Elnök. – A következő pont az Ungureanu úr által a Külügyi Bizottság nevében az Európai Unió fekete-tengeri stratégiájáról készített jelentés (2010/2087(INI)) (A7-0378/2010).
Traian Ungureanu, előadó. – Elnök asszony, az Európai Parlament pontosan három évvel ezelőtt hagyta jóvá a fekete-tengeri szinergiát. Ez volt az első lépés egy koherens politika felé Európa egyik legérzékenyebb területén, és ez a helyes irányba megtett lépés volt, mert a Fekete-tengert most széles körben elemzik – és félnek tőle – olyan helyként, ahol politikai, stratégiai és biztonsági reménységek, erősségek és törekvések futnak össze.
Ma továbbfejleszthetjük politikánkat ezen a területen. Ez a Parlament döntő szerepet játszhat az uniós politikák teljesen kifejlett uniós stratégiává történő továbbfejlesztésében. Valójában ez a fő gondolata annak a jelentésnek, amelyet én kezdeményeztem a Külügyi Bizottságban tevékenykedő és más parlamenti kollégáim támogatásával.
De miért van szükség új jelentésre a Fekete-tengerről és miért van szükség uniós fekete-tengeri stratégiára? Talán egyesek azt mondják, hogy a Fekete-tenger egy kicsi tenger. Valóban az, de ha kicseréljük ezt a térképet egy stratégiai térképre, akkor a Fekete-tenger roppant nagy tengerré válik. Van emellett még egy tényező: a Fekete-tenger egyre feketébbé válik.
A Fekete-tenger Bulgária és Románia csatlakozása óta részben az EU belső tengere. A régióban zajló fejlemények azonban gyakran kiszámíthatatlanok: feszültségek halmozódnak fel és bőven vannak félreértések. A fekete-tengeri régióról készített egyik összegző elemzés arra a következtetésre jutott, hogy a térség negatív kihívásai folytatódnak, sőt valójában egyre intenzívebbé válnak. A Grúzia és Oroszország közötti 2008. évi háború, a megoldatlan és úgynevezett „befagyott” konfliktusok, valamint a demokratikus rend aggasztó leépülése Ukrajnában és Oroszországban: mindezek az események nagyon komoly fejlemények és a térségben fennálló biztonsági kockázatok eleven példái.
Ha megvizsgáljuk az EU térségbeli szerepvállalásának jelenlegi eredményeit, ezek meglehetősen vegyes képet mutatnak. Az EU Fekete-tengerrel szemben tanúsított politikai megközelítési módjából hiányoznak a megfigyelés, az értékelés és a nyomon követés mechanizmusai. A fekete-tengeri régió nem jelenik meg kellő súllyal a brüsszeli vitákban, emellett a régió számára biztosított uniós finanszírozás egyenetlen és bonyolult.
Miközben építünk a három évvel ezelőtt elfogadott fekete-tengeri szinergia érdemeire, az új fekete-tengeri uniós stratégiának erősebb politikát és konkrétabb eszközöket kell bevezetnie. Hadd említsem meg a jelentés két ajánlását. Az első a megfelelő erőforrásokra vonatkozik: ha az EU kulcsszerepet akar játszani a fekete-tengeri régióban, akkor rá kell erre szánnia a megfelelő pénzügyi és emberi erőforrásokat. Feltétlenül létre kell hoznunk egy elkülönült költségvetési tételsort. A második ajánlás egy uniós cselekvési terv kidolgozására vonatkozik, világos célkitűzésekkel és feladatokkal, ide számítva az érintett országok között rendszeresen megrendezett miniszteri szintű üléseket is.
Az EU fekete-tengeri stratégiájában a térség egyetlen államát sem szabad alábecsülni vagy túlbecsülni. A befogadás és a regionális felelősségvállalás alapelvének vissza kell tükröződnie abban, hogy Törökország és Oroszország, de mellettük az összes regionális partner is fontos szerepet tölt be a regionális együttműködés sikerében.
Befejezésül szeretnék köszönetet mondani minden munkatársamnak a jelentés végleges változatához nyújtott rendkívül hasznos hozzájárulásáért. Szerintem valamennyien egyetértünk abban, hogy a Parlament elvárja a Bizottságtól és a Tanácstól a jelentés gyakorlati megvalósítását. A fekete-tengeri régióban történő stratégiai és előnyös uniós szerepvállalásnak valósággá kell válnia.
Štefan Füle, a Bizottság tagja. – Elnök asszony, nagyon örülök annak, hogy a fekete-tengeri régió az Európai Parlament napirendjének kiemelt pontjai között szerepel. Ez a régió fontos az Európai Unió számára, és nagyon oda kell rá figyelnünk, hogy visszatükrözze, mennyire érzékeny a számunkra ez a terület.
Szeretnék köszönetet mondani és gratulálni a Külügyi Bizottság előadójának, Traian Ungureanu úrnak, ezért a kiváló és rendkívül lényegi jelentésért. A jelentés és annak ajánlásai sok szempontból nagyon érdekesek és innovatívak.
A legutolsó bővítés óta a Fekete-tenger uniós tenger is. Felelősséggel tartozunk érte, a minket határoló többi medence-régióhoz hasonlóan. Nagy eltökéltséggel kell kezelnünk ezt az új felelősségünket.
Az európai szomszédságpolitika részeként már rendelkezünk az erre a régióra irányuló kezdeményezéssel: ez a fekete-tengeri szinergia. El kell azonban ismernünk, hogy ennek végrehajtása sokkal nehezebbnek bizonyult, mint gondoltuk. Amit mi akarunk, abból nem mindent fogad mindenki nagy lelkesedéssel a régióban.
Pontosan ezek miatt az okok miatt a Parlament a regionális felelősségvállalásra és a párbeszéd ápolására épülő megközelítési mód mellett döntött. Meggyőződésem, hogy most ez a helyes megközelítési mód, amelyet követnünk kell, de ezek a kötelezettségvállalások csak akkor lehetnek hitelesek, ha konkrét fejlesztéseket érnek el a régióban élő emberek javára.
Így az Európai Unió új fekete-tengeri stratégiájának kidolgozásáról szóló jelentés a régió és az adott régióhoz tartozó tagállamaink iránt tanúsított elkötelezettségünket képviseli azáltal, hogy teljes mértékben támogatjuk őket az adott földrajzi helyzetükkel kapcsolatos kihívásokkal történő szembenézésben.
Tisztában vagyunk azzal, hogy a fekete-tengeri régióval kapcsolatos stratégiát nem szabad a jelenlegi erőfeszítések helyettesítéseként értelmezni, különös tekintettel a fekete-tengeri szinergiára. Sokkal inkább egy átfogó keretrendszernek kell lennie, amely útmutatást nyújt az Európai Uniónak a régióban folytatott összes tevékenységéhez.
A fekete-tengeri stratégia ideális alkalmat teremthet a térséggel kapcsolatos érdekeink felülvizsgálatára, amelyek között vannak stratégiai, politikai és gazdasági érdekek is, és annak megvitatására, hogyan lehet ezeket a legeredményesebben elérni. A Parlament már azonosította azokat a megfelelő területeket, amelyeken a stratégiát ki kell dolgozni, ilyen például a kormányzás, a biztonság és az energia, a közlekedés, a környezetvédelem, a kereskedelem, a helyi gazdaság fejlesztése, valamint a társadalmi és a humán fejlesztés.
Ennek a stratégiának a kidolgozása arra is lehetőséget kínál, hogy egy tengerészeti dimenzióval kiegészítsük a régióban jelenleg folytatott tevékenységeket. A Bizottság jelenleg egy átfogó csomag kidolgozásán fáradozik, amely a tengerpolitikai kezdeményezések, a természeti erőforrásokkal történő gazdálkodás, valamint az illegális halászati tevékenységek elleni küzdelem kérdéseivel foglalkozik majd.
