Index 
 Előző 
 Következő 
 Teljes szöveg 
Eljárás : 2010/3016(RSP)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot :

Előterjesztett szövegek :

RC-B7-0075/2011

Viták :

PV 02/02/2011 - 19
CRE 02/02/2011 - 19

Szavazatok :

PV 03/02/2011 - 8.11
A szavazatok indokolása
A szavazatok indokolása

Elfogadott szövegek :

P7_TA(2011)0039

Az ülések szó szerinti jegyzőkönyve
2011. február 2., Szerda - Brüsszel HL kiadás

19. A tuberkulózis elleni védőoltással kapcsolatos kezdeményezés (vita)
A felszólalásokról készült videofelvételek
Jegyzőkönyv
MPphoto
 

  Elnök. – A következő napirendi pont szóbeli választ igénylő kérdés a tuberkulózis elleni védőoltással kapcsolatos kezdeményezéssel (O-0203/2010 -B7-0006/2011) foglalkozó bizottsághoz Louis Michel, Charles Goerens, Antonyia Parvanova, Frédérique Ries, Olle Schmidt, Maria Da Graça Carvalho, Nessa Childers, Marc Tarabella, Bart Staes és Marina Yannakoudakis képviselőktől a Liberálisok és Demokraták Szövetsége Európáért Képviselőcsoportból.

 
  
MPphoto
 

  Charles Goerens, szerző.(FR) Elnök asszony! Örülök, hogy egy olyan páneurópai projektet támogathatok, amely az Európai Unió és a fejlődő országok számára is igen ambiciózus, és amely egy oltási program keretén belül felszámolja a tuberkulózist.

Emlékeztetnék arra, hogy 2009-ben több mint 1,7 millió ember halt meg tuberkulózisban. Naponta körülbelül 4700-an halnak meg ebben a betegségben. Ehhez adjuk hozzá az éves gazdasági veszteséget, amelyet csak Afrikában több mint 50 milliárd dollárra becsülnek. Ha erre alapozva olyan problémáként kezelnénk a tuberkulózist, mint amely csak a fejlődő országokra jellemző, akkor becsapjuk magunkat.

A 2010 nyarán az Egyesült Királyságból és Írországból érkező jelentések emlékeztetnek bennünket arra, hogy a betegség a mi országainkban is jelen van, nem beszélve arról, hogy milyen pusztítást vitt véghez a TBC a kontinens keleti részén, különösen Oroszországban és Moldovában. A tuberkulózis elleni védőoltással kapcsolatos kezdeményezés célja olyan hatékony oltások létrehozása, amelyekkel megfizethető áron lehet megvédeni a fejlődő országokat. Ezt szem előtt tartva engedjék meg, hogy a következő megjegyzéseket tegyem!

Először: az egészségnek nincs ára, de vannak költségei. Az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférésnek egyetemesnek kell lennie, ám magának a fizetésnek a lehetősége az iparosodott országokra korlátozódik. És mivel ez a helyzet, fontosnak tartom a költségek széles körben történő elosztását. Az északi féltekén, azaz az iparosodott országokban élő betegeknek magas árat kell fizetniük, ellenkező esetben a kutatásra fordított források hamarosan kimerülnek. Ugyanakkor azonban – tekintve, hogy a déli félteke országainak anyagi hozzájárulása, ha nem is a semmivel egyenlő, de nem több szimbolikus gesztusnál – a szolidaritásunk nélkülözhetetlen ahhoz, hogy egyensúlyba hozzuk a mérleget.

Másodszor: a tuberkulózis elleni védőoltással kapcsolatos kezdeményezésnek helye van az EU 2020 stratégiában is. Ez a stratégia tökéletesen illusztrálja, hogy mit tudunk elérni, amennyiben megfelelő időben határozzuk meg az egészségügyi prioritásainkat.

Harmadik és utolsó megjegyzésem pedig, hogy ez semmilyen módon nem zárja ki a nagy intézményi hitelezőktől származó többlet- vagy kiegészítő finanszírozást, ideértve különösen a Világbankot. Más országoknak – mint például az Egyesült Államoknak, Kanadának és számos feltörekvő országnak, amelyeket akár közvetlenül, a népességüket tekintve, akár közvetetten, a nemzetközi szolidaritás kontextusában érint a tuberkulózis – értelemszerűen ugyanúgy hozzá kellene járulniuk ehhez a kezdeményezéshez. Itt egészen pontosan a köz- és a magánszférabeli partnerségek modelljére gondolok.

Ez az új megközelítés hatékony lenne, amennyiben a szolidaritás azokra korlátozódna, akiknek erre orvosi és pénzügyi szempontból szükségük van. A másik megoldás csupán a tehetős lakosság védelme.

