Az ülések szó szerinti jegyzőkönyve

2011. április 7., Csütörtök - Strasbourg

4. A kéknyelv-betegség elleni vakcinálás (vita)

  Elnök. – A következő napirendi pont Janusz Wojciechowski jelentése, a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság nevében a 2007/75/EK irányelvnek a kéknyelv-betegség elleni vakcinázás tekintetében történő módosításról szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló javaslatról (COM(2010)0666 – 05499/2011 – C7-0032/2011 – 2010/0326(COD)) (A7-0121/2011).

  Janusz Wojciechowski, előadó. – (PL) Tisztelt elnök úr! Nagy örömömre szolgál, hogy a Parlamentnek beszámolhatok jelentésemről, amely a kéknyelv-betegség elleni vakcinázásról szóló irányelv módosításával foglalkozik. Ez a betegség óriási kockázatot jelent számos uniós tagállam szarvasmarha-, juh- és kecsketenyésztésére. Különösen boldog vagyok, mivel három évvel ezelőtt ebben a teremben, még előző hivatali időm alatt volt szerencsém egy új állategészségügyi stratégiát ismertetni, amely a „jobb megelőzni, mint gyógyítani” elven alapult. A kéknyelv-betegség elleni vakcinázásról rendelkező irányelv ma napirendre kerülő módosítása pontosan ennek az alapelvnek a gyakorlati megvalósítása. A betegség elleni védelem hatékonyabb lesz, és a módosítás hozzájárul egy jobb állategészségügyi színvonal megvalósításához. A kezeléssel kapcsolatos költségek csökkennek és a vakcinázási eljárás egésze jobban szervezett lesz.

A módosítás azzal a ténnyel kapcsolatos, hogy a 2000-ből származó jelenlegi irányelvet az akkori feltételeknek, különösen pedig az akkoriban a piacon elérhető oltóanyagoknak megfelelően alakították ki. Ezeket a vakcinákat mind a mai napig be kellett és be is kell adni, ám bizonyos korlátozásokkal, mivel a fennáll a veszélye annak, hogy a vakcinázott állatokról a vírus a be nem oltott állatokra terjedhet át. Ez azt jelenti, hogy a vakcinázási eljárás folyamán különböző korlátozásokat kell elrendelni, például az állatoknak a vakcinát csak meghatározott területen szabad beadni és korlátozni kell az állatok szállítását. Ez meglehetősen nagy terhet ró az állattartókra és azzal a következménnyel jár, hogy a vakcinázások hatékonysága korlátozott marad. A tudomány azonban már tett előre egy lépést. Rendelkezünk olyan bevizsgált, második generációs vakcinákkal, amelyek már úgy is beadhatók, hogy nem kell félni attól, hogy a vírus a be nem oltott állatokra terjedhet át, vagyis nem kell alkalmazni a jelenlegi korlátozásokat. Ezért ezeknek a vakcináknak az alkalmazása előnyös az állattartók számára, mivel kevesebb terhet jelent és bizonyosan sokkal hatékonyabb. Sokkal szélesebb körben végezhető el ugyanis a vakcinázás.

Ebben a témában az eljárások igen gyorsan haladnak előre. A Mezőgazdasági Bizottság már el is végezte munkáját röviddel azt követően, hogy a megkapta a jogszabálytervezetet az Európai Bizottságtól, és most a Parlament elé tárja észrevételeit. Reméljük, hogy az idei nyári időszakban lehetséges lesz az új oltóanyaggal történő tömeges vakcinázás elvégzése. Ez az oka a módosításoknak, és ez az, amiért a Parlament az általam benyújtott módosításokhoz olyan határidőket rendelt hozzá, amelyeken belül a tagállamoknak alkalmazniuk kell az irányelv rendelkezéseit, hogy a vakcinázásokat már az idén végre lehessen hajtani, és ne kelljen várni a következő időszakig.

Szeretném emlékeztetni önöket arra a vitára, amely a jelentést és a megfelelési táblázatokkal kapcsolatos irányelv Bizottság által javasolt módosításait övezte. Jelentésemben egyetértettünk a megfelelési táblázatok alkalmazását előíró kötelezettség bevezetésével. Ezek a megfelelési táblázatok az irányelv nemzeti jogba történő átültetésével kapcsolatos információkat tartalmaznak, illetve előírják, hogy pontosan mely rendelkezésekkel lehet az irányelv rendelkezéseit a nemzeti jogba átültetni. Ezt bizonyos tagállamok közigazgatása bürokratikus kötelezettségként értékeli, ám ezt más szemszögből kellene nézni. A kötelezettség bevezetésének köszönhetően az uniós jog sokkal átláthatóbbá válik. Polgáraink könnyebben ellenőrizhetik, hogy egyes irányelveket átültettek-e a nemzeti jogba, illetve hogy ezt hogyan valósították meg. Véleményem szerint ez helyes gyakorlat. Amennyire én tudom, ez az első, vagy az egyik első olyan irányelv, amelyet ennek a kötelezettségnek a bevezetésével kell átvenni, és azt hiszem, ez így nagyon helyes. Ennek állandó gyakorlattá kellene válnia jogalkotásunkban.

Ismételten szeretném megköszönni, hogy önök elé terjeszthettem ezt a jelentést. Úgy gondolom, sok állattartó helyzetén javíthatunk és az Unió területén tartott állatok szenvedéseit is mérsékelhetjük.

