Az ülések szó szerinti jegyzőkönyve

2011. május 12., Csütörtök - Strasbourg

13. A szavazáshoz fűzött indokolások

  Elnök. – Most áttérünk a szavazáshoz fűzött indoklásokra.

A szavazáshoz fűzött szóbeli indokolások

Jelentés: Milan Zver (A7-0169/2011)

  Salvatore Iacolino (PPE). – (IT) Elnök asszony! Ez a jelentés kétségkívül előrelépést jelent a fiatalok számára teremtendő új oktatási lehetőségek terén. Támogatja a kutatást, az innovációt és az Európa 2020 stratégiát, amelyek egyre relevánsabbá válnak. Támogatni kell az iskolai oktatást, a képzést, az egyetemeket, és együtt kell működnünk a fiatalokkal abban, hogy a kultúra népszerűsítése hozzáadott értéket hozhasson.

A jelentés középpontjában a sikeres oktatás megteremtése áll, ezért is szavaztunk mellette. Fokozni kell a fiatalok mobilitását, nagyobb kapacitásra van szükség a munkahelyteremtés terén, és olyan munkaerőpiacra van szükség, amely nemcsak az egy adott területen dolgozó fiatalokat veszi figyelembe, hanem valamennyi ágazatot, amely lehetőségeket teremt a fiatalok számára.

  Sergej Kozlík (ALDE). – (SK) Elnök asszony! Támogattam a „Mozgásban az ifjúság” kezdeményezést, amelynek célja 2020-ra 15%-ról 10%-ra csökkenteni a lemorzsolódók arányát, és 31%-ról 40%-ra növelni a felsőfokú végzettséggel rendelkezők arányát. Összehasonlításképpen: az USA-ban 40% fölött, Japánban pedig 50% fölött van a felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya.

Jelenleg Európában a 18–24 éves fiatalok 14,4%-a rendelkezik középfokúnál alacsonyabb végzettséggel, és a fiatalok csaknem 21%-a munkanélküli. Támogatom a „Mozgásban az ifjúság” kezdeményezés azon célkitűzését is, hogy az oktatást össze kell hangolni a munkaerő-piaci szükségletekkel. 2020-ra becslések szerint a munkahelyek 35%-a felsőfokú képesítést fog igényelni (ma 29% ez az arány).

  Jarosław Kalinowski (PPE). – (PL) Elnök asszony! Feltétlenül támogatni kell a fiatalokat támogató európai programokat. A fiatalok jelentik kontinensünk jövőjét, ugyanakkor ők a legvédtelenebbek is. Nekünk kell biztosítanunk számukra a megfelelő oktatást, a kultúrához való hozzáférést és mindenekelőtt a nyelvtanulás lehetőségét, valamint azt, hogy szabadon megválaszthassák, hol akarnak tanulni. Nem mindenkinek van pénze és lehetősége, hogy mindezeket a dolgokat saját maga elérje. A fiatalokat támogató programok – például az Erasmus és a Leonardo da Vinci – által elért jó eredmények azt mutatják, hogy ezek hatékony eszközök. A legnagyobb támogatásra azoknak a vidéken élő fiataloknak van szükségük, akiknek gyakran nincsenek meg az anyagi eszközeik arra, hogy felsőoktatásba járhassanak, és arra sincs lehetőségük, hogy a mezőgazdaságon kívül más területen találjanak munkát.

  Hannu Takkula (ALDE). – (FI) Elnök asszony! Zver úr kiváló jelentéséről szeretnék szólni pár szót, amely a „Mozgásban az ifjúság” kezdeményezésről szól. Ez az uniós politika egyik sikertörténete. Még az euroszkeptikusok vagy az európai projekt kritizálói is egyetértenek azzal, hogy az ifjúsági mobilitási programok bizonyos hozzáadott értéket teremtenek, amely mindenki javát szolgálja. Jó példa erre a bolognai folyamat, a koppenhágai folyamat és a hasonló kezdeményezések.

Zver úr jelentése támogatja ezt az üdvözlendő tendenciát, amely új lehetőségeket és feltételeket teremt az Európa különböző országaiban tanuló európai fiatalok számára. Ez jó módszer a bevált gyakorlatok valódi cseréjére. Meggyőződésem, hogy ez hosszú távon meg fogja teremteni az európai gazdasági növekedés szilárd alapját, de még a gazdasági növekedésnél is fontosabb, hogy e folyamat révén az embereknek, a fiataloknak mind a személyiségük, mind az európai identitásuk fejlődhet.

  Daniel Hannan (ECR). – Elnök asszony! Európa-szerte kivándorlásra és szegénységre ítéljük a fiatalokat. Elrontjuk az adósságokért egyáltalán nem felelős, még meg nem született generációk életét is azért, hogy fenntartsuk a monetáris unióról szőtt képzelgéseinket.

Írország GDP-je 20%-kal csökkent a maximumhoz képest – ez a szám szinte hihetetlen. Görögországban tüntetnek a megszorító csomag ellen, amelyről már most tudjuk, hogy nem fog működni.

Amikor egy évvel ezelőtt megállapodtak a mentőcsomagban, azt közvetlen hézagpótlónak, rövid távú, feltételes intézkedésnek szánták, most pedig Görögország ismét kedvező feltételű kölcsönt vesz fel, mintha vége lenne a válságnak. Láthatjuk, hogy ez a politika kudarcot vallott. Mégis ugyanazt a politikát folytatjuk tovább Portugáliában és Görögországban, ahelyett, hogy beismernénk a tévedésünket.

Választópolgáraink nagy árat fognak fizetni Önteltségünkért!

  Radvilė Morkūnaitė-Mikulėnienė (PPE). – (LT) Elnök asszony! Örülök, hogy ma elfogadtuk a „Mozgásban az ifjúság” című, állásfoglalásra irányuló indítványt, amely az európai képzési és oktatási rendszer fejlesztésének kerete, hiszen világos ajánlásokat és orientációs kulcspontokat tartalmaz az uniós tagállamok számára oktatási és képzési rendszereik fejlesztésére nézve. Szeretnék kiemelni néhány aspektust. A „Mozgásban az ifjúság” kezdeményezés egyik célja, hogy előmozdítsa az Európa 2020 stratégia legfontosabb célkitűzésének megvalósítását, azaz azt, hogy 15%-ról 10%-ra kell csökkenteni a tanulmányaikat képesítés nélkül befejezők számát. A kezdeményezés azonban nem tartalmaz intézkedéseket és ajánlásokat a tanárok kompetenciáinak és képzésének javítására, sem a tanári hivatás presztízsének növelésére. Meg kell végre értenünk, hogy a tanárok munkája teremti meg a legnagyobb hozzáadott értéket a társadalom számára, és törekednünk kell arra, hogy az európai tanárok legyenek a legjobbak. Egyetértek a jelentéssel abban, hogy átfogó stratégiát kell benyújtani a Bizottságnak, amelynek célja a kötetlen oktatás támogatása. Felszólítok arra, hogy a jelentés fő ajánlásait közvetlenül kapcsolják össze a többéves pénzügyi kerettel.

  Bernd Posselt (PPE). – (DE) Elnök asszony! Ma itt van velünk a szudétanémet egyesület és a szudétanémet ifjúsági egyesület vezetősége. A szudétanémet ifjúsági egyesület határozottan törekszik a cseh ifjúsággal való, határokon átnyúló együttműködésre. Ebben az összefüggésben valóban óriási a jelentősége ennek a jelentésnek, mivel tartalmazza a következő három pontot: először is, az egyetemek közötti együttműködést, különös tekintettel az eurorégiókra és a határ menti régiókra; másodszor, a szakképzést, mivel nem csak felsőfokú oktatásra van szükség; harmadszor – és mindenekfelett – a nyelvismeret kérdését.

Szeretném határozottan kijelenteni, hogy szeretem Shakespeare nyelvét, de mégis kár lenne, ha az ifjúság csak ezt az egy nyelvet ismerné. E kezdeményezés keretei között éppen a szomszédos országok és a kisebb nyelvek tanulását kellene kiemelten támogatnunk. Az az igazság, hogy csak akkor ismerjük meg igazán a szomszédaink kultúráját, ha az ő nyelvükön tudjuk megélni a mindennapi életet. Ezen a téren sok tennivalónk van, de számos lehetőségünk is.

  Sidonia Elżbieta Jędrzejewska (PPE). – (PL) Elnök asszony! Nagyon örülök, hogy a „Mozgásban az ifjúság” az Európa 2020 stratégia szerves részét képezi. Örülök annak is, hogy a ma megszavazott jelentés figyelmet szentel a nem iskolarendszerű oktatásnak is, vagyis az ifjúsági szervezetekben és a nem kormányzati szervezetekben való tevékenység és az Önkéntes tevékenység révén történő tanulásnak. Biztos vagyok benne, hogy a nem iskolarendszerű oktatás hozzájárul ahhoz, hogy a fiatalokból aktív polgárok legyenek, hogy megtanulják a csapatmunkát, hogy kialakuljon egyéni érdeklődési körük, és hogy jobb eséllyel induljanak neki a munkakeresésnek – és ez nagyon fontos.

Jelentés: Mary Honeyball (A7-0099/2011)

  Jarosław Kalinowski (PPE). – (PL) Elnök asszony! A gyermekek jelentik a jövőnket. Ők lesznek a jövő európai társadalmának tagjai, ezért fontos, hogy nagyon korán elkezdjük a gyermekek oktatását. Már kisgyermekkorban el kell kezdenünk tanítani a gyermekeket a pozitív értékekre és az erkölcsi normákra. Az oktatásnak jó és szilárd alapokon kell állnia, és megfelelő képzettséggel rendelkező tanárokra van szükség.

Az esélyegyenlőség megteremtésére kell törekednünk, azaz arra, hogy minden gyermek hozzáférhessen a korai oktatáshoz, függetlenül attól, hogy városban vagy vidéken él-e, hogy gazdag vagy szegény családból származik-e. Az egyenlőtlenségek felszámolása során különösen oda kell figyelnünk a vidéki közösségekre, ahol a gyermekek sokkal kevésbé férnek hozzá az oktatási és kulturális lehetőségekhez.

  Hannu Takkula (ALDE). – (FI) Elnök asszony! Nagyon nagy figyelmet kell szentelni a gyermekkor első éveinek és a kora gyermekkori oktatásnak és nevelésnek (ECEC). Ezért nagyon üdvözlendőnek tartom Honeyball asszony jelentését, amelynek árnyékelőadója voltam.

Ezzel a kiváló jelentéssel kapcsolatban szeretném hangsúlyozni, hogy a kisgyermekek esetében a nevelésre sokkal nagyobb hangsúlyt kell helyezni, mint az oktatásra. Mégpedig azért, mert az élet minden alapvető elemének az első néhány életévben alakulnak ki az alapjai, ezért valószínűleg igaz, hogy ha a gyerekek ekkor biztonságban nevelődnek, és biztonságban érzik magukat a környezetükben, akkor később is nagyobb esélyük lesz a sikerre.

Ezért nem annyira az oktatás, inkább a nevelés jelentőségét kell hangsúlyoznunk. Az oktatás ideje később jön el, és – ahogy már említettük – ez a jelentés az Európában létező különböző modelleket vizsgálja meg, és alaptétele az, hogy kora gyermekkortól kezdve biztosítanunk kell, hogy egyetlen gyermek se legyen kizárva, tehát mindenkinek meg kell adni a jó, teljes élet lehetőségét.

  Daniel Hannan (ECR). – Elnök asszony! Tavaly nyáron volt szerencsém az Ön választókerületébe látogatni, és az egyik nap elvittem a gyerekeimet a strandra. Néztem a két kislányomat, ahogy homokvárat építenek, és közben elfeledkeznek arról, hogy jön a dagály, mert annyira belefeledkeztek abba, hogy kagylókkal és ágakkal díszítsék fel a várukat.

Nem volt szívem szólni nekik, hogy mindjárt jön a dagály, és ma hasonló érzésem volt a szavazási jegyzéket olvasva. Történelmi jelentőségű események történnek – a gazdasági válság, a világ GDP-jében való részesedésünk jelentős csökkenése –, mi pedig a korai oktatásról és a Nemzetközi Munkaügyi Szervezettel szembeni kötelezettségeinkről beszélünk, és arról, hogy Szarajevó megkapja-e az Európa Kulturális Fővárosa címet.

Hadd mondjak egy kíméletlen és ijesztő statisztikai adatot: 1974-ben Nyugat-Európa 36%-kal részesedett a világ GDP-jéből; ez ma 26%; 2020-ban pedig 15% lesz. Mialatt mi a korai oktatás miatt aggódunk, és Európa egyesítésének népszerűsítésével és a The Raspberry Ice Cream War című képregény gyártásával vagyunk elfoglalva, gyermekeinket pedig a nevetséges „Captain Euro” olvasására ösztönözzük, addig a világban betöltött helyünket más, erősebb országok veszik át, amelyek megtanulták a decentralizáció és a decentralizált hatalom előnyeit.

El fog jönni az idő, amikor egykori dicsőségünk semmivé lesz, mint Ninive és Türosz dicsősége?

  Radvilė Morkūnaitė-Mikulėnienė (PPE). – (LT) Elnök asszony! Szeretnék reagálni arra a téves információra, amelyet Tomaševski úr mondott a ma délelőtti vita során. Azt állította, hogy a Litvániában élő lengyel kisebbséghez tartozó gyermekek nem tanulhatnak lengyel nyelven. Szeretném elmondani, hogy Litvániában megközelítőleg 200 000 lengyel származású litván állampolgár él, és 62 olyan iskola van, ahol csak lengyelül folyik az oktatás, továbbá 34 olyan iskola, ahol vannak lengyel osztályok is. Németországban 2 milliós lengyel kisebbség él, de nincs egyetlen állami iskola sem, ahol kizárólag lengyelek tanulnának. Elmondanám azt is, hogy Litvánia az egyetlen olyan ország, ahol a lengyel kisebbség a bölcsődétől az egyetemig lengyel nyelven tanulhat. Ez egyedülálló a világon. A lengyel Białystok egyetemnek kirendeltsége működik Litvániában, ez az egyetlen lengyel egyetem Lengyelország területén kívül. Egy felmérésben a Litvániában élő nemzeti kisebbségek képviselőinek 42%-a azt mondta, hogy az elégtelen litván nyelvtudás hátrányt jelent a munkakeresésnél. Furcsa, hogy Tomaševski úr a litván oktatási törvényt kritizálja, ami megegyezik a lengyel törvénnyel. Ezért azt a költői kérdést szeretném feltenni neki, hogy akkor tehát úgy gondolja, hogy a Lengyelországban élő nemzeti kisebbségekkel sem bánnak megfelelően?

  Anna Záborská (PPE). – (SK) Elnök asszony! Már felszólaltam a vitában, és üdvözöltem azt a tényt, hogy Honeyball asszony valamennyi képviselőcsoport számára elfogadható kompromisszumra törekedett.

Ennek ellenére a végső szavazáson tartózkodtam, mivel véleményem szerint a jelentés számos ponton beavatkozik a nemzetállamok ügyeibe. Ezt a legvilágosabban az a tény mutatja, hogy a jelentés üdvözli a barcelonai célkitűzéseket annak ellenére, hogy a barcelonai célkitűzések kudarcot vallottak éppen azért, mert puszta számokat tartalmaznak, amelyeket az EU központilag akar rákényszeríteni az egyes tagállamokra.

Véleményem szerint a tagállamoknak biztosítani kell, hogy maguk dönthessenek az iskolára felkészítő intézmények számáról, mivel ez nem pusztán mennyiségi, hanem minőségi és kulturális kérdés is. Nagyon sajnálom, hogy nem tudtam a jelentés mellett szavazni, de ez a jelentés egy számomra alapvető meggyőződést nem vett figyelembe.

  Miroslav Mikolášik (PPE). – (SK) Elnök asszony! A gyermekkor kétségkívül kulcsfontosságú az egyén testi, mentális és szociális fejlődése szempontjából. Ezért meg kell értenünk, hogy az iskolára felkészítő intézményekbe történő befektetések a jövőbeli növekedés biztosítékai. Számos tanulmány is igazolja, hogy ezek a befektetések középtávon és hosszú távon jelentős gazdasági és társadalmi előnyöket hoznak.

Az ilyen jellegű támogatás legjobb és legtermészetesebb módja a család mint a társadalom alapegységének védelme. A szülők a gyermekek első és legfontosabb tanítói, ezért a jogi keret nem tartalmazhat olyan rendelkezéseket, amelyek büntetik a szülőket azért, ha ők maguk akarnak gondoskodni gyermekeikről, főleg az első néhány évben. Ez a kérdés a tagállamok kizárólagos hatáskörébe tartozik. Az Unió feladata pedig az lenne, hogy koordinációval járuljon hozzá ahhoz, hogy az egyes tagállamokban javuljon a helyzet ezen a téren.

Állásfoglalásra irányuló indítvány B7-0193/2011

  Daniel Hannan (ECR). – Elnök asszony! A közös halászati politika támogatói gyakran hivatkoznak arra, hogy a halaknak nem állnak útjukba az országhatárok. És ezt úgy mondják, mintha valami új felismerésről lenne szó – ó, igen, a halak úszkálnak, ki gondolta volna!

A valóság azonban az, hogy az állomány megőrzésének biztos alapját csak az illetékesség és a tulajdonjogok képezhetik. Ha megnézzük azokat az országokat, amelyek sikeres politikát folytatnak a halállomány megőrzése terén – legyen szó akár a Falkland-szigetekről, akár Izlandról, Norvégiáról vagy Új-Zélandról –, akkor azt látjuk, hogy ezekben az országokban a halászok számára megteremtették a tulajdonosi szemlélet feltételeit, ezzel ösztönözve őket arra, hogy a halállományt megújuló erőforrásként kezeljék. Arisztotelésznek igaza volt abban, hogy ami senkié, arra senki nem fog vigyázni.

A közös halászati politika sajnos közös forrásként kezeli a halállományt, amelyhez minden nemzet egyenlőképpen hozzáférhet. Ez vezetett ahhoz az ökológiai katasztrófához, amely az Északi-tenger halállományának pusztulását okozza.

És még egy nagyon időszerű téma: az elmúlt évek során tanúi voltunk, hogy a makrélák a közös halászati politika vizeiről az izlandi felségvizekre vándoroltak. Attól tartok, hogy ezért most már izlandi tulajdonban vannak. Nincs értelme emiatt panaszkodni. Az izlandiaknak szerencséjük volt, nekünk meg nem. Lehet, hogy pár év múlva fordítva fog történni, és akkor nekünk lesz szerencsénk. Ha pedig addig is biztosítani akarjuk a halállomány megőrzését, akkor el kell ismernünk azoknak az embereknek a tulajdonjogát, akiké a tengerjog szerint a tenger.

Állásfoglalásra irányuló indítvány B7-0297/2011

  Peter Jahr (PPE). – (DE) Elnök asszony! A kőolaj világpiaci árának emelkedése nem az egyetlen oka a halászati ágazat válságának, mivel az üzemanyagok többnyire már adómentesek, és a növekvő világpiaci árak minden halászt érintenek a világon – az Európai Unión és azon kívül is. Másodszor pedig, a csekély összegű (de minimis) támogatásokra megállapított küszöbök emelése hozzájárulhat ahhoz, hogy a halászok környezetbarátabb és fenntarthatóbb módon dolgozhassanak és halászhassanak, és ezt a lehetőséget meg kell ragadni. Harmadszor pedig, az üzemanyagárak csökkentésével önmagában nem lehet elérni ezt a célt. Azt várom a tagállamoktól, hogy ezen a téren innovatív és hasznos megoldásokat dolgozzanak ki.

  Izaskun Bilbao Barandica (ALDE). – (ES) Elnök asszony! Először is szeretném kifejezni a spanyolországi Murcia régióban fekvő Lorca város lakói és a tegnapi földrengés 250 sérültje iránt érzett szolidaritásomat, valamint részvétemet kifejezni a nyolc halálos áldozat családjainak.

Képviselőcsoportomtól eltérően a közös állásfoglalási indítvány mellett szavaztam, mivel aggódom az ágazat nehéz helyzete miatt, amelyet tovább rontott az olajárak emelkedése.

Segítséget jelenthet ebben a nehéz helyzetben a de minimis támogatásokra vállalkozásonként hároméves időszakra megállapított 30 000 EUR 60 000 EUR-ra való felemelése. Hozzáteszem, hogy ez az emelés nem eredményez semmilyen emelést az uniós költségvetésben. Az emelés végrehajtásának biztosítania kell a környezeti és szociális fenntarthatóságot is, ugyanakkor nem szabad torzítania a tagállamok közötti versenyt.

Az Európai Halászati Alapnak továbbra is támogatnia kell az ágazatot, hogy csökkenjen a halászok fosszilis tüzelőanyagoktól való függősége, hogy az ágazat tevékenysége hatékonyabbá váljon, valamint hogy az ágazat olyan innovatív ötleteket kaphasson, amelyek új lehetőségeket teremtenek számára.

  Seán Kelly (PPE). – (GA) Elnök asszony! Örömmel támogattam ezeket az ajánlásokat.

– A halászat – akárcsak a mezőgazdaság – igencsak bizonytalan foglalkozás. Ki van szolgáltatva az időjárás szeszélyeinek, a kvótáknak és természetesen a rendelkezésre álló állománynak. Mindehhez most hozzájött még az olajárak hirtelen emelkedése.

A megoldásnak végeredményben az Európai Unión belülről kell majd érkeznie: az Európai Uniónak önellátóbbá kell válnia az általános energiaellátás terén, amihez nyilvánvalóan szükség lesz a megújuló energiaforrásokra is. Úgy gondolom, meg kell vizsgálnunk az eddig feltáratlan európai területeket is, amelyeket eddig azért nem tártunk fel, mert ez gazdaságilag nem volt kivitelezhető. Most ez változóban van. Úgy gondolom, hogy ha sikerülne növelni az Európán belülről érkező ellátást, az automatikusan levinné a világpiaci árakat is, és természetesen csökkentené a nem demokratikus rezsimektől való függésünket is az energiaellátás terén.

Állásfoglalásra irányuló indítvány B7-0286/2011

  Miroslav Mikolášik (PPE). – (SK) Elnök asszony! Teljes mértékben egyetértek azzal a felszólítással, hogy nemzeti és európai szinten is módszeresen meg kellene vizsgálni a releváns javaslatok hatását a kis- és középvállalkozásokra (kkv-k), mivel ezek az európai gazdaság gerincét képezik, és több mint 100 millió embernek adnak munkát.

A jelenlegi gyakorlat azonban azt mutatja, hogy az innovációk kezdeti szakaszában vagy a kezdő és kis innovatív vállalatok számára szükséges pénzügyi támogatáshoz való hozzáférés az EU-ban még mindig nem igazán megfelelő és nem egységes.

Ezt a heterogenitást megerősíti az is, hogy a 21 milliárd EUR összegű pénzügyi támogatás csupán 75%-a volt – közvetítő bankokon keresztül – maradéktalanul elérhető, és a mintegy 23 millió kkv-ból pusztán 50 000 részesült ebből.

  Gay Mitchell (PPE). – Elnök asszony! A Fine Gael tagjai felkértek, hogy négyünk nevében, akik az Európai Néppárt Képviselőcsoportjának tagjai vagyunk, én beszéljek erről a témáról.

Határozottan támogatnunk minden olyan intézkedést, amely a kis- és középvállalkozások (kkv-k) támogatására irányul, mint ez a jelenlegi is. Tudjuk, milyen fontos szerepet játszanak a kkv-k az ír és az európai gazdaságban egyaránt. Azonban nem tűnik megalapozottnak, hogy a KKTA szerepeljen ebben a jelentésben. Nekem úgy tűnik, hogy az aktuális propaganda szerint cselekszünk. Németországban most például azt mondják, hogy kétszer is átgondolják ezt az egész KKTA-t.

Tehát támogassuk a kkv-kat, de az ilyen jellegű intézkedésekbe ne vigyünk bele propagandát! A KKTA mellett is és ellen is szólnak érvek. A támogatást ne cseréljük fel ideológiára! Minden lehetséges támogatást meg kell adnunk a kkv-knak, de nem kell folyamatosan belekevernünk az ideológiát.

Mi a KKTA ellen szavaztunk, de nem szavaztunk az egész jelentés ellen, mert nem akartuk lassítani a kkv-k számára szükséges segítséget, és örülök a lehetőségnek, hogy ezt elmondhattam.

  Elnök. – Mitchell úr, szeretnék feltenni egy kérdést. Elmondaná, mit jelent az Ön által használt rövidítés?

  Gay Mitchell (PPE). – Elnök asszony! Örülök, hogy megkérdezte. Azt hittem, azt kérdezi majd, hogy az elején litvánul beszéltem-e! A KKTA a közös konszolidált társaságiadó-alap rövidítése.

  Elnök. – Gondoltam, hogy látogatóink is szeretnék tudni, miről van szó.

(Taps)

  Reinhard Bütikofer (Verts/ALE). – Elnök asszony! Csak azt akartam kérdezni, hogy az, amit Írországban nem szeretnek, már automatikusan propaganda?

  Gay Mitchell (PPE). – Elnök asszony! Itt nem arról van szó, hogy mit szeretnek vagy nem szeretnek Írországban. Európai parlamenti képviselők vagyunk, ezért elmondjuk az álláspontunkat. Nem más tagállamok képviselői fogják megmondani nekünk, hogy mit tegyünk. Nem vagyunk kötelesek hazánkban aszerint cselekedni, mit szeretnek más tagállamokban. Minden tagállam azért küldi ide a képviselőit, hogy azok a saját véleményüket képviseljék. A mi véleményünk pedig az, hogy a KKTA mellett szóló érvek – amelyeket Berlin most befeketít – egy átgondolatlan propaganda részét képezik. Hatékonyságára nincs bizonyíték. Vannak érvek mellette és ellene, és nem hagyjuk, hogy az aktuális politikai korrektség jegyében ránk kényszerítsék.

  Elnök. – A szavazatok indoklása következik.

  Hannu Takkula (ALDE). – (FI) Elnök asszony! A közös konszolidált társaságiadó-alap nagy kihívást jelentene az Európai Uniónak, mivel a 27 tagállam között nagy különbségek vannak. A tagállamok gazdasági struktúrája nagyon különböző, de az egységes piac miatt természetesen nagyon fontos egyenlő és méltányos versenyfeltételeket biztosítani az európai gazdaság gerincét képező kis- és középvállalkozások számára.

Jelenleg ez nincs biztosítva, és ezért nagyon fontos a kkv-k felülvizsgálata. Én Finnországban például egyértelműen azt látom, hogy a finn cégek nagyon messze vannak az egységes piac középpontjából, ezért a logisztikai költségek, a szállítási költségek jelentősen megnövelik a termékeik árát. Ezért az Európai Unión belül is különböző kompenzációs rendszerekre van szükség az adózás terén és más módszerekkel is, hogy a versenyhelyzet mindenki számára igazságosabb legyen.

Nagyon fontos, hogy ilyen jelentéseket dolgozzunk ki, és hogy figyelembe vegyük a távoli északi területek cégeit is, hogy azok egyenrangú félként versenyezhessenek más európai cégekkel.

  Seán Kelly (PPE). – (GA) Elnök asszony, először is, ami a KKTA-t illeti, egyetértek a képviselőcsoport vezetőjével, Gay Mitchell-lel, és ennek megfelelően szavaztam. Azonban most egy másik pontról szeretnék beszélni.

– Mégpedig arról, hogy ezzel az egyedi javaslattal kapcsolatban csak szóbeli módosításban merült fel a hamisítás kérdése. Ez sajnálatra méltó, mivel a hamisított termékek Európa-szerte hatalmas kárt okoznak a vállalkozásoknak, és ezt a kérdést eddig nem hangsúlyoztuk és nem kezeltük eléggé.

Sok hamisított termék harmadik országokból érkezik, és a harmadik országok kormányai megkönnyítik a behozatalukat, vagyis kedvező feltételeket teremtenek a hamisított termékek Európába irányuló exportjának. A „megnevezni és megbélyegezni” elv alapján fel kell lépnünk ezek ellen az országok ellen, mivel nagyon negatív hatással vannak a törvényesen működő európai vállalkozásokra. Itt az ideje, hogy kimondjuk: ezt többé nem tűrjük!

Jelentés: Judith A. Merkies (A7-0162/2011)

  Adam Bielan (ECR). – (PL) Elnök asszony! Gyorsabb fejlesztés, hatékonyság, költséghatékonyság és a versenyképesség növelése: ezek a gazdasági problémák kezelésének legjobb eszközei. Ezen célok eléréséhez együtt kell működnünk az innováció terén. E téren nagyon fontos, hogy nagyobb szerepet kapjon a polgárok kreativitása, például lehetővé kell tenni a munkavállalók számára, hogy javaslatokat tegyenek a munkafolyamatok javítására. Az innovációnak a fogyasztás is irányt mutathat; a polgárok kreativitása és a modern technológiák használata iránti igény összekapcsolásának jó példája az, amikor az európai fogyasztók maguk fejlesztenek ki iPhone-alkalmazásokat.

A vállalkozások, tudományos intézmények és polgárok közötti kapcsolat megteremtésével is erősíteni lehet a tudásalapot, és ez is fontos tényező az Innovatív Unió céljainak megvalósításában. Ebben az összefüggésben létfontosságú lesz az állami és helyi hatóságok aktív részvétele. Az innováció alapvető célja a magas életszínvonal fenntartása Európában. Remélem, hogy a javasolt erők részvétele hozzá fog járulni az innovációs folyamat előmozdításához és a gazdasági stabilizáció megvalósításához. Ezért támogatom a jelentést.

  Peter Jahr (PPE). – (DE) Elnök asszony! Sajnos tegnap nem volt lehetőségem felszólalni a vitában, holott jelen voltam. Szeretném támogatásomról tanúsítani azokat a felszólalókat, akik hangsúlyozták, hogy az innovációnak és a kutatásnak a mezőgazdasági ágazatban is szerepet kell kapnia. A mezőgazdaság nem valamiféle elavult ágazat – a mezőgazdaság modern, élettel teli ágazat, ahol jelen van a kutatás és az innováció.

Az európai mezőgazdaságnak legalább három fő kihívással kell szembenéznie: élelemmel kell ellátnia a lakosságot, biztosítania kell a környezet fenntartását és az energiatermelést. Ezek a részben nagyon eltérő célok ma és a jövőben is alapos tudományos hátteret kívánnak meg.

  Zbigniew Ziobro (ECR). – (PL) Elnök asszony! Támogattam az innovatív Unióról szóló jelentést. Az innováció természetesen döntő fontosságú Európa fejlődése szempontjából. Véleményem szerint a legfontosabb az innováció támogatása a kis- és középvállalkozások ágazatában, különösen az Európai Unió új tagállamaiban, amelyek ebben a tekintetben egy kicsit le vannak maradva. Hiszen – ahogy számos elemzés igazolja – éppen a kis- és középvállalkozások ágazatának alakulása fogja meghatározni, hogy az európai gazdaság a jövőben versenyképes lesz-e a világ vezető gazdaságaihoz képest.

Nem szabad elfelejteni, hogy – amint arra az Ernst & Young könyvvizsgáló cég kutatása rámutatott – az európai kisvállalkozások által kutatási támogatásra és új technológiák beszerzésére benyújtott pályázatok háromnegyedét a bankok sajnos elutasítják. A finanszírozás súlyos probléma, ezért sürgetnünk kell a tagállamokat, hogy támogassák ezen a téren a kis- és középvállalkozásokat. E nélkül a támogatás nélkül nem fognak tudni lépést tartani a fokozódó globális versennyel.

  Jacek Olgierd Kurski (ECR). – (PL) Elnök asszony! Támogattam az Európának a válság utáni világhoz való alkalmazkodásáról szóló érdekes és átfogó jelentést. Tettem ezt abban a reményben, hogy a jelentésben javasolt intézkedések csökkenteni fogják a különböző tagállamok fejlődése közötti, egyre nagyobb egyenlőtlenségeket, és lassítani fogják az „agyelszívás” folyamatát, amit a jelentés – véleményem szerint túl udvariasan – „szellemi mobilitásnak” nevez. Európa fenntartható fejlődésének biztosítására növelnünk kell az új uniós tagállamok innovációjának és kutatási programjainak előmozdítására szánt alapokat.

Ösztönöznünk kell a kormányokat, hogy a kutatásra előirányozott éves költségvetési eszközök emelése mellett állapítsanak meg egy minimális küszöbértéket arra nézve, hogy költségvetésük hány százalékát kell kutatásra és fejlesztési projektekre fordítaniuk. A jövőben azonban a kutatásra és fejlesztésre szánt összegek semmiképpen nem vezethetnek az Európai Unió aktuális prioritásaira – gondolok itt például a közös agrárpolitikára vagy a kohéziós politikára – vonatkozó költségvetési tervek csökkentéséhez, mivel ezek igen jól látják el feladataikat.

  Lena Ek (ALDE). – (SV) Elnök asszony! Tény, hogy az innováció hihetetlenül fontos Európa gazdasági és társadalmi fejlődése szempontjából. Ennek ellenére az EU-nak eddig nem volt semmilyen közös szabályozása az innovációra nézve. Ezért nagyon fontos, hogy a Bizottság és Geoghegan-Quinn biztos asszony előterjesztették ezt a javaslatot.

Ha most lefektetjük az alkalmazandó szabályokat, ebben a dokumentumban és az innovatív Unióban is nagyon határozottan egyszerűsítésre és a felesleges bürokrácia kerülésére kell törekednünk. A szabályok egyszerűsítése nagyon fontos, mivel minden kutató, minden iparág és minden kisvállalkozás szerint a bonyolult szabályok akadályozzák leginkább az uniós források felhasználását és az innováció helyzetének javítása érdekében történő közös, koncentrált munkát.

Ezenkívül sokkal hatékonyabb irányítást kell biztosítanunk. A valóban nagy projektekre kell fókuszálnunk, nem pedig sok különböző területre szétosztani a pénzt, mint ahogy más összefüggésekben is tesszük. Végezetül pedig, az innovatív Unió valóban jó eszköz lehet az éghajlat problémájának megoldásában. Köszönöm.

Állásfoglalásra irányuló indítvány B7-0296/2011

  Mitro Repo (S&D). – (FI) Elnök asszony! A háztartási alkalmazottak mindennapi élete gyakran bizonytalan, munkájuk gyakran nem hivatalos és alulértékelt. Egyenlőtlen, méltánytalan, nem megfelelő bánásmódban részesülnek.

A háztartási alkalmazottak általában migráns munkavállalók, és nagy részük illegálisan érkezett az adott országba. Nem szerepelnek semmilyen nyilvántartásban, kizsákmányolás fenyegeti őket, és ki vannak szolgáltatva munkáltatóiknak. A háztartási alkalmazottakról szóló ILO-egyezmény és a bevezetendő közös szabályok fontos szerepet tölthetnek be annak biztosításában, hogy a háztartási alkalmazottak emberi jogait és szociális jogait tiszteletben tartsák, nyomon kövessék és előmozdítsák.

Naivitás lenne azt állítani, hogy Európában nincsenek illegális háztartási alkalmazottak. Ez a modern kori rabszolgaság egyik formája. A háztartási alkalmazottak, aki többnyire nők, a legsérülékenyebb csoportok közé tartoznak. Nem mernek panaszt emelni a rossz bánásmód, az erőszak vagy a szexuális kizsákmányolás miatt. Nem csak az EU-n kívülről érkezőket érinti a kizsákmányolás, hanem uniós polgárainkat is. A háztartási alkalmazottak helyzetének javítása az Európa 2020 stratégia prioritásai közé kell, hogy tartozzon.

  Peter Jahr (PPE). – (DE) Elnök asszony! A háztartási alkalmazottak foglalkoztatásáról szeretnék beszélni. Először is egyetértek azokkal, akik szerint az ebben az ágazatban foglalkoztatottak – akik többnyire nők – méltányos jövedelemre és szociális szolgáltatásokra jogosultak. Azzal is egyetértek, hogy ebben az ágazatban különösen sok hihetetlen és igazságtalan dolog történik.

Azonban szeretném kérni, hogy a jogos követelések megvalósításakor figyeljünk oda a bürokrácia problémájára. Németországban például az a helyzet, hogy ha háztartási alkalmazottat akarok foglalkoztatni, akkor adótanácsadóra van szükségem, mivel olyan nagy a bürokrácia, és a törvényi előírások olyan bonyolultak. Ez sok idegeskedésbe, időbe és pénzbe kerül. Aki meg akar menekülni a bürokráciától, az gyakran készpénzben fizeti ki az alkalmazottait, és ezzel – akár akaratlanul is – hozzájárul az illegális foglalkoztatáshoz. Ezért kérem, hogy figyeljünk oda a bürokratikus terhekre!

Állásfoglalásra irányuló indítvány B7-0295/2011

  Peter Jahr (PPE). – (DE) Elnök úr! Képzett gazdálkodóként szeretnék még néhány észrevételt fűzni ehhez a témához. Először is egyetértek azzal, hogy csökkentenünk kell az antibiotikumok használatát, különösen az állattenyésztésben. „A lehető legkevesebb antibiotikumot!”: ezt a jelmondatot kell követnünk. Másodszor pedig, szükség van a status quo elemzésére, vagyis elemezni kell az uniós tagállamok jelenlegi helyzetére vonatkozó adatokat. Ebben az elemzésben nyilvánvalóan minden tagállamnak részt kell vennie. Harmadszor pedig, további tudományos vizsgálatokra van szükség a veszélyek elemzése és hatékony megelőzése érdekében. Negyedszer pedig, nincs szükség a kérdés megideologizálására. Az ideológia nem helyettesítheti a tudományt.

Jelentés: Marietje Schaake (A7-0112/2011)

  Mitro Repo (S&D). – (FI) Elnök asszony! Ez a jelentés méltó a támogatásunkra. Európát joggal tartják gazdasági nagyhatalomnak, és ugyanígy lehetne kulturális nagyhatalom is.

A kulturálisan sokszínű EU koherens, de különböző értékek közössége. A nemzetközi politikában a kultúra nagyon fontos szerepet játszik. A kultúra az emberi jogok közé tartozik, és minden nemzetnek joga van a kultúrához. A kultúra az emberi jóléttel és boldogsággal is összefügg.

A kulturális politika lehetővé teszi az EU számára, hogy olyan országokkal is kapcsolatokat építsen, amelyekkel semmiféle partnerségről nem történt megállapodás. Különösen fontos az új, demokratikusabb társadalmat építő észak-afrikai országokkal kapcsolatos kulturális dimenziók támogatása is. A kétoldalú fejlesztési és kereskedelmi megállapodásoknak nemcsak a szociális felelősségvállalás elemeit kellene tartalmazniuk, hanem kulturális elemeket is. Az Európai Külügyi Szolgálatban kulturális szakértőket is kellene foglalkoztatni, hogy a kultúra koherensebb és szisztematikusabb módon legyen az EU külpolitikájának része.

  Adam Bielan (ECR). – (PL) Elnök asszony! Az európai országok kulturális öröksége önmagában is érték. A tagállamok között számos kulturális különbség van, és a tagállamoknak olyan jó hírük van a világban, amely vonzza a külföldieket, akik meg akarják ismerni ezeket a kulturális forrásokat. Az Európai Unió identitásának és kulturális értékeinek támogatása megerősítheti gazdasági és politikai helyzetét.

Az új technológiák fontos szerepet kapnak a kultúra területén, és lehetővé teszik az alapvető emberi jogok gyakorlását. Az internet szerepe a polgárok tevékenysége és információkhoz való hozzáférés terén különösen azokban az országokban fontos, ahol cenzúra van. Az Uniónak ezért az egész világon támogatnia kell az internet szabadságát, és jelentős mértékben hozzá kell járulnia a zárt országok kultúrájának előmozdításához és az ott élő emberek figyelmének felhívásához. Ezenkívül a fiatal generációnak olyan következetes mobilitási stratégiára van szüksége, amely hozzájárul a tudomány és kultúra fejlődéséhez. Támogatom a kulturális diplomáciára vonatkozó intézkedéseket, amelyekhez a parlamenti delegációk munkája is hozzájárulhat. Ezért támogattam a jelentést.

  Zbigniew Ziobro (ECR). – (PL) Elnök asszony! A jelentésben szereplő kijelentések és észrevételek nagyon értékesek és helyénvalóak. Különösen azokra a kijelentésekre szeretném felhívni a figyelmet, amelyek szerint az Európai Uniónak kötelessége az egész világon előmozdítani a véleménynyilvánítás szabadságának, a sajtószabadságnak és az audiovizuális médiához való hozzáférés szabadságának tiszteletben tartását. Igencsak helyénvaló az is, hogy a jelentés felszólítja az Európai Bizottságot, hogy segítse elő az internet szabadságának globális védelmét, hiszen sokat hallunk és olvasunk az internet szabadságát fenyegető veszélyekről.

Örömmel állapítom meg, hogy alapvető európai értékekre hívjuk fel a figyelmet, de be kell vallanom, hogy némi szomorúsággal szavaztam erre a jelentésre. Hiszen a világ más részeit felszólítjuk az alapvető értékek betartására, de elfelejtjük, hogy ezeket néha az Európai Unió bizonyos tagállamaiban is megsértik. Jó példa erre az, ami Lengyelországban történik a kormánnyal szemben kritikus újságírókkal. Tömegesen küldik el őket a közszolgálati médiából, a kormány képviselői pedig megpróbálják beszüntetni a független, magántulajdonban lévő Rzeczpospolita című napilapot, amely Lengyelország második legnagyobb minőségi napilapja, és amely mellesleg kritizálja a kormányt. Az ilyen eseteket is el kellene ítélni a jelentésben szereplő kérdések kezelése mellett.

  Hannu Takkula (ALDE). – (FI) Elnök asszony! Nagyon fontos, hogy a külpolitikáról folytatott vitában a kulturális dimenziók is helyt kapjanak.

Azt hiszem, azért jutottunk erre a következtetésre, mert a közel-keleti események felhívták a figyelmünket arra, hogy évtizedekig nem foglalkoztunk a kulturális dimenzióval; jó példa erre az Európai Unió kapcsolata Szíriával. Szíriában 1963 óta szükségállapot van, amely lehetővé teszi a tárgyalás nélküli kivégzéseket, de ezzel nem sok európai vagy uniós delegáció foglalkozott. A kereskedelem és az üzlet előnyt élvezett az emberi jogokkal szemben.

Ahogy Repo úr is mondta, a kulturális dimenziónak az Európai Unió tekintetében is fontos részét képezik az emberi jogok. Ezt nem szabad elfelejtenünk! Az emberi jogokat és a demokráciát kell középpontba helyeznünk. Ezeket kell határozottabban támogatni az európai külpolitikában ahelyett, hogy pusztán gazdasági szempontból nézzük a dolgokat.

  Jacek Olgierd Kurski (ECR). – (PL) Elnök asszony! Támogattam az EU külső fellépéseinek kulturális dimenzióiról szóló érdekes jelentést. Ki ne támogatná az EU fellépését, amelyet világszerte végez a véleménynyilvánítás szabadsága, a sajtószabadság és az audiovizuális médiához való hozzáférés szabadsága terén?

Azonban az a benyomásom, hogy túl sokat foglalkozunk az Unión kívüli helyzettel, és túl keveset az Unión belüli normákkal. Gondolok itt például Lengyelországra, ahol a jelenleg kormányzó koalíció átvette a közszolgálati média felett az ellenőrzést, és rengeteg újságírót bocsátanak el, a jelenlegi helyzetet kritizáló műsoraikat pedig megszüntetik. Például olyan emberek veszítették el a munkájukat, mint Jacek Sobala, Anita Gargas, Jacek Karnowski és Wojciech Leszczyński. Joanna Lichocka, Tomasz Sakiewicz, Rafał Ziemkiewicz, Jan Pospieszalski, Grzegorz Górny, Tomasz Terlikowski, Bronisław Wildstein és Wojciech Cejrowski műsorait megszüntették – és ez csak néhány példa a sok közül. Lengyelországban megsértik a szólásszabadságot, és ez az egész Európai Unióra nézve szégyen.

Jelentés: Marie-Thérèse Sanchez-Schmid (A7-0143/2011)

  Hannu Takkula (ALDE). – (FI) Elnök asszony! Sanchez-Schmid asszony jelentésével kapcsolatban először is azt szeretném elmondani, hogy nagyon fontos az Európai Unióban felismernünk azt, hogy a kreatív iparágak és a kultúra is szerepet játszanak az Európai Unió gazdasági növekedésében. Méghozzá nagyon fontos szerepet: az EU GDP-jének 2,6%-át a kreatív iparágak adják, és ezek az iparágak foglalkoztatják az uniós munkaerő 3,1%-át. Ezért elmondhatjuk, hogy ez elmúlt években, sőt évtizedekben a kreatív iparágak a húzó ágazatok közé tartoznak, és ez így lesz a jövőben is.

A kulturális dimenzióval kapcsolatban nem szabad elfelejteni, hogy ez nem csak gazdasági növekedést jelent. Az emberi értékek növekedését is jelenti, és ezt soha nem szabad elfelejteni a kultúrával kapcsolatban! Ezért a kultúra hatásait nem szabad a GDP növekedésével mérni. El kell ismernünk, hogy az emberek nemcsak a mindennapos létharcban való részvételük révén járulnak hozzá a GDP növekedéséhez, hanem azáltal is, hogy az emberi értékeken alapuló, egyedi életet élnek, ezért meg kell teremtenünk ehhez a megfelelő feltételeket és körülményeket. Nekünk, az Európai Unió tagjainak ezt nem szabad elfelejtenünk, mivel az Unió nagyon gyakran túlságosan korlátozott képet közvetít magáról felénk, ami azt sugallja, hogy csak a gazdasági együttműködésre irányuló szervek uniójáról van szó, és így mi is elfeledkezünk az Unió tágabb értelméről.

Ami azt a kezdeményezést illeti, hogy Szarajevó 2014-ben kapja meg az Európa Kulturális Fővárosa címet, remélem, hogy ez a projekt meg fog valósulni. Mi, a Kulturális és Oktatási Bizottság tagjai valamennyien egyetértettünk ezzel az elképzeléssel és ezzel a projekttel, mivel 2014-ben lesz az első világháború kitörésének 100. évfordulója, és az első világháború kiváltó oka a szarajevói merénylet volt. A város az Európában végbement fejlődést szimbolizálja. Azt akarjuk demonstrálni, hogy 2014-ben a béke hosszú időszaka veszi kezdetét, vagy a béke hosszú időszaka folytatódik. A béke és stabilitás terén elért fejlődésben a balkáni országoknak is nagyobb mértékben részt kellene venniük. Ez minden bizonnyal hozzájárulna egy nagyobb Európa megteremtéséhez.

Állásfoglalásra irányuló indítvány B7-0281/2011

  Hannu Takkula (ALDE). – (FI) Elnök asszony! Ami azt a kezdeményezést illeti, hogy Szarajevó 2014-ben kapja meg az Európa Kulturális Fővárosa címet, remélem, hogy ez a projekt meg fog valósulni. Mi, a Kulturális és Oktatási Bizottság tagjai valamennyien egyetértettünk ezzel az elképzeléssel és ezzel a projekttel, mivel 2014-ben lesz az első világháború kitörésének 100. évfordulója, és az első világháború kiváltó oka a szarajevói merénylet volt. Ezért a város az Európában végbement fejlődést szimbolizálja. Azt akarjuk demonstrálni, hogy 2014-ben a béke hosszú időszaka veszi kezdetét, vagy a béke hosszú időszaka folytatódik. A béke és stabilitás terén elért fejlődésben a balkáni országoknak is nagyobb mértékben részt kellene venniük. Ez minden bizonnyal hozzájárulna egy nagyobb Európa megteremtéséhez.

A szavazáshoz fűzött írásbeli indokolások

Jelentés: Milan Zver (A7-0169/2011)

  Luís Paulo Alves (S&D), írásban. – (PT) A javaslat mellett szavazok, mivel a kezdeményezés az Európa 2020 stratégia két fő célkitűzésének elérésére irányul, azaz az iskolai lemorzsolódás arányának 15%-ról 10%-ra csökkentésére, valamint a felsőfokú végzettséggel rendelkezők arányának 31%-ról 40%-ra való emelésére 2020-ig. A „Mozgásban az ifjúság” kezdeményezés emellett a tanulmányi mobilitás helyzetének előmozdítására összpontosít, de alapvetőnek tartja annak biztosítását is, hogy az oktatás összhangban legyen a munkaerő-piaci szükségletekkel, és felruházza a fiatalokat a szükséges készségekkel és ismeretekkel. A mobilitás fontos a más kultúrák megismerése miatt, de egyúttal az egyén saját kultúrájának jobb megértéséhez is hozzájárul. Az EU népességének kevesebb mint egyharmada rendelkezik felsőfokú végzettséggel, míg az USA-ban 40% fölött, Japánban pedig 50% fölött van ez az arány, Európának tehát növelnie kell ezeket a számokat, hogy versenyképesebbé váljon az egyre növekvő globális gazdaságban.

  Roberta Angelilli (PPE), írásban. – (IT) Az elmúlt évek során az Európai Unió egyre nagyobb mértékben összpontosít a többi gazdasággal globális léptékben is versenyképes, tudásalapú társadalom megteremtésére. A „Mozgásban az ifjúság” kezdeményezéssel az EU 2020 stratégia kulcsfontosságú szerepet adott a fiataloknak, és ezzel az a célja, hogy 2020-ra elérje az öt fő célt a foglalkoztatás, a kutatás és innováció, az éghajlatváltozás és az energiaügy, az oktatás és a szegénység csökkentése területén. Ezek ambiciózus célok, mivel a jelenlegi helyzet annyira instabil, és arra kényszeríti a fiatalokat, hogy állandó bizonytalanságban éljenek, eltávolodva attól a kilátástól, hogy a jövőben megtalálhatják stabil munkahelyüket és helyüket a társadalomban. Lehetetlen lesz az európai polgárság hangulatának konszolidálása és a fiatalokban rejlő potenciál felszabadítása, hacsak a rendelkezésre álló eszközök nem biztosítják az ahhoz szükséges erőforrásokat, amelyek ahhoz szükségesek, hogy jól menjenek a dolgok.

A tagállamoknak tartózkodniuk kell az olyan megszorító intézkedések bevezetésétől, amelyek az oktatási rendszerből és a foglalkoztatásból való forráskivonással járnak. Ehelyett az olyan platformok kialakítására kell összpontosítaniuk, amelyek a munkáltatókat és munkavállalókat, az egyetemeket, üzleti vállalkozásokat, a helyi és regionális szervezeteket egyaránt magukban foglalják annak érdekében, hogy lehetőségeket kínáljanak az oktatási és a szakmai képzési ágazatban, és hogy biztosítsák a megfelelő mobilitást és a képesítések elismerését.

  Zigmantas Balčytis (S&D), írásban. – (LT) A jelentés mellett szavaztam. A fiatalokat különösen rosszul érintette a válság, az EU-ban a fiatal munkanélküliek aránya meghaladja a 20%-ot, kétszerese a felnőttekének, míg egyes tagállamokban meghaladja a 40%-ot. A gazdasági válság miatt a tagállamok csökkentik az oktatásba és képzésbe való beruházásaikat, ami közvetlen befolyással van a fiatalok jövőt illető kilátásaira, illetve az EU jövőjére. Az oktatásra fordított befektetés kétségkívül alapvető fontosságú a fenntartható növekedéshez és fejlődéshez, az ifjúsági programok és az oktatás finanszírozását pedig még gazdasági válság idején sem szabad jelen idejű költségnek tekinteni, hanem az Európa jövőjére fordított befektetésként kell felfogni. Úgy érzem, hogy az Európa 2020 stratégiában előírt „Mozgásban az ifjúság” kezdeményezés hozzájárulhat a fiataloknak szóló meglévő oktatási, mobilitási és foglalkoztatási programok megerősítéséhez, a tagállamokat pedig az EU 2020 stratégia célkitűzéseinek elérésére serkentheti.

  Elena Băsescu (PPE), írásban. – (RO) A Zver-jelentés mellett szavaztam. Jelenleg túl sok olyan fiatal van, aki nem használja ki teljes mértékben lehetőségeit az oktatásban és a szakképzésben. E problémák európai uniós szinten harmonizált cselekvést tesznek szükségessé, hogy a fiatalok felkészültebben léphessenek a munkaerőpiacra. Olyan politikákra van szükségünk, amelyek kiterjednek azokra a lépésekre, amelyeket a fiataloknak kell megtenniük, amikor az oktatás területéről átkerülnek a foglalkoztatáséra. Úgy vélem, alapvető fontosságú a fiatalok és a különböző ifjúsági szervezetek számára, hogy részt vegyenek a döntéshozatali folyamatban. És segít megerősíteni bennük a valahová tartozás érzését és hogy tevékenyen hozzájárulhatnak az ifjúsági stratégia alakításához. A „Mozgásban az ifjúság” fő célkitűzésének az európai kohézió növelésének kell lennie. Az EU-nak a saját pénzügyi eszközeit kell bevetnie a fiatalok megsegítésére azzal, hogy hatékonyabban használja az Európai Beruházási bankot és az Európai Beruházási Alapot.

  Regina Bastos (PPE), írásban. – (PT) A „Mozgásban az ifjúság” kezdeményezés az Európa 2020 stratégia része. 28 olyan intézkedést mutat be, amelyek arra irányulnak, hogy az oktatási és képzési rendszerek jobban igazodjanak a fiatalok szükségleteihez, az uniós tanulmányi támogatás igénybevételére vagy egy másik országban tartott képzésen való részvételre bátorítva őket. A kezdeményezés célja az ifjúsági mobilitás növelése annak biztosítása érdekében, hogy 2020-ra az EU-ban minden fiatalnak legyen lehetősége a külföldi tanulmányokra.

A jelentés – amely megérdemelte, hogy igennel szavazzak rá – a külön figyelmet érdemlő helyzetek sorára figyelmeztet. Annak érdekében, hogy ez a kezdeményezés ne csak koncepció formájában létezzen, az szükséges, hogy a tagállamok vállaljanak kötelezettséget mind a pénzügyi támogatás, mind pedig annak végrehajtása tekintetében, és fontos az is, hogy uniós költségvetést fogadjanak el hozzá.

Alapvető fontosságú, hogy leküzdjük a mobilitás gyakorlati akadályait és gátjait, és kiegészítő mechanizmusokat kell bevezetni annak érdekében, hogy a fogyatékkal élők ugyanolyan lehetőségeket kapjanak, mint bárki más. Nem kevésbé fontos a középfokú oktatásban részt vevő diákok mobilitása, a Comeniushoz hasonló programokat pedig jobban kellene népszerűsíteni a tagállamokban.

  Jean-Luc Bennahmias (ALDE), írásban. – (FR) Noha az európai ifjúsági munkanélküliség számadatai aggasztóak – 2011 januárjában a 25 év alattiak munkanélküliségi aránya 20,6%-ra nőtt az EU-ban –, a 2020-as stratégia irányadó, „Mozgásban az ifjúság” kezdeményezéséről szóló jelentés felhívja a tagállamokat arra, hogy növeljék az oktatás, a képzés és a mobilitás területébe való beruházásaikat. A fiatalokkal kapcsolatos politikákat – függetlenül attól, hogy a korai, folyamatos vagy szakoktatást és -képzést érintik-e – beruházásként, nem pedig költségként kell felfogni. Az, hogy a hangsúlyt a humántőkére helyezzük, alapvető fontosságú európai társadalmaink jövője szempontjából. A különféle érintett szereplők közötti szinergiák kiemelése, a fiatalok függetlenségének kialakítása, a fiatalok oktatásból való lemorzsolódásának megállítását célzó intézkedések megtétele, a szakképzés és a szakmai gyakorlat fontosságának megerősítése, a képzési rendszerekre vonatkozó kötelező erejű európai minőségi keretrendszer elfogadása: ezek azok a jó elgondolások, amelyeket most nemzeti szinten kell közölnünk. Ennek az az oka, hogy a 2020-ig tartó stratégia sikere a végrehajtásáért felelős tagállamok kezdeményezőkészségétől és politikai akaratától függ, mivel e politikák jobbára nemzeti hatáskörben maradnak.

  Sergio Berlato (PPE), írásban. – (IT) A „Mozgásban az ifjúság” az Európa 2020 stratégia egyik kiemelt kezdeményezése, amelynek célja az intelligens, fenntartható és inkluzív gazdasági növekedés előmozdítása. A „Mozgásban az ifjúság” a fiatalok oktatása és képzése mobilitás eszközével történő javításának – és ilyen módon a munkaerőpiacra történő belépése megkönnyítésének – menetét vázolja fel. A legfrissebb adatok szerint a 18 és 24 év közötti európai fiatalok 14,4%-a morzsolódott le az iskolai képzésből a középfogú képzés elvégzése előtt, és az Európai Unió népességének kevesebb mint egyharmada rendelkezik felsőfokú végzettséggel, szemben az Egyesült Államok körülbelül 40%-os és Japán 50%-os arányával. Alapvető fontosságú, hogy a fiatalok ki tudják fejleszteni magukban azokat a készségeket és képességeket, amelyek lehetővé teszik számukra a munkaerőpiacra történő belépést, illetve hogy tevékeny módon járuljanak hozzá az Unió növekedéséhez.

Ennélfogva teljes mértékben elfogadom és bátorítom a kezdeményezést, amelynek célja az iskolai lemorzsolódás arányának 10%-ra csökkentése és a felsőfokú végzettséggel rendelkezők arányának 2020-ig 31%-ról 40%-ra növelése. Végezetül pedig úgy vélem, hogy a kiváló minőségű oktatás és képzés elengedhetetlen a korszerű munkaerőpiac követelményeinek való megfeleléshez.

