Az ülések szó szerinti jegyzőkönyve

2011. április 7., Csütörtök - Strasbourg

10.1. Aj Vej-vej ügye Kínában

  Elnök. – A következő napirendi pont a kínai Aj Vej-vej ügyére vonatkozó állásfoglalással kapcsolatos hat indítvány vitája⁽¹⁾.

  Guy Verhofstadt, szerző. – Elnök úr, ez az első alkalom, hogy a csütörtök délutáni vitában részt veszek, és úgy gondolom, van néhány, a plenáris ülés vonzóbbá tételével kapcsolatos tanulság, amit magammal vihetek az Elnökök Konferenciájára.

Örömömre szolgál, hogy ez a pont napirendre került, mivel Aj Vej-vej úr ügye meglehetősen drámai, és a legutóbbi információk szerint a kínai hatóságok nem szándékoznak szabadon engedni őt. A legjobb, amit tehetnünk, hogy sürgősen jóváhagyjuk az összes képviselőcsoporttal közösen elfogadott állásfoglalást, így nagyobb nyomást gyakorolhatunk a kínai hatóságokra.

El kell mondanom Önöknek, hogy kétségeim vannak afelől, hogy ez az állásfoglalás változtatni fog bármit is a Kínai Kommunista Párt és a kínai hatóságok hozzáállásán. Ami az emberi jogok kapcsán a kínaiak vonatkozásában zajlik, az valójában egy játszma. Beszélünk az emberi jogokról, ők megígérik, hogy párbeszédbe kezdenek, erre mi úgy gondoljuk, hogy a dolgok megváltoztak. Semmi sem fog változni. Ez a helyzet. Itt van a Nobel-díj kitüntetettje, aki nem jelenhetett meg az oslói átadón. Most itt van Aj Vej-vej, egy közismert művész esete, aki egyike az utolsó másként gondolkodóknak, akiknek még volt esélyük megszólalni.

Az egyetlen dolog, amit mondhatunk, az egy azonnali állásfoglalás, amelyben elítéljük a történteket. Mindenesetre reméltem, hogy rákérdezhetünk, hogy miért kellene a továbbiakban politikai pártjainknak részt venniük a Kínai Kommunista Párt által szervezett fórumokon? Sajnálom, hogy a többi képviselőcsoport részéről nem volt meg a kellő támogatás egy erre vonatkozó megállapodás létrejöttéhez. Legalább abban az elvben megegyezhettünk volna, hogy nem szerepelünk a Kínai Kommunista Párttal közös fórumokon, ha Vej-vej urat a többi másként gondolkodóval együtt nem engedik szabadon. Legalább ebben a tekintetben reménykedtem az összes képviselőcsoport támogatásában – a Zöldek által benyújtott módosításokkal együtt, még annak ellenére is, hogy annak legjobb részei kimaradtak. Igen, valóban kiváló módosítást terjesztettek elő, majd a legjobb részt kihagyták! Rendben, ez nem az ő hibájuk volt, hanem nyilvánvalóan mások hibájából történt.

(Az elnök megszakítja a felszólalást)

Talán egy perccel tovább beszéltem a szokásosnál, de ami Aj Vej-vej urat illeti, neki nyilvánvalóan még tíz évvel tovább fog tartani mindez. Ha olyan személy érdekében szólalunk fel, aki még évekig börtön sínylődhet, akkor az az egy perc nem olyan sok idő, elnök úr!

  Bernd Posselt (PPE). – (DE) Elnök úr, nem tudom, Verhofstadt úr milyen gyakran jelenik meg körünkben. Meg szerettem volna kérni, hogy esetleg jöjjön gyakrabban, így tapasztalhatná, hogy az itteni ülések mindig nagyon vonzóak. Arról van szó csupán, hogy bizonyos személyek nem járnak ide, de ezen lehet változtatni. Az ülések nagyon is vonzóak.

