Rapporti verbatim tad-dibattiti

It-Tlieta, 18 ta' Jannar 2011 - Strasburgu

3. Ftehim ta' Stabbilizzazzjoni u Assoċjazzjoni KE-Serbja - Ftehim ta' Stabbilizzazzjoni u Assoċjazzjoni bejn il-KE u s-Serbja (dibattitu)

  Die Präsidentin. − Als erster Punkt folgt die Gemeinsame Aussprache – Abkommen EG-Serbien

– Stabilisierungs- und Assoziierungsabkommen EG/Serbien. Empfehlung von Jelko Kacin im Namen des Ausschusses für auswärtige Angelegenheiten (A7-0362/2010). Empfehlung zu dem Entwurf eines Beschlusses des Rates und der Kommission über den Abschluss des Stabilisierungs- und Assoziierungsabkommens zwischen den Europäischen Gemeinschaften und ihren Mitgliedstaaten einerseits und der Republik Serbien andererseits [15619/1/2007 - C7-0341/2010 - 2007/0255(NLE)]

– Stabilisierungs- und Assoziierungsabkommen zwischen der EG und Serbien. Erklärungen des Rates und der Kommission [2010/2980(RSP)]

  Jelko Kacin, Poročevalec. − Sporazum o stabilizaciji in pridruževanju med Evropsko unijo in Srbijo je bil podpisan aprila 2008, prehodni trgovinski začasni sporazum pa se uspešno izvaja od februarja 2010.

Proces ratifikacije se je začel septembra 2008, ko je parlament Srbije prvi ratificiral ta sporazum.

Sporazum prinaša politični, pravni in gospodarski okvir sodelovanja Evropske unije in Srbije, in brez začetka procesa ratifikacije ni bilo mogoče nadaljevati evropskih integracij Srbije.

Leta 2009 poročila o Srbiji ni bilo na dnevnem redu Evropskega parlamenta, ker je bil proces ratifikacije v državah članicah blokiran zaradi nezadostnega sodelovanja s haaškim sodiščem. Do danes je enajst držav članic ratificiralo ta sporazum, in zato danes pozivam preostale države, da to storijo čim prej.

Z današnjo ratifikacijo v tem najvišjem zboru bomo poslali močno in vidno sporočilo podpore evropskim naporom Srbije. A to še ne zagotavlja samo po sebi zaključka procesa ratifikacije.

Resolucija o Srbiji, o kateri bomo glasovali jutri, nosi prav to sporočilo podpore. Srbijo je potrebno podpreti na njeni dolgi in težki poti k članstvu v Evropski uniji.

Kot država, ki je bila dolgo izolirana in izven modernih tokov evropske politike in gospodarstva, se Srbija sooča s številnimi izzivi.

V zadnjih dveh letih smo priča evropeizaciji politične scene v Srbiji. Srbski voditelji bodo ponudili najboljši dokaz o iskreni predanosti evropskim vrednotam in načinu življenja, če bodo uspešno reševali probleme in izvedli vse reforme, ki so nujne.

Pozitivnih dogodkov je že nekaj. Pripravljenost Srbije na kompromis in sprejetje skupne resolucije o Kosovu v generalni skupščini OZN septembra 2010 so jasno pozdravljeni z naše strani.

S prvim dnem tega leta je ukinjeno obvezno služenje vojaškega roka, in generacije mladih državljanov Srbije so dobile dodatno možnost, da se učijo, študirajo in se razvijajo. Civilni nadzor nad oboroženimi silami pa je okrepljen.

Po drugi strani je napredek Srbije k Uniji zelo obremenjen z dejstvom, da sta dva obtoženca za vojne zločine pred haaškim sodiščem še vedno na svobodi.

Več kot 15 let od genocida v Srebrenici, tega največjega zločina na evropskih tleh po drugi svetovni vojni, je Ratko Mladić še naprej na begu.

Pozdravljamo izjave voditeljev v Beogradu, da je zaključek sodelovanja s Haagom prioriteta vlade. Prav tako pa pozivamo oblasti, da, kot pravi glavni haaški tožilec, prepričljivo zmanjšajo razkorak med izkazano politično voljo in konkretnimi rezultati.

Prišel je čas, da Srbija zapre to mučno poglavje in naredi nov korak k spravi v regiji.