  Izaskun Bilbao Barandica (ALDE), írásban. – (ES) Mivel szükség van az európai oktatási és képzési rendszerek fejlesztésére szolgáló keretrendszer kialakítására, támogattam a jelentést. A „Mozgásban az ifjúság” kezdeményezésnek politikai jellegű kezdeményezésnek kell lennie ahhoz, hogy előmozdíthassa a ma ifjúságának szóló oktatási, mobilitási és foglalkoztatási programokat, és hogy ösztönzőként szolgálhasson a tagállamok számára az Európa 2020 stratégia céljainak eléréséhez.

  Maria Da Graça Carvalho (PPE), írásban. – (PT) Üdvözlöm az előadónak az azzal a beruházással kapcsolatos elképzelését, amelyet az európai fiatalok érdekében kell végrehajtani. A tanulmányi mobilitás, valamint az európai diákok első munkahelyhez jutása esélyeinek javítása előmozdítja az európai identitás és polgárság megerősödését, következésképpen növeli a fiataloknak az Unió demokratikus folyamataiban való részvételét. Erre figyelemmel támogatom a tanulmányi mobilitás minőségének és hozzáférhetőségének szavatolására irányuló erőfeszítéseket, és szeretném kiemelni azt, hogy az előadó megemlítette, hogy fontos szorgalmazni azt, hogy minél több tagállam csatlakozzon a Bizottság Mobilitásminőségi Chartájához.

  Nessa Childers (S&D), írásban. – A „Mozgásban az ifjúság” fantasztikus kezdeményezés, és határozottan támogatom a képviselőcsoportot azzal, hogy teljes mértékben támogatom.

  Nikolaos Chountis (GUE/NGL), írásban. – (EL) A jelentés a „Mozgásban az ifjúság” programra hivatkozik, amely lehetővé teszi a fiatalok és az ifjúsági szervezetek számára, hogy többet tegyenek európai szinten (szemináriumok, találkozók, utazások révén), és hogy az EU pénzügyi támogatásával tevékenyen vegyenek részt a fiatalokkal kapcsolatos politikákról folytatott vitákban. A jelentés kedvező tulajdonságai közé sorolható az oktatáshoz való hozzáférés fontosságára való gyakori hivatkozás, az oktatási és képzési kiadások csökkentésének elvetése és az oktatás és képzés finanszírozása annak érdekében való növelésére irányuló felhívás, hogy – változatlan feltételek mellett – mindenki rész tudjon venni ebben a programban. Lehetővé teszi a szomszédos országok fiataljainak részvételét is, és hangsúlyozza a munkahelyi hátrányos megkülönböztetés elutasításának szükségességét. Nagy fontosságot tulajdonít a gyakornoki lehetőségek pragmatikus rendszerének, amely mindenki számára lehetővé teszi, hogy tisztességes bérhez valamint társadalombiztosításhoz jusson, hogy ne lépjenek a valódi munkahelyek helyébe. Mivel azonban vannak a jelentésnek bizonyos olyan részei is, amelyek az általam ellenzett bolognai oktatási politikára jellemzőek, azaz például a „piaci szükségleteknek” megfelelő programok kialakításának szükségességére hivatkozik, ami pedig véleményem szerint veszélybe sodorhatja a programot, tartózkodtam.

  Carlos Coelho (PPE), írásban. – (PT) Ma a fiatalok jelentik a globális gazdasági és pénzügyi válság által leginkább érintett egyik csoportot. Az EU-nak és a tagállamoknak kötelessége az olyan konkrét, hatékony intézkedések támogatása, amelyek – a jobb oktatás, képzés és a mobilitás révén – lehetővé eszik a munkaerőpiacra való átmenetet. A „Mozgásban az ifjúság” kezdeményezés az erre a törekvésre magára adott reakció, amely válaszokat kínál a fiatalok előtt álló problémákra, és segítséget nyújt nekik ahhoz, hogy sikeresek legyenek a tudásgazdaságban.

Az ifjúsági munkanélküliséggel kapcsolatos elfogadhatatlan számadatok ellenére úgy vélem, hogy az oktatás és képzés minősége, a munkaerőpiacba való megfelelő integráció, és az ifjúsági mobilitás melletti határozott lekötelezettség kulcsfontossággal bír a fiatalokban rejlő potenciál kiaknázása és az Európa 2020 stratégia céljai elérése szempontjából.

Ráadásul – noha ez a kezdeményezés a foglalkoztatásra mint végeredményre összpontosít – nem hagyja figyelmen kívül az oktatáshoz, az ifjúság részvételéhez, az aktív polgári léthez, a mobilitáshoz, a nyelvtanuláshoz és a nem formális oktatás területe szempontjából alapvető fontosságú készségek egész sorához kapcsolódó kérdéseket.

Az előterjesztett jelentés mellett szavaztam, és a fenntartható növekedéshez elengedhetetlenül szükséges kezdeményezés jelentős pénzügyi támogatását kérem.

  Giovanni Collino (PPE), írásban. – (IT) A „Mozgásban az ifjúság” kezdeményezés fontos hivatkozási pontul szolgál a fiatal európai polgárok számára. Pénzügyi tekintetben mindenekelőtt újabb lökést ad a fiatal diákok mobilitásával kapcsolatos európai projekteknek, javítja az európai iskolákat, serkentve az egyesült Európa jelentőségével kapcsolatban folytatott kutatást és vitát, és megmutatva, mit is tud felkínálni. A „Mozgásban az ifjúság” kezdeményezésnek az európai kulturális modell meghatározásáról folytatott vitához való hozzájárulása sem kevésbé fontos. A különböző intézmények közötti együttműködés és a különféle – az egyes országokban az uralkodó osztályok politikai tudatosságától is függően más és más módon tanított – diszciplínák területén folytatott tanulmányok szintén meghatározó elemét képviseli az európai identitás meghatározásának. Biztosítanunk kell, hogy fiataljainkon keresztül ezek az identitások valóban európaiak legyenek, és nem szabad engednünk, hogy a jövőben fiataljaink számára az egyedüli oktatási modell az amerikai legyen, noha mostanáig – természetesen az is fontos hivatkozási pont volt. Az Európai Uniónak valamennyi szükséges eszköz a rendelkezésére áll ahhoz, hogy felkínálja a világ számára értékeit é azzal kapcsolatos elképzeléseit, hogy miként szeretné, hogy gyermekei majd felnőjenek.

  Mário David (PPE), írásban. – (PT) A fiatalokat dinamizmusuk, óriási nagylelkűségük és a tanulásra és az alkalmazkodásra való óriási kapacitásuk jellemzi túlnyomórészt. Annak az Európának, amelynek van jövője, és amelynek az a célja, hogy egyre versenyképesebb és dinamikusan legyen, szüksége van erre a tőkére. Az Európa 2020 stratégiába foglalt „Mozgásban az ifjúság” program ennélfogva a fiatalokat támogató programok fontos gyűjteménye, amely ambiciózus, ugyanakkor igen egyértelmű célkitűzésekkel rendelkezik, amelyben magamat látom, és amellyel kapcsolatban azt remélem, hogy azok az emberek, akikre irányul, jelentős számban vesznek majd részt benne. A kezdeményezés kiáll annak szükségessége mellett, hogy több fiatal kapjon jobb hozzáférést a munkaerőpiachoz, ami felettébb aktuális cél, figyelemmel a fiatalok körében tapasztalható munkanélküliségnek a számos tagállam esetében elért szintjére. Hangsúlyozni szeretném az európai fiatalok mobilitása fontosságának a mind az oktatásuk, mind pedig munkás életük során szentelt figyelmet. Ez az oktatás a kultúrák és a helyszínek széles sora esetében biztosít olyan oktatást, amely komplettebb és gazdagabb, ugyanakkor hozzájárul az „európai tulajdonjog” valódi érzetének kialakításához, amely majd segítséget nyújt az európai polgárságnak a Szerződésekben foglalt koncepciójának megszilárdításához. Hogy támogassam és megerősítsem ezeket az intézkedéseket, igennel szavaztam a jelentésre.

  Marielle De Sarnez (ALDE), írásban. – (FR) A hallgatói mobilitási programok – például az Erasmus, az Erasmus Mundus és a Comenius – egyre több jelöltet vonzanak. Továbbra is vannak azonban gyakorlati akadályai a mobilitásnak, különösen a vízumok és a más nyelvű egészségügyi dokumentumok beszerzése, az ösztöndíjak külföldre való utalása, és a más tagállamban megszerzett képesítések elismerése tekintetében. 2004-ben, amikor az Erasmus Mundus csereprogram – a Parlament nagy többségének segítségével – elindult, rávettem az Európai Bizottságot a program minőségének biztosítására szolgáló szükséges intézkedések megtételére. Létrejött az „Európai Mobilitásminőségi Charta”. És most – hét év elteltével – még mindig megvannak ugyanazok az akadályok. Ezért szerette volna az Európai Parlament megismételni, hogy mennyi megnövelt összegű beruházás szükséges az oktatásba és képzésbe. Az európai mobilitási program valamennyi fiatal előtt való megnyitása – függetlenül tanulmányi vagy szociális hátterüktől – kulcsfontosságú a munkaerőpiachoz való jobb hozzáférésük szempontjából. Itt az ideje, hogy a tagállamok valós kötelezettséget vállaljanak a kiváló minőségű képzés valamennyi fiatal európai számára való garantálására.

  Christine De Veyrac (PPE), írásban. – (FR) Mivel a fiatalok jelentik Európa jövőjét, és mivel felelőtlenség volna, ha a fiatalok nem jelentenének számunkra prioritást akkor, amikor körülbelül 20%-os munkanélküliség sújtja őket, határozottan támogattam az Európa oktatási és képzési rendszerének javításáról szóló Zver-jelentést. Számos, a hirtelen a munkáltatók egyre nagyobb igényeivel találkozó diák számára valódi megpróbáltatást jelent a munkaerőpiacra való lépés. Ezért üdvözölte nagyon melegen az Európai Parlament a „Mozgásban az ifjúság” jelentésben szereplő javaslatokat: a felsőoktatásba való beruházás növelését, a nemzetközi mobilitási programok kidolgozását, a nem formális képzés keretében megszerzett kompetenciák elismerését, a korai iskolai lemorzsolódás elleni küzdelmet, és a fiatalok munkaerő-piaci beilleszkedésének támogatását.

  Diogo Feio (PPE), írásban. – (PT) Az oktatás és képzés iránti elkötelezettség a fiatal európaiak képzettségének javítása érdekében – ez az egyik kulcsfontosságú célkitűzése az Európa 2020 stratégiának, valamint egyben olyan eszköz is, amely véleményem szerint létfontosságú a munkanélküliség elleni küzdelemben és a vállalkozói szellem ösztönzésében. Ennélfogva üdvözlöm a „Mozgásban az ifjúság” kezdeményezést, különösen a hallgatói mobilitást támogató és ösztönző és a képesítések elismerésével kapcsolatos aspektusát, valamint hogy fontosnak tartja az iskolarendszeren kívüli oktatás és a kötetlen tanulást, amelyek gyakran ugyanolyan fontosak vagy fontosabbak, mint az iskolarendszerű oktatás.

Amennyiben Európa sikerrel kívánja elérni az innovációra, a kutatásra és képzésre különös hangsúlyt fektető Európa 2020 stratégia ambiciózus célkitűzéseit, akkor jobban képzett fiatalokba kell beruháznia, az oktatás olyan formáit választva, amelyek jobban szolgálják a jövőbeni munkaerő-piaci beilleszkedést, és különös figyelmet fordítanak a fiatalokat a jövőre valóban felkészítő tudásra.

  José Manuel Fernandes (PPE), írásban. – (PT) A jelentés a „Mozgásban az ifjúság” kezdeményezésről szól, amely – a remények szerint – az oktatási és képzési rendszerek javítására szolgáló keretrendszert alkot. Egyike az Európa 2020 stratégia kiemelt kezdeményezéseinek, amelyeknek egymáshoz kapcsolódó prioritásait az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés alkotja. A kezdeményezés 28 kulcsfontosságú cselekvésből és konkrét intézkedésből áll, amelyek célja a fiatalok oktatásának és képzésének a mobilitáson és foglalkoztathatóságon keresztül való javítása, az Európa 2020 stratégiának az iskolai lemorzsolódás arányának 10% alá csökkentésével kapcsolatos célkitűzésének elérése, a felsőfokú végzettséggel rendelkezők arányának 2020-ig 31%-ról 40%-ra történő növelése, és a jelenleg körülbelül 21%-os munkanélküliség (különösen a fiatalok körében tapasztalható munkanélküliség) csökkentése. Ennélfogva – és mivel „Az első EURES-állásod” ifjúsági képzési program támogatója vagyok – nincs is más lehetőségem, mint hogy egyetértsek a jelentésben megfogalmazott javaslatokkal, és a jelentés mellett szavaztam, tudván azt, hogy az EU-nak folytatnia kell – és meg kell erősítenie – a fiataljainkat támogató valamennyi intézkedését. Csak ilyen módon teremthetjük meg az erősebb és a még inkább a szolidaritáson és az integráción alapuló Európát.

  João Ferreira (GUE/NGL), írásban. – (PT) A jelentés témája és hatálya azt fejezi ki, hogy az – elkerülhetetlen módon – fontos kérdésekkel foglalkozik, egyes esetekben korrekt módon, más esetekben pontatlanul vagy nagyon elégtelen módon, egyes helyeken pedig ellentmondásos.

Fontos kérdéseket említ meg – konkrétan a preambulumbekezdésekben –, például a felsőoktatásra fordított beruházások fokozatos csökkenését, a tandíjak emelkedését és következésképpen a társadalmi szakadék mélyülését, de e kérdéssel az állásfoglalás főszövege már nem foglalkozik megfelelően. Megemlíti azokat a problémákat, amelyekkel sok fiatal pénzügyi szempontból szembesül a mobilitási programokban való részvétellel kapcsolatban, így a nagyarányú iskolai lemorzsolódás problémáját, és a fiatalok körében jelentkező munkanélküliséget, illetve a bizonytalan állásokat.

Ez még nyilvánvalóbbá teszi a jelentés ellentmondásait: az úgynevezett Európa 2020 stratégia célkitűzéseinek elfogadásával olyan irányvonalat hirdet, amely az általa meghatározott problémákhoz vezet: a bizonytalan állásokhoz és a fiatalok munkanélküliségéhez. Egyfelől kiáll a fiatalok munkahelyi hátrányos megkülönböztetésének felszámolása mellett. Másfelől pedig a gyakornoki munka megemlítésével implicit módon kitárja az ajtót az ilyen munkavállalók eltérő státusa előtt, és téved az „atipikus és bizonytalan állásokra vonatkozó védintézkedéseket” illetően.

Ezen okok miatt tartózkodtunk a zárószavazáson.

  Ilda Figueiredo (GUE/NGL), írásban. – (PT) Nem elegendő érdekes elveket kinyilvánítani, ha a valóságot figyelmen kívül hagyjuk. Az emberek és a társadalom fejlődésének biztosításához az élet legelső éveitől kezdődően tartó jó minőségű oktatás szükséges. A jó minőségű közoktatás forrásai azonban egyre szűkösebbek, a diákok az ösztöndíjak hiányával, munkanélkülivé váló családokkal és tanulmányaik félbehagyásával kénytelenek szembesülni, ahogyan történik mindez például Portugáliában, ahol a kormány megszorító politikákat gyakorol.

A valóságot pedig az e területeken való leszakadás jelenti. Az állam – a válságra hivatkozva – visszavonul, ami veszélybe sorolja szociális szerepét, valamint azt eredményezi, hogy az oktatáshoz, a tudáshoz és a kultúrához való hozzáférés esetében elmélyíti az egyenlőtlenségeket. Az eredmény a szociális egyenlőtlenségek megsokszorozódása és elmélyülése.

A valóság a Portugáliához hasonló tagállamokban az iskolák ezreinek bezárását, a munkanélküliség mértékének a fiatalok körében való növekedését, valamint tanárok ezrei munkájának bizonytalanná válását, továbbá az állami felsőoktatási rendszer krónikus alulfinanszírozását és a tandíjak növekedését jelenti. A valóság az, hogy a kultúrára szánt forrásokat elégtelen szintűre nyesik vissza.

Mindennek a legkomolyabb aspektusa az, hogy a helyzet ennél is tovább romlik, ha a Nemzetközi Valutaalap (IMF), az Európai Központi Bank (EKB) és az Európai Bizottság által összeállított agresszív beavatkozási programot végrehajtják.

  Pat the Cope Gallagher (ALDE), írásban. – (GA) A „Mozgásban az ifjúság” program az EU 2020 stratégia szempontjából központi jelentőségű kezdeményezés. A „Mozgásban az ifjúság” program célja a felsőoktatásban való részvétel ösztönzése az Unióban, az oktatás és képzés minőségének javítása, valamint a hallgatói mobilitás növelése a meglévő európai programok hatékonyságának javításával.

  Elisabetta Gardini (PPE), írásban. – (IT) A jelentés egy kulcsfontosságú elemmel járul hozzá az európai politikához, amelynek arra kell irányulnia, hogy ellássa az európai fiatalokat az ahhoz szükséges eszközökkel, hogy az egyre nagyobb mértékben globalizálódó munkaerőpiacon versenylépesebbek tudjanak lenni. A hallgatói mobilitás központba helyezése kell egyen az első lépése a fiatalok foglalkoztatási lehetőségei kiszélesítésének. Sajnos a fiatalok körében megnyilvánuló munkanélküliséggel kapcsolatos számadatok számos tagállamban aggodalomra és a helyzet átgondolására adnak okot. A fiataloknak az európai intézmények és ifjúsági szervezetek közötti párbeszéd ösztönzése révén való támogatása jó kezdet, de nem tekinthető a végső célnak. Készen kell állnunk arra, hogy meghallgassuk őket, hogy hitelesek legyünk és bizalmat ébresszünk bennük. Csak ilyen módon tudjuk megteremteni azt az Európát, amelyre az új generációk lehetőségként, nem pedig béklyóként tekintenek majd.

  Louis Grech (S&D), írásban. – A Zver-jelentés mellett szavaztam. Annak érdekében, hogy az EU 2020 stratégia „Mozgásban az ifjúság” kiemelt kezdeményezése sikeres lehessen, az uniós intézményeknek a valamennyi tagállam által támogatott pragmatikus, átfogó és széles körű politikát kell kialakítaniuk, amely a szakképzés, a szakmai képesítések, az egész életen át tartó tanulás és a szakmai gyakorlat területének a munkaerőpiachoz való kapcsolására összpontosít annak biztosítása érdekében, hogy mindegyik tagállam valóban a magáénak tudja az uniós oktatási rendszert. A „Mozgásban az ifjúság” kezdeményezés célja az oktatásból és a képzésből a munkaerőpiacra való átmenet megkönnyítése az európai fiatalok számára. E politikai kezdeményezés egyik célja az iskolai lemorzsolódás arányának csökkentése és a felsőfokú végzettséggel rendelkezők arányának növelése, aminek pedig az az oka, hogy az iskolából való korai kimaradás ellentétes a munkaerőpiac dinamikájával és igényeivel, és általában közvetlenül ütközik Európa gazdasági és szociális fenntarthatóságával. Következésképpen valamennyi munkaerő-piaci szereplőnek – köztük a szakágazatokkal, üzleti vállalkozásokkal, szakszervezetekkel, minisztériumokkal és a foglalkoztatásügyi szolgálatokkal – részt kell vennie az arról folytatott strukturált párbeszédben, hogy miként garantálható a fiatalok szakmai integrációja, miként mozdítható elő az iskolarendszerű és az iskolarendszeren kívüli képzés, és végül hogy miként dolgozható olyan oktatási rendszer az EU-ban, amely képes a szakmai életút biztonságát biztosítani a fiatalok számára.

  Mathieu Grosch (PPE), írásban. – (DE) Ez a jelentés ismételten rámutat, mennyire fontos az európai fejlődés számára a fiatalok mobilitásának előmozdítása minden területen. Az oktatás és képzés valamennyi területén el kell érni a tanulmányi programok és a nekik megfelelő kölcsönös elismerés összehangolását, különösen a kézműves szakmák területén, ahol még sok tennivaló van.

Az érintett országokban az illetékes oktatásügyi hatóságoknak jobban kell ellenőrizniük azt, hogy szükség van-e a további akadályok felszámolására ott, ahol az ilyen akadályok jöttek létre az adminisztráció szintjén vagy a szakmai szervezetek szintjén.

A gyakornokok mobilitása több szakma esetében is a jobb elismertséghez vezet, és meggátolja a szociális dömpinget, mivel progresszív mérce van, ami azt jelenti, hogy az ugyanolyan szintű végzettségért ugyanaz a fizetség jár.

  Sylvie Guillaume (S&D), írásban. – (FR) A közmondás szerint „az utazás szélesíti a látókört. Ebből a nézőpontból kiindulva támogatom a Zver-jelentés által védelembe vett azt az elképzelést, hogy a fiatalok oktatásának és mobilitásának finanszírozása az Európa jövőjébe való beruházás, nem pedig a költségvetésre nehezedő további teher, még a mostani nehéz gazdasági helyzet ellenére sem. Ráadásul nem szabad, hogy valakit a szociális háttere vagy a pénzügyi helyzete akadályozzon meg abban, hogy hozzáférhessen a külföldre utazás lehetőségeihez. Hasonlóképpen nem lehet akadály a fogyatékosság sem, és ezért kell további forrásokat elkülöníteni a fogyatékkal élő fiatalok számára. Végezetül jogilag kötelező erejű jogokat kell megállapítani annak érdekében, hogy meg lehessen előzni azt, hogy a fiatal gyakornokok az alkalmi munkák és a kizsákmányolás áldozataivá váljanak.

  Juozas Imbrasas (EFD), írásban. – (LT) Igennel szavaztam a dokumentumra, mivel felismeri, hogy alapvető fontosságú a mobilitás gyakorlati akadályainak és gátjainak felszámolása, valamint a külföldön eltöltött idő és a más uniós országokbeli képesítések elismerésének további előmozdítása. A jelentés emellett elismeri, hogy a fogyatékossággal élők a mobilitás terén még több akadályba ütköznek, mint a fogyatékossággal nem rendelkezők, ezért kiegészítő mechanizmusokat kell bevezetni annak érdekében, hogy ugyanolyan lehetőségeket kapjanak, mint bárki más. Emellett a családos (pl. gyermeket nevelő) diákoknak szintén kiegészítő támogatást kell nyújtani, hogy le tudják küzdeni az oktatási mobilitásban való részvételük során tapasztalható egyedi kihívásokat. A színvonalas mobilitás meghatározó tényező a fiatalok interkulturális tanulása, személyes fejlődése és többnyelvűsége érdekében. A jelentés végeredményként a foglalkoztatást helyezi a középpontba, a foglalkoztatás pedig valóban az oktatáshoz, ugyanakkor az ifjúsági részvételhez és az aktív polgársághoz is kapcsolódó probléma. A meglévő programoknak ezért a továbbiakban is hangsúlyt kell helyezniük az aktív polgárságra és a kulcsfontosságú kompetenciák fejlesztésére, a nem formális oktatásra és az európai civil társadalom támogatására. Annak érdekében, hogy az új stratégia ne csak fogalom formájában létezzen, létfontosságú, hogy a tagállamok vállaljanak kötelezettséget mind a pénzügyi támogatás, mind az egyes országokban való nemzeti végrehajtás tekintetében, és hogy uniós költségvetést fogadjanak el hozzá. A tagállamoknak úgy kell tekinteniük, hogy ez hosszú távú befektetés, nemcsak a fiatalok oktatásába, hanem az egyes országok és az EU egészének jövőbeni kilátásaiba is.

  Cătălin Sorin Ivan (S&D), írásban. – (RO) A „Mozgásban az ifjúság” programnak adott támogatásom magától értetődő, és elvi megfontolásokon nyugszik. A Bizottság javaslatát ugyanakkor az általunk szükségesnek vélt kiegészítésekkel javasoltuk ellátni.

A Kulturális és Oktatási Bizottságban és az Európai Parlament plenáris ülésén probléma nélkül elfogadott jelentésben hangsúlyoztuk, hogy mennyire fontos a végrehajtási folyamatban való tagállami részvétel, illetve hogy a végrehajtást az Európai Bizottság ellenőrizze.

Kértük azt is, hogy a sikeres programok – mint például az egész életen át tartó tanulás programja – kapjanak több támogatást az új többéves pénzügyi keretben, illetve hogy legyen hatékonyabb a programok koordinációja.

Megfelelő figyelmet kell fordítani a gyűjtőprogram középpontjában elhelyezkedő fiatalokra, továbbá munkahelyeket és a kedvező megerősítés lehetőségeit kell megteremtenünk számukra, mivel ők azok az európai polgárok, akiktől a jövőben függeni fogunk.

  Giovanni La Via (PPE), írásban. – (IT) A jövőbe tekintő Európában a fiatalokkal való foglalkozásnak prioritásnak kell lennie. Ha lehetővé tesszük számukra, hogy a legmegfelelőbb tanulmányokat folytassák, ha megkönnyítjük számukra az idegen nyelvek tanulását, ha lehetővé tesszük számukra, hogy a megfelelő készségekkel felszerelkezve lépjenek a munka világába, illetve hogy új oktatási vagy munkakörnyezetbe jussanak el, az azt jelenti, hogy az egy gazdasági és kulturális olvasztótégelyben összegyűlt egyetemi hallgatók és a fiatal munkavállalók energiái révén az Európai Unió valamennyi országának jövőjét építjük. Ma mindennél jobban hiszek az egységes Európában, az ötletek és projektek bölcsőjében, ezért szavaztam igennel Zver úr jelentésére. Az EU 2020 stratégia tekintetében a tudás és lehetőségek hálózatának megteremtése – nemcsak a fiatalok, de a tanárok és mindenki más számára is, aki az oktatás és képzés területén dolgozik – azt jelenti, hogy oxigénhez juttatjuk az energiákat, amelyeket azon fiataljaink mobilitásának felhasználásával fel kell szabadítanunk, akiknek meg kell tanulniuk a jövő Európájában élni.

  Constance Le Grip (PPE), írásban. – (FR) Igennel szavaztam Milan Zver „Mozgásban az ifjúság: Európa oktatási és képzési rendszerének javítását szolgáló keretprogram” című jelentésére. A jelenésben végig fontos szerepet kap az uniós szinten bevezetett különféle, az ifjúsági mobilitást megkönnyítő programok támogatása, amelyek mind az új ismeretek és kompetenciák elsajátítása, mind pedig a valódi európai polgári tudat kialakítása szempontjából kedvező hatásúak. Fontos, hogy európai szinten 2013-at követően növeljük az európai mobilitási programokra – például az Erasmus és a Leonardo da Vinci számára – elkülönített forrásokat, és hogy állandóvá tegyük őket annak érdekében, hogy minél több fiatal hasznot hajthasson belőlük – nemcsak a diákok, de a gyakornokok, fiatal szakemberrel és a fiatal mezőgazdasági termelők is. Hiszem azt is, hogy – figyelemmel az ilyen módon megszerezhető kompetenciákra – el kell mozdulni a különféle típusú gyakornoki programok, az iskolarendszeren kívüli vagy kötetlen tanulás kereteiben megszerzett képesítések nagyobb elismerése felé. Végezetül hangsúlyozni szeretném, hogy a fiatalság körében tapasztalható munkanélküliség leküzdésének egyik meghatározó módja, ha az oktatási és képzési rendszereket folyamatosan a munkaerőpiac állandóan változó igényeihez igazítjuk.

  Elżbieta Katarzyna Łukacijewska (PPE), írásban. – (PL) Az oktatási és képzési rendszerek kérdése napjainkban teljesen más és új jelentőséget nyer el, mint amilyennek például egy évtizeddel ezelőtt vagy még korábban rendelkezett. Európa különböző részein az oktatás olyan szintjeivel találkozhatunk, amelyek eltérőek, ezért ahhoz nem férhet kétség, hogy e területen szükség van a helyzet javítására. Fontos, hogy a fiataloknak lehetősége legyen arra, hogy aktív szerepet játsszanak a munka világában, és a legtágabb értelemben vett civil társadalomban is. Én magam igen tevékenyen veszek részt mind a „Fiatalok lendületben” programban, mind pedig az Európai Önkéntes Szolgálat munkájában, amely a „Fiatalok lendületben” program operatív tevékenységeinek egyike. Ennélfogva úgy vélem, hogy fontos az Európai Parlament számára, hogy folytatni tudja a hasonló intézkedések támogatását.

A mostani időkben nem feledkezhetünk meg a fiatalokról. Lehetőséget kell kapniuk a fejlődésre és segítséget kell nyújtani számukra, hogy új készségekre tehessenek szert az egyre nemzetközibbé váló gazdaságban. A „Mozgásban az ifjúság” nemcsak az aktívvá válásra és a munkába állásra kínál lehetőséget a fiataloknak, de – mindenekelőtt – módot teremt saját korlátaik és gyengeségeik leküzdésére, és esélyt ad a fejlődésre. Ez az, amiért elfogadtam Zver úr jelentését. Köszönöm.

  David Martin (S&D), írásban. – A jelentés mellett szavaztam. A „Mozgásban az ifjúság” a Bizottság intelligens, fenntartható és inkluzív növekedést elősegítő Európa 2020 stratégiájában szereplő hét kiemelt kezdeményezés egyike. A „Mozgásban az ifjúság” kezdeményezés 28 fontos tevékenységből és konkrét intézkedésből áll, amelyek célja a fiatalok oktatásának és képzésének javítása a mobilitás révén, valamint az oktatásból a munkaerőpiacra való átmenet megkönnyítése. Ez mára különösen fontos lett, mivel a fiatalokat – akik a globális pénzügyi válság által legsúlyosabban érintett társadalmi csoportok egyikét jelentik, miközben nekik volt a legkisebb szerepük a válság előidézésében – támogatni kell a munkaerőpiacra való bejutásban, hogy biztosíthassák saját jövőjüket, egyszersmind támaszt nyújthassanak a gazdaságnak. A fiatalok a jövő döntéshozói, éppen ezért létfontosságú, hogy most kifejleszthessék azokat a kompetenciákat, készségeket és ismereteket, amelyek révén az elkövetkező években aktívan hozzá tudnak járulni az Európai Unió növekedéséhez és fenntartható jövőjéhez, és megvalósítják az EU növekedési stratégiájában kitűzött célokat.

  Nuno Melo (PPE), írásban. – (PT) Az Európa 2020 stratégiával összefüggésben a fiatalok ismeretei és készségei alapvető fontosságúak az intelligens, inkluzív és fenntartható növekedés célkitűzéseinek eléréséhez. Ily módon a fiataloknak meghatározó szerepe van a 2020-ra kitűzött öt uniós kiemelt cél – foglalkoztatás, kutatás és innováció, éghajlat és energia, oktatás, a szegénység elleni küzdelem – megvalósításában. A „Mozgásban az ifjúság”, az Európa 2020 stratégia egyik kiemelt kezdeményezése azt célozza, hogy a meglévő európai programok hatékonyabb kihasználása révén növelje a felsőoktatás vonzerejét Európában, javítsa az összes oktatási és képzési szint általános színvonalát, valamint fellendítse a hallgatói és munkavállalói mobilitást. Ennélfogva alapvető fontosságú, hogy a kezdeményezés mellett szavazzunk, hogy a jövőben olyan fiataljaink lehessenek, akik egyre képzettebbek, és felkészültek az Európa 2020 stratégia célkitűzéseinek megvalósítására.

  Louis Michel (ALDE), írásban. – (FR) A „Mozgásban az ifjúság” kezdeményezés az oktatási célú mobilitás szerepét hangsúlyozza, de a mobilitás annak biztosítása szempontjából is alapvető fontosságú, hogy a fiataloknak oktatása megfeleljen a munkaerő-piaci igényeknek, ennek eredményeként pedig alapvető fontosságú, hogy a fiatalok megkapják a szükséges készségeket és ismereteket.

Sajnos a fiatalok jelentik az egyik olyan társadalmi csoportot, amelyet a globális pénzügyi válság a legnagyobb mértékben sújtott, és amelynek támogatást kell nyújtani a munkaerőpiacra való belépéshez, és hogy képesek legyenek saját jövőjük formálására és a gazdaság támogatására. Az oktatás és a képzés kulcstényező a nagyobb prosperitás és a nagyobb társadalmi kohézió európai megteremtését illetően. A hallgatói mobilitás egyértelműen az Európa 2020 stratégia egyik központi komponense. Számos lehetőséget kínál a diákok intellektuális emancipációjára, az iskolai oktatásból való lemorzsolódás, a munkanélküliség és a szegénység leküzdésére, valamint a felsőoktatásban, de a szakképzésben és szakoktatásban is megvalósuló nemzetközi együttműködés kialakítására.

A hallgatói mobilitás emellett az európai integráció egyik fő kihívását is jelenti. Mindazonáltal e mobilizálódásnak olyan pénzügyi erőforrásokkal kell megvalósulnia, amelyek megfelelnek az ambícióknak és együtt kell járnia a mobilitás gyakorlati akadályainak felszámolásával.

  Andreas Mölzer (NI), írásban. – (DE) A globális gazdasági válság hatásai különösen a fiatalokat sújtották drasztikusan szerte a világon, de az EU-ban is. A fiatalok munkanélkülisége az EU-ban elérte a 21%-ot. ehhez járul az a tény, hogy e fiatalok 15%-a lemorzsolódott az iskolából, és így nincs a munkaerőpiacon hasznosítható semmiféle végzettségük. Az EU-nak az a célja, hogy ezt az arányt 2020-ig 10%-ra csökkenti, az egyetemi vagy műszaki főiskolai végzettséggel rendelkezők arányát pedig 31%-ról 40%-ra növeli. Ahhoz, hogy e célok elérhetők legyenek, szükség van az oktatások és képzések, valamint a végzettségek egész EU-ra kiterjedő elismerésére. Ez az egyetlen módja a fiatalok nagyobb mobilitása elérésének is, amelynek szintén az a célja, hogy segítséget nyújtson számukra az új kultúrákkal és társadalmakkal való megismerkedéshez annak érdekében, hogy az elkövetkező években lehetőségük legyen sikereket elérni hazájukon kívül önmagukban is. Emiatt a még meglévő akadályokat fel kell számolni, az eljárásokat pedig egyszerűsíteni kell, a meglévő programokat pedig ki kell terjeszteni, valamint támogatni kell azokat.

Tartózkodtam a szavazáskor, mivel úgy véltem, hogy nem vitattuk meg, hogyan érhetnénk el a minőségileg eltérő oktatási és képzési módszerek révén megszerzett végzettségek kölcsönös elismerését. Ez különösen igaz a szakmákra, amelyekre vonatkozóan nincs egységes minősítés sehol szerte Európában, amely szerint elvégezhető volna a végzettségek értékelése.

  Franz Obermayr (NI), írásban. – (DE) A globális gazdasági válság különösen a fiatalokra nézve járt súlyos következményekkel, azaz jelentősen megnőtt a munkanélküli és az iskolából lemorzsolódó fiatalok aránya. A fiatalok gyakran találják magukat kilátások nélkül. Erre figyelemmel fontos az uniós fiatalok mobilitásának fokozása annak érdekében, hogy – szükség esetén – nagyobb esélyük legyen arra, hogy egy másik munkaerőpiacon találjanak munkát. Ennek a végzettségek, valamint az oktatások és képzések kölcsönös elismerése az alapja. A jelentésről való szavazáskor tartózkodtam, mivel semmilyen kézzelfogható megoldást nem javasol arra a problémára, hogy miként történhetne meg a kölcsönös elismerés, ha számos területen – természetesen – minőségileg eltérő oktatási és képzési módszerek vannak.

  Justas Vincas Paleckis (S&D), írásban. – (LT) Az Európai Unió tagállamainak azzal kell szembenézniük, hogy a fiatalok körében nagy a munkanélküliség aránya. Egyes országokban ez az arány már a 21%-ot is elérte. Ez duplája a felnőttek átlagos munkanélküliségi arányának. A jelentés mellett szavaztam, mivel iránymutatást ad arra nézve, miként javítható a fiatalok oktatásának minősége, és miként csökkenthető körükben a munkanélküliség aránya. Egyetértek a jelentésnek azzal a províziójával, amely szerint fontos, hogy az olyan új programok kialakítására összpontosítsunk, amelyek lehetővé teszik a fiatalok számára a munkának a tanulmányokkal való összeegyeztetését. Ez kulcsfontosságú az olyan fiatalok számára, akik szeretnének tanulni, de saját maguknak kell pénzügyileg fenntartaniuk. A program fő célkitűzéseinek egyike az iskolából lemorzsolódók számának csökkentése – a lemorzsolódás ugyanis növeli a foglalkoztatásból és a társadalomból való jövőbeni kirekesztődés kockázatát. Növelnünk kell a fogyatékkal élők és a gyermekes fiatalok támogatását annak érdekében, hogy részt tudjanak venni a mobilitási programokban, és hogy teljes mértékben ki tudják használni e lehetőséget a tanulás, a munka és a magánélt közötti egyensúly megteremtése érdekében. A mobilitási programokhoz való hozzáférésnek nem csupán az egyetemi hallgatók számára kell lehetségesnek lennie, hanem az alacsony képzettségű fiatalok és az általános iskolai tanulók számára is. A fiatalok számára az is lényeges, hogy színvonalas és kötelező szakmai gyakorlatok révén több gyakorlati ismeretre és tapasztalatra tegyenek szert.

  Georgios Papanikolaou (PPE), írásban. – (EL) Az emblematikus „Mozgásban az ifjúság” kezdeményezés az Európai Bizottság intelligens, fenntartható és inkluzív növekedést elősegítő Európa 2020 stratégiájában szereplő hét kiemelt kezdeményezés egyike. A kezdeményezés a diákok mobilitására összpontosít, de hozzáadott értéke abban rejlik, hogy a munkaerőpiac igényeinek megfelelő és a szükséges készségeket és ismereteket biztosító oktatást vár. E kezdeményezést össze kell kapcsolni „Az EU ifjúsági stratégiája” című jelentéssel, amelyet az Európai Parlament 2010-ben fogadott el, és amely új, erős, európai stratégiát igyekszik meghatározni a következő tíz évre, hogy amikor az ifjúsággal kapcsolatos kérdések vetődnek fel, Európa egységes politikai keretrendszert tudjon kialakítani. Annak biztosítása érdekében, hogy ez ne maradjon puszta kijelentés, a felelősség általánosan a tagállamokat terheli, és sajnálatraméltó, hogy a közelmúltbeli nemzeti reformprogramok nem számolnak az Európa 2020 stratégiában kitűzött célokkal annak ellenére, hogy valamennyien elismerjük: a kutatásba és oktatásba való beruházás jó hozamot biztosító, hosszú távú befektetés, amely egyértelműen az európai polgárok jövőbeni prosperitása elébe megy.

  Maria do Céu Patrão Neves (PPE), írásban. – (PT) A jelentés az Európa oktatási és képzési rendszerének javítását szolgáló keretprogram létrehozásáról szól. Ez az intézkedés az Európai Bizottság intelligens, fenntartható és inkluzív növekedést elősegítő Európa 2020 stratégiájának részét képező „Mozgásban az ifjúság” kezdeményezés kiemelt fellépéseinek egyike. Az a célja, hogy konkrét intézkedéseken keresztül, a mobilitás révén és az oktatásból a munkaerőpiacra való átmenetük megkönnyítése révén mozdítsa elő a fiatalok oktatásának és képzésének helyzetét. Igencsak aktuális kérdésről van szó, mivel a fiatalokat – a globális pénzügyi válság által leginkább sújtott társadalmi csoportok és az e helyzet kialakulásáért legkevésbé felelős csoportok egyikeként – jövőjük támogatása és a gazdaság előmozdítása érdekében támogatni kell a munkaerőpiachoz való hozzáférésük tekintetében. A mobilitás már önmagában is az oktatásból a munkaerőpiacra való átmenet motorjaként működhet. Ezért a kiváló minőségű oktatás biztosítását és ezzel egyidejűleg az oktatásnak a valamennyi fiatal számára hozzáférhetővé tételét az oktatási mobilitás egyik legfontosabb aspektusának tartom. Az említett okok miatt a jelentés mellett szavaztam.

  Phil Prendergast (S&D), írásban. – A „Mozgásban az ifjúság” program lehetőséget nyújt a fiatalokban rejlő potenciál felszabadítására, és lehetővé teszi számukra az Unió intelligens, fenntartható és inkluzív növekedéséhez való hozzájárulást. A „Mozgásban az ifjúság” kezdeményezés támogatja az egész életen át tartó tanulást és az Európai Bizottság „új munkahelyhez új készségek” elnevezésű kezdeményezését. A „Mozgásban az ifjúság” célja az európai felsőfokú oktatás színvonalának javítása, valamint a hallgatói és munkavállalói mobilitás fellendítése a meglévő európai programokon keresztül. Az Európa 2020 stratégia kimondja, hogy „2020-ra minden európai fiatalnak lehetőséget kell biztosítani, hogy tanulmányai egy részét külföldön végezze”. A mostani gazdasági válság súlyosan érintette a fiatalokat, és a fiatalok körében a munkanélküliség aránya a felnőttek átlagának kétszerese. Ez az Európa előtt álló kihívások közül az egyik legnehezebb, és létfontosságú, hogy a tagállamok erre ne az oktatásba való beruházásaik csökkentésével reagáljanak. Biztosítanunk kell, hogy fiataljaink lehetőséget kapjanak a tanulásra és – ha úgy kívánják – tanulmányaik külföldön való folytatására, mivel az oktatásba való jelenbeli beruházás jobban felkészíti az EU-t a jövőben jelentkező kihívások leküzdésére.

  Paulo Rangel (PPE), írásban. – (PT) Akkor, amikor a fiatalokat a globális pénzügyi válság hatásai különösen nagyon mértékben sújtják, mindent meg kell tenni annak biztosítása érdekében, hogy szert tehessenek azokra a készségekre, végzettségekre és ismeretekre, amelyek lehetővé teszik számukra, hogy tevékeny módon járuljanak hozzá az Európai Unió növekedéséhez és fenntartható jövőjéhez. A „Mozgásban az ifjúság” kezdeményezés az Európai Bizottság intelligens, fenntartható és inkluzív növekedést elősegítő Európa 2020 stratégiájában szereplő hét kiemelt kezdeményezés egyike. 28 fontos tevékenységből és konkrét intézkedésből áll, amelyek célja a fiatalok oktatásának és képzésének javítása a mobilitás révén, valamint az oktatásból a munkaerőpiacra való átmenet megkönnyítése. Ezért nagyon fontos a hatékony végrehajtását és az azoknak a célkitűzéseknek az elérését biztosító feltételek kialakítása, amelyekre ez a kezdeményezés irányul.

  Robert Rochefort (ALDE), írásban. – (FR) A recesszió arculcsapásként érte az európai fiatalokat: míg ötből egy fiatal munkanélküli, a fiatalok 40%-át részmunkaidőben foglalkoztatják. Ezzel összefüggésben támogatom Zver úr jelentését, amely a fiataloknak szóló oktatási és szakképzési rendszerek javítására irányuló ajánlások sorára tesz javaslatot. Miközben fel kell lépnünk azért, hogy a lehető legnagyobb legye a felsőfokú oktatásban részt vevők száma, és tevékenyen fel kell lépnünk az iskolai lemorzsolódással szemben – az európaiaknak csupán 31%-a rendelkezik egyetemi diplomával, szemben az Egyesült Államokra jellemző 40%-kal és a Japánra jellemző 50%-kal –, arról is gondoskodnunk kell, hogy a friss diplomások foglalkoztathatók legyenek. A jelentés több javaslatot is tartalmaz ennek elérésére vonatkozóan: az üzleti vállalkozások és az egyetemek közötti kommunikáció javítása, az egyetemi programok és struktúrák nagyobb mértékben való hozzáigazítása a munkaerőpiac sajátos igényeihez, a magas színvonalú, méltányos jövedelmet biztosító és a fiatal szociális jogait tiszteletben tartó szakmai gyakorlatoknak a tanulmányi programokba való bevezetése.

  Raül Romeva i Rueda (Verts/ALE), írásban. – Az olyan programoknak, mint például az egész életen át tartó tanulás programjainak (Erasmus, Leonardo da Vinci, Comenius, Grundtvig), a Marie Curie-nek, az Erasmus Mundus programnak és a „Fiatalok lendületben” programnak juttatott finanszírozást növelni kell. A szakbizottság nemzetközi együttműködési hálózatok létrehozását javasolja az egyetemeken, a virtuális mobilitás felhasználásával. A mobilitási programokat elérhetővé kell tenni a szakképzésben részt vevők, a tanárok és a fiatal munkavállalók számára. Kérjük az iskolai, szakiskolai és egyetemi képesítéseknek az egész EU-ra kiterjedő elismerését. Ragaszkodunk ahhoz is, hogy fontos két idegen nyelvet – például a szomszédos országok nyelveit – minél fiatalabb kortól tanulni. Végül kérjük a fogyatékkal élő fiatalok, a fiatal szülők és azok további támogatását, akik vissza szeretnének jutni az oktatásba.

  Licia Ronzulli (PPE), írásban. – (IT) A jelentés mellett szavaztam, mivel kiemeli, hogy – ami az Európa 2020 stratégia célkitűzéseit illeti – mennyire fontos a fiatalok számára, hogy multidiszciplináris oktatáshoz jussanak. Ezzel összefüggésben szükségessé válik a fiatalok arra való ösztönzése, hogy tanulmányaikat egyetemi szinten folytassák. Ha valaki túl korán lép a munka világába, az növeli a későbbi munkanélküliség, valamint az összemérhetően alacsonyabb életszínvonal kockázatát.

Ennélfogva ennek nagy gazdasági és társadalmi költségei lehetnek, valamint negatív hatással lehet az Unió fenntartható gazdasági növekedésére, valamint arra való képességére, hogy a jövőben javítani tudja globális versenyképességét. Ugyanezen okok miatt úgy vélem, hogy a multikulturális, többnyelvű és gyakorlatias oktatás alapvető a jövő polgárainak formálása szempontjából, különösen, ha ezt a „Mozgásban az ifjúság” kezdeményezéshez hasonló mobilitási programokkal érik el.

  Oreste Rossi (EFD), írásban. – (IT) Jelenleg túl sok fiatal morzsolódik le az iskolából túl korán, és nem elegen használják ki a felsőfokú oktatás lehetőségeit. Ez veszélybe sodorja azon végzettségek mennyiségét, amelyekre a jövőben Európának szüksége lesz. A „Mozgásban az ifjúság” kezdeményezés arra törekszik, hogy 2020-ig valamennyi európai fiatal számára megnövelje az oktatási mobilitás lehetőségeit, megadva nekik az őket a piaci igényekre felkészítő oktatást annak érdekében, hogy zökkenőmentesebb legyen az oktatásból a munka világába való átment. Ezek miatt még inkább tudatosítanunk kell az iskolákban és üzleti vállalkozásokban annak szükségességét, hogy hálózatokat hozzanak létre, szakmai gyakorlatokkal bővítve a fiatalok gyakorlati ismereteit. A kezdeményezés középpontjában a fiatalok állnak, de nem szabad megfeledkeznünk azokról a fogyatékkal élő fiatalokról, akiknek ugyanezen tanulmányi és munkalehetőségeket kell szavatolni.

  Joanna Senyszyn (S&D), írásban. – (PL) Elfogadtam az Európa oktatási és képzési rendszereinek javításáról szóló jelentést. Támogatom a fiatalokra irányuló valamennyi oktatási program kiterjesztését. A „Mozgásban az ifjúság” kezdeményezés mellett forrást és politikai támogatást kell adni a programoknak, így például az Erasmus-, a Leonardo da Vinci-, a Comenius-, a Grundtvig-, a „Fiatalok lendületben” és a Marie Curie-programnak. E programok jelentős sikert értek el az Unióban. Nagyszámú, különféle hátterű fiatallal foglalkoznak (az Erasmus ösztöndíjjal 1998 és 2010 között külföldre utazó lengyel diákok száma 93 807 volt) és hozzájárulnak a fiatalok szerephez juttatáséhoz és az erős európai civil társadalom megteremtéshez. Ezek nagyon hatékony programok, amelyek esetében az egyetlen résztvevőre eső költség nagyon alacsony, ugyanakkor a forrásokat nagyszámú résztvevő használja. A fiatalok mobilitásának előmozdításához szükség van a gyakorlati akadályok felszámolására.

Az Erasmus programban részt vevő diákok körülbelül egyharmada tapasztalt olyan problémákat, amelyek a más országok oktatási rendszereivel kapcsolatos bizonytalanságok, valamint a hazai és a külföldi tanulmányok egymással való megfeleltetésének és folytonosságának hiánya miatt támadtak. Támogatni a külföldön töltött idő és a más uniós országokból származó képesítések elismerését. A megoldásra váró egyéb problémák között szerepelnek még a vízumok megszerzésével kapcsolatos nehézségek, a különböző nyelveken kiállított orvosi papírok, valamint az ösztöndíjak hordozhatósága külföldi út esetén. A mobilitást illetően a fogyatékkal élők még több akadállyal találják magukat szemben, mint azok, akiknek nem kell fogyatékkal élniük. További mechanizmusokat kell kialakítani annak biztosítására, hogy a fogyatékkal élők mindenki mással azonos lehetőségekhez juthassanak.

  Nuno Teixeira (PPE), írásban. – (PT) A „Mozgásban az ifjúság” kezdeményezés az Európa 2020 stratégia hét kezdeményezésének egyike. 28 fontos tevékenységből áll, amelyek célja a fiatalok oktatásának és képzésének javítása a mobilitás révén, valamint a fiatalok munkaerőpiacra való átvezetése.

Azt, hogy a jelentés milyen fontos akkor, amikor Európa kemény időket él, a különböző tagállamok munkanélküli fiataljainak egyre növekvő aránya támasztja alá, azzal a következtetéssel, hogy ez a korcsoport jelenti a globális pénzügyi válság által legsúlyosabban érintett csoportok egyikét. Ennélfogva alapvető fontosságúnak tartom az iskolai lemorzsolódás csökkentésére, a diplomások számának növelésére, és az oktatás és a szakképzés vonzóbbá tételére irányuló intézkedések alkalmazását. Az oktatás iránti elkötelezettséget nem költségként, hanem a jövőbe való befektetésként kell tekinteni.

Ennélfogva úgy véljük, hogy fontos a már meglévő mobilitási és oktatási/képzési programokba való újbóli beruházás, továbbá fontos a célzott gyakornoki munka európai szintű minimumkövetelményeinek megállapítása, mivel a célzott gyakornoki munkát nem foglalkoztatásnak kell tekinteni, hanem a gyakorlati készségek elsajátításának.

Végül szeretném hangsúlyozni annak szükségességét, hogy a „Mozgásban az ifjúság” kezdeményezés sikeréhez partnerségek formájában szükséges összehangolni az intézkedéseket a nemzeti, regionális és helyi hatóságokkal.

  Niki Tzavela (EFD), írásban. – (EL) A Milan Zver úrnak a Bizottság „Mozgásban az ifjúság” elnevezésű kezdeményezéséről szóló jelentése mellett szavaztam. A kezdeményezés célja annak biztosítása, hogy intézkedéseket tegyenek az iskolából lemorzsolódók problémájának leküzdése, valamint a felsőfokú végzettséggel rendelkező európaiak számának növelésére irányuló ösztönzők kialakítása érdekében. A jelentés szerint nagyon fontos annak biztosítása is, hogy az oktatás megfeleljen a munkaerőpiac igényeinek, és olyan készségeket és ismereteket nyújtson, amelyekre az európai fiataloknak szüksége van.

  Viktor Uspaskich (ALDE), írásban. – (LT) Fiataljaink biztonságos jövőjének megteremtése közel áll a szívemhez. Sajnos a litván fiatalok kilátásai elég sötétek. Litvániában a fiatalok körében a munkanélküliség 34%-os, ami majdnem 14%-kal magasabb az uniós átlagnál. Az uniós statisztikák szerint csupán két olyan európai uniós tagállam van, ahol az ifjúsági munkanélküliség aránya magasabb, mint Litvániában. Azokat a litván fiatalokat pedig, akiknek mégis sikerül munkát találniuk, gyakran kényszerítik kedvezőtlen feltételekkel rendelkező munkaszerződés elfogadására. További erőfeszítéseket kell tennünk három fő prioritás végrehajtására: először a vállalkozói készségek előmozdítása érdekében; másodszor a fiatalok foglalkoztathatóságának javítása érdekében az oktatásnak a munkaerőpiac igényeihez való igazítása érdekében; és harmadszor annak érdekében, hogy a fiatalok lehetőséget kapjanak az aktívabb társadalmi szerepvállalásra. A „Mozgásban az ifjúság” kezdeményezés egyike azoknak a platformoknak, amelyek segítséget nyújthatnak a fiatalok foglalkoztatásának előmozdításához. A külföldi munkavállalás és tanulás előnyös lehet a litván fiatalok és hazánk számára is. Sokkal fontosabb azonban, hogy európai jövőt tudjunk adni fiataljainknak Litvániában. Ezt a fiatalok és a kis- és középvállalkozások (kkv-k) közötti kapcsolatok kialakításával lehet biztosítani. Ez előmozdítaná azt, hogy igény támadjon a kkv-kban a fiatal munkavállalókra, a fiatalokat pedig a kkv-knál való munkavállalásra ösztönözné.

  Derek Vaughan (S&D), írásban. – Az állásfoglalás mellett szavaztam, mivel annak biztosítása, hogy a fiatalok EU-szerte utazhassanak és dolgozhassanak alapvető fontosságú versenyképességünk fellendítése szempontjából. Az Európa 2020 stratégia célkitűzéseit úgy lehet elérni, ha beruházunk azokba a programokban, amelyek sokféle lehetőséget kínálnak a fiataloknak, valamint előmozdítják a munkaerő-piaci mobilitást. A fiatalok mobilitását támogató projektek finanszírozásával és az üzleti vállalkozások és az oktatás közötti együttműködés hangsúlyosabbá tételével az európai fiataloknak nagyobb esélye lesz a sikeres szakmai pályafutásra. Alapvető fontosságú az oktatás fősodrán kívülre került fiataloknak az iskolarendszeren kívüli és a kötetlen oktatás ösztönzésével való támogatása.

  Marie-Christine Vergiat (GUE/NGL), írásban. – (FR) Tartózkodtam a jelentésről való szavazáskor, annak dacára, hogy a jelentés kritikusan szemléli a különösen az európai tagállamok által megvalósított, a fiatalokra irányuló politikákat.

A jelentés számos kedvező javaslatot tartalmaz, különösen a fiataloknak az európai ifjúságpolitikák összeállítása folyamatában való részvételével, az iskolarendszeren kívüli és kötetlen oktatás fejlesztésével és a gyakornokok státusának javításával kapcsolatban.

A jelentést – azon a megerősített szándékán túl, hogy a tagállamokat az oktatás területén végrehajtott beruházásaiknak a pénzügyi válságtól függetlenül való növelésére ösztönözze – áthatja a felsőoktatás liberalizálására és a piac, és ilyen módon a vállalatok kizárólagos érdekei alá rendelésére irányuló politikák szelleme.

Eges rendelkezések – például a diákhitelek európai rendszerének az EBB-vel partnerségben való bevezetése – még aggasztóbbak, figyelemmel a felsőfokú oktatásban a lehető legnagyobb arányban való részvétel tekintetében kitűzött célokra.

  Dominique Vlasto (PPE), írásban. – (FR) A „Mozgásban az ifjúság: Európa oktatási és képzési rendszerének javítását szolgáló keretprogram” kezdeményezésre adott szavazatommal az európai fiatalok helyzetének előmozdítására irányuló ambiciózus cselekvési tervet kívántam támogatni. A Lisszaboni Szerződés kiterjesztette az EU hatáskörét az ifjúságpolitika területén. E tekintetben az Európai Parlamentnek kötelessége a politikához nyújtott támogatásának megerősítése. Az európai identitásnak csak akkor van jelentése, ha fiatal polgáraink is elfogadják. Európának magára kell vállalnia ezt a felelősséget azzal, hogy összehangolt stratégiát javasol az oktatás és képzés területén. Üdvözlöm a felsőfokú oktatásba való beruházást a GDP 2%-ának meghatározó jelentés ambícióját. Akkor, amikor az európai munkaerőpiacot jelentős gazdasági válság sújtotta, a képzésnek kiemelt feladatnak kell lennie, hogy perspektívát kínálhassunk a fiataloknak a jövőre nézve, és megkönnyítsük számukra a munkaerőpiacra való belépésüket. Az európai csereprogramok (Erasmus, Leonardo da Vinci) fejlesztése szintén jótékonyan hat majd a fiatalokra, mivel ezek a programok valódi hozzáadott értéket kínálnak szakmai és személyes szinten is. Az új nyelv elsajátítása és egy másik kultúra felfedezése olyan eszköz, amely mindenki számára hozzáférhető kell legyen.

  Angelika Werthmann (NI), írásban. – (DE) Az intelligens, fenntartható és inkluzív gazdasági növekedés előmozdítása szükségszerűen a lehető legjobb lehetőségeket és esélyeket hozza elő az oktatásban és képzésben. A tanulás ideje való mobilitás – amelyet az Erasmus-, a Leonardo da Vinci- és a Comenius-programhoz hasonló uniós programok könnyítenek meg – nemcsak az iskolarendszerű oktatás aspektusait mozdítja előre, hanem a személyes és társadalmi fejlődést is. Ezért a jelentés mellett szavaztam.

Jelentés: Mary Honeyball (A7-0099/2011)

  Luís Paulo Alves (S&D), írásban. – (PT) A javaslat mellett szavazok, mivel az iskola előtti és a koragyermekkori oktatás különböző hagyományok szerint valósul meg az európai kontinensen, ami megnehezíti egy univerzális európai rendszer létrehozását a koragyermekkori oktatás terén. Könnyebb közös célokat és célkitűzéseket meghatározni a gyakorlatok következetes harmonizálása érdekében.

