Az ülések szó szerinti jegyzőkönyve

2011. április 7., Csütörtök - Strasbourg

10.2. A nepáli száműzetésben levő tibeti kormány kizárása a választásokból

  Elnök. – A következő napirendi pont a nepáli száműzetésben levő tibeti kormány választásokból történő kizárásának ügyére vonatkozó állásfoglalással kapcsolatos hat indítvány⁽¹⁾.

  Jaroslav Paška, szerző. – (SK) Elnök úr, úgy vélem, mindnyájan egyetértéssel és elismeréssel követjük a tibeti nép arra irányuló erőfeszítéseit, hogy országuk önrendelkezési jogát helyreállítsák. A száműzetésben levő kormánynak és a Dalai Lámának – a tibetiek spirituális vezetőjének – arra irányuló kísérletei, hogy a kínai hatalommal folytatott tárgyalások útján megfelelő megoldást találjanak, eddig rendre kudarcot vallottak. A kínaiak nyilvánvalóan nem partnernek tekintik a tibetieket egy megosztott államban, hanem olyan akadálynak, amely a megszállt terület teljes elfoglalásának útjában áll.

A nepáli kormány helyzete ezért elég bonyolult. Egyrészt be kell tartania nemzetközi kötelezettségeit és egyetemes jogokat kell biztosítania a tibeti közösségnek, másrészt nem hagyhatja figyelmen kívül hatalmas szomszédjának álláspontját. A nepáli kormány álláspontja a tibeti választások kapcsán pontosan megmutatja, hogy ki a térség fajsúlyos tényezője. A nepáli kormány szempontjából ez Kína.

Mi, európaiak, tehetünk szimbolikus gesztusokat és megfogalmazhatjuk a gyenge nepáli kormánnyal szembeni fenntartásainkat. Ha azonban tényleges változásokat szeretnénk elérni a tibetiek életében, akkor a kínai kormánnyal kell párbeszédet folytatnunk, mivel a kínaiak a térség politikai vezetői, és ők határozzák meg a régió politikai szabályait. Megfogalmazhatjuk természetesen a nepáli kormányra vonatkozó nyilatkozatot, de ez nem oldja meg a problémát.

  Charles Tannock, szerző. – Elnök úr, a Nepáli Monarchia megszűnése és a maoista vezetésű katmandui kormány felállítása óta Nepál és Kína szükségképp közelebb került egymáshoz. Nem meglepő tehát, hogy a nepáli hatóságok nem engedték meg a Nepálban élő tibeti menekülteknek, hogy száműzetésben élő miniszterelnököt és parlamentet válasszanak.

Hasonló történt múlt októberben is, amikor a nepáli rendőrség, kétségtelenül pekingi nyomásra, beleavatkozott az akkori választási tervekbe. Az, hogy Kína bele kívánt avatkozni egy szomszédos, független államban zajló nem hivatalos választásba, jól mutatja az ország vezetőinek demokrácia iránti megvetését és Tibet kapcsán érzett paranoiáját.

Kínának nyilvánvalóan mindegy, hogy a Dalai Láma, Tibet spirituális vezetője rendre hangsúlyozza, hogy a lehető legnagyobb autonómiát, és nem függetlenséget kér országa számára. Remélem, hogy a főképviselő asszony, aki ma nem tartózkodik körünkben, napirendre tűzi a témát a Kínával és Nepállal folytatott tárgyalásai során, mivel az utóbbi állam fejlődőben lévő demokráciáját részben az EU adófizetői tartják életben segélyeikkel.

Szeretném kifejezni nagyrabecsülésemet a tibeti nép előtt, melynek bátorsága, állhatatossága és békés ellenállása mindnyájunk számára példa értékű. Geopolitikai és földrajzi értelemben Nepál valóban kényes helyzetben van, de sokkal inkább déli, demokratikus szomszédjából, Indiából kellene inspirációt merítenie, mint a tőle északra fekvő Kínai Népköztársaságból, amely egy elnyomó, diktatórikus állam. Remélem, hogy egy nap majd a demokrácia válik uralkodó berendezkedéssé egész Ázsiában.

  Elnök. – Tannock úr, csak másfél percig beszélt. Ez a fél perc legközelebb a rendelkezésére áll majd!