Srbija ne more dobiti status kandidatke dokler ne dokaže, da polno sodeluje s Haagom, kot piše v zaključkih Sveta z dne 25. oktobra leta 2010.

Najbolj prepričljiv dokaz za to bi bili aretaciji in izročitev obtoženih. Nivo dosedanjega truda pri sodelovanju ne prinaša rezultatov in še ni zadosten.

Doseženi so pomembni premiki v regionalnih odnosih na zahodnem Balkanu, ki se najbolj čutijo v odnosih med Srbijo in Hrvaško. Pozdravljamo državniško držo predsednika Srbije, ki je z novim pristopom dal močan zagon trajni spravi v regiji.

Kljub temu pa obstajajo drugi izzivi. Beograd mora pokazati konstruktiven odnos v bližnjem dialogu s Prištino in, ne glede na vprašanja statusa Kosova, morajo odnosi med Beogradom in Prištino postati partnerski, da bi cela regija lažje napredovala k Evropi.

To velja tudi za odnos Srbije do Bosne in Hercegovine. Beograd mora podpirati reforme, ki bodo Bosno in Hercegovino kot državo z institucijami usposobile za pogajanja o članstvu v Evropski uniji. V tem trenutku to namreč še ni tako.

  Enikő Győri, President-in-Office of the Council. − Madam President, it is a great privilege and honour for me to return to the European Parliament in my new capacity as the representative of the Hungarian rotating presidency of the Council of the European Union. I hope, honourable Members, that you will consider me a former Member of this House, and as a guarantee that the Hungarian Presidency will be a Parliament-friendly presidency.

I look forward to working with you all during the forthcoming five-and-a-half months of this presidency, with great expectations. I shall now use my mother tongue.

a Tanács soros elnöke. − Elnök asszony! Képviselő hölgyek és urak! Nagy öröm és megtiszteltetés számomra, hogy részt vehetek ezen a vitán, amelyet követően a Parlament szavazni fog a Szerb Köztársasággal kötött stabilizációs és társulási megállapodás jóváhagyásáról. Egyúttal szeretném megragadni az alkalmat, hogy köszönetem fejezzem ki az Európai Parlament raportőrének, Jelko Kacin úrnak, aki egy kiváló jelentést készített a témában, és hogy melegen üdvözöljem a Szerbia európai integrációs folyamatáról szóló állásfoglalást. A régió többi országához hasonlóan Szerbiának is javára szolgált az európai tagságnak a perspektívája, és az elmúlt években jelentős haladást ért el a cél irányában. Ebben az összefüggésben a stabilizációs és társulási megállapodás fontos előrelépést jelent Szerbia számára az Unióba vezető úton.

A megállapodás megerősíti az EU és Szerbia között már fennálló szoros köteléket és szerződéses kapcsolatot teremt a két fél között. A megállapodás új keretbe helyezi a politikai párbeszédet. Szabadkereskedelmi övezetet hoz létre és megerősíti a kétoldalú gazdasági kapcsolatokat és ezáltal arra hivatott, hogy komoly gazdasági előnyöket hozzon Szerbia számára. A megállapodás ösztönzi azokat a reformfolyamatokat, amelyek hozzájárulnak majd a szerb gazdaság növekedéséhez és elősegítik, hogy Szerbia teljes körűen működő piacgazdaságot alakítson ki. A megállapodás lefekteti továbbá az alapokat ahhoz, hogy az Unió és Szerbia a jövőben számos területen fokozott együttműködést alakítson ki. Nem utolsó sorban a szervezett bűnözés és a határokon átívelő tiltott kereskedelem leküzdése terén, valamint a meglévő környezetvédelmi előírások javítása tekintetében.

A Tanács 2010. június 14-én elindította a megállapodás ratifikálási folyamatát. Eddig tizenegy tagállam, köztük természetesen Magyarország erősítette meg a megállapodást parlamentje által. Nagyon bízunk benne, hogy rövid időn belül az összes tagállam ratifikálni fogja. A Tanács üdvözölné, ha a stabilizációs és társulási megállapodás 2011 végéig, de legkésőbb 2012 elejéig hatályba lépne. Ez azt jelentené, hogy Szerbia éppen akkor lépne ambiciózus szerződéses kapcsolatba az Unióval, amikor intenzívebbé kezdi tenni a csatlakozási előkészületeket. Az Önök szavazata még inkább előtérbe helyezi és előmozdítja majd ezt a folyamatot, köszönhetően annak az egyhangú támogatásnak, amelyet a Külügyi Bizottság december 1-jei ülésén valamennyi politika erő kifejezésre juttatott. Szerbia a 2009 decemberében benyújtott csatlakozási kérelmével kinyilvánította az Európai Unió iránti elkötelezettségét. A Tanács tavaly októberben felkérte a Bizottságot, hogy nyújtsa be a véleményét. Erre várhatóan 2011 második felében kerül sor.

Mindannyian tudjuk, Szerbia számára az európai integrációs folyamat számos előnnyel jár. Az országnak ugyanakkor még fontos reformokat kell végrehajtania. Ide tartoznak a közigazgatás és a jogállamiság terén tett további erőfeszítések, beleértve az igazságügyi reformot is, a korrupció és a szervezett bűnözés elleni küzdelem, valamint a volt Jugoszláviával foglakozó nemzetközi törvényszékkel való együttműködés.

Ahogy az a Jelko Kacin úr által benyújtott jelentésben is szerepel, az integrációs folyamat az e téren elért előrehaladás függvényében zajlik. Üdvözlöm azt a tényt, hogy már számos eredmény született. Szeretném egyben megragadni az alkalmat, hogy felhívjam a figyelmet, az elmúlt évben Szerbia történelmi lépéseket tett a régióbeli szomszédaival való megbékélés felé. Üdvözlöm továbbá azt a szoros együttműködést, amelyet Szerbia 2010 nyarán az Unióval folytatott, és amelynek eredményeképpen megszületett az az ENSZ határozat, amely megnyitotta a Belgrád és Pristina közötti párbeszéd útját. A Tanács teljes mértékben támogatja Catherin Ashton főképviselő asszony e téren végzett munkáját. Komoly kihívásról van szó, de a párbeszéd kialakítása lehetőséget kínál mind Koszovó, mind Szerbia számára ahhoz, hogy közelebb kerüljenek az Európai Unióhoz.

És még egy zárógondolatot engedjenek meg nekem. Meggyőződésem, hogy az Európai Uniónak fenn kell tartani a bővítési folyamat hitelességét. Ehhez az eszközök a kezünkben vannak. Azt gondolom, hogy amennyiben a magyar elnökség alatt sikerül lezárni a csatlakozási tárgyalásokat Horvátországgal, az Szerbia felé is egy nagyon komoly jel, hogy a folyamat él, és a Balkán országainak az uniós népek közös családjában van a helyük.

Elnök asszony! Képviselő urak! 2011 jelentős év lesz Szerbia számára, amely egyaránt hoz kihívásokat és lehetőségeket. Üdvözlöm azt a lehetőséget, amelyet ez az új megállapodás hoz Szerbia számára ahhoz, hogy egy békés Európában közösen építsünk vele közös jövőt.

  Štefan Füle, Member of the Commission. − Madam President, it is a great pleasure and honour for me to address the European Parliament today for the vote of consent to the Stabilisation and Association Agreement with the Republic of Serbia. I would also like to express my warm gratitude to the rapporteur for Serbia, Jelko Kacin, for his report on the European integration process of Serbia.

The Stabilisation and Association Agreement is a major step forward for Serbia on its path towards the European Union. The fundamental objective of this agreement is to pave the way for further European integration and reforms and to prepare Serbia for European Union membership. This important milestone will serve as an encouragement for Serbia, as it has renewed its efforts to promote reconciliation in the region.

The Stabilisation and Association Agreement sets up a comprehensive institutional framework through the SAA Council and SAA Committee, a renewed framework for political dialogue and a network of subcommittees extensively covering most European Union policy areas. Naturally, it also establishes a specific body between this House and the Serbian Parliament, the Joint Parliamentary Committee.

From an economic standpoint, the SAA foresees the gradual establishment of a free trade zone and the gradual integration of Serbia into the European Union’s internal market, thus bringing economic benefits for both the European Union and Serbia. As was the case in central Europe in the 1990s, the agreement will boost investment, in particular for indirect investments. It will make a key contribution to the growth of the Serbian economy and help Serbia move towards a functioning market economy.

The benefits of this agreement for the European Union are equally significant. Serbia’s market has now been opened up to European Union exporters. Previously relatively high tariffs will be totally dismantled within a couple of years, with the exception of a few very sensitive agricultural products.

Furthermore, by gradually integrating Serbia into the internal market, conditions for investors will become more stable and predictable. Rules on competition and state aid are aligned to those of the European Union. Protection of intellectual property rights is also gradually being brought up to European Union standards. The sizeable Serbian public procurement market is also being progressively opened up to European bidders.

Forging closer ties with Serbia entails a number of other advantages for the European Union in particular, as it will facilitate cooperation in the areas of justice, freedom and security, the environment, transport and customs, to mention just a few. It therefore helps make the European Union’s policy in south-east Europe more credible and effective.

Finally, it is particularly noteworthy that Serbia brought forward the implementation of the interim agreement. It officially entered into force in February 2010, but Serbia decided to apply it shortly after it was signed in April 2008. Serbia has thereby demonstrated a commitment to its economic integration with the European Union and has so far established a positive track record.

Since 14 June 2010, when the Council decided to launch the ratification process for the agreement, nine Member States have notified ratification and two more have secured the approval of their parliaments. Today’s vote by the European Parliament should therefore provide additional impetus for this process thanks to the unanimous support from across the political groups. I hope that ratification by the other Member States will follow soon.

Let me conclude by focusing on the motion for a resolution on the European integration process of Serbia as a well-prepared contribution to today’s political debate. I am therefore grateful to the rapporteur, Jelko Kacin. The resolution sends Serbia both a message of support for enhancing EU-Serbia relations, and a message of expectation in relation to the key challenges on Serbia’s path to European Union membership. This is particularly timely in the context of the preparations of the opinion on Serbia’s membership application.

I was in Belgrade last November to hand over a detailed questionnaire to the Prime Minister and the Deputy Prime Minister for European integration. The Serbian authorities are currently working hard on their replies, which we expect by the end of the month. I am encouraged by the Serbian Government’s adoption on 30 December of an action plan as a follow-up to the Commission’s progress report. The Commission will thoroughly analyse the replies to the questionnaires and the steps taken by the Serbian authorities in the coming months to complete its assessment with a view to issuing the opinion in the second half of 2011.

As my Hungarian colleague said, 2011 is an important year for Serbia: a year of demanding challenges as well as a year of opportunities. The path has been set and the objectives are well known, yet it is up to Serbia to walk down that path, fulfil the required criteria, and, once ready, engage in the negotiation process with the European Union. I am convinced that, with our joint support, Serbia will continue to make the right European choices and move ahead in its integration efforts. This will deliver a positive message for the whole region at a time when we need to reaffirm its European perspective in order to consolidate peace and foster economic prosperity in the Western Balkans.

  György Schöpflin, on behalf of the PPE Group. – Madam President, in my view the report on Serbia is excellent. I congratulate the rapporteur, Jelko Kacin.

It seems to me that Serbia has finally made up its mind that it genuinely wants a European future for itself. The majority of the political elite believes that this is the most favourable option. This determination has to be seen in the light of the turbulence of the last two decades. Serbia experienced the end of communism, the collapse of Yugoslavia, the wars that ensued, the rule of Slobodan Milošević, the bombing of 1999, burgeoning mafias and criminality, violence, refugees – a depressing and traumatic history. The decision to opt for Europe, therefore, is a considerable achievement and signals that Serbia has become a factor of stability in the region.

Two major political problems remain: the arrest and transfer of Ratko Mladić to The Hague, and coming to terms with the independence of Kosovo. Both these point towards psychological barriers. Mladić has his protectors, and the loss of Kosovo is painful for a sizeable section of Serbian society; any loss of territory is painful. To these may be added several other areas that need attention, notably the upgrading of public administration and of the administration of justice, the establishment of market conditions and full openness towards Serbia’s past, including opening up the archives.

The auguries for Serbia’s road towards Europe are reasonably good. There is a clear commitment in this direction. The tasks faced by the elite and by society are recognised and the technical preparations are going ahead. If all goes well, Serbia should receive the opinion this autumn and candidate status after that. The road to Europe will not be easy, but Europe as a whole benefits from a stable, democratic Serbia.