Az ülések szó szerinti jegyzőkönyve

2011. április 4., Hétfő - Strasbourg

22. Az új tagállamokban található atomerőművek leállítására elkülönített uniós finanszírozás hatékonysága és eredményessége (rövid ismertetés)

  Elnök. – A következő napirendi pont a Költségvetési Ellenőrző Bizottság nevében Marinescu asszony által kidolgozott jelentés az új tagállamokban található atomerőművek leállítására elkülönített uniós finanszírozás hatékonyságáról és eredményességéről (2010/2054(INI)) (A7-0054/2011).

  Marian-Jean Marinescu, előadó. – (RO) Tisztelt elnök asszony! A három ország, azaz Szlovákia, Bulgária és Litvánia csatlakozási szerződései kérték több olyan atomerőmű leszerelését, amelyek már nem felelnek meg a biztonsági feltételeknek, és amelyek nem modernizálhatók költséghatékony módon. Az Európai Unió által nyújtott pénzügyi támogatásnak nem volt célja, hogy fedezetet biztosítson a leszerelés teljes költségére. A támogatás a reaktorok leállítást követő leszerelésével, karbantartásával és felügyeletével, a hulladékkezeléssel, a hulladék és kiégett fűtőelemek tárolásával és szennyezésmentesítésével, valamint a bontási munkálatokkal kapcsolatos, továbbá az energiaágazati intézkedésekre (a leállított egységek termelőkapacitásának kiváltására, az energiaellátás biztonságának és az energiahatékonyságnak a javítására szolgáló, valamint az energiainfrastruktúra szükséges szerkezetátalakításához és fejlesztéséhez hozzájáruló más intézkedésekre), valamint a társadalmi következmények rendezésére (az erőművek személyzetének támogatása a bezárást követően a magas biztonsági szint fenntartásában, valamint a személyzet átképzése a leszerelés során felmerülő új feladatokra) irányult.

Mivel a pénzügyi támogatásról anélkül született döntés, hogy felső határértéket állapítottak volna meg hozzá, és ez a gyakorlat a leszerelési tervek és stratégiák elkészültét követően is folytatódott, új, további pénzügyi támogatás nyújtható. Az Európai Unió jelentős pénzösszegeket biztosított e tevékenység finanszírozására, amelyek 1999-től kezdődően mostanáig összesen körülbelül 2,8 milliárd eurót tesznek ki.

A jelentés felszólít arra, hogy az Európai Bizottság és a Számvevőszék jövőbeni értékeléseiben tisztázza a következő aspektusokat: az Európai Unió által elkülönített forrásokat a biztonságos leszerelés biztosítására használták-e fel; a leszerelés garantálja-e a nukleáris hulladék biztonságos tárolását; elegendő mértékű volt-e a három meglévő program közötti koordináció ahhoz, hogy az összegyűlt tapasztalatot a korábban előkészített és finanszírozott projektek alapján hatékonyan használják fel, a modellt pedig követni tudják annak érdekében, hogy elérjék a költségek csökkenését; az aktuális tervek és stratégiák teljes körűek-e, vagy van-e még lehetőség új tevékenységek felvételére, és a későbbiekben további pénzeszközök biztosítására; továbbra is szükség van-e további pénzösszegek elkülönítésére az energiaprojektekhez, vagy a figyelmet a leszerelési projektekre kell-e összpontosítani; és hogy vajon e tevékenységek finanszírozását még mindig európai uniós alapokból kell-e biztosítani.

  Miroslav Mikolášik (PPE). – (SK) Elnök asszony! A három uniós tagjelölt ország – Litvánia, Szlovákia és Bulgária – atomreaktorainak korai leszerelése megakadályozta az erőművek leszerelésével kapcsolatos valamennyi költségre fedezetet biztosító, megfelelő nemzeti források létrehozását, ennélfogva a bizottsági közreműködés alapvető fontosságú volt a jelentős pénzügyi és gazdasági teher leküzdése szempontjából.

A szakértői tanulmányok azonban azt mutatják, hogy az erőművek üzemből való kivonásának költségei már meghaladták a tervezett európai uniós támogatás szintjét, és valószínűleg meghaladták az eredeti becsült értékeket is, noha a tényleges leszerelés még mindig a kezdeti szakaszában van. A leszerelésnek ennélfogva folytatódnia kell, hölgyeim és uraim, még a 2013-ig terjedő időszakra vonatkozó pénzügyi terv végét követően is, és ezért szükségesnek tartom, hogy további pénzösszegek felszabadítását tegyük megfontolás tárgyává az említett három atomerőmű leszerelésére irányuló projektek számára.

