Index 
 Előző 
 Következő 
 Teljes szöveg 
Eljárás : 2010/0080(COD)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot :

Előterjesztett szövegek :

A7-0017/2011

Viták :

PV 05/04/2011 - 15
CRE 05/04/2011 - 15

Szavazatok :

PV 06/04/2011 - 8.11
A szavazatok indokolása

Elfogadott szövegek :

P7_TA(2011)0138

Viták
2011. április 5., Kedd - Strasbourg HL kiadás

15. Az EK és a Comore-szigetek közötti halászati megállapodás – A közös halászati politika végrehajtására és a tengerjogra vonatkozó közösségi pénzügyi intézkedések – Halászat – Átmeneti technikai intézkedések – A halászati termékek Grönlandról történő behozatala (vita)
A felszólalásokról készült videofelvételek
PV
MPphoto
 

  Elnök. – A következő napirendi pont a következők együttes tárgyalása:

– a Capoulas Santos úr által a Halászati Bizottság nevében készített jelentés (A7-0056/2011) az Európai Unió és a Comore-szigeteki Unió közötti halászati partnerségi megállapodásban előírt halászati lehetőségek és pénzügyi hozzájárulás megállapításáról szóló új jegyzőkönyv megkötéséről szóló tanácsi határozatra irányuló javaslatra vonatkozó ajánlásról (15572/2010 - C7-0020/2011 - 2010/0287(NLE)) és

– a Ferreira úr által a Halászati Bizottság nevében készített jelentés (A7-0017/2011) a közös halászati politika végrehajtására és a tengerjogra vonatkozó közösségi pénzügyi intézkedések létrehozásáról szóló, 2006. május 22-i 861/2006/EK tanácsi rendelet módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról (COM(2010)0145 - C7-0107/2010 - 2010/0080(COD)) és

– a Grelier asszony által a Halászati Bizottság nevében készített jelentés (http://www.europarl.europa.eu/sides/getDoc.do?type=REPORT&reference=A7-2011-0024&language=DE" \t "_blank" ) az átmeneti technikai intézkedéseknek a 2010. január 1-jétől 2011. június 30-ig tartó időszakra történő meghatározásáról szóló 1288/2009/EK tanácsi rendelet módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról (COM(2010)0488 - C7-0282/2010 - 2010/0255(COD)) és

– a Fraga Estévez asszony által a Halászati Bizottság nevében készített jelentés (http://www.europarl.europa.eu/sides/getDoc.do?type=REPORT&reference=A7-2011-0057&language=DE" \t "_blank" ) a halászati termékeknek, élő kéthéjú kagylóknak, tüskésbőrűeknek, zsákállatoknak, tengeri haslábúaknak és ezek melléktermékeinek Grönlandról az Európai Unióba irányuló behozatalára vonatkozó szabályok megállapításáról szóló tanácsi határozatra irányuló javaslatról (COM(2010)0176 - 2010/0097(CNS)).

 
  
MPphoto
 

  Luis Manuel Capoulas Santos, előadó.(PT) Elnök úr, biztos asszony, tisztelt képviselőtársaim, a közös halászati politika külpolitikai ága mostanában különösen fontossá vált, mivel az többé már nem biztosítható, hogy halászati termékek iránti szükségletünket kizárólag saját halászati forrásainkból elégítsük ki. Az európai halászati ipar saját ellátásunknak csupán a 40%-át tudja biztosítani.

2009-ben 15,5 milliárd euró értékben importáltunk halászati termékeket, míg csupán 2,5 milliárd euró értékben exportáltunk, ami azt jelenti, hogy harmadik országokkal kötött kétoldalú megállapodások nélkül 3000 csónak kényszerülne leállásra és 40 000 munkahely veszne el. A közös halászati politika külpolitikai ága partnereink számára is hordoz kedvező lehetőségeket.

Több nemzetközi versenytársunkkal ellentétben, az Európai Unió tevékenysége nem korlátozódik arra, hogy halat pénzre cserél. Az általunk kötött megállapodások mögött ott vannak mindazok az értékek, amelyeket támogatunk: legyen szó akár az emberi jogokról, akár a források fenntarthatóságáról. A Szerződés szerint az Unió kizárólagos hatáskörrel rendelkezik a tengeri biológiai erőforrások megőrzése terén, ami azt jelenti, hogy az Unió irányítja az európai uniós flották nem uniós vizeken folytatott halászati tevékenységét. A közös halászati politika külpolitikai dimenziójának részét képező tevékenységek legfőbb célkitűzése a fenntartható és felelős halászat elveinek nemzetközi szinten való elterjesztése. Mint már korábban is említettem, a közös halászati politika külpolitikai dimenzióját jelenleg vezető egyéb, azzal kapcsolatos célkitűzések, hogy fenntartsuk az európai uniós flotta nemzetközi jelenlétét és biztosítsuk, hogy ez a flotta ellássa az EU piacait, egyre kisebb jelentőséggel bírnak.

Az Európai Unió és a Comore-szigeteki Unió közötti halászati partnerségi megállapodásról szóló jelentést tehát, amelynek én vagyok az előadója, és amelyet ma megvitatunk, ebben a kontextusban kell értelmezni. E megállapodás értelmében 70 európai hajó halászhat a Comore-szigetek fennhatósága alá tartozó vizeken egy évi kb. 600 000 eurós pénzügyi hozzájárulás fejében. Ezen összeg közel felét a 800 000 lakosú ország körülbelül 30 000 lakosának megélhetését biztosító halászati ágazat fejlesztésére kell fordítani; nem szabad elfelejtenünk, hogy ez az ország gyakorlatilag semmilyen más forrással nem rendelkezik.

A megállapodás gondoskodik a fogások ellenőrzésének mechanizmusairól, a helyi személyzet alkalmazásáról, valamint tartalmaz egy felülvizsgálati és egy felfüggesztési záradékot, amelyek értelmében emberi jogi jogsértések esetén az Európai Unió felléphet. Érdemes megjegyezni, hogy ez a kis ország, amely 1975 óta független Franciaországtól, már ez idő alatt is több államcsínyt élt át.

A fentiek fényében javaslom, hogy fogadjuk el ezt a megállapodást, és szeretném felhívni a figyelmüket számos ajánlásomra, különösen azokra, amelyek az eredményértékelés jelentős javításának szükségességéhez kapcsolódnak.

Szeretném megragadni a lehetőséget, hogy a hátralévő egy percben a jelentés egy másik aspektusáról szóljak: arról, amellyel Grelier asszony foglalkozott. Ezzel én magam nem értek egyet, és ennek kapcsán született a több képviselőtársammal közösen benyújtott módosítástervezet. Arra a módosításra utalok, amely célja a tőkehalra és ördöghalra való tükörhálós halászat folytatásának engedélyezése a 8., 9. és 10. területen, a portugál partok mentén, amelyet 2010. október 1-je óta bizottsági határozat tilt. Úgy vélem, hogy ez kedvezőtlen hatással van egyes velük együtt kifogott cápafajokra, bár ennek igazolására semmilyen tudományos felmérés nem készült.

E körülmények között a fenti módosítás azt javasolná, hogy ezt a határozatot 2012-ig függesszük fel, hogy a portugál hatóságok tudományos vizsgálatokat végeztethessenek annak meghatározására, hogy a határozat igazolható-e vagy sem. Ezt az álláspontot az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság is támogatja, ezért kérem én is az Európai Parlamentet ennek jóváhagyására, az igazságosság érdekében.

 
  
MPphoto
 

  João Ferreira, előadó.(PT) Elnök úr, biztos asszony, ez a rendelet, a 861/2006/EK tanácsi rendelet a közös halászati politika végrehajtására és a tengerjogra vonatkozó közösségi pénzügyi intézkedések létrehozásáról szól, és fontos európai uniós pénzügyi eszköz a halászat területén. Az Európai Halászati Alap és ez testesíti meg a közös halászati politika két legfőbb eszközét.

E rendelet 2006-os elfogadása óta a hozzá kapcsolódó kiegészítő jogszabályok számos elemét módosították már fokozatosan, minek következtében e rendelet módosítása is szükségessé vált, hogy továbbra is biztosíthassa a jogszabályi keret minden eleme közötti konzisztenciát. A Bizottság továbbá úgy véli, hogy a tapasztalat szerint egyes esetekben biztosítani kell, hogy a rendelet rendelkezésein kissé igazítsanak, mivel így születhet a szükségleteknek leginkább megfelelő, jobb válasz. Ezért javaslom a felülvizsgálat korlátozott körben való lefolytatását, az eredeti rendelet célkitűzéseinek és szerkezetének alapjaiban történő megtartása mellett.

Mindazonáltal, miközben fenntartjuk ezt a szükségképpen korlátozott kört, úgy véljük, hasznos volna bizonyos kiegészítő módosításokat javasolni, amelyek – bár meglehetősen speciálisak – hozzájárulhatnának ahhoz, hogy ez a jogszabály jobban összhangba kerüljön az ágazatban a közelmúltban bekövetkezett változásokkal és a jövőbeni kilátásokkal. A jelentés elkészítése előtt és annak során zajló vita nagyban hozzájárult a végeredményhez, csakúgy, mint az árnyékelőadók és más képviselőtársaink véleménye és javaslatai; ezért most szeretném mindannyiukat megemlíteni, mindannyiuk munkáját elismerni és mindenkinek megköszönni a részvételét.

A jelentésben szereplő módosító indítványok közül szeretném kiemelni többek közt a part menti halászati tevékenység védelmére tett utalást, valamint annak a lehetőségét, hogy a tagállamok pénzügyi támogatást kapjanak a halászati ágazatban használatos új technológiák beszerzése mellett azok fejlesztésére is, értve ez alatt a felszereléseket éppúgy, mint bizonyos szoftvereket és olyan számítástechnikai hálózatokat, amelyek lehetővé teszik mintavételi módszerek tervezését, nyilvántartását, validálását, elemzését és fejlesztését, valamint a halászattal kapcsolatos adatok cseréjét.

Az akvakultúra területén szeretném kiemelni annak lehetőségét, hogy a társadalmi-gazdasági adatok mellett a környezetvédelmi adatok gyűjtésére, kezelésére és felhasználására is pénzügyi támogatást vezessenek be, ezáltal segítve elő az ágazat környezeti és egészségügyi nyomon követését és ellenőrzését, hozzájárulva ezáltal az ágazat fenntarthatóságához.

Szeretném azonban felhívni a figyelmüket három kiegészítő módosításra, amelyet e jelentés kapcsán javasoltunk. Napjainkban egyre szélesebb körben és növekvő mértékben ismerik el annak jelentőségét, hogy a halászati gazdálkodást a források állapotának naprakész, tudományos és mélyreható ismeretével kell támogatni. Ez a halászati tevékenység fenntartható fejlesztésének elengedhetetlen feltétele. Ezért javasoltuk annak lehetővé tételét, hogy a források állapotára vonatkozó alap- és kiegészítő adatok gyűjtése, kezelése és felhasználása terén a társfinanszírozás mértéke növekedjen. A javaslat a felső határ 50%-ról 60%-ra való növelését tartalmazza.