  Rui Tavares, szerző. – (PT) Elnök úr, hölgyeim és uraim, élénken emlékszem az alkalomra, amikor először láttam a kínai művész, Aj Vej-vej egyik művét. Abban az időben, 2000 körül művészettörténetet tanítottam a lisszaboni egyetemen, és egy modern művészeti gyűjteményben láttam meg a hatalmas, szobányi méretű, oldalára dőlt és törött csillárt. Egyszerre volt elképesztően gyönyörű, és valahogy szívbemarkolóan szomorú. Ez a kép valamelyest Kínát is leképezi, amely képes önmagát fényűzőnek, gazdagnak, fejlettnek láttatni, készen arra, hogy megmutassa magát a világnak, ahogy az olimpiai játékok nyitóceremóniáján is tapasztalhattuk. Ez egy kifinomult ország, amely mégis valamilyen törést hordoz magában. Ez a törés maguknak a kínai embereknek az akarata, a szabad beszéde és a szellemisége.

Ma azért gyűltünk össze, hogy Aj Vej-vej, a művész ügyét megvitassuk, és felkértük a kínai hatóságokat, hogy engedjék őt szabadon, engedjék meg, hogy ügyvédjével és feleségével beszélhessen, valamint, hogy emeljenek vádat, ha a légből kapott koholmányokon kívül erre érdemi okuk van. Mindenekelőtt azért gyűltünk itt össze, hogy kijelentsük: e művész kreatív szelleme, képzelőtehetsége és humora biztosan túl fogja élni fogva tartóit.

  Charles Tannock, szerző. – Elnök úr, ismét a kínaiak és a kínai kormány ügyét tárgyaljuk, amely nem tűri az ellenvéleményeket. Ahogy a múlt havi, a Kashgar ősi városát a kommunisták részéről ért vandál pusztítással foglalkozó vitából is kiderült, Kína minden erejével azon van, hogy eltüntesse a kommunista vezetők elképzeléseivel ellenkező kulturális kifejezési formákat.

Aj Vej-vej Kína lenyűgöző, ősi művészeti hagyományának örököse. Arra is használta tehetségét, hogy felhívja a figyelmet az országban uralkodó lehangoló emberi jogi helyzetre és a politikai szabadság teljes hiányára. Nyilvánvaló, hogy szólásszabadság sincs Kínában. Hogyan magyarázható másképp, hogy Aj urat adócsalás vádjával letartóztatták, illetve azért, mert nem tudta megfelelő módon elvégezni a tajvani utazáshoz szükséges eljárást. Ez nyilvánvalóan mellébeszélés. A valódi okot később az állami kézben lévő Global Times újság adta hírül egy fenyegetőző vezércikkben, amelyben azt írták, hogy Aj úrnak meg kell fizetnie ellenszegüléséért.

Megvetjük a kínai hatóságok e különleges művésszel szembeni méltánytalan eljárását. Mi ebben a Házban követeljük azonnali szabadon bocsátását, és sajnálatunkat fejezzük ki amiatt, hogy Kína ilyen messzire képes elmenni azokkal szemben, akik alapvető emberi jogaiknál fogva meg mernek szólalni.

  Cristian Dan Preda, szerző. – (RO) Elnök úr, több mint egy éve történt, hogy ebben az ülésteremben Liu Hsziao-Po bebörtönzéséről beszéltünk. Most pedig a „Charta 08” petíció másik aláírójáról van szó, akit letartóztattak a kínai hatóságok.

Ahogy már elhangzott, Aj Vej-vej nem pusztán egy kiemelkedő művész, hanem a kommunista rezsim egyik legkomolyabb kritikusa is. Vasárnap tartóztatták le, és nincs remény arra, hogy kiengedik. Ráadásul ma láthattuk, hogy a kínai hatóságok azt állítják, hogy a letartóztatása mögött gazdasági bűncselekmény, és nem politikai okok állnak, ami szemenszedett hazugság.

Közismert, hogy Aj Vej-vej nem jelenhetett meg a Nobel-díj átadásán. Letartóztatása az emberi jogi aktivisták ellen viselt átfogó harc része. Az állásfoglalásban felsoroltunk jó pár nevet, és ezeket véleményem szerint Ashton bárónőnek minden lehetséges alkalommal meg kell említenie. Azt hiszem, hogy az emberi jogokról folytatott párbeszédet magasabb szinten újra kell értékelnünk.

