Az ülések szó szerinti jegyzőkönyve

2011. március 7., Hétfő - Strasbourg

24. Az egészség terén mutatkozó egyenlőtlenségek csökkentése (rövid ismertetés)

  Elnök. – A következő napirendi pont az Estrela asszony által a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság nevében készített jelentés, amelynek tárgya az egészség terén mutatkozó egyenlőtlenségek csökkentése az EU-ban (2010/2089(INI)) (A7-0032/2011).

  Edite Estrela, előadó. – (PT) Elnök úr, mindenekelőtt szeretnék köszönetet mondani az árnyékelőadóknak együttműködésükért és a közösen elvégezett munkáért, valamint szeretnék köszönetet mondani a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság, ill. a Nőjogi és Esélyegyenlőségi Bizottság véleménye előadóinak. Valamennyiük munkája nagyon hasznos volt.

Az egészség terén mutatkozó egyenlőtlenségek országról országra és régióról régióra különbözőek. Ezek az egyenlőtlenségek összefüggnek a gazdasági és társadalmi körülményekkel, és súlyosbíthatja őket a nemi vagy kulturális hovatartozás. Más szóval az egészség terén mutatkozó egyenlőtlenségek nemcsak az egészségügyi ellátáshoz való hozzáféréssel függnek össze, hanem olyan különböző tényezőkkel is, mint pl. az életkörülmények, a lakhatás, az oktatás, a foglalkozás, a jövedelem és az életmód. Noha történt némi előrelépés, a 27 tagállam között még mindig jelentős egyenlőtlenségek állnak fenn. Az Eurostat szerint például a férfiak születéskor várható élettartama akár 14,2 évvel is eltért a tagállamok között 2007-ben, míg ugyanez az adat a nők esetében 8,3 év. Az egészség és a várható élettartam még mindig összefügg a társadalmi körülményekkel és a szegénységgel, és ha a szegénység összeadódik a sebezhetőség más formáival – mint például a gyermekkor vagy az időskor, a fogyatékosság vagy a kisebbséghez való tartozás –, az tovább növeli az egészség terén mutatkozó egyenlőtlenségek kockázatát.

Az egészség terén mutatkozó egyenlőtlenségek már gyermekkorban elkezdődhetnek, és egészen az időskorig, sőt a következő generációkban is fennállhatnak. Ezért nagyon fontos ez a téma, és ezért van szükség sürgős megoldásra. A jelenlegi világválság tovább rontja a helyzetet. A válság természetesen számos uniós tagállamban súlyos hatást gyakorol az egészségügyi ágazatra, mind az ellátási, mind a keresleti oldalon. Az ellátási oldalon a válság a közegészségügy finanszírozási szintjének csökkenéséhez, ezzel egy időben a keresleti oldalon viszont az egészségügyi szolgáltatások iránti megnövekedett kereslethez vezethet.

A válság rámutatott, hogy egyesek korlátlan mértékű jövedelemmel rendelkeznek, és ez az igazságtalanság is hozzájárul a gazdag kisebbség és a szegény többség közötti szakadék növeléséhez. A válság így lehetőséget jelent arra, hogy az egyenlőséget előmozdító, határozott intézkedésekkel küzdjünk az egyenlőtlenségek ellen. Ha nem vonjuk le a tanulságokat, és ha csak kevés dolgot változtatnunk meg, vagyis tulajdonképpen mindent hagyunk a régiben, azzal csak növeljük az egyenlőtlenséget. Ahogy tapasztalhattuk, az egyenlőtlen társadalmak nem stabilak.

A fellendülést elősegítő csomagjaikba számos tagállam beillesztett a gazdasági válság egészségügyi ellátási ágazatra gyakorolt hatásának az egészségügyi infrastruktúrába való befektetés, az egészségügyi ellátási ágazat finanszírozásának optimalizálása, az egészségügyi ellátás rendszerének átalakítása és átszervezése általi enyhítését célzó intézkedéseket. Létfontosságú, hogy a politikai intézkedések minden szintjén prioritásként kezeljék az egyenlőtlenségek csökkentését. Ezért üdvözlöm a Bizottság javaslatait.