  Silvia-Adriana Ţicău (S&D). – (RO) Elnök asszony! Az Európai Uniónak 143 atomerőműve van, és – az Energiaügyi Főigazgatóság által 2010 márciusában közzétett adatok alapján – az atomenergia az Európai Unió energiaszerkezetének körülbelül 28%-át adja.

A Japánban bekövetkezett események miatt megkongatták a vészharangot az atomerőművekkel kapcsolatos kockázatok miatt. Az atomerőművek idő előtti leállítása és leszerelése jelentős pénzügyi és gazdasági terhet jelent. Ez az, amiért az Európai Unió pénzügyi támogatást nyújthat az érintett tagállamoknak, azaz Litvániának, Szlovákiának és Bulgáriának. A leszerelési intézkedésekre való pénz hiánya késleltetni fogja ezt a folyamatot, ami pedig fenyegetést jelent a környezetre és az emberi egészségre nézve.

Azt kérjük az illetékes nemzeti hatóságoktól, hogy véglegesítsék részletes leszerelési terveiket, a Bizottságtól pedig azt, hogy tegyen jelentést erről a folyamatról, számoljon be egyértelmű módon az ilyen esetekben felhasznált európai uniós finanszírozás mértékéről, és szolgáljon részletes hosszú távú tervvel a leszerelési projektekre vonatkozóan.

  Zigmantas Balčytis (S&D). – (LT) Elnök asszony! Szeretnék gratulálni képviselőtársamnak, és köszönetet mondok e fontos jelentés előkészítésében való együttműködéséért. Az Európai Unióhoz való csatlakozásakor három tagállam gazdaságilag és társadalmilag egyaránt komplex jellegű kötelezettségvállalást tett arra vonatkozóan, hogy első alkalommal zárják be atomerőműveiket – úgy, hogy ehhez nem rendelkeznek a szükséges pénzügyi kapacitással vagy tapasztalattal. Az Európai Unió tényleges szolidaritást vállalt, amikor elkötelezte magát arra, hogy biztosítja a szükséges pénzügyi támogatást, nem csupán a leszerelés finanszírozása érdekében, hanem hogy hozzájáruljon az alternatív energetikai projektek kifejlesztéséhez, valamint az atomerőművek leszerelése kedvezőtlen társadalmi hatásainak enyhítéséhez. Egyetértek azzal, hogy bizonyos kérdésekkel még foglalkozni kell, így például a meghatározott leszerelési munkálatok elvégzésére szolgáló pénz rendelkezésre bocsátásával és a tagállamok összetett, a rendelkezésre bocsátott pénzösszegek eredményes felhasználását vélhetően megakadályozó adminisztratív struktúráinak kérdésével is. Úgy vélem, hogy az Európai Bizottságnak hangsúlyosabb koordinátori szerepet kell vállalnia annak biztosítása érdekében, hogy az említett atomreaktorok bezárása időben és biztonságosan történjen, hogy szavatolva legyen a források felhasználásának átláthatósága, valamint hogy alternatív energiaforrások kifejlesztésére és új munkahelyek teremtésére ösztönözze ezeket az országokat.

  João Ferreira (GUE/NGL). – (PT) Tisztelt elnök asszony! Az Európai Unió tagállamainak majdnem fele rendelkezik atomerőművekkel a területén. A működő erőművek közül több viszonylag idős, ami miatt égető szükség van e reaktorok némelyikének leszerelésére a biztonság, valamint a közegészség és a környezet védelme és megóvása érdekében. A több erőmű leszerelésének követelményével konfrontálódó új tagállamok esetében helyénvalónak tűnik, ha a leszerelés megfelelő és biztonságos módon való végrehajtásához közösségi támogatásra számíthatnak. E folyamatoknak a következőkre kell kiterjedniük a bezárást követő szükséges karbantartás és felügyelet biztosítása; a hulladék feldolgozása, tárolása és szennyezésmentesítése; a létesítmények környezetvédelmi rehabilitálása; a leszerelt erőművek energiakapacitásának pótlásához nyújtott támogatás, különös figyelemmel a környezeti fenntarthatóságra és az energiahatékonyságra.