  Heidi Hautala, szerző. – Elnök úr, nem véletlen, hogy a kínai újságírókkal, másként gondolkodókkal, emberi jogi aktivistákkal és ügyvédekkel szemben alkalmazott egyre keményebb fellépés az afrikai forradalmak utójátékaként - vagy az általuk okozott felfordulás közepette - tapasztalható. A jázmin szó az utóbbi időben tiltás alá került a kínai internetes hálózaton.

A mai nap hírei, melyeket Preda úr osztott meg velünk, nagyon fontosak, mert az derül ki belőlük, hogy a diktátorok utánozzák egymást és egymás módszereit. Láthatjuk, hogy a Hodorkovszkíj és Lebegyev ellen alkalmazott orosz módszereket Venezuela és Kazahsztán is beveti azok ellen az üzletemberek ellen, akik túl nagy politikai befolyásra tettek szert, és ellenzéki párt alapítására készültek: mindnyájukat gazdasági bűncselekményekért ítélték el. A politikai elnyomás gazdasági bűncselekményekért kiszabott büntetések képében valósul meg. Régebben ez nem volt jellemző Kínára, ez tehát egy olyan fordulat, amely nem sok jót ígér.

Fontos, hogy az Európai Parlament képviselői Kínában tett minden egyes látogatásukkor és a kínai fél képviselőivel történő találkozásukkor említsék meg az eljárás alá vont aktivisták nevét, és érjék el, hogy meglátogathassák őket a börtönben. Tudjuk, hogy e személyek közül sokan borzalmas szenvedésnek vannak kitéve a kínai börtönökben, melyeket néha „feketebörtönöknek” nevezünk, mivel ezek teljesen ismeretlen helyek.

Ez egy emlékeztető minden európai parlamenti küldöttségnek, hogy mindnyájuk kötelessége és feladata megtenni minden tőlük telhetőt az emberi jogok kapcsán, amikor kiküldetésben járnak. Követeljük Aj Vej-vej azonnali szabadon bocsátását.

  Ana Gomes, szerző. – (PT) Aj Vej-vej eltűnését a kínai hatóságok egyre kétségbeesettebb, politikai jellegű elnyomáshullámának kontextusában kell értelmeznünk. Mindez azért történik, mert attól félnek, hogy az arab világ forradalmi szellemisége Kínát is elérheti. Az EU azonban sokat tehet ebben az ügyben. A kínai hatóságok által elkövetett emberi jogi visszaéléseknek állandóan napirenden kell lenniük a Kínával folytatott politikai párbeszéd során, és ezt a párbeszédet újra kell gondolnunk, hogy kézzelfogható eredményeket érhessünk el, különösen a bírósági határozatok területén, melyek miatt az emberi jogi aktivisták börtönbe kerültek.

Az új keretmegállapodást kísérő tárgyalások nem hagyhatják figyelmen kívül az emberi jogi kérdéseket, és nem rendelhetnek mindent alá kereskedelmi érdekeknek. Gazdasági érdekeinek érvényesítése közben az EU felelősséggel tartozik az Aj Vej-vejhez, Liu Hsziao-Póhoz és Hu Junhoz hasonló aktivisták támogatásáért, akik szembeszállnak az elnyomással, bátran harcolnak a kínai politikai reformokért és az alapvető emberi és szabadságjogokért. Kínának az Egyesült Nemzetek Biztonsági Tanácsának állandó tagjaként komoly kötelezettségei vannak az emberi jogok vonatkozásában, ahogy azt az ENSZ Alapokmánya is kimondja, és ezért felelősséggel tartozik nemcsak saját országával, de a világ többi részével szemben is.

  Sari Essayah, a PPE képviselőcsoport nevében. – (FI) Elnök úr, örömömre szolgál, hogy itt, az Európai Parlamentben a legutóbbi jogsértésekkel ilyen gyorsan bővíteni tudtuk az azonnali követeléseket tartalmazó listát.

Mint tudjuk, Aj Vej-vej ügye valójában nem az egyetlen súlyos emberi jogi jogsértés, melyet a Kínai Kommunista Párt rendre elkövet, mivel – ahogy Hautala asszony korábban rámutatott – a kínai demokratikus mozgalom új lendületet kapott az észak-afrikai felkelésektől.