 
  
MPphoto
 

  Dacian Cioloş, a Bizottság tagja.(FR) 2008-ban a tuberkulózis elleni védőoltással kapcsolatos kezdeményezést a 7. kutatási keretprogramon belül köz- és a magánszférabeli partnerség formájában az Egészségügyi Együttműködési Program támogatásával hozták létre azért, hogy mozgósítsa az ehhez a fontos területhez szükséges további erőforrásokat.

Jelenleg a nemrégiben kifejlesztett új oltások java még mindig preklinikai fejlesztési fázisban vagy a klinikai fejlesztés kezdetén van. Fontos hangsúlyozni, hogy nincsen elegendő klinikai adatunk annak bizonyítására, hogy valamelyik fejlesztés alatt álló oltás hatékonyabb volna, mint a jelenleg használt oltás, azaz a Calmette-Guérin bacilusból (BCG) kifejlesztett vakcina.

A piacra kerüléshez az új oltásnak hatékonyabbnak kell lennie a BCG-nél. Tény, hogy még nem rendelkezünk ezekkel a fontos adatokkal. A tuberkulózis elleni védőoltással kapcsolatos kezdeményezést nem szabad elszigetelni más, a klinikai vizsgálatokat támogató kezdeményezésektől.

Hogy a klinikai fejlesztés terén elkerüljük a szűk keresztmetszeteket, a 185. cikk értelmében első kezdeményezésként létrehoztuk az „Európai és fejlődő országok közötti partnerség a klinikai vizsgálatokban” programot, amelynek keretén belül 14 tagállam, 2 társult állam és a Bizottság közösen 400 millió eurót ajánlottak fel, amelyből 200 millió euró az Európai Unióból származott, és amelynek célja többek között az AIDS-, a malária- és a tuberkulóziskutatások klinikai vizsgálata 2. vagy 3. szakaszának támogatása volt. A program a becslések szerint minden jelenlegi vizsgálatot – ideértve a tuberkulózis elleni oltás nyolc vizsgálatát is – 2015-ig fejez be. Az alternatíva tehát már létezik, és működik is. A Bizottság is élénken érdeklődik az úgynevezett „üzleti modell” iránt, amelyet a köz- és a magánszférabeli partnerségek keretén belül fejlesztettek ki, ideértve a tuberkulózis elleni védőoltással kapcsolatos kezdeményezés által bemutatott modellt is.

A tuberkulózis elleni védőoltással kapcsolatos kezdeményezés ezenfelül olyan modellt javasolt, amely hasznos eszközzé válhat a jövőben. Ehhez azonban a kereskedelmi terv alapos elemzésére és kockázatfelmérésre is szükség van. Következésképpen tehát – még ha a tuberkulózis elleni védőoltással kapcsolatos kezdeményezés jelentős pénzügyi támogatást is élvez – annak sikerét nem garantálja semmi, pontosan amiatt, hogy nem áll rendelkezésre elegendő információ azzal kapcsolatban, hogy a jelenleg vizsgálati szakaszban lévő oltások eredményesek lesznek-e.

A Bizottság azonban folytatni fogja a belső megbeszéléseket, és megvizsgálja a modellt a pénzügyi intézetekkel, így hozzájárulva az elképzelés fejlesztéséhez, hogy az az EU 2020 gyakorlati végrehajtásának része legyen. Így ebből a szemszögből megvizsgálható ez a lehetőség.

 
  
MPphoto
 

  Maria Da Graça Carvalho, a PPE képviselőcsoport nevében.(PT) Elnök asszony, biztos úr, a tuberkulózis a fejlődés ellenére is világszerte nagy aggodalomra ad okot. A betegség növekvő ellenállása és az elégtelen tudományos kutatás miatt évente szinte 2 millióan halnak meg tuberkulózisban.

Üdvözöljük azokat az uniós kezdeményezéseket, amelyekkel az állásfoglalás a tuberkulózissal szemben fel akar lépni, azonban több tudományos kutatásra van szükség, hogy a betegség ellen új oltásokkal tudjunk küzdeni. Az oltások a leghatékonyabb közegészségügyi intézkedések, amelyek védik az európaiakat a fertőző betegségektől, de nagyon fontos az is, hogy az egészségügy eljusson a fejlődő országokba, hogy hozzájáruljon a várható élettartam növekedéséhez és a szegénység elleni küzdelem sikeréhez.

Mint említettem, történt előrelépés, és jó úton haladunk, azonban az Uniónak meg kell kettőznie erőfeszítéseit, és több koordinált fellépésre, valamint az európai kutatások és a szegénységgel kapcsolatos betegségek elleni küzdelem integrálására van szükség. Ez az egyetlen módja annak, hogy enyhítsünk azon a tragikus helyzeten, amellyel rengeteg fejlődő államnak szembe kell néznie.

