Az ülések szó szerinti jegyzőkönyve

2011. április 4., Hétfő - Strasbourg

3. Az elnökség nyilatkozatai

  Elnök. – Néhány észrevétellel, illetve bejelentéssel szeretném kezdeni.

Április 26-án lesz 25 éve, hogy bekövetkezett a csernobili katasztrófa, amely a legnagyobb nukleáris baleset volt az emberiség történelmében. Még emlékszünk azokra, akik egészségüket, sőt akár életüket áldozták a katasztrófa elhárítása közben, valamint arra a több százezer emberre, akiknek el kellett hagyniuk otthonaikat. A volt keleti blokk országainak akkori hatóságai nagyon hosszú ideig elhallgatták a katasztrófával kapcsolatos információkat nem csak a világ, de legfőképpen a saját polgáraik elől. Ez még nehezebbé tette, hogy megtegyék a katasztrófa hatásainak mérsékléséhez szükséges intézkedéseket. Később azonban Csernobil a katasztrófa által érintett országok hatóságai és a nemzetközi közösség közötti hatékony együttműködés jelképévé vált. Ma a csernobili katasztrófára emlékezve jusson eszünkbe a japán nép is, amely a cunami és a fukusimai atomerőműben történt baleset következményeivel küzd.

A következő, második bejelentésemhez szintén fájdalmas emlékek kapcsolódnak. Néhány nap múlva, április 10-én lesz egy éve, hogy Szmolenszk közelében lezuhant egy repülőgép. A szerencsétlenségben kilencvenhat ember vesztette életét, köztük a lengyel elnök és felesége, valamint 18 lengyel parlamenti képviselő. Az egyik képviselő éppen a további 18 európai parlamenti képviselő egyikeként készült elfoglalni helyét az Európai Parlamentben. Az elhunytak többsége magas pozíciót töltött be az államapparátusban. Az ülésteremben jelen lévők közül sokan személyesen is ismerték őket. Én magam is az elhunytak közel felét ismertem. A katasztrófa okai még nem tisztázódtak teljesen, és még mindig várjuk az ezzel kapcsolatos információkat. Most lélekben ismét azokkal vagyunk, akik még mindig a szeretteiket gyászolják.

A harmadik bejelentésem az Európai Parlament azon aggodalmával kapcsolatos, hogy az Egyesült Államok legfelsőbb bírósága elutasította Troy Davis arra irányuló kérelmét, hogy halasszák el kivégzését, és tegyék lehetővé ügyének újratárgyalását. Arra kérném az amerikai Georgia állam illetékes hatóságait, hogy a Troy Davisre 20 évvel ezelőtt kiszabott halálbüntetést – jogaikkal élve – változtassák életfogytiglani börtönbüntetésre. A halál soha nem lehet az igazság megnyilvánulása.

Most pedig mély aggodalmunknak szeretnék hangot adni az Elefántcsontparti Köztársaságban bekövetkezett események miatt is. Az elnökválasztások terrorba és erőszakba torkolltak ahelyett, hogy elhozták volna az országnak a polgárok által hőn óhajtott békét, jövőt és jólétet. Laurent Gbagbónak el kell ismernie a választások eredményeit és át kell adnia a hatalmat. Mindkét oldalt felszólítjuk, hogy azonnal vessenek véget a civilekkel szemben alkalmazott erőszaknak. A nemzetközi közösségnek minden tőle telhetőt meg kell tennie annak érdekében, hogy véget vessenek a lakosság körében folytatott mészárlásnak. A bűncselekmények felelőseit bíróság elé kell állítani. Ez mély meggyőződésünk, és az Európai Parlament mindent meg fog tenni ezzel kapcsolatban.

Az utolsó bejelentésem azon ígéretemhez kapcsolódik, miszerint folyamatosan tájékoztatom az Európai Parlamentet az egyes parlamenti képviselőkkel szemben felhozott korrupciós vádak kivizsgálásának állásáról. Ezzel kapcsolatban emlékeztetni szeretnék arra, hogy csütörtökön, a képviselőcsoportok elnökeinek ülését követően levelet küldtem önöknek, amelyben részletesen beszámoltam erről a kérdésről. Ezenfelül határozott lépéseket teszünk abba az irányba is, hogy kidolgozzunk egy érdekcsoportokra és lobbistákra, illetve európai parlamenti képviselőkre vonatkozó magatartási kódexet. Az Elnökség mai ülésén, 18.30-kor fogjuk megvitatni ezt a kérdést, illetve fogunk dönteni az ezzel kapcsolatos további lépésekről.