Szeretném azonban felhívni a figyelmet jelentésem bizonyos javaslataira is – különösen azokra, amelyek nagyobb figyelmet követelnek a szegénységben élőknek, a hátrányos helyzetű migráns csoportoknak, ideértve az illegális bevándorlókat is, valamint az etnikai kisebbségeknek, a fogyatékkal élőknek, az idősebbeknek és a szegény gyermekeknek. Támogatom azokat az intézkedéseket, amelyek az infrastruktúrába való befektetés által a gazdasági válság egészségügyi ágazatra gyakorolt hatását kívánják enyhíteni. Létfontosságúnak tartom, hogy jó egészségügyi körülményeket teremtsünk a gyermekek és a terhes nők számára. Kívánatosnak tartom, hogy a Kohéziós Alapból és a strukturális alapokból támogassanak az egészség terén mutatkozó egyenlőtlenségek fennállásához hozzájáruló tényezőkkel kapcsolatos projekteket. Más szóval: jobb és igazságosabb jövőt kell építenünk a következő generációknak.

  Zuzana Roithová (PPE). – (CS) Elnök úr, az elmúlt évek során aktívan részt vettünk az innovatív gyógyszerek támogatásában. Ezért üdvözlöm ezt a jelentést, amely a sérülékeny csoportokra és ezen csoportoknak a kezeléshez és megelőzéshez való hozzáférésére fókuszál; ezt én is létfontosságúnak tartom. A jelentés azonban számos ponton megsérti a tagállamok szubszidiaritásának elvét. Határozottan ellenzem például a 25. pont megfogalmazását, mivel az abortuszt nem lenne szabad születésszabályozási módszerként használni. A 26., 29. és 53. pontok is vitathatóak. Szeretném hangsúlyozni azt is, hogy a 27 tagállam között az átlagos várható élettartam terén fennálló különbségeknek nem csak az egészségügyi ellátás különböző normái és az ahhoz való különböző hozzáférés az oka. E tekintetben nagyobb jelentősége van az emberek életszínvonala és életmódja, valamint az országok fejlettségi szintje között fennálló különbségeknek. Ezeket a különbségeket ki kell igazítani az EU által finanszírozott fejlesztési programok segítségével.

  Silvia-Adriana Ţicău (S&D). – (RO) Elnök úr, a jelenlegi gazdasági és pénzügyi válság súlyosan érintette az egészségügyi ellátást, számos tagállam csökkentette a közegészségügyi költségvetést. Sőt, néhány tagállam kórházakat zárt be kisebb városokban, vagy csökkentette az elvégezhető sebészeti beavatkozások számát. Különösen a vidéki vagy elszigetelt területeken élő betegeknek kell több tíz kilométert utazniuk az egészségügyi szakellátásért. Tehát nemcsak az egyes tagállamok, hanem a tagállamok különböző régiói között is fennállnak az egészség terén mutatkozó egyenlőtlenségek.

A tagállamok közegészségügyi költségvetésének csökkentése miatt veszélybe kerül a legmodernebb és leghatékonyabb kezelésekhez való hozzáférés. Ezenkívül bizonyos kezelések támogatásának csökkentése miatt előfordulhat, hogy a betegek nem tudják folytatni a kezelést, mivel sokkal magasabb árat kellene fizetniük érte, és ennek következményei lehetnek az egészségükre nézve. Az európai egészségügyi ellátási rendszer terén mutatkozó egyenlőtlenségek következtében az orvosok gyakran más tagállamokba emigrálnak, hogy ott gyakorolják hivatásukat. Ezért a Bizottság …

(Az elnök félbeszakítja a felszólalót)

