Az ülések szó szerinti jegyzőkönyve

2011. január 19., Szerda - Strasbourg

11. A Száhel-övezetben kialakult biztonsági helyzet (vita)

  Elnök. – A következő napirendi pont vita az Arnaud Danjean, Ioannis Kasoulides, Elmar Brok, José Ignacio Salafranca Sánchez-Neyra, Michael Gahler, Krzysztof Lisek és Andrey Kovatchev által az Európai Néppárt (Kereszténydemokraták) képviselőcsoportja nevében a Bizottság alelnökéhez, az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjéhez intézett szóbeli kérdéséről a Száhel-övezetben kialakult biztonsági helyzet tárgyában (O-0180/2010 – B7-0808/2010).

  Arnaud Danjean, szerző. – (FR) Elnök úr, Ashton bárónő! A téma, amivel ma foglalkozunk, egy olyan téma, amelynek vizsgálatát már több hónappal ezelőtt meg kellett volna kezdenünk, mivel a Száhel-övezetben kialakult biztonsági helyzet most már több mint három éve folyamatosan romlik. Ezen túlmenően, azon a héten foglalkozunk ezzel a témával, amikor Franciaországban eltemettük az iszlám terrorizmus két fiatal áldozatát, akiket néhány héttel ezelőtt gyilkoltak meg Niger és Mali határán.

Az e bűncselekmények által kiváltott heves érzelmek mellett fel kell ismernünk a térségben, Európa kapujában koncentrálódó valós veszélyeket is, mivel a fenyegetettség nem csak a terrorizmusból ered, jóllehet a Mauritániában, Maliban és Nigerben egyre romló helyzet a legdrámaibb módon az emberrablásokban és gyilkosságokban nyilvánul meg. A bűnszervezetek általánossá váltak. A kábítószer-, fegyver- és emberkereskedelem nemcsak ezen országok, de a mi kontinensünk stabilitását is fenyegeti. Ne feledkezzenek meg arról, hogy ugyanúgy, mint ahogy a térségben elkövetett terrorcselekményeknek többségében európai állampolgárok az áldozatai, ennek a kereskedelemnek is Európa a célpontja.

Tekintettel erre a rendkívül aggasztó helyzetre, az Európai Uniónak egy integrált, átfogó stratégiát kell kifejlesztenie, hogy fejlesztési és biztonsági politikáját együttesen érvényesíthesse. Erre feltétlenül szükség van. Természetesen már léteznek kezdeményezések, különösen a 10. Európai Fejlesztési Alap (FED) által, és ezen országok számára közel 2 milliárd eurót különítettünk el a szegénység elleni küzdelemhez, a gazdaság fejlesztéséhez és a hatékonyabb kormányzás kialakításához. Egyes tagállamok természetesen kétoldalú együttműködési politikával is rendelkeznek.

Most azonban ennél sokkal többet kell tennünk. Különösen fellépésünknek kell sokkal összehangoltabbnak lennie. Meg kell erősítenünk regionális megközelítésünket és nagyobb együttműködésre kell ösztönöznünk ezeket az országokat, hogy kezelni tudják az előttük álló közös kihívásokat. Bővítenünk kell az EU rendelkezésére álló szakpolitikák skáláját és a lehető legnagyobb mértékben kell integrálnunk őket a fejlesztés, biztonság, az intézményi struktúrák erősítése, a vám, a bíróságok és a rendőrség terén.

Ashton bárónő! Kevés olyan Európához közeli térség van, amely biztonságunkra nézve ilyen sok veszélyt rejt magában, és kevés olyan térség van, ahol az EU végre a gyakorlatban is megvalósíthatja azt az integrált megközelítést, amelyről az a Lisszaboni Szerződés rendelkezik, amelynek alapján létrejött az Ön által jelenleg vezetett Európai Külügyi Szolgálat.

Ashton bárónő! Tudna-e részletekkel szolgálni arról a stratégiáról, amit ebben a térségben szándékozik alkalmazni?

  Catherine Ashton, a Bizottság alelnöke és az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője. – Elnök úr! Danjean úrhoz hasonlóan én is a két fiatal francia halálának szörnyű hírével kezdeném, akiket két nappal ezelőtt raboltak el Niger fővárosában, Niameyben, majd néhány órával azt követően megöltek. Elítéltük ezt a valóban szörnyű bűncselekményt és ismételten hangsúlyozom, hogy részvétünket fejezzük ki családjaiknak, és azon nigeri tisztek családjainak, akik az ezt követő lövöldözések során vesztették életüket. Szolidaritásunkról kívánom biztosítani a francia hatóságokat és Niger hatóságait is.

Az Al-Kaida Szervezet az Iszlamista Maghrebben minden bizonnyal további öt francia állampolgárt tart még mindig túszként valahol a Mali északi részén fekvő sivatagban. Csak az elmúlt évben 10 európai állampolgárt raboltak el és négyet öltek meg.

