Index 
 Előző 
 Következő 
 Teljes szöveg 
Eljárás : 2010/2137(INI)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : A7-0374/2010

Előterjesztett szövegek :

A7-0374/2010

Viták :

PV 20/01/2011 - 3
CRE 20/01/2011 - 3

Szavazatok :

PV 20/01/2011 - 7.4
CRE 20/01/2011 - 7.4
A szavazatok indokolása
A szavazatok indokolása

Elfogadott szövegek :

P7_TA(2011)0023

Az ülések szó szerinti jegyzőkönyve
2011. január 20., Csütörtök - Strasbourg HL kiadás

3. 2009. évi jelentés a versenypolitikáról (vita)
A felszólalásokról készült videofelvételek
Jegyzőkönyv
MPphoto
 

  Elnök. – Az első napirendi pont Gazdasági és Monetáris Bizottság nevében Eppink úr által kidolgozott jelentés a versenypolitikáról szóló 2009. évi jelentésről (2010/2137(INI)) (A7-0374/2010).

 
  
MPphoto
 

  Derk Jan Eppink, előadó. – Elnök úr, manapság a versenyt gyakran az életünket csak bonyolító dolognak tekintik. Egyesek jobban szeretik az összekacsintós megállapodásokat, a kulisszák mögötti alkuk meleg vizében való lubickolást, amelyek védelmet kínálnak a globális verseny kemény világával szemben. Biztos úr! A verseny nem tönkretevője, hanem életmentője az európai gazdaságnak. Európa válaszúthoz ért. Transzfergazdaságot alakít-e ki kis növekedéssel és magas strukturális munkanélküliséggel, vagy olyan jólétet teremtő gazdaságot hoz létre, amely képes helyt állni a világméretű versenyben?

Biztos úr! Az a focicsapat, amelyben nincs meg a versenyszellem, egyik meccset a másik után veszíti el. A versenyképtelen gazdaság elveszíti a befektetéseket, a munkahelyeket, és végül a szociális intézkedéseinek alapját is. Mivel az európai versenypolitika az Európai Bizottság kizárólagos hatáskörébe tartozik, e téren döntő szerepet játszik Ön, biztos úr, vagy inkább Almunia biztos, akit most Ön helyettesít.

Az Egyesült Nemzetek Szervezete e héten hozta nyilvánosságra a 2010-es közvetlen külföldi befektetések adatait. Az Egyesült Államok 2009-hez képest 43%-kal több külföldi befektetést vonzott. A közvetlen külföldi befektetések 21%-kal nőttek Latin-Amerikában, és 10%-kal bővültek Ázsiában. Az Európai Unióban viszont 20%-kal csökkentek – miért van ez? Oda megy a pénz, ahol zajlik az élet. Úgy tűnik, a befektetők szerint Európa a tétlenség kontinense, gyenge növekedési adatokat tud felmutatni. Ez is azt bizonyítja, hogy az Európai Unió versenyképességi deficittel küszködik.

Biztos úr! Egyenlő versenyfeltételeket kell biztosítania Európában a vállalkozói tevékenységek számára, hogy földrészünk helyt tudjon állni a világméretű versenyben. Mindannyian ismerjük Kínát.

Több vonatkozásra szeretném felhívni a figyelmüket a versenypolitika 2009-es jellemzői kapcsán, amelyek közül sok ma is tapasztalható. Jelenleg a fő kérdéskör a pénzügyi ágazatnak juttatott jelentős állami támogatások következménye: az államok az adófizetők pénzéből akadályozták meg a pénzügyi ágazat összeomlását. Ha megengedtük volna, hogy összeomoljon a pénzügyi ágazat, az sok millió európai polgár megtakarításait és nyugdíját is maga alá temette volna. De mondanom sem kell, hogy egy ilyen nagyságrendű állami támogatás a verseny torzulásával járt. Ezért kell ezt minél előbb megszüntetni, és visszaadni a pénzt az európai adófizetőknek.

Biztos úr! Ennélfogva első kérdésem a következő: mennyire ideiglenes az ideiglenes keret, és hogyan fogják majd fokozatosan megszüntetni? Remélem, hogy Almunia biztos úr nevében Ön majd kifejti ezt a kérdést.

Egy másik vonatkozás, hogy az Európai Központi Bank likviditási támogatást nyújtott egyes bankoknak, hogy talpon maradhassanak. Elismerem, hogy ez már a monetáris politika és a versenypolitika közötti határmezsgyére esik, de vajon versenytorzító hatással járt-e? Ez a kérdésem.

Újabb kérdéskör a tőkekivonás szabályainak ügye. A vállalati leépítések munkakritériumai kellően világosak és méltányosak. Nézzük a jövőt: mi fog történni, biztos úr? A tagállamok nagyon messze mentek a pénzügyi ágazat feltőkésítésében, amikor az adófizetők pénzén részben, illetve egészben pénzintézeteket államosítottak. Ezt vissza kell majd csinálni. De ha a tagállamok egyszer elkezdenek kivonulni a pénzintézetekből, hogy azok ismét magánvállalkozásokká váljanak, fennáll a veszély, hogy valamiféle hozományt, nászajándékot hagynak maguk mögött. A hozománnyal kistafírozzák a pénzintézeteket a magánpiac számára.

Gyakran tapasztaltuk ezt a jelenséget a privatizáció során. Nagyon jól emlékszem rá a postai ágazatból. A kormányok közvetlenül a magánpiacra lépés előtt megtámogatták a postai szolgáltatójukat. Levélben emlékeztettem Almunia biztos urat a német postai szolgáltató ügyében indult hosszan tartó vizsgálatra. A Bizottság most indít vizsgálatot a brit, a francia és a belga postai szolgáltatók ügyében is, mivel idén liberalizálják a postai szolgáltatások piacát ezekben az országokban.

Ezért hát arra kérem Önt, biztos úr, hogy figyeljen oda a pénzügyi ágazat hozományainak jelenségére. Jobb megelőzni a problémát, mint hosszasan keresni rá a jogorvoslatot.

Köszönöm Önnek, biztos úr – és Almunia biztosnak is – az együttműködést, köszönetet mondok továbbá a Versenypolitikai Főigazgatóság szolgálatának is, amely tudomásom szerint az egyik legjobb szolgálat a Bizottságnál.

 
  
MPphoto
 

  Štefan Füle, a Bizottság tagja. – Elnök úr, Almunia elnökhelyettes nevében, aki nem tud részt venni a ma délelőtti ülésen, először is szeretnék gratulálni az előadónak, Eppink úrnak a 2009. évi versenypolitikáról készített jelentéshez. Továbbá szeretnék köszönetet mondani az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság, a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság, valamint a Közlekedési Bizottság előadóinak, Koch-Mehrin asszonynak, Buşoi úrnak és Cramer úrnak.

A Bizottság üdvözlendőnek tartja a jelentés pozitív hangvételét, valamint a 2009. évben a versenypolitika, és különösen a gazdasági-pénzügyi válság kezelése terén hozott intézkedéseink iránt megnyilvánuló támogatást. Osztjuk az Önök nézetét, miszerint a verseny létfontosságú az egységes piac egyenlő versenyfeltételeinek biztosítása, a válságból fenntartható módon történő kilábalás szempontjából. Ezért a Bizottság továbbra is elkötelezett, határozott álláspontot képvisel a versenyellenes magatartás és a fúziók ügyében.

A Bizottság nyugtázza a konkrét jelentések, illetve tanulmányok elkészítésére vonatkozó nagyszámú kérést – több mint tíz ilyen igényt kaptunk. Prioritásai és korlátozott erőforrásai okán a Bizottság nem képes mindezen jelentéseket elkészíteni. Almunia alelnök úr azonban novemberben, a Gazdasági és Monetáris Bizottság ülésén bejelentette, hogy a Bizottság elemezni fogja a válságkezelés során hozott ideiglenes állami támogatási intézkedések versenyre gyakorolt hatását. Ez nehéz feladat, de a válság kihagyhatatlan lehetőséget kínál a tanulságok levonására.

Másodsorban, szeretném ezúttal ismét hangsúlyozni, hogy az intézkedések valóban ideiglenesek. A Bizottság azért hosszabbította meg a válság állami támogatással történő kezelésének keretét 2011 végéig, mert továbbra is bizonytalanok a gazdasági feltételek. Viszont máris megkezdődött az intézkedések fokozatos leépítése. Egyes intézkedéseket megszüntettek, mások érvényben tartását szigorúbb feltételekhez kötötték.

Harmadsorban, a versenyszabályok magánvállalkozások körében történő végrehajtását illetően a Bizottság nyugtázza, hogy a Parlament támogatja a kollektív európai jogorvoslati lehetőség megteremtését, továbbá konkrét uniós jogszabályt kér az EU trösztellenes szabályainak megszegése által érintett sértettek kártérítésére. A Bizottság 2011 elején nyilvános konzultációt indít a kollektív európai jogorvoslatról. Ennek eredményéről azután közlemény kiadását tervezi.