  Elena Oana Antonescu (PPE), írásban. – (RO) A gyermekek korai oktatása fekteti le az egész életen át tartó sikeres tanulásuk alapjait. Kisgyermekkorban a gyermekekben különösen nagy a tudásszomj, készek a tanulásra és könnyen is tanulnak, és ebben a korban alakul ki a beszéd- és kifejezőkészség is. Ebben az életkorban teremtődnek meg továbbá a későbbi iskolai és szakmai előmenetel alapjai, és fejlődnek ki a szociális kompetenciák. Ez a periódus kritikus a kognitív, szenzomotoros fejlődés, az érzelmi és személyiségfejlődés, valamint a nyelv elsajátítása szempontjából, és lefekteti az egész életen át tartó tanulás alapjait. Szeretném hangsúlyozni, hogy az egészséges életmód – például az egészséges táplálkozás és a megfelelő és kiegyensúlyozott testmozgás – korai kialakulása jelentősen befolyásolja a testi és érzelmi fejlődést.

Az Európai Unió gazdag és sokszínű oktatási hagyományokkal rendelkezik, amelyeken belül a korai oktatás számos fajtája valósul meg a kontinens különböző országaiban. A jelentés mellett szavaztam, amely elismeri, hogy a koragyermekkori oktatás terén nehéz lenne egy uniós megközelítés bevezetése, és támogatja egy közös célokat és értékeket tartalmazó egységes európai keret kialakítását, amely közös jogosultságokat és struktúrákat is magában foglalna.

  Zigmantas Balčytis (S&D), írásban. – (LT) A jelentés mellett szavaztam. A gyermekek korai oktatása lefekteti az egész életen át tartó sikeres tanulásuk alapjait, ami kulcsfontosságú az Európa 2020 stratégia célkitűzéseinek megvalósítása szempontjából, amelynek célja egy tudásalapú társadalom létrehozása, a foglalkoztatás bővítése, az iskolából való kimaradás arányainak csökkentése és a szegénység visszaszorítása. Ezek a célkitűzések ugyanakkor csak akkor valósíthatók meg, ha valamennyi gyermek számára biztosítjuk a megfelelő indulást az életben. A tagállamoknak növelniük kell a beruházást, biztosítaniuk kell a hozzáférhető és magas színvonalú korai nevelést minden gyermek számára, ami segíthet a korai iskolaelhagyások számának csökkentésében, a hátrányos helyzetű társadalmi és kulturális csoportokhoz tartozó gyermekek oktatásbeli hátrányainak felszámolásában, valamint az azokból adódó társadalmi egyenlőtlenségek csökkentésében.

  Elena Băsescu (PPE), írásban. – (RO) Honeyball asszony jelentése mellett szavaztam. Európa gazdag és sokszínű oktatási hagyományokkal rendelkezik. Ez szükségessé teszi egy közös célokat, jogosultságokat és értékeket tartalmazó európai keret létrehozását. Az Európa 2020 stratégiának a befogadó társadalom megteremtésére kell összpontosítania a foglalkoztatás bővítésén keresztül. Az iskolából való kimaradás arányainak csökkentése és a szegénység visszaszorítása csak akkor valósítható meg, ha valamennyi gyermek számára biztosítjuk a jobb élet felé vezető jövőt. Szeretnék emlékeztetni a korai évek tevékenységeinek, különösen az idegen nyelvek tanulásának fontosságára. A kulturális tevékenységek gazdagítják a gyermekek életét, és előmozdítják a kultúrák közötti párbeszédet. Végül, de nem utolsósorban, figyelemmel kell lenni a családok eltérő életkörülményeinek sokféleségére. E tekintetben rugalmas és innovatív koragyermekkori oktatási programokra van szükség.

  Izaskun Bilbao Barandica (ALDE), írásban. – (ES) A koragyermekkori oktatás alapvető fontosságú. Teljes mértékben támogatom a korábban meghatározott célokat, hogy 2010-re a három év és az iskolaköteles kor közötti gyermekek legalább 90%-a, és a három év alatti gyermekek legalább 33%-a számára gyermekgondozási ellátást nyújtsanak.

  Sebastian Valentin Bodu (PPE), írásban. – (RO) Európa gazdag és sokszínű oktatási hagyományokkal rendelkezik, amelyeken belül a korai oktatás számos fajtája valósul meg a kontinens különböző országaiban. Az oktatás biztosítása, az oktatásban való részvétel arányai, a szolgáltatások vonatkozásában alkalmazott megközelítés, a szolgáltatások igazgatása stb. tekintetében egyértelmű eltérés tapasztalható a tagállamok között. Ezért az EU szintjén nem megfelelő és nehezen volna kivitelezhető az a megközelítés, amely a koragyermekkori oktatási és nevelési (ECEC) szolgáltatások tekintetében univerzális megoldást alkalmazna. Ugyanakkor ajánlott lenne egy olyan, közös célokon és értékeken alapuló európai keret kialakítása, amely közös jogosultságokat és struktúrákat is magában foglalna. A születéstől az élet harmadik évéig tartó időszak kritikus a gyermek agyának fejlődése, a gyermek fizikai és kognitív fejlődése és a nyelvtanulás szempontjából. Továbbá ezek a korai évek alapozzák meg a gyermek élethosszig tartó tanulását. A szegény családok kisebb valószínűséggel veszik igénybe az ECEC-szolgáltatásokat, mint az egyéb csoportok. Ez aggasztó, mivel a hátrányos helyzetű gyermekek azok, akiknek az ilyen szolgáltatásokhoz való hozzáférés bizonyítottan a leginkább javára válik.

  Nessa Childers (S&D), írásban. – Ez nagyon időszerű téma, és határozottan támogatom a csoportot a korai oktatásra való összpontosításban.

  Carlos Coelho (PPE), írásban. – (PT) A család központi szerepét kiegészítő szilárd alapok kiépítése a koragyermekkori oktatás és nevelés tekintetében döntően hozzájárul a későbbi sikerekhez az egész életen át tartó tanulás, a társadalmi integráció, a személyiségfejlődés és a jövőbeni foglalkoztathatóság tekintetében. A gyermekek legkorábbi tapasztalatai képezik az alapját minden későbbi tanulásnak, a gyermekek fejlődése alakulásának, valamint ezek segíthetnek az esetleges hátrányos helyzeteknek és a szegénység generációkon keresztül való átadásának megfordításában. Azáltal, hogy képessé tesszük a gyermekeket lehetőségeik kiaknázására, a magas színvonalú oktatás és nevelés jelentősen hozzájárulhat az Európa 2020 stratégia két fő célkitűzésének eléréséhez, ezek a korai iskolaelhagyás arányának 10% alá csökkentése, és legalább 20 millió ember kiemelése a szegénységből és a társadalmi kirekesztésből.

Támogatom tehát a közös célokból és értékekből összeálló európai struktúra kialakítását, amely közös jogokat és struktúrákat tartalmaz, és amely hozzá fog járulni a megfelelő koragyermekkori oktatási és nevelési szolgáltatások kialakításához; és ezeknek hatékony és méltányos finanszírozásban kell részesülniük.

  Vasilica Viorica Dăncilă (S&D), írásban. – (RO) Közismert, hogy kisgyermekkorban a gyermekekben különösen nagy a tudásszomj, készek a tanulásra és könnyen is tanulnak, és ez az a kor, amikor kialakul a beszéd- és kifejezőkészség, valamint a szociális kompetenciák. Mivel a gyermekek korai oktatása lefekteti az egész életen át tartó sikeres tanulásuk alapjait, ami kulcsfontosságú az Európa 2020 stratégia célkitűzéseinek megvalósítása szempontjából, úgy gondolom, hogy az Európa 2020 stratégia, amely a foglalkoztatás bővítése, az iskolából való kimaradás arányainak csökkentése és a szegénység visszaszorítása révén törekszik a befogadó társadalom megteremtésére, csak akkor valósítható meg, ha valamennyi gyermek számára biztosítjuk a megfelelő indulást az életben.

  Edite Estrela (S&D), írásban. – (PT) A korai oktatásról szóló jelentés mellett szavaztam, mivel úgy gondolom, hogy a szülői szabadság biztosítása a gyermek korai életének alapvető eleme. A gyermekek szükségleteire való megfelelő válaszadás szükségessé teszi a megfelelő szülési szabadság, apasági szabadság és szülői szabadság védelmét, gyermekeik oktatásának középpontjába helyezve ezáltal mindkét szülőt.

  Diogo Feio (PPE), írásban. – (PT) Ahogy azt elmondtam a „Mozgásban az ifjúság” kezdeményezés kapcsán, az oktatás alapvetően fontos eszköz az Európa 2020 stratégia ambiciózus célkitűzései megvalósításának biztosításában. Ez nem csak a középfokú és felsőfokú oktatásra igaz, hanem az első megtanult dolgokra, a kezdetektől, a koragyermekkortól.

Létfontosságú, hogy az európai gyermekek olyan megfelelő minőségű oktatáshoz férjenek hozzá, amely kihívást jelentően készíti fel őket az anyanyelv, a matematika és egy vagy több idegen nyelv alapvető ismeretére. Ennek az oktatásnak arra is képessé kell tennie őket, hogy megtanulják azokat a módszereket, amelyek lehetővé teszik számukra tanulmányaik elvégzését, és hogy olyan eredményesek legyenek, amit a fiatal európaiaktól várunk.

  José Manuel Fernandes (PPE), írásban. – (PT) Ez a jelentés a korai oktatásról szól az Európai Unióban. Mindannyian tudjuk, hogy az alapoktól kell felépíteni egy házat. Ha az alapok rosszak, fennáll a veszélye, hogy az épület nem lesz elég szilárd, és akár össze is omolhat. Ugyanez igaz az oktatásra. A szilárd, jó alapokkal rendelkező oktatás jobb jövőt biztosít Európának. A gyermek korai éveiben történő beavatkozás létfontosságú a jövő, a jobb egészség és családi kapcsolatok, valamint a jobb jövőbeni munkalehetőségek szempontjából. A koragyermekkori oktatás nagyon fontos téma, amely nem kapta meg az őt megillető figyelmet a jogszabályok alkotóitól. Az emberi erőforrás felkészítése fontosabb az épületek minőségénél. Fejleszteni kell a szakmai szolgáltatásokat és az ágazatban dolgozók képesítéseit. Egyetértek azzal, hogy olyan értékeket és paramétereket kell meghatározni, amelyek közösek minden tagállamban, tehát a jelentés mellett szavaztam.

  João Ferreira (GUE/NGL), írásban. – (PT) Ez a jelentés a korai oktatás létfontosságú kérdésére, és annak a kognitív, szenzomotoros, viselkedésbeli, érzelmi és személyiségfejlődésre gyakorolt pozitív hatására összpontosít. Ezek határozzák meg a gyermekek egészséges és kiegyensúlyozott mentális és fizikai fejlődését.

Néhány fontos kérdés szerepel a jelentés preambulumában, mint például hogy egyértelmű kapcsolat áll fenn a szegénység, a hátrányos helyzet és a gyenge iskolai teljesítmény között, és hogy sok család komoly nehézségekbe ütközik, ha össze kell egyeztetnie a családi kötelezettségeket a szabályozatlan munkaórákkal és a bizonytalan munkahelyekkel. Sajnálatos módon ezeket a kérdéseket a későbbiekben hanyagolják: nem teszik meg a helyzet megváltoztatásához szükséges javaslatokat.

Mivel a korai oktatás létfontosságú a társadalmi fejlődés és a szegénység elleni küzdelem tekintetében, nyilvános, ingyenes, jó minőségű, és mindenki számára hozzáférhető, iskoláskor előtti hálózaton kellene alapulnia. Az oktatást nem szabad kiszolgáltatni a piac logikájának. A jobb élet és jobb jövő kilátásának biztosításához nyilvános óvodai hálózatot kell létrehozni, amely nagyobb földrajzi területet fed le, és nyitottabb az olyan oktatási modellek felé, amelyek támogatják a gyermek és a társadalom fejlődését, és küzdenek a társadalmi kirekesztés és diszkrimináció ellen.

  Ilda Figueiredo (GUE/NGL), írásban. – (PT) Ez a jelentés a korai oktatás létfontosságú kérdésére, és annak a kognitív, szenzomotoros, viselkedésbeli, érzelmi és személyiségfejlődésre gyakorolt pozitív hatására összpontosít. Ezek határozzák meg a gyermekek egészséges és kiegyensúlyozott mentális és fizikai fejlődését.

Néhány fontos kérdés szerepel a jelentés preambulumában, mint például hogy egyértelmű kapcsolat áll fenn a szegénység, a hátrányos helyzet és a gyenge iskolai teljesítmény között, és hogy sok család komoly nehézségekbe ütközik, ha össze kell egyeztetnie a családi kötelezettségeket a szabályozatlan munkaórákkal és a bizonytalan munkahelyekkel. Sajnálatos módon ezeket a kérdéseket a későbbiekben hanyagolják: nem teszik meg a helyzet megváltoztatásához szükséges javaslatokat.

Mivel a korai oktatás létfontosságú a társadalmi fejlődés és a szegénység elleni küzdelem tekintetében, nyilvános, ingyenes, jó minőségű, és mindenki számára hozzáférhető, iskoláskor előtti hálózaton kellene alapulnia. Az oktatást nem szabad kiszolgáltatni a piac logikájának. A jobb élet és jobb jövő kilátásának biztosításához nyilvános óvodai hálózatot kell létrehozni, amely nagyobb földrajzi területet fed le, és nyitottabb az olyan oktatási modellek felé, amelyek támogatják a gyermek és a társadalom fejlődését, és küzdenek a társadalmi kirekesztés és diszkrimináció ellen.

  Monika Flašíková Beňová (S&D), írásban. – (SK) Mind a benyújtott jelentések, mind az eddigi viták különböző perspektívákból szemlélik a kultúrát és az oktatást. Én nagyon fontosnak tartom a kreativitás fejlesztését a születéstől kezdve. Honeyball asszony jelentése rámutat, hogy sok szempontból a legjobb a korai években megkezdeni az oktatást. Az Európában jelenleg hatályos emberi jogi dokumentumok értelmében a gyermekek aktív és elkötelezett, saját jogokkal rendelkező polgárok. Hatalmas kreatív potenciállal rendelkeznek. A születéstől az élet harmadik évéig tartó időszak kritikus a gyermek agyának fejlődése, valamint a gyermek fizikai és kognitív fejlődése szempontjából. Az élethosszig tartó tanulást, ami fontos szerepet játszik a lisszaboni célkitűzések megvalósulásában, szintén e korai évek határozzák meg. A szegény családok – sokszor romák – nehezebben férnek hozzá a korai oktatási és nevelési szolgáltatásokhoz. Ez annál szomorúbb, mivel a hátrányos helyzetű családok gyermekei azok, akiknek az e szolgáltatásokhoz való hozzáférés a leginkább hasznára válna.

Biztosítanunk kell, hogy a nevelés és oktatás minden család és gyermek számára hozzáférhető legyen, hátterüktől és szüleik pénzügyi helyzetétől függetlenül. Nagyon nem szeretek gyakorlati, pénzügyi érvekre hivatkozni emberi jogi kérdésekben, valamint olyan ügyekben, amelyeknek egyértelműeknek, és a gazdasági helyzettől a lehető legfüggetlenebbnek kellene lenniük. Ugyanakkor el kell mondani, hogy egy olyan döntés, miszerint nem fektetünk pénzt ebbe a területbe, azonnal nem észrevehető kiadásokat jelenthet később.

  Bruno Gollnisch (NI), írásban. – (FR) Időről időre ez a Ház olyan jelentéseket készít, amelyek címe semmi kétséget nem hagy a felől, hogy képtelenségek lesznek benne! A Honeyball-jelentés ezek egyike. Lapozzuk át a szokásos bekezdéseket a kötelező multikulturalizmusról, arról, hogy milyen sors vár a bevándorlókra, és hogy mindent támogatunk a kisebbséggel kapcsolatban. A jelentés gyöngyszeme a 14. bekezdés. Az apák és anyák így „egyenlő partnerek a koragyermekkori oktatásban és nevelésben”. Jól olvastam, hogy „partnerek”? Nem az ő felelősségük elsősorban, hogy tanítsák saját gyermekeiket? Ugyanakkor igaz, hogy a 16. bekezdésben az előadó szülői oktatási programok indítására ösztönöz. Tehát a kezdetektől úgy tekintenek a szülőkre, mint akik tehetetlenek, felelőtlenek és gyerekesek. Ezt a benyomást megerősíti a 27. bekezdés, amely hangsúlyozza, hogy a megfelelő koragyermekkori szolgáltatások hiányában gyermekeink jobban ki vannak téve a bűnözés és az antiszociális viselkedés veszélyének. Meghökkentő, hogy mennyire nem bíznak az emberekben, és csodálkozunk, hogy hogyan boldogulhatott az emberiség eddig Önök nélkül. Nem, igazából a legnagyobb szívesség, amit gyermekeinkért tehetnek, hogy békén hagyják őket!

  Juozas Imbrasas (EFD), írásban. – (LT) A dokumentum mellett szavaztam, mivel a gyermekkor első évei (az iskola előtti időszak) kritikus a kognitív, szenzomotoros fejlődés és a nyelv elsajátítása szempontjából, illetve lefekteti az egész életen át tartó tanulás alapjait. Ajánlott tehát, hogy a tagállamok fontolóra vegyék a beiskolázás előtti kötelező óvodai év bevezetését. Ösztönzik az innovatív pedagógiai modellek alkalmazását és támogatását a nyelvoktatás területén, mindenekelőtt azon többnyelvű bölcsődékben és óvodákban, amelyek a regionális kisebbségi nyelvek, valamint a szomszédos országok nyelveinek oktatását középpontba helyezve a 2002-ben Barcelonában kitűzött célokat szolgálják. Bizonytalan gazdasági helyzetben nem szabad háttérbe szorítani a jelentősebb beruházásokat a koragyermekkori nevelési és oktatási (ECEC) szolgáltatások terén. Úgy gondolom, hogy a tagállamoknak megfelelő forrásokat kell fordítaniuk az ECEC-szolgáltatásokra. A minőségi kisgyermekkori oktatás segíthet a korai iskolaelhagyások számának csökkentésében, a hátrányos helyzetű társadalmi és kulturális csoportokhoz tartozó gyermekek oktatásbeli hátrányainak felszámolásában, valamint az azokból adódó, és az egész társadalmat érintő társadalmi egyenlőtlenségek csökkentésében. A sérülékeny társadalmi csoportokhoz tartozó fiatalok kiemelt kockázatnak vannak kitéve. Törődnünk kell tehát a jövő nemzedékeivel és oktatásuk minőségével!

  Giovanni La Via (PPE), írásban. – (IT) Miközben tisztában vagyunk azzal, hogy elégtelen és nehéz egy megközelítést kidolgozni a fiatal gyermekek oktatásával és képzésével kapcsolatban, fontos megvizsgálni a szükséges eszközök lehetséges bevezetést, valamint hogy milyen szinteken kell cselekedni. A fiatal gyermekeken a hat éven aluliakat értjük. Ez kényes szakasz a gyermekek agyi, fizikai és kognitív fejlődésében, valamint a nyelvtanulás szempontjából. Ezek azok az évek, amikor a gyermekek megtanulják és megismerik azokat az eszközöket, amelyeket felnőttként fognak használni más kognitív mechanizmusokban, amelyek azonban szükségesek jövőbeni képzésükhöz és munkájukhoz. A jelentés mellett szavaztam tehát, mivel a gyermekkor védelméről, gyermekek ezreinek azon jogáról beszélünk, hogy iskolába járhassanak, és hogy a legjobb körülményeket biztosítsuk számukra a tanuláshoz. Ez a kulcsa a jövőnek és az Európai Unió fejlődésének, és ezért el kell végeznünk a Honeyball asszony által leírt tevékenységeket, akinek szeretnék gratulálni munkájához.

  Petru Constantin Luhan (PPE), írásban. – (RO) Alapvető fontosságú, hogy egységes politikát és megközelítést támogassunk az uniós tagállamok között a gyermekek korai tanulásával kapcsolatban. Az ilyen típusú oktatáshoz való hozzáférésnek fontos gazdasági, szociális és kulturális hatása van. Az egységes uniós szintű politika mellett különösen fontos, hogy jó együttműködést és koordinációt biztosítsunk helyi szinten a fiatalok oktatásában érintett különböző intézmények és minisztériumok között. Ezek a programok igencsak fontosak, mivel korai éveikben a gyermekek különleges tanulási képességekkel rendelkeznek, és meghatározhatják teljes későbbi képzésüket és szakmai útjukat.

  David Martin (S&D), írásban. – A jelentés mellett szavaztam. 2002-ben a barcelonai Európa Tanács felszólította az uniós tagállamokat, hogy 2010-re a három év és az iskolaköteles kor közötti gyermekek legalább 90%-a, és a három év alatti gyermekek legalább 33%-a számára nyújtsanak gyermekgondozási ellátást. E célkitűzések az ECEC-szolgáltatások munkaerő-piaci megközelítését tükrözték, amely a foglalkoztatott nők számának növekedése idején azonosított igényen alapult. Egyrészt rendkívül fontos, hogy az ECEC-szolgáltatások és a nők esélyegyenlőségének biztosítása közötti összefüggés megfelelő figyelmet kapjon, másrészt azonban ezek a célkitűzések nyilvánvalóan problematikusak és idejétmúltak, mivel nem veszik figyelembe az erős korai oktatási szakpolitika számos, kulcsfontosságú minőségi vonatkozását. Az ECEC-központok nem egyszerűen gyermekmegőrzők, amelyek lehetővé teszik, hogy a nők dolgozhassanak; olyan többletet adnak, ami rendkívül fontos a gyermekek jóléte és jövőbeni életlehetőségei szempontjából.

  Jiří Maštálka (GUE/NGL), írásban. – (CS) A gyermekkor korai évei nagy figyelmet és gondos megközelítést érdemelnek a külső környezet tekintetében. Mindig emlékeznünk kell arra, hogy ez egyedülálló és megismételhetetlen szakasza a fejlődésnek, amely során kialakul az egyén személyisége. Intenzívebben kell foglalkozni ezzel a korral, és soha, semmilyen módon nem lehet alulértékelni vagy ideiglenesen elhanyagolni. A felnőtteknek kell a példaképeknek lenniük, így segítve a gyermekeket, hogy különböző tudásra és képességekre tegyenek szert. Ez a személyiségfejlődés időszaka, amikor a tanulási folyamat úgyszólván természetes és nem erőltetett, és a gyermekek a környező világot a lehető legnagyobb mértékben észlelik, fogadják be és teszik magukévá. Bár a gyermek fejlődésében számos, akár genetikailag meghatározott, akár a külső környezeten alapuló tényező szerepet kap, elsősorban a szülők és a gyermekkel közvetlen kapcsolatban álló személyek formálják személyiségét.

Szeretném megemlíteni és hangsúlyozni, hogy ebben az összefüggésben nem szabad megfeledkeznünk a kifejezetten erre a korcsoportra irányuló megfelelő és minden tekintetben összpontosított mozgásról, amely segítheti a személyiségfejlődést, és a későbbiekben hozzájárulhat az egészségesebb élethez.

  Iosif Matula (PPE), írásban. – (RO) A kisgyermekkori oktatás messzemenően meghatározza a gyermekek jövőbeni fejlődését és annak esélyeit, hogy később sikeresek legyenek. Az ebben az időszakban tett beruházások csökkenthetik az egészségügyi problémákkal, a bűnözési arányokkal és az antiszociális viselkedéssel kapcsolatos későbbi költségeket. Ennek ellenére a koragyermekkori oktatás egyenlőtlen az Európai Unióban. Ugyanakkor nehéz lenne az univerzális megközelítés alkalmazása. Úgy gondolom, hogy inkább egy egyértelműen meghatározott célokkal és értékekkel rendelkező közös keret kialakítására kellene összpontosítanunk. A 2002-ben meghatározott célkitűzések értelmében a tagállamoknak 2010-re a három év és az iskolaköteles kor közötti gyermekek legalább 90%-a számára gyermekgondozási ellátást kell nyújtaniuk. Ennek gazdasági oka is van, mivel nőtt a nők munkaerő-piaci részvétele. Létfontosságú, hogy bevonjuk a kisebbségi lakosságot a koragyermekkori oktatási programokba, különösen a gyakran hátrányos helyzetű roma lakosságot. Fontos továbbá az elegendő számú gyermekgondozási hely biztosítása, hogy elkerüljük a hosszú várólistákat a gyermekek ilyen intézményekbe való beíratásakor. Nem szabad figyelmen kívül hagynunk a fiatal gyermekekkel foglalkozók képesítését sem, akik döntő hatással vannak az oktatás minőségére.

  Jean-Luc Mélenchon (GUE/NGL), írásban. – (FR) A minimum annak biztosítása, hogy minden kisgyermek azonos minőségű oktatásban és nevelésben részesüljön, függetlenül korától és szociális helyzetétől. A Honeyball-jelentés – annak ellenére, hogy egyébként dicséretes – még ezt a minimumot sem követeli meg. Ez elítélendő. Ugyanakkor, mivel a szövegnek nincs jogalkotási következménye, elfogadható a komoly hiányosságok ellenére is.

  Nuno Melo (PPE), írásban. – (PT) Elfogadott nézet, hogy a gyermekek korai oktatása fekteti le az egész életen át tartó sikeres tanulásuk alapjait. Kisgyermekkorban a gyermekekben különösen nagy a tudásszomj, készek a tanulásra és könnyen is tanulnak, és ebben a korban alakulnak ki olyan fontos készségek, mint a beszéd- és kifejezőkészség, valamint a szociális kompetenciák. Szintén ebben az életkorban teremtődnek meg a későbbi iskolai és munkahelyi előmenetel alapjai. Minden szükséges erőfeszítést meg kell tennünk tehát, hogy a kisgyermekek azonos oktatási körülményekhez férhessenek hozzá, mindenféle megkülönböztetéstől mentesen.

  Louis Michel (ALDE), írásban. – (FR) A gyermekek kisgyermekkori oktatása az alapja egész életen át tartó sikeres tanulásuknak. Ez a tanulás élesíti a gyermek elméjét, fokozza természetes kíváncsiságát, és fejleszti motoros képességeit, fizikai munkára buzdít, és jó a mentális egészség szempontjából. Szocializálja a gyermeket, fejleszti anyanyelvtudásukat, és hozzászoktatja őket az idegen nyelv hangzásához. Elvezeti az olvasás és a számolás kezdetéig.

Ugyanakkor a korai oktatás és képzés különböző formákban van jelen az Európai Unió országaiban, az országnak a gyermekkorról kialakított értelmezésétől függően. A korai oktatás és képzés általában kevesebb figyelmet és befektetést élvez, mint a többi oktatási szint. Minden szülőnek és gyermeknek hozzáférést kell biztosítani az oktatási és nevelési szolgáltatásokhoz, függetlenül családi hátterüktől és pénzügyi helyzetüktől. A szülőknek egyenlő partnerekként kell részt venniük ezekben a szolgáltatásokban.

Az iskolaköteles kor alatti időszak a legfontosabb a gyermek érzelmi és szociális fejlődése szempontjából, ezért az ilyen korú gyermekekkel foglalkozóknak megfelelő képesítéssel kell rendelkezniük. Minden esetben elsődlegesen a gyermek mindenek felett álló szükségleteit és érdekeit kell figyelembe venni.

  Miroslav Mikolášik (PPE), írásban. – (SK) A koragyermekkor minden kétséget kizáróan alapvető fontosságú a gyermekek fizikai, mentális és szociális fejlődése szempontjából, és ezért meg kell értenünk, hogy az iskoláskor alatti oktatásba való beruházás megtérülése jövőbeni növekedésünk biztosítéka. Emellett már több tanulmány megmutatta, hogy az ilyen módon felhasznált támogatások jelentős gazdasági és társadalmi hasznot hoznak közép- és hosszú távon.

A legjobb és legtermészetesebb módja az ilyen típusú támogatás biztosításának a családnak, mint a társadalom alapegységének védelme. A szülők az elsődleges és legfontosabb tanárai gyermekeiknek, és a jogi keretnek ezért nem szabad olyan rendelkezéseket tartalmaznia, amely bünteti a családokat azért, hogy ők maguk foglalkoznak gyermekeikkel, különösen a korai években. Bár ez a kérdés a tagállamok kizárólagos hatáskörébe tartozik, igen kívánatos lenne az Unió részéről, hogy koordinátori szerepén keresztül hozzájáruljon a tagállamokban kialakult helyzet javításához. Az említettek miatt támogatom az előadó álláspontját.

  Andreas Mölzer (NI), írásban. – (DE) Ez az egyesült királyságbeli szocialista EP-képviselő, Honeyball asszony által készített állásfoglalásra irányuló indítvány megpróbálja az egyenlő partner szintjére csökkenteni az anya és az apa szerepét az állami oktatási rendszerben. Szó szerint a jelentés kimondja (a 14. bekezdésben), hogy „[Az Európai Parlament] hangsúlyozza, hogy az anyák és apák egyenjogú partnerekként együttműködnek az ECEC-ben [koragyermekkori oktatás és nevelés]; (…)”. Ez a megfogalmazás erős bizalmatlanságot fejez ki a család és a szülők azon globálisan elismert jogával szemben, hogy gondoskodjanak gyermekeikről és felneveljék őket. Ez teljes ellentmondásban áll a Németországi Szövetségi Köztársaság alkotmányával, amely kimondja, hogy „A gyermekek gondozása és felnevelése a szülők természetes joga, és egy elsősorban őket terhelő felelősség” (6. § (2) bekezdés). Ez a jelentés az EU családellenes programjának megnyilvánulása, és megpróbál beleavatkozni a tagállamok szociális hatásköreibe.

Az indítvány javasolja továbbá egy beiskolázás előtti kötelező óvodai év bevezetését, valamint a korai oktatási intézmények fejlesztését és javítását. Eközben a jelentés megerősíti az EU „barcelonai célkitűzéseit”, amelyek, mint ahogy egykor a Szovjetunió, kvótákat határoz meg azzal kapcsolatban, hogy milyen arányban veszi át az állam a gyermekek felnevelésének feladatát. A gyermek jóléte nem központi kérdés ebben az indítványban. A szülőknek a gyermekeik felnevelésével kapcsolatos szabad választási jogát ássa alá. Ezért a jelentés ellen szavaztam.

  Franz Obermayr (NI), írásban. – (DE) A gyermek életének első három éve döntő fontosságú az agy fejlődése és a nyelvtanulás szempontjából. A nyelvtanulás a logikai gondolkodás és a szituációs gondolkodás alapja. A nyelv bizonyos szintű elsajátítása nélkül alig van lehetőség a további tanulásra, mivel a nyelvi hiányosságokat csak nagy nehézségek árán lehet leküzdeni az életkor növekedésével. A jelentés felismeri, hogy a legtöbb bevándorló gyermeket az EU-ban megfelelő nyelvtudás nélkül oktatnak. Ugyanakkor kijelenti, hogy a bevándorló családok (és az olyan kisebbségek, mint a romák), sokkal kisebb arányban veszik igénybe a korai oktatást, mint más családok. Nem engedhetjük meg, hogy iskoláink színvonala egyre csak csökkenjen, mert sok gyerek egész egyszerűen nem érti meg a tananyagot. Minden gyermeknek – akár bevándorló, akár nem – olyan szinten kell elsajátítania a nemzeti nyelvet mire iskolába kerül, hogy képes legyen követni az oktatást. A jelentés nem tesz érdemi kísérletet ennek a problémának a megoldására. Ehelyett a szülők dajkálása és a gyermeknevelés állam általi átvétele irányába mozdul el. Ezért a jelentés ellen szavaztam.

  Georgios Papanikolaou (PPE), írásban. – (EL) Az európai oktatási hagyományok, és ezért az iskola előtti oktatás sokfélesége elfogadható és üdvözlendő, mivel tükrözi az egyes országok különböző európai kulturális, történelmi és társadalmi vonatkozásait. Ugyanakkor van mód a közös koordinációs nevezőkkel, közös célkitűzésekkel és értékekkel, közös jogokkal és struktúrákkal rendelkező európai keret kidolgozására. Mi több, ha a barcelonai célkitűzések kikötik, hogy az uniós tagállamoknak a három év és az iskolaköteles kor közötti gyermekek legalább 90%-a, és a három év alatti gyermekek legalább 33%-a számára gyermekgondozási ellátást kell nyújtaniuk, akkor megállapodást kell elérnünk a tagállamok között, és amennyiben lehetséges, meg kell osztani az információt és a bevált gyakorlatokat, különösen a fejlett iskola előtti oktatási struktúrákkal rendelkező tagállamoknak az ezen a területen kevesebb tapasztalattal rendelkező partnerekkel.

  Maria do Céu Patrão Neves (PPE), írásban. – (PT) A koragyermekkori oktatás és nevelés számos fajtája valósul meg az Európai Unióban, a „minőség” különböző meghatározásaival, amely jelentős mértékben függ az egyes ország és régió kulturális értékeitől és a „gyermekkor” különböző felfogásától. A korai oktatás az alapja az egész életen át tartó sikeres tanulásnak, ami kulcsfontosságú az Európa 2020 stratégia célkitűzéseinek megvalósítása szempontjából. Ezért a korai oktatásról szóló jelentés mellett szavaztam, amely közös uniós célkitűzéseket határoz meg a barcelonai Európai Tanács céljainak elérése érdekében, különösen, hogy 2010-re a három év alatti és az iskolaköteles kor közötti gyermekek legalább 90%-a, és a három év alatti gyermekek legalább 33%-a számára gyermekgondozási ellátást nyújtsanak. Az előadóhoz hasonlóan még ambiciózusabb célkitűzésekre szólítok fel. Ez a gyermekközpontú megközelítés elismeri, hogy a gyermekkor első évei döntő fontosságúak a kognitív, szenzomotoros és fizikai fejlődés, az érzelmi és személyiségfejlődés, valamint a nyelv elsajátítása szempontjából, illetve ezek fektetik le az egész életen át tartó tanulás alapjait.

  Phil Prendergast (S&D), írásban. – A korai oktatáshoz való hozzáférés rendkívül fontos a fiatal gyermekek számára a tanulásra való képességük és akaratuk szempontjából, különösen mivel fiatal korban alakulnak ki olyan fontos készségek, mint a beszédkészség, valamint a szociális kompetenciák. Hasonlóan fontos, hogy egyértelmű összefüggés van a szegénység, a hátrányos helyzet és a gyenge iskolai teljesítmény között. Biztosítanunk kell tehát, hogy elérjük a barcelonai Európai Tanácson meghatározott célkitűzéseket, miszerint gyermekgondozási ellátást nyújtunk a három év alatti és az iskolaköteles kor közötti gyermekek legalább 90%-a, és a három év alatti gyermekek legalább 33%-a számára. Az oktatás terén jelentkező hátrányok magas színvonalú kisgyermekkori neveléssel, célzott támogatással és a befogadó oktatás előmozdításával való kiküszöbölése szükségszerű egy valóban befogadó társadalom létrehozásához.

  Paulo Rangel (PPE), írásban. – (PT) A koragyermekkor döntő fontosságú a gyermekek több kognitív és szociális képessége kialakulása szempontjából, amelyek hatásait egész életükben érezni fogják. Emlékeznünk kell például a többnyelvűség kialakulásának képességére. Ugyanakkor csak minimálisan vizsgálták a tanulásnak ezt a szakaszát, és csekély jelentőséget tulajdonítottak neki a teljes oktatás összefüggésében. Ennek negatív hatása van például a kevésbé jómódú családokban felnevelt gyermekekre, ahol kevésbé ösztönzik a gyermekek kognitív fejlődését. Sürgősen bővítenünk kell tehát a koragyermekkori oktatást és nevelést (ECEC). Ezért szavaztam az állásfoglalás mellett.

  Robert Rochefort (ALDE), írásban. – (FR) A gyermekkor első évei döntően fontosak a gyermekek agyi, fizikai, érzelmi és személyiségfejlődése, valamint a nyelv elsajátítása szempontjából, illetve ezek fektetik le az egész életen át tartó tanulás alapjait. Mivel teljes mértékben támogatom egy közös európai megközelítés bevezetését a korai oktatással kapcsolatban – tiszteletben tartva ugyanakkor az egyes tagállamok megközelítésének eltéréseit –, támogatom Honeyball asszony jelentését, amely az ECEC-szolgáltatások közös célokat és értékeket hangsúlyozó európai keretének létrehozását javasolja. Elismervén a szülőknek mint „fő oktatóknak” a döntő szerepét, a jelentés megpróbálja javítani a szülői szabadságot – amelynek elég hosszúnak kell lennie ahhoz, hogy lehetővé váljon a szülők számára, hogy vezető szerepet töltsenek be gyermekeik oktatásában életük korai szakaszában –, és arra ösztönzi a tagállamokat, hogy indítsanak szülői oktatási programokat, és a további segítségre szoruló szülők számára adott esetben biztosítsanak egyébfajta támogatásokat. Természetesen ez további beruházásokat kíván meg mind a 27 tagállamtól, és arra kérem őket, hogy megfelelő erőforrásokat biztosítsanak az ECEC-szolgáltatások számára. Számomra az oktatásnak politikai prioritást kell élveznie.

  Raül Romeva i Rueda (Verts/ALE), írásban. – A korai oktatás az EU-ban hosszú és finoman differenciált hagyománnyal rendelkezik a különböző tagállamokban. Fontos lehet egy értékeket és közös célokat tartalmazó keret meghatározása, amelyet minden tagállamban célul lehet kitűzni, miközben a bevált gyakorlatok megosztása marad a megfelelő minőségű szolgáltatások biztosításának kulcsa, és a gyermek szükségletei és gondozása állna minden erőfeszítés központjában. A jelentés ajánlásai a tagállamok és a Bizottság szerepe közötti egyensúlyra összpontosítanak; továbbá annak szükségességére, hogy a korai oktatást a bevált gyakorlatokat alkalmazó szélesebb körű szolgáltatássá tegyék az olyan tagállamokban, ahol a „maternelles” és az óvodák a szülők felelősségi körébe tartoznak; az összes gyermek bevonására társadalmi hátterüktől függetlenül („a közszolgáltatás elve”); a migráns gyermekek gondozására és a korai iskolákba való integrálásukra; a művészetek, valamint a gyermekek kreativitását fejlesztő egyéb eszközök erősítésére; az oktatók képzésére, hogy jobb interkulturális készségekkel rendelkezzenek; a nemek közötti egyenlőségre a korai oktatási struktúrákban; valamint új és jó minőségű munkahelyek létrehozására.

  Licia Ronzulli (PPE), írásban. – (IT) A jelentés mellett szavaztam, mivel úgy gondolom, hogy az Európai Unióban az egyes tagállamok még mindig egymástól igencsak eltérően biztosítják a korai oktatást. Létre kell hoznunk egy olyan, közös célokon és értékeken alapuló közös európai keretet, amely közös jogosultságokat és struktúrákat is magában foglalna. A gyermekeket teljes mértékben valódi és aktív polgároknak kell tekinteni, akik képesek arra, hogy önálló véleményt formáljanak és annak hangot adjanak, valamint jogokkal és saját kreatív potenciállal rendelkeznek. Ebben a keretben, ismételten, a szülőket kell a gyermekek felnevelésének középpontjába helyezni.

A természetes család az ideális hely a gyermek felneveléséhez és fejlődéséhez, és, ismételten, és a megfelelő időtartamú szülői szabadság biztosítása segíthet csökkenteni a gyermekgondozási létesítmények férőhelyei iránti igényt. Konkrét cselekvésekre van tehát szükség, mivel jelenleg nagyon kevés tagállam biztosít a családok elvárásainak megfelelően hosszú fizetett szabadságot.

  Nikolaos Salavrakos (EFD), írásban. – (EL) A gyermekek korai oktatása rendkívül fontos megfelelő fejlődésük szempontjából, és kulcsfontosságú egy stabil és gazdaságilag dinamikus társadalom megteremtésében. A korai oktatásba való beruházás hosszú távú előnyöket jelent gyermekeink jövője szempontjából. Fontosak a jelentés arra irányuló erőfeszítései, hogy európai és nemzeti szinten vizsgáljuk a kérdést. Üdvözlöm az ágazat terén a nagyobb mértékű európai kutatásra, a bevált gyakorlatok európai szinten való azonosítására és cseréjére, valamint a strukturális alapok és az ezzel kapcsolatos programok megfelelő felhasználására való felszólítást.

  Marie-Thérèse Sanchez-Schmid (PPE), írásban. – (FR) A 2002-ben Barcelonában az Európai Tanács által meghatározott célkitűzések értelmében 2010-re a három év és az iskolaköteles kor közötti gyermekek legalább 90%-a számára és a három év alatti gyermekek legalább 33%-a számára gyermekgondozási ellátást kell nyújtani. Sajnálatos módon még mindig messze vagyunk ezektől a számoktól. Ugyanakkor a gyermekgondozási központok száma és minősége döntő fontosságú Európa számára. Valójában egészen fiatal kortól a gyermekek gondozása, tanulásuk és a környezetük fokozatos megismerése döntő fontosságúak oktatásuk következő szakaszában. Szüleiknek nem kell továbbá feladniuk szakmai törekvéseiket a gyermekgondozási központok hiánya miatt. Ugyanakkor ez a jelentés emlékeztet minket arra – és jogosan –, hogy minden országnak más elképzelése van a gyermekgondozásról, és ezért más modelleket is alkalmaz, amit tiszteletben kell tartanunk. Ezzel a jelentéssel az Európai Parlament bebizonyítja, hogy az EU – távol állva attól, hogy fel akarja áldozni a gyermekgondozást a szolgáltatások szabad versenyének nevében – hagyja, hogy a tagállamok válasszák meg oktatási modelljüket.

  Daciana Octavia Sârbu (S&D), írásban. – A korai oktatás jelentősen befolyásolja minden egyén életkilátásait. Különösen az egészséges életmód – például az egészséges táplálkozás és a megfelelő és kiegyensúlyozott testmozgás – korai kialakulása jelentősen befolyásolja a testi és szellemi egészséget. Az összes olyan politikához hasonlóan, amely a „megelőzés jobb, mint a gyógyítás” elven alapul, a korai oktatás is viszonylag költséghatékony. Gratulálok az előadónak ehhez az átfogó jelentéshez, amely felvet néhány további egyeztetést és cselekvést kívánó kulcsfontosságú kérdést.

  Joanna Senyszyn (S&D), írásban. – (PL) Támogattam a korai oktatásról szóló jelentést az Európai Unióban. Különösen három dologra szeretném felhívni a figyelmet. Először is, a koragyermekkor kritikus a gyermek kognitív és szenzomotoros fejlődése szempontjából. Ezért, a korai évekkel foglalkozó átfogó politikák és programok kidolgozásakor a tagállamoknak figyelembe kell venniük számos különböző tényezőt, amelyek befolyásolják a gyermekkori fejlődést, például a bevándorlást, a nemek közötti egyenlőséget és a foglalkoztatást. Másodszor, a központoknak helyi szinten ki kell alakítaniuk olyan cselekvési programokat, amelyek figyelembe veszik az eltérő élethelyzeteket és szükségleteket a koragyermekkori oktatás és nevelés terén. Megfelelő önállósággal kell rendelkezniük továbbá, hogy megtarthassák önállóságukat és kreativitásukat a gyermekeket szolgáló programok működtetése során. A következő téma a korai oktatási és nevelési szolgáltatások fejlesztése. Itt azzal kell kezdenünk, hogy mechanizmusokat dolgozunk ki a szolgáltatások értékelésére, és biztosítjuk a minőségi szabványoknak való megfelelést.

Utolsó észrevételem a gyermekgondozási központokhoz való egyetemes hozzáférés szükségességével kapcsolatos. A lengyel oktatási minisztérium adatai azt mutatják, hogy Lengyelországban 8 400 állami és 1 600 magánóvoda, valamint körülbelül 1,6 millió három és hat év közötti gyermek van. Ez azt jelenti, hogy e gyermekek alig 40%-a számára vannak óvodai férőhelyek, továbbá 352 bölcsőde van Lengyelországban, amelyet a három éven aluli gyermekek csupán 2%-a használ. Ez a probléma az egyik oka a nők magas munkanélküliségének.

  Catherine Stihler (S&D), írásban. – Támogatom ezt a jelentést, mivel fontos felismerni a koragyermekkori oktatás értékét, valamint hogy milyen döntően fontos az EU 2020 stratégiájának eléréséhez.

  Niki Tzavela (EFD), írásban. – (EL) Tény, hogy eltérések vannak az uniós tagállamok oktatási rendszerei között, és ennek eredményeképp a kutatás és a bevált gyakorlatok cseréje, amelyet ez a jelentés támogat, véleményem szerint fontos eredményeket fog hozni a koragyermekkori oktatás fejlesztése terén az EU-ban. Valójában az inkább egyetemes, mint célzott szolgáltatások gyermekközpontú megközelítése, a szülők bevonása és a szolgáltatások jobb integrációja miatt Honeyball asszonynak az Európán belüli korai oktatásról szóló jelentése mellett szavaztam.

  Marie-Christine Vergiat (GUE/NGL), írásban. – (FR) A jelentés mellett szavaztam, amely olyan közpolitikákat javasol a gyermekgondozás terén, amelyek jó irányba mutatnak.

Miközben figyelembe veszi az oktatás és a gyermekgondozás terén meglévő rendszerek és hagyományok sokféleségét az EU-ban, a jelentés olyan megközelítést hangsúlyoz, amely a gyermek szükségleteire valamint arra összpontosít, hogy milyen hatása lesz a koragyermekkori tanulásnak a gyermek iskolázására és személyes fejlődésére.

Jól érthetően mutat be a gyermekgondozással, az oktatáshoz való – helyzetüktől függetlenül – mindenki számára egyenlő hozzáféréssel, és különösen a bevándorló családok gyermekeivel kapcsolatos kérdéseket, és külön kiemeli ezeket a témákat a szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem összefüggésében.

Hangsúlyozza továbbá, hogy stabil foglalkoztatásra, megfelelő színvonalú képzésre és tisztességes szociális védelemre van szükségük a gyermekgondozásban résztvevő munkaerőnek.

  Angelika Werthmann (NI), írásban. – (DE) A jelentés mellett szavaztam. Az előadó helyesen tette a gyermek szükségleteit a jelentés középpontjába. Nem meglepő, hogy a jelentés arra a következtetésre jut, hogy nincs egységes európai megoldás. Ugyanakkor uniós szintű „keretre” van szükségünk ahhoz, hogy a korai oktatást koordinálni tudjuk más uniós szintű programokkal, például az egész életen át tartó tanulással.

Állásfoglalásra irányuló indítvány B7-0193/2011

  Luís Paulo Alves (S&D), írásban. – (PT) Az Európai Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetsége európai parlamenti képviselőcsoportjának javaslata mellett szavazok, amely szerint a halászati partnerségi megállapodás látszólag hozzájárult egyes állományok – különösen a polip – túlhalászásához, és ezért csökkentette a mauritániai halászok halászati lehetőségeit, és versenyelőnyhöz juttatta az uniós ipart az uniós hajókhoz való hozzáférés díjának támogatása eredményeképp, és üdvözlöm az Európai Bizottság javaslatát, hogy tárgyalást kezdeményezzen az EU és a Mauritániai Iszlám Köztársaság közötti halászati partnerségi megállapodáshoz csatolt jegyzőkönyv megújításáról. Támogatom továbbá az Európai Bizottságnak egy emberi jogi záradéknak a megállapodásba történő bevezetésével kapcsolatos javaslatát, és felszólítom a Bizottságot, hogy kezdeményezzen Mauritániával párbeszédet, hogy segítse az országot egy olyan felelős halászati politika kifejlesztésében, amely mind a halállományok megőrzésével kapcsolatos követelményeknek, mind a halászati erőforrások gazdasági fejlődésének előmozdításával kapcsolatos célkitűzésének megfelel. Felszólítom továbbá a Bizottságot, hogy sürgős intézkedéseket tegyen az európai hajók járulékos fogásának csökkentése érdekében a mauritániai vizeken.

  Zigmantas Balčytis (S&D), írásban. – (LT) Az állásfoglalás mellett szavaztam. A Mauritániai Iszlám Köztársasággal kötött halászati partnerségi megállapodáshoz csatolt jegyzőkönyv 2012. július 31-én hatályát veszti. A mauritániai halászati ágazat a mauritániai gazdaság rendkívül fontos része, mivel a GDP 10%-át teszi ki és a mauritániai export 35–50%-át jelenti. A Bizottság ezért a megújítására irányuló tárgyalásokat akar kezdeményezni. Üdvözlöm a jegyzőkönyv megújítását, viszont számos fontos témát tartalmaznia kellene. Az értékelésekből kiderül, hogy Mauritániában a legtöbb állományt vagy teljesen kihalászták, vagy túlhalászták, és ezért a Bizottságnak tárgyalnia kell Mauritániával olyan hosszú távú halászati gazdálkodási tervek kialakításáról, amelyek tartalmazzák a mauritániai hatóságok összes halászati kvótáját mind a saját nemzeti flottáik, mind harmadik országokbeli flották esetében, hogy biztosítsák a halászati erőforrások fenntartható kitermelését.

  Izaskun Bilbao Barandica (ALDE), írásban. – (ES) Az állásfoglalás mellett szavazok, mivel tárgyalásokat kell kezdeményezni a Mauritániai Iszlám Köztársaság és az Európai Unió között kötött halászati partnerségi megállapodáshoz csatolt jegyzőkönyv megújításáról. Ezek a tárgyalások lehetővé fogják tenni az unió lobogója alatt közlekedő hajók számára, hogy mauritániai vizeken halásszanak az ENSZ Tengerjogi Egyezményében leírt többletállományok elve alapján. Fontos továbbá, hogy Mauritánia ratifikálja a halászattal foglalkozó releváns nemzetközi jogi eszközöket.

  Slavi Binev (NI), írásban. – (BG) Támogatom az EU és Mauritánia közötti halászati partnerségi megállapodáshoz csatolt jegyzőkönyv megújításáról szóló állásfoglalást, mivel a megállapodás a többlet elvén alapul, amely összeegyeztethető az EU fenntartható halászati stratégiájával. Mauritánia továbbá a világ egyik legszegényebb országa, amelyet súlyosan eladósodott szegény országnak minősítettek. Ez a megállapodás ezért rendkívül fontos Mauritánia számára, mivel az Európai Unió fizet ezért a hozzáférését, és így a pénzügyi segélytől különálló további bevételt biztosít.

  Maria Da Graça Carvalho (PPE), írásban. – (PT) Üdvözlöm a Bizottságnak az EU és a Mauritániai Iszlám Köztársaság közötti jegyzőkönyv megújításáról való tárgyalások megkezdésére irányuló javaslatát. Ez az ország hozzáadott értéket veszít, mivel nincs lehetősége kiaknázni saját halászati erőforrásait. Fontos tehát tanulmányozni ennek az összes gazdasági vonatkozását, különösen gazdasági és társadalmi vonatkozásban. Létfontosságú szem előtt tartani, hogy a halászati ágazat rendkívül fontos a mauritániai gazdaság számára, valamint hogy ez Afrika egyik legszegényebb országa, amely pénzügyileg külső segélyre szorul, és súlyos politikai instabilitásnak van kitéve. Az Európai Néppárt (Kereszténydemokraták) által ma előterjesztett állásfoglalásra irányuló indítvány mellett szavaztam az összes fent említett tényező miatt, amelyek megkívánják azt a külön figyelmet, amelyet ez a jogalkotási szöveg biztosít.

  Edite Estrela (S&D), írásban. – (PT) Az EU és Mauritánia közötti halászati partnerségi megállapodásról szóló állásfoglalásra irányuló indítvány mellett szavaztam, mivel pozitívan értékelem a magállapodás megújítását, amelynek egy emberi jogi záradékot is tartalmaznia kellene. Fontosnak tartom, hogy továbbra is segítsük az országot egy olyan felelős halászati politika kidolgozásában, amely megfelel a halászati erőforrások megőrzésével kapcsolatos követelményeknek.

  Diogo Feio (PPE), írásban. – (PT) Mivel a jelenlegi halászati partnerségi megállapodáshoz csatolt jegyzőkönyv a közeljövőben lejár, logikus a Bizottság azon szándéka, hogy tárgyalásokat kezdeményez a másik féllel a megújításról. Mauritánia szegény ország, amely igencsak függ ettől az ágazattól, az Európai Unióval kötött megállapodás megőrzése tehát hasznos lehet mindkét aláíró számára. Az előadóhoz hasonlóan úgy gondolom, hogy szükség van az állományok jelenlegi helyzetének és a mauritániai vizekben élő különböző halfajok szigorú ellenőrzésére.

  José Manuel Fernandes (PPE), írásban. – (PT) Ez az európai parlamenti közös állásfoglalásra irányuló indítvány az Európai Közösség és a Mauritániai Iszlám Köztársaság közötti, 2012. július 31-én hatályát vesztő halászati partnerségi megállapodás megújításáról szól. Az Európai Bizottság – mivel tisztában van a partnerség megújításának fontosságával, és a Tanács mandátuma alapján, teljes mértékben összhangban az Európai Unió működéséről szóló szerződés 218. cikkével – elindította a jegyzőkönyv megújítását célzó folyamatot. A Mauritániával kötött jelenlegi megállapodás hozzájárult Mauritánia gazdasági fejlődéséhez, ahol a halászati ágazat a gazdaság egyik alapvető pillérje, amely a bruttó hazai termék (GDP) közel 10%-át, a nemzeti költségvetési bevétel 29%-át, és az export közel 50%-át teszi ki. Ugyanakkor létfontosságú az Európai Unió, és különösen halászati flottái számára is. Egyetértek ezzel a javaslattal, amelyet támogattam szavazatommal, de úgy gondolom, hogy a fogások ellenőrzését tudományosan nyomon kell követni, a navigációs ellenőrző rendszereket korszerűsíteni kell, és a hajóroncsokat el kell távolítani. A felügyeletet is meg kell erősíteni, és az illegális hajókat le kell foglalni.

  João Ferreira (GUE/NGL), írásban. – (PT) Ez az állásfoglalás számos fontos kérdést felvet, összhangban a halászati partnerségi megállapodásokat érintő régóta fennálló kérdéseinkkel, kritikáinkkal és javaslatainkkal; különösen azoknak az együttműködési célkitűzések terén való komoly sikertelenségükkel kapcsolatban.

Üdvözöljük, hogy állásfoglalásunk több pontját beillesztették ebbe a közös állásfoglalásra irányuló indítványba. A legfontosabbak közül a következőket szeretnénk hangsúlyozni: a fejlesztési együttműködéssel kapcsolatos célkitűzések nem megfelelő teljesítése okainak, valamint a mauritániai halászati ágazat számára nyújtott különböző támogatások átfogó és részletes értékelésének szükségessége; a halak Mauritánia középső és déli partvonalán történő partra rakodásához megfelelő eszközök lehető leggyorsabb létrehozásának támogatása, hogy a mauritániai vizekben fogott halakat a nemzeti kikötőkben lehessen partra rakodni és ne az országon kívül, ahogy az gyakran történik jelenleg; és hogy az EU és harmadik országok között kötött halászati megállapodásokat széles körű vitának kell megelőznie az érintett országokban, lehetővé téve a nyilvánosság, a civil társadalmi szervezetek és a nemzeti parlamentek részvételét, ezáltal támogatva a nagyobb demokráciát és átláthatóságot.

  Ilda Figueiredo (GUE/NGL), írásban. – (PT) Számos aggodalomra ad okot, ahogy a halászati partnerségi megállapodásokat az EU jelenleg kezeli és alkalmazza. Különösen a fejlesztési együttműködési célkitűzések teljesítésének szintje egyértelműen nem megfelelő.

Azt az Egyesült Nemzetek Szervezetének Tengerjogi Egyezményében foglalt elvet támogatjuk, hogy az EU-nak átadott hozzáférésnek arra a mennyiségre kell vonatkoznia, amelyet Mauritánia flottája nem tud kifogni.

Ettől eltekintve az állásfoglalás számos pozitív elemet tartalmaz, többek között a következőket:

- az EU és harmadik országok között kötött halászati megállapodásokat széles körű vitának kell megelőznie az érintett országokban, lehetővé téve a nyilvánosság, a civil társadalmi szervezetek és a nemzeti parlamentek részvételét, ezáltal támogatva a nagyobb demokráciát és átláthatóságot;

- a mauritániai többéves halászati programnak nyújtott pénzügyi támogatásnak összhangban kell lennie azzal, hogy Mauritániának szüksége van a fenntartható halászati fejlődésre;

- szükség van a fejlesztési együttműködéssel kapcsolatos célkitűzések nem megfelelő teljesítése okainak, valamint a mauritániai halászati ágazat számára nyújtott különböző támogatások átfogó és részletes értékelésére.

Ezért mellette szavaztunk.

  Estelle Grelier (S&D), írásban. – (FR) Ezt az állásfoglalást a Bizottságnak az Európai Unió és Mauritánia közötti halászati partnerségi megállapodás megújításáról szóló tárgyalások megnyitását célzó javaslatát követően fogadták el. Sajnálatos módon az állásfoglalás mellett történő szavazás az egyetlen dolog, amit a Parlament tehet, hogy meghallgassák a halászati partnerségi megállapodások kapcsán. Jelenleg a Parlament csak akkor mondhatja el véleményét, ha a tárgyalások lezárultak, ami nem hagy más lehetőséget, mint ezeknek a megállapodásoknak az elfogadását vagy ratifikációjuk elutasítását, és így nagyon kevés lehetőség nyílik a manőverezésre. Most a Szerződések kimondják, hogy a Parlamentet „azonnal és teljes körűen tájékoztatni kell az eljárás valamennyi szakaszában”. Ezért létfontosságú és jogos, ha azt kérjük, hogy kapcsolatban legyünk az Európai Bizottsággal és a Tanáccsal e tárgyalások során. Ez a téma nem új, és az Európai Bizottságnak a Halászati Bizottság tagjai által feltett szokásos kérdéseit veti fel. Sajnálatos, hogy nem tehetjük kötelező erejűvé véleményünket az érintett országok számára nyújtott európai támogatásokkal kapcsolatos prioritásaink tekintetében annak ellenére, hogy a Parlamentnek joga van pénzügyi ellenőrzést gyakorolni.