A Száhel-övezetben riasztó a biztonsági helyzet: szervezett bűnözői hálózatok, gyenge állami jelenlét a sivatagi övezetben, és a biztonsági ágazatok alacsony kapacitása tapasztalható a széles körben elterjedt szegénység, szárazság és élelmiszerhiány mellett. Ezek a veszélyek komoly kihívást jelentenek a fejlesztési munka és kilátások szempontjából, és a fejlesztésben közreműködők minden további tevékenysége túlságosan kockázatossá vált ebben a környezetben.

Az EU és tagállami már több éve hozzájárulnak az egyes Száhel-országok fejlesztési és biztonsági problémáinak megoldásához, de a biztonságot fenyegető veszélyek átnyúlnak a nemzeti határokon és az egyetlen lehetséges és hatékony választ a regionális és átfogó válasz jelenti. Folyamatos európai szerepvállalásunkat koherensebbé, összehangoltabbá és hatékonyabbá kell tennünk a Száhel-övezetben.

Tavaly októberben a Külügyek Tanácsától azt a feladatot kaptam, hogy ez év elejére, a Bizottsággal együtt, készítsek egy stratégiát a Száhel-övezetre vonatkozóan. E stratégiának egy holisztikus és integrált megközelítésen kellett alapulnia, amely a rendelkezésünkre álló különböző eszközöket koherens módon használja fel annak érdekében, hogy előmozdíthassuk a biztonságot, stabilitást, fejlődést és felelősségteljes kormányzást a Száhel-övezetben.

Úgy gondolom, hogy ahhoz, hogy kezelni tudjuk a Száhel-övezet kihívásainak összetettségét, különböző szinteken kell cselekednünk. Először is egy politikai és diplomáciai megközelítésre van szükségünk. Annak biztosításához van erre szükséges, hogy megkönnyítsük a párbeszédet a Száhel-országok között, amelyek továbbra is kölcsönös bizalmatlanságot táplálnak egymás iránt. Ahol léteznek, ott a meglévő nemzeti stratégiákra kell építenünk, és ösztönöznünk kell a regionális kezdeményezések és eszközök létrehozását, hogy közösen léphessünk fel a biztonságot fenyegető veszélyekkel szemben.

Ezzel párhuzamosan, az EU-nak meg kell erősítenie a Maghreb-országokkal, a regionális szervezetekkel – az Afrikai Unióval, az ECOWAS-szal és a CEN-SAD-dal – valamint a nemzetközi közösség egészével, és különösen az Egyesült Nemzetekkel, az Egyesült Államokkal és Kanadával a Száhel-övezet biztonságáról szóló párbeszédet.

Másodszor, a Száhel-országoknak segítenünk kell abban, hogy fejlesszék a biztonsági ágazat – hadsereg, rendőrség, igazságszolgáltatás és határőrizeti rendszer – képességeit. Képesnek kell lenniük a jogállamiság és biztonság hatékonyan helyreállítására és az állami hatóság visszaállítására a legérzékenyebb térségekben. Ösztönözni fogjuk a Mali, Mauritánia és Niger közötti operatív szintű együttműködést, hogy közösen és hatékonyabban tudjanak szembenézni az Al-Kaida Szervezet az Iszlamista Maghrebben, a szervezett bűnözés és a hazai banditizmus fenyegetésével.

Harmadszor, hosszú távon az EU-nak továbbra is hozzá kell járulnia a Száhel-országok fejlesztéséhez azért, hogy segítsük őket a lakosságnak nyújtott szociális szolgáltatásokra és fejlesztésre irányuló képességeik növelésében. Az egyes országok továbbra is elősegítik a belső biztonság megteremtését és segítenek társadalmi-gazdasági megoldásokat találni, illetve az etnikai feszültségeket orvosolni.

Negyedszer, a szélsőségesség és radikalizálódás megakadályozása és leküzdése érdekében az államokat és a legitim nem állami szereplőket olyan stratégiák és tevékenységek kidolgozásában és végrehajtásában kell támogatnunk, amelyek célja az iszlám radikalizálódás leküzdése és a társadalom számára demokratikus, toleráns és erőszakmentes jövőképek felvázolása.

Arra törekszünk, hogy a rendelkezésünkre álló rövid és hosszú távú eszközöket koherens módon használjuk fel e stratégia különböző elemeinek érvényesítésre. Természetesen ennek részét képezi a tagállamok azon kötelezettségvállalása is, miszerint részt vesznek ebben a stratégiában.

Szorosan együttműködöm Piebalgs biztos úrral, akinek a biztonsági és fejlesztési stratégia kidolgozásában való részvétele nélkülözhetetlen a végrehajtásához szükséges erőforrások biztosításához.

