Az ülések szó szerinti jegyzőkönyve

2011. április 6., Szerda - Strasbourg

16. A Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság által elért haladásról szóló 2010. évi jelentés

  Elnök. – A következő napirendi pont a Tanács és Bizottság nyilatkozatai a Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság által elért haladásról szóló 2010. évi jelentésről.

  Enikő Győri, a Tanács soros elnöke. – (HU) Elnök úr, biztos úr, tisztelt képviselők! Önök holnap elfogadják a Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság által elért eredményekről szóló 2010. évi jelentéssel foglalkozó állásfoglalást. Amint azt önök tudják, a Tanács a 2010. december 14-i következtetéseiben újólag megerősítette a nyugat-balkáni országok európai uniós perspektívája melletti egyhangú elkötelezettségét. E perspektíva végső célja ezen ország európai uniós tagsága.

Gratulálok az állásfoglalás-tervezet kiegyensúlyozott megállapításaihoz. A szöveg objektíven tükrözi az adott helyzetet, és értékes ajánlásokat fogalmaz meg. Sajnálatos, hogy az eredmények és az előrehaladás ellenére FYROM mindezidáig nem kezdhette meg a csatlakozási tárgyalásokat. Úgy gondolom, hogy ez veszteség. Nemcsak a tagjelölt, hanem az Unió számára is. Elégedett vagyok, hogy az Európai Parlament állásfoglalása tervezetének fő üzenete egybeesik az elnökség egyik alapelvével. Az egyéni teljesítményt az Uniónak mindig el kell ismernie.

Ami a konkrét ügyeket illeti, üdvözöljük, hogy az ország jelentős eredményeket ért el az olyan kulcsfontosságú reformterületeken, mint a rendőrség működése vagy az igazságszolgáltatás. Az ohridi keretmegállapodás végrehajtása továbbra is a demokrácia és a jogállamiság alapvető elemét képezi az országban. E tekintetben szintén beszámolhatunk némi előrehaladásról, így például a nyelvekről szóló törvény végrehajtásáról. Mindazonáltal elengedhetetlenül fontos, hogy az ország a lehető leghamarabb további eredményeket mutasson fel olyan területeken, mint például a politikai szereplők közötti párbeszéd, az igazságügy és a közigazgatás reformja, a korrupció elleni küzdelem, a véleménynyilvánítás szabadsága és az üzleti környezet javítása. Az érintett területekkel részletesen foglalkozik az önök által elfogadandó állásfoglalás is, és a skopjei kormány tervei között továbbra is prioritást kell, hogy ezek élvezzenek.

A Tanács nyugtázta, hogy a Bizottság megismételte arra vonatkozó ajánlását, miszerint csatlakozási tárgyalásokat kell kezdeni Macedónia Volt Jugoszláv Köztársasággal. A Tanács 2010. decemberi következtetéseiben kijelentette, hogy a magyar elnökség idején kész visszatérni erre a kérdésre, de sajnos vonatkozó új fejlemény hiányában ezt a lépést az elnökség még nem tudta kezdeményezni.

Hangsúlyoznom kell ezen a ponton, hogy a jószomszédi kapcsolatok továbbra is alapvető fontosságúak. Tényként kell kezelni, hogy az általános értelemben vett előrehaladás – és különösen az európai integráció irányába tett lépések – csak a társadalom minden szintjén megfigyelhető politikai elkötelezettség alapján lehet sikeres. Mindazonáltal a demokratikus társadalom politikai szereplőinek sajátos, kiemelt felelősségük van például abban, hogy demokratikus eszközök, azaz a párbeszéd és a kompromisszum révén találjanak megoldást a véleménykülönbségekre. Felszólítjuk tehát Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság politikai szereplőit, hogy térjenek vissza a párbeszédhez nemcsak a reformfolyamatok ütemének felgyorsítása érdekében, hanem azért is, hogy bizonyítsák az ország demokratikus intézményeinek az érettségét.

Az előrehozott választások perspektívája külön odafigyelést igényel. A jelenlegi koalíció stabilitása a nehézségek ellenére is figyelemre méltó. Aggodalomra adna okot, ha a soron következő választások után törésvonalak alakulnának ki a politikai palettán. Az ezzel kapcsolatos kockázat csökkentése érdekében fontos volna, hogy az előrehozott választásokat a Parlamentben kialakult széleskörű egyetértés alapján hirdessék meg. Míg egyrészről ösztönözni szeretném Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaságot, az ország politikai vezetését és intézményeit, hogy fokozzák erőfeszítéseiket és igyekezzenek megfelelni a polgárok körében kialakult elvárásoknak, bátorítom másrészről a Bizottságot és az Európai Parlamentet, hogy továbbra is megfelelő figyelemmel forduljanak a tagjelölt és a térség felé. Nincs más olyan hatékony ösztönző eszköz a kezünkben a Balkán stabilitásának és prosperitásának biztosítására, mint az európai perspektíva és a csatlakozási folyamat előmozdítása. Én abban bízom, hogy a magyar elnökség alatt a Balkán irányába lesz olyan kézzel fogható jel, mely a bővítési folyamat életben tartását bizonyítja, ez pedig a horvát csatlakozásnak a döntő mozzanata, a csatlakozási tárgyalások lezárása lehet. Meggyőződésem, hogy ez mágnesként hatna a Balkán összes országára, így Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaságra is.

  Štefan Füle, a Bizottság tagja. – Elnök úr! Hálás vagyok, hogy lehetőség van megvitatni Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság csatlakozási folyamatának aktuális állását. Vigenin úrnak is köszönöm, hogy Thaler úr alapos előkészítésére támaszkodva, előrehaladt ezzel a jelentéssel. A jelentés átfogó, pontos és meghatározza az előttünk álló kihívásokat.

Az elmúlt húsz évben az ország két okból is jelentős előrehaladást ért el. Először is, jelentős erőfeszítéseket kellett tenni a komoly problémák, sőt konfliktusok leküzdése érdekében. Másodszor pedig, az európai perspektíva komoly ösztönzőként hatott a haladásra. A kihívás ma az, hogy pontosan ugyanezt a képletet használjuk – a jelentős erőfeszítések és az európai ösztönző együttes alkalmazását – az ország előrehaladása érdekében.

Értékelem, hogy az Európai Parlament támogatta a Bizottság csatlakozási tárgyalások megkezdésére tett ajánlását. Úgy gondoljuk, hogy az ország készen áll arra, hogy magasabb szintű integrációt valósítson meg Európával. Valójában a csatlakozási tárgyalások a leghatékonyabb eszközünk a reformok támogatásához.

Ugyanakkor a közelmúlt fejleményeivel kapcsolatos aggodalmaimat is meg kell Önökkel osztanom. Ajánlásunk megerősítette, hogy az ország megfelelően teljesítette a politikai kritériumokat, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a legtöbb területen további erőfeszítésekre van szükség. Az ez évi fejlemények mostanáig még nem mutatják az elvárt haladást.