Szakértelmünket meríthetjük más stratégiákból, például a balti-tengeri régióval kapcsolatos uniós stratégiából és az uniós Duna-stratégiából. Valójában nyilvánvaló, hogy a Duna-stratégia megköveteli a fekete-tengeri stratégiával történő együttműködést. Ám tisztában vagyunk azzal, hogy minden egyes európai medence-régió más és más. Ennek megfelelően gondoskodnunk kell arról, hogy az összes jövőbeni uniós stratégiát hozzáigazítsuk annak saját ágazati jellegzetességeihez, gazdasági és társadalmi fejlettségéhez, környezetéhez és energiaellátásához, valamint infrastruktúrájához és természeti erőforrásaihoz.
A fekete-tengeri régióval kapcsolatos uniós stratégia kidolgozásáról készített jelentés áttekintést nyújt a régióra váró jövőbeni kihívásokról, de azzal kapcsolatban is releváns, hogy megbízható csatornákat kell létrehoznunk a térségben lévő államokkal mint partnerekkel a stratégia zökkenőmentes és eredményes végrehajtása érdekében. Fel kell használnunk ezt a lehetőséget arra, hogy kiterjedt konzultációt folytassunk minden érintett szereplővel, a régiókban lévő partnereinkkel kezdve, és a Parlament szerepvállalásával.
Újból üdvözlöm ezt a jelentést, és alig várjuk, hogy meríthessünk annak ajánlásaiból. Az Európai Külügyi Szolgálat és az illetékes bizottsági szolgálatok minden tőlük telhetőt megtesznek majd egy olyan fekete-tengeri stratégia előkészítése érdekében, amelyhez kérjük majd az Önök és a Tanács támogatását.
Metin Kazak, a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság véleményének előadója. – (BG) Elnök asszony, biztos úr, hölgyeim és uraim! Szeretnék gratulálni Ungureanu úrnak, és a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság előadójaként nagyon örülök annak, hogy néhány javaslatunkat beépítették a jelentés fő szövegébe.
Nagyon örülök annak, amint ez már elhangzott, hogy Bulgária és Románia 2007. évi csatlakozása után a Fekete-tenger képletesen fogalmazva „európai” tengerré vált és átfogó európai stratégiát igényel, amelyben szerepel sok közigazgatási és pénzügyi erőforrás, valamint jó egyeztetés és elszámoltathatóság.
Kulcsfontosságú feladat egy projekt-jellegű megközelítési mód beépítése az új stratégiába. Kiemelt figyelmet kell fordítanunk a közös érdeklődésre számot tartó területekre, ilyen például a környezetvédelem, az energia, a közlekedés és az infrastruktúra, amelyek döntő jelentőségűek a régió fenntartható fejlődése szempontjából.
Intenzív parlamenti szintű együttműködésre is szükség van, például az olyan szervezetekkel mint a Fekete-Tengeri Gazdasági Együttműködés Parlamenti Gyűlése és a WTO, valamint a Fekete-tengeri Kereskedelmi és Fejlesztési Bank. Végül arról is meg vagyok győződve, hogy más regionális kezdeményezéseket is figyelembe kell vennünk, de nem szabad megengednünk, hogy a stratégia belefulladjon ezekbe.
Silvia-Adriana Ţicău, az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság véleményének előadója. – (RO) Elnök asszony, az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság támogatja a régiónak az EU energiaügyi jogszabályai alapján történő teljes piaci és szabályozási integrációját, és bátorítja a szélesebb értelemben vett fekete-tengeri régió országainak az energiaközösségről szóló szerződésben történő részvételét, valamint azt, hogy az EU, az EBB és az EBRD támogatást biztosít a régió energetikai infrastruktúrájának modernizálásához.
Hangsúlyozzuk az európai hozzáadott érték és a déli gázfolyosó jelentőségét az Európai Unió ellátási biztonsága továbbfejlesztésének eszközeként. Az olyan projektek mint a Nabucco csővezeték, amely az Európai Unió kiemelt projektje, valamint a transzadriai gázvezeték, a páneurópai kőolajvezeték, a török-görög-olasz rendszerösszekötő, vagy az azeri-grúz-román rendszerösszekötő, egyrészt kihangsúlyozzák az EU fekete-tengeri régióval kapcsolatos elkötelezettségének jelentőségét, másrészt fokozzák a régió országai közötti együttműködést. Hangsúlyozzuk egy regionális kutatási és oktatási projekt létrehozásának fontosságát a szélesebb értelemben vett fekete-tengeri régióban és annak kapcsolatát a GEANT hálózatával és felszólítjuk a Bizottságot, hogy továbbra is támogassa a kutatási projekteket a régióban.
Befejezésül, elnök asszony, felszólítom a Bizottságot arra, hogy dolgozzon ki egy európai uniós stratégiát és egy cselekvési tervet a régió számára. Hangsúlyozzuk, hogy ezt össze kell kapcsolni az Európai Unió Duna-stratégiájával.
Victor Boştinaru, a Regionális Fejlesztési Bizottság véleményének előadója. – Elnök asszony, biztos úr! A fekete-tengeri régió jelentősége az EU számára a közlekedés, az energia, a stabilitás, a biztonság és a környezetvédelem szempontjából nyilvánvaló. Ezért az erre a régióra vonatkozó uniós stratégia minden bizonnyal rendkívül pozitív hatást gyakorol majd erre a térségre és az EU egészére.
A Regionális Fejlesztési Bizottságnak meggyőződése, hogy ez a stratégia növekedést és fenntartható fejlődést hozhat a régió számára. Ugyanakkor az a véleménye, hogy a stratégia csak akkor lehet teljes mértékben eredményes, ha a régió összes állama szerepet vállal abban, függetlenül attól, hogy tagja-e az EU-nak, vagy sem. Ez a stratégia megköveteli a cselekvések összehangolását – de hogyan létezhet ez az összehangolás az összes ország megfelelő szerepvállalása nélkül? Természetesen a Duna-stratégiával is össze kell egyeztetni, amely várhatóan hamarosan a magyar elnökség kiemelt prioritásává válik.
Az integrált megközelítési mód és a régiós határokon átnyúló együttműködés alkalmazását a stratégia minden területén elő kell mozdítani, de különösen a közlekedés, az energia és a környezetvédelem területén.
Elmar Brok, a PPE képviselőcsoport nevében. – (DE) Elnök asszony, biztos úr, hölgyeim és uraim! Szeretnék köszönetet mondani az előadónak az elvégzett kiváló munkáért, amelyben sok ötletet egyesített átfogó formában, ami elősegíti majd jövőbeni erőfeszítéseinket.