Meggyőződésem, hogy amennyiben létrehozzuk ezt az új átfogó és holisztikus stratégiát, megtartva a Száhel-övezettel kapcsolatos szerepvállalásunk politikai, diplomáciai és gyakorlati fejlesztési elemeit, új lendületet adunk a térség előtt álló számtalan veszély és kihívás orvoslásához. Várom, hogy néhány hét múlva megfelelően tudjam ezt a stratégiát előterjeszteni, amelynek megvitatásába az Európai Parlament tisztelt képviselőit is bevonjuk.

  José Ignacio Salafranca Sánchez-Neyra, a PPE képviselőcsoport nevében. – (ES) Elnök úr! Mint ahogy az az előterjesztett szóbeli kérdésünk szövegében is szerepel, az elmúlt három évben a helyzet kiéleződésének voltunk szemtanúi, ami hátrányosan érintette az Európai Unió érdekeit és polgárait a Szahara déli térségében, amely az Al-Kaida iszlám ágának menedékhelyévé vált egy sor gyilkossággal, emberrablással, zsarolással, kábítószer- és emberkereskedelemmel, amelynek németek, olaszok, spanyolok és a közelmúltban franciák estek áldozatul. Éppen ezért együttérzésünket kívánjuk kifejezni francia képviselőtársainknak és azt mondjuk, Ashton bárónő, hogy ez a helyzet határozott és megingathatatlan fellépést igényel az Európai Unió részéről, ahogy azt Sarkozy elnök is követelte.

Ebben az összefüggésben erre a fellépésre a politikai, gazdasági és fejlesztési területeken van szükség, és Danjean úr emlékeztetett minket az Európai fejlesztési Alap hatalmas forrásaira.

Ashton bárónő! Szeretném, ha értékelné a G8-ak Malin tartott, terrorizmusellenes októberi csúcstalálkozóját – miután megkapta a Tanács meghatalmazását – amelyen Algéria nem vett részt. Ön azt mondta, hogy a fellépésnek regionálisnak kell lennie. Rossz jelnek tartom, hogy a bizonytalan tunéziai helyzet mellett a konfliktusban érintettek közül ketten – Marokkó és Algéria – nem működnek egymással együtt.

Végezetül, Ashton bárónő, szeretném, ha értékelné az Algéria által Algírtól 2000 km-re délre létrehozott terrorellenes központot, amelyben Mali, Mauritánia és Niger is részt vesz, és kérem, mondja el nekem, hogy osztja-e azon értelmezést, miszerint e terrorellenes központnak az a célja, hogy megakadályozza, hogy az Európai Unió és az Egyesült Államok részt vegyenek a térség biztonságának garantálásában.

  Roberto Gualtieri, az S&D képviselőcsoport nevében. – (IT) Elnök úr, főképviselő asszony, hölgyeim és uraim! Úgy tűnik, hogy a helyzet elemzését illetően határozott egyetértés van Danjean úr megjegyzése és az Ön beszédében elmondottak között, Ashton bárónő, miszerint kritikus a Száhel-övezetben kialakult helyzet.

A világ egyik legszegényebb térségéről beszélünk, amely néhány olyan országgal határos, amelyeket az elmúlt héten példátlanul veszélyes instabilitás rázott meg. Továbbá olyan térség ez, ahol a terroristák beszivárgása és a kábítószer-kereskedelem összefonódása valóban aggasztó mértéket ölt. Mindennek következtében a helyzet tarthatatlanná válik és Európa számára pedig valódi fenyegetést jelent.

Éppen ezért minőségi előrelépést kell tennünk az európai kezdeményezések terén. A Száhel-övezet biztonságát és fejlesztését célzó 2009-es kezdeményezés ez idáig nem bizonyult hatékonynak. A Száhel-övezet biztonságát szolgáló új stratégiára van szükség, amelynek elfogadását a Külügyminiszterek Tanácsa kérte, és amire várunk. Úgy vélem, hogy két fontos pont került kiemelésre: az első, egy regionális megközelítés; a második pedig egy olyan integrált megközelítés, amely lehetővé teszi, hogy konkrét, gyakorlati és összehangolt módon a lehető legjobban használjuk fel az EU rendelkezésére álló különféle eszközöket. Ugyanakkor azt is tudnunk kell, hogy egy lehetséges misszió létrehozását nagyon körültekintően kell megítélni, mivel a közös biztonság- és védelempolitikai missziók jóllehet a rendelkezésünkre álló eszközök egyikének tekinthetők, a politikai stratégiát azonban nem helyettesíthetik.

Képviselőcsoportunk éppen ezért teljes mértékben támogatja Európa új, megújított elkötelezettségét a Száhel-övezet iránt, és várjuk az új stratégiát, annak részletes megvitatását és megvalósításának támogatását.

  Charles Goerens, az ALDE képviselőcsoport nevében. – (FR) Elnök úr! A Száhel-térségben ijesztő mértékben megnőtt a szóbeli kérdésben említett incidensek száma.