Az ellenőrző tevékenységekkel kapcsolatban ugyancsak az uniós társfinanszírozás megengedett legmagasabb mértékének hasonló növelését javasoljuk, fenntartva a Bizottság azon – eddig is érvényben lévő – kiváltságát, hogy bizonyos fellépéseket magasabb arányban támogasson. Mindez tehát egy olyan keretté áll össze, amelyben a tagállamok és azok ellenőrző hatóságai kulcsfontosságú szerepet játszanak és fognak játszani a továbbiakban is a saját fennhatóságuk alá tartozó vizeken az ellenőrző intézkedések irányításában és végrehajtásában.

Ezek a módosítások egy kompromisszum létrejöttét célzó erőfeszítések eredményeképpen születtek, figyelembe véve a különböző képviselőcsoportok tiltakozását a kezdetben 75%-osra javasolt társfinanszírozási határ kapcsán. A módosításokat egyaránt támogatja képviselőcsoportunk, az Egységes Európai Baloldal/az Északi Zöld Baloldal Képviselőcsoportja és számos további, különböző képviselőcsoportokba tartozó képviselőtársunk, ami jelzi a módosítások jelentőségét és azt a konszenzust, amely – véleményem szerint – összeköti és a plenáris szavazás során is összekapcsolhatja ezeket a képviselőket.

 
  
MPphoto
 

  Estelle Grelier, előadó.(FR) Elnök úr, biztos asszony, tisztelt képviselőtársaim, először is szeretnék köszönetet mondani kollégáimnak, amiért elkötelezetten és konstruktívan vettek részt a Halászati Bizottság átmeneti technikai intézkedésekről szóló jelentésével kapcsolatos munkában. A jelentés heves vitát váltott ki, tekintettel a technikai intézkedések óriási jelentőségére, hiszen ezek nagyban befolyásolják majd a halászok és a halászati ágazat egésze munkavégzésének módját azáltal, hogy a – mindenki, de különösen a halászok számára fontos célok, azaz a – fiatal tengeri élőlények megóvása és az állomány helyreállítása érdekében meghatározzák, milyen halászati módszereket alkalmazhatnak a halászok a rendelet hatálya alá tartozó területeken.

E jelentés tárgya meglehetősen érzékeny és ellentmondásos, amit mi sem bizonyít jobban, mint hogy milyen nehézségekbe ütközött a Bizottság 2008 óta, amióta egyességre próbált jutni a Tanáccsal ezen intézkedések jövőjét illetően. Ez akkor volt, amikor csak ez a két intézmény vett részt a folyamatban.

Jelenleg a technikai intézkedéseket egy régi rendelet szabályozza, amelyet egy sor átmeneti intézkedéssel módosítottak, majd végül 2011. június 30-ig meghosszabbítottak, mivel nem sikerült megállapodásra jutni a Tanáccsal a Bizottság 2008-as, új rendeletre irányuló javaslatával kapcsolatban, amely célja a meglévő jogszabályok egyszerűsítése és tisztázása lett volna a szabályok hatékonyabb végrehajtásának biztosítása érdekében és azért, hogy gondoskodhassunk a halászati ágazat területi jellemzőinek figyelembevételéről.

Ma, az új határidő közeledtével, már egészen más a helyzet. A Lisszaboni Szerződés óta a legtöbb halászati kérdés a rendes jogalkotási folyamat hatálya alá esik, vagyis a Parlament is fontos társjogalkotói szerepet tölt be. A Parlament pedig teljes körűen szeretne is élni ezzel a lehetőséggel, mégpedig úgy, hogy igyekszik közelíteni egymáshoz a halászok és az európai uniós döntéshozók álláspontját. Egy kikötőváros választott képviselőjeként engem mindig mellbe vág, milyen bizalmatlan is a halászati ágazat, és milyen távol érzi magát a közös halászati politikától, míg a gazdák például egyértelműen sokkal inkább magukénak érzik a közös agrárpolitikát.

Ráadásul ez az ágazat válságban van. Egyre nő az elégedetlenség. Ami valódi kihívást jelent, az az egyensúly, amelyet meg kell találnunk az ágazat gazdasági stabilitása és ennek eredményeképpen a halászok tisztes jövedelmének biztosítása és a halállomány fenntarthatósága és feltöltése között.

Végezetül, a rendelet akkor veszti hatályát, amikor a halászati politika reformjáról szóló tárgyalások épphogy csak elkezdődnek. E reformnak merész keretrendszert kell elfogadnia, és maga mellé kell állítania a halászközösséget, a fogyasztókat és a polgárokat is. Az egész ágazatot be kell vonnia a kvóták és ezáltal az ágazat aktivitási szintjének alapját képező tudományos elemzésekbe.

Ez az új keretrendszer feltételezi, hogy a Bizottság konkrét javaslatot fog kidolgozni a jövőbeni technikai intézkedésekre vonatkozólag, amely erőfeszítést – úgy tűnik – eleddig mind a Bizottság, mind a Tanács megspórolta. Az új javaslatnak gondoskodnia kell annak biztosításáról, hogy a technikai intézkedések megfeleljenek a helybéli valós tapasztalatoknak – ez pedig az ágazatban dolgozókkal folytatott konzultációk révén valósulhat meg. Ugyancsak meg kell felelnie az új rendeletnek és a közös halászati politika keretrendszerének, különösen ami az intézkedések regionális változatait illeti. Biztosítania kell a hatáskörök egyértelmű megosztását a Bizottság és a tagállamok között, amely tényező segíteni fogja az uniós halászati politika megértését és azt, hogy az érintettek magukénak vallják azt.

Mindezek fényében javaslom, hogy fogadjuk el a Bizottság kérését, és hosszabbítsuk meg a rendelet hatályát 2012. december 31-ig, anélkül, hogy alapjaiban megváltoztatnánk a jelenlegi technikai intézkedéseket – kivéve a disznófejű hal esetében megengedhető szembőségre vonatkozó kiegészítés betoldását. Úgy találom azonban, hogy ez a javaslat egyfajta engedmény a Bizottság számára, és hogy számtalan kérdés felvetődik és igen nagy a változások iránti igény az ágazatban, amelyet elégedetlenséggel tölt el e fontos projekt halogatása. Ezért két kérést fűznék a jóváhagyásunkhoz: az egyik a jelenleg érvényben lévő technikai intézkedések hatásvizsgálatára irányul, amely alapvetően fontos, ha hatékonyan kívánjuk alkalmazni őket, a másik pedig arra vonatkozik, hogy az új rendelet kidolgozása során folytassanak valódi konzultációt minden érintett féllel, különösen magukkal a halászokkal.

Végezetül szeretném felhívni a figyelmüket arra, hogy a Bizottság új javaslatának záros határidőn belül meg kell születnie ahhoz, hogy az új rendelet 2013. január 1-jén, az új közös halászati politika hatálybalépésével egy időben életbe léphessen. Rendkívül fontos, hogy a Bizottság azonnal elkezdjen dolgozni ezen az új javaslaton. Ésszerűtlen lenne további meghosszabbítással élni, hiszen a jelenlegi rendeletet már így is 18 hónappal hosszabbítottuk meg. A jelentésemben szereplő technikai intézkedések átmenetiek, és csakis ilyen minőségükben hagytuk őket jóvá.

 
  
MPphoto
 

  Carmen Fraga Estévez, előadó.(ES) Elnök úr, ismételten azzal szeretném kezdeni, mennyire sajnálom azokat a komplikációkat, amelyeket ez a jelentés amiatt váltott ki, hogy a Tanács és a Bizottság ellenállt a Parlament együttdöntési hatásköre elfogadásának.

Jelen esetben javaslatunk Grönland mint tengeren túli ország és terület számára arra irányul, hogy ugyanolyan feltételekkel exportálhasson, mint az Európai Unió tagállamai. Ez a helyzet mind a halászati termékeinek 87%-át az Európai Unióba exportáló Grönland, mind pedig az Unió számára kedvező lenne; különös tekintettel Dániára, amely az említett export legnagyobb részét kapja.

Az egyik feltétele annak, hogy Grönland bekerüljön az egységes piacon belüli import rendszerébe az, hogy el kell fogadnia az EU egészségügyi normáit, ami a legkisebb mértékben sem jelent problémát számára.

Annak ellenére, hogy a halászati termékekkel folytatott kereskedelem a közös piacszervezés körébe tartozik, a Bizottság – az egészségügyi szabályoknak való megfelelést használva ürügyként – a Szerződés 203. cikke alapján nyújtotta be javaslatát, ami azt jelentette, hogy velünk egyszerűen csak konzultációs eljárást kellett folytatnia.

Mind a Halászati Bizottság, mind a jogi szolgálatok már a kezdetek kezdetén felhívták a figyelmet erre az anomáliára. Mindazonáltal, mivel tartalmilag nem jelent gondot, és tekintettel arra, hogy Grönland számára milyen fontos kérdésről van szó, hagytuk, hogy a konzultációs eljárás keretében foglalkozzunk ezzel a jelentéssel. De képzeljék csak el, hogy meglepődtünk, amikor épp azelőtt, hogy szavaztunk volna a szövegről, a Tanács – mindenféle előzetes figyelmeztetés nélkül – elfogadott egy egészen más javaslatot, számos olyan változtatással, amely igyekezett elmosni a közös piacszervezéshez fűződő világos kapcsolatokat, hogy így kerülje el az együttdöntési eljárást. Mivel a Parlament – ahogy korábban is említettem – már a konzultációs eljárást alkalmazva minden gond nélkül elfogadta a szöveget, egy efféle manőver teljesen szükségtelen volt.

Mindazonáltal, mivel immár egy új szöveg hevert előttünk, és mivel egyértelműen bizonyított volt, hogy a Tanács célja a Parlament hatáskörének megnyirbálása volt, úgy döntöttünk, hogy ez alkalommal teljes mértékben élni fogunk a jogainkkal és hivatalos véleményt kérünk a Jogi Bizottságtól.

Véleményében a Jogi Bizottság kifejtette álláspontját, miszerint – és most közvetlenül a szövegből idézek – „a javasolt határozat célja annak előírása Grönland számára, hogy Grönland – a halászatra vonatkozó belső piaci uniós szabályok alkalmazásának feltételeként – ültesse át az uniós egészségügyi szabályokat” – ahogy ez a javaslat 3. cikkében szerepel, amely garantálja a megállapodás szabályainak az Unió vonatkozó állategészségügyi és élelmiszerbiztonsági szabályaihoz való igazítását, valamint a halászati termékek piacának közös szervezését.

Ebből kifolyólag, a Jogi Bizottság egyhangú határozatot hozott, miszerint a javaslat jogalapjául a Szerződés 204. cikke, a 43. cikk (2) bekezdése, valamint a grönlandi halászati termékek piacának közös szervezése alá tartozó termékek esetében alkalmazandó egyedi szabályokat és eljárásokat tartalmazó 34. Jegyzőkönyv kell, hogy szolgáljon. Ezért, mint előadó, újabb jelentéstervezetet készítettem, amelyben módosítottam a jogalapot. Ez a jelentés az, amelyet holnap elfogadás céljából előterjesztünk, és ami az Európai Parlamentet illeti, ez a mi első olvasatunk.

Most már csak annyi van hátra, hogy tudassam a Bizottsággal és a Tanáccsal – amely utóbbi képviselői tudomásom szerint nincsenek jelen –, hogy most módjukban áll korrigálni és elismerni az új jogalapot, és ezáltal első olvasatnak tekinteni a jelenlegit, ahogy mi is teszünk a holnapi nap folyamán. A probléma a javaslat jogalapjával, s nem a tartalmával van.

A jövőre való tekintettel szeretném felszólítani őket e probléma megoldására.

 
  
MPphoto
 

  Maria Damanaki, a Bizottság tagja. – Elnök úr, minden előadónak szeretnék köszönetet mondani a munkájáért. Hadd reagáljak most minden egyes jelentésre, és hogy időt nyerjünk, igyekszem a lényegre koncentrálni.

Ami az Európai Unió és a Comore-szigeteki Unió közötti halászati partnerségi megállapodást illeti, szeretnék köszönetet mondani Capoulas Santos úrnak előadóként végzett munkájáért, és örömmel látom, hogy a Halászati Bizottság egyként, igen erősen támogatja a javaslatban foglaltakat.

Amint azt a Tisztelt Ház is tudja, az EU elkötelezte magát amellett, hogy továbbra is elősegíti a partnerei vizein felelősségteljes és fenntartható módon működő halászatokat, ideértve az Indiai-óceán térségét is. Nagyon fontos e régió országaival, így ez esetben a Comore-szigeteki Unió országaival kétoldalú kapcsolatokat fenntartani, az olyan regionális halászati szervezetekben való európai uniós részvétellel kapcsolatban, mint az Indiai-óceáni Tonhalbizottság.

Jelen kell lennünk ott, ezért oly fontos ez a megállapodás. Az Európai Uniónak jelenleg négy aktív halászati partnerségi megállapodása van érvényben az Indiai-óceán térségében – nevezetesen a Seychelle-szigetekkel, Madagaszkárral, Mozambikkal és a Comore-szigeteki Unióval kötött megállapodás. Szeretném hangsúlyozni, hogy a Bizottság és az Európai Unió számára rendkívül fontos, hogy megállapodásra jussunk a Comore-szigeteki Unióval, mivel ez a megállapodás lényeges szerepet tölt be abban, hogy flottánk jelen legyen e régióban.

Ugyancsak fontos az ágazati politikával kapcsolatos párbeszéd megerősítése annak ösztönzése érdekében, hogy felelősségteljes halászat alakuljon ki ebben a térségben.

Hadd szóljak néhány szót az előadónak a jelentésével kapcsolatban a Bizottsághoz intézett kéréseiről. Szeretnék beszámolni arról, hogy a Bizottság elkötelezett amellett, hogy teljes körűen tájékoztassa az Európai Parlamentet a tárgyalások minden egyes szakaszáról, majd a nemzetközi megállapodások megkötéséről. Mi ezt komolyan gondoljuk, és szeretnénk minden releváns információt elérhetővé tenni, de a keretmegállapodásban vállaltak szerint kell eljárnunk.

A Bizottság szolgálatai a gyakorlatban már több mint egy éve elfogadták ezeket a vállalásokat. A Bizottság ugyanabban az időben, ugyanazt az információt küldi meg az Európai Parlamentnek, mint amit a Tanácsnak. Különösképpen igyekszem a lehető leghamarabb elérhetővé tenni a megállapodásaink előzetes és utólagos értékelését. Csak hogy egy példát említsek: tekintettel a Mauritániával kötendő halászati megállapodásra irányuló állásfoglalásról szóló holnapi szavazásra, a Bizottság szolgálatai intézkedéseket tettek annak érdekében, hogy az e megállapodásról szóló értékelő jelentés már előzetesen is elérhető legyen, hogy a parlamenti képviselők úgy szavazhassanak a jelentésről, hogy már tájékozódtak róla.

Ami a parlamenti képviselők megfigyelőként való részvételét illeti a nemzetközi találkozókon, hangsúlyoznom kell, hogy a keretmegállapodás a többoldalú nemzetközi konferenciákra és találkozókra is vonatkozik. Ugyanakkor, szándékunkban áll, hogy továbbra is alkalmazzuk a kétoldalú tárgyalásokon való részvétel jól bevált, sikeres gyakorlatát. Mindazonáltal, bármely olyan döntést, miszerint európai parlamenti képviselők eseti jelleggel megfigyelőként részt vehetnek európai uniós delegációk munkájában, a keretmegállapodásnak megfelelően, a jogi, diplomáciai és technikai lehetőségek mérlegelése után a biztosok testülete hoz meg. Szeretném azonban kiemelni, hogy az én személyes hozzáállásom, csakúgy, mint a szolgálatoké, rendkívül pozitív, és kifejezetten bíztatnám Önöket a részvételre.

Most szeretnék rátérni a második, a közös halászati politika végrehajtására vonatkozó közösségi pénzügyi intézkedések létrehozásáról szóló jelentésre, amely kapcsán szeretném megköszönni a Halászati Bizottság és az előadó, Ferreira úr e javaslattal kapcsolatban végzett munkáját. Az ő erőfeszítéseiknek köszönhetően most egy olyan szöveg fekszik előttünk, amely a Tanács számára is elfogadható. Örömmel mondhatom, hogy ez a szöveg a Bizottság számára is elfogadható, vagyis ennek kapcsán kiváló együttműködés zajlott a három intézmény között. A március 2-án tartott sikeres, háromoldalú párbeszédet követően konszenzus alakult ki a legfontosabb pontokkal kapcsolatban, így a Bizottság reméli, hogy ezzel a javaslattal kapcsolatban már az első olvasatban megállapodás születhet. Remélem, ez ügyben sikerrel járunk.

Szeretném emlékeztetni Önöket, hogy ez a javaslat az úgynevezett második pénzügyi eszközről szóló rendeletet racionalizálja. Ez a rendelet a nemzetközi kapcsolatokra, az irányításra, az adatgyűjtésre és a tudományos tanácsadásra fordítható kiadásokra, valamint az ellenőrzésre és végrehajtásra vonatkozik. A felülvizsgálat célja, hogy biztosítsa a rendelet és a jogszabályi keret egyéb elemei közötti koherenciát. A rendelkezések bizonyos, korlátozott mértékű kiigazításairól és tisztázásáról rendelkezik. Ezért ösztönözném az Európai Parlamentet, hogy támogassa a javaslatot.

És most rátérnék a harmadik jelentésre, amely az átmeneti technikai intézkedésekről szól, amiért szívélyes köszönet illeti az előadót, Grelier asszonyt. E javaslat célja, hogy 2012 végéig meghosszabbítsa a jelenlegi átmeneti technikai intézkedéseket. Ez azon a feltételezésen alapul, hogy a megreformált közös halászati politika a jövő év január elsején hatályba lép. Remélem, hogy ezt a célt sikeresen megvalósítjuk majd. Az én szándékom azzal, hogy javasoltam az átmeneti intézkedések meghosszabbítását, az volt, hogy elkerüljük azt, hogy a reformfolyamatunk közepette komplex tárgyalásokat nyissunk a technikai intézkedésekről. A Bizottság támogatja a Halászati Bizottság által elfogadott módosítást a disznófejű hal esetében alkalmazott szembőségről, mivel az tudományos ajánláson alapul. Tudomásul veszem bizonyos képviselők és bizonyos tagállamok aggodalmait is, akik, illetve amelyek további módosításokat szerettek volna látni. Ezeket azonban azért nem tudtuk elfogadni, mert nem vizsgálták még őket tudósok, vagy mert a tudósok nem kaptak teljes körű tájékoztatást a tagállamoktól annak érdekében, hogy elvégezhessék értékelésüket.

Végezetül, szeretnék néhány szót szólni a Grönlandról importált halászati termékekről szóló jelentéssel kapcsolatban, és ezennel szeretnék köszönetet mondani a Halászati Bizottság elnökének, Fraga asszonynak az által végzett munkáért. Szeretném hangsúlyozni, hogy a Bizottság által javasolt intézkedések egy Grönland által már igencsak régen benyújtott kérdéssel foglalkoznak. Ezen intézkedések célja, hogy leegyszerűsítsék a vonatkozó egészségügyi előírásokat és igazolási eljárásokat, és hogy Grönlandot is bevonják a halászati termékek és azok melléktermékeinek egységes piacába.

Ez teljes mértékben megegyezik a 2006-os megállapodás szerinti kötelezettségvállalásunkkal, hogy hozzájárulunk Grönland fejlődéséhez és együttműködünk vele az élelmiszerbiztonság terén. A Bizottság nagy örömmel jegyzi meg, hogy minden érintett fél – a Tanácsban a tagállamok egyhangúlag, Grönland, az Európai Parlament és a tagállamok nemzeti parlamentjei is – készen állnak e kötelezettségvállalás valóra váltására és a javaslat támogatására.

Hadd fogalmazzak egyértelműen: számunkra, a Bizottság számára, a Grönlanddal való kapcsolat rendkívüli jelentőséggel bír, és úgy vélem, mindenki megérti, miért. Ez politikai prioritás, ezért remélem, hogy a javaslat jogalapjáról folyó tárgyalások nem sodorják veszélybe ezeket a fontos intézkedéseket.

Nagyon jól értem Fraga asszonynak a javaslat jogalapjával és az Európai Parlament hatáskörével kapcsolatos aggodalmait. Elmondhatom, hogy a Bizottság nem fog az útjába állni annak, hogy pragmatikus megoldást találjunk e problémára. Bár továbbra is meggyőződésünk, hogy a javaslatunk jogalapja helyes, elfogadnánk – és ezt szeretném tisztázni –, ha a Tanács a Parlament álláspontját fogadná el. Részünkről rendben lenne. Most már a Tanácson múlik, hogy megfontolja a lehetőségeket, és továbbvigye az esetet a Szerződés rendelkezéseinek megfelelően. Remélem, nagyon hamar meg tudjuk oldani ezt az ügyet, nehogy mindez károsan befolyásolja a Grönlandhoz fűződő kapcsolatainkat. Ez az elsődleges prioritás számunkra, így hát azért vagyok itt, hogy elmondjam, hogy a megoldás megtalálása érdekében szeretném előmozdítani a Fraga asszony által eddig végzett munkát.