Meg kell értenünk, hogy ezt a fekete-tengeri régióban folytatott együttműködést nem szabad összetévesztenünk a keleti partnerséggel vagy a Törökországgal és Oroszországgal fenntartott stratégiai kapcsolatainkkal. Ezek másféle ügyek, és ez az együttműködés nem helyettesíti azokat. Ugyanakkor rendkívül izgalmasnak tartom azt, hogy ezeket a rendkívül eltérő jellegű csoportokat összehozhatjuk bizonyos kérdésekben egy koherens politika létrehozása érdekében, ami a saját érdekünk, és egyben az érintett országoknak is segítséget nyújthatunk. Az ilyen jellegű együttműködés az egymással ütköző politikai és gazdasági érdekeket is egyesítheti, így a jövőbeli viták kevésbé lesznek drámaiak és veszélyesek, és így például a keleti partnerségben végzett munkánkat sem lehet majd úgy értelmezni, mint amely valamely résztvevő ellen irányul, hanem mindent egymás kiegészítőjének lehet majd tekinteni. Európai szempontból azonban ez az együttműködő jellegű hozzáállás nem akadályozhat bennünket abban, hogy az ezekkel az országokkal megkötött keleti partnerségtől másfajta eredményeket várjunk, mint például az Oroszországgal megkötött fejlesztési stratégiáktól. Lehetőséget kell kapnunk az ilyen megkülönböztetésekre, és nem lehet kétséges, hogy a biztos úr is kellően tisztában van azzal, hogy ennek így kell lennie. Ezért azonban a fekete-tengeri együttműködés az Európai Unió érdeke, Oroszország érdeke, Törökország érdeke és a régió többi országának is az érdeke – ezeknek többsége a keleti partnerség tagja. El tudom képzelni, hogy ez jelentős mértékben hozzájárul Európa gazdasági és politikai stabilitásához és remélem, hogy szorosan együttműködhetünk a biztos úrral ennek a kérdésnek az előmozdítása érdekében.
Ioan Mircea Paşcu, az S&D képviselőcsoport nevében. – Elnök asszony, a Fekete-tenger Európa kapuja, és ezért ennek megfelelően kell vele foglalkozni. Nem valami távoli és jelentéktelen hely, amely alkalmanként magára vonja a figyelmünket.
Az igazság az, hogy ez a térség már ott van a napirendünkön – és ott is fog maradni –, legyen szó akár a gázszállítások 2006-ban és a 2008-ban történt megszakadásáról, vagy a 2008-as grúziai háborúról. Ám a bizonyítékok és azok felismert fontosságának ellenére a fekete-tengeri térség továbbra sem részesült abban a figyelemben, amelyet az EU részéről megérdemelne – annak az EU-nak a részéről, amely bizonyos értelemben kénytelen foglalkozni ezekkel a problémákkal, amióta Bulgária és Románia 2007-ben az Unió tagállamává vált.
A Fekete-tengeri szinergia, amelyet röviddel az említett két ország felvétele után dolgoztak ki, visszatekintve elsietve összeállított dokumentumnak tűnik, amelynek egy „fehér folt” vagy egy „fekete lyuk”– tetszés szerint – lefedése volt a célja, amelyet az Uniónak szinte egyik napról a másikra kellett megoldania. Jól jelzi ezt az a tény, hogy a kezdeményezés 2008. évi első felülvizsgálata óta semmi fontos esemény nem történt, és a végrehajtás területén sem jutottunk túl messzire, amint ezt a jelentés is megemlíti.
Szerintem ennek két alapvető oka van. Az első az, hogy nyilvánvalóan látszik a tagállamok egy részének érdektelensége és vonakodása attól, hogy határozottan fellépjenek ezen a területen. Ezenkívül most, amikor nagyon szűkösek a pénzügyi lehetőségeink, még a korábbinál is kisebb hajlandóságot tanúsítanak.
Másodszor: az a kezdeti feltételezés, amelyre a szinergia épült, nevezetesen az, hogy a térségnek összefüggő és együttműködő régióvá kell válnia annak érdekében, hogy kiérdemelje az EU figyelmét és anyagi támogatását, figyelmen kívül hagyta azt az egyszerű tényt, hogy ez a térség alig 20 ével ezelőtt még teljesen más képet mutatott. Egy ennyire összetett és sokféle térségtől elvárni, hogy összefüggővé váljon és önálló identitásra tegyen szert ilyen rövid idő alatt, irreális vagy – nem szívesen mondom ki – rosszindulatú dolog. Talán a keleti partnerség ismételt napirendre tűzése kapcsán javulni fog a helyzet.
Ivo Vajgl, az ALDE képviselőcsoport nevében. – (SL) Elnök asszony, az a jelentés, amelyet képviselőtársam, Ungureanu úr ilyen elkötelezetten és olyan módon elkészített, hogy az kikövezi az együttműködés előtt az utat, amiért én köszönetet mondok neki, újból ráirányítja a figyelmünket egy olyan régióra, amelyet a sokféleség jellemez. A politikai rendszerek, a kulturális hagyományok, a vallások, a jogállások és az Európai Unióhoz való közeledéssel kapcsolatos törekvések, a gazdasági fejlettség szintjének, a természeti erőforrások elérhetőségének a sokfélesége, és természetesen az az új helyzet, amely mára előállt azért, mert az Európai Unió három tagállama annak a régiónak a részét alkotja: ez az, amiről ma vitát folytatunk.
A fekete-tengeri régió különösen érdekes a számunkra annak geostratégiai helyzete miatt, amely vagy hozzáadott értéket, vagy pedig súlyos kockázatokat hordoz biztonsági érdekeink szempontjából. Ezzel kapcsolatban különösen szeretném kihangsúlyozni az Európai Unió energiabiztonságát és fenntartható energiaellátásának biztosítását, az infrastruktúrát, valamint azokat a lehetőségeket, amelyeken keresztül befolyást gyakorolhatunk a konfliktusok és a megoldatlan kérdések megoldására a régióban, valamint az Oroszországgal és Törökországgal fenntartott fejlődő kapcsolatainkat. Mindez megvalósítható a régió országainak mélyebb bevonásával és az Európai Unió összes tagállamának, valamint a térségben jelen lévő más szervezeteknek és hálózatoknak a részvételével, ideértve a civil társadalom szervezeteinek hálózatát is; pontosan nekik van szükségük kiemelt figyelmünkre és elismerésünkre.
Az említett célok egyikéhez sincs szükség új intézményekre; viszont gondoskodnunk kell rendszeres finanszírozásról és nagyobb politikai részvételről. Biztos úr! Meggyőződésem, hogy Ön képes lesz gondoskodni ennek a jelentésnek a megfelelő felhasználásáról, és alig várom, hogy együtt dolgozhassam Önnel.
Werner Schulz, a Verts/ALE képviselőcsoport nevében. – (DE) Elnök asszony, biztos úr, hölgyeim és uraim! Ahhoz, hogy a fekete-tengeri régióból a stabilitás, a biztonság, a demokrácia és a jólét térsége váljon, és ahhoz, hogy megfelelhessen ezeknek a lehetőségeknek és kihívásoknak, mindenre kiterjedő stratégiára van szükségünk. Ez az állásfoglalás ezt a célkitűzést követi, és ezért az én csoportom támogatja. Ehhez az is hozzájárult, hogy számos javaslatunkat beépítették, például a régió megoldatlan konfliktusaival, a civil társadalom belső együttműködésének javításával, az emberek közötti kapcsolatokra vonatkozó projektek támogatásával, valamint a határokon átnyúló együttműködéssel kapcsolatos kicsi projektek előmozdításával foglalkozó javaslatunkat.
Ezenkívül fenntartható energiapolitikát, nagyobb energiahatékonyságot, valamint egyetemi és diákhálózatok létrehozását is szeretnénk elérni. Kritizálnám azonban a régió energetikai infrastruktúrájának kérdésével kapcsolatos koherens állásfoglalás hiányát – ezzel kapcsolatban megemlíteném a Nabucco és a Déli Áramlat projektet. Nem értem, miért utasították el a fekete-tengeri olajfúrótornyok szigorúbb ellenőrzésére vonatkozó felszólításunkat. Ez teljességgel elengedhetetlen a Mexikói-öbölben bekövetkezett katasztrófa után. Ezért ma újból benyújtjuk ezt a módosító javaslatot.