A bűnszövetkezetek és terroristák cselekményei leginkább a külföldieket érintik, akik közül sokan példamutatóan viselkedtek, ugyanúgy ahogy az a két francia nemzetiségű ember is, akiknek tragikus sorsát elítéljük. Ugyanakkor minden egyes incidens aláássa a mindenkori kormányok tekintélyét, amelyek a gazdasági, biztonsági és politikai együttműködési problémáikat egy regionális rendszeren belül próbálják megoldani, amelynek intézményi kerete, ne feledkezzünk meg erről, nagymértékben az európai modellre épül. A vitában felvetett kérdések rendkívül fontosak.

Amennyiben azt kívánjuk tenni, amit Európai Unióként elvárnak tőlünk, akkor először is egy közös megközelítésben kell megállapodnunk, különösen a Száhel-térség és általánosságban a Nyugat-afrikai Gazdasági Közösség (ECOWAS) vonatkozásában.

Másodszor, komolyan meg kell vizsgálnunk az e térség romló helyzete mögött rejlő közvetlen és mögöttes okokat. Az egyik ilyen mögöttes ok ezen államok rendkívüli szegénysége, amelyek éppen ezért gyengék és képtelenek eleget tenni az államhatalomhoz kapcsolódó feladataiknak.

Harmadszor, egy világos uniós stratégiát kell meghatároznunk ebben a témakörben, és szeretném megköszönni Ashton bárónőnek erre vonatkozó bejelentését.

Negyedszer, nem szabad takarékoskodnunk a szükséges erőforrásokkal, amelyekkel a szóban forgó államoknak segíthetünk visszanyerni a helyzet, különösen a biztonsági helyzet feletti uralmukat. Befejezésképpen hangsúlyozni kívánom, hogy a Danjean úr kérdésében felvetett problémák megoldásával valójában a saját biztonságunkról gondoskodunk.

  Sabine Lösing, a GUE/NGL képviselőcsoport nevében. – (DE) Elnök úr! Miről is van szó? Szervezett bűnözésről, avagy politikai és/vagy vallási terrorizmusról? Ez egy fontos kérdés a helyzet értékelésekor. A térség szakértői azon a véleményen vannak, miszerint itt sokkal inkább bűnözői semmint vallási indíttatású nemzetközi terrorizmusról van szó. A terrorizmus elleni intézkedéseknek gyakran végzetes következményei lehetnek a békére és demokráciára nézve, és ürügyként használhatók fel egyéb érdekek előmozdítására.

Lehetséges, hogy arról van szó, hogy Afrika azon területek egyike, amelyekben Európa érdekelt. Gilles de Kerchove, a terrorizmus elleni küzdelem uniós koordinátorának szavaival élve, Európa hátudvarának tekinti Afrikát. Ellenzem azokat a biztonságpolitikákat, amelyek Afrika militarizálódását segítik elő. A Száhel-térség csak akkor válhat biztonságossá, ha javítunk a lakosság helyzetén. A biztonsági és védelmi költségvetés növelése katasztrofális lépést jelent azokban az országokban, ahol a lakosság súlyos élelmiszerhiányban szenved.

Végezetül, ne feledkezzenek meg arról, hogy az emberrablás és egyéb bűncselekmények olyan ügyletek, amelyekben nagyon sok ember vesz részt zavaros szervezeteken keresztül. A biztonsági struktúrák nyugati finanszírozása káros hatással lehet a bűnözés leküzdésére irányuló erőfeszítésekre és a jövőben is veszélynek teheti ki az ártatlan embereket.

  Cristian Dan Preda (PPE). – (RO) Elnök úr! Antoine de Lecour és Vincent Delory elrablása majd ezt követő meggyilkolása Nigerben, fájdalmasan emlékeztet bennünket egy olyan stratégia alkalmazásának szükségességére, amely a biztonságot, a stabilitást és a felelősségteljes kormányzást segíti elő a Száhel-térségben. Az Európai Néppárt (Kereszténydemokraták) Képviselőcsoportja valójában már hosszú ideje támogat egy ilyen stratégiát, és ezzel összefüggésben kívánom üdvözölni az Európai Bizottság bejelentését, miszerint e hónap végére egy olyan stratégiát terjeszt be, amely összekapcsolja a biztonsági és fejlesztési aspektusokat.

Őszintén hiszem, hogy a Száhel-térség biztonsági kérdését minden szemszögből meg kell vizsgálnunk, hiszen ha a terrorizmusnak sikerült gyökeret vernie ebben a térségben, akkor annak az az oka, hogy az ottani politikai, főleg társadalmi és nyilvánvalóan gazdasági feltételek kedveznek a terrorizmus kialakulásának. A határok rendkívül könnyen átjárhatóak és kormány részéről semmilyen tényleges ellenőrzés sincs. Mindezen tényezők nyilvánvalóan megkönnyítették a csempészet elterjedését. Fejlesztési hiányosságok is tapasztalhatók.