Szeretném megkérdezni a Bizottságot, hogy ezen a területen hogyan tervezi a tudományos kutatások nyomon követését, mit tesz az erőfeszítések növelése, valamint annak érdekében, hogy a kutatás eredményeit az Európa 2020 stratégia fényében az emberek javára fordítsa.

 
  
MPphoto
 

  Michael Cashman, az S&D képviselőcsoport nevében. – Elnök asszony! Mindig öröm önt látni az elnöki székben, amikor mások helyzetéről esik szó. Tudom, hogy osztja aggodalmainkat.

Szeretnék Goerens úrhoz csatlakozni, és egy lépéssel tovább is mennék. A tuberkulózis valóban globális egészségügyi probléma, és – mint tudjuk – második a halált okozó fertőző betegségek listáján világszerte. Hallottuk, hogy évente 1,6–2 millió ember halálát okozza. Az uniós támogatásnak fontos szerepe volt abban, hogy több innovatív lehetséges TBC-oltás jött létre – mint a Bizottság ismertette –, lehetővé téve korai, 1. és 2A szakaszú klinikai vizsgálatukat.

Sajnos – és ez a probléma – a jelenlegi támogatási mechanizmusok – köztük az „Európai és fejlődő országok közötti partnerség a klinikai vizsgálatokban” program – nagyon korlátozott támogatást nyújtanak a költséges késői fázisú (2B és 3.) klinikai vizsgálatoknak, amelyek létfontosságúak az oltás biztonságának bizonyítása szempontjából. Vannak oltásaink, de nagyon fontos, hogy az engedélyeztetési folyamathoz bebizonyítsuk ezek biztonságosságát és hatékonyságát.

Üdvözlöm, hogy a Bizottság további finanszírozást szeretne bevonni, azonban lehetővé teszik-e az EDCTP új költségvetési szabályai, hogy a támogatást klinikai kísérleti laboratóriumok fejlesztésére és kiépítésére használják, illetve epidemiológiai tanulmányokat folytassanak? Megfontolta-e a Bizottság a tuberkulózishoz hasonló elhanyagolt betegségek gyógyítását célzó innovatív új oltások késői klinikai fejlesztéséhez szükséges versenyképes finanszírozási mechanizmusok bevezetését?

 
  
MPphoto
 

  Angelika Werthmann (NI).(DE) Elnök asszony! A tuberkulózis napjainkban is széles körűen elterjedt, különösen a szegényebb országokban. A világ lakosságának egyharmada fertőzött, és évente 2,5 millióan halnak meg tuberkulózisban. Az Egészségügyi Világszervezet becslései szerint csak Európában óránként 49 új esetet és hét halálesetet regisztrálnak. Az iparosodott országokban a tuberkulózis újjáéledt, különösen a HIV- és AIDS-fertőzött páciensek másodlagos betegségeként, de gyakran a migráció és a turizmus eredménye.

A megelőzés, a diagnosztizálás és a kezelés megfékezheti a betegség terjedését. A tuberkulózis mikrobaktérium egyetlen hordozói az emberek, így kiirtása lehetséges volna. Azonban aggodalomra ad okot a rezisztens baktériumok egyre növekvő száma. Új oltások vannak, és az egyik tanulmány szerint a D-vitamin adása csökkenti a tuberkulózis kezelési idejét. A Bizottság milyen mértékben lépett fel ezen a területen?

 
  
MPphoto
 

  Filip Kaczmarek (PPE).(PL) Elnök asszony! Négy évvel a millenniumi fejlesztési célok elérése előtt az újonnan diagnosztizált tuberkulózisos megbetegedések száma világszerte még mindig riasztó. A tuberkulózis gyógyítható. A fejlődő országokban sajnos, és különösen Ázsiában és Fekete-Afrikában, továbbra is súlyos probléma. A közelmúltból származó becslések szerint körülbelül 2 milliárd ember – más szóval a világ lakosságának egyharmada – fertőzött. Statisztikai értelemben közülük minden tizediknél kifejlődik a betegség. A világ legszegényebb régióit különösen veszélyezteti a megbetegedések növekedése, mivel a rossz táplálkozás és a lakhatási körülmények, valamint a stressz ideális környezetet biztosítanak a betegség kifejlődésének. A hatékony kezeléshez való hozzáférés nagyon sok országban korlátozott, és nem koordinálják az AIDS és a tuberkulózis kezelését. Ez annak az eredménye, hogy a fejlődő országok kormányai nem költenek eleget az egészségügyre. Ráadásul a vidéken lévő egészségügyi rendszerek létszámhiánnyal küszködnek, és nincs módjuk az ilyen betegségek kezelésére. A korlátozott pénzügyi lehetőségekkel rendelkező országokban tehát a betegség hatása a vidéki területeket érinti legsúlyosabban. A fejlett országok a GDP körülbelül 5%-át költik a közegészségügyre, míg a fejlődő országok ennek felét. Ezért lehetetlen a szegényebb országok számára, hogy külső segítség nélkül növeljék kiadásaikat, mint ahogy erre Goerens úr is rámutatott. Ezenfelül pedig a tuberkulózis nemcsak orvosi, hanem társadalmi és gazdasági probléma is, hiszen a termelékenység csökkenését okozza, valamint más gazdasági hatásai is vannak. Mindez azt jelenti, hogy határozottaknak kell lennünk, és mindent meg kell tennünk annak érdekében, hogy az oltások minél szélesebb körben elérhetők legyenek.