A Bizottság folyamatosan sürgeti a politikai párbeszédet, az igazságszolgáltatás és közigazgatás reformját, a korrupció elleni harcot, a véleménynyilvánítás szabadságát és az ohridi keretmegállapodás végrehajtását.

Nagyon jól sikerült a Gruevski miniszterelnökkel március 24-én Brüsszelben lezajlott találkozóm. Megállapodtunk abban, hogy fokozottabb erőfeszítéseket teszünk annak érdekében, hogy az uniós napirendet ismét az ország legfőbb prioritásává tegyük. A Bizottság támogatni és ellenőrizni fogja a folyamatot, többek között a Bizottság és a kormány közötti rendszeres csatlakozási párbeszéden keresztül.

A választásokat illetően pedig elvárjuk, hogy a vezetők mindent tegyenek meg annak érdekében, hogy a választások teljes mértékben átláthatóak legyenek, valamint a legjobb nemzetközi normáknak megfeleljenek. Az időzítés azonban teljes egészében tőlük függ.

Szüntelenül hangsúlyozom, hogy alapvető fontosságú a véleménynyilvánítás szabadsága, valamint az, hogy az újságírók szabadon nyilváníthassák ki véleményüket. A Bizottság elvárja a jogszabály szabályszerű betartását és nem szelektív alkalmazását.

A korrupció elleni küzdelmet is határozottan folytatni kell. Teljes mértékben egyetértek azzal, hogy az európai parlamenti jelentés külön hangsúlyt helyezett erre a kérdésre, és üdvözlöm a terület fokozottabb ellenőrzésére irányuló javaslataikat.

Számomra az ohridi keretmegállapodás 10. évfordulója idén nyáron lehetőséget kínál arra, hogy mérleget vonjunk arról, hogy mi valósult meg, hogy összehozzuk az ország valamennyi közösségét és megújítsuk a jelenleg is aktuális kihívások kezelésére vonatkozó kötelezettségvállalásunkat.

Végezetül pedig – ami a vízumliberalizációt követő ellenőrzést illeti – felül kell vizsgálnunk a vízumrendszerrel való visszaélések megakadályozását célzó intézkedéseket. Azon országoknak, amelyek vízummentesen léphetnek be az Európai Unióba, minden szükséges intézkedést meg kell tenniük az alaptalan menedékjogi kérelmek korlátozása érdekében.

A 2011-es év, egy nagyon fontos év az egész térség számára. Barroso elnök úrral közösen már holnap a régióba látogatunk, és Ohridban fejezzük be látogatásunkat szombaton. Megmutatjuk a térség országainak, hogy elkötelezettek vagyunk, annak hangsúlyozásával együtt, hogy nekik pedig minden tőlük telhető erőfeszítést meg kell tenniük annak érdekében, hogy a bővítés pozitív lendületet kapjon. Fontos, hogy Skopje aktív szerepet játsszon. Éppen ezért kulcsfontosságú a névkérdés megoldása. Mindkét fél újra elmondta, hogy elkötelezett a megoldás iránt. Azt reméltem, hogy a közelmúltbeli New York-i tárgyalási fordulókban ez lényegesen jobban tükröződik.

Következetesen felvetettem ezt az ügyet, arra biztatva mindkét felet, hogy továbbra is teljes mértékben elkötelezettek legyenek. Tudom, hogy a két miniszterelnök közvetlen kapcsolataik során már eddig is jelentős erőfeszítéseket tett annak érdekében, hogy kölcsönösen elfogadható megállapodásra jussanak. Remélem, hogy ebben az évben előnyt tudnak kovácsolni ezen erőfeszítésekből. Egy megállapodás komoly áttörést jelentene a tekintetben, hogy a 2011-es év ígéretes év lehessen a bővítés számára.

Köszönöm az IPA-programmal kapcsolatos megjegyzéseiket és kéréseiket is. Az IPA a konkrét bizonyítéka annak, hogy mi nemcsak értékeljük és bíráljuk az országot, hanem valójában nagyon is gyakorlati módon támogatjuk őket erőfeszítéseikben. Éppen ezért teljes mértékben egyetértek Önökkel abban, hogy a lehető leghatékonyabban és legeredményesebben kell ezt az eszközt felhasználnunk.

Tudomásul veszem azon kéréseiket, hogy további pénzügyi támogatást igényelnek a munkanélküliség, a közlekedés és a környezetvédelem terén, a folyamatban lévő erőfeszítéseinken felül.

Az IPA legtöbb alkotóelemének esetében a nemzeti hatóság felelőssége a projektek kiválasztása. Ez nagyon fontos az ország felelősségvállalása szempontjából. Ezen túlmenően, a 2011–2013-as időszakra – az ország hatóságaival közösen – ágazatalapú megközelítést vezetünk be. Ez azt jelenti, hogy a leginkább segítségre szoruló ágazatokra összpontosítunk, és több évre előre tervezünk. Ezzel összefüggésben, az Önök javaslatai nagyon értékes hozzájárulást jelentenek a jelenleg zajló programozási párbeszédünkhöz.

Végezetül pedig, úgy gondolom, hogy a Bizottság és Parlament teljes mértékben egyetért az ország eddig elért eredményeit és a még előtte álló kihívásokat illetően. Nagyon remélem, hogy a névkérdést valóban sikerül a közeljövőben megoldani, még a Nemzetközi Bíróság őszre várható ítélete előtt. Valamennyien tökéletesen tudatában vagyunk annak, hogy az Európai Uniónak szerepet kell játszania a megfelelő ösztönzők biztosításában. Kritikus fordulóponthoz érkeztünk az ország vonatkozásában. Választhatja az Európához vezető utat, ami kölcsönösen előnyös lenne mindkettőnk számára, vagy pedig tétlenül szemlélheti, ahogyan a régió többi része halad előre. Most van itt az ideje annak, hogy eleget tegyünk feladatainknak és kötelezettségeinknek.

  Kristian Vigenin, az S&D képviselőcsoport nevében. – (BG) Elnök úr, a Bizottság és Tanács tisztelt képviselői, hölgyeim és uraim! Rám hárult annak felelőssége, hogy előterjesszem az Európai Parlament állásfoglalását a Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság által elért haladásról szóló 2010. évi jelentésről. Hangsúlyozni kívánom, hogy a korábbi előadó, Zoran Thaler, kiváló munkát végzett. Objektív jelentés van előttünk, amely – remélem – széleskörű támogatásban részesül a holnapi szavazáson.