Úgy gondolom, hogy a Száhel-térség és tágabb értelemben az európai állampolgárok biztonságának garantálása szempontjából két tényező rendkívül hasznos. Egyrészt Száhel-Szahara szinten szükség van egy stratégiára, amelynek célja, hogy az elhagyott területek ismét a térség államainak hatósága és ellenőrzése alá kerüljenek, illetve nyilvánvalóan a jogállamiság megteremtése. Másodszor, úgy gondolom, hogy közös társadalmi-gazdasági fejlesztési programokat kell elindítanunk a határtérségben azért, hogy munkalehetőségeket teremtsünk a helyi lakosság számára.

  Pier Antonio Panzeri (S&D). – (IT) Elnök úr, hölgyeim és uraim! Többször kértük már ennek a témának a megvitatását, és minden egyes alkalommal kötelezettségvállalások kerültek elfogadásra a Száhel-térségben szükséges kezdeményezések gyakorlati megvalósítására vonatkozóan, legyen szó akár a térség stabilizálásáról vagy a nagyobb biztonság biztosításáról.

Mint azt tudjuk, mivel nincsenek határok és a térség hatalmas, a Száhel ideális terület a kábítószer-kereskedők és terrorista csoportok, különösen az Al-Kaida Szervezet az Iszlamista Maghrebben számára. A térség államainak gyengesége és instabilitása jelenti a legfőbb problémát, és mint ahogy arra rámutattak, a veszély közvetlenül a térség országait és népeit fenyegeti, különösen Mauritániát, Malit és Nigert.

Az Európai Unió legfőbb feladata egy olyan hiteles biztonsági stratégia kidolgozása, amelynek alapját a lehetséges európai intézkedések különféle aspektusai képezik: a regionális programok, az útbiztonságot szolgáló egyeztetési stratégiák és a biztonsággal kapcsolatos képzési politikák. Az Európai Uniónak nemcsak kellene, de a lehető leggyorsabban be is kell avatkoznia, és éppen ezért várjuk, hogy a Bizottság kidolgozzon egy átfogó stratégiát, mint ahogy azt Ön, Ashton bárónő, bejelentette, valamint hogy a helyszínen erőteljes fellépésre kerüljön sor.

Egyszóval a kérésem világos: sokkal nagyobb figyelmet kell szentelnünk annak, ami Európától délre történik, mert sok minden meg fog változni, és ez nem érhet minket felkészületlenül. Az EU-nak csak javára válik, ha sokkal előrelátóbb.

  Olle Schmidt (ALDE). – (SV) Elnök úr! A biztonsági helyzet romlása a Száhel-térségben rendkívül súlyos. Sok emberéletet követelt, és fenyegeti azt a politikai előrelépést, amit az elmúlt évek során a terrorizmus elleni küzdelem terén elértünk. Természetesen én is szeretném együttérzésem kifejezni mindazoknak, akiket súlyosan érintett ez a szörnyű erőszak.

Különösen sajnálatos, hogy a Száhel-térségben megnőtt az Al-Kaida támadások száma akkor, amikor a világ több részén csökkenőben van. A Latin-Amerikából évente Európába irányuló teljes kokainkereskedelem közel 25%-a a Száhel-térségen megy keresztül. A kábítószer-csempészettel lehetővé válik, hogy a terrorista tevékenységek finanszírozásának stabil pénzügyi forrása legyen, és ezáltal arra is lehetőség nyílik, hogy a térségből fiatalokat toborozzanak, és jól megfizessék őket.

Ez az ijesztő fejlemény száhel-térségbeli kollégáinkat is aggasztja, és a legutóbbi, decemberben tartott AKCS–EU Közös Parlamenti Közgyűlésén pontosan azt vitattuk meg, hogy hogyan lehet a térség biztonsági helyzetén javítani és a csempészetet visszaszorítani. Ashton bárónő! Az EU nagyon egyértelmű és fokozottabb erőfeszítésére van itt szükség. A Száhel-övezet országaival együtt fokoznunk és koordinálnunk kell erőfeszítéseinket pontosan egy olyan átfogó regionális stratégia révén, mint amelyet Ön is említett. Az EU-nak hatalmas közös felelőssége van abban, hogy minőségi támogatást nyújtson, és a demokratikus erőket is határozottan megerősítse.

ELNÖKÖL: STAVROS LAMBRINIDIS
alelnök

  Santiago Fisas Ayxela (PPE). – (ES) Elnök úr! Amint azt Önök is tudják, Nigerben, a Száhel-térség egyik központi elhelyezkedésű országában a hónap végén lesznek elnök- és parlamenti választások. Úgy gondolom, hogy fontos támogató gesztus Ashton bárónő döntése, miszerint uniós küldöttséget küldünk a választásokra, és szeretném megköszönni, hogy arra gondolt, hogy én legyek a küldöttség vezetője.

