Index 
 Előző 
 Következő 
 Teljes szöveg 
Eljárás : 2010/2209(INI)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot :

Előterjesztett szövegek :

A7-0065/2011

Viták :

PV 04/04/2011 - 17
CRE 04/04/2011 - 17

Szavazatok :

PV 05/04/2011 - 4.8
CRE 05/04/2011 - 4.8
A szavazatok indokolása
A szavazatok indokolása

Elfogadott szövegek :

P7_TA(2011)0127

Viták
2011. április 5., Kedd - Strasbourg HL kiadás

5. A szavazáshoz fűzött indokolások
A felszólalásokról készült videofelvételek
PV
 

A szavazás szóbeli magyarázatai

 
  
  

Jelentés: Fiorello Provera (A7-0075/2011)

 
  
MPphoto
 

  Jens Rohde (ALDE).(DA) Elnök úr, a legutóbbi belső feszültség és nyugtalanság Tunéziában, Egyiptomban, Líbiában és más arab országokban jelentős migrációs áramlásokat eredményezett az azokkal járó kihívásokkal együtt Európában. Nyilvánvalóan készen kell állnunk ezeknek a helyzeteknek és a személyek áramlásának kezelésére. Meg kell találnunk a módját, hogy ezt közösen tegyük, miközben megőrizzük az egymás iránti szolidaritást, a külvilág által a közös rendszerünkre gyakorolt nyomás során felmerülő kihívások kezelését.

Örömmel tölt el éppen ezért, hogy a Parlament ma elfogadott egy, az instabilitás eredményeképp kialakuló migrációs áramlások kezelésére vonatkozó politikát. Külön örülök annak, hogy a Parlament állásfoglalása a FRONTEX határőrizeti ügynökség szerepének megerősítésére helyezi a hangsúlyt. A Dán Liberális Párt már nagyon régóta küzd ezért. A jelenlegi észak-afrikai válság idején bebizonyosodott, hogy a FRONTEX különösen fontos eszköz a régióban zajló migrációs áramlások kezelésében. Most azt kell elérnünk, hogy valódi szükség esetén a FRONTEX gyorsabban tudjon akcióba lépni.

.

 
  
MPphoto
 

  Pino Arlacchi (S&D). – Elnök úr, a jelentés mellett szavaztam, mert ez az első lépés az instabilitásból eredő migrációs áramlásokról szóló uniós politika felé. Ebben a tekintetben fontos, hogy ez a Parlament nyíltan felszólaljon a délről érkező bevándorlók és menedékkérők inváziójának hisztérikus víziója ellen.

Nem fognak minket elözönleni a polgárjogoktól való megfosztás és a zsarnokok ellen menekülő emberek milliói. Nagyon sokan attól félnek, hogy nagyszámú menedékkérő érkezik majd, és túlzottan megterhelik amúgy is küszködő jóléti rendszereinket. Ez jó indok a szavazatok és a szigorú bevándorlási politikák iránti támogatás megszerzésére, azonban ezt nem támasztják alá a tények. Az Egyesült Nemzetek Szervezete által nemrég közzétett adatok szerint az elmúlt évtizedben a Nyugaton menedéket kérő emberek száma több mint 40%-kal csökkent.

 
  
MPphoto
 

  Salvatore Iacolino (PPE).(IT) Elnök úr, hölgyeim és uraim, én szintén támogattam a Provera úr által készített jelentést, és mellette szavaztam, mert úgy gondolom, hogy gyakorlati, határozott lépéseket tartalmaz a szolidaritás elérése felé, amelyet többek között az Európai Unió tagállamai közötti szolidaritásról szóló 80. cikk is tartalmaz. Egyértelmű és határozott figyelmet fordít továbbá azokra, akik nagy nehézségekkel küzdenek, jelenleg főként Észak-Afrikában.

Az emberi jogok tiszteletben tartása, a nemzetközi együttműködés és a kétoldalú kapcsolatok alapvető fontosságúak, ahogy a regionális szervezetek is, mint például az Arab Liga és az Afrikai Unió, amelyek hozzáadott értéket képviselhetnek egy stabil, tartós békefolyamat kapcsán. Bízunk benne, hogy ezeket az előremutató lépéseket hasonló területeken végzett olyan cselekedetek is jellemezni fogják, amelyek gazdasági értelemben előmozdítják a támogatásra szoruló vállalkozásokat, és a hosszan tartó és folyamatos növekedés irányába segítik őket.

 
  
MPphoto
 

  Mitro Repo (S&D).(FI) Elnök úr, azt szeretném mondani, hogy az instabilitás eredményeképp kialakuló migrációs áramlások valódi kihívást jelentenek az Európai Unió számára. Emberi lények egyéni sorsáról van szó, minden ember története más és más. Az elszántság tartja őket mozgásban, és a jobb iránti remény egyesíti őket.

Európának szolidaritást és a segítségnyújtás iránti hajlandóságot kell tanúsítania. Az európai integráció egy sikeres, közös projekt, amely révén jólétet, stabilitást és biztonságot teremtettünk − a jólét egy amolyan bölcsőjét. Nehéz és drága lesz megküzdeni ezzel a bevándorlási hullámmal, amint elkezd Európa ajtaján kopogtatni.

A Lampedusa-sziget példája mutatja, hogy a külpolitikai biztonsági kérdések hogyan tudnak egy pillanat alatt belpolitikai kérdésekké válni, és ez az oka annak, hogy a fejlesztési együttműködés önmagában már nem elég. Európának átfogó, megelőző tervre van szüksége, amely lefedi a biztonság, a regionális együttműködés, a kereskedelempolitika, az éghajlatváltozás, az emberi jogok védelmének és a demokrácia fejlesztésének aspektusait. Erre van szükségünk.

 
  
MPphoto
 

  Carlo Fidanza (PPE).(IT) Elnök úr, hölgyeim és uraim, a migrációs hullámokról szóló európai vitában gyakran elhangzik a következő: „A közel 60 milliós Olaszország számára milyen problémát jelenthet néhány tízezer menekült befogadása?”

Ez a kérdés figyelmen kívül hagy két információt, gyakran be nem vallott okokból. Először is, sok bevándorló ezek közül más uniós országba akar eljutni. Másodszor, az elmúlt két évben kevesebb mint 4000 ember érkezett Olaszország partjaira, a Líbiával és Tunéziával való kétoldalú megállapodásoknak köszönhetően. A politikai válságot követő elmúlt két hónapban már 22 000 ember érkezett.

Olaszország jelenleg egy nyomás alatt lévő kukta. Egyrészről, az Észak-Afrikából érkező migrációs áramlások, különösen a Tunéziából érkező gazdasági bevándorlók száma nem csökken. Másrészről, Franciaország Ventimigliánál visszautasítja a bevándorlókat, mert nem rendelkeznek tartózkodási engedéllyel.

Ha valóban létezik európai szolidaritás, akkor most van itt az ideje, hogy ezt megmutassuk, azáltal, hogy közösen dolgozunk uniós szinten, és eldöntjük, hogyan kezeljük ezeket az áramlásokat a jelenlegi szükséghelyzetben és hosszú távon egyaránt, továbbá hogy milyen eszközöket használjunk az Európába érkezők esetében, és milyen intézkedéseket fogadjuk el a származási országokban. A szöveg egy kezdeti lépés ebbe az irányba, és emiatt szavaztam mellette.

 
  
MPphoto
 

  Nicole Sinclaire (NI). – Elnök úr, az ügyrendi javaslatról: egy olyan ülésteremben vagyunk, amelynek rendeltetése, hogy megbeszéléseket folytassunk benne, és nyilvánvalóan mindannyiunknak tiszteletet kell tanúsítanunk a másik iránt. Amikor két képviselőcsoport elnöke magánjellegű beszélgetést folytat, miközben mások felszólalnak, ez milyen üzenetet sugall kollégáink számára?

 
  
MPphoto
 

  Elnök. – Daul úr és Schulz úr, azt kérdezik tőlem, hogy tudnak-e példát mutatni a képviselőháznak?

 
  
MPphoto
 

  Giommaria Uggias (ALDE).(IT) Elnök úr, hölgyeim és uraim, az intézkedés, amelyről ma szavaztunk, némi segítséget nyújt a migrációs áramlások jelenségének egyértelműsítésében és dicséri a Frontex munkáját. Úgy gondolom, hogy ez pozitív dolog, és ezért a szavazás eredménye is az.

Úgy gondolom ugyanakkor, hogy ezt az álláspontot a tagállamok által tanúsított egyenlő egyértelműségnek kell kísérnie, mert ez a kihívás nemcsak az európai intézményeket, hanem a tagállamok politikáit is érinti.

El kell mondanom ugyanakkor, hogy ez idáig nem mindegyik tagállam hajtott végre és gyakorolt ilyen mértékű egyértelműséget, kezdve az olasz kormány politikájával, amely a Lampedusa-szigeten kialakult helyzetet meglehetősen kifogásolható és megkérdőjelezhető módon kezelte. Bevándorlók ezreit lényegében sorsukra hagytak, miközben az emberi szolidaritás – a jogi szolidaritásról nem is beszélve – azonnali törődést és mindenképpen nagyobb tiszteletet eredményezett volna, mint amelyet mutattak, annak ellenére, hogy akkor foglalkozni kellett volna a jogi problémával, ahogy azt tettük ebben a képviselőházban.

 
  
MPphoto
 

  Cristiana Muscardini (PPE).(IT) Elnök úr, hölgyeim és uraim, miközben igaz, hogy a migrációs áramlások az instabilitás eredményeképp alakulnak ki, meglehetősen vonakodva használunk ilyen téves elnevezést, mert az instabilitás valójában háborút, népirtást, korlátlan erőszakot, forradalmakat és gyötrődést jelent, amelyre ezek az emberek ítélve vannak, miközben az Európa Unió továbbra is hallgat. Ott van még a szabadság iránti vágy. Az állásfoglalás, amelyről szavaztunk, a Keletre vonatkozó uniós politika létrehozására, valamint arra szólít fel, hogy legmegfelelőbb eszközeivel foglalkozzon az instabilitást okozó különböző tényezőkkel.

Kíváncsi vagyok, milyen hiteles lehet ez a külpolitika, tekintve, hogy a líbiai és észak-afrikai események az uniós külpolitika teljes hiányát bizonyították. A tagállamok kormányai mind saját nevükben cselekedtek, szánalmas látványt nyújtva a világ és azon emberek számára, akiken segítenünk kéne. A menekültek befogadására vonatkozó egyetlen politika, amelyet az Unió fel tudott mutatni, messze nem tudott megfelelni a követelményeknek. Lampedusa szigete és Olaszország válaszok nélkül maradt. Éppen ezért mindenképp az intézkedés mellett szavazunk, azonban arra sürgetjük az Uniót, hogy alakítson ki végre egy olyan külpolitikát, amely méltó erre a névre.

 
  
MPphoto
 

  Frank Vanhecke (NI).(NL) Elnök úr, tartózkodtam a Provera-jelentésről való szavazáson, főként azért, mert úgy gondolom, hogy az nem egyértelmű. Mindenféle kijelentést és javaslatot tartalmaz a jelentés − némelyik értelmes ötlet, amely szokatlan ebben a Parlamentben. Mégis, szomorú, hogy a jelentés főként teljes politikai korrektséget javasol, amely sehol − egyetlen helyen, egyetlen bekezdésben, szakaszban sem − nem meri megkérdőjelezni az új tömeges bevándorlást a már jelenleg is túlnépesedett Európába, mivel az főként a Nyugat-Európát alkotó országokat érinti, ez azonban alapvető kérdés.

A saját országom, Flandria a legsűrűbben lakott ország az egész Európai Unióban. A flamandok túlnyomó többsége nem akar újabb bevándorlást, és főként nem olyan országokból, amelyek kultúrája és vallása olyan értékeket képvisel, amelyek teljes mértékben ellentétesek a sajátjainkkal. Legfőbb ideje, hogy az Európai Parlament végre egyszer hallgasson saját európai polgáraira.

 
  
MPphoto
 

  Anna Maria Corazza Bildt (PPE). – Elnök úr, egyetértek vele, hogy rövid távon a mediterrán térségben zajló humanitárius válsággal foglalkozó intézkedéseket kell hoznunk, biztosítva az érintett személyek méltóságát a Frontexhez hasonló eszközök felhasználásával. Egy hosszú távú elképzelésre is szükségünk van, hogy megoldjuk a migrációs áramlásokkal kapcsolatos problémákat, és munkahelyeket teremtsünk ezeknek az embereknek a származási országában.

Az Európai Unió egyik legfontosabb eszköze a kereskedelempolitika. Itt az ideje, hogy fejlesszük piacaink nyitottságát, kezdve olyan országokkal, mint Egyiptom és Tunézia. Párbeszédet kell továbbá kialakítanunk, amelynek célja a regionális kereskedelmi kapcsolatok megerősítése.

Példaként szolgál Törökország és annak sikere mind a vámunió, mind a szükséges demokratikus reformok sikeres végrehajtása révén. Meg kell próbálnunk beszélgetéseket kezdeményezni vámuniókról és szabadkereskedelmi megállapodásokról a mediterrán térség országaival, amelyek a demokrácia és a reformok irányába haladnak.

Azzal szeretném zárni, hogy felszólítom a Tanácsot, további késlekedés nélkül fogadja el a pán-euromediterrán preferenciális származási szabályokról szóló regionális egyezményt.

 
  
MPphoto
 

  Daniel Hannan (ECR). – Elnök úr, a jelentés előfeltevése hibás. Az az elképzelés, hogy a kivándorlás a szegénység és az elszántság eredménye, habár felületesen hihető, valójában megtévesztő. A kivándorlás, ahogy azt a történelem révén tudjuk, gyakran a növekvő jómód és vágyakozás eredménye. A közelmúltban láttuk, hogy a Tunéziából érkező nagy migrációs áramlások a demokrácia helyreállítása és a diktatúra befejezése után zajlottak.

Az igazi ok, ami elszakítja az embereket szülőföldjüktől, és arra ösztönzi őket, hogy több száz mérföldet utazzanak egy jobb élet reményében, az a lehetőség. A valóság az, hogy az Európai Unióban olyan helyzetet teremtettünk, amelyben nagyfokú a strukturális munkanélküliség, és mégis munkaerőt kell importálnunk. A mi országunkban, az Egyesült Királyságban több mint 4 millió ember van, aki munkanélküli vagy rokkantsági ellátásban részesül és mégis minden hónapban embereket hozunk be a világ minden részéről, hogy olyan munkákat végezzenek el, amelyet az Egyesült Királyságban született emberek nem végeznek el. Több millió embert zártunk a függőség csapdájába. Olyan helyzetbe hoztuk őket, amelyben a munka már nem része mentális horizontjuknak. Ha ki akarjuk szabadítani az embereket ebből a nyomorult helyzetből, akkor a válasz nem a külpolitikában, hanem a jólét reformjában rejlik, hogy visszaállítsuk saját polgáraink méltóságát és függetlenségét.

 
  
MPphoto
 
 

  Syed Kamall (ECR). – Elnök úr, az egyik tényező, amit gyakran figyelmen kívül hagynak a bevándorlásról szóló valamennyi vitában az, hogy gyakran igen nehéz helyzetben vannak az egyik országból egy másikba vándorlók, és ezt meglehetősen nehéz körülmények között teszik. Gondoljuk csak el, hogy milyen nehéz lehet hátrahagyni a családunkat, falunkat, városunkat, társadalmi kapcsolatainkat, barátainkat, nem tudva, hogy valaha még viszontlátjuk-e őket, és ha igen, mikor. Mi készteti őket arra, hogy elhagyják országukat, és lehetőséget keressenek, ahogy az előző felszólaló mondta, Nyugaton? Nos, gyakran az, hogy olyan körülmények és kormányok elől menekülnek, amelyek iránt elvesztették bizalmukat.

Segíthetünk néhány módon. Nézzük meg néhány politikánkat: a halászati politikánkat, amely arra ösztönzi a nagy halászhajókat, hogy kifosszák a tengereket az afrikai nemzetek elől, kétségbeesésbe hajszolva ezáltal a munka nélkül maradt halászokat. Mit tesznek ilyen helyzetben? Próbálnak kivándorolni. Ott van a támogatási politikánk, amely hatalmon tartja a korrupt kormányokat, kevésbé kedvezővé téve ezáltal az emberek számára, hogy saját országukban maradjanak. Emiatt akarnak kivándorolni és ide jönni az emberek.

Pontosan kell látnunk a helyzetet. Meg kell értenünk, hogy ezeknek az embereknek nehéz elhagyni saját országukat. Biztosítanunk kell, hogy politikáink segítsék az embereket abban, hogy saját országukban maradhassanak.

 
  
  

Jelentés: Elisabeth Jeggle (A7-0016/2011)

 
  
MPphoto
 

  Jens Rohde (ALDE).(DA) Elnök úr, a Liberálisok és Demokraták Szövetsége Európáért Képviselőcsoport számára döntő fontosságú ugyanazon jogok biztosítása nemcsak a nők, hanem a vidéki területeken élő férfiak számára, amelyeket a városokban élők élveznek. Ha meg akarjuk őrizni az erős európai mezőgazdasági ágazatot, amely képes jó minőségű élelmiszereket biztosítani Európa egésze számára, akkor biztosítanunk kell, hogy ez az ágazat vonzó legyen a munkavállalók és a családok számára egyaránt. Ahhoz, hogy ez lehetséges legyen, a vidéki területek számára lehetőséget kell biztosítanunk a növekedésre, az innovációra, a munkahelyteremtésre és a fejlesztésre. Nem szükséges, hogy kvótákat és természetellenes nemek szerinti megoszlást írjunk elő az ágazat számára. Jó dolog éppen ezért az is, hogy ma a Parlament elfogadta a nőknek a mezőgazdaságban és a vidéki területeken játszott szerepéről szóló jelentést, és ezáltal nagyon egyértelmű jelzést küld arra vonatkozóan, hogy a nők ezen a területen is fontos szerepet töltenek be.

 
  
MPphoto
 

  Mario Pirillo (S&D).(IT) Elnök úr, hölgyeim és uraim, a nők mindig is fontos szerepet töltöttek be a mezőgazdaságban és a vidéki ágazatban. Valójában a nők a közel 27 millió munkavállalót számláló munkaerő 42%-át teszik ki.

A magas arányszám ellenére, a nők nincsenek megfelelően képviselve az ágazat szervezeteiben és hátrányos megkülönböztetéssel szembesülnek a döntéshozatali folyamat során. Számos olyan terület van, ahol javítani lehetne a nők körülményein, beleértve a megfelelő szociális ellátás biztosítását.

Az európai intézményeknek éppen ezért tenniük kell ennek az egyenlőtlenségnek a megszüntetéséért, esetleg az ágazat ellenőrzése révén a mezőgazdaságban lévő női vállalkozói szellemiséget nyomon követő megfigyelőközpont segítségével, amilyen már működik Calabriában és Olaszország más régióiban.

A ma szavazásra bocsátott jelentés – amelyet támogattam – alaposan megvizsgálja továbbá a vidékről való tömeges elvándorlás kérdését is. A foglalkoztatási szintek tartós fenntartása érdekében olyan támogatási politikákra és stratégiákra van szükségünk, amelyeket a modern élet követelményeinek megfelelő olyan infrastruktúra felépítésére és szolgáltatások létrehozására alkottak meg, amelyeket vidéki területeken is végre lehet hajtani.

 
  
MPphoto
 

  Peter Jahr (PPE).(DE) Elnök úr, a vidéki területeken zajló élet és a munka radikális változáson ment keresztül a társadalom átalakulása, a társadalom szerkezetét érintő változások és a drámai demográfiai változások miatt.

Ha az a célunk, hogy a különböző generációkhoz tartozó nőket a földeken tartsuk, vagy arra ösztönözzük őket, hogy vidéki életstílust válasszanak, akkor a fejlesztéspolitika kapcsán jobban figyelembe kell venni igényeiket és követelményeiket. Nem szabad elfelejtenünk, hogy a vidéki területeken élő nők számára megváltoztak a realitások az elmúlt években és azok meglehetősen differenciáltak. A nők maguk kezdeményezték és alakították ezt a változást, egyénként és női politikai csoportok révén egyaránt.

Úgy gondolom, hogy az előadó, Jeggle asszony helyesen hangsúlyozta ezt a tényt, és ezért tartom ezt a jelentést kiemelkedően fontosnak. Végül is, ha fejleszteni akarjuk a vidéki területeket, akkor nem koncentrálhatunk egyszerűen a turizmust szolgáló infrastruktúra felépítésére és környezet létrehozására, hanem biztosítanunk kell, hogy itt újra családok telepedjenek le, ami egyenlő mértékben érinti a nőket és férfiakat.

 
  
MPphoto
 

  Janusz Wojciechowski (ECR).(PL) Elnök úr, támogattam a Jeggle-jelentést, legkevésbé sem azért, mert az Európai Unió agrárpolitikája számára megfelelő finanszírozás biztosítását javasolja. Az uniós költségvetésben való megtakarításokra irányuló tendenciát, amely máskülönben teljes mértékben helyénvaló, nem szabad a közös agrárpolitika rovására követni. Ha az Európai Unióban a vidéki területek és a mezőgazdaság nem kap kellő segítségnyújtást, akkor nehéz lesz a nők vidéki területeken betöltött szerepét fejleszteni, nehéz lesz arra ösztönözni a nőket, hogy vidéki területeken éljenek ilyen nehéz körülmények között, és nehéz lesz ennek a kulcsfontosságú politikának az élelmezésbiztonságra, a környezetvédelemre és a területi egyensúlyra irányuló célkitűzéseit elérni. Ezt nem szabad elfelejtenünk, és szeretném megragadni a Jeggle asszony által készített kulcsfontosságú jelentésről szóló vita által nyújtott lehetőséget, hogy még egyszer elmondjam arra vonatkozó kívánságomat, hogy az Európai Unióban ne a közös agrárpolitika rovására eszközöljünk ki megtakarításokat.

 
  
MPphoto
 

  Izaskun Bilbao Barandica (ALDE).(ES) Elnök úr, a jelentés mellett szavaztam, mert segít küzdeni a láthatatlanság ellen, amely mostanáig a vidéki területeken élő nők munkáját és ott betöltött szerepét jellemezte.

E hozzájárulás nélkül lehetetlen lett volna, korábban és most is, a lakosság és a foglalkoztatás megőrzése a városi területeken kívül. Ez a láthatóság nemcsak szociális elismerést, hanem ellátást is eredményez. A közös agrárpolitikának segélyprogramjaiban a női vállalkozói készségre vonatkozó kezdeményezések révén összpontosítania kell a nemre. Segítenie kell továbbá az olyan szolgáltatások finanszírozását és szemléletek ösztönzését, mint az internethez való hozzáférés a vidéki területeken, amely egyenlő életkörülményeket biztosít a városi és a vidéki területeken.

Az ő részükről a tagállamok szociális biztonsági rendszereinek el kell ismerniük a nők munkáját ezen a területen, mind a termelés, mind pedig a gondoskodás, különösen az eltartott családtagok és a gyermekek iránti gondoskodás tekintetében.

 
  
MPphoto
 

  Cristiana Muscardini (PPE).(IT) Elnök úr, hölgyeim és uraim, annak ellenére, hogy a nők teszik ki a 26–27 millió munkavállaló 42%-át és a mezőgazdasági vállalkozások 29%-át nők irányítják, ágazati szintű képviseletük szinte nem létezik, és nem tükrözi fontosságukat.

Ez nem helyénvaló vagy normális, éppen ezért az Uniónak nagyobb szerepet kell biztosítania a nők számára a vidéki ágazatban, és megfelelő megoldásokat kell találnia az általuk végzett gazdasági tevékenységek egyesítésére. Szükség van a nemek közötti egyenlőségre, az egyenlő bánásmódra, az anyák szociális védelmére és a nők által a mezőgazdaságban játszott különleges szerep elismerésére.

A folyamatos képzés ösztönzése éppen ezért olyan alapvető kérdés, amely kapcsán nincs helye többé kompromisszumnak. Támogatjuk az előadó, Jeggle asszony javaslatait a nőknek az agrárágazaton belül valamennyi politikai, gazdasági és társadalmi szervben való megfelelőbb képviseletére, valamint a kistermelőként, mezőgazdasági termelőként vagy szezonális állattenyésztőként dolgozó nők társadalmi védelmi kezdeményezéseinek támogatására vonatkozóan.

A nőket különösen el kell ismerni a közös agrárpolitikán belül, máskülönben ez a reform hiábavaló lesz és szinte biztos, hogy nem fogunk tudni egy friss termékekkel teli, nyugodt jövőt elképzelni a mezőgazdaság számára.

 
  
MPphoto
 

  Daniel Hannan (ECR). – Elnök úr, nem tudom, hogy emlékszik-e az Élet a Marson című népszerű televíziós sorozatra, amelyben a főszereplő, egy rendőr visszarepül az 1970-es évek elejére.

Ma, miközben a szavazási listát olvastam, úgy éreztem magam, mint ő. Az EU a mezőgazdaságban dolgozó nőkre vonatkozó politikákkal, az előnyben részesített vállalkozásoknak szóló exporthitelekkel, a Cseh Köztársaságban működő Unilever és a lengyelországi szerszámgépgyártók számára nyújtandó különleges támogatásokkal áll elő.

Az 1970-es évek borzasztó időszak volt egész Európa és különösen az Egyesült Királyság számára: a stagfláció, a munkanélküliség és a nemzeti csőd időszaka. Ezek a dolgok azonban nem a hatáskörünkön kívüli tektonikus erők miatt történtek. Önfejű politika eredményei, különösen azon ötletnek köszönhetőek, hogy a kormányok ki tudják választani a nyerteseket, és hogy a kormányoknak a források újraelosztása révén irányítaniuk kell a gazdaságot, és eredményeket kell elérniük.

A 27 tagállam továbbhaladt, az Európai Unió azonban nem. Még mindig ott tartunk, hogy pénzt veszünk el az adófizetőktől, és azt előnyben részesített ügyfélcsoportoknak adjuk oda.

Miért? Mert ha nem ezt tennénk, akkor mi célt szolgálna az Európai Unió? Ahogy Upton Sinclair egyszer megjegyezte, nagyon nehéz egy embert rávenni, hogy meglásson valamit, ha a munkája attól függ, hogy azt ne vegye észre.

 
  
MPphoto
 
 

  Anna Záborská (PPE).(SK) Elnök úr, helyes és megfelelő, hogy a benyújtott javaslat javítani akarja a vidéki területeken élő nők helyzetét. Sajnálatos módon azonban csak munkavállalóként vagy vállalkozóként tekint a nőkre. Nem veszi figyelembe a nőket, mint anyákat, vagy a nők által végzett informális és éppen ezért nem fizetett munkát. A nők által otthon végzett munka és az eltartott családtagokról való gondoskodás ugyanakkor szintén jelentősen hozzájárul a társadalmi jóléthez.

Ez a munka a GDP egyharmadát teszi ki az európai országokban, azonban ennek ellenére mindig úgy teszünk, mintha nem létezne. Ahelyett, hogy egyértelműen elismernénk ezt a vagyont, nyomást gyakorlunk a nőkre, hogy vállaljanak munkát, és kezdjenek vállalkozásba. Ugyanakkor a nők által éppen a mezőgazdaságban és vidéki területeken végzett munka értékelése javítaná a családok és a közösségek életminőségét.

 
  
  

Jelentés: Marian-Jean Marinescu (A7-0054/2011)

 
  
MPphoto
 

  Jens Rohde (ALDE).(DA) Elnök úr, mindig valamennyi tagállamnak egyedül kellene döntenie saját energiaszerkezetéről. Ezt a tényt figyelembe véve az is egyértelmű, hogy valamennyi tagállamnak magának kell fedeznie a költségeket, ha fokozatosan meg akarja szüntetni a szerkezet valamelyik elemét. Litvániában, Szlovákiában és Bulgáriában ugyanakkor számos olyan atomerőmű volt még a szovjet időszakból, amelyek egyáltalán nem feleltek meg a biztonsági követelményeinknek. Szükséges és helyes volt éppen ezért támogatni ezeknek az erőműveknek a leállítását.

A problémát az jelenti, hogy az ott végzett tervezést, vagy még pontosabban a tervezés hiányát egész egyszerűen nem lehet megismételni. Láthatjuk, hogy 2013 végéig összesen 3 milliárd eurót költünk el, és még mindig nem sikerült befejezni az erőművek leállítását. Ez a rossz tervezés jele. A Bizottságnak el kell végeznie a projektek pénzügyi hatékonyságának részletes elemzését, mert bármilyen jövőbeli támogatásnak attól kell függenie, hogy az országok tudják-e bizonyítani, hogy képesek megfelelően kezelni forrásaikat.

 
  
MPphoto
 

  Sergej Kozlík (ALDE).(SK) Elnök úr, az atomerőművek leállítására vonatkozó finanszírozás állapotáról szóló benyújtott jelentés megfelelően mutatja be a jelenlegi helyzetet. Teljes mértékben egyetértek a jelentés egyik legfontosabb következtetésével, hogy az érintett országokban lévő e létesítmények leállítása európai finanszírozási hozzájárulást fog igényelni 2013 után is. Nem az érintett országok hatáskörébe fog tartozni ennek kizárólag saját forrásaikból való finanszírozása.

Szlovákia például, amelyre nyomást gyakorol az EU, 2006-ban és 2008-ban leállította a Jaslovské Bohunice atomerőmű két teljesen helyreállított blokkját. A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség következtetései szerint ezek a blokkok megfeleltek valamennyi biztonsági kritériumnak. Ennek a lépésnek a gazdasági hatásai igen jelentősek, és e létesítmények teljes leállításának hosszú távú költségei révén tovább fognak sokszorozódni. Az Európai Uniónak gondoskodnia kell az atomerőművek leállításának támogatását segítő finanszírozásról a 2013−2022 közötti pénzügyi tervben.

 
  
MPphoto
 

  Jarosław Kalinowski (PPE).(PL) Elnök úr, az energiapolitika, és mindenekelőtt az energiabiztonság a szó legtágabb értelmében heves vitát vált ki a világ minden táján a Japánban nemrég bekövetkezett események miatt. A Fukushima atomerőmű katasztrófája rávilágított, hogy milyen sok munkára van szükség egy hatékony, környezetbarát és mindenekelőtt biztonságos energiaellátó rendszer létrehozásához. Ez nemcsak Ázsia, hanem valamennyi kontinens valamennyi országa számára problémát jelent. Ha léteznek olyan atomerőművek, amelyeket biztonsági okokból be kellene zárni, tegyünk meg minden tőlünk telhetőt annak érdekében, hogy ez hatékonyan történjen meg. Nyújtsunk támogatást valamennyi intézkedés számára, amelyek eredményeképp új és biztonságos energiaforrások jönnek létre, és a döntéshozatalkor mindig a közbiztonság legyen a legfontosabb prioritás. Nagyon szépen köszönöm.

 
  
MPphoto
 

  Salvatore Iacolino (PPE).(IT) Elnök úr, hölgyeim és uraim, a Marinescu úr által készített jelentés kétséget kizáróan csak támogatást és egyetértést érdemel, olyan helyzetben is, amelyet még mindig a Fukushima atomerőműben történt eseményeket követő érzelmi felhevültség jellemez. Marinescu úr teljes mértékben kiegyensúlyozott és megfontolt dokumentumot hozott létre, emiatt támogattam azt.

Semmi kétség továbbá, hogy a Litvánia, Szlovákia és Bulgária iránti elkötelezettségnek kitartónak és következetesnek kell lennie, miközben más tevékenységek sorozatának – amelyeket egyszerűen „stressz-teszteknek” neveznek és ezeket a teszteket a biztonság szem előtt tartásával alakították ki – a nukleáris ágazat biztonságát kell garantálnia. Nincs hibahatár, a mindannyiunk által jól ismert okokból.

A finanszírozási programokat egy ideje már tervezik és biztosítva vannak. Bízunk a teljes művelet pozitív és tényleges eredményében, amely egy olyan irányba tett lépést jelez, amelyet mindannyian akartunk.

 
  
MPphoto
 

  Paolo Bartolozzi (PPE).(IT) Elnök úr, hölgyeim és uraim, az atomerőművek leállítását garantáló megfelelő pénzügyi források biztosításának kérdésével már foglalkozik a nukleáris ágazat biztonságáról szóló európai uniós jogszabály. Ma, a közelmúltbeli nemzetközi események és a tagállamok kormányainak ebből következő döntéseinek figyelembevételével, a kérdés meglehetősen időszerű.

Kifejeztük támogatásunkat Marinescu úr munkája iránt, amely számos olyan ország konkrét eseteivel foglalkozik, amelyek a csatlakozáskor az atomerőművek leállítására vonatkozó különleges kötelezettségeket vállaltak fel, és az Európai Uniótól erre a tevékenységre irányuló különleges támogatásban részesültek.

A különleges eseteket félretéve, ezt a kérdést illetően kötelességünk egy hatékony megfigyelési rendszer létrehozása az EU területén lévő atomerőművek ellenőrzésére és tesztelésére. Valóban igen magas azon reaktorok száma az EU területén, amelyeket a közeljövőben le kell állítani.

Elengedhetetlen éppen ezért – beleértve és mindenekelőtt ilyen esetekben – garanciamechanizmusok biztosítása megfelelő, a szokásos és rendkívüli követelmények teljesítéséhez szükséges pénzügyi források előirányozására.

 
  
MPphoto
 

  Giommaria Uggias (ALDE).(IT) Elnök úr, hölgyeim és uraim, az atomellenes ügy hűséges támogatójaként helyeslem ezt a jelentést, nemcsak azért, mert úgy gondolom, hogy az erőművek leállítása mindenki számára előnyös lesz, hanem mert remélem, hogy több nem fog épülni.

Ma egy ketyegő időbombával nézünk szembe Európa-szerte. Az atomerőművek civil célokra való működtetése olyan mérnöki gyakorlatokon alapszik, amelyek ma már elavultak és idejétmúltak. Elmondhatjuk, hogy biztonságuk még inkább elméleti: minden rendben lesz, egészen addig, amíg nem történik semmi. Olyan 50 évvel ezelőtti előírásokkal van dolgunk, amelyek valójában nem nyújtanak védelmet az egyre inkább előreláthatatlan események ellen. A terroristatámadásokat nem lehetett előre látni, ahogy a természeti és katasztrófa-eseményeket sem – nemcsak a földrengéseket –, amelyek sajnálatos módon egyre gyakoribbak a katasztrófák által sújtott világunkban.

 
  
MPphoto
 

  Alajos Mészáros (PPE).(HU) Köszönöm, Elnök Úr! Támogattam a jelentést, amely közvetlenül érinti az én országomat, Szlovákiát is. 2004-ben a litván, szlovák és bolgár kormány csatlakozási szerződésükben vállalták, hogy fokozatosan leállítják atomreaktoraik egy részét. A bezárás rendkívüli gazdasági terheket jelentett, így az EU vállalta, hogy 2013 végéig pénzügyi támogatást nyújt a leszereléshez. A nukleáris leszereléssel kapcsolatban korlátozottak az uniós tapasztalatok. A leállítás közvetlen hatással lehet az érintett ország és a környező tagállamok energiaellátására is.

A negatív következmények kezelése érdekében elő kell mozdítani az alternatív, alacsony szénkibocsátású és versenyképes energiaforrások fejlesztését. Ugyanakkor elegendő pénzügyi forrást kell biztosítanunk arra, hogy a biztonsági előírásokkal összhangban történjenek a leállítási műveletek. A leállítási folyamatokban szerzett tapasztalatokat az Unió fel tudja használni majd a gazdasági élettartamuk végén járó atomerőműveknél. Az eredmények alapján 2013-ra előretekintve feltételezhető, hogy a több beruházási projektek majdnem befejeződnek és az új leszerelési és irányítási struktúrák már a rendelkezésünkre fognak állni. Köszönöm szépen.

 
  
MPphoto
 

  Michail Tremopoulos (Verts/ALE).(EL) Elnök úr, a Marinescu-jelentés mellett szavaztam, pontosan azért, mert Dél- és Kelet-Európában jelentős öröksége van a különösen veszélyes atomreaktoroknak, többek között Bulgáriában, Romániában és Szlovákiában. Az elmúlt évek során azonban az európai adófizetők pénzéből több milliárd eurót költöttünk ezek modernizálására és élettartamuk megnövelésére. Alapvetően a nukleáris lobbit támogatjuk, amely a helyreállításért küzdött. Fukushima ismét megmutatta számunkra, hogy ezeket az atomerőműveket le kellene állítani, azonban semmilyen erre vonatkozó pénzügyi rendelkezést nem tartalmaznak az erőművek üzemeltetési költségei, és ez az energia-előállítás egy veszélyes, drága és szennyező módjának jelentős és megbotránkoztató támogatása. Most azonban meg tudjuk változtatni a politikai akaratot. A veszélyes erőművek helyreállítására irányuló támogatások azok bezárását célzó finanszírozássá való átalakításával. Valamennyi új erőmű kialakításának befagyasztásával. Az Euratom-finanszírozás és a bőséges ITER-támogatások forrásainak átalakításával. Az új erőművek kialakítására és felépítésére félretett források átalakításával a 2050-ig létrehozandó, 100%-ban megújuló energiaforrásokon alapuló gazdaság kialakítására.

 
  
MPphoto
 
 

  Radvilė Morkūnaitė-Mikulėnienė (PPE).(LT) Elnök úr, szeretnék gratulálni az előadónak ehhez a jelentéshez, amely kíméletlen, de sok tekintetben igaz. Szeretném hangsúlyozni és felhívni kollégáim figyelmét arra , hogy Szlovákiával és Bulgáriával együtt Litvánia is teljesítette a csatlakozási megállapodásban szereplő kötelezettségeket, és a megszabott határidőn belül bezárta a régi szovjet atomerőműveit. Az Ignalina bezárására vonatkozó legtöbb projektet végrehajtották vagy végrehajtás alatt áll. Természetesen van néhány nehézség. Amikor az új litván kormány és az Ignalina atomerőmű bizottsága hivatalba lép, remélhetőleg sikerül eljárást folytatni azok ellen, akik nem tudták megfelelően megszervezni a munkát, valamint felül tudják vizsgálni a kiégett nukleáris fűtőelemek raktárainak létrehozásáról szóló megállapodást, kedvező körülményeket kieszközölve. Teljes mértékben egyetértek azzal, hogy az alapok kezelésének és a források felhasználásának teljesen átlátható módon kell történnie, garantálva ezáltal a nukleáris biztonságot. Mivel azonban új atomerőművekről tárgyalunk, meg szeretném ragadni a lehetőséget, hogy felhívjam kollégáim figyelmét az Európai Unió határára, Oroszországra és Fehéroroszországra, ahol kísérleti reaktorok révén erőművek létrehozására vonatkozó tervek vannak. Erre kell összpontosítani figyelmünket.

 
  
  

Jelentés: Barbara Matera (A7-0060/2011)

 
  
MPphoto
 

  Jens Rohde (ALDE).(DA) Elnök úr, valójában nem tudtam, hogy az állásfoglalás kapcsán lehetőségünk van elmondani szavazatunk indoklását, de mivel ez a helyzet, ezt röviden megteszem. A Dán Liberális Párt alapvetően ellenzi a Globalizációs Alkalmazkodási Alapot. Amint azonban megszületett egy ilyen alap létrehozására vonatkozó döntés, és amint beküldték a kérelmeket, amelyekben az érintett országok teljesítik a Globalizációs Alkalmazkodási Alappal kapcsolatban megállapított követelményeket, nyilvánvalóan engedélyeznünk kell a támogatásokat, amelyekre vonatkozóan kérelmet nyújtottak be. Ezért a jelentés mellett szavaztunk.

 
  
MPphoto
 

  Nicole Sinclaire (NI). – Elnök úr, én a Globalizációs Alkalmazkodási Alapnak a Cseh Köztársaság és Lengyelország számára történő igénybevételéről szóló mindkét Matera-jelentés ellen szavaztam, nem azért, mert bármilyen rossz szándékkal vagyok ezen országokkal szemben − egyáltalán nem erről van szó. Nagyon figyelek nyugatközép-angliai választóimra, és az Egyesült Királyság által az Európai Uniónak fizetett napi 48 millió font összeghez való napi hozzájárulásukra.

Hadd mondjak el néhány dolgot Nyugatközép-Angliáról: nálunk a legmagasabb a fiatalok körében a munkanélküliség aránya és a gépjárműipar tizedére csökkent, részben amiatt, hogy az Európai Unió munkahelyeket finanszírozott Szlovákiában, amelyek lényeges munkahelyeket vettek el a rytoni üzemtől.

2004-ben természetesen az Egyesült Királyság viselte az uniós bővítés nehezét, mert ez volt az egyetlen ország, amely nem állított akadályokat. Ez sokba került a közszolgáltatásoknak. Egy másik példa a választóimat terhelő költségre, hogy hozzájárulunk a kelet-európai emberek családi pótlékához. Az emberek idejönnek az Egyesült Királyságba, itt dolgoznak és pótlékot kérnek a kelet-európai országokban tartózkodási engedéllyel rendelkező gyermekek számára.

Azt szeretnénk, és én azt szeretném látni, hogy a napi 48 millió font az Egyesült Királyságban marad és azt az alapvető közszolgáltatásokra költjük, és nem adjuk át, miközben az EU elszámolását nem ellenőrizték 14 éve.

 
  
MPphoto
 
 

  Seán Kelly (PPE).(GA) Elnök úr, örömmel támogattam Bairbre de Brún asszony jelentését, és sok sikert kívánok a Cseh Köztársaság és Lengyelország munkavállalói számára. Gyanítom azonban, hogy végül elégedetlenek és kedvetlenek lesznek, ugyanezt láttam saját választókörzetemben, különösen a Dell limericki, valamint a Waterford Crystal waterfordi gyárában.

– Az EMOGA egy csodálatos elképzelés, azonban sajnos túl rugalmatlan. Ennek eredményeképp a támogatás jelentős része visszakerül az Európai Unióhoz. Azt szeretném javasolni, hogy ott, ahol marad a támogatási összegből, az érintett tagállam javaslatokat tehessen a Bizottság számára, hogy azt hogyan lehetne a legjobban felhasználni a munkavállalók érdekében.

(GA) Ha ez megtörténik, ez nagymértékben segíteni fogja a munkanélkülieket, és jelentősen javítani fogja az Európai Unióról kialakult képet.

 
  
  

Jelentés: Eva-Britt Svensson (A7-0065/2011)

 
  
MPphoto
 

  Jens Rohde (ALDE).(DA) Elnök úr, a nők elleni erőszak az egész világot érintő probléma, és nyilvánvalóan fontos egy ezzel kapcsolatos állásfoglalás elfogadása − személyes és politikai szempontból egyaránt. Éppen ezért európai szinten is el kell fogadnunk egy állásfoglalást ennek a kérdésnek a kapcsán. Amikor ezekről a kérdésekről tárgyalunk, a különböző kezdeményezésekkel feldíszített karácsonyfa létrehozása helyett szerettem volna, ha a Nőjogi és Esélyegyenlőségi Bizottság kicsit jobban összpontosított volna azokra a kezdeményezésekre, amelyeket szeretne az Európa Unió figyelmének központjába állítani. Ha minden más egyenlő, akkor úgy vélem, ez nagyobb jelentőséget adna cselekvéseinknek és hatékonyabbá tenné azokat, ezáltal hasznosabbak lennének az érintett nők számára, és ebben a tekintetben az itt, a Parlamentben javasolt kezdeményezések hitelességének is kedveznének.

 
  
MPphoto
 

  Anna Maria Corazza Bildt (PPE). – Elnök úr, a nők elleni erőszak nem magánjellegű kérdés. Ezt a bűncselekményt üldözni kell. Meg kell törnünk a csendet. A kultúra és a vallás tiszteletben tartása fontos dolog, ez azonban soha nem lehet ok a becsületgyilkosságra, a nemi szerv megcsonkítására, az emberkereskedelemre, a családon belüli erőszakra és a kényszerházasságokra. A Stockholmi Program új politikai keretet biztosít a nők ellen elkövetett erőszak elleni küzdelem fokozására, és konkrét cselekvésekre szólít fel. Arra szólítom fel a Bizottságot, hogy hozzon létre egy gyakorlati javaslatokat tartalmazó stratégiát.

A jelentés mellett szavaztam, mert úgy gondolom, hogy egyesítenünk kell erőinket a politikai pártok között a nők ellen elkövetett valamennyi erőszak elleni küzdelem és annak leleplezése érdekében. Támogatom az elvet és a legtöbb javaslatot, azonban a jogi és büntetőjogi intézkedéseket nemzeti szinten kell meghozni. Ez történik Svédországban. Valójában az erőszak elleni küzdelem áll pártom női szervezete figyelmének központjában, gyakorlati cselekvést biztosítva, és nemcsak a nők védelmére, hanem jogaik növelésére és a nők méltóságának tiszteletben tartására irányuló kultúra létrehozására is felhívják a figyelmet. Elindítottam egy szociális média kampányt, amelyben mindenki közreműködését örömmel veszem.

 
  
MPphoto
 

  Silvia Costa (S&D).(IT) Elnök úr, hölgyeim és uraim, néhány képviselőtársamhoz hasonlóan én is úgy gondolom, hogyha Svensson asszony jelentése mellett szavazunk, akkor elkötelezzük magunkat annak biztosítása mellett, hogy a Bizottság teljesíti ígéretét, amely szerint 2011 vége előtt elfogad egy közleményt a nők ellen elkövetett erőszak elleni küzdelemre irányuló stratégia és európai cselekvési terv végrehajtására vonatkozóan, amely globális szintű lesz, és ezáltal valamennyi különböző esetet magába foglal, a szexuális erőszaktól a családon belül erőszakig és a női nemi szervek megcsonkításáig, és − remélem − az erőszak valamennyi új formájára kitér. Az erőszak valódi indítékára gondolok, amelyet sokszor a hirdetésekben és a médiában kell keresnünk, valamint a zsarolás különböző formáira és a nők emberi jogainak megsértésére, amelyre a munkahelyeken kerül sor, amikor a nők úgy döntenek, hogy anyák akarnak lenni vagy már jelenleg is dolgozó anyák.

Az emberkereskedelemről szóló irányelv − amely iránt a Parlament nagyon elkötelezett volt − és az európai védelmi határozatról szóló irányelv végrehajtását és elfogadását követően fontosnak tartom a kérdés kapcsán egy megfelelő irányelv kialakítását a Lisszaboni Szerződés és a Stockholmi Program által létrehozott új jogi kereten belül.

 
  
MPphoto
 

  Licia Ronzulli (PPE).(IT) Elnök úr, hölgyeim és uraim, amíg nem vetünk teljesen véget a nők elleni erőszak valamennyi formájának, nem mondhatjuk el, hogy egy modern társadalomban élünk, amely végre demokratikus. A Parlament még egyszer megvizsgálja ezt a brutális jelenséget, amely sajnálatos módon továbbra is megdöbbentően időszerű.

Az adatok meglehetősen egyértelműek: öt nőből legalább egy elszenved fizikai vagy szexuális erőszakot élete során és az erőszak valójában a halál és a rokkantság első számú oka a 15 és 44 év közötti nők körében − nagyobb mértékben, mint a rák vagy a közúti közlekedési balesetek.

Éppen ezért valódi és állandó mozgósításra van szükség, amely a nők ellen elkövetett erőszak valamennyi formája elleni küzdelemre vonatkozó globális jogi mechanizmus létrehozásához vezet. Határozott üzenetet kell ma továbbítanunk. Egy végső célkitűzés létezik: ez a halálos vírus nem találhat többé termékeny talajra.

 
  
MPphoto
 

  Izaskun Bilbao Barandica (ALDE).(ES) Elnök úr, a nők elleni erőszak a hátrányos megkülönböztetés közvetlen következménye, ezért van szükség egy sokrétű politikára, amely különös figyelmet fordít a bántalmazott nők gyermekeire.

Biztosítani kell számukra az ingyenes jogi segítséghez, a pszichológiai támogatáshoz, női menedékotthonhoz és gazdasági segítségnyújtáshoz való jogot, amely lehetővé teszi számukra, hogy függetlenek legyenek, hozzáférhessenek különös hatáskörű törvényszékekhez, a végrehajtásra vonatkozó protokollokhoz és különleges képzésekhez az egészségügyi, rendőri és jogi munkavállalók számára, statisztikák összeállításához és adatok összegyűjtéséhez, amelyek valós képet adnak számunkra a problémáról és lehetővé teszik számunkra, hogy a legmegfelelőbb politikákat alkalmazzuk európai szinten.

 
  
MPphoto
 

  Frank Vanhecke (NI).(NL) Elnök úr, tartózkodtam a Svensson-jelentésről szóló zárószavazásról és éppen ezért arra használom ki a szavazatok indoklására fenntartott időt, hogy elmondjam, én is megdöbbentőnek és teljes mértékben elfogadhatatlannak tartom a nők elleni erőszakot.

Tartózkodtam azonban a zárószavazáson, mert úgy gondolom, hogy ez a jelentés teljes mértékben tele van az általam támogatott szubszidiaritás elvének megsértésével, és nem gondolom, hogy szükség van további európai bürokrácia, megfigyelőközpontok vagy egyéb szervek létrehozására − épp ennek ellenkezője igaz. Az a politikai korrektség is zavar továbbá, amely ahhoz a fiaskóhoz vezet, hogy az „iszlám” kifejezés egyetlenegyszer sem szerepel a jelentésben, annak ellenére, hogy a hit, elmaradott előírásainak és elveinek sokaságával, nyilvánvalóan jelentős szerepet játszik a nők elleni hátrányos megkülönböztetésben és erőszakban. Ez igaz az iszlám világban, természetesen, de sajnálatos módon nálunk is. Nevezzük nevén a dolgokat, az iszlám, valódi és jelenlegi formájában, elmaradott és nőgyűlölő.

 
  
MPphoto
 

  Anna Záborská (PPE).(SK) Elnök úr, üdvözlöm Svensson asszony jelentését, mert előreviszi a nők jogairól szóló megbeszélést. A terhes nők elleni erőszak elítélése kapcsán a jelentés kimondja, idézem: „az elkövető több mint egy embernek okoz kárt”. Évek óta harcolok azért, hogy a nők jogait ne helyezzék szembe a születendő gyermekek jogaival. A Svensson-jelentés sajnálatos módon még nem oldotta meg ezt a konfliktust.

A nők utódnemzéshez való jogainak korlátozását, amelyet jelenleg főként az abortuszhoz való jogként értelmeznek, továbbra is a nők elleni erőszakként tartják számon. Ha azonban a születendő gyermekeket emberi lénynek tekintjük, akkor a művi vetélés a születendő gyermek ellen elkövetett erőszakos cselekménynek minősül.

Az erőszak valamennyi formája elleni küzdelemre vonatkozó stratégia elkészítése során a Bizottságnak össze kell hangolnia a nők és a születendő gyermekek jogait. Az új stratégiának meg kell védenie a nőket, miközben a születendő gyermekek védelmét célzó mechanizmusokat is tartalmaznia kell. Ez is szerepel a benyújtott jelentésben, csak gondosan kell elolvasni.

 
  
MPphoto
 

  Nicole Sinclaire (NI). – Elnök úr, a Svensson-jelentés ellen szavaztam. Természetesen teljes mértékben elítélem az erőszakot, különösen a nők elleni erőszakot, akkor mégis miért szavaztam a jelentés ellen? Azért, mert ahogy azt egy kollégám már kicsit korábban elmondta, mintha megállt volna az idő. Visszavisz minket az 1970-es évekbe és a politikai korrektséghez, és ebből a szempontból meglehetősen naiv. Egyszerűen újra akarja játszani a kora 70-es évek küzdelmeit.

Némileg aggódom továbbá a büntetőjogi jelleg miatt, amelyet alkalmazni akar. Ez az, amit az Európai Unió tesz, nem igaz? Felvet egy kérdést, amely kapcsán mindenki egyetért – mennyire szörnyű a nők elleni erőszak –, majd előkészíti a dolgokat, és behozza a büntetőjogot. És ezután, mielőtt még észrevennénk, ez egyre több területre kiterjed.

Szégyenteljes, hogy az Európai Unió egy ilyen témát választ, még akkor is, ha ez egy saját kezdeményezésű jelentés, mert minden itt kezdődik. Itt kezdődik a politikai befolyás, és ez szégyenteljes. A nők elleni erőszak terén tagállami szintű valódi cselekvésre van szükség. Hagyjuk ezt a dolgot, és ne használjuk fel tovább ezt a témát.

 
  
  

A szavazáshoz fűzött írásbeli indokolások

 
  
  

Jelentés: Barbara Matera (A7-0059/2011)

 
  
MPphoto
 
 

  Regina Bastos (PPE), írásban.(PT) Az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alapot (EGAA) 2006-ban hozták létre, hogy kiegészítő támogatást nyújtson a nemzetközi kereskedelemben bekövetkezett fő strukturális változások következtében érintett munkavállalóknak, és segítse őket a munkaerőpiacra történő ismételt beilleszkedésben. 2009. május 1-je óta az EGAA hatáskörét kibővítették, és ezáltal magában foglalja a gazdasági, pénzügyi és társadalmi válságok közvetlen következményeként elbocsátott munkavállalók számára nyújtott támogatást.