2011-ben új lendületet kaphat a bővítési folyamat a Nyugat-Balkán egész térségében. Horvátország hamarosan lezárja csatlakozási tárgyalásait. Szerbia jó úton halad afelé, hogy megkapja az Európai Bizottság hozzájárulását az ilyen tárgyalások megkezdéséhez. Macedóniának minden tőle telhetőt meg kell tennie annak érdekében, hogy ne maradjon le ebben a folyamatban.

A kulcsproblémát a Görögországgal folytatott névvita megoldása jelenti. Az előrehozott választások lehetőséget kínálnak a majdan megalakulandó új kormánynak arra, hogy a választók bizalmát felhasználva végleges döntést hozzon ebben a kérdésben. Egyértelművé kell tenni, hogy folyamat késleltetése egyre többe és többe kerül a macedón polgároknak. Reméljük, hogy az ország vezetői bátrak és előretekintőek lesznek. Közvetítést is lehet kérni az Európai Bizottságtól, hogy az uniós tagsághoz vezető út végre megnyílhasson a Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság előtt.

Reméljük, hogy a Tanács figyelembe veszi majd az Európai Parlament álláspontját, és a csatlakozási tárgyalások mielőbb megkezdődnek. Ugyanakkor az ország sem várakozhat tétlenül, időközben az összes szükséges reformot végre kell hajtania. Ezáltal lehetővé válna, hogy a tárgyalások sokkal gyorsabban lezárulhassanak a jövőben.

Folytatni kell a stabil politikai rendszer kiépítésének folyamatát. Ennek egyik kulcstényezője, hogy javítani kell a választási törvényen. Sokkal nagyobb számú és hatékonyabb korrupcióellenes intézkedésekre és jogszabályokra van szükség éppúgy, mint az igazságszolgáltatási rendszer és a közigazgatás reformjára. Komoly erőfeszítéseket várunk el a média szabadságának és függetlenségének biztosítása terén.

Az etnikumok közötti kapcsolatok aggodalomra adnak okot. Az ohridi keretmegállapodás tizedik évfordulója lehetőséget kínál arra, hogy felülvizsgáljuk az eddig elért eredményeket és körvonalazzuk a jövőbeni célkitűzéseket az összes etnikai csoport bevonásával.

Remélem, hogy az európai integráció és az országban szükséges reformok a kulcsfontosságú üzeneteket küldik majd a főbb politikai pártok számára, melyek a választások után is széleskörű egyetértésükről fognak tanúbizonyságot adni.

Befejezésképpen szeretném elmondani, hogy az Európai Parlament rövidesen egy állandó előadót nevez ki, aki iránt elvárjuk, hogy megfelelő tiszteletet és bizalmat tanúsítsanak.

(A felszólaló beleegyezik egy „kék kártyás” kérdés fogadásába az eljárási szabályzat 149. cikkének (8) bekezdése szerint)

  Bernd Posselt (PPE). – (DE) Elnök úr! Vigenin úr, Ön itt, mint az előadó és nem, mint egy közönséges felszólaló beszélt. Tudja, hogy az ország igen jelentős reformokat hajtott végre és hatalmas előrehaladást ért el? Az instabilitás az Európai Unió lépéseiből fakad. Görögország zsaroló taktikája miatt, amellyel a magyar elnökség egyértelműen foglalkozott, az EU és a Tanács is cselekvésképtelenné vált. Tudta Ön ezt, vagy valóban hisz abban, amit mondott?

  Kristian Vigenin (S&D). – (BG) Elnök úr! Nem tudom Posselt úr, hogy mi az, amit nem értett a felszólalásomban, vagy mi az, ami ellentmond a jelen jelentésnek és a Külügyi Bizottság által egységesen képviselt véleménynek. Úgy gondolom, hogy semmi szükség arra, hogy Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság hatóságainak lehetőséget adjunk arra, hogy az olyan kijelentésekkel, mint amilyet Ön is tett, megpróbálják a végre nem hajtott reformokért és a nem teljesített célkitűzésekért járó felelősséget az Európai Bizottságra és Európai Parlamentre hárítani.

Úgy gondolom, hogy a jelentés reformokra bátorít, de még mindig további intézkedéseket tart szükségesnek, ami természetes akkor, amikor azt látjuk, hogy valódi problémák vannak egy olyan országban, amely esetleg az Európai Unió tagja lesz.

  Eduard Kukan, a PPE képviselőcsoport nevében. – Elnök úr! Igen kiegyensúlyozott és objektív jelentés van előttünk és szeretnék köszönetet mondani minden kollégának, aki hozzájárult elkészítéséhez. A jelentésnek nagyon nagy jelentősége van az ország jövője és a folyamatban lévő uniós integrációja szempontjából.

Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság 2005 óta tagjelölt ország és a Bizottság most másodszor tett ajánlást a tárgyalások megkezdésére. Mi támogatjuk ezt az ajánlást, és a jelentés ismételten felszólítja a Tanácsot arra, hogy azonnal hatállyal kezdje meg a tárgyalásokat. Úgy vélem, hogy ez egy időszerű felhívás. Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaságnak szüksége van az európai menetrendre, mint a jövőbeli pozitív változások ösztönözőjére.

Ennek ellenére a Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaságnak nem engedményeket kell adnunk, hanem arra kell politikusait motiválnunk, hogy érjenek el haladást az európai menetrend terén és annak érdekében tevékenykedjenek. Az ország politikai válságon ment keresztül a közelmúltban, melynek során az ellenzék egy része bojkottálta a parlamentet. Nem így kell egy politikai párbeszédet levezényelni. A politikai véleménykülönbségekkel párbeszéd révén kell foglalkozni, az erre a célra létrehozott demokratikus intézmények alapján. Éppen ezért remélem, hogy 2011 júniusára kiírt előrehozott választások hozzájárulnak majd a helyzet megoldásához. Ezeknek átláthatónak, szabadnak és tisztességesnek kell lenniük, és minden vonatkozó nemzetközi normával összhangban és valamennyi politikai párt részvételével kell lebonyolítani.

A regionális együttműködés kérdése és a szomszédokkal fenntartott kapcsolat különösen fontos Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság és szomszédai számára. Remélem, hogy hamarosan sikerül majd megoldani azt a legfőbb kérdést, amely visszatartotta az országot a tárgyalások megkezdésétől. Végezetül pedig hadd mondjam el, hogy nekünk, mint politikusoknak, több jövőképet és szélesebb perspektívát kell az ország előtt felvázolnunk. A mi kötelességünk és felelősségünk, hogy pozitív irányú változásokat ösztönözzünk ebben az országban.

  Norica Nicolai, az ALDE képviselőcsoport nevében. – (RO) Elnök úr! A bővítésről kialakított jövőképünknek megfelelően a Liberálisok és Demokraták Szövetsége Európáért képviselőcsoportja a tárgyalások haladéktalan megkezdését támogatja. Nem szeretném, ha Macedónia, Törökországhoz hasonlóan, egyike lenne azon államoknak, amelyek Talleyrand-ot idézve, sokkal inkább táncolnak, semmint haladnak az európai törekvéseik irányába.