  Ilda Figueiredo (GUE/NGL). – (PT) Elnök úr, a jelenlegi takarékossági intézkedések társadalomellenesek. Ezek az intézkedések – és különösképp a közegészségügyi ellátás támogatásának megnyirbálása – egyértelműen fokozzák az egészség terén mutatkozó problémákat, hiszen az államháztartási hiány csökkentésére hivatkozva növelik az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés költségeit, növelik a gyógyszerárakat, a krónikus betegségek elleni gyógyszerek árát is, és megszüntetik a betegek kezelésre és konzultációra történő szállításának támogatását azokon a területeken, ahol nincs tömegközlekedés. Az Európai Unió bizonyos országaiban, így az én hazámban, Portugáliában is nőnek az egészség terén mutatkozó egyenlőtlenségek. A rosszabb anyagi körülmények között élők egyre nehezebben férnek hozzá az egészségügyi ellátáshoz. Ezért, biztos asszony, hölgyeim és uraim, nem elég csak, beszélni, hanem…

(Az elnök félbeszakítja a felszólalót)

  Nicole Sinclaire (NI). – Elnök úr, az egészségügyi ellátás minden tagállam számára elsődleges fontosságú ügy kell, hogy legyen, de ez a Parlament természetesen az Európai Unió egésze számára hivatott jogszabályokat alkotni. Úgy tűnik azonban, hogy a Parlament nem tud példát mutatni.

Önök közül néhányan talán olvasták – sokan pedig bizonyára nem – a londoni Sunday Times tegnapi számában az európai parlamenti képviselők egészségügyi juttatásairól szóló cikket. Kollégám, Figueiredo asszony éppen most beszélt a költségvetési megszorításokról, valamint arról, hogy ezek tovább fokozzák az egészségügyi ellátás terén mutatkozó egyenlőtlenségeket. Az Európai Unió és az európai parlamenti képviselők ugyanakkor tavaly 36%-kal növelték saját egészségügyi juttatásaikat – tehát olyasmikre adnak ki pénzt, mint pl. öregedést gátló kezelések, termálfürdő stb. Ezen a héten, amikor a nőket sújtó egyenlőtlenségről beszélünk, egy statisztika mindenképpen szemet szúr. Az Egyesült Királyságban például a nőknek csak egyszer van lehetőségük mesterséges megtermékenyítésre, az európai parlamenti képviselőnőknek és rokonaiknak viszont öt alkalommal. Ha valóban egyenlőséget akarunk …

(Az elnök félbeszakítja a felszólalót)

  Anna Záborská (PPE). – (SK) Elnök úr, minden ember egyedülálló, mindenkinek megvannak a maga képességei, prioritásai és életmódja. Ez a természetes egyenlőtlenség szüli azt a motivációt, hogy jobbak akarunk lenni másoknál, és ez a motiváció a gazdaság hajtóereje.

Az egészségügyi ellátás terén mutatkozó egyenlőtlenségek felszámolására tett kísérletnek azonban nem a gazdasághoz, inkább az emberségességhez van köze. Mert az emberek a betegségben és szenvedésben egyenlővé válnak. Nem szabad üzletet csinálnunk a szenvedésből.

Ezért teszik le az orvosok a hippokratészi esküt, nem pedig például a vállalkozók. Az egészség terén mutatkozó egyenlőtlenségek kiigazításának koncepciója az emberi élet értékén alapul. Az abortuszhoz való feltétlen jog, amelyet ez a jelentés is véd, viszont semmibe veszi ezt az értéket.

Az abortusz közpénzekből történő kötelező finanszírozása megfosztja az egészségügyi ellátást erkölcsi erejétől, és megengedhetetlen fényűzéssé aljasítja.

  Mario Pirillo (S&D). – (IT) Elnök úr, hölgyeim és uraim, az Európai Unióban még ma is fennállnak egyenlőtlenségek az egészség terén a szolgáltatásokhoz és kezelésekhez való hozzáférésben. Ezért összehangolt válaszra van szükség.