Ahogyan azt a jelentés igen helyesen rögzíti, a folyamat társadalmi következményeit teljes mértékben figyelembe kell venni, és mindeközben a leszerelés előtt, alatt és után is meg kell védeni a munkavállalók munkáját, valamennyi biztonsági feltétellel együtt.

  Jaroslav Paška (EFD). – (SK) Tisztelt elnök asszony! A Marinescu-jelentés a szovjet rendszerű atomreaktorok leszerelésére költött európai uniós támogatás hatékonyságáról és eredményességéről beszél. A Szlovák Köztársaság a csernobili balesetet követően teljes mértékben átépítette Jaslovské Bohunice-i atomerőművét, és az erre szakosodott francia és német vállalatok legmodernebb biztonsági berendezéseivel látta el.

Az átfogó korszerűsítés elvégzését követően a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség ellenőrei kijelentették, hogy a Jaslovské Bohunice-i atomerőmű több mint 30 évig biztonságosan fog tudni üzemelni. Mindazonáltal a szomszédos Ausztria polgárai nyugalmának és bizalmának érdekében a Szlovák Köztársaság az európai uniós csatlakozási tárgyalások során elfogadta a Jaslovské Bohunice-i V1 és V2 jelű, a legmagasabb elvárásoknak megfelelően modernizált reaktorok idő előtti leszerelését.

Az Európai Uniónak az említett reaktorok üzemen kívül helyezési költségeihez való szimbolikus hozzájárulását csupán a hatásos és hatékony, tiszta energiaforrásától megfosztott Szlovák Köztársaság által elszenvedett veszteség részleges kompenzációjára tett kísérletnek tartom, nem pedig az erőmű felszámolásához való tényleges hozzájárulásnak.

  Viviane Reding, a Bizottság alelnöke. – Tisztelt elnök asszony! A Bizottság nagyon örül a Parlament által az új tagállamokban található atomerőművek leállítására elkülönített uniós finanszírozás hatékonyságáról és eredményességéről kidolgozott saját kezdeményezésű jelentésnek. A nukleáris biztonság kifejezett prioritást jelent és fog is jelenteni az EU számára, és ez az, amiért a Bizottság nagy jelentőséget tulajdonít az olyan atomreaktorok biztonságos leszerelésének megkönnyítésére tett erőfeszítések megkönnyítésének, amelyekkel kapcsolatban úgy ítélték még, hogy nem végezhető el a szükséges színvonal eléréséhez szükséges modernizációjuk.

Szeretném először azt elmondani, hogy osztjuk a Parlamentnek az ebben a véleményben kifejtett véleményét. Egyetértünk annak szükségességével, hogy a tagállamok közöljék részletes leszerelési terveiket, valamint ésszerű hosszú távú pénzügyi terveiket. Szintén alapvető fontosságúnak ítéljük azt, hogy a forrásokat – legnagyobbrészt – a leszerelési tevékenységekhez rendeljék hozzá, továbbá hogy a Bizottság meghatározó szerepet játsszon annak biztosításában, hogy a források felhasználását szigorú ellenőrzés kísérje.

A Bizottság hisz a „szennyező fizet” elv szigorú alkalmazásában, ezért osztjuk a Parlament azon véleményét, hogy az atomerőmű üzemeltetőitől függ annak biztosítása, hogy a leszerelés pénzügyi forrásait már az erőművek élettartama alatt elkülönítsék. A leszerelést a lehető legbiztonságosabban kell végrehajtani, és ehhez elengedhetetlen a leszerelésre szánt források ésszerű, átlátható és felügyelt módon való kezelése.

Fontos az is, hogy a jelentés a leállítására elkülönített uniós finanszírozás hatékonyságára és eredményességére összpontosít. A Bizottság örömmel észlelte, hogy a jelentés különböző részein teljes elismerést nyer az, hogy az európai uniós támogatás fő célkitűzése mindenekelőtt annak biztosítása volt, hogy a reaktoregységeket lezárják, és azok a nukleáris biztonság érdekében így is maradjanak. Úgy véljük, hogy e célkitűzés teljesítése olyan alapvető elem, amelyet figyelembe kell fenni az európai uniós támogatás hatékonyságának és eredményességének értékelésekor.