Jóllehet ez a jelentés – és köszönetet kell mondanom a korábbi előadónak Thaler úrnak a jelentés kidolgozása során tanúsított kiegyensúlyozottságért és objektivitásért – arra a következtésre jut, hogy Macedóniában számos szempontból javult a helyzet, én úgy gondolom, hogy a tárgyalások megkezdése egy olyan megoldás lehet, amely elősegíti a reformok felgyorsulását, egy demokratikus keret létrehozását és valódi lehetőséget teremt az ország számára, hogy uniós tagállamává váljon.

Ironikus, hogy ezen ország lakossága – Izlandéval ellentétben – motivált abban, hogy az európai értékeket elfogadja. Az utóbbiban, csak nagyon kis számban vannak olyanok, akik érdekeltek abban, hogy magukénak vallják értékeinket. Másrészt viszont, a macedóniai politikai vezetés teljesítményének értékelése igen kedvezőtlen. Nem hiszem, hogy ennek az értékelésnek prioritást kell adni.

  Marije Cornelissen, a Verts/ALE képviselőcsoport nevében. – Elnök úr! A Külügyi Bizottság jó és kiegyensúlyozott jelentést készített a Macedónia által elért haladásról, és mi, mint zöldek, örömmel fogjuk támogatni. Egyrészt kritikus a macedón hatóságokkal szemben, sokkal nagyobb mértékben, mint ahogy az előző évben. Tovább kell dolgozniuk a politikai stabilitás megteremtésén, le kell állítaniuk az etnikai kisebbségekkel és szomszédokkal szembeni provokációkat, és biztosítaniuk kell a média és véleménynyilvánítás szabadságát. Másrészt viszont egyértelműen felszólít a tárgyalások megkezdésére. Az ország megfelel a kritériumoknak és megérdemli ezt.

Szeretném, ha Görögország tiszteletben tartaná a Bizottság és a Parlament tanácsát és nem gördíteni további akadályt a csatlakozási folyamat elé. Bármikor megfékezheti a végső döntést, amennyiben valóban ezt akarja tenni. Nagyon remélem, hogy Macedónia továbbra is azon fog dolgozni, hogy érett európai demokráciává váljon függetlenül attól, hogy mit tesz Görögország. A Füle biztos úr által imént említett csatlakozási párbeszéd ebből a szempontból ígéretesnek hangzik. A reform mindenesetre jó dolog.

  Charles Tannock, az ECR képviselőcsoport nevében. – Elnök úr! Idén ünnepeljük, hogy 30 éve annak, hogy az Ön országa, Görögország, az Európai Unió tagja lett. Megrögzött görögbarátként úgy gondolom, hogy Görögország igen jelentős mértékben járult hozzá Uniónkhoz. Nagyon sok előnye származott ebből, és érthetetlen számomra, és országomban többek számára, hogy miért is tagadja meg ugyanezen előnyöket egy szomszédjától, Macedóniától, pusztán a neve alapján.

Ideje, hogy a többi tagállam sokkal határozottabban lépjen fel Görögországgal szemben ebben a kérdésben. Miután tetemes hitel-újrafinanszírozási csomagot kapott az EU-tól az euró-alapú gazdasága összeomlásának elkerülése érdekében, Görögország most aligha van olyan helyzetben, hogy túszként tartsa fogva a szomszédjával folytatott bővítési folyamat egészét. Tagjelöltként, Macedónia régóta és türelmesen vár a csatlakozási tárgyalások megkezdésére. Katasztrófa lenne, hogyha a folyamatos halogatások oda vezetnének, hogy Macedónia befelé fordulna és feladná az uniós és NATO-tagsággal kapcsolatos ambícióit.

Ez valós kockázat, tekintettel Macedónia törékeny belpolitikai helyzetére és a közelgő választásokra. Nyomatékos jelzést kell támogatásunkról küldenünk a macedóniai reform, és haladás erőinek. Amennyiben ezt nem tesszük meg, az kedvezőtlen visszhangra találna az egész Nyugat-Balkánon, egy olyan térségben, amelyben az uniós tagság kilátásai jelentik azt az összekötőkapcsot, amely ezeket a civakodó országokat összeköti.

  Nikolaos Chountis, a GUE/NGL képviselőcsoport nevében. – (EL) Elnök úr! Támogatjuk az Európai Unió bővítését a Balkán minden egyes országával, amennyiben be kívánnak lépni. Ugyanakkor szeretném a bővítés terén eddig elért előrehaladás alapján felhívni a figyelmet arra, hogy az ezen országokkal folytatott együttműködésnek és csatlakozási folyamatnak – különösen gazdasági válság idején – a fenntartható fejlődéshez, valamint a bővítésben érintett országoknak, az Uniónak és polgárainak gazdasági és társadalmi jólétéhez kell hozzájárulnia, nem pedig olyan gazdaságpolitikák előírásához, amelyek recesszióba döntik ezen országokat, a munkanélküliséget növelik és a szociális jogokat pedig megnyirbálják. Továbbá úgy vélem, biztos úr, hogy a csatlakozási folyamatot a nemzetközi jog és nemzetközi eljárások tiszteletben tartásával kell végrehajtani, és ez esetben, tiszteletben tartva és támogatva azt az eljárást, melynek révén közösen elfogadható megoldást lehet a névkérdésre találni, az ENSZ égisze alatt.

Ez fontos kérdés és még a csatlakozási tárgyalások megkezdése előtt meg kell oldani. Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság politikai erőinek meg kell tenniük a szükséges lépéseket és kerülniük kell minden olyan gyakorlatot és retorikát, amelyek a problémát súlyosbítják. Politikai szándékukat, a tekintetben hogy akarják-e vagy sem a csatlakozási folyamatot, ennek alapján kell megítélni és nem pedig egy katonai jellegű misszió alapján, mint amilyen Afganisztán, amit a jelentés szintén az ország vívmányának tart.

  Nikolaos Salavrakos, az EFD képviselőcsoport nevében. – (EL) Elnök úr! Zoran Thaler úr, aki a Macedónia Volt Jugoszláv Köztársasággal foglalkozó előadó volt, már nincs velünk, azok után a súlyos panaszok után, melyekről valamennyien olvashattunk a Sunday Times-ban. Véleményem szerint, megilleti őt az ártatlanság vélelme. Ugyanakkor, tekintettel az ellene felhozott vádakra, a Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaságról szóló jelen jelentés nem tekinthető szavahihetőnek. A Parlament elnökének március 22-én írott levelemben kértem, hogy egészen addig ne bocsássák szavazásra a jelentést, amíg az egyeztető eljárás megkezdését követően a vizsgálatok eredményeit nem tették közzé.

Éppen ezért arra szólítok fel minden képviselőt, hogy tartózkodjon a szavazásnál a Parlament működőképességének és hitelességének fenntartása érdekében. Én személy szerint ezt fogom tenni. Azt mindenestre el kell mondanom, hogy nem értek egyet Győri asszony álláspontjával, viszont Füle úr és a helyettes előadó elképzelését reálisnak tartom.

Rámutattak arra, hogy az országot korrupció jellemzi, semmilyen terv sincs a láthatáron, a különböző etnikai csoportok közötti kapcsolatok semmit sem változtak és a névkérdésről Görögországgal folytatott vita továbbra is létezik. Éppen ezért, ezt a pontot komolyan figyelembe kell vennünk a jelentésben.

  Dimitar Stoyanov (NI). – (BG) Elnök úr! Bizonyos mértékig egyetértek azzal, amit Füle biztos úr mondott, nevezetesen azzal, hogy valóban konkrét előrelépést láthatunk Macedónia fejlődésében az Európai Unióhoz történő közeledése során. Ugyanakkor még számos megoldatlan kérdés létezik.

Például a bolgár nem kormányzati szervezet „RADKO” bejegyzésének ügye már évek óta függőben van a Macedón Köztársaság Legfelsőbb Bíróság előtt. E bejegyzés, pontosabban annak elutasítása miatt, „RADKO” pert nyert itt az Európai Emberi Jogi Bíróság épületében, nagyon közel a Parlamentünkhöz, amiben Macedóniát elmarasztalták.

A magukat bolgároknak tekintő emberek, akiket az egyszerűség kedvéért „bolgár etnikai csoport”-nak nevezek, jóllehet ez nem egy pontos meghatározás, jelentik még mindig az egyetlen olyan etnikai csoportot Macedóniában, amely nem rendelkezik bejegyzett politikai párttal. Ez annak az elnyomásnak a következménye, amely már 20 éve tart minden olyan személy ellen, aki kijelenti, hogy bolgárnak tekinti magát. Ez olyan szintre jutott, ahol ezek az emberek már nem akarnak politikai pártot alakítani, ahogyan azt Macedóniában a többi etnikai csoport teszi.

Úgy érzem, hogy ezek a kérdések létfontosságúak és meg kell őket oldani, mivel a politikai kritériumok részét képezik, amelyeket meglátásom szerint – és ezen a ponton nem értek egyet a biztos úrral – Macedónia nem teljesített. Egészen addig, amíg ezek a problémák nem oldódnak meg, nem lehet új szakaszt kezdeni a Macedónia uniós csatlakozásáról folytatott tárgyalásokban.

  Marietta Giannakou (PPE). – (EL) Elnök úr! Meghallgattam a Bizottságot; a Bizottság jelentése most sokkal kritikusabb, mint legutóbb, és valamennyien tudjuk, hogy mi történik az országban. Ennek ellenére hallottam, hogy a képviselőtársak példátlan elméleteket vetettek fel. Elméleteket, mint például azt, hogy mivel Görögország gazdasági válságban van, mindarra „igent” kell mondania, amit a többiek akarnak. Szeretném felhívni képviselőtársaim figyelmét arra, hogy egészen addig, amíg Görögország gazdasági válságban van, egyetlen kormány sem fog belegyezni abba, hogy tárgyalásokat kezdjen a Tanácsban, és Görögország jóhiszeműsége bebizonyosodott akkor, amikor belegyezett abba, hogy az ország tagjelölt legyen.

Következésképpen: vagy megoldódik az elnevezéssel kapcsolatos vita, ami mögött az a propaganda célzat és azon erőfeszítések állnak, melyek a jelen politikai helyzetet kívánják előtérbe állítani, vagy pedig nem kezdődnek meg a tárgyalások, és egyetlen görög kormány sem fog beleegyezni ebbe. Képviselőtársaimnak továbbá azt is el kívánom mondani, hogy számos olyan ország van, amelyek más országokat akadályoztak abban – hosszú időn keresztül –, hogy az Unióhoz csatlakozzanak. Éppen ezért Görögországot nem lehet azért elítélni, mert a szerződések szerinti feltétlen jogát gyakorolja a Tanácsban.

  Hannes Swoboda (S&D). – (DE) Elnök úr, Győri asszony, Füle úr! Én voltam egyik első vagy talán legelső Macedóniával foglalkozó előadó ebben a Parlamentben és sajnálattal figyelem, hogy hogyan alakult, illetve nem alakult a helyzet. Ezt követően a Horvátországgal foglalkozó előadó lettem, és ott egyértelműen látható a különbség. Horvátországnak voltak problémái a szomszédjaival, többek között Szlovéniával is, de Horvátország fáradozott a problémák megoldásán. Amennyiben Macedónia nem tesz elég erőfeszítést nehézségeinek megoldása érdekében, jóllehet nem csak az egyik felet akarom hibáztatni, akkor ez Macedóniának is problémát jelent. Legyünk őszinték! Nem lehet egy ország identitástudatát megerősíteni azzal, hogyha minden téren felállítanak egy Nagy Sándor szobrot, hogyha a repülőteret elnevezik Nagy Sándorról. Érdekeltnek kell lenni a problémák megoldásában.

Miért fontos ez az érdekeltség? Füle úr utalt az ohridi keretmegállapodásra, amely komoly előrelépést jelentett. Ugyanakkor minél kevesebb erőfeszítést tesz az ország és kormány annak érdekében, hogy végrehajtsa a belső reformokat és Görögországgal együtt megoldást találjon, annál inkább fogja az ország albán népessége azt mondani: „Mit keresünk mi ebben az országban, amikor valójában még csak lehetőségünk sincs csatlakozni az Európai Unióhoz?” Ezért olyan sürgős Macedónia számára, hogy Görögországgal együttműködve megoldja a problémát.

  Andrey Kovatchev (PPE). – (BG) Elnök úr, Győri asszony, biztos úr! Én is köszönetet szeretnék mondani Vigenin úrnak a jelentés nagyszerű ismertetéséért. Az Európai Unió politikai szándéka minden nyugat-balkáni ország vonatkozásában az, hogy gyorsan és sikeresen integrálódjanak az Európai Unióba és az európai család teljes jogú tagjaivá váljanak.

A történelmileg felhalmozódott problémák, különösen a Balkánon, kizárólag az európai integráción keresztül oldhatók meg. Ezáltal lehetővé válna, hogy a határok Európának ezen a részén a megosztottság helyett az egység jelei legyenek, mint ahogy az itt, például a Franciaország és Németország közötti határ esetében van.

Az állásfoglalás figyelembe veszi és üdvözli az ország által – különösen a gazdasági szektorban – elért haladást. Ugyanakkor hangsúlyozza, hogy az országnak a teljes jogú tagsághoz vezető út még hátralévő szakaszát is meg kell tennie.