 
  
MPphoto
 

  Ricardo Cortés Lastra (S&D).(ES) Elnök asszony, biztos úr, hölgyeim és uraim! Az egészség kérdése az egyik olyan probléma, ami a szegénység elleni küzdelemben még megoldásra vár. A Millenniumi Nyilatkozatban elsősorban a gyermekhalandóság, másodsorban az anyai halandóság, harmadsorban pedig az AIDS, a malária és sok más egyéb betegség, köztük a tuberkulózis csökkentése mellett köteleztük el magunkat.

Mindazonáltal mindannyian, akik itt vagyunk ma, tudjuk, hogy ezek a célkitűzések jelenleg még távolról sem valósultak meg. Intézkedésekre van szükség: növelnünk kell a fejlődő országok egészségprogramjainak finanszírozását. Ezen a területen az Európai Unió célkitűzése az ingyenes egészségügyi rendszerhez való hozzáférésnek kell lennie.

Úgy gondolom, hogy támogatnunk kell az olyan globális kezdeményezéseket, mint az AIDS, a malária és a tuberkulózis elleni küzdelemben nyújtott vertikális támogatások. Ugyanakkor azonban, biztos úr, az országok politikai és gazdasági támogatása is fontos, hogy hatékony egészségügyi rendszert dolgozhassanak ki. Meg vagyok győződve arról, hogy ez volna az előirányzati elv biztosításának legjobb módja, lehetővé téve a lakosság legsérülékenyebb részeinek az egészségügyhöz való hozzáférést.

 
  
MPphoto
 

  Anna Záborská (PPE).(SK) Elnök asszony! A tuberkulózis a maláriához és az AIDS-hez hasonlóan egyike azoknak a nagy világjárványoknak, amelyek a fejlődő országok lakosságát tizedelik meg különösen Afrikában és Ázsiában. Ez közvetlen eredménye az országokban bekövetkezett gazdasági romlásnak és a fennálló társadalmi helyzetnek.

Ugyanakkor az európai országok sem tudtak megbirkózni a tuberkulózis gyakori előfordulásával. Ezt a betegséget nem lehet pusztán orvosi-gyógyszerészeti vagy pedig az emberi viselkedés problémájaként kezelni. Az emberi fejlődés és integritás kérdéseit is magában foglalja, és az igazságosságot is, amelyhez globális megközelítésre van szükség. A tuberkulózisban megbetegedettek a fejlődő országokban egyúttal az igazságtalanság áldozatai is, mivel a kapott kezelés elégtelen és nem ugyanolyan, mint a fejlett világban.

További kutatásokra, valamint az új gyógyszerek és oltások folyamatos áramlására van szükségünk, amelyek képesek az új komplikációkra reagálni, és rezisztensek a különféle kórokozókra. Szeretném azonban felhívni a figyelmüket azokra a hősökre, akik minden nap a tuberkulózissal küzdenek, lehetővé téve számunkra a betegek folyamatos kezelését, hogy ellenálljanak a tuberkulózis és az AIDS együttes fertőzése által okozott nehézségeknek, ezáltal segítve minden országnak megfelelni a millenniumi kihívásoknak. Támogatnunk kell a fejlődő országok egészségügyi dolgozóit. Az egészségügyi dolgozók a gazdagabb országokba vándorolnak, mivel a saját országaikban megnyirbálják az egészségügyi költségvetést.

Támogatom a tuberkulózis elleni védőoltással kapcsolatos kezdeményezést, de a betegség leküzdéséhez globális megközelítésre van szükség. Nem elég pusztán a kutatást és a gyógyszeripart támogatni, mivel – minden mástól eltekintve – nagyon sok idő, mire ez a kutatás meghozza a gyümölcseit.

