Rapporti verbatim tad-dibattiti

It-Tlieta, 8 ta' Marzu 2011 - Strasburgu

16. L-istrateġija tal-UE dwar l-inklużjoni tar-Roma (dibattitu)

  Presidente. − L'ordine del giorno reca la relazione di Lívia Járóka, a nome della commissione per le libertà civili, la giustizia e gli affari interni, sulla strategia dell'UE per l'inclusione dei rom (2010/2276(INI)) (A7-0043/2011).

  Lívia Járóka, rapporteur. − Madam President, I would like to thank all my colleagues in the European Parliament and also in all the civil organisations for their support and valuable input in drafting this heavy report.

If you will allow me a personal comment, this is the place and time where I have to thank my colleagues in the office, my political advisor in the LIBE Committee who has been behind this strategy for years and my head of cabinet in the last few years who has fought with me.

I also owe gratitude to my family who allowed me to be in the forefront of this fight, a fight which has in the end produced a result. We have an agreement spanning six political groups, 27 Member States and five very important parliamentary committees. In this way I believe we are able to send a message to the Commission, the Council and the Member States that must be reckoned with and we have therefore made a great step towards an EU-level effort to alleviate the poverty and social exclusion of our continent’s largest ethnic minority.

A significant proportion of European Roma face such substandard conditions – almost totally disconnected from the economy resulting in their exclusion from basic human rights – that fostering social inclusion cannot be viewed within the framework of general policy ratification but must be handled as bridging one of the most enormous gaps in the fulfilment of constitutional and human rights in Europe.

The EU-level effort to alleviate the poverty and social exclusion of European Roma must therefore place its primary emphasis on the fulfilment and promotion of the fundamental rights to employment, housing, healthcare and education.

Let me briefly outline the most important principles and recommendations of my report. Above all, the strategy must be an internal EU strategy, the general oversight of priority areas and objectives must therefore be within the Community structures and it should in no way be divisive for the EU, creating splits among the Member States. On the contrary; establishing a new body to coordinate and supervise the strategy would be unnecessary and would create a wasteful overhead.

The role of supervising, coordinating and monitoring must therefore be fulfilled by the Commission and, to this end, it would be worth considering retaining the Roma task force as a permanent body.

The Commission should report annually on the progress of the strategy, evaluate the results and submit its upgrading proposals to the Council. In this regard the European Roma strategy scoreboard, a mechanism similar to the single market scoreboard, could be developed.

The appointment of an administrative body or a government official to be the national contact point for the implementation of the strategy’s objectives, and furthermore to act as a source of advice and reflection for the Commission supervisory strategy, would also bring significant practical benefits.

The strategy must also take into account the territoriality of exclusion since the geographic distribution of social disadvantages is not uniform throughout the Member States, but poverty and social exclusion are concentrated in underdeveloped micro-regions, which in many of the new Member States are predominantly inhabited by the Roma community.

Common, comparable and reliable indicators are essential to present a realistic analysis of progress and to meet the requirements of effective monitoring. I recommend adopting the Laeken indicators and their complementary components to measure social and territorial exclusion, as well as to evaluate progress.

An all-European crisis map is necessary to measure and identify the micro regions by their distinctive attributes.

Part of the cohesion budget should be set aside in the next multiannual financial framework in a performance reserve for the strategy. This could provide vital resources and devise incentives for implementation by allocating funds on a competitive basis defined by the criterion of how the proposed project or intervention supports and implements the objectives of the strategy.

This way, on the one hand, we could depart from the general practice of large contributions maximising their returns from the unabsorbed funds and, on the other hand, a direct link could be created between the allocation of financing and the reproduction of results.

These are the principles and the priorities that I believe the European Roma Strategy must sustain and I am looking forward to your comments on my report.

(Applause).

  Zoltán Balog, a Tanács soros elnöke. − Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Biztos Asszony! Tisztelt Biztos Úr! Tisztelt Képviselők! A magyar elnökség nagy jelentőséget tulajdonít a roma integráció kérdésének, és hálás az Európai Parlamentnek az ebben a témában nyújtott aktív támogatásért.

Ne felejtsük el, hogy mi is a tét! Több millió uniós polgártársunk életesélyéről van szó, akiknek joguk van ahhoz, hogy ugyanazokkal a lehetőségekkel élhessenek, mint mindenki más, és társadalmaink nem engedhetik meg maguknak, hogy mellőzzék a bennük rejlő potenciált. Ezért hadd gratuláljak Önöknek ahhoz a kiváló állásfoglalás-tervezethez, melynek az elfogadására készülnek, és amelyet erőteljesen támogatok. Osztjuk az Önök törekvését arra, hogy az ígéreteket tettek kövessék.

Április 8-án ünneplik a nemzetközi roma napot világszerte. A magyar elnökség ezen a napon, Budapesten szervezi a romák társadalmi befogadásával foglalkozó integrált uniós fórum ötödik találkozóját, amelyre Önök közül is bizonyára többen eljönnek majd. Ennek az eseménynek a központi elemeként a Bizottság ismertetni fogja a témában készített stratégiai közleményét, valamint fölkérjük Járóka Lívia képviselő asszonyt, hogy itt mutassa be az állásfoglalás főbb elemeit.

A magyar elnökség ezt követően ki fog dolgozni egy tanácsi következtetéstervezetet, amelyet a Foglalkoztatási, Szociálpolitikai, Egészségügyi és Fogyasztóvédelmi Tanács reményeink szerint a május 19-i ülésén el fog fogadni. Ezek a következtetések kizárólag a roma integráció kérdésével foglalkoznak majd, és törekedni fogunk az EU és tagállamai közti együttműködés megerősítésére, a romák gazdasági és társadalmi integrációja területén.

Ezenkívül véleménycserét szándékozunk szervezni a Bizottság elképzeléseiről, a Tanács egyéb formációiban is. Május végén pedig az Általános Ügyek Tanácsa, az Európai Tanács júniusi ülésének előkészítéseként, irányadó vitát fog tartani ebben a témában.

Ahhoz, hogy előrelépést tudjunk tenni, meg kell szabadulnunk a sztereotípiáktól, az általánosításoktól és az előítéletektől. Tudatában kell lennünk annak, hogy a romák életfeltételei koránt sem egyformák mindenütt. Szem előtt kell tartanunk továbbá a társadalmi kirekesztettségük történelmi okait. A Közép- és Kelet-Európában bekövetkezett politikai rendszerváltás és a piacgazdaságra történő átállás előnyeit nem minden állampolgár élvezheti azonos mértékben. Nagyon sok roma éppen az utóbbi 20 évben sodródott a társadalom peremére.

Ma különösen fontos, hogy határozottan elítéljük a rasszista indítékból elkövetett agresszív cselekményeket, bárki követi el azokat. Nehéz gazdasági helyzetben a kiszolgáltatottak még kiszolgáltatottabbá válnak, és sokszor egymásban keresik nyomorúságuk okát. Közös értékeink és eszközeink vannak viszont arra, hogy védelmükre keljünk, hiszen immár több mint 10 éve annak, hogy a Tanács elfogadta a faji alapú megkülönböztetést tiltó irányelveket.

Különösen üdvözlöm azt, hogy kiemelt hangsúlyt helyeztek a szegregáció megszüntetésére. A szegregáció ördögi kört alkot és törésvonalakat hoz létre az egyes társadalmakon belül. Annak is nagyon örülök, hogy ez az állásfoglalás kitér a nemek közötti egyenlőségre is. Hadd emlékeztessem Önöket egy korábbi, 2006-ban elfogadott állásfoglalásukra, amely a roma nők helyzetével foglalkozik. Minden nő számára lehetővé kell tenni, hogy kamatoztassa képességeit. A döntéshozatalban is több roma nőre van szükségünk. Tisztelt Képviselők! A téma előadója, Járóka Lívia, ebben is inspirálhat mindannyiunkat, főleg a nőket, de a férfiakat is.

Köszönöm még egyszer Járóka képviselő asszonynak és Önöknek mindannyiuknak, hogy részt vesznek ebben a kulcsfontosságú folyamatban, és még egyszer emlékeztetném Önöket, hogy a magyar elnökség eltökélt abban, hogy érdemi eredményeket érjen el ezen a területen. Kérem, legyenek ebben segítségünkre!

  Viviane Reding, Vice-President of the Commission. − Madam President, the European Union, as you know, is built on rights and values and these include the protection of minorities, the principle of free movement and the prohibition of discrimination – all these apply fully to the Roma.

The social and economic integration of Roma is, I think, a moral obligation, but also, as Parliament’s report rightly pointed out, an economic interest of our European societies. It is a priority for the EU and it needs commitment and the joint efforts of national and local authorities, civil society and the EU institutions.