  Maroš Šefčovič, a Bizottság alelnöke. – Tisztelt elnök úr! A Bizottság háláját fejezi ki a Parlamentnek a kéknyelv-betegség elleni vakcinázás további könnyítésére irányuló javaslat előterjesztésének támogatásáért és az igen fontos témával kapcsolatos javaslataiért. Különösen szeretném megköszönni az előadónak, Wojciechowski úrnak az üggyel kapcsolatban tanúsított elkötelezettségét.

A kéknyelv-betegség igen jelentős aggodalom forrása az összes uniós gazda körében. Az 1990-es évekig a kéknyelv-betegséget egzotikusnak tekintették az EU szempontjából, mivel járványok csak Dél-Európában, elszórtan fordultak elő. Ám az utóbbi években a betegség számos közép- és észak-európai tagállamot is érintő komoly járványok formájában jelentkezett és jelentős károkat okozott mind az állattenyésztésben, mind az élőállat-kereskedelemben.

Az utóbbi néhány évben a kéknyelv-betegséggel kapcsolatos helyzet Unió-szerte nagymértékben javult, nem kis részben az EU számottevő társfinanszírozásával megvalósított tömeges vakcinázási kampányoknak köszönhetően. Az EU által folyósított társfinanszírozás összege 2008-ban 150 millió euró volt, és 2009-re 120 millió eurót, a következő évekre pedig 100 millió eurót irányzott elő. A jelenlegi szabályozás szerint a vakcinázás csak olyan területeken engedélyezett, ahol a kéknyelv-betegség jelenléte miatt meghatározott korlátozásokat léptettek érvénybe. Az irányelv javasolt módosításai viszont arra vonatkoznak, hogy az inaktivált vakcinákat az Európai Unióban bárhol lehessen alkalmazni. A módosítás a kéknyelv-betegség elleni preventív vakcinázás szélesebb körű alkalmazását tenné lehetővé, ami a betegséggel szembeni megfelelőbb védelemhez és a betegség mezőgazdasági ágazatra jelentett terheinek csökkentéséhez vezetne.

A Parlament jelentése a lehető legidőszerűbb és a legfontosabb az Unió állategészségügyi helyzete szempontjából. Helyesen ismeri fel a gyors döntéshozatal szükségességét annak érdekében, hogy a tagállamoknak elegendő idő álljon rendelkezésükre az állatok vakcinázására még a következő kéknyelvbetegség-szezon előtt. Nem szabad ugyanakkor szem elől tévesztenünk azt sem, hogy bár az utóbbi években a kéknyelv-betegséggel kapcsolatos helyzet számottevően javult, a betegséget nem sikerült felszámolni. Az EU továbbra is ki van téve a kéknyelvbetegség-járvány újabb hullámai által jelentett kockázatnak, ezért fontos, hogy a tagállamoknak lehetőségük legyen arra, hogy megvédjék állataikat, ha a vírus veszélyezteti azokat. A tagállamoknak lehetőséget kell biztosítani arra, hogy optimalizálhassák vakcinázási programjaikat annak érdekében, hogy csökkentsék a kéknyelvbetegség-járvány jövőbeni kitöréseinek hatását. Számos tagállam már jelezte is, hogy a lehető legkorábban be kívánják vezetni ezt az intézkedést.

Az előadó kitér a megfelelési táblázatok valóban igen bonyolult kérdésére is, amelyek nagyon fontosak az uniós joganyag nemzeti jogba történő átültetésének megfelelő, pontos nyomon követése szempontjából. Ez egy hosszú ideje fennálló probléma és sok vitát folytattunk már a Házban arról, hogy hogyan lehetne az uniós jog nemzeti jogrendszerekbe történő megfelelő átültetését ellenőrizni és nyomon követni. Azt látjuk, hogy a megfelelési táblázatok kínálják erre a legjobb lehetőséget, segítségükkel az uniós jogszabályok megfelelő átültetése nyomon követhető illetve biztosítható.

Ugyanakkor nagyon is tisztában vagyunk azzal, hogy különösen ilyen sürgős kérdésekben, mint amilyet ma is tárgyalunk, nagyon keményen kell dolgoznunk azért, hogy megoldásra jussunk a Parlament és a Tanács közötti szükségtelen akadályok elkerülése céljából. Remélem, hogy a Tanács megfelelő rugalmasságot fog tanúsítani annak érdekében, hogy a jogszabályt időben, még a kéknyelvbetegség-járvány kitörésének várható időszaka előtt el lehessen fogadni.

  Elisabeth Jeggle, a PPE képviselőcsoport nevében. – (DE) Tisztelt elnök úr, biztos úr, hölgyeim és uraim! Amint az már korábban elhangzott, a kéknyelv-betegség elleni vakcinázással kapcsolatos irányelvre irányuló javaslat igen fontos lépés a veszélyes állatbetegség felszámolása felé. A betegség kérődzőket, például szarvasmarhákat, juhokat és kecskéket fertőz meg és az állatok elhullásához vezethet. Az új inaktivált vakcina alkalmazása kizárja a fertőzés lehetőségét, így ez az oltóanyag sikeresen használható olyan területeken is, ahol a betegség még nem fordult elő.

Ez lehetővé teszi a tagállamok számára, hogy a vakcinákat hatékonyabban alkalmazhassák, jelentősen csökkentve a betegség által a mezőgazdasági ágazatra rótt terheket. Az új vakcinák használatával egyedülállóan széles frontot nyithatunk a betegség ellen, és remélem, hogy a tagállamok gazdálkodói élnek majd ezzel a lehetőséggel, amely nagyobb biztonságot nyújt, és kétségtelenül jelentős előrehaladást jelent az állategészségügy terén.

Minél inkább kordában tudjuk tartani a kéknyelv-betegség terjedését az új vakcinák használatával, annál szélesebb lehetőségeink nyílnak az állatexportban, ami előnyös a gazdaság számára.