  Eva Lichtenberger, szerző. – (DE) Elnök úr, hölgyeim és uraim, nyilvánvalóan nem csak arról van szó, hogy a tibeti kultúra elnyomása Kínán belül csak erősödött a 2008-as olimpiai játékok óta. Azóta a dolgok csak rosszabbra fordultak. Semmiféle előrelépés nem történt. Kína most már más államokra is nyomást gyakorol, hogy a lehető legnehezebbé, ha nem mindjárt lehetetlenné tegye a tibetiek számára annak a joguknak a gyakorlását, hogy száműzetésben levő parlamentet állítsanak fel. Évek óta láthatjuk, hogy Nepálra milyen óriási nyomás nehezedik, legyen szó akár a menekültek befogadásáról, akár a tibetiek szavazati jogáról. Örülnünk kellene azonban az ilyen garanciáknak. Az Európai Unió tanulhat ebből.

A kínai vezetés nyomást gyakorol testvérpártjára, illetve Nepál egészére, annak érdekében, hogy lépjenek fel a tibetiek ellen – és Nepál így is tesz. Arra kell összpontosítanunk, hogy ellenálljunk ennek, ami a segélyek megvonásával is jár.

  Kristiina Ojuland, szerző. – Elnök úr, három dolgot szeretnék mondani a Liberálisok és Demokraták Szövetsége Európáért Képviselőcsoportjának állásfoglalás-módosítása kapcsán.

Először is, a módosítások igazolása abban az oksági viszonyban áll, amely Tibet kínai megszállása és a tibeti nép nepáli választásainak megakadályozása között fennáll. Bár az állásfoglalás a nepáli száműzetésben levő tibeti kormány választásokból történő kizárásának ügyére vonatkozik, nem hagyhatjuk figyelmen kívül Tibet státuszának általánosabb kontextusát.

Másodszor, ha nem hivatkoznánk Tibet kínai megszállására, ami miatt Peking nyomást gyakorol a nepáli kormányra, az olyan lenne, mintha az első világháborúról Ferenc Ferdinánd meggyilkolása nélkül beszélnénk.

Végül, Tibet ésszerű autonómiájának követelése az egyetlen konstruktív javaslat, amelyet az Európai Parlament hozhat annak elkerülése érdekében, hogy a tibeti nép nepáli választásait ismét megakadályozhassák. Megkérem minden kollégámat, hogy támogassák ezt.

  Lidia Joanna Geringer de Oedenberg, szerző. – (PL) Elnök úr, hazámnak komoly tapasztalatai vannak a száműzetésben élő kormányok tárgyában. 1939 és 1990 között tizenöt lengyel miniszterelnök és hat elnök kényszerült politikai száműzetésbe. A lengyelek nem mondtak le a demokrácia iránti igényükről, így végül a szolidaritás vörös és a szavazólapok fehér színe új, demokratikus államot eredményezett 1989-ben.

Ma a Nepáli Demokratikus Szövetségi Köztársaság is megkapta az esélyt az újrakezdésre, hála a május 28-án hatályba lépő alkotmánynak. Nagy kár lenne, ha Nepál elrontaná az ünnepet azzal, hogy továbbra is korlátozza a tibeti kisebbség jogait, és ezért piros lapot kapna a nemzetközi közösségtől. Az alapvető emberi jogok elfogadhatatlan megsértésének tartom, hogy a Nepálban élő tibetieket megakadályozzák a száműzetésben élő miniszterelnök megválasztásában. Az Európai Uniónak fel kell használnia minden diplomáciai és pénzügyi eszközt a Nepálra nehezedő kínai nyomás ellensúlyozására, és hosszú távon biztosítania kell a tibetiek szavazati és gyülekezési jogát, hogy szabadon kifejezhessék véleményüket.

Úgy gondolom, ahogy Lengyelország esetében sem sikerült megakadályozni a kormány száműzetésben élő 21 tagjának tevékenységét, ugyanígy a Dalai Láma utódai sem fogják feladni törekvéseiket. Nepálnak és Kínának ezt figyelembe kell vennie.

  Thomas Mann, szerző. – (DE) Elnök úr, március 20-án mintegy 80 000, száműzetésben élő tibeti vett részt világszerte az új miniszterelnök személyéről és a kormány összetételéről döntő, közvetlen választáson. Az Európai Parlament képviselői, így az Európai Parlament Tibettel foglalkozó frakcióközi munkacsoportjának tagjai is választási megfigyelőként jelen voltak. A svájci tapasztalataim egybevágnak képviselőtársaim más országban szerzett tapasztalataival: a választások tisztességesen, titoktartás mellett és a demokratikus szabályoknak tökéletesen megfelelően zajlottak. Az egyetlen kivételt Nepál jelentette, ahol a kínai kormány nyomására a biztonsági erők több tízezer tibetit akadályoztak meg a választási részvételben. Eközben folytatták a tavalyi, előre eltervezett intézkedéseket, így szavazóurnákat foglaltak le, és szavazóhelyiségeket zártak be. Nepál mégsem vazallusállam.