Olyan időszakban, amikor ezzel a nagyon kemény válsággal állunk szemben, amelynek egyik legfontosabb következménye a munkanélküliség növekedése, az EU-nak minden rendelkezésére álló eszközt be kell vetnie, hogy reagáljon, különösen, hogy gondoskodjon azok támogatásáról, akik a munkanélküliség mindennapi valóságát átélik. Emiatt szavaztam az EGAA-nak a Cseh Köztársaság érdekében való igénybevételéről szóló jelentés mellett, azzal a célkitűzéssel, hogy támogassuk az Európai Közösségben a gazdasági tevékenységek statisztikai osztályozásában − (NACE) Rev. 2. szerinti 28. ágazat, Gép, gépi berendezés gyártása − működő három vállalkozástól elbocsátott munkavállalókat.

 
  
MPphoto
 
 

  Adam Bielan (ECR), írásban.(PL) A globális gazdasági válság azt eredményezte, hogy számos lengyel vállalkozás pénzügyi helyzete rosszabbodott. A csökkent termelékenységi szinttel kapcsolatos problémák főként az ezeknek a vállalkozásoknak dolgozó munkavállalókat érintette. A globalizáció következtében a globális kereskedelemben bekövetkezett fő strukturális változások következtében elbocsátott munkavállalók támogatásának védelme érdekében hozták létre az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alapot. Az Alap fő célkitűzése az ilyen embereknek a munkaerőpiacra történő ismételt beilleszkedésben való segítése. Az Alapnak a Podkarpackie régióban lévő lengyel vállalkozások munkavállalói érdekében való igénybevételére vonatkozó jelenlegi kérelem az első idei kérelem. Az Európai Parlamentben a lengyel érdekek képviselőjeként helyeslem a Bizottság döntését, amely szerint pénzt utalnak az Alapból a kérelemben szereplő célkitűzések végrehajtására. Ennek a döntésnek köszönhetően a Podkarpackie régióban lévő, gépgyártással foglalkozó három vállalkozástól elbocsátott munkavállalók közel 500 000 euró pénzügyi támogatást kapnak. Az állásfoglalás melletti szavazás révén ugyanakkor azt is szeretném elmondani, hogy remélem, a Bizottság a jövőben is elfogad hasonló kérelmeket.

 
  
MPphoto
 
 

  Izaskun Bilbao Barandica (ALDE), írásban.(ES) A kérelem összhangban van az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap követelményeivel, és az elmúlt kilenc hónapban a gép- és gépi berendezésgyártó ágazatban lévő három lengyel vállalkozástól − amelyek 58%-kal csökkentették exportjukat − elbocsátott 594 munkavállaló közül 200 személyt érint. Az érintettek 20%-a 54 év feletti és 10%-a 64 évesnél idősebb. Ez a segítségnyújtás javítani fogja az elbocsátott munkavállalók képzését, hogy a jövőben új munkahelyet találhassanak maguknak.

 
  
MPphoto
 
 

  Maria Da Graça Carvalho (PPE), írásban.(PT) Elégedett vagyok az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap (EGAA) alapján végzett munkával, mégpedig a világkereskedelemben bekövetkezett változások által érintett munkavállalók támogatásával. Támogatom továbbá az EGAA Lengyelország számára történő igénybevételét a globális gazdasági és pénzügyi válság következtében a gép- és gépi berendezésgyártó ágazatban elbocsátott munkavállalók érdekében. Ez egy meglehetősen időszerű intézkedés, tekintettel arra, hogy jelentős csökkenés következett be ennek az ágazatnak az exportjában, amelyet hasonlóan aggasztó munkanélküliségi szint követett.

 
  
MPphoto
 
 

  Diogo Feio (PPE), írásban.(PT) A kérelem Lengyelország Podkarpackie régiójában a gép- és gépi berendezésgyártó ágazatban működő három vállalkozástól elbocsátott 594 munkavállalót érint. Ez az első kérelem, amelyet a 2011. évi költségvetés keretén belül vizsgálnak meg. Az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap (EGAA) 2. cikke b) pontjában szereplő beavatkozási kritériumon alapszik, amely szerint legalább 500 főt bocsátanak el kilenchónapos időszak alatt egy régióban vagy két egymással határos NUTS II. szintű régióban működő vállalkozástól.

A Foglalkoztatási és Szociális Bizottság kedvezőnek értékelte a vonatkozó jogosultsági feltételeket. Az EGAA-t 2006-ban hozták létre, hogy kiegészítő támogatást nyújtson a nemzetközi kereskedelemben bekövetkezett fő strukturális változások következtében elbocsátott munkavállalóknak, és segítse őket a munkaerőpiacra történő ismételt beilleszkedésben. Az EGAA-rendelet 2009. évi felülvizsgálatát követően az alap hatáskörét kibővítették a világméretű gazdasági és pénzügyi válság közvetlen következményeként elbocsátott munkavállalók támogatására is. Az EGAA rendelkezésére álló éves költségvetés 500 millió euró. Úgy gondolom, előnyös lenne megtenni a szükséges erőfeszítéseket ezen eszköz igénybevételének felgyorsítására, lehetővé téve ezáltal, hogy a támogatás gyorsabban jusson el azon munkavállalókhoz, akiknek szüksége van rá.

 
  
MPphoto
 
 

  José Manuel Fernandes (PPE), írásban.(PT) A jelentés az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alapból (EGAA) való 453 570 euró igénybevételére vonatkozó határozattervezetéről szól a jelenlegi gazdasági és pénzügyi válság következtében elbocsátott lengyel munkavállalók újbóli integrálásának támogatása érdekében. Ezt a kérelmet, amelyet elsőként fogadnak el a 2011. évi költségvetés keretén belül, Lengyelország nyújtotta be április 27-én és 594 olyan munkavállalót érint a Podkarpackie régióban, akik a gép- és gépi berendezésgyártó ágazatban dolgoztak. Tekintettel arra, hogy ez egy különleges költségvetési eszközt is magában foglal, és a kért összeg jogi szempontból elfogadható, és összhangban van az Európai Parlament, a Tanács és az Európai Bizottság közötti, 2006. május 17-i intézményközi megállapodás rendelkezéseivel, konkrétan a 28. ponttal, a javaslat mellett szavazok, és remélem, hogy elő fogja segíteni a régió lakosait érintő gazdasági nehézségek csökkentését és a helyi gazdaság helyreállítását.

 
  
MPphoto
 
 

  João Ferreira (GUE/NGL), írásban.(PT) A mezőgazdasági helyzetet és a vidéki világot sújtó problémákat nem lehet különválasztani a rendszer mély válságától vagy a jelenlegi politikától, például a közös agrárpolitikától (KAP), amely nagy részben felelős a tagállamok mezőgazdaságának folyamatos hanyatlásáért: minden a nagyüzemi mezőgazdasági termelők és az észak-európai agrárágazat érdekei irányába összpontosul, tönkretéve a családi gazdaságokat és veszélyeztetve a kis- és középméretű gazdaságok életképességét.

A nők szerepe a mezőgazdaságban és a vidéki területek fejlesztésében rendkívül fontos, mivel a mezőgazdaságban dolgozó munkavállalók 42%-át teszik ki, valamint a mezőgazdaságok működtetésének sarokkövei, és biztosítják a vidéki területek diverzifikációja elleni hatékony küzdelmet.

A KAP bármiféle realisztikus kritikájának hiánya ellenére a jelentés általában véve pozitív szemléletet képvisel, és pozitívan tekint a nők szerepére. Kimondja, hogy „a nemek közötti egyenlőség elősegítése az EU és tagállamainak egyik alapvető célkitűzése”, ahogy a vidéki területeken a megfelelőbb életkörülmények kialakítása és az elsivatagodás jelenségével való szembeszállás is, amely kapcsán a „megfelelő közlekedési infrastruktúra” védelme, a „közlekedés mindenki számára hozzáférhetővé tételének” fejlesztése és a „főként a nőket érintő társadalmi kirekesztés és a társadalmi egyenlőtlenség” elleni küzdelem alapvető fontosságú.

 
  
MPphoto
 
 

  Ilda Figueiredo (GUE/NGL), írásban.(PT) Ez a jelentés lehetővé teszi az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap (EGAA) igénybevételét a lengyelországi Podkarpackie gépgyártó vállalkozás számára. Nem szabad elfelejtenünk, hogy Lengyelország a Podkarpackie NUTS II. szintű régióban működő három vállalkozástól elbocsátott 594 munkavállaló számára kért segítségnyújtást.

Az elbocsátások a gazdasági és pénzügyi válság hatásához köthetőek, amely a Huta Stalowa Wola SA, a HSW – ZZN és a DEZAMET SA vállalkozások exportjának 47%-os, 34%-os, illetve 58%-os csökkenését eredményezte, ez azt jelenti, hogy a vállalkozások megfelelnek az EGAA-rendeletben felsorolt jogosultsági követelményeknek. Az Európai Bizottság éppen ezért 453 570 euró igénybevételét javasolja. Az eredmény, állítják, a gépek és gépi berendezések gyártásának jelentős csökkenése, amely mutatja a válság érintett vállalatokra gyakorolt hatását az országban.

Az 594 elbocsátás súlyos hatással volt az életkörülményekre, a munkahelyekre és a helyi gazdaságra, ez az oka annak, hogy az EGAA igénybevétele rendkívül fontos az érintett munkavállalók támogatása érdekében. Emiatt szavaztunk mellette, habár úgy gondoljuk, hogy a legfontosabb dolog annak megakadályozása lenne, hogy ezek a vállalkozások tönkremenjenek és a munkahelyek megszűnjenek.

 
  
MPphoto
 
 

  Juozas Imbrasas (EFD), írásban.(LT) Az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alapot azért hozták létre, hogy kiegészítő támogatást nyújtson a globális kereskedelemben bekövetkezett fő strukturális változások következtében érintett munkavállalóknak. Lengyelország a gépgyártást érintő „EGF/2010/013 PL/Podkarpackie” referenciaszámú kérelmét 2010. április 27-én nyújtotta be a Bizottságnak és 2010. augusztus 4-ig további információkkal egészítette ki. A kérelem az EGAA-rendelet 2. cikkének b) pontjában foglalt beavatkozási kritériumon alapszik, amely szerint a feltétel, hogy legalább 500 főt bocsátanak el kilenchónapos időszak alatt egy NACE 2-es ágazatban egy régióban vagy két egymással határos régióban NUTS II. szinten egy tagállamban működő vállalkozástól, és a kérelmet a tízhetes határidőn belül nyújtották be (a rendelet 5. cikke). A Bizottság értékelésében jelzi, hogy a kérelem megfelel az EGAA-rendeletben szereplő jogosultsági követelményeknek, és javasolja, hogy a költségvetési hatóság hagyja jóvá a kérelmet, ezért szavaztam a dokumentum mellett, amely véleményem szerint segíteni fog a negatív társadalmi következmények elkerülésében. Azt is gondolom továbbá, hogy az uniós tagállamoknak jobban ki kellene használniuk az uniós alapok által kínált lehetőségeket.

 
  
MPphoto
 
 

  Giovanni La Via (PPE), írásban.(IT) Az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap (EGAA) Lengyelország részére történő igénybevétele mellett szavaztam, mert úgy gondolom, hogy ez az eszköz értékes forrás a gazdasági válság miatt nehézségekkel küzdő munkavállalók támogatásához. Ahogy az már számos alkalommal elhangzott, 2006 óta az EGAA gyakorlati támogatást nyújt a munkaadó vállalkozások áthelyezése vagy a 2009. évi módosítást követően a gazdasági válság miatt elbocsátott munkavállalók számára, hogy segítse őket a munkaerőpiacra történő ismételt beilleszkedésben. A mai szavazás a Podkarpackie NUTS II szintű régióban a NACE Rev. 2 rendszer szerinti 28. ágazatban működő három vállalatnál történt 594 elbocsátás kapcsán való segítségnyújtás iránti kérelemről szólt. Az EGAA által nyújtott finanszírozás teljes összege 453 750 euró. Befejezésképp, üdvözlöm a jelentés elfogadását, amely bizonyítja, hogy az EGAA hasznos és hatékony forrás a globalizáció és a gazdasági válság eredményeképp kialakuló munkanélküliség elleni küzdelemben.

 
  
MPphoto
 
 

  Elżbieta Katarzyna Łukacijewska (PPE), írásban.(PL) Az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alapot azért hozták létre, hogy kiegészítő támogatást nyújtson a globális kereskedelemben bekövetkezett fő strukturális változások következtében érintett munkavállalóknak. Ma az Európai Parlament a Podkarpackie régióban működő három vállalkozástól elbocsátott munkavállalók számára nyújtandó 450 000 euró felszabadításának jóváhagyására irányuló kérelemről szavazott. Szeretném hangsúlyozni, hogy az uniós támogatás erőteljes lendületet ad az általam képviselt régió számára, mivel lehetővé teszi az elbocsátott munkavállalók számára a munkaerőpiacra való ismételt beilleszkedést, és alapokat különítenek el képzésre, átképzésre, új eszközökre és az önfoglalkoztatásra való áttérésre. Podkarpackie Lengyelország egyik legszegényebb régiója, ezért nagyon örülök, hogy uniós segítségnyújtásban részesül. Szeretnék köszönetet mondani mindazoknak, akik a pénzügyi támogatás mellett szavaztak.

 
  
MPphoto
 
 

  Barbara Matera (PPE), írásban.(IT) Örömmel tölt el az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alapból való 453 000 euró értékű előirányzat elfogadása a gépgyártó ágazatban elbocsátott lengyel munkavállalók támogatására. A Költségvetési Bizottság javaslatai nyomán az Európai Bizottság hozzávetőlegesen 50 millió euró értékű kifizetési előirányzatokat jegyzett be az EGAA költségvetési tételébe a 2011. évi költségvetésben. Ez az Unió célkitűzéseit és programjait támogató fontos cselekvések finanszírozását célzó költségvetési tételek törlése nélkül lehetővé teszi számunkra a szükséges pénzügyi előirányzatok elfogadását.

 
  
MPphoto
 
 

  David Martin (S&D), írásban. – Az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap révén a Lengyelországban elbocsátott 594 munkavállaló számára adott támogatásról szóló jelentés mellett szavaztam. A 0,45 millió eurót a munkavállalók átképzésére, illetve a nehéz átmeneti időszak alatt nyújtott támogatásra fogják felhasználni.

 
  
MPphoto
 
 

  Jean-Luc Mélenchon (GUE/NGL), írásban.(FR) Ismételten elítéljük az áthelyezési politikák áldozatainak nyújtott szánalmas európai uniós alamizsnát. Az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap alapvető feltételezése elfogadhatatlan. Tartózkodom egész egyszerűen a lengyel munkavállalókra való tekintettel, akiknek fájdalmát némileg enyhíteni lehet ezzel a képmutató támogatással.

 
  
MPphoto
 
 

  Nuno Melo (PPE), írásban.(PT) Az EU a szolidaritás térsége és az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap (EGAA) ennek része. Ez a támogatás elengedhetetlen a munkanélküliek és a globalizált világban történő vállalatáthelyezések áldozatainak segítése szempontjából. A vállalatáthelyezések száma egyre nő, kihasználva az alacsony munkaerőköltségeket számos országban, különösen Kínában és Indiában, káros hatást gyakorolva olyan országokra, amelyek tiszteletben tartják a munkavállalók jogait. Az EGAA célja a vállalatáthelyezéseknek áldozatul esett munkavállalók támogatása, amely elengedhetetlen az új munkahelyekhez való hozzáférés elősegítésében. Az EGAA-t más uniós országok is igénybe vették korábban, éppen ezért helyes a támogatás megítélése Lengyelország számára, amely a lengyelországi Podkarpackie NUTS II. szintű régióban a NACE Rev. 2 rendszer szerinti 28. ágazatban működő három vállalatnál történt 594 elbocsátás − 200 közülük a támogatás lehetséges kedvezményezettje − kapcsán nyújtott be segítségnyújtás iránti kérelmet.

 
  
MPphoto
 
 

  Willy Meyer (GUE/NGL), írásban.(ES) Habár a lengyelországi Podkarpackie gépgyártó vállalkozás munkavállalói számára való segítségnyújtásról szóló jelentés mellett szavaztam, úgy vélem, hogy ez a kapitalista modell következményeinek csillapítására és enyhítésére szolgáló intézkedés, amely semmilyen fejlődést nem jelent a válság kiváltó okai elleni küzdelemben. Egyetértek az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap (EGAA) forrásainak a globális kereskedelemben bekövetkezett fő strukturális változások vagy a jelenlegi gazdasági és pénzügyi válság következtében elbocsátott munkavállalók számára történő igénybevételével. Úgy gondolom, hogy az EGAA hozzájárulhat e munkavállalóknak a munkaerőpiacra történő ismételt beilleszkedésének elősegítéséhez. Azért is szavaztam mellette, mert meggyőződésem, hogy ez a segítségnyújtás kiegészíti a valamennyi nemzeti jogszabályban és kollektív szerződésben szereplő létszám-leépítési támogatást. Az EGAA forrásainak igénybevétele éppen ezért semmilyen körülmények között nem helyettesítheti vagy mentesítheti a kormányoknak és vállalkozásoknak az elbocsátott munkavállalók iránti jogi felelősségét.

 
  
MPphoto
 
 

  Alexander Mirsky (S&D), írásban. – Tekintettel arra, hogy Lengyelország segítséget kért a 2009. június 1. és 2010. március 1. közötti időszakban a lengyelországi Podkarpackie régióban lévő, gép- és gépi berendezésgyártással foglalkozó három vállalkozástól elbocsátott 594 munkavállaló (akik közül 200 részesítendő támogatásban) kapcsán, teljes mértékben helyeslem és támogatom a lengyel kormány és a Szocialisták és Demokraták Képviselőcsoportjában lévő kollégáim tevékeny szerepét. Sajnálatos módon országom, Lettország kormánya nem válaszol semmilyen általam benyújtott kérelemre vagy levélre, és ezáltal nem használja ki a stabilizációs alap által nyújtott támogatást, hogy legyőzze a pénzügyi válságot.

 
  
MPphoto
 
 

  Andreas Mölzer (NI), írásban.(DE) Az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alapot azért hozták létre, hogy védelmet nyújtson a globális pénzügyi és gazdasági válság következtében érintett munkavállalók számára. Lengyelország a Podkarpackie régióban elbocsátott 594 munkavállaló számára kért támogatást. Mindenképpen helyes és célravezető személyes támogatást nyújtani a globalizáció és a gazdasági válság következtében elbocsátott munkavállalók számára, elősegítve a munkaerőpiacra történő ismételt beilleszkedésüket. Ezért a kérelem mellett szavaztam.

 
  
MPphoto
 
 

  Maria do Céu Patrão Neves (PPE), írásban.(PT) Az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alapot (EGAA) azért hozták létre, hogy kiegészítő támogatást nyújtson a globális kereskedelemben bekövetkezett fő strukturális változások következtében érintett munkavállalóknak. 2011. február 15-én a Bizottság elfogadta az EGAA Lengyelország részére történő igénybevételéről szóló új határozattervezetet azzal a céllal, hogy segítse a globális gazdasági és pénzügyi válság következtében elbocsátott munkavállalók munkaerőpiacra történő ismételt beilleszkedését. Ez a kérelem a 2009. június 1. és 2010. március 1. közötti időszakban a lengyelországi Podkarpackie régióban lévő, gép- és gépi berendezésgyártással foglalkozó három vállalkozástól elbocsátott 594 munkavállalót (akik közül 200 részesítendő támogatásban) érinti. Ez az első kérelem, amelyet a 2011. évi költségvetés keretén belül vizsgálnak meg, és 453 570 euró igénybevételére vonatkozik. A Bizottság értékelésében kitért arra, hogy kapcsolat van az elbocsátások és a globális kereskedelemben bekövetkezett fő strukturális változások vagy a pénzügyi és gazdasági válság között, és ezek az elbocsátások váratlan események voltak. A kérelem megfelel az EGAA-rendeletben szereplő valamennyi jogosultsági feltételnek, ezért szavaztam az alap igénybevétele mellett.

 
  
MPphoto
 
 

  Paulo Rangel (PPE), írásban.(PT) Lengyelországnak az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap (EGAA) általi beavatkozás iránti kérelme a Podkarpackie NUTS II. szintű régióban a NACE Rev. 2 rendszer szerinti 28. ágazatban működő három vállalatnál történt 594 elbocsátással − 200 közülük a támogatás lehetséges kedvezményezettje − kapcsolatos. A Bizottság értékelése szerint a kérelem megfelel valamennyi, jogszabályban meghatározott jogosultsági feltételnek. Az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap létrehozásáról szóló, 2006. december 20-i 1927/2006/EK rendelet módosításáról szóló, 2009. június 18-i 546/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet értelmében az EGAA hatályát átmenetileg kiterjesztették, hogy az ehhez hasonló helyzetekben is beavatkozhasson, amelyben a globális gazdasági és pénzügyi válság közvetlen következményeként, „legalább 500 főt bocsátanak el kilenchónapos időszak alatt, különösen kis- és középvállalkozásoknál, egy NACE 2-es ágazatban egy régióban vagy két egymással határos régióban NUTS II. szinten”. Ezért az állásfoglalás mellett szavaztam, abban bízva, hogy az EGAA igénybevétele hozzájárul e munkavállalóknak a munkaerőpiacra történő ismételt és hatékony beilleszkedéséhez.

 
  
MPphoto
 
 

  Raül Romeva i Rueda (Verts/ALE), írásban. – Kértük, hogy az érintett intézmények, ahogy az ilyen esetekben szokásos, megtegyék az EGAA igénybevételéhez szükséges erőfeszítéseket.

A Parlament ebben a tekintetben továbbá nagyra becsüli a Bizottság által létrehozott továbbfejlesztett eljárást, a Parlamentnek a támogatások odaítélésének felgyorsítására irányuló kérelmét követően, amelynek célja a Bizottságnak az EGAA-kérelem jogosultságáról szóló bizottsági értékelés bemutatása a költségvetési hatóság számára az Alap igénybevételéről szóló javaslattal együtt, és reméli, hogy az eljárás további fejlesztései sikeresek lesznek az Alap következő felülvizsgálatai keretén belül.

Mindazonáltal emlékeztet az intézmények azon elkötelezettségére, hogy az EGAA igénybevételéről szóló határozatok elfogadása során akadálymentes és gyors eljárást fognak biztosítani, egyszeri, meghatározott időre szóló egyéni támogatást biztosítva a globalizáció és a pénzügyi és gazdasági válság következtében elbocsátott munkavállalók számára, kiemelve azt a szerepet, amelyet az EGAA játszhat az elbocsátott munkavállalóknak a munkaerőpiacra történő ismételt beilleszkedése során, és emellett e munkavállalóknak az EGAA által finanszírozott intézkedések közvetlen eredményeképp a munkaerőpiacra történő hosszú távú beilleszkedésének értékelésére szólít fel.

 
  
MPphoto
 
 

  Licia Ronzulli (PPE), írásban(IT) 2011. február 15-én a Bizottság elfogadta az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap (EGAA) Lengyelország részére történő igénybevételéről szóló határozattervezetet, amelynek célja a globális pénzügyi és gazdasági válság következtében elbocsátott munkavállalók munkaerőpiacra történő ismételt beilleszkedésének támogatása. Ez a kérelem a 2009. június 1. és 2010. március 1. közötti időszakban a lengyelországi Podkarpackie régióban lévő, gép- és gépi berendezésgyártással foglalkozó három vállalkozástól elbocsátott 594 munkavállalót (akik közül 200 részesítendő támogatásban) érinti. A mai állásfoglalás melletti szavazatom megismétli a Foglalkoztatási és Szociális Bizottságban elmondott kedvező véleményt.

 
  
MPphoto
 
 

  Peter Skinner (S&D), írásban. – Míg a jelentés mellett szavaztam, ironikusnak tartom, hogy ez az alap létezik, amikor nem minden uniós ország használja ki. Az Alap év végén fennmaradó részét visszaadják a tagállamoknak a „visszatérítés” részeként. Az a tény azonban, hogy egyes országok, például az Egyesült Királyság nem használják ki ezt az Alapot − amely pedig megalapozott joga − olyan esetekben, mint például a Twining teaültetvény bezárása Andoverben, felvet bizonyos kérdéseket. Azok, akik úgy tesznek, mintha értenék a visszatérítés előnyeit/káros hatásait, felteszik a kérdést, hogy az országok számára helyénvaló és hatékony-e vagy sem az EGAA pénzösszegeit helyi szinten közvetlenül felhasználni.

A második ironikus dolog a politikai és gazdasági részvételt érinti – valamennyi uniós szinten a hozzáadott érték terén. Az Egyesült Királyság számára az, hogy fenntartja a jogot, hogy ne vegyen részt az uniós szinten irányított alapokban, mert annak későbbi haszna lehet, ebben az esetben bizonytalan, vagy akár egyszerűen negatív is lehet.

Az Egyesült Királyság lemond a finanszírozáshoz való hozzáférésről azon az elven, hogy nem nyújt be erre az Alapra irányuló kérelmet annak érdekében, hogy visszatérítésben részesüljön. Azok, akiknek a munkaerőpiacra való visszatéréshez van szükségük segítségre – Sandwich, Kent és a Hampshire-ben lévő Andover városokban – kevés mentség van a „nem” válaszra, és ez egy újabb kiábrándító cselekedet az Egyesült Királyság kormánya részéről.

 
  
MPphoto
 
 

  Catherine Stihler (S&D), írásban. – A jelentés mellett szavaztam, amely a Lengyelországban elbocsátott munkavállalók segítését célzó személyre szabott intézkedésekre irányuló finanszírozást fog nyújtani.

 
  
  

Jelentés: Fiorello Provera (A7-0075/2011)

 
  
MPphoto
 
 

  Laima Liucija Andrikienė (PPE), írásban.(LT) „Az instabilitásból adódó migrációs hullámok: az EU külpolitikájának hatálya és szerepe” című, jelentős állásfoglalás mellett szavaztam. A politikai, társadalmi és gazdasági instabilitás, a biztonság hiánya, a politikai elnyomás és az önkényuralmi rezsimek a migráció mögött húzódó fő hajtóerők, amelyek megfosztják az érintett közösségeket az életképes helyi lehetőségektől és jövedelemtől, így pedig attól a jogtól is, hogy választásuk legyen a migráció; életüket pedig állandó kockázatnak teszik ki, egyedüli lehetőségként hagyva számukra a migrációt. A legutóbbi drámai események Egyiptomban és más észak-afrikai és közel-keleti országokban egyértelműen megnövelték a legális és illegális migránsok beáramlását Európába. Az Európai Uniónak ezért fel kell készülnie a migrációs hullámokra. Csak úgy teheti ezt, ha hatékony és bölcs migrációs politikája van, hasonló ahhoz, amit Kanadában, Ausztráliában vagy Új-Zélandon alkalmaznak. Egyetértek az előadó álláspontjával, miszerint sürgetnünk kell a Bizottságot, hogy gondoskodjon arról, hogy az EU és tagállamai által aláírt bármely visszafogadási megállapodás teljes mértékben tiszteli az emberi jogokat, illetve a visszaküldés tilalmának elvét, és nem tesz ki kockázatnak olyan személyeket, akik nemzetközi védelemre szorulnak. Az EU így újra bebizonyíthatja, hogy az emberi jogok értéke és tisztelete a legfontosabb, illetve elidegeníthetetlen jog, a menedékjogot kérők pedig biztonságban érezhetik magukat, és tisztelettel bánnak velük.

 
  
MPphoto
 
 

  Roberta Angelilli (PPE), írásban.(IT) A politikai, társadalmi és gazdasági instabilitás, a biztonság hiánya és az önkényuralmi rezsimek által kifejtett politikai elnyomás a migráció, illetve a migrációs hullámok fő okai, amelyek folyamatosan érkeznek a földközi-tengeri térség néhány országába, és lehetetlenné teszik ezen országok számára, hogy a humanitárius szükségállapot okozta számos nehézséggel megbirkózzanak.

Az utóbbi hetek során lehetetlen volt nem felfigyelni arra a több ezer bevándorlóra, aki Lampedusára érkezett az észak-afrikai országok zavargásait követően. Kilencven százalékuk fiatal, 15 és 35 éves kor közötti, és életüket kockáztatják abban a reményben, hogy jobb lehetőségekre találnak. Az olasz kormány, a helyi önkormányzatok és az olasz Vöröskereszt rendkívüli erőfeszítései ellenére a szigeten szükségállapot alakult ki: nincs jele, hogy az érkezők száma lassulna és megállna, az EU késlekedése pedig szembetűnő, amely bürokratikus átfutási ideje nem alkalmazkodik a helyzethez.

Ma az EU kötelessége, hogy hatékony globális politikát alakítson ki a migrációra vonatkozóan, amely rendelkezik az európai menedékjogi rendszerről, a kötelező elhelyezési program bevezetéséről, amely képes a felelősség egyenlő elosztására, illetve a tagállamokkal való megállapodásra a fejlődés elősegítése érdekében.

 
  
MPphoto
 
 

  Alfredo Antoniozzi (PPE), írásban.(IT) A legutóbbi és folyamatos események, amelyek a Földközi-tenger szemközti partvidékén bontakoztak ki, tanúskodnak arról, hogy e régió instabilitása és az ebből következő migrációs hullámok olyan kihívást jelentenek, amellyel az Európai Uniónak szembe kell néznie.

A migrációs jelenség aggasztó a belőle következő fejlemények és feszültségek szempontjából mind a migránsok származási országa és célországa között, mind származási országa és tranzitországa között. Meg kell erősítenünk a megelőzés politikáját, optimalizálnunk kell a pénzügyi forrásokat, és fejlesztenünk kell a már meglévő intézményi struktúrákat. Az illegális migrációt ellenőrzés alatt kell tartani, és e tekintetben úgy gondolom, hogy a migrációs megállapodások kiszélesítése hatékony módszer a rövid távú eredmények elérésére, illetve a migrációs hullámok instabilitásának csökkentésére.

Egyetértek a jelentésben szereplő elemzéssel, és különösen egyetértek azzal, hogy a bilaterális mechanizmust, amely lehetővé teszi a kisebbségek, vagy egyéb olyan csoportok védelmi státuszának aktív nyomon követését, amelyek az instabilitás következtében erőszaknak vagy szenvedésnek lehetnek kitéve, bele kell foglalni a következő, 2013 utáni külső fellépési eszközök előkészítésébe. Ezért szavaztam e jelentés mellett.

 
  
MPphoto
 
 

  Zigmantas Balčytis (S&D), írásban.(LT) A jelentés mellett szavaztam. A legutóbbi, Egyiptomban és más észak-afrikai, illetve közel-keleti országban történt események megnövelték mind a legális, mind az illegális migránsok beáramlását Európába. Az Európai Unió tagállamainak kényszerű migrációval kell szembenézniük, amely az összeomló gazdaságok, a szegénység, az emberi jogok megsértése, a környezeti leromlás, a gazdag és szegény országok közötti szélesedő szakadék, a polgárháborúk és a politikai megtorlások eredménye. A migrációs hullámok kezelése hatalmas kihívást jelent az Európai Uniónak, és lépéseket kell tennie a közös bevándorlási politika létrehozására, amely képes hozzájárulni az illegális bevándorlás csökkentéséhez. Egyetértek azzal, hogy megelőző intézkedéseket szükséges hozni valamennyi uniós bilaterális kereskedelmi egyezményben az emberi jogi klauzula belefoglalásával, illetve a megfelelő szankciók alkalmazásának megfontolásával olyan országok esetében, amelyek nem tartják be e klauzulákat.

 
  
MPphoto
 
 

  Regina Bastos (PPE), írásban.(PT) Európa a migrációs hullámok növekedésével áll szemben, amelyek a számos országban tapasztalt instabilitásból fakadnak, és ez kihívást jelent az EU számára. E migrációs jelenségek lehetnek az okai a származási országok és célországok közötti, illetve a származási országok és tranzitországok közötti feszültségeknek is.

Az EU stratégiájának ötvöznie kell a fejlesztési együttműködési intézkedéseket az átfogóbb politikai elképzelésekkel, amelyek biztonsági, regionális együttműködési és bilaterális egyezményeket tartalmaznak. E tekintetben a jelentés a következő lehetséges cselekvési területeket nevezi meg: a tranzitországok és származási országok nagyobb gazdasági és intézményi stabilitásának elősegítése; az EU saját mediációs és konfliktusmegelőző erőfeszítéseinek meggyorsítása a regionális szervezetekkel együttműködve; bilaterális bevándorlási megállapodások kötése a tranzitországokkal; illetve olyan gazdasági stratégia fejlesztése, amely magában foglal konkrét intézkedéseket a foglalkoztatás arányának növelésére az EU partnerországaiban. A Bizottságnak törekednie kell arra, hogy erősítse a szinergiát a fejlesztési pillér és a biztonsági és fejlesztési pillér között azzal, hogy új külső fellépési eszközöket hoz létre a 2013 utáni időszakra. A fenti okok miatt a jelentés mellett szavaztam.

 
  
MPphoto
 
 

  Dominique Baudis (PPE), írásban.(FR) A migrációs hullámok dokumentuma mellett szavaztam. A déli szomszédainknál jelenleg tapasztalt események valóban magas szintű migrációt eredményeznek az európai partokon. Most még inkább szükséges koordinálnunk kül- és bevándorlási politikánkat. Ez egy valódi európai ügy, és most nincs itt a nemzeti egoizmus ideje. Az Európai Unió földközi-tengeri országainak nem kellene egyedül megbirkózniuk az illegális migránsok nagy mértékű beáramlásával: ezen erőfeszítést valamennyi uniós országnak meg kellene osztania.

 
  
MPphoto
 
 

  Izaskun Bilbao Barandica (ALDE), írásban.(ES) A jelentés mellett szavaztam, mivel a közép- és hosszú távú célok kitűzésével ésszerű megközelítést alkalmaz a problémára, amely a fejlett és nem fejlett országok közti egyenlőtlenségből, illetve az emberi jogok megsértéséből ered a világ számos részén.

A jelentés eljárásokat javasol az illegális bevándorlás megelőzésére, és feltörekvő országokat kíván bevonni e probléma átfogó megközelítésébe, valamennyi érintett származási, tranzit- és célország mellett. Annak a gondolatnak a hangsúlyozása, hogy a kooperációs politika az emberi jogok tiszteletben tartásának szintjétől függjön, szintén különösen pozitív számomra, mint ahogy a leghátrányosabb helyzetű csoportok védelmére, például a nőkre és a kíséret nélküli kiskorúakra utaló megjegyzések is.

 
  
MPphoto
 
 

  Slavi Binev (NI), írásban.(BG) Az állásfoglalás mellett szavaztam, mivel az egyes országok instabilitása által okozott migrációs hullámok a teljes Európai Unió számára kihívást jelentenek. Az állásfoglalás jelenti az első lépést a közös európai migrációkezelési politika felé. E politikának elrettentő eszköznek is kell lennie. Annak érdekében, hogy ezt elérjük, valamennyi lehetséges uniós kooperációs eszközt ötvöznie kell a társadalmi és gazdasági fejlesztés terén, amellyel közvetlen befolyással lehet az instabilitás okaira azon országokban, ahonnan a migrációs hullámok származnak.

 
  
MPphoto
 
 

  Vilija Blinkevičiūtė (S&D), írásban.(LT) E jelentés mellett szavaztam. A migráció különösen releváns ügy, amely az utóbbi időben előtérbe került, mivel az észak-afrikai események miatt az Európai Unió mint szomszédos régió kénytelen volt hatalmas migrációs hullámok fogadására. A jelentés felhívja a figyelmet a migrációs hullámok számos mögöttes tényezőjére, úgymint a politikai és társadalmi tényezőkre, a gazdasági instabilitásra és az éghajlatváltozásra, amelyeket még mindig nem vesznek figyelembe a tömeges migráció okainak vizsgálatakor. Mindezen okoknál fogva fontos, hogy az Európai Uniónak hatékonyabb megközelítésre van szüksége a migrációval szemben, amely kiegészítené a külpolitikai eszközöket. Ezen eszközök segíthetnek a származási országok instabilitási forrásainak kezelésében, amelyek az embereket tömeges kivándorlásra kényszerítik stabilabb szomszédos országokba. A jelentés felszólítja a Bizottságot, hogy állítson össze javaslatokat a legális migrációra vonatkozóan, amely kezelése könnyebb lenne, és amely a gazdasági és társadalmi haladást segítené a fogadó-, tranzit- és származási országokban. Emellett leszögezi, hogy a legrosszabb emberi jogi kihágások, illetve bűnözői tevékenységek, amelyek gyakran üzleti vállalkozássá válnak a tevékenységek megszervezői számára, pontosan az illegális bevándorláshoz köthetők. Végül pedig, a jelentés hangsúlyozza annak szükségét, hogy magában az Európai Unióban felmérjük a demográfiai helyzetet annak érdekében, hogy kiszámítsuk, pontosan hány embert tud befogadni Európa.

 
  
MPphoto
 
 

  Sebastian Valentin Bodu (PPE), írásban.(RO) Az Európai Uniónak meg kell birkózni a háborúk és fegyveres konfliktusok, az etnikai feszültségek, az emberi jogi kihágások és természeti katasztrófák okozta, harmadik országokból származó migrációs hullámokkal. Az Uniónak hatékonyan kell válaszolnia e kihívásra azzal, hogy megelőző intézkedéseket foganatosít, és a legmegfelelőbb külpolitikai eszközöket alkalmazza annak érdekében, hogy közvetlenül befolyásolja az instabilitás okait, illetve hogy a kivándorlás inkább lehetőség, ne pedig végső szükség legyen. A migrációt szabályozó európai politikának ötvöznie kell a fejlesztési együttműködési intézkedéseket az átfogóbb politikai elképzelésekkel, magában kell foglalnia a bilaterális biztonsági és regionális együttműködési egyezményeket a származási és tranzitországokkal, illetve az emberi jogok és demokratizálódás védelmét.

Az európai külpolitikának ki kell egészítenie és szinergiát kell teremtenie a bevándorlási politikával, a származási országok instabilitásának és strukturális problémáinak okaira összpontosítva. Emellett törekednie kell folyamatos párbeszédre a tranzitországokkal, a migrációs hullámok szabályozása, illetve a bevándorlásra vonatkozó egységes, nemzetközi emberi jogi normák alkalmazása érdekében.

 
  
MPphoto
 
 

  Vito Bonsignore (PPE), írásban.(IT) Provera úr jelentése mellett szavaztam, mivel úgy gondolom, hogy előrelépést jelent a tagállamok közti szolidaritás elérése felé.

Különösen az elmúlt hetek során Olaszország volt a célpontja a migránsok ezreinek, akik Észak-Afrika országaiból menekültek. Egy ilyen nehéz helyzetben az Európai Uniónak nem szabad magára hagynia országomat, hanem minden erőfeszítést meg kell tennie annak érdekében, hogy az egyezményeket, különösen az Európai Unió működéséről szóló szerződés 80. cikkét tiszteletben tartsák.

Ugyanakkor optimalizálnunk szükséges pénzügyi forrásainkat és meglévő struktúráinkat. Például a Frontex ügynökség szerepét meg kell erősíteni és pénzügyileg jobban kell támogatni. Az emberi jogok védelme, a megnövelt pénzügyi források, a demokráciák fejlődése, a jogállamiság és a kétoldalú egyezmények olyan eszközök, amelyeket ha megfelelően használunk, egyértelműen hozzájárulnak a tömeges migráció megelőzéséhez.

 
  
MPphoto
 
 

  Jan Březina (PPE), írásban.(CS) Egyetértek azzal, hogy szükséges integrált, hosszú távú uniós stratégiát kialakítani az instabil államokra, amely kezelné a migrációs hullámok alapvető okait. Azonban nem osztom azt a nézetet, miszerint a Tanácsnak be kellene nyújtania a terhek megosztására vonatkozó cselekvési tervet, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 80. cikkében leírt szolidaritási alapelv értelmében. A menekültek elhelyezése e régióból azon államok felelősségének kell lennie, ahová a menekültek tartanak, és ha a beáramlás nem fenntarthatóvá válik, a válasznak az uniós menedékjogi és bevándorlási politika szigorításának kell lennie. E tekintetben riasztónak tartom a felhívásokat a közös uniós menedékjogi rendszerre és közös európai elhelyezési programra. Az átfogó bizottsági megközelítés kialakítása a legális migrációról jó ötlet, de nem kellene összekötni az európai munkaerőpiac szükségleteivel vagy az egyes tagállamoknak a migránsok fogadására és integrálására vonatkozó kapacitásával. A migrációs hullámok kezelésének elsősorban a tagállamok hatáskörében kell maradnia.

 
  
MPphoto
 
 

  Maria Da Graça Carvalho (PPE), írásban.(PT) Üdvözlöm az EU erőfeszítéseit, hogy válaszoljon az instabilitás és migrációs hullámok által létrehozott kihívásokra, amelyek nem csupán a származási országokat, hanem a tranzitországokat is érintik, többek közt az erőszakhoz és emberi jogi kihágásokhoz kapcsolódó különféle területeken. Ezért támogatom e terület aktív politikáját, amely törekszik a származási országok alapvető destabilizáló tényezőinek, például a gazdasági és demokratikus struktúrák hiányának megoldására. Ez az egyetlen útja, hogy kiküszöböljük a migráció negatív következményeit, amelynek pozitívnak és produktívnak kell lennie, nem a menekülés eszközének. E politikának együttműködésként kell megjelennie a származási és tranzitországok között, amely az erőteljes, hatékony és tartós eredményeket célzó párbeszéden alapul.

 
  
MPphoto
 
 

  Nikolaos Chountis (GUE/NGL), írásban.(EL) A migrációs hullámokról szóló jelentés ellen szavaztam, mivel annak ellenére, hogy viszonylag pontos és kiegyensúlyozott elemzést tartalmaz azokról az alapvető okokról, amelyek az embereket országuk elhagyására késztetik, a jelentés nem tartalmazza a szükséges következtetéseket és javaslatokat. Egyrészt ragaszkodik ahhoz az elképzeléshez, hogy az embereket legális és illegális bevándorlókra ossza, illetve a „hasznos” és nem hasznos bevándorlók haszonelvű szemléletéhez, amellyel jogaikat az EU és a tagállamok által alkalmazott különböző kvótákhoz köti. Másrészt a jelentés a bevándorlás jelenségét biztonsági ügyekhez kapcsolja, amellyel zavart okoz, és a bevándorlókat különféle bűnözői vagy „terrorista” tevékenységekhez köti, valamint erősíti azon gyakorlatot és ideológiát, amely kriminalizálja őket.

Ezen összefüggésben a jelentés még inkább megerősíti az EU paternalista szerepét, oly mértékben, hogy az EU a harmadik országoknak nyújtott fejlesztési segélyéhez kapcsolódó pillért a biztonsági pillérhez köti, amellyel teljesen megváltoztatja a segély természetét és célját.

 
  
MPphoto
 
 

  Corina Creţu (S&D), írásban.(RO) Az alapelvekre összpontosító korábbi ENSZ konferenciákat követően remélem, hogy a negyedik ENSZ konferencia Isztambulban az eredmények meghatározására és egyértelmű indikátorok tervezésére fog irányulni annak érdekében, hogy a kevésbé fejlett országok számát 2020-ra a felére csökkentsük. Az 51 fejlődő ország közül, ahol a népesség 78%-a kevesebb mint napi 1,25 amerikai dollárból él, csupán három került ki e kategóriából az elmúlt években. A helyzet aggasztó, mivel ezen országok a legsérülékenyebbek olyan csapásokra, mint a pénzügyi és élelmiszerkrízisek, illetve az éghajlatváltozás, miközben rendkívüli szegénységgel, hiányzó infrastruktúrával és növekvő munkanélküliséggel küzdenek. E valóság rámutat arra, hogy a nemzetközi közösség sajnos nem vitte végbe a brüsszeli cselekvési programban lefektetett kötelezettségeket. Remélem, hogy a konferencia során, ahol a Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetsége Európai Parlamenti Képviselőcsoportját fogom képviselni, az innovatív támogatási mechanizmusok alkalmazására való fejlesztési politikák és módszerek tekintetében következetességet fogunk elérni, azzal a célkitűzéssel, hogy hatékonyabb segítséget nyújtsunk ezen országoknak, amelyeket ösztönözni kell a megfelelő politikák alkalmazására.

 
  
MPphoto
 
 

  Mário David (PPE), írásban.(PT) Ez eléggé jelentős ügy, és összetett jellegét figyelembe kell venni az elemzés során. A szóban forgó jelentés megvizsgálja az európai szomszédságpolitikához kapcsolódó együttműködési szerződések folytatásának jelentőségét. A kivándorlás jelensége, amelyet a krízishelyzetek és az instabilitás táplál, negatív hatással van a származási országra, a célországra, és magukra a hontalan népcsoportokra is. E jelenséget meg kell fordítani, hogy a migráció e körülmények között ne legyen az utolsó esély – a bizonytalan helyzetből, a gyenge gazdasági fejlődésből, az instabilitásból vagy a félelemből való menekülés. A szavazás magyarázatában megismételném, hogy szükséges intézkedéseket hozni a stabilitás biztosítására és elősegítésére a származási országokban. Az instabilitás és krízis által kiváltott migrációs hullámok csökkentésének perspektívája a megelőzés legyen. Úgy gondolom, hogy az európai külpolitikának, különös tekintettel az európai szomszédságpolitikára, segítséget kell biztosítania a világ e régióinak, illetve a biztonságot, stabilitást és az emberi jogok védelmét kell ösztönöznie a kibővített fejlesztési folyamat részeként, ahogy az európai szomszédságpolitika déli dimenziójának módosítására vonatkozó jelentésemben megállapítottam, amelyről szintén e héten szavazunk majd.

 
  
MPphoto
 
 

  Marielle De Sarnez (ALDE), írásban.(FR) Néhány tagállamnak jelenleg emberek tömeges beáramlásával kell megbirkózniuk a Földközi-tenger déli részéről, akik védelmet keresnek. Ezen államok nem tudnak egyedül megküzdeni e humanitárius és bevándorlási szükséghelyzetekkel. A Frontex emberi, anyagi és pénzügyi forrásait is növelni kell, hogy nagyobb támogatást nyújthasson olyan műveletekhez, mint a Hermes és a Poseidon. Az európai parlamenti képviselők felszólítják az Európai Tanácsot, hogy hozzon létre a menekültek elhelyezésére vonatkozó cselekvési tervet, a tagállamok közti szolidaritási klauzulát alkalmazva. Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 80. cikke valóban említi a szolidaritás alapelvét, illetve a valamennyi tagállam közötti egyenlő feladatmegosztást a határellenőrzésekre, a menedékjogi és bevándorlási politikákra vonatkozóan. Közép- és hosszú távon együttműködő kapcsolatot kell kovácsolnunk a jövőbeli migránsok származási országaival, illetve mobilitási partnerségeket kell kialakítanunk, hogy polgáraik legálisan érkezhessenek dolgozni, tanulni és utazni a Földközi-tenger két partja között.

 
  
MPphoto
 
 

  Edite Estrela (S&D), írásban.(PT) „Az instabilitásból adódó migrációs hullámok: az EU külpolitikájának hatálya és szerepe” című jelentés mellett szavaztam. A politikai, társadalmi és gazdasági instabilitás, a biztonság hiánya, a politikai elnyomás és az éghajlatváltozás a közösségeket migrációra kényszeríti, ezért az Európai Uniónak ki kell dolgoznia közös bevándorlási politikát, belefoglalva nevezetesen a gazdasági és társadalmi változás elősegítését a fogadó-, tranzit- és származási országokban, illetve a társadalmi kohézió növelését a migránsok integrációjának javításával.

 
  
MPphoto
 
 

  Göran Färm, Anna Hedh, Olle Ludvigsson, Marita Ulvskog és Åsa Westlund (S&D), írásban.(SV) Mi, a svéd szociáldemokraták egyetértünk abban, hogy az instabilitásból származó migrációs hullámok kihívást jelentenek az EU számára, illetve hogy nagyobb erőfeszítésre van szükség, hogy megbirkózzunk a származási országok instabilitásának és strukturális problémáinak következményeivel. Úgy gondoljuk azonban, hogy a 9. bekezdésben foglaltaknak megfelelően fontos az EU számára valódi felelősséget vállalni az ide érkező migránsokért, és nem szomszédos országokra hagyni a felelősséget. Támogatjuk a felhívást, miszerint az emberi jogi dimenzió egyértelműen tükröződjön a FRONTEX munkájában, különösen a jog, hogy az emberek elhagyhatják országukat, a visszaküldés tilalma, illetve a menedékkérelemhez való jog. Látunk problémákat a FRONTEX néhány elvégzett munkájában, és nem támogatjuk azt a szövegezést, amely kijelenti, hogy az Európai Parlament üdvözli a FRONTEX által végzett sikeres tevékenységeket.

 
  
MPphoto
 
 

  Diogo Feio (PPE), írásban.(PT) A társadalmi, gazdasági vagy politikai instabilitás központjai és az Európai Unióba irányuló migrációs hullámok közötti kapcsolat egyértelmű. Az uniós külpolitikát nem lehet egyszerűen nem elhatárolni e jelenségtől: törekednie kell a megértésére, és a lehető legnagyobb mértékben nyomon kell követnie. Valójában az EU-nak lépéseket kell tennie pénzügyi forrásai és intézményi struktúrái használatának optimalizálására, és hatékonyan kell kezelnie a migrációs hullámokat, amelyek jelenleg a világ számos térségében létező instabilitásból származnak.

A megelőzési politika, amely a legmegfelelőbb külpolitikai eszközöket használja, tekintettel az instabilitás okainak kezelésére és ellensúlyozására, segíthet átfordítani a jelenlegi „végső szükség” jellegű kivándorlást a „lehetőség” jellegű bevándorlásba. A jogállamiságot ösztönözni, az emberi jogokat védeni, a demokrácia és gazdaság fejlesztését segíteni kell. Az érintett államokban e közös fejlesztési erőfeszítések nélkül, illetve anélkül, hogy lakosságukkal és társadalmi struktúráikkal együttműködünk, nem lesz lehetséges a hatékony hozzájárulás az instabilitás csökkentéséhez.

 
  
MPphoto
 
 

  José Manuel Fernandes (PPE), írásban.(PT) Ez a jelentés a politikai instabilitásból származó migrációs hullámokra összpontosít, amely a világ bizonyos régióiban, különösen Észak-Afrikában és a Földközi-tenger déli részén tapasztalható. Ez a helyzet, amely Dél-Európa országait, különösen Olaszországot – mindannyian követjük Lampedusa szigetén kialakult helyzetet, ahová több mint 20 000 ember érkezett –, illetve Málta szigetét érinti, amelyek több mint 400 000 menekültet engedtek be Európába. A helyzet enyhítése érdekében az Európai Menekültalap mozgósítása mellett létfontosságú, hogy az EU fenntarthatóbb tervet vezessen be a humanitárius segítségnyújtásra, és ezen emberek alapvető szükségleteinek garantálására, amint lehetséges. Az Egyiptomból, Tunéziából és Líbiából érkező menekültekre vonatkozó régiós programot is ki kell alakítani, mind a menedékjogra, mind a menekültek védelmére vonatkozóan annak érdekében, hogy megakadályozzuk az embercsempészetet, és előkészítsük visszatérésüket származási országukba. Üdvözlöm e jelentés elfogadását, mivel azt mutatja, hogy az EU foglalkozni fog a migrációs hullámokból származó problémák okaival külügyi együttműködési politikájában, mindenféle előítélet nélkül.

 
  
MPphoto
 
 

  João Ferreira (GUE/NGL), írásban.(PT) A migrációs hullámoknak vannak okai. Ezek közül a legfontosabb tényezők a háborúk és fegyveres konfliktusok, a módszeres emberi jogi kihágások, az etnikai és vallási konfliktusok és az elnyomás. A természeti katasztrófák, és a megfelelő gazdasági és demokratikus struktúrák hiányából következő szegénység azonban szintén a migrációs hullámok leggyakoribb okai közé tartoznak.

A világkapitalizmus válságának hatásai, illetve rendszertelen és aránytalan fejlődésének következményei elmélyítik a gazdasági és társadalmi problémákat számos országban. Az arab világ felkelései szintén e jelenséget fejezik ki, amely hajlamos növelni a migrációs hullámokat is. Az Európai Unió diskurzusa e témában gyakran képmutató, és a kettős mérce politikáját követi. Egyfelől azt állítja, hogy védi az emberi jogokat a harmadik országokban, miközben önös nézőpontot tart fenn velük kapcsolatban, ha ellenük intézett támadásra kerül sor. Másfelől bűnrészes a súlyos helyzetek fenntartásában, mint például ami jelenleg az olaszországi Lampedusán folyik.

A migrációs hullámok megelőzése a fejlesztési együttműködés és segítség őszinte politikáján alapul, illetve a szolidaritás és béke ösztönzésén, beleértve a békés konfliktusmegoldást, amely jelenleg nem létezik.

 
  
MPphoto
 
 

  Ilda Figueiredo (GUE/NGL), írásban.(PT) Tudjuk, hogy a háborúk és fegyveres konfliktusok, az etnikai feszültségek, a módszeres emberi jogi kihágások, például annak megtagadása, hogy az emberek vallásukat gyakorolják, illetve a természeti katasztrófák és a nem megfelelő gazdasági és demokratikus struktúrák hiányából eredő szegénység a migrációs hullámok fő okai.

A jelenlegi kilátás az, hogy a helyzet rosszabbra fog fordulni a kapitalizmus válságával és társadalmi következményeivel, beleértve az arab országok felkeléseit.

Ennek következtében az Európai Unió nem folytathatja a kettős mérce képmutató politikáját, azt állítva, hogy az emberi jogokat védi a harmadik országokban, miközben hagyja, hogy olyan súlyos helyzetek folytatódjanak, mint ami Lampedusán kialakult.