A különbségek okai sok esetben elkerülhetők és méltánytalanok, mivel sokszor hátrányos megkülönböztetésről van szó – ilyen pl. az alacsonyabb fizetőképesség. Hiszem, hogy Európában az egészségügyi szempontok valamennyi szakpolitikai területen történő figyelembevételére vonatkozó megközelítést alapul véve alapvető prioritássá kell válnia az egészség terén mutatkozó egyenlőtlenségek csökkentésének, így teremtve meg a minőségi ellátást mindenki számára.

Az elkövetkező hónapokban az Európai Parlament meg fogja vitatni a szakmai képesítések elismeréséről szóló irányelv felülvizsgálatát. Ez megfelelő alkalom lesz egy olyan jobb mechanizmus létrehozására, amely képes lesz hatékonyan és hátrányos megkülönböztetés nélkül kezelni a vészhelyzeteket.

  Seán Kelly (PPE). – Elnök úr, számos szempontot kell figyelembe venni.

Az egyik, amelyet szeretnék hangsúlyozni az, hogy az egészség terén mutatkozó egyenlőtlenségek felszámolásának egyik legjobb módja, ha az embereket egészségesebb életmódra ösztönözzük. Örülök, hogy karácsony előtt számos kollégámmal sikerült keresztülvinni a Parlamenten egy írásbeli nyilatkozatot, amelynek célja, hogy 2020-ra az Európai Unióban 100 millió ember aktívabb életet éljen, pl. sportoljon. Várom az Európai Bizottság erre irányuló javaslatait.

Másodszor örömmel mondhatom, hogy hazámban új kormány alakult (európai néppárti kormány szocialistákkal), amelynek egyik legfőbb célja az általános egészségbiztosítás. Az elképzelés az, hogy a pénzt a betegek után kell adni, a betegeknek pedig helyzetüktől, anyagi helyzetüktől és minden mástól függetlenül szükségleteiknek megfelelően hozzáférést kell biztosítani az egészségügyi ellátáshoz. Hiszem, hogy ez a rendszer sikeres lesz. A holland modellen alapul, és nagyon meg vagyunk vele elégedve.

  Karin Kadenbach (S&D). – (DE) Elnök úr, biztos asszony, a mai téma az egészség terén mutatkozó egyenlőtlenségek csökkentése. Ez nagyon ambiciózus feladat. Attól tartok, hogy a jelenlegi helyzetben európai szinten mi magunk is minden területen közreműködünk ezen különbségek és egyenlőtlenségek növelésében, és így lesz ez még a következő években és évtizedekben is. Nemcsak az egészségügyi ellátás konkrét visszafejlődéséről van szó, hanem a szociális normák hanyatlásról is: az oktatáshoz való hozzáférés csökkentéséről, az oktatás helyzetének megnehezítéséről. És tudjuk, hogy az alacsonyabb iskolázottság és a nagyobb szociális nehézségek együtt járnak a nagyobb szegénységgel. Azt is tudjuk, hogy a szegénység hozzájárul a betegségek kialakulásához.

Felszólítom a Bizottságot, tegye világossá, hogy az egészségbe, szociális szolgáltatásokba és oktatásba való befektetés elmulasztása a jövőben még sok kiadáshoz fog vezetni a közegészségügy terén. Ezt világosan kell látni még akkor is, ha az európai költségvetést és a nemzeti költségvetéseket is konszolidálni kell.

  Elena Oana Antonescu (PPE). – (RO) Elnök úr, az egészség terén mutatkozó egyenlőtlenségek kihívást jelentenek az Európai Uniónak, amely elkötelezett a szolidaritás, a társadalmi és gazdasági kohézió, az emberi jogok és az esélyegyenlőség mellett. Ezért az egészségügyi szempontokat valamennyi uniós szakpolitikai területen figyelembe kell venni. A tagállamokat is arra kell ösztönözni, hogy valamennyi szakpolitikai területen vegyék figyelembe az egészségügyi szempontokat, és minden területen dolgozzanak ki új cselekvési terveket az egyenlőtlenségek csökkentésére és egy magas szintű egészségvédelem létrehozására.