 
  
MPphoto
 

  Miroslav Mikolášik (PPE).(SK) Elnök asszony! Szeretném hangsúlyozni, hogy a tuberkulózist távolról sem sikerült kiirtani, és láthatjuk, hogy évente szinte kétmillió ember esik áldozatul ennek a súlyos betegségnek.

Szeretném elmondani, hogy nagyon jónak tartom, hogy ennek tudatában vagyunk, és üdvözlöm a Bizottság kezdeményezését azért, mivel nem kizárólag az AIDS világjárványáról, hanem a tuberkulózisról is szó esik, ami emberek millióinak életét követeli.

Egyetértek azzal, hogy több erőforrásra van szükség az új oltások kifejlesztésére. Mint ahogy a Bizottság jelezte, ugyanakkor nem rendelkezünk még az új oltásokkal, hiszen még a preklinikai szakaszban vagyunk, és még mindig az emberekre gyakorolt hatását teszteljük. Szeretném felszólítani a jelenlévőket – most már befejezem, elnök asszony – az új finanszírozásra és az új erőforrásokra.

 
  
MPphoto
 

  Claudiu Ciprian Tănăsescu (S&D).(RO) Elnök asszony! Az évi 1,6–2 millió halálos áldozat azt jelenti, hogy a tuberkulózis világszerte egyike annak a két fertőző betegségnek, amelyek a legtöbb halálesetet okozzák. Ez megmagyarázza a közegészségügyi szervezetek növekvő aggodalmát.

Egy olyan korban, amikor az orvostudomány fantasztikus előrelépéseket mutat fel, fel kell ismernünk, hogy eljött az ideje annak, hogy a tuberkulózis hagyományos BCG-oltását egy új, modernebb és sokkal hatékonyabb oltással váltsuk fel. Ez azonban egyrészt nem érhető el a kutatások befejezésére nyújtott bőkezűbb uniós finanszírozás, valamint más finanszírozási források keresése nélkül – ez utóbbit úgy valósíthatjuk meg, hogy felülvizsgáljuk a tuberkulózis elleni védőoltással kapcsolatos kezdeményezés által javasolt modellt az alternatív és innovatív finanszírozási módszerek érdekében.

A pénzügyi garanciák megléte vonzóbbá teszi ezt a modellt az európai üzleti közösség számára, ezzel biztosítva részvételét és a szükséges pénzügyi támogatást.

 
  
MPphoto
 

  Seán Kelly (PPE). – Elnök asszony! A tuberkulózis vagy tébécé, ahogyan az országunkban nevezik alig egy évszázada pusztított Írországban, sok fiatalt és időst ölve meg.

Az ország gazdagodásával a betegség eltűnt, és az oltás 36 évre megszűnt. Azonban, ahogyan az előadó hangsúlyozta, a tébécé visszatért az elmúlt években. A saját szavazókörzetemben csak tavaly egy iskolás és egy bölcsődés is elkapta a betegséget.

Világszerte ez sokkal nagyobb probléma, mivel 2 millióan fertőzöttek, és minden 20 másodpercben meghal valaki miatta. Ezért nagy feladat áll előttünk, ha el akarjuk érni, hogy a betegséget 2050-re kiirtsuk.

A kutatás a megoldás, és ezen a területen az Európai Uniót dicséret illeti, mivel míg általában a kutatásban az Egyesült Államok és Japán mögött járunk, ezen a területen vezető pozíciónk van: a kutatás 60%-a az Unió területén zajlik, valamint a dán hatóságok és kutatók fejlesztették ki az oltást.

 
  
MPphoto
 

  João Ferreira (GUE/NGL).(PT) Elnök asszony! Négy évvel a millenniumi fejlesztési célok elérése előtt a tuberkulózis évente 2 millió életet követel. A tuberkulózis felháborító példája a világunkra jellemző egyenlőtlenségeknek. Ne feledjük, hogy ez a betegség egyáltalán nem terjedt el széles körben az iparosodott országokban.

A tuberkulózis és más betegségek problémáját nem lehet mindenki által hozzáférhető, kiváló minőségű közegészségügyi szolgáltatás nélkül megoldani, ideértve az elsődleges egészségügyi ellátást is. A fejlesztési együttműködés és a támogatáspolitika jelentős szerepet játszik itt, amely természetesen az oltási programok elősegítését is tartalmazza, azonban ennél többre van szükség. Egyszer s mindenkorra szakítanunk az adósság és az adósságtörlesztés mechanizmusaival, amelyek elvonják a fejlődő országok erőforrásait, és ezeket az országokat függővé, alárendeltté teszik és a nyomorba taszítják vissza.