A katmandui kormánynak be kell bizonyítania, hogy mentesíteni képes magát a kínai befolyástól. Az alapjogok közé tartozik a szólásszabadság joga, a gyülekezési jog és nem utolsósorban a szabad választás joga. Biztos úr, az Európai Külügyi Szolgálatnak határozottan ragaszkodnia kell e jogok biztosításához.

  Elena Băsescu, a PPE képviselőcsoport nevében. – (RO) Elnök úr, az a tény, hogy a nepáli hatóságok megtiltották a száműzetésben levő tibeti kormánynak a választások megrendezését, komoly kételyeket ébreszt az ország emberjogi helyzetével kapcsolatban. Szeretném hangsúlyozni, hogy a tibeti közösség tagjainak intézményeik demokratizálása volt a céljuk ezzel az eljárással. Az ilyen kezdeményezéseket támogatni kell, bármely országról legyen is szó. Itt az ideje, hogy Nepál megmutassa, hogy demokráciája működőképes a hazai és a nemzetközi viszonyok között is, főleg azzal, hogy a szavazóurnákat április 15-ig elküldi a Központi Választási Bizottságnak hitelesítésre.

Felhívom a nepáli kormányt, hogy ragadja meg az alkalmat, és tegye rendbe az alapvető jogokat övező helyzetet az országban. Ez a vonatkozás elengedhetetlen a hatékony szomszédságpolitika biztosításához.

  Kriton Arsenis, az S&D képviselőcsoport nevében. – (EL) Elnök úr, biztos úr, harcolnunk kell a demokratikus jogokért mindenütt, nem csak a szomszédságunkban, nem csak Észak-Afrikában. Egységes európai politikára van szükségünk a nem demokratikusan megválasztott kormányokkal szemben, az olyan kormányokkal szemben, melyek nem tartják tiszteletben a demokratikus jogokat.

Verhofstadt úr úgy fogalmazott, hogy bizonyos mértékig képmutatók vagyunk. Ez igaz, mivel sokszor a kereskedelmi érdekeket helyezzük minden más elv fölé. Jellemző példa erre a Mercosur-megállapodás: a kereskedelmi kapcsolatok megindításának kedvéért örömmel feláldoztuk az Amazonas-esőerdők 11 %-át és az európai gazdálkodók millióit.

A Bizottságot terheli ezért minden felelősség, biztos úr. A kereskedelmi biztos gyakran érzéketlen az egyéb európai politikák iránt. Ha azonban minden marad a régiben, akkor továbbra is képmutatók leszünk. Nepálnak tiszteletben kell tartania a tibeti menekültek demokratikus jogait, az Európai Uniónak pedig be kell vetnie minden lehetséges eszközt, és minden fórumon szóvá kell tennie az ügyet, nem csak az emberi jogok kapcsán. Ez nemcsak Ashton bárónő ügye, hanem De Gucht úré és az egész Bizottságé is.

  Nathalie Griesbeck, az ALDE képviselőcsoport nevében. – (FR) Elnök úr, hölgyeim és uraim, a kínai hatóságok által túl régóta terrorizált Nepál ma megfosztja a tibetieket alapvető politikai joguktól, vagyis a szavazati joguktól. Egy dolog biztos: Peking új terepet talált a tibeti nép zaklatására, és ez a terep Nepál. Valójában ez az egész sokkal messzebbre mutat a választásoknál, mivel jó néhány éve már a nepáli kormány, a kínai hatóság nyomására, egyre komolyabban korlátozza a száműzetésben itt élő tibetiek önkifejezési jogát.

Múlt júniusban Katmandu tibeti menekülteket adott át a kínai hatóságoknak. A megelőző jellegű letartóztatások, a tüntetések, összejövetelek és mozgalmak betiltása mindennapossá vált a Nepálban élő tibetiek esetében.

