT) Az emberkereskedelem – annak különböző megnyilvánulási formái, többek között szexuális kizsákmányolás, illegális szervkereskedelem, kényszermunka vagy illegális örökbefogadás – az Európai Unió alapjogi chartájában meghatározott emberi jogok súlyos megsértését jelenti.

Szembeszökő e probléma nagysága, és a tapasztalat azt mutatja, hogy az Európai Unió erre a kérdésre vonatkozóan hatályos jogi kerete nem elég eredményes. A Parlament, a Bizottság és a Tanács együttműködése tehát stratégiai szerepet tölt be egy olyan európai politika kidolgozásában, amely eredményesen foglalkozik ezzel a problémával.

A Lisszaboni Szerződés megerősítette az Európai Unió hatáskörét a tagállamok közötti, bűnügyekre vonatkozó igazságügyi és rendőrségi együttműködésre vonatkozóan. Úgy vélem azonban, hogy az emberkereskedőkre még súlyosabb büntetést kell kiróni, és hogy az erőszak áldozatainak nyújtott támogatást tovább kell fejleszteni.

Egyetértek azzal, hogy a kereslet visszaszorítása érdekében helyes elgondolás lenne, ha az Európai Unió és a tagállamok határozottabban elköteleznék magukat a mellett, hogy ismeretterjesztő kampányokat szerveznek az emberkereskedelem származási, tranzit- és célországaiban. Végül támogatom egy uniós emberkereskedelem-ellenes koordinátor kinevezését, aki az Európai Unió erre az ágazatra vonatkozó munkáját és politikáit irányítaná.

  Vilija Blinkevičiūtė (S&D), írásban. – (LT) Gratulálni szeretnék mindkét előadó munkájához, mert ez a történelmi jelentőségű, a büntetési és szankciós tételeket egyértelműen meghatározó irányelv nagyon fontos lépést jelent az emberkereskedelem elleni küzdelemben. Habár számos uniós és nemzeti törvény került elfogadásra, és többéves politikai kötelezettség-vállalások születtek ezen a területen, egyes számítások szerint évente több százezer ember esik az emberkereskedelem áldozatául az Európai Unió határain belül és azokon kívül. Ez azt mutatja, hogy az emberkereskedelem – különösen a nő- és gyermekkereskedelem – elleni küzdelem továbbra is óriási és az emberi jogokat legsúlyosabban sértő problémát jelent. Hangsúlyozni kívánom, hogy ha figyelembe vesszük azt, hogy a gyermekek veszélyeztetettebbek, és hogy nagyobb annak kockázata, hogy az emberkereskedelem áldozatává válnak, különös figyelmet kell szentelnünk az áldozatok ezen csoportjának. Mivel az emberkereskedelem a rabszolgaság modernkori formája, és a szervezett bűnözés számára rendkívül nyereséges üzletet jelent, több figyelmet kell szentelnünk a megelőző intézkedéseknek, az áldozatok védelmének és társadalmi kérdéseknek. Ezen kívül ellenséges környezetet kell teremtenünk az emberkereskedőknek. Az emberkereskedelemből hasznot húzókra vonatkozó büntetési tételeknek és szankcióknak tükrözniük kell az elkövetett bűncselekmény súlyosságát, és eredményesen el kell rettenteni őket az ilyen cselekményektől. A tagállamoknak a büntetéseken kívül olyan szankciókat kellene bevezetniük, mint a vagyonelkobzás, és meg kellene tenniük a bűncselekményekből származó jövedelem és az elkövetési eszközök lefoglalására és elkobzására vonatkozó, szükséges intézkedéseket, hogy a bűncselekmények ne lehessenek tovább finanszírozhatók.