Paweł Robert Kowal, az ECR képviselőcsoport nevében. – (PL) Elnök asszony, biztos úr! Úgy gondolom, hogy a megszövegezett dokumentum kiérdemelte támogatásunkat, ezért képviselőcsoportom nevében támogatom azt. Szeretném kihangsúlyozni azt, hogy a fekete-tengeri szinergia ma átgondolásra szorul. A nemes szándékokat nem mindig sikerült átültetni a szinergia hatékony használatává, és nagyon jó, hogy az előadó ezt kihangsúlyozza. Ezért szerintem Füle úrnak ma az a legfontosabb feladata, hogy rendszereznie kell az Európának ezzel a részével kapcsolatos kezdeményezéseinket és meg kell mutatnia, hogy a szomszédsági politika elsőbbséget élvez, és hogy az egyéb kérdéseknek a második helyre kell szorulniuk ebben az összefüggésben. Szerintem ez a gondolkodásmód garantálja azt, hogy a fekete-tengeri szinergia eredményes legyen a jövőben, különösen az energia területén. A szinergia emellett akkor is hasznos eszköz lehet, ha például annak a demokratikus és gazdasági átalakulásnak a támogatásáról van szó, amelyet Grúzia az elmúlt évek során átélt. Ma azonban az első és legfontosabb lépés a kezdeményezések megszervezése Európának ebben a részében, hogy ne csak büszkék lehessünk ezekre, hanem valóban eredményesek legyenek néhány konkrét célkitűzés elérésében.
David Campbell Bannerman, az EFD képviselőcsoport nevében. – Elnök asszony, a fekete-tengeri térségről folytatott vita során egyetlen szó jut az eszembe, mégpedig az, hogy „óvatosság”. Itt mindent nagy elővigyázatossággal kell tenni.
A fekete-tengeri térség Oroszország hátsó udvara. Flottája ott horgonyoz a krím-félszigeti Szevasztopolban, a krími háború véres csatatereinek közelében. Szemtanúi lehettünk a szerencsétlen grúziai konfliktusnak, ahol mindkét fél követett el hibákat. Ha Grúzia tagja lenne a NATO-nak, akkor ennek katasztrofális következményei lettek volna. Bár támogatom Grúzia függetlenségét, nem lenne bölcs dolog a saját odújában bosszantani az orosz medvét.
Aztán ott van Törökország, amely előtt az EU ott tartja a tagság felkínálásának mézesmadzagát annak a realitásnak az ellenére, hogy néhány tagállam, például Franciaország meg fogja vétózni Törökország felvételi kérelmét. Törökország területének alig 4%-a esik Európára. Semmi keresnivalója nincs az EU-ban. Törökország félrevezetése valós veszélyeket rejt magában. A csalódás az iszlám szélsőségesek karjaiba kergetheti Törökországot.
Végül mindezek mögött ott van az a tény, hogy a Fekete-tenger a létfontosságú Kaszpi-tengeri kőolaj és földgáz középpontjában fekszik. Valóban nagy elővigyázatosságra van szükség.
Dimitar Stoyanov (NI). – (BG) Elnök asszony, szeretnék csatlakozni a Parlamentben megfogalmazott vélemények többségéhez és szeretnék gratulálni az előadónak mindazért, amit ezzel a jelentéssel elért. A Pontus Euxinus, ahogyan a Fekete-tengert az ókorban nevezték, mindig fontos geostratégiai és gazdasági jelentőséggel bírt Európa számára. Ez a jelentőség napjainkban is fennáll.
Ezért nagyon fontos ennek a stratégiának a gyakorlati cselekvésbe történő átültetése, mert újból vitát folytatunk, és emlékszem, hogy egészen a közelmúltban is lefolytattunk egy hasonló vitát. Ezért szeretném nyomatékosan aláhúzni azt, amit a szocialista képviselőcsoport képviselői elmondtak, és szeretném kiemelten támogatni azt a pontot, amely külön költségvetési tételt irányoz elő a stratégia végrehajtásához.
Tehát cselekvésre szólítom fel a Bizottságot. Kizárólag megfelelő finanszírozással lehetünk képesek arra, hogy az ebben a Parlamentben ma elmondott szavakat átültessük olyan cselekvésbe, amely hatást gyakorolhat az európai polgárokra.
Iuliu Winkler (PPE). – Elnök asszony, azzal szeretném kezdeni, hogy gratulálok Ungureanu úrnak a Fekete-tengerre vonatkozó jelentés elkészítésével kapcsolatos kezdeményezéséért. Üdvözlöm továbbá azt, hogy jóváhagyta a jelentést több korábban felszólaló képviselő, kiváló munkatársaim, akik elkötelezték magukat a fekete-tengeri régióra vonatkozó új európai jövőkép előmozdítása mellett.
A Fekete-tenger valóban bizonyos mértékben az Európai Unió belső tengerévé vált. Geostratégiai jelentőségét aligha lehet túlhangsúlyozni a regionális stabilitás, a demokratizálódási folyamat, valamint a kapcsolódó energiabiztonsági, gazdasági és kereskedelmi kérdések miatt. Erősen hiszem, hogy nekünk mint az Uniónak és nem másoknak kell kihasználniuk a fekete-tengeri régióban rejlő lehetőségek előnyeit.
Ennek a célnak az elérése érdekében az Európai Uniónak erősebben kell támaszkodnia az adott régióhoz tartozó tagállamaira, fel kell adnia a múlthoz tartozó kapaszkodókat, és több dinamizmust, vezetői képességeket és jövőképet kell felmutatnia. A bővítési folyamattal kapcsolatos kérdések érintése nélkül szeretnék egy üzenetet címezni az összes Fekete-tenger-szkeptikushoz. Ha ebben a régióban lelassul az uniós integráció folyamata, az a térség demokratikus fejlődését is vissza fogja vetni. Ez a közép- és hosszú távú instabilitás kockázatát vonja maga után, amelynek vonzatai nehezen kiértékelhetőek és még ennél is nehezebben kezelhetőek lennének az Európai Unió számára.
Összegezve: az EU-nak szüksége van a Fekete-tengerre mint belső tengerre, és integrált stratégiára van szükségünk ebben a régióban. A fekete-tengeri stratégiát a Bizottságnak kell összeállítania, az előadó által elért ajánlásokra támaszkodva. A Parlamentnek ma szívvel-lélekkel támogatnia kell ezt a stratégiát.
Maria Eleni Koppa (S&D). – (EL) Elnök asszony, ma egy nagyon fontos jelentésről vitatkozunk, amely egy bizonyos, az Európai Unióhoz közel fekvő területről, a Fekete-tengerről szól. Ezen a területen uniós tagállamok és olyan országok terülnek el, amelyek fontosak a regionális együttműködés szempontjából. Ezért közös érdekünk a béke, a demokrácia, a biztonság és a stabilitás térségének megóvása a Fekete-tenger körül.
Stabil együttműködési keretrendszerrel rendelkezünk a fekete-tengeri szinergia útján, amelyet valamikor már működésbe hoztak, jóllehet kézzelfogható eredmények nélkül. Az összes részt vevő ország cselekvése által történő sikeres végrehajtása a közös értékek alapján tovább fogja erősíteni kapcsolatainkat. Ki kell egészítenie a már létrehozott európai szomszédságpolitikát és a keleti partnerséget.
A Fekete-tenger körüli stabilitás és biztonság közvetlen hatást gyakorol Európára. Ennek következtében az Európai Unió részt vállal a konfliktusok békés megoldásának támogatásáért és a bizalomépítésért viselt felelősségben. Ez a térség fontos az Unió számára, különösen az energetikai és a közlekedési kapcsolatok miatt. A demokrácia megerősítése és egy erős jogállami rendszer elő fogja mozdítani a kereskedelmet, a beruházásokat és az emberek szabad mozgását.