Végezetül, szeretnék köszönetet mondani a Halászati Bizottságnak és minden előadónak az általuk végzett munkáért. Sajnálom, ha hosszúra nyúlt a mondandóm, de négy jelentésre kellett reagálnom.

 
  
MPphoto
 

  François Alfonsi, a Költségvetési Bizottság véleményének előadója.(FR) Elnök úr, a Költségvetési Bizottság véleményét is kikérték az Európai Unió és a Comore-szigeteki Unió közötti halászati partnerségi megállapodásról szóló jelentéssel kapcsolatban. Bizottságunk jóváhagyta ezt a megállapodást.

A bizottság azonban úgy érezte, hogy először is, nem sok értelme van, hogy a Parlament szavazzon erről a jelentésről, mivel erre csak a megállapodás aláírását követően kerül sor. E probléma hatását enyhíti, hogy jelen esetben csupán egy kisebb összegű támogatásról van szó, de a jövőben természetesen lehetővé kell tenni, hogy még az előtt véleményezhessük az efféle megállapodásokat, hogy azokat aláírnák.

Másodszor, a bizottság úgy érezte, hogy e megállapodások tartalmát részletesebb elemzéseknek kellett volna alávetni a valódi fogásmennyiségek ellenőrzésére vonatkozó rendelkezések és a halállomány védelme tekintetében, tekintettel a Halászati Bizottság részéről érkező nyomásra, valamint annak biztosítása végett is, hogy a megállapodások helyi fejlesztési elemét a gyakorlatban is megfelelő módon alkalmazzák. A Költségvetési Bizottság ezért tervezi, hogy a közeljövőben e témában javaslatot tesz egy mélyreható munkaértekezlet megrendezésére a Halászati Bizottsággal közösen.

 
  
MPphoto
 

  Jarosław Leszek Wałęsa, a PPE képviselőcsoport nevében. – (PL) Elnök úr, tisztelt képviselőtársaim, a mai vitán négy jelentésről esik szó, ezért szeretném azzal kezdeni, hogy megköszönöm minden előadó munkáját, valamint az Európai Bizottság együttműködését. Először is a Grelier-jelentésről szeretnék szólni néhány szót, amely a képviselőcsoportok és az Európai Bizottság közötti kompromisszumként jött létre. Én támogatom a jelentés e változatát, amelyet a Halászati Bizottság végül elfogadott és megszavazott. A Lisszaboni Szerződés hatálybalépésének eredményeképpen az Európai Bizottság 2010-ben visszavonta a halászati erőforrások technikai intézkedések révén történő megóvásáról szóló tanácsi rendelettervezetét, azzal a céllal, hogy új tervet dolgoz ki. Az új terv célja az volt, hogy megfeleljen a Szerződés rendelkezéseinek, és hogy figyelembe vegye a közös halászati politika reformját. Úgy volt, hogy a tervezetet 2011 harmadik negyedévében teszik közzé. Sajnos azonban úgy tűnik, hogy a Bizottság nem tudja majd idejében elkészíteni a rendelettervezetet, és ami még rosszabb, nem áll majd rendelkezésére a változtatásokhoz szükséges pénzösszeg sem. Ez tehát nem sok jót ígér. Ha holnap megszavazzuk az átmeneti rendelet meghosszabbítását, azzal azt a kötelezettséget vállaljuk a halászok felé, hogy tovább dolgozunk az új rendeleten, amelynek végre rendszerbe kell foglalnia a megengedett halászati módszereket és helyszíneket szabályozó rendelkezések egész sorát.

Bíztató azonban, hogy ami a technikai intézkedéseket illeti, a legutóbbi információk szerint a Bizottság nagy valószínűséggel bizonyos hatásköröket szeretne visszautalni a tagállamokhoz. Ez pedig roppant kedvező lépés lenne a decentralizáció felé. Az egyes tengeri medencékben alkalmazott technikai intézkedések a helyi körülményeknek megfelelően eltérnek egymástól. A halászati gazdálkodási rendszernek fel kell hagynia a hagyományos felülről lefelé szerveződő felépítéssel, és inkább a regionalizáció elvére kellene összpontosítania, amely lehetővé teszi az egyes tengeri medencékre érvényes, sajátos körülmények figyelembevételét. Ezért határozottan el kell utasítanunk minden olyan kezdeményezést, amely célja egy egyetemes és közös halászati gazdálkodási modell elfogadtatása, és fel kell szólítanunk az illetékeseket, hogy szenteljenek kellő figyelmet a különböző európai tengerek különleges jellemzőire. Az egyéni megközelítés jelenti számunkra a megfelelő utat a fenntartható halászati gazdálkodás megteremtése felé. Köszönöm.

 
  
MPphoto
 

  Ulrike Rodust, az S&D képviselőcsoport nevében.(DE) Elnök úr, Damanaki biztos asszony, hölgyeim és uraim, megint csak itt hever előttünk egy egész csomag halászati politikai intézkedés. Én magam, koordinátorként, örömmel látom, hogy két rendeletet illetően sikerült kompromisszumra jutnunk a Tanáccsal és a Bizottsággal. Utalok itt most a technikai intézkedésekről szóló Grelier-jelentésre és a második pénzügyi eszközről szóló Ferreira-jelentésre. Az Európai Unió és a Comore-szigeteki Unió közötti halászati megállapodást is megszavazhatjuk, bár nem szeretném eltitkolni, hogy a közös halászati politika reformja keretében szívesen látnám a partnerségi megállapodások alapvető újrarendezését.

Grönlanddal kapcsolatban azonban valódi problémák merültek fel az intézmények között, mivel a Parlament hatásköreit nem tartották tiszteletben. Szép fokozatosan elvesztem a türelmem azzal kapcsolatban, hogy az intézmények közötti együttműködés szintje még mindig ilyen alacsony. Ezt a kérdést időről időre már én is számtalanszor felvetettem, de ma ismét megemlítem. A gazdálkodási tervekkel kapcsolatos problémát sürgősen meg kell oldani. Szeretném felkérni a Tanács magyar elnökségét, hogy aktívan igyekezzen elősegíteni a megoldást. Az, hogy a Tanács ma senkivel sem képviselteti itt magát, egyértelműen jelzi, hogy a Tanács nem tartja tiszteletben a Parlamentet. Ezt elképesztőnek találom.

Még egy utolsó megjegyzés a Grelier-jelentéssel kapcsolatban. Tisztában vagyok vele, hogy néhány képviselőtársam csalódott amiatt, hogy az általuk javasolt módosításokat nem tudtuk belefoglalni a jelentésbe. Mindazonáltal igen sajnálatosnak tartom, hogy a halászaink kénytelenek elavult technikai intézkedések mellett dolgozni. Ez esetben ez a Tanács hibája, amely képtelen megállapodni egy új rendeletben. Nekünk, a Parlamentnek óriási a felelősségünk, ezért hát felelősségteljesen kell fellépnünk, és módosítások nélkül meg kell hosszabbítanunk a meglévő rendeletet.

 
  
MPphoto
 

  Pat the Cope Gallagher, az ALDE képviselőcsoport nevében. – Elnök úr, szeretnék gratulálni minden előadónak jelentéseik benyújtásához, de tekintettel az idő rövidségére, csak a Grelier-jelentéshez szeretnék néhány megjegyzést fűzni.

A technikai intézkedésekre vonatkozó jelenlegi rendelet súlyos problémákat okoz az ír tengerpartok, valamint a nyugat-skót partok közelében működő, kis, part menti hajók számára. Politikusként nem engedhetjük meg magunknak, hogy ölbe tett kézzel várjuk a közös halászati politika reformját, amikor egy új rendelet bevezetése várható. A Parlamentnek most lehetősége van a cselekvésre, és arra bíztatnék minden képviselőcsoportot, hogy támogassa a most előterjesztett, meglehetősen realisztikus módosításokat.

Ezek a kis hajók, amelyeket említettem, 15 méteres hajók, meg vannak fosztva attól, hogy bevételre tegyenek szert, sőt, ami még fontosabb, arra kényszerülnek, hogy veszélyes vizekre hajózzanak. Jelenleg a parttól 80 km távolságba hajózunk ki ezekkel a hajókkal, hogy a tőkehalak regenerálódása céljából lezárt területen kívül halásszunk. Az én módosító indítványaim az állítóhálók használatára vonatkoznak. Ezeket a hálókat kis, part menti hajók használják kagylók és kis macskacápák halászatára az észak-nyugati partok mentén. Állítóhálóval nem halásznak sem közönséges, sem vékonybajszú, sem foltos tőkehalra, így annak semmilyen hatása nem lenne ezekre az állományokra; így hát, ha megszavazzák ezeket a módosításokat, lehetővé teszik e kis hajók számára, hogy életben maradjanak ezeken a területeken. Nem elég jó megoldás azt sugallni, hogy nem akarunk tárgyalásokat nyitni. Hiszen épp ezért vagyunk itt.

A disznófejű hallal kapcsolatban szeretném elmondani, hogy ez egy újfajta halászati forma. Legelőször az én hazámbeli halászok fejlesztették ki. A Tanács decemberben meghatározta a teljes kifogható mennyiségeket, amelyekből Írország 67%-ban részesült. Továbbá örömmel hallom, hogy a biztos asszony szerint ezt tudományos bizonyítékok is alátámasztják. A jelenlegi rendelet nem tartalmaz a disznófejű halra vonatkozó előírást, ezért örömömre szolgál, hogy a bizottság úgy döntött, hogy elfogadja arra vonatkozó módosításomat, hogy a bizottsági javaslatot felhasználva bevezessük a 32 mm-től 54 mm-ig terjedő szembőséget mint megfelelőt, elkerülve ezáltal azt, hogy új jogszabályt kelljen bevezetni, ami igen sok időt venne igénybe.

Összességében, arra bíztatnám minden képviselőtársamat, hogy gondolja át, hogy…

(Az elnök félbeszakítja a felszólalót)

 
  
MPphoto
 

  Isabella Lövin, a Verts/ALE képviselőcsoport nevében.(SV) Elnök úr, szeretnék minden előadónak köszönetet mondani konstruktív együttműködéséért. Most azonban a Comore-szigeteki Unióval kötött halászati megállapodásra szeretnék összpontosítani.

Ha valaha is emlékeztetnem kell magam arra, hogy mi, a Zöldek/ az Európai Szabad Szövetség Képviselőcsoportja miért szavaztunk egészen idáig az efféle halászati megállapodások ellen, csak elő kell vennem az egyik értékelést és el kell olvasnom a Comore-szigeteki Unióval aláírt megállapodást, amelyről most készülünk szavazni. Az EU-nak már 1998 óta van megállapodása ezzel a szegény országgal. Az értékelés szerint a megállapodás értelmében a Comore-szigeteki Unió 2005 és 2009 között 2,7 millió euró támogatásban részesült. A megállapodás kimondja, hogy a pénz 60%-át a helyi halászati ágazat támogatására, valamint a halállomány ellenőrzésére és tudományos felmérésére kell fordítani.