Támogatom a speciális mutatók kidolgozását az egészség terén mutatkozó egyenlőtlenségek nyomon követésére. Támogatom az összehasonlítható mutatók kidolgozását is, amelyek lehetővé tennék a nemzeti hatóságok számára az ezen a területen elért előrelépések felmérését az egészségügyi rendszerek fejlesztése céljából. Az egészség terén mutatkozó egyenlőtlenségek megoldására tett erőfeszítések részeként fontolóra kell venni egy, a munkaerő-tervezésre irányuló stratégiai mechanizmus létrehozását is, amely biztosítaná, hogy az egészségügy megfelelő számú szakembert tudjon felvenni, és meg is tudja tartani őket.

  Petru Constantin Luhan (PPE). – (RO) Elnök úr, az Egészségügyi Világszervezet becslései szerint 2020-ra a betegségek és korai halálozások 70%-ának a dohányzás, az alkoholfogyasztás, a mozgásszegény életmód és a nem megfelelő étrend lesz az oka. Tény, hogy szisztematikus összefüggés van az egészségi állapot és a társadalmi osztályhoz való tartozás között. Ez a tény azt mutatja, hogy a különbségek az alapvető szociális szolgáltatásokhoz való nem megfelelő hozzáférésből adódnak. Az egészség terén mutatkozó egyenlőtlenségek tehát nem az egyén választásának eredményeképpen jönnek létre. Ezek az egyenlőtlenségek igazságtalanok, és elkerülhetőek lennének

A 2007–2013 közötti időszakra szóló költségvetési tervezetben először javasolták az egészségügyet a Strukturális Alap tíz prioritása közé. Az Európai Bizottságnak az Európa 2020 stratégia nyomon követési eljárásai során differenciált, összehasonlítható mutatókat kell alkalmaznia, amelyek a társadalmi-gazdasági státuszon alapulnak, és figyelembe veszik az életkoron alapuló megkülönböztetést is.

  Maria Damanaki, a Bizottság tagja. – Elnök úr, a Bizottság hálás a Parlamentnek, amiért az támogatja az egészség terén mutatkozó egyenlőtlenségek áthidalására irányuló fellépésünket. Köszönjük a Parlament ajánlásait is. Külön köszönetet szeretnék mondani elkötelezettségéért az előadónak, Estrela asszonynak.

Az egészség terén az egyes országok, régiók, a szegények és gazdagok és az egyes etnikai kisebbségek között mutatkozó különbségek minden uniós tagállamot érintenek, és sok helyen egyre növekszenek. Szeretnék egyenesen beszélni erről a kérdésről. Csak most kezdjük látni a gazdasági válságnak az emberek egészségére és az egészségügyi szolgáltatásokra gyakorolt valamennyi hatását. Most kezdjük látni a munkanélküliség és a költségvetési hiányok hatásait, tehát fennáll a kockázat, hogy ezek az egyenlőtlenségek még tovább fognak nőni. Az egészség terén mutatkozó egyenlőtlenségek csökkentése mind polgáraink jóléte, mind az európai gazdaság élénkítése szempontjából fontos. Az egyenlőtlenségek csökkentése olyan fontos kihívás, amely – ahogy azt a Parlament jelentése is hangsúlyozza – a szakpolitikai területeken és a kormányzás különböző szintjein átnyúló fellépést kíván.

A Parlament jelentése fontos iránymutató a jövőre nézve. A jelentés hangsúlyozza az egészség javításához, a megelőzéshez és a hatékony egészségügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférés fejlesztésének szükségességét. Hangsúlyozza továbbá, hogy kiemelt figyelmet kell szentelni a sérülékeny csoportoknak és az új technológiák, például a távorvoslás alkalmazásának oly módon, hogy az csökkentse az egészségügyi ellátásban mutatkozó különbségeket. A Bizottság teljes mértékben osztja az Önök aggodalmait.

A jelentés a nemek közötti egyenlőtlenséget is hangsúlyozza, amely az egészség terén mutatkozó egyenlőtlenségek egyik fontos társadalmi oka. Én személy szerint teljesen egyetértek Önökkel ebben.