Teljes mértékben támogatom azt a véleményt, hogy külön költségvetési sort kell létrehozni a fekete-tengeri szinergia számára. Ez hatékony segítséget nyújt majd a térség modernizálásához. Most rajtunk a sor és úgy kell alkalmaznunk politikáinkat, hogy még közelebb hozzuk ezeket az országokat Európához, valamennyiünk kölcsönös előnyére.
Adina-Ioana Vălean (ALDE). – Elnök asszony! 2007 óta elismerjük a fekete-tengeri régió jelentőségét, megközelítési módunk hatása mégis nagyon szerény, ha finoman akarok fogalmazni: nincsenek konkrét projektek, nincsenek konkrét eredmények. Szükségünk van egy realista és pénzügyileg megalapozott cselekvési tervre, egyértelmű célkitűzésekkel, kiemelt cselekvésekkel és referenciaértékekkel, emellett gondosabban kell megoldanunk a feladatok felosztását, valamint a keleti partnerséggel és a Duna-stratégiával történő egyeztetést.
El kell indítanunk az energiaügyi és a közlekedési partnerséget, valamint a környezetvédelmi partnerséget. Kizárólag egy ilyen projekt-alapú, a kis volumenű specifikus projektekre összpontosító megközelítési mód útján küzdhetjük le a régióban fennálló rendkívül sokféle és összetett érdekek kérdését. Pénzügyi szempontból is túl kell lépnünk széttöredezett megközelítési módunkon. Mindeddig sokféle pénzügyi eszközzel rendelkeztünk, de az átláthatóság elégtelen volt. Ezért a fekete-tengeri közös műveleti programunkat középponti eszközzé kell tennünk a fekete-tengeri stratégia végrehajtásában, és kezdőtőkeként kell felhasználnunk, amely magához vonzza majd azokat az intézményeket, amelyek hajlandóak beruházni ebben a régióban, és ezen keresztül előmozdítani az együttműködést.
Oldřich Vlasák (ECR). – (CS) Elnök asszony! A projekt végrehajtásának lassúsága, a cselekvési tervek és az értékelő jelentések hiánya, a magas szintű ülések hiánya, a keleti partnerséggel közös feladatok kétszeres végrehajtásának kockázata és sok más probléma arra utal, hogy az a határozat, amelynek értelmében egyes tagállamok vezető szerepet töltenek be a fekete-tengeri stratégia végrehajtásában, nagyon meggondolatlan lépés volt. Úgy tűnik, hogy az Európai Bizottságnak sokkal jelentősebb szerepet kellene játszania a fekete-tengeri stratégia titkárságaként és támogatójaként.
Én is szilárdan hiszem, hogy ennek a stratégiának, a többi makrorégiós stratégiához hasonlóan, semlegesnek kell maradnia költségvetési, intézményi és jogalkotási szempontból; más szavakkal nem szabad magába foglalnia további kiegészítő erőforrások felhasználását, új intézmények létrehozását vagy új jogszabályok megalkotását.
Nincs szükség új műveleti programokra és külön költségvetési tételekre, hanem konkrét projektek végrehajtására kell összpontosítanunk, amelyekben az érintett államok valós érdekekkel rendelkeznek.
Georgios Koumoutsakos (PPE). – (EL) Elnök asszony, biztos úr! Manapság puszta formalitás azt hangsúlyozni, hogy a Fekete-tenger stratégiai jelentőségű terület az Európai Unió számára. Hogyan is lehetne másként manapság, amikor Bulgária és Románia csatlakozása után gyakorlatilag az Európai Unió belső tengerévé vált? Az energia, a biztonság, a stabilitás és természetesen a demokrácia kiemelt jelentőségű a számunkra ezen a területen.
2007 óta, amikor elindítottuk politikánkat ebben a térségben, amely több szempontból is kritikus jelentőségű, tettünk némi előrelépést és elértünk bizonyos sikereket. Sajnálatos módon azonban késlekedéseket, nem egységes megközelítési módokat és tétlen időszakokat is láttunk. Nagyon sajnálatos, hogy 2008 óta nem rendeztek miniszteri ülést erről a politikáról. Ez a helyzet messze elmarad kezdeti törekvéseinktől, és a térség geostratégiai, geopolitikai és gazdasági jelentőségének figyelembevételével csak egyetlen választási lehetőségünk maradt: meg kell erősítenünk politikánkat és cselekvésünket a Fekete-tengernél.
Ezért fenntartás nélkül támogatom az előadónak, Ungureanu úrnak azt a javaslatát, hogy a fekete-tengerrel kapcsolatos európai politikát emeljük fel egy integrált stratégia szintjére, amelyet egy külön költségvetési sor támogat. Ezeken a kereteken belül a Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság tagjaként szeretnék rávilágítani ennek a két ágazatnak a jelentőségére, amelyeknek a Fekete-tengerre vonatkozó európai stratégia szerves részeivé kell válniuk.
Végül: szükségtelen kihangsúlyozni, hogy az Európai Unió integrált tengerpolitikája szintén lényegi módon járulhat hozzá a fekete-tengeri térség egységes, életképes fejlesztéséhez. Ezt most kell megtennünk. A bővítés azonban egy másik kérdés, ami nagyon alapos tanulmányozást igényel.
Evgeni Kirilov (S&D). – Elnök asszony, Bulgária és Románia csatlakozásával a fekete-tengeri régió az EU szomszédos régiójává vált. Ez egy stratégiai híd, amely összekapcsolja Európát a Kaszpi-tengerrel és Közép-Ázsiával. Geopolitikai és gazdasági jelentősége az EU számára folyamatosan növekszik a biztonság, a stabilitás és az energia szempontjából. Ezért az Uniónak fokoznia kell jelenlétét, aktív politikákat kell kifejlesztenie és tartós megoldásokat kell találnia a régióban tapasztalható problémákra.
Nemcsak a part menti országok tanúsítanak nagy érdeklődést a többoldalú regionális együttműködés iránt – amely különösen fontos az olyan regionális és európai jelentőségű sürgős kérdések megoldása szempontjából mint a „befagyott” konfliktusok, a csempészet és más, a biztonsággal kapcsolatos kérdések.
Jelenleg azt kell tennünk, hogy összpontosítunk több olyan aggályos kérdésre, amely az összes part menti államnak pragmatikus érdeke. Az egyik ilyen kérdés a tengerbiztonság. Az elmúlt évek során növekedett azoknak a baleseteknek a száma, amelyek emberi életek elvesztésével és a fekete-tengeri környezet károsodásával jártak együtt. Az EU-nak csökkentenie kell a polgári balesetek kockázatát azáltal, hogy az európai integrált tengerpolitika keretein belül segítséget nyújt a kutatási és mentési műveletekhez. Hamarosan szavazni fogunk a munkatársunk, Iliana Malinova Iotova által elkészített jelentésről, amely első alkalommal foglalkozik az EU fekete-tengeri halászati politikájával. Ez szintén jó alapot kínálhat a többoldalú együttműködéshez a régióban.
Az EU támogatása az olyan, már folyamatban lévő projektek esetében is kívánatos, mint például a fekete-tengeri körgyűrű, a 8. és 9. páneurópai közlekedési folyosó, valamint a fekete-tengeri kikötők közötti közlekedési összeköttetések.
Szeretnék köszönetet mondani az előadónak módosító javaslataim támogatásáért és kiváló szóbeli hozzájárulásáért.
