Index 
 Előző 
 Következő 
 Teljes szöveg 
Eljárás : 2009/0156(NLE)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot :

Előterjesztett szövegek :

A7-0298/2010

Viták :

Szavazatok :

A szavazatok indokolása
PV 23/06/2011 - 12.8
A szavazatok indokolása

Elfogadott szövegek :

P7_TA(2011)0282

Viták
2011. március 24., Csütörtök - Brüsszel HL kiadás

7. A szavazáshoz fűzött indokolások
A felszólalásokról készült videofelvételek
PV
MPphoto
 
 

  Elnök. – A következő napirendi pont a szavazatok indokolása.

 
  
  

Jelentés: Elmar Brok, Roberto Gualtieri (A7-0052/2011)

 
  
MPphoto
 

  Siiri Oviir (ALDE).(ET) Elnök úr! Az együttműködő Európa fogalmához tartozik az, hogy az euróövezet alapvetően csak két irányba mehet: erősebbé válhat vagy széteshet. A jelenlegi gazdasági helyzetben gyakorlati és döntő politikai válaszra van szükség. Támogatom a stabilizációs mechanizmus létrehozását, és ennek megfelelően támogattam a jelentést is, amely megteremti a mechanizmus létrehozását lehetővé tevő jogi keretet.

 
  
MPphoto
 

  Marian Harkin (ALDE). – Elnök úr! Tegnap az állandó stabilizációs mechanizmusról szavaztunk, és megbuktattuk azt. A 33. módosítást, amely lehetővé tette volna az alap számára, hogy a másodlagos piacokon kötvényeket vásároljon, visszavonták. A Parlament és eddig az Európai Tanács sem kívánt kemény döntéseket hozni. Igen, ezek kemény döntések, de ezektől függ az euróövezet jövője vagy bukása.

A fejünket a homokba dugjuk, mint a közmondásos strucc. Nemcsak valutaválság van, hanem bankválság és államadósság-válság is. És mégis ragaszkodunk ahhoz, hogy a mély sebeket flastrommal gyógyítsuk.

Országom, Írország, elviselhetetlen adóssággal küzd pusztán azért, mert a német, francia, ír, brit és más bankok – a laza szabályozás és a nem létező felügyelet mellett – kaszinókként viselkedtek. A behajthatatlan követelések az állampolgárok adósságává váltak. Nem fogok államadósságot mondani, ez az állampolgárok adóssága. Mindez az EKB szeme láttára történt, teljességgel elfogadhatatlan kamatokkal. Az ír polgároktól várják el, hogy mindezzel megküzdjenek. Senki sem kész arra, hogy szembenézzen a valósággal. Az adósság fenntarthatatlan. Megpróbáltunk időt nyerni a szanálásokkal, de most jelentős újrastrukturálásra van szükségünk.

 
  
MPphoto
 

  Anneli Jäätteenmäki (ALDE).(FI) Elnök úr! Az európai állandó válságkezelési mechanizmus létrehozása indokolt a jövőbeni gazdasági és pénzügyi válságokra való tekintettel. Senki sem akar válságokat, de ezek bekövetkeznek, és nekünk fel kell készülnünk a legrosszabbra.

Szomorú, hogy a terv szerint a válságkezelési mechanizmust az uniós intézményeken kívül akarják létrehozni. A mechanizmust most a lehető legközelebb kellene vinni az uniós intézményekhez. Az is fontos és jó dolog, hogy az Egyesült Királyság és Svédország euróövezeten kívüli országokként részt vehetnek a mechanizmusban.

Támogatom az európai gazdasági politika fokozott koordinálására irányuló erőfeszítéseket és azt, hogy amennyiben szankciók lesznek, a Bizottság döntsön ezekről, a szankciók automatikusan lépjenek hatályba, és ne lehessen azokat vita vagy alkudozás tárgyává tenni.

 
  
MPphoto
 

  Daniel Hannan (ECR). – Elnök úr! Úgy gondoltam, hogy 12 év után ebben a házban már semmilyen meglepetés nem érhet, ám mégis sokkolt Brok úr hangvétele, amivel tegnap bevezette a jelentését. Nem az arrogancia vagy a valóságtól való elszakadás taglózott le, és nem is a közvélemény lenézése, hanem ennek a visszataszító módja. Rengeteg szóban mondta el, hogy el kell kerülnünk a szokásos szerződés-felülvizsgálati eljárást, mivel ez bizonyos tagállamokban népszavazáshoz vezetett volna! Most már láthatják Európa elitjének a szavazók felé manapság tanúsított leplezetlen megvetését.

A közvéleményt nem az irányváltoztatás okaként, hanem áthidalandó akadályként kezelik. Nem tudok nem emlékezni Brok úr honfitársának a kelet-berlini felkelést követő szavaira. Nem volna egyszerűbb leváltani a népet, és másikat választani a helyére?

 
  
MPphoto
 

  Syed Kamall (ECR). – Elnök úr! Egy olyan közös pénznemben, amelyet több, eltérő gazdasági ciklust felmutató tagállam használ, az a probléma rejlik, hogy értelmetlen közös kamatrendszert létrehozni, ha eltérő kiadási döntések vannak. Ennek eredménye nyilvánvalóvá vált, mivel láthatjuk, milyen problémákkal néz szembe az euróövezet. A kormányoknak ráadásul meg kell érteniük, hogy nem költhetnek többet a bevételeiknél. Amikor a kormányok mégis ezt teszik, és meghamisítják a költségvetési adataikat, vagy nem teljesítik a gazdasági kormányzás és gazdasági fegyelem feltételeit, más kormányokat sodornak nehéz helyzetbe.

Természetesen erős euróövezetet akarunk főleg az euróövezeten kívüli tagállamok számára. Folytatni akarjuk a kereskedelmet az euróövezet országaival. Nem származik előnyünk a gyengébb euróból. Ugyanakkor azonban világossá kell tennünk, hogy az euróövezet országainak meg kell oldaniuk a saját problémáikat, és nem támaszkodhatnak másokra. Sok szerencsét kívánok az euróövezetnek, de soha nem szabad elfeledni a tanulságot, hogy mi történik, ha többet költenek a bevételnél.

 
  
MPphoto
 
 

  Ashley Fox (ECR). – Elnök úr! Az Európai Konzervatívok és Reformerek képviselőcsoportja nevében szeretném világossá tenni, hogy támogatjuk az Európai Stabilitási Mechanizmust, azonban a Brok-Gualteri-jelentés ellen szavaztunk, mivel véleményünk szerint az nem volt összhangban a Tanács által megfogalmazott következtetésekkel.

A Brok-Gualtieri-jelentés azt akarta, hogy az Európai Parlament és a Bizottság hatékonyan lépjen közbe egy kormányközi mechanizmussal. Teljességgel elfogadható, hogy a mechanizmus kormányközi legyen, mivel hatalmas összegeket fektetnek bele. A tagállamok miniszterei viselik a felelősséget a tagállamok parlamentjeiben: ez a felelősségviselés megfelelő módja. Az egész euróválságban természetesen nem az euróval van probléma, hanem azokkal a kormányokkal, amelyek túl sok, adófizetők által befizetett pénzt költenek.

 
  
  

Jelentés: Artur Zasada (A7-0046/2011)

 
  
MPphoto
 
 

  Syed Kamall (ECR). – Elnök úr! Üdvözlöm az EU és az USA közötti „nyitott égbolt” megállapodás második fázisának lezárását. Úgy gondolom, hogy ez áttörésnek számít, bár nyilván sokan közülünk nagyobb liberalizációt akarnak, és el akarnak távolodni attól a protekcionizmustól, amely még mindig sokféleképpen gátolja ezt az iparágat. Szeretném, ha az Egyesült Államok megszüntetné az akadályokat és a korlátozásokat a külföldi tulajdonra vonatkozóan, és azt hiszem, hogy a világon minden utasnak előnye származna a további „nyitott égbolt” megállapodásokból.

Szeretném megköszönni az ECR képviselőcsoport tagjának, Jackie Foster árnyékelőadónak a munkáját, aki szakértő ezen a területen, és dolgozott is a légi szállításban, valamint a Közlekedési Bizottságban. Ugyanakkor fontosnak tartom, hogy továbbra is a liberalizációra törekedjünk, de ne csak az EU–USA megállapodásban, hanem Ázsia feltörekvő országaival is, ezért üdvözlöm, hogy a mai napon az EU és Vietnám közötti megállapodás ügyében is sikerült konszenzusra jutni. Remélhetőleg továbbra is jobb hozzáférésünk lesz a világ növekvő piacaihoz.

 
  
  

Jelentés: Francesca Balzani (A7-0058/2011)

 
  
MPphoto
 

  Francesco De Angelis (S&D).(IT) Elnök úr, hölgyeim és uraim! Mindenekelőtt szeretném megköszönni Balzani asszony előadónak a kiváló munkáját. A lényegre térve: négy, számomra létfontosságú pont van a jelentésben.

Az első egy általánosabb, az Európai Unió költségvetésére és annak újraelosztó természetére való nyilvánvaló utalás, amelyek az európai szolidaritás alapkövei. A második egy specifikusabb pont, amely megerősíti azt az alapelvet, hogy a függőben lévő elkötelezettségeket – amelyek különösen számosak a kohéziós szektorban – végre kell hajtani, nem pedig kiiktatni, ahogy a Tanács javasolta. A harmadik néhány kételyt fogalmaz meg – amelyek szerintem teljes mértékben ésszerűek – az előző év teljesítménye alapjául szolgáló becsült kritériumok hatékonysága tekintetében. A negyedik felszólítja a Bizottságot arra, hogy javaslatokat fogalmazzon meg olyan új erőforrások létrehozására, amelyek segítségével küzdeni tudunk a válság hosszas hatásaival, és bizonyságot tehetünk erőteljes és hatékony elköteleződésünkről az innováció, a kutatás és fejlődés politikái iránt a gazdaság, termelékenység és munkavállalás terén egész Európában.

 
  
MPphoto
 

  Salvatore Iacolino (PPE).(IT) Elnök úr, hölgyeim és uraim! Ilyen fontos időszakban a ma elfogadott dokumentum minden bizonnyal a józan ész kritériumaira épül. A 2020-as stratégia támogatása kétségtelenül nemcsak a szavahihetőség jele, hanem a Parlament tetteiben tükröződő következetesség. Azonban több fontos kritériumot és iránymutatást tovább kell erősíteni egy olyan lista segítségével, amely feltünteti a beavatkozások prioritásait.

A mostani változó időkben, amikor különösen a Földközi-tenger térségében, de Japánban is a gyorsan változó helyzet nehézségeket okoz, akkor határozott és szavahihető Parlamentre van szükség, olyan válaszokkal, amelyek lendítenek a növekedésen, a versenyképességen és az intelligens fenntarthatóságon azokban a dolgokban, amelyeket el kell végeznünk.

 
  
MPphoto
 

  Mario Borghezio (EFD).(IT) Elnök úr, hölgyeim és uraim! Azt hiszem, hogy akkor, amikor Európa tagállamainak pénzügyi helyzete ennyire kényes, mint ahogy ez korábban is elhangzott, riadót kell fújni az egyik kiadás miatt, amelyről a Költségvetési Bizottságban is vita folyik: az Európai Történelem Házára félretett hihetetlen összegek megdöbbentő esetéről van szó. Gyalázatos lenne ennek az elfogadása.

Az Eastman-épület már a miénk, de 26 és 31 millió euró közötti összeget szántak pusztán a renoválásra, ezenfelül még 3,3 millió eurót a tervekre. A rögzített költségek több mint 3 millió euróra rúgnak, a változó költségek pedig 3,2 millió euró körül vannak, ehhez jön még 3,2 millió euró egy 50 fős csapatra, 2 millió euró a biztonságra, végül 13,45 millió euró pusztán a szervezésre. Úgy gondolom, hogy az intézményeinken keresztül kellene példát mutassunk a megfontolt kiadásokkal, míg a fenti eset szégyenletes volna.

 
  
MPphoto
 
 

  Peter Jahr (PPE).(DE) Elnök úr! Három megjegyzést tennék, ha lehet, a 2012-es költségvetés előkészítésének általános iránymutatásaihoz. Először is jónak tartom, hogy a 2012-es költségvetést egy korai fázisban vitatjuk meg, mert – másodszor – nem szeretnénk, hogy az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság között egy újabb szerencsétlen helyzet alakuljon ki, mint ahogy az a 2011-es költségvetés kapcsán történt. Harmadszor pedig különösen büszke vagyok arra, hogy az európai költségvetésnek nincs szüksége hitelekre. Úgy gondolom, hogy ennek továbbra is így kell lennie.

 
  
  

Jelentés: Véronique Mathieu (A7-0265/2011)

 
  
MPphoto
 

  Siiri Oviir (ALDE). (ET) Elnök úr! A legális bevándorlás vitathatatlanul nagy szerepet játszik az európai gazdasági fejlődés és a versenyképesség elősegítésében. Van azonban itt egy visszatérő probléma, mégpedig a bevándorlók szilárd legális státusának hiánya és ennek eredménye, a bevándorlókkal szembeni esetleges diszkrimináció. Nem természetes, hogy a XXI. században olyan helyzetek állhatnak elő, amelyek gyakorlatilag rabszolgasággal járnak. A munkaerőpiacon mindenkit egyenlően kell kezelni. A jelentés olyan rendelkezéseket tartalmaz, amelyek jelenleg hiányoznak a szabványokra vonatkozó keretrendszerünkből, és ezért támogattam az ezen a területen létrehozandó jogi keretrendszert, mivel ezt nagyon fontosnak tartom.

 
  
MPphoto
 

  Alfredo Antoniozzi (PPE).(IT) Elnök úr, hölgyeim és uraim! Az adminisztráció leegyszerűsítése és a fontos információkhoz való hozzáférés megkönnyítése azok a megfelelő eszközök, amelyek vonzóbbá teszik az európai munkaerőpiacot a harmadik országbeli munkavállalók számára.

Az összevont tartózkodási és munkavállalási engedély kiadására irányuló összevont, egyetlen közigazgatási intézkedés keretében lefolytatott kérelmezési eljárás hozzájárul a tagállamokban jelenleg alkalmazott jogszabályok egyszerűsítéséhez és harmonizációjához. Ez világosabb és hatékonyabb eljárást biztosít a bevándorlók és a munkáltatóik számára is, ugyanakkor könnyebb ellenőrzést tesz lehetővé a lakóhelyük és munkahelyük jogszerűségét illetően. Az összevont eljárás egyúttal csökkenti az uniós állampolgárok és a harmadik országbeli polgárok közötti szakadékot. Ezért szavaztam Mathieu asszony jelentése mellett.

 
  
MPphoto
 

  Monika Flašíková Beňová (S&D).(SK) Elnök úr! Az elfogadott irányelvtervezet ellen szavaztam. Nagyon fontosnak tartom, hogy a munkavállalási és tartózkodási engedélyeket egy összevont eljárás keretében bocsássák ki. Az is rendkívül fontos, hogy egyetlen jogkészlet vonatkozzon a legálisan az Unió tagállamaiban tartózkodó és munkát vállaló harmadik országbeli állampolgárokra.

Kétségtelen az is, hogy jogbiztonságra és átláthatóságra van szükség a kérelmeket elbíráló illetékes tagállami szervek döntéseit illetően. Mivel ezeknek jelentős hatásuk van ezen emberek életére, a lehető legobjektívebben kell azokat megvizsgálni.

Egyenlő bánásmódot kell garantálni a szociális gondoskodás minden terén, és el kell ismerni bevándorlók jogait a törvénykezésben. Mivel azonban ezeket a változtatásokat a gazdasági migrációról szóló irányelv nem tartalmazza, nem tartom helyesnek, hogy a jobboldali pártok ezt elfogadták.

 
  
MPphoto
 

  Hannu Takkula (ALDE).(FI) Elnök úr! Először elmondanám, hogy az, hogy az összevont engedély ugyanolyan jogokat és bánásmódot biztosít a külföldi munkavállalóknak, mint a belföldieknek, jó kiindulópont. Biztosítanunk kell, hogy az Európai Unióban az emberi jogokat oly módon hajtsák végre, hogy a harmadik országokból hozzánk jövő munkavállalók azonos bérezésben, azonos szintű szociális biztonságban, valamint azonos munkavállalási feltételekben részesüljenek, mint minden más munkavállaló. Ez értelemszerűen alapvető.

Aggódom azonban a jelentés egyik pontjával kapcsolatban, bár a jelentés mellett szavaztam. A 3. cikk hatályáról van szó, amely még mindig nem tartalmazza a harmadik országból származó kiküldött és szezonális munkavállalókat, valamint az egy vállalaton belül áthelyezett személyeket. Remélhetőleg ezen a területen is lesz előrelépés, hogy mindenkit egyenrangúan kezeljenek az összevont engedély esetében. Az „egyablakos” elv pozitív gondolat: mindenki egy helyszínen kérvényezheti ezt az engedélyt, és nem kell a bürokrácia útvesztőiben tévelyegni.

 
  
MPphoto
 
 

  Peter Jahr (PPE).(DE) Elnök úr! Teljesen egyetértek azokkal a képviselőkkel, akik szerint biztosítanunk kell az azon harmadik országbeli munkavállalók közötti egyenlő bánásmódot, akik már több mint egy éve az Unióban dolgoznak. Azzal is egyetértek, hogy azok a munkavállalók, akik kevesebb mint hat hónapig dolgoznak az Európai Unióban, ne részesüljenek azonos bánásmódban a családi támogatást vagy a munkanélküli támogatást illetően. Ugyanakkor nagyon támogatom – és ezt szeretném újból hangsúlyozni –, hogy ezek a csoportok baleset és betegség ellen legyenek biztosítva. Harmadszor pedig úgy gondolom, hogy az öregségi ellátás a bérezés része, és a 883/2004/EK rendelet értelmében a tagállamok jogszabályainak megfelelően lehetővé kellene tenni az átvitelt egyik államból a másikba, feltéve hogy ez csak akkor következik be, ha a harmadik ország is elfogadja ezt, valamint valóban átviszi a saját rendszerébe az öregségi ellátást.

 
  
  

Jelentés: Francesca Balzani (A7-0058/2011)

 
  
MPphoto
 
 

  Ashley Fox (ECR). – Elnök úr! Üdvözlöm, hogy ilyen korán elkezdtük a 2012-es költségvetés előkészítését. Ez lehetővé teszi, hogy a kérdéseket alaposan megvitassuk. Az Európai Unióban és itt is nagyon sokat beszélünk a szolidaritás kérdéséről. Gyakran nagyon lelkesen fejezzük ki szolidaritásunkat különféle csoportok iránt.

Arra kérném a Parlamentet, hogy tanúsítson szolidaritást a választókörzeteink adófizetői iránt, mivel eddig ez nem történt meg. Ebben a szűkös időszakban önmérsékletet kell tanúsítanunk. Példát kell mutatnunk. Ezt úgy érhetnénk el, hogy befagyasztjuk minden képviselő és tisztviselő fizetését és támogatását a 2012-es évre, és felhagyunk az Európai Történelem Háza terveivel, amelynek megépítése több millió euróba kerül, és amelynek finanszírozására nincs hosszú távú terv. Mert ez kétségtelenül ugyancsak az adófizetőkre hárulna.

 
  
  

Jelentés: Andreas Schwab (A7-0038/2011)

 
  
MPphoto
 

  Francesco De Angelis (S&D).(IT) Elnök úr, hölgyeim és uraim! Kétségtelen, hogy a fogyasztóvédelmi szabályok töredezettsége jelentős akadály a határokon átívelő vásárlások és értékesítések útjában, valamint problémát jelent egy valódi belső piac hatékony megteremtésében is. Úgy gondolom, hogy az irányelvre irányuló javaslat, amelyet fontos kiegészítésekkel ma küldtek vissza a bizottsághoz, hozzájárulhat a fogyasztóvédelmi jogok világos jogi keretrendszerének kidolgozásához.

 
  
MPphoto
 

  Alfredo Antoniozzi (PPE).(IT) Elnök úr, hölgyeim és uraim! Ez a jelentés négy jelenlegi irányelv felülvizsgálatával kíván véget vetni a jogi keretrendszer töredezettségének, amely mindeddig hátráltatta a belső piac kiteljesedését. A célkitűzés a piac működésének javítása a fogyasztók és vállalkozások számára a fogyasztók bizalmának erősítésével és a vállalkozások határokon átnyúló működésének elősegítésével.

A javaslat összetett és sok különleges szempontot tartalmaz, amelyeket azóta vizsgáltunk és tárgyaltunk, amióta Franciaország volt a soros elnök. A Barroso úr által vezetett új Bizottságban Reding asszony munkássága teljes körű harmonizációhoz vezetett, amely már nem dogma, és elindultunk a célzottabb harmonizáció helyes útján.

Annak ellenére, hogy nem vagyok teljesen elégedett az elért végeredménnyel – amelyet középszerűnek és rossz kompromisszum gyümölcsének tartok –, úgy gondolom és remélem, hogy ez a javaslat kiindulópont lehet a további fejlesztések felé. Ezért támogattam ezt a jelentést.

 
  
MPphoto
 

  Giovanni La Via (PPE).(IT) Elnök úr, hölgyeim és uraim! A ma megszavazott szöveg hosszas és bonyolult út eredménye, amely 2008 októberében indult azzal a céllal, hogy a külföldi vásárlások védelmének középpontjába a fogyasztót helyezte.

A cél, hogy az Unió és az EU intézményei elősegítsék a belső piac jobb működését, és így növeljék a fogyasztók bizalmát, ugyanakkor pedig támogassák a vállalkozásainkat.

A ma megszavazott irányelv annak a négy irányelvnek az összegzése, amelyek eddig voltak hatályban. Az irányelv jelzi a különféle jogrendszerekben jelenleg hatályban lévő rendelkezések mélyebb harmonizációjára való törekvésünket, elkerülve azt a jogi töredezettséget, amely sajnos gyakran hátrányára volt a fogyasztóknak és a vállalkozásoknak – amelyek célja, hogy a határokon átnyúló piacon versenyképes legyenek. Ezért egyetértek a jelentéssel, és mellette szavaztam.

 
  
MPphoto
 

  Mitro Repo (S&D).(FI) Elnök úr! A fogyasztóvédelmi jogokról szóló irányelv reformja hosszú és akadozó folyamat volt. A Bizottság eredeti elgondolása, miszerint teljes körű harmonizációt hajtott volna végre, rontotta volna a fogyasztóvédelem szintjét különösen az északi országok fogyasztóit illetően. Ez ellentétes lett volna az Európai Unió működéséről szóló szerződéssel, amely szerint a fogyasztóvédelmi jogszabályokat a lehető legmagasabb fogyasztóvédelmi szinteken kell megfogalmazni. Ezért mindig emlékeznünk kell arra, hogy a piacok vannak a fogyasztókért, nem pedig a fogyasztók a piacokért.

A fogyasztókra és kisvállalkozókra vonatkozó jogszabályoknak mindig a lehető legvilágosabbnak és könnyen érthetőknek kell lenniük. A pontosan és alaposan körüljárt jogszabályok minden fél előnyére válnak. Ennek megfelelően jónak tartom, hogy az irányelvet visszaküldjük a bizottsághoz, ahogyan a Parlament ma ezt eldöntötte.

 
  
MPphoto
 

  Anneli Jäätteenmäki (ALDE).(FI) Elnök úr! Az Európai Unió belső piaca mindeddig többnyire a nagyvállalatok feltételei mentén fejlődött. Itt az ideje, hogy a kis- és középvállalkozásokra, és mindenekfelett a fogyasztókra figyeljünk, hogy biztosítsuk, hogy érdekeiket a belső piacon szigorúan védjük. A Bizottság fogyasztóvédelemre irányuló javaslatát nagy polémia fogadta. Finnországban például a Fogyasztók Egyesülete aláírásokat gyűjtött egy petícióhoz, amely szerint ha megszavazzák a javaslatot, javíthatatlan károkat okozott volna a fogyasztóvédelemben.

Nagyon zavaros a most megszavazott kompromisszum, amely további viták tárgya lesz. Az eredeti javaslatok közül sokat elvetettek, aminek az lett az eredménye, hogy a javaslat egyáltalán nem ambiciózus. Azonban a legnagyobb probléma, hogy az irányelvet nehéz megérteni. Szeretném, ha feltétel volna, hogy a fogyasztóvédelmi irányelv a fogyasztók számára is érthető legyen, így védve őket.

 
  
MPphoto
 

  Hannu Takkula (ALDE).(FI) Elnök úr! Az előttem felszólaló két finn képviselőtársam, Repo úr és Jäätteenmäki asszony üdvözölte a fogyasztóvédelmi irányelvet. Finnekként és északiakként aggódunk amiatt, hogy sérül a fogyasztóvédelem. A teljes körű harmonizáció pedig ezt jelentené, különösen az északi országok esetében. Továbbá pedig késleltetné az intézkedéseket azokban az országokban, amelyekben a dolgok jelenleg korántsem tökéletesek.

Nagyon jó, hogy ez a javaslat visszakerül a bizottsághoz, mivel néhány kissé problematikus pontot tartalmaz, különösen a kisvállalkozók tekintetében. Szeretném, ha a bizottság felfigyelne egy apróságra. A 18. és 107. módosításoknak például nagyon rossz következményei lennének Észak-Finnország utazási irodáira nézve. A vállalkozás, hotel vagy turistaszállás kiválasztása gyakran útközben történik meg, az emberek felhívják ezeket a helyeket, és foglalnak. Az irányelv értelmében ez nem volna elég: a foglalást faxon vagy hasonló módon is el kellene küldeni. Ez a gyakorlatban nem mindig lehetséges. A kérdést a társadalom szintjén kellene megközelíteni, és meg kellene érteni a különféle tagállamokban lévő eltérő helyzeteket.

 
  
MPphoto
 

  Peter Jahr (PPE).(DE) Elnök úr! Úgy gondolom, hogy a kereskedelmet akadályozó töredezett európai fogyasztói törvény harmonizációjára irányuló törekvések megfelelőek és jó irányba haladnak. A fogyasztók számára az is fontos, hogy ráérezzenek az európai szabályokra, azaz bizalommal legyenek e jogszabályok iránt az üzletkötéseik, vásárlásaik vagy beszerzéseik során az Európai Unióban. Ez nemcsak a fogyasztóknak, hanem a termelőknek is biztonságot ad.

Különösen örülök a házhozszállítással és a távollevők között kötött szerződésekkel kapcsolatos tájékoztatási kötelezettségek szigorításának. Ami a jövőbeni vitákat illeti – és nagyon örülök, hogy a jelentést ismét visszaküldtük a bizottsághoz –, biztosítanunk kell, hogy amikor termelőkről beszélünk, nemcsak a nagyvállalatokra gondolunk, hanem a családi vállalkozásokra is, és nem szabad őket jogi finomságokkal terhelnünk.

 
  
MPphoto
 

  Ashley Fox (ECR). – Elnök úr! Amikor a választóim megkérdezik tőlem, hogy mi az Európai Unió legfőbb előnye, a válaszom mindig az, hogy a nemzetek közötti szabadkereskedelem és a belső piac, amit mi is ki szeretnénk teljesíteni.

Ezért üdvözlöm ezt a fogyasztóvédelmi irányelvet. Üdvözlöm, mert lépést tesz – bármennyire kicsit is – a közös piac megvalósítása felé. Előnyökkel jár a fogyasztókra és a kisvállalkozásokra nézve. Elősegíti az internetes és a határokon átnyúló kereskedelmet. El kell azonban mondanom, hogy az irányelv megszületéséhez rengeteg idő kellett, a fejlődés pedig csekély.

Azzal a kéréssel fordulnék a Bizottsághoz, hogy dolgozzon ki keretrendszert a közös piac befejezése érdekében, ne pedig a jelenlegi egymáshoz nem kapcsolódó kezdeményezésekkel dolgozzunk.

 
  
MPphoto
 
 

  Siiri Oviir (ALDE). – – (ET) Elnök úr! A harmonizált európai fogyasztóvédelmi irányelv elfogadása mindenképpen egyik módja annak, hogy a belső piac jobban működjön. Ez az összehangolt irányelv, amely több fogyasztóvédelmi irányelvet összegez, jelentősen leegyszerűsíti a jogi keretrendszert, amely kétségtelenül elősegíti a fogyasztók bizalmának növekedését, és természetesen ösztönzi a határokon átnyúló kereskedelmet is. Lépést tettünk a töredezettség csökkentése érdekében. Sajnos azonban az Európai Unióban a fogyasztók jogainak teljes körű harmonizációja még mindig nem valósult meg. Ez azonban fontos lépés a jobb fogyasztóvédelem és kereskedelem irányába. Ezért támogattam a dokumentum elfogadását.

 
  
  

Állásfoglalásra irányuló indítvány (B7-0224/2011)

 
  
MPphoto
 

  Francesco De Angelis (S&D).(IT) Elnök úr, hölgyeim és uraim! A Távol-Keletet és különösen Japánt március 11-e óta érintő földrengéssorozat által követelt emberi tragédiák mértéke mindannyiunkat megdöbbentett. Ezért úgy gondolom, hogy ez az állásfoglalás a szükséges első lépés abba az irányba, hogy biztosítsuk a japánoknak mindazt a humanitárius, technikai és pénzügyi támogatást, amelyre a következő hónapokban és években szükségük lesz.

Úgy gondolom, hogy a fukusimai erőmű szerencsétlensége mindenkit arra késztet, hogy óvatosan, alaposan és nyugodtan mérje fel az atomenergia kockázatait. Európának hatékonyabban kell befektetnie az alternatív energiaforrásokba, és arra kell ösztönöznie a tagállamokat, hogy több figyelmet szenteljenek ennek az ágazatnak. Együttérzően gondolunk Japánra, és a jövőre vonatkozóan kötelezettséget kell vállalnunk arra, hogy elkerüljük az ehhez hasonló esetek megismétlődését Európában és szerte a világot.

 
  
MPphoto
 

  Paul Rübig (PPE).(DE) Elnök úr! Úgy gondolom, hogy a japán helyzetből mindannyian tanulhatunk. Ezek a tanulságok különösen az atomerőművekre vonatkoznak. Arra sürgetem a Tanácsot, hogy javaslatokat fogalmazzon meg ebben a tekintetben. A Bizottság eddig bemutatott munkája ezen a téren végre arra ösztönzi az Európai Tanács nukleáris kérdésekkel foglalkozó munkacsoportját, hogy reagáljon az Európai Parlament által megfogalmazott követelésekre. A kérdésben élénk vitára van szükség, és úgy gondolom, hogy ennek itt az ideje.

 
  
  

A szavazáshoz fűzött írásbeli indokolások

 
  
  

Jelentés: Vital Moreira (A7-0041/2011)

 
  
MPphoto
 
 

  Luís Paulo Alves (S&D), írásban.(PT) Támogatom a jelentést, amely újból kiemeli, hogy támogatnunk kell a Moldovai Köztársaságot gazdaságának helyreállításában, figyelembe véve, hogy az ország gazdaságának 40%-a a mezőgazdaságtól függ. Teljes mértékben egyetértek az előadó által megfogalmazott intézkedésekkel, azzal, hogy átfogóbb és az ország gazdasági helyreállítását szem előtt tartó megállapodásra van szükségünk ezzel az uniós partnerországgal.

 
  
MPphoto
 
 

  Zigmantas Balčytis (S&D), írásban.(LT) Egyetértettem a jelentéssel, amely növeli a Moldovai Köztársaság borra vonatkozó vámmentes vámkontingensét. Moldova nehézségekkel küzd a borexport terén, amely veszélyezteti a gazdaság talpra állását és a mezőgazdaságot, különösen a közepes és családi gazdaságokat. A mezőgazdasági ágazat Moldova gazdaságának 40%-át teszi ki. Csak a borászat kb. 300 000 embert foglalkoztat, akik javarészt vidéki területeken élnek. Mostanáig Moldova teljes mértékben kihasználta a megítélt kvótát, ezért a vámmentes vámkontingens megemelése lehetővé teszi az ország számára az uniós tagállamokban történő nagyobb értékesítést, miközben ez nem károsítja az EU borászatait.

 
  
MPphoto
 
 

  Cristian Silviu Buşoi (ALDE), írásban.(RO) Oroszország a moldovai borok fontos felvevője. Mostanában azonban az orosz piac nem megbízható a borexport szempontjából. Az Európai Bizottság új felvevőpiacokat keresett, és ennek során javasolta a vámmentes vámkontingens 100 000 hektoliterről (hl) való felemelését 150 000 hl-re erre az évre vonatkozóan, 2012-re a 120 000 hl felemelését 180 000 hl-re, 2013-től pedig 240 000 hl-re. A Moldovai Köztársaságnak szánt kereskedelmi kedvezmények mellett szavaztam a vámmentes import mennyiségének megnövelése érdekében. Az 55/2008/EK rendelet módosítása megoldás lehetne a Moldovai Köztársaság bortermelői számára, és így megbízhatóbb felvevőpiacuk volna ahhoz képest, amikor Oroszország 2006-ban és 2010-ben embargót vezetett be a moldovai borokra, aminek következményeképpen sok borász tönkrement.

 
  
MPphoto
 
 

  Luis Manuel Capoulas Santos (S&D), írásban.(PT) Tartózkodtam a Moldovai Köztársaságnak szánt autonóm kereskedelmi kedvezmények bevezetéséről szóló javaslatról való szavazás során, mivel úgy gondolom, hogy jelenlegi megfogalmazása nem tárgyalja megfelelő módon az uniós földrajzi jelzések védelmére vonatkozó rendelkezéseket, különösen a portói borokra vonatkozót.

 
  
MPphoto
 
 

  Maria Da Graça Carvalho (PPE), írásban.(PT) Szeretném kifejezni támogatásomat a Moldovai Köztársaság gazdaságának helyreállítása és optimizmusomat az ország borászati ágazatában dolgozó emberek tekintetében. Egyetértek azzal, hogy 2011-ben 120 000 hl-ről 180 000 hl-re, és 2013-tól kezdődően pedig évi 240 000 hl-re emeljük a bor vámmentes vámkontingensét. Ezért a jelentés mellett szavaztam, mivel ez semmilyen módon nem veszélyezteti az uniós borászatot.

 
  
MPphoto
 
 

  George Sabin Cutaş (S&D), írásban.(RO) A Moldovai Köztársaságnak szánt autonóm kereskedelmi kedvezmények bevezetéséről szóló javaslat mellett szavaztam, mivel ez pozitív üzenet az Uniótól a Keleti Partnerség tagállama felé, amely nemrégiben reményét fejezte ki, hogy 2011-ben benyújthatja tagfelvételi kérelmét az Európai Unióba. Moldova egész sor ambiciózus politikai, gazdasági és társadalmi reformokat indított el, amelyek folytatását támogatni kell. Ugyanakkor a Moldovai Köztársaságot súlyosan érintette a gazdasági és pénzügyi válság. Az elmúlt négy évben az ország bortermelőinek 40%-a abbahagyta a kereskedést vagy pedig csődöt jelentett, míg az ebben a gazdaság számára kulcsfontosságú ágazatban dolgozó vállalatok veszteségeket könyveltek el. A borokra vonatkozó vámmentes vámkontingens emelése, valamint az 55/2008/EK tanácsi rendelet hatályának 2015-ig való meghosszabbítása segítené az országot, ahol a bortermelésben dolgozók száma 300 000-re nőtt, és a mezőgazdasági ágazat a GDP 40%-át teszi ki – mindezt úgy, hogy nem károsítaná az Unió gazdaságát. Ezek az intézkedések elég időt hagynak a tárgyalások előkészítésére, hogy szélesebb, átfogó szabadkereskedelmi övezetet hozzunk létre, amely az Unió és a Moldovai Köztársaság közös célja.

 
  
MPphoto
 
 

  Edite Estrela (S&D), írásban.(PT) Támogattam a jelentést, mivel úgy gondolom, hogy a Bizottság javaslata – amely módosítja a jelenleg hatályban lévő rendeletet – elősegíti a Moldovai Köztársaság gazdaságának helyreállítását, és pozitív jövőképet közvetít az ország borászati ágazatában dolgozó embereknek anélkül, hogy károsítaná az uniós termelők érdekeit.

 
  
MPphoto
 
 

  Diogo Feio (PPE), írásban.(PT) A moldovai bortermelés az export csökkenése miatt válsághelyzetben van, lassult a gazdasági fellendülés és azok a reformok, amelyek lehetővé tennék, hogy reálisabb legyen az uniós csatlakozás iránti vágy. A vámmentes vámkontingens növelése, különösen a moldovai borok esetén, csökkentheti az ágazatra nehezedő nyomást.

Hangsúlyoznám, hogy amellett, hogy az Unió támogatja Moldovát, az EU-nak és tagállamainak biztosítaniuk kell, hogy a más országokból származó bor megfeleljen az uniós borokra vonatkozó szabványoknak.

 
  
MPphoto
 
 

  José Manuel Fernandes (PPE), írásban.(PT) A Parlament e jogalkotási állásfoglalás-tervezete a Parlament és a Tanács javaslatán alapul, amely módosítja az 55/2008/EK tanácsi rendeletet a Moldovai Köztársaságnak szánt autonóm kereskedelmi kedvezmények bevezetéséről. A Moldovai Köztársaság állampolgárainak erőfeszítése és a kormány által bevezetett reformok ellenére az ország nehéz helyzetben van a válság miatt, amelyben a bortermelés – az ország legtermelékenyebb ágazata – jelenleg található, mivel ez az ágazat Moldova gazdaságának 40%-át teszi ki, és az aktív lakosság több mint negyedét foglalkoztatja.

Ezért fontos Moldova gazdasága helyreállításának támogatása és az Unió szolidaritásának jelzése egy olyan ország felé, amelynek legtöbb lakosa vidéki területeken él. Üdvözlöm és szavazatommal támogatom azt a jogalkotási állásfoglalás-tervezetet is, amely az 55/2008/EK tanácsi rendelet hatályát 2015. december 31-ig hosszabbítaná, és remélem, hogy addig „mélyreható és átfogó szabadkereskedelmi térség” fog létrejönni az Európai Unió és a Moldovai Köztársaság között.

 
  
MPphoto
 
 

  João Ferreira (GUE/NGL), írásban.(PT) A jelentés elfogadja a Bizottság azon javaslatát, hogy emeljék a moldovai borra vonatkozó vámmentes vámkontingenst. A Bizottság 2011-re a vámkontingens 100 000 hl-ről 150 000 hl-re való emelését javasolja, 2012-re 120 000 hl-ről 180 000 hl-re, míg 2013-tól évi 240 000 hl-re emelné a vámkontingenst. A Bizottság szerint a javasolt emelések azon alapulnak, hogy Moldova rendszerint kimeríti a hatályos vámkontingenseit, valamint figyelembe veszi, hogy az ágazat „javíthatja az uniós réspiacokon való részvételét”.

Azon állítás ellenére, hogy a növekedés mértéke nem destabilizálná az uniós borágazatot, úgy gondoljuk, hogy ezzel kapcsolatban még mindig kételyek vannak, és ezért tartózkodtunk. Ez a megközelítés figyelembe vette azt a válsághelyzetet, amellyel sok kis- és középvállalkozás kénytelen szembenézni például Portugáliában, mivel rendkívüli módon csökkentek a termelői árak, míg a termelési költségek folyamatosan növekednek. Ezek a nehézségek súlyosbodtak a közös piacszervezés reformjával bevezetett változásokkal, valamint a termelési jogok tervezett irányával. Ez a reform elsősorban a nagybani termelőknek és bizonyos importőröknek kedvezett…

(A szavazatok indokolását az eljárási szabályzat 170. cikkének megfelelően lerövidítik.)

 
  
MPphoto
 
 

  Ilda Figueiredo (GUE/NGL), írásban.(PT) Ma elfogadták Moreira úr jelentését, támogatva a Bizottság azon javaslatát, hogy emeljék meg a moldovai borra vonatkozó vámmentes vámkontingenst. Annak ellenére, hogy a Közösség végrehajtó szerve azt állítja, hogy a megemelt szint nem veszélyezteti az EU bortermelését, a fennálló kétségek és a portugál gazdaság érdekeit tartva szem előtt tartózkodtunk a szavazástól.

Moldova arra kérte a Bizottságot, hogy a 2008-as, az autonóm kereskedelmi kedvezményekről szóló rendelet értelmében emelje meg vámmentes vámkontingensét.

Annak érdekében, hogy elősegítsük a Moldovai Köztársaság gazdaságának helyreállítását, és pozitív jövőképet közvetítsünk az ország borászati ágazatában dolgozó embereknek (az aktív lakosság egynegyede), a javaslat növelné a borra vonatkozó vámmentes vámkontingens emelését 100 000 hl-ről 150 000 hl-re 2011-re vonatkozóan, 2012-re a 120 000 hl emelését 180 000 hl-re, 2013-től pedig évi 240 000 hl-re.

A Bizottság szerint „a Moldovából származó behozatal átlagos szintje az összes uniós import alig 0,04 %-át teszi ki, a további piacnyitás várhatóan nem lesz negatív hatással az EU-ra. Jelenleg a Moldovából származó összes behozatal közel 90 %-a…”

(A szavazatok indokolását az eljárási szabályzat 170. cikkének megfelelően lerövidítik.)

 
  
MPphoto
 
 

  Lorenzo Fontana (EFD), írásban.(IT) A Bizottság javaslata változtatna a Moldovai Köztársasággal való viszonyokra vonatkozó rendelkezéseken. Tekintve a válság időtartamát, amellyel a nevezett ország kénytelen szembenézni, a terv növelni akarja a Moldovából importált bor mennyiségét. A Bizottság szerint az import minimális hatással volna a piacainkra, mégsem érzem, hogy támogatni tudnám a javaslatot a jelenlegi óriási gazdasági válságban, amely már jelentős nyomás alatt tartja a gazdáinkat és a pincészeteinket.

 
  
MPphoto
 
 

  Juozas Imbrasas (EFD), írásban.(LT) Egyetértettem a dokumentummal, mivel annak érdekében, hogy elősegítsük a Moldovai Köztársaság gazdaságának helyreállítását, és pozitív jövőképet közvetítsünk az ország borászati ágazatában dolgozó embereknek, a javaslat emelné a borra vonatkozó vámmentes vámkontingens emelését 100 000 hektoliterről (hl) 150 000 hl-re 2011-re vonatkozóan, 2012-re a 120 000 hl felemelését 180 000 hl-re, 2013-től pedig évi 240 000 hl-re. A javasolt emelések azon alapulnak, hogy Moldova rendszerint kimeríti a hatályos vámkontingenseit, valamint figyelembe veszi, hogy az ágazat „javíthatja az uniós réspiacokon való részvételét”. Továbbá pedig a növekedés mértéke nem destabilizálná az uniós borágazatot. Várhatóan Moldova borágazata tovább fogja javítani borai minőségét. Az 55/2008/EK tanácsi rendelet 2012. december 31-én hatályát veszti, és mivel fontos a jogbiztonság biztosítása a termelők, exportőrök és importőrök számára, a Bizottság javasolja az 55/2008/EK tanácsi rendelet hatályának további három évvel, 2015. december 15-ig történő meghosszabbítását.

 
  
MPphoto
 
 

  Cătălin Sorin Ivan (S&D), írásban. – Mindig amellett voltam, hogy a Moldovai Köztársaságot ösztönözni kell Európa felé tartó útján. Moldova nehézségekkel küzd a hagyományos piacaira történő borexport terén, ez pedig veszélyezteti a gazdaság talpra állását és a szigorúan betartott reformfolyamatot. A Vital Moreira úr jelentésében lévő érvek meggyőzőek: Moldovának szüksége van az 55/2008/EK tanácsi rendelet hatályának további három évvel, 2015. december 15-ig történő meghosszabbítására. A Moldovai Köztársaság által 2010 júliusában benyújtott kérés jogos. Moldovának megbízható partnerre van szüksége az Európai Unióban. Ezért támogatom a Vital Moreira úr által megírt, az európai parlamenti rendelettel kapcsolatos javaslatról szóló jelentést.

 
  
MPphoto
 
 

  Elisabeth Köstinger (PPE), írásban.(DE) A Moldovai Köztársaságnak szánt uniós kereskedelmi kedvezmények megfelelőnek bizonyultak. Továbbá nem észlelték, hogy ezek veszélyeztetnék az Európai Unió borágazatát. Európa legszegényebb országaként a Moldovai Köztársaságnak szüksége van az EU támogatására. Ez erkölcsi kötelességünk az európai egység és összhang érdekében. Ezért üdvözlöm a Bizottság javaslatát a hatály meghosszabbítására.

 
  
MPphoto
 
 

  David Martin (S&D), írásban. – A Moldovai Köztársaságnak szánt autonóm kereskedelmi kedvezmények bevezetéséről szóló 55/2008/EK tanácsi rendelet módosításával kapcsolatos európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslat mellett szavaztam. Ez a többi szomszédos országgal egyenlő szintre emeli a Moldovával való kereskedelmi kapcsolatainkat.

 
  
MPphoto
 
 

  Clemente Mastella (PPE), írásban.(IT) Az Unió szomszédsági politikájában Moldova mindig is az aktív politikai társulás és az Unióval való növekvő gazdasági integráció programját követte, így döntő előrehaladást ért el saját törvényeinek az uniós jogszabályokhoz és rendelkezésekhez való igazítása tekintetében, amelyek jó alapot szolgáltatnak a jövőbeni, kiterjedtebb tárgyalásokhoz. Moldova bebizonyította, hogy kész az ilyen ambiciózus vállalkozás elősegítésére és hatásainak elviselésére, folytatva az előrehaladást a szabad uniós piac keretein belül. Ugyanakkor egyetértünk Moreira előadóval is, amikor arról beszél, hogy a Moldovai Köztársaság jelenleg nehéz helyzetben van bizonyos termékek exportja tekintetében, amely problémákat okoz gazdaságának helyreállításában. Ezért úgy gondoljuk, hogy szükség van az autonóm kereskedelmi kedvezményekről szóló rendelet hatályának három évvel történő meghosszabbítására, így Moldova időt nyer arra, hogy megfelelően felkészüljön a szabadkereskedelmi térségről szóló tárgyalásokra. Ezekkel a megfontolásokkal az elfogadott jelentés Moldova gazdaságának helyreállítását kívánja ösztönözni, különösen a jelenlegi autonóm kereskedelmi kedvezmények körébe eső termékek vámmentes vámkontingensének növelésével.

 
  
MPphoto
 
 

  Nuno Melo (PPE), írásban.(PT) Moldova az elmúlt években erőfeszítést tett, hogy közelebb kerüljön a szabadság, a demokrácia és a felelősségteljes kormányzás európai normáihoz. Az itt bemutatott erőfeszítések folyamatosak voltak, és bebizonyították, hogy Moldova elkötelezte magát az esetleges bővítés felé vezető út mellett. Ezért annak érdekében, hogy elősegítsük a Moldovai Köztársaság gazdaságának helyreállítását, és pozitív jövőképet közvetítsünk az ország borászati ágazatában dolgozó embereknek (az aktív lakosság egynegyede), a javaslat növelné a borra vonatkozó vámmentes vámkontingens emelését 100 000 hl-ről 150 000 hl-re 2011-re vonatkozóan, 2012-re a 120 000 hl felemelését 180 000 hl-re, 2013-től pedig évi 240 000 hl-re. Ebbe az irányba tartanak a rendelet módosításai, és ez támogatni fogja a moldovai gazdaságot és annak fejlődését.

 
  
MPphoto
 
 

  Alexander Mirsky (S&D), írásban. – Tekintve, hogy Moldova nehézségekkel küzd a borai exportálása tekintetében bizonyos hagyományosnak számító piacaira, ami veszélyezteti a gazdaságának helyreállítást és a szigorúan követett reformfolyamatot, valamint annak érdekében, hogy Moldova borexportjának növelésével támogassuk a gazdasági fejlődést, szükség van: 1. az autonóm kereskedelmi kedvezmények értelmében a borra vonatkozó vámmentes vámkontingens növelésére; 2. a 2012. december 31-én hatályát vesztő hatályos rendelet hatályának további három évvel, 2015. december 15-ig történő meghosszabbítására; 3. a búza, árpa és kukorica vámmentes vámkontingensének növelése.

Ezért a javaslat mellett szavaztam.

 
  
MPphoto
 
 

  Rareş-Lucian Niculescu (PPE), írásban.(RO) Üdvözlöm a jelentés elfogadását. A Moldovai Köztársaságnak ebben a válságos helyzetben az Európai Unió segítségére van szüksége, mivel a világ sok országához hasonlóan gazdasági nehézségekkel néz szembe, ugyanakkor viszont a politikai átmenethez kapcsolódó problémákkal is. Amikor Moldova borexportja gyakorlatilag az Orosz Föderáció piacának bojkottjától szenved, a borra vonatkozó vámmentes vámkontingens felemelése időszerű intézkedés, amely remélhetőleg elősegíti az ország gazdaságát.

 
  
MPphoto
 
 

  Rolandas Paksas (EFD), írásban.(LT) Egyetértek az állásfoglalással, amely az autonóm kereskedelmi egyezmények növelését javasolja a Moldovai Köztársaság borágazatára vonatkozóan, hiszen ez az ágazat létfontosságú az ország számára. Felmerült az is, hogy ez még nagyobb ösztönzőként működne az Európai Unió és Moldova kölcsönös kapcsolatainak elősegítése, valamint az európai szomszédságpolitika fejlesztése tekintetében. Mivel Moldova mindeddig kimerítette a vámkontingenseit, egyetértek a javaslattal abban, hogy növeljük a borra vonatkozó vámmentes vámkontingenst. A jelentés felhívja a figyelmet arra is, hogy ez nem lesz káros hatással az Unió borágazatára. Moldova Európa egyik legszegényebb országa, amely hatalmas gazdasági és politikai nehézségekkel küzd. Az Uniónak kedvező feltételeket kell biztosítania Moldovának ahhoz, hogy az ország a nehézségeit megfelelő módon megválaszoló geopolitikai irány mellett döntsön. Ezenkívül pedig az állásfoglalás rendelkezéseinek kedvező feltételeket kell biztosítania a moldovai borágazatnak ahhoz, hogy javítsa termékei minőségét. Ésszerűnek tartom a teljes rendelet hatályának újabb három évre történő meghosszabbítását, hogy biztosítsuk a jogbiztonságot a termelők, exportőrök és importőrök számára.

 
  
MPphoto
 
 

  Alfredo Pallone (PPE), írásban.(IT) A Moldovai Köztársaságnak szánt autonóm kereskedelmi kedvezmények bevezetéséről szóló Moreira-javaslat mellett szavaztam, mivel összhangban áll az Unió szomszédsági politikájával és a szomszédos országokkal kötött, már hatályos gazdasági megállapodásokkal. Jó gondolatnak tartom, hogy az Unió szomszédos országai kölcsönös kereskedelmi kedvezményekben részesüljenek a gazdasági fejlődés, valamint a társadalmi és a politikai kérdések terén. Az áruk szabad mozgása vagy a vámtarifák csökkentése nagyobb tőkeáramlást teremt, és megkönnyíti az együttműködési megállapodások megkötését. Ez a szomszédos országoknak és a belső piacnak is előnyös. Természetesen a kereskedelmi célok fontosak, azonban ne feledjük azokat a szempontokat sem, amelyekre szintén figyelnünk kell.

 
  
MPphoto
 
 

  Maria do Céu Patrão Neves (PPE), írásban.(PT) Mint már korábban is elmondtam, rendkívül fontos, hogy az Uniónak koherens és hatékony európai szomszédsági politikája legyen. A szomszédsági politika keretén belül az 55/2008/EK rendelet az autonóm kereskedelmi kedvezmények speciális rendszerét vezeti be a Moldovai Köztársaság számára, amely biztosítja minden Moldovából származó termék szabad belépését az Európai Unióba, kivéve bizonyos, a függelékben található mezőgazdasági termékeket, amelyekre korlátozott kedvezmény vonatkozik a vámtarifák keretein belüli vámtarifa-mentesség vagy pedig alacsonyabb vámtarifák formájában.

A szabad mozgás alóli egyik kivétel a borágazatra vonatkozik, amelyben olyan vámkontingenst vezettek be, amelyet az adatok szerint az év lejárta előtt már hónapokkal kimerítettek. Tekintve hogy Moldova gazdaságát súlyosan érintette a globális pénzügyi és gazdasági válság, és hogy a borágazatában mintegy 300 000 munkavállaló dolgozik, az általam is megszavazott jelentés a borra vonatkozó jelenlegi vámkontingens növelését javasolja, hogy támogassuk Moldova erőfeszítéseit, valamint hogy vonzó és élhető piacot nyújtsunk az ország borexportjának, amelynek így nem kell versengenie a portugál termékekkel.

 
  
MPphoto
 
 

  Paulo Rangel (PPE), írásban.(PT) A moldovai gazdaság helyreállításának elősegítése és az uniós jogszabályoknak és normáknak való megfelelésre való törekvés támogatása érdekében a Bizottság javaslata emelné a moldovai bor vámkontingensét. A Bizottság szerint az intézkedés nem lesz negatív hatással az európai borágazatra, ezért úgy gondoltam, hogy érdemes volt támogatni ezt a Moldovának nyújtott támogatást.

 
  
MPphoto
 
 

  Raül Romeva i Rueda (Verts/ALE), írásban. – A jelentés szövege rövid. Így hangzik: Az Európai Parlament – tekintettel a Bizottság Parlamenthez és Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2010)0649), tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (2) bekezdésére és 207. cikkének (2) bekezdésére, amely alapján a Bizottság javaslatát benyújtotta a Parlamenthez (C7-0364/2010), tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (3) bekezdésére, tekintettel eljárási szabályzata 55. cikkére és 46. cikkének (1) bekezdésére, tekintettel a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság jelentésére (A7–0041/2011), 1. elfogadja első olvasatban az alábbi álláspontot; 2. felkéri a Bizottságot, hogy utalja az ügyet újból a Parlamenthez, ha javaslatát lényegesen módosítani kívánja, vagy helyébe másik szöveget kíván léptetni; 3. utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.

 
  
MPphoto
 
 

  Licia Ronzulli (PPE), írásban.(IT) A Moldovai Köztársaság nehéz időszakban van a borexportját tekintve, és ennek destabilizáló hatása van a kormány által elkezdett reformfolyamatokra és a gazdaság talpra állítására. A borágazat körülbelül 300 000 ember (az ország aktív lakosságának egynegyede) munkáját biztosítja, akik többnyire vidéki területeken élnek, és kis- és középméretű családi gazdaságokban dolgoznak. Úgy gondolom, hogy ezekkel a változásokkal az 55/2008/EK rendelet hozzájárulhat Moldova gazdaságának helyreállításához, és jobb kilátásokat biztosíthat az ország borágazatában dolgozóknak a 2011–2013-as időszakra. A lehető legjobb szomszédsági politika érdekében fontos a tarifális preferenciák fenntartása, hogy megállítsuk Moldova visszaesését, és közben a lehető leghatékonyabban csökkentsük az Unió pénzügyi veszteségeit.

 
  
  

Jelentés: Helmut Scholz (A7-0051/2011)

 
  
MPphoto
 
 

  Luís Paulo Alves (S&D), írásban.(PT) A jelentés mellett szavaztam, tekintve azokat a módosításokat, amelyek a jelenlegi rendszer – az általános preferenciarendszer (Generalised System of Preferences, GSP) – hatályát 2013 decemberéig hosszabbítják, figyelembe véve, hogy nem biztos, hogy a jelenlegi jogszabály-alkotási folyamatot időben be lehet fejezni. A jelentés elfogadása segít elkerülni a GSP jogfolytonosságában bekövetkező szakadékot, és megelőzi a különböző országok eltérő bánásmódját.

 
  
MPphoto
 
 

  Laima Liucija Andrikienė (PPE), írásban. – A jelentés mellett szavaztam, mivel az általános preferenciarendszer (GSP) az Európai Unió rendkívül fontos kereskedelmi és fejlesztési mechanizmusa. Ugyanakkor arra szeretném sürgetni a Bizottságot, hogy a lehető leghamarabb alaposabban vizsgálja felül az általános preferenciarendszert. Úgy gondolom, hogy itt az ideje a GSP és a GSP+ kedvezményezettjei alapos átvizsgálásának is. Az Európai Parlamenttel már a legkorábbi fázisban is konzultálni kellene. Remélem, hogy a Parlament részt fog venni a nyomon követési folyamatban, amelynek során azt vizsgáljuk, hogy a GSP+ kedvezményezettjei betartják-e a 27 ILO- és ENSZ-egyezményt, amit alaposan ellenőrizni kell a GSP+ mechanizmus megbízhatósága érdekében.