Annak érdekében, hogy az irányelv hatályba léphessen és az új vakcinák elérhetővé váljanak, fontos, hogy gyorsan döntsünk a kérdésben. Hétfőn a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság a jelentés egyhangú elfogadásával világosan fejezte ki álláspontját, és a mai plenáris szavazáson az Európai Néppárt (Kereszténydemokraták) Képviselőcsoportja csatlakozni fog döntéséhez. Támogatom az előadó azon felhívását, hogy a megfelelőségi táblázatok maradjanak benne a jelentésben. Végtére is nem hozhatunk döntéseket Európában anélkül, hogy a tagállamok ezek megvalósításáról ne szolgáltassanak információkat. Szükségünk van erre az átláthatóságra annak érdekében is – és ezt igen világosan jelentem ki a Tanács számára – hogy az EU szavahihetőségét megszilárdítsuk.

Végezetül pedig szeretném megköszönni az előadó kiváló munkáját és konstruktív együttműködését. Nagyon szépen köszönjük! A jelentést támogatni fogjuk.

  John Stuart Agnew (EFD). – Tisztelt elnök úr! Inkább egy megjegyzésem, mintsem kérdésem lenne: a szavazás nem volt egyhangú, mivel én nem szavaztam meg a javaslatot.

  Sergio Gutiérrez Prieto, az S&D képviselőcsoport nevében. – (ES) Tisztelt elnök úr! A kéknyelv-betegség folyamatos fenyegetést jelent állatainkra és ennélfogva a közegészségügyre is.

Mindezidáig egy aktivált vakcinával küzdöttünk a betegség ellen, amelynek alkalmazása magával vonja az állatok szállításának bizonyos területekre történő korlátozását a vírus be nem oltott állatokra történő terjedésének megelőzése érdekében.

A vakcina és a vakcinázás alkalmazása ezért olyan területekre korlátozódott, ahol korábban már megfigyeltek fertőzött állatokat. Ez hátrányos volt az érintett gazdák számára, akik kétszeresen is rosszul jártak: egyrészt a betegség, másrészt a korlátozások miatt.

Látszólag mindezen problémák elkerülhetők egy új, inaktivált vakcina alkalmazásával, amely – túl azon, hogy megelőzheti a belső élőállatpiac lehetséges zavarait – új, kiterjedtebb, és ami igazán számít, megelőző stratégiák kidolgozását teszi lehetővé a betegség elleni küzdelemben.

Ennélfogva az állattenyésztő ágazat számára létfontosságú, hogy módosítsuk az irányelvet, engedélyezvén a vakcina alkalmazását, mégpedig a lehető legrövidebb időn belül.

Hölgyeim és uraim, a szerződéseinkben foglaltak betartása, különösen a megfelelési táblázatok esetében, nem szolgálhat mentségül arra, hogy ne sikerüljön ezt a szabályozást nyár előtt hatályba léptetni. Egy ilyen késedelem további károkat okozna a gazdáknak.

  Marit Paulsen, az ALDE képviselőcsoport nevében. – (SV) Tisztelt elnök úr! Szeretném nagyon megköszönni Wojciechowski úrnak a kiváló és hatékony munkát. Az előző felszólalók már említették, hogy igazából miről is van szó: egy új, hatékony vakcináról. Ezért arra szánnám a rendelkezésemre álló néhány másodpercet, hogy rámutassak arra, talán ez az első megfogható bizonyítéka annak, ami a mezőgazdaságunkkal történni fog, ha éghajlatunk drasztikusan megváltozik. Hazámban, Svédországban négy–öt éve még teljesen elképzelhetetlennek tűnt, hogy kérődzőinket egy kéknyelv-betegséghez hasonló kór támadja meg, hiszen ez a betegség csak Dél-Európában, elszórtan ütötte fel a fejét. Mára viszont ez valósággá vált és túl is vagyunk az első járványunkon. Ezért igen fontos számunkra, hogy mielőbb elkezdhessük a vakcinázást, ám az is kulcsfontosságú, hogy amikor az éghajlatról, a környezetről és a jövőről beszélünk, észrevegyük, hogy nem csak a szárazság vagy a csapadékviszonyok tekintetében következik be változás. Egy nagyobb klímaváltozás mást is hoz magával: emberi és állati betegségeket, járványokat. Ezt is figyelembe kell vennünk, például amikor az Európa 2020 stratégiát vitatjuk meg. Milyen irányba szeretnénk elmozdulni? Ezt nekünk, jogalkotóknak is fontos megértenünk. Csak a jelenleg rendelkezésre álló tapasztalataink alapján hozhatunk döntéseket, rugalmasnak kell lennünk és képesnek kell lennünk új döntéseket hozni, ha új ismeretek vagy – ahogy ebben az esetben – új vakcinák kerülnek birtokunkba.

  James Nicholson, az ECR képviselőcsoport nevében. – Tisztelt elnök úr! Először is szeretnék köszönetet mondani Wojciechowski úrnak a gyorsaságért, amivel ezt a jelentést a ház elé tudta terjeszteni. Rendkívül kemény munkát végzett. Szeretnék visszatérni a megfelelési táblázatok kérdésére. Biztos úr reményének adott hangot, de azt kell mondanom a biztos úrnak, hogy a „remény” nem elég. Ez egy nagyon komoly betegség, ami ellen még ezen a nyáron védekeznünk kell. Törpeszúnyogok terjesztik, ezért még a nyáron kell cselekednünk, hogy kordában tarthassuk.

Wojciechowski úr teljesítette feladatát, semmiféle késedelemért semmilyen formában nem okolható. Nagyon szerencsétlen dolog lenne, ha a brüsszeli belharcok, vagy a túlzott bürokrácia vezetne késedelemhez. Cselekvésre van szükség, mert a betegség rendkívül gyorsan terjed és képesnek kell lennünk arra, hogy az érintett területeken kívül is vakcinázzunk. Fel kell hívnom a tisztelt Ház figyelmét arra, hogy amint Wojciechowski úr és mások is elmondták már, számos esetben a megelőzés jobb, mint a gyógyítás. Ez esetben úgy gondolom, hogy cselekednünk kell és kérem a Bizottságot, adjon biztosítékot arra, hogy a bürokrácia nem tart vissza, nem hátráltat majd minket.

ELNÖKÖL: EDWARD McMILLAN-SCOTT
alelnök

  John Stuart Agnew, az EFD képviselőcsoport nevében. – Tisztelt elnök úr! Ez egy olyan betegség, amellyel kapcsolatosan a gazdáknak maguknak kell meghozniuk saját döntéseiket, egyedi körülményeik alapján. Az Egyesült Királyság egyik gazdálkodójaként állatorvosi javaslatra, nem pedig más országok bürokratáinak véleményére támaszkodnék. Értékelem a brit adófizető támogatását, aki az én vakcináimat fizeti, és csalódással tölt el, hogy az EU-t ebbe egyáltalán bele kell vonni. Önök adták át nekünk ezt a betegséget. Kérem, ne rontsák tovább a helyzetet!

Ezt a kérdést annak ellenére tárgyaljuk, hogy biztosítottak minket afelől, hogy a Lisszaboni Szerződés nem hoz alapvető változást. Ha ez így van, akkor miért kell oly sok intézkedést, kicsit és nagyot átformálni, hogy megfeleljen az Európai Unió működéséről szóló szerződésnek? Nem tudjuk, hogy a megfelelési táblázatok kérdése hogyan fog rendeződni, és ez tökéletesen ábrázolja azt a zavart, amihez az úgynevezett együttdöntési eljárás vezethet. Míg a brit kormány megteszi a magáét annak érdekében, hogy megfeleljen az önök gondolkodásmódjának, más tagállamok ezt esetleg egészen másképp láthatják.

  Diane Dodds (NI). – Tisztelt elnök úr! Köszönet az előadónak a jelentésért! Míg általánosságban a jelentés alapjául szolgáló elv pártján állok, szeretném megjegyezni, hogy ezt a vakcinát csak abban az esetben lenne szabad használni, ha az illetékes hatóság azt állapítja meg, hogy az állatállomány jelentős veszélynek van kitéve. Észak-Írországban mind a gazdák, mind a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Minisztérium igen keményen dolgozott azért, hogy Észak-Írország továbbra is betegségmentes terület maradjon.

Fontos, hogy a Bizottság és a Tanács elismerje a betegségmentes területi státuszt az EU-n belül és biztonsági intézkedéseket foganatosítson e területek vonatkozásában. Mindazonáltal Európában továbbra is fennáll a betegség terjedésének jelentős kockázata, ezért úgy gondolom, szükséges, hogy Észak-Írország is alkalmazhassa a vakcinákat. Kulcsfontosságú, hogy az illetékes hatóságok nyomon kövessék az állatszállításokat és szükség esetén kereskedelmi tilalmakat vezessenek be a kéknyelv-betegség terjedésének megakadályozása céljából, valamint az is elengedhetetlen, hogy az összes szereplő kövesse a helyes gyakorlatot.

Fontos, hogy a tagállamok konstruktív módon működjenek együtt, hogy a betegség terjedésének kockázatát csökkentsék és megvédjék az ágazatot egy jelentősebb járványtól. A tagállamok és a Bizottság közötti kommunikáció kulcsszerepet tölt be a járványkitörések nyomon követésében és elfojtásában, ezért ösztönzésre érdemesnek tartom.

  Rareş-Lucian Niculescu (PPE). – (RO) Tisztelt elnök úr! A járványoknak, köztük a kéknyelv-betegségnek is, az általuk okozott állatpusztulás és kereskedelmi zavarok miatt komoly hatása van nemcsak az állattartókra, hanem a fogyasztókra és általában az európai gazdaságra is.

Az állatok szállítására vonatkozó korlátozások súlyosan visszavetik azoknak a helyeknek vagy régióknak a gazdasági erőforrásait, ahol bevezetésre kerülnek. Preventív vakcinázási kampány esetén például a jelenlegi szabályozás szerint korlátozás alá vont zónát kell fenntartani még akkor is, ha nem észlelik a kéknyelv-betegség előfordulását. Ez az, ami miatt a Bizottság által javasolt intézkedés tisztességes és gazdaságilag előnyös a termelők és a fogyasztók számára. Ugyanakkor az intézkedés megfelel annak az alapelvnek, hogy a mezőgazdaságban minden tudományos fejlesztést alkalmazni kell.

Meg kell említenem azt a jelentős hozzájárulást is, amelyet az európai alapok eleddig a kényelvbetegség-járványokkal kapcsolatos helyzet javítása érdekében magukra vállaltak. Amint azt már a biztos úr is említette, az Unió az utóbbi három évben 370 millió euró összeggel vett részt főbb vakcinázási kampányok társfinanszírozásában. Úgy gondolom, a vakcinázási programok társfinanszírozásának a jövőben is folytatódnia kell egyrészt hatékonyságuk, másrészt az új, egyszerűbb jogszabályi keretrendszer miatt, amelyet ma vitatunk meg.

  Paolo De Castro (S&D). – (IT) Tisztelt elnök úr! Hölgyeim és uraim! Először is szeretném megköszönni Wojciechowski úrnak és az árnyékelőadóknak a jelentés elkészítése során végzett munkájukat, amelynek célja, hogy a kéknyelv-betegség elleni vakcinázás szabályait rugalmasabbá változtassa. A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság mindent megtett a szöveg sürgősséggel történő jóváhagyása érdekében azért, hogy a vakcinázási kampány még a nyár előtt megkezdődhessen.

Az Európai Bizottság egy olyan javaslatot terjesztett elő, amely nem vette figyelembe a Lisszaboni Szerződés döntését. Másként fogalmazva a döntési jogkört kizárólag a Tanácsra hagyta, teljességgel kizárva a Parlamentet. Intenzív konzultációk után, amelyekért szeretnék köszönetet mondani a Parlament Jogi Szolgálatának, valamint a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság titkárságának, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 43. cikkének (2) bekezdésével összhangban, azaz a rendes jogalkotási eljárás keretében sikerült megegyezésre jutnunk a jogalap megváltoztatását illetően.

Most azt várjuk el a Tanácstól, hogy tanúsítson ugyanilyen hatékonyságot a mi álláspontunk elfogadása során és hagyja bent a megfelelési táblázatokat a tervezetben azért, hogy az európai állattartó gazdák számára gyors választ adhassunk.

  Liam Aylward (ALDE). – Tisztelt elnök úr! A számos különböző vakcinázás és az állatok szállítására vonatkozó korlátozások eredményeként a kéknyelvbetegség-járványok száma az utóbbi években jelentősen visszaesett. A betegség nagyfokú szenvedést és elhullást okoz az érintett állatoknál és mérhető negatív hatása van a vidéki gazdaságra és a gazdálkodói közösségre. Üdvözlöm az intézkedéseket, amelyek lehetővé teszik a tagállamok számára az inaktivált vakcinák alkalmazását a kéknyelv-betegség ellen a betegséggel nem érintett területeken, és köszönöm az előadónak a témával kapcsolatban végzett munkáját.

A tagállamok számára rugalmasságot kell biztosítani, hogy proaktívan cselekedhessenek, és a vakcina-előállításba bevonhassák a technológiai vívmányokat, csökkentve így a betegség által a mezőgazdaságra rótt terheket, és a tagállamok betegségmentes státuszának eltörlése nélkül – amint az korábban történt – akadályozva meg a betegség felbukkanását. A vakcinázás hatékony állatorvosi intézkedés a kéknyelv-betegség ellen, amelyet ha további intézkedésekkel, például felügyelettel sikerül kiegészíteni, a betegség európai felszámolása valós lehetőséggé válik.

A vakcinázás révén a betegség kordában tartása, végül felszámolása egyre csökkenő mértékű gazdasági veszteségekhez vezet és az Európai állatállomány javát szolgálja.

  Julie Girling (ECR). – Tisztelt elnök úr! Örömmel mondhatom, hogy ez a jogszabály rugalmasságot, választási lehetőséget és reményt fog adni gazdáinknak.

Vakcinázási stratégiánkat túlságosan sokáig hátráltatta az a tény, hogy nem sikerült elég kifinomult vakcinákat előállítanunk ahhoz, hogy az állatokat a tilalmi zónákon kívül is be lehessen oltani. Tilalmi zónában lenni katasztrofális hatással lehet egy gazda megélhetésére. Szintén katasztrofális lehet, hogy nem lehet megvédeni az állatokat a betegséggel szemben, különösen egy olyan pusztító és fertőzőképes betegséggel szemben, mint a kéknyelv-betegség. Az új vakcinák kifejlesztése és a szabályozást érintő változtatások, amelyeket a Parlament reményeim szerint ma elfogad, lehetővé teszik, hogy az Egyesült Királyság hamarosan kéknyelvbetegség-mentes státuszt szerezhessen. Ez az állatok szabadabb szállítását tenné lehetővé és sok pénzt takarítana meg a vidéki területeken.

Létfontosságú viszont, hogy a megváltozott előírások a lehető leghamarabb hatályba lépjenek. A nyugati országrész gazdáinak május vége előtt már vakcinázniuk kell az állatok teljes védettségének biztosítása érdekében. A jelenlévők közül mindnyájan tisztában vagyunk azzal, hogy intézményközi harc bontakozott ki a megfelelési táblázatok körül, ám el kell mondanom, hogy az általam képviselt gazdák ezt nem értik, és ránk, választott képviselőikre vannak utalva a vita elrendezését illetően. Ez egy igen sürgető kérdés, és a józan észnek kell győzedelmeskednie. Cselekedjünk most, egyezzünk meg a sürgős kérdésekre vonatkozó gyorsított eljárásban, majd kezdjük el beoltatni állatainkat.

  Elisabeth Köstinger (PPE). – (DE) Tisztelt elnök úr! A kéknyelv-betegség olyan, kérődzőket megfertőző állatbetegség, amely már korábban is nagy károkat okozott az állattartó és a termelési ágazatban. A betegség 2000-es, több tagállamot érintő járványkitörései óta komoly gazdasági károkat kellett elkönyvelnünk. Mint minden gazdasági káreseménynél, az anyagi veszteségek a termelési lánc legalján lévőket sújtják a legkomolyabban. Különösen a tenyészmarhák egykor virágzó kereskedelme omlott össze. A vakcinázások ellenére az export néhány országban teljesen megbénul, így Ausztriában is, ahol a marhatenyésztés régi hagyományokkal büszkélkedhet, sok gazda megélhetése került veszélybe.

