Index 
 Előző 
 Következő 
 Teljes szöveg 
Eljárás : 2010/0821(NLE)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : A7-0052/2011

Előterjesztett szövegek :

A7-0052/2011

Viták :

PV 09/03/2011 - 7
CRE 09/03/2011 - 7

Szavazatok :

PV 23/03/2011 - 13.1
CRE 23/03/2011 - 13.1
A szavazatok indokolása
A szavazatok indokolása

Elfogadott szövegek :

P7_TA(2011)0103

Viták
2011. március 23., Szerda - Brüsszel HL kiadás

14. A szavazáshoz fűzött indokolások
PV
  

Jelentés: Elmar Brok, Roberto Gualtieri (A7-0052/2011)

 
  
MPphoto
 
 

  Luís Paulo Alves (S&D), írásban.(PT) Én a jelentés mellett szavazok, mert az Európai Tanács azon javaslata, hogy hozzunk létre egy állandó stabilizációs mechanizmust, az EU hatáskörén kívül eső kormányközi eljárást alakítana ki, és ez veszélyes precedenst teremtene. Az európai intézmények, konkrétan az Európai Bizottság és a Parlament képezzék szerves részeit ennek a testületnek, és a Bizottság is tag legyen, ne csak megfigyelő. A Parlament fontos szerepet tölt be a demokrácia ellenőrzésében, ezért a Tanács vegye figyelembe az Európai Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetsége által benyújtott javaslatot azzal kapcsolatban, hogy milyen kompromisszumot lehetne találni a Parlamentnek a mechanizmus operatív elemeiben való részvételében. Szeretném hangsúlyozni a jelentés azon gondolatát, hogy „a mechanizmus nem vezethet az európai kormányzás új modelljéhez, amely nem üti meg az Unióban megvalósult demokratikus normák szintjét”. Ráadásul a stabilizációs mechanizmust úgy kell tekinteni, hogy az csak egy része az európai gazdasági kormányzásra vonatkozó megoldások keretének, így a Bizottságnak például ki kellene vizsgálnia az eurókötvények jövőbeni rendszerének lehetőségeit.

 
  
MPphoto
 
 

  Sophie Auconie (PPE), írásban.(FR) Az Európai Tanács, amely összehozza egymással az európai állam- és kormányfőket, jelenleg tárgyalja az eurózónába tartozó tagállamokra vonatkozó stabilizációs mechanizmus végrehajtását. A cél az, hogy együttesen biztosítsuk az Unió pénzügyi stabilitását, amelyet ma sokan próbálnak aláásni. Ebben az állásfoglalásban, amelyet kiegyensúlyozottnak tartok, a Parlament üdvözli a kezdeményezést, de azt kéri, hogy ne csak átmeneti intézkedéseket tegyünk az euróövezet stabilizálása érdekében. Osztom ezt a nézetet, és úgy érzem, hogy az Uniónak tovább kell erősítenie gazdasági kormányzását, egyrészt hogy természetesen stabilizálja, másrészt hogy ösztönözze a fenntartható növekedést.

 
  
MPphoto
 
 

  Zigmantas Balčytis (S&D), írásban.(LT) Ma megszavaztuk a Lisszaboni Szerződés 136. cikkének módosítását, ami lehetővé teszi az Európai Unió számára, hogy olyan stabilizációs mechanizmust hozzon létre, amely csak az euróövezet államaira vonatkozik. Az európai stabilizációs mechanizmus célja, hogy megerősítse a költségvetési fegyelmet és a gazdasági és pénzügyi politikák koordinációját az euróövezetbe tartozó tagállamokban, és elősegítse közös európai válasz kidolgozását az olyan kihívásokra, mint például a növekedés és a gazdasági és társadalmi egyenlőtlenségek leküzdése, valamint a versenyképesség javítása. Úgy gondolom, hogy ez a mechanizmus nagyobb pénzügyi stabilitást biztosít majd az euróövezet számára, és felgyorsítja a fellendülést az euróövezetbe tartozó tagállamokban. Azok az országok azonban, amelyek nem tartoznak az euróklubba, és amelyeket a legjobban sújtott a válság, továbbra is háttérbe szorulnak, és zárva marad előttük a gyorsabb és fenntartható gazdasági fellendüléshez vezető út. Úgy gondolom, hogy az Uniónak nagyobb szolidaritást kell mutatnia, és minden segítséget meg kell adnia a tagállamoknak ahhoz, hogy be tudjanak lépni az euróklubba, és teljes értékű tagállamok legyenek.

 
  
MPphoto
 
 

  Slavi Binev (NI), írásban.(BG) Mint Bulgária képviselője az Európai Parlamentben, a döntéstervezet ellen szavaztam, mert úgy gondolom, hogy kettős mércét vezet be, és ezt határozottan ellenzem. Görögország esetében láthattunk már ilyen kettős mércét, amelyet ahelyett, hogy büntettek volna, 120 milliárd euróval jutalmaztak, miközben Bulgáriát még az aggasztja, hogy mikor léphet be az euróövezetbe.

 
  
MPphoto
 
 

  Jan Březina (PPE), írásban.(CS) A stabilizációs mechanizmus bevezetése az euróval fizető országokban a Lisszaboni Szerződés egyszerűsített felülvizsgálati eljárásának első alkalmazását jelenti. Ezt a felülvizsgálatot a nem eurót használó országoknak is támogatniuk kell, mert az euró stabilitása nekik is egyértelmű érdekük. Ezt a mechanizmust azonban véleményem szerint nem szabad ok nélkül alkalmazni, és örülök annak, hogy mindannyian egyetértünk abban, hogy csak olyan esetekben szabad ehhez folyamodni, amikor abszolút elkerülhetetlen. Ez fontos jelzés az államok ás a hitelezők felelősségét illetően, mert nem hoz létre olyan „transzfer Uniót”, amelyben a pénzügyileg felelőtlen államok azoknak az országoknak a kárára költekeznek, amelyek konszolidálták állami pénzügyeiket. Ezzel szemben nem aggódom amiatt, hogy a javasolt felülvizsgálat megteremtené annak a feltételeit, hogy olyan stabilizációs mechanizmust hozunk létre, amely teljes egészében kívül esik az Unió hatáskörén. A Lisszaboni Szerződés vonatkozó rendelkezésének értelmezése és alkalmazása minden esetben az Európai Bíróság ellenőrzése alatt történik. Az egyes államok azon hajlandóságát, hogy ebbe a mechanizmusba más uniós szerveket is bevonjanak, tiszteletben kell tartani, és a mechanizmus kormányközi jellege nem feltétlenül megy a minőség vagy a demokratikus legitimitás rovására. Ameddig a stabilizációs mechanizmus pénzügyi oldala a nemzeti költségvetésekhez kapcsolódik, teljesen érthető és logikus, hogy a mechanizmus kormányközi jellegű.

 
  
MPphoto
 
 

  Zuzana Brzobohatá (S&D), írásban.(CS) A jelentés egy európai stabilizációs mechanizmusra vonatkozó javaslatot tartalmaz, amely szerves részét képezi annak az átfogó intézkedéscsomagnak, amelyet egy új keret létrehozásának céljából javasoltak, miközben egyúttal javítja a költségvetési fegyelmet és a tagállamok gazdasági és pénzügyi politikáinak koordinációját is, melynek magában kell foglalnia egy közös európai válasz kidolgozását is a növekedés területén fennálló problémákra, és el kell vezetnie a gazdasági és társadalmi egyenlőtlenségek megszüntetéséhez, valamint a jobb versenyképességhez. Véleményem szerint a Bizottság azon felszólítása, hogy vegyünk fontolóra más mechanizmusokat is az eurózóna pénzügyi stabilitásának és gazdasági növekedésének biztosítása érdekében, teljesen helyénvaló. Azt is gondolom, hogy a Bizottságnak teljesen igaza van abban, hogy olyan jogalkotási javaslatok benyújtását kéri, amelyek tartalmaznának egy stabilizációs mechanizmust, valamint olyan intézkedéseket, amelyekkel csökkenthetőek lennének az Európai Unió pénzügyi, gazdasági és társadalmi stabilitását érintő kockázatok, beleértve a pénzügyi piacok hatékony szabályozását is. Helyénvalónak tartom, hogy felülvizsgáljuk a Stabilitási és Növekedési Paktumot. A jelentés olyan eszközök bevezetését is támogatja, amelyekkel csökkenteni lehet a makrogazdasági egyenlőtlenségeket az eurózónában, és elő lehet segíteni a környezet megújulását. A fenti okok miatt – és más okok miatt is – úgy határoztam, hogy támogatom a jelentést.

 
  
MPphoto
 
 

  Maria Da Graça Carvalho (PPE), írásban.(PT) Megszavaztam a Parlament állásfoglalását, mert egyetértek azzal, hogy az európai stabilizációs mechanizmus fontos részét képezi annak a globális intézkedéscsomagnak, amelynek a célja egy új keret meghatározása, a költségvetési fegyelem megerősítése és a tagállamok gazdasági és pénzügyi politikáinak koordinálása. Ennek keretében elő kell segíteni azt is, hogy az Európa Unió közös választ tudjon adni a növekedési kihívásokra, és egyúttal le tudja küzdeni a gazdasági és társadalmi egyenlőtlenségeket, és fokozni tudja versenyképességét.

 
  
MPphoto
 
 

  Nikolaos Chountis (GUE/NGL), írásban.(EL) Az Európai Unió működéséről szóló szerződés módosításáról szóló jelentés ellen szavaztam, amely az eurót hivatalos valutaként használó országok stabilizációs mechanizmusáról szól. Az Európai Unió állam- és kormányfői megszorító intézkedésekkel és az állami kiadások csökkentésével válaszoltak a gazdasági válságra. Ezek az intézkedések és politikák Európa legtöbb országában térdre kényszerítették a dolgozókat, mivel a bérek, a nyugdíjak és a szociális jogok csökkentését és megugró munkanélküliséget hoztak magukkal. Lényegében tehát a dolgozóknak kell megfizetniük a gazdasági válság következményeit azok helyett, akik előidézték azt. A szerződés javasolt módosítása utat nyitna a megszorító intézkedések fokozása előtt, és mindezt megkoronázná egy „felügyeleti” intézkedéscsomaggal, amely magában foglalja a gazdasági irányítási csomagot és az európai szemesztert. Az „Európaktum” lényegében felülbírálja a nemzeti gazdaságpolitikát, és az euróövezet intézményéből szinte erőszakkal eszközt kovácsol Németország számára ahhoz, hogy saját gazdaságpolitikáját gyakorolja. Ebben a konkrét esetben azzal sem értek egyet, hogy az egyszerűsített eljárást alkalmazzuk a szerződés felülvizsgálatához. Úgy gondolom, hogy a szerződések módosításának legjobb módja a minden tagállamban kiírt népszavazás lenne.

 
  
MPphoto
 
 

  Carlos Coelho (PPE), írásban.(PT) Megszavaztam Brok úr és Gualtieri urak jelentését, akik felismerték annak szükségességét, hogy az Unió alkotmányos keretein belül létre kell hozni egy életképes stabilizációs mechanizmust azon tagállamok számára, akiknek hivatalos pénzneme az euró. A gyakorlat azt mutatja, hogy fokozottabb gazdasági kormányzás szükséges az Unióban, ami hatással lesz a gazdasági és a pénzügyi politikára is, és lehetővé teszi a nagyobb költségvetési fegyelmet.

A jelentés joggal hangsúlyozza azt a tényt, hogy az átmeneti intézkedések nem elegendőek, és minden arra irányuló kísérlet, hogy az Unió intézményi keretein kívül hozzunk létre egy rendszert fenyegetést jelent az uniós projekt számára; ennélfogva – teljesen jogosan – jelentősebb szerepet követel az Európai Bizottság számára is.

Egyetértek azzal, is hogy felszólítjuk a Bizottságot, hogy terjesszen elő minden olyan jogalkotási lépést, amelyre szükség lehet a pénzügyi stabilitás és a fenntartható gazdasági növekedés megerősítéséhez.

 
  
MPphoto
 
 

  George Sabin Cutaş (S&D), írásban.(RO) Az euróövezetbe tartozó tagállamok stabilizációs mechanizmusáról szóló jelentés mellett szavaztam, mert ez a mechanizmus egy újabb lépést jelent a gazdaságpolitikák jobb koordinálása felé európai szinten. Ugyanakkor globális intézkedéscsomagra van szükség, amely a gazdasági stabilitásra és a versenyképesség javítására törekszik az EU-ban.

 
  
MPphoto
 
 

  Cornelis de Jong (GUE/NGL), írásban. – Teljes egészében elutasítottam a javaslatot, mert nem gondolom, hogy megoldaná a problémákat. Egyetértek az ETUC véleményével abban, hogy a javasolt változtatások „...utat nyitnak ahhoz, hogy beavatkozzanak a szociális párbeszédbe és a kollektív tárgyalási rendszerekbe egész Európában”.

Nem értek egyet továbbá azzal sem, hogy a szerződés egyszerűsített felülvizsgálati eljárását választották. Szerintem a rendes szerződés-felülvizsgálati eljárást kellene alkalmazni, hogy megfelelően és alaposan meg tudjuk beszélni a javasolt stabilizációs mechanizmust és a szerződések egyéb lehetséges változtatásait, például a szociális haladásról szóló záradékot.

Végül pedig felszólítom a tagállamokat, hogy tartsanak népszavazást a szerződés módosításaival kapcsolatos javaslatokról.

 
  
MPphoto
 
 

  Proinsias De Rossa (S&D), írásban. – Üdvözlöm az Európai Parlamentben ma tartott szavazást a javasolt szerződésmódosításról. Rendkívül fontos azonban, hogy ezen a hétvégén az államfői csúcstalálkozó is egyetértésre jusson az Európai Parlamenttel. Ami a legtöbb európai parlamenti képviselőt illeti, a Tanács által a javasolt szöveg kidolgozása során alkalmazott eljárást rendkívül nyugtalanítónak tartjuk. Ha nem olyan kérdésről lenne szó, amely rendkívül fontos az eurózóna számára, és nem lenne szükség sürgősen európai stabilizációs mechanizmusa, különösen olyan kisebb tagállamok számára, mint Írország, akkor az eredeti javaslat ellen szavaznék. Az a szöveg, amelyben ma megállapodtunk az Európai Parlamentben, a minimumot jelenti, amely nélkül nem lehet legitim módon létrehozni és működtetni a mechanizmust. Nem jelenti azonban a Szocialisták és Demokraták Képviselőcsoportjának beleegyezését azokba a drákói megszorítási intézkedésekbe, amelyeket bizonyos tagállamoktól elvárnak anélkül, hogy figyelembe vennék az intézkedések gazdasági fenntarthatóságát.

 
  
MPphoto
 
 

  Marielle De Sarnez (ALDE), írásban.(FR) A Parlament támogatja az Európai Unióról szóló szerződés korlátozott módosítását, mely lehetővé teszi egy állandó stabilizációs mechanizmus létrehozását az eurózóna számára, és erre hivatalosan a március 24-i és 25-i európai tanácsi értekezleten kerülne sor a Szerződés 136. cikkének módosításával. Ez a döntés elő fogja segíteni, hogy a pénzügyi stabilizációs mechanizmus, amely tavaly május óta bebizonyította hatékonyságát, tartósabb legyen. Rendelkezni fogunk tehát egy egészséges, 700 milliárd eurós mechanizmussal, amelynek keretében a legjobb árfolyamokkal, de szigorú feltételek mellett hitelt tudunk nyújtani az eurózóna nehézségekkel küzdő országai számára. Az azonban elképzelhetetlen lett volna, hogy a szerződések módosítása olyan mechanizmussal járjon együtt, amely kizárólag kormányközi bizottságokra épül. Az általunk szorgalmazott közösségi módszer a garanciája annak, hogy az euróövezet minden tagállama egyenlő elbánásban részesül a mentőalap használatában, természetesen szigorú feltételek mellett. Ami a Nemzetközi Valutaalapot illeti, továbbra is rendkívül éberek leszünk a részvételének feltételeit illetően.

 
  
MPphoto
 
 

  Edite Estrela (S&D), írásban.(PT) Az Európai Unió működéséről szóló szerződés módosítására vonatkozó jelentés mellett szavaztam, amely az eurót hivatalos pénznemként használó államok stabilizációs mechanizmusával kapcsolatos, mert ez nélkülözhetetlen ahhoz, hogy hosszú távon stabilizáljuk az euróövezetet, korlátok közé szorítsuk az európai országok ellen irányuló spekulációt, és megvédjük a lakosságot.

A mechanizmus kormányközi jellege ellenére úgy gondolom, előnyös lesz, ha megerősítjük az uniós módszert az európai intézményeknek, és különösen a Bizottságnak és az Európai Parlamentnek az EU gazdasági kormányzásában játszott szerepével együtt.

 
  
MPphoto
 
 

  Göran Färm, Anna Hedh, Olle Ludvigsson, Marita Ulvskog és Åsa Westlund (S&D), írásban.(SV) Mi, mint svéd szociáldemokraták, teljes egészében támogatjuk a jelentést. Ugyanakkor úgy látjuk, hogy a konszolidált eurókötvények piacáról szóló szöveg megfogalmazása túl messzire megy. Az eurókötvények rendszerének létrehozását érdekes és ígéretes elképzelésnek tartjuk, de úgy gondoljuk, hogy ezt a kérdést alaposan meg kell vizsgálni, mielőtt a végrehajtásról kezdenénk gondolkodni. Jelenleg túl keveset tudunk ahhoz, hogy végleges döntést hozzunk ebben az ügyben.

 
  
MPphoto
 
 

  Diogo Feio (PPE), írásban.(PT) Amikor az államok és a szervezetek történetében olyan rendkívüli helyzetek állnak elő, mint az is, amelyet most tapasztalhatunk, közös kötelességünk, hogy megtaláljuk a megfelelő és ambiciózus válaszokat az előttünk álló kihívásokra. Az az adósságválság, amellyel Európa jelenleg küzd, kivételes intézkedéseket követel, és olyan érett hozzáállást, amellyel a saját intézményi struktúránkon keresztül megtaláljuk az utat azokhoz a mechanizmusokhoz, amelyek megadják majd az eurónak a szükséges stabilitást és rugalmasságot. Ezeknek olyan intézkedéseknek kell lenniük, amelyek szorosan kapcsolódnak a költségvetési fegyelemhez, a makrogazdasági politikák koordináláshoz és a fenntartható növekedési politikák meglétéhez.

Noha a törvényhozási stabilitás pártján állok, a kivételes helyzet miatt most támogatom az Európai Unió működéséről szóló szerződés 136. cikkének jelenleg javasolt módosítását olyan mértékben, amennyire szükséges ahhoz, hogy létre tudjunk hozni egy állandó mechanizmust az euróövezet stabilitásának védelmében, amint azt a Parlament által 2010. október 20-án elfogadott A7-0282/2010 számú jelentés is javasolja.

 
  
MPphoto
 
 

  José Manuel Fernandes (PPE), írásban.(PT) Az Európai Uniónak meg kell erősítenie saját gazdasági kormányzását, és ezt csak az uniós módszer alkalmazásával tudja elérni, a Bizottság vezetésével, nem pedig a kormányközi módszerrel.

Remélem, hogy a Stabilitási és Növekedési Paktum, az európai szemeszter és az Európa 2020 stratégia megerősítése, valamint az Európai Unió működéséről szóló szerződés 136. cikkének módosítása a stabilizációs mechanizmusokkal összefüggésben fenntartható gazdasági növekedést fognak eredményezni. Ennek a mechanizmusnak úgy kell működnie, hogy közben tiszteletben tartja a demokratikus döntéshozás alapvető elveit, mint például az átláthatóságot, a parlamenti ellenőrzést és a demokratikus felelősséget. Ez a mechanizmus fontos részét képezi annak a globális intézkedéscsomagnak, amelynek a célja egy új keret meghatározása annak érdekében, hogy megerősítsük a költségvetési fegyelmet és a tagállamok gazdasági és pénzügyi politikáinak koordinációját, amelynek magában kell foglalnia egy közös európai válasz kidolgozását a növekedési kihívásokra, az egyre növekvő gazdasági és társadalmi egyenlőtlenségekre és a versenyképesség javítására.

A mechanizmus létrehozása mellett szavaztam abban a reményben, hogy értékes hozzájárulást jelent majd a pénzügyi piacok nagyobb stabilitásához és a fenntartható gazdasági növekedés elősegítéséhez.

 
  
MPphoto
 
 

  João Ferreira (GUE/NGL), írásban.(PT) Az a mód, ahogyan módosítani kívánják a Szerződést, sokat elárul arról, mennyire üresek azok az állítások, amelyek szerint a Lisszaboni Szerződés nagy fontosságot tulajdonít a nemzeti parlamenteknek – valamint az Európai Parlamentnek –, és hogy mennyire hamis a demokrácia elmélyítésével kapcsolatos retorika. Az a szerződés, amelynek legalább egy generációt ki kellene szolgálnia, alig több mint egy évvel az elfogadása után máris módosításra szorul, mégpedig gyors és egyszerűsített módon, mert a Németország által irányított erők ezt kívánják, hiszen minden áron meg akarják őrizni az EU eszközei által számukra biztosított gazdasági és politikai dominanciát, beleértve az egységes valutát is. A tárgyalásokat, a részvételt és a demokráciát egyszerűen félresöpörték.