Az értékelés szerint ennek a fejődő országnak még mindig nincs egyetlen működő halászkikötője sem, sőt még egy árva partiőr-hajója sem, nincs tengerparti mentőrepülőgépe és nem folytat halászati kutatásokat sem. Az ország saját halászati ágazata még mindig teljesen fejletlen.

Így hát, a Comore-szigeteki Unió 2,7 millió eurót kap, hogy beengedje az európai uniós hajókat. Mi, adófizetők adjuk ennek az összegnek a 65%-át, míg a hajótulajdonosok a 35%-át. Ezek a hajók, amelyek többsége tonhalra halászik, ugyanezen időszak alatt – az értékelés szerint – 13,7 millió euró értékben fogtak halat. Ez nagyszerű üzlet a hajótulajdonosok számára, csakhogy az értékelés szerint az úgynevezett hozzáadott érték teljes egészét az EU kapta.

A hajók fedélzetén nem foglalkoztattak Comore-szigeteki embereket. A Comore-szigeteken nem rakodtak ki halat. Az összes hal feldolgozására valahol máshol került sor, pl. a Seychelle-szigeteken. Egyetértek a biztos asszonnyal, hogy kedvező az EU számára, ha jelen van az Indiai-óceáni Tonhalbizottságban (IOTC), de a következő kérdést intézném a Bizottság felé:

Hogyan szándékozik a Bizottság biztosítani, hogy ezt az új megállapodást jobban hajtsák végre, mint az előzőeket? Például, hogyan kellene rávenni az európai uniós flottát, hogy Comore-szigeteki munkavállalókat is alkalmazzanak saját hajóik fedélzetén, és hogyan fogja a Bizottság biztosítani, hogy a megállapodás valóban hozzájáruljon a Comore-szigetek fejlődéséhez, hogy a halászati ágazat fejlesztésére elkülönített összeg ne csak egy puszta szám legyen, hanem valódi tartalommal is bírjon?

 
  
MPphoto
 

  Marek Józef Gróbarczyk, az ECR képviselőcsoport nevében.(PL) Elnök úr, legelőször is szeretném legőszintébb köszönetemet és gratulációmat kifejezni minden előadónak azért a munkáért, amit a jelentéseik elkészítésébe fektettek. Ezek a jelentések a közös halászati politika végrehajtásának kulcsfontosságú tényezői.

Ugyanakkor, figyelmet kell fordítanunk az Európai Parlament és az Európai Bizottság között a nemzetközi megállapodásokkal kapcsolatban fennálló véleménykülönbségre. Az Európai Bizottság számára elfogadott gyakorlat, hogy a harmadik országokkal kötendő megállapodásokról folyó tárgyalások kapcsán túlságosan titkolózva járjon el, ellentétben a Lisszaboni Szerződés rendelkezéseivel, amelyek a Parlament nagyobb mértékű bevonását írják elő a jogi aktusok kidolgozása során. Ez viszont ellentétes az átláthatóság elvével és korlátozza a Parlament szerepét, amelynek végül is felügyeleti szerepet kellene betöltenie. A tárgyalási folyamatra gyakorolt befolyás tenné lehetővé a képviselők számára, hogy az Európai Parlament tagjaiként valóban teljesíthessék mandátumukat.

Biztos asszony, követelem, hogy az Európai Parlament játsszon nagyobb szerepet a tárgyalási folyamatokban, mivel a jelenlegi rendszer – amelyben a tárgyalásokról szóló általános jelentést az Európai Bizottság egyik hivatalnoka adja ki – nem megfelelő.

 
  
MPphoto
 

  Derek Roland Clark, az EFD képviselőcsoport nevében. – Elnök úr, 30 év után végre foglalkozni kell a halvisszaengedés romboló gyakorlatával. A Grimsby-nél lévő flotta néhány tucat halászhajóból áll, holott korábban száz hajó is volt. A nyugat-skóciai halászok két évvel ezelőtt előterjesztettek egy tervet, amely célja a fehérhúsú halfajok megóvása volt, de amíg ők várnak, az állomány kimerülése folytatódik. Regionális megközelítésre van szükség – és miért is ne? Az EU régiókra tagolja a területét.

Ennél sokkal rosszabb az európai flották arra vonatkozó engedélyének megújítása, hogy megrohanják a Comore-szigetek vizeit – és ez valóban megszállás lesz, hiszen a helyi halászok nem tudnak versenyre kelni az EU felsőbbrendű halászhajóival. Ebben a térségben épp ugyanez történt másokkal is. Meglepődik a Tisztelt Ház, ha azt mondom, hogy a megélhetésüktől megfosztott szomáliai halászok az ősrégi kalózkodás bűnéhez nyúltak vissza?

Öt évvel ezelőtt láttak-e képviselőtársaim tévéfelvételeket több száz nyugat-szaharairól, akik a Kanári-szigeteken kerestek menedéket? Az ő vizeikre szóló európai uniós engedélyeket éppen akkor újították meg, ők pedig pontosan tudták mi következik. Szánalmas, kétségbeesett próbálkozásuk során sokan életüket vesztették a 800 mérföldes utazás során, amelyet olyan halászhajókon tettek meg, amelyeket sosem szántak a nyílt tengerre. Az EU azonban mit sem törődik azzal, hogy a legkevésbé fejlett országok lakosai elszegényednek az ő cselekedetei nyomán, ezért pedig megérdemli, hogy elítéljük.

 
  
MPphoto
 

  Diane Dodds (NI). – Elnök úr, az egyik előadónk arról beszélt, hogy a halászok nincsenek bizalommal a közös halászati politika iránt. Ez aligha meglepő, hiszen a jelenlegi közös halászati politika tanúja volt a flottánk tönkremenetelének, ám nem láthatta a halállomány felépülését. Az én álláspontom szerint, minél hamarabb visszaadjuk a halászati politikát a tagállamok kezébe, annál jobb. Mindazonáltal elismerem, hogy ennek bekövetkezte a közeljövőben meglehetősen valószínűtlen, így hát lenne néhány megjegyzésem a közös halászatról szóló vitával kapcsolatban.


Először is itt van a közös halászati politika végrehajtására szolgáló közösségi pénzügyi eszköz létrehozásának kérdése. Amíg az EU beavatkozhat a halászati politikáinkba, én úgy látom, ezt a beavatkozást megfelelő módon finanszírozni kell. Amíg azonban azt a finanszírozást próbáljuk biztosítani, amely a KAP-adminisztráció számára elérhető, gondolnunk kell az érintettekre is – különösen a halászokra –, akik küzdve küzdenek azért, hogy lépést tartsanak a jelenlegi szabályok és rendeletek áradatával, nem beszélve mindazokról, amelyekről még most folynak az egyeztetések.

Egyre gyakrabban hallom a tengerészet különböző területein érintettektől, hogy az egész iparág nehezen boldogul ezzel a konkrét kérdéssel.

 
  
MPphoto
 

  Alain Cadec (PPE).(FR) Elnök úr, biztos asszony, tisztelt képviselőtársaim,először is, egy szívből jövő panasz: a Parlamentnek egyetlen székhelye van, ez pedig Strasbourgban található.

Most pedig szeretnék gratulálni Ferreira úrnak a közös halászati politika végrehajtására és a tengerjogra vonatkozó közösségi pénzügyi intézkedések létrehozásáról szóló jelentéséhez. A Bizottság és a Parlament által az e rendelettel kapcsolatban javasolt módosítások meg fogják teremteni az uniós befektetés olyan szintjét, amelyet a kutatásfinanszírozásra lehet fordítani. Ezek összhangba fogják hozni a rendeletet az EU-nak az adatok gyűjtéséről, kezeléséről és felhasználásáról szóló jogszabályi kereteinek változásaival.

Külön üdvözlöm a halászatra és az akvakultúrára irányuló tudományos kutatás finanszírozásának lehetőségeit. Most már végezhetünk kutatást az Európai Uniónak a harmadik országokból származó importtól való függőségi szintjével kapcsolatban is. Mint Önök is tudják, piacaink 60%-a a behozott termékeken nyugszik, és ez a szám egyre csak nő. Alapvetően fontos, hogy inkább az európai termelők támogatását növeljük ahelyett, hogy kereskedelmünk nyitottságát növeljük minden irányban, károsítva ezzel az európai teljesítményt.

Grelier asszonynak is szeretném megköszönni a jelentését. A technikai intézkedések kérdése különösen érzékeny téma, és ezek az intézkedések a lehető leghamarabb változtatásra szorulnak, amint rendelkezésünkre állnak a közös halászati politika reformcsomagjára vonatkozó bizottsági javaslatok. A jelentés, amelyet holnap elfogadunk, lehetővé teszi, hogy meghosszabbítsuk a halászati ágazatra vonatkozó átmeneti technikai intézkedéseket. E hosszabbítás révén pedig elkerülhetővé válik, hogy ez év június 30-a után szabályozási vákuum alakuljon ki, valamint, hogy a halászatok tovább folytathassák tevékenységüket a közös halászati politika reformjáig. Ez a hosszabbítás azt is lehetővé teszi, hogy lefolytassuk a jelenleg érvényben lévő összes technikai intézkedés alapos hatásvizsgálatát. Jelenleg semmilyen lényegi módosítást nincs értelme elfogadni ezzel a jelentéssel kapcsolatban, mivel az megnyújtaná a jogalkotási eljárást, és hosszas tárgyalásokat vonna maga után a Tanácsban.

Végezetül, szeretnék gratulálni Capoulas Santos úrnak a Comore-szigeteki Unióval kötött halászati partnerségi megállapodásról szóló jelentéséhez, valamint kolléganőmnek, Fraga Estévez asszonynak a Grönlanddal kapcsolatos jelentéséhez.

 
  
MPphoto
 

  Ole Christensen (S&D).(DA) Elnök úr, szeretném azzal kezdeni, hogy megköszönöm előadóinknak az ajánlással és a három jelentéssel kapcsolatban végzett munkájukat. Holnap fogunk szavazni a Grönlanddal kötött importmegállapodásról, amely jelentésnek én magam árnyékelőadója voltam a Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetsége Európai Parlamenti Képviselőcsoportja részéről. Örömömre szolgál, hogy végre megszabadulunk a terhes és költséges bürokráciától, miközben teljes mértékben eleget teszünk az EU élelmiszerbiztonsági követelményeinek. Ez a megállapodás remek lehetőséget kínál Grönland számára, hogy a belső piac szabályai szerint értékesítse halászati termékeit, feltéve, hogy ezek a termékek megfelelnek az EU egészségügyi és biztonsági előírásainak. A grönlandi halakat most is vizsgálják a dán élelmiszerügyi hatóságok, először Grönlandon, majd újra, amikor az EU-ba exportálják őket. Ez költséges, dupla munkát jelent, amellyel ez a megállapodás szerencsére leszámol. Ezzel a megállapodással mindenki jól jár, bár kétségtelen, hogy nagyon hosszú idő alatt született meg. Mindazonáltal, a Parlament számára is fontos volt, hogy tisztázza a megállapodás jogalapját, és bízunk benne, hogy ez ügyben a Bizottság és a Tanács támogatására is számíthatunk.