I would like to congratulate Ms Lívia Járóka on the wonderful work she has been doing. She has been doing it by trying to integrate the whole House and getting a paper proposal which represents the meaningful input of parliamentarians from all political parties, and I think that is a real achievement. This will help us, Ms Járóka, to keep Roma inclusion high on the political agenda. It will help us to take the necessary steps to improve the situation of the Roma people and their social and economic integration into society.

Permit me to update you on where we stand. As you might remember, on 7 April 2010 the Commission adopted a Communication on the social and economic integration of Roma in Europe, which was the first ever policy document dedicated specifically to Roma.

The communication contained a concrete list of actions to help Member States make their policies for Roma integration more effective and to define the main challenges ahead: discrimination, poverty, low educational achievement, labour market barriers, housing, segregation, and so on. Then came the assessment of the Commission’s internal Roma Task Force, which was set up on 7 September 2010 and which very clearly showed that there is no evidence that strong and proportionate measures are in place in the Member States to tackle the social and economic problems of a large part of the EU’s Roma population.

This situation is neither acceptable nor sustainable and therefore the Commission is working on an EU framework for national Roma integration strategies which it will present in early April. This House has called for an EU strategy and the Commission is responding to this request. We all agree, I think, that we need effective policy planning and implementation, that we need a strategic approach. We also agree, I think, that the primary responsibility for Roma populations lies with the Member States in which these Roma populations are moving, and it is for that reason that the Commission is drawing up this EU framework combined with national Roma integration strategies, because we need both: we need to know where we are all going together and we need to know where each individual Member State will go in order to adapt specific policies to the problems of the Roma in that Member State.

The EU framework to be presented in April will build on your resolution, Ms Járóka, on the work of the Commission’s Roma Task Force and, of course, on the wide range of contributions received from Member States and from civil society. There is a need for concrete actions, for clear commitments, to make better use of the range of legal and financial instruments available in order to achieve a breakthrough. I will not speak for long on this, because my colleague Mr Andor is responsible for this dossier, but the Europe 2020 Strategy leads to a new path for persistent economic and social actions for those who are marginalised and we know that poverty is a very big problem in Europe’s largest minority. Here, determined action is needed both at national and EU level.

The Commission also considers that it is very important to learn from the lessons of the past and to make sure that the efforts of all stakeholders, at all levels from the EU down to the local level, are very well coordinated. For this coordination work we do have the European platform for Roma inclusion, which is a unique mechanism for involving the stakeholders. I think it would be important to reinforce the role of this platform in the future.

I also heard with great interest Parliament’s proposal to have a national contact point and we will consider this when we prepare the EU framework. I would also like to assure you that in drawing up the framework the Commission will pay special attention to the need to monitor developments and follow the process and the progress on the ground, and here I appeal to Parliament. This must not be a case of a very good report by Parliament and then an interesting framework from the European Union; this must be a work in progress and a measured work in progress, a monitored work in progress, so that we can see where we are going in future and in this regard we will continue to work closely with the Member States and with this Parliament, as well as with all the stakeholders.

(Applause)

  László Andor, Member of the Commission. − Madam President, I would also like to thank the Committee on Civil Liberties, Justice and Home Affairs for its excellent work on the EU strategy on Roma inclusion and to congratulate the rapporteur, Ms Lívia Járóka, on the impressive support that this report has received from the House.

The report is both helpful and encouraging. It is helpful because it contributes to the ongoing debate on how to further the integration of Roma people into the economy and society. It is encouraging because it shows that the Commission and Parliament have moved in the same direction and that our views on the way forward largely coincide.

Firstly, the Commission agrees that the Roma issue is one of the most important strategic challenges that Europe faces and at the same time it provides one of the most promising opportunities for the continent. When we speak of opportunities, we also mean economic opportunities. There is indeed a social and economic necessity coupled here with a moral imperative.

Secondly, Parliament’s report makes a convincing case for the need to adopt a holistic approach to tackling the socioeconomic situation of the Roma. It suggests focusing on a number of priority areas, such as education, employment, housing and health care. These are indeed areas of critical importance for the successful integration of the Roma people.

Thirdly, I welcome the focus in the report on the importance of using EU funds in the most appropriate way. It is essential to underpin policies with sufficient financial resources. Although we have made progress in this area, more needs to be done.

Fourthly, I agree with Parliament that we need to put in place a strong mechanism to monitor national strategies for Roma integration.

Lastly, I have taken good note that the report advocates focusing on the territorial dimension of poverty, and in particular in underdeveloped micro-regions. The Commission will carefully look into this interesting proposal.

It is clear that a number of Member States will not be able to make sufficient progress towards the Europe 2020 targets unless they take concrete steps to improve Roma integration. It is, therefore, high time for determined action at both national and EU level. Although Member States are primarily responsible for designing and implementing Roma integration strategies, the EU can indeed support them. We need to ensure that efforts at all levels are part of a coherent and consistent policy framework.

I am confident that the EU framework for national Roma integration strategies – which, as the Vice-President has already said, the Commission will present in April – will provide the opportunity for the EU institutions and all stakeholders to join forces and make a tangible difference to the lives of Roma people in Europe.

  Kinga Göncz, A Foglalkoztatási és Szociális Bizottság véleményének előadója. − Elnök Asszony! Hadd kezdjem egy történettel. B. Józsefet és feleségét kiskorú veszélyeztetése miatt jogerősen 10-10 hónap börtönbüntetésre ítélte egy magyarországi bíróság 2009-ben. Bűnük az volt, hogy két gyermekük nem járt iskolába. Amíg azonban bejártak, a gyerekeket inkább hazaküldték, mert sáros cipővel, piszkosan állítottak be. A cigánytelepen, ahol laknak, nincs betonút, így aztán a gyerekek mindannyiszor a mezőn átkelve, sáros lábbal érkeztek az iskolába. Bírták, ameddig bírták a megaláztatást, hogy leszidják és hazaküldjék őket, aztán egyre többször elkerülték az iskolát. A szüleiket meg emiatt börtönbüntetésre ítélték.

B. Józsefék gyermekei nem azért nem jártak iskolába, mert nem akartak tanulni. A körülményeik nem engedték, hogy tanulhassanak. Megfelelő ruha és cipő, otthoni víz és áram nélkül, tanszerek híján esélyük sem volt arra, hogy elvégezzék az általános iskolát. A halmozottan hátrányos helyzetű közösségek fölzárkóztatása komplex folyamat. Ez csak lépésről lépésre, a helyi szükségletekhez igazodva, hosszú távon valósulhat meg.

Európa ebben segíthet, hogy valós adatokra támaszkodva meghatározza a célokat, eszközöket biztosít hozzá, számon kéri a célok megvalósítását, követi a romák helyzetének változását. Az eddigieknél kevésbé bürokratikus, gyorsabb, átláthatóbb módszereket dolgoz ki, hosszabb távon támogatva egy-egy közösséget, amíg az valóban gondoskodni tud saját magáról.

Nem elég iskolát építeni B. Józsefék gyerekeinek, megélhetést nyújtó munka kell, etetni, ruházni, iskolába járatni tudják a gyerekeket a szülők. Emberhez méltó lakhatási körülmények kellenek, ahol fel lehet készülni a másnapi iskolai órákra, ahol van világítás és fűtés. Járható út kell, amin el lehet jutni iskolába és munkahelyre. És emberi szó, amely feledtetni tudja a megaláztatásokat.

Az európai roma stratégia nem hoz azonnali változást, de esélyt ad rá. Az igazi kérdés az, hogy tudunk-e olyan szabályokat, feltételeket teremteni, amelyek eljuttatják a segítséget azokhoz, akik nem tudnak versenyezni a forrásokért, akiknek alig van érdekérvényesítő képességük. Szükség van diszkriminációmentesség garantálására, nemcsak a munkaerőpiacon, hanem a társadalmi élet minden területén. Szükség van települési, iskolai szegregáció megszüntetésére, valós esélyek teremtésére, a roma közösségek bevonására európai, tagállami és helyi szinten is. És mindenekelőtt politikai elköteleződésre mindenki részéről, aki hozzá tud járulni a helyzet változásához európai szinten is.

Nem elég a tagállami roma stratégiákhoz keretet adni, hanem igazi európai roma stratégia kell, európai szintű felelősségvállalással, természetesen nem vitatva a tagállami felelősséget. Kérem a Bizottságot és a Tanácsot, hogy a Parlament állásfoglalásában megfogalmazottakat teljes egészében ültessék át az anyagaikba, és az eredményekről rendszeresen számoljanak be a Parlamentnek.

  Андрей Ковачев, докладчик по становището на комисията по регионално развитие. − Поздравявам г-жа Járóka за изключително доброто сътрудничество. Приобщаването на около 12 милиона роми в Европейския съюз не може да се осъществи без желанието както от страна на ромите, така и от страна на мнозинството в съответната страна-членка.

Отговорност за интеграцията на ромското население имат и страните членки, и Европейският съюз. Европейските средства трябва да се използват за подобряване на инженерната инфраструктура, за строеж на нови или ремонт на съществуващи жилища, за по-добро образование и за подобряване на достъпа до пазара на труда.

Няма общо решение, което да е приложимо по един и същ начин навсякъде. Дори на територията на една страна-членка в различните й региони може да са нужни различни подходи. Смятам, че бенефициентите на европейски средства трябва да участват в изграждането на своя дом или заобикаляща среда, за да се чувстват съпричастни към оказаната им солидарност и за да бъдат, разбира се, добри стопани.

Политиката и бизнесът трябва да преоткрият ромите, да направят така, че достъпът до пазара на труда да бъде по-добър за тях, за да могат те да допринесат за икономическото развитие и просперитета на Европейския съюз. Надявам се наистина този доклад да има своето реално приложение и да допринесе за по-доброто социално и икономическо приобщаване на ромите на нашия континент.

  Hannu Takkula, kulttuuri- ja koulutusvaliokunnan lausunnon valmistelija. − Arvoisa puhemies, yhdessä minuutissa asioiden kuntoon laittaminen on melko vaikeaa, mutta muutama ajatus kulttuuri- ja koulutusvaliokunnan näkökulmasta tähän romanikysymykseen, missä edustaja Járóka on tehnyt erittäin hyvää työtä. Kun osaltani sain olla esittelijänä nimenomaan kulttuuri- ja koulutusvaliokunnassa, niin totesimme siellä hyvin voimakkaasti yhteen ääneen, että kysymyksessä on ihmisoikeuskysymys.

Meillä on 10-12 miljoonaa romania. He ovat Euroopan unionin täysivaltaisia jäseniä. Heillä myös pitää olla täysivaltaiset oikeudet, ihmisoikeudet sanan varsinaisessa merkityksessä. Se tarkoittaa myös sitä, että he voivat osallistua yhteiskuntien päätöksentekoon, eurooppalaiseen päätöksentekoon.

Kun katsomme tulevaisuuteen niin tiedämme, että koulutus on avainkysymys. Koulutuksen kautta voidaan oikealla tavalla integroida myös romanivähemmistö yhteiskuntiin ja toimintaan. Olosuhteet kaipaavat pikaista korjausta, esimerkiksi asuminen ja infrastruktuuri. Ja ennen muuta on tärkeintä painottaa asennemuutosta meillä muilla eurooppalaisilla. Erottelu ja syrjintä, siitä pitää päästä irti. Pitää luoda todellakin täysivaltaiset mahdollisuudet ja ymmärtää se, että jokainen lapsi ja nuori romani on ainutkertainen yksilö, ainutkertainen Euroopan unionin kansalainen niin kuin me kaikki muutkin.

IN THE CHAIR: DIANA WALLIS
Vice-President

  Marian-Jean Marinescu, în numele grupului PPE. – Discutăm astăzi despre o strategie europeană pentru minoritatea roma, un pas important pentru integrarea celei mai numeroase minorităţi din Uniune. Uniunea Europeană trebuie să facă faţă realităţii problemei rromilor, problemă determinată de situaţia economică a rromilor în general, dar, mai ales, de aspecte ale tradiţiei proprii: nomadismul şi nivelul scăzut de educaţie şi, implicit, lipsa de calificare profesională. Educaţia înseamnă oportunitatea de a avea o calificare, o profesie, un loc de muncă, pasul absolut necesar către integrarea socială a rromilor.

Responsabilitatea integrării nu este în totalitate în sarcina autorităţilor. Comunitatea rromă trebuie să înţeleagă că trebuie să depună eforturile necesare, trebuie să dorească cu adevărat să se integreze în societate, indiferent de ţara de origine sau de rezidenţă. Strategia trebuie să cuprindă ca domenii prioritare creşterea gradului de educaţie civică, adaptarea aspectelor culturale şi tradiţionale ale populaţiei roma la civilizaţia contemporană şi promovarea calificării şi recalificării profesionale. Consider că aceste domenii, alături de educaţie, trebuie să fie obiective fundamentale.

Statele membre de origine trebuie să contribuie cel mai mult la integrare, dar abordarea europeană are, de asemenea, un rol foarte important. Viitoarea strategie elaborată de Comisie trebuie să propună programe cadru adaptate la caracterul nomad al unei părţi din comunitatea rromă care să fie dezvoltate şi implementate în mod similar în toate statele membre.

  Hannes Swoboda, im Namen der S&D-Fraktion. – Frau Präsidentin! Meine Fraktion hat mehrfach Roma-Siedlungen in Europa besucht und dabei haben wir horrende Zustände gesehen. Man kann sich nicht vorstellen, welche Verhältnisse in europäischen Hauptstädten zum Teil herrschen! Es ist ein Teufelskreis, der kaum durchbrochen werden kann.

Beide Kommissare haben dankenswerterweise insbesondere die Armut erwähnt. Ich glaube, der Kampf für die Roma ist vor allem auch ein Kampf gegen die Armut, und zwar nicht nur bei den Roma – denn wir müssen auch darauf achten, dass es nicht zu einer neuen Spaltung kommt, weil die Nicht-Roma-Armen kritisieren, dass die Roma jetzt plötzlich viel Geld oder viel Aufmerksamkeit bekommen –, sondern es muss ein gemeinsamer Kampf sein, darüber hinaus natürlich auch gegen jegliche Art der Diskriminierung.

Wichtig ist auch die lokale Ebene. Denn sehr oft sehen wir, dass auf Ebene der Gemeinden, der Bezirke viel getan wird, aber leider nicht immer mit Unterstützung der nationalen Regierung. Da müssen wir einen Weg finden, wie wir auch europäische Mittel auf lokaler Ebene entsprechend einsetzen können. Deswegen haben wir – ich werde gleich darauf zu sprechen kommen – eine Alternativentschließung verfasst, insbesondere auf Anregung des Kollegen Enciu, der dazu noch Stellung nehmen wird, um auf dieses Problem besonders aufmerksam zu machen.

Ich wünsche mir eine gute Roma-Strategie der Kommission. Beide Kommissare haben es ganz richtig gesagt: Es geht um einen beobachtenden, begleitenden Prozess – work in progress, wie sie gesagt haben. Wir müssen prüfen, was wirklich mit den Mitteln geschieht, denn wir haben zu lange zugesehen, als sehr wenig geschehen ist – ich sage nicht nichts, aber es ist zu wenig geschehen – und auch die Mittel nicht optimal eingesetzt wurden.

Dem ungarischen Ratsvorsitz wünschen wir viel Erfolg! Wir werden Sie voll unterstützen in dieser Frage, damit wir hier zu einer neuen Strategie kommen und damit Sie sagen können, das ist einer Ihrer Erfolge während Ihrer Präsidentschaft. Da haben Sie unsere Unterstützung!

Ich möchte zum Abschluss der Kollegin Járóka für ihren sehr guten Bericht herzlich danken, und weil wir ihren Bericht unterstützen wollen, werden wir auch unsere Alternativentschließung zurückziehen. Wir wollten damit nur auf das Problem in Bezug auf die lokalen Behörden und die Gemeinden aufmerksam machen. Doch wir wollen ihren Bericht gemeinsam als eine klare Aussage des Europäischen Parlaments unterstützen.

(Beifall)

  Renate Weber, on behalf of the ALDE Group. – Madam President, we have finally come to the moment when we will have to vote on this report. In my view, this is not necessarily a moment of celebration: I prefer to see it as a moment when we have to be wise and to look at what we have achieved so far and what we want to achieve in the future. However, because I am aware of the huge amount of work that has been put into this report, please allow me to congratulate and thank not only the rapporteur and the other Members involved, but also the staff of the Committee on Civil Liberties, Justice and Home Affairs and our policy advisers.

When we first began discussing this issue we were all hoping that the Union was actually moving towards an EU strategy on Roma inclusion. Instead we will have a framework, and then the Member States will decide whether or not to draw up their own strategies. I am afraid, given past experience – and please allow me to be pessimistic here – that this may be a process that is very much money driven, funding driven. In my view, people in the developed countries ‘discovered’ the Roma not necessarily because they recognised the bad conditions in which Roma were living in their countries of origin, but because they were bothered by the presence of Roma in the streets and on the margins of cities.

This is about more than funding. It is very much about the basic human rights of this population group. The Commissioner spoke of work in progress. I hope that we shall see not only work but also some real progress.