  Juozas Imbrasas (EFD), írásban. – (LT) A dokumentum mellett szavaztam, mivel Mauritánia Afrika egyik legszegényebb országa, amelyet súlyosan eladósodott szegény országnak minősítettek, és pénzügyileg függ a külföldi segélytől, valamint jelentős politikai instabilitás jellemzi. A Mauritániai Iszlám Köztársasággal kötött halászati partnerségi megállapodáshoz csatolt jelenlegi jegyzőkönyv 2012. július 31-én hatályát veszti, és a Bizottság tárgyalásokat szándékozik indítani megújításával kapcsolatban, amelyre felhatalmazást kapott a Tanácstól. Az Európai Parlament üdvözli a Bizottságnak az EU és a Mauritániai Iszlám Köztársaság közötti jegyzőkönyv megújításával kapcsolatos tárgyalások megkezdésére irányuló javaslatát, ugyanakkor hangsúlyozza, hogy azt csak akkor szabad fenntartani, ha kölcsönösen előnyös, megfelelően kiigazított és megfelelően végrehajtják. Az Európai Parlament támogatja továbbá a Bizottságnak egy emberi jogi záradéknak a megállapodásba történő bevezetésére irányuló javaslatát is.

  David Martin (S&D), írásban. – A jelentés mellett szavaztam, és ezzel annak biztosítására sürgetem a Bizottságot, hogy a halászati partnerségi megállapodás hatálya alá tartozó halászati tevékenységek ugyanazoknak a fenntarthatósági kritériumoknak feleljenek meg, mint az uniós vizeken történő halászati tevékenységek. A jelentés felszólítja továbbá a mauritániai hatóságokat és a Bizottságot annak biztosítására, hogy a szigorú fenntarthatósági kritériumokat a mauritániai vizeken halászati tevékenységet folytató (akár az EU-ból, Mauritániából vagy harmadik országokból származó) minden hajó tiszteletben tartsa.

  Nuno Melo (PPE), írásban. – (PT) A Mauritániával kötött halászati partnerségi megállapodáshoz csatolt jelenlegi jegyzőkönyv 2012. július 31-én hatályát veszti, ezért újra kell tárgyalni ahhoz, hogy az uniós lobogó alatt közlekedő hajók továbbra is halászhassanak a mauritániai vizeken. Ily módon ez jó lehetőséget biztosít számunkra a már meglévő megállapodás fejlesztésére. Támogatni kell a fejlesztéseket a halaknak Mauritánia középső és déli partjain történő kirakodásához szükséges infrastruktúra és a megfelelő berendezések kiépítése tekintetében, hogy lehetővé tegyük az uniós flotta számára a hatékonyabb működést, megkönnyítve ezáltal a beruházást és növelve a megállapodásnak a helyi gazdaságra tett hatását. A tényleges fogásokat illetően ezeket a feleslegre és azokra az állományokra kell korlátozni, amelyeket Mauritánia halászflottája nem tud kifogni, hogy fenntartható legyen a környezeti egyensúly, és a tevékenység fenntartható maradjon az évek során.

  Maria do Céu Patrão Neves (PPE), írásban. – (PT) A harmadik országokkal kötött halászati megállapodásoknak biztosítaniuk kell a gazdasági érdekek és a fenntartható halászat előmozdítása közötti tisztességes egyensúlyt. Ily módon fontos, hogy az EU arra használja az általa kötött halászati megállapodásokat, hogy biztosítsa a bevált gyakorlatok követését más országokban, teljes körűen tiszteletben tartva a közös halászati politika kulcsfontosságú alapelveit.

Az illegális halászat elleni küzdelem, a munkahelyteremtés, a szegénység csökkentése a harmadik országokban és az uniós piac fogyasztóinak megfelelő minőségű termékekkel való ellátása azok a kulcsfontosságú célkitűzések, amelyeket biztosítani kell ebben a Mauritániával kötött megállapodásban.

Szintén sürgősen biztosítanunk kell, hogy Mauritánia megkövetelje azon harmadik országoktól, amelyekkel más megállapodásokat köt, hogy ugyanazokat a szabályokat tartsák be, amelyeket az uniós lobogó alatt közlekedő hajók, megakadályozva ezzel az uniós flottának hátrányos versenybeli egyenlőtlenségek kialakulását.

  Raül Romeva i Rueda (Verts/ALE), írásban. – Ezzel az EP először is üdvözli a Bizottságnak az EU és a Mauritániai Iszlám Köztársaság közötti jegyzőkönyv megújításáról való tárgyalások megkezdésére irányuló javaslatát, miközben hangsúlyozza, hogy csak abban az esetben szabad fenntartani, ha kölcsönösen előnyös, megfelelően kiigazított és megfelelően végrehajtják; másodszor, támogatja a Bizottságnak egy emberi jogi záradék bevezetésére irányuló javaslatát; harmadszor kitart amellett, hogy az uniós lobogó alatt közlekedő hajók esetében a mauritániai vizeken való halászathoz történő bármilyen és összes hozzáférése az ENSZ Tengerjogi Egyezményében leírt többletállományok elvén alapuljon; külön hangsúlyozza, szigorúan értékelni kell minden állományt, amelyhez hozzáférést nyújtanak, vagy amelyeket járulékos fogásként kifoghatnak uniós flották; hangsúlyozza, hogy az EU számára biztosított minden hozzáférést azokhoz a forrásokhoz kell kötni, amelyeket a mauritániai flotta nem képes kifogni; hangsúlyozza, hogy amennyiben erőkifejtés-csökkentésre van szükség, a legtöbb környezeti kárt okozó harmadik országokbeli (uniós vagy egyéb) flottáknak kell először véghezvinniük a csökkentést;

  Licia Ronzulli (PPE), írásban. – (IT) Az Európai Unió és a Mauritániai Iszlám Köztársaság közötti halászati partnerségi megállapodást stratégiai dokumentumnak kell tekinteni, amely nagyon fontos az EU és Afrika közötti kapcsolatok tekintetében. Ma tehát egy olyan új jegyzőkönyvet kell bevezetnünk, amely összhangban van az európai országok által 2002-ben aláírt kötelezettségvállalással, és amely képes biztosítani a fenntartható halászati gyakorlatot, amely az érintett országokbeli fejlődéshez is hozzájárul. Prioritásként kell kezelni tehát a már megkezdett tárgyalások folytatását, ezeket azonban új alapokra kell helyezni, és olyan államokat is be kell vonni, amelyek eddig ki voltak zárva ezekből a tárgyalásokból. Felül kell vizsgálnunk továbbá néhány kérelmet, amelyek az eredeti megállapodással kapcsolatos tárgyalásokhoz nyúlnak vissza, amelyek során például Mauritánia az utolsó pillanatban kérte, hogy a már megbeszélt szeptemberi és októberi biológiai pihenőidő mellett további halászati pihenőidők legyenek májusban és júniusban.

Állásfoglalásra irányuló indítvány B7-0284/2011

  Luís Paulo Alves (S&D), írásban. – (PT) A javaslat mellett szavaztam, mert úgy gondolom, hogy hasznára fog válni az EU-nak, mivel egy megfelelően működő közbeszerzési piac létfontosságú az egységes piac előmozdítása, az innováció ösztönzése, Unió-szerte a magasabb fokú környezet- és éghajlat-védelem, valamint a társadalmi befogadás elősegítése tekintetében. A közbeszerzés meghatározó fontosságú, mivel a katalizátor szerepét tölti be az Unió gazdaságának újjáéledése, és következésképpen az uniós foglalkoztatottság és jólét számára. Ez különösen igaz a pénzügyi és gazdasági válságból való kilábalás, valamint a jövőbeni válságok elleni védekezés szempontjából. Egyetértek azzal, hogy a közbeszerzések jogi keretei optimalizálásának szilárd és jól átgondolt folyamata életbevágóan fontos az Unió polgárainak, fogyasztóinak és vállalkozásainak jóléte, valamint a nemzeti, regionális és helyi hatóságok, és ezért az Unió egészének elfogadottsága szempontjából.

  Zigmantas Balčytis (S&D), írásban. – (LT) Az állásfoglalás mellett szavaztam. A megfelelően működő közbeszerzési piac különösen fontos az egységes piac integritásának előmozdítása, az innováció ösztönzése, továbbá az állami hatóságok és az adófizetők számára optimális érték biztosítása érdekében. Ez a piac különösen fontos része az uniós gazdaságnak, és hatalmas lehetőségekkel rendelkezik, de a beszerzési szabályok és alapelvek tagállamonként különbözőek, és ez megakadályozza, hogy a vállalatok – különösen a kisebbek – hozzáférjenek a határokon átnyúló közbeszerzéshez. Hasonló korlátozások állnak fenn a harmadik országokbeli pályázatokhoz való hozzáférés tekintetében is. Annak ellenére, hogy az EU megnyitotta piacait, vállalatainknak jelentős problémákkal kell szembenézniük, ha hozzá szeretnének férni állami megrendelések harmadik országbeli piacaihoz. Úgy érzem, sürgősen jelentős politikai figyelmet kell fordítani erre a témára. A Bizottságnak részletes elemzést kell végeznie az uniós vállalatoknak más országok piacaihoz való korlátozott hozzáférésével kapcsolatos problémákról, és megfelelő lépéseket kell tennie az olyan kereskedelmi partnerekkel szemben, amelyek az uniós piac nyitottságát élvezik, ugyanakkor saját piacaikat nem szándékoznak megnyitni az uniós vállalkozások előtt.

  Regina Bastos (PPE), írásban. – (PT) A közbeszerzési szerződések fontos gazdasági lehetőségeket jelentenek a vállalatok számára, igencsak fontosak az egységes piac előmozdításában, az innováció ösztönzésében, a környezet- és éghajlatvédelem, valamint a társadalmi befogadás előmozdítása tekintetében. A közbeszerzési politikának biztosítania kellene a közpénzek lehető leghatékonyabb felhasználását, és nyitva kellene tartania a közbeszerzési piacokat, így járulva hozzá az uniós gazdaság fellendítéséhez, a munkahelyteremtéshez és a jóléthez. A közbeszerzési szerződések az Európa 2020 stratégiában is kulcsfontosságú szerepet játszanak, és a javasolt célok elérésének egyik eszközét jelentik.

Ez az állásfoglalásra irányuló indítvány felszólítja a Bizottságot, hogy foglalkozzon az állami megrendelések piacához való kiegyensúlyozott hozzáférés kérdésével, és végezze el a közbeszerzés és a koncessziók felülvizsgálatát annak érdekében, hogy lehetővé váljon az Európai Parlament, a tagállamok, valamint a polgárok és a vállalkozások részvétele is.

Felszólítja a Bizottságot továbbá, hogy adjon elsőbbséget a közbeszerzési szabályok korszerűsítésének. Hasonlóan fontos a Bizottság arra történő felszólítása, hogy értékelje a különösen alacsony árajánlatokhoz kapcsolódó problémákat, és megfelelő megoldásokat javasoljon.

Mindezekért ez az állásfoglalásra irányuló indítvány mellett szavazok.

  Françoise Castex (S&D), írásban. – (FR) A jelentés mellett szavaztam, nem azért, hogy protekcionista intézkedéseket alkalmazzunk, hanem mert nem fogadhatjuk el továbbra is azt a helyzetet, hogy egyedül az Európai Unió tartja tiszteletben a játékszabályokat. Nem hagyhatjuk többé figyelmen kívül a társadalmi és gazdasági dömpinget a feltörekvő országokban – különösen Kínában –, amelyek kivételesen alacsony árakkal nyerik meg a szerződéseket az Unió országaiban, figyelmen kívül hagyva a szociális jogokat és az állami támogatásokkal kapcsolatos jogszabályokat, miközben ezen országok piacai továbbra is megközelíthetetlenek maradnak az európai vállalatok számára. Nem lehetünk még mindig naivak: vállalataink és munkahelyeink túlélése függ ettől. Végezetül örülök, hogy a Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetsége európai parlamenti képviselőcsoportja által az állami szerződések összefüggésében a tagállamokban érvényben lévő munkaügyi, szociális és környezetvédelmi szabványok betartását illetően benyújtott módosításait nagy többséggel elfogadták. Ez valódi tudatosságot, és pozitív és szükséges változást jelent. Most a Bizottságon a sor, hogy teljes körűen értékelje ezt.

  Diogo Feio (PPE), írásban. – (PT) Mivel a közbeszerzések több millió eurót jelentenek évente, nem kétséges gazdasági jelentőségük. Így – bár nagy hagyományokkal rendelkező uniós szabályozások érvényesek az ilyen szerződésekre – soha nem túlzás a jobb és hatékonyabb jogszabályok létrehozására történő felhívás, amelyek biztosítják az eljárások teljes átláthatóságát; megakadályozzák a korrupció minden formáját és az ajánlattételek egy jelöltet előnyben részesítő manipulálását; amelyek meghatározzák az ajánlattételi felhívások vagy tárgyalás nélküli odaítélések határát azok száma vagy értéke tekintetében; és biztosítják a megfelelő versenyt a belső piacon a jelölt vállalatok között, függetlenül származási országuktól.

  José Manuel Fernandes (PPE), írásban. – (PT) Az Európai Parlamentnek ez az állásfoglalásra irányuló indítványa az állami megrendelések uniós és harmadik országbeli piacaihoz való egyenlő hozzáférésről és a közbeszerzések koncessziókra is kiterjedő jogi kereteinek felülvizsgálatáról szól. Az EU több dokumentumot fogadott el ebben a témában: a 2004/18/EK, a 2004/17/EK, a 93/13/EK és a 2007/66/EK irányelveket, állásfoglalásokat (a 2010. május 18-i európai parlamenti állásfoglalás), jelentéseket (a Monti úr által készített Az egységes piac új stratégiája – Európa gazdasága és társadalma szolgálatában című jelentés), Az egységes piaci intézkedéscsomag felé – A magas szinten versenyképes szociális piacgazdaságért című bizottsági közleményt, és az Európai Bizottságnak az EU közbeszerzési politikájának modernizálásáról szóló zöld könyvét.

Annak érdekében, hogy túljussunk a jelenlegi pénzügyi és gazdasági válságon, döntő fontosságú a tökéletesen működő közbeszerzési piac, hogy felélénkítsük a gazdaságot és biztosítsuk az egyenlő bánásmódot. Kijelentem tehát, hogy az állásfoglalás mellett szavaztam, mivel úgy gondolom, hogy összhangban áll a jobb szabályozással kapcsolatos elvvel, és prioritásként kezeli a közbeszerzéssel és koncessziókkal kapcsolatos szabályok modernizálását, ami jelentős előremenetel lenne az uniós jogban.

  João Ferreira (GUE/NGL), írásban. – (PT) Ez újabb kísérlet a közbeszerzés liberalizációjára. Ez az az irány, amelyet az EU makacsul követ mind otthon, mind harmadik országokban a szabadkereskedelmi megállapodásokkal.

Minden esetben a cél ugyan az: megakadályozni, hogy az országok megvédjék saját vállalataikat a közbeszerzésben, hogy megkönnyítsék a hatalmi erők nagyvállalatainak dolgát, amelyek fel akarják használni a mindennek és minden céljának tekintett versenyt, hogy ők uralják az állami szerződések odaítélését.

Nem értünk egyet ezzel a megközelítéssel. Ugyanakkor elismerjük, hogy fontos változásokra van szükség ezen a területen.

Az állásfoglalás bizonyos pontjai ezért támogatásunkat élvezik, különösen, hogy „kifogásolja a közbeszerzési szerződések odaítélésével foglalkozó, Bizottságon belüli tanácsadó csoport (ACPP) összetételével és munkájával, valamint a közbeszerzési piacok megnyitásával foglalkozó tanácsadó bizottság (CCO) szerepével és hatásköreivel kapcsolatos átláthatóság hiányát”. Egyetértünk továbbá azzal, hogy felszólítja „a Bizottságot, hogy tegyen lépéseket annak biztosítására, hogy mind ennek a bizottságnak, mind pedig a köz-magán társulásokkal foglalkozó tervezett új tanácsadó bizottságnak kiegyensúlyozott összetétele legyen, beleértve a szakszervezeteket és az üzleti közösség, különösen a kis- és középvállalkozások (kkv-k) képviselőit, és hogy azok átlátható módon működjenek”.

  Ilda Figueiredo (GUE/NGL), írásban. – (PT) Ezzel az állásfoglalással a Parlament többsége a közbeszerzés liberalizációjára akar felszólítani a szabályok enyhítése és egyszerűsítése, valamint a kis- és középvállalkozások (kkv-k) megvédése ürügyén. Ugyan ez indokolt lehet néhány esetben, a legtöbb esetben nem ez forog kockán.

Igazából meg akarják akadályozni, hogy az egyes országok megvédjék saját vállalataikat a közbeszerzésben, csak hogy megkönnyítsék a hatalmi erők nagyvállalatainak dolgát, amelyek az állami szerződések odaítélését is uralni akarják. Ezért szavaztunk ellene.

Ugyanakkor van az állásfoglalásnak néhány vonatkozása, amellyel egyetértünk, különösen, hogy kifogásolja a közbeszerzési szerződések odaítélésével foglalkozó, Bizottságon belüli tanácsadó csoport (ACPP) összetételével és munkájával, valamint a közbeszerzési piacok megnyitásával foglalkozó tanácsadó bizottság (CCO) szerepével és hatásköreivel kapcsolatos átláthatóság hiányát. Támogatjuk továbbá a Bizottság felszólítását, hogy tegyen lépéseket annak biztosítására, hogy mind ennek a bizottságnak, mind pedig a köz-magán társulásokkal foglalkozó tervezett új tanácsadó bizottságnak kiegyensúlyozott összetétele legyen, beleértve a szakszervezeteket és az üzleti közösség, különösen a kis- és középvállalkozások (kkv-k) képviselőit, és hogy azok átlátható módon működjenek.

Úgy tűnik továbbá, hogy hangsúlyozni kell a korrupcióellenes mechanizmusok megerősítésének fontosságát az Európai Uniónak a nemzetközi közbeszerzés terén való kötelezettségvállalásaival összefüggésben, csakúgy, mint az átláthatóság és igazságosság biztosítására irányuló erőfeszítések szükségességét az állami pénzek felhasználásában. Követeljük továbbá, hogy az Európai Parlamentet megfelelően tájékoztassák, és valamennyi szakaszban és a folyamat végén is rendelkezésére bocsássák az összes rendelkezésre álló információt.

  Małgorzata Handzlik (PPE), írásban. – (PL) Az európai uniós közbeszerzési piacok nyitottsága ellenére a harmadik országok közbeszerzési piacaihoz való hozzáférés még mindig jelentős mértékben korlátozott. Ebben a helyzetben az európai vállalkozásoknak nincsenek egyenlő esélyeik a közbeszerzési pályázatokért való versenyben a világ más országaival szemben. 2009-ben például a kínai hatóságok elfogadták az innovatív helyi termékek akkreditációs rendszerét, amely még tovább korlátozta a nemzetközi vállalkozásoknak a kínai piachoz való hozzáférését. Ugyanakkor nemcsak a kínai piac jelent problémát, mivel protekcionista politikákat folytatnak az olyan fejlett gazdaságok is, mint az Egyesült Államok, Japán és Kanada.

Ezért támogatom a viszonosság elvének alkalmazására való felszólítást a közbeszerzési piacokhoz való hozzáférés tekintetében a ma elfogadott állásfoglalásban, amelyet én is jóváhagytam a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság általam megfogalmazott véleményében. Szeretném ugyanakkor, hogy a viszonosság elvéről szóló jövőbeni európai bizottsági javaslat hozzájáruljon különösen a harmadik országokbeli közbeszerzési piacok megnyitásához, és ne csak a harmadik országokbeli vállalatoknak az Európai Unió közbeszerzési piacaihoz való hozzáférését korlátozza, amely negatív hatással lehet a versenyképességre az uniós piacon.

  Juozas Imbrasas (EFD), írásban. – (LT) Az állásfoglalás mellett szavaztam, mivel a megfelelően működő közbeszerzési piac különösen fontos az egységes piac előmozdítása és az innováció ösztönzése tekintetében. A közbeszerzés meghatározó fontosságú a pénzügyi és gazdasági válságból való kilábalás, valamint a jövőbeni válságoktól való védelem tekintetében, mivel a katalizátor szerepét tölti be az Unió gazdaságának újjáéledése, és következésképpen az uniós foglalkoztatottság és jólét számára. Az uniós és a harmadik országokbeli közbeszerzési piacokon az egyenlő bánásmód és a tisztességes verseny biztosításának témája minél előbb nagyobb politikai figyelmet kíván meg, különösen tekintettel az olyan problémákra, mint a harmadik országok állami megrendeléseinek piacaihoz való hozzáférés. Véleményem szerint a Bizottságnak prioritásként kell kezelnie a közbeszerzési szabályok korszerűsítését, és úgy kell kezelnie a szolgáltatási koncessziókat, hogy a jobb szabályozással kapcsolatos elveknek megfelelően elkerülhető legyen az uniós közbeszerzési jogszabály további széttagolódása.

  Constance Le Grip (PPE), írásban. – (FR) Örülök, hogy a mai napon elfogadták az állami megrendelések uniós és harmadik országbeli piacaihoz való egyenlő hozzáférésről és a közbeszerzések koncessziókra is kiterjedő jogi kereteinek felülvizsgálatáról szóló európai parlamenti közös állásfoglalást, amelynek társaláírója voltam. A közbeszerzési piacok megfelelő működése létfontosságú az egységes piac ösztönzése tekintetében. Fontos tehát az állami szerződések odaítélését szabályozó jogalkotási keret egyértelműsítése és fejlesztése, mivel katalizátor szerepet töltenek be az Unió gazdaságának újraindításában. A harmadik országok vállalkozásainak az Európai Unió közbeszerzési piacaihoz való hozzáférése tekintetében az Európai Uniónak kötelessége realistán és gyakorlatiasan cselekedni, naivitás nélkül. Nem a piacaink megnyitása ellen való állásfoglalásról van szó, hanem arról a meglehetősen legitim álláspontról, hogy támogatjuk a kölcsönös hozzáférést ezen a területen, nem azáltal, hogy bezárjuk közbeszerzési piacainkat, hanem hogy biztosítjuk, hogy az Európai Unión kívüli partnereink hasonló módon nyissák meg az ő piacaikat, és hogy szükség esetén megfelelő mechanizmusokat dolgozunk ki, amelyek lehetővé teszik számunkra a viszonosság és az egyensúly célkitűzésének elérését.

  Petru Constantin Luhan (PPE), írásban. – (RO) Az állami megrendelések uniós piacaihoz való egyenlő hozzáférés és a közbeszerzések jogi kereteinek felülvizsgálata létfontosságú az egységes piac előmozdítása tekintetében az Unióban és a tagállamokban, ami uniós szintű társadalmi és gazdasági integrációt eredményez. A gazdasági és pénzügyi válság felől szemlélve a helyzetet úgy gondolom, hogy szükség van az állásfoglalásban javasolt stratégiára, különösen arra a pontra, hogy magasabb fokú koherenciát érjünk el az uniós közös külkereskedelmi politika terén. Szeretném hangsúlyozni, hogy mennyire fontos ez a jogalkotási felülvizsgálat az Európai Unió gazdaságának újraélesztése és stabilitása tekintetében.

  David Martin (S&D), írásban. – Támogattam ezt az állásfoglalást, mivel úgy gondolom, hogy az uniós és harmadik országokbeli közbeszerzési piacokon az egyenlő bánásmód és a tisztességes verseny biztosításának érzékeny témája minél előbb nagyobb politikai figyelmet kíván meg.

  Jean-Luc Mélenchon (GUE/NGL), írásban. – (FR) A közszférák közötti partnerségek megkérdőjelezése, az állami hatóságok normáinak csökkentése (akik, nem szükséges emlékeztetnem Önöket, hogy a közérdekért felelősek), ugyanezen állami hatóságoknak a nagyobb verseny irányába való elfordulása… Mindez csak néhány példa arra, hogy milyen csodálatos „fejlődést” ígért az Európai Bizottság közbeszerzésről szóló zöld könyve. Nem örülök, hogy elfogadják ezt az ostobaságot, mivel a szöveg a mindenféle protekcionista intézkedés elleni küzdelmet helyezi középpontjába. Sok olyan politikát, amelyet ellenzek. Ellene szavazok.

  Nuno Melo (PPE), írásban. – (PT) A közbeszerzési piac megfelelő működése alapvető fontosságú az egységes piac előmozdítása, az innováció ösztönzése, a foglalkoztatás, növekedés és versenyképesség növelése, az Unió-szerte magasabb fokú környezet- és éghajlat-védelem, valamint a szociális jogok védelme, továbbá az állami hatóságok, a polgárok és az adófizetők számára optimális érték biztosítása érdekében. A pénzügyi és gazdasági válságból való kilábalás és a jövőbeni válságok elleni védekezés szempontjából a közbeszerzés meghatározó fontosságú, hiszen katalizátor szerepét tölti be az Unió gazdaságának újjáéledése, és következésképpen az uniós foglalkoztatottság és jólét számára. Ezért a közbeszerzések jogi keretei optimalizálásának szilárd és megfelelően átgondolt folyamata életbevágóan fontos az Unió polgárainak, fogyasztóinak és vállalkozásainak jóléte, valamint a nemzeti, regionális és helyi hatóságok szempontjából.

  Maria do Céu Patrão Neves (PPE), írásban. – (PT) Egy megfelelően működő közbeszerzési piac létfontosságú az egységes piac előmozdítása, az innováció ösztönzése, Unió-szerte a magasabb fokú környezet- és éghajlat-védelem, valamint a társadalmi integráció elősegítése, továbbá az állami hatóságok, a polgárok és az adófizetők számára optimális érték biztosítása érdekében. Ezért az állami megrendelések uniós és harmadik országbeli piacaihoz való egyenlő hozzáférésről és a közbeszerzések koncessziókra is kiterjedő jogi kereteinek felülvizsgálatáról szóló európai parlamenti állásfoglalás mellett szavaztam. Csatlakozom az állásfoglalás támogatóihoz abban, hogy felszólítják a Bizottságot, hogy adjon elsőbbséget a közbeszerzési szabályok modernizálásának és úgy kezelje a szolgáltatási koncessziókat, hogy a „jobb szabályozással” kapcsolatos elveknek megfelelően elkerülhető legyen az uniós közbeszerzési jogszabályi további széttagolódása.

  Robert Rochefort (ALDE), írásban. – (FR) A közbeszerzés alapvető szerepet tölt be az egységes piac előmozdítása, az innováció ösztönzése, a növekedés megerősítése és az uniós foglalkoztatás és versenyképesség támogatása terén. Ugyanakkor ennek eléréséhez hatékonyan kell működnie. Ahhoz, hogy ez megtörténjen, ahogy az általam is támogatott állásfoglalás szövege is rámutat, fontos, hogy a közbeszerzések odaítélésével kapcsolatos szabályok egyszerűsítésének és egyértelműsítésének kérdései gyorsan megoldódjanak. Szintén létfontosságúnak tűnik számomra, hogy a lehető leghamarabb előmozdítsák a kkv-knak – akik az európai vállalkozások 99%-át teszik ki és több mint 100 millió munkahelyet biztosítanak – a közbeszerzésekhez való hozzáférését. Továbbá, vállalkozásainak támogatása érdekében arra szólítom fel az Európai Bizottságot, hogy vezesse be a viszonosság elvét, és hogy gondolkodjon el az európai vállalatoknak az Unión kívüli közbeszerzésekhez való hozzáférése fejlesztésének új módjain, hogy egyenlő feltételeket biztosítson a közbeszerzésekért versengő európai és külföldi vállalatok számára.

  Raül Romeva i Rueda (Verts/ALE), írásban. – Végül a tartózkodás mellett döntöttünk, mivel számos, az EPP és az ECR által előterjesztett, számunkra elfogadhatatlan módosítást jóváhagytak.

  Oreste Rossi (EFD), írásban. – (IT) A gazdasági és pénzügyi válságból való kilábalás szempontjából a közbeszerzés a katalizátor szerepét tölti be az európai gazdaság, a vállalkozás, a foglalkoztatás és a fogyasztói jólét számára Európában. Egyes ágazatok (víz, villamos energia, gáz) fokozatos liberalizációja következtében, annak érdekében, hogy megvédjük az ezeken a területeken működő vállalatokat, létre kell hozni egy ügyfélminősítési rendszert, amelynek célja, hogy biztosítsa a versengő vállalatok hatékony kiválasztását. Az állásfoglalásra irányuló javaslat mellett szavazok, mivel egy átlátszó rendszerben fontos az uniós közbeszerzési jogszabály széttagolódásának megőrzése, hogy a célkitűzéseinknek megfelelően a lehető legnagyobb versenyképességet és hatékonyságot érjük el.

  Daciana Octavia Sârbu (S&D), írásban. – A közbeszerzés egyedülálló lehetőséget kínál a polgárok közös jólétét szolgáló projektekbe való beruházások megtételére, és ugyanakkor szélesebb körű közpolitikai célkitűzések elérésére. Szeretném hangsúlyozni a közbeszerzési szerződéseknek az épületek és a közlekedés környezetvédelmi előírásainak előmozdításában betöltött szerepét, valamint hogy milyen lehetőségeket rejt ez az energiahatékonyság növelése, és így a széndioxid-kibocsátás, a működési költségek és a levegőszennyezés csökkentése terén. Arra sürgetem a tagállamokat, hogy e célok elérésére használják a közbeszerzési eljárásokat, amelyeknek széles körű és hosszú távú társadalmi, gazdasági és környezetvédelmi haszna lesz.

  Nuno Teixeira (PPE), írásban. – (PT) Egy megfelelően működő közbeszerzési piac alapvető fontosságú az egységes piac előmozdítása és az innováció és a beruházás ösztönzése terén. A gazdasági és pénzügyi válságból való kilábalás szempontjából a közbeszerzés meghatározó fontosságú az uniós gazdaság fellendítése terén, és hozzájárul a munkahelyteremtéshez. Az Európai Unió elutasítja protekcionista intézkedések bevezetésének lehetőségét, és egyenlő hozzáférést akar biztosítani az állami megrendelések uniós és harmadik országbeli piacaihoz. E tekintetben az EU szilárdan hisz a viszonosság, a kölcsönös előnyök és az arányosság elvében.

E célból támogatom a magasabb fokú koherenciát a közös külkereskedelmi politika és a tagállamok azon gyakorlata között, hogy az uniós tagállamok vállalkozásainak kárára azon vállalkozások kivételesen alacsony árajánlatait fogadják el, amelyek származási országai nem aláírói a kormányzati közbeszerzési megállapodásnak (GPA).

Megismétlem ezért a Ház felszólítását a közbeszerzési szabályok oly módon történő modernizálására, hogy elkerülhető legyen a jogszabály széttagolódása, valamint hogy ennek a lehetőségnek a választására ösztönözze a vállalatokat.

  Bernadette Vergnaud (S&D), írásban. – (FR) Fontos ez a szavazás, mivel a Bizottságnak meg kell tennie a szükséges intézkedéseket a tisztességtelen verseny és a harmadik országok vonatkozásában a közbeszerzésekhez való nem kölcsönös hozzáférés megakadályozása érdekében. Nem protekcionista akadályok felállításáról van szó, de nem lehet továbbra is az Unió az egyetlen, amely betartja a szabályokat. Nem hagyhatjuk többé figyelmen kívül a társadalmi és gazdasági dömpinget a feltörekvő országokban, amelyek szerződéseket nyernek meg az Unió országaiban, figyelmen kívül hagyva a szociális jogokat és az állami támogatásokkal kapcsolatos jogszabályokat, miközben ezen országok piacai továbbra is zárva maradnak az európai vállalatok számára. Ugyanakkor nem szabad elfelejtenünk, hogy a nagy iparosodott országok sem tartják be a játékszabályokat annak ellenére, hogy aláírták a nemzetközi megállapodásokat.

Több éves tétlenség után úgy tűnik, a Bizottság most cselekedni szándékozik, és erre szükség is van: vállalataink és munkahelyeink túlélése függ ettől. Végezetül örülök, hogy a Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetsége európai parlamenti képviselőcsoportjának az állami szerződések összefüggésében a tagállamokban hatályos munkaügyi, szociális és környezetvédelmi szabványok betartását illetően benyújtott módosításait elfogadták. Most a Bizottságon a sor, hogy értékelje ezt a felszólítást.

Állásfoglalásra irányuló indítvány (B7-0297/2011)

  Luís Paulo Alves (S&D), írásban. – (PT) A közös állásfoglalásra irányuló indítvány mellett szavaztam. Kiemelném az általam szükségesnek tartott intézkedéseket: az uniós halászati költségvetés kínálta valamennyi lehetőség és pénzügyi mozgástér kihasználása az ágazat támogatására irányuló rendkívüli intézkedések finanszírozása érdekében, hogy az ágazat képes legyen úrrá lenni az olajárak növekedéséből adódó nehézségeken; folyamatos támogatás biztosítása az Európai Halászati Alapból (EHA) a halászeszközök szelektivitásának növelése és biztonsági okokból a motorok cseréje érdekében, környezetvédelmi vagy üzemanyag-takarékossági célokból, és mindenekelőtt a kisüzemi part menti és hagyományos halászat érdekében; egy közép- és hosszú távú terv felvázolása a Bizottság részéről, amelynek célja az üzemanyag-hatékonyság növelése a halászati ágazatban (beleértve az akvakultúrát); és a Bizottság felszólítása egy cselekvési terv előterjesztésére az aktív halászati ágazattal rendelkező tengerparti régiók és szigetek számára az üzemanyag-hatékonyság növelésére a halászati és akvakultúrával foglalkozó ágazatban.

  Zigmantas Balčytis (S&D), írásban. – (LT) Az állásfoglalás mellett szavaztam. Az olajárak közelmúltbeli emelkedése hatással volt a halászati ágazat életképességére, és az európai halászok nehéz helyzetbe kerültek. Továbbá, mivel az Európai Unió nagymértékben függ a harmadik országokból származó behozataltól (60%), a termelőknek egyáltalán nincs, vagy csak kis befolyásuk van a halászati termékek árára. Egyetértek azzal, hogy a de minimis támogatás felső határát 30 000 euróról 60 000 euróra kell növelni vállalkozásonként egy hároméves átmeneti időszakra, miközben biztosítani kell, hogy nem ássák alá a környezeti és társadalmi fenntarthatóságot, és hogy nem torzul a tagállamok közötti verseny.

  Maria Da Graça Carvalho (PPE), írásban. – (PT) Mély együttérzésemről szeretném biztosítani az európai halászokat, akiknek fizetését közvetlenül befolyásolja az olajárak emelkedése, amit külön súlyosbít az ágazatbeli tevékenységek rendszertelen jellegéből adódó gazdasági törékenység. Létfontosságúnak tartom olyan mechanizmusok bevezetését, amelyek elősegítik az árak fellendítését az előállítási szakaszban, és az árak lehető legalacsonyabban tartását a végső fogyasztás szakaszában. Ezért az Európai Néppárt (Kereszténydemokraták) Képviselőcsoportja által előterjesztett állásfoglalásra irányuló indítvány mellett szavazok, amely megfelelően hangsúlyozza a fenti pontokat.

  Nessa Childers (S&D), írásban. – Miközben nem jó ötlet a fosszilistüzelőanyag-ipar támogatása, a halászok az egész EU-ban szenvednek a gazdasági visszaeséstől, és más közlekedési módokkal ellentétben, nekik nincs igazi alternatívájuk a fosszilis üzemanyagokkal szemben.

  Vasilica Viorica Dăncilă (S&D), írásban. – (RO) Az energia a halászati ágazat működési költségeinek jelentős részét teszi ki, és az üzemanyagárak közelmúltbeli emelkedése tovább rontotta a halászati ágazat helyzetét, közvetlenül befolyásolva a termelési költségeket az ágazatban. Ezeket a tényeket figyelembe véve, úgy gondolom, hogy az Európai Bizottságnak meg kell vizsgálnia, hogy milyen eszközökre van szükség olyan megfelelő intézkedések sürgős megtételéhez, amelyek megkönnyítik sok európai halász nehéz gazdasági helyzetét, és figyelembe veszik azokat a pénzügyi nehézségeket is, amellyel jelenleg sok nagy halászati flottával rendelkező országnak kell szembenéznie.

  Marielle De Sarnez (ALDE), írásban. – (FR) A Bizottságnak sürgős intézkedéseket kell elfogadnia, hogy orvosolja azt a nehéz gazdasági helyzetet, amellyel sok európai halásznak kell szembenéznie az olajárak emelkedését követően. Különösen a de minimis állami támogatási küszöb 30 000 euróról 60 000 euróra történő felemelésével kapcsolatban egy három éves időtartamra és kedvezményezett vállalatokként. A fenti kompenzáció mellett egy hosszabb távú stratégiát kell bevezetnünk, amely lehetővé teszi a halászok, de más ágazatok szakemberei, például gazdálkodók és közúti fuvarosok számára is, hogy csökkentsék a fosszilis üzemanyagoktól való függőségüket. Ezért kell a Bizottságnak ösztönzőket nyújtania mind európai, mind nemzeti szinten az új technológiákba való beruházáshoz, hogy növelje az energiahatékonyságot a tengeri, szárazföldi és légi közlekedésben.

  Edite Estrela (S&D), írásban. – (PT) Az európai halászati ágazatban a kőolajárak emelkedése miatt bekövetkezett válságról szóló állásfoglalásra irányuló indítvány mellett szavaztam, mivel ez hatással van a halászati ágazat gazdasági életképességére, és közvetlenül befolyásolja a halászok jövedelmét. Sürgős ideiglenes intézkedésekre van szükség, amelyek lehetővé teszik az európai halászok számára, hogy úrrá legyenek nehéz gazdasági helyzetükön, a Bizottságnak azonban egy közép- és hosszú távú tervet is fel kell vázolnia a halászati ágazat és az akvakultúra üzemanyag-hatékonyságának növelése céljával.

  Diogo Feio (PPE), írásban. – (PT) A halászat létfontosságú gazdasági tevékenység az európai országok, és különösen az olyan tengeri országok számára, mint hazám, Portugália. Ebből adódóan a Parlamentnek különösen törődnie kell a foglalkozásszerűen halászati tevékenységet végzőket érintő körülményekkel.

Az üzemanyag árának növekedése – ami a halászatban részt vevők számára elkerülhetetlen költség – jelentősen befolyásolta a halászok jövedelmét. Egy súlyos gazdasági és pénzügyi válságban, amikor kevés támogatás érhető el a vállalatok és munkahelyek fenntartásához, támogatom az Európai Néppárt (Kereszténydemokraták) képviselőcsoportbeli kollégáim által ebben az állásfoglalásban tett javaslatot, hogy az uniós halászokat a de minimis támogatás felső határának 30 000 euróról 60 000 euróra való növelésével támogassuk vállalatonként egy három éves időtartamra. Ez lehetővé fogja tenni a halászati ipar számára, hogy szembenézzen az olajárakkal kapcsolatos működésbeli költségek növekedésével.

  José Manuel Fernandes (PPE), írásban. – (PT) Az Európai Parlamentnek ez a közös állásfoglalásra irányuló indítványa az európai halászati ágazatban az olajárak folyamatos emelkedése miatt bekövetkezett válságról szól, amelynek igen jelentős hatása van az ágazat működésbeli költségeire. Ezt a növekedést elsősorban a kis- és középvállalkozások (kkv-k) – gyakran családi vállalkozások – érzik meg leginkább, amelyek alkalmazottai kezdik azt érezni, hogy munkahelyük veszélyben van. Üdvözlöm tehát ennek a jelentésnek az elfogadását, és remélem, hogy a tagállamok hamarosan képesek lesznek a halászoknak nyújtott támogatások növelésére, valamint hogy az Európai Unió az Európai Halászati Alapon (EHA) keresztül növelni fogja a halászhajók és a felszerelések fejlesztését és korszerűsítését célzó támogatásokat, és hogy létre fog hozni egy alapot, amelyhez a bajba jutott kkv-k fordulhatnak. A kisüzemi halászat támogatása különösen fontos.

  Ilda Figueiredo (GUE/NGL), írásban. – (PT) Pozitív fejlemény, hogy a Parlament elfogadta ezt az állásfoglalást. Az olajárak jelentős emelkedése komolyan súlyosbította a halászati ágazatot sújtó válságot és az ágazat gazdasági életképességét, és igen jelentősen csökkentette az ágazatban dolgozók amúgy is igen alacsony jövedelmét.

Az értékesítés jelenlegi dinamikája nem teszi lehetővé, hogy az előállítási költségek – például az olaj árának – ingadozásait érvényesíteni lehessen a hal árában; ehhez többek között a jelenlegi importpolitika is hozzájárul.

Sok esetben az első értékesítés átlagárai több éve stagnálnak vagy csökkennek, és ez nem tükröződött a friss hal fogyasztói árának csökkenésében.

A halászati termékek közös piacszervezésének jelenlegi formája nem tudott kellő mértékben hozzájárulni az első értékesítési árak szintjének javításához, sem a hozzáadott értéknek az ágazat értéktermelő láncában történő jobb elosztásához.

Számos vállalat gazdasági helyzete romlott az elmúlt évek során, és sok vállalatnak be kellett szüntetnie tevékenységét. Fennáll annak a veszélye, hogy halászati vállalatok ezreinek kell beszüntetnie tevékenységét, és munkahelyek ezrei szűnnek meg a megnövekedett olajárak miatt.

A kisüzemi part menti halászat különösen sebezhető.

Ezeket az intézkedéseket alkalmazni kell.

  Pat the Cope Gallagher (ALDE), írásban. – (GA) A halászati ágazat az egyik olyan ágazat, amelyet a leginkább érint az olajárak emelkedése, mivel az üzemanyag teszi ki a halászok működési költségének jelentős részét, becslések szerint 30–50%-át. Teljes mértékben támogatok minden olyan intézkedést, amely támogathatja a halászokat, és különösen a kisüzemi part menti és szigeteken történő halászattal foglalkozókat e tekintetben.

  Estelle Grelier (S&D), írásban. – (FR) Az európai halászati ágazatban a kőolajárak emelkedése miatt bekövetkezett válságról szóló Parlamenti állásfoglalás elfogadása alkalmat nyújt számomra, hogy emlékeztessem Önöket, mennyire fontos a halászok megsegítése. Egy olyan helyzetben, ahol az új munkaerő toborzása egyre nehezebb, ahol a halászok által alkalmazott gyakorlatok egyre korlátozóbbak, az üzemanyagárak emelkedése még nehezebbé teszi a körülményeket e válság sújtotta ágazat számára. Az olajárak jelentős emelkedése erősen befolyásolja a halászok működési költségeit, amelynek következtében jövedelmük a 2008 és 2010 közötti szintre süllyedt. Egy kikötőváros választott képviselőjeként még inkább felelősségemnek érzem felszólítani a Bizottságot arra, hogy növelje a de minimis támogatás felső határát. Ez az intézkedés enyhítené a halászokra nehezedő nyomást, lehetővé téve számukra, hogy tisztességesen megéljenek munkájukból anélkül, hogy megakadályoznák az állományok megújulását. A közös halászati politika elkövetkezendő reformjának el kell nyernie a halászok támogatását. Megfelelő kezdet lenne, ha ma megmutatnánk nekik, hogy az Európai Unió figyel szükségleteikre.

  Juozas Imbrasas (EFD), írásban. – (LT) A dokumentum mellett szavaztam, mivel az olajárak közelmúltbeli emelkedése befolyásolja a halászati ágazat gazdasági életképességét, és sok halásznak gondot okoz ezeknek a további költségeknek az ellensúlyozása, mivel az olajárak emelkedése közvetlenül befolyásolja a halászok bevételét. Ki kell használnunk a közösségi halászati költségvetés kínálta valamennyi lehetőséget és pénzügyi mozgásteret az ágazat támogatására irányuló rendkívüli intézkedések finanszírozása érdekében, hogy az ágazat képes legyen úrrá lenni az olajárak növekedéséből adódó nehézségeken, amíg nem vezetnek be más típusú intézkedéseket. Az Európai Halászati Alapnak (EHA) továbbra is támogatást kell nyújtania a halászeszközök szelektivitásának növelése és a motorok biztonsági okokból történő cseréje érdekében, környezetvédelmi és/vagy üzemanyag-takarékossági célokból, és mindenekelőtt a kisüzemi part menti és hagyományos halászat érdekében. Véleményem szerint a Bizottságnak sürgősen új technológiákba való beruházásokat kell javasolnia mind európai, mind nemzeti szinten, hogy növelje a halászhajók energiahatékonyságát, és hogy ezáltal csökkentse a halászok fosszilis üzemanyagoktól való függőségét.

  Bogusław Liberadzki (S&D), írásban. – (PL) Az állásfoglalás kifejezi a Parlamentnek a halászati ágazat állapota, a halászati vállalkozások pénzügyi helyzete és a hal piaci ára iránti aggodalmát. Ez egy fontos ágazat, és a hal étrendünk fontos része. Úgy gondolom, hogy a közös állásfoglalásra irányuló indítvány 3. cikke, amely kifejezi a halászoknak nyújtandó támogatás növelésének szándékát, döntően fontos. Ez a megoldás több előnnyel jár, mint az ágazat esetében javasolt új garanciák. Remélem, hogy a Bizottság és a Tanács komolyan mérlegelni fogja az állásfoglalást.

  David Martin (S&D), írásban. – Az állásfoglalás ellen szavaztam, mivel úgy gondolom, hogy az EU-nak nem kellene növelnie az európai halászati ágazatnak vagy bármely más ágazatnak nyújtandó támogatást az olajárak növekedése alapján.

  Nuno Melo (PPE), írásban. – (PT) Az olajárak közelmúltbeli emelkedése befolyásolta a halászati ágazat gazdasági életképességét, és sok halásznak gondot okoz ezeknek a további költségeknek az ellensúlyozása. Nem szabad elfeledkeznünk arról, hogy az olajárak emelkedése közvetlenül befolyásolja a halászok bevételét. A halászati ágazatban dolgozók bére és jövedelme több tényező miatt bizonytalan, többek között a halászat rendszertelen jellege, az alkalmazott értékesítési módszerek, valamint az első értékesítés árai kialakításának módja miatt, ami azt jelenti, hogy fenn kell tartani az uniós és nemzeti szintű állami támogatások bizonyos formáit. Továbbá a pénzügyi és gazdasági válság is hatással van az ipari ágazatokra, és különösen a kis- és középvállalkozásokra (kkv-k), és veszélyezteti a tevékenységvégzést és a foglalkoztatást az elsődleges és másodlagos ágazatokban. Ahogy korábban is, ismét ideiglenes sürgősségi intézkedéseket kell elfogadnunk, hogy a halászati ágazat meg tudjon felelni az emelkedő olajárak okozta nehézségeknek.

  Rareş-Lucian Niculescu (PPE), írásban. – (RO) Az állásfoglalás mellett és az összes előterjesztett módosítás ellen szavaztam. Új támogatási intézkedéseket kell elfogadni a halászati ágazatban, figyelembe véve két tényező alakulását: egyrészről a magas olajárakat, és másrészről a hal első értékesítésének alacsony árait. A halászat fontos gazdasági ágazat az Európai Unió számára, és támogatásban kell részesülnie egy olyan időszakban, amikor az olaj hordónkénti ára 80 és 100 USD között marad.

  Maria do Céu Patrão Neves (PPE), írásban. – (PT) A kialakult globális gazdasági válság, amelyet tovább súlyosbít a Maghreb-térségben és a Közel-Keleten kialakult politikai válság, az olajárak további emelkedéséhez vezetett, és az olaj hordónkénti ára jelenleg meghaladja a 100 USA-dollárt. Az arab világot megrázkódtató politikai instabilitásnak köszönhetően ez tovább emelkedhet.

Az energiaköltségek jelentik a halászati ágazat legjelentősebb működési költségeit, és más tevékenységektől eltérően az ágazat nem tudja a termelés növelésével ellensúlyozni a többletkiadásokat a teljes kifogható mennyiségek (TAC) és a kvóták által meghatározott felső korlátok miatt.

Az eltérő vélemények ellenére, hogy hogyan kellene ezt az ágazatot kezelni, egy ponton egyetértés alakult ki, amit fontos hangsúlyozni: a halászat rendkívül fontos az európai népesség élelmiszerellátása tekintetében és a foglalkoztatás szempontjából az EU part menti közösségeinek többségében, ahol nincs más munkalehetőség.

Annak érdekében, hogy biztosítsuk a halászat folyamatosságát, és elkerüljük a kínálat csökkenését és a munkanélküliség növekedését az ágazatban, az EU-nak közelebb kell hoznia a de minimis rendelet által meghatározott felső határt a 60 000 euróhoz, valamint más intézkedéseket kell elfogadnia, amelyek képesek enyhíteni az olajárak közelmúltbeli emelkedésének hatásait.

  Paulo Rangel (PPE), írásban. – (PT) A halászat költségei nagymértékben függenek az olaj árától. Ezért, és mivel az olajárak közelmúltbeli emelkedése befolyásolta az ágazat gazdasági életképességét, fontos olyan sürgősségi intézkedések elfogadása, amelyek lehetővé teszik az európai halászok számára, hogy megoldják nehéz gazdasági helyzetüket.

  Raül Romeva i Rueda (Verts/ALE), írásban. – (ES) A valódi probléma a halászattal kapcsolatban jelenleg az, hogy az állományok 70%-át túlhalásszák, ami annak eredménye, hogy a flottánk egyértelműen túlméretezett. Felelőtlenség lenne közpénzeket költeni ennek a flottának a fenntartására. A közös halászati politika reformjának keretében most minden eddiginél fontosabb az európai halászflotta átszervezése, hogy a jövőben ne alkalmazzanak nagy mennyiségű üzemanyagot felhasználó és jelentős mennyiségű szén-dioxidot kibocsátó hajókat, illetve a környezetet egyértelműen romboló halászati eszközöket és gyakorlatokat, hogy elindulhassunk egy kevésbé energiafüggő, kevésbé destruktív és mind környezeti, mind pedig társadalmi és gazdasági szempontból fenntarthatóbb modell felé.

Ha több pénz biztosítunk az ágazat számára az olajárak emelkedésének ellensúlyozására, akkor az még inkább arra ösztönzi a halászokat, hogy magas üzemanyag-fogyasztású hajókat használjanak, különösen egy olyan időszakban, amikor ezeknek az áraknak az emelkedése nem átmeneti, hanem egyértelműen strukturális.

  Oreste Rossi (EFD), írásban. – (IT) Az ipart és a kis- és középvállalkozásokat érintő mély gazdasági és pénzügyi válság következtében nőtt az olaj hordónkénti ára, és az az arab világban tapasztalható politikai instabilitás kockázata miatt még mindig bizonytalan. Ez a válság mélyen érintette az európai tengeri halászatot is, mivel a hal 60%-át harmadik országokból importáljuk. Támogatom az állásfoglalást, mivel úgy gondolom, hogy fontos energiaellátásunk biztonságának megerősítése, a piacok tájékoztatása és nagyobb biztosítékok nyújtása a fogyasztóknak az olajkészletek helyzetével kapcsolatban. Szükségesnek tartom továbbá, hogy egy közös cselekvési tervet vezessünk be a halászati ágazatban aktív part menti régiók támogatása érdekében.

  Dominique Vlasto (PPE), írásban. – (FR) Örömmel szavaztam erre az állásfoglalásra, amely erős intézkedések megtételére szólítja fel a Bizottságot a halászati ágazat támogatása érdekében. Az olaj árának emelkedése komoly válságot okoz az ágazatban. A válság ciklikus válságként indult, mostanra azonban strukturális válság lett, és veszélyezteti az iparág gazdasági életképességét. Égbe szöktek a működési költségek, és ez komoly hatással van a halászok jövedelmére, olyannyira, hogy mostanra az egész termelési ágazat és az összes part menti régió érintetté vált. Ezért üdvözlendőnek tartom, hogy a Parlament nagyobb rugalmasság bevezetésére szólít fel a de minimis támogatási rendszerben. A nehéz költségvetési helyzet ellenére a halászok nem értenék meg, ha az Unió figyelmen kívül hagyná aggályaikat. Az állásfoglalás továbbá felszólít, hogy külön figyelmet fordítsunk a kisüzemi part menti halászatra és az érintett régiókra. Véleményem szerint ez elengedhetetlen, mivel bár az egész ágazat érintve van, a növekvő energiaszámlák nagyobb hatással lesznek a hagyományos halászatra, mint az ipari halászatra. Úgy gondolom, hogy a kivételes helyzetek kivételes intézkedéseket kívánnak. Figyelemmel fogom követni tehát, hogy milyen javaslatokat terjeszt elő a Bizottság halászaink megnyugtatása és támogatása érdekében.

Állásfoglalásra irányuló indítvány (B7-0286/2011)

  Luís Paulo Alves (S&D), írásban. – (PT) Az Európai Parlament állásfoglalásra irányuló indítványa mellett szavazok, mivel elégedetlenségét fejezi ki a Bizottsággal szemben azzal kapcsolatban, hogy 2009 végére az összesen 21 milliárd eurónak megfelelő értékű pénzügyi támogatás csupán 75%-a volt maradéktalanul elérhető pusztán 50 000 kis- és középvállalkozás (kkv) számára. El kell törölni a túlzott adminisztratív bürokráciát, ami a kkv-k többsége számára akadályt jelent. Nem csak egyszerűsítésre van szükség, hanem a vállalatok pénzügyi támogatásokhoz való könnyebb hozzáférését célzó rendszer kialakítására is.

  Roberta Angelilli (PPE), írásban. – (IT) A Bizottság nagy figyelmet fordít a kis- és középvállalkozásokra (kkv-k): arra a 23 millió kkv-ra, amely az EU gazdasági szövetét képezi, és az innováció és kreativitás forrásaként lehetővé teszi Európa számára, hogy továbbra is kitűnjön a világpiacokon. Lépésről lépésre eltörölték a bürokráciát és a szabályozást – amely a legutóbbi időkig csírájában elfojtotta az innovatív kisvállalkozások létrejöttét –, és a fiatalok egy remélhetőleg lehetőségekkel teli stabil jövő reményét látják felcsillanni. A vállalkozói készség, a képzés, a rugalmasság, az intelligens szabályozás és a hitelhez való hozzáférés a kulcsszavai a kisvállalkozói intézkedéscsomagnak, annak a keretnek, amely a fiatalokra irányuló célzott segítségnyújtáson és képzési tevékenységeken keresztül határozza meg az EU kkv-kra irányuló politikájának keretét.

Most, hogy számos kezdeményezést meghatároztak, a tagállamok és az Európai Unió egészének felelőssége ezek megfelelő bevezetése, nagyobb szabadságot biztosítva a kkv-knak, lehetővé téve számukra a közbeszerzésekben való részvételt, az egységes európai szabadalom jövőbeni elfogadásával, és gyorsan bevezetve a késedelmes fizetésről szóló irányelvet. És nehogy elfelejtsük, hogy szükség van beruházásokra, hogy az eddigi erőfeszítések ne hiúsuljanak meg, mivel csak a beruházás lehet hatással a mechanizmus megfelelő működésére és az európai versenyképességre.

  Elena Oana Antonescu (PPE), írásban. – (RO) A kisvállalkozói intézkedéscsomag több pilléren alapul, például a finanszírozáshoz való hozzáférésen, valamint az egységes piachoz, a nemzetközi piacokhoz és a közbeszerzéshez való hozzáférésen. A tagállamok különböző, és néhány esetben elhanyagolható sikereket értek el a kis- és középvállalkozások üzleti környezetének fejlesztése érdekében tett konkrét lépések terén az ebben a dokumentumban kinyilvánított politikai kötelezettségvállalások ellenére. Az Európai Unióban működő 23 millió kis- és középvállalkozás, amelyek az összes vállalkozás 99%-át teszik ki és több mint 100 millió munkahelyet biztosítanak, alapvetően hozzájárul a gazdasági növekedéshez, a társadalmi kohézióhoz és a munkahelyteremtéshez. A kkv-k jelentős problémákkal szembesülnek tevékenységük kiterjesztése, valamint innovációs képességük és piacra jutásuk javítása terén.

Ezért sürgetem a tagállamokat, hogy haladéktalanul fogadják el az európai zártkörű társaság statútumáról szóló javaslatot, amely lehetővé tenné a kkv-k számára, hogy az EU teljes területén kereskedjenek, és egyben visszaszorítaná a költségeket, ösztönözné a növekedést ezen a területen, előmozdítaná az adminisztratív terhek 25%-os csökkenését és élénkítené az üzleti életet. Az állásfoglalásra irányuló indítvány mellett szavaztam.