Ugyancsak holnap szavazunk az Európai Unió és a Comore-szigeteki Unió közötti halászati partnerségi megállapodásról is. Lényegében igen pozitívan vélekedem a fenntartható halászati megállapodásokról, amelyek fenntarthatóságot biztosítanak mind a halállomány, mind a halászok, valamint a helyi lakosság és végül azon európai uniós halászok számára is, akik hasznát veszik e megállapodásoknak. Sajnos azonban ez a Comore-szigeteki Unióval kötött megállapodás nem annyira fenntartható, mint ahogyan azt én magam látni szerettem volna, mivel nem tartalmaz egy végső, arra vonatkozó korlátozást, hogy legfeljebb hány európai uniós hajó halászhat. A 4850 tonna/év kialkudott kvóta elérése után minden további tonna 65 euróba fog kerülni.

Az a tendencia, hogy nem szabunk felső határt arra vonatkozólag, hogy hány európai uniós hajó halászhat a harmadik országok vizein, káros és elhibázott. Az nem elég jó, ha más halászati politikát folytatunk akkor, ha a saját vizeinken halászunk, és mást akkor, ha harmadik országokéin. Továbbá arra ösztönzök, hogy nagyobb mértékben biztosítsuk, hogy az EU által a halászati megállapodások fejében harmadik országoknak fizetett összegeket oly módon használják fel, hogy az határozottan a helyi lakosság érdekét szolgálja.

 
  
MPphoto
 

  Britta Reimers (ALDE).(DE) Elnök úr, Damanaki asszony, tisztelt képviselőtársaim, örömömre szolgál, hogy a Parlament végre szavazni fog erről a kérdésről, és ezennel szeretném megköszönni előadóinknak a munkájukat.

A közösségi pénzügyi eszközökről szóló tanácsi rendelet módosítása az egyik legfőbb eszközünk a közös halászati politika végrehajtására. Ez különösen igaz a nemzetközi halászati kapcsolatok, az adatgyűjtés és a tudományos vizsgálatok területére. A közös halászati politika ellenőrzési rendszerei és azok végrehajtása is különösen lényeges elemek.

Az előadó mindent megtett, hogy meggyőzze képviselőtársait arról, hogy a társfinanszírozás arányát fel kell emelni, mégpedig egy 75%-os felső határig. Mi viszont nem tudtuk támogatni ezt a kívánságát. A jelenlegi szabályok már bizonyítottak a gyakorlatban, ráadásul néhány kivételnek is teret engednek. A tagállamok már most is élnek a társfinanszírozás lehetőségével, így nincs szükség további ösztönzőkre.

Fontos, hogy a rendelet módosítása megszüntesse a koherens jogszabályi keret útjában álló akadályokat.

 
  
MPphoto
 

  Ian Hudghton (Verts/ALE). – Elnök úr, a Grelier-jelentés, mondhatnám, túl sok engedményt ad a Bizottságnak. A nyugat-skóciai halászok nehezen értik, miért van az, hogy a Bizottság azt mondhatja, hogy ki akarja küszöbölni a halállomány visszadobását, ugyanakkor elutasíthatja a technikai intézkedések módosításait.

A Bizottság inkább a visszadobást – a foltos tőkehalét is – eredményező technikai intézkedések jelenlegi csomagját hosszabbítaná meg, legalább további 18 hónappal. A Bizottság újabb 18 hónapig alkalmazná az úgy nevezett átmeneti intézkedéseket, amelyeknek eddig sem sikerült megóvniuk a halállományt. Újabb 18 hónapig öntjük hát vissza a tengerbe a döglött halakat. Arra szeretném bíztatni tisztelt kollégáimat, hogy a holnapi szavazáson támogassák minden módosításunkat. Remélem, hogy végül elfogadjuk ezeket a módosításokat, és ha ez megtörténik, remélem, hogy a Bizottság is változtat eddigi hozzáállásán, és megragadja a kínálkozó lehetőséget, hogy cselekedjen a halvisszadobással kapcsolatban, és ne csak beszéljen arról, hogy tenni fog valamit, valamikor a jövőben.

 
  
MPphoto
 

  Struan Stevenson (ECR). – Elnök úr, benyújtottam egy módosítást a technikai intézkedésekről szóló rendelethez, hogy megpróbáljuk feloldani azt az anomáliát, amelyre Ian Hudghton is utalt az előbb, amely Skócia nyugati partjai mentén keletkezett.

Egy, a terület fehérhúsúhal-állományának megóvására irányuló jó szándékú kísérletben a Bizottság 2009 végén átmeneti szabályokat vezetett be a fogás mennyiségére vonatkozóan, 12 hónapra, de ezeket az átmeneti szabályokat már egyszer tovább görgettük újabb évre egy mindenre kiterjedő megállapodás értelmében, amely az EU összes technikai intézkedését meghosszabbította 12 hónappal. A Bizottság most igyekszik egy újabb évvel meghosszabbítani ezeket a szabályokat 2012 végéig, míg előkészíti a közös halászati politika reformcsomagja technikai intézkedéseinek új kereteit.

Ennek a nem szándékolt következménye az lesz, hogy egy átmeneti rendelet, amelyet csupán egy év időtartamra vezettek be, most már legalább három évig lesz érvényben, amely idő alatt drámaian megváltoztak a nyugat-skóciai körülmények, arra kényszerítve a halászokat, hogy holtan dobják vissza a tengerbe a jó minőségű, friss foltos tőkehalat. Remélem, a Parlament támogatni fogja holnap a módosításomat.

 
  
MPphoto
 

  Maria do Céu Patrão Neves (PPE).(PT) Elnök úr, biztos asszony, miközben szeretnék gratulálni mind a négy előadónak, én magam csak két jelentésre szeretnék most összpontosítani. 2008-ban, a halállomány megőrzését szolgáló európai uniós rendelet egyszerűsítését és tisztázását célzó rendelettervezettel kapcsolatos megállapodás hiánya vezetett a jelenlegi rendelet elfogadásához, amely egy sor átmeneti intézkedésről rendelkezett, amelyeket először csak a 2010. január 1-jétől 2011. június 30-ig tartó időszakra szántak. A jelenlegi jogalkotási javaslat újabb 18 hónappal – vagyis 2013. január 1-jéig – hosszabbítaná meg ezt az átmeneti megállapodást, míg a megreformált közös halászati politika kereteiben meg nem születik egy új rendelet a technikai intézkedésekre vonatkozólag.

Ez alatt az átmeneti időszak alatt is fontos a halászati szabályozási keret fenntartása, figyelemmel a halászok érdekeire, anélkül, hogy szem elől tévesztenénk a fenntartható halászat elősegítésének alapvető célkitűzését. A jelenlegi szándék, hogy ne hosszabbítsák meg a tükörhálók használatát, és hogy 2010. október 1-jétől a 200 és 600 méter közötti mélységben betiltsák azokat, nem jó példa az előbb leírtakra. E halászati módszert évtizedeken át használták a kis méretű portugál flották az olyan halfajok fenntartható kitermelésére, mint az ördöghal és a szürke tőkehal, és jelenlegi tiltása súlyos gazdasági és társadalmi csapást jelent az ágazat, valamint az említett állományok halászatától leginkább függő halászközösségek számára.

Ezért kérem a támogatásukat a javaslat elfogadásához, amelyet én és kollégáim, Capoulas Santos úr és Ferreira úr nyújtottunk be a Tisztelt Ház elé, és amely célja nem több, mint annak biztosítása, hogy ami 2010. október 1-jéig törvény volt, ezután is az maradjon, 2013-ig.

Ezen kívül a közös halászati politika végrehajtásához és a tengerjoghoz kapcsolódó közösségi pénzügyi eszközökről szóló rendelettervezetet, vagyis a Ferreira-jelentést is szeretném megemlíteni. Az Európai Halászati Alappal együtt ez a legfontosabb, a halászat támogatására szolgáló pénzügyi eszköz, amely biztosítja az olyan területek finanszírozását, mint a nemzetközi kapcsolatok, irányítás, a tudományos adatgyűjtés és vélemények, valamint a közös halászati politika végrehajtásának felügyelete.

Ebben az összefüggésben szeretném kifejezni teljes körű támogatásomat az előadó e Ház elé terjesztett javaslatai iránt, melyek szerint 60%-ra kell emelni az uniós társfinanszírozás lehetőségét az alapvető adatok gyűjtése, kezelése és felhasználása terén csakúgy, mint a kiegészítő adatok gyűjtése, kezelése és felhasználása terén. A halállomány állapotára vonatkozó korszerű és alapos tudományos ismeretek által támogatott halgazdálkodás fontosságának egyre szélesebb körben való egyre növekvő mértékű felismerése teljes mértékben alátámasztja az előadó javaslatainak, valamint teljes jelentésének elfogadását.

 
  
MPphoto
 

  Josefa Andrés Barea (S&D).(ES) Elnök úr, biztos asszony, szeretnék gratulálni e négy jelentés előadójának kitűnő munkájukhoz. Én magam két jelentésre összpontosítanék, tekintettel ezek jelentőségére.

Az egyik ezek közül a Comore-szigeteki Unióval kötött megállapodás. Ez a halászati megállapodás, amely az Európai Unió és e délkelet-afrikai ország között jött létre – azért említem így, hogy tudjuk, hol is vagyunk helyileg –, ahol a népesség 60%-a a szegénységi küszöb alatt él, és ahol az egyetlen bevételi forma a turizmus és az állami támogatás.

Ez a megállapodás annak a lehetőségét rögzíti, hogy halászhatunk az ő haltöbbletükből. Ismétlem: a többletből. A megállapodás ugyancsak gondoskodik kompenzációról, hogy maga az ország is fejlődjön, javíthassa infrastruktúráját és saját képességeit. Partnerségi keretet hoz létre a fenntartható és felelősségteljes halászat és a biológiai források megőrzésének szempontjai szerint. Azt is figyelembe kell vennünk, hogy jelen vannak olyan vándorfajok, mint például a tonhal, és hogy minden évben tudományos kritériumok alapján határozzák meg a következő évi halállományt. A megállapodás továbbá elősegíti a tudományos kutatást és a fedélzeti megfigyelők jelenlétét, valamint a terület halállományának fenntartását, mivel csupán a part menti területre korlátozódik, hogy a belső halászat fejlődhessen.

Ez a jegyzőkönyv nagy haszonnal jár, köszönhetően annak, hogy az európai hajók behajózhatnak a területre, valamint a fejlesztési támogatásoknak, a jobb foglalkoztatásnak és a jobb gazdasági kilátásoknak köszönhetően. Van azonban egy további fontos eleme is: megakadályozza a harmadik országok halászatát, hacsak nem biztosítják megfelelő módon a környezet megóvását. E terület halászati erőforrásainak 75%-át harmadik országok használják ki.