A Bizottság szakpolitikai területeken átnyúló fellépéssel folytatja a „Szolidaritás az egészségügyben” című közleményében meghatározott, az egészség terén mutatkozó egyenlőtlenségek csökkentésére irányuló cselekvési programját, mégpedig a tagállamokkal és az érdekeltekkel együttműködve.

Ahhoz, hogy ezek a partnerségek működőképesek legyenek, a tagállamok most az uniós egészségügyi program által finanszírozott, együttes fellépésbe kezdenek az egészség terén mutatkozó egyenlőtlenségek területén. A fellépés keretében hatásvizsgálat készül az egészség terén mutatkozó egyenlőtlenségekről, regionális és tudományos hálózatokat építenek ki és foglalkoznak az érdekeltek kezdeményezéseivel.

A szakpolitikákon átnyúló fellépést a közegészségügy terén kezdjük, például a dohányzásellenőrzéssel és a táplálkozással, valamint az aktív és egészséges időskor terén végzett munkával. Stratégiánk ugyanakkor olyan területekre is kiterjed, mint a foglalkoztatási és szociálpolitika, a mezőgazdaság, a kutatás és a regionális politika.

Nyilvánvaló, hogy még több intézkedésre van szükség. Az is nyilvánvaló, hogy ezt nem lehet egyik napról a másikra megoldani. Évekbe fog telni, de együtt képesek leszünk – és képesnek is kell lennünk – tartós és érzékelhető változásokat elérni, és így az európaiaknak esélyük lesz arra, hogy jó egészségi állapotban élhessenek.

  Elnök. – A vitát lezárom.

A szavazásra március 8-án, kedden délben kerül sor.

Írásbeli nyilatkozatok (az eljárási szabályzat 149. cikke)

  Elżbieta Katarzyna Łukacijewska (PPE), írásban. – (PL) Az egészségi állapot és az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés terén mutatkozó egyenlőtlenségek csökkentésére irányuló közös célkitűzések az EU prioritásai közé tartoznak. Tudjuk, hogy az egészség terén látható különbségek vannak az egyes országok, valamint a különböző iskolázottsággal, ill. jövedelemmel rendelkező vagy különböző foglalkozású emberek között. Az egyenlőtlenségek a nemmel is összefüggenek, és jellemzően már a korai években elkezdődnek, és nemcsak az időskorig állnak fenn, hanem a következő generációkban is.

Szeretném hangsúlyozni, hogy Estrela asszony jelentése az egészséggel kapcsolatos kérdések számos szempontjával foglalkozik. Érdemes azonban megjegyezni, hogy jelenleg az orvosok elvándorlása is olyan problémát jelent, amely hozzájárul az egészségügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférés terén mutatkozó egyenlőtlenségekhez. Ezért közös, átfogó uniós stratégiára van szükség, amely figyelmet szentelne a forrásgazdálkodásnak, a szakmai bejegyzésnek, az oktatásnak és képzésnek, és amely nemcsak a nemzeti, hanem a határokon átnyúló egészségügyi ellátásban is hozzájárulna a minőség és biztonság növekedéséhez.

Ezenkívül mindig hangsúlyozom, hogy többet kellene beszélnünk a megelőzésről, és mindenekelőtt többet kellene befektetnünk a megelőzésbe. Szükség van a diagnosztika fejlesztésére, az egészséges életmód népszerűsítésére, a hatékony információcserére, valamint a modern technológiákba történő befektetésre, mivel a megelőzés jobb, mint a gyógyítás.