Az állásfoglalás problémás területeket is említ. Ezek a politikai és az etnikumok közötti kapcsolatok, a jószomszédi kapcsolatok, a médiaszabadság jelenlegi állapota, és az állampolgárok jogai, etnikai hovatartozásuktól függetlenül. Különösen azokat éri esetenként hátrányos megkülönböztetés, akik nyíltan vállalják bolgár etnikai származásukat.

Az állásfoglalás a kulturális és történelmi örökség megőrzésének jelentőségére is utal, amely fontos európai érték. Helyes, hogy ez az állásfoglalás kifejezett említést tesz a Macedóniában található bolgár etnikumú kulturális műemlékek helyzetéről. A bizalmat a történelmi tények tiszteletben tartásával lehet megteremteni, nem pedig a provokatív, felesleges manipulációval és az igazság elferdítésével.

Őszintén kívánom, hogy Macedónia polgárai mielőbb rendezzék a múlt problémáit, hogy az Európai Unió teljes értékű polgáraiként üdvözölhessük őket. A problémák rendezésének folyamatát azonban csak akkor lehet sikerrel keresztülvinni, ha megvan a politikai szándék ahhoz, hogy végérvényesen szakítsanak azokkal, akik a volt jugoszláv kommunista titkosszolgálatban szolgáltak, beszivárogtak Macedónia politikai, gazdasági, társadalmi életébe és médiájába és ott provokációkat szerveztek, éppúgy mint ahogy az természetesen más kelet- európai országban is megtörtént.

  Maria Eleni Koppa (S&D). – (EL) Elnök úr! Néhány nappal ezelőtt Gruevski úr kormánya előrehozott választásokat jelentett be. A sajtó függetlenségének, és a bírói kar függetlenségének megsértése miatti felháborodottság és a Skopje 2014 városrendezési terv kellős közepén, amikor a politikai párbeszéd megfeneklett, Gruevski úr a jövőben próbál menedéket keresni.

Hogyha hozzátesszük az elnevezés megoldatlan kérdését ehhez a sajnálatos belső környezethez, akkor az ország európai kilátásai komoly megpróbáltatás elé néznek. A görög kormány, a miniszterelnöki szintű kétoldalú kapcsolatok számának növelése révén már többször is bebizonyította, hogy véglegesen le kívánja zárni ezt a fejezetet. Sajnálatos módon mostanáig ennek semmilyen pozitív hozadéka sem volt, és ezért nem Görögország a hibás.

E keretek között, Gruevski úr előzetes választási játszmákat játszik és megpróbálja a nemzetközi közvéleményt meggyőzni arról, hogy Görögország az, aki a névkérdést illetően mindig előáll valami váratlannal és ezáltal állandóan akadályokat gördít az ellentétek feloldása elé. Az európai jövő felelőssége Skopje kezében van, és felszólítjuk, hogy vállalja is fel felelősséget.

  Anna Ibrisagic (PPE). – (SV) Elnök úr! Mivel csak egy percem van, ezért csak egy kérdést érintek. A bővítésekből ez idáig azt tanultunk meg, hogy az igazi reformok csak akkor kezdődnek el, ha a tárgyalások megkezdődtek. Nem arról van szó, hogy holnap, mihelyt tárgyalásokat kezdeményezünk Macedóniával, ezt a folyamatot is lezárjuk. Ez még csak a kezdet.

Számos lehetőség lesz ezt követően az ország akadályoztatására, amennyiben Görögország ezt kívánja tenni, de teljes felelőtlenség ebben a helyzetben akadályokat gördíteni ez elé a sajátos földrajzi fekvésű ország elé. Macedónia igen érzékeny helyzetben van. Amennyiben még tovább váratnánk ezt az országot, azzal a rossz üzeneteket küldenénk. Ez pedig a nacionalizmus fokozódását és azoknak a nagyon negatív erőknek a megerősödését fogja elősegíteni, amelyek ellen a bővítéssel kívánunk harcolni.

  Anna Záborská (PPE). – (SK) Elnök úr! Strasbourgból Brüsszelbe utazva kétszer megyünk át Luxemburgon. Először Luxemburg szuverén államon, majd pedig az ugyanilyen elnevezésű belga területen. Amennyiben a belgák a görögök logikáját követték volna az EU létrehozásakor, akkor ma nem létezne.

Macedónia készen áll arra, hogy megkezdje az uniós csatlakozásról szóló tárgyalásokat. A demokratikus út követéséhez azonban segítségünkre és szolidaritásunkra lesz szüksége, ugyanúgy, ahogyan erre nemrégiben Görögországnak is szükség volt. Teljes mértékben tiszteletben tartom minden egyes tagállam vétójogát az új tagállamok felvétele esetében. Azzal a kéréssel fordulnék Görögország képviselőihez, hogy adjanak tanúbizonyságot jó szándékukról és támogatásukról, nemcsak a jelentést, de azon módosítást illetően is, amely a szövegben ismét, mint a hivatalos nyelvek egyikeként hivatkozik a macedón nyelvre.

  László Tőkés (PPE). – (HU) Tisztelt elnök úr! Már a tavaly februári országjelentés nagyra értékelte Makedóniának az európai integráció viszonylatában elért eredményeit. Az Európai Parlament ezzel kapcsolatos határozata ismételten sürgette a névvita lezárását és a csatlakozási tárgyalások haladéktalan elkezdését. Elfogadhatatlannak, sőt egyenesen botrányosnak tartom, hogy ezen a téren az utóbbi egy évben sem történt érdemi előrehaladás. Ennek következtében magának az Uniónak a hitele szenved kárt. Az Unió és a magyar EU-elnökség is prioritásai között tartja számon a balkáni országok, köztük Horvátország és a makedón állam csatlakozását. Kérem a Parlamentet, a Tanácsot és a Bizottságot, hogy az ország elnevezésétől függetlenül támogassa a makedón csatlakozási tárgyalások mihamarabbi beindulását.

  Csaba Sándor Tabajdi (S&D). – (HU) Azokkal értek egyet, akik a felelősséget kölcsönösen állapítják meg. Egyszerre felelős az Európai Unió, az Európai Tanács, amiért húzza-halasztja a csatlakozási tárgyalásokat, ezáltal megfosztjuk magunkat az egyik legfontosabb eszköztől, a régió stabilizálásától, de felelős a makedón vezetés is, mert azt hiszi, hogyha nem kezdődnek el a csatlakozási tárgyalások, akkor nem kell folytatnia azokat a reformokat, amelyekről Győri államtitkár asszony és Füle biztos úr is szólt. Ami pedig az elnevezést illeti, azt kell mondjam, közép-európaiként, magyarként, hogy rendkívül abszurdnak tartom ezt a vitát Görögország és Macedónia között. Mind a két fél merevségét elfogadhatatlannak tartom. Nem tudom, mit szólt volna az Európai Unió, ha Magyarország például 2007-ben ellenezte volna Románia fölvételét. Egy percig Magyarországon meg nem fordult ez a veszély, ezért kérem mindkét felet a józan önmérsékletre.

