Az ülések szó szerinti jegyzőkönyve

2011. május 12., Csütörtök - Strasbourg

9. Mozgásban az ifjúság - az európai oktatási és képzési rendszerek javításának kerete - Korai oktatás - Az EU külső fellépéseinek kulturális dimenziói - A kulturális és kreatív iparágak potenciáljának felszabadítása - Szarajevó mint Európa kulturális fővárosa 2014-ben (vita)

  Elnök. – A következő napirendi pont a következők együttes tárgyalása:

- Zver úr „Mozgásban az ifjúság: Európa oktatási és képzési rendszerének javítását szolgáló keretprogram” című jelentése a Kulturális és Oktatási Bizottság nevében (2010/2307(INI)) (A7-0169/2011),

- Honeyball asszony jelentése a Kulturális és Oktatási Bizottság nevében a korai oktatásról az Európai Unióban (2010/2159(INI)) (A7-0099/2011),

- Schaake asszony jelentése a Kulturális és Oktatási Bizottság nevében az EU külső fellépéseinek kulturális dimenzióiról (2010/2161(INI)) (A7-0112/2011),

- Sanchez-Schmid asszony jelentése a Kulturális és Oktatási Bizottság nevében a kulturális és kreatív iparágakban rejlő potenciál felszabadításáról (2010/2156(INI)) (A7-0143/2011), valamint

- Pack asszony szóbeli választ igénylő kérdése a Bizottsághoz a Kulturális és Oktatási Bizottság nevében: Szarajevó mint Európa kulturális fővárosa 2014-ben (O-000061/2011 - B7-0215/2011).

  Milan Zver, előadó. – (SL) Elnök úr, először is hadd mondjam el, hogy a ma délelőtti ülésen látni fogjuk a Kulturális, Oktatási és Ifjúsági Bizottság munkájának eredményét. Én vagyok az előadója ennek a dokumentumnak, a „Mozgásban az ifjúság” kezdeményezésről szóló nagyon fontos jelentésnek, amely az Európai Bizottság közleményén alapul. Szeretném megköszönni kollégáimnak a lehetőséget, hogy elkészíthettem ezt a jelentést, és szeretném megköszönni az Európai Bizottság munkáját is, valamint azt, hogy az ifjúság problémáit felvették az EU 10 éves fejlesztési tervének alapvető prioritásai közé.

A jelentés kidolgozása során sok érdekelt féllel működtem együtt, főként az ifjúság képviselőivel mind a tagállamokból, mind Európa többi részéből, például az Európai Ifjúsági Fórummal. Számos találkozót és konferenciát rendeztünk. A Régiók Bizottságával és a Gazdasági és Szociális Bizottsággal is együttműködtem, tehát ez a jelentés véleménycsere eredményeképpen jött létre. Szeretném hangsúlyozni azt is, hogy a jelentés elfogadásakor más képviselőcsoportokhoz tartozó képviselőtársaim elég konstruktívan álltak hozzá a jelentéshez. Ebben az összefüggésben különösen az árnyékelőadóknak szeretnék köszönetet mondani, akik remek munkát végeztek, aminek eredményeképpen a jelentést a jelenlegi formájában olvashatjuk.

Szeretném hangsúlyozni, hogy különböző tanulmányok szerint azok a fiatalok, akik megragadják a lehetőséget, hogy külföldön tanuljanak vagy dolgozzanak, jobban teljesítenek az iskolában, sikeresebbek és versenyképesebbek a munkakeresésben, sőt még a társadalmi beilleszkedés terén is. A politika azonban önmagában nem tud a fiatalok számára jó iskolákat, jó oktatást vagy jó munkahelyeket biztosítani. Kedvező feltételeket tud viszont teremteni ahhoz, hogy a fiatalok megvalósítsák ezeket a dolgokat. Ezek a feltételek mindenképpen összefüggnek az iskolai oktatási rendszerek modernizációjával. Európa és főként az uniós tagállamok például a szakoktatás és szakképzés fejlesztésének fontos feladatával néznek szembe ebben az évtizedben; növelni kell a szakoktatás és szakképzés vonzerejét és minőségét. Az európai gazdaságnak a következő évtizedben nagyon nagy szüksége lesz szakképzett emberekre. Úgy gondolom, hogy a 2020-as évek elejére az állások 50 százaléka tekintetében lesz szükség ilyen típusú végzettségre. Ezért a szakoktatás és a szakképzés továbbra is politikánk, valamint a tagállamok politikáinak prioritásai közé tartozik.

Még fontosabb azonban a bolognai folyamat reformjának folytatása. Az európai egyetemeknek még szorosabb kapcsolatban kell lenniük a gazdasággal és a társadalommal. Az európai egyetemek versenyképesebbek lesznek, ha nagyobb figyelmet szentelnek a piac igényeinek, a gazdaságnak, és ha sikerül kiegészítő finanszírozási forrásokat találniuk. Tény, hogy Európában túl alacsony a felsőoktatás finanszírozása. Az európai országok, az Európai Unió tagállamai túl keveset fektetnek be a diákokba, és ez elég nagy probléma.

Ezen prioritás részeként az Európai Uniónak természetesen egyéb elérendő célokat is ki kell tűznie. Ilyen a lemorzsolódás csökkentése, mivel a jelenlegi 16% túlságosan magas, ezért ezt 10%-ra kell csökkentenünk. Ezenkívül ebben az évtizedben Európának magasabban képzett munkaerőre van szüksége, ha meg akarja őrizni versenyelőnyét a világ más részeivel szemben.

Mivel most lejárt az időm, később, a vita után fogok még kérni két percet, hogy további információkat mondhassak el.

  Mary Honeyball, előadó. – Elnök úr, nagyon örülök, hogy lehetőségem van bemutatni a korai oktatásról az Európai Unióban tárgyról szóló jelentésemet. Ez az oktatásnak egy nagyon fontos aspektusa, amelynek eddig nem szenteltünk túl nagy figyelmet.

Szeretnék külön köszönetet mondani Vassiliou biztos asszonynak és kabinetjének, amellyel nagyon szorosan együttműködtünk ezen a téren, valamint a magyar elnökségnek is, amelynek prioritásai közé tartozik a korai oktatás. Ez minden tekintetben nagyon gyümölcsöző partnerség volt, és lehetővé tette, hogy elvégezzük azt a munkát, melynek eredménye ez a jelentés.

Szeretnék köszönetet mondani a többi képviselőcsoport árnyékelőadóinak is. Ahogy Zver úr is mondta, nagyon jó munkát végeztünk ezzel a jelentéssel kapcsolatban, és a bizottságban egyhangúan elfogadtuk a korai oktatásról szóló jelentést, ami bizonyítja, hogy ez a téma politikai pártállástól függetlenül élvezi a képviselők támogatását.

Tudjuk is, hogy miért: az egyik ok az, hogy a gyermekkor első évei nagyon fontosak. Ha ezekben az években megfelelő beavatkozás történik, az hatalmas különbséget jelenthet a gyermekek életlehetőségei szempontjából, ráadásul nemcsak az oktatási rendszerek tekintetében, hanem életük további részében is. Az elvégzett kutatások – attól tartok, nagy részüket nem az EU-ban végezték – azt mutatják, hogy ha a gyermekek támogatást kapnak, és megkapják, amire szükségük van, az későbbi életük során hasznos lesz: csökkenti a bűnözést, javítja az egészségi állapotot, csökkenti a munkanélküliséget – tehát valamennyiünk javát szolgálja.

Maguk a gyermekek pedig a legtöbb esetben jobban fognak teljesíteni az iskolában, és jobb jegyeket fognak kapni; az ilyen gyermekek körében később magas lesz a foglalkoztatottsági ráta, és jobb munkájuk is lesz, továbbá családi kapcsolataik és egészségi állapotuk is jobb lesz. Tehát mindent meg kell tennünk e téren, mivel mindez nagyon hasznos.

Az EU egyes tagállamaiban különböző szolgáltatások léteznek a korai oktatás terén, és jelentésemben hangsúlyozzuk, hogy ezt tiszteletben akarjuk tartani, és meg akarjuk őrizni. Minden tagállamban máshogy csinálják, minden tagállamnak megvan a maga rendszere. Még tovább bonyolítja a helyzetet, hogy tagállamról tagállamra változik az is, hogy hány éves korukban válnak a gyermekek iskolakötelessé. Tehát nem univerzális megoldást, hanem olyan értékeket, elveket és irányelveket kerestünk, amelyek alapján a tagállamok számára közös célokon és közös értékeken alapuló európai keretet hozhatunk létre, amely közös jogosultságokat is magába foglalna.

Tehát ez a jelentés éppen erről szól, ennek a keretnek a létrehozásáról. A keret létrehozása során természetesen a gyermekeket állítottuk a középpontba. A korai oktatás és nevelés terén nagyon gyermekközpontú megközelítést támogattunk, amelynek középpontjában a gyermekek érdekei állnak. Figyelembe vettük a világ különböző részein végzett kutatásokat. Jelentésem a következő témákkal foglalkozik: kötelezettségvállalás a szülők irányában, ami nagyon fontos a korai évek szempontjából; alkalmazottak, minőségi szolgáltatások és szükséges képesítések; valamint a korai oktatási és nevelési szolgáltatások integrációja a tagállamok oktatási rendszereibe. Tehát ezekkel a kulcsfontosságú területekkel foglalkoztunk, és a jövőben ezekre kellene koncentrálnunk.

Az alkalmazottak képesítése kiemelkedően fontos, de sajnos nagy hiányosságok vannak e téren. Úgy tűnik, az általánosan elfogadott nézet az, hogy bárki tud kisgyermekekről gondoskodni, holott ez nem így van. Alaposan el kell gondolkodnunk a képesítésekről, méghozzá olyan képesítésekről, amelyeket EU-szerte elfogadnak és elismernek. A hozzáférhetőséget is meg kell vizsgálnunk, hogy mindazok, akiknek szükségük van a korai oktatási szolgáltatásokra, valóban hozzá is jussanak ezekhez.

Befejeztem a négy percemet, és egy kis időt szeretnék megtartani a vita végére, ezért most már csak annyit mondanék, hogy a megszorítások és a gazdasági válság idején is biztosítanunk kell, hogy a korai évek témája továbbra is napirenden maradjon, és továbbra is megtegyük a szükséges intézkedéseket ezen a fontos területen.

  Marietje Schaake, előadó. – Elnök úr, mielőtt kiemelném az EU külső fellépéseinek kulturális dimenzióiról szóló jól kidolgozott jelentés néhány elemét, szeretnék szívből köszönetet mondani kollégáimnak a Kulturális és Oktatási Bizottságból konstruktív együttműködésükért és azért, hogy a bizottsági szavazáson egyhangúan elfogadták közös munkánkat. Természetesen a civil társadalom és más érdekelt felek is hasznos hozzájárulást nyújtottak munkánkhoz.

A kultúrának belső értéke van liberális demokráciáinkban: gazdagítja az emberek életét. Az EU kulturális sokszínűsége közismert, ugyanakkor egy értékközösség is, amelynek értékei egyaránt érvényesek minden egyes polgárra. Ezeket az európai értékeket, például az emberi jogok, a demokrácia és az alapvető szabadságok tiszteletben tartását kulturális termékeink is kifejezik. A kulturális identitás és az értékek, valamint az EU globális színtéren elfoglalt helyzete szorosan egymásba fonódnak. Az európai érdekeket az szolgálja, ha a kulturális vonatkozású témákat az együttműködésen és partnerségen keresztül stratégiailag formálják – mind a kulturális programok keretében, mind pedig akkor, amikor a kulturális kérdések szerves részei a gazdaságpolitikának, a kül- és biztonságpolitikának és a fejlesztéspolitikának. Az irodalom, filmek, zene és a hagyomány megosztásával megnyílnak a megértés kapui, és hidak épülnek az emberek között.

Emellett az EU fontos, megosztható tapasztalatokkal rendelkezik azzal kapcsolatban, hogy a közös érdekek mentén és a kölcsönös megértés segítségével hogyan küzdhetők le a konfliktusok, és teremthető meg a stabilitás. Az Európai Külügyi Szolgálat fejlesztésében fontos annak meghatározása és ésszerűsítése, hogy milyen szerepe van és legyen a kultúrának az EU külső fellépéseiben. A kultúrának elengedhetetlen és horizontálisan integrált elemnek kell lennie az EU külpolitikáját alkotó külkapcsolati politikák széles spektrumában: kezdve az EU kereskedelmi kapcsolataitól a bővítésen és a szomszédsági politikán át egészen a fejlesztési együttműködési politikáig és a közös kül- és biztonságpolitikáig.

A kultúrának gazdasági értéke is van. Európa kulturális ipara hozzájárul az európai vállalkozói szellemhez, az innovációhoz és a vállalkozási tevékenységhez, az EU sokszínű kulturális tájképe pedig a világ legvonzóbb turisztikai célpontjává teszi a kontinenst. Ahogy az Európa 2020 stratégia is megfogalmazza, az ismeretek és nemzetközi készségek döntő fontosságúak az oktatás és foglalkoztatás tekintetében, de a kultúra olyan eszköznek is tekinthető, amely elősegíti a demokratizálódás kibontakozását, a szólásszabadságot, a befogadást, a fejlődést, az oktatást, a megbékélést és még sok minden mást.

A harmadik országokhoz fűződő kulturális kapcsolatokban teret nyerő szempontok széles köre a politika elaprózódásához vezetett, amit egy jobban koordinált és koherensebb uniós stratégiának kell felváltania. Úgy döntöttünk, hogy kiemeljük azon szervezeti és politikai keretrendszer fontosságát, amely szükséges ahhoz, hogy optimálisan koordináljuk a kultúrát az EU külső fellépéseiben. Ennek tartalommal való feltöltését nem lehet túlzott mértékben felülről irányítani és szabályozni.

Az európai polgárok vannak a legjobb helyzetben ahhoz, hogy előnyt kovácsoljanak abból, ha az EU globális szereplőként lép fel a globális porondon. Ez megköveteli, hogy a forrásokat hatékonyabban használjuk fel, és átgondoljuk Európa versenyképességét és a turistákért, tehetségekért, művészekért, vállalkozásokért és hallgatókért folytatott versenyt. Egységesen kell fellépnünk, és oda kell figyelnünk a Kína és az Egyesült Államok kulturális programjai által támasztott versenyre, hogy csak két példát mondjak. Azonban nem kell újra feltalálni a spanyolviaszt. Az EU-ban számos bevált gyakorlat létezik tagállami és kulturális intézményi szinten, gondoljunk csak az Alliance française-ra és a British Councilra.

További, a 21. században nagyon fontos aspektus az, hogy az új technológiák egyre jelentősebb szerepet játszanak mind a kultúrában, mind pedig a nemzetközi kapcsolatokban. Az emberek az információkhoz való hozzáférés terén egyre inkább függenek az internettől, és csak akkor fejezhetik ki magukat szabadon, ha ezeket az információkat és kommunikációjukat nem cenzúrázzák. Ezek a technológiák egyre nagyobb mértékben segítik elő a kulturális jogok és más alapvető jogok fejlődését. A kulturális tartalmakhoz való hozzáférés szintén az új médián keresztül történik. Az európai kulturális javak és tartalmak globális összekapcsolhatóságának lehetőségei üdvözlendők és elősegítendők, például az Europeana kezdeményezésen vagy múzeumok és fesztiválok weboldalain keresztül. Az EU-nak az internet szabadságára irányuló stratégiát kell kidolgoznia. A vita végén vissza fogok térni még a jelentés néhány konkrét javaslatára.

  Doris Pack, szerző. – (DE) Elnök úr, biztos asszony, hölgyeim és uraim, Schaake asszonyhoz kapcsolódva szeretném azzal kezdeni, hogy pár szót szólók az általa kidolgozott fontos jelentésről. Az EU külpolitikájának kulturális dimenzióit nem lehet eléggé hangsúlyozni. Ezért – ahogy az előadó is mondta – az EU külpolitikáján belül koherens uniós kulturális stratégiára van szükség.

A kulturális diplomácia fontos szerepet játszik a harmadik országokkal való sikeres kapcsolatok kiépítésében, és számos országban létezik a kulturális intézmények hálózata (EUNIC), amelynek jó hasznát vehetjük. Sok-sok ember kapcsolódott be ezekbe a hálózatokba, és ők készen állnak segíteni e téren.

Most pedig szeretnék áttérni a mai második témára, amelyről Zver úr már beszélt, vagyis a „Mozgásban az ifjúság” kezdeményezésre, amely természetesen az Európa 2020 stratégia kiemelt kezdeményezése. Ennek a kiemelt kezdeményezésnek a célja, hogy arra ösztönözze az oktatás és képzés területének szereplőit, hogy szenteljenek nagyobb figyelmet ezeknek a politikai területeknek. Jobban képzett emberekre van szükségünk. Olyanokra, akik a fokozott mobilitási lehetőségeknek köszönhetően megismerték Európát. Sikeres programjaink segítségével fel kell szabadítanunk a fiatalokban rejlő potenciált. Mindez fontos szerepet játszik a tudásalapú társadalom versenyképességében.

Ami az egész életen át tartó tanulást illeti, a Comenius, Erasmus, Leonardo és Grundtvig programok sok embernek remek lehetőséget nyújtanak Európa sokszínűségének felfedezésére, tapasztalatszerzésre és nyelvtudásuk fejlesztésére. Ebben az összefüggésben nem szabad alábecsülni a „Mozgásban az ifjúság” program és az Európai Önkéntes Szolgálat jelentőségét.

A mai vitának azt az üzenetet kell közvetítenie a Bizottság felé, hogy az oktatási és ifjúsági programok következő generációjában is folytatnunk kell ezeket a széles körben jó fogadtatásra talált programokat és lehetőségeket, valamint hogy ezeknek megfelelő finanszírozást kell biztosítani, hogy megőrizhessék jelentőségüket. Minden euró, amelyet erre a területre áldozunk, néhány éven belül megtérül az egész társadalom számára.

Most pedig áttérnék a következő témára, mégpedig Szarejevóra. Szarajevónak különleges helye van az európai történelemben és kultúrában. Ha a város 2014-re megkapná az Európa Kulturális Fővárosa címet, azzal fontos üzenetet közvetíthetnénk a város többnemzetiségű karakteréről és Bosznia-Hercegovina helyzetéről, és ez az ország politikusainak is alkalmat adhatna elképzeléseik újragondolására. Ez a város ráadásul nagyon világosan mutatja, milyen nagy hibákat követett el Európa, és mennyire fontos az együttműködés. Ez a lépés határozottan szimbolikus lenne, hiszen Szarajevóban történt az első világháború 1914-es kitöréséhez vezető merénylet. Ezért a 2014-es dátum, hiszen ekkor lesz ennek a történelmi eseménynek a századik évfordulója.

A boszniai háború alatt, 1992-től 1996-ig, Szarajevó fővárosként a modern hadviselés történetének leghosszabb ostromát szenvedte el. Hadd idézzem fel Szarajevó egy napját, 1992. május 28-át! Vedran Smajlovic csellista feketébe öltözve Tomaso Albinoni Adagióját játszotta. Színpadul az elpusztított szarajevói nemzeti könyvtár romjai szolgáltak; közönsége csak egy kis csoport volt, akik a város ostroma ellenére maradtak, és meghallgatták a koncertjét. 22 napon át játszott a szarajevói romok között, különböző helyeken. Rekviem volt ez a sötét napok áldozataiért. Meghatott és csodálattal töltött el a csellista és közönsége bátor és ösztönző magatartása. Látva ezeket az embereket és a rettegés és veszteség idején tanúsított helytállásukat, örökre a szívembe zártam Szarajevót.

A város kulturális élete egy pillanatra sem állt meg. A téli fesztivált a legmostohább körülmények között is megtartották. Minden évben rengeteg országból érkeztek oda emberek. Minden évben van téli fesztivál, gyermekfesztivál és filmfesztivál. Koreai, ausztrál, bolgár és svéd filmesek mennek Szarajevóba; koprodukciós filmek készülnek. A város mindvégig, az etnikai feszültségek fokozódása ellenére is megőrizte interkulturális jellegét, és azóta is ápolja azt. Ez a város már csak ezért is megérdemli, hogy bizonyságot adhasson hatalmas interkulturális potenciáljáról.

Szarajevó mentesítés alapján szeretné benyújtani a pályázatot erre a címre, és ennek érdekében széleskörű előkészületekbe kezdett. Mindannyian tudjuk, hogy ha ma elfogadjuk ezt a javaslatot, azzal mentesítést kérünk az Európai Parlament és a Tanács határozata alól. Ha a Parlament ma támogatná Szarajevó jelölését, akkor a Tanács belátásában és éleslátásában fogok bízni, mivel érveink ellen semmit sem lehet felhozni. Bosznia-Hercegovinának és Szarajevónak most szüksége van egy jelre, amely azt mutatja, hogy nincs minden veszve, és Európa is támogatja törekvéseiket.

(Taps)

  Marie-Thérèse Sanchez-Schmid, előadó. – (FR) Elnök úr, biztos asszony, hölgyeim és uraim, ma délelőtti vitánk nem egyszerűen csak egy gazdasági modellre vagy jogrendszerre vonatkozik. Ma a kultúráról és civilizációról beszélünk.

Milyen szerepet szán Európa a kultúrának? Milyen környezetet akarunk teremteni a művek és alkotás számára? A digitális forradalom, a globalizáció és a kereskedelem növekedése szükségessé teszi kulturális és gazdasági modellünk átgondolását. Milyen irányba akarjuk, hogy Európa elmozduljon az internet és a digitális média segítségével? A politika az anticipáció művészete. A politika azt jelenti, hogy előkészítjük azt, amit akarunk, hogy ne kelljen belenyugodnunk abba, amit nem akarunk.

James Cameron amerikai filmes Avatar című filmjének költségvetése megegyezik az Európai Unió kulturális programjainak 2007-2013-as időszakra vonatkozó költségvetésével. Olyan kulturális termékeket fogunk fogyasztani, amelyek nem a mieink? Alárendeljük magunkat olyan multinacionális oligopóliumoknak, mint a Google, az iTunes, az Amazon vagy Hollywood, és nem vagyunk képesek megvédeni saját értékeinket?

Ma délelőtt azokról a kihívásokról gondolkodunk el, amelyekkel a kultúrának a 21. század globalizált világában szembesülnie kell. A Bizottság tavaly a zöld könyv közzétételével végre felmérte a kreatív és kulturális ágazatokban rejlő potenciált. Az Európai Uniónak van kulturális öröksége és vannak kulturális javai, valamint nagyon dinamikus és életteli filmipara is. A MEDIA program idén, a cannes-i filmfesztiválon ünnepli 20. születésnapját, és támogatást nyújt 20, a versenyben részt vevő filmnek, valamint fesztiváloknak, művészi eseményeknek és nagy kiállításoknak, amelyek az év során Európa különböző részein kerülnek megrendezésre.

A recesszió ellenére a kreatív és kulturális iparágak az elmúlt évtizedben folyamatosan fejlődtek. A számok magukért beszélnek. Ez az ágazat 2003-ban 654 milliárd EUR bevételt hozott. Ebben az évben az ágazat a közösségi GDP 2,6 százalékát adta, és az Európai Unióban a munkahelyek 3,1 százalékát (5,8 millió munkahely) biztosítatta. 2008-ban már 860 milliárd bevételt hozott, 14 millió munkahelyet biztosított, és csaknem a GDP 7 százalékát tette ki. Ez több a gépkocsigyártás és az agrár-élelmiszeripar együttes teljesítményénél.

Ezek az iparágak kettős természetűek, hiszen egyszerre gazdasági és kulturális jellegűek, és ezért Európa fenntartható, intelligens és inkluzív növekedésének – vagyis az Európa 2020 stratégia célkitűzéseinek – fontos előmozdítói. Egyrészt gazdasági javakat teremtenek, másrészt fenntartják és gazdagítják a kulturális sokszínűséget. Hozzájárulnak a társadalmi kohézióhoz, növelik a régiók vonzerejét és az Európai Unió befolyását a világban. Itt az ideje, hogy közösségi szinten előmozdítsuk egy olyan valódi dinamika kialakulását, amely felszabadítaná az ezekben az iparágakban rejlő potenciált, és ösztönözné azok fejlődését.

Ezért meg akartam vizsgálni számos olyan cselekvési irányvonalat, amelyek támogatnák ezeknek az ágazatoknak a fejlődését. Ezeknek az intézkedéseknek számos jellemzőjük van. Először is, az oktatást és képzést helyezik stratégiánk középpontjába. Egyrészről Európának nagyon fiatal koruktól kezdve ösztönöznie kell a kreatív tehetségeket, fel kell hívnia a fiatalok figyelmét a kultúrára, és partnerségeket kell létrehoznia az egyetemek és a vállalatok között. Másrészről lehetővé kell tennie, hogy a kulturális ágazatban dolgozók képzést kapjanak az új technológiákról és a vállalkozással kapcsolatos ismeretekről, valamint ösztönöznie kell a bevált gyakorlatok cseréjét és a szakértelem átadását. Másodszor pedig létfontosságú, hogy a szerzői jogot a digitális korszakhoz igazítsuk. A szerzői jog megszerzésének jelenlegi eljárásai valóban túl széttöredezettek és túl bonyolultak.