  Nessa Childers (S&D), írásban. – A modernkori rabszolgaság elleni küzdelem kritikus pontján kerül sor arra, hogy a mai napon szavazzunk az emberkereskedelemről. Amint azt Ciarán O’Connor ír filmrendező felvázolta a tavalyi „Trafficked” című filmjében – amelyben az emberkereskedelem írországi hatását mutatta be –, olyan bűncselekményről van szó, amely egyre terjed, és egyre könyörtelenebbé válik, amint a hatóságok egyre keményebben lépnek fel ellene. Az ehhez hasonló intézkedések létfontosságúak, hiszen a hatóságok számára biztosítják azokat az eszközöket és a közös célt, amire szükségük van az Európa egészét érintő probléma kezeléséhez. A nemzeti jogalkotóknak keményen le kell sújtaniuk az elítéltekre, és a rendőrség számára erőforrást kell biztosítaniuk, hogy a finanszírozás vagy létszám hiánya miatt ne folytatódhasson az emberkereskedelem. Határok nélküli bűncselekményről van azonban szó, következésképpen a nemzeti törvények az európai jogszabályokkal együtt tudnak valóban véget vetni az Európában fennálló rabszolgaságnak.

  Giovanni Collino (PPE), írásban. – (IT) Az Európai Unió emberkereskedelemre vonatkozó fellépése nem korlátozódhat annak elítélésére, hanem fel kell, hogy ismerje a pontos, utólagos fellépéseket, amelyek biztosítják, hogy az ilyen barbár magatartás felelősei ne ússzák meg szárazon.

A fellépések közé tartozik a büntetések összehangolása, valamint az Európai Unió által előírt beavatkozások koordinálása más nemzetközi szervezetek – mint például az ENSZ – által már végrehajtott beavatkozásokkal. Az utólagos fellépések mellett megelőző intézkedéseket is kell hozni, amelyek ugyanilyen fontosak. Mindenekfelett szoros együttműködés szükséges az igazságügyi hatóságok és a pénzügyőrség között, hogy a bűncselekmények környezetét alkotó gazdasági rendszerek forrását be lehessen fagyasztani, és elvághassunk valamennyi szálat.

Egyre fontosabbá válik továbbá, hogy pontos és megbízható adatbázisokkal rendelkezzünk, amelyek megkülönböztetik a különféle sajátosságokat, és kiindulópontként szolgálnak a különféle beavatkozásokhoz, amelyek hozzájárulnak ahhoz, hogy minden esetben a lényegre csapjunk le. Az Európai Unió a jelen irányelvre irányuló javaslat révén azon embertelen kereskedelem teljes ellátási láncára kíván lesújtani, amely lábbal tapossa az Unió alapelveit és alapvető értékeit.

  Ioan Enciu (S&D), írásban. – A szervezett bűnözés jelensége olyan dolog, ami ellen frontális támadást kell, hogy indítson az Európai Unió. Az emberkereskedelem eseteit a reagálás helyett inkább kezdeményező módon kell megközelítenünk. Fontos, hogy kutassuk az emberkereskedelem újonnan megjelenő formáit, hogy elvágjuk az emberkereskedelem útjait és megelőzzük azok megjelenését. Az S&D képviselőcsoport tagjaként hangsúlyozni kívánom, hogy az egyik legfontosabb célunk a határokon átnyúló bűnözés elleni küzdelem. Ennél fogva a jogalkotási kezdeményezés mellett szavaztam. Az Európai Unió jogalkotóiként garantálnunk kell az emberi méltósághoz való jog, a sérthetetlenséghez való jog tiszteletben tartását, továbbá biztosítanunk kell a kínzás és az embertelen vagy megalázó bánásmód tiltását, illetve a rabszolgaság és a kényszermunka büntetését és tiltását. Nem engedhetjük, hogy továbbra is fennálljon az emberkereskedelem és az abból következő gyermekkereskedelem. Az emberkereskedők az interneten is vadásznak a jelentkezőkre. A helyzet igen riasztó, mivel sok gyermek fér hozzá az internethez.