Parlamentünknek ezért be kell fejeznie az álszenteskedést, és nem elég helyteleníteni, de határozottan el kell ítélni az ilyen nepáli eseteket, és általánosságban az emberi jogok és a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya megsértésének gyakori, túlságosan gyakori eseteit is. Ezenkívül felszólítjuk Nepált, hogy fejezze be a politikai menekültek zaklatását és a velük szemben alkalmazott helytelen bánásmódot, és egyszerűen ismerje el jogaikat. Ha Nepál mint befogadó ország eddigi tevékenységére gondolunk – hiszen a tibetiek számára egészen a legutóbbi időkig az volt –, akkor nagyon szomorúak lehetünk amiatt, ahogy a kormány jelenleg bánik a politikai menekültekkel.

  Raül Romeva i Rueda, a Verts/ALE képviselőcsoport nevében. – Elnök úr, egyszerűen felháborítónak tartom, hogy a Katmanduban élő tibetiektől kínai nyomásra megvonták a választási részvétel jogát. A Nepálra nehezedő kínai nyomás, amely megfosztja a menekülteket a nemzetközi törvények értelmében nekik járó minimális jogoktól olyan jelenség, amelyet az Európai Uniónak el kell ítélnie. Aggodalmunkat kell kifejeznünk amiatt is, hogy a kínaiak megakadályoznak egy másik országot abban, hogy humanitárius segítséget nyújtson az embereknek.

Nagyon fontos, hogy a főképviselő asszony a katmandui európai uniós küldöttségen keresztül közelről figyelje a helyzetet. Ezt nagyon régóta kérjük már. A jelenlegi helyzetre való tekintettel nem várhatunk tovább. Mindent meg kell tennünk a kínai nyomás ellensúlyozása érdekében, és ha most, amikor párbeszédet próbálunk kezdeményezni a kínaiakkal, nem tesszük meg a szükséges lépéseket, akkor – attól tartok – soha nem is fogjuk.

  Rui Tavares, a GUE/NGL képviselőcsoport nevében. – (PT) Elnök úr, úgy gondolom, hogy már magában az is elég rossz, hogy a tibetieknek nincs önrendelkezési joguk szülőföldjükön, ám a rájuk nehezedő nyomás megfosztotta őket attól is, hogy legalapvetőbb demokratikus jogaikat hazájukon kívül gyakorolhassák, hiszen sokan a fájdalmas száműzetést választották, illetve arra kényszerültek. A tibeti ellenállás kritikusainak egyik állandó érve az, hogy ez az ellenállás, amelynek központi alakja a Dalai Láma, számos nem demokratikus vonással bír. Most, hogy a tibeti ellenállás demokratizálódási folyamaton megy keresztül, különösen szerencsétlen dolog, hogy Nepál, egy olyan ország, ahol sok tibeti él, megakadályozta a demokratikus választások rendes lebonyolítását. Szeretném azonban, ha egy dolgot felismernénk: gyakran a saját kormányaink hódolnak be elsőként a kínai kormánynak, hogy olyan valóságot hozzanak létre, amely megfelel a kínai vezetők álmainak és vágyainak. Meg kell értenünk, hogy a nepáli kormány alighanem ugyanezt akarta. Ezért ha nyomást kívánunk gyakorolni a nepáli kormányra, hogy másképp járjon el, akkor saját kormányainkra is nyomást kell gyakorolnunk, hogy gerincesebben viselkedjenek a kínai hatóságokkal folytatott tárgyalások során.

  Monica Luisa Macovei (PPE). – (RO) Elnök úr, a nepáli hatóságok a kínai kormány nyomására meggátolták, hogy körülbelül 20 000 Nepálban élő tibeti megválassza a száműzetésben levő tibeti kormány miniszterelnökét. A szavazati jog, ahogy a szabad és békés választások joga is, minden ember és közösség alapvető joga. Minél inkább igyekeznek megakadályozni az embereket ezek gyakorlásában, annál nagyobb elszántsággal fogják követelni őket. Szilárd meggyőződésem, hogy a Nepálban élő tibetiek is egyre elszántabbak, hogy kormányfőt válasszanak. A nepáli és a kínai kormány arra irányuló próbálkozásai, hogy megfélemlítéssel irányítsák őket, pontosan az ellenkező eredményt értek el.

Felkérem az Európai Unió főképviselőjét, hogy az Európai Parlament e követeléseit és intézkedéseit világosan adja a nepáli és kínai hatóságok tudtára a tárgyalások során.