  Zigmantas Balčytis (S&D), írásban. – (LT) Az állásfoglalás mellett szavaztam. 23 millió kis- és középvállalkozás (kkv) található az Európai Unióban, amelyek az összes vállalkozás körülbelül 99%-át teszik ki és több mint 100 millió munkahelyet biztosítanak. Alapvetően hozzájárulnak a gazdasági növekedéshez, a társadalmi kohézióhoz és a munkahelyteremtéshez, az innováció jelentős forrásai, és alapvető szerepet töltenek be a foglalkoztatás fenntartásában és növelésében, valamint az EU 2020 kiemelt kezdeményezés főbb céljainak elérésében. A kisvállalkozói intézkedéscsomag jelentős politikai lépés volt 2008-ban, amelynek célja a kkv-k vállalkozói környezetének javítása, a jobb és egyszerűbb szabályozás biztosítása, és a piachoz való hozzáférés egyszerűsítése volt. Ugyanakkor a kkv-k továbbra is komoly problémákkal néznek szembe tevékenységük és innovációs kapacitásuk kiterjesztése terén, és nehezen jutnak a piacokra, mindenekelőtt a finanszírozáshoz való hozzáférés nehézsége és az adminisztratív akadályok miatt, amelyeket tovább kellene csökkenteni. A tagállamoknak sürgősen be kellene vezetniük a kisvállalkozói intézkedéscsomag összes rendelkezését, hogy egy egyértelmű és következetes üzleti környezetet hozzanak létre.

  Regina Bastos (PPE), írásban. – (PT) A kisvállalkozói intézkedéscsomag egy stratégiai keret az EU kis- és középvállalkozásai (kkv-k) növekedési és innovációs potenciájának jobb kihasználása érdekében. Körülbelül 23 millió kkv található az Európai Unióban, amelyek az összes vállalkozás körülbelül 99%-át teszik ki, és több mint 100 millió munkahelyet biztosítanak, kulcsfontosságú szerepet töltve be a gazdasági növekedésben, a társadalmi kohézióban és a munkahelyteremtésben.

Ez az állásfoglalás, amely mellett szavaztam, elismeri, hogy a kisvállalkozói intézkedéscsomag számos kezdeményezését elindították. Ugyanakkor sokkal többet lehetne tenni az európai kkv-k támogatása érdekében, különösen: a késedelmes fizetésről szóló irányelv tagállamok általi gyors bevezetését; a kisvállalkozói intézkedéscsomag alapelveinek a tagállamok általi alkalmazását ösztönző jobb bizottsági mechanizmusok létrehozását; a még hátralévő egyetlen, az európai zártkörű társaság statútumáról szóló javaslat tagállamok általi haladéktalan elfogadását; a kkv-teszt rendszeres alkalmazását a Bizottság és a tagállamok részéről a hatásvizsgálatok részeként; a kkv-kat sújtó bürokratikus és adminisztratív terhek sürgős csökkentését; a fiatal vállalkozóknak szóló Erasmus programok folyamatosságának biztosítását a megfelelő források révén.

  Jan Březina (PPE), írásban. – (CS) Az állásfoglalás-tervezet mellett szavaztam, mivel üdvözlendőnek tartom a kisvállalkozói intézkedéscsomag kezdeményezést, és különösen azokat a jogalkotási intézkedéseket, amelyek lehetővé teszik a kis- és középvállalkozások (kkv-k) számára, hogy kihasználják az egységes piacból származó összes előnyt, például a kockázatitőke-alapokra vonatkozó európai szabályokat, a felülvizsgált héa-szabályozást és a számviteli irányelvek egyszerűsítését. Ugyanakkor úgy érzem, hogy meg kell erősíteni a párbeszédet a kkv-k és a közbeszerzők között a kkv-k közbeszerzési eljárásokban való részvételének egyszerűsítése érdekében. Ilyen körülmények között megfelelőnek találom annak megvizsgálását, hogyan segíthetnénk a kkv-kat társulások és konzorciumok létrehozásában, hogy a közbeszerzéseken közösen tehessenek ajánlatot. A Bizottságnak hatásvizsgálatot kellene folytatnia, és tanulmányoznia kellene az uniós közbeszerzések határértékének megemelését, ami lehetővé tenné a kkv-k részvételét olyan eljárásokban is, amelyekre egyébként egyedi előírások vonatkoznak, és ezért nem lennének elérhetőek a kkv-k számára.

Arra is fel szeretném szólítani a Bizottságot, hogy vizsgálja meg, hogyan lehetne javítani a közbeszerzési felhívások közzétételét Európában, valamint hogy törölje el azokat az adminisztratív terheket, amelyek megakadályozzák, hogy európai cégek határokon átnyúló közbeszerzésben vegyenek részt. A tagállamoknak ugyanakkor rendszeresebben kellene alkalmazniuk a kkv-k közbeszerzésekhez való hozzáférését elősegítő bevált gyakorlatok európai kódexét.

  Maria Da Graça Carvalho (PPE), írásban. – (PT) Üdvözlöm a kisvállalkozói intézkedéscsomag létrehozását és fejlesztését, amely véleményem szerint időszerű megoldásokat kínál a kis- és középvállalkozások (kkv-k) számára a tevékenységük kiterjesztése és megtelepedésük útjában álló főbb akadályok eltörlésére. Sok akadály a túlzott bürokráciából és a finanszírozáshoz való hozzáférés nehézségéből ered. A kisvállalkozói intézkedéscsomag felszólítja a tagállamokat, hogy fejlesszék a kkv-k üzleti környezetét, így alapelveit megfelelően be kell vezetni és végre kell hajtani.

  Nessa Childers (S&D), írásban. – A kisvállalkozói intézkedéscsomag az elmúlt három év egyik legproaktívabb kezdeményezése, és fontos, hogy az EU továbbra is foglalkozzon a kkv-kkal.

  George Sabin Cutaş (S&D), írásban. – (RO) A kisvállalkozói intézkedéscsomag felülvizsgálatáról szóló európai parlamenti állásfoglalás mellett szavaztam, mivel további lépéseket kell megtenni az unióbeli kkv-k megfelelő működésének megkönnyítése érdekében.

Gazdasági szempontból a kkv-k az „EU gerincét” jelentik. Valójában az összes európai vállalkozás 99%-a kkv, amelyek több mint 100 millió munkahelyet biztosítanak. Az Európai Unió ösztönzi fejlődésüket. Ugyanakkor, nemzeti szinten, a kkv-knak folyamatosan nehézségekkel kell szembenézniük a finanszírozáshoz való hozzáférés vagy az adminisztratív feladatok elvégzése terén, amelyek gyakran meghaladják az uniós irányelvekben foglalt követelményeket. Ezért szavaztam amellett, hogy a tagállamok gyorsítsák fel erőfeszítéseiket a kisvállalkozói intézkedéscsomagban szereplő alapelvek megfelelő bevezetése tekintetében.

  Marielle De Sarnez (ALDE), írásban. – (FR) A kkv-k létfontosságúak az európai gazdaság dinamizmusa szempontjából. 23 millió kkv működik az EU-n belül. A kkv-k kevesebb mint 250 embert foglalkoztatnak, és forgalmuk nem haladja meg az 50 millió eurót: ezek alkotják az európai vállalkozások 99%-át, és alkalmazzák a munkaerő közel 70%-át a magánszférában. A nehéz fellendülés és a megnövekedett nemzetközi gazdasági verseny összefüggésében üdvözlendő lenne egy európai stratégia létrehozása. A „kisvállalkozói intézkedéscsomag” célja a vállalkozói szellem növelése Európában és a vállalkozások növekedésének támogatása. Abszolút követelmény tehát az adminisztratív formalitások csökkentése és egy, a kkv-k szükségleteihez igazított modern adminisztráció bevezetése. Ezért kell a Bizottságnak egy egységes rendszert kialakítania a vállalkozások létrehozásával kapcsolatban. Szintén hasznos volna egy „kkv-teszt” bevezetése, amely értékelné az összes jövőbeni jogszabálynak a kkv-kra gyakorolt hatását, és ellenőrizné, hogy ezek a szabályozások ne nyomják el a vállalkozások növekedési potenciálját.

  Christine De Veyrac (PPE), írásban. – (FR) Üdvözlöm a kisvállalkozói intézkedéscsomag felülvizsgálatáról szóló európai parlamenti állásfoglalás elfogadását, amely a kis- és középvállalkozásokat (kkv-k) támogató európai intézkedéseket hozzáigazítja a 2008. évi gazdasági válságból eredő megváltozott környezethez, és biztosítja, hogy képesek legyenek megfelelni az Európa 2020 stratégia célkitűzéseinek. A kkv-kat érintette először az elmúlt években kialakult pénzügyi- és bankválság, amely csökkentette a finanszírozáshoz és a piacokhoz való hozzáférésüket. A kisvállalkozói intézkedéscsomag új verziójának tehát több támogatást kell nyújtania az innovációnak a kkv-k között a pénzügyi eszközök diverzifikációja és a kkv-k adminisztratív terheinek a lehető legnagyobb mértékű csökkentése által.

  Diogo Feio (PPE), írásban. – (PT) A kis- és középvállalkozások (kkv-k) önmagukban az összes vállalkozás 99%-át teszik ki, és több mint 100 millió munkahelyet biztosítanak az Európai Unióban. Létfontosságú tehát a gazdasági növekedésben, a társadalmi kohézióban és a munkahelyteremtésben betöltött szerepük.

A kisvállalkozói intézkedéscsomag olyan kulcsfontosságú elveken alapul, mint például a finanszírozáshoz való hozzáférés, a piacokhoz való hozzáférés és a jobb szabályozás. Ugyanakkor tagadhatatlan, hogy a kkv-k továbbra is számos problémával küzdenek, például tevékenységeik kiterjesztésével kapcsolatos nehézségekkel, a piacokhoz való hozzáférés problémájával és a támogatás megszerzése útjában álló számos akadállyal.

Üdvözlöm tehát a Bizottság felülvizsgálatának következtetéseit, és nagyon örülök, hogy az új javaslatok célja a finanszírozáshoz és a piacokhoz való hozzáférés javítása, valamint a bürokrácia csökkentése irányában való elmozdulás.

  José Manuel Fernandes (PPE), írásban. – (PT) Az Európai Parlamentnek ez az állásfoglalásra irányuló indítványa a kisvállalkozói intézkedéscsomag felülvizsgálatáról szól. A kisvállalkozói intézkedéscsomag politikai alapelveket tartalmaz, amelyek célja, hogy támogassák a kis- és középvállalkozásokat (kkv-k) a finanszírozáshoz és a piacokhoz való hozzáférésben, valamint a jobb szabályozás által. A kkv-k társadalmi, gazdasági és pénzügyi szerepe az EU-ban megkérdőjelezhetetlen. Körülbelül 23 millió kkv található az EU-ban, amelyek az összes vállalkozás 99%-át teszik ki, és több mint 100 millió munkahelyet biztosítanak. A jelenlegi pénzügyi válságnak negatív hatása volt ezekre a vállalkozásokra. Ezért van szükség a jelenlegi szabályozás felülvizsgálatára, hogy megkönnyítsük a finanszírozáshoz való hozzáférést; csökkentsük az adminisztratív költségeket és a teljes bürokráciát; támogassuk az energiamegtakarítást, mivel jelenleg a vállalatok csupán 24%-a ismeri fel ennek fontosságát; hogy fejlesszük a vállalkozások technológiáját az ökoinnováción keresztül; előmozdítsuk a magasabb szintű képesítéseket, oktatást és képzést; valamint hogy támogassuk a nemzetközivé válást és a jó kormányzást. Üdvözlöm tehát ennek az állásfoglalásnak az elfogadását, és remélem, hogy az összes kkv hasznára fognak válni ezek az intézkedések, és sikeresek lesznek, az összes európai hasznára.

  João Ferreira (GUE/NGL), írásban. – (PT) Egy újabb ellentmondásokkal teli állásfoglalás van előttünk. Egyrészről üdvözlendő, hogy a Bizottság új kis- és középvállalkozói (kkv) küldöttet nevez ki, hogy ellenőrizze a tagállamoknak a kisvállalkozói intézkedéscsomag végrehajtása terén elért haladását, valamint hogy az egész Bizottságban előmozdítsa a kkv-k érdekeit, különös tekintettel a „Gondolkozz előbb kicsiben!” elv hatékony alkalmazásának biztosítására. Helyénvaló javaslatot tesz továbbá azzal, hogy felszólítja a tagállamokat nemzeti kkv-küldöttek kijelölésére a kkv-kkal kapcsolatos politikák összehangolása és a kisvállalkozói intézkedéscsomag különböző kormányok általi végrehajtásának ellenőrzése érdekében.

Megfelelőnek tartjuk továbbá annak hangsúlyozását, hogy az adminisztratív terhek relatíve annál súlyosabbak, minél kisebb a vállalkozás, és ezért kéri, hogy tegyenek különbséget a mikro-, kis- és közepes méretű vállalkozások között.

Másrészről azonban az állásfoglalás nem kezel – vagy nem megfelelően kezel – számos olyan közvetlen vagy közvetett akadályt, amelyek jelenleg a kkv-kat sújtják, és amelyek nagy része az uniós szinten uralkodó politikák eredménye.

  Ilda Figueiredo (GUE/NGL), írásban. – (PT) Egyrészről „üdvözli, hogy a Bizottság egy új [kis- és középvállalkozói (kkv)] küldöttet nevezett ki, és támogatja a küldött megbízatását, hogy ellenőrizze a tagállamok [kisvállalkozói intézkedéscsomag] végrehajtása terén elért haladását, valamint hogy az egész Bizottságban előmozdítsa a kkv-k érdekeit, különös tekintettel a „Gondolkozz előbb kicsiben!” elv hatékony alkalmazásának biztosítására; felszólítja a tagállamokat, hogy a kkv-kkal kapcsolatos politikák összehangolása és a kisvállalkozói intézkedéscsomag különböző kormányok általi végrehajtásának ellenőrzése érdekében jelöljenek ki nemzeti kkv-küldötteket”.

Másrészről azonban nem kritizálja, vagy javasol alternatívákat a Stabilitási és Növekedési Paktum neoliberális és korlátozó politikáival szemben, amelyek olyan sok problémát okoznak a kkv-k és az emberek számára.

Pozitívum ugyanakkor, hogy hangsúlyozza, hogy az adminisztratív terhek relatíve annál súlyosabbak, minél kisebb a vállalkozás, és ezért kéri, hogy tegyenek különbséget a mikro-, kis- és közepes méretű vállalkozások között; valamint hogy kiemeli, hogy a – kevesebb mint 10 alkalmazottat foglalkoztató – mikrovállalatok teszik ki az összes uniós vállalat 91,8%-át, és ezért több figyelmet és rájuk szabott megközelítést érdemelnek.

Figyelemmel fogjuk kísérni, hogyan alakul a végrehajtás.

  Pat the Cope Gallagher (ALDE), írásban. – (GA) 23 millió kis- és középvállalkozás van az Európai Unióban, és több mint 100 millió embert foglalkoztatnak. A kisvállalkozói intézkedéscsomag fontos politika, amelynek célja, hogy egyszerűsítse a finanszírozáshoz és a piacokhoz való hozzáférést, és javítsa a szabályozást. Az intézkedéscsomag nagyon fontos része az Írországban és az EU-ban működő kkv-kat érintő bürokrácia csökkentése.

  Françoise Grossetête (PPE), írásban. – (FR) Ma az Európai Parlament támogatását fejezte ki az Európai Unióban működő 23 millió kis- és középvállalkozással (kkv) kapcsolatban, amelyek több mint 100 millió munkahelyet biztosítanak, és jelentősen hozzájárulnak a gazdasági növekedéshez, a társadalmi kohézióhoz és a munkahelyteremtéshez.

A cél az eddigi eredmények értékelése és új cselekvések kialakítása volt, amelyek válaszolnak a gazdasági válság keltette kihívásokra.

Jelentős javulást tapasztalhatunk a kkv-k helyzetét illetően, azonban még mindig szükség van fejlődésre. A kkv-k továbbra is komoly problémákkal küzdenek, ami tevékenységük kiterjesztését, és esetenként a túlélést illeti. Fontos tehát a bürokrácia csökkentése az ellenőrzés megerősítésén és az intelligens szabályozáson keresztül.

Gyorsan döntést kell tehát hozni az európai zártkörű társaság statútumáról, és hasonlóképpen, sürgősen lépéseket kell tennünk az egységes európai szabadalom elfogadása irányában. Ugyanakkor biztosítanunk kell, hogy a „kkv-tesztet” megfelelően alkalmazzák minden új jogalkotási javaslatban, különösen nemzeti szinten.

Végezetül, a kkv-k létfontosságú szerepet töltenek be az európai innovációban. Tovább kell egyszerűsítenünk a kutatás és fejlesztés finanszírozását, hogy növeljük innovációs kapacitásukat a teljes innovációs ciklusban.

  Sylvie Guillaume (S&D), írásban. – (FR) A kkv-k teszik ki az Európai Unióban működő vállalkozások 99%-át. Ennek eredményeképpen a kisvállalkozói intézkedéscsomag felülvizsgálata mellett szavaztam, mivel az állásfoglalás felismeri a kkv-k döntő szerepét az európai gazdaságban. Támogatom egy stratégiai keret létrehozását, amely több területen még további segítséget nyújt a kkv-k számára recesszió idején. Üdvözlöm tehát egy intelligens szabályozás létrehozását, amely enyhíti e kulcsfontosságú gazdasági szereplők adminisztratív terheit, és amely megkönnyíti a finanszírozáshoz és új piacokhoz való hozzáférésüket, hogy beruházásokat eszközölhessenek és növekedhessenek. Végezetül, fontos kiemelni, hogy támogatni kell a kutatást, az innovációt és a képzést, hogy a kkv-k teljes körűen élvezhessék az egységes piac előnyeit.

  Małgorzata Handzlik (PPE), írásban. – (PL) Az Európai Néppárt (Kereszténydemokraták) Képviselőcsoportjának képviselőjeként részt vettem a késedelmes fizetésről szóló irányelvvel kapcsolatos munkában és tárgyalásokban, amely az egyik legfontosabb jogalkotási javaslat a kisvállalkozói intézkedéscsomag eredeti verziójában. Remélem, hogy a tagállamok mindent megtesznek, hogy a lehető leggyorsabban és legmegfelelőbben bevezessék rendelkezéseit. A kisvállalkozói intézkedéscsomag megfelelő javaslat a kis- és középvállalkozások számára. Ugyanakkor kétségeim vannak az elvégzett munka minőségi értékelésével kapcsolatban. Példaként megemlíteném a felülvizsgálat mellékletét, amelyet az Európai Bizottság szövegezett. A melléklet tartalmaz néhány bevált gyakorlattal kapcsolatos példát, és ezek között, az egységes piaccal kapcsolatos részben megemlíti, hogy 22 tagállam állított fel működő egyablakos rendszereket (egyablakos ügyintézési pontokat). Szeretnék emlékeztetni mindenkit, hogy ezeket a pontokat a szolgáltatási irányelv alapján állították fel.

Alig három hónappal ezelőtt a Ház elfogadott egy jelentést a szolgáltatási irányelv alkalmazásáról, amelyben elsősorban arra hívjuk fel a figyelmet, hogy az egyablakos rendszerek nem teljesen működőképesek, és a legtöbb esetben nem teszik lehetővé a nyomtatványok elektronikus úton való kitöltését, és hogy nem úgy működnek, ahogy azt a vállalkozások elvárnák. Remélem, hogy a jó példaként szolgáló egyablakos ügyintézési pontokra való figyelemfelhívást követően nagyobb erőfeszítéseket tesznek az összes működésének fejlesztésére, hogy valóban hasznára váljanak a kis- és középvállalkozásoknak.

  Juozas Imbrasas (EFD), írásban. – (LT) A dokumentum mellett szavaztam, mivel üdvözli a kisvállalkozói intézkedéscsomag Bizottság általi felülvizsgálatát, és támogatja a finanszírozáshoz és a piacokhoz való hozzáférés növelésére, valamint az adminisztratív terhek csökkentésére irányuló új javaslatokat az irányítás megerősítésén és az intelligens szabályozás nyomon követésén keresztül. Úgy gondolom, hogy a tagállamoknak haladéktalanul el kell fogadniuk a még hátralévő egyetlen, az európai zártkörű társaság statútumáról szóló javaslatot, amely lehetővé tenné a kkv-k számára, hogy az EU teljes területén kereskedjenek, és egyben visszaszorítaná a költségeket és ösztönözné a növekedést ezen a területen. Támogatnunk kell továbbá az adminisztratív terhek kisvállalkozói intézkedéscsomagban jelzett 25%-os csökkentését, amely hozzájárulna a kisvállalkozói intézkedéscsomag hatékonyságához, ellensúlyozná a tagállamok protekcionista gazdasági politikáit és élénkítené a vállalkozásokat az egész EU-ban. A tagállamoknak gyorsan végre kell hajtaniuk a késedelmes fizetésről szóló felülvizsgált irányelvet, hogy hatékonyan vehessék fel a harcot a késedelmes fizetések és elsősorban a kkv-kra gyakorolt negatív hatásuk ellen. A tagállamoknak továbbá el kellene kerülniük az uniós jogszabályokban előírt követelmények szigorításából fakadó túlszabályozást az irányelvek nemzeti törvényekbe történő átültetése során. Az adminisztratív terhek relatíve annál súlyosabbak, minél kisebb a vállalkozás – ez egy aránytalan és nem megfelelő rendelkezés, amely csökkenti a kkv-k létrehozását. Különbséget kell tenni a mikro-, kis- és közepes vállalkozások között. Úgy gondolom, hogy a kisvállalkozásokat támogatni kellene versenyképességük növelésében a nemzetközi piacokon exportképességük erősítésén, a nemzetközi piacokhoz való hozzáférést és a kkv-k áruinak és szolgáltatásainak a piacra való bejutását megkönnyítő programokkal és kezdeményezésekkel kapcsolatos információk terjesztésén, valamint annak biztosításán keresztül, hogy a kisvállalkozások érdekeit megfelelően képviseljék.

  David Martin (S&D), írásban. – Üdvözlöm a kisvállalkozói intézkedéscsomag Bizottság általi felülvizsgálatát, és támogatom a pénzügyi eszközökhöz való jobb hozzáférés és a piacra jutás javítása, valamint a bürokráciának a megerősített irányítás és nyomon követés, illetve az intelligens szabályozás és intézkedések (pl. a kkv-k teljesítményének felülvizsgálata) révén történő folyamatos csökkentésére összpontosító új javaslatokat.

  Iosif Matula (PPE), írásban. – (RO) A kisvállalkozói intézkedéscsomag projekt felülvizsgálata mellett szavaztam, mivel úgy gondolom, hogy az Európai Uniónak folytatnia kell támogatási mechanizmusai megerősítésének folyamatát, hogy elmozdítsa a kis- és középvállalkozások fenntartható fejlődésének útjában álló akadályokat, hogy azok teljes mértékben kihasználhassák lehetőségeiket. Figyelembe véve a kkv-knak az európai gazdaságban, valamint a gazdasági növekedés, a foglalkoztatás és a társadalmi kohézió erősítésében betöltött döntő szerepét, olyan intézkedéseket kell bevezetni, amelyek célja, hogy ideális keretet biztosítsanak a kkv-k fejlődésének. Ebben az összefüggésben szeretném hangsúlyozni, hogy a tagállamoknak fokozni kell arra irányuló erőfeszítéseiket, hogy támogassák a vállalkozói szellem előmozdítását és a kkv-k számára kedvező üzleti környezet kialakítását elősegítő politikákat. Foglalkozni kell továbbá az e politikákon belüli bevált gyakorlatok cseréjének kulcsfontosságú szerepével. A kkv-k finanszírozáshoz és az egységes piachoz való hozzáférésének javítását, a bürokrácia csökkentését, valamint a kisvállalkozói intézkedéscsomag tagállamok általi megfelelőbb végrehajtásának biztosítását prioritásként kell kezelni nemzeti és uniós szinten egyaránt.

  Mario Mauro (PPE), írásban. – (IT) A kisvállalkozói intézkedéscsomag felülvizsgálatára és az abban foglalt új javaslatokra szükség van a 23 millió európai kis- és középvállalkozás (kkv) megerősítéséhez, amelyekről bebizonyosodott, hogy igazi védelmet jelentenek a gazdasági válság ellen. Az európai gazdaság egészében a kkv-k az összes vállalkozás 99%-át teszik ki, és közel 100 millió európai számára biztosítanak munkát. Továbbra is dolgoznunk kell azon, hogy megerősítsük és támogassuk a kkv-kat, hogy fellendítsék a növekedést, és a versenyképesség és innováció fejlesztésére is összpontosítanunk kell. Ezek a javaslatok hűen tükrözik ezeket a szükségleteket. Különösen fontos a kisvállalkozói intézkedéscsomagnak az EU 2020 stratégia célkitűzéseivel összhangban való megújítása, valamint hogy az összes cselekvés megkönnyítse a kkv-k növekedését a támogatások egyszerűsítésén keresztül, amelyeknek nem csak a beruházást kell segíteniük, hanem a globalizáció és az éghajlatváltozás okozta kihívásoknak való megfelelést is.

  Jean-Luc Mélenchon (GUE/NGL), írásban. – (FR) Egy újabb szöveg, amely megpróbálja csökkenteni a közigazgatási szervek szabványait a vállalkozók érdekében. Az európai „kisvállalkozói intézkedéscsomag” és annak felülvizsgálata nem a közérdekekkel és nem a kkv-k alkalmazottaival foglalkozik. Az egyetlen erénye ennek az állásfoglalásnak, amelyet az enyémen kívül az összes politikai csoport támogat, hogy elítéli a jelenlegi helyzetet, és az energiahatékonysággal kérkedik, amit máshol a féktelen export támogatásával ás alá. Képmutató és rosszindulatú. Nem támogatom ezt a célt és elítélem a képmutatást.

  Nuno Melo (PPE), írásban. – (PT) Nem szabad elfelejtenünk, hogy az EU-ban működő 23 millió kis- és középvállalkozás (kkv), amelyek az összes vállalkozás 99%-át teszik ki és több mint 100 millió munkahelyet biztosítanak, jelentős mértékben hozzájárulnak a gazdasági növekedéshez, a társadalmi kohézióhoz és a munkahelyteremtéshez, az innováció egyik fő forrásai, és létfontosságú szerepet töltenek be a foglalkoztatás fenntartásában és növelésében, valamint hozzájárulnak az Európa 2020 kiemelt kezdeményezés főbb céljainak eléréséhez. A kisvállalkozói intézkedéscsomag több fontos politikai pilléren alapul, mint például a finanszírozáshoz való hozzáférés, a piacokhoz – az egységes piachoz, a nemzetközi piacokhoz, közbeszerzésekhez – való hozzáférés és a jobb szabályozás. Támogatnunk kell a tagállamokat iránymutatásaink bevezetésében, hogy segítsék a kkv-kat a válság időszakában.

  Claudio Morganti (EFD), írásban. – (IT) Nagyon pozitívan állok hozzá a kisvállalkozói intézkedéscsomag felülvizsgálatáról szóló állásfoglaláshoz, mivel megfelelő intézkedéseket tartalmaz ahhoz, hogy megkönnyítsük több mint 23 millió kis- és középvállalkozás vállalkozói tevékenységét. A főbb pontok közé tartozik egy sor új intézkedésnek az alkalmazása, amelyek könnyebb hozzáférést biztosítanak a hitelhez a garanciarendszerek közszféra általi támogatásán keresztül, valamint a mikrohitelek társfinanszírozásának ösztönzésére irányuló erős kötelezettségvállaláson keresztül. Az ösztönzőkön és célzott támogatásokon túl kis- és középvállalkozásainknak nagyobb és egyszerűbb cselekvési szabadságra van szükségük, tehát kevesebb bürokráciára, és bizonyos garanciákra. Ez utóbbival kapcsolatban fel kell szólítanunk a tagállamokat a késedelmes fizetések kérdésének megoldására, amely komoly problémákat és nehézségeket okozott és okoz jelenleg is. Végezetül, szeretném hangsúlyozni, hogy a nemzetközivé válás lehet az új frontvonal, amely mentén újra lehet éleszteni a kis- és középvállalkozásokat, és ezért üdvözlendő minden eszköz, amely lehetővé teszi a határaikon túl való terjeszkedést. Ez nehéz kihívás, főleg a kisvállalkozások számára, és ezért nagyobb figyelmet és támogatást igényel az Európai Unió részéről.

  Radvilė Morkūnaitė-Mikulėnienė (PPE), írásban. – (LT) A dokumentum mellett szavaztam, mivel úgy gondolom, hogy a kisvállalkozói intézkedéscsomagban a kisvállalkozások számára létrehozott ösztönzők jelentik az utat az Európai Unió versenyképességének növelése felé. Az elfogadott állásfoglalás két aspektusára szeretném külön felhívni a figyelmet. Először is, az oktatásra és a szakképzésre irányuló figyelemre. Pontosan a fiatalok alakítják és vesznek részt az EU jövőjében. Ezért számukra különösen fontos, hogy vállalkozóak legyenek, és készek legyenek létrehozni egy élénk és versenyképes uniós gazdaságot. Az erőforrások hatékony felhasználása szintén befolyással bír az unióbeli életminőség jövőjére. Folyamatosan beszélünk erről, de eddig a gyakorlatban sajnos meglehetősen keveset tettünk, hogy ezeket a szavakat valósággá váltsuk. Másrészről az erőforrások hatékony felhasználása mint intézkedés önmagában nem elegendő – általánosságban a vállalkozásfejlesztés minden szakaszában fenntartható módon kell viszonyulni a környezethez. Felszólítom tehát mind az Európai Bizottságot, mind a tagállamokat, hogy a lehető legtöbb figyelmet fordítsák a fiatalok vállalkozói szellemének jelentősebb növelésére, és az erőforrások hatékony felhasználásának és más energiamegtakarítási kezdeményezéseknek az előmozdítására.

  Maria do Céu Patrão Neves (PPE), írásban. – (PT) Ennek az állásfoglalásnak a célja, hogy kifejtse az Európai Parlament álláspontját a kisvállalkozói intézkedéscsomag bizottságbeli elemzéséről. A Parlament ezért arra használja ezt az állásfoglalást, hogy támogatását fejezze ki a kis- és középvállalkozások (kkv-k) finanszírozáshoz és piacokhoz való hozzáférésének növelésére irányuló új javaslatok; a bürokráciának a megerősített irányítás és nyomon követés, illetve az intelligens szabályozás és intézkedések révén történő folyamatos csökkentésére összpontosító új intézkedések; valamint az olyan intézkedések iránt, mint a kkv-k teljesítményének felülvizsgálata.

Ahogy korábban mondtam, a kkv-k megerősítése a gazdasági növekedés előmozdításának kulcsa. Ebben az összefüggésben különösen fontos, amit a Parlament javasol a kutatás és innováció tekintetében – különösen a kutatás, fejlesztés és innováció (K+F+I) finanszírozásának egyszerűsítése, a programok megfelelő irányításának előmozdítása, különösen a kkv-k esetében –, csakúgy, mint a teljes innovációs ciklusra – ideértve a nem műszaki innovációt is – vonatkozó innovációs kapacitások megerősítése a jövőbeni kutatási és innovációs finanszírozási kereten belül. Támogatom továbbá a helyi kkv-k támogatására irányuló beruházásokat, például az innovációs központok, a kereskedelmi kamarák, a vállalkozók szervezetei és az innovációs klaszterek bevonása révén.

  Paulo Rangel (PPE), írásban. – (PT) A kis- és középvállalkozások (kkv-k) teszik ki az összes uniós vállalkozás körülbelül 99%-át, és kulcsfontosságú szerepük van a gazdasági növekedésben: amellett, hogy a munkahelyek és a vagyon forrásait képezik, különösen hatékony eszközei az innovációnak. Létfontosságú tehát, hogy továbbra is olyan körülményeket biztosítsunk számura, amely lehetővé teszi, hogy fejlődjenek és biztonságban legyenek a piacon, azáltal, hogy biztosítjuk számukra a finanszírozáshoz és az egységes piac előnyeihez való hozzáférést. Fontos tehát, hogy gratuláljunk a Bizottságnak a kisvállalkozói intézkedéscsomag elemzéséhez, és támogassuk a kkv-k támogatása céljával előterjesztett új javaslatokat.

  Robert Rochefort (ALDE), írásban. – (FR) Az európai vállalatok kilencvenkilenc százaléka kkv. A magánszférában a munkahelyek kétharmadát kkv-k biztosítják. Az európai hozzáadott érték több mint felét a kkv-k hozzák létre. Nem lendülhet fel igazán a gazdaság, és nem jöhet létre hosszú távú gazdasági növekedés anélkül, hogy a helyi, nemzeti vagy európai közigazgatási szervek jelentős lépéseket tennének a kis- és középvállalkozások érdekében. A „kisvállalkozói intézkedéscsomag” 2008-ban történt elfogadásával az Európai Bizottság megtette az első döntő lépést a kis- és középvállalkozások felé a „Gondolkozz előbb kicsiben!” elvnek a jogalkotás minden területére való bevezetése által. Az elmúlt három évben felmerült számos javaslat ellenére – különösen a késedelmes fizetésről szóló irányelvre gondolok – még mindig nagy fejlődést kell elérnünk, hogy megkönnyítsük a kis- és középvállalkozások helyzetét nem csak az adminisztratív terhek csökkentése, hanem a finanszírozáshoz való hozzáférésük megkönnyítése terén is. Az Európai Bizottságnak azon az úton kell tovább haladnia, amelyet a kisvállalkozói intézkedéscsomaggal jelölt ki 2008-ban. Erre szólít fel ez a támogatásomat bíró állásfoglalás.

  Raül Romeva i Rueda (Verts/ALE), írásban. – Az állásfoglalás különösen az alábbi területekre összpontosít: (1) a szabályozási környezetre, felszólítva a kkv-tesztek megfelelőbb végrehajtására, különösen a tagállamokban, valamint a bürokrácia és az adminisztratív terhek csökkentésére; (2) a kkv-k finanszírozáshoz való hozzáférésének fejlesztésére kiegészítő támogatásokon, az EBB-n belüli eszközökön (mint például a kockázatmegosztási finanszírozási mechanizmus és a sajáttőke-finanszírozás), valamint egy kibővített (és független) versenyképességi és innovációs keretprogramon keresztül; (3) előrelépésre annak biztosítása érdekében, hogy a kkv-k részt tudjanak venni közbeszerzésekben; (4) a K+F+I programok egyszerűsítésére és célzottabbá tételére, hogy növelje a kkv-k innovációs kapacitását, a K+F+I szolgáltatásokhoz és a tudásalapú üzleti szolgáltatásokhoz való hozzáférését, például technológiaátadási központokon és egyetemeken keresztül; (5) arra, hogy kellő figyelmet fordítsanak a szükséges képességekre és olyan más szociális és munkaerő-piaci kérdésekre, amelyek befolyásolják a vállalkozási kedvet és a kkv-k képességét arra, hogy kihasználják foglalkoztatási potenciáljukat, különösen a vezetői készségekre, a digitális készségekre és a fenntarthatósági készségekre; (6) az erőforrás-hatékonyság fejlesztésére irányuló cselekvésekre: ágazati kkv-projektek létrehozására, amelyek célja az érték- és ellátási láncok potenciálisan erőforrás-hatékony innovációinak feltérképezése; egy ambiciózus ökoinnovációs cselekvési terv elfogadása és több támogatás biztosítása számára a versenyképességi és innovációs keretprogramon belül; több költséghatékony energiamegtakarítási intézkedés elfogadása, amelyek segítik a kkv-k energiaszámláinak csökkentését.

  Oreste Rossi (EFD), írásban. – (IT) Támogatom a kisvállalkozói intézkedéscsomagot felülvizsgáló jelentést, mivel célja a kis- és középvállalkozások (kkv-k) hitelhez és a piachoz való hozzáférésének növelése. Az európai vállalkozások válsága időszakában támogatást kell nyújtanunk a kkv-knak, lehetővé téve számukra, hogy fejlesszék képességeiket és know-how-jukat, és kérve őket, hogy támogassák a kutatás, fejlesztés és innováció bevezetésére irányuló programokat. A jelentés elismeri, hogy a kkv-k kulcsfontosságú szerepet töltenek be egy energiahatékony gazdaságba való átmenetben, és szintén rendkívül fontos a fiatal vállalkozók szerepének elismerése. Az utóbbit illetően az EU-nak el kell köteleznie magát az Erasmus program intézményesítése mellett, hogy lehetőséget adjon a fejlődésre.

  Marc Tarabella (S&D), írásban. – (FR) Üdvözlöm, hogy az Európai Parlament nagy többséggel elfogadta a „kisvállalkozói intézkedéscsomag” felülvizsgálatáról szóló állásfoglalást. Az európai vállalkozások 99%-át kitevő kkv-k biztosítják a munkahelyek kétharmadát a magánszférában, és az EU-ban működő vállalatok által összesen létrehozott hozzáadott érték több mint felét. A kkv-k kulcsfontosságú szerepet töltenek be az innovációban, a kutatásban és a fejlesztésben. A „kisvállalkozói intézkedéscsomag” 2008-ban történt elfogadásával az Európai Bizottság megtette az első döntő lépést a kis- és középvállalkozások felé a „Gondolkozz előbb kicsiben!” elvnek a jogalkotás minden területére való bevezetése által.

Számos javaslat merült fel az elmúlt három évben, például a késedelmes fizetésről szóló irányelv. Ugyanakkor még mindig nagy fejlődést kell elérnünk, hogy megkönnyítsük a kis- és középvállalkozások helyzetét nem csak az adminisztratív terhek csökkentése, hanem a finanszírozáshoz való hozzáférésük megkönnyítése terén is. Az állásfoglalás arra kéri az Európai Bizottságot, hogy a jólét és a gazdasági növekedés motorjának tekintett kkv-k problémái iránti fogékonyság útján haladjon továbbra is.

  Viktor Uspaskich (ALDE), írásban. – (LT) Ahogy az előadó is helyesen jegyezte meg, a kis- és középvállalkozások (kkv-k) képezik az európai társadalom gerincét, és ők gazdaságunk motorjai. Ez igaz Litvániára is, ahol a litván vállalatok 99,4%-a kevesebb mint 250 személyt foglalkoztat. A kormány statisztikái alapján 2011 januárjában több mint 66 500 kkv működött Litvániában. A litvánoknak nagyon nagy szükségük van az intelligens szabályozásra, a kevesebb bürokráciára és adminisztratív teherre. Az egyik legnagyobb probléma, amellyel a Litvániában beruházni szándékozók szembesülnek, az építési engedély megszerzése. A Világbank jelentése szerint 17 eljárást kell lefolytatni az engedély megszerzéséhez, és ez akár 162 napot vehet igénybe. A Világbank besorolása alapján ezen a területen Litvánia az 59. helyen áll a világon. A befektetővédelem még nagyobb probléma Litvániában; ezen a téren az ország a 93. helyen áll. Ez egyáltalán nem jó. Úgy gondolom, hogy az innovatív kkv-k támogatására irányuló sikeres stratégiának nem csak támogatásokat kellene biztosítania, hanem egy olyan vállalkozói környezetet kellene teremtenie, ahol a kkv-k nagyobb szabadságot élveznek, és jobban hozzáférnek a finanszírozás különböző formáihoz. Úgy gondolom továbbá, hogy a kkv-knak nagyobb figyelmet kellene fordítaniuk szociális és munkaerő-piaci kérdésekre, amelyek hatással vannak a vállalkozói szellemre és a kkv-k azon képességére, hogy megfelelő készségekkel rendelkező munkavállalókat tudjanak alkalmazni.

  Derek Vaughan (S&D), írásban. – Üdvözlöm ezt az állásfoglalást, amely felhívja a figyelmet a kkv-kat érintő túlzott bürokráciára és adminisztratív terhekre. Az EU-ban működő 23 millió kkv több mint 100 millió munkahelyet nyújt, és jelentősen hozzájárul a gazdasági növekedéshez, a társadalmi kohézióhoz és a munkahelyteremtéshez. Biztosítanunk kell, hogy ezeket a létfontosságú vállalkozásokat ne akadályozza a túlzott bürokrácia, és egyetértek azzal, hogy az EU-nak meg kell újítani az adminisztratív terhek csökkentésére irányuló erőfeszítéseit. Örülök, hogy a kisvállalkozói intézkedéscsomag majdnem összes jogalkotási javaslatát elfogadták, de arra sürgetem a tagállamokat, hogy haladéktalanul hajtsák végre a késedelmes fizetésekről szóló felülvizsgált irányelvet.

Az állásfoglalás vázolja a kkv-k energiamegtakarítási lehetőségeit is – jelenleg a kkv-k csak 24%-a folytat olyan tevékenységet, amelynek célja a környezeti hatás csökkentése vagy az energiahatékonyság növelése; ha a kkv-k költséghatékony energiahatékonysági intézkedéseket alkalmaznának, csökkenthetnék energiaszámláikat, és növelhetnék az ismételt beruházásra való képességüket.

  Marie-Christine Vergiat (GUE/NGL), írásban. – (FR) A kisvállalkozói intézkedéscsomag felülvizsgálatáról szóló állásfoglalás ellen szavaztam, amelyet az Európai Bizottság terjesztett elő 2011 februárjában. Ez a felülvizsgálat – különösen az adminisztratív és bürokratikus költségek és terhek csökkentése – összhangban van az intézkedéscsomag jelenlegi formájában foglaltakkal. Az adórendszerek harmonizációjára irányuló javaslat nem feltétlenül eredményezi a vállalkozások – bevallottan a kisvállalkozások – adóinak csökkentését, miközben a fizetéseket a megszorító tervek befolyásolják. Igaz, hogy a felülvizsgálat célja a kkv-k finanszírozáshoz való hozzáférésének fejlesztése, nem foglalkozik azonban szociális és környezetvédelmi kérdésekkel, és még csak nem is utal az Európai Bizottság szociális vállalkozásról szóló javaslatára, amit az idei év végére terveznek. Igaz, hogy a kisvállalkozói intézkedéscsomag felülvizsgálata ezzel a javaslattal egy kicsit közelebb visz minket a szociális gazdasághoz, de ezt úgy teszi, hogy megmaradnak a cselekvések e más formáival kapcsolatos kihívások terén mutatkozó gyengeségei. Az audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló irányelvhez hasonlóan a kisvállalkozói intézkedéscsomag felülvizsgálata nem tanul a Monti-jelentésből, hogy újra kell építeni az állampolgárok bizalmát az Európai Unióban. Még mindig alkalmazkodik tehát az európai integrációnak ahhoz az ultraliberális logikájához, amelyet évek óta elítélünk, egy logikához, amely elsősorban a piacra és annak szükségleteire összpontosít.

  Dominique Vlasto (PPE), írásban. – (FR) Az európai kis- és középvállalkozások gazdasági tevékenységünk motorját képezik. Fejlesztésüket, modernizálásukat és versenyképességüket gazdasági stratégiánk központjába kell helyeznünk. Ezért a kisvállalkozói intézkedéscsomag felülvizsgálatáról szóló állásfoglalás mellett szavaztam, amelynek célja, hogy felszabadítsa a kkv-k növekedési potenciálját. Még mindig sokat kell tenni a szabályozási környezet és az adminisztratív eljárások egyszerűsítése érdekében, amelyek túlságosan ránehezednek vállalkozásaink tevékenységére és dinamizmusára. Támogatom a jelentésben javasolt cselekvéseket, például egy európai zártkörű társaság statútumáról szóló javaslatot létrehozását. Ez segítené a kkv-kat, hogy teljes mértékben kihasználják az egységes piac előnyeit, azáltal, hogy lehetővé tenné számukra, hogy gyakran súlyos és elriasztó kötelezettségeknek való megfelelés nélkül folytassanak határokon átnyúló tevékenységeket. Felszólítom tehát a Tanácsot, hogy gyorsan véleményezze ezt a kezdeményezést. Végezetül, támogatnunk kell az innovatív kkv-kat azáltal, hogy megkönnyítjük a finanszírozás különböző formáihoz való hozzáférésüket. Ezt különösen az európai hitelek felhasználásának jelentős egyszerűsítésével lehet elérni, amelyek még mindig nem kellően rugalmasak. Ezek a hitelek léteznek, és úgy gondolom, fel kell ezeket használni, hogy hatékonyabb támogatást biztosítsunk a reálgazdaság, az innováció és a foglalkoztatás fejlődéséhez.

Jelentés: Judith A. Merkies (A7-0162/2011)

  Luís Paulo Alves (S&D), írásban. – (PT) A javaslat mellett szavazok, mivel egyetértek az előadóval abban, hogy egységben az erő. Ahhoz, hogy az innováció és Európa közös problémáinak megoldása érdekében egyesítsük erőinket, gyorsabb fejlesztésekre, hatékonyságra (költséghatékonyságra) és nagyobb kreativitásra van szükség. Az Innovatív Uniónak Európa versenyképességét is növelnie kell, hogy kiutat találjon a gazdasági válságból. Mivel Európa jelentősen importfüggő, a tagállamok mindannyian érzékelik annak a szükségességét, hogy intelligens és fenntartható módon használják az energiatermeléshez, az ipari tevékenységhez vagy az élelmiszergyártáshoz szükséges erőforrásokat és nyersanyagokat. A népesség elöregedése szintén nagy kihívást jelent majdnem minden uniós tagállam számára. A megfelelő ellátás és gyógyszerek biztosításával elért hosszabb, egészségben eltöltött élettartamot, ugyanakkor a költségek egyidejű kordában tartását célzó közös megoldáskeresés gyorsabban hozhat eredményeket. Az európai nemzetgazdaságok az idők során annyira összefonódtak, hogy nemcsak az euró stabilitása, hanem a tagállamok versenyképességének megszilárdítása miatt is szükség van a közös megoldáskeresésre, a méltányos és stabil gazdasághoz vezető közös útra.

  Elena Oana Antonescu (PPE), írásban. – (RO) Európa mindig is a civilizáció, a műveltség, a kutatás és a kultúra bölcsője volt és marad. Ami biztos – és ez megjelenik a Bizottság közleményében is –, hogy Európa nem szűkölködik potenciálban, legyen az emberi, technikai, kereskedelmi vagy pénzügyi jellegű. A kérdésem a következő: mit tesz Európa azért, hogy kiaknázza elsősorban az emberierőforrás-potenciálját? Hogyan kívánja Európa megőrizni emberi erőforrásait, amelyek annyira létfontosságúak Európa iskoláinak, egyetemeinek és kutatóközpontjainak innovációja szempontjából? Mielőtt arra összpontosítanánk, hogy az Európai Unión kívülről csábítsunk szakértőket az Unióba, úgy gondolom, hogy elsődlegesen meg kellene állítanunk az európai kutatók kivándorlását a világ más fontos központjaiba. Európa-szerte modern oktatási rendszerre van szükség, amely az érdemleges kutatási eredményekre összpontosít, és természetesen egyszerűbbé teszi a határokon átívelő európai kutatási programokat – mindezek emelhetik az Európai Unió innovációs szintjét. Azonban annak biztosításához, hogy a humán erőforrás itt maradjon, Európának arra kell összpontosítania, hogy vonzó ajánlatokat tegyen a kutatóknak: olyanokat, amelyeket nem utasíthatnak vissza. Tulajdonképpen meg kell győznie őket arról minden szinten, hogy nincs jobb annál, mint hogy itthon maradnak.

  Zigmantas Balčytis (S&D), írásban. – (LT) Támogattam a jelentést. Az Innovatív Unió kiemelt kezdeményezés a tagállami erőfeszítések kiegészítéseként az eddigi legjelentősebb és legcélzottabb kísérlet egy stratégiai, integrált és vállalkozásközpontú európai innovációs politika bevezetésére, amelynek keretében az innováció irányítása és a haladás ellenőrzése a legmagasabb politikai szinten történik. Az innováció különösen fontos a globális kihívások, például az éghajlatváltozás, az energia- és élelmezésbiztonság kapcsán felmerülő problémák stb. leküzdésére, ahol innovációra, valamint a meglévő tudományos és technológiai alapok erősítésére van szükség. Korszerűsíteni kell az oktatási rendszereket is, és a mostani szükségletekhez igazítani őket. A tagállamoknak intézkedéseket kell tenniük a fiatal európaiak vállalkozói szellemének és készségeinek javítására azáltal, hogy a vállalkozást és az innovációt az oktatás minden területébe beépítik, és fejlesztik a humán tőkét. Ezek az intézkedések lehetővé tennék, hogy aktív szerepet játsszanak az innovációban.

  Jean-Luc Bennahmias (ALDE), írásban. – (FR) Az „Innovatív Unió” kezdeményezés továbbra is a legfontosabb uniós kezdeményezés a kutatással és innovációval kapcsolatos integrált európai stratégia kifejlesztésére. A kutatás és az innováció felgyorsítása rendkívül fontos egy fenntartható és versenyképes gazdasági modell létrehozása, a jövőbeni munkahelyek biztosítása, az erőforrások fenntartható kezelése felé történő elmozdulás, az energiával kapcsolatos kihívások kezelése, valamint a tudásalapú társadalom előmozdítása érdekében. Ami a munkahelyeket, a környezetet és a fejlődést illeti, az innováció az Európai Unió előtt álló egyik legnagyobb kihívás, és konkrét hatással lesz a polgárokra. Mostantól fogva az európai polgároknak az innováció motorjaiként és haszonélvezőiként egyaránt képesnek kell lenniük teljes mértékben részt venni az Innovatív Unióban, hogy biztosítsák annak sikerét, mint ahogy ezt a jelentésben is hangsúlyoztuk. Végül szerettük volna ezért kiemelni, mennyire fontos az innovációs politika, valamint az európai szintű koordinált megközelítés hozzáadott értéke. Az európai társadalom előtt álló közös nagy társadalmi és gazdasági kihívások leküzdéséhez ambiciózus kezdeményezésekre van szükségünk. Ezért várjuk a kutatásért és innovációért felelős biztos intézkedéseinek jogalkotási szakaszát.

  Sergio Berlato (PPE), írásban. – (IT) Az innováció fogalma természeténél fogva többdimenziós, és nemcsak a tudományos kutatást, illetve a kísérleti és technológiai fejlesztést (mely az innováció sarokköve) foglalja magába, hanem az új eljárások, módszerek, szervezeti és viselkedési modellek fejlesztését is. Miközben üdvözlöm a Bizottság közleményét az Innovatív Unióról, azaz a növekedésre és foglalkoztatásra irányuló EU 2020 stratégia kiemelt kezdeményezéséről, úgy gondolom, hogy még mindig vannak olyan prioritások, amelyekben nagyobb elköteleződésre van szükség a tudomány, a technológia és az innováció terén történő kapacitásfejlesztés érdekében: ilyen a hatékony forráskezelés, a hulladék szállítása és újrahasznosítása, az élelmiszerminőség és -biztonság, valamint az új járványok. A 2009-es európai innovációs testület következtetései szerint a gazdasági és pénzügyi válság aránytalan hatásokkal járt a különböző országokban.

Aggódom, hogy a tagállamokra rótt jelenlegi költségvetési megszorítások jobban visszafogják a kutatásra és az innovációra fordított befektetéseket, amely nyilvánvaló negatív hatással jár az európai növekedésre és versenyképességre. Ezért felszólítom a Bizottságot, hogy fontolja meg a közös stratégiai keretterv erőforrásainak növelését ezen ágazatok esetében, különösen az Európai Unió kutatási és innovációs ágazataiban.

  Izaskun Bilbao Barandica (ALDE), írásban. – (ES) Az „Innovatív Unió” kezdeményezés mellett szavaztam, mivel ez az egyetlen lehetőség arra, hogy kilábaljunk a válságból ebben a globális világban. Az innováció munkahelyteremtést, tudást, technológiát, környezettudatosságot, a társadalmi kohézió kiterjesztését és közjólétet jelent. Az Unió minden tagállamának határozottan el kell köteleznie magát az innováció mellett, és együttműködve kell támogatniuk azt, megosztva egymással a bevált gyakorlatokat és javítva a sikeres tapasztalatok elosztását.

Akkor van jövőnk, ha van innováció. Az 1. módosítás mellett szavaztam, mivel teljes mértékben ellenzem, hogy a közös agrárpolitikai alapokat arra használjuk, hogy ezeknek a programoknak erőforrást biztosítsunk. A mezőgazdasági ágazat – amely ugyancsak visszaesett a válság során – megérdemli, hogy a saját innovációjára fordítsa ezeket az alapokat. Egy innovatív Európa innovációt visz a mezőgazdaságba, hogy annak ugyanolyan jövője legyen, mint más stratégiai ágazatoknak.

  Slavi Binev (NI), írásban. – (BG) Mindenki tudja, hogy a gazdasági növekedés szorosan kapcsolódik a technológiai fejlődéshez, amelyet az emberek innovatív törekvései hoznak létre. Ezt a törekvést és potenciált azonban pénzügyi, bürokratikus és egyéb nehézségek akadályozzák. Teljes mértékben támogatom az Innovatív Unióról szóló jelentést, mert úgy gondolom, hogy lehetővé teszi számunkra azon akadályok legyőzését, amelyek meggátolják, hogy innovatívan gondolkodjunk az Európai Unióban. Úgy gondolom azonban, hogy a legfontosabb volna a kétsebességes Európa kialakulásának elkerülése, amelyet különösen úgy lehetne elérni, hogy az Unió gazdaságát beemeljük az innovációra való közös törekvésbe.

  Mara Bizzotto (EFD), írásban. – (IT) A jelentésnek az egységes európai szabadalom bevezetésére történő felhívása, valamint az a megelégedettség, amelyet a szabadalom bevezetésével kapcsolatos megerősített együttműködés elfogadásával kifejez, meggátolta, hogy a jelentés mellett szavazzak. Egy angol–francia–német európai szabadalom bevezetése legalább két okból elfogadhatatlan. Először is a háromnyelvűségnek negatív hatása volna a rendszerben nem képviselt tagállamok vállalatainak versenyképességére. Ezeknek a vállalatoknak – ideértve az olaszokat is – meg kellene várniuk a fordítási folyamat végét a dokumentumok megszerzése előtt, és így nem tudnának gyorsan cselekedni, ami pedig az üzleti életben az egyik legfontosabb dolog. Ezenfelül a fordítás költségei is rájuk hárulnának. Ezzel szemben az angol, francia és német vállalatok előtt nem állna ilyen akadály, amely nyelvi alapú diszkriminációra adna alapot. Továbbá pedig a háromnyelvű rendszer bevezetése nem felel meg az adminisztratív követelményeknek, és nem tükrözi a tagállamok demográfiai egyensúlyát sem, mivel utóbbi esetben Olaszországot is be kellene venni. Ehelyett úgy tűnik, hogy Németország presztízsét próbálják ránk erőltetni a paritás és a tagállamok közötti egyenlőség alapelvei kárára, amelyek az Európai Unió alapját képezik. Ezért úgy döntöttem, hogy nem támogatom a jelentést.

  Jan Březina (PPE), írásban. – (CS) Az Innovatív Unióról szóló állásfoglalás mellett szavaztam, mivel egyebek mellett úgy gondolom, hogy európai és tagállami szinten is intézkedéseket kell hoznunk, hogy javítsuk az európaiak vállalkozási képességeit és szakmai képzését oly módon, hogy az oktatás minden területébe beépítjük az üzleti ismereteket, a kreativitást és az innovációt. Biztosítani kell, hogy az „Erasmus a fiatal vállalkozók számára” című bizottsági programot jobban kihasználják, védve ugyanakkor az innováció forrását képező kézműipart. Véleményem szerint a Bizottságnak jobban együtt kellene működnie a tagállamokkal a közép- és hosszú távú kilátások felvázolásában a munkaerőpiacon szükséges képzettség, illetve az egyetemek és az üzleti ágazat közötti partnerkapcsolatok támogatása terén azzal a céllal, hogy egyszerűsítse a fiatalok belépését a munkaerőpiacra, és támogassa az innovatív vállalatok létrehozását a tudásra, az alkalmazott kutatás fejlesztésére, valamint a frissen végzettek jobb munkaerő-piaci kilátásaira alapozva.

Ebben a kontextusban támogatom a Régiók Bizottságának arra irányuló javaslatát, hogy hozzanak létre egy „virtuális kreatív hálózatot”, amely mindenki, azaz a vállalkozások, a helyi és regionális intézmények, a központi közintézmények, a magánszféra és a polgárok előtt egyaránt nyitva áll, és amely tanácsadást, támogatást, valamint kockázati tőkéhez és szakmai segítséghez való hozzáférést biztosít. Szeretném felhívni a figyelmet arra is, hogy az egyetemek és vállalkozások közötti kapcsolatok jelenleg nélkülözik a jobb és proaktív együttműködést, és szeretném felszólítani a Bizottságot arra, hogy új, egész Európára kiterjedő szakmai képzési és oktatási programot indítson az egyetemi vezetőség és a technológiával foglalkozó vezetők számára.

  Maria Da Graça Carvalho (PPE), írásban. – (PT) Üdvözlöm a kutatásnak és fejlesztésnek szentelt figyelmet a jelentésben, hiszen ezek azok az eszközök, amelyek segíthetnek kilábalni a jelenlegi európai gazdasági és társadalmi válságból. Egyre inkább szükség van új, fenntartható módszerekre az erőforrások és nyersanyagok jobb és hatékonyabb felhasználása érdekében. Ezért teret kell adnunk az új ötleteknek, és elsősorban olyan mechanizmusokat kell létrehoznunk, amelyek segítenek ezeket gyakorlatba ültetni. Ezért támogatom az Innovatív Unióról benyújtott jelentést, és hangsúlyoznám jelentőségét a jelenlegi helyzetre és a jövőbeni európai sikerre nézve.

  Giovanni Collino (PPE), írásban. – (IT) Az innováció sok tekintetben a gazdasági növekedés kulcsa. A 20. század második felére a legmegbecsültebb közgazdászok megértették, hogy az innováció a csökkenő profit befolyásolásának egyik legfontosabb változója. Így tértünk át az ötvenes évek növekedési modelljeiről – amelyek szerint a gazdaság előbb vagy utóbb stabilizálódik és elveszíti a lendületét – a nyolcvanas évek endogén növekedési modelljeire, amelyekben a folyamatosan változó és innovatív termékek technológiája és megtervezése lehetővé teszi a gazdaság számára a hosszú távú pozitív növekedési arány megőrzését. E kiegyensúlyozó mechanizmusok beindításához – amelyek 2020-ig a kutatásban, az energiahatékonyságban és a nemzetközivé tétel célkitűzéseiben, különösen a kis- és középvállalkozásokban fognak megnyilvánulni – erős politikai akarat szükséges, hogy az ösztönzőket és az orientációs mechanizmusokat aktiváljuk. Ezek a tagállamok felelőssége alá tartoznak, és az európai finanszírozás adja hozzájuk a támogatást. A válság miatt az erőforrások korlátozottak, és az Európa 2020 stratégia irányelveinek szigorú, az európai kormányok által követett pénzügyi és ipari politikákkal kell kéz a kézben járnia.