Marek Siwiec (S&D). – (PL) Elnök asszony, amikor a fekete-tengeri régióról beszélünk, el kell mondanunk, hogy nincs még egy ehhez hasonló hely az Európai Unió körül, ahol ennyire szélsőségesek lennének a különbözőségek, ahol ilyen sok intenzív konfliktus feszülne – ezek között véres konfliktusok is vannak – és ahol ilyen sok az egymással ütköző érdek. Tehát ne tévesszük meg önmagunkat azzal, hogy egy bármilyen jellegű politika kialakításával képesek leszünk megoldani olyan problémákat, amelyeket más politikák nem tudnak megoldani. Ez nem egy rádiós kívánságműsor, és nem tudjuk megoldani az energiaellátási problémákat, ha Oroszország nem akarja a csővezetéket, mi viszont akarjuk. A regionális konfliktusokat sem tudjuk megoldani. A helyzet az, hogy ennek a politikának nagyon korlátozottak a lehetőségei, de ezekért a lehetőségekért is érdemes azt alkalmazni.
Mivel a fekete-tengeri politika kapcsán beszélünk szinergiáról, nem szabad szem elől tévesztenünk azt, hogy a szinergia bizonyos mértékű hozzáadott értéket jelent. Szeretném például megkérdezni, hogy az Európai Parlament miért nem működik együtt azokkal a szervezetekkel, amelyek már léteznek a régióban, ilyen például a Fekete-Tengeri Gazdasági Együttműködés Parlamenti Gyűlése (PABSEC). Ők hajlandóak velünk együttműködni. Az Európai Parlament túl nagynak és túl fontosnak tartja saját magát, és nem törekszik erre az együttműködésre. Javaslom, hogy kezdjük meg ezt az együttműködést, és másokkal közösen cselekedjünk.
George Sabin Cutaş (S&D). – (RO) Elnök asszony, a fekete-tengeri régió stratégiai szempontból fontos az Európai Unió számára. Mégis azt tapasztaljuk, hogy hiányzik a régióval kapcsolatban a strukturált megközelítési mód. Nem készült cselekvési terv a fekete-tengeri szinergiához, és a finanszírozást több, egymással össze nem hangolt eszközön keresztül biztosítják. Ez elengedhetetlenné teszi egy uniós fekete-tengeri stratégia összeállítását, amely az Európai Unió más regionális stratégiáival megegyező szintű prioritást élvez, és ennek három fő területre kell összpontosítania: a gazdasági, a társadalmi és a humán fejlesztés; az energia, a közlekedés és a környezet; a biztonság és a felelősségteljes kormányzás.
Néhány olyan projekt, amely kulcsfontosságú az európai gazdaság számára, ilyen például a Nabucco csővezeték, amely fokozná az energiaforrásoktól való függetlenségünket, vagy a fekete-tengeri kikötők fejlesztése, azonnali lendületet igényel, ami kizárólag egy közös stratégia alapján érhető el.
Niki Tzavela (EFD). – (EL) Elnök asszony, a Fekete-tenger nagyon fontos Európa energiabiztonságának szempontjából. Biztos úr! Szembe kell néznünk a Nabucco csővezeték fontos kérdésével, amelytől nagy mértékben függ Európa energiabiztonsága. Ami azonban ennek a nagy csővezetéknek a beszállítóját illeti, az információk nagyon homályosak. A Bizottság elnöke, Barroso úr tegnap azt mondta nekünk, hogy járt Azerbajdzsánban és Türkmenisztánban, és hogy a megbeszélések nagyon sikeresek voltak. Ez vajon mit jelent? Valahol fel kell állítanunk egy időbeni határt. Mikor fogjuk megtudni, hogy a Nabucco csővezeték vajon életképes-e vagy sem, hogy ne vesztegessünk erre több energiát, és mikor vizsgálhatjuk meg az alternatív lehetőségeket? A Nabucco csővezeték kérdése, amely a központi kérdések egyike Európa energiabiztonsága szempontjából, rendkívül fontos és végre-valahára tisztázni kellene. Most akkor van beszállítónk, vagy nincs?
Petru Constantin Luhan (PPE). – (RO) Elnök asszony, azzal szeretném kezdeni, hogy gratulálok az előadónak, Ungureanu úrnak a jelentés kapcsán végzett rendkívül alapos munkáért, amely geopolitikai és gazdasági szempontból egyaránt rendkívül fontos. Ez a régió jelentős energiatermelési és -szállítási potenciállal rendelkezik, és nagyobb figyelmet kell rá fordítanunk, különösen az Unió energiabiztonságáról történő gondoskodás szempontjából.
Annak figyelembevételével, hogy az EU által az eddigiekben megtett lépések nincsenek kellőképpen tisztázva és a fekete-tengeri szinergia nem futotta ki a tőle elvárt lehetőségeket, őszintén remélem, hogy az Európai Külügyi Szolgálat rendelkezik majd a három partnerség – a környezeti, a közlekedési és az energetikai partnerség – teljes végrehajtásához szükséges humán és anyagi erőforrásokkal. Úgy gondolom, hogy az Európai Unió nem hagyhatja figyelmen kívül ezt a régiót. Ellenkezőleg: éreztetnie kell a jelenlétét következetes, hosszú távú cselekvések útján, ami lehetővé teszi a fejlesztési lehetőségek kihasználását.
Csanád Szegedi (NI). – (HU) Elnök asszony, tisztelt képviselőtársaim! Magyar képviselőként azért szólok hozzá a fekete-tengeri stratégiához, mert a magyar elnökség fő prioritásaival kapcsolatban két azonos célt vélek felfedezni a jelentésben.
Az első az a tény, hogy az Európai Unió és a térség közötti regionális fejlesztés mellett tesz hitet a jelentés. Ez számunkra, magyar képviselők számára, a Duna-stratégia támogatása miatt nagyon fontos, hiszen csak akkor lehet hiteles a Duna-stratégia támogatásának kérése, hogyha nyitottak vagyunk a többi stratégia támogatására is.
A második meg maga az energiabiztonság. Azon kívül, hogy a fekete-tengeri stratégia békét és stabilitást akar biztosítani a térségnek, az energiabiztonság területén talán a legfontosabb célkitűzés, hogy biztosítsa magát az energiabiztonságot, és mint tegnapi nap is hallották, az energiabiztonság pedig a magyar elnökségnek a másik fő prioritása, ezért ez mindannyiunk érdeke.
Lambert van Nistelrooij (PPE). – (NL) Elnök asszony, a Fekete-tenger a küszöbünkön van, és ha megvizsgáljuk az energia szempontjából, akkor azt látjuk, hogy valódi európai tenger. Az Európai Néppárt (Kereszténydemokraták) Képviselőcsoportnak az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottságba delegált árnyékelőadójaként és a regionális politika koordinátoraként szeretném újból megerősíteni ezt a véleményt. A Fekete-tenger hatalmas lehetőségeket kínál. Ebből a szempontból az együttműködés jelenti a megoldást. Az előbb szóba kerültek a Nabucco csővezetékkel kapcsolatos beruházások; ezek kizárólag stabil kapcsolatok alapján lehetnek működőképesek. Barroso úr tegnap beszámolt az Azerbajdzsánban és Türkmenisztánban elért eredményekről. Röviden összefoglalva: az ilyen jellegű stratégiák hozzáadott értéke vitán felül áll; ez teljesen egyértelmű, és mellesleg Brok úr erre rá is mutatott.
Ami engem illet, az energiaszállítások diverzifikálása kiemelt jelentőségű lenne egy sokkal átfogóbb keretrendszer részeként. Én is szeretnék köszönetet mondani az előadónak, Ungureanu úrnak ezért a cáfolhatatlan és szükséges jelentésért.