Ezért úgy véljük, hogy ez a megállapodás nemcsak a Comore-szigeteki Unió számára előnyös, hanem a környezet megőrzéséhez is hozzájárul.

Különös figyelmet kell fordítani a három hónap múlva lejáró technikai intézkedésekről szóló, igen fontos Grelier-jelentésnek is, amely intézkedések 2012 decemberéig tartó meghosszabbítását kérik, mert ha ez nem történik meg, akkor joghézag keletkezik, amely jogbizonytalanságot szül és a tengeri erőforrások elégtelen megőrzését eredményezi.

Hangsúlyoznánk azonban a jelentéshez csatolt nyilatkozat értékelését is, amely felszólítja a Bizottságot, hogy fogadjon el bizonyos módosításokat: a tagállamok által javasolt egyes technikai intézkedéseket. A hálók kérdését már előttem is említették, és ugyancsak szót kell ejtenünk a mélység problémájáról. Ez kihat bizonyos halászatokra, és úgy véljük, hogy a Bizottságnak – magára a halállományra gyakorolt hatása miatt – bele kellene foglalnia a javaslatába. Ez a kérdés a 8., 9. és 10. területet érinti, és rendkívül fontos, hogy megoldjuk a rendelet alkalmazásából fakadó azon hiányosságokat, amelyek nem csak a halászatokat, de a helyi lakosságot is károsítják.

 
  
MPphoto
 

  Izaskun Bilbao Barandica (ALDE).(ES) Elnök úr, meg fogom szavazni ezt a megállapodást, mert kedvező hatással lesz az európai flottára. Összességében 70 hajó fog belőle profitálni, 12-vel több, mint az előző megállapodásból, és ezek közül legalább egy helyi személyzetet fog alkalmazni a fedélzetén.

Ez előnyös a Comore-szigetek, annak lakossága és termelő ágazata számára is, számtalan okból kifolyólag. Először is, kedvező, mert a jelentés ösztönzi a helyi fejlődés elősegítésén nyugvó együttműködést, és mivel a pénzügyi kompenzációnak köszönhetően pénz áramlik ebbe a térségbe. Másodszor, kedvező, mivel arra ösztönzi a régió kormányait, hogy tartsák tiszteletben az emberi jogokat, ami a megállapodás fenntartásának alapfeltétele. Harmadszor, azért is kedvező, mert támogatja a helyi gyakorlatnak megfelelő kisüzemben folyó halászati formákat és garantálja, hogy az a 8500 Comore-szigeteki lakos, aki ebből a tevékenységből él, saját halászterülettel rendelkezzen: az európai hajók nem halászhatnak majd az egyes szigetek 10 tengeri mérföldes körzetében.

Végezetül, azért is kedvező ez a megállapodás, mert elősegíti a környéken a fenntartható halászatot, és magában foglal egy olyan mechanizmust, amely tárgyilagosan elemzi a halállományt, valamint létrehoz egy másikat, amely ebből a célból segíti a tudományos együttműködést.

 
  
MPphoto
 

  Seán Kelly (PPE).(GA) Elnök úr, örömmel szólok néhány szót a témában a képviselőcsoportom nevében. A halászat kétségkívül ellentmondásos témakör, egyike a Parlament elé kerülő legtöbb vitát kiváltó témáknak. Hazámban egy régi közmondás úgy tartja, hogy ahány ember, annyi vélemény, és igaz ez a halászokra és a halászatra is. Ezért nekünk, képviselőknek nehéz egyhangúlag beszélnünk erről a kérdésről, de ugyanakkor meg kell tennünk minden tőlünk telhetőt.

– Véleményem szerint a biztos asszony helyzetjelentése meglehetősen kiegyensúlyozott, különösképpen Grönland tekintetében. Szemmel láthatóan felvetődnek kérdések az Európai Parlament Tanácsba vetett bizalmával kapcsolatban, de ahogyan ő maga is mondta, találni fogunk egy pragmatikus megoldást, ami nyilvánvalóan kívánatos és fontos az Európai Unió szempontjából. És ugyanolyan vagy talán még fontosabb Grönland szempontjából, amely a haleladás tekintetében majdnem teljes mértékben az európai piactól függ, és persze gazdaságilag majdnem teljesen a halászatra utalt.

Egy dolgot kijelenthetünk Grönlanddal kapcsolatban: az onnan érkező hal, az e jelentésben is előrevetítettek szerint, ellenőrizhető és csúcsminőségű lesz – ellentétben a hatalmas délkelet-ázsiai halgazdaságokról az Unióba érkező sok hallal, amelyek minősége nem ellenőrizhető, és amelyek sokak szerint valójában szennyezett vizekből származnak.

Ennélfogva hatalmas területtel kell foglalkoznunk, különösen mivel a kora délutáni kérdések órájában épp a biztos asszony volt az, aki némiképp nyomasztó képet festett a halállományok és part menti közösségek jövőbeli fenntarthatóságáról. Emiatt szükség van egy átfogó, a jövőbeli közös halászati politika részét képező politika kialakítására az európai akvakultúra területén. Addig is szívesen látom javaslataikat, és elfogadom a biztos asszony jövővel kapcsolatos elképzeléseit.

 
  
MPphoto
 

  Antolín Sánchez Presedo (S&D).(ES) Elnök úr, biztos asszony, hölgyeim és uraim, én is szeretnék gratulálni az előadóknak ehhez a négy jelentéshez. Mielőtt Ferreira úr és Fraga Estévez asszony jelentéseiről beszélnék, szeretném kifejezni egyetértésemet Capoulas Santos úr jelentésével kapcsolatban, amely a Comore-szigeteki Unióval kötött halászati partnerségi megállapodásban előírt halászati lehetőségek és pénzügyi hozzájárulás megállapításáról szóló új jegyzőkönyv elfogadását javasolja, és emlékezteti a Parlamentet a folyamatban való aktív részvételének szükségességére.

Ugyancsak egyetértek Grelier asszony technikai intézkedésekről szóló jelentésének alapvető aspektusaival. Felhívom a Bizottságot, hogy gyorsítsa fel hatásvizsgálatát és helyezze előtérbe az ezekkel az intézkedésekkel kapcsolatos rendelet megszövegezését, hogy azt minél előbb, lehetőleg 2013 előtt el lehessen fogadni.

A Ferreira-jelentés módosítja a közösségi pénzügyi intézkedésekről szóló 861/2006/EK tanácsi rendeletet, amely az Európai Halászati Alap mellett a közös halászati politika alkalmazására használt eszközök egyike. A jelentés tisztázza a rendelet alkalmazási területét és a közös halászati politika tényleges szükségleteinek megfelelően módosítja azt az új Lisszaboni Szerződés értelmében, szóval szerintem ez pozitívum.

Figyelembe véve, hogy a fenntartható halászat elérésének egyik alapvető feltétele a pontos, naprakész halkészletek ismeretének biztosítása, az előadóhoz hasonlóan sajnálom, hogy mindez idáig nem sikerült növelni az adatok gyűjtésére, kezelésére és felhasználására szánt társfinanszírozás mértékét.

A Fraga-Estévez-jelentés érinti a Grönlandról vagy harmadik országból származó bizonyos halászati termékek és melléktermékek behozatalára vonatkozó állat-egészségügyi és élelmiszerbiztonsági szabályozás létrehozását.

A szabályozás Grönland exportjának gyakorlatilag 90%-át érinti ezen a területen, ami 2007-ben elérte a 251 millió eurót. Széles körű egyetértés van a Grönlanddal továbbra is társult viszonyban lévő Európai Unión belüli kereskedelemben irányadó szabályok ezen importtermékekre történő alkalmazásáról. Ez ki fogja terjeszteni az egységes piacot a halászati termékek és melléktermékeik tekintetében.

Tisztán látszik, hogy nincs megállapodás a jogalapra vonatkozólag és ezért nagy örömmel fogadjuk a Bizottság ennek előmozdítására irányuló döntését. A Parlament jogi szolgálatai jelentését, a Jogi Bizottság véleményét és a Halászati Bizottság álláspontját követi.

Reméljük, hogy ezek a kérdések megoldódnak, és hogy Grönland meg fogja kapni az általa jelenleg is élvezett és őt megillető prioritást, és jogi megállapodás születik.

 
  
MPphoto
 

  Vasilica Viorica Dăncilă (S&D).(RO) Elnök úr, szeretnék gratulálni mind a négy előadónak a halászati intézkedésekkel kapcsolatos kemény munkájukért.

Szeretném hangsúlyozni, hogy a közös halászati politika végrehajtására vonatkozó közösségi pénzügyi intézkedések egy fontos európai uniós finanszírozási eszköz ebben a szektorban, amelyet az aktuális kihívásokkal szigorúan szembenézve folyamatosan a térség lakosainak szükségleteihez kell igazítani. A közös halászati politika végrehajtásához szükséges pénzügyi források kiterjednek a következő területek projektjeinek finanszírozására is: nemzetközi kapcsolatok, irányítás, adatgyűjtés, tudományos tanácsadás, ellenőrzési rendszerek, valamint a politika végrehajtása.

Úgy gondolom, hogy a halgazdálkodásnak a készletek állapotának pontos és naprakész tudományos ismeretén kell alapulnia. Ez pontosan annak biztosítására szolgál, hogy a rendelet egyes rendelkezései jobban megfeleljenek a tényleges szükségleteknek.

 
  
MPphoto
 

  Maria Damanaki, a Bizottság tagja. – Elnök úr, szeretnék röviden reagálni az észrevételeikre.

A halászati partnerségi megállapodással kapcsolatos vitára vonatkozóan, jelenleg reformjavaslatunk keretein belül próbáljuk biztosítani e halászati megállapodások helyi lakosság javára szolgáló, megfelelő végrehajtását. Próbálunk javítani a jelenlegi helyzeten, amíg az új generációs halászati megállapodásokra vonatkozó új javaslat meg nem születik. Próbáljuk biztosítani a Comore-szigetekkel történő megállapodás végrehajtását, és mindent megteszünk a helyi lakosságért.

Ami a Parlamentnek és a parlamenti képviselőknek a megállapodásokról nyújtott tájékoztatással kapcsolatos problémát illeti, a Bizottság minden tájékoztatást – beleértve a korlátozott információt is – megadott a parlamenti képviselőknek és a jövőben is ezt fogjuk tenni.

Ami Grelier asszony jelentését és a technikai intézkedéseket illeti, megértem, hogy sokan aggódnak amiatt, hogy meghosszabbítjuk a jelenlegi rendeletet. Ezt kellett tennünk, mert a reform végrehajtására még várnunk kell, de értem, miért sürgetnek minket, hogy tegyünk lépéseket egy új rendelet 2013 előtti elfogadása érdekében. Minthogy nem ígérhetek olyat, amit nem tudok megtartani, annyit mondhatok, hogy mindent megteszünk, hogy felgyorsítsuk az új rendelet elfogadását és a reform alaprendeletének végrehajtását célzó folyamatot, amely által a tagállamok a technikai intézkedések néhány területén illetékességet kapnak.