  George Sabin Cutaş (S&D), írásban. – (RO) Az Innovatív Unióról szóló jelentés mellett szavaztam, mivel kiemelte az innováció jelentőségét a fenntartható, versenyképes gazdasági modell alapjainak lefektetésében és a munkahelyteremtésben az Európai Unióban.

Ugyanakkor módosítást nyújtottam be a jelentéshez néhány képviselőtársammal együtt, amelyben egyet nem értésünket fejeztük ki az innovációs politikának a közös agrárpolitikára elkülönített összegből történő finanszírozásával kapcsolatban.

  Ioan Enciu (S&D), írásban. – (RO) A jelentés mellett szavaztam, mivel úgy gondolom, hogy használható megoldásokat javasol a kutatás és az innováció fejlesztésére az Európai Unióban, és tágabb értelemben megteremti a gazdasági fellendülés és az új munkahelyek teremtésének lehetőségét.

A kutatásokba történő befektetések ösztönzése, a kis- és középvállalkozások különféle finanszírozásokhoz történő hozzáférésének leegyszerűsítése, valamint az egyetemek, kutatóközpontok és kormányok közötti együttműködés erősítése olyan intézkedések, amelyek közép- és hosszú távon kreativitást és innovációt generálnak. Különleges figyelmet kell szentelnünk a különböző tagállamok és régiók innovációja és kutatási potenciálja közötti egyensúlynak, mivel jelenleg nagy közöttük az eltérés, és ez az egész Unióra kihat.

  Edite Estrela (S&D), írásban. – (PT) A jelentés mellett szavaztam, mivel egy sor olyan intézkedést vezet be, amelyek sikeresen kezelnek számos társadalmi kihívást, különösen az éghajlatváltozást, az energia- és erőforráshiányt, a népesség elöregedését, valamint a közszolgáltatásokhoz és a minőségi egészségügyi ellátáshoz való hozzáféréssel kapcsolatos problémákat. Az Európai Uniónak teljes mértékben el kell köteleznie magát a javasolt célkitűzések mellett. A becslések szerint 2020-ig 3,7 millió munkahelyet lehet létrehozni, és hogy a GDP-t 2025-ig 800 milliárd euróval lehetne növelni.

  Diogo Feio (PPE), írásban. – (PT) Ez a saját kezdeményezésű jelentés a Bizottságnak az Innovatív Unióról szóló közleményét követi, és az Európa 2020 stratégia egyik kezdeményezése, amelynek célja, hogy elősegítse az innovációt és a versenyképességet olyan erőteljes politikák segítségével, amelyek előmozdítják az információ- és tapasztalatcserét egy sor olyan probléma esetén, amely minden tagállamot érint.

Az alapgondolat a hatékony és versenyképes tevékenységek támogatása a válság során és után, lehetővé téve, hogy az Unió egésze túllépjen azokon a nehézségeken, amelyek több ágazatban, különösen az iparban is megnyilvánulnak.

A jelentés kétségtelenül ambiciózus, tekintve az általa érintett kérdéseket a szellemi tulajdonjogtól kezdve a tagállamok és a Bizottság közötti megerősített együttműködésig. Ezért gratulálnék az előadónak az elkötelezettségéért, és remélem, hogy az ilyen hozzájárulásokkal el tudjuk érni az Európa 2020 stratégiában kitűzött célokat.

  José Manuel Fernandes (PPE), írásban. – (PT) A Merkies asszony által készített jelentés olyan Innovatív Uniót javasol, amely felkészíti Európát a jelenlegi gazdasági és pénzügyi válság utáni világra. Ez a példa nélküli globális válság, amely továbbra is kitartóan tombol és veszélyeztetheti az európai projektet, mindenkit arra késztet – különösen az Európai Uniót –, hogy a polgárokat motiváló, határozott álláspontra helyezkedjen. Ezért a jelentés mellett leadott szavazatomon kívül szeretnék gratulálni az előadónak az elvégzett munkáért, amely optimista jövőképet közvetít, és felszólít annak az innovatív készségnek a használatára, amelynek mindannyian birtokosai vagyunk. Fontos, hogy a jelentés javaslatait gyakorlatba ültessük, mint például a hitelekhez és a pénzügyi támogatásokhoz való könnyebb hozzáférést, több befektetést a kutatásba és a fejlesztésbe, világosabb jogszabályokat, kevesebb bürokráciát, az egyablakos ügyintézést, a régiók közötti jobb együttműködést, valamint az egyszerű és olcsó európai szabadalmat.

  João Ferreira (GUE/NGL), írásban. – (PT) A jelentés hangsúlyozza az innováció minden formájának fontosságát a társadalmak fejlődésében. Teszi ezt úgy, hogy jelentősen hozzájárul különféle területekhez a javaslataival – például az innováció terjesztése és elfogadása tekintetében a különféle ágazatokban –, amelyeket megfelelőnek tartunk.

A Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság véleményében, amelyet én szövegeztem meg, megpróbáltam összefoglalni a kérdéshez kapcsolódó főbb szempontjainkat és aggályainkat. A véleménytervezet alapján elmondható, hogy nyilvánvaló vitás pontok merültek fel a Bizottság közleményével kapcsolatban. Ezek a jelentésben is szereplő szempontokra összpontosítanak, amelyben néhány ellentmondás fedezhető fel: az innovációra alapvetően úgy tekint, mint üzleti lehetőségre, hangsúlyt helyez a piacra, a versenyre és az innováció üzleti célokra történő kihasználására, valamint a belső piacot és az uniós szabadalmakat támogatja. Ezekkel a szempontokkal nem értünk egyet.

Amint a vita során is említettük, a leginkább innovatív országok és régiók és a többi ország és régió közötti „innovációs szakadék” kockázatának kérdését sem sikerült megfelelően kezelni, ami nyilvánvalóan látható volt a 2009-es európai innovációs testület eredményeiből.

  Ilda Figueiredo (GUE/NGL), írásban. – (PT) A jelentés kellőképpen kiemeli az innovációt, amely szükséges eszközként szolgál azoknak a problémáknak és kihívásoknak a megoldására, amelyekkel napjainkban az emberiség szembenéz. Az innovációnak a közérdek kulcsfontosságú összetevőjének kell lennie olyan területeken mint a környezetvédelem, a vízügy, az energiaügy, a közlekedés, a távközlés, az egészségügy és az oktatás, és segíthet az olyan problémák megoldásában mint az erőforrások hiánya és hatékony felhasználása, a hulladékhasznosítás és -kezelés, az élelmiszerek minősége és az élelmezésbiztonság, a demográfiai változások, az új járványok, valamint a természet és a biológiai sokféleség megőrzése.

A jelentés azonban több ellentmondást is tartalmaz, mivel neoliberális alapokra épül, védi a belső piacot, és támogatja az uniós szabadalmakat, amelyekkel nem értünk egyet.

A tagállamokra kényszerített jelenlegi megszorítások eredményeképpen megszorítások léphetnek fel a tudományba, a technológiába és az innovációba (innovációs rendszerekbe) történő befektetések terén, különösen a legsérülékenyebb országokban. A bejelentett „Innovatív Unió” helyett az eredmény egy tényleges „innovációs szakadék” jöhet létre a leginkább innovatív országok és régiók és a többi ország és régió között.

Ahol közérdeknek, fejlődésnek, összetartásnak és társadalmi jólétnek kellene lennie, nagyrészt úgynevezett üzleti lehetőségek, piac, versenyképesség, verseny és az innováció üzleti célokra való kiaknázása van.

  Pat the Cope Gallagher (ALDE), írásban. – (GA) Támogatnunk kell a felsőoktatási intézményeket, a kutatási szervezeteket és a magánszféra vállalkozásait abban, hogy megragadják az Unió kutatási, technológiafejlesztési és demonstrációs tevékenységekre vonatkozó hetedik keretprogramja (FP7) által nyújtott lehetőségeket.

Az FP7 a legnagyobb államilag finanszírozott kutatási program a világon, és továbbra is hangsúlyoznunk kell a kis- és középvállalkozásokhoz kapcsolódó előnyeit. Ír szemszögből nézve az FP7 program a kutatás fejlesztését támogatja, azét a kutatásét, amely munkahelyeket teremt, és elérhetővé teszi a azokat a javakat és szolgáltatásokat, amelyekre szükség és igény van. Az ír szervezetek már 270 millió eurót használtak fel ebből a programból a mezőgazdasági, élelmiszerügyi, halászati, egészségügyi, energia-, közlekedési és az ikt-ágazatban.

Ez Írország és Európa számára egyaránt fontos, különösen a jelenlegi nehéz gazdasági időkben.

  Louis Grech (S&D), írásban. – Egyetértek a Merkies-jelentéssel, mivel erősen hiszek abban, hogy az innováció és a kreativitás kulcsfontosságú az Unió gazdasági fellendülése szempontjából, és nem lehet eltúlozni annak fontosságát, hogy az Unió tudományos és technológiai áttörései új áruk és szolgáltatások formájában is testet öltsenek. Ezenfelül meggyőződésem, hogy egy válság utáni Európában az egységes piachoz kapcsolódó minden stratégiát úgy kell megfogalmazni, hogy fenntartsa és erősítse a társadalmi kohéziót, biztosítsa a piac integritását és a gazdasági fenntarthatóságot, továbbá elősegítse az innovációt. Ezért támogatom a Bizottságnak az európai szociális innovációval kapcsolatos kísérleti kezdeményezését, amely biztosítja, hogy a termékek, szolgáltatások és üzleti modellek létrehozására irányuló innovatív ötletek kapcsolódnak az Unió polgárai és fogyasztói szociális szükségleteihez, és – ami még fontosabb – megfelelnek azoknak.

  Françoise Grossetête (PPE), írásban. – (FR) Egy válságban lévő globális gazdasággal szembesülve az Európai Parlament hangsúlyozta annak fontosságát, hogy Európát innovatívabbá és hatékonyabbá kell tenni a 21. század új kihívásaihoz való alkalmazkodás érdekében.

Rendkívül fontos az összes szereplő maximális részvételének elősegítése, ideértve a kis- és középvállalkozásokat (kkv-k), az ipart, az egyetemeket és a kormányokat. Mindegyiknek megvan a saját szerepe. Így például modernizálnunk kell az oktatási rendszereinket, és pótolnunk kell a tudományban és a mérnöki munkában lévő hiányosságainkat.

Csak akkor tudunk kilábalni a válságból, ha támogatjuk az innovációt. Az Európai Uniónak lehetővé kell tennie a kutatási kiadásokat és magánbefektetéseket elősegítő új finanszírozási eszközök létrehozását. Ezenkívül az állami és a magánszféra közötti, partnerségeken keresztül megvalósuló együttműködés fontos módja az innovatívabb gazdaság elősegítésének.

Úgy gondolom, hogy az egységes európai szabadalom elfogadása rendkívül fontos az Unión kívüli kereskedelmi kapcsolatok felé történő elmozdulás elősegítésében. A szabadalmak jelenleg túlságosan drágák. Csökkentenünk kell a hozzájuk kapcsolódó költségeket.

Végül pedig, ami az „agyelszívás” jelenségét illeti, támogatnunk kell az európai kutatók itthon maradását. Nélkülük a finanszírozás és egyéb mechanizmusok haszontalanok.

  Sylvie Guillaume (S&D), írásban. – (FR) Az európai eredmények az innováció tekintetében egyelőre elég gyengék. Mégis az innovációnak kell segítenie abban, hogy szembe tudjunk nézni a társadalom olyan nagy kihívásaival mint az elöregedés, az erőforrások fenntartható kezelése vagy a gazdasági fellendülés. Ezért szavaztam e saját kezdeményezésű jelentés mellett, amely hangsúlyozza a szociális innováció fontosságát, és kiemeli az innovációban részt vevő régiók és helyi hatóságok aktív szerepét. Végül pedig olyan szellemi tulajdonjogokat védő rendszert kell létrehoznunk, amely kiegyensúlyozott, és tiszteletben tartja a befektetők jogait, miközben polgárainknak a tudáshoz való lehető legnagyobb hozzáférést biztosítjuk – ezek a jelenlegi kihívások, amelyekre az innováció segítségével a jövőben választ adhatunk.

  Juozas Imbrasas (EFD), írásban. – (LT) A dokumentum mellett szavaztam, mivel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 179. cikkének (2) bekezdése értelmében „az Unió az egész területén ösztönzi a vállalkozásokat – a kis- és középvállalkozásokat is beleértve –, a kutatási központokat és egyetemeket a magas színvonalú kutatási és technológiafejlesztési tevékenységeik terén; támogatja azokat az együttműködésüket célzó erőfeszítéseiket, amelyek célja elsősorban az, hogy a kutatók a határokon átívelő módon szabadon együttműködhessenek egymással, és hogy a vállalkozások képesek legyenek teljes mértékben kihasználni a belső piac lehetőségeit, különösen a nemzeti közbeszerzések megnyitása, a közös szabványok meghatározása és az együttműködés jogi és adóügyi akadályainak felszámolása útján”. Meggyőződésem, hogy az Európai Uniónak a versenyképesség terén támadó állásba kell helyezkednie, és élen kell járnia, ezért az EU-nak egy intenzív innovációs programba kell befektetnie. Az Európai Bizottságnak a jelenlegi „Innovatív Unió” stratégiai dokumentumot olyan cselekvési tervvé kell alakítania, amely konkrét célkitűzéseket és mérhető, időkerethez kötött célokat tartalmaz. A Bizottságnak rendszeresen ellenőriznie kell az előrehaladást, felmérve az akadályokat és javítómechanizmust javasolva, miközben rendszeresen jelentést tesz az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak.

  Juan Fernando López Aguilar (S&D), írásban. – (ES) A spanyol szocialista küldöttség a válság utáni Európát átalakító Innovatív Unióról szóló Merkies-jelentés mellett szavazott, mivel egyetértünk a jelentésben foglalt alapelvekkel, és elkötelezzük magunkat azok mellett, és mivel úgy gondoljuk, hogy az intelligens, fenntartható és tisztességes európai gazdaságra való átmenet alapját képezik.

Ugyanakkor szeretném jelezni, hogy a jelentés egésze mellett leadott szavazatunk nem jelenti azt, hogy támogatjuk a Tanács többsége által megszavazott megállapodást a megerősített együttműködésről, mivel az kizárja a spanyol nyelvet az európai szabadalomból. A megerősített együttműködést bevezető rész elleni szavazatunk jelzi, mennyire ellene vagyunk a kérdés ilyetén megoldásának. A megerősített együttműködés eszközének közvetlen hatása lesz a belső piacra, a területi kohézióra és a tagállamok polgárainak az uniós szabadalmi rendszerhez való jogára, amelyet olyan nyelvi szabályozások irányítanak, amelyek megfelelő jogbiztonságot nyújtanak.

Ezenfelül az európai és közösségi szabadalmi bíróság létrehozása „nem egyeztethető össze az európai uniós joggal” az Európai Bíróság szerint.

  Petru Constantin Luhan (PPE), írásban. – (RO) A válság után az innováció eredményeképpen fejleszthetjük és újra feltalálhatjuk az Európa Uniót. Azonban realistáknak kell lennünk, és olyan konkrét eszközöket kell javasolnunk, amelyek lehetővé teszik az innovációs erőfeszítések összehangolását európai, nemzeti és regionális szinten. Az európai innovációs politikának elsősorban az Európai Uniót érintő legfőbb kihívásokra kell megoldásokat találnia. Úgy gondolom, hogy újra kell gondolni a feladatok összetettségét, valamint a helyi és regionális hatóságok felelősségét. A jövőben jó minőségű technikai segítséget és pénzügyi támogatást kell nyújtanunk annak biztosítása érdekében, hogy szükség esetén elegendő adminisztratív kapacitás legyen elérhető.

  David Martin (S&D), írásban. – A jelentés mellett szavaztam. A közös európai problémák megoldásainak megtalálása érdekében történő közös újítások erősebb hangsúlyokat, gyorsabb fejlesztéseket, költséghatékonyságot és több kreativitást hoznak magukkal. Az Innovatív Uniónak nem csupán a közös társadalmi problémákra kell választ adnia, hanem egyidejűleg Európa versenyképességét is meg kell erősítenie, és ki kell jelölnie a gazdasági válságból kivezető utat.

  Nuno Melo (PPE), írásban. – (PT) Az innováció Európa közös problémáinak megoldása: nagyobb összpontosítást, gyorsabb fejlesztéseket, hatékonyságot (költséghatékonyságot) és több kreativitást jelent. Az Innovatív Uniónak nem csupán a közös társadalmi problémákra kell választ adnia, hanem Európa versenyképességét is meg kell erősítenie, és ki kell jelölnie a gazdasági válságból kivezető utat. Mivel Európa erősen importfüggő, a tagállamok mindannyian érzékelik annak a szükségességét, hogy intelligens és fenntartható módon használják az energiatermeléshez, az ipari tevékenységhez és az élelmiszergyártáshoz szükséges erőforrásokat és nyersanyagokat. Az európai nemzetgazdaságok az idők során annyira összefonódtak, hogy nemcsak az euró stabilitása, hanem a tagállamok versenyképességének megszilárdítása miatt is szükség van a közös megoldáskeresésre, a méltányos és stabil gazdasághoz vezető közös útra. Csak egy egységes Európa lesz képes az Európa 2020 stratégia célkitűzéseinek megvalósítására.

  Andreas Mölzer (NI), írásban. – (DE) A múltban az innovációt elsősorban a kutatásban alkalmazták. Nem szabad azonban elfelejteni, hogy az innováció bármelyik uniós polgártól érkezhet. Ezeket az elképzeléseket – amelyek gyakran egyszerű ötletként indulnak – uniós szinten kellene támogatni többek között a finanszírozáshoz történő könnyebb hozzáférés, az egyszerűsített engedélyeztetési eljárások, valamint az olcsó és egyértelmű szabadalmak segítségével. Ez lehetővé tenné a polgárok számára, hogy befolyásuk legyen, valamint hogy segédkezzenek egy fenntartható társadalom kialakításában.

Ezenkívül az ilyen típusú innovációk, amelyek esetében a hangsúlynak a kutatáson kell lennie, segítenek megőrizni Európában a magas életszínvonalat. A jelentés mellett szavaztam, mivel pozitív lépésnek tartom, hogy a polgárok egyénileg is részt vehetnek a társadalom alakításában. Továbbá pedig az elektronikus korszak jelei egyre inkább a személyes innováció felé mutatnak, és ezt nem szabad szem elől tévesztenünk.

  Georgios Papanikolaou (PPE), írásban. – (EL) A jelentés világosan kimondja a nyilvánvalót: azaz azt, hogy lehetetlen az innovációt a kutatás és az oktatás támogatása nélkül elősegíteni. Bár még nincsenek pontos becslések arra nézve, hogy mikor ér véget a gazdasági válság, a tagállamok által 2020-ra kitűzött célokat a kutatási ágazatban nem érjük el a helyzet mai állása szerint, pontosan úgy, ahogy az előző európai stratégia, a lisszaboni stratégia célkitűzéseit sem tudtuk megvalósítani. A jelenleg elérhető adatok szerint az európai GDP mindössze kb. 2,7%-át fordítják kutatásra az évtized végéig annak ellenére, hogy a tagállamok elkötelezték magukat amellett, hogy erre a célra legalább 3%-ot fordítanak. Ugyanakkor a tagállamok a válságot használják ürügyként az oktatásban történő megszorításokra. Vagyis az innováció két alappillérét a megerősítés helyett aláaknázzák, és ennek a tagállami kormányoknak aggodalomra kellene okot adnia.

  Maria do Céu Patrão Neves (PPE), írásban. – (PT) A válság utáni Európát átalakító Innovatív Unióról szóló jelentés egy sor olyan intézkedést tartalmaz, amelyek hatalmas társadalmi kihívásokat jelentenek. Az előadó bevezeti azt a kulcsfontosságú gondolatot, amely szerint az innováció érdekében szövetséget kell létrehozni az összes európai között. Az érvelés szerint a közös európai problémák megoldása gyorsabb fejlődést, nagyobb költséghatékonyságot és megnövekedett kreatív erőt hoz magával. Az Innovatív Unió Európa egészének versenyképességét is növelni kívánja, így keresve kiutat a gazdasági válságból. Tekintve a széles körben elterjedt importfüggőséget, a tagállamok közös szükséglete, hogy olyan megoldásokat keressenek, amelyek az energiatermelésben, az iparban és az élelmiszer-termelésben használt erőforrások és nyersanyagok intelligens és fenntartható felhasználását teszik lehetővé. Szinte minden uniós államnak szembe kell néznie az elöregedő népesség problémájával. Az egészségügy terén megvalósuló közös megoldáskeresés megfelelő ápolással és gyógyszerekkel hosszabb életet biztosíthat, miközben csökkenti a költségeket. Ezek a 27 tagállam közös normáinak legfőbb példái, amelyeket ez a kezdeményezés támogat, és ezért szavaztam a jelentés mellett.

  Phil Prendergast (S&D), írásban. – A kutatásba és az innovációba történő nagyobb befektetés rendkívül fontos ahhoz, hogy fenntartható és versenyképes jövőt biztosítsunk a gazdaságainknak. A GDP-arányt tekintve az Európai Unió kevesebbet fektet kutatásba és fejlesztésbe, mint az Egyesült Államok és Japán, a kockázati tőkebefektetések ugyancsak hiányoznak. Meg kell tudnunk tartani a legjobb kutatóinkat és újítóinkat. A 2020-as célkitűzésünk elérése, miszerint a kutatásba és fejlesztésbe a GDP 3%-át fektetjük, 3,7 millió munkahelyet és közel 800 milliárd euró megtérülést jelenthet. Tekintve az életminőség és a jólét javításának fontosságát, az innovációban az állami és magánjellegű kezdeményezéseknek is szerepük van.

  Paulo Rangel (PPE), írásban. – (PT) Az innováció minden terület és közösség számára létfontosságú. Egy meglévő dolog megújítása, és így valami új létrehozása alapvető fontosságú minden gazdaságban és – elsősorban – a társadalmi jólét elérésében. Az Innovatív Unió ezért egyik kiemelt kezdeményezése az Európa 2020 stratégiának. Olyan út ez, amelyet követnünk kell annak érdekében, hogy megalapozzuk Európa nemzetközi szerepét, és kielégítsük az európai polgárok igényeit. Ezek azok az okok, amelyek miatt emellett a jelentés mellett szavaztam.

  Frédérique Ries (ALDE), írásban. – (FR) Az innováció az az európai politikák számára, ami az oktatás a fiatalok számára: útlevél a jövőbe, egy átfogó virtuális biztosítás egy fejlődő és a társadalmi kohéziót megőrző társadalom számára. Ez a mondat ebben a globális recesszió után időszakban érvényes igazán, amikor gyorsabb gazdasági fellendülésnek lehetünk tanúi az Egyesült Államokban, és továbbra is szemtelen növekedést tapasztalunk a BRIC-országoknak nevezett feltörekvő hatalmaknál. Egy dolog biztos: az Európai Unió lemaradt, és a munkaerőpiac még mindig nem állt talpra. A legironikusabb az, hogy Svájc – amely nem tagja az Európai Uniónak – élen jár az európai innovációban. Ezért olyan fontos az Európai Parlamentnek a gondolkodásmód tényleges megváltoztatására vonatkozó mai felhívása (a Merkies-jelentés), mivel az innováció nemcsak technológiai találmányokról vagy az egy lakosra jutó szabadalmi beadványok számáról szól. Az innováció mindenekelőtt a kis- és középvállalkozások előtérbe helyezéséről szól – amelyek Európa gazdagságának legfőbb motorjai – a kockázati tőke, a garanciaeszközök, a hitelek terén nyújtott segítség és a jogszabályi környezet egyszerűsítése által. Ilyen feltételek mellett talán valóra válik a GDP 3%-nak a kutatás-fejlesztésre történő fordítása.

  Raül Romeva i Rueda (Verts/ALE), írásban. – Széles körben támogattuk a jelentéstervezetet, és egy sor módosítást nyújtottunk be, amelyeket többnyire elfogadtak. Például hangsúlyoztuk a zöld célkitűzéseket: energia és klímaváltozás, az erőforrások hatékony kezelése, a biológiai erőforrások újratermelése és a társadalmi kohézió elősegítése; az ökoinnováció támogatása minden szinten – ideértve a tervezést is – egy megfelelően finanszírozott és ambiciózus ökoinnovációs cselekvési terv, valamint olyan stratégia elfogadása révén, amely a termék- és szolgáltatásrendszereket és a funkcióorientált üzleti modelleket támogatja; a nyílt szabványok használata az innováció mozgatórugóiként és nyílt hozzáférés az államilag támogatott kutatásokhoz; valamint állami támogatás a társadalmi szempontból értékes területeken a köz javát szolgáló tudás érdekében, mint például egy ösztönző jutalmazást garantáló finanszírozási rendszer bevezetése az egészségügyi ágazatban (és eltérő sikerrel próbáltunk jobb megfogalmazást nyújtani a szellemi tulajdonjogok kérdésében); végül pedig sikerült megőriznünk azt a megfogalmazást, amely üdvözli a Bizottság arra irányuló erőfeszítéseit, hogy megakadályozza azt, hogy a szellemi tulajdonjogok a verseny és az innováció útjába álljanak.

  Licia Ronzulli (PPE), írásban. – (IT) Európa az utóbbi hónapokban kezdett kilábalni a válságból, és igen erős globális versenytársakkal kell szembenéznie. Ebben az értelemben az innováció szükséges dolog, azonban mindenekfelett prioritás. Ha nem tudjuk Európát Innovatív Unióvá alakítani, a 27 tagállam gazdasága zsugorodni fog, amely tehetségek és ötletek elvesztésével jár. Az innováció a fenntartható növekedés elérésének kulcsa, valamint segít egy igazságosabb és fokozottabban környezetbarát társadalom létrehozásában.

Az innováció létfontosságú a modern gazdaság létrehozásában, és a munkahelyteremtés legfontosabb eszköze. Közös elköteleződésre van szükségünk Európa innovációs kapacitásának gyökeres megváltoztatásához. Csak így tudunk stabil és jól megfizetett munkahelyeket létrehozni, amelyek ellenállnak a globalizációból következő nyomásnak és versenynek. Az Unió egyenlő az innovációval. Ez nemcsak játék a szavakkal, hanem olyan remény, amelynek valóra kell válnia.

  Catherine Stihler (S&D), írásban. – Támogatom a jelentést, mivel rendkívül fontos a válság utáni talpra állás és a társadalom nagy kihívásaira adott válaszok tekintetében.

  Marc Tarabella (S&D), írásban. – (FR) Az Innovatív Unióról szóló parlamenti jelentés szavazása során lelkesen támogattam azt a módosítást, amely visszautasította, hogy az innovációt úgy támogassuk, hogy a strukturális finanszírozást és a közös agrárpolitikához tartozó alapok egy részét átirányítjuk az innovatív tevékenységekre.

Természetesen az innovációt támogatni kell, de nem oly módon, hogy az káros legyen az Unió jövője szempontjából alapvető fontosságú más politikákra, például a közös agrárpolitikára nézve. A KAP reformját néhány alapvető célkitűzés mentén kell végrehajtani, de az Európai Unió egyetlen integrált politikáját nem szabad kifosztani.

  Nuno Teixeira (PPE), írásban. – (PT) A kutatási és innovációs eredménytábla szerint Japán és az Egyesült Államok a GDP nagyobb százalékát fektetik innovációba mint az Európai Unió, és ez a szakadék az utóbbi négy évben nőtt. A BRIC-országokhoz képest az Unió többet fektet be innovációba, és ez a különbözet csökkent Brazília és Kína, illetve nőtt India és Oroszország esetében.

Ezért rendkívül fontosnak tartom, hogy az Európai Unió tényleges innovációs stratégiát fogadjon el, szem előtt tartsa az Európa 2020 stratégiát az intelligens szakosodás tekintetében, támogassa a kutatást, a fejlesztést és az innovációt, amelyek az Unió jövőjének kulcsfontosságú elemei, és ezt minden ide tartozó területre, tevékenységi ágazatra és társadalmi szereplőre kiterjessze.

A következetes és integrált innovációs politika, amely hosszú távra tervez, lehetővé teszi számunkra a regionális szinten felfedezett erősségek kiaknázását és a gyenge pontok javítását. A fejlesztési politika alkalmazkodása és egyszerűsítése rendkívül fontos például az Európai Szociális Alap és az Európai Regionális Fejlesztési Alap esetében. Az új stratégiai terv egy egyre modernebb és versenyképesebb Európa létrehozását teszi lehetővé, amely vezető szerepet játszik a világban. Mivel az innováció a regionális politika alapvető célkitűzése, a jövőben Európának stratégiai kezelési megközelítést kell alkalmaznia, meghatározva a megfelelő eszközöket, amelyek lehetővé teszik a fejlődés nyomon követését és a szükséges módosítások elvégzését.

  Derek Vaughan (S&D), írásban. – A jelentés mellett szavaztam, mivel úgy gondolom, hogy az Innovatív Unió megoldásokat nyújthat a társadalmi kihívásokra. A növekvő versenyképességben is fontos szerepet játszik, miután az Unió kilábalt a gazdasági válságból.

Egyetértek a jelentéssel abban, hogy a tagállamoknak a strukturális alapokat olyan kutatási, fejlesztési és innovációs célokra kellene fordítaniuk, amelyek a társadalmi kihívásokat célozzák meg, így növelve Európában a fellendülést. A határokon átívelő együttműködés elősegítése is rendkívül fontos, ahogyan a polgárok buzdítása arra, hogy innovatívan új vállalkozásokat hozzanak létre. Ezt a bürokrácia csökkentésével, valamint egy egyszerű és koherens rendszer létrehozásával lehet elérni, amely a társadalmi kihívásokra összpontosít.

  Dominique Vlasto (PPE), írásban. – (FR) Az Unió a Lisszaboni Stratégia ellenére sem volt képes behozni innovációs lemaradását. A költségvetési megszorítások idején – ami kizárja, hogy állami pénzekkel oldjuk meg a kérdést – és a megnövekedett globális versenyben Európának reagálnia kell az új helyzetre, hogy visszakerüljön az innovációs versenybe. Úgy gondolom, hogy a legfontosabb a strukturális reformokra való összpontosítás, amelyek elhárítják az európai innováció lehetséges potenciáljának útjában álló akadályokat. Ezért támogattam ezt a jelentést, amely külön rámutat arra, hogy a szabadalmak benyújtásához jelentős összegek társulnak a tagállamokban, és gyors megállapodásra szólít fel az egységes európai szabadalom tekintetében. Üdvözlöm, hogy a politikai családom által javasoltakat is beemelték a jelentésbe, különösen az európai innovációs alap létrehozását, amely egyszerűbbé teszi a kis- és középvállalkozások számára az európai hitelekhez való hozzáférést. Az európai innováció érdekében történő kapacitásfelszabadítás megköveteli, hogy minden tagállamban felállítsunk egy minimális kifizetési küszöböt a kutatás és fejlesztés terén. Ez biztosítaná az erőfeszítések méltányos eloszlását, és megakadályozná a kétsebességes Európa kialakulását, amely tönkretenné az Unió kohézióját és kormányzását. Ez rendkívül fontos, ha Európa a globális gazdaság legfelső szintjén kíván maradni.

  Iva Zanicchi (PPE), írásban. – (IT) Merkies asszony jelentése mellett szavaztam, mivel a végleges változat kiegyensúlyozottabb az eredetinél, amely túlzottan a polgárok szerepköreire fektette a hangsúlyt a vállalatok helyett. A vállalatok valóban vezető szerepet érdemelnek a kutatásban és az innovációban, részben mivel emlékeznünk kell arra, hogy ezen a területen az uniós politikák az ipar, az oktatási rendszerek és a kutatási intézetek együttműködését erősítését célzó politikáknak köszönhetően növekedtek és fejlődtek. Ezért úgy gondolom, hogy a megszavazott jelentés hasznos hozzájárulás a jövőbeni, a kutatást és az innovációt támogató közös stratégiai programokról szóló jelenlegi vitához az Európai Unióban.

Állásfoglalásra irányuló indítvány (B7-0296/2011)

  Luís Paulo Alves (S&D), írásban. – (PT) A javaslat mellett szavaztam, mivel a válság következtében több millió munkahely szűnt meg, és növekedett a munkahelyek bizonytalansága és a szegénység; mivel az EU lakosságának 17%-át fenyegeti a szegénység; mivel 23 millió uniós lakos munkanélküli; mivel a háztartási munka nagy része a nem hivatalos gazdaságban zajlik bizonytalan foglalkoztatási körülmények között és/vagy nem bejelentett munkavégzésként; mivel ezenfelül az iparosodott országokban a háztartási munka a foglalkoztatás egészének 5–9%-át teszi ki; mivel az ebben az ágazatban dolgozók túlnyomó többsége nő; mivel az ilyen munka alulértékelt, alulfizetett és nem hivatalosan végzik; és mivel a háztartási alkalmazottak kiszolgáltatott helyzete azt jelenti, hogy gyakran van részük hátrányos megkülönböztetésben, és könnyen válhatnak egyenlőtlen, méltánytalan bánásmód vagy visszaélések áldozatává. Üdvözlöm és támogatom a háztartási alkalmazottak számára biztosított tisztességes munkáról szóló ajánlással kiegészített egyezmény elfogadására irányuló ILO-kezdeményezést. Felszólítom a Nemzetközi Munkaügyi Szervezethez (ILO) tartozó uniós tagállamokat, hogy az ILO 2011 júniusi konferenciáján fogadják el ezeket az eszközöket.

  Zigmantas Balčytis (S&D), írásban. – (LT) Az állásfoglalás mellett szavaztam. A válság következtében több millió munkahely szűnt meg, valamint növekedett a munkahelyek bizonytalansága és a szegénység – az EU lakosságának 17%-át fenyegeti a szegénység. Bizonyos országokban a háztartási munka nagy része a nem hivatalos gazdaságban zajlik bizonytalan foglalkoztatási körülmények között és/vagy nem bejelentett munkavégzésként. Az ebben az ágazatban dolgozók túlnyomó többsége nő, és az ilyen munka alulértékelt, alulfizetett és nem hivatalosan végzik. A háztartási alkalmazottaknak gyakran van részük hátrányos megkülönböztetésben, és könnyen válhatnak egyenlőtlen, méltánytalan bánásmód vagy visszaélések áldozatává. Üdvözlöm a háztartási alkalmazottak számára biztosított tisztességes munkáról szóló, ajánlásokkal kiegészített egyezmény elfogadására irányuló ILO-kezdeményezést. A tagállamoknak gyorsan ratifikálniuk kell és végre kell hajtaniuk ezt az egyezményt és annak ajánlásait, mivel ennek megvalósulásával a legkiszolgáltatottabb munkavállalók szükségleteire lehetne válaszolni, és ez kezelné a nem bejelentett munkavégzés problémáját is.

  Jean-Luc Bennahmias (ALDE), írásban. – (FR) Mivel a legtöbb háztartási alkalmazottat bizonytalan feltételek mellett foglalkoztatják, gyakran van részük hátrányos megkülönböztetésben és esetenként kizsákmányolásban, a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság úgy döntött, hogy sürgeti egy állásfoglalás elfogadását, miközben kérdőre vonja az Európai Bizottságot az ezzel a munkavállalói kategóriával kapcsolatos tevékenysége kapcsán. Júniusban a Nemzetközi Munkaügyi Szervezetnek (ILO) éves konferenciáján el kell fogadnia egy egyezményt a háztartási alkalmazottakról, követelve, hogy a többi alkalmazottal egyenlő elbánásban részesüljenek, és hogy teljesüljenek a tisztességes munkához szükséges feltételek. Az állásfoglalással támogatom az ILO törekvéseit. Ne feledjük azonban, hogy ez csak az első lépés: most biztosítanunk kell, hogy a tagállamok ratifikálják az egyezményt annak elfogadása után.

  Izaskun Bilbao Barandica (ALDE), írásban. – (ES) Teljes mértékben támogatom a háztartási alkalmazottak számára biztosított tisztességes munkáról szóló, ajánlásokkal kiegészített egyezmény elfogadására irányuló ILO-kezdeményezést. Az ilyen munkavállalók közül sokan hivatalos iratokkal nem rendelkező bevándorlók, ami azt jelenti, hogy esetükben nagyobb az esélye annak, hogy nem megfelelő bánásmódban részesülnek, nem kapnak rendszeres fizetést, vagy erőszaknak vannak kitéve. Továbbá pedig az iratokkal nem rendelkező munkavállalók nem merik értesíteni a hatóságokat, hogy védelmet, jogaik érvényesítését vagy az egészségügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférést kérjenek, mert attól tartanak, hogy visszatoloncolják őket hazájukba és/vagy munkaadójuk megbünteti őket. Minden háztartási alkalmazottnak származásától függetlenül joga van a tisztességes munkához.

  Alain Cadec (PPE), írásban. – (FR) A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) jelenleg a háztartási alkalmazottakról szóló egyezmény megszövegezésén dolgozik. A háztartási alkalmazottakról szóló ILO-egyezmény elfogadása jelentős része a háztartási alkalmazottak emberi, szociális és munkavállalási jogai tiszteletben tartása biztosításának. A háztartási munka a teljes munkavállalás 5–9%-át teszi ki. Ez a munka gyakran bizonytalan, alulértékelt és nem bejelentett.

  Françoise Castex (S&D), írásban. – (FR) A jelentés mellett szavaztam, hogy lehetővé tegyem egy olyan jelentés átalakítását, amely túl gyakran szól kizsákmányolásról és a jogról egy olyan területen, amely a munkahelyek 5–9%-át teszi ki az Európai Unióban. Azoknak, akik időseinkkel foglalkoznak, joguk van az egyesülési szabadsághoz és a pihenőidőhöz, és nem lehetnek zaklatás vagy visszaélés áldozatai. Ezért szeretnénk állásfoglalásunkkal határozottan támogatni a Nemzetközi Munkaügyi Szervezetet (ILO) és a szakszervezeteket az ezen új eszközök elfogadásáról szóló tárgyalások előtt, amelyek júniusban, a 100. Nemzetközi Munkaügyi konferencián fognak elkezdődni. Sajnáljuk azonban, hogy míg a jobboldal aggodalmát fejezi ki az illegális háztartási alkalmazottakkal kapcsolatban, nem ismeri el, hogy ilyen esetekben gyakran iratok nélküli, bizonytalan helyzetben élő és visszaéléseknek kitett dolgozókról van szó.

  Proinsias De Rossa (S&D), írásban. – Támogattam a háztartási alkalmazottak számára biztosított tisztességes munkáról szóló ILO-egyezményt. Az egyezmény célja a háztartási munka munkavégzésként való jogi elismerése, a jogok valamennyi háztartási alkalmazottra történő kiterjesztése, valamint a jogsértések és visszaélések megelőzése. Az Európai Parlament állásfoglalása továbbá felszólítja a Nemzetközi Munkaügyi Szervezethez tartozó uniós tagállamokat, hogy az ILO 2011. júniusi konferenciáján fogadják el ezeket az eszközöket, és sürgeti az uniós tagállamokat, hogy hamarosan ratifikálják és hajtsák végre az egyezményt és az ajánlást. Bizonyos országokban a háztartási munka nagy része a nem hivatalos gazdaságban zajlik bizonytalan foglalkoztatási körülmények között és/vagy nem bejelentett munkavégzésként. Az iparosodott országokban a háztartási munka a foglalkoztatás egészének 5–9%-át teszi ki, és az ebben az ágazatban dolgozók túlnyomó többsége nő. A nem szabványos vagy atipikus szerződések arányának növekedési tendenciája jelentős nemekkel kapcsolatos és nemzedékek közötti vonatkozással bír. A háztartási alkalmazottak részére biztosítandó tisztességes munkáról szóló ILO-egyezmény elfogadása, ratifikálása és végrehajtása a szegény munkavállalók számának csökkenését eredményezheti, és javíthatja a háztartási munkát végző nagyszámú nő helyzetét.

  Karima Delli (Verts/ALE), írásban. – (FR) Európában három bevándorló nő közül kettőnek alacsony képzettséget igénylő munkája van – gyakran az egészségügyben dolgoznak vagy háztartási munkát végeznek. Ezek a nők hozzájárulnak a gazdaságunkhoz, ennek ellenére nagyon rossz munkakörülmények között dolgoznak, és az alapvető jogaikat sem tartják tiszteletben.

Az idén júniusban megrendezésre kerülő Nemzetközi Munkaügyi konferencián a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet tagjainak lehetőségük lesz arra, hogy elfogadják a háztartási alkalmazottak számára biztosított tisztességes munkáról szóló egyezményt. Ez az eszköz lépés a megfelelő irányba a világ minden dolgozója szempontjából, hiszen kiterjeszti az alapvető foglalkoztatási normákat a háztartási alkalmazottakra: a munkavállalók egy olyan kategóriára, akiket eddig kizártak ebből. A labda most a tagállamok térfelén van, mivel el kell kötelezniük magukat az egyezmény ratifikálása mellett.

Európai szinten abba kell hagynunk, hogy külön és szisztematikusan kezeljük a bevándorlási és a foglalkoztatási politikát. Nem helyes, hogy a háztartási alkalmazottakat a nem hivatalos gazdaságba kényszerítik jogaiktól függetlenül azért, mert a bevándorlási rendelet túlságosan szigorú és nem megfelelően alkalmazzák azt.

  Diogo Feio (PPE), írásban. – (PT) Mindenki tudja, hogy a háztartási munka gyakran bizonytalan és nem hivatalos formában történik, és ez a bizonytalanság és be nem jelentett munkavégzés súlyosan veszélyezteti az ilyen szolgáltatásokat nyújtók jogait annak ellenére, hogy részt vesznek országaik gazdasági tevékenységében, és ugyanúgy dolgozóknak kellene tekinteni őket, mint bárki mást.

A munkaadó és a munkavállaló közötti bizalom egy ilyen tevékenység esetén arra hívja fel a figyelmet, hogy a munkaviszonyt ne terheljük túl sok teherrel, ugyanakkor a dolgozónak joga van méltósággal végezni a munkáját. A Nemzetközi Munkaügyi Szervezetnek (ILO) a háztartási alkalmazottakról szóló, ajánlásokkal kiegészített egyezménye újabb lépés a jó irányba.

  José Manuel Fernandes (PPE), írásban. – (PT) A jelen európai parlamenti állásfoglalás a Nemzetközi Munkaügyi Szervezetnek (ILO) a háztartási alkalmazottakról szóló, ajánlásokkal kiegészített egyezményéről szól. Júniusban újabb ILO-konferencia lesz Genfben, amelyen a háztartási munka kérdésköréről lesz szó. Bár az Európai Unió formálisan nem vehet részt a konferencián, mivel tagállamai a szervezet tagjai, tudja, milyen felelőssége van az ILO-val való együttműködésben, és ezért hozzá szeretne járulni egy olyan területhez, amely az alapvető jogok köréhez tartozik. A háztartási munka fontossága vitathatatlan. Ezt a munkát otthonokban végzik – gyermek- és idősgondozó intézményekben –, amelyek részei az Európa 2020 stratégiának, és az uniós foglalkoztatás 5–9%-át teszi ki, egyre növekedő tendenciával. A háztartási dolgozók – akiknek legnagyobb része nő és bevándorló – gyakran ki vannak téve főnökeik kizsákmányolásának, akik nem garantálják szociális jogaikat. Ezért szavaztam az állásfoglalásra irányuló indítvány mellett.

  João Ferreira (GUE/NGL), írásban. – (PT) A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) a háztartási alkalmazottakról szóló, ajánlásokkal kiegészített egyezménye a jó irányba tett jelentős lépés, amit pozitívan ítélünk meg. A különböző tagállamokban – ahogy a vitából is kiderült – e munkavállalók többsége nő, és egyre nagyobb százalékuk illegális bevándorló. Ez a két csoport a leginkább kiszolgáltatott, és ezek vannak a leginkább kitéve az erőszaknak és a szexuális visszaéléseknek. Nagyon fontos, hogy a közelgő ILO-konferencián intézkedéseket fogadjunk el ebben a tekintetben. Jól ismerjük azokat a súlyosan kizsákmányoló és diszkriminatív feltételeket, amelyek mentén dolgozniuk kell. Nagyon sok háztartási alkalmazott dolgozik alig megfelelő körülmények között, sokan intenzív kizsákmányolás áldozatai, és nem garantálják a szociális biztonsághoz, az egészséghez és biztonsághoz, az anyasági védelemhez, a munkaidőkorláthoz, a pihenőidőhöz, valamint az egyesülési és képviseleti szabadsághoz való jogaikat sem.

Ennélfogva egyértelmű, hogy szabályozni kell a háztartási munkát. Ezért sürgősen hatékony intézkedéseket kell tennünk, hogy küzdjünk a bizonytalan munkavállalás, a hamis számlák, a be nem jelentett és az illegális munka ellen.

  Ilda Figueiredo (GUE/NGL), írásban. – (PT) A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) háztartási alkalmazottakról szóló, ajánlásokkal kiegészített egyezményének elfogadása nagyon fontos. A háztartási alkalmazottak legnagyobb része nő, és egyre nagyobb százalékuk illegális bevándorló. Ez a két csoport a legkiszolgáltatottabb, és ezek vannak a leginkább ki téve az erőszaknak és a szexuális visszaéléseknek, ezért nagyon pozitív és döntő lépés volna, ha a közelgő ILO-konferencián lépések történnének ez irányba.

Jól ismerjük azokat a súlyosan kizsákmányoló és diszkriminatív feltételeket, amelyek mentén sok háztartási alkalmazottnak dolgoznia kell. Ennélfogva egyértelmű, hogy szabályozni kell a háztartási munkát, hogy ezek az emberek ne legyenek kitéve méltatlan munkakörülményeknek, és garantálják jogukat a szociális biztonsághoz, az egészséghez és biztonsághoz, az anyasági védelemhez, a munkaidőkorláthoz, a pihenőidőhöz, valamint az egyesülési szabadsághoz és a képviselethez.

Ezért sürgősen hatékony intézkedéseket kell tennünk, hogy küzdjünk a bizonytalan munkavállalás, a hamis számlák, a be nem jelentett és az illegális munka ellen. Ezért rendkívül fontos, hogy minden bizonytalan munkát biztossá alakítsunk át, amelyekhez jogokkal és megfelelő bérezés társulnak.

  Sylvie Guillaume (S&D), írásban. – (FR) Teljes mértékben támogatom a háztartási alkalmazottakról szóló, ajánlásokkal kiegészített ILO-egyezmény elfogadását, ratifikálását és végrehajtását. A legtöbb esetben a háztartási alkalmazottak bizonytalan foglalkoztatási körülmények között dolgoznak, gyakran kerülnek törvényileg homályos adminisztratív helyzetbe, amely még bizonytalanabbá teszi a körülményeiket, és sokszor válnak diszkrimináció, egyenlőtlen, méltánytalan bánásmód és visszaélések áldozatává. Ezek a szolgáltatások azonban rendkívül fontosak a társadalmunk számára, a csecsemőkortól az idősek segítéséig. Törvényi keretre van szükségünk, amely lehetővé teszi e dolgozók jogainak előmozdítását és tisztességes munkakörülményeinek megteremtését.

  Juozas Imbrasas (EFD), írásban. – (LT) A dokumentum mellett szavaztam, mivel a válság következtében több millió munkahely szűnt meg, valamint súlyosbodott a munkahelyek bizonytalansága és a szegénység – az EU lakosságának 17%-át fenyegeti a szegénység, és 23 millió uniós lakosnak nincs munkahelye. Bizonyos országokban a háztartási munka nagy része a nem hivatalos gazdaságban zajlik, bizonytalan foglalkoztatási körülmények között és/vagy nem bejelentett munkavégzésként. Az ebben az ágazatban dolgozók túlnyomó többsége nő; ezenkívül az ilyen munka alulértékelt, alulfizetett és nem hivatalosan végzik. A háztartási alkalmazottaknak gyakran van részük hátrányos megkülönböztetésben, és könnyen válhatnak egyenlőtlen, méltánytalan bánásmód és visszaélések áldozatává. A háztartási munkát jogilag is munkavégzésként kell elismerni, több jogot kell adnunk a háztartási alkalmazottaknak, és meg kell előznünk a jogsértéseket és visszaéléseket annak érdekében, hogy minden háztartási alkalmazott számára törvényi keretet hozzunk létre, valamint biztosítanunk kell, hogy munkavégzésük nem kerül a szabályozási kereten kívülre. Az ILO-egyezmény elfogadása, ratifikálása és végrehajtása tisztességes munkakörülmények biztosításával nemcsak a háztartási munkát végző nagyszámú nő helyzetét javítaná, hanem a társadalmi befogadás mértékét is. Az azonos bánásmódot biztosító, rugalmas és biztonságos szerződéses feltételek megteremtése érdekében a szabályozás kiigazítására lehet szükség.

  David Martin (S&D), írásban. – Az állásfoglalásra szavaztam, amely „úgy véli, hogy kezelni kell a nem bejelentett munkavégzés problémáját; kijelenti, hogy a háztartási munka világát igen nagy mértékben a nem hivatalos és nem bejelentett munkavégzés jellemzi, és hogy sok migráns munkavállaló dolgozik ebben a szektorban, továbbá hogy jogaik gyakran sérülnek; ezenkívül alapvető fontosságúnak tartja a bizonytalan jellegű munka elleni általános küzdelmet, hiszen ez a probléma különösen a bevándorló munkásokat érinti, és rontja a már eleve kedvezőtlen helyzetüket”.

  Jean-Luc Mélenchon (GUE/NGL), írásban. – (FR) A férfi és női munkavállalók alkalmi dolgozóként való alkalmazása az oligarchia uralkodási logikájának lényege Európában éppúgy, mint máshol. A szervezett bizonytalanság egyéb formái között van egy, amelyet nehezebb megszüntetni, mint másokat: a háztartási alkalmazottakról van szó. A jelentés támogatja egy olyan ILO-egyezmény megszövegezését, amely védené e dolgozók jogait, különösen a rejtett női munkavállalókét. Elítéli az egyre növekvő számú atipikus szerződéseket is, amelyek jelzik, hogy a munka egyre bizonytalanabbá válik. A kezdeményezés mellett szavazok, miközben bánom, hogy a kezdeményezésnek nem lesz tényleges hatása.

  Nuno Melo (PPE), írásban. – (PT) Tekintve, hogy a háztartási munka a foglalkoztatás egészének 5–9%-át teszi ki, és az ebben az ágazatban dolgozók túlnyomó többsége nő; hogy az ilyen munka alulértékelt, alulfizetett és nem hivatalosan végzik; és hogy a háztartási alkalmazottak kiszolgáltatott helyzete azt jelenti, hogy gyakran van részük hátrányos megkülönböztetésben, és könnyen válhatnak egyenlőtlen, méltánytalan bánásmód vagy visszaélések áldozatává, megoldást kell találnunk az ilyen típusú helyzetek megszüntetésére. Ezért üdvözlöm a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet egyezményét, amely figyelmeztet a háztartási munka körüli problémákra.

  Maria do Céu Patrão Neves (PPE), írásban. – (PT) Ezzel az állásfoglalással az Európai Parlament támogatását fejezi ki a háztartási alkalmazottak számára biztosított tisztességes munkáról szóló, ajánlással kiegészített egyezmény elfogadására irányuló ILO-kezdeményezés iránt. A munkaerőpiac peremén az alacsony képzettséget igénylő, ideiglenes munkákat végző vagy háztartási alkalmazottként dolgozó migráns munkavállalók többszörös megkülönböztetésnek vannak kitéve. Ezek a dolgozók gyakran szegénységben élnek és szabálytalan körülmények között dolgoznak, és nagyobb az esélye annak, hogy nem megfelelő bánásmódban részesülnek, nem kapnak rendszeres fizetést, vagy erőszaknak és szexuális zaklatásnak vannak kitéve, és nem merik értesíteni a hatóságokat, hogy védelmet, jogaik érvényesítését kérjék, mert attól tartanak, hogy visszatoloncolják őket hazájukba és/vagy munkaadójuk megbünteti őket. E helyzet miatt az állásfoglalás mellett szavaztam: Támogatom az egyezmény azon célkitűzését, hogy megteremtsük a háztartási munka szakmaként való jogi elismerésének lehetőségét, kiterjesszük a jogokat valamennyi háztartási alkalmazottra a jogsértések és visszaélések megelőzése érdekében, és olyan szabályozási keretet hozzunk létre, amely garantálja, hogy munkájuk nem a szabályozási kereten kívül zajlik.

  Phil Prendergast (S&D), írásban. – Támogattam a háztartási alkalmazottakról szóló ILO-egyezményt. A háztartási munka jelentős rész be nem jelentett, bizonytalan és alulfizetett, a háztartási alkalmazottak pedig – főként nők – visszaéléseknek vannak kitéve, különösen akkor, ha külföldön dolgoznak. Az ILO-egyezmény elfogadása segíthet a dolgozó szegények számának csökkentésében, a munkakörülmények javításában, valamint a legkiszolgáltatottabb munkavállalók egyik csoportjának társadalmi befogadásában. Alkalmaznunk kell az alapvető foglalkoztatási normákat a háztartási munkára is, és biztosítanunk kell, hogy a munkavégzők jogosultak legyenek a társadalombiztosításra, és védve legyenek a visszaélésekkel szemben.

  Paulo Rangel (PPE), írásban. – (PT) A háztartási alkalmazottakat gyakran büntetik munkájuk informális volta miatt. Ezért, mivel kívül állnak a gazdasági tevékenység formális struktúráin, gyakran korlátozzák őket munkavállalói jogaikban. Ez ellen a helyzet ellen határozottan küzdenünk kell.

  Raül Romeva i Rueda (Verts/ALE), írásban. – Ezzel az Európai Parlament 1. üdvözli és támogatja a háztartási alkalmazottak számára biztosított tisztességes munkáról szóló ajánlással kiegészített egyezmény elfogadására irányuló ILO-kezdeményezést; sürgeti azon uniós tagállamokat, amelyek tagjai az ILO-nak, hogy az ILO 2011. júniusi konferenciáján fogadják el ezeket az eszközöket; sürgeti az uniós tagállamokat, hogy hamarosan ratifikálják és hajtsák végre az egyezményt és az ajánlást; 2. úgy véli, hogy a háztartási alkalmazottak részére biztosítandó tisztességes munkáról szóló ILO-egyezmény elfogadása, ratifikálása és végrehajtása a dolgozó szegények számának csökkenését eredményezheti; 3. úgy véli, hogy egy ilyen egyezmény elfogadása, ratifikálása és végrehajtása megfelelően foglalkozna a munkavállalók egyik legkiszolgáltatottabb csoportjának szükségleteivel.

  Alf Svensson (PPE), írásban. – (SV) Tegnap, május 12-én, csütörtökön, az Európai Parlament elfogadta a Nemzetközi Munkaügyi Szervezetnek (ILO) a háztartási alkalmazottakról szóló, ajánlásokkal kiegészített egyezményéről szóló állásfoglalást. Szerte a világon, és különösen a szegény országokban, a háztartási munka egyike a legrosszabbul fizetett munkáknak. Az ilyen munkahelyeken gyakran hiányoznak a megfelelő szerződések és szociális juttatások. Ezért helyes és megfelelő, hogy ezt a szolgáltatási ágazatot az ILO-egyezmény külön ajánlásban említi meg. A 13. bekezdésben foglaltak miatt szavaztam az Európai Parlament állásfoglalása ellen, amely felszólítja az Unió tagállamait arra, hogy ratifikálják a migráns munkavállalók és családtagjaik jogainak védelméről szóló nemzetközi egyezményt – ezt még egyetlen uniós tagállam sem tette meg. Véleményem szerint a hat legfontosabb egyetemes és mindenkire vonatkozó ENSZ-egyezményt nem kell további eszközökkel kiegészíteni. Ennek következtében ugyanis megkérdőjeleződhetne a már elfogadott egyezmények legitimitása, és ennek nem kívánok részese lenni. Szívesebben dolgoznék azon, hogy növeljük a legfontosabb emberi jogi egyezményeknek való megfelelőséget, amelyek tartalma nyilvánvalóan vonatkozik a háztartási alkalmazottakra is. Ezt túl sok aláíró állam hagyja most figyelmen kívül.

  Marc Tarabella (S&D), írásban. – (FR) A gyakran bizonytalan, alulértékelt és nem bejelentett háztartási munka az iparosodott országokban a teljes munkavállalás 5–9%-át teszi ki. A háztartási alkalmazottak legnagyobb része nő és bevándorló, akiket könnyebb kizsákmányolni és gyengén megfizetni. A háztartási alkalmazottakról szóló ILO-egyezmény elfogadása rendkívüli fontos az emberi és szociális jogok tiszteletben tartásának biztosítása érdekében annak révén, hogy a háztartási munkának ugyanolyan jogállást biztosítunk, mint bármely más munkának, és törvényi keretet nyújtunk a háztartási alkalmazottaknak.

A ma elfogadott parlamenti állásfoglalás minden tagállam számára hangsúlyosan jelzi azt az elvárást, hogy aláírják az egyezményt, amely reményeim szerint elég erős ahhoz, hogy javítsa a dolgozók társadalmi befogadását azzal, hogy lehetővé teszi a hozzáférésüket azokhoz az általános szociális jogokhoz, amelyekhez minden dolgozónak joga van.