  Sari Essayah (PPE). – (FI) Elnök úr, Kína növelte a száműzetésben levő tibeti kormányra nehezedő nyomást. Több mint 10 000 Nepálban élő tibeti nem szavazhatott a száműzetésben lévő kormányfő és a kormány parlamenti képviselőinek személyére. Kínai nyomásra Nepál vezető pártjai támogatják az úgynevezett egységes Kína politikáját, és Tibetet Kína elszakíthatatlan részének tekintik. Emiatt a Nepálban élő tibeti menekülteket folyamatosan szigorú felügyelet alatt tartják.

Bár ez az állásfoglalás a választásokból történő kizárással foglalkozik, a háttérben Tibet kínai megszállása húzódik. Kína tekintélye és az általa kifejtett nyomás egyre növekszik, ahogy az ország gazdasági befolyása nő.

Ez, ahogy az Aj Vej-vej ügyét érintő előző állásfoglalás is, azt mutatja, hogy a Kínai Kommunista Párt politikája elszomorító. Ahogy a biztos úr fogalmazott, Európának egységesnek kell lennie a Kínával szemben folytatott politika kérdésében.

  Seán Kelly (PPE). – Elnök úr, nem szándékoztam felszólalni az ügyben, de a Dalai Láma jövő csütörtökön hazámba látogat, és felszólal a saját választókerületemben, a Limericki Egyetemen, ahol bizonyára sokat fog beszélni erről és más témákról. A nepáli belügyminisztérium azon eljárása, hogy lefoglalta a választási urnákat, teljesen elfogadhatatlan. Katmandumban az történt, hogy 10 000 szavazatot figyelmen kívül hagytak – egy olyan helyen, amelynek hírneve jól ismert, és ettől az eset csak még szomorúbb.

Csak azt remélhetjük itt az Európai Unióban, hogy egységes kiállásunk némi nyomást gyakorolhat nem csupán Nepálra, de annak főnökére, Kínára is, hogy legyenek kicsit megértőbbek a tibetiekkel és a Dalai Lámával szemben.

Végül azt szeretném mondani, hogy olyan szívesen látjuk őt Írországban, mint az angol királynőt és Obama elnököt, akik szintén tiszteletüket teszik nálunk.

  Mitro Repo (S&D). – (FI) Elnök úr, a demokratikus választásokon történő részvétel joga egyetemes és alapvető jog. A mostani választások fontosak a tibeti identitás és kultúra megőrzése szempontjából. A tibetiek új spirituális vezető személyéről döntenek, mivel a mostani Dalai Láma visszavonul.

Még 2009-ben megállapodtunk, hogy az EU támogatni fogja a demokráciát és a részvételi kormányzást külkapcsolataiban. Egységesnek kell lennünk, és e politika mögé kell állnunk.

Világos, hogy Nepál, nyomás hatására, a kínaiakkal tart. Nepált emlékeztetni kell nemzetközi emberi jogi kötelességeire, hogy biztosítsa a tibetiek demokratikus jogait, és ne akadályozza meg a szabad választások lebonyolítását.

  Maroš Šefčovič, a Bizottság alelnöke. – Elnök úr, mint Ön is tudja, mintegy 20 000 tibeti él Nepálban, legtöbbjük még a régi időkből való. Gazdasági szabadságot, nepáli tartózkodási jogot és – egészen a legutóbbi időkig – némi politikai szabadságot is élveztek, hogy egymás között megvitathassák Tibet jövőjét.

A március 20-i, mostani választás fontos esemény volt a Tibeten kívüli közösség életében, és fontos előrelépést jelent a Dalai Láma által elképzelt, hosszú távú reformfolyamatban.

Ennek fényében aggodalommal állapíthatjuk meg, hogy a nepáli hatóságok egyre szigorúbban lépnek fel az országukban élő tibetiek politikai tevékenységével szemben. Március 20-án tízezernél is több tibeti választási részvételét akadályozták meg a hatóságok. Ez nem első alkalommal történt. A Nepálban korábban, október 3-án lezajlott választási forduló során a nepáli hatóságok szigorral léptek fel a szavazás kapcsán, szavazóurnákat foglaltak le, és a tibeti közösséghez tartozó szavazóhelyiségeket zártak be.

Az Európai Unió katmandui küldöttsége és az EU tagállamaiban található nagykövetségei segítségével a tibeti közösséggel és kormánnyal szoros együttműködésben figyeli ezeket a fejleményeket. Az EU azon az állásponton van, hogy a tibeti menekülteknek az egyezményes nemzetközi jogszabályok alapján joguk van a gyülekezési szabadsághoz. Ennek a gyakorlatban zökkenőmentesen kellene megvalósulnia.