Szükséges a megelőzés politikája és szükségesek a fejlesztési együttműködési intézkedések átfogóbb politikai elképzelésekkel, amelyek mindenek felett magukba foglalják a szolidaritást és az emberi jogok oltalmazását, amely jelenleg nem működik.

Az Európai Bizottságnak és magának az Európai Parlamentnek általában véve prioritásként kell kezelnie gazdasági és geostratégiai érdekeit, és el kell felejtenie a szolidaritást és a millenniumi fejlesztési célokat, amelyek olyan szégyenteljes irányelveket vezetnek be, mint például a visszatérésről szóló irányelv.

Ezért szavaztunk e jelentés ellen, bár valóban tartalmazott egy-két pozitív nézőpontot.

 
  
MPphoto
 
 

  Bruno Gollnisch (NI), írásban.(FR) Szeretném felajánlani támogatásomat Lampedusa lakosainak, akik a túlzsúfoltsággal, a biztonság hiányával, ellátási problémákkal és lehetséges egészségügyi kockázatokkal szembesülnek, de akik e Parlament szemszögéből másodlagosak a több tízezer illegális bevándorlóval szemben, akik partjaikra érkeztek. Szeretném azt is közölni az olasz hatóságokkal, hogy a szerződéses hajóknak Afrikába, nem pedig Európába kellene hazaszállítani ezen illegális bevándorlókat. A legtöbben Tunéziából érkeztek, egy olyan országból, ahol állítólag csodálatos demokratikus kaland folyik, amelyben kötelességük részt venni. Nem folytathatjuk mindazok elhelyezését, akik kellemetlenül érzik magukat saját országukban, mert esik az eső…vagy nem esik; mert diktatúra van…vagy mert már nincsen, mert fejletlen vagy mert fejlődő. E migránsok fő motivációja tisztán gazdasági.

Saját fejlesztési segítségnyújtási politikánknak arra kell ösztönözni az embereket, hogy saját országukban maradjanak, sőt, ettől kellene azokat függővé tennünk, illetve attól, hogy polgárai hazatérnek. Azzal ellentétben, amit az előadó állít, nem létezik „jog” a bevándorlásra. Az európai embereknek másfelől, akiknek az Önök legfontosabb prioritásának kellene lenniük, egyértelműen joguk van megálljt parancsolni, és joguk van arra, hogy meghallgassák őket.

 
  
MPphoto
 
 

  Nathalie Griesbeck (ALDE), írásban.(FR) „Az instabilitásból adódó migrációs hullámok: az EU külpolitikájának hatálya és szerepe” című parlamenti jelentés mellett szavaztam, és szeretnék számos tényezőre összpontosítani, amelyet e jelentés tartalmaz. Csaknem 24 000 tunéziai érkezett Lampedusa szigetére és Olaszország partjaira Ben Ali elnök bukása óta, és több ezer líbiai szintén elmenekült háború sújtotta országából február óta. Egyértelműen szükségünk van egy európai válaszra és európai szolidaritásra a kibontakozó emberi dráma láttán. Jelentésünk felszólít a szolidaritási klauzula alkalmazására az észak-afrikai menekültek elhelyezésére vonatkozóan. Jelentésünk felszólít arra, hogy a szolidaritási klauzulát alkalmazzák a tagállamok körében a határellenőrzésre, menekültügyre és bevándorlásra vonatkozó intézkedésekben. Jelentésünk szintén kéri, hogy a 2013 utáni költségvetés tartalmazzon egy rendelkezést a szükséghelyzeti segélyalapokra vonatkozóan, az európai bevándorlásra és menekültügyre adott gyors válasz érdekében. Mindezen aspektusok szükségesek a valódi európai menekültügy számára, amelyet már régóta kérünk, és amelynek a koherencia, felelősség, szolidaritás és az emberi jogok tisztelete elvein kell alapulnia.

 
  
MPphoto
 
 

  Sylvie Guillaume (S&D), írásban.(FR) E saját kezdeményezésű jelentés mellett szavaztam, mivel rávilágít a migrációs hullámok valódi okaira, nevezetesen a politikai, társadalmi és gazdasági instabilitásra, a biztonság hiányára, a politikai elnyomásra, az emberi jogok megsértésére, illetve az éghajlatváltozásra. E jelentés szintén hangsúlyozza annak jelentőségét, hogy a származási országokat fenntartható stratégiákkal lássuk el az európai szomszédságpolitika és az EU fejlesztési együttműködési politikája keretében. Ez kihívás elé állítja a zéró bevándorlás mítoszát, arra emlékeztetve, hogy a migrációt nem lehet megállítani, és az EU-nak szüksége van nagy mértékű, de ellenőrzött bevándorlásra, hogy az idősödő társadalmat támogassa, illetve egyéb társadalmi és gazdasági kihívásokra válaszoljon.

 
  
MPphoto
 
 

  Ian Hudghton (Verts/ALE), írásban. – A Provera-jelentés számos, a migrációhoz kapcsolódó jelentős ügyet tárgyal, és kiemeli az emberi jogok jelentőségét. Az emberi jogok voltak a skóciai és egyesült királyságbeli kampányok központi témái, hogy véget vessenek a menedékjogot kérő gyermekek elzárásának. Az Egyesült Királyság kormánya megfogadta, hogy e gyalázatot megszünteti – de a mai napig még nem vitte végbe.

 
  
MPphoto
 
 

  Juozas Imbrasas (EFD), írásban.(LT) Egyetértettem e dokumentummal, mivel az instabilitásból következő migrációs hullámok kihívást jelentenek az Európai Unió számára. A háborúk és fegyveres konfliktusok, az etnikai feszültségek, az emberi jogok módszeres megszegése – például a vallás gyakorlásának megtagadása –, a természeti katasztrófák, és a megfelelő gazdasági és demokratikus struktúrák hiánya a fő okai az ilyen típusú migrációs hullámnak. Ez a jelenség különösen aggasztó, mivel kialakíthatja vagy elmélyítheti a feszültségeket nem csupán a származási és célországok között, hanem a származási és tranzitországok között is. Annak érdekében, hogy e kihívást hatékonyan kezeljük, az Európai Uniónak megelőzési politikát kell folytatnia, a legmegfelelőbb külpolitikai eszközöket felhasználva az instabilitás okainak közvetlen kezelése érdekében, hogy a kivándorlás lehetőség legyen, ne pedig kényszerű szükség. Sürgősen szükség van tehát egy vita indítására annak érdekében, hogy jobban megértsük a migráció és kiváltó okai valamennyi aspektusát. Ez lehetővé tenné az EU számára, hogy koherens és hatékony politikát alakítson ki a származási és tranzitországok migrációs hullámaira vonatkozóan, illetve eldöntse, hogyan és mennyit fektessen be ezen országokba annak érdekében, hogy belső demográfiai és társadalmi feszültségeit csökkentse, és ezzel a stabilitást támogassa.

 
  
MPphoto
 
 

  Giovanni La Via (PPE), írásban.(IT) Az állásfoglalás-tervezet, amelyre e Ház a mai napon szavazott, jelentős kérdést tesz fel: hogyan definiáljuk az EU külpolitikájának szerepét, amikor a migrációs hullámok egyszerre tragikus és kényes ügyével szembesülünk? A kihívást, amivel az Európai Uniónak szembe kell néznie, azon nyilvánvaló instabilitás okozza, amelybe Észak-Afrika és a Közel-Kelet került. Annak érdekében, hogy elkerüljük a negatív következményeket, Európának képesnek kell lennie e kihívást kezelnie úgy, hogy meghatároz és bevezet egy olyan megelőző politikát, amely hatással van ezen országok gazdasági és politikai instabilitásának okaira, és olyan megosztott megoldásokat javasol, amelyek megelőzhetik, vagy legalábbis csökkenthetik a jelenség méretét. Az e célra szükséges források azonban rendkívül nagyok, és ezért szükséges lesz egyéb világhatalmak bevonása és a velük való együttműködés. De mindezt nem lehet megtenni a szubszidiaritás elvének tiszteletben tartása nélkül. E szempontból Európa kötelessége, hogy tömören és összhangban válaszoljon, amellyel azt a döntését mutatja, hogy e politikára mindenek felett összpontosít. Ezen okokból, mivel meg vagyok győződve arról a jelentős politikai jelzésről, amelyet Európának ezen ügy kapcsán erkölcsi kötelessége küldeni ahelyett, hogy magára hagyná az államokat, szavazatommal a szóban forgó állásfoglalást támogattam.

 
  
MPphoto
 
 

  Agnès Le Brun (PPE), írásban.(FR) Az Amszterdami Szerződés hatályba lépése óta az EU-nak rendkívül széles jogköre van a migrációs hullámok ellenőrzése tekintetében. E jogkörhöz folyamodtak most, hogy rendezzék a menekültek legutóbbi beáramlását, akik az észak-afrikai, különösen a líbiai problémák elől menekülnek. Az „arab tavasz” a szabadság erőteljes jelképe, de tragikusabb valóságot takar, amely óriási mennyiségű civilt késztet az útra kelésre (vagy a vízre szállásra ez esetben), menedékjogot keresve. Ezen állásfoglalás ezért arra szólítja fel az uniós és a nemzetközi intézményeket, hogy vegyék számba az e hatalmas népességmozgások okozta következményeket. Azért támogattam, mert az egyes tagállamok nem tudnak egyedül megbirkózni e helyzettel: az együttműködésnek és a megosztásnak kell utat mutatnia a kezelésében. Az EU új külpolitikai architektúrája, amelyet a Lisszaboni Szerződés, nevezetesen az Európai Külügyi Szolgálat létrehozása vezetett be, szintén lehetővé teszi, hogy a tagállamok cselekvését hatékonyabban koordinálják.

 
  
MPphoto
 
 

  David Martin (S&D), írásban. – E jelentés mellett szavaztam, amely üdvözli a Bizottság legújabb javaslatait a nem menedékjogot kérők legális migrációjára vonatkozóan, és sürgeti további eszközök kifejlesztését a közös bevándorlási politika kialakítása érdekében a gazdasági migráció kezelésére, ami elősegíti a gazdasági és társadalmi előrelépést a fogadó-, tranzit- és származási országokban, illetve a társadalmi kohézió növelését a migránsok integrációjának fejlesztésével. Hangsúlyozza, hogy megfelelő tájékoztatást szükséges adni az EU-ba történő legális bevándorlás lehetőségeiről annak érdekében, hogy megelőzzük az illegális migrációt, hogy jobban kihasználjuk a legális bevándorlás uniós struktúráit, tisztázzuk a jelenlegi uniós kilátásokat és lehetőségeket, és megcáfoljuk az embercsempészek hamis ígéreteit, amivel korlátozható a szervezett bűnözés és az embercsempészeknek az emberek mozgásszükségéből származó profitja. Felszólítja a Bizottságot, hogy támogassa a védőintézkedéseket a rászoruló csoportok és emberek számára (főként a nők és gyermekek számára), akik gyakran az embercsempészet és a nemi erőszak áldozataivá válnak, és sürgeti, hogy létesítsen információs központokat harmadik országokban az uniós migrációról. Kiegyensúlyozott megközelítésre szólít azonban fel az EU-ba történő legális migráció elősegítése és annak biztosítása között, hogy az EU rendelkezzen megfelelő kapacitással a migránsok fogadására és sikeres integrációjára.

 
  
MPphoto
 
 

  Jean-Luc Mélenchon (GUE/NGL), írásban.(FR) E jelentés nem képes kendőzni az igazságot, fennkölt, túláradó érzelmei ellenére. Az EU aggódik a diktátorok bukása miatt, akiket régen támogatott cserébe azért, hogy a határokon korlátozzák a „migrációs hullámokat”. A menekültek, e diktatórikus rendszerek áldozatai tömeges beáramlása nem aggasztja, méghozzá jó okból. A demokrácia megérkezése aggasztja.

Európának azonban szüksége lesz 230 millió bevándorlóra mostantól 2030-ig: az Európai Bizottság maga is így nyilatkozott. Sőt, e dokumentum javasolja, hogy szankciókat vezessünk be olyan országok számára, amelyek nem tisztelik a szabadkereskedelmi megállapodásokban kialakított elveket, illetve amelyeket a Nemzetközi Valutaalap (IMF) ösztönöz. Az arab forradalmak még alig rázták le saját önkényuraik igáját, és máris üdvözletüket küldik nekik a külföldi önkényurak. E jelentés arrogáns és brutális. Ellene szavazok.

 
  
MPphoto
 
 

  Nuno Melo (PPE), írásban.(PT) Az instabilitásból származó migrációs hullámok kihívást jelentenek az Európai Unió számára. A háborúk és fegyveres konfliktusok, a módszeres emberi jogi kihágások, például a vallás gyakorlásának megtagadása, a természeti katasztrófák és a megfelelő gazdasági és demokratikus struktúrák hiánya a fő okai az ilyen típusú migrációs hullámoknak. E jelenség különösen aggasztó, mivel kialakíthat vagy elmélyíthet feszültségeket nem csupán a származási és célországok között, hanem a származási és tranzitországok között is. Annak érdekében, hogy e kihívást hatékonyan kezeljük, az Európai Uniónak megelőzési politikát kell folytatnia, a legmegfelelőbb külpolitikai eszközöket felhasználva az instabilitás okainak közvetlen kezelése érdekében, hogy a kivándorlás lehetőség legyen, ne pedig kényszerű szükség.

 
  
MPphoto
 
 

  Willy Meyer (GUE/NGL), írásban.(ES) „Az instabilitásból adódó migrációs hullámok: az EU külpolitikájának hatálya és szerepe” című Provera-jelentés ellen szavaztam, mivel elutasítom az Európai Unió migrációs politikáját, az „Európa-erőd” politikáját, amelynek határai páncélozottak a férfiak és nők számára, de amelyek viszont elpárolognak, ha a tőkéről van szó. E jelentés olyan európai migrációs politikát támogat, amely nem azon a nézeten alapul, hogy a kivándorlás jog, és nem bűn, és nem garantálja a menedékjog kérésének szent alapelvét. Az EU képmutatása visszataszító: kriminalizálja a dokumentummal nem rendelkező bevándorlókat. Az illegális bevándorlókat munkaerőnek használják a gyorsan növekvő tőke folyamatában, közvetlenül megsértve az emberi jogok egyetemes jellegét. Az EU, amely csak a gazdasági bevándorlás által tud létezni, hatalmas cinizmusról tesz tanúbizonyságot. Ami Észak-Afrikában történik, bizonyíték az „Európa-erődre”. Az Európai Unió Tagállamai Külső Határain Való Operatív Együttműködési Igazgatásért Felelős Európai Ügynökségnek (FRONTEX) semmi köze sincsen a szolidaritáshoz vagy az együttműködéshez, hogy olyan diktátori rendszerek ellen segítsen harcolni a népeknek, mint például Ben Alié, Mubaraké vagy Kadhafié; amikor több ezer afrikai menekül az elnyomás és háború elől, az EU bebörtönzi őket.

 
  
MPphoto
 
 

  Alexander Mirsky (S&D), írásban. – Az instabilitásból származó migrációs hullámok kihívást jelentenek az EU számára. A háborúk és katonai konfliktusok, etnikai feszültségek, az emberi jogok módszeres megszegése – például a vallás gyakorlásának tilalma –, a természeti katasztrófák, a gazdasági és demokratikus struktúrák hiánya többek között az okai az ilyen migrációs hullámoknak. E jelenség aggodalomra ad okot, mivel a feszültségeket nem csupán a származási és célország között növeli és erősíti, hanem a származási és tranzitország között is. Annak érdekében, hogy hatékonyan kezeljük e kihívást, az EU-nak megelőzési politikát kell kialakítania a külpolitika megfelelő eszközeivel, amely az instabilitás okait kezeli annak érdekében, hogy a kivándorlás lehetőség, ne szükség legyen. Hosszú távon az EU hatékony cselekvéseket dolgozhat ki saját pénzügyi eszközei és meglévő intézményi struktúrái használatának optimalizálására. A jelentésben javasolt intézkedések nem kielégítőek, és túlságosan megerősítő jellegűek. Szükséges egy pontos és részletes pénzügyi gazdasági terv. Máskülönben Európa meg fog fulladni az illegális migrációs hullám következtében. A probléma megoldásának első lépéseként a jelentés azonban rendkívül hasznos.

 
  
MPphoto
 
 

  Andreas Mölzer (NI), írásban.(DE) Az Európába érkező folyamatos migrációs hullám tekintetében még inkább fontosnak tűnik az állásfoglalás a gazdasági migránsok legalizálása ellen. Létfontosságú, hogy a fejlődő országok részesüljenek támogatásunkból, annak érdekében, hogy e népeket saját országukban való maradásra ösztönözzük. Nincs értelme megengedni, hogy a fejlődő országok lakosai belépjenek a munkaerőpiacra, különösen mivel az euróövezet munkanélküliségi aránya jelenleg 9,9%-on áll. Provera úr eredeti jelentése nagyon jó és kiegyensúlyozott volt. A számos kiegészítés azonban sajnos rossz irányba mozdította el. Ezen oknál fogva nemmel szavaztam.

 
  
MPphoto
 
 

  Rolandas Paksas (EFD), írásban.(LT) Az állásfoglalás mellett szavaztam, mivel az arab országok zavargásait követően, amikor a migrációs hullámok nagy mértékben megnőttek, fontos, hogy közös migrációs politika működjön a teljes Európai Unióban. Tekintve a tényt, hogy a migrációt nem lehet megállítani, a külpolitikának különleges szerepet kell játszania e téren. Az EU külső határain fekvő országokat érintik a legsúlyosabban a megnövekedett migrációs hullámok. Minden erőfeszítést meg kell tenni ezért, hogy biztosítsuk, hogy a közös uniós migrációs politika uniós szinten létrejöjjön annak érdekében, hogy a migrációs hullámokat optimálisan kezeljék és ellenőrizzék. Csak közös erőfeszítés védi meg a gazdasági növekedést, a munkaerő-piaci fenntarthatóságot és a várható fejlődést a negatív következményektől ezen országokban, amelyek a legnagyobb bevándorlással szembesülnek. Ez hatékony eszköz lesz az illegális bevándorlás, a szervezett bűnözés és embercsempészet megállítására. Az EU-nak minden erőfeszítést meg kell tennie annak érdekében, hogy a legális bevándorlást ösztönözze, és hatékonyan szembeszálljon a szabálytalan migrációval. Rendkívül fontos létrehozni a legális migráció rendszerét, figyelembe véve Európa munkaerőpiacának szükségleteit, illetve az egyes tagállamok kapacitását a bevándorlók fogadására és integrációjára.

Az Európai Unió tagállamaiban a legális bevándorlókra ugyanazon jogoknak és kötelességeknek kell vonatkozni, mint más dolgozókra. Emellett minden országban rendkívül fontos, hogy csökkentsük az agyelszívást és a szakképzett munkaerő távozását. Ennek érdekében támogatott hazatérési programokat kell bevezetnünk, segítenünk kell a körforgásos migrációt, szabályoznunk kell a munkaerő-felvételi gyakorlatot, és támogatnunk kell a kapacitásépítést.

 
  
MPphoto
 
 

  Alfredo Pallone (PPE), írásban.(IT) Provera úr jelentése mellett szavaztam az EU egyik alapító alapelve: a népek közötti szolidaritás alapján. Az észak-afrikai politikai válságok és a migrációs hullámokra adott lassú vagy nem létező európai politikai reakció láttán a jelenlegi helyzet olyan komoly és problémás, hogy úgy gondolom, késlekedés nélkül kezelni kell. E szöveg elfogadásával a Tanácsot felhívták arra – amely felhívást nem lehet és nem szabad figyelmen kívül hagyni –, hogy teljes mértékben alkalmazza a szolidaritási klauzulát, gyakorlati cselekvési tervvel és a tagállamok közötti tehermegosztással. A szöveg nevezetesen alátámasztja a bevándorlóknak adott ideiglenes védelemre vonatkozó minimumkövetelményeket, illetve azon intézkedéseket, amelyek az olyan tagállamok közötti feladatok és erőfeszítések megosztására jönnek létre, amelyek, mint például Olaszország is, felelősen fogadják be a bevándorlókat, és egyedül viselik a következményeket.

 
  
MPphoto
 
 

  Georgios Papanikolaou (PPE), írásban.(EL) Fontos, hogy európai szinten összekötjük a migrációs hullámok erősödő nyomását az EU külpolitikájával. Az európai kezdeményezések segíthetnek a politikailag instabil országoknak Észak-Afrikában, ahonnan nagy számú illegális bevándorló származik. Teljes mértékben ki lehet és ki kell használni olyan eszközöket, mint a fejlesztési és együttműködési segélyprogramok és a visszafogadási megállapodások. Ezek az ügyek egyértelműen létfontosságúak lesznek a közeljövőben, mind Görögország, mint az EU többi része számára, ennélfogva a nevezett jelentés mellett szavaztam.

 
  
MPphoto
 
 

  Maria do Céu Patrão Neves (PPE), írásban.(PT) Az instabilitásból származó migrációs hullámok jelenleg nagy kihívást jelentenek az Európai Unió számára. A háborúkból, a fegyveres konfliktusokból, az etnikai feszültségekből, az emberi jogi kihágásokból, például a vallás gyakorlásának megtagadásából, a természeti katasztrófákból és a megfelelő gazdasági és demokratikus struktúrák hiányából származnak. Ez egy növekvő jelenség, amely feszültségeket okoz nem csupán a származási és célországok, hanem a származási és tranzitországok között is. E jelentés meghatároz egy sor ajánlást, amelyek azt célozzák, hogy az EU hatékonyan tudjon válaszolni e kihívásra. Többek között szeretném hangsúlyozni a megelőzés politikájának elfogadását, amely közvetlenül kezeli az instabilitás okait annak érdekében, hogy a kivándorlás lehetőség, ne pedig kényszerű szükség legyen; illetve a fejlesztési együttműködést, átfogóbb politikai elképzelésekkel, amely magába foglalja a biztonsági, regionális együttműködési és bilaterális egyezményeket a származási és tranzitországokkal. Ezen célkitűzéseket a millenniumi fejlesztési célokkal együtt szükséges megvalósítani, amelyek szorosan kapcsolódnak a politikai stabilitáshoz, és a teljes folyamat keretét adják.

 
  
MPphoto
 
 

  Aldo Patriciello (PPE), írásban.(IT) Az instabilitásból származó migrációs hullámok az emberi jogok megsértésének, a környezeti katasztrófák, illetve a társadalom széles rétegeinek jólétét biztosító gazdasági és szociális struktúrák hiányának közvetett következményei. Ezek kihívást jelentenek az Európai Unió számára azon erőfeszítések következtében, amelyek szükségesek mind a fejlesztési együttműködésben, mind a társadalmi feszültségek megelőzésében, amelyek gyakran nemcsak a származási és célországok, hanem a migránsok származási és tranzitországai között jönnek létre. E kihívás gyakorlati választ igényel az EU-tól, amely nem csupán a fejlesztési együttműködést kezeli, hanem a külpolitikát is, megelőző intézkedéseket bevezetve mind regionális, mind globális szinten, olyan intézkedéseket, amelyek valamennyi elérhető külpolitikai eszközt felhasználják, és a biztonságra, regionális együttműködésre, a származási és tranzitországok közötti bilaterális egyezményekre, illetve az emberi jogok és demokratizálódás védelmére összpontosítanak. Erős meggyőződésem alapján, miszerint fontos az EU számára, hogy közvetlenül kezelje az instabilitás okait, részben az elérhető eszközök használatának fejlesztésével, nincs más lehetőségem, mint e javaslat mellett szavazni.

 
  
MPphoto
 
 

  Raül Romeva i Rueda (Verts/ALE), írásban. – Az instabilitásból eredő migrációs hullámok kihívást jelentenek az Európai Unió számára. A háborúk és fegyveres konfliktusok, az etnikai feszültségek, az emberi jogok módszeres megszegése – például a vallás gyakorlásának megtagadása az emberektől –, a természeti katasztrófák és a megfelelő gazdasági és demokratikus struktúrák hiánya az ilyen migrációs hullámok fő okai.

Ez a jelenség különösen aggasztó, mivel előidézheti vagy elmélyítheti a feszültségeket nem csupán a származási és célországok között, hanem a származási és tranzitországok között is. Annak érdekében, hogy e kihívást hatékonyan kezelje, az Európai Uniónak megelőző politikát kell alkalmaznia, a legmegfelelőbb külügyi eszközök alkalmazásával annak céljából, hogy az instabilitás okait közvetlenül befolyásolja, és a kivándorlás lehetőség, ne pedig kényszerű szükség legyen.

A migrációt szabályozó európai politikának ötvöznie kell a fejlesztési együttműködési intézkedéseket az átfogóbb politikai elképzelésekkel, amelyek magukban foglalják a biztonságot, a regionális együttműködést, a bilaterális egyezményeket a származási és tranzitországokkal, illetve az emberi jogok és demokratizálódás védelmét.

 
  
MPphoto
 
 

  Licia Ronzulli (PPE), írásban.(IT) A politikai instabilitásból származó migrációs hullámok kezelése alapvető kihívást jelent az Európai Unió számára. A háborúk és fegyveres konfliktusok, az etnikai feszültségek, az emberi jogok módszeres megszegése, a természeti katasztrófák és a megfelelő gazdasági és demokratikus struktúrák hiánya e hullámok fő okai.

Úgy gondolom, hogy ma szükséges megelőzési politikát alkalmazni a legmegfelelőbb eszközökre támaszkodva annak érdekében, hogy az instabilitás okaira hassunk. Az európai külpolitikának az instabilitás gyökereire, illetve a származási országok strukturális problémáira kell összpontosítania. Úgy gondolom, hogy ez a szöveg újabb eszközt jelent az EU használatára, mivel koherens és hatékony politikát vázol fel a migrációs hullámok jelenségére vonatkozóan, választásait pedig a legmegfelelőbb úton irányítja a politikai, gazdasági és társadalmi stabilitás feltételeinek újrateremtése felé.

 
  
MPphoto
 
 

  Oreste Rossi (EFD), írásban.(IT) A szóban forgó jelentést erősen ellenzem. Az „Egyesülve a sokféleségben” mottó mindenkinek megengedi, hogy saját udvarát söpörje, az Európai Uniónak pedig nem lehet és nem is szabad kényszeríteni minket, hogy hívatlan vendégeket fogadjunk. Az, hogy megtagadjuk magunktól a jogot, hogy az illegális migránsokat visszafordítsuk országaikba, minden józan észérvnek ellentmond. Ha a legalitást nem tiszteljük, több millió menekülő ember invázióját kockáztatjuk. A szenvedőknek segíteni kell, de saját országukban, megelőzve az emberek csempészetét.

Határozottan elutasítom az európai rasszizmus és idegengyűlölet vádját, mert belefáradtam abba, hogy elnézzem, ahogy az illegális tunéziai migránsok sztrájkolnak, mert nem kapnak pénzt cigarettavásárlásra, nem hajlandók tonhalat tartalmazó ételeket enni, mert halszagúak, és amint Olaszországba érnek, lakhatást és munkát követelnek (természetesen ingyen), amikor nekünk is vannak saját munkanélküli és szegény polgáraink.

Az Unió külügyi főképviselőjének, Ashton bárónőnek küldött üdvözlet biztosan felesleges, mivel valójában fogalma sincsen, hogyan kellene kezelni a jelenlegi válságot a Maghreb-országokban. Hab a tortán, hogy időközben a leszbikus, meleg, biszexuális, transzszexuális és transznemű embereket üldözöttnek vagy kevés joggal rendelkezőknek kell tekinteni, és ezért különös figyelmet igényelnek.

 
  
MPphoto
 
 

  Nikolaos Salavrakos (EFD), írásban.(EL) Provera úr jelentése mellett szavaztam, mivel úgy gondolom, hogy e jelentés realista megközelítést alkalmaz a problémával szemben, és a bevándorlási terhek javasolt megosztására nagy szükség van. A bevándorlás ügyét bonyolult megoldani, azonban kezelni tudjuk, ha megfelelően cselekszünk. A problémát nem vállalhatja magára alapvetően csak Görögország, Olaszország és Spanyolország. Január óta 23 000 bevándorló érkezett Olaszországba. Meg kell próbálnunk – különösen az észak-afrikai és az arab világ fejleményeinek fényében – európai stratégiát találni a bevándorlás problémájának kezelésére, annak érdekében, hogy ne hagyjuk a tagállamokat sorsukra, és ezzel egy időben biztosítsuk, hogy a szerencsétlen sorsú, migrációra kényszerült embereket és a terheket viselő európai polgárokat ne használják ki.

 
  
MPphoto
 
 

  Bart Staes (Verts/ALE), írásban.(NL) Ezen állásfoglalás erénye, hogy felgyorsította az uniós migrációs politikáról szóló vitát, bár a szöveg lehetett volna konkrétabb és határozottabb szövegezésű. Jelenleg, amikor az észak-afrikai helyzet nagy létszámú migránst eredményez, az EU nem képes meghúzni a határt és egyértelmű felelősséget vállalni. A Frontex nem lehet az egyetlen eszköz a menekültválság megoldásában. Európának szintén sürgős szüksége van a terhek megosztására vonatkozó cselekvési tervre annak érdekében, hogy segítse e régióból származó menekültek letelepedését, és támogatást nyújtson a hajléktalanoknak. Sajnálatosnak tartom, hogy a jelen körülmények között láthatóan az EU és Líbia közötti együttműködést szabályozó megállapodás elhalasztása volt az egyetlen lehetséges opció. Az ilyen megállapodásokban nem az EU felé történő határellenőrzés szigorítása lenne az elsődleges szempont, hanem a Genfi Egyezmény ratifikálásának és betartásának nyomon követése. Remélem, hogy ez a határozat az első lépés a menekültügy átfogóbb megközelítése felé annak érdekében, hogy az embereket humánusabb módon kezeljék.

 
  
MPphoto
 
 

  Michèle Striffler (PPE), írásban.(FR) Provera úr „Az instabilitásból adódó migrációs hullámok: az EU külpolitikájának hatálya és szerepe” című jelentése mellett szavaztam. A külpolitika és a bevándorlási politika közötti koordináció létfontosságú. A világ bizonyos régióiban megjelent instabilitás mélyen gyökerező okaira kell összpontosítanunk, és hatékonyan kell kezelnünk a migrációs hullámokat. A migrációkezelési politikát valóban hatékonyan kell ötvözni az európai fejlesztési együttműködési politikával, és figyelembe kell venni a biztonságra, a déli országok regionális együttműködésére, illetve a származási és tranzitországok együttműködési egyezményeire vonatkozó tényezőket. Tekintettel néhány harmadik ország központi szerepére e politikában, meggyőződésem, hogy az EU számára teljes mértékben létfontosságú, hogy együttműködési megállapodásokat írjon alá ezen országokkal, az illegális bevándorlás elleni fellépés céljából. E tekintetben a Líbia és az Európai Unió közötti együttműködési megállapodást, amelyet jelenleg felfüggesztettek, vissza kell állítani.

 
  
MPphoto
 
 

  Niki Tzavela (EFD), írásban.(EL) A számos országban uralkodó recesszió és a politikai instabilitás segített a migrációs hullámok növelésében, és ez kihívást jelent az EU számára. A jelentésben javasolt intézkedések segíteni fognak a probléma kezelésében, amely közvetlenül fenyegeti az EU határainak országait és közvetetten a teljes Európai Uniót. Az egyik ilyen intézkedés egy állandó megfigyelési rendszer kifejlesztése a Frontex tevékenységei és műveletei számára, amelyek a migrációs hullámok kezeléséhez kötődnek, és amelyeknek állandónak és stabilnak kell lenniük. Ezért szavaztam Provera úr jelentése mellett.

 
  
MPphoto
 
 

  Dominique Vlasto (PPE), írásban.(FR) Üdvözlöm e kiegyensúlyozott állásfoglalás elfogadását, amely módszereket javasol az Európa által tapasztalt migrációs nyomás kihívásaira adott válaszokra. Úgy gondolom, hogy rendkívül fontos az EU migrációs politikája és fejlesztési segítségnyújtási politikája számára, hogy egymásba kapcsolódjanak. Láthatatlan emberi drámák húzódnak a migrációs jelenségek mögött, és a megoldás részben a harmadik országoknak adott segítségnyújtási politikában rejlik, amely hozzá fog járulni fejlődésükhöz és stabilitásukhoz. Ez olyan ügy, amelyet az európai szomszédsági politikának is figyelembe kell vennie. Úgy gondolom, hogy sürgős szükség van egy uniós szintű válaszra, és felszólítom a tagállamokat és a Bizottságot, hogy mozgósítsák a szükséges eszközöket és forrásokat. Ezt az Európai Unió Tagállamai Külső Határain Való Operatív Együttműködési Igazgatásért Felelős Európai Ügynökség (FRONTEX) forrásainak és szerepének megerősítése fogja véghezvinni. Szintén ezt célozza a megfelelő segítségnyújtás a földközi-tengeri partvidék régiói és városai számára, amelyeknek kezelniük kell a bevándorlók beáramlása nyomán kialakuló humanitárius szükséghelyzetet, biztosítaniuk kell a rendfenntartást, illetve ösztönözniük kell a legális migránsok integrációját. Véleményem szerint az európai szolidaritásnak is teljes mértékben szerepet kell játszania a tagállamok és a harmadik országok között.

 
  
MPphoto
 
 

  Angelika Werthmann (NI), írásban.(DE) E jelentés mellett szavaztam. Ahogy a jelentés rámutat, a migránsok jelenlegi beáramlása hatalmas feszültségeket okoz a származási, a fogadó- és a tranzitországok között, illetve a fogadóországokon belül. Megelőző intézkedésként Provera úr azt javasolja, hogy a migráció gyökerét kell megkeresni, és kezelni kell a demokratikus és gazdasági stabilitás hiányát a fogadóországokban az európai külpolitikán keresztül. Az Európai Parlament különféle jelentéseket adott ki a fejlesztési politika területén, amely felszólította a Bizottságot, nevezetesen Ashton bárónőt, hogy valamennyi tárgyalásba foglalja bele az emberi jogi helyzetet, és csak ezen összefüggésben nyújtson támogatást és segítse a kereskedelmet. Szeretném megragadni az alkalmat, hogy e felszólítást megismételjem.

 
  
  

Jelentés: Elisabeth Jeggle (A7-0016/2011)

 
  
MPphoto
 
 

  Laima Liucija Andrikienė (PPE), írásban.(LT) A nők mezőgazdaságban és vidéki területeken betöltött szerepéről szóló állásfoglalás mellett szavaztam, mert a nők a rájuk háruló családi és munkahelyi kötelezettségek alapján többféle szerepet töltenek be a modern társadalomban, és e rendkívül sokrétű szerepvállalásuk révén a társadalom minden szintjén jelentősen hozzá tudnak járulni a haladáshoz és az innovációhoz, valamint az életminőség javításához, különösen a vidéki területeken. Sajnos a nők száma csökken a vidéki területeken. Ezért a mezőgazdaságban dolgozó népesség stabil helyzetének biztosítása érdekében a vidékfejlesztési politikának nagyobb hangsúlyt kellene helyeznie arra, hogy innovatív és fenntartható életkörülményeket és munkafeltételeket teremtsen a vidéki területeken. Egyetértek az előadó véleményével, miszerint ösztönözni kell a nők vállalkozói szellemét és kezdeményezéseit, különösen a nők tulajdonjogának támogatása, a női vállalkozói hálózatok megteremtése, valamint a pénzügyi szektorban a vidéki női vállalkozók beruházásokhoz és hitelekhez való hozzáférésének megkönnyítése révén – ily módon több lehetőséget biztosítva számukra a piacon, illetve lehetővé téve számukra a stabil megélhetést biztosító vállalkozásaik fejlesztését. Ugyancsak fontos támogatni a nők mezőgazdaságban betöltött szerepének megerősítését célzó politikai erőfeszítéseket azáltal, hogy megkönnyítik számukra a mezőgazdasági vállalkozói tevékenység folytatását. A nők vidéki térségekben való letelepedésének és a mezőgazdasági ágazatban való elhelyezkedésének ösztönzéséhez elengedhetetlen, hogy jobb hozzáférést biztosítsanak számukra a földhöz és a hitelhez.

 
  
MPphoto
 
 

  Roberta Angelilli (PPE), írásban.(IT) Örömmel támogatom Jeggle asszony jelentését, mivel a figyelmet a nőknek arra a 42%-ára irányítja, akik a vidéki területeken élnek és nélkülözhetetlen szerepet játszanak e területek fejlődésében, stabilizációjában és modernizációjában az új vállalkozói formák megteremtésével. Ezek a nők kemény munkával megmutatatták, hogy hozzá tudnak járulni a hagyományos életmódok fejlődéséhez, a vidéki termeléshez és az olyan vállalkozások elindításához, amelyek munkahelyeket teremthetnek és lehetővé teszik a családi kötelezettségek munkával való összeegyeztethetőségét.

Minden régióban egyenértékű életkörülmények biztosítása és a városi központok egyoldalú fejlődésének elkerülése érdekében a vidéki térségekben biztosítani kell a legkorszerűbb információtechnológiai infrastruktúrát és a szükséges szélessávú hozzáférést, továbbá fejleszteni kell az elektronikus vállalkozási formákat, pl. az e-vállalkozásokat, amelyek lehetővé teszik az ott élők számára, hogy a városi térségektől való távolságtól függetlenül folytathassák gazdasági tevékenységeiket.

Ezenfelül a női vállalkozások támogatása érdekében javítani kell a nők képzését, és meg kell könnyíteni a nők hitelhez jutását. A végrehajtandó szociális védelmi politikák keretében a mezőgazdasági idénymunkásként foglalkoztatott migráns nők életkörülményeire is figyelmet kell fordítani, különös tekintettel annak szükségességére, hogy garantálják számukra a megfelelő szállást, az egészségbiztosítást és a szükséges egészségügyi szolgáltatásokat.

 
  
MPphoto
 
 

  Elena Oana Antonescu (PPE), írásban.(RO) A nemek közötti egyenlőség elvének tiszteletben tartása az Európa 2020 stratégia egyik alapkövetelménye, amelyet elő kell mozdítani annak érdekében, hogy növeljék a gazdasági és társadalmi tevékenységekben részt vevő nők számát, valamint a nőknek és a férfiaknak egyenlő jogokat biztosítsanak különösen a mezőgazdasági ágazatban. Fontosnak tartom hangsúlyozni a nők gazdaságokban és vidéki területeken játszott szerepét. A támogatási politikáknak ezért az eddigieknél jobban kell tükrözniük a vidéken élő nők fontos szerepét, szükségleteit és helyzetét. Arra bátorítom a tagállamokat, hogy a vidéki térségekben vezessenek be ösztönzőket a női termelők vagy vállalkozók támogatása, illetve a politikai folyamatokba való bevonásuk – többek között az intézmények igazgatótanácsában való képviseletük – előmozdítása érdekében azzal a céllal, hogy támogassák a női és férfi szerepek egyenlőségét.

A jelentés mellett szavaztam, mivel elősegíti a társadalmi kirekesztés elleni küzdelmet a vidéki térségekben. A vidékfejlesztési politikák fő célja, hogy a férfiak és a nők számára egyenlő jogokat, valamint minden régióban azonos életkörülményeket biztosítsanak, elkerülve ezáltal a sűrűn lakott városi térségek egyoldalú fejlődését, ily módon megelőzve a falvakból való tömeges elvándorlást.

 
  
MPphoto
 
 

  Liam Aylward (ALDE), írásban.(GA) Mivel a mezőgazdasági ágazatban foglalkoztatottak 42%-át a nők teszik ki, egyértelmű, hogy fontos szerepet játszanak a vidéki területeken és a mezőgazdasági üzemekben. El kell ismerni és támogatni kell a nőket, illetve a mezőgazdaságban és vidéki területeken nyújtott hozzájárulásukat, ezért támogatom ezt a fontos jelentést. A nők szerepét a jövőben az azt megillető mértékben kell elismerni az EU mezőgazdasági politikáin belül. Egyetértek a jelentésben foglaltakkal, miszerint a női hálózatok kiváló munkát végeznek a helyi közösségek ösztönzése, valamint a vidéki térségekben az egyenlőség és a társadalmi befogadás előmozdítása terén. Nagyobb politikai támogatásban kell részesülniük helyi, nemzeti és európai szinten egyaránt. Írországban például az immáron fennállásának 100. évfordulóját ünneplő ICA egy fontos és befolyásos vidéki szervezet, amely megközelítőleg 11 000 tagot számlál, és amelyet az elmúlt évtizedekben a vidéken élő nők támogattak. Az ilyen helyi szervezeteket a jövőben megfelelően támogatni kell, és figyelembe kell venni az uniós mezőgazdasági politikákban.

 
  
MPphoto
 
 

  Regina Bastos (PPE), írásban.(PT) A nők egyre fontosabb szerepet játszanak a mezőgazdasági ágazatban és a vidéki területeken. Az elmúlt néhány évben a nők a projektjeikhez kapott támogatások révén jelentős előrehaladást tudtak elérni, ami a vidéki társadalom egésze számára nagyobb fejlődést eredményezett.

A nők hozzájárultak a hagyományos vidéki gazdasági modellek és életmódok fejlődéséhez, ugyanakkor elősegítették az érintett üzleti modellek megszilárdulását és korszerűsítését, és ennek eredményeképpen a vidéki térségek fenntartható fejlődését is. A nők a vidéki területeken is saját életükkel kapcsolatos terveik megvalósítására, gazdasági függetlenségük megteremtésére és családi kötelezettségeik teljesítésére törekednek.

Ebben az értelemben a szavazatommal támogatott jelentés kiáll amellett, hogy sokoldalú szakmai képességeik, érdeklődési területeik és teljesítményük még több figyelmet érdemel annak érdekében, hogy a mezőgazdaság továbbra is vonzó munkalehetőség legyen a nők számára. Az európai vidékfejlesztési politika fő céljaként biztosítani kell, hogy a férfiak és a nők sikereket érhessenek el és jó kilátásokkal rendelkezzenek a vidéki térségekben.

 
  
MPphoto
 
 

  George Becali (NI), írásban.(RO) A vidéken élő nők helyzete valós és időszerű kérdés az Európai Unió számára, azonban nagyon súlyos és sürgető kérdést jelent számos új tagállamban is, például Romániában, ahol a vidéki területek nagyon nagy százalékában rendkívül alacsony a foglalkoztatási ráta. Megfelelő megközelítést kell elfogadnunk, mégpedig olyat, amely a jövőbeli KAP keretében pénzügyi támogatásban részesül, ami lehetővé teszi számunkra, hogy eredményeket érjünk el a nők és a férfiak számára egyaránt vonzó életkörülmények megteremtésében ezeken a területeken. Egyetértek a Jeggle asszony által kifejtett, a vidéken élő nők európai szintű hálózatával kapcsolatos elképzeléssel, amelyet a KAP második pillérén belül hozott intézkedésekkel is támogatnak. Egyetértek továbbá azzal az elgondolással is, miszerint a KAP reformja keretében elsőbbséget kell biztosítani a nők számára az egyes szolgáltatásokhoz és támogatásokhoz való hozzáférés vonatkozásában, összhangban az egyes tagállamokban fennálló szükségletekkel.

 
  
MPphoto
 
 

  Sergio Berlato (PPE), írásban.(IT) A mai vita tárgyát képező jelentés különösen fontos, mivel azokra a fő szempontokra összpontosít, amelyekkel foglalkoznunk kell ahhoz, hogy a nők hatékonyan hozzájárulhassanak a vidéki térségek fejlődéséhez, ugyanakkor az új közös agrárpolitika (KAP) keretében a foglalkoztatási kilátások javítását célozza.

Véleményem szerint a nők mezőgazdasági üzemekben és vidéki térségekben betöltött szerepe fontos tényezőt jelent a regionális fejlesztési politikában. Sőt, a vidéki térségekre irányuló európai politika egyik fő célkitűzése az, hogy minden régióban azonos életkörülményeket biztosítsanak, hogy a férfiaknak és a nőknek még a vidéki térségekben is legyen esélyük és lehetőségük valamit megvalósítani.

A jelenlegi KAP kidolgozása során kulcsfontosságú, hogy szem előtt tartsuk a vidéki térségekben élő nők igényeit, illetve kiaknázzuk a bennük rejlő lehetőségeket. Úgy vélem, hogy a jövőbe tekintő szemlélet alapján nagyobb erőfeszítésekre lesz szükség a vidéki területek fenntartható – az energia és a minőség szempontjából egyaránt hatékony – hasznosítása tekintetében. Ezenfelül a mezőgazdasági reformfolyamatban érintett valamennyi szereplő részéről nagyobb elkötelezettségre lesz szükség.

 
  
MPphoto
 
 

  Slavi Binev (NI), írásban.(BG) A közös agrárpolitika célja, hogy előmozdítsák a kiváló minőségű, fenntartható vidékfejlesztést. A szöveg mellett szavaztam, mert úgy gondolom, hogy a nők rendkívül fontos szerepet játszanak a modern társadalomban. Az elmúlt években nyilvánvalóvá vált, hogy a mezőgazdasági területeken folytatott projektek nagy része elképzelhetetlen lett volna a nők aktív részvétele nélkül. Véleményem szerint a vidéki térségekben javítani kell az életkörülményeket is. Ez megvalósítható a mindennapi élethez szükséges infrastruktúrához, létesítményekhez és szolgáltatásokhoz való hozzáférés javításával. A nők számára lehetővé kell tenni a munka és a család közötti egyensúly megteremtését, valamint meg kell őrizni a vidéki közösségeket. A nőknek hozzáférést kell biztosítani a támogató szolgáltatásokhoz, létesítményekhez és szervezetekhez, továbbá meg kell erősíteni a döntéshozatalban játszott szerepüket is.

 
  
MPphoto
 
 

  Mara Bizzotto (EFD), írásban.(IT) Figyelembe véve, hogy a vidéki térségekben a nők esetében sokkal nagyobb a társadalmi kirekesztés veszélye, mint a férfiaknál, továbbá tekintettel e téma jelentőségére, határozottan támogatom ezt az állásfoglalást, amely felhívja a figyelmet a nők mezőgazdaságban betöltött szerepére, és nemcsak azt kéri, hogy az üzleti és regionális fejlesztési stratégiákban helyezzenek nagyobb hangsúlyt a nők mezőgazdasági és nem mezőgazdasági szakmai képzettségére, hanem azt is, hogy vezessenek be arra irányuló ösztönzőket, hogy a megkülönböztetés minden formájának felszámolásával, az elérhető képzések színvonalának fejlesztésével, valamint a továbbképzések és szakképzések elérhetőségének javításával előmozdítsák a nők piaci részvételét.

 
  
MPphoto
 
 

  Vilija Blinkevičiūtė (S&D), írásban.(LT) A jelentés mellett szavaztam, mert úgy gondolom, hogy a regionális fejlesztés napjaink különösen fontos kérdésévé válik, mivel a vidéki térségek népsűrűsége csökken a társadalmi változások, a társadalmi struktúrákban és értékekben bekövetkező változások, valamint az individualizáció irányába mutató egyre erőteljesebb tendenciák következtében. Teljes mértékben egyetértek azzal, hogy ezen erősödő urbanizációs tendenciákat esetlegesen megváltoztató egyik legfontosabb intézkedés, ha a vidéki térségekben megfelelő életkörülményeket és munkafeltételeket teremtünk. A tapasztalat azt mutatja, hogy a vidéki térségekben az életminőség és a gazdasági erő szorosan összekapcsolódik a nőkkel és a mezőgazdasági termelésben betöltött szerepükkel. Következésképpen különösen fontos, hogy figyelembe vegyük a jelentésben javasolt intézkedéseket, amelyek lehetővé tennék a nők számára, hogy megvalósítsák saját életükkel kapcsolatos terveiket, gazdaságilag függetlenek legyenek és eleget tegyenek a családi kötelezettségeiknek, és ezt ugyanolyan sikeresen tegyék, ahogy azt jelenleg a városi térségekben teszik. A jelentésben felsorolt intézkedések között szerepel a nőknek szóló, a vidéki körülményeket középpontba helyező képzés és tanácsadás fenntartása és kiépítése, a mezőgazdaság és a vidéki vállalkozások részére nyújtott támogatások fenntartása, az alapvető infrastruktúra, köztük az információtechnológiai infrastruktúra fejlesztése, a korengedményes nyugdíjazás lehetőségének biztosítása és még sok más intézkedés.

 
  
MPphoto
 
 

  Vito Bonsignore (PPE), írásban.(IT) Gratulálni szeretnék az előadónak, Jeggle asszony képviselőtársamnak munkájáért, amely lehetővé tette a Parlament számára, hogy nyilvánosan elismerje a nők mezőgazdasági ágazatban betöltött sokrétű szerepét. Annak ellenére, hogy a megközelítőleg 27 millió mezőgazdasági dolgozó 42%-a nő, illetve a mezőgazdasági üzemek csaknem 29%-át nők irányítják, a nők szerepét még mindig nem ismerik el kellőképpen.

E dokumentum mellett szavaztam, mert osztom azt a véleményt, miszerint el kell ismerni a nők mezőgazdaságban játszott egyedülálló szerepét. Úgy gondolom továbbá, hogy kötelességünk feltárni a vidéken élő nők sajátos igényeit és biztosítani, hogy a jövőbeni stratégiákat – a közös agrárpolitika (KAP) küszöbönálló reformjával kezdve – kiigazítják e követelményeknek megfelelően. Az Európai Unió nem hagyhatja figyelmen kívül a vidéken élő nők szakmai, családi és társadalmi törekvéseit. Ahhoz, hogy ez megtörténhessen, az európai intézményeknek biztosítaniuk kell a szükséges támogató szolgáltatásokat, és be kell vezetniük egy nem csupán piacvezérelt innovatív intézkedéscsomagot.

Végezetül egyetértek az előadó, Jeggle asszony javaslataival, különösen, ami a nők mezőgazdasági ágazaton belüli politikai, gazdasági és társadalmi szervezetekben való erőteljesebb képviseletének szükségességét illeti.

 
  
MPphoto
 
 

  Maria Da Graça Carvalho (PPE), írásban.(PT) Örülök, hogy a Bizottság ilyen jelentőséget tulajdonít a nők vidékfejlesztésben betöltött szerepének. Tény, hogy a nők a közelmúltban sokrétű szerepet játszottak mind gazdasági, mind társadalmi szempontból, és ezt nem hagyhatjuk figyelmen kívül. Ez különösen igaz a mezőgazdaságra, amely ágazathoz a nők jelentősen hozzájárultak az elmúlt években, nem utolsó sorban ami az üzemek diverzifikálódását és piacokhoz való igazodását illeti. Ennek következtében és a vidéki területek fenntarthatóbb hasznosításának előmozdítására irányuló közös agrárpolitikai célkitűzésekkel összhangban intézkedéseket kell tenni annak érdekében, hogy eleget tegyenek a vidéken élő nők igényeinek és törekvéseinek. Ennek során különös figyelmet kell fordítani a szükséges támogató infrastruktúra fenntartására és fejlesztésére, és a fölöttébb fontos oktatásnak kellő jelentőséget kell tulajdonítani.

 
  
MPphoto
 
 

  Nessa Childers (S&D), írásban. – Örvendetesnek tartom, hogy az Európai Parlament ma a nők Európa létfontosságú mezőgazdasági ágazatához való hozzájárulásának támogatására és megerősítésére sarkall. A nők mezőgazdaságban betöltött szerepéről szóló jelentést – amely egy időszerű intézkedés – az európai parlamenti képviselők jelentős többsége támogatta. Kevesen vannak tudatában annak, hogy a mezőgazdasági ágazatban rendszeresen foglalkoztatottak 42%-a nő. Üdvözlöm ezt a jelentést.

 
  
MPphoto
 
 

  Vasilica Viorica Dăncilă (S&D), írásban.(RO) Tekintettel arra, hogy az európai jogszabályok a nemek közötti egyenlőség elvét hirdetik, és ez az elv az Európa 2020 stratégia egyik alapkövetelménye, helyénvalónak tartom, hogy ezzel a kérdéssel a jövőben a közös agrárpolitika keretében is foglalkozzunk, többek között az ezt az elvet támogató új eszközök bevezetésével. Úgy vélem, hogy a jövőbeni közös agrárpolitikának a nők tekintetében is igazságosnak kell lennie.

 
  
MPphoto
 
 

  Edite Estrela (S&D), írásban.(PT) A jelentés mellett szavaztam, mert azzal érvel, hogy a nemek közötti egyenlőség előmozdítása az EU egyik fő célkitűzése, és hogy ezt az elvet figyelembe kell venni a közös agrárpolitikában (KAP) is. Elengedhetetlen, hogy megkönnyítsük a nők mezőgazdasági termeléshez és mezőgazdasági hitelekhez való hozzáférését. Ez a jelentés hozzájárul a fenntartható gazdasági növekedés és a vidékfejlesztés előmozdításához is.

 
  
MPphoto
 
 

  Göran Färm, Anna Hedh, Olle Ludvigsson, Marita Ulvskog és Åsa Westlund (S&D), írásban.(SV) A nők mezőgazdaságban és vidéki területeken betöltött szerepéről szóló jelentés mellett szavaztunk, mert úgy gondoljuk, hogy rendkívül fontos küzdeni a társadalmon belüli egyenlőtlenségek ellen. A jelentés azt is kiemeli, hogy a jól működő infrastruktúra és bizonyos alapvető szolgáltatások nyújtása – pl. a szélessávú hozzáférés és a gyermekgondozás – nem csak a városokban, hanem a vidéki térségekben is fontos. Hangsúlyozni szeretnénk azonban, hogy szerintünk a mezőgazdaságnak a következő többéves pénzügyi keretben nem kellene ugyanolyan mértékben részesülnie a költségvetésből, épp ellenkezőleg, inkább jelentősen csökkenteni kellene a mezőgazdaság teljes részesedését.