Végül szeretnék kitérni az egyes konkrét ágazatok, így az energiaágazat, a közlekedés, az élelmiszer-szállítói lánc, valamint a kialakulóban lévő digitális iparágak versenyhelyzetével kapcsolatban megfogalmazott aggályokra. A Bizottság osztja az Önök aggályait, ezért a nemzeti versenyhatóságokkal szorosan együttműködve, a jövőben is hatékony végrehajtási tevékenységet folytatunk e területeken.

 
  
MPphoto
 

  Silvana Koch-Mehrin, az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság véleményének előadója.(DE) Elnök úr, a versenypolitika az EU egyik legfontosabb, központi jelentőségű szakpolitikai területe. A jó versenypolitika teszi lehetővé a piac megfelelő működését. A jó versenypolitika széles termékválasztékot biztosít reális, megfizethető áron a fogyasztóknak. A jó versenypolitika az európai növekedés helyreállítását is segíti. Ezért oly fontos, biztos úr, hogy a versenypolitika az Ön által említett valamennyi területre kiterjedjen. Fontos a kis- és középvállalkozások erősebbé tétele, hiszen ők adják az európai növekedés hajtóerejét. Le kell bontani a piaci korlátokat, ennek keretében meg kell szüntetni a túlzott költségeket olyan területeken, ahol még nem érvényesül a verseny, például a mobiltelefonok barangolási díjában, itt ugyanis változatlanul nincs verseny – ezen pedig változtatni kell.

Végül szívből köszönöm az előadónak, Eppink úrnak a kiváló munkát, a Bizottságnak pedig annyit mondanék: ambiciózus célokat tűzzenek ki.

(Taps)

 
  
MPphoto
 

  Cristian Silviu Buşoi, a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság véleményének előadója. – Elnök úr, először is gratulálni szeretnék a Bizottságnak, hogy ilyen rugalmasan alkalmazta a versenyszabályokat a jelenlegi pénzügyi és gazdasági válság kezelése során. Nagyon fontos, hogy a válságot ne használhassák ürügyként a verseny kiiktatására, a Bizottság máris igen határozottan kiállt a kartellek ellen, és ez nagyon helyes. Gondoskodni kell a kilábalási mechanizmusokról, hogy minél hamarabb helyreállíthassuk a rendes piaci feltételeket.

Van néhány terület – Ön említette is ezeket, biztos úr –, ahol fokozni kéne a versenyt. Ezek sorába tartozik az energiapiac, ahol továbbra is szabályozott energiaárak torzítják a versenyt; az egységes vasúti piac megteremtése szintén jelentős előnnyel járhat az európai utazók számára. A Bizottságnak különös gonddal kéne őrködnie a gyógyszerpiaci verseny felett, különösen a generikus készítmények piacra jutását korlátozó eredeti gyártók gyakorlata tekintetében.

Továbbá arra hívom fel a Bizottságot, hogy határozott lépésekkel teremtsen versenyt az állami és magánkórházak között, bátran lépjen fel az állami kórházakat előnybe hozó keresztfinanszírozás ellen. A Bizottságnak eredményesebben kell kommunikálnia a fogyasztók felé a versenypolitika végrehajtásából fakadó előnyöket.

 
  
MPphoto
 

  Michael Cramer, a Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság véleményének előadója.(DE) Elnök úr, először is szeretnék köszönetet mondani az előadónak a kiváló jelentésért.

A közlekedés szintén döntő jelentőségű a verseny szempontjából. Végül is, a közlekedés felel a szén-dioxid kibocsátás 30%-áért, éppen ezért örülök, hogy elfogadták: a közlekedést az Európa 2020 stratégia egyik központi célkitűzésévé kell tenni.

Változatlanul létezik viszont tisztességtelen verseny, tehát itt kell a Bizottságnak fellépnie. Például a repülés, az éghajlatváltozás fő okozója mentességet élvez a héa és az üzemanyag jövedéki adója alól. Ez azt jelenti, hogy az európai adófizetőknek minden évben 30 milliárd euró adókiesést jelent a repülés, csak azért, hogy a légitársaságok egy rövid taxiút áráért kínálhassák a repülőjegyeket. Ennek terhét a vasutaknak kell viselniük. Minden mozdonykilométer után vasúthasználati díjat kell fizetni. Ez egy felső korlát nélküli, kötelező adónem. Az úthasználati adóról a tagállamok dönthetik el, hogy kivetik-e. Az útdíj főként az autópályákra, és kizárólag a 12 tonnás vagy nehezebb gépjárművekre vonatkozik. Más szóval néhány tagállam magas vasúthasználati díjat szed, úthasználati díjat viszont egyáltalán nem érvényesít. Ezt nem engedhetjük meg, mivel teljességgel célszerűtlen. Végül is, ha nem változtatunk utazási szokásainkon, semmiképpen sem kerülhetjük el az éghajlatváltozást. Valahogy mégis el kell kerülnünk. Ezért kell Önöknek a közlekedési ágazatban is tisztességes versenyt teremteniük.

 
  
MPphoto
 

  Arturs Krišjānis Kariņš , a PPE képviselőcsoport nevében.(LV) Elnök úr, biztos úr! Mindnyájan restek vagyunk. Ha büntetlenül a tétlenkedhetünk, akkor a legtöbb ember tétlen marad. Ez alól a vállalkozások sem kivételek. A vállalkozók többsége (ez meggyőződésem) arról álmodik, hogy monopolhelyzetből diktálja a feltételeket ahelyett, hogy neki diktálnának a fogyasztók. A verseny biztosítja, hogy a fogyasztók ne csak alacsony áron vásárolhassanak, hanem minőséget is kapjanak. Sajnos az Európai Unióban még mindig több olyan ágazat létezik, ahol nincs igazi verseny. Ezek közül az első az energiapiac. Továbbra is számos olyan elszigetelt piac létezik Európában, ahol jogtechnikai okok miatt egyáltalán nem érvényesül a verseny. Mi ennek az eredménye? A fogyasztók mesterségesen magas árat fizetnek. Konkrét példa erre a balti államok gázpiaca. Oettinger biztos elismerte, hogy a fogyasztók jelenleg 30%-kal kevesebbet fizetnek a földgázért Németországban, mint a balti államokban. Miért van verseny az egyik oldalon, és miért nincs a balti államokban? Ennek meg kell változnia. Egy másik érdemi verseny nélküli terület az agrárium. Ha a támogatások mezőgazdasági piacra gyakorolt hatását meg sem említjük, akkor is rendkívül egyenetlenek Európában a mezőgazdasági kifizetések, illetve támogatások, nagyok a különbségek az egyes tagállamok között. Mit jelent ez? Azt jelenti, hogy az európai fogyasztóknak mesterségesen magas árat kell fizetniük, és ez természetesen a gazdákat is hátrányosan érinti. Hölgyeim és uraim! Arra hívom fel Önöket, hogy támogassák ezt a jelentést az Európai Bizottság 2009. évi munkájáról „A verseny felé”. Emlékeztetem azonban Önöket, hogy a munka ezzel nem ér véget, a versenynek további területekre is ki kell terjednie. Köszönöm a figyelmüket.

 
  
MPphoto
 

  Antolín Sánchez Presedo, az S&D képviselőcsoport nevében.(ES) Elnök úr, a 2009. évi jelentés a versenypolitikáról valószínűleg az egyik legterjedelmesebb és legátfogóbb jelentés, amelyet a Parlament valaha készített – a Gazdasági és Monetáris Bizottságnak sikerült beleépítenie három másik parlamenti bizottság véleményét is – továbbá öt évvel két jelentős, a versenypolitikában pozitív szerepet betöltő rendelet, a modernizációs rendelet és a fúziós rendelet bevezetését követően készült. Viszont a rendeletek végrehajtását javítaná a prioritások hatékonyabb összehangolása, az együttműködésre irányuló erőfeszítések fokozása, az adminisztratív terhek enyhítése, valamint a nemzeti és az uniós jogszabályok harmonizációja.

A jelentés kitér a közszolgáltatások jelentőségére a polgárok alapvető szükségleteinek kielégítése szempontjából, és úgy érezzük, hogy ezt hangsúlyozni kell a Lisszaboni Szerződés által létrehozott új keretben. Ezért, továbbá az információs társadalom kialakításának fontosságát figyelembe véve helyeseljük a polgárainknak megfelelő, megfizethető egyetemes szélessávú lefedettséget kínáló megoldások támogatását, továbbá kérjük, hogy a jövőbeni jelentésekben figyeljenek oda a távközlésben alkalmazott barangolási díjak alakulására.

A versenypolitika kulcsfontosságú a pénzügyi szolgáltatások terén. A támogatás hozzájárult a gazdasági válsággal összefüggő stabilizációhoz, továbbá a válság hatásainak enyhítéséhez. A jelentés kiemeli a támogatás ideiglenes jellegét, és hogy szigorúbb feltételek mellett hosszabbítható, valamint hogy a kilábalási folyamatban ismét egyenlő versenyfeltételeket kell biztosítani az esetleges erkölcsi kockázat elkerülése végett, és mindenekelőtt annak érdekében, hogy helyreállítsák az állami támogatást nem igénylő pénzintézetek versenyhelyzetét.