A nepáli területekre történő bejutást lehetővé kell tenni, és a nepáli kormány és az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága között létrejött nem hivatalos megállapodást be kell tartani. A Katmanduba induló, útjukon a nepáli hatóságok által feltartóztatott újabb tibeti menekülteket haladéktalanul az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának gondjaira kell bízni. Az 1990 előtti, a nepáli kormány által menekültként elismert tibetieket megfelelő nepáli regisztrációs eljárás illeti meg.

Biztosítani szeretném a Házat arról, hogy az EU napirenden tartja ezt a kérdést a hatóságok előtt, és továbbra is figyelemmel kíséri és értékelni fogja a fejleményeket.

  Elnök. – A vitát lezárom.

A szavazásra rövidesen sor kerül.

Írásbeli nyilatkozatok (az eljárási szabályzat 149. cikke)

  Eija-Riitta Korhola (PPE), írásban. – (FI) A Dalai Láma úgy döntött, hogy visszavonul a politikai élettől, és a tibetiek spirituális vezetőjeként tevékenykedik a jövőben. Ő természetesen az egyik legismertebb a világ vezetői közül, és a világban sokan merítenek erőt és vigasztalást a jóságról, megértésről és pacifizmusról vallott nézeteiből.

Spirituális vezetőként továbbra is aktív marad, de politikai kötelezettségeit a száműzetésben élő tibeti kormány miniszterelnöke veszi át. Ez azonban nem lesz problémamentes. A kínai kormány egyre növekvő befolyása miatt körülbelül 20 000 Nepálban élő tibeti nem szavazhatott. A nepáli kormány közlése szerint a tibetiek demonstrációi az „egységes Kína” politikáját sértik, és azt is megerősítették, hogy nem engedélyeznek „Peking-ellenes tevékenységeket” országukban. Ezért a tibeti csoportoknak megtiltották a szavazási részvételt.

Ez nem meglepetés, mivel a nepáli kormány folyamatosan korlátozza a száműzetésben élő tibetiek szólásszabadságát és emberi jogait. Nepál annak ellenére teszi ezt, hogy aláírta az ENSZ nemzetközi emberi jogi egyezményeit, amelyek a polgári és politikai jogokat érinti.

Az Európai Külügyi Szolgálatnak a katmandui küldöttség segítségével közelről kell figyelemmel kísérnie a nepáli politikai helyzetet, különös tekintettel a tibeti menekültek helyzetére, és biztosítania kell jogaik sértetlenségét. A demokratikus alapelvek melletti elkötelezettség fontos, hogy a tibeti identitás megmaradjon és erősödjön, mind Tibeten belül, mind az országon kívül.

  Tadeusz Zwiefka (PPE), írásban. – (PL) Az egész világ tisztában van a tibetiek nehéz helyzetével, akik évtizedek óta nem is a függetlenséget követelik immár, hanem legalább azt, hogy a kínai kormány tartsa tiszteletben az autonómiára vonatkozó alapvető jogaikat. Ez a gazdag és egyedülálló kultúrájú ország hatalmas szomszédjának folyamatos fenyegetettségben él. Most, hogy a Dalai Láma a demokratikus vezetés újabb generációjának javára lemondott a politikai vezetői pozíciójáról, a tibetieknek lehetőségük nyílt demokratikus hagyományaik erősítésére, annak ellenére, hogy kormányuk továbbra is száműzetésben kénytelen tevékenykedni. A Nepálban élő tibetiek ezreit fosztották meg ugyanakkor ettől a joguktól. A kínai beavatkozás nagyon hatékonynak tűnik, és a szólásszabadság és az alapvető jogok védelmében megtartott eddigi békés demonstrációk nehezen kézben tartható helyzetet eredményezhetnek, amelynek bizonyára nemzetközi utóhatásai is lesznek. Ezek után elképzelhetjük, hogy a kínai kormány milyen modorban kíván bánni azokkal, akik „megzavarják a békét” Tibetben. A mostani eseményeknek emlékeztetniük kell a világot, hogy a tibetiek jogai folyamatosan sérülnek, és hogy Tibet ügye nem lezárt fejezet, mivel a tibeti nép bizonyára továbbra is követelni fogja függetlensége tiszteletben tartását, sőt, egyre hangosabban teszi majd ezt.

(1) Lásd a jegyzőkönyvet