Az elmúlt hetekben a hatóságok megerősítették a kormányzat kritikusainak megfigyelését, és számos másképp gondolkodót, aktivistát és emberi jogi jogvédő ügyvédet helyeztek házi vagy rendőrségi őrizetbe. Ahogy az Amnesty International rámutatott, Aj Vej-vej letartóztatása aggasztó fordulatot jelez a kínai hatóságoknak a másképp gondolkodókkal szembeni, egyre határozottabb fellépésében. A gazdasági szempontok nem homályosíthatják el az emberi jogok kérdését, és nem akadályozhatják meg, hogy a lelkiismereti okokból fogva tartottak azonnali szabadon engedését követeljük.

  Rosario Crocetta, az S&D képviselőcsoport nevében. – (IT) Elnök úr, hölgyeim és uraim, a pekingi magyarázat Aj Vej-vej letartóztatására gazdasági bűncselekmények miatt egyáltalán nem meggyőző, mint ahogy ezzel a szabad, másként gondolkodó művésszel szembeni durva fellépés sem az. Nem meggyőző, mivel ez az eset egyike a több száz, ellenzékieket érintő letartóztatási ügynek, és része a bármely ellenvéleményt csírájában elfojtó, szisztematikus fellépésnek.

A mostani időkben, amikor felkelések törnek ki az arab világban, visszagondolunk a Tiananmen téri, fiatal kínaiakat sújtó, kegyetlen erőszak képeire, pedig ezek a fiatalok, ahogy a mostani Jázmin forradalom elindítói is, szabadságot és demokráciát követeltek.

Kína anélkül nyitott gazdaságilag a nyugati világ felé, hogy a termelést összekapcsolta volna a környezet megóvásával és a munkahelyi biztonsággal, és képtelen befogadni a demokrácia és a pluralizmus bármely formáját. Ez részünkről nem jelent beavatkozást a kínai belügyekbe, ahogy Peking állítja, hanem azoknak a férfiaknak és nőknek, mozgalmaknak és pártoknak az igényeit tükrözi, akik és amelyek intoleranciától mentes világot kívánnak létrehozni minden földrészen.

A pekingi kormánynak oda kellene figyelnie a világ eseményeire, hogy felfogja: ha nem változik meg magától, akkor a történelem és a kínai állampolgárok fogják megváltoztatni Kínát.

  Kristiina Ojuland, az ALDE képviselőcsoport nevében. – Elnök úr, a Kínai Népköztársaságból érkező, az ottani emberi jogi helyzetre vonatkozó aggasztó jelentések egyre gyakoribbak. A Parlament csaknem minden ülésén napirendre kerül ez a kérdés. Mint az elnyomáshullámok általában, a mostani kemény fellépés is tart már egy ideje, ami a keményvonalasok és a reformerek között dúló hatalmi harcra enged következtetni.

A kínai kormányzat megnehezítette a külföldi weblapok elérését, letiltotta a „nagy kínai tűzfalként” emlegetett szűrőrendszer kikerülésére szolgáló titkosító programot, megakadályozta a Googlemailhez történő hozzáférést, és fokozta a letartóztatásokat, például a nemzetközi megbecsülésnek örvendő művész és rendszerkritikus, Aj Vej-vej is e sorsra jutott. Határozott fellépésre van szükség. Ezért felszólítom a főképviselő asszonyt, Ashton bárónőt, hogy tegyen diplomáciai lépéseket Pekinggel szemben. Aj Vej-vejt szabadon kell engedni.

  Eva Lichtenberger, a Verts/ALE képviselőcsoport nevében. – (DE) Elnök úr, az a szomorú igazság, hogy Aj Vej-vej volt az egyik utolsó bátor kritikusa a kínai vezetésnek. Letartóztatása nemcsak a kritikusokat sújtó letartóztatási hullám betetőzését jelenti, de azt az egyértelmű üzenetet is megfogalmazza mindenki számára, hogy még a nemzetközi hírnév sem akadályozhatja meg az érintettek bebörtönzését vagy nyom nélküli eltüntetését. Ugyanakkor álláspontunkat minden szinten rendre figyelmen kívül hagyják az Európai Unió és Kína képviselői között folyó emberi jogi párbeszéd során – barátságos mosoly kíséretében, mintha mi sem történt volna.