Három pénzügyi kérdéskör is hangsúlyosan szerepel benne: a pénzügyi információk átláthatósága, hogy biztosítani kell az európai pénzforgalmi rendszer hozzáférhetőségét, átláthatóságát, továbbá diszkriminációmentes és hatékony működését, harmadszor pedig hogy fel kell lépni a határon átnyúló fizetésikártya-ügyletek szokatlanul magas díjai ellen. A jelentés a kis- és középvállalkozásokkal, valamint az energiaellátással kapcsolatban is aggályokat vet fel, és átveszi a magas szintű tejipari munkacsoport ajánlásait – amely úgy véli, hogy a feldolgozók tárgyalási pozíciójának erősödése és az új szerződéses jogviszonyok összhangba kell, hogy kerüljenek a versenypolitikával – továbbá arra kéri a Bizottságot, hogy jogalkotási kezdeményezéssel könnyítse a versenyjog megsértése által okozott károkkal kapcsolatos egyéni, illetve kollektív kártérítési igények érvényesítését, ugyanakkor kerülje el az amerikai rendszer túlzásait.

Gratulálok tehát az előadónak, Eppink úrnak a kiváló munkához.

 
  
MPphoto
 

  Sophia in 't Veld, az ALDE képviselőcsoport nevében. – Elnök úr, először is gratulálni szeretnék az előadónak. Tandemben dolgoztunk (én voltam a tavalyi előadó), ezzel kapcsolatos az első mondandóm.

Nekem úgy tűnik, hogy ezek az évenkénti versenypolitikai viták rendkívül barátságos és udvarias eszmecserék, amelyeket követően a Bizottság egyszerűen folytatja a szokásos tevékenységét, a Bizottság ugyanis kizárólagos illetékességgel rendelkezik ezen a területen. Azt gondolom, hogy most, amikor az Európai Unió gazdaságirányításáról folytatunk vitát változtatni kéne ezen. Az Európai Parlamentnek sokkal nagyobb szerepet kellene játszania a versenypolitika alakításában, ennélfogva szorgalmazom, hogy az Európai Bizottság különösen a 3. és 4. ajánlást tartsa be, és valóban komoly beszámolót adjon az Európai Parlamentnek az ajánlások végrehajtásáról.

Másodszor, meglátásom szerint egy jelentésnek nem egyszerűen csak a meghozott intézkedéseket kéne összefoglalnia, hanem ennél többről kellene szólnia. Elemzést kellene adnia a versenypolitika hatásáról, ez ugyanis jelenleg hiányzik. Önök azt mondják, hogy készítenek egyet az ideiglenes állami támogatási keretről, mivel ezt prioritásnak tekintik, miközben már évek óta sürgetjük az ilyen elemzéseket a következő témákról: zöld fellendülés, állami innovációs támogatások, a közszolgáltatások állami támogatása. Ez már régóta esedékes, arra kérem tehát a Bizottságot, hogy végezzen mélyrehatóbb elemzést.

Végezetül, szeretném nyomatékosan megismételni – immár évek óta rendszeresen elmondott – felhívásunkat, hogy induljon ágazati vizsgálat az online reklámok és a keresőmotorok ügyében. Ez valóban régóta esedékes, és szeretném, ha a Bizottság közölné, mikor szándékozik lefolytatni egy ilyen vizsgálat.

 
  
MPphoto
 

  Philippe Lamberts, a Verts/ALE képviselőcsoport nevében.(FR) Elnök úr, először is szeretnék köszönetet mondani Almunia biztos úrnak, aki ma nincs itt, de aki, bár nem az Európai Parlament illetékességi területéről van szó, jelentős időt tölt velünk a Gazdasági és Monetáris Bizottságban, tehát időt fordít a Parlamenttel való folyamatos párbeszédre ezekben az ügyekben.

Én is köszönetet szeretnék mondani az előadónak. Ezt sokszor hivatalból mondjuk, de, Eppink úr, bár pártjaink gyakran és sok mindenben nem értenek egyet, azt kell mondanom, hogy a jelentés elkészítése során lefolytatott megbeszéléseinkben nem voltak tabutémák. Ki kell emelnem, hogy minden kérdést igen konstruktív szellemben tárgyaltunk meg.

Most pedig szeretnék rátérni három olyan kérdésre, amelyben úgy hiszem, a Bizottságnak előre kell lépnie. Az egyik, ahogyan felhívták rá a figyelmünket, a pénzügyi ágazat fontossága, ez az ágazat ugyanis az igazat megvallva túl nagy súlyt kapott a gazdaságban.

Tudjuk, hogy a pénzügyi válságot túlélő csoportok nagyobbak és erősebbek lettek. Ezen a területen tehát valóban a piac torzulása jelent problémát, és ez nem csak a különleges állami támogatási intézkedésekhez kapcsolódik, amelyeket a tagállamok a pénzügyi ágazat szereplőinek megsegítésére hoztak létre, hanem, és ezt hangsúlyoztuk a jelentésben, az Európai Központi Bank (EKB) különböző formában nyújtott közvetlen támogatásaival is összefügg, melyek, sajnos ezt kell mondanom, nem igazán átláthatók.

Ezért sürgetjük a Bizottságot, hogy összpontosítson arra, hogyan segítette az EKB a bankokat, mert egyértelmű, hogy az EKB-tól segítséget kérő bankok olyan támogatásban részesültek, amilyenre a jobb vezetéssel rendelkező bankok nem tartottak igényt. Így aztán a megfelelően vezetett bankok tulajdonképpen a piac torzulásának áldozataivá váltak.

A második ágazat a nyersanyagok, különösen az alapvető élelmiszerek területe. Tudjuk, hogy a nagy agráripari vállalkozások és a nagy kiskereskedők olyan piaci helyzetben vannak, hogy túlzottan befolyásolhatják az árak alakulását. Létfontosságú, hogy piaci felmérés készüljön erről a kérdésről.

Egy másik, nem kevésbé fontos téma az adóverseny. Önök is tudják, hogy a legtöbb tagállam, köztük az én hazám és még sokan mások olyan formában űzik az adóversenyt, amely rendkívül káros az általános európai érdekek szempontjából. A verseny ezen formáinak véget kell vetni. Tudom, hogy a Bizottság ismét kezd érdeklődni e kérdés iránt, én viszont határozottan sürgetem, hogy Almunia biztos és Šemeta biztos rendezze ezt a problémát.

Áttérek az utolsó kérdéskörre: örömmel nyugtáztuk, hogy Almunia biztos a hivatalba lépése óta különböző ágazatokra, különösen a légi áruszállításra rótt ki bírságokat. Mi is üdvözlendőnek tartjuk a Google ügyében indított vizsgálatot, amely azt hiszem, részben választ ad in ’t Veld asszony iménti kérdésére.

(A felszólaló hozzájárul ahhoz, hogy az eljárási szabályzat 149. cikkének (8) bekezdésében meghatározott kék kártya eljárás értelmében kérdést intézzenek hozzá)

 
  
MPphoto
 

  Elnök. – Lamberts úr, Hans-Peter Martin a kék kártyájával jelezte, hogy kérdést kíván Önhöz intézni. Hajlandó őt meghallgatni? Nagyon köszönöm.

Martin úr! 30 másodpercben felteheti a témába vágó kérdését Lamberts úrnak.

 
  
MPphoto
 

  Hans-Peter Martin (NI).(DE) Elnök úr, Lamberts úr azokra a különleges támogatásokra utalt, amelyeket a bankok az Európai Központi Banktól kaptak. Talán kifejthetné egy kicsit részletesebben, mire gondol, és hogyan működött ez? Arra is utalt, hogy meg kell szüntetni ezt a támogatást. Mit javasol, hogyan vegyük át az irányítást, nehogy az ügyeskedők profitáljanak belőle vastagon?

 
  
MPphoto
 

  Elnök. – Ez nagy kérdés ahhoz, hogy röpke harminc másodpercben megválaszolja, ám én maradéktalanul megbízom Lambert úr összefoglaló képességében.

 
  
MPphoto
 

  Philippe Lamberts, a Verts/ALE képviselőcsoport nevében.(FR) Elnök úr! Egy ilyen kérdésre szinte lehetetlen feladat 30 másodpercben választ adni.

Mi itt a kérdés? Az Európai Központi Bank (EKB) vállalja, hogy likviditást nyújt az azt kérő bankoknak, mégpedig korlátlanul, és a likviditás biztosítékaként mindenféle eszközt elfogad. Mi azonban nem igazán látjuk át ezeknek az eszközöknek a jellegét. Azt is erősen gyanítjuk, hogy sok közöttük, ahogy mondani szokták, a szifiliszes vagy mérgező eszköz, amelynek valós piaci értéke igen nehezen meghatározható, egyes esetekben talán teljesen értéktelen.

Ez tehát ilyen körülmények között közvetlen támogatási formának minősül. Nyilvánvaló, hogy ha az EKB nem biztosítja ezt a likviditást, cserébe ezekért a – tulajdonképpen meglehetősen rövid életű – garanciákért, akkor lehet, hogy néhány pénzintézet csődbe ment volna.