  Hélène Flautre, au nom du groupe Verts/ALE. – Madame la Présidente, malheureusement, nous pouvons lire, effectivement, chaque jour dans la presse des comptes rendus d'actes de discrimination ou de propos racistes à l'endroit des Roms. C'est donc dire avec quelle impatience cette communication de la Commission est attendue par les Roms eux-mêmes, bien sûr, ainsi et par tous leurs soutiens et toutes les personnes qui sont attachées aux valeurs fondamentales de l'Union européenne.

La Commission aura donc à élaborer un cadre pour les plans d'action nationaux, une stratégie européenne. Sa responsabilité ira bien au-delà de l'élaboration de ce cadre européen pour les plans d'action nationaux parce que les États membres n'avanceront sur ce sujet que s'ils y sont tenus de manière extrêmement incitative par la Commission européenne. Cela passe – et le rapport le dit fort bien – par l'évaluation des résultats de manière extrêmement précise, avec des critères de référence et des indicateurs. Cela passe par la participation de toutes les parties intéressées et des communautés roms en premier lieu. Je crois qu'il est très important de faire le lien avec le programme du Conseil de l'Europe sur la formation des médiateurs roms. C'est une condition indispensable pour que, à l'échelle territoriale, les projets inclusifs soient couronnés de succès.

Puis il faut que la Commission européenne s'engage aussi à travers des projets propres, menés par elle-même, des projets-pilotes – c'est ce que propose ce rapport – qui pourraient être menés, par exemple, dans les microrégions dont nous avons parlé, de manière à ce que des projets exemplaires, remarquables, puissent convaincre tous les acteurs de s'engager dans cette dynamique pour l'inclusion.

Je crois, ensuite, que la Commission européenne devra aussi savoir utiliser son droit de constat de carence quand les valeurs, la législation européenne et les plans d'action nationaux ne seront pas complétés comme il se doit, en ayant en référence et en tête l'accès égal à tous les droits, la non-discrimination et la libre circulation.

  Cornelia Ernst, im Namen der GUE/NGL-Fraktion. – Frau Präsidentin, meine sehr verehrten Damen und Herren! Um es noch einmal auf den Punkt zu bringen: Es geht uns um eine einheitliche und verbindliche EU-Strategie statt der 27 einzelnen, unterschiedlichen Strategien in den Mitgliedstaaten. Nur wenn wir zu einer solchen einheitlichen Strategie kommen, können und werden die in der EU lebenden Roma und Sinti auch als gleichberechtigte EU-Bürger behandelt werden.

Worum geht es? Es geht um die strikte Wahrung der Freizügigkeit für alle. Es geht um die sofortige Abschaffung aller Roma-Sonderschulen und – ich will es einmal so ausdrücken – um die Beendigung der Apartheid gegenüber Roma in diesem unserem Europa! Es geht um den gleichberechtigten Zugang zu Bildung, zu Gesundheitseinrichtungen, zu sozialen Leistungen. Und das ist keine Gnade, sondern ein Rechtsanspruch!

Wir als GUE lehnen eine Sonderpolitik für Roma und Sinti grundsätzlich ab, weil wir eine Politik benötigen, die vom Ansatz her integrativ ist und zugleich Nachteile ausgleicht, die Roma und Sinti haben, zum Beispiel bei der Aufnahme von Arbeit, bei der Niederlassung oder bei der Nutzung von EU-Mitteln. Aber eines will ich auch sagen: All das wird überhaupt nicht greifen, wenn wir nicht eines in die Hand nehmen, nämlich die Bekämpfung des europaweiten Rassismus und der Stigmatisierung von Roma und Sinti. Wir müssen das als eine zentrale europäische Aufgabe begreifen und Diskriminierungen schonungslos bekämpfen. Dulden wir also keine Doppelzüngigkeit in unseren Mitgliedstaaten und in der EU und sprechen wir mit einer Stimme!

  Mario Borghezio, a nome del gruppo EFD. – Signora Presidente, onorevoli colleghi, non sono d'accordo con la relazione quando dice che deve essere la Commissione a dettare ai paesi membri la politica sui rom. Non si rispetta in questo modo il principio di sussidiarietà, se è vero, come è vero, che questi interventi devono essere pensati e realizzati a livello locale, regionale e nazionale, visto che poi si impattano sui territori e sulle popolazioni autoctone.

Inclusione, non discriminazione: sono perfettamente d'accordo, ma sono sempre in attesa di sapere dal Commissario Reding quando finalmente nel suo paese, nel Granducato di Lussemburgo, saranno consentiti i campi rom che, se non sbaglio, non sono consentiti. Questa relazione appare un po' sbilanciata, perché tanti capoversi chiedono sostegno ai rom, siano essi uomini, donne, bambini, vecchi (…). Non si invoca in nessuna di esse alcuna misura per sanzionare, per esempio, con molta severità quei rom che hanno comportamenti antisociali. Chi, se non certi capofamiglia rom, impedisce ai bimbi rom di andare a scuola?

Credo che questi siano temi che, sfidando il politicamente corretto, si debba avere il coraggio di esprimere chiaramente. Non è con lo sciroppo del buonismo, ma con provvedimenti seri, chirurgici, che si potrà incidere il bubbone dei racket, dello sfruttamento dei bimbi e del traffico di organi.

  Andrew Henry William Brons (NI). - Madam President, the word on everybody’s lips, whatever the subject being discussed, is Roma. I blame that Mr Sarkozy for pretending to expel them.

I took it for granted that they would feature in the debate on the financial transactions tax. Every time a Roma horse dealer tried to charge an extra couple of euros a leg, out would jump a bowler-hatted tax-gatherer and sinner and demand one of the poor animal’s limbs as tribute to President Barroso.

When the time for the debate on the EU strategy on the Atlantic arrived, I fully expected it to be proposed that a stretch of that ocean should be reserved for the water-borne branch of that noble tribe. They might sell fish hooks to passing boats and promise to cover hulls with a quantity of tarmacadam that they just had left over.

I think we should find a particular member of the Roma, preferably with disabilities and conflicting sexualities. We could then make this person president of the Commission. He would start by selling this place off and nobody would dare to complain.

  Edit Bauer (PPE). - Elnök asszony! Elsősorban szeretnék Járóka Líviának gratulálni. Sokéves munkája ért ma egy fontos mérföldkőhöz. Hosszas küzdelem után mára világossá vált, hogy a romák problémája európai probléma, és ez így van akkor is, hogyha Borghesio kollégám rámutatott arra, hogy a megoldásokat a tagországokban kell keresni. De az egységes európai térség bizony egységes stratégiát is kíván. Nem lehet a roma stratégiát megközelíteni csak kulturális szempontból. Ez nem csak kisebbségi probléma. S megoldhatatlan éppen úgy csak a szociálpolitika eszközeivel. Ezért fontos, hogy a stratégia átfogó intézkedéseket tartalmazzon, célirányosakat és fókuszált célkitűzéseket fogalmazzon meg. A stratégia kulcsterületei közül az oktatást, az oktatáshoz való hozzáférést kell kiemelni. Az iskolázottság ugyanis alapvető kérdése a foglalkoztathatóságnak. Több tagországban nagyszámú romacsoport él a szegénység csapdájában, miközben számukra soha nem lesz már megfelelő számú munkahely, mert képesítés nélkül gyakorlatilag foglalkoztathatatlanok. Külön figyelmet érdemel a roma lányok képzése, akik talán gyakrabban kerülnek korai iskolaelhagyók sorába, annak a gyakorlatnak a nyomán is, hogy a lányokat sokkal inkább kihasználják az otthoni munkákban.

  Monika Flašíková Beňová (S&D). - Stretávame sa tu opäť pri téme, ktorá je veľmi citlivá, a ja sa domnievam, že ju musí riešiť Európsky parlament, musí ju riešiť Európska komisia a musí ju riešiť Rada, pretože inklúzia Rómov jednoducho len na úrovni členských štátov Európskej únie v súčasnosti už možná nie je.

Socialisti a demokrati sa touto témou zaoberajú veľmi dlho. Naša pracovná skupina len za posledných osem mesiacov navštívila takmer všetky členské štáty, kde je situácia Rómov mnohokrát skutočne veľmi komplikovaná. Mali sme možnosť navštíviť nielen tie osady, kde Rómovia žijú na veľmi zlej úrovni, ale vidieť aj dobré príklady. Vidieť aj príklady, kde došlo k veľmi dobrej spolupráci na úrovni samosprávy s Rómami, ktorí v týchto osadách žili, a videli sme aj dobré príklady, kde sa aj lokálni politici skutočne snažili túto situáciu v prospech rómskeho etnika riešiť.

Naším problémom je, že v našich spoločnostiach narážame – a myslím teraz v tých členských štátoch, kde problémy s rómskym etnikom sú možno výraznejšie ako v iných členských štátoch – aj na obrovskú mieru predsudkov. Predsudkov majoritnej časti spoločnosti, a preto verím, že súčasťou akéhosi akčného plánu, ktorý nám predložíte, pani komisárka, bude aj spôsob, ako sa vyrovnať s tou obrovskou mierou predsudkov väčšinovej spoločnosti, ako vysvetliť väčšinovej časti spoločnosti, že pomoc Rómom a ich inklúzia do spoločnosti je nielen v prospech Rómov, ale aj celej spoločnosti, a teda aj tej väčšiny.

