Az ülések szó szerinti jegyzőkönyve

2011. május 12., Csütörtök - Strasbourg

1. Az ülés megnyitása

ELNÖKÖL: MIGUEL ANGEL MARTÍNEZ MARTÍNEZ
alelnök

(Az ülést 09.00-kor megnyitják.)

2. Az elnök nyilatkozata

  Elnök. – A Murcia régiót és főként Lorca várost sújtó tragédia miatt az elnökség nevében szeretnék hangot adni az ott élő közösséggel és valamennyi áldozattal – akik közül sokan életüket vesztették – való együttérzésünknek. Az elnök a Parlament nevében a szolidaritás üzenetét és részvétnyilvánítást fog eljuttatni az érintett áldozatokhoz és közösséghez.

3. Kérelem a parlamenti mentelmi jog felfüggesztésére: lásd a jegyzőkönyvet

4. Egyes dokumentumokra vonatkozó határozatok: lásd a jegyzőkönyvet

5. Az olaj árának emelkedéséből adódó válság az európai halászati ágazatban (benyújtott állásfoglalásra irányuló indítványok): lásd a jegyzőkönyvet

6. Az Európai Unió és Mauritánia közötti halászati partnerségi megállapodás (benyújtott állásfoglalásra irányuló indítványok): lásd a jegyzőkönyvet

7. Közbeszerzés (benyújtott állásfoglalásra irányuló indítványok): lásd a jegyzőkönyvet

8. Dokumentumok benyújtása: lásd a jegyzőkönyvet

9. Mozgásban az ifjúság - az európai oktatási és képzési rendszerek javításának kerete - Korai oktatás - Az EU külső fellépéseinek kulturális dimenziói - A kulturális és kreatív iparágak potenciáljának felszabadítása - Szarajevó mint Európa kulturális fővárosa 2014-ben (vita)

  Elnök. – A következő napirendi pont a következők együttes tárgyalása:

- Zver úr „Mozgásban az ifjúság: Európa oktatási és képzési rendszerének javítását szolgáló keretprogram” című jelentése a Kulturális és Oktatási Bizottság nevében (2010/2307(INI)) (A7-0169/2011),

- Honeyball asszony jelentése a Kulturális és Oktatási Bizottság nevében a korai oktatásról az Európai Unióban (2010/2159(INI)) (A7-0099/2011),

- Schaake asszony jelentése a Kulturális és Oktatási Bizottság nevében az EU külső fellépéseinek kulturális dimenzióiról (2010/2161(INI)) (A7-0112/2011),

- Sanchez-Schmid asszony jelentése a Kulturális és Oktatási Bizottság nevében a kulturális és kreatív iparágakban rejlő potenciál felszabadításáról (2010/2156(INI)) (A7-0143/2011), valamint

- Pack asszony szóbeli választ igénylő kérdése a Bizottsághoz a Kulturális és Oktatási Bizottság nevében: Szarajevó mint Európa kulturális fővárosa 2014-ben (O-000061/2011 - B7-0215/2011).

  Milan Zver, előadó. – (SL) Elnök úr, először is hadd mondjam el, hogy a ma délelőtti ülésen látni fogjuk a Kulturális, Oktatási és Ifjúsági Bizottság munkájának eredményét. Én vagyok az előadója ennek a dokumentumnak, a „Mozgásban az ifjúság” kezdeményezésről szóló nagyon fontos jelentésnek, amely az Európai Bizottság közleményén alapul. Szeretném megköszönni kollégáimnak a lehetőséget, hogy elkészíthettem ezt a jelentést, és szeretném megköszönni az Európai Bizottság munkáját is, valamint azt, hogy az ifjúság problémáit felvették az EU 10 éves fejlesztési tervének alapvető prioritásai közé.

A jelentés kidolgozása során sok érdekelt féllel működtem együtt, főként az ifjúság képviselőivel mind a tagállamokból, mind Európa többi részéből, például az Európai Ifjúsági Fórummal. Számos találkozót és konferenciát rendeztünk. A Régiók Bizottságával és a Gazdasági és Szociális Bizottsággal is együttműködtem, tehát ez a jelentés véleménycsere eredményeképpen jött létre. Szeretném hangsúlyozni azt is, hogy a jelentés elfogadásakor más képviselőcsoportokhoz tartozó képviselőtársaim elég konstruktívan álltak hozzá a jelentéshez. Ebben az összefüggésben különösen az árnyékelőadóknak szeretnék köszönetet mondani, akik remek munkát végeztek, aminek eredményeképpen a jelentést a jelenlegi formájában olvashatjuk.

Szeretném hangsúlyozni, hogy különböző tanulmányok szerint azok a fiatalok, akik megragadják a lehetőséget, hogy külföldön tanuljanak vagy dolgozzanak, jobban teljesítenek az iskolában, sikeresebbek és versenyképesebbek a munkakeresésben, sőt még a társadalmi beilleszkedés terén is. A politika azonban önmagában nem tud a fiatalok számára jó iskolákat, jó oktatást vagy jó munkahelyeket biztosítani. Kedvező feltételeket tud viszont teremteni ahhoz, hogy a fiatalok megvalósítsák ezeket a dolgokat. Ezek a feltételek mindenképpen összefüggnek az iskolai oktatási rendszerek modernizációjával. Európa és főként az uniós tagállamok például a szakoktatás és szakképzés fejlesztésének fontos feladatával néznek szembe ebben az évtizedben; növelni kell a szakoktatás és szakképzés vonzerejét és minőségét. Az európai gazdaságnak a következő évtizedben nagyon nagy szüksége lesz szakképzett emberekre. Úgy gondolom, hogy a 2020-as évek elejére az állások 50 százaléka tekintetében lesz szükség ilyen típusú végzettségre. Ezért a szakoktatás és a szakképzés továbbra is politikánk, valamint a tagállamok politikáinak prioritásai közé tartozik.

Még fontosabb azonban a bolognai folyamat reformjának folytatása. Az európai egyetemeknek még szorosabb kapcsolatban kell lenniük a gazdasággal és a társadalommal. Az európai egyetemek versenyképesebbek lesznek, ha nagyobb figyelmet szentelnek a piac igényeinek, a gazdaságnak, és ha sikerül kiegészítő finanszírozási forrásokat találniuk. Tény, hogy Európában túl alacsony a felsőoktatás finanszírozása. Az európai országok, az Európai Unió tagállamai túl keveset fektetnek be a diákokba, és ez elég nagy probléma.

Ezen prioritás részeként az Európai Uniónak természetesen egyéb elérendő célokat is ki kell tűznie. Ilyen a lemorzsolódás csökkentése, mivel a jelenlegi 16% túlságosan magas, ezért ezt 10%-ra kell csökkentenünk. Ezenkívül ebben az évtizedben Európának magasabban képzett munkaerőre van szüksége, ha meg akarja őrizni versenyelőnyét a világ más részeivel szemben.

Mivel most lejárt az időm, később, a vita után fogok még kérni két percet, hogy további információkat mondhassak el.

  Mary Honeyball, előadó. – Elnök úr, nagyon örülök, hogy lehetőségem van bemutatni a korai oktatásról az Európai Unióban tárgyról szóló jelentésemet. Ez az oktatásnak egy nagyon fontos aspektusa, amelynek eddig nem szenteltünk túl nagy figyelmet.

Szeretnék külön köszönetet mondani Vassiliou biztos asszonynak és kabinetjének, amellyel nagyon szorosan együttműködtünk ezen a téren, valamint a magyar elnökségnek is, amelynek prioritásai közé tartozik a korai oktatás. Ez minden tekintetben nagyon gyümölcsöző partnerség volt, és lehetővé tette, hogy elvégezzük azt a munkát, melynek eredménye ez a jelentés.

Szeretnék köszönetet mondani a többi képviselőcsoport árnyékelőadóinak is. Ahogy Zver úr is mondta, nagyon jó munkát végeztünk ezzel a jelentéssel kapcsolatban, és a bizottságban egyhangúan elfogadtuk a korai oktatásról szóló jelentést, ami bizonyítja, hogy ez a téma politikai pártállástól függetlenül élvezi a képviselők támogatását.

Tudjuk is, hogy miért: az egyik ok az, hogy a gyermekkor első évei nagyon fontosak. Ha ezekben az években megfelelő beavatkozás történik, az hatalmas különbséget jelenthet a gyermekek életlehetőségei szempontjából, ráadásul nemcsak az oktatási rendszerek tekintetében, hanem életük további részében is. Az elvégzett kutatások – attól tartok, nagy részüket nem az EU-ban végezték – azt mutatják, hogy ha a gyermekek támogatást kapnak, és megkapják, amire szükségük van, az későbbi életük során hasznos lesz: csökkenti a bűnözést, javítja az egészségi állapotot, csökkenti a munkanélküliséget – tehát valamennyiünk javát szolgálja.

Maguk a gyermekek pedig a legtöbb esetben jobban fognak teljesíteni az iskolában, és jobb jegyeket fognak kapni; az ilyen gyermekek körében később magas lesz a foglalkoztatottsági ráta, és jobb munkájuk is lesz, továbbá családi kapcsolataik és egészségi állapotuk is jobb lesz. Tehát mindent meg kell tennünk e téren, mivel mindez nagyon hasznos.

Az EU egyes tagállamaiban különböző szolgáltatások léteznek a korai oktatás terén, és jelentésemben hangsúlyozzuk, hogy ezt tiszteletben akarjuk tartani, és meg akarjuk őrizni. Minden tagállamban máshogy csinálják, minden tagállamnak megvan a maga rendszere. Még tovább bonyolítja a helyzetet, hogy tagállamról tagállamra változik az is, hogy hány éves korukban válnak a gyermekek iskolakötelessé. Tehát nem univerzális megoldást, hanem olyan értékeket, elveket és irányelveket kerestünk, amelyek alapján a tagállamok számára közös célokon és közös értékeken alapuló európai keretet hozhatunk létre, amely közös jogosultságokat is magába foglalna.

Tehát ez a jelentés éppen erről szól, ennek a keretnek a létrehozásáról. A keret létrehozása során természetesen a gyermekeket állítottuk a középpontba. A korai oktatás és nevelés terén nagyon gyermekközpontú megközelítést támogattunk, amelynek középpontjában a gyermekek érdekei állnak. Figyelembe vettük a világ különböző részein végzett kutatásokat. Jelentésem a következő témákkal foglalkozik: kötelezettségvállalás a szülők irányában, ami nagyon fontos a korai évek szempontjából; alkalmazottak, minőségi szolgáltatások és szükséges képesítések; valamint a korai oktatási és nevelési szolgáltatások integrációja a tagállamok oktatási rendszereibe. Tehát ezekkel a kulcsfontosságú területekkel foglalkoztunk, és a jövőben ezekre kellene koncentrálnunk.

Az alkalmazottak képesítése kiemelkedően fontos, de sajnos nagy hiányosságok vannak e téren. Úgy tűnik, az általánosan elfogadott nézet az, hogy bárki tud kisgyermekekről gondoskodni, holott ez nem így van. Alaposan el kell gondolkodnunk a képesítésekről, méghozzá olyan képesítésekről, amelyeket EU-szerte elfogadnak és elismernek. A hozzáférhetőséget is meg kell vizsgálnunk, hogy mindazok, akiknek szükségük van a korai oktatási szolgáltatásokra, valóban hozzá is jussanak ezekhez.

Befejeztem a négy percemet, és egy kis időt szeretnék megtartani a vita végére, ezért most már csak annyit mondanék, hogy a megszorítások és a gazdasági válság idején is biztosítanunk kell, hogy a korai évek témája továbbra is napirenden maradjon, és továbbra is megtegyük a szükséges intézkedéseket ezen a fontos területen.

  Marietje Schaake, előadó. – Elnök úr, mielőtt kiemelném az EU külső fellépéseinek kulturális dimenzióiról szóló jól kidolgozott jelentés néhány elemét, szeretnék szívből köszönetet mondani kollégáimnak a Kulturális és Oktatási Bizottságból konstruktív együttműködésükért és azért, hogy a bizottsági szavazáson egyhangúan elfogadták közös munkánkat. Természetesen a civil társadalom és más érdekelt felek is hasznos hozzájárulást nyújtottak munkánkhoz.

A kultúrának belső értéke van liberális demokráciáinkban: gazdagítja az emberek életét. Az EU kulturális sokszínűsége közismert, ugyanakkor egy értékközösség is, amelynek értékei egyaránt érvényesek minden egyes polgárra. Ezeket az európai értékeket, például az emberi jogok, a demokrácia és az alapvető szabadságok tiszteletben tartását kulturális termékeink is kifejezik. A kulturális identitás és az értékek, valamint az EU globális színtéren elfoglalt helyzete szorosan egymásba fonódnak. Az európai érdekeket az szolgálja, ha a kulturális vonatkozású témákat az együttműködésen és partnerségen keresztül stratégiailag formálják – mind a kulturális programok keretében, mind pedig akkor, amikor a kulturális kérdések szerves részei a gazdaságpolitikának, a kül- és biztonságpolitikának és a fejlesztéspolitikának. Az irodalom, filmek, zene és a hagyomány megosztásával megnyílnak a megértés kapui, és hidak épülnek az emberek között.

Emellett az EU fontos, megosztható tapasztalatokkal rendelkezik azzal kapcsolatban, hogy a közös érdekek mentén és a kölcsönös megértés segítségével hogyan küzdhetők le a konfliktusok, és teremthető meg a stabilitás. Az Európai Külügyi Szolgálat fejlesztésében fontos annak meghatározása és ésszerűsítése, hogy milyen szerepe van és legyen a kultúrának az EU külső fellépéseiben. A kultúrának elengedhetetlen és horizontálisan integrált elemnek kell lennie az EU külpolitikáját alkotó külkapcsolati politikák széles spektrumában: kezdve az EU kereskedelmi kapcsolataitól a bővítésen és a szomszédsági politikán át egészen a fejlesztési együttműködési politikáig és a közös kül- és biztonságpolitikáig.

A kultúrának gazdasági értéke is van. Európa kulturális ipara hozzájárul az európai vállalkozói szellemhez, az innovációhoz és a vállalkozási tevékenységhez, az EU sokszínű kulturális tájképe pedig a világ legvonzóbb turisztikai célpontjává teszi a kontinenst. Ahogy az Európa 2020 stratégia is megfogalmazza, az ismeretek és nemzetközi készségek döntő fontosságúak az oktatás és foglalkoztatás tekintetében, de a kultúra olyan eszköznek is tekinthető, amely elősegíti a demokratizálódás kibontakozását, a szólásszabadságot, a befogadást, a fejlődést, az oktatást, a megbékélést és még sok minden mást.

A harmadik országokhoz fűződő kulturális kapcsolatokban teret nyerő szempontok széles köre a politika elaprózódásához vezetett, amit egy jobban koordinált és koherensebb uniós stratégiának kell felváltania. Úgy döntöttünk, hogy kiemeljük azon szervezeti és politikai keretrendszer fontosságát, amely szükséges ahhoz, hogy optimálisan koordináljuk a kultúrát az EU külső fellépéseiben. Ennek tartalommal való feltöltését nem lehet túlzott mértékben felülről irányítani és szabályozni.

Az európai polgárok vannak a legjobb helyzetben ahhoz, hogy előnyt kovácsoljanak abból, ha az EU globális szereplőként lép fel a globális porondon. Ez megköveteli, hogy a forrásokat hatékonyabban használjuk fel, és átgondoljuk Európa versenyképességét és a turistákért, tehetségekért, művészekért, vállalkozásokért és hallgatókért folytatott versenyt. Egységesen kell fellépnünk, és oda kell figyelnünk a Kína és az Egyesült Államok kulturális programjai által támasztott versenyre, hogy csak két példát mondjak. Azonban nem kell újra feltalálni a spanyolviaszt. Az EU-ban számos bevált gyakorlat létezik tagállami és kulturális intézményi szinten, gondoljunk csak az Alliance française-ra és a British Councilra.

További, a 21. században nagyon fontos aspektus az, hogy az új technológiák egyre jelentősebb szerepet játszanak mind a kultúrában, mind pedig a nemzetközi kapcsolatokban. Az emberek az információkhoz való hozzáférés terén egyre inkább függenek az internettől, és csak akkor fejezhetik ki magukat szabadon, ha ezeket az információkat és kommunikációjukat nem cenzúrázzák. Ezek a technológiák egyre nagyobb mértékben segítik elő a kulturális jogok és más alapvető jogok fejlődését. A kulturális tartalmakhoz való hozzáférés szintén az új médián keresztül történik. Az európai kulturális javak és tartalmak globális összekapcsolhatóságának lehetőségei üdvözlendők és elősegítendők, például az Europeana kezdeményezésen vagy múzeumok és fesztiválok weboldalain keresztül. Az EU-nak az internet szabadságára irányuló stratégiát kell kidolgoznia. A vita végén vissza fogok térni még a jelentés néhány konkrét javaslatára.

  Doris Pack, szerző. – (DE) Elnök úr, biztos asszony, hölgyeim és uraim, Schaake asszonyhoz kapcsolódva szeretném azzal kezdeni, hogy pár szót szólók az általa kidolgozott fontos jelentésről. Az EU külpolitikájának kulturális dimenzióit nem lehet eléggé hangsúlyozni. Ezért – ahogy az előadó is mondta – az EU külpolitikáján belül koherens uniós kulturális stratégiára van szükség.

A kulturális diplomácia fontos szerepet játszik a harmadik országokkal való sikeres kapcsolatok kiépítésében, és számos országban létezik a kulturális intézmények hálózata (EUNIC), amelynek jó hasznát vehetjük. Sok-sok ember kapcsolódott be ezekbe a hálózatokba, és ők készen állnak segíteni e téren.

Most pedig szeretnék áttérni a mai második témára, amelyről Zver úr már beszélt, vagyis a „Mozgásban az ifjúság” kezdeményezésre, amely természetesen az Európa 2020 stratégia kiemelt kezdeményezése. Ennek a kiemelt kezdeményezésnek a célja, hogy arra ösztönözze az oktatás és képzés területének szereplőit, hogy szenteljenek nagyobb figyelmet ezeknek a politikai területeknek. Jobban képzett emberekre van szükségünk. Olyanokra, akik a fokozott mobilitási lehetőségeknek köszönhetően megismerték Európát. Sikeres programjaink segítségével fel kell szabadítanunk a fiatalokban rejlő potenciált. Mindez fontos szerepet játszik a tudásalapú társadalom versenyképességében.

Ami az egész életen át tartó tanulást illeti, a Comenius, Erasmus, Leonardo és Grundtvig programok sok embernek remek lehetőséget nyújtanak Európa sokszínűségének felfedezésére, tapasztalatszerzésre és nyelvtudásuk fejlesztésére. Ebben az összefüggésben nem szabad alábecsülni a „Mozgásban az ifjúság” program és az Európai Önkéntes Szolgálat jelentőségét.

A mai vitának azt az üzenetet kell közvetítenie a Bizottság felé, hogy az oktatási és ifjúsági programok következő generációjában is folytatnunk kell ezeket a széles körben jó fogadtatásra talált programokat és lehetőségeket, valamint hogy ezeknek megfelelő finanszírozást kell biztosítani, hogy megőrizhessék jelentőségüket. Minden euró, amelyet erre a területre áldozunk, néhány éven belül megtérül az egész társadalom számára.

Most pedig áttérnék a következő témára, mégpedig Szarejevóra. Szarajevónak különleges helye van az európai történelemben és kultúrában. Ha a város 2014-re megkapná az Európa Kulturális Fővárosa címet, azzal fontos üzenetet közvetíthetnénk a város többnemzetiségű karakteréről és Bosznia-Hercegovina helyzetéről, és ez az ország politikusainak is alkalmat adhatna elképzeléseik újragondolására. Ez a város ráadásul nagyon világosan mutatja, milyen nagy hibákat követett el Európa, és mennyire fontos az együttműködés. Ez a lépés határozottan szimbolikus lenne, hiszen Szarajevóban történt az első világháború 1914-es kitöréséhez vezető merénylet. Ezért a 2014-es dátum, hiszen ekkor lesz ennek a történelmi eseménynek a századik évfordulója.

A boszniai háború alatt, 1992-től 1996-ig, Szarajevó fővárosként a modern hadviselés történetének leghosszabb ostromát szenvedte el. Hadd idézzem fel Szarajevó egy napját, 1992. május 28-át! Vedran Smajlovic csellista feketébe öltözve Tomaso Albinoni Adagióját játszotta. Színpadul az elpusztított szarajevói nemzeti könyvtár romjai szolgáltak; közönsége csak egy kis csoport volt, akik a város ostroma ellenére maradtak, és meghallgatták a koncertjét. 22 napon át játszott a szarajevói romok között, különböző helyeken. Rekviem volt ez a sötét napok áldozataiért. Meghatott és csodálattal töltött el a csellista és közönsége bátor és ösztönző magatartása. Látva ezeket az embereket és a rettegés és veszteség idején tanúsított helytállásukat, örökre a szívembe zártam Szarajevót.

A város kulturális élete egy pillanatra sem állt meg. A téli fesztivált a legmostohább körülmények között is megtartották. Minden évben rengeteg országból érkeztek oda emberek. Minden évben van téli fesztivál, gyermekfesztivál és filmfesztivál. Koreai, ausztrál, bolgár és svéd filmesek mennek Szarajevóba; koprodukciós filmek készülnek. A város mindvégig, az etnikai feszültségek fokozódása ellenére is megőrizte interkulturális jellegét, és azóta is ápolja azt. Ez a város már csak ezért is megérdemli, hogy bizonyságot adhasson hatalmas interkulturális potenciáljáról.

Szarajevó mentesítés alapján szeretné benyújtani a pályázatot erre a címre, és ennek érdekében széleskörű előkészületekbe kezdett. Mindannyian tudjuk, hogy ha ma elfogadjuk ezt a javaslatot, azzal mentesítést kérünk az Európai Parlament és a Tanács határozata alól. Ha a Parlament ma támogatná Szarajevó jelölését, akkor a Tanács belátásában és éleslátásában fogok bízni, mivel érveink ellen semmit sem lehet felhozni. Bosznia-Hercegovinának és Szarajevónak most szüksége van egy jelre, amely azt mutatja, hogy nincs minden veszve, és Európa is támogatja törekvéseiket.

(Taps)

  Marie-Thérèse Sanchez-Schmid, előadó. – (FR) Elnök úr, biztos asszony, hölgyeim és uraim, ma délelőtti vitánk nem egyszerűen csak egy gazdasági modellre vagy jogrendszerre vonatkozik. Ma a kultúráról és civilizációról beszélünk.

Milyen szerepet szán Európa a kultúrának? Milyen környezetet akarunk teremteni a művek és alkotás számára? A digitális forradalom, a globalizáció és a kereskedelem növekedése szükségessé teszi kulturális és gazdasági modellünk átgondolását. Milyen irányba akarjuk, hogy Európa elmozduljon az internet és a digitális média segítségével? A politika az anticipáció művészete. A politika azt jelenti, hogy előkészítjük azt, amit akarunk, hogy ne kelljen belenyugodnunk abba, amit nem akarunk.

James Cameron amerikai filmes Avatar című filmjének költségvetése megegyezik az Európai Unió kulturális programjainak 2007-2013-as időszakra vonatkozó költségvetésével. Olyan kulturális termékeket fogunk fogyasztani, amelyek nem a mieink? Alárendeljük magunkat olyan multinacionális oligopóliumoknak, mint a Google, az iTunes, az Amazon vagy Hollywood, és nem vagyunk képesek megvédeni saját értékeinket?

Ma délelőtt azokról a kihívásokról gondolkodunk el, amelyekkel a kultúrának a 21. század globalizált világában szembesülnie kell. A Bizottság tavaly a zöld könyv közzétételével végre felmérte a kreatív és kulturális ágazatokban rejlő potenciált. Az Európai Uniónak van kulturális öröksége és vannak kulturális javai, valamint nagyon dinamikus és életteli filmipara is. A MEDIA program idén, a cannes-i filmfesztiválon ünnepli 20. születésnapját, és támogatást nyújt 20, a versenyben részt vevő filmnek, valamint fesztiváloknak, művészi eseményeknek és nagy kiállításoknak, amelyek az év során Európa különböző részein kerülnek megrendezésre.

A recesszió ellenére a kreatív és kulturális iparágak az elmúlt évtizedben folyamatosan fejlődtek. A számok magukért beszélnek. Ez az ágazat 2003-ban 654 milliárd EUR bevételt hozott. Ebben az évben az ágazat a közösségi GDP 2,6 százalékát adta, és az Európai Unióban a munkahelyek 3,1 százalékát (5,8 millió munkahely) biztosítatta. 2008-ban már 860 milliárd bevételt hozott, 14 millió munkahelyet biztosított, és csaknem a GDP 7 százalékát tette ki. Ez több a gépkocsigyártás és az agrár-élelmiszeripar együttes teljesítményénél.

Ezek az iparágak kettős természetűek, hiszen egyszerre gazdasági és kulturális jellegűek, és ezért Európa fenntartható, intelligens és inkluzív növekedésének – vagyis az Európa 2020 stratégia célkitűzéseinek – fontos előmozdítói. Egyrészt gazdasági javakat teremtenek, másrészt fenntartják és gazdagítják a kulturális sokszínűséget. Hozzájárulnak a társadalmi kohézióhoz, növelik a régiók vonzerejét és az Európai Unió befolyását a világban. Itt az ideje, hogy közösségi szinten előmozdítsuk egy olyan valódi dinamika kialakulását, amely felszabadítaná az ezekben az iparágakban rejlő potenciált, és ösztönözné azok fejlődését.

Ezért meg akartam vizsgálni számos olyan cselekvési irányvonalat, amelyek támogatnák ezeknek az ágazatoknak a fejlődését. Ezeknek az intézkedéseknek számos jellemzőjük van. Először is, az oktatást és képzést helyezik stratégiánk középpontjába. Egyrészről Európának nagyon fiatal koruktól kezdve ösztönöznie kell a kreatív tehetségeket, fel kell hívnia a fiatalok figyelmét a kultúrára, és partnerségeket kell létrehoznia az egyetemek és a vállalatok között. Másrészről lehetővé kell tennie, hogy a kulturális ágazatban dolgozók képzést kapjanak az új technológiákról és a vállalkozással kapcsolatos ismeretekről, valamint ösztönöznie kell a bevált gyakorlatok cseréjét és a szakértelem átadását. Másodszor pedig létfontosságú, hogy a szerzői jogot a digitális korszakhoz igazítsuk. A szerzői jog megszerzésének jelenlegi eljárásai valóban túl széttöredezettek és túl bonyolultak.

Stratégiánk harmadik létfontosságú eleme a tehetség védelme. A szellemi tulajdon értékes dolog. Ha a tehetséget alulértékeljük, akkor az pusztulásra van ítélve. Ösztönözni kell az alkotók mobilitását. Az Európai Uniónak dolgoznia kell egy olyan európai jogállás bevezetésén, amely biztosítaná az alkotók számára a méltányos munkafeltételeket és a szociális védelmet. Az Európai Uniónak meg kell könnyítenie a művek vásárlását, terjesztését és mozgását, például a kulturális javak csökkentett héájának bevezetésével, valamint finanszírozással. A magánbefektetők gyakran vonakodnak a kkv-kat finanszírozni. A közfinanszírozás, különösen a strukturális alapok nyújtotta lehetőségeket pedig gyakran nem használják ki teljes mértékben. Politikánkban létfontosságú aspektusként kell kezelnünk a kreativitást és a kultúrát, és Európa tartozik magának annyival, hogy támogassa ezeket.

  Androulla Vassiliou, a Bizottság tagja. – Elnök úr, bizonyára megérti, hogy öt percnél valamennyivel több időre lesz szükségem, hogy reagáljak az öt jelentésre.

Szeretném megköszönni Zver úrnak a "Mozgásban az ifjúság" kezdeményezésről szóló jelentését. Nagyra értékeljük az ezen a nagyon fontos területen végzett munkáját, valamint a társelőadókét is. Ahogy a jelentésből is kiderül, a „Mozgásban az ifjúság” kezdeményezés fő célkitűzése, hogy az európai fiatalok megszerezzék azokat az ismereteket és tapasztalatokat, amelyekre szükségük van a sikerhez a mai, egyre nemzetközibbé váló, tudásalapú gazdaságban.

Célunk egy olyan környezet megteremtése, amelyben minden fiatalnak lehetősége van a benne rejlő potenciál felszabadítására. A Bizottság ezért tett olyan intézkedéseket, amelyekkel támogatja a tagállamokat az oktatás és képzés minőségének és munkaerőpiachoz való alkalmazkodásának javítása terén a korai oktatástól kezdve egészen a felsőoktatásig. Ezért dolgoztunk ki intézkedéseket a fiatalok számára elérhető mobilitási lehetőségek további erősítésére, és ezért helyeztünk Andor László kollégámmal együtt akkora hangsúlyt a fiatalok munkaerőpiacra való belépése feltételeinek javítására.

Ahogy Zver úr jelentése is hangsúlyozza, ennek eléréséhez szükség van képzés és oktatás valamennyi szintjébe történő folyamatos befektetésre, és ebből természetesen Európának is ki kell vennie a részét. Ezért érvelek olyan határozottan amellett, hogy a 2013 utáni időszak oktatási, képzési és ifjúsági programjainak új generációja számára forrásnövelést kell biztosítani.

Szeretném megragadni a lehetőséget, hogy a jelentés két pontjára közvetlenül is reagáljak. Először is szeretném megerősíteni, hogy támogatjuk a felsőoktatási rendszerek átláthatóságának javítását. Ahogy a jelentés is tartalmazza, végső célunk az, hogy fejlesszük a jövendőbeli diákok és mások számára rendelkezésre álló információkat az intézmények tevékenységeinek és teljesítményének különböző aspektusairól. Létre akarunk hozni egy eszközt, amely több tényező bevonásával megszüntetné az egyetemek jelenlegi rangsorolási rendszerének hiányosságait. Nem akarunk egyszerű eredménytáblázatokat közzétenni az egyetemekről.

Másodszor pedig, a jelentés a mobilitás akadályainak felszámolására irányuló lépésekre szólít fel. Ezzel összefüggésben szeretném hangsúlyozni azt a tényt, hogy a Tanács a következő napokban fog elfogadni egy tanácsi ajánlást, amely éppen erre fogja ösztönözni a tagállamokat. Ez is egy újabb lépést fog jelenteni a mobilitási lehetőségek bővítése terén.

Ennyit a „Mozgásban az ifjúság” kezdeményezésről, és még egyszer szeretnék köszönetet mondani az előadónak és a tisztelt képviselőknek támogatásukért.