Nem könnyű erre választ lelni; első lépésben azonban mindenképpen átláthatóvá kell tenni az eszközöket.

 
  
MPphoto
 

  Elnök. – Köszönöm, Lamberts úr, hogy ilyen egyértelmű választ fogalmazott meg ebben a bonyolult kérdésben.

 
  
MPphoto
 

  Kay Swinburne, az ECR képviselőcsoport nevében. – Elnök úr, először is gratulálni szeretnék kollégámnak, Derk Jan Eppinknek az átfogó és jól egyeztetett jelentéshez, amely oly sok témát ölel fel. A versenypolitikát alapvetően az egységes európai piac középpontjába kellene állítani, a verseny alapelveit pedig minden uniós jogszabályba szilárdan be kéne építeni. A verseny segítségével kellene megerősíteni a piacot az uniós polgárok javára, világméretekben versenyképesebbé téve az EU-t.

Fennáll a veszély, hogy a pénzügyi szolgáltatásokra vonatkozó jogszabályok legfrissebb hulláma éppen ezt az elvet söpri el. Minden alkalmat meg kell ragadnunk, hogy nagyobb, élénkebb versenyt teremtsünk a nagy résztvevők dominanciája mellett működő piacokon. A származékos ügyletekre vonatkozó jogszabályok folyamatban lévő egyeztetése során a központi szerződő felek nyíltan hozzáférhetővé tételével és hasonló lépések támogatásával, valamint a fontos adatfolyamok minden szereplő számára elérhetővé tételével gondoskodhatunk róla, hogy ne jöjjenek létre monopóliumok, illetve ne erősödhessenek meg.

A MiFID soron következő felülvizsgálata során nem szabad elfelejtenünk, hogy eredeti célja az európai részvénypiacok megnyitása a verseny számára, és miután új eszközosztályokkal bővült, biztosítanunk kell a verseny elveinek tiszteletben tartását, hiszen ezek kombinációja az elmúlt három évben valóban jelentősen leszorította a részvénybefektetőket terhelő kereskedési díjakat.

A könyvvizsgálókat, a hitelminősítő intézeteket és más pénzügyi szolgáltatókat érintő reformok tekintetében megvizsgálhatjuk, hol vannak a piacra lépés akadályai, és munkálkodhatunk a megszüntetésükön. Úgy hiszem, hogy ki kell állnunk a verseny mellett a kulcsfontosságú ágazatokban, mert ezáltal teremthetünk igazi növekedési lehetőséget az EU-ban, így élénkíthetjük gazdaságainkat a szüntelenül változó világban.

 
  
MPphoto
 

  Thomas Händel, a GUE/NGL képviselőcsoport nevében.(DE) Elnök úr, hölgyeim és uraim! E szerint a jelentés szerint a Bizottság sikeres versenypolitikát folytat. Nem szabad azonban elfelejtenünk, hogy a szabályozatlan verseny a munkanélküliség növekedéséhez, így a gazdagok és a szegények közötti szakadék mélyüléséhez is vezethet.

Az Európai Unió továbbra is polgáraink szociális szükségletei elé helyezi a szabad versenyt. A szabad piacba vetett buzgó hit nem fedheti el azt a tényt, hogy a piacok nem csak hogy időről időre összeomlanak, hanem tartós társadalmi igazságosságot sem képesek teremteni. Néhány versenytorzulás és árrögzítés ellen kialakított eljárás nem elég a probléma megoldásához. A méltányos és szociális belső piac csak erőteljes, igazságos szabályozással működhet. Ezen kell sürgősen tovább munkálkodnunk. Elfogadhatatlan például, hogy egyre több általános érdekű szolgáltatást nyújtó intézmény kerül versenyhelyzetbe magánvállalkozásokkal szemben.

A jelentés rögzíti a Bizottság jövőbeni versenypolitikájának fő irányait. Sürgősen jóval erőteljesebbé kell tenni a fogyasztóvédelmet, az általános érdekű szolgáltatásokat pedig ki kell vonni a versenyszabályok, illetve a kartellek ellenőrzése alól. Biztonságos szociális haladást elősegítő záradékkal kell kiegészíteni a szerződéseket, és ezt ugyanolyan fontosnak kell tekinteni, mint az európai versenyjogi szabályokat.

 
  
MPphoto
 

  William (The Earl of) Dartmouth, az EFD képviselőcsoport nevében. – Elnök úr! Nem sűrűn mondok jót Gordon Brownról, de ezúttal valóban gyorsan, határozottan és hathatósan cselekedett a brit bankválság kezelése érdekében, bár rá kell mutatnom, hogy a válság jórészt éppen az ő tízéves katasztrofális pénzügyminiszteri működése nyomán hatalmasodott el.

A brit bankmentő akció – éppen az EU versenypolitikájának következtében – nem volt olyan gyors, mint lehetett volna. Kiváló kollégám, Tim Congdon professzor röpiratot írt erről. Tény, hogy ezeket az ügyeket nemzeti szinten, és nem a Bizottság szintjén kellene kezelni. A Bizottság egyszerűen nem tudja, mit csinál, maradjon csak jó távol ezektől az ügyektől.

Az utolsó 15 másodpercemben Lamberts úr az adóverseny témájában elmondott, kivételesen lehangoló felszólalásáról kell szót ejtenem. Az adóversenynek köszönhetjük az alacsonyabb adókat. Ő EU-szinten egységes államháztartási politikát szorgalmazott, amely EU-szinten magasabb adókat eredményezne. Erről van szó, és arra kérem Lamberts urat, valamint kollégáit, hogy legközelebb nevezzék nevén a dolgot.

 
  
MPphoto
 

  Elnök. – Ez nem annyira a „kék kártya” eljárás értelmében elmondott felszólalás, mint személyes nyilatkozat. Lamberts úr! Nyomatékosan arra kérem, hogy fogalmazzon röviden, nézzük meg, sikerül-e mindössze harminc másodpercben világossá tennie álláspontját képviselőtársa számára, jó?

 
  
MPphoto
 

  Philippe Lamberts (Verts/ALE). – Elnök úr! Lord Dartmouth úgy festi le a zöldeket, mint akik öncélúan szorgalmazzák a magas adókat. Egyetlen nagyon egyszerű kérdést szeretnék önnek feltenni, Lord Dartmouth. Ha az oktatás, az egészség, a biztonság értéket képvisel, akkor azt gondolom, meg kell találnunk a finanszírozásuk módját. Igazam van?

 
  
MPphoto
 

  Elnök. – Nem, erről nem nyitunk vitát.

Dartmouth úr, később, a folyosón válaszolhat Lamberts úrnak. A szabályzat nem teszi lehetővé, hogy egy kérdésre újabb kérdéssel válaszoljanak.

15 másodperce van.

 
  
MPphoto
 

  William (The Earl of) Dartmouth (EFD).(az első néhány szó nem hallható a kikapcsolt mikrofon miatt) ... aki feltette a kérdést, annak joga van válaszolni. Ön új szabályokat talált ki – saját elnöki szabályokat alkotott. Uram, Ön a legnagyobb mértékben téved.

 
  
MPphoto
 

  Elnök. – Igen, valóban kitalálok szabályokat. Folyamatosan szabályokat találunk ki, így járulunk hozzá az ülésterem demokratikus működéséhez. Köszönöm, hogy ezt tudomásul veszi.

 
  
MPphoto
 

  Hans-Peter Martin (NI).(DE) Elnök úr, először is nagyra értékelem, hogy megengedi az ilyen jellegű párbeszédet. Kissé szerencsétlen dolog, hogy Dartmouth gróf nem értette meg, hogy ezáltal lehetőséget kapott öntől a válaszadásra. Azt hiszem, nagyon pozitív, ha valaki, például Lamberts úr ilyen konkrét javaslatokkal áll elő, és lehetőségünk adódik élénk vitát folytatni róla, amelyben közvetlenebb válaszokat lehet megfogalmazni, ugyanis pontosan ezt szeretnénk elérni itt, a Parlamentben. Talán a későbbiekben lehetőséget ad majd neki egy rövid válaszra.

Ott szeretném folytatni, ahol Lamberts úr abbahagyta. Tagadhatatlanul átláthatóságra van szükség a bankrendszerben. A közvélemény még mindig alig tud róla, hogy ezek a pénzügyi válság miatt adott támogatások az uniós normák keretében teljesen elképzelhetetlen dolgot értek el. Világossá vált, hogy önmagában a verseny nem mindig vezet célra támogatás nélkül, amikor magasabb célok forognak kockán. Azonban attól olyan keserű pirula ez az egész ügy, hogy a támogatást kapott bankok megint csak nyerészkednek, egyes esetekben még a közös európai érdekek ellen is dolgoznak. Most már eleget szóltam a pénzpiacról.