Először is sajnálatomat fejezem ki a két fiatal francia miatt, akiket a közelmúltban terroristák gyilkoltak meg Nigerben, nem megfeledkezve a mentési művelet során meghalt nigeri katonákról.

A térség lakossága egyértelműen elutasítja az erőszakot és terrorizmust, mivel mindenekelőtt ők szenvednek ettől, és arra kérik az Európai Uniót, hogy tegyen meg minden tőle telhetőt a terrorista erőszak felszámolása érdekében, többek között biztosítson fegyvereket és kiképzést a fegyveres erői számára, hogy megfelelően tudjanak fellépni e terrortámadások ellen.

Ráadásul, hatalmas vagyona és természeti erőforrásai ellenére, Niger a világ egyik legkevésbé fejlett országa. Az Európai Uniónak éppen ezért egy hatékony fejlesztési együttműködési stratégia létrehozásán kell dolgoznia, hogy segíthessen Nigernek és az egész térségnek a jelenlegi nehéz helyzetéből kikerülni. Úgy gondolom, hogy a világ e térsége nagyon nagy jelentőséggel bír számunkra, mivel földrajzi közelsége miatt stabilitásától nemcsak a térség, de Európa jóléte is függ.

  Ana Gomes (S&D). – (PT) Elnök úr! A Száhel-térségben a biztonság tekintetében tapasztalható kritikus helyzet fejlesztési erőfeszítést igényel, mint ahogy azt Piebalgs biztos úr néhány nappal ezelőtt mondta. Ugyanakkor a fejlesztés, amely alapvetően fontos és hosszú távra szól, önmagában nem elégséges. Mint ahogy azt Ashton bárónő ma elmondta, az EU-nak egy olyan egységes stratégiára van szüksége, amely minden rendelkezésre álló eszközt felhasznál, beleértve azokat is, amelyek a térség országai biztonsági ágazatainak reformjára, valamint a demokratikus és intézményi kapacitások kiépítésére irányulnak. Az Európai Unió azonban nem e szerint járt el. Elég, ha csak a közeli Bissau-Guineát nézzük, amely mára gyakorlatilag egy kábítószer-állammá vált, ahonnan az Európai Unió nemrégiben kivonta az európai biztonság- és védelempolitikai missziót. Ez helytelen volt, mert valójában a misszió mandátumának és kiterjedésének megerősítésére lett volna szükség, főleg azért, mivel a szervezett bűnözés központja Bissau-Guineában közvetlenül Európát veszi célba.

Egy másik példa arra, hogy az Európai Unió nem azt teszi a Száhel-térségben, amit tennie kellene, az az, ahogy kihátrált azon felelősség alól, hogy megoldást találjon a nyugat-szaharai konfliktusra. Ha továbbra is elfordítjuk fejünket – különösen most, amikor Tunéziában rendkívül kényes események zajlanak, amelyek következményei az egész térségre kihatnak –, azzal a Száhel-térségben csak tovább súlyosbítjuk a helyzetet, és egy újabb, sarokba szorított, kétségbeesett nemzedéket kínálunk fel a bűnözői és terrorista szervezeteknek, mint amilyen az Al-Kaida Szervezet az Iszlamista Maghrebben, amelyek már most is nagy számban vannak jelen a térségben.

Nem engedhetjük meg magunknak, hogy ne rendelkezzünk azzal az egységes stratégiával, amelyet Ashton bárónő vázolt.

  Mariya Nedelcheva (PPE). – (FR) Elnök úr, Ashton bárónő, hölgyeim és uraim! A Száhel-övezet a SzubszaharaiAfrika és Európa között fekvő kulcsfontosságú térség. Az itt tapasztalható aggasztó biztonsági helyzet mindnyájunkat érinti.

Szeretném felhívni figyelmüket az AKCS–EU Közös Parlamenti Közgyűlés által, tavaly december 4-én elfogadott, kifejezetten ezzel a témával foglalkozó állásfoglalásra, és ezen állásfoglalás ajánlásaira.

Nyilvánvaló, hogy szükség van egy közös európai stratégiára, de az Európai Unió semmit sem fog elérni, ha egyedül cselekszik. Ezért van szükség a térség szereplőinek széles körű, összehangolt fellépésére. A térségbe tartozó országok államfőinek az ENSZ, az EU és az Afrikai Unió égisze alatt tartott csúcstalálkozója lehetőséget kínálna arra, hogy behatóan foglalkozzunk a problémával és egy széles alapokon nyugvó stratégián keresztül megoldásokat próbáljunk találni.