Stratégiánk harmadik létfontosságú eleme a tehetség védelme. A szellemi tulajdon értékes dolog. Ha a tehetséget alulértékeljük, akkor az pusztulásra van ítélve. Ösztönözni kell az alkotók mobilitását. Az Európai Uniónak dolgoznia kell egy olyan európai jogállás bevezetésén, amely biztosítaná az alkotók számára a méltányos munkafeltételeket és a szociális védelmet. Az Európai Uniónak meg kell könnyítenie a művek vásárlását, terjesztését és mozgását, például a kulturális javak csökkentett héájának bevezetésével, valamint finanszírozással. A magánbefektetők gyakran vonakodnak a kkv-kat finanszírozni. A közfinanszírozás, különösen a strukturális alapok nyújtotta lehetőségeket pedig gyakran nem használják ki teljes mértékben. Politikánkban létfontosságú aspektusként kell kezelnünk a kreativitást és a kultúrát, és Európa tartozik magának annyival, hogy támogassa ezeket.

  Androulla Vassiliou, a Bizottság tagja. – Elnök úr, bizonyára megérti, hogy öt percnél valamennyivel több időre lesz szükségem, hogy reagáljak az öt jelentésre.

Szeretném megköszönni Zver úrnak a "Mozgásban az ifjúság" kezdeményezésről szóló jelentését. Nagyra értékeljük az ezen a nagyon fontos területen végzett munkáját, valamint a társelőadókét is. Ahogy a jelentésből is kiderül, a „Mozgásban az ifjúság” kezdeményezés fő célkitűzése, hogy az európai fiatalok megszerezzék azokat az ismereteket és tapasztalatokat, amelyekre szükségük van a sikerhez a mai, egyre nemzetközibbé váló, tudásalapú gazdaságban.

Célunk egy olyan környezet megteremtése, amelyben minden fiatalnak lehetősége van a benne rejlő potenciál felszabadítására. A Bizottság ezért tett olyan intézkedéseket, amelyekkel támogatja a tagállamokat az oktatás és képzés minőségének és munkaerőpiachoz való alkalmazkodásának javítása terén a korai oktatástól kezdve egészen a felsőoktatásig. Ezért dolgoztunk ki intézkedéseket a fiatalok számára elérhető mobilitási lehetőségek további erősítésére, és ezért helyeztünk Andor László kollégámmal együtt akkora hangsúlyt a fiatalok munkaerőpiacra való belépése feltételeinek javítására.

Ahogy Zver úr jelentése is hangsúlyozza, ennek eléréséhez szükség van képzés és oktatás valamennyi szintjébe történő folyamatos befektetésre, és ebből természetesen Európának is ki kell vennie a részét. Ezért érvelek olyan határozottan amellett, hogy a 2013 utáni időszak oktatási, képzési és ifjúsági programjainak új generációja számára forrásnövelést kell biztosítani.

Szeretném megragadni a lehetőséget, hogy a jelentés két pontjára közvetlenül is reagáljak. Először is szeretném megerősíteni, hogy támogatjuk a felsőoktatási rendszerek átláthatóságának javítását. Ahogy a jelentés is tartalmazza, végső célunk az, hogy fejlesszük a jövendőbeli diákok és mások számára rendelkezésre álló információkat az intézmények tevékenységeinek és teljesítményének különböző aspektusairól. Létre akarunk hozni egy eszközt, amely több tényező bevonásával megszüntetné az egyetemek jelenlegi rangsorolási rendszerének hiányosságait. Nem akarunk egyszerű eredménytáblázatokat közzétenni az egyetemekről.

Másodszor pedig, a jelentés a mobilitás akadályainak felszámolására irányuló lépésekre szólít fel. Ezzel összefüggésben szeretném hangsúlyozni azt a tényt, hogy a Tanács a következő napokban fog elfogadni egy tanácsi ajánlást, amely éppen erre fogja ösztönözni a tagállamokat. Ez is egy újabb lépést fog jelenteni a mobilitási lehetőségek bővítése terén.

Ennyit a „Mozgásban az ifjúság” kezdeményezésről, és még egyszer szeretnék köszönetet mondani az előadónak és a tisztelt képviselőknek támogatásukért.

Áttérve a korai oktatás témájára, szeretnék köszönetet mondani Honeyball asszonynak ezért a jelentésért és azért a konstruktív megközelítésért, amelyet a kora gyermekkori oktatás és nevelés témájának vizsgálatakor alkalmazott. A széles körben hozzáférhető, befogadó és minőségi kora gyermekkori oktatás és nevelés elsősorban a szakmai és magánélet összeegyeztetése terén jelent segítséget. Másodsorban pedig megteremti az egész életen át tartó tanulás, a társadalmi integráció, a személyes fejlődés és a foglalkoztathatóság alapjait. A korai befektetés sokkal hatékonyabb, mint egy későbbi beavatkozás.

A Bizottság ezért nagyra értékeli a Parlamentnek azt a megközelítését, amely a korai oktatásba történő befektetés hosszú távú előnyeire hívja fel a figyelmet. A Bizottság osztja a Parlament azon nézetét, hogy gyermekközpontúbb megközelítésre van szükség. Az elérhető intézmények száma mellett a minőség kérdésével is foglalkoznunk kell európai és nemzeti szinten egyaránt. Gondolok itt például az alkalmazottakra és a szakmai állomány minőségére, az oktatás és nevelés integrációjára, a szülők irányában történő aktív kötelezettségvállalásra, hiszen ők a gyermekek első oktatói. A Bizottság üdvözli az európai kutatás fokozására és a meglévő pénzügyi eszközök – pl. a strukturális alapok és az egész életen át tartó tanulás terén létező programok– hatékonyabb felhasználására irányuló felszólítást. Üdvözöljük annak hangsúlyozását is, hogy európai szinten azonosítani kell a bevált gyakorlatokat, és ösztönözni kell azok cseréjét.

Áttérve Schaake asszonynak az EU külső fellépéseinek kulturális dimenzióiról szóló jelentésére, először is szeretnék gratulálni ehhez a kiváló, saját kezdeményezésű jelentéshez. A jelentés helyesen hangsúlyozza, hogy a kultúra egyrészt hidat épít a népek között, másrészt saját értékeink globális népszerűsítésében is alapvető szerepet tölt be. A jelentés ugyanakkor a stratégiai megközelítés fokozására szólít fel az EU és a harmadik országok közötti kulturális együttműködés terén. A jelentés érdekes javaslatokat tesz arra nézve is, hogy az Európai Külügyi Szolgálat hogyan tudna valóban európai kulturális diplomáciai tevékenységet folytatni.

Schaake asszony, ezzel kapcsolatosan két pontot szeretnék kiemelni a jelentéséből. Először is hadd hangsúlyozzam, mennyire fontos az a javaslata, hogy koherens és átfogó kulturális diplomáciai stratégiát kell létrehozni az uniós intézmények szintjén. Másodszor pedig hadd reagáljak arra az ötletre, mely szerint az Európai Külügyi Szolgálatot valódi kulturális diplomáciai dimenzióval kellene felruházni. Ezen törekvés egyik aspketusa az lenne, hogy kultúrattasékat neveznénk ki világszerte a fontosabb fővárosokba. Ez lehetővé tenné a tagállamok nagykövetségeinek jelenlegi kultúrattaséi és a helyi nemzeti kulturális intézmények közötti jobb koordinációt, különösen az európai uniós nemzeti kulturális intézmények hálózata (EUNIC) révén. Nemrég volt szerencsém találkozni az EUNIC képviselőivel Kínában és Brazíliában, és azt mondták, hogy nagy szükségük lenne az együttműködésre és a koordinációra ahhoz, hogy az adott országban népszerűsíteni tudják kultúránkat.

Ami feltörekvő stratégiai partnereinket illeti, a közelmúltban tanúi lehettünk, hogyan válhat a kultúra külkapcsolataink szerves részévé. Minden eddiginél határozottabban el vagyok kötelezve az európai kulturális napirend ezen fontos dimenziójának további támogatása iránt.

Most áttérek Sanchez-Schmid asszonynak a kulturális és kreatív ágazatokban rejlő potenciál felszabadításáról szóló jelentésére. Szeretnék köszönetet mondani a Parlamentnek és különösen Sanchez-Schmid asszonynak ezért a nagyon jó jelentésért. Örömmel látom, hogy az ön jelentésében kifejtett nézetek és a mi elemzésünk jelentős mértékben egybevágnak. Egyetértünk azzal, hogy a kulturális és kreatív ágazatok nemcsak a munkahelyteremtés, a növekedés és az exportbevételek motorjai, hanem a társadalmi befogadást, a kulturális és nyelvi sokszínűséget, valamint az Európai Unión belüli és kívüli interkulturális párbeszédet is támogatják. Ahogy jelentésében helyesen kijelenti, ezeknek az ágazatoknak jelentős mértékben hozzá kell járulniuk az Európa 2020 stratégia megvalósításához, és a következő évek során fontosabb helyet kell kapniuk az EU-ban.

Egyetértünk azzal is, hogy az ezekben az iparágakban rejlő potenciált nem használjuk ki teljes mértékben. Ha ezt a potenciált teljesen fel akarjuk szabadítani, különböző területeken kell fejlődést elérnünk: készségfejlesztés és kapacitásépítés, a finanszírozáshoz való hozzáférés, az üzleti környezet javítása, a művek határokon átnyúló mozgásának támogatása, új terjesztési modellek támogatása, ezen ágazatok regionális és helyi fejlesztési potenciáljának maximalizálása, ezen ágazatok innovációra gyakorolt hatásainak katalizálása, valamint egy kreatív Európa népszerűsítése a globális porondon. A zöld könyvünk által elindított konzultációból – amelynek során 350 hatóságot, a nagyközönséget, a kultúra területén tevékenykedő civil társadalmi szervezeteket és vállalatokat kértünk válaszadásra Európa-szerte – is ezek a következtetések vonhatók le.

Örömmel látom, hogy zöld könyvünk Európában és az európai intézményekben élénk vitát váltott ki arról, hogy milyen környezetet kellene teremteni a vállalkozói készség speciális igényeinek kielégítésére, hogy élni lehessen a globalizáció, a digitalizáció és a kulturális sokszínűség nyújtotta új lehetőségekkel. Szilárd meggyőződésem, hogy közös erőfeszítéseink hozzá fognak járulni egy olyan jobb környezet kialakításához, amelyben ezek a létfontosságú ágazatok fontos szerepet játszhatnak majd az EU 2013 utáni finanszírozási mechanizmusainak vitájában és az Európa 2020 stratégia végrehajtásában.

Végezetül pedig nagyon örülök, hogy a Parlament – és különösen jó barátom, Doris Pack – ekkora lelkesedéssel foglalkozik az európai kulturális fővárosok kérdésével és Szarajevó pályázásával. A Bizottság természetesen egyetért az önök nézetével, ami Szarajevó történelmi és kulturális jelentőségét illeti. A város a legújabb kori európai történelem egyik legsötétebb epizódjának, de ugyanakkor a szebb jövőbe vetett reményünk szimbóluma is. Szarajevó az ismétlődő konfliktusok ellenére is megőrizte multikulturális szellemiségét.

Hadd mondjak néhány szót az európai kulturális fővárosokra vonatkozó szabályokról. A Parlament és a Tanács 2006-ban fogadta el azt a határozatot, amely a kezdeményezés alapját képezi. Ez a határozat lefekteti a városok kiválasztására vonatkozó szabályokat, és önök még nálam is jobban tudják, hogy egy ilyen határozatot csak egy új kezdeményezés révén lehet megváltoztatni a rendes jogalkotási eljárásnak megfelelően. A határozat kimondja, hogy a kezdeményezés kizárólag az Európai Unió 27 tagállamára vonatkozik. A határozat tartalmaz egy kronológiai listát, amely 2019-ig minden évre meghatározza, hogy melyik két tagállam jogosult a címre. 2014-re már ki van választva a két város, és a Tanács nemsokára 2015-re is ki fogja választani a két várost.

A határozat előírja az Európa Kulturális Fővárosa cím odaítélésére vonatkozó eljárást, és a szabályok nem adnak teret a Tanács számára, hogy ezen eljárások figyelmen kívül hagyásával válasszon ki egy várost. A Bizottság kizárólagosan és teljes mértékben felelős a Parlament és a Tanács által elfogadott határozatok végrehajtásáért. Az európai kulturális fővárosokra vonatkozó határozat alóli mentesítés egy olyan alapvető kérdésben, mint a földrajzi helyzet, egyszerűen az általunk megállapított szabályok megsértését jelentené.

Véleményem szerint nagyon nehéz lenne igazolni egy ilyen kivétel engedélyezését, miután közösen megállapodtunk a kezdeményezésre vonatkozó szabályokról. A Parlament és a Tanács kevesebb mint 5 éve fogadta el ezt a jelenleg érvényes határozatot. Akkor lehetőség volt határozni arról, hogy nem uniós tagállamok is részt vehessenek-e, és lehetőség volt rendelkezéseket hozni a kivételekről. Akkor azonban olyan döntés született, hogy 2010 után nem uniós tagállamok nem vehetnek részt a kezdeményezésben.

Ami az Európa Kulturális Fővárosa cím jövőjét illeti, a Bizottság jelenleg dolgozik a kezdeményezés 2019 utánra vonatkozó meghosszabbításán. Nyilvános konzultációt indítottunk, és elvégezzük a jelenlegi rendszer értékelését. Ezután javaslatot fogunk előkészíteni, amelyet előreláthatólag 2012 elején fogunk elfogadni. Az előkészítés során a Bizottság megvizsgálja azt az elképzelést, mely szerint 2019 után tagjelölt államok is csatlakozhatnának a kezdeményezéshez. Szeretném tájékoztatni önöket, hogy más harmadik országbeli városok is kifejezték már érdeklődésüket.

Végezetül hadd hangsúlyozzam még egyszer, milyen nagyra értékelem Szarajevónak az európai történelemben betöltött szerepét és a város kulturális jelentőségét. Amíg a kulturális fővárosokra vonatkozó kezdeményezés Szarajevó számára nem elérhető, az EU kulturális programja révén más jellegű támogatást tud felajánlani Szarajevónak 2014-ben és azután is.

  William (The Earl of) Dartmouth, a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság véleményének előadója. – Elnök úr, félretettem az előkészített szövegemet, mert az uniós kultúrattasékra vonatkozó javaslatra szeretnék reagálni. Azt hittem, rosszul hallok. Azt kell mondanom, hogy a Bizottságnak – amely bizarr és nevetséges javaslatairól híres – ez az egyik legbizarrabb és legnevetségesebb javaslata.

Az uniós kultúrattasék kinevezése újabb magasan fizetett és teljesen haszontalan állásokat jelentene, amelyeket kegyelt uniós köztisztviselők töltenének be, és a hozzájáruló országok fizetnének. Azt is hozzáteszem, hogy a Bizottság nagy érzéketlenségről tesz tanúbizonyságot, amikor a felesleges kultúrattasékra vonatkozó nevetséges és költséges javaslattal éppen az általános gazdasági nehézségek idején hozakodik elő. Egyszer talán majd végre nemcsak a saját aranytálcán átnyújtott fizetésükre és nyugdíjukra fognak gondolni, hanem arra is, hogy a valóságban mibe kerülnek ezek a kezdeményezések.

  Jutta Steinruck, a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság véleményének előadója. – (DE) Elnök úr, térjünk vissza a tárgyra! A Foglalkoztatási és Szociális Bizottság véleményének előadójaként szeretnék köszönetet mondani mindenkinek, aki dolgozott ezen a jelentésen. A bizottságban valamennyi képviselőcsoport egyhangúan támogatta azt a célkitűzést, hogy az oktatást és képzést Európában minden fiatal számára elérhetővé kell tenni, és támogatni kell őket a munka világába való belépésben, ugyanakkor egyetlen fiatalnak sem szabad kiesnie a rendszerből.

A Foglalkozatási és Szociális Bizottság véleményének megfogalmazásakor nem a Bizottság jelentésére alapoztam, mert az szerintem nem volt elég konkrét. Számomra fontos volt, hogy a jelentés teljesen konkrét feladatokat is tartalmazzon. Bizonyos esetekben nem tudtam támogatni a jelentésben szereplő kijelentéseket.

A Foglalkozatási és Szociális Bizottság véleménye szerint az egyik fontos aspektus az iskolából a munka világába történő átlépés. Ez egy nagyon fontos csatlakozási felület. Ennek az átlépésnek várakozási idő nélkül kell megtörténnie. Fontosnak találtuk azt is, hogy a munka világába történő belépést ne hozzuk kapcsolatba a szociális dömpinggel, és az ne a szociális dömping feltételei mellett menjen végbe. A szakmai gyakorlat szerepét nagyon fontosnak tartjuk. A szakmai gyakorlat fontos és szükséges, de az ezzel való visszaéléseket kerülni és tiltani kell. Szeretnénk látni egy olyan európai képesítési keretrendszerre irányuló kezdeményezést, amely minimumszabályokat állapít meg a szakmai gyakorlatokra nézve.

Végül pedig egy kérés a Parlamenthez és a Bizottsághoz: biztosítani kell, hogy a „Fiatalok lendületben” program finanszírozását ne nyirbálják meg, vagy ne szüntessék meg ezt a programot a „Mozgásban az ifjúság” program javára. Az ifjúsági szervezetek munkája fontos a társadalmi szerepvállalás szempontjából, és segíti a fiatalok személyes fejlődését. Ez később a munkavállalás szempontjából is nagy előnyt jelent.

  Karima Delli, a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság véleményének előadója. – (FR) Elnök úr, először a kulturális és kreatív ágazatokról beszélnék. A Foglalkoztatási és Szociális Bizottság véleményének előadójaként szeretném hangsúlyozni, milyen fontos szerepet játszik a kultúra és a kreativitás az európai gazdaságban, az Európa 2020 stratégia céljainak megvalósításában, egy tudáson és innováción alapuló társadalom létrehozásában, valamint a munkahelyteremtésben.

Ez a jelentés kiemelt figyelmet szentel az ágazatra jellemző munkakörülményeknek, különösen a rendszertelen jövedelemnek és a bizonytalan munkaviszonyoknak, amelyek alapos vitát és speciális aspektusok figyelembevételét teszik szükségessé, például a javadalmazás terén jelentkező megkülönböztetés elleni küzdelmet, valamint a végzettség és a munka közötti összhang javítását.

Meg akarjuk könnyíteni a fiataloknak és a legkiszolgáltatottabbaknak a kultúrához és a kreatív tartalmakhoz való hozzáférést, ösztönözni akarjuk a mobilitást, támogatni akarjuk a kulturális sokszínűséget, valamint az ingyenes szoftverek és nyílt szabványok használatát és terjesztését.

Végezetül pedig hangsúlyozni akarjuk, milyen fontos szerepet tölt be az egész életen át tartó tanulás ebben a gyorsan változó ágazatban. Most áttérnék a „Mozgásban az ifjúság” kezdeményezésre. A fiataloknak Európában nehéz dolguk van: legyen szó a munka világába való belépésről, az oktatásról, a lakhatásról vagy a szociális szolgáltatásokról, olyasmin kell átmenniük, ami egyfajta társadalmi beavatási szertartásnak tekinthető. Megfelelő és ambiciózus megoldásokat kell felajánlanunk nekik, hogy bizakodva tekinthessenek a jövőbe.

Üdvözlendőnek tartom, hogy ez a jelentés a fiatalok részvételét nemcsak a foglalkoztatás, hanem az oktatás és képzés szemüvegén keresztül is megvizsgálja. Ebben az összefüggésben szeretném hangsúlyozni azt az általam is támogatott kérést, hogy az Európai Bizottság dolgozzon ki zöld könyvet az ifjúság részvételéről.

Jelentésünk hangsúlyozza a mobilitást, amelyet mindenki számára elérhetővé kell tenni – ezt is üdvözlendőnek tartom. A mobilitás ma elsősorban a diákokat érinti, de mindenki más esetében is ösztönözni kell, gondolok itt a fiatal munkavállalókra és a szakképzésben részt vevő fiatalokra. Sajnálatos lenne, ha az európai fiatalokat aszerint kategorizálnánk, hogy a képzett, több nyelven beszélő, a jövőbe bizakodón tekintő elithez tartoznak-e, vagy ahhoz a csoporthoz, akiket lemaradottaknak tekintenek, mert nincs egyetemi végzettségük, vagy mert csak manuális munkát végeznek.

Nagyon örülök annak, hogy a jelentésben felszólítunk a kor alapján történő megkülönböztetés megszüntetésére a szociális védelmi rendszerhez való hozzáférés terén. Úgy gondolom, hogy a minimáljövedelem-rendszer kulcsfontosságú a fiatalok függetlenségének biztosításában, és felszólítok ennek megteremtésére.

Jelentésünk hangsúlyozza, hogy a fiatalok számára az a legfontosabb, hogy függetlenek legyenek, hozzáférjenek az egészségügyi ellátáshoz, és elfogadható árú, rendes helyen lakjanak. Mindannyian tudjuk, hogy azok a fiatalok, akiknek nincs más választásuk, mint hogy egyidejűleg dolgozzanak és tanuljanak, valószínűleg kudarcot fognak szenvedni tanulmányaik terén.

Végezetül pedig örülök, hogy a Parlament felismerte, hogy nem szabad engedni, hogy a szakmai gyakorlat továbbra is álruhába öltöztetett, valódi állás legyen. A szakmai gyakorlaton résztvevőket megfelelő díjazásban és szociális védelemben kell részesíteni.

(Taps)

  Ivo Belet, az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság véleményének előadója. – (NL) Elnök úr, biztos asszony, hölgyeim és uraim, mindannyian tisztában vagyunk vele, hogy Európa mind gazdasági, mint politikai szempontból nagyon viharos időket él meg. A szolidaritás elve veszélybe került, hiszen a nacionalista és populista mozgalmak felemelkedőben vannak, ahogy arról néhány perce egy brit kollégánk, aki a nemesi rend tagja, is tanúbizonyságot tett.

Hölgyeim és uraim, a jelenlegi trendek fenyegetést jelentenek az EU jövőjére, valamint az európaiak boldogulására és jólétére nézve. Azért választottak meg bennünket, hogy megoldást találjunk erre. Biztos asszony, ahol arra szükség van, ennek a megoldásnak a kulturális szektorból kell érkeznie. Kétségtelen, hogy sokkal többet kell invesztálnunk a közös európai nyilvánosság megteremtésébe. Ahogy az a mai vitában már elhangzott, az oktatás ebben nagyon fontos, talán létfontosságú szerepet játszhat. Szilárd meggyőződésünk, hogy a kulturális ágazat vállalkozói és a tudományos élet, a felsőoktatás (egyetemek és főiskolák), ill. középfokú oktatás közötti együttműködést sokkal jobban ki lehetne aknázni, és ez az együttműködés sokkal több lehetőséget rejt, mint amivel jelenleg élünk.

Biztos asszony, ön is azt mondta, hogy ez az ágazat jelentős gazdasági és foglalkoztatási potenciált rejt magában, ezért konkrét, ösztönző intézkedéseket kell hoznunk, például csökkenteni kell az online projektek adóját, mivel a jelenlegi rendszer – pl. a héa mértéke – nem tart lépést a jelen változásaival, és teljes mértékben igazságtalan. Ezenkívül a vállalkozók, a kreatív ágazat kis- és középvállalkozásainak vezetői számára jobb hozzáférést kell biztosítani a finanszírozási lehetőségekhez, mivel jelenleg túl kevés ismerettel rendelkezünk a banki finanszírozásról, és nem megfelelő az ehhez való hozzáférés sem.

Ez a jelentés erre nézve nagyon konkrét javaslatokat tartalmaz; biztos asszony, számítunk a Bizottságra és az illetékes nemzeti és helyi hatóságokra e javaslatok végrehajtásában.

  Oldřich Vlasák, a Regionális Fejlesztési Bizottság véleményének előadója. – (CS) Elnök úr, a kulturális és kreatív ágazatok helyzete az innovációra vonatkozó európai stratégiában és az Európa 2020 stratégiában is szerepel, és szorosan összefügg azokkal az intézkedésekkel, amelyek a műemlékek, múzeumok, galériák, a városi és vidéki turisztikai helyszínek és a hozzájuk kapcsolódó tevékenységek hatékonyabb kihasználását célozzák. Ebből a szempontból a történelmi és kulturális tartalmak digitalizálása jelenti a legfontosabb lehetőséget. A digitalizálásnak köszönhetőnek a nagyközönség jobban hozzá tudna férni azokhoz az anyagokhoz, amelyek fontosak a tanulás, a megismerés, az oktatás és a kulturális identitás megerősítése szempontjából.

Ha ezekbe a területekbe befektetünk, az szinte biztosan megtérül, és nemcsak a sok regionális gazdaság lényeges elemét alkotó turizmusban, hanem a külpolitikában is. Kifizetődik, ha nagyobb figyelmet szentelünk az európai országok mélyen gyökerező kulturális hagyományainak, ugyanakkor pedig támogatjuk az egyes falvakat, városokat, régiókat, tagállamokat és ezzel globális összefüggésben nézve magát az EU-t is.

Ezért a 2013 utáni új programozási időszakban folytatnunk kell a kulturális projekteknek az európai strukturális alapokból történő finanszírozását, meg kell erősítenünk a helyi hatóságok együttműködési testvérkapcsolatait, és meg kell őriznünk a kulturális projektekre irányuló közösségi programok függetlenségét.

  Cecilia Wikström, a Jogi Bizottság véleményének előadója. – (SV) Elnök úr, szeretnék köszönetet mondani az előadónak, Sanchez-Schmid asszonynak, a jelentésen végzett kiváló munkájáért. Nagy örömmel és büszkeséggel tölt el, hogy a Jogi Bizottság előterjesztette a véleményünket, amellyel kapcsolatban teljes volt az egyetértés, és nagy örömmel látom, hogy észrevételeink nagy része be is került a jelentésbe. Reméljük, hogy a jelentés a Parlamentben széles körű támogatásra talál.

Ma a digitális technológia és az internet egyrészt óriási lehetőségeket teremt az európai kulturális és kreatív ágazatok számára, másrészt hatalmas kihívások elé is állítja ezeket. Ragaszkodnunk kell a szellemi tulajdonjogok védelmének megalapozásához, ugyanakkor pedig meg kell tennünk a szükséges lépéseket a modern technológiában rejlő potenciál és kreativitás felszabadítására. Az európai kulturális ágazat és a technikai innovációs ágazat szereplői, de mindenekelőtt az európai polgárok megérdemelnek egy jól működő, belső piacot, ahol a kreatív tartalmak szabadon mozoghatnak, ahol a határok nem jelentenek akadályt, és ahol a kulturális ágazat szereplői biztosak lehetnek abban, hogy munkájukért megkapják az őket megillető javadalmazást.

Szeretném megköszönni az előadóknak, hogy bevették a jelentésbe a Jogi Bizottságnak azt a javaslatát, hogy a vakok és gyengénlátók könyvekhez való hozzáférését javítani kell. Remélem, hogy ezáltal ezek az emberek még nagyobb mértékben megtapasztalhatják az irodalom nyújtotta örömöt és erőt. A véleménynyilvánítás szabadságát mindenki számára biztosítani kell. Köszönöm.

  Elnök. – Elérkeztünk az érintett bizottságok nevében történő felszólalások végére, és nem tudok ellenállni a kísértésnek, hogy tegyek egy megjegyzést.

Meggyőződésem szerint az egyes bizottságok nevében felszólalóknak törekedniük kell arra, hogy az adott bizottságot képviseljék felszólalásukkal.

Ebben a vitában voltak olyan felszólalások, amelyek teljesen elfogadhatóak lettek volna, ha a felszólaló egyén nézeteiről szóltak volna, azonban egy bizottság nevében elmondott felszólalásként teljesen elfogadhatatlanok voltak, és biztos vagyok benne, hogy az adott bizottság is úgy gondolja, hogy a felszólalás nem a bizottság véleményét tükrözte.

Véleményem szerint ezt az Európai Parlament Elnökségének tekintetbe kellene vennie, mert nem engedhetjük meg, hogy olyan dolgok hangozzanak el egy, a Parlament sok képviselőjéből álló bizottság nevében, mint amilyenek ma elhangzottak.

(Taps)

  Marco Scurria, a PPE képviselőcsoport nevében. – (IT) Elnök úr, biztos asszony, hölgyeim és uraim, mindenekelőtt szeretnék köszönetet mondani az Európai Néppárt (Kereszténydemokraták) Képviselőcsoport nevében valamennyi előadónak, akik ma délelőtt bemutatták jelentéseiket, mivel úgy gondolom, hogy ezek a jelentések lehetővé teszik, hogy lerakjuk a jövő Európájának alapjait. Ma délelőtt a jövő generációkkal, a gyermekekkel és fiatalokkal foglalkozunk, akiket a „Mozgásban az ifjúság” elnevezésű, fontos, kiemelt kezdeményezés segítségével be kell vezetnünk a munka világába. Ma délelőtt az Unió Balkán felé történő kulturális kiterjesztéséről is beszélünk, továbbá a kulturális és kreatív ágazatok fejlesztéséről is.

A nagy gazdasági válság idején fontos hangsúlyozni, hogy a kulturális ágazat az egyetlen olyan ágazat, amely nem mutat csökkenő tendenciát, sőt a bevételei növekednek. Szeretnénk, ha a kultúra szerepet kapna az Európai Unió külső fellépéseiben, és, Lord Dartmouth és Kuhn úr, ezt nem pusztán jól fizetett köztisztviselők révén képzeljük el, hanem azáltal, hogy jobban előmozdítjuk a békét, a stabilitást és a különböző kultúrák közötti megértést.

Ma kulturális, oktatási és ifjúsági programjaink megerősítésére is törekednünk kell. Az olyan programok, mint az Erasmus, az egész életen át tartó tanulás programja, a Comenius, a Leonardo, a Fiatalok lendületben és még számos más program, európaiak millió számára nemcsak puszta szavak, hanem az Európai Unió szimbólumai. Sok ember számára ezek egy európai szellemiség kezdetét jelentik, azt, hogy kapcsolatba kerültek kollégákkal és kortársakkal, ami valóban előmozdítja az Unió megerősítését, és ez még inkább igaz azóta, hogy a Lisszaboni Szerződést követően az Unió a sport terén is kötelezettségeket vállalt magára. Be kell ruháznunk ezekbe a programokba, de ami a legfontosabb, hinnünk kell bennük. Senki nem tagadja a tejkvóták, az ipari beruházások és a környezetvédelem fontosságát; de a kultúra teszi lehetővé, hogy felépítsük Európát, és ezt nem szavakkal, hanem olyan programokkal és tevékenységekkel kell megtennünk, amelyeket valóban át tudunk ültetni a gyakorlatba.

Vassiliou asszony, a szarajevói hegedűszó, amelyről Pack asszony beszélt, a mi Európánkról szól, nem pedig a rengeteg rendeletről. Így épül Európa, és néha talán a rendeleteken is változtatni kell egy kicsit.

  Katarína Neveďalová, az S&D képviselőcsoport nevében. – (SK) Elnök úr, örülök, hogy az Európai Parlament végre egy teljes délelőtti plenáris ülést a kultúrának és oktatásnak szentel. Válság idején az oktatás kulcsfontosságú, és nem szabad elfelejtenünk, hogy képzett fiataljaink jelentik a jövőt.

Üdvözlöm, hogy a Bizottság nem feledkezett meg a fiatalokról, üdvözlöm a „Mozgásban az ifjúság” kezdeményezést. Az oktatásba való befektetés a megoldás az EU állandó problémáira, még a megszorítások idején is. Szeretnék gratulálni Zver úrnak, a „Mozgásban az ifjúság” kezdeményezésről szóló jelentés európai parlamenti előadójának. Jelentését kiemelkedően jónak tartom, különösen mivel ez egy egész bizottság munkája, amelynek közös célja, hogy az ifjúság javát szolgálja.

Az EU ifjúságának mobilitása és e mobilitás előmozdítása fontos az európai identitás és a polgári szerepvállalás szempontjából. Azonban ahogy önök is tudják, az eredeti bizottsági kezdeményezést nagyon kritikusan szemléltem, ezért szeretnék hangsúlyozni néhány pontot, amelyeket sikerült beemelnünk a jelentésbe.

Nyilvánvalóan fontos a számunkra, hogy továbbra is invesztáljunk a mobilitási és ifjúsági programokba, így a jelenlegi Erasmus és Leonardo programokba, valamint a „Fiatalok lendületben” program tevékenységeibe. Ez nyilvánvalóan az egyik megfelelő módszer az Európa 2020 stratégiában kitűzött célok megvalósítására.

Fontosnak tartom az egész életen át tartó tanulás és a nem csak a fiataloknak szóló tevékenységek támogatását is. Szeretném hangsúlyozni az esélyegyenlőséget, és nemcsak a nemek közötti egyenlőségre gondolok, hanem a fogyatékkal élők vagy más szempontból hátrányos helyzetű emberek esélyegyenlőségére is. Nyilvánvalóan fontos a nem formális oktatás elismerése, mivel ez is az olyan képességek fejlesztését szolgálja, amelyeket a fiatalok későbbi életük során kamatoztatni tudnak majd.

Nagyon fontos a tagállamok és régiók közötti párbeszéd is, és örülök, hogy bekerült a jelentésbe a Régiók Bizottságának és más szervezeteknek, például az Európai Ifjúsági Fórumnak számos észrevétele.

Ezekről még sokat tudnék beszélni, nemcsak két percet, de akár tízet is, de végezetül hadd mondjak csak még egyetlen mondatot. Én is részt vettem a Szarajevóra vonatkozó kezdeményezésben, és így örülnék, ha támogatásra találna, mivel nagyon fontos, hogy az abban a régióban élőknek megmutassuk, hogy számíthatnak az EU-ra.

  Hannu Takkula, az ALDE képviselőcsoport nevében. – (FI) Elnök úr, örülök, hogy a ma délelőtti vitát kulturális témáknak szenteljük. Nagyon fontos, hogy beszéljünk ezekről, és ne csak egy délelőtt, hanem sokkal hosszabban is. De az is jó, ha legalább egy délelőttöt szentelünk ezeknek a témáknak. Nagy kihívás mindezeket a jelentéseket együtt értékelni, de néhány észrevételt talán fogok tudni tenni velük kapcsolatban.

Zver úrnak a „Mozgásban az ifjúság” kezdeményezésről szóló jelentésével kezdeném. Nagy valószínűséggel igaz, hogy ez a mobilitási program sikertörténetnek bizonyult, és Zver úr jelentése persze ennél sokkal részletesebben tárgyalja a témát. Meggyőződésem, hogy ez a program az európai történelem számos sikertörténetére adhat még lehetőséget a jövő ifjúságának. Olyan uniós oktatási programokat kell biztosítani, amelyekben a fiatalok részt tudnak venni, és amelyek előmozdítják a multikulturális szellemiséget.

Át kell gondolnunk azt is, amit Honeyball asszony mond jelentésében a koragyermekkori nevelésről és gondozásról. Előnyben részesítem a korai oktatás és nevelés kifejezést a korai oktatás kifejezéssel szemben, mivel fontos a személyiség fejlődési folyamata. Lehetővé kell tenni a személyiség fejlődését, és ennek a folyamatnak csak egy része az oktatás. Nehéz feladat a gyermekeket és a fiatalokat úgy nevelni, hogy jó emberekké és a társadalom kiegyensúlyozott tagjaivá váljanak. A család természetesen létfontosságú szerepet játszik ebben, de ahogy a jelentés is helyesen hangsúlyozza, a korai oktatás és nevelés területén dolgozóknak is szerepet kell kapniuk, és biztosítani kell a közvetítés folyamatát is, amelyre ma a gyerekeknek és fiataloknak igen nagy szükségük van.

Schaake asszonynak az EU külső fellépéseiről szóló jelentésével kapcsolatban úgy gondolom, hogy a külpolitika alakításakor jobban figyelembe kell venni a kultúrát. Ez nagyon fontos. Számtalanszor előfordulnak olyan szerencsétlen helyzetek, amikor a kulturális háttér és a kulturális összefüggések figyelmen kívül hagyása külpolitikai kudarcokhoz vezet, ezért nagyon fontos, hogy az Európai Külügyi Szolgálat tevékenységének szerves részévé váljon a kultúra.

Végezetül a Pack asszony által ma felvetett, Szarajevóra vonatkozó kezdeményezésről azt gondolom, hogy öt évvel ezelőtt ugyan valóban döntések születtek a kulturális fővárosokra vonatkozóan, de akárcsak a tudományban, képesnek kell lennünk a paradigmaváltásra. Most talán itt az ideje ennek, legalábbis ebben a konkrét kérdésben. Talán meg kell próbálnunk megoldást találni arra, hogyan lehetne Szarajevóra tekintettel változtatásokat eszközölni. Meggyőződésem, hogy ez hozzáadott értéket jelenthetne az Európa Kulturális Fővárosa program és az egész Európai Unió számára.

Összegzésül azt mondanám, hogy a kultúrpolitika terén a nagyobb összefüggésekre kell koncentrálnunk, és meg kell próbálnunk megérteni a kultúrpolitika jelentőségét az Európai Unió egésze szempontjából. A belső piac, a külpolitika és a biztonságpolitika nem lehet sikeres, ha nincs egy ezeket támogató, erős kulturális alap. A kultúra mindennek az alapja, az egész Európai Unió jövőjének alapja, ezért biztosítani kell a kultúra elismerését, és nemcsak a GDP-hez való hozzájárulása miatt, hanem önmagában való értékként is, hiszen a kultúra az emberek, a társadalmak és végeredményben az egész Európai Unió számára értéket jelent.

  Emma McClarkin, az ECR képviselőcsoport nevében. – Elnök úr, az elmúlt években a tudomány és a politika egyre nagyobb hangsúlyt helyez a kultúrára és az oktatásra, az elemzések pedig folyamatosan hangsúlyozzák, hogy ezek a területek nemcsak a gazdasági növekedés és a társadalmi kohézió, hanem az európai fiatalok mobilitásának szempontjából is létfontosságúak. A jelenlegi gazdasági viszonyok közepette és az államháztartás hiányának csökkentése érdekében sok tagállam megszorító intézkedéseket vezet be, és csökkenti a költségvetést, így ezek a területek gyakran háttérbe szorulnak, amit sajnálatosnak tartok.

Az oktatásba és a kultúrába történő befektetés hozzájárul a tagállamok globális versenyképességének növeléséhez, felfegyverzi a fiatalokat a jövő kihívásaival való küzdelemre, ösztönzi a kreativitást, az innovációt és a kölcsönös megértést. Azonban éppen ezek azok a területek, amelyeken inkább a tagállamok tudnak fellépni, nem pedig az Unió, és a tagállamok tudják, mi a leghelyesebb reakció az oktatási kihívásokra. A ma délelőtt tárgyalt jelentések számos vonatkozását aggályosnak tartom, különösen a tagállamok szubszidiaritásának megsértését az oktatási célok és a szociálpolitika terén. Nem tartozik az EU hatáskörébe, hogy oktatási reformokat kényszerítsen rá a tagállamokra. Ezt tiszteletben kell tartanunk.

A kultúra terén az EU a bevált gyakorlatok cseréje vagy a prioritást élvező területek (korai oktatás, az iskolai lemorzsolódás csökkentése, a szakképzés támogatása) hangsúlyozása révén segíthet a tagállamoknak abban, hogy a lehető legtöbbet hozzák ki politikai prioritásaikból. Ahhoz, hogy a fiataloknak lehetőségeket biztosíthassunk, kulcsfontosságú a munkaerőpiacok rugalmassága, hogy a fiatalok gyakorolhassák a szakmájukat. Azonban az e célok megvalósítását szolgáló új projektek és szervezetek önkényes létrehozása nem felel meg az EU-szerte érzékelhető költségvetési realitásoknak.

Ezt a szomorú tényt nem szabad szem elől tévesztenünk, hanem a való világot figyelembe véve kell megoldásokat nyújtanunk. Mindazonáltal szilárdan hiszek a kultúra erejében. Hiszek abban, hogy a kultúra elősegíti a kölcsönös megértést, az innovációt és a gazdasági növekedést. Európa gazdag kultúrával és jelentős kreatív potenciállal rendelkezik, és ezt támogatnunk, fejlesztenünk kell. A kreatív ágazatok nagymértékben hozzájárulnak az EU gazdaságához és kulturális tapasztalatainkhoz is. Meg kell teremtenünk a további fejlődésükhöz szükséges eszközöket, és biztosítanunk kell számukra az őket megillető elismerést. Magától értetődő, hogy minél jobb képzésben részesülnek a fiatalok Európa-szerte, annál fényesebb lesz a jövőnk egy nagy kihívást jelentő, globális környezetben.

  Oriol Junqueras Vies, a Verts/ALE képviselőcsoport nevében. – (ES) Elnök úr, biztos asszony, hölgyeim és uraim, a „Mozgásban az ifjúság” kezdeményezésről szóló jelentés árnyékelőadójaként, valamint a kulturális és kreatív iparágakról, ill. a korai oktatásról szóló jelentésekhez előterjesztett különböző módosításokra tekintettel szeretném megosztani önökkel a következő gondolatokat.

A gazdasági válság különösen súlyosan érinti a fiatalokat. Az Európai Unió sok régiójában a fiatalok munkanélküliségi rátája 40 százalék fölött van. Ezért van olyan nagy szükség a fiatalok munkaerő-piaci integrációjára irányuló politikák alapos elemzésére, és a „Mozgásban az ifjúság” kezdeményezésről szóló jelentés éppen ezt a célt szolgálja.

A jelentés négy - nézetem szerint - legfontosabb aspektusára fogok fókuszálni.

Először is, véleményem szerint létfontosságú a mobilitás ösztönzése. A mobilitás a kötetlen tanulás kiemelkedően fontos eszköze, amely elősegíti a kulturális cserét, és felruházza a fiatalokat azokkal az eszközökkel, amelyekre szükségük van a fejlődéshez egy globális szakmai környezetben.

Másodszor pedig, és ez is szorosan összefügg a mobilitással, két okból is létfontosságú, hogy a fiatalok európai nyelveket tanuljanak. Egyrészt azért, hogy európai környezetben folyékonyan tudjanak kommunikálni, másrészt pedig azért, hogy teljes mértékben integrálódni tudjanak azokba a közösségekbe, amelyekben élnek és dolgoznak, vagyis más szóval a társadalmi kohézió miatt.

Harmadszor pedig szeretném hangsúlyozni a vállalkozói szellemet ösztönző politikák fontosságát. Létfontosságú, hogy az egyetemi diákok számára vállalkozói programok álljanak rendelkezésre. Ennek részeként olyan fórumokat kell teremteni, ahol az innovatív ötletekkel rendelkező diákok kapcsolatba léphetnek a pénzügyi szereplőkkel.

Végezetül pedig meggyőződésem, hogy esélyegyenlőséget kell teremteni az egyetemre való bejutás terén, hogy az európai tehetség egyetlen része se menjen veszendőbe. A fiataloknak aktívan részt kell venniük a gazdaságban. A fiataloknak teljes mértékben ki kell aknázniuk a bennük rejlő potenciált, hiszen nekik is fontos szerepet kell játszaniuk a válságból való kilábalásban.

  Rui Tavares, a GUE/NGL képviselőcsoport nevében. – (PT) Elnök úr, mivel két perc alatt kellene öt jelentésről és egy szóbeli választ igénylő kérdésről beszélnem, úgy döntöttem, hogy csak két jelentésről fogok beszélni: Sanchez-Schmid assszony kreatív ágazatokról szóló jelentéséről, valamint kollégámnak, Schaake asszonynak az EU külső fellépéseinek kulturális dimenzióiról szóló jelentéséről. Azért döntöttem így, mert ez a két jelentés együtt bemutatja, mire van szüksége Európának a válság megfordításához, és hogyan tud ehhez hozzájárulni az európaiak tehetsége és kreativitása.

Ami a kreatív ágazatokat illeti, szerintem elég nyilvánvaló, hogy talán Európa rendelkezik a legnagyobb potenciállal ezen a téren. Különösképpen igaz ez a városi területekre, az európai városokra, amelyek egyrészt nagyon jó összekapcsolhatósággal, másrészt pedig nagyon erős és különböző, sokszínű, egyéni kulturális jellemzőkkel rendelkeznek.

A kreatív ágazatok fenn tudják tartani önmagukat azokban a városi makrorégiókban, amelyek megfelelő tőkével, a tehetség és tudás nagyfokú koncentrációjával és kiválóan működő vállalatokkal rendelkeznek. Ezt láthatjuk például Párizs, London és Antwerpen régiójának esetében.

Azonban ez nincs így egész Európában. Vannak Európának olyan periférikus régiói, ahol megvan a tehetség, a történelem, és vannak olyan városok is, amelyek jelentős szerepet játszhatnának az európai gazdaság újraindításában, de megfelelő uniós vagy tagállami támogatás nélkül ezt nem tudják elérni.

Nem hazudhatunk önmagunknak ezzel kapcsolatban: amíg Európa például kötvények kibocsátásával próbálja meg rendbe hozni a gazdaságot, addig semmit nem tehetünk. A Parlamentnek nagyon jó ötletei vannak, de a kormányok közben azzal vannak elfoglalva, hogy darabokra szaggassák az eurót, ami lehetetlenné teszi a talpraállást.

Mindjárt kifutok az időből, ezért gyorsan elmondom még, hogy ami a külső fellépések politikáját illeti, az Európai Uniónak most kivételes alkalma nyílik arra, hogy a tagállamok külpolitikájától teljesen eltérő jellegű külpolitikát hozzon létre. Kulturális szempontból nem arra van szükség, hogy létrehozzunk egy potenciális európai identitást, egy illuzórikus európai identitást, majd megpróbáljuk azt exportálni a tengerentúlra. Ehelyett Európának külső fellépéseiben kétirányú útként kell használnia a kultúrát, tehát úgy, hogy tanítunk és tanulunk is egyszerre, és gyümölcsöző párbeszédet folytatunk más nagy régiókkal, pl. a Mercosurral vagy a Délkelet-ázsiai Nemzetek Szövetségével (ASEAN).

Így tudjuk a leginkább a világ többi részének a javát szolgálni az európai demokrácia példájával, ugyanakkor ez a folyamat az Európai Unió számára is hasznos, hiszen tanulhatunk másoktól.

  Giancarlo Scottà, az EFD képviselőcsoport nevében. – (IT) Elnök úr, hölgyeim és uraim, szeretném felhívni a figyelmet egy új módszertani megközelítés és az új technológiák intelligens alkalmazásának szükségességére, különösen az örökség és kulturális örökség ágazatokban. Az új technológiákban rejlő hatalmas potenciál – amely mind a hatékonyság, mind az eredményesség terén fejlődést hozhat – tudatos alkalmazása szükségképpen magával hozza a múlt módszereivel való szakítást. Az új technológiák új munkamódszereket jelentenek.

Én magam is megtapasztaltam, hogy az új technológiák intelligens alkalmazása a műemlékvédelem terén jelentős eredményeket hozhat a tervezési és helyreállítási munkák során egyaránt. Az új technológiák segítségével ezenkívül „melléktermékként”, további költségek nélkül nagyon pontos adatbázisokat is kapunk, amelyeket természeti katasztrófák esetén fel lehet használni a műemlékek megfigyelésére és igazgatására. Az új technológiák további „melléktermékei” a tudományos oktatóanyagok és promóciós anyagok az adott műről, melyekkel globális szinten lehet népszerűsíteni a művet, így eleget téve a kulturális megismerés és csere kritériumainak.

A legfontosabbnak azt tartom, hogy részt vegyünk egy cselekvési terv kidolgozásában, amelynek célja, hogy felhívja a figyelmet a technológiára, így teremtve Európa számára új gazdasági lehetőségeket. Nagyon nagy szükség van a képzésre, szükség van professzionális, fiatal és magasan képzett emberekre, akik képesek felnőni az új globális piac kihívásaihoz.

  Dimitar Stoyanov (NI). – (BG) Elnök asszony, csak a „Mozgásban az ifjúság” kezdeményezésről szóló jelentésről fogok beszélni.

Szeretnék gratulálni az előadónak, mivel a jelentés ennek a témának és ennek az európai politikának valóban minden aspektusát lefedi. Felszólalásomban három témát szeretnék érinteni.

Először is a jelentés 24. és 25. pontjával kapcsolatban – amelyek az iskolai lemorzsolódás csökkentéséről szólnak – szeretnék feltenni egy kérdést. Egyébként ezzel kapcsolatban nemrég a Bizottságnak is benyújtottam egy írásbeli választ igénylő kérdést. Még várok a válaszra, de most megragadom a lehetőséget, hogy megemlítsem ezt a problémát, amelyre már régóta próbálom felhívni a figyelmet. A legutóbbi bővítési körben csatlakozott kelet-európai országok közül sokban szembesülünk azzal a problémával, hogy bizonyos kisebbségi csoportokban a szülők nem járatják iskolába a gyermekeiket, hanem kizsákmányolják őket - ez szinte már tradícióvá vált. Ha pedig megpróbálunk intézkedéseket bevezetni ennek megváltoztatására, akkor azokra általában azt mondják, hogy diszkriminatívak. Ezért teszem fel a kérdést: egészen pontosan kit is diszkriminálunk? A szülőket, akik kizsákmányolják gyermekeiket? Vagy a gyermekeket, akiknek ennek következtében nincs lehetőségük beilleszkedni, mivel nem részesülnek oktatásban? Hiszen tudjuk, hogy a munka és az anyagi források által lehetővé tett gazdasági integráció minden további integráció alapja.

A jelentés 27. pontja is egy valós problémára reagál nagyon pontosan. Egy vezető egyetemi előadó nemrég azt mondta nekem, hogy a bolgár egyetemek nem is tudnak róla, hogy tanárok számára is létezik Erasmus program. Tehát ezen a téren további intézkedésekre van szükség.

Végül pedig a fiatalok munkanélkülisége, amelyet a jelentés F és G pontjai említenek, szintén hatalmas probléma. Arra a problémára utalok, hogy amikor a fiatalok állásokat pályáznak meg, ezeknél gyakran követelmény, hogy már legyen gyakorlatuk. De mivel épphogy csak befejezték az egyetemet vagy az iskolát, még nem szereztek gyakorlatot. Ez a követelmény nevetséges és diszkriminatív, és ezt a problémát alaposabban meg kell vizsgálnunk. Ez a követelmény mind a közszférában, mind a magánszférában jellemző. Legalább a közszférában meg lehetne tenni azt az intézkedést, hogy szigorú szabályokat vezetnek be a nyugdíjkorhatárt elért emberek nyugdíjazására nézve, hogy így szabadítsanak fel állásokat a fiatalok számára.

  Alajos Mészáros (PPE). – (HU) Tisztelt biztos asszony! Köszönet jár Sanchez-Schmid asszonynak a jelentésért. A kulturális és kreatív iparágakban rejlő lehetőségek jobb kiaknázását tűzték ki célul az uniós intézmények. Ez egy fontos feladat, mert jobb iparági feltételekkel az EU globális piacvezetővé is válhat ezen a téren.

A kultúra hozzájárul a szegénység és a leszakadás elleni küzdelemhez, továbbá szerepet játszik a közös európai tudat és örökség megerősítésében és megőrzésében. Azzal, hogy szabad utat adunk a kreatív gondolkodásnak és az abból születő ötleteknek mindannyian szellemi és gazdasági előnyökre tehetünk szert. Már ma is lényeges mozgatói és befolyásolói a gazdaságnak a kki iparágak, pedig helyzetük nem mindig kedvező. A kreativitásnak nem lehet határokat szabni, de az alkotói hajlandóságot sajnos lehet negatívan befolyásolni. Bizonytalan vállalkozói környezettel, nem előnyös jogszabályi kerettel el lehet venni a polgárok alkotó kedvét. Méltán várhatjuk el egy európai stratégiától, hogy hozzásegíti az eddig korlátozottabb alkotói rétegeket az európai szintű kibontakozáshoz. Egyben elősegíthet egy bizonyos esélyegyensúlyt a tagállamok között, hogy az 5 milliónyi iparágban dolgozó jelenlétét és számának növekedését minden tagállamban megtapasztalhassuk. Itt fontos szerepet szánunk a kis- és középvállalkozásoknak is. Közép-Európa rengeteg talpraesett, alkotni vágyó polgárral rendelkezik. Kérdés, hogy tudunk-e mindenkinek már ma megfelelő hátteret biztosítani? Sajnos nem, de egyre több célzott program születik a helyzet javítására például a Duna-stratégia.

A ma délelőtti vita az ifjúságról is szól. A jövő nemzedékek számára létfontosságú, hogy a művelődés, továbbképzés és művészi alkotás terén megkapja a teljes támogatást Európától. Olyan megoldásokat kell találnunk, amelyek vonzóvá teszik számukra az Unión belüli alkotást és egyben teret biztosítanak a nemzetközi versenyben.

Összefoglalva, hatalmas tétje van annak, hogy milyen szinten foglalkozunk a kki iparágakkal, ezért mielőbb megfelelő, a sajátosságokat figyelembevevő feltételeket kell biztosítani a művészek, alkotók számára a mobilitás, a szellemi tulajdonjogok és a szociális védelem területén.

  Knut Fleckenstein (S&D). – (DE) Elnök úr, hölgyeim és uraim, az EU külső fellépéseinek kulturális dimenzióiról szóló jelentéssel a Parlament hangot ad annak a törekvésének, hogy részt akar venni ennek a fejlődő politikai területnek az alakításában. Csak félve jegyzem meg, hogy a Külügyi Szolgálat egyetlen képviselője sincs ma itt, és ez a tény is azt mutatja, hogy milyen fontos ez a jelentés.

A jelentés helyesen sürgeti, hogy a jövőben a külpolitikában kapjanak hangsúlyosabb szerepet a kulturális aspektusok, vagyis a külkapcsolatokba építsék be módszeresebben a kulturális aspektusokat. Képviselőcsoportom fontosnak tartotta, hogy szólítsunk fel egy koherens stratégia kidolgozására, amely magában foglalja a meglévő uniós külpolitikai programoknak a kulturális tartalmakkal történő hatékonyabb összehangolását, és figyelembe veszi az EU kulturális sokszínűségét. Pack asszony is utalt erre, amikor azt mondta, hogy a tagállamokban és a tagállamok között jelenleg létező struktúrákat – például a nemzeti kulturális intézetek hálózatát, az EUNIC-et – össze kell hangolni, és a civil társadalmat is be kell vonni az európai külső kulturális politikába. Az EU mottójának – „Egység a sokféleségben” – szintén szerepet kell kapnia az Unióról a külvilág felé közvetített képben. Ennek érdekében jobban ki kell használnunk az új média nyújtotta kommunikációs lehetőségeket.

Ugyanakkor biztosítanunk kell, hogy a művészet és a kultúra ne váljon a külpolitika puszta eszközévé. Az Európai Közösséget kulturális értékei jellemzik a leginkább. Ezért fontos és helyes, hogy ezt a kulturális sokféleséget és identitást az uniós politikák segítségével az Unión kívül is megismertessük. Biztosra veszem, hogy így sokkal többet elérhetünk például az emberi jogokról és demokráciáról folytatott vitában is, mint az ebben a Házban elhangzó, gyakran üres és fenyegető szólamokkal.

  Morten Løkkegaard (ALDE). – (DA) Elnök úr, hölgyeim és uraim, folyik a küzdelem azok között az európai erők között, amelyek gyengíteni akarják az európai projektet, és amelyek még a jelenlegi válság közepette is erősíteni akarják az európai projektet. Ez a küzdelem a mai vitában is tükröződik. Sok minden elhangzott már a gazdaságról, az integrációról és a külpolitikáról, és ezek nyilvánvalóan fontos területek. Azonban számomra nem kétséges, hogy amennyiben meg akarjuk védelmezni az európai projektet, és népszerűbbé akarjuk tenni azon európaiak körében, akik jelenleg szkeptikusak az egész elképzeléssel kapcsolatban, akkor be kell fektetnünk a kultúrába és a fiatalokba. Ezért természetesen nagyon üdvözlendőnek tartom a mai vitát és ezt az öt jelentést.

A „Mozgásban az ifjúság” kezdeményezésről szóló jelentés árnyékelőadójaként szeretnék köszönetet mondani Zver úrnak a kiváló együttműködésért. Az idő nem engedi, hogy túlságosan belemenjek a részletekbe, ezért csak két szempontra fogok koncentrálni. Az első, hogy a fiatalok számára lehetővé kell tenni a határokon átnyúló mobilitást. Meggyőződésem, hogy a jelenlegi válság idején valóban szükség van arra, hogy mind politikai, mind pénzügyi szempontból valóban odafigyeljünk a fiatalok mobilitásának megvalósítására és előmozdítására. Ezért természetesen nagyon örülök annak, hogy dolgozunk az európai képesítési keretrendszer megerősítésén, amely lehetővé teszi majd a fiatalok számára megszerzett eredményeik határokon átnyúló hordozhatóságát. Ez egy apró, de kézzelfogható és fontos részlet, hiszen lehetővé teszi, hogy a fiataloknak ne kelljen problémákkal szembesülniük ezen a téren.

Másodszor pedig a mobilitási eredménytáblára szeretném felhívni a figyelmet, amely a mobilitást akadályozó tényezőket tartalmazná az egyes tagállamok viszonylatában. Ezt is határozottan támogatom, és nagyon jó ötletnek tartom. Ez két konkrét példa volt, amelyek bizonyítják, hogy van előrelépés, és hogy az ördög a részletekben lakozik. Ezek azok a területek, ahol meg kell erősíteni a fiatalok lehetőségeit, és be kell fektetni a fiatalokba. Végezetül szeretnék köszönetet mondani az előadónak az együttműködésért, és sok szerencsét kívánni a biztos asszonynak ahhoz a nagy feladathoz, hogy felhívja a többi biztos és a biztosok testületének figyelmét a kultúra és az ifjúság jelentőségére.

  Marek Henryk Migalski (ECR). – (PL) Elnök úr, az EU külső fellépéseinek kulturális dimenzióiról és Schaake asszony jelentéséről szeretnék beszélni. Szeretném elmondani, hogy a jelentés számos szempontból méltó a támogatásra és dicséretre. A jelentés 17. bekezdése elítéli a totalitárius rezsimeket, amelyek cenzúrát alkalmaznak. A jelentés 50. bekezdése tiltakozik az ellen, hogy kulturális érvekkel indokolják az emberi jogok megsértését, amikor például éppen azzal van problémánk, hogy a Kínával való kapcsolatainkban az állítólagos kulturális sokszínűség érvét használják fel erre. A 39. bekezdés sürgeti a civil társadalom bevonását, és hangsúlyozza a demokratikus szabadságok és az alapvető emberi jogok fontosságát.

A jelentés ezen pontjai támogatást és dicséretet érdemelnek. A Kulturális és Oktatási Bizottságban végzett munka eredményeképpen sikerült törölnünk a jelentésből az uniós kultúrattasé kinevezésére irányuló javaslatot. Ezek a sikerek. Sajnálatos módon azonban vannak problematikus dolgok is, például az Oktatási és Kulturális Bizottság ülésein sajnos változtatást hajtottak végre a rendelkezésen, amely szerint ez egy olyan személy kinevezéséről szól, aki csak a kulturális ügyekért lenne felelős, és semmi másért. Erre fel kell hívni a figyelmet. A második problémás kérdés: a jelentés felszólítja az Európai Külügyi Szolgálatot, hogy nyújtson kiegészítő képzést személyzetének a kulturális és digitális szempontokról. A Kulturális és Oktatási Bizottság nem akarta, hogy ez a rendelkezés növelje a költségeket ezen a területen, de az erre irányuló módosításunkat sajnos elvetették. Ezért a jelentéshez való hozzáállásom meglehetősen ambivalens.

  Malika Benarab-Attou (Verts/ALE). – (FR) Elnök úr, biztos asszony, hölgyeim és uraim, Schaake asszony és Sanchez-Schmid asszony jelentései felhívják a figyelmünket arra, hogy a kultúra nem valamiféle díszítőelem, hanem bonyolult és kölcsönös összefüggések gyümölcse, és ezért a kulturális kérdéseket átfogó módon kell megközelíteni, és valamennyi európai politikába integrálni kell, a bel- és külpolitikába, a szociál- és gazdaságpolitikába egyaránt.

Arra biztatom a biztos asszonyt, hogy ebben az irányban folytassa tovább tevékenységét, és működjön együtt más bizottságokkal, az Európai Bizottság más szolgálataival, valamint Ashton bárónő Európai Külügyi Szolgálatával.

Szeretnék kitérni egy kérdésre, amelyet a jelentések nem tárgyaltak részletesen, mégpedig a művészek és a kulturális területen tevékenykedő egyéb szakemberek mobilitásának kérdésére. Ez lényeges kérdés az európai kultúra érvényesülése szempontjából. E téren számomra két aspektus tűnik fontosnak; az első az, hogy az Európai Uniónak és a tagállamoknak világos és érthető tájékoztatást kell nyújtaniuk a jelenleg érvényes szabályozásokról és eljárásokról.

A második pedig, amelyről már szó is esett, a harmadik országok kulturális ágazatban tevékenykedő állampolgárainak szabad mozgását hátráltató szabályozási és adminisztratív akadályok felszámolása a schengeni térségen belül. Ez történhetne például a rövid és hosszú távú tartózkodásra jogosító vízumok közös gyorsított eljárásának bevezetésével, valamint az uniós munkavállalási engedélyre vonatkozó egységes eljárás bevezetésével. Határozottan sürgetem a Bizottságot, hogy ezeken a területeken folytassa tovább a munkát.

Végezetül pedig, mivel a kultúrában és a szórakoztatóiparban egyre inkább Amerika válik meghatározóvá, fel kell hívni az Európai Unió és a tagállamok figyelmét arra, hogy nagyon fontos felvértezni magukat olyan eszközökkel, amelyek lehetővé teszik számukra Európa és a harmadik országok kulturális sokszínűségének megőrzését és védelmét. Ezért Európának meg kell erősítenie a helyzetét, és nem szabad feladnia a „puha hatalomért” folytatott harcot, hiszen a kulturális sokszínűség megőrzése forog kockán, amely a párbeszéd eszköze, a béke és a stabilitás megteremtésének globális garanciája.

  Marie-Christine Vergiat (GUE/NGL). – (FR) Elnök úr, néhány általános észrevételt szeretnék tenni a mai vitákkal kapcsolatban.

Sajnálatos módon a Parlament nem szentel elegendő figyelmet az oktatási és kulturális kérdéseknek. Pedig ezek létfontosságúak a jövőnk szempontjából, Európa és az ifjúság jövője szempontjából. Az európai lakosság 20 százalékát teszik ki a 30 év alattiak, de a 24 év alattiak körében a munkanélküliség közel 21 százalék, és a 18 és 24 év közöttiek csaknem 15 százaléka a második ciklus vége előtt abbahagyja felsőfokú tanulmányait, és ezután nem is vesz részt további oktatásban vagy képzésben. Ami még rosszabb, a 15 év alatti fiatalok csaknem 25 százalékának nehézségei vannak az olvasás terén. Ezek a számok elfogadhatatlanok, pedig sajnos a recesszióval ezek az adatok sok tagállamban még tovább romlanak.

A „Mozgásban az ifjúság” kezdeményezésről szóló jelentés bizonyos kérdésekben egy lépést jelent a helyes irányba, és számos üzenetet hordoz a Bizottság és a tagállamok számára. Az Európai Parlament ismét hangot ad annak, hogy nem akarja, hogy az Európa-szerte bevezetett megszorító politikák oltárán feláldozzák az ifjúságot. Reméljük, hogy ezek nem csak üres szavak!

A jelentés számos része azonban aggodalomra ad okot. Gondolok itt különösen arra, hogy pusztán a piaci szükségletek alapján akarja megreformálni a felsőoktatás tanterveit, ahelyett, hogy a felsőoktatásnak azt az általánosabb szerepét hangsúlyozná, hogy átfogó képzést nyújtson a jövő polgárai számára.

Tudjuk, hogy minél átfogóbb képzést kapnak a fiatalok, annál jobban tudnak alkalmazkodni a változó körülményekhez, különösen a munka terén. Üdvözlendőnek tartom, hogy nemsokára lehetőségünk lesz a bolognai folyamattal kapcsolatos kérdésekkel foglalkozni. Az a feladatunk, hogy odafigyeljünk a számos tagállam részéről tapasztalható egyre növekvő aggályokra – és ez elég enyhe kifejezés –, amelyeknek a bolognai folyamat nevében bevezetett reformokkal kapcsolatban hangot adnak. Nem áldozhatjuk fel az ifjúságot; és e téren nem elegendőek a szavak.

Szeretnék még köszönetet mondani Honeyball asszonynak a jelentéséért, valamint a gyermekgondozással kapcsolatos kérdésekben közösen elvégzett munkáért. Ennek a jelentésnek az alapelveit teljes mértékben támogatom. Azonban Sanchez-Schmid asszony kulturális ágazatokról szóló jelentésének alapelveit nem osztom, mivel a jelentés szerint a kulturális javakat kereskedelmi, piaci alapokra kellene helyezni.

Végezetül pedig, teljes mértékben támogatom Pack asszony arra irányuló kérdését, hogy Szarajevó kaphassa meg az Európa Kulturális Fővárosa címet.

  Juozas Imbrasas (EFD). – (LT) Elnök úr, a „Mozgásban az ifjúság” kezdeményezésről szeretnék néhány szót szólni. A kezdeményezés célkitűzése nagyon nemes: a mobilitás révén javítani a fiatalok oktatását és képzését, valamint megkönnyíteni a fiatalok számára az oktatásból a munkaerőpiacra történő átlépést. Ez különösen fontos ma, mert a fiatalok a pénzügyi világválság által leginkább érintett társadalmi csoportok közé tartoznak. Támogatni kell a fiatalok munkaerő-piaci integrációját, hogy képesek legyenek biztos jövőt teremteni maguknak, és hozzá tudjanak járulni a gazdasági növekedéshez és fellendüléshez. Létfontosságú, hogy a fiatalok megszerezhessék azokat a képességeket, készségeket és ismereteket, amelyek a későbbiek során lehetővé teszik számukra az Európai Unió növekedéséhez és fenntartható jövőjéhez való aktív hozzájárulást. Létfontosságú az is, hogy az oktatás megfeleljen a munkaerő-piaci szükségleteknek. Biztosítani kell azt is, hogy az európai fiatalokat ne fosszák meg a fejlődés lehetőségétől, valamint attól a lehetőségtől, hogy képesek legyenek hozzájárulni az Európai Unió konjunktúrájához. A mobilitás bizonyos problémákat okoz. Azok a fiatalok, akik egy másik tagállamban tanultak, a leggyakrabban ott is maradnak dolgozni. Ezért az olyan országok, amelyek nehéz gazdasági helyzetben vannak – mint pl. Litvánia –, sok jól képzett embert elveszítenek, holott ők lennének az ország növekedésének alapjai, és nemcsak gazdasági értelemben. Igaz, ez a mi belső problémánk, és mi magunk fogjuk megoldani. Általánosságban üdvözlendőnek tartom, hogy ma a fiatalok szempontjából nagyon fontos kérdésekkel foglalkozunk.

  Róża Gräfin von Thun und Hohenstein (PPE). – (DE) Elnök úr, biztos asszony, hölgyeim és uraim! Külön üdvözlöm kedves türingiai vendégeinket, akik a vendégek galériáján foglalnak helyet.

– Elnök úr, annak a képviselőtársamnak, aki aggódik a fiatalok külföldre vándorlása miatt, szeretném elmondani, hogy az emberek mobilitása révén növekszik és fejlődik a civilizáció, ezért nem kell félnünk a mobilitástól. Megtapasztalhatjuk ezt, valahányszor különböző országokból érkező emberek találkoznak, és megosztják egymással különböző tapasztalataikat. Európában rengeteg példa van erre, és jó, hogy ennyi mindent el tudunk mondani a mobilitásról. Ez a mobilitás fogja garantálni Európa további fejlődését.

Zver úr jelentése számos olyan tényezőre hívja fel a figyelmet, amelyek akadályozzák a mobilitást Európában; ezek közül szeretnék néhányat kiemelni. Kapcsolódva Løkkegaard úrhoz én is elmondanám, hogy valóban elfogadhatatlan, hogy a külföldön tanuló vagy dolgozó fiataloknak a legalapvetőbb területeken is – pl. a banki szolgáltatásokhoz való hozzáférés vagy a lakásbérlés területén – nehézségekkel kell megküzdeniük. Ráadásul roamingdíjakkal büntetik őket, ha haza akarnak telefonálni, ha internetezni akarnak, vagy alapvető, szükséges információkat akarnak megkeresni az interneten. A külföldi adatforgalmi díjak nagyon magasak.

A Bizottság javaslatot terjesztett elő egy mobilitási eredménytábla létrehozására a „Mozgásban az ifjúság” kezdeményezés keretében. Ez lehetővé teszi majd az akadályok megszüntetése terén elért tagállami eredmények szisztematikus nyomon követését. Az eredménytáblának átfogónak és jól érhetőnek kell lennie, hogy az akadályok felszámolásának valódi katalizátoraként szolgálhasson. Ez az öregek és a fiatalok, a diákok és a munkavállalók javát egyaránt szolgálná. Felszólítom a Bizottságot, hogy terjesszen elő részletes javaslatot a mobilitási eredménytábla működéséről. Remélem, hogy ez mihamarabb meg fog történni.

Végezetül még annyit, hogy a mobilitás horizontális kérdés, ezért felszólítom kollégáimat, a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság és a többi bizottság tagjait, hogy munkájuk során minden területen vegyék figyelembe a mobilitás dimenzióját.

  Silvia Costa (S&D). – (IT) Elnök úr, amikor az elöregedő Európa válaszokat próbál találni a jövő globális kihívásaira, a Parlamentnek határozottan arra kell ösztönöznie az Európai Uniót és tagállamait, hogy bátrabban invesztáljanak a jövő generációkba, az oktatásba és a kultúrába. A négy jelentéssel és a Szarajevóra vonatkozó javaslattal a Parlament felszólít arra, hogy ezeket a területeket az Európa 2020 stratégia középpontjába helyezzék.

A kulturális és kreatív iparágakról szóló jelentés mindenekelőtt a gazdasági előnyöket, valamint a foglalkoztatás és innováció terén jelentkező előnyöket hangsúlyozza. A kulturális és kreatív ágazatok 5 millió embert foglalkoztatnak, és Európa GDP-jének csaknem 3 százalékát adják – ha a kapcsolódó iparágakat is figyelembe vesszük, akkor 7 százalékát. A Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetsége Európai Parlamenti Képviselőcsoportjának árnyékelőadójaként örömmel látom, hogy ez előadó, Sanchez-Schmid asszony üdvözölte módosításainkat.

Hogy milyen javaslatokat tettünk? Először is azt, hogy a nyolc ágazathoz hozzá kell adni még a kulturális turizmust és a divatot is. Reméljük, hogy a Bizottság mihamarabb közzé fog tenni egy fehér könyvet – és biztos vagyok benne, hogy Vassiliou asszony fel fog lépni ennek biztosítására – a kulturális és kreatív ágazatokról ezen ágazatokon átnyúló stratégia uniós és tagállami megerősítésére. Ha válság idején megnyirbálják a kulturális és oktatási költségvetést – mint ahogy ez az én hazámban is történik hivatkozva arra, hogy a kultúra nem létfontosságú a túléléshez –, az azt jelenti, hogy nem fektetnek be a jövőbe és az intelligens, inkluzív növekedésbe; azt jelenti, hogy nem értik meg azt, hogy a kultúra igenis alapvetően fontos az élethez.

A jelentésben szerepel, hogy hivatalosan el kell fogadni az európai művész jogállását és a kreatív szakmákban tevékenykedők jogállását, és hogy a kulturális ágazatban teljes mértékben el kell ismerni a kis- és középvállalkozásokat, például azáltal, hogy hitelhez tudnak jutni, és hogy kezdetben támogatást kapnak – különösen a 35 év alatti fiatalok esetében. A jelentés a munkahelyek védelmét, valamint speciális képzési és innovációs finanszírozási eszközök bevezetését ígéri, hiszen a kreatív ágazat tőkéje gyakran olyan értékekből áll, amelyek nem kézzelfoghatóak, de mégis létfontosságúak valamennyi ágazat innovációjához.

Az európai kulturális ágazatot figyelembe kell venni a nemzetközi kereskedelem jogi keretében, különösen az európai dimenzióban és a kulturális diplomáciában, a belső piac és a mobilitás szempontjából...

(Az elnök félbeszakítja a felszólalót)

  Liam Aylward (ALDE). – Elnök úr, ahhoz, hogy az olyan kezdeményezések, mint pl. a „Mozgásban az ifjúság”, hatékonyak lehessenek és mérhető eredményeket hozzanak, javítani kell az oktatás és az üzleti szféra közötti együttműködést. Egyetértek az előadóval abban, hogy az oktatásnak nemcsak a foglalkoztathatóságot kell biztosítania, hanem a kreativitást is ösztönöznie kell, ugyanakkor jobban integrálni kell az oktatás és az üzleti szféra célkitűzéseit. Az egyetemek oktatási programjait közelíteni kell a munkaerőpiac követelményeihez. A fiataloknak lehetőséget kell biztosítani, hogy akadályok nélkül megszerezhessék azt a szakértelmet, azokat a tapasztalatokat, készségeket és ismereteket, amelyekre szükségük lehet későbbi szakmai pályafutásuk során, vagy ahhoz, hogy vállalkozásba kezdjenek. Különösen fontos a fiatalok lehetőségeinek javítása a szakképzés és képzés terén, mivel ez ösztönzi az Európai Unión belüli mobilitást, és lehetővé teszi a külföldi szakmai gyakorlatot, ami hozzájárul a fiatalok ismereteinek bővítéséhez és foglalkoztathatóságukhoz.

A mobilitási programokat és a külföldi munka, ill. tanulás előnyeit valamennyi fiatal számára elérhetővé kell tenni, függetlenül attól, hogy milyen képzési formában vesznek részt. A „Mozgásban az ifjúság” kezdeményezés sikeres lehet, de az elképzelést olyan konkrét intézkedésekre kell váltani, amelyek a fiatalok javát szolgálják.

  Kay Swinburne (ECR). – Elnök úr, választókerületemben régi hagyománya van a walesi nyelv fiatalok körében történő népszerűsítésének, amihez igénybe vettük művészi és műszaki tehetséggel rendelkező személyek munkáját, amikor olyan animációs filmeket gyártottunk, mint a Sally Mally, a Super Ted és a Sam Tân. Ez a hagyomány ma újraéled, és olyan új produkciók jönnek létre, mint a Dr Who és a Torchwood, így Wales egyre ismertebbé és elismertebbé válik a filmgyártás terén, valamint az olyan újabb kreatív területeken, mint a számítógépes játékok nagyon jövedelmező gyártása.