Vasilica Viorica Dăncilă (S&D). – (RO) Elnök asszony, a Fekete-tenger nemcsak stratégiai elhelyezkedése miatt fontos az Európai Unió számára, hanem az elérhető gazdasági lehetőségek és az erőteljesebb regionális fejlesztési feltételek miatt is. Az erre a régióra vonatkozó stratégia előnyei abból fakadnak, hogy hozzájárul a gazdasági tevékenységeknek a tengert határoló országok közötti diverzifikálásához, fokozza az együttműködést az oktatás és a kutatás területén, emellett erősíti az együttműködést a régión belül a természeti erőforrások fontos védelme céljából.
Úgy gondolom, hogy az Európai Uniónak bátorítania kell a fekete-tengeri régió országait a természeti környezet erőforrásainak kellő mértékű kiaknázására, gondoskodnia kell a régió fenntartható fejlődéséről, javítania kell az életminőséget a régióban és létre kell hoznia helyi és regionális partnerségeket.
Štefan Füle, a Bizottság tagja. – Elnök asszony, három megjegyzést szeretnék hozzáfűzni a vitához. Az elsőt már elmondtam a vita kezdetén: elismerésemet fejezem ki a fekete-tengeri régióról szóló időszerű jelentésért.
Másodszor: szeretném üdvözölni, hogy ilyen nagy jelentőséget tulajdonítanak ennek a különleges régiónak, amint ennek a vita során egyértelmű tanújelét adták, és ezt az Európai Külügyi Szolgálat és a Bizottság is osztja.
Harmadik megjegyzésem az, hogy szeretnék együttműködni a Parlamenttel a fekete-tengeri stratégia és annak azt követő végrehajtása kapcsán.
Traian Ungureanu, előadó. – Elnök asszony, nagyon szerencsés vagyok, mert rövid lehetek. Nemcsak a zaj miatt, hanem azért is, mert annyira szerencsés voltam, hogy nagyjából-egészéből a Parlament mindkét oldala támogatott. Úgy gondolom – amint ezt Brok úr is kihangsúlyozta briliáns megjegyzésében –, hogy a jelentés, amelyről ma szavazni készülünk, a Parlamenten belüli pártok közötti együttműködés kiváló példája; külön köszönetet kell mondanom Paşcu úrnak, aki a jelentés rendkívül tevékeny és őszinte támogatójának bizonyult.
Nem akarok más neveket megemlíteni, mivel ez igazságtalan lenne, hiszen mindenkinek volt valami fontos mondanivalója a jelentésről: a fekete-tengeri térség egyedülálló voltáról, törékenységéről, valamint arról, hogy nagy elővigyázatossággal kell eljárnunk a fekete-tengeri térségre vonatkozó politika összeállítása során.
Természetesen feltétlenül észre kell vennünk a Nabucco-projekt szükségességét és páneurópai jelentőségét. Szeretnék továbbá köszönetet mondani Füle biztos úrnak megjegyzéseiért, különösen a tengeri dimenzió megemlítéséért, amelynek kialakításán most dolgozik a Bizottság, és természetesen a fekete-tengeri stratégia és a Duna-stratégia közötti szükséges kapcsolat megemlítéséért.
Elnök. – A vitát lezárom.
A szavazásra néhány perc múlva kerül sor.
Írásbeli nyilatkozatok (az eljárási szabályzat 149. cikke)
Elena Băsescu (PPE), írásban. – (RO) Először is szeretnék gratulálni munkatársamnak, Traian Ungureanu úrnak ennek a jelentésnek az elkészítéséért, amely különösen fontos Románia számára. Hazám az EU legaktívabb tagállama a Fekete-tenger stratégiai jelentőségének támogatásában és annak kihangsúlyozásában, hogy az Uniónak növelnie kell szerepvállalását ebben a régióban. A régió fontosságát az EU keleti szomszédait támogató több eszköz is felvázolta. A fekete-tengeri szinergia azonban csak korlátozott eredményeket hozott. Szerintem az EU prioritásait egy stabil, demokratikus régió konszolidációjára kell irányítanunk. A megoldatlan konfliktusok érzékeny ponttá váltak a fekete-tengeri régióban. Ezek bármelyik pillanatban újból fellobbanhatnak, fenyegetve ezzel a regionális biztonságot. A Fekete-tenger az EU energiabiztonsága szempontjából is különösen fontos. Az Európai Bizottságnak továbbra is kiemelt figyelmet kell fordítania a régióban tervezett energetikai projektekre.
Corina Creţu (S&D), írásban. – (RO) Az együttműködés összezavart célkitűzései és megkettőzött formái miatt fennáll annak kockázata, hogy az EU fekete-tengeri stratégiáját minden tartalmától megfosztják. A helyzet javulása valószínűtlen az érintett országoknak az Európai Unióval fenntartott kapcsolataik jogállása közötti különbözőségek miatt, az együttműködésben érintett szereplők gyakran változó érdekei miatt és a jövőkép hiánya miatt, ami az Ungureanu-jelentés alapján is egyértelmű. Ha fel akarjuk gyorsítani a régió megoldatlan konfliktusai rendezésének folyamatát, akkor abból a megfigyelésből kell kiindulnunk, hogy ezt a lépést jelentős mértékben késleltették a különféle tervek egymással versengő szponzorai, akik ezáltal több mint 15 évre feltartották ezt a folyamatot. Ez a versengés valójában elárulja változékony érdekeiket, amelyek a leggyakrabban kifejezetten vagy burkoltan összekapcsolódnak a régió közlekedési útvonalai fölötti ellenőrzéssel. Meggyőződésem, hogy csak akkor fog egy világosabb kép kirajzolódni, ha teljesen egyértelművé válik, hogy mi lesz Törökország uniós csatlakozásával és hogy Oroszország milyen helyzetben lesz az EU-hoz viszonyítva. Csak ezeknek a kérdéseknek a tisztázása után rendeződnek a megoldatlan konfliktusok és alakul ki tartós stabilitás a régióban.
András Gyürk (PPE), írásban. – (HU) Tisztelt képviselőtársaim! A fekete-tengeri stratégia várhatóan egyre fontosabb szerepet fog játszani az Európai Unió jövőjében. Ezt jól példázza az Európai Bizottság és Azerbajdzsán múlt héten aláírt közös nyilatkozata is, melyben Azerbajdzsán írásbeli kötelezettséget vállal arra, hogy nagy mennyiségű gázforrást bocsát rendelkezésre Európa számára. Örömömre szolgál, hogy az Európai Bizottság végre konkrét lépéseket tesz a Nabucco projekt előmozdításával kapcsolatban, ugyanis kiemelt prioritásként kell kezelni a Kaszpi-tenger térségében található gázforrásokhoz való hozzáférés biztosítását. Emellett azonban nem feledkezhetünk el a gáz Európába történő szállításáról sem, mely a fekete-tengeri államokon keresztül valósulhat meg.
Az Unió és a Fekete-tenger országai közötti párbeszéd elmélyítése nagy előrelépést jelenthet az európai energiaellátás biztonságának szavatolása szempontjából. A Nabucco vezeték megépítése ugyanis új gázforrásokhoz való hozzáférést tesz lehetővé azokban a tagországokban is, ahol jelenleg a forrásdiverzifikáció mértéke rendkívül alacsony szintű. A vezetékek kiépítéséhez azonban az érintett országok tevőleges hozzájárulása is szükséges. Az átlátható, diszkriminációmentes szállítási keretrendszer és a beruházásokat támogató üzleti környezet nemcsak az uniós tagországok ellátásbiztonsága érdekében fontos, hanem a térség stabilitása és jóléte szempontjából is kiemelt jelentőséggel bír. Véleményem szerint a fekete-tengeri régió csak nyerhet a Nabucco megépítésén: a vezeték kiszámítható bevételi forrást fog biztosítani a térség országainak és egyben közvetlen hozzáférést biztosít a világ legnagyobb gázpiacához.