Áttérve a korai oktatás témájára, szeretnék köszönetet mondani Honeyball asszonynak ezért a jelentésért és azért a konstruktív megközelítésért, amelyet a kora gyermekkori oktatás és nevelés témájának vizsgálatakor alkalmazott. A széles körben hozzáférhető, befogadó és minőségi kora gyermekkori oktatás és nevelés elsősorban a szakmai és magánélet összeegyeztetése terén jelent segítséget. Másodsorban pedig megteremti az egész életen át tartó tanulás, a társadalmi integráció, a személyes fejlődés és a foglalkoztathatóság alapjait. A korai befektetés sokkal hatékonyabb, mint egy későbbi beavatkozás.

A Bizottság ezért nagyra értékeli a Parlamentnek azt a megközelítését, amely a korai oktatásba történő befektetés hosszú távú előnyeire hívja fel a figyelmet. A Bizottság osztja a Parlament azon nézetét, hogy gyermekközpontúbb megközelítésre van szükség. Az elérhető intézmények száma mellett a minőség kérdésével is foglalkoznunk kell európai és nemzeti szinten egyaránt. Gondolok itt például az alkalmazottakra és a szakmai állomány minőségére, az oktatás és nevelés integrációjára, a szülők irányában történő aktív kötelezettségvállalásra, hiszen ők a gyermekek első oktatói. A Bizottság üdvözli az európai kutatás fokozására és a meglévő pénzügyi eszközök – pl. a strukturális alapok és az egész életen át tartó tanulás terén létező programok– hatékonyabb felhasználására irányuló felszólítást. Üdvözöljük annak hangsúlyozását is, hogy európai szinten azonosítani kell a bevált gyakorlatokat, és ösztönözni kell azok cseréjét.

Áttérve Schaake asszonynak az EU külső fellépéseinek kulturális dimenzióiról szóló jelentésére, először is szeretnék gratulálni ehhez a kiváló, saját kezdeményezésű jelentéshez. A jelentés helyesen hangsúlyozza, hogy a kultúra egyrészt hidat épít a népek között, másrészt saját értékeink globális népszerűsítésében is alapvető szerepet tölt be. A jelentés ugyanakkor a stratégiai megközelítés fokozására szólít fel az EU és a harmadik országok közötti kulturális együttműködés terén. A jelentés érdekes javaslatokat tesz arra nézve is, hogy az Európai Külügyi Szolgálat hogyan tudna valóban európai kulturális diplomáciai tevékenységet folytatni.

Schaake asszony, ezzel kapcsolatosan két pontot szeretnék kiemelni a jelentéséből. Először is hadd hangsúlyozzam, mennyire fontos az a javaslata, hogy koherens és átfogó kulturális diplomáciai stratégiát kell létrehozni az uniós intézmények szintjén. Másodszor pedig hadd reagáljak arra az ötletre, mely szerint az Európai Külügyi Szolgálatot valódi kulturális diplomáciai dimenzióval kellene felruházni. Ezen törekvés egyik aspketusa az lenne, hogy kultúrattasékat neveznénk ki világszerte a fontosabb fővárosokba. Ez lehetővé tenné a tagállamok nagykövetségeinek jelenlegi kultúrattaséi és a helyi nemzeti kulturális intézmények közötti jobb koordinációt, különösen az európai uniós nemzeti kulturális intézmények hálózata (EUNIC) révén. Nemrég volt szerencsém találkozni az EUNIC képviselőivel Kínában és Brazíliában, és azt mondták, hogy nagy szükségük lenne az együttműködésre és a koordinációra ahhoz, hogy az adott országban népszerűsíteni tudják kultúránkat.

Ami feltörekvő stratégiai partnereinket illeti, a közelmúltban tanúi lehettünk, hogyan válhat a kultúra külkapcsolataink szerves részévé. Minden eddiginél határozottabban el vagyok kötelezve az európai kulturális napirend ezen fontos dimenziójának további támogatása iránt.

Most áttérek Sanchez-Schmid asszonynak a kulturális és kreatív ágazatokban rejlő potenciál felszabadításáról szóló jelentésére. Szeretnék köszönetet mondani a Parlamentnek és különösen Sanchez-Schmid asszonynak ezért a nagyon jó jelentésért. Örömmel látom, hogy az ön jelentésében kifejtett nézetek és a mi elemzésünk jelentős mértékben egybevágnak. Egyetértünk azzal, hogy a kulturális és kreatív ágazatok nemcsak a munkahelyteremtés, a növekedés és az exportbevételek motorjai, hanem a társadalmi befogadást, a kulturális és nyelvi sokszínűséget, valamint az Európai Unión belüli és kívüli interkulturális párbeszédet is támogatják. Ahogy jelentésében helyesen kijelenti, ezeknek az ágazatoknak jelentős mértékben hozzá kell járulniuk az Európa 2020 stratégia megvalósításához, és a következő évek során fontosabb helyet kell kapniuk az EU-ban.

Egyetértünk azzal is, hogy az ezekben az iparágakban rejlő potenciált nem használjuk ki teljes mértékben. Ha ezt a potenciált teljesen fel akarjuk szabadítani, különböző területeken kell fejlődést elérnünk: készségfejlesztés és kapacitásépítés, a finanszírozáshoz való hozzáférés, az üzleti környezet javítása, a művek határokon átnyúló mozgásának támogatása, új terjesztési modellek támogatása, ezen ágazatok regionális és helyi fejlesztési potenciáljának maximalizálása, ezen ágazatok innovációra gyakorolt hatásainak katalizálása, valamint egy kreatív Európa népszerűsítése a globális porondon. A zöld könyvünk által elindított konzultációból – amelynek során 350 hatóságot, a nagyközönséget, a kultúra területén tevékenykedő civil társadalmi szervezeteket és vállalatokat kértünk válaszadásra Európa-szerte – is ezek a következtetések vonhatók le.

Örömmel látom, hogy zöld könyvünk Európában és az európai intézményekben élénk vitát váltott ki arról, hogy milyen környezetet kellene teremteni a vállalkozói készség speciális igényeinek kielégítésére, hogy élni lehessen a globalizáció, a digitalizáció és a kulturális sokszínűség nyújtotta új lehetőségekkel. Szilárd meggyőződésem, hogy közös erőfeszítéseink hozzá fognak járulni egy olyan jobb környezet kialakításához, amelyben ezek a létfontosságú ágazatok fontos szerepet játszhatnak majd az EU 2013 utáni finanszírozási mechanizmusainak vitájában és az Európa 2020 stratégia végrehajtásában.

Végezetül pedig nagyon örülök, hogy a Parlament – és különösen jó barátom, Doris Pack – ekkora lelkesedéssel foglalkozik az európai kulturális fővárosok kérdésével és Szarajevó pályázásával. A Bizottság természetesen egyetért az önök nézetével, ami Szarajevó történelmi és kulturális jelentőségét illeti. A város a legújabb kori európai történelem egyik legsötétebb epizódjának, de ugyanakkor a szebb jövőbe vetett reményünk szimbóluma is. Szarajevó az ismétlődő konfliktusok ellenére is megőrizte multikulturális szellemiségét.

Hadd mondjak néhány szót az európai kulturális fővárosokra vonatkozó szabályokról. A Parlament és a Tanács 2006-ban fogadta el azt a határozatot, amely a kezdeményezés alapját képezi. Ez a határozat lefekteti a városok kiválasztására vonatkozó szabályokat, és önök még nálam is jobban tudják, hogy egy ilyen határozatot csak egy új kezdeményezés révén lehet megváltoztatni a rendes jogalkotási eljárásnak megfelelően. A határozat kimondja, hogy a kezdeményezés kizárólag az Európai Unió 27 tagállamára vonatkozik. A határozat tartalmaz egy kronológiai listát, amely 2019-ig minden évre meghatározza, hogy melyik két tagállam jogosult a címre. 2014-re már ki van választva a két város, és a Tanács nemsokára 2015-re is ki fogja választani a két várost.

A határozat előírja az Európa Kulturális Fővárosa cím odaítélésére vonatkozó eljárást, és a szabályok nem adnak teret a Tanács számára, hogy ezen eljárások figyelmen kívül hagyásával válasszon ki egy várost. A Bizottság kizárólagosan és teljes mértékben felelős a Parlament és a Tanács által elfogadott határozatok végrehajtásáért. Az európai kulturális fővárosokra vonatkozó határozat alóli mentesítés egy olyan alapvető kérdésben, mint a földrajzi helyzet, egyszerűen az általunk megállapított szabályok megsértését jelentené.

Véleményem szerint nagyon nehéz lenne igazolni egy ilyen kivétel engedélyezését, miután közösen megállapodtunk a kezdeményezésre vonatkozó szabályokról. A Parlament és a Tanács kevesebb mint 5 éve fogadta el ezt a jelenleg érvényes határozatot. Akkor lehetőség volt határozni arról, hogy nem uniós tagállamok is részt vehessenek-e, és lehetőség volt rendelkezéseket hozni a kivételekről. Akkor azonban olyan döntés született, hogy 2010 után nem uniós tagállamok nem vehetnek részt a kezdeményezésben.

Ami az Európa Kulturális Fővárosa cím jövőjét illeti, a Bizottság jelenleg dolgozik a kezdeményezés 2019 utánra vonatkozó meghosszabbításán. Nyilvános konzultációt indítottunk, és elvégezzük a jelenlegi rendszer értékelését. Ezután javaslatot fogunk előkészíteni, amelyet előreláthatólag 2012 elején fogunk elfogadni. Az előkészítés során a Bizottság megvizsgálja azt az elképzelést, mely szerint 2019 után tagjelölt államok is csatlakozhatnának a kezdeményezéshez. Szeretném tájékoztatni önöket, hogy más harmadik országbeli városok is kifejezték már érdeklődésüket.

Végezetül hadd hangsúlyozzam még egyszer, milyen nagyra értékelem Szarajevónak az európai történelemben betöltött szerepét és a város kulturális jelentőségét. Amíg a kulturális fővárosokra vonatkozó kezdeményezés Szarajevó számára nem elérhető, az EU kulturális programja révén más jellegű támogatást tud felajánlani Szarajevónak 2014-ben és azután is.

  William (The Earl of) Dartmouth, a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság véleményének előadója. – Elnök úr, félretettem az előkészített szövegemet, mert az uniós kultúrattasékra vonatkozó javaslatra szeretnék reagálni. Azt hittem, rosszul hallok. Azt kell mondanom, hogy a Bizottságnak – amely bizarr és nevetséges javaslatairól híres – ez az egyik legbizarrabb és legnevetségesebb javaslata.

Az uniós kultúrattasék kinevezése újabb magasan fizetett és teljesen haszontalan állásokat jelentene, amelyeket kegyelt uniós köztisztviselők töltenének be, és a hozzájáruló országok fizetnének. Azt is hozzáteszem, hogy a Bizottság nagy érzéketlenségről tesz tanúbizonyságot, amikor a felesleges kultúrattasékra vonatkozó nevetséges és költséges javaslattal éppen az általános gazdasági nehézségek idején hozakodik elő. Egyszer talán majd végre nemcsak a saját aranytálcán átnyújtott fizetésükre és nyugdíjukra fognak gondolni, hanem arra is, hogy a valóságban mibe kerülnek ezek a kezdeményezések.

  Jutta Steinruck, a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság véleményének előadója. – (DE) Elnök úr, térjünk vissza a tárgyra! A Foglalkoztatási és Szociális Bizottság véleményének előadójaként szeretnék köszönetet mondani mindenkinek, aki dolgozott ezen a jelentésen. A bizottságban valamennyi képviselőcsoport egyhangúan támogatta azt a célkitűzést, hogy az oktatást és képzést Európában minden fiatal számára elérhetővé kell tenni, és támogatni kell őket a munka világába való belépésben, ugyanakkor egyetlen fiatalnak sem szabad kiesnie a rendszerből.

A Foglalkozatási és Szociális Bizottság véleményének megfogalmazásakor nem a Bizottság jelentésére alapoztam, mert az szerintem nem volt elég konkrét. Számomra fontos volt, hogy a jelentés teljesen konkrét feladatokat is tartalmazzon. Bizonyos esetekben nem tudtam támogatni a jelentésben szereplő kijelentéseket.

A Foglalkozatási és Szociális Bizottság véleménye szerint az egyik fontos aspektus az iskolából a munka világába történő átlépés. Ez egy nagyon fontos csatlakozási felület. Ennek az átlépésnek várakozási idő nélkül kell megtörténnie. Fontosnak találtuk azt is, hogy a munka világába történő belépést ne hozzuk kapcsolatba a szociális dömpinggel, és az ne a szociális dömping feltételei mellett menjen végbe. A szakmai gyakorlat szerepét nagyon fontosnak tartjuk. A szakmai gyakorlat fontos és szükséges, de az ezzel való visszaéléseket kerülni és tiltani kell. Szeretnénk látni egy olyan európai képesítési keretrendszerre irányuló kezdeményezést, amely minimumszabályokat állapít meg a szakmai gyakorlatokra nézve.

Végül pedig egy kérés a Parlamenthez és a Bizottsághoz: biztosítani kell, hogy a „Fiatalok lendületben” program finanszírozását ne nyirbálják meg, vagy ne szüntessék meg ezt a programot a „Mozgásban az ifjúság” program javára. Az ifjúsági szervezetek munkája fontos a társadalmi szerepvállalás szempontjából, és segíti a fiatalok személyes fejlődését. Ez később a munkavállalás szempontjából is nagy előnyt jelent.

  Karima Delli, a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság véleményének előadója. – (FR) Elnök úr, először a kulturális és kreatív ágazatokról beszélnék. A Foglalkoztatási és Szociális Bizottság véleményének előadójaként szeretném hangsúlyozni, milyen fontos szerepet játszik a kultúra és a kreativitás az európai gazdaságban, az Európa 2020 stratégia céljainak megvalósításában, egy tudáson és innováción alapuló társadalom létrehozásában, valamint a munkahelyteremtésben.

Ez a jelentés kiemelt figyelmet szentel az ágazatra jellemző munkakörülményeknek, különösen a rendszertelen jövedelemnek és a bizonytalan munkaviszonyoknak, amelyek alapos vitát és speciális aspektusok figyelembevételét teszik szükségessé, például a javadalmazás terén jelentkező megkülönböztetés elleni küzdelmet, valamint a végzettség és a munka közötti összhang javítását.

Meg akarjuk könnyíteni a fiataloknak és a legkiszolgáltatottabbaknak a kultúrához és a kreatív tartalmakhoz való hozzáférést, ösztönözni akarjuk a mobilitást, támogatni akarjuk a kulturális sokszínűséget, valamint az ingyenes szoftverek és nyílt szabványok használatát és terjesztését.

Végezetül pedig hangsúlyozni akarjuk, milyen fontos szerepet tölt be az egész életen át tartó tanulás ebben a gyorsan változó ágazatban. Most áttérnék a „Mozgásban az ifjúság” kezdeményezésre. A fiataloknak Európában nehéz dolguk van: legyen szó a munka világába való belépésről, az oktatásról, a lakhatásról vagy a szociális szolgáltatásokról, olyasmin kell átmenniük, ami egyfajta társadalmi beavatási szertartásnak tekinthető. Megfelelő és ambiciózus megoldásokat kell felajánlanunk nekik, hogy bizakodva tekinthessenek a jövőbe.

Üdvözlendőnek tartom, hogy ez a jelentés a fiatalok részvételét nemcsak a foglalkoztatás, hanem az oktatás és képzés szemüvegén keresztül is megvizsgálja. Ebben az összefüggésben szeretném hangsúlyozni azt az általam is támogatott kérést, hogy az Európai Bizottság dolgozzon ki zöld könyvet az ifjúság részvételéről.

Jelentésünk hangsúlyozza a mobilitást, amelyet mindenki számára elérhetővé kell tenni – ezt is üdvözlendőnek tartom. A mobilitás ma elsősorban a diákokat érinti, de mindenki más esetében is ösztönözni kell, gondolok itt a fiatal munkavállalókra és a szakképzésben részt vevő fiatalokra. Sajnálatos lenne, ha az európai fiatalokat aszerint kategorizálnánk, hogy a képzett, több nyelven beszélő, a jövőbe bizakodón tekintő elithez tartoznak-e, vagy ahhoz a csoporthoz, akiket lemaradottaknak tekintenek, mert nincs egyetemi végzettségük, vagy mert csak manuális munkát végeznek.

Nagyon örülök annak, hogy a jelentésben felszólítunk a kor alapján történő megkülönböztetés megszüntetésére a szociális védelmi rendszerhez való hozzáférés terén. Úgy gondolom, hogy a minimáljövedelem-rendszer kulcsfontosságú a fiatalok függetlenségének biztosításában, és felszólítok ennek megteremtésére.

Jelentésünk hangsúlyozza, hogy a fiatalok számára az a legfontosabb, hogy függetlenek legyenek, hozzáférjenek az egészségügyi ellátáshoz, és elfogadható árú, rendes helyen lakjanak. Mindannyian tudjuk, hogy azok a fiatalok, akiknek nincs más választásuk, mint hogy egyidejűleg dolgozzanak és tanuljanak, valószínűleg kudarcot fognak szenvedni tanulmányaik terén.

Végezetül pedig örülök, hogy a Parlament felismerte, hogy nem szabad engedni, hogy a szakmai gyakorlat továbbra is álruhába öltöztetett, valódi állás legyen. A szakmai gyakorlaton résztvevőket megfelelő díjazásban és szociális védelemben kell részesíteni.

(Taps)

  Ivo Belet, az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság véleményének előadója. – (NL) Elnök úr, biztos asszony, hölgyeim és uraim, mindannyian tisztában vagyunk vele, hogy Európa mind gazdasági, mint politikai szempontból nagyon viharos időket él meg. A szolidaritás elve veszélybe került, hiszen a nacionalista és populista mozgalmak felemelkedőben vannak, ahogy arról néhány perce egy brit kollégánk, aki a nemesi rend tagja, is tanúbizonyságot tett.

Hölgyeim és uraim, a jelenlegi trendek fenyegetést jelentenek az EU jövőjére, valamint az európaiak boldogulására és jólétére nézve. Azért választottak meg bennünket, hogy megoldást találjunk erre. Biztos asszony, ahol arra szükség van, ennek a megoldásnak a kulturális szektorból kell érkeznie. Kétségtelen, hogy sokkal többet kell invesztálnunk a közös európai nyilvánosság megteremtésébe. Ahogy az a mai vitában már elhangzott, az oktatás ebben nagyon fontos, talán létfontosságú szerepet játszhat. Szilárd meggyőződésünk, hogy a kulturális ágazat vállalkozói és a tudományos élet, a felsőoktatás (egyetemek és főiskolák), ill. középfokú oktatás közötti együttműködést sokkal jobban ki lehetne aknázni, és ez az együttműködés sokkal több lehetőséget rejt, mint amivel jelenleg élünk.

Biztos asszony, ön is azt mondta, hogy ez az ágazat jelentős gazdasági és foglalkoztatási potenciált rejt magában, ezért konkrét, ösztönző intézkedéseket kell hoznunk, például csökkenteni kell az online projektek adóját, mivel a jelenlegi rendszer – pl. a héa mértéke – nem tart lépést a jelen változásaival, és teljes mértékben igazságtalan. Ezenkívül a vállalkozók, a kreatív ágazat kis- és középvállalkozásainak vezetői számára jobb hozzáférést kell biztosítani a finanszírozási lehetőségekhez, mivel jelenleg túl kevés ismerettel rendelkezünk a banki finanszírozásról, és nem megfelelő az ehhez való hozzáférés sem.

Ez a jelentés erre nézve nagyon konkrét javaslatokat tartalmaz; biztos asszony, számítunk a Bizottságra és az illetékes nemzeti és helyi hatóságokra e javaslatok végrehajtásában.

  Oldřich Vlasák, a Regionális Fejlesztési Bizottság véleményének előadója. – (CS) Elnök úr, a kulturális és kreatív ágazatok helyzete az innovációra vonatkozó európai stratégiában és az Európa 2020 stratégiában is szerepel, és szorosan összefügg azokkal az intézkedésekkel, amelyek a műemlékek, múzeumok, galériák, a városi és vidéki turisztikai helyszínek és a hozzájuk kapcsolódó tevékenységek hatékonyabb kihasználását célozzák. Ebből a szempontból a történelmi és kulturális tartalmak digitalizálása jelenti a legfontosabb lehetőséget. A digitalizálásnak köszönhetőnek a nagyközönség jobban hozzá tudna férni azokhoz az anyagokhoz, amelyek fontosak a tanulás, a megismerés, az oktatás és a kulturális identitás megerősítése szempontjából.

Ha ezekbe a területekbe befektetünk, az szinte biztosan megtérül, és nemcsak a sok regionális gazdaság lényeges elemét alkotó turizmusban, hanem a külpolitikában is. Kifizetődik, ha nagyobb figyelmet szentelünk az európai országok mélyen gyökerező kulturális hagyományainak, ugyanakkor pedig támogatjuk az egyes falvakat, városokat, régiókat, tagállamokat és ezzel globális összefüggésben nézve magát az EU-t is.

Ezért a 2013 utáni új programozási időszakban folytatnunk kell a kulturális projekteknek az európai strukturális alapokból történő finanszírozását, meg kell erősítenünk a helyi hatóságok együttműködési testvérkapcsolatait, és meg kell őriznünk a kulturális projektekre irányuló közösségi programok függetlenségét.

  Cecilia Wikström, a Jogi Bizottság véleményének előadója. – (SV) Elnök úr, szeretnék köszönetet mondani az előadónak, Sanchez-Schmid asszonynak, a jelentésen végzett kiváló munkájáért. Nagy örömmel és büszkeséggel tölt el, hogy a Jogi Bizottság előterjesztette a véleményünket, amellyel kapcsolatban teljes volt az egyetértés, és nagy örömmel látom, hogy észrevételeink nagy része be is került a jelentésbe. Reméljük, hogy a jelentés a Parlamentben széles körű támogatásra talál.

Ma a digitális technológia és az internet egyrészt óriási lehetőségeket teremt az európai kulturális és kreatív ágazatok számára, másrészt hatalmas kihívások elé is állítja ezeket. Ragaszkodnunk kell a szellemi tulajdonjogok védelmének megalapozásához, ugyanakkor pedig meg kell tennünk a szükséges lépéseket a modern technológiában rejlő potenciál és kreativitás felszabadítására. Az európai kulturális ágazat és a technikai innovációs ágazat szereplői, de mindenekelőtt az európai polgárok megérdemelnek egy jól működő, belső piacot, ahol a kreatív tartalmak szabadon mozoghatnak, ahol a határok nem jelentenek akadályt, és ahol a kulturális ágazat szereplői biztosak lehetnek abban, hogy munkájukért megkapják az őket megillető javadalmazást.

Szeretném megköszönni az előadóknak, hogy bevették a jelentésbe a Jogi Bizottságnak azt a javaslatát, hogy a vakok és gyengénlátók könyvekhez való hozzáférését javítani kell. Remélem, hogy ezáltal ezek az emberek még nagyobb mértékben megtapasztalhatják az irodalom nyújtotta örömöt és erőt. A véleménynyilvánítás szabadságát mindenki számára biztosítani kell. Köszönöm.

  Elnök. – Elérkeztünk az érintett bizottságok nevében történő felszólalások végére, és nem tudok ellenállni a kísértésnek, hogy tegyek egy megjegyzést.

Meggyőződésem szerint az egyes bizottságok nevében felszólalóknak törekedniük kell arra, hogy az adott bizottságot képviseljék felszólalásukkal.

Ebben a vitában voltak olyan felszólalások, amelyek teljesen elfogadhatóak lettek volna, ha a felszólaló egyén nézeteiről szóltak volna, azonban egy bizottság nevében elmondott felszólalásként teljesen elfogadhatatlanok voltak, és biztos vagyok benne, hogy az adott bizottság is úgy gondolja, hogy a felszólalás nem a bizottság véleményét tükrözte.

Véleményem szerint ezt az Európai Parlament Elnökségének tekintetbe kellene vennie, mert nem engedhetjük meg, hogy olyan dolgok hangozzanak el egy, a Parlament sok képviselőjéből álló bizottság nevében, mint amilyenek ma elhangzottak.

(Taps)

  Marco Scurria, a PPE képviselőcsoport nevében. – (IT) Elnök úr, biztos asszony, hölgyeim és uraim, mindenekelőtt szeretnék köszönetet mondani az Európai Néppárt (Kereszténydemokraták) Képviselőcsoport nevében valamennyi előadónak, akik ma délelőtt bemutatták jelentéseiket, mivel úgy gondolom, hogy ezek a jelentések lehetővé teszik, hogy lerakjuk a jövő Európájának alapjait. Ma délelőtt a jövő generációkkal, a gyermekekkel és fiatalokkal foglalkozunk, akiket a „Mozgásban az ifjúság” elnevezésű, fontos, kiemelt kezdeményezés segítségével be kell vezetnünk a munka világába. Ma délelőtt az Unió Balkán felé történő kulturális kiterjesztéséről is beszélünk, továbbá a kulturális és kreatív ágazatok fejlesztéséről is.

A nagy gazdasági válság idején fontos hangsúlyozni, hogy a kulturális ágazat az egyetlen olyan ágazat, amely nem mutat csökkenő tendenciát, sőt a bevételei növekednek. Szeretnénk, ha a kultúra szerepet kapna az Európai Unió külső fellépéseiben, és, Lord Dartmouth és Kuhn úr, ezt nem pusztán jól fizetett köztisztviselők révén képzeljük el, hanem azáltal, hogy jobban előmozdítjuk a békét, a stabilitást és a különböző kultúrák közötti megértést.

Ma kulturális, oktatási és ifjúsági programjaink megerősítésére is törekednünk kell. Az olyan programok, mint az Erasmus, az egész életen át tartó tanulás programja, a Comenius, a Leonardo, a Fiatalok lendületben és még számos más program, európaiak millió számára nemcsak puszta szavak, hanem az Európai Unió szimbólumai. Sok ember számára ezek egy európai szellemiség kezdetét jelentik, azt, hogy kapcsolatba kerültek kollégákkal és kortársakkal, ami valóban előmozdítja az Unió megerősítését, és ez még inkább igaz azóta, hogy a Lisszaboni Szerződést követően az Unió a sport terén is kötelezettségeket vállalt magára. Be kell ruháznunk ezekbe a programokba, de ami a legfontosabb, hinnünk kell bennük. Senki nem tagadja a tejkvóták, az ipari beruházások és a környezetvédelem fontosságát; de a kultúra teszi lehetővé, hogy felépítsük Európát, és ezt nem szavakkal, hanem olyan programokkal és tevékenységekkel kell megtennünk, amelyeket valóban át tudunk ültetni a gyakorlatba.

Vassiliou asszony, a szarajevói hegedűszó, amelyről Pack asszony beszélt, a mi Európánkról szól, nem pedig a rengeteg rendeletről. Így épül Európa, és néha talán a rendeleteken is változtatni kell egy kicsit.

  Katarína Neveďalová, az S&D képviselőcsoport nevében. – (SK) Elnök úr, örülök, hogy az Európai Parlament végre egy teljes délelőtti plenáris ülést a kultúrának és oktatásnak szentel. Válság idején az oktatás kulcsfontosságú, és nem szabad elfelejtenünk, hogy képzett fiataljaink jelentik a jövőt.

Üdvözlöm, hogy a Bizottság nem feledkezett meg a fiatalokról, üdvözlöm a „Mozgásban az ifjúság” kezdeményezést. Az oktatásba való befektetés a megoldás az EU állandó problémáira, még a megszorítások idején is. Szeretnék gratulálni Zver úrnak, a „Mozgásban az ifjúság” kezdeményezésről szóló jelentés európai parlamenti előadójának. Jelentését kiemelkedően jónak tartom, különösen mivel ez egy egész bizottság munkája, amelynek közös célja, hogy az ifjúság javát szolgálja.

Az EU ifjúságának mobilitása és e mobilitás előmozdítása fontos az európai identitás és a polgári szerepvállalás szempontjából. Azonban ahogy önök is tudják, az eredeti bizottsági kezdeményezést nagyon kritikusan szemléltem, ezért szeretnék hangsúlyozni néhány pontot, amelyeket sikerült beemelnünk a jelentésbe.

Nyilvánvalóan fontos a számunkra, hogy továbbra is invesztáljunk a mobilitási és ifjúsági programokba, így a jelenlegi Erasmus és Leonardo programokba, valamint a „Fiatalok lendületben” program tevékenységeibe. Ez nyilvánvalóan az egyik megfelelő módszer az Európa 2020 stratégiában kitűzött célok megvalósítására.

Fontosnak tartom az egész életen át tartó tanulás és a nem csak a fiataloknak szóló tevékenységek támogatását is. Szeretném hangsúlyozni az esélyegyenlőséget, és nemcsak a nemek közötti egyenlőségre gondolok, hanem a fogyatékkal élők vagy más szempontból hátrányos helyzetű emberek esélyegyenlőségére is. Nyilvánvalóan fontos a nem formális oktatás elismerése, mivel ez is az olyan képességek fejlesztését szolgálja, amelyeket a fiatalok későbbi életük során kamatoztatni tudnak majd.

Nagyon fontos a tagállamok és régiók közötti párbeszéd is, és örülök, hogy bekerült a jelentésbe a Régiók Bizottságának és más szervezeteknek, például az Európai Ifjúsági Fórumnak számos észrevétele.

Ezekről még sokat tudnék beszélni, nemcsak két percet, de akár tízet is, de végezetül hadd mondjak csak még egyetlen mondatot. Én is részt vettem a Szarajevóra vonatkozó kezdeményezésben, és így örülnék, ha támogatásra találna, mivel nagyon fontos, hogy az abban a régióban élőknek megmutassuk, hogy számíthatnak az EU-ra.

  Hannu Takkula, az ALDE képviselőcsoport nevében. – (FI) Elnök úr, örülök, hogy a ma délelőtti vitát kulturális témáknak szenteljük. Nagyon fontos, hogy beszéljünk ezekről, és ne csak egy délelőtt, hanem sokkal hosszabban is. De az is jó, ha legalább egy délelőttöt szentelünk ezeknek a témáknak. Nagy kihívás mindezeket a jelentéseket együtt értékelni, de néhány észrevételt talán fogok tudni tenni velük kapcsolatban.

Zver úrnak a „Mozgásban az ifjúság” kezdeményezésről szóló jelentésével kezdeném. Nagy valószínűséggel igaz, hogy ez a mobilitási program sikertörténetnek bizonyult, és Zver úr jelentése persze ennél sokkal részletesebben tárgyalja a témát. Meggyőződésem, hogy ez a program az európai történelem számos sikertörténetére adhat még lehetőséget a jövő ifjúságának. Olyan uniós oktatási programokat kell biztosítani, amelyekben a fiatalok részt tudnak venni, és amelyek előmozdítják a multikulturális szellemiséget.