  Raül Romeva i Rueda (Verts/ALE). - Madam President, I very much welcome the Járóka report because it gives us an opportunity to mention some specific points.

The Roma inclusion strategy must be guided by an insider approach that is designed by Roma for Roma, which means empowerment of Roma, inclusion in the decision-making process, hiring of Roma staff and mediators in key positions at local, national and EU level. Unlawful practices which continue with impunity in EU Member States have to stop: violence against Roma, violations of their right to free movement, increasing activities of extremist political parties and politicians, systematic segregation of Romany children in education, widespread residential segregation of Roma, trafficking in human beings, denial of access to health care and social services, coercive sterilisation of Romany women.

Many reasons thus justify this report and many more reasons justify this strategy, so I welcome very much the report, the strategy and as you say, Madam Commissioner, let us keep up the work.

  Franz Obermayr (NI). - Frau Präsidentin! Während die Mehrheitsgesellschaft in der EU rapide altert, verzeichnen die Roma einen raschen Bevölkerungsanstieg. In Ungarn stellen die Roma derzeit einen Bevölkerungsanteil von 6 bis 8 %, bis 2050 wird der Anteil der Roma an der Erwerbsbevölkerung die 50-Prozent-Marke überschreiten. Umso schlimmer ist es natürlich, dass das Leben der Roma in der EU nach wie vor von Arbeitslosigkeit, weit unterdurchschnittlicher Bildung, organisierter Kriminalität, Prostitution und Rückzug in Parallelgesellschaften geprägt ist.

Der vorliegende Bericht spricht zwar einige Probleme an, jedoch einseitig. Integration ist keine Einbahnstraße. Die Roma müssen auch ihren Beitrag leisten, ihre Kinder in die Schule schicken und sich in den Arbeitsmarkt integrieren. Und natürlich ist die Situation der Frauen in oftmals durch archaische Strukturen geprägten Romagesellschaften besonders dramatisch.

Die Bildungsferne und damit der Ausschluss vom Arbeitsmarkt – die immer weiter zunehmen, wenn wir jetzt nicht handeln – werden die Integrationsprobleme durch die demografische Entwicklung noch weiter verschärfen.

  Marco Scurria (PPE). - Signora Presidente, onorevoli colleghi, è con soddisfazione e con orgoglio che discutiamo di questa strategia questa sera. Soddisfazione perché la collega Járóka ha fatto un ottimo lavoro – e di questo la ringrazio – e orgoglio perché è un'iniziativa che come PPE abbiamo fortemente voluto.

È un'ottima relazione perché ovviamente condanna ogni forma di discriminazione e ogni forma di razzismo nei confronti dei rom e ci piace perché promuove un'integrazione vera, con un ottimo approccio culturale. Ci piace perché accanto alla elencazione dei diritti si ricordano anche alcune necessità.

Ce ne siamo occupati anche nel parere che abbiamo dato come commissione cultura, e penso in particolare a tutto ciò che riguarda la scolarizzazione dei bambini rom, in cui ricordiamo che la scolarizzazione è un diritto, ma anche un dovere, nella quale devono essere coinvolte anche le famiglie.

Ricordiamo ancora come la futura strategia per la minoranza rom dovrebbe concentrarsi sull'istruzione come strumento principale per promuovere l'inclusione sociale e che, accanto alla valorizzazione della cultura rom, è importante che si riconosca che i rom dovrebbero sforzarsi di apprendere le usanze, le culture dei popoli con cui essi vivono, per favorire una reale integrazione.

Forse l'unica cosa che manca in questa relazione è il riferimento alla direttiva 38/2004 sulla libera circolazione dei cittadini comunitari. Su questo aspettiamo da tempo da parte della Commissione un'interpretazione di come metterla in pratica ed abbiamo ormai bisogno di conoscere la giusta e doverosa obbligazione che gli Stati membri devono fare. Per tutto il resto, ringrazio ancora la relatrice per quanto ha saputo fare.

  Ioan Enciu (S&D). - Apreciez munca deosebită depusă de colega Járóka pentru întocmirea acestui raport şi o felicit sincer. Vreau, însă, să atrag atenţia că eşecul politicilor de integrare a rromilor de până în prezent nu a fost cauzat de lipsa strategiilor, a planurilor puse pe hârtie şi nici de lipsa fondurilor.

Integrarea reală se poate realiza numai prin implicarea comunităţilor roma, a rromilor, adică a oamenilor care, împreună cu autorităţile la nivel local, au capacitatea şi, mai ales, dorinţa de a implementa programele. Cine cunoaşte mai bine problemele profunde ale acestei comunităţi, dacă nu comunitatea însăşi? De asemenea, administraţia locală, aceea care le gestionează problemele de zi cu zi. La baza implementării viitoarei strategii trebuie să stea dialogul structurat şi colaborarea dintre comunităţile de rromi, autorităţile locale şi mediul nonguvernamental. Rromii trebuie să treacă de la rolul de spectatori la cel de actori implicaţi în transpunerea măsurilor care le sunt destinate. A venit timpul să trecem de la vorbe la fapte.

  Lambert van Nistelrooij (PPE). - Voorzitter, commissaris, mevrouw Járóka, heel veel waardering voor uw verslag. U heeft er erg hard aan gewerkt en ons ook meegenomen voor een aantal bezoeken naar uw eigen gebied in Hongarije waar u vandaan komt. Later is ook de Commissie regionaal beleid naar Roemenië gegaan om de praktijk te zien. Dan zie je echt hoe het gaat. Je krijgt een hartelijke ontvangst en mensen maken muziek, maar tegelijkertijd is er de andere kant: de achterstand en het gebrek aan integratie. Om die reden heb ik als rapporteur begin vorig jaar die verandering behandeld in het Regionaal Fonds.

Nu is het mogelijk om 4% van de regionale fondsen te besteden aan huisvesting voor kwetsbare groepen, in dit geval de Roma. We moeten dan vaststellen dat de besteding achterblijft en dat de programma's niet in de eerste plaats ten goede komen aan de huisvesting van de Roma. Dat is toch heel gek. Europa biedt de mogelijkheden en aan de andere kant wordt hiervan geen gebruik gemaakt. Dat geldt ook voor het Sociaal Fonds. Dat debat moeten we zeker met elkaar voeren.

Tijdens de aanstaande vergadering van de Commissie regionaal beleid komt minister Udrea van Roemenië bij ons om daarover door te praten. Het kader dat de Commissie zal bieden, biedt de mogelijkheid om meer te sturen wanneer landen nalaten om regio's en gemeenten te ondersteunen. Ik heb daar inderdaad heel veel verwachtingen van. Het moet soms maar met dwang als gewone argumenten niet werken. Uw proefprojecten zouden een heel goede opzet kunnen zijn.

  Corina Creţu (S&D). - Mă alătur şi eu celor care apreciază efortul şi munca celor care au elaborat raportul pe care îl dezbatem astăzi, dar, în acelaşi timp, trebuie să fim realişti, să realizăm cât de multe documente avem privitoare la situaţia rromilor, care nu întotdeauna se oglindesc în rezultatele concrete existente pe teren.

Formal, niciunul dintre statele membre nu are obstacole legislative sau politici discriminatorii, implicite sau explicite, care să îi privească pe rromi. Totuşi, forme de discriminare există şi au fost referiri aici, dacă ne raportăm la valorile declarate şi asumate de Uniunea Europeană. Există, trebuie să recunoaştem, de asemenea, diferenţe culturale care par, uneori, ireconciliabile şi cred că, dincolo de orice altă politică destinată integrării sociale, cel mai puternic instrument pentru îmbunătăţirea situaţiei acestei comunităţi este educaţia.

Trebuie, în acelaşi timp, să ţinem cont de particularităţile acestei etnii, particularităţi care se află, nu de puţine ori, la originea problemelor lor. România, de exemplu, a implementat mecanisme de discriminare pozitivă, inclusiv rezervarea unor locuri speciale în licee şi facultăţi, dar, cu toate acestea, descurajant de multe locuri de acest fel, finanţate din bani publici, au rămas neocupate.

Măsurile propuse în raport sunt importante şi necesare şi sper ca ele să fie puse în practică de către toate guvernele ţărilor membre. În acelaşi timp, este nevoie de colaborarea comunităţii rrome, care trebuie să îşi asume responsabilitatea de a schimba în bine condiţia sa.