  Marie-Christine Vergiat (GUE/NGL), írásban. – (FR) A háztartási alkalmazottakról szóló ILO-egyezmény tervezetének az uniós tagállamok által történő elfogadásáról szóló európai parlamenti állásfoglalás mellett szavaztam. Ez az egyezmény lehetővé teszi számunkra, hogy hatékonyabban küzdjünk az ágazat igen sok dolgozójának elfogadhatatlan munkakörülményei ellen, akiknek jelentős része nő, és közülük sokan bevándorlók, hivatalos iratok nélkül. Ez ki fogja egészíteni az ILO vagy más nemzetközi szervezetek egyéb egyezményeit. Az Európai Parlament felszólította az Uniót és tagállamait arra, hogy ratifikálják a migráns munkavállalók és családtagjaik jogainak védelméről szóló nemzetközi egyezményt. Ugyanakkor sajnálom, hogy az Európai Néppárt (Kereszténydemokraták) Képviselőcsoportja – elsősorban több szocialista képviselő tartózkodásának köszönhetően – sikeresen elfogadtatott egy olyan módosítást, amely nem engedi, hogy a bevándorló munkavállalókat – különösen a hivatalos iratokkal nem rendelkezőket – a többi dolgozóval azonos bánásmódban részesítsék. Ez a módosítás még negatívabb képet fest a bevándorlókról, és elősegíti az idegengyűlöletet. Nem marad más hátra, mint valóban végrehajtani az egyezmény rendelkezéseit, ami nem lesz egyszerű, de a megközelítés mindenesetre pozitívnak tekinthető.

  Angelika Werthmann (NI), írásban. – (DE) A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) az ENSZ szakintézménye, és a társadalmi igazságosság, az emberi jogok és a munkavállalók jogai érdekében lép fel. A szervezet legfőbb feladata, hogy nemzetközi foglalkoztatási és szociális normákat hozzon létre. Az ILO a 2010-es évet a háztartási alkalmazottak évévé nyilvánította. A minimális követelmények tehát megszülettek, mivel a háztartási alkalmazottak a világ legnagyobb szabályozatlan ágazatát képviselik.

Állásfoglalásra irányuló indítvány (B7-0295/2011)

  Luís Paulo Alves (S&D), írásban. – (PT) Megszavazom ezt a javaslatot, tekintettel arra, hogy az antibiotikum-rezisztencia (AMR) az európai állattenyésztési ágazatban az állatok egészségét érintő kérdések egyike, különösen, ha a kezelés hatástalan marad; hogy már több tagállam kibocsátott iránymutatásokat az antimikrobiális készítmények körültekintő alkalmazásáról, ami e készítmények használatának csökkentéséhez vezetett; hogy az állattenyésztési ágazat – a tehéntej, a marhahús, a sertés- és szárnyashús, a tojás, a juh- és kecsketej és -hús termelése – fontos szerepet játszik az európai mezőgazdaságban; és hogy a gazdák elsődleges célja, hogy a higiéniához, a megfelelő takarmányhoz és tartási körülményekhez, a felelősségteljes állategészségügyi irányításhoz köthető jó mezőgazdasági gyakorlatok alkalmazása révén állatállományuk egészséges és produktív maradjon. Ezért felszólítom a Bizottságot, hogy az EU 2011–2015-ös állat-egészségügyi stratégiája keretében dolgozzon ki egy széles körű többéves cselekvési tervet.

  Elena Oana Antonescu (PPE), írásban. – (RO) Az antibiotikum-rezisztencia az európai állattenyésztési ágazatban az állatok egészségét érintő kérdések egyike, különösen, ha a kezelés hatástalan marad. Már számos tagállam kibocsátott iránymutatásokat az ilyen anyagok körültekintő alkalmazásáról, ami ezek használatának csökkentéséhez vezetett. Megfelelő alkalmazásuk esetén az antimikrobiális készítmények hasznos eszközként szolgálnak a gazdák számára ahhoz, hogy állatállományuk egészséges és termékeny maradjon, és egyúttal biztosítsák az állatok jólétét is. Noha ezeket a készítményeket állatok kezelésére írják fel, azok az embereket és az állatok egyaránt érintik. Ezen állásfoglalásra irányuló indítvány végső célja az antimikrobiális készítmények – mint az állatok és az emberek körében terjedő járványok leküzdésére szolgáló hatékony eszközök – fenntartása oly módon, hogy eközben az antimikrobiális készítmények alkalmazását a szigorúan szükséges szinten tartsák. A jelentés mellett szavaztam.

  Liam Aylward (ALDE), írásban. – (GA) A gazdák legfőbb célja, hogy biztosítsák állatállományuk egészségét és termékenységét, ezt pedig jó mezőgazdasági gyakorlatok alkalmazása révén érik el.

Megszavaztam az állásfoglalást, mert az antimikrobiális készítményekre és olyan más lehetőségekre vonatkozó további kutatások elvégzését kéri, amelyek segítik a gazdákat a fent említett célkitűzések elérésében. Programot kell létrehozni a kutatási eredmények, a tudás és a legjobb gyakorlatok megosztása érdekében. Támogatom azt a kérést, hogy további kutatás folyjon az állatok jólétéről és a mezőgazdasági gyakorlatokról, úgymint az állatállomány kezelésének javítása, a korai járványmegelőzés és az egészséges állatfajták tenyésztése.

Biztosítani kell azonban, hogy az élelmiszer-termelés céljára tenyésztett állatok és a kedvtelésből tartott állatok antibiotikum-rezisztenciájának (AMR) fokozott felügyelete és ellenőrzése ne rójon a gazdákra további pénzügyi és adminisztratív terheket.

  Zigmantas Balčytis (S&D), írásban. – (LT) Az állásfoglalás mellett szavaztam. Az antibiotikum-rezisztencia (AMR) az európai állattenyésztési ágazatban az állatok egészségét érintő legfőbb kérdések egyike. Tekintettel az állattenyésztési ágazat rendkívüli jelentőségére az európai mezőgazdaságban, a kérdés megfelelő kezelése alapvető fontosságú. Egyetértek azzal, hogy a tagállamoknak el kell végezniük az élelmiszer-termelés céljára tenyésztett állatok antibiotikum-rezisztenciájának (AMR) rendszeres és szisztematikus felügyeletét és ellenőrzését anélkül, hogy ennek során további pénzügyi vagy adminisztratív terheket rónának a gazdálkodókra, az állatok tulajdonosaira vagy az állat-egészségügyi szakemberekre. Az Élelmiszerügyi és Állat-egészségügyi Hivatalnak és az Európai Élelmiszer-biztonsági Hatóságnak további ellenőrzéseket és elemzéseket kell elvégezniük ezen a területen, és ajánlásokat kell benyújtaniuk. Egyetértek azzal, hogy a Bizottságnak nemzetközi szintű megbeszéléseket kell tartania az antimikrobiális készítmények állatok számára adott takarmányban növekedésserkentő céllal történő felhasználásának betiltása érdekében, és ezt a kérdést napirendre kell tűznie a harmadik országokkal folytatott kétoldalú tárgyalások során.

  Carlos Coelho (PPE), írásban. – (PT) Örvendetes, hogy az antimikrobiális készítmények használatában csökkenés tapasztalható, amihez hozzájárult az is, hogy több tagállam kibocsátott iránymutatásokat az antimikrobiális készítmények körültekintő alkalmazásáról.

Az antimikrobiális készítményeknek mind az emberek, mind pedig az állatok esetében történő alkalmazását elrendelő minden döntést alaposan mérlegelni kell és tekintetbe kell venni az antibiotikum-rezisztencia (AMR) lehetséges kockázatát. Valójában ez a rezisztencia az embereket és az állatokat egyaránt érinti, valamint emberekről átterjedhet állatokra és fordítva. Nagyon is tisztában vagyok azzal, hogy az AMR-t az emberek esetében gyakran az antibiotikumokat tartalmazó gyógyszerek nem megfelelő adagolása és a helytelen kezelés okozza, azonban kialakulhat az antibiotikum-rezisztens géneket hordozó kórokozó baktériumok – állatokon keresztül történő – átadása révén is, ami komoly következményekkel jár a közegészségre és az állatok egészségére nézve.

Ezért valóban átfogó kérdéssel van dolgunk, amely uniós szinten egy olyan összehangolt megközelítést követel meg, amely törekszik annak biztosítására, hogy az antimikrobiális készítmények az állatok és az emberek körében terjedő járványok leküzdésére szolgáló hatékony eszközök maradjanak, ösztönzi azok körültekintő és felelősségteljes alkalmazását és azok használatát a szigorúan szükséges szintre szorítja.

  Vasilica Viorica Dăncilă (S&D), írásban. – (RO) Az antibiotikum-rezisztencia (AMR) az európai állattenyésztési ágazatban az állatok egészségét érintő kérdések egyike, különösen mivel már több tagállam kibocsátott iránymutatásokat az antimikrobiális készítmények körültekintő alkalmazásáról, ami e készítmények használatának csökkentéséhez vezetett. Mivel a gazdák elsődleges célja, hogy jó mezőgazdasági gyakorlatok (higiénia, megfelelő takarmány és tartási körülmények, felelősségteljes állategészségügyi irányítás) alkalmazása révén állatállományuk egészséges és produktív maradjon, úgy gondolom, hogy új antimikrobiális készítmények, valamint azok alternatívái (oltás, biobiztonság, az ellenállóképességet növelő táplálás) kutatására, valamint az állatok körében terjedő járványos betegségek elkerülése és ellenőrzése érdekében bizonyítékokra épülő, az Európai Unió kutatási keretprogramjainak keretében végrehajtandó stratégiákra van szükség.

  Edite Estrela (S&D), írásban. – (PT) Megszavaztam az antibiotikum-rezisztenciáról szóló állásfoglalásra irányuló indítványt, mert úgy vélem, hogy a Bizottságnak és a tagállamoknak intézkedéseket kell életbe léptetniük, hogy megoldják az állatok kezelésére használt antibiotikumokkal szembeni rezisztencia egyre súlyosabb problémáját, mivel az állati takarmányba kevert antibiotikumok használata is hozzájárul az antibiotikum-rezisztencia emberek esetében történő kialakulásához.

  Diogo Feio (PPE), írásban. – (PT) Az antibiotikum-rezisztencia az állattenyésztési ágazatot érintő súlyos probléma, így osztom a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottságnak a kérdéssel kapcsolatos aggályait és egyetértek javaslataival, nem csak azt illetően, hogy csökkenteni kell az állatoknak a kezelésükre használt antibiotikumokkal szembeni rezisztenciáját, hanem azzal is, hogy az állatok körében terjedő olyan járványok leküzdésének egyéb eszközeit is elő kell mozdítani, amelyek nem feltétlenül kötődnek az antibiotikumok használatához.

Ami az antimikrobiális készítményeknek az állatok számára adott takarmányban növekedésserkentő céllal történő felhasználását illeti, felhívnám a figyelmet arra, hogy ez nem csak az antibiotikumokkal szemben rezisztenssé váló állatok, hanem az emberek egészségét is veszélyezteti, mivel az állati eredetű termékek bekerülnek az élelmiszerláncba, és így az embereket is érintik.

Ezért égető szükség van egy az állati takarmányban felhasznált antimikrobiális készítmények betiltásának lehetőségéről készített tanulmányra és az antibiotikum-rezisztencia csökkentését szolgáló intézkedések előmozdítására, mivel így biztosítható az állatok jobb egészsége és a nagyobb élelmiszer-biztonság.

  José Manuel Fernandes (PPE), írásban. – (PT) Ez az európai parlamenti állásfoglalás az állatok antibiotikumokkal szembeni rezisztenciájának problémájával foglalkozik, amely helyzetnek végzetes következményei lehetnek. A kérdésnek az emberi egészséggel – különösen azok esetében, akik állatokkal foglalkoznak – kapcsolatos, de gazdasági következményei is vannak, mivel az Unió állattenyésztésének versenyképes jövője forog kockán. A Parlament már többször megvitatta ezt a kérdést, és több kezdeményezést elfogadott, például az adatbázisra vonatkozóan, amelyet folyamatosan aktualizálni kell. Eljött azonban az idő, hogy a szavak helyett a tettek mezejére lépjünk, hogy a hatályban lévő jogszabályok többé ne csak üres szavak legyenek. Ezért elengedhetetlen, hogy az új közös agrárpolitika (KAP) figyelembe vegye ezt a problémát és ösztönözze a jó állattenyésztési gyakorlatokat. Így megszavaztam ezt a közös állásfoglalásra irányuló indítványt, amelyet a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság döntő többséggel elfogadott, mivel ez egy nagyon kiegyensúlyozott szöveg, amelynek javaslatai nem csak az emberi egészséget és az állatok jólétét védi, hanem a vállalkozások életképességét is biztosítja.

  João Ferreira (GUE/NGL), írásban. – (PT) Az antibiotikum-rezisztencia (AMR) az európai állattenyésztési ágazatban az állatok egészségét érintő kérdések egyike, amely kiterjed a tehéntejre, a marhahúsra, a sertés- és szárnyashúsra, a tojásra, a juh- és kecsketejre és -hús termelésre. Megfelelő alkalmazásuk esetén az antimikrobiális készítmények hasznos eszközként szolgálnak a gazdák számára ahhoz, hogy állatállományuk egészséges és termékeny maradjon.

Az AMR-t az emberek esetében gyakran az antibiotikumokat tartalmazó gyógyszerek nem megfelelő adagolása okozza. A kórokozó baktériumok átadása különösen a gazdákat és a gazdaságban dolgozó személyeket fenyegeti, akik mindennaposan az állatok közvetlen közelében vannak.

Ez a jelentés hozzájárul a területen folytatott közös adatgyűjtési tevékenységek irányának meghatározásához, az eredmények elemzéséhez és megoldások javasolásához. Célja, hogy átfogó kép alakuljon ki arról, hogy napjainkban mikor, hol, hogyan és mely állatok esetében alkalmaznak ténylegesen antimikrobiális készítményeket, anélkül, hogy ennek során további pénzügyi vagy adminisztratív terheket rónának a gazdálkodókra vagy az állatok tulajdonosaira, figyelemmel arra a körülményre is, hogy a gazdálkodói gyakorlat és intenzitás tagállamonként eltérő.

Hangsúlyozni szeretnénk az olyan állattartási rendszerek kifejlesztésének jelentőségét, amelyek csökkentik az antimikrobiális készítmények alkalmazásának szükségességét, valamint az új antimikrobiális készítmények kutatásának fontosságát. Az állásfoglalás tartalmát pozitívnak tartjuk, mivel az antimikrobiális készítmények körültekintő és felelősségteljes használatát tűzi ki célul.

  Ilda Figueiredo (GUE/NGL), írásban. – (PT) Az antibiotikum-rezisztencia (AMR) az európai állattenyésztési ágazatban az állatok egészségét érintő kérdések egyike, amely kiterjed a tehéntejre, a marhahúsra, a sertés- és szárnyashúsra, a tojásra, a juh- és kecsketejre és -hús termelésre. Megfelelő alkalmazásuk esetén az antimikrobiális készítmények hasznos eszközként szolgálnak a gazdák számára ahhoz, hogy állatállományuk egészséges és termékeny maradjon.

Az AMR-t az emberek esetében gyakran az antibiotikumokat tartalmazó gyógyszerek nem megfelelő adagolása okozza, a kórokozó baktériumok átadása pedig különösen a gazdákat és a gazdaságban dolgozó személyeket fenyegeti, akik mindennaposan az állatok közvetlen közelében vannak.

Ez a dokumentum hozzájárul a területen folytatott közös adatgyűjtési tevékenységek irányának meghatározásához, az eredmények elemzéséhez és megoldások javasolásához. Mint olyan, célja, hogy átfogó kép alakuljon ki arról, hogy napjainkban mikor, hol, hogyan és mely állatok esetében használnak ténylegesen antimikrobiális készítményeket, anélkül, hogy ennek során további pénzügyi vagy adminisztratív terheket rónának a gazdálkodókra vagy az állatok tulajdonosaira, figyelemmel arra a körülményre is, hogy a gazdálkodói gyakorlat és intenzitás tagállamonként eltérő.

Szintén fontos az új antimikrobiális készítmények, valamint azok alternatíváinak kutatása, továbbá hangsúlyozni szeretnénk az olyan hatékony állattartási rendszerek kifejlesztésének jelentőségét, amelyek csökkentik az antimikrobiális készítmények alkalmazásának szükségességét.

  Juozas Imbrasas (EFD), írásban. – (LT) A dokumentum mellett szavaztam, mert annak végső célja az antimikrobiális készítmények – mint az állatok és az emberek körében terjedő járványok leküzdésére szolgáló hatékony eszközök – fenntartása oly módon, hogy az antimikrobiális készítményeket csak abban az esetben alkalmazzák, ha az abszolút szükséges. Véleményem szerint olyan bevált gyakorlatokat kell elterjeszteni az állattenyésztésben, amelyek az antibiotikum-rezisztencia (AMR) terjedésének kockázatát a lehető legkisebbre csökkentik. E gyakorlatok alkalmazása a fertőző betegségek terjedésének nagyobb kockázata miatt különösen fontos a különböző tenyésztelepekről érkező fiatal állatok esetében. A Bizottságnak folytatnia kell a munkát az antimikrobiális készítmények állatok számára adott takarmányban növekedésserkentő céllal történő felhasználásának nemzetközi betiltása érdekében, és ezt a kérdést napirendre kell tűznie a harmadik országokkal, köztük az Egyesült Államokkal folytatott kétoldalú tárgyalások során. Hangsúlyoznunk kell egyrészt az állategészségügy és az antimikrobiális készítmények felhasználása közötti logikai összefüggést, másrészt az állategészségügy és az emberi egészségügy közötti kapcsolatot. Számunkra most a legfontosabb az élelmiszer-biztonság lehető legmagasabb szintjének biztosítása.

  Elisabeth Köstinger (PPE), írásban. – (DE) Hosszú ideig az antibiotikumokat a fertőző betegségekből kigyógyító csodaszernek tartottuk. A legtöbb európai országban a fájdalomcsillapítók után az antibiotikumok a leggyakrabban használt gyógyszerek. Az Európában felírt antibiotikumok mintegy 50%-át az állatgyógyászatban alkalmazzák. Ha nem használnánk antibiotikumokat, az állatok körében terjedő betegségek és a járványos állatbetegségek gyors ütemben elterjednének és epidémiává alakulnának, ami tetemes gazdasági károkat okozna. Sajnálatos módon az antibiotikumok humán orvostudományban és állatorvos-tudományban való korlátlan használatának nagy ára van. Az antibiotikumok túlzott használata rezisztencia kialakulásához és a kórokozók alkalmazkodásához vezet. Mára több közismert antibiotikum hatástalanná vagy megbízhatatlanná vált. Ezért határozottan támogatom a Ház állásfoglalását, amely kifejezetten felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy felelősségteljes módon lássanak hozzá az állatok kezelésére használt antibiotikumokkal szembeni rezisztencia egyre súlyosabb problémájának megoldásához.

  David Martin (S&D), írásban. – Ez az állásfoglalás elismeri, hogy az antimikrobiális készítmények megfelelő alkalmazásuk esetén hasznos eszközként szolgálnak a gazdák számára ahhoz, hogy állatállományuk egészséges és termékeny maradjon, és egyúttal biztosítsák az állatok jólétét is. Azt is megállapítja azonban, hogy szükség van szigorú felügyeletre és ellenőrzésre, így megszavaztam az állásfoglalást.

  Nuno Melo (PPE), írásban. – (PT) Az antibiotikum-rezisztencia (AMR) az európai állattenyésztési ágazatban az állatok egészségét érintő kérdések egyike, különösen, ha a kezelés hatástalan marad. Már több tagállam kibocsátott iránymutatásokat az antimikrobiális készítmények körültekintő alkalmazásáról, ami e készítmények használatának csökkentéséhez vezetett. A kedvező eredmények ellenére még mindig sok a tennivaló e problémával kapcsolatban. Ezért van szükség a probléma felszámolását eredményező közös európai politikákra.

  Radvilė Morkūnaitė-Mikulėnienė (PPE), írásban. – (LT) Ma a Parlament egy fontos döntést hozott az antibiotikum-rezisztanciáról. Véleményem szerint nagyon fontos az állat-egészségügyi termékek – többek között az antimikrobiális készítmények – használatára vonatkozó információk gyűjtése és elemzése. Szintén biztosítani kell e termékek hatékony és mértéktartó alkalmazását, valamint azt, hogy ne veszélyeztessék az emberi betegségek leküzdését szolgáló intézkedések hatékonyságát, ha a gyógyszeres kezelés céljára antibiotikus hatóanyag mellett döntenek. Habár az antibakteriális hatóanyagok állatokban és állati takarmányokban észlelhető maradványainak ellenőrzését szolgáló, 2005 és 2009 között az EU-ban elvégzett vizsgálatok pozitív eredményekről tanúskodnak, még mindig elmondható, hogy nincs a csökkenés irányába mutató ellenőrzött tendencia, csak szétaprózódott ingadozások. Különösen aggasztó az a tény, hogy 2009-es adatok szerint az antibiotikus hatóanyagok terén mért eltérések túlnyomó része a méz-, nyúl- és tenyésztetthal-mintákban fordultak elő, azaz többnyire értékesnek tartott és az európaiak napi étrendjén gyakran szereplő termékek esetében. Az antimikrobiális kezelés megfontolt alkalmazásának és a humán, illetve állat-orvostudományi kutatások forrásainak megfelelőbb összehangolását szolgáló átfogó ellenőrzés végrehajtásának célja nagyon fontos az emberek egészségének és az állatok jólétének garantálása szempontjából.

  Rareş-Lucian Niculescu (PPE), írásban. – (RO) Az állásfoglalás mellett szavaztam. Évente 25 000 ember hal meg Európában az antibiotikum-rezisztenciához köthető vagy azzal összefüggő okokból. Az állatok vagy az állati eredetű élelmiszerek szerepet játszhatnak az antibiotikum-rezisztencia emberekre történő átvitelében. Ezért kell az antibiotikumokat megfontoltan alkalmazni az állattenyésztésben. Az állásfoglalásban az állat-egészségügyi szakemberek és a gazdálkodók teljesebb tájékoztatására vonatkozóan javasolt intézkedéseket a lehető legintenzívebben kell végrehajtani.

  Maria do Céu Patrão Neves (PPE), írásban. – (PT) Az antibiotikum-rezisztenciáról (AMR) szóló állásfoglalás olyan időben született, amikor az AMR problémát jelent az állatok egészsége szempontjából az európai állattenyésztési ágazatban, amelyben lehetővé kell tenni, hogy az a közeljövőben biztonságos és hatékony antimikrobiális kezelésekre támaszkodhasson.

Az antimikrobiális készítményeknek az állatok esetében történő alkalmazása során tekintetbe kell venni az AMR embereket érintő lehetséges kockázatát, amelyet gyakran az antibiotikumokat tartalmazó gyógyszerek nem megfelelő adagolása, a helytelen kezelés, valamint az okozza, hogy a kórokozók a kórházakban állandóan antimikrobiális hatóanyagoknak vannak kitéve.

Megszavaztam a jelentést, mert az antibiotikum-rezisztens géneket hordozó kórokozó baktériumok különös veszélyt jelentenek az emberek számára az említett kórokozók bevitele és/vagy az állatok közvetlen közelében való mindennapos tartózkodás révén. Úgy vélem, hogy elengedhetetlen a kutatás melletti elkötelezettség, mivel az hozzájárul ahhoz, hogy az antimikrobiális készítmények az emberek és állatok körében egyaránt terjedő járványok leküzdésére szolgáló hatékony eszközzé váljanak. Az antimikrobiális készítmények használatát azonban a szigorúan szükséges szinten kell tartani.

  Phil Prendergast (S&D), írásban. – Az antibiotikum-rezisztencia súlyos közegészségügyi probléma. Helytelen használat és nem megfelelő adagolás esetén az antimikrobiális készítmények emberek és állatok esetében történő alkalmazása a rezisztencia kialakulásának kockázatával jár. Az antibiotikum-rezisztencia emberekről átterjedhet állatokra és fordítva. A kórházi betegek és a gazdálkodók esetében különösen fennáll a veszélye a rezisztens baktériumoknak való kitettségnek. Szükség van a rezisztenciával kapcsolatosan végzett humán és állat-orvostudományi kutatások jobb összehangolására, valamint új antibiotikumok, alternatív kezelések, illetve az állatok körében terjedő járványok megelőzésére és ellenőrzésére irányuló gyakorlatok további kutatására.

  Paulo Rangel (PPE), írásban. – (PT) Az állattenyésztés kulcsfontosságú szerepet tölt be az európai gazdaságban. Az antibiotikumokat gyakran alkalmazzák az állatok egészségének megőrzésére. Felmerülhet a probléma, hogy az emberek és az állatok esetében egyaránt antibiotikum-rezisztencia (AMR) alakulhat ki, amelynek az emberi egészségre nézve súlyos következménye lehet. Ezért az ilyen kockázatokkal szembeni elővigyázatosságként megfelelő stratégiákat kell elfogadni.

  Raül Romeva i Rueda (Verts/ALE), írásban. – Az állásfoglalással az EP: 1. üdvözli a Bizottság és ügynökségei által a közös adatgyűjtés tekintetében e téren tett erőfeszítéseket, és különösen az ESVAC (az európai állat-egészségügyi antibiotikum-felhasználási felügyelet) létrehozására irányuló 2009-es kezdeményezést; sajnálja, hogy még nem csatlakozott minden tagállam az ESVAC hálózatához, és felszólítja az érintett országokat, hogy tegyék ezt meg; kéri a Bizottságot, hogy az ESVAC hálózata számára biztosítsa a feladatai ellátásához szükséges pénzügyi forrásokat; kéri a Bizottságot, hogy haladéktalanul bocsásson rendelkezésre jogi keretet annak érdekében, hogy a tagállamokat felhatalmazza a hatékony adatgyűjtésre; 2. kéri a Bizottságot, hogy törekedjen az összehangolt és összehasonlítható adatgyűjtésre, a harmadik országokkal – közöttük az Egyesült Államokkal – kapcsolatos tevékenységek tekintetében is.

  Angelika Werthmann (NI), írásban. – (DE) Az antibiotikumok a gombák vagy baktériumok által termelt természetes anyagok, amelyeket a bakteriális fertőzések leküzdésére alkalmaznak. Egyéb célú felhasználása mellett állatoknak megelőzés céljából adják. A rezisztencia azt jelenti, hogy az antibiotikum többé nem képes a baktériumok elpusztítására vagy elszaporodásuk meggátolására. Ennek megelőzése érdekében be kell tartani az orvos utasításait. Az állatban található rezisztens baktériumok azonban átterjedhetnek az emberre, és jelentős egészségügyi kockázatot jelentenek – az eredmény akár az emberben kialakuló antibiotikum-rezisztencia is lehet. Ezért helyes volt a jelentés megszavazása, hogy végre egy olyan állattenyésztést szorgalmazhassunk, amely antimikrobiális anyagok nélkül is boldogul.

  Anna Záborská (PPE), írásban. – (SK) Köztudott, hogy az emberekhez hasonlóan az antibiotikumokkal kezelt állatok esetében is olykor kialakulhat rezisztencia a hatásukkal szemben. Ez a rezisztencia az állatról átterjedhet az emberre, és így veszélyt jelent az egészségre vagy megnehezítheti egyes betegségek kezelését. Ezért fontos az antibiotikumok állattenyésztésben és kedvtelésből tartott állatok esetében történő felhasználásának részletes ellenőrzése. Ez fogyasztóvédelem és az élelmiszergyártás biztonságának kérdése, amit minden uniós tagállamban azonosan magas színvonalon kell biztosítani. Helyénvaló, hogy az emberek által megválasztott képviselőkből álló Európai Parlament követelje, hogy a Bizottság cselekedjen. Csak abban az esetben tudunk gyorsan és hatékonyan reagálni, ha ismerjük a valódi helyzetet. Ezért támogattam a benyújtott jelentést, és elvárom a Bizottságtól, hogy a közeljövőben benyújtson egy javaslatot az antibiotikumok állattenyésztési ágazatban történő alkalmazásának ellenőrzését szolgáló intézkedésekre vonatkozóan.

Jelentés: Marietje Schaake (A7-0112/2011)

  Luís Paulo Alves (S&D), írásban. – (PT) A jelentés mellett szavazok, mert a kultúra központi eleme lehet a nemzetközi kapcsolatoknak, mivel hozzájárul a fejlődéshez, a társadalmi befogadáshoz, a demokráciához és a konfliktusmegelőzéshez. Ezért azt figyelembe kell venni az Európai Külügyi Szolgálat (EKSZ) fejlesztése során.

  Roberta Angelilli (PPE), írásban. – (IT) Ebben az új digitális gazdaságban a kulturális és kreatív iparágak (kki-k) nagy lehetőséget rejtenek magukban és alkalmasak az európai kulturális sokszínűség kifejezésének és a gazdasági és társadalmi fejlődés terjesztésének ösztönzésére. Emellett a kultúra és a kreativitás jelenti a kulcsot kulturális örökségünk és tájképünk megőrzéséhez és javításához, és hasznosak a polgárok kulturális szintjének emelésében. Nem szabad alábecsülnünk azt a tényt, hogy ezek az iparágak Európa egyik legdinamikusabb ágazatát alkotják, és az EU bruttó hazai termékének 2,6%-át adják 5 millió európai polgárnak biztosítva minőségi foglalkoztatást.

A Bizottság által egy éve közzétett zöld könyv következtében a kulturális és kreatív iparágak immár az azokat megillető elismerésben részesülnek, és létfontosságú szerephez jutottak a kultúrának az információs társadalmon, az innováción és a vállalkozói szellemen alapuló európai jövőképében. Sajnálatos módon a beruházások hiánya, a vállalatok nem megfelelő tőkeellátottsága, a szabályozási keret hiánya – ami elhárítaná a művészek és az alkotók mobilitása elől az akadályokat – és a kalózkodás egyre nagyobb elterjedése néhány azon tényezők közül, amelyek gyengítik egy európai kulturális tér létrejöttét. Ne feledjük, hogy az európai iparág világsikere művészeink jelentős professzionalizmusán és kreativitásán alapszik, akiket kiváló munkájuk folytatása érdekében védeni és kézzelfogható ösztönzőkkel támogatni kell.

  Elena Oana Antonescu (PPE), írásban. – (RO) Az európai kultúra egyik alapvető szempontja, hogy azt a külkapcsolatokban nem egyszerű módon, hanem különös tulajdonságainak köszönhetően mint valami lüktető és élő dolgot kívánják előmozdítani. Amikor európai értékekről, jogokról és szabadságokról beszélünk, Európa kultúrájáról, annak sokszínűségéről, kreatív sokféleségéről és arról az európai nagyköveti szerepről is beszélnünk kell, amelyet a nemzeti kultúra minden egyes eleme játszhat Európa egészének népszerűsítése során. Mielőtt belefognánk e kultúra Európán kívüli népszerűsítésébe, saját magunknak is akarni kell minden olyan kulturális elem megismerését, amelyek jellemzőek Európára. Ezzel kapcsolatban úgy vélem, hogy az Európai Unió minden egyes polgára Európa kultúráinak legjobb nagykövete. Az egyetlen feltétel, hogy ezt megelőzően meg kell adni nekik a lehető legegyszerűbb lehetőséget arra, hogy megismerjék annak a területnek a kulturális gazdagságát, ahol élnek.

  Zigmantas Balčytis (S&D), írásban. – (LT) A jelentés mellett szavaztam. Az EU egy kulturálisan sokszínű értékközösség, ahol az EU egymást követő bővítési körei, a polgároknak a közös európai térségben megvalósuló mobilitása, a korábbi és az újabb migrációs hullámok, valamint a világ többi részével megvalósuló mindenfajta csere elősegítheti ezt a kulturális sokszínűséget. A kultúra szerepet játszik a kétoldalú fejlesztési és kereskedelmi megállapodásokban, valamint az olyan eszközökön keresztül is, mint az európai fejlesztési eszköz, az európai stabilitási eszköz, a demokrácia és az emberi jogok európai eszköze és az előcsatlakozási támogatási eszköz, valamint az európai szomszédságpolitika (ENP), a keleti partnerség, az Unió a Mediterrán Térségért és a demokrácia és az emberi jogok európai eszköze (EIDHR), amelyek többnyire elkülönítenek forrásokat különböző kulturális programok céljára. Egyetértek azzal, hogy meg kell szilárdítani a harmadik országokkal fenntartott kulturális és oktatási cserekapcsolatokat, amelyek erősíthetik a civil társadalmat, ösztönözhetik a demokratizálódást és a felelősségteljes kormányzást, előmozdíthatják az emberi jogokat és alapvető szabadságokat, valamint a tartós együttműködés alapköveiként szolgálhatnak.

  Dominique Baudis (PPE), írásban. – (FR) Ez a jelentés egyértelmű üzenetet fogalmaz meg: az Európai Uniónak egy következetes és összehangolt kulturális stratégiát kell külpolitikájába építenie. Azok a kötelékek, amelyek konkrétabban Európát és a Földközi-tengertől délre eső országokat egyesítik, gyökeres változásokon mennek keresztül. Az arab világon a szabadság szele söpör végig. A kultúra jelentős érték. Hozzájárul az élénk és tartós demokráciához. A kulturális és oktatási cserekapcsolatok ösztönzik a szervezett civil társadalom kialakulását. A kulturális együttműködés az Unió mediterrán térségbeli sikerének is egyik kulcsa. A nemzeteket minden nap az egymással való megosztásra és interakcióra, a tiszteletre és egymás jobb megértésére ösztönzi.

  Jean-Luc Bennahmias (ALDE), írásban. – (FR) Az Európai Parlament számára fontos volt, hogy egy határozott emlékeztetőt adjon arról, hogy mennyire szükség van a sokszínűség, a hagyomány és a kulturális csere előmozdítására az EU valamennyi külső fellépésében. Az integráció, a tolerancia és a kölcsönös megértés megteremtőjeként a kultúra elengedhetetlen eleme társadalmainknak, amelyet diplomáciai törekvéseink során az emberi jogok és a demokrácia érdekében elő kell mozdítanunk. Ez a jelentés azonban arra irányítja a figyelmet, hogy a külső fellépések kulturális dimenziója még mindig alulfejlett és nem kellő mértékben összehangolt, és hogy egy közös és következetes stratégiát kell elfogadnunk ezen a területen. Az internet cenzúrázásának és annak következtében az emberi jogokat, valamint a globális kulturális örökséghez való hozzáférést és annak megosztását fenyegető veszélyek elítélésével megújítottuk a szabad internet melletti támogatásunkat. Míg az európai polgárok számos közös kulturális értékkel rendelkeznek, az európai érdekeket akkor szolgáljuk legjobban, ha egységesen lépünk fel.

  Sergio Berlato (PPE), írásban. – (IT) Az Európai Unió kulturális formáinak sokfélesége közismert. Véleményem szerint az európai értékeket, úgymint az emberi jogok tiszteletben tartását, a demokráciát és az alapvető szabadságokat kulturális termékeink is közvetítik. A tudás és a nemzetközi készségek, ahogy azt az EU 2020 stratégia jelzi, döntő fontosságúak az oktatási rendszerek tekintetében. A többnyelvűség, az e-készségek és a kulturális tudatosság lehetővé teszik számunkra, hogy számos lehetőséget megragadjunk a mai globális munkaerőpiacon. A kultúrát ezért átfogóan be kell építeni az EU külpolitikáját alkotó fellépések széles spektrumába. Az EU külső fellépéseiből jelenleg hiányzik a koherens és koordinált uniós kulturális stratégia. Nem csak a tagállamok között figyelhetjük meg az elaprózódást és széttartást, hanem az Európai Unió különböző részlegei és intézményei között is.

Közös stratégia hiányában ez az elaprózódás akadályozza az erőforrások és a költségvetési juttatások hatékony felhasználását a kultúra területén. Ezért arra ösztönzöm a Bizottságot, hogy mind az EU külső fellépései, mind pedig az európai intézmények tekintetében vegye fontolóra a kultúra integrációját és egyszerűsítését.

  Izaskun Bilbao Barandica (ALDE), írásban. – (ES) Támogatom ezt a képviselőcsoportbeli kollégám által készített jelentést, mert hangsúlyozza a kultúra átfedő jellegét és fontos szerepét az élet minden területén, és azzal érvel, hogy a kultúrát figyelembe kell venni az EU minden külső politikájában.

  Maria Da Graça Carvalho (PPE), írásban. – (PT) Fontosnak tartom az európai politikáknak a fokozott európai kohézióra törekvő kulturális vonzatát. Ezért üdvözlök minden olyan kulturális programot, amelynek célja az európai identitásnak a közös értékekből és a kölcsönös megértésből történő megteremtése. Hiszek abban az erőben, amelyet bizonyos kulturális kezdeményezések fejtenek ki az Unión belüli kapcsolatokra és a harmadik országokkal fenntartott diplomáciai kapcsolatokra. A különböző országok kulturális elemei hídként használhatók a stabilitást ígérő békés együttműködés felé vezető úton.

  Nessa Childers (S&D), írásban. – Nem szabad eltúlozni az EU külső fellépéseinek kulturális dimenzióit, továbbá fontos, hogy Catherine Ashton biztos az EKSZ-szel folytatott munkájában ezt továbbra is érvényesítse.

  Mário David (PPE), írásban. – (PT) A Lisszaboni Szerződés hatálybalépése eredményeként létrejött az Európai Külügyi Szolgálat (EKSZ), amelynek tevékenységei között szerepelnie kell egy koordinált és koherens kulturális diplomáciai stratégiának. Ez a jelentés, amelyet összességében támogatok, erről a fontos kérdésről szól. Valójában a jelentésben foglalt javaslatok közül sokat – úgymint a fiatalok közötti cserekapcsolatok előmozdítása és a civil szervezetekkel fenntartott kapcsolatok erősítése a harmadik országokban – magam is szorgalmaztam az európai szomszédságpolitika déli dimenziójának felülvizsgálatáról szóló jelentésemben, amelyeket a Ház el is fogadott. Ebből a jelentésből szeretném kiemelni még a nyelvi/kulturális gazdagság megőrzésének/támogatásának tiszteletben tartását minden tagállam esetében; az európai kulturális értékek mint az alapvető jogok, a demokrácia és a felelősségteljes kormányzás előmozdítását szolgáló eszközök terjesztésének fontosságát; és végül annak jelentőségét, hogy minden külföldi uniós képviseleten legyen egy kulturális attasé.

  Marielle De Sarnez (ALDE), írásban. – (FR) Sokan tűnődnek azon, vajon létezik-e egyáltalán olyan, hogy európai kultúra, amelyet gyakran állítanak szembe a kultúrák Európájával vagy a kultúrák „európaizációjával”. Azok számára, és én közéjük tartozom, akik úgy gondolják, hogy Európa identitással, értékekkel rendelkezik, a válasz nyilvánvaló: valóban létezik európai kulturális identitás. Ez az a kulturális dimenzió, amelyet az Uniónak jobban figyelembe kell vennie diplomáciai törekvései során, különösen az emberi jogok, a demokrácia és a harmadik országok fejlődésének előmozdítására tekintettel. Ahhoz, hogy ez megvalósuljon, a főképviselőnek egy „kulturális diplomáciai” főigazgatóságot kell létrehoznia az Európai Külügyi Szolgálaton belül, és ki kell neveznie egy a kulturális kapcsolatokért és az EU harmadik országokban működő képviseletein az európai kultúra népszerűsítéséért felelős személyt. Ugyanakkor fontolóra kell vennünk kulturális vízum bevezetését a művészek és a kulturális ágazatban tevékenykedő szakemberek számára.

  Diogo Feio (PPE), írásban. – (PT) Az Európai Unió nem csak gazdasági hatalom, hanem kulturális hatalom is egyben, amelynek befolyása messze túlterjed határain. Az, hogy különböző országok hagyományos történelmi kapcsolatban állnak az Európai Unió tagállamaival, Európát még inkább alkalmassá teszi arra, hogy áthasson más kultúrákat és megértesse magát a világ más részein. Nem hangsúlyozhatjuk eléggé a nyelvi tényező mint e kapcsolatok fenntartását és elmélyítését szolgáló motor jelentőségét.

Sajnálom, hogy a szándéknyilatkozatok ellenére az Európai Unió továbbra sem érti meg, hogy mennyire elő kellene mozdítania azoknak az európai nyelveknek az oktatását, amelyek különösen alkalmasak az intézményeiben folytatott kommunikáció céljára. Ehelyett az Unió egy befelé forduló nyelvpolitikát választott. Szeretném, ha ez a tendencia megfordulna.

Az a külpolitika, amelynek kialakítását az Unió javasolja, nem hagyhatja figyelmen kívül a kulturális dimenziót, inkább mint értéket szem előtt kell azt tartania; mint olyan értéket, amely nem mindig kézzelfogható, de különösen fontos egy olyan világban, amely egyre inkább érzékennyé válik az államok és a nemzetközi szervezetek „puha hatalmára”. Az Európai Külügyi Szolgálatnak (EKSZ) fontos szerepe lesz e tekintetben. Remélem, meg fog felelni a kihívásnak.

  José Manuel Fernandes (PPE), írásban. – (PT) Marietje Schaake jelentése az Európai Unió külső fellépéseinek kulturális dimenzióiról szól. Noha furcsának tűnhet a kultúráról beszélni – amely nem egy létfontosságú árucikk –, amikor sok európai naponta szembesül annak problémájával, hogy a létfenntartáshoz szükséges árucikkeket beszerezze, mégsem hanyagolhatjuk el: inkább gondolkodjunk el azon, hogy amellett, hogy az életminőség szempontjából alapvető számunkra, a gazdasági növekedésre és a fiatalok számára történő munkahelyteremtésre is lehetőséget nyújthat, illetve azt kell nyújtania, továbbá nyilvánvalóan az emberek egységének és kohéziójának is alkotóeleme. Az Uniónak a kulturális értékek közösségének kell lennie, ahol a sokszínűség érték és az egység és a kohézió alkotóeleme, vagy ahogy az előadó fogalmaz „a globális béke és stabilitás eszköze”. Ezért sürgősen felül kell vizsgálnunk a kulturális külpolitika hiányát. Megszavazom ezt a jelentést, mivel egyetértek annak javaslataival, és remélem, hogy a kultúra segít megtalálni a válságból való kilábalást szolgáló megoldásokat, és hogy az európai közjólét tekintetében is értékké válik.

  João Ferreira (GUE/NGL), írásban. – (PT) Ez a jelentés megerősíti az Európai Unióban a kultúrával kapcsolatban jelenleg uralkodó értelmezést: a kultúra kizsákmányoló jellegű felfogását, amely azt a kulturális diplomácia fogalmán keresztül a külpolitika szolgálatába állítja. Más szóval a kultúrát az Európai Unió és a tagállamok érdekeinek világszintű előmozdítását és terjesztését (22. pont) szolgáló egyfajta előőrsnek tekinti, és lám, merre is halad ez az elképzelés: a nemzetközi kereskedelem előmozdítása felé (23. pont). Mennyiben nem jelent ez egyet az egyes országok identitását és kultúráját eltörlő vagy tiszteletben nem tartó politikákkal és gyakorlatokkal?

A jelentés mögött egy téveszme is meghúzódik, amely többször felbukkan a kultúrával kapcsolatos uniós diskurzusban: az, hogy létezik egy egységes európai identitás és egy egységes európai kultúra, mi több, az olyan értékekre épül, mint a szabadság, a demokrácia, a tolerancia és a szolidaritás.

A kultúra, mint minden történelmi jelenség, nem homogén és közös identitásra épül: épp ellenkezőleg, az az ellentétek, a konfliktusok és a kulturális hatalom helyzeteinek kifejeződése. Az európai kultúra, mint az közismert, a világ különböző részein található számos kultúrának adósa, mint például az európai gyarmatosítás alá vetett népeknek.

Ez a jelentés félreértelmezi és kizsákmányolja a kultúra fogalmát.

  Ilda Figueiredo (GUE/NGL), írásban. – (PT) Ez a jelentés megerősíti az Európai Unióban a kultúrával kapcsolatban jelenleg uralkodó értelmezést: a kultúra kizsákmányoló jellegű felfogását, amely azt a kulturális diplomácia fogalmán keresztül a külpolitika szolgálatába állítja. Más szóval a kultúrát az Európai Unió és a tagállamok érdekeinek világszintű előmozdítását és terjesztését, valamint a nemzetközi kereskedelem előmozdítását szolgáló egyfajta előőrsnek tekinti. Mennyiben nem jelent ez egyet az egyes országok identitását és kultúráját eltörlő vagy tiszteletben nem tartó politikákkal és gyakorlatokkal?

A jelentés mögött egy téveszme is meghúzódik, amely többször felbukkan a kultúrával kapcsolatos uniós diskurzusban: az, hogy létezik egy egységes európai identitás és egy egységes európai kultúra, mi több, az olyan értékekre épül, mint a szabadság, a demokrácia, a tolerancia és a szolidaritás.

A kultúra, mint minden történelmi jelenség, nem homogén és közös identitásra épül: épp ellenkezőleg, az az ellentétek, a konfliktusok és a kulturális hatalom helyzeteinek kifejeződése. Az európai kultúra, mint az közismert, a világ különböző részein található számos kultúrának adósa, mint például az európai gyarmatosítás alá vetett népeknek.

Az Európai Unió nem teheti kulturális sokszínűségünket kockára, és nem értelmezheti félre vagy zsákmányolhatja ki a kultúra fogalmát.

  Juozas Imbrasas (EFD), írásban. – (LT) Az állásfoglalás mellett szavaztam, mert a kulturális diplomácia a bizalom kiépítésének és a polgárokhoz fűződő tartós kapcsolatok kiépítésének sarokköve a harmadik országokban. A kultúrának elengedhetetlen és horizontálisan integrált elemnek kell lennie az EU külpolitikáját alkotó külkapcsolati politikák széles spektrumában: kezdve az EU kereskedelmi kapcsolataitól a bővítésen és a szomszédsági politikán át egészen a fejlesztési együttműködési politikáig és a közös kül- és biztonságpolitikáig. A kultúrának ugyanígy gazdasági értéke is van: Európa kulturális ipara hozzájárul az európai vállalkozói szellemhez, az innovációhoz és a vállalkozási tevékenységekhez, az EU sokszínű kulturális tájképe pedig a világ legvonzóbb globális turisztikai célpontjává teszi a kontinenst. A lüktető kulturális környezet vonzóvá teszi az életet az EU-ban mind a vállalkozások, mind az emberek szemében. Az EU külső fellépéseiből jelenleg hiányzik a koherens és koordinált uniós kulturális stratégia, amelyet haladéktalanul ki kell dolgozni. Nem luxus, hanem szükségszerűség fenntartani és erősíteni Európa vonzerejét napjaink globálisan összefonódó és versengő környezetében. Az elaprózódás és széttartás nem csak a tagállamok között figyelhető meg, hanem az EU különböző részlegei és intézményei között is. Közös stratégia hiányában ez az elaprózódás akadályozza a kulturális erőforrások és költségvetések hatékony felhasználását.

  Jarosław Kalinowski (PPE), írásban. – (PL) Európa egy kivételesen gazdag és változatos kultúra bölcsője. Az Európai Uniónak ki kell használnia ezt az örökséget az integrációnak és az együttműködésnek az Unión kívüli országokban történő előmozdítása során. Ne feledjük, hogy az Európai Unió 27 teljesen különböző tagállamból áll. Fontos, hogy ápoljuk és megőrizzük ezt a multikulturalizmust. Egyetértek azzal, hogy a közös európai politika egy koherens külső kulturális politikai stratégia kidolgozását kívánja meg. Fontos Európa számára, hogy a világban való népszerűsítése során jól aknázza ki lehetőségeit.

  Giovanni La Via (PPE), írásban. – (IT) Az „Együtt a sokféleségben” az a jelmondat, amelyet európai polgárokként mindannyian magunkénak tudunk, és amely egy nagy európai közösséghez való tartozás érzését testesíti meg: népek, kultúrák és szokások kereszteződéseit, amelyek gazdasági, vallási és egyéb különbözőségeik ellenére egységbe forrnak. Marietje Schaake jelentését pontosan azért támogatom, mert ezt diktálja az a lendület, amelyet a közös tudat megerősítésének kell adnunk. A kultúrának külsőleg és belsőleg is egyesítő szerepet kell betöltenie, ezért a minisztériumi versenytitkársággal (SEAE) fenntartott kapcsolatokban az európai kultúra lehetne az európai értékek zászlóvivője, amelynek az Európán kívüli kultúrákkal folytatott párbeszéd révén hozzá kell járulnia a népek közötti békés együttműködéshez és konstruktív megértéshez.

  Bogusław Liberadzki (S&D), írásban. – (PL) Szeretném elismerésemet kifejezni a kulturális kérdéseknek az EU diplomáciai fellépéseiben való szerepeltetéséért. Fontos, hogy a világ tartalmának és formáinak sokszínűségében megtapasztalja az EU tagállamainak kultúráját. Személy szerint remélem, hogy ez a bemutatkozás jellegében földrajzilag kiegyensúlyozott lesz, és így minden egyes tagállam kultúrája a megfelelő arányban jut szerephez. E célból a Bizottságnak egy javaslatot kell előterjesztenie az ilyen jellegű fellépésekre vonatkozóan, amelyet aztán egy hivatalos dokumentum formájába öntünk.

  David Martin (S&D), írásban. – A jelentés mellett szavaztam. Európa a szabadság, a felelősség és a demokratikus értékek közössége. A kultúra, az identitás és az értékek, valamint az EU globális színtéren elfoglalt helyzete szorosan egymásba fonódnak. Az európai érdekeket az szolgálja, ha az együttműködésen és partnerségen keresztül stratégiailag formálják a kulturális szempontokat, mind a kulturális programok keretében, mind pedig akkor, amikor a kulturális szempontok szerves részei a gazdaságpolitikának, a kül- és biztonságpolitikának és a fejlesztéspolitikának.

Az irodalom, filmek, zene és hagyomány megosztásával megnyílnak a megértés kapui, és hidak épülnek az emberek közé. Az európai identitás a maga sokszínűségében, valamint az európai értékek e kulturális kifejeződési formákon keresztül nyilvánulnak meg. Emellett az EU fontos, megosztható tapasztalatokkal rendelkezik azzal kapcsolatban, hogy a közös érdekek mentén és a kölcsönös megértés segítségével hogyan küzdhetők le a konfliktusok és teremthető meg a stabilitás.

  Jiří Maštálka (GUE/NGL), írásban. – (CS) A kulturális és kreatív iparágakban rejlő lehetőségek kiaknázásáról szóló jelentés több tekintetben szorosan kapcsolódik az Innovatív Unióról szóló jelentéshez. Szeretném különösen a polgárok oktatásának tulajdonított jelentőségre felhívni a figyelmet, ami többek között maga után vonja a kérdés jobb megértését és a szellemi tulajdonjog hatálya alá eső alkotások oltalmának tiszteletben tartását. Mind uniós szinten, mind pedig a tagállamok érintettsége esetén erőteljesen támogatnunk és fejlesztenünk kell nem csak az oktatásnak, hanem a képzésnek is ezt a jórészt elhanyagolt területét. Fenntartásaim vannak azzal kapcsolatban, hogy jelenleg a kulturális alkotásokat áruként és szolgáltatásként jelöljük meg. Ez félrevezető, és a gazdasági neoliberalizmus kulturális szférában történő megnyilvánulásának tekinthető. Egy irodalmi mű, vagy akár egy művészeti alkotás vagy zenemű például mindenekelőtt a művész tehetségének megnyilvánulása, egy társadalmi válaszreakció. Nemcsak hogy szűklátókörű, de abnormális is azokat pusztán árunak vagy szolgáltatásnak tekinteni.

  Iosif Matula (PPE), írásban. – (RO) Sajnálatos módon az EU külső fellépéseiből jelenleg hiányzik a koherens és koordinált uniós stratégia a kultúra abban betöltött szerepéről. Mint közismert, Európa érdekeit az szolgálja legjobban, ha egységesen lépünk fel. Közös külpolitikánkat a kulturális diplomáciára kell alapoznunk, mivel Európa világban elfoglalt helyzete a kultúrán keresztül erősíthető meg, amely szerves része a gazdaságpolitikának, fejlesztési politikának és a biztonságpolitikának. Biztosítani fogjuk, hogy a filmek, a zene és az irodalom terjesztésével kontinensünket jobban megértsék. Ezenfelül az EU sokszínű kulturális tájképe a világ legvonzóbb globális turisztikai célpontjává teszi a kontinenst. Üdvözlöm a jelentésben a civil társadalomnak, a művészeknek, a pedagógusoknak, a hallgatóknak és a vállalkozóknak a külső kulturális kapcsolatok tartalmának formálásába történő bevonására vonatkozóan tett konkrét javaslatokat. Ugyanakkor abszolút figyelembe kell vennünk az új technológiák nyújtotta hatalmas lehetőségeket, amelyek egyrészt információforrásként, másrészt pedig a szólásszabadságot előmozdító csatornaként is szolgálnak. Úgy vélem, hasznos volna, ha az Európai Parlament a kultúrát a világ más parlamentjeivel folytatott megbeszélések napirendjére tűzné annak érdekében, hogy segítse az európai külső fellépések általános gyakorlatának kialakítását.

  Nuno Melo (PPE), írásban. – (PT) Európa a szabadság, a felelősség és a demokratikus értékek közössége. A kultúra, az identitás és az értékek, valamint az EU globális színtéren elfoglalt helyzete szorosan egymásba fonódnak. Az európai érdekeket az szolgálja, ha az együttműködésen és partnerségen keresztül stratégiailag formálják a kulturális szempontokat, mind a kulturális programok keretében, mind pedig akkor, amikor a kulturális szempontok szerves részei a gazdaságpolitikának, a kül- és biztonságpolitikának és a fejlesztéspolitikának. Az irodalom, filmek, zene és hagyomány megosztásával megnyílnak a megértés kapui, és hidak épülnek az emberek közé. Az európai identitás a maga sokszínűségében, valamint az európai értékek e kulturális kifejeződési formákon keresztül nyilvánulnak meg. Az Európai Külügyi Szolgálat (EKSZ) fejlesztésében fontos annak feltárása és rögzítése, hogy milyen szerepe van és legyen a kultúrának az EU külső fellépéseiben. A kultúra általános érvényesítése kölcsönös megértéshez, békés együttműködéshez és stabilitáshoz, továbbá gazdasági haszonhoz vezet.

  Louis Michel (ALDE), írásban. – (FR) Ha a globalizáció kétségbevonhatatlanul a cserekapcsolatok elterjedésének kedvezett, akkor küzdenünk kell a kultúrák uniformizálódásának veszélye ellen. A kultúra a nyitottság mozgatóereje és a demokráciák motorja, amely ellensúlyozza a nacionalista reakciókat, a rasszista kísértést és azokat a kirekesztő gyakorlatokat, amelyeknek a gazdasági és pénzügyi, illetve az éghajlati és élelmiszerválságok adnak táptalajt. A kultúrák eredően a kölcsönös megértés szellemében gazdagítják egymást. Kimeríthetetlen forrásai a megújuló energiának. A kulturális alkotás túlnyomórészt egy víziót, egy elkötelezettséget, egy állásfoglalást ír le vagy fejez ki, amely lehet releváns vagy lehet nem releváns. Egy jog gyakorlását testesíti meg, ideértve a kritikához való jogot is. Nagy szükségünk van a művészekre, kritikus látásmódjukra, társadalmunk nevelőiként betöltött szerepükre. Előrevetítik a jövőt és megjósolják a társadalom fejlődésének irányát, mert gyorsabban és messzebbre látnak, mint a politikusok. Egy olyan pluralisztikus világ megteremtésén kell dolgoznunk, amely érintetlenül megőrzi alkotásra való hajlamát, és amely újat és sokféleséget teremt. Újra kell gondolnunk a globális kormányzás rendszerét. Új, globális dimenziójú politikai terepet kell létrehoznunk, tekintetbe véve a kulturális sokszínűség politikai dimenzióját.

  Andreas Mölzer (NI), írásban. – (DE) Európa kulturális gazdagsága értékes árucikk, amelyet fontos megőriznünk. Állandóan azt halljuk, hogy támogatni kell a kulturális sokszínűséget. Eleddig túlságosan is arra koncentráltunk, hogy a muszlim bevándorló közösségen keresztül előmozdítsuk a kulturális sokszínűséget anélkül, hogy gondoskodtunk volna arról, hogy a mi saját kultúránkat is elismerjék az iszlám világ országaiban. Ha a javaslattal összhangban a gazdaság-, a kül-, a biztonság- és a fejlesztési politika szerves részeként hangsúlyosabban érvényesíteni kívánjuk az európai kulturális szempontokat, az előbbi annak függvénye lesz, hogy ezt milyen konkrét formában kívánjuk tenni.

Természetesen nincs miért kifogásolni az irodalom, film, zene és hasonlók megosztását, de az iszlám világgal kapcsolatos elvárásokat nem szabad túldimenzionálni – gondoljunk csak a zenehallgatás tilalmára, amely a Koránból ered. A legfontosabb az, hogy ne tévesszük szem elől a keresztény gyökereket, és hogy a kül- és fejlesztési politikában nagyobb prioritást adjunk a keresztények védelmének más országokban, mivel végső soron ők alkotják a leginkább üldözött kisebbséget a világon.