A következő kérdéssel, a költségvetési rendelettel kapcsolatban remélem, hogy elérünk egy első olvasatos megközelítést, mivel az a rendelet végrehajtása szempontjából nagyon jó lenne a jövőre nézve.

Grönland esetével kapcsolatban szeretném megismételni, hogy azért vagyunk itt, hogy a javaslat jogalapjára vonatkozólag megoldást találjunk. A Bizottság számára nagyon fontos ez az anyag, mert a Grönlanddal ápolt jó kapcsolat feltétlen politikai prioritást élvez. Ismételten mondom, hogy a Bizottság az ügy előmozdításán és a Tanáccsal való kompromisszum kialakításán munkálkodik.

 
  
MPphoto
 

  Luis Manuel Capoulas Santos, előadó.(PT) Elnök úr, csak néhány másodpercet kérek, hogy megköszönjem a hozzászólásokat és már rá is térek arra, amiről beszélni szeretnék. Tudjuk, hogy a partnerségi megállapodások néhány kisebb szempontján még javítani kell.

Értékelem a biztos asszony álláspontját, beleértve személyes álláspontját az európai parlamenti képviselők részvételével kapcsolatban, és remélem, hogy ez a személyes vélemény hatással lehet a Bizottság intézményi álláspontjára is annak érdekében, hogy elérhessük a célt, amiért dolgozunk.

 
  
MPphoto
 

  João Ferreira, előadó.(PT) Elnök úr, én is szeretném megköszönni a hozzászólásokat és azt a figyelemre méltó kitartást, amelyet még ezen a késői órán is mutatnak. A pénzügyi intézkedésekkel kapcsolatos hozzászólásokra vonatkozólag azt kell mondanom, hogy a javasolt módosítások nem kockáztatják a háromoldalú egyeztetésben eddig elért konszenzust. Úgy vélem, ennek a konszenzusnak a biztosítása mellett lehetséges ennél egy kicsit tovább menni, és hálás vagyok a javasolt módosítások mellett felszólaló képviselőtársaimnak.

Véleményem szerint, ahogyan azt képviselőtársaim is mondták, a módosítások el nem fogadása érthetetlen ellentmondásokhoz vezetne az Európai Unió részéről, amely egyfelől bizonyos területeken nagyobb részvételre ösztönöz és ennek egyre nagyobb jelentőséget tulajdonít, másfelől viszont e növekvő jelentőség tényleges elismerésére nem hajlandó átcsoportosítani a szükséges forrásokat.

Az átmeneti technikai intézkedésekről szóló jelentéssel kapcsolatban szeretném kiemelni – néhány előttem szólóhoz hasonlóan –, az általam és két másik képviselő által támogatott módosítást, amely a tudományos alapot nélkülöző hátrányos megkülönböztetés kiküszöbölésére irányul, és hangsúlyozom, hogy nem igazolható tudományos alapokon a tükörhálót használó kis portugál flotta néhány szegmense elleni hátrányos megkülönböztetés. Idővel ez a flotta megmutatta, hogy képes a szóban forgó forrásokat, a közönséges nyelvhalat és a tőkehalat, fenntartható módon használni. Mivel nincsenek megbízható tudományos okok a tiltás igazolására, eleve nem lett volna szabad bevezetni, különösen a vele járó jelentős kedvezőtlen gazdasági és társadalmi következmények fényében.

Befejezésül azt szeretném mondani, hogy ugyanezen okok miatt az ír és skót képviselőtársaink által ugyanezzel a jelentéssel kapcsolatban előterjesztett javaslatokat is támogatjuk.

 
  
MPphoto
 

  Estelle Grelier, előadó.(DE) Megígérem, hogy megteszek minden tőlem telhetőt, hogy lassabban beszéljek.

előadó.(FR) Elnök úr, szeretném megköszönni képviselőtársaimnak a jelentéssel kapcsolatos, általánosságban kedvező hozzászólásokat, amelyek egybehangzanak a Halászati Bizottság ülésein folytatott tárgyalásokkal.

Osztom a biztos asszony álláspontját a disznófejű hal halászatára használt háló szembőségét előíró módosítás elfogadásával kapcsolatban, és hogy nem enged bizonyos technikai intézkedések módosítására irányuló megkereséseknek azzal az indokkal, hogy azokat nem támasztja alá semmilyen hajókra és ökoszisztémákra vonatkozó hatásvizsgálat, vagy mert a tagállamok nem küldték meg a szükséges tudományos adatokat. Ezek az intézkedések összekapcsolódnak és még nem értékelték ki azokat.

A ma este előttem szólókhoz hasonlóan szeretném nyomatékosítani a Bizottság jelenlegi intézkedésekre vonatkozó mielőbbi értékelésének sürgősségét és az értékelés alapján hozott olyan új javaslat kidolgozását, amellyel a közös halászati politika reformjával nem ezt követően, inkább egyidejűleg tudunk foglalkozni. Fel szerettem volna hívni a biztos asszony figyelmét erre a kérdésre és tudomásul veszem, hogy kész felgyorsítani a javaslat szövegezését.

Zárásul meg kell említenem még egyszer az EU intézményei és a halászati szektor közötti tudományos adatok gyűjtésében és megosztásban való együtt munkálkodás fontosságát. Úgy gondolom, hogy ez a szükséges alap egy új, igazságos és együttműködő közös halászati politikához, amely elegendő forrással rendelkezik – ami fontos szempont –, és amely összeegyezteti a gazdasági szükségleteket a szektor fenntarthatóságával, mindenki – a halászati közösség, a fogyasztók és a polgárok – javára.

 
  
MPphoto
 

  Carmen Fraga Estévez, előadó.(ES) Elnök úr, nagyon köszönöm a biztos asszony kérdésemre adott válaszát, amely szerint kész lenne elfogadni a jogalap megváltoztatását, és remélem, hogy a Tanács is követni fogja a biztos asszony által mutatott irányt.

Először elgondolkodtam a lehetőségen, hogy a jelentést a zárószavazás előtt visszakérjem a bizottsághoz, de aztán újra átgondoltam és rájöttem, hogy ez csak tovább halogatná ezt a Grönland és az Európai Unió számára egyaránt kedvező javaslatot, amelyet tanácsos lenne nem odázni tovább.

Mindenesetre remélem, hogy a Tanács egyetért a Halászati Bizottság szándékaival, amelyek teljes mértékben indokoltak, és remélem, hogy megoldást találunk, hiszen az egyetlen probléma a jogalap és nem a tartalom.

Örülök, hogy elértük ezt az eredményt; mi több, mindig van lehetőségünk a Bírósághoz fordulni, ha úgy látnánk tanácsosnak, hogy továbbmenjünk ebben a témában. Mindenesetre holnap véleményünk kinyilvánításával kimutathatjuk jóakaratunkat, és reméljük, hogy a Tanács válaszolni fog, és amint mondtam, megfontolja a Parlament első olvasatát.

Ezért köszönet a biztos asszonynak, hogy nyíltan hajlandó együttműködni a témában, és köszönet illeti a kollégáimat is, akik ezen a jelentésen dolgoztak és támogatják azt. Már csak az marad hátra, hogy reménykedjünk, hogy a Tanács egyet fog érteni indokolt törekvéseinkkel, amelyeket nemcsak a Jogi Bizottság, de az Európai Parlament jogi szolgálatai is helyeselnek.

 
  
MPphoto
 

  Elnök. – A halászati ügyekről szóló négy jelentés együttes tárgyalását berekesztem.

A mind a négy javaslatról történő szavazásra április 6-án 12.00-kor kerül sor.

Írásbeli nyilatkozatok (az eljárási szabályzat 149. cikke)

 
  
MPphoto
 
 

  Jim Higgins (PPE), írásban. – A Grelier-jelentés tekintetében négy módosítással – a 4., 5CP., 6. és 3. módosítással – kapcsolatban a képviselőcsoportommal ellentétesen szavaztam. Csalódott vagyok, hogy a módosításokat nem fogadták el. Mindamellett végül az ír disznófejűhal-ipar védelme és a 2013-ban várható teljes reform megvárása helyett a jogbiztonság elérése érdekében támogattam a jelentést.

 
  
MPphoto
 
 

  Sirpa Pietikäinen (PPE), írásban.(FI) Az uniós közös halászati politika reformjának megvalósítása a Parlament egyik legfontosabb feladata. Mint ahogyan azt mind tudjuk, az EU halászati politikáját már régóta kemény bírálatok érik, és nem is véletlenül. Sok olyan kérdés van, mint például a túlhalászás, a harmadik országok területén történő halászás és a halászati iparnak nyújtott állami támogatás, amelyek mind gyors megoldásra várnak.

Ferreira úr jelentése a közösségi pénzügyi intézkedésekről a halászati politika reformját illetően kulcsfontosságú kérdésekkel foglakozik. Ezek az adatgyűjtés, a kutatás, a belső együttműködés, a halászati ügyvitel és a közös halászati politikai ellenőrzési rendszerek. Annak biztosítása is lényeges, hogy a halászati politika harmonizációja, különösképp a környezetvédelmi- és tengerpolitikákkal, jelentős prioritású és forrásokat is igényel.

 
  
MPphoto
 
 

  Nuno Teixeira (PPE), írásban.(PT) A közös halászati politika egy csokorba szed egy sor intézkedést, amelyek az Európai Unió tervei szerint biztosítják az európai halászati szektor fenntarthatóságát és versenyképességét. A közös halászati politika megreformálásának keretein belül a főbb prioritások a következők: az eredményesség növelése az európai flották gazdasági életképességének biztosítása érdekében, a halállomány védelme, a tengerpolitikával való kapcsolat és a fogyasztók jó minőségű élelmiszerrel való ellátása. A Parlament által ma elfogadott intézkedések, mint például a technikai intézkedések felülvizsgálata és a meglévő jogszabályoknak az összegyűjtött tudományos adatok figyelembevételével történő kiigazítása, szintén ez alá a pont alá tartoznak. Az ágazat fenntarthatóságát és versenyképességét ki kell egyensúlyozni. A part menti közösségek gazdasági és társadalmi fejlődéséhez a halászati tevékenység elengedhetetlen, mert hozzájárul a régiók élénkítéséhez és elősegíti a kapcsolódó ágazatok aktivitását. Például az Unió legkülső régióiban, amelyek az Európai Unió legnagyobb kizárólagos gazdasági övezetét képviselik, a halászati ágazat alapvető szerepet játszik a gazdasági tevékenységben, ami kiemelt jelentőségűvé teszi az ágazat fenntarthatóságának és fejlődésének biztosítását.

 
Jogi nyilatkozat - Adatvédelmi szabályzat