 
  
MPphoto
 

  Csanád Szegedi (NI).(HU) Tisztelt elnök asszony, tisztelt képviselőtársaim! Magyarországon az elmúlt évek során ijesztő mértékben növekedett meg a tébécés betegek száma és az ebből fakadó halálozások. Ez többek között a nemzetromboló liberális gondolkodás eredményeként jött létre. Gondolok itt a szégyenteljes 2006-os magyarországi egészségügyi törvényre, amely a kórházbezárásokon és a profitorientált egészségügyi ellátáson alapult. A betegség kialakulásánál fontos szerepet játszik az elszegényedés, így a megnövekedett hajléktalanszám és az egyre nehezebben hozzáférhető egészségügyi ellátás. Fontosnak tartom megerősíteni az egészségügy gyógyító-megelőző feladatát, a szűrések kiterjesztését, továbbá nemcsak a tökéletesített védőoltások kifejlesztését, hanem azok mindenki számára elérhetővé tételét. Ezek a lépések hosszú távon egy egészségesebb nemzetet, egészségesebb Európát és társadalmat jelentenének.

 
  
MPphoto
 

  Dacian Cioloş, a Bizottság tagja.(FR) Elnök asszony, megpróbálok választ adni a felhozott kérdésekre.

Először is erősítenünk kell a kutatást, mint ezt már a bevezetőben is mondtam. A Bizottság módozatokat keres a tuberkulózisprogramok finanszírozásának növelésére, és egyik megoldás a már említett EDCTP program fejlesztése volna. A program jelenleg 400 millió euróból működik, ebből a Bizottság 200 millió eurót adott. A Bizottság egy második EDCTP program létrehozásán is gondolkodik. Hangsúlyoznom kell, mint már Tănăsescu úrnak mondtam, hogy a Bizottság már jelenleg is jelentős forrásokat biztosít a tuberkulóziskutatási program számára. Konkrétan 65 millió euró került már a programba. Ugyanakkor azonban világos, hogy ez nem elég, és meg kell vizsgálni a köz- és a magánszférabeli partnerség lehetőségét is.

A fentiek ellenére, ha a klinikai fázisban lévő oltások finanszírozásáról van szó, meg kell fontolnunk a hatékonyságot. Mint már mondtam, a jelenleg rendelkezésre álló információk nem garantálják, hogy a jelentős finanszírozás pozitív eredményre vezetne. A vitaminokat is tanulmányozzák jelenleg mint alternatív megközelítést, azonban el kell kerülnünk a rezisztencia kialakulását. Ez talán egy lehetséges út, azonban tudatában kell lennünk a kockázatának.

Beszéljünk most általában az Európai Unió és a fejlődő országok egészségügyi rendszereiről! Az Európai Unióban az egészség többek között a Bizottság egyik olyan célkitűzése, amelyet különféle programokkal – például az Európa 2020 stratégia keretén belül – megpróbál elősegíteni a tagállamokban. Másképpen megfogalmazva: támogatja az egészségügybe való befektetést. A kutatás területén az egyik kutatási és innovációs kezdeményezés keretében a Bizottság – és különösen a biztosok egy csoportja – foglalkozik ezzel a témával, hogy biztosítsa, hogy az innováció fokozható a tagállamokban az egészséggel kapcsolatos kutatás erősítése érdekében, párhuzamosan a lakosság elöregedésével kapcsolatos problémák kutatásával.

Ami a fejlődő országokat illeti, az Európai Unió már nagyon sokat elért az egészségügy terén a fejlesztési alappal, és ennek a témának a Bizottság a jövőben is nagy figyelmet fog szentelni.

Remélem, hogy a Bizottság nevében sikerült választ adnom a kérdéseikre. Biztosíthatom önöket afelől, hogy a kutatást a Bizottság továbbra is kiemelt pontként kezeli.

 
  
MPphoto
 

  Elnök. – A vita lezárásához pedig négy állásfoglalásra irányuló indítvány az Eljárási Szabályzat 115(5) szabályának értelmében (1).

A vitát lezárom.

A szavazás holnap 11.30-kor lesz.