A Bizottság fontosnak tartja annak egyértelművé tételét, hogy az európai uniós támogatás soha nem a leszerelés teljes költségének fedezésére szolgált, és nem is az összes gazdasági következmény ellentételezésére. Az európai uniós támogatás célja csupán a leállítás korai szakaszainak ellentételezéséhez való hozzájárulás volt.

A Bizottság kiemeli azt is, hogy a nukleáris létesítményeinek leszereléséért teljes mértékben az adott tagállam felel. A részletes hosszú távú terv közlése a tagállamok felelőssége, amelyek egyenlő mértékben felelősek a pontos ütemezés megállapításáért és a leállítás elvégzésével kapcsolatos költségbecslések elkészítéséért.

Szeretnék köszönetet mondani az előadónak és a Parlamentnek az azzal a kérdéssel kapcsolatos időbeni vitáért, amely – Fukusimához kapcsolódóan – még aktuálisabbá vált. A biztonságos és teljes leszerelés kulcsfontosságú eleme a nukleáris biztonságnak, ezért célunk a legmagasabb szintű normáknak való megfelelés. A Parlament jelentése értékes hozzájárulást jelent ahhoz a vitához, amelyet majd a Bizottság folytat az érintett három tagállammal, figyelemmel a 2013 utáni esetleges európai uniós támogatás értékelésére.

  Elnök. – A vitát lezárom.

A szavazásra 2011. április 5-én, kedden kerül sor.

Írásbeli nyilatkozatok (az eljárási szabályzat 149. cikke)

  Georgios Stavrakakis (S&D), írásban. – (EL) A nukleáris fenyegetés – a Japánban bekövetkezett szörnyű földrengés és az azt követő szökőár egyik következményeként – rendkívül aktuálissá teszi a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentéséről folytatott vitát. Ugyanakkor azonban felhívja a figyelmet arra a tényre, hogy az EU figyelemmel kíséri az atomerőművek leszereléséhez szükséges erőfeszítéseket, illetve – pénzügyi támogatás formájában – gyakorlati támogatást nyújt hozzájuk. Ezeknek az erőfeszítéseknek a célja annak biztosítása, hogy az atomerőművek megfelelően és biztonságosan működjenek azért, hogy soha ne történjen meg újra Csernobil vagy Fukusima, és – ugyanakkor – hogy az atomerőművek működésének helyszínéül szolgáló országok energiakövetelményeinek teljesítése révén rendeződjön a bezárás és a leszerelés hatása. Ezek az erőfeszítések – amelyekhez Litvániában, Szlovákiában és Bulgáriában számottevő pénzügyi támogatás is társul – azt szemléltetik, hogy mennyire komolyan foglalkozik az EU a nukleáris biztonság kérdésével. Egy nagy gonddal összeállított programról van szó, amely 1999-ben indult el. E pénzügyi támogatás célja, hogy segítséget nyújtson a környezet állapotának javításához és az energiatermelés, -átvitel és -elosztás modernizálásához, valamint hogy megerősítse az energiaellátás biztonságát. A rendelkezésre bocsátott források megtérülésének értékelése, valamint ésszerű és átlátható módon való kezelésük jelentik azokat a tényezőket, amelyek szavatolni fogják a célkitűzés elérését.

  Csanád Szegedi (NI), írásban. – (HU) Tisztelt képviselőtársaim! A Japánban történt természeti csapás és az ennek hatására bekövetkezett nukleáris katasztrófa felhívta a figyelmet a téma fontosságára. A katasztrófa hatásai Csernobilhoz hasonlóan évtizedekig eltarthatnak, és a következő nemzedékek szomorú, akaratlan öröksége lesz. Ez az eset is bebizonyította, hogy csökkenteni kell az energiapazarlást, és a hangsúlyt fokozatosan át kell helyezni a megújuló energiaforrásokra. A mai jelentés számos ponton kritizálja az új tagállamok atomerőművei bezárásának finanszírozását az átláthatóság és kivitelezés szempontjából. A jelentésben szereplő atomerőművek bezárásán túl rendkívül fontosnak tartom az összes európai atomerőmű felülvizsgálatát és szükség esetén biztonságosabbá tételét, hogy ne történhessen a jövőben hasonló katasztrófa. Ennek okán is kérem képviselőtársaimat, hogy a közelmúltban a Duna-régió atomenergiai biztonsága érdekében osztrák kollégámmal beadott állásfoglalási indítványunkat tárgyalják egy közös európai összefogás részeként, annak keretében. Köszönöm a figyelmet!