A második témát, amelyről szeretnék szót ejteni már mindenki hallotta tőlem – ez a gyógyászati készítmények kérdése. Rendkívül sajnálatosnak tartom, hogy évtizedek óta nem tudtuk elérni a lehetséges és szükséges előrelépést. Valóban nagy előrelépés lenne Európa számára, ha hazám, Ausztria, valamint Németország és más országok polgárainak ugyanannyit kéne fizetniük a gyógyszerekért, mint más EU-tagállamok polgárainak. Ez a kartellek és a nagyvállalatok műve. Úgy hiszem, hogy a Bizottságnak megvan a lehetősége, és végső fokon kötelessége is fellépni.

Ennek a kérdéskörnek a második vetülete a gyógyszerek törzskönyvezése. Továbbra is felesleges vizsgálatokat folytatnak, mind az állatokon, mind embereken. Rengeteg munka folyik párhuzamosan, feleslegesen. Az európai belső piac kialakítása során még a múlt században meg kellett volna ezt oldani. Ismét intenzív fellépésre szólítom fel Önöket.

 
  
MPphoto
 

  Gunnar Hökmark (PPE). – Elnök úr, szemeinket jelenleg a Kína-USA csúcstalálkozóra vetjük, mert ezen országok gazdaságát tartják a világ két legnagyobb gazdaságának. Arról beszélünk, mikorra válik Kína a legnagyobb gazdasággá, de ez hamis előfeltevésen alapszik, hiszen elfeledjük, hogy az Európai Unió a legnagyobb gazdaság, Kína és az USA viszont nagyobb piac. Azért van így, mert az Európai Unióban hiányos a határon átnyúló és az egyes ágazatokon belüli verseny.

Ez a versenyhiány az oka, hogy rájuk vetjük a szemünket magunk helyett, ezért vezetnek magabiztosan. Ezért fontos, hogy a versenypolitikáról szóló jövőbeni jelentés a meglévő jogszabályok hiányos végrehajtásával, az európai gazdasági verseny hiányosságaival is kiemelten foglalkozzon. Számos területen versenyt kell teremtenünk. Ahhoz, hogy vezető gazdasággá váljunk, tennünk kell róla, hogy a mi gazdaságunk legyen a legversenyképesebb.

Hadd áruljak el egy titkot: soha nem leszünk a legversenyképesebbek, ha nincs verseny. Az új szereplők piacra jutását akadályozó állami támogatás és szabályozás miatt nem tud élre törni az európai gazdaság. Gondoskodnunk kell róla, hogy csak kivételes esetekben legyen lehetőség állami támogatásra, amikor nincs más megoldás, vagy ha úgy tudjuk irányítani a támogatások útját, hogy versenytorzítás nélkül támogassák a közjót.

Az európai gazdaság minél több területén lehetővé kell tennünk az új résztvevők piacra jutását. A verseny nem arról szól, hogy túlversengjünk másokat. Arról szól, hogy a nagyvállalatok fúzióra lépjenek, és egyre nagyobbra nőjenek a világpiacon, valamint arról, hogy új, innovációra nyitott vállalkozások indulhassanak. Hiányosságaink vannak e téren, és a Bizottság feladata ezt megmutatni, intézkedni, hogy együtt haladjunk előre, hogy a jövőben vezető gazdaságként nézzenek fel ránk.

 
  
MPphoto
 

  Edit Herczog (S&D). – Elnök úr, a versenypolitika az európai jogszabályok egyik sarokköve. Egyetértünk abban, hogy az innováció, a kreativitás és az, hogy jobbak vagyunk feltétlenül piaci előnyt jelent, de nem fogadjuk el, hogy csak azért, mert valaki nagyobb és erősebb, jobban hozzáfér az információkhoz, és különösen jó kormányzati kapcsolatokkal rendelkezik, hogy az ilyen jellegű előny érvényesüljön a piacon, és nagyon elégedettek vagyunk azzal, hogy a Bizottság vigyáz, nehogy így legyen.

Ismét említést szeretnék tenni egy új jelenségről: úgy tűnik, nem a piaci szereplők, hanem a kormányok részesítik időről időre különleges versenypolitikai előnyben kedvenc vállalataikat. Ez nagyon kedvezőtlen jelenség, a pártpénztárnokok működésére nyúlik vissza.

Azt szeretném kérni a Bizottságtól, hogy ebbe az irányba haladjon: legyen innováció, kreativitás, kis- és középvállalkozások, de ne engedjék meg ezeken a területeken a gazdasági vagy politikai információval, illetve erőfölénnyel való visszaélést.

 
  
MPphoto
 

  Sylvie Goulard (ALDE).(FR) Elnök úr, biztos úr! Eppink úr jelentése egészen figyelemre méltó, de attól tartok kissé – és ennek semmi köze az előadóhoz –, hogy ugyanazt hajtogatjuk újra meg újra. Olyan ez, mintha döglött lovon pattogtatnánk az ostort. Kétségkívül in ’t Veld asszonyhoz és Lamberts úrhoz csatlakozom, hiszen én is azt mondom, hogy megfelelő monitorozásra és versenyre van szükségünk, továbbá el kell gondolkodnunk azon, ami a mezőgazdasági ágazatban történik, ahol nagyon kevés a felvásárló és rengeteg a termelő – ezen eddig még soha nem aggódott a Bizottság, pedig ha az iparban alakulna ki ilyen helyzet, akkor azonnal a felvásárlói kartellekre vetette volna magát. Az internet ágazatban is új szabályok kellenek.

A Bizottsággal való kapcsolattartásunk azonban rendkívül unalmas. Küld nekünk egy jelentést, amely szőnyeg alá söpri a témák háromnegyedét. Mi udvariasan az válaszoljuk, hogy a jelentés érdekes, de azért ki kéne még egészíteni; aztán mindenki elsüllyeszti egy fiókba.

Ma csak ennyit akartam mondani, továbbá meg akartam ismételni, amit Hökmark úr mondott: változik a világ. Szép dolog, hogy kimondjuk, nem jó dolog az állami támogatás, viszont tény, hogy Kína, Korea, az Egyesült Államok és mások is nyújtanak állami támogatást. Én ezt nem támogatom. Nem vagyok megrögzötten protekcionista francia, csak annyit mondok: nyissuk ki egy kicsit a szemünket, és hagyjunk fel az álmodozással!

 
  
MPphoto
 

  Reinhard Bütikofer (Verts/ALE).(DE) Elnök úr, a 4. ajánlás arra kéri a Bizottságot, hogy készítsen jelentést az összes jövőbeni ajánlás végrehajtásáról, és adjon magyarázatot az esetleges eltérésekre. Azt hiszem, ez rendkívül ésszerű javaslat, és szeretném még konkrétabbá tenni. A Parlament tavaly, az e témáról folytatott vitában úgy döntött, hogy a tisztességes és hátrányos megkülönböztetéstől mentes verseny megteremtésére összpontosítunk a kis- és középvállalkozások számára. A Bizottság semmit sem tett. Ez az ajánlás ismét megtalálható Eppink úr állásfoglalásra irányuló indítványában.

Szeretném megtudni a Bizottságtól, hogy ezúttal meg szándékozik-e valósítani a megismételt ajánlást, vagy legalábbis, arra kérném őket, mondják már el, mi akadályozza őket abban, hogy ilyen módon vegyék figyelembe a kis- és középvállalkozások konkrét problémáit.

A második észrevételem a nyersanyag ágazattal kapcsolatos. Nagy örömmel tapasztalom, hogy a jelentés foglalkozik a nyersanyag ágazat átláthatóságának hiányával. Azt is üdvözlendőnek tartom, hogy foglalkozik a nyersanyag-spekuláció kérdésével. Mindazonáltal sajnálom, hogy nem vette át az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság ajánlásának egészét, amely felveti, hogy ne kövessük a francia elnökség javaslatát, nevezetesen, hogy a spekuláció kérdését a mezőgazdasági termékekre korlátozzuk, hanem ezzel szemben azt javasolja, hogy a fémekkel történő spekulációval is foglalkozzunk. Véleményem szerint ez ugyanolyan fontos.

 
  
MPphoto
 

  Vicky Ford (ECR). – Elnök úr, szeretném megköszönni képviselőtársamnak, Derk Jan Eppinknek ezt a kiváló jelentést, és konkrét észrevételt szeretnék tenni az energiapiaccal kapcsolatban, amelyet idén vizsgál meg a Bizottság.

Amint a többi képviselő rámutatott, az energiaellátás és az árak nagymértékben eltérőek lehetnek a különböző tagállamokban. Az általam képviselt régióban a háztartások közel egynegyede nem rendelkezik vezetékes gázzal, döntő többségük háztartási tüzelőolajjal fűt. Novemberről decemberre, egy hónap alatt több, mint 50%-kal emelkedett a piaci ár. A fogyasztók aggódnak (és nagyon fáznak) – árkartellel kapcsolatos aggályokat vetnek fel, elhangzottak ilyen jellegű vádak.

Helyes, hogy ezt először a hazai szabályozó hatóságoknak kell kivizsgálniuk, de más EU-tagállamokból is hasonló aggodalmakat hallok. Ezért arra szeretném kérni a biztos urat: amikor idén megvizsgálják az energiapiacokat, kérem, ne felejtkezzenek meg az elszigetelt, távoli vidékeken élőkről sem.