Át kell gondolnunk azt is, amit Honeyball asszony mond jelentésében a koragyermekkori nevelésről és gondozásról. Előnyben részesítem a korai oktatás és nevelés kifejezést a korai oktatás kifejezéssel szemben, mivel fontos a személyiség fejlődési folyamata. Lehetővé kell tenni a személyiség fejlődését, és ennek a folyamatnak csak egy része az oktatás. Nehéz feladat a gyermekeket és a fiatalokat úgy nevelni, hogy jó emberekké és a társadalom kiegyensúlyozott tagjaivá váljanak. A család természetesen létfontosságú szerepet játszik ebben, de ahogy a jelentés is helyesen hangsúlyozza, a korai oktatás és nevelés területén dolgozóknak is szerepet kell kapniuk, és biztosítani kell a közvetítés folyamatát is, amelyre ma a gyerekeknek és fiataloknak igen nagy szükségük van.

Schaake asszonynak az EU külső fellépéseiről szóló jelentésével kapcsolatban úgy gondolom, hogy a külpolitika alakításakor jobban figyelembe kell venni a kultúrát. Ez nagyon fontos. Számtalanszor előfordulnak olyan szerencsétlen helyzetek, amikor a kulturális háttér és a kulturális összefüggések figyelmen kívül hagyása külpolitikai kudarcokhoz vezet, ezért nagyon fontos, hogy az Európai Külügyi Szolgálat tevékenységének szerves részévé váljon a kultúra.

Végezetül a Pack asszony által ma felvetett, Szarajevóra vonatkozó kezdeményezésről azt gondolom, hogy öt évvel ezelőtt ugyan valóban döntések születtek a kulturális fővárosokra vonatkozóan, de akárcsak a tudományban, képesnek kell lennünk a paradigmaváltásra. Most talán itt az ideje ennek, legalábbis ebben a konkrét kérdésben. Talán meg kell próbálnunk megoldást találni arra, hogyan lehetne Szarajevóra tekintettel változtatásokat eszközölni. Meggyőződésem, hogy ez hozzáadott értéket jelenthetne az Európa Kulturális Fővárosa program és az egész Európai Unió számára.

Összegzésül azt mondanám, hogy a kultúrpolitika terén a nagyobb összefüggésekre kell koncentrálnunk, és meg kell próbálnunk megérteni a kultúrpolitika jelentőségét az Európai Unió egésze szempontjából. A belső piac, a külpolitika és a biztonságpolitika nem lehet sikeres, ha nincs egy ezeket támogató, erős kulturális alap. A kultúra mindennek az alapja, az egész Európai Unió jövőjének alapja, ezért biztosítani kell a kultúra elismerését, és nemcsak a GDP-hez való hozzájárulása miatt, hanem önmagában való értékként is, hiszen a kultúra az emberek, a társadalmak és végeredményben az egész Európai Unió számára értéket jelent.

  Emma McClarkin, az ECR képviselőcsoport nevében. – Elnök úr, az elmúlt években a tudomány és a politika egyre nagyobb hangsúlyt helyez a kultúrára és az oktatásra, az elemzések pedig folyamatosan hangsúlyozzák, hogy ezek a területek nemcsak a gazdasági növekedés és a társadalmi kohézió, hanem az európai fiatalok mobilitásának szempontjából is létfontosságúak. A jelenlegi gazdasági viszonyok közepette és az államháztartás hiányának csökkentése érdekében sok tagállam megszorító intézkedéseket vezet be, és csökkenti a költségvetést, így ezek a területek gyakran háttérbe szorulnak, amit sajnálatosnak tartok.

Az oktatásba és a kultúrába történő befektetés hozzájárul a tagállamok globális versenyképességének növeléséhez, felfegyverzi a fiatalokat a jövő kihívásaival való küzdelemre, ösztönzi a kreativitást, az innovációt és a kölcsönös megértést. Azonban éppen ezek azok a területek, amelyeken inkább a tagállamok tudnak fellépni, nem pedig az Unió, és a tagállamok tudják, mi a leghelyesebb reakció az oktatási kihívásokra. A ma délelőtt tárgyalt jelentések számos vonatkozását aggályosnak tartom, különösen a tagállamok szubszidiaritásának megsértését az oktatási célok és a szociálpolitika terén. Nem tartozik az EU hatáskörébe, hogy oktatási reformokat kényszerítsen rá a tagállamokra. Ezt tiszteletben kell tartanunk.

A kultúra terén az EU a bevált gyakorlatok cseréje vagy a prioritást élvező területek (korai oktatás, az iskolai lemorzsolódás csökkentése, a szakképzés támogatása) hangsúlyozása révén segíthet a tagállamoknak abban, hogy a lehető legtöbbet hozzák ki politikai prioritásaikból. Ahhoz, hogy a fiataloknak lehetőségeket biztosíthassunk, kulcsfontosságú a munkaerőpiacok rugalmassága, hogy a fiatalok gyakorolhassák a szakmájukat. Azonban az e célok megvalósítását szolgáló új projektek és szervezetek önkényes létrehozása nem felel meg az EU-szerte érzékelhető költségvetési realitásoknak.

Ezt a szomorú tényt nem szabad szem elől tévesztenünk, hanem a való világot figyelembe véve kell megoldásokat nyújtanunk. Mindazonáltal szilárdan hiszek a kultúra erejében. Hiszek abban, hogy a kultúra elősegíti a kölcsönös megértést, az innovációt és a gazdasági növekedést. Európa gazdag kultúrával és jelentős kreatív potenciállal rendelkezik, és ezt támogatnunk, fejlesztenünk kell. A kreatív ágazatok nagymértékben hozzájárulnak az EU gazdaságához és kulturális tapasztalatainkhoz is. Meg kell teremtenünk a további fejlődésükhöz szükséges eszközöket, és biztosítanunk kell számukra az őket megillető elismerést. Magától értetődő, hogy minél jobb képzésben részesülnek a fiatalok Európa-szerte, annál fényesebb lesz a jövőnk egy nagy kihívást jelentő, globális környezetben.

  Oriol Junqueras Vies, a Verts/ALE képviselőcsoport nevében. – (ES) Elnök úr, biztos asszony, hölgyeim és uraim, a „Mozgásban az ifjúság” kezdeményezésről szóló jelentés árnyékelőadójaként, valamint a kulturális és kreatív iparágakról, ill. a korai oktatásról szóló jelentésekhez előterjesztett különböző módosításokra tekintettel szeretném megosztani önökkel a következő gondolatokat.

A gazdasági válság különösen súlyosan érinti a fiatalokat. Az Európai Unió sok régiójában a fiatalok munkanélküliségi rátája 40 százalék fölött van. Ezért van olyan nagy szükség a fiatalok munkaerő-piaci integrációjára irányuló politikák alapos elemzésére, és a „Mozgásban az ifjúság” kezdeményezésről szóló jelentés éppen ezt a célt szolgálja.

A jelentés négy - nézetem szerint - legfontosabb aspektusára fogok fókuszálni.

Először is, véleményem szerint létfontosságú a mobilitás ösztönzése. A mobilitás a kötetlen tanulás kiemelkedően fontos eszköze, amely elősegíti a kulturális cserét, és felruházza a fiatalokat azokkal az eszközökkel, amelyekre szükségük van a fejlődéshez egy globális szakmai környezetben.

Másodszor pedig, és ez is szorosan összefügg a mobilitással, két okból is létfontosságú, hogy a fiatalok európai nyelveket tanuljanak. Egyrészt azért, hogy európai környezetben folyékonyan tudjanak kommunikálni, másrészt pedig azért, hogy teljes mértékben integrálódni tudjanak azokba a közösségekbe, amelyekben élnek és dolgoznak, vagyis más szóval a társadalmi kohézió miatt.

Harmadszor pedig szeretném hangsúlyozni a vállalkozói szellemet ösztönző politikák fontosságát. Létfontosságú, hogy az egyetemi diákok számára vállalkozói programok álljanak rendelkezésre. Ennek részeként olyan fórumokat kell teremteni, ahol az innovatív ötletekkel rendelkező diákok kapcsolatba léphetnek a pénzügyi szereplőkkel.

Végezetül pedig meggyőződésem, hogy esélyegyenlőséget kell teremteni az egyetemre való bejutás terén, hogy az európai tehetség egyetlen része se menjen veszendőbe. A fiataloknak aktívan részt kell venniük a gazdaságban. A fiataloknak teljes mértékben ki kell aknázniuk a bennük rejlő potenciált, hiszen nekik is fontos szerepet kell játszaniuk a válságból való kilábalásban.

  Rui Tavares, a GUE/NGL képviselőcsoport nevében. – (PT) Elnök úr, mivel két perc alatt kellene öt jelentésről és egy szóbeli választ igénylő kérdésről beszélnem, úgy döntöttem, hogy csak két jelentésről fogok beszélni: Sanchez-Schmid assszony kreatív ágazatokról szóló jelentéséről, valamint kollégámnak, Schaake asszonynak az EU külső fellépéseinek kulturális dimenzióiról szóló jelentéséről. Azért döntöttem így, mert ez a két jelentés együtt bemutatja, mire van szüksége Európának a válság megfordításához, és hogyan tud ehhez hozzájárulni az európaiak tehetsége és kreativitása.

Ami a kreatív ágazatokat illeti, szerintem elég nyilvánvaló, hogy talán Európa rendelkezik a legnagyobb potenciállal ezen a téren. Különösképpen igaz ez a városi területekre, az európai városokra, amelyek egyrészt nagyon jó összekapcsolhatósággal, másrészt pedig nagyon erős és különböző, sokszínű, egyéni kulturális jellemzőkkel rendelkeznek.

A kreatív ágazatok fenn tudják tartani önmagukat azokban a városi makrorégiókban, amelyek megfelelő tőkével, a tehetség és tudás nagyfokú koncentrációjával és kiválóan működő vállalatokkal rendelkeznek. Ezt láthatjuk például Párizs, London és Antwerpen régiójának esetében.

Azonban ez nincs így egész Európában. Vannak Európának olyan periférikus régiói, ahol megvan a tehetség, a történelem, és vannak olyan városok is, amelyek jelentős szerepet játszhatnának az európai gazdaság újraindításában, de megfelelő uniós vagy tagállami támogatás nélkül ezt nem tudják elérni.

Nem hazudhatunk önmagunknak ezzel kapcsolatban: amíg Európa például kötvények kibocsátásával próbálja meg rendbe hozni a gazdaságot, addig semmit nem tehetünk. A Parlamentnek nagyon jó ötletei vannak, de a kormányok közben azzal vannak elfoglalva, hogy darabokra szaggassák az eurót, ami lehetetlenné teszi a talpraállást.

Mindjárt kifutok az időből, ezért gyorsan elmondom még, hogy ami a külső fellépések politikáját illeti, az Európai Uniónak most kivételes alkalma nyílik arra, hogy a tagállamok külpolitikájától teljesen eltérő jellegű külpolitikát hozzon létre. Kulturális szempontból nem arra van szükség, hogy létrehozzunk egy potenciális európai identitást, egy illuzórikus európai identitást, majd megpróbáljuk azt exportálni a tengerentúlra. Ehelyett Európának külső fellépéseiben kétirányú útként kell használnia a kultúrát, tehát úgy, hogy tanítunk és tanulunk is egyszerre, és gyümölcsöző párbeszédet folytatunk más nagy régiókkal, pl. a Mercosurral vagy a Délkelet-ázsiai Nemzetek Szövetségével (ASEAN).

Így tudjuk a leginkább a világ többi részének a javát szolgálni az európai demokrácia példájával, ugyanakkor ez a folyamat az Európai Unió számára is hasznos, hiszen tanulhatunk másoktól.

  Giancarlo Scottà, az EFD képviselőcsoport nevében. – (IT) Elnök úr, hölgyeim és uraim, szeretném felhívni a figyelmet egy új módszertani megközelítés és az új technológiák intelligens alkalmazásának szükségességére, különösen az örökség és kulturális örökség ágazatokban. Az új technológiákban rejlő hatalmas potenciál – amely mind a hatékonyság, mind az eredményesség terén fejlődést hozhat – tudatos alkalmazása szükségképpen magával hozza a múlt módszereivel való szakítást. Az új technológiák új munkamódszereket jelentenek.

Én magam is megtapasztaltam, hogy az új technológiák intelligens alkalmazása a műemlékvédelem terén jelentős eredményeket hozhat a tervezési és helyreállítási munkák során egyaránt. Az új technológiák segítségével ezenkívül „melléktermékként”, további költségek nélkül nagyon pontos adatbázisokat is kapunk, amelyeket természeti katasztrófák esetén fel lehet használni a műemlékek megfigyelésére és igazgatására. Az új technológiák további „melléktermékei” a tudományos oktatóanyagok és promóciós anyagok az adott műről, melyekkel globális szinten lehet népszerűsíteni a művet, így eleget téve a kulturális megismerés és csere kritériumainak.

A legfontosabbnak azt tartom, hogy részt vegyünk egy cselekvési terv kidolgozásában, amelynek célja, hogy felhívja a figyelmet a technológiára, így teremtve Európa számára új gazdasági lehetőségeket. Nagyon nagy szükség van a képzésre, szükség van professzionális, fiatal és magasan képzett emberekre, akik képesek felnőni az új globális piac kihívásaihoz.

  Dimitar Stoyanov (NI). – (BG) Elnök asszony, csak a „Mozgásban az ifjúság” kezdeményezésről szóló jelentésről fogok beszélni.

Szeretnék gratulálni az előadónak, mivel a jelentés ennek a témának és ennek az európai politikának valóban minden aspektusát lefedi. Felszólalásomban három témát szeretnék érinteni.

Először is a jelentés 24. és 25. pontjával kapcsolatban – amelyek az iskolai lemorzsolódás csökkentéséről szólnak – szeretnék feltenni egy kérdést. Egyébként ezzel kapcsolatban nemrég a Bizottságnak is benyújtottam egy írásbeli választ igénylő kérdést. Még várok a válaszra, de most megragadom a lehetőséget, hogy megemlítsem ezt a problémát, amelyre már régóta próbálom felhívni a figyelmet. A legutóbbi bővítési körben csatlakozott kelet-európai országok közül sokban szembesülünk azzal a problémával, hogy bizonyos kisebbségi csoportokban a szülők nem járatják iskolába a gyermekeiket, hanem kizsákmányolják őket - ez szinte már tradícióvá vált. Ha pedig megpróbálunk intézkedéseket bevezetni ennek megváltoztatására, akkor azokra általában azt mondják, hogy diszkriminatívak. Ezért teszem fel a kérdést: egészen pontosan kit is diszkriminálunk? A szülőket, akik kizsákmányolják gyermekeiket? Vagy a gyermekeket, akiknek ennek következtében nincs lehetőségük beilleszkedni, mivel nem részesülnek oktatásban? Hiszen tudjuk, hogy a munka és az anyagi források által lehetővé tett gazdasági integráció minden további integráció alapja.

A jelentés 27. pontja is egy valós problémára reagál nagyon pontosan. Egy vezető egyetemi előadó nemrég azt mondta nekem, hogy a bolgár egyetemek nem is tudnak róla, hogy tanárok számára is létezik Erasmus program. Tehát ezen a téren további intézkedésekre van szükség.

Végül pedig a fiatalok munkanélkülisége, amelyet a jelentés F és G pontjai említenek, szintén hatalmas probléma. Arra a problémára utalok, hogy amikor a fiatalok állásokat pályáznak meg, ezeknél gyakran követelmény, hogy már legyen gyakorlatuk. De mivel épphogy csak befejezték az egyetemet vagy az iskolát, még nem szereztek gyakorlatot. Ez a követelmény nevetséges és diszkriminatív, és ezt a problémát alaposabban meg kell vizsgálnunk. Ez a követelmény mind a közszférában, mind a magánszférában jellemző. Legalább a közszférában meg lehetne tenni azt az intézkedést, hogy szigorú szabályokat vezetnek be a nyugdíjkorhatárt elért emberek nyugdíjazására nézve, hogy így szabadítsanak fel állásokat a fiatalok számára.

  Alajos Mészáros (PPE). – (HU) Tisztelt biztos asszony! Köszönet jár Sanchez-Schmid asszonynak a jelentésért. A kulturális és kreatív iparágakban rejlő lehetőségek jobb kiaknázását tűzték ki célul az uniós intézmények. Ez egy fontos feladat, mert jobb iparági feltételekkel az EU globális piacvezetővé is válhat ezen a téren.

A kultúra hozzájárul a szegénység és a leszakadás elleni küzdelemhez, továbbá szerepet játszik a közös európai tudat és örökség megerősítésében és megőrzésében. Azzal, hogy szabad utat adunk a kreatív gondolkodásnak és az abból születő ötleteknek mindannyian szellemi és gazdasági előnyökre tehetünk szert. Már ma is lényeges mozgatói és befolyásolói a gazdaságnak a kki iparágak, pedig helyzetük nem mindig kedvező. A kreativitásnak nem lehet határokat szabni, de az alkotói hajlandóságot sajnos lehet negatívan befolyásolni. Bizonytalan vállalkozói környezettel, nem előnyös jogszabályi kerettel el lehet venni a polgárok alkotó kedvét. Méltán várhatjuk el egy európai stratégiától, hogy hozzásegíti az eddig korlátozottabb alkotói rétegeket az európai szintű kibontakozáshoz. Egyben elősegíthet egy bizonyos esélyegyensúlyt a tagállamok között, hogy az 5 milliónyi iparágban dolgozó jelenlétét és számának növekedését minden tagállamban megtapasztalhassuk. Itt fontos szerepet szánunk a kis- és középvállalkozásoknak is. Közép-Európa rengeteg talpraesett, alkotni vágyó polgárral rendelkezik. Kérdés, hogy tudunk-e mindenkinek már ma megfelelő hátteret biztosítani? Sajnos nem, de egyre több célzott program születik a helyzet javítására például a Duna-stratégia.

A ma délelőtti vita az ifjúságról is szól. A jövő nemzedékek számára létfontosságú, hogy a művelődés, továbbképzés és művészi alkotás terén megkapja a teljes támogatást Európától. Olyan megoldásokat kell találnunk, amelyek vonzóvá teszik számukra az Unión belüli alkotást és egyben teret biztosítanak a nemzetközi versenyben.

Összefoglalva, hatalmas tétje van annak, hogy milyen szinten foglalkozunk a kki iparágakkal, ezért mielőbb megfelelő, a sajátosságokat figyelembevevő feltételeket kell biztosítani a művészek, alkotók számára a mobilitás, a szellemi tulajdonjogok és a szociális védelem területén.

  Knut Fleckenstein (S&D). – (DE) Elnök úr, hölgyeim és uraim, az EU külső fellépéseinek kulturális dimenzióiról szóló jelentéssel a Parlament hangot ad annak a törekvésének, hogy részt akar venni ennek a fejlődő politikai területnek az alakításában. Csak félve jegyzem meg, hogy a Külügyi Szolgálat egyetlen képviselője sincs ma itt, és ez a tény is azt mutatja, hogy milyen fontos ez a jelentés.

A jelentés helyesen sürgeti, hogy a jövőben a külpolitikában kapjanak hangsúlyosabb szerepet a kulturális aspektusok, vagyis a külkapcsolatokba építsék be módszeresebben a kulturális aspektusokat. Képviselőcsoportom fontosnak tartotta, hogy szólítsunk fel egy koherens stratégia kidolgozására, amely magában foglalja a meglévő uniós külpolitikai programoknak a kulturális tartalmakkal történő hatékonyabb összehangolását, és figyelembe veszi az EU kulturális sokszínűségét. Pack asszony is utalt erre, amikor azt mondta, hogy a tagállamokban és a tagállamok között jelenleg létező struktúrákat – például a nemzeti kulturális intézetek hálózatát, az EUNIC-et – össze kell hangolni, és a civil társadalmat is be kell vonni az európai külső kulturális politikába. Az EU mottójának – „Egység a sokféleségben” – szintén szerepet kell kapnia az Unióról a külvilág felé közvetített képben. Ennek érdekében jobban ki kell használnunk az új média nyújtotta kommunikációs lehetőségeket.

Ugyanakkor biztosítanunk kell, hogy a művészet és a kultúra ne váljon a külpolitika puszta eszközévé. Az Európai Közösséget kulturális értékei jellemzik a leginkább. Ezért fontos és helyes, hogy ezt a kulturális sokféleséget és identitást az uniós politikák segítségével az Unión kívül is megismertessük. Biztosra veszem, hogy így sokkal többet elérhetünk például az emberi jogokról és demokráciáról folytatott vitában is, mint az ebben a Házban elhangzó, gyakran üres és fenyegető szólamokkal.

  Morten Løkkegaard (ALDE). – (DA) Elnök úr, hölgyeim és uraim, folyik a küzdelem azok között az európai erők között, amelyek gyengíteni akarják az európai projektet, és amelyek még a jelenlegi válság közepette is erősíteni akarják az európai projektet. Ez a küzdelem a mai vitában is tükröződik. Sok minden elhangzott már a gazdaságról, az integrációról és a külpolitikáról, és ezek nyilvánvalóan fontos területek. Azonban számomra nem kétséges, hogy amennyiben meg akarjuk védelmezni az európai projektet, és népszerűbbé akarjuk tenni azon európaiak körében, akik jelenleg szkeptikusak az egész elképzeléssel kapcsolatban, akkor be kell fektetnünk a kultúrába és a fiatalokba. Ezért természetesen nagyon üdvözlendőnek tartom a mai vitát és ezt az öt jelentést.

A „Mozgásban az ifjúság” kezdeményezésről szóló jelentés árnyékelőadójaként szeretnék köszönetet mondani Zver úrnak a kiváló együttműködésért. Az idő nem engedi, hogy túlságosan belemenjek a részletekbe, ezért csak két szempontra fogok koncentrálni. Az első, hogy a fiatalok számára lehetővé kell tenni a határokon átnyúló mobilitást. Meggyőződésem, hogy a jelenlegi válság idején valóban szükség van arra, hogy mind politikai, mind pénzügyi szempontból valóban odafigyeljünk a fiatalok mobilitásának megvalósítására és előmozdítására. Ezért természetesen nagyon örülök annak, hogy dolgozunk az európai képesítési keretrendszer megerősítésén, amely lehetővé teszi majd a fiatalok számára megszerzett eredményeik határokon átnyúló hordozhatóságát. Ez egy apró, de kézzelfogható és fontos részlet, hiszen lehetővé teszi, hogy a fiataloknak ne kelljen problémákkal szembesülniük ezen a téren.

Másodszor pedig a mobilitási eredménytáblára szeretném felhívni a figyelmet, amely a mobilitást akadályozó tényezőket tartalmazná az egyes tagállamok viszonylatában. Ezt is határozottan támogatom, és nagyon jó ötletnek tartom. Ez két konkrét példa volt, amelyek bizonyítják, hogy van előrelépés, és hogy az ördög a részletekben lakozik. Ezek azok a területek, ahol meg kell erősíteni a fiatalok lehetőségeit, és be kell fektetni a fiatalokba. Végezetül szeretnék köszönetet mondani az előadónak az együttműködésért, és sok szerencsét kívánni a biztos asszonynak ahhoz a nagy feladathoz, hogy felhívja a többi biztos és a biztosok testületének figyelmét a kultúra és az ifjúság jelentőségére.

  Marek Henryk Migalski (ECR). – (PL) Elnök úr, az EU külső fellépéseinek kulturális dimenzióiról és Schaake asszony jelentéséről szeretnék beszélni. Szeretném elmondani, hogy a jelentés számos szempontból méltó a támogatásra és dicséretre. A jelentés 17. bekezdése elítéli a totalitárius rezsimeket, amelyek cenzúrát alkalmaznak. A jelentés 50. bekezdése tiltakozik az ellen, hogy kulturális érvekkel indokolják az emberi jogok megsértését, amikor például éppen azzal van problémánk, hogy a Kínával való kapcsolatainkban az állítólagos kulturális sokszínűség érvét használják fel erre. A 39. bekezdés sürgeti a civil társadalom bevonását, és hangsúlyozza a demokratikus szabadságok és az alapvető emberi jogok fontosságát.

A jelentés ezen pontjai támogatást és dicséretet érdemelnek. A Kulturális és Oktatási Bizottságban végzett munka eredményeképpen sikerült törölnünk a jelentésből az uniós kultúrattasé kinevezésére irányuló javaslatot. Ezek a sikerek. Sajnálatos módon azonban vannak problematikus dolgok is, például az Oktatási és Kulturális Bizottság ülésein sajnos változtatást hajtottak végre a rendelkezésen, amely szerint ez egy olyan személy kinevezéséről szól, aki csak a kulturális ügyekért lenne felelős, és semmi másért. Erre fel kell hívni a figyelmet. A második problémás kérdés: a jelentés felszólítja az Európai Külügyi Szolgálatot, hogy nyújtson kiegészítő képzést személyzetének a kulturális és digitális szempontokról. A Kulturális és Oktatási Bizottság nem akarta, hogy ez a rendelkezés növelje a költségeket ezen a területen, de az erre irányuló módosításunkat sajnos elvetették. Ezért a jelentéshez való hozzáállásom meglehetősen ambivalens.

  Malika Benarab-Attou (Verts/ALE). – (FR) Elnök úr, biztos asszony, hölgyeim és uraim, Schaake asszony és Sanchez-Schmid asszony jelentései felhívják a figyelmünket arra, hogy a kultúra nem valamiféle díszítőelem, hanem bonyolult és kölcsönös összefüggések gyümölcse, és ezért a kulturális kérdéseket átfogó módon kell megközelíteni, és valamennyi európai politikába integrálni kell, a bel- és külpolitikába, a szociál- és gazdaságpolitikába egyaránt.

Arra biztatom a biztos asszonyt, hogy ebben az irányban folytassa tovább tevékenységét, és működjön együtt más bizottságokkal, az Európai Bizottság más szolgálataival, valamint Ashton bárónő Európai Külügyi Szolgálatával.

Szeretnék kitérni egy kérdésre, amelyet a jelentések nem tárgyaltak részletesen, mégpedig a művészek és a kulturális területen tevékenykedő egyéb szakemberek mobilitásának kérdésére. Ez lényeges kérdés az európai kultúra érvényesülése szempontjából. E téren számomra két aspektus tűnik fontosnak; az első az, hogy az Európai Uniónak és a tagállamoknak világos és érthető tájékoztatást kell nyújtaniuk a jelenleg érvényes szabályozásokról és eljárásokról.

A második pedig, amelyről már szó is esett, a harmadik országok kulturális ágazatban tevékenykedő állampolgárainak szabad mozgását hátráltató szabályozási és adminisztratív akadályok felszámolása a schengeni térségen belül. Ez történhetne például a rövid és hosszú távú tartózkodásra jogosító vízumok közös gyorsított eljárásának bevezetésével, valamint az uniós munkavállalási engedélyre vonatkozó egységes eljárás bevezetésével. Határozottan sürgetem a Bizottságot, hogy ezeken a területeken folytassa tovább a munkát.

Végezetül pedig, mivel a kultúrában és a szórakoztatóiparban egyre inkább Amerika válik meghatározóvá, fel kell hívni az Európai Unió és a tagállamok figyelmét arra, hogy nagyon fontos felvértezni magukat olyan eszközökkel, amelyek lehetővé teszik számukra Európa és a harmadik országok kulturális sokszínűségének megőrzését és védelmét. Ezért Európának meg kell erősítenie a helyzetét, és nem szabad feladnia a „puha hatalomért” folytatott harcot, hiszen a kulturális sokszínűség megőrzése forog kockán, amely a párbeszéd eszköze, a béke és a stabilitás megteremtésének globális garanciája.

  Marie-Christine Vergiat (GUE/NGL). – (FR) Elnök úr, néhány általános észrevételt szeretnék tenni a mai vitákkal kapcsolatban.

Sajnálatos módon a Parlament nem szentel elegendő figyelmet az oktatási és kulturális kérdéseknek. Pedig ezek létfontosságúak a jövőnk szempontjából, Európa és az ifjúság jövője szempontjából. Az európai lakosság 20 százalékát teszik ki a 30 év alattiak, de a 24 év alattiak körében a munkanélküliség közel 21 százalék, és a 18 és 24 év közöttiek csaknem 15 százaléka a második ciklus vége előtt abbahagyja felsőfokú tanulmányait, és ezután nem is vesz részt további oktatásban vagy képzésben. Ami még rosszabb, a 15 év alatti fiatalok csaknem 25 százalékának nehézségei vannak az olvasás terén. Ezek a számok elfogadhatatlanok, pedig sajnos a recesszióval ezek az adatok sok tagállamban még tovább romlanak.

A „Mozgásban az ifjúság” kezdeményezésről szóló jelentés bizonyos kérdésekben egy lépést jelent a helyes irányba, és számos üzenetet hordoz a Bizottság és a tagállamok számára. Az Európai Parlament ismét hangot ad annak, hogy nem akarja, hogy az Európa-szerte bevezetett megszorító politikák oltárán feláldozzák az ifjúságot. Reméljük, hogy ezek nem csak üres szavak!

A jelentés számos része azonban aggodalomra ad okot. Gondolok itt különösen arra, hogy pusztán a piaci szükségletek alapján akarja megreformálni a felsőoktatás tanterveit, ahelyett, hogy a felsőoktatásnak azt az általánosabb szerepét hangsúlyozná, hogy átfogó képzést nyújtson a jövő polgárai számára.

Tudjuk, hogy minél átfogóbb képzést kapnak a fiatalok, annál jobban tudnak alkalmazkodni a változó körülményekhez, különösen a munka terén. Üdvözlendőnek tartom, hogy nemsokára lehetőségünk lesz a bolognai folyamattal kapcsolatos kérdésekkel foglalkozni. Az a feladatunk, hogy odafigyeljünk a számos tagállam részéről tapasztalható egyre növekvő aggályokra – és ez elég enyhe kifejezés –, amelyeknek a bolognai folyamat nevében bevezetett reformokkal kapcsolatban hangot adnak. Nem áldozhatjuk fel az ifjúságot; és e téren nem elegendőek a szavak.

Szeretnék még köszönetet mondani Honeyball asszonynak a jelentéséért, valamint a gyermekgondozással kapcsolatos kérdésekben közösen elvégzett munkáért. Ennek a jelentésnek az alapelveit teljes mértékben támogatom. Azonban Sanchez-Schmid asszony kulturális ágazatokról szóló jelentésének alapelveit nem osztom, mivel a jelentés szerint a kulturális javakat kereskedelmi, piaci alapokra kellene helyezni.

Végezetül pedig, teljes mértékben támogatom Pack asszony arra irányuló kérdését, hogy Szarajevó kaphassa meg az Európa Kulturális Fővárosa címet.