Ennek a folyamatnak a folytatódásához most az a legfontosabb, hogy megadjuk kreatív ágazatainknak azt a támogatást, amelyre szükségük van a további növekedéshez. A kisvállalkozások adminisztratív terheinek csökkentésére kell fókuszálnunk, és meg kell vizsgálnunk, hogyan lehetne az egységes piacból valódi hozzáadott értéket teremteni a szellemi tulajdonjogok terén történő együttműködés, az európai szabadalom, valamint a digitális menetrendben rejlő teljes potenciál felszabadítása, továbbá természetesen a jelenlegi – például a héára vonatkozó – uniós jogszabályok következetlenségeinek felszámolása révén.

Az uniós költségvetést eredményesen kell felhasználni, hogy a körülöttünk lévő hatalmas kreatív energiából igazán jól működő vállalkozások jöhessenek létre, amelyek fenntartható munkahelyeket teremtenek, és biztosítják a wales-i és európai emberek sikeres és gazdag jövőjét.

  Helga Trüpel (Verts/ALE). – (DE) Elnök úr, biztos asszony, a mai vita valójában arról szól, hogy a különböző politikai területeken – a külpolitikában, a gazdaságpolitikában, az oktatáspolitikában és a szociálpolitikában – milyen szerepet játszik a kultúra, és tudjuk, hogy mindannyiunk számára hasznos lenne, ha a kultúra jelentősebb szerepet kapna. Az arab országok demokratizálódási folyamata nem lenne lehetséges a nyitás iránti, kulturálisan megalapozott vágy nélkül, a kulturális sokféleség, a demokrácia és a sajtószabadság iránti vágy nélkül.

A kreatív ágazatok a gazdaságpolitika fontos részét képezik. Hazámban, Németországban a kreatív ágazat több munkahelyet ad, mint az autógyártási ágazat. Ezt nem szabad figyelmen kívül hagynunk. Ezért ez is az Európa 2020 stratégia fontos része. Amit el akarok mondani, az az, hogy ha támogatni akarjuk a kreatív ágazatokat, akkor különösen oda kell figyelnünk a digitális fejlődésre. Tudjuk, hogy éppen a kreatív tartalmak gyártói képezik a kulturális ágazat értékláncának alapját. Ezért egyrészt ösztönöznünk kell a kulturális sokszínűséget, támogatnunk kell a kreatív embereket, és könnyű hozzáférést kell biztosítanunk az online kreatív tartalmakhoz. Ugyanakkor szeretnénk, ha a művészeket igazságosan megfizetnék, ami a mai digitális világban nem mindig jellemző. Ezért a művészek tárgyalási pozíciójának megerősítése érdekében módosítanunk kell a szerződési jogot. Új szociális modelleket kell létrehoznunk, hogy megteremtsük az igazságos egyensúlyt a felhasználók számára biztosítandó könnyű hozzáférés és a tartalmak megalkotóinak megfelelő javadalmazása között.

Még egy dologra szeretnék kitérni. Szimbolikus jelentősége lenne, és Európa számára fontos történelmi sikert jelentene, ha Szarajevó 2014-ben megkaphatná az Európa Kulturális Fővárosa címet.

(Az elnök félbeszakítja a felszólalót)

  Paul Murphy (GUE/NGL). – Elnök úr, a „Mozgásban az ifjúság” kezdeményezésről szóló jelentés tartalmaz néhány jó ötletet, például azt, hogy a válság ürügyén nem szabad megnyirbálni az oktatás költségvetését. Azonban a jelentés támogatja a bolognai folyamatot, amely tovább növeli a nagyvállalatok fojtogató túlerejét, és előmozdítja az oktatás elüzletiesedésének folyamatát.

Az előadó az egyetemek alulfinanszírozottságára hivatkozva felszólítja ezeket az oktatási intézményeket, hogy magánforrásokból próbálják meg finanszírozni magukat. Az alulfinanszírozottságra azonban nem a magánszektor bevonása a megoldás, mivel ez torzítja az oktatást. A tandíjak bevezetése sem lehet megoldás, hiszen ez Európa-szerte százezreket fosztana meg a tanulás lehetőségétől. Állami finanszírozásból kell megoldani az ingyenes és megfelelő forrásokkal rendelkező oktatást minden szinten. Ráadásul a súlyos megszorítások eredményeképpen a fiatalok számos országban nem tudnak megfelelő munkát találni tanulmányaik befejezése után. Írországban a fiatalok egynegyede munkanélküli, és hetente 1000 ember kivándorol, így sok ír család számára a „mozgásban az ifjúság” kifejezés egészen mást jelent. Ezt a foglalkoztatási válságot csak úgy lehet megoldani, hogy komoly állami beruházásokat hajtanak végre, amelyek célja tisztességes munkahelyek teremtése.

  Derek Roland Clark (EFD). – Elnök úr, most, amikor a felelősségteljesen gondolkodó emberek és kormányok minden fillért megbecsülnek, a Bizottság az Európa 2020 stratégia nevében további kiadásokat javasol („Mozgásban az ifjúság” kártya, európai készségútlevél, Európai Álláshelyfigyelő), és ezt a kulturális diplomáciával és a fiatalok mobilitásának ösztönzésével indokolja, holott a fiatalok már amúgy is utaznak, saját szórakozásukra hátizsákkal járják körbe a világot. Miért van szükségünk drága kampányokra?

Az európai kultúra terjesztéséből jó lenne a lehető legtöbbet kihozni, mivel ahogy elnézem, merre halad ez az őrült Unió, az európai kultúrából semmi nem fog maradni, csak egy értelmetlen mantra: „egység a sokféleségben”. Hát nem értik, hogy Európa nem egy egységes állam, hanem egy szép, különböző, de összeillő kulturális panelekből álló, nagy és ragyogó mozaik, és ha ezeket a paneleket egyesíteni akarjuk, akkor nem marad belőlük más, csak szürke, amorf massza, és így tönkretesszük azt, amit önök állítólag csodálnak?

Ne erőltessék az uniós kultúrát; tegyék az olasz, német, francia, holland, brit és más kultúrákat elérhetővé mindenki számára, aki kíváncsi rájuk, a többi pedig magától jön.

  Marielle Gallo (PPE). – (FR) Elnök úr, biztos asszony, hölgyeim és uraim, a kulturális és művészeti javak digitalizálása kapcsán véleményem szerint fel kell tennünk a következő kérdést: Európa sorsa az, hogy az Egyesült Államok és a feltörekvő országok szükségleteinek kiszolgálója legyen, vagy végre felébred, és forrásokat biztosít saját információs, kulturális és gazdasági potenciálja fejlesztésére?

Természetesen szilárdan hiszek az európai kultúra gazdagságában és sokszínűségében, de ma a versenyképesség perspektívájából beszélek, és elítélem a nonszensz és abszurd elképzeléseket. Nonszensz, hogy sokan ingyenes szolgáltatásokat akarnak, ingyen akarnak hozzáférni mindenhez. Ha ezt az utat választjuk, senki nem akar majd befektetni ebbe az ágazatba. Az alkotók és feltalálók nem fognak méltányos díjazásban részesülni, és lassanként el fognak tűnni. Ezért az online kulturális örökség terén bevezetendő gazdasági modelleknek ki kell zárniuk az ingyenes szolgáltatásokat.

Két szempontból is abszurd a nem materiális kulturális javakra kivetett adó. Először is, a tevékenység székhelyétől függően a héa torzul. Az amerikai platformok például 1998 óta moratóriumot élveznek, és ennek következtében hatalmas fellendülést éltek meg. Másodszor pedig a héa mértéke diszkriminatív a digitális áruk kárára és a fizikai áruk javára. Véleményem szerint ezt a két problémát jogalkotással kell kezelnünk.

  Maria Badia i Cutchet (S&D). – (ES) Elnök úr, biztos asszony, hölgyeim és uraim, üdvözlöm azt a lehetőséget, amelyet ez a ma délelőtti ülés végén szavazásra kerülő négy jelentésről folytatott vita jelent. Véleményem szerint ezek a jelentések nagyon fontos kérdésekkel foglalkoznak, és az Európai Unió központi problémáira próbálnak meg megoldásokat találni: az iskolai lemorzsolódásra, a fiatalok munkanélküliségére, a gazdasági válságra és a migrációs mozgásokra.

Először a kora gyermekkori oktatásról szeretnék egy rövid megjegyzést tenni. Egyetértek Honeyball asszonnyal abban, hogy ennek a kérdésnek eddig nem szenteltünk elég figyelmet. Tudjuk – és nap mint nap egyre több tanulmány igazolja –, hogy a kognitív és emocionális fejlődés szempontjából a kora gyermekkor a legintenzívebb időszak. A tanulmányok szerint ezért sokkal jobb eredményeket lehet elérni, ha a korai években figyelünk oda és fektetünk be ezekbe a területekbe, mint ha később próbálnánk pótolni ezt. Véleményem szerint legfőbb ideje, hogy ne csak az egyetemi oktatásra és a szakképzésre figyeljünk oda, ahogy eddig tettük, hanem a kora gyermekkori oktatásra is.

Véleményem szerint nagyon fontos a „Mozgásban az ifjúság” kezdeményezésről szóló jelentés is, amelynek egyik fő célja a korai iskolaelhagyás problémájának kezelése. Véleményem szerint ez a kérdés szorosan kapcsolódik a fiatalok munkanélküliségéhez, és az Unióban nagyon magas a fiatalok munkanélküliségi aránya. Megoldásokat kell keresnünk ezen fiatalok jövőjére nézve, hiszen ők jelentik az Európai Unió jövőjét.

Végezetül pedig az EU külső fellépéseinek kulturális dimenzióiról szóló jelentéssel kapcsolatban szeretném hangsúlyozni a kultúra jelentőségét együttműködési politikáink szempontjából. Fontos, hogy jobb kölcsönös megértést hozzunk létre a harmadik országokkal, és most, amikor az Unió határaitól délre fekvő országok forradalmi időket élnek meg, különösen fontos, hogy választ keressünk ezekre a kérdésekre.

  Marietje Schaake (ALDE). – Elnök úr, „ha meg akarod tudni, hol van a pokol, kérdezd a művészt, és ha nem találod a művészt, tudhatod, hogy a pokolban vagy”. Egy szarajevói anonim művésztől idéztem. Véleményem szerint ez az idézet jól összefoglalja, milyen szerepet tölt be a művészet és kultúra egy nyitott társadalomban és a világ többi részével való kapcsolatunkban. Bosznia-Hercegovina és Szarajevó a fehér foltok közé tartozik Európa térképén, és ennek történelmi okai vannak. Most azonban a jövőbe kell tekintenünk.

A szarajevói emberek megjárták a poklok poklát, különösen a város ostroma idején; a művészet és a kultúra segített nekik a túlélésben. A város ostroma alatt a zenekar továbbra is működött, és a téli művészeti és kulturális fesztivált is megtartották. Szarajevó megérdemel egy európai tavaszt. A következő generáció a történelem ejtette sebektől szenved, és nekünk európaiként kötelességünk velük együtt a jövőbe tekinteni, és bevonni őket az európai horizont alá.

Teljes mértékben támogatom Pack asszony kezdeményezését, és erre szólítom fel a Parlamentet is. Tegyünk meg mindent, hogy Szarajevó megkapja az Európa Kulturális Fővárosa címet! Meggyőződésem, hogy ha mindannyian ezt akarjuk, akkor meg is tudjuk valósítani, mivel nagyon kiábrándító lenne, ha a bürokrácia megakadályozná elképzeléseinket és közös akaratunkat.

  Paweł Robert Kowal (ECR). – (PL) Elnök úr, Schaake asszony jelentésében nagyon fontosak azok a részek, amelyek arról szólnak, hogy fokozni kell a szomszédos európai országok fiataljainak mobilitását. Egyrészt úgy gondolom, hogy az Európai Uniónak nem kell túlzottan beavatkoznia a tagállamok kulturális tevékenységébe, másrészt viszont – figyelemmel a tunéziai vagy a két hónappal ezelőtti fehéroroszországi eseményekre – fontosnak tartom, hogy az Európai Unió kulturális üzenetet, ill. a demokrácia és a jogállamiság üzenetét közvetítse a szomszédos országok fiatal elitje felé, és forrásokat biztosítson az ifjúsági cserékre, a közös tanulmányi kurzusokra, az utazásra, az egyetemek megerősítésére és az oktatási programok támogatására. Léteznek ilyen programok a tagállamokban – például Lengyelországban, a Varsói Egyetemen a Közép-kelet-európai Tanulmányok Központjában. Ez jó példát jelenthet, és üdvözlendőnek tartom, hogy Schaake asszony jelentése is ebbe az irányba mutat. Enélkül nem fogunk tudni elérni semmit.

  Heinz K. Becker (PPE). – (DE) Elnök úr, biztos asszony, hölgyeim és uraim! Külön köszöntöm a galérián helyet foglaló vendégeinket. Nagy megtiszteltetés számomra először felszólalni itt, talán már nem újoncként, de mindenesetre a Parlament viszonylag új képviselőjeként.

Úgy gondolom, hogy az Európa 2020 stratégia részét képező „Mozgásban az ifjúság” kiemelt kezdeményezés nagyban hozzájárulhat a fiatalok munkaerőpiacra való belépésének előmozdításához. A kezdeményezésnek két fő célja van. Akárcsak a korai oktatással kapcsolatos kezdeményezés, elsődlegesen a lemorzsolódási arány visszaszorítást tűzi ki célul, másodsorban pedig a diplomások számának növelését. Nem utolsósorban a gazdasági válság hatásai miatt, de főként a számos – szinte valamennyi – tagállamban más területeken mutatkozó strukturális hiányosságok miatt az uniós tagállamokban teljesen különbözőek a feltételek.

Hadd hozzam fel példaképpen saját hazámat! Ausztriában a lemorzsolódási arány csak 8,7%, míg az uniós átlag 14%, és minden bizonnyal megérné megvizsgálni Ausztria szociális partnerek által támogatott, kettős szakképzési rendszerét. Németország is nagyon sikeres ezen a területen. Vizsgáljuk meg ezeknek az országoknak a példáját! Mindemellett Ausztriában a magasan képzett diplomások száma nem kielégítő, ezen a téren Ausztriának is lenne mit tanulnia. Más tagállamokban sokkal több diplomás van, ezért meg kellene vizsgálnunk más tagállamok rendszereit. Ezeken a területeken sokat tanulhatunk egymástól.

A hiányosságok nagyon világosan arra utalnak, hogy cselekednünk kell – gyorsan és hatékonyan át kell hidalnunk az oktatási rendszer és a munkaerőpiac között tátongó szakadékot.

Végezetül szeretnék még szívből jövő köszönetet mondani Pack asszonynak, és egyetértek vele abban, hogy Szarajevónak meg kell kapnia az Európa Kulturális Fővárosa címet - ez nem mentesítés kérdése, hanem kötelességünk!

  Elnök. – Becker úr, nem akartam félbeszakítani, mivel tudom, hogy ez az első felszólalása a Parlamentben, és szeretném üdvözölni. Remélem, hogy a jövőben nem lép túl az időkereten, de mindenesetre sok sikert kívánok önnek képviselői munkájához.

  Cătălin Sorin Ivan (S&D). – (RO) Elnök úr, az Európai Unió egyes tagállamaiban a munkanélküliség aránya eléri a 20 százalékot, a fiatalok munkanélküliségi aránya pedig a 40 százalékot. Nem csak egy tagállamban, hanem számos tagállamban az a helyzet, hogy a fiatalok átlagos munkanélküliségi aránya a kétszerese az adott tagállam átlagos munkanélküliségi szintjének.

Az európai integrációról és az elképzeléseink részét képező programok és projektek jövőjéről beszélünk, de ehhez az kell, hogy minden fiatal európainak érezhesse magát. Az kell, hogy ezeknek a fiataloknak legyen jövőjük az Európai Unió határain belül. Ezért meggyőződésem, hogy a „Mozgásban az ifjúság” program kapcsán sokkal többet kell beszélnünk a fiatalok munkaerő-piaci integrációjáról és a fiatalok jövőjéről az Európai Unióban.

Szerintem az ezekre a kérdésekre adott válaszaink nem elég jók, és sokkal jobban oda kell figyelünk arra, hogyan hajtják végre a tagállamok az egyes projekteket és programokat. Véleményem szerint az Európai Bizottság feladata, hogy ösztönözze a tagállamokat a programok megfelelő végrehajtására és a fiatalok szükségleteinek kielégítésére.

  Ivo Vajgl (ALDE). – (SL) Elnök úr, a nemzetek közötti kulturális különbségek manapság arra indítják a bürokratákat, hogy lezárják a határokat – ahogy azt nemrég a dánoknál láthattuk –, és magas falakat építsenek; tehát inkább erővel akarják megoldani a konfliktusokat, mint megértéssel és együttérzéssel. Az Európai Külügyi Szolgálat és az Európai Unió kulturális dimenziójáról szóló jelentés több mint üdvözlendő most, amikor a művészi teljesítmény egyszer használatos árucikké és jelentős profitforrássá válik, és amikor befolyásos globális monopóliumok jönnek létre, amelyek nagyban meghatározzák a trendeket és értékeket.

A jelentés arról szól, hogyan lehet közös kulturális imázsunk, és az Európai Unió kis nemzetei és tagállamai művészi teljesítménye és ezeknek más nemzetek kultúrájával való kapcsolatai hogyan tudják a nyilvános vita színvonalát emelni, és megkönnyíteni diplomatáink és stratégáink dolgát azzal, hogy számos belső és külső krízisre ily módon találunk megoldást. Az új médiának és az új technológiáknak nem állnak az útjába a határok, ezért e folyamat szempontjából hatalmas lehetőségek rejlenek bennük. Szerettem volna, ha a jelentés a könyveknek is szentel néhány szót, például annak az elképzelésnek, hogy a könyvekre ne vessenek ki adót. Beszélhetnénk kulturális menedzsmentről vagy arról, hogy adjunk új lendületet Melina Mercouri egykori ötletének, az Európa Kulturális Fővárosa programnak. Hölgyeim és uraim, biztos asszony, adjunk Szarajevónak egy esélyt!

  Valdemar Tomaševski (ECR). – (PL) Elnök úr, a kora gyermekkori oktatás folyamata a szülők és az állam legfontosabb kötelességei közé tartozik. Ebben az összefüggésben fontos és helyes, hogy az állásfoglalás hangsúlyozza a regionális és kisebbségi nyelvek korai oktatásának fontosságát. Különösen fontos, hogy az anyanyelvnek mint az oktatás nyelvének a használatát is megtanítsuk, mivel tudjuk, hogy a gyerekek azon a nyelven sajátítják el sikeresebben az ismereteket, amely nyelven gondolkodnak. Ezért elfogadhatatlan, hogy a litván parlament közelmúltbéli döntése szerint a nemzeti kisebbségek iskoláiban első vagy második osztálytól az anyanyelvtől eltérő oktatási nyelvet kell bevezetni. A több mint hét évszázada Litvániában élő lengyelek egyértelműen diszkriminatívnak tartják a kétnyelvű oktatás kötelező bevezetését, és ezt a diszkriminációt meg kell szüntetni.

  Anna Záborská (PPE). – (FR) Elnök úr, szeretném sajnálatomat kifejezni az ön hazájában történt földrengés következményei miatt.

(SK) Szeretném üdvözölni Mary Honeyball korai oktatásról szóló jelentését. A szövegből érezhető, hogy az ideológiai előítéleteken túllépve kompromisszumra törekszik a különböző politikai csoportok között. Ez nagyon helyes, hiszen a családokról és a gyermekek jólétéről van szó. A gyermekek nevelése és oktatása elsődlegesen a szülők felelőssége. Ezt az előadó azzal is megerősíti, hogy hivatkozik az Európai Unió Alapjogi Chartája és a gyermekek jogairól szóló ENSZ-egyezmény megfelelő cikkeire. Az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatában is szerepel a szülői felelősség – a szülőknek elsőbbségi joguk van annak megválasztásában, hogy a gyermekeik milyen típusú oktatásban részesüljenek.

Osztom azt a nézetet is, hogy az oktatásba és a korai oktatásba való befektetés meg fog térülni a jövőben. Bizonyított, hogy a korai években alakulnak ki a felelősség, a megértés és a társadalmi viselkedés alapjai. A jelentés hangsúlyozza azt is, hogy a fiatalokkal való foglalkozás révén lehet a legjobban megelőzni a későbbi fiatalkori bűnözést. Ezeket a tényezőket részletesebben elemzem a nemek közötti egyenlőségre és szülői felelősségre vonatkozó politikáknak a fiatalkori bűnözés elleni küzdelemben betöltendő szerepéről szóló jelentésben.

Az előadóhoz hasonlóan én is ellenzem, hogy mindenáron mesterségesen növeljük a nők munkaerő-piaci részvételét. Sok anya munkavállalás helyett szívesebben maradna otthon a gyermekekkel. Azonban nincs választási lehetőségük, mivel a társadalom nem értékeli eléggé – vagy egyáltalán nem értékeli – a nők otthon végzett munkáját és a gyermeknevelést. Az előterjesztett jelentés nem tartalmaz javaslatokat arra nézve, hogy az államoknak anyagilag is jobban meg kellene becsülniük az anyák munkáját, tehát a gyermekek nevelését és tanítását, legalább az iskolára felkészítő intézmények működtetésének állami támogatása arányában. A jelentés egészében nézve egy lépést jelent a helyes irányban, és a jövőbeli társadalmi fejlemények arra fognak minket kötelezni, hogy nagyobb hangsúlyt fektessünk erre a témára.

  Chrysoula Paliadeli (S&D). – (EL) Elnök úr, a „Mozgásban az ifjúság” kezdeményezés a fiatalok mobilitásának megerősítésére fókuszál, elsősorban a foglalkoztatás javítása céljából. Azonban gazdasági válság idején, és amikor az értékek megkérdőjeleződnek, a fiatalok mobilitása nem lehet csupán a munkanélküliség megakadályozásának eszköze. Az Európai Unió egységét konzervatív trendek fenyegetik, amelyeknek ma délelőtt is tanúi voltunk, ezért a fiatalok mobilitását az európai kohézió megerősítésének fontos eszközeként lehet használni. A piaci szükségleteket csak másodlagos tényezőként kell számításba venni.

Az egyetemeknek mindazonáltal meg kell őrizniük függetlenségüket és nyilvános jellegüket, és kurzusaiknak meg kell őrizniük tudományos és kutatásra irányuló orientációjukat. Az Európai Unióban a felsőoktatás nem korlátozódhat a válságot és a bizalomvesztést okozó modellek reprodukciójára. Épp ellenkezőleg, a felsőoktatásnak meg kell próbálnia megteremteni a társadalmi kohézió és a közösség új modelljeit és ezek alapján az európai egyetemek osztályozásának rendszerét, amely az új modelleket a megfelelő irányba fejlesztheti tovább.

  Sabine Verheyen (PPE). – (DE) Elnök úr, hölgyeim és uraim, tisztelt vendégeink, Európa kulturális sokszínűsége fontos érték, amelyet meg kell őriznünk, és a jövőben tovább kell fejlesztenünk. Ehhez szembe kell néznünk a digitális kor kihívásaival, és nemcsak az információs és tudásalapú táradalomban, hanem és mindenekelőtt a kulturális és kreatív ágazatban is.

A kulturális sokszínűség nemcsak egy eszme, hanem fontos gazdasági tényező is. Az Európai Unióban a kulturális ágazat ötmillió embernek ad munkát. Ez a teljes lakosság kb. 2,5% százaléka. A kulturális ágazat fejlődő ágazat, és a növekedése a gazdaság számos más ágazatáénál gyorsabb. Az információs és kommunikációs technológiák fejlődése legalább annyira függ a kulturális ágazat által kínált tartalmaktól, mint amennyire ezen tartalmak természete és minősége függ a technológiától. Ezért szükségünk van egy, a kulturális és kreatív ágazatra vonatkozó keretre, amely a digitális kor kihívásai közepette biztosítaná az ágazat fenntartható fejlődését. Modern, hozzáférhető és jogilag biztonságos rendszerre van szükség, amelyben mindenkinek egyenlő lehetősége van a fejlődésre.

A kulturális és kreatív ágazat Európa egyik motorja. Ezért figyelmet kell szentelnünk ennek az ágazatnak az oktatás és képzés szempontjából is. A fiataloknak biztosítani kell a kulturális és kreatív készségek elsajátítását – az egész életen át tartó tanulás keretében is. Ugyanakkor biztosítani kell, hogy a kreatív művészek fejleszthessék üzleti képességeiket, és az új technológiákon alapuló, megfelelő médiát kell biztosítani számukra.

Olyan keretet kell létrehoznunk, amely biztosítja, hogy a kulturális ágazatban tevékenykedők meg tudjanak élni. Ezért intenzíven dolgoznunk kell a szerzői jogok, a szociális védelem és a szellemi tulajdonjog kérdésein, valamint az információkhoz és tartalmakhoz való hozzáférés biztosításán, így garantálva a jövőre nézve a kreatív és kulturális ágazat folyamatos fejlődését a digitális környezetben, és lehetővé téve a kulturális sokszínűség és Európa kulturális örökségének megőrzését, hiszen ezek az Európai Unió lényeges megkülönböztető jegyei.

  Elnök. – Verheyen asszony, felszólalása alatt a tolmácsok jelezték nekem, hogy nem tudnak lépést tartani a felszólalásával. Nem szakítottam félbe önt, mert nehezen tudtam volna megtenni, ezért elnézést kérek a tolmácsoktól. Szeretném tájékoztatni a képviselőket, hogy a rendszer változik, tehát nem az elnök számára kell jelezni a figyelmeztető jelzéssel, hanem önöknél fog kigyulladni a figyelmeztető jelzés. Így a felszólaló közvetlenül láthatja, ha a tolmácsok nem tudnak lépést tartani vele.

  Barbara Matera (PPE). – (IT) Elnök úr, hölgyeim és uraim, hadd idézzek egy verset: „Az élet szép, kedvesem. Figyelj a világra, és az máris a tiéd.” Ennek a versnek az első sora is az élet nagyszerűségét igazolja, és arra emlékeztet minket, hogy felelősek vagyunk azért, milyen világot építünk gyermekeinknek. Honeyball asszony jelentésében időszerű módon figyelmeztet minket arra, hogy gyermekeink jövője már életük korai éveiben elkezdődik. Ezekben az években az intézményeknek fontos szerepet kell kapniuk, ha azt akarjuk, hogy gyermekeink úgy nőjenek fel, ahogy szeretnénk.

A jelentés valamennyi pontjával egyetértek. Fontos, hogy a tagállamok és az Unió felelősséget vállaljanak a gyermekek korai oktatását támogató intézkedésekért, és vállalják azt a szerepet, amelyet nem lehet teljes egészében a szülőkre vagy az oktatási ágazatban dolgozókra hagyni. A Nőjogi és Esélyegyenlőségi Bizottság ülésein mindig hangsúlyozom, hogy a szegénységben élő szülők szegénységben nevelkedő gyermekeket jelentenek. A gyermekeknek joguk van segítséget és szolgáltatásokat kapni a tagállamoktól és az Uniótól. Ha le akarjuk győzni a szegénységet, a társadalmi kirekesztést és az írástudatlanságot, akkor gyermekeinket az első lépésektől fogva támogatnunk kell.

Ezért a kora gyerekkori oktatástól és neveléstől kezdve be kell fektetnünk az oktatásba és nevelésbe, és figyelemmel kell kísérnünk ezeket a szolgáltatásokat és a szolgáltatók kompetenciáját. Társadalmi hátterétől függetlenül minden gyereknek hozzáférést kell biztosítani az oktatáshoz, a menedékkérők és menekültek gyermekeinek is, és mindazok gyermekeinek, akik – akár ideiglenes – tartózkodási engedéllyel tartózkodnak az Unióban.

Honeyball asszony hangsúlyozza a kutatást és a bevált gyakorlatok cseréjét, a strukturális alapok, ill. a programok (pl. a Comenius) megfelelő alkalmazását, valamint azt, hogy az államnak ismét nagyon fontos szerepet kell kapnia a korai oktatásban, az intelligens, inkluzív és fenntartható növekedés célkitűzésének megvalósulását biztosítandó.

  Olga Sehnalová (S&D). – (CS) Elnök úr, a korai oktatásról szóló jelentés nem irányulhat és nem is irányul arra, hogy egységes megoldást kínáljon erre a nagyon egyedi kérdésre. Ez a jelentés szerintem jelentősen hozzájárul az iskolára felkészítő oktatás közös európai céljainak és értekeinek vitájához. Az e téren végzett kutatások hangsúlyozzák, milyen fontos szerepet játszik az iskolára előkészítő oktatás a gyermekek egészséges fejlődése és későbbi társadalmi integrációja szempontjából. Az iskolára előkészítő oktatás valószínűleg a későbbi oktatás során nyújtott teljesítményre is pozitív hatással van. Valószínű, hogy sokkal hatékonyabb a korai oktatásba befektetni, mint később beavatkozni. Ezért érdekünkben áll támogatni az oktatásnak ezt a típusát, többek között az Európa 2020 stratégia célkitűzéseinek elérése, valamint a jó minőségű egyetemi oktatásban részt vevő lakosok számának növelése érdekében is, ugyanakkor pedig csökkentenünk kell a tanulmányaikat megszakító diákok arányát. A jó minőségű, iskolára felkészítő oktatás sokkal közelebb vihet minket ezeknek a célkitűzéseinknek a megvalósításához, még ha ezt most nem is akarjuk belátni teljes mértékben.

  Roberta Angelilli (PPE). – (IT) Elnök úr, hölgyeim és uraim, először is szeretném megköszönni Honeyball asszonynak a munkáját. Biztosítani kell, hogy a szülők – főként az anyák – és mindenekelőtt a gyermekek jogai közé tartozzon az oktatáshoz való hozzáférés és a korai oktatási struktúrák támogatása, mivel ez biztosítja a későbbi oktatás szilárd alapjait, előmozdítja a társadalmi integrációt és a személyes fejlődést, valamint biztosítja, hogy a gyermek később, felnőttkorában nagyobb eséllyel találjon munkát.

Ahogy már más képviselők is említették, a gyermekek jogaira irányuló uniós stratégiáról szóló bizottsági közlemény szerint 2009-ben több mint 6 millió fiatal maradt ki az iskolából, ők éppen csak hogy befejezték az alsó középfokú oktatást, és közülük 17,4 százalék nem jut tovább az általános iskolánál. Ezek az adatok aggasztóak, és arra engednek következtetni, hogy az iskolarendszert és oktatási rendszert gyakran figyelmen kívül hagyják, és nem fordítanak rá elegendő forrást.

Az oktatás – ideértve a korai oktatást – minőségének fejlesztése érdekében történő beruházások nemcsak a gyermekek kognitív és szenzomotoros fejlődésének szempontjából fontosak, hanem ez egy olyan befogadó társadalom építésének előfeltétele is, amely rengeteg lehetőséget kínál a jövő generációk számára.

Ezenkívül az óvodák és más korai oktatási struktúrák mennyiségének és minőségének fejlesztése – ahogy azt a barcelonai Európai Tanács következtetéseiben megállapított célkitűzések is tartalmazzák – lehetővé teszi a szülők számára a családi élet és a munka egyensúlyának megteremtését. A statisztikák azonban sajnálatos módon azt mutatják, hogy sok tagállamnak még hosszú utat kell megtennie, míg eléri ezeket a célkitűzéseket.

  Nessa Childers (S&D). – Elnök úr, a „Mozgásban az ifjúság” számos üdvözlendő kezdeményezést tartalmaz. Ilyenek például az európai tanulmányi kölcsönt biztosító eszköz, az „európai ifjúsági garancia” kezdeményezésre irányuló tervek, amelyek biztosítanák, hogy az iskola elvégzése után legkésőbb négy hónappal a fiatalok újabb képzésben vegyenek részt, vagy munkába álljanak; üdvözlendő továbbá a nemrég bejelentett „dolgozó ifjúság” terv is, amelynek a fiatalok és a vállalatok közötti kapcsolatépítés a célja.

Azonban kötelességemnek érzem, hogy felhívjam a figyelmet egy aggasztó tényre. 2010-ben az uniós országok az oktatás terén kitűzött öt célból csak egyet valósítottak meg, ami nem sok jót jósol az Európa 2020 stratégiára nézve. Ha azt akarjuk, hogy a „Mozgásban az ifjúság” kezdeményezés sikeresebb legyen, akkor végrehajtását szorosan nyomon kell követni a helyszínen, valamint a parlamenti képviselőknek a saját választókerületükben.

  Piotr Borys (PPE). – (PL) Elnök úr, a mai vita az Európai Parlament legfontosabb és legjelentősebb vitái közé tartozik. A teljes kulturális és oktatási ágazatról szól, tehát arról az alapról, amelyre Európa egésze támaszkodik. Ezt nem szabad elfelejtenünk, és nagy fontosságot kell tulajdonítanunk ennek a vitának, nem elfelejtve azt sem, hogy nem minden tart örökké. Tudnunk kell, hogy ha erős Európát akarunk, akkor erős alapokra van szükség, és arra, hogy Európa ellenálló legyen a jövőbeli potenciális válságokkal szemben. És esetleg nagy változásokra is szükség lehet, amelyeket talán nekünk kell megtennünk.

Köszönetet akartam mondani az előadóknak ezekért a nagyon jó jelentésekért, különösen Zver úrnak és Honeyball asszonynak, mivel most először alkalmazunk átfogó megközelítést az oktatással kapcsolatban. Azt akarjuk, hogy gyermekeink kiváló és széles körű ismereteket kapjanak a korai évektől egészen a felsőoktatásig. Ha azt akarjuk, hogy az európai társadalom mobil legyen, a fiatalok pedig nyitottak, érzékenyek és kompetensek, akkor felelősségteljes megközelítésre van szükség az oktatás egészében, és sajnos a jelenlegi számok aggasztóak. Az európai polgárok egyharmadának nincs semmiféle szakképesítése.

A kulturális dimenzióval kapcsolatban szeretném megköszönni a biztos asszonynak azt az információt, hogy az Európai Külügyi Szolgálatnak követei és kultúrattaséi lesznek a világ valamennyi országában. Szeretnék köszönetet mondani Sanchez-Schmid asszonyak, mivel a kultúra támogatása mindenekelőtt a kultúrához kapcsolódó vállalkozások és még inkább a kultúra belső aspektusának támogatását jelenti. A kultúrával foglalkozó vállalkozásoknak ezért adminisztratív támogatást kell kapniuk, és az adminisztratív rendszerek bürokráciájának csökkentésére van szükségük, de szükségük van tőkére is, akár az uniós alapokból is. Ez közös küldetésünk, ezért zárásképpen szeretném megkérni a biztos asszonyt, hogy tájékoztassa erről a komoly és fontos vitáról a Tanácsot, amely most nincs jelen, hogy aztán a Tanács is megvitathassa Európa ezen fontos feladatait.

  Monika Smolková (S&D). – (SK) Elnök úr, mint a kulturális és kreatív ágazatokban rejlő potenciál felszabadításáról szóló jelentés árnyékelőadója a Regionális Fejlesztési Bizottság részéről, fontosnak tartom annak felismerését, hogy a kulturális és kreatív ágazatok a helyi és regionális fejlesztés eszközei. Számos régió még mindig le van maradva – többek között a pénzügyi válság következtében -, és a kulturális és kreatív projektek minden bizonnyal hozzá fognak járulni a munkahelyteremtéshez és ezen régiók versenyképessé válásához.

Fontos, hogy a tagállamok, ill. a regionális és helyi hatóságok a lehető legjobban használják ki a kultúrát és kreativitást, politikai kohéziót, strukturális politikát és más területeket támogató uniós programokat. Nagyon fontos, hogy meghatározzuk a kulturális és kreatív ágazatok finanszírozási lehetőségeit. Sok vállalkozás esetében a növekedés legfőbb akadálya a finanszírozás. Ezért fontos a magántőke és a köz- és magánszféra közötti partnerségek bevonása a kulturális és kreatív iparágakba, ahogy erre az előadó is felszólít, és hangsúlyozni kell a támogatás fontosságát is. Támogatom az állásfoglalásra irányuló indítványt.

  Seán Kelly (PPE). – (GA) Elnök úr, nagyszerű, hogy ma délelőtt ilyen fontos témáról folytatunk vitát, és azt is mutatja, mennyire komolyan vesszük a kulturális és oktatási kérdéseket.

– A kultúra és az oktatás önmagukban is nagyon értékesek. Mindkettőnek fontos szerepet kell játszania az egyesült Európa megteremtésében, valamint gazdaságaink fejlődésében. Ezt a ma délelőtt vitára kerülő kezdeményezések előmozdítják.

A „Mozgásban az ifjúság” remek kezdeményezés. Már sokan profitáltak és a jövőben is sokan fognak profitálni belőle, de van egy létfontosságú dolog: a képesítések és diplomák kölcsönös elismerése valamennyi tagállamban. Ez előmozdítaná a mobilitást, és ugyanakkor az intézmények színvonalát is emelné.

Be kell vallanom – mea culpa –, hogy nem hittem mindig a kora gyermekkori oktatás fontosságában. Sokakhoz hasonlóan úgy gondoltam, hogy csak gyermekfelügyeletről van szó, de most már tudom, hogy a korai oktatás a legjobb befektetés, ami az oktatás minden szintjén megtérül majd. Egy régi ír közmondás is erre tanít: "A jó kezdet fél siker", tehát kora gyermekkorban kell megalapozni a sikert.

Szeretném hangsúlyozni a szellemi tulajdonjogok fontosságát is, főleg a színészek esetében. Sokan közülük a létminimumon élnek, pedig megérdemelnék, hogy tehetségüket kamatoztathassák. Ehhez a szellemi tulajdonjogok védelmére van szükség, mind online, mind offline környezetben.

Sportemberként pedig el kell mondanom, hogy a sport is a kultúra és az oktatás nagyon fontos része. Kezdeményeztem egy európai sportfesztivál életre hívását. Ha ez megvalósulna, az nagyban hozzájárulna a kultúra részét képező sport népszerűsítéséhez.

Végül szeretném elmondani, hogy tavaly Mannheimben jártam. Jártam egy zeneiskolában, ahol egyaránt foglalkoztak produkciós feladatokkal, előadással, oktatással, hangszergyártással stb. Erről máshol is példát vehetnének.

  Enrique Guerrero Salom (S&D). – (ES) Elnök úr, én is szeretném kifejezni szolidaritásomat a természeti katasztrófa sújtotta spanyolországi Lorca lakossága iránt. Ez a régió már sokszor bizonyságát adta mások iránti szolidaritásának, és nagyra fogja értékelni, hogy az Európai Parlament ma kimutatja szolidaritását.

Biztos asszony, 1989-ben Jacques Delors, a Bizottság elnöke kijelentette, hogy Európa lelke az oktatás és a kultúra kell, hogy legyen. Ma már tudjuk, hogy az oktatás és a kultúra Európának nemcsak a lelke, hanem a szíve és izomzata is. Az Európai Unió gyenge lesz, ha nem valósul meg az európai gyermekek és fiatalok esélyegyenlősége és a társadalmi kohézió, amelyek elérhetővé teszik az oktatást mindenki számára, és ha nem jön létre a verseny, amely hozzájárul ahhoz, hogy valamennyi polgár fejlessze tudását. Azonban ha mindez megvalósul, akkor – és a kultúra révén – az Európai Unió azt a helyet töltheti be a világban, amelyet megérdemel.

  Emine Bozkurt (S&D). – Elnök úr, 2014-ben lesz a 100. évfordulója Ferenc Ferdinánd trónörökös meggyilkolásának, ami az első világháború közvetlen kiváltó oka volt. Ez Bosznia-Hercegovinában történt, akárcsak a 90-es évek véres háborúja. Fontos, hogy megemlékezzünk ezekről a tragikus eseményekről, amelyek oly sok ember halálához és oly sok szenvedéshez, megosztottsághoz és szörnyűséghez vezettek. De még fontosabb, hogy ünnepeljük azt, hogy Európában ma egység és béke van.

Szarajevó a történtek ellenére mindvégig megőrizte multikulturális szellemiségét és erejét. Erőteljes és szimbolikus gesztus lenne, ha ennek elismeréseképpen Szarajevó 2014-ben megkapná az Európa Kulturális Fővárosa címet. Ez megerősítené a békéről és stabilitásról szóló európai üzenetet. Kár lenne a szabályokra hivatkozva kihagyni ezt a történelmi lehetőséget. Csak akkor tekinthetünk nyitottan a jövőbe, ha feldolgozzuk a múltat, ha megismerjük a történelmet. Ezért kérem, adják meg Szarajevónak ezt a lehetőséget!

  Kinga Göncz (S&D). – (HU) Az idősödő Európa számára kulcsfontosságú, hogy a fiatalok közül mindenki kiteljesíthesse a tehetségét, mindenki sikeres lehessen a munkaerőpiacon később. Ehhez olyan oktatás kell, amely már kora gyermekkorban az esélykülönbségek kiegyenlítését célozza, amely külön figyelmet szentel annak, hogy az oktatás, a szakképzés, a foglalkoztatás előnyei minden fiatal számára elérhetőek legyenek, pénzügyi helyzettől, szociális és etnikai háttértől, fogyatékosságtól, esetlegesen egyéb egészségügyi problémától függetlenül.

A 2020-as stratégia 40%-os felsőfokú végzettséget, az iskolai lemorzsolódás 10%-ra való csökkentését célozza meg. Ennek eléréséhez az kell, hogy minden tagország ebbe az irányba haladjon. Van, ahol mostanában pont az ellenkező tendenciákat látjuk: a tankötelezettség korhatárának leszállítását, az államilag finanszírozott felsőoktatási helyek számának csökkentését.

Európa jövőbeni fenntartható növekedése, innovativitása csak akkor garantálható, ha ehhez mindenki hozzáteszi a saját erőfeszítéseit, ha minden ország egy irányba halad.

  Francisco José Millán Mon (PPE). – (ES) Elnök úr, természetesen én is szeretném szolidaritásomat kifejezni Lorca lakossága felé.

Az oktatásról folytatott vitával kapcsolatban szeretnék ismételten hangsúlyozni egy fontos dolgot: a középiskolai oktatásba be kellene építeni egy olyan tantárgyat, amely az Európai Unió történelmét, céljait és működését tárgyalná.

Erről a témáról már beszéltem az előző ülésszak plenáris ülésén, az alkotmányszerződésre vonatkozó népszavazás kudarca után. Szerencsére a Parlament által tavaly szeptemberben elfogadott, újságírásról és új médiáról szóló Løkkegaard-jelentés 13. bekezdése támogatta egy ilyen tantárgy bevezetését. Én magam terjesztettem elő módosítást ezzel kapcsolatban.

Spanyolországban a valenciai regionális kormányzat nemrég döntött arról, hogy a következő tanévtől bevezetik ezt a tantárgyat. Ezt a kezdeményezést más régióknak és országoknak is követniük kellene. Tudom, hogy a Bizottság természetesen támogatja és üdvözli az ilyen kezdeményezéseket.

Hölgyeim és uraim, csak azt értékeljük, csak azt becsüljük …

(Az elnök félbeszakítja a felszólalót)

  Wojciech Michał Olejniczak (S&D). – (PL) Elnök úr, a „Mozgásban az ifjúság” az Európa 2020 stratégia egyik legfontosabb kezdeményezése. Ösztönöznünk kell a modern technológiákon alapuló gazdasági növekedést, és ehhez jól képzett emberekre van szükség. Megfelelő támogatást kell nyújtanunk a gyerekeknek és fiataloknak. Nyelvtanulás, sport és kulturális tevékenységek, önkéntes munka és ifjúsági csere: ezeket a programokat az Európai Unió minden régiójában elérhetővé kell tenni a gyermekek és fiatalok számára.

Az Európai Unió valamennyi régiójában javítanunk kell az oktatás színvonalát, és csökkentenünk kell az egyenlőtlenségeket az oktatás valamennyi szintjén, a bölcsődétől az egyetemig. Jacek Kochanowicz professzor szerint az együttműködésre való képesség hiánya akadályozza leginkább Lengyelország és az Európai Unió fejlődését – ezen is változtatnunk kell. Az emberi tőke az oktatásból származik, a társadalmi tőke pedig az emberek közötti bizalomból. Az oktatási és kulturális programokba történő befektetés ...

(Az elnök félbeszakítja a felszólalót)

  João Ferreira (GUE/NGL). – (PT) Elnök úr, mindenekelőtt meg kellene vizsgálnunk e vita kontextusát. Össze kell hasonlítanunk a kultúra és oktatás fontosságáról elhangzó szép szavakat a valósággal. A cáfolhatatlan valóság az, hogy ezektől a területektől forrásokat vonnak el; az állam visszavonul ezekről a területekről, ami veszélyezteti az állam társadalmi szerepvállalását, és növeli az egyenlőtlenségeket az oktatáshoz, tudáshoz és kultúrához való hozzáférés terén. Ez pedig a társadalmi egyenlőtlenségek növekedéséhez és elmélyüléséhez vezet.

Bizonyos tagállamokban, például Portugáliában a szomorú valóság az, hogy iskolák ezreit zárják be, tanárok ezrei maradnak munka vagy biztonságos munka nélkül, az állami felsőoktatási rendszer súlyos alulfinanszírozottságtól szenved, és növekednek a tandíjak a felsőoktatásban. A valóság az, hogy a kulturális költségvetéseket nyomorúságos szintre csökkentik.

Tehát ne feledkezzünk meg arról, hogy sürgősen befektetésre van szükség; és ez még inkább igaz lesz, ha végrehajtják a Nemzetközi Valutaalap (IMF), az Európai Központi Bank (EKB) és az Európai Bizottság szégyenletes és maradi beavatkozási tervét.

  Nikolaos Salavrakos (EFD). – (EL) Elnök úr, szeretném elmondani, hogy együttérzek honfitársaival; Spanyolország a barátunk, és szolidaritást érzünk a spanyolokkal, ha ilyesmi történik. A „Mozgásban az ifjúság” az Európa 2020 stratégia egyik legfontosabb kezdeményezése, amelynek célja, hogy a fiataloknak több lehetőséget teremtsen az oktatás és képzés terén, és segítse őket az oktatásból a munkaerőpiacra történő átlépésben. Az oktatás, az egész életen át tartó tanulás, az innováció és a kultúra egyértelműen ösztönzik a fejlődést. Egy görög közmondás szerint az ész szüli a tőkét, és nem fordítva, ezért azonosítanunk, hangsúlyoznunk és fejlesztenünk kell a fiatalok képességeit és készségeit. Ehhez pedig azt is biztosítani kell, hogy képzettségüknek és képességeiknek megfelelő munkát találjanak.

(Az elnök félbeszakítja a felszólalót)

  Andrew Henry William Brons (NI). – Elnök úr, ezek a jelentések képmutatóak, és tele vannak ellentmondásokkal.

Azt állítják, hogy támogatják a sokféleséget, de ugyanakkor üdvözlik a nemzetek közötti különbségek felszámolását. A tagállamokon belüli sokszínűségbe, amelyet a jelentések támogatnak, beletartozik az újonnan érkezettek kultúrája is, ami egyáltalán nem európai. A lakosság változásával a kultúra is változik. Az őshonos kultúrák eltűnnek, helyüket más kultúrák veszik át. Ezek a jelentések hangsúlyozzák a véleménynyilvánítás szabadságát, de csak azzal tesznek róla tanúbizonyságot, hogy saját intoleranciájuknak adnak hangot azokkal szemben, akikkel nem értenek egyet.

Csak az általuk elfogadott kulturális értékeket akarják támogatni; az úgynevezett „európai” értékekkel összhangban lévő kulturális értékeket. Kedden láthattuk a Parlamentnek a véleménynyilvánítás szabadságához való hozzáállását politikai téren, amikor a Parlament megszavazta, hogy egyik képviselője ellen Franciaországban kirakatpert indítsanak egy gondolatbűnért, és még csak lehetőséget sem adtak neki arra, hogy megvédje magát.

  Damien Abad (PPE). – (FR) Elnök úr, tudjuk, hogy Európában jelenleg nagyon aggasztó a fiatalok helyzete, mivel ötmillió fiatalnak nincs munkája.

Örülök, hogy az Európai Bizottság célja, hogy demokratizálja az európai fiatalok munkaerő-piaci integrációját. Azonban meggyőződésem, hogy a „Mozgásban az ifjúság” program nem elég, és ami a legfontosabb, el kell kerülni azt a csapdát, hogy minden európai fiatalt egyetemre akarjunk küldeni. Úgy kell cselekednünk, hogy az a fiatalok minden csoportja számára releváns legyen, beleértve azokat is, akik a legtávolabb vannak az Európai Uniótól, és természetesen a gyakorlati képzésben részt vevőket is. Meggyőződésem, hogy ezt szem előtt tartva sürgősen létre kellene hoznunk egy valódi mobilitási programot ezen célcsoportok számára, a Leonardo program kiegészítéseképpen. Úgy gondolom, hogy a különböző programoknak az Erasmus nevet, az Erasmus jelzést kellene viselniük, különösen a gyakorlati képzésben részt vevőknek szóló programoknak, hogy meglegyenek a megfelelő ambíciók célunk elérésére.

A második fontos kérdés a finanszírozás. Rendelkezésre kell bocsátanunk a szükséges forrásokat, hiszen – ahogy már sokan hangsúlyozták – az ifjúság és az oktatás az Unió jövője szempontjából a legfontosabb prioritások közé kell, hogy tartozzon.

  Luís Paulo Alves (S&D). – (PT) Elnök úr, ez egy jó lehetőség arra, hogy kifejezzük a fiatalok társadalmi mobilitása iránti elkötelezettségünket, valamint azt az elkötelezettségünket, hogy egy nyitott világnézetű generációt neveljünk; egy olyan generációt, amely globális látásmódjának és gondolkodásmódjának köszönhetően képes hozzájárulni régiója és egész Európa fejlődéséhez. Azért van szükség erre, mert ha minden európai fiatal megtapasztalja a külföldi tanulást vagy munkát, azzal nemcsak ismereteket szereznek, nemcsak függetlenebbek lesznek, nemcsak látásmódjuk fejlődik, hanem ami a legfontosabb: hatalmas hozzáadott értéket jelent számukra, hogy kapcsolatba kerülnek más európai fiatalokkal, és megosztják egymással a tapasztalataikat.

Európának az európai projekt előmozdításához most minden eddiginél nagyobb szüksége van egy olyan európai generációra, amelynek tagjai ismerik egymást, és bíznak egymásban, amelynek tagjai ismerik Európát, és bíznak Európában. Ezért Európa legnyugatibb pontjától kezdve – ez Fajã Grande az Azori-szigeteken – mindenki számára lehetővé kell tenni az európai projektben való részvételt. Biztosítanunk kell, hogy pénzügyi okok miatt senki ne maradjon ki.

  Jaroslav Paška (EFD). – (SK) Elnök úr, a korai oktatásról szóló jelentés említi a szegényebb családokból származó gyermekek oktatásával kapcsolatos, a szakmai gyakorlatot középpontba helyező megközelítést. Az előadó szerint a roma családokból származó gyermekek a legveszélyeztetettebb csoport, akik igen kis mértékben férnek hozzá a korai oktatáshoz.

Ezért nagyon fontos, hogy a tagállamok a korai tanuláshoz való hozzáférés terén speciális feltételeket teremtsenek azoknak a gyermekeknek, akiknek a családjuk különféle okokból nem tudja megadni azt az anyagi és családi támogatást, amely lehetővé tenné számukra, hogy nagyobb problémák nélkül részt vegyenek a normál oktatási rendszerben. Azonban a legveszélyeztetettebb csoportok speciális oktatása terén nagy érzékenységre van szükség, hogy elkerüljük a gyermekek vagy családjaik megbélyegzését, amely növelheti a társadalmi kirekesztés kockázatát.

Ezért szisztematikusan módosítani és fejleszteni kell az ezeknek a gyerekeknek nyújtott speciális oktatási mechanizmusokat, hogy a veszélyeztetett csoportokból minél több gyermeket tudjunk sikeresen integrálni társadalmunkba.

  Franz Obermayr (NI). – (DE) Elnök úr, a gyermekek életének első három éve rendkívül fontos az agy fejlődése és a nyelv elsajátítása szempontjából. Ha a nyelv elsajátítása terén hiányosságok vannak, az nagyon megnehezíti a későbbi tanulást, mivel az életkor növekedésével csak nagy nehézségek árán lehet leküzdeni a nyelvi hiányosságokat.

A jelentés megállapítja, hogy az EU-ban a bevándorló gyermekek többsége megfelelő nyelvtudás nélkül vesz részt az oktatásban. Ugyanakkor kijelenti azt is, hogy a bevándorló családok és a kisebbségek, pl. a romák sokkal kevésbé veszik igénybe a korai oktatási szolgáltatásokat, mint más családok. Nem engedhetjük, hogy iskoláink színvonala egyre alacsonyabb legyen amiatt, hogy sok gyerek egyszerűen nem érti az oktatás nyelvét. Más szóval, minden gyermeknek – bevándorlóknak és nem bevándorlóknak egyaránt – legalább olyan szinten el kell sajátítania a nemzeti nyelvet, mire iskolába megy, hogy követni tudja az ott folyó oktatást.

  Joanna Katarzyna Skrzydlewska (PPE). – (PL) Elnök úr, a korai évek oktatására vonatkozó, közös céljainkon és értékeinken alapuló európai keret megteremtése helyes lépés oktatási rendszereink harmonizációja felé. Az Európa 2020 stratégia végrehajtásának kontextusában nagyon fontos hangsúlyozni az első életévek jelentőségét a későbbi fejlődés szempontjából, valamint a kora gyermekkorban rejlő potenciált. Véleményem szerint a vita tárgyát képező téma rendkívül fontos a jelen helyzetben. Hazámban a múlt hónapban új törvényt vezettek be a három év feletti gyermekek gyermekgondozási ellátásának formáira nézve. Az új törvény bővíti a gyermekgondozási ellátás formáit, és számos új ellátási formát is bevezet: gyermekklubok, napközi ellátás, hivatalos gondozók és munkahelyi bölcsőde. A változtatások célja megteremteni a gyermekek fejlődésének megfelelő feltételeit. Az ellátási lehetőségek széles skálája lehetővé teszi a gyermekek fejlődésének támogatását és ösztönzését valamennyi területen, valamint a gyermekben rejlő természetes képességek felszabadítását. A munkahelyi bölcsődék megkönnyítik majd a szülők számára a munkaerőpiacra való visszatérést egy nagyobb szünet után.

(Az elnök félbeszakítja a felszólalót)

  Evelyn Regner (S&D). – Elnök úr, a „Mozgásban az ifjúság” kezdeményezés kapcsán a pénzről is beszélünk, de mindenekelőtt a jövőről. Az innováció, a kreativitás és a foglalkoztathatóság az Európai Unióban mindenki számára valóban fontos témák. Jó, hogy a Bizottság a munkaerőpiacra való belépés döntő pillanatára koncentrál, én is éppen erről szeretnék beszélni. A fiataloknak szembesülniük kell a szomorú valósággal: a szakmai gyakorlaton rossz munkakörülmények között kell dolgozniuk, vagy akár ki is zsákmányolják őket. És a munkaerőpiacra való belépésnél a jelenlegi magas munkanélküliségi ráta fényében szembe kell nézniük a „valóban szükség van rám?” kérdésével.

Ez a téma most valóban nagyon foglalkoztat, ezért sürgetem a Bizottságot, hogy dolgozzon tovább ebbe az irányba, és a jövőre fókuszálva hozzon létre valami olyasmit, mint pl. egy, a szakmai gyakorlatokra vonatkozó törvényt, amely megakadályozná a kizsákmányolást ...

(Az elnök félbeszakítja a felszólalót)

  Androulla Vassiliou, a Bizottság tagja. – Elnök úr, mindenekelőtt szeretném kifejezni a Bizottságnak a Lorca város és környéke iránt érzett szolidaritását és együttérzését. Gyermekkoromban szülővárosomban magam is átéltem egy nagyon erős földrengést, ezért tudom, milyen szörnyű élmény.

Európai polgárként nem lehetünk elégedettek az európai oktatási rendszerrel. Elfogadhatatlan, hogy minden hetedik fiatal a megfelelő ismeretek és képesítések nélkül jön ki az iskolából, így nem talál munkát, és nem tud teljes életet élni. Elfogadhatatlannak tartom azt is, hogy minden ötödik gyermek nem tud megfelelően olvasni.

Valóban óriási figyelmet kell szentelnünk oktatási rendszereinknek. Oktatási rendszereinket a mobilitási programok megerősítése révén meg kell erősítenünk, mivel a mobilitás révén a gyermekek, a diákok, a munkavállalók és az önkéntesek megszerzik azokat a transzverzális készségeket, amelyeket a formális oktatásban nem tudnak megszerezni. Az oktatási költségvetések megnyirbálása nagyon rövidlátó politika. Ismételten felszólítom a tagállamokat és kormányaikat, hogy ne csökkentsék az oktatási költségvetést, mert ez válság idején különösen rossz politika, amelynek a jövőben nagyon negatív következményei lehetnek. Együtt kell működnünk annak biztosítása érdekében, hogy a következő többéves pénzügyi keretben az oktatási és mobilitási keret a jelenleginél magasabb legyen, mivel erre van szükség ahhoz, hogy ki tudjunk lábalni a válságból, és célt tudjunk adni az embereknek.

Az egyik tisztelt képviselő hivatkozott a szubszidiaritásra. Szeretném biztosítani önöket, hogy az oktatással és kultúrával kapcsolatos valamennyi politikánk és ajánlásunk teljes mértékben megfelel a szubszidiaritással kapcsolatos szabályoknak. Nem írunk elő semmit a tagállamoknak. Csak ajánlásokat dolgozunk ki a tagállamok számára. Platformot teremtünk számukra az együttműködéshez és a bevált gyakorlatok cseréjéhez, hogy tanulhassanak egymástól.

Ahogy önök közül is sokan említették, a kulturális és kreatív ágazatok fontos szerepet töltenek be, mivel ezek a fejlődés és munkahelyteremtés motorjai. Ne feledkezzünk meg arról sem, hogy a kreatív és kulturális ágazatok önmagukban is értékesek. A kretivitás és a kultúra az Európai Unió olyan értékei, amelyeket meg kell erősítenünk és meg kell őriznünk. Az érdekelt felektől kapott idevágó információk elemzését és az érdekelt felekkel való konzultációt követően ajánlásokat akarunk előterjeszteni a kulturális és kreatív ágazatok megerősítéséről, támogatásáról és fejlesztéséről, hogy az általunk elvárt eredményeket tudják produkálni.

Ami a kultúra külső dimenzióját, külső fellépéseinek kulturális dimenzióját illeti, kötelességünk érvényesíteni ezt a dimenziót. Ne felejtsük el, hogy valamennyien aláírtuk és elfogadtuk a kulturális sokszínűségről szóló UNESCO-egyezményt! Az egyezményt elfogadó valamennyi országgal együtt kell működnünk az egyezmény végrehajtásának biztosítása érdekében. Szeretném hangsúlyozni, hogy a harmadik országokkal való kulturális csere nemcsak számukra, hanem számunkra is hasznos lesz, hiszen gazdagabbá fogja tenni kultúránkat, bővíteni fogja tudásunkat és értékeinket.

Végezetül pedig, tudomásul vettem, hogy a Parlament határozottan támogatja azt a kezdeményezést, hogy 2014-ben Szarajevó megkapja az Európa Kulturális Fővárosa címet.

  Milan Zver, előadó. – (SL) Elnök úr, köszönöm, hogy ilyen demokratikusan és nagylelkűen vezette ezt a vitát, és lehetővé tette, hogy sok képviselőtársam részt vegyen benne. Ez egy minőségi vita volt, amely arra fókuszált, hogy meg akarjuk erősíteni és meg akarjuk őrizni jelenlegi mobilitási programjainkat, amelyek az egész életen át tartó tanulás programja és a „Mozgásban az ifjúság” program részét képezik. A tagállamok felé az az üzenetünk, hogy szenteljenek nagyobb figyelmet a számos ágazatot átfogó ifjúságpolitikának, és fektessenek több pénzt ebbe a területbe. A vitának még egy üzenete van: szeretnénk, ha a tagállamok folytatnánk oktatási rendszereik, szociálpolitikáik és piacaik reformját.

Szeretnék reagálni egy ellenvetésre, amely a vita során felmerült. A „Mozgásban az ifjúság” jelentés nem igazán a piacra összpontosít; tulajdonképpen szándékosan kerülni akartuk ezt a kérdést, de több helyen is hangsúlyoztuk, hogy az oktatási rendszernek alkalmazkodnia kell a társadalmi és gazdasági szükségletekhez, és hogy az oktatás és gazdaság között tátongó hatalmas szakadékot minél kisebbre kell redukálni, és biztosítani kell, hogy a fiatalok munkaerőpiacra történő belépését minél kevesebb tényező akadályozza. Érdekes módon az ifjúsági szervezetek is támogatták ezt az elképzelést a jelentés előkészítése során.

Lezárásképpen szeretném még a következőt hangsúlyozni: a javunkra kell fordítanunk mindazt a pozitív energiát, amely itt az Európai Parlamentben, az európai demokrácia templomában, valamint az Európai Bizottságban érzékelhető, és mindent meg kell tennünk azért, hogy ez a jelentés ne puszta elképzelés maradjon.

  Mary Honeyball, előadó. – Elnök úr, szeretném mindenkinek megköszönni ezt a mai hasznos és konstruktív vitát. A nagy többség – egy-két figyelemre méltó kivétellel – határozottan támogatta a korai oktatásról szóló jelentésemet és a ma vitára került többi jelentést. Véleményem szerint a jövőben valóban nem szabad elfeledkeznünk az oktatás rendkívül fontos szerepéről. Nemcsak a gyerekek szempontjából fontos, akikről az én jelentésem szólt, és nemcsak a fiatalok szempontjából, akikről a kollégám jelentése szólt, hanem Európa jövője szempontjából is. Ezért határozottan támogatom a biztos asszonyt abban, hogy a tagállamoknak továbbra is invesztálniuk kell az oktatásba, és nem szabad a gazdasági válság miatt megszorításokat bevezetniük ezen a téren, mivel ez a lehető legrosszabb, amit tehetnek.

Az oktatás a jövőről szól, arról, hogy olyan foglalkoztatható felnőttek kerüljenek ki az iskolából, akik egészségesek, akik megfelelő ismeretekkel rendelkeznek, és nem függenek a szociális szolgáltatásoktól. Mi így gondoljuk, és ezt az üzenetet közvetítjük a tagállamok felé, hogy a szubszidiaritással élve biztosíthassák, hogy amiről itt beszéltünk, az meg is valósuljon.

  Marietje Schaake, előadó. – Elnök úr, az EU külső fellépéseinek kulturális dimenzióiról szóló jelentésről beszéltem ma délelőtt, és most arról beszélnék, hogy hogyan tovább ezen a téren. Magyarország egyesült államokbeli volt nagykövetétől, Simonyi úrtól szeretnék idézni: „Kulturális értelemben a rock and roll döntő szerepet játszott a kommunista társadalmak fellazításában és abban, hogy e társadalmak közelebb kerültek a szabad világhoz.” Ha ma megnézzük az észak-afrikai és a közel-keleti fiatalok felkeléseit, láthatjuk, hogy most a szabad internet játszik döntő szerepet a szabad világ felé történő nyitásban. A szabad véleménynyilvánítás, a sajtószabadság, az információhoz, a kulturális és oktatási tartalmakhoz való hozzáférés előmozdítása érdekében szükség van egy, az internet szabadságáról szóló stratégiára.

Ez prioritás, de a jelentés tartalmaz még több konkrét javaslatot is, amelyeknek alapjait már megteremtette a Lisszaboni Szerződés és az UNESCO-egyezmények ratifikálása. Ezeket most át kell ültetni a gyakorlatba.

Az Európai Külügyi Szolgálatnak koordinálnia kell a különböző főigazgatóságok munkáját, és létre kell hoznia egy kulturális és digitális diplomáciával foglalkozó főigazgatóságot. Az EKSZ személyzetének megfelelő képzést kell kapnia, és minden uniós képviseleten kulturális attasét kell kinevezni. Szükség van egy intézményközi munkacsoportra, amely koordinál, ésszerűsít, racionalizál, és jelentést tesz az Európai Parlamentnek.

Kérjük a Bizottságot, hogy 2011-ben fogadjon el egy zöld könyvet, ezt követően pedig adjon ki közleményt EU külső fellépései során megvalósítandó kulturális együttműködési stratégiáról. Felszólítunk a kormánytól független kezdeményezések finanszírozása révén történő kapacitásépítésre is, és online is szeretnénk népszerűsíteni az EU kulturális tevékenységét a világban.

A meglévő programoknak – mint pl. az európai szomszédsági politikának és a demokrácia és az emberi jogok európai eszközének – vannak kulturális elemeik, amelyeket koordinálni kell, és stratégiailag ki kell aknázni. Védenünk és népszerűsítenünk kell a kulturális örökséget is, például a „Kék pajzs” program keretében, és kultúrpolitikai párbeszédet kell kezdenünk harmadik országokkal.

Az emberi jogokat tiszteletben kell tartani, és nem szabad engedni, hogy kulturális érvekkel indokolják az emberi jogok megsértését. Javasolnám a kollégáknak, hogy olvassák el a jelentést. Véleményem szerint ez a vita azt mutatja, hogy az EU-ban sokkal több vitát kellene folytatnunk a kultúráról.

  Marie-Thérèse Sanchez-Schmid, előadó. – (FR) Elnök úr, biztos asszony, a felszólalások után szeretnék köszönetet mondani képviselőtársaimnak, az árnyékelőadóknak, a bizottsági vélemények előadóinak, akik számos elképzelést ajánlottak figyelmembe, és segítettek a ma szavazásra kerülő jelentés szövegének javításában.

Most pedig önökkel együtt szeretnék a jövőbe tekinteni. Hogyan fogjuk nyomon követni ezt a jelentést? A zöld könyvhöz kapcsolódó fehér könyv kidolgozására szólítjuk fel az Európai Bizottságot, amely a nyomon követés révén elősegítené egy, a kreatív és kulturális ágazatokra vonatkozó, megfelelő stratégia kidolgozását. Várjuk a kulturális javak adóztatásával, a közös jogkezelő szervezetek irányításával és a kulturális, oktatási és médiához kapcsolódó programok költségvetésével kapcsolatos jogalkotási javaslatokat is.

Elképzeléseinket konkrét intézkedésekre kell váltani. Miért nem csökkentjük haladéktalanul valamennyi online és offline kulturális termék héáját? Az adózási különbségek olyan torzulásokhoz vezetnek, amelyek kivétel nélkül ártanak az európai vállalatok versenyképességének. Amerika számára versenyelőnyt jelent, hogy már régóta adómoratóriumot vezettek be ezekre a szolgáltatásokra. Európa is fog tenni valamit ezen a téren? Miért nem vezetünk be egységes árat Európa-szerte a digitális könyvekre nézve? Edouard Herriot francia politikus azt mondta: „A kultúra marad ránk, ha mindent elfelejtünk.” Azonban a kultúra is gyorsan feledésbe merülhet, ha nem óvjuk, ha nem őrizzük, és ha nem érdeklődünk iránta.

Remélem, hogy Európa meg fogja teremteni a kultúra támogatásának eszközeit, hogy az európai modell és örökség befolyásos lehessen, hogy Európa meg tudja védeni identitását, és képes legyen a gazdasági növekedésre.

  Elnök. – Egy állásfoglalási indítvány1 került előterjesztésre az eljárási szabályzat 115. szabálya (5) bekezdése értelmében.

A vitát lezárom.

A szavazásra ma déli 12 órakor kerül sor.

Írásbeli nyilatkozatok (az eljárási szabályzat 149. cikke)

  Elena Oana Antonescu (PPE), írásban. – (RO) Az Európai Unió jövője a fiatalokon múlik, azon, hogy mennyire tudják és akarják felkarolni az európai projektet, és mennyire tudják azt a tagállamok közötti integráció és együttműködés új dimenziójába belehelyezni. Ahhoz, hogy a mai fiatalok a jövő európai polgáraivá válhassanak, először is meg kell ismerniük egymást. Tehát minél több európai kultúrával kell kapcsolatba kerülniük, minél több tagállamban kell megfordulniuk és tanulniuk. Ezt szem előtt tartva szerintem az egész életen át tartó tanulás programjainak, pl. az Erasmus vagy a Leonardo da Vinci programnak, több pénzügyi támogatást kell kapniuk a következő években a hatóságoktól. Európának arra van szüksége, hogy egyre több iskolás és diák kerüljön kapcsolatba új társadalmi, oktatási és kulturális modellekkel. Meggyőződésem, hogy a fiatalokat célzó mobilitási programok valódi esélyt teremtenek az európai fiatalok hozzáállásának megváltozására, és hozzájárulnak, hogy közös elképzelésük alakuljon ki arról, hogy mit jelent Európa az oktatás, a tudomány, a kutatás, a kultúra és közös értékeink terén.

  Dominique Baudis (PPE), írásban. – (FR) A jelentés üzenete egyértelmű: az Európai Uniónak következetes és koordinált kulturális stratégiát kell beépítenie külpolitikájába. Az Európát és a Földközi-tengertől délre fekvő terület országait összekötő kapcsolatok mély változásokon mennek keresztül. Az arab világon végigsöpör a szabadság szele. A kultúra nagyon fontos érték. Hozzájárul az élő és tartós demokráciához. A kulturális és oktatási cserék előmozdítják a jól szervezett civil társadalom kialakulását. A kulturális együttműködés az Unió mediterrán térségbeli sikerének is kulcsfontosságú eleme, hiszen a nemzetek ezáltal megismerik egymást, kommunikálnak egymással, napról napra jobban tisztelik és értik egymást.

  Sergio Berlato (PPE), írásban. – (IT) Az Európai Unióban a kilencvenes évek óta a kulturális és kreatív ágazatok növekedése exponenciális volt a munkahelyteremtés és a GDP-hez való hozzájárulás tekintetében. Ezen ágazatok természete kettős: gazdasági szempontból hozzájárulnak a munkahelyteremtéshez és a növekedéshez, kulturális szempontból pedig előmozdítják a polgárok társadalmi integrációját. A Bizottság zöld könyve hivatalosan is elismeri ezen ágazatok gazdasági és társadalmi jelentőségét. Néhány nemzetközi partnerünk már kamatoztatja a kulturális és kreatív ágazatokban rejlő potenciált, de az EU még alakított ki stratégiát a kulturális tevékenységekre nézve. Véleményem szerint a globalizáció jelentette kihívások ezeknek az iparágaknak remek fejlődési lehetőségeket nyújtanak, amelyek hozzájárulhatnak a gazdasági és foglalkoztatási növekedési potenciál erősödéséhez. Stratégiai beruházásokra van szükség ahhoz, hogy a kulturális és kreatív iparágak serkentsék a társadalmi és területi kohéziót. Együtt kell majd működni a helyi szervekkel, szükség lesz tapasztalatcserére és a bevált gyakorlatok cseréjére. Meggyőződésem, hogy az európai kulturális sokszínűség megóvásának létfontosságú előfeltétele a szellemi tulajdonjogok határozottabb védelme.

  Vilija Blinkevičiūtė (S&D), írásban. – (LT) Az Európai Bizottság „Koragyermekkori nevelés és gondozás” (ECEC) című közleménye üdvözlendő kezdeményezés, mivel megvizsgálja a gyermekek oktatásának problémáit, és célja olyan eszközök létrehozása, amelyek segítségével minden gyermek szilárdan megalapozhatja jövőjét. Azonban véleményem szerint a bizottsági közleményből hiányzik a gyermekek oktatására, nevelésére és szociális védelmére vonatkozó, mind a 27 tagállambeli kutatások és adatok elemzése. Ezenkívül szeretném hangsúlyozni a társadalmi-gazdasági hátrányok és a gyermekek korai oktatásának lehetőségei közötti szoros összefüggést, mivel az alacsony jövedelmű családoknak kevésbé van lehetőségük az ECEC-szolgáltatások igénybevételére. Ennek következtében ezek közül a fiatalok közül később sokan sem munkát nem találnak, sem oktatásban vagy képzésben nem vesznek részt. Tudok a Bizottság arra irányuló erőfeszítéseiről, hogy a nyitott koordinációs módszeren keresztül előmozdítsa a bevált intézkedések és gyakorlatok cseréjét, de sokkal hasznosabb és hatékonyabb lenne a közös minőségi kritériumok kidolgozása és elfogadása. Ez valamennyi uniós tagállamban előmozdítaná az adatgyűjtést és a teljesítménymérést, hiszen az adatgyűjtés nagyon fontos a folyamat megfigyelése és az eredmények mérése szempontjából. Szeretném hangsúlyozni, hogy még kevésbé állnak rendelkezésre információk a szociális problémákkal küzdő családok gyermekeiről, a különleges igényekkel rendelkező gyermekekről és a hátrányos helyzetű gyermekekről.

  Zuzana Brzobohatá (S&D), írásban. – (CS) Ez a saját kezdeményezésű jelentés a fiatalok mobilitásával foglalkozik, amely az Európa 2020 stratégiából adódóan is fontos. Kétségkívül helyes, ha a fiatalok versenyképességét úgy próbáljuk növelni, hogy lehetőséget teremtünk számukra, hogy az egyetemi oktatás keretében legalább egy évet egy másik tagállamban töltsenek. A mobilitás, a kreditek elismerésének rendszere és más intézkedések meg fogják állítani a fiatalok munkanélküliségének növekedését. A fiatalok munkanélküliségi rátája az EU-ban ma átlagosan 21 százalék, ami nagyon aggasztó. Én személyesen nagyon üdvözlendőnek tartom, hogy felszólítjuk a Bizottságot és a tagállamokat az önkéntesség támogatására, valamint olyan jogalkotási intézkedésekre, amelyek lehetővé tennék, hogy a munkanélküliek által végzett önkéntes tevékenységet ledolgozott munkaidőként ismerjék el. Ez az intézkedés hozzájárul ahhoz, hogy a fiatalok hozzászokjanak a munkához, versenyképesebbek legyenek, és ösztönzi őket a munkakeresésre. Véleményem szerint nem kevésbé fontos az sem, hogy az oktatás rugalmasan alkalmazkodjon a munkaerőpiac követelményeihez annak érdekében, hogy a jövő diplomásai megfelelően el tudjanak helyezkedni a munkaerőpiacon, és így fokozatosan csökkenjen a fiatalok munkanélkülisége.

  Ioan Enciu (S&D), írásban. – (RO) Szeretném elmondani, hogy határozottan támogatom a „Mozgásban az ifjúság” kezdeményezést, amelynek célja az európai oktatási rendszerek és szakképzések fejlesztése. Ez kulcsfontosságú, ezért specifikus politikákat kell kidolgozni a fiatalok mobilitásának támogatására és az oktatásból a munka világába történő biztos átlépés megkönnyítésére. Figyelembe kell venni azt a fontos tényezőt is, hogy a fiatalok a világgazdasági válság által leginkább sújtott társadalmi csoportok közé tartoznak. Kötelességünk támogatni a fiatalok munkaerő-piaci integrációját, mind a fiatalok, mind az európai gazdaság érdekében. A ma fiataljai a holnap alakítói. Ezért létfontosságú, hogy legyen lehetőségük fejleszteni készségeiket, képességeiket és ismereteiket, hogy a közeljövőben aktívan hozzá tudjanak járulni az Európai Unió növekedéséhez és fejlődéséhez. Le kell fektetnünk azon konkrét politikák alapjait, amelyek a fiatalok támogatását szolgálják, ösztönzik mobilitásukat, és megteremtik számukra a külföldi tanulás lehetőségét. A mobilitás nemcsak a gazdaságot ösztönzi, hanem ugyanakkor jelentősen hozzájárul az európai kulturális kohézió megteremtéséhez.

  Kinga Gál (PPE), írásban. – (HU) Tisztelt Képviselőtársaim! Fontosnak tartom az oktatásnak és kultúrának szánt vitánkat, a számos lényeges szempont mellé tennék egy eddig hiányzó megközelítést. Az, hogy a hagyományos nemzeti közösségek, kisebbség és többség együttélése harmonikus és prosperáló legyen, alapfeltétele egymás megismerése, egymás tisztelete. Ebben kiemelt szerepe van az oktatásnak. Ha tanítanák a többségi iskolákban a kisebbségi közösségek történelmét, irodalmát is ugyanúgy, ahogy a kisebbségi oktatásban a többségi kultúrát, sokkal közelebb kerülnének egymáshoz az együtt élő közösségek. A kulturális megismerésben hangsúlyos szerep jut a nyelvoktatásnak is. Igaz ez nem csak világnyelvek tanulása során, hanem az együtt élő kisebbségiek és többségiek kapcsolatában is. Úgy gondolom, hogy nem csak a kisebbségieknek kellene tanulniuk a többség nyelvét, hanem ez fordítva is kellene, hogy működjön. Ezáltal mindenki gazdagodna és kifejezésre jutna a tiszteletet egymás iránt. Ugyanakkor, ismerve egymás nyelvét, a felnövekvő generációk sokkal pozitívabban viszonyulnának egymáshoz, könnyebben tudnának kapcsolatot teremteni velük egykorú társaikkal, ami meghatározó lenne e térségek jövőjét tekintve. Harmadrészt szükségesnek tartom megemlíteni a kulturális örökség beható megismerésének fontosságát ahhoz, hogy egymás kulturális értékeit felismerjék és tisztelhessék az együtt élő közösségek. Mindennek ösztönzésében látok konkrét feladatot a Bizottság számára, és elvi, politikai támogatásnak az erősítését a Parlament számára.

  Filiz Hakaeva Hyusmenovа (ALDE), írásban. – (BG) A fiatalok a társadalom és a jövő motorja. A fiatalok oktatása, szakképzése, képzettsége és munkaerő-piaci integrációja teremti meg az Európa 2020 stratégia célkitűzései megvalósításának alapjait az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés tekintetében. Ezért szilárd meggyőződésem, hogy Európának továbbra is be kell fektetnie ezen területek fejlesztése érdekében, és az olyan kezdeményezéseket, mint az Erasmus, a Leonardo és a „Mozgásban az ifjúság”, folyamatosan tovább kell fejleszteni, és népszerűsíteni kell. Az oktatás és képzés színvonalának, valamint a fiatalok oktatáshoz és képzéshez való hozzáférésének fejlesztése fontos lépések a munkanélküliség csökkentése és az európai gazdaság fejlesztése terén. Sajnálatos módon még mindig vannak olyan európai régiók és társadalmi csoportok, ahol ennek feltételei korlátozottak. A problémát csak a törekvések koordinálásával lehet megoldani. Fontos az is, hogy az oktatási és képzési programok nagyobb mértékben figyelembe vegyék a munkaerő-piaci igényeket, valamint hogy ösztönözzék a fiatalok kreativitását és potenciáljaik felszabadítását, mivel ez növeli versenyképességüket a munkaerő-piacon. Támogatom a fiatalok mobilitásának ösztönzésére irányuló erőfeszítéseket mind az oktatás során, mind a munka világában. Véleményem szerint ez fontos az új képességek megszerzéséhez és az európai identitás kialakulásához.

  Filip Kaczmarek (PPE), írásban. – (PL) Az EU külső fellépéseinek kulturális dimenziója nagyon fontos és nagyon szükséges. Az európai kultúrát világszerte általában mindenhol vonzónak találják, és szeretik. Az európai értékek elfogadtatása már nehezebb. Az AKCS-EU Közös Parlamenti Közgyűlésben számos alkalommal megtapasztaltam a kulturális különbségeket és azok következményeit.

Mi, európaiak következetesen megpróbáljuk védeni a számunkra alapvető és elidegeníthetetlen értékeket és elveket. Partnereinek ezeket elég gyakran nem értik. Vannak köztük olyanok, akik ebben egyfajta kulturális imperializmust látnak. Éppen ezért olyan nehéz meggyőzni partnereinket arról, hogy az Európai Unió által vallott értékek nem azt jelentik, hogy gondolkodásmódunkat rá akarjuk kényszeríteni másokra. Az, hogy például az emberi jogokról alkotott elképzelésünket megpróbáljuk elfogadtatni, egyszerűen erkölcsi kötelességünk. Tiszteljük a másságot és a sokszínűséget, de nem adhatjuk fel alapvető elveinket. Soha nem fogjuk elfogadni a megkülönböztetést, és soha nem fogjuk feladni az emberi élet és emberi méltóság védelmét. Ezen a téren az Unió teljesen egységes.

  Ádám Kósa (PPE), írásban. – (HU) Kedves képviselőtársaim! Szeretnék gratulálni Honeyball képviselőtársamnak a kiváló munkájához, hogy meglátta azokat a kritikus pontokat, amelyek a korábbiakban talán kevesebb figyelmet kaptak. Ezek közül különösen fontos a szegénység, a hátrányos helyzet és a rossz iskolai teljesítmény közötti összefüggés felismerése. Itt szeretném emlékeztetni a képviselőtársaimat, hogy van még egy további összefüggés: a hátrányos helyzet különösen erős ott, ahol a gyermek ráadásul még, a kellően nem tájékoztatott szülők által sem megértett, vagy elfogadott fogyatékossággal él. A most készülő jelentésemben erre a problémára különösen oda fogok figyelni, és Honeyball képviselőtársam munkája és különösön a gyermekközpontú megközelítés alkalmazása pedig remek referenciaalap lesz a későbbiekben. A jelentéstervezet "felhívja a figyelmet az iskoláskor előtti tanulás általános jelentőségére, különös tekintettel a nyelvtudás megszerzésére, valamint a többnyelvűségre és a nyelvi sokféleségre", amit csak örömmel és lelkesen tudok támogatni. Magam is úgy gondolom, hogy a fogyatékos gyermekek korai fejlesztése, a gyermekek megfelelő nyelvi kompetenciáinak megszerzésének támogatása alapvető és soha vissza nem térő alkalmat jelentő humánerőforrás befektetés. Ugyanígy fontos az, hogy a siket gyermekek nyelvi kompetenciájának kiépítéséhez először anyanyelvüket, a jelnyelvet kell megtanítani, hogy aztán valóban soknyelvűvé válhassanak. És ez befektetés az EU2020 céljainak elérése, a foglalkoztatás szintjének a növelése egy akadálymentesebb, befogadó és egy fenntartható társadalom kialakítása érdekében.

  Paweł Robert Kowal (ECR), írásban. – (PL) A fiatalok – főként a keleti partnerség és az Unió a Mediterrán Térségért országainak fiataljai – mobilitásának támogatása különösen fontos a jelenlegi fehéroroszországi és észak-afrikai események fényében. Az egyiptomi és tunéziai demokratizálódási folyamatot tovább erősíthetik az EU arra irányuló erőfeszítései, hogy ezen országok polgárait a demokratikus szellemiségre, a jogállamiság és emberi jogok tiszteletben tartására oktassák.

A művelt polgárok a diktátorok és a totalitárius rezsimek legnagyobb ellenségei. Az ilyen programok megszervezésében fel lehet használni az uniós tagállamok tapasztalatait. Lengyelországban például van egy program, a Konstanty Kalinowski ösztöndíjprogram, amelyet többek között a Varsói Egyetemen a Kelet-európai Tanulmányok Központja működtet – ez egy nemzetközi központ, amely lehetővé teszi, hogy a keletről és a Balkánról érkező diákok Lengyelországban tanulhassanak. Az Uniónak határozottabb erőfeszítéseket kell tennie egy keleti partnerségi egyetem létrehozására, amihez mintául szolgálhat a szlovéniai euromediterrán egyetem. Az EU-nak támogatnia kell a fiatal és tehetséges emberek bizonyos politikai stratégiák támogatására irányuló kezdeményezéseit. Jó példa erre az Eastbook.eu weboldal, amelynek létrehozói nap mint nap internethasználók ezreit látják el információkkal a keleti partnerség országainak eseményeiről és a program eredményeiről. Az EU-nak a tagállamok fiataljait is támogatnia kell abban, hogy a szomszédos országokban tanulhassanak. Ez hozzájárul a kulturális falak lebontásához. Dicséretes az Eurobus kezdeményezés is – ez tulajdonképpen egy ukrajnai utazás, amelyet minden évben megszerveznek uniós fiatalok számára

  Elżbieta Katarzyna Łukacijewska (PPE), írásban. – (PL) A tavaly júniusban elfogadott új uniós stratégia, az Európa 2020 célja hozzájárulni a gazdasági válságból való kilábaláshoz és az Európai Unió további fejlődéséhez. A stratégia jelentős előrelépést jelent a fiatalok mobilitásának fenntartásában, sőt növelésében is.

Az Európa 2020 stratégia egyik prioritása a „Mozgásban az ifjúság” kezdeményezés, amelynek célja oktatási rendszereink eredményeinek javítása és a fiatalok munkaerő-piaci integrációjának előmozdítása. Ahogy a kezdeményezés neve is mutatja, ezeket a célokat ifjúsági csereprogramokkal, valamint a fiatalok ismeretszerzésének támogatásával akarjuk elérni. A jelenlegi statisztikai adatok szerint a fiatalok 15 százaléka korán abbahagyja tanulmányait, így nem szerez olyan képesítést, amely megfelelne a munkaerő-piaci követelményeknek. Ezenkívül a lakosságnak csak egyharmada szerez diplomát, és ez az arány lényegesen alacsonyabb, mint például az Egyesült Államokban vagy Japánban. Ezért az Európai Unió egyik legfontosabb feladata, hogy kiemelt figyelmet és megfelelő pénzügyi támogatást szenteljen ennek a két problémának. A helyzet azonban nem fog javulni, ha a Bizottság és a tagállamok nem követik az Európa 2020 stratégia irányelveit. A fiatalok mobilitása Európa további fejlődésének egyik kulcsa, és ha a világ leginnovatívabb gazdasága akarunk lenni, akkor be kell fektetnünk a humán tőkébe, különösen a fiatalokba.

  Ramona Nicole Mănescu (ALDE), írásban. – (RO) A jelenlegi gazdasági válság miatt az EU-nak olyan, az innovációra és kreativitásra alapuló, globális stratégiára van szüksége, amely ösztönzi a gazdasági növekedést és a munkahelyteremtést. Éppen ezért kell ösztönözni a kreatív és kulturális ágazatokat. Véleményem szerint ebből következik, hogy Európában javítanunk kell az alkotások terjesztését, és biztosítanunk kell az online alkotásokhoz való ingyenes hozzáférést, ugyanakkor nem szabad figyelmen kívül hagynunk az alkotók és műveik védelmét és az alkotók méltányos javadalmazását. Ezt szem előtt tartva olyan jogalkotási keretet kell létrehoznunk, amely előmozdítja ezen ágazatok fejlődését és a fogyasztók, valamint a digitális piac szereplői bizalmának megteremtését, mivel ennek az ágazatnak új munkahelyeket kell teremtenie, ezáltal kamatoztatva az Európai Unió kulturális sokszínűségét és innovatív potenciálját. Véleményem szerint új üzleti modellekre is szükség van, amelyek megerősítik ezeket az ágazatokat, és kamatoztatni tudják az egységes digitális piac előnyeit. Végezetül pedig, véleményem szerint ez a jelentés egy lépést jelent ezen ágazat fejlődésében. Azonban a Bizottságnak és a tagállamoknak növelniük kell erőfeszítéseiket, hogy a kulturális és kreatív ágazatok az európai gazdaság központi ágazataivá válhassanak.

  Iosif Matula (PPE), írásban. – (RO) Az Európára jellemző demográfiai változásokat figyelembe véve örülök, hogy az Európa 2020 stratégia keretében kiemelt figyelmet szentelünk a fiataloknak. Az Európai Bizottság kiemelt kezdeményezése, a „Mozgásban az ifjúság” konkrét intézkedésekre tesz javaslatot az oktatás és szakképzés színvonalának emelése érdekében. Ezek az intézkedések többek között a mobilitásra és a munkaerő-piaci integrációra irányulnak. Amellett, hogy 2020-ig csökkenteni kell az iskolai lemorzsolódás arányát, és növelni kell a diplomások arányát, szeretnék hangsúlyozni néhány olyan szempontot, amelyek segítséget jelenthetnek a fiatalok számára. Először is, rugalmasabb oktatási programokra van szükség, amelyek lehetővé teszik, hogy a diákok tanulmányaik mellett dolgozni is tudjanak. Másodszor pedig, egy, a földrajzi mobilitást kiegészítő virtuális mobilitási rendszer is előnyöket hozhat. Ösztönözni kell a magánvállalatok által a hallgatóknak nyújtott tanulmányi ösztöndíjakat is. Az ifjúsági magánkezdeményezések támogatása is éppilyen fontos, mivel ezek munkahelyeket teremthetnek, és elősegíthetik a társadalmi integrációt.

  Alajos Mészáros (PPE), írásban. – (HU) A gazdasági válság következtében a fiatalok körében tapasztalható munkanélküliség, EU szerte óriási kihívás, melyet eddig sem az EU, sem pedig a tagállamok nem kezeltek megfelelően. A fiatalok foglalkoztatási helyzete az általános gazdaságpolitikától függ, ezért a tagállamoknak a beruházások és munkahelyteremtések irányába kellene elmozdulnia. Sajnos a nálunk is tapasztalt megszorító intézkedések, melyek többek között az oktatási rendszert is érintik, valamint a munkahelyteremtést érintő kiadáscsökkentések nem igazán segítik a fiatalokat , sőt hosszú távon azáltal, hogy kirekesztve érzik magukat a társadalomból, munkaerőpiacról a gazdaság is veszélybe kerülhet. Nem kellene, hogy a gazdasági válság ok legyen az oktatási kiadások csökkentésére, mivel a válság hatásainak leküzdése érdekében szükség van a fiatalok magasabb szintű képzésére. A Mozgásban az ifjúság kezdeményezés sikere és hatékonysága nagymértékben függ a tagállamok hozzáállásától, kulcstevékenységétől, pénzügyi támogatásától e programok nemzeti szintű végrehajtása érdekében, mely hozzájárulhat a fiatalok társadalmi integrációjához. A helyi oktatási intézményeknek, illetve a helyi és regionális hatóságoknak a képzés és mobilitás terén betöltött szerepe is nagyon fontos, éppen ezért szükségesnek tartom, hogy a tanárok, valamint az ifjúság és oktatás területén tevékenykedő munkavállalók mobilitását is támogassuk, hisz ők azok, akik motiválhatják a fiatalokat. Az unió fenti céljainak elérése érdekében partnerségi megközelítést kellene kialakítani a helyi és regionális hatóságokkal is.

  Marie-Thérèse Sanchez-Schmid (PPE), írásban. – (FR) Támogattam ezt a jelentést, amely az európai fiatalokkal kapcsolatos ambícióinknak ad hangot. Az Európa 2020 stratégia a fiatalok oktatását helyezi célkitűzései középpontjába, és a következő célokat tűzi ki 2020-ra: az iskolai lemorzsolódás 15 százalékról 10 százalékra történő csökkentése, valamint a diplomások arányának 31 százalékról 40 százalékra történő növelése. Azonban szeretném felhívni a figyelmet a fiatalok mobilitásának akadályaira. Becslések szerint jelenleg a felsőoktatásban részt vevő európai diákoknak csak 4 százaléka kap tanulmányai során Erasmus ösztöndíjat. Ez nagyon kevés, hiszen a szakmai önéletrajz értékét nagyban megnöveli egy külföldön töltött év, amely nyitottságra nevel, fejleszti a nyelvtudást és az egyéb képességeket. Ezt a számadatot három dologgal magyarázhatjuk. Sok diák nem is tud a külföldi ösztöndíjak lehetőségéről. Ezenkívül az Erasmus ösztöndíjjal külföldön töltött év sok diák számára túl nagy költségeket jelent. Harmadszor pedig, a külföldön elvégzett tanulmányokat sokszor nehéz otthon elismertetni. Európának és a tagállamoknak lépéseket kell tenniük ezeken a területeken, hogy az Erasmus program, amely ez EU egyik legnagyobb sikertörténete, mindenki számára sikert hozhasson.

  Csaba Sógor (PPE), írásban. – (HU) A „Mozgásban az ifjúság” kezdeményezés fő célja a fiatalok mobilitásának elősegítése, az ennek útjában álló, még meglévő akadályok lebontása, ám üdvözöm, hogy kiemelt hangsúlyt fektet az oktatás és a munkaerő-piaci igények összehangolására is. A mai diplomás fiatalok talán legfőbb gondja ugyanis éppen az, hogy tanulmányaik befejeztével gyakran azzal szembesülnek: a munkaerő-piacon tudásuk nem hasznosítható. A fiatalok riasztó munkanélküliségi mutatói alátámasztják ezt, a jelenség hatásai pedig továbbgyűrűznek például a gyermekvállalási kedv csökkenése, a családalapítás idejének drasztikus kitolódása, ezáltal a kedvezőtlen demográfiai folyamatok erősödése felé. A probléma persze ismert mind az Európai Unió, mind a tagállamok szintjén, a megoldás viszont elsősorban az utóbbiak kezében van, a nemzeti oktatási rendszerek átszervezését, megreformálását, az új gazdasági-társadalmi valósághoz való hozzáigazítását ugyanis csak a tagállamok valósíthatják meg. Az EU feladata, hogy keretet teremtsen a folyamatoknak és ne hagyja elveszni az eredeti célt, ugyanakkor bátorítsa, ösztönözze tagállamait a rövidtávon nehezen végrehajtható, ám hosszútávon mindenképpen kifizetődő reformok véghezvitelében.

  Bogusław Sonik (PPE), írásban. – (PL) Örülök, hogy most, amikor a gazdasági válság miatt sok tagállam csökkenti az oktatási és képzési költségvetését, a Parlament elfogadta a „Mozgásban az ifjúság” kezdeményezésről szóló jelentést.

Az elmúlt években a fiatalokat érintette a legsúlyosabban a válság. A fiatalok munkanélküliségi rátája az EU-ban meghaladta a 20 százalékot, ami kétszerese a felnőttek munkanélküliségi rátájának. A fiatalok munkanélküliségi rátája bizonyos tagállamokban a 40 százalékot is elérte. A költségvetési megszorítások közvetlen hatással vannak a fiatalok kilátásaira és fejlődési lehetőségeire. A fiatalok tudása és képességei létfontosságúak az intelligens és fenntartható fejlődés megteremtéséhez. Az Európa 2020 stratégia kiemelt kezdeményezésének, a „Mozgásban az ifjúság” kezdeményezésnek növelnie kell a felsőoktatás vonzerejét Európában, javítania kell az oktatás minőségét, és ösztönöznie kell a diákok és munkavállalók mobilitását. Ez a kezdeményezés lehetővé teszi, hogy a fiatalok a munkához és élethez nélkülözhetetlen ismereteket, képességeket és kompetenciákat elsajátítsák. Ezeket a prioritásokat és célkitűzéseket nem lehet teljes mértékben megvalósítani, ha az EU költségvetése nem biztosít hosszú távú pénzügyi támogatást. Ezért fontos, hogy ez a program hosszú távon magas pénzügyi támogatást kapjon, és hogy megfelelő tájékoztatáspolitikát folytassunk.

  Jutta Steinruck (S&D), írásban. – (DE) Ez a jelentés egy olyan foglalkozási kategóriát állít a középpontba, amelynek egyébként nem szentelünk kellő figyelmet. Mi lenne az európai kultúrával a kreatív művészek nélkül? A kreatív ágazatok gazdasági fejlesztése során nem szabad megfeledkeznünk az ebben az ágazatban tevékenykedőkről. A Foglalkoztatási és Szociális Bizottság árnyékelőadójaként számomra különösen fontos az európai kreatív művészek társadalmi helyzete és körülményei. A kreatív ágazatból élő 5 millió ember közül sajnos nagyon sokan élnek bizonytalan körülmények között. Nem ritka, hogy második vagy harmadik állást vállalnak, mivel egy állásból nem tudnak megélni. Megszokott dolog, hogy nincs egészség- és nyugdíjbiztosításuk. A szerződések többnyire bizonytalanok, és a kreatív ágazatban dolgozók közül sokan csak néhány hónapra tudnak előre tervezni. A kreatív ágazatban dolgozók számára is biztosítani kell, hogy teljesen természetes legyen a megfelelő szociális védelem, a munkanélküliségre, betegségre és időskorra vonatkozó megfelelő biztosítás. Örülök, hogy az előadó ebben a kérdésben osztja a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság álláspontját, amelyet a jelentésbe is beemelt. Ideje, hogy a Bizottság és a tagállamok orvosolják ezeket a szociális hiányosságokat, és ígéretet tegyenek arra nézve, hogy Európa kreatív elméinek, az európai kreatív művészeknek nem kell alsóbb osztályként élniük.

  Emil Stoyanov (PPE), írásban. – (BG) Szeretnék gratulálni az előadónak ehhez a remek munkához, és a jelentés kidolgozása során tanúsított gyümölcsöző együttműködéshez. Szeretném még egyszer hangsúlyozni a kreatív ágazatokban rejlő hatalmas gazdasági és kulturális potenciált, valamint a kreatív ágazatok kivételes jellegét. Ezen ágazatok nagyon érzékenyek, mivel a mainstream gazdaság és a kulturális termékek előállításának határán helyezkednek el. Örömmel tölt el, hogy ez az ágazat még a jelenlegi körülmények között is Európa legdinamikusabb és leginnovatívabb ágazatai közé tartozik. Említésre méltó az is, hogy az ágazatban megvan a növekedési potenciál, és körülbelül 5 millió ember számára biztosít munkát az EU-ban. Javasoltam, hogy szorgalmazzuk, hogy az Európai Bizottság és a tagállamok vitassák meg, hogyan lehetne olyan speciális európai és nemzeti alapokat létrehozni, amelyek segítségével ezeknek az ágazatoknak kedvező feltételekkel lehetne kölcsönt biztosítani. Sajnálatos módon a Kulturális és Oktatási Bizottság a szavazáson kis többséggel elutasította ezt a javaslatomat. Mégis szilárdan hiszem, hogy ezt az ötletemet a közeljövőben el fogják fogadni, és meg fog valósulni. Szerintem ez nagyon fontos a kulturális és kreatív ágazatok támogatása és fejlesztése szempontjából, mivel ezek nem igazán kereskedelmi tevékenységek, és ezért kedvező feltételekkel történő finanszírozásra van szükségük, amelyet a bankok manapság más ágazatok számára a szokásos módon nem tudnak biztosítani.

  Rafał Trzaskowski (PPE), írásban. – (PL) Az Európai Parlament különös intézkedésekre szólít fel; felszólítja az Európai Bizottságot, hogy a kreatív ágazatot mint az Unió gazdaságának egyik legproduktívabb területét kezelje, amelynek fejlesztése abszolút prioritás. Ennek eléréshez először is bővíteni akarjuk a kreatív ágazat – amely az intelligens gazdasági növekedés egyik pillére – uniós finanszírozási lehetőségeit. Például szinergiát lehet létrehozni a kultúrát támogató uniós programok (pl. a 2007-2013-ra vonatkozó kulturális program) és a meglévő uniós kutatási programok (pl. az EU technológiai fejlődését támogató nyolcadik keretprogram) között, vagy pedig bővíteni lehet a meglévő alapok (pl. az Európai Szociális Alap) elköltési lehetőségeit. Olyan új és innovatív finanszírozási eszközök (bankgaranciák, visszatéríthető előlegek és intelligens kölcsönök) létrehozását is javasoljuk, amelyek megkönnyítenék az alkotók, ill. a kreatív ágazat kis- és középvállalkozásai számára a vállalkozás beindítását. A pénz természetesen nem minden. Javasoljuk többek között a kulturális és kreatív ágazat, valamint az európai egyetemek közötti együttműködés megerősítését, a fiatalok számára szervezett szakképzési kurzusok számának növelését, valamint az alkotók és kulturális területen tevékenykedők mobilitásának ösztönzését. Ennek érdekében többnyelvű internetes platformot akarunk létrehozni, hogy ott az alkotók megoszthassák egymással tapasztalataikat, és így még szorosabb kapcsolati hálózat jöjjön létre mindazok között, akik számára fontos az európai kreatív ágazatok fejlődése.

ELNÖKÖL: JERZY BUZEK
elnök