Ha a Lisszaboni Szerződés elfogadtatásakor nem mertek népszavazást kiírni – és elítélték azokat, akik ezt megtették –, akkor most is nyugodtan ki fognak bújni még a nemzeti parlamentek által végzett vizsgálatok alól is. Ez érthető is, ha arra gondolunk, hogy azzal a mechanizmussal, amelyet most be akarnak építeni a szerződésbe, és az úgynevezett „gazdasági kormányzással” fennáll a veszélye annak, hogy ezek üres szavakká válnak. Az már most sem kétséges, hogy valóságos kényszerzubbonyt kívánnak húzni a tagállamokra, hogy végre tudják hajtani azt a stratégiát, amellyel tovább mélyítik…

(A szavazatok indokolását az eljárási szabályzat 170. cikkének megfelelően lerövidítik.)

 
  
MPphoto
 
 

  Ilda Figueiredo (GUE/NGL), írásban.(PT) Ellenezzük a teljes folyamatot a Lisszaboni Szerződés jelzett módosításával együtt, és nem csak a tartalmát, hanem a formáját tekintve is.

Az európai stabilizációs mechanizmus keretében nyújtott pénzügyi segítség megadásának szigorú feltételei több okból is elfogadhatatlanok, elsősorban azért, mert lehetőség nyílna arra, hogy hatásköröket vegyenek el az eurót hivatalos fizetőeszközként használó európai uniós tagállamoktól, illetve beavatkozzanak az irányításukba; márpedig a költségvetési, szociális és munkaügyi területen történő beavatkozás különösen súlyos ügy.

Olyan módosításról van szó, amely magának a szerződésnek az egyik mechanizmusát használja fel arra, hogy mindenkit félreállítson, és nem csak azt teszi lehetővé, hogy demokratikus részvétel nélkül végezzenek el egy módosítást – sőt folytatni tudják azt, amit elkezdtek a szerződés elfogadásáról szóló népszavazás elutasításával –, hanem olyan mechanizmust hozna létre, amely lehetővé tenné a tagállamok gazdaságainak folyamatos figyelését.

A jelentés is ugyanezt tartalmazza, hiszen változtatásokat javasol az Európai Unió működéséről szóló szerződés Bizottság által felvázolt módosításában azon tagállamok stabilizációs mechanizmusát illetően, amelyek hivatalos fizetőeszköze az euró. Konszolidálni kívánja azonban a kívánt fellendülést, amelyet a fenti gazdasági kormányzás keretében biztosítanak, és létre kívánja hozni az európai szemesztert, a büntetések elmélyítését...

(A szavazatok indokolását az eljárási szabályzat 170. cikkének megfelelően lerövidítik.)

 
  
MPphoto
 
 

  Pat the Cope Gallagher (ALDE), írásban.(GA) A jogi vélemény szerint a szerződésben minimális módosítás szükséges ahhoz, hogy biztosítsuk, hogy az európai stabilizációs mechanizmus az Európai Unió intézményes keretein belül maradjon

 
  
MPphoto
 
 

  Estelle Grelier (S&D), írásban.(FR) Mivel a Tanács nem javasolt semmilyen egyéb alternatív megoldást, mindenképpen arra kellett szavazni, hogy állandóvá tegyük az európai stabilizációs mechanizmust, és segítséget tudjunk nyújtani görög, portugál és ír kollégáinknak. A vita azonban ezzel még nem ért véget. A francia szocialisták által tett engedmény nem jelenti azt, hogy a gazdasági kormányzás kérdéséről folytatott további vitáknak is ez lesz az eredménye. A kormányközi mechanizmus bevezetése kapcsán fontos, hogy előrelépjünk, és végrehajtsuk azokat az eszközöket, amelyek ösztönözni fogják a növekedést és az üzleti tevékenységet. Többek között azért kampányolok szocialista kollégáimmal együtt az Európai Unió saját forrásainak növeléséért, hogy finanszírozni tudjunk ilyen eszközöket. A strukturális alapokat is felhasználhatjuk az európai stabilizációs mechanizmussal együtt annak érdekében, hogy a deficitet felhalmozó országok elindulhassanak felfelé. A válságból csakis ambiciózus költségvetéssel és az európai szociális modell megvalósításával tudunk majd kilábalni.

 
  
MPphoto
 
 

  Sylvie Guillaume (S&D), írásban.(FR) Az euróövezetbe tartozó tagállamokra vonatkozó stabilizációs mechanizmus mellett szavaztam azért, hogy segítsek a nehézséggel küzdő szomszédainknak. Ez a mechanizmus kezdetleges formája annak, amivé az eurókötvények válhatnának a jövőben olyan értelemben, hogy finanszírozni tudnák az Unió költségvetését, és enyhíthetnék a pénzügyi piacok szorítását a tagállamok államadósságain. Sajnálom azonban, hogy ezt a jóváhagyási módszert választották a stabilizációs mechanizmushoz – az Európai Parlamenttel folytatott egyszerű konzultációt – mert a kormányközi módszer eddig elsőbbséget élvezett a közösségi módszerrel szemben. Ez veszélyt jelent a demokratikus vita minőségére, ami mindenképpen szükséges ahhoz, hogy hatékony gazdaságpolitikát tudjunk végrehajtani. Ez a mechanizmus részmegoldást kínál, ami nem elég a növekedés ösztönzéséhez és a munkanélküliség csökkentéséhez.

 
  
MPphoto
 
 

  Gerald Häfner (Verts/ALE), írásban.(DE) Mint az Európai Parlament tagja, kötelességemnek tartottam, hogy a lehető legnagyobb szintű demokratikus ellenőrzést és integrációt biztosítsam az európai stabilizációs mechanizmushoz a tárgyalások során. Ennek eredményeképpen sokat javítottunk az eredeti javaslaton, ezért mellette szavazok. Szeretném azonban elmondani a választott módszer elleni alapvető kifogásaimat. A szerződés rendes felülvizsgálati eljárását kellett volna alkalmazni a stabilizációs mechanizmus esetében is. Ez lehetővé tette volna, hogy közösségi keretben, demokratikus részvétellel és ellenőrzéssel valósítsuk meg. Az, hogy visszatérünk a kormányközi módszerhez, végzetes hiba. Ezzel privatizáljuk a (spekulatív) profitot és a társadalomra hárítjuk a veszteségeket. Ez nem a helyes út. Hagyjuk, hogy az adófizetők szenvedjenek, de megvédjük a bankokat, a vagyonkezelőket és a spekulátorokat. Az állami szektor pénzt kölcsönöz a bankoknak. Az állami szektor viseli a költségeket, nem a privát szektor. Ha nem dolgozunk ki alapvetően új koncepciót a pénzügyekre és világos jogi szabályokat a banki és a pénzügyi ágazat számára, akkor mindig csak a tüneteket kezeljük, és soha nem hozzuk rendbe a mögöttes okokat.

 
  
MPphoto
 
 

  Ian Hudghton (Verts/ALE), írásban. – Tartózkodtam a jelentésről tartott szavazás során. Skócia nem tartozik az eurózónához, ezért úgy gondoltam, hogy helyesebb, ha nem szavazok ebben a kérdésben. Ennek ellenére szemembe ötlött a 6. bekezdés, amely azokra a kisebb európai nemzetekre utal, „amelyeknek a gazdasága nem tekinthető «nélkülözhetetlennek» az euróövezet egészének védelme szempontjából”. Szerintem ez a bekezdés veszélyes arroganciáról tanúskodik; az Európai Unió sok részből áll, és minden európai gazdaság egyformán fontos, a méretétől függetlenül. A történelem már bebizonyította, hogy a nagy tagok dominanciájára épülő uniók bukásra vannak ítélve.

 
  
MPphoto
 
 

  Juozas Imbrasas (EFD), írásban.(LT) A jelentés mellett szavaztam, mert a Lisszaboni Szerződés elfogadott módosítása elő fogja segíteni az állandó euróstabilizációs mechanizmus kialakítását. A mai helyzet azt mutatja, hogy nehéz gazdasági és pénzügyi helyzetben vagyunk, és igen konkrét intézkedéseket kell hoznunk a gazdasági koordinációt és felügyeletet illetően. Ez a mechanizmus és a Garanciaalap azonban csak az eurózóna tagjaira vonatkozik, miközben az azon kívül eső országok háttérbe szorulnak, és ez az EU még nagyobb széttagolódását fogja előidézni. Véleményem szerint az EU-nak nagyobb szolidaritást kell mutatnia azzal, hogy a nem eurózónába tartozó országoknak is segítséget nyújt, ugyanúgy, mint az oda tartozóknak is, hogy a lehető leghamarabb mindannyian teljes és egyenlő tagok legyenek, így ki tudnánk küszöbölni az uniós csatlakozási megállapodás átmeneti eltéréseit, és hozzájárulnánk az összetartóbb EU létrehozásához.

 
  
MPphoto
 
 

  Giovanni La Via (PPE), írásban.(IT) Az Európai Unió működéséről szóló szerződésnek a Parlament által jóváhagyott módosítása az eurózónára vonatkozó európai stabilizációs mechanizmusokról fontos előrelépés abban az irányban, hogy megerősítsük a gazdaság kohézióját és versenyképességét, és stabilizáljuk a pénzügyi rendszert. A módosítás mellett szavaztam, mert az euró fontos szerepet játszik a fenntartható növekedésre vonatkozó európai politikai és gazdasági tervben. Az eurózóna stabilizálása stratégiai fontosságú, és úgy vélem, Európának valóban intézkedéseket kell tennie annak megerősítése érdekében, és az EU 2020 Stratégia céljainak megfelelően erősítenie kell a gazdasági kormányzást. Végül pedig hiszek abban, hogy szükség van egy állandó stabilizációs mechanizmusra, amely bevonja a közösségi intézményeket is, részben azért, hogy elkerüljük a kettős struktúrák létrehozását, részben pedig azért, mert az EU intézményi keretein kívül létrehozott mechanizmus fenyegetést jelentene a rendszer szerződéseken alapuló integritására.

 
  
MPphoto
 
 

  Kartika Tamara Liotard (GUE/NGL), írásban. – Teljes egészében elutasítottam a javaslatot, mert nem gondolom, hogy megoldaná a problémákat. Egyetértek az ETUC véleményével abban, hogy a javasolt változtatások „...utat nyitnak ahhoz, hogy beavatkozzanak a szociális párbeszédbe és a kollektív tárgyalási rendszerekbe egész Európában”. Nem értek egyet továbbá azzal sem, hogy a szerződés egyszerűsített felülvizsgálati eljárását választották. Szerintem a rendes szerződés-felülvizsgálati eljárást kellene alkalmazni, hogy megfelelően és alaposan meg tudjuk beszélni a javasolt stabilizációs mechanizmust és a szerződések egyéb lehetséges változtatásait, például a szociális haladásról szóló záradékot. Végül pedig felszólítom a tagállamokat, hogy tartsanak népszavazást a szerződés módosításaival kapcsolatos javaslatokról.

 
  
MPphoto
 
 

  Petru Constantin Luhan (PPE), írásban.(RO) A stabilizációs mechanizmust rendkívül fontosnak és nélkülözhetetlennek tartom az eurót hivatalos fizetőeszközként használó tagállamok számára, mert megerősíti az egységes valutát, és támogatja az európai politikai és gazdasági projektet. Az egységes valuta megerősítése és stabilitásának megteremtése biztonságot teremt a piacon, és vonzóbbá is teszi az euró bevezetését az új tagállamok számára. Ez létfontosságú Európa növekedése és fejlődése szempontjából, és ezek olyan értékek, amelyeket minden tekintetben támogatok. Következésképpen a jelentés mellett szavaztam.

 
  
MPphoto
 
 

  David Martin (S&D), írásban. – Meg vagyok elégedve a Parlament által a Tanáccsal folytatott tárgyalásokon elért eredményekkel, ezért támogattam a szerződés módosítását. A stabilizációs mechanizmus jogi alapokra helyezése létfontosságú az eurózóna azonnali és hosszú távú stabilitása érdekében. A Tanács biztosítékokat adott arra vonatkozóan, hogy a Parlament és a Bizottság a jövőben komoly szerepet kap majd, és ezt nagyon fontosnak tartom. Noha jóváhagyom a szerződés módosítását, komoly aggályaim vannak a gazdasági kormányzásra vonatkozó javaslatokat illetően, és az a tény, hogy megszavazom a szerződést, nem jelenti azt, hogy elfogadom a jelenlegi gazdasági kormányzási csomagot.

 
  
MPphoto
 
 

  Clemente Mastella (PPE), írásban.(IT) Az új európai stabilizációs mechanizmus szükségessé teszi a Lisszaboni Szerződés módosítását, hogy jogilag érvényes módon lehessen beépíteni azt az Európai Unió intézményi kereteibe. Véleményünk szerint ezt a Stabilitási és Növekedési Paktum megelőző és javító részének megerősítésével és a közép- és hosszú távú versenyképességre vonatkozó intézkedésekkel együtt kellene megtenni. Olyan intézkedésekkel tehát, amelyek elősegítik a közös európai válasz megfogalmazását, hogy jobban tudjuk kezelni a tagállamok között fennálló makrogazdasági egyenlőtlenségeket, és biztosítani tudjuk fenntartható növekedésüket. Az európai stabilizációs mechanizmus tehát fontos eleme az új átfogó intézkedéscsomagnak (az európai szemeszterekkel és az EU 2020 stratégiával együtt), amelynek célja új keret kialakítása a gazdasági és pénzügyi politikák és a költségvetési fegyelem megerősítése és koordinálása céljából. Annak érdekben, hogy biztosítsuk a demokratikus döntéshozás központi alapelveinek – mint például az átláthatóság, a parlamenti vizsgálat és a demokratikus elszámoltathatóság – tiszteletben tartását, a Parlamentet megfelelően tájékoztatni kell, és be kell vonni a folyamatokba. Ezenfelül támogatjuk azt, hogy minden nemzeti parlamentet teljes mértékben be kell vonni a költségvetési és ellenőrzési jogaiknak megfelelően, hogy javítani tudjuk az átláthatóságot és a szerepvállalást és az elszámoltathatóságot, és mindezt európai szinten is meg tudjuk tenni.