  Katarína Neveďalová (S&D). – (SK) Elnök úr! Tagadhatatlan, hogy Macedónia jelentős haladást ért el az elmúlt évben. Ugyanakkor még mindig van min javítani a kulcsfontosságú területeken. Véleményem szerint a legfontosabb követelményeket az jelenti, hogy biztosítani kell az igazságszolgáltatás függetlenségét, a véleménynyilvánítás szabadságának szintjét a médiában, az erősebb civiltársadalmat és a hatékonyabb politikai párbeszédet.

Az ombudsman hivatalának lényegesen több munkája volt az elmúlt évben, viszont a közigazgatás által elfogadott ajánlásainak száma visszaesett. Éppen ezért értek egyet a Bizottság álláspontjával, miszerint az ombudsman helyzetét meg kell erősíteni.

Ugyanakkor üdvözlöm a kisebbségek és kulturális jogok védelmének javítása terén elért sikert. Macedónia jelentősen csökkentette a személyes okmányokkal nem rendelkező romák számát. Sajnálatos módon még mindig sanyarú körülmények között élnek és továbbra is hátrányos megkülönböztetés éri őket. Valamennyien tudjuk, hogy ez olyan kérdés, amely nem csak Macedóniára vonatkozik. A romák helyzete még inkább azt bizonyítja számunkra, hogy ez páneurópai probléma.

A problémák ellenére Macedónia továbbra is stabil ország a térségben, jó kapcsolatokat tart fenn a szomszédos államokkal, és szerintem jó úton halad az EU felé.

  Jaroslav Paška (EFD). – (SK) Elnök úr! Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság már régóta érdekelt az EU-hoz történő csatlakozásban. A rendelkezésre álló információk szerint, az ország most készen áll a csatlakozási tárgyalások megkezdésére, mivel megfelelő mértékben eleget tett a szükséges politikai kritériumoknak, előrelépést ért el a közigazgatás, az igazságszolgáltatás és a rendőrség reformja terén. A politikai rendszer stabilnak tűnik, a politikai pártok kapcsolatban állnak egymással, és a kisebbségek helyzete is javult. Ugyanakkor még mindig bizonyos fenntartások fogalmazhatók meg az igazságszolgáltatás függetlenségét, a korrupció elleni harcot és a médiában történő véleménynyilvánítás szabadságát illetően, amelyek mind kedvezőtlen hatással vannak az üzleti környezetre és a külföldi tőke beáramlására.

Ugyanakkor előrelépést sikerült elérni a jogszabályok és politikák harmonizálása terén, különösen az áruk szabad mozgása, a gazdasági társaságokról és pénzügyi szolgáltatásokról szóló törvény, valamint az igazságszolgáltatás, a szabadság és biztonság vonatkozásában. Ezért vagyok biztos abban, hogy a Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság állampolgárai most joggal várják el, hogy a szabad Európa baráti kezet nyújtson feléjük. Legyen elég önbizalmunk ahhoz, hogy az Európai Unió kapuit megnyissuk előttük.

  Georgios Koumoutsakos (PPE). – (EL) Elnök úr! Ebben a Parlamentben valamennyien támogatjuk Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság európai kilátásait. Mi – és különösen a görög európai parlamenti képviselők – az ország elnevezésének hosszú ideje húzódó kérdését is szeretnénk megoldani.

Ez két olyan cél, amelyek alapesetben szorosan kapcsolódnak egymáshoz, azonban nem egymással párhuzamosan valósulnak meg biztos úr. Azt gondolja, biztos úr, hogy ez a két, egymáshoz kapcsolódó cél elérhető lesz azzal, ha holnap támogatjuk az ország és az Európai Unió közötti csatlakozási tárgyalások haladéktalan megkezdését? Biztosíthatom Önt arról, hogy ezekkel pontosan az ellenkezőjét fogjuk elérni: a Gruevski-kormányt még nagyobb hajthatatlanságra fogjuk ösztönözni, és ezáltal még tovább elhúzódik az elnevezéssel kapcsolatos tárgyalások körüli patthelyzet, és ennek következtében még nagyobb mértékben befagyasztanánk az ország csatlakozási kilátásait.

Amennyiben elfogadjuk holnap ezt a jelentést, akkor az a rossz üzenet, a rossz politika és a rossz lépes lesz, és ezért fogok holnap a jelentés ellen szavazni.

  Bernd Posselt (PPE). – (DE) Elnök úr! Swoboda úrhoz hasonlóan én is összehasonlítanám Horvátországot és Macedóniát. Mindkét ország példamutató eredményeket könyvelhet el a kisebbségek vonatkozásában. Ellentétben a legtöbb uniós tagállammal, mind a két országban valamennyi kisebbség képviselettel rendelkezik a kormányban. Van azonban egy különbség. Horvátországban az ellenzék nagyrészt konstruktív hozzáállást tanúsít. Macedóniában a szocialista ellenzék viszont durva obstrukciós taktikákat alkalmaz. Sajnálom, hogy a Parlament egyes képviselői, ma a szocialista ellenzék választási kampányának eszközeivé váltak.

  Štefan Füle, a Bizottság tagja. – Elnök úr! Mint ahogy azt a mai napon megvitatott állásfoglalás-tervezet és az elért haladásról szóló 2010. novemberi bizottsági jelentés is elismeri, az ország megfelelő mértékben teljesítette a politikai kritériumokat. A reformfolyamat lendületét azonban minden területen fenn kell tartania. Ez valóban kritikus kérdés. Amint azt a vita is megmutatta, valamennyien egyetértünk ebben a fontos pontban.

Mint azt korábban is mondtam, kritikus fordulóponthoz érkeztünk az országgal kapcsolatosan. Tovább kell haladnia az Európához vezető úton, ahogyan a térség többi része is halad előre. Saját polgárai érdekében, az ország vezetésének a jövőre kell összpontosítania. E törekvésben pedig maradéktalanul támogatjuk őket.

Engedjenek meg még egy megjegyzést, ami szerintem fontos a szóban forgó ország és az egész térség számára. Nem először láttuk, hogy egy parlamenti képviselettel rendelkező párt kivonul a parlamentből és bojkottálja annak munkáját. Engedjék meg, hogy elmondjam a személyes véleményemet; ez elfogadhatatlan. Úgy gondolom, hogy minden tagságért folyamodó és tagjelölt országnak a demokratikus intézményeket, azok megerősítésére és nem pedig aláásására kell felhasználnia. Meg kell tanulniuk, hogy a demokráciát a demokratikus intézményeken belül, és nem pedig azokon kívül kell gyakorolni.

