Az ülések szó szerinti jegyzőkönyve

2011. március 23., Szerda - Brüsszel

24. Az Európai Unió kapcsolatai az Öböl Menti Együttműködési Tanáccsal (rövid ismertetés)

  Elnök. A következő napirendi pont a Baudis úr által a Külügyi Bizottság nevében elkészített jelentés (A7-0042/2011): Az Európai Unió kapcsolatai az Öböl Menti Együttműködési Tanáccsal (2010/2233(INI)).

  Dominique Baudis, előadó. – (FR) Elnök úr! Először is szeretném kihangsúlyozni, hogy ez a jelentés a politikai csoportokkal együtt elvégzett rendkívül konstruktív munka végeredménye. Személyesen szeretnék köszönetet mondani Howitt úrnak, Brepoels asszonynak és Brantner asszonynak, valamint Jäätteenmäki asszonynak együttműködésükért.

Amint Önök is tudják, ez a jelentés az Európai Unió és az Öböl Menti Együttműködési Tanács közötti kapcsolatokat szabályozó általános stratégiáról szól.

Munkánk hónapokkal ezelőtt indult, tehát még az arab világban jelenleg zajló események kezdete előtt. Azóta mindenhol – az Öbölben is – erőteljes demonstrációkat látunk, amelyek azért robbantak ki, mert az emberek az emberi jogok, az alapvető szabadságok és a demokrácia iránti nagyobb tiszteletet követelnek.

Ám közvetlenül munkánk megkezdésekor, még az események kezdete előtt a jelentés – és a szakbizottságban elfogadott módosítások – felvetették mindazokat a kérdéseket, amelyek ma ott feszülnek a felkelések mögött. Elítéljük a diszkrimináció minden formáját – ezzel együtt a nemi, illetve a vallási alapon történő megkülönböztetést is –, rámutatunk a munkajoggal, a szociális és szakszervezeti jogokkal, a lelkiismereti szabadsággal, a szólás- és véleménynyilvánítási szabadsággal és a nők jogaival kapcsolatos kérdésekre, az igazságszolgáltatási rendszer reformjának, a halálbüntetés és a csonkítási ítéletek eltörlésének szükségességére, továbbá a politikai jogokra.

Amint a bahreini események kibontakoztak és a demonstrációkat elnyomták, valamint a szomszédos országok és a GCC tagjainak katonai intervenciója küszöbén az árnyékelőadókkal együtt elkészítettünk sor szóbeli módosítást, amelyek támogatást nyújtanak a szabadságukért küzdő demonstrálóknak. Rámutattunk követeléseik jogszerűségére, elítéltük a bahreini hatóságok erőszakos reakcióját és a GCC-országok katonai intervencióját, amelyek azért vonultak be az országba, hogy részt vállaljanak az elnyomásban. Továbbá kifejezzük a hatalom képviselőinek erőszakos válaszlépései miatti súlyos aggodalmunkat. Végül teljes támogatásunkról biztosítjuk a demokratikus átmenet folyamatát.

A jelentés nyilvánvaló módon a hosszú távú stratégiai kilátásokat is felvázolja. Érinti a partnerség lehetőségét sok területen (geopolitika, energia, oktatás és tudomány, valamint a regionális integráció területét).

Geopolitikai szempontból Irán nyilvánvaló módon komoly fenyegetést jelent. Az Irán és Izrael között elterülő Öböl Menti államok elkerülhetetlenül a konfliktus járulékos áldozataivá válnak. Ezek az országok sokat várnak tőlünk annak megakadályozásában, hogy Irán atomfegyvereket fejlesszen ki. A GCC-országok, amelyek az Arab Liga tagállamainak egynegyedét teszik ki, nagyon fontos szerepet játszanak a békefolyamatban. Ne feledkezzünk meg arról, hogy ők az arab békekezdeményezés mögött állnak!

Ami az energiát illeti, elmondható, hogy a GCC az Európai Unió legfontosabb olajbeszállítója, ezért az EU erősen függ ezektől az országoktól. Azonban ezen országok olajtartalékai már apadnak, a megújuló energia fejlesztésének köszönhetően pedig készülnek az átmenetre. Ezen a területen felajánlhatjuk szakértelmünket.

Az oktatás és a tudomány vonatkozásában elmondható, hogy ezek az országok egyik prioritásukként kezelik az oktatást. Az egyetemek és az előadók korlátozott száma miatt tekintélyes amerikai egyetemek oktatási egységek felállítására törekszenek. Az Európai Unió sajnálatos módon – bár nagyon elkötelezett – erősen le van maradva az Egyesült Államok mögött. Például a GCC-országokból alig nyolc hallgató érkezett Európába az elmúlt évben az Erasmus Mundus program részeként.

Végül pedig elmondható, hogy a regionális integráció területén a GCC lassú fejlődést tanúsít. Az Európai Unió, mivel több tapasztalattal rendelkezik, felajánlhatja segítségét, tanácsait és know-how-ját. Végezetül felszólítunk a szabadkereskedelmi megállapodás aláírására, amelyről már 20 éve folynak a tárgyalások.

  Jaroslav Paška (EFD). – (SK) Elnök úr! A Perzsa-öböl államai jelentős gazdasági potenciállal rendelkeznek, ami átfogó lehetőségeket kínál számukra az EU-val történő szorosabb együttműködés céljából. Az Öböl Menti Együttműködési Tanácsnak az Európai Unióhoz hasonlóan komoly érdekei fűződnek a kereskedelmi együttműködés fejlesztéséhez. Ez pedig éppen ezért attól függ, hogy képesek vagyunk-e kommunikálni az együttműködési prioritásokat az Öböl menti államok képviselőivel.

Nézeteink közel állnak egymáshoz a nemzetközi biztonság vagy a terrorizmus elleni küzdelem gazdasági kezelésével kapcsolatos sok kérdésben, ezért sajnálatos lenne, ha a potenciális együttműködést kizárólag a kereskedelmi és gazdasági szférára korlátoznánk. Bizonyára valamennyiünk számára egyértelmű, hogy az Öböl menti államokkal folytatott jelenlegi együttműködésünkben jelentős növekedési potenciálok rejlenek, és az Öböl Menti Együttműködési Tanácsra és annak tagállamaira vonatkozó új, ambiciózusabb uniós politikára vonatkozó tervek összeállítása − a gazdasági együttműködésből fakadó kereskedelmi előrelépésekkel együtt − egyúttal szorosabb partnerséget is eredményezne a mérsékelt iszlám világ képviselőivel, ami nehéz időkben ebből a tevékenységből fakadóan igen érdekes politikai előnyt jelenthetne.

  Csanád Szegedi (NI). – (HU) Tisztelt elnök úr! Személy szerint én is támogatom, hogy az Európai Unió és az Öböl Menti Együttműködési Tanács között szabadkereskedelmi megállapodás lépjen életbe. A térség fontos stratégiai partnere lehet az Európai Uniónak a kereskedelem terén, ideértve az olajellátás fokozott biztosítását is. Elengedhetetlennek tartom a gazdasági kapcsolatok szorosabbá fűzését. Az Európai Unió versenyképességéhez további új piacokat, új partnereket kell találni, ahol viszont már így is jelentős szerepet tölt be az Európai Unió, ott a kapcsolatok hivatalos megerősítése kiemelt fontosságú. A húsz éve tartó tárgyalási folyamat sikeres lezárásához szükséges mindkét fél konstruktív, ugyanakkor rugalmas hozzáállása, hogy a jelenleg meglehetősen merev álláspontok közeledni tudjanak. Ahhoz, hogy ha mi komolyan gondoljuk, hogy az Európai Uniónak versenyképesnek kell lennie az Amerikai Egyesült Államok, Kína, India mellett, akkor elengedhetetlen, hogy a különböző olyan gazdasági területeken, ahol esetleg már más nagyhatalmak prioritást szereztek, oda is betörjünk, azokba a piaci szegmensekbe és a meglévő piaci prioritásokat pedig előtérbe helyezzük és fokozzuk ezeknek a fontosságát.

  Elena Băsescu (PPE). – (RO) Elnök úr! Először is én is szeretnék gratulálni Baudis úrnak ehhez a jelentéshez. A Parlament támogatja a tárgyalások folytatását az EU és az Öböl Menti Együttműködési Tanács között a jelenlegi kritikus időkben.

A bahreini események azt jelzik, hogy magasabb szintre kell emelni a két nemzetközi szervezet közötti párbeszédet. Valójában úgy gondolom, hogy a hat arab állam maga kezdeményezheti a békés társadalmi változásokat az emberi jogok helyzetének javításával.