Számunkra az a kérdés merül fel, hogy milyen stratégiát alkalmazzunk válaszul. Úgy vélem, válaszunkat a saját kínai küldöttségünknek kell megfogalmaznia nagyon világosan a következő kínai látogatás során, mely szerint meg akarjuk látogatni ezeket az ellenzékieket is, látni kívánjuk őket, vagy különben a továbbiakban semmi értelme folytatni az emberi jogi párbeszédet. Mert így olyan, mintha a falnak beszélnénk, ehhez pedig semmi kedvünk sincs.

  Paul Murphy, a GUE/NGL képviselőcsoport nevében. – Elnök úr, elítélem Aj Vej-vej letartóztatását, és azonnali szabadon bocsátását követelem. Fogva tartása évtizedek távlatában a legsúlyosabb kínai politikai tisztogatási hullám része. 2008 óta Kína belbiztonsági költségvetése, elképesztő módon, meghaladja a katonai költségvetés összegét. Ez jelenleg hatalmas összeg, 95 milliárd dollárra rúg. Ebből a pénzből egy masszív, állami elnyomó gépezetet tartanak fenn, például 40 000 rendőrt, akiknek csak az a feladatuk, hogy az interneten terjedő esetleges ellenzéki tartalmakat figyeljék.

Az elnyomás egyre erősebb, mivel a rezsim attól tart, hogy a forradalmi hangulat átterjedhet Közel-Keletről és Észak-Afrikából. Joggal félnek ettől. A forradalmak azt bizonyítják, hogy a fellázadt munkásosztály és szegény rétegek sokkal erősebbek akár a legbrutálisabb elnyomó módszereknél, rezsimeknél.

Tömegharcra van szükség, különösen a munkásosztály független, demokratikus tömegszervezeteinek megteremtéséhez. A diktatúra elleni harcot össze kell kapcsolni a valódi társadalmi változásért folyó küzdelemmel Kínában, melynek során a tetemes kínai javakat és forrásokat demokratikus közjavakká kell tenni, és a gazdaságot demokratikus módon úgy kell szabályozni, hogy növelje az átlagemberek életszínvonalát.

  Bernd Posselt (PPE). – (DE) Elnök úr, Aj Vej-vej művészként a szecsuani földrengésben meghalt gyermekek ügyének élére állt. Polgárjogi aktivistaként nevét adta a „Charta 08” petícióhoz, és most a kínai börtönökben és fogházakban sínylődők szimbólumává vált, akik közül ezrek névtelenül szenvednek. Közülük száz személy nevét ismerjük e Házban, és fel kell szólalnunk az érdekükben, mivel kiálltak az emberi jogok mellett, és ezért most egy időre elhallgattatták őket.

Ezért elég világos számomra, hogy ezek az emberi jogokkal kapcsolatos viták és párbeszédek elengedhetetlenek. Megértem azokat, akiknek elegük volt abból, hogy e tárgyban folyamatosan süket fülekre találtak. Ha azonban emiatt lemondunk a párbeszéd lehetőségéről, akkor a diktatúra máris elérte célját.

Létezett egy Csou En-laj nevű nagy reformer, aki nem volt demokrata, hanem kínai hazafi volt, de előmozdította a kínai nyitási folyamatot. Most egy demokrata Csou En-lajra lenne szükség a kínai demokratikus nyitás elindításához. Ha az országban nem történnek meg a demokratikus reformok, akkor ugyanolyan válsággal kell szembenéznie, mint az 1930-as években.

Kína érdeke, hogy áttörést érjen el az emberi jogok terén, nekünk pedig támogatnunk kell ezeket a kezdeményezéseket is.

  Mitro Repo (S&D). – (FI) Elnök úr, Aj Vej-vej, a nemzetközi megbecsülésnek örvendő művész olyan ember, aki gazdagítja Kína kultúráját és művészetét. Ahelyett, hogy az ország kitüntetné és megbecsülné őt, börtönbe került.