  Juozas Imbrasas (EFD). – (LT) Elnök úr, a „Mozgásban az ifjúság” kezdeményezésről szeretnék néhány szót szólni. A kezdeményezés célkitűzése nagyon nemes: a mobilitás révén javítani a fiatalok oktatását és képzését, valamint megkönnyíteni a fiatalok számára az oktatásból a munkaerőpiacra történő átlépést. Ez különösen fontos ma, mert a fiatalok a pénzügyi világválság által leginkább érintett társadalmi csoportok közé tartoznak. Támogatni kell a fiatalok munkaerő-piaci integrációját, hogy képesek legyenek biztos jövőt teremteni maguknak, és hozzá tudjanak járulni a gazdasági növekedéshez és fellendüléshez. Létfontosságú, hogy a fiatalok megszerezhessék azokat a képességeket, készségeket és ismereteket, amelyek a későbbiek során lehetővé teszik számukra az Európai Unió növekedéséhez és fenntartható jövőjéhez való aktív hozzájárulást. Létfontosságú az is, hogy az oktatás megfeleljen a munkaerő-piaci szükségleteknek. Biztosítani kell azt is, hogy az európai fiatalokat ne fosszák meg a fejlődés lehetőségétől, valamint attól a lehetőségtől, hogy képesek legyenek hozzájárulni az Európai Unió konjunktúrájához. A mobilitás bizonyos problémákat okoz. Azok a fiatalok, akik egy másik tagállamban tanultak, a leggyakrabban ott is maradnak dolgozni. Ezért az olyan országok, amelyek nehéz gazdasági helyzetben vannak – mint pl. Litvánia –, sok jól képzett embert elveszítenek, holott ők lennének az ország növekedésének alapjai, és nemcsak gazdasági értelemben. Igaz, ez a mi belső problémánk, és mi magunk fogjuk megoldani. Általánosságban üdvözlendőnek tartom, hogy ma a fiatalok szempontjából nagyon fontos kérdésekkel foglalkozunk.

  Róża Gräfin von Thun und Hohenstein (PPE). – (DE) Elnök úr, biztos asszony, hölgyeim és uraim! Külön üdvözlöm kedves türingiai vendégeinket, akik a vendégek galériáján foglalnak helyet.

– Elnök úr, annak a képviselőtársamnak, aki aggódik a fiatalok külföldre vándorlása miatt, szeretném elmondani, hogy az emberek mobilitása révén növekszik és fejlődik a civilizáció, ezért nem kell félnünk a mobilitástól. Megtapasztalhatjuk ezt, valahányszor különböző országokból érkező emberek találkoznak, és megosztják egymással különböző tapasztalataikat. Európában rengeteg példa van erre, és jó, hogy ennyi mindent el tudunk mondani a mobilitásról. Ez a mobilitás fogja garantálni Európa további fejlődését.

Zver úr jelentése számos olyan tényezőre hívja fel a figyelmet, amelyek akadályozzák a mobilitást Európában; ezek közül szeretnék néhányat kiemelni. Kapcsolódva Løkkegaard úrhoz én is elmondanám, hogy valóban elfogadhatatlan, hogy a külföldön tanuló vagy dolgozó fiataloknak a legalapvetőbb területeken is – pl. a banki szolgáltatásokhoz való hozzáférés vagy a lakásbérlés területén – nehézségekkel kell megküzdeniük. Ráadásul roamingdíjakkal büntetik őket, ha haza akarnak telefonálni, ha internetezni akarnak, vagy alapvető, szükséges információkat akarnak megkeresni az interneten. A külföldi adatforgalmi díjak nagyon magasak.

A Bizottság javaslatot terjesztett elő egy mobilitási eredménytábla létrehozására a „Mozgásban az ifjúság” kezdeményezés keretében. Ez lehetővé teszi majd az akadályok megszüntetése terén elért tagállami eredmények szisztematikus nyomon követését. Az eredménytáblának átfogónak és jól érhetőnek kell lennie, hogy az akadályok felszámolásának valódi katalizátoraként szolgálhasson. Ez az öregek és a fiatalok, a diákok és a munkavállalók javát egyaránt szolgálná. Felszólítom a Bizottságot, hogy terjesszen elő részletes javaslatot a mobilitási eredménytábla működéséről. Remélem, hogy ez mihamarabb meg fog történni.

Végezetül még annyit, hogy a mobilitás horizontális kérdés, ezért felszólítom kollégáimat, a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság és a többi bizottság tagjait, hogy munkájuk során minden területen vegyék figyelembe a mobilitás dimenzióját.

  Silvia Costa (S&D). – (IT) Elnök úr, amikor az elöregedő Európa válaszokat próbál találni a jövő globális kihívásaira, a Parlamentnek határozottan arra kell ösztönöznie az Európai Uniót és tagállamait, hogy bátrabban invesztáljanak a jövő generációkba, az oktatásba és a kultúrába. A négy jelentéssel és a Szarajevóra vonatkozó javaslattal a Parlament felszólít arra, hogy ezeket a területeket az Európa 2020 stratégia középpontjába helyezzék.

A kulturális és kreatív iparágakról szóló jelentés mindenekelőtt a gazdasági előnyöket, valamint a foglalkoztatás és innováció terén jelentkező előnyöket hangsúlyozza. A kulturális és kreatív ágazatok 5 millió embert foglalkoztatnak, és Európa GDP-jének csaknem 3 százalékát adják – ha a kapcsolódó iparágakat is figyelembe vesszük, akkor 7 százalékát. A Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetsége Európai Parlamenti Képviselőcsoportjának árnyékelőadójaként örömmel látom, hogy ez előadó, Sanchez-Schmid asszony üdvözölte módosításainkat.

Hogy milyen javaslatokat tettünk? Először is azt, hogy a nyolc ágazathoz hozzá kell adni még a kulturális turizmust és a divatot is. Reméljük, hogy a Bizottság mihamarabb közzé fog tenni egy fehér könyvet – és biztos vagyok benne, hogy Vassiliou asszony fel fog lépni ennek biztosítására – a kulturális és kreatív ágazatokról ezen ágazatokon átnyúló stratégia uniós és tagállami megerősítésére. Ha válság idején megnyirbálják a kulturális és oktatási költségvetést – mint ahogy ez az én hazámban is történik hivatkozva arra, hogy a kultúra nem létfontosságú a túléléshez –, az azt jelenti, hogy nem fektetnek be a jövőbe és az intelligens, inkluzív növekedésbe; azt jelenti, hogy nem értik meg azt, hogy a kultúra igenis alapvetően fontos az élethez.

A jelentésben szerepel, hogy hivatalosan el kell fogadni az európai művész jogállását és a kreatív szakmákban tevékenykedők jogállását, és hogy a kulturális ágazatban teljes mértékben el kell ismerni a kis- és középvállalkozásokat, például azáltal, hogy hitelhez tudnak jutni, és hogy kezdetben támogatást kapnak – különösen a 35 év alatti fiatalok esetében. A jelentés a munkahelyek védelmét, valamint speciális képzési és innovációs finanszírozási eszközök bevezetését ígéri, hiszen a kreatív ágazat tőkéje gyakran olyan értékekből áll, amelyek nem kézzelfoghatóak, de mégis létfontosságúak valamennyi ágazat innovációjához.

Az európai kulturális ágazatot figyelembe kell venni a nemzetközi kereskedelem jogi keretében, különösen az európai dimenzióban és a kulturális diplomáciában, a belső piac és a mobilitás szempontjából...

(Az elnök félbeszakítja a felszólalót)

  Liam Aylward (ALDE). – Elnök úr, ahhoz, hogy az olyan kezdeményezések, mint pl. a „Mozgásban az ifjúság”, hatékonyak lehessenek és mérhető eredményeket hozzanak, javítani kell az oktatás és az üzleti szféra közötti együttműködést. Egyetértek az előadóval abban, hogy az oktatásnak nemcsak a foglalkoztathatóságot kell biztosítania, hanem a kreativitást is ösztönöznie kell, ugyanakkor jobban integrálni kell az oktatás és az üzleti szféra célkitűzéseit. Az egyetemek oktatási programjait közelíteni kell a munkaerőpiac követelményeihez. A fiataloknak lehetőséget kell biztosítani, hogy akadályok nélkül megszerezhessék azt a szakértelmet, azokat a tapasztalatokat, készségeket és ismereteket, amelyekre szükségük lehet későbbi szakmai pályafutásuk során, vagy ahhoz, hogy vállalkozásba kezdjenek. Különösen fontos a fiatalok lehetőségeinek javítása a szakképzés és képzés terén, mivel ez ösztönzi az Európai Unión belüli mobilitást, és lehetővé teszi a külföldi szakmai gyakorlatot, ami hozzájárul a fiatalok ismereteinek bővítéséhez és foglalkoztathatóságukhoz.

A mobilitási programokat és a külföldi munka, ill. tanulás előnyeit valamennyi fiatal számára elérhetővé kell tenni, függetlenül attól, hogy milyen képzési formában vesznek részt. A „Mozgásban az ifjúság” kezdeményezés sikeres lehet, de az elképzelést olyan konkrét intézkedésekre kell váltani, amelyek a fiatalok javát szolgálják.

  Kay Swinburne (ECR). – Elnök úr, választókerületemben régi hagyománya van a walesi nyelv fiatalok körében történő népszerűsítésének, amihez igénybe vettük művészi és műszaki tehetséggel rendelkező személyek munkáját, amikor olyan animációs filmeket gyártottunk, mint a Sally Mally, a Super Ted és a Sam Tân. Ez a hagyomány ma újraéled, és olyan új produkciók jönnek létre, mint a Dr Who és a Torchwood, így Wales egyre ismertebbé és elismertebbé válik a filmgyártás terén, valamint az olyan újabb kreatív területeken, mint a számítógépes játékok nagyon jövedelmező gyártása.

Ennek a folyamatnak a folytatódásához most az a legfontosabb, hogy megadjuk kreatív ágazatainknak azt a támogatást, amelyre szükségük van a további növekedéshez. A kisvállalkozások adminisztratív terheinek csökkentésére kell fókuszálnunk, és meg kell vizsgálnunk, hogyan lehetne az egységes piacból valódi hozzáadott értéket teremteni a szellemi tulajdonjogok terén történő együttműködés, az európai szabadalom, valamint a digitális menetrendben rejlő teljes potenciál felszabadítása, továbbá természetesen a jelenlegi – például a héára vonatkozó – uniós jogszabályok következetlenségeinek felszámolása révén.

Az uniós költségvetést eredményesen kell felhasználni, hogy a körülöttünk lévő hatalmas kreatív energiából igazán jól működő vállalkozások jöhessenek létre, amelyek fenntartható munkahelyeket teremtenek, és biztosítják a wales-i és európai emberek sikeres és gazdag jövőjét.

  Helga Trüpel (Verts/ALE). – (DE) Elnök úr, biztos asszony, a mai vita valójában arról szól, hogy a különböző politikai területeken – a külpolitikában, a gazdaságpolitikában, az oktatáspolitikában és a szociálpolitikában – milyen szerepet játszik a kultúra, és tudjuk, hogy mindannyiunk számára hasznos lenne, ha a kultúra jelentősebb szerepet kapna. Az arab országok demokratizálódási folyamata nem lenne lehetséges a nyitás iránti, kulturálisan megalapozott vágy nélkül, a kulturális sokféleség, a demokrácia és a sajtószabadság iránti vágy nélkül.

A kreatív ágazatok a gazdaságpolitika fontos részét képezik. Hazámban, Németországban a kreatív ágazat több munkahelyet ad, mint az autógyártási ágazat. Ezt nem szabad figyelmen kívül hagynunk. Ezért ez is az Európa 2020 stratégia fontos része. Amit el akarok mondani, az az, hogy ha támogatni akarjuk a kreatív ágazatokat, akkor különösen oda kell figyelnünk a digitális fejlődésre. Tudjuk, hogy éppen a kreatív tartalmak gyártói képezik a kulturális ágazat értékláncának alapját. Ezért egyrészt ösztönöznünk kell a kulturális sokszínűséget, támogatnunk kell a kreatív embereket, és könnyű hozzáférést kell biztosítanunk az online kreatív tartalmakhoz. Ugyanakkor szeretnénk, ha a művészeket igazságosan megfizetnék, ami a mai digitális világban nem mindig jellemző. Ezért a művészek tárgyalási pozíciójának megerősítése érdekében módosítanunk kell a szerződési jogot. Új szociális modelleket kell létrehoznunk, hogy megteremtsük az igazságos egyensúlyt a felhasználók számára biztosítandó könnyű hozzáférés és a tartalmak megalkotóinak megfelelő javadalmazása között.

Még egy dologra szeretnék kitérni. Szimbolikus jelentősége lenne, és Európa számára fontos történelmi sikert jelentene, ha Szarajevó 2014-ben megkaphatná az Európa Kulturális Fővárosa címet.

(Az elnök félbeszakítja a felszólalót)

  Paul Murphy (GUE/NGL). – Elnök úr, a „Mozgásban az ifjúság” kezdeményezésről szóló jelentés tartalmaz néhány jó ötletet, például azt, hogy a válság ürügyén nem szabad megnyirbálni az oktatás költségvetését. Azonban a jelentés támogatja a bolognai folyamatot, amely tovább növeli a nagyvállalatok fojtogató túlerejét, és előmozdítja az oktatás elüzletiesedésének folyamatát.

Az előadó az egyetemek alulfinanszírozottságára hivatkozva felszólítja ezeket az oktatási intézményeket, hogy magánforrásokból próbálják meg finanszírozni magukat. Az alulfinanszírozottságra azonban nem a magánszektor bevonása a megoldás, mivel ez torzítja az oktatást. A tandíjak bevezetése sem lehet megoldás, hiszen ez Európa-szerte százezreket fosztana meg a tanulás lehetőségétől. Állami finanszírozásból kell megoldani az ingyenes és megfelelő forrásokkal rendelkező oktatást minden szinten. Ráadásul a súlyos megszorítások eredményeképpen a fiatalok számos országban nem tudnak megfelelő munkát találni tanulmányaik befejezése után. Írországban a fiatalok egynegyede munkanélküli, és hetente 1000 ember kivándorol, így sok ír család számára a „mozgásban az ifjúság” kifejezés egészen mást jelent. Ezt a foglalkoztatási válságot csak úgy lehet megoldani, hogy komoly állami beruházásokat hajtanak végre, amelyek célja tisztességes munkahelyek teremtése.

  Derek Roland Clark (EFD). – Elnök úr, most, amikor a felelősségteljesen gondolkodó emberek és kormányok minden fillért megbecsülnek, a Bizottság az Európa 2020 stratégia nevében további kiadásokat javasol („Mozgásban az ifjúság” kártya, európai készségútlevél, Európai Álláshelyfigyelő), és ezt a kulturális diplomáciával és a fiatalok mobilitásának ösztönzésével indokolja, holott a fiatalok már amúgy is utaznak, saját szórakozásukra hátizsákkal járják körbe a világot. Miért van szükségünk drága kampányokra?

Az európai kultúra terjesztéséből jó lenne a lehető legtöbbet kihozni, mivel ahogy elnézem, merre halad ez az őrült Unió, az európai kultúrából semmi nem fog maradni, csak egy értelmetlen mantra: „egység a sokféleségben”. Hát nem értik, hogy Európa nem egy egységes állam, hanem egy szép, különböző, de összeillő kulturális panelekből álló, nagy és ragyogó mozaik, és ha ezeket a paneleket egyesíteni akarjuk, akkor nem marad belőlük más, csak szürke, amorf massza, és így tönkretesszük azt, amit önök állítólag csodálnak?

Ne erőltessék az uniós kultúrát; tegyék az olasz, német, francia, holland, brit és más kultúrákat elérhetővé mindenki számára, aki kíváncsi rájuk, a többi pedig magától jön.

  Marielle Gallo (PPE). – (FR) Elnök úr, biztos asszony, hölgyeim és uraim, a kulturális és művészeti javak digitalizálása kapcsán véleményem szerint fel kell tennünk a következő kérdést: Európa sorsa az, hogy az Egyesült Államok és a feltörekvő országok szükségleteinek kiszolgálója legyen, vagy végre felébred, és forrásokat biztosít saját információs, kulturális és gazdasági potenciálja fejlesztésére?

Természetesen szilárdan hiszek az európai kultúra gazdagságában és sokszínűségében, de ma a versenyképesség perspektívájából beszélek, és elítélem a nonszensz és abszurd elképzeléseket. Nonszensz, hogy sokan ingyenes szolgáltatásokat akarnak, ingyen akarnak hozzáférni mindenhez. Ha ezt az utat választjuk, senki nem akar majd befektetni ebbe az ágazatba. Az alkotók és feltalálók nem fognak méltányos díjazásban részesülni, és lassanként el fognak tűnni. Ezért az online kulturális örökség terén bevezetendő gazdasági modelleknek ki kell zárniuk az ingyenes szolgáltatásokat.

Két szempontból is abszurd a nem materiális kulturális javakra kivetett adó. Először is, a tevékenység székhelyétől függően a héa torzul. Az amerikai platformok például 1998 óta moratóriumot élveznek, és ennek következtében hatalmas fellendülést éltek meg. Másodszor pedig a héa mértéke diszkriminatív a digitális áruk kárára és a fizikai áruk javára. Véleményem szerint ezt a két problémát jogalkotással kell kezelnünk.

  Maria Badia i Cutchet (S&D). – (ES) Elnök úr, biztos asszony, hölgyeim és uraim, üdvözlöm azt a lehetőséget, amelyet ez a ma délelőtti ülés végén szavazásra kerülő négy jelentésről folytatott vita jelent. Véleményem szerint ezek a jelentések nagyon fontos kérdésekkel foglalkoznak, és az Európai Unió központi problémáira próbálnak meg megoldásokat találni: az iskolai lemorzsolódásra, a fiatalok munkanélküliségére, a gazdasági válságra és a migrációs mozgásokra.

Először a kora gyermekkori oktatásról szeretnék egy rövid megjegyzést tenni. Egyetértek Honeyball asszonnyal abban, hogy ennek a kérdésnek eddig nem szenteltünk elég figyelmet. Tudjuk – és nap mint nap egyre több tanulmány igazolja –, hogy a kognitív és emocionális fejlődés szempontjából a kora gyermekkor a legintenzívebb időszak. A tanulmányok szerint ezért sokkal jobb eredményeket lehet elérni, ha a korai években figyelünk oda és fektetünk be ezekbe a területekbe, mint ha később próbálnánk pótolni ezt. Véleményem szerint legfőbb ideje, hogy ne csak az egyetemi oktatásra és a szakképzésre figyeljünk oda, ahogy eddig tettük, hanem a kora gyermekkori oktatásra is.

Véleményem szerint nagyon fontos a „Mozgásban az ifjúság” kezdeményezésről szóló jelentés is, amelynek egyik fő célja a korai iskolaelhagyás problémájának kezelése. Véleményem szerint ez a kérdés szorosan kapcsolódik a fiatalok munkanélküliségéhez, és az Unióban nagyon magas a fiatalok munkanélküliségi aránya. Megoldásokat kell keresnünk ezen fiatalok jövőjére nézve, hiszen ők jelentik az Európai Unió jövőjét.

Végezetül pedig az EU külső fellépéseinek kulturális dimenzióiról szóló jelentéssel kapcsolatban szeretném hangsúlyozni a kultúra jelentőségét együttműködési politikáink szempontjából. Fontos, hogy jobb kölcsönös megértést hozzunk létre a harmadik országokkal, és most, amikor az Unió határaitól délre fekvő országok forradalmi időket élnek meg, különösen fontos, hogy választ keressünk ezekre a kérdésekre.

  Marietje Schaake (ALDE). – Elnök úr, „ha meg akarod tudni, hol van a pokol, kérdezd a művészt, és ha nem találod a művészt, tudhatod, hogy a pokolban vagy”. Egy szarajevói anonim művésztől idéztem. Véleményem szerint ez az idézet jól összefoglalja, milyen szerepet tölt be a művészet és kultúra egy nyitott társadalomban és a világ többi részével való kapcsolatunkban. Bosznia-Hercegovina és Szarajevó a fehér foltok közé tartozik Európa térképén, és ennek történelmi okai vannak. Most azonban a jövőbe kell tekintenünk.

A szarajevói emberek megjárták a poklok poklát, különösen a város ostroma idején; a művészet és a kultúra segített nekik a túlélésben. A város ostroma alatt a zenekar továbbra is működött, és a téli művészeti és kulturális fesztivált is megtartották. Szarajevó megérdemel egy európai tavaszt. A következő generáció a történelem ejtette sebektől szenved, és nekünk európaiként kötelességünk velük együtt a jövőbe tekinteni, és bevonni őket az európai horizont alá.

Teljes mértékben támogatom Pack asszony kezdeményezését, és erre szólítom fel a Parlamentet is. Tegyünk meg mindent, hogy Szarajevó megkapja az Európa Kulturális Fővárosa címet! Meggyőződésem, hogy ha mindannyian ezt akarjuk, akkor meg is tudjuk valósítani, mivel nagyon kiábrándító lenne, ha a bürokrácia megakadályozná elképzeléseinket és közös akaratunkat.

  Paweł Robert Kowal (ECR). – (PL) Elnök úr, Schaake asszony jelentésében nagyon fontosak azok a részek, amelyek arról szólnak, hogy fokozni kell a szomszédos európai országok fiataljainak mobilitását. Egyrészt úgy gondolom, hogy az Európai Uniónak nem kell túlzottan beavatkoznia a tagállamok kulturális tevékenységébe, másrészt viszont – figyelemmel a tunéziai vagy a két hónappal ezelőtti fehéroroszországi eseményekre – fontosnak tartom, hogy az Európai Unió kulturális üzenetet, ill. a demokrácia és a jogállamiság üzenetét közvetítse a szomszédos országok fiatal elitje felé, és forrásokat biztosítson az ifjúsági cserékre, a közös tanulmányi kurzusokra, az utazásra, az egyetemek megerősítésére és az oktatási programok támogatására. Léteznek ilyen programok a tagállamokban – például Lengyelországban, a Varsói Egyetemen a Közép-kelet-európai Tanulmányok Központjában. Ez jó példát jelenthet, és üdvözlendőnek tartom, hogy Schaake asszony jelentése is ebbe az irányba mutat. Enélkül nem fogunk tudni elérni semmit.

  Heinz K. Becker (PPE). – (DE) Elnök úr, biztos asszony, hölgyeim és uraim! Külön köszöntöm a galérián helyet foglaló vendégeinket. Nagy megtiszteltetés számomra először felszólalni itt, talán már nem újoncként, de mindenesetre a Parlament viszonylag új képviselőjeként.

Úgy gondolom, hogy az Európa 2020 stratégia részét képező „Mozgásban az ifjúság” kiemelt kezdeményezés nagyban hozzájárulhat a fiatalok munkaerőpiacra való belépésének előmozdításához. A kezdeményezésnek két fő célja van. Akárcsak a korai oktatással kapcsolatos kezdeményezés, elsődlegesen a lemorzsolódási arány visszaszorítást tűzi ki célul, másodsorban pedig a diplomások számának növelését. Nem utolsósorban a gazdasági válság hatásai miatt, de főként a számos – szinte valamennyi – tagállamban más területeken mutatkozó strukturális hiányosságok miatt az uniós tagállamokban teljesen különbözőek a feltételek.

Hadd hozzam fel példaképpen saját hazámat! Ausztriában a lemorzsolódási arány csak 8,7%, míg az uniós átlag 14%, és minden bizonnyal megérné megvizsgálni Ausztria szociális partnerek által támogatott, kettős szakképzési rendszerét. Németország is nagyon sikeres ezen a területen. Vizsgáljuk meg ezeknek az országoknak a példáját! Mindemellett Ausztriában a magasan képzett diplomások száma nem kielégítő, ezen a téren Ausztriának is lenne mit tanulnia. Más tagállamokban sokkal több diplomás van, ezért meg kellene vizsgálnunk más tagállamok rendszereit. Ezeken a területeken sokat tanulhatunk egymástól.

A hiányosságok nagyon világosan arra utalnak, hogy cselekednünk kell – gyorsan és hatékonyan át kell hidalnunk az oktatási rendszer és a munkaerőpiac között tátongó szakadékot.

Végezetül szeretnék még szívből jövő köszönetet mondani Pack asszonynak, és egyetértek vele abban, hogy Szarajevónak meg kell kapnia az Európa Kulturális Fővárosa címet - ez nem mentesítés kérdése, hanem kötelességünk!

  Elnök. – Becker úr, nem akartam félbeszakítani, mivel tudom, hogy ez az első felszólalása a Parlamentben, és szeretném üdvözölni. Remélem, hogy a jövőben nem lép túl az időkereten, de mindenesetre sok sikert kívánok önnek képviselői munkájához.

  Cătălin Sorin Ivan (S&D). – (RO) Elnök úr, az Európai Unió egyes tagállamaiban a munkanélküliség aránya eléri a 20 százalékot, a fiatalok munkanélküliségi aránya pedig a 40 százalékot. Nem csak egy tagállamban, hanem számos tagállamban az a helyzet, hogy a fiatalok átlagos munkanélküliségi aránya a kétszerese az adott tagállam átlagos munkanélküliségi szintjének.

Az európai integrációról és az elképzeléseink részét képező programok és projektek jövőjéről beszélünk, de ehhez az kell, hogy minden fiatal európainak érezhesse magát. Az kell, hogy ezeknek a fiataloknak legyen jövőjük az Európai Unió határain belül. Ezért meggyőződésem, hogy a „Mozgásban az ifjúság” program kapcsán sokkal többet kell beszélnünk a fiatalok munkaerő-piaci integrációjáról és a fiatalok jövőjéről az Európai Unióban.

Szerintem az ezekre a kérdésekre adott válaszaink nem elég jók, és sokkal jobban oda kell figyelünk arra, hogyan hajtják végre a tagállamok az egyes projekteket és programokat. Véleményem szerint az Európai Bizottság feladata, hogy ösztönözze a tagállamokat a programok megfelelő végrehajtására és a fiatalok szükségleteinek kielégítésére.

  Ivo Vajgl (ALDE). – (SL) Elnök úr, a nemzetek közötti kulturális különbségek manapság arra indítják a bürokratákat, hogy lezárják a határokat – ahogy azt nemrég a dánoknál láthattuk –, és magas falakat építsenek; tehát inkább erővel akarják megoldani a konfliktusokat, mint megértéssel és együttérzéssel. Az Európai Külügyi Szolgálat és az Európai Unió kulturális dimenziójáról szóló jelentés több mint üdvözlendő most, amikor a művészi teljesítmény egyszer használatos árucikké és jelentős profitforrássá válik, és amikor befolyásos globális monopóliumok jönnek létre, amelyek nagyban meghatározzák a trendeket és értékeket.

A jelentés arról szól, hogyan lehet közös kulturális imázsunk, és az Európai Unió kis nemzetei és tagállamai művészi teljesítménye és ezeknek más nemzetek kultúrájával való kapcsolatai hogyan tudják a nyilvános vita színvonalát emelni, és megkönnyíteni diplomatáink és stratégáink dolgát azzal, hogy számos belső és külső krízisre ily módon találunk megoldást. Az új médiának és az új technológiáknak nem állnak az útjába a határok, ezért e folyamat szempontjából hatalmas lehetőségek rejlenek bennük. Szerettem volna, ha a jelentés a könyveknek is szentel néhány szót, például annak az elképzelésnek, hogy a könyvekre ne vessenek ki adót. Beszélhetnénk kulturális menedzsmentről vagy arról, hogy adjunk új lendületet Melina Mercouri egykori ötletének, az Európa Kulturális Fővárosa programnak. Hölgyeim és uraim, biztos asszony, adjunk Szarajevónak egy esélyt!

  Valdemar Tomaševski (ECR). – (PL) Elnök úr, a kora gyermekkori oktatás folyamata a szülők és az állam legfontosabb kötelességei közé tartozik. Ebben az összefüggésben fontos és helyes, hogy az állásfoglalás hangsúlyozza a regionális és kisebbségi nyelvek korai oktatásának fontosságát. Különösen fontos, hogy az anyanyelvnek mint az oktatás nyelvének a használatát is megtanítsuk, mivel tudjuk, hogy a gyerekek azon a nyelven sajátítják el sikeresebben az ismereteket, amely nyelven gondolkodnak. Ezért elfogadhatatlan, hogy a litván parlament közelmúltbéli döntése szerint a nemzeti kisebbségek iskoláiban első vagy második osztálytól az anyanyelvtől eltérő oktatási nyelvet kell bevezetni. A több mint hét évszázada Litvániában élő lengyelek egyértelműen diszkriminatívnak tartják a kétnyelvű oktatás kötelező bevezetését, és ezt a diszkriminációt meg kell szüntetni.

  Anna Záborská (PPE). – (FR) Elnök úr, szeretném sajnálatomat kifejezni az ön hazájában történt földrengés következményei miatt.

(SK) Szeretném üdvözölni Mary Honeyball korai oktatásról szóló jelentését. A szövegből érezhető, hogy az ideológiai előítéleteken túllépve kompromisszumra törekszik a különböző politikai csoportok között. Ez nagyon helyes, hiszen a családokról és a gyermekek jólétéről van szó. A gyermekek nevelése és oktatása elsődlegesen a szülők felelőssége. Ezt az előadó azzal is megerősíti, hogy hivatkozik az Európai Unió Alapjogi Chartája és a gyermekek jogairól szóló ENSZ-egyezmény megfelelő cikkeire. Az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatában is szerepel a szülői felelősség – a szülőknek elsőbbségi joguk van annak megválasztásában, hogy a gyermekeik milyen típusú oktatásban részesüljenek.

Osztom azt a nézetet is, hogy az oktatásba és a korai oktatásba való befektetés meg fog térülni a jövőben. Bizonyított, hogy a korai években alakulnak ki a felelősség, a megértés és a társadalmi viselkedés alapjai. A jelentés hangsúlyozza azt is, hogy a fiatalokkal való foglalkozás révén lehet a legjobban megelőzni a későbbi fiatalkori bűnözést. Ezeket a tényezőket részletesebben elemzem a nemek közötti egyenlőségre és szülői felelősségre vonatkozó politikáknak a fiatalkori bűnözés elleni küzdelemben betöltendő szerepéről szóló jelentésben.

Az előadóhoz hasonlóan én is ellenzem, hogy mindenáron mesterségesen növeljük a nők munkaerő-piaci részvételét. Sok anya munkavállalás helyett szívesebben maradna otthon a gyermekekkel. Azonban nincs választási lehetőségük, mivel a társadalom nem értékeli eléggé – vagy egyáltalán nem értékeli – a nők otthon végzett munkáját és a gyermeknevelést. Az előterjesztett jelentés nem tartalmaz javaslatokat arra nézve, hogy az államoknak anyagilag is jobban meg kellene becsülniük az anyák munkáját, tehát a gyermekek nevelését és tanítását, legalább az iskolára felkészítő intézmények működtetésének állami támogatása arányában. A jelentés egészében nézve egy lépést jelent a helyes irányban, és a jövőbeli társadalmi fejlemények arra fognak minket kötelezni, hogy nagyobb hangsúlyt fektessünk erre a témára.