 
  
MPphoto
 
 

  Jean-Luc Mélenchon (GUE/NGL), írásban.(FR) Ez a jelentés szentesíti az Európai Bizottság, az Európai Központi Bank és a Nemzetközi Valutaalap által az euróövezetbe tartozó országok költségvetése és politikai reformjai felett végzett ellenőrzés intézményesítését. Egy szót sem szól azokról a társadalmi igazságtalanságokról, amelyeket a polgároknak el kell viselniük annak érdekében, hogy élni tudjanak az európai stabilizációs mechanizmus által nyújtott pénzügyi segítséggel. A válság okairól sem tesz említést, amelyek arra kényszerítik a tagállamokat, hogy kiszipolyozzák a saját lakosságukat csak azért, hogy megnyugtassák a pénzügyi piacokat. Ami pedig még ennél is rosszabb, a jelentés támogatja a hatalommal való visszaélést, hiszen a Lisszaboni Szerződés egyszerűsített felülvizsgálati eljárását alkalmazza azért, hogy megpróbálja elkerülni az esetleges népszavazást. Saját képviselőcsoportom az egyetlen, amely elhatárolódik ettől, és azt követeli, hogy minden tagállamban tartsanak népszavazást. Az európai oligarchia fél a demokráciától. Jól is teszi, mert az európaiak, hasonlóan az észak-afrikaiakhoz, már a hátuk közepére sem kívánják őket!

 
  
MPphoto
 
 

  Nuno Melo (PPE), írásban.(PT) Nem habozhatunk, amikor arról van szó, hogy meg kell küzdenünk az euróövezet bizonyos országait érintő államadóssági válsággal. Kevésbé súlyos helyzetben nem értenék egyet a közelmúltban életbe lépett Lisszaboni Szerződés javasolt módosításával.

Most azonban elengedhetetlen, hogy ne csak átmeneti intézkedéseket tegyünk az euróövezet stabilizálása érdekében, és nem kétséges, hogy az Uniónak meg kell erősítenie az államadóssági válság leküzdésére szolgáló eszközeit. Ezért az Európai Unió működéséről szóló szerződés 136. cikkének módosítása nélkülözhetetlen ahhoz, hogy megteremtsük az állandó európai stabilizációs mechanizmust, amely hatékonyan tud majd segíteni a tagállamoknak nehézségeik leküzdésében.

 
  
MPphoto
 
 

  Willy Meyer (GUE/NGL), írásban.(ES) A jelentés ellen szavaztam, mert semmiképpen nem ez a megoldás a jelenlegi gazdasági válságra. A javasolt változtatások utat nyitnak a szociális párbeszéd megtorpedózásához. Azzal sem értek egyet, hogy a szerződés felülvizsgálatára az egyszerűsített eljárást választották. Véleményem szerint a szerződés egyszerűsített felülvizsgálati eljárását csak arra kellene használni, hogy megteremtsük a kedvező légkört a javasolt stabilizációs mechanizmus és egyéb mechanizmusok, például a szociális haladásról szóló záradék alapos megtárgyalásához. Végül felszólítjuk a tagállamokat, hogy teremtsék meg a szerződés esetleges módosításáról szóló népszavazás alapjait.

 
  
MPphoto
 
 

  Alajos Mészáros (PPE), írásban.(HU) Egy olyan országot képviselek az euró zónából, amely annak idején nem támogatta a Görögországnak szánt kölcsönt. Olyan döntés volt ez, amelynek természetesen senki nem örült. Őszintén remélem, hogy nem lesz szükség gyakran hasonló döntésekre. A krízis nem kímélte az euróövezetet és az EU-t sem, de közös fizetőeszközünk már többször bizonyított. Olyan egységet és védelmet biztosít használóinak, amely uniós vívmányra méltán lehetünk büszkék. Épp ezért kell megvédeni valutánkat a jövőbeli gazdasági kilengésektől, megfelelő jogszabályi kerettel. A mostani Szerződés-módosításnak köszönhetően egy „európai stabilizációs mechanizmus” váltja majd fel az átmeneti stabilitási eszközt. A mechanizmus-reform egy lehetőség a bajba jutottaknak, így jobban örülnék, ha használatára ritkán kerülne sor. Ez az utolsó pillanatok egyike, hogy koordinálhassuk gazdasági és pénzügyi rendszereinket. Szavazatommal támogattam ezt a nagyon reális és konstruktív megoldást. Ahogy már a Parlament korábban kimondta, a válság strukturális kiváltó okait kell kezelni. Meg kell előzni, hogy a közelmúltban tapasztaltakhoz hasonló helyzet ismét előállhasson.

 
  
MPphoto
 
 

  Louis Michel (ALDE), írásban.(FR) Az eurózónában kialakult adósságválság rávilágított arra, hogy a lehető leghamarabb meg kell teremtenünk a gazdasági uniót és a gazdasági kormányzást. Az európai stabilizációs mechanizmus fontos eleme annak az intézkedésnek, amelynek célja a költségvetési fegyelem és a tagállamok gazdasági és pénzügyi politikája koordinációjának a megerősítése. Ez az első lépés azon változtatások közül, amelyekre a hiteles gazdasági kormányzás megvalósításához szükség lesz.

Az állandó stabilizációs mechanizmus kormányközi megállapodás tárgyát képezi, ami sajnos azt jelenti, hogy az egyhangúsági szabályt alkalmazzák. Ez veszélyes módszer, mert az euroszkeptikusok malmára hajthatja a vizet. Az lett volna a legjobb, ha ezt a mechanizmust beépítjük a közösségi rendszerbe.

Valóban jó lenne, ha a Bizottság a tagállamokkal egyetértésben tudná irányítani az állandó stabilizációs mechanizmus céljait, és szerepe nem csak a technikai ellenőrzésre korlátozódna. Végül pedig elképzelhető, hogy ebben az esetben szükséges volt az egyszerűsített felülvizsgálati eljárás alkalmazása, de véleményem szerint a jövőben ez legyen a kivétel.

 
  
MPphoto
 
 

  Rolandas Paksas (EFD), írásban.(LT) Az állásfoglalás mellett szavaztam, mert az az egész Európai Unió számára fontos, amint éppen kilábalni igyekszik a súlyos gazdasági válságból. Mindenképpen ki kell tehát alakítanunk egy olyan mechanizmust, amely stabilizálná az eurózónát, és biztosítaná annak tényleges és hatékony működését és fejlődését. Az európai stabilizációs mechanizmus állandó segélyalapnak tekinthető, amely segíti a válság által érintett, eurózónába tartozó tagállamokat. Ahhoz azonban, hogy ez a mechanizmus hatékonyan működjön, teljes mértékben be kell építeni az Unió intézményi kereteibe. Mindenekelőtt azt kell biztosítani, hogy már az elején minden tagállam számára rendelkezésre álljon, tehát azok számára is, amelyeknek nem az euró a hivatalos fizetőeszközük. Szerintem tanácsos lenne olyan pénzügyi intézkedéseket tenni, amelyek lehetővé tennék kötvények vásárlását a súlyos adósságproblémával küzdő országoktól. Ez utat nyitna számukra a pénzügyi piacokhoz, és ösztönözné gyorsabb gazdasági fellendülésüket. Egyetértek azzal a javaslattal, hogy más uniós intézményeket is be kellene vonni a mechanizmus irányításának folyamatába, és hogy a Bizottság kapjon nagyobb hatáskört az Unió bővített funkcióinak e területen történő hatékony végrehajtásához.

 
  
MPphoto
 
 

  Alfredo Pallone (PPE), írásban.(IT) Az eurót hivatalos pénznemként használó tagállamok stabilizációs mechanizmusával kapcsolatos szerződésmódosítás mellett szavaztam. Remélem, hogy a tagállamok gyorsan döntésre jutnak majd a részletekről és a konkrétumokról. Azt azonban nem gondolom, hogy a vita ezzel le is zárulna. Valójában úgy gondolom, hogy a következő hónapokban és években az lesz a kérdés, felhasználjuk-e ezeket a hozzájárulásokat, és ha igen, akkor hogyan. Utalnék például az eurókötvények ügyére. A jelenlegi helyzetben, amelyben a tagállamokat egyrészt arra kérjük, hogy szigorú költségvetési politikát hajtsanak végre a hiányok és az adósságok csökkentése érdekében, másrészt pedig arra kérjük őket, hogy fizessenek hozzájárulást és vegyenek részt a stabilizációs alapban, fennáll az összeomlás veszélye, és annak a kockázata, hogy a tagállamok már nem tudják saját magukat finanszírozni. Az európai gazdaságot csak akkor lehet fellendíteni, ha felhasználjuk az euró erejét a nemzetközi piacokon, és az ebből eredő jobb hitelminősítést. Az európai szinten történő pénzgyűjtés lehetővé teszi a tagállamok számára, hogy csökkentsék kiadásaikat, és elkerüljék az átfedéseket, valamint jobb megtérülést érjenek el a befektetéseiken.

 
  
MPphoto
 
 

  Maria do Céu Patrão Neves (PPE), írásban.(PT) Az Unió gazdasági kormányzásának megerősítése fontos céllá vált, különösen a jelenlegi nemzetközi gazdasági helyzetben. Valójában, amikor a Lisszaboni Szerződés 2009. december 1-jén életbe lépett, senki nem számított arra, hogy hamarosan módosításokat igényel majd. A jól ismert és kivételes pénzügyi, gazdasági, és immár szociális körülmények azonban döntő szerepet játszanak ebben a módosításban, amely most jelentős politikai támogatást élvez.

Mindazonáltal hangsúlyoznom kell, hogy az egyszerűsített felülvizsgálati folyamat nem teremthet precedenst a jövőbeni alkotmányos módosításokhoz olyan esetekben, amikor a körülmények nem kivételesek. Egyetértek azzal, hogy szükség van egy koncentrált és koherens gazdasági és pénzügyi politikára az euróövezetbe tartozó tagállamok között, amely garantálhatja a kohéziót és a stabilitást az euróövezetben, ezért a jelentés mellett szavaztam, amelynek a célja az Európai Unió működéséről szóló Szerződés 136. cikkének módosítása, valamint egy állandó európai pénzügyi stabilizációs mechanizmus intézményesítése azzal a céllal, hogy garantáljuk a bizonyos feltételek szerinti, konkrétan a gazdasági és pénzügyi fellendülési program szigorú elemzésén és alkalmazásán alapuló stabilitást és pénzügyi segítségnyújtást.

 
  
MPphoto
 
 

  Crescenzio Rivellini (PPE), írásban.(IT) Az Európai Parlament brüsszeli „mini” ülésszakán ma arról a jelentésről szavaztunk, amelynek a témája „az Európai Unió működéséről szóló szerződés módosítása az eurót hivatalos pénznemként használó tagállamok stabilizációs mechanizmusa tekintetében”.

2010. december 16-án az Európai Tanács úgy határozott, hogy konzultál az Európai Parlamenttel az Európai Unió működéséről szóló szerződés egységes szerkezetbe foglalt változata 136. cikkének az Európai Unió működéséről szóló szerződés egységes szerkezetbe foglalt változata 48. cikke (6) bekezdésében leírt egyszerűsített felülvizsgálati eljárás szerinti módosítására vonatkozó javaslatról az eurót hivatalos fizetőeszközként használó tagállamok stabilizációs mechanizmusát illetően. A kollégánk, Brok úr, és a képviselőtársunk, Gualtieri úr által felvázolt javaslat célja egy olyan bekezdés beépítése, amely biztosítaná, hogy az eurót használó tagállamok kialakítsanak egy olyan mechanizmust, amelyet működésbe lehet hozni, ha meg kell védeni az eurózóna stabilitását, és amely kimondja, hogy a szükséges pénzügyi segítség megadását szigorú feltételekhez fogják kötni.

 
  
MPphoto
 
 

  Raül Romeva i Rueda (Verts/ALE), írásban. – A ma megszavazott jelentés szerint az Európai Parlament a következőket teszi:

1. Hangsúlyozza, hogy az eurót hivatalos fizetőeszközként használó tagállamok monetáris politikája kizárólag az Unió hatáskörébe tartozik, és már a Maastrichti Szerződés óta a közösségi politika része; és

2. Hangsúlyozza az euró fontosságát az európai politikai és gazdasági projektben, és aláhúzza, hogy minden tagállamnak kötelezettséget kell vállalnia az eurózóna stabilitása mellett, és felelősséget és szolidaritást kell tanúsítania.

Ugyanakkor figyelembe veszi, hogy az eurózóna stabilizálásához nem elegendőek az átmeneti intézkedések, és az Uniónak ki kell alakítania saját gazdasági kormányzását olyan politikákkal és eszközökkel, amelyek célja a fenntartható fejlődés elősegítése a tagállamokban, és azt a nézetet vallja, hogy a Stabilitási és Növekedési Paktum, az európai szemeszter, az EU 2020 stratégia és az EUMSZ 136. cikkének megerősítése csak az első lépés ebben az irányban.

 
  
MPphoto
 
 

  Licia Ronzulli (PPE), írásban.(IT) Támogatom az állásfoglalás megfogalmazását, mert úgy gondolom, hogy az euróval kapcsolatos monetáris politika maradjon az európai intézmények kizárólagos hatáskörében, mivel ezzel elkerülhető a kettős struktúrák kialakulása, ami egyértelműen hátrányos lenne az európai integráció szempontjából.

Jelenleg minden tagállam az európai intézmények által diktált intézkedéseknek megfelelően alakítja saját gazdaságpolitikáját az eurózóna egészének stabilitása érdekében. A Tanács döntésének jelenlegi tervezete olyan döntéshozatali mechanizmust hozhat létre az euró stabilitásával kapcsolatban, amely kívül esik a Parlament és a Bizottság hatáskörén. Ennélfogva a stabilizációs mechanizmus közös válasz a gazdasági és a szociális növekedési kihívásokra, és a többi tagállamban is ösztönzőleg hat az euró bevezetésére. Remélem, hogy egy állandó stabilizációs mechanizmus létrehozása és működtetése magával vonja majd a teljes európai intézményi keret hozzájárulását, akár a bővített együttműködési eljáráson keresztül is, amikor szükséges, hogy minden döntés átlátható legyen.

 
  
MPphoto
 
 

  Søren Bo Søndergaard (GUE/NGL), írásban. – Teljes egészében elutasítottam a javaslatot, mert nem gondolom, hogy megoldaná a problémákat. Egyetértek az ETUC véleményével abban, hogy a javasolt változtatások „...utat nyitnak ahhoz, hogy beavatkozzanak a szociális párbeszédbe és a kollektív tárgyalási rendszerekbe egész Európában”. Nem értek egyet továbbá azzal sem, hogy a szerződés egyszerűsített felülvizsgálati eljárását választották. Szerintem a rendes szerződés-felülvizsgálati eljárást kellene alkalmazni, hogy megfelelően és alaposan meg tudjuk beszélni a javasolt stabilizációs mechanizmust és a szerződések egyéb lehetséges változtatásait, például a szociális haladásról szóló záradékot. Végül pedig felszólítom a tagállamokat, hogy tartsanak népszavazást a szerződés módosításaival kapcsolatos javaslatokról.

 
  
MPphoto
 
 

  Eva-Britt Svensson (GUE/NGL), írásban. – Teljes egészében elutasítottuk a javaslatot, mert nem gondoljuk, hogy megoldaná a problémákat. Egyetértünk az ETUC véleményével abban, hogy a javasolt változtatások „...utat nyitnak ahhoz, hogy beavatkozzanak a szociális párbeszédbe és a kollektív tárgyalási rendszerekbe egész Európában”. Nem értünk egyet továbbá azzal sem, hogy a szerződés egyszerűsített felülvizsgálati eljárását választották. Szerintünk a rendes szerződés-felülvizsgálati eljárást kellene alkalmazni, hogy megfelelően és alaposan meg tudjuk beszélni a javasolt stabilizációs mechanizmust és a szerződések egyéb lehetséges változtatásait, például a szociális haladásról szóló záradékot. Végül pedig felszólítjuk a tagállamokat, hogy tartsanak népszavazást a szerződés módosításaival kapcsolatos javaslatokról.

 
  
MPphoto
 
 

  Nuno Teixeira (PPE), írásban.(PT) A tagállamokat érintő adósságválság arra kényszeríti az Európai Uniót, hogy gondolja újra gazdasági stratégiáját. Az Unió gazdasági kormányzása fokozatosan valósággá válik. Az eurózónába tartozó tagállamok között összehangolt és koherens gazdasági és pénzügyi politikát kell kialakítani: valódi „európaktum” szükséges. Ezért, valamint az euróövezet stabilitásának biztosítása érdekében a jelentés módosítani kívánja az Európai Unió működéséről szóló szerződés 136. cikkét, és intézményesíteni kívánja az állandó európai pénzügyi stabilitási mechanizmust azzal a céllal, hogy garantálja a bizonyos feltételek szerinti, konkrétan a gazdasági és pénzügyi fellendülési program szigorú elemzésén és alkalmazásán alapuló stabilitást és pénzügyi segítségnyújtást.

Azért szavazok a módosítás mellett, mert úgy gondolom, hogy fontos lenne intézményesíteni az európai mechanizmust, és egyben rugalmasabbá is kellene tenni. Mindazonáltal alá kell húznom, hogy figyelembe kell venni az európai intézmények hatásköreit is, nem szabad ezektől különálló intézményi keretet létrehozni. A jelenlegi események megkövetelik, hogy komoly és reális álláspontot alakítsunk ki a tagállamok szintjén, különösen az eurózónába tartozó tagállamok esetében. Azt is kénytelen vagyok hangsúlyozni azonban, hogy az egyszerűsített felülvizsgálati folyamat nem teremthet precedenst a jövőbeni alkotmányos felülvizsgálatokhoz.

 
  
MPphoto
 
 

  Thomas Ulmer (PPE), írásban.(DE) Az Unió működéséről szóló szerződés módosítása mellett szavaztam, mert logikus következményekkel jár a gazdasági kormányzásra, és elősegíti az eurózóna további koherenciáját, ami elvezethet a közös pénzügyi politikához. Helyesnek tartom, hogy egyetlen ország sem kap kedvezményeket, és nem tesznek különbséget a jó és a rossz adósságok között. A generációk közötti paktum azt jelenti, hogy az adósság terhét mindig átadják a következő generációnak, és ezzel korlátozzák annak cselekvési szabadságát és jövőbeni lehetőségeit.

 
  
MPphoto
 
 

  Dominique Vlasto (PPE), írásban.(FR) Az európai államháztartások lecsapolása, amely annak az eredménye volt, hogy a pénzügyi válságot követően a tagállamok kötelezettséget vállaltak arra, hogy kézben tartják a növekedés visszaesését, jelentős költségvetési hiányokhoz vezetett, amelyek őrült spekulációk céltáblái lettek. Az európai stabilizációs mechanizmust állandó eszközzé kellett tenni. A magam részéről üdvözlöm ennek az eszköznek az intézményesítését, ami egyértelműen szolidaritásról tanúskodik az euróövezeten belül, és nagyobb felelősségre sarkallja a tagokat. A mechanizmus aktiválása először is segítséget nyújt a súlyos pénzügyi nehézséggel küzdő tagállamoknak, másodszor pedig a mechanizmus megköveteli, hogy az adott államok csökkentsék a hiányukat. Mivel közös módszert vezet be a tagállamok államadósságának kezeléséhez és összehangolja azok gazdaságát, a mechanizmus lényegében részét képezi egy átfogóbb stratégiának, nevezetesen az euróövezet gazdasági kormányzásának, amelyet saját képviselőcsoportom széles körben támogat. Itt most nem holmi elvont eszközről vagy európai trükkről van szó; világos igényről és valós előrehaladásról beszélünk Európa érdekében. A valutánk ereje, az alacsony költséggel járó import lehetősége és a befektetések Európába csábítása mind ettől a stratégiától függenek.

 
  
MPphoto
 
 

  Angelika Werthmann (NI), írásban.(DE) A Brok/Gualtieri-jelentés egyértelműen kimondja, hogy a Tanács – és így a tagállamok – nem hajtották végre teljes körűen a Stabilitási és Növekedési Paktumot, és nem használták ki a szerződések által biztosított lehetőségeket a Paktum stabilizálására. Ezen kívül ezzel a jelentéssel a Parlament támogatását adja az Európai Bizottságnak, és fenntartások nélkül támogatja „biztosítsa a jövőbeli mechanizmus és az uniós gazdasági irányítás közötti összhangot” azzal a céllal, hogy elkerüljük a további hasonló válságokat. A jelentésnek már a 3. bekezdése leszögezi, hogy az Európai Parlament szerint a stabilizációs mechanizmus „azon intézkedések átfogó csomagjának jelentős részét képezi, amelyek célja egy új keret meghatározása, amely megerősíti a költségvetési fegyelmet és a tagállami gazdaság- és pénzügypolitikák koordinálását”. Ezt a nézetet, melyet számos képviselőtársam képvisel, magam is osztom.

 
  
MPphoto
 
 

  Anna Záborská (PPE), írásban.(SK) Az egységes valuta nagyobb szabadságot hozott Európának. A szabadságnak azonban mindig együtt kell járnia a felelősséggel. Éppen ebben látom a problémát. Egyes tagállamok nyilvánvalóan nem vették ki komolyan a részüket a közös valutával járó felelősségből. Mára oda jutottak, hogy kölcsönt kell felvenniük az adósságaik fokozatos törlesztéséhez, de a bankok már nem bíznak bennük. A felelősségteljesen eljáró országok tehát válaszút elé kerültek: vagy engedik, hogy az adósok csődbe menjenek, vagy szolidaritást vállalnak velük. Mint rendíthetetlen európai, örülök, hogy a szolidaritás elve győzött. Ugyanakkor elvárom, hogy az új mechanizmust óvatosan alkalmazzák, hogy a jövőben el tudjuk kerülni azt, amit most láthatunk, nevezetesen azt, hogy mind Görögország, mind Írország további segélyeket kér az eredeti összegen felül. Azt is elvárom, hogy a szolidaritásunkkal ne éljenek vissza azok, akiknek szükségük van rá, és azok sem, akik csak kényelmes ürügyet keresnek az összehangolt európai adóztatásra és egyéb olyan módszerekre, amelyekkel megkurtíthatják a tagállamok szuverenitását.

 
Jogi nyilatkozat - Adatvédelmi szabályzat