Meg kell ragadnunk a lehetőséget és megelőző intézkedéseket kell hoznunk. A betegséget nem sikerült felszámolni, így bármikor visszatérhet. Tanulnunk kell az eddigi tapasztalatokból és gyorsan kell segítséget nyújtanunk. Ami tíz évvel ezelőtt még igaz volt, ma már nem helytálló. A 2000-ből származó, kéknyelv-betegség elleni régi irányelv intézkedéseit javítani, aktualizálni kell.

Az akkori vakcinázási előírásokat az azóta megjelent technológiai fejlődéshez kell hozzáigazítani annak érdekében, hogy hatékonyabban küzdhessünk a kéknyelv-betegség ellen, és enyhíthessük a gazdákra nehezedő terheket. A 10 évvel ezelőtt elfogadott irányelv élő attenuált vakcinákra vonatkozott, mivel abban az időben csak ilyen oltóanyag állt rendelkezésre. A mai vakcinák sokkal fejlettebbek, kérem, vegyük figyelembe ezt a tényt.

Örvendetesnek tartom a Bizottság és a Parlament gyors munkáját, és javaslom az új irányelv gyors hatályba léptetését. A gazdaközösség képviselőjeként pontosan tudom, milyen fontos éves ciklusban gondolkodni. A gyors döntéshozatal használható és egységes szabályozást eredményezhet már az őszre, ami a legtöbb tagállam, és mindenekelőtt az állattartók és gazdák érdeke. Köszönet az előadónak.

  Luis Manuel Capoulas Santos (S&D). – (PT) Tisztelt elnök úr, biztos úr, hölgyeim és uraim! Nincsenek különösebb kifogásaim a jogalkotási döntéssel kapcsolatos javaslatokkal szemben, és szeretnék gratulálni a Bizottságnak azért a kezdeményezéséért, amely igyekszik elismerni a tudományos vívmányokat, és megengedi a korlátozás alá vont területeken kívül a kéknyelv-betegség elleni vakcinázást, mivel a vakcinák e típusa már nem fenyeget a vírus nem kívánt terjesztésének veszélyével.

Szeretnék gratulálni és köszönetemet kifejezni az előadónak, Wojciechowski úrnak a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság számára végzett munkájáért, valamint a bizottság elnökének, De Castro úrnak, hogy lehetővé tették, hogy a Tanács és a Bizottság gyors egyezségre juthasson a javaslat jogalapját illetően. A kezdeti javaslattal szemben így a jogalkotói hatáskör megoszlik a Parlament és a Tanács között, ahogyan azt a Lisszaboni Szerződésben bevezetésre került rendes jogalkotási eljárás előírja.

A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság igen rövid időn belül vitatta meg és fogadta el ezt a jelentést, hogy ma ez a szavazás lehetővé váljon, valamint hogy a következő lépésre, a Tanáccsal történő egyeztetésre minél hamarabb sor kerülhessen és az irányelv új rendelkezései hatályba léphessenek. Ezért szeretném felszólítani a Tanácsot, hogy lépjen kompromisszumra a Bizottság és a Parlament álláspontjával, amely ma – és ebben biztos vagyok – nagy többséggel kerül majd elfogadásra.

  Horst Schnellhardt (PPE). – (DE) Tisztelt elnök úr! Hölgyeim és uraim! A kéknyelv-betegség elleni vakcinázásra vonatkozó szabályozás elfogadása összhangban van a 2007–2013-as állategészségügyi stratégiában kifejtett uniós vakcinázási politikával, amelynek mottója „jobb megelőzni, mint gyógyítani”.

Sokkal rugalmasabb vakcinázási eljárásra van szükségünk, ha azt szeretnénk, hogy hatékonyabban vehessük fel a harcot a járványokkal, például a kéknyelv-betegséggel szemben, illetve ha a betegség mezőgazdaságra gyakorolt hatásait szeretnénk enyhíteni. A fokozott rugalmasság és a megelőzés kétségtelenül számos járványos állatbetegség vonatkozásában lenne kívánatos.

A vakcinázás elhagyására vonatkozó merev politikának, ahogy azt az Unióban évek óta alkalmazták, már nincs relevanciája. Következésképp az én véleményem az, hogy a helyes lépést tesszük meg. Szeretném támogatni Paulsen asszonyt is, aki arról beszélt, hogy a klímaváltozás eredményeként a közeljövőben más állatbetegségek előretörésére is kell számítani. Ez azt sugallja, hogy világos stratégiát kellene kialakítanunk, és ezt ebben az esetben megfelelően meg is lehetne valósítani. Ezzel összefüggésben ismételten megjegyezném, hogy a Bizottságban az állatok leselejtezéséről sem kellene több vitát lefolytatni.

A kéknyelv-betegség esetében természetesen előnyt kovácsoltunk abból, hogy támogattuk a kutatást, így most egy inaktivált vakcinával rendelkezünk és képesek vagyunk a megfelelő vakcinázás végrehajtására, amely korábban igen veszélyes és nagyon bonyolult volt. Ennek köszönhetően egy teljesen új helyzetbe kerültünk.

Szeretném megköszönni az előadónak a gyors munkát. Az eddigi tapasztalatok szerint a betegség első járványainak kitörése nyár végén és ősszel várható. A tagállamoknak még ki kell dolgozniuk vakcinázási stratégiáikat és ezeket végre is kell hajtaniuk.

Agnew úrnak pedig azt szeretném mondani, hogy ha van egy jó állatorvosa, akkor vakcinázást rendelne el, mivel az általam ismert állatorvosok is mind ezt javasolják, és a viták során is folyamatosan ezt hallottam.