 
  
MPphoto
 
 

  Diogo Feio (PPE), írásban.(PT) Ha kiállunk a mezőgazdasági ágazatot érintő komoly elkötelezettség mellett – miként én is teszem – és szót emelünk a családok számára valódi választást jelentő vidéki munkavállalás lehetősége mellett, alapvető fontosságú biztosítani, hogy bárki, aki ezt az életmódot választja, ugyanolyan feltételekkel férhessen hozzá az egészségügyi, oktatási és családtámogató infrastruktúrákhoz, mint a városokban élők.

A fejlesztés és a társadalmi kohézió azt jelenti, hogy a vidéki és a városi területek között harmónia uralkodik anélkül, hogy az előbbiről megfeledkeznénk vagy azt rendszeresen kevésbé vonzónak tartanánk. Egy ilyen paradigmaváltás természetesen kiterjedhet a nők mezőgazdasági közösségekben játszott aktív szerepére. Nem él bennem a „vidékre menekülés” romantikus és idilli képe. Épp ellenkezőleg: jól tudom, hogy ennek az életmódnak ára van, és gyakran azt jelenti, hogy magunk mögött hagyjuk a modern életvitelhez alapvetően szükséges infrastruktúrák könnyű elérhetőségét. Éppen ez az, amiért az e jelentésben megfogalmazott aggodalmakat jóindulatúan szemlélem, mivel lehetővé teszik, hogy elkötelezzük magunkat a jó minőségű családtámogatási, oktatási, egészségügyi és közlekedési infrastruktúrák vidéki térségekben való előmozdítása mellett is.

 
  
MPphoto
 
 

  José Manuel Fernandes (PPE), írásban.(PT) A nemek közötti egyenlőség előmozdítása az EU és az uniós tagállamok fő célkitűzése. Ezt az elvet a közös agrárpolitikán (KAP) belül is figyelembe kell venni annak érdekében, hogy előmozdítsuk a gazdasági növekedést és a vidékfejlesztést: mezőgazdasági üzemek, falusi turizmus, direkt marketing és szociális szolgáltatások – ezek a vidéki ellátási rendszer sarokkövei, amelyeket fenntartható módon kell támogatni a KAP keretében. A közös agrárpolitika keretében elő kell mozdítani e szolgáltatásokat annak érdekében, hogy a nők számára a keresőtevékenység terén új kilátásokat és lehetőségeket biztosítsunk, továbbá jelentős mértékben megkönnyítsük a család és a munka összeegyeztethetőségét. A vidéki térségekben a népesség elöregedése elleni küzdelmet célzó intézkedésekre van szükség, és e célból meg kell teremteni a letelepedéshez szükséges feltételeket, illetve ki kell emelni a változatos életkorú lakossággal rendelkező, vibráló és dinamikus vidéki területek fontosságát. E tekintetben hangsúlyozni kívánom a fiatal nőket érintő fejlesztési lehetőségek és megfelelő kihívások fontosságát. Támogatni kell és újjá kell éleszteni a változatos és kiterjedt vidéki gazdaságot, ahol élni és dolgozni lehet, kihasználva mindenekelőtt a nők szakértelmét és készségeit.

 
  
MPphoto
 
 

  João Ferreira (GUE/NGL), írásban.(PT) Ez az állásfoglalás ellenzi az élelmiszerekkel kapcsolatos, a gyermekek fejlődéséről és egészségéről szóló, egészségre vonatkozó egyes állítások engedélyezéséről, illetve engedélyezésének elutasításáról szóló bizottsági rendelettervezet elfogadását, mert az nem egyeztethető össze az élelmiszereken alkalmazott, tápanyag-összetételre és egészségre vonatkozó állításokról szóló rendelet célkitűzéseivel és tartalmával. Az anyatejben található dokozahexaénsav (DHA) hozzájárul a legfeljebb 12 hónapos csecsemők látásának megfelelő fejlődéséhez. Mivel nem alakult ki egyértelmű, egységes tudományos álláspont a DHA-val dúsított tápszereknek – akár tejporról, akár csecsemőknek szánt egyéb élelmiszerről van szó – az anyatejtől eltérő biológiai környezetben a csecsemőkre gyakorolt hatásairól, ezért úgy gondoljuk, hogy megelőző és elővigyázatos megközelítést kell elfogadnunk.

Aggodalmunkat fejezzük ki a szóban forgó rendelettervezet elfogadásával kapcsolatban, mivel az nem tesz eleget az 1924/2006/EK rendelet követelményeinek, amely többek között kimondja, hogy egy állítást tudományosan igazolni kell valamennyi rendelkezésre álló tudományos adat figyelembevételével.

 
  
MPphoto
 
 

  Ilda Figueiredo (GUE/NGL), írásban.(PT) Az Európai Unió és a tagállamok valamennyi szakpolitikája keretében figyelembe kell venni a nemek közötti egyenlőség előmozdítását és a nők jogait, ezzel egyidejűleg pedig küzdeni kell a nemen alapuló megkülönböztetés ellen. Ezért kiemelt figyelmet kell szentelni a mezőgazdaságban dolgozó és a vidéken élő nők helyzetének, akik attól a mély válságtól szenvednek, amelybe a jelenlegi politikák – mint a közös agrárpolitika (KAP) és más politikák – taszították a vidéki térségeket.

A mezőgazdaságban dolgozó 26,7 millió ember körülbelül 42%-át kitevő nőket különösen érinti a több százezer mezőgazdasági kis- és középvállalkozás bezárása és a családi gazdaságok folyamatos tönkremenése, ami az egymást követő KAP-reformok eredménye. A többi tevékenységi területhez hasonlóan ők is a munkanélküliség, a munkahelyi bizonytalanság, az alacsony fizetések és a szegénység áldozatai, amit a válság ürügyén alkalmazott antiszociális politikák tovább súlyosbítottak.

Üres szavak helyett ezért fel kell hagynunk a jelenlegi helyzetet létrehozó politikákkal. Értékelni kell a nők szerepét és jogait, az egyenlőséget, valamint a vidéki térségekben az egészségügyhöz, az oktatáshoz, a kulturális és szabadidős tevékenységekhez, szociális létesítményekhez kapcsolódó közszolgáltatásokat…

(A szavazatok indokolását az eljárási szabályzat 170. cikkének megfelelően lerövidítik.)

 
  
MPphoto
 
 

  Mathieu Grosch (PPE), írásban.(DE) Ez a jelentés teljes mértékű támogatást érdemel, mivel felhívja a figyelmet a nők mezőgazdasági üzemekben és vidéki területeken betöltött sajátos szerepére, ugyanakkor megoldást kínál a jelenlegi kihívásokra. Ezek a megoldások elő fogják segíteni, hogy a nők számára vonzóbbá tegyék a vidéki munkafeltételeket és életkörülményeket. E megoldások részét képezi a támogató szolgáltatásokhoz és létesítményekhez – mint pl. óvoda, járóbeteg-ellátás stb. –, valamint a szükséges infrastruktúrához való megfizethető és egyszerű hozzáférés támogatása. Azt is javasolják továbbá, hogy fordítsanak uniós pénzeszközöket a vidéki közösségek életminőségének javítására.

Ennek másik fontos eleme az oktatáshoz, szakképzéshez és felsőoktatáshoz való hozzáférés növelése, valamint a vidéken élő nők szociális biztonságának javítása. Ez nemcsak a vidéken élő nők számára fog előnyökkel szolgálni, hanem e térségek javát is szolgálja, mivel integrált gazdasági és élettérként e területek számára fenntartható fejlődést biztosít.

 
  
MPphoto
 
 

  Juozas Imbrasas (EFD), írásban.(LT) E dokumentum mellett szavaztam, mert nagyon fontos hangsúlyozni a nők mezőgazdasági üzemekben és vidéki területeken játszott szerepét, különös tekintettel e szerep sokrétűségére. Az európai vidékfejlesztési politika fő feladata továbbra is az, hogy minden régióban azonos életkörülményeket teremtsenek és megakadályozzák a sűrűn lakott városi területek egyoldalú fejlődését, ezáltal biztosítva, hogy a nők és a férfiak örömmel a vidéki területeken maradhassanak és ott sikeres életet élhessenek. Ha a nők minden generációját vidéken kívánjuk tartani, vagy az oda való visszatérésre biztatjuk őket, akkor szükségleteiknek és körülményeiknek az eddigieknél fokozottabb mértékben kell tükröződniük a támogatási politikákban. A modern társadalomban ezt csak megfizethető és regionális szinten elérhető támogató szolgáltatások, közüzemi szolgáltatások és struktúrák igénybevétele mellett lehet elérni. Egy ilyen támogató struktúra fenntartásának és nők számára kedvező kialakításának az európai uniós támogatási stratégia központi elemét kell képeznie. Ennek érdekében már az intézkedések tervezésekor – például óvoda létesítésekor, ambuláns gondozási központ létrehozásakor vagy a tömegközlekedés kiépítésekor – új szemléletmódokra és a nők összes generációjának a döntéshozatalba való bevonására van szükség. Az oktatás, a szakképzés, a felsőoktatás és a továbbképzés a vidéki területeken továbbra is alapvető fontosságú lesz az életminőség és a munka szempontjából.

 
  
MPphoto
 
 

  Anneli Jäätteenmäki (ALDE), írásban.(FI) A vidéken élő nők élete az utóbbi mintegy 50 évben megváltozott és sokszínűbbé vált. A hagyományos vidéki munkahelyek száma csökkent. Ugyanakkor azokat új életformák váltották fel, amelyek a nők hátterét, oktatását és munkaerő-piaci helyzetét tekintve nagyban különböznek. Ezeknek a változásoknak szintén jobban kell tükröződniük az Unió támogatási politikájában, hogy a vidéken élő nők szakmai és családi életének összeegyeztethetősége javuljon.

Az elmúlt években a nők iskolai végzettségüket és szakképzettségüket kihasználva előmozdították a hagyományos vidéki gazdaságot. Többek között a szolgáltatások széles körét kínáló és a falusi turizmusra épülő innovatív vidéki vállalkozások minden formája jelentős mértékben újjáélesztette a vidéki gazdasági szerkezetet. A jövőben az innovatív vidéki vállalkozások létrehozását és fejlesztését is támogatni kell.

Végül szeretnék rámutatni arra, hogy a nemek közötti egyenlőség előmozdítása az EU és a tagállamok egyik fő célkitűzése. Az Unió közös agrárpolitikájának ezért az egyenlőség előmozdításának elvét is magában kell foglalnia.

 
  
MPphoto
 
 

  Elisabeth Köstinger (PPE), írásban.(DE) Ezzel a jelentéssel az Európai Parlament javítani kívánja a vidéken élő nők életkörülményeit és munkafeltételeit, valamint esélyt kíván teremteni számukra a kibontakozáshoz. A jelentés javaslatainak középpontjában a nők számára új kilátásokat és munkahelyi lehetőségeket kínáló vidéki infrastruktúrák kiépítésének folytatása áll. A mezőgazdasági üzemekben dolgozókat is érinti a munka és a család összeegyeztethetőségének kérdése. Az előadóhoz hasonlóan én is meg vagyok győződve arról, hogy kizárólag a vidéki térségek aktív támogatásával akadályozható meg a nők városokba való elvándorlása. Ehhez a mezőgazdasági ágazatban az igényekhez igazodó gyermekgondozási létesítményekre, családbarát infrastruktúrára, valamint az internethez és az egyéb kommunikációs technológiákhoz való hozzáférésre is szükség van. A fontos intézkedések vidéki térségekben való végrehajtásához a jövőben elegendő forrásra lesz szükségünk a mezőgazdaság és a vidékfejlesztés számára. Támogatom a jelentés azon felhívását, miszerint hangsúlyozni kell annak fontosságát, hogy az EU jövőbeli pénzügyi keretéről folytatott soron következő tárgyalásokon ne csökkentsék az uniós költségvetés mezőgazdaságra eső részét.

 
  
MPphoto
 
 

  Giovanni La Via (PPE), írásban.(IT) Határozottan támogattam a képviselőtársam, Jeggle asszony által készített jelentést, mert úgy találtam, hogy tartalmazza azokat a fontos alapelveket, amelyeket figyelembe kell venni és támogatni kell a jövőben. Az EU-ban a mezőgazdaságban rendszeresen foglalkoztatott, összesen mintegy 27 millió ember körülbelül 42%-a nő, ugyanakkor a hivatalos statisztikák szerint úgy tűnik, hogy minden ötödik mezőgazdasági vállalkozást (kb. 29%) közvetlenül nők irányítanak. Kérem, vegyék figyelembe ezeket az adatokat annak értékelésekor, hogy a nők sok helyi közösségben jelentős mértékben hozzájárulnak a fejlődéshez, ugyanakkor a döntéshozatali folyamatokban gyakran aránytalanul alacsony a részvételük. Ezt az akadályt a szolgáltatáspolitika segítségével kell felszámolnunk, amely az új közös agrárpolitikán (KAP) keresztül sok vidéki területen meg fogja könnyíteni a fejlesztési folyamatokat és a tevékenységek végzését. Itt konkrétan a képzési, tanácsadási és vállalkozásalapítási kezdeményezésekre gondolok, amelyek a KAP második pillére keretében még tovább fejleszthetők, továbbá fordulópontot jelentenek a vidéken élő nők és férfiak életkörülményeinek jelentős javítása terén. Úgy vélem, ezt egyértelműen stratégiai követelményként kell megállapítani, nem utolsósorban az Európa 2020 stratégia célkitűzéseinek megvalósítása során, különös tekintettel az innováció, a kutatás és a fejlesztés ösztönzését célzó kezdeményezésekre.

 
  
MPphoto
 
 

  Elżbieta Katarzyna Łukacijewska (PPE), írásban.(PL) Ma Strasbourgban a nők mezőgazdaságban és vidéki területeken betöltött szerepéről szóló jelentés mellett szavaztunk. Én személy szerint vidékről származom, vidéken élek és volt olyan idő, amikor keményen dolgoztam szüleim gazdaságában. Teljes meggyőződéssel állíthatom, hogy a vidéken élő nők nemcsak a gazdaságok fejlesztésében és korszerűsítésben játszanak szerepet, hanem kemény munkájuknak és elszántságuknak köszönhetően gyakran az egész vidéki közösség ösztönzésében is. A vidéki háziasszony-egyletek keretében végzett tevékenységeik, a hagyományok és a családi szokások megőrzésére irányuló erőfeszítéseik, valamint a gazdaságok irányítása terén felmerülő új megoldások megvalósításában elért sikereik szintén azt jelzik, hogy a nők olyan csoportot alkotnak, amelyet támogatni és ösztönözni kell, illetve amelynek értékét ki kell emelni. Köszönetet szeretnék mondani minden vidéken élő nőnek Lengyelországban és szerte az Európai Unióban kemény munkájukért és a regionális fejlődéshez való hozzájárulásukért, és szeretném tájékoztatni önöket, hogy a Jeggle-jelentés mellett szavaztam. Köszönöm.

 
  
MPphoto
 
 

  David Martin (S&D), írásban. – Örömömre szolgál, hogy ez a jelentés elismeri a nők mezőgazdasági termelésben játszott fontos szerepét, valamint bizonyos szakpolitikák és feltételek oly módon történő kiigazításának szükségességét, hogy azok segítsék őket. Nem gondolom azonban, hogy ezt annak igazolására kellene használni, hogy még több pénzt öljünk a KAP-ba.

 
  
MPphoto
 
 

  Barbara Matera (PPE), írásban.(IT) A jelentés mellett szavaztam, mert határozottan úgy gondolom, hogy el kell ismernünk a helyi nők központi szerepét, mivel az ott végzett munkájuk alapvető fontosságú a helyi gazdaság teljesítménye vagy újjáélesztése szempontjából, amely maga is hozzájárul országaink általános növekedéséhez.

A nők mezőgazdasági ágazatban betöltött szerepe jelentősen megváltozott az elmúlt évtizedekben és egyre sokrétűbbé vált. Ezért az európai intézményeknek lépéseket kell tenniük annak érdekében, hogy megakadályozzák a nők vidéki térségekből való elvándorlását, másrészről pedig ösztönözniük kell a nők vidéki élethez való visszatérését. A nők és terveik támogatása révén a vidéki közösségek egészében előrehaladás érhető el a fejlődés terén.

A mezőgazdaságban dolgozó nőknek esélyt kell kínálni személyes életcéljaik megvalósítására, ezáltal biztosítva gazdasági függetlenségüket és képessé téve őket családi kötelezettségeik teljesítésére. A mezőgazdasági munkának vonzónak kell maradnia a nők számára, hogy ki tudják bontakoztatni sokoldalú szakmai készségeiket. Jelenleg, a pénzügyi és gazdasági válság időszakában rendkívül fontos, hogy vidéken ugyanolyan munkafeltételeket teremtsünk, mint a városokban, annak érdekében, hogy ezeket a területeket újra benépesítsük, ami az adott európai régióban a gazdasági fellendülés beindításának motorjaként szolgálhat.

 
  
MPphoto
 
 

  Véronique Mathieu (PPE), írásban.(FR) Az európai vidéki térségekben tapasztalható gyökeres változások kihívásokat teremtenek népességi, foglalkoztatási, szolgáltatási és környezeti szempontból. Hangsúlyoznunk kell a nők jelenlétének és szerepvállalásának életminőségre és vidéki gazdaságra gyakorolt jelentős hatását. A nők óriási potenciált jelentenek majd az EU számára, amikor elkötelezi magát az európai vidéki gazdaság fejlesztése és bővítése mellett. Az uniós pénzügyi támogatás ezért a jövedelmek növelése révén, illetve az oktatáson, a szakképzésen, a felsőoktatáson és a továbbképzésen keresztül elősegítheti a vidéki életkörülmények és munkafeltételek minőségének javítását.

A mezőgazdasági ágazat jövője attól függ, hogy képes-e a diverzifikációra. Az élelmiszertermelés mellett a mezőgazdasági üzemekben rejlő szolgáltatási lehetőségek az érintett szereplők kreativitásától függnek; a nők már jelentősen hozzájárultak ehhez. Sok lehetőség kínálkozik helyi szolgáltatások létrehozására, és a nők e szolgáltatásokba való bevonása a legjobb módja annak, hogy garantálják az ilyen projektek sikerét.

 
  
MPphoto
 
 

  Nuno Melo (PPE), írásban.(PT) Mivel a nők egyre fontosabb szerepet töltenek be a mezőgazdaságban és a vidéki térségekben, az új közös agrárpolitikának (KAP) ezt figyelembe kell vennie annak érdekében, hogy elősegítsék a nemek közötti egyenlőséget. Csak így lehet sikeresen előmozdítani a fenntartható gazdasági növekedést és vidékfejlesztést. A városi térségekhez hasonlóan a vidéki területeken is jó életkörülményeket kell teremtenünk ahhoz, hogy a nőket és családjaikat az ottmaradásra ösztönözzük.

 
  
MPphoto
 
 

  Willy Meyer (GUE/NGL), írásban.(ES) A nők mezőgazdaságban és vidéki területeken betöltött szerepéről szóló jelentés mellett szavaztam, mert úgy vélem, hogy kulcsfontosságú szerepet játszanak ebben az ágazatban, amely 14,6 millió embert (a nők 41%-a) foglalkoztat. Mindazonáltal tisztában vagyok azzal, hogy a közös agrárpolitika második pillére támogatja a vidéken élő nők életkörülményeihez kapcsolódó projekteket. Úgy vélem, meg kell vizsgálnunk a folyamatban lévő projekteket a bevált gyakorlatok azonosítása és a nők helyzetének javítása érdekében, amelyet különösen érintenek a kapitalizmus jelenlegi strukturális válságának vidéki területekre gyakorolt hatásai, különösen, ha figyelembe vesszük a női munkanélküliség magas szintjét, amelyhez az is hozzájárul, hogy sok nő még csak nincs is jelen a munkaerőpiacon, ami azt jelenti, hogy nem regisztrálták őket munkanélküliként, és így nem jelennek meg a munkanélküliséggel kapcsolatos statisztikákban. Ezenfelül úgy vélem, hogy a mezőgazdaságban dolgozó nők szociális védelme elengedhetetlen a vidéki térségek fejlődéséhez, ezért az ebbe az irányba mutató jelentés mellett szavaztam.

 
  
MPphoto
 
 

  Alexander Mirsky (S&D), írásban. – Mint elhangzott, a jelentés hangsúlyozni kívánja annak szükségességét, hogy a közös agrárpolitika keretében érvényre juttassák a nemek közötti egyenlőség elvét, ami a fenntartható gazdasági növekedés és vidékfejlesztés előmozdításának egyik módja. Az EU-nak ezért át kell dolgoznia uniós támogatási stratégáit a vidéki területek nők igényeinek megfelelő fejlesztése érdekében. A mezőgazdaságban tevékenykedő nők vállalkozói szellemének és készségeinek fejlesztése, a nők speciális képzésekhez való hozzáférésének javítása, a vidéki térségek legkorszerűbb információtechnológiai infrastruktúrával való ellátása, a női hálózatok nagyobb elismerése és támogatása, az infrastrukturális létesítmények és szolgáltatások minőségének és hozzáférhetőségének javítása, a mezőgazdaságban dolgozó nők számára megfelelő szociális biztonsági ellátások biztosítása, a gazdaságok esetében a közös tulajdon lehetővé tétele, különös figyelem szentelése a női bevándorlóknak – ezek a különböző politikai csoportok által elfogadott legfontosabb szempontok között szerepelnek. Nos, ki nem szavazna ezek mellett? Ez annyira általánosító és populista! Az előadó láthatólag jóindulatúnak mutatkozik a mezőgazdaságban dolgozó nők irányában. Azonban semmi konkrétum nem hangzott el a gyermekekkel és az egészségüggyel kapcsolatban. Nincs hatékony egészségügyi ellátás! Lettországban, Észtországban és Litvániában a vidéki térségekben éppen a hatékony egészségügyi ellátás és iskola előtti nevelés hiánya aggasztja a nőket. A jelentés mellett szavaztam, azonban az még kiforratlan és nélkülözi a szakmaiságot.

 
  
MPphoto
 
 

  Andreas Mölzer (NI), írásban.(DE) A mezőgazdasági ágazatban a nők még mindig alárendelt szerepet töltenek be. E jelentés szerint éppen a nem városi területeken kell jobban odafigyelni a nők igényeire. Továbbképzési és képzési lehetőségeket, valamint a gyermekgondozási létesítményekhez jobb hozzáférést kell biztosítani számukra. A női gazdálkodók is egyre inkább hozzájárulnak a vállalkozások diverzifikálásához és piaci igényekhez való igazodásához, és ennek köszönhetően jelentősen megerősödött a mezőgazdaság többfunkciós jellege. Annak érdekében, hogy a nők számára munkahelyként és életmódként továbbra is vonzó maradjon a mezőgazdasági termelés, lehetővé kell tenni számukra, hogy befolyásolják a testületekben és szervezetekben hozott döntéseket. Hasonlóképpen elengedhetetlen a mezőgazdaságban dolgozó nők helyzetének fenntartható biztosítása, ezáltal ösztönözve őket arra, hogy az ágazatban maradjanak. A jelentés mellett szavaztam, mert minden rendelkezésünkre álló eszközzel meg kell állítani a gazdaságok hanyatlását.

 
  
MPphoto
 
 

  Rareş-Lucian Niculescu (PPE), írásban.(RO) A Jeggle-jelentés mellett szavaztam, amelyet Romániában – egy olyan országban, ahol nagyon sokan vesznek részt a mezőgazdasági tevékenységekben – megválasztott európai parlamenti képviselőként nagyra értékelek. Rámutatnék azonban arra, hogy véleményem szerint a jelentés határozottabb is lehetett volna a vidéki életkörülmények kérdését illetően. Egy erőteljesebben finanszírozott Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapra van szükségünk, hogy képesek legyünk csökkenteni a vidéki és városi térségek közötti egyenlőtlenségeket. Továbbra is elengedhetetlen, hogy az említett alap egyik fő eleme az alapvető fizikai infrastruktúra korszerűsítésére irányuló beruházások maradjanak. Ezenfelül hasznos lett volna kiemelni az elöregedő vidéki népesség kérdését, valamint a mezőgazdasági termelők idő előtti nyugdíjazására és a fiatal mezőgazdasági termelők bevonására irányuló programok jelentőségét.

 
  
MPphoto
 
 

  Franz Obermayr (NI), írásban.(DE) A nők sok szempontból mezőgazdaságunk kulcsfontosságú szereplői. A nők szerepe annál fontosabbá válik, minél inkább egy fenntartható, környezettudatos és kistermelői struktúrákon alapuló mezőgazdaságot próbálunk létrehozni. Ezért fontos, hogy a társadalom jobban figyelembe vegye és elismerje a nők mezőgazdasági ágazatban végzett munkáját. Ezenkívül a jövőben nagyobb figyelmet kell szentelni a mezőgazdaságban dolgozó nők sajátos igényeinek annak érdekében, hogy ez az ágazat a fiatalabb nemzedékeket is inspirálja. Ezért a jelentés mellett szavaztam.

 
  
MPphoto
 
 

  Wojciech Michał Olejniczak (S&D), írásban.(PL) Ma elfogadtuk a nők mezőgazdaságban és vidéki területeken betöltött szerepéről szóló európai parlamenti állásfoglalásra irányuló indítványt. Az elmúlt évtizedekben szerzett tapasztalataink azt mutatják, hogy a nők növekvő részvétele, tudása, tapasztalata és szakértelme valamennyi iparágban a fejlődés kulcsfontosságú eleme. Többek között ezért is gondolom úgy, hogy a közös agrárpolitika egyik alapvető célkitűzése az, hogy vonzóbbá tegyük a vidéki térségeket, különös figyelmet fordítva a nők igényeire és szerepére. Minden erőnkkel segítenünk kell a nőket, hogy megvalósíthassák céljaikat, valamint összeegyeztethessék karrierjüket és családi életüket. Ennek elérése érdekében a vidéki térségekben hozzáférést kell biztosítanunk a tágabb értelemben vett szolgáltatásokhoz, az infrastruktúrához, valamint a képzési és személyes fejlődési lehetőségekhez. Elengedhetetlenek az arra irányuló intézkedések, hogy a nők körében előmozdítsák a vállalkozói szellemet és küzdjenek a nemen alapuló megkülönböztetés minden formája ellen. Fokozott figyelmet kell fordítanunk a nagyobb politikai és pénzügyi támogatás biztosítására, például könnyebb hozzáférést biztosítva a beruházásokhoz és a hitelekhez. Meggyőződésem, hogy mindezen intézkedések biztosítani fogják, hogy a mezőgazdaság, a helyi közösségek és az egész régió fejlődése szempontjából a nőkben rejlő lehetőségeket egyre jobban kihasználják.

 
  
MPphoto
 
 

  Rolandas Paksas (EFD), írásban.(LT) Az állásfoglalás mellett szavaztam, amelynek célja a nők mezőgazdasági ágazatban betöltött szerepének növelése és a vidéki térségekben a helyzetük javítása, nagyobb szociális biztonságot kínálva számukra, előmozdítva foglalkoztatásukat és vállalkozói szellemüket. Mindenekelőtt mindent meg kell tennünk a hatékonyan működő szociális védelmi rendszer létrehozásának biztosítása érdekében, amely lehetővé teszi a korengedményes nyugdíjazást és az anyasági ellátásokat. A vállalkozói szellem előmozdításához szükséges kedvező környezet megteremtése érdekében minden vidéki térségnek a legkorszerűbb információtechnológiai infrastruktúrával kell rendelkeznie. A vidéki területeken a megfelelő szélessávú hozzáférés a kis-és középvállalkozások növekedésének egyik fő tényezője. Emellett mindent meg kell tennünk a vidéki közösségek megőrzésének, valamint a családi és szakmai élet összeegyeztethetőségének biztosítása érdekében. Következésképpen biztosítani kell, hogy a vidéki lakosok magas színvonalú egészségügyi ellátásban és oktatásban részesüljenek, hozzáférjenek a gyermekgondozási és a mindennapi igényeket kielégítő egyéb szolgáltatásokhoz, ami kedvezőbb életkörülményeket teremt és csökkenti a társadalmi kirekesztést.

A strukturális alapokból származó pénzeszközöket felhasználó tagállamoknak olyan kezdeményezéseket kell kidolgozniuk és végrehajtaniuk, amelyek előmozdítják a nők munkaerő-piaci részvételét, csökkentik a társadalmi egyenlőtlenségeket és kezelik a közlekedési infrastruktúrához kapcsolódó problémákat. Emellett nagyobb figyelmet kell fordítani a mezőgazdasági termelői szervezetekre, és a vidékfejlesztési programok teljes körű végrehajtása érdekében létre kell hozni a vidéken élő nők európai szintű hálózatát.

 
  
MPphoto
 
 

  Alfredo Pallone (PPE), írásban.(IT) Az új közös agrárpolitika (KAP) a szociális kérdéseket ugyanúgy figyelembe veszi, mint a vidéken élő nők szerepét. A közös cél annak elkerülése, hogy kizárólag a sűrűn lakott városi térségek fejlődjenek, elkerülve ezáltal a nemen és/vagy a vidéki lakosok földrajzi származásán alapuló megkülönböztetést. Egyetértek ezekkel az elvekkel, ezért a jelentés mellett szavaztam, amely hangsúlyozza a nők mezőgazdasági vállalkozásokban és vidéki területeken játszott fontos szerepét, és felhívja a figyelmet e szerep regionális fejlesztési politikákban betöltött jelentőségére. A jelentés kiemeli azokat a területeket, ahol további munkára van szükség a nők nagyobb mértékű integrációja és a foglalkoztatási potenciáljuk lehető legjobb kihasználása érdekében, ami a nagyobb környezeti és energiahatékonyság révén javítja a vidéki élettel kapcsolatos kilátásokat.

 
  
MPphoto
 
 

  Maria do Céu Patrão Neves (PPE), írásban.(PT) A jelentés mellett szavaztam, mert egyetértek a beterjesztett javaslatok többségével, különösen a vidéki területek többfunkciós jellegének előmozdításával, mivel ezeken az élettérként és gazdasági térségként szolgáló területeken ott kell tartani a közösségeket, illetve azoknak lendületet kell adni. Fontos elismerni, hogy a vidéki területeket különösen érinti a népesség elöregedése, az alacsony népsűrűség és bizonyos területeken az elnéptelenedés, és ezért a közös agrárpolitikának (KAP) e kihívások megoldására kell irányulnia. Történelmi szempontból tény, hogy a nők mezőgazdaságban végzett munkáját mindig is alulértékelték, és gyakorta előfordult, hogy vagy nem fizették meg, vagy kevesebbet fizettek érte, mint a férfiak által végzett ugyanilyen munkáért. Ezért fontos, hogy ezt figyelembe vegyük e téma megvitatásánál, de mindenekelőtt az is fontos, hogy az azonos munkára azonos munkafeltételek vonatkozzanak. Mindenesetre véleményem szerint e kérdés tekintetében az a legfontosabb, hogy ez végül jelentőségét veszti a nemek közötti egyenlőség mezőgazdaságon belüli megteremtésével.

 
  
MPphoto
 
 

  Aldo Patriciello (PPE), írásban.(IT) A vidéki területeken a nők a mezőgazdasági ágazat kulcsfontosságú szereplői. Ezért fontos hangsúlyoznunk a nők mezőgazdasági üzemekben és vidéki területeken betöltött szerepét. E tekintetben figyelembe kell vennünk igényeiket, és ki kell használnunk a bennük rejlő lehetőségeket, mivel az olyan szempontok, mint az életminőség és a gazdasági erő, különösen a vidéki területeken összefüggésben állnak a nők jelenlétével és sokoldalú szerepvállalásával. Következésképpen az európai támogatási politikák keretében az eddigieknél többet kell tenni igényeik kielégítése és a szükséges feltételek megteremtése érdekében, hogy ezáltal minden nemzedék körében megakadályozzuk a nők vidéki területekről való elvándorlását, és egyáltalán a vidéki élethez való visszatérésre bátorítsák őket. Ebből a szempontból az uniós támogatások hozzájárulhatnak ahhoz, hogy mind a vállalkozásokat irányító vagy szolgáltatásokat nyújtó nők, mind pedig a termékek és szolgáltatások fogyasztói számára javuljon az életminőség a vidéki területeken. Mivel a nők nélkülözhetetlen szerepet játszanak a vidéki térségek fenntartható fejlődésében, a jelentés mellett szavaztam annak érdekében, hogy a nőknek ezen az ágazaton belül konkrét támogatást biztosítsunk.

 
  
MPphoto
 
 

  Rovana Plumb (S&D), írásban. – A nők nagyon fontos szerepet töltenek be a mezőgazdasági ágazatban és a vidéki térségekben, ahol egyre szembetűnőbb a jelenlétük. Ezért fontos kiemelni a nők mezőgazdasági üzemekben és vidéki területeken betöltött szerepét, különös tekintettel e szerep sokrétűségére. Ha a nők minden generációját vidéken kívánjuk tartani, vagy az oda való visszatérésre biztatjuk őket, akkor szükségleteiknek és körülményeiknek az eddigieknél fokozottabb mértékben kell tükröződniük a támogatási politikákban. A vidéken élő nőknek is saját életükkel kapcsolatos terveik megvalósítása, gazdasági függetlenségük megteremtése és családi kötelezettségeik teljesítése a fontos.

Az Európai Bizottságnak növelnie kell az ESZA költségvetési keretösszegeit annak érdekében, hogy megfelelő forrásokat biztosítsanak az oktatás és képzés javítását, a munkaerőpiachoz való hozzáférés javítását és a munkanélküliség elleni küzdelmet célzó intézkedésekre, a társadalmi befogadásról szóló stratégia intézkedéseire és fellépéseire, valamint az EU 2020 kiemelt kezdeményezésére, amelynek célja a szegénység és a társadalmi kirekesztés leküzdése a hátrányos helyzetű és fogyatékkal élő emberek – és különösen a nők – érdekében, ideértve azokat is, akik kétes és bizonytalan szerződéssel rendelkeznek. A tagállamoknak különösen elő kell segíteniük a mezőgazdaságban dolgozó európai nők szociális helyzetének egyértelmű javulását.

 
  
MPphoto
 
 

  Frédérique Ries (ALDE), írásban.(FR) Mi lenne, ha a közös agrárpolitika jövőjét a női gazdálkodók jelentenék? Jóllehet ez az állítás némiképp vitatható, mégis nagymértékben megalapozott, ha figyelembe vesszük a nők vidéki életben és gazdaságokban betöltött jelentőségét. A statisztikák szerint az Európai Unióban a női gazdálkodók a mezőgazdasági dolgozók 43%-át, a gazdaságok vezetőinek pedig 20%-át teszik ki, és ez nem foglalja magában a férfi gazdálkodók házastársait, akiknek a munkáját gyakran nem veszik figyelembe.

Amikor a gazdaságok egyre inkább specializálódnak, a nők kreativitása megkérdőjelezhetetlen előnyt jelent, amely a környezeti fenntarthatóság és minőség iránti elkötelezett szemléletmódukkal párosulva európai szintű elismerést és támogatást érdemel. Az Európai Parlament ma a Jeggle-jelentés elfogadása mellett döntött, hangsúlyozva ezáltal, hogy a nők a jövőben fontos szerepet fognak játszani a vidéki területek fejlesztésében. Ahogy az előadó nagyon találóan megfogalmazta az indokolásban: „a tapasztalat azt mutatja, hogy az életminőség és a gazdasági erő különösen a vidéki régiókban összefüggésben áll a nők jelenlétével és az ő sokoldalú szerepvállalásukkal”. Ez egy egyszerű és modern módja a mezőgazdasági szakma újragondolásának.

 
  
MPphoto
 
 

  Raül Romeva i Rueda (Verts/ALE), írásban. – A nők a mezőgazdasági ágazat és a vidéki térség kulcsfontosságú szereplői. Jelenlétük egyre inkább előtérbe kerül. Ezért fontos hangsúlyozni a nők mezőgazdasági üzemekben és vidéki területeken betöltött szerepét, különös tekintettel e szerep sokrétűségére. E tekintetben jelentős lehetőség rejlik a nők mezőgazdaságon belüli tényleges támogatásában. Sokoldalú szakmai képességeik, érdeklődési területeik és teljesítményük még több figyelmet érdemel annak érdekében, hogy a mezőgazdaság továbbra is vonzó munkalehetőség legyen a nők számára. Ehhez arra van szükség, hogy a nők teljes körűen részesedjenek a mezőgazdasági életforma és vállalkozás nyújtotta lehetőségekből. A gazdálkodó nőknek a mezőgazdasági üzemekben való felelősségük arányában kell kivenni részüket a jogokból és kötelezettségekből. Ide tartozik a mezőgazdasági szervezetekben való képviselet és a gazdaságok bevételéből való részesedés.

A modern, fenntartható mezőgazdasághoz ezenkívül elengedhetetlen a mezőgazdasági tevékenységet végző valamennyi nő megfelelő szociális biztonsága. Figyelembe kell venni az uniós tagállamok mezőgazdasági szociális biztonság terén rendelkezésre álló tapasztalatait és középtávon elő kell segíteni a mezőgazdaságban dolgozó európai nők szociális helyzetének egyértelmű javulását.

 
  
MPphoto
 
 

  Licia Ronzulli (PPE), írásban.(IT) Európában mindig is elsőbbséget élvezett a fenntartható vidékfejlesztés, mégpedig azért, hogy a lehető legjobb életkörülményeket biztosíthassuk azoknak a férfiaknak és nőknek, akik vállalják, hogy ebben az ágazatban dolgoznak.

Jelenleg Európában 26,7 millió embert foglalkoztatnak a mezőgazdaságban, akiknek a 42%-a nő, és legalább minden ötödik gazdaságot nő irányít. Ezekből az egyszerű számokból kitűnik, hogy vidéki nők esetében a valóság gyökeresen megváltozott a korábbi évtizedekhez képest, és e változásokban a nők vezető szerepet játszottak, akik szerte a tagállamokban nagyon különböző társadalmi és gazdasági háttérrel rendlelkeztek.

Támogatom a jelentés szövegét, mivel az rávilágít arra, hogy a vidéki térségekre vonatkozó európai támogatási stratégiákat kifejezetten a nőkre szabottan kell kidolgozni annak érdekében, hogy középtávon javítsák a nők szociális helyzetét és munkakörülményeit.

 
  
MPphoto
 
 

  Oreste Rossi (EFD), írásban.(IT) Nincs más választásunk, minthogy a nők mezőgazdaságban és vidéki területeken betöltött szerepéről szóló jelentés mellett szavazzunk, mert még mindig hiszünk azokban a hivatásos mezőgazdasági termelőkben, akik a saját vállalkozásukból szerzett jövedelemből élnek.

A jellemzően az anyaságban és a többi családtag segítésében megnyilvánuló általános szerepüket tekintve a nők kétségtelenül hátrányos helyzetben vannak a mezőgazdasági környezetben. A szokásos mezőgazdasági munkamenetet nem egy meghatározott óraszám jellemzi, azt sokkal inkább az évszakhoz kapcsolódó követelmények, a vegetációs időszakok és az állatállomány esetleges jelenléte határozzák meg. Vannak olyan időszakok, amikor a hét minden napján 12–13 órát kell dolgozni, és vannak nyugodtabb időszakok is. Nyilvánvaló, hogy egy gazdálkodó nő például a várandósság ideje alatt nem hagyhatja abba a munkát a földeken, ha a helyzet éppen úgy kívánja, mert különben az egész évi jövedelme elveszne.

A gazdálkodó nők igényei tehát jelentősen eltérnek az egyéb női munkavállalókétól, ezért nagyon fontos, hogy megfelelő és speciális támogatásban részesüljenek, figyelembe véve azt a tényt, hogy a mezőgazdasági üzemek szinte minden esetben távol esnek a közszolgáltatásoktól, így például a tömegközlekedéstől, a segítségnyújtástól vagy a szociális támogatástól.

 
  
MPphoto
 
 

  Nikolaos Salavrakos (EFD), írásban.(EL) Az állásfoglalásra irányuló indítvány mellett szavaztam, mert úgy vélem, hogy a nők óriási szerepet játszanak a vidéki térségek és a mezőgazdaság fejlesztésében, illetve ahhoz jelentősen hozzájárulnak. A mezőgazdasági ágazatban dolgozó nők és üzleti terveik támogatása az egész vidéki társadalom fejlődését elősegíti. A gazdasági válság közepette és burjánzó munkanélküliséggel a háttérben ösztönzőket kell kínálnunk annak érdekben, hogy a vidéki nők minden korosztályát a vidéki térségekben tartsuk, támogassuk a nők vállalkozói szellemét és beruházzunk a képzésükbe, ezáltal biztosítva, hogy fejlődés és innováció valósulhasson meg a mezőgazdaságban.

 
  
MPphoto
 
 

  Daciana Octavia Sârbu (S&D), írásban.(RO) Először is szeretnék köszönetet mondani Jeggle asszonynak ezért a kiváló jelentésért, amely kiemeli a nők mezőgazdaságban betöltött rendkívül fontos szerepét. Tudom, hogy sokan azt szeretnénk, ha a nők minden korosztálya továbbra is a vidéki területeken maradna, illetve úgy gondoljuk, arra kell ösztönözni őket, hogy vidékre költözzenek, ezáltal biztosítva a vidéki térségek és az európai mezőgazdaság jövőjét. Ennek eléréséhez azonban a mezőgazdaságban jobb hozzáférést kell biztosítanunk a nők számára az oktatáshoz és a képzéshez, illetve lehetővé kell tenni számukra a közvetlen kifizetésekhez való jobb hozzáférést is. Másrészről biztosítanunk kell, hogy tisztességes nyugdíjakat és szociális biztosítást kapjanak.

Romániában például a vidéken élő nők közül néhányan nem jogosultak a mezőgazdasági termelőknek járó nyugdíjra, és nagyon nehéznek találják a mezőgazdasági vállalkozások elindítását. Ezért nagyon fontos, hogy nagyobb figyelmet fordítsunk a családi vagy önellátó gazdaságokban dolgozó nőkre, és biztosítsuk számukra a tisztességes megélhetést és a méltányos nyugdíjakat.

 
  
MPphoto
 
 

  Joanna Senyszyn (S&D), írásban.(PL) Támogatásomat adtam a nők mezőgazdaságban és vidéki területeken betöltött szerepéről szóló jelentéshez. Különösen támogatom azokat a megoldásokat, amelyek célja a vidéken élő nők körében a foglalkoztatási szint növelése. Lengyelországban a nőket jobban érinti a munkanélküliség, mint a férfiakat, különösen a vidéki térségekben. A vidéki területeken a munkanélküliek nagy százalékát a 34 év alatti nők teszik ki. Az esetek többségében képzett nőkről van szó, akik nem találnak a képzettségüknek megfelelő munkát. Ez egy különösen veszélyes tendencia, hiszen olyan fiatalokról van szó, akiknek nagyobb esélyt kell biztosítani ahhoz, hogy megvessék a lábukat a munkaerőpiacon. Hosszú távon ez a vidéki munkanélküliség elnőiesedéséhez, és ezáltal a nők körében a szegénység növekedéséhez vezet. Sokan közülük úgy döntenek, hogy a városokba mennek munkát keresni, ez viszont a vidéki népesség elöregedéséhez, a születési arány csökkenéséhez és a vidéki lakosok életkörülményeinek általános romlásához vezet.

Ezzel összefüggésben támogatom azt a javaslatot, miszerint az új EMVA-rendeletben rendelkezni kell arról, hogy a 2014–2020-as programozási időszakban külön intézkedésekkel támogassák a nőket. Ez jótékonyan befolyásolná a vidéki területeken élő nők foglalkoztatását. Szintén támogatom, hogy a szociális biztonsági rendszerek keretében megfelelő ellátásokat biztosítsanak a vidéken élő nők számára. Ezeknél az ellátásoknál figyelembe kell venni, hogy a nők kevesebbet keresnek, ami befolyásolja a nyugdíjjogosultságukat.

 
  
MPphoto
 
 

  Czesław Adam Siekierski (PPE), írásban.(PL) A társadalmi és demográfiai változásoknak, az értékrendszerek változásának és a választási lehetőségek bővülésének következményeként megváltozott a vidéki térségek szerkezete. A nők vidéki területeken betöltött szerepe szintén változóban van. Annak biztosításához, hogy a nők a vidéki területeken maradjanak, vagy ahhoz, hogy a vidéki életmód választására ösztönözzük őket, most arra van szükség, hogy nagyobb figyelmet fordítsunk a nők igényeire, és hogy azok a támogatási politikánkban is tükröződjenek. Biztosítanunk kell, hogy a nők vidéki térségekben való jelenléte láthatóbb legyen, különösen gazdasági és pénzügyi téren, és rendelkezésre kell bocsátanunk az e feladatok elvégzéséhez szükséges eszközöket.

Tekintettel arra, hogy még mindig a nők azok, akik feladják a munkájukat, hogy a gondozzák a kisgyermekeket és a beteg vagy idős embereket, ezért lehetővé kell tennünk számukra, hogy egyensúlyt teremthessenek a családi és a szakmai élet között. Ez az infrastruktúra fejlesztésével, például óvodák építésével és a különböző oktatási és kulturális lehetőségek kiépítésével érhető el. E célok megvalósításának az a kulcsa, hogy a nők minden generációját be kell vonni a döntéshozatali folyamatokba.

Rendkívül fontos szempont a nőknek szóló egészségügyi szolgáltatásokhoz és rákszűrési programokhoz való hozzáférés javítása is. Emellett továbbra is érdemes támogatni és fejleszteni a falusi turizmust, mint egyfajta alacsony kockázatú gazdasági tevékenységet, ami elősegíti a munkahelyteremtést, illetve a munka és a családi élet összeegyeztethetőségét, valamint előmozdítja az elektronikus üzleti formákat, így például az e-kereskedelmet, amelyek a városi központoktól való távolságtól függetlenül lehetővé teszik a gazdasági tevékenységek végzését.

 
  
MPphoto
 
 

  Brian Simpson (S&D), írásban. – A Munkáspárt európai parlamenti képviselői (EPLP) támogatják az Elisabeth Jeggle által készített, a nők mezőgazdaságban és vidéki területeken betöltött szerepéről szóló jelentést, amelynek célja, hogy kiemelje a mezőgazdaságban dolgozó nőket érintő ágazatspecifikus problémákat és a helyzetük erősítése céljából javasolt számos intézkedést. A jelentés foglalkozik a mezőgazdaságban dolgozó nők sajátos igényeivel, és ajánlások egész sorát javasolja, amelyek figyelembe veszik életkörülményeiket, valamint a vidéki gazdaság fejlődésében betöltött szerepüket, illetve az ehhez való hozzájárulásukat. Az EPLP azonban nem ért egyet a 4. bekezdéssel, amelyben ellenzik a mezőgazdasági kiadások teljes költségvetéshez viszonyított arányának további mérséklését. A többéves pénzügyi kereten belüli prioritások számottevő módosítását szeretnénk látni az Európa 2020 stratégia prioritásainak teljes körű finanszírozása érdekében, mivel ezek vannak a legnagyobb hatással a foglalkoztatás növekedésére és a gazdasági növekedésre.

 
  
MPphoto
 
 

  Catherine Stihler (S&D), írásban. – Támogattam ezt a jelentést, amely kiemeli a nemek közötti egyenlőség fenntartható gazdasági növekedés és vidékfejlesztés előmozdításában betöltött jelentőségét. Fontosnak tartom, hogy a mezőgazdasági ágazatban ösztönözzük a nők összes politikai, társadalmi és gazdasági szervezeten belüli képviseletét, biztosítva ezáltal a nők egyenlőségen alapuló szerepvállalását.

 
  
MPphoto
 
 

  Marc Tarabella (S&D), írásban.(FR) Örülök, hogy elfogadtuk Jeggle asszony jelentését, amelynek kidolgozásában én magam is részt vettem. Valójában a közös agrárpolitika társadalmi értékkel is bír abból a szempontból, hogy elismeri a nők alapvető szerepét, amelyet a vidéki élettel kapcsolatos jövőbeli kilátások és a vidéki térségekben a jólét megőrzése terén játszanak (tekintve, hogy az uniós mezőgazdaságban foglalkoztatott 14,6 millió ember 41%-a nő).

A cél elsősorban a nők vállalkozói szellemének előmozdítása és gazdálkodási szakértelmének fejlesztése, a vidéki térségek korszerű – a nők számára a munka és családi élet közötti egyensúly megteremtését lehetővé tevő – infrastruktúrával való ellátása (például bölcsődék létrehozása), a mezőgazdasági ágazatban a nők politikai, gazdasági és társadalmi szervezetekben való erőteljesebb képviselete (a cél az abszolút egyenlőség), a mezőgazdaságban dolgozó nők megfelelő szociális védelmének biztosítása, valamint a gazdaságok esetében a közös tulajdon lehetővé tétele. Ha „az egyenlőség az igazságossággal kezdődik”, akkor a mezőgazdaságban dolgozó nők szerepének elismerése az, ami igazán számít.

 
  
MPphoto
 
 

  Thomas Ulmer (PPE), írásban.(DE) A jelentés mellett szavaztam. A vidéki térségekben továbbra is hatékony támogatási politikára van szükség, amelynek célja, hogy a nők számára jobb kilátásokat és jobb munkafeltételeket kínáljanak. A szakképzett női gazdálkodóknak átfogó képzésre van szükségük, valamint képesnek kell lenniük vállalkozóként cselekedni és gondolkodni. Ehhez a vidéki térségekben az oktatás, a továbbképzés, az iskolák és a gyermekgondozás terén a lehető legjobb infrastruktúrára, valamint a korszerű információtechnológiához való korlátlan hozzáférésre van szükség. Ezenfelül bővíteni kell a női hálózatokat, és ki kell terjeszteni a női vállalkozók hitelekhez és beruházási lehetőségekhez való hozzáférését.

 
  
MPphoto
 
 

  Marie-Christine Vergiat (GUE/NGL), írásban.(FR) A jelentés mellett szavaztam, amely a mezőgazdaságban dolgozó nők helyzetének javítására és szerepük elismerésére, valamint a vidéki térségeknek nyújtott támogatások fenntartására szólít fel.

A jelentés rámutat, hogy elengedhetetlenül szükséges szociális védelmet biztosítani a jövedelmet szerző gazdálkodók női házastársai számára, csakúgy, mint az ideiglenes és migráns munkavállalók számára is. E lépésnek kézenfekvőnek kell lennie nemcsak a mezőgazdasági munka, hanem tágabb értelemben minden önálló vállalkozás keretében végzett szakma esetében is, ha ezeken a területeken – ahol a nők különösen hátrányos bánásmódban részesülnek – a nemek közötti egyenlőséggel kapcsolatos valódik célokat szeretnénk megvalósítani.

Tehát igen, a nemek közötti egyenlőség előmozdítását is be kell építeni a közös agrárpolitikába, és az Uniónak össze kell hangolnia egymással a célkitűzéseit és a fellépéseit. Mindazonáltal nincsenek illúzióim az uniós célkitűzések és az európai források felhasználása közötti teljes összhangot illetően, különösen az emberi jogok terén, amelynek szerves részét képezik a nők jogai.

 
  
MPphoto
 
 

  Angelika Werthmann (NI), írásban.(DE) Jeggle asszony jelentése mellett szavaztam. A jelentés kiemeli, hogy a nők az elmúlt években jelentős mértékben hozzájárultak a vidéki térségek fenntartható fejlődéséhez, valamint a mezőgazdasági üzemek diverzifikálódásához és a piacokhoz való igazodásához. Mindazonáltal annak érdekében, hogy a nőknek valódi kilátásokat kínáljunk a mezőgazdasági ágazatban, a közös agrárpolitikának több nőkkel kapcsolatos szempontot kell figyelembe vennie, köztük (ahogy az a jelentésben is szerepel) a speciális képzési és tanácsadási lehetőségek biztosítását és az infrastrukturális segítségnyújtást.

 
  
MPphoto
 
 

  Artur Zasada (PPE), írásban.(PL) Szeretnék gratulálni Jeggle asszonynak e dokumentumhoz, amely jelentősen hozzájárul a közös agrárpolitika kialakításáról folytatott vitához. A vidéki területek növekvő gazdasági potenciálját érintő fontos tényező a nők politikai testületekbe és mezőgazdasági szervezetekbe, illetve az önálló vállalkozásba való bevonása. A munkahelyteremtéssel kapcsolatos kulcskérdés a nők körében az elektronikus vállalkozási formák – pl. az e-kereskedelem – előmozdítása, amelyek még a nehezen elérhető területeken is lehetővé teszik a gazdasági tevékenységek folytatását. Jobban ki kell használnunk azokat a lehetőségeket is, amelyek célja a vidéki társadalmi élet elmélyítése és a képzési rendszereket támogató programok női szervezeteken belüli végrehajtása.

Az esélyegyenlőség tekintetében egy másik fontos dolog a megfelelő gyermekgondozási infrastruktúra kiépítésének támogatása a vidéki területeken, mivel a megfelelően működő gyermekgondozási infrastruktúra megkönnyíti a nők számára a munkába való gyorsabb visszatérést, ami növeli munkaerő-piaci versenyképességüket. Még egyszer meg szeretném köszönni Jeggle asszonynak, hogy a jelentés kidolgozása során figyelembe vette a javaslataimat. A Ziemia Lubuska régióban általam szervezett nyilvános konzultáció során a nők által felvetett kéréseket a dokumentum tartalmazza.