  Tiziano Motti (PPE), írásban. – (IT) Az Európai Unióban valóban vannak egyenlőtlenségek az egészség terén, és ezeket meg kell szüntetni. Az egyes tagállamokon belül is vannak különbségek, amelyek az idősebbeket, a bevándorlókat, a munkanélkülieket és a szegényeket érintik. Számukra is biztosítani kell az egészséghez való jogot és a szükséges ellátáshoz való hozzáférést. A polgároknak – a modern információs és kommunikációs technológiák bevonásával – biztosítani kell az egészségre vonatkozó információkhoz való hozzáférést, valamint a felmerülő költségek visszatérítését, merta gazdasági nehézségek nem vezethetnek az ellátási lehetőségek korlátozásához. A jelentés mint mindenképpen szükséges fogamzásgátló módszerről vagy orvosi kezelésről beszél az abortuszról. Az abortusz kérdésének ezt a leegyszerűsített megközelítését aggályosnak tartom. A terhességmegszakítást választó nők gyakran egyedül vannak, és nem rendelkeznek megfelelő forrásokkal, ezért megijednek, amikor a női lét egyik alapvető kérdéséről kell dönteniük. Ezért – ahelyett, hogy az abortuszt biztos fogamzásgátló módszerré tennénk – véleményem szerint inkább megfelelő lehetőségeket kellene teremteni, olyan szociálpolitikákat és jóléti politikákat kellene bevezetni, amelyek segítenének a nőknek azon okok leküzdésében, amelyek miatt az abortusz mellett döntenének.

  Daciana Octavia Sârbu (S&D), írásban. – (RO) Mind az egyes tagállamokon belül, mind a tagállamok között jelentős különbségek vannak az egészségügyi rendszerek között. Szeretném hangsúlyozni, hogy gazdasági válság idején egyetlen kormánynak sem lenne szabad drasztikusan megnyirbálnia az egészségügyi költségvetést. Szeretném felhívni a figyelmüket a román egészségügy helyzetére. A jelenlegi kormány által bevezetett költségvetési megszorítások következtében a román szakorvosok jelentős része külföldre megy, a krónikus betegek nem férnek hozzá az egészségügyi szolgáltatásokhoz és a társadalombiztosítás által támogatott gyógyszerekhez, a kórházak felszerelése pedig elavult. A jobboldali kormány ezenkívül kórházak összevonását javasolja, bár bizonyos kórtermekben nincs elegendő ágy valamennyi beteg számára, és folyton pótágyakra van szükség. Ezért felszólítom az Európai Bizottságot, hogy tegyen nagyobb erőfeszítéseket az egészségügyi szolgáltatások normáinak egységesítésére, és gyakoroljon nyomást a tagállamokra, hogy megfelelő költségvetéssel biztosítsák polgáraiknak a minőségi egészségügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférést.

  Bernadette Vergnaud (S&D), írásban. – (FR) Mint a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság véleményének előadója a Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetsége Európai Parlamenti Képviselőcsoportja részéről elégedett vagyok a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság által elfogadott szöveggel, amely az általunk és más bizottságok által felvetett számos javaslatot tartalmaz.

Úgy gondolom, hogy ebből a szempontból Edite Estrela jelentése kiváló, mert hangsúlyozza az európai szociális és egészségügyi modell néhány lényeges jellemzőjét: Európában mindenki számára egyenlő hozzáférést kell biztosítani a minőségi egészségügyi ellátáshoz, nagyobb figyelmet kell szentelni a reproduktív egészségnek, független farmakovigilanciai rendszerek révén nyomon kell követni a gyógyszerek hatékonyságát és minőségét, mindenekelőtt pedig a gazdasági válság idején az egészségügy magas szintű közfinanszírozására van szükség.

Az egészségügy nem általános értelemben vett áru, és jóléti rendszereinknek a leghátrányosabb helyzetűek számára is biztosítaniuk kell az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférést. Ezért természetesen megdöbbentett, hogy az Európai Néppárt (Kereszténydemokraták) Képviselőcsoport és a Szabadság és Demokrácia Európája Képviselőcsoport szavazataival a fent említett pontok némelyikének törlését kérte. Ez reakciós neoliberalizmus, és remélem, hogy a végleges szavazás meg fogja őrizni a jelentés szellemiségét, és alátámasztja az Európai Parlament hitelességét.