 
  
MPphoto
 
 

  Zigmantas Balčytis (S&D), írásban.(LT) A jelentés mellett szavaztam. Az Egyesült Nemzetek 1968. évi Kereskedelmi és Fejlesztési Konferenciája (UNCTAD) javasolta az általános preferenciarendszer (GSP) bevezetését, amelynek keretében az iparosodott országok minden fejlődő országnak, nemcsak a volt gyarmatoknak nem kölcsönösségi alapon kereskedelmi kedvezményeket nyújtanának. A GSP-t az Európai Közösség elsőként hajtotta végre 1971-ben, és az Unió kulcsfontosságú kereskedelmi és fejlesztéspolitikai eszközei közé tartozott, amellyel segíteni kívánta a fejlődő országokat a szegénység csökkentése érdekében a nemzetközi kereskedelemből befolyó bevételből. Az Unió által alkalmazott GSP a legkedvezőbb bánásmódot nyújtja, lehetővé téve a legkevésbé fejlett országoknak a vámmentes és kontingensmentes bejutást az uniós piacra. A rendszer elősegíti a fenntartható fejlődést és a felelősségteljes kormányzást a fejlődő országokban azzal, hogy arra ösztönzi azokat, hogy ratifikálják és hajtsák végre az emberi és munkajogi, környezetvédelmi, kábítószerekkel kapcsolatos és korrupcióellenes nemzetközi egyezményeket és jegyzőkönyveket.

 
  
MPphoto
 
 

  Sergio Berlato (PPE), írásban.(IT) Az Egyesült Nemzetek 1968. évi Kereskedelmi és Fejlesztési Konferenciája javasolta az általános preferenciarendszer (GSP) bevezetését, amelynek keretében az iparosodott országok minden fejlődő országnak nem kölcsönösségi alapon kereskedelmi kedvezményeket nyújtanának. A GSP-t az Európai Közösség elsőként hajtotta végre, és létrehozása óta a GSP az Unió kulcsfontosságú kereskedelmi és fejlesztéspolitikai eszközei közé tartozott, amellyel segíteni kívánta a fejlődő országokat a szegénység csökkentése érdekében a nemzetközi kereskedelemből befolyó bevételből. Bár a rendszer az iparosodott országok által leggyakrabban használtak közé tartozik, egyetértek azzal, hogy a kérdéses rendelkezést felül kell vizsgálni a rendszer alkalmazásának megkönnyítése érdekében.

Továbbá úgy gondolom, hogy a rendelet általános felülvizsgálatával az új rendeletre irányuló javaslatban kell foglalkozni, amelyet remélhetőleg hamarosan benyújtanak. Az új javaslat céljának annak kell lennie, hogy a GSP egyértelműbb és átláthatóbb rendszerré váljon. Szeretném felszólítani a Bizottságot arra, hogy vizsgálja meg a kötelezettségvállalások teljesítésének ellenőrzési lehetőségét olyan időszakos vizsgálatokkal, amelyek magukba foglalnák a Parlamentet és az adott ország civil társadalmának képviselőit.

 
  
MPphoto
 
 

  Slavi Binev (NI), írásban.(BG) A jelentés mellett szavaztam, mivel úgy gondolom, hogy a jelenlegi rendszerek hatását növelni kell, és az általános preferenciarendszer használatát javítani kell a kimondottan arra tervezett műszaki segítségnyújtás révén, hogy intézményi és szabályozási keretet teremtsünk ahhoz, hogy a legnagyobb szükségben lévő országok a nemzetközi kereskedelem és a preferenciarendszer előnyeit a legteljesebb mértékben kiaknázzák. Segítséget kell nyújtani a rendszer által megkövetelt nemzetközi egyezmények hatékony végrehajtásában és a kötelezettségvállalások teljesítésében is. Úgy gondolom, hogy a fejlődő országokat támogatnunk kell a szegénység elleni küzdelemben a nemzetközi kereskedelemből befolyó bevételből. Az ehhez hasonló rendszerek közül ez a legszélesebb körben használt rendszer a fejlett országokban. Úgy gondolom, hogy a jogbiztonság elérése, valamint az Unió és a kedvezményezett országok érdekeinek biztosítása érdekében ezt ki kell szélesíteni. Azonban ez idő alatt a jelenlegi elégtelen helyzetet késedelem nélkül meg kell oldani, és állandó erőfeszítést kell tenni arra, hogy a szükségben lévő gyengébb országoknak segítséget nyújtsunk.

 
  
MPphoto
 
 

  George Sabin Cutaş (S&D), írásban.(RO) Az általános tarifális preferenciákról szóló jelentés mellett szavaztam, mivel az általános preferenciarendszernek a Lisszaboni Szerződés rendelkezéseihez való igazításának azonnali elfogadását javasolta, valamint a rendszer általános felülvizsgálatát is a jövőben. Az általános felülvizsgálat célja a kedvezményezett országok bevonásának növelése az őket érintő reformfolyamatokba, műszaki segítséget nyújtva nekik az intézményes képességek kiépítésében, valamint a származási szabályok felülvizsgálatában és harmonizációjában.

 
  
MPphoto
 
 

  Marielle De Sarnez (ALDE), írásban.(FR) A Parlament elfogadta az általános preferenciarendszer (GSP) fejlődő országokban való működésének meghosszabbítását 2012. január 1-jétől 2013. december 31-ig. A GSP felülvizsgálata idénre várható, és a folyamatnak szem előtt kell tartania a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság által megfogalmazott aggodalmakat. Nagyobb átláthatóságra és valódi együttműködésre szólítunk fel a GSP-tárgyalások során minden országgal. De Gucht biztos úr vállalta annak biztosítását, hogy az Európai Parlament is aktívan részt vehet a döntéshozatali folyamatban. Most be kell tartania ezt az ígéretét.

 
  
MPphoto
 
 

  Diogo Feio (PPE), írásban.(PT) A jelenlegi rendelet, amely az általános preferenciarendszert (GSP) létrehozta, az év végén hatályát veszti. Azonban a Bizottság még mindig az ezzel kapcsolatban végzett tanulmány eredményére vár, ezért az új GSP-re irányuló javaslat előterjesztéséig a joghézag elkerülése érdekében a jelenlegi rendelet hatályának és rendelkezéseinek újabb két évvel történő meghosszabbítása mellett döntött. A Bizottságnak azonban nagyon hamar elő kell terjesztenie egy jogalkotási kezdeményezést a témában, mivel a jelenlegi rendszer felülvizsgálatára és hatékonyabbá tételére sürgősen szükség van.

Ezért támogatom az előadó által kiemelt főbb pontok felülvizsgálatát a Bizottság jogalkotási javaslatában. Ezek hatékony rendszert javasolnak, amely megfelelőbben kezeli a fogadó országok és gazdasági szereplők érdekeit, valamint azokat a szabályokat, amelyek olyan reformfolyamatot biztosítanak, amely biztosítja a kedvezményezettek részvételét, valamint azt, hogy a Parlament eleget tudjon tenni demokratikus felügyeleti feladatának.

 
  
MPphoto
 
 

  José Manuel Fernandes (PPE), írásban.(PT) Az Egyesült Nemzetek 1968. évi Kereskedelmi és Fejlesztési Konferenciája javasolta az általános preferenciarendszer (GSP) bevezetését, amelynek keretében a fejlettebbnek tartott országok a fejlődő országoknak kereskedelmi kedvezményeket nyújtanának. Az Európai Közösség elsőként hajtotta végre a GSP-t 1971-ben. A rendszer a fejlődő országokkal való nemzetközi kereskedelemben történő együttműködés kulcsfontosságú módszere, amely sikeresen csökkenti a szegénységet. A jelenlegi rendeletet frissíteni kell, mivel hamarosan hatályát veszti, és mert a Lisszaboni Szerződés nem tér ki erre. Továbbá a rendelet alapos reformot igényel. Bár ez a javaslat még nem az új rendelkezés, amelynek megfogalmazására szükség van, szeretném kifejezni a szóban forgó jelentéssel való egyetértésemet, és remélem, hogy a Bizottság minél hamarabb egy új javaslatot nyújt be, hogy az Unió továbbra is támogatni tudja a fejlődő országokat.

 
  
MPphoto
 
 

  João Ferreira (GUE/NGL), írásban.(PT) Az általános preferenciarendszer olyan kereskedelmi mechanizmus, amely lehetővé teszi az EU számára, hogy vámtarifa-csökkentéssel preferenciális, nem kölcsönösségi alapon működő hozzáférést biztosítson a fejlődő országok számára. Meghatározás szerint ez a mechanizmus fejlesztési támogatás, azonban nem mentes az ellentmondásoktól, különösen a megfogalmazott célok és a ténylegesen elért eredmények tekintetében.

Tulajdonképpen nagyon sok fejlődő ország gazdaságilag egyre függőbbé vált, és gazdaságaikat egy csökkentett diverzifikációs modellnek megfelelően alakították, a belső piac fejlesztése helyett pedig az exporttermékek korlátozott számára alapoztak. Meggyökeresedett a munka nemzetközi felosztása. Ezeknek az országoknak ez kedvezőtlen; gyakran a multinacionális cégek – köztük néhány európai – azok, amelyek a rendszerből a leginkább profitálnak.

A mechanizmus átfogó felülvizsgálatára van szükség, egyúttal alaposan megvitatva ennek különféle szempontjait és összetettségét, valamint hatását nemcsak a fejlődő országokra, hanem az Unió tagállamaira is, különösen a leggyengébbekre. Tekintve hogy a Bizottság még nem adott be egy új rendeletre irányuló javaslatot, ami azt jelenti, hogy ez nem léphet azonnal hatályba a jelenlegi rendelet hatályának lejárta után, meg kell hosszabbítani…

(A szavazatok indokolását az eljárási szabályzat 170. cikkének megfelelően lerövidítik.)

 
  
MPphoto
 
 

  Ilda Figueiredo (GUE/NGL), írásban.(PT) A jelenlegi általános preferenciarendszer az év végén hatályát veszti, így ez a szavazás egyszerűen a jogbiztonságot és a körülbelül 150 ország kölcsönös érdekét biztosító rendelet hatályának meghosszabbításáról szól.

A kérdés fontossága azonban szükségessé teszi, hogy az új rendeletet alaposan megvitassuk, mivel mind a fejlődő országokra, mind pedig a gyengébb gazdasággal rendelkező uniós tagállamokra hatással lesz, és az utóbbiak ipari, mezőgazdasági vagy társadalmi érdekeit nem mindig tartják tiszteletben a Bizottság által támogatott nemzetközi kereskedelmi egyezményekben. A Bizottságnak a lehető leghamarabb be kell nyújtania a javaslatát, hogy az általános preferenciarendszer különféle szempontjainak és összetettségének, valamint a különféle területekre és országokra tett hatásának vizsgálatát lehetővé tegye.

 
  
MPphoto
 
 

  Lorenzo Fontana (EFD), írásban.(IT) Az általános preferenciarendszer az Unió kulcsfontosságú kereskedelmi és fejlesztéspolitikai eszközei közé tartozott, amellyel segíteni kívánta a fejlődő országokat a szegénység csökkentése érdekében. Ez az intézkedés meghosszabbítja a jelenlegi helyzetet, mivel új rendeletet még nem nyújtottak be, ami sajnálatos. Ennek ellenére – szem előtt tartva az eszköz fontosságát – mellette fogok szavazni.

 
  
MPphoto
 
 

  Elisabeth Köstinger (PPE), írásban.(DE) A kereskedelem fontos és hatékony eszköz a fejlődő országokban lévő szegénység elleni küzdelemben. Az általános tarifális preferenciák rendszeréről szóló átmeneti rendelet jogi keretbe emeli 176 fejlődő ország preferenciális hozzáférését az uniós piachoz. Támogattam a jogfolytonosságot biztosító rendeletet, így a fejlődő államok számára megmarad a kereskedési lehetőség. Továbbá pedig az Unió erkölcsi feladata, hogy a méltányos kereskedelem lehetővé tételével támogassa ezeket az országokat a demokrácia és a jogállamiság kiépítésében.

 
  
MPphoto
 
 

  Giovanni La Via (PPE), írásban.(IT) Az általános tarifális preferenciarendszerről szóló 732/2008/EK tanácsi rendelet hatályának 2009. január elsejétől 2011. december 31-ig történő meghosszabbítására irányuló állásfoglalást a Ház nagy többséggel elfogadta. Ha az általános preferenciarendszert (GSP) nem terjesztenénk ki, rengeteg fejlődő ország rendkívül nehéz helyzetben találná magát. 1971 óta Európa megpróbálta támogatni és segíteni a fejlődő államokat a szegénység csökkentése érdekében a nemzetközi kereskedelemből befolyó bevételből. A Lisszaboni Szerződés hatálybalépése után a GSP módosításának folyamatához a Tanács és a Parlament részvételére van szükség egy olyan hatékony rendszer kidolgozása érdekében, amely szem előtt tartja a kedvezményezett országok érdekeit, miközben az emberi jogi, fenntartható fejlődéssel kapcsolatos, alapvető munkajogi és felelősségteljes kormányzásról szóló 27 nemzetközi egyezmény ratifikálását és végrehajtását kéri tőlük. Bár támogattam a rendelet hatályának 2011-ig történő meghosszabbítását, szeretném hangsúlyozni a képviselőcsoportom által már kifejezett sajnálatomat afelett, hogy a Bizottság túl későn kezdett foglalkozni ezzel a jogszabállyal.

 
  
MPphoto
 
 

  David Martin (S&D), írásban. – A jelentés mellett szavaztam, ami átvezető megoldás az általános tarifális preferenciarendszerről (GSP) szóló rendeletre. A jelentés 2013. december 31-ig hosszabbítja meg a rendelet hatályát, így elegendő időt biztosít az új rendelet bizottsági kidolgozásához és ahhoz, hogy a Parlament a nemzetközi kereskedelempolitikában kapott új hatásköreit gyakorolhassa. A jelentésnek nem célja, hogy megragadja a rendelet lényegét, és nem nyilatkozik arról sem, hogy a GSP+ kedvezményezettek valóban jogosultak-e ezekre a kereskedelmi preferenciákra a jó kormányzás, fenntartható fejlődés, valamint a társadalmi, környezeti és emberi jogi ENSZ-egyezmények ratifikálásának és végrehajtásának alapján.

 
  
MPphoto
 
 

  Clemente Mastella (PPE), írásban.(IT) Mindannyian meg vagyunk győződve arról, hogy az általános tarifális preferenciarendszer (GSP) létrehozása az Unió kulcsfontosságú kereskedelmi és fejlesztéspolitikai eszközei közé tartozik. Hatalmas ösztönző volt a fejlődő országok számára, amelyek régóta küzdenek a szegénységgel, mert a vámtarifa-csökkentéssel ingyenes hozzáférést biztosított a piacaik számára és az áruk importjára. Ugyanakkor egyetértünk Scholz előadó úrral, aki reményét fejezte ki a jelenlegi, szóban forgó rendelet meghosszabbítása iránt, mivel ez biztosítaná a jogbiztonságot, garantálná az uniós és kedvezményezett országok érdekeit, ugyanakkor pedig azzal is, hogy el kell kerülni a mostani (még mindig nem kielégítő) helyzet meghosszabbítását. Eddig azt láttuk, hogy a GSP által garantált kereskedelmi preferenciákat kevéssé használják ki a hozzájuk kapcsolódó adminisztratív eljárásokban fellépő probléma miatt, különösen a származási szabályokkal kapcsolatos esetekben. Ezért tanácsos lenne a célzott műszaki segítségnyújtás, például ikerintézményi programok működtetésével, amelyek legfőbb célja a jogalkotói képesség kiépítése lenne, garantálva a nemzetközi egyezmények megfelelő átvételét. Végül úgy gondoljuk, hogy a Bizottságnak folyamatos nyomon követést kell végeznie, és jobban be kell vonnia a Parlamentet és a felelős szociális partnereket.

 
  
MPphoto
 
 

  Nuno Melo (PPE), írásban.(PT) Az általános tarifális preferenciákról szóló jelenlegi rendelet az év végén hatályát veszti. Tekintve hogy az új rendelet nem léphet időben hatályba a bizottság által kért tanulmány benyújtásának késlekedése miatt, kénytelenek vagyunk újabb két évre meghosszabbítani a jelenlegi rendelet hatályát. Tekintve azonban a rendeletnek a fejlődő országok és az Unió közötti kereskedelmet irányító fontosságát, a Bizottságnak egy új, frissített változatot kell mihamarabb benyújtania.

 
  
MPphoto
 
 

  Louis Michel (ALDE), írásban.(FR) Nincs fejlődés gazdasági növekedés nélkül. De mint már korábban is mondtam, ha az állam nem pártatlan, a gazdasági növekedés nem garantálja a fejlődést. Az uniós kereskedelempolitikának jelentős szerepe van a szegénység elleni küzdelemben és a millenniumi fejlesztési célok megvalósításában. Az Unió általános preferenciarendszere (GSP) olyan eszköz, amely csökkentett vámtarifákkal vagy vámolás nélkül engedi be az uniós piacra a fejlődő országok termékeit, így lehetővé téve számukra a nemzetközi piacokon történő versenyt. A GSP segít az országoknak a támogatásoktól való függetlenedésben. Jóváhagytuk a jelenlegi rendelet hatályának meghosszabbítását, amíg az új rendelettervezet meg nem születik, hogy így garantáljuk a jogbiztonságot. Azonban a Lisszaboni Szerződés hatálybalépését követően szem előtt kell tartani az Európai Parlament új hatásköreit a kereskedelem terén. A Szerződés értelmében a GSP-rendelet intézkedései felhatalmazáson alapuló jogi aktusok, ami azt jelenti, hogy az Európai Parlamentnek nagyobb felügyeleti hatásköre lesz a jövőben.

 
  
MPphoto
 
 

  Andreas Mölzer (NI), írásban.(DE) Már 1964-ben néhány fejlődő ország kérte a kereskedelmi preferenciák bevezetését a gazdasági helyzetük javítása érdekében. 1968-ban a megállapodás után bevezették az általános preferenciarendszert (GSP). Az Európai Gazdasági Közösség 1971-ben vezette be a GSP-t, és más országok – mint például az Egyesül Államok – követték. Az ideiglenes kereskedelmi preferenciák céljai a következő voltak: a fejlődő országok exportjának növelése az exportált termékek diverzifikálásával, az iparosodás elősegítése és a fejlődő országok gazdasági növekedésének gyorsítása. Továbbá pedig a GSP-nek biztosítania kellett, hogy a támogatott termékek a fejlődő országokból származzanak. Jelenleg a GSP az egyik legfontosabb uniós eszköz a kereskedelemben, és az Európai Bizottság felügyeli. Mivel a jelenlegi rendszer idén december 31-én lejár, a Bizottság már 2010 májusában benyújtott egy új javaslatot. Az új rendeletre annak ellenére sem érkeztek módosítások, hogy az előadó határozottan úgy gondolja, hogy szükség van a rendszer újragondolására. Tartózkodom a szavazástól, mivel nincsenek új, kézzelfogható javaslatok az új rendeletre vonatkozóan.

 
  
MPphoto
 
 

  Alfredo Pallone (PPE), írásban.(IT) Az uniós tagállamok és harmadik országok közötti szabadkereskedelmet vagy alacsonyabb vámtarifákat lehetővé tévő általános tarifális preferenciákról szóló, jelenleg hatályban lévő rendeletet, amelyet általában a szegény és/vagy fejlődő országokkal való kereskedelem elősegítésére használnak, meg kell változtatni, és – a hamarosan bekövetkező hatályvesztést tekintve – újra hatályba kell léptetni. Az új rendeletre irányuló jelentés mellett szavaztam, mivel egyetértek a tervezett változtatások céljaival. A módosítás olyan hatékony rendszert hozna létre, amely megfelelőbben kezeli a kedvezményezett országok és gazdasági szereplők érdekeit, átfogóbb szabályokat dolgoz ki, és biztosítja a Parlament demokratikus kontrollt végző szerepét. Remélem, hogy ez az első lépés a kereskedelemről szóló globális megállapodás felé. A dohai tárgyalások kudarca után ezek az intézkedések csak ideiglenesek lehetnek, amíg egy hosszú távú megoldást ki nem dolgozunk.

 
  
MPphoto
 
 

  Maria do Céu Patrão Neves (PPE), írásban.(PT) A 732/2008/EK rendelet létrehozta a 2011. december 31-ig hatályban lévő általános preferenciarendszert (GSP). A GSP az Unió kulcsfontosságú kereskedelmi és fejlesztéspolitikai eszközei közé tartozott, amellyel segíteni kívánta a fejlődő országokat a szegénység csökkentése érdekében a nemzetközi kereskedelemből befolyó bevételből. A legutóbbi GSP-re vonatkozó parlamenti konzultációs folyamat elégtelen volt, és nem tette lehetővé a széles körű tárgyalást. A Parlament hangsúlyozta, hogy a jövőben több időre lesz szükség feladatai elvégzéséhez.

2010. május 26-án a Bizottság a jelenlegi rendelet hatályának meghosszabbítását javasolta arra hivatkozva, hogy nem volt elég idő egy új rendelet kidolgozására. Ez a javasolt meghosszabbítás nem vette figyelembe a Lisszaboni Szerződés hatálybalépését. A Parlament felhívta a figyelmet erre a hibára, és módosításokat javasolt a Bizottság tervezetéhez, szem előtt tartva a Lisszaboni Szerződésben szerzett parlamenti jog- és hatáskörök tiszteletben tartását.

Ezért a jelentés mellett szavaztam, amely jóváhagyja a kérdéses rendelet meghosszabbítását, és módosítja azokat a részeket, amelyek a Lisszaboni Szerződés fényében a Parlament új hatásköreinek biztosítására vonatkoznak, különösen a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok tekintetében.

 
  
MPphoto
 
 

  Aldo Patriciello (PPE), írásban.(IT) Az általános preferenciarendszer (GSP) keretében az iparosodott országok minden fejlődő országnak nem kölcsönösségi alapon kereskedelmi kedvezményeket biztosítanak. Az általános preferenciarendszer az Unió kulcsfontosságú kereskedelmi és fejlesztéspolitikai eszközei közé tartozik, amellyel segíteni kívánja a fejlődő országokat a szegénység csökkentése érdekében a nemzetközi kereskedelemből befolyó bevételből. A jelenleg hatályos, 2012. december 31-ig hatályban lévő rendelet nem tartja tiszteletben a Lisszaboni Szerződés által a Parlamentnek nyújtott új hatásköröket. A rendeletre irányuló új javaslat olyan rendszert hozna létre, amely megfelelőbben kezeli a kedvezményezett országok és gazdasági szereplők érdekeit, átfogóbb szabályokat dolgoz ki, amelyek szabályozottabb reformfolyamatot biztosítanak, valamint biztosítja, hogy a rendelet kellő fontosságot tulajdonít a Parlamenttől elvárt demokratikus kontrollnak. Ezért az új rendeletre irányuló javaslat mellett szavaztam, amely világosabbá és átláthatóbbá teszi a GSP-t.

 
  
MPphoto
 
 

  Paulo Rangel (PPE), írásban.(PT) 1971 óta az Európai Unió kedvezményes kereskedelmi megállapodásokat kötött a fejlődő országokkal az általános preferenciarendszer (GSP) keretén belül. A GSP-t egymást követő rendeletek révén alkalmazzák, amelyekkel egy általános tarifális preferenciarendszert hajtanak végre általában egyszerre három évre. A jelenlegi rendszert a 732/2008/EK rendelet hozta létre, és 2011. december 31-én jár le, amikor egy új, még kidolgozandó rendelet lép a helyébe. Azonban a 732/2008/EK rendelet időbeli hatályából még hátralévő idő nem elég ahhoz, hogy a Bizottság megfogalmazzon egy javaslatot, valamint hogy rendes jogalkotási eljárás keretén belül egy új rendeletet elfogadjunk, így a rendszer folyamatos működésének biztosítása érdekében szükségesnek tűnik a jelenlegi rendelet hatályának 2013. december 31-ig történő meghosszabbítása.

A javaslat mellett szavaztam abban a reményben, hogy a Bizottság hamarosan egy új javaslatot nyújt be, amely világosabbá, átláthatóbbá és hatékonyabb rendszerré teszi a GSP-t.

 
  
MPphoto
 
 

  Raül Romeva i Rueda (Verts/ALE), írásban. – Az általános preferenciarendszer (GSP) gondolata 1968-ra tehető, amikor a vámtarifák általában véve magasabbak voltak, és amikor ezek voltak a fejlődő országok termékeinek az iparosodott országokba történő exportjának legfőbb akadályai. Az elképzelést eredetileg az Egyesült Nemzetek Kereskedelmi és Fejlesztési Konferenciája (UNCTAD) javasolta fejlesztési célként: az iparosodott államoknak nem kölcsönösségi alapon működő kereskedelmi kedvezményeket kell nyújtaniuk a fejlődő országoknak, így azok nem támogatások, hanem a nemzetközi kedvezményes kereskedelem révén jutnak bevételhez. Az Európai Közösség 1971-ben kezdte alkalmazni a rendszert. Az első hároméves tervet 2006 és 2008 között hajtották végre. A második 2011. december 31-én jár le. A jelenlegi tervet 2008-ban fogadták el a konzultációs eljárás keretében. Ugyanakkor azonban a visszaküldés a Parlamentbe nagyon hamar megtörtént. A Parlament értelmes bevonása a rendeletbe lehetetlen volt. Ez nem történhet meg újból az új rendelet esetében, különösen a Lisszaboni Szerződésben foglalt új parlamenti hatásköröket tekintve.

 
  
MPphoto
 
 

  Licia Ronzulli (PPE), írásban.(IT) Az állásfoglalás szövege mellett szavaztam, mivel úgy gondolom, hogy az Európai Unió általános preferenciarendszere (GSP) egyike azoknak a kulcsfontosságú eszközöknek, amelyek megkönnyítik a fejlődő országok növekedését. Pontosan ezért kell késedelem nélkül gyakorlatba ültetni.

Az Európai Unió már 1971-ben kitűnt más gazdasági hatalmak közül, mivel elsőként hozott létre tarifális preferenciarendszert a fejlődő országok számára. A fő célkitűzés a helyi szegénység megszüntetése mindenütt, lehetővé téve a nehézségekkel küzdő országoknak, hogy a lehető legjobban kiaknázzák a nemzetközi kereskedelem lehetőségeit. A tarifális egyezmény hamarosan lejár, és a Bizottság úgy döntött, hogy az új javaslatot a következő hónapokban nyújtja be, bár hatálybalépésének ideje legalább 2012 második felére tolódik.

A késedelem több mint hat hónapos jogi űrt teremt, és megtöri a program folytonosságát, ami a nehezen elért eredményeket is veszélybe sodorja. Remélem, hogy ez a sajnálatos késés nem okozza az általános tarifális rendszer destabilizálódását, és hogy az új megállapodás ösztönzi az etikán és demokrácián alapuló globális kereskedelmi rendszer végrehajtását.

 
  
MPphoto
 
 

  Viktor Uspaskich (ALDE), írásban.(LT) Nagyon fontos, hogy az Unió általános preferenciarendszere átláthatóbbá váljon. Fontos, hogy az EU harmadik országokból származó importra vonatkozó tarifális kedvezményei demokratikusak és etikusak legyenek, ne pedig pusztán a profitszerzésen alapuljanak. A tarifális kedvezményeknek az egész társadalom hasznára kell válniuk, nemcsak bizonyos vállalatoknak. Az előadó helyesen mutatott rá, hogy a jelenlegi rendelet meghosszabbítására irányuló javaslat nem ideális ugyan, de lehetővé teszi egy több mint hat hónapos jogi űr elkerülését. A jelenlegi rendelet értelmében az Európai Parlamentnek nincs beleszólása a kiválasztási kritériumokba és a kedvezményezett országok listájába. Ennek változnia kell. Elérkezett annak az ideje, hogy a Parlament hasznosítsa a Lisszaboni Szerződésben leírt új hatásköreit a kereskedelem terén. Az Uniónak nagyobb figyelmet kellene fordítania a szomszédos országokkal való együttműködés fejlesztésére a kereskedelempolitikában. Ez segítené egy stabil és liberális üzleti környezet megteremtését, valamint megkönnyítené az európai egységes piac fokozatos bővítését. Az EU érdeke, hogy szabadkereskedelmi megállapodást írjon alá Ukrajnával, és megkezdje a tárgyalásokat a Keleti Partnerség más országaival is, amelyek a Kereskedelmi Világszervezet tagjai: Grúziával, Moldovával és Örményországgal.

 
  
MPphoto
 
 

  Angelika Werthmann (NI), írásban.(DE) A jelentés ellen szavaztam. Mint az előadó maga is bevallja, a rendszer jelenlegi formája nem kevés hiányosságot tartalmaz. Bár a Bizottságot felszólítottuk egy új rendeletre irányuló javaslat benyújtására, amely egyrészt kezelné a jogi keret hiányosságait, másrészt pedig figyelembe venné a Lisszaboni Szerződés hatálybalépése óta bekövetkezett intézményi változásokat, biztosítva többek között, hogy a Parlament nagyobb ellenőrzési hatáskörrel rendelkezzen az eljárás folyamán, mint jelenleg, a benyújtott tervezet a jelenlegi nem megfelelő helyzet szükségtelen meghosszabbításáról szól. A parlamenti jelentésben az előadó kitér néhány saját javaslatára, amelyeket az új rendelet jövőbeni javaslatába bele lehetne vagy kellene emelni. A Bizottságnak be kell emelnie ezeket a javaslatokat, és késedelem nélkül egy új, javított rendeletet kell benyújtania.

 
  
  

Jelentés: Artur Zasada (A7-0046/2011)

 
  
MPphoto
 
 

  Luís Paulo Alves (S&D), írásban.(PT) A jelentés mellett szavaztam, tekintve hogy az Egyesült Államok és az Európai Unió együttes légtere a globális légi közlekedés 60%-át teszi ki, valamint hogy a tagállamok és az Egyesült Államok közötti jelenlegi kétoldalú egyezmények nem tükrözik a valóságot. A piac uniós és amerikai légitársaságok előtti, megkülönböztetésmentes alapon történő megnyitása az utasok és a teherfuvarozók számára választék és költségek tekintetében egyaránt jobb szolgáltatást kínál, jelentős gazdasági hasznot hoz, és mindenekelőtt munkahelyeket teremt.

Ezért jónak tartom ezt, hiszen a szabályozásbeli konvergencia elősegítheti a tisztességes versenyt, különösen az állami támogatások, valamint a szociális és környezetvédelmi előírások tekintetében.

 
  
MPphoto
 
 

  Sophie Auconie (PPE), írásban.(FR) Az EU–USA légi közlekedési piac együttesen a világ légi forgalmának több mint felét teszi ki. Következésképpen az EU-nak és az USA-nak együtt kell működnie a nemzetközi légi közlekedés környezetre gyakorolt hatásainak mérséklése érdekében. Ezért a megállapodás mellett szavaztam, amelyben mindkét fél elhatározza olyan környezetvédelmi és szociális normák elfogadását, amelyek jelentősen csökkentik a zajszennyezést, valamint mérsékelik a légi közlekedésből származó szennyezésnek a levegő minőségét rontó hatását, miközben elkötelezi magát a fenntartható alternatív üzemanyagok fejlesztése mellett. Emellett az első alkalom, hogy a két fél megegyezett a légitársaságok alkalmazottainak szociális jogairól is.

 
  
MPphoto
 
 

  Zigmantas Balčytis (S&D), írásban.(LT) Egyetértettem az EU–USA légi közlekedési megállapodás módosításáról szóló jegyzőkönyvvel. A jegyzőkönyv jelentős, előremutató elemeket tartalmaz az EU–USA légi közlekedési együttműködésével kapcsolatban. Elkerüli annak a kockázatát is, hogy egy ilyen megállapodás hiányában valaki igénybe vehette volna az első fordulós megállapodás részét képező felfüggesztési záradékot. A felfüggesztés azzal a következménnyel járhatna, hogy az európai utasok és légitársaságok elveszítik a 2008 márciusa óta élvezett jelentős előnyöket. Figyelemre méltó az is, hogy ez a megállapodás megnyitotta az utat a további beruházások és piacra jutás jövőbeli lehetőségei előtt, illetve a biztonsági és különösen a környezetvédelmi – mely utóbbi esetében mindkét fél elfogadott egy közös környezetvédelmi nyilatkozatot – szabályozási területeken folyó együttműködés erősítése előtt.

 
  
MPphoto
 
 

  Adam Bielan (ECR), írásban.(PL) Az EU–USA légi közlekedési piac együttesen a világ légi forgalmának 60%-át teszi ki. Ezért arra kell törekednünk, hogy folyamatosan növeljük a szolgáltatások minőségét ezen a területen. Az EU és az Egyesült Államok közötti légi közlekedési megállapodásról szóló jegyzőkönyv megkötésének elfogadásával hozzájárulunk a légiforgalmi ágazat növekedéséhez, vonzóbbá téve az Atlanti-óceán két oldalát a befektetők számára. Továbbá pedig a megállapodás elősegíti az ágazatban dolgozók jogainak jobb védelmét, a légiforgalmi biztonság területén történő együttműködést, valamint pedig – az összeegyeztethetőség követelményének köszönhetően – erősíti a környezetvédelmi kérdésekben folyó együttműködést is. Jelentős az is, hogy az EU–USA vegyes bizottságának szerepe megerősödött, lehetővé téve az új kezdeményezések előmozdítását a megállapodás hatálybalépésekor. Úgy gondolom, hogy az új megállapodás elősegíti a piacra jutást, ami magasabb minőségű szolgáltatásokat és szigorúbb biztonsági előírásokat jelent, ezért támogatom az állásfoglalást.

 
  
MPphoto
 
 

  Izaskun Bilbao Barandica (ALDE), írásban.(ES) A kezdeményezés mellett szavaztam, mivel a légi közlekedési piacok a világ közlekedésének 60%-át teszik ki. A megállapodás módosítja azokat az egyesült államokbeli jogszabályokat, amelyek szükségesek a szabályozásbeli konvergencia növeléséhez a tisztességes verseny előmozdítása érdekében. Új útvonalak fognak megnyílni, a vállalatok és az utasok jobb szolgáltatásokhoz és árakhoz jutnak, ami hozzájárul a gazdasági növekedéshez és a munkahelyteremtéshez az Atlanti-óceán mindkét oldalán.

 
  
MPphoto
 
 

  Sebastian Valentin Bodu (PPE), írásban.(RO) Bár messze nem tökéletes, az EU–USA légi közlekedési megállapodás előrelépésnek számít, megnyitva az utat a további beruházások és piacra jutás jövőbeli lehetőségei, illetve a jobb biztonsági intézkedések előtt. A tárgyalások során létrejött megállapodás eredményeként a felek nem nyitották meg teljesen a légi közlekedési piacot, a megállapodás azonban elégséges ösztönzőt tartalmaz a reformok elősegítéséhez. Az Egyesült Államoknak módosítania kell a belföldi jogszabályait ahhoz, hogy engedélyezze az uniós befektetők számára, hogy többségi tulajdont szerezzenek az amerikai légitársaságokban, és az Európai Unió viszonzásképpen ugyanilyen intézkedéseket foganatosít. Az EU–USA vegyes bizottságának hatásköre szélesebbé vált, azaz lehetővé vált az erősebb együttműködés az új kezdeményezések kapcsán. Az új szabályok csökkenteni fogják a bürokratikus terheket többek között a két fél szabályozói döntéseinek kölcsönös elismerésével, és megelőzik az erőforrások pazarló megkettőzését. A szociális dimenzió fontosságának elismerése, valamint a vegyes bizottságra az egyezmény szociális hatásainak nyomon követése és adott esetben a megfelelő válaszlépések kidolgozása tekintetében ruházott felelősség a második fordulós megállapodás fontos újítása.

 
  
MPphoto
 
 

  Maria Da Graça Carvalho (PPE), írásban.(PT) Üdvözlöm, hogy az Európai Unió és az Egyesült Államok együtt kívánnak működni a nemzetközi légi közlekedés környezeti hatásainak csökkentésében. Üdvözlöm a zajcsökkentésről, illetve a légi közlekedésnek a levegő minőségére és a globális éghajlatra tett hatásának csökkentéséről szóló kezdeményezést, a környezetbarát légi közlekedési technológiák fejlesztésének támogatását, valamint a légiforgalmi irányítás innovációjára és az alternatív üzemanyagok fenntartható fejlődésére fordított figyelmet.

 
  
MPphoto
 
 

  Edite Estrela (S&D), írásban.(PT) Az ajánlás mellett szavaztam, mivel úgy gondolom, hogy a megállapodás fontos lépés lehet az európai és egyesült államokbeli piacok megkülönböztetésmentes megnyitásában. A piac megnyitása hozzájárulhat az utasoknak nyújtott szolgáltatások minőségének javításához választékban és árban is, valamint jelentős gazdasági előnyökkel járhat.

 
  
MPphoto
 
 

  Diogo Feio (PPE), írásban.(PT) Bár nem valósította meg az egységes légi közlekedési transzatlanti piacot, az Amerikai Egyesült Államok és az Európai Unió közötti légi közlekedési megállapodás módosítása jelentős újításokat tartalmaz a korábbi verzióhoz képest a környezetvédelem és a biztonság terén.

Remélem, hogy az elért haladás lehetővé teszi a piac létrehozásának útjában álló akadályok elhárítását, különösen a rendszerek interoperabilitásának és a kompatibilitásának, valamint a versenyjogi szabályok egyenlőtlenségének tekintetében, amelyek az egyesült államokbeli vállalatokat részesítik előnyben a légitársaságok tulajdonjoga és ellenőrzése tekintetében, amint ezt a Fly America törvényből is láthatjuk.

 
  
MPphoto
 
 

  José Manuel Fernandes (PPE), írásban.(PT) Ez az állásfoglalás-tervezet a Tanács és az Európai Unió tagállamai kormányainak a Tanács keretében ülésező képviselői által elfogadott, egyrészről az Amerikai Egyesült Államok, másrészről az Európai Közösség és tagállamai közötti légi közlekedési megállapodás módosításáról szóló jegyzőkönyv megkötéséről szóló határozattervezetén alapul. Az ideális megállapodás a légi közlekedési piac teljes, korlátozások nélküli megnyitását javasoló lett volna. Ezt a célt azonban nem értük el.

Ezért – figyelembe véve a Lisszaboni Szerződés miatt fellépő szabályozási változtatásokat, az EU és az Egyesült Államok légi közlekedési piacainak méretét, amelyek a globális légi közlekedés 60%-át teszik ki, az európai és amerikai polgárok magánéletének tiszteletben tartását, valamint az utasjogokat tiszteletben tartó szabályok meglétét – üdvözlöm ezt a megállapodást. Jelentős előrelépést jelent ez a status quóhoz képest. Fontos azonban hangsúlyozni az Európai Parlament és az Egyesült Államok Kongresszusának párbeszédének szükségességét a megállapodásban nem szereplő kérdésekről.

 
  
MPphoto
 
 

  João Ferreira (GUE/NGL), írásban.(PT) A megállapodás céljait az előadó világosan megfogalmazta: a „piac megnyitása” – más szóval a folyamatban lévő liberalizáció elmélyítése az ágazatban egy „egységes légi közlekedési piac létrehozása érdekében”. Hangsúlyozni kellene – mint ahogy az előadó rámutatott –, hogy az uniós és egyesült államokbeli légi közlekedési piacok együttesen a globális légi közlekedés 60%-át teszik ki.

A munkavállalóknak és utasoknak ígért előnyök, amelyek ezeket a liberalizációs folyamatokat kísérik, ugyanolyan régiek, elcsépeltek és hamisak, mint ahogy ezt mutatják azok az esetek is, amelyekben véghezvitték a liberalizációt, ebben az ágazatban vagy egy másikban. A „környezetvédelmi együttműködésről” szóló propaganda is része ezeknek az ígéreteknek; a kérdést kétségtelenül meg lehet és meg kell vitatni, de nem ebben az összefüggésben. Még itt is nyilvánvaló a szándék: a kibocsátási kvóták kereskedelme összeegyeztetésének és összekapcsolásának elősegítése.

A szabad verseny nevében – amely mindent szentesít, és mindent ez alá vetnek – súlyos korlátozásokat léptetnek életbe a légitársaságok érdekeit védő állami beavatkozások, ennélfogva számos téren a tagállami stratégiai érdekek védelmének tekintetében is, mint például a migráns közösségekkel kapcsolatos ügyek.

 
  
MPphoto
 
 

  Ilda Figueiredo (GUE/NGL), írásban.(PT) Ezek a megállapodások a légi közlekedési ágazatban folyó liberalizációs folyamat újabb részét képezik, amely meggátolja az állami beavatkozást és ennek a stratégiai szektornak a szabályozását, utat engedve a szent és mindenáron megvédendő szabad versenyből automatikusan következő monopolisztikus koncentrációnak.

Mindezt a nemzetközi légi közlekedés üzleti lehetőségeinek egyszerűsítése nevében teszik, ami a multinacionális cégek érdekeit helyezi előtérbe az ágazatban a tagállami vállalatok és azok stratégiai érdekeivel szemben, ideértve az állami tulajdonban lévőket is, mint azt például a TAP Portugal vállalat esetétben is láthatjuk. Ennek az a következménye, hogy a légitársaság munkavállalói, az utasok és más munkavállalók veszítenek az ügyön, mivel a liberalizáció a multinacionális cégek dömpingjét támogatja, és a munkakörülmények lerontásával bizonytalanná teszi munkahelyeket.

 
  
MPphoto
 
 

  Juozas Imbrasas (EFD), írásban.(LT) Egyetértettem a dokumentummal, mivel a 2009. december 1-jén hatályba lépett Lisszaboni Szerződés kiterjesztette azoknak a körülményeknek a körét, amelyekben a Parlament egyetértése szükséges valamely nemzetközi megállapodás megkötéséhez. A légi közlekedésről szóló megállapodások ide tartoznak, mivel a rendes jogalkotási eljárás vonatkozik rájuk. Az EU–USA légi közlekedési piacok a világ légi közlekedésének 60%-át teszik ki. A piac uniós és amerikai légitársaságok előtti, megkülönböztetésmentes alapon történő megnyitása az utasok és a teherfuvarozók számára választék és költségek tekintetében egyaránt jobb szolgáltatásokat kínál, jelentős gazdasági hasznot hoz, és munkahelyeket teremt. A szabályozásbeli konvergencia sokat tehet a tisztességes verseny előmozdításáért, különösen az állami támogatások, szociális és környezetvédelmi előírások tekintetében. Noha a második fordulós megállapodás jelentős előrelépést képvisel, fontos, hogy azt ne tekintsük a transzatlanti légi közlekedési piac megteremtésére irányuló folyamat végpontjának. Úgy gondolom, hogy a Bizottságnak a megállapodás következő fordulós tárgyalásait a következő ügyekre összpontosítva kell előkészítenie: a forgalmi jogok további liberalizálása, további külföldi beruházási lehetőségek, a környezetvédelmi intézkedések és az infrastrukturális korlátok hatása a forgalmi jogok gyakorlására, valamint az utasjogokra vonatkozó politikák jobb összehangolása az utasok lehető legmagasabb szintű védelmének biztosítása érdekében. Az utasjogokra – a mozgásukban korlátozott személyek jogait is ideértve – vonatkozó következetes normák különösen fontosak annak a helyzetnek a megelőzése érdekében, amikor az utasok nem részesülnek egységes bánásmódban. Ezek a légi közlekedési megállapodások jók és szükségesek az Európai Unió, a légitársaságaink és az állampolgáraink számára.

 
  
MPphoto
 
 

  David Martin (S&D), írásban. – A megállapodás mellett szavaztam, amely eddig megfelelő. Noha üdvözlendőek a piac további megnyitásának ösztönzői, csalódásra ad okot, hogy nem történt jelentős előrelépés a külföldi beruházásokra vonatkozó idejétmúlt szabályozási korlátozások felszámolása terén, mivel ez fenn fogja tartani az Egyesült Államokban a külföldi érdekeltségekre és ellenőrzésre vonatkozó jelenlegi kiegyensúlyozatlan korlátozásokat. Ezenkívül az uniós légi fuvarozók csak korlátozott részesedést fognak kapni az USA kormányzati finanszírozású forgalmából. Ez ismét csak a kiegyensúlyozatlan helyzet fennmaradását jelenti, tekintve hogy az uniós kormányok hasonló megszorításokat nem írnak elő.

 
  
MPphoto
 
 

  Clemente Mastella (PPE), írásban.(IT) Az Európai Unió és az Egyesült Államok közötti légi közlekedésről szóló megállapodás módosítása kiváló lehetőség egy olyan potenciális piac kiépítésére, amely a világ légi közlekedésének 60%-át teszi ki. A Bizottság jelentős előrelépést tudhat magáénak az EU és az USA között nyitott légi közlekedési terület (OAA) létrehozása terén, ahol szabadon áramolhatnak a befektetések, és ahol az európai és az amerikai légi közlekedési vállalatok korlátozás nélkül működtethetnek légi járatokat akár a két fél belföldi piacán is. Elismerjük az intenzívebb együttműködés szükségességét a folyton változó biztonsági és környezetvédelmi kihívásoknak való megfelelésben, valamint a további befektetések támogatása terén, hogy biztosítsuk a piachoz való szabad hozzáférést. Az EU–USA vegyes bizottság munkája létfontosságú: nyomon követi a szabályozási együttműködési programot, ami csökkenti a meglévő bürokráciát. Megemlítenénk az utasok személyes adatainak megosztását az EU és az USA között, ebből következően a nemzetközi biztonság és az állampolgárok magánélete közötti kapcsolatot. Rendkívül fontosnak tartjuk, hogy a Parlament folyamatosan teljes körű tájékoztatást kapjon a vegyes bizottság munkájáról, tekintettel a külföldi befektetésekre, a forgalmi jogok gyakorlásához kapcsolódó infrastrukturális korlátokra, valamint az utasjogi politikák koordinációjára.

 
  
MPphoto
 
 

  Nuno Melo (PPE), írásban.(PT) Az EU–USA megállapodás nagyon fontos mindkét fél számára a jövőbeli kapcsolatokat illetően. Így a Lisszaboni Szerződés hatálybalépését követően a Parlament folyamatos teljes körű tájékoztatására, illetve egyeztetésre van szükség a vegyes bizottság munkájáról, valamint az összes résztvevő félről.

Bármilyen megkötendő megállapodást a Parlament elé kell terjeszteni, amelyet ennélfogva minden tárgyalásról naprakészen tájékoztatni kell, illetve a jövőben fontos lesz a Parlament és az Egyesült Államok Kongresszusának képviselői közötti rendszeres ülések megtartása is, hogy megvitassák az EU és az USA közötti légi közlekedési politikájához tartozó kérdéseket.

A megállapodás ezért fontos lépés a megkülönböztetésmentes piacnyitás felé az EU és az USA légitársaságai számára. A piac megnyitása hozzájárulhat az utasoknak nyújtott szolgáltatások javulásához.

 
  
MPphoto
 
 

  Judith A. Merkies (S&D), írásban.(NL) A Holland Munkáspárt európai parlamenti küldöttsége egyáltalán nem tartja tökéletesnek a megállapodás második fordulóját, azonban úgy gondolja, hogy fontos területeken előrelépéshez vezet. Továbbá pedig megakadályozza az Egyesült Államokat abban, hogy a megállapodás hiányában életbe léptesse a felfüggesztési záradékot. A felfüggesztés azzal a következménnyel járhatna, hogy az európai utasok és légitársaságok elveszítik a 2008 márciusa óta a jegyzőkönyvnek köszönhetően élvezett jelentős előnyöket. Az előnyök és a pozitív szempontok közé tartoznak különösen a légitársaságok alkalmazottainak munkakörülményeiről szóló megállapodások, a zajcsökkentő eljárásokat érintő bevált gyakorlatok megosztása, a környezetvédelem terén történő együttműködés erősítése stb. A Holland Munkáspárt európai parlamenti küldöttsége elismeri, hogy megfelelő vitára van szükség a biztonsági követelmények (például a testszkennerek használata), valamint az ilyen követelményeknek az utasok magánéletére és egészségére tett hatása tekintetében. Továbbá hangsúlyozzuk az európai és egyesült államokbeli polgárok magánélethez való jogának fontosságát és tiszteletben tartását az uniós és egyesült államokbeli hatóságok közötti személyes adatok megosztása során. Létfontosságú, hogy a Parlament továbbra is részt vegyen ezeken a tárgyalásokon, és hogy az európai jogszabályok ne sérüljenek.

 
  
MPphoto
 
 

  Alexander Mirsky (S&D), írásban. – A megállapodás nem tökéletes, de komoly előrelépésről tesz bizonyságot. A megállapodás hiányában valaki igénybe vehette volna az első fordulós megállapodás részét képező felfüggesztési záradékot, amely azzal a következménnyel járt volna, hogy az európai utasok és légitársaságok elveszítik a 2008 márciusa óta élvezett jelentős előnyöket. Tekintve hogy az Egyesült Államok kemény tárgyalópartner, e tekintetben további előrelépéseket hozó tárgyalásokat szeretnénk.

A fentiek miatt a megállapodás mellett szavaztam.

 
  
MPphoto
 
 

  Andreas Mölzer (NI), írásban.(DE) A légi közlekedés általában véve megnőtt, és az EU és az Egyesült Államok légi közlekedési piacai ugyancsak bővültek. Hosszú időn keresztül a tagállamok külön tárgyaltak az Egyesült Államokkal, és kétoldalú megállapodásokat kötöttek. Az uniós szintre történő áttérés lehetővé teszi az európai légitársaságoknak, hogy az Európai Unió bármely pontjáról az Egyesült Államok bármely célállomására repüljenek. Ennek előfeltételeként az Egyesült Államokban és az Európai Unióban is reformokat kell végrehajtani. Az új megállapodás célja, hogy megnyissa az utat a további beruházások és piacra jutás jövőbeli lehetősége előtt, valamint erősítse az együttműködést a szabályozó hatóságok között. A megállapodás azonban egyoldalú, ha az Egyesült Államokban továbbra is megmaradnak a jelenlegi, a külföldi érdekeltségekre és ellenőrzésre vonatkozó korlátozások. Így az új megállapodással az Unió újból lehetővé teszi, hogy az Egyesült Államok félrevezesse, és ezt nem tudom támogatni.

 
  
MPphoto
 
 

  Franz Obermayr (NI), írásban.(DE) Logikusnak tartom, hogy az Egyesült Államokkal történő légi közlekedési megállapodásokat uniós, és ne a korábbi, tagállami szinten kössük meg. Ez lehetővé teszi az európai légitársaságoknak, hogy az Egyesült Államok területén bármely célállomásra repülhessenek. Aminek azonban nem örülök, az a megállapodás egyoldalú természete, amely szerint az Európai Unió számos engedményt tesz, míg az Egyesült Államok ragaszkodik például a külföldi érdekeltségekhez kapcsolódó korlátozásaihoz. Az Európai Uniónak e tekintetben erősebb pozícióba kellene helyezkednie az Egyesült Államokkal szemben.

 
  
MPphoto
 
 

  Rolandas Paksas (EFD), írásban.(LT) Az Egyesült Államok és az Európai Unió között létrejött „nyitott égbolt” megállapodás a fejlődés záloga és a gazdasági fejlődés tükre mindkét régió számára. A transzatlanti piac teljes megnyitása jelentős lépés volna a globális légi közlekedési ágazat helyzetének javításában. Mindkét fél számára milliókat érő gazdasági hasznot rejt, valamint sok új munkahelyet és üzletfejlesztési lehetőséget teremtene. A gazdasági haszonért való küzdelemben azonban nem felejthetjük el a biztonsági követelményeket. A repülésbiztonsági normák létfontosságúak az utasok, a légiutas-kísérők és a teljes légi közlekedési ágazat szempontjából. A biztonsági normákat növekvő sorrendben kell összhangba hozni. A repülésbiztonságért felelős uniós és egyesült államokbeli intézményeknek minden szinten együtt kell működniük. Az uniós biztonsági normáknak eleget kell tenniük a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet (ICAO) által felállított követelményeknek. Mindent meg kell tennünk annak biztosítása érdekében, hogy a saját, a gyerekeink és szeretteink életét komolyan vegyék. Nem engedhetjük meg, hogy az Európai Unióban a légiutas-kísérők repülési, munka- és pihenőideje alacsonyabb biztonsági szintre kerüljön, ami veszélyeztetné az emberek életét.

 
  
MPphoto
 
 

  Alfredo Pallone (PPE), írásban.(IT) Az Európai Unió és az Egyesült Államok közötti légi közlekedésről szóló megállapodás mellett szavaztam. Azért tettem így, hogy bevessük politikai súlyunkat, mivel bár Zasada úr nem maradéktalanul elégedett velük, a megkötött megállapodások a légi közlekedés olyan megközelítését teszik lehetővé, amely mindenképpen a két kontinens állampolgárainak javára válik – utazási és kereskedelmi szempontból egyaránt. A forgalmi jogok további liberalizálásának, a további külföldi beruházási lehetőségeknek és az utasjogi politikák jobb koordinációjának köszönhetően az Európai Unió és az Egyesült Államok egyaránt jelentős biztos előnyhöz jut.

 
  
MPphoto
 
 

  Maria do Céu Patrão Neves (PPE), írásban.(PT) Az Európai Unió és az Egyesült Államok közötti légi közlekedésről szóló megállapodás módosítása mellett szavaztam. Bármilyen felfüggesztés azzal járt volna, hogy az európai utasok és légitársaságok elveszítik a 2008 márciusa óta élvezett jelentős előnyöket. Egyetértek az előadóval abban, hogy a megállapodás nem tökéletes. Azonban fontos elemeket tartalmaz, amelyek a folyamat előrehaladását teszik lehetővé, és elkerülik a megállapodás hiányában igénybe vehető felfüggesztési záradék hatályba léptetésének kockázatát.

Ez a második fordulós megállapodás nem érte el a célját, azaz a piac teljes körű, korlátozások nélküli megnyitását, bár egy sor ösztönzőt tartalmaz, amelyek elősegítik a reformokat. Vagyis amikor az Egyesült Államok úgy módosítja a jogszabályait, hogy lehetővé teszi az uniós befektetőknek, hogy többségi tulajdonosokká válhassanak az egyesült államokbeli légitársaságokban, az Unió ezt viszonozza. Mindenesetre a folyamat nem lesz egyszerű, és minden ezzel kapcsolatos döntés a nyomon követéstől és a végső javaslattól függ, azon körülmények függvényében, amelyek biztosítják az európai vállalatok jobb légi közlekedését és sikerét.

 
  
MPphoto
 
 

  Aldo Patriciello (PPE), írásban.(IT) Az EU–USA légi közlekedési piac a világ légi közlekedésének 60%-át teszi ki. A légi közlekedési megállapodás módosításáról szóló jegyzőkönyv a piac uniós és amerikai légitársaságok előtti, megkülönböztetésmentes alapon történő megnyitása az utasok és a teherfuvarozók számára választék és költségek tekintetében egyaránt jobb szolgáltatásokat kínál, jelentős gazdasági hasznot hoz, és munkahelyeket teremt. Továbbá az intenzívebb együttműködés és a szabályozásbeli konvergencia sokat tehet a tisztességes verseny előmozdításáért, különösen az állami támogatások, szociális és környezetvédelmi előírások tekintetében. A fenti okok miatt az EU és az USA közötti, a légi közlekedési megállapodás módosításáról szóló jegyzőkönyv elfogadása mellett szavazok.

 
  
MPphoto
 
 

  Paulo Rangel (PPE), írásban.(PT) Bár nem értük el a végleges célt, azaz a transzatlanti légi közlekedési piac teljes körű megnyitását, az EU és az USA közötti második fordulós megállapodás jelentős előrelépés ebbe az irányba: új kereskedelmi lehetőségeket biztosít az európai légitársaságoknak, valamint jobb szolgáltatásokat kínál az utasok és a teherfuvarozók számára a szolgáltatások nyújtása és költségek csökkentésének tekintetében egyaránt.