 
  
  

Jelentés: Marian-Jean Marinescu (A7-0054/2011)

 
  
MPphoto
 
 

  Laima Liucija Andrikienė (PPE), írásban.(LT) Az atomerőművek új tagállamokban történő leszerelése terén az uniós finanszírozás hatékonyságáról és eredményességéről szóló állásfoglalás mellett szavaztam. Ez nagyon fontos dokumentum Litvánia, Bulgária és Szlovákia számára, mivel ők leszerelnek atomerőműveket. Aggodalmak merültek fel azzal kapcsolatban, hogy kulcsfontosságú hulladékgazdálkodási projektek késedelmet szenvedtek Litvániában, és így nem lesz képes időben és hatékonyan felhasználni az uniós támogatásokat. Megjegyezték, hogy még mindig jelentős mértékű finanszírozás szükséges a leszereléshez, és hogy erre a nemzeti pénzeszközök nem elegendőek: az Ignalina Atomerőmű állami leszerelési alapja eddig alig valamivel 100 millió EUR feletti összeget halmozott fel (miközben csak a leszerelés technikai költségei a 987–1300 millió EUR tartományban lesznek). Az Európai Parlament ezért e tekintetben elsősorban a tagállamok részéről megfelelő intézkedésekre hív fel. Az atomerőművek leszerelése nagyon bonyolult folyamat. Az országoknak nincs elég tapasztalatuk az összes munka felmérése és azok hatékony elvégzése terén. Az Európai Parlament megfelelő időben fogadja el ezt az állásfoglalást, így bíztatva Litvániát, Bulgáriát, Szlovákiát és az összes uniós tagállamot, hogy a lehető leghatékonyabban végezzék el a leszerelési munkálatokat. Ez nagyon fontos munka, amelyet továbbra is nagy figyelemmel fog kísérni az Európai Parlament.

 
  
MPphoto
 
 

  Zigmantas Balčytis (S&D), írásban.(LT) E fontos dokumentum mellett szavaztam. Amikor csatlakoztak az Európai Unióhoz, Litvánia, Szlovákia és Bulgária politikailag és gazdaságilag összetett kötelezettségvállalásokat tettek atomerőművek leszerelésére, és az Európai Unió kötelezettséget vállalt a leszerelési munkálatokhoz szükséges pénzügyi segítség biztosítására, radioaktívhulladék-tároló helyek létrehozására, az ilyen hulladékok tárolására és energiaprojektek kifejlesztésére. Úgy gondolom, hogy az Európai Unió szolidaritása hatékonyan hozzájárulhat az energiaágazatbeli korai bezárások negatív gazdasági következményeinek enyhítéséhez, mindazonáltal több fontos kérdés megoldatlan marad. Az odaítélések kérdése nem teljesen tisztázott, mivel mostanra kiderült, hogy a jelenlegi finanszírozás nem elégséges a leszerelési munkálatok időben és megfelelő módon való elvégzéséhez. Fennáll annak veszélye, hogy az atomerőművek leszerelése a megfelelő pénzügyi erőforrások hiánya miatt fog késedelmet szenvedni, és ez veszélyt jelenthet a környezetre és az emberi egészségre. A részletes leszerelési terveket még nem véglegesítették, és ennek következtében nem áll rendelkezésünkre elegendő információ az ütemtervekkel, az egyes projektek költségeivel és azok finanszírozási forrásaival kapcsolatban. Egyetértek azzal, hogy az Európai Bizottságnak jelentősebb koordinátori szerepet kell betöltenie ezzel a három tagállammal kapcsolatban, hogy megállapodásra jussanak a részletes tervek beadása, a munka időben való elvégzése és a finanszírozás mértéke tekintetében. A Bizottságnak meg kell vizsgálnia továbbá, hogy milyen módon lehet átalakítani a leszerelési műveletek finanszírozását, figyelembe véve a tagállamok stratégiáit és nemzeti adminisztratív struktúráikat, valamint hogy hogyan lehet egyszerűsíteni az alapok kezelésének szabályait oly módon, hogy ne befolyásolják a leszerelési műveletek biztonságát és védelmét.

 
  
MPphoto
 
 

  Elena Băsescu (PPE), írásban.(RO) Marinescu úr jelentése mellett szavaztam, mivel véleményem szerint a leszerelési intézkedések finanszírozásának hiánya késleltetni fogja a pénzügyi segítségnyújtást a három kérdéses tagállam, Litvánia, Szlovákia és Bulgária számára. A késlekedés ebben a folyamatban veszélyt jelent a környezetre és az emberi egészségre. Az Európai Bizottság és a Számvevőszék által elvégzett jövőbeni értékelésekben a következő szempontokat kell tisztázni: az Unió által a biztonságos leszerelés biztosítására szánt alapok odaítélése, a radioaktív hulladék biztonságos tárolása, és a három meglévő program közötti koordináció. Ebben a tekintetben hatékonyan kell felhasználni a felhalmozott tapasztalatokat, és fel kell használni a korábban elkészített és támogatott projektek modelljeit a költségek csökkentése érdekében.

 
  
MPphoto
 
 

  George Becali (NI), írásban.(RO) Képviselőtársunknak a Litvánia, Szlovákia és Bulgária által atomerőművek bezárásához kért pénzügyi segítségnyújtás iránti kérelemről szóló jelentése mellett szavaztam. Teljesen nyilvánvaló, hogy amennyiben nem biztosítunk megfelelő erőforrásokat, akkor az rendkívül komoly hatással lehet a környezetre és az emberi egészségre. A biztosított erőforrásokat természetesen megfelelően és átláthatóan kell kezelni. Komoly aggodalomra ad okot, hogy nincs egy egységes európai uniós koordinátori és szakértői csoport, amely összefogja a három projektet, és amely felügyeli egy részletes terv és egyértelmű menetrend elkészítését, valamint a már biztosított források megfelelő felhasználását, és dönt arról, hogy mi szükséges a bezárások biztonságos körülmények között való elvégzéséhez.

 
  
MPphoto
 
 

  Jean-Luc Bennahmias (ALDE), írásban.(FR) A kulcsszó ebben a jelentésben a „felelősség”. Az atomiparnak fel kell ismernie, hogy többé nem háríthatja el az atomerőművek leszerelésével kapcsolatos felelősségét, ahogy azt olyan sokszor tette a múltban. Pontosan a nem megfelelő általános biztonsági szabványokkal rendelkező atomerőművek leszerelése volt az, amelyre ígéretet tett a különböző uniós csatlakozási folyamatok idején. Sajnálatos módon a biztosított pénzösszegeket nem megfelelően használták fel. Itt az ideje ezért, hogy levonjuk az összes szükséges következtetést. Ez az észrevétel vonatkozik az új tagállamok atomerőműveire, ugyanakkor releváns minden olyan uniós tagállamra, amely ezt a technológiát választotta.

 
  
MPphoto
 
 

  Izaskun Bilbao Barandica (ALDE), írásban.(ES) A japán katasztrófa mindannyiunkat elgondolkodtatott a nukleáris biztonságról. Az elavult technológiát használó litván, szlovák és bolgár erőművek bezárásához való segítségnyújtás hozzájárul a 2013-ra történő bezárásukkal járó rendkívüli kiadások terheinek csökkentéséhez. A támogatást az új elektromos rendszerek környezeti fejlesztésére és modernizálására, valamint az ellátás biztonságának fejlesztésére fordítják. A kezdeményezés mellett szavaztam, mivel ez a jövő vár más elavult technológiát alkalmazó európai atomerőművekre is.

 
  
MPphoto
 
 

  Mara Bizzotto (EFD), írásban.(IT) Ezzel a jelentéssel a Parlament helyesen gyakorol nyomást a Bizottságra annak biztosítása érdekében, hogy továbbra is szorosan nyomon kövesse és ellenőrizze, hogy hogyan költötte el és fogja elkölteni Szlovákia, Bulgária és Litvánia azt a jelentős összeget, amelyet a szovjet időszakból fennmaradt atomerőműveik biztonságossá tétele érdekében a leszerelésükre irányuló program keretében kaptak. A pár hete Japánban történt katasztrofális baleset egyértelművé teszi azok számára, akik eddig még nem jöttek rá, hogy nem lehet tréfálni az atomenergiával, hogy ha valaki bármit tesz is az atomokkal, akkor a lehető legszigorúbban be kell tartani a biztonsági kritériumokat, és a Bizottságnak ezért felelőssége, hogy nyomon kövesse a legrégebbi atomerőművek leszerelési programjának folyamatát a három volt kommunista országban.

 
  
MPphoto
 
 

  Vito Bonsignore (PPE), írásban.(IT) Marinescu úr jelentése mellett szavaztam, amely egy igen időszerű problémára hívja fel a figyelmet. A Japánban történtek fényében felmerül az Európában működő meglévő atomerőművek biztonságának kérdése.

A Litvánia, Bulgária és Szlovákia által az uniós csatlakozási tárgyalások alatt az elvárt biztonsági minimumkövetelményeknek való megfelelésre alkalmatlannak bizonyult régi atomreaktorok leszerelésére tett kötelezettségvállalásnak hosszantartó és koherens kötelezettségvállalásnak kell maradnia, amellyel kapcsolatban az Európai Unió egy ideje támogatási és finanszírozási csomagokat hozott létre. Remélem, hogy a leszerelési munkálatokat gyorsan, valamint a polgárok és a környezet maximális biztonságának biztosításával végzik el. Remélem továbbá, hogy sikerül behozniuk az eddigi lemaradásokat, és a megállapodott időpontra elvégezniük a munkát.

Végül az egyes eseteken túlmutatva szeretném hangsúlyozni, hogy szükség van annak nyomon követésére, hogy milyen ellenőrzéseket végeznek Európa egyéb reaktoraiban, felelőssé téve az intézményeket nemcsak a meglévő erőművek, hanem az újak biztonságának biztosításáért is, amennyiben a jövőben új erőműveket építenek.

 
  
MPphoto
 
 

  Cristian Silviu Buşoi (ALDE), írásban.(RO) A nukleáris biztonsági előírásoknak való megfelelés és a lakosság védelme a nukleáris kockázatok ellen különösen fontos szempontok, amelyek indokolják az Európai Unió által nyújtott támogatást a három tagállam azon nukleáris erőműveinek leszerelésére, amelyeket már nem lehet úgy felújítani, hogy megfeleljenek a legmagasabb biztonsági követelményeknek. Ugyanakkor teljes mértékben támogatom az állásfoglalásban szereplő nézőpontot, mivel úgy gondolom, hogy ellenőriznünk kell, hogyan költik el ezt a támogatást, hogy biztosítani tudjuk, hogy hatékonyan hozzájárulnak a leszerelési folyamat biztonságának garantálásához. Sajnálatos módon a stratégiák nem eléggé egyértelműek, melynek következtében nem maximalizálták az Európai Uniónak a leszerelési tevékenységekre biztosított finanszírozását. A jövőben el kell kerülni az ilyen fajta munkavégzést, és egy átfogó tervet kell kidolgozni, amely a finanszírozásra alkalmas összes tevékenységet magában foglalja. A pénz felhasználása terén létfontosságú az átláthatóság, hogy biztosítsuk a támogatás hatékonyságát, és végső soron az adófizetők pénzének felelős felhasználását.

 
  
MPphoto
 
 

  Maria Da Graça Carvalho (PPE), írásban. – (PT) Szükség van a Szlovákiában, Bulgáriában és Litvániában található atomerőművek leszerelésére, mivel gazdasági szempontból elfogadható költséggel nem korszerűsíthetőek a minimális biztonsági előírásoknak megfelelő színvonalra. Ez nem megoldható az erőművek bezárásával és leszerelésével kapcsolatos európai uniós pénzügyi segítségnyújtás nélkül, amely a közösségi vívmányokkal összhangban természetesen környezeti fejlesztési intézkedéseket,, valamint a termelési kapacitás helyettesítésére a hagyományos termelési kapacitás modernizálására irányuló intézkedéseket stb. is tartalmaz. Az Európai Unió pénzügyi segítségnyújtása az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank által kezelt három nemzetközi leszerelési támogatási alap számára nyújtott támogatásban valósul meg.

 
  
MPphoto
 
 

  Vasilica Viorica Dăncilă (S&D), írásban.(RO) Az Európai Unió aggódik az új tagállamok régi atomerőműveinek leszerelésével kapcsolatos esetleges biztonsági következmények, valamint az ebből eredő radioaktív hulladékok esetleges nem megfelelő kezelése miatt. Az ezzel kapcsolatos műveletek általánosságban túlzottak. Ezért létfontosságú, hogy az EU által biztosított pénzügyi forrásokat megfelelően és a lehető legátláthatóbban kezeljék, valamint hogy megfelelő külső felügyeletet nyújtsanak a tisztességes verseny biztosítása érdekében az energiapiacon. Ugyanakkor az Uniónak folyamatosan támogatnia kell az alacsony kibocsátású és versenyképes alternatív energiaforrások kifejlesztését, hogy ellensúlyozza a régi atomerőművek leszerelésének folyamatából eredő hátrányos gazdasági és társadalmi következményeket.

 
  
MPphoto
 
 

  Marielle De Sarnez (ALDE), írásban.(FR) 2007 óta három atomerőművet szereltek le Litvániában, Szlovákiában és Bulgáriában az EU jelentős pénzügyi támogatásával. A késedelem és az általános rossz kezelés fényében a Parlament felszólítja a Bizottságot, hogy állítson össze egy koordinációs csoportot a tervezés és ütemezés összefogására, az eddig biztosított támogatások felhasználásának felülvizsgálatára és annak eldöntésére, hogy 2013 után is szükség lesz-e európai uniós támogatásra. A Parlament azt is követeli továbbá, hogy a Számvevőszék egy speciális jelentést dolgozzon ki ezzel a három leszerelési programmal kapcsolatban az év végére annak megállapítására, hogy az elköltött pénz valóban hozzájárult-e a biztonság növeléséhez. Az összes országot érintő költségvetési megszorítások mellett a Parlament csak akkor egyezik bele a támogatás meghosszabbításába, ha az uniós finanszírozás valóban segített az energiaellátás biztonságának fejlesztésében, az infrastruktúra modernizálásában és fenntartható energiaprojektek kifejlesztésében. A Japánban történt nukleáris katasztrófát követően az Unió tudatában van felelősségének, és nem engedheti meg, hogy elhanyagolja atomerőművei biztonságát.

 
  
MPphoto
 
 

  Robert Dušek (S&D), írásban.(CS) Az atomerőművek új tagállamokban történő leszerelése terén az uniós finanszírozás hatékonyságáról és eredményességéről szóló jelentés összefoglalja a litván Ignalina, a szlovák Bohunice és a bolgár Kozloduy erőművek szétkapcsolására és szétszerelésére biztosított uniós finanszírozást. Az uniós csatlakozási tárgyalások keretében Litvánia, Szlovákia és Bulgária vállalta ezeknek az atomerőműveknek a bezárását és leszerelését, amelyeket a G7-ek által folytatott tárgyalások értelmében nem lehet korszerűsíteni gazdaságilag elfogadható költségen, és amelyekben nem lehetett biztosítani a minimális biztonsági követelményeknek való megfelelést. Az EU vállalta a bezárás és a leszerelés finanszírozását, és biztosítja a pénzügyi keretet. Üdvözlendőnek tartom, hogy az EU támogat ilyen tevékenységeket. A régi és nem biztonságos atomerőművek leszerelése Európában létfontosságú az európai állampolgárok életének és egészségének védelme érdekében.

Remélem, hogy Franciaországban is ehhez hasonlóan bezárják és leszerelik a legrégebbi erőműveket. Németország is hasonló lépések megtétele mellett döntött közvetlenül a Japánban történt katasztrófát követően. A jelentés elfogadása mellett szavazok, mivel szükség van az Ignalina, a Bohunice és a Kozloduy erőművek bezárása és leszerelése folyamatának teljesítésére az EU megfelelő finanszírozása mellett.

 
  
MPphoto
 
 

  Edite Estrela (S&D), írásban.(PT) Az atomerőművek új tagállamokban történő leszerelése terén az uniós finanszírozásról szóló jelentés mellett szavaztam. Úgy gondolom, az Uniónak támogatnia kell e létesítmények bezárását, valamint az alternatív energiaprojektekbe való beruházást, hogy biztosítsa az európaiak biztonságát és egészségének védelmét, csökkentse az energiafüggőséget és minimalizálja az esetleges társadalmi költségeket.

 
  
MPphoto
 
 

  Diogo Feio (PPE), írásban.(PT) Csatlakozásuk előtt a nukleáris energiával és a radioaktív hulladékkal kapcsolatos érvényben lévő szabályok a közép- és kelet-európai országokban kevésbé szigorúak voltak, mint az abban az időben az EU-ban érvényben lévő szabályok. Továbbá ezen országok némelyike továbbra is régi, szovjet-tervezésű reaktorokat működtetett, amelyeket elfogadható gazdasági kiadásokkal nem lehetett hozzáigazítani a minimálisan elvárt biztonsági követelményekhez. Ezen okok miatt Litvánia, Szlovákia és Bulgária csatlakozásakor vállalta a szabványoknak nem megfelelő erőművek leszerelését. Ehhez az Unió beavatkozására és pénzügyi támogatására volt szükség, amely 2013-ig folytatódni fog. A tragikus eseményeket követően Japánban úgy gondolom, hogy sürgős szükség van az azon kelet- és közép-európai atomerőművek bezárására és leszerelésére irányuló programok teljesítésére, amelyek működése nem felel meg az európai biztonsági előírásoknak.

 
  
MPphoto
 
 

  José Manuel Fernandes (PPE), írásban.(PT) Litvánia, Szlovákia és Bulgária teljesítette a három atomerőmű egyes egységeinek időben való bezárására vonatkozó kötelezettségeit. Az Ignalina Erőmű 1. egységét 2004. december 31-én, 2. egységét 2009. december 31-én zárták be. A V1 Erőmű 1. egységét 2006. december 31-én, 2. egységét 2008. december 31-én zárták be. A Kozloduy Erőmű 1. és 2. egységét 2002. december 31-én, és 3. és 4. egységét 2006. december 31-én zárták be. Jogilag indokolt a pénzügyi segítségnyújtás odaítélése az egyes éves egyesített programozási dokumentumokon alapuló bizottsági határozatban erre meghatározott éves összegben, ami lehetővé teszi a jóváhagyott projektek előrehaladásának és finanszírozásának ellenőrzését. Az uniós támogatás célja, hogy segítsen ennek a három tagállamnak abban, hogy a meghatározott korai bezárási határidők okozta pénzügyi és gazdasági terhekkel meg tudjanak küzdeni, valamint hogy fedezze sok fontos leszerelési tevékenység költségét, energiaprojektekbe ruházzon be az energiafüggőség csökkentése érdekében, valamint hogy segítsen enyhíteni az erőművek leszerelésének társadalmi hatásait.

 
  
MPphoto
 
 

  Ilda Figueiredo (GUE/NGL), írásban.(PT) Tudjuk, hogy a működő atomerőművekben található reaktorok átlagéletkora az Európai Unió tagállamainak közel felében viszonylag magas, ami biztonsági okokból, valamint a közegészség és a környezet védelme érdekében szükségessé tette a reaktorok némelyikének leszerelését.

Az új tagállamok esetében, amelyeknek számos egységet kell leszerelniük, indokolt, hogy támogatást kapjanak az Uniótól a leszerelési folyamatok megfelelő és biztonságos teljesítéséhez.

Ezeknek a folyamatoknak tartalmazniuk kell a szükséges karbantartást és felügyeletet a bezárást követően, a hulladékkezelést, a hulladékok és kiégett fűtőelemek tárolását és semlegesítését, a létesítmények környezeti rehabilitációját és a bezárt erőművek által biztosított termelési kapacitás helyettesítéséhez szükséges támogatást, különös figyelmet fordítva a környezeti fenntarthatóságra és az energiahatékonyságra.

Végezetül meg kell jegyezni, hogy ezeknek a folyamatoknak a társadalmi következményeit is figyelembe kell venni, biztosítva – az összes biztonsági feltétel mellett a leszerelés előtt, alatt és után –, hogy a munkavállalók munkahelyét és egyéb jogait is megvédik.

 
  
MPphoto
 
 

  Ian Hudghton (Verts/ALE), írásban. – A Marinescu-jelentés 7. bekezdése megállapítja, hogy Litvánia, Szlovákia és Bulgária egyes atomerőműveinek leszerelését „valamennyi európai ember biztonsága és egészsége érdekében a legmagasabb prioritásként kell kezelni”. Teljes mértékben egyetértek ezzel a megállapítással, de még tovább mennék: az atomenergiáról való teljes átállás az összes tagállamban polgáraink biztonságát és egészségét szolgálná.

 
  
MPphoto
 
 

  Juozas Imbrasas (EFD), írásban.(LT) Ahogy tudják, Litvánia, Szlovákia és Bulgária régi, szovjet-tervezésű atomerőműveket működtetett, amelyekkel kapcsolatban a nemzetközi közösség arra a megállapításra jutott, hogy gazdaságilag elfogadható költségek mellett nem lehet biztosítani a minimális biztonsági előírásoknak való megfelelésüket. Felismerve, hogy a korai bezárás kivételes pénzügyi terhet jelent, valamint a szolidaritás megnyilvánulásaként, az Európai Unió kötelezettségvállalást tett arra, hogy megfelelő kiegészítő pénzügyi segítséget nyújt ezeknek a reaktoregységeknek a leszereléséhez 2013 végéig. Ugyanakkor aggodalmak merültek fel azzal kapcsolatban, hogy a kulcsfontosságú hulladékinfrastruktúra-kezelési projektek (a kiégett fűtőelemek tárolásával és a hulladéktároló-helyekkel kapcsolatos projektek) komoly késedelmet szenvedtek. A rendszerben meglévő ráhagyások nagyjából elfogytak, és a késedelmek kezdik veszélyeztetni a teljes leszerelési tervet, arányosan növelve a költségeket. A Bizottságnak közölnie kellene a projekt időbeosztásának újraértékelésével kapcsolatos eredményeket. A támogatások jelentős részét már odaítélték az energiaprojekteknek, de még mindig jelentős finanszírozásra van szükség a leszerelések kapcsán, és a nemzeti alapok nem elegendőek ezek fedezésére: az Ignalina Atomerőmű állami leszerelési alapjának nem sikerült összegyűjtenie a megfelelő támogatást. A leszerelésnek csupán a technikai költségei a 987–1300 millió EUR tartományban lesznek. Az Unió tagállamainak megfelelő intézkedéseket kell tenniük e tekintetben. Továbbá, a nukleáris biztonságot illetően, tárgyalnunk kell az Unió határán, Oroszországban és Fehéroroszországban tervezett nukleáris reaktorokkal rendelkező új atomerőművekről. Ezek új kihívást jelenthetnek az Unió számára, mert a jövőben valódi veszélyforrásokká válhatnak polgáraink egészsége és környezetünk tekintetében.

 
  
MPphoto
 
 

  Elisabeth Köstinger (PPE), írásban.(DE) A Litvániában, Szlovákiában és Bulgáriában található nukleáris reaktorokat nem lehet gazdaságosan korszerűsíteni, hogy megfeleljenek a minimális biztonsági előírásoknak. Csatlakozási tárgyalásaik részeként ez a három ország vállalta, hogy egy meghatározott időpontra bezárja és leszereli atomerőműveit. A hatékony bezárások folytatásához egyértelmű pénzügyi keretre, valamint a biztosított pénzeszközök megfelelő felhasználásának ellenőrzésére van szükség. Támogatom Marinescu úr jelentését, mivel az európai polgárok biztonságát a legmagasabb prioritásként kell kezelni.

 
  
MPphoto
 
 

  Giovanni La Via (PPE), írásban.(IT) Az atomerőművek új tagállamokban történő leszerelése terén az uniós finanszírozás hatékonyságának és eredményességének kérése most minden eddiginél relevánsabb. A Japánban történt közelmúltbeli események minden eddiginél sürgetőbbé tették a biztonsági kérdéseket. Marinescu úr jelentése részletesen vizsgálja a megfelelő pénzügyi erőforrások biztosítását a Litvániában, Szlovákiában és Bulgáriában található atomerőművek leszereléséhez. Valójában az európai családhoz való csatlakozásukkor ezek az államok vállalták a területükön működő atomerőművek leszerelését. Az EU vállalta, hogy megfelelő pénzügyi támogatást nyújt e kötelezettségvállalások teljesítéséhez. Úgy vélem, hogy az Európai Uniónak határozott fellépést kell javasolnia bizonyos, a polgárai számára fontos kérdésekben, beleértve az atomerőművek biztonságosságát.

 
  
MPphoto
 
 

  Agnès Le Brun (PPE), írásban.(FR) Amikor Litvánia, Szlovákia és Bulgária csatlakozott az Európai Unióhoz, egy bezárással és leszereléssel kapcsolatos tervet állítottak fel az európai szabványoknak nem megfelelő több régi atomerőműre vonatkozóan. Az igen jelentős, 2013 végére összesen 2848 millió EUR-t elérő előirányzatok felszabadításának köszönhetően lehetővé vált az összes érintett erőmű bezárása, valamint az adott tagállamokban a más energiaforrásokra való részleges áttérés biztosítása. Ugyanakkor úgy tűnik, hogy számos kötelezettségvállalást nem teljesítettek, és ezért felmerül, hogy mire használták fel a pénzügyi támogatást. Ezért szavaztam az Európai Parlament állásfoglalása mellett. Rávilágítva a leszereléssel kapcsolatos gyakorlatilag nem létező előrelépésre, annak ellenére, hogy ez a program fő célja, az állásfoglalás felszólítja a Bizottságot, hogy hatékonyabban bonyolítsák a segítségnyújtást, például úgy, hogy évente jelentést készítenek az elért haladásról. Ennek érdekében a Bizottság támaszkodhatna a Számvevőszék által most végzett ellenőrzésre. Emellett összeállíthatna egy koordinátorokból és szakértőkből álló csoportot a három projektre vonatkozóan, amit, meglepő módon még mindig nem tett meg.

 
  
MPphoto
 
 

  David Martin (S&D), írásban. – A jelentés mellett szavaztam, amely a Litvániában, Szlovákiában és Bulgáriában található olyan régi, szovjet-tervezésű nukleáris reaktorokkal foglalkozik, amelyekkel kapcsolatban a G7-ek 1992. évi müncheni találkozóján elfogadott többoldalú cselekvési programmal összhangban a nemzetközi közösség arra az álláspontra helyezkedett, hogy ezek a reaktorok nem alakíthatók át gazdaságosan úgy, hogy megfeleljenek a minimális biztonsági előírásoknak. Az Európai Unióhoz való csatlakozással kapcsolatos tárgyalások során a három ország kötelezettséget vállalt ezeknek a nukleáris reaktoroknak a meghatározott határidőre történő bezárására és az azt követő leszerelésére. Elismerve, hogy a korai bezárások kivételes pénzügyi terhet jelentenek, valamint szolidaritásból az Európai Unió vállalta, hogy megfelelő kiegészítő pénzügyi támogatást biztosít ezeknek az egységeknek a leszereléséhez 2013 végéig.

 
  
MPphoto
 
 

  Marisa Matias (GUE/NGL), írásban.(PT) Ez a jelentés az atomerőművek új tagállamokban történő leszerelése terén az uniós finanszírozásról szól. Ezek az erőművek veszélyt jelentenek az emberi egészségre és az ökoszisztémákra, nemcsak származási országukban, hanem egész Európában és a világon. A jelentés tartalmát illetően ezeknek a régi erőműveknek a leszereléséhez való hozzájárulás mellett szavaztam. Figyelembe véve az atomenergiával kapcsolatos régóta ismeretes komoly kockázatokat, valamint a Japánban a közelmúltban történt nukleáris katasztrófát, kérem egy európai terv azonnali megalkotását ennek az energiatípusnak a teljes mellőzésére. Úgy gondolom továbbá, hogy az EU-nak azonnal fel kell függesztenie az új atomerőművek finanszírozását és támogatását.

 
  
MPphoto
 
 

  Jean-Luc Mélenchon (GUE/NGL), írásban.(FR) Ez a jelentés azoknak az atomerőműveknek a leszerelésével foglalkozik, amelyeket elhanyagoltak, és amelyek közvetlen veszélyt jelentenek az összes uniós állampolgár egészségére nézve. Csak részben kérdőjelezi meg a leszerelési programhoz nyújtott uniós pénzügyi támogatás úgynevezett „energia” komponensét.

Ennek a Háznak egyértelműen el kell ítélnie az új atomerőművek ilyen módon való finanszírozását. Ezt nem teszi meg, valamint nem követeli az atomenergia elhagyását sem, bár szükségszerű lenne. A csupán néhány napja történ fukusimai katasztrófa fényében ez szégyenletesen rövid távú gondolkodásra vall. Kérem egy európai terv azonnali megalkotását az atomenergia teljes mellőzésére. Mellette szavaztam, hangsúlyozva a jelentésben szereplő atomerőművek leszerelésének finanszírozására való utalást.

 
  
MPphoto
 
 

  Nuno Melo (PPE), írásban.(PT) A nukleáris biztonság mindenkit érint Európában. A közelmúltbeli baleset Japánban rávilágított az atomerőművekkel járó kockázatokra. Azokban a kelet-európai államokban, amelyek az EU részévé kívántak válni, olyan szovjet technológiát alkalmazó atomerőművek találhatók, amelyek sok éve működnek, és kezdenek az élettartamuk végéhez közeledni. Mivel ezeknek a szerkezeteknek a leszerelése jelentős költségekkel jár, természetes, hogy az EU támogatja ezeket az országokat a leszerelésre irányuló erőfeszítéseikben, hogy ne történhessen nukleáris baleset európai területen, amelynek következményeit, sajnálatos módon, jól ismerjük.

 
  
MPphoto
 
 

  Willy Meyer (GUE/NGL), írásban.(ES) Az atomerőművek új tagállamokban történő leszerelése terén az uniós finanszírozás hatékonyságáról és eredményességéről szóló állásfoglalás mellett szavaztam, mivel megjegyzi, hogy az érintett atomerőművek leszerelését valamennyi európai ember biztonsága és egészsége érdekében a legmagasabb prioritásként kell kezelni, és mivel aggodalmát fejezi ki, hogy a leszerelési intézkedéseket támogató pénzügyi erőforrások hiánya késleltetni fogja az atomerőművek leszerelését, és veszélyezteti a környezetet és az emberi egészséget. A fukusimai baleset bizonyítja, hogy az atomenergia katasztrófa esetén kontrollálhatatlan, és hogy kezelése nem lehet magánkézben. Ezért sürgős moratóriumra szólítunk fel, hogy ne lehessen további atomerőműveket építeni, és meg kell határoznunk egy ütemtervet az Európában jelenleg működő 143 erőmű bezárására. Az EU-nak egy atomerőműtől mentes jövő felé kell elmozdulnia, amely a megújuló energiaforrásokon alapul.

 
  
MPphoto
 
 

  Alexander Mirsky (S&D), írásban. – Az állásfoglalás elavult atomerőművek leszerelésével kapcsolatos terveket értékel három uniós tagállamban: a litván Ignalina erőművel, a szlovák Bohunice erőművel és bolgár Kozloduy erőművel kapcsolatban. Az állásfoglalás felméri továbbá a leszereléssel nem kapcsolatos energiaprojektek esetleges finanszírozásának költségeit és késedelmét. „Az esetleges finanszírozás” találó kifejezés. Fontos egyértelműen meghatározni és részletesen kidolgozni, hogy hogyan fogják helyettesíteni a hatalmas energiaforrásokat, valamint hogy hol és mikor fognak új elektromos állomásokat létrehozni pénzügyi segítségünkkel. A jelentés mellett szavaztam, mivel megértem az atomerőművekkel kapcsolatos kockázatokat, de mi értelme van az Ignalina leszerelésének, miközben más atomerőművek még nem épültek meg az Európai Unióban? Lehet, hogy helyénvalóbb lenne helyreállítási munkákat végezni?

 
  
MPphoto
 
 

  Andreas Mölzer (NI), írásban.(DE) Litvániában, Szlovákiában és Bulgáriában néhány atomerőmű átalakítása, hogy megfeleljen a kötelező minimális biztonsági előírásoknak vagy nem lehetséges, vagy gazdaságtalan. Az uniós csatlakozási tárgyalások értelmében ezeknek a közép- és kelet-európai országoknak támogatást nyújtanak az elavult reaktorok leszereléséhez. Körülbelül 1 300 millió EUR-t fizettek ki Litvániának (Ignalina), Szlovákiának (Bohunice V1) és Bulgáriának (Kozloduy) 2009-ig. Az EU újabb kifizetéseket vállalt 2013 végéig. Az orosz-ukrán gázválság alatt Szlovákia úgy döntött, hogy újra működésbe hozza a már leszerelt Bohunice atomerőművet, hogy ellensúlyozza az energiahiányt, amelyet az Oroszországból származó gázellátás hiánya okozott. Japán megmutatta, hogy milyen könnyen válik kezelhetetlenné egy atomerőmű. Ez még fontosabbá teszi az elavult erőművek bezárását, ugyanakkor alternatív energiaforrások kidolgozását, az újraaktiválás megakadályozása érdekében. Ezért a jelentés mellett szavaztam.

 
  
MPphoto
 
 

  Rareş-Lucian Niculescu (PPE), írásban.(RO) Egyáltalán nem kérdéses, hogy az összes európai polgár biztonsága és egészsége érdekében az Uniónak és a tagállamoknak elsődleges prioritásként kell kezelniük az érintett atomerőművek leszerelését az új tagállamokban. Ugyanakkor legalább ekkora figyelmet kell fordítani az Európai Unió közvetlen szomszédságában lévő veszélyek elhárítására. Ezen a ponton szeretném hangsúlyozni, hogy sürgető szükség van az 1986-ban felrobbant csernobili atomreaktor köré építendő új szarkofág létrehozásához szükséges támogatás meghatározására és mobilizálására.

 
  
MPphoto
 
 

  Rolandas Paksas (EFD), írásban.(LT) Egyetértek az atomerőművek Litvániában, Szlovákiában és Bulgáriában történő leszerelése terén az uniós finanszírozás hatékonyságáról és eredményességéről szóló állásfoglalással. Mindenekelőtt annak biztosítására kell törekednünk, hogy az összes leszerelési munkálatot időben befejezzék, megfelelően végrehajtva az összes szükséges biztonsági intézkedést, és elkerülve az emberi egészség és a környezet veszélyeztetésének akár minimális kockázatát is. Amennyiben elkötelezettek vagyunk az Ignalina és más atomerőművek leszerelése mellett, a folyamatra elkülönített összes pénzügyi erőforrást a tervek szerint kell felhasználni az átláthatóság és hatékonyság elvét követve. A nemzeti hatóságoknak sürgősen véglegesíteniük kell a részletes leszerelési terveket. Úgy gondolom, hogy a Számvevőszék által végzett ellenőrzés eredményei fel fogják fedni a támogatások felhasználásának célját és hatékonyságát. Mindent meg kell tennünk annak biztosítása érdekében, hogy a szétszerelési tevékenységek és a leszerelésből származó hulladékok kezelése 2013-ra megkezdődjön. Tanácsosnak tartom felkérni a Bizottságot, hogy részletes finanszírozási tervet mutasson be az Európai Parlament számára, valamint hogy határozza meg, ki felel az Európai Unió által nyújtott támogatás felhasználásáért. Mivel az állami pénzek nem elégségesek az atomerőművek leszereléséhez, fontos lenne, hogy a felvázolt új stratégiák és tervek tartalmazzák az új tevékenységeket, és azoknak megfelelően biztosítsák a kiegészítő uniós támogatást.

 
  
MPphoto
 
 

  Alfredo Pallone (PPE), írásban.(IT) A Litvániában, Szlovákiában és Bulgáriában található atomerőművek leszerelésével kapcsolatos uniós támogatásról szóló szöveg mellett szavaztam, mivel figyelembe véve a földrengést követő eseményeket és a nukleáris válságot Japánban, úgy gondolom, hogy alapvető és döntő fontosságú, hogy az Európai Unió elfogadjon egy a nukleáris reaktorok biztonsági tesztelésével kapcsolatos politikát, amely megszüntet mindenféle szintű kockázatot. Az érintett országok területén régi szovjet-tervezésű atomerőművek működtek, és technikailag lehetetlennek bizonyult ezen erőművek korszerűsítése, hogy megfeleljenek a jelenleg elvárt nemzetközi biztonsági előírásoknak. Az EU által biztosított finanszírozás összhangban van az atomerőművek bezárásával kapcsolatos, az ezen országok által viselt gazdasági terhekkel.

 
  
MPphoto
 
 

  Maria do Céu Patrão Neves (PPE), írásban.(PT) Az EU-hoz való csatlakozással kapcsolatos tárgyalások részeként Litvánia, Szlovákia és Bulgária támogatásról egyezett meg az olyan régi, szovjet gyártmányú nukleáris reaktorok leszerelése terén, amelyek a nemzetközi közösség véleménye, valamint a G7-ek 1992. évi müncheni találkozóján elfogadottak alapján nem alakíthatók át gazdaságosan úgy, hogy megfeleljenek a minimális biztonsági előírásoknak. A csatlakozási tárgyalások összefüggésében a három ország vállalta ezeknek a reaktoroknak egy meghatározott határidőre történő bezárását és leszerelését. Felismerve, hogy a korai bezárás kivételes pénzügyi terhet jelent, valamint szolidaritásból az Európai Unió vállalta, hogy megfelelő kiegészítő pénzügyi támogatást nyújt ezeknek a reaktoroknak a leszereléséhez 2013 végéig. A segítségnyújtási programot rendszeres ellenőrzésnek és értékelésnek vetették alá. Az Európai Számvevőszék jelenleg folytat vizsgálatokat a három program eredményeivel kapcsolatban, és a jelentés 2011 őszére várható. Már most megállapítható, hogy szinergiákat lehetett volna létrehozni a három projekt között az uniós tevékenység hatékonyabbá és eredményesebbé tétele érdekében. A jelentés mellett szavaztam, amelyből a Bizottságnak az atomerőművek leszerelésének támogatására vonatkozó szabályok harmonizálására irányuló javaslatát emelném ki.

 
  
MPphoto
 
 

  Aldo Patriciello (PPE), írásban.(IT) Az atomerőművek új tagállamokban történő leszerelése terén az uniós finanszírozás hatékonyságáról és eredményességéről szóló, 2011. március 14-én előterjesztett európai parlamenti állásfoglalásra irányuló indítvány célja, hogy kiderítse, milyen haladást értek el a Litvániában, Bulgáriában és Szlovákiában található elavult atomerőművek szétszerelésében, amely projekt 1999 óta az EU pénzügyi támogatásában részesül. Az energiaellátás biztonsága az EU energiastratégiájának egyik alapvető prioritása. A jelenlegi előrejelzések alapján a programokkal kapcsolatos eddigi késedelmek nem akadályozzák a leszerelési folyamatok megkezdését és a nukleáris hulladékok kezelését, valamint nem befolyásolják az erőművek alkalmazottai által 2013-ra elvégzendő munkákat. Ugyanakkor továbbra is komoly aggodalomra ad okot, hogy a leszerelési terveket még nem véglegesítették, és hogy erőfeszítéseket kell tenni a pénzügyi források kezelésének, valamint az érintett tagállamok nemzeti hatóságai közötti koordináció fejlesztésére. Ezért az állásfoglalásra irányuló indítvány mellett szavazok.

 
  
MPphoto
 
 

  Raül Romeva i Rueda (Verts/ALE), írásban. – A három ország – Litvánia, Szlovákia és Bulgária – régi, szovjet-tervezésű atomerőműveket üzemeltetett, amelyekről a nemzetközi közösség a G7-ek 1992. évi müncheni csúcstalálkozóján elfogadott G7 multilaterális cselekvési programnak megfelelően megállapította, hogy gazdasági szempontból elfogadható költséggel nem korszerűsíthetőek az uniós biztonsági előírásoknak megfelelő színvonalra. A három ország az Európai Unióhoz való csatlakozási tárgyalások során kötelezettséget vállalt e nukleáris reaktorok meghatározott határidőre történő bezárására, majd leszerelésére. Annak elismeréseképpen, hogy a korai bezárás rendkívüli pénzügyi terhet jelentett, valamint szolidaritásból, az Európai Unió vállalta, hogy 2013 végéig további megfelelő pénzügyi támogatást nyújt e reaktorblokkok leszereléséhez.

 
  
MPphoto
 
 

  Licia Ronzulli (PPE), írásban.(IT) A jelentés mellett szavaztam, mivel alapvető fontosságúnak tartom, hogy továbbra is szorosan nyomon kövessük az atomerőművek leszerelési szakaszát Litvániában, Szlovákiába és Bulgáriában, ahol az Európai Unióhoz való csatlakozásukkor még mindig régi, szovjet-tervezésű atomerőművek működtek, amelyekről bebizonyosodott, hogy fenntartható költségek mellett nem korszerűsíthetők a jelenlegi biztonsági előírásoknak megfelelő színvonalra.

A közelmúltbeli japán katasztrófát követően továbbá már nem elfogadhatók az ezekkel az eljárásokkal kapcsolatos elmaradások az összes európai és máshol élő polgár biztonsága érdekében, és a leszerelési folyamattal kapcsolatos rendkívüli pénzügyi terheket sem lehet többé kifogásként felhozni az esetleges késedelmekre. Az Európai Unió ezért vállalta, hogy megfelelő pénzügyi támogatást biztosít ezeknek a reaktoroknak a leszereléséhez 2013 végéig. Az egész Európai Unió érdekében nem lehet több késlekedést tolerálni, és azokat minden lehetséges alkalommal el kell ítélni.

 
  
MPphoto
 
 

  Oreste Rossi (EFD), írásban.(IT) A japán atomerőmű okozta nukleáris katasztrófát követően, amely részben a jelenlegi biztonsági előírásokhoz való alkalmazkodás sikertelenségéhez köthető, azt mondhatjuk, kiváló döntést hoztunk, amikor a csatlakozási tárgyalások során időpontokat határoztunk meg három régi, szovjet-tervezésű atomerőmű végleges bezárására Litvániában, Szlovákiában és Bulgáriában.

A megállapodások értelmében a végleges bezárást és az azt követő biztonságos karbantartást 2013-ra kell elvégezni, amelynek költségeihez az Európai Unió közel 3 milliárd EUR-val járul hozzá. A késedelmeket, valamint a három atomerőmű biztosításával kapcsolatos költségnövekedéseket követően a jelentés nagyobb felügyelet gyakorlására szólítja fel a Bizottságot, hogy rögzítse a jelenlegi helyzetet, valamint az eredeti ütemtervhez képest a leszerelési folyamatok különböző szakaszainak teljesítésére meghatározott várható időkeretet.

 
  
MPphoto
 
 

  Bart Staes (Verts/ALE), írásban.(NL) Litvánia, Szlovákia és Bulgária régi, szovjet-tervezésű atomerőműveket üzemeltetett, amelyekről a nemzetközi közösség megállapította, hogy gazdasági szempontból elfogadható költséggel nem korszerűsíthetőek az uniós biztonsági előírásoknak megfelelő színvonalra. A csatlakozási tárgyalásokat felhasználták arra, hogy a három atomerőművet meghatározott időpontra bezárják, majd leszereljék. 2,7 milliárd eurót különítettek el erre az 1999–2013-as időszakban. 2009 végére már 1,8 milliárd EUR-t kiutaltak. Ennek ellenére jelentősen késik a leszerelési programok végrehajtása. Az Európai Parlament attól tart, hogy ezek a késedelmek kockázatot jelentenek a környezetre és az emberi egészségre. Elégedett vagyok a jelentéssel, különösen mivel a Ház támogatta módosításaimat, amelyeket a Költségvetési Ellenőrző Bizottságban terjesztettem elő, és amelyek az alapok kezelésének és erőforrásaik felhasználásának teljes átláthatóságára szólítanak fel.

Az Európai Parlament arra vonatkozó javaslatomat is elfogadta, hogy a Bizottság évente készítsen jelentést a Parlamentnek és tájékoztasson minket arról, hogy helytállónak bizonyultak-e előrejelzéseik a felszabadított erőforrásoknak a következő három évben való felhasználásával kapcsolatban. A jelentés megalapozza ennek a folyamatnak a nagyon szoros nyomon követését, és ez több szempontból is nagyon hasznos dolog.

 
  
MPphoto
 
 

  Catherine Stihler (S&D), írásban. – A jelentés mellett szavaztam, és támogatom az atomerőművek fokozatos leszerelését.

 
  
MPphoto
 
 

  Thomas Ulmer (PPE), írásban.(DE) A jelentés mellett szavaztam. Az Ignalina, Bohunice és Kozloduy erőművek leszerelése túl sok időt vesz igénybe, és nagyobb elkötelezettségre lenne szükség a nemzeti szereplők részéről. Nagy szükség van arra, hogy az összes tagállam sürgesse az erőművek szétszerelésével kapcsolatos közös szabványok létrehozását. Egyértelmű felelősségi köröket kell kialakítani. Az Unióhoz való csatlakozási tárgyalások során a három ország, vagyis Litvánia, Szlovákia és Bulgária, szándéknyilatkozatot tett ennek a három nem biztonságos atomerőműnek a hálózatból történő eltávolítására.

 
  
MPphoto
 
 

  Viktor Uspaskich (ALDE), írásban.(LT) A múlt hónapban Japánban történt tragikus események és a fukusimai erőmű biztonsága körüli aggodalmak sok, atomerőművekkel kapcsolatos megbeszélést idéztek elő. Fontos, hogy ezekre a megbeszélésekre sor kerüljön – sok litván túl jól ismeri a csernobili katasztrófát. Litvánia Ignalina atomerőművének bezárása volt az uniós tagság egyik feltétele, de ez nagyon fájdalmas volt. Az EU 837 millió EUR-t biztosított Litvániának, hogy segítsen enyhíteni az atomerőmű bezárásának következményeit a 2007–2013-as időszakra. Ugyanakkor nem elég egyszerűen megkapni az EU-tól a reaktor bezárására elkülönített támogatást. A biztonságos leszerelés hosszú folyamat, és az Uniónak Litvánia minden lépését támogatnia kell ezen az úton. Ez átfogó támogatást jelent – a radioaktív hulladék és a veszélyes hulladék kezelését.

Ahogy az előadó megjegyzi, az átfogó uniós támogatás fontos az Ignalina atomerőmű bezárása gazdasági és társadalmi következményeinek csökkentéséhez. Az atomerőmű bezárása következtében sok litvánt elbocsátottak, és kár érte gazdaságunkat. Az EU-nak több segítséget kellene nyújtania az energiaágazatbeli projektekhez az Ignalina atomerőmű bezárása gazdasági következményeinek enyhítéséhez. Ezek közé tartozhat az energiateljesítmény és az energiahatékonyság növelésére irányuló intézkedések megújításának támogatása.

 
  
MPphoto
 
 

  Angelika Werthmann (NI), írásban.(DE) A Litvániában, Szlovákiában és Bulgáriában található három atomerőmű leszereléséről szóló jelentés mellett szavaztam. Mivel ezek az atomerőművek az alapvető biztonsági követelményeknek sem felelnek meg, leszerelésük volt az egyik feltétel, amelyben megállapodott a három ország a csatlakozási tárgyalások során, és az Európai Unió vállalta, hogy a leszerelés költségeinek egy részét fedezi. Ebben az összefüggésben különösen jó hír, hogy az Ignalina erőmű bezárása Litvániában azt jelenti, hogy az ország egyetlen atomerőművét megszüntették.

 
  
  

Jelentés: Barbara Matera (A7-0060/2011)

 
  
MPphoto
 
 

  Regina Bastos (PPE), írásban.(PT) Az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alapot (EGAA) 2006-ban hozták létre azzal a céllal, hogy kiegészítő támogatást nyújtson a nemzetközi kereskedelemben bekövetkezett jelentős változások következményei által érintett munkavállalók számára, valamint hogy segítse munkaerő-piaci újraintegrálódásukat. 2009. május 1-jétől az EGAA hatáskörét kibővítették, hogy segítséget nyújtson a gazdasági, pénzügyi és társadalmi válság közvetlen eredményeként elbocsátott munkavállalók számára.

Ebben az időszakban, amikor ezzel a súlyos válsággal kell szembenéznünk, amelynek az egyik fő következménye a munkanélküliség növekedése, az Uniónak a rendelkezésére álló összes eszközt fel kell használnia, hogy reagáljon erre, és különösen, hogy támogatást nyújtson azok számára, akiknek a munkanélküliség mindennapi valóság. Ezért szavaztam az EGAA-nak a Cseh Köztársaság érdekében történő mobilizálásáról szóló jelentés mellett, az Unilever ČR spol.s r.o. vállalattól elbocsátott munkavállalók támogatása érdekében.

 
  
MPphoto
 
 

  Izaskun Bilbao Barandica (ALDE), írásban.(ES) A támogatás az Unilever ČR vállalattól elbocsátott 664 munkavállalóból 460-ra vonatkozik, akiket a kiskereskedelmi ágazatban foglalkoztattak: az érintettek 52,4%-a nő, 13%-a 54 évnél idősebb és 9,1%-a 24 évnél fiatalabb. Hangsúlyozni kell, hogy az elbocsátott munkavállalók képzését segítő intézkedéseket a vállalat társfinanszírozza, amely nem húzza ki magát a felelősség alól, és a nevében eljáró szerződő felek vagy vállalatok fogják bevezetni a gyakorlatba.

 
  
MPphoto
 
 

  Jan Březina (PPE), írásban.(CS) Az Európai Parlament sikere, hogy a 2011. évi költségvetés most először 47 608 950 EUR összegű kifizetési forrást biztosít az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap (EGAA) számára létrehozott költségvetési tételből. Az EGAA-t egy különálló speciális eszközként hozták létre, saját célkitűzésekkel és határidőkkel, és ezért megérdemel saját erőforrásokat, elkerülve, hogy más költségvetési tételekből támogassák, ahogy az korábban történt, és ami meghiúsíthatja a különböző politikai célkitűzések elérését. Véleményem szerint az EGAA bebizonyította értékét, és egyedüli gondom, hogy az új tagállamok nem használták fel nagyobb mértékben. Következésképp az a benyomás alakulhat ki, hogy az EGAA célja, hogy biztosítsa a régi tagállamoknak azokat az uniós költségvetési forrásokat, amelyekhez korábban hozzá voltak szokva, például a kohéziós politika keretén belül. Véleményem szerint a történelem során az első cseh EGAA-támogatás iránti kérelem az első fecske, amelyet újabbak követnek, mivel a cseh ipart is érintette a globalizáció és az egész világra kiterjedő pénzügyi válság, és az elbocsátott cseh munkavállalók megérdemlik az európai segítséget, hogy sikeressé válhassanak a nagy kihívásokat támasztó munkaerőpiacon.

 
  
MPphoto
 
 

  Zuzana Brzobohatá (S&D), írásban.(CS) Az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alapot 2006-ban hozták létre egy rugalmas eszközként, hogy gyors egyszeri, időben korlátozott egyéni támogatást nyújtson a globalizáció és a pénzügyi és gazdasági válság eredményeként elbocsátott munkavállalók megsegítésére. A Cseh Köztársaság most először veszi igénybe az alap erőforrásait a globális gazdasági és pénzügyi válság kitörése óta, és célja, hogy enyhítse a következményeit 634 munkavállaló elbocsátásának az Unilever vállalattól, amely Nelahozevesben zárta be egy gyárát. Figyelembe véve, hogy az elbocsátottak 52,4%-a nő, és az elbocsátott munkavállalók több mint 13%-a 54 évnél idősebb, nagyon indokoltnak tartom az erőforrásoknak a Cseh Köztársaság számára való biztosítását, és ezért a jelentés mellett szavaztam.

 
  
MPphoto
 
 

  Maria Da Graça Carvalho (PPE), írásban.(PT) Elégedett vagyok az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap (EGAA) által elvégzett munkával, vagyis a világkereskedelemben bekövetkezett változások által érintett munkavállalók támogatásával. Hasonlóan, támogatom az EGAA-nak a Cseh Köztársaság számára, az Unilever vállalat munkavállalói érdekében történő mobilizálásáról szóló döntést. A vállalatnál több mint 500 váratlan elbocsátásra került sor a gazdasági és pénzügyi világválság eredményeképp. Rendkívül fontos tehát ez a döntés, nemcsak a munkavállalók és családjaik számára, hanem a Melník körzet számára is, ahol az Unilever létesítményei találhatók, és amelynek gazdasága nagy mértékben függ az élelmiszerfeldolgozó-ipartól, valamint a vegyipartól és energiaipartól.

 
  
MPphoto
 
 

  Anne Delvaux (PPE), írásban.(FR) A jelentés és a módosítás mellett szavaztam, amely az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap (EGAA) felülvizsgálatára szólít fel. Azért döntöttem így, mert sajnálatosnak tartom, hogy az EGAA jelenlegi formájában nem teszi szükségessé azoknak a multinacionális vállalatoknak a pénzügyi helyzetével, esetleges adóelkerülésével vagy állami támogatásával kapcsolatos helyzetének vizsgálatát, amelyek átalakítása indokolttá teszi az EGAA beavatkozását. Véleményem szerint ezzel foglalkozni kell az EGAA-rendelet következő felülvizsgálata során anélkül, hogy megakadályoznánk az elbocsátott munkavállalóknak az EGAA-hoz való hozzáférését.

 
  
MPphoto
 
 

  Lena Ek, Marit Paulsen, Olle Schmidt és Cecilia Wikström (ALDE), írásban.(SV) Ismét úgy döntöttünk, hogy támogatjuk az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap igénybevételét – jelenleg összesen 1200 ember támogatása érdekében, akik elvesztették munkájukat Lengyelországban és a Cseh Köztársaságban –, mivel Európa még mindig érzi a gazdasági válság hatásait, és a kivételes idők kivételes intézkedéseket kívánnak.

