Az ülések szó szerinti jegyzőkönyve

2011. április 7., Csütörtök - Strasbourg

3. Az EBB éves jelentése – 2009 (vita)

  Elnök. – Az első napirendi pont Cutaş úr jelentése a Gazdasági és Monetáris Bizottság részéről az Európai Beruházási Bank 2009. évi éves jelentéséről (2010/2248/INI) (A7-0073/2011).

  George Sabin Cutaş, előadó. – (RO) Elnök úr! Az Európai Beruházási Bank tevékenységeiről szóló jelentés benyújtása évről évre ismétlődő, demokratikus folyamat, amely része a Bank felelősségvállalásának az Európai Parlament felé.

Bár rendszeresen végzett tevékenységről van szó, mégsem szabad lebecsülni, hiszen az Európai Unió jövője szempontjából is fontos kérdésekkel kapcsolatban tartalmaz ajánlásokat. A Lisszaboni Szerződés 2009. decemberi hatálybalépésével az Európai Beruházási Bank az Európai Unió külpolitikáját támogató eszközzé vált, s eközben tekintélyes partnerként vesz részt az Unió gazdaságának irányításában is.

Szeretném megköszönni néhány képviselőtársamnak, hogy hasznos változtatásokkal járultak hozzá a jelentéshez. Ugyancsak szeretnék köszönetet mondani a Bank teljes személyzetének, főleg Maystadt elnöknek és Kolatz-Ahnen elnökhelyettesnek, kiváló együttműködésükért.

Mindnyájan olyan módszert próbálunk találni, amely összeegyeztethetővé teszi a tagállamok növekvő adósságállományát és deficitjét a – például az Európa 2020 stratégia által – kitűzött gazdasági növekedési célokkal, amelyek jelentős befektetést igényelnek az oktatásba, egészségügybe, technológiába, a fenntartható energiába és infrastruktúrába. Erre a problémára szerintem európai megoldás adhat választ, és ebben az Európai Beruházási Bank fontos szerepet játszik.

Engedjék meg, hogy két fontos példán keresztül mutassam be önöknek, hogy miként ösztönözte – és fogja ösztönözni a jövőben is – az Európai Beruházási Bank az európai gazdaságot. Elsőként a kis- és középvállalkozások részére nyújtott hiteleket említeném, majd a projektkötvényeket. Ne feledkezzünk meg arról, hogy az európai vállalkozások 99%-a kis- és középvállalkozás. A kkv-kba való befektetés olyan eszköz, amely erőteljesen hozzájárulhat az Európai Unióban folyó innovációs, kutatási és fejlesztési tevékenységekhez. Az Európai Beruházási Bank által a kis- és középvállalkozások részére nyújtott finanszírozás mind 2009-ben, mind 2010-ben meghaladta a Bank 7,5 milliárd eurós éves célját.

2010-ben továbbá létrehozták a 200 millió eurót kitevő európai mikrofinanszírozási eszközt a mikrohitelt igénylők részére. Azt is látjuk azonban, hogy a vállalkozók továbbra is nehézségekkel szembesülnek a hitelfelvételkor.

Úgy gondolom, hogy fokozni kell a Bank pénzügyi közvetítők kiválasztására és finanszírozására szolgáló eljárásainak átláthatóságát. Ugyancsak az Európai Beruházási Bank kötelessége, hogy technikai támogatást és társfinanszírozást biztosítson a konvergenciarégiók részére, amivel lehetővé teszi számukra a rendelkezésre álló finanszírozás gyorsabb ütemű felhasználását.

A másik téma, amit érinteni szeretnék, a projektkötvények kérdése. Valóban jogosan fűzünk ilyen nagy reményeket ehhez a pénzügyi eszközhöz? Szerintem igen. Célja, hogy a magánfinanszírozás vonzóvá tételével javítsa a vállalatok által kibocsátott kötvények hitelminősítési besorolását, és hogy kiegészítse a nemzeti és a kohéziós alapokból történő beruházásokat. E multiplikátorhatásnak köszönhetően a vállalatok több pénzhez jutnak infrastrukturális projektek megvalósítására a közlekedés, az energia, az informatika és a fenntartható fejlődés terén. Fontos, hogy a középpontban az olyan kulcsfontosságú projektek legyenek, mint a fenntartható fejlődés, a közúti és vasúti infrastruktúra, a kikötők összekötése az európai piacokkal, vagy az energiafüggetlenséget támogató projektek, például a Nabucco-gázvezeték vagy az ITGI projekt.

Mivel itt és most a pénzügyi válságból való kilábalás lehetséges megoldásait vesszük számba, szólnunk kell az átláthatóságról és az adóparadicsomokról is. A pénzügyi közvetítők átláthatatlansága konkrétan az adókikerülésben és -csalásban nyilvánul meg, és ez még tovább súlyosbítja a helyzetet, amivel szembe kell néznünk.

Európai bankként az Európai Beruházási Bank nem vehet részt a különféle nemzetközi szervezetek listáján szereplő, nem együttműködő joghatóságokon keresztül történő műveletekben. Ezek a referencialisták azonban nem elegendőek. Magának az Európai Beruházási Banknak is szerepet kell vállalnia azzal, hogy rendszeresen elvégzi a megfelelő értékeléseket, és nyilvánosságra hozza azok eredményeit.

Végül, de nem utolsósorban, arról a szerepről szeretnék említést tenni, amelyet a Bank az Európai Unión kívül játszik az EU-hoz csatlakozni készülő, valamint az együttműködési és fejlesztési politikák alá tartozó országokban. Ezekben az országokban az Európai Beruházási Bank az Európai Unió külpolitikai célkitűzéseit támogatja. Ezért úgy gondolom, hogy egyrészt több szakértőt kell kijelölnünk erre a területre, másrészt pedig növelnünk kell a helyi szereplők részvételi arányát a projektben.

Most pedig érdeklődve várom valamennyi jelenlévő kolléga véleményét, mielőtt megtenném vitazáró felszólalásomat.

  Philippe Maystadt, az EBB elnöke. – (FR) Elnök úr, hölgyeim és uraim! Engedjék meg, hogy mindenekelőtt megköszönjem, hogy ismét részt vehetek az Európai Beruházási Bank tevékenységeiről szóló jelentésről folytatott parlamenti vitán – úgy tűnik, ez már kezd hagyománnyá válni.

Külön köszönet illeti az előadót, Cutaş urat, aki volt olyan előrelátó, hogy nem csak visszatekintve vette szemügyre a helyzetet, hanem a jövőre nézve is szolgált iránymutatással. Lényegében magam is erről szeretnék beszélni, ha megengedik. Mint elhangzott, a Bank Igazgatótanácsa háromágú megközelítést dolgozott ki az Európai Beruházási Bank munkájához az elkövetkező néhány évre. Munkánkat három területen kívánjuk fejleszteni: az Európa 2020 stratégia megvalósítása, az éghajlatváltozás elleni küzdelem és az EU külpolitikai támogatása terén.

A 2008-ban kirobbanó pénzügyi, majd gazdasági válsággal szembenézve a tagállamok reakciója rövid távra szólt: különféle nemzeti terveket dolgoztak ki először a bankok megsegítésére, majd a gazdaság helyreállításának elősegítésére. Mint tudják, ezeket a nemzeti terveket az Európai Tanács által 2008 decemberében elfogadott európai gazdaságélénkítési terv támogatta. Az EBB is megtette a maga hozzájárulását azzal, hogy a 2007. évi 48 milliárd euróról 2009-ben 79 milliárd euróra emelte hitelkihelyezései mennyiségét, és hogy ezt a forrásbővítést a reálgazdaság azon területei felé irányította, amelyeket a Tanács prioritásként jelölt meg. Ilyen például az előadó által is kiemelt, a kis- és középvállalkozások részére nyújtott támogatás.

A rövid távra szóló válaszlépés segített ugyan elkerülnünk a legrosszabbat, most azonban hosszú távú reakcióra van szükség. Itt jön be a képbe az Európa 2020 stratégia, amelynek kritikus része a foglalkoztatási ráta és a termelékenység emelése, amelyet az úgynevezett tudásháromszögre kell alapozni: az oktatásra, a kutatásra és az innovációra. Az EBB készen áll arra, hogy maga is jelentős mértékben hozzájáruljon a stratégia megvalósításához. 2010-ben az oktatási szektor projektjeinek finanszírozására több mint 4 milliárd eurót, az RDI – kutatás, fejlesztés és innováció – projektjeire pedig több mint 7 milliárd eurót fordított.

Az EBB növelni kívánja az ezekre a területekre irányított finanszírozását, ezért az Európai Bizottsággal közösen folytatja különféle, a kockázatmegosztó finanszírozási mechanizmus (RSFF) mintáján alapuló közös finanszírozási eszközök kialakítását kutatási célokra – az ilyen típusú eszközök ugyanis emelőhatással járnak az európai költségvetésre. Ugyanannyi pénzből az európai költségvetés sokkal több beruházást képes elviselni, a közös eszközök ráadásul enyhítik az EBB tőkekorlátait. Ez azt jelenti, hogy az EBB ugyanannyi tőke mellett képes növelni hitelkihelyezései mennyiségét.

Az imént említettem az RSFF-t, a kutatási célú kockázatmegosztó finanszírozási mechanizmust. Ez egy jó példa. 2010 végén mintegy 390 millió eurós költségvetési hozzájárulással és az EBB mintegy 700 millió eurós tőkeallokációjával több mint 6 milliárd eurónyi hitelt tudtunk kihelyezni kutatási célú beruházások finanszírozására, több mint 16 milliárd euró értékben. Önök is láthatják tehát az ilyen eszközök által kifejtett kétféle mobilizáló hatást, és számunkra is egyértelműnek tűnik, hogy az EBB hozzájárulását az Európa 2020 stratégiához még eredményesebbé teszi a Bizottsággal és a többi pénzintézettel kialakult pragmatikus szemléletű együttműködés.

A második terület: az éghajlatváltozás elleni küzdelem és ennek időnként tragikus következményei. Ez az Európai Unió, így az EBB számára is elsőrendű prioritássá vált. A fukusimai nukleáris baleset és az ennek kapcsán felvetett kérdések fokozzák az energiatakarékosságba, a megújuló energiaforrásokba és az új energiatechnológiákba való intenzív befektetés szükségességét.

2010-ben az üvegházhatást okozó gázkibocsátás mennyiségének csökkentéséhez közvetlenül hozzájáruló projektekre biztosított finanszírozást az EBB csaknem 20 milliárd euróra emelte, ami teljes hitelkihelyezéseinek mintegy 30%-át teszi ki. A megújuló energiaforrásokra irányuló projektekhez biztosított hitelek 6,2 milliárd eurót képviselnek a teljes hitelportfólióból; ezeket főként szél- és napenergia-projektekre fordították. Az energiahatékonyság javítását célzó projektekhez nyújtott hiteleket 2010-ben 2,3 milliárd euróra emeltük. A következő években ezeket az összegeket még tovább növeljük, hiszen Európa számos városában és településén sok lehetőség kínálkozik az energiamegtakarításra, főként a köz- és lakóépületekben. A városi közlekedés fejlesztésébe való beruházásokhoz, így az egyes közlekedési eszközök által okozott levegőszennyezés csökkentéséhez 2010-ben az EBB 7,9 milliárd euró összegben biztosított hiteleket.

Tehát folytatni kívánjuk ezeket az erőfeszítéseket. Továbbra is támogatni fogjuk az energiatakarékosságot, az energiahatékonyságot és a megújuló energiaforrásokat, és az élen járunk egy olyan, a technikai nehézségek miatt igen komplex módszer kialakításában, amely pontosabban képes felmérni az általunk finanszírozott projektek szénlábnyomát. Ez a munka is bizonyítja, hogy az éghajlatváltozás elleni küzdelmet fontos prioritásként kívánjuk kezelni.

Végül pedig a harmadik terület: egyetlen hatalom sem képes külpolitikát folytatni pénzügyi támogatás nélkül. Ezt a leckét Kína is megtanulta. Saját külpolitikai célkitűzései támogatására pénzügyi beavatkozásokat végez világszerte. Ha az Európai Unió olyan külpolitika kialakítására törekszik, amellyel némi befolyást gyakorolhat a világra, akkor annak pénzügyi erővel is kell rendelkeznie. Ha az Európai Unió úgy akarja, az EBB képviselheti ezt a pénzügyi erőt. Ez az EBB külső mandátumáról szóló Camdussus-jelentés egyik végkövetkeztetése. Az csak később derül ki, hogy a tagállamok, amelyek ugyancsak részvényesei az EBB-nek, megfogadják-e ezt az ajánlást, és egyértelmű döntést hoznak-e a 2014–2020 közötti időszakra vonatkozó pénzügyi terv megalkotása során.

Elnök úr, hölgyeim és uraim! Ebben foglalható tehát össze az EBB elkövetkező évekre vonatkozó háromágú megközelítése.

  Maroš Šefčovič, a Bizottság alelnöke. – Elnök úr! Mindenekelőtt szeretnék köszönetet mondani az előadónak, Cutaş úrnak kiváló jelentéséért. Szeretném üdvözölni Maystadt urat is mai plenáris ülésünkön, hiszen rendkívül fontos, hogy a Bizottság is gratuláljon neki és az EBB-nek ahhoz a következetes és szilárd erőfeszítéshez, amellyel a Bank a globális pénzügyi válság hatásaira reagál.

Az EBB segítsége létfontosságú volt. Az EBB segített kezelnünk a piaci hitelhiány problémáját, ami nem csupán az EU tagállamoknak és a tagjelölt országoknak volt életbevágó, hanem valamennyi partnerünknek világszerte. Az EBB jelentősen növelni tudta hitelezési tevékenységét, és ezzel egy időben a megnövelt összegeket a kulcsfontosságú növekedést serkentő területekre összpontosította.

A Bizottság osztja a Parlament véleményét, hogy az EBB alapvető célja az uniós kohéziós politika és az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaságra való átállás. Ezért a Bizottság egyesítette erőit az EBB-csoporttal, hogy a mindnyájunk által jól ismert közös pénzügyi eszközökkel – mint a JASPERS, a JEREMIE és az újonnan bevezetett ELENA – támogassák a konvergencia-célkitűzések alá tartozó térségeket az éghajlatváltozás elleni küzdelemben. Üdvözöljük továbbá a kkv-k részére nyújtott hitelmennyiség növelését, és egyetértünk abban, hogy több minőségi mércére van szükség az EBB-csoport hozzáadott értékének és átláthatóságának fokozására ezen a téren.

Ennek kapcsán szükségesnek látszik az EBB és az EBA közötti ideális munkamegosztás végiggondolása. Az EBB által felvállalt óriási erőfeszítések rámutatnak arra, hogy mennyire fontos lenne optimalizálni az EBB tőkéjének felhasználását. Létfontosságú, hogy megtaláljuk a helyes egyensúlyt a nagyobb hitelmennyiség és az olyan kockázatosabb tevékenységek között, amelyek ugyan több tőkét emésztenek fel, de több értéket adnak az EBB-csoport beavatkozásához.

Szeretnék néhány szót ejteni a pénzügyi eszközökről. Úgy gondoljuk, hogy ki kell terjeszteni a legfőbb pénzintézetekkel – köztük az EBB-vel – együtt bevezetett innovatív pénzügyi eszközök használatát. Az azonnali hiteleket, tőkerészesedéseket és garanciákat felhasználó eszközök maximalizálják az EU költségvetésének hatásait, hiszen vonzzák harmadik felek pótlólagos forrásait is. Ráadásul a közös pénzügyi eszközök fokozottabb használata és a kockázatok megosztása az EU költségvetésével tőkét szabadíthat fel, ami az EBB saját forrásainak magasabb kihasználtságát és hatókörének növelését teszi lehetővé. Végső soron ez több, az Európa 2020 stratégiát támogató projektet jelent, azaz a stratégia céljainak és célkitűzéseinek nagyobb támogatottságát.

Nagyon jó példa erre az Európa 2020 projektkötvény-kezdeményezés, amelynek nyilvános konzultációja most van folyamatban. Az Európa 2020 stratégia nagyszabású, határokon átnyúló beruházásokra szólít fel az EU 2020 iránymutató cselekvései erősítésére és az intelligens, korszerűsített, és teljes mértékig átjárható infrastruktúrák kialakítására. A projektkötvény-kezdeményezés a közlekedés, az energia és a kommunikációs infrastruktúra terén végrehajtott projektek finanszírozását támogatná, illetve lehetőség szerint olyan más ágazatok projektjeit, amelyek segíthetnek lerakni a fenntartható jövőbeli fejlődés és foglalkoztatás alapjait. Örömmel látom, hogy jelentésükben önök is kinyilvánították támogatásukat a projekt iránt.

A következő többéves pénzügyi keretről szóló ajánlásai előkészítésének keretében a Bizottság az új eszközök optimális felhasználásának biztosítása érdekében stratégiai vizsgálatot és elemzést hajt végre, amelynek során párbeszédet folytat az EBB-vel és más pénzintézetekkel, hogy hasznosítsa ezen intézmények pénzügyi szakértelmét és piaci tapasztalatait.

Végezetül szeretnék néhány szót szólni az EBB külső tevékenységeiről. Az EU-n kívüli EBB-finanszírozás kérdésében a Bizottság támogatja az EBB külső mandátuma félidős felülvizsgálatának keretében benyújtott parlamenti javaslatot arról, hogy emeljék fel a felső összeghatárokat, ami többek között 1 milliárd eurós emelést biztosít a mediterrán térség részére. Tudjuk, hogy ez ma mennyire fontos. Elengedhetetlen ahhoz, hogy az EBB fenntartható szinten hajthassa végre beavatkozásait, és támogathassa a partnerországok demokratikus átalakulását. Hasonlóképpen szeretném megismételni annak fontosságát, hogy a korábbi befektetési műveletekből visszaáramló pénzt az EBB a régió magánszektorának kkv-it érintő, kockázatosabb tőkebefektetések végrehajtására használhassa fel. Támogatjuk továbbá az EBB fejlesztési kapacitásának fokozatos megerősítését is, hiszen a fenti extra szükségletekből fakadóan fokozatosan növelni kell a fejlesztési szempontokra szakosodott humán erőforrásokat.

Az EBB külső mandátumának félidős felülvizsgálatát követő bizottsági javaslattal összhangban a Bizottság munkacsoportot hoz létre az európai uniós együttműködési és fejlesztési platform lehetséges kialakításának tanulmányozása céljából. A cél a mechanizmusok működésének optimalizálása, valamint az uniós támogatások és kölcsönök elegyítése a Bizottság, az EBB és más két- vagy többoldalú intézmények részvételével. Egy ilyen platform megteremtése szinergiákat hoz létre az EBB és más pénzintézetek között, és előmozdítja a közöttük lévő együttműködést. Ezzel összefüggésben szeretném emlékeztetni önöket a Bizottság, az EBB és az EBRD közötti egyetértési megállapodásra, amelynek aláírására március elején került sor.

  Jean-Pierre Audy, a Költségvetési Ellenőrző Bizottság véleményének előadója – (FR) Elnök úr, biztos úr! Annál is inkább méltányolom, hogy Maystadt úr figyelmet szentel az Európai Parlament képviselőinek, mert egy kormányközi bank elnökeként ez nem is lenne kötelessége. Köszönjük. Felszólalásom a biztonságról és az Európai Beruházási Bank közösségi jelleget öltéséről szól.

Ami a biztonságot illeti: Maystadt úrtól elhangzott, hogy szeretné, ha bankja lenne az Európai Unió mögött álló erő és pénzügyi kar. Ehhez azonban meg kell tartani az AAA minősítést. Mi a Költségvetési Ellenőrző Bizottságban évek óta azt szorgalmazzuk, hogy az EBB-t vessék prudenciális szabályozási felügyelet alá. Azt javasoljuk, hogy ezt a felügyeletet vagy az Európai Központi Bank, vagy – az EBB kezdeményezésére – az új Európai Bankfelügyeleti Hatóság hajtsa végre, egy vagy több szabályozó részvételével, vagy anélkül, és öntől várjuk, biztos úr, hogy tegyen erről javaslatot.

Végül, elnök úr, szeretném elismételni azt a javaslatunkat, hogy az Európai Unió is az Európai Beruházási Bank tagja lehessen, ami biztosítaná, hogy a kormányközi eszköz fokozatosan közösségi eszközzé váljon.

  Danuta Maria Hübner, a PPE képviselőcsoport nevében. – Elnök úr! Maystadt elnökhöz hasonlóan én is a jövőről szeretnék beszélni, és ennek kapcsán három kérdést vetnék fel. Az első: Európának növekedésre és szerkezetátalakításra van szüksége, ez pedig beruházást és beruházásfinanszírozást jelent.

Joggal merül fel a kérdés, hogy honnan jön ez a finanszírozás. A válasz e kérdés egyik fontos elemére az Európai Beruházási Bankban és annak társ-intézményeiben rejlik. Ne felejtsük el, hogy az elkövetkező években óriási globális versengés fog folyni a finanszírozásért. A nemzeti költségvetések újabb megtakarításokra vannak kihegyezve. Amikor a bankrendszer ismét visszatér szokásos finanszírozási tevékenységeihez, rengeteg bizonytalansággal fog szembenézni és persze, szokás szerint, az európai költségvetés túl kicsi lesz ahhoz, hogy hatékony legyen, és megoldhassa a problémáinkat. Ezért az EBB létfontosságú szerepet fog játszani.

  Thijs Berman, az S&D képviselőcsoport nevében. – (NL) Elnök úr! Gratulálni szeretnék Cutaş képviselőtársamnak az EBB 2009. évi éves jelentéséről szóló kiváló jelentéséhez. Az itt ismertetett összefoglalója is dicséretet érdemel.

Egy bizonyos szempontra azonban szeretnék visszatérni; nevezetesen a Tanács és a Parlament viszonyára. Az Európai Parlament társjogalkotó az Európai Beruházási Bank külső mandátuma és valamennyi EU-n kívüli tevékenysége tekintetében, mind a szomszédos, mind a fejlődő országokban. A Tanács ennek ellenére igen nehezen képes komolyan venni a Parlament javaslatait a külső mandátum felülvizsgálatáról. Meglepő számomra, hogy a Tanács rutinszerűen, flegmán elutasítja a Parlament által tett új javaslatokat azzal, hogy azok „elfogadhatatlanok”.

Itt konkrétan azokról a javaslatokról beszélek, amelyek az EBB aktív szerepvállalását sürgetik az éghajlatváltozás kezelésével kapcsolatos intézkedésekben és nagyobb szerepet szánnának az EBB-nek a mikrofinanszírozásban. Csakugyan „elfogadhatatlanok” ezek a javaslatok? A Tanács feladata meghatározni, hogy milyen témákat vitathat meg az Európai Parlament? Nem. Az Európai Parlament és a Tanács egyenrangú társjogalkotók; az Európai Bizottsággal szoros kapcsolatban állva, egymással közösen kell meghatározniuk az EBB külső tevékenységeire irányadó szabályokat. Ez konzultációt, közös gondolkodást, kompromisszumokat és nyitott hozzáállást igényel mindkét jogalkotó részéről. Értelmetlen és nem célravezető tehát az „elfogadhatatlan” kifejezéssel illetni azokat a javaslatokat, amelyeket az Európai Parlament túlnyomó többsége fontosnak ítél meg. Ha tudni akarják, szerintem éppen a Tanács realitásoktól elszakadó hozzáállása az elfogadhatatlan. Abszurd, hogy a Tanács részéről senki nincs jelen a mai ülésen; ez is azt mutatja, mennyire elszakadtak a realitásoktól.

Az EBB az EU külső tevékenységeinek létfontosságú eszköze szerte a világon. Egy nyilvános bank, amely hitelekkel járulhat hozzá a gazdasági növekedéshez és az infrastruktúra fejlesztéséhez, elengedhetetlen a szomszédos országok fejlődéséhez. Ugyanez vonatkozik a fejlődő országokkal való kapcsolatainkra. Ezekben is létfontosságú egy nyilvános bank megléte. Egy ilyen banknak tiszteletben kell tartania a Lisszaboni Szerződést és annak célkitűzéseit. A szegénység csökkentése is a célok közé tartozik. Ezt a szerepet az Európai Parlament világosan rögzíteni szeretné a Bank külső mandátumában. A Tanácstól nyílt és konstruktív hozzáállást várok, amely lehetővé teszi, hogy ezt közösen megtegyük.

  Sylvie Goulard, az ALDE képviselőcsoport nevében. – (FR) Elnök úr, Maystadt úr! Egyetlen kérdést szeretnék kiemelni.

Amikor először elkezdtünk dolgozni ezen a jelentésen, már akkor nyilvánvaló igény mutatkozott a hosszú távú befektetésre, tekintettel az Európai Unióban történtekre. Ahogy azt Tommaso Padoa-Schioppa mondta volna, a válság bebizonyította, hogy munkánk során túl rövidlátóak voltunk. Valóban hosszú távú befektetésre van szükségünk, és az ön intézménye ebben kiemelt szerepet játszik.

A nemrégiben lezajlott események – itt főként a Földközi-tenger déli térségére és talán az energiával kapcsolatos választásainkat illető nehézségekre gondolok – még inkább beláttatják velünk, hogy bátorítanunk és támogatnunk kell az önök munkáját. Az Európai Parlamentben mindig lesznek képviselők, akik támogatják a Bank munkáját. Egyet kell értenem azonban Audy úrral: az is nagyon fontos, hogy növeljük a felügyelet, amint azt tettük más intézmények esetében is.

Noha jómagam is támogatom a projektkötvényeket és a manapság népszerű egyéb ötletek többségét, aggódom, hogy nehogy elhamarkodottan döntsünk a köz- és magánszféra közötti partnerségek által kínált megoldás mellett, anélkül hogy megvizsgálnánk részleteiben, hogyan is épülnek fel, és mibe fognak kerülni az adófizetőknek és a részt vevő feleknek. Úgy gondolom, hogy ezek igen hasznos eszközök lehetnek, de vannak más európai források is – például a Marguerite Alap és a kezdeményezéseket határokon átnyúlóan megvalósító letéti pénztárak munkája –, ezért több, az általunk elérni kívánt célnak megfelelő hosszú távú beruházást és nyomon követést szeretnék látni. Úgy gondolom, ez a legkevesebb, amit elvárhatunk.

Mindenesetre, támogatjuk önt, és szeretnénk, ha a közelmúltbeli események minél több messze ható, széles körű vitát váltanának ki.

  Pascal Canfin, a Verts/ALE képviselőcsoport nevében. – (FR) Elnök úr, Maystadt úr, biztos úr! Mint tudják, a Zöldek/az Európai Szabad Szövetség képviselőcsoportját hagyományosan szoros kapcsolatok fűzik az EBB-hez. Úgy véljük, a Bank rendkívül fontos közpolitikai eszköz, és éppen a vele való szoros kapcsolatunk az, ami miatt rendkívül sokat követelünk is tőle – a kettő együtt jár.

Az EBB végső soron egy saját jogán működő bank, ezért banki korlátozások kötik, amelyeket nekünk is figyelembe kell vennünk. Sok képviselőtársam joggal utalt arra, hogy talán az EBB-nek is tekintettel kellene lennie a bankrendszerhez fűződő új korlátozásokra. Egyszersmind azonban egy igazán kivételes bankról beszélünk, hiszen a Bank az adófizetők pénzéből finanszírozott intézmény. Azért van, hogy megtegye, amit mások nem tesznek meg, és hogy szabályokat hozzon, amelyek túlmutatnak azon, amire a versenyszféra képes.

Egy-két olyan pontot szeretnék kiemelni, amellyel kapcsolatban úgy érzem, az EBB még jobban tudna teljesíteni, bár az utóbbi hónapokban már történt némi előrelépés. Az első az adóparadicsomok kérdése. Ez a küzdelem nem csak számunkra, de az Európai Parlament képviselőinek túlnyomó többsége számára is rendkívül fontos. A válság bebizonyította, hogy az adóparadicsomok átláthatatlanok, meggyengítik és aláássák az egész pénzügyi rendszert és a világgazdaságot.

Ezért a jelentés kapcsán a képviselők többsége azt a nézetet támogatja, hogy a Banknak még nagyobb átláthatóságot kell biztosítania az adóparadicsomokon keresztül működő vállalkozások részére nyújtott hitelei esetében. Ezt a gyakorlatot meg kell szüntetni. Teljesen tisztában vagyok vele, hogy önöknek működési korlátozásaik vannak, de ne feledkezzünk meg arról a politikai dimenzióról sem, hogy ha csakugyan a Bank az Európát támogató erő, akkor bizonyos harcokat meg kell harcolnia. És ha már felveszik a harcot, akkor az adóparadicsomok elleni küzdelem legyen ezek egyike.

Mi a magunk részéről ennél is tovább mennénk; más szóval, azt szeretnénk, ha az EBB feltételekhez kötné az olyan vállalkozások részére nyújtott hiteleit, amelyek nem részei az adóparadicsomok teljes értékláncának, és amelyek legalábbis szerepelnek az OECD most felülvizsgálat alatt álló feketelistáján.

A második kérdés, amit szerettünk volna felvetni, a nyomon követéssel és az irányítással kapcsolatos. Goulard asszony is éppen erről szólt az imént. Úgy gondolom, hogy ki kell terjesztenünk a lehetőségek körét. Növelnünk kell a közös elszámoltathatóság szintjét, hogy az adófizetők pénzéből finanszírozott projektek kiválasztása a lehető legdemokratikusabb és legátláthatóbb legyen.

A harmadik kérdés annak mérése, hogy mennyi haszonnal jár a Bank tevékenysége. Önök természetesen pénzügyi szempontból is mérik ezt. Mint már említettem, az EBB egyszersmind egy saját jogán működő bank, amelynek teljesítenie kell a kockázat/haszon aránnyal kapcsolatos szigorú elvárásokat is. A Bank ugyanakkor más hasznot is szeretne hajtani, és ezért használ fel közpénzeket. Hasznos akar lenni a társadalmi kohézió, a szegénység elleni küzdelem, a környezetvédelem terén is. Szerintem a Banknak javítania kellene a beszámolás, a nem pénzügyi jellegű előnyök mérése terén, hiszen éppen ez áll tevékenységének középpontjában, ez az, ami biztosítja a Bank létjogosultságát. A pénzügyi/nem pénzügyi haszon összevetése helyett egy minél szélesebb körű értékelést kellene végrehajtania, amelynek nem szabad csupán a monetáris és pénzügyi kérdésekre korlátozódnia.

Végezetül pedig az éghajlatváltozásról szeretnék szót ejteni. A jelentés világosan kimondja, hogy a Banknak törekednie kell az EU valamennyi céljának elérésére. Az Európai Unió egyik hivatalos célkitűzése, hogy 2050-re biztosítsa az üvegházhatást okozó gázkibocsátás 80%-os csökkentését. Ezt azonban nem fogjuk tudni elérni, ha folytatjuk a hatalmas mennyiségű CO2-t kibocsátó, 40 év élettartammal rendelkező, széntüzelésű erőművek finanszírozását.

(A felszólaló hozzájárul ahhoz, hogy az eljárási szabályzat 149. cikkének (8) bekezdésében meghatározott kék kártya eljárás értelmében kérdést intézzenek hozzá)

  William (The Earl of) Dartmouth (EFD). – Elnök úr! Végiggondolta-e Canfin úr, hogy az EBB közpolitikai eszközként való felhasználása – amit ő és politikai csoportja szorgalmaz – közvetlen pénzügyi terhet ró az Európai Unió adófizetőire, és főként a brit adófizetőkre? Egyáltalán belegondolt ebbe?

  Pascal Canfin (Verts/ALE). – (FR) Erre igen egyszerű válaszom van. Szerintem az EBB sokkal kevesebbe került a brit adófizetőknek, mint más, tisztán magántulajdonban lévő bank, és azt gondolom, hogy az általános érdeket – köztük a brit adófizetőkét – sokkal inkább szolgálja az EBB, mint más, a brit adófizetők pénzéből kimentett brit bankok.

  Kay Swinburne, az ECR képviselőcsoport nevében. – Elnök úr! A Parlament sok-sok órát töltött annak megvitatásával, hogy hogyan tegyük a pénzügyi szolgáltatásainkért felelős Európai Felügyeleti Hatóságokat a legátláthatóbb és leginkább elszámoltatható szervezetekké. Ennek eredményeképpen hoztuk létre az EFH-kat, amelyeket a Parlament szigorú felügyelet alatt tart. Azonban a pénzügyi válság után, az elszámoltathatóság új korszakában és a Lisszaboni Szerződés által előidézett változások figyelembevételével hasonló mértékű felügyeletre és felülvizsgálatra van szükség a meglévő uniós intézmények, így az EBB esetében is.

Tekintve, hogy mennyire központivá vált az EBB szerepe az EU tagállamok stratégiáinak és az EU tengerentúli tevékenységének finanszírozásában, itt az ideje, hogy tevékenységei tekintetében az EBB nagyobb elszámoltathatósággal tartozzon a Parlament felé. Az EBB hitelkönyvét, valamint általános banküzleti és hitelezési tevékenységeit ugyanúgy meg kell vizsgálni, mint bármely más kereskedelmi bankét. Szigorú stressztesztnek kell alávetni ezeket, és a mérlegnek is minden pénzügyi tevékenységet tartalmaznia kell. Ha tőkeáttételről vagy kockázatról van szó, büntetni kell a kockázati limitek átlépését, ugyanis bármiféle nemfizetés végső soron megint csak az adófizetőn csapódik le. Eljött az ideje, hogy a Parlament szigorúbban ellenőrizze az EBB tevékenységeit, főként most, hogy a Bank nagyobb szerepet játszik az új pénzügyi eszközök kialakításában.

  Jürgen Klute, a GUE/NGL képviselőcsoport nevében. – (DE) Elnök úr, Maystadt úr, biztos úr, hölgyeim és uraim! Az Európai Beruházási Bank (EBB) alapvető feladata, hogy életképes befektetések hosszú lejáratú finanszírozásával segítse elő az EU célkitűzéseinek megvalósulását. Ez azt is jelenti, hogy az EBB-t kötik az EU értékei: a szociális normák, az átláthatóság, a magas környezetvédelmi szabványok, a fenntartható gazdaság létrehozása és a munkahelyteremtés. Ennek ellenére azt halljuk az EBB által finanszírozott projektek helyi megvalósításában részt vevő civil szervezetektől, hogy a szabványok betartatása koránt sem következetes. Ezt már más felszólalók is megemlítették. A civil szervezetek sérelmezik az átláthatóság hiányát a hitelek nyomon követése terén mind az EU-ban, mind világszerte, és úgy vélik, nincs átláthatóság a hitelek felhasználása és az EBB pénzügyi közvetítőinek beszámoltatása terén sem. Mennyire van tudatában az EBB ezeknek a kritikáknak, és mennyiben próbálja kivizsgálni őket? Ezt szeretnénk tudni.

Mi úgy látjuk, hogy a civil szervezetek EBB felé támasztott követeléseinek legalább egy része meglehetősen indokolt: nagyobb átláthatóságra van szükség a pénzügyi közvetítők által odaítélt hitelek esetében, és világosabban kell meghatározni a pénzügyi közvetítők finanszírozási feltételeit és a hitelek odaítélésének hatékonysági kritériumait. Az átláthatóság növelését szem előtt tartva a civil szervezetek azt javasolják, hogy az EBB által finanszírozott projektek jóváhagyása előtt közzé kell tenni a velük kapcsolatos környezetvédelmi és pénzügyi információkat. A harmadik országokban folyó EBB-projektek esetén független fenntarthatósági felmérést kellene tartani az adott projekt gazdasági, szociális és ökológiai hatásának meghatározása érdekében.

Az átláthatóságon kívül azonban úgy tűnik, vannak más problémák is. A civil szervezetek kifogásolták az EU környezetvédelmi, szociális és közbeszerzési szabványainak való megfelelés ellenőrzését is. Az ilyen szabványoknak való megfelelés szoros nyomon követése teljesen természetes kell, hogy legyen az EBB minden pénzügyi műveletében. A szabványokat nem kielégítő projekteket pedig ki kell zárni a támogatásból.

Végül az energiapolitikáról szeretnék tenni egy megjegyzést. Örvendetes, hogy a fenntartható és biztonságos energiaellátás előmozdítása máris az EBB aktuális célkitűzései közé tartozik. A fukusimai reaktor katasztrófája megerősíti, hogy egy előretekintő, megújítható, CO2-mentes, nem nukleáris energiatermelés és az energiahatékonyság elősegítését kell a legfőbb prioritásnak tekinteni az EBB valamennyi befektetési területén.

(A felszólaló hozzájárul ahhoz, hogy az eljárási szabályzat 149. cikkének (8) bekezdésében meghatározott kék kártya eljárás értelmében kérdést intézzenek hozzá)

  Hans-Peter Martin (NI). – (DE) Elnök úr! Az Európai Beruházási Bank (EBB) elnöke kinyilvánította, hogy a jövőben az EBB fő hajtóerővé válhatna Kína mellett a fejlődő országokban. Ön némi kritikával illette felszólalásában ezt a fejlesztési együttműködést. Megtenné, hogy kissé konkrétabban kifejti, mit a véleménye arról az alapgondolatról, hogy akár az EBB lehetne a megfelelő eszköz arra, hogy ellensúlyozza, vagy kiegészítse Kína tevékenységét a fejlődő országokban?

  Jürgen Klute (GUE/NGL). – (DE) Elnök úr! Úgy gondolom, hogy a rendelkezésre álló időben igen nehéz lenne ezekbe a részletekbe itt és most belemenni. Mindazonáltal, számos, civil szervezetek által készített jelentés van a birtokomban, amelyet szíves örömest rendelkezésre bocsátok. Úgy vélem, ezeket az Európai Beruházási Bank (EBB) is ismeri. A jelentésekben szó van arról, hogy miként nyújt helyi támogatást az EBB afrikai és ázsiai országokban, és több kifogást támasztanak ezzel kapcsolatban. Szívesen átadom ezeket a jelentéseket, de most nem tudom a kellő részletességgel megválaszolni ezt a kérdést.

  Godfrey Bloom, az EFD képviselőcsoport nevében. – Elnök úr! Azért kérek szót ma a tisztelt Házban, hogy megemlítsek egy-két dolgot, ami hasznos lehet. 35 évet dolgoztam befektetési bankárként, befektetési vezetőként, befektetési tanácsadóként és gazdasági stratégaként, de soha életemben nem vettem bóvli bankot. Soha nem vásároltam bóvli bankot az ügyfeleimnek. Az utóbbi években azonban politikusok és bürokraták kényszerítenek arra, hogy adófizetőként több bóvli bankot vásároljak fel, mint amit meg tudnék számolni. Még csak nem is brit bóvli bankok ezek, hanem külföldiek. Hallom, hogy a brit adófizetőket most éppen arra kérik, hogy Portugáliáért tejeljenek.

Ha külföldön akarok befektetni, akkor feltörekvő piaci alapokat veszek. Nem akarom, hogy valamiféle államosított „Miki egér” bank fektesse be erőszakkal akár az én pénzemet, akár a választóim pénzét. Azért mondom, hogy „Miki egér”, Maystadt úr, mert eddig folyton csak azt hallom öntől, hogy hogyan is fektetik be a pénzt az időjárás megváltoztatása érdekében. Ekkora sületlenséget életemben nem hallottam. Nem tudom, ön kitől veszi az információit, de statisztikailag már legalább 15–16 éve nem változott az időjárás; akkor mégis mibe fogja beleölni ezt a sok pénzt?

Sem én, sem a brit adófizetők nem akarunk befektetni a maga bankjába. Azt tanácsolnám, hogy ha meg akarja tartani az AAA minősítését, ne hallgasson a különcökből, zöldfanatikusokból és unatkozó háziasszonyokból álló Parlament sirámaira, pláne a jelentés 48. bekezdésével kapcsolatban. Ha napelemeket telepít a gnúk, zsiráfok és tamtam dobok földjén, pillanatok alatt búcsút inthet az AAA minősítésének.

  Hans-Peter Martin (NI). – (DE) Elnök úr! A brit felszólaló megjegyzéseit hallgatva az az érzése az embernek, hogy kissé elrugaszkodott a valóságtól, ha belegondolunk, hogy mik is mentek végbe az utóbbi években a pénzügyi piacokon és a bankoknál, amelyekbe a bizalmunkat kell helyeznünk.

De hogy visszatérjek saját felszólalásomhoz: az Európai Beruházási Bank (EBB) három területen szolgál fontos eszközként. Úgy gondolom, üdvös lenne, ha a Klute úr által elmondottak a külvilágra vonatkozó stratégiánk részét képeznék. Borzasztó látni, ahogy a kínai befektetők, állami befektetők egyre jobban aláássák a politikai rendszereket azon a címen, hogy részt vesznek néhány helyi hídépítési projektben. Ha az ember meg akarja nézni, hogy mit tesz hozzá az Európai Unió, szinte semmit nem talál. Szerintem ezt kellene végiggondolnia.

A második felvetésem a kis- és középvállalkozásokról szól: a kkv-kat cinikusan mellőzik a hagyományos bankok, amelyek pusztán a maximális nyereséget tartják szem előtt.

Harmadszor, az energiapolitika átalakítása. Noha a japán reaktort ért katasztrófa tényleg tragikus, segíthet abban, hogy önök itt Európában tegyenek is valamit e téren.

  Jean-Paul Gauzès (PPE). – (FR) Elnök úr, Maystadt úr, biztos úr! A nemrég elhangzott, ehhez a Parlamenthez teljesen méltatlan megjegyzések után le szeretném szögezni, hogy a többségünk úgy gondolja, hogy az EBB fellépése nagyon is pozitív. A Lisszaboni Szerződés módosításai több cselekvési teret tesznek lehetővé, amelynek segítségével az EBB még hatékonyabbá válhat, és releváns megoldásokat nyújthat a globális pénzügyi válságra.

Amint ön is hangsúlyozta, az EBB valódi támogatást nyújt a kis- és középvállalkozások részére, és létfontosságú hozzájárulást tesz az EU kohéziós politikájának konvergencia céljához. Mindezt tovább kell folytatni, s ha lehet, fokozni.

Az EBB-nek többet kell tennie a stratégiai beruházások érdekében Európában, és kérem önt, hogy támogassák azokat, akik kezdeményezéseket tettek a hosszú lejáratú finanszírozás javítására. Ezek elsősorban a letéti pénztárak − caisse des dépôts és cassa dei depositi − és a KfW. Azért kell őket támogatni, mert a mai banki és számviteli szabályozások nem ösztönöznek bennünket arra, hogy számoljunk a hosszú távú befektetésekkel, és büntetik azokat, akik mégis ezt választják. Továbbá, ellentétben a közhiedelemmel, nem csak adaptálásra, de változtatásokra is szükség van. Mint ön is említette, a hosszú lejáratú finanszírozás létfontosságú ahhoz, hogy új horizont nyíljon meg Európa előtt.

Önnek igaza van abban, hogy az EBB-nek hajtóerőként kell működnie az Európai Unión kívüli régiókban, s így kezdeményezéseket kell tennie többek között a Földközi-tenger körüli országok finanszírozására. A számos országot érintő turbulencia közepette célirányos finanszírozással az EBB hasznos szerepet játszhat az Unió részéről a mediterrán országok gazdasági fejlődésében, ezáltal segíthet demokratikus civilizációt teremteni a még mindig bizonytalan jövő előtt álló országokban.

Ön kijelentette, hogy kész megtenni ezt a hozzájárulást, amennyiben az Unió felhatalmazza erre, és remélem, hogy az Unió ezt meg is teszi.

  Antolín Sánchez Presedo (S&D). – (ES) Elnök úr, Maystadt úr, biztos úr, hölgyeim és uraim! Mindenekelőtt gratulálni szeretnék Cutaş úrnak a kiváló jelentéséhez.

Az Európai Beruházási Banknak több, jobb és gyorsabb eredményt kell produkálnia. A gazdasági válság még fontosabbá tette azt a szerepét, hogy az Európai Unió érdekeit képviselve projekteket finanszírozzon a gazdaság valamennyi ágazatában.

A válság megnehezítette a hitelhez jutást, és rávilágított arra, hogy alaposan át kell gondolnunk gazdasági modellünket. Az EBB szerepe kritikus. Hogy betölthesse ezt a szerepét, meg kell őriznie stabil fizetőképességét és erőteljes pénzügyi pozícióját, mert a tőkepiacokon csak így juthat hozzá forrásokhoz kedvező feltételekkel. Rendelkeznie kell eszközökkel, hogy lehetővé váljon az olyan szükséges projektek megvalósítása, amelyek egyébként nem kapnának kereskedelmi bankoktól finanszírozást, vagy kedvező feltételekkel nagyon nehezen jutnának hozzá forrásokhoz másutt.

Az EBB 2009-ben már elkönyvelhetett pozitív eredményeket, amikor tevékenysége 40%-kal növekedett, és amikor a kis- és középvállalkozások finanszírozását 55%-kal, a kevésbé fejlett régiók finanszírozását 36%-kal, és az éghajlatváltozás elleni küzdelemre és az energiahatékonyság elősegítésére fordított összegeket 73%-kal emelte.

Ugyanakkor még mindig sok a tennivaló, és az Európai Unió stratégiai céljainak eléréséhez fenntartható, hosszú távú finanszírozásra van szükség. A válság következtében megcsappant a lehetőség az ilyen finanszírozásra.

Ezért támogatnunk kell az eurókötvényeket. Új eszközöket és fejlesztéseket kell bevezetnünk a pénzügyi tervezés terén is, és közös platformot kell létrehoznunk más nemzetközi pénzügyi intézmények bevonására. Fontos, hogy ezt az EBB saját irányításának javítása és belső küldetésének felülvizsgálata kísérje. Röviden: az EBB-nek hatásos összekötő kapocsként kell működnie a beruházások és az EU szükségletei között.

  James Elles (ECR). – Elnök úr! Egy olyan brit képviselőként kérek szót, aki hisz abban, hogy az Európai Unióban van a helyünk, és annak megváltoztatásában is hiszünk. Bloom úr a brit Függetlenségi Párt részéről nem a brit nép nevében szólt. Pártjának nincsenek képviselői az Alsóházban, és nem is reménykedhet, hogy a belátható jövőben bejuttasson oda valakit.

(Taps)

Úgy gondolom, hogy ebben a vitában pragmatikus politikát vizsgálunk, és azt tartjuk szem előtt, hogy hogyan tudunk szűkös forrásokból valódi értéket nyújtani az európai polgároknak pénzük ellenében. Gratulálok az Európai Beruházási Bank elnökének sokéves fáradozásáért az intézmény hitelességének megteremtése érdekében. A kérdésem a projektkötvényekkel kapcsolatos.

Ha a dokumentum júniusban megérkezik, önök a Bizottságtól külön nyújtanak be egy szöveget úgy, hogy a többéves pénzügyi keret kialakításakor tudni fogjuk, hogy mi az önök véleménye? Vagy minden együtt lesz tálalva?

Elképzelhető-e, hogy ezek a források az Unión kívül célokra fordított projektkötvények lesznek, vagy egyszerűen a közlekedés és a többi, a biztos úr által említett terület finanszírozására szolgálnak?

S végül talán a legfontosabb kérdés: számolhatunk-e azzal, hogy takarékoskodhatunk a strukturális alapokkal és a Kohéziós Alappal, lévén, hogy önök pótlólagos finanszírozást biztosítanak az infrastruktúrára? Ez lesz ugyanis a legfőbb kérdés akkor, amikor döntenünk kell a pénzügyi keret 2020-ig történő esetleges befagyasztásáról.

  Claudio Morganti (EFD). – (IT) Elnök úr, hölgyeim és uraim! Az Európai Beruházási Bank (EBB) tevékenységéről szóló jelentés néhány igen fontos és üdvözlendő szempontot emel ki. Az első ezek közül, hogy fokozott erőfeszítéseket kell tennünk annak érdekében, hogy a kis- és középvállalkozások könnyebben juthassanak hitelhez. Üdvözlöm a projektkötvény-kezdeményezésre való utalást is, amely véleményem szerint hasznos eszköz a növekedés és fejlesztés elősegítésére egy olyan stratégiai jelentőséggel rendelkező ágazatban, mint az infrastruktúra.

Kissé meglepőnek tartom az EBB külső tevékenységeire történő hivatkozást, amelyben több pénzügyi és humán erőforrást igényelnek e célra. Az EBB 2009. évi jelentése felsorolja az ezekből a hitelekből részesülő országokat, és sajnálattal látom, hogy a források oroszlánrészét Törökország kapja – csaknem harmadát az Unión kívüli államoknak nyújtott összes hiteleknek. Ez az összeg valamivel meghaladja az Olaszországnak – az EBB egyik legfőbb részvényesének – biztosított összeg negyedét. Pedig Olaszországnak is jelentős hitelekre és támogatásokra van szüksége. Ezt a helyzetet tehát abszurd módon aránytalannak tartom. Szerintem elfogadhatatlan, hogy hatalmas forrásokat nyújtsunk az olyan országoknak, mint Törökország, amely nem tagja az Európai Uniónak, és szerintem jobb is, ha kívül marad.

  Dimitar Stoyanov (NI). – (BG) Elnök úr! Először azt szeretném elmondani, hogy egy ilyen rövid, pontos és világos jelentés erről a kérdésről ritka látvány a Parlamentben. Az Európai Beruházási Bank kétségkívül alapvető és igen fontos szerepet játszik Európa fejlődésében. Mégis szeretnék néhány megjegyzést hozzáfűzni a jelentéshez és ahhoz, ami elhangzott itt az ülésteremben.

Először is, belső szempontból támogatom az Európai Beruházási Bank politikáját a kis- és középvállalkozások fejlődésével kapcsolatban. Úgy gondolom, hogy ez a kérdés sokkal fontosabb Európa számára, mint az éghajlatváltozás. A Banknak erre kellene leginkább összpontosítania erőfeszítéseit, nem pedig a zöld technológiák fejlesztésére. Ugyanakkor a kis- és középvállalkozások támogatásával ez a terület is fejlődni fog.

Ezenkívül, belső szempontból ugyancsak egyetértek a Költségvetési Ellenőrző Bizottság véleményével az Európai Bankfelügyeleti Hatóság általi esetleges felügyeletről – ez az az új szerv, amely az ilyen felügyelet terén illetékes lehet.

Végül pedig megjegyezném, hogy a Morganti úr által most idézett adat rendkívül riasztó. Én is egyetértek a véleményével, hogy helyénvaló lenne a parlamenti ellenőrzés a külföldi beruházások esetében. Elfogadhatatlan, hogy külső országok több európai támogatásban részesüljenek, mint maguk az európai országok.

  Alfredo Pallone (PPE). – (IT) Elnök úr, hölgyeim és uraim! Tökéletesen egyetértek Gauzès úrral. Az Európai Beruházási Bank (EBB) mindig is kulcsfontosságú szerepet játszott az Európai Unió fejlődésében. Szerepe és tevékenysége a mostani válság idején még jelentősebb.

A válság hatásai kapcsán nemrégiben hozott gazdaságirányítási reformok hatására elképzelhető, hogy a tagállamok kevesebb pénzt juttatnak az olyan fontos projektek számára, mint az Unió egészének fejlődése szempontjából stratégiai jelentőséggel bíró infrastruktúrák létrehozása. Egy példa erre a TEN-T közlekedési projekt.

Egyetértek az Európai Bizottság projektkötvény-kezdeményezésével. A projektkötvények kiváló megoldást jelentenek a finanszírozás biztosítására, és azokat az infrastruktúrákat emelik ki, amelyekre Európának szüksége van a modernizáláshoz és a belső piac adta lehetőségek maximális kihasználásához. Így az EBB alapvetően fontos szerepet tölt be e kötvények kibocsátásában és kezelésében.

A jelentés ugyancsak sürgeti a kis- és középvállalkozások finanszírozásának növelését, és egyetértek azzal, hogy az EBB tevékenysége célirányos és eredményközpontú kell, hogy legyen. Elnök úr! Engedje meg, hogy jelezzem, kritikus kérdések merültek fel a Bank tevékenységével kapcsolatban. Szeretnék rámutatni, hogy a kis- és középvállalkozások gyakran nem képesek kihasználni a felkínált lehetőségeket, mert a támogatott projektek óriási beruházást és szervezést igényelnek, ami eleve megakadályozza, hogy kis- és középvállalkozások vegyenek részt bennük.

Az eljárások által felemésztett idő egy másik probléma. Ezek az eljárások gyakran zavarosak és bürokratikusak, és nincsenek összhangban a kérdéses ágazat tevékenységeivel és követelményeivel. Nem kívánom elismételni, hogy mekkora jelentősége van a szóban forgó vállalkozásoknak társadalmi-gazdasági szövetünkben, és remélem, hogy lehetőségünk lesz párbeszédet kezdeményezni a kis- és középvállalkozásokkal, hogy felgyorsíthassuk az eljárásokat és minimálisra csökkenthessük a bürokráciát.

Az EBB-nek lehetősége van rá, hogy fontos szerepet vállaljon a mediterrán térség legújabb eseményeinek kezelésében. Ezt el is várjuk tőle. Fontos, hogy Európa messzebbre tekintsen az adott vészhelyzetnél, és hosszú távú stratégia megvalósításával biztosítsa a demokrácia, valamint a szociális és piacgazdaság fejlődését előmozdító, közös döntéseken alapuló in situ finanszírozást és beruházást.

  Olle Ludvigsson (S&D). – (SV) Elnök úr! Két pontot szeretnék kiemelni a most tárgyalt jelentések kapcsán. Először: az Európai Beruházási Bank központi szerepet játszik az Európa 2020 stratégiában. Ez a zöld infrastruktúrába való befektetésekhez kötődik. Hogy az európai gazdaság erős és fenntartható legyen, több vasúti és tengeri kikötői beruházásra van szükség. Hatékonyan működő közlekedési csomópontokon keresztül kell gondoskodni ezek összekapcsolásáról a közúti hálózatokkal. Az infrastruktúrát olajozottan működő kerek egésszé kell átformálni. Fontos, hogy az Európai Beruházási Bank még aktívabb legyen ezeken a kulcsfontosságú területeken. Ehhez egy teljesen új, rugalmas finanszírozási megoldásokat eredményező gondolkodásmódra van szükség. Az európai projektkötvények kitűnő ötlete egy lépést jelent a helyes irányba, de ez még nem elég; több új finanszírozási lehetőségre van szükség. Mindenekelőtt lehetségesnek tartom egy olyan modell kialakítását, amelyben nagyobb produktív együttműködés valósul meg európai, nemzeti, regionális és helyi szinten.

Másodszor: az Európai Beruházási Bank fontos szerepet tölt be az EU fejlesztési politikájában. E téren mindenképpen van mit fejlődni. Fokozni kell a Bank tevékenységeinek átláthatóságát. A tevékenységeket jobban a helyi szintre kellene koncentrálni, és határozottan az Unió fejlesztési munkájának fő célkitűzéseire irányítani. Az Európai Beruházási Bank minden döntésénél vegye figyelembe a környezetvédelmi, a szegénységgel kapcsolatos és a fejlesztési szempontokat.

  Struan Stevenson (ECR). – Elnök úr! Az EBB 1 milliárd eurót biztosít szélturbinákat és más, megújuló energiaforrásokat létrehozó projektekre az Egyesült Királyságban. Bár ez szépen illeszkedik az éghajlatváltozás elleni küzdelem stratégiájához, riasztónak találom, hogy az EBB-finanszírozást irányító jelenlegi követelmények nem átláthatóak vagy számon kérhetőek a fenti projektek vizsgálata és átvilágítása során. Maystadt úr elmondása szerint a Bank 6 milliárd eurót nyújt szélmalom-fejlesztésekre Unió-szerte, ez azonban úgy történik, hogy EBB alapos vizsgálat nélkül, simán elfogadja az illetékes kormányok finanszírozási kérelmét. Ezt nem tartom elfogadhatónak.

A megújuló energiaforrásokra szakosodott brit vállalatok azt állítják, hogy turbináik terheltségi tényezője 30%-os. Valójában azonban a 21%-ot sem haladta meg a terheltségi tényezőjük a tavalyi év egészében. Nem akkor működnek, amikor leghidegebb az idő és az elektromos áram iránti igény csúcsponton van. Gazdaságilag nem életképesek, és kétszeres vagy háromszoros áramköltséget eredményeznek a fogyasztók számára, miközben nem csökkentik a CO2-kibocsátást. Ez egy most kibontakozó pénzügyi botrány, és az EBB-nek abba kell hagynia a szélenergia finanszírozását.

  Mairead McGuinness (PPE). – Elnök úr! Hadd köszönjem meg James Elles gondolatait Bloom úr megjegyzéseivel kapcsolatban, és javaslom az UKIP kollégáknak, hogy ha szeretnének rámutatni valamire, vagy nem értenek egyet itteni kollégáikkal, ezt anélkül is megtehetik, hogy inzultálnak minket. Bloom úr szerint a képviselők különcök, zöldfanatikusok és unatkozó háziasszonyok; szeretném, ha megmondaná, ő vajon melyik kategóriába tartozik.

Most pedig rátérnék az Európai Beruházási Bankkal kapcsolatos, fontosabb kérdésekre: Írország valóban profitált a kkv-knak nyújtott finanszírozásból, de megkérhetném az elnököt – vagy akárki mást –, hogy mondjon valamit a finanszírozás elérhetőségéről? Mert eddig csak azt látom, hogy nyilvános ígéreteket tesznek, ami felvillanyozza a kkv-kat, de amikor arra kerül a sor, hogy ezt igénybe vegyék, azt találják, hogy a hitelkeretekhez sokszor rendkívül nehezen lehet hozzájutni. Meggyőződésem, hogy ez a kkv-k számára gyakorlati jelentőséggel bíró kérdés, és szeretnék választ kapni rá.

  Jaroslav Paška (EFD). – (SK) Elnök úr! Az Európai Beruházási Bank (EBB) abból a célból jött létre, hogy úgy az Unión belül, mint azon kívül, támogassa az Európai Unió céljait és politikáit. A Bankot magát az EU tagállamok által garantált kötvényeken keresztül finanszírozzák.

Amint az előadó, Cutaş úr kiemelte, 2009 végén az uniós költségvetésbe beépített, az EBB által nyújtott kölcsönökre vonatkozó garancia csaknem 20 milliárd eurót tett ki, ami még az Unióhoz képest is nagy összeg. Ezért a Parlament szerintem teljes joggal várhat el némi magyarázatot az e kötelezettségvállaláshoz fűződő kockázatokról. Jó lenne többet tudni arról is, hogy miként használják fel a kihelyezett hitelek után járó kamatot és az uniós költségvetésből kezelési költség címén kiutalt összeget.

Az EBB elszámoltatható valamennyi uniós tagállam, az Európai Számvevőszék és az Európai Csalás Elleni Hivatal felé. Számomra jó ötletnek tűnik a Cutaş-jelentésben felvetett javaslat a szabályozói felügyelet lehetséges bevezetéséről, amely ellenőrizné a finanszírozás minőségét, a pénzügyi helyzetet, az eredmények pontos mérését, valamint a szabályok és legjobb gyakorlatok betartását. Ezért azt szeretném javasolni, hogy az uniós forrásokkal való gazdálkodás nagyobb átláthatóságának biztosítása érdekében a Bizottság vegye komolyan fontolóra a felügyelet bevezetését.

  Elena Băsescu (PPE). – (RO) Elnök úr! Én is szeretnék gratulálni Cutaş úrnak e jól megszerkesztett jelentés elkészítéséhez.

Az Európai Beruházási Bank tevékenységeit célirányosabbá és szelektívebbé kell tenni, és a konkrét eredmények elérését kell a középpontba állítani. A Bank csak elszámoltatható és átlátható pénzügyi közvetítőkkel léphessen partneri viszonyra. Európa-szerte növelni kell a hosszú lejáratú stratégiai beruházásokat. Az európai szintű infrastruktúrára és kohézióra kell koncentrálnunk. Üdvözlöm, hogy a Bank a válság által leginkább sújtott területeket helyezi előtérbe, tehát a kkv-kat, a konvergenciarégiókat és az éghajlattal kapcsolatos fellépést.

Szeretnénk, ha az EBB rendszeresen biztosítana információkat az odaítélt hitelekkel kapcsolatban a honlapján, valamint ha egyértelműen kiemelné a folyósított összegeket, a végrehajtott allokációk számát és a forrásokból részesülő régiókat.

  Antonio Cancian (PPE). – (IT) Elnök úr, hölgyeim és uraim! Tekintettel a gazdasági válságra, a mediterrán térség válságára és az energiaválságra – a nukleáris energia terén Japán esetére –, úgy gondolom, hogy az Európai Beruházási Bank (EBB) létfontosságú szerepet tölt be, mint e politika operatív karja. Úgy vélem, hogy az EBB-nek fel kell lépnie Európán belül és azon kívül egyaránt. Most itt állunk egy fontos, új tervvel a mediterrán térségről, amit mielőbb el kell indítanunk.

Hogyan fogjunk hozzá? Új pénzügyi mechanizmusokon, például projektkötvényeken keresztül, ahogy már sokszor elismételtük. Biztos úr! Kérem, mondjon többet a projektkötvények időzítéséről és megvalósításáról.

Az EBB elnökétől szeretném megkérdezni, hogy mi történt azzal az alappal, amelyet a néhány hónapja beindított gazdaságélénkítési tervből megmaradó összegekből hoztunk létre? Sürget az idő, ezért kérem, mondjon valamit erről az elvről és a Marguerite Alapról, mert nem tudom, mi történt vele. A szóban forgó források a gazdaság ösztönzésére és fellendítésére szolgálnak, és a megvalósítás időzítése alapvetően fontos tényező.

  Alfreds Rubiks (GUE/NGL). – (LV) Elnök úr! Azon a véleményen vagyok, hogy jóvá kell hagyni és el kell fogadni a Bank 2009. évi éves jelentését. Ami a jövőt illeti, sokakkal egyetértek az előttem felszólalók közül. A magam részéről úgy gondolom, hogy érdemes lenne stratégiai felülvizsgálatot és elemzést végrehajtani a következőkről: beruházás-finanszírozás (leányvállalatok sem kivételek), a tagállamok által az Európai Beruházási Bank (EBB) részére történő tőkebefizetések, hitelek, innovatív eszközök törlesztése, az azonnali eredményeket nem hozó hosszú távú projektek pénzügyi tervezése és irányítása, a programok garantálása érdekében történt fejlesztések, beruházási fejezet kialakítása az Unió költségvetésében, pénzügyi konzorciumok az európai és a nemzeti és helyi intézmények között, politikai és állami partnerség és más lehetőségek. Ez még inkább emelné a Bank tevékenységeinek színvonalát. Köszönöm.

  Iosif Matula (PPE). – (RO) Elnök úr! Az EBB befektetéseinek a konvergenciarégiókra, a kkv-kra és az éghajlatváltozás elleni küzdelemmel kapcsolatos fellépésre történő irányítása a válság által leginkább sújtott területekre gyakorolt hatást hivatott ellensúlyozni.

A konvergenciarégiók az EBB számottevő támogatását élvezik. A strukturális programokra nyújtott hitelek szerepe, hogy növelje a felhasználás szintjét, és hogy hatékonyabban kihasználja az európai pénzügyi segélyeket és növelje azok emelőhatását, főként az alulfinanszírozott területeken. Az EBB és a Bizottság konvergenciát támogató közös kezdeményezései arra irányultak, hogy ösztönözzék a kkv-kat a források igénybevételére, mikrohiteleket hozzanak létre a gazdasági növekedés és munkahelyteremtés érdekében, és támogatást biztosítsanak a városi területek fenntartható beruházási projektjeihez. A JESSICA, JEREMIE és JASPERS pénzügyi eszközök valódi haszonnal jártak. Mivel felhasználásuk sikeres volt, támogatom hatókörük kiterjesztését és azt, hogy megkíséreljünk újabb innovatív pénzügyi termékeket létrehozni.

Gratulálok a Cutaş úr által bemutatott kiváló jelentéshez.

  Werner Kuhn (PPE). – (DE) Elnök úr, Maystadt úr! A mai vita nagy jelentőséggel bír tagállamaink gazdaságainak szempontjából. Megmutatta, hogy azok az országok lábaltak ki legkönnyebben a válságból, ahol egészséges az egyensúly a nagyvállalatok és a kis- és középvállalkozások között. Németországban a kkv-k teszik ki a gazdaság 70%-át, ami elegendő munkahelyet és szakképzési helyet biztosít.

Ezt az üzenetet kell közvetítenünk a tagállamok különböző bankjai felé is: hogy ez megkönnyíti a befektetéseket, hogy a kis- és középvállalkozások növekedni tudnak, és hogy az Európai Beruházási Bank ehhez támogatást ad. Ez igen fontos ahhoz, hogy a gazdaságaink ismét növekedésnek induljanak, és fel tudják venni a versenyt Amerikával és Délkelet-Ázsiával a piacon. Ezért az Európai Beruházási Bank e kezdeményezését én a kiemelten fontosnak tartom. Ugyanakkor eredményesnek is kell lennie abban, hogy megindítja a növekedést, és segít kilábalnunk a gazdasági és pénzügyi válságból.

  Maroš Šefčovič, a Bizottság alelnöke. – Elnök úr! Számos tisztelt képviselő utalt a megfelelő szabályozói felügyelet kérdésére. Szeretném biztosítani őket arról, hogy a Bizottság alaposan megfontolja az EBB szabályozói felügyeletének kérdését. Valóban szükség van egy megfelelő szabályozói keretrendszerre, amely biztosítaná, hogy az EBB megőrizze kiváló hitelminősítési besorolását. Ezzel együtt azonban nem lehet figyelmen kívül hagyni az EBB nemzetek feletti természetét és a Szerződés részét képező törvényi rendelkezéseket.

Az EBB nemrégiben konkrét lépéseket tett a helyzet kezelésére, amelynek keretében megerősítette jelentős banki felügyeleti tapasztalattal rendelkező ellenőrző bizottságát. Ezenkívül az EBB refinanszírozást vett igénybe az EKB-tól, így meg tud megfelelni a szükséges beszámolási kötelezettségeknek is az EKB felé.

Másfelől úgy gondoljuk, hogy az európai bankfelügyeleti hatóság és az EKB nem képes biztosítani az EBB szabályozói felügyeletét, de természetesen nem zárjuk ki annak a lehetőségét, hogy az EBB – az EBB önkéntes kezdeményezésére és más szervek részvételével – valamilyen más típusú rendszerről gondoskodjon.

Ami az együttműködést és a Bizottság szerepét illeti az EBB-vel való együttműködésben, szeretném hangsúlyozni, hogy a Bizottságnak máris jelentős szerepe van az EBB irányításában, hiszen minden EBB által odaítélt hitelt és saját forrást véleményez, és képviselői jelen vannak az EBB Igazgatótanácsában. Biztosíthatom önöket, hogy a Bizottság és az EBB közötti együttműködés példamutató és kiváló.

Ami a külső EU programok felügyeletét és a kapcsolódó mentesítési eljárásokat illeti, eltekintve az Európai Fejlesztési Alap keretében végzett EBB tevékenységektől – ami jobbára az AKCS-országok beruházási keretét takarja, és az adott EFA pénzügyi szabályozása szerint hajtják végre –, nem tudunk olyan, az uniós költségvetés körébe tartozó, az EBB forrásaival közreműködésben végrehajtott tevékenységről, amire ne a szokásos mentesítési eljárás vonatkozna.

Hübner asszonynak válaszolva, természetesen teljesen egyetértünk azzal, hogy maximális lehetőséget kell biztosítani az EBB-nek, hogy új emelőhatások segítségével minél több hitelt és támogatást nyújthasson a kkv-knak, főként most, a pénzügyi válságot követően és a hitelnyújtás visszafogottsága idején. Ezért állandóan innovatív módszereket keresünk arra, hogy ezt miként tegyük meg. Engedjék meg, hogy emlékeztessem a tisztelt Házat, hogy éppen az innovatív eszközök szükségessége miatt módosítottuk nemrégiben az EU Költségvetési Rendeletét. Már használjuk is, főként a kutatás és innováció finanszírozását célzó programok kapcsán. Biztos vagyok benne, hogy az ebből a projektből nyert tapasztalattal az innovatív pénzügyi eszközök más területeken történő felhasználása is lehetségessé válik.

  Philippe Maystadt, az EBB elnöke. – (FR) Elnök úr! Hálás vagyok a felszólalók hozzászólásáért, noha úgy érzem, egyikük állításai egyáltalán nem feleltek meg a valóságnak. Kétségtelen, hogy a rendelkezésre álló időben nem reagálhatok érdemben valamennyi itt felvetett, rendkívül érdekes kérdésre. Van közöttük olyan, amit érdemes lenne bizottsági ülésen részletesebben megvizsgálni.

Hübner asszony például egy igen fontos kérdést vetett fel. Ha azt szeretnék, hogy az EBB érdemben hozzájárulhasson az Európa 2020 stratégia megvalósításához a Bizottsággal közösen kialakított eszközök segítségével, úgy a szabályozói keretrendszernek nyilvánvalóan lehetőséget kell biztosítania erre. Miközben folyik a pénzügyi szabályok új tervezetéről szóló vita, gondoskodniuk kell arról, hogy az Európai Beruházási Bank valóban megtehesse ezt a hozzájárulást. A Bizottság által felvetett javaslat ebből a szempontból teljesen megfelelőnek tűnik számunkra. De ezt még el kell fogadnia a Tanácsnak és a Parlamentnek is. Az önök feladata tehát a pénzügyi szabályok felülvizsgálata.

Úgy vélem, az elhangzottak közül érdemes lenne részletesebben tanulmányozni néhány más kérdést is: ilyen például a Canfin úr által kiemelt adóparadicsomok kérdése. Biztosíthatom őt arról, hogy az Európai Beruházási Bank e kérdésben szigorúbb politikát követ, mint a többi nemzetközi pénzügyi intézmény. Ezért van az, hogy nemrégiben vissza kellett utasítanunk néhány projekt társfinanszírozását az Afrikai Fejlesztési Bankkal, a Világbankkal és az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bankkal – a szóban forgó projektek ugyanis nem feleltek meg az általunk e téren támasztott szigorúbb követelményeknek.

Azt is elmondhatom Canfin úrnak, hogy szóba sem jöhet, hogy az EBB egy az OECD feketelistáján szereplő országban honos projektgazdájának nyújtson finanszírozást. De bármikor szívesen megvizsgálom ezt a kérdést részletesebben azokkal a kérdésekkel együtt, amiket Klute úr vetett fel a kis- és középvállalkozásoknak nyújtott hitelekről és azok átláthatóságáról. Nem hiszem, hogy túl sok pénzügyi intézmény lenne hajlandó ennyi információt nyújtani a kis- és középvállalkozásoknak biztosított allokációkról, és szeretném hangsúlyozni, hogy jelentősen növekedett azon kis- és középvállalkozások száma, amelyek az Európai Beruházási Bank által a közvetítő bankok részére nyújtott hitelekből részesültek. 2010-ben 60 000 kisvállalkozás részesült e hitelekből.

Három tulajdonságot szeretnék kiemelni, ami igazán egyedi intézménnyé teszi az Európai Beruházási Bankot. Az egyik, hogy az ön által elmondottakkal ellentétben, mi nem használjuk az adófizetők pénzét.

az EBB elnöke. Csak hogy tisztázzuk: egyetlen centet sem kérünk a brit adófizetőktől.

az EBB elnöke. – (FR) Nem az adófizetők pénzét használjuk. A pénzt, amit használunk, magunk keressük meg nap, mint nap a világ pénzügyi piacain. Ezért is létkérdés, hogy megtarthassuk AAA minősítésünket. Kölcsönöket veszünk fel Ázsiában és az Egyesült Államokban, és az így összegyűjtött forrásokból tudunk kedvező feltételekkel projekteket finanszírozni. Ennek egyetlen kihatása a költségvetésre a garancia, amit a Tanácstól és a Parlamenttől kapott külső megbízatás végrehajtásával járó politikai kockázatra kapunk. Egy olyan garanciáról van szó, amely csupán átmeneti költséget jelent az európai költségvetés számára, mivel a külső mandátum keretében nyújtott hitelek 9%-át – két évvel az első folyósítást követően – félretesszük, és ez az összeg a hitelek visszafizetésével párhuzamosan természetesen csökken. És mivel ezt a garanciát nem kell ténylegesen felhasználnunk, végső soron nem is jár költséggel az európai költségvetés számára. Nem kerül semmibe! Fontos, hogy megértsék, hogy mi olyan intézmény vagyunk, ami nem kerül az adófizetők pénzébe.

A második tulajdonság: mi vagyunk az egyetlen valódi európai pénzintézet. Részvényeseink mindegyike tagállam; kizárólag az Európai Unió tagállamai. Mi vagyunk az egyetlen pénzintézet, amely a Szerződés értelmében jogilag köteles pénzügyi támogatást biztosítani az Európai Unió politikai célkitűzéseinek. Továbbá mi vagyunk az egyetlen pénzintézet, amely egyetlen projektet sem finanszírozhat anélkül, hogy arról az Európai Bizottság kedvező véleményt nyilvánítana. Az Európai Bizottság csak az után közli a véleményét, hogy a projektet valamennyi szolgálat, valamennyi főigazgatóság – a Versenypolitikai Főigazgatóságtól a Környezetvédelmi Főigazgatóságig – előzetesen megvizsgálta. Így tehát kénytelenek vagyunk minden európai szabálynak és politikának szigorúan megfelelni. Az Európai Számvevőszék a háromoldalú megállapodás szerinti ellenőrzéseknek veti alá az EBB-t. Mindenkor együttműködünk az Európai Csalás Elleni Hivatallal (OLAF), és hozzátenném, hogy közel állunk ahhoz, hogy beleegyezzünk az új Európai Bankfelügyeleti Hatóság felügyeletébe is. Az Európai Beruházási Bank mindenesetre bármikor kész alávetni magát bármilyen hivatalos banki felügyeletnek. Közvetlenül máris felügyelnek bennünket az ellenőrző bizottságunkban részt vevő, bankfelügyeleti tapasztalattal rendelkező szakértők. De még egyszer szeretném megerősíteni, hogy teljesen készen állunk arra, hogy az új európai hatóság valamilyen alkalmas felügyelet alá vonjon bennünket.

Végezetül a harmadik tulajdonság, amit szeretnék kiemelni az, hogy az Európai Beruházási Bank már az általa kifejlesztett szakértelem miatt is egyedülálló. Olyan intézmény vagyunk, amely több mint 100 mérnököt és számos szakértő tanácsadót alkalmaz, ami bankoknál ritkaság.

Tapasztalatunkat és szakértelmünket széles körben elismerik bizonyos területeken. Például olyan projekteknél is kérik technikai tanácsainkat, amelyeket nem tudunk finanszírozni, mert a mandátumunkon kívüli régiókban folynak. Azt gondolom, kár lenne parlagon hagyni ezt a szakértelmet. Egyes területeken, mint a városi közlekedés, az energiahatékonyság, a vízgazdálkodás és a kkv-k támogatása, az EBB nyilvánvalóan egyedülálló szakértelmet fejlesztett ki. Ezért azzal szeretném befejezni, hogy e lehetőségek maradéktalan kihasználása érdekében érdemes lenne egy talán módszeresebb és strukturáltabb együttműködést kialakítani a Parlamenttel.

Felvetődött néhány igen jogos kérdés. Azért nyújtunk több finanszírozást Törökországban, mert ez a Tanács és a Parlament által közösen meghatározott megbízatásunk. Azt a feladatot kaptuk, hogy több finanszírozást nyújtsunk a tagjelölt országokban, ami azt jelenti, hogy arányosan több forrást biztosítunk Törökországnak és Horvátországnak, mint más országoknak. Azért vagyunk itt, hogy végrehajtsuk az európai hatóságok – azaz a Tanács és a Parlament – által ránk testált megbízatásunkat. Ez pedig úgy gondolom, talán módszeresebb és strukturáltabb együttműködést indokolna az Európai Parlament részéről.

(Taps)

  George Sabin Cutaş, előadó. – (RO) Elnök úr! Szeretnék e konstruktív vita minden hozzászólójának köszönetet mondani. El kell ismernem, Maystadt úr, hogy a néhány kritikus megjegyzés ellenére valamennyi felszólaló felismerte azt a fontos szerepet, amelyet az Európai Beruházási Bank játszhat a mostani gazdasági és pénzügyi válság folyamán.

Az Európai Unióban egyértelműen szükség van beruházásokra és a fenntartható fejlődést előmozdító projektekre. Ezért meggyőződésem, hogy nagyszabású ötleteket kell megvalósítanunk és végiggondolnunk, és nem szabad megfutamodnunk az ilyen elképzelések felvetésétől.

Végül, de nem utolsósorban, mintegy a vita lezárásaként, a következőt szeretném hangsúlyozni: ne feledkezzünk meg az átláthatóságról és az európai intézmények közötti jobb kommunikációról.

Végezetül, Maystadt úr, úgy érzem, biztosan kijelenthetem képviselőtársaim nevében, hogy a jövőben is számíthat az Európai Parlament támogatására.

  Elnök. – A vitát lezárom.

A szavazásra délben kerül sor.

Írásbeli nyilatkozatok (az eljárási szabályzat 149. cikke)

  Ilda Figueiredo (GUE/NGL), írásban. – (PT) Tisztában vagyunk vele, hogy – az alacsony kamatoknak és hosszú törlesztési időszakoknak köszönhetően – az Európai Beruházási Bank (EBB) által nyújtott hitelek rendkívül fontosak a fejlődés és társadalmi előrehaladás szempontjából.

Mindazonáltal az általa kínált választási lehetőségek nem eléggé átláthatóak és egyértelműek, és hitelkihelyezéseiben nem a leginkább rászoruló országokat és régiókat részesíti előnyben. Az általunk is támogatott jelentés tehát tartalmaz némi kritikát, javaslatot és ajánlatot.

Azzal viszont nem értünk egyet, hogy az EBB puszta eszköz legyen az EU politikájának megvalósításához és a szociális és gazdasági kohézió és a szociális fejlődés problémáinak megoldásához, amelyeket uniós költségvetésből, az Unió strukturális és kohéziós alapjaiból kellene megoldani. Az EBB nyilván ellenőrizheti és javíthatja ezeket az erőfeszítéseket, de önmagában nem helyettesítheti az EU költségvetési politikáit.

  Edit Herczog (S&D), írásban. – (HU) Legfontosabb kívánalom, hogy az EIB tevékenysége még átláthatóbb legyen az EP számára, valamint az általa kihelyezett pénzügyi eszközök még célirányosabban legyenek felhasználva. Megfontolásra ajánljuk azon javaslatot, miszerint az EIB pénzügyi helyzete minőségének és eredményeinek pontos mérése, valamint a hatékony és eredményes üzleti gyakorlat szabályainak betartása érdekében a prudenciális felügyelet erre az intézményre is kiterjedjen. Szeretném leszögezni, hogy ezt nem azért javasoljuk, mert kétségeink lennének az EIB tevékenységének szabályosságát illetően, hanem azért, mert általánosságban úgy ítéljük meg, hogy – amiként azt a G20-ak két évvel ezelőtti londoni nyilatkozata is világosan kimondta – „a szabályozást és felügyeletet ki kell terjeszteni valamennyi rendszerszinten fontos pénzügyi intézményre eszközre, piacra”. Javasoljuk felkérni az Európai Bizottságot arra, hogy végezze el az EIB prudenciális felügyeletére vonatkozó lehetőségek jogi elemzését az EP számára 2011. november 30-ig. A hatályos rendelkezések szerint ugyanis egyik európai intézménynek sincs joga felügyelni az EIB-t. Ezen pedig sürgősen változtatni indokolt a bank szerepének növekedése, valamint javára nyújtott közösségi garancianyújtás miatt is. A fokozottabb szakmai és társadalmi ellenőrzést a többi NFI-nél az utóbbi időben kialakított gyakorlathoz hasonlóan volna indokolt kialakítani. Az EIB hitelezési tevékenységének a jövőben szelektívebbé, hatékonyabbá, eredményorientáltabbá kell válnia, különösen a kkv-k finanszírozása terén. Ennek érdekében a folyósított kölcsönökkel kapcsolatos információkat is rendszerezettebben kell gyűjteni, közzétenni.