Ezért az EU és az USA közötti, a légi közlekedési megállapodás módosításáról szóló jegyzőkönyv aláírása mellett szavaztam, mivel szeretném látni a tárgyalások folytatását a forgalmi jogok, a különböző területeken történő együttműködés erősítése, valamint az egyesült államokbeli korlátozások eltörlése terén, amelyek az egyesült államokbeli légitársaságok állampolgársággal nem rendelkező polgárok általi tulajdonjogára és ellenőrzésére vonatkoznak.

 
  
MPphoto
 
 

  Raül Romeva i Rueda (Verts/ALE), írásban. – A Lisszaboni Szerződés, amely 2009. december 1-jén lépett hatályba, kiterjesztette azon körülmények körét, amelyekben a Parlament beleegyezésére van szükség a nemzetközi megállapodások megkötésekor. A légi közlekedésről szóló megállapodások ide tartoznak, mivel a rendes jogalkotási eljárás vonatkozik rájuk. Korábban a Parlamenttel csak konzultáltak az ilyen megállapodások kapcsán. Következésképpen a légi közlekedési megállapodás módosításáról szóló jegyzőkönyv a Parlament beleegyezésétől függ, míg az eredeti megállapodást a Parlamenttel való konzultáció után kötötték meg. Az EU–USA légi közlekedési piac a világ légi közlekedésének körülbelül 60%-át teszi ki. A piac uniós és amerikai légitársaságok előtti, megkülönböztetésmentes alapon történő megnyitása az utasok és a teherfuvarozók számára választék és költségek tekintetében egyaránt jobb szolgáltatásokat kínál, jelentős gazdasági hasznot hoz, és munkahelyeket teremt. Továbbá pedig a szabályozásbeli konvergencia sokat tehet a tisztességes verseny előmozdításáért, különösen az állami támogatások, szociális és környezetvédelmi előírások tekintetében.

 
  
MPphoto
 
 

  Licia Ronzulli (PPE), írásban.(IT) Az EU–USA légitársaságok együttesen a világ légi közlekedésének 60%-át teszik ki, így egyedülálló gazdasági erőt képeznek az ágazatban. Az uniós és egyesült államokbeli légi közlekedési piac megnyitása de facto több szolgáltatást nyújtana alacsonyabb áron, amely pozitív hatással lenne a gazdaságra és a munkavállalásra. A közös normák egy egységesebb integrált fejlődést részesítenének előnyben mindenekelőtt szociális és környezetvédelmi szempontból.

Örülök tehát, hogy a megállapodás számos ösztönzőt tartalmaz e változások elősegítése érdekében. A tulajdonviszonyt megtestesítő befektetések lehetősége az adott légitársaságokba, valamint a megnövekedett biztonsági konzultáció és együttműködés is példa erre. Remélem, hogy a Parlament elfogadja az EU és az USA közötti, a légi közlekedési megállapodás módosításáról szóló jegyzőkönyvet, elkerülve így a felfüggesztési záradék életbe lépését, amely az eddig elért előnyöket semmissé tenné.

 
  
MPphoto
 
 

  Nuno Teixeira (PPE), írásban.(PT) A Parlament ma elfogadta az EU és az USA közötti, a légi közlekedési megállapodás módosításáról szóló jegyzőkönyvet, és én amellett szavaztam.

A javaslat jelentős előrelépés a transzatlanti viszonyokban a légi közlekedés terén. Az EU–USA légi közlekedési piacok együttesen a világ légi közlekedésének körülbelül 60%-át teszik ki. A légi közlekedési piacok légitársaságok előtti megnyitása jobb szolgáltatásokat kínál az utasok és a teherfuvarozók számára, valamint jelentős előnyökkel jár a gazdaság és a munkahelyteremtés szempontjából.

A megállapodásra azonban nem szabad a folyamat lezárásaként tekinteni. A kérdéses, második fordulós megállapodás nem érte el a célját, azaz a piac teljes körű, korlátozások nélküli megnyitását. Rendkívül fontos, hogy az utasok jogainak tekintetében megegyező szabályok létezzenek, valamint az ezzel kapcsolatos politikák jobb koordinációja megtörténjen. Végül hangsúlyozni kell, hogy a forgalmi jogok további liberalizálását, a további külföldi beruházási lehetőségeket, valamint a környezetvédelmi intézkedések forgalmi jogokra történő hatását minden jövőbeni tárgyalási fordulóban szem előtt kell tartani.

 
  
MPphoto
 
 

  Jarosław Leszek Wałęsa (PPE), írásban.(PL) Támogatom a fenti állásfoglalásra irányuló indítvány elfogadását. A Lisszaboni Szerződés kiterjesztette azoknak a körülményeknek a körét, amelyekben a Parlament egyetértése szükséges valamely nemzetközi megállapodás megkötéséhez. A légi közlekedésről szóló megállapodások ide tartoznak, mivel a rendes jogalkotási eljárás vonatkozik rájuk. Korábban a Parlamenttel csak konzultáltak az ilyen megállapodások kapcsán. Az EU–USA légi közlekedési piac a világ légi közlekedésének körülbelül 60%-át teszi ki. A piac uniós és amerikai légitársaságok előtti, megkülönböztetésmentes alapon történő megnyitása az utasok és a teherfuvarozók számára választék és költségek tekintetében egyaránt jobb szolgáltatásokat kínál, jelentős gazdasági hasznot hoz, és munkahelyeket teremt. Továbbá pedig a szabályozásbeli konvergencia sokat tehet a tisztességes verseny előmozdításáért, különösen az állami támogatások, szociális és környezetvédelmi előírások tekintetében. Ugyanakkor nem felejthetjük el, hogy egy sor probléma nem tartozik az új jegyzőkönyv által módosított megállapodás hatálya alá. Ezért a Bizottságnak a megállapodás következő fordulós tárgyalásait a következő ügyekre összpontosítva kell előkészítenie: a forgalmi jogok további liberalizálása, további külföldi beruházási lehetőségek, valamint a környezetvédelmi intézkedések és az infrastrukturális korlátok hatása a forgalmi jogok gyakorlására.

 
  
  

Jelentés: Silvia-Adriana Ţicău (A7-0045/2011)

 
  
MPphoto
 
 

  Luís Paulo Alves (S&D), írásban.(PT) A jelentés mellett szavazok, először is, mivel lényegi fejlődést jelent a tagállamok és Kanada között jelenleg érvényben lévő, meglehetősen korlátozott kétoldalú megállapodásokhoz képest, és másodszor, mivel jelentős haladást jelent a két piac közötti szolgáltatások és légi összeköttetés tekintetében, valamint ebből adódóan többek között gazdasági, környezetvédelmi, biztonsági, személyszállítási, versenybeli és jogi előnyökkel is jár.

 
  
MPphoto
 
 

  Elena Oana Antonescu (PPE), írásban.(RO) Az Európai Unió és Kanada megállapodást kötött, hogy együttműködik a légi közlekedés terén, hogy enyhítse a repülés éghajlatváltozásra tett hatását. A biztonság és az utasbiztonság terén a megállapodás előírja a szabványok kölcsönös elismerését és az egyszeri védelmi ellenőrzést. Minden európai uniós légitársaság működtethet heti járatokat Kanada és az EU között. Ez a megállapodás jelentősen javítja az összeköttetést a két fél piacai, valamint az emberek között, miközben új lehetőségeket hoz létre a légitársaságok számára a külföldi tulajdonnal kapcsolatos szabályok fokozatos liberalizációja révén. A jelentés mellett szavaztam, mivel speciális rendelkezéseket tartalmaz a fogyasztók védelmének növelése terén.

 
  
MPphoto
 
 

  Sophie Auconie (PPE), írásban.(FR) Az uniós tagállamok és Kanada közötti légi közlekedést mostanáig kizárólag kétoldalú megállapodások szabályozták. Mivel az Európai Unió és Kanada régóta tart fenn gazdasági és politikai kapcsolatokat, szükségessé vált, hogy a két fél megállapodást kössön a légi közlekedés terén. Ezért a megállapodás mellett szavaztam, amely forgalmi jogok, beruházási lehetőségek és az együttműködés fokozatos bevezetését biztosítja számos területen (nem utolsósorban a légi közlekedés biztonsága terén egy közös biztonsági rendszer létrehozásán keresztül, ugyanakkor szociális, fogyasztóvédelmi és környezetvédelmi kérdésekben is). A megállapodás értelmében minden meglévő korlátozást eltörölnek az útvonalakkal, az árképzéssel és az Európai Unió és Kanada közötti repüléssel kapcsolatos szolgáltatások számával kapcsolatban. Ez a megállapodás ambiciózus és létfontosságú.

 
  
MPphoto
 
 

  Zigmantas Balčytis (S&D), írásban.(LT) Egyetértek az EU és Kanada közötti légiközlekedési megállapodással. A megállapodás tartalmazza forgalmi jogok és beruházási lehetőségek, valamint a szoros együttműködés fokozatos bevezetését számos területen, beleértve a biztonságot, a védelmet, a szociális kérdéseket, a fogyasztóvédelmet, a környezetvédelmet, a légiforgalmi szolgáltatást, az állami támogatásokat és a versenyt. Minden európai uniós légitársaság Európából bárhonnan közvetlen járatokat indíthat Kanadába. Szintén üdvözlendő, hogy ez a megállapodás az útvonalakat, az árakat, illetve a Kanada és az EU közötti heti járatok számát illetően minden korlátozást eltöröl. A légitársaságok szabadon köthetnek olyan üzleti megállapodásokat, mint például a megosztott járatokkal kapcsolatos megállapodások, amelyek fontosak a nagyszámú célállomást kiszolgáló légitársaságok számára, valamint az országok versenyjogával összhangban szabadon állapíthatják meg az árakat.

 
  
MPphoto
 
 

  Izaskun Bilbao Barandica (ALDE), írásban.(ES) 2007-ben a Tanács megbízást adott a Bizottságnak, hogy tárgyaljon egy globális légiközlekedési megállapodásról. Abban az évben 9 millió ember utazott az Egyesült Államok és Kanada között. A megállapodás célja egy egységes légiközlekedési piac létrehozása volt. Ez magában foglalta a kanadai jogszabályok megváltoztatásának szükségességét. A piac teljes megnyitásának és a szükséges jogszabályi változtatások bevezetésének folyamata fokozatos volt. Ugyanakkor az, hogy az útvonalakkal kapcsolatos korlátozásokat eltörölték, heti járatokat vezettek be és a kereskedelmi megállapodások nyitottá váltak a légitársaságok számára, mind előrelépést jelentenek. A nehézségek ellenére úgy vélem, hogy folytatnunk kell a munkát, amíg az egységes piac valósággá válik. Ezért szavaztam a jelentés mellett.

 
  
MPphoto
 
 

  Slavi Binev (NI), írásban.(BG) Jól ismert, hogy ezt a megállapodást megelőzően a légi közlekedést az Unió 19 tagállamával kötött kétoldalú megállapodások szabályozták. Támogattam ezt a javaslatot, mivel megkönnyíti a légi közlekedést, elsősorban azonban azért, mert biztosítja a légiforgalmi jogok és a beruházási lehetőségek fokozatos bevezetését szoros együttműködés kialakításával együtt számos területen, többek között a biztonság és a védelem, a szociális kérdések, a fogyasztóvédelem, a környezetvédelem, a légiforgalmi szolgáltatás, az állami támogatások és a verseny terén. Szükség volt egy ilyen megállapodásra.

 
  
MPphoto
 
 

  Jan Březina (PPE), írásban.(CS) Egy, az EU és Kanada közötti légiközlekedési megállapodás normális körülmények között teljes támogatásomat élvezné, mivel teljes mértékben támogatom a szabad mozgás útjában álló akadályok eltörlését mind az Unión belül, mind az Unió és harmadik országok között. Egy olyan helyzetben azonban, amikor Kanada továbbra is egyoldalú vízumkövetelményt támaszt a Cseh Köztársaság állampolgáraival szemben, ezt a megállapodást egy olyan ország elhibázott elfogadásának tekintem az EU részéről, amely ezt nem érdemli meg. Az Uniónak elég bátornak kellene lennie a két kérdés – a vízumkötelezettség és a nemzetközi megállapodás aláírása – összekapcsolásához, mivel ez kivételes lehetőség, hogy hatékonyan nyomást gyakoroljunk Kanadára vízumügyekben. Megdöbbentő, hogy Kanada egyrészt lehetővé teszi az uniós légitársaságok számára, hogy az EU területéről bárhonnan közvetlen járatokat indítsanak Kanadába, ugyanakkor megakadályozza, hogy egy tagállam polgárai szabadon beutazzanak Kanadába. Széles körben elterjedt nézet, hogy az EU és Kanada közötti kapcsolat fokozatosan stratégiai partnerséggé alakult, és hogy a megkötött megállapodás jóváhagyja és megerősíti a partnerség ilyetén voltát. Ugyanakkor, ha Kanada továbbra is egyoldalú vízumkövetelményeket támaszt a cseh állampolgárokkal szemben, keserű íze lesz a partnerségnek.

 
  
MPphoto
 
 

  Diogo Feio (PPE), írásban.(PT) Ezt a megállapodást, amely lehetővé teszi az európai légitársaságok számára, hogy közvetlen járatokat indítsanak Kanadába Európa bármely pontjáról, valamint hogy közös járatokat üzemeltessenek ezeken az útvonalakon, az Európai Unió által megkötött legambiciózusabb légiközlekedési megállapodásként lehet jellemezni. Kísérletet tesz a korábbi kétoldalú megállapodásokban szereplő azon rendelkezések eltörlésére, amelyek nem voltak összhangban az uniós joggal, és amelyek veszélyeztették a különböző tagállamok polgárai tulajdonában levő vállalatok közötti egyenlő bánásmódot.

Szeretném, ha az Európai Unió és Kanada közötti kapcsolatok erősebbé válnának, valamint ha egyre inkább elmozdulnánk egy olyan légtér kialakítása felé, amelyben kevesebb az államok közötti akadály.

 
  
MPphoto
 
 

  José Manuel Fernandes (PPE), írásban.(PT) Ez az ajánlás egyrészről az Európai Közösség és tagállamai, másrészről Kanada közötti légiközlekedési megállapodás megkötéséről szóló, a Tanács és az Európai Unió tagállamai kormányainak a Tanács keretében ülésező képviselői által elfogadott határozattervezetről szól.

Az Európai Unió és Kanada közötti gazdasági és politikai kapcsolatok hosszú időre nyúlnak vissza, amelynek következtében kétoldalú megállapodások születtek ezen a területen. Ugyanakkor a Lisszaboni Szerződés 2009. december 1-jei hatálybalépésével, amely előírja az Európai Parlament jóváhagyását a légi közlekedési szolgáltatásokkal kapcsolatos megállapodások terén, a Bizottság tárgyalási folyamatot kezdeményezett, amely most lezárult, és amelynek eredményeképp számos forgalmi jogot és beruházási lehetőséget hoztak létre, valamint együttműködést alakítottak ki számos területen, beleértve a biztonságot, a fogyasztói jogok védelmét, a környezetvédelmet, a légi közlekedés irányítását, a szociális jogokat és a tisztességes versenyt.

Üdvözlöm tehát a javaslat elfogadását, amely különböző korlátozások eltörlésével, a járatmegosztás lehetővé tételével és egy igazságosabb árképzés kialakításával megkönnyíti az utazást az uniós és a kanadai állampolgárok számára.

 
  
MPphoto
 
 

  João Ferreira (GUE/NGL), írásban.(PT) Az ebben az esetben meghatározott és az Egyesült Államokkal kötött megállapodásban foglalt célkitűzések közötti hasonlóságok egyértelműek: egy egységes légiközlekedési piac létrehozása az EU és Kanada között, egy olyan piacon, amely 2007-ben 9 millió utast jelentett.

Az előadó kijelentette, hogy a megállapodás „még ambiciózusabb és speciálisabb, mint az EU és az USA közötti megállapodás”, de azt is elismeri, hogy „bár ez a megállapodás ambiciózusabb, mint az USA-val kötött megállapodás a piachoz való hozzáférés tekintetében, kevésbé határozott a szociális dimenzió fontosságának elismerése terén”. Más szóval ebben az esetben még a megállapodásnak a munkahelyekre, a munkavállalókra és a munkakörülményekre tett hatásával kapcsolatos üres utalásokat is elhagyták. Az igazság az, hogy ebben az esetben is azoknak a korlátozásoknak a hiánya, amelyeket a szolgáltatók és a szolgáltatások tekintetében megköveteltek – a megállapodásban szereplő, az országok közötti, az egyes országon belüli, valamint az uniós és a kanadai piacon kívüli szolgáltatások esetében –, valamint a légitársaságok működésébe való állami beavatkozás korlátozásának tekintetében, hozzá fog járulni a monopolisztikus koncentráció felé mutató út megnyitásához az ágazaton belül…

(A szavazatok indokolását az eljárási szabályzat 170. cikkének megfelelően lerövidítik.)

 
  
MPphoto
 
 

  Ilda Figueiredo (GUE/NGL), írásban.(PT) A jelentés célkitűzései egyértelműek: egy egységes légiközlekedési piac létrehozása az EU és Kanada között, egy olyan piacon, amely 2007-ben 9 millió utast jelentett. Az előadó kijelentette, hogy a megállapodás „még ambiciózusabb és speciálisabb, mint az EU és az USA közötti megállapodás”, de azt is elismeri, hogy „bár ez a megállapodás ambiciózusabb, mint az USA-val kötött megállapodás a piachoz való hozzáférés tekintetében, kevésbé határozott a szociális dimenzió fontosságának elismerése terén”.

Más szóval ebben az esetben még a megállapodásnak a munkahelyekre, a munkavállalókra és a munkakörülményekre tett hatásával kapcsolatos üres utalásokat is elhagyták. Az igazság az, hogy ebben az esetben is azoknak a korlátozásoknak a hiánya, amelyeket a szolgáltatók és a szolgáltatások tekintetében megköveteltek – a megállapodásban szereplő, az országok közötti, az egyes országon belüli, valamint az uniós és a kanadai piacon kívüli szolgáltatások esetében –, valamint a légitársaságok működésébe való állami beavatkozás korlátozásának tekintetében, hozzá fog járulni a monopolisztikus koncentráció felé mutató út megnyitásához az ágazaton belül, amelynek az állításokkal szemben negatív hatásuk lesz a munkavállalókra és az utasokra. Ezért szavaztam ellene.

 
  
MPphoto
 
 

  Juozas Imbrasas (EFD), írásban.(LT) Egyetértek ezzel a dokumentummal, mert a megállapodás forgalmi jogok és beruházási lehetőségek, valamint a szoros együttműködés fokozatos bevezetését tartalmazza számos területen, beleértve a biztonságot, a védelmet, a szociális kérdéseket, a fogyasztóvédelmet, a környezetvédelmet, a légiforgalmi szolgáltatást, az állami támogatásokat és a versenyt. Minden európai uniós légitársaság Európából bárhonnan közvetlen járatokat indíthat Kanadába. A megállapodás az útvonalakat, az árakat, illetve a Kanada és az EU közötti heti járatok számát illetően minden korlátozást eltöröl. A légitársaságok szabadon köthetnek olyan üzleti megállapodásokat, mint például a megosztott járatokkal kapcsolatos megállapodások, amelyek fontosak a nagyszámú célállomást kiszolgáló légitársaságok számára, valamint az országok versenyjogával összhangban szabadon állapíthatják meg az árakat. A megállapodás rendelkezéseket tartalmaz a piac fokozatos megnyitásával kapcsolatban azáltal, hogy nagyobb beruházási szabadságot biztosít mindkét fél számára. Rendkívül üdvözlendő a megállapodás ambiciózus volta. Célként szolgálhat jelenleg folyamatban lévő tárgyalások számára. Úgy gondolom ezért, hogy a Parlamentnek beleegyezését kell adnia az EU és Kanada közötti légiközlekedési megállapodáshoz. Ezek a légiközlekedési megállapodások mind hasznosak és szükségesek az Európai Unió, légitársaságaink és polgáraink számára.

 
  
MPphoto
 
 

  David Martin (S&D), írásban. – Üdvözlöm ezt a megállapodást, amely jogosan tekinthető az EU és egy jelentős világpartner között megkötött legambiciózusabb légiközlekedési megállapodásnak. A megállapodás jelentősen javítani fogja mind az érintett piacok, mind az emberek közötti kapcsolatokat, valamint új lehetőségeket fog létrehozni a légiközlekedési ágazat számára a külföldi tulajdonnal kapcsolatos szabályok fokozatos liberalizációja révén. Az EU és az USA közötti megállapodásnál ambiciózusabb és specifikusabb, különösen a forgalmi jogok, a tulajdon és az ellenőrzés terén, még a módosító jegyzőkönyv („második szakasz”) ideiglenes alkalmazását követően is.

A Bizottság által készített tanulmány szerint egy Kanadával kötött nyílt megállapodás létrejöttének első évében további félmillióval növelné az utasok számát, és pár éven belül várhatóan 3,5 millió további utas élne a megállapodás nyújtotta lehetőségekből eredő előnyökkel. A megállapodás az alacsonyabb áraknak köszönhetően legalább 72 millió euró nyereséget jelentene a fogyasztóknak, valamint új munkahelyeket is teremtene.

 
  
MPphoto
 
 

  Clemente Mastella (PPE), írásban.(IT) Bár az Európai Uniónak és Kanadának régóta fennálló gazdasági és politikai kapcsolatai vannak, a jelenlegi megállapodást megelőzően a légi közlekedés az egyes tagállamokkal kötött kétoldalú megállapodások tárgya volt. Fontos tehát egy olyan nyitott légiközlekedési terület célkitűzésének elérésére való törekvés, amely utat biztosít egy egységes légiközlekedési piac létrehozása számára, ahol a beruházások szabadon áramolhatnak, és mindkét fél légitársaságai korlátozások nélkül nyújthatnak légiközlekedési szolgáltatásokat. Úgy gondoljuk, hogy a kanadai légitársaságok tulajdonára vonatkozó meglévő jogi korlátozásokat el kell törölni, ugyanakkor új forgalmi jogokat kell bevezetni, és együttműködést kell kialakítani számos területen – beleértve az utasbiztonságot, a környezet tiszteletben tartását, a légiforgalmi szolgáltatást és a biztonságot. Ezért biztosan elmondhatjuk, hogy a ma elfogadott megállapodás igazán ambiciózus. Meg fogja valósítani a döntő előrelépéseket az érintett piacok közötti kapcsolatok terén, és új lehetőségeket fog teremteni az ágazat számára. Javasoljuk ugyanakkor a fokozottabb konzultációt és együttműködést a biztonság kényes területén, és felszólítjuk a Bizottságot, hogy tájékoztassa a Parlamentet az összes fejleményről, valamint hogy kövesse figyelemmel az új vegyes bizottság munkáját.

 
  
MPphoto
 
 

  Nuno Melo (PPE), írásban.(PT) Az EU és Kanada közötti légiközlekedési megállapodás nagyon fontos a két fél közötti kapcsolatok jövője szempontjából. A Lisszaboni Szerződés hatálybalépését követően az Európai Parlamentet teljes körűen tájékoztatni kell és egyeztetni kell vele a vegyes bizottság által végzett munkáról, ahogy az összes érintett résztvevőről is. Minden megállapodás megkötéséhez szükség van a Parlament jóváhagyására, ezért a Parlamentet minden tárgyalásról folyamatosan tájékoztatni kell.

Ez a megállapodás ezért fontos lépés a piacoknak az EU és Kanada légitársaságai számára történő, megkülönböztetés nélküli megnyitása felé. A piac megnyitása hozzájárulhat az utasoknak nyújtott szolgáltatások fejlődéséhez. Ez a megállapodás a valaha aláírt legambiciózusabb közlekedési megállapodás két ország között.

 
  
MPphoto
 
 

  Alexander Mirsky (S&D), írásban. – Teljes mértékben egyetértek Silvia-Adriana Ţicăuval: ez a megállapodás az EU és egy jelentős világpartner között megkötött legambiciózusabb légiközlekedési megállapodás. Jelentősen javítani fogja az összeköttetést az érintett piacok, valamint az emberek között, miközben új lehetőségeket hoz létre a légitársaságok számára a külföldi tulajdonnal kapcsolatos szabályok fokozatos liberalizációja révén. A megállapodás ambiciózusabb és jobban összpontosított, mint az EU és az USA közötti megállapodás, különösen a forgalmi jogok, a tulajdon és az ellenőrzés terén.

 
  
MPphoto
 
 

  Maria do Céu Patrão Neves (PPE), írásban.(PT) Az egyrészről az Európai Közösség és tagállamai, másrészről Kanada közötti légiközlekedési megállapodás mellett szavaztam. Ez egy rendkívül ambiciózus megállapodás, amely biztosítja a forgalmi jogok és beruházási lehetőségek, valamint a teljes körű együttműködés fokozatos bevezetését számos területen, beleértve a biztonságot, a szociális kérdéseket, a fogyasztói érdekek védelmét, a környezetvédelmet, a légiforgalmi szolgáltatást, az állami támogatásokat és a versenyt. Minden európai uniós légitársaság bármelyik európai repülőtérről közvetlen járatokat indíthat Kanadába. A megállapodás eltöröl minden meglévő korlátozást az útvonalakkal, az árképzéssel és az EU és Kanada közötti heti járatok számával kapcsolatban. Megelégedéssel szavazok a megállapodás mellett annak ambiciózus volta miatt, továbbá mivel lehetőséget biztosít az Azori-szigetek és Kanada közötti történelmi kötelékek még szorosabbá tételére.

 
  
MPphoto
 
 

  Aldo Patriciello (PPE), írásban.(IT) Az EU és Kanada közötti légiközlekedési megállapodás az egyik legambiciózusabb légiközlekedési megállapodás, amelyet az EU egy jelentős világpartnerrel kötött. A megállapodás tartalmazza forgalmi jogok és beruházási lehetőségek, valamint a szoros együttműködés fokozatos bevezetését számos területen, beleértve a biztonságot, a védelmet, a szociális kérdéseket, a fogyasztóvédelmet, a környezetvédelmet, a légiforgalmi szolgáltatást, az állami támogatásokat és a versenyt.

A megállapodás javítja az összeköttetést a két fél piacai, valamint az emberek között, miközben új lehetőségeket hoz létre a légiközlekedési ágazat számára a külföldi tulajdonnal kapcsolatos szabályok fokozatos liberalizációja révén. Nemrégiben készült tanulmányok szerint egy Kanadával kötött nyílt megállapodás létrejöttének első évében további félmillióval növelné az utasok számát, és pár éven belül várhatóan 3,5 millió további utas élne a megállapodás nyújtotta lehetőségekből eredő előnyökkel. A megállapodás az alacsonyabb áraknak köszönhetően legalább 72 millió euró nyereséget jelentene a fogyasztóknak, valamint új munkahelyeket is teremtene. A fenti okok miatt az EU és Kanada közötti légiközlekedési megállapodás elfogadása mellett szavazok.

 
  
MPphoto
 
 

  Paulo Rangel (PPE), írásban.(PT) Az EU és Kanada közötti légiközlekedési megállapodás megkötése mellett szavaztam, amely megállapodás lehetővé teszi az európai légitársaságok számára, hogy közvetlen járatokat indítsanak Kanadába Európa bármely pontjáról, új lehetőségeket hozva létre elsősorban az európai vállalatok számára – különösen a járatmegosztással kapcsolatos megállapodások megkötésének lehetőségén, valamint a külföldi beruházás területén meglévő szabályok fokozatos liberalizációján keresztül –, és másodszor jelentős gazdasági hasznot nyújtva mind a fogyasztók számára, mind a munkahelyteremtés szempontjából.

 
  
MPphoto
 
 

  Zuzana Roithová (PPE), írásban(CS) Véleményem szerint a Kanadával kötött légiközlekedési megállapodás egy alapvető kereskedelmi eszköz, amely mindkét fél számára előnyökkel jár, figyelembe véve azonban a cseh állampolgárok hátrányos megkülönböztetését, valamint a Cseh Köztársaság parlamenti képviselőháza európai parlamenti képviselőinek álláspontját, tartózkodom a szavazáson. A Cseh Köztársaság parlamenti képviselőházának külügyi bizottsága felfüggesztette a megállapodás ratifikációjával kapcsolatos megbeszéléseket addig, amíg a Bizottság egyértelmű előrelépést ér el a cseh állampolgárokra vonatkozó egyoldalú vízumkövetelmény beszüntetésével kapcsolatos Kanadával való tárgyalásokban. Közel két éve kétszintű uniós polgárság létezik, mivel a cseh állampolgárok másokkal ellentétben nem utazhatnak szabadon Kanadába, miközben a kanadaiak szabadon beléphetnek a Cseh Köztársaságba. A Cseh Köztársaság nem léphet fel hasonlóan az EU közös vízumpolitikája miatt, a biztos azonban nem védi ezt a politikát.

 
  
MPphoto
 
 

  Raül Romeva i Rueda (Verts/ALE), írásban. – A 2009. december 1-jén hatályba lépett Lisszaboni Szerződés kiszélesítette azon területek körét, amikor a Parlament beleegyezése szükséges egy nemzetközi megállapodás megkötéséhez. A légiközlekedési megállapodások is most ebbe a körbe tartoznak, mivel olyan területet fednek le, amelyre a rendes jogalkotási eljárás vonatkozik. Korábban a Parlamenttel csak konzultáltak ilyen megállapodások esetében.

Bár az EU és Kanada között régóta fennálló gazdasági és politikai kötelékek vannak, ezt a megállapodást megelőzően a légi közlekedést az Unió 19 tagállamával kötött kétoldalú megállapodások szabályozták. Ezeknek a megállapodásoknak a jelentős része korlátozó volt, és nem biztosított teljes körű hozzáférést az érintett piacokhoz. 2002 novemberében a Bíróság kimondta, hogy e kétoldalú megállapodások egyes rendelkezései nem összeegyeztethetőek a közösségi joggal.

A Tanács ezért azt a megbízatást adta a Bizottságnak 2007 októberében, hogy alakítson ki egy átfogó légiközlekedési megállapodást a meglévő kétoldalú megállapodások helyett. Abban az évben kilencmillió ember utazott az EU és Kanada között. Az EU és Kanada közötti légiközlekedési megállapodást 2008. november 30-án kezdeményezték, 2009. május 6-án fogadták be az EU-Kanada csúcstalálkozón, és 2009. december 17–18-án írták alá. Az EU és Kanada a légi közlekedés biztonságával kapcsolatos megállapodásról is tárgyalt. Ez egy külön ajánlás tárgyát képezi (A7-0298/2010).

 
  
MPphoto
 
 

  Licia Ronzulli (PPE), írásban.(IT) Bár az Európai Unió és Kanada között régóta fennálló gazdasági és politikai kötelékek vannak, mostanáig az EU és Kanada közötti egyetlen meglévő légi közlekedéssel kapcsolatos megállapodás az országok közötti kétoldalú megállapodások kombinációjából jött létre. Ez a jegyzőkönyv tartalmazza forgalmi jogok és beruházási lehetőségek bevezetését, valamint az együttműködés kialakítását számos területen, különösen a biztonsággal és védelemmel kapcsolatos megerősített biztosítékok terén. Támogatom ennek a megállapodásnak a szövegét, mivel olyan intézkedéseket vezet be, amelyek célja a kanadai légiközlekedési piac fokozatos megnyitása, nagyobb befektetési szabadságot biztosítva mindkét fél számára. Ahhoz, hogy megfelelően teljesítse megbízatását, Kanadának meg kell változtatni jogszabályát, hogy eltörölje a kanadai légitársaságok tulajdonjogával és ellenőrzésével, valamint az egyes légitársaságok által nyújtott szolgáltatásokkal kapcsolatos meglévő jogi korlátozásokat.

 
  
MPphoto
 
 

  Nuno Teixeira (PPE), írásban.(PT) Ez a megállapodás, amelyet az Európai Unió által megkötött legambiciózusabb légiközlekedési megállapodásként lehet jellemezni, lehetővé fogja tenni az európai légitársaságok számára, hogy közvetlen járatokat indítsanak Kanadába bármely európai repülőtérről, miközben olyan kereskedelmi mechanizmusokat is bevezet, mint a járatmegosztás. A megállapodás biztosítja a forgalmi jogok és beruházási lehetőségek fokozatos bevezetését, valamint teljes körű együttműködést biztosít számos területen, beleértve a biztonságot, a szociális kérdéseket, a fogyasztói érdekek védelmét, a környezetvédelmet, a légi forgalom irányítását, az állami támogatásokat és a versenyt.

Az ülésen ma elfogadott dokumentumban a Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság, amelynek póttagja vagyok, felszólítja az Európai Bizottságot, hogy a Parlamentet rendszeresen tájékoztassa és egyeztessen vele a létrehozott vegyes bizottság tevékenységeit illetően, hogy nyomon követhesse a piac megnyitásának különböző szakaszait. Az ajánlás mellett szavaztam, és a kérdéses megállapodásnak példaként kellene szolgálnia a jelenleg folyamatban lévő többi tárgyalás számára.

 
  
MPphoto
 
 

  Angelika Werthmann (NI), írásban.(DE) Ez a megállapodás példaként szolgál más államokkal folytatott jelenlegi és jövőbeni tárgyalások számára. Minden korlátozást megszüntet az útvonalakkal, az árakkal és a megállapodás két fele közötti heti járatok számával kapcsolatban. Becslések szerint az olcsóbb repülőjegyekből származó lehetséges megtakarítás mértéke elérheti a 72 millió eurót, ami közvetlenül a fogyasztók számára jelent hasznot. A megállapodás új munkahelyek teremtése révén polgáraink számára további közvetett előnnyel is jár. Ezért a megállapodás mellett szavaztam.

 
  
  

Jelentés: Dominique Riquet (A7-0044/2011)

 
  
MPphoto
 
 

  Luís Paulo Alves (S&D), írásban.(PT) A jelentés mellett szavazok, mivel a Vietnammal kötött meglévő kétoldalú légiközlekedési megállapodások fenntartása nem állna összhangban az európai joggal, valamint azon lehetőségek miatt, amelyeket ez a nagyobb nyitottság eredményezhet.

 
  
MPphoto
 
 

  Sophie Auconie (PPE), írásban.(FR) Mostanáig az uniós tagállamok és harmadik országok között kötött kétoldalú légiközlekedési megállapodások lehetőséget nyújtottak egyes európai uniós fuvarozók elleni esetleges hátrányos megkülönböztetésre. Az új megállapodás ezért tartalmaz egy európai uniós kijelölési záradékot, amely magában foglalja az összes európai uniós fuvarozót, és amely helyettesíteni fogja a hagyományos kijelölési záradékokat, amelyek az egyes tagállamok légi fuvarozóira vonatkoztak. A megállapodás célja tehát az Európai Unió fuvarozói közti hátrányos megkülönböztetés megakadályozása, valamint a versenyellenes gyakorlatok eltörlése. Ezért a megállapodás mellett szavaztam, amely lehetővé fogja tenni az Európai Unió légi fuvarozói számára, hogy járatokat üzemeltessenek bármelyik tagállam és Vietnam között.

 
  
MPphoto
 
 

  Zigmantas Balčytis (S&D), írásban.(LT) Egyetértettem a megállapodás következtetéseivel. A megállapodás célja, hogy az összes uniós légi fuvarozó számára megkülönböztetésmentes hozzáférést biztosítson az Európai Unió és Vietnam közötti útvonalakhoz. Ez a megállapodás biztosítja továbbá, hogy a kétoldalú megállapodások biztonsági rendelkezéseit olyan esetekben is alkalmazzák, amikor egy légi fuvarozó fölötti szabályozási ellenőrzést nem a légi fuvarozót kijelölt tagállam gyakorolja. Nagyon fontosnak gondolom továbbá, hogy a megállapodás tiltja a versenyellenes gyakorlatokat.

 
  
MPphoto
 
 

  Izaskun Bilbao Barandica (ALDE), írásban.(ES) Az Európai Bíróság kimondta, hogy minden korábban aláírt kétoldalú megállapodás ellentétes az európai uniós joggal. Szükségessé vált tehát három cikk módosítása a légitársaságok közötti hátrányos megkülönböztetés megakadályozása és a potenciálisan versenyellenes tevékenységek tiltása, valamint annak biztosítása érdekében, hogy a biztonsági záradékot akkor is alkalmazzák, amikor egy tagállam ellenőrzi egy másik tagállam által kijelölt közlekedést.

 
  
MPphoto
 
 

  Slavi Binev (NI), írásban.(BG) Szeretném megmagyarázni az Európai Unió és Vietnam közötti légiközlekedési megállapodással kapcsolatos szavazatomat. A megállapodás mellett szavaztam, mivel úgy tudom, hogy a Bizottság által megkötött megállapodás az uniós tagállamok és Vietnam között kötött 17 meglévő kétoldalú légiközlekedési megállapodás egyes rendelkezéseit fogja jobb rendelkezésekkel helyettesíteni. Ahogy azt tudjuk, a Parlament eljárási szabályzata értelmében nem lehet módosításokat előterjeszteni, de úgy gondolom, a Bizottság megállapodott a szükséges szabályozásokról, és támogatom ezt a megállapodást.

 
  
MPphoto
 
 

  Diogo Feio (PPE), írásban.(PT) A Tanács felkérte a Bizottságot, hogy próbálja meg helyettesíteni a légi közlekedési szolgáltatásokkal kapcsolatos megállapodások egyes rendelkezéseit, miután az Európai Bíróság úgy találta, hogy azok nincsenek összhangban az uniós joggal.

A kérdéses módosítások biztosítják, hogy minden európai légitársaság hozzáférhessen az Európai Unió és Vietnam közötti útvonalakhoz, és tiltják a versenyellenes gyakorlatokat. Ezek a módosítások biztosítják a letelepedés szabadsága elvének való megfelelést, és törekszenek arra, hogy egy fogadó tagállamon belül ugyan olyan bánásmódot biztosítsanak, mint az adott tagállam polgárainak.

Szeretném látni, hogy az Európai Unió és Vietnam közötti kapcsolatok és cserék számára hasznossá válnak a légitársaságoknak nyújtott kölcsönös előnyök, valamint hogy ezek ahhoz vezetnek, hogy a lakosok jobb tudással rendelkezzenek egymásról.

 
  
MPphoto
 
 

  José Manuel Fernandes (PPE), írásban.(PT) Üdvözlöm ennek a tanácsi határozattervezetnek az elfogadását, amelynek célja egy megállapodás megkötése egyrészről az Európai Unió, és másrészről a Vietnami Szocialista Köztársaság kormánya között, és amely a légi közlekedési szolgáltatások bizonyos vonatkozásaival kapcsolatos. A tagállamok és harmadik országok közötti nemzetközi kapcsolatokat a légi közlekedés terén eddig kétoldalú megállapodásokon keresztül szabályozták. Ugyanakkor az Európai Unió Bírósága egy 2002. évi határozatában jogellenesnek minősítette ezt a helyzetet, mivel ellentétes az Európai Unió működéséről szóló szerződés 49. cikkével. A Bizottság ezért egy tárgyalási folyamatot kezdeményezett, amelynek célja, hogy helyettesítse a tagállamok és Vietnam között a légi közlekedési szolgáltatások terén hatályban lévő 17 kétoldalú megállapodást. Ennek a mostanra lezárult folyamatnak a célja az volt, hogy az összes uniós fuvarozó számára megkülönböztetésmentes hozzáférést biztosítson az EU és Vietnam közötti útvonalakon, megkövetelje a biztonsági szabványok betartását, valamint megakadályozza a versenyellenes gyakorlatokat.

 
  
MPphoto
 
 

  João Ferreira (GUE/NGL), írásban.(PT) Ez a megállapodás, ahogy a többi is, a liberalizációt szolgálja a légiközlekedési ágazatban, azzal az indokkal, ahogy egyéb esetekben is, hogy az Európai Bíróság 2002. évi határozata szerint a meglévő kétoldalú megállapodások ellentétesek az uniós joggal. Ahogy más sajnálatos esetekben, úgy tűnik, az uniós jog értelmezése most is a verseny szabadságát kezeli prioritásként az összes szociális és gazdasági megfontolással szemben.

Ugyanazok a fenntartásaink vannak jelenleg is, mint más megállapodásokkal kapcsolatban, ez pedig hatályuk és lehetséges következményeik. A polgári repülési tevékenység jelenlegi körülményei között az egyenlő feltételek biztosítása a különböző európai vállalatok számára hozzájárulhat az ágazatban jelenleg is zajló monopolisztikus koncentráció folyamatának elősegítéséhez, az összes káros hatással együtt, amit ez a légitársaságok dogozói és az utasok számára jelenthet. Annak érdekében, hogy a piac meghatározó legyen ezen az ágazaton belül, csökkenteni kell a tagállamok azon képességét, hogy megvédjék nemzeti légitársaságukat.

 
  
MPphoto
 
 

  Ilda Figueiredo (GUE/NGL), írásban.(PT) Egy olyan megállapodással állunk szemben, amely a liberalizációt szolgálja a légi közlekedési szolgáltatási ágazatban, azzal az indokkal, ahogy más esetekben is, hogy az Európai Bíróság 2002. évi határozata szerint a meglévő kétoldalú megállapodások ellentétesek az uniós joggal. Ismételten, ahogy más sajnálatos esetekben is, úgy tűnik, hogy az uniós jog értelmezése prioritást nyújt a verseny szabadságának minden más szociális és gazdasági megfontolással szemben, még ott is, ahol vannak kétoldalú megállapodások a tagállamok között.

Ugyanazok a fenntartásaink itt is, mint más megállapodásokkal kapcsolatban, ez pedig hatályuk és a lehetséges következményeik. A polgári repülési tevékenység jelenlegi körülményei között az egyenlő feltételek megteremtése a különböző európai vállalatok számára hozzájárulhat az ágazatban jelenleg is zajló monopolisztikus koncentráció folyamatának elősegítéséhez, az összes káros hatással együtt, amit ez a légitársaságok dogozói és az utasok számára jelenthet. Annak érdekében, hogy a piac meghatározó legyen ezen az ágazaton belül, csökkenteni kell a tagállamok azon képességét, hogy megvédjék nemzeti légitársaságukat.

 
  
MPphoto
 
 

  Lorenzo Fontana (EFD), írásban.(IT) Az Európai Unió új hatáskörébe tartoznak a légiközlekedési megállapodások. A Vietnammal kapcsolatos most tárgyalt megállapodás eljárásokat határoz meg több rendelet bevezetésére, különösen a biztonság tekintetében. Az ajánlás egyértelmű, és én támogatom.

 
  
MPphoto
 
 

  Juozas Imbrasas (EFD), írásban.(LT) Egyetértettem ezzel a jelentéssel, mivel a tagállamok és harmadik országok közötti légiközlekedési kapcsolatokra hagyományosan kétoldalú légi közlekedési szolgáltatási megállapodások vonatkoztak. Az uniós tagállamok és Vietnam közötti kétoldalú légiközlekedési megállapodásokat illetően örülök, hogy a cél az, hogy megkülönbözetéstől mentes hozzáférést biztosítsunk minden uniós légi fuvarozó számára az Európai Unió és Vietnam közötti útvonalakhoz; a biztonsági rendelkezéseket a kétoldalú megállapodásokban olyan esetekben is alkalmazzák, amikor egy légi fuvarozó fölötti szabályozási ellenőrzést nem a légi fuvarozót kijelölt tagállam gyakorolja; és a versenyellenes gyakorlatok tiltása. Ezek a légiközlekedési megállapodások hasznosak és fontosak az Európai Unió, légitársaságaink és polgáraink számára.

 
  
MPphoto
 
 

  David Martin (S&D), írásban. – A jelentés mellett szavaztam. A tagállamok és harmadik országok közötti nemzetközi légiközlekedési kapcsolatokat hagyományosan kétoldalú légi közlekedési szolgáltatási megállapodások szabályozták. Az Európai Bíróság 2002. évi határozata szerint a hagyományos kijelölési záradékok a tagállamok kétoldalú légi közlekedési szolgáltatási megállapodásaiban megsértik az uniós jogot. Lehetővé teszik egy harmadik ország számára, hogy az megtagadja, visszavonja vagy felfüggessze egy tagállam által kijelölt azon légi fuvarozó jogosítványait vagy engedélyeit, amelynek többségi tulajdona és tényleges felügyelete felett nem az adott tagállam vagy a tagállamban illetőséggel rendelkező személy vagy jogalany rendelkezik. Ez a tagállamok egyikében székhellyel rendelkező, de más tagállamban illetőséggel rendelkező személy vagy jogalany tulajdonában lévő és általa irányított európai uniós légi fuvarozókkal szembeni hátrányos megkülönböztetésnek minősül. Ez ellentétes az Európai Unió működéséről szóló szerződés 49. cikkével, amely kimondja, hogy az Európai Unió egy adott tagállamának állampolgárait a szabad letelepedés jogának gyakorlásakor azzal azonos bánásmód illeti meg a fogadó tagállam területén, amelyben az adott tagállam állampolgárai részesülnek. További aggályokat vet fel például a verseny kérdése, mellyel kapcsolatban – az Európai Unió tagállamai és a harmadik országok közötti kétoldalú légiközlekedési megállapodások meglévő rendelkezéseinek módosítása vagy kiegészítése révén – indokolt biztosítani az európai uniós jognak való megfelelést. Ezért hozta létre a Bizottság ezt a megállapodást.

 
  
MPphoto
 
 

  Clemente Mastella (PPE), írásban.(IT) Az Európai Unió által harmadik országokkal megkötött nemzetközi légiközlekedéssel kapcsolatos kétoldalú megállapodásokat most radikálisan felül kell vizsgálni. Az Európai Bíróság határozata szerint a hagyományos kijelölési záradékok az ilyen megállapodásokban teljes mértékben összeegyeztethetetlenek az uniós joggal, mivel megsértik a külföldi vállalatok letelepedési jogát, és nem biztosítanak számukra azzal azonos bánásmódot, mint amelyben az adott tagállam vállalatai részesülnek. Üdvözlendőnek tartjuk ezért a Bizottság által előterjesztett megállapodás következtetéseit, amelynek célja, hogy minden európai uniós légi fuvarozó számára megkülönböztetésmentes hozzáférést biztosítson a Vietnamba és onnan induló útvonalakhoz, valamint hogy elkerülje a versenyellenes gyakorlatokat. A légi közlekedési szolgáltatókra esetlegesen kivetendő üzemanyag-illetékre vonatkozó záradékokat el kell törölni, és kívánatos lenne, hogy a harmadik országok fuvarozóira vonatkozó hagyományos kijelölési záradékot egy, az uniós légi fuvarozókra vonatkozó európai uniós kijelölési záradékkal helyettesítsék. Ezáltal egy további kiegyensúlyozó tényezővel gazdagítanánk a kétoldalú megállapodásokat. Végezetül, érdemes lenne egyre szigorúbb biztonsági intézkedéseket létrehozni, különösen olyan esetekben, amikor egy légi fuvarozó felügyeletét más tagállam látja el, mint amelyik kijelölte.

 
  
MPphoto
 
 

  Nuno Melo (PPE), írásban.(PT) Az EU és Vietnam közötti megállapodás rendkívül fontos a két fél jövőbeni kapcsolata szempontjából. A Lisszaboni Szerződés hatálybalépését követően az Európai Parlamentet teljes körűen tájékoztatni kell és egyeztetni kell vele a vegyes bizottság által végzett munkáról, ahogy az összes érintett résztvevőről is. Minden megállapodás megkötéséhez szükség van a Parlament jóváhagyására, ezért a Parlamentet minden tárgyalásról folyamatosan tájékoztatni kell. Ez a megállapodás ezért fontos lépés a piacoknak az EU és Vietnam légitársaságai számára történő megnyitása felé mindenféle megkülönböztetés nélkül. A piac megnyitása hozzájárulhat az utasoknak nyújtott szolgáltatások fejlődéséhez.

 
  
MPphoto
 
 

  Alfredo Pallone (PPE), írásban.(IT) A légi közlekedési szolgáltatásokról szóló, az Európai Unió és harmadik országok közötti kétoldalú megállapodások olyan szakaszokat tartalmaznak, amelyek ellentétesek az uniós joggal, mivel nem biztosítják az egyenlő bánásmódot az EU-n kívül a különböző légi fuvarozók számára, és ezért van szükség egy speciális megállapodásra, amely védi az utasokat és a légitársaságokat. Pontosan annak biztosítása érdekében szavaztam a megállapodás mellett, hogy az összes európai légi fuvarozó egyenlően használhassa a vietnami légi útvonalakat a betiltás kockázata nélkül. A megállapodás foglalkozik továbbá a nagyobb járat- és utasbiztonsággal. Valójában, ha különböző okok miatt nem alkalmazhatóak olyan szabványok, mint amilyenek az Unión belül léteznek, akkor fontos néhány főbb pont és szabály meghatározása.

 
  
MPphoto
 
 

  Maria do Céu Patrão Neves (PPE), írásban.(PT) Az Európai Unió bíróságának 2002. évi határozatát követően, amelyben kimondták, hogy a tagállamok által aláírt kétoldalú légi közlekedési szolgáltatási megállapodásokban szereplő hagyományos kijelölési záradékok ellentétesek az uniós joggal, szükségessé vált egy olyan megállapodás megkötése, amely helyettesíti a tagállamok és Vietnam közötti hatályos 17 kétoldalú légi közlekedési szolgáltatási megállapodás egyes rendelkezéseit.

A kérdéses záradék ellentétes az Európai Unió működéséről szóló szerződés 49. cikkével, amely kimondja, hogy az Európai Unió egy adott tagállamának állampolgárait a szabad letelepedés jogának gyakorlásakor azzal azonos bánásmód illeti meg a fogadó tagállam területén, mint amelyben az adott tagállam állampolgárai részesülnek. Ezért, az uniós légi fuvarozók közötti hátrányos megkülönböztetés elkerülése érdekében azokat a hagyományos kijelölési záradékokat, amelyek egy kétoldalú megállapodást aláíró tagállam légi közlekedési szolgáltatóira vonatkoznak, egy uniós kijelölési záradékkal helyettesítik, amely az összes uniós fuvarozóra alkalmazandó. Ennek célja, hogy megkülönböztetésmentes hozzáférést biztosítsanak minden uniós légi fuvarozó számára az Európai Unió és Vietnam közötti útvonalakhoz.

A fentiek fényében a jelentés mellett szavaztam, amely a Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság támogatását is élvezi.

 
  
MPphoto
 
 

  Paulo Rangel (PPE), írásban.(PT) Az EU és Vietnam közötti légiközlekedési megállapodás megkötése mellett szavaztam, amelynek célja, hogy a Vietnam és a tagállamok által aláírt 17 meglévő kétoldalú légi közlekedési szolgáltatási megállapodás egyes rendelkezéseit helyettesítse, megkülönböztetésmentes hozzáférést biztosítva az EU légi fuvarozói számára az Európai Unió és Vietnam közötti útvonalakhoz, a bíróság 2002. évi határozatának megfelelően és összhangban a versennyel kapcsolatos közösségi joggal.

 
  
MPphoto
 
 

  Raül Romeva i Rueda (Verts/ALE), írásban. – A tagállamok és harmadik országok közötti nemzetközi légiközlekedési megállapodásokat hagyományosan kétoldalú légi közlekedési szolgáltatási megállapodások szabályozták. Az Európai Unió Bírósága 2002-ben úgy határozott, hogy a tagállamok kétoldalú légi közlekedési szolgáltatási megállapodásainak hagyományos kijelölési záradékai megsértik az uniós jogot. Lehetővé teszik egy harmadik ország számára, hogy az megtagadja, visszavonja vagy felfüggessze egy tagállam által kijelölt azon légi fuvarozó jogosítványait vagy engedélyeit, amelynek többségi tulajdona és tényleges felügyelete felett nem az adott tagállam vagy a tagállamban illetőséggel rendelkező személy vagy jogalany rendelkezik.

Ez a tagállamok egyikében székhellyel rendelkező, de más tagállamban illetőséggel rendelkező személy vagy jogalany tulajdonában lévő és általa irányított európai uniós légi fuvarozókkal szembeni hátrányos megkülönböztetésnek minősül, és ez ellentétes az Európai Unió működéséről szóló szerződés 49. cikkével, amely kimondja, hogy az Európai Unió egy adott tagállamának állampolgárait a szabad letelepedés jogának gyakorlásakor azzal azonos bánásmód illeti meg a fogadó tagállam területén, amelyben az adott tagállam állampolgárai részesülnek.

További aggályokat vet fel például a verseny kérdése, mellyel kapcsolatban biztosítani kell az európai uniós jognak való megfelelést – a tagállamok és harmadik országok közötti kétoldalú légiközlekedési megállapodások meglévő rendelkezéseinek módosítása vagy kiegészítése révén.

 
  
MPphoto
 
 

  Licia Ronzulli (PPE), írásban.(IT) Megfelelőnek tartom a ma megszavazott végleges szöveget, mivel hozzáférést biztosít az összes európai uniós fuvarozónak az EU és Vietnam közötti útvonalakhoz, elkerülve a különböző légi fuvarozók közötti hátrányos megkülönböztetést. Emellett garanciákat biztosítottak a biztonság és a verseny terén, ami szintén létfontosságú a légi közlekedési szolgáltatások fejlesztése szempontjából ezen az útvonalon, és amely az üzemeltetők és az utasok számára egyaránt kedvező. A folyamatos gazdasági növekedés ebben az országban, amely vállalkozói szerkezetének rugalmassága miatt sok más országnál jobban tudta kezelni a nemzetközi válságot, kedvező partnerré teszi az országot az EU számára, és a mai szavazással csak támogathatjuk ezt a fontos fejlődési irányt.

 
  
MPphoto
 
 

  Nuno Teixeira (PPE), írásban.(PT) A Bizottság tárgyalásokat folytatott az EU és a Vietnami Köztársaság közötti megállapodásról, amely helyettesíti Vietnám és a tagállamok között meglévő 17 kétoldalú légi közlekedési szolgáltatási megállapodást. A kérdéses megállapodás nem tartalmazza az üzemanyag adózásáról szóló szokásos rendelkezéseket az EU-ban harmadik országok által működtetett járatok esetében. A megállapodás azonban jelentős előnyöket biztosíthat az EU számára, és ezért szavazatommal támogatom a Parlament ajánlását.

Szeretném kiemelni a megállapodásban a kijelöléssel kapcsolatos záradékot, amelynek célja, hogy az összes uniós légi fuvarozó számára megkülönböztetésmentes hozzáférést biztosítson az EU és Vietnam közötti útvonalakon, valamint szeretném kiemelni a biztonsággal kapcsolatos rendelkezéseket és a versenyszabályoknak való megfelelést.

 
  
MPphoto
 
 

  Angelika Werthmann (NI), írásban.(DE) A megállapodás összhangba hozta a korábbi kétoldalú légi közlekedési szolgáltatási megállapodások kijelölési záradékát az uniós joggal, az Európai Bíróság 2002. évi határozatának megfelelően. A megállapodás megkötése mellett szavaztam.

 
  
  

Jelentés: Dominique Baudis (A7-0042/2011)

 
  
MPphoto
 
 

  Luís Paulo Alves (S&D), írásban.(PT) A jelentés mellett szavazok, mivel kereskedelmi tárgyalásokat kell folytatni ezzel a régióval, és úgy gondolom, vannak pozitív fejlemények, mivel ez a dokumentum olyan ágazatokat is lefed, mint például az energia, az ipar, a nyersanyagok, és mindenekelőtt a kutatás, az innováció és az oktatás.

 
  
MPphoto
 
 

  Laima Liucija Andrikienė (PPE), írásban. – A jelentés mellett szavaztam, és arra bíztatom az EU és az ÖET vezetőit, hogy erősítsék meg az együttműködést, különösen a kereskedelem terén, mivel az EU és az ÖET közötti szabadkereskedelmi megállapodásról szóló tárgyalások 20 éve kezdődtek meg, és még mindig nem zárták le őket. Amellett, hogy stratégiailag nagyon fontos régió az EU és általában a Nyugat számára, az ÖET-államok fontos kereskedelmi partnerek is. A régióval való kereskedelmünk folyamatosan nő, és 2009-ben elérte a 79,7 milliárd eurót. Pozitív a kereskedelmi mérlegünk az ÖET-országokkal szemben, mivel 57,8 milliárd euró értékben exportálunk, és 21,8 milliárd euró értékben importálunk árukat. Az Európai Külügyi Szolgálatnak nagyobb figyelmet kellene fordítania erre a fontos régióra, és új uniós diplomáciai missziókat kellene elindítani az ÖET tagállamaiban. Ily módon megerősítenénk az EU ismertségét, és nagyobb befolyással rendelkeznénk ezen a részén a világnak. A régióban tapasztalható nyugtalanság és a zavargások miatt most minden eddiginél nagyobb szükség van az EU részvételére.

 
  
MPphoto
 
 

  Elena Oana Antonescu (PPE), írásban.(RO) Az Európai Unió és az Öböl-menti Együttműködési Tanács közel 20 éve tárgyal egy szabadkereskedelmi megállapodásról. Mindkét fél számára hasznosak lennének a mélyebb kapcsolatok, különösen, mivel számos együttműködési lehetőség van az oktatás, a tudományos kutatás és a megújuló energiák terén. A hazai fronton az ÖET-országok néhány éve egy új politikai és társadalmi modernizációs folyamaton mennek keresztül, amelyet támogatni és ösztönözni kell. Úgy gondolom, folyamatos párbeszédre van szükségünk az Európai Unió és az Öböl-menti Együttműködési Tanács között, hogy fejlődést érjünk el az emberi jogok és szabadságok, valamint a kisebbségek jogainak előmozdítása terén, valamint a hátrányos megkülönböztetés minden formája elleni küzdelemben, beleértve a nemen és vallási hovatartozáson alapuló megkülönböztetést. Ezért szavaztam a jelentés mellett.

 
  
MPphoto
 
 

  Sophie Auconie (PPE), írásban.(FR) Az Európai Unió és az Öböl-menti Együttműködési Tanács közel 20 éve tárgyal egy szabadkereskedelmi megállapodásról. A tárgyalásokat még mindig nem zárták le. Sok minden változott ez alatt a 20 év alatt. Az Öböl-menti Együttműködési Tanács tagjai mára a közel-keleti és az észak-afrikai régió gazdasági erőművévé váltak. Ők továbbá a fő befektetők az Európai Unió déli mediterrán szomszédságában. Következésképpen, az Európai Unió és az Öböl-menti Együttműködési Tanács tagjai közötti együttműködési lehetőségek túlmutatnak a kereskedelmen, és olyan területekre is kiterjednek, mint például a tudomány és az oktatás. Ezért szavaztam a saját kezdeményezésű jelentés mellett, amely felszólítja az Európai Parlamentet, hogy ambiciózusabb politikát dolgozzon ki az Öböl-menti Együttműködési Tanács tekintetében.

 
  
MPphoto
 
 

  Zigmantas Balčytis (S&D), írásban.(LT) A jelentés mellett szavaztam. Az Európai Unió és az Öböl-menti Együttműködési Tanács (ÖET) közel 20 éve tárgyal egy szabadkereskedelmi megállapodásról. Mostanáig ez a leghosszabb ideje tartó és eddig lezáratlan kereskedelmi tárgyalás, amelyet az EU valaha folytatott. Ez idő alatt a régió helyzete jelentősen megváltozott. A két évtized alatt az ÖET tagjai a Közel-Kelet és Észak-Afrika fő gazdasági erőművévé váltak, és az újonnan feltörekvő régió önmagában jelentős hatást gyakorol a világgazdaság fejlődésére. Egyetértek a jelentésben foglalt javaslatokkal, miszerint szükség van a szabadkereskedelmi megállapodás mielőbbi megkötésére ezzel az EU számára fontos régióval. Az EU és az Öböl-régió közötti együttműködési lehetőségek nem csupán a kereskedelem területére koncentrálódnak, hanem más közös érdekű területekre is kiterjednek, a nemzetközi biztonság, a terrorizmus elleni küzdelem, a problémás közel-keleti területeken való diplomáciai közvetítés, a regionális válságkezelés, valamint a kultúrák közötti párbeszéd és a globális gazdasági kormányzás terén.

 
  
MPphoto
 
 

  Slavi Binev (NI), írásban.(BG) Ezzel a saját kezdeményezésű jelentéssel az Európai Parlament célja, hogy egy ambiciózusabb uniós politikára szólítson fel az Öböl-menti Együttműködési Tanáccsal és tagjaival kapcsolatban. A jelentés mellett szavaztam, mivel úgy gondolom, hogy ezt az irányt kell választanunk. Annál is inkább, mivel az Öböl-menti Együttműködési Tanács nemrégiben kijelentette, hogy nem ismeri el többé legitimnek Moammer Kadhafi rendszerét. Örülünk ennek a politikának, és bátorítólag hat ránk. A Tanács elítélte a Kadhafi-rendszer által a polgári lakosság ellen elkövetett bűncselekményeket, és azonnali beavatkozásra szólította fel az Arab Államok Ligáját és az ENSZ Biztonsági Tanácsát. A Tanács hat tagállama által 30 éve kezdeményezett integrációs folyamat eddig egyedülálló az arab világban. Támogatnunk kell őket.

 
  
MPphoto
 
 

  Sebastian Valentin Bodu (PPE), írásban.(RO) Az Európai Uniónak fontosabb mint valaha, hogy szabadkereskedelmi megállapodást kössön az Öböl-menti államokkal. A megállapodás tárgyalása igencsak elhúzódott. A kezdete óta eltelt 20 évben a helyzet többször megváltozott. Az Öböl-régió geopolitikai légköre mára átalakult, és ennek globális és regionális vonzatai vannak. Foglalkoznunk kell a gazdaság liberalizációjával és diverzifikációjával ezekben az államokban. Az Öböl-menti államok jelenleg többek, mint pusztán kereskedelmi partnerek, mivel egyre nagyobb hatásuk van a pénzügyi ágazatra és a diplomáciára, más területekről nem is beszélve. Befolyásuk folyamatosan nő. Ez új szemléletet hoz létre az Európai Unióban, amely tudja, hogy a két régió közötti együttműködés túlmutat a kereskedelmen. Közös érdekeink vannak a nemzetközi biztonság, a terrorizmus elleni küzdelem, a Közel-Kelet felszültebb területein a diplomáciai közvetítés, a regionális válságkezelés, a kultúrák közötti párbeszéd és a globális gazdasági kormányzás terén. Az EU támaszkodhat bizonyos előnyökre az Öböl-régió új szereplőivel szemben, feltéve, hogy nagymértékű politikai akarat mutatkozik ezzel kapcsolatban.

 
  
MPphoto
 
 

  Maria Da Graça Carvalho (PPE), írásban.(PT) A jelentés mellett szavaztam, amely az EU és az Öböl-menti Együttműködési Tanács (ÖET), vagyis Szaúd-Arábia, Bahrein, az Egyesült Arab Emírségek, Kuvait, Katar és Omán közötti kereskedelmi, gazdasági és pénzügyi kapcsolatokról szól. Egyetértek a szövegnek az EU és az öböl-régióbeli arab országok közötti kapcsolatokról szóló rendelkezéseivel, különösen a stratégiai megállapodásokkal kapcsolatban az energia, a tudomány és az oktatás terén. Szintén fontos egy szabadkereskedelmi megállapodás megkötése.

 
  
MPphoto
 
 

  Mário David (PPE), írásban.(PT) Úgy gondolom, az EU és az Öböl-menti Együttműködési Tanács érdeke a kapcsolatok szorosabbra fűzése minden téren, legyen az a politika, a kultúra, a kereskedelem vagy a pénzügy.

A jelentést illetően, amelynek előadója voltam a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság számára, szeretnék kiemelni három javaslatot, amelyeket az elejétől kezdve támogattam, és amelyeket melegen üdvözölt a többi tag is: 1) a diplomáciai jelenlét növelése a régióban egy uniós delegáció felállításával minden ÖET-tagállamban, az Európai Külügyi Szolgálaton (EKSZ) keresztül; 2) rendszeres állam- vagy kormányfői csúcstalálkozók megrendezése az EU és az ÖET között és végezetül 3) a főképviselő/elnökhelyettes és a kereskedelmi biztos felszólítása, hogy vegyék fontolóra az ÖET-országokkal kötendő jövőbeni kereskedelmi kapcsolatok alternatív megközelítési lehetőségeit kétoldalú megállapodások formájában az EU és azon Öböl-menti államok között, amelyek késznek érzik magukat arra, hogy további kötelezettséget vállaljanak az EU-val szemben.

Bár az utóbbi javaslat egy új uniós megközelítést jelent a harmadik országokkal való kapcsolatok terén, úgy gondolom, hogy sem az EU-t, sem azokat az ÖET-országokat, amelyek közelebbi kapcsolatot akarnak kialakítani az egyes területeken, nem tarthatja vissza a többi ÖET-ország, amelyek még nem készültek fel erre.

 
  
MPphoto
 
 

  Edite Estrela (S&D), írásban.(PT) A jelentés mellett szavaztam, mivel amellett érvel, hogy az EU és az Öböl-régió közötti együttműködési lehetőségek túlmutatnak a pusztán kereskedelmi szférán. A jó kapcsolatok megteremtése e regionális blokkok között fontos hozzájárulást jelent az olyan közös érdekek védelme terén, mint a nemzetközi biztonság, a terrorizmus elleni küzdelem és a globális gazdasági kormányzás.

 
  
MPphoto
 
 

  Diogo Feio (PPE), írásban.(PT) A közelmúltbeli zavargások és a társadalmi, politikai és katonai nyugtalanság a különböző muzulmán többségű országokban még inkább szükségessé teszi, hogy az EU stratégiát dolgozzon ki az Öböl-régióval kapcsolatban, valamint hogy kapcsolatokat és tartós partnerséget alakítson ki a régió vezető multilaterális intézményével, az Öböl-menti Együttműködési Tanáccsal (ÖET). Egyértelműen vannak olyan biztonsági és gazdasági-pénzügyi kérdések, amelyek összekötik a két felet, az EU-nak ezért növelnie kell erőfeszítéseit, és erőforrásokat kell fordítania arra, hogy nagyobb tudatosságot érjen el, valamint hogy elkészítse a kereskedelmi megállapodás tervezetét, amely, véleményem szerint, nemcsak a kereskedelmet fogja fokozni, hanem abban is segíteni fog, hogy szorosabb kapcsolat alakuljon ki a lakosok között.

Remélem, hogy megerősítik az országok némelyike által bevezetett reformokat, és hogy Európa pozitívan tud hozzájárulni ehhez a folyamathoz.

 
  
MPphoto
 
 

  José Manuel Fernandes (PPE), írásban.(PT) Ez a parlamenti állásfoglalásra irányuló indítvány az EU és az Öböl-menti Együttműködési Tanács (ÖET) közötti kapcsolatokkal foglalkozik abból a célból, hogy annak tagállamaival stratégiai partnerséget alakítson ki. Az egyes arab országokban nemrégiben történt zavargások ellenére az Öböl-menti államok jelentős gazdasági potenciállal rendelkeznek, és kiváló együttműködési lehetőséget biztosítanak az EU számára. Ezek az országok nagyszerű kereskedelmi lehetőségeket rejtenek nemcsak azért, mert olajat termelnek, amelynek készletei kezdenek kimerülni, hanem főleg mert alternatív energiaforrásokba kezdenek befektetni, és Európa is jól ismert szakértelméről ezen a területen. Örülök tehát, hogy elfogadták ezt a jelentést, és remélem, hogy hamarosan elfogadhatunk egy olyan megállapodást, amely megerősíti az EU partneri viszonyát az iszlám közösséggel.

 
  
MPphoto
 
 

  João Ferreira (GUE/NGL), írásban.(PT) Nincs hiány aggodalomra okot adó helyzetekből és instabil területekből, amelyek rendkívül összetetté teszik a regionális geopolitikai környezetet: a palesztin helyzet, az iraki háború, az iráni helyzet, a közelmúltbeli felkelések több országban, például Jemenben és a darfuri helyzet. Ebben a helyzetben az EU kettős mércét alkalmazott a régióbeli államokkal való kapcsolataiban, ami gátolta a konfliktusok megoldását, a tárgyalásokat és a békefolyamatokat. Sőt mi több, az EU gyakran beavatkozik a felkelésekbe, anélkül, hogy tiszteletben tartaná a régióbeli emberek szuverén jogait.

Ebben az összefüggésben, ez a jelentés a 20 évvel ezelőtti tárgyalásokat veszi alapul ahhoz, hogy egy szabadkereskedelmi megállapodást hozzon létre az EU és az Öböl-menti Együttműködési Tanács (ÖET) között, és ezzel ez az EU által kezdeményezett legrégebbi kereskedelmi tárgyalás, amelyet a mai napig nem zártak le. Ez önmagában elég okot szolgáltatna ahhoz, hogy ne támogassuk a jelentést. Ugyanakkor a szavazás alatt előterjesztett néhány szóbeli módosítás még elfogadhatatlanabbá teszi, és különösen elfogadhatatlan az ENSZ Biztonsági Tanácsának egy líbiai tiltott repülési zóna létrehozásával kapcsolatos álláspontjára való utalás, amely, mint tudjuk, leplezi az ország ellen folytatott háborút.

 
  
MPphoto
 
 

  Ilda Figueiredo (GUE/NGL), írásban.(PT) Tisztában vagyunk azzal, hogy az Öböl-menti régió geopolitikai helyzete nagyon összetett, és a biztonsággal és békével kapcsolatban komoly és érzékeny kérdéseket vet föl. Figyelemre méltók ezek közül a közel-keleti békefolyamatok, az iraki háború, az iráni helyzet, a jemeni népfelkelések és a közelmúltbeli darfuri fejlemények, a legújabb észak-afrikai események mellett.

A jelentés ugyanakkor megjegyzi, hogy az „Öböl-menti államok állami vagyonalapjai az összes alap több mint egyharmadát teszik ki, és ezek az alapok segítettek megvédeni a globális és az európai pénzügyi rendszert”. Ebben a környezetben zajlottak a tárgyalások 20 évvel ezelőtt egy, az EU és az Öböl-menti Együttműködési Tanács (ÖET) közötti szabadkereskedelmi megállapodás megkötése érdekében, és ez volt az eddigi leghosszabb és lezáratlan kereskedelmi tárgyalás, amelyben az Unió részt vett.

A tény az, hogy az EU beavatkozott és kettős mércét alkalmazott a régióbeli államokkal való kapcsolataiban, ami akadályozza a tárgyalásokat és a régió lakosságának szuverén jogaival kapcsolatos békefolyamatokat is. A Parlament által elfogadott állásfoglalás továbbá olyan új javaslatokat tartalmaz, amelyek nem segítik a békefolyamatot a térségben…

(A szavazatok indokolását az eljárási szabályzat 170. cikkének megfelelően lerövidítik.)

 
  
MPphoto
 
 

  Juozas Imbrasas (EFD), írásban.(LT) Azzal, hogy a jelentés mellett szavaztam, támogatom a demokráciáért és emberi jogokért folyó tüntetéseket Bahreinben, és elítélem a kormány erőszakos válaszát. Az Öböl-menti Együttműködési Tanács (ÖET) országai, Irán, Irak, Jemen, Omán, az Egyesült Arab Emírségek, Katar, Szaúd-Arábia és Kuvait, jelenleg az EU hatodik legnagyobb exportpiacát jelentik, és jelenleg az EU az ÖET fő kereskedelmi partnere. A már most is intenzív kereskedelem ellenére még mindig van lehetőség annak elmélyítésére, valamint a két fél közötti kereskedelem nagyobb diverzifikációjára, figyelembe véve az uniós piac méretét, és az ÖET-államok arra irányuló erőfeszítéseit, hogy diverzifikálják exportjukat. Egy szabadkereskedelmi megállapodás új lehetőségeket biztosítana továbbá a technikai együttműködés és segítségnyújtás terén, és az EU-ÖET szabadkereskedelmi megállapodás megkötése előmozdítaná a szorosabb kötelékek kialakulását és a további diverzifikációt. Ez a dokumentum újra megfogalmazza, hogy az Unió ellenzi a halálbüntetést, és annak globális moratóriumára szólít fel; elítéli a halálbüntetés összes ÖET-ország általi fenntartását; következésképpen felszólítja őket, hogy alkalmazzanak moratóriumot a kivégzésekre; és felszólítja különösen a lefejezést, a megkövezést, a keresztre feszítést, a megkorbácsolást és az amputálást büntetésként vagy kivégzési módként használó államokat ezeknek a gyakorlatoknak a beszüntetésére.

 
  
MPphoto
 
 

  Tunne Kelam (PPE), írásban. – Az Uniónak az Öböl-menti Együttműködési Tanáccsal való kapcsolatairól szóló jelentés mellett szavaztam. Szeretném hangsúlyozni az előadó, Baudis úr arra vonatkozó szóbeli módosításai iránti támogatásomat, hogy a jelentést a legújabb fejlemények fényében frissítsék.

Fel kell szólítani az Öböl-menti Együttműködési Tanács összes tagállamát, hogy ismerjék el a demokratikus reformra irányuló és továbbra is folytatódó népmozgalmat a szélesebb térségben, és fel kell szólítani továbbá az országaikban szerveződő civil társadalmi csoportokat, hogy támogassák a ténylegesen megvalósuló, békés demokratikus átalakulást.

 
  
MPphoto
 
 

  Agnès Le Brun (PPE), írásban.(FR) Különböző okok miatt a Perzsa-öböl régió stratégiai fontossággal bír az Európai Unió számára, különösen az energiaellátás tekintetében. Az Európai Unió szorosabb együttműködést akar kialakítani az Öböl-menti Együttműködési Tanáccsal (ÖET) – a régió hat leggazdagabb nemzetéből álló szervezettel – egy szabadkereskedelmi megállapodás megkötésével, amely a folyamat kulcsmozzanatává válna. A jelentés mellett szavaztam, amely előkészíti az Unió és az ÖET közötti jövőbeni együttműködést. A kollégám, Baudis úr által előterjesztett indítvány, amely foglalkozik az e partnerség tekintetében releváns összes kérdéssel, többek között a kisebbségek jogaival, a nők jogaival, a lelkiismereti szabadsággal és a véleménynyilvánítás szabadságával, valamint az izraeli–palesztin békefolyamat támogatásával és a stratégiai partnerség olyan területeivel, mint a kutatás, az oktatás, a fosszilis és megújuló üzemanyagok, széles körű támogatásra talált a képviselőcsoportok részéről. Ugyanakkor a közelmúltbeli bahreini események felvetik, hogy a jelentés nem elavult-e. A minden oldalról tapasztalható jó szándék néhány kitűnő kompromisszumos szóbeli módosítás megtárgyalásához vezetett, biztosítva ezáltal, hogy a jelentés naprakész legyen, és hogy a hosszú hónapok kemény munkája ne legyen hiába.

 
  
MPphoto
 
 

  Krzysztof Lisek (PPE), írásban.(PL) A Baudis-jelentés elfogadása mellett szavaztam. Baudis úr átfogó jelentése foglalkozik az összes érdekes kérdéssel az emberi jogok, a női egyenjogúság, a sajtószabadság és a demokratizálódás terén. A jelentés figyelembe veszi továbbá a közelmúltbeli változásokat a bahreini politikai színtéren. Úgy gondolom, teljes mértékben létfontosságú a konfliktusban használt erőszak elítélése. Egy több területen működő stratégiai partnerségnek, amelyet a jelentés több ponton kiemelt, lehetővé kellene tennie a válságok elkerülését az EU és a régió közötti kapcsolatokban, valamint lehetővé kell tennie Európa energiabiztonságának növelését. A perzsa-öbölbeli országok rendkívül fontos szereplői a békefolyamatnak. Szeretném ezért elmondani, hogy rendkívül örülök a jelentés elfogadásának, és remélem, hogy az Európai Unió és a perzsa-öbölbeli országok közötti együttműködés még produktívabb lesz sok területen.

 
  
MPphoto
 
 

  David Martin (S&D), írásban. – A jelentés mellett szavaztam, és különösen üdvözlendőnek tartom azt a szóbeli módosítást, amely egy új 7a. bekezdést hozott létre, amely „felhívja az Öböl-menti Együttműködési Tanácsban részt vevő valamennyi tagállamot, hogy ismerje el a demokratikus reformra irányuló és továbbra is folytatódó népmozgalmat a szélesebb térségben, és felszólítja őket az országaikban a szerveződő civil társadalmi csoportokkal szembeni teljes körű elkötelezettségre a ténylegesen megvalósuló, békés demokratikus átalakulásnak a térségben lévő partnerországokkal együttesen és az Európai Unió teljes körű támogatása mellett történő előmozdítása céljából”.

 
  
MPphoto
 
 

  Clemente Mastella (PPE), írásban.(IT) Az Európai Unió és az Öböl-menti Együttműködési tanács (ÖET) országai közötti 20 éves kereskedelmi tárgyalások alatt a tárgyalások kontextusa jelentősen megváltozott, és ezeknek a kapcsolatoknak fordulópontra kell érniük.

A szabadkereskedelmi megállapodás megkötése mind politikai, mind kereskedelmi prioritás. Az ÖET geopolitikai környezetét több globális és regionális vonzattal rendelkező komoly kihívás megoldásának szükségessége jellemzi, ami azt jelenti, hogy el kell kezdeni ezen országok alapvető gazdasági struktúrájának liberalizációját és diverzifikációját. Ezeknek az országoknak az együttműködés és a multilateralizmus útján kell tovább haladniuk.

Az Európai Uniónak ezért az a feladata, hogy egy olyan új stratégiai partnerséget alakítson ki, amely képes támogatni a jelenleg zajló regionális integrációs folyamatot. Kívánatos lenne továbbá, hogy az Európai Külügyi Szolgálat új diplomáciai missziókat indítson ezekben az országokban. Jó lenne ezért, ha a Parlament ösztönözné egy ambiciózusabb uniós politika kidolgozását az ÖET tekintetében. Képesnek kell lennünk arra, hogy fokozzuk az együttműködést olyan területeken, mint a tudományos kutatás, a technológia, miközben folyamatosan tárgyalnunk kell olyan kérdésekről is, mint a vallási kisebbségek védelme, a munkához való jog és a véleménynyilvánítás szabadsága.

 
  
MPphoto
 
 

  Nuno Melo (PPE), írásban.(PT) Az EU és az Öböl-menti Együttműködési Tanács (ÖET) közötti tárgyalások több mint két évtizede folynak azzal a céllal, hogy létrehozzanak egy szabadkereskedelmi megállapodást. Ezáltal ez a leghosszabb ideje tartó és eddig lezáratlan kereskedelmi tárgyalás, amelyet az EU valaha folytatott.

Az eltelt 20 év során a tárgyalások kerete alapvetően megváltozott. Az ÖET-államoknak jelentős pénzügyi súlyuk van állami befektetési alapok formájában, amelyek 2009-ben több mint 1380 milliárd USD-t tettek ki, vagyis a világ összes ilyen alapjának több mint 35%-át. Az ÖET tagállamai az egész közel-keleti/észak-afrikai régió gazdasági erőművévé váltak, a régió nemzeti vagyonának több mint 40%-ával, és a hivatalos valutakészletek 50%-ával, vagyis 1070 milliárd USD-vel.

Figyelembe véve ezen országok jelentős pénzügyi és gazdasági lehetőségeit, ki kell használnunk a jelenlegi helyzetet, amennyiben szeretnénk a tárgyalások sikeres lezárását.

 
  
MPphoto
 
 

  Alexander Mirsky (S&D), írásban. – Az EU és az Öböl-menti Együttműködési Tanács közel 20 éve tárgyal egy szabadkereskedelmi megállapodásról: ez a leghosszabb ideje tartó és eddig lezáratlan kereskedelmi tárgyalás, amelyet az EU valaha folytatott. A jelentés hangsúlyozza, hogy a szabadkereskedelmi megállapodás megkötése továbbra is prioritást élvez. Ugyanakkor túlmutat a kereskedelmi kapcsolatokon, és magában foglalja az energia, az ipar, a nyersanyagok, a K+F és az innováció, valamint az oktatás területét is.

Tartózkodtam a szavazáson, mivel a megállapodást a régióbeli helyzetre adandó politikai válasz kontextusában kellene létrehozni. Külön megközelítést kellene alkalmazni minden egyes ország esetében. Vegyük például Iránt. Hiba lenne bevonni Ahmadinejad rendszerét a tárgyalási folyamatba. Pontosabb földrajzi és gazdasági tisztázásra van szükség.

 
  
MPphoto
 
 

  Rolandas Paksas (EFD), írásban.(LT) Egyetértettem ezzel az Európai Unió és az Öböl-menti Együttműködési Tanács közötti kapcsolatokról szóló állásfoglalással, mivel az Öböl-régióra egy új, felemelkedő globális gazdasági központként tekintenek, amelynek geopolitikai környezete olyan biztonsági kihívások központjává teszi a régiót, amelynek globális és regionális vonzatai vannak. Az ÖET továbbá az EU hatodik legnagyobb exportpiaca, az EU pedig jelenleg az ÖET fő kereskedelmi partnere, és szükség van a kölcsönös kapcsolatok fejlesztésére és diverzifikációjára. Minden erőfeszítést meg kell tennünk annak érdekében, hogy az együttműködés a gazdasági és technikai tevékenységek több területére is kiterjedjen, és ide tartozik a gazdasági fejlődés folyamatának megerősítése. Az erős gazdasági interakció továbbá több lehetőséget biztosítana az EU regionális integrációjának megerősítésére, és több lehetőséget nyújtana az Uniónak, hogy hozzájáruljon a stabilitás megerősítéséhez ebben a stratégiailag fontos régióban. A lehető legtöbbet meg kell tennünk annak biztosítása érdekében, hogy a két régió közötti tárgyalásokat végre lezárhassuk, és megkössünk egy szabadkereskedelmi megállapodást, amely új lehetőségeket biztosítana a technikai együttműködésre és segítségnyújtásra.

 
  
MPphoto
 
 

  Justas Vincas Paleckis (S&D), írásban.(LT) Egészen a demokrácia hullámának áttöréséig az arab országokban az Európai Parlament folyamatosan arra szólította fel az Öböl-menti Együttműködési Tanács országait, hogy javítsák a demokrácia, a jogállam, az emberi jogok és szabadságok helyzetét. Képviselőcsoportunk, az Európai Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetsége képviselőcsoport különösen a társadalompolitika reformjának és a szakszervezetek megnövekedett szabadságai tiszteletben tartásának szükségességére hívta fel a figyelmet. Szilárdan ellenezzük a kivégzéseket és a nők jogainak megtiprását. Azáltal, hogy a jelentés mellett szavazok, támogatom a demokrácia és az emberi jogok érdekében zajló tüntetéseket Bahreinben, és elítélem a kormány erőszakos válaszát. Támogatom az előadó felhívását, hogy osszuk meg az Öböl-menti országokkal az uniós tagállamoknak a megújuló energiaforrások kinyerésére irányuló technikák bevezetésével kapcsolatos tapasztalatait. Felszólaltam továbbá az EU és az Öböl országai közötti szabadkereskedelmi megállapodásról szóló tárgyalások felgyorsítása mellett. Egyértelmű együttműködési lehetőségek vannak a két régió között, és nemcsak a gazdaság, hanem a nemzetközi biztonság, a terrorizmus elleni küzdelem, a közel-keleti konfliktusokban való diplomáciai közvetítések, a kultúrák közötti párbeszéd, valamint a globális gazdasági kormányzás terén is.

 
  
MPphoto
 
 

  Alfredo Pallone (PPE), írásban.(IT) Baudis úrnak az Európai Unió és az Öböl-menti Együttműködési Tanács (ÖET) közötti kapcsolatokról szóló jelentése az EU és a Perzsa-öböl országai közötti szabadkereskedelmi tárgyalásokkal kapcsolatos. Véleményem szerint egy olyan megállapodás, amely megkönnyíti a kereskedelmet, és ezáltal megerősíti az összes olyan társadalmi-politikai köteléket, amelyek segítenek újraintegrálni a régiót a globális környezetbe, létfontosságú az elmúlt pár év háborúit és a közelmúltbeli eseményeket követően, valamint kereskedelmi szempontból is, a térség jövőbeli stabilitása érdekében. Ezért a jelentés mellett szavaztam, remélve ezenfelül, hogy a kapcsolatokat erősíteni fogják, mivel az kölcsönösen hasznos lenne, többek között az új globális kormányzás tekintetében.

 
  
MPphoto
 
 

  Maria do Céu Patrão Neves (PPE), írásban.(PT) E saját kezdeményezésű jelentés mellett szavaztam, amely felhívás a Parlament részéről egy ambiciózusabb politika kidolgozására az EU és az Öböl-menti Együttműködési Tanács (ÖET) és tagállamai közötti stratégiai partnerséggel kapcsolatban.

Az EU és az ÖET közel 20 éve tárgyal egy szabadkereskedelmi megállapodásról. Ez egyike a leghosszabb ideje tartó és eddig lezáratlan kereskedelmi tárgyalásoknak, amelyet az EU valaha folytatott. Ugyanakkor a 20 év folyamán a tárgyalások környezete alapvetően megváltozott. Valójában a két régió közötti együttműködési lehetőségek túlmutatnak a pusztán kereskedelmi területen. A két blokknak olyan közös érdekű területei vannak, mint a nemzetközi biztonság, a terrorizmus elleni küzdelem, a közel-keleti konfliktusokban való diplomáciai közvetítés, a regionális válságkezelés, a kultúrák közötti párbeszéd, valamint a globális gazdasági kormányzás.

A saját kezdeményezésű jelentés mellett szavaztam, mivel úgy gondolom, hogy nagyon időszerű a Parlament felszólítása egy ambiciózusabb uniós politika létrehozására az ÖET-vel és tagállamaival kapcsolatban. Remélem, hogy az ehhez szükséges politikai akarat megvan a legfelsőbb szinteken is.

 
  
MPphoto
 
 

  Aldo Patriciello (PPE), írásban.(IT) Az Európai Unió és az Öböl-menti Együttműködési Tanács (ÖET) közötti szabadkereskedelmi megállapodásról körülbelül 20 éve tárgyalnak. Ez idő alatt az ÖET pénzügyi és geopolitikai körülményei drasztikusan megváltoztak: biztonsági kihívások merültek fel (például Irak, Irán, Jemen, az iszlám terrorizmus és a kalózkodás), és új gazdasági szereplők jelentek meg ezen a területen.

Ugyanakkor az ÖET-tagállamok az egész közel-keleti és észak-afrikai régió gazdasági erőművévé váltak, és mostanra ők a legnagyobb befektetők az EU déli mediterrán szomszédsági területén. A két régiónak közös érdekei vannak továbbá a biztonság, a terrorizmus elleni küzdelem, a regionális válság kezelése és a globális gazdasági kormányzás terén. Ezért szólít fel ma a Parlament egy ambiciózusabb együttműködési politika kialakítására az ÖET országaival. Az Uniónak vannak bizonyos előnyei az új öböl-menti szereplőkkel szemben, különösen az oktatás, a tudományos kutatás, az energia és a technológia terén. Nem hagyhatjuk, hogy a történelemnek e bizonyos pontján – amikor a világ gazdasági kormányzása kialakulóban van és a regionális egyensúlyok újraformálódnak – felkínált lehetőségek kihasználatlanul maradjanak.

 
  
MPphoto
 
 

  Paulo Rangel (PPE), írásban.(PT) Az Öböl-menti régió nagyon fontos az EU számára, és ezért létfontosságú egy olyan stratégia kidolgozása, amelynek célja a politikai, pénzügyi, gazdasági, társadalmi és kulturális kötelékek megerősítése az Öböl-menti Együttműködési Tanáccsal (ÖET). Ennek fényében prioritást élvez az EU és az ÖET közötti szabadkereskedelmi megállapodás megkötése. Az együttműködési lehetőségek más területekre, például az oktatásra, az energiára és a tudományos kutatásra is kiterjednek.

Támogatom tehát a Parlament mai felhívását egy ambiciózusabb uniós politika létrehozására az ÖET és tagállamaival kapcsolatban, és remélem, hogy az EU és az ÖET közötti párbeszéd és együttműködés megerősítése segíteni fogja egy konszolidált fejlődés előmozdítását a demokratikus alapelvek és az alapvető jogok tiszteletben tartása tekintetében.

 
  
MPphoto
 
 

  Raül Romeva i Rueda (Verts/ALE), írásban. – A szöveg támogatásának okai között szerepel a 7a. (új) módosítás elfogadása, amely a következőket jelenti ki: „Felhívja az Öböl-menti Együttműködési Tanácsban részt vevő valamennyi tagállamot, hogy ismerje el a demokratikus reformra irányuló és továbbra is folytatódó népmozgalmat a szélesebb térségben, és felszólítja őket az országaikban a szerveződő civil társadalmi csoportokkal szembeni teljes körű elkötelezettségre a ténylegesen megvalósuló, békés demokratikus átalakulásnak a térségben lévő partnerországokkal együttesen és az Európai Unió teljes körű támogatása mellett történő előmozdítása céljából”.

 
  
MPphoto
 
 

  Licia Ronzulli (PPE), írásban.(IT) Az Európai Unió és az Öböl-menti régió közötti szabadkereskedelmi megállapodás prioritás mindkét fél számára, és növeli kölcsönös elismerésük fontosságát. Az Európai Unió jelenléte a régióban megerősíti a kereskedelmi politikát, hozzájárulva az Unióval kapcsolatos célzott és hatékony információk kialakulásához az Öböl-menti országokban.

A kérdéses szerződés megkötése lehetővé teszi a megnövekedett láthatóság megkönnyítését az Unió számára egy új európai diplomáciai missziókat létrehozó stratégia által, amely ösztönözné a politikai párbeszédet, és hatékonyabbá tenné Európa erőfeszítéseit. Ez igaz az EU energiaszükségletére is, amelyet még mindig jórészt fosszilis üzemanyagokból fedez, annak ellenére, hogy az olaj iránti jövőbeni keresletet egy egyre inkább a megújuló energiaforrásokra összpontosító éghajlatpolitika fogja alakítani. Az elmúlt években az Öböl-menti Együttműködési Tanács (ÖET) legtöbb tagállamában történt társadalmi és politikai fejlemények ösztönzik az emberi jogok előmozdítását, és a hátrányos megkülönböztetés minden formája elleni küzdelmet, beleértve a nemen, a szexuális irányultságon és a valláson alapuló megkülönböztetést. Az EU és az ÖET között megbízható partnerséget kell felépíteni, amely támogatja az áruk szabad piacát, valamint a nem vámjellegű akadályok eltörlését.

 
  
MPphoto
 
 

  Charles Tannock (ECR), írásban. – Az Egyesült Királyság konzervatív küldöttsége és az ECR képviselőcsoport az EU-ÖTE kapcsolatokról szóló Baudis-jelentés, valamint az előadó által a mai plenáris ülésen benyújtott kiterjedt szóbeli módosítások mellett szavazott, mivel fontos, hogy elítéljük a hatóságok általi bármilyen aránytalan akciót Bahreinben, és különösen a fegyvertelen, békés tüntetőkkel szembeni állítólagos lövéseket.

Tudjuk, hogy a főleg síita többségű tüntetők maguk is egyes intézkedések során elfogadhatatlan erőszakot alkalmaztak, és felszólítjuk az összes felet, hogy maximális önmérsékletet tanúsítsanak. Bahrein egy lojális nyugati szövetséges, és az amerikai flotta támaszpontja, és üdvözöljük a bahreini királyi herceg párbeszédre vonatkozó ajánlatát. Elfogadjuk, hogy az ÖET-szabályok értelmében Bahrein kormánya szaúdi és kuvaiti segítséget hívhat a közrend helyreállításához, de ismételten kijelentem, hogy a Bahreinben tartózkodó külföldi erőknek tiszteletben kell tartaniuk az alapvető jogokat, beleértve a békés tüntetéshez való jogot. Reméljük, hogy a lehető leghamarabb létre lehet hozni egy uniós szabadkereskedelmi megállapodást, mivel a gazdasági növekedés és a munkahelyteremtés, különösen a hátrányos helyzetű síita közösségben, segítene a szigetállam stabilizálásában és a társadalmi feszültség csökkentésében.

 
  
MPphoto
 
 

  Dominique Vlasto (PPE), írásban.(FR) Támogattam az állásfoglalási indítványt, amely egyértelmű üzenetet küld arab-félszigeti partnereinknek. A rendkívüli gazdasági, társadalmi és geopolitikai feszültségek összefüggésében létfontosságú volt, hogy a Parlament újra kifejezze szándékát, hogy kész felülvizsgálni együttműködési megállapodásainkat az arab világbeli események fényében. Nem a történelmi kötelékek feladását javasoljuk, hanem kapcsolataink olyan módon történő kiigazítását, hogy tükrözze az ottani valóságot és az emberek szükségleteit, a gazdasági és politikai kapcsolatok előfeltételévé téve az Unió által védelmezett értékek tiszteletben tartását. A civil társadalommal folytatott párbeszéd szintén kulcsfontosságú és elengedhetetlen feltétele minden partnerségnek. Miközben üdvözölni kell a fejlődést és a reformokat, sokat kell még tenni annak érdekében, hogy ezek az országok szilárdan a demokrácia, az emberi jogok és polgári szabadságjogok tiszteletben tartása útjára lépjenek. Európa sorsa részben a Közép- és Közel-Keleten dől el. Az Unió és ezen országok között kötött társulási megállapodások értelmében egy olyan köztes utat kell találnunk, amely megfelel az összes félnek, egyensúlyt találva a gazdasági és kereskedelmi kapcsolatok kialakítása, valamint az alapvető értékek előmozdítása között.

 
  
MPphoto
 
 

  Angelika Werthmann (NI), írásban.(DE) Az Európai Uniónak az Öböl-menti Együttműködési Tanáccsal való kapcsolatairól szóló jelentés mellett szavaztam. Ahogy azt a jelentés részletesen kifejti, a számos előny miatt, amelyben a szerződő felek részesülnének, és 20 évnyi tárgyalást követően ideje, hogy célzott erőfeszítést tegyünk egy szabadkereskedelmi megállapodás megkötésére. Ugyanakkor mindenekelőtt a tárgyalásoknak a jelentésben megfogalmazott főbb pontjait támogatom, amelyek figyelembe veszik az éghajlatváltozás terén a fejleményeket és az emberi jogok terén a kötelezettségeket.

 
  
  

Jelentés: Sharon Bowles (A7-0064/2011)

 
  
MPphoto
 
 

  Luís Paulo Alves (S&D), írásban.(PT) A kinevezés mellett szavazok, mivel lefolytatták az összes jogi eljárást, beleértve a szigorú önéletrajz-értékelést.

 
  
MPphoto
 
 

  Sophie Auconie (PPE), írásban.(FR) Az Európai Központi Bank Igazgatóságának egy új tagra van szüksége. A belga jelölt, Praet úr kinevezése mellett szavaztam, figyelembe véve elismert tekintélyét és szakmai tapasztalatát a monetáris és banki ügyek területén.

 
  
MPphoto
 
 

  Maria Da Graça Carvalho (PPE), írásban.(PT) Támogatom a Praet úrnak az Európai Központi Bank Igazgatóságába való kinevezéséről szóló tanácsi szavazás kedvező kimenetelét önéletrajza pozitív értékelése és a kérdéses pozíció betöltésére pályázó jelöltek számára kiadott kérdőívre adott írásbeli válaszai alapján.

 
  
MPphoto
 
 

  Diogo Feio (PPE), írásban.(PT) Az európai intézmények életének egy ilyen kulcsfontosságú pillanatában, amikor különösen az Európai Központi Banknak egy kifejezetten óvatos és intervencionista szerepet kell betöltenie az államadósság-válság, az euró stabilitása és a gazdasági fellendülés nyomon követése terén, sok sikert kívánok a hivatalába újonnan kinevezett Praet úrnak, és úgy gondolom, hogy odaadóan és szakértelemmel fogja végezni feladatát.

 
  
MPphoto
 
 

  Juozas Imbrasas (EFD), írásban.(LT) Egyetértek ezzel a dokumentummal, mivel 2011. február 18-i levelében a Tanács konzultált az Európai Parlamenttel Peter Praet-nek az Európai Központi Bank Igazgatóságába történő, 8 éves időszakra szóló kinevezéséről 2011. június 1-jei hatállyal. A Parlament Gazdasági és Monetáris Bizottsága ezt követően értékelte a jelölt igazoló okiratait, és értékelése során a bizottság megkapta a jelölt életrajzát, valamint a neki küldött kérdőívre adott válaszait. Ezt követően a bizottság 2011. március 16-án másfél órás meghallgatás keretében találkozott a jelölttel, aki először nyitóbeszédet mondott, majd válaszolt a bizottság tagjainak kérdéseire. A Parlament kedvező véleményt ad az Európai Tanács Peter Praet-nek az Európai Központi Bank Igazgatóságába történő kinevezésére irányuló tanácsi ajánlásról.

 
  
MPphoto
 
 

  David Martin (S&D), írásban. – A jelentés mellett szavaztam, amely a Gazdasági és Monetáris Bizottság ajánlásának alapján kedvező véleményt ad az Európai Tanácsnak a Peter Praet-nek az Európai Központi Bank Igazgatóságába történő kinevezésére irányuló tanácsi ajánlásról.

 
  
MPphoto
 
 

  Nuno Melo (PPE), írásban.(PT) Az európai intézményeket a legjobbaknak kell szolgálniuk. Ebben az esetben az újonnan kinevezett Praet úrnak feddhetetlen előélete van, és kinevezését kitüntetetten hagyták jóvá a Parlament Gazdasági és Monetáris Bizottsága által végzett meghallgatáson. Sok sikert kívánok neki nyolc évig tartó hivatalában.

 
  
MPphoto
 
 

  Louis Michel (ALDE), írásban.(FR) Örülök, hogy Praet urat választották az Európai Központi Bank Igazgatóságába. A pénzügyi stabilitás és a pénzügyi infrastruktúrák és fizetési rendszerek felügyeletének szakértőjeként, valamint a belga Banki, Pénzügyi és Biztosítási Bizottság igazgatási bizottságának tagjaként Praet urat nagyra becsülik gazdasági és tudományos körökben. Rengeteg tapasztalattal rendelkezik továbbá, amelyet most az Európai Unió szolgálatába tud állítani.

 
  
MPphoto
 
 

  Alfredo Pallone (PPE), írásban.(IT) Praet úrnak az Európai Központi Bank (EKB) Igazgatóságába való kinevezése mellett szavaztam, mivel bebizonyította, hogy kitűnő jelölt. A Gazdasági és Monetáris Bizottságban történt jelölti meghallgatása során Praet úr bebizonyította, hogy kiugróan ő a legnagyobb tudású és legkompetensebb jelölt. Az elmúlt években az Európai Központi Bank megmutatta, hogy létfontosságú intézmény, amely képes volt kezelni a válságot, és megakadályozni, hogy még nagyobb kár történjen. Valójában a Lehman Brothers összeomlásától kezdődően az EKB biztosította – a nemzeti kormányoktól függetlenül és különállva –, hogy a válság rendkívül súlyos következményei ne váljanak végzetessé. Az EKB a monetáris unió és az euró védelmének bástyája, és az is marad. Elengedhetetlen ezért, hogy igazgatóságának tagjai kivételes képességekkel és tapasztalattal rendelkezzenek.

 
  
MPphoto
 
 

  Maria do Céu Patrão Neves (PPE), írásban.(PT) Praet úrnak az Európai Központi Bank (EKB) Igazgatóságába 2011. június 1-jétől 8 évre történő kinevezéséről szóló jelentés mellett szavaztam. Minden ezzel kapcsolatban benyújtott információ, amely saját döntésem alapját képezte, azt mutatja, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés 283. cikkének (2) bekezdésében foglalt kritériumok teljesülnek, továbbá hogy szükség van az EKB teljes függetlenségére, összhangban a fenti szerződés 130. cikkével, és ezért üdvözlöm Praet úr kinevezését.

 
  
MPphoto
 
 

  Paulo Rangel (PPE), írásban.(PT) A határozat mellett szavaztam, amelynek értelmében a Parlament beleegyezését adja a Tanács azon ajánlásához, hogy Praet urat nevezzék ki az Európai Központi Bank Igazgatóságába. Sok sikert kívánok neki ráruházott feladatai elvégzésében.

 
  
  

Állásfoglalásra irányuló indítvány (B7-0222/2011)

 
  
MPphoto
 
 

  Luís Paulo Alves (S&D), írásban.(PT) A kinevezés mellett szavazok, mivel lefolytatták az összes jogi eljárást, beleértve a szigorú önéletrajz-értékelést.

 
  
MPphoto
 
 

  Sophie Auconie (PPE), írásban.(FR) Az Európai Parlament és a Tanács 2010. november 24-i rendelete értelmében 2011. január 1-jén létrejött Európai Bankhatóság célja, hogy biztosítsa a pénzügyi rendszer stabilitását, a pénzügyi termékek és piacok átláthatóságát, valamint hogy védelmet nyújtson a megtakarítók és befektetők számára. Az Európai Bankszövetség Farkas Ádámot, a Magyar Nemzeti Bank közgazdászát nevezte ki ügyvezető igazgatójává. Az Európai Parlamentnek jóvá kell hagynia a kiválasztást ahhoz, hogy érvényes legyen. Én Farkas úr kinevezése mellett szavaztam.

 
  
MPphoto
 
 

  Maria Da Graça Carvalho (PPE), írásban.(PT) Támogatom a Farkas úrnak az európai felügyeleti hatóság (Európai Bankhatóság) ügyvezető igazgatójává való kinevezését az Európai Bankhatóság (Európai Bankhatóság) felügyelőtanácsának adott válaszai alapján.

 
  
MPphoto
 
 

  Diogo Feio (PPE), írásban.(PT) Ha tanulságot kellene levonni a közelmúltbeli válságból, az az lenne, hogy európai ügynökségek létrehozásával meg kell reformálnunk az intézményi felügyeleti szerkezetet, és újra kellene gondolni a makro- és mikrogazdasági felügyeletet. Az Európai Bankhatóság ennek eredménye.

Mivel a bankokba vetett bizalomra súlyos csapást mért a globális pénzügyi válság, a piacok, és általában az európaiak számára fontos, hogy újra elkezdjenek bízni a banki intézmények szilárdságában és megbízhatóságában, és különösen, hogy újra bízzanak a felügyelő testületekben. Ezért létfontosságú ennek az új Európai Bankhatóságnak a szerepe a jövő szempontjából.

Most, hogy a Parlament jóváhagyta a Hatóság ügyvezető igazgatójának kinevezését, remélem, hogy hivatali ideje aktív, meggondolt és sikeres lesz.

 
  
MPphoto
 
 

  Juozas Imbrasas (EFD), írásban.(LT) Egyetértettem ezzel a dokumentummal, mivel 2011. március 17-i ülésén a Gazdasági és Monetáris Bizottság meghallgatta az európai felügyeleti hatóság (Európai Bankhatóság) felügyelőtanácsa által választott jelöltet, és úgy határozott, hogy Farkas Ádám megfelel az 1093/2010/EU rendelet 51. cikkének (2) bekezdésében foglalt kritériumoknak, és Farkas Ádámnak az európai felügyeleti hatóság (Európai Bankhatóság) ügyvezető igazgatójává történő kinevezését is jóváhagyták.

 
  
MPphoto
 
 

  David Martin (S&D), írásban. – Az állásfoglalás mellett szavaztam, amely támogatja Farkas Ádámnak az európai felügyeleti hatóság (Európai Bankhatóság) ügyvezető igazgatójává történő kinevezését.

 
  
MPphoto
 
 

  Nuno Melo (PPE), írásban.(PT) A közelmúltbeli pénzügyi válság rávilágított a pénzügyi felügyelet főbb gyengeségeire, mind az egyes esetekben, mind a pénzügyi rendszer egészében. A felügyeleti modelleknek volt egyfajta nemzeti vonatkozásuk, és nem alkalmazkodtak a pénzügyi rendszerben végbement globalizációhoz, ahol különböző pénzügyi csoportok végzik tevékenységüket a határokon átnyúlóan, az ezzel járó rendszerkockázatok mellett.

Úgy gondolom, hogy létfontosságú egy Európai Bankhatóság létrehozása egy hatékony felügyeleti modell kidolgozásával. Ugyanakkor sok egyéb lépésre is szükség van a közelmúltbeli valóban erkölcstelen helyzetek jövőbeni megakadályozása érdekében, amelyek kárt okoztak a gazdaságoknak, a részvényeseknek, a betéteseknek, az adófizetőknek, valamint a rendszer hitelességének.

Ezért támogatom Farkas úrnak az európai felügyeleti hatóság ügyvezető igazgatójává való kinevezését, és magas színvonalú hivatali időt kívánok neki minden tekintetben.

 
  
MPphoto
 
 

  Alfredo Pallone (PPE), írásban.(IT) A Gazdasági és Monetáris Bizottság (ECON) tagjaként szorosan nyomon követtem az Európai Bankhatóság létrehozásához vezető teljes folyamatot. Ezért Farkas úr ügyvezető igazgatóvá történő kinevezése mellett szavaztam. Az Európai Bankhatóságnak olyan helyzetet kell biztosítani, hogy képes legyen megkezdeni a Parlament által néhány hónapja ráruházott feladatok elvégzését. Őszintén remélem, hogy biztosítják a Hatóságnak azt a humán és gazdasági erőforrást, amely felügyeleti szerepe komoly és pontos elvégzéséhez szükséges. A Gazdasági és Monetáris Bizottság meghallgatásán az új ügyvezető igazgató meggyőzött engem és kollégáimat alkalmasságáról és szakértelméről, ahogy azt a mai szavazás is mutatja. Egy másik pozitív tényező, amely hasznos az európai integráció folyamata számára, hogy az új ügyvezető igazgató egy olyan tagállamból érkezik, amely csak nemrég csatlakozott az Európai Unióhoz.

 
  
MPphoto
 
 

  Maria do Céu Patrão Neves (PPE), írásban.(PT) Farkas úrnak az európai felügyeleti hatóság (Európai Bankhatóság) ügyvezető igazgatói posztjára való kinevezésről szóló jelentés mellett szavaztam. Farkas úr volt az európai felügyeleti hatóság (Európai Bankhatóság) felügyelőtanácsa által kiválasztott jelölt, és a megállapított eljárásokkal összhangban a Gazdasági és Monetáris Bizottság hallgatta meg. Minden ezzel kapcsolatban benyújtott információ, amely saját döntésem alapját képezte, azt mutatja, hogy az 1093/2010/EU rendelet 51. cikkének (2) bekezdésében foglalt kritériumok teljesülnek, és ezért elégedett vagyok Farkas úr kinevezésével.

 
  
MPphoto
 
 

  Paulo Rangel (PPE), írásban.(PT) Az állásfoglalás értelmében a Parlament jóváhagyta Farkas úrnak az európai felügyeleti hatóság (Európai Bankhatóság) ügyvezető igazgatójává történő kinevezését. Sok sikert kívánok neki ráruházott feladatai elvégzésében.

 
  
  

Állásfoglalásra irányuló indítvány (B7-0221/2011)

 
  
MPphoto
 
 

  Luís Paulo Alves (S&D), írásban.(PT) A kinevezés mellett szavazok, mivel lefolytatták az összes jogi eljárást, beleértve a szigorú önéletrajz-értékelést.

 
  
MPphoto
 
 

  Sophie Auconie (PPE), írásban.(FR) Az Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatóság (EBFH), amelyet 2011. január 1-jén hoztak létre az Európai Parlament és a Tanács 2010. november 24-i rendelete értelmében, feladata a felügyeleti konvergencia előmozdítása, valamint hogy tanácsot adjon az Európai Unió intézményeinek a biztosítási, viszontbiztosítási és foglalkoztatási nyugdíjrendszerek szabályozásával és felügyeletével kapcsolatos kérdésekben. Az Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatóság a spanyol Carlos Montalvót választotta első ügyvezető igazgatójává, aki eljáró főtitkárként dolgozott az új hatóság elődjénél. Az Európai Parlamentnek jóvá kell hagynia a kiválasztást ahhoz, hogy érvényes legyen. Én Montalvo úr kinevezése mellett szavaztam.

 
  
MPphoto
 
 

  Maria Da Graça Carvalho (PPE), írásban.(PT) Támogatom a Montalvo úrnak az európai felügyeleti hatóság (Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatóság) ügyvezető igazgatójává való kinevezését az Európai Bankhatóság felügyelőtanácsának választása alapján.

 
  
MPphoto
 
 

  Diogo Feio (PPE), írásban.(PT) A válság egyik tanulsága az volt, hogy létre kell hozni független európai hivatalokat a bankok és a pénzpiaci biztosítások felügyeletére. Ezek a hivatalok nem helyettesítik a nemzeti felügyelő hivatalokat, hanem velük együtt dolgoznak, gyakorolva az óvatosságra és a rendszerkockázatok elemzésére irányuló megbízatásukat, hogy megakadályozzák, hogy egy, a mostanihoz hasonló mértékű válság sújtsa újra Európát.

Most, hogy a Parlament jóváhagyta az európai felügyeleti hatóság (Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatóság) ügyvezető igazgatójának kinevezését, sok sikert kívánok neki ebben a fontos szerepkörben.

 
  
MPphoto
 
 

  Juozas Imbrasas (EFD), írásban.(LT) Egyetértettem ezzel a dokumentummal, mivel 2011. március 17-i ülésén a Gazdasági és Monetáris Bizottság meghallgatta az európai felügyeleti hatóság (Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatóság) felügyelőtanácsa által választott jelöltet, és úgy határozott, hogy Carlos Montalvo megfelel az 1094/2010/EU rendelet 51. cikkének (2) bekezdésében foglalt kritériumoknak, és Carlos Montalvónak az európai felügyeleti hatóság (Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatóság) ügyvezető igazgatójává történő kinevezését is jóváhagyta.

 
  
MPphoto
 
 

  David Martin (S&D), írásban. – Az állásfoglalás mellett szavaztam, amely támogatja Carlos Montalvónak az európai felügyeleti hatóság (Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatóság) ügyvezető igazgatójává történő kinevezését.

 
  
MPphoto
 
 

  Nuno Melo (PPE), írásban.(PT) A közelmúltbeli pénzügyi válság rávilágított a pénzügyi felügyelet főbb gyengeségeire, mind az egyes esetekben, mind a pénzügyi rendszer egészében. A felügyeleti modelleknek volt egyfajta nemzeti vonatkozásuk, és nem alkalmazkodtak a pénzügyi rendszerben végbement globalizációhoz, ahol különböző pénzügyi csoportok végzik tevékenységüket a határokon átnyúlóan, az ezzel járó rendszerkockázatok mellett. Egy európai hatóság létrehozása a biztosítás- és foglalkoztatóinyugdíj-ágazat számára létfontosságú tehát egy hatékony felügyeleti modell eléréséhez, sok más ellenőrző mechanizmussal együtt, amelyről sürgősséggel kell dönteni, és azonnal be kell vezetni. Ezért támogatom Montalvo úrnak az európai felügyeleti hatóság (Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatóság) ügyvezető igazgatójává való kinevezését, és sok sikert kívánok neki hivatalában.

 
  
MPphoto
 
 

  Alfredo Pallone (PPE), írásban.(IT) A mai kedvező szavazással egy újabb fontos részt adunk az európai felügyeleti rendszerhez, amelyet a Parlament olyan fontosnak ítélt, hogy a jelenlegi szabályozás megkezdése óta támogat. A Gazdasági és Monetáris Bizottság múlt heti meghallgatásán az új ügyvezető igazgató szakértelméről és az ágazat, valamint azon problémák ismeretéről tett bizonyságot, amelyeket kezelnie kell. Nem hiszem továbbá, hogy problémát jelentene az, hogy az Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatóság (EBFH) két fő pozícióját olyan személyek töltik be, akik az előző szervezetnél ugyanezt a szerepet töltötték be. Valójában biztos vagyok abban, hogy az EBFH-nak adott új jogkörök biztosítani fogják, hogy vezetői a lehető legjobban végezzék munkájukat.

 
  
MPphoto
 
 

  Maria do Céu Patrão Neves (PPE), írásban.(PT) Montalvo úrnak az európai felügyeleti hatóság (Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatóság) ügyvezető igazgatói posztjára való kinevezésről szóló jelentés mellett szavaztam.

Montalvo úr volt az európai felügyeleti hatóság (Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatóság) felügyelőtanácsa által kiválasztott jelölt, és a megállapított eljárásokkal összhangban a Gazdasági és Monetáris Bizottság hallgatta meg. Minden ezzel kapcsolatban benyújtott információ, amely saját döntésem alapját képezte, azt mutatja, hogy az 1094/2010/EU rendelet 51. cikkének (2) bekezdésében foglalt kritériumok teljesülnek, és ezért elégedett vagyok Montalvo úr kinevezésével.

 
  
MPphoto
 
 

  Paulo Rangel (PPE), írásban.(PT) Az állásfoglalási indítvány értelmében a Parlament jóváhagyta Montalvo úrnak az európai felügyeleti hatóság (Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatóság) ügyvezető igazgatójává történő kinevezését. Sok sikert kívánok neki ráruházott feladatai elvégzésében.

 
  
  

Állásfoglalásra irányuló indítvány (B7-0200/2011)

 
  
MPphoto
 
 

  Luís Paulo Alves (S&D), írásban.(PT) A kinevezés mellett szavazok, mivel lefolytatták az összes jogi eljárást, beleértve a szigorú önéletrajz-értékelést.

 
  
MPphoto
 
 

  Sophie Auconie (PPE), írásban.(FR) Az Európai Értékpapír-piaci Hatóság (EÉPH), amelyet 2011. január 1-jén hoztak létre az Európai Parlament és a Tanács 2010. november 24-i rendelete értelmében, feladata, hogy segítsen fenntartani az Európai Unió pénzügyi rendszerének stabilitását azáltal, hogy felügyeli a pénzpiacok integritását, átláthatóságát, hatékonyságát és megfelelő működését, valamint hogy növeli a befektetők védelmét. Az EÉPH Ross asszonyt, a Bank of England korábbi német közgazdászát nevezte ki első ügyvezető igazgatójává. Az Európai Parlamentnek jóvá kell hagynia a kinevezését ahhoz, hogy hatályba lépjen. Részemről Ross asszony kinevezése mellett szavaztam.

 
  
MPphoto
 
 

  Diogo Feio (PPE), írásban.(PT) Mivel a pénzpiacokat súlyosan érintette a válság, sürgős szükség van a bizalom helyreállítására. Ez nagymértékben a felügyelő hatóságok szerepén fog múlni, amelyeknek szakértelemmel és hatékonyan kell végezniük feladataikat, hogy visszaállítsák a szükséges bizalmat a befektetők és vállalatok körében.

Ebben a környezetben hozták létre az Európai Értékpapír-piaci Hatóságot, amelynek, bár nem szándéka, hogy helyettesítse a nemzeti felügyeleti hatóságokat, fontos feladata lesz az új európai felügyeleti keretben. Fontos tehát, hogy ez a hatóság hamarosan működni kezdjen.

Most, hogy a Parlament jóváhagyta a Hatóság ügyvezető igazgatójának kinevezését, sok sikert kívánok neki munkájához.

 
  
MPphoto
 
 

  Juozas Imbrasas (EFD), írásban.(LT) Egyetértettem ezzel a dokumentummal, mivel 2011. március 17-i ülésén a Gazdasági és Monetáris Bizottság meghallgatta az európai felügyeleti hatóság (Európai Értékpapír-piaci Hatóság) felügyelőtanácsa által választott jelöltet, és úgy határozott, hogy Verena Ross megfelel az 1095/2010/EU rendelet 51. cikkének (2) bekezdésében foglalt kritériumoknak, és Verena Rossnak az európai felügyeleti hatóság (Európai Értékpapír-piaci Hatóság) ügyvezető igazgatójává történő kinevezését is jóváhagyták.

 
  
MPphoto
 
 

  David Martin (S&D), írásban. – Az állásfoglalás mellett szavaztam, amely támogatja Verena Rossnak az európai felügyeleti hatóság (Európai Értékpapír-piaci Hatóság) ügyvezető igazgatójává történő kinevezését.

 
  
MPphoto
 
 

  Nuno Melo (PPE), írásban.(PT) A közelmúltbeli pénzügyi válság rávilágított a pénzügyi felügyelet főbb gyengeségeire, mind az egyes esetekben, mind a pénzügyi rendszer egészében. A felügyeleti modelleknek volt egyfajta nemzeti vonatkozásuk, és nem alkalmazkodtak a pénzügyi rendszerben végbement globalizációhoz, ahol különböző pénzügyi csoportok végzik tevékenységüket a határokon átnyúlóan, az ezzel járó rendszerkockázatok mellett.

Egy európai pénzpiaci hatóság felállítása létfontosságú tehát egy hatékony felügyeleti modell eléréséhez. Ugyanakkor sok egyéb lépésre is szükség van a közelmúltbeli valóban erkölcstelen helyzetek jövőbeni megakadályozása érdekében, amelyek kárt okoztak a gazdaságoknak, a részvényeseknek, a betéteseknek, az adófizetőknek, valamint a rendszer hitelességének.

Ezért támogatom Ross asszonynak az Európai Értékpapír-piaci Hatóság ügyvezető igazgatójává való kinevezését, magas színvonalú hivatali időt kívánva neki minden tekintetben.

 
  
MPphoto
 
 

  Alfredo Pallone (PPE), írásban.(IT) Ross asszony ügyvezető igazgatóvá történő kinevezése mellett szavaztam több okból is. A közelmúltbeli jogalkotási aktusok, amelyeket elfogadtunk, illetve amelyek elfogadására felszólítunk, kiterjedt hatásköröket biztosítanak a felügyelet, az elemzés és az értékelés terén. Gondoljanak csak például a különböző technikai szabványokra, amelyek értékelésére kérték fel a hatóságot, valamint hogy terjesszék a Bizottság elé elfogadásra. Fontos tehát, hogy az Európai Értékpapír-piaci Hatóság (EÉPH) a lehető leghamarabb működni kezdjen, hogy elvégezhesse a Parlament által tavaly ráruházott feladatokat. Végezetül, üdvözlöm a tényt, hogy egy nőt választottak az egyik legmagasabb tisztségbe, és nem csak nemi szempontokból, hanem kitűnő önéletrajza miatt is. Remélem, hogy ahogy a másik két hatóság, ez is olyan helyzetben lesz – költségvetési, szerkezeti és emberi erőforrás tekintetében –, hogy a lehető legjobban tudjon működni.

 
  
MPphoto
 
 

  Maria do Céu Patrão Neves (PPE), írásban.(PT) Ross asszonynak az európai felügyeleti hatóság (Európai Értékpapír-piaci Hatóság) ügyvezető igazgatói posztjára való kinevezésről szóló jelentés mellett szavaztam. Ross asszony volt az Európai Bankhatóság (Európai Értékpapír-piaci Hatóság) felügyelőtanácsa által kiválasztott jelölt, és a megállapított eljárásokkal összhangban a Gazdasági és Monetáris Bizottság hallgatta meg. Minden ezzel kapcsolatban benyújtott információ, amely saját döntésem alapját képezte, azt mutatja, hogy az 1095/2010/EU rendelet 51. cikkének (2) bekezdésében foglalt kritériumok teljesülnek, és ezért elégedett vagyok Ross asszony kinevezésével.

 
  
MPphoto
 
 

  Paulo Rangel (PPE), írásban.(PT) Az állásfoglalási indítvány értelmében a Parlament jóváhagyta Ross asszonynak az európai felügyeleti hatóság (Európai Értékpapír-piaci Hatóság) ügyvezető igazgatójává történő kinevezését. Sok sikert kívánok neki ráruházott feladatai elvégzésében.

 
  
  

Jelentés: Francesca Balzani (A7-0058/2011)

 
  
MPphoto
 
 

  Luís Paulo Alves (S&D), írásban.(PT) A jelentés mellett szavazok, mivel most nagyobb az elkötelezettség. Ugyanakkor továbbra is fontos az Európa 2020 célkitűzéseivel való kapcsolatra; a „fenntarthatóságon és felelősségen” és, ahogy a Tanács ajánlja, nem csupán „megszorításon” alapuló megközelítésre; valamint a Lisszaboni Szerződésből eredő új feladatokra történő összpontosítás anélkül, hogy kockáztatnánk a meglévő, sikeres programokat.

Az Unió 2012. évi költségvetésének azonban mindenekelőtt a növekedést és a jó minőségű munkahelyeket kell támogatnia, és segítenie kell az Európa 2020 stratégia bevezetésében.

 
  
MPphoto
 
 

  Marta Andreasen (EFD), írásban. – A 2012. évi költségvetés elkészítésére vonatkozó általános iránymutatásokról szóló Balzani-jelentés ellen szavaztam, mivel úgy gondolja, hogy az Európa 2020 stratégia ki fogja húzni Európát a gazdasági visszaesésből, miközben az európai államoknak valójában arra van szükségük, hogy megszabaduljanak az uniós túlszabályozástól és túladóztatástól. Ez a 2020 stratégia nem jelent megoldást a gazdaságok problémáira.

A jelentés azt állítja továbbá, hogy az európai szolidaritást és a gazdasági fejlődést veszélyeztetni fogja a költségvetés csökkentése. Az európai költségvetés olyan drága luxus lett, amelyet az európai polgárok és adófizetők nem engedhetnek meg maguknak. Nevetséges a kismértékű növelésre vagy befagyasztásra irányuló kérelem – ezért szavaztam a befagyasztás ellen –, amikor valójában a költségvetés drasztikus csökkentésére van szükség, hogy egy kis nyugalmat biztosítsunk az adófizetőknek.

 
  
MPphoto
 
 

  Sophie Auconie (PPE), írásban.(FR) A jelenlegi pénzügyi, gazdasági és társadalmi válságban az európai intézményeknek is kötelességük követni a tagállamok példáját a megszorító intézkedések elfogadása terén. Ezért szavaztam a jelentés mellett, amely szigorú 2012. évi költségvetést ír elő az Európai Parlamentnek. Ez a költségvetés ugyanakkor még mindig lehetővé teszi a Parlament számára, hogy elérje a számára az EU által meghatározott célkitűzéseket a „lehető legkevesebb erőforrás” felhasználásával. Ezt a költségvetést az Európa 2020 összefüggésében határozzák meg, amely stratégiának segítenie kell Európát, hogy erősebben jöjjön ki a válságból.

 
  
MPphoto
 
 

  Zigmantas Balčytis (S&D), írásban.(LT) A jelentés mellett szavaztam. Az Európa 2020 stratégia prioritást élvező célkitűzéseinek (a foglalkoztatás elősegítése, az innovációra, kutatásra és fejlesztésre fordított közkiadások növelése, az éghajlatváltozással és energiával kapcsolatos célkitűzéseink teljesítése, az oktatás színvonalának emelése és a társadalmi befogadás elősegítése) segíteniük kell, hogy Európa megerősödve lábaljon ki a válságból, egy intelligens, fenntartható és befogadó növekedésen keresztül. Biztosítani kell egyfajta következetességet ezeknek a céloknak az elérése és a számukra európai és nemzeti szinten nyújtott támogatások között. Biztosítanunk kell az Uniónak az ahhoz szükséges pénzügyi eszközöket, hogy megfelelően tudjon válaszolni az egyre növekvő globális kihívásokra, hogy meg tudja védeni és elő tudja mozdítani közös érdekeit, valamint hogy biztosítsa a tagállamok gazdaságainak gyors helyreállását.

 
  
MPphoto
 
 

  Elena Băsescu (PPE), írásban.(RO) Francesca Balzani jelentése mellett szavaztam, mivel, összhangban ezzel a dokumentummal, úgy gondolom, hogy az Európai Unió 2012. évi költségvetését az Európa 2020 stratégia célkitűzéseit szem előtt tartva kell elkészíteni. A jelenlegi gazdasági és pénzügyi válság ellenére most fontos számunkra, hogy lefektessük az alapjait egy szilárd jövőbeni gazdasági növekedésnek az oktatásba, kutatásba és fejlesztésbe, valamint az innovációba és a kkv-kba történő beruházáson keresztül. Ezek a területek képezik az EU fejlődésének és versenyképességének alapját, és fejleszteni kell őket a munkahelyteremtés, valamint a területi és társadalmi kohézió erősítése szempontjából. Hangsúlyozni szeretném, hogy nem szabad csökkentenünk a támogatást ezeken a területeken, és létfontosságú, hogy folyamatosan ellenőrizzük, hogy a rendelkezésre álló erőforrásokat a legnagyobb hatékonysággal kezeljék. Úgy gondolom továbbá, hogy alapvető szinergia áll fenn a nemzeti költségvetési prioritások és az uniós költségvetés között. Szeretném megragadni az alkalmat, hogy üdvözöljem Herman Van Rompuy elnök úr arra irányuló erőfeszítéseit az európai szemeszter részeként, hogy megerősítse az uniós tagállamok fegyelmét olyan egyértelmű célkitűzések megfogalmazásával, amelyek mérhetőek és reálisak minden ország számára. A Parlament a legdemokratikusabb európai intézmény, amely közvetlenül képviseli az uniós polgárok érdekeit. Ezért ragaszkodom ahhoz, hogy a Parlament sokkal tevékenyebben részt vegyen az európai szemeszterben.

 
  
MPphoto
 
 

  Bastiaan Belder (EFD), írásban.(NL) Nem tudom támogatni a Balzani-jelentést. Ennek első oka a felhívás egyfajta uniós adó bevezetésére. A második ok a gazdasági válsággal és a tagállamok által vállalt fájdalmas intervenciókkal kapcsolatos. Az EU-nak is erőfeszítéseket kell tennie annak biztosítása érdekében, hogy költségvetése ne legyen kezelhetetlen, valamint hogy elvégezze a szükséges csökkentéseket. Ezt figyelembe véve támogatom a dinamikus megközelítést az éves előirányzatok és a kifizetett összegek közötti egyre növekvő szakadék kezelésére. Az előirányzatok csökkentésével a kifizetések és az előirányzatok szorosabb kapcsolatban állnának egymással. Tudom, hogy a többéves programok, amelyek a 2007–2013-as többéves keret miatt most a végükhöz közelednek, növelni fogják a kifizetéseket. Ebben a tekintetben azt javaslom, hogy ahol a kifizetések bizonyos mértékű növelése elkerülhetetlen, azt jelentősen alacsonyabb előirányzatokkal egyenlítsék ki. Ez vonatkozik azokra a költségvetési sorokra is, amelyeknek a bevezetése elmaradt. Ezek az intézkedések logikus és meggyőző lépést jelentenek egy reálisabb költségvetés elfogadása felé ebben a nehéz gazdasági időszakban.

 
  
MPphoto
 
 

  Cristian Silviu Buşoi (ALDE), írásban.(RO) Szeretném hangsúlyozni ennek a jelentésnek a fontosságát, mivel az Európai Unió 2012. évi költségvetése segíteni fogja az európai gazdaság helyreállítását. Ugyanakkor a következő évi uniós költségvetésnek kell lennie a legfontosabb eszköznek, amely elősegíti a gazdasági fellendülést, nagy hangsúlyt fektetve a foglalkoztatásra, a gazdasági kormányzásra és a növekedésre. Véleményem szerint a 2012. évi költségvetésnek segítenie kell az EU 2020 stratégia öt célkitűzésének elérését: a foglalkoztatást, az innovációt, a kutatást és fejlesztést, az éghajlatváltozást és az energiát, valamint az oktatást és a társadalmi integrációt. Az uniós költségvetés egy beruházási költségvetés, és a 2012. év a jelenlegi „pénzügyi keret” (2007–2013) hatodik éve, amelyben a projektekkel kapcsolatos munka előrehaladtával a kifizetési szintek növekedni fognak. Véleményem szerint 2012-ben várható a kifizetési szintek emelkedése.

 
  
MPphoto
 
 

  Maria Da Graça Carvalho (PPE), írásban.(PT) A 2012. évi költségvetés elkészítésére vonatkozó általános iránymutatásokról szóló jelentés mellett szavaztam. Úgy gondolom, hogy a 2012. évi közösségi költségvetésnek kell lennie az egyik legfontosabb eszköznek, amely segíti az Uniót a válságból való kilábalásban és a megerősödésben, a foglalkoztatásra, a gazdasági kormányzásra és a növekedésre összpontosítva.

A foglalkoztatás, az innováció, a kutatás és fejlesztés, az éghajlatváltozás és az energia, a képzés és a társadalmi befogadás az az öt célkitűzés, amelynek az EU 2012. évi költségvetésének elkészítését irányítania kell. Ez lehetővé fogja tenni Európa számára, hogy intelligens, fenntartható és inkluzív növekedést érjen el.

 
  
MPphoto
 
 

  Derek Roland Clark (EFD), írásban. – A 2012. évi költségvetés elkészítésére vonatkozó általános iránymutatásokról szóló Balzani-jelentés ellen szavaztam, mivel úgy gondolja, hogy az Európa 2020 stratégia ki fogja húzni Európát a gazdasági visszaesésből, miközben az európai államoknak valójában arra van szükségük, hogy megszabaduljanak az uniós túlszabályozástól és túladóztatástól. Ez a 2020 stratégia nem jelent megoldást a gazdaságok problémáira. A jelentés azt állítja továbbá, hogy az európai szolidaritást és a gazdasági fejlődést veszélyeztetni fogja a költségvetés csökkentése. Az európai költségvetés olyan drága luxus lett, amelyet az európai polgárok és adófizetők nem engedhetnek meg maguknak. Nevetséges a kismértékű növelésre vagy befagyasztásra irányuló kérelem – ezért szavaztam a befagyasztás ellen –, amikor valójában a költségvetés drasztikus csökkentésére van szükség, hogy egy kis nyugalmat biztosítsunk az adófizetőknek.

 
  
MPphoto
 
 

  William (The Earl of) Dartmouth (EFD), írásban. – A 2012. évi költségvetés elkészítésére vonatkozó általános iránymutatásokról szóló Balzani-jelentés ellen szavaztam, mivel úgy gondolja, hogy az Európa 2020 stratégia ki fogja húzni Európát a gazdasági visszaesésből, miközben az európai államoknak valójában arra van szükségük, hogy megszabaduljanak az uniós túlszabályozástól és túladóztatástól. Ez a 2020 stratégia nem jelent megoldást a gazdaságok problémáira. A jelentés azt állítja továbbá, hogy az európai szolidaritást és a gazdasági fejlődést veszélyeztetni fogja a költségvetés csökkentése. Az európai költségvetés olyan drága luxus lett, amelyet az európai polgárok és adófizetők nem engedhetnek meg maguknak. Nevetséges a kismértékű növelésre vagy befagyasztásra irányuló kérelem – ezért szavaztam a befagyasztás ellen –, amikor valójában a költségvetés drasztikus csökkentésére van szükség, hogy egy kis nyugalmat biztosítsunk az adófizetőknek.

 
  
MPphoto
 
 

  Lena Ek, Marit Paulsen, Olle Schmidt és Cecilia Wikström (ALDE), írásban.(SV) Egyetértünk a bizottság véleményével, miszerint az egész Unióban tapasztalható nehéz gazdasági helyzet minden eddiginél fontosabbá teszi az uniós költségvetés megfelelő végrehajtásának biztosítását, a kiadások megfelelő kezelését és a meglévő közösségi pénzek optimális felhasználását. Üdvözöljük az Unió saját forrásaival kapcsolatos ambiciózus javaslatok megalkotására irányuló felszólítást, és úgy gondoljuk, hogy általánosságban azokra a költségvetési előirányzatokra kell összpontosítani, amelyek fontosak az Európa 2020 stratégia célkitűzéseinek elérése szempontjából. Támogattuk továbbá azt a módosítást, amely arra szólított fel, hogy minden egyes költségvetési sor növeléséhez egy másik sor csökkentését rendeljük hozzá. Ugyanakkor, mivel ezt a módosítást nem szavazták meg, továbbá mivel az elfogadott szöveg tartalmazza azt a kijelentést, hogy az uniós költségvetés szintjének csökkentése „káros lehet az európai szolidaritásra nézve”, úgy döntöttünk, hogy tartózkodunk a végső szavazáson.

 
  
MPphoto
 
 

  Edite Estrela (S&D), írásban.(PT) A 2012. évi költségvetés elkészítéséről szóló jelentés mellett szavaztam, mivel úgy gondolom, hogy az egész EU-ban tapasztalható nehéz gazdasági helyzet minden eddiginél fontosabbá teszi az uniós költségvetés megfelelő végrehajtásának biztosítását, a költségvetési kiadások megfelelő kezelését és a meglévő uniós pénzek optimális felhasználását. A közösségi költségvetésnek kell az egyik legfontosabb eszköznek lennie, amely segíti az Uniót a válságból való kilábalásban és megerősödésben a foglalkoztatásra, a gazdasági kormányzásra és a növekedésre összpontosítva.

 
  
MPphoto
 
 

  Nigel Farage (EFD), írásban. – A 2012. évi költségvetés elkészítésére vonatkozó általános iránymutatásokról szóló Balzani-jelentés ellen szavaztam, mivel úgy gondolja, hogy az Európa 2020 stratégia ki fogja húzni Európát a gazdasági visszaesésből, miközben az európai államoknak valójában arra van szükségük, hogy megszabaduljanak az uniós túlszabályozástól és túladóztatástól. Ez a 2020 stratégia nem jelent megoldást a gazdaságok problémáira.

A jelentés azzal fenyeget továbbá, hogy a költségvetés csökkentése veszélyeztetni fogja az európai szolidaritást és gazdasági fejlődést. Az európai költségvetés olyan drága luxus lett, amelyet az európai polgárok és adófizetők nem engedhetnek meg maguknak. Nevetséges a kismértékű növelésre vagy befagyasztásra irányuló kérelem, amikor valójában a költségvetés drasztikus csökkentésére van szükség, hogy egy kis nyugalmat biztosítsunk az adófizetőknek.

 
  
MPphoto
 
 

  Diogo Feio (PPE), írásban.(PT) Ez a jelentés meghatározza a prioritásokat a Parlament számára a 2012. évi költségvetés előkészítése és tárgyalása során, figyelembe véve a hónap végén kezdődő háromoldalú egyeztetést.

Ez a jelentés úttörő jellegű politikai tartalma miatt: megkísérli kiemelni és felgyorsítani az európai intézményekben és a tagállamokban folyó fontos tárgyalásokat a gazdasági kormányzási csomag minden részének tekintetében. Célja továbbá, hogy felhívja a figyelmet arra, hogy milyen fontos lehet a 2012. évi költségvetés az egész Unióban a növekedést és a fenntartható munkahelyteremtést célzó EU 2020 célkitűzéseinek elérésében.

A Parlament fontos politikai üzenetet közvetít az európai intézmények és a tagállamok számára szilárd elkötelezettségéről, hogy megerősíti a gazdasági kormányzást, és teljesíti a növekedés és foglalkoztatás tekintetében meghatározott célkitűzéseket.

 
  
MPphoto
 
 

  José Manuel Fernandes (PPE), írásban.(PT) Egyetértek az EU 2020 stratégiával, mivel támogatja az erősebb gazdasági kormányzást, és a hét kulcstevékenység bevezetéséhez szükséges források biztosítását. Az EU 2020 célkitűzéseit csak erős kormányzással és európai koordinációval lehet elérni, valamint ha a tagállamok végrehajtják a tevékenységeik elvégzéséhez szükséges befektetéseket. A stratégia célkitűzéseit azonban csak akkor lehet teljes mértékben elérni, ha van egy többéves pénzügyi keret. A jelentés egyszer sem tesz említést a kohéziós politika fontosságáról. Elmulaszt utalni a mezőgazdaságra is. Ugyanakkor a költségvetés körülbelül 80%-a a kohéziós politikával és a mezőgazdasággal kapcsolatos. A fiatalokról sincs egyetlen említés sem a jelentésben, ami érthetetlen. Ez az Európai Néppárt (Kereszténydemokraták) (PPE) által javasolt jelenlegi költségvetés prioritása. A fiatalok szerepelnek továbbá az Európa 2020 stratégia öt célkitűzésében. Az iskolai lemorzsolódás szintjének 10% alá való csökkentésével és az annak biztosításával kapcsolatos célkitűzések, hogy a 30 és 34 év közötti fiatalok 40%-a rendelkezzen egyetemi diplomával, szintén csak a fiatalokat célozza. Remélem ugyanakkor, hogy a 2012. évi költségvetés hozzá fog járulni a fenntartható növekedéshez az EU-ban, növelni fogja a versenyképességet és támogatni fogja a foglalkoztatást.

 
  
MPphoto
 
 

  Ilda Figueiredo (GUE/NGL), írásban.(PT) Ez egyike azon időszakoknak, amikor a gazdasági és társadalmi kohézió célkitűzése egy teljesen más megközelítést és tartalmat kíván az uniós költségvetéstől.

Egy olyan időszakban, amikor a tagállamok közötti egyenlőtlenségek egyre nőnek, a közösségi költségvetésnek az igazi konvergenciát kellene szolgálnia. Támogatnia kellene a gazdasági növekedést, a jogokkal rendelkező munkahelyek létrehozását, a fejlődést és a szociális jólétet, a szegénység és a társadalmi kirekesztés eltörlését, valamint a környezet megóvását. Ez a pénzösszegek legalább megduplázását teszi szükségessé, amely a nagyobb egy főre eső GDP-vel rendelkező országok jelentősebb hozzájárulásán alapulna. Ezt a pénzeszközök tisztességes és kiegyensúlyozott elosztásának kell követnie, amely a nagyobb bajban lévő országokra összpontosít.

Ellenzünk egy olyan költségvetést, amely a monopóliumok helyreállítására, valamint az EU egyre növekvő militarizálódásának támogatására összpontosít, a gazdasági tevékenység több ágazatának liberalizálásával és a munkahelyi biztonság hiányával egyetemben, ahogy azt az EU 2020 stratégia teszi. Ez az út csak még hangsúlyosabbá teszi a már meglévő gazdasági, társadalmi, regionális és nemzeti különbségeket, és nem oldja meg a munkanélküliség és a szegénység problémáját. Ezért ellene szavaztunk.

 
  
MPphoto
 
 

  Lidia Joanna Geringer de Oedenberg (S&D), írásban.(PL) A Költségvetési Bizottság az év eleje óta szövegezi az Európai Parlament prioritásait a 2012. évi uniós költségvetéssel kapcsolatban. A Parlament álláspontját, amelyre szükség van az Európai Tanáccsal való megbeszélésekhez, e prioritások alapján fogalmazzák meg. Úgy tűnik, hogy az idei egyeztetés a Parlament és a Tanács között még nagyobb kihívás lesz, mint 2010-ben volt. A Tanács, amely ellenzi az uniós költségvetés mindenféle növelését, már bemutatta saját megtakarítási tervét, ami megfelelőnek tűnik, hiszen olyan költségvetési tételeket érint, amelyeket mostanáig nem használtak ki teljesen. A Parlament ugyanakkor a 2012. évi költségvetés növelését támogatja, de csupán az Eurostat által meghatározott inflációs ráta mértékéig. Ez utóbbi egy objektív ráta, amelyről nem lehet szavazni, ahogy néhányan gondolják. Hogyan indokolja az Európai Parlament a javasolt növelést?

Először is, ott az Európa 2020 stratégia, az oktatás és foglalkoztatás szintjeinek emelésével kapcsolatos kettős célkitűzéssel. Megfelelő finanszírozás nélkül ezek a célkitűzések nem fognak teljesülni, és az Európa 2020 a híres és eredménytelen Lisszaboni Stratégia nyomdokaiba fog lépni.

Másodszor, az uniós költségvetés már most telített, mivel az Európai Külügyi Szolgálat, a Galileo rendszer, a Szolidaritási Alap és a Globalizációs Alap olyan kiadásokat jelentenek, amelyre nem lehetett felkészülni hat évvel ezelőtt, amikor a jelenlegi pénzügyi keretet kialakították.

Az ésszerű kiadásokkal kapcsolatban felszólítanám a parlamenti képviselőket, hogy vizsgálják meg az „épületekkel kapcsolatos politikát”, amelyet nem engedhetünk meg magunknak. Ennek egy példája az irodai terek tervezett növelése Brüsszelben.

 
  
MPphoto
 
 

  Estelle Grelier (S&D), írásban.(FR) Itt állunk egy, a tagállamokkal a 2012. évi költségvetésről folytatandó nehéz tárgyalás elején, miközben a háttérben már megkezdődtek a viták a 2013 utáni pénzügyi tervről. A válság időszakában fontos lesz hangsúlyozni a költségvetési eljárás egésze alatt az európai politikákkal kapcsolatos elvárásainkat. Ellentétben a Tanács néhány tagjával, akik többletkiadásnak tekintik az EU-t, egy olyan költségnek, amelyet csökkenteni kell akár a jelenlegi és jövőbeni politikák szembeállításának kockáztatásával, a Parlament, a 2012. évi költségvetés elkészítésére vonatkozó általános iránymutatásokról szóló állásfoglalásán keresztül megerősítette az egy olyan Unióról való elképzelését, amely hozzáadott értéket jelent, és a tagállamok szövetségese az ambiciózus politikák bevezetésében. Azért szavaztam továbbá a Balzani asszony által bemutatott állásfoglalás mellett, mert következetes és egyértelmű politikai üzenetet közvetít, és egy olyan költségvetés elfogadására szólít fel, amely összhangban van az EU 2020 stratégia foglalkoztatásra és növekedésre irányuló célkitűzéseivel. Végezetül, kihasználtam a plenáris ülésen folytatott vitát, hogy megkérdezzem a pénzügyi programozásért és a költségvetésért felelős biztost az új saját erőforrások bevezetésével kapcsolatos közlemény szükségességéről, amely, reményeim szerint, előbbre fogja vinni ezt a vitát.

 
  
MPphoto
 
 

  Juozas Imbrasas (EFD), írásban.(LT) Egyetértettem ezzel a dokumentummal, mivel a megerősített európai gazdasági kormányzás, az európai szemeszter mechanizmus és az Európa 2020 célkitűzéseinek égisze alatt, a 2012. évi költségvetésnek erősítenie kell a növekedést és a foglalkoztatást. Az Európa 2020 stratégiának segítenie kell Európának, hogy kilábaljon a válságból és megerősödjön, egy, az öt uniós kiemelt célon, vagyis a foglalkoztatás előmozdításán, az innováció, a kutatás és fejlesztés körülményeinek – és az erre fordított közkiadások – javításán, az éghajlatváltozással és energiával kapcsolatos célkitűzéseink elérésén, az oktatási színvonal növelésén és a társadalmi befogadás előmozdításán, és különösen a szegénység csökkentésén alapuló intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésen keresztül. Az egész Unióban tapasztalható nehéz gazdasági helyzet minden eddiginél fontosabbá teszi az uniós költségvetés megfelelő végrehajtásának, a kiadások megfelelőbb minőségének, valamint a meglévő közösségi források optimális felhasználásának biztosítását. Az uniós költségvetésnek kulcsfontosságú szerepe van abban, hogy segítse az Uniót a jelenlegi gazdasági és pénzügyi válságból való kilábalásban, felhasználva abbéli képességét, hogy katalizátorként működjön a befektetés, a növekedés és a munkahelyteremtés előmozdítása terén Európában.

 
  
MPphoto
 
 

  David Martin (S&D), írásban. – Üdvözlöm ezt a jelentést, amely azon a véleményen van, hogy az uniós költségvetés hozzáadott értéket jelent a nemzeti közkiadások terén, amikor befektetéseket kezdeményez, támogat és egészít ki olyan szakpolitikai területeken, amelyek az Európa 2020 középpontjában állnak. Az Európai Parlament úgy gondolja továbbá, hogy az uniós költségvetésnek kulcsfontosságú szerepe van abban, hogy segítse az Uniót a jelenlegi gazdasági és pénzügyi válságból való kilábalásban abbéli képességén keresztül, hogy katalizátorként működjön a befektetés, a növekedés és a munkahelyteremtés előmozdítása terén Európában; azon az állásponton van, hogy az uniós költségvetés legalább enyhíthetné a jelenlegi korlátozó nemzeti költségvetési politikák hatásait, és támogathatná a nemzeti kormányok erőfeszítéseit; hangsúlyozza továbbá, hogy újraelosztó természeténél fogva az uniós költségvetés csökkentése káros lehet az európai szolidaritás tekintetében, és negatív hatással lehet a gazdasági fejlődés ütemére sok tagállamban; úgy véli, hogy a „nettó hozzájáruló”/„nettó kedvezményezett” megközelítés nem veszi kellően figyelembe az uniós országok közötti tovagyűrűző hatásokat, és ezért aláássa a közös uniós politikai célokat.

 
  
MPphoto
 
 

  Clemente Mastella (PPE), írásban.(IT) A jelenlegi gazdasági és pénzügyi válság kezelése érdekében létfontosságú az inkluzív, fenntartható európai növekedés előmozdítása, összekötve az Európai Unió költségvetését fő célkitűzéseivel. Ez a jelentés több iránymutatást tartalmaz, amelyek segítenek a foglalkoztatás előmozdításában; az innovációra, kutatásra és fejlesztésre fordított közkiadások növelésében; az éghajlatváltozással és energiával kapcsolatos célkitűzéseink elérésében; az oktatás színvonalának emelésében; és a társadalmi integráció előmozdításában. Az európai szemeszternek, ennek az európai gazdasági kormányzás megerősítését célzó új mechanizmusnak, lehetőséget kellene biztosítania az e célok elérésének legjobb módjának meghatározására. Létfontosságú, hogy bizonyos szintű koherenciát biztosítsunk a kérdéses eredmények elérése, és az arra uniós és nemzeti szinten rendelkezésre bocsátott erőforrások között, így növelve a szinergiát az európai és a nemzeti beruházások között. Az európai költségvetés igazi hozzáadott értéket képvisel annak a képességének köszönhetően, hogy katalizátorként működik a befektetés, a növekedés és a foglalkoztatás növelése tekintetében. A már megtervezett előirányzatokat megfelelő és rugalmas szinten kell tartani a kiadásokban. Máskülönben csökkentésük az Európa 2020 stratégia bukásához vezet. Felszólítjuk a Bizottságot, hogy ambiciózus javaslatokat dolgozzon ki az új saját erőforrásokkal kapcsolatban egy átfogó hatásvizsgálat alapján, a versenyképesség és gazdasági növekedés támogatása érdekében.

 
  
MPphoto
 
 

  Barbara Matera (PPE), írásban.(IT) Támogatom Balzani asszonynak a 2012. évi költségvetés elkészítésére vonatkozó általános iránymutatásokról szóló jelentését. A 2012. évi és 2013. évi költségvetés konszolidációs költségvetés lesz, amelyek célja, hogy reflektáljanak a tagállamok kiadáscsökkentéseire, és egy referenciaösszegeket határozzanak meg a következő pénzügyi keretre. Az Európai Néppárt (Kereszténydemokraták) Képviselőcsoport hozzájárulása a 2012. évi költségvetés iránymutatásaihoz a felelősség fogalmán alapult, ami azt jelenti, hogy a gazdasági célkitűzéseket, a hatékonyságot és az eredményességet a meglévő erőforrások lehető legalacsonyabb felhasználása mellett próbáljuk elérni. A 2020-as stratégia fontos prioritásokon – kutatás, innováció, fejlődés és növekedés – alapul, amelyek eredetileg nem szerepeltek Balzani asszony jelentésében, de amelyeket erősen támogatott a PPE képviselőcsoport a kezdetben meghatározott foglalkoztatási célkitűzések elérésével egyetemben. Az Unió költségvetési prioritásai megfelelő finanszírozást kívánnak, és fontos a kiadási tételek közötti rugalmasság biztosítása is annak érdekében, hogy hatékonyabban ellensúlyozzuk a gazdasági válsággal kapcsolatos problémákat, valamint hogy olyan költségvetési keretet javasoljunk, amely saját erőforrásokat is tartalmaz.

 
  
MPphoto
 
 

  Nuno Melo (PPE), írásban.(PT) A 2012. évi közösségi költségvetés fontos eszköz az Unió számára, hogy kilábaljon a válságból és megerősödjön, a foglalkoztatásra, a gazdasági kormányzásra és a növekedésre összpontosítva. Ezeknek az általános iránymutatásoknak az elfogadása példa erre: a foglalkoztatás, az innováció, a kutatás és fejlesztés, az éghajlatváltozás és az energia, a képzés és a társadalmi befogadás az az öt célkitűzés, amelynek a 2012. évi uniós költségvetés középpontját kell képeznie.

Ezen az öt célkitűzésen alapulva az Európa 2020 stratégiának segítenie kell Európának, hogy megerősödve lábaljon ki a válságból „intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésen keresztül”. Elleneznünk kell ezért minden kísérletet, amely e magasszintű célkitűzések és az Európa 2020 stratégia kiemelt kezdeményezéseinek elérését szolgáló költségvetési források csökkentésére irányul.

 
  
MPphoto
 
 

  Alexander Mirsky (S&D), írásban. – A 2012. évi uniós általános költségvetésről szóló állásfoglalás-tervezettel kapcsolatos kulcsfontosságú követelmény, hogy elégséges erőforrásokat biztosítson az EU 2020 stratégia, valamint az európai és nemzeti költségvetések közötti fokozott együttműködés bevezetéséhez. A 2012. évi uniós költségvetésnek erősítenie kell a növekedést és a magas színvonalú munkahelyek megteremtését, valamint el kell kezdenie az EU 2020 célkitűzéseinek bevezetését. A 2012. évi uniós költségvetés mottójának ezért a „fenntarthatóságnak és felelősségnek” kell lennie a „megszorítás” helyett.

Bár a jelentés mellett szavaztam, szeretném hangsúlyozni, hogy a költségvetést úgy kell elosztani, hogy a pénzügyi erőforrásokat a tagállamok polgárai, és ne pénzügyi és politikai csoportok javára használják, ahogy ez jelenleg történik Lettországban, ahol a hivatalnokok ismerőseik és barátaik közt osztják el az uniós pénzeket!

 
  
MPphoto
 
 

  Andreas Mölzer (NI), írásban.(DE) A 2012. évi költségvetésről szóló jelentés utal az Európa 2020 stratégiára, amely szintén olyan fennkölt célokat tartalmaz, amelyek teljesítését senki nem várja igazán. A helyzet az, hogy egyes olyan tagállamok bizonytalan költségvetési helyzete, amelyek korábban felélték erőforrásaikat, pénzügyi teherként nehezedik a többi tagállamra a segélycsomag miatt. Ilyenkor gyakran egy apróság is elég a hurok túlfeszítéséhez. Ez még fontosabbá teszi nemcsak a 2012. évi költségvetés megfelelő végrehajtását – amelynek tekintetében nem szabad elfelejtenünk, hogy a költségvetési ellenőrzés még mindig sok kívánnivalót hagy maga után –, hanem erőforrásaink takarékos felhasználását is. Az utalás itt a „megfelelő finanszírozásra” az Európa 2020 stratégiából, amikor az uniós költségvetésből még mindig milliárdok tűnnek el rejtélyesen, és az esetleges megtakarítással kapcsolatos lehetőségeket, például a rengeteg uniós ügynökség vagy parlamenti helyszín tekintetében, nem használják ki, az európai adófizetők pénzének pazarlását jelenti. Ebbéli meggyőződésem alapján a jelentés ellen szavaztam.

 
  
MPphoto
 
 

  Franz Obermayr (NI), írásban.(DE) Az euró jelenlegi válsága hangsúlyozza egy megfelelő és gazdaságos költségvetési politika alapvető szükségességét. Elutasítom az alapok növelésének azt az indoklását, hogy arra az Európa 2020 stratégia miatt van szükség, mivel a stratégia egyrészről megvalósíthatatlan, másrészről nem megfelelő célokat tűzött ki: például a tudományos munkával foglalkozók számának jelentős növelését, amikor valójában hiány van szakemberekből. Ehelyett ki kellene használnunk a számos megtakarítási lehetőséget, akár a decentralizált ügynökségekkel, akár a két európai parlamenti helyszínnel, vagy a Törökországnak nyújtandó előcsatlakozási támogatással kapcsolatban. Ezért a 2012. évi költségvetésről szóló jelentés ellen szavaztam.

 
  
MPphoto
 
 

  Alfredo Pallone (PPE), írásban.(IT) Ahogy minden évben, a többi intézménnyel együtt minket is megkérnek az uniós költségvetés elfogadására. Ezt figyelembe véve a 2012. évi általános költségvetésről szóló jelentés mellett szavaztam, mivel egyetértek a megfogalmazott főbb iránymutatásokkal, vagyis az alapok arra fordításával, hogy az Európa 2020 stratégia követésével elősegítsék a növekedést és a gazdasági válságból való kilábalást; az Európai Szemeszter, mint a gazdaságpolitikák koordinálására szolgáló tökéletes eszköz nagyobb figyelembevételével; valamint azzal, hogy nem teszik lehetővé az eltérő hozzáférést az egyes ágazatokban, hanem csak a rugalmassági mechanizmusokat alkalmazzák a hozzáférhető alapok tekintetében úgy, hogy a meglévő erőforrások komoly és szigorú kezelését valósítják meg az alapok elosztásában.

 
  
MPphoto
 
 

  Georgios Papanikolaou (PPE), írásban.(EL) A 2012. évi költségvetés elkészítésére vonatkozó általános iránymutatásokról szóló jelentés mellett szavaztam. A jelentésben meghatározott általános irányelvek és célok a megfelelő irányba mutatnak, hangsúlyozva, hogy az elkövetkezendő uniós költségvetéseknek a foglalkoztatás és a nemzeti gazdaságok erősítésére kell összpontosítaniuk (a kiemelt kezdeményezések 2020-ig való megvalósítására szánt teljes uniós költségvetés a becslések alapján 1,8 billió euró). Ugyanakkor minden alkalommal fontos hangsúlyozni, hogy az Európa 2020 stratégiában meghatározott célkitűzések elérésének sine qua non-ja a tagállamok általi elfogadásuk. Sajnálatos módon a Bizottság eredményei azt mutatják, hogy az eddigi nemzeti tervek nem védik a stratégia olyan alapvető prioritásait, mint például a foglalkoztatás 75%-ra való növelése 2020-ra a jelenlegi 69%-ról.

 
  
MPphoto
 
 

  Maria do Céu Patrão Neves (PPE), írásban.(PT) A 2012. évi költségvetés elkészítésére vonatkozó általános iránymutatásokról szóló jelentés mellett szavaztam. Ez a 2012. évi költségvetés az erős gazdasági kormányzás, az európai szemeszter mechanizmus és a foglalkoztatást elősegítő Európa 2020 célkitűzéseinek égisze alatt készült.

Mivel az Európa 2020 stratégiának segítenie kell Európát a válságból való kilábalásban és megerősítésében az EU öt legfontosabb célkitűzésén – a foglalkoztatás előmozdítása; az innováció, kutatás és fejlesztés körülményeinek javítása és forrásainak növelése; az éghajlatváltozással és az energiával kapcsolatos célkitűzéseink elérése; az oktatás színvonalának emelése; valamint a társadalmi befogadás előmozdítása, különösen a szegénység csökkentésén keresztül – alapuló intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésen keresztül, egyetértek a jelentésben bemutatott ajánlásokkal, hogy teljes mértékben teljesíteni tudjuk ezt az öt célkitűzést.

Egyetértek továbbá az előadóval abban, hogy a célok elérése és a támogatásukra fordított eszközök között konzisztenciát kell teremteni, és a megerősített gazdasági kormányzás új mechanizmusának az Unióban lehetőséget kell biztosítania annak tanulmányozására, hogy hogyan lehet leginkább teljesíteni ezt az öt célkitűzést.

 
  
MPphoto
 
 

  Paulo Rangel (PPE), írásban.(PT) A jelentés mellett szavaztam, amely meghatározza a 2012. évi költségvetés elkészítésére vonatkozó általános iránymutatásokat a 2011. március 30-ra tervezett, erről a témáról szóló háromoldalú párbeszéd figyelembe vételével. Ezzel kapcsolatban engedjék meg, hogy hangsúlyozzam, hogy megfelelően kell értékelni, hogy milyen hatással lesz a költségvetés az EU célkitűzéseinek elérésére, valamint az EU 2020 stratégia végrehajtására, továbbá hogy milyen szerepet kell játszania a költségvetési politikának a beruházás, a növekedés és a foglalkoztatás terén.

 
  
MPphoto
 
 

  Britta Reimers (ALDE), írásban.(DE) Nem tudtam név szerint szavazni a 29. bekezdésről, mert az őr megakadályozott ebben.

 
  
MPphoto
 
 

  Raül Romeva i Rueda (Verts/ALE), írásban. – A megerősített európai gazdasági kormányzás, az európai szemeszter mechanizmus és a növekedés és foglalkoztatás előmozdítására irányuló Európa 2020 célkitűzéseinek égisze alatt fogant 2012. évi költségvetés:

1. úgy véli, hogy az Európa 2020 stratégiának segítenie kell Európát a válságból való kilábalásban és Európa megerősítésében az EU öt legfontosabb célkitűzésén, vagyis a foglalkoztatás előmozdításán; az innováció, kutatás és fejlesztés körülményeinek javításán és forrásainak növelésén; az éghajlatváltozással és az energiával kapcsolatos célkitűzéseink elérésén; az oktatás színvonalának emelésén; valamint különösen a szegénység csökkentésén keresztül a társadalmi befogadás előmozdításán alapuló intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésen keresztül; emlékeztet, hogy a tagállamok teljes mértékben jóváhagyták ezt az öt célkitűzést;

2. rámutat, hogy biztosítani kell egyfajta konzisztenciát ezeknek a céloknak az elérése és a támogatásukra fordított eszközök között európai és nemzeti szinten; szorgalmazza, hogy az uniós költségvetési politika legyen összhangban ezzel az alapelvvel; úgy véli, hogy az európai szemeszternek, a megerősített európai gazdasági kormányzás új mechanizmusának lehetőséget kell biztosítania annak mérlegelésére, hogy hogyan lehet leginkább teljesíteni ezt az öt fő célkitűzést;

 
  
MPphoto
 
 

  Licia Ronzulli (PPE), írásban.(IT) Ez a jelentés áttekinti az Európai Parlamentnek a 2012. évi költségvetéssel kapcsolatos általános iránymutatásait, és úgy gondolom, hogy a szöveg támogatja a fenntartható növekedést, hogy segítsen túljutni a gazdasági válságon. Újraelosztó megközelítése hozzáadott értéket jelent a tagállamok jövőbeni közkiadásai tekintetében. A Bizottság pénzügyi terve szerint a rendelkezésre álló forrás mennyisége el fogja érni a 147,88 milliárd eurót. Ebben a tekintetben országom támogatja a források szigorú kezelését a kiadások visszafogása értelmében, különösen az adminisztratív költségek terén, összhangban a nemzeti költségvetésében meghatározott megszorítási politikával. Remélem, hogy a meglévő erőforrások újraelosztását az elosztás optimalizálása érdekében keresztül fogják vinni, hogy ellensúlyozhassuk a nemzetközi válság hatásait, amelyeket mindannyian tapasztalunk mindennapi életünk során.

 
  
MPphoto
 
 

  Peter Skinner (S&D), írásban. – A 2012. évi költségvetésről való szavazáson (általános iránymutatások) a költségvetés befagyasztása mellett és mindenféle további kiadás ellen szavaztam a Lisszaboni Szerződés hatálybalépése miatt. Úgy gondolom, hogy a költségvetésnek jelenlegi formájában megfelelőnek kell lennie a Szerződés értelmében meghatározott kötelezettségvállalások teljesítésére.

 
  
  

Jelentés: Véronique Mathieu (A7-0265/2011)

 
  
MPphoto
 
 

  Luís Paulo Alves (S&D), írásban.(PT) Nem támogatom a jelentést, mivel a végső változat, amely a módosításokról szóló szavazatokkal alakult ki, egyértelműen nem méltányos, hiszen lehetővé teszi, hogy a migráns munkavállalók legálisan maradjanak védelem nélkül az olyan fontos területeken, mint például a szociális biztonság. Az EU nem engedheti meg ezt az elbánást: az emberi jogok terén példát kell mutatnia.

 
  
MPphoto
 
 

  Laima Liucija Andrikienė (PPE), írásban.(LT) A harmadik országok állampolgárainak tartózkodására és munkavállalására vonatkozó összevont engedélyre irányuló összevont kérelmezési eljárásról szóló állásfoglalás mellett szavaztam. A dokumentum összevont kérelmezési eljárást tesz lehetővé harmadik országok azon állampolgárai számára, akik munkavállalás céljából szeretnének belépni valamely tagállam területére, és külön jogállást biztosít a számukra. Kétségtelen, hogy ez majd leegyszerűsíti a gazdasági bevándorlók befogadására irányuló, sok esetben bonyolult adminisztratív eljárásokat. Egyetértek az előadó véleményével, miszerint a szabálytalan bevándorlás és az illegális foglalkoztatás elleni küzdelem egyik legjobb módja, ha olyan kiegyensúlyozott, jogszerű bevándorlási csatornákat hozunk létre, melyek egyúttal kielégítik munkaerőpiacunk igényeit. A gazdasági bevándorlás napjaink valós jelensége, amelyet szabályoznunk kell, de amelyre ugyanakkor szükségünk is van, tekintettel azokra a demográfiai és a gazdasági kihívásokra, amelyekkel az EU a közeljövőben szembesül majd. Ki kell emelni ugyanakkor, hogy ez a javaslat nem határozza meg a harmadik országbeli állampolgárok befogadásának feltételeit. Tehát továbbra is a tagállamok határozhatják meg saját hatáskörben a befogadás feltételeit és azt, hogy hány bevándorlónak engedélyezik a területükre munkavállalási célból való beutazást. Itt az ideje, hogy az Európai Unió jogszabályt fogadjon el a gazdasági bevándorlással kapcsolatban, hogy ezzel közös stratégiát határozzon meg 27 tagállama számára. A Lisszaboni Szerződés révén megvalósult változtatások lehetővé teszik ezeket az előrelépéseket, most már csak végre kell hajtani őket.

 
  
MPphoto
 
 

  Sophie Auconie (PPE), írásban.(FR) Az Európai Uniónak – amely az egész világon az emberi jogok szimbóluma – méltányos bánásmódot kell biztosítania a területén tartózkodó harmadik országbeli polgároknak, és inkluzív szakpolitikát kell kialakítania irányukban. Ezért volt szükség a tagállamok harmadik országbeli állampolgárok befogadását és tartózkodását szabályozó nemzeti törvények harmonizálására. Ezért szavaztam a szöveg mellett, amely leegyszerűsíti az engedélyezési eljárásokat, fellép az európai munkások kárára működő tisztességtelen versennyel szemben, és hatékonyabb ellenőrzést tesz lehetővé az illegális bevándorlás és a be nem jelentett foglalkoztatás terén.

 
  
MPphoto
 
 

  Elena Băsescu (PPE), írásban.(RO) A szöveg mellett szavaztam, mert úgy gondolom, hogy az Európai Uniónak egységes adminisztratív eljárásokra van szüksége a harmadik országbeli bevándorló munkavállalók ügyeinek intézése terén. E törvény elfogadásának jelentős pozitív hatása lesz. Csökkenti a közszféra költséget, az illegális bevándorlás ellenében hat, és méltányos jogokat biztosít azon harmadik országbeli állampolgárok számára, akik az Európai Unióban kívánnak dolgozni. A gazdasági bevándorlás olyan jelenség, amelyet – tekintettel az Európai Unióra váró demográfiai és gazdasági kihívásokra – kontrollált módon kell ösztönözni. Ne feledkezzünk meg arról, hogy például az Egyesült Államok, Kanada vagy Ausztrália fejlődése a bevándorlóknak köszönhető. A bevándorlók olyan rendkívül dinamikus társadalmi csoportot alkotnak, amelynek tagjai plusz lelkesedést és friss szemléletet hoznak a befogadó társadalomba, és fokozzák annak versenyképességét. Ebben a tekintetben biztosítanunk kell a legális munkát lehetővé tevő feltételeket, valamint azt, hogy álmuk megvalósítását ne akadályozza a fölösleges bürokrácia. Azt is szeretném remélni, hogy az igen közeli jövőben megoldódik az egész európai uniós munkaerőpiac hozzáférhetőségének kérdése Románia és Bulgária polgárai számára.

 
  
MPphoto
 
 

  Regina Bastos (PPE), írásban.(PT) Európa az elöregedő népesség demográfiai problémájával szembesül, ezért munkaerőre van szüksége, amely nagymértékben hozzájárul a gazdasági fejlődéshez, valamint az európai gazdaság versenyképességének és dinamizmusának növeléséhez. Európának reagálnia kell jelenlegi és jövőbeli munkaerő-szükségletére, és biztosítania kell az eszközöket ahhoz, hogy a munkavállalók ne legyenek kitéve a jelenleg gyakori kizsákmányolásnak és diszkriminációnak.

Ez az irányelvtervezet – azzal, hogy a valamely tagállamba munkavállalási céllal belépő, harmadik országbeli állampolgárok számára kialakított összevont kérelmezési eljárást hoz létre, és hogy külön jogállást biztosít számukra – e szükségletekre reagál és ugyanakkor egyszerűsíti a sok esetben bonyolult adminisztratív folyamatot.

Továbbra is a tagállamok határozhatják meg saját hatáskörben a befogadás feltételeit, valamint azt, hogy hány bevándorlónak engedélyezik az egyes tagállamok területére munkavállalási célból való beutazást. A fenti okok miatt szavaztam a jelentésre.

 
  
MPphoto
 
 

  Jean-Luc Bennahmias (ALDE), írásban.(FR) Már évek óta beszélünk arról, hogy a valamely tagállamban letelepedni és munkát vállalni kívánó harmadik országbeli állampolgárok számára összevont engedélyt kell létrehozni. Kezdetben ez dicséretes kezdeményezés volt, de a szöveg a jelenlegi formájában ellentmond a megfogalmazott célkitűzéseknek. Diszkriminatív, mert nem tartja tiszteletben a mindenkinek kijáró egyenlő elbánás alapelvét, és ugyanakkor korlátozó is, mert a munkavállalók több csoportját kizárja. A 2010 decembere óta tapasztalható előrelépések ellenére a harmadik országbeli állampolgárok továbbra is félnek a társadalmi egyenlőtlenségtől. Mi több: az európai jobboldal, amikor a harmadik országbeli állampolgároknak kiadható „összevont engedély” mellett szavaz, egy diszkriminatív és korlátozó bevándorlási politika mellett teszi le a voksot. A szöveg jelenlegi formájában nem biztosít egyenlő elbánást minden munkavállalónak a munkakörülmények és a szociális jogok terén. Az állampolgárság és a szerződés típusa alapján a munkavállalók különböző kategóriáit határozza meg – és ez egyszerűen elfogadhatatlan. Az egyenlő bánásmód elvéből nem engedünk. Igent kell mondanunk a közös bevándorlási politikára, igent kell mondanunk a valóban egységes európai engedélyre, de nincs szükségünk olyan politikára, amely korlátozó és ennek következtében diszkriminatív.

 
  
MPphoto
 
 

  Slavi Binev (NI), írásban.(BG) A harmadik országok állampolgárainak valamely tagállam területén való tartózkodására és munkavállalására vonatkozó összevont engedélyre irányuló összevont kérelmezési eljárásról szóló javaslat mellett szavaztam, mivel úgy gondolom, hogy az EU-ban tapasztalható egyre nagyobb mértékű bevándorlási hullámot megfelelően szabályozni kell. A harmadik országbeli állampolgárok EU-ban történő munkavállalását szabályozó adminisztratív követelmények rendkívül bonyolultak és homályosak. Az összevont engedély rendszerének bevezetése segít majd az egész eljárás egyszerűsítésében, hatékonyabbá és jóval olcsóbbá téve azt. Arról sem szabad megfeledkeznünk, hogy az összevont dokumentum kiállítása egyszerűbbé tesz a helyi hatóságok számára az EU-ba érkező polgárok ellenőrzését. Végül, de nem utolsósorban el kell mondanom, hogy mennyire örülök annak, hogy a szavazásra bocsátott szöveget képviselőtársaim támogatták, mivel a szöveg célja az, hogy garantálja a bevándorló munkavállalók társadalmi és gazdasági jogait, és ugyanakkor elkerülje a szociális dömpinget és az EU-n belüli tisztességtelen versenyt.

 
  
MPphoto
 
 

  Vilija Blinkevičiūtė (S&D), írásban.(LT) A jelentés mellett szavaztam, mivel a harmadik országok állampolgárainak tartózkodására és munkavállalására vonatkozó összevont engedélyről szóló irányelvnek a harmadik országbeli munkavállalók jogairól szóló általános keretirányelvnek kell lennie, hiszen ez az európai jogszabály csak ebben az esetben mozdítja elő a közös migrációs politikát mint az Európa Unió közös célját. Sajnálatos módon az állásfoglalás, amelyet ma az Európai Parlament az összevont tartózkodási és munkavállalási engedélyről szóló irányelvvel kapcsolatban elfogadott, nem javított a Bizottság irányelvvel kapcsolatos javaslatán. Nem fogadták el, hogy a harmadik országokból érkező bevándorló munkavállalók, akik legálisan érkeznek ide és az uniós munkavállalókéval azonos munkát végeznek, ugyanazokat a jogok élvezzék és ugyanolyan munkakörülmények között dolgozzanak, mint a helyi munkavállalók. Meg kell értenünk, hogy a legálisan dolgozó migráns munkavállalók munkájukkal, valamint befizetett adójukkal és szociális biztonsági járulékaikkal pozitív hatással vannak az EU gazdaságára; ezért ugyanazokat a minimális jogokat kell biztosítanunk számukra, és a munkaerőpiacon hasonló elbánásban kell részesülniük. Szeretném hangsúlyozni: sem az Európai Unióban, sem azon kívül nem lehetséges kétszintű munkaerőpiacot létrehozni. Nem engedhetjük meg, hogy az EU munkaerőpiacán kialakuljon a munkavállalók olyan alacsonyabb helyzetű osztálya, amelynek tagjai diszkriminációval szembesülnek, nem élveznek jogokat és garanciákat – ez az eddig megvalósított társadalmi normák erodálódásához vezetne.

 
  
MPphoto
 
 

  Sebastian Valentin Bodu (PPE), írásban.(RO) A harmadik országok állampolgárainak EU-ban történő munkavállalását lehetővé tevő engedély megszerzése összevont eljárásának bevezetéséről szóló irányelv nagymértékben egyszerűsíti majd az egyes tagállamok által jelenleg használt rendszert. A két különálló eljárás alkalmazása esetén a kérelmek feldolgozása több időt vesz igénybe, és az adminisztratív költségek is nagyobbak. Ez az egyablakos rendszer leegyszerűsíti és felgyorsítja az adminisztrációt, és a költségeit is csökkenti. Tény, hogy ha egyetlen okmányt állítanak ki, az a munkavállalási céllal a tagállamokban jogszerűen tartózkodó személyek ellenőrzését is megkönnyíti. A kiállított okmány formátuma megegyezik a tartózkodási engedélyek valamennyi tagállamban közös formátumával. A tagállamok emellett dönthetnek úgy, hogy bevezetnek tisztán tájékoztató jellegű dokumentumokat. Ez segíti az összevont engedélyben foglalt információk kiegészítését, megkönnyítve az ellenőrzéseket. Olyasmiről van tehát szó, amely minden érintett fél – a bevándorlók, a munkavállalók és a nemzeti közigazgatások – javát szolgálja. Az összevont kérelmezési eljárás létrehozásával egyszerűsödnek a gazdasági bevándorlók befogadására irányuló, sok esetben bonyolult adminisztratív eljárások. Ez megfelelő reakció azokra a munkaerőpiaci kihívásokra, amelyekkel az EU jelenleg szembesül és a jövőben szembesülni fog.

 
  
MPphoto
 
 

  Jan Březina (PPE), írásban.(CS) Az elfogadott irányelv előnye abban áll, hogy az egy adott tagállamban történő tartózkodás és munkavállalás engedélyezésére vonatkozó, harmadik országbeli állampolgárok által beadott kérelmek kezelésének egységes megközelítését vezeti be, és az EU-ban legálisan tartózkodó harmadik országbeli állampolgárok számára közös jogokat biztosít. Sajnálatos módon az irányelv horizontális jellege, valamint az a sajátossága, hogy viszonyítási pontként szolgál, sérül amiatt, hogy az irányelv hatálya alól vannak kivételek, valamint amiatt, hogy a népesség bizony csoportjainak jogai eltérőek. Ez aláássa azt az alapelvet, miszerint az Unióban legálisan dolgozó harmadik országbeli munkavállalóknak és az EU polgárainak azonos bánásmódban kell részesülniük. Ennek az egyenlőségnek azt kellene kifejeznie, hogy elismerjük azt a pozitív hatást, amelyet a migráns munkavállalók az EU gazdaságára gyakorolnak munkájukkal, valamint az adók és a szociális biztonsági járulékok befizetésével. Ennek további hatása, hogy korlátozza a tisztességtelen versenyt, megnehezíti az illegális foglalkoztatás gyakorlatát, valamint megakadályozza, hogy a harmadik országbeli munkavállalók áldozatul essenek a kizsákmányolásnak és a társadalmi kirekesztésnek. Tehát – a bizottsági javaslattal ellentétben – garantálnunk kell, hogy semmilyen különleges csoport – és különösen az idénymunkások – sem zárhatók ki a hatálya alól. Az irányelvnek meg kell határoznia az EU-ba történő belépés feltételeit és minden konkrét jogot, de nem szabad akadályoznia, hogy minden legálisan dolgozó migráns munkavállaló méltányos és egyenlő bánásmódban részesüljön, hanem – épp ellenkezőleg – ezt a bánásmódot kell garantálnia és biztosítania.

 
  
MPphoto
 
 

  Cristian Silviu Buşoi (ALDE), írásban.(RO) A jelentés fontos lépés az Európai Unió legális migrációval kapcsolatos jogalkotásában, mivel összevont kérelmezési eljárást vezet be a harmadik országbeli állampolgárok számára. Örülök annak, hogy a ma elfogadott szöveg egyáltalán nem tesz említést arról, hogy az egyes tagállamok bevezethetnek olyan kiegészítő okmányokat, amelyekre azért van szükség, hogy a harmadik országbeli állampolgár munkavállalási engedélyt kaphasson. Emellett a migránsok nem jelentenek majd újabb terhet a nemzeti szociális jóléti rendszerek számára, mivel a tagállamok dönthetnek úgy is, hogy harmadik országbeli állampolgárok csak akkor férhetnek hozzá e rendszerekhez, ha már legalább hat hónapja dolgoznak, és hogy a rendszerek nem hozzáférhetők azok számára, akik azért érkeztek, hogy tanulmányokat folytassanak. A jelentés pozitívuma, hogy meghatározza a harmadik országbeli munkavállalók jogaira vonatkozó közös intézkedéseket, és ezzel előmozdítja a legális migrációt, amelyre az Európai Uniónak szüksége van. Örömmel veszem tudomásul azt a felhívást is, hogy a tagállamok hozzanak létre megfelelési táblázatokat, amelyek segítségével ellenőrizhetjük az irányelv megfelelő átültetését.

 
  
MPphoto
 
 

  Maria Da Graça Carvalho (PPE), írásban.(PT) A jelentéstervezet mellett szavaztam, amely lehetővé teszi, hogy a legális bevándorlók összevont tartózkodási és munkavállalási engedélyt kaphassanak, „összevont engedélyt” biztosít a harmadik országbeli polgároknak, és az uniós polgárokéhoz hasonló jogokat garantál számukra. Egyetértek a javaslattal, amelynek célja az adminisztratív eljárások egyszerűsítése, valamint annak garantálása, hogy a szociális jogok – például a szociális biztonsághoz való hozzáférés – terén az uniós és a bevándorló munkavállalók egyenlő bánásmódban részesülnek. Ez az intézkedés szükség esetén előmozdítja majd a legális bevándorlást, az európai munkaerőpiac szükségleteinek kielégítésének érdekében.

 
  
MPphoto
 
 

  Nikolaos Chountis (GUE/NGL), írásban.(EL) Az „összevont engedélyről” szóló irányelv ellen szavaztam, mivel a Bolkestein-irányelvből indul ki, amely elfogadta a származási ország elvét, és ezzel lehetővé teszi, hogy a munkavállalók különböző elbánásban részesülnek a bérek, a feltételek, a munkaidő, a szociális védelem és a többi terén. Ez a dokumentum ugyanezt a hozzáállást alkalmazza az Európai Unión kívüli, „harmadik országok” munkavállalóinak esetében. Elfogadásra került, hogy az európai és a nem európai munkavállalók különböző elbánásban részesülnek. Ezzel erősödik az európai és a külföldi munkavállalók közötti verseny, annak függvényében, hogy áthelyezett munkavállalókról, idénymunkásokról, diákokról vagy állandó lakhellyel rendelkező munkavállalókról van-e szó. Ezek a különbségek csak arra jók, hogy a kizsákmányolást és a bizonytalanságot erősítsék. Annak ellenére, hogy az európai szakszervezetek és a Parlament progresszív erői lépéseket tettek annak érdekében, hogy minden munkavállaló teljes mértékben azonos jogokat élvezhessen, a szövegre alapvetően a jobboldal és a szocialisták közötti kompromisszum jellemző. A jövőbeni irányelv nem vonatkozik majd a kirendelt munkavállalókra és a diákokra, lehetővé teszi a – többek között – nyelvtudásra alapuló diszkriminációt, és megtagadja a családi ellátásokat az idénymunkások családjától. Hasonlóképpen eltávolításra került a migráns munkavállalók és családtagjaik jogainak védelméről szóló ENSZ-egyezménnyel kapcsolatos felhívás is.

 
  
MPphoto
 
 

  Carlos Coelho (PPE), írásban.(PT) A javaslat célja, hogy reagáljon a stockholmi programban megfogalmazott aggályokra, és ezzel az EU fejlődésének és gazdasági teljesítményének előmozdítása érdekében rugalmas bevándorlási politikát alakítson ki.

A célja tehát az, hogy egyszerűsítse és harmonizálja a tagállamokban hatályos szabályokat, és olyan összevont kérelmezési eljárást vezessen be, amelynek eredményeként egyetlen közigazgatási rendelkezés keretében a tartózkodási és a munkavállalási engedélyt is magában foglaló kombinált okiratot állítanak majd ki. Ez hatékonyabb eljárást eredményez majd, és egyértelmű pozitív hatással lesz a munkáltatókra és azokra a harmadik országbeli állampolgárokra, akik a tagállamok területére szándékoznak bevándorolni. Biztosítani fogja, hogy a migránsoknak az EU polgáraiéhoz hasonló jogaik és kötelezettségeik legyenek a munkakörülmények, a képzés és oktatás, az oklevelek elismerése, a szociális juttatások, stb. terén. Ugyanakkor lehetővé teszi, hogy tartózkodásuk és foglalkoztatottságuk jogszerűsége könnyebben ellenőrizhető legyen.

Ezért a Mathieu asszony által benyújtott kiváló jelentés mellett szavaztam.

 
  
MPphoto
 
 

  Karima Delli (Verts/ALE), írásban.(FR) Az Európai Parlament amellett szavazott, hogy az egyes tagállamokban a harmadik országbeli állampolgárok számára összevont tartózkodási és munkavállalási engedélyt adjanak ki. Ez az eljárás közös jogokat biztosít e munkavállalók számára, különösen a munkakörülmények – például a munkaidő és a szabadság – terén. A szöveg emellett bevezeti a nyugdíjjárulékok visszafizetésének elvét azoknak a munkavállalóknak az esetében, akik elhagyják az EU-t, mivel ők nyugdíjba vonulásuk után nem kapják meg nyugdíjukat. A szöveg azonban problémás, mivel a munkavállalók bizonyos kategóriái esetében megerősíti a „származási ország” elvét – ami ellen az európai baloldal fellépett a jól ismert Bolkestein-irányelv idején. Ez az alapelv a munkavállaló származásának függvényében kétsebességű munkaerőpiacot hoz létre, és elősegíti a szociális dömping bizonyos formáját. Ellentmondásos helyzet ez. Valóban meg akarjuk védeni az európai szociális modellt? A modell zárja ki a nem európai munkavállalókat? Vagy átfogó megközelítést alkalmazzunk, és szüntessük meg a munkavállalók eltérő jogaiból eredő diszkriminációt? Ez a szöveg nem oldja meg ezt az alapvető kérdést. Ezért döntöttem úgy, hogy tartózkodom a szavazástól.

 
  
MPphoto
 
 

  Proinsias De Rossa (S&D), írásban. – A jelentés ellen szavaztam, mert a célja az, hogy tisztességtelen versenyt indítson az uniós és az Európába érkező migráns munkavállalók között. Az összevont engedélyről szóló irányelv – ahogy azt a Parlament ma első olvasatban módosította – olyan nem európai uniós állampolgárokra vonatkozik majd, akik valamely tagállamban szeretnének élni és dolgozni, vagy akik már legálisan tartózkodnak valamely uniós tagállamban. Kivételt képeznek az áthelyezett munkavállalók, az idénymunkások, a huzamos tartózkodási engedéllyel rendelkező személyek és a menekültek, akikre így nem vonatkoznak a diszkrimináció-ellenes rendelkezések. Elfogadhatatlan, hogy az Európába munkavállalási céllal, legálisan érkező migránsoknak rosszabb munkakörülményeket kelljen elviselniük, mint az azonos munkát végző uniós munkavállalóknak. Abban a pillanatban, hogy egy migráns személy belép az EU-ba és dolgozni kezd, abban a pillanatban már nem migráns, hanem munkavállaló. Következésképpen megvan a joga ahhoz, hogy eszerint bánjanak vele, úgy, mint bármely uniós munkavállalóval, tekintet nélkül származási országára. Nem lehetnek kivételek. Az uniós jogszabályoknak az EU-ban minden munkavállalóra vonatkozniuk kell, származási országuktól függetlenül.

 
  
MPphoto
 
 

  Marielle De Sarnez (ALDE), írásban.(FR) Már évek óta beszélünk arról, hogy a valamely tagállamban letelepedni és munkát vállalni kívánó harmadik országbeli állampolgárok számára létre kell hozni az összevont engedélyt. Kezdetben ez dicséretes kezdeményezés volt, de a szöveg a jelenlegi formájában ellentmond a megfogalmazott célkitűzéseknek. Diszkriminatív, mert nem tartja tiszteletben a mindenkinek kijáró egyenlő elbánás alapelvét, és ugyanakkor korlátozó is, mert a munkavállalók több csoportját kizárja. 2010 decemberében az Európai Parlament képviselői első ízben elutasították a szöveget. A 2010 decembere óta tapasztalható előrelépések ellenére a harmadik országbeli állampolgárok továbbra is félnek a társadalmi egyenlőtlenségtől. A szöveg jelenlegi formájában nem biztosít egyenlő elbánást minden munkavállalónak a munkakörülmények és a szociális jogok terén. Az állampolgárság és a szerződés típusa alapján a munkavállalók különböző kategóriáit határozza meg – és ez egyszerűen elfogadhatatlan. Ezért szavaztunk a végső tervezet ellen. Továbbra is támogatjuk az összevont európai engedélyt, de nemkívánatosnak tartjuk a korlátozó és ezért diszkriminatív politikát.

 
  
MPphoto
 
 

  Diogo Feio (PPE), írásban.(PT) A javaslat tárgya olyan egyablakos eljárás bevezetése, amely során a kérelmező a munkavállalási és tartózkodási engedélyt egyaránt megkapja, valamint olyan közös jogok bevezetése, amelyek az EU-ban legálisan tartózkodó és munkát vállaló, nem uniós országokból származó polgárokra kivétel nélkül érvényes. Ez előfeltételez olyan szabályokat, amelyek az összes tagállamban azonosak – ez pedig véget vetne a jelenleg tapasztalható különbségeknek a különböző uniós országok megközelítésében, és az egész Unióban meggyorsítaná, egységesítené és átláthatóbbá tenné a jogállás megadásának folyamatát.

Jóllehet a munkaerő – és mindenekelőtt a képzett munkaerő – legális migrációja segíti a be nem jelentett foglalkoztatás elleni fellépést, javíthatja a gazdaság versenyképességét és segíthet áthidalni a jelenlegi hiányok okozta problémákat, nem szabad megfeledkeznünk arról, hogy a gazdasági válság és sérülékenység idején, amikor a munkanélküliség nő, a munkaerő-migrációra vonatkozó politikának – ahogy azt a Bizottság mondja – rugalmasnak, ugyanakkor fenntarthatónak és ésszerűnek is kell lennie.

 
  
MPphoto
 
 

  José Manuel Fernandes (PPE), írásban.(PT) A jelentés olyan kérdéssel foglalkozik, amelynek megtárgyalása egyre sürgetőbb. Valóban: mivel az aktívan dolgozó európaiak száma várhatóan csökken, az EU-nak meg kell nyitnia határait a harmadik országbeli állampolgárok előtt, hogy e polgárok itt élhessenek és dolgozhassanak; máskülönben a jelenlegi szociális biztonsági rendszerek összeomlanak.

2004-ben az illegális migráció elleni fellépés szükségességére fókuszáló hágai program felismerte, hogy a legális migráció kulcsfontosságú szerepet játszhat az EU gazdasági fejlődésében. Az Európai Tanács által 2009. december 10–11-én elfogadott stockholmi program szerint a munkaerő-bevándorlás növelheti a gazdaság versenyképességét és dinamizmusát.

Tekintettel azokra a demográfiai kihívásokra, amellyel Európa a közeljövőben szembesül, egyetértek a valamely tagállamban legálisan tartózkodó, harmadik országbeli állampolgárokra vonatkozó engedélyeztetés egyszerűsített eljárásának bevezetését célzó parlamenti és tanácsi irányelvre vonatkozó javaslatról szóló jelentésben foglalt állásponttal. Ez az egyszerűsítés emellett hatékonyabb és gazdaságosabb is.

 
  
MPphoto
 
 

  João Ferreira (GUE/NGL), írásban.(PT) A harmadik országok állampolgárainak valamely tagállam területén való tartózkodására és munkavállalására vonatkozó összevont engedélyre irányuló összevont kérelmezési eljárásról szóló irányelvvel kapcsolatos javaslat ugyan utal arra, hogy az ezekből az országokból származó munkavállalók helyzete javul, azonban valójában éppen hogy veszélyeztetheti a munkavállalók jogait.

Ne feledkezzünk meg arról, hogy a javaslat kiindulópontja a hírhedt Bolkestein-irányelv „származási ország” elve, amely azt javasolja, hogy a munkavállalók körében növelni kell az egyenlőtlenségeket, különösen a bérek terén – és ez végső soron minden munkavállalóra nézve negatív hatással volt a munkakörülmények színvonalának csökkentése miatt. Az irányelvjavaslat – azzal, hogy egyenlőtlenségeket és eltéréseket próbál bevezetni az európai és harmadik országbeli munkavállalókkal szembeni bánásmódba – fokozza a bevándorló munkavállalók szegregációját és tovább gyengíti minden munkavállaló helyzetét azzal, hogy bizonytalanabb helyzetbe kényszeríti őket. Alapvetően egy, a szociális dömpinget célzó kísérletnek vagyunk tanúi.

Véleményünk szerint minden munkavállaló jogait meg kell erősíteni, beleértve a bevándorlókat, az idénymunkásokat és az áthelyezett munkavállalókat is. Sajnálatunkat fejezzük tehát amiatt, hogy a jelentés első változatának elutasítása után ilyen korlátozó intézkedéseket szorgalmaznak...

(A szavazatok indokolását az eljárási szabályzat 170. cikkének megfelelően lerövidítik.)

 
  
MPphoto
 
 

  Ilda Figueiredo (GUE/NGL), írásban.(PT) A harmadik országok állampolgárainak valamely tagállam területén való tartózkodására és munkavállalására vonatkozó összevont engedélyre irányuló összevont kérelmezési eljárásról szóló jelentés támadást jelenthet a munkavállalók jogai ellen. A javaslat kiindulópontja a Bolkestein-irányelv, amely bevezette a származási ország elvét, azt javasolva, hogy a munkavállalók körében növelni kell az egyenlőtlenségeket, különösen a bérek terén – és ez végső soron minden munkavállalóra nézve negatív hatással volt. A javaslat – azzal, hogy különbséget akar tenni az európai és harmadik országbeli munkavállalók között – növeli a bevándorló munkavállalók szegregációját, fokozza az elbánásra jellemző különbségeket, és a munkakörülmények sérülékenysége és bizonytalansága miatt további negatív hatással van életszínvonalukra.

Ez az irányelvjavaslat szociális dömpinghez vezethet, és még bizonytalanabbá teszi a munkaviszonyokat. Erre tekintettel minden munkavállaló jogait meg kell erősíteni, beleértve a bevándorlókat, az idénymunkásokat és az áthelyezett munkavállalókat is. A munkavállalók azonban számos európai országban, különösen Portugáliában, határozottan felléptek, és ennek köszönhetően 2010 utolsó plenáris ülésén elutasításra került az irányelvjavaslat. Sajnálatosnak tartjuk, hogy ragaszkodnak a korlátozó intézkedésekhez...

(A szavazatok indokolását az eljárási szabályzat 170. cikkének megfelelően lerövidítik.)

 
  
MPphoto
 
 

  Mathieu Grosch (PPE), írásban.(DE) Habár általánosságban elmondható, hogy jó lenne, ha a tartózkodási engedélyt és a munkavállalási engedélyt egyszerre tudnák kiadni, az alábbi kérdések még mindig megválaszolatlanok, és az alábbi megjegyzéseket kell tennünk.

1. A munkavállalók kiküldetésére vonatkozó irányelv alkalmazásának prioritást kell élveznie, és minden esetben a szolgálati hely szerinti ország szociális jogszabályainak alkalmazása elvét kell alapvetőnek tekinteni.

2. Az intézkedés keretében egyetlen munkás sem alkalmazható legális „olcsó” munkaerőként, mivel ez káros hatással van munkaerőpiacunkra és társadalmilag igazságtalan.

3. Az országoknak több ellenőrzést kell végezniük e területeken.

 
  
MPphoto
 
 

  Sylvie Guillaume (S&D), írásban.(FR) Miután a plenáris ülésen először elutasításra került a jelentés, az európai jobboldal hibákat követett el az eljárásjogi manőverekkel, és most sajnálatos módon hozzájárult egy olyan kétsebességű munkaerőpiac elismeréséhez, amely a munkavállaló származási országát veszi alapul. Ez szociális dömpinghez vezet, és ennek következtében lenyomja az európai munkavállalók védelmének színvonalát. Ez elfogadhatatlan. Ezért szavaztam a jelentés ellen, amely nem más, mint támadás az európai szociális modell ellen. A szöveg a szociális biztonság, a nyugdíjak, valamint a legálisan munkát vállaló migráns személyek foglalkoztatáshoz és képzéshez való hozzáférése terén kivételeket állapít meg és egyenlőtlen elbánást vezet be – ez ellentmond az én értékrendszeremnek.

 
  
MPphoto
 
 

  Juozas Imbrasas (EFD), írásban.(LT) A hágai program elismerte, hogy a jogszerű bevándorlás fontos szerepet játszana a gazdasági fejlődésben. Ennek megfelelően felkérte a Bizottságot, hogy terjesszen elő egy olyan tervet, amely lehetővé teszi, hogy a munkaerőpiac gyorsan reagáljon a külföldi munkaerő iránti igény folyamatos változásaira. Az Európai Tanács által 2009. december 10–11-én elfogadott stockholmi program szerint a munkaerő-bevándorlás növelheti a gazdaság versenyképességét és dinamizmusát. Tekintettel azokra a demográfiai kihívásokra, amelyekkel az egyre inkább munkaerő-behozatalra szoruló Európai Uniónak a jövőben szembe kell néznie, ez az új többéves program rugalmas bevándorlási politika kidolgozására szólítja fel a tagállamokat az Unió hosszú távú fejlődésének előmozdítása és gazdasági teljesítményének fenntartása érdekében. A javaslatban szereplő rendelkezéseknek megvan az az előnyük, hogy a harmadik országbeli munkavállalóknak jobb védelmet biztosítanak, mint amiben részük van most, amikor a nemzetközi egyezményeket csak egyes tagállamok ratifikálták. Tartózkodtam, mivel a javaslatból nem egyértelmű, hogy a munkaadónak vagy a munkavállalónak kell-e benyújtania a kérelmet, illetve mely országokból kezdeményezhető az eljárás megindítása, és ezt a lényeges kérdést tisztázni kell. A szöveg nem hangsúlyozta, hogy a nemzeti hatóságok döntéshozatali eljárásaival szemben meg kell követelni a jogbiztonságot és az átláthatóságot. Ezek a döntések meghatározó módon befolyásolják az érintettek életét és a tagállamokat, ezért a legnagyobb átláthatóság mellett kell meghozni őket. Az elutasításról szóló döntésnek megalapozottnak, átláthatónak és objektívnek kell lennie.

 
  
MPphoto
 
 

  Giovanni La Via (PPE), írásban.(IT) A harmadik országok állampolgárainak valamely tagállam területén való tartózkodására és munkavállalására vonatkozó összevont engedélyre irányuló összevont kérelmezési eljárásról szóló állásfoglalás-tervezet, amelyről a Parlament ma szavazott, újabb előrelépést jelent a tagállamok nemzeti törvényeinek harmonizálása felé. Ha minden uniós ország ugyanazokat az intézkedéseket alkalmazza a legális bevándorlás terén, és közös eljárást határoz meg azok számára, akik munkavállalási célból kérelmezik az adott tagállamba történő belépést, lehetővé teszi az EU számára, hogy kielégítse a hazai munkaerőpiacon dolgozó munkavállalók szükségleteit azzal, hogy egyenlő jogokat biztosít, valamint olyan eszközt hoz létre, amellyel fel lehet lépni a kizsákmányolás és a diszkrimináció ellen. Mindazonáltal úgy vélem, hogy a tagállamoknak bizonyos körülmények között engedélyezni kell, hogy meghatározzák a nem uniós országokból származó polgárok befogadásának korlátait, és saját területükön ajánljanak nekik munkát. A javaslatnak természetesen az a célja, hogy fellépjen az illegális bevándorlás és a be nem jelentett foglalkoztatás ellen, de értelmezhető úgy is, hogy az egyszerűbb határellenőrzés lehetővétételével hozzájárul az Európa 2020 stratégia végrehajtásához – és így is kellene értelmezni.

 
  
MPphoto
 
 

  Agnès Le Brun (PPE), írásban.(FR) Körülbelül húsz éve annak, hogy az Európai Unió létrehozta az alapító atyák által elképzelt belső piacot. A végrehajtás következtében megkezdődött egy hatalmas kereskedelmi térség igen előrehaladott integrációja. A térségben azonban továbbra is tapasztalható, hogy egy tagállam polgárai és harmadik országbeli állampolgárok különböző elbánásban részesülnek. Ez a különbség kettős probléma. Bünteti a migráns munkavállalókat, akiknek a tagállamok szociális jogai miatt magas elvárásai vannak, és árt az európai munkavállalóknak is, akik a tisztességtelen verseny miatt a szociális dömpinggel szembesülnek. Az összevont engedélyről szóló állásfoglalás, amelyet Mathieu asszony nyújtott be, specifikusan a migráns munkavállalók jogaira fókuszál. Egyszerűsíti az eljárásokat azzal, hogy bevezeti az összevont tartózkodási és munkavállalási engedélyt, és a külföldi munkavállalók számára az európai munkavállalókéhoz hasonló jogokat és kötelezettségeket határoz meg. A belső piac teljes kialakítása olyan hatásos eszköz, amellyel Európa visszatérhet a növekedéshez. Ezért támogattam a szöveget.

 
  
MPphoto
 
 

  David Martin (S&D), írásban. – A jelentés ellen szavaztam, mivel elutasításra kerültek az áthelyezett munkavállalókról, a nyugdíjhoz való jogról és a társadalombiztosításról szóló kulcsfontosságú bekezdések.

 
  
MPphoto
 
 

  Clemente Mastella (PPE), írásban.(IT) A jelentés mellett szavaztam, amely már másodszor kerül az Parlament elé. Úgy vélem, hogy ez egy jó reakció azokra a komoly demográfiai kihívásokra, amelyekkel az Európai Unió a következő években szembesülni fog: összevont kérelmezési eljárást tesz lehetővé azon harmadik országbeli állampolgárok számára, akik munkavállalási céllal szeretnének valamely tagállam területére lépni, és külön jogállást biztosít számukra.

A gazdasági bevándorlás olyan valós jelenség, amelyet meg kell szervezni, de ugyanakkor szükségszerű is, ha figyelembe vesszük azokat a demokratikus és gazdasági kihívásokat, amelyekkel az Európai Unió a közeljövőben szembesül majd. A bevándorlási politikát tehát a munkaerő-szükségletünkhöz kapcsolódó kiigazítási eszközének kell tekintenünk, amely hozzájárul az Európa 2020 stratégia végrehajtásához. Technikai szempontból elmondható, hogy az idénymunkások és a vállalaton belül áthelyezett munkavállalók kizárása igazolható azzal, hogy a Bizottság ezekre a munkavállalókra vonatkozó specifikus irányelvekre irányuló javaslatokat nyújt be. Ami azonban a menedékkérők és a nemzetközi védelmet élvező személyek kizárását illeti, fontos hangsúlyoznunk, hogy az ezen a téren meglévő eszközök nagyobb védelmet biztosítanak, mint a jelenlegi javaslat.

 
  
MPphoto
 
 

  Nuno Melo (PPE), írásban.(PT) Most, hogy elfogadásra került az irányelvtervezet, a bevándorló munkavállalók ugyanolyan jogokkal rendelkeznek majd, mint a tagállami állampolgársággal bíró munkavállalók, legalábbis a díjazás és az elbocsátás feltételei, a munkahelyi egészség és biztonság, valamint a munkaidő és a szabadságok terén. A javaslat célja olyan eljárás bevezetése, amely összevont tartózkodási és munkavállalási engedélyt ad a legális bevándorlóknak, és az egész EU-ban azonos jogokat biztosít számukra.

Ezzel lehetővé válik az eljárások egyszerűsítése, és a nemzeti hatóságok a legális bevándorlók számára kiállíthatnak összevont tartózkodási és munkavállalási engedélyt, és így a bevándorlók profitálhatnak abból, hogy az adott tagállamban élő munkavállalókéval azonos jogaik vannak. A munkavállalási céllal érkező bevándorlók befogadásának és a befogadások számának azonban az egyes tagállamok felelősségének kellene maradnia.

 
  
MPphoto
 
 

  Alajos Mészáros (PPE), írásban.(HU) Az illegális és a szabálytalan bevándorlás ellen úgy tudunk a legjobban védekezni, ha megpróbáljuk megelőzni azt. Támogatást nyújthatnánk a származási országban való megélhetésük és szociális biztonságuk érdekében, vagyis megszüntetnénk elvándorlásuk okait. Ha ez nem megvalósítható, olyan jogszerű bevándorlási csatornákat kell létrehoznunk, melyek természetesen kielégítik saját munkaerőpiacunk igényeit is. A gazdasági bevándorlás napjaink valós jelensége, amelyre ugyanakkor szükségünk is van, hiszen segítségével a demográfiai és a gazdasági kihívásokkal szemben könnyebben tudunk védekezni. Ebből kifolyólag a bevándorlási politikát tekinthetjük olyan szabályozási eszköznek, mely segítségével munkaerőigényünket képesek lehetünk szabályozni. Ezzel lehetőséget adunk olyan harmadik országbeli bevándorlók számára, akik munkavállalás céljából legálisan beutazhatnak uniós területre. Lényegesen leegyszerűsítené a befogadási eljárások rendszerét egy olyan összevont eljárás létrejötte, amely tartózkodásra és munkavállalásra is jogosítana egyszerre. Ezért támogattam szavazatommal én is e horizontális jogalkotási keret mielőbbi létrehozását.

 
  
MPphoto
 
 

  Louis Michel (ALDE), írásban.(FR) A harmadik országok állampolgárainak valamely tagállam területén való tartózkodására és munkavállalására vonatkozó összevont kérelmezési eljárás bevezetésével és a külön jogállás biztosításával ez az irányelv egyszerűsíti majd a gazdasági migránsok fogadásának gyakran összetett adminisztratív lépéseit.

Egy olyan harmonizált eljárás létrejötte, amely révén egyetlen, tartózkodásra és munkavállalásra is jogosító okmány állítható ki, lényegesen leegyszerűsíti a befogadási eljárások rendszerét. Emellett a javaslat biztosítja, hogy a migráns munkavállalók a tagállami állampolgársággal bíró munkavállalókéhoz hasonló elbánásban részesülnek, és ezért megvan az az előnye, hogy a jelenleginél jobb védelmet nyújt a harmadik országbeli munkavállalók számára. Ez segíti a tisztességtelen versennyel szembeni fellépést, amely sok esetben abból ered, hogy ezek a munkavállalók nem rendelkeznek biztos jogállással.

A ma elfogadott szöveg tartalmazza a Liberálisok és Demokraták Szövetsége Európáért (ALDE) Képviselőcsoport két legfőbb prioritását: nem hivatkozik kiegészítő dokumentumokra, és arra szólítja fel a tagállamokat, hogy készítsenek „megfelelési táblázatokat”, amelyek segítségével a Bizottság ellenőrizheti az irányelv átültetését. Egyértelmű jele ez annak, hogy az Európai Parlament hajlandó lépéseket tenni a legális bevándorlásra vonatkozó európai jogi keret kialakítása érdekében.

 
  
MPphoto
 
 

  Alexander Mirsky (S&D), írásban. – Az irányelv célja, hogy lehetővé tegye a potenciális bevándorlók számára, hogy összevont eljárás során szerezzenek munkavállalási és tartózkodási engedélyt. Az eredeti javaslat szerint a nem az Európai Unióból származó munkavállalóknak az uniós állampolgárokéhoz hasonló elbánásban kell részesülniük a fizetés és az elbocsátás, a munkahelyi egészségvédelem és biztonság, valamint a szakszervezetekhez való csatlakozás jogának terén. A Foglalkoztatási Bizottság szándéka e jogok kiterjesztése úgy, hogy a munkaidő és a szabadság egyforma legyen, valamint az, hogy tisztázza a munkavállalók szociális biztonsági ellátásokhoz és adókedvezményekhez való jogát. A nem uniós állampolgárságú munkavállalók az adott tagállam állampolgáraiéval azonos feltételek mellett kaphatják meg nyugdíjukat abban az esetben, ha visszaköltöznek hazájukba. Emellett az EU minden tagállama szabványos összevont tartózkodási és munkavállalási engedélyt ad majd ki.

Nem értek egyet mindezzel, mivel az EU jelenleg is a munkanélküliség problémájával küzd. Ezért szavaztam a dokumentum ellen.

 
  
MPphoto
 
 

  Andreas Mölzer (NI), írásban.(DE) A harmadik országbeli állampolgárok belépése és tartózkodása kérdéses ügy, de az ezekkel kapcsolatos jogok a korábbiakban egyre bővültek. Mostanra az a helyzet állt elő, hogy az őshonos lakosság jogosan úgy érzi, hogy egyre előnytelenebb helyzetben van amiatt, hogy a harmadik országbeli állampolgárok hozzáférnek a szociális szolgáltatásokhoz, különösen a szociális lakhatáshoz. Ami a gazdasági migrációt illeti, javarészt olyan jól képzett munkavállalók költöznek más államokba, akikre nagy szükség van. Míg az Egyesült Államokban például nem jelentenek terhet a szociális rendszer számára, és egyes államokban e munkavállalóknak távozniuk kell, amikor munkájuk véget ér. Mivel az utóbbi években egyre inkább egyenlők lettek a rezidens népességgel, e munkavállalók – amennyiben munkájuk elvesztése után az országban maradnak – egyre nagyobb terhet jelentenek azon államok számára, amelyek hagyományos fejlett szociális rendszerekkel rendelkeznek. És ha családjuk is csatlakozik majd e munkavállalókhoz, akkor minden rokonukat is támogatnunk kell. Ez a javaslat egy újabb lépés ebben az irányban, és ezért a lehető leghatározottabban el kell utasítani.

 
  
MPphoto
 
 

  Claudio Morganti (EFD), írásban.(IT) Szeretném elmondani, hogy a harmadik országbeli állampolgárok számára kiadható összevont engedélyről szóló jelentés ellen szavaztam, mivel ma itt Parlamentben megszavaztak olyan módosításokat, amelyek kizárják azt, hogy a munkavállalás előfeltétele a járulékokhoz és társadalmi szolgáltatásokhoz való hozzáférésnek. Véleményem szerint veszélyes a minimumkövetelmények csökkentése: ez lehetővé teszi, hogy az EU-ban – természetesen – érvényes tartózkodási engedéllyel rendelkező, harmadik országbeli állampolgár az uniós polgárokéhoz hasonló munkahelyi és szociális körülmények között dolgozzon és éljen. Ha létezik Európai Unió, akkor az azt jelenti, hogy a tagállamok lakói – az uniós polgárok – több jogot és garanciát élveznek, mint amennyit ez a jelentés megkövetel.

 
  
MPphoto
 
 

  Petru Constantin Luhan (PPE), írásban.(RO) Az állásfoglalás mellett szavaztam, mert úgy vélem, hogy az összevont engedélyről szóló irányelv értelmében a nem uniós munkavállalóknak az EU polgáraiéhoz hasonló jogokat kell élvezniük a munkakörülmények terén. Ezen a ponton szeretném megemlíteni a munkaidőt, a szabadságot és a társadalombiztosítást. A törvénytervezet célja, hogy a kombinált tartózkodási és munkavállalási engedély bevezetésével visszaszorítsa a bürokráciát, valamint egyszerűsítse az EU valamely tagállamában való tartózkodásra és munkavállalásra irányuló kérelmezési eljárásokat a migránsok és munkáltatóik számára egyaránt. A javaslat nem részletezi a harmadik országbeli állampolgárok befogadásának feltételeit. Továbbra is a tagállamok határozhatják meg saját hatáskörben a befogadás feltételeit és azt, hogy hány bevándorlónak engedélyezik, hogy az országba munkavállalási célból beutazzon. Az új szabályok azokra a nem uniós állampolgársággal rendelkező személyekre is vonatkoznak, akik jelenleg legálisan élnek valamely tagállamban, vagy ez a szándékuk.

 
  
MPphoto
 
 

  Alfredo Pallone (PPE), írásban.(IT) Mathieu asszony irányelvjavaslata mellett szavaztam, amelynek tárgya a harmadik országbeli állampolgárok számára kiadott tartózkodási és munkavállalási engedélyre vonatkozó összevont kérelmezési eljárás. Azért szavaztam így, mert véleményem szerint fontos, hogy Európa felvértezze magát olyan, az egész EU-ban érvényes szabályokkal, amelyek segítségével kezelheti a harmadik országokból gazdasági és szociális okokból beáramló munkaerőt. A munkaerő-bevándorlás növelheti az európai gazdaság versenyképességét és dinamizmusát, és ez segítheti Európát abban, hogy a jövőbeli demográfiai kihívásoknak a lehető legjobban feleljen meg. Az irányelvjavaslat arra hívja fel a tagállamokat, hogy rugalmas bevándorlási politikákat fogadjanak el az Unió hosszú távú fejlődésének támogatása érdekében. Emellett leegyszerűsíti a gazdasági bevándorlók befogadására irányuló, sok esetben bonyolult adminisztratív eljárásokat, ugyanakkor olyan eszközt hoz létre, amellyel fel lehet lépni a kizsákmányolás és a diszkrimináció ellen, amelynek a munkavállalók bizonyos csoportjai vannak kitéve.

 
  
MPphoto
 
 

  Maria do Céu Patrão Neves (PPE), írásban.(PT) A harmadik országok állampolgárainak valamely tagállam területén való tartózkodására és munkavállalására vonatkozó összevont engedélyre irányuló összevont kérelmezési eljárásról, valamint a harmadik országokból származó, a tagállamok területén legálisan tartózkodó munkavállalók közös jogairól szóló tanácsi és európai parlamenti irányelvre irányuló javaslattal kapcsolatos parlamenti jogalkotási állásfoglalás mellett szavaztam. Ez a kérdés a jelenlegi gazdasági és társadalmi helyzetben még inkább releváns. Valóban: az illegális bevándorlás és a be nem jelentett foglalkoztatás elleni küzdelem egyik legjobb módja, ha olyan kiegyensúlyozott, jogszerű bevándorlási csatornákat hozunk létre, melyek egyúttal kielégítik munkaerőpiacaink igényeit, és ugyanakkor kialakítjuk a befogadó társadalomba való sikeres beilleszkedésük szociális feltételeit.

 
  
MPphoto
 
 

  Aldo Patriciello (PPE), írásban.(IT) Az Európai Tanács által 2009. december 10–11-én elfogadott stockholmi program rugalmas bevándorlási politika bevezetésére szólítja fel a tagállamokat az Unió fejlődésének és gazdasági teljesítményének előmozdítása érdekében. A Parlament ezzel a javaslattal szeretne hozzájárulni e program végrehajtásához.

Összevont kérelmezési eljárást vezet be olyan harmadik országbeli állampolgárok számára, akik munkavállalás céljából kívánnak belépni valamely tagállam területére: i) leegyszerűsíti a gazdasági bevándorlók befogadására irányuló, sok esetben bonyolult adminisztratív eljárásokat; ii) eszközt határoz meg, amellyel megakadályozható a munkahelyi kizsákmányolás és diszkrimináció; iii) biztosítja, hogy a tagállamok munkaerőpiacai valóban képesek lesznek a munkaerő iránti jelenlegi és jövőbeli igényeknek megfelelni. Az irányelv minden olyan polgárra vonatkozik, akinek munkavállalás céljából engedélyezték a tagállam területén való tartózkodást, és azokra is, akik számára a tartózkodást eredetileg más célból engedélyezték, de később a nemzeti vagy uniós jogszabályoknak megfelelően munkavállalási engedélyt kaptak. A javaslat tehát hozzájárul ahhoz, hogy a 27 tagállam közös megközelítést alakítson ki a gazdasági migrációval kapcsolatban – még egyszer szeretném hangsúlyozni, hogy ezért szavaztam mellette.

 
  
MPphoto
 
 

  Rovana Plumb (S&D), írásban.(RO) A gazdasági bevándorlás napjaink valós jelensége, amelyet szabályoznunk kell, de amelyre ugyanakkor szükségünk is van, tekintettel azokra a demográfiai és gazdasági kihívásokra, amelyekkel az EU a közeljövőben szembesül majd. A bevándorlási politikát ezért tekinthetjük olyan szabályozási eszköznek, amelyet munkaerő-igényünk kielégítésével összefüggésben alkalmazunk, hozzájárulva ezzel az Európa 2020 stratégia végrehajtásához. Egy olyan összevont eljárás, amely révén egyetlen, tartózkodásra és munkavállalásra is jogosító okmány állítható ki, lényegesen leegyszerűsíti a befogadási eljárások rendszerét. Az irányelv alkalmazandó lesz a tagállamok területén munkavállalás céljából legálisan tartózkodó valamennyi harmadik országbeli állampolgárra, de azokra a személyekre is, akiknek tartózkodását eredetileg más célból engedélyezték, ám közösségi vagy nemzeti rendelkezések alapján szintén jogosultak munkavállalásra. Az egyes tagállamoknak kell meghatározniuk a feltételeket, amelyek mellett a szociális biztonsági ellátásokra való jogosultság megszerezhető, valamint azt, hogy az érintett személy mennyi ideig és mekkora ellátásban részesül. Sajnálatosnak tartom, hogy az irányelv hatálya nem terjed ki az idénymunkásokra és a vállalaton belül áthelyezett személyekre, de felhívom a Bizottságot arra, hogy ezzel kapcsolatban a közeljövőben nyújtson be javaslatot.

 
  
MPphoto
 
 

  Paulo Rangel (PPE), írásban.(PT) Tekintettel azokra a demográfiai kihívásokra, amelyekkel az Európai Uniónak a jövőben szembe kell néznie, kulcsfontosságú, hogy az EU olyan kiegyensúlyozott és rugalmas bevándorlási politikát alakítson ki, amely lehetővé teszi munkaerő iránti igényének kielégítését, valamint hozzájárul a gazdaság versenyképességének és vitalitásának növeléséhez.

A valamely tagállam területére letelepedési és munkavállalási céllal érkező, harmadik országbeli állampolgárokra vonatkozó összevont kérelmezési eljárásról szóló, valamint az e munkavállalóknak a világpiachoz kapcsolódó területeken közös jogokat biztosító irányelv elfogadása mellett szavaztam, mivel foglalkozik ezekkel a kérdésekkel.

 
  
MPphoto
 
 

  Frédérique Ries (ALDE), írásban.(FR) A mai szavazás, amely során elfogadtuk a valamely tagállamban tartózkodni és munkát vállalni kívánó harmadik országbeli állampolgárok összevont engedélyéről szóló irányelvet, újabb lépés az európai szintű harmonizált bevándorlási politika megvalósulása felé. Jó elképzelés a tartózkodási engedély és a munkavállalási engedély összevonása. Azt mutatja, hogy az Unió valóban elkötelezte magát a legális migráció előmozdítása mellett, nem pedig európai erőd, ahogy azt egyesek hiszik. Ennek elérése érdekében a Parlament számára fontos volt, hogy támogassa a munkáltatók és a migránsok számára egyaránt könnyebb és gyorsabb összevont kérelmezési eljárást. Az Európai Parlament helyesen döntött akkor is, amikor a kérelmezésből kizárta a munkavállalók következő négy csoportját: az idénymunkásokat, a vállalaton belül áthelyezett munkavállalókat, az önálló vállalkozókat és a tengerészeket, akikre már specifikus irányelv vonatkozik, vagy fog vonatkozni a közeljövőben. További pozitívum, hogy a tagállamok rugalmasan járhatnak el a harmadik országbeli munkavállalók tényleges jogai terén. A 27 főváros mondja ki végül, hogy megadja-e vagy sem a munkanélküli ellátásokat és a családi támogatásokat, illetve dönt arról, ha nem teszi lehetővé a közszféra keretében történő lakáshoz jutást a tartózkodás első három évében. Ezek egyszerű, józan intézkedések.

 
  
MPphoto
 
 

  Raül Romeva i Rueda (Verts/ALE), írásban. – Az irányelv jelenlegi formájában munkavállalók sok csoportjára nem vonatkozik: ilyenek például az idénymunkások, a vállalaton belül áthelyezett munkavállalók, a menekültek, az áthelyezett munkavállalók stb. A legnagyobb mértékben ellenzem, hogy a munkavállalókat csoportokba szegregáljuk, és hogy a különböző elbánás miatt egyes munkavállalók és családjaik kevesebb jogokkal rendelkezzenek, mint a többiek.

Még ha a kategóriák között vannak is olyanok, amelyeket más irányelvek lefednek, a Bizottság idénymunkásokról szóló javaslata például jól mutatja, hogy a jogok tekintetében ezek az irányelvek nem elégségesek. Ki kell állnunk a minden munkavállalóra vonatkozó azonos keretrendszer mellett, mivel ez egységesítené a jogszabályokat a munkahelyeken, elkerülve azt, hogy a migránsok beilleszkedését és az EU kohézióját kockáztatva széttöredezze a munkavállalók helyzetét.

Habár Jeannak köszönhetően az olyan fontos kérdések, mint például a nyugdíjjogosultság átvitele harmadik országba, már nem függ kétoldalú megállapodásoktól, mégis azt kell gondolnom, hogy elő kell mozdítanunk, hogy az EU-ban az összes munkavállaló egyenlő bánásmódban részesüljön, és ne tapasztaljon diszkriminációt. Ezért tartózkodtam.

 
  
MPphoto
 
 

  Licia Ronzulli (PPE), írásban.(IT) A mai szavazás egy lépés afelé, hogy elfogadásra kerüljön az európai területre belépni kívánó és ott munkát vállalni szándékozó harmadik országbeli állampolgárok által igénybe vehető összevont kérelmezési eljárás. Az Európai Unió célja az adminisztratív eljárások egyszerűsítése, valamint a tartózkodás és a munkavállalás engedélyezéséhez összevont dokumentum kiadása.

Szeretném hangsúlyozni, hogy a mai szavazás elsődleges célja nem az, hogy mindenképpen új munkavállalókat vonzzunk Európába, és nem is az, hogy fellépjünk az illegális bevándorlással szemben. Minden olyan munkavállalónak, aki nem európai uniós állampolgár és Európában kíván letelepedni, továbbra is a tartózkodási engedélyt kell először megszereznie. A ma elfogadott javaslat a szubszidiaritás elvét is teljes mértékben tiszteletben tartja azzal, hogy minimumszabályokat határoz meg a jogok és kötelezettségek terén, ugyanakkor a tagállamok számára lehetővé teszi a rugalmasságot és a szabadságot az eljárások nemzeti jogba történő bevezetése és gyakorlati alkalmazásuk kapcsán. Az Európai Unió nem korlátozhatja a tagállamok hatáskörét a szociális biztonsági szervezet terén, és minden tagállamnak lehetőséget kell adni arra, hogy e téren saját maga alkossa meg szabályait.

 
  
MPphoto
 
 

  Bart Staes (Verts/ALE), írásban.(NL) Jóllehet a tartózkodási és munkavállalási engedély összevont kérelmezési eljárásáról szóló irányelv korántsem ideális, mellette szavaztam. Sajnálatosnak tartom az idénymunkásokkal, az áthelyezett munkavállalókkal, a munkáltatóváltással, valamint a ki- és belépéssel kapcsolatos hiányosságokat, mivel az érintett csoportok védelméről további (jövőbeli) jogszabályok gondoskodnak majd. Mindent egybevetve, ez a dokumentum rendkívül fontos, tekintettel arra, ez az első olyan irányelv, amely közös minimumjogokat ad az Európában legálisan tartózkodó, harmadik országbeli munkavállalóknak (ideértve a munkabérrel kapcsolatos jogokat, az egyenlő elbánást a munkahelyen, a nyugdíjjogosultságot és az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférést). A dokumentum mindezt annak alapján teszi, hogy a migráns munkavállalóknak a tagállami állampolgársággal rendelkező munkavállalókéval azonos elbánásban kell részesülniük. Az irányelv emellett összevont, egyszerűsített eljárási rendszert hoz létre, amely során kérelmezhető a tartózkodási és munkavállalási engedély. Ez a rendszer távolról sem teljes közös bevándorlási politika, de tekintettel az egyre nagyobb számú bevándorlóra, a külföldi munkaerő iránti folyamatosan változó keresletre, valamint az ezen a téren tapasztalható visszaélések és megkülönböztetés kivédésére, kulcsfontosságú a védelemnek ez az elsődleges formája. A harmadik országbeli munkavállalók most az eddiginél nagyobb védelemben részesülnek majd. Mindent egybevetve, alapvetően ezért szavaztam mellette.

 
  
MPphoto
 
 

  Catherine Stihler (S&D), írásban. – Nemmel szavaztam, mert a javaslat véleményem szerint tisztességtelen versenyt indít a tagállami állampolgársággal rendelkező munkavállalók és az EU-ba érkező olcsó migráns munkaerő között.

 
  
MPphoto
 
 

  Nuno Teixeira (PPE), írásban.(PT) A jelentés célja, hogy összevont tartózkodási és munkavállalási engedély legyen kiadható a tagállamokban élő harmadik országbeli állampolgárok számára, és így felgyorsuljon és egységessé váljon az engedélyezési folyamat, valamint csökkenjenek a bürokratikus és pénzügyi terhek. A gazdasági migráció olyan valóságos jelenség, amelyet az európai munkaerőpiac igényeit kiszolgáló kiegyensúlyozott, jogszerű bevándorlási csatornák létrehozásának fényében kell elemezni.

Azok a demográfiai és gazdasági kihívások, amelyekkel az EU a közeljövőben szembesül majd, azt jelentik, hogy közös bevándorlási politikát kell kialakítani a 27 tagállam számára. A Lisszaboni Szerződés hatálybalépése ezen a téren új jogalapot teremtett: az együttdöntési eljárást. Ezért úgy gondolom, hogy kulcsfontosságú egy közös és harmonizált megközelítés kialakítása annak érdekében, hogy csökkenjen a nemzeti törvények közötti különbség.

Az elhangzottak mellett a javaslat egyenlő elbánást ír elő a tagállami állampolgársággal bíró munkavállalók számára, és ezzel biztos és biztonságot nyújtó jogállást alakít ki, hiszen a bevándorlók részt vesznek a befogadó ország gazdasági tevékenységében. Az elutasításoknak megfelelően megalapozottnak és átláthatónak kell lenniük, a költségeknek pedig arányosnak kell lenniük a ténylegesen nyújtott szolgáltatással.

 
  
MPphoto
 
 

  Dominique Vlasto (PPE), írásban.(FR) A jelentés elfogadása fontos előrelépés az EU-ban élő, harmadik országbeli állampolgárok jogainak védelmében: lehetővé teszi számukra az összevont tartózkodási és munkavállalási engedély kiadását. Ez azt mutatja, hogy az EU készen áll arra, hogy vonzóbbá tegye magát azzal, hogy előmozdítja a feltételekhez között hozzáférést az európai munkaerőpiachoz. Örülök annak, hogy az engedély megszerzési eljárása az egyablakos rendszernek köszönhetően egyszerűsödött – ez megkönnyíti majd a külföldi munkavállalók esetében alkalmazott adminisztratív eljárásokat. Az összevont engedély komoly előrelépést jelent a migrációs hullámok tagállamok általi ellenőrzésében és szabályozásában, és megkönnyíti a jogszerű bevándorlás ellenőrzését. Ezzel a szöveggel a Parlament kijelenti, hogy a munkavállalók kontrollált, szabályozott bevándorlása mindenki számára előnyös. Közös jogi keretet hoz létre az európai és külföldi munkavállalók számára, és megvédi polgárainkat a munkaerőpiacon tapasztalható tisztességtelen verseny minden formájától. Az állásfoglalás mellett szavaztam, mert támogatom az elképzelést, hogy Európa védje meg munkavállalóit, úgy, hogy közben hű marad a személyek szabad mozgásának elvéhez, amely az európai projekt egyik sarokköve.

 
  
  

Jelentés: Andreas Schwab (A7-0038/2011)

 
  
MPphoto
 
 

  Laima Liucija Andrikienė (PPE), írásban.(LT) A fogyasztók jogairól szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló javaslat mellett szavaztam, amely a közösségi jog négy hatályos irányelvét egyetlen jogi eszközbe integrálja. Egyetértek az előadó véleményével, miszerint a hatályos jogszabályok széttagoltsága a határokon átnyúló kereskedelemben részt vevő fogyasztókra és üzleti vállalkozókra nézve egyaránt elrettentően hat. Óvatosnak azonban kell lennünk, mert a terület sajátosságai miatt igen nehéz a fogyasztói jogokkal kapcsolatos jogszabályok teljes harmonizációja – hatására bizonyos tagállamokban romolhat a fogyasztóvédelem színvonala.

 
  
MPphoto
 
 

  Sophie Auconie (PPE), írásban.(FR) A közelmúltban tapasztalható digitális fejlődés fényében az EU-nak naprakészebbé kell tennie a fogyasztói jogokat. Az irányelvtervezet célja, hogy az Európai Unió minden tagállamában nagyobb védelmet nyújtson a fogyasztók számára, különösen azzal, hogy megfelelő elállási jogot biztosít számukra. Az Unióban minden polgárnak és fogyasztónak ugyanolyan jogokkal kell rendelkeznie. Így magas színvonalú fogyasztói társadalmat mozdítunk elő, amely megfelel polgáraink igényeinek, akik számára könnyebb lesz más tagállamokban vásárolni. Emellett – tekintettel arra, hogy megtartja a francia fogyasztóvédelmi jog kulcsfontosságú vívmányát, mint például a rejtett hibákra vonatkozó garanciát, valamint arra, hogy a fizetés minden módja díjmentes – úgy vélem, hogy az új irányelv előrelépést jelent. Ezért támogattam.

 
  
MPphoto
 
 

  Zigmantas Balčytis (S&D), írásban.(LT) A jelentés mellett szavaztam, amelyet újra megvizsgál majd a felelős parlamenti bizottság. Az irányelv célja, hogy a fogyasztói jogokat szabályozó uniós jogszabályokat összevonja, az EU összes tagállamában biztosítsa a magas szintű fogyasztóvédelmet, valamint arra ösztönözze az üzleti vállalkozásokat, hogy más tagállamokban is nyújtsanak szolgáltatásokat és értékesítsenek termékeket. Jelenleg akadályok nehezítik a piac zökkenőmentes működését. A vállalatok nem szívesen kereskednek más tagállamokban, és a fogyasztók általában nem kötnek szerződést, mivel a fogyasztói szerződésekre a tagállamokban más és más szabályok vonatkoznak. A hatályos jogszabály a fogyasztói jogok védelmének csak minimumkövetelményeit szabta meg. A tagállamok szigorúbb intézkedéseket is foganatosíthattak, és így a Közösségben különféle jogrendszerek jöttek létre. Úgy gondolom, hogy újra felül kell vizsgálni ezt az irányelvet és meg kell erősíteni rendelkezéseit. Garantálnunk kell, hogy minden uniós tagállamban a fogyasztói jogok védelmének ugyanazon szintje valósul meg, és így elkerülhetjük a belső piacon jelenleg tapasztalható következetlenséget, megerősíthetjük a fogyasztók belső piacba vetett bizalmát, és arra ösztönözhetjük a vállalatokat, hogy más tagállamokban is kereskedjenek.

 
  
MPphoto
 
 

  Sergio Berlato (PPE), írásban.(IT) A Bizottság által benyújtott, a fogyasztók jogairól szóló irányelvre vonatkozó javaslat a közösségi jog négy korábbi irányelvét integrálja egyetlen jogi eszközbe. A javaslat a fogyasztóvédelmi joganyag 2004-ben elindított, a fogyasztóvédelem hatályos jogszabályi keretrendszerének egyszerűsítése és kiegészítése céljából folytatott felülvizsgálatának eredménye. A hatályos jogszabályi keretrendszer következtében a szabályok betartása komoly költséget jelent azon európai vállalatok számára, amelyek határokon átnyúlóan kívánnak működni, és amelyeknek meg kell felelniük a különféle jogszabályoknak. Úgy gondolom, hogy a jogszabályok széttagoltsága a vállalatokat és a fogyasztókat egyaránt elrettenti attól, hogy határokon átnyúló kereskedelem keretében vásároljanak vagy adjanak el.

A tárgyalt jelentés célja, hogy megvalósítsa a szükséges egyensúlyt a magas szintű fogyasztóvédelem és a biztosítási piacon működő vállalatok versenyképessége között, és ugyanakkor tiszteletben tartsa a szubszidiaritás elvét. Ezért támogatom az előadó javaslatát, amely egyfajta célzott harmonizációra irányul – azaz olyan harmonizációra, amely bizonyos szerződések bizonyos aspektusaira korlátozódik, például az üzlethelyiségen kívül megkötött szerződések esetében a fogyasztó tájékoztatására vonatkozó kötelezettségre és a fogyasztó elállási jogára, és ugyanakkor az is célja, hogy fenntartsa az európai fogyasztók magas szintű védelmét.

 
  
MPphoto
 
 

  Vito Bonsignore (PPE), írásban.(IT) Gratulálok Schwab úrnak az eddig végzett munkáért. A jelentés mellett szavaztam, mert a Schwab-jelentés védi a fogyasztókat a határon átnyúló kereskedelem keretében történő vásárlás esetében. A szöveg, amelyről ma szavaztunk, magas szintű védelmet javasol a 27 tagállam fogyasztói számára. Ugyanakkor az is célja, hogy méretüktől függetlenül védje és támogassa a vállalatokat, amelyek úgy tudnak árut és szolgáltatást nyújtani Európában, hogy nem ütköznek fölösleges jogi akadályokba. Reméljük, hogy négy vonatkozó irányelv egyesítésével határozottabb módon harmonizálhatjuk a hatályos szabályokat, és elkerülhetjük a törvények széttagoltságát, amely igen gyakran jelent akadályt a fogyasztók és az üzleti vállalkozások számára egyaránt. Így a dokumentum – a fogyasztók bizalmának erősítésével – előmozdíthatja a belső piac jobb működését.

 
  
MPphoto
 
 

  Jan Březina (PPE), írásban.(CS) Az elfogadott jelentés megszünteti a fogyasztóvédelem területén a hatályos szabályozás széttagoltságát. E széttagoltság eltántorítja a fogyasztókat és az üzleti vállalkozásokat attól, hogy határokon átnyúló kereskedelmet folytassanak. Különösen a fogyasztók panaszkodnak amiatt, hogy nem használhatják ki teljesen az egységes piac nyújtotta előnyöket, különösen az interneten történő kereskedelem esetében. Véleményem szerint e panaszokra a helyes reakció az, hogy közös definíciókat fogadunk el: meghatározzuk például a fogyasztó, a kereskedő és a távollevők között kötött megállapodás fogalmát. Hasonlóképpen pozitív hatása van egy olyan, az alapvető információkat tartalmazó listának, amelyet a kereskedő ad a fogyasztói szerződés megkötése előtt minden esetben, valamint annak, hogy az elállási időszakot egységesen 14 napban szabjuk meg a távollevők között vagy üzlethelyiségen kívül kötött szerződés esetében – ez azt is magában foglalja, hogy létrehozunk egy, a szerződéstől való elállásra szolgáló egységes dokumentumot. Sajnálatos módon e jelentés esetében azt láttuk, hogy a baloldal az utolsó pillanatban úgy döntött, hogy nem támogatja az előadóval egyeztetett kompromisszumot, és ezért szavazásra kellett bocsátanunk a dokumentumot. Úgy gondolom azonban, hogy ez nem tragédia, épp ellenkezőleg: talán azt mutatja, hogy az Európai Parlament politikai szervezetként működik, ahol kibontakozhat az európai jobboldal és baloldal közötti nyitott és valódi ideológiai konfliktus. Hasznos lenne, ha a Parlament gyakrabban működne így.

 
  
MPphoto
 
 

  Carlos Coelho (PPE), írásban.(PT) 2008 októberében a Bizottság benyújtott egy irányelvjavaslatot, amelynek célja, hogy egy szövegben egyesítse a fogyasztóvédelmi joganyagot, amely magában foglal négy, a fogyasztási cikkek értékesítésének és garanciájának bizonyos aspektusairól, valamint a távértékesítéshez és az üzlethelyiségen kívül megkötött szerződésekhez kapcsolódó fogyasztóvédelemről szóló irányelvet. Érdemes megjegyezni, hogy ezek a felülvizsgált irányelvek előírják a minimális harmonizációról szóló záradékokat, aminek következtében számos tagállam szigorúbb fogyasztóvédelmi szabályokat tart be vagy vezetett be, és ezzel a Közösségben széttagolt szabályozási keret jött létre, amelynek megvannak a maga következményei a belső piacon, különösen a határokon átnyúló tranzakciókat lebonyolító üzleti vállalkozásokra és fogyasztókra nézve.

Meggyőződésem, hogy ez a jogszabály, amelyről ma szavaztunk, megerősíti a fogyasztóvédelmet, és ugyanakkor tekintetbe veszi, hogy milyen jellemzői vannak ennek az ágazatnak, amelyben nem minden esetben oldható meg a teljes harmonizáció. Örömmel fogadom a kölcsönös értékelési rendszerre vonatkozó javaslatot. Eszerint a tagállamoknak részletes magyarázattal kell szolgálniuk arra, hogy miért van szükség az eltérő belső jogi jogszabályokra, és hogy azok mennyiben felelnek meg az arányosság és a hatékonyság elvének.

 
  
MPphoto
 
 

  Lara Comi (PPE), írásban.(IT) A jelentés mellett szavaztam. A célkitűzés igen ambiciózus: a fogyasztói jogok teljes reformját kívánja végrehajtani, amely lefedi a szerződések teljes területét, és tekintetbe veszi a védelem különféle szintjeit biztosító 27 nemzeti jogot is. Körülbelül egy évvel ezelőtt Monti professzor jelentésében e szavakat intézte Barroso úrhoz: „...a jogalkotónak késlekedés nélkül meg kell állapodnia a fogyasztói jogokról szóló irányelvtervezetről, annak érdekében, hogy az egységes kiskereskedelmi piacon biztosítsa a magas szintű fogyasztóvédelmet.” Teljesen egyetértek Monti professzorral. Az egyes tagállamok szabályozása eltér, nincs közös szabályozás – ennek következtében a jogi keret széttagolttá vált, ami a fogyasztók és a gyártók számára egyaránt káros, és tulajdonképpen megakadályozza a közös piac megvalósulását. A jelenlegi globális válság idején Európa nem engedheti meg magának, hogy gyártói lemaradjanak és fogyasztói védelme elégtelen legyen. Sürgősen meg kell tehát találnunk a közös nevezőt annak érdekében, hogy egész Európában harmonizáljuk a törvényeket. Erőfeszítést kell tennünk annak érdekében, hogy megállapodásra jussunk a Tanáccsal, akár már az első olvasat során is.

 
  
MPphoto
 
 

  Diogo Feio (PPE), írásban.(PT) A fogyasztói jogok a belső piac egyik legfontosabb pillérét alkotják. Az általuk nyújtott védelem és biztonság kulcsfontosságú a határokon átnyúló kereskedelem napi szintű beszerzéseinek biztonságos intézéséhez és így az üzleti vállalkozások versenyképességéhez.

Alapvető fontosságú a fogyasztói jogok és az üzleti vállalkozásokat emiatt esetlegesen terhelő költségek közötti egyensúly. Nem szabad megfeledkezni a különböző nemzeti sajátosságokról és az eltérő védelemről – ezzel megvalósul a szubszidiaritás elve is.

Úgy vélem tehát, hogy ez egy olyan terület, ahol egyfelől hasznos lehet a maximális harmonizáció, ugyanakkor – ha úgy a megfelelő – a szerződéstípusokat tekintetbe vevő minimális harmonizáció is elfogadható.

 
  
MPphoto
 
 

  José Manuel Fernandes (PPE), írásban.(PT) A fogyasztók jogairól szóló irányelvjavaslat a közösségi jog négy hatályos irányelvét egyetlen jogi eszközbe integrálja. Célja egyfelől annak garantálása, hogy a fogyasztók a 27 tagállam mindegyikében bízhatnak a magas szintű fogyasztóvédelemben, másfelől pedig annak biztosítása, hogy az üzleti vállalkozások – nagyok és kicsik egyaránt – úgy nyújthatnak termékeket és szolgáltatásokat, hogy a 27 tagállamban a fogyasztók nem ütköznek szükségtelen jogi akadályokba.

Ami a fogyasztókat illeti, a javaslat célja annak garantálása, hogy – függetlenül attól, hogy az EU-ban hol vásárolnak – a szerződés aláírása előtt egyértelmű tájékoztatáshoz férjenek hozzá az árakról és a további költségekről. Erősíti a fogyasztók védelmét a késedelmes teljesítés vagy a teljesítés elmaradása esetén: jogokat biztosít számukra a gondolkodási idő, a visszaküldés, a visszatérítés, a javítások, a garanciák és a tisztességtelen szerződési feltételek terén. A kereskedőnek minden, a fogyasztóval kötött szerződésben egyértelmű információt kell adnia, amely lehetővé teszi, hogy a fogyasztó megalapozott döntést hozhasson.

Örömmel fogadom, hogy a tájékoztatási kötelezettség alól kivételt képeznek az „áru szállítására vagy szolgáltatás nyújtására vonatkozó napon belüli szerződések, amelyekben a kereskedőnek közvetlenül a szerződés megkötése után kell szállítania az árut vagy nyújtania a szolgáltatást”, mivel ez ésszerűtlenül nagy adminisztratív terhet jelentene.

 
  
MPphoto
 
 

  João Ferreira (GUE/NGL), írásban.(PT) Újabb javaslatot nyújtott be a Bizottság, amelyben láthatólag a határokon átnyúló kereskedelem előmozdítása a jogalkotási kezdeményezés fő motivációja. Ebben az esetben – és amiatt, hogy a dokumentum egy kevéssé eredeti javaslat „a fogyasztók érdekeinek védelmében” – az érv ismét az, hogy a szabadkereskedelem a fogyasztói érdekek alfája és ómegája, azaz ismét hitvallást tesz a szabad piac előnyei mellett. Az igazság az, hogy a dokumentum sokkal inkább az üzleti vállalkozások, semmint a fogyasztók jogaival és érdekeivel kapcsolatos.

A Bizottság a fogyasztókra vonatkozó szabályok teljes harmonizációját sürgeti. Amennyiben ez a harmonizáció nem az előrehaladás eredményeként, valamint nem az egyes országokban hatályban lévő jogszabályoknak megfelelően történik, gyakorlatban oda vezethet, hogy azokban a tagállamokban, ahol a jogszabályok ezen a téren fejlettebbek, gyengülnek a fogyasztói jogok.

Mivel ez az első olvasat és mivel a bizottságban folytatott vita során javíthattunk a Bizottság eredeti jelentésén, reméljük, hogy a jövőben még többet tehetünk a fogyasztók jogainak védelmében.

 
  
MPphoto
 
 

  Ilda Figueiredo (GUE/NGL), írásban.(PT)

A Bizottság által benyújtott, a fogyasztói jogokról szóló irányelvtervezet első olvasatának szakaszában vagyunk. A dokumentum a határokon átnyúló kereskedelemre fókuszál, abból az alapelvből kiindulva, hogy a fogyasztók érdekeit legjobban a szabad verseny szolgálja. Valójában azonban inkább a vállalatok jogaira fordít figyelmet, semmint a fogyasztók jogaira.

A Bizottság emellett a fogyasztókra vonatkozó szabályok teljes harmonizációját szorgalmazza, anélkül, hogy tekintetbe venné az egyes országokban már hatályban lévő jogszabályokat. Ennek következtében bizonyos tagállamokban gyengülhetnek a fogyasztói jogok. A Parlament belső piaci bizottságában intenzív vita folyt, és olyan széles körű konszenzus alakult ki, amelynek köszönhetően a Bizottság által benyújtott eredeti javaslatot jelentősen módosíthattuk. Láthatólag azonban adottak a feltételek ahhoz, hogy még tovább menjünk a fogyasztói jogok védelmében azzal, hogy pozitív módon próbáljuk befolyásolni a Tanáccsal folytatott tárgyalásokat.

Egyetértek tehát az előadó kérésével, hogy a jelentést küldjük vissza a Parlament belső piaci bizottságához.

 
  
MPphoto
 
 

  Mathieu Grosch (PPE), írásban.(DE) Az „új” fogyasztóvédelmi irányelvet azért fogadom nagy örömmel, mert az egységes szabályoknak köszönhetően előmozdítja a határokon átnyúló kereskedelmet, és ugyanakkor megerősíti a fogyasztók jogait, különösen a más tagállamban történő vásárlás terén. A vonatkozó fogyasztói jogokkal kapcsolatos jelenlegi bizonytalanság eltántorítja a vállalatokat attól, hogy áruikat határokon túl is kínálják, valamint a fogyasztókat attól, hogy megrendeljék ezeket ez árukat, mivel nem egyértelmű, hogy mi történik elállás esetén. Az európai egységes piac megköveteli az ilyen akadályok eltávolítását.

A jelentésben javasolt egységes meghatározások, amelyek egyebek mellett harmonizálják az elállási jogot és a tisztességtelen szerződési feltételekre vonatkozó szabályokat, jogbiztonságot teremtenek és így a határon átnyúló kereskedelmet vonzóbbá teszik a vállalatok számára – és ez végül a fogyasztók javát szolgálja.

Az V. fejezetet nem fogadták el, így a fogyasztóvédelem egész Európában a legmagasabb szintű követelményeknek megfelelően valósul meg.

A bizottságnak azért kell visszaküldeni a dokumentumot, hogy ismételten tárgyalhassunk a Bizottsággal.

 
  
MPphoto
 
 

  Sylvie Guillaume (S&D), írásban.(FR) Mivel egy olyan szövegről van szó, amely a folyamat elején igen kétségbe vonható volt, örülök annak, hogy az európai baloldalnak köszönhetően jelentősen javult. Abszurd lett volna a tagállami jogalkotást arra kényszeríteni, hogy a fogyasztók jogainak ellenében lépjen fel, és hogy vonják vissza bizonyos nemzeti törvényeiket, amelyek az irányelvhez képest nagyobb védelmet nyújtanak. A végső szavazás elhalasztása mellett szavaztam. Ennek az az oka, hogy szeretném, ha a fogyasztóvédelmet megerősítenénk bizonyos visszaélésekkel szemben – ehhez pedig a védelemnek ebben a dokumentumban meghatározott szintje továbbra sem elégséges. Semmiképpen sem szavazok egy olyan szövegre, amely megsérti a legalapvetőbb fogyasztói jogokat.

 
  
MPphoto
 
 

  Carl Haglund (ALDE), írásban.(SV) Sajnálatos módon a Parlament Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottsága által benyújtott módosítások tisztán jogalkotási szempontból alacsony színvonalúak, a II., a IV. és az V. fejezet pedig fölösleges. A 141. módosítás a kis- és középvállalkozások esetében ésszerűtlen. A kompromisszumos javaslatokban a (II. blokk) a távértékesítésre és a közvetlen értékesítésre vonatkozó korlátozások ésszerűtlenek és elfogadhatatlanok.

 
  
MPphoto
 
 

  Ian Hudghton (Verts/ALE), írásban. – A Bizottság fogyasztóvédelmi irányelvvel kapcsolatos eredeti javaslata nem szívesen fogadott, szükségtelen kísérlet volt arra, hogy kikényszerítsék a maximális harmonizációt, láthatólag csak azért, hogy elégedettek legyenek azok, akik úgy gondolják, hogy a kulturális és jogi sokszínűség ellentétben áll az EU irányelveivel. A javaslat több európai országban a fogyasztók jogainak gyengüléséhez vezetett volna, és semmi nem mutatott arra, hogy jó hatással lett volna a piacra. A Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság által elfogadott kompromisszumos csomag távolról sem tökéletes, de komoly előrelépést jelent, és olyan alapot nyújt, amelyre támaszkodhatunk a többi intézménnyel folytatott vita során.

 
  
MPphoto
 
 

  Morten Løkkegaard (ALDE), írásban.(DA) Örülök annak, hogy több mint kétéves parlamenti vita után sikerült megegyeznünk egy olyan álláspontról, amely megerősíti a fogyasztók jogait az EU-ban és ugyanakkor egyszerűbbé tesz a vállalkozások számára a belső piacon történő működést.

Ami azt a döntést illeti, hogy a módosításokról blokkokban szavazzunk, sokan sajnálatosnak tartottuk, hogy nem állt módunkban bizonyos módosítások ellen szavazni. Hadd mutassak rá néhány esetre.

A 4. és 5. fejezet: kompromisszumnak örültünk volna, vagyis ha ezt a két fejezetet teljes egészében elhagyjuk a javaslatból. Tudom, hogy különösen a Tanács, de az Európai Fogyasztók Szövetsége (BEUC) és a dán Fogyasztói Tanács is szívesebben látta volna ezt, mint azt a kompromisszumot, amelyre eddig jutottunk e két fejezet kapcsán. Megmosolyogtatónak tartom, hogy a Szocialisták és Demokraták Progresszív Európai Parlamenti Képviselőcsoportja úgy döntött, hogy figyelmen kívül hagyja a fogyasztó szervezetek ajánlásait.

22a. cikk: én is örültem volna, ha a sokat bírált 22a. cikket töröljük. Nem különösebben könnyíti meg a kis- és középvállalkozások dolgát. Mindazonáltal német liberális képviselőtársaimnál jobban bízom abban, hogy a Tanáccsal folytatott tárgyalások során talán sikerül módosítanunk ezt a rendelkezést. Az egyik elgondolás az volt, hogy a cikket hozzuk összhangba a szolgáltatásokról szóló irányelv 20. cikkével – ezzel az ellentmondásos jogalkotás kockázata is csökkent volna.

 
  
MPphoto
 
 

  Petru Constantin Luhan (PPE), írásban.(RO) Az EU 2020 stratégia értelmében a jó minőségű és környezetvédelmi szempontból fenntartható termelés jelenti az EU egyik versenyelőnyét. A fogyasztóvédelem magas szintje jó minőségű termékeket biztosít és növeli a fogyasztók bizalmát, ezzel növelve a belső piac hatékonyságát. Örömmel fogadom a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság által benyújtott, az új fogyasztóvédelmi irányelvről szóló javaslatokat, mivel azt célozzák, hogy a vállalatok számára átláthatóságot biztosítsanak, mégpedig azért, hogy az EU-n belüli határokon átnyúló kereskedelemben rejlő lehetőségek teljes mértékben kihasználhatók legyenek. Az új fogyasztóvédelmi szabályozás szinte minden típusú értékesítést lefed, történjen az üzlethelyiségekben, telefonon vagy az interneten keresztül. A kollégám, Andreas Schwab által összeállított jelentésben foglalt javaslatok alapján különösen a nemzetközi értékesítésre vonatkozó rendelkezéseket erősítik meg. Úgy vélem, hogy a négy hatályos fogyasztóvédelmi irányelvvel szemben az új jogszabály hozzáadott értéket képvisel, mert előírja, hogy a vásárlónak milyen tájékoztatást kell kapnia az eladótól, előírja a szállítási feltételeket és az abban az esetben alkalmazandó szabályokat, amikor a kockázatot a vásárló viseli, valamint a vásárló jogát a vásárlástól való elállásra, a vásárlás visszautasítására, valamint egy adott árucikk javítására vagy cseréjére.

 
  
MPphoto
 
 

  David Martin (S&D), írásban. – Arra szavaztam, hogy a jelentés kerüljön vissza a bizottsághoz, mert a Bizottság reakciója a Parlament módosításaira siralmasan elégtelen volt.

 
  
MPphoto
 
 

  Clemente Mastella (PPE), írásban.(IT) A Bizottság javaslatának célja, hogy javítsa a belső piac működését a határokon átnyúló kereskedelmet gátló akadályok megszüntetésével, azonban problémákat okoz a fogyasztók és a gyártók számára egyaránt. Támogatnia kellene a belső piac hatékonyabbá tételére irányuló minden törekvést, ösztönöznie kellene a határokon átnyúló kereskedelmet, de az Európai Unió Alapjogi Chartájának 38. cikke előírja, hogy az európai uniós politikák magas szintű fogyasztóvédelmet tegyenek lehetővé.

Ezért meg kell kísérelni a harmonizáció jelenlegi, minimális szintjének növelését a hozzáférhető legjobb gyakorlatok alkalmazásával. Ki kell alakítani a teljesítés elmaradása miatti felelősségvállalás európai rendszerét: így erősíthető a fogyasztóvédelem és a piacokba vetett bizalom. Az Európa 2020 stratégiával összhangban a védelem magas szintje garantálja a minőségi termékeket, és ugyanakkor fokozza a belső piac teljesítményét. A fogyasztói jogok terén a hatályos minimumkövetelmények lehetővé teszik a tagállamok számára, hogy az európai szabályozást a nemzeti alapelvek szerint alakítsák: ebbe az irányba kellene továbblépnünk. Sajnálatos módon azonban a javasolt irányelv figyelmen kívül hagyja a piacra a fejlesztésnek és az innovációnak köszönhetően újonnan bevezetett termékeket, például a digitális termékeket.

 
  
MPphoto
 
 

  Barbara Matera (PPE), írásban.(IT) Schwab úr fogyasztói jogokról szóló jelentése mellett szavaztam, mert úgy gondolom, hogy a hatályos fogyasztóvédelmi jogi keretrendszert egyszerűsíteni kell és ki kell egészíteni.

Kulcsfontosságú, hogy a 27 tagállam fogyasztói magas szintű védelemre számíthassanak, és hogy a gyártók – méretüktől függetlenül – úgy tudjanak árut és szolgáltatást nyújtani a 27 tagállam fogyasztói számára, hogy nem kell fölösleges jogi akadályokkal szembesülniük. A Parlament fellépése szükséges a fogyasztók bizalmának megerősítéséhez, valamint a határokon átnyúló kereskedelmet folytatni szándékozó gyártók ösztönzéséhez és támogatásához.

Az európai fogyasztói jogok diverzifikáltsága elrettenti a gyártókat attól, hogy termékeket és szolgáltatásokat határokon átnyúló kereskedelem keretében vásároljanak és adjanak el. Különösen az e-kereskedelem olyan terület, ahol a fogyasztók nem élvezhetik a belső piacból és fogyasztói jogaikból származó előnyöket. Ennek az oka, hogy egy adott ágazatban az új piacra történő belépés során nem szívesen tartják be a különböző szabályokat, és így azt kockáztatják, hogy egy más tagállamban pert indítanak ellenük.

 
  
MPphoto
 
 

  Véronique Mathieu (PPE), írásban.(FR) A fogyasztói jogokról szóló jelentés mellett szavaztam. A szöveg egyetlen irányelvvel helyettesít négy jelenleg hatályos irányelvet a fogyasztóvédelem szabályozásának egyszerűsítése és javítása céljából. Az Európai Unió hozzáadott értékének a fogyasztók számára egyértelmű előnyként kell megjelennie: különösen igaz ez a határokon átnyúló online kereskedelemre. Az irányelvjavaslat célja tehát az, hogy az országonként különböző fogyasztóvédelmi szabályok miatt kialakuló problémákat kezelje. A szöveg tartalmaz egy elállási mintanyilatkozatot, amely a távollevők között és az üzlethelyiségen kívül kötött szerződések esetében használható, és az elállási időszak harmonizált hosszát 14 napban határozza meg. A szövegben foglalt szabályok ugyanígy azt szolgálják, hogy a fogyasztói jogok a tájékoztatás és a szállítás terén megerősödjenek.

 
  
MPphoto
 
 

  Gesine Meissner (ALDE), írásban.(DE) A fogyasztói jogok irányelvének szövegéről szóló mai szavazás során a Német Szabaddemokrata Párt (FDP) egyes európai parlamenti tagjai tartózkodtak. Az elfogadott kompromisszum valóban sokat javított az Európai Bizottság eredeti tervezetén. Sikerült például biztosítanunk, hogy kisvállalkozásokra ne vonatkozzon a legtöbb új szabály, és hogy ne kelljen még több bürokratikus terhet viselniük. A ma elfogadott szöveg is tartalmaz azonban olyan szabályokat, amelyek komoly terhet jelentenek a vállalatok számára, ugyanakkor nem emelik a fogyasztóvédelem színvonalát. Az 5. cikk például oda vezet majd, hogy egy vállalatnak igen kiterjedt tájékoztatást kell nyújtani a szerződés megkötése előtt, abban az esetben is, ha az árukat üzlethelyiségben vásárolja a vevő. Ez aligha lesz a fogyasztók hasznára, hiszen a boltban az árut közvetlenül is felmérhetik. A 22a. cikk arra kötelezi a vállalatokat, hogy a távollévők közötti szerződések esetében az árut bármely tagállamba szállítsák le az ügyfél számára. Ez a kötelezettség ellentmond a szerződés szabadságának, és különösen a kis- és középvállalkozásokat teszi ki jelentős jogi és pénzügyi kockázatoknak. Emellett az FDP nem ért el sikert legfontosabb követelése – az irányelv IV. és V. fejezetének teljes elhagyása – megvalósításában. Az FDP arra hívja fel az érintetteket, hogy a Tanáccsal és a Bizottsággal folytatott háromoldalú tárgyalások során ezeket a rendelkezéseket módosítsák.

 
  
MPphoto
 
 

  Nuno Melo (PPE), írásban.(PT) A dokumentum azt javasolja, hogy a jelenleg hatályos, az üzlethelyiségen kívül kötött szerződésekre, a tisztességtelen feltételekre, a távollévők közötti szerződésekre, valamint a fogyasztási cikkek eladására és garanciájára vonatkozó négy irányelvet egyetlen jogszabályba integrálják. Az irányelvjavaslat célja, hogy a fogyasztók bizalmát erősítse és védelmét növelje a boltban vagy interneten keresztül történő vásárlás terén, valamint hogy növelje a vállalatok más uniós országokban történő értékesítéshez való kedvét.

A fogyasztói jogokról szóló javaslat célja annak garantálása, hogy a fogyasztók – függetlenül attól, hogy az EU-ban hol vásárolnak – a szerződés aláírása előtt egyértelmű tájékoztatáshoz férnek hozzá az árakról és a további költségekről. Általában véve minden szerződésre vonatkozik, legyen az akár az üzlethelyiségben kötött, távollévők között kötött vagy az üzlethelyiségen kívül kötött szerződés. Ez az irányelv meg fogja erősíteni a belső piacot.

 
  
MPphoto
 
 

  Alexander Mirsky (S&D), írásban. – A cél a vásárlók bizalmának növelése, valamint az átláthatóság biztosítása az üzleti vállalkozások számára annak érdekében, hogy valóban kihasználhatók legyenek az EU-n belüli határokon átnyúló kereskedelem növekedése terén rejlő lehetőségek. Az új szabályok csaknem minden, üzlethelyiségben, telefonon vagy online kötött eladást lefednek, és különösen a határokon átnyúló tranzakciókra vonatkozó szabályokat erősítik meg. A vásárlók tudni fogják, hogy az eladótól milyen tájékoztatást kell kapniuk; meghatározásra kerülnek a teljesítésre vonatozó szabályok. Egyértelmű szabályok lesznek arra nézve is, hogy a kárveszély pontosan mikor száll át a fogyasztóra, valamint a vásárlás lemondására, a meggondolásra és a termékek javítására vagy cseréjére való jogokra nézve.

Szeretném hozzátenni, hogy a tömegközlekedést és a repülőjegyeket is le kellene fedniük a fogyasztói jogoknak. Itt van például az airBaltic példája: az utasok jogait rendszeresen semmibe veszik, és a vállalat nem hajlandó felelősséget vállalni a rossz minőségű szolgáltatásért.

 
  
MPphoto
 
 

  Andreas Mölzer (NI), írásban.(DE) Valóban van néhány érv a fogyasztóvédelmi irányelv mellett: ilyen például a tájékoztatási kötelezettség terén tapasztalható előrehaladás, az elállási időszak meghosszabbítása, valamint az eladók hangsúlyozott kötelezettsége a védelem biztosítására az online boltok esetében. A fogyasztóvédelemnek még magasabb szintűvé kell válnia ahhoz, hogy az eladó és a fogyasztó között kialakuljon a bizalom. Több ok miatt is tartózkodtam a szavazástól: véleményem szerint az előírt szankciók nem megfelelők, az internetes aukciók esetében nem tervezik az elállási jog bevezetését és – elsősorban ez az ok – a házaló kereskedelem definíciója igen homályos.

 
  
MPphoto
 
 

  Franz Obermayr (NI), írásban.(DE) A jelentés tárgya a négy fogyasztóvédelmi irányelv integrálása, így tartalmazza a 2004 óta kialakult közösségi vívmányokat. Bizonyos területeken vannak egyszerűsítések és kiegészítések. Fontos, hogy a tagállamokban megtarthatók a védelem magasabb szintű szabványai is. Másfelől azonban az irányelvek integrációja még inkább kiterjedt harmonizációhoz vezet. Ezért tartózkodtam a szavazástól.

 
  
MPphoto
 
 

  Alfredo Pallone (PPE), írásban.(IT) A Schwab úr által készített jelentés mellett szavaztam, mert úgy vélem, hogy a dokumentum biztosítja a megfelelő egyensúlyt a fogyasztók védelme – akiket meg kell védeni a gyártók és a harmadik felek szabálytalan eljárásától, valamint az általuk elkövetett csalásoktól – és az olyan szabályok bevezetése között, amelyek – amiatt, hogy olyan kötelezettségeket határoznak meg, amelyeknek a vállalkozások méretük és forgalmuk miatt nem tudnak megfelelni – túlságosan szigorúak lehetnek a gyártók szempontjából. Vegyünk például egy kézművest, aki elméletben az üzlethelyiségen kívül is dolgozhat: számára nem lehet ugyanazon követelményeket előírni, mint a naponta több ezer szerződést kezelő és megkötő nagy multinacionális cég számára. Az előrelépést tehát a fókuszált és kiegyensúlyozott harmonizáció jelenti, amely tekintetbe veszi az európai gyáripar sajátosságait és ugyanakkor fenntartja a fogyasztók védelmét.

 
  
MPphoto
 
 

  Maria do Céu Patrão Neves (PPE), írásban.(PT) A jelentés mellett szavaztam, mert úgy gondolom, hogy a fogyasztói jogok egyetlen dokumentumban történő kodifikálása pozitív lépés. Érdemes rámutatni, hogy a határokon átnyúló kereskedelem akadályozó tényezői visszaszorulnak, valamint dicséretes az erőfeszítés, amely arra irányul, hogy a négy irányelv integrálásával a határokon átnyúló kereskedelem hatékonyabb legyen és fejlődjön. Az irányelvtervezetnek valóban vannak fejleszthető és fejlesztendő aspektusai, mindazonáltal igen pozitív előrelépést jelent e téren.

 
  
MPphoto
 
 

  Aldo Patriciello (PPE), írásban.(IT) A Bizottság 2008. október 8-án benyújtott, a fogyasztó jogokról szóló javaslatának célja, hogy a teljes harmonizáció elvének megfelelően a négy korábbi irányelvet egyetlen eszközbe integrálja. A szabályok széttagoltságát a határokon átnyúló kereskedelem keretében vásárló és eladó fogyasztók és vállalatok számára elrettentőnek tartják.

Tekintettel a fogyasztói joganyaggal kapcsolatos helyzetre, jelenleg nem alkalmazható a javaslatban szereplő, teljes harmonizációt sürgető megközelítés. A szöveg alkalmazási körét tehát strukturális változtatással módosítani kell. A parlamenti állásfoglalással, valamint a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság 2009-es munkadokumentumában tett kijelentéssel összhangban új, a teljes harmonizációra alapuló megközelítésre van szükség – ez a harmonizáció bizonyos szerződések bizonyos aspektusaira korlátozódik, ugyanakkor fenntartja a magas szintű fogyasztóvédelmet. A fentiek alapján a fogyasztói jogok magasabb szintű védelme érdekében a jelentés mellett szavazok.

 
  
MPphoto
 
 

  Hella Ranner (PPE), írásban.(DE) Örömmel fogadom a mai döntést a fogyasztóvédelemről. Az európai polgárok, a vállalkozások és az egységes piac szempontjából fontos döntést hoztunk. Lelkesítőnek tartom, hogy sikerült értelmes megközelítést találnunk, amelyet számos európai jogrendszer részleges standardizálása során felhasználhatunk. Ausztria szempontjából nézve azonban van néhány problematikus rész, amelyet a Parlament, a Tanács és a Bizottság közötti háromoldalú tárgyalások során sürgősen meg kell tárgyalni és tisztázni kell. 1) A „beszerzéssel kapcsolatos elemnek” szerepelnie kell a szövegben. A beszerzési elem azt jelenti, hogy ha például valaki házhoz hív egy kozmetikust, és ott veszi igénybe a szolgáltatást – más szóval az illető maga szerzi be az üzleti kapcsolatot –, az elállás joga nem érvényes. 2) Hangsúlyoznunk kell, hogy a kkv-knak nem kell további terheket viselniük abban az esetben, ha garantált a megfelelő szintű védelem. A kkv-k járulékos pénzügyi és adminisztratív terhei végül a fogyasztókra hárulnának. 3) A IV. és V. fejezetet (a felelősségről és a tisztességtelen feltételekről szóló fejezeteket) el kellene hagyni, mert a hosszadalmas tárgyalások során sem tudtuk elérni a kívánt teljes harmonizációt. Az elhagyásnak köszönhetően kikerülhető lenne a patthelyzet, és a háromoldalú tárgyalások során új lehetőségek nyílnának. 4) Az internetes csalásokra vonatkozó, kedvező fejleményt jelentő szabály esetében még néhány kiigazítást kell tenni a fogyasztóvédelem és az üzleti vállalkozások megterhelése közötti egyensúly garantálására.

 
  
MPphoto
 
 

  Evelyn Regner (S&D), írásban.(DE) A csoportok közötti tárgyalások eredményeként kialakított fogyasztóvédelmi kompromisszumos csomag mellett szavaztam, mert az irányelvbe így a bizottsági javaslathoz képest bizonyos javításokat lehetett bevezetni. Fontos, hogy az irányelv alapja ismét a minimális harmonizáció, és az egészségügyi és szociális szolgáltatások kikerültek az irányelv szövegéből. Javulás tapasztalható a távértékesítés terén, ahol a fogyasztóknak eddig legfeljebb egyhetes elállási időszak állt rendelkezésükre – az Európai Parlament módosításainak értelmében ez most két hétre emelkedik. A vásárokon megvalósuló vásárlások ezután a közvetlen értékesítés kategóriájába tartoznak. Ausztriában eddig a vásáron megvalósuló vásárlást jogi szempontból úgy kezelték, mint a boltban végzett vásárlást. Bizonyos fontos részleteken azonban továbbra is javítanunk kell. Ebből a szempontból a legfontosabb prioritást az irányelv V. fejezete jelenti, amellyel a Szocialisták és Demokraták Progresszív Európai Parlamenti Képviselőcsoportja a legmesszebbmenőkig elégedetlen. El kell érnünk, hogy a tisztességtelen szerződési feltételek listája ne legyen teljes körű, azaz a tagállamokat ne akadályozzuk abban, hogy saját fogyasztóvédelmi szintjüket magasabbra emeljék. Máskülönben sok, hagyományosan jó fogyasztóvédelemmel rendelkező tagállamban élő fogyasztó szembesülne azzal, hogy a védelem színvonala zuhan. Ezért szavaztam arra, hogy a dokumentumot küldjük vissza a bizottságnak, hogy ezeket a kulcsfontosságú pontokat megoldjuk és javítsuk.

 
  
MPphoto
 
 

  Frédérique Ries (ALDE), írásban.(FR) A magas szintű védelmet élvező fogyasztó nyugodt polgár – és ugyanakkor modern demokráciáink érettségének jele is. Ezért olyan fontos a ma elfogadott irányelv.

Nem múlik el nap úgy, hogy az európai fogyasztó, miközben online vásárlás mellett dönt vagy elfogadja egy telefon-előfizetés módosítását, ne tenné fel magának a kérdést, hogy mindez megfelel-e az általa aláírt és elfogadott szerződésnek. A szakemberek és a fogyasztók közötti, sok esetben egyenlőtlen viszonyok miatt döntött az Európai Parlament a 14 napos elállási időszak mellett. Ez egyértelmű jelzés: az egész Unióban ugyanazon jogokat kell gyakorolni.

Való igaz, hogy a Schwab-jelentés elfogadása nem teljesen kielégítő a teljes harmonizációt ellenző fogyasztók csoportja számára, valamint a kis- és középvállalkozások és az ipari kamarák képviselői számára, akik azt szerették volna, ha a jogalkotás pusztán az e-kereskedelem felfuttatására korlátozódna. Az Európai Parlament a kompromisszum mellett döntött, és nem figyelt a rémeket látók figyelmeztetésére. A Parlament pedig megnyugodhat döntése felől: a legújabb európai felmérés szerint a vizsgált kereskedők 79%-a úgy nyilatkozott, hogy az elfogadott jogszabály nem lesz nagy hatással külföldi értékesítéseikre.

 
  
MPphoto
 
 

  Raül Romeva i Rueda (Verts/ALE), írásban. – Mi, a Zöldek/az Európai Szabad Szövetség Képviselőcsoportja a minimális harmonizációt akartuk biztosítani az EU összes fogyasztója számára. Ez lehetővé tenné a tagállamok számára, hogy az uniós „átlagnál” magasabb szintű védelmet vezessen be és tartson fenn. Emellett az volt a szándékunk, hogy minden fogyasztó számára magas szintű védelmet garantáljunk. Azon a véleményen voltunk, hogy egy jó jogalkotási javaslat olyan példaként szolgálhat, amely felhívja a polgárok figyelmét arra, hogy az EU a szívén viseli érdekeiket.

Az intenzív tárgyalások és félreértések után nagymértékben javítottunk a szövegen: ilyen például a digitális tartalom szerepeltetése, az egészségügyi és szociális szolgáltatások kihagyása, és a jogi és természetes személyekre, valamint az árucikkekre vonatkozó rendelkezések bevezetése az elállási jog és a kárveszély átszállása kapcsán.

A Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottságban azonban ellene szavaztunk, mert a hibák túlságosan nagyok voltak. Nem fogadhattunk el olyan szöveget, amelynek hatására akár egyetlen uniós állampolgár esetében is gyengült volna a fogyasztóvédelem. A szövegre nem vonatkozik teljes mértékben a minimális harmonizáció, és az egyes cikkek szövege nem volt sem eléggé egyértelmű, sem eléggé jó ahhoz, hogy biztosítsa, hogy uniós polgárok fogyasztóvédelme nem gyengül. A mai parlamenti szavazás után a szöveg visszakerül a Bizottsághoz.

 
  
MPphoto
 
 

  Licia Ronzulli (PPE), írásban.(IT) Európa feladata, hogy megvédje az európai polgárok és fogyasztók érdekeit, és ma a Parlament végül elismerte e jogok védelmét. Eddig a fogyasztók túlságosan gyakran kockáztatták, hogy a piacon tapasztalható csalás és megtévesztés áldozatául esnek, különösen amiatt, hogy jogaikat csak korlátozott mértékben ismerik. Az állásfoglalás elfogadásával Európa azt reméli, hogy minden fogyasztó világos és pontos információk birtokában lesz majd, ami lehetővé teszi számukra, hogy informált és célzott döntéseket hozzanak.

Nagyobb lesz majd a védelem, különösen az online eladások esetében; azok a polgárok, akik olyan terméket vásároltak, amely más, mint amit szerettek volna, kérhetnek cserét, árengedményt vagy kérhetik a szerződés felbontását. A tisztességtelennek ítélt szerződési feltételeket egy „feketelistán” jelenítik meg, és ezek semmilyen típusú szerződésben nem szerepelhetnek. Történelmi szempontból elmondható, hogy Európa az egységes európai piacra alapul. A közös iránymutatások kialakítása intézményeink számára most még fontosabb, mint valaha: csak így garantálható minden európai polgár számára az egyre szabadabb kereskedelem.

 
  
MPphoto
 
 

  Catherine Stihler (S&D), írásban. – Örömmel fogadom az 57. cikk alkalmazását: a jelentés visszakerül a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottsághoz, mivel ez garantálja magasabb szintű fogyasztóvédelmet.

 
  
MPphoto
 
 

  Nuno Teixeira (PPE), írásban.(PT) A Bizottság célja a fogyasztói jogokra vonatkozó jogszabályi keretrendszer egyszerűsítése és kiegészítése, és ezért javasolja a négy hatályos irányelv egyetlen jogi eszközbe való integrálását. Egyfelől ez a javaslat azt célozza, hogy a fogyasztók mind a 27 tagállamban bízzanak jogaik védelmében, másfelől pedig azt, hogy a termékeket és szolgáltatásokat nyújtó szervezetek csökkentsék a határokon átnyúló eladásokat gátló jogi és adminisztratív akadályokat.

A jelentés elfogadása újabb lépés a belső piac teljes megvalósulása felé, mivel a hatályos jogszabályok széttagoltsága a fogyasztókat és a vállalkozásokat egyaránt elrettenti a határokon átnyúló kereskedelem folytatásától. A javaslat lehetővé teszi a teljes harmonizációt az üzlethelyiségeken kívül aláírt szerződések és a távollévők közötti szerződések – különösen az online végrehajtott tranzakciók – vonatkozásában.

Ugyanakkor az előadó nyitózáradékokat is bevezet a szövegbe, amelyek lehetővé teszik a tagállamok számára, hogy magas szintű fogyasztóvédelmet valósítsanak meg. A fogyasztókra és üzleti vállalkozásokra vonatkozó jogok és kötelezettségek egyetlen jogi keretrendszerben történő alkalmazása lehetővé tesz majd a belső piaci tranzakciók számának növelését segítő egyszerű hálózat létrejöttét.

 
  
MPphoto
 
 

  Viktor Uspaskich (ALDE), írásban.(LT) A fogyasztói jogokra vonatkozó hatályos uniós jogszabályok megújítását célzó új szabályoknak minden vásárlást le kell fedniük, függetlenül attól, hogy ezek a vásárlások telefonon, online, üzlethelyiségben vagy otthon történtek. A módosításoknak meg kell erősíteniük a fogyasztók bizalmát a más országokban való vásárlás kapcsán, és ugyanazon feltételeket kell biztosítani a vállalatok számára – ezzel teljes mértékben kiaknázzák a közös piacban rejlő lehetőségeket. Másfelől az új szabályoknak oly módon kell kiegyensúlyozottnak lenniük, hogy a kis- és középvállalkozások számára ne jelentsenek elviselhetetlen terhet. A fogyasztóvédelem igen fontos. Csak akkor érhető el a teljes harmonizáció, ha komolyan vesszük a fogyasztóvédelem szintjeit. Hasonlóan fontos, hogy a polgárok ismerjék jogaikat. Ez egész Európában probléma, de különösen hazámban. Az Európai Bizottság által kezdeményezett Eurobarométer-felmérés adatai szerint a litvánok nagy többsége szeretne többet megtudni fogyasztói jogairól. A felmérés szerint a litvánok kétharmada (66%-a) véli úgy, hogy a litván jogrendszer nem nyújt megfelelő védelmet: nem szab ki megfelelő büntetést a fogyasztókat megtévesztő vagy becsapó vállalatokra. Az üzenet egyértelmű; nem hagyhatjuk figyelmen kívül. A statisztikák arra is rámutatnak, hogy az emberek kevéssé bíznak a kormányban és az EU információs irodáiban – a litvánok kevesebb mint 7%-a bízik ezekben az intézményekben, amelyek pontos tájékoztatással és tanáccsal szolgálnak a fogyasztói jogokról. Ezt nem hagyhatjuk ennyiben. Az EU-nak most kell cselekednie.

 
  
  

Jelentés: Gilles Chichester (A7-0039/2011)

 
  
MPphoto
 
 

  Luís Paulo Alves (S&D), írásban.(PT) Támogatom a jelentést, mert a kommunikáció, az infrastruktúra és az elektronikus szolgáltatások alapvető fontosságúak a mai társadalomban, valamint azért, mert az Európai Hálózat- és Információbiztonsági Ügynökség már eddig is jelentős munkát végzett különösen a kiberbiztonság területén. Értelmét látom tehát, hogy meghosszabbítsuk a megbízatási idejét és feladatait.

 
  
MPphoto
 
 

  Elena Oana Antonescu (PPE), írásban.(RO) Az Európai Hálózat- és Információbiztonsági Ügynökség különleges szerepet játszik abban, hogy támogassa a tagállamok e területen való, uniós szintű együttműködésére tett erőfeszítéseit. Az információs és kommunikációs technológiák a gazdaságunk és társadalmunk egésze számára kulcselemmé váltak. Olyan fenyegetéseknek vannak kitéve, amelyek nincsenek többé tekintettel az országhatárokra, mivel összekapcsolódnak és kölcsönös összefüggésben állnak más infrastruktúrákkal, valamint képtelenek tisztán nemzeti megközelítésből garantálni azok biztonságát és rugalmasságát. Az áll a jelentés középpontjában, hogy a felkészülés, a biztonság és a rugalmasság mértékét fokozva kell megvédeni Európát az informatikai támadásoktól és az informatikai rendszerek zavaraitól. A jelentés mellett szavaztam, mivel annak célja, hogy olyan informatikai hálózatot és adatbiztonsági kultúrát fejlesszen ki, amely az Európai Unió polgárai, vállalkozásai és közszektorbeli szervezetei javát fogják szolgálni. Meggyőződésem, hogy szükség van az Európai Hálózat- és Információbiztonsági Ügynökség megbízatására ahhoz, hogy az Európai Unió, a tagállamok és az érdekelt felek képesek legyenek bizonyos mértékig felkészülni a hálózat- és adatbiztonsági problémákra, képesek legyenek azokat megelőzni és felismerni, továbbá képesek legyenek hatékonyabban reagálni azokra.

 
  
MPphoto
 
 

  Sophie Auconie (PPE), írásban.(FR) Habár az Európai Hálózat- és Információbiztonsági Ügynökség (ENISA) megbízatási ideje 2010. március 13-án lejár, az Európai Uniónak mégis lépéseket kell tennie ezen a területen. Következésképpen szükség volt az Ügynökség megbízatási idejének meghosszabbítására, ami a hálózat- és információbiztonság kérdésében garantálná a következetességet és a folyamatosságot. Ez indokolja, hogy miért szavaztam a szöveg mellett.

 
  
MPphoto
 
 

  Zigmantas Balčytis (S&D), írásban.(LT) Szavazatommal támogattam a jelentést, amely arról szól, hogy az Európai Hálózat- és Információbiztonsági Ügynökség (ENISA) megbízatási idejét hosszabbítsuk meg mindaddig, amíg elfogadásra kerül az ügynökségre vonatkozó, felülvizsgált munkahelyi rendelkezésekről és elvekről szóló új rendelet. Az ENISA-t 2004-ben hozták létre, kezdetben ötéves időtartamra, azzal az elsődleges céllal, hogy az Unión belül gondoskodjon a magas szintű és hatékony hálózat- és információbiztonságról, ily módon hozzájárulva a belső piac zavartalan működéséhez. A tagállamokban az utóbbi időben előforduló informatikai támadások nyomán újra kell gondolnunk és újra kell fogalmaznunk az Ügynökség feladatait, hogy az rugalmasabban legyen képes reagálni, és erősítse az Ügynökség működési hatékonyságát. Az európai digitális menetrend egyik legfontosabb célja, hogy valamennyi uniós polgárnak lehetőséget adjon a digitális technológia használatára és arra, hogy bízhassanak az internetben és annak biztonságában. Az ENISA modernizálását követően összegyűjtjük az európai országokból a legfrissebb információkat, ösztönözni fogjuk a helyes gyakorlatok cseréjét, és az Európai Unió és a tagállamok jobban fel lesznek készülve a hálózat- és információbiztonsági problémák megelőzésére, felismerésére és arra, hogy hatékonyabban reagáljanak az ilyen problémákra.

 
  
MPphoto
 
 

  Slavi Binev (NI), írásban.(BG) Támogattam Giles Chichester Európai Hálózat- és Információbiztonsági Ügynökség megbízatási idejének megállapításáról szóló jelentését, mert véleményem szerint az információs és kommunikációs technológia (ikt) az európai gazdaság és társadalom egészének alapjává vált. Az ikt ki van téve az országhatárokon kívülről érkező veszélyeknek, és a technológia és a piac fejlődésével változik. Mivel az ikt egymással összekapcsolt és egymástól függő, globális infrastruktúrát alkot, annak biztonsága és rugalmassága nem garantálható tisztán nemzeti vagy az egyeztetést figyelmen kívül hagyó szemlélettel. Ugyanakkor gyorsan jelentkeznek a hálózati és információs rendszerekkel kapcsolatos nehézségek. A hálózati és információs rendszereknek hatékony védelemmel kell rendelkezniük mindennemű behatolás és üzemkimaradás ellen, beleértve az emberek által végrehajtott támadásokat is.

 
  
MPphoto
 
 

  Vito Bonsignore (PPE), írásban.(IT) A jelentés mellett szavaztam, mivel egyetértek azzal, hogy meg kell hosszabbítani az Európai Hálózat- és Információbiztonsági Ügynökség megbízatási idejét. Az Európai Unió által 2004-ben, ötéves időtartamra létrehozott testület megbízatását most meg kell hosszabbítani, hogy megfeleljen napjaink igényeinek és biztonsági kockázatainak. A számítógépes kommunikáció fokozódó mértékű igénybevétele valóban megkönnyíti sokak munkáját, de gyakran veszélyt is jelent, különösen a gyermekek esetében. A felhasználók védelmében pontos szabályok szükségesek. A szabályozás módosításai azonban több időt igényelnek, és ezért szükséges az Ügynökség megbízatási idejének meghosszabbítása.

 
  
MPphoto
 
 

  Cristian Silviu Buşoi (ALDE), írásban.(RO) A jelentés támogatása mellett döntöttem, mivel véleményem szerint szükség van arra, hogy az Európai Hálózat- és Információbiztonsági Ügynökség megbízatási idejét 2013-ig meghosszabbítsuk. Ezt az ügynökséget 2004 márciusában hozták létre, ötéves időtartamra, amely időtartam 2012 márciusáig meghosszabbításra került. Az EU informatikai hálózatai tényleges biztonságának garantálása volt az elsődleges cél. Mivel olyan világban élünk, ahol egyre inkább függünk az internettől, egyre inkább tudatában kell lennünk az internet biztonságának problémájával, mivel a számítástechnikai bűnözés nem csak virtuálisan létezik, hanem valódi hatást gyakorol az életünkre. Ezt a problémát a NATO is napirendre tűzte, aminek eredményeképpen a számítástechnikai bűnözéssel és informatikai biztonsággal foglalkozó EU–USA munkacsoport létrehozására kerül sor, ami nagyon fontos lépést jelent az informatikai infrastruktúra védelmének területén. Valóban úgy vélem, hogy továbbra is szükségünk van az Európai Hálózat- és Információbiztonsági Ügynökségre.

 
  
MPphoto
 
 

  Ioan Enciu (S&D), írásban. – Örömmel szavaztam az Európai Hálózat- és Információbiztonsági Ügynökség (ENISA) megbízatási idejének 2013 szeptemberéig való meghosszabbítása mellett. Az ügynökséget 2002-ben hozták létre, kezdetben ötéves időtartamra. Az ENISA megbízatása fontos, mivel azt az információbiztonság területéhez tartozó, igen egyedi műszaki és tudományos feladatok ellátására hozta létre az EU. Fontos, hogy legyen egy ilyen ügynökség, amely biztosítja a belső piac zavartalan működését, hiszen az konkrét módon érinti a szélessávú, online banki szolgáltatásokat, elektronikus kereskedelmet és mobiltávközlést igénybe vevő polgárok és vállalkozások mindennapjait.

Mivel folyamatosan növekszik az informatikai rendszerek ellen intézett támadások száma, itt az ideje, hogy hatékony biztonsági intézkedéseket hozzunk Európa információs rendszerei integritásának védelmére. Az információs társadalom védelme érdekében felülről lefelé irányuló uniós szemléletre van szükség. A tagállamok önmagukban képtelenek ezt kielégítően megvalósítani. Az ENISA jelenlegi megbízatási idejének meghosszabbításához szükséges finanszírozás a becslések szerint 12 698 euró lenne kötelezettségvállalási oldalon.

 
  
MPphoto
 
 

  Diogo Feio (PPE), írásban.(PT) A hálózat- és információbiztonság nem csak a politikai döntéshozók számára jelent egyre nagyobb problémát, hanem mindenki más számára is, aki egyre inkább hálózatokon keresztül tartja a kapcsolatot az egymással és az állami hatóságokkal való interakció során.

Ugyanolyan gondosságot és figyelmet kellene megkövetelnünk a kommunikáció új formáinak biztonsága tekintetében, mint ami egykor odáig vezetett, hogy az állam bűncselekménynek nyilvánította a levéltitok megsértését. A kommunikáció új formái kifinomultabbak, tehát azok folyamatos ellenőrzése és folyamatos frissítése szükséges.

Egyetértek azzal, hogy az Európai Hálózat- és Információbiztonsági Ügynökség megbízatási idejét a Bizottság javaslata és a parlamenti bizottság szavazása értelmében 18 hónappal hosszabbítsuk meg, és ily módon – az embereket bevonva – gyümölcsöző vita alakulhasson ki az európai intézmények között az ügynökség kihívásairól, prioritásairól és feladatairól, és ugyanakkor elkerüljük, hogy a megbízatási idő meghosszabbításának elmaradása esetén joghézag alakuljon ki.

 
  
MPphoto
 
 

  José Manuel Fernandes (PPE), írásban.(PT) Ez a jelentés az Európai Hálózat- és Információbiztonsági Ügynökséget (ENISA) létrehozó 460/2004/EK rendeletet módosító európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló javaslattal foglalkozik. Az ENISA-t 2004-ben hozták létre, kezdetben ötéves időtartamra azzal a céllal, hogy a hálózatbiztonság ellenőrzése és az Unión belüli információ-áramlás biztosítása révén támogassa a belső piac működését. A számítógépekhez való széles körű hozzáféréssel és a hálózatok ésszerűsítésével és rugalmasságával párhuzamosan megjelentek az úgynevezett hackerek által elkövetett támadások, veszélyt jelentve a hálózatok és az információ biztonságára.

A Wikileaks leleplezései nemrég sokkolóan hatottak az egész világra. A Bizottság 2009-ben megkérte az ENISA-t, hogy támogassa a tagállamokat az informatikai támadások és zavarok elleni védelemben. Ugyanazon év júliusában a tagállamok támogatták az ENISA megbízatási idejének meghosszabbítását. Mivel a hálózatbiztonsággal és információ-áramlással kapcsolatos ügyek kulcsszerepet töltenek be az európai digitális menetrendben (Európa 2020), egyetértésemet kívánom kifejezni arra vonatkozóan, hogy az ENISA megbízatási idejét további 18 hónappal meghosszabbítsuk.

 
  
MPphoto
 
 

  João Ferreira (GUE/NGL), írásban.(PT) Elismerjük, hogy mennyire fontos a hálózat- és információbiztonság a számos tevékenységi területen, ahol ezek ma társadalmi jelentőséggel bírnak. A biztonságot garantáló mechanizmusokat azonban nem választhatjuk el attól a politikai és társadalmi környezettől, amelyben azok kidolgozása és végrehajtása történik. Különösen azt a tényt nem hagyhatjuk figyelmen kívül, hogy a biztonság fokozására és kibertér ellenőrzésére vonatkozó, eredeti szemlélet nem biztosította mindig megfelelőképpen, hogy tiszteletben tartsák az állampolgárokat megillető jogokat, szabadságjogokat és garanciákat.

Úgy véljük, hogy különösen fontos, hogy az EU olyan nagy, a technológia terén vezető szerepet betöltő multinacionális cégek kutató programjait finanszírozza, amelyek lehetővé teszik, hogy a kormányok kémkedjenek az internet felhasználók után, ugyanakkor olyan ügynökségeket hoznak létre és fejlesztenek, mint az ENISA, amely ugyanezen technológiák alkalmazásáért fizetni fog. Mivel az internet a 21. század egyik legfontosabb közterülete, fontos, hogy értékeljük ezt a vonását, semmint hogy utat adjunk annak, hogy ezt a területet kisajátítsa a gazdasági hatalom, és az ily módon a nagy többség és a társadalmi haladás érdekében való felhasználásának rovására és a kisebbség hasznára válna.

 
  
MPphoto
 
 

  Ilda Figueiredo (GUE/NGL), írásban.(PT) Az Európai Hálózat- és Információbiztonsági Ügynökség (ENISA) megbízatási idejének meghosszabbítása és erőforrásainak megerősítése – feltételezhetően az EU-n belüli információs hálózatok nagyobb biztonságának érdekében – annak a szemléletnek részét képezi, amely a biztonság fokozására irányul, amely nem mindig tartja megfelelőképpen tiszteletben a polgárokat megillető jogokat, szabadságjogokat és garanciáikat.

Vigyáznunk kell, hogy a kibertér szigorúbb figyelésének nevében nehogy az emberek elnyomását szolgáló eszközt hozzunk létre. Az internet és annak különféle eszközei önmagukban nem elnyomó eszközök. A problémát az a politikai és társadalmi környezet okozza, amelyben az eszközöket használják. Ennek fényében különös fontossággal bír, hogy az EU olyan nagy, a technológia terén vezető szerepet betöltő multinacionális cégek kutató programjait finanszírozza, amelyek lehetővé teszik, hogy a kormányok kémkedjenek az internet felhasználók után, ugyanakkor olyan ügynökségeket hoznak létre és fejlesztenek, mint az ENISA, amely ugyanezen technológiák alkalmazásáért fizetni fog.

Az internet a 21. század egyik legfontosabb közterülete. Mindez a körültekintés nem elég azonban ahhoz, hogy elejét vegyük annak, hogy ezt az emberi tudás által létrehozott területet a gazdasági hatalom által meghatározott politikák szolgálatára sajátítsák ki, és magáncélú felhasználását segítsék elő...

(A szavazatok indokolását az eljárási szabályzat 170. cikkének megfelelően lerövidítik.)

 
  
MPphoto
 
 

  Ian Hudghton (Verts/ALE), írásban. – Alkalomhoz illő, hogy Chichester úr jelentéséről olyan napon szavazunk, amikor tudomásunkra jutott, hogy az EU intézményeit nagyszabású informatikai támadás érte. Valamennyi polgárunk számára egyre fontosabb az információbiztonság, és örömmel szavaztam a jelentés mellett.

 
  
MPphoto
 
 

  Juozas Imbrasas (EFD), írásban.(LT) Egyetértettem ezzel a dokumentummal, mert a kritikus informatikai infrastruktúrák védelme tárgyában Tallinnban megtartott miniszteri konferencián az Európai Unió elnökségének következtetései hangsúlyozzák, hogy az új és hosszú távú problémák jövőbeli kezelése érdekében újra kell gondolni és újra kell fogalmazni az Európai Hálózat- és Információbiztonsági Ügynökség (ENISA) megbízatását, hogy rugalmasabbá tegyük a válaszadási képességet, fejlesszük a készségeket és a képességeket, továbbá hogy megerősítsük az Ügynökség operatív hatékonyságának és tevékenységének általános hatását. Ennek révén az ENISA az egyes tagállamoknak és az Európai Uniónak mint egésznek egyaránt állandó jelleggel a javára válna. A Bizottság rendeletre irányuló javaslatot tesz, amelyben az Ügynökség jelenlegi megbízatási idejét 18 hónappal meghosszabbítaná, hogy elég időt biztosítson az Ügynökség új rendelkezéseinek áttekintéséről szóló vita számára. Az ENISA-t 2004 márciusában hozta létre a 460/2004[1]/EK rendelet, kezdetben ötéves időtartamra, azzal a fő céllal, hogy az Európai Unión belül hozzájáruljon a magas szintű hálózat- és információbiztonsághoz, továbbá hogy polgárai, fogyasztói, vállalkozásai és közszektorbeli szervezetei javára hálózat- és információbiztonsági kultúrát alakítson ki, ezáltal pedig hozzájáruljon a belső piac zavartalan működéséhez. Az ENISA megbízatási idejét az 1007/2008/EK rendelet[2] 2012 márciusáig meghosszabbította.

 
  
MPphoto
 
 

  Giovanni La Via (PPE), írásban.(IT) Teljes mértékben támogatom az ENISA-t (Európai Hálózat- és Információbiztonsági Ügynökséget) létrehozó és annak időtartamát meghatározó 460/2004/EK rendeletre vonatkozó módosítási javaslatot. A javaslat mellett szavaztam, mert meggyőződésem, hogy az fontos mind a kommunikáció biztonsága szempontjából, mind a számítástechnikai bűnözés elleni küzdelem érdekében kijelölt hatáskör létrehozása szempontjából, a módosítás előírása szerint. Úgy vélem, hogy az időtartam meghosszabbítása révén elkerülhető a joghézag kockázata. Biztos tudatában annak, hogy az ENISA által végzett munka kifejezetten a közösség érdekét szolgálja, remélem, hogy több erőforrás fog a rendelkezésére állni.

 
  
MPphoto
 
 

  David Martin (S&D), írásban. – Az Európai Hálózat- és Információbiztonsági Ügynökség létrehozásáról szóló 460/2004/EK rendeletnek a szerv megbízatási ideje tekintetében történő módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról szóló jelentés mellett szavaztam. Örülök, hogy az első olvasatot követően megegyezésre jutottunk.

 
  
MPphoto
 
 

  Clemente Mastella (PPE), írásban.(IT) Az információs és kommunikációs technológia (ikt) mára az Európai Unió gazdaságának és társadalmának szerves részévé vált. Manapság az ikt a média és az információs rendszerek folyamatos fejlődésének eredményeképpen fokozottan ki van téve olyan veszélyeknek, amelyek kizárólag nemzeti szinten nem kezelhetők hatékonyan.

Ezért fogadjuk kedvezően a Bizottság Európai Hálózat- és Információbiztonsági Ügynökség (ENISA) radikális reformjára, valamint megbízatási idejének további 18 hónappal való meghosszabbítására vonatkozó javaslatát, aminek révén elháríthatjuk a veszélyes joghézag kockázatát. Kétségtelen, hogy a biztonsági követelmények burjánzása költségekkel jár az EU-n belül működő vállalkozások számára, és ez az Unió belső piacán túlzott töredezettséget és a versenyképesség hiányát eredményezi. Másrészről míg egyre növekszik a hálózatoktól és információs rendszerektől való függőség, a problémákra való válaszadási képesség továbbra sem tűnik megfelelőnek.

Az ENISA-nak ezért olyan stratégiákat követve kell tovább vinnie kötelezettség-vállalásait, amelyek a hálózat- és információbiztonsággal kapcsolatos kockázatok és sérülékeny elemek felismerésére szolgálnak, és képessé tesznek minket arra, hogy szembenézzünk a közeljövő kihívásaival.

 
  
MPphoto
 
 

  Nuno Melo (PPE), írásban.(PT) Az Európai Hálózat- és Információbiztonsági Ügynökség (ENISA) megbízatási idejének 18 hónappal való meghosszabbítása – amint azt a Bizottság javasolta – teljesen értelmes dolog, mivel lehetővé teszi, hogy az európai intézményekben valamennyi érdekelt fél részvételével – beleértve a nyilvánosságot is – vitákra kerüljön sor az Ügynökség kihívásairól, prioritásairól és feladatairól, és ily módon elkerülhető az a joghézag, amely a megbízatás meghosszabbításának hiányában keletkezett volna.

Az információs hálózatok biztonsága elsőrendű jelentőséggel bír mindannyiunk számára, akik ezeket a hálózatokat használjuk. Ami a biztonságot illeti, ugyanolyan figyelemmel kell lennünk rá, mint amilyennel a múltban a kommunikációt kísértük; mivel fejlettebb technológiákat alkalmaznak, különös figyelmet igényelnek.

 
  
MPphoto
 
 

  Andreas Mölzer (NI), írásban.(DE) Az Európai Hálózat- és Információbiztonsági Ügynökséget (ENISA-t) még 2004-ben hozták létre. A feladata, hogy az EU-n belül garantálja a hálózat- és információbiztonságot. További feladata, hogy hálózat- és információbiztonsági kultúrát alakítson ki az Európai Unió polgárai, fogyasztói, vállalkozásai és közszektorbeli szervezetei körében. Ami a gyakorlatokat illeti – amint arra nemrég sor került a számítástechnikai bűnözés elleni fellépés során – szükséghelyzetben garantálni kell tudni a biztonságot. Véleményem szerint azonban nem igazán világos, hogy ez milyen mértékben megvalósítható a gyakorlatban. Nem szavaztam a jelentés mellett, mivel fennáll annak veszélye, hogy a polgárok számára pluszköltséget jelentene anélkül, hogy bármilyen kézzelfogható előnnyel szolgálna.

 
  
MPphoto
 
 

  Franz Obermayr (NI), írásban.(DE) Az EU a pénzügyi válságok ellenére eddig is és ezután is megengedi magának, hogy újabb hatóságokat hozzon létre – minden egyes problémára egy újabb ügynökséget hoz létre. 2005 és 2009 között az EU ügynökségeinek költségvetése több mint kétszeresére nőtt, az alkalmazottak száma pedig 65%-kal emelkedett. Igencsak megkérdőjelezhető azonban az általuk biztosított hozzáadott-érték. Az eredmények kívánnivalót hagynak maguk után, és nem megfelelő azok nyomon követése. Az adófizetőknek évente átlagosan 579 millió eurót kell fizetniük az EU ügynökségei céljára. Határozottan ellenzem új ügynökségek létrehozását. Elfogadhatatlan, hogy az adófizetők tartsák el az értelmetlen ügynökségeknél kellemes állásokat betöltő, tagállami tisztségviselőket. Következésképpen az Európai Hálózat- és Információbiztonsági Ügynökség létrehozásáról szóló jelentés ellen szavaztam. A Bizottságnak bőven elég képzett tisztségviselője van e feladat ellátására.

 
  
MPphoto
 
 

  Alfredo Pallone (PPE), írásban.(IT) Európának olyan rendszerre van szüksége, amely megvédi a számítógépes és információs hálózatokat. Ezt a védelmet az ENISA, az Európai Hálózat- és Információbiztonsági Ügynökség garantálja. Chichester úr jelentése nem más, mint az európai intézmények közötti kompromisszum, aminek célja, hogy nagyobb erőforrásokat biztosítva meghosszabbítsuk a megbízatását és növeljük létszámát, továbbá hogy nagyobb jelentőséget tulajdonítsunk a számítástechnikai bűnözés elleni küzdelemnek, és annak révén fokozottabb védelmet biztosítsunk az információs rendszerek számára. Pontosan azért szavaztam a rendelet mellett, mert fontosnak találom e területen a biztonság garantálását – hiszen digitális korban élünk.

 
  
MPphoto
 
 

  Maria do Céu Patrão Neves (PPE), írásban.(PT) Egyetértek az Európai Hálózat- és Információbiztonsági Ügynökség (ENISA) megbízatására vonatkozó módosítással. Az Ügynökség reformjára vonatkozóan most folyó jogalkotási folyamatot még részletesen meg kell vitatni, tehát az Ügynökség 2010. március 13-án lejáró megbízatási idejét meg kell hosszabbítani.

Tulajdonképpen olyan hosszabbítást kell jóváhagyni, amely elegendő időt ad arra, hogy a Parlament és a Tanács megvitassa a kérdést, és hogy az Ügynökség munkája továbbra is egyenletes és folyamatos maradjon. Ennek fényében a módosítás mellett szavaztam, amely kijelenti, hogy az Ügynökség megbízatási idejét 2013. szeptember 13-ig meg kellene hosszabbítani.

 
  
MPphoto
 
 

  Paulo Rangel (PPE), írásban.(PT) A hálózatok és az információk megerősítése igen fontos kérdés. Következésképpen létfontosságú, hogy elegendő időt biztosítsunk az Európai Hálózat- és Információbiztonsági Ügynökség (ENISA) reformjára vonatkozó jogalkotási folyamat részét képező, részletes vitákra, ennélfogva az Ügynökség megbízatási idejének 2013. szeptember 13-ig történő meghosszabbítása mellett szavaztam.

 
  
MPphoto
 
 

  Raül Romeva i Rueda (Verts/ALE), írásban. – Az Európai Parlament a rendes jogalkotási eljárás keretében (első olvasat során):

– tekintettel a Parlamentnek és a Tanácsnak benyújtott bizottsági javaslatra (COM(2010)0520),

– tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikke (2) bekezdésére és 114. cikkére, amelyek alapján a Bizottság benyújtotta javaslatát a Parlamentnek (C7-0297/2010),

– tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikke (3) bekezdésére,

– tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 2010. december 8-i véleményére (1),

– tekintettel eljárási szabályzata 55. cikkére,

– tekintettel az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság jelentésére (A7-0039/2011),

1. elfogadja első olvasatbeli álláspontját, megegyezően a Bizottság javaslatával;

2. felkéri a Bizottságot, hogy forduljon ismét a Parlamenthez, ha javaslatát lényegesen módosítani kívánja, vagy ha a javaslat helyébe másik szöveget kíván léptetni;

3. utasítja elnökét, hogy továbbítsa állásfoglalását a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.

 
  
MPphoto
 
 

  Licia Ronzulli (PPE), írásban.(IT) A számítógép-hálózatokon naponta világszerte továbbított magáninformáció növekvő mennyisége potenciális veszélyt jelent, ha megsérül. Ennélfogva úgy vélem, hogy a mai napon elfogadott szöveg hozzájárulna az érzékeny információk védelmének fokozásához, amire szükségünk van. Az ENISA információbiztonságért felelős európai ügynökségnek határozottabb szerepet kell adni a számítástechnikai bűnözés elleni küzdelemben, amivel párhuzamosan egyszerűsíteni kell az adminisztratív eljárásokat. Végül ismételten hangsúlyozom, hogy ez a hazám álláspontja is, miszerint növelni kívánjuk az Ügynökség számára elkülönített erőforrásokat.

 
  
MPphoto
 
 

  Angelika Werthmann (NI), írásban.(DE) 2004-ben ötéves időtartamra hozták létre az Európai Hálózat- és Információbiztonsági Ügynökséget, amelynek 57 munkatársa hálózat- és információbiztonság fejlesztésével foglalkozik az Európai Unió polgárai, fogyasztói és vállalkozásai, valamint közszektorbeli szervezetei számára. A feladatkörébe tartozott mind a kockázatelemzés, mind a megelőző intézkedések. Megállapítást nyert, hogy az információs és kommunikációs technológiák fejlődésének folyamatos és egyre gyorsabb fejlődése okán és amiatt, hogy azok alapvető fontosságúak a társadalom és az ipar számára, a jövőben is szükség lesz erre az ügynökségre. Egy ideje azonban arra szólítok fel, hogy üzleti alapra helyezkedve vizsgáljuk felül az uniós ügynökségeket. Már vannak kezdeményezések a teljes rendszer felülvizsgálatára, és mindaddig nem szavazok az ügynökség megbízatásának meghosszabbítására, amíg be nem fejeződik ez a fajta felülvizsgálat.

 
  
  

Állásfoglalásra irányuló indítvány (B7-0224/2011)

 
  
MPphoto
 
 

  Sophie Auconie (PPE), írásban.(FR) Március 11-én minden idők egyik legborzasztóbb földrengése sújtotta Japánt, aminek során ezrek vesztették életüket vagy tűntek el, jelentős anyagi kár keletkezett, és a fukusimai atomerőműben rendkívül súlyos nukleáris baleset történt, ami újabb veszélyt jelent. Az Európai Uniónak tehát lépéseket kell tennie annak érdekében, hogy megadjon minden, a Japán és az érintett régiók számára szükséges humanitárius, műszaki és pénzügyi segítséget. Ezért szavaztam az állásfoglalásra irányuló indítvány mellett.

 
  
MPphoto
 
 

  Zigmantas Balčytis (S&D), írásban.(LT) Egyetértettem az állásfoglalásra irányuló indítvánnyal. Japánt óriási természeti csapás sújtotta, amely súlyos nukleáris balesetet is okozott, amelynek valódi nagyságrendjét eddig nem is lehetett felmérni, és amelynek következményei évtizedekre ki fognak hatni az emberek egészségére és a környezetre. Az Európai Unió azonnal beindította a polgári védelmi mechanizmusát, hogy koordinálja a humanitárius, műszaki és pénzügyi segítségnyújtását. E katasztrófa nyomán alaposan fel kell mérni, és újra kell gondolni az atomenergia biztonságával kapcsolatos kérdéseket. Az atomenergiával kapcsolatosan nem csak az atomerőművek működésének kérdése merül fel, hanem a kiégett nukleáris fűtőelemek századokon át való tárolásának kérdése is. A Japánt megrázó földrengés során megsérültek a kiégett nukleáris fűtőelemek tárolására szolgáló, földalatti létesítmények, ami azt jelenti, hogy egyáltalán nem bizonyított az az eddig fennálló nézet, miszerint a temetés a hulladék semlegesítésének legjobb módja, és hogy a hulladéktároló létesítmények igen veszélyessé válhatnak az emberek egészségére és a környezetre nézve. Úgy vélem, hogy az EU-n belül és nemzetközi szinten megbeszéléseket kell kezdeményezni annak biztosítása érdekében, hogy a már működő atomerőművekben a legszigorúbb normák szerint történjen a hulladék tárolása, és hogy komolyan fontolóra vegyük a tervezett atomerőművek előnyeit és felmérjük a lehetséges veszélyeket.

 
  
MPphoto
 
 

  Dominique Baudis (PPE), írásban.(FR) Az állásfoglalásra irányuló indítvány mellett szavaztam, mert az kifejezi, hogy Európa népe szolidaritásáról biztosítja Japánt. A Parlament kiemeli, hogy milyen bátran viselkednek japánok ebben a válságban, amely az országukat szintén súlyosan érintő II. világháború óta a legsúlyosabb. Japán barátai közül az európaiak azonnal felajánlották, hogy segítő kezet nyújtanak az bajba jutottaknak. A szigetcsoport azonban olyan nukleáris problémával áll szemben, amely rendkívüli aggodalomra ad okot, és amelyre határozottan oda kell figyelnünk. Európához méltó dolog, hogy minden segítségét és szakértelmét a japán hatóságok rendelkezésére bocsátja annak érdekében, hogy elejét vegyék a pusztító következmények okozta katasztrófának, amellyel sajnos nagyon is tisztában vagyunk.

 
  
MPphoto
 
 

  Izaskun Bilbao Barandica (ALDE), írásban.(ES) A baszkok nevében együttérzésemről kívánom biztosítani Japán népét; el szeretném mondani nekik, hogy a katasztrófához való hozzáállásuk, a jelen helyzet kezelése, és az a méltóság, amivel a jövőbe tekintenek, mind a nagyságukat bizonyítja. Részvétemet nyilvánítom az életüket veszített vagy eltűnt emberek családjainak. Európának azt követően is meg kell adnia minden humanitárius és anyagi segítséget, hogy a katasztrófa lekerül az újságok címlapjairól, hogy a japánok megint azzá válhassanak, akik mindig is voltak: nagyszerű országgá és nagyszerű néppé.

 
  
MPphoto
 
 

  Slavi Binev (NI), írásban.(BG) A japánról szóló állásfoglalásra irányuló indítvány mellett szavaztam, mivel úgy gondolom, hogy ki kell fejeznünk szolidaritásunkat egy olyan néppel, amelyet hármas csapás ért, és amely számos polgárát elveszítette. Sajnos nem tudjuk egyelőre, milyen következménnyel fog járni ez a tragédia. Másrészről a Japánban bekövetkezett katasztrófa – különösen a fukusimai incidens és az azt követő vészhelyzet – nyomán újra napirendre került az atomenergia iránti igény kérdése és annak következményei. Ugyanakkor határozott meggyőződésem, hogy nem szabad túldramatizálnunk a történteket, és nem szabad hirtelen felindulásból lemondanunk az atomenergiáról. Európának véleményem szerint szüksége van az atomenergiára, és inkább pragmatikusan kell szemlélnünk a kérdést, semmint hogy sietve az atomerőművek bezárásáról döntsünk.

 
  
MPphoto
 
 

  Vilija Blinkevičiūtė (S&D), írásban.(LT) Az állásfoglalásra irányuló indítvány mellett szavaztam, mert mindenekelőtt részvétemről és szolidaritásomról kívánom biztosítani a japán népet egy olyan természeti csapást követően, ami sokak életét követelte, valamint a fukusimai atomerőműben bekövetkezett katasztrófa miatt. Japánnak és régióinak a rombolás miatt mindenféle támogatásra – humanitárius, pénzügyi és műszaki segítségre és támogatásra – szüksége van. Örülök annak, hogy az Európai Unió azonnal beindította a polgári védelmi mechanizmusát, hogy koordinálja sürgősségi segítségnyújtását. Fel szeretném hívni a figyelmet arra, hogy a fukusimai atomerőműben bekövetkezett katasztrófa arra késztet minket, hogy átgondoljuk az európai atomenergia helyzetét és jövőjét. Az Európai Parlamentben meg kellene vitatnunk, és értékelnünk kellene az Európai Unió külső határaihoz közeli atomerőművek jelentette kockázatot is. Az Európa egészére potenciális fenyegetést jelentő sugárzás miatt valamennyi uniós tagállamnak el kellene gondolkodnia, és intézkednie kellene a saját országában működő atomerőművekre tekintettel. Közvetlenül a Japánban bekövetkezett események után Németország például bezárta az 1980 előtt épült atomerőműveit, és a szakértők kutatásait és szakmai véleményét figyelembe véve az atomenergia új alternatíváiról tárgyal.

 
  
MPphoto
 
 

  Maria Da Graça Carvalho (PPE), írásban.(PT) A Japán észak-nyugati részében, márciusban bekövetkezett földrengést és szökőárat követően szolidaritásomról kívánom biztosítani a japán népet. Az atomerőművek működésében bekövetkezett, súlyos hibák nukleáris katasztrófa árnyát vetítik előre, és ez arra késztet minket, hogy újragondoljuk a nukleáris biztonsági normákat Európában. Komoly vitára szólítok fel azzal kapcsolatban, hogy Európában milyen a biztonságos atomenergia iránti igény, valamint hogy Európának szüksége van erre az energiaforrásra.

 
  
MPphoto
 
 

  Marielle De Sarnez (ALDE), írásban.(FR) Japán összeroppant. A természeti csapás tetejében egyik nukleáris baleset követi a másikat. A II. világháború óta ez a legsúlyosabb válsághelyzet Japánban. Több tízezerre rúg az áldozatok száma, és az anyagi kár is jelentős és még mindig nehezen fejezhető ki számokban. Az Európai Uniónak a válság súlyosságának megfelelő módon kell reagálnia. Japánnak sürgős segítségre van szüksége. Szorgalmazzuk, hogy a Bizottság vezényelje és koordinálja az európai szolidaritás megnyilvánulását. Európának mind rövid, mind hosszú távon egyértelműen, gyorsan és hatékonyan kell fellépnie. Ami a fukusimai atomerőművet illeti, jogos az európaiak aggodalma. Az európai végrehajtó testületnek oly módon kell erre reagálnia, hogy Európa valamennyi nukleáris infrastruktúrájára vonatkozóan egy sor törésteszt független és átlátható elvégzését kéri. Végül nem léphetünk tovább anélkül, hogy ne gondolnánk át közösen az energiapolitikánkat. Az energiatakarékosságra, a megújuló energiaforrásokra, az energiahatékonyság kritériumára vonatkozóan ambiciózus és meggyőző döntéseket várunk Európától, és ugyanezt várjuk az európai kutatásra vonatkozóan is, amely gyakran nem éri el a GDP 3%-át.

 
  
MPphoto
 
 

  Ioan Enciu (S&D), írásban.(RO) Az állásfoglalásra irányuló indítvány mellett szavaztam, mivel úgy vélem, hogy az Európai Parlamentnek és az Európai Unió egészének szolidaritást kell kifejeznie a Japánban történt tragikus eseményekre reagálva. Az EU-nak és tagállamainak haladéktalanul reagálniuk kell, és humanitárius segítséget kell nyújtaniuk, hogy a japán lakosság megbirkózhasson a földrengés következményével. Úgy vélem továbbá, hogy rendkívül fontos, hogy megfelelő módon kivizsgálják a természeti csapás okozta, rendkívül súlyos nukleáris baleset körülményeit, hogy a jövőben elkerülhető legyen az ilyen incidensek előfordulása.

 
  
MPphoto
 
 

  Edite Estrela (S&D), írásban.(PT) Az állásfoglalásra irányuló indítvány mellett szavaztam, amely szolidaritást vállal a Japánt feldúló földrengés, szökőár és nukleáris baleset áldozataival, és amely felhívja az EU-t és annak tagállamait, hogy az érintett régióknak sürgősen adjanak meg minden lehetséges segítséget és szükséges humanitárius, műszaki és pénzügyi támogatást.

 
  
MPphoto
 
 

  Diogo Feio (PPE), írásban.(PT) Március 11-én Japánt óriási erősségű földrengés rázta meg, és az azt követő szökőár nyomán az ország fennállása óta legsúlyosabb nukleáris válsághelyzet alakult ki: a fukusimai atomerőmű súlyos szerkezeti kárt szenvedett, és azóta fennáll annak veszélye, hogy még súlyosabb nukleáris katasztrófa következhet be. A természeti csapás több ezer emberéletet követelt, és a II. világháború óta ez a legsúlyosabb tragédia Japánban.

A tisztelt Házhoz csatlakozva teljes szolidaritásomról kívánom biztosítani a japán népet, és együttérzésemet kívánom kifejezni az áldozatok családjaival és mindazokkal, akiket bármi módon érintett ez a hallatlan mértékű csapás.

 
  
MPphoto
 
 

  José Manuel Fernandes (PPE), írásban.(PT) A Japánban nemrég bekövetkezett, példátlan természeti csapás rendkívül elszomorította a nemzetközi közösséget, és az európai intézményeket a szolidaritás kifejezésén kívül arra indította, hogy műszaki és humanitárius segítséget nyújtsanak. A fukusimai atomerőműben felmerült problémák miatt újfent napirendre került az energiával kapcsolatos kérdések megvitatása.

Az EU által fogyasztott energia 30%-a nukleáris eredetű; vannak olyan országok – mint például Franciaországban, amelyek az energiaellátást 80%-ban hazai termelésből biztosítják, de vannak olyan országok is – mint Portugália és Ausztria –, amelyek nem rendelkező atomerőművel. A Parlament több alkalommal megvitatta ezt a kérdést, és arra a következtetésre jutott, hogy a környezetvédelmi kérdések ellenére az EU-nak és tagállamainak az úgynevezett „zöld energia” előállítását kell ösztönöznie és támogatnia.

Következésképpen teljes szívvel támogatom ezt az állásfoglalást, amely elsősorban tervet kíván készíteni valamennyi európai atomerőmű biztonságának ellenőrzésére, másodsorban jelentős mértékben növelni kívánja a megújuló energiaforrásokból származó energiatermelést, hogy az váljon az EU-ban a fő energiaforrássá. Az energiahatékonyság és az Európa 2020 célok teljesítésének szükségességét is hangsúlyoznunk kell.

 
  
MPphoto
 
 

  João Ferreira (GUE/NGL), írásban.(PT) Az állásfoglalásra irányuló indítvány arra helyezi a hangsúlyt, amit most alapvető fontosságúnak tartunk: szolidaritásunkról biztosítja a japán népet, különös tekintettel az országot sújtó csapás áldozataira és az áldozatok családjaira. Az EU konkrét módon kellene, hogy kifejezze a szolidaritását, és olyan formában kellene segítséget nyújtania, amelyre az érintett területeken szükség van, és ezt a japán hatóságokkal együtt kell meghatározni és végrehajtani. Ezért támogattuk az állásfoglalást, és mellette szavaztunk.

Az állásfoglalás mellett felmerülnek a nukleáris biztonságra vonatkozó kérdések is, valamint a fukusimai erőműben történtekből levonandó tanulságok is, amely témával foglalkozni tudtunk a vita során. Az EU tagállamaiban működő erőművek biztonsági rendszereiben észlelt redundanciákat felül kell vizsgálni és szükség esetén ki kell igazítani. Ezenkívül széles körű társadalmi vitára kell bocsátani az energiakérdést, az aktuális és a jövőbeli igényeinket és azt, hogy azokat hogyan elégíthetjük ki. Ezt átgondolt módon, a különféle energiatípusok hatásáról, lehetőségeiről és korlátjairól tájékozottan kellene megvalósítanunk.

 
  
MPphoto
 
 

  Ilda Figueiredo (GUE/NGL), írásban.(PT) Szavazatunkkal szolidaritásunkról biztosítottuk a japán kormányt, mivel hármas csapás sújtotta az országot: a földrengés, a szökőár és a nukleáris baleset. A valamennyi parlamenti képviselőcsoport által benyújtott, közös állásfoglalásban a Parlament felkéri az EU-t és a tagállamokat, hogy lehetőségeik szerint adjanak meg minden szükséges humanitárius, műszaki és pénzügyi segítséget és támogatást Japánnak.

A Japánban március 11-én bekövetkezett pusztító földrengés és szökőár nyomán ezrek veszítették életüket vagy tűntek el, és az anyagi kár is jelentős. A katasztrófa rendkívül súlyos nukleáris balesetet is okozott a fukusimai erőműben, és ez újabb veszélyt jelent.

Következésképpen teljes szolidaritásunkról kívánjuk biztosítani a hármas csapás áldozatait olyan időkben, amikor még nem fejeződött be az áldozatok számának és az anyagi kár mértékének felmérése.

Hasonlóképpen ki szeretnénk emelni a japán nép katasztrófa idején mutatott mobilizálását, bátorságát és elszántságát, és felhívjuk az EU-t és a tagállamokat, hogy sürgősen adjanak meg Japánnak és az érintett régióknak minden szükséges humanitárius, műszaki és pénzügyi segítséget és támogatást.

 
  
MPphoto
 
 

  Salvatore Iacolino (PPE), írásban.(IT) Japán lakosságának higgadtsága és méltósága az egyetlen vigasz az apokaliptikus vízióban, és a média ezt megmutatta az egész világnak. Egy végtelen tragédia, amely során egyértelművé és meglepően fontossá válnak az ember korlátjai, amikor a természet könyörtelen erejével találja magát szemben. Az általános szolidaritás és a konkrét segítség a nemzetközi közösség helyes és kötelességtudó válasza. Mindannyian emlékezni fogunk azon önkéntesek – többségükben nyugdíjas tűzoltók – hősies példájára, akik életüket kockáztatva segítettek eloltani a tüzet a fukusimai erőmű reaktoraiban. Ez a hozzáállás példát mutat Japánnak és mindnyájunknak, ugyanakkor aláhúzza, hogy Európának stratégiát kell elfogadnia a természeti és ember által okozott katasztrófák esetére. Amint azt már kifejtettem, meggyőződéssel támogatom a Japánról szóló állásfoglalást.

 
  
MPphoto
 
 

  Juozas Imbrasas (EFD), írásban.(LT) Az állásfoglalásra irányuló indítvány mellett szavaztam, mert a Japánt és a csendes-óceániai régiót idén március 11-én sújtó, pusztító földrengés és szökőár nyomán ezrek veszítették életüket vagy tűntek el, és az anyagi kár is jelentős. A katasztrófa rendkívül súlyos nukleáris balesetet is okozott a fukusimai atomerőműben, és ez újabb veszélyt jelent. Naoto Kan, japán miniszterelnök kijelentette, hogy az ország a II. világháború óta eltelt 65 év alatt nem volt ennél súlyosabb válsághelyzetben. Megragadom az alkalmat, hogy a számos emberéletet követelő természeti csapást és katasztrófát követően együttérzésemről és támogatásomról biztosítsam a japán népet. Örömmel tölt el, hogy az Európai Parlament is teljes mértékben szolidáris a japán néppel, és őszinte együttérzéséről biztosítja a hármas csapás áldozatait, habár még nem mérték fel teljesen az emberi életben bekövetkezett és az anyagi veszteséget. Üdvözli a japán nép és a hatóságok katasztrófa idején mutatott mobilizálását, bátorságát és elszántságát, és felhívja az EU-t és a tagállamokat, hogy sürgősen adjanak meg Japánnak és a katasztrófa sújtotta régióknak minden szükséges humanitárius, műszaki és pénzügyi segítséget és támogatást. Helyes lépés, hogy az Unió azonnal beindította polgári védelem mechanizmusát a sürgősségi segítségnyújtás koordinálására. Világossá válik azonban, hogy a Japánban bekövetkezett katasztrófa arra késztet minket, hogy alapvetően újragondoljuk a nukleáris biztonság kérdését, és az Európai Unió egész területén meg kell erősítenünk a nukleáris biztonságot.

 
  
MPphoto
 
 

  Giovanni La Via (PPE), írásban.(IT) A Parlament valamennyi képviselőcsoportja egyhangúlag megszavazta a Japánnak nyújtandó támogatásról szóló állásfoglalásra irányuló indítványt, hogy ily módon juttassa kifejezésre a Japánnal, a 2011. március 11-i tragikus események főszereplőjével való szoros kapcsolatunkat. Támogattam az állásfoglalást, mert az európai intézmények az Észak-Afrikában tapasztalható, gazdasági és pénzügyi visszaesés és instabilitás ellenére sem hagyhatják Japánt gazdasági és humanitárius segítség nélkül. A történtek elkerülhetetlen gazdasági és pénzügyi nehézségeket okoztak és okoznak továbbra is, amelyek kétségtelenül hatással lesznek Európa és a világ piacaira. A májusban megtartandó brüsszeli EU–Japán találkozó olyan együttműködés és támogatás kezdetét jelentheti, amelyet az EU-nak vállalnia kell, ha az újjáépítésben jelentős szerepet kíván betölteni, és segítséget kíván nyújtani Japánnak, legyen szó akár műszaki segítségnyújtásról az energiaágazatban, akár e gazdasági világhatalom gyors helyreállítására szolgáló üzleti kapcsolatok megerősítéséről. Ezenkívül egyetértek azzal, hogy az európai energiaügyi miniszterek úgy határoztak, hogy az európai atomerőművekben a biztonságot teszik első helyre, és hangsúlyozzák, hogy a nukleáris létesítmények modernizálása során nagyobb mértékű európai egyeztetésre van szükség.

 
  
MPphoto
 
 

  Agnès Le Brun (PPE), írásban.(FR) Két hete következett be a történelem egyik legsúlyosabb nukleáris balesete Japánban. Még korai felmérnünk a katasztrófa valódi nagyságát, de nyilvánvaló, hogy Csernobiltól eltekintve sehol a Földön nem okozott bajt a polgári célú nukleáris technológia. A fukusimai helyzet mindnyájunkban félelmet és részvétet keltett, és kérdéseket vet fel az atomenergiát termelő saját rendszerünkre vonatkozóan. Mindezeknél fogva különösen botrányosnak tartom, hogy a válsághelyzetben felvetett, jogos aggodalmakat egyesek partizán célokra használnák fel. Nem arról van szó, hogy le kell állítani a nukleáris energiáról szóló vitát. Mint bármilyen – és különösen az ilyen stratégiai jelentőségű – témára vonatkozóan, a demokratikus vitának lehetővé kell tennie bölcs megoldások elfogadását. Mivel nem hiszem, hogy az érzelem jó tanácsadó, támogattam az Európai Parlament sürgősségi állásfoglalását. Ezzel határozott támogatásunkról biztosítjuk japán barátainkat, és elejét vesszük az olyan hazai aggályoknak, amelyek nem tartanák tiszteletben a szükséges és nélkülözhetetlen illendőség kereteit.

 
  
MPphoto
 
 

  Bogusław Liberadzki (S&D), írásban.(PL) A lehető legnagyobb figyelemmel kell kísérnünk a Japánban a borzalmas csapás nyomán kialakult helyzetet, és sürgősen reagálnunk kell arra, és nem csak erkölcsi, hanem gazdasági, humanitárius és politikai támogatást is kell nyújtanunk. Elismerően kell szólnunk a japán nép magatartásáról és a mentő- és katasztrófaelhárító szolgálatok fellépéséről. A világ más részeinek le kell vonniuk a tanulságot ebből a katasztrófából, Európát is beleértve. Nálunk is vannak olyan térségek, ahol szeizmikus tevékenység tapasztalható. Lisszabon súlyos károkat szenvedett egy századokkal ezelőtti szökőár következményeként, és később Messinát is hasonló csapás érte, Skopjét pedig 50 évvel ezelőtt rázta meg földrengés. Évek óta dolgozunk egy riasztási rendszeren, és ennek ellenére képtelenek vagyunk jelentős eredményt felmutatni. Határozottan fel kell gyorsítanunk a projektre vonatkozó munkát. A riasztások révén a felesleges halálesetek, sőt az ilyen halálesetek ezrei is megelőzhetők.

 
  
MPphoto
 
 

  David Martin (S&D), írásban. – Természetesen egyet kell értenünk a képviselőcsoportok nevében előterjesztett közös állásfoglalással, amely a Japánban bekövetkezett hármas csapásról – a földrengésről, a szökőárról és a nukleáris balesetről – szól, és amelyben kifejezzük Európa részvétét mindazok iránt, akik e borzalmas események során életüket vesztették. Biztos vagyok abban, hogy Japán kevésbé fogja értékelni az őszinteségünket, amivel ezt az állásfoglalást megfogalmaztuk – amikor azt holnap szinte egyhangúlag elfogadjuk –, mivel egyes tagállamok a legjobb esetben vagy túlreagálták a helyzetet és általános pánikkal fenyegettek, vagy a legrosszabb esetben protekcionista intézkedések meghozatalára használták ki a helyzetet. A spanyol kormány szorgalmazza, hogy ellenőrizzék a Japánból származó áruk sugárzását, Hollandia figyelmeztette a rakodómunkásokat, hogy óvatosan kezeljenek minden, Japánból érkező konténert, Franciaország azt követeli, hogy minden árut ellenőrizzenek, mielőtt kivinnék Japánból, és a német vámhatóság valamennyi, Japánból származó áru sugárzását szúrópróbaszerűen ellenőrizteti, a gépkocsikat is beleértve. E korlátozások többségét olyan árukra vetették ki, amelyeket hetekkel, ha nem hónapokkal korábban állítottak elő és szállítottak ki a japán kikötőkből, mint hogy bekövetkezett a földrengés! Ennyit a szolidaritásról!

 
  
MPphoto
 
 

  Clemente Mastella (PPE), írásban.(IT) A földrengés és a váratlan méretű szökőár miatt Japánt sújtó katasztrófa mély szomorúsággal töltött minket el az emberéletben bekövetkezett hatalmas veszteség és a jelentős anyagi kár miatt. Az Európai Parlament képviselőiként őszinte részvétünkről kell biztosítanunk Japán népét és kormányát. Gondolataink és valamennyi európai polgár gondolatai azon emberek ezrei körül forognak, akiknek most újból fel kell építeniük életüket és közösségüket. Ugyanakkor nagyra értékeljük a helyi hatóságok és a sürgősségi segélyszolgálatok gyors és határozott fellépését, valamint a japán nép példamutató bátorságát és elszántságát. Habár az EU már beindította polgári védelmi mechanizmusát, és európai szakértőket küldött a sürgősségi segítségnyújtás koordinálása érdekében, szorgalmazzuk, hogy a tagállamok sürgősen nyújtsanak támogatást a katasztrófa sújtotta területeknek, és biztosítsák a szükséges humanitárius, műszaki és pénzügyi segítséget. Az EU-t Japánhoz fűző, közeli barátságra és szoros politikai és gazdasági kapcsolatokra építve határozottan támogatni kívánjuk ezt az országot, amely azon dolgozik, hogy legyőzze az előtte tornyosuló nehézségeket, köztük a valóságos nukleáris katasztrófa jelentette fenyegetést.

 
  
MPphoto
 
 

  Véronique Mathieu (PPE), írásban.(FR) Az állásfoglalásra irányuló indítvány mellett szavaztam, amely kifejezésre juttatja, hogy az Európai Parlament tagjai szolidaritást vállalnak a japán néppel és kormánnyal az elmúlt napok mellbevágó eseményeit követően. Azt szeretnénk, hogy az Unió és a tagállamok megadjanak minden, Japán és az érintett térségek számára szükséges humanitárius, műszaki és pénzügyi segítséget.

 
  
MPphoto
 
 

  Nuno Melo (PPE), írásban.(PT) A Parlament feladata, hogy szolidaritásáról biztosítsa a japán kormányt az országot sújtó hármas csapást – a földrengést, a szökőárat és a nukleáris balesetet – követően. A valamennyi képviselőcsoport által benyújtott, közös állásfoglalásban felhívjuk az EU-t és a tagállamokat arra, hogy lehetőség szerint adjanak meg minden, Japán számára szükséges humanitárius, műszaki és pénzügyi segítséget és támogatást. A Japánra március 11-én lesújtó, pusztító földrengés és szökőár nyomán ezrek vesztették életüket vagy tűntek el, és az anyagi kár is jelentős. A katasztrófa rendkívül súlyos nukleáris balesetet is okozott a fukusimai atomerőműben, és ez önmagában is komoly fenyegetést jelent. Feladatunk továbbá, hogy teljes szolidaritásunkról biztosítsuk a japán népet és kormányt, és hogy részvétünket fejezzük ki a hármas csapás áldozatai miatt.

 
  
MPphoto
 
 

  Louis Michel (ALDE), írásban.(FR) Figyelembe véve a március 11-i szökőár méretét és a földrengés erősségét, teljes szolidaritásomról kell biztosítanom az áldozatok családjait, valamint a japán népet és kormányt. Hangot kell adnom továbbá annak, hogy teljes mértékben támogatom és csodálom a mentésben részt vevők és a fukusimai erőmű munkatársainak teljesítményét.

Az Európai Unió szerencsére gyorsan reagálni tudott a japán kérésre, különösen a polgári védelmi mechanizmusának segítségével, amelynek célja, hogy nemzeti, európai és nemzetközi szinten koordinálja a 27 tagállam fellépéseit vészhelyzetben. Az Unió hasonlóképpen készen áll arra, hogy rendelkezésre bocsássa a nukleáris területen szerzett műszaki szakértelmét, és ezzel a japán és nemzetközi szakértőknek segítsen felülkerekedni a fukusimai erőműben és annak környékén kialakult helyzeten.

 
  
MPphoto
 
 

  Franz Obermayr (NI), írásban.(DE) A Japánt és a csendes-óceániai térséget 2011. március 11-én sújtó, pusztító földrengés és szökőár nyomán emberek ezrei vesztették életüket vagy tűntek el, és jelentős anyagi kár keletkezett, tönkretéve sok ember megélhetését. A katasztrófa ezt követően rendkívül súlyos nukleáris balesetet okozott a fukusimai atomerőműben. Naoto Kan japán miniszterelnök nyilatkozata szerint az országban a II. világháború óta most a legsúlyosabb a válsághelyzet. Az Európai Parlament ebben az állásfoglalásra irányuló indítványban szolidaritásáról biztosítja a japán népet, és őszinte részvétét nyilvánítja a katasztrófa áldozatainak. Következésképpen az állásfoglalásra irányuló indítvány mellett szavaztam, és nagyon remélem, hogy sikerül úrrá lenni a Japánban kialakult helyzeten, és világszerte újragondoljuk az atomenergia kérdését.

 
  
MPphoto
 
 

  Justas Vincas Paleckis (S&D), írásban.(LT) Borzasztó csapások sora sújtotta Japánt: az összes többi ország együttvéve nem élt át ezekhez hasonlót. Földrengés, szökőár, az atomerőműben bekövetkezett baleset – mindez a csapás külön-külön is nagy problémát jelentene, de együtt elviselhetetlen terhet rónak az országra és annak polgáraira. Azt követően, hogy a fukusimai atomerőműben még mindig lappangó tűz kialszik, sok kérdésre kell majd választ adni: el lehetett volna-e kerülni bizonyos csapásokat, valamint milyen biztonsági fejlesztéseket kellene más atomerőművekben elvégezni, hogy a természeti csapások ne okozzanak nukleáris baleseteket. Valamennyi, atomenergiát hasznosító országnak ellenőriznie kellene az atomerőműveik biztonságát. Az új atomerőművek építését tervező országoknak pedig részletesebben meg kellene vizsgálniuk az ezzel járó veszélyeket. Jelenleg azonban az a legfontosabb, hogy az Európai Unió szolidaritásáról biztosítsa Japán népét. A Japánban fennálló helyzet megoldása tehát életbevágó. Meg kell adnunk minden szükséges humanitárius, műszaki és pénzügyi támogatást ahhoz, hogy az emberek túléljék a jelenlegi helyzetet, és hogy a lehető leghamarabb újjá lehessen építeni az érintett térségeket.

 
  
MPphoto
 
 

  Alfredo Pallone (PPE), írásban.(IT) A világ nem mehet el szó nélkül amellett a pusztító földrengés mellett, amely Japánt március 11-én sújtotta; a mi feladatunk, hogy elgondolkozzunk a szökőár katasztrofális következményeinek politikai és társadalmi-gazdasági aspektusairól. A jelen állásfoglalásra irányuló indítvány elfogadásával kollégáimhoz hasonlóan én is őszinte együttérzésemről biztosítom a japán népet, amely állampolgári felelősségét átérezve mindent megtesz a katasztrófa elhárítása érdekében. Remélem, és azt kérem, hogy az EU saját polgári védelmi szolgálatain keresztül tegyen lépéseket a humanitárius segítség biztosítása érdekében, továbbá a helyzet normalizálásának érdekében javasoljon megfelelő projekteket a nukleáris szennyeződés problémájának megoldására a japán hatóságokkal való közös projekt keretében.

 
  
MPphoto
 
 

  Maria do Céu Patrão Neves (PPE), írásban.(PT) Március 11-én pusztító földrengés rázta meg Japánt és a csendes-óceániai térséget, és az azt követő szökőár nyomán emberek ezrei veszítették életüket és tűntek el, és az anyagi kár is jelentős.

Az állásfoglalás mellett szavaztam, amelyben szolidaritásunkról biztosítjuk a földrengés, a szökőár és a nukleáris baleset áldozatait, és remélem, hogy a legsürgősebben figyelembe veszik a Parlament EU-hoz és tagállamaihoz intézett felhívását, miszerint adjanak meg az érintett régióknak minden lehetséges, humanitárius, műszaki és pénzügyi segítséget és támogatást.

 
  
MPphoto
 
 

  Paulo Rangel (PPE), írásban.(PT) Olyan időkben, amikor Japán az országot március 11-én sújtó földrengést és szökőárat követően a II. világháború óta a legsúlyosabb válsághelyzetet éli át, én is teljes szolidaritásomról kívánom biztosítani a japán népet, és csatlakozni kívánok a Parlament EU-hoz és annak tagállamaihoz intézett felhívásához, miszerint sürgősen adjanak meg minden szükséges humanitárius, műszaki és pénzügyi segítséget.

 
  
MPphoto
 
 

  Robert Rochefort (ALDE), írásban.(FR) A Japánt március 11-én sújtó földrengés és szökőár sok ezer ember életét követelte (a legfrissebb adatok szerint a halottak és eltűntek száma meghaladja a 27 000-et), és jelentős anyagi kárt okozott. Ilyen feltételek mellett Japánnak most a rendkívül súlyos nukleáris balesettel kell megbirkóznia. Mivel Japánban a II. világháború óta nem volt ilyen válságos helyzet, teljes mértékben támogatom az Európai Parlament Japán helyzetéről kialakított állásfoglalását. Felhívom továbbá az EU-t, hogy adjon meg minden lehetséges humanitárius, műszaki és pénzügyi segítséget Japánnak, beleértve a gyógyszereket, matracokat, sátorokat, élelmiszereket, radioaktivitással és atomenergiával foglalkozó szakértőket és szakembereket... Teljes szolidaritásomról kívánom továbbá biztosítani a japán népet. Gratulálok nekik a mozgósításhoz, a bátorságukhoz és a határozottságukhoz, amivel szembe néznek a katasztrófával. Ezenkívül a fukusimai atomerőműben kialakult súlyos helyzet miatt felhívom a japán kormányt, hogy a legátláthatóbb módon intézkedjen, és az EU-t és annak tagállamait arra kérem, hogy folytassanak széles körű nyilvános vitát az energia – és nem kizárólag az atomenergia – kérdéséről.

 
  
MPphoto
 
 

  Raül Romeva i Rueda (Verts/ALE), írásban. – Határozottan támogatom ezt az állásfoglalást, amely a következőket jelenti ki: „1. a legteljesebb szolidaritásáról biztosítja a japán népet és kormányt, és őszinte együttérzését fejezi ki a hármas csapás áldozatainak, szem előtt tartva, hogy még nem fejeződött be az emberéletben bekövetkezett veszteség és az anyagi kár felmérése; üdvözli a japán nép és a hatóságok mozgósítását, bátorságát és elszántságát a katasztrófára reagálva; 2. sürgős felhívást intéz az Unió és a tagállamok felé, hogy adjanak meg a katasztrófa sújtotta régióknak minden szükséges humanitárius, műszaki és pénzügyi segítséget és támogatást, és üdvözli azt a tényt, hogy az Unió haladéktalanul beindította polgári védelmi mechanizmusát, hogy koordinálja sürgősségi segítségnyújtását;”.

 
  
MPphoto
 
 

  Licia Ronzulli (PPE), írásban.(IT) A mai szavazással szolidaritást kívántam vállalni a japán néppel és kormánnyal a pusztító földrengés, a szökőár és a nukleáris baleset nyomán. A kollégáimmal együtt felhívást intéztünk a tagállamokhoz, hogy adjanak meg Japánnak és az érintett régióknak minden szükséges támogatást – a humanitárius, műszaki és pénzügyi támogatást is beleértve –, ugyanakkor dicsérően szólunk arról a döntésről, miszerint a sürgősségi segítségnyújtás koordinálása érdekében haladéktalanul be kell indítani a polgári védelmi mechanizmust. A japán nép és hatóságok által mutatott különleges bátorság és elszántság, amivel a helyzetet kezelik, mindenki számára példát kellene, hogy mutasson, és ez további ok arra, hogy az EU ne hagyja magára ezt az országot a teljes újjáépítés igen kényes időszakában.

 
  
MPphoto
 
 

  Catherine Stihler (S&D), írásban. – Örülök ennek az állásfoglalásnak, mivel úgy vélem, hogy támogatnunk kell a Japánban élőket, és le kell vonnunk a tanulságot ebből a borzalmas helyzetből.

 
  
MPphoto
 
 

  Nuno Teixeira (PPE), írásban.(PT) Március 11-én pusztító földrengés és szökőár sújtotta a csendes-óceániai régiót és Japánt. Véleményem szerint újfent fontos itt megjegyezni, hogy egyre nő a természeti csapások száma és erőssége, ennélfogva globális szinten kell újragondolnunk a válság előtti és utáni forgatókönyveket, hogy előre jelezzünk a katasztrófákat és segítséget nyújtsunk az érintett országoknak.

A természeti csapás ugyanakkor rendkívül súlyos nukleáris balesetet is okozott, amely különösen a fukusimai atomerőművet érintette. Ez az esemény rámutatott, hogy feltétlenül át kell gondolnunk az európai atomerőművekben uralkodó biztonsági feltételeket.

Következésképpen vitára szeretnék szólítani, amelyet alapos elemzésnek kell megelőznie arra vonatkozóan, hogyan csökkenthetők a nukleáris balesetek érintett régiókra és emberekre vonatkozó, pusztító hatásai. Üdvözlöm, hogy az EU kész sürgősen megadni minden humanitárius, műszaki és pénzügyi segítséget, ugyanakkor haladéktalan beindítja az európai polgári védelmi mechanizmust. Úgy vélem azonban, hogy létfontosságú, hogy ez a mechanizmus több logisztikai és tervezési erőforrást kapjon, hogy valóban az érintett országok védelmét szolgáló mechanizmussá válhasson.

 
  
MPphoto
 
 

  Dominique Vlasto (PPE), írásban.(FR) Az áldozatok családjai, a sebesültek és az összeomlás által sújtott valamennyi japán ember körül járnak a gondolataim. Csodálatra méltó a japán nép bátorsága és méltósága, és örömömre szolgál, hogy a tisztelt Ház ezzel az állásfoglalással fejezi ki támogatását és szolidaritását. Ez a legnagyobb csapás, ami Japánt a II. világháború óta érte, és mindnyájunkat megdöbbentő fukusimai katasztrófa arra késztet, hogy felülvizsgáljuk az atomenergiára vonatkozó szemléletünket. Ez a kérdés azonban – annak ellenére, hogy egyesek politikai manőverezéssel el akarják hitetni velünk – nem az atomenergia termelésének üldözésére vonatkozik, hiszen az hozzájárul a gazdaságunk széntelenítéséhez, és garantálja energiafüggetlenségünket. A fukusimai dráma nyomán mindenekelőtt meg kell erősítenünk a nukleáris biztonságra vonatkozó követelményeinket. Támogatom az Európai Néppárt (Kereszténydemokraták) Képviselőcsoport közös biztonsági normák meghatározására és arra irányuló javaslatait, hogy fokozott éberség szükséges az atomerőművekben és azok környékén. Ebben a kérdésben a francia nukleáris ágazat szakértelmének és teljesítményének kell például szolgálnia. Mostantól kezdve az Európai Unióé a felelősség, amelynek határozott intézkedéseket kell hoznia annak biztosítása érdekében, hogy Európában soha ne következzen be egy ilyen nagyságrendű nukleáris katasztrófa.

 
  
MPphoto
 
 

  Anna Záborská (PPE), írásban.(SK) A Japánban nemrég bekövetkezett földrengések és szökőár miatt keletkezett hatalmas kár nem hozható helyre egy nap alatt. Készen kell állnunk arra, hogy a média érdeklődésének hanyatlását követően is konkrét gyakorlati segítséget nyújtsunk Japánnak.

A szolidaritás a mai Európa egyik alappillére. Helyénvaló dolog, hogy a tagállamok kormányaival és parlamentjeivel együtt az Európai Parlament is egyértelműen jelezte az országukhoz hasonlóan súlyos megpróbáltatásnak kitett japán barátainknak, hogy velük vagyunk, és bármikor számíthatnak a segítségünkre.

 
Jogi nyilatkozat - Adatvédelmi szabályzat