Az emberi jog nem pusztán európai fogalom, hanem az emberi méltóságot megalapozó, univerzális eszme. Az Európai Unió Külügyi Szolgálata képviselőinek és az EU kínai küldöttségének hangsúlyoznia kell Aj Vej-vej ügyét a kínai hatóságok előtt a legmagasabb diplomáciai szinten.

A Kínával folytatott emberi jogi párbeszéd ugyanakkor nem rekedhet meg a diplomáciai beszédek szintjén. Az emberi jogi visszaélések és az emberi jogokkal kapcsolatos helyzet kudarca fényében az Európai Uniónak le kell vonnia a következtetéseket, és át kell értékelnie a Kínához fűződő kapcsolatait. Az emberi jogi párbeszéd nem merülhet ki üres szavakban, pozitív lépésekre, nyomon követésre és kétoldalú párbeszédre van szükség.

Emellett a kultúra és a művészet olyan erőforrásokat képvisel, mely gazdagítja, és előre viszi a társadalmat, nemcsak itt, Nyugaton, hanem Keleten, Délen és Északon is.

  Seán Kelly (PPE). – Elnök úr, Kína egy enigma. Egyrészt az ország modernizálódott, és átvett számos nyugati eljárást, ahogy ezt az olimpia kapcsán is láthattuk, melyen volt szerencsém részt venni, és amely valóban sikeres volt. Ám míg egyes vonásaiban nyugativá vált, más tulajdonságai tekintetében archaikus maradt, különösen ami az alapvető jogokat, így a véleménynyilvánítás szabadságát illeti. Aj Vej-vej esete kiváló példa erre. Ezt a világszerte elismert művészt április 3-án, minden kézzelfogható ok nélkül letartóztatták. Senki sem tud róla azóta semmit, ami teljesen elfogadhatatlan. Azt követeljük ma, hogy mielőbb térhessen vissza feleségéhez, barátaihoz és munkatársaihoz. Egy dolog bizonyos, és a kínaiaknak ezt számításba kellene venniük: Aj Vej-vejre a világ akkor is elismeréssel fog emlékezni majd, amikor a letartóztatásáért felelős személyeket már régen elfeledte.

  Peter Jahr (PPE). – (DE) Elnök úr, úgy gondolom, hogy amit a kínaiak művelnek, az szándékos politikai provokáció, vagy másképp mondva: politikai teszt. Olyan teszt, amellyel a demokratikus országok erejét, eltökéltségét és megbízhatóságát mérik. Ez az emberi jogok ellen intézett támadás. Való igaz, hogy szükség van a párbeszédre, de épp ezért kell világossá tennünk a Kínai Népköztársaság előtt, hogy a további gazdasági együttműködésnek együtt kell járnia az ország további demokratizálódásával. Ezért követeljük Aj Vej-vej szabadon bocsátását.

Egyébként minden diktatúrában akkor szokták bevetni az adóelkerülés és a gazdasági bűncselekmények vádját, amikor el akarják kerülni annak látszatát, hogy politikai per zajlik. Ez volt a helyzet egykor az NDK-ban, ez a helyzet Oroszországban, és sajnos ez zajlik a Kínai Népköztársaságban is. Ezért határozottan támogatom az állásfoglalást.

  Gesine Meissner (ALDE). – (DE) Elnök úr, először is ki szeretném fejezni egyetértésemet Verhofstadt úrral. Valóban szégyenletes, hogy ezekre az emberi jogi vitákra, melyek számunkra, európaiak számára nagyon is fontosak, mindig csütörtök délután kerül sor, amikor a legtöbben már nincsenek itt. Szeretném, ha ez újból helyet kapna a jegyzőkönyvben. Ezen változtatnunk kell.

Most azonban Kínáról van szó, és ebben a kérdésben többé-kevésbé tehetetlenek vagyunk, ahogy ez már elhangzott. Lichtenberger asszony arról a bizonyos falról beszélt. Posselt úr, én nem hiszek benne, hogy – ahogy Ön mondta – Kínának valóban érdeke lenne áttörést elérni az emberi jogok területén. Nyilvánvalóan nem ez a kínai kormány érdeke, bár kétségkívül a nép érdeke ezt kívánná.