Írásbeli nyilatkozatok (az eljárási szabályzat 149. cikke)

 
  
MPphoto
 
 

  Joanna Senyszyn (S&D), írásban.(PL) Az AKCS-EU közös parlamenti közgyűlésének küldöttjeként támogatom, hogy az Unió ossza meg a fejlődő országokkal a tuberkulózis elleni oltások fejlesztésében elért eredményeit, és hogy segítse ezeket az országokat a betegségben szenvedők kezelésének finanszírozásában. A tuberkulózis a HIV és a malária mellett a leggyakrabban előforduló fertőző betegség. A világ lakosságának egyharmada fertőzött a tuberkulózis bacilussal, és évente nyolcmillió új beteget diagnosztizálnak, ezek közül 2,6–2,9 millió belehal a betegségbe. A halálesetek 95%-a a fejlődő országokban következik be. Minden másodpercben meghal valaki a tuberkulózis miatt. A fertőzöttek 10%-ában kifejlődik a betegség, amely kezelés nélkül halálos lehet. A legtöbb esetet Indiában, Kínában, Indonéziában, Dél-Afrikában, Nigériában, Bangladesben és Etiópiában diagnosztizálják. Ázsiában és Afrikában 100 000 főre 100–120 haláleset jut. Nagyon sok országban korlátozott a hatékony kezeléshez való hozzáférés. A tuberkulózis súlyos gazdasági probléma. A betegség által okozott globális termelékenységi csökkenés évente 13 milliárd dollárra rúg. A tuberkulózis eltörlése egyike a millenniumi fejlesztési céloknak, amelyet az Unió 2015-re akar teljesíteni. Még csak négy évünk van hátra. Jelenleg a tuberkulózis teljes egészében gyógyítható. Átfogó programokra van szükség a tuberkulózis megelőzésére és kezelésére. A tuberkulózisról szóló felvilágosító, a betegség elkerülésének és kezelésének lehetőségeit bemutató kampányt minél hamarabb el kell indítani, valamint el kell kezdeni egy oltási programot.

 
  
MPphoto
 
 

  Lívia Járóka (PPE), írásban. – Az emberiség történelme során a tuberkulózis több embert ölt meg, mint bármilyen más betegség. Ez a rendkívül ragályos, cseppfertőzéssel terjedő baktérium a tünetek jelentkezése előtt tíz vagy tizenöt más embert is megfertőzhet.

A túlzsúfolt nyomornegyedek és a megfelelő higiénia hiánya mindig is jelentős kockázati tényező volt a tuberkulózis esetében, és ezért a tuberkulózis az a betegség, amely leginkább a szegénységhez kötődik, és részben annak következménye.

A WHO és a nemzeti hatóságok erőfeszítései ellenére a tuberkulózisban elhalálozó emberek száma évente 1,5 millió, és ez a szám növekvőben van. Teljes szívemből támogatom a tuberkulózis elleni védőoltással kapcsolatos kezdeményezést, és őszintén remélem, hogy több oltást tud biztosítani a szenvedőknek Európában és szerte a világon.

De hangsúlyoznom kell, hogy a tuberkulózis elleni küzdelemnek együtt kell járnia a szegénység és társadalmi kirekesztés elleni küzdelemmel. Szükséges a sérülékeny csoportok azonosítása, valamint azoknak a korlátoknak a meghatározása és eltörlése, amelyek megakadályozzák, hogy ezek a csoportok hozzáférjenek a teljes körű megelőzéshez, diagnózishoz és kezeléshez.

Hatékony lenne a tuberkulózissal foglalkozó szolgálatok programjának módosítása is, hogy jobban meg tudjanak felelni a helyi szükségleteknek, és kiszűrjék az egészségügyi rendszerekben széles körűen elterjedt diszkriminatív gyakorlatokat.

 
  
MPphoto
 
 

  Vilija Blinkevičiūtė (S&D), írásban.(LT) Le kell győznünk a tuberkulózist, mivel ez a betegség évente közel kétmillió ember életét követeli, és a világ lakosságának szinte egyharmada fertőzött. Szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy a tuberkulózis érzékeny világegészségügyi kérdés, és a fertőző betegségek között a világon a második halálok. A tuberkulózis szorosan kapcsolódik az olyan társadalmi és gazdasági problémákhoz, mint a szegénység, munkanélküliség, alkoholizmus, drogfüggőség és a HIV/AIDS, a nem megfelelő és rossz állapotban lévő egészségügyi rendszerek a szegény országokban, valamint a késői diagnosztizálás. Ezért örülök, hogy megszületett a tuberkulózis elleni védőoltással kapcsolatos kezdeményezés modellje, mivel a világszerte tuberkulózisban szenvedő betegek javára válnak a kutatások és a munkatevékenységek eredményei. Továbbá pedig a projekt hozzájárul az Európa 2020 célkitűzések gyakorlatba ültetéséhez és a millenniumi fejlesztési célok 2015-ig történő teljesítéséhez. Szeretném kiemelni, hogy a tuberkulózis elleni küzdelem finanszírozása elégtelen, és az Európai Unió általi finanszírozás nagyon fontos szerepet játszik abban, hogy az új lehetséges tuberkulózis elleni oltások jelentős csomagját létrehozzuk. Remélem, hogy előrelépés történik a jelenlegi potenciális európai tuberkulózis elleni oltások engedélyezésében, és elérhetőek válnak azok számára, akiknek a leginkább szükségük van rá. Továbbá pedig lehetőségeket kell találnunk arra, hogy olyan versenyképes finanszírozási mechanizmusokat vezessünk be, amelyek segítségével a tuberkulózis elleni új oltások klinikai kutatásának utolsó fázisai is elvégezhetők.