  Sari Essayah (PPE). - Arvoisa puhemies, hyvät komissaarit, haluan aluksi kiittää erityisesti esittelijä Járókaa ja varjoesittelijöitä hyvästä mietinnöstä, joka antaa parlamentin vahvan ohjauksen EU:n yhteisen romanistrategian rakentamiseksi. Komission on valmisteltava tältä pohjalta strategia, joka täydentää ja tukee jäsenvaltioiden omia toimia, sillä jäsenvaltioilla on ja tulee myös jatkossa olla päävastuu omista kansalaisistaan.

Tulevan strategian tulee rakentua kokonaisvaltaiselle ja konkreettiselle lähestymistavalle sekä komission jäsenvaltioiden ja erityisesti romanijärjestöjen väliselle yhteistyölle. Oma kotimaani Suomi on ollut valmis tarjoamaan oman kansallisen romanistrategiansa yhteiseen käyttöön. On myös ensiarvoisen tärkeää, että romanien tulee voida osallistua ja tosiasiallisesti vaikuttaa heidän asemansa parantamiseen tähtäävien toimenpiteiden suunnitteluun. Heistä ei saa tulla ylhäältä johdetun politiikan kohteita.

Lyhytjänteinen, projektiluonteinen romanien sosio-ekonomisen aseman parantaminen ei sekään tuota rakenteellisia yhteiskunnallisia muutoksia, minkä vuoksi romanipolitiikan toimeenpano on kytkettävä vahvasti eri elämänaloilla tehtävään kansalliseen kehittämiseen. Samoin erilaiset EU:n rahoitusjärjestelmät tulee sitoa vahvasti vertaisarviointimenettelyihin. Komissiolle haluan vielä jättää sen idean, että romanipolitiikan seuranta, siihenkin olisi saatava pysyvä seurantajärjestelmä. Meidän tulisi kehittää romaniasioiden toimenpanoon jäsenvaltioiden seurantajärjestelmä, joka olisi pysyvä rakenteeltaan.

  Kinga Gál (PPE). - Államtitkár Úr! Reading és Andor Biztosok! Először is engedjék meg, hogy gratuláljak Járóka Líviának a kiváló jelentéséhez, illetve mindahhoz a munkához, amit ő itt 2004 óta következetesen folytat az európai roma közösségek védelmében.

Én ezt a mai vitát a gyermekek szemszögéből ragadnám meg. Hiszen minden gyermeknek gyakorlatban is biztosítania kell ma Európában az esélyekhez, a felemelkedéshez való hozzáférést. Legyen ez egy többségi közösséghez tartozó, vagy éppen egy kisebbségi közösséghez tartozó gyermek. Jelenti ez, hogy esélyt kapjon minden gyermek a testi és szellemi fejlődéshez, ami jelenti épp úgy a napi meleg ételt, mint az oktatáshoz való jogot.

Mindez, ami ma természetesen jogként kellene megjelenjen a gyermek, így a roma gyermek oldalán, az a másik oldalon az állam, és aláhúzom, a szülők kötelességeként és felelősségeként kell megjelenjen. Ma a mélyszegénységben halmozottan hátrányos helyzetben élő gyermekek aránya uniós szinten 19%, és ezen gyermekek nagy száma roma. Egy uniós szintű roma stratégiának éppen ezért a Járóka-jelentést alapul véve, például a krízistérképek révén kell erősítenie a tagállami és társadalmi összefogást, és szükséges bátorítania a helyi kezdeményezéseket. Hiszen mindnyájunknak az az érdeke, hogy bebizonyítsuk, hogy lehetséges a szemléletváltás a környezetünkről. Üdvözlöm, hogy a magyar elnökség egyik legfőbb prioritásaként kezeli ezt a roma stratégia kialakítását, és hogy ebben szorosan együttműködik Járóka képviselő asszonnyal.

  Csaba Sógor (PPE). - A romák társadalmi kirekesztettségének gazdasági, szociális helyzetének problémája a közép-kelet-európai államok csatlakozása óta ad okot vitára Európában. Ám ez nem azt jelenti, hogy a jelenség ne lett volna jól ismert már azelőtt is. Magam is egy olyan tagállamban, Romániában élek, ahol évtizedek óta együtt él az egyébként sokszínű roma közösség románokkal, magyarokkal. Bár a kapcsolat soha nem volt súrlódásoktól mentes, a kommunizmus bukása óta eltelt két évtizedben felerősödtek a feszültségek. A volt szocialista országokban a piacgazdaságra való áttérés legnagyobb vesztesei éppen a romák voltak, hiszen eltűntek, vagy visszaszorultak azok a tevékenységi formák, amelyekből megéltek ezek a közösségek. A felelőség közös, felelősek vagyunk mindannyian, de felelősek sorsukért a roma közösségek, felelős Európa is, amely eddig nem vett tudomást a problémáról. Járóka Lívia jelentésének legfontosabb mondanivalója, hogy a diszkrimináció tilalmával, annak teljes megszűnésével távolról sem lehet megoldani, ismétlem, ezt az európai problémát.

  Csaba Sándor Tabajdi (S&D). - Madame la Présidente, je voudrais saluer l'engagement très honnête de la présidence hongroise et des commissaires Andor et Reding. Mais il faudrait, Madame Reding, préciser les principes fondamentaux de la protection des droits des minorités nationales en Europe.

Premièrement, la situation de n'importe quelle minorité nationale ne constitue pas une compétence purement nationale, c'est un dossier européen. Deuxièmement, l'intégration efficace des minorités nationales pourrait être mise en œuvre sur la base de la coresponsabilité partagée mutuelle, mais asymétrique, de la majorité et de la minorité. La majorité a plus de responsabilité, mais la minorité a tout de même la responsabilité. L'intégration des minorités nationales devrait être mise en œuvre sans assimilation forcée. Finalement, l'interdiction de la discrimination n'est pas suffisante. Un traitement préférentiel des actions positives pourrait seulement contribuer à l'intégration véritable des minorités nationales.

  Iosif Matula (PPE). - Integrarea socioeconomică a populaţiei de etnie rromă constituie o provocare în majoritatea statelor Uniunii. Vorbim de o populaţie eterogenă, semnificativă numeric, dar care trebuie tratată ca un întreg. Soarta acestei comunităţi a devenit, nu de puţine ori, subiect de campanie electorală.

Pentru a contribui cu adevărat la bunăstarea cetăţenilor rromi este prioritară buna utilizare şi interacţiune a resurselor din fonduri structurale. Construirea de case noi şi renovarea celor existente, îmbunătăţirea accesului la utilităţi, dar şi la educaţie, asistenţă medicală şi locuri de muncă, reprezintă soluţii viabile pentru a ne atinge obiectivul. Simultan, trebuie să valorificăm particularităţile acestei populaţii, obiceiurile, cultura şi meşteşugurile tradiţionale ale rromilor.

Prin desemnarea unui an european al integrării rromilor, am contribui la familiarizarea cu problemele acestei comunităţi. De asemenea, sportul de masă şi de performanţă reprezintă o cale sigură de integrare a populaţiei rrome.

  Rovana Plumb (S&D). - Madam President, with about 1.5 million members of this minority, Romania is home to the largest Roma community in Europe. The social integration of Roma lags behind, being considered Utopian by many, both in the administration and in the community. Actually the Romanian Government deals fully with the integration of this minority, therefore we need a European strategy to frame the national efforts aimed at providing socio-economic inclusion for the Roma, education, training opportunities and job assistance, especially for women.

It is crucial to support efforts to help equip them for continued employment in order to avoid social exclusion and poverty. I strongly support the idea that the Commission should present annually a follow-up of EU strategy on Roma inclusion. I would like to congratulate Mrs Járóka and also Mrs Kinga Göncz, and I welcome the commitment of the Council and the Commission.

  Elena Băsescu (PPE). - Faptul că vorbim astăzi despre elaborarea unei strategii europene pentru cetăţenii de etnie rromă înseamnă, în sfârşit, o recunoaştere a faptului că această problemă ţine de competenţă europeană şi nu doar naţională. Pentru o mai bună implementare a ei, susţin ideea înfiinţării unei agenţii europene pentru rromi. Vom reuşi, astfel, să stopăm discriminarea pe baze etnice, cu toate consecinţele ce decurg de aici.

Dacă va exista un sistem de monitorizare a implementării strategiei, acesta trebuie să fie aplicat tuturor statelor membre şi nu doar în ţările cu un număr mare al acestei populaţii. Există riscul ca fondurile europene gestionate de ONG-uri să nu ducă la rezultate concrete. Autorităţile publice ar trebui să acţioneze ca organizaţii beneficiare ale proiectelor. Susţin, totodată, ideea din Raport referitoare la crearea unei hărţi europene de criză, conţinând micro-regiunile din UE cele mai lovite de sărăcie, excluziune socială şi discriminare.