Sok emberről szó esik ma: Aj Vej-vej és Liu Hsziao-Po esetét már érintettük. Sok vitát szenteltünk már annak a kérdésnek, hogy miként lehetne áttörést elérni az emberi jogok területén. Nem elég Ashton bárónőt felkérnünk, hogy minden alkalommal szálljon síkra az emberi jogok sárba tiprása ellen Kínában. Minden külügyminiszternek és képviselőnek meg kell tennie ezt, össze kell fognunk. Azt hiszem, csak így érhetjük el akár a legapróbb változást is Kína hozzáállásában. Egyébként Kína, gazdasági nagyhatalomként, ki fog játszani minket egymás ellen, és akkor semmit sem fogunk elérni. Ez nagyon rossz lenne, főleg az ügyben érintett emberek miatt.

  Maroš Šefčovič, a Bizottság alelnöke. – Elnök úr, a közismert kínai művésznek, Aj Vej-vejnek a letartóztatása, amelyre a pekingi reptéren, április 3-án került, mikor a művész épp Hong Kongba indult, azonnali nemzetközi felháborodást váltott ki. Az Európai Unió kínai küldöttsége és az ügy kapcsán kiadott nyilvános közlemény azonnal elítélte a kínai emberi jogi jogvédőket, ügyvédeket és aktivistákat érintő, egyre gyakoribb önkényes letartóztatásokat, és hangsúlyozta az EU aggodalmait Aj Vej-vej ügye kapcsán.

Jelen pillanatban nincsenek információnk arról, hogy Aj úr hol tartózkodik, és ma szeretném kiemelni, hogy az EU álláspontja az önkényes letartóztatások és eltűnések kapcsán az, hogy ez az emberi jogok súlyos megsértését jeleni, és semmilyen körülmények között nem elfogadható. Követeljük Aj Vej-vej azonnali szabadon bocsátását.

Ezenkívül, ahogy az állásfoglalásból is kiderül a Ház számára, Aj Vej-vej ügye csak egy az utóbbi idők önkényes letartóztatásai és eltűnési esetei közül Kínában. A beszámolók szerint több olyan jól ismert kínai ügyvéd, aki gyakran vállalkozott emberi jogi ügyek vádlottjainak védelmére, tűnt el február óta a kínai hatóságoknak köszönhetően. Őket senki sem látta azóta.

A velük szembeni bánásmóddal kapcsolatos aggodalmak csak fokozódtak Gao Zsiseng eltűnése miatt, aki egy rövid, 2010 áprilisi időszak kivételével már két éve ismeretlen helyen tartózkodik. A főképviselő asszony Gao úrral 2010 áprilisában készített interjúkon alapuló beszámolók miatt fejezte ki aggodalmát, melyek szerint eltűnésének első szakaszában számos nem hivatalos intézményben tartották őt fogva, miközben semmilyen kapcsolatot nem tarthatott fenn a külvilággal, és nem megfelelő bánásmódban volt része.

Ezenkívül több olyan jelentésről is tudunk, melyek szerint az utóbbi hetekben számos blogszerzőt és politikai aktivistát tartóztattak le valamilyen bűncselekmény, például államrend elleni izgatás vádjával, vagy bármiféle indok nélkül.

Biztosíthatom a Házat arról, hogy Catherine Ashton alelnök és főképviselő asszony közelről figyeli a fejleményeket, és a lehető leghamarabb szóvá fogja tenni a történteket a kínai hatóságok előtt, illetve az EU is meg fogja osztani aggodalmait a kínai hatóságokkal az EU és Kína között zajló emberi jogi párbeszéd következő körében, melyre májusi időpontot javasoltunk. Engedjék meg, hogy támogassam Meissner asszony javaslatát, mely szerint egységes hangra, közös üzenetre van szükségünk, amely nemcsak az EU intézményeitől, hanem az egyes tagállamoktól is származik.

  Elnök. – A vitát lezárom.

A szavazásra rövidesen sor kerül.

(1) Lásd a jegyzőkönyvet