 
  
MPphoto
 
 

  Elżbieta Katarzyna Łukacijewska (PPE), írásban.(PL) A vitánkkal összefüggésben szeretném megjegyezni, hogy a XXI. század elején a tuberkulózis évente körülbelül 3 millió embert öl meg. A statisztikák szerint a világ lakosságának egyharmada fertőzött a bacilussal. Ez a probléma aggódásra ad okot. Biztosítanunk kell, hogy csak a legjobb és a leginnovatívabb oltásokat használják a betegség elleni küzdelem alapvető eszközeiként. Fokoznunk kell a nemzetközi intézkedéseket, és meg kell fontolnunk az oltások finanszírozását különösen a fejlődő országok esetében. Továbbá pedig aktív médiakampányra van szükség, hogy tájékoztassuk a társadalmat a problémáról, a fertőzés terjedéséről és a betegség megelőzési lehetőségeiről, mivel az emberek azt hihetik, hogy a tuberkulózis olyan betegség, amely nem érint bennünket a modern világban. Köszönöm.

 
  
MPphoto
 
 

  Artur Zasada (PPE), írásban.(PL) Aggódom a szóbeli kérdés szerzőinek következtetései miatt: öt évvel a millenniumi fejlesztési célok megvalósítása előtt a tuberkulózis globális előfordulásában enyhe csökkenés volt tapasztalható. A rendelkezésemre álló információk szerint Közép- és Kelet-Európa orvosainak 73%-a úgy gondolja, hogy nem eléggé képzettek a tuberkulózis diagnosztizálásához és kezeléséhez. Az orvosok véleménye szerint a helyzet jelentősen rosszabb; 75%-uk úgy gondolja, hogy az új tuberkulózisos esetek száma növekszik. Mi lehet a hivatalos statisztikák és az orvosok megfigyelései közötti jelentős eltérés oka? Az új tuberkulózisos eseteket regisztráló rendszer elavult, és az egészségügyi intézmények e tekintetben gyakran nem teljesítik a kötelességeiket. Hangsúlyozni kell, hogy a betegség elleni legfontosabb fegyverek a megelőzés, a felvilágosítás, valamint a higiéniai szabályok betartása, ami lehetővé teszi a fertőzés elkerülését. Egyetértek a kérdés szerzőivel abban, hogy a probléma egyik lehetséges megoldása egy oltási program bevezetése, ezzel egy időben pedig széles körű felvilágosító kampány indítása.

 
  
MPphoto
 
 

  Cristian Silviu Buşoi (ALDE), írásban.(RO) Annak ellenére, hogy volt haladás, a tuberkulózis továbbra is az egyik legfőbb halálozási ok különösen a fejlődő országokban, évi 2 millió halálesetet okozva. A romániai helyzet is említésre méltó, ahol 100 000 főre 110 eset jut, míg az európai átlag 39 eset 100 000 főre.

Az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés egyetemes jog, és nem a pénzügyi költségei miatt kellene aggódnunk. Továbbra sincs egyensúly az iparosodott és a fejlődő országok között. Szolidaritást kell mutatnunk, és minden elérhető módszerrel támogatnunk kell az Egészségügyi Világszervezet (WHO) által elindított „Stop Tuberculosis” (Stop TB) programot.

Európa feladata, hogy járható, innovatív módszerekkel garantálja a kutatás finanszírozását a tuberkulózis és egyéb fertőző betegségek elleni küzdelemben. A tuberkulózis elleni védőoltással kapcsolatos kezdeményezést az Európai Unió támogatja, ez a program pedig megoldást kínál a jelenlegi helyzetre azzal, hogy elérhető áron gyárt hozzáférhető oltásokat, amelyeket strukturált oltási programmal el lehet juttatni a lakossághoz. A tuberkulózis elleni védőoltással kapcsolatos kezdeményezés beemelése az EU 2020 stratégiába lehetővé tenné Európának, hogy megerősítse stratégiai függetlenségét és vezető innovációs pozícióját a tuberkulózis elleni küzdelemben.

 
  

(1) Lásd a jegyzőkönyvet.

Jogi nyilatkozat - Adatvédelmi szabályzat