Nicholson úr szót kért. Öné a szó, Nicholson úr.

  James Nicholson (ECR). – Elnök úr! Szeretném megragadni ezt az alkalmat, hogy megemlékezzek arról a fiatal rendőrről, akit Észak-Írországban szombaton – csupán pár nappal a képesítése megszerzését követően – munkába menet meggyilkoltak. Az elmúlt 22 év során, mióta e Ház tagja vagyok, számos alkalommal el kellett ítélnem az ilyen szörnyűségeket elkövető terroristákat. Azt hittem, ezek az idők elmúltak és ezt soha többé nem kell megtennem. Gondolatban e fiatal férfi családjával vagyunk, aki előtt karrier és nagy jövő állt. Ez egyértelmű és szándékos kísérlet volt arra, hogy ismét megingassák a békét az általam képviselt régióban.

Szeretném világossá tenni, hogy véleményem szerint Észak-Írországban az emberek nagy többsége sem most, sem a jövőben nem kíván visszatérni ahhoz, amin a múltban keresztülmentünk. Omagh lakosai sokat szenvedtek. Semmi kétségem afelől, hogy a történtek számos borzalmas emléket idéznek fel bennük is. Szeretném, ha együttérzésünket küldenénk a családnak és minden érintettnek a régiómban történt e nagyon szomorú eset kapcsán.

(Taps)

  Elnök. – Köszönjük az üggyel kapcsolatos észrevételeit. Szeretném tájékoztatni a képviselőket, hogy tegnap reggel egy külön nyilatkozatot – az Európai Parlament elnökének nyilatkozatát – adtam ki ezzel kapcsolatban, amelyben elítéltem az esetet, külön kiemelve azt, hogy az áldozat ilyen fiatal volt. Én is reményemet fejeztem ki, hogy Észak-Írország békében fog élni, ahogy azt az elmúlt években már sikerült megvalósítania. A tegnap reggel ezzel kapcsolatban kiadott nyilatkozatomat a képviselők az Európai Parlament honlapján elolvashatják.

  Bairbre de Brún (GUE/NGL). – (GA) Elnök úr! Én is elítélem Ronan Kerr meggyilkolását, aki a választókerületembe tartozó Omaghban a hétvégén történt pokolgépes merényletben vesztette életét. Ez a 25 éves fiatalember most csatlakozott az új rendőrséghez, és ezért megölték. Ez a támadás nem csupán e fiatalember és a családja ellen irányult, hanem a választókerületemben zajló békefolyamat ellen is. Ronan Kerr gyilkosai megpróbálnak gátat vetni a békefolyamatnak, mi azonban nem hagyjuk ezt. Köszönöm a Parlament elnökének és a parlamenti képviselőknek, akik a mai napon részvétüket fejezték ki a család felé. Együtt érzek Ronan Kerr családjával és mélységesen elítélem e fiatal férfi meggyilkolását.

  Pat the Cope Gallagher (ALDE). – Elnök úr! Először is szeretnék köszönetet mondani önnek a tegnap kiadott nyilatkozatért, amelyben elítélte a történteket. Csatlakozni szeretnék Nicholson és de Brún képviselő ma itt elhangzott kijelentéseihez. Teljes mértékben támogatjuk azokat annak biztosítása érdekében, hogy a felelősöket bíróság elé állítsák.

A békefolyamat az Európai Unió támogatásával nagyon sikeresnek bizonyult. Minden józan gondolkodású ember Írország szigetén elítélte ezt a szörnyű tettet – Ronan Kerr közrendőr meggyilkolását – ar dheis Dé go raibh a anam. Továbbá tiszteletemet szeretném kifejezni e fiatalember édesanyjának, aki múlt éjjel tett bátor nyilatkozatában kiállt a békefolyamat folytatása mellett.