  Zita Gurmai (S&D), írásban. – Az emberkereskedelem az emberi méltóság elleni bűncselekmény, amely világszerte dönti romba sok gyermek és nő életét. Ez a javaslat áttörést jelent, mert az áldozatokat teszi első helyre, továbbá komplex, és határokon átnyúló módon foglalkozik a problémával. Az új rendelkezések révén könnyebb lesz az emberkereskedelem eseteinek felismerése és üldözése, és arra fogja bátorítani az áldozatokat, hogy működjenek együtt a hatóságokkal. Kötelező erejű jogszabály lesz, amelyet a tagállamoknak kell végrehajtaniuk. Csak ilyen fajta szabályozással különböztethetők meg azok a veszélyeztetett emberek, akik az emberkereskedelem áldozatául eshetnek. Felszólítom a tagállamokat is, hogy kövessék az ebben az anyagban szereplő javaslatot, és büntessék meg mindazokat, akik tudatosan igénybe veszik az emberkereskedelem áldozatai által nyújtott szolgáltatásokat. A kereslet elleni küzdelem kulcsfontosságú az emberkereskedelem alapvető okai elleni küzdelemben. Ez a jelentés mind erkölcsi, mind szakmai szempontból kiváló javaslat, gratulálok hozzá kiváló kollégáimnak, Bauer asszonynak és Hedh asszonynak. Különösen örülök annak, hogy a Tanácsnak a FEMM és a LIBE bizottságokkal együtt sikerült olyan szöveget megfogalmazniuk, amelyet valamennyi illetékes uniós intézmény támogat. Remélem, hogy hamarosan hivatalosan is elfogadásra kerül, és a tagállamok átültetik a nemzeti jogukba. Az áldozatok már türelmetlenül várják.

  Anneli Jäätteenmäki (ALDE), írásban. – (FI) Az emberkereskedelemről szóló irányelv jelentős előrelépést jelent, mert az emberkereskedelem valós tény még Európában is. Az a legfontosabb, hogy úgy akadályozzuk meg az emberkereskedelmet, hogy foglalkozunk a szegénység és az egyenlőtlenség problémájával, továbbá tájékoztatjuk az embereket erről a problémáról.

Létfontosságú elismernünk, hogy az emberkereskedelem létező dolog, és segítenünk kell az áldozatokat. Az áldozatok között lehetnek nők vagy férfiak, gyermekek vagy felnőttek. Egy építési területen dolgozó munkás is lehet az emberkereskedelem áldozata. Egy roma koldus körülményei is kimeríthetik az emberkereskedelem kritériumait, ha a tevékenység szervezett módon és kényszerítő erővel történik.

Az emberkereskedelem sajnos gyakran hozható összefüggésbe a szexuális jellegű tevékenységekkel: a nők és a lányok prostituáltként végzik, vagy arra kényszerítik őket. Fontos, hogy az emberkereskedelem áldozatai számára megadjuk a védelem és a jogi tanács lehetőségét.

  Lívia Járóka (PPE), írásban. – A roma nők és gyermekek rendkívüli mértékben ki vannak téve az emberkereskedelem veszélyének a roma közösségeket érintő, káros tendenciák – mint például alacsony iskolázottság, mélyszegénység, marginalizálódás, hátrányos megkülönböztetés – következtében. Ez a modernkori rabszolgaság a szegénységben és a kirekesztettségben gyökerezik, tehát a számos roma esetében fennálló, elfogadhatatlan életkörülmények megszüntetése kellene, hogy legyen az egyik fő stratégiai célkitűzés. Az Európai Unió és a tagállamok hatóságai ezen kívül sokkal erőteljesebben kellene, hogy fellépjenek az e jelenség elleni küzdelem során, különös tekintettel a szervezett bűnözés megszüntetésére és a veszélyeztetett csoportok, nevezetesen a kisebbségi származású nők és gyermekek védelmére.