Ugyanakkor úgy gondoljuk, hogy a jövőben már meglévő eszközöket kellene használnunk – különösen az Európai Szociális Alapot –, hogy növeljük a foglalkoztathatóságát azoknak, akiknek felmondtak, illetve akiket elbocsátottak. Valószínűleg nem lesz szükség a Globalizációs Alkalmazkodási Alapra a következő költségvetési időszakban.

 
  
MPphoto
 
 

  Diogo Feio (PPE), írásban.(PT) A kérelem a kiskereskedelmi ágazatban, a Střední Čechy cseh régióban működő Unilever ČR vállalattól történt 634 elbocsátással kapcsolatos. Ahogy a lengyel Podkarpackie régióval kapcsolatos idei első kérelemmel kapcsolatban is, a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság kedvezően értékelte a folyamat támogathatósági kritériumoknak való megfelelését. Nem mulaszthatom el sajnálatomat kifejezni az egész Unióban tapasztalható elbocsátási hullám miatt, amely azt mutatja, hogy még mindig sokat kell tennünk, hogy kilábaljunk a válságból. Támogatom a Bizottságnak az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap (EGAA) igénybevételére irányuló javaslatát, és remélem, hogy az elbocsátott munkavállalók a lehető leghamarabb új munkahelyet találnak.

 
  
MPphoto
 
 

  José Manuel Fernandes (PPE), írásban.(PT) A jelentés az Európai Parlament és a Tanács határozattervezetéről szól az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap (EGAA) 323 820 EUR összegben való igénybevételével kapcsolatban, a jelenlegi gazdasági és pénzügyi válság eredményeképp elbocsátott cseh munkavállalók újraintegrálódásának támogatása érdekében. Ezt a kérelmet, amely a 2011. évi uniós költségvetés igénybevételére irányuló második kérelem, 2010. március 24-én nyújtották be a Bizottságnak, és az Unilever ČR vállalatnál, Střední Čechy régióban, a kiskereskedelmi ágazatban dolgozó 634 munkavállalót érint. Mivel a kérelem egy speciális költségvetési eszközt érint, továbbá mivel a kért összeg jogilag elfogadható, és összhangban van az Európai Parlament, a Tanács és az Európai Bizottság által 2006. május 17-én kötött intézményközi megállapodás rendelkezésével, különösen annak 28. pontjával, a javaslat mellett szavazok, és remélem, hogy hozzá fog járulni a régióbeli lakosok gazdasági nehézségeinek csökkentéséhez, valamint a helyi gazdaság újraindításához.

 
  
MPphoto
 
 

  João Ferreira (GUE/NGL), írásban.(PT) Az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap (EGAA) újabb igénybevétele, ez esetben a multinacionális Unilever vállalat gyárából a Cseh Köztársaságban elbocsátott munkavállalók támogatására.

Ahogy más alkalmakkor is, most is mellette szavaztam. Ugyanakkor azon fenntartások mellett, amelyeket mindig hangsúlyozunk ilyen helyzetekben, ennek a folyamatnak egyéb vonatkozásai is vannak, amelyeket hangsúlyozni kell. Az Európai Bizottság csupán azt jelentette ki, hogy az Unilever nem kapott semmilyen állami vagy uniós támogatást a gyár megnyitásához a Cseh Köztársaságban az EU-hoz való csatlakozását megelőzően, illetve azt követően. Ugyanakkor, bár ezt meg kellett volna tennie, és fel is kérték rá, a Bizottság nem szolgáltatott információt azzal kapcsolatban, hogy mi történik a csoport más gyáraiban, azzal érvelve, hogy az EGAA-rendelet értelmében ez nem kötelessége.

Amellett, ami a Cseh Köztársaságban történt, érdemes volna megvizsgálni és értékelni az Unilever csoport viselkedését európai szinten. Sajnálatosnak tartjuk tehát, hogy nem rendelkezünk információval a csoport, valamint azon multinacionális vállalatok számára nyújtott állami támogatással kapcsolatban, amelyek átszervezése miatt van szükség általában az EGAA beavatkozására.

 
  
MPphoto
 
 

  Ilda Figueiredo (GUE/NGL), írásban.(PT) Ismét az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap (EGAA) igénybevételéről van szó, jelen esetben a multinacionális Unilever vállalat cseh gyárából elbocsátott munkavállalók megsegítése érdekében. Az Európai Bizottság álláspontja ezen a területen nagyon vitatott volt, mivel csupán azt jelentette ki, hogy az Unilever nem kapott semmilyen állami vagy uniós támogatást a gyár megnyitásához a Cseh Köztársaságban az EU-hoz való csatlakozását megelőzően, illetve azt követően. Ugyanakkor, bár ezt meg kellett volna tennie, és fel is kérték rá, a Bizottság nem szolgáltatott információt azzal kapcsolatban, hogy mi történik a csoport más gyáraiban, azzal érvelve, hogy az EGAA-rendelet értelmében ez nem kötelessége.

Ezért a Foglalkoztatási és Szociális Bizottságban tartott vita során felhívtam a figyelmet arra, hogy nem állt rendelkezésünkre információ azzal kapcsolatban, hogy mi történik az Unilever csoporttal európai szinten, és javasoltam ennek a kérdésnek a figyelembevételét a rendelet felülvizsgálata során, hogy lehetővé váljon azon multinacionális vállalatok pénzügyi helyzetének, többek között az állami támogatással kapcsolatos helyzetének vizsgálata, amelyek átszervezése miatt van szükség általában az EGAA beavatkozására, az elbocsátott munkavállalók támogatáshoz való hozzáférésének akadályozása nélkül.

Következésképpen a javaslatok mellett szavaztunk.

 
  
MPphoto
 
 

  Estelle Grelier (S&D), írásban.(FR) Az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alapnak (EGAA) a Cseh Köztársaságban dolgozó élelmiszeripari munkavállalók (UNILEVER) támogatása érdekében történő igénybevételéről szóló jelentés mellett szavaztam. Hangsúlyoznám ugyanakkor, hogy sürgető szükség van az alap szabályozásának a lehető leghamarabb történő felülvizsgálatára. Ebből a célból a szavazás alatt aláírtam és biztosítottam egy módosítás elfogadását, amely kimondja, hogy a rendelet számára káros, hogy nem követeli meg azoknak a multinacionális vállalatoknak a pénzügyi helyzetével, esetleges adóelkerülésével vagy állami támogatásával kapcsolatos helyzetének ellenőrzését, amelyek az EGAA támogatásában részesülnek. Egy olyan időszakban, amikor az Európai Unió célkitűzései elérésének finanszírozásával küzd, és választania kell hasonlóan magas prioritást élvező politikák között, a közösségi költségvetés nem engedheti meg, hogy olyan multinacionális vállalatok piacra való belépését és áttelepülési stratégiáit támogassa, amelyek egyedüli célja a profit növelése. Ezt figyelembe kell venni az elkövetkezendő szabályozásban anélkül, hogy megakadályoznánk az elbocsátott munkavállalóknak az EGAA-hoz való hozzáférését.

 
  
MPphoto
 
 

  Jiří Havel (S&D), írásban.(CS) Javaslom az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap (EGAA) igénybevételéről szóló Barbara Matera-jelentés mellett való szavazást, amelynek keretében a Cseh Köztársaság benyújtotta első támogatás iránti igényét. Fontosnak tartom az alap jelentőségének hangsúlyozását, amelyet a cseh szociáldemokrata biztos, Vladimír Špidla alatt hoztak létre. A pénzügyi és az azt követő gazdasági földrengés sok embert megfosztott munkájától egész Európában. Az EGAA forrásait csak olyan intézkedések támogatására lehet felhasználni, amelyek egyengetik azon elbocsátott munkavállalók új munkahelyek felé irányuló útját, akik jelentkeztek szakmai képzési programokra, és olyan készségekre tettek szert, amelyek megfelelnek a munkaerőpiac elvárásainak, vagy önfoglalkoztatók lettek. Matera asszony jelentése alapján megállapíthatom, hogy az Unilever megfelel az összes kritériumnak. Az Unilever ČR vállalatnak a gazdasági válság következményei miatt kellett bezárnia Nelahozevesben működő létesítményét, és az elbocsátások a legtöbb munkavállalót érintették.

Az Unilever az összes távozó munkavállalónak egy átfogó támogatási programot biztosított, hogy megkönnyítse, hogy új munkahelyet találjanak, és a vállalat szorosan együttműködött a helyi foglalkoztatási irodával a program kidolgozásában. A jelentésben foglalt információk alapján egyetértek tehát az erőforrások felszabadításával, valamint a Bizottság azon javaslatával, hogy 323 820 EUR-t nyújtsunk a Cseh Köztársaságnak az EGAA-ból.

 
  
MPphoto
 
 

  Juozas Imbrasas (EFD), írásban.(LT) Az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alapot (EGAA) azért hozták létre, hogy kiegészítő támogatást nyújtson a globalizáció következtében a világkereskedelemben végbement főbb strukturális változások eredményeként elbocsátott munkavállalók számára, és hogy segítse őket munkaerő-piaci újraintegrálódásukban. A 2009. május 1-jétől benyújtott kérelmek esetében az EGAA hatáskörét kiszélesítették, hogy a globális pénzügyi és gazdasági válság közvetlen eredményeként elbocsátott munkavállalók támogatását is magában foglalja. A 2006. május 17-i intézményközi megállapodás lehetővé teszi az EGAA évente legfeljebb 500 millió EUR értékben történő igénybevételét. 2010. március 24-én a Cseh Köztársaság kérelmet nyújtott be az EGAA igénybevételére a kiskereskedelmi ágazatban (élelmiszerek) működő Unilever ČR, spol.sr.o vállalatnál történt 634 (mind támogatásra jogosult) elbocsátás tekintetében, és kérelmét további információkkal egészítette ki 2010. szeptember 20-án. A kérelem megfelel a pénzügyi hozzájárulásokat meghatározó követelményeknek. A Bizottság ezért javasolja 323 820 EUR mobilizálását. Következésképpen egyetértek azzal, hogy az EGAA-t igénybe kell venni, hogy pénzügyi támogatást nyújtson a Cseh Köztársaság által benyújtott kérelemhez. Úgy gondolom továbbá, hogy más uniós tagállamoknak is jobban ki kellene használniuk az uniós alapok által biztosított lehetőségeket.

 
  
MPphoto
 
 

  Giovanni La Via (PPE), írásban.(IT) Az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alapnak (EGAA) a Cseh Köztársaság érdekében történő igénybevétele mellett szavaztam, mivel értékes forrásnak tekintem ezt az eszközt a gazdasági válság következtében nehéz helyzetbe került munkavállalók támogatása szempontjából. A mai szavazás egy olyan kérelemről szólt, amely a Střední Čechy NUTS II. szintű régióban a kiskereskedelmi ágazatban működő Unilever ČR vállalat által elbocsátott 634 munkavállalónak az EGAA-ból való támogatását kéri 323 820 EUR összegben. Végezetül hangsúlyozom az EGAA fontosságát, amely megmutatta, hogy hasznos és hatékony forrás a globalizációból és a gazdasági válságból eredő munkanélküliség elleni küzdelemben.

 
  
MPphoto
 
 

  David Martin (S&D), írásban. – Üdvözlöm a jelentést, amely forrásokat szabadít fel az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alapból, hogy támogatást nyújtson a Cseh Köztársaságban elbocsátott munkavállalók számára. A kérelem 634 elbocsátással kapcsolatos, amely a Nelahozevesben található Unilever egység 2009 utolsó negyedévi bezárását követően történt. Négyszázhatvan elbocsátott munkavállaló fog az EGAA által támogatott személyre szóló intézkedésekben részesülni összesen 0,32 millió EUR értékben.

 
  
MPphoto
 
 

  Jean-Luc Mélenchon (GUE/NGL), írásban.(FR) Tartózkodok, a cseh munkavállalók iránti figyelemből, akiket feláldoztak a globalizáció oltárán. Az, hogy ilyen bizonytalan helyzetben találták magukat, egyszerűen a neoliberális uniós politikák következménye, amelyet ez az alap elfogad és jóváhagy. Ellene szavazok, mivel az e politikáknak áldozatul esett emberek számára nyújtott kisegítés elenyésző ahhoz képest, hogy milyen nyereséget aratnak le belőle máshol.

 
  
MPphoto
 
 

  Nuno Melo (PPE), írásban.(PT) Az EU a szolidaritás térsége, és az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap (EGAA) ennek része. Ez a támogatás létfontosságú a munkanélküliek, és ebben a globalizált világban történő áthelyezések áldozatai számára való segítségnyújtás tekintetében. Egyre több vállalatot helyeznek át, kihasználva az alacsonyabb munkaerőköltségeket sok országban, főleg Kínában és Indiában, kárt okozva ezzel a munkavállalók jogait tiszteletben tartó országoknak. Az EGAA célja, hogy segítsen a vállalatok áthelyezésének áldozatul esett munkavállalóknak, és létfontosságú abban a tekintetben, hogy segíti az új foglalkoztatáshoz való hozzáférésüket a jövőben. Az EGAA-t eddig több más uniós ország is felhasználta, ezért most helyénvaló ennek a Cseh Köztársaság támogatására való igénybevétele, amely ország a Střední Čechy NUTS II. szintű régióban a kiskereskedelmi ágazatban működő Unilever ČR, spol.sr.o vállalatnál történt 634 (mind támogatásra jogosult) elbocsátásra tekintettel segítségnyújtás iránti kérelmet nyújtott be.

 
  
MPphoto
 
 

  Willy Meyer (GUE/NGL), írásban.(ES) Bár a javaslat mellett szavaztam, hogy támogatást nyújtsunk az Unilever munkavállalóinak a Cseh Köztársaságban, úgy gondolom, hogy ez a kapitalista modell következményeire nyújtott fájdalommentes és csillapító intézkedés, amely nem jelent igazi előrelépést a válság alapvető okai elleni küzdelemben. Egyetértek az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alapnak (EGAA) a kereskedelem szerkezetében bekövetkezett strukturális változások vagy a jelenlegi gazdasági és pénzügyi válság közvetlen következményeként elbocsátott munkavállalók támogatása érdekében történő igénybevételével. Úgy gondolom, hogy az EGAA hozzájárulhat ezeknek a munkavállalóknak a munkaerőpiacra történő újraintegrálódására irányuló célkitűzésének eléréséhez. Azért szavaztam továbbá mellette, mert meg vagyok győződve róla, hogy ez a támogatás kiegészíti az összes nemzeti jogszabályban és kollektív szerződésben biztosított elbocsátással kapcsolatos támogatást. Ezért az EGAA eszközeinek igénybevétele semmilyen körülmények között nem helyettesítheti vagy védheti ki a kormányoknak és a vállalatoknak az elbocsátott munkavállalók irányában fennálló jogi kötelezettségeit.

 
  
MPphoto
 
 

  Andreas Mölzer (NI), írásban.(DE) Az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alapot azért hozták létre, hogy megvédje a globális pénzügyi és gazdasági válság következtében elbocsátott munkavállalókat. A Cseh Köztársaság 634 elbocsátás tekintetében kért támogatást. Helyénvaló és indokolt, hogy személyes támogatást nyújtsunk a globalizáció és a gazdasági válság eredményeképp elbocsátott munkavállalók számára, segítve munkaerő-piaci újraintegrálódásukat. Ezért a jelentés mellett szavaztam.

 
  
MPphoto
 
 

  Alfredo Pallone (PPE), írásban.(IT) Az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap az Unió által biztosított alap, amely gazdasági támogatást biztosít egyes nehéz helyzetben lévő ágazatok számára a tagállamokban, vagy azon ágazatok számára, amelyek az Unió átlagos követelményei felé terjeszkednek. Ezért szavaztam Matera asszony jelentése mellett. 2011-ben az Unió ilyen típusú alapokból való kifizetéseinek költségvetési tételét 50 millió EUR-val növelték, és ezért könnyebb támogatást nyújtani az ágazatok szélesebb köre számára. Ezek az első igénybevétel iránti kérelmek 2011-ben a gépgyártás és a feldolgozóipar részéről a Cseh Köztársaságban és Lengyelországban. A (közel egymillió eurós) támogatás a kereskedelem és a gépgyártás területén szakosodott munkavállalóknak nyújt támogatást.

 
  
MPphoto
 
 

  Maria do Céu Patrão Neves (PPE), írásban.(PT) Az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alapot (EGAA) azért hozták létre, hogy kiegészítő támogatást nyújtson a világkereskedelemben bekövetkezett főbb strukturális változások következményei által érintett munkavállalók számára. 2011. február 15-én a Bizottság elfogadott egy új határozattervezetet az EGAA-nak a Cseh Köztársaság támogatás érdekében történő igénybevételéről, hogy támogassa a gazdasági és pénzügyi világválság eredményeképp elbocsátott munkavállalók munkaerő-piaci újraintegrálódását. Ez a 2011. évi költségvetési időszakban a második elbírálandó kérelem, és összesen 323 820 EUR igénybevételével kapcsolatos. A kérelem a kiskereskedelmi ágazatban működő Unilever ČR, spol.sr.o. vállalatnál egy négyhónapos referenciaidőszakban, 2009. szeptember 16-a és 2010. január 16-a között történt 594 (mind potenciálisan támogatott) munkavállaló elbocsátására vonatkozik. A Bizottság értékelése során arra a következtetésre jutott, hogy összefüggés van az elbocsátások és a világkereskedelemben bekövetkezett főbb strukturális változások, illetve a pénzügyi és gazdasági válság között, és hogy ezeket az elbocsátásokat nem lehetett előre látni. A kérelem megfelel az EGAA-rendeletben meghatározott összes jogosultsági kritériumnak, és ezért szavaztam az alap igénybevétele mellett.

 
  
MPphoto
 
 

  Paulo Rangel (PPE), írásban.(PT) A Cseh Köztársaság által benyújtott kérelem az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap (EGAA) igénybevételére a Střední Čechy NUTS II. szintű régióban a kiskereskedelmi ágazatban működő Unilever ČR, spol.sr.o vállalatnál a 2009. szeptember 16. és 2010. január 16. közötti időszakban történt 634 elbocsátással kapcsolatban megfelel minden jogilag meghatározott támogathatósági feltételnek. Az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap létrehozásáról szóló, 2006. december 20-i 1927/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról szóló, 2009. június 18-i 546/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet értelmében az EGAA hatáskörét ideiglenesen kiszélesítették, hogy olyan helyzetekre is vonatkozzon, amikor „legalább 500 főt bocsátanak el kilenchónapos időszak alatt, különösen kis- és középvállalkozásoknál, egy NACE 2-es ágazatban egy régióban vagy két egymással határos régióban NUTS II szinten”. Ezért az állásfoglalás mellett szavaztam, és remélem, hogy az EGAA igénybevétele hozzá fog járulni ezeknek a munkavállalóknak a munkaerőpiacra való sikeres visszailleszkedéséhez.

 
  
MPphoto
 
 

  Zuzana Roithová (PPE), írásban(CS) Az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alapnak a Cseh Köztársaság, és különösen az Unilever vállalat korábbi alkalmazottai érdekében történő igénybevételéről szóló jelentés mellett szavaztam, és örülök, hogy elfogadták a jelentést. Sajnálom, hogy a brit konzervatívok ellene szavaztak, és hogy az Európai Konzervatívok és Reformerek képviselőcsoport cseh elnökének nem sikerült elérni, hogy meggondolják magukat annak ellenére, hogy ez az első alkalom, hogy a Cseh Köztársaság erőforrásokhoz jut ebből az alapból.

 
  
MPphoto
 
 

  Raül Romeva i Rueda (Verts/ALE), írásban. – Mint az ilyen típusú jelentések esetében általában, az EP:

1. kéri az érintett intézményeket, hogy tegyék meg a szükséges erőfeszítéseket az EGAA igénybevételének felgyorsítása érdekében; értékeli ebben a tekintetben a Bizottság által az EP-nek a támogatások felszabadításának felgyorsítására irányuló kérését követően bevezetett javított eljárását, amelynek célja, hogy bemutassa a költségvetési hatóság számára a Bizottságnak az EGAA-kérelem támogathatóságával kapcsolatos értékelését és az alap igénybevételére vonatkozó javaslatát; reméli, hogy továbbfejlesztik az eljárást az alap elkövetkezendő felülvizsgálata keretében;

2. emlékeztet az intézmények elkötelezettségére, hogy zökkenőmentes és gyors eljárást biztosítsanak az EGAA igénybevételéről szóló döntések elfogadásához, egyszeri, időben korlátozott egyéni támogatást nyújtva, amely a globalizáció és a pénzügyi és gazdasági válság eredményeként elbocsátott munkavállalók megsegítésére irányul; kiemeli az EGAA potenciális szerepét az elbocsátott munkavállalók munkaerő-piaci visszailleszkedésében; ugyanakkor felszólít arra, hogy értékeljék ezeknek a munkavállalóknak a munkaerőpiacra való hosszú távú integrálódását az EGAA által támogatott intézkedések közvetlen eredményeképp.

 
  
MPphoto
 
 

  Licia Ronzulli (PPE), írásban.(IT) 2011. február 15-én a Bizottság elfogadta az EGAA-nak a Cseh Köztársaság érdekében történő igénybevételéről szóló határozatra irányuló javaslatot, hogy támogassa a globális pénzügyi és gazdasági válság eredményeképp elbocsátott munkavállalók munkaerő-piaci újraintegrálódását. A vizsgálat tárgyát képező kérelem a Střední Čechy NUTS II. szintű régióban a kiskereskedelmi ágazatban működő Unilever vállalatnál egy négyhónapos referenciaidőszakban, 2009. szeptember 16-a és 2010. január 16-a között történt 634 (mind az alapból támogatható) elbocsátásra vonatkozik. A mai állásfoglalás melletti szavazatom megerősíti kedvező véleményemet, amelyet már korábban kifejtettem a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság találkozóján.

 
  
MPphoto
 
 

  Olga Sehnalová (S&D), írásban.(CS) Az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap igénybevétele támogatni fogja az Unilever vállalatnak a Cseh Köztársaságban, Közép-Csehországban található Nelahozevesben található gyárában történt bezárásnak áldozatul esett 460 munkavállaló újraintegrálódását. Figyelembe véve, hogy ez fontos segítséget jelent a kis közösségben történt tömeges elbocsátással kapcsolatos társadalmi problémák megoldásában, a jelentés elfogadása mellett szavaztam.

 
  
MPphoto
 
 

  Catherine Stihler (S&D), írásban. – A jelentés mellett szavaztam, amely személyre szabott intézkedéseket nyújt, hogy támogassa a Cseh Köztársaságban elbocsátott munkavállalókat.

 
  
MPphoto
 
 

  Marie-Christine Vergiat (GUE/NGL), írásban.(FR) Az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap egy ellentmondásos mechanizmus. Hivatalosan, az alap lehetővé teszi az Európai Unió számára, hogy konkrét intézkedéseket finanszírozzon a válság hatásainak ellensúlyozására. Ez olyan, mint a ragtapasz a falábnak.

Ugyanakkor ezt a mechanizmust ad hoc alapon alkalmazzák, és csak bizonyos esetekben. A valóságban az elbocsátási tervek finanszírozására használják.

Ma az Európai Parlament még tovább ment ebben a képmutatásban azáltal, hogy az alap egy részét az Unilevernek nyújtotta, amely vállalat most zárta be cseh köztársaságbeli gyárait és bocsátott el több mint 600 embert, miközben nettó nyeresége 26%-kal, 4,6 milliárd EUR-ra nőtt.

Ezért a jelentés ellen szavaztam, amely általánosabb kérdéseket vet fel, mint az Unilever esete. Figyelembe véve a jelenlegi foglalkoztatásbeli válságot, hogyan használhatnak fel továbbra is nemzeti és európai köztestületek közpénzeket, hogy olyan nemzetközi vállalatokat támogassanak, amelyek nyereségességük ellenére munkavállalókat bocsátanak el, és ezáltal részvényeseik érdekeit munkavállalóik érdekei elé helyezik?

 
  
MPphoto
 
 

  Angelika Werthmann (NI), írásban.(DE) Csak a Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetsége Európai Parlamenti Képviselőcsoportja által az Európai Parlamentben előterjesztett módosítást tudom támogatni, amely megköveteli egy vállalat egészének értékelését az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap (EGAA) támogatásának odaítélésekor. Több alkalommal kértem ezt a Költségvetési Bizottságban. Ugyanakkor nem tudtam a jelentés egésze mellett szavazni. A kiskereskedelmi ágazatban működő cseh Unilever ČR spol.sr.o vállalat 634 munkavállalót bocsátott el, és támogatási intézkedéseket hozott létre mindeni számára, aki elvesztette munkahelyét (az egyéni intézkedésekre rendes esetben csak az elbocsátott munkaerő egy részének van szüksége a munkaerőpiacra való újraintegrálódásuk támogatása érdekében). Ahogy azt hangsúlyozzák minden jelentésben, amelyben a Parlament jóváhagyja az EGAA-ból történő támogatást, a strukturális alapok igénybevétele iránti kérelmeket nem szabad olyan intézkedések helyett használni, amelyekért a kollektív szerződések értelmében a vállalatok maguk felelősek.

 
  
  

Jelentés: Jörg Leichtfried (A7-0028/2011)

 
  
MPphoto
 
 

  Laima Liucija Andrikienė (PPE), írásban.(LT) A kettős felhasználású – azaz a polgári és katonai célokra egyaránt felhasználható – termékek és technológia kiviteléről szóló állásfoglalás mellett szavaztam. A kettős felhasználású termékek ellenőrzése kulcsfontosságú a fegyverek – köztük a tömegpusztító fegyverek – elterjedésének megakadályozása szempontjából. Következésképpen nagyon fontos, hogy biztosítsuk, hogy az EU kettős felhasználású termékekre vonatkozó szabályozása demokratikusabbá és átláthatóbbá váljon, ugyanakkor biztosítsuk, hogy az elég szigorú legyen. Jelenleg eltérő a kettős felhasználású termékekre és technológiára vonatkozó követelmények szigorúsága. Úgy vélem, hogy az EU-nak valamennyi termékre a legszigorúbb exportszabályokat kellene alkalmaznia, és ennek valamennyi tagállamra alkalmazandónak kellene lennie. A Bizottságnak hatékony rendszert kell létrehoznia ezen a területen, amely elősegítené az Unióból kivitt kettős felhasználású termékek végső felhasználására vonatkozó, hiteles adatok gyűjtését.

 
  
MPphoto
 
 

  Zigmantas Balčytis (S&D), írásban.(LT) A kettős felhasználású (polgári és katonai célokra egyaránt felhasználható) termékek kivitelének ellenőrzése kulcsfontosságú a fegyverek – köztük a tömegpusztító fegyverek – elterjedésének megakadályozása szempontjából. Az EU 15 éve szigorítja a kettős felhasználású termékek kivitelének ellenőrzését, olyan megelőző intézkedésekre támaszkodva, mint az exportengedélyezési követelmények és vámhatósági nyilvántartásba vételi eljárások bevezetése. A technológia folyamatos változásai és az új veszélyek miatt azonban rendszeresen frissíteni kell az ellenőrzött kettős felhasználású termékek jegyzékeit, amelyek a fő nemzetközi exportellenőrzési szabályozások jegyzékeit tükrözik. A nemzetközi exportellenőrzési szabályok elsőrendű feladata, hogy frissítsék az ellenőrzendő termékek jegyzékeit. Ezeket a jegyzékeket mostanáig az Európai Parlament részvétele nélkül, szinte automatikusan átültették az uniós jogszabályokba, azonban a Lisszaboni Szerződés hatálybalépésével most már kötelező az Európai Parlament jóváhagyása. Egyetértettem ezzel a jelentéssel és az Európai Parlament azon javaslataival, amelyek a kettős felhasználású termékekre vonatkozóan demokratikusabb és átláthatóbb uniós ellenőrzési szabályok biztosítására törekszenek, valamint arra, hogy a Bizottság nagyobb szerepet kapjon a rendelet tagállamokban való végrehajtásának értékelésében.

 
  
MPphoto
 
 

  George Becali (NI), írásban.(RO) A jelentés mellett szavaztam, mert a kettős felhasználású termékek exportjának ellenőrzése kulcsszerepet játszik a fegyverek – köztük a tömegpusztító fegyverek – elterjedésének megakadályozása terén. Mivel nagy az Európai Unió határain átnyúló forgalom, a kettős felhasználású termékek kivitelére vonatkozó közösségi ellenőrzés érvényesítése olyan megelőző intézkedéseken alapszik, mint az exportengedélyezési követelmények előírása és a vámhatósági nyilvántartásba vételi eljárások. Az export ellenőrzése jelentős hatással van az EU kereskedelempolitikájára, mivel az összes uniós kivitel több mint 10%-át érintheti.

 
  
MPphoto
 
 

  Sergio Berlato (PPE), írásban.(IT) A kettős felhasználású (polgári és katonai célokra egyaránt felhasználható) termékek kivitelének ellenőrzése közel 15 éve képezi uniós fellépések tárgyát.

Az ellenőrzés jelentős hatással van az európai kereskedelempolitikára, mivel az összes uniós export több mint 10%-át érintheti. Véleményem szerint a Lisszaboni Szerződés hatálybalépése és a nemzetközi kereskedelmet érintő uniós hatáskörök tisztázása felbecsülhetetlen értékű lehetőséget ad arra, hogy megerősítsük az Unió szerepét és az Európai Parlament felelősségét az uniós döntéshozatal intézményi keretén belül.

Az exportellenőrzés fő eszköze a 428/2009/EK rendelet, amely számos jelentős változtatást vezetett be a kettős felhasználású termékek kivitelére vonatkozó közösségi ellenőrzés körére vonatkozóan. Véleményem szerint a kettős felhasználású termékekre vonatkozó uniós rendszert átláthatóbb módon kellene megszervezni.

Ezért egyetértek az előadó véleményével, miszerint döntő fontosságú lenne, hogy a Lisszaboni Szerződésben lefektetett kötelezettségek alkalmazása, valamint annak a Parlament és a Bizottság által az új keretmegállapodásban jóváhagyott, közös értelmezése révén teljes körű legyen az Európai Parlament részvétele.

 
  
MPphoto
 
 

  Mara Bizzotto (EFD), írásban.(IT) Leichtfried úr jelentése pozitívan áll hozzá a kettős felhasználású – azaz a polgári és katonai célra egyaránt felhasználható – termékek kivitelére vonatkozó közösségi ellenőrzés fontos témájához. Az ilyen fajta export ellenőrzése – amely az összes uniós kivitel több mint 10%-át érinti – rendkívül fontosnak bizonyult a fegyverek elterjedésének megakadályozása szempontjából. A jelentés mellett szavazok, mert annak célja, hogy átláthatóbb ellenőrzési eljárásokat vezessünk be az előbb említett exportra vonatkozóan.

 
  
MPphoto
 
 

  George Sabin Cutaş (S&D), írásban.(RO) A rendelet módosítására irányuló javaslat mellett szavaztam, mivel úgy vélem, hogy az új pontok bevezetésének eredményeképpen átláthatóbbá és demokratikusabbá válik az EU kettős felhasználású termékekre vonatkozó szabályozása. Ez azt jelenti, hogy az Európai Parlament részt vehet a nemzetközi szabályok által ellenőrzött termékek jegyzékeinek frissítésében. Ezeket a jegyzékeket jelenleg szinte automatikusan átültetik az uniós jogba anélkül, hogy abba a Parlamentnek bármilyen beleszólása lenne. Ezenkívül a kettős felhasználású termékekkel foglalkozó koordinációs csoport feladata, hogy éves jelentést nyújtson be a Parlamentnek, hogy az teljes körűen tájékozódjon a polgári és katonai célra felhasználható termékek és technológiák ellenőrzésének alakulásáról.

 
  
MPphoto
 
 

  Marielle De Sarnez (ALDE), írásban.(FR) A kettős felhasználású termékek olyan termékek, amelyek mind polgári, mind katonai célra felhasználhatók, mint például vegyipari termékek és építőanyagok, valamint szoftverek és más új technológiák. Gyakran nehéz előre megállapítani az exportált termékek valódi célját; az exportőröknek tehát tudatában kell lenniük a felelősségüknek, és kötelezően ellenőrizniük kell a külföldön értékesített különféle termékek valódi célját. Habár többféle ellenőrzési és tájékoztatási mechanizmus létezik, fokozott biztonságra hívunk fel ezen a területen. Ezért támogattuk szavazatunkkal azokat a módosításokat, amelyek az export előzetes bejelentésére, a szigorúbb ellenőrzésre és a fokozott átláthatóságra hívnak fel. Ez további biztosítékot jelent a tömegpusztító fegyverekkel való visszaélés és azok elterjedésének megelőzésére.

 
  
MPphoto
 
 

  Diogo Feio (PPE), írásban.(PT) Az olyan termékeket – a szoftvereket és technológiákat is beleértve –, amelyek mind polgári, mind katonai célra felhasználhatók, kettős felhasználású termékeknek nevezzük. Ez a kettős felhasználás azt jelenti, hogy különös gondossággal kell eljárni azok exportja tekintetében, hogy elejét vegyük a fegyverek, és mindenekelőtt a tömegpusztító fegyverek elterjedésének. Valamennyi elemző számára világos, hogy a nemzetközi biztonság szempontjából feltétlenül szükséges az ilyen termékek ellenőrzése, és hogy a vonatkozó ellenőrző mechanizmusokat létrehozó rendeleteket a technológia fejlődésével párhuzamosan, folyamatosan frissíteni kell. Az is világos, hogy a jogállamokban az ellenőrzésnek átlátható és demokratikus módon kell történnie, ami egybevág a Bizottság szándékával.

Végül úgy hiszem – amint azt a Külügyi Bizottság is kijelenti véleményében –, hogy a Bizottságnak érzékenyen kell hozzáállnia ahhoz, hogy néhány uniós tagállamban korlátozóbb és szigorúbb szabályok érvényesek a kettős felhasználású termékek kivitelének ellenőrzésére. Ez magától értetődő dolog, és véleményem szerint továbbra is így kell lennie.

 
  
MPphoto
 
 

  José Manuel Fernandes (PPE), írásban.(PT) Ez a jelentés az úgynevezett kettős – azaz polgári és katonai felhasználású – termékek kivitelére és forgalmazására vonatkozó ellenőrzés igényéről szól. Az Európai Unió az elmúlt pár év során számos intézkedést hozott annak érdekében, hogy elejét vegye annak, hogy az ilyen anyagokat fegyvergyártás, különösen tömegpusztító fegyverek gyártása céljára használják fel. Az EU fő ellenőrző eszköze a május 5-i 428/2009/EK rendelet, amely az ilyen anyagok értékesítésére és szállítására vonatkozik, de amelyet módosítani szükséges, hogy elejét vegyük annak, hogy a különböző tagállamokban eltérően álljanak hozzá a kérdéshez. Egyetértek tehát a jelentésben foglalt javaslatokkal, mivel azok célja, hogy az európai nyilvánosság számára biztosítékot adjanak a kettős felhasználású anyagok előállítására és forgalmazására vonatkozóan, és hogy átláthatóbbá és demokratikusabbá tegyék a jelenlegi intézkedéseket.

 
  
MPphoto
 
 

  João Ferreira (GUE/NGL), írásban.(PT) A kettős felhasználású termékek kivitelének ellenőrzése uniós szintű intézkedések tárgyát képezi. A kivitel ellenőrzésének fő eszköze a 2009. évi 428/2009/EK rendelet. Ez a rendelet az ellenőrzés hatályát kiterjesztette az értékesítésre és a szállításra. Habár a jelentés szerzője megkísérli a fokozott demokratikus ellenőrzés és átláthatóság bevezetését, bizonyos kulcskérdések megakadályoznak minket abban, hogy a jelentés mellett szavazzunk.

A „megkérdezett exportőrök, brókerek és érdekelt felek jegyzéke” annak összeállítását követően a kettős felhasználású termékekkel foglalkozó koordinációs csoport felelősségi körébe tartozik, amelynek elnöki tisztségét a Bizottság képviselője tölti be. Ez a csoport fogja eldönteni, mely országokkal lehet kereskedni, és ezzel elveszi ezt a hatáskört a tagállamoktól, tehát megkérdőjelezi szuverenitásukat.

Másik szempont Izrael felvétele a kettős felhasználású termékek célországainak jegyzékébe. Hadd emlékeztessünk például a hetedik kutatási keretprogram által finanszírozott közös kutatási projektekre, különösen azokra, amelyek az Israel Aerospace Industries Ltd. részvételével folytak (ez a cég gyártja a 2008–2009-ben a Gázai övezetben bevetett és emberek tucatjainak halálát okozó, pilóta nélküli légi járművet).

 
  
MPphoto
 
 

  Ilda Figueiredo (GUE/NGL), írásban.(PT) Amellett szavaztunk, hogy a jelentést visszaküldjük az érintett parlamenti bizottsághoz, és ily módon lehetővé tesszük, hogy a jogalkotási javaslat alapján, a Parlament által bevezetett módosításokkal további tárgyalásokra kerüljön sor a Tanáccsal.

Tudjuk, hogy a polgári célú termékek és technológiák katonai célú felhasználása esetében hiányzik az a szemlélet, amely nem kapcsolódik az úgynevezett kettős felhasználású termékek és kapcsolódó szolgáltatások exportjának ellenőrzéséhez.

Habár fontos az export ellenőrzése – és azt hozzáértő módon kellene végezni anélkül, hogy hátrányosan érintené a fejlődő országok hozzáférését a fejlődésükhöz szükséges termékekhez és technológiákhoz –, fokozni kell az érintett folyamatok átláthatóságát, és azokat hozzáférhetővé kell tenni a demokratikus ellenőrzés számára.

Hangsúlyoznánk, hogy ezen a területen a többi uniós politikának következetesen kell illeszkednie a rendelet célkitűzéseihez. Jól ismertek a hetedik kutatási keretprogram által finanszírozott közös kutatási projektek, különösen azok, amelyek az Israel Aerospace Industries Ltd. részvételével folytak (ez a cég gyártja a 2008–2009-ben a Gázai övezetben bevetett és emberek tucatjainak halálát okozó, pilóta nélküli légi járművet).

 
  
MPphoto
 
 

  Lorenzo Fontana (EFD), írásban.(IT) A Lisszaboni Szerződésből következően, a nemzetközi kereskedelem területén megszerzett új európai uniós hatáskörök jó alkalmat adnak arra, hogy átláthatóbbá tegyük a kettős felhasználású termékek piacát. A kérdéses rendelet módosításai – amelyek olyan termékekre vonatkoznak, amelyek mind katonai, mind polgári célra felhasználhatók – lehetővé fogják tenni az ilyen fajta termékek szigorúbb ellenőrzését. Ez létfontosságú a fegyverek elterjedésének megakadályozása végett. Figyelembe véve továbbá a bizottsági eljárást, újfent támogatásomról biztosítom képviselőtársamat.

 
  
MPphoto
 
 

  Juozas Imbrasas (EFD), írásban.(LT) A vegyi és radioaktív anyagokat, centrifugákat, műszaki berendezéseket, szoftvereket és alkatrészeket nemcsak polgári, hanem katonai célra is felhasználják. Ha rossz kézbe kerülnek, ezek a termékek kínzóeszközökké vagy tömegpusztító fegyverekké válhatnak. A dokumentum mellett szavaztam, mert az a kettős felhasználású termékek és technológia kivitelére vonatkozó ellenőrzési szabályok, más szóval a kettős felhasználású termékek kivitelére vonatkozó ellenőrzés erősítését javasolja. A dokumentum továbbá kiegészíti azon áruk jegyzékét, amelyek engedélykötelesek, és amelyek exportjának alakulásáról jelentést kell készíteni.

 
  
MPphoto
 
 

  Elisabeth Köstinger (PPE), írásban.(DE) A polgári és lehetséges katonai felhasználású termékekre és technológiára valamennyi tagállamban azonos versenyfeltételeknek kellene vonatkozni. A feladat az, hogy olyan közös és mindenekelőtt biztonságos keretfeltételeket határozzunk meg, amelyek garantálják a biztonságos felhasználást. Ezzel elejét vennénk annak, hogy mesterségesen lenyomják az európai export eladási árait, és egyértelműen megerősítenénk az európai kis- és középvállalkozásokat. A rendelet módosítási javaslata mellett szavaztam, mert az ilyen termékek és technológiák esetében a legfontosabbnak az átláthatóságnak és a biztonságnak kell lennie.

 
  
MPphoto
 
 

  David Martin (S&D), írásban. – Örülök ennek a jelentésnek. A kettős felhasználású termékek, azaz a polgári és katonai célra egyaránt felhasználható termékek kivitelének ellenőrzése körülbelül 15 éve képezi az uniós szintű fellépések tárgyát. A kettős felhasználású termékek kivitelének ellenőrzése kulcsfontosságú a fegyverek, többek között a tömegpusztító fegyverek elterjedésének megakadályozása szempontjából. Az Európai Unió határain átnyúló kereskedelem nagy volumene miatt a kettős felhasználású termékek kivitelére vonatkozó közösségi ellenőrzés végrehajtása olyan megelőző intézkedésekre támaszkodik, mint az exportengedélyezési követelmények és vámhatósági nyilvántartásba vételi eljárások előírása.

Az exportellenőrzés nagy hatással van az uniós kereskedelempolitikára, mivel az összes uniós kivitel több mint 10%-át érintheti. Az EU fő exportellenőrző eszköze a kettős felhasználású termékek kivitelének ellenőrzéséről szóló, 2009. május 5-i 428/2009/EK rendelet, amely 2009. augusztus 27-én lépett hatályba. Ez az új rendelet számos jelentős változást vezetett be a kettős felhasználású termékek kivitelére vonatkozó közösségi ellenőrzés hatályára vonatkozóan. Ezek körébe tartozik a kettős felhasználású termékekre vonatkozó brókertevékenységek és tranzit ellenőrzésének bevezetése. A kettős felhasználású termékek kivitelének ellenőrzéséről szóló rendelet tartalmazza az ellenőrzött kettős felhasználású termékek rendszeresen frissített jegyzékeit, amelyek megfelelnek a fő nemzetközi exportellenőrzési rendszerek jegyzékeinek.

 
  
MPphoto
 
 

  Jiří Maštálka (GUE/NGL), írásban.(CS) A kettős felhasználású termékek kereskedelmének ellenőrzése fontos terület, amelynek olyan biztonsági és kereskedelmi szempontjai vannak, amelyek az ahhoz kapcsolódó információcsere vagy a rugalmas nemzetközi együttműködés nélkül nem lennének eléggé hatékonyak és érvényesíthetők. Erre vonatkozólag hangsúlyozni szeretném az érintett ellenőrző testületek – például a vámhatóságok – szerepét, amelyek jelentős felelősséget vállalnak magukra a kettős felhasználású termékek kivitelének vagy tranzitjának közvetlen ellenőrzésére vonatkozóan. Véleményem szerint támogatnunk is kellene ezeket a testületeket például a modern ellenőrző berendezésekhez való hozzáférés terén, az ellenőrzési eljárások végrehajtására vonatkozó, új szakértelem megszerzése terén és végül, de nem utolsósorban a szakmai képzés és kölcsönös munkalátogatások támogatása révén. Egy kidolgozott biztonságpolitikának mindig magas szinten, valamennyi nemzetközi kötelezettségvállalás alkalmazásával összhangban kell kialakítania a kettős felhasználású termékek exportszabályozását.

 
  
MPphoto
 
 

  Nuno Melo (PPE), írásban.(PT) A Lisszaboni Szerződés hatálybalépése és az EU nemzetközi kereskedelem területére vonatkozó hatásköreinek Szerződés szerinti tisztázása jó lehetőséget ad arra, hogy megerősítse az EU e területen betöltött szerepét, valamint az Európai Parlamentnek az EU intézményi keretében történő döntéshozatalra vonatkozó szerepét, hatáskörét és felelősségét. Az EU kettős felhasználású termékek kivitelének szabályozását átláthatóbb és demokratikusabb módon kellene megszervezni. E célkitűzés megvalósítása érdekében feltétlenül szükséges, hogy az Európai Parlament a Lisszaboni Szerződésben megállapított kötelezettségek érvényesítése, valamint a Szerződés közös értelmezése (amiről az új keretmegállapodásban egyezett meg az Európai Parlament és az Európai Bizottság) révén teljes körűen részt vegyen a folyamatban.

 
  
MPphoto
 
 

  Alexander Mirsky (S&D), írásban. – A kettős felhasználású termékek olyan termékek, amelyek mind békés, mind katonai célokra felhasználhatók. A kettős felhasználású termékek kivitelének ellenőrzése kulcsfontosságú a fegyverek elterjedésének megakadályozása szempontjából. Az EU határain átnyúló kereskedelem nagy volumenére tekintettel a megelőző intézkedések képezik a kettős felhasználású termékek kivitelére vonatkozó közösségi ellenőrzés alapját. A kivitel ellenőrzése jelentős hatással van az EU kereskedelempolitikájára. Jó lenne, ha az ellenőrzés eszközei az üzleti struktúrákon keresztül nem válnának versenytársak ellen irányuló, támadó eszközzé. Ezért hosszú jegyzéket kell készítenünk a kettős felhasználású termékekről, habár ez már másik jelentés tárgya. A jelentés mellett szavaztam.

 
  
MPphoto
 
 

  Andreas Mölzer (NI), írásban.(DE) A kettős felhasználású termékek és technológia kivitele igen körültekintően szabályozott az EU-n belül. Ez a kifejezés főleg olyan termékekre és technológiára vonatkozik, amelyek katonai célra is felhasználhatók. Annak érdekében, hogy elejét vegyük a visszaélésnek az exportágazatban, négyféle kiviteli engedély létezik: a közösségi általános kiviteli engedély, a nemzeti általános kiviteli engedély, a globális kiviteli engedély és az egyedi kiviteli engedély. Ezek mindegyike az Unión belül alkalmazandó.

Ezenkívül vannak olyan nemzetközi exportellenőrzési rendszerek is, amelyekhez csatlakozott az EU, és amelyekben a Bizottság megpróbálja fokozni az EU befolyását. Ezek közé tartozik az Ausztrália Csoport, amelynek a Bizottság teljes jogú tagja, és amelyben részt vesz mind a 27 tagállam, az Egyesült Államok, Kanada, Japán, Dél-Korea és Ausztrália; továbbá a Nukleáris Szállítók Csoportja, amelyben a Bizottság megfigyelői státussal rendelkezik, és amelynek tagja az EU 27 tagállama, az Egyesült Államok és Oroszország; továbbá a Wassenaari Megállapodás, amelyben a Bizottságnak nincsen státusa, de amelynek teljes jogú tagja az EU valamennyi tagállama Ciprus kivételével; valamint a Rakétatechnológiai Ellenőrzési Rendszer, amelyben szintén nincsen státusa a Bizottságnak, és amelynek csak 19 tagállam teljes jogú tagja.

Ezek figyelembevételével szavaztam, hogy ne sértsem a szubszidiaritás elvét.

 
  
MPphoto
 
 

  Paul Murphy (GUE/NGL), írásban. – A jelentés mellett szavaztam, mivel az bizonyos mértékben abba az irányba tesz lépést, hogy megszüntesse az átláthatóság jelenlegi hiányát az exporthitelekre vonatkozóan, és hogy megszüntesse az EU meghatározott célkitűzései és az exporthitelek valódi uniós felhasználása között tapasztalható, jelentős eltérést. Az EU előszeretettel fest magáról olyan képet, mint aki elöl jár az emberi jogok és a környezetvédelem területén. Az európai exporthitel-ügynökségek szerepe mutatja ennek az állításnak az ürességét. Ezeket a hiteleket rendszeresen használják olyan projektek és kereskedelem támogatására, amelyek ártalmasak a környezetre és a munkavállalók jogaira nézve. Ha ezen a területen valóban igazságos kereskedelmet akarunk, a világkereskedelem körülbelül 10%-át támogató ügynökségeket demokratikus köztulajdonba kell venni. Betekintést kell engedni a könyvelésekbe, hogy a munkavállalók és más érintett felek végre megláthassák, mire megy el a pénz, és munkavállalói ellenőrzést kell gyakorolni ezen ügynökségek működése felett, hogy azok jelentős erőforrásai a dolgozó emberek, a kistermelők és a környezet javát szolgálják.

 
  
MPphoto
 
 

  Maria do Céu Patrão Neves (PPE), írásban.(PT) A jelentés mellett szavaztam, mivel úgy vélem, hogy a Lisszaboni Szerződés hatálybalépése és az EU nemzetközi kereskedelem területére vonatkozó hatásköreinek Szerződés szerinti tisztázása jó lehetőséget ad arra, hogy megerősítse az EU e területen betöltött szerepét, valamint az Európai Parlamentnek az EU intézményi keretében történő döntéshozatalra vonatkozó szerepét, hatáskörét és felelősségét. Az EU kettős felhasználású termékek kivitelének szabályozását átláthatóbb és demokratikusabb módon kellene megszervezni. E célkitűzés megvalósítása érdekében feltétlenül szükséges, hogy az Európai Parlament a Lisszaboni Szerződésben megállapított kötelezettségek érvényesítése, valamint a Szerződés közös értelmezése (amiről az új keretmegállapodásban egyezett meg az Európai Parlament és az Európai Bizottság) révén teljes körűen részt vegyen a folyamatban. Ez az 1334/2000/EK rendelet átdolgozása a jelenlegi nemzetközi keret fényében. A kettős felhasználású termékek kivitelére vonatkozó ellenőrzés körének kiszélesítése tulajdonképpen akkor szükséges, ha annak a tranzit és a brókertevékenységek ellenőrzésére is ki kell terjednie, és ha a kettős felhasználású termékekre vonatkozó illegális brókertevékenységek büntetése például a tömegpusztító fegyverkezési programhoz kötött.

 
  
MPphoto
 
 

  Aldo Patriciello (PPE), írásban.(IT) A kettős felhasználású termékek és technológia kivitelére vonatkozó közösségi ellenőrzési rendszer kialakításáról szóló 1334/2000/EK tanácsi rendeletet módosító európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslat célja – annak 2011. február 7-én előterjesztett formájában –, hogy az Unió számára a megelőző intézkedések olyan hatékony rendszerét biztosítsa, amely megakadályozná a fegyverek – többek között a tömegpusztító fegyverek – elterjedését. Az erre vonatkozóan jelenleg hatályos (428/2009/EK) rendelet olyan ellenőrzési szabályokat állapít meg, amelyek lehetővé teszik, hogy az Unió maradéktalanul eleget tegyen azon négy nemzetközi exportellenőrzési rendszer keretében vállalt kötelezettségeinek, amelyeknek az EU tagja. A Lisszaboni Szerződés értelmében a nemzetközi kereskedelem területén bevezetett uniós hatáskörök tisztázása mindenesetre jó lehetőséget ad arra, hogy nemzetközileg láthatóbbá tegyük az EU-t, és javítsunk az Unióról alkotott képen, valamint megerősítsük az Európai Parlament szerepét, hatáskörét és felelősségét a nemzetközi kereskedelemre vonatkozó döntéshozatal uniós intézményi keretén belül. Ezen okoknál fogva időszerűnek tartom, hogy a rendeletet e célokhoz igazítva szükség szerint módosítsuk, következésképpen a javaslat mellett szavazok.

 
  
MPphoto
 
 

  Raül Romeva i Rueda (Verts/ALE), írásban. – A Külügyi Bizottság Biztonsági és Védelmi Politikai Albizottságában, a Zöldeket képviselő előadóként nagyon sikeresek voltunk. A Külügyi Bizottság Biztonsági és Védelmi Politikai Albizottsága véleményében azt javasolta, hogy töröljük a kis értékű szállítmányokra vonatkozó, közösségi általános kiviteli engedélyt, mert megfelelő adatokat kaptunk annak bizonyítására, hogy nincsen pozitív összefüggés az alacsony ár és az alacsony biztonsági kockázat között, amely feltételezésre az egész közösségi általános kiviteli engedély támaszkodott. Ezzel ellenkezőleg, egyes nagyon olcsó, kettős felhasználású termékek nagy kockázatot jelenthetnek, ha rossz kezekbe kerülnek. Törölhettük az EU007 „Információbiztonság” című részét is, mert néhány nem demokratikus ország is szerepelt a lehetséges célországok között. Sikerült széleskörű támogatást szereznünk a Külügyi Bizottság Biztonsági és Védelmi Politikai Albizottságában annak határozott megfogalmazásához, hogy az emberi jogokat tiszteletben kell tartani a távközlési berendezések exportja esetén, mert a mobiltelefonok figyelésére szolgáló lehallgató technológiák, digitális adattovábbító eszközök stb. a közösségi általános kiviteli engedély részét képezik.

Az egyedi közösségi általános kiviteli engedélyek lehetséges célországaira tekintettel sikerült kizárnunk mind Izraelt, mind Indiát, mivel nem voltak hajlandók államként csatlakozni a nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozásáról szóló szerződéshez. A legvitatottabb és legfontosabb téma azonban annak kérdése volt, hogy elegendő-e az export lebonyolítását követően végrehajtani az ellenőrzést, az értesítést és a nyilvántartást, vagy ezekre az exportot megelőzően kell sort keríteni.

 
  
MPphoto
 
 

  Licia Ronzulli (PPE), írásban.(IT) A kettős felhasználású termékek, azaz a polgári és katonai célra egyaránt felhasználható termékek kivitelének ellenőrzése közel 15 éve képezi uniós fellépések tárgyát. Ez a fajta ellenőrzés kulcsfontosságú a fegyverek – többek között a tömegpusztító fegyverek – elterjedésének megakadályozása szempontjából. Az Európai Unió határain átnyúló kereskedelem nagy volumene miatt a kettős felhasználású termékek kivitelére vonatkozó közösségi ellenőrzés végrehajtásának olyan megelőző intézkedésekre kell támaszkodnia, mint az exportengedélyezési követelmények és vámhatósági nyilvántartásba vételi eljárások érvényesítése.

A rendelet jóváhagyása további lépést jelent ebbe az irányba. A jelentés mellett szavaztam, mert a Lisszaboni Szerződés hatálybalépése jó alkalmat ad arra, hogy megerősítsük Európa szerepét és az Európai Parlament felelősségét az uniós döntéshozatal intézményi keretén belül. A rendszert átláthatóbb módon kell átszervezni, a Szerződésben lefektetett kötelezettségek alkalmazása, valamint a Szerződésnek a Parlament és a Bizottság által az új keretmegállapodásban jóváhagyott, közös értelmezése révén.

 
  
MPphoto
 
 

  Bart Staes (Verts/ALE), írásban.(NL) A kettős felhasználású (polgári és katonai célokra egyaránt felhasználható) termékek kivitelének ellenőrzése kulcsfontosságú a fegyverek – köztük a tömegpusztító fegyverek – elterjedésének megakadályozása szempontjából. Az Európai Parlament állásfoglalása átülteti a Lisszaboni Szerződés vívmányait az uniós jogszabályokba, és azt jogosan teszi. A Parlament továbbá megerősíti a demokratikus ellenőrzést és az átláthatóságot, valamint láthatóbbá teszi az EU-t a nemzetközi exportellenőrzési rendszerek vonatkozásában. Az is pozitívum, hogy a Bizottság köteles jelentéseket készíteni a rendelet működéséről, amelyekhez átfogó hatásértékelést kell csatolnia.

A Tanács, a Parlament és a Bizottság között folyó vita legkényesebb témája azonban továbbra is annak kérdése, hogy mikor kerül sor az export bejelentésének és nyilvántartásba vételének ellenőrzésére: a tényleges kivitelt megelőzően vagy azt követően. Ami engem illet, létfontosságúnak tartom, hogy az ellenőrzés a kivitel lebonyolítása előtt történjen meg, mégpedig azért, mert a gyakorlatban az utólagos ellenőrzés mindig azt eredményezi, hogy az események megtörténte után kell kinyomoznunk a tényeket. A Parlament éppen most döntött arról, hogy az utólagos ellenőrzés mellett teszi le a voksot. Végül ezért szavaztam a jelentés végleges változata ellen.

 
  
  

Jelentés: Yannick Jadot (A7-0364/2010)

 
  
MPphoto
 
 

  Laima Liucija Andrikienė (PPE), írásban.(LT) A hivatalosan támogatott exporthitelekről szóló állásfoglalás mellett szavaztam. Az exporthitelek az uniós vállalkozások támogatásának fontos eszközéül szolgálnak. Egyetértek azzal a véleménnyel, miszerint a közép- és hosszú távú exporthitelek olyan hatékony eszközt jelentenek, amelyet még nem használtak ki teljes mértékben valamennyi tagállamban, és amelyet ösztönözni kell. Az exporthitelek olyan projektek finanszírozásának biztosítása révén segíthetnek a munkahelyteremtésben, amelyek máskülönben, nem piaci jellegüknél fogva korlátozottabb mértékben férhetnének hozzá a tőkéhez. Megemlítendő azonban, hogy jelenleg nem eléggé átlátható, hogy az exporthitel-ügynökségek mit finanszíroznak, illetve finanszíroztak a múltban. Az átláthatóság hiánya a költség- és időkeret jelentős túllépéséhez vezet, és a vesztegetés és a korrupció melegágya. Ennélfogva egyetértek az előadó javaslatával, miszerint az uniós tagállamok számára olyan követelményt állítanánk, hogy évente kötelesek beszámolni a Bizottságnak az exporthitel-ügynökségeik kockázatok kalkulációjára és a mérlegen kívüli eszközök nyilvánosságra hozatalára vonatkozó tevékenységeiről, valamint kötelezően be kellene jelenteniük a társadalmi és környezeti kockázatok kalkulációit.

 
  
MPphoto
 
 

  Zigmantas Balčytis (S&D), írásban.(LT) Az ipari országok többsége – valamennyi uniós tagállamot beleértve – rendelkezik legalább egy, hivatalosan támogatott exporthitel-ügynökséggel, és ezek együttesen alkotják a magánszektorbeli projektek legnagyobb hivatalos finanszírozási forrását a világon. Az uniós tagállamok exporthitel-ügynökségei által, a 2004–2009 közötti időszakban nyújtott exporthitel-garanciák együttesen 468 millió eurós nagyságrendet képviseltek. Az exporthitel-ügynökségek ott segítik elő a törvényes kereskedelmet, ahol hiányzik a magántőke. A magánszféra szereplőinél sokkal nagyobb a kockázatviselő képességük, mivel nem kell adót fizetniük és nyereséget termelniük, ennélfogva a magánbankoknál nagyobb mozgásterük van nullszaldóra hozni a mérleget hosszú távú hitelek esetén. Ugyanezen oknál fogva azonban az exporthitel-ügynökségek potenciálisan jelentősen torzíthatják a kereskedelmet, ha finanszírozási műveleteiket nem szabályozzák közös szabályok. Habár az exporthitel-ügynökségek fontos eszközt jelentenek a kereskedelem és az európai vállalatok beruházásainak támogatásában, biztosítani kell, hogy működésük pénzügyileg szilárd legyen, és hogy ne kelljen az adófizetőkhöz fordulniuk működésük refinanszírozása érdekében. Egyetértettem a jelentéssel és azzal a követelménnyel, hogy éves jelentéseket kell benyújtani az Európai Bizottsághoz és az Európai Parlamenthez, mert jelenleg nagyon kevés adat mutatja, hogy az exporthitel-ügynökségek mit finanszíroznak, illetve mit finanszíroztak a múltban, és egyes nemzeti exporthitel-ügynökségek még az éves működésük átfogó mérlegéről sem készítenek rendszeresen jelentést, ami sérti az átláthatóság elvét.

 
  
MPphoto
 
 

  Mara Bizzotto (EFD), írásban.(IT) Az Európai Bizottság javaslatának célja, hogy az európai jogszabályokba bevezesse a „hivatalosan támogatott exporthitelek irányelveiről szóló megállapodást”, annak Gazdasági Fejlesztési és Együttműködési Szervezet (OECD) által megtárgyalt formájában, hogy a nemzeti exporthitel-ügynökségek működése során biztosítsa az uniós normákat és az átláthatóságot. Ezt az intézkedést – ami már önmagában is előrelépést jelent, mert megbirkózik a korrupcióval és az átláthatóság hiányával, ami a költség- és időkeret jelentős túllépéséhez vezet – a Jadot-jelentés fejlesztette tovább, amely az OECD-n belül jóváhagyott intézkedés uniós jogszabályokba való bevezetése révén kívánja fokozni az átláthatóságot és a jogérvényesülést.

 
  
MPphoto
 
 

  Carlos Coelho (PPE), írásban.(PT) Az exporthitel-ügynökségek alkotják a magánszektorbeli projektek legnagyobb hivatalos finanszírozási forrását a világon. Olyan kormányügynökségek vagy félig-meddig hivatalos pénzintézetek, amelyek olyan vállalatoknak nyújtanak exporthitelt, kölcsönöket, biztosítást és beruházási garanciákat, amelyek nagy kockázatot jelentő területeken működnek külföldön, számos fejlődő országot is beleértve.

Megjegyzendő, hogy az ilyen jelentős projektek fejlődő országokban való finanszírozása valamennyi nemzetközi fejlesztési bank együttes éves finanszírozásának többszörösére rúg. Az exporthitel-ügynökségek tehát olyan eszközök, amelyek jól illeszkednek az EU külpolitikai célkitűzéseihez, különösen a szegénység és az éghajlatváltozás mérsékléséhez. A kérdéses megállapodás módosításait pozitívnak tartom, különösen ami a fokozott átláthatóságot illeti, és úgy vélem, hogy határozottan ki kell jelenteni, hogy az exporthitel-ügynökségeknek figyelembe kell venniük és tiszteletben kell tartaniuk az uniós politikákat és célkitűzéseket, nem kevésbé a demokrácia megszilárdításához kapcsolódó értékeket, az emberi jogok tiszteletben tartását, valamint a fejlesztési politikának való megfelelést. Míg az exporthitel-ügynökségek egyrészről elősegítik a kereskedelmet, másrészről átlátható kritériumok és szabályok hiányában torzíthatják azt.

 
  
MPphoto
 
 

  Lara Comi (PPE), írásban.(IT) A külkereskedelem az egyik leghatékonyabb politikai eszköz, ami a harmadik országokkal való érintkezéseink során a rendelkezésünkre áll. Az EU úgy határozott, hogy nem alakít saját hadsereget – legalábbis addig, amíg nem kényszerül máshogy dönteni –, és hogy a kereskedelempolitikáját veti be a nemzetközi kapcsolatok fő tárgyalási eszközéül, és ezt sikerrel teszi. A vállalkozásainkba való közvetlen külföldi beruházás továbbá fejlődési forrást jelent a harmadik országok számára, ahol munkalehetőséget teremtünk, és bizonyára érdemes ezeket a kapcsolatokat exporthitel-ügynökségek útján bátorítani. Amit nem engedhetünk meg többet az egységes vámokkal rendelkező belső piacon, az az, hogy a beruházást az egyes tagállamok irányítsák.

Ez nem azon az EU által kijelölt úton halad, amelyet a világ többi részének próbál mutatni. Az, hogy az államok szintjéről uniós szintre emelkedik a nemzetközi kereskedelemre vonatkozó valamennyi hatáskör, további lépés az egységes iparpolitika kialakítása felé, amit a közös gazdaságpolitika célja követ, a távoli cél pedig az államaink közötti további szinergiák kialakítása.

 
  
MPphoto
 
 

  Marielle De Sarnez (ALDE), írásban.(FR) Az exporthitel-ügynökségek tevékenységeit jobban kell felügyelni európai szinten, és átláthatóbb módon kell folytatni. Ezeknek az ügynökségeknek tevékenységükről éves jelentést kell közzétenniük, hogy ellenőrizhető legyen, vajon a támogatott projektek megfelelnek-e az Európai Unió környezetvédelmi, társadalmi és fejlesztési célkitűzéseinek. Az európai parlamenti képviselők az éghajlatváltozás elleni küzdelem terén vállalt nemzeti és európai kötelezettségekkel összhangban és az ökológiai átmenet ösztönzése érdekében a fosszilis tüzelőanyagok támogatásának megszüntetésére hívnak fel. A szavazás révén a Parlament megerősíti azt az óhaját, miszerint a pénzügyi átláthatósági intézkedések szisztematikus alkalmazását kívánja látni, valamint azt, hogy az intézkedések beépítik az éghajlatváltozás kérdését valamennyi uniós politikába, beleértve a kereskedelmet és az európai vállalatok beruházásait is.

 
  
MPphoto
 
 

  Edite Estrela (S&D), írásban.(PT) A hivatalosan támogatott exporthitelekről szóló jelentés mellett szavaztam, mivel úgy vélem, hogy a hivatalosan támogatott exporthitel-ügynökségeknek átláthatóbban kell működniük, és be kell számolniuk tevékenységeikről. Az is fontos, hogy teljes következetességet biztosítsunk a Szerződés 208. cikkének célkitűzéseivel, amelyek az Unió fejlesztési együttműködési politikájának fő célkitűzéseiként állapítják meg a szegénység visszaszorítását és megszüntetését.

 
  
MPphoto
 
 

  Diogo Feio (PPE), írásban.(PT) A Bizottság és a Tanács most vizsgálja felül a jogi keretet – amelynek címe: „A hivatalosan támogatott exporthitelek irányelveiről szóló megállapodás” –, hogy azt átültesse az uniós jogba. Az a cél, hogy további jogbiztonságot nyújtson a tagállamok exporthitel-ügynökségeinek. Az exporthitelek hatékony eszközül szolgálnak az uniós vállalatok támogatására, mivel segítenek a munkahelyteremtésben és olyan projektek megvalósításában, amelyek finanszírozása egyébként nehézségekbe ütközne. Azon tény miatt, hogy egyre több kérelem érkezik, a tagállamoknak tanácsos lenne gyorsan bevezetniük az OECD–megállapodást.

Egyetértek a Gazdasági és Monetáris Bizottság véleményével, mivel úgy vélem, hogy „az exporthitelek európai szintű felügyeletét kivételesen, a belső piaci versenyhelyzet torzulása esetén kell bevezetni. A szubszidiaritás elvét mindig tiszteletben kell tartani”.

 
  
MPphoto
 
 

  José Manuel Fernandes (PPE), írásban.(PT) Ez a jelentés a hivatalosan támogatott vállalatok exporthitelhez jutása terén bizonyos iránymutatások alkalmazásáról szóló európai parlamenti és tanácsi határozatra irányuló javaslatról szól. A tagállamok többségében valójában exporthitel-ügynökségek működnek, amelyek alapvető szerepet játszanak az európai kereskedelem és üzleti beruházások támogatásában, amely támogatás a 2004–2009 közötti időszakban összesen 468 milliárd euróra rúgott. Ez a támogatás az OECD tagállamai között megtárgyalt kiegyenlítő intézkedésekről szóló megállapodás (ASCM) megállapodás – a „megállapodás” – keretében történik, és az uniós részvételű állami finanszírozási eszközök egy példája. Mivel ezek az ügynökségek alapvetően a környezetre káros ipari tevékenységeket támogatnak – nem kevésbé a CO2-kibocsátások miatt –, és mivel a Világbank szerint elenyésző hatással vannak a szegénység visszaszorítására, egyetértek az előadó álláspontjával, miszerint az exporthitel-ügynökségeknek részt kellene venniük az uniós politikákban és célkitűzésekben, ami azt jelenti, hogy nem szükséges felülvizsgálni az OECD–megállapodást.

 
  
MPphoto
 
 

  João Ferreira (GUE/NGL), írásban.(PT) Úgy véljük, hogy fokozottabb felügyeletet és ellenőrzést kellene gyakorolni az exporthitel-ügynökségek felett, mind az export, mind a beruházások és finanszírozás tekintetében, mivel azok átláthatóságának hiánya – a vesztegetés és a korrupció bátorítása révén – hatalmas kárt okoz.

Az exporthitel-ügynökségek olyan állami eszközök, amelyeket az EU nagymértékben használ nemzetközi célkitűzései, valamint gazdasági és geostratégiai érdekei finanszírozására, amely érdekeket nem lehet elválasztani a régiók és országok feletti dominancia és ellenőrzés céljától, ami igazi neokolonialista kapcsolatok létrehozásához vezet. Az exporthitel-ügynökségek által finanszírozott beruházások gyakran nem járnak semmilyen haszonnal azon országok számára, amelyek a beruházások feltételezett kedvezményezettjei.

Az exporthitelekre vonatkozó iránymutatások meghatározásának célja, hogy nekilássunk a közvetlen támogatás már bejelentett megszüntetéséhez a WTO–megállapodások keretében, amely lépéssel nyomást gyakorlunk a fejlődő országokra, hogy aláírják a dohai forduló dokumentumát. A közvetlen támogatás vagy hitel fő célja továbbra is az, hogy ellenőrizzük a piacokat és a természeti erőforrásokat, kizsákmányoljuk a munkavállalókat és a termékek vagy beruházások révén ellenőrzést gyakoroljunk a célországok szuverenitása felett, ami az exporthitel-ügynökségek nyújtotta finanszírozás révén lehetséges.

 
  
MPphoto
 
 

  Ilda Figueiredo (GUE/NGL), írásban.(PT) Fokozottabb felügyeletet és ellenőrzést kellene gyakorolni az exporthitel-ügynökségek felett, mind az export, mind a beruházások és finanszírozás tekintetében, mivel azok átláthatóságának hiánya – a vesztegetés és a korrupció bátorítása révén – hatalmas kárt okoz.

Az exporthitel-ügynökségek azonban olyan állami eszközöket jelentenek, amelyeket az EU nagymértékben használ nemzetközi célkitűzései finanszírozására, különösen ami az éghajlatváltozás és a szegénység mérséklését illeti. Néha arra szolgálnak, hogy igazi uniós neokolonialista megnyilvánulásokat finanszírozzanak az úgynevezett fejlődő országokban.

Az exporthitelekre vonatkozó iránymutatások meghatározásának célja, hogy nekilássunk a közvetlen támogatás már bejelentett megszüntetéséhez a WTO-megállapodások keretében, amely lépéssel nyomást gyakorlunk a fejlődő országokra, hogy aláírják a dohai forduló általuk vitatott dokumentumát.

A közvetlen támogatás vagy hitel fő célja továbbra is az, hogy ellenőrizzük a piacokat és a természeti erőforrásokat, kizsákmányoljuk a munkavállalókat, és a termékek vagy beruházások révén ellenőrzést gyakoroljunk a célországok szuverenitása felett, ami az exporthitel-ügynökségek nyújtotta finanszírozás révén lehetséges.

 
  
MPphoto
 
 

  Bruno Gollnisch (NI), írásban.(FR) Nem lenne helyénvaló, ha a hivatalosan támogatott exporthitelek nem tartanának tiszteletben bizonyos alapelveket, különösen bizonyos társadalmi erkölcsi normákat, és nem felelnének meg a kül- és fejlesztéstámogatási politika iránymutatásainak. Következésképpen kötelezően átlátható módon kell az ilyen pénzalapokat felhasználni. Mindazonáltal az Unió külpolitikája szolgál referenciául, és ez a politika különösen az utóbbi hónapokban nem létezőnek, vagy legalábbis következetlennek és az egységestől eltérőnek bizonyult. Az Unió maga sem tartja tiszteletben az általa lefektetett alapelveket: mikor láttuk utoljára, hogy a Bizottság ténylegesen alkalmazza a kereskedelmi megállapodásaiban terjesztett szociális, emberi jogi és környezetvédelmi záradékokat?

Mikor ellenezte, hogy az Európai Beruházási Bank Európán kívül olyan projekteket finanszírozzon, amelyek az európai vállalkozások számára tisztességtelen versenyt teremtenek, vagy amelyek társadalmi és környezetvédelmi szempontból megkérdőjelezhetők? Ezenkívül a jelentés célja, hogy a globalista és ultraliberális szervezeten, az OECD-n belül megtárgyalt intézkedést átültesse az európai jogba. Ez az intézkedés de facto lehetővé teszi, hogy az európai vállalkozások versenytársaikkal – különösen a kínai versenytársaikkal – szemben hátrányba kerüljenek. Amikor arra került a sor, hogy mellette vagy ellene szavazzunk, tartózkodtunk.

 
  
MPphoto
 
 

  Juozas Imbrasas (EFD), írásban.(LT) Ismert dolog, hogy lehetetlen kideríteni, mit finanszíroznak vagy finanszíroztak a múltban az exporthitel-ügynökségek. Egyes nemzeti exporthitel-ügynökségek még az éves működésük átfogó mérlegéről sem készítenek rendszeresen jelentést. Számos másik ügynökség nem készít jelentést az ágazati hitelezése vagy a földrajzi megoszlás részletes adatairól. Ez a 2005. évi OECD-megállapodásban lefektetett átláthatósági követelmények ellenére is így van, amely megállapodáshoz valamennyi európai uniós tagállam tartja magát, és amelyet most át kell ültetni az uniós jogba. Az OECD-megállapodás nem tartalmazza a díjak tisztességes árképzésének garantálásához szükséges követelményeket, mivel az a társadalmi és környezeti kockázat kalkulációk alkalmazása során nem von maga után semmilyen fegyelmi eljárást az átláthatóságra és a minimumszabályokra vonatkozóan. Léteznek olyan javaslatok, amelyek az átláthatósági követelmények megszigorítására, a mérlegen kívüli eszközök kimutatására, a társadalmi és környezeti kockázati kalkulációk bejelentésének kötelezővé tételére, valamint az EU–tagállamok számára kötelezettség megállapítására vonatkoznak, miszerint évente jelentést kötelesek benyújtani a Bizottságnak az exporthitel-ügynökségeik ezekre vonatkozó tevékenységeiről. Ennélfogva a dokumentum mellett szavaztam, mert fokozott átláthatóságot és szabályokat fog bevezetni a társadalmi és környezeti kockázati kalkulációk alkalmazása területén.

 
  
MPphoto
 
 

  Arturs Krišjānis Kariņš (PPE), írásban.(LV) Támogattam a hivatalosan támogatott exporthitelek terén bizonyos iránymutatások alkalmazásáról szóló európai parlamenti és tanácsi határozatra irányuló javaslatról szóló állásfoglalást, mert úgy vélem, hogy világos szabályok szükségesek valamennyi európai uniós tagállam számára arra vonatkozóan, hogy hogyan támogassák az exporttevékenységet folytató vállalkozásokat. Az exporthitel-garanciák fontos eszközül szolgálnak abban, hogy a vállalkozóknak segítenek új piacokat szerezni és új munkahelyeket teremteni. Nem támogattam azonban a 22. módosítást, amely külön terhet ró a vállalkozókra, és az OECD más tagállamainak vállalkozóival szemben rontja az európai vállalkozások versenyképességét. Az Európai Unió tagállamainak válság idején csökkenteniük kell a vállalkozókra rótt adminisztrációs terheket ahelyett, hogy újabb terhet rónának rájuk. Az Európai Parlamentnek erre vonatkozóan példát kell mutatnia, és nem kereshet újabb okokat arra, hogy további terhet rójon a vállalkozókra.

 
  
MPphoto
 
 

  David Martin (S&D), írásban. – A jelentés mellett szavaztam. Az exporthiteleket fontos eszköznek tartom az uniós vállalkozások támogatása terén. A hivatalosan támogatott exporthitelek iránti fokozott kereslet fényében rendkívül fontos, hogy az erre az eszközre vonatkozó, legújabb OECD-szabályokat a lehető leghamarabb bevezessék a tagállamokban. A közép- és hosszú távú exporthitelek támogatása olyan hatékony eszközt jelent, amelyet még nem használtak ki teljes mértékben valamennyi tagállamban, és amelyet ösztönözni kell. Az exporthitelek olyan projektek finanszírozásának biztosítása révén segíthetnek a munkahelyteremtésben, amelyek egyébként, nem piaci jellegüknél fogva korlátozottabb mértékben férhetnének hozzá a tőkéhez. Egyetértek az előadóval, aki megjegyzi, hogy az erre a területre vonatkozó bármely új jogszabálynak el kell kerülnie a további adminisztrációt vagy bürokráciát, amely tovább növelné a már meglévő költségeket. Az exporthitelek európai szintű felügyeletét kivételesen, a belső piaci versenyhelyzet torzulása esetén kell bevezetni. A szubszidiaritás elvét mindig tiszteletben kell tartani.

 
  
MPphoto
 
 

  Jean-Luc Mélenchon (GUE/NGL), írásban.(FR) Ez a jelentés sürgeti, hogy a magánszektornak nyújtandó, hivatalosan támogatott hiteleket és garanciákat „társadalmi és környezeti hatásértékelések” egészítsék ki. Arra hív fel továbbá, hogy az üvegházhatást okozó gázok kibocsátására vonatkozó célértékeket ne érintsék ezek a projektek. Ez a minimum.

Kénytelen vagyok azonban a jelentés ellen szavazni, hogy kifejezésre juttassam amiatt érzett keserűségemet, hogy a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság semmit sem tesz annak érdekében, hogy a társadalmi és környezetvédelmi célokat azok nevéhez méltóan kezelje. A szabad verseny, a protekcionizmus elleni küzdelem és a mezőgazdasági exporttámogatások megszüntetése elé gördített akadályok csak kis részét képezik a szövegben foglalt, számos abszurditásnak.

 
  
MPphoto
 
 

  Nuno Melo (PPE), írásban.(PT) Az exporthitel-ügynökségek egyre fontosabb szerepet játszanak valamennyi típusú beruházás támogatásában, ily módon munkahelyek teremtése, valamint azon vállalkozások kereskedelme és beruházásainak támogatása révén járulnak hozzá a jelenlegi gazdasági és pénzügyi válság hatásának enyhítéséhez, amely vállalkozások egyébként nem jutnának a magánszektorban hitelhez. Az exporthitel-ügynökségek váltak a fejlődő országok számára a legnagyobb állami finanszírozási forrássá. A fejlődő országokban az exporthitel-finanszírozási projektek jelentős része olyan ágazatokban koncentrálódik, mint a közlekedés, a kőolaj, földgáz és kitermelő iparágak, valamint olyan nagy infrastrukturális projektekben, mint például a nagy gátak. Fontos azonban, hogy a jövőbeli problémák megelőzése érdekében szorosan felügyeljük az exporthitel-ügynökségek tevékenységét.

 
  
MPphoto
 
 

  Alexander Mirsky (S&D), írásban. – Az EU az OECD keretében megkötött, államilag támogatott exporthitelre vonatkozó iránymutatásról szóló megállapodás partnere. Helyénvaló lesz, ha az Európai Parlament módosításokat fogad el a Bizottság javaslatára vonatkozóan, aminek célja, hogy további intézkedéseket érvényesítsenek az Európai Unióban a jelentések átláthatóságára és elszámoltathatóságára vonatkozóan.

 
  
MPphoto
 
 

  Andreas Mölzer (NI), írásban.(DE) Az állami és hivatalosan támogatott exporthitel-ügynökségek fontos támogatást jelentenek a magánvállalkozások fejlődő országokban megvalósuló projektjei számára. Olyan időkben, amikor túlfeszítettek a nemzeti költségvetések, az európai vállalkozások beruházási forrásaiként egyre nagyobb a jelentőségük, amennyiben ezek a vállalkozások nem az adófizetők pénzéből kénytelenek refinanszírozni magukat. Mivel az állami exporthitel-ügynökségekre vonatkozó kockázatértékelési kritériumok igen eltérőek attól az esettől, amikor a hitel magánbanktól származik, torzulhat a verseny a nemzetközi kereskedelemben, amint azt a kínai példa illusztrálja. Ezért létezik temérdek szabály – mint például az OECD- és a WTO-megállapodások –, amelyek meghatározzák a visszafizetési határidőket és a minimális díj mértékét. Az értékelés alkalmazásában és azért, hogy elejét vegyük a visszaélésnek, és elkerüljük az adófizetők pénzéből történő refinanszírozást, a fokozottabb átláthatóság érdekében specifikáció szükséges, az éves jelentések stb. közzétételének egész Unióra kiterjedő kötelezettsége révén. Kérdéses, hogy a javasolt intézkedések fokozottabb átláthatóságot eredményeznek-e. Következésképpen tartózkodtam a szavazástól.

 
  
MPphoto
 
 

  Maria do Céu Patrão Neves (PPE), írásban.(PT) A jelentés mellett szavaztam, mivel egyetértek az előadóval abban, hogy az exporthitel hatékony eszközt jelent az uniós vállalkozások támogatásában. Mivel egyre nő a hivatalosan támogatott exporthitel-kérelmek száma, egyre fontosabb, hogy az erre az eszközre vonatkozó, legutóbbi OECD-megállapodást a lehető leghamarabb bevezessék a tagállamok. A közép- és hosszú távú exporthitel olyan hatékony eszközt jelent, amelyet még nem használtak ki teljes mértékben valamennyi tagállamban, és amelyet ösztönözni kell, különösen az olyan megrendült gazdaságokban, mint Portugáliáé. Az exporthitel bizonyára elősegíti a munkahelyteremtést olyan projektek számára biztosítva finanszírozást, amelyek máskülönben korlátozottabban jutnának tőkéhez. A területre vonatkozó minden jogszabálynak kerülnie kell, hogy bármilyen újabb adminisztratív bürokráciával járjon, ami növelhetné a már meglévő költségeket.

Az exporthitelek európai szintű felügyeletét csak kivételes esetben kellene bevezetni, ha a belső piacon torzulna a verseny. A szubszidiaritás elvét ezen a területen a legmesszebbmenőkig tiszteletben kell tartani.

 
  
MPphoto
 
 

  Aldo Patriciello (PPE), írásban.(IT) Az exporthitel-ügynökségek alkotják a magánszektorbeli projektek legnagyobb finanszírozási forrását a világon. Alaposan torzíthatják azonban a kereskedelmet, ha finanszírozási tevékenységüket nem fegyelmezik közös szabályok. Ezért neki kell látnunk az OECD-megállapodás (a hivatalosan támogatott exporthitelek irányelveiről szóló megállapodás) felülvizsgálatának, hogy közelebbről figyelhessük az európai exporthitel-ügynökségek működését, ily módon biztosítva, hogy döntéseik összhangban álljanak az uniós politikákkal és célkitűzésekkel. Tisztáznunk kell a kockázatszámításra és a mérlegen kívüli eszközök nyilvánosságra hozatalára vonatkozó átláthatósági kötelezettséget. Röviden szólva létfontosságú, hogy az európai uniós tagállamok számára követelményként határozzuk meg, hogy évente beszámoljanak a Bizottságnak az exporthitel-ügynökségeik erre vonatkozó tevékenységeiről. Az előző megjegyzések fényében és figyelembe véve, hogy az exporthitel-ügynökségek hasznos eszközül szolgálhatnak az Unió külső célkitűzéseinek megvalósításában (különösen az éghajlatváltozás és a szegénység mérséklése terén), az állásfoglalás mellett szavazok, mivel úgy vélem, hogy az exporthitelek fontos eszközt jelentenek az európai vállalatok kereskedelmének és beruházásainak támogatásában.

 
  
MPphoto
 
 

  Raül Romeva i Rueda (Verts/ALE), írásban.(FR) Amint az előadó, Jadot úr említette, a mai szavazás megerősíti az Európai Parlament kérdésre vonatkozó álláspontját, és határozott jelzést küld a túlzottan bátortalan Európai Tanácsnak. Az exporthitel-ügynökségek az Európai Unió számára fontos eszközt jelentenek az európai vállalatok kereskedelmének és beruházásainak támogatása szempontjából.

Sürgős szükség volt azonban az említett ügynökségek tevékenységeit övező átláthatóság hiányának kezelésére és az uniós – különösen a parlamenti – felügyeletre, különös tekintettel arra a tényre, hogy évente több száz millió euró folyik ezen a csatornán keresztül, és hogy a nemzeti költségvetésekre szigorú korlátozások vonatkoznak.

Engem is nagy örömmel tölt el, hogy az európai parlamenti képviselők újfent kinyilvánították, hogy támogatják a fosszilis tüzelőanyag támogatásának megszüntetését, és ily módon, az éghajlatváltozásra vonatkozó európai és nemzeti kötelezettségvállalásokkal összhangban az ökológiai átmenetet ösztönzik.

 
  
MPphoto
 
 

  Licia Ronzulli (PPE), írásban.(IT) Az ipari országok többsége rendelkezik exporthitel-ügynökséggel. Ezek az ügynökségek együttesen alkotják a magánszektorbeli projektek legnagyobb hivatalos finanszírozási forrását a világon. Az exporthitel-ügynökségek által a fejlődő országokban finanszírozott nagy ipari és infrastrukturális projektek fedezete valamennyi nemzetközi fejlesztési bank együttes éves finanszírozásának többszörösére rúg. Az ügynökségek ott segítik elő a törvényes kereskedelmet, ahol hiányzik a magántőke. A magánszféra szereplőinél sokkal nagyobb a kockázatviselő képességük, mivel nem kell adót fizetniük és nyereséget termelniük, ennélfogva a magánbankoknál nagyobb mozgásterük van nullszaldóra hozni a mérleget hosszú távú hitelek esetén.

Ugyanezen oknál fogva azonban az exporthitel-ügynökségek potenciálisan jelentősen torzíthatják a kereskedelmet, ha finanszírozási műveleteiket nem szabályozzák közös szabályok. Azért szavaztam a jelentés mellett, mert az exporthiteleket bizonyos határidőn belül vissza kellene fizetni, és mert a visszafizetés kockázatának fedezése érdekében minimális díjat kellene felszámítani.

 
  
  

Jelentés: Eva-Britt Svensson (A7-0065/2011)

 
  
MPphoto
 
 

  Laima Liucija Andrikienė (PPE), írásban. – (LT) Szavazatommal támogattam a nők elleni erőszakkal szembeni fellépést célzó, új uniós politikai keretről szóló fontos állásfoglalást. A nők ellen elkövetett erőszak nemzetközi és európai probléma is egyben. Annak ellenére, hogy a nők ellen elkövetett erőszakra már több évtizede felfigyeltek, a nemzetközi közösségnek nem sikerült megállítani a bűnözésnek ezt a rendkívül destruktív formáját. Éppen ezért rendkívül fontos, hogy uniós szinten mindent elkövessünk a nők elleni erőszak lehető legnagyobb mértékű csökkentéséért, valamint megteremtsük az ilyen erőszak megelőzését, az elkövetők közvád alá helyezését és az áldozatok védelmét biztosító feltételeket. E célkitűzések eléréséhez a büntetőjog uniós szintű harmonizációja, valamint egy olyan jogi keretrendszer létrehozása szükséges, amely lehetővé teszi az elkövetők hatékony felelősségre vonását és az áldozatok védelmét. Ez az emberkereskedelem ellen folyó küzdelem szempontjából is rendkívül fontos. A kényszerházasság a nemi alapon elkövetett erőszak egy másik formája, amely komolyan sérti az egyén szabadságát és önrendelkezési jogát. Fontos, hogy a fiatal nőket megvédjük az ilyen rájuk kényszerített kapcsolatoktól.http://www.europarl.europa.eu/sides/getDoc.do?pubRef=-//EP//TEXT+REPORT+A7-2011-0065+0+DOC+XML+V0//HU" \l "_part2_def28" Ebben az összefüggésben kulcsfontosságú fogalom a becsület nevében elkövetett erőszak. A nők elleni erőszak valamennyi formájának megakadályozása érdekében szükség van a nemek közötti egyenlőségről szóló felvilágosításra, valamint a társadalom, és különösen azon rétegek aktív tájékoztatására, amelyekben a nők és férfiak közötti kapcsolatok hagyományokon és szokásokon alapulnak.

 
  
MPphoto
 
 

  Roberta Angelilli (PPE), írásban.(IT) Európában élete során minden negyedik nő áldozatul esik az erőszak valamely formájának. Az ilyen erőszakos esetek éves költsége a becslések szerint 33 milliárd EUR körüli összeg, amelyet nem szabad alábecsülni.

A nemek közötti egyenlőség elvének tiszteletben tartása olyan érték, amelyet az emberi jogok nőket érintő sorozatos megsértése ellenére következetesen figyelmen kívül hagynak, rombolva a nők fizikai és pszichikai egészségét, jogait és társadalmi helyzetét. A jelenleg rendelkezésre álló néhány adat nem nyújt átfogó képet a jelenségről, azonban a családi és munkahelyi környezet vizsgálata is elegendő ahhoz, hogy megállapítsuk, még mindig nem sikerült megvédenünk a nőket az erőszaktól.

Támogatom a Bizottság elkötelezettségét arra, hogy 2011–2012-ben közleményt tesz közzé a nők elleni erőszak, a családon belüli erőszak és a női nemi szervek csonkítása elleni küzdelemről szóló stratégiáról, melyet uniós cselekvési terv követ majd, azonban bízom egy jogi, igazságügyi, végrehajtási és egészségügyi intézkedéseket tartalmazó átfogó politikai megközelítés elfogadásában is, amely hatékonyan képes csökkenteni ezt a típusú erőszakot és annak következményeit, amelyeket sajnálatos módon a gyerekek és fiatalok azon 26%-ára gyakorol, akik saját bevallásuk szerint gyerekkorukban fizikai erőszak áldozatai lettek.

 
  
MPphoto
 
 

  Elena Oana Antonescu (PPE), írásban.(RO) A nők elleni erőszakra vonatkozó hivatalos számadatok a szomorú valósághoz képest minden tagállamban jóval alacsonyabbak. 2004 és 2009 között hivatalosan hozzávetőleg 60 000 családon belüli erőszakkal kapcsolatos esetet regisztráltak, amelyből közel 800 eset az áldozat halálával végződött. A bántalmazott nők 70%-a csendben viseli az erőszakot, és mindössze 30%-uk dönt úgy, hogy panaszt tesz a rendőrségen.

Ennek alapján támogatom az ingyenes jogi segítségnyújtáshoz való hozzáférés megkönnyítését célzó rendelkezést a nők elleni erőszak áldozatai számára. Úgy vélem, hogy a nők elleni erőszakkal szembeni küzdelem európai évének bejelentése felhívhatja az európaiak figyelmét a problémára, amely az Európai Unióban rendkívül sok nő mindennapjainak részét képezi. Szavazatommal támogattam a jelentést, mivel véleményem szerint is nagyon fontos egy olyan európai charta létrehozása, amely rögzíti a nők elleni erőszak áldozatainak biztosított segítségnyújtási szolgáltatások minimális szintjét, és célja, hogy valamennyi tagállamban csökkentse a probléma előfordulását.

 
  
MPphoto
 
 

  Sophie Auconie (PPE), írásban.(FR) Ez a saját kezdeményezésű jelentés a Bizottság által 2011-ben és 2012-ben bejelentendő, a nők elleni erőszakkal szembeni küzdelemről szóló különböző javaslatok részeként készült. Ez a kérdés különös jelentőséggel bír számomra, csakúgy, mint a Femmes au Centre (Nők a középpontban) Szövetség számára, amely néhány hete Párizsban tartott konferenciát erről a témáról. A jelentés új, átfogó politikai megközelítést javasol a nemi alapú erőszak ellen, ideértve különösen egy, a nők elleni erőszak áldozatainak biztosított segítségnyújtási szolgáltatások minimális szintjét rögzítő európai charta, valamint egy uniós szintű büntetőjogi eszköz létrehozását. Szavazatommal támogattam a jelentést.

 
  
MPphoto
 
 

  Liam Aylward (ALDE), írásban.(GA) A nemzetközi közösségnek határokon átnyúló megközelítést kell alkalmaznia a nők elleni erőszakkal szembeni küzdelemben. A nők elleni erőszak kétségtelenül sérti a nők alapvető jogait és alapvető szabadságait, különösen a biztonsághoz és az emberi méltósághoz való jogot. A tagállamoknak végre kell hajtaniuk a CEDAW-ot (a nőkkel szemben alkalmazott hátrányos megkülönböztetés minden formájának kiküszöböléséről szóló ENSZ-egyezmény), amely a nők jogainak és szabadságjogainak biztosítását célozza. A Lisszaboni Szerződés értelmében az Unió büntetőjogi rendelkezéseket fogadhat el, és a Szerződés kifejezetten megnevezi az emberkereskedelmet, valamint a nők és gyerekek szexuális kizsákmányolását. Szavazatommal támogattam a jelentést, mert úgy vélem, itt az ideje, hogy az Unió szembenézzen ezzel a kérdéssel és a nők elleni erőszak megszüntetéséhez szükséges jogszabályok és támogatás révén követendő példát mutasson. Többoldalú megközelítés elfogadása szükséges az alkalmazandó politikai, társadalmi és jogi intézkedések hatékonyságának biztosításához.

 
  
MPphoto
 
 

  Zigmantas Balčytis (S&D), írásban.(LT) A nők ellen elkövetett erőszak továbbra is jelentős nemzetközi és egyben európai probléma is. Az Európai Unióban alapvető jelentőségű, hogy a nők integritása átfogó és következetes törvényi védelmet élvezzen. Néhány tagállamban még mindig nincs a nők ellen elkövetett családon belüli erőszakot kriminalizáló törvény. A családon belüli erőszak nem tekinthető magánügynek. A tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy a jogi hatóságok prioritásként kezeljék a családon belüli erőszakos cselekmények üldözését, valamint azt, hogy az ilyen jogsértést elkövetőket bíróság elé állítsák.

 
  
MPphoto
 
 

  Dominique Baudis (PPE), írásban.(FR) Szavazatommal támogattam a jelentést, amely az Európai Parlament világos álláspontját tükrözi. Támogatjuk az Európai Bizottságot a nők elleni erőszakkal szembeni küzdelemben. Természetesen valamennyi tagállamban vannak megelőző és megtorló jogi mechanizmusok. Ugyanakkor Európa felelőssége is, hogy napirendre tűzze a kérdést, amely hatáskörébe tartozik. Elfogadhatatlan, hogy a nők napi rendszerességgel bántalmazás és fizikai vagy pszichológiai erőszak áldozataivá váljanak.

 
  
MPphoto
 
 

  George Becali (NI), írásban.(RO) A jelentés mellett szavaztam, mivel a nők elleni erőszak globális és európai szintű probléma is egyben. E jelentés olyan intézkedéseket tartalmaz, amelyek mindenképpen szükségesek ahhoz, hogy az európai nők számára biztosítható legyen a tisztességes élet. Alapvető jelentőségű, hogy a nők integritása átfogó és következetes törvényi védelmet élvezzen. Az uniós szintű jogalkotás során mindenképpen tisztában kell lenni azzal, milyen szélsőséges mértékben kiszolgáltatottak a nők és gyermekek a családon belüli erőszak tekintetében. Nem elég azonban egy sor, a nők védelmét szolgáló büntető jogszabályt bevezetni vagy jóváhagyni, a büntetőeljárást is hatékonyabbá kell tenni.

A további erőforrásokat igénylő egyik központi cselekvési terület a rendőrségi hatóságok képzése Európában. A rendőrség az első jogvédelmi hatóság, amellyel az erőszak áldozatául esett nők kapcsolatba kerülnek. Egy lehetséges konkrét intézkedés a tagállamokban a nemi alapon elkövetett erőszakkal kapcsolatos telefonos ügyelet létrehozása. Az erőszaknak kitett nők felhívhatják az ügyeletet azonnali segítségért.

 
  
MPphoto
 
 

  Sergio Berlato (PPE), írásban.(IT) A nemek közötti egyenlőség az Európai Unió egyik alapvető elve. Annak ellenére, hogy a nők ellen elkövetett erőszakra már több évtizede felfigyeltek, a nemzetközi közösségnek nem sikerült megállítani a bűnözésnek ezt a súlyos formáját. A nemi alapon elkövetett erőszak komoly következményekkel jár az emberek fizikai és pszichikai egészségére nézve, amely magas költségekkel terheli a társadalmat szociális problémák, valamint igazságszolgáltatási és egészségügyi kiadások formájában. Becslések szerint a nemi alapon elkövetett erőszak által a társadalom számára előidézett költségek – betegellátás, igazságszolgáltatási rendszer és szociális szolgáltatások formájában – az EU valamennyi tagállamában összesen 2 millió EUR-ra becsülhetők óránkénthttp://www.europarl.europa.eu/sides/getDoc.do?pubRef=-//EP//TEXT+REPORT+A7-2011-0065+0+DOC+XML+V0//HU" \l "_part2_def23" .

Véleményem szerint egy fontos terület, amelyen a nők fizikai és pszichikai szabadsága erős jogi védelmet igényel, a nemi csonkítás területe. Úgy vélem, hogy a nők egészségét komolyan károsító cselekedetek nem élvezhetnek legitimációt kulturális alapon.

Továbbá több ismeretre van szükség a nemi alapon elkövetett erőszak európai nagyságrendjéről, hogy hatékonyabban fel lehessen hívni a lakosság figyelmét a problémára. Ezért támogatom a meghozott intézkedéseket, amelyek a nemi alapon elkövetett erőszak leküzdését célzó nemzeti cselekvési tervek kidolgozására ösztönzik a tagállamokat.

 
  
MPphoto
 
 

  Slavi Binev (NI), írásban.(BG) Ez a nők elleni erőszakkal szembeni fellépést célzó, új uniós politikai keret prioritásairól és körvonalairól szóló jelentés számos érdekes javaslatot fogalmaz meg. Ezek miatt támogattam. Véleményem szerint azonban nem szabad, hogy olyan irányelv szülessen, amelyet valamennyi tagállamnak kötelezően át kell ültetnie saját jogrendjébe. A jogi segítségnyújtáshoz való hozzáférést elősegítő és az áldozatok jogainak az Európai Unió területén bárhol történő érvényesítését lehetővé tevő mechanizmusokat nem szabad és nem lehet ingyenesen biztosítani. Támogatom egy olyan jogi keret létrehozását, amely a női bevándorlók számára biztosítja a saját útlevélhez és tartózkodási engedélyhez való jogot, és lehetővé teszi azon személyek büntetőjogi felelősségre vonását, akik e dokumentumoktól őket megfosztják.

 
  
MPphoto
 
 

  Mara Bizzotto (EFD), írásban.(IT) Napjainkban elvárnám, hogy egy nők elleni erőszakról szóló jelentés kiemelje a rendkívüli vészhelyzetet, amelyet az európai muzulmán közösségek nőtagjai ellen elkövetett erőszak mértékének növekedése jelent. Az európai nőjogi és a nemi alapon elkövetett erőszak ellen harcoló szervezetek szerint a jelenség egyre terjed. Ez olyasmi, ami a szemünk előtt zajlik, mégis úgy tűnik, idegenkedünk attól, hogy a megfelelő kifejezéseket használva beszéljünk a problémáról. A jelentés megemlíti például a kényszerházasságot és a női nemi szervek csonkítását, e nagyvárosainkban is exponenciálisan növekvő jelenségeket azonban úgy kezelik, mintha azok a kulturális háttértől függnének. Valójában a bevándorlók tömeges jelenlétével állnak összefüggésben, akik egy fundamentalista szemléletű vallást, az iszlámot hozzák be Európába, és amíg ma ezt az iszlám közösségek nőtagjai szenvedik meg, holnap már az európai nőket is érintheti, és alapjaiban rázhatja meg a nyugati társadalmat. Az Európai Uniónak haladéktalanul megfelelő és célzott politikákat kell kidolgoznia ezzel a témával kapcsolatban, és nem a semmitmondó „kulturális” hátterű erőszakra vonatkozóan annak érdekében, hogy még ma megállíthassuk ezt az erőteljesen terjedő jelenséget, amelyet ilyen ütemű térhódítás mellett később már nem leszünk képesek kezelni.

 
  
MPphoto
 
 

  Vilija Blinkevičiūtė (S&D), írásban.(LT) A jelentés mellett szavaztam, mivel a nők elleni erőszaknak haladéktalanul véget kell vetni. Szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy Európában minden tizedik nő élt már át erőszakot, és ez a nők körében az erőszakos halálesetek egyik leggyakoribb oka. Annak ellenére, hogy a nők ellen elkövetett erőszakra már több évtizede felfigyeltek, szomorúan látom, hogy továbbra sem vagyunk képesek megvédeni a nőket az erőszaktól. Nagyon fontos ezért, hogy az Európai Bizottság egyetlen irányelvet dolgozzon ki a nők elleni erőszak valamennyi – fizikai, szexuális vagy pszichológiai – formájára és az ellene folyó küzdelemre vonatkozóan. A nemi alapon elkövetett erőszak kategóriájába tartozik a szexuális erőszak, az emberkereskedelem, a kényszerházasság, a nemi csonkítás, valamint az erőszak egyéb formái. Az ilyen erőszakos bűncselekmények súlyos következményekkel járhatnak a nők fizikai és pszichikai egészségére nézve, illetve helyrehozhatatlan károkat okozhatnak abban, ezért a tagállamoknak jobb egészségügyi ellátást kell biztosítaniuk az erőszak áldozatai számára. Arra kérem továbbá az uniós belügyek biztosát, Cecilia Malmström asszonyt, hogy ne csökkentse a nők elleni erőszak ellen küzdő nem kormányzati szervezetek számára nyújtott pénzügyi támogatás mértékét. A gazdasági és pénzügyi válság idején még több erőszak történik, ezért semmilyen körülmények között nem csökkenthetjük e terület finanszírozását.

 
  
MPphoto
 
 

  Sebastian Valentin Bodu (PPE), írásban.(RO) Az Európai Parlament korábban elfogadott egy, a nők elleni erőszakkal foglalkozó állásfoglalást, amely a nők elleni erőszak valamennyi formájának leküzdését célzó átfogó jogszabály szükségességét hangsúlyozta. A Bizottság néhány fontos, erre irányuló elvi döntést hozott, mindenekelőtt kidolgozva a nemek közötti egyenlőségről szóló új cselekvési tervet, amely hangsúlyozza, hogy a nemi alapon elkövetett erőszak az egyik olyan központi probléma, amelyet meg kell oldani. A Bizottság továbbá jelezte, hogy 2011 folyamán javaslatot fog tenni egy a nemi alapon elkövetett erőszak elleni stratégiai terv kidolgozására. A nemi alapon elkövetett erőszak komoly károkat okoz az emberek fizikai és pszichikai egészségében. Ez magas költségekkel terheli a társadalmat szociális problémák, valamint igazságszolgáltatási és egészségügyi kiadások formájában.

A nemi alapon elkövetett erőszak által a társadalom számára előidézett költségek becslése az egészségügy, az igazságszolgáltatási rendszer és a szociális szolgáltatások ráfordításai alapján történik. A nemi alapon elkövetett erőszak ezen kívül jelentős problémát okoz a demokrácia vonatkozásában is. Pusztán az a tény, hogy a nők erőszaknak vannak kitéve, korlátozza a társadalmi életben és a munka világában való részvételi lehetőségeiket.

 
  
MPphoto
 
 

  Cristian Silviu Buşoi (ALDE), írásban.(RO) Liberális európai parlamenti képviselőként csak támogatni tudom e jelentést, mivel a tagállamoknak új stratégiára van szükségük ahhoz, hogy leküzdjék a nők elleni erőszakot, amely súlyosan sérti a nők alapvető jogként számon tartott fizikai és szellemi szabadságát. A nők elleni erőszak az áldozatokra és a személyes fejlődésüknek nem megfelelő környezetben felnövő gyerekekre egyaránt károsan hat. A nemek közötti egyenlőség az egyik alapvető uniós érték, amely a liberálisok számára különös jelentőséggel bír. Az egyenlő jogokon és a törvény előtti egyenlőségen alapuló modern társadalom nem tolerálhatja az ilyen eseteket, még akkor sem, ha azokat kulturális vagy vallási okokkal igazolják.

Úgy vélem, hogy az Európai Uniónak és a tagállamoknak minden rendelkezésükre álló eszközt fel kell használniuk a nemi alapon elkövetett erőszak elleni küzdelemben. Támogatom egy olyan irányelv elképzelését, amely büntetőjogi szankciókat ír elő a nők ellen erőszakot elkövetők számára. Véleményem szerint emellett elegendő számú támogató központot kell létrehozni az áldozatok számára, valamint megfelelő képzést kell biztosítani a velük dolgozó szakemberek, például a rendőrtisztek, bírók, orvosok és mások részére.

 
  
MPphoto
 
 

  Maria Da Graça Carvalho (PPE), írásban.(PT) Örömmel látom a nők elleni erőszakkal kapcsolatos uniós szintű elkötelezettséget. Úgy vélem, hogy ennek az európai és nemzetközi problémának a sikeres leküzdéséhez a tagállamoknak felelősséget kell vállalniuk, beleértve természetesen a szükséges jogszabályok elfogadását is. Ezért a nők elleni erőszakkal szembeni fellépést célzó, új uniós politikai keret mellett szavazok, mivel úgy vélem, hogy az előrelépést jelent az alapvető jogok és szabadságok, például a biztonsághoz és az emberi méltósághoz való jog megsértése elleni küzdelemben.

 
  
MPphoto
 
 

  Nessa Childers (S&D), írásban. – A jelentés mellett szavaztam, mivel az írországi helyzet tükrözi az egész Európában tapasztalható problémát. A Nemzeti Bűnügyi Tanács 2005. évi adatai szerint élete során minden hetedik írországi nőt bántalmazott már partnere fizikailag, szexuálisan vagy érzelmileg. A családon belüli fizikai és/vagy szexuális erőszak hatását nem szabad alábecsülni, mivel az súlyosan károsítja az egyén fizikai és pszichikai egészségét, és súlyos depresszióhoz, sőt, öngyilkossághoz vezethet. A Parlament jelentése azonban a költségvetést terhelő költségeket is tartalmazza, amely szerint a nemi alapon elkövetett erőszak által a társadalom számára előidézett költségek – betegellátás, igazságszolgáltatási rendszer és szociális szolgáltatások formájában – az EU valamennyi tagállamában összesen 2 millió EUR-ra becsülhetők óránkénthttp://www.europarl.europa.eu/sides/getDoc.do?pubRef=-//EP//TEXT+REPORT+A7-2011-0065+0+DOC+XML+V0//HU" \l "_part2_def23" .

2009-ben az a megtiszteltetés ért, hogy a dundalki székhelyű Rape Crisis North East szervezet első nagykövete lettem. Ez a támogató és tanácsadó szolgálat egyike a számos hasonló kelet-írországi kezdeményezésnek. E nem kormányzati szervezetek nélkülözhetetlen támogatást biztosítanak a szexuális és családon belüli erőszak áldozatai számára, mégis rendkívül nehéz finanszírozási körülményekkel kell megbirkózniuk. Reményeim szerint e jelentés elősegíti a családon belüli erőszak elleni harcot Európában.

 
  
MPphoto
 
 

  Carlos Coelho (PPE), írásban.(PT) Határozottan elítélem a férfiak, nők vagy gyermekek elleni erőszak bármely formáját, és támogatok minden olyan kezdeményezést, amely elősegíti ennek a szörnyűségnek a megelőzését és leküzdését, valamint az áldozatok védelmét. Elfogadhatatlanok az európai erőszak mértékéről készített tanulmányokban napvilágot látott adatok, amelyek szerint a gyerekek és fiatalok 26%-a lett már fizikai erőszak áldozata, a nők egyötöde-egynegyede szenvedett már el felnőttkorában legalább egyszer fizikai erőszakot, és több mint egytizedüket ért szexuális erőszak, amely során fizikai erőt alkalmaztak.

Valójában az áldozatul esett nők száma riasztó, és a politikák, illetve az egyes tagállamok jogszabályai közötti hatalmas különbségek hozzájárulnak ehhez, ami azt jelenti, hogy a nők nem mindenhol élveznek egyforma védelmet Európában. Létfontosságú, hogy az uniós szabályozás minden nő átfogó és következetes védelmét biztosítsa egy olyan mindenre kiterjedő jogi aktus elfogadásával, amely lehetővé teszi a nők ellen elkövetett erőszak valamennyi formájának leküzdését, kiegészítve egy sor politikai, szociális és jogi természetű intézkedéssel.

 
  
MPphoto
 
 

  Anna Maria Corazza Bildt, Christofer Fjellner és Gunnar Hökmark (PPE), írásban.(SV) Mi, a svéd konzervatívok egyetértünk a problémának a jelentésben szereplő ábrázolásával. Az általunk erősen szorgalmazott stockholmi program egyik fő célkitűzése a nők elleni erőszak elleni küzdelem. A Bizottság a stockholmi program végrehajtásáról szóló cselekvési tervében elkötelezte magát arra, hogy egy 2011–2012-ben várható közleményben javaslatot tesz a nők elleni erőszak, a családon belüli erőszak és a női nemi szervek csonkítása elleni küzdelemről szóló stratégiára. Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 8. cikke továbbá előírja, hogy az Uniónak erőfeszítéseket kell tennie a családon belüli erőszak minden formájának leküzdésére, valamint a tagállamoknak minden szükséges intézkedést meg kell hozniuk annak érdekében, hogy megbüntessék ezeket a bűncselekményeket és biztosítsák az áldozatok védelmét. Mivel a büntetőjog az egyes tagállamok felelőssége, az uniós szintű irányelv bevezetéséről szóló bekezdés ellen szavaztunk. A jelentést támogattuk, mivel úgy véljük, hogy a tagállamoknak intézkedéseket kell tenniük a nők védelmének biztosítása érdekében.

 
  
MPphoto
 
 

  Vasilica Viorica Dăncilă (S&D), írásban.(RO) Véleményem szerint az Európai Unió valamennyi tagállamának további erőfeszítéseket kell tennie annak érdekében, hogy a nők elleni erőszakkal kapcsolatos kiterjedtebb és átfogóbb országos statisztikákat készítsenek, függetlenül az erőszak formájától – legyen az nemi erőszak, szexkereskedelem, kényszerházasság, halál vagy kényszerprostitúció, nem beszélve a családon belül vagy előző partnerektől elszenvedett erőszakról. A cél azonban a problémával kapcsolatos adatgyűjtés javítása annak érdekében, hogy megtaláljuk a legmegfelelőbb megoldást az elkövetők megbüntetésére.

 
  
MPphoto
 
 

  Mário David (PPE), írásban.(PT) A jelentés mellett szavaztam, mivel úgy gondolom, hogy egy fokozottabb kiegyensúlyozottságra és méltányosságra törekvő társadalomnak szüksége van rá. E jelenség valamennyi társadalomban tapasztalható, több formában jelenik meg a magán- és a közéletben, illetve a részben nyilvános szférában, és a rá vonatkozó adatok, valamint megnyilvánulási formái gyakran ismeretlenek. Éppen ezért a jelentéssel összhangban úgy vélem, hogy a jelenség eredményesebb nemzetközi szintű leküzdéséhez alapos vizsgálatra és hatékonyabb nyomozási folyamatok kidolgozására van szükség. A jelentés a nemi alapon elkövetett erőszak új megközelítését és a megelőzésre és büntetőjogi szankciókra vonatkozó tagállamok közötti intézkedések megerősítését javasolja, az áldozatok számára létrehozott kiegészítő intézkedésekkel együtt. Releváns kérdéseket is megfogalmaz a nők ellen a társadalom különböző területein elkövetett fizikai, pszichológiai és szexuális erőszak hatásairól. Úgy vélem, hogy a Bizottság, a Parlament és a tagállamok aktív szerepe nélkülözhetetlen e jelenség leküzdéséhez szükséges intézkedések kialakításához, amelynek következményei számos emberre és generációra kihatnak.

 
  
MPphoto
 
 

  Proinsias De Rossa (S&D), írásban. – A nők ellen férfiak által elkövetett erőszak a nők emberi jogainak megsértése, amely egyben tükrözi és hangsúlyozza a férfiak és nők közötti egyenlőtlenségeket. A nemi alapon elkövetett erőszakról készített tanulmányok becslése szerint az európai nők 20–25%-a szenvedett már el felnőttkorában legalább egyszer fizikai erőszakot. A nők elleni erőszak független a földrajzi helyzettől, az életkortól, a társadalmi osztálytól, a faji hovatartozástól és a kulturális különbségektől, azonban még mindig láthatatlan, az áldozatokat pedig elhallgattatják. Támogatom a jelentést, amely új, átfogó politikai megközelítést javasol a nemi alapú erőszak ellen, ideértve az alábbiakat: büntetőjogi eszköz – irányelv – létrehozása a nemi alapú erőszak ellen; a nőkkel szembeni erőszak eseteivel valószínűleg kapcsolatba kerülő tisztviselők számára nyújtott képzés; annak megkövetelése a tagállamoktól, hogy kellő gondossággal jegyezzék fel és vizsgálják ki a nemi alapú erőszak valamennyi megnyilvánulását; valamint felhívás az erőszak áldozatainak segítésével foglalkozó nem kormányzati szervezetek pénzügyi támogatására. A jelentés továbbá arra vonatkozó terveket irányoz elő, hogy módszertani iránymutatásokat dolgozzanak ki és új adatgyűjtéseket hajtsanak végre a nemi alapú erőszakkal kapcsolatos összehasonlítható statisztikai adatok létrehozása érdekében a probléma mértékének megállapítása és a problémára irányuló újfajta fellépés alapjának megteremtése céljából.

 
  
MPphoto
 
 

  Marielle De Sarnez (ALDE), írásban.(FR) Európában minden negyedik nő él át fizikai erőszakot életében, és a nők több mint egytizede válik olyan szexuális erőszak áldozatává, amely során fizikai erőt alkalmaznak. Ezen adatok fényében sürgősen cselekedni kell. A Bizottságnak ezért egy, a nők elleni erőszakkal szembeni fellépést célzó, új uniós politikai keretet kell létrehoznia. A nők elleni erőszak valamennyi formáját – nemi erőszak, prostitúció, szexuális erőszak stb. – büntetőeljárásnak kell alávetni az Európai Unió valamennyi tagállamában. Minden tagállam köteles a női áldozatok számára hozzáférést biztosítani az ingyenes jogi segítségnyújtáshoz és a menedékekhez, amelyek egy új és boldogabb élet lehetőségét jelentik számukra, valamint gyermekeik számára. A nők elleni erőszak ilyen bűncselekményként történő európai szintű elismerése döntő fontosságú.

 
  
MPphoto
 
 

  Karima Delli (Verts/ALE), írásban.(FR) Az Európai Parlament ezen a kedden, 2011. április 5-én jelentést fogadott el a nők elleni erőszakkal szembeni fellépésről. A szöveg a nők és lányok ellen férfiak által elkövetett erőszak sajátos természetét hangsúlyozza: ez valóban a nemek közötti egyenlőség egyik leggyakoribb és legveszélyesebb akadálya. A mai jelentés lehetővé teszi egy büntetőjogi eszköz – egy uniós irányelv – végrehajtását a nemi alapú erőszak ellen. Létrehoz egy európai chartát, amely rögzíti a nők elleni erőszak áldozatainak biztosított segítségnyújtási szolgáltatások minimális szintjét, beleértve az ingyenes jogi segítséghez való jogot és a sürgősségi lelkisegély-szolgáltatásokat. Az európai parlamenti képviselők továbbá egy nők elleni erőszakkal foglalkozó uniós megfigyelőközpont létrehozására szólítják fel a Bizottságot. A Zöldek/ az Európai Szabad Szövetség Képviselőcsoportjának köszönhetően egy jóváhagyott módosítás ugyancsak felszólítja a tagállamokat, hogy a házasságon belül vagy egyéb intim kapcsolatban történő erőszakos közösülést és nemi alapú erőszakot bűncselekményként ismerjék el.

 
  
MPphoto
 
 

  Anne Delvaux (PPE), írásban.(FR) A nők elleni erőszak globális és európai szintű probléma is egyben. Családon belüli erőszak, prostitúció, emberkereskedelem – szégyenletes, hogy még mindig nem vagyunk abban a helyzetben, hogy társadalmainkban megvédjük a nőket az erőszaktól. A nemi alapú erőszak az alapvető jogok és szabadságok, valamint a biztonsághoz és az emberi méltósághoz való jog megsértése. Az itt tárgyalt kérdés egyaránt magában foglalja az áldozatok integritásának és a társadalom legfőbb közös érdekeinek, például a szabadságnak és a demokráciának a megőrzését. Az Európai Uniónak eleget kell tennie kötelezettségeinek, és az erőszaknak véget vető jogszabályt kell elfogadnia.

Ezért szavazatommal támogattam az olyan intézkedések bevezetését, mint az ingyenes jogi segítséghez való hozzáférést elősegítő mechanizmus vagy az áldozatok függetlenségének előmozdítását és a normális életbe, illetve a munka világába történő visszatérésük megkönnyítését célzó pénzügyi támogatási rendszerek. Az emberi jogok tiszteletben tartása az Európai Unióról szóló szerződésben foglalt alapvető érték. Tartsuk tehát tiszteletben a nők jogait is.

 
  
MPphoto
 
 

  Lena Ek, Marit Paulsen, Olle Schmidt és Cecilia Wikström (ALDE), írásban.(SV) Az Európai Parlament a nők elleni erőszakkal szembeni fellépést célzó uniós politikai keret mellett szavazott. Üdvözöljük a döntést és szavazatunkkal a javaslat egészét támogattuk. A döntés különös jelentőségű, mivel felszólítja a Bizottságot, hogy teljesítse egy, a nők elleni erőszak leküzdéséről szóló konkrét jogalkotási javaslat előterjesztésére vonatkozó korábbi ígéreteit.

A javaslat azonban a béranyaságra vonatkozó bizonyos olyan megfogalmazásokat tartalmaz, amelyek a jelenségre és a nemzetközi örökbefogadásra vonatkozó általános negatív megítélésükkel véleményünk szerint túlságosan leegyszerűsítőek. Nincsenek téves elképzeléseink a béranyaságot övező problémákkal kapcsolatban, e problémák miatt azonban nem kívánunk támadást indítani egy olyan jelenség ellen, amely egyes esetekben kedvező lehet az érintett felek számára. Ezért szavaztunk a béranyaságra vonatkozó szövegrészek ellen – képviselőcsoportunk, a Liberálisok és Demokraták Szövetsége Európáért Képviselőcsoport már a Nőjogi és Esélyegyenlőségi Bizottságban történt eredeti szavazás alkalmával is ezt az álláspontot képviselte.

 
  
MPphoto
 
 

  Diogo Feio (PPE), írásban.(PT) A nők elleni erőszak az alapvető jogok számos súlyos megsértését magában foglalja, például a szexuális erőszakot, a testi épséget veszélyeztető támadást és a családon belüli erőszakot, a pszichikai erőszakot, a zaklatást és kényszerítést, a nőket érintő emberkereskedelmet és prostitúciós kizsákmányolásukat, valamint az agresszió más példáit, amelyek ellen határozott tagállami fellépésére van szükség. Mindenféle erőszakot elítélek, de a fizikailag, társadalmilag, gazdaságilag vagy érzelmileg kiszolgáltatottabb helyzetben lévők, például a gyerekek és nők ellen irányulót különösen. Pontosan emiatt kell a tagállamoknak arra törekedniük, hogy leküzdjék a nők ellen elkövetett erőszak valamennyi formáját, különösen a szexuális kizsákmányolásukat célzó emberkereskedelmet, a szexualitás területén az egyéni döntéshez való joguk megsértését és a testi épségüket veszélyeztető támadást.

Az emberi élet és méltóság tiszteletben tartása nem létezhet együtt olyan bűncselekményekkel, amelyeknek számos európai nő áldozatul esik, ami az erőszak megelőzésére és az elkövetők megbüntetésére irányuló határozott politikákat tesz szükségessé.

 
  
MPphoto
 
 

  José Manuel Fernandes (PPE), írásban.(PT) A nemzetközi közösségen belül már évek óta folyik a vita a nők elleni erőszakkal kapcsolatos helyzetekről. Világos azonban, hogy a nők továbbra is áldozatul esnek az erőszaknak: az európai nők egyötöde szenvedett már el legalább egyszer fizikai erőszakot. Éppen ezért fontos, hogy az Európai Unió elfogadjon egy olyan jogszabályt, amely véget vet ennek a tragédiának. Noha az Európai Bizottság számos kezdeményezést tett ennek a világszerte nők millióit érintő szörnyűségnek a megállítására, mindenekelőtt a nemek közötti egyenlőségről szóló új cselekvési terv (2010–2015) kidolgozásával, az igazság az, hogy az Unió nem nézheti tétlenül, hogy a nők alapvető jogainak megsértése büntetlenül marad, különösen a következő területeken: szexuális erőszak, női nemi szervek megcsonkítása és kényszerházasság, emberkereskedelem és prostitúció, a jogi védelem hiánya stb. Egyetértek azzal, hogy a kérdés további vizsgálatára van szükség annak érdekében, hogy rendelkezésünkre álljanak a legrészletesebb és legtudományosabb adatok. Nem maradhatunk azonban tétlenek. Ennélfogva üdvözlöm az előadó javaslatait, különösen a készenléti szolgálatok létrehozását az áldozatok számára, a telefonos ügyeletet és a nők elleni erőszakkal szembeni küzdelem európai évének létrehozását.

 
  
MPphoto
 
 

  João Ferreira (GUE/NGL), írásban.(PT) A nők elleni erőszak számos formája – családon belüli erőszak, szexuális erőszak, prostitúció, nőket érintő emberkereskedelem, szexuális és pszichikai zaklatás és nők elleni munkahelyi erőszak – külön-külön és együtt is az emberi jogok és szabadságok súlyos megsértésének minősülnek, és rendkívül komoly társadalmi következményekkel járnak. A nők elleni erőszak megelőzésének és megszüntetésének nélkülözhetetlen stratégiai célkitűzésekké kell válniuk, és az ezek megvalósítására való törekvés nem elválasztható a civilizációnk által elérni kívánt haladástól.

A nemi alapú erőszakról végzett egyes tanulmányok becslése szerint az európai nők egyötöde-egynegyede esett áldozatul felnőttkorában legalább egyszer fizikai erőszaknak és hozzávetőleg egytizedük szenvedett el szexuális erőszakot. Becsléseik szerint a gyermekek és fiatal felnőttek 26%-a számol be gyermekkorban és serdülőkorban megélt fizikai erőszakról, ami különösen aggasztó akkor, ha figyelembe vesszük a szociális tanulás alaptételét, amely szerint az áldozatból később potenciális bántalmazó válhat.

Ezért nagyon fontos, hogy végrehajtsuk a jelentésben foglalt iránymutatást.

 
  
MPphoto
 
 

  Ilda Figueiredo (GUE/NGL), írásban.(PT) Üdvözöljük a képviselőcsoportunk tagja – aki a Parlament Nőjogi és Esélyegyenlőségi Bizottságának elnöke is egyben – által készített jelentés elfogadását.

Tisztában vagyunk azzal, hogy a nők elleni erőszak megnyilvánulásai külön-külön és együtt is az emberi jogok és szabadságok komoly társadalmi következményekkel járó súlyos megsértésének minősülnek, tekintve, hogy a nők elleni erőszak az emberi jogok megsértésének széles skáláját foglalja magában, beleértve a családon belüli erőszakot, a szexuális erőszakot, a prostitúciót, a nőket érintő emberkereskedelmet, a szexuális és pszichikai zaklatást és a nők elleni munkahelyi erőszakot.

A nők elleni erőszak megelőzése és megszüntetése kulcsfontosságú stratégiai célkitűzések, amelyek fontosak a civilizációnk által elérni kívánt haladáshoz.

A nemi alapú erőszakról végzett egyes tanulmányok becslése szerint a nők egyötöde-egynegyede esett áldozatul felnőttkorában legalább egyszer fizikai erőszaknak és hozzávetőleg egytizedük szenvedett el szexuális erőszakot. Becsléseik szerint a gyermekek és fiatal felnőttek 26%-a számol be gyermekkorban és serdülőkorban megélt fizikai erőszakról, ami különösen aggasztó akkor, ha figyelembe vesszük a szociális tanulás alaptételét...

(A szavazatok indokolását az eljárási szabályzat 170. cikkének megfelelően lerövidítik.)

 
  
MPphoto
 
 

  Lorenzo Fontana (EFD), írásban.(IT) A nők elleni erőszak társadalmunk szörnyűsége, amely ellen minden áron küzdenünk kell. Nem támogathatom azonban ezt a feljegyzést, mivel véleményem szerint túlzott mértékű figyelmet fordít a női bevándorlókra. Különösen ezekben az időkben az Unió és kormányai részéről megnyilvánuló ilyen figyelemnek jól láthatónak kellene lennie, és nem szabadna az uniós projekteket támogató választékos szavakra korlátozódnia.

 
  
MPphoto
 
 

  Catherine Grèze (Verts/ALE), írásban.(FR) Képviselőcsoportomat megosztja a kérdés. Szavazatommal támogattam a 19. számú módosítást és a „prostitúció” szóról szóló J preambulumbekezdést, mivel meggyőződésem, hogy a prostitúció valóban a nők elleni erőszak megnyilvánulása.

 
  
MPphoto
 
 

  Nathalie Griesbeck (ALDE), írásban.(FR) A nők elleni erőszak olyan valóság, amely túlságosan gyakran észrevétlen marad: úgy tűnik, hogy az európai nők 20–25%-a szenvedett már el felnőttkorában legalább egyszer fizikai erőszakot. Az elmúlt héten az Európai Parlament egy, a kérdésről és egy, ezzel a területtel kapcsolatos politikai keret létrehozásáról szóló jelentést fogadott el, amelyet én személy szerint üdvözlök. A jelentés arra törekszik, hogy valamennyi tagállamot a nők elleni erőszak bűncselekményként történő értelmezésére, és így arra ösztönözze, hogy hozzon létre büntetőjogi eszközt az ilyen jogsértés leküzdése érdekében. Fontos továbbá, hogy az ingyenes jogi segítségnyújtáshoz való hozzáférés megkönnyítését célzó mechanizmusok és az áldozatoknak díjmentesen nyújtott sürgősségi lelkisegély-szolgáltatások mellett szavaztam. Támogattam továbbá a „prostitúció problémájának súlyosságát” elismerő módosítást, és azt, amely szerint a „nők elleni erőszak” a prostitúciót is magában foglalja. Végezetül, szavazatommal támogattam az erőszakos közösülés és a szexuális erőszak bűncselekményként való elismerését, még a házasságon és más jellegű intim kapcsolaton belül is.

 
  
MPphoto
 
 

  Roberto Gualtieri (S&D), írásban.(IT) A nők elleni erőszakkal szembeni fellépést célzó uniós szabályozási keret fontos előremutató lépést jelent egy átfogó stratégián belül. Csak a jogi, szociális, gazdasági és megelőző intézkedések együttes alkalmazása lesz képes megoldani ezt a számunkra nagyon is releváns problémát, tekintve, hogy az Európai Unióban élő nők több mint egynegyede élt már át erőszakot élete során. A nők elleni erőszak nem függ az életkortól, etnikai hovatartozástól vagy kulturális háttértől, és továbbra is láthatatlan probléma, amelynek mindazonáltal komoly emberi, társadalmi és gazdasági ára van.

Az Európai Uniónak meg kell erősítenie a nőkkel szemben alkalmazott hátrányos megkülönböztetés elleni küzdelemben betöltött aktív szerepét, és ez az, ami miatt a Svensson-jelentés támogatja az Európai Bizottság azon törekvését, hogy a stockholmi programmal összefüggésben világos és egységes szabályozási keretet hozzon létre.

Ennélfogva támogatom egy, a nők elleni erőszakot önmagában bűncselekményként meghatározó büntetőjogi eszköznek egy nemi alapú erőszak elleni irányelv formájában történő létrehozását, amelyet a nők elleni erőszak valamennyi formájának leküzdése érdekében összhangba kell hozni a különféle képzési, megelőzési és figyelemfelkeltő kezdeményezésekkel.

 
  
MPphoto
 
 

  Sylvie Guillaume (S&D), írásban.(FR) A jelentés mellett szavaztam, mivel a 21. században létfontosságú, hogy az erőszakos közösülést Európában mindenhol bűncselekménynek tekintsük, és hogy az ilyen bűncselekmények elkövetőit büntetőeljárásnak és szankcióknak vessük alá. Elfogadhatatlan, hogy attól függően, melyik országban élnek, jelenleg az ilyen gyűlöletes bűncselekmények áldozatainak az őket ért jogsértéssel kapcsolatos jogorvoslati és kártérítési lehetőségei nem azonosak. A labda ezúttal az Tanács és a Bizottság térfelén van, akik minden bizonnyal nem fogják megakadályozni ennek a létfontosságú lépésnek a megtételét ahhoz, hogy az ilyen jogsértés áldozatává vált nők kártérítésben részesüljenek szenvedéseikért.

 
  
MPphoto
 
 

  Juozas Imbrasas (EFD), írásban.(LT) A jelentés mellett szavaztam, mivel meg kell állítanunk a nők jogainak mindennemű megsértését és a nők elleni erőszakot. Úgy vélem, hogy a tavaly elfogadott stockholmi programot végrehajtó cselekvési terv értelmében a Bizottságnak sürgősen ki kell dolgoznia egy, a nők elleni erőszak leküzdéséről szóló stratégiát. Ezzel egyidejűleg a tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy az egészségügyi szolgáltatók, szociális munkások, a rendőrség, a bíróságok és egyéb intézmények olyan fejlesztéseket hajtsanak végre, amelyek lehetővé teszik, hogy a nők elleni erőszakkal kapcsolatos valamennyi esetre időben és megfelelő szakértelemmel válaszolhassanak.

 
  
MPphoto
 
 

  Jarosław Kalinowski (PPE), írásban.(PL) Magától értetődő, hogy az emberi méltóság és a biztonsághoz való jog az élet alapvető értékei, amelyeket védeni kell. Maga az „erőszak” szó olyan erős negatív érzelmi töltettel rendelkezik, hogy sokan megpróbálják másra terelni a szót, amikor a nemi alapú erőszak szóba kerül. A mi feladatunk azonban az, hogy szembenézzünk a nehéz témákkal és beavatkozzunk azokban az esetekben, amikor a társadalomnak politikai és jogi kérdésekkel kapcsolatos iránymutatásra van szüksége. Ne feledjük, hogy a nők elleni erőszak, például a méltóság megsértése, a szexuális erőszak, a kényszerházasság és a csonkítás nem pusztán a női nem problémája. Ez a társadalom egészének problémája, méghozzá olyan probléma, amely hozzájárul a társadalom széleskörű felbomlásához. E tekintetben a költségeket alábecsüljük.

Nem igaz-e, hogy mindannyian viseljük az ilyen erőszakból eredő kiadások terheit – az egészségügyi ellátás, a pszichológiai kezelés, a bírósági eljárások és a szociális ellátás költségeit? Az áldozatok gyakran képtelenek helyt állni munkahelyükön. A tagállamoknak fontolóra kellene venniük egy, a nemi alapú erőszak leküzdésére irányuló terv kidolgozását.

 
  
MPphoto
 
 

  Giovanni La Via (PPE), írásban.(IT) Az Európai Parlament elfogadta a nők elleni erőszakkal szembeni fellépést célzó új uniós politikai keretről szóló állásfoglalásra irányuló javaslatot.. Határozottan és nagy lelkesedéssel támogattam az állásfoglalást, mivel úgy vélem, hogy az Európai Uniónak következetes és eredményes politikai fellépés révén egységes uniós szintű választ kell adnia erre a társadalmi szörnyűségre. A nők elleni akár fizikai, pszichikai vagy szexuális erőszak a civilizálatlanság kifejeződése, amelyet Európának el kell utasítania. Olyan csapás, amely a társadalmunk nőtagjainak életére nézve meghatározhatatlan következményekkel járó traumákat okoz. A jelenleg rendelkezésre álló adatok szomorú és elkeserítő valóságról tanúskodnak. Minden negyedik európai nő szenvedett már el fizikai erőszakot legalább egyszer élete során. Úgy vélem ezért, hogy az uniós fellépés fő céljának egy uniós szintű jogi eszköz meghatározásának, az ingyenes segítség igénybevételére vonatkozó lehetőségnek, a pszichikai és lelki segítségnyújtás biztosítására képes készenléti szolgálatok létrehozásának és egy Európa-szerte egységes telefonos ügyelet létrehozásának kell lennie.

 
  
MPphoto
 
 

  David Martin (S&D), írásban. – A jelentés mellett szavaztam. A nemi alapon elkövetett erőszak mindig elsődlegesen büntetőjogi kérdés. Ezért szükséges, hogy a társadalom a bűncselekmény súlyosságával arányban álló büntetéssel reagáljon. A társadalom rendelkezésére álló források beosztásakor fontos, hogy az áldozatok legyenek az elsődlegesek, mert ma ennek a csoportnak van szüksége speciális védelmi intézkedésekre. Ez azonban nem akadályozza meg azt, hogy az egyes elkövetőket is kezeljük az erőszakos viselkedés ellensúlyozása érdekében, például beszélgetésterápiával és más módszerekkel. A nők ellen súlyos erőszakot elkövető férfiak alternatív kezelése azonban soha nem helyettesítheti a büntetőjogi szankciót. A beszélgetésterápia és hasonló kezelési formák csak kiegészíthetik a büntetés egyéb formáit, például a börtönbüntetést.

Az erőszak nagymértékben a férfiak és nők közötti egyenlőtlen hatalmi viszonyok következménye, és az elkövető és áldozat közötti uralkodó és alárendelt viszonyt tükrözi. Az a fajta beszélgetésterápia, amelynek során mind az áldozat, mind az elkövető jelen van, ilyen bűncselekmények esetén kizártnak tekintendő, mert a bűncselekmény olyan jellegű, hogy ők sosem lehetnek egyenrangú és egyenjogú tárgyalópartnerek.

 
  
MPphoto
 
 

  Marisa Matias (GUE/NGL), írásban.(PT) Az állásfoglalás mellett szavaztam, mivel a nemzetközi közösség évtizedek óta folytatott kampánya ellenére a nők elleni erőszak problémája továbbra is sújtja Európát és a világot. Elsősorban a közvetlen áldozatokat érinti hátrányosan, azonban hatással van magára a szabadságra és a demokráciára is. A jelentés mellett szavaztam azért is, mert egy sor olyan azonnali intézkedést határoz meg, amelyek szükségesek ahhoz, hogy a nők számára biztosítható legyen a tisztességes élet, valamint nyilvánvaló, hogy hosszú távú politikai, szociális és jogi fellépések kellenek a nemi alapú erőszak leküzdéséhez.

 
  
MPphoto
 
 

  Nuno Melo (PPE), írásban.(PT) Az erőszak általában is elítélendő, de az önmaguk megvédésére kevésbé képes emberek, vagyis a gyerekek, az idősek és a nők ellen irányuló erőszak különösen az. Ebben a konkrét esetben a Parlament feladata, hogy összeállítson egy sor infrastrukturális, jogi, igazságügyi, végrehajtási, oktatási, egészségügyi és egyéb intézkedést, amelyek jelentős mértékben csökkenthetik a nők elleni erőszakot és annak következményeit.

 
  
MPphoto
 
 

  Willy Meyer (GUE/NGL), írásban.(ES) A nők elleni erőszakkal szembeni fellépést célzó, új uniós politikai keretről szóló Svensson-jelentés mellett szavaztam, mivel rendkívül aggasztónak találom az erőszak e formáját. Becslések szerint az európai nők 20–25%-a szenvedett már el felnőttkorában legalább egyszer fizikai erőszakot, és több mint egytizedüket ért szexuális erőszak. Ennélfogva úgy vélem, hogy itt az idő a férfiak által elkövetett erőszak megállítására, amely kizárólag a férfiak és nők közötti valódi egyenlőség megteremtésével válhat valóra. Meggyőződésem továbbá, hogy a nemi erőszakot az Európai Unió egész területén jogsértésként kell elismerni, elkövetőit pedig bíróság elé kell állítani. A jelentés új távlatokat is kilátásba helyez e társadalmat sújtó csapás elleni küzdelem számára, nem pusztán a büntetőeljárások révén, hanem a nem biztonságos állásokkal, a munkanélküliséggel és a szegénységgel szembeni védelem, illetve azok megelőzése révén is, amelyek gyakran függő helyzetbe kényszerítik a nőket és megakadályozzák, hogy szabadon döntsenek jövőjükkel kapcsolatban. A nemi alapon elkövetett erőszak elleni uniós irányelv ezért egyre nélkülözhetetlenebbé válik. A tagállamoknak minél hamarabb el kell fogadniuk ilyen célú intézkedéseket.

 
  
MPphoto
 
 

  Alexander Mirsky (S&D), írásban. – A nők ellen férfiak által elkövetett erőszak a nők emberi jogainak strukturális megsértése. A nők ellen férfiak által elkövetett erőszak minden formáját figyelembe véve az európai nők 45%-a élt már át és szenvedett el férfiak által elkövetett erőszakot. A családon belüli erőszak 27 tagállamra vonatkozó teljes költségének becsült összege akár 16 milliárd EUR is lehet. A nők ellen férfiak által elkövetett erőszak azonban független a földrajzi helyzettől, az életkortól, a társadalmi osztálytól, a faji hovatartozástól és a kulturális különbségektől, még mindig láthatatlan, áldozatait pedig elhallgattatják. 2008-ban a Lett Köztársaság büntetőjogi törvényének családon belüli erőszakra vonatkozó részét érintő módosításokat nyújtottam be. Sajnálatos módon a lettországi parlament elutasította ezeket a módosításokat. Igennel szavaztam.

 
  
MPphoto
 
 

  Andreas Mölzer (NI), írásban.(DE) Annak ellenére, hogy az elmúlt évtizedekben és években előrelépés történt a nők és gyermekek elleni erőszakkal szembeni harcban, továbbra is sok a teendő. A társadalomban tapasztalható apátia és álerkölcsösség igazán elgondolkodtató. A tulajdonképpeni erőszak kezdeti szakaszait, például a bevándorlók nyugati nőkre irányuló, napi rendszerességgel történő tolakodását, obszcén megjegyzéseit és zaklatását egyre inkább elfogadottnak tartjuk. A nők semmibe vevése akkor érte el csúcspontját, amikor egy német bíró egy muzulmán válóperes esetben hozott ítéletében döntő tényezőként hivatkozik a férj testi fenyítésre vonatkozó, Koránban lefektetett jogaira.

A bevándorlás engedélyezésével az Unió minden lehetséges területről importált problémákat, ideértve a becsületgyilkosságokat, a kényszerházasságot és a patriarchális családszerkezetben elkövetett családon belüli erőszakot. A kultúra, a vallás és a hagyományok nem indokolhatják az erőszakot. A javasolt kezdeményezés számos remek ötletet tartalmaz, összességében azonban meglehetősen felületes, ezért úgy döntöttem, hogy tartózkodom a szavazástól.

 
  
MPphoto
 
 

  Franz Obermayr (NI), írásban.(DE) A jelentés a nők elleni erőszak számos súlyos esetére hívja fel a figyelmet. Gondolok itt a szexuális erőszakra, a családon belüli fizikai erőszakra, a kényszerprostitúcióra, a kényszerházasságra és a női körülmetélésre. Sajnálatos módon e szörnyűségek mindegyike megtörténhet saját társadalmunkban, itt, az Európai Unióban is. A jelentés felismeri ezt a tényt, azonban nem sikerül megtalálnia a probléma forrását, amely gyakran a párhuzamos társadalmakban, az ősi iszlám struktúrákban vagy a szervezett emberkereskedő csoportokban keresendő. További teendőink vannak ezen a területen. Ezért tartózkodtam a szavazástól.

 
  
MPphoto
 
 

  Georgios Papanikolaou (PPE), írásban.(EL) Szavazatommal támogattam a nők elleni erőszakról szóló jelentést, amely elősegíti, hogy az európai nők méltóságteljes életet élhessenek. A statisztikai adatok szerint az Európában élő nők hozzávetőleg egyötöde lett már erőszak áldozata, és 20%-uk szenvedett el erőszakot hozzájuk közel álló személytől. A jelentés nők elleni erőszak leküzdését célzó rendelkezése a következők miatt jelentős: felszólítja a tagállamokat, hogy az elkövetők a bűncselekmény súlyosságának (szexuális erőszak, emberkereskedelem, kényszerházasság, női körülmetélés) megfelelő büntetést kapjanak, biztosítja az erőszak áldozatainak segítéséhez szükséges forrásokat, például a jogi segítségnyújtást, valamint készenléti szolgálatok létrehozását; jogi segítséget biztosít az áldozatok számára és megköveteli, hogy a nemi alapon elkövetett erőszak minden formája büntetőeljárást vonjon maga után, valamint lehetővé teszi a fiatal nők számára, hogy megfelelő tájékoztatás révén több információhoz jussanak az őket érintő kockázatokról. Mindazonáltal a nemi alapú erőszakkal kapcsolatos esetek tárgyalására joghatósággal rendelkező bíróságok számának növeléséről szóló javaslat ellen szavaztam, mivel minden ilyen javaslat elfogadhatatlan hátrányos helyzetű megkülönböztetéshez és a nemek közötti egyenlőség elvével kapcsolatos összeférhetetlenséghez vezet.

 
  
MPphoto
 
 

  Maria do Céu Patrão Neves (PPE), írásban.(PT) Elengedhetetlen, hogy megtörjük a bűncselekmények valamennyi formáját, ebben az esetben a nemi alapon elkövetett bűncselekményeket övező hallgatást. A családon belüli erőszak, a szexuális erőszak, az emberkereskedelem, a nemi szervek megcsonkítása formájában elkövetett jogsértéseket vagy a szabadság megsértésének különösen a nőket és lányokat érintő egyéb formáit nyilvánossá kellene tenni annak érdekében, hogy eredményesebben lehessen küzdeni ellenük. A nemi alapon elkövetett erőszakkal kapcsolatos bővebb ismeretek valójában elősegítenék a probléma iránti társadalmi érzékenység növelését. Az Európai Parlament saját kezdeményezésű jelentése egy sor olyan intézkedés összeállítására törekszik, amelyek szükségesek ahhoz, hogy a nők számára biztosítható legyen a tisztességes élet. Annak ellenére, hogy a nők ellen elkövetett erőszakra már több évtizede felfigyeltek, a nemzetközi közösségnek nem sikerült megállítani a bűnözésnek ezt a rendkívül destruktív formáját. Összegzésképpen úgy vélem, hogy az Európai Uniónak el kell fogadnia a szükséges jogszabályokat ahhoz, hogy véget tudjon vetni az ilyen erőszaknak, a tagállamoknak pedig a nemi alapú erőszak leküzdését célzó nemzeti cselekvési terveket kell kidolgozniuk. A fenti okok miatt a jelentés mellett szavaztam.

 
  
MPphoto
 
 

  Aldo Patriciello (PPE), írásban.(IT) A nők ellen elkövetett erőszak nemzetközi és európai probléma is egyben. A nemi alapú erőszak különböző formában elkövetett jogsértéseket foglal magában, például a közeli kapcsolatokban elkövetett erőszakot, a szexuális erőszakot, az emberkereskedelmet és prostitúciót, a kényszerházasságot, a nemi szervek megcsonkítását és a személyes szabadság megsértésének egyéb, különösen a nőket és fiatal lányokat érintő formáit. E célból egy sor politikai, szociális és igazságügyi eljárás elfogadására van szükség, hogy az európai nők számára biztosítható legyen a tisztességes élet. Az Európai Parlament kezdeményező jelentésében hangsúlyozza, hogy elsősorban a nők integritásának átfogó és következetes jogszabályi védelmével lehetséges véget vetni az ilyen típusú erőszaknak. Szükséges továbbá az ilyen típusú bűncselekmények mértékének regisztrálása, valamint az, hogy a bíróságok tudomására hozzák, mivel jár a szexuális bántalmazás, hogy proaktív és megelőző intézkedések révén korai stádiumban felismerjék az ilyen típusú erőszakot, hogy a nyomozások és tárgyalások során biztosítható legyen a jogi egyértelműség, hogy új készenléti szolgálatokat és telefonos ügyeletet hozzanak létre az áldozatok számára, és hogy anyagilag támogassák a témával kapcsolatos kutatást. Az előzőekben tett észrevételek alapján valamennyi, az ilyen típusú erőszak leküzdéséhez szükséges intézkedés tényleges törvénybe iktatása, valamint a jelenséggel szemben fellépő eredményes cselekvési tervek kidolgozása mellett szavazok.

 
  
MPphoto
 
 

  Rovana Plumb (S&D), írásban. – Annak ellenére, hogy a nők ellen elkövetett erőszakra már több évtizede felfigyeltek, a nemzetközi közösségnek nem sikerült megállítani a bűnözésnek ezt a rendkívül destruktív formáját. Ez olyan összetett probléma, amely részben az egyes áldozatok integritásának, másrészt fontos össztársadalmi érdekek, úgymint a szabadság és a demokrácia védelméről szól.

Tagállami szinten menedékeket kell biztosítani a nők számára, hogy ezáltal segítsék a nőket és a gyermekeket abban, hogy erőszaktól és szegénységtől mentes önálló életet élhessenek. Ezek a menedékek nyújtsanak speciális szolgáltatásokat, egyebek mellett orvosi kezelést, jogi segítséget, pszichoszociális és terápiás tanácsadást, a bírósági eljárások alatti jogi támogatást, valamint az erőszak által érintett gyermekeknek biztosított támogatást stb. A tagállamoknak megfelelő finanszírozást kell biztosítaniuk arra, hogy a nők menedékei megfeleljenek az erőszak női túlélőivel és gyermekeikkel történő foglalkozást érintő nemzetközi előírásoknak.

A tagállamoknak biztosítaniuk kell a szükséges eszközöket a nőjogi szervezetek és nem kormányzati szervezetek számára, hogy képesek legyenek megvédeni a nőket és gyermekeiket az erőszaktól és a szegénységtől, gazdasági és társadalmi jogokat kell garantálniuk a nők számára, hogy anyagilag függetlenek lehessenek partnerüktől/férjüktől, és szorgalmazniuk kell, valamint meg kell teremteniük a nők munkaerő-piaci integrációját.

 
  
MPphoto
 
 

  Miguel Portas (GUE/NGL), írásban.(PT) Az állásfoglalás mellett szavaztam, mivel a nemzetközi közösség évtizedek óta folytatott kampánya ellenére a nők elleni erőszak problémája továbbra is sújtja Európát és a világot. Elsősorban a közvetlen áldozatokat érinti hátrányosan, azonban hatással van magára a szabadságra és a demokráciára is. A jelentés mellett szavaztam azért is, mert egy sor olyan azonnali intézkedést határoz meg, amelyek szükségesek ahhoz, hogy a nők számára biztosítható legyen a tisztességes élet, valamint nyilvánvaló, hogy hosszú távú politikai, szociális és jogi fellépések kellenek a nemi alapú erőszak leküzdéséhez.

 
  
MPphoto
 
 

  Robert Rochefort (ALDE), írásban.(FR) Európában minden negyedik nő élt már át felnőtt korában fizikai erőszakot, és minden tizedik nő válik olyan szexuális erőszak áldozatává, amely során fizikai erőt alkalmaznak. Ilyen adatok fényében sürgősen cselekedni kell az Európai Unión belüli nők elleni erőszak leküzdése érdekében. Ezért támogatom Svensson asszony jelentését. A nemi erőszakot, amelyet számos tagállamban még mindig nem tartanak bűncselekménynek, valamint a nők elleni szexuális erőszak más formáit valamennyi uniós országban bűncselekményként kell elismerni, az elkövetőket pedig automatikusan büntetőeljárás alá kell vonni. A bevándorló nők és menedékkérők védelme érdekében olyan jogi keret létrehozására szólítok fel, amely a női bevándorlók számára biztosítja a saját útlevélhez és tartózkodási engedélyhez való jogot, és lehetővé teszi azon személyek büntetőjogi felelősségre vonását, akik e dokumentumoktól őket megfosztják. Szükségesnek tartom továbbá a jogi segítséghez történő könnyebb hozzáférést, amely lehetővé teszi az áldozatok jogainak érvényesítését. Úgy vélem, hogy e segítségnek mindenképpen ingyenesnek kell lennie, és szerettem volna, hogy ez a pont világosan szerepeljen a jelentésben.

 
  
MPphoto
 
 

  Zuzana Roithová (PPE), írásban(CS) Minden esetben fontos, hogy küzdjünk a nők elleni erőszakkal szemben, amely számos alakban és formában nyilvánul meg, megnyomorítja a testet és a lelket, sőt, egyes esetekben öngyilkosságba hajszolja az erőszak áldozatait. Örömmel tölt el, hogy új keretet dolgozunk ki az Európai Uniónak ezzel az elfogadhatatlan jelenséggel szembeni küzdelméhez, és éppen ezért nagy örömmel szavaztam a jelentés mellett. Nem szavazhattam azonban a jelentésnek a művi terhességmegszakítást támogató része mellett, mivel nem értek egyet vele, hiszen a még meg nem született emberi lénynek joga van az élethez.

 
  
MPphoto
 
 

  Raül Romeva i Rueda (Verts/ALE), írásban. – A nők ellen elkövetett erőszak nemzetközi és európai probléma is egyben. Annak ellenére, hogy a nők ellen elkövetett erőszakra már több évtizede felfigyeltek, a nemzetközi közösségnek nem sikerült megállítani a bűnözésnek ezt a rendkívül destruktív formáját. Elkeserítő látni, hogy még mindig mennyire tehetetlenek vagyunk a nők erőszak elleni védelmével kapcsolatban. Ez olyan összetett probléma, amely részben az egyes áldozatok integritásának, másrészt fontos össztársadalmi érdekek, úgymint a szabadság és a demokrácia védelméről szól.

Az Európai Uniónak ezért eleget kell tennie kötelezettségeinek, és az erőszaknak véget vető jogszabályt kell elfogadnia. A stratégiai jelentésben számos, az előadó által összegyűjtött olyan intézkedés található, amelyek mindenképpen szükségesek ahhoz, hogy az európai nők számára biztosítható legyen a tisztességes élet. Amiatt azonban, hogy a J preambulumbekezdés a prostitúciót az emberi jogok megsértéseként határozza meg, valamint tekintettel az ilyen tevékenység szabályozására tett erőfeszítéseinkre, képviselőcsoportunk néhány tagja végül tartózkodni kényszerült a szavazástól.

 
  
MPphoto
 
 

  Oreste Rossi (EFD), írásban.(IT) Szerettem volna a nők elleni erőszakkal szembeni küzdelemről szóló jelentés mellett szavazni, mivel célja az erőszak áldozatává vált nők védelmét célzó, átfogó intézkedések létrehozása volt. Világosan foglalkozik a szexuális erőszakkal, a prostitúcióval, a női nemi szervek csonkításával, a zaklatással, az emberkereskedelemmel és a családon belüli erőszakkal: röviden a nők jogainak különböző formában történő megsértésével.

Ahogy az Európai Parlament esetében oly gyakran, a probléma most is az, hogy a szöveg túlvállalja magát, és olyan témákat érint, amelyekkel önálló dokumentumokban hatékonyabban lehetne foglalkozni. Ezúttal a jelentés a bevándorló és menekült nők jogaival foglalkozik, akiket a többi európai női állampolgártól elkülönülő kategóriaként kezel. Ezen egyszerű ok miatt tartózkodom a szavazástól, hiszen annak ellenére, hogy egyetértek a dokumentum céljaival, elfogadhatatlannak tartom a politika ilyen manipulációját.

 
  
MPphoto
 
 

  Nikolaos Salavrakos (EFD), írásban.(EL) Szavazatommal támogattam az állásfoglalást, mivel az a nők elleni erőszakkal szembeni fellépést célzó, új uniós politikai keretet hoz létre. Egy sor világos politikai intézkedést javasol a nemi alapú erőszak leküzdéséhez, beleértve az emberkereskedelem elleni küzdelmet, amelyet az Unióba irányuló és Unión belüli, különösen a nőket és gyerekeket érintő emberkereskedelem mértékének aggasztó növekedését figyelembe véve különösen fontosnak tartok. Ezekkel a bűnözői csoportokkal a célállomást jelentő Európai Unió és a csoportok kiindulópontjául szolgáló országok nemzetek közötti együttműködése révén lehetne felvenni a harcot. Felszólítom a Bizottságot, hogy tegyen lépéseket ebbe az irányba.

 
  
MPphoto
 
 

  Brian Simpson (S&D), írásban. – Támogatom a Svensson-jelentést, mivel rávilágít a nők elleni erőszakkal kapcsolatos létező problémákra. A kérdés nem új, azonban olyan, amelyet mindeddig figyelmen kívül hagytunk, szőnyeg alá söpörtünk, és amely „családon belül” maradt. Most itt az ideje, hogy véget vessünk ennek a gyakorlatnak, és mindent megtegyünk, nem csupán a probléma hangsúlyozásával, hanem intézkedési javaslatokkal is annak érdekében, hogy kezeljük a problémát és védelmet nyújtsunk a nők számára az erőszakkal szemben, amihez joguk van.

Egyetértek azzal, hogy biztosítanunk kell az erőszakot elszenvedő nők számára a jogi segítséghez való hozzáférést. Ha azonban a tagállamok tovább csökkentik a jogi segítségre vonatkozó költségvetésüket, ez a hozzáférés nem lesz biztosított. Egyetértek azzal, hogy a bíróknak képzésre van szüksége a nők elleni erőszakkal kapcsolatos rendkívül nehéz esetek terén. Hogyan lehetséges azonban mindez, ha a költségvetést folyamatosan csökkentik?

A tagállamoknak politikai prioritássá kell avatniuk ezt a kérdést, és meg kell határozniuk azokat a minimumkövetelményeket és kötelezettségeket, amelyeket a bántalmazás áldozatai tőlük elvárhatnak. A jelentés olyan keretet biztosít számunkra, amely megérdemli teljes körű támogatásunkat, a kerettel együtt azonban e fontos területen történő fellépésre, mégpedig a tagállamok által történő fellépésre is szükség van.

 
  
MPphoto
 
 

  Laurence J.A.J. Stassen (NI), írásban.(NL) A nők elleni erőszak elítélendő és határozott fellépést kíván. A holland Szabadság Párt (PVV) e tekintetben teljes mértékben egyetért a jelentéssel. A jelentés azonban egyáltalán nem említi az iszlám szerepét. Mindössze egyszer és csak általánosságban említi meg a „hagyományos vagy vallási gyakorlatokat” a 3. bekezdésben, annak ellenére, hogy köztudott, a nők elleni erőszak – különösen az iszlámban – mindennapos. A nők elnyomása végső soron az iszlám szerves része.

A holland Szabadság Párt szeretné, ha a nők elleni erőszak kérdése megoldódna, azonban a jelentés ellen szavaz, mivel az nem foglalkozik az elkövetők motivációival és hátterével. Azáltal, hogy a jelentés elmulasztja az erőszak forrásaként nyíltan megemlíteni az iszlámot, nagy lehetőséget szalasztunk el a nők elleni erőszak e konkrét formájának megoldására.

 
  
MPphoto
 
 

  Catherine Stihler (S&D), írásban. – Támogattam a jelentést, amely javaslatokat terjeszt elő a nők elleni erőszak Európa-szerte történő kezelése érdekében, és felszólítja a tagállamokat, hogy kiemelten kezeljék a kérdést.

 
  
MPphoto
 
 

  Nuno Teixeira (PPE), írásban.(PT) Az erőszak általában, és különösen a nők elleni erőszak problémája globális kérdés, amely a világ valamennyi országát érinti. Mivel a nemi alapon elkövetett erőszak fogalmának nincs nemzetközi meghatározása, az adatok meglehetősen különbözőek és nem jelzik pontosan a probléma valódi nagyságrendjét. Egyes tanulmányok becslése szerint az európai nők egyötöde-egynegyede esett áldozatul felnőttkorában legalább egyszer fizikai erőszaknak. A nők elleni erőszak formái és módszerei sokfélék. Történelmi és strukturális dimenziói azt mutatják, hogy uniós és nemzetközi szintű intézkedésekre van szükség. Éppen ezért a figyelemfelhívás és a tudatosság növelése céljából a közélet minden területén szükség van a beavatkozásra a „6 P” alkalmazásával: politika (policy), megelőzés (prevention), védelem (protection), büntetőeljárás (prosecution), szolgáltatás (provison) és partnerség (partnership). A saját kezdeményezésű jelentés mellett szavaztam, mivel úgy gondolom, hogy az erőszak minden formájának társadalmi és jogi büntetést kell maga után vonnia.

Az oktatáson, az áldozatok hatékony védelmén, a nem kormányzati szervezetekkel történő együttműködésen és a nők elleni erőszakkal szembeni küzdelem európai évének megvalósításán alapuló uniós jogszabály – egy irányelv formájában – az egyik olyan intézkedés, amely az európai társadalom számára káros következményekkel járó társadalmi csapás elleni küzdelmet célozza.

 
  
MPphoto
 
 

  Derek Vaughan (S&D), írásban. – Teljes mértékben támogatom az arra irányuló felhívást, hogy a nők elleni szexuális és családon belüli erőszakot valamennyi tagállamban bűncselekménnyé kell nyilvánítani. Felszólítom a Bizottságot, hogy sürgősen tegyen javaslatokat a nemi alapú erőszak ellen uniós szinten küzdő és az áldozatok védelmét ugyanígy szolgáló intézkedések létrehozására. A jelenleg a tagállamok között tapasztalható különbségeket egységes nemzeti törvények elfogadásával meg kell szüntetni. Bízom abban, hogy ez az állásfoglalás előrelépést jelent egy a nemi alapú erőszak leküzdésére irányuló uniós irányelv felé.

 
  
MPphoto
 
 

  Marie-Christine Vergiat (GUE/NGL), írásban.(FR) Az Egységes Európai Baloldal/az Északi Zöld Baloldal Képviselőcsoportjának svéd európai parlamenti képviselője, valamint a Nőjogi és Esélyegyenlőségi Bizottság elnöke, Svensson asszony által előterjesztett jelentés mellett szavaztam. A nemi erőszakot, valamint a nők elleni szexuális erőszak más formáit valamennyi uniós országban bűncselekményként kell elismerni, az elkövetőket pedig automatikusan büntetőeljárás alá kell vonni.

Egyetértek barátommal és kollégámmal, Svensson asszonnyal abban, hogy a nők nemi alapon elkövetett erőszak áldozatai, nem szabad azonban a nőkre, beleértve az ilyen típusú erőszaknak áldozatul esett nőket is, pusztán áldozatként tekintenünk. Az intézmények szerepe az, hogy segítséget nyújtsanak számukra önbecsülésük visszaszerzésében és abban, hogy egy új és boldogabb életet építhessenek fel önmaguk és gyermekeik számára. Ugyancsak meg kell vizsgálnunk az ilyen típusú erőszak okait, kezdve a nemekkel kapcsolatos sztereotípiák elemzésével, amelyeknek mind a nők, mind a férfiak már igen fiatal koruktól áldozatul esnek.

Az állásfoglalás olyan jogi keret létrehozásáról is rendelkezik, amely a női bevándorlók számára biztosítja a saját útlevélhez és tartózkodási engedélyhez való jogot, és lehetővé teszi azon személyek büntetőjogi felelősségre vonását, akik e dokumentumoktól őket megfosztják.

Most tehát várjuk a Bizottság stratégiára és cselekvési tervre vonatkozó javaslatait: konkrét tetteket várunk.

 
  
MPphoto
 
 

  Angelika Werthmann (NI), írásban.(DE) A jelentés mellett szavaztam, mivel a nők elleni erőszak világszintű probléma, amelyet a világközösség mindeddig sikertelenül próbált megoldani. A nők elleni erőszak a társadalom minden szintjén tapasztalható, és nem kötődik semmilyen kultúrához, az iskolázottság szintjéhez, az életkorhoz vagy a jövedelem összegéhez. A nők saját otthonukban vannak a legnagyobb veszélyben – a családon belüli erőszak a nők sérüléseinek leggyakoribb oka, gyakoribb, mint a közlekedési balesetek és a rák együttvéve. Az áldozatok egészsége, önbecsülése és biztonsága rendkívül súlyos mértékben károsodik, és képtelenek úgy részt venni a társadalomban vagy a munkaerőpiacon, ahogy szeretnének. Az ilyen erőszak elkövetői egész életen át tartó szenvedést okoznak ezeknek a nőknek, valamint gyermekeiknek, továbbá társadalmi problémát is jelentenek, hiszen az erőszakot követő egészség- és igazságügyi költségek összege több milliárd EUR. Ennek megfelelően az elkövetőket felelősségre kell vonni tetteikért és nyilvános büntetőeljárásnak kell alávetni őket. Nyíltan kell végre beszélni a nők elleni erőszakról, és meg kell állítani azt.

 
Jogi nyilatkozat - Adatvédelmi szabályzat