  László Andor, Member of the Commission. − Madam President, I am grateful for this discussion in Parliament. I believe the Commission will benefit a great deal in the run-up to the delivery of the European framework, and it means a lot to me personally when we develop the future cohesion policy, especially the future of the European Social Fund.

I understand from this discussion that we have to go forward with simplification. We have to go forward with making more room in the ESF for social inclusion. We have to develop a territorial approach that suits the specific social conditions of the regions where most Roma live, and we have to do more to create employment for unskilled or low-skilled people.

I want, however, to clarify two things very briefly. Firstly, poverty plays a big role, but we should not believe that the situation of the Roma as a category is identical with that of poor people in general, because poverty and unemployment are much higher among the Roma than in mainstream society. That is why I believe Europe 2020 is a good framework and will help in developing the appropriate strategies, policies and financial support.

Finally, we come to the question of why the Commission is working on a European framework as opposed to a European strategy as such. I have no time to elaborate on this, but it is simply because of the diversity of the reality on the ground. There is a common European problem but how it appears in various Member States, and how it should be translated into national strategies, differs from Romania to France or from Slovakia to Portugal, and we have to be aware of that.

  Viviane Reding, Vice-President of the Commission. − Madam President, just to add to what my colleague has said, the discussion today was very valuable, as was most of what was written in your presentation. It will be taken into consideration in the elaboration of the work that the Commission is doing at the moment.

The EU framework for national Roma strategies will first be presented to the European Platform for Roma Inclusion because we need – as many parliamentarians have said – to include the Roma population in our work and for them to take on their responsibility. It is also very important – and here I look to the Presidency – that there will be a follow-up of the work we do in the coming months so that we can see how all the projects will be implemented in practice. I agree with the Members who said that the regional funds are unfortunately not utilised as they could be and I also agree with those who say that the local authorities are sometimes the ones who can best find a solution. We have to help them to move forward.

The Free Movement Directive has been questioned by some Members. The analysis of the transposition by all Member States has been finalised. In 2010 we visited 21 Member States and six visits are planned. A significant number of Member States have amended their rules or are in the process of amending their rules, so the Free Movement Directive will be much better applied than it was before.

  Zoltán Balog, a Tanács soros elnöke. − Elnök Asszony! Biztos Asszony! Biztos Úr! Valóban, a mai vitát nem lehetett volna jobban időzíteni. Tehát a legjobb időzítés, hiszen áprilisban meg fog jelenni a Bizottságnak a közleménye, és aztán pedig szeretnénk a Tanácsnak a munkájába is beépíteni ezt a közleményt. Ez azt jelenti, hogy az illetékes tanácsi formációkban lefolytatott viták után a következtetések elfogadásához kérni fogjuk az Európai Tanács támogatását is. Vagyis a legmagasabb állam és kormányfői szinten is kell, hogy legyen roma ügyben kötelezettségvállalás az Európai Unió részéről.

Ahhoz a vitához szeretnék még néhány gondolatot mondani, amelyik azt a kérdést veti föl, hogy etnikai kérdésről beszélünk, vagy pedig valamifajta szociális, gazdasági kihívásról. A vitát nem szeretném eldönteni, nem is tudom eldönteni. Úgy gondolom, hogy mind a kettőről szó van és fontos, hogy megtartsuk mind a két megközelítést. Tehát annyiban szociális, gazdasági kérdésről van szó, ahogy a biztos úr is mondta, hogy a mélyszegénység, az egy általános probléma még mindig nagyon sok helyén az Európai Unió tagállamainak. Ugyanakkor a mélyszegénységen belül van egyfajta etnikai diszkrimináció, és ezért különösen oda kell figyelni a romákra akkor, amikor esélyeket nyújtunk. De ha nem nyújtunk esélyeket, akkor a kevéshez, a semmihez hiába követeljük emberi jogi alapon a hozzáférést, mert nincs mihez hozzáférni. De ha adunk, akkor ha lehetőséget teremtünk, akkor oda kell figyelni arra, hogy ezekhez a lehetőségekhez a romák is hozzáférjenek, ne szorítsák ki őket ebből.

Úgy gondolom, hogy mindannyiunknak új megközelítésre van szüksége. Jó lenne fölfedezni ebben a problémában a lehetőséget, hogyha átvinnénk a probléma oldaláról a lehetőség oldalára a roma ügyet. Hiszen gondoljunk bele abba, hogy micsoda munkaerőbázis, micsoda munkaerőkincs és lehetőség van a belső munkaerő utánpótlás biztosításában ebben az embercsoportban, ebben a tömegben.

A legjobb beruházás, ez több helyen elhangzott, az oktatásnak a javítása. Valóban a jövőbe való beruházás, az az oktatás. És ez egy kulcspont, amikor arról beszélünk, hogy hogyan lesz emberekből, akik inaktívak, nemcsak azért, mert nincs munkájuk, meg nincs tanulási lehetőségük, hanem azért inaktívak a szó mélyebb értelmében, mert föladták a reményt. Úgy gondolják, hogy nekik úgysincs semmi esélyük, és ezért nem is akarnak már semmit az élettől. Talán már az államtól is legfeljebb segélyeket akarnak. Nagyon fontos, hogy az intézkedések tárgyából ezek az emberek az intézkedések alanyává válhassanak, hogy partnerként ők maguk is vegyenek részt ebben.

Ma kevés szó esett a jó gyakorlatokról. Fontosnak tartom, hogy nyilvántartsuk a jó gyakorlatokat, és legalább olyan fontosnak tartom, hogy a rossz gyakorlatokat is nyilvántartsuk, hiszen azokból sokszor többet lehet tanulni, a rossz gyakorlatok hibáiból, mint a jó gyakorlatokból. És úgy gondolom, hogy a források megvizsgálása, a források felhasználásának a megvizsgálása, az európai uniós forrásokról van szó, mind jó gyakorlatokat, mind pedig rossz gyakorlatokat mutat.

És végül valóban talán a legfontosabb az, hogy meggyőzzük a többséget. Meggyőzzük a többséget, a nem roma többséget Európában arról, hogy az integráció az nem kizárólag valamilyen humanitárius parancs, hanem ez az ő alapvető érdekük is, mert hiszen Európa mindannyiunké és csak akkor lehet jó a többségnek a közérzete, hogyha a kisebbség is jól érzi magát. Köszönöm szépen ezt a vitát, és bízom benne, hogy továbbra is számíthatunk a támogatásukra.

  Lívia Járóka, rapporteur. − Madam President, I will be very brief. I would like to thank you very much for all your valuable comments. They reinforce my and my very good shadow rapporteurs’ view that political slogans will never become a reality without a proper legal basis, financial support and incentives as well as an EU mechanism to coordinate the actions of the stakeholders, ranging from local governments up to the Council and harnessing the advantages of multi-level governance. This will place the whole situation in a new light. I firmly believe that, on the basis of the tasks, objectives, principles and instruments defined by all the Treaties and the Charter of Fundamental Rights, and furthermore based on the shared competences as well as the supporting, coordinating and complementary actions of the Union, a very strong strategy on Roma inclusion can come into existence.

To conclude, I would like to express the hope I have formed, over the past six years, that the upcoming Commission Communication will be able to endorse these points and provide a very good basis on which the Hungarian Presidency can pledge its commitment to launching this European Roma strategy. I am very grateful for this. I am aware that this European strategy is not going to solve the problem; I know that a huge amount depends on us, the Roma. Words and promises mean nothing without actions outside of Brussels and in the Roma settlements.

Governments and Roma must do what they have signed up to: take determined action to deliver tangible results. We understand our responsibility in this and we are fully in favour of our common partnership. This process for us Roma, and I believe for the whole European Union, is about much more than mutual trust. It is also about building a community of values that we can all share, and that we can all enjoy, to be able to really challenge the difficulties that we have been discussing here over the last six years. I thank you very much for all your support and I would like to join Renate Weber and the other shadow rapporteurs in thanking the secretariat of the Committee on Civil Liberties and all the advisers who, with us, have been fighting very hard for this.

  President. − The debate is closed.

I am sorry I have had to be so brutal with the speaking time but we are, as you can see, extraordinarily late in starting the next item on the agenda, which is Question Time.