Ugyanakkor az EU olajellátását súlyosan érintették a földközi-tengeri régióban zajló események. Ebben a helyzetben az Unió és a Tanács közötti együttműködés létfontosságú az energiaigény garantálása és az olajárak globális piacon történő megemelkedésének elkerülése érdekében.

Úgy gondolom továbbá, hogy eljött az ideje a 20 éve tartó tárgyalásoknak a szabadkereskedelmi egyezmény aláírásával történő lezárására, amely mindkét fél számára igen előnyös lenne.

  Karel De Gucht, a Bizottság tagja. – Elnök úr! Azért vagyunk itt ma este, hogy megvitassuk az Öböl Menti Együttműködési Tanácsról szóló parlamenti jelentéseket. Megértem, hogy egyes politikai csoportok szívesen elhalasztották volna ezt a vitát, hogy az jobban visszatükrözze az arab világban jelenleg zajló stratégiai időket.

Valójában akkor, amikor elkezdték összeállítani a jelentést, még senki sem sejthette, milyen lesz ma a világ, vagy hogy milyen kihívásokkal kell szembenéznie a teljes arab régió országainak és népeinek. Azzal a meggyőződésünkkel összhangban, hogy minden egyes ország más és más, az Európai Unió eltérő válaszokat ad az egyes helyzetekre. Tegnap meghallgathatták Cathy Ashton szavait mindezekről a kérdésekről: legyen szó akár Tunéziáról, Egyiptomról, Líbiáról, Jemenről vagy Bahreinról, az Európai Uniónak sok kritikus választással és döntéssel kell szembenéznie.

A ma este megvitatott jelentés az Öböl Menti Együttműködési Tanácsra és országokra összpontosít, amelyek közül néhányat a lakossága arra szólít fel, hogy jobban vegye figyelembe a politikai, szociális és gazdasági törekvéseket. Az Öböl Menti államok kormányai eltérő módon reagálnak: jelentős pénzügyi csomagok a legnyomasztóbb szociális szükségletek enyhítésére, politikai reformok bejelentése, bizonyos jogalkotási jogkörök átengedése választott testületek számára vagy átfogó és mindenkire kiterjedő nemzeti párbeszéd megkezdésére való nyitottság.

Ám erőszakot is látunk. Ma esti vitánk korlátain belül különösen vonatkozik ez Bahreinra. Kiemelt figyelemmel kísérjük az ottani eseményeket; Cathy Ashton jelentéseiben ismételten megfogalmazta aggályait a súlyos utcai erőszakkal és a fokozódó szektás feszültségek jeleivel kapcsolatban. Az országban jelenlévő biztonsági erőket is felszólította, hogy tartsák tiszteletben az emberi jogokat és az alapvető szabadságokat. Sok alkalommal felemelte szavát és párbeszédre, az egyetlen továbbvezető útra szólított fel. Tette mindez t az érintett hatóságokkal történő közvetlen kapcsolatfelvétel útján, valamint sok nyilvános bejelentésen keresztül, amelyeket Önök is láthattak.

A következő kérdésre kell választ adnunk: hova vezet mindez? Mit kell tennie az Uniónak? Hogyan kell értelmeznünk ezt a jelentést mindezen eseményekkel a háttérben? Tegnap Cathy Ashton megjegyezte, hogy előnyben részesítené az országok bevonásának, semmint elszigetelésének politikáját, és én osztom ezt a nézetét. Az Önök jelentése több, nem pedig kevesebb kapcsolattartásra szólít fel, és én ezzel egyetértek. Kereskedelmi biztosként üdvözlöm az üzletemberek közötti kapcsolatok esetében megvalósuló jobb lehetőségeket. Eljött az ideje annak, hogy mi, európaiak készen álljunk arra, hogy több kapcsolatot ápoljunk az Öböl Menti országok népeivel. Annak is eljött az ideje, hogy mi, európaiak készen álljunk arra, hogy pozitív választ adjunk minden olyan igényre, amely azt kéri, hogy Európa mozdítsa elő a reformokhoz vezető példanélküli párbeszédet.