Nagyon remélem, hogy Önök is csatlakoznak hozzám abban, hogy igencsak erőteljes üzenetet küldjünk a térség országainak arról, hogy a politikai pártoknak, függetlenül attól, hogy jobboldaliak vagy baloldaliak-e, a folyamat befogadó jellegét arra kell felhasználniuk, hogy együttesen dolgozzanak az európai menetrenden és ne az utcára vigyék ki vitáikat.

  Enikő Győri, a Tanács soros elnöke. – (HU) Elnök Úr! Biztos Úr! Tisztelt Képviselő Hölgyek és Urak! Engedjék meg, hogy egy aspektusra reagáljak, méghozzá az ország elnevezésével kapcsolatos kérdésre. És hadd kezdjem azzal, hogy én mélyen megértem a képviselőknek az elégedetlenségét, sőt az indulatát is az ügyben. Nincs annál rosszabb, mint hogyha egyhelyben toporgunk egy kérdésben, és hiába van teljesítmény, nem tudjuk elismerni. El kell hogy mondjam, hogy a jószomszédi kapcsolatok fönntartását alapvető fontosságúnak tartom, a bővítés csak ezek mentén képzelhető el. Ennek része kellene, hogy legyen, hogy az ENSZ égisze alatt, tárgyalásos úton, kölcsönösen elfogadható megoldást találjanak a felek.

A Tanács üdvözli a folyamatban levő magas szintű párbeszédet, és várakozással tekint annak elébe, hogy ez eredményt hozzon. Jelenleg minden figyelem a Nemzetközi Bíróság előtt folyamatban levő ügyre összpontosul, melynek keretében március 21–30-ig került sor a szóban előterjesztett érvek meghallgatására. A végső határozat 2011 szeptemberére várható. A névvita megoldatlansága, az egyelőre eredménytelenül zajló tárgyalások elhúzódása azonban nem lehet hivatkozási alap a reformok lelassulására az országban. A magyar elnökség még az elnökség megkezdése előtt mélyreható kétoldalú tárgyalásokat folytatott az érintett felekkel, és arra biztattuk őket, hogy találjanak megoldást. Nekik kell megtalálni ezt a megoldást! Itt mindenki más ugyan segíthet, de rajtuk múlik.

Tehát mi folyamatosan ezt a párbeszédet és megoldáskeresést bátorítjuk. Nagyon sajnálom, hogyha nem tudunk előrelépni ez ügyben a magyar elnökség alatt. Ahogy említettem, ez nem csak Volt Jugoszláv Köztársaság Macedónia miatt, hanem az egész régió, az Európai Unió udvara, ami már lassan nem udvar kellene, hogy legyen, hanem az Unió integráns része. Fontos volna, hogy végre haladhassunk. Köszönöm szépen, Elnök Úr.

  Elnök. – Egy állásfoglalásra⁽¹⁾ irányuló indítványt juttattak el hozzám, melyet az eljárási szabályzat 110. cikkének (2) bekezdésével összhangban nyújtottak be.

A vitát lezárom.

A szavazásra holnap 12.00 órakor kerül sor.

Írásbeli nyilatkozatok (az eljárási szabályzat 149. cikke)

  George Becali (NI), írásban. – (RO) Egyszerre örülök és vagyok szomorú a mai vita miatt. Azért vagyok szomorú, mert már hat év telt el azóta, hogy a Tanács megadta a tagjelölt státuszt a Macedón Köztársaságnak anélkül, hogy a megtett előrehaladás ellenére bármilyen időpontot is kijelölt volna a tárgyalások megkezdésére.

Vigenin úr jelentését vizsgálva, az előcsatlakozási időszakban országommal, Romániával szemben támasztott igények közül többet is viszontlátok. Azt tapasztalom azonban, hogy annak ellenére, hogy a Macedón Köztársaság azonnal és konkrét módon válaszolt ezen igényekre, semmilyen előrelépést sem értünk el a tárgyalások megkezdését illetőn. Úgy gondolom, hogy a Macedón Köztársaság uniós tagság felé vezető útja túlságosan is hosszú időt vesz igénybe, és nem akarjuk, hogy polgárai egy nap elveszítsék az optimizmusukat és reményüket.

Egyetértek az előadóval, aki arra szólítja fel az Európai Bizottságot, a Tanácsot és a főképviselőt, hogy kezdjék meg egy olyan általánosan alkalmazható választottbírósági mechanizmus kidolgozását, amely a kétoldalú ügyeket – többek között az ország elnevezéséről Görögországgal folytatott vitát is – megoldja. Ez nemcsak a Lisszaboni Szerződés utáni közös külpolitika, de az Unió azon képességének is próbája, hogy képes-e megoldani a határai mentén fennálló vitákat.

  Jiří Havel (S&D), írásban. – (CS) A Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaságról (FYROM) készült legújabb értékelő jelentés az előzőeknél se nem jobb, se nem rosszabb. Ugyanakkor valamennyien tudjuk, hogy nem ezeknek a jelentések tartalma képezi a csatlakozási tárgyalások megkezdésének legfőbb akadályát. Az akadály a Görögországgal folytatott névvita. A vita nélkül, a tárgyalások valószínűleg már elkezdődtek volna. Éppen ezért kell az EU-nak határozott, sőt akár meghatározó szerepet játszania ennek megoldásában. Közel húsz éves eredménytelen kiútkeresés után, most teljesen indokolt, hogy megvitassuk a következő lépéseket, beleértve a tárgyalási mechanizmus esetleges megváltoztatását is. A Bizottságnak ilyen irányú alternatív javaslatokat kell benyújtania. A hosszú ideje tartó passzivitásunkkal, valamennyien hozzájárultunk az egész ország bizonytalan sorsához, ez az ország azonban – még oly sok év után is – még mindig jelentést tesz az EU-nak. Véget kell vetnünk annak a „halogatásnak” is, amely a Parlament, a Bizottság illetve a Tanács között alakult ki a csatlakozási tárgyalások megkezdésével kapcsolatosan. Senki sem veszi komolyan azt a „süketek párbeszédét”, amely egyrészt a Parlament és Bizottság, másrészt pedig a Tanács között folyik. Ennek oka abban keresendő, hogy ez aláássa az EU egészének hitelességét. Ne csapjuk be önmagunkat – az uniós csatlakozás támogatottsága még mindig magas a Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaságban. Hosszú távon azonban, érezhetően visszaesett. A Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság népének, a macedónoknak és albánoknak egyaránt, véges a türelme, még akkor is, ha ennek oka mindegyiküknél másban keresendő.

(1) Lásd a jegyzőkönyveket