 
  
MPphoto
 

  Ildikó Gáll-Pelcz (PPE).(HU) Tisztelt elnök úr, képviselőtársaim! Mint tegnap bemutattuk, a magyar elnökség prioritásai közé tartozik a belső piac megerősítése és a munkahelyteremtés támogatása. Mivel a valamennyi ágazatban érvényesülő egyenlő versenyfeltételekre épülő uniós versenypolitika az említett prioritásoknak az előfeltétele, ezért nagy örömömre szolgál ennek a jelentésnek az elkészítése. Azonban képviselőtársaim, ez a régmúlt. Az idő közben megváltozott. Ennek ellenére fontosnak tartom a jelentés tanulságainak a levonását, illetve azt a tényt, hogy az Európai Parlament – mi képviselők – a jövőben a versenypolitika formálásában aktívabb szerepet vállalhatunk. Ehhez azonban kérem a Bizottság közreműködését.

Először is kérem azt, és szükségesnek tartom, hogy a Parlament rendszeres tájékoztatást kapjon az ezen a területen indított valamennyi kezdeményezésről. Másodszor, kérem a Bizottságtól, hogy mint egyetlen EU szerte illetékes versenyhatóság, évente tegyen jelentést a Parlamentnek az általa adott ajánlásoknak a hasznosulásáról, illetve az azoktól történő eltérésekről.

Fontosnak tartom – és csatlakozom a képviselőtársaimhoz –, hogy a versenypolitikát nem lehet vertikálisan kezelni. Összehangolásra van szükség minden funkcionális és minden szabályozási területen is. Ez azonban a Bizottságnak a feladata. Éppen ezért az uniós politikák, valamint a növekedést és foglalkoztatást támogató EU 2020 stratégiában meghatározott prioritások összehangolása elengedhetetlen.

Végül, szeretném megemlíteni én is a kis- és középvállalkozásokat, amelyeknek a szerepvállalása elengedhetetlen és megkerülhetetlen az egész európai gazdaság – melyben természetesen a foglalkoztatás – növelése szempontjából. Azonban a versenyfeltételeknek egyenlőnek kell lenni. Ezt a versenypolitikának kell biztosítani. Arra kérem a Bizottságot, hogy fordítson kiemelt figyelmet a kkv-kra, és biztosítson számukra méltányos és megkülönböztetésmentes versenyfeltételeket.

 
  
MPphoto
 

  Peter Skinner (S&D). – Elnök úr, először is hadd gratuláljak Eppink úrnak a jelentéssel kapcsolatban végzett részletes munkához. Remélhetőleg továbbra is haladó szerepet tölt majd be ezen a területen.

Üdvözlendőnek tartom a versenypolitikai helyzetről szóló 2009. évi jelentést. Továbbra is vannak azonban olyan versenyelemek az EU-ban, amelyeket erősíteni és tisztázni kell. Nagyobb együttműködést szorgalmazok a Bizottság és az Európai Parlament között ezen a területen. Csak így őrizhetjük meg a közvélemény bizalmát a meghozott döntések iránt. Elengedhetetlen továbbá, hogy naprakészen tájékoztassák az Európai Parlamentet a Bizottság intézkedéseiről, különös tekintettel a kkv-politikára.

Érdeklődéssel várom a jelentésben előirányzott további jelentéseket és vizsgálatokat – mikor utoljára számoltam, tizenegy jelentésről és hat vizsgálatról volt szó különböző területeken, valamint arról, hogy ismét létrehozzák a Versenypolitikai Főigazgatóság adóügyi állami támogatási részlegét. Különösen üdvözlendőnek tartom azt az ismételt kérést, hogy a bírság meghatározásának alapjaként fogadják el az általunk megtárgyalt alapot. Ezt létfontosságúnak gondolom.

Mellesleg nagyon érdekes volt az imént azt hallani, ahogy Dartmouth grófja arisztokrataként a versenypolitikáról beszél. Ahogy mindenki tudja, az Egyesült Királyságban az arisztokrácia kezén összpontosul a földterület óriási többsége. Talán meg kéne kérnünk a versenyhatóságokat, hogy vizsgálják ezt meg, nézzék meg, hogyan gazdálkodtak az arisztokraták eddig a földjeikkel az Európai Unióban.

 
  
MPphoto
 

  Sławomir Witold Nitras (PPE).(PL) Elnök úr, öröm hallgatni ezt a vitát. Szeretném megköszönni Eppink úrnak ezt a jelentést. Ismerve a megközelítését, csodálattal adózom a jelentésének, és örülök, hogy éppen ő állította össze. Képviselőtársaim felszólalásait is öröm hallgatni, de úgy érzem, valamit mégis el kell mondanom. Az Európai Bizottság munkájára koncentrálunk itt. Azzal vádoljuk, hogy nincs erőteljes álláspontja, szakpolitikája, és nem lép fel a protekcionizmus ellen, de őszintén szólva – Hökmark úr arról beszélt, hogy nem versenyképes az európai gazdaság –, ellenfeleink avagy legnagyobb problémánk maguk a tagállamok. Eközben az Európai Bizottságnak nagyon gyakran nincs más lehetősége, mint hogy – hiszen munkáját a tagállamok nyomása alatt végzi – igyekszik a lehetőségek szerint védelmezni a szabad versenyt.

Néhány hete egyebek közt a szénpiacra vonatkozó különleges jogszabályokról beszéltünk itt, az ülésteremben. Ezúttal azonban nem hallottuk, hogy a képviselők szabad versenyről szóltak volna; csak protekcionista elveket és támogatási lehetőségeket kérő hangokat hallottunk – például úgynevezett bezárt bányák támogatását kérték –, miközben valójában olyan bányák támogatásáról volt szó, amelyek bezárását nem is tervezik. Következetesnek kell tehát lennünk a munkánk során, és ez a következetesség gyakran hiányzik itt, az ülésteremben.

Folyamatosan a bankszektor megsegítéséről beszélünk. Félek, hogy az Európai Bizottság a tagállamok nyomására fogadta csak el ezt a támogatást, és ma, amikor megvitatjuk a jelentést, amely valójában 2009-ről szól – egyetértek az ezzel kapcsolatban elhangzott kritikákkal – nekem úgy tűnik, hogy a jelentésből hiányzik a támogatás hatásainak értékelése, valamint annak megállapítása, hogy a támogatás valóban stabil szerkezetváltást ért-e el a bankszektorban. Úgy gondolom, biztos úr, hogy ennek a vonatkozásnak – egy fontos szakpolitika értékelésének – szerepelnie kéne a jelentésben.

A jelentés arra is kitér, hogy a Bizottság fellép a protekcionizmus ellen, többek között az autóiparban, de van rá példa – hazámból, Lengyelországból –, hogy bezárták a Fiat-csoport legjobb üzemét – talán nem is bezárták, hanem csökkentették a termelést, illetve áthelyezték Olaszországba. Ez nyilvánvaló protekcionizmus, és az Európai Bizottságnak fel kéne lépnie ezzel a problémával szemben.

Más példát is tudok említeni. 2009-ben bezártak két lengyel hajógyárat. Magam is lengyel hajógyártó városból származom, de ez a probléma nem csak két lengyel hajógyárról szól, hanem nagyobb annál. A probléma világméretű, és azzal függ össze, hogy az európai versenypolitika rákényszeríti a hajógyártást, hogy az államilag keményen támogatott közel-keleti hajógyártással vegye fel a versenyt, és mára tulajdonképpen e miatt a versenypolitika miatt szüntettük meg az európai hajógyártást, ugyanis támogatott ágazatokkal szembeni versenyre kényszerítettük. Fontosnak kéne tekintenünk, hogy legyen Európában hajógyártás. Köszönöm, és elnézést kérek, hogy túlléptem a felszólalási időt.

 
  
MPphoto
 

  Lara Comi (PPE).(IT) Elnök úr, hölgyeim és uraim! Álláspontom szerint az eredményes versenypolitika kialakítása és módszertani szempontból helyes végrehajtása rendkívül kényes, összetett feladat, különösen válság idején.

Kényes, mert túl merev alkalmazása valóban befolyásolhatja a hatását, súlyos következményekkel járhat mind a szociális szférára, mind a gazdasági folyamatokra. Ez összetett ügy, mert ilyen kényes időszakban az elfogadott paraméterek nem feltétlenül érvényesek a gazdasági élet minden területére. Ennélfogva gratulálnunk kell a Bizottságnak a témában végzett munkájához. Sikerült a szigorú módszertant egyesítenie a jelen gazdasági körülmények között szükséges rugalmassággal. Tulajdonképpen az, hogy a válságkezelés céljából nemzeti szinten bevezetett ad hoc eszközök értékelésére készülnek, az bizonyítja a megközelítés magas szakmai színvonalát, és egyben érzékeny voltát is.