Annak érdekében, hogy valódi politikai akaratról tegyünk tanúbizonyságot, a térség számára elengedhetetlenül szükség van egy két szakaszból álló cselekvési tervre. Az első szakasz a jelenlegi, sürgős helyzettel foglalkozna. Ebbe az tartozna, hogy a térség államai egyesítsék a rendelkezésükre álló forrásokat és információkat, és összehangolják lépéseiket.

A második szakaszban a helyi lakosság figyelmét kell a problémára irányítani és meg kell vizsgálni a megelőzés lehetőségét. Fontos, hogy megakadályozzuk azt, hogy a terroristák száma napról napra növekedjen a térség lakosainak csalódottsága és céltalansága következtében.

Az Európai Unió nem állhat tétlenül, és tennie kell valamit a probléma megoldása érdekében. Éppen ezért arra kérem Önt, Ashton asszony, hogy minden szükséges lépést tegyen meg a vita felgyorsítása érdekében és konkrét megoldásokkal álljon elő e súlyos probléma tekintetében.

  Corina Creţu (S&D). – (RO) Elnök úr! A biztonsági helyzet romlása a Száhel-térségben többé már nem csak regionális probléma. Sajnálatos módon mostanra uniós problémává vált amiatt, hogy egyre több támadásnak európai állampolgárok esnek áldozatul.

A Száhel-övezet mindenekelőtt terrorfenyegetéssel néz szembe, amely folyamatosan nő, és amelynek elsősorban európai áldozatai vannak, akiket elrabolnak, és rémisztő gyakorisággal meggyilkolnak. Ugyanakkor ez egyben a kábítószer- és fegyvercsempészet tranzittérsége, valamint az Európába irányuló illegális bevándorlás csatornája is. Úgy gondolom, hogy növelni kell az észak-afrikai hatóságokkal való gyakorlati együttműködést, hogy a térség fegyveres és biztonsági erői egyre nagyobb szerepet vállaljanak a terrorizmus elleni küzdelemben. Mi is számos politikai eszközzel rendelkezünk a regionális együttműködés fellendítésére e veszély elhárítása érdekében.

Remélem, hogy az Európai Unió technikai segítségnyújtásra irányuló erőfeszítései nagyobb mértékben összpontosulnak majd a fejlesztési folyamat támogatására, mert nem hagyhatjuk figyelmen kívül azt, hogy a terrorista csoportok kedvező terepre lelnek támogatásukhoz a Száhel-övezetben, különösen a lakosság körében tapasztalható szegénység és az ingatag kormányzati hatóság miatt. Úgy gondolom, hogy a nagyobb és megfelelően célzott fejlesztési segélyek kulcsszerepet játszhatnak a térség helyzetének javításában.

  Dominique Vlasto (PPE). – (FR) Elnök úr, Ashton bárónő! Valamennyien egyetértünk abban, hogy a Száhel-térségben jelentős mértékben romlott a helyzet. Egy határozottan és haladéktalanul leküzdendő fenyegetést jelent azt, hogy Európa kapujában egy törvényen kívüli zóna alakulhatott ki. A szélsőséges csoportok száma egyre nő és veszélyeztetik a polgári lakosság életét.

Én is elítélem az emberi életek kioltását és az emberrablásokat, és aggódom a térségben lévő európai állampolgárokért. Mostanáig Marokkó komoly akadályt jelentett a Száhelből kiinduló különféle csempészet számára. Ugyanakkor a kábítószer-, fegyver- és embercsempészet most már kikerüli Marokkót és Mauritánián és a Kanári-szigeteken keresztülhaladva jut el Európába. Az EU felelősségének tekintem azt, hogy lépéseket tegyen annak érdekében, hogy segítsen ezen országoknak felszámolni ezeket a veszélyeket.

Európa biztonsága nemcsak a saját, de a hozzánk legközelebb eső területek biztonságától is függ. Eljött a cselekvés ideje, és arra kérem a Bizottságot és a Tanácsot, hogy olyan cselekvési tervet hajtson végre, amely segít helyreállítani a biztonságot a Száhel-térségben.

  Gilles Pargneaux (S&D). – (FR) Elnök úr, Ashton bárónő! Franciaország északi részéről származó európai parlamenti képviselőként csatlakozom Danjean úrhoz, aki nemcsak a két észak-francia fiatal halála kiváltotta heves érzelmeket vázolta, hanem annak igazságtalansága miatt érzett felháborodottságot is. Tisztelettel adózom az emlékük előtt.

Egyetértek Danjean úr helyzetértékelésével és üdvözlöm Ashton bárónő vitánk elején adott első válaszait is. Ugyanakkor engedje meg, Ashton bárónő, hogy feltegyek Önnek egy kérdést: tudjuk, hogy mennyire átjárhatóak a Mali és Algéria közötti határok, és tudjuk, hogy a Száhel-övezet másik oldalán fekvő Nyugat-Szahara, a biztonság hiányának ugyanúgy forrása lehet a jövőben, mint ahogy napjainkban a Száhel-övezet az.