Danuta Jazłowiecka (PPE), írásban. – (PL) A vita tárgyát képező jelentés szerzője egyértelműen jelzi, hogy az, amit mi a 2007-ben elfogadott fekete-tengeri szinergiának nevezünk, nem váltotta be hiánytalanul a belé vetett reményeket. Az Unió Bulgáriával és Romániával történő bővítése miatt ez a régió hirtelen figyelmünk középpontjában találta magát. Miután Közép- és Kelet-Európában stabilizálódott a helyzet, úgy tűnt, eljött az ideje annak, hogy az Unió a fekete-tengeri régióra összpontosítson. A globális gazdasági válság azonban szó szerint eltüntette ezt a témát az európai napirendről. Nem szabad megfeledkeznünk arról, hogy nemcsak a balti- és a földközi-tengeri medence tartozik az Unióhoz. Természetesen a jelenlegi tunéziai események azt mutatják, hogy ezeknek a régióknak is szükségük van a figyelmünkre. Ám ideje felismernünk, hogy a fekete-tengeri régió lassan kulcsfontosságúvá válik európai nézőpontból. Itt találhatjuk meg a megoldást energiaellátási problémáinkra. Itt húzódnak a gazdaságunk számára fontos szállítási útvonalak. Az instabilitás forrásai is itt találhatók, amelyek súlyos veszélyt jelenthetnek ránk nézve. Mindezen okok miatt egyet kell értenünk az előadóval abban a kérdésben, hogy eljött az ideje egy átfogó, a fekete-tengeri régióra vonatkozó uniós politika kidolgozásának. Sőt, mi több, úgy tűnik, hogy a Lisszaboni Szerződés által bevezetett változtatások is hozzájárulhatnak egy ilyen terv eredményes bevezetéséhez. Ezenkívül egy megfelelő egység létrehozása az Európai Külügyi Szolgálaton belül megoldhatja a jelenlegi fekete-tengeri szinergia legtöbb tökéletlenségét.
Jaromír Kohlíček (GUE/NGL), írásban. – (CS) Az Európai Unió fekete-tengeri régióra vonatkozó stratégiája a jetire hasonlít. Mindenki beszél róla, de még senki sem látta. Ebben a véleményemben megerősít néhány ellentmondás, amelyet már az állásfoglalás kezdete óta látok. Először is ott van a fekete-tengeri régió meghatározása. Meglehetősen furcsa, hogy Azerbajdzsán, ez a Kaszpi-tengernél elterülő ország része a régiónak, míg Macedónia nem, jóllehet két legközelebbi szomszédja, Bulgária és Görögország a fekete-tengeri régióhoz tartozik, „az Európai Bizottság meghatározása szerint”. Fogalmam sem volt arról, hogy Görögország egészen a Fekete-tenger partjaiig is elnyúlik. Az együttműködésnek az a 13 területe, ahol nagyobb uniós szerepvállalásra számítanak a régióban, tartalmaz egy rendkívül kiterjedt listát. Úgy tűnik, hogy a Bizottság korábban nem méltányolta ennek a régiónak a jelentőségét. Végtére is annak figyelembevételével, hogy ez év tavaszán elvontak 1,5 millió eurót a régió környezetvédelmével és fejlesztésével kapcsolatos egyik kísérleti projekttől és átirányították azt az AKCS-országok banántermelési projektjére, szeretném megkapni azokat az információkat, amelyeknek alapján a Bizottság ezt a döntést meghozta. Különös, hogy a szerző „nem vette észre” a Déli Áramlat földgázvezetéket, viszont megemlíti az ellentmondásos és hiányosan finanszírozott Nabucco-projektet. Szeretném kihangsúlyozni, hogy a partnerségi kapcsolatok megteremtésének lehetősége az EU különféle régióival rendkívül fontos a régió további fejlődése szempontjából, a fentiekben említett terület viszont nem tartozik ide. Hiányoznak az Ukrajnával szembeni kölcsönös vízumkötelezettség felfüggesztéséről folytatott múltkori vita következtetései.
Iosif Matula (PPE), írásban. – (RO) Ma egy olyan projektről vitázunk, amely több szempontból is fontos az Európa Unió jövője szempontjából. Románia és Bulgária uniós csatlakozása hozzáadott értéket hozott magával a Fekete-tenger elérhetőségének biztosításával. Ez a régió az Unióval szomszédos országokat is egyesíti, amelyek között stratégiai partnerek is vannak. Egy közös fekete-tengeri stratégia kidolgozása jelentős előrelépést tesz lehetővé a számunkra egy olyan térség létrehozása felé, amelyet stabilitás, biztonság, demokrácia és jólét jellemez. Ebben az összefüggésben a régió országai által elfogadott közös, integrált kezdeményezéseket a kontinensünk újraegyesítése felé megtett előzetes lépésnek is tekinthetjük.
Román emberként és a Regionális Fejlesztési Bizottság tagjaként egyaránt támogatom a jövőbeni fekete-tengeri stratégia és az Európai Bizottság által a közelmúltban elindított Duna-stratégia között létrehozott kapcsolatot. Úgy gondolom, hogy az Uniónak nagyobb szerepet kell vállalnia a fekete-tengeri régióban és együtt kell működnie harmadik országokkal, mivel régióink területi és gazdasági szempontból is kölcsönösen összekapcsolódnak egymással. Ez lehetővé teszi, hogy nagyobb energiabiztonságról gondoskodjunk a jövő számára olyan infrastrukturális projektek megvalósításával mint a Déli Folyosó, vagy a cseppfolyósítottföldgáz-terminálok, valamint a szállítási útvonalak és a források diverzifikálása.
Ezenkívül megfelelő fontosságot kell tulajdonítanunk a fekete-tengeri régió számára rendelkezésre álló pénzügyi eszközök koordinációjának, tovább kell fejlesztenünk és modernizálnunk kell a kikötőket, és csökkentenünk kell a térség szennyezését.
Zbigniew Ziobro (ECR), írásban. – (PL) A fekete-tengeri szinergia az elszalasztott lehetőségek újabb példája az olyan régiókkal ápolt kapcsolatok területén, amelyek geopolitikai és stratégiai szempontból fontosak annak számára. Amikor a stratégiát elfogadták, a fekete-tengeri országok és az Európai Unió közötti energiahálózatok megépítését tűzték ki prioritásként. A legfontosabb beruházás, amely lehetővé teszi ennek a célkitűzésnek az elérését, a Nabucco földgázvezeték. Sajnálatos módon már hosszú ideje azt látjuk, hogy Brüsszelben nincs kellő eltökéltség ezzel kapcsolatban. Ugyanezt mondják a szomszédos országok is, amelyek érdekeltek a csővezeték megépítésében. Azerbajdzsán már egy éve jelzi, hogy az Uniónak lépnie kell a Kazahsztánból és Tádzsikisztánból származó gáz lekötése érdekében, mert az ő szerepvállalásuk nélkül a csővezetéket pénzügyi szempontból nem érdemes megépíteni. Időközben egy konkurens projekt megépítése, amely megkerüli a kaukázusi országokat – az orosz Déli Áramlat csővezeték – megkapta a hallgatólagos beleegyezést. Nekünk nem szabad így dolgoznunk. Az energiaügyi jelentés rendelkezései elégtelenek. Konkrétabbá kell tennünk azokat azáltal, hogy kiegészítjük az EU jövője szempontjából stratégiai jelentőségű beruházásokhoz elkülönített eszközökre vonatkozó információkkal.