A kezdeményezés célja, hogy szélesebb körűen határozzuk meg, mi tekintendő emberkereskedelemnek, és úgy vélem, hogy a koldulás céljára való kizsákmányolás ebbe a körbe tartozik, beleértve az emberkereskedelem áldozatául esett és függő viszonyban lévő személy koldulás céljára történő kihasználását is, tekintet nélkül arra, hogy milyen kapcsolatban áll az elkövetőkkel. Súlyosabb büntetési tételeket kell meghatározni, ha a bűncselekményt életkor, nem, terhesség, egészségi állapot vagy fogyatékosság alapján veszélyeztetett személyek ellen követték el, és megfelelőképpen kell figyelembe venni azokat az eseteket, amikor az áldozatot kínzásnak vetették alá, kábítószerek vagy gyógyszerek használatra kényszerítették, megerőszakolták, vagy az áldozatot más súlyos lelki, testi és nemi erőszak érte.

  Debora Serracchiani (S&D), írásban. – (IT) Európában évente több százezer embert adnak el, mintha csak tárgyakról lenne szó, és ma szerencsére egyre nagyobb szükségét érezzük annak, hogy megvédjük az emberkereskedelem áldozatait a hamis okmányok használatától, a prostitúciótól és a bevándorlástól.

Amikor az emberkereskedelemről szólunk, nem csak a szexuális kizsákmányolásra, a kényszermunkára és az illegális örökbefogadásra kell gondolnunk, hanem a szervkereskedelemre is, ami egyre elterjedtebb bűncselekménnyé válik. Az európai jogrendszer nem elég hatékony, mind az Európai Uniónak, mind a tagállamoknak többet kell tenniük. Olyan megbízható struktúrára van szükségünk, amely biztosítja egyrészről az Európai Unió, másrészről a tagállamok és nemzetközi partnerek intézményei és ügynökségei közötti egyeztetést.

  Artur Zasada (PPE), írásban. – (PL) A mai vita során a gyermekkereskedelem problémájával szeretnék foglalkozni. Mindent meg kellene tennünk annak érdekében, hogy valamennyi tagállamban kidolgozzuk és továbbfejlesszük a jogi és intézményi rendszereket és a gyermekellátó rendszereket. Felül kell vizsgálni, és ki kell terjeszteni az emberkereskedelem körébe tartozó tevékenységek körét. Csak ily módon leszünk képesek olyan problémákat megelőzni, mint (1) az üzleti alapú örökbefogadás, más szóval magán örökbefogadás, ami azzal jár, hogy a családjogi bíróságon – leggyakrabban pénzért – lemondanak a gyermekre vonatkozó jogokról, (2) a terhes nők elhagyják az országot, majd a gyermek nélkül térnek vissza, (3) olyan gyermekek eltűnése, akik szülei fegyveres konfliktusokban érintett országokban vesztették életüket.

Mivel sok bűncselekményt most már az Internet segítségével hajtanak végre, érdemes speciális interdiszciplináris csapatokat kinevezni az ilyen típusú bűncselekmény elleni küzdelem céljára. Azon kívül, hogy figyelnék a bűnözői környezetet, a gyermekkereskedelemben érintett személyek pénzügyi helyzetének figyelése révén bizonyítékokat is gyűjtenének. Képzésben kellene részesítenünk a köztisztviselőket, és jobban kellene őket tájékoztatnunk azon családok gyermekeinek helyzetéről, amelyeket érinthet a gyermekkereskedelem. Ez különösen vonatkozik azokra a szolgálatokra, amelyek a nehéz anyagi körülményeik miatt állami támogatásban részesülő családokkal foglalkoznak. Az jelenti az egyetlen esélyünket arra, hogy megszüntessük vagy legalábbis visszaszorítsuk az emberkereskedelmet és különösen a gyermekkereskedelmet, hogy többoldalú és összehangolt intézkedéseket hozunk mind a 27 tagállamban.

(Az ülést néhány percre berekesztik.)

ELNÖKÖL: ALEJO VIDAL-QUADRAS
alelnök