Elmondaná nekünk, hogy tervez-e bármilyen kezdeményezést, különösen a Marokkói Királyság által az ENSZ elé terjesztett autonómia tervével összefüggésben, amely szerintem elősegítené a térség biztonságát és különösen az algériai hatóságokkal való szükséges párbeszéd kialakítását?

  Charles Tannock (ECR). – Elnök úr! Sajnos a globális Al-Kaida franchise részét képező szalafista erők menedékhelyre leltek a Száhel-térségben, ez a nagy kiterjedésű és távoli térség ideális számukra a terroristák kiképzése, a szerencsétlenül járt ártatlanok elrablása – és részvétem fejezem ki a közelmúltban meggyilkolt francia állampolgárok családjainak –, valamint természetesen a kábítószer-csempészet és szervezett bűnözés céljából.

Ez az afgán/pakisztáni határtérségben, Szomáliában és Jemenben már tapasztalható hasonló problémák mellett hatalmas biztonsági kihívást jelent. Az EU-nak most szorosan együtt kell működnie egyesült államokbeli szövetségeseinkkel és más demokratikus országokkal, mint például Indiával és Izraellel, valamint a szomszédos mérsékelt arab és afrikai kormányokkal annak érdekében, hogy közös stratégiát sikerüljön találnunk a globális biztonságot fenyegető veszély leküzdéséhez.

Főképviselő asszony! Szomália partjainál sikeres volt az Atalanta-művelet. Talán most is meg kellene fontolnunk valamit – a NATO égisze alatt francia vezetéssel működő közös biztonság- és védelempolitikai missziót, vagy valami ehhez hasonlót –, hogy leküzdjük ezt a globális veszélyt, különösen Mali, Mauritánia és Niger térségében, amelyek már most is rendkívül szegény országok, és még a legkisebb segítségünkre is szükségük van.

  Catherine Ashton, a Bizottság alelnöke és az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője. – Elnök úr! Rövid leszek, mert a tisztelt képviselők nagyon segítőkészen nemcsak az alkalmazandó széles körű megközelítés támogatásáról biztosítanak, de konkrét kérdéseket is felvetnek.

Kettőt ragadnék ki ezek közül, az első az – és ezt bizonyos értelemben Salafranca asszony vetette fel először –, hogy hogyan támogassuk a regionális kezdeményezéseket, amelyeknél sok esetben egyes országok dominálnak, és nem terjednek ki a térség minden országára, és hogyan lehet a leginkább megpróbálni és megadni azt a támogatást, amely biztosítja, hogy a térség minden országát bevonjuk. Én a tisztelt képviselőtársamnál egy kicsit általánosabb értelemben beszélek erről, de nagyon tudatosan teszem ezt. Az egyik kihívás számunkra az olyan kezdeményezések támogatása, amelyeket az országok akár egyénileg, akár közösen tehetnek meg, egyúttal oly módon biztosítva azok hatékonyságát, hogy átfogóak legyenek mind az országok száma, mind a megközelítés tekintetében.

Az egyik dolog, amit meg kell vizsgálnunk az, hogy hogyan teremtsünk egyensúlyt a saját intézkedéseink és a leginkább érintettek intézkedéseinek támogatása között. Mindig is nagyon tudatosan szemlélem beavatkozásunk módjait, akár az általunk nyújtott támogatáson, akár a rendelkezésre álló eszközökön keresztül történik melynek célja, hogy támogassuk és segítsük a helyi kezdeményezéseket, amelyek nem mindig, de gyakran az előrelépés legjobb módját jelentik.

Ami Nyugat-Szaharát és a javaslatokat illeti, ezeket a dolgokat meg kell vizsgálnunk. Meg kell azt néznem, hogy hogyan tudunk a leginkább segíteni. A tisztelt képviselőkkel folytatott számos vita alapján tudatában vagyok annak, hogy ezek a kérdések, különösen a Nyugat-Szahara kérdése, sokkal jelentősebbé váltak. Nagyon átfogó módon kell gondolkodnunk e megközelítésről. Továbbra is dolgozunk ezen. Részét képezi majd a Külügyek Tanácsában folytatott megbeszélésünknek is, de a Parlamentben is visszatérünk majd erre, hogy megbizonyosodjunk arról, hogy mindent helyesen értelmeztünk.

Most valóban fontos, hogy egy olyan stratégia irányába haladjunk, amely ténylegesen figyelembe veszi a rövid, közép- és hosszú távú elképzeléseket, valamint azt a széles körű megközelítést is, amellyel mi – mint az Európai Unió, a Parlament, a Bizottság és egy sor tagállam – képesek vagyunk mindebből egy komolyan átgondolt stratégiát kialakítani a jövő számára.

  Elnök. – A vitát lezárom.

ELNÖKÖL: JERZY BUZEK
elnök