  Chrysoula Paliadeli (S&D). – (EL) Elnök úr, a „Mozgásban az ifjúság” kezdeményezés a fiatalok mobilitásának megerősítésére fókuszál, elsősorban a foglalkoztatás javítása céljából. Azonban gazdasági válság idején, és amikor az értékek megkérdőjeleződnek, a fiatalok mobilitása nem lehet csupán a munkanélküliség megakadályozásának eszköze. Az Európai Unió egységét konzervatív trendek fenyegetik, amelyeknek ma délelőtt is tanúi voltunk, ezért a fiatalok mobilitását az európai kohézió megerősítésének fontos eszközeként lehet használni. A piaci szükségleteket csak másodlagos tényezőként kell számításba venni.

Az egyetemeknek mindazonáltal meg kell őrizniük függetlenségüket és nyilvános jellegüket, és kurzusaiknak meg kell őrizniük tudományos és kutatásra irányuló orientációjukat. Az Európai Unióban a felsőoktatás nem korlátozódhat a válságot és a bizalomvesztést okozó modellek reprodukciójára. Épp ellenkezőleg, a felsőoktatásnak meg kell próbálnia megteremteni a társadalmi kohézió és a közösség új modelljeit és ezek alapján az európai egyetemek osztályozásának rendszerét, amely az új modelleket a megfelelő irányba fejlesztheti tovább.

  Sabine Verheyen (PPE). – (DE) Elnök úr, hölgyeim és uraim, tisztelt vendégeink, Európa kulturális sokszínűsége fontos érték, amelyet meg kell őriznünk, és a jövőben tovább kell fejlesztenünk. Ehhez szembe kell néznünk a digitális kor kihívásaival, és nemcsak az információs és tudásalapú táradalomban, hanem és mindenekelőtt a kulturális és kreatív ágazatban is.

A kulturális sokszínűség nemcsak egy eszme, hanem fontos gazdasági tényező is. Az Európai Unióban a kulturális ágazat ötmillió embernek ad munkát. Ez a teljes lakosság kb. 2,5% százaléka. A kulturális ágazat fejlődő ágazat, és a növekedése a gazdaság számos más ágazatáénál gyorsabb. Az információs és kommunikációs technológiák fejlődése legalább annyira függ a kulturális ágazat által kínált tartalmaktól, mint amennyire ezen tartalmak természete és minősége függ a technológiától. Ezért szükségünk van egy, a kulturális és kreatív ágazatra vonatkozó keretre, amely a digitális kor kihívásai közepette biztosítaná az ágazat fenntartható fejlődését. Modern, hozzáférhető és jogilag biztonságos rendszerre van szükség, amelyben mindenkinek egyenlő lehetősége van a fejlődésre.

A kulturális és kreatív ágazat Európa egyik motorja. Ezért figyelmet kell szentelnünk ennek az ágazatnak az oktatás és képzés szempontjából is. A fiataloknak biztosítani kell a kulturális és kreatív készségek elsajátítását – az egész életen át tartó tanulás keretében is. Ugyanakkor biztosítani kell, hogy a kreatív művészek fejleszthessék üzleti képességeiket, és az új technológiákon alapuló, megfelelő médiát kell biztosítani számukra.

Olyan keretet kell létrehoznunk, amely biztosítja, hogy a kulturális ágazatban tevékenykedők meg tudjanak élni. Ezért intenzíven dolgoznunk kell a szerzői jogok, a szociális védelem és a szellemi tulajdonjog kérdésein, valamint az információkhoz és tartalmakhoz való hozzáférés biztosításán, így garantálva a jövőre nézve a kreatív és kulturális ágazat folyamatos fejlődését a digitális környezetben, és lehetővé téve a kulturális sokszínűség és Európa kulturális örökségének megőrzését, hiszen ezek az Európai Unió lényeges megkülönböztető jegyei.

  Elnök. – Verheyen asszony, felszólalása alatt a tolmácsok jelezték nekem, hogy nem tudnak lépést tartani a felszólalásával. Nem szakítottam félbe önt, mert nehezen tudtam volna megtenni, ezért elnézést kérek a tolmácsoktól. Szeretném tájékoztatni a képviselőket, hogy a rendszer változik, tehát nem az elnök számára kell jelezni a figyelmeztető jelzéssel, hanem önöknél fog kigyulladni a figyelmeztető jelzés. Így a felszólaló közvetlenül láthatja, ha a tolmácsok nem tudnak lépést tartani vele.

  Barbara Matera (PPE). – (IT) Elnök úr, hölgyeim és uraim, hadd idézzek egy verset: „Az élet szép, kedvesem. Figyelj a világra, és az máris a tiéd.” Ennek a versnek az első sora is az élet nagyszerűségét igazolja, és arra emlékeztet minket, hogy felelősek vagyunk azért, milyen világot építünk gyermekeinknek. Honeyball asszony jelentésében időszerű módon figyelmeztet minket arra, hogy gyermekeink jövője már életük korai éveiben elkezdődik. Ezekben az években az intézményeknek fontos szerepet kell kapniuk, ha azt akarjuk, hogy gyermekeink úgy nőjenek fel, ahogy szeretnénk.

A jelentés valamennyi pontjával egyetértek. Fontos, hogy a tagállamok és az Unió felelősséget vállaljanak a gyermekek korai oktatását támogató intézkedésekért, és vállalják azt a szerepet, amelyet nem lehet teljes egészében a szülőkre vagy az oktatási ágazatban dolgozókra hagyni. A Nőjogi és Esélyegyenlőségi Bizottság ülésein mindig hangsúlyozom, hogy a szegénységben élő szülők szegénységben nevelkedő gyermekeket jelentenek. A gyermekeknek joguk van segítséget és szolgáltatásokat kapni a tagállamoktól és az Uniótól. Ha le akarjuk győzni a szegénységet, a társadalmi kirekesztést és az írástudatlanságot, akkor gyermekeinket az első lépésektől fogva támogatnunk kell.

Ezért a kora gyerekkori oktatástól és neveléstől kezdve be kell fektetnünk az oktatásba és nevelésbe, és figyelemmel kell kísérnünk ezeket a szolgáltatásokat és a szolgáltatók kompetenciáját. Társadalmi hátterétől függetlenül minden gyereknek hozzáférést kell biztosítani az oktatáshoz, a menedékkérők és menekültek gyermekeinek is, és mindazok gyermekeinek, akik – akár ideiglenes – tartózkodási engedéllyel tartózkodnak az Unióban.

Honeyball asszony hangsúlyozza a kutatást és a bevált gyakorlatok cseréjét, a strukturális alapok, ill. a programok (pl. a Comenius) megfelelő alkalmazását, valamint azt, hogy az államnak ismét nagyon fontos szerepet kell kapnia a korai oktatásban, az intelligens, inkluzív és fenntartható növekedés célkitűzésének megvalósulását biztosítandó.

  Olga Sehnalová (S&D). – (CS) Elnök úr, a korai oktatásról szóló jelentés nem irányulhat és nem is irányul arra, hogy egységes megoldást kínáljon erre a nagyon egyedi kérdésre. Ez a jelentés szerintem jelentősen hozzájárul az iskolára felkészítő oktatás közös európai céljainak és értekeinek vitájához. Az e téren végzett kutatások hangsúlyozzák, milyen fontos szerepet játszik az iskolára előkészítő oktatás a gyermekek egészséges fejlődése és későbbi társadalmi integrációja szempontjából. Az iskolára előkészítő oktatás valószínűleg a későbbi oktatás során nyújtott teljesítményre is pozitív hatással van. Valószínű, hogy sokkal hatékonyabb a korai oktatásba befektetni, mint később beavatkozni. Ezért érdekünkben áll támogatni az oktatásnak ezt a típusát, többek között az Európa 2020 stratégia célkitűzéseinek elérése, valamint a jó minőségű egyetemi oktatásban részt vevő lakosok számának növelése érdekében is, ugyanakkor pedig csökkentenünk kell a tanulmányaikat megszakító diákok arányát. A jó minőségű, iskolára felkészítő oktatás sokkal közelebb vihet minket ezeknek a célkitűzéseinknek a megvalósításához, még ha ezt most nem is akarjuk belátni teljes mértékben.

  Roberta Angelilli (PPE). – (IT) Elnök úr, hölgyeim és uraim, először is szeretném megköszönni Honeyball asszonynak a munkáját. Biztosítani kell, hogy a szülők – főként az anyák – és mindenekelőtt a gyermekek jogai közé tartozzon az oktatáshoz való hozzáférés és a korai oktatási struktúrák támogatása, mivel ez biztosítja a későbbi oktatás szilárd alapjait, előmozdítja a társadalmi integrációt és a személyes fejlődést, valamint biztosítja, hogy a gyermek később, felnőttkorában nagyobb eséllyel találjon munkát.

Ahogy már más képviselők is említették, a gyermekek jogaira irányuló uniós stratégiáról szóló bizottsági közlemény szerint 2009-ben több mint 6 millió fiatal maradt ki az iskolából, ők éppen csak hogy befejezték az alsó középfokú oktatást, és közülük 17,4 százalék nem jut tovább az általános iskolánál. Ezek az adatok aggasztóak, és arra engednek következtetni, hogy az iskolarendszert és oktatási rendszert gyakran figyelmen kívül hagyják, és nem fordítanak rá elegendő forrást.

Az oktatás – ideértve a korai oktatást – minőségének fejlesztése érdekében történő beruházások nemcsak a gyermekek kognitív és szenzomotoros fejlődésének szempontjából fontosak, hanem ez egy olyan befogadó társadalom építésének előfeltétele is, amely rengeteg lehetőséget kínál a jövő generációk számára.

Ezenkívül az óvodák és más korai oktatási struktúrák mennyiségének és minőségének fejlesztése – ahogy azt a barcelonai Európai Tanács következtetéseiben megállapított célkitűzések is tartalmazzák – lehetővé teszi a szülők számára a családi élet és a munka egyensúlyának megteremtését. A statisztikák azonban sajnálatos módon azt mutatják, hogy sok tagállamnak még hosszú utat kell megtennie, míg eléri ezeket a célkitűzéseket.

  Nessa Childers (S&D). – Elnök úr, a „Mozgásban az ifjúság” számos üdvözlendő kezdeményezést tartalmaz. Ilyenek például az európai tanulmányi kölcsönt biztosító eszköz, az „európai ifjúsági garancia” kezdeményezésre irányuló tervek, amelyek biztosítanák, hogy az iskola elvégzése után legkésőbb négy hónappal a fiatalok újabb képzésben vegyenek részt, vagy munkába álljanak; üdvözlendő továbbá a nemrég bejelentett „dolgozó ifjúság” terv is, amelynek a fiatalok és a vállalatok közötti kapcsolatépítés a célja.

Azonban kötelességemnek érzem, hogy felhívjam a figyelmet egy aggasztó tényre. 2010-ben az uniós országok az oktatás terén kitűzött öt célból csak egyet valósítottak meg, ami nem sok jót jósol az Európa 2020 stratégiára nézve. Ha azt akarjuk, hogy a „Mozgásban az ifjúság” kezdeményezés sikeresebb legyen, akkor végrehajtását szorosan nyomon kell követni a helyszínen, valamint a parlamenti képviselőknek a saját választókerületükben.

  Piotr Borys (PPE). – (PL) Elnök úr, a mai vita az Európai Parlament legfontosabb és legjelentősebb vitái közé tartozik. A teljes kulturális és oktatási ágazatról szól, tehát arról az alapról, amelyre Európa egésze támaszkodik. Ezt nem szabad elfelejtenünk, és nagy fontosságot kell tulajdonítanunk ennek a vitának, nem elfelejtve azt sem, hogy nem minden tart örökké. Tudnunk kell, hogy ha erős Európát akarunk, akkor erős alapokra van szükség, és arra, hogy Európa ellenálló legyen a jövőbeli potenciális válságokkal szemben. És esetleg nagy változásokra is szükség lehet, amelyeket talán nekünk kell megtennünk.

Köszönetet akartam mondani az előadóknak ezekért a nagyon jó jelentésekért, különösen Zver úrnak és Honeyball asszonynak, mivel most először alkalmazunk átfogó megközelítést az oktatással kapcsolatban. Azt akarjuk, hogy gyermekeink kiváló és széles körű ismereteket kapjanak a korai évektől egészen a felsőoktatásig. Ha azt akarjuk, hogy az európai társadalom mobil legyen, a fiatalok pedig nyitottak, érzékenyek és kompetensek, akkor felelősségteljes megközelítésre van szükség az oktatás egészében, és sajnos a jelenlegi számok aggasztóak. Az európai polgárok egyharmadának nincs semmiféle szakképesítése.

A kulturális dimenzióval kapcsolatban szeretném megköszönni a biztos asszonynak azt az információt, hogy az Európai Külügyi Szolgálatnak követei és kultúrattaséi lesznek a világ valamennyi országában. Szeretnék köszönetet mondani Sanchez-Schmid asszonyak, mivel a kultúra támogatása mindenekelőtt a kultúrához kapcsolódó vállalkozások és még inkább a kultúra belső aspektusának támogatását jelenti. A kultúrával foglalkozó vállalkozásoknak ezért adminisztratív támogatást kell kapniuk, és az adminisztratív rendszerek bürokráciájának csökkentésére van szükségük, de szükségük van tőkére is, akár az uniós alapokból is. Ez közös küldetésünk, ezért zárásképpen szeretném megkérni a biztos asszonyt, hogy tájékoztassa erről a komoly és fontos vitáról a Tanácsot, amely most nincs jelen, hogy aztán a Tanács is megvitathassa Európa ezen fontos feladatait.

  Monika Smolková (S&D). – (SK) Elnök úr, mint a kulturális és kreatív ágazatokban rejlő potenciál felszabadításáról szóló jelentés árnyékelőadója a Regionális Fejlesztési Bizottság részéről, fontosnak tartom annak felismerését, hogy a kulturális és kreatív ágazatok a helyi és regionális fejlesztés eszközei. Számos régió még mindig le van maradva – többek között a pénzügyi válság következtében -, és a kulturális és kreatív projektek minden bizonnyal hozzá fognak járulni a munkahelyteremtéshez és ezen régiók versenyképessé válásához.

Fontos, hogy a tagállamok, ill. a regionális és helyi hatóságok a lehető legjobban használják ki a kultúrát és kreativitást, politikai kohéziót, strukturális politikát és más területeket támogató uniós programokat. Nagyon fontos, hogy meghatározzuk a kulturális és kreatív ágazatok finanszírozási lehetőségeit. Sok vállalkozás esetében a növekedés legfőbb akadálya a finanszírozás. Ezért fontos a magántőke és a köz- és magánszféra közötti partnerségek bevonása a kulturális és kreatív iparágakba, ahogy erre az előadó is felszólít, és hangsúlyozni kell a támogatás fontosságát is. Támogatom az állásfoglalásra irányuló indítványt.

  Seán Kelly (PPE). – (GA) Elnök úr, nagyszerű, hogy ma délelőtt ilyen fontos témáról folytatunk vitát, és azt is mutatja, mennyire komolyan vesszük a kulturális és oktatási kérdéseket.

– A kultúra és az oktatás önmagukban is nagyon értékesek. Mindkettőnek fontos szerepet kell játszania az egyesült Európa megteremtésében, valamint gazdaságaink fejlődésében. Ezt a ma délelőtt vitára kerülő kezdeményezések előmozdítják.

A „Mozgásban az ifjúság” remek kezdeményezés. Már sokan profitáltak és a jövőben is sokan fognak profitálni belőle, de van egy létfontosságú dolog: a képesítések és diplomák kölcsönös elismerése valamennyi tagállamban. Ez előmozdítaná a mobilitást, és ugyanakkor az intézmények színvonalát is emelné.

Be kell vallanom – mea culpa –, hogy nem hittem mindig a kora gyermekkori oktatás fontosságában. Sokakhoz hasonlóan úgy gondoltam, hogy csak gyermekfelügyeletről van szó, de most már tudom, hogy a korai oktatás a legjobb befektetés, ami az oktatás minden szintjén megtérül majd. Egy régi ír közmondás is erre tanít: "A jó kezdet fél siker", tehát kora gyermekkorban kell megalapozni a sikert.

Szeretném hangsúlyozni a szellemi tulajdonjogok fontosságát is, főleg a színészek esetében. Sokan közülük a létminimumon élnek, pedig megérdemelnék, hogy tehetségüket kamatoztathassák. Ehhez a szellemi tulajdonjogok védelmére van szükség, mind online, mind offline környezetben.

Sportemberként pedig el kell mondanom, hogy a sport is a kultúra és az oktatás nagyon fontos része. Kezdeményeztem egy európai sportfesztivál életre hívását. Ha ez megvalósulna, az nagyban hozzájárulna a kultúra részét képező sport népszerűsítéséhez.

Végül szeretném elmondani, hogy tavaly Mannheimben jártam. Jártam egy zeneiskolában, ahol egyaránt foglalkoztak produkciós feladatokkal, előadással, oktatással, hangszergyártással stb. Erről máshol is példát vehetnének.

  Enrique Guerrero Salom (S&D). – (ES) Elnök úr, én is szeretném kifejezni szolidaritásomat a természeti katasztrófa sújtotta spanyolországi Lorca lakossága iránt. Ez a régió már sokszor bizonyságát adta mások iránti szolidaritásának, és nagyra fogja értékelni, hogy az Európai Parlament ma kimutatja szolidaritását.

Biztos asszony, 1989-ben Jacques Delors, a Bizottság elnöke kijelentette, hogy Európa lelke az oktatás és a kultúra kell, hogy legyen. Ma már tudjuk, hogy az oktatás és a kultúra Európának nemcsak a lelke, hanem a szíve és izomzata is. Az Európai Unió gyenge lesz, ha nem valósul meg az európai gyermekek és fiatalok esélyegyenlősége és a társadalmi kohézió, amelyek elérhetővé teszik az oktatást mindenki számára, és ha nem jön létre a verseny, amely hozzájárul ahhoz, hogy valamennyi polgár fejlessze tudását. Azonban ha mindez megvalósul, akkor – és a kultúra révén – az Európai Unió azt a helyet töltheti be a világban, amelyet megérdemel.

  Emine Bozkurt (S&D). – Elnök úr, 2014-ben lesz a 100. évfordulója Ferenc Ferdinánd trónörökös meggyilkolásának, ami az első világháború közvetlen kiváltó oka volt. Ez Bosznia-Hercegovinában történt, akárcsak a 90-es évek véres háborúja. Fontos, hogy megemlékezzünk ezekről a tragikus eseményekről, amelyek oly sok ember halálához és oly sok szenvedéshez, megosztottsághoz és szörnyűséghez vezettek. De még fontosabb, hogy ünnepeljük azt, hogy Európában ma egység és béke van.

Szarajevó a történtek ellenére mindvégig megőrizte multikulturális szellemiségét és erejét. Erőteljes és szimbolikus gesztus lenne, ha ennek elismeréseképpen Szarajevó 2014-ben megkapná az Európa Kulturális Fővárosa címet. Ez megerősítené a békéről és stabilitásról szóló európai üzenetet. Kár lenne a szabályokra hivatkozva kihagyni ezt a történelmi lehetőséget. Csak akkor tekinthetünk nyitottan a jövőbe, ha feldolgozzuk a múltat, ha megismerjük a történelmet. Ezért kérem, adják meg Szarajevónak ezt a lehetőséget!

  Kinga Göncz (S&D). – (HU) Az idősödő Európa számára kulcsfontosságú, hogy a fiatalok közül mindenki kiteljesíthesse a tehetségét, mindenki sikeres lehessen a munkaerőpiacon később. Ehhez olyan oktatás kell, amely már kora gyermekkorban az esélykülönbségek kiegyenlítését célozza, amely külön figyelmet szentel annak, hogy az oktatás, a szakképzés, a foglalkoztatás előnyei minden fiatal számára elérhetőek legyenek, pénzügyi helyzettől, szociális és etnikai háttértől, fogyatékosságtól, esetlegesen egyéb egészségügyi problémától függetlenül.

A 2020-as stratégia 40%-os felsőfokú végzettséget, az iskolai lemorzsolódás 10%-ra való csökkentését célozza meg. Ennek eléréséhez az kell, hogy minden tagország ebbe az irányba haladjon. Van, ahol mostanában pont az ellenkező tendenciákat látjuk: a tankötelezettség korhatárának leszállítását, az államilag finanszírozott felsőoktatási helyek számának csökkentését.

Európa jövőbeni fenntartható növekedése, innovativitása csak akkor garantálható, ha ehhez mindenki hozzáteszi a saját erőfeszítéseit, ha minden ország egy irányba halad.

  Francisco José Millán Mon (PPE). – (ES) Elnök úr, természetesen én is szeretném szolidaritásomat kifejezni Lorca lakossága felé.

Az oktatásról folytatott vitával kapcsolatban szeretnék ismételten hangsúlyozni egy fontos dolgot: a középiskolai oktatásba be kellene építeni egy olyan tantárgyat, amely az Európai Unió történelmét, céljait és működését tárgyalná.

Erről a témáról már beszéltem az előző ülésszak plenáris ülésén, az alkotmányszerződésre vonatkozó népszavazás kudarca után. Szerencsére a Parlament által tavaly szeptemberben elfogadott, újságírásról és új médiáról szóló Løkkegaard-jelentés 13. bekezdése támogatta egy ilyen tantárgy bevezetését. Én magam terjesztettem elő módosítást ezzel kapcsolatban.

Spanyolországban a valenciai regionális kormányzat nemrég döntött arról, hogy a következő tanévtől bevezetik ezt a tantárgyat. Ezt a kezdeményezést más régióknak és országoknak is követniük kellene. Tudom, hogy a Bizottság természetesen támogatja és üdvözli az ilyen kezdeményezéseket.

Hölgyeim és uraim, csak azt értékeljük, csak azt becsüljük …

(Az elnök félbeszakítja a felszólalót)

  Wojciech Michał Olejniczak (S&D). – (PL) Elnök úr, a „Mozgásban az ifjúság” az Európa 2020 stratégia egyik legfontosabb kezdeményezése. Ösztönöznünk kell a modern technológiákon alapuló gazdasági növekedést, és ehhez jól képzett emberekre van szükség. Megfelelő támogatást kell nyújtanunk a gyerekeknek és fiataloknak. Nyelvtanulás, sport és kulturális tevékenységek, önkéntes munka és ifjúsági csere: ezeket a programokat az Európai Unió minden régiójában elérhetővé kell tenni a gyermekek és fiatalok számára.

Az Európai Unió valamennyi régiójában javítanunk kell az oktatás színvonalát, és csökkentenünk kell az egyenlőtlenségeket az oktatás valamennyi szintjén, a bölcsődétől az egyetemig. Jacek Kochanowicz professzor szerint az együttműködésre való képesség hiánya akadályozza leginkább Lengyelország és az Európai Unió fejlődését – ezen is változtatnunk kell. Az emberi tőke az oktatásból származik, a társadalmi tőke pedig az emberek közötti bizalomból. Az oktatási és kulturális programokba történő befektetés ...

(Az elnök félbeszakítja a felszólalót)

  João Ferreira (GUE/NGL). – (PT) Elnök úr, mindenekelőtt meg kellene vizsgálnunk e vita kontextusát. Össze kell hasonlítanunk a kultúra és oktatás fontosságáról elhangzó szép szavakat a valósággal. A cáfolhatatlan valóság az, hogy ezektől a területektől forrásokat vonnak el; az állam visszavonul ezekről a területekről, ami veszélyezteti az állam társadalmi szerepvállalását, és növeli az egyenlőtlenségeket az oktatáshoz, tudáshoz és kultúrához való hozzáférés terén. Ez pedig a társadalmi egyenlőtlenségek növekedéséhez és elmélyüléséhez vezet.

Bizonyos tagállamokban, például Portugáliában a szomorú valóság az, hogy iskolák ezreit zárják be, tanárok ezrei maradnak munka vagy biztonságos munka nélkül, az állami felsőoktatási rendszer súlyos alulfinanszírozottságtól szenved, és növekednek a tandíjak a felsőoktatásban. A valóság az, hogy a kulturális költségvetéseket nyomorúságos szintre csökkentik.

Tehát ne feledkezzünk meg arról, hogy sürgősen befektetésre van szükség; és ez még inkább igaz lesz, ha végrehajtják a Nemzetközi Valutaalap (IMF), az Európai Központi Bank (EKB) és az Európai Bizottság szégyenletes és maradi beavatkozási tervét.

  Nikolaos Salavrakos (EFD). – (EL) Elnök úr, szeretném elmondani, hogy együttérzek honfitársaival; Spanyolország a barátunk, és szolidaritást érzünk a spanyolokkal, ha ilyesmi történik. A „Mozgásban az ifjúság” az Európa 2020 stratégia egyik legfontosabb kezdeményezése, amelynek célja, hogy a fiataloknak több lehetőséget teremtsen az oktatás és képzés terén, és segítse őket az oktatásból a munkaerőpiacra történő átlépésben. Az oktatás, az egész életen át tartó tanulás, az innováció és a kultúra egyértelműen ösztönzik a fejlődést. Egy görög közmondás szerint az ész szüli a tőkét, és nem fordítva, ezért azonosítanunk, hangsúlyoznunk és fejlesztenünk kell a fiatalok képességeit és készségeit. Ehhez pedig azt is biztosítani kell, hogy képzettségüknek és képességeiknek megfelelő munkát találjanak.

(Az elnök félbeszakítja a felszólalót)

  Andrew Henry William Brons (NI). – Elnök úr, ezek a jelentések képmutatóak, és tele vannak ellentmondásokkal.

Azt állítják, hogy támogatják a sokféleséget, de ugyanakkor üdvözlik a nemzetek közötti különbségek felszámolását. A tagállamokon belüli sokszínűségbe, amelyet a jelentések támogatnak, beletartozik az újonnan érkezettek kultúrája is, ami egyáltalán nem európai. A lakosság változásával a kultúra is változik. Az őshonos kultúrák eltűnnek, helyüket más kultúrák veszik át. Ezek a jelentések hangsúlyozzák a véleménynyilvánítás szabadságát, de csak azzal tesznek róla tanúbizonyságot, hogy saját intoleranciájuknak adnak hangot azokkal szemben, akikkel nem értenek egyet.

Csak az általuk elfogadott kulturális értékeket akarják támogatni; az úgynevezett „európai” értékekkel összhangban lévő kulturális értékeket. Kedden láthattuk a Parlamentnek a véleménynyilvánítás szabadságához való hozzáállását politikai téren, amikor a Parlament megszavazta, hogy egyik képviselője ellen Franciaországban kirakatpert indítsanak egy gondolatbűnért, és még csak lehetőséget sem adtak neki arra, hogy megvédje magát.

  Damien Abad (PPE). – (FR) Elnök úr, tudjuk, hogy Európában jelenleg nagyon aggasztó a fiatalok helyzete, mivel ötmillió fiatalnak nincs munkája.

Örülök, hogy az Európai Bizottság célja, hogy demokratizálja az európai fiatalok munkaerő-piaci integrációját. Azonban meggyőződésem, hogy a „Mozgásban az ifjúság” program nem elég, és ami a legfontosabb, el kell kerülni azt a csapdát, hogy minden európai fiatalt egyetemre akarjunk küldeni. Úgy kell cselekednünk, hogy az a fiatalok minden csoportja számára releváns legyen, beleértve azokat is, akik a legtávolabb vannak az Európai Uniótól, és természetesen a gyakorlati képzésben részt vevőket is. Meggyőződésem, hogy ezt szem előtt tartva sürgősen létre kellene hoznunk egy valódi mobilitási programot ezen célcsoportok számára, a Leonardo program kiegészítéseképpen. Úgy gondolom, hogy a különböző programoknak az Erasmus nevet, az Erasmus jelzést kellene viselniük, különösen a gyakorlati képzésben részt vevőknek szóló programoknak, hogy meglegyenek a megfelelő ambíciók célunk elérésére.

A második fontos kérdés a finanszírozás. Rendelkezésre kell bocsátanunk a szükséges forrásokat, hiszen – ahogy már sokan hangsúlyozták – az ifjúság és az oktatás az Unió jövője szempontjából a legfontosabb prioritások közé kell, hogy tartozzon.

  Luís Paulo Alves (S&D). – (PT) Elnök úr, ez egy jó lehetőség arra, hogy kifejezzük a fiatalok társadalmi mobilitása iránti elkötelezettségünket, valamint azt az elkötelezettségünket, hogy egy nyitott világnézetű generációt neveljünk; egy olyan generációt, amely globális látásmódjának és gondolkodásmódjának köszönhetően képes hozzájárulni régiója és egész Európa fejlődéséhez. Azért van szükség erre, mert ha minden európai fiatal megtapasztalja a külföldi tanulást vagy munkát, azzal nemcsak ismereteket szereznek, nemcsak függetlenebbek lesznek, nemcsak látásmódjuk fejlődik, hanem ami a legfontosabb: hatalmas hozzáadott értéket jelent számukra, hogy kapcsolatba kerülnek más európai fiatalokkal, és megosztják egymással a tapasztalataikat.

Európának az európai projekt előmozdításához most minden eddiginél nagyobb szüksége van egy olyan európai generációra, amelynek tagjai ismerik egymást, és bíznak egymásban, amelynek tagjai ismerik Európát, és bíznak Európában. Ezért Európa legnyugatibb pontjától kezdve – ez Fajã Grande az Azori-szigeteken – mindenki számára lehetővé kell tenni az európai projektben való részvételt. Biztosítanunk kell, hogy pénzügyi okok miatt senki ne maradjon ki.

  Jaroslav Paška (EFD). – (SK) Elnök úr, a korai oktatásról szóló jelentés említi a szegényebb családokból származó gyermekek oktatásával kapcsolatos, a szakmai gyakorlatot középpontba helyező megközelítést. Az előadó szerint a roma családokból származó gyermekek a legveszélyeztetettebb csoport, akik igen kis mértékben férnek hozzá a korai oktatáshoz.

Ezért nagyon fontos, hogy a tagállamok a korai tanuláshoz való hozzáférés terén speciális feltételeket teremtsenek azoknak a gyermekeknek, akiknek a családjuk különféle okokból nem tudja megadni azt az anyagi és családi támogatást, amely lehetővé tenné számukra, hogy nagyobb problémák nélkül részt vegyenek a normál oktatási rendszerben. Azonban a legveszélyeztetettebb csoportok speciális oktatása terén nagy érzékenységre van szükség, hogy elkerüljük a gyermekek vagy családjaik megbélyegzését, amely növelheti a társadalmi kirekesztés kockázatát.

Ezért szisztematikusan módosítani és fejleszteni kell az ezeknek a gyerekeknek nyújtott speciális oktatási mechanizmusokat, hogy a veszélyeztetett csoportokból minél több gyermeket tudjunk sikeresen integrálni társadalmunkba.