Nem szabad visszarettennünk az emberi jogok és az alapvető szabadságok védelmezésétől, de nem szabad másokra ráerőltetnünk vagy számukra előírnunk saját demokráciamodellünket. Európának szilárd meggyőződése, hogy a reformokat belülről kell végrehajtani. Meggyőződésem, hogy az Öböl Menti Együttműködési Tanács országai esetében is ezt kell tennünk. Nem tisztem arra kérni a Parlamentet, hogy így vagy úgy viszonyuljon az előtte fekvő jelentéshez. Viszont szerintem stratégiai fogalmakban kell gondolkodnunk, és ehhez nélkülözhetetlenek a párbeszédek és a kötelezettségvállalások.

Az Uniónak készen kell állnia arra, hogy ebben a régióban támogatást nyújtson a párbeszédhez és a reformokhoz. Készen állunk arra, hogy politikai támogatást nyújtsunk a reformokhoz, valamint hogy átadjuk know-how-nkat és szakértelmünket a speciálisabb kérdések kezelése céljából. Üdvözlünk minden ilyen lehetőséget, de ez kizárólag csak akkor történhet meg, ha és amikor a régió országai a segítségünket kérik.

Még egy utolsó szó az Öböllel folytatott szabadkereskedelemről, amelyért közvetlenül felelősséget viselek. Bízom abban, hogy amikor a megfelelő körülmények megvalósulnak a helyszínen, akkor képesek leszünk közös uniós eltökéltség alapján továbblépni a kereskedelmi kapcsolatok célkitűzéseinek előmozdítása érdekében az Öböl Menti Együttműködési Tanáccsal kapcsolatban.

Mondanom sem kell, hogy a stabilitás nemcsak a kormányok és a polgárok közötti politikai kapcsolatok kikényszerítésének, hanem a kereskedelmi és üzleti élet hatékony működésének is szükséges feltétele. Köszönöm a figyelmüket, és külön szeretnék köszönetet mondani az előadónak, Baudis úrnak.

  Elnök. – A vitát lezárom.

A szavazásra holnap 11.30-kor kerül sor.

Írásbeli nyilatkozatok (az eljárási szabályzat 149. cikke)

  Bogdan Kazimierz Marcinkiewicz (PPE), írásban. – (PL) Meggyőződésem szerint teljességgel elengedhetetlen, hogy az Unió ambiciózusabb politikát fogalmazzon meg az Öböl Menti Együttműködési Tanács (GCC) és annak tagállamai tekintetében, különösen abban az időben, amikor az Európai Unió éppen egy gazdasági válságból lábal ki, illetve azon katasztrófákra tekintettel – földrengés és cunami –, amelyek Japánra lesújtottak. Nagyon örülök annak, hogy a jelentés foglalkozik olyan kérdésekkel is, mint az általános értelemben vett energia, az ipar, a tudományos kutatás és az oktatás fejlesztése. Az Európai Külügyi Szolgálatnak ezért több alkalmazottat kell erre a célra átcsoportosítania, és az együttműködés szorosabbá tétele érdekében növelnie kell a GCC-országokban nyitott diplomáciai missziók számát.

Arról is meg vagyok győződve, hogy üdvözölnünk kell minden olyan erőfeszítést, amelyet a szabadkereskedelmi tárgyalások részeként megtesznek a nyersanyagok biztonságos szállításának garantálása érdekében. Az EU és a GCC közötti együttműködésnek ki kell terjednie a hallgatók, tudósok és szakértők csereprogramjainak további támogatására. Jelentésében az Európai Parlament kihangsúlyozza, hogy az EU és a GCC közötti szabadkereskedelmi megállapodás (FTA) lezárása prioritásnak minősül a földközi-tengeri partnereinkkel folytatott további együttműködés szempontjából. Ezért az Európai Uniónak megfelelő stratégiát kell kidolgoznia a regionális integráció folyamatának támogatására.