Written statements (Rule 149)

  Vilija Blinkevičiūtė (S&D), raštu. – Praėjusių metų įvykiai dėl romų iškeldinimo iš vienos šalies į kitą bei šios etninės grupės diskriminavimas ir atskyrimas nuo visuomenės pastūmėjo Europos Sąjungą imtis konkrečių veiksmų. Vienas iš tokių veiksmų – tai Europos Parlamento inicijuota Europos Sąjungos strategija dėl romų įtraukties. Šios etninės grupės įtrauktis – tai ne tik įsipareigojimas žmogaus teisių požiūriu, bet ir ekonominė būtinybė, ne tik moralinė pareiga, bet taip pat svarbus visų valstybių narių finansinis interesas. Be to, atsižvelgiant į atskirties mastą, bendra romų įtrauktis yra iš esmės žmogaus teisių klausimas. Norėčiau pabrėžti, kad Europos Parlamente priimdami bendrą visai Europai strategiją dėl romų įtraukties parodome, jog Europos Sąjunga „neperleidžia“ romų integracijos problemų spręsti vien tik pačioms valstybėms narėms. O kaip matyti iš pastarųjų įvykių, šios problemos nebeįmanoma išspręsti vien tik nacionaliniu lygiu, todėl būtinas glaudus bendradarbiavimas tarp Europos Sąjungos ir valstybių narių. Dar labai svarbu, kad Europos Komisija ir valstybės narės mobilizuotų jau turimas ES strategijas ir priemones bei privalo suderinti ir rasti bendrą dialogą, siekiant užtikrinti socialinę ir ekonominę romų įtrauktį. Tik radus bendrą europinį požiūrį dėl Europos romų integracijos klausimų strategija bus aktyviai įgyvendinama. Be to, reikėtų kuo aktyviau į ES politikos romų klausimais rengimo procesą įtraukti ir romų bendruomenės atstovus.

  Robert Dušek (S&D), písemně. – Zpráva o evropské strategii pro začleňování Romů vyjmenovává problematiku a potíže romských komunit v EU. Povaha chudoby se za poslední dvě desítky let ve střední a jihovýchodní Evropě výrazně mění. Důsledkem politických a ekonomických změn došlo i k narušení tradičních komunit, Romové tím ztratili možnost mobility a stali se nejvyloučenější a nejméně vzdělanou podskupinou ve společnosti. Romské obyvatelstvo se navíc vyznačuje typickým rysem, a to demografickou dynamičností. Zatímco většinová společnost stárne, podíl Romů ve společnosti se vysokým populačním přírůstkem zvyšuje. Tímto vším je zřejmé, že pokud se nepodaří zvýšit zaměstnanost Romů a více je začlenit do většinové společnosti, budou nadále růst náklady na udržení situace v únosné míře, jako jsou náklady na sociální pomoc a dávky, zbytečné náklady na vzdělávání, dodatečné náklady na zajištění bezpečnosti, administrativní náklady na dohled nad sociálními výdaji a také vyšší náklady na zdravotní péči. Začlenění Romů není tedy pouze povinností z hlediska ochrany lidských práv a morální povinností, ale zejména také ekonomickou nutností. Většina dosud provedených opatření patří mezi tzv. právně nevynutitelné předpisy. Pokud však má dojít k posunu vpřed v této věci, je třeba, aby strategie EU pro začleňování Romů přesáhla toto tzv. soft law a stala se součástí nástrojů stanovených primárním právem.

  Katarína Neveďalová (S&D), písomne. – Myslím, že už naozaj všetci vieme, že rómska otázka nie je problematikou iba niektorých členských štátov alebo potenciálnych kandidátskych krajín. Ide o problematiku celoeurópsku, ktorú je nutné bezodkladne riešiť.

Najväčším problémom, ktorý zabraňuje inklúzii Rómov do väčšinovej spoločnosti, je chudoba a nízka úroveň vzdelania. Práve vzdelávanie je kľúčom k zvýšeniu životnej úrovne a neustále žiadanej tvorbe občianskej spoločnosti. Tvorba pracovných miest je mimoriadne náročná a ako členka viacerých mládežníckych organizácii viem, aká je súčasná situácia mladých ľudí na trhu práce. Medzi rómskou populáciou je táto situácia mnohonásobne horšia, čo má za následok marginalizáciu rómskeho obyvateľstva a zvyšovanie kriminality, ktorá túto situáciu iba ďalej prehlbuje.

Nie je to tak dávno, čo Francúzsko vyhosťovalo bulharských a rumunských Rómov. Tieto aktivity neboli pod drobnohľadom iba pre podozrenie z porušovania elementárnych ľudských práv, ale aj z porušovania pravidiel EÚ. Preto plne súhlasím s vyjadrením Komisie, že treba prispieť k lepšej spolupráci medzi zainteresovanými stranami na vnútroštátnej, medzinárodnej, a hlavne európskej úrovni.

  Algirdas Saudargas (PPE), raštu. – Romų bendruomenės Europos Sąjungos valstybėse, nors ir sudarydamos didžiausią etninės mažumos grupę, vis dar kenčia nuo diskriminacijos ir segregacijos. Pritariu ne vienam iš pasisakiusių kolegų, kad sukurti Romų įtraukties strategiją Europos lygmeniu yra labai svarbu. Kiekvienoje valstybėje turime puikių pavyzdžių, kaip mažinti Romų atskirtį įvairiose srityse: švietimo, kultūros, užimtumo, sveikatos priežiūros ar net romų dalyvavimo politiniame ir pilietiniame gyvenime. Tačiau tokių iniciatyvų matomumas yra nepakankamas. Todėl Europos Sąjunga, mano manymu, būtų tinkama platforma gerinti valstybių narių bendradarbiavimą, telkti ir platinti gerąją praktiką ir patirtį ar teikti finansavimą. Nežiūrint to, kad ES lygmuo yra labai svarbus, manau, kad efektyviausių rezultatų galima pasiekti veikiant vietos ar regioniniu lygmeniu. Tik konkrečiuose vietovėse ar miesteliuose turėsime geriausią supratimą apie tos vietos problemas, poreikius ir esančią socialinę terpę, todėl įgyvendinami projektai bus arčiau tų, kuriems jie ir yra skirti.

  Monika Smolková (S&D), písomne. – Problém Rómov vnímam veľmi intenzívne, pretože bývam na východnom Slovensku, kde je Rómov najviac. Podporujem návrh uznesenia o stratégií v oblasti začleňovania Rómov.

Dnes, 8. marca, oslavujeme sto rokov obhajovania práv žien. Aj dnes hovoríme o diskriminácií žien, a preto je pri prerokovávaní tejto stratégie potrebné hovoriť zvlášť o diskriminácií žien z menšinových skupín. V celej Európe patria Rómky medzi najviac znevýhodňované skupiny obyvateľstva. Čítala som vyjadrenie pani Járokovej: „Novej generácií hrozí chudoba – nie kvôli rómskemu pôvodu, ale kvôli nezamestnanosti ich rodičov“. Dovolím si doplniť, že aj kvôli sociálnemu vylúčeniu. Nezamestnanosť bude trvať aj naďalej – zvlášť u Rómskeho obyvateľstva, ale začleniť Rómov do kultúrnych aktivít, do občianskeho života vieme okamžite.

Problém rodovej rovnosti v menšinových skupinách obyvateľov je výraznejší. Preto pri inklúzii Rómov nezabúdajme na dialóg s Rómkami, ktoré majú väčší citový vplyv na svoje deti a budúcu generáciu.

  László Tőkés (PPE), írásban. – Mindenekelőtt őszinte elismerésemet fejezem ki azért, hogy a magyar EU-elnökség a romák befogadásának kérdését prioritásai közé felvette. A magyar kormány ez irányú elkötelezettségének ékes bizonyítéka az a körülmény, hogy a magyar néppárti delegáció soraiban üdvözölhetjük Járóka Lívia jelentéstévőt, az Európai Parlament egyedüli roma képviselőjét, valamint az, hogy Balog Zoltán, az ügy előadója, az újan létrehozott felzárkóztatási államtitkárság élén foglalkozik a többszörösen hátrányos helyzetű cigányság feltámogatásával. Ezek alapján joggal állapíthatjuk meg, hogy a magyar EU-elnökség a cigányok ügyének rendezése terén jó példával jár Európa előtt. A roma stratégia vonatkozásában fontosnak tartom kihangsúlyozni, hogy az Unió területén élő, tizenkét milliónyi roma népesség integrációjának kérdése olyan közös európai ügy, melynek megoldásában egyaránt ki kell venniük a részüket az egyes tagországoknak és az uniós intézményeknek. Találóan mutatott rá Orbán Viktor miniszterelnök, hogy amennyiben a mélynyomorban és a társadalmi, etnikai kirekesztettségben élő cigányok problémáit nem akarjuk a "nomadizálás" – a kivándorlás – útján az EU fejlett országaiba "exportálni", úgy egységes fellépéssel és közös erővel kell megoldást találnunk tarthatatlan helyzetükre. Eredményes munkát kívánok az Európai Parlamentnek, az Európai Bizottságnak és az Európai Tanácsnak, nem utolsó sorban pedig a magyar EU-elnökségnek ahhoz, hogy idén júniusra elkészítsék és véglegesen tető alá hozzák a romák integrációjának korszakos jelentőségű stratégiáját.