Az európai versenyjog széles hatókörű, egyszersmind erősen szakosodott terület. Ismét vezérlő csillaggá teszi az Európai Uniót a szomszédos országok, különösen a kevésbé fejlettek számára. Csökkenti a távolságot, az eltérést az élen járó országok és az őket követők között. Éppen ezért kétszeresen is fontos arról gondoskodnunk, hogy a vezérlő csillag semmiképpen se halványodjon el. Véleményem szerint különösen oda kell figyelnünk a 2010-ben kialakulni kezdett válság utáni forgatókönyvek értékelésére.

Ehhez nagy valószínűséggel újra meg kell vizsgálnunk az elérendő szerkezeti változások mértékét, továbbá fel kell mérnünk a különböző iparágak és ágazatok jelenlegi helyzetét. Ilyen bizonytalan időkben a kulcsszó az elővigyázatosság.

Sürgetem, hogy a Bizottság kiemelten foglalkozzon mind a kis- és középvállalkozásokkal, mind a fiatalok munkaerő-piaci helyzetével, ami ismét csak európai szintű problémává emeli a versenyt.

 
  
MPphoto
 

  Sari Essayah (PPE). – Elnök úr! Nagyra értékelem, hogy a jelentés igen pozitívan említi a SEPA-t, az egységes euró pénzforgalmi térséget. A Parlament több alkalommal szorgalmazta a gyors SEPA-átállást, egyszerű okból. A Bizottság hatásvizsgálata idéz egy tanulmányt, mely szerint a SEPA hat év alatt 300 milliárd euró megtakarítást hozna az EU gazdasága számára. A megtakarítások az egységes szabványoknak és eljárásoknak köszönhetően érhetők el. Ezáltal időt takaríthatnak meg és stressztől kímélhetik meg magukat a más országban pénzforgalmi műveletet bonyolító európaiak.

Messzemenően egyetértek továbbá a jelentéssel a tekintetben, hogy a gazdasági válság miatt a bankoknak és más vállalkozásoknak juttatott állami támogatás versenytorzító hatással járt. Mint számos kollégám ma délelőtt, én is azt sürgetem, hogy a Bizottság adjon elemzést ezekről a torzulásokról.

Hadd tegyek ehhez hozzá még egy gondolatot arról, hogy valóban egységes szabványokra és eljárásokra van szükség. A jövőben sok olyan találmány várható, amelyet az információs és kommunikációs technológiák alapján dolgoznak ki. Élénkebb versenyre van szükség az ikt területén, ezt ösztönözheti a nyílt forráskódú rendszerek szélesebb körű európai elterjedése. Arra számítok, hogy Európa így versenyképesebbé válik ezen a kulcsfontosságú területen az Egyesült Államokkal és a többi nagy gazdasági térséggel szemben, ahogy Hökmark úr korábban mondta.

 
  
MPphoto
 

  Danuta Jazłowiecka (PPE).(PL) Elnök úr, a vitánk tárgyát képező állásfoglalás szerzői helyesen állapítják meg, hogy a gazdasági válság rendkívüli kihívás elé állította az uniós versenypolitikát. A nemzeti és politikai érdekek már többször nem csak a szabad piac szabályai, hanem a józan ész fölé is kerekedtek. A súlyos gazdasági válság, amelynek hatásai a mai napig érezhetők az európai országokban 2009-ben jelentős mértékben meghatározta a versenypolitikát. Az ebben az időszakban alkalmazott mechanizmusok, eszközök fő célja nem a piacgazdaság szabályainak érvényre juttatása, hanem a bajba jutott pénzintézetek, valamint néhány nagyvállalat megsegítése volt, és ennek jórészt a kis- és középvállalkozások itták meg a levét.

Vajon hosszú távon eredményes lesz, ami történt? Csak most fog kiderülni. Ezért fel kellene szólítanunk a Bizottságot, hogy készítsen hiteles elemzéseket a támogatás gazdaságra gyakorolt hatásáról. Ezáltal nemcsak értékelhetővé válnak az eddigi intézkedések, hanem gyorsan, eredményesen reagálhatunk majd a jövőbeni hasonló veszélyekre.

 
  
MPphoto
 

  George Sabin Cutaş (S&D).(RO) Elnök úr, a versenypolitika kulcsszerepet tölt be az európai gazdaság versenyképességének biztosításában, ennek szerves része az állami támogatások ellenőrzése.

Ugyanakkor a jelenlegi válság közepette az Európai Bizottság az állami támogatások jóváhagyását látta szükségesnek, különösen a bankszektor, továbbá más, nehéz helyzetbe került ágazatok tekintetében. A tagállamok ennélfogva jelentős összegeket adtak kezességvállalási és feltőkésítési programok, valamint más likviditásfinanszírozási megoldások formájában a pénzintézeteknek, hogy finanszírozási forráshoz és a kockázattal szembeni biztosítékhoz juttassák őket.

Az Európai Bizottságnak azonban közelről nyomon kell követnie az ágazat helyzetét, továbbá terveket kell előterjesztenie a pénzintézetek szerkezetátalakítására, szabályozására, garantálva, hogy a továbbiakban felhagynak az Európai Unió pénzügyi stabilitását veszélyeztető kockázatos magatartással. Ellenkező esetben az állami támogatás csak állandósítja a pénzügyi nehézségeket az Európai Unióban.

 
  
MPphoto
 

  Jaroslav Paška (EFD).(SK) Elnök úr, az előterjesztett jelentés csak megerősíti azt, hogy hosszú utat kell még megtennünk az EU-ban, mire megfelelő verseny alakul ki.

Jó példa erre a mezőgazdasági termelés, ahol mind az EU, mind az egyes tagállamok különböző támogatásokat engedélyeznek, és ezáltal jelentősen torzítják a versenykörnyezetet. Az EU helytelen támogatáspolitikája különösen az új tagállamok mezőgazdasági vállalkozásait sújtja. A közlekedés a másik olyan terület, ahol a versenykörnyezet alapvető átalakítására és továbbfejlesztésére lesz szükség. Igen fontosnak tartom ezért a Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság javaslatainak elfogadását, amelyek nagyon helyesen felhívják a figyelmet az egyes közlekedési-szállítási módok közötti verseny torzulására is.

Ez minden esetre jó és lelkesítő jelentés, továbbá fontos, hogy eredményesen hasznosítsák az EU versenykörnyezetének továbbfejlesztése érdekében.

 
  
MPphoto
 

  Alajos Mészáros (PPE).(HU) A Bizottság jelentésének hangulatát meghatározza a gazdasági és pénzügyi válság okozta helyzet. Ennek ellenére a jelentés jó, ezt mondja parlamenti állásfoglalásunk. Vannak ugyanakkor olyan pontok, ahol javítani lehet a munkát a közeljövőben. Elsősorban a megelőzés, illetve a megfelelő tájékoztatás terén. Együttműködés nélkül nem tudunk kilábalni a válság okozta helyzetből, ezért nagyon fontos, hogy folytonos tájékoztatásáról biztosítson minket a Bizottság a már elért eredményekről. Az uniós versenypolitikai szabály betartása és betartatása az egyik kulcsa az egységes piac sikerének. Például az energetika terén is vannak még olyan nyersanyagpiacok, amelyek átláthatóságát növelni kell. Hasonlóképpen a verseny sem teljesen biztosított az energiaszektor minden szegmensében. Ezért sürgető a második belsőpiaci csomag és a harmadik energiacsomag végrehajtása. Egy másik ágazatban, az agráriparban folyó verseny alaposabb vizsgálatának kérése nagyon is időszerű. Meg kell ismernünk tanulmány segítségével, hogy a piaci versenyt mely nagy beszállítók és forgalmazók torzítják.

 
  
MPphoto
 

  Elena Băsescu (PPE).(RO) Elnök úr, szeretném hangsúlyozni, mennyire fontos, hogy a kkv-ket segítő, hasznos és egyértelmű versenyjogi szabályokat alkossunk. A kkv-k kiemelten fontosak az európai gazdaság egésze számára, nem beszélve a bennük megtestesülő óriási innovációs lehetőségről. E tekintetben azt gondolom, célszerű lenne kiegészíteni egy kisvállalkozásoknak szentelt fejezettel, melyben a hangsúly a tisztességes versenyen lenne. A versenypolitikának elő kéne segítenie a nyílt szabványok és az interoperabilitás fejlődését, megvalósulását. Így elkerülhetnénk, hogy a piaci szereplők nem szabványos technológiái kiszolgáltatottá tegyenek bennünket.

Végezetül azt szeretném mondani, hogy a versenypolitika sikeres végrehajtása és a belső piac akadálytalan működése előfeltétele az Európai Unió fenntartható gazdasági növekedésének.

 
  
MPphoto
 

  Mairead McGuinness (PPE). – Elnök úr, engedjék meg, hogy a jelentés 90. pontjára koncentráljak, amelyben az áll, hogy a mezőgazdasági termelésben megvalósuló verseny az előfeltétele annak, hogy az Európai Unió országaiban csökkenjenek a fogyasztó árak. Van ebben némi igazság, de attól tartok, szem elől téveszti a lényeget. Közöttünk, és különösen az egyes parlamenti képviselőcsoportok között arról folyik a vita, hogy mi történik a mezőgazdasági piacokon, és miért nem jut el tisztességes módon az általunk fizetett végfogyasztói ár az élelmiszerek termelőihez.