Természetesen ezzel még nem fejeztük be a munkát. A Bizottságnak végrehajtási rendeleteket kell kidolgoznia és ezeket az új eljáráshoz kell igazítania, ezt pedig olyan gyorsan kell végrehajtani, ahogy az itt, a Parlamentben történt. Ezért felszólítom a Bizottságot, hogy dolgozzék gyorsan annak érdekében, hogy ezt a tudományos vívmányt még az év vége előtt alkalmazni tudjuk.

  Marc Tarabella (S&D). – (FR) Tisztelt elnök úr! Hölgyeim és uraim! Hálás vagyok frakciótársamnak, Wojciechowski úrnak a jelentésért, amely a kérdésben a megfelelő jogalkotás fontosságára figyelmeztet bennünket.

Mindazonáltal akár élő attenuált, akár inaktivált vakcináról legyen szó, jelenlegi tudásunk szerint vérvizsgálattal nem tudjuk eldönteni, hogy a kórokozó hogyan került az állat vérébe – más szóval nem tudjuk eldönteni, hogy a vakcinából, vagy vad fertőzésből származik. Ezért, hacsak nem fejlesztünk ki egy jelölt inaktivált vakcinát – amelyben a kórokozó vakcina eredetű – lehetetlen lesz megkülönböztetni a vakcinázott és a vírus által megfertőzött állatokat. Ez pedig szükséges feltétele annak, hogy egy országot vagy régiót betegségmentesnek lehessen nyilvánítani. Ezért nagy a veszélye annak, hogy a betegségtől mentes országok kereskedelmi korlátokat fognak felállítani az inaktivált vakcinát használó országokkal szemben.

Az Európai Unió kötelessége a jelölt inaktivált vakcina kifejlesztésére irányuló kutatások ösztönzése annak érdekében, hogy magasabb fokú biológiai biztonságot biztosítson az Unión belül, ami lehetővé tenné számunkra a kereskedelmi és egészségügyi megközelítés hatékonyabb összehangolását.

  Mairead McGuinness (PPE). – Tisztelt elnök úr! Érdemes figyelembe venni a biztos úr megjegyzését, miszerint a kéknyelv-betegség előfordulása folyamatosan csökkenő trendet mutat: míg 2008-ban 48 000 megbetegedést regisztráltak, 2010-ben ez 120-ra esett vissza. Mivel azonban nem lehetünk biztosak abban, hogy ez a trend a jövőben is folytatódik, az inaktivált vakcina fejlesztése és az alkalmazás technikai feltételeiről szóló vita nagyon is üdvözlendő.

Hasznos lenne, ha a Tanács képviselője is jelen lenne a teremben és meg lehetne kérdezni, mik a szándékaik a Parlament és a Bizottság véleménye szerint szükséges megfelelési táblázatok rendelkezésre bocsátásával – és talán ez egy olyan kérdés, amelyről a Tanácsnak gyorsan visszajelzést kellene küldenie felénk. A betegségek megelőzésének, és különösen ennek a betegségnek, a központjában az állattenyésztés, az állatok szállításának korlátozása, a vektorokkal szembeni védelem és a ma délelőtt tárgyalt kérdés, a vakcinázás áll.

  Oldřich Vlasák (ECR). – (CS) Tisztelt elnök úr! Az inaktivált vakcina lezárt zónákon kívüli alkalmazásával kapcsolatban az a probléma merül fel, hogy az állatok pozitív szerológiai teszteket fognak produkálni, és ahhoz, hogy megállapíthassuk, hogy egy állat vakcinázott vagy beteg, virológiai vizsgálatot kell végezni, amelynek költségei sokkal magasabbak. Ez problémákat okozhat az állatok kereskedelme és szállítása területén. Mivel ide tartozik az irányelv nemzeti jogba történő átültetése is, a 2011. június 30-i határidőt eljárási okokból nehéz lesz teljesíteni. Személy szerint nem értek egyet az irányelv hatálybalépésének korábban kitűzött, 20-i dátumának a közzétételt követő napra történő változtatásával sem. Azt is meg kell értenünk, hogy a megfelelési táblázatok elkészítése tovább növeli az adminisztratív terheket.

  Giommaria Uggias (ALDE). – (IT) Tisztelt elnök úr! Hölgyeim és uraim! Úgy gondolom, teszünk egy lépést annak tudomásulvétele felé, hogy ez nem csak Európa, Dél-Európa vagy Észak-Afrika egyes területeit érintő probléma. Mindazonáltal az intézkedésről alkotott véleményem pozitív.

Azt szeretném kérdezni Tarabella úrtól, hogy ő vagy a Bizottság nem gondolja-e úgy, hogy az állategészségügyi szolgálatoknál történő alkalmazás problémáját is azonnal meg kellene oldani annak érdekében, hogy olyan intézkedés születhessen, amely az Unió teljes területén lehetővé teszi a probléma leküzdését.

  Peter Jahr (PPE). – (DE) Tisztelt elnök úr! A kéknyelv-betegség elleni vakcinázásra vonatkozó rendelkezések továbbfejlesztése kivételesen fontos feladat. Az új inaktivált vakcinák most először teszik lehetővé a termelők számára, hogy kizárják az ezzel a potenciálisan igen veszélyes betegséggel történő fertőzés kockázatát, mivel a vakcinákat olyan területeken is alkalmazni lehet, ahol a kéknyelv-betegség korábban még nem fordult elő. Ennek tükrében ismételten hangsúlyoznunk kell azt, hogy a mezőgazdaság – beleértve az állatok exportját is – igen fontos tényező Európa minden országában. Ezért a gazdák számára szükséges, hogy előnyükre fordíthassák az állategészségügy területén rendelkezésre álló legfrissebb ismereteket, amelyeket a vakcinák kifejlesztése során alkalmaztak.