  Georgios Papanikolaou (PPE), írásban. – (EL) Kétség sem férhet hozzá, hogy a kulturális diplomácia segíti a bizalom kiépítését és az Unió, illetve a harmadik országok polgárai közötti tartós kapcsolatok ápolását, továbbá nem férhet kétség ahhoz sem, hogy Európának szilárd a relatív előnye a kulturális szektorban, és ezért az értékes politikai eszköze külpolitikájának. Az új technológiák új lehetőségeket teremtenek az európai kulturális örökség terjesztésére, továbbá erősítik a nemzetközi kapcsolatokat. Minthogy az internet egy globális találkozóhely, az EU-nak konkrét politikákat kell kidolgoznia az európai kultúra népszerűsítése érdekében. Az európai portál egy lépés ebbe az irányba; sajnálatos módon azonban eddig még nem aknázta ki a benne rejlő lehetőséget. Nem szabad figyelmen kívül hagyni a kultúrának az európai országok gazdaságához nyújtott hozzájárulását sem. Becslések szerint az jelenleg az európai GDP 2,6%-ának felel meg. Egyértelmű, hogy a gazdag múlttal, hagyománnyal és kultúrával rendelkező országok, mint például Görögország, semmit sem veszíthetnek kulturális örökségük és értékeik népszerűsítésével.

  Maria do Céu Patrão Neves (PPE), írásban. – (PT) Ez a jelentés az EU külső fellépéseinek kulturális dimenzióiról szól. Egyetértek abban az előadóval, hogy közös stratégiára van szükségünk a kulturális dimenzió területén. Ez nem több, inkább a jobb befektetés kérdése. A kultúra népszerűsítése a demokrácia népszerűsítését jelenti. A javasolt koordináció segíthet az erőforrások hatékonyabb felhasználásának biztosításában – különösen a költségvetési megszorítások idején –, főként a kulturális ágazatban. Az európai uniós nemzeti kulturális intézmények meglévő hálózatának az ágazat fontos partnereként kell működnie. E hálózat tagjai jelentős tapasztalattal rendelkeznek, nemcsak a terepmunka, hanem a kulturális tevékenységeknek a kormányoktól megfelelő távolságra való megszervezése terén is, ami ebben az ágazatban kulcsfontosságú. A koordináció mellett létezik tagállami szinten folytatott kulturális diplomácia is. Sok harmadik ország azonban szemmel láthatólag arra törekszik, hogy az Európai Uniót is megszólítsa, ne csak a különböző tagállamokat. Csak egy közös stratégia képes a jelenlegi elaprózódás meggátolására, amely akadályozza a kulturális erőforrások és költségvetések teljes körű és hatékony felhasználását. Mindezen okoknál fogva megszavaztam a jelentést.

  Paulo Rangel (PPE), írásban. – (PT) A kultúra rendkívül fontos szerepet játszik az Európai Unióban, egy olyan térségben, amely a sokféleségben kívánja az egységet megteremteni. Mindenekelőtt hangsúlyoznunk kell, hogy a jelentést tagadhatatlanul az integráció előtérbe helyezése jellemzi, amely lehetővé teszi közös területek, azaz olyan pontok kialakítását, amelyeken az eltérő kulturális hátterű emberek egy közös kifejezésmóddal találják szembe magukat. Nem véletlen, hogy a jelentés indokolása egy érdekes idézettel kezdődik: „Kulturális értelemben a rock and roll döntő szerepet játszott a kommunista társadalmak fellazításában és abban, hogy e társadalmak közelebb kerültek a szabad világhoz” (Simonyi András). Másodszor, nyomatékosítani kell az európai kultúra terjesztése melletti elkötelezettségből várhatóan adódó tagadhatatlan gazdasági hatást. Így tehát ez az európai értékek globális terjesztésének és védelmének, valamint annak kérdése, hogy az azok alapvető vonzatai – úgymint a szólás szabadsága az interneten – iránti tisztelet a lehető legtöbb szinten garantált legyen. Ezen okok miatt szavazok a jelentés mellett.

  Robert Rochefort (ALDE), írásban. – (FR) Marietje Schaake jelentésének megszavazásával a valódi európai kulturális diplomácia intézménye mellett érvelek annak érdekében, hogy értékeinket az EU-n kívül is népszerűsítsük. Ha a kultúrát a külpolitika stratégiai elemének tekintjük, tulajdonképpen lehetővé válik Európa számára, hogy pótolja elmaradását néhány állam tekintetében. Különösen Kína fordít jelentős befektetéseket a kulturális diplomáciára arculatának javítása és a turistáknak az országba vonzása érdekében. Európának is ezt kell tennie, ha továbbra is meghatározó szerepet kíván játszani a világ színpadán. Ennek elérése ez a jelentés több javaslatot tartalmaz: javaslat arra vonatkozóan, hogy az EU harmadik országokban működő minden képviseletén legyen egy személy, aki például az EU és az adott ország közötti kulturális kapcsolatok és interakciók koordinálásáért felel, vagy javaslat arra vonatkozóan, hogy az Európai Külügyi Szolgálat (EKSZ) szervezeti ábrájának tervezete kulturális szempontokhoz igazított álláshelyeket is magában foglaljon, és e célra egy koordinációs szervezeti egység is létrejöjjön. Ezenfelül helyénvalónak tűnik, hogy a harmadik országokat nagyobb mértékben vonják be az EU kulturális programjaiba, úgymint a mobilitási, ifjúsági, oktatási és képzési programokba: elő kell segíteni az adott országok fiatal állampolgárainak e programokhoz való hozzáférését.

  Raül Romeva i Rueda (Verts/ALE), írásban. – A jelentés eleinte az uniós szintű külkapcsolatokat szinte kizárólag a médiával kapcsolatos új perspektívák keretében képzelte el. Ez valamennyire még mindig érvényes, csakúgy, mint az az elképzelés, hogy az EU-nak exportálnia kell kultúráját. A Zöldek a „kulturális együttműködés” előmozdításához ragaszkodtak inkább. A Kulturális és Oktatási Bizottságban elfogadott ajánlások némelyike lényegében semmi újat nem hoz létre, például az EU kulturális programjainak és külkapcsolatainak szentelt információs weboldal, a világ különböző pontjain megrendezett uniós eseményeket és a civil társadalommal kialakított kapcsolatokat bemutató naptárral együtt. Egyes pontok, például a kulturális örökség védelmére és megőrzésére irányuló politikák végrehajtására tett tagállami erőfeszítések támogatásáról, valamint a kulturális örökség és a kulturális tevékenységből eredő termékek illegális kereskedelméről szóló 44. pont nem teszik túl értelmessé magát a kérdést. Dióhéjban összefoglalva a jelentés tényleg nem foglalkozik a kérdéssel, és a jelenlegi lehetőségek mentén állítja össze a különböző darabkákat és részeket annak érdekében, hogy a kultúrát mind az uniós, mind pedig az EU és a harmadik országok közötti napirendre tűzze. A jelentés egy új fejezet a kultúrának mint a béke eszközének teljes körű felhasználásában.

  Licia Ronzulli (PPE), írásban. – (IT) A kulturális örökség megosztása az egyének körében az Unión belül – az európai identitás megszilárdítása miatt – és az Unió harmadik országokkal fenntartott kapcsolatai szempontjából egyaránt fontos. Ezért támogatom a külső fellépésnek ebbe az irányba történő megerősítését. A kultúrára fordított erőforrások gyakran projektek tömkelege között oszlanak szét. E források hatékony felhasználását tovább akadályozza a politikai szétaprózódottság. Ezért van szükségünk az Európai Külügyi Szolgálatra, hogy az haladéktalanul elfogadjon egy a kulturális diplomáciára vonatkozó koherens és egységes stratégiát, ideértve az EU egy-egy különleges képviselőjének kinevezését is a harmadik országokban.

Végül úgy vélem, hogy egyre inkább hangsúlyoznunk kell az új technológiák alkalmazását, amelyek a jelenleginél több módját biztosítják a kulturális tartalmak elérésének. Létfontosságú, hogy az EU vezető szerepet vállaljon ezen a téren, és olyan konkrét politikákat dolgozzon ki, amelyek védelmet nyújthatnak az internetnek az elnyomó rezsimekre jellemző cenzúrázási formákkal szemben.

  Marie-Thérèse Sanchez-Schmid (PPE), írásban. – (FR) 1990-ben Bound to Lead című könyvében a neves amerikai professzor, Joseph Nye megalkotta a „puha hatalom” fogalmát. Mit jelent ez? A puha hatalom az a képesség, amellyel egy nemzetközi szereplő nem a kényszerítés eszközeivel, hanem például kulturális dinamizmusával tud befolyásolni másokat. Egy negyed évszázad elteltével az Egyesült Államok miért az a szuperhatalom még mindig, amelynek megismertük? Azért, mert katonai arzenálja mellett sikeresen exportálja kultúráját, ötleteit és teszi vonzóvá azokat. Európának ugyanezt kell tennie; meg kell védenie kulturális modelljét és értékeit a nemzetközi színtéren. A jelentésnek köszönhetően az Európai Unió számba veszi azt a befolyást, amellyel a kontinens rendelkezhet, ha sikerül kulturális dimenzióval kiegészítenie diplomáciáját. Ezért támogatom a jelentésben foglalt ajánlásokat. A helyzet az, hogy egy igazi közös diplomácia és egy valódi európai védelempolitika végrehajtására várva az európai puha hatalom és Európa kulturális diplomáciája azon néhány eszköz egyike, amely rendelkezésünkre áll.

  Joanna Senyszyn (S&D), írásban. – (PL) Támogattam az EU külső fellépéseinek kulturális dimenzióiról szóló jelentést. Főként azt szeretném kiemelni, hogy felül kell vizsgálnunk a kulturális komponenssel rendelkező meglévő programokat és egy zöld könyvre, illetve bizottsági közleményre van szükségünk, amely felvázolja azokat a konkrét politikákat, amelyek meghatározzák, hogy a kultúra milyen szerepet tölthet be az EU külső fellépéseiben. Jelenleg a tagállamok és a harmadik országok közötti kulturális együttműködés kétoldalú alapokon zajlik. Nincsenek közös és összehangolt elvek, illetve fellépések, aminek következtében lehetetlen Európa kulturális erőforrásait és az Unió kreatív lehetőségeit hatékonyan kiaknázni. A közös stratégia elősegítheti Európa kulturális erőforrásainak fejlesztését, társadalmi kapcsolatok kialakítását és elmélyítését, a bevált gyakorlatok megosztását és az EU nemzetközi színtéren elfoglalt helyzetének javítását. Kifejezetten támogatom, hogy a kulturális szempontok bekerüljenek az Európai Külügyi Szolgálat (EKSZ) szervezeti ábrájának tervezetébe. Az is fontos, hogy megfelelő képzést biztosítsunk az EKSZ személyzetének a kulturális és a digitális szempontokról. A kultúra az emberi jogokért folytatott küzdelemben és a demokrácia támogatásában is fontos tényező.

Az ezen a területen történő együttműködés segít majd a különböző kultúrákból érkező társadalmakkal folytatott párbeszéd kialakításában. Magam is támogatója vagyok az úgynevezett „Európa mint márka” elképzelésnek, amelynek az olyan területeken történő fejlesztését, illetve előmozdítását, mint a tehetségtámogatás, a turizmus és az egyetemes értékek népszerűsítése, például a tagállamok közötti szorosabb együttműködésre kellene alapozni.

  Dominique Vlasto (PPE), írásban. – (FR) Örömmel tölt el, hogy elfogadták az EU külső fellépéseinek kulturális dimenzióiról szóló jelentést, amely megerősíti, hogy a kultúrának kell az európai diplomácia középpontjában állnia. Sokszínűségük ellenére az európaiak számtalan közös, erős értékkel rendelkeznek, úgymint az emberi jogok, a demokrácia és a jogállamiság tiszteletben tartása, amelyeket ki kell terjeszteni a nemzetközi színtérre. Ezt az „Európa mint márka” elképzelést igazi nagyköveteknek kell közvetíteniük. Üdvözlöm az új javaslatokat is, úgymint a kulturális részleg létrehozását az Európai Külügyi Szolgálatnál vagy kulturális attasék kinevezését minden tagállam esetében. A kulturális Európa felemelkedése a nemzeti kezdeményezések koordinálásával valósulhat meg. Az új információs technológiák fejlődése a lehető legtöbb ember számára teszi elérhetővé a kultúrát. Az Európai Uniónak véleményem szerint meg kell ragadnia ezt a lehetőséget, hogy érvényesítse kulturális egyediségét és ösztönözze a kreativitást. A jelentés megszavazása felé hajlok, amely kultúránkat már nem a múlt örökségének, hanem a jövő európai diplomáciája hajtóerejének tekinti.

Jelentés: Marie-Thérèse Sanchez-Schmid (A7-0143/2011)

  Luís Paulo Alves (S&D), írásban. – (PT) A javaslat mellett szavazok, mivel úgy hiszem, hogy szükség van egy, a kulturális és kreatív iparágakat (kki-k) élénkítő közösségi dinamika létrehozására, és ezért kell ezen iparágaknak innovatív gazdasági modellekkel rendelkezniük és új, legális online ajánlatokhoz hozzáférniük. Sürgősen ki kell alakítani az online tartalmak és szolgáltatások valódi egységes piacát, konkrét lépéseket kell foganatosítani a kulturális és kreatív iparágak – mint az innováció és a strukturális változás katalizátorai – szerepének növelése érdekében, összehozni a szereplőket regionális, nemzeti és európai szinten és új, növekedést és foglalkoztatást generáló termékeket és szolgáltatásokat kell alkotni. Európában a kulturális ágazat kulcsszerepet játszik és vonzóerőt jelent a polgárok, a vállalatok és a beruházások számára. Így kiemeli Európát mint egy dinamikus és ösztönző helyet, ahol jó élni és dolgozni. Világos, hogy egy energikus és növekvő kulturális ágazat alapvető fontosságú Európa sikeréhez a tudáson alapuló kreatív gazdaságot tekintve. A kulturális ágazat vonzza a szakképzett és kreatív embereket is. A kulturális és kreatív iparágak fontos mozgatórugói a gazdasági és társadalmi innovációnak számos más ágazatban is.

  Zigmantas Balčytis (S&D), írásban. – (LT) A jelentés mellett szavaztam. Az ágazat gazdasági szükségleteinek és az innovációknak a digitális korszakhoz való hozzáigazítását célzó intézkedések mellett, a kulturális és kreatív iparágak (kki-k) állnak az új európai politikai menetrend középpontjában. Egyetértek azzal, hogy az ágazati potenciál növelése az európai digitális menetrend sikeres végrehajtásával válik lehetségessé, ami lehetővé teszi, hogy az európai kki-k a legteljesebben részesedhessenek a kiterjedt és nagy sebességű, szélessávú, valamint az új vezeték nélküli technológiák teremtette lehetőségek előnyeiből és sikeresen alkalmazkodhassanak e technológiákhoz. Nagyon fontos az Europeana digitális könyvtár bővítése és olyan irányú fejlesztése, hogy az európai kulturális örökség és kreativitás kiindulópontjaként szolgáljon, valamint kulturális örökségének védelme és támogatása is.

  Jean-Luc Bennahmias (ALDE), írásban. – (FR) A kulturális és kreatív iparágak gazdasági és kulturális természetük miatt alapvető fontosságúak az európai állampolgárok számára. Ez azzal magyarázható, hogy ezen iparágak egyrészt részt vesznek a kulturális és nyelvi sokszínűség előmozdításában és az európai kulturális örökség fejlesztésében, másrészt a foglalkoztatás, a gazdasági növekedés és a jólét-teremtés ösztönzésén keresztül hozzájárulnak a gazdasági fejlődéshez. E szavazaton keresztül és annak hangsúlyozásával, hogy a kulturális ágazat hatalmas potenciálja a jogi vagy gazdasági akadályokat mindig leküzdi, egyértelmű kötelezettséget vállalunk a kulturális ágazat nagyobb elismerése mellett. E potenciál növelése céljából konkrét megoldásokat javasolunk, mint a páneurópai engedélyezési rendszer és a könnyebben hozzáférhető hitel és mikrofinanszírozás. Ugyancsak hangsúlyozzuk az internet által társadalmainkban képviselt jelentős előrehaladást, még akkor is, ha egyben új kihívások forrása, mint a mindenki számára biztosítandó hozzáférés és a kulturális ágazat gazdasági modellje. Ily módon az Európai Parlament, amely tisztában van a kultúra döntő szerepével az európai társadalomban, egyértelmű felhívásban kért nagyobb támogatást a kulturális szereplők számára.

  Izaskun Bilbao Barandica (ALDE), írásban. – (ES) Fontos felszabadítani a kulturális és kreatív iparágak (kki-k) potenciálját. Ágazatonként azonosítva, meghatározva és leírva elemezni kell a kulturális és kreatív iparágakat és tevékenységeiknek az európai gazdaságra gyakorolt hatásait, azzal a céllal, hogy sajátosságaik hangsúlyt kapjanak, jobban meg lehessen érteni célkitűzéseiket, valamint hogy hatékonyabb intézkedéseket lehessen életbe léptetni.

  Mara Bizzotto (EFD), írásban. – (IT) A jelentés mellett szavaztam, amelynek célja a kulturális és kreatív iparágak (kki-k) gazdasági és társadalmi jelentőségének elismerése és növelése. Amennyiben az EU figyelmét ezekre az iparágakra összpontosítja, ezek potenciáljának összehangolt stratégián keresztül történő szervezésével, ideértve a finanszírozást is, legalább két olyan prioritás teljesül, amelyet a Lega Nord mindig is zászlajára tűzött. Ezek, először: a helyi kulturális örökség – legyen az nyelvi, zenei, építészeti, vagy a legszélesebb értelemben vett művészi – előmozdítása és felélesztése az intellektuális horizontok sokszínűségének és individualitásának megőrzése érdekében, a kulturális üzenet általánosításának, vagy inkább trivializációjának és leértékelődésének korában. Másodszor: a kulturális és kreatív iparágakkal való intézményes kötelezettségvállalás lehetővé tenné a tehetséges fiatalok számára, hogy építő irányba tereljék készségeiket és ambícióikat, esetenként szakmai indítópályát kínálva számukra, amelyek újabb álláslehetőségekhez vezethetnek és megvédhetik őket attól, hogy tehetségüket szétforgácsolják kulturálisan pangó vagy csak a célnak nem megfelelő területeken. Ezért támogatom a szóban forgó jelentést.

  Sebastian Valentin Bodu (PPE), írásban. – (RO) Európában a kulturális ágazat kulcsszerepet játszik és vonzóerőt jelent a polgárok, a vállalatok és a beruházások számára, így kiemeli Európát, mint egy dinamikus és ösztönző helyet, ahol jó élni és dolgozni. Világos, hogy egy energikus és növekvő kulturális ágazat alapvető fontosságú Európa sikeréhez a tudáson alapuló kreatív gazdaságot tekintve. A kulturális ágazat a szakképzett és kreatív embereket is vonzza. Jelenleg elismert, hogy a kulturális és kreatív iparágak is fontos mozgatórugói a gazdasági és társadalmi innovációnak számos más ágazatban. Egy olyan időszakban, amikor nemzetközi partnereink már a kulturális és kreatív iparágak hasznának learatásával foglalatoskodnak, az EU még előtte áll egy olyan stratégiai megközelítés kialakításának, amely kulturális értékeit egy erőteljes kreatív gazdaság és egy összetartó társadalom alapjává tenné. Az Európai Bizottság zöld könyve kedvező pillanatban indít vitát „a kulturális és kreatív iparágakban rejlő potenciál felszabadításáról” és hivatalosan elismeri ezen ágazat jelentőségét. Az Európai Unióban a kilencvenes évek óta a kulturális és kreatív iparágak növekedése exponenciális volt a munkahelyteremtés és a GDP-hez való hozzájárulás tekintetében..

  Alain Cadec (PPE), írásban. – (FR) Marie-Thérèse Sanchez-Schmid jelentés mellett szavaztam, amely a kulturális és kreatív iparágak fejlődésének ösztönzésére vonatkozóan tartalmaz javaslatokat. A jelentés kéri, hogy hozzák létre az európai művész jogállását annak érdekében, hogy – az EU-n belüli mobilitás fokozása céljából – a művészekre kielégítő munkafeltételek, valamint az adórendszer, a munkajog, a szociális védelem és a szerzői jog területén megfelelő intézkedések vonatkozhassanak. Én is egyike vagyok azoknak akik egyetértenek az előadóval, aki újólag megerősíti néhány mesterség sajátos jellege megőrzésének célkitűzését, valamint kiváltképp a kulturális, kreatív és kézműves ágazatban a tudás átadását, továbbá az ismeretek átadását szolgáló mechanizmusok biztosításának szükségességét.

  Maria Da Graça Carvalho (PPE), írásban. – (PT) Örömmel látom a kulturális és kreatív iparágakban (kki-k) rejlő potenciál iránt mutatott érdeklődést. Hiszek abban, hogy fejlődésük pozitív hatást gyakorolhat gazdasági téren, a munkahelyteremtés és a GDP-hez való hozzájárulás tekintetében, és társadalmi szempontból is, a civil társadalom tagjainak társadalmi és kulturális integrációján keresztül. Ezért üdvözlöm a kreatív ágazatnak szánt támogatást, mivel véleményem szerint, és a mostani globális helyzetet figyelembe véve, ez képviseli az európai gazdaság tartós és fenntartható fejlődéséhez vezető helyes utat. Az európai politikák kialakítása során az innováció, a strukturális kohézió és az új termékek és szolgáltatások előállítása élvezzen elsőbbséget.

  Christine De Veyrac (PPE), írásban. – (FR) Üdvözlöm a kulturális és kreatív iparágak fejlesztéséről szóló Sanchez-Schmid-jelentés elfogadását. Alapvető jelentőségű, hogy a közel 14 millió munkahellyel rendelkező ágazatok, amelyek még a válság alatt is folyamatosan növekedtek és óriási gazdasági és kulturális hozzájárulást biztosítanak, megbízható támogatásban részesüljenek. Az európai művész jogállásának létrehozása, a kulturális javakra kivetett csökkentett héa bevezetése és a legális digitális kínálatok forgalmazásának javítása megfelelő és lényeges intézkedések az Európai Unió nemzetközi kulturális befolyásának biztosítására.

  Diogo Feio (PPE), írásban. – (PT) Az elmúlt két évtizedben a kulturális és kreatív iparágak (kki-k) növekedése exponenciális volt a munkahelyteremtés és a tagállamok bruttó hazai termékéhez (GDP) való hozzájárulás tekintetében. Ezért és a mostani különösen kedvező időszakra tekintettel fontos, hogy kihasználjuk és növeljük ezeket az iparági potenciálokat. Ahhoz, hogy innovatív gazdasági modellekkel láthassuk el ezeket az iparágakat, szükségessé vált a digitális korszak potenciáljának kihasználása, a közösségi dinamika létrehozása és a kulturális ágazat ösztönzése.

Ezért gratulálok tehát az előadónak, akit támogatok arra irányuló igényében, hogy a Bizottság készítsen egy célratörőbb zöld könyvet, ami egy valódi belső piac kialakulásához vezet, lehetővé téve munkahelyek teremtését és nagyobb társadalmi kohézió biztosítását.

  José Manuel Fernandes (PPE), írásban. – (PT) Marie-Thérèse Sanchez-Schmid jelentése a kulturális és kreatív iparágakban (kki-k) rejlő potenciálnak az Európai Unió általi felszabadításának mikéntjével foglalkozik. Az Európai Bizottság zöld könyve kedvező pillanatban indít el vitát, amikor a digitális korszak eljövetele és a globalizáció kihívást állít a kki-k elé. Amennyiben az Európai Unió létre tudja hozni e társaságoknak az innováció és modernizáció támogatása általi élénkítését szolgáló közösségi dinamikát, képesek leszünk előmozdítani a foglalkoztatást és a társadalmi kohéziót azért, hogy Európai Unió „a világon a legversenyképesebb és legdinamikusabb tudáson alapuló gazdasággá váljon”, az előadó szavaival élve. Azért szavaztam a jelentés mellett, mert hiszek e kreatív iparágak potenciáljában és ígéretes jövőjében. Amennyiben azonban nincsenek abban a helyzetben, hogy a nemzetközi partnerek átvegyék őket, gyorsan és határozottan kell elkötelezniük magukat az új technológiák, különösen az információs technológiák, valamint a fejlesztési és innovációs tényezők mellett. Az Európai Uniónak támogatnia és bátorítania kell a művészi alkotást, valamint a kultúra szakembereinek mobilitását annak érdekében, hogy az egyre egyetemesebbé és globálisabbá váljon.

  Juozas Imbrasas (EFD), írásban. – (LT) A dokumentum mellett szavaztam, mivel a kulturális és kreatív iparágakban rejlő potenciál felszabadítása érdekében fejleszteni kell, egyebek között a minőségi művészeti és kulturális oktatást, a territorialitást, a helyiekkel való partnerséget, az alkotást és a kreativitást, a szakértelem átadását, a finanszírozásokat, a köz- és magánszféra partnerségeit és a helyes gyakorlatok cseréjét. Versenyt kell kialakítani a kulturális és kreatív iparágak között (kki-k), emlékeztetve e tekintetben annak szükségességére, hogy figyelembe kell venni minden egyes iparág sajátos jellemzőit és azt a tényt, hogy különböző támogatási eszközöket igényelnek. Az Európai Uniónak intézkedéseket kell tenni a kreatív ágazat támogatására. Rendkívül kívánatos, hogy a zöld könyv konkrét fejlesztéseket eredményezzen európai szinten rövid és hosszú távon, például az online javakhoz és szolgáltatásokhoz igazodó adózás, valamint az EBB és EBA által nyújtott finanszírozási lehetőségek kihasználásának vonatkozásában. Valójába a kulturális iparág sajátosságairól szóló valós szakvéleménnyel és ezekhez igazított adózással alátámasztott finanszírozási eszközöket kell létrehozni ahhoz, hogy a kulturális és kreatív iparágak teljes mértékben biztosíthassák dinamizáló szerepüket. A tagállamoknak erőteljes kötelezettséget kell vállalniuk saját kulturális örökségük megőrzésére és támogatására. A Bizottság dolgozzon ki fehér könyvet, tekintettel a kulturális és kreatív iparágak egyre fokozódó jelentőségére, valamint azon célkitűzésekre, amelyek értelmében meg kell erősíteni az Európa 2020 stratégia célkitűzéseinek elérése szempontjából e stratégiai jelentőségű területet.

  Giovanni La Via (PPE), írásban. – (IT) A jelentés mellett szavaztam, mivel lényegesnek tartom a Bizottság további erőfeszítéseit a kreatív kulturális iparágaknak (kki-k) a civil társadalom általi nagyobb elismerésük részeként való jobb meghatározásának érdekében. Jelentős potenciált látok a kki-kben, különösen, ha figyelembe vesszük a lehetséges és szükséges együttműködést az egyetemekkel, kutatóközpontokkal és művészeti iskolákkal, amelyekkel kialakíthatjuk a közös képzési programok és az egész életen át tartó tanulás hálózatát. Alapvető és lényeges, hölgyeim és uraim, hogy a kulturális és kreatív ágazattal foglalkozó ad hoc szakmai képzési programokon keresztül terjesszük a gyakorlatokat és a know-how-t, és segítsük a tanulást. Úgy vélem, hogy multidiszciplináris oktatási programokat kell kialakítanunk, és sürgetnünk kell partnerségek létrejöttét nem csak az oktatási intézmények, hallgatók és a kulturális és kreatív iparágak szakemberei, hanem a különféle méretű üzleti vállalkozások, a közemberek és a magánszektor, valamint a mesterségeket űző személyek és a pénzügyi intézmények között.

  Morten Løkkegaard (ALDE), írásban. – (DA) A kulturális és kreatív iparágak a növekedéshez és a munkahelyteremtéshez is hozzájárulnak az Európai Unióban. Részét képezik a 2020-as célkitűzések teljesítésére készült tervnek, és ezért fontos, hogy jó körülményeket teremtsünk a szektorban – különösen azon a területen, amelyre a figyelmet szeretném irányítani, azaz a szerzői jog területén.

A jelentés számos helyen rámutatott arra, hogy természetesen biztosítanunk kell a művészek munkájának méltányos javadalmazását. Ugyanakkor döntő jelentőségű, hogy jelentős számú online szolgáltatások álljanak a fogyasztók rendelkezésére. Ennek legjobb módja, ha jó körülményeket teremtünk a jogszerű, operatív szempontból megbízható alternatívák számára. Jelenleg már számos jó példával rendelkezünk, ezeket láthatóbbakká kell tenni. Hatékony alternatívák teremtése a kalózkodás elleni harc legjobb módszere. Ugyanakkor életbevágó, hogy a Bizottság a szerzői jog vonatkozásában nagy ívű javaslattal álljon elő – ez az, amit nagyon várunk.

Egy dologra szeretnénk felhívni a figyelmet a jelentés kapcsán: arra, hogy páneurópai megközelítést kell alkalmazni. Nem jó dolog, ha ezen a fontos területen 27 különböző rendszerrel dolgozunk. Ezért úgy vélem, hogy a Bizottságnak holisztikus megközelítéssel kellene megvizsgálnia az engedélyezés, a magánszemélyek szerzői joga és a kalózkodás közötti összefüggést. Remélem e jelentés segít ezt elindítani, és várom a Bizottság nagy ívű javaslatát.

  David Martin (S&D), írásban. – Azért szavaztam a javaslat mellett, mivel úgy vélem, a Bizottság zöld könyve kedvező pillanatban indít vitát „a kulturális és kreatív iparágak potenciáljának felszabadításáról” és hivatalosan elismeri ezen ágazat gazdasági és társadalmi jelentőségét. Az Európai Unióban a kilencvenes évek óta a kulturális és kreatív iparágak növekedése exponenciális volt a munkahelyteremtés és a GDP-hez való hozzájárulás tekintetében.

  Iosif Matula (PPE), írásban. – (RO) Európát a közös örökség kulturális vonulata különbözteti meg a világ más régióitól. Az előttünk álló hatalmas gazdasági kihívások előtt számba kell vennünk a kulturális és kreatív iparágak által kínált potenciál felszabadításának lehetőségeit, különösen azért, mivel jelentős számú európai polgár működik közre ezekben a tevékenységekben. Ne felejtsük el a kreatív ágazat jelentős hozzájárulását nem csak az információs és kommunikációs technológiák fejlesztéséhez, hanem a gazdasági és társadalmi innovációhoz is. Azonban a szektor számos tisztázandó kérdést is felvet. Az egyik fontos vonulat a kulturális termékek digitalizációja, valamint az új munkahelyeket generáló online tartalmak megfelelő egységes piaca kialakításának szükségessége. Ugyanebben az összefüggésben utalunk a szerzői jog, a kulturális és kreatív iparágak finanszírozása, a művészek mobilitása és a kulturális termékek kibocsátása kérdésének megoldására. Erre vonatkozó példa a filmművészet, amelynek terén az európai filmek, köztük számos román alkotás nyert értékes díjakat kiemelkedő fesztiválokon .

  Nuno Melo (PPE), írásban. – (PT) Ebben az összefüggésben szükség van egy, a kulturális és kreatív iparágakat (kki-k) élénkítő közösségi dinamika létrehozására, ezért kell ezen iparágaknak innovatív gazdasági modellekkel rendelkezniük és új, legális online ajánlatokhoz hozzáférniük. Ki kell alakítani az online tartalmak és szolgáltatások egységes piacát, konkrét lépéseket kell tenni a kulturális és kreatív iparágak – mint az innováció és a strukturális változás katalizátorai – szerepének növelése érdekében, összehozni a szereplőket regionális, nemzeti és európai szinten és új, növekedést és foglalkoztatást generáló termékeket és szolgáltatásokat kell alkotni. A kki-k fejlesztésével hozzájárulunk a fenntartható gazdasági fejlődéshez és a munkahelyteremtéshez.

  Andreas Mölzer (NI), írásban. – (DE) Az Európai Unió számos alkalommal választott helytelen utat, ezért kétséges, hogy az információs és kommunikációs technológiák magukban elegendők lennének egy európai identitás kialakításához. Legalább ennyire nem eredményezi ezt az európai identitást az EU demokratikus deficitje és a demokrácia a brüsszeli elit általi egyirányú értelmezése, amely egyszerűen hagyta, hogy a népség addig szavazzon, amíg ki nem jön a „helyes” eredmény. Ami a közvetlen demokráciát illeti, az Európai Unió sokat tanulhatna Svájctól, mivel ez az ország még akkor is kiáll a demokratikus döntések mellett, ha a világ politikailag korrekt fősodorja a végletekig kritizálja. Kétséges, hogy – ahogy a jelentés magasröptűen fogalmaz – vajon egy „energikus és növekvő kulturális ágazat” valóban lehet-e „a gazdasági és társadalmi innováció fontos motorja”. Sokkal inkább megfigyelhető az a trend, hogy egyre inkább a migrációra és a migránsokra összpontosítják a kulturális támogatást, míg a hazai kultúrát és hagyományokat mellőzik.

Mégsem szabad, hogy az integráció sokat vitatott témája úgy alakuljon, hogy a muszlim bevándorlóknak óvodáinkba és iskoláinkba való beilleszkedése nevében ne legyen többé karácsony, húsvét és Mikulás-nap és hasonló hagyományos ünnep, mivel ha így teszünk, elveszítjük kulturális identitásunkat. Vissza kell fordulnunk és nagyobb figyelmet kell szentelnünk szokásaink, hagyományaink és morális értékeink megőrzésére és mások általi tiszteletben tartására. Mivel e jelentés nem javasolja a trend megfordítását, a tartózkodás mellett döntöttem.

  Georgios Papanikolaou (PPE), írásban. – (EL) A kulturális és kreatív iparágak szerepe kettős: gazdasági szerepet – a foglalkoztatáshoz, a növekedéshez és az értékteremtéshez való hozzájárulásuk útján –, de mindenekelőtt kulturális szerepet játszanak, a polgárok szociális és kulturális fejlődésének elősegítése által. Két alapvető feltétel megléte szükséges potenciáljuk teljes kihasználásához. Először: ösztönöznünk kell a kulturális tényezők – valójában a művészek, a kultúrát gyakorlók és a műalkotások –mobilitását és vonzerejét, másodszor: biztosítanunk kell egyedi finanszírozási és gazdasági támogatási politikák bevezetését a kulturális ágazatban, például alapok elérhetőségének biztosítása az Európai Beruházási Bankon keresztül.

  Maria do Céu Patrão Neves (PPE), írásban. – (PT) A „kulturális és kreatív iparágakban (kki-k) rejlő potenciál felszabadításáról” szóló jelentés az Európai Bizottság hasonló tárgyú zöld könyve alapján készült; mellette szavaztam, mivel hivatalosan elismeri ezen ágazat gazdasági és társadalmi jelentőségét. Az Európai Unióban a kilencvenes évek óta a kulturális és kreatív iparágak növekedése exponenciális volt a munkahelyteremtés és a bruttó hazai termékhez (GDP) való hozzájárulás tekintetében. E növekvő ágazat összehangoló és kiegyenlítő szinergiái döntő szerepet játszhatnak az Európai Unió gazdasági fejlődésében. A kulturális és kreatív iparágak, a bennük rejlő nagy potenciál miatt, a növekedés egyik hajtóerejét képezhetik az EU-ban.

  Phil Prendergast (S&D), írásban. – A kulturális és kreatív iparágak nemcsak értékek és a foglalkoztatás forrásai, hanem az európai társadalmi és kulturális szövet kialakulásához is hozzájárulnak. A művészeti szakmák örökségünk részei, és a tudást tovább kell adni. Támogatnunk kell a multidiszciplináris oktatást és lehetővé kell tenni az ágazatban működő felsőoktatási intézmények közötti cserék bővülését. A fogyasztók és az újító alkotók védelme érdekében a Bizottságnak biztosítania kell az információs és kommunikációs technológiák jogbiztonságát. Segítséget kell nyújtania a helyi önkormányzatoknak és regionális hatóságoknak a kulturális turizmus terén folyó együttműködés hálózatainak kialakításában. Írország, különösen Dél-Írország gazdag kulturális és kreatív múlttal rendelkezik. Segítséget kell nyújtanunk annak biztosítására, hogy ezek a kulturális és művészeti szakmák ösztönzést kapjanak és a nagyközönség számára elérhetőkké váljanak.

  Paulo Rangel (PPE), írásban. – (PT) A kulturális és kreatív iparágak (kki-k) különféle hozzájárulásokat tesznek. Először is, a kulturális sablonok újjáalkotásában rejlő sajátos értékük és a közös európai identitás kialakításához történő hozzájárulásuk által. Másodszor viszont gazdasági tevékenységet testesítenek meg, amely lehetővé teszi munkahelyek létrehozását és termékek forgalmazását, más szavakkal, gazdasági értelemben a prosperitás forrásai is egyben. Ez a tevékenységi típus azonban ösztönzésigényes, ilyen ösztönzés lehet a termékek gazdasági hasznosítására vonatkozó jogok elismerése, az alkotói pozíció teljes körű védelme mellett. Sőt, fennáll a kötelezettségvállalás, amely lehetővé teszi az EU által felkínálható hozzáadott érték megerősítését és differenciálását. Ezért a jelentés mellett szavaztam.

  Robert Rochefort (ALDE), írásban. – (FR) A kulturális és kreatív iparágak 5 millió munkahelyet biztosítanak és az EU GDP-jének 2,6 százalékát adják. Új munkahelyek létrehozásával és az innováció ösztönzésével az európai növekedés egyik fontos motorját képezik. A szociális kohézió egyik tényezőjeként hozzáadott értéket képeznek és fontos szerepet játszanak a kulturális és nyelvi sokszínűség előmozdítása terén az EU-ban. Ezért ezen iparágak támogatása döntő fontosságú mind gazdasági mind társadalmi szempontból. Ezért szavazok a jelentés mellett. Ezúton szeretném bátorítani a tagállamokat és az Európai Bizottságot, hogy segítsék elő úgy a művészeti és kulturális oktatást valamennyi korosztályban, az alapfokú oktatástól kezdve, egészen a felső, vagy szakképzésig, mint a szakmabéliek vállalkozói készségeinek fejlesztését a kulturális ágazatban, az egész életen át tartó tanulás keretében is. Hasonlóképpen fontos ezen ágazatok kiépüléséhez a szakemberek finanszírozáshoz való hozzáférésének javítása, a mikrofinanszírozás bevezetése, a pártfogói rendszer és a köz-és magánszféra partnerségeinek kiépítése, új, innovatív finanszírozási eszközök és banki szakemberek képzése ezen iparágak sajátos jellemzőinek ismereteire.

  Raül Romeva i Rueda (Verts/ALE), írásban. – Az Európai Bizottság zöld könyve kedvező pillanatban indít el vitát „a kulturális és kreatív iparágak potenciáljának felszabadításáról” és hivatalosan elismeri ezen ágazat gazdasági és társadalmi jelentőségét. Az Európai Unióban a kilencvenes évek óta a kulturális és kreatív iparágak növekedése exponenciális volt a munkahelyteremtés és a GDP-hez való hozzájárulás tekintetében.

A globalizáció kihívása és a digitális korszak eljövetele új és fontos alkalmakat nyújtanak ezen iparágak fejlődéséhez és javíthatják a jelenleg kihasználatlan kreativitás- és munkahelynövelő potenciáljukat. Valójában stratégiai beruházásokra van szükség ahhoz, hogy a kulturális és kreatív iparágak serkentsék a kulturális sokféleséget, a társadalmi és területi kohéziót, a növekedést és a foglalkoztatást. Tehát megfelelő eszközöket kell létrehozni, segíteni kell ezen iparágakat a helyi és regionális környezetükben történő fejlődésükben és egy kreatív gazdaság felé kell elmozdulni hatásaik katalizálásával számos gazdasági és szociális összefüggésben.

Valójában minél szélesebb lesz az európai digitális audiovizuális kínálat, annál nagyobb hatásuk lesz az európai identitástartalmaknak a kulturális sokféleségre. Sőt, a kreatív ágazat jelentős mértékben hozzájárul az információs és kommunikációs technológiák fejlődéséhez, fontos szerepet játszva helyi, regionális és nemzeti szinten.

  Licia Ronzulli (PPE), írásban. – (IT) A jelentésre szavaztam, mert hiszek abban, hogy a kulturális és kreatív iparágak hozzáadott értéket képviselnek az Unió számára. A kedvező munkakörülményeken és adórendszereken alapuló európai művészstátusz Európát mint dinamikus és kihívásokkal teli környezetet mutatja be, amelyben lehet élni és dolgozni, s amely vonzó a képzett, alkotó személyek számára. A tudáson alapuló gazdaság továbbá segít megőrizni az európai kulturális diverzitást és társadalmi kohézióhoz és foglalkoztatáshoz vezet. Ebben az összefüggésben és e potenciál lehető legtökéletesebb felszabadítása érdekében biztosítanunk kell a kreatív tudás átadását az új generációknak csakúgy, mint a művészek mobilitását Európán keresztül.

  Oreste Rossi (EFD), írásban. – (IT) A kulturális és kreatív iparágak szektorát olyan vállatok alkotják, amelyek munkahelyeket, növekedést és javakat előállítva nagy gazdasági potenciállal rendelkeznek, és ők felelnek az állampolgárok társadalmi és kulturális integrációjáért is. Az „Egyesülve a sokféleségben” európai jelmondattal összhangban a kultúrát inputként használó iparágak alapvetően fontosak, hiszen ezek azok, amelyek a kultúrák közötti párbeszédet előmozdítják és ezáltal megőrzik Európa sokszínűségét. Ezen iparágak előmozdítása a regionális fejlődés, a helyi partnerségek és a magán- és közszféra lehetséges partnerségei számára jelentős új lehetőségeket testesítenek meg.

  Nuno Teixeira (PPE), írásban. – (PT) A kulturális és kreatív iparágakban (kki-k) rejlő potenciál felszabadításáról szóló bizottsági zöld könyv célja, hogy hozzájáruljon az Európai Unió gazdasági növekedéséhez és munkahelyek teremtéséhez a tagállamokban.

A ma elfogadott jelentésben az Európai Parlament új kísérleti, innovációs és vállalkozási területek létrehozása, a mobilitás támogatása, a finanszírozás elérhetőségének előmozdítása és a regionális és helyi közösségek nagyobb részvétele révén kíván egy, az egész Unióra kiterjedő, hiteles stratégiát bevezetni ebben az ágazatban.

Az előadó javasolja, hogy az Erasmus és „Erasmus – Ifjú vállalkozók” program keretében hozzanak létre kísérleti programokat, valamint egy európai szintű platformot a tapasztalatcsere előmozdítása céljából. A regionális és helyi szintű kézműves ágazat számára rendkívül érdekes kezdeményezések kiterjednek még a jó gyakorlatok hálózatának kifejlesztésére a regionális és helyi közösségek számára, és a pénzügyi tanácsadó szolgáltatások létesítésére, amelyek az ágazat kis- és középvállalkozásai (kkv-k) számára biztosítanak jobb tájékoztatást a kulturális és kreatív termékek és szolgáltatások előállítására és forgalmazására vonatkozóan.

  Rafał Trzaskowski (PPE), írásban. – (PL) Az Európai Parlamentben ma szavaztuk meg a kreatív iparágban rejlő potenciálról szóló jelentést. A jelentésből világosan kitűnik, hogy a kreatív iparág felel 5 millió munkahelyért az EU-ban és állítja elő az EU GDP-jének majd 3%-át. A kreatív iparág elvben befolyást gyakorol az EU gazdaságának minden egyes ágazatára, innovációt csepegtetve, ahol csak lehet –, azt az innovációt, amely nélkül nehezen beszélhetnénk az EU versenyképességének nemzetközi szintű javulásáról, amelyre mindannyian annyira vágyunk.

  Marie-Christine Vergiat (GUE/NGL), írásban. – (FR) A jelentés ellen szavaztam, mivel a kulturális javakat a piac és a verseny logikája alapján közelíti meg.

A „kulturális iparágakat” és következésképpen a kulturális termékeket, amelyeket előállítanak, nem lehet semmilyen más vállalkozáshoz hasonlítani azon az alapon, hogy javakat állítanak elő és potenciális munkahelyteremtők.

Először, és mindenekelőtt továbbra is a legtöbb ember felszabadulása és a tudás és a know-how megosztása eszközének kell tekinteni.

Ezért az összes területen sürgősen vissza kell állítani a kulturális egyedülállóság elvét, arra az esetre, ha a kreatív iparágakról megfogalmazott remek mondatok mint a hajtóerő, a művészi státusz elismerése vagy a digitális munkák terjesztése és az alkotóknak nyújtott méltányos ellenszolgáltatás közötti egyensúly megtalálásának vágya nem maradnak kegyes kívánságok, amikor ránk köszönt a kulturális sivatag.

  Dominique Vlasto (PPE), írásban. – (FR) A mostantól a tudásalapú gazdaságra összpontosított fejlődési modellünk előrehaladása a kultúrát stratégiailag fontos ágazattá lépteti elő. Üdvözlöm a jelentés elfogadását, amely javaslatokat tartalmaz az európai kulturális források jobb kihasználását illetően. Véleményem szerint a kreatív iparágak potenciálja felszabadításának mindenképpen ki kell terjednie a szerzői jogok kezelésére alkalmazott európai rendszer reformjára annak érdekében, hogy a kreatív iparágak is nagyobb mértékben részesülhessenek az egységes piac hasznából. A jelentés is hangsúlyozza, hogy az engedélyezési eljárások rendkívül bonyolultak, ezért a szerzői jogi tanúsítvány kiállítását egyablakos ügyintézés keretében kell megoldani. Úgy gondolom, hogy az alkotás ösztönzése érdekében be kellene vezetni az innovatív termékek mint a digitális kulturális tartalom, egyedi adóztatását. Az sem helyes, hogy míg más kulturális termékek adókedvezményeket élveznek, e termékek az általános, teljes mértékű héa hatálya alá esnek. Szavazatommal fel kívántam hívni a Bizottságot és Tanácsot, hogy válaszoljanak az Európai Parlament egyedi intézkedések foganatosítására vonatkozó kérésére, amelyek lehetővé tennék, hogy teljes mértékben élvezhessük ezen ágazat növekedési potenciáljából származó hasznot. Az európai kultúra egyedülállósága csak nagyratörő és közös megközelítés révén őrizhető meg.

  Iva Zanicchi (PPE), írásban. – (IT) Megszavaztam Marie-Thérèse Sanchez-Schmid jelentését az európai kulturális és kreatív iparágak még nem teljesen felszabadított potenciáljáról. Ezek az iparágak, részben azért, mert az elmúlt 24 év során exponenciális növekedésük több tízezer munkahelyet teremtett, eszközt képviselnek az EU számára. Ezért ezen iparágak vonatkozásában európai stratégiát szükséges kialakítani, amelynek keretében lehetőségük nyílik potenciáljuk kifejezésére és elismerésben részesülhetnek a kultúra és szórakoztatás hordozóiként, valamint üzlet és munkahelyek létrehozóiként betöltött kettős szerepükért.

Állásfoglalásra irányuló indítvány (B7-0281/2011)

  Luís Paulo Alves (S&D), írásban. – (PT) Az állásfoglalásra irányuló indítvány mellett szavazok, kifejezve, hogy osztom az előadó meggyőződését, hogy az Európa kulturális fővárosa cím odaítélése fontos lépés lenne a múltbéli európai megosztottság leküzdése és az új Európa azáltal történő bemutatása szempontjából, hogy egy olyan város kapja meg ezt a címet, amely a 20. század során tragikus események színtere volt.

  Zigmantas Balčytis (S&D), írásban. – (LT) Támogattam az állásfoglalást. Az „Európa kulturális fővárosa” projekt hangsúlyozza az európai kultúrák gazdagságát, sokféleségét és közös jegyeit, továbbá elősegíti az európai polgárok közötti nagyobb fokú megértést. Bár az Európa kulturális fővárosa eseménysorozat 2007–2019 közötti időszakra vonatkozó közösségi fellépésének megállapításáról szóló határozat jelenleg csak az uniós tagállamokra vonatkozik, egyetértek az állásfoglalás felkérésével, hogy 2014-re kivételesen Szarajevónak ítéljék oda az Európa kulturális fővárosa címet. Úgy vélem, hogy ez fontos lépés lenne a múltbéli európai megosztottság leküzdése szempontjából, hogy egy olyan város kapja meg ezt a címet, amely a 20. század során tragikus események színtere volt.

  Diogo Feio (PPE), írásban. – (PT) Bárki, aki rémülettel figyelte az eseményeket, amelyek a boszniai háború alatt a mártír város, Szarajevó lakóit áldozatokká tették, házait lerombolták, csak üdvözölni tudja, ha a város elnyeri az Európa 2014 kulturális fővárosa címet.

Nem feledve a történteket, remélem, hogy ez az esemény lehetővé teszi, hogy az európaiak más, kellemesebb emlékeket szerezzenek Szarajevóról, és mindenekelőtt hozzájárul ahhoz, hogy az ország különböző etnikai csoportjai közeledjenek egymáshoz. Remélem, hogy Szarajevó kulturális főváros programját az élet és az ember túlélési és újjáépítési képessége ünnepének fogja szentelni, mindannyiunknak bebizonyítva, hogy még a legmélységesebb szenvedést követően is az emberi szellem határtalanul képes ápolni és átadni mindazt, ami szép és jó.

  José Manuel Fernandes (PPE), írásban. – (PT) Ez az állásfoglalás Bosznia-Hercegovinának az Európa 2014 kulturális fővárosa cím elnyerésére irányuló pályázatával foglalkozik. „Európa kulturális fővárosa” elnevezéssel az EU kezdeményezésére közösségi fellépést hoztak létre, amelynek célja, hogy hangsúlyozza az európai kultúrák gazdagságát és sokféleségét és közös jegyeit, továbbá elősegítse az európai polgárok közötti nagyobb fokú megértést. 1992–1996 között Szarajevót – a mártír várost, ahol az első világháború kezdődött 1914-ben – ostrom alá vették és porig rombolták. Az egész világ ismeri az akkor készült képeket, például a „Szarajevói csellista” fotóját, aki a háború rombolása közepette, feketébe öltözve járta az utcákat, hogy megkönnyítse a mártírsorsra ítélt emberek szenvedését, akik nem hagyhatták el a várost. A szerencsétlenség ellenére a város őrzi kulturális szellemét. Pozitívnak és méltányosnak tartom, hogy Szarajevó Európa kulturális fővárosa legyen.

  Juozas Imbrasas (EFD), írásban. – (LT) A dokumentum mellett szavaztam, mivel „Európa kulturális fővárosa” elnevezéssel közösségi fellépést hoztak létre, amelynek célja, hogy hangsúlyozza az európai kultúrák gazdagságát, sokféleségét és közös jegyeit, továbbá elősegíti az európai polgárok közötti nagyobb fokú megértést. Ezenkívül, hangsúlyozni kell, hogy Szarajevó különleges helyet foglal el az európai történelemben és kultúrában, és több fontos évfordulóra emlékezik 2014-ben, és Szarajevó városi tanácsa és helyi kulturális szereplők széles körű előkészületekbe kezdtek a címre történő pályázathoz. Ezért úgy vélem, hogy a Tanács 2014-re kivételesen Szarajevónak ítélje oda az Európa kulturális fővárosa címet. Ez fontos lépés lenne a múltbéli európai megosztottság leküzdése és az új Európa azáltal történő bemutatása által, hogy egy olyan város kapja meg az Európa kulturális fővárosa címet, amely a 20. század során tragikus események színhelye volt.

  David Martin (S&D), írásban. – Megszavaztam az állásfoglalást, amely felhívja a Tanácsot, hogy 2014-re kivételesen Szarajevónak ítéljék oda az Európai kulturális főváros címet. Úgy vélem, hogy fontos lépés lenne a múltbéli európai megosztottság leküzdése és az új Európa azáltal történő bemutatása szempontjából, hogy egy olyan város kapja meg ezt a címet, amely a 20. század során tragikus események színhelye volt.

  Louis Michel (ALDE), írásban. – (FR) Szarajevó nagyszerű város volt, amelyben három nép, három kultúra és három vallás élt együtt. A város ostroma és az etnikai és vallási háború, amely négy évig tartott (1992–1996) mély sebet ütött e fővároson, ami vallás szempontjából „iszlamizálódott”, nyelvileg pedig „elbosnyákosodott”. Az előttünk álló kihívás, hogy újjáépítsük a hidakat a közösségek között. A kultúra hozzájárulhat ehhez. Mellesleg a kultúra segítette őket, hogy kibírják a négy évig tartó háborút. A kultúra a nyitottság vektora és a demokráciák motorja, amely minden nacionalista reagálás, rasszista kísérlet és kirekesztés ellen fellép. Segítheti őket abban, hogy visszaállítsák az európai multikulturalizmust. Ez a mozaikszerű város Európa élő metaforája volt, és újból az lehet. Egy olyan pluralista világ megteremtésén kell munkálkodnunk, amely alkotókészségét érintetlenül hagyva képes helyet adni az újdonságnak és a sokszínűségnek.

  Maria do Céu Patrão Neves (PPE), írásban. – (PT) Szavazatomat arra használom, hogy támogassam az Európai Parlamentnek a Tanácshoz intézett felhívását, hogy Szarajevónak ítélje oda az Európa 2014 kulturális fővárosa címet. Valóban egyetértek az állásfoglalással, amely szerint az Európa kulturális fővárosa cím odaítélése egy olyan városnak, amely a 20. század során tragikus események színhelye volt fontos lépés lenne a múltbéli európai megosztottság leküzdése és az új Európa bemutatása szempontjából.

  Paulo Rangel (PPE), írásban. – (PT) Noha az Európai kulturális főváros eseménysorozat 2007–2019 közötti időszakra vonatkozó közösségi fellépésének megállapításáról szóló határozat jelenleg csak az uniós tagállamokra vonatkozik, az igazság az, hogy az Európa kulturális fővárosa cím elnyerésének lehetőségét számos alkalommal kapták meg harmadik országok városai. Ezzel együtt és mivel Szarajevó különleges helyet foglal el az európai történelemben és kultúrában, úgy hiszem, hogy az Európa kulturális fővárosa cím számára történő odaítélése, már csak szimbolikus értéke miatt is, indokolt.

  Robert Rochefort (ALDE), írásban. – (FR) Vitán felüli, hogy Szarajevó, ez a multikulturális város, a tolerancia eredeti modelljének megtestesülése különleges helyet foglal el a történelemben és az európai kultúrában. Szarajevó volt az, ahol 1914-ben az első világháborút kirobbantó gyilkosság történt. Ugyancsak ez volt az a város, amelyben a bosznia-hercegovinai konfliktus alatt, 1992–1996 között bekövetkezett a modern háborúk történetének leghosszabb ostroma, amelyet egy főváros ellen folytattak. Mivel a város, amely háta mögött akarja hagyni a múltat és lelkesen várja jövőjét Európában 2014-ben több fontos évfordulóról emlékezik meg, szeretném, ha arra az évre Szarajevót jelölnék Európa kulturális fővárosának.

  Raül Romeva i Rueda (Verts/ALE), írásban. – Ezzel az állásfoglalással a Parlament: (1) felkéri a Tanácsot, hogy 2014-re kivételesen Szarajevónak ítéljék oda az Európa kulturális fővárosa címet; és (2) hangsúlyozza azon meggyőződését, hogy ez fontos lépés lenne a múltbéli európai megosztottság leküzdése és az új Európa azáltal történő bemutatása szempontjából, hogy egy olyan város kapja meg az Európa kulturális fővárosa címet, amely a 20. század során tragikus események színhelye volt.

  Joanna Senyszyn (S&D), írásban. – (PL) A Kulturális és Oktatási Bizottság Szarajevóba látogató küldöttségének tagjaként támogatom a városnak az Európa kulturális fővárosa 2014 címre történő pályázatát. Szarajevó megérdemli, hogy alkalma legyen bemutatni hatalmas potenciálját. Egy kivételes multikulturális városról van szó. Ez az egyetlen hely a világon, ahol egy négyzetkilométeren öt vallás épületeit láthatjuk: több mecsetet, a római katolikus székesegyházat, egy ortodox templomot, egy zsinagógát és egy protestáns templomot.

A bosnyákok ugyanakkor nagyon barátságosak és vendégszeretők. Nemrégiben olvastam egy lengyel diáklány visszaemlékezéseit, aki cserediákként tartózkodott Szarajevóban – egyetlen olyan külföldi cserediákkal sem találkozott, aki ne szerette volna Szarajevót. A háború 1995 végén véget ért, azóta Szarajevót újjáépítették, főleg az Európai Unió pénzügyi segítségével. Szarajevó lelkesen tekint európai jövője elé. Be akarja mutatni hatalmas potenciálját és reklámozni szeretné magát az európaiak között. Kétségtelen, hogy ez a város megérdemli ezt a lehetőséget, amit nekünk támogatni kell.

  Artur Zasada (PPE), írásban. – (PL) Szarajevó nagyon fontos helyet foglal el az európaiak történelmi tudatában. Támogatom, hogy 2014-re kivételesen ennek a városnak ítéljék oda az Európa kulturális fővárosa címet. Ez a kezdeményezés, amely 25 éven keresztül lehetővé tett az európai kultúrák gazdagságának és sokféleségének bemutatását, most hozzájárulhat a város idegenforgalmi iparának és gazdasági alapjának újjáépítéséhez. Szarajevó fontos történelmi események tanúja volt és súlyos károkat szenvedett az 1990-es évek háborúiban. Az első világháborút kirobbantó gyilkosságnak is színhelye volt. Ennek az eseménynek a századik évfordulója éppen arra az évre esik, amelyről beszélünk: 2014-re. Az Európa kulturális fővárosa cím odaítélése a városnak épp a körülmények összetalálkozása idejére, nemcsak a város kulturális újjáéledését szolgálja majd és javítja a városról alkotott képet más országokban, hanem elősegíti a megemlékezést az európai történelem és identitás fontos vonulatairól is.

  Elnök. – A szavazatok indokolása befejeződött.