Nagyon súlyos probléma ez most, az agrárpolitikai reform idején, amikor a mezőgazdasági költségvetés csökkenése fenyeget, mert nem veszik figyelembe ennek a piacnak a működési hiányosságait. Ezért a jelentésben sokkal többet kéne írni erről. Sürgetjük, hogy a Bizottság vizsgálja meg a versenyt az agráripari ágazatban: igen, legyenek szívesek, továbbá vizsgálják meg a kiskereskedelemben is, aztán viszont ne csak nézzenek, hanem tegyenek valamit az érdekében! Beszélni remekül tudunk itt, a tisztelt Házban, ám a cselekvésben már nem vagyunk olyan jók.

Még egy észrevételem van a versennyel kapcsolatban. Választóim nevében néhány reklamációt szeretnék közölni a Bizottsággal. A kisember állam elleni panaszát nem hallgatják meg, és szeretném a Bizottság tudomására hozni, hogy vannak olyan panaszok, amelyeket én képviselőként nem ...

(Az elnök félbeszakítja a felszólalót)

 
  
MPphoto
 

  Elnök. – Köszönöm, McGuinness asszony. A hasonló jövőbeni vitákban érdemes lenne meghallgatni a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság véleményét is.

 
  
MPphoto
 

  Czesław Adam Siekierski (PPE).(PL) Elnök úr, a belső piac legyen szabad, eredményesen működő, dinamikus és innovatív. Ennek célszerű eszköze a megfelelő versenypolitika. Ha az áruk és szolgáltatások piacán megfelelően működik a verseny, akkor színvonalasabb minőséget tudunk biztosítani a fogyasztók számára, alacsonyabb áron és szélesebb választékban. Jó, hogy évente elvégezzük a versenypolitika értékelését. Utólag visszatekintve rendkívül tanulságos egy ilyen vizsgálat. A versenypolitika eszközét eredményesen alkalmazva stabilabbá tehettük a gazdaságot, továbbá mérsékelhettük a gazdasági válság vállalkozásokra és fogyasztókra gyakorolt hatását. Fokozni kell a versenyt a gyógyszer- és energiapiacon. Ne feledjük, hogy a monopólium – legyen akár magán vagy állami – korlátozza a versenyt. Érdemes hangsúlyozni, hogy a közös agrárpolitika módosításai révén a közösségi és külső támogatás már nem korlátozza a versenyképességet.

 
  
MPphoto
 

  Štefan Füle, a Bizottság tagja. – Elnök úr, a Bizottság nyugtázza, hogy a Parlament nagyobb átláthatóságot, fokozott párbeszédet és jobb tájékoztatást szorgalmaz a versenypolitikával kapcsolatban. Továbbra is tájékoztatni fogjuk Önöket a lényeges versenypolitikai döntésekről, az állásfoglalásukra adandó válaszunkban igyekezni fogunk eleget tenni kéréseiknek, akár a következő versenypolitikai jelentés keretében, akár eseti jelleggel, Bütikofer úr és más képviselők igénye szerint.

Tudomásul veszem, hogy néhány piaci területen ágazati szintű vizsgálatot sürgetnek. A múltbeli tapasztalatok arra mutatnak, hogy a szabályok méltányos és határozott végrehajtása önmagában is kedvező hatással jár a versenyre egy ágazatban. Nem mindig az ágazati szintű vizsgálat a legalkalmasabb módszer az adott ágazat szabályainak végrehajtására. Ezek nagyon költséges és erőforrás-igényes vizsgálatok, alkalmazásuk kizárólag akkor célszerű, ha ezt a Bizottság szakpolitikai célkitűzései indokolják.

Ismét megerősíthetem, hogy az ideiglenes válságkezelő állami támogatási intézkedések valóban ideiglenesek. A hátralévő idő rövidségére tekintettel távirati stílusban szeretnék reagálni néhány kérdésükre.

Először is, folyamatban van a konzultáció a befektetési és pénzügyi ágazat szanálási valamint szerkezetátalakítási iránymutatásairól.

Másodszor, a közlekedés témájában a Bizottság most készíti a közlekedés jövőjéről szóló fehér könyvet, melynek elfogadása 2011 márciusában várható. Számos javaslatot tartalmaz a belső közlekedési piac gyorsabb kialakítása érdekében.

Harmadszor, az általános gazdasági érdekű szolgáltatásokról a Bizottság az idei év első negyedévében számol majd be.

Negyedszer, a digitális menetrend kapcsán a Bizottság teljes mértékben egyetért azzal, hogy ösztönözni kell a valóban egységes digitális belső piac kialakulását.

Ötödször, a kkv-k kapcsán létfontosságú az egyenlő versenyfeltételek biztosítása valamennyi vállalkozás, a kicsik és nagyok felvirágoztatása érdekében. Ennek alapvető feltétele, hogy a Bizottság érvényt szerezzen a versenyjogi szabályoknak. Célszabályokkal rendelkezünk a kkv-k, az innováció, a kutatás-fejlesztés, valamint a zöld technológiák állami támogatása vonatkozásában is.

A 2010. évi jelentést a versenypolitikáról jövő júniusban ismerteti majd Önöknek Almunia alelnök. Addig is tájékoztatni fogja Önöket az Önök által felvetett kérdések kapcsán, a parlamenti jelentés 4. pontja ügyében pedig utasítani fogjuk a Versenypolitikai Főigazgatóság szolgálatait, hogy részletesebben válaszoljanak Önöknek.

 
  
MPphoto
 

  Elnök. – A vitát az előadó, Eppink úr felszólalása zárja, akinek természetesen gratulálunk, hiszen kollégáinak többsége dicsérte a jelentés szerzőjeként elvégzett munkáját.

 
  
MPphoto
 

  Derk Jan Eppink, előadó. – Elnök úr! Szeretném megköszönni a biztos úrnak, hogy helyettesítette a kollégáját. Üdvözlendőnek tartom a Bizottság kollektív jogorvoslatra vonatkozó kezdeményezését, amely már régóta esedékes. A jelentésben is szerepel, és azt gondolom, a fogyasztók érdekeit szolgálja – feltéve, hogy egyértelmű, hatékony jogszabályban ölt testet. Én jónak gondolom. A zöld könyvvel kezdjük a munkát, felmérjük a különböző véleményeket. Ezt üdvözlendőnek tartom.


A bankszektorban rendkívül furcsa helyzet állt elő: az állami támogatás különböző országokban különböző szinteken és különböző szakaszokban érvényesül. Egyes országokban, például a spanyol bankszektorban különösen nehéz a regionális bankok (takarékpénztárak) helyzete, itt az Európai Központi Bank életmentő támogatására van szükség – bár az EKB, ahogy Lamberts úr 30 másodpercben rámutatott azt kockáztatja, hogy ezáltal sok rossz eszközre tesz szert. Ez egyfajta rossz bankká alakítja az EKB-t – olyan bankká, amilyet nem szeretnénk.

Más országokban az állam leválni igyekszik a bankszektorról, nálunk pedig hozományveszély áll fenn. Úgy gondolom, nem tud válaszolni a hozománnyal kapcsolatos kérdésemre – ez a biztos úr szakterülete –, de nagyon igazságtalan lenne más bankokkal szemben, amelyek nem kaptak állami támogatást, ha néhány szanált vagy szükség esetén újraélesztett bank egyszer csak még hozományt is kapna. Itt tehát az egyenlő versenyfeltételek kérdését kell megvizsgálnunk.

Végül a nyomon követés kérdésére szeretnék rátérni, mert in ’t Veld asszony, Gáll asszony és Bütikofer úr néhány megjegyzése fején találta a szöget. Készült egy tavalyi jelentés, idén is kaptunk egy jelentést, valószínűleg jövőre is lesz hasonló jelentés. Közben minden marad a régiben. Kissé olyan ez, mint egy vatikáni szertartás, ugyanaz ismétlődik újra meg újra. Azt gondolom, nyomon kell követnünk az általunk feltett kérdések sorsát, javaslom, hogy az előadó és az előző előadó vegye fel a kapcsolatot a biztos úrral, valamint a Versenypolitikai Főigazgatóság főigazgatójával, hogy megtudjuk, mi lett a kérésünkkel.

Olyan jelentésre van szükségünk, amely megfelelő tájékoztatással szolgál. Ezért is javaslom, hogy következetes nyomon követést alkalmazzunk – in 't Veld asszony biztosan támogat engem ebben –, hogy lássuk, mit tesz a Bizottság.

 
  
MPphoto
 

  Elnök. – Köszönöm, Eppink úr. Biztosan Ön is észlelte a kollégák reakcióiból, hogy javaslata minden valószínűség szerint megkapja majd a szükséges támogatást.

A vitát lezárom.

A szavazásra csütörtökön, azaz ma kerül sor.

 
Jogi nyilatkozat - Adatvédelmi szabályzat