Két dologra van különösképpen szükségünk. Először is gyors döntésre van szükség az európai uniós gyakorlatot illetően. Másodszor véleményem szerint pontosan ennyire sürgető szükség van a tagállamokban bevezetett intézkedésekkel kapcsolatos információnyújtásra vonatkozó kötelezettség bevezetésére, más szóval kötelezni kell a tagállamokat, hogy jelentéseket tegyenek a Bizottság felé.

  Maroš Šefčovič, a Bizottság alelnöke. – Tisztelt elnök úr! Először is szeretném megköszönni a tisztelt Háznak, hogy erőteljes támogatást nyújtott a javaslattal kapcsolatban, valamint hogy felismervén a kérdés sürgősségét igen gyors eljárásokat folytatott le.

Néhányan önök közül utaltak a megfelelési táblázatok problémájára. Csak emlékeztetni szeretném önöket, hogy az Elnökök Értekezlete új lendületet adott a kérdés kezelésének, és nagyobb fontossággal kezelte azt, mivel felismerte az uniós szabályozás nemzeti jogba történő átültetésének problémáját.

Meg szeretném kérdezni, hogy valóban olyan bonyolult-e a tagállamoknak értesíteni a Bizottságot arról, hogy milyen jogalap szerint ültették át az uniós szabályozást nemzeti jogrendjükbe? Tényleg annyira bonyolult dolog ez? Biztos vagyok benne, hogy a jogszabály átültetésének módjával kapcsolatos vizsgálatok során előkészületeket kell tenniük és döntést kell hozniuk az átültetés módjáról.

Úgy gondolom, mindnyájan elismerjük azt a tényt – és számos alkalommal vitatkoztunk is már róla – hogy az Európai Unió megszenvedi, ha az uniós jog átültetése egyenetlen. Különösen a ma megvitatotthoz hasonló fontosságú kérdésekben lehetnek hátrányos hatásai a helytelen átültetésnek.

Ugyanakkor, amint azt nyitó megjegyzéseim között is említettem, hangsúlyoznám, hogy a Bizottság egyértelműen ellenzi a szükségtelen akadályokat. Teljes mértékben tisztában vagyunk a kérdés sürgősségével. Ennélfogva remélem, hogy fokozott rugalmasság tanúsításával és intenzív tárgyalások során megoldást találunk a problémára. A Bizottság megpróbál a lehető leginkább segítőkész lenni annak érdekében, hogy a potenciális kéknyelvbetegség-járványok időszaka előtt elfogadhassuk ezt a szabályozást.

A Bizottságnak az intézkedés bevezetésével kapcsolatos készenlétét illetően szeretném biztosítani Schnellhardt és Uggias urakat arról, hogy a Bizottság elvégezte feladatát. Végrehajtási intézkedéseink csaknem teljesen készen állnak. A javaslat jogalkotó általi jóváhagyására van szükségünk, és amint ez rendelkezésre áll, nagyon gyorsan fogunk tudni haladni.

Még egyszer szeretném megköszönni az előadónak és a Háznak az intézkedés erőteljes támogatását.

  Janusz Wojciechowski, előadó. – (PL) Tisztelt elnök úr! Szeretnék köszönetet mondani minden képviselőtársamnak, akik részt vettek a vitában és támogatásukat fejezték ki a jelentésemmel kapcsolatban. Köszönet az árnyékelőadóknak és a Mezőgazdasági Bizottság tagjainak, és köszönet azoknak is, akikkel ilyen gyorsan és hatékonyan tudtunk haladni a jelentéssel. Nem gyakran fordul elő, hogy ennyire egyhangúan fogadjunk el egy hasznos dokumentumot, amely kétségtelenül a jelenlegi helyzetet hivatott javítani.

A vitában lehetséges problémaforrásként emlegetett megfelelési táblázatokkal kapcsolatban pedig az a véleményem, hogy nehéz lenne együtt érezni a tagállamok közigazgatási testületeivel vagy kormányaival. A táblázatok létrehozása és elküldése a Bizottság felé nem jelent majd túl nagy gondot. Az viszont biztos, hogy azoknak az állampolgároknak lesznek nagyobb gondjaik, akik azt szeretnék ellenőrizni, vajon tagállamuk joganyaga összhangban van-e az uniós joggal. Nekik kell majd pluszerőfeszítéseket tenniük abban az esetben, ha a táblázatok nem készülnek el, akárcsak a mostanáig tartó időszakban. Gyakran igen bonyolult eligazodni az uniós joganyagban. Úgy gondolom és remélem, hogy ez az eszköz minden érdeklődő és nem csak a Bizottság számára válik hozzáférhetővé, és szükség esetén azonnal elérhető, ráadásul igen hasznos dokumentum lesz.

Felszólítom a Tanácsot, hogy ne tegyen lépéseket a megfelelési táblázatokkal kapcsolatban, ha mégis szükséges, akkor ne ebben az ügyben, hogy az új vakcinázási előírások a várakozásoknak megfelelően még ebben az időszakban hatályba léphessenek. Nem engedhetünk meg semmiféle késedelmet, mivel ez hiábavalóvá tenné gyors és hatékony munkánkat. Még egyszer köszönöm a jelentéssel kapcsolatos együttműködésüket.

  Elnök. – A vitát lezárom.

A szavazásra rövidesen sor kerül.