  Franz Obermayr (NI). – (DE) Elnök úr, a gyermekek életének első három éve rendkívül fontos az agy fejlődése és a nyelv elsajátítása szempontjából. Ha a nyelv elsajátítása terén hiányosságok vannak, az nagyon megnehezíti a későbbi tanulást, mivel az életkor növekedésével csak nagy nehézségek árán lehet leküzdeni a nyelvi hiányosságokat.

A jelentés megállapítja, hogy az EU-ban a bevándorló gyermekek többsége megfelelő nyelvtudás nélkül vesz részt az oktatásban. Ugyanakkor kijelenti azt is, hogy a bevándorló családok és a kisebbségek, pl. a romák sokkal kevésbé veszik igénybe a korai oktatási szolgáltatásokat, mint más családok. Nem engedhetjük, hogy iskoláink színvonala egyre alacsonyabb legyen amiatt, hogy sok gyerek egyszerűen nem érti az oktatás nyelvét. Más szóval, minden gyermeknek – bevándorlóknak és nem bevándorlóknak egyaránt – legalább olyan szinten el kell sajátítania a nemzeti nyelvet, mire iskolába megy, hogy követni tudja az ott folyó oktatást.

  Joanna Katarzyna Skrzydlewska (PPE). – (PL) Elnök úr, a korai évek oktatására vonatkozó, közös céljainkon és értékeinken alapuló európai keret megteremtése helyes lépés oktatási rendszereink harmonizációja felé. Az Európa 2020 stratégia végrehajtásának kontextusában nagyon fontos hangsúlyozni az első életévek jelentőségét a későbbi fejlődés szempontjából, valamint a kora gyermekkorban rejlő potenciált. Véleményem szerint a vita tárgyát képező téma rendkívül fontos a jelen helyzetben. Hazámban a múlt hónapban új törvényt vezettek be a három év feletti gyermekek gyermekgondozási ellátásának formáira nézve. Az új törvény bővíti a gyermekgondozási ellátás formáit, és számos új ellátási formát is bevezet: gyermekklubok, napközi ellátás, hivatalos gondozók és munkahelyi bölcsőde. A változtatások célja megteremteni a gyermekek fejlődésének megfelelő feltételeit. Az ellátási lehetőségek széles skálája lehetővé teszi a gyermekek fejlődésének támogatását és ösztönzését valamennyi területen, valamint a gyermekben rejlő természetes képességek felszabadítását. A munkahelyi bölcsődék megkönnyítik majd a szülők számára a munkaerőpiacra való visszatérést egy nagyobb szünet után.

(Az elnök félbeszakítja a felszólalót)

  Evelyn Regner (S&D). – Elnök úr, a „Mozgásban az ifjúság” kezdeményezés kapcsán a pénzről is beszélünk, de mindenekelőtt a jövőről. Az innováció, a kreativitás és a foglalkoztathatóság az Európai Unióban mindenki számára valóban fontos témák. Jó, hogy a Bizottság a munkaerőpiacra való belépés döntő pillanatára koncentrál, én is éppen erről szeretnék beszélni. A fiataloknak szembesülniük kell a szomorú valósággal: a szakmai gyakorlaton rossz munkakörülmények között kell dolgozniuk, vagy akár ki is zsákmányolják őket. És a munkaerőpiacra való belépésnél a jelenlegi magas munkanélküliségi ráta fényében szembe kell nézniük a „valóban szükség van rám?” kérdésével.

Ez a téma most valóban nagyon foglalkoztat, ezért sürgetem a Bizottságot, hogy dolgozzon tovább ebbe az irányba, és a jövőre fókuszálva hozzon létre valami olyasmit, mint pl. egy, a szakmai gyakorlatokra vonatkozó törvényt, amely megakadályozná a kizsákmányolást ...

(Az elnök félbeszakítja a felszólalót)

  Androulla Vassiliou, a Bizottság tagja. – Elnök úr, mindenekelőtt szeretném kifejezni a Bizottságnak a Lorca város és környéke iránt érzett szolidaritását és együttérzését. Gyermekkoromban szülővárosomban magam is átéltem egy nagyon erős földrengést, ezért tudom, milyen szörnyű élmény.

Európai polgárként nem lehetünk elégedettek az európai oktatási rendszerrel. Elfogadhatatlan, hogy minden hetedik fiatal a megfelelő ismeretek és képesítések nélkül jön ki az iskolából, így nem talál munkát, és nem tud teljes életet élni. Elfogadhatatlannak tartom azt is, hogy minden ötödik gyermek nem tud megfelelően olvasni.

Valóban óriási figyelmet kell szentelnünk oktatási rendszereinknek. Oktatási rendszereinket a mobilitási programok megerősítése révén meg kell erősítenünk, mivel a mobilitás révén a gyermekek, a diákok, a munkavállalók és az önkéntesek megszerzik azokat a transzverzális készségeket, amelyeket a formális oktatásban nem tudnak megszerezni. Az oktatási költségvetések megnyirbálása nagyon rövidlátó politika. Ismételten felszólítom a tagállamokat és kormányaikat, hogy ne csökkentsék az oktatási költségvetést, mert ez válság idején különösen rossz politika, amelynek a jövőben nagyon negatív következményei lehetnek. Együtt kell működnünk annak biztosítása érdekében, hogy a következő többéves pénzügyi keretben az oktatási és mobilitási keret a jelenleginél magasabb legyen, mivel erre van szükség ahhoz, hogy ki tudjunk lábalni a válságból, és célt tudjunk adni az embereknek.

Az egyik tisztelt képviselő hivatkozott a szubszidiaritásra. Szeretném biztosítani önöket, hogy az oktatással és kultúrával kapcsolatos valamennyi politikánk és ajánlásunk teljes mértékben megfelel a szubszidiaritással kapcsolatos szabályoknak. Nem írunk elő semmit a tagállamoknak. Csak ajánlásokat dolgozunk ki a tagállamok számára. Platformot teremtünk számukra az együttműködéshez és a bevált gyakorlatok cseréjéhez, hogy tanulhassanak egymástól.

Ahogy önök közül is sokan említették, a kulturális és kreatív ágazatok fontos szerepet töltenek be, mivel ezek a fejlődés és munkahelyteremtés motorjai. Ne feledkezzünk meg arról sem, hogy a kreatív és kulturális ágazatok önmagukban is értékesek. A kretivitás és a kultúra az Európai Unió olyan értékei, amelyeket meg kell erősítenünk és meg kell őriznünk. Az érdekelt felektől kapott idevágó információk elemzését és az érdekelt felekkel való konzultációt követően ajánlásokat akarunk előterjeszteni a kulturális és kreatív ágazatok megerősítéséről, támogatásáról és fejlesztéséről, hogy az általunk elvárt eredményeket tudják produkálni.

Ami a kultúra külső dimenzióját, külső fellépéseinek kulturális dimenzióját illeti, kötelességünk érvényesíteni ezt a dimenziót. Ne felejtsük el, hogy valamennyien aláírtuk és elfogadtuk a kulturális sokszínűségről szóló UNESCO-egyezményt! Az egyezményt elfogadó valamennyi országgal együtt kell működnünk az egyezmény végrehajtásának biztosítása érdekében. Szeretném hangsúlyozni, hogy a harmadik országokkal való kulturális csere nemcsak számukra, hanem számunkra is hasznos lesz, hiszen gazdagabbá fogja tenni kultúránkat, bővíteni fogja tudásunkat és értékeinket.

Végezetül pedig, tudomásul vettem, hogy a Parlament határozottan támogatja azt a kezdeményezést, hogy 2014-ben Szarajevó megkapja az Európa Kulturális Fővárosa címet.

  Milan Zver, előadó. – (SL) Elnök úr, köszönöm, hogy ilyen demokratikusan és nagylelkűen vezette ezt a vitát, és lehetővé tette, hogy sok képviselőtársam részt vegyen benne. Ez egy minőségi vita volt, amely arra fókuszált, hogy meg akarjuk erősíteni és meg akarjuk őrizni jelenlegi mobilitási programjainkat, amelyek az egész életen át tartó tanulás programja és a „Mozgásban az ifjúság” program részét képezik. A tagállamok felé az az üzenetünk, hogy szenteljenek nagyobb figyelmet a számos ágazatot átfogó ifjúságpolitikának, és fektessenek több pénzt ebbe a területbe. A vitának még egy üzenete van: szeretnénk, ha a tagállamok folytatnánk oktatási rendszereik, szociálpolitikáik és piacaik reformját.

Szeretnék reagálni egy ellenvetésre, amely a vita során felmerült. A „Mozgásban az ifjúság” jelentés nem igazán a piacra összpontosít; tulajdonképpen szándékosan kerülni akartuk ezt a kérdést, de több helyen is hangsúlyoztuk, hogy az oktatási rendszernek alkalmazkodnia kell a társadalmi és gazdasági szükségletekhez, és hogy az oktatás és gazdaság között tátongó hatalmas szakadékot minél kisebbre kell redukálni, és biztosítani kell, hogy a fiatalok munkaerőpiacra történő belépését minél kevesebb tényező akadályozza. Érdekes módon az ifjúsági szervezetek is támogatták ezt az elképzelést a jelentés előkészítése során.

Lezárásképpen szeretném még a következőt hangsúlyozni: a javunkra kell fordítanunk mindazt a pozitív energiát, amely itt az Európai Parlamentben, az európai demokrácia templomában, valamint az Európai Bizottságban érzékelhető, és mindent meg kell tennünk azért, hogy ez a jelentés ne puszta elképzelés maradjon.

  Mary Honeyball, előadó. – Elnök úr, szeretném mindenkinek megköszönni ezt a mai hasznos és konstruktív vitát. A nagy többség – egy-két figyelemre méltó kivétellel – határozottan támogatta a korai oktatásról szóló jelentésemet és a ma vitára került többi jelentést. Véleményem szerint a jövőben valóban nem szabad elfeledkeznünk az oktatás rendkívül fontos szerepéről. Nemcsak a gyerekek szempontjából fontos, akikről az én jelentésem szólt, és nemcsak a fiatalok szempontjából, akikről a kollégám jelentése szólt, hanem Európa jövője szempontjából is. Ezért határozottan támogatom a biztos asszonyt abban, hogy a tagállamoknak továbbra is invesztálniuk kell az oktatásba, és nem szabad a gazdasági válság miatt megszorításokat bevezetniük ezen a téren, mivel ez a lehető legrosszabb, amit tehetnek.

Az oktatás a jövőről szól, arról, hogy olyan foglalkoztatható felnőttek kerüljenek ki az iskolából, akik egészségesek, akik megfelelő ismeretekkel rendelkeznek, és nem függenek a szociális szolgáltatásoktól. Mi így gondoljuk, és ezt az üzenetet közvetítjük a tagállamok felé, hogy a szubszidiaritással élve biztosíthassák, hogy amiről itt beszéltünk, az meg is valósuljon.

  Marietje Schaake, előadó. – Elnök úr, az EU külső fellépéseinek kulturális dimenzióiról szóló jelentésről beszéltem ma délelőtt, és most arról beszélnék, hogy hogyan tovább ezen a téren. Magyarország egyesült államokbeli volt nagykövetétől, Simonyi úrtól szeretnék idézni: „Kulturális értelemben a rock and roll döntő szerepet játszott a kommunista társadalmak fellazításában és abban, hogy e társadalmak közelebb kerültek a szabad világhoz.” Ha ma megnézzük az észak-afrikai és a közel-keleti fiatalok felkeléseit, láthatjuk, hogy most a szabad internet játszik döntő szerepet a szabad világ felé történő nyitásban. A szabad véleménynyilvánítás, a sajtószabadság, az információhoz, a kulturális és oktatási tartalmakhoz való hozzáférés előmozdítása érdekében szükség van egy, az internet szabadságáról szóló stratégiára.

Ez prioritás, de a jelentés tartalmaz még több konkrét javaslatot is, amelyeknek alapjait már megteremtette a Lisszaboni Szerződés és az UNESCO-egyezmények ratifikálása. Ezeket most át kell ültetni a gyakorlatba.

Az Európai Külügyi Szolgálatnak koordinálnia kell a különböző főigazgatóságok munkáját, és létre kell hoznia egy kulturális és digitális diplomáciával foglalkozó főigazgatóságot. Az EKSZ személyzetének megfelelő képzést kell kapnia, és minden uniós képviseleten kulturális attasét kell kinevezni. Szükség van egy intézményközi munkacsoportra, amely koordinál, ésszerűsít, racionalizál, és jelentést tesz az Európai Parlamentnek.

Kérjük a Bizottságot, hogy 2011-ben fogadjon el egy zöld könyvet, ezt követően pedig adjon ki közleményt EU külső fellépései során megvalósítandó kulturális együttműködési stratégiáról. Felszólítunk a kormánytól független kezdeményezések finanszírozása révén történő kapacitásépítésre is, és online is szeretnénk népszerűsíteni az EU kulturális tevékenységét a világban.

A meglévő programoknak – mint pl. az európai szomszédsági politikának és a demokrácia és az emberi jogok európai eszközének – vannak kulturális elemeik, amelyeket koordinálni kell, és stratégiailag ki kell aknázni. Védenünk és népszerűsítenünk kell a kulturális örökséget is, például a „Kék pajzs” program keretében, és kultúrpolitikai párbeszédet kell kezdenünk harmadik országokkal.

Az emberi jogokat tiszteletben kell tartani, és nem szabad engedni, hogy kulturális érvekkel indokolják az emberi jogok megsértését. Javasolnám a kollégáknak, hogy olvassák el a jelentést. Véleményem szerint ez a vita azt mutatja, hogy az EU-ban sokkal több vitát kellene folytatnunk a kultúráról.

  Marie-Thérèse Sanchez-Schmid, előadó. – (FR) Elnök úr, biztos asszony, a felszólalások után szeretnék köszönetet mondani képviselőtársaimnak, az árnyékelőadóknak, a bizottsági vélemények előadóinak, akik számos elképzelést ajánlottak figyelmembe, és segítettek a ma szavazásra kerülő jelentés szövegének javításában.

Most pedig önökkel együtt szeretnék a jövőbe tekinteni. Hogyan fogjuk nyomon követni ezt a jelentést? A zöld könyvhöz kapcsolódó fehér könyv kidolgozására szólítjuk fel az Európai Bizottságot, amely a nyomon követés révén elősegítené egy, a kreatív és kulturális ágazatokra vonatkozó, megfelelő stratégia kidolgozását. Várjuk a kulturális javak adóztatásával, a közös jogkezelő szervezetek irányításával és a kulturális, oktatási és médiához kapcsolódó programok költségvetésével kapcsolatos jogalkotási javaslatokat is.

Elképzeléseinket konkrét intézkedésekre kell váltani. Miért nem csökkentjük haladéktalanul valamennyi online és offline kulturális termék héáját? Az adózási különbségek olyan torzulásokhoz vezetnek, amelyek kivétel nélkül ártanak az európai vállalatok versenyképességének. Amerika számára versenyelőnyt jelent, hogy már régóta adómoratóriumot vezettek be ezekre a szolgáltatásokra. Európa is fog tenni valamit ezen a téren? Miért nem vezetünk be egységes árat Európa-szerte a digitális könyvekre nézve? Edouard Herriot francia politikus azt mondta: „A kultúra marad ránk, ha mindent elfelejtünk.” Azonban a kultúra is gyorsan feledésbe merülhet, ha nem óvjuk, ha nem őrizzük, és ha nem érdeklődünk iránta.

Remélem, hogy Európa meg fogja teremteni a kultúra támogatásának eszközeit, hogy az európai modell és örökség befolyásos lehessen, hogy Európa meg tudja védeni identitását, és képes legyen a gazdasági növekedésre.

  Elnök. – Egy állásfoglalási indítvány1 került előterjesztésre az eljárási szabályzat 115. szabálya (5) bekezdése értelmében.

A vitát lezárom.

A szavazásra ma déli 12 órakor kerül sor.

Írásbeli nyilatkozatok (az eljárási szabályzat 149. cikke)

  Elena Oana Antonescu (PPE), írásban. – (RO) Az Európai Unió jövője a fiatalokon múlik, azon, hogy mennyire tudják és akarják felkarolni az európai projektet, és mennyire tudják azt a tagállamok közötti integráció és együttműködés új dimenziójába belehelyezni. Ahhoz, hogy a mai fiatalok a jövő európai polgáraivá válhassanak, először is meg kell ismerniük egymást. Tehát minél több európai kultúrával kell kapcsolatba kerülniük, minél több tagállamban kell megfordulniuk és tanulniuk. Ezt szem előtt tartva szerintem az egész életen át tartó tanulás programjainak, pl. az Erasmus vagy a Leonardo da Vinci programnak, több pénzügyi támogatást kell kapniuk a következő években a hatóságoktól. Európának arra van szüksége, hogy egyre több iskolás és diák kerüljön kapcsolatba új társadalmi, oktatási és kulturális modellekkel. Meggyőződésem, hogy a fiatalokat célzó mobilitási programok valódi esélyt teremtenek az európai fiatalok hozzáállásának megváltozására, és hozzájárulnak, hogy közös elképzelésük alakuljon ki arról, hogy mit jelent Európa az oktatás, a tudomány, a kutatás, a kultúra és közös értékeink terén.

  Dominique Baudis (PPE), írásban. – (FR) A jelentés üzenete egyértelmű: az Európai Uniónak következetes és koordinált kulturális stratégiát kell beépítenie külpolitikájába. Az Európát és a Földközi-tengertől délre fekvő terület országait összekötő kapcsolatok mély változásokon mennek keresztül. Az arab világon végigsöpör a szabadság szele. A kultúra nagyon fontos érték. Hozzájárul az élő és tartós demokráciához. A kulturális és oktatási cserék előmozdítják a jól szervezett civil társadalom kialakulását. A kulturális együttműködés az Unió mediterrán térségbeli sikerének is kulcsfontosságú eleme, hiszen a nemzetek ezáltal megismerik egymást, kommunikálnak egymással, napról napra jobban tisztelik és értik egymást.

  Sergio Berlato (PPE), írásban. – (IT) Az Európai Unióban a kilencvenes évek óta a kulturális és kreatív ágazatok növekedése exponenciális volt a munkahelyteremtés és a GDP-hez való hozzájárulás tekintetében. Ezen ágazatok természete kettős: gazdasági szempontból hozzájárulnak a munkahelyteremtéshez és a növekedéshez, kulturális szempontból pedig előmozdítják a polgárok társadalmi integrációját. A Bizottság zöld könyve hivatalosan is elismeri ezen ágazatok gazdasági és társadalmi jelentőségét. Néhány nemzetközi partnerünk már kamatoztatja a kulturális és kreatív ágazatokban rejlő potenciált, de az EU még alakított ki stratégiát a kulturális tevékenységekre nézve. Véleményem szerint a globalizáció jelentette kihívások ezeknek az iparágaknak remek fejlődési lehetőségeket nyújtanak, amelyek hozzájárulhatnak a gazdasági és foglalkoztatási növekedési potenciál erősödéséhez. Stratégiai beruházásokra van szükség ahhoz, hogy a kulturális és kreatív iparágak serkentsék a társadalmi és területi kohéziót. Együtt kell majd működni a helyi szervekkel, szükség lesz tapasztalatcserére és a bevált gyakorlatok cseréjére. Meggyőződésem, hogy az európai kulturális sokszínűség megóvásának létfontosságú előfeltétele a szellemi tulajdonjogok határozottabb védelme.

  Vilija Blinkevičiūtė (S&D), írásban. – (LT) Az Európai Bizottság „Koragyermekkori nevelés és gondozás” (ECEC) című közleménye üdvözlendő kezdeményezés, mivel megvizsgálja a gyermekek oktatásának problémáit, és célja olyan eszközök létrehozása, amelyek segítségével minden gyermek szilárdan megalapozhatja jövőjét. Azonban véleményem szerint a bizottsági közleményből hiányzik a gyermekek oktatására, nevelésére és szociális védelmére vonatkozó, mind a 27 tagállambeli kutatások és adatok elemzése. Ezenkívül szeretném hangsúlyozni a társadalmi-gazdasági hátrányok és a gyermekek korai oktatásának lehetőségei közötti szoros összefüggést, mivel az alacsony jövedelmű családoknak kevésbé van lehetőségük az ECEC-szolgáltatások igénybevételére. Ennek következtében ezek közül a fiatalok közül később sokan sem munkát nem találnak, sem oktatásban vagy képzésben nem vesznek részt. Tudok a Bizottság arra irányuló erőfeszítéseiről, hogy a nyitott koordinációs módszeren keresztül előmozdítsa a bevált intézkedések és gyakorlatok cseréjét, de sokkal hasznosabb és hatékonyabb lenne a közös minőségi kritériumok kidolgozása és elfogadása. Ez valamennyi uniós tagállamban előmozdítaná az adatgyűjtést és a teljesítménymérést, hiszen az adatgyűjtés nagyon fontos a folyamat megfigyelése és az eredmények mérése szempontjából. Szeretném hangsúlyozni, hogy még kevésbé állnak rendelkezésre információk a szociális problémákkal küzdő családok gyermekeiről, a különleges igényekkel rendelkező gyermekekről és a hátrányos helyzetű gyermekekről.

  Zuzana Brzobohatá (S&D), írásban. – (CS) Ez a saját kezdeményezésű jelentés a fiatalok mobilitásával foglalkozik, amely az Európa 2020 stratégiából adódóan is fontos. Kétségkívül helyes, ha a fiatalok versenyképességét úgy próbáljuk növelni, hogy lehetőséget teremtünk számukra, hogy az egyetemi oktatás keretében legalább egy évet egy másik tagállamban töltsenek. A mobilitás, a kreditek elismerésének rendszere és más intézkedések meg fogják állítani a fiatalok munkanélküliségének növekedését. A fiatalok munkanélküliségi rátája az EU-ban ma átlagosan 21 százalék, ami nagyon aggasztó. Én személyesen nagyon üdvözlendőnek tartom, hogy felszólítjuk a Bizottságot és a tagállamokat az önkéntesség támogatására, valamint olyan jogalkotási intézkedésekre, amelyek lehetővé tennék, hogy a munkanélküliek által végzett önkéntes tevékenységet ledolgozott munkaidőként ismerjék el. Ez az intézkedés hozzájárul ahhoz, hogy a fiatalok hozzászokjanak a munkához, versenyképesebbek legyenek, és ösztönzi őket a munkakeresésre. Véleményem szerint nem kevésbé fontos az sem, hogy az oktatás rugalmasan alkalmazkodjon a munkaerőpiac követelményeihez annak érdekében, hogy a jövő diplomásai megfelelően el tudjanak helyezkedni a munkaerőpiacon, és így fokozatosan csökkenjen a fiatalok munkanélkülisége.

  Ioan Enciu (S&D), írásban. – (RO) Szeretném elmondani, hogy határozottan támogatom a „Mozgásban az ifjúság” kezdeményezést, amelynek célja az európai oktatási rendszerek és szakképzések fejlesztése. Ez kulcsfontosságú, ezért specifikus politikákat kell kidolgozni a fiatalok mobilitásának támogatására és az oktatásból a munka világába történő biztos átlépés megkönnyítésére. Figyelembe kell venni azt a fontos tényezőt is, hogy a fiatalok a világgazdasági válság által leginkább sújtott társadalmi csoportok közé tartoznak. Kötelességünk támogatni a fiatalok munkaerő-piaci integrációját, mind a fiatalok, mind az európai gazdaság érdekében. A ma fiataljai a holnap alakítói. Ezért létfontosságú, hogy legyen lehetőségük fejleszteni készségeiket, képességeiket és ismereteiket, hogy a közeljövőben aktívan hozzá tudjanak járulni az Európai Unió növekedéséhez és fejlődéséhez. Le kell fektetnünk azon konkrét politikák alapjait, amelyek a fiatalok támogatását szolgálják, ösztönzik mobilitásukat, és megteremtik számukra a külföldi tanulás lehetőségét. A mobilitás nemcsak a gazdaságot ösztönzi, hanem ugyanakkor jelentősen hozzájárul az európai kulturális kohézió megteremtéséhez.

  Kinga Gál (PPE), írásban. – (HU) Tisztelt Képviselőtársaim! Fontosnak tartom az oktatásnak és kultúrának szánt vitánkat, a számos lényeges szempont mellé tennék egy eddig hiányzó megközelítést. Az, hogy a hagyományos nemzeti közösségek, kisebbség és többség együttélése harmonikus és prosperáló legyen, alapfeltétele egymás megismerése, egymás tisztelete. Ebben kiemelt szerepe van az oktatásnak. Ha tanítanák a többségi iskolákban a kisebbségi közösségek történelmét, irodalmát is ugyanúgy, ahogy a kisebbségi oktatásban a többségi kultúrát, sokkal közelebb kerülnének egymáshoz az együtt élő közösségek. A kulturális megismerésben hangsúlyos szerep jut a nyelvoktatásnak is. Igaz ez nem csak világnyelvek tanulása során, hanem az együtt élő kisebbségiek és többségiek kapcsolatában is. Úgy gondolom, hogy nem csak a kisebbségieknek kellene tanulniuk a többség nyelvét, hanem ez fordítva is kellene, hogy működjön. Ezáltal mindenki gazdagodna és kifejezésre jutna a tiszteletet egymás iránt. Ugyanakkor, ismerve egymás nyelvét, a felnövekvő generációk sokkal pozitívabban viszonyulnának egymáshoz, könnyebben tudnának kapcsolatot teremteni velük egykorú társaikkal, ami meghatározó lenne e térségek jövőjét tekintve. Harmadrészt szükségesnek tartom megemlíteni a kulturális örökség beható megismerésének fontosságát ahhoz, hogy egymás kulturális értékeit felismerjék és tisztelhessék az együtt élő közösségek. Mindennek ösztönzésében látok konkrét feladatot a Bizottság számára, és elvi, politikai támogatásnak az erősítését a Parlament számára.

  Filiz Hakaeva Hyusmenovа (ALDE), írásban. – (BG) A fiatalok a társadalom és a jövő motorja. A fiatalok oktatása, szakképzése, képzettsége és munkaerő-piaci integrációja teremti meg az Európa 2020 stratégia célkitűzései megvalósításának alapjait az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés tekintetében. Ezért szilárd meggyőződésem, hogy Európának továbbra is be kell fektetnie ezen területek fejlesztése érdekében, és az olyan kezdeményezéseket, mint az Erasmus, a Leonardo és a „Mozgásban az ifjúság”, folyamatosan tovább kell fejleszteni, és népszerűsíteni kell. Az oktatás és képzés színvonalának, valamint a fiatalok oktatáshoz és képzéshez való hozzáférésének fejlesztése fontos lépések a munkanélküliség csökkentése és az európai gazdaság fejlesztése terén. Sajnálatos módon még mindig vannak olyan európai régiók és társadalmi csoportok, ahol ennek feltételei korlátozottak. A problémát csak a törekvések koordinálásával lehet megoldani. Fontos az is, hogy az oktatási és képzési programok nagyobb mértékben figyelembe vegyék a munkaerő-piaci igényeket, valamint hogy ösztönözzék a fiatalok kreativitását és potenciáljaik felszabadítását, mivel ez növeli versenyképességüket a munkaerő-piacon. Támogatom a fiatalok mobilitásának ösztönzésére irányuló erőfeszítéseket mind az oktatás során, mind a munka világában. Véleményem szerint ez fontos az új képességek megszerzéséhez és az európai identitás kialakulásához.

  Filip Kaczmarek (PPE), írásban. – (PL) Az EU külső fellépéseinek kulturális dimenziója nagyon fontos és nagyon szükséges. Az európai kultúrát világszerte általában mindenhol vonzónak találják, és szeretik. Az európai értékek elfogadtatása már nehezebb. Az AKCS-EU Közös Parlamenti Közgyűlésben számos alkalommal megtapasztaltam a kulturális különbségeket és azok következményeit.

Mi, európaiak következetesen megpróbáljuk védeni a számunkra alapvető és elidegeníthetetlen értékeket és elveket. Partnereinek ezeket elég gyakran nem értik. Vannak köztük olyanok, akik ebben egyfajta kulturális imperializmust látnak. Éppen ezért olyan nehéz meggyőzni partnereinket arról, hogy az Európai Unió által vallott értékek nem azt jelentik, hogy gondolkodásmódunkat rá akarjuk kényszeríteni másokra. Az, hogy például az emberi jogokról alkotott elképzelésünket megpróbáljuk elfogadtatni, egyszerűen erkölcsi kötelességünk. Tiszteljük a másságot és a sokszínűséget, de nem adhatjuk fel alapvető elveinket. Soha nem fogjuk elfogadni a megkülönböztetést, és soha nem fogjuk feladni az emberi élet és emberi méltóság védelmét. Ezen a téren az Unió teljesen egységes.

  Ádám Kósa (PPE), írásban. – (HU) Kedves képviselőtársaim! Szeretnék gratulálni Honeyball képviselőtársamnak a kiváló munkájához, hogy meglátta azokat a kritikus pontokat, amelyek a korábbiakban talán kevesebb figyelmet kaptak. Ezek közül különösen fontos a szegénység, a hátrányos helyzet és a rossz iskolai teljesítmény közötti összefüggés felismerése. Itt szeretném emlékeztetni a képviselőtársaimat, hogy van még egy további összefüggés: a hátrányos helyzet különösen erős ott, ahol a gyermek ráadásul még, a kellően nem tájékoztatott szülők által sem megértett, vagy elfogadott fogyatékossággal él. A most készülő jelentésemben erre a problémára különösen oda fogok figyelni, és Honeyball képviselőtársam munkája és különösön a gyermekközpontú megközelítés alkalmazása pedig remek referenciaalap lesz a későbbiekben. A jelentéstervezet "felhívja a figyelmet az iskoláskor előtti tanulás általános jelentőségére, különös tekintettel a nyelvtudás megszerzésére, valamint a többnyelvűségre és a nyelvi sokféleségre", amit csak örömmel és lelkesen tudok támogatni. Magam is úgy gondolom, hogy a fogyatékos gyermekek korai fejlesztése, a gyermekek megfelelő nyelvi kompetenciáinak megszerzésének támogatása alapvető és soha vissza nem térő alkalmat jelentő humánerőforrás befektetés. Ugyanígy fontos az, hogy a siket gyermekek nyelvi kompetenciájának kiépítéséhez először anyanyelvüket, a jelnyelvet kell megtanítani, hogy aztán valóban soknyelvűvé válhassanak. És ez befektetés az EU2020 céljainak elérése, a foglalkoztatás szintjének a növelése egy akadálymentesebb, befogadó és egy fenntartható társadalom kialakítása érdekében.

  Paweł Robert Kowal (ECR), írásban. – (PL) A fiatalok – főként a keleti partnerség és az Unió a Mediterrán Térségért országainak fiataljai – mobilitásának támogatása különösen fontos a jelenlegi fehéroroszországi és észak-afrikai események fényében. Az egyiptomi és tunéziai demokratizálódási folyamatot tovább erősíthetik az EU arra irányuló erőfeszítései, hogy ezen országok polgárait a demokratikus szellemiségre, a jogállamiság és emberi jogok tiszteletben tartására oktassák.