  Andreas Mölzer (NI), írásban. – (DE) Úgy tűnik, hogy az Öböl Menti Együttműködési Tanács hat államának népei, amelyek történetesen az EU legfontosabb kereskedelmi partnerei az arab világban, nem tartják megfelelőnek az elmúlt években végrehajtott reformokat. Egyelőre még nem világos, hogy az arra vonatkozó tervek, hogy nagy pénzösszegeket szivattyúznak át a hat tagállam közül a két legszegényebb államba a gazdaság támogatására és a szociális viszonyok fejlesztésére, milyen mértékben járulnak majd hozzá a folyamatban lévő demonstrációk befejeződéséhez. Bár az Öböl Menti Együttműködési Tanács vitatja Kadhafi ezredes legitimitását és támogatja a repüléstilalmi zóna létrehozásának gondolatát, a demonstrálókra az egyik tagállamban, Szaúd-Arábiában lőnek, a demonstrálókat Bahreinban pedig erőszakos bánásmódnak vetik alá. Még az is ellentmondásos, hogy az Öböl Menti Együttműködési Tanács különleges alakulatokat küldött Bahreinba a fontos infrastrukturális létesítmények megvédése céljából, mert a síita ellenzék arra szólítja fel a nemzetközi közösséget, hogy védje meg az embereket a katonai intervenciótól. Úgy tűnik, mintha a repüléstilalmi zóna létrehozása megnyitott volna egyfajta Pandora-szelencét. Az Unió nem engedheti meg, hogy belerángassák a Közel-Kelet államainak belső ügyeibe, a helyzet most pedig pontosan ezzel fenyeget, hiszen a bahreini egyensúly nagyon gyorsan megváltozhat. Láthattuk, mennyit érnek a megállapodások egy-egy államcsíny után a visszafogadási megállapodások vonatkozásában. Ezért várnunk kell, hogy láthassuk, hogyan alakul a helyzet, ahelyett hogy most tennénk erőfeszítéseket.

  Cristian Dan Preda (PPE), írásban. – (RO) Üdvözlöm a Baudis-jelentés elfogadását, mivel az Európai Uniónak még soha nem volt ilyen nagy szüksége koherens stratégiára az Öböl Menti Együttműködési Tanáccsal (GCC) ápolt kapcsolataiban. Először is az említett szervezet tagállamai egyre növekvő befolyással rendelkeznek az arab-muzulmán világban és fontos szerepet játszhatnak a kultúrák közötti párbeszédben. Ezenkívül meggyőződésem, hogy különleges intézkedések megtételére lesz szükség ebben a régióban az Unió megítélésének javítására és a kölcsönös megértés előmozdítására. A megvalósítás módjai között szerepel az együttműködés megteremtése a sajtó és az audiovizuális ágazat segítségével az Európával kapcsolatos információk hiányának orvoslása érdekében. Végül meggyőződésem, hogy a közelmúltban lezajlott bahreini események arra kényszerítenek bennünket, hogy a GCC-országokkal fenntartott kapcsolatainkat még inkább az emberi jogok és az alapvető szabadságok tiszteletben tartására kell alapoznunk. Jelenleg arról kell gondoskodnunk, hogy a demonstrálók demokratikus reformokra vonatkozó felszólításait meghallják a valódi politikai párbeszéd részeként. A közelmúlt bahreini konfliktusait például a civil társadalom bevonásával, nem pedig erőszakos elnyomással kell megoldani.

  Anna Záborská (PPE), írásban. – (SK) A szabadkereskedelmi megállapodás azt jelenti, hogy kevesebb korlát akadályozza a kölcsönös együttműködést és a kereskedelmet. Ezért elvben támogatom az ilyen jellegű megállapodásokat. Az Öböl Menti Együttműködési Tanácshoz tartozó államok kétségkívül fontos kereskedelmi partnerek, különösen azért, mert rendelkeznek korunk alapvető nyersanyagával, az olajjal. Azt a tényt is üdvözlöm, hogy a jelentés a kereskedelem mellett kereskedelmi partnereinknek az emberi jogok területén tanúsított hiányosságairól is említést tesz. Ennek ellenére azonban hosszú ideig tétováztam, hogy megszavazzam-e a jelentést. Az Öböl Menti Együttműködési Tanácsban képviselt államok egy részének két arca van. Az egyik arc barátságosan mosolyog ránk és az iszlám terrorizmus elleni harcban a szövetségeseinek nevez minket. A másik azonban kevésbé látható és minden évben sok milliárd dollárt fordít a vallási „kultúra” terjesztésére, amely erőszakra szólít fel a keresztényekkel, a zsidókkal és minden nem muzulmánnal szemben. Végül azonban megszavaztam a jelentést, mert azt is elvárom a Bizottságtól, hogy amikor elkezdi az iszlám országokban a keresztények elleni erőszak megnyilvánulásainak részletes megfigyelését, akkor majd számoljon be nekünk arról, hogy ki gondoskodik pénzügyi támogatásról ehhez a gyűlölködéshez.