A művelt polgárok a diktátorok és a totalitárius rezsimek legnagyobb ellenségei. Az ilyen programok megszervezésében fel lehet használni az uniós tagállamok tapasztalatait. Lengyelországban például van egy program, a Konstanty Kalinowski ösztöndíjprogram, amelyet többek között a Varsói Egyetemen a Kelet-európai Tanulmányok Központja működtet – ez egy nemzetközi központ, amely lehetővé teszi, hogy a keletről és a Balkánról érkező diákok Lengyelországban tanulhassanak. Az Uniónak határozottabb erőfeszítéseket kell tennie egy keleti partnerségi egyetem létrehozására, amihez mintául szolgálhat a szlovéniai euromediterrán egyetem. Az EU-nak támogatnia kell a fiatal és tehetséges emberek bizonyos politikai stratégiák támogatására irányuló kezdeményezéseit. Jó példa erre az Eastbook.eu weboldal, amelynek létrehozói nap mint nap internethasználók ezreit látják el információkkal a keleti partnerség országainak eseményeiről és a program eredményeiről. Az EU-nak a tagállamok fiataljait is támogatnia kell abban, hogy a szomszédos országokban tanulhassanak. Ez hozzájárul a kulturális falak lebontásához. Dicséretes az Eurobus kezdeményezés is – ez tulajdonképpen egy ukrajnai utazás, amelyet minden évben megszerveznek uniós fiatalok számára

  Elżbieta Katarzyna Łukacijewska (PPE), írásban. – (PL) A tavaly júniusban elfogadott új uniós stratégia, az Európa 2020 célja hozzájárulni a gazdasági válságból való kilábaláshoz és az Európai Unió további fejlődéséhez. A stratégia jelentős előrelépést jelent a fiatalok mobilitásának fenntartásában, sőt növelésében is.

Az Európa 2020 stratégia egyik prioritása a „Mozgásban az ifjúság” kezdeményezés, amelynek célja oktatási rendszereink eredményeinek javítása és a fiatalok munkaerő-piaci integrációjának előmozdítása. Ahogy a kezdeményezés neve is mutatja, ezeket a célokat ifjúsági csereprogramokkal, valamint a fiatalok ismeretszerzésének támogatásával akarjuk elérni. A jelenlegi statisztikai adatok szerint a fiatalok 15 százaléka korán abbahagyja tanulmányait, így nem szerez olyan képesítést, amely megfelelne a munkaerő-piaci követelményeknek. Ezenkívül a lakosságnak csak egyharmada szerez diplomát, és ez az arány lényegesen alacsonyabb, mint például az Egyesült Államokban vagy Japánban. Ezért az Európai Unió egyik legfontosabb feladata, hogy kiemelt figyelmet és megfelelő pénzügyi támogatást szenteljen ennek a két problémának. A helyzet azonban nem fog javulni, ha a Bizottság és a tagállamok nem követik az Európa 2020 stratégia irányelveit. A fiatalok mobilitása Európa további fejlődésének egyik kulcsa, és ha a világ leginnovatívabb gazdasága akarunk lenni, akkor be kell fektetnünk a humán tőkébe, különösen a fiatalokba.

  Ramona Nicole Mănescu (ALDE), írásban. – (RO) A jelenlegi gazdasági válság miatt az EU-nak olyan, az innovációra és kreativitásra alapuló, globális stratégiára van szüksége, amely ösztönzi a gazdasági növekedést és a munkahelyteremtést. Éppen ezért kell ösztönözni a kreatív és kulturális ágazatokat. Véleményem szerint ebből következik, hogy Európában javítanunk kell az alkotások terjesztését, és biztosítanunk kell az online alkotásokhoz való ingyenes hozzáférést, ugyanakkor nem szabad figyelmen kívül hagynunk az alkotók és műveik védelmét és az alkotók méltányos javadalmazását. Ezt szem előtt tartva olyan jogalkotási keretet kell létrehoznunk, amely előmozdítja ezen ágazatok fejlődését és a fogyasztók, valamint a digitális piac szereplői bizalmának megteremtését, mivel ennek az ágazatnak új munkahelyeket kell teremtenie, ezáltal kamatoztatva az Európai Unió kulturális sokszínűségét és innovatív potenciálját. Véleményem szerint új üzleti modellekre is szükség van, amelyek megerősítik ezeket az ágazatokat, és kamatoztatni tudják az egységes digitális piac előnyeit. Végezetül pedig, véleményem szerint ez a jelentés egy lépést jelent ezen ágazat fejlődésében. Azonban a Bizottságnak és a tagállamoknak növelniük kell erőfeszítéseiket, hogy a kulturális és kreatív ágazatok az európai gazdaság központi ágazataivá válhassanak.

  Iosif Matula (PPE), írásban. – (RO) Az Európára jellemző demográfiai változásokat figyelembe véve örülök, hogy az Európa 2020 stratégia keretében kiemelt figyelmet szentelünk a fiataloknak. Az Európai Bizottság kiemelt kezdeményezése, a „Mozgásban az ifjúság” konkrét intézkedésekre tesz javaslatot az oktatás és szakképzés színvonalának emelése érdekében. Ezek az intézkedések többek között a mobilitásra és a munkaerő-piaci integrációra irányulnak. Amellett, hogy 2020-ig csökkenteni kell az iskolai lemorzsolódás arányát, és növelni kell a diplomások arányát, szeretnék hangsúlyozni néhány olyan szempontot, amelyek segítséget jelenthetnek a fiatalok számára. Először is, rugalmasabb oktatási programokra van szükség, amelyek lehetővé teszik, hogy a diákok tanulmányaik mellett dolgozni is tudjanak. Másodszor pedig, egy, a földrajzi mobilitást kiegészítő virtuális mobilitási rendszer is előnyöket hozhat. Ösztönözni kell a magánvállalatok által a hallgatóknak nyújtott tanulmányi ösztöndíjakat is. Az ifjúsági magánkezdeményezések támogatása is éppilyen fontos, mivel ezek munkahelyeket teremthetnek, és elősegíthetik a társadalmi integrációt.

  Alajos Mészáros (PPE), írásban. – (HU) A gazdasági válság következtében a fiatalok körében tapasztalható munkanélküliség, EU szerte óriási kihívás, melyet eddig sem az EU, sem pedig a tagállamok nem kezeltek megfelelően. A fiatalok foglalkoztatási helyzete az általános gazdaságpolitikától függ, ezért a tagállamoknak a beruházások és munkahelyteremtések irányába kellene elmozdulnia. Sajnos a nálunk is tapasztalt megszorító intézkedések, melyek többek között az oktatási rendszert is érintik, valamint a munkahelyteremtést érintő kiadáscsökkentések nem igazán segítik a fiatalokat , sőt hosszú távon azáltal, hogy kirekesztve érzik magukat a társadalomból, munkaerőpiacról a gazdaság is veszélybe kerülhet. Nem kellene, hogy a gazdasági válság ok legyen az oktatási kiadások csökkentésére, mivel a válság hatásainak leküzdése érdekében szükség van a fiatalok magasabb szintű képzésére. A Mozgásban az ifjúság kezdeményezés sikere és hatékonysága nagymértékben függ a tagállamok hozzáállásától, kulcstevékenységétől, pénzügyi támogatásától e programok nemzeti szintű végrehajtása érdekében, mely hozzájárulhat a fiatalok társadalmi integrációjához. A helyi oktatási intézményeknek, illetve a helyi és regionális hatóságoknak a képzés és mobilitás terén betöltött szerepe is nagyon fontos, éppen ezért szükségesnek tartom, hogy a tanárok, valamint az ifjúság és oktatás területén tevékenykedő munkavállalók mobilitását is támogassuk, hisz ők azok, akik motiválhatják a fiatalokat. Az unió fenti céljainak elérése érdekében partnerségi megközelítést kellene kialakítani a helyi és regionális hatóságokkal is.

  Marie-Thérèse Sanchez-Schmid (PPE), írásban. – (FR) Támogattam ezt a jelentést, amely az európai fiatalokkal kapcsolatos ambícióinknak ad hangot. Az Európa 2020 stratégia a fiatalok oktatását helyezi célkitűzései középpontjába, és a következő célokat tűzi ki 2020-ra: az iskolai lemorzsolódás 15 százalékról 10 százalékra történő csökkentése, valamint a diplomások arányának 31 százalékról 40 százalékra történő növelése. Azonban szeretném felhívni a figyelmet a fiatalok mobilitásának akadályaira. Becslések szerint jelenleg a felsőoktatásban részt vevő európai diákoknak csak 4 százaléka kap tanulmányai során Erasmus ösztöndíjat. Ez nagyon kevés, hiszen a szakmai önéletrajz értékét nagyban megnöveli egy külföldön töltött év, amely nyitottságra nevel, fejleszti a nyelvtudást és az egyéb képességeket. Ezt a számadatot három dologgal magyarázhatjuk. Sok diák nem is tud a külföldi ösztöndíjak lehetőségéről. Ezenkívül az Erasmus ösztöndíjjal külföldön töltött év sok diák számára túl nagy költségeket jelent. Harmadszor pedig, a külföldön elvégzett tanulmányokat sokszor nehéz otthon elismertetni. Európának és a tagállamoknak lépéseket kell tenniük ezeken a területeken, hogy az Erasmus program, amely ez EU egyik legnagyobb sikertörténete, mindenki számára sikert hozhasson.

  Csaba Sógor (PPE), írásban. – (HU) A „Mozgásban az ifjúság” kezdeményezés fő célja a fiatalok mobilitásának elősegítése, az ennek útjában álló, még meglévő akadályok lebontása, ám üdvözöm, hogy kiemelt hangsúlyt fektet az oktatás és a munkaerő-piaci igények összehangolására is. A mai diplomás fiatalok talán legfőbb gondja ugyanis éppen az, hogy tanulmányaik befejeztével gyakran azzal szembesülnek: a munkaerő-piacon tudásuk nem hasznosítható. A fiatalok riasztó munkanélküliségi mutatói alátámasztják ezt, a jelenség hatásai pedig továbbgyűrűznek például a gyermekvállalási kedv csökkenése, a családalapítás idejének drasztikus kitolódása, ezáltal a kedvezőtlen demográfiai folyamatok erősödése felé. A probléma persze ismert mind az Európai Unió, mind a tagállamok szintjén, a megoldás viszont elsősorban az utóbbiak kezében van, a nemzeti oktatási rendszerek átszervezését, megreformálását, az új gazdasági-társadalmi valósághoz való hozzáigazítását ugyanis csak a tagállamok valósíthatják meg. Az EU feladata, hogy keretet teremtsen a folyamatoknak és ne hagyja elveszni az eredeti célt, ugyanakkor bátorítsa, ösztönözze tagállamait a rövidtávon nehezen végrehajtható, ám hosszútávon mindenképpen kifizetődő reformok véghezvitelében.

  Bogusław Sonik (PPE), írásban. – (PL) Örülök, hogy most, amikor a gazdasági válság miatt sok tagállam csökkenti az oktatási és képzési költségvetését, a Parlament elfogadta a „Mozgásban az ifjúság” kezdeményezésről szóló jelentést.

Az elmúlt években a fiatalokat érintette a legsúlyosabban a válság. A fiatalok munkanélküliségi rátája az EU-ban meghaladta a 20 százalékot, ami kétszerese a felnőttek munkanélküliségi rátájának. A fiatalok munkanélküliségi rátája bizonyos tagállamokban a 40 százalékot is elérte. A költségvetési megszorítások közvetlen hatással vannak a fiatalok kilátásaira és fejlődési lehetőségeire. A fiatalok tudása és képességei létfontosságúak az intelligens és fenntartható fejlődés megteremtéséhez. Az Európa 2020 stratégia kiemelt kezdeményezésének, a „Mozgásban az ifjúság” kezdeményezésnek növelnie kell a felsőoktatás vonzerejét Európában, javítania kell az oktatás minőségét, és ösztönöznie kell a diákok és munkavállalók mobilitását. Ez a kezdeményezés lehetővé teszi, hogy a fiatalok a munkához és élethez nélkülözhetetlen ismereteket, képességeket és kompetenciákat elsajátítsák. Ezeket a prioritásokat és célkitűzéseket nem lehet teljes mértékben megvalósítani, ha az EU költségvetése nem biztosít hosszú távú pénzügyi támogatást. Ezért fontos, hogy ez a program hosszú távon magas pénzügyi támogatást kapjon, és hogy megfelelő tájékoztatáspolitikát folytassunk.

  Jutta Steinruck (S&D), írásban. – (DE) Ez a jelentés egy olyan foglalkozási kategóriát állít a középpontba, amelynek egyébként nem szentelünk kellő figyelmet. Mi lenne az európai kultúrával a kreatív művészek nélkül? A kreatív ágazatok gazdasági fejlesztése során nem szabad megfeledkeznünk az ebben az ágazatban tevékenykedőkről. A Foglalkoztatási és Szociális Bizottság árnyékelőadójaként számomra különösen fontos az európai kreatív művészek társadalmi helyzete és körülményei. A kreatív ágazatból élő 5 millió ember közül sajnos nagyon sokan élnek bizonytalan körülmények között. Nem ritka, hogy második vagy harmadik állást vállalnak, mivel egy állásból nem tudnak megélni. Megszokott dolog, hogy nincs egészség- és nyugdíjbiztosításuk. A szerződések többnyire bizonytalanok, és a kreatív ágazatban dolgozók közül sokan csak néhány hónapra tudnak előre tervezni. A kreatív ágazatban dolgozók számára is biztosítani kell, hogy teljesen természetes legyen a megfelelő szociális védelem, a munkanélküliségre, betegségre és időskorra vonatkozó megfelelő biztosítás. Örülök, hogy az előadó ebben a kérdésben osztja a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság álláspontját, amelyet a jelentésbe is beemelt. Ideje, hogy a Bizottság és a tagállamok orvosolják ezeket a szociális hiányosságokat, és ígéretet tegyenek arra nézve, hogy Európa kreatív elméinek, az európai kreatív művészeknek nem kell alsóbb osztályként élniük.

  Emil Stoyanov (PPE), írásban. – (BG) Szeretnék gratulálni az előadónak ehhez a remek munkához, és a jelentés kidolgozása során tanúsított gyümölcsöző együttműködéshez. Szeretném még egyszer hangsúlyozni a kreatív ágazatokban rejlő hatalmas gazdasági és kulturális potenciált, valamint a kreatív ágazatok kivételes jellegét. Ezen ágazatok nagyon érzékenyek, mivel a mainstream gazdaság és a kulturális termékek előállításának határán helyezkednek el. Örömmel tölt el, hogy ez az ágazat még a jelenlegi körülmények között is Európa legdinamikusabb és leginnovatívabb ágazatai közé tartozik. Említésre méltó az is, hogy az ágazatban megvan a növekedési potenciál, és körülbelül 5 millió ember számára biztosít munkát az EU-ban. Javasoltam, hogy szorgalmazzuk, hogy az Európai Bizottság és a tagállamok vitassák meg, hogyan lehetne olyan speciális európai és nemzeti alapokat létrehozni, amelyek segítségével ezeknek az ágazatoknak kedvező feltételekkel lehetne kölcsönt biztosítani. Sajnálatos módon a Kulturális és Oktatási Bizottság a szavazáson kis többséggel elutasította ezt a javaslatomat. Mégis szilárdan hiszem, hogy ezt az ötletemet a közeljövőben el fogják fogadni, és meg fog valósulni. Szerintem ez nagyon fontos a kulturális és kreatív ágazatok támogatása és fejlesztése szempontjából, mivel ezek nem igazán kereskedelmi tevékenységek, és ezért kedvező feltételekkel történő finanszírozásra van szükségük, amelyet a bankok manapság más ágazatok számára a szokásos módon nem tudnak biztosítani.

  Rafał Trzaskowski (PPE), írásban. – (PL) Az Európai Parlament különös intézkedésekre szólít fel; felszólítja az Európai Bizottságot, hogy a kreatív ágazatot mint az Unió gazdaságának egyik legproduktívabb területét kezelje, amelynek fejlesztése abszolút prioritás. Ennek eléréshez először is bővíteni akarjuk a kreatív ágazat – amely az intelligens gazdasági növekedés egyik pillére – uniós finanszírozási lehetőségeit. Például szinergiát lehet létrehozni a kultúrát támogató uniós programok (pl. a 2007-2013-ra vonatkozó kulturális program) és a meglévő uniós kutatási programok (pl. az EU technológiai fejlődését támogató nyolcadik keretprogram) között, vagy pedig bővíteni lehet a meglévő alapok (pl. az Európai Szociális Alap) elköltési lehetőségeit. Olyan új és innovatív finanszírozási eszközök (bankgaranciák, visszatéríthető előlegek és intelligens kölcsönök) létrehozását is javasoljuk, amelyek megkönnyítenék az alkotók, ill. a kreatív ágazat kis- és középvállalkozásai számára a vállalkozás beindítását. A pénz természetesen nem minden. Javasoljuk többek között a kulturális és kreatív ágazat, valamint az európai egyetemek közötti együttműködés megerősítését, a fiatalok számára szervezett szakképzési kurzusok számának növelését, valamint az alkotók és kulturális területen tevékenykedők mobilitásának ösztönzését. Ennek érdekében többnyelvű internetes platformot akarunk létrehozni, hogy ott az alkotók megoszthassák egymással tapasztalataikat, és így még szorosabb kapcsolati hálózat jöjjön létre mindazok között, akik számára fontos az európai kreatív ágazatok fejlődése.

ELNÖKÖL: JERZY BUZEK
elnök

10. Az elnök nyilatkozata

  Elnök. – Tegnap délután földrengés rázta meg a spanyolországi Murcia régiót. Legalább hét ember életét vesztette. Sokan megsérültek. Három órával ezelőtt Martínez Martínez úr nyilatkozatott tett erről. Az Európai Parlament nevében az áldozatok családjainak is szeretnék részvétet nyilvánítani. A sérülteknek gyors felépülést kívánunk. Tisztelettel adózunk a régió lakosságának, akik képesek voltak azonnal cselekedni, és részt vesznek a mentési műveletben. Részvétnyilvánító levelet fogok küldeni ez ügyben a spanyol hatóságoknak.

  Cristina Gutiérrez-Cortines (PPE). – (ES) Elnök úr, nagyon köszönjük együtt érző és támogató szavait.

A lorcai tragédiáról egyre többet tudunk. Jelenleg arról értesültünk, hogy a halottak száma nyolc, köztük van két várandós asszony és egy tizenkét éves fiú is. Több mint kétszázötvenen sérültek meg, és a földrengés a házak 80 százalékában kárt okozott. Sok lorcai polgár hajléktalanná fog válni. A polgárok egy jelentős részének a munkahelye is elpusztult, így ők reményeiket, várakozásaikat és lehetőségeiket is elveszítették.

Lorca városának 70 000 lakosa van, ennek 20 százaléka bevándoroló, akiket a város befogadott, és akiknek megadta az új élet és az új célok lehetőségét. Tudom, hogy Lorca város új és régi lakosai együtt, az intézmények és az emberek segítségével képesek lesznek új életet kezdeni. Kérem az Európai Uniót, hogy senkit nem hagyjon magára, hogy segítsen az érintetteknek, hogy értse meg fájdalmunkat, és álljon mellettük a nehéz időkben, támogassa őket és kínáljon fel nekik lehetőségeket.

Szeretnék mindannyiuknak köszönetet mondani, és kérem, adózzunk egyperces néma csenddel az áldozatok emlékének.

(Taps)

  Elnök. – Kérem, álljanak fel. Most pedig egyperces néma csenddel adózunk az áldozatok emlékének.

11. A „Cleanup in Europe” és a „Let´s do it, world – 2012” elnevezésű kezdeményezések (írásbeli nyilatkozat)

  Elnök. – Hölgyeim és uraim, a Jordan Cizelj asszony, Gomes asszony, Lepage asszony, Morkūnaitė-Mikulėnienė asszony és Tarand úr által benyújtott 0003/2011. számú, a „Cleanup in Europe” és a „Let´s do it, world – 2012” elnevezésű kezdeményezésekről szóló írásbeli nyilatkozat megkapta a Parlament képviselői többségének aláírását. Így ezt az eljárási szabályzat 123. cikkének megfelelően továbbítják a címzettekhez, és az aláírók nevének feltüntetésével közzéteszik a mai ülésen elfogadott szövegek között. Ahogy tudom, Jordan Cizelj asszony mondani akart valamit ezzel kapcsolatban. Jordan Cizelj asszony, öné a szó.

  Romana Jordan Cizelj (PPE). – (SL) Elnök úr, először is köszönöm, hogy támogatták ezt az írásbeli nyilatkozatot. Ezzel a nyilatkozattal kifejeztük a tiszta környezet iránti elkötelezettségünket az Önkéntesség Európai Éve keretében. Azonban szeretném megkérni önöket, hogy ne csak aláírásukkal támogassák ezt a kezdeményezést, hanem segítsenek abban is, hogy ez az egy napos, környezetünk szépítésére irányuló kezdeményezés 2012-ben minél több országban sikeres lehessen, még több országban, mint eddig; kérem, ezzel segítsék hazájuk környezetvédő csoportjait.

  Indrek Tarand (Verts/ALE). – Elnök úr, szeretnék köszönetet mondani mindenkinek, aki támogatta ezt a kezdeményezést. Nagyon rövid leszek. Öröm volt Jordan Cizelj asszony vezetésével dolgozni, és együttműködni Gomes asszonnyal, Morkūnaitė-Mikulėnienė asszonnyal és Lepage asszonnyal. Ez egy igazi polgári kezdeményezés, amely meg fogja mutatni, hogyan tudják a polgárok Európa jövőjét alakítani.

Azonban természetesen ismerem az írásbeli nyilatkozatokkal kapcsolatos vitát, és tudom, hogy ezek hasznosságáról különböző vélemények léteznek, ezért szeretnék elnézést kérni azoktól a képviselőtársaimtól, akik kampányunkat támadásnak érezték, és szeretném megismételni albizottságom elnökének, Danjean úrnak az ígéretét: megígérem, hogy ebben a parlamenti ciklusban nem kezdeményezünk újabb írásbeli nyilatkozatot.

Remélem, hogy segíteni fognak nekem ennek az ígéretnek a betartásában, és remélem, hogy ismét találkozunk a 2012-es akciónapon.

12. Szavazások órája

  Elnök. – A következő napirendi pont a szavazás.

(Az eredményekért és a szavazásra vonatkozó egyéb részletekért lásd a jegyzőkönyvet)

12.1. Mozgásban az ifjúság - az európai oktatási és képzési rendszerek javításának kerete (A7-0169/2011, Milan Zver) (szavazás)

12.2. Korai oktatás (A7-0099/2011, Mary Honeyball) (szavazás)

12.3. Az Európai Unió és Mauritánia közötti halászati partnerségi megállapodás (szavazás)

12.4. Közbeszerzés (B7-0284/2011) (szavazás)

12.5. Az olaj árának emelkedéséből adódó válság az európai halászati ágazatban (szavazás)

12.6. A kisvállalkozási intézkedéscsomag felülvizsgálata (szavazás)

- A 9. módosításra vonatkozó szavazás előtt:

  Niki Tzavela (EFD). – Elnök úr! Mi, a társszerzők, a következő szövegben állapodtunk meg tegnap: „Megjegyzi, hogy az összes tagállamban növekszik a harmadik országból importált hamisított és kalóztermékek illegális kereskedelme, ami veszélyezteti az európai kis- és középvállalkozások versenyképességét”.

Valamennyi szerző egyetért ezzel a szöveggel.

(A szóbeli módosítást elfogadják)

12.7. Innovatív Unió: Európa átalakítása a válság utáni világnak megfelelően (A7-0162/2011, Judith A. Merkies) (szavazás)

- A szavazás előtt:

  Silvia-Adriana Ţicău (S&D). – Elnök úr! Szeretném arra kérni képviselőtársaimat, hogy szavazzanak az 1. módosítás mellett, mivel az támogatja azt az elképzelést, hogy több alapot biztosítsunk az innovációs politikára, de törli azt a megfogalmazást, amely azt sugallja, hogy a közös agrárpolitikai alapok...

(Az elnök félbeszakítja a felszólalót)

12.8. A háztartási alkalmazottakról szóló ajánlással kiegészített ILO-egyezmény (szavazás)

12.9. Antibiotikum-rezisztencia (szavazás)

12.10. Az EU külső fellépéseinek kulturális dimenziói (A7-0112/2011, Marietje Schaake) (szavazás)

12.11. A kulturális és kreatív iparágak potenciáljának felszabadítása (A7-0143/2011, Marie-Thérèse Sanchez-Schmid) (szavazás)

12.12. Szarajevó mint Európa kulturális fővárosa 2014-ben (szavazás)

- A szavazás után:

ELNÖKÖL: DIANA WALLIS
alelnök

13. A szavazáshoz fűzött indokolások

  Elnök. – Most áttérünk a szavazáshoz fűzött indoklásokra.

A szavazáshoz fűzött szóbeli indokolások

Jelentés: Milan Zver (A7-0169/2011)

  Salvatore Iacolino (PPE). – (IT) Elnök asszony! Ez a jelentés kétségkívül előrelépést jelent a fiatalok számára teremtendő új oktatási lehetőségek terén. Támogatja a kutatást, az innovációt és az Európa 2020 stratégiát, amelyek egyre relevánsabbá válnak. Támogatni kell az iskolai oktatást, a képzést, az egyetemeket, és együtt kell működnünk a fiatalokkal abban, hogy a kultúra népszerűsítése hozzáadott értéket hozhasson.

A jelentés középpontjában a sikeres oktatás megteremtése áll, ezért is szavaztunk mellette. Fokozni kell a fiatalok mobilitását, nagyobb kapacitásra van szükség a munkahelyteremtés terén, és olyan munkaerőpiacra van szükség, amely nemcsak az egy adott területen dolgozó fiatalokat veszi figyelembe, hanem valamennyi ágazatot, amely lehetőségeket teremt a fiatalok számára.

  Sergej Kozlík (ALDE). – (SK) Elnök asszony! Támogattam a „Mozgásban az ifjúság” kezdeményezést, amelynek célja 2020-ra 15%-ról 10%-ra csökkenteni a lemorzsolódók arányát, és 31%-ról 40%-ra növelni a felsőfokú végzettséggel rendelkezők arányát. Összehasonlításképpen: az USA-ban 40% fölött, Japánban pedig 50% fölött van a felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya.

Jelenleg Európában a 18–24 éves fiatalok 14,4%-a rendelkezik középfokúnál alacsonyabb végzettséggel, és a fiatalok csaknem 21%-a munkanélküli. Támogatom a „Mozgásban az ifjúság” kezdeményezés azon célkitűzését is, hogy az oktatást össze kell hangolni a munkaerő-piaci szükségletekkel. 2020-ra becslések szerint a munkahelyek 35%-a felsőfokú képesítést fog igényelni (ma 29% ez az arány).

  Jarosław Kalinowski (PPE). – (PL) Elnök asszony! Feltétlenül támogatni kell a fiatalokat támogató európai programokat. A fiatalok jelentik kontinensünk jövőjét, ugyanakkor ők a legvédtelenebbek is. Nekünk kell biztosítanunk számukra a megfelelő oktatást, a kultúrához való hozzáférést és mindenekelőtt a nyelvtanulás lehetőségét, valamint azt, hogy szabadon megválaszthassák, hol akarnak tanulni. Nem mindenkinek van pénze és lehetősége, hogy mindezeket a dolgokat saját maga elérje. A fiatalokat támogató programok – például az Erasmus és a Leonardo da Vinci – által elért jó eredmények azt mutatják, hogy ezek hatékony eszközök. A legnagyobb támogatásra azoknak a vidéken élő fiataloknak van szükségük, akiknek gyakran nincsenek meg az anyagi eszközeik arra, hogy felsőoktatásba járhassanak, és arra sincs lehetőségük, hogy a mezőgazdaságon kívül más területen találjanak munkát.

  Hannu Takkula (ALDE). – (FI) Elnök asszony! Zver úr kiváló jelentéséről szeretnék szólni pár szót, amely a „Mozgásban az ifjúság” kezdeményezésről szól. Ez az uniós politika egyik sikertörténete. Még az euroszkeptikusok vagy az európai projekt kritizálói is egyetértenek azzal, hogy az ifjúsági mobilitási programok bizonyos hozzáadott értéket teremtenek, amely mindenki javát szolgálja. Jó példa erre a bolognai folyamat, a koppenhágai folyamat és a hasonló kezdeményezések.

Zver úr jelentése támogatja ezt az üdvözlendő tendenciát, amely új lehetőségeket és feltételeket teremt az Európa különböző országaiban tanuló európai fiatalok számára. Ez jó módszer a bevált gyakorlatok valódi cseréjére. Meggyőződésem, hogy ez hosszú távon meg fogja teremteni az európai gazdasági növekedés szilárd alapját, de még a gazdasági növekedésnél is fontosabb, hogy e folyamat révén az embereknek, a fiataloknak mind a személyiségük, mind az európai identitásuk fejlődhet.

  Daniel Hannan (ECR). – Elnök asszony! Európa-szerte kivándorlásra és szegénységre ítéljük a fiatalokat. Elrontjuk az adósságokért egyáltalán nem felelős, még meg nem született generációk életét is azért, hogy fenntartsuk a monetáris unióról szőtt képzelgéseinket.

Írország GDP-je 20%-kal csökkent a maximumhoz képest – ez a szám szinte hihetetlen. Görögországban tüntetnek a megszorító csomag ellen, amelyről már most tudjuk, hogy nem fog működni.

Amikor egy évvel ezelőtt megállapodtak a mentőcsomagban, azt közvetlen hézagpótlónak, rövid távú, feltételes intézkedésnek szánták, most pedig Görögország ismét kedvező feltételű kölcsönt vesz fel, mintha vége lenne a válságnak. Láthatjuk, hogy ez a politika kudarcot vallott. Mégis ugyanazt a politikát folytatjuk tovább Portugáliában és Görögországban, ahelyett, hogy beismernénk a tévedésünket.

Választópolgáraink nagy árat fognak fizetni Önteltségünkért!

  Radvilė Morkūnaitė-Mikulėnienė (PPE). – (LT) Elnök asszony! Örülök, hogy ma elfogadtuk a „Mozgásban az ifjúság” című, állásfoglalásra irányuló indítványt, amely az európai képzési és oktatási rendszer fejlesztésének kerete, hiszen világos ajánlásokat és orientációs kulcspontokat tartalmaz az uniós tagállamok számára oktatási és képzési rendszereik fejlesztésére nézve. Szeretnék kiemelni néhány aspektust. A „Mozgásban az ifjúság” kezdeményezés egyik célja, hogy előmozdítsa az Európa 2020 stratégia legfontosabb célkitűzésének megvalósítását, azaz azt, hogy 15%-ról 10%-ra kell csökkenteni a tanulmányaikat képesítés nélkül befejezők számát. A kezdeményezés azonban nem tartalmaz intézkedéseket és ajánlásokat a tanárok kompetenciáinak és képzésének javítására, sem a tanári hivatás presztízsének növelésére. Meg kell végre értenünk, hogy a tanárok munkája teremti meg a legnagyobb hozzáadott értéket a társadalom számára, és törekednünk kell arra, hogy az európai tanárok legyenek a legjobbak. Egyetértek a jelentéssel abban, hogy átfogó stratégiát kell benyújtani a Bizottságnak, amelynek célja a kötetlen oktatás támogatása. Felszólítok arra, hogy a jelentés fő ajánlásait közvetlenül kapcsolják össze a többéves pénzügyi kerettel.

  Bernd Posselt (PPE). – (DE) Elnök asszony! Ma itt van velünk a szudétanémet egyesület és a szudétanémet ifjúsági egyesület vezetősége. A szudétanémet ifjúsági egyesület határozottan törekszik a cseh ifjúsággal való, határokon átnyúló együttműködésre. Ebben az összefüggésben valóban óriási a jelentősége ennek a jelentésnek, mivel tartalmazza a következő három pontot: először is, az egyetemek közötti együttműködést, különös tekintettel az eurorégiókra és a határ menti régiókra; másodszor, a szakképzést, mivel nem csak felsőfokú oktatásra van szükség; harmadszor – és mindenekfelett – a nyelvismeret kérdését.

Szeretném határozottan kijelenteni, hogy szeretem Shakespeare nyelvét, de mégis kár lenne, ha az ifjúság csak ezt az egy nyelvet ismerné. E kezdeményezés keretei között éppen a szomszédos országok és a kisebb nyelvek tanulását kellene kiemelten támogatnunk. Az az igazság, hogy csak akkor ismerjük meg igazán a szomszédaink kultúráját, ha az ő nyelvükön tudjuk megélni a mindennapi életet. Ezen a téren sok tennivalónk van, de számos lehetőségünk is.

  Sidonia Elżbieta Jędrzejewska (PPE). – (PL) Elnök asszony! Nagyon örülök, hogy a „Mozgásban az ifjúság” az Európa 2020 stratégia szerves részét képezi. Örülök annak is, hogy a ma megszavazott jelentés figyelmet szentel a nem iskolarendszerű oktatásnak is, vagyis az ifjúsági szervezetekben és a nem kormányzati szervezetekben való tevékenység és az Önkéntes tevékenység révén történő tanulásnak. Biztos vagyok benne, hogy a nem iskolarendszerű oktatás hozzájárul ahhoz, hogy a fiatalokból aktív polgárok legyenek, hogy megtanulják a csapatmunkát, hogy kialakuljon egyéni érdeklődési körük, és hogy jobb eséllyel induljanak neki a munkakeresésnek – és ez nagyon fontos.

Jelentés: Mary Honeyball (A7-0099/2011)

  Jarosław Kalinowski (PPE). – (PL) Elnök asszony! A gyermekek jelentik a jövőnket. Ők lesznek a jövő európai társadalmának tagjai, ezért fontos, hogy nagyon korán elkezdjük a gyermekek oktatását. Már kisgyermekkorban el kell kezdenünk tanítani a gyermekeket a pozitív értékekre és az erkölcsi normákra. Az oktatásnak jó és szilárd alapokon kell állnia, és megfelelő képzettséggel rendelkező tanárokra van szükség.

Az esélyegyenlőség megteremtésére kell törekednünk, azaz arra, hogy minden gyermek hozzáférhessen a korai oktatáshoz, függetlenül attól, hogy városban vagy vidéken él-e, hogy gazdag vagy szegény családból származik-e. Az egyenlőtlenségek felszámolása során különösen oda kell figyelnünk a vidéki közösségekre, ahol a gyermekek sokkal kevésbé férnek hozzá az oktatási és kulturális lehetőségekhez.

  Hannu Takkula (ALDE). – (FI) Elnök asszony! Nagyon nagy figyelmet kell szentelni a gyermekkor első éveinek és a kora gyermekkori oktatásnak és nevelésnek (ECEC). Ezért nagyon üdvözlendőnek tartom Honeyball asszony jelentését, amelynek árnyékelőadója voltam.

Ezzel a kiváló jelentéssel kapcsolatban szeretném hangsúlyozni, hogy a kisgyermekek esetében a nevelésre sokkal nagyobb hangsúlyt kell helyezni, mint az oktatásra. Mégpedig azért, mert az élet minden alapvető elemének az első néhány életévben alakulnak ki az alapjai, ezért valószínűleg igaz, hogy ha a gyerekek ekkor biztonságban nevelődnek, és biztonságban érzik magukat a környezetükben, akkor később is nagyobb esélyük lesz a sikerre.

Ezért nem annyira az oktatás, inkább a nevelés jelentőségét kell hangsúlyoznunk. Az oktatás ideje később jön el, és – ahogy már említettük – ez a jelentés az Európában létező különböző modelleket vizsgálja meg, és alaptétele az, hogy kora gyermekkortól kezdve biztosítanunk kell, hogy egyetlen gyermek se legyen kizárva, tehát mindenkinek meg kell adni a jó, teljes élet lehetőségét.

  Daniel Hannan (ECR). – Elnök asszony! Tavaly nyáron volt szerencsém az Ön választókerületébe látogatni, és az egyik nap elvittem a gyerekeimet a strandra. Néztem a két kislányomat, ahogy homokvárat építenek, és közben elfeledkeznek arról, hogy jön a dagály, mert annyira belefeledkeztek abba, hogy kagylókkal és ágakkal díszítsék fel a várukat.

Nem volt szívem szólni nekik, hogy mindjárt jön a dagály, és ma hasonló érzésem volt a szavazási jegyzéket olvasva. Történelmi jelentőségű események történnek – a gazdasági válság, a világ GDP-jében való részesedésünk jelentős csökkenése –, mi pedig a korai oktatásról és a Nemzetközi Munkaügyi Szervezettel szembeni kötelezettségeinkről beszélünk, és arról, hogy Szarajevó megkapja-e az Európa Kulturális Fővárosa címet.

Hadd mondjak egy kíméletlen és ijesztő statisztikai adatot: 1974-ben Nyugat-Európa 36%-kal részesedett a világ GDP-jéből; ez ma 26%; 2020-ban pedig 15% lesz. Mialatt mi a korai oktatás miatt aggódunk, és Európa egyesítésének népszerűsítésével és a The Raspberry Ice Cream War című képregény gyártásával vagyunk elfoglalva, gyermekeinket pedig a nevetséges „Captain Euro” olvasására ösztönözzük, addig a világban betöltött helyünket más, erősebb országok veszik át, amelyek megtanulták a decentralizáció és a decentralizált hatalom előnyeit.

El fog jönni az idő, amikor egykori dicsőségünk semmivé lesz, mint Ninive és Türosz dicsősége?

  Radvilė Morkūnaitė-Mikulėnienė (PPE). – (LT) Elnök asszony! Szeretnék reagálni arra a téves információra, amelyet Tomaševski úr mondott a ma délelőtti vita során. Azt állította, hogy a Litvániában élő lengyel kisebbséghez tartozó gyermekek nem tanulhatnak lengyel nyelven. Szeretném elmondani, hogy Litvániában megközelítőleg 200 000 lengyel származású litván állampolgár él, és 62 olyan iskola van, ahol csak lengyelül folyik az oktatás, továbbá 34 olyan iskola, ahol vannak lengyel osztályok is. Németországban 2 milliós lengyel kisebbség él, de nincs egyetlen állami iskola sem, ahol kizárólag lengyelek tanulnának. Elmondanám azt is, hogy Litvánia az egyetlen olyan ország, ahol a lengyel kisebbség a bölcsődétől az egyetemig lengyel nyelven tanulhat. Ez egyedülálló a világon. A lengyel Białystok egyetemnek kirendeltsége működik Litvániában, ez az egyetlen lengyel egyetem Lengyelország területén kívül. Egy felmérésben a Litvániában élő nemzeti kisebbségek képviselőinek 42%-a azt mondta, hogy az elégtelen litván nyelvtudás hátrányt jelent a munkakeresésnél. Furcsa, hogy Tomaševski úr a litván oktatási törvényt kritizálja, ami megegyezik a lengyel törvénnyel. Ezért azt a költői kérdést szeretném feltenni neki, hogy akkor tehát úgy gondolja, hogy a Lengyelországban élő nemzeti kisebbségekkel sem bánnak megfelelően?

  Anna Záborská (PPE). – (SK) Elnök asszony! Már felszólaltam a vitában, és üdvözöltem azt a tényt, hogy Honeyball asszony valamennyi képviselőcsoport számára elfogadható kompromisszumra törekedett.

Ennek ellenére a végső szavazáson tartózkodtam, mivel véleményem szerint a jelentés számos ponton beavatkozik a nemzetállamok ügyeibe. Ezt a legvilágosabban az a tény mutatja, hogy a jelentés üdvözli a barcelonai célkitűzéseket annak ellenére, hogy a barcelonai célkitűzések kudarcot vallottak éppen azért, mert puszta számokat tartalmaznak, amelyeket az EU központilag akar rákényszeríteni az egyes tagállamokra.

Véleményem szerint a tagállamoknak biztosítani kell, hogy maguk dönthessenek az iskolára felkészítő intézmények számáról, mivel ez nem pusztán mennyiségi, hanem minőségi és kulturális kérdés is. Nagyon sajnálom, hogy nem tudtam a jelentés mellett szavazni, de ez a jelentés egy számomra alapvető meggyőződést nem vett figyelembe.

  Miroslav Mikolášik (PPE). – (SK) Elnök asszony! A gyermekkor kétségkívül kulcsfontosságú az egyén testi, mentális és szociális fejlődése szempontjából. Ezért meg kell értenünk, hogy az iskolára felkészítő intézményekbe történő befektetések a jövőbeli növekedés biztosítékai. Számos tanulmány is igazolja, hogy ezek a befektetések középtávon és hosszú távon jelentős gazdasági és társadalmi előnyöket hoznak.

Az ilyen jellegű támogatás legjobb és legtermészetesebb módja a család mint a társadalom alapegységének védelme. A szülők a gyermekek első és legfontosabb tanítói, ezért a jogi keret nem tartalmazhat olyan rendelkezéseket, amelyek büntetik a szülőket azért, ha ők maguk akarnak gondoskodni gyermekeikről, főleg az első néhány évben. Ez a kérdés a tagállamok kizárólagos hatáskörébe tartozik. Az Unió feladata pedig az lenne, hogy koordinációval járuljon hozzá ahhoz, hogy az egyes tagállamokban javuljon a helyzet ezen a téren.

Állásfoglalásra irányuló indítvány B7-0193/2011

  Daniel Hannan (ECR). – Elnök asszony! A közös halászati politika támogatói gyakran hivatkoznak arra, hogy a halaknak nem állnak útjukba az országhatárok. És ezt úgy mondják, mintha valami új felismerésről lenne szó – ó, igen, a halak úszkálnak, ki gondolta volna!

A valóság azonban az, hogy az állomány megőrzésének biztos alapját csak az illetékesség és a tulajdonjogok képezhetik. Ha megnézzük azokat az országokat, amelyek sikeres politikát folytatnak a halállomány megőrzése terén – legyen szó akár a Falkland-szigetekről, akár Izlandról, Norvégiáról vagy Új-Zélandról –, akkor azt látjuk, hogy ezekben az országokban a halászok számára megteremtették a tulajdonosi szemlélet feltételeit, ezzel ösztönözve őket arra, hogy a halállományt megújuló erőforrásként kezeljék. Arisztotelésznek igaza volt abban, hogy ami senkié, arra senki nem fog vigyázni.

A közös halászati politika sajnos közös forrásként kezeli a halállományt, amelyhez minden nemzet egyenlőképpen hozzáférhet. Ez vezetett ahhoz az ökológiai katasztrófához, amely az Északi-tenger halállományának pusztulását okozza.

És még egy nagyon időszerű téma: az elmúlt évek során tanúi voltunk, hogy a makrélák a közös halászati politika vizeiről az izlandi felségvizekre vándoroltak. Attól tartok, hogy ezért most már izlandi tulajdonban vannak. Nincs értelme emiatt panaszkodni. Az izlandiaknak szerencséjük volt, nekünk meg nem. Lehet, hogy pár év múlva fordítva fog történni, és akkor nekünk lesz szerencsénk. Ha pedig addig is biztosítani akarjuk a halállomány megőrzését, akkor el kell ismernünk azoknak az embereknek a tulajdonjogát, akiké a tengerjog szerint a tenger.

Állásfoglalásra irányuló indítvány B7-0297/2011

  Peter Jahr (PPE). – (DE) Elnök asszony! A kőolaj világpiaci árának emelkedése nem az egyetlen oka a halászati ágazat válságának, mivel az üzemanyagok többnyire már adómentesek, és a növekvő világpiaci árak minden halászt érintenek a világon – az Európai Unión és azon kívül is. Másodszor pedig, a csekély összegű (de minimis) támogatásokra megállapított küszöbök emelése hozzájárulhat ahhoz, hogy a halászok környezetbarátabb és fenntarthatóbb módon dolgozhassanak és halászhassanak, és ezt a lehetőséget meg kell ragadni. Harmadszor pedig, az üzemanyagárak csökkentésével önmagában nem lehet elérni ezt a célt. Azt várom a tagállamoktól, hogy ezen a téren innovatív és hasznos megoldásokat dolgozzanak ki.

  Izaskun Bilbao Barandica (ALDE). – (ES) Elnök asszony! Először is szeretném kifejezni a spanyolországi Murcia régióban fekvő Lorca város lakói és a tegnapi földrengés 250 sérültje iránt érzett szolidaritásomat, valamint részvétemet kifejezni a nyolc halálos áldozat családjainak.

Képviselőcsoportomtól eltérően a közös állásfoglalási indítvány mellett szavaztam, mivel aggódom az ágazat nehéz helyzete miatt, amelyet tovább rontott az olajárak emelkedése.

Segítséget jelenthet ebben a nehéz helyzetben a de minimis támogatásokra vállalkozásonként hároméves időszakra megállapított 30 000 EUR 60 000 EUR-ra való felemelése. Hozzáteszem, hogy ez az emelés nem eredményez semmilyen emelést az uniós költségvetésben. Az emelés végrehajtásának biztosítania kell a környezeti és szociális fenntarthatóságot is, ugyanakkor nem szabad torzítania a tagállamok közötti versenyt.

Az Európai Halászati Alapnak továbbra is támogatnia kell az ágazatot, hogy csökkenjen a halászok fosszilis tüzelőanyagoktól való függősége, hogy az ágazat tevékenysége hatékonyabbá váljon, valamint hogy az ágazat olyan innovatív ötleteket kaphasson, amelyek új lehetőségeket teremtenek számára.

  Seán Kelly (PPE). – (GA) Elnök asszony! Örömmel támogattam ezeket az ajánlásokat.

– A halászat – akárcsak a mezőgazdaság – igencsak bizonytalan foglalkozás. Ki van szolgáltatva az időjárás szeszélyeinek, a kvótáknak és természetesen a rendelkezésre álló állománynak. Mindehhez most hozzájött még az olajárak hirtelen emelkedése.

A megoldásnak végeredményben az Európai Unión belülről kell majd érkeznie: az Európai Uniónak önellátóbbá kell válnia az általános energiaellátás terén, amihez nyilvánvalóan szükség lesz a megújuló energiaforrásokra is. Úgy gondolom, meg kell vizsgálnunk az eddig feltáratlan európai területeket is, amelyeket eddig azért nem tártunk fel, mert ez gazdaságilag nem volt kivitelezhető. Most ez változóban van. Úgy gondolom, hogy ha sikerülne növelni az Európán belülről érkező ellátást, az automatikusan levinné a világpiaci árakat is, és természetesen csökkentené a nem demokratikus rezsimektől való függésünket is az energiaellátás terén.

Állásfoglalásra irányuló indítvány B7-0286/2011

  Miroslav Mikolášik (PPE). – (SK) Elnök asszony! Teljes mértékben egyetértek azzal a felszólítással, hogy nemzeti és európai szinten is módszeresen meg kellene vizsgálni a releváns javaslatok hatását a kis- és középvállalkozásokra (kkv-k), mivel ezek az európai gazdaság gerincét képezik, és több mint 100 millió embernek adnak munkát.

A jelenlegi gyakorlat azonban azt mutatja, hogy az innovációk kezdeti szakaszában vagy a kezdő és kis innovatív vállalatok számára szükséges pénzügyi támogatáshoz való hozzáférés az EU-ban még mindig nem igazán megfelelő és nem egységes.

Ezt a heterogenitást megerősíti az is, hogy a 21 milliárd EUR összegű pénzügyi támogatás csupán 75%-a volt – közvetítő bankokon keresztül – maradéktalanul elérhető, és a mintegy 23 millió kkv-ból pusztán 50 000 részesült ebből.

  Gay Mitchell (PPE). – Elnök asszony! A Fine Gael tagjai felkértek, hogy négyünk nevében, akik az Európai Néppárt Képviselőcsoportjának tagjai vagyunk, én beszéljek erről a témáról.

Határozottan támogatnunk minden olyan intézkedést, amely a kis- és középvállalkozások (kkv-k) támogatására irányul, mint ez a jelenlegi is. Tudjuk, milyen fontos szerepet játszanak a kkv-k az ír és az európai gazdaságban egyaránt. Azonban nem tűnik megalapozottnak, hogy a KKTA szerepeljen ebben a jelentésben. Nekem úgy tűnik, hogy az aktuális propaganda szerint cselekszünk. Németországban most például azt mondják, hogy kétszer is átgondolják ezt az egész KKTA-t.

Tehát támogassuk a kkv-kat, de az ilyen jellegű intézkedésekbe ne vigyünk bele propagandát! A KKTA mellett is és ellen is szólnak érvek. A támogatást ne cseréljük fel ideológiára! Minden lehetséges támogatást meg kell adnunk a kkv-knak, de nem kell folyamatosan belekevernünk az ideológiát.

Mi a KKTA ellen szavaztunk, de nem szavaztunk az egész jelentés ellen, mert nem akartuk lassítani a kkv-k számára szükséges segítséget, és örülök a lehetőségnek, hogy ezt elmondhattam.

  Elnök. – Mitchell úr, szeretnék feltenni egy kérdést. Elmondaná, mit jelent az Ön által használt rövidítés?

  Gay Mitchell (PPE). – Elnök asszony! Örülök, hogy megkérdezte. Azt hittem, azt kérdezi majd, hogy az elején litvánul beszéltem-e! A KKTA a közös konszolidált társaságiadó-alap rövidítése.

  Elnök. – Gondoltam, hogy látogatóink is szeretnék tudni, miről van szó.

(Taps)

  Reinhard Bütikofer (Verts/ALE). – Elnök asszony! Csak azt akartam kérdezni, hogy az, amit Írországban nem szeretnek, már automatikusan propaganda?

  Gay Mitchell (PPE). – Elnök asszony! Itt nem arról van szó, hogy mit szeretnek vagy nem szeretnek Írországban. Európai parlamenti képviselők vagyunk, ezért elmondjuk az álláspontunkat. Nem más tagállamok képviselői fogják megmondani nekünk, hogy mit tegyünk. Nem vagyunk kötelesek hazánkban aszerint cselekedni, mit szeretnek más tagállamokban. Minden tagállam azért küldi ide a képviselőit, hogy azok a saját véleményüket képviseljék. A mi véleményünk pedig az, hogy a KKTA mellett szóló érvek – amelyeket Berlin most befeketít – egy átgondolatlan propaganda részét képezik. Hatékonyságára nincs bizonyíték. Vannak érvek mellette és ellene, és nem hagyjuk, hogy az aktuális politikai korrektség jegyében ránk kényszerítsék.

  Elnök. – A szavazatok indoklása következik.

  Hannu Takkula (ALDE). – (FI) Elnök asszony! A közös konszolidált társaságiadó-alap nagy kihívást jelentene az Európai Uniónak, mivel a 27 tagállam között nagy különbségek vannak. A tagállamok gazdasági struktúrája nagyon különböző, de az egységes piac miatt természetesen nagyon fontos egyenlő és méltányos versenyfeltételeket biztosítani az európai gazdaság gerincét képező kis- és középvállalkozások számára.

Jelenleg ez nincs biztosítva, és ezért nagyon fontos a kkv-k felülvizsgálata. Én Finnországban például egyértelműen azt látom, hogy a finn cégek nagyon messze vannak az egységes piac középpontjából, ezért a logisztikai költségek, a szállítási költségek jelentősen megnövelik a termékeik árát. Ezért az Európai Unión belül is különböző kompenzációs rendszerekre van szükség az adózás terén és más módszerekkel is, hogy a versenyhelyzet mindenki számára igazságosabb legyen.

Nagyon fontos, hogy ilyen jelentéseket dolgozzunk ki, és hogy figyelembe vegyük a távoli északi területek cégeit is, hogy azok egyenrangú félként versenyezhessenek más európai cégekkel.

  Seán Kelly (PPE). – (GA) Elnök asszony, először is, ami a KKTA-t illeti, egyetértek a képviselőcsoport vezetőjével, Gay Mitchell-lel, és ennek megfelelően szavaztam. Azonban most egy másik pontról szeretnék beszélni.

– Mégpedig arról, hogy ezzel az egyedi javaslattal kapcsolatban csak szóbeli módosításban merült fel a hamisítás kérdése. Ez sajnálatra méltó, mivel a hamisított termékek Európa-szerte hatalmas kárt okoznak a vállalkozásoknak, és ezt a kérdést eddig nem hangsúlyoztuk és nem kezeltük eléggé.

Sok hamisított termék harmadik országokból érkezik, és a harmadik országok kormányai megkönnyítik a behozatalukat, vagyis kedvező feltételeket teremtenek a hamisított termékek Európába irányuló exportjának. A „megnevezni és megbélyegezni” elv alapján fel kell lépnünk ezek ellen az országok ellen, mivel nagyon negatív hatással vannak a törvényesen működő európai vállalkozásokra. Itt az ideje, hogy kimondjuk: ezt többé nem tűrjük!

Jelentés: Judith A. Merkies (A7-0162/2011)

  Adam Bielan (ECR). – (PL) Elnök asszony! Gyorsabb fejlesztés, hatékonyság, költséghatékonyság és a versenyképesség növelése: ezek a gazdasági problémák kezelésének legjobb eszközei. Ezen célok eléréséhez együtt kell működnünk az innováció terén. E téren nagyon fontos, hogy nagyobb szerepet kapjon a polgárok kreativitása, például lehetővé kell tenni a munkavállalók számára, hogy javaslatokat tegyenek a munkafolyamatok javítására. Az innovációnak a fogyasztás is irányt mutathat; a polgárok kreativitása és a modern technológiák használata iránti igény összekapcsolásának jó példája az, amikor az európai fogyasztók maguk fejlesztenek ki iPhone-alkalmazásokat.

A vállalkozások, tudományos intézmények és polgárok közötti kapcsolat megteremtésével is erősíteni lehet a tudásalapot, és ez is fontos tényező az Innovatív Unió céljainak megvalósításában. Ebben az összefüggésben létfontosságú lesz az állami és helyi hatóságok aktív részvétele. Az innováció alapvető célja a magas életszínvonal fenntartása Európában. Remélem, hogy a javasolt erők részvétele hozzá fog járulni az innovációs folyamat előmozdításához és a gazdasági stabilizáció megvalósításához. Ezért támogatom a jelentést.

  Peter Jahr (PPE). – (DE) Elnök asszony! Sajnos tegnap nem volt lehetőségem felszólalni a vitában, holott jelen voltam. Szeretném támogatásomról tanúsítani azokat a felszólalókat, akik hangsúlyozták, hogy az innovációnak és a kutatásnak a mezőgazdasági ágazatban is szerepet kell kapnia. A mezőgazdaság nem valamiféle elavult ágazat – a mezőgazdaság modern, élettel teli ágazat, ahol jelen van a kutatás és az innováció.

Az európai mezőgazdaságnak legalább három fő kihívással kell szembenéznie: élelemmel kell ellátnia a lakosságot, biztosítania kell a környezet fenntartását és az energiatermelést. Ezek a részben nagyon eltérő célok ma és a jövőben is alapos tudományos hátteret kívánnak meg.

  Zbigniew Ziobro (ECR). – (PL) Elnök asszony! Támogattam az innovatív Unióról szóló jelentést. Az innováció természetesen döntő fontosságú Európa fejlődése szempontjából. Véleményem szerint a legfontosabb az innováció támogatása a kis- és középvállalkozások ágazatában, különösen az Európai Unió új tagállamaiban, amelyek ebben a tekintetben egy kicsit le vannak maradva. Hiszen – ahogy számos elemzés igazolja – éppen a kis- és középvállalkozások ágazatának alakulása fogja meghatározni, hogy az európai gazdaság a jövőben versenyképes lesz-e a világ vezető gazdaságaihoz képest.

Nem szabad elfelejteni, hogy – amint arra az Ernst & Young könyvvizsgáló cég kutatása rámutatott – az európai kisvállalkozások által kutatási támogatásra és új technológiák beszerzésére benyújtott pályázatok háromnegyedét a bankok sajnos elutasítják. A finanszírozás súlyos probléma, ezért sürgetnünk kell a tagállamokat, hogy támogassák ezen a téren a kis- és középvállalkozásokat. E nélkül a támogatás nélkül nem fognak tudni lépést tartani a fokozódó globális versennyel.

  Jacek Olgierd Kurski (ECR). – (PL) Elnök asszony! Támogattam az Európának a válság utáni világhoz való alkalmazkodásáról szóló érdekes és átfogó jelentést. Tettem ezt abban a reményben, hogy a jelentésben javasolt intézkedések csökkenteni fogják a különböző tagállamok fejlődése közötti, egyre nagyobb egyenlőtlenségeket, és lassítani fogják az „agyelszívás” folyamatát, amit a jelentés – véleményem szerint túl udvariasan – „szellemi mobilitásnak” nevez. Európa fenntartható fejlődésének biztosítására növelnünk kell az új uniós tagállamok innovációjának és kutatási programjainak előmozdítására szánt alapokat.

Ösztönöznünk kell a kormányokat, hogy a kutatásra előirányozott éves költségvetési eszközök emelése mellett állapítsanak meg egy minimális küszöbértéket arra nézve, hogy költségvetésük hány százalékát kell kutatásra és fejlesztési projektekre fordítaniuk. A jövőben azonban a kutatásra és fejlesztésre szánt összegek semmiképpen nem vezethetnek az Európai Unió aktuális prioritásaira – gondolok itt például a közös agrárpolitikára vagy a kohéziós politikára – vonatkozó költségvetési tervek csökkentéséhez, mivel ezek igen jól látják el feladataikat.

  Lena Ek (ALDE). – (SV) Elnök asszony! Tény, hogy az innováció hihetetlenül fontos Európa gazdasági és társadalmi fejlődése szempontjából. Ennek ellenére az EU-nak eddig nem volt semmilyen közös szabályozása az innovációra nézve. Ezért nagyon fontos, hogy a Bizottság és Geoghegan-Quinn biztos asszony előterjesztették ezt a javaslatot.

Ha most lefektetjük az alkalmazandó szabályokat, ebben a dokumentumban és az innovatív Unióban is nagyon határozottan egyszerűsítésre és a felesleges bürokrácia kerülésére kell törekednünk. A szabályok egyszerűsítése nagyon fontos, mivel minden kutató, minden iparág és minden kisvállalkozás szerint a bonyolult szabályok akadályozzák leginkább az uniós források felhasználását és az innováció helyzetének javítása érdekében történő közös, koncentrált munkát.

Ezenkívül sokkal hatékonyabb irányítást kell biztosítanunk. A valóban nagy projektekre kell fókuszálnunk, nem pedig sok különböző területre szétosztani a pénzt, mint ahogy más összefüggésekben is tesszük. Végezetül pedig, az innovatív Unió valóban jó eszköz lehet az éghajlat problémájának megoldásában. Köszönöm.

Állásfoglalásra irányuló indítvány B7-0296/2011

  Mitro Repo (S&D). – (FI) Elnök asszony! A háztartási alkalmazottak mindennapi élete gyakran bizonytalan, munkájuk gyakran nem hivatalos és alulértékelt. Egyenlőtlen, méltánytalan, nem megfelelő bánásmódban részesülnek.

A háztartási alkalmazottak általában migráns munkavállalók, és nagy részük illegálisan érkezett az adott országba. Nem szerepelnek semmilyen nyilvántartásban, kizsákmányolás fenyegeti őket, és ki vannak szolgáltatva munkáltatóiknak. A háztartási alkalmazottakról szóló ILO-egyezmény és a bevezetendő közös szabályok fontos szerepet tölthetnek be annak biztosításában, hogy a háztartási alkalmazottak emberi jogait és szociális jogait tiszteletben tartsák, nyomon kövessék és előmozdítsák.

Naivitás lenne azt állítani, hogy Európában nincsenek illegális háztartási alkalmazottak. Ez a modern kori rabszolgaság egyik formája. A háztartási alkalmazottak, aki többnyire nők, a legsérülékenyebb csoportok közé tartoznak. Nem mernek panaszt emelni a rossz bánásmód, az erőszak vagy a szexuális kizsákmányolás miatt. Nem csak az EU-n kívülről érkezőket érinti a kizsákmányolás, hanem uniós polgárainkat is. A háztartási alkalmazottak helyzetének javítása az Európa 2020 stratégia prioritásai közé kell, hogy tartozzon.

  Peter Jahr (PPE). – (DE) Elnök asszony! A háztartási alkalmazottak foglalkoztatásáról szeretnék beszélni. Először is egyetértek azokkal, akik szerint az ebben az ágazatban foglalkoztatottak – akik többnyire nők – méltányos jövedelemre és szociális szolgáltatásokra jogosultak. Azzal is egyetértek, hogy ebben az ágazatban különösen sok hihetetlen és igazságtalan dolog történik.

Azonban szeretném kérni, hogy a jogos követelések megvalósításakor figyeljünk oda a bürokrácia problémájára. Németországban például az a helyzet, hogy ha háztartási alkalmazottat akarok foglalkoztatni, akkor adótanácsadóra van szükségem, mivel olyan nagy a bürokrácia, és a törvényi előírások olyan bonyolultak. Ez sok idegeskedésbe, időbe és pénzbe kerül. Aki meg akar menekülni a bürokráciától, az gyakran készpénzben fizeti ki az alkalmazottait, és ezzel – akár akaratlanul is – hozzájárul az illegális foglalkoztatáshoz. Ezért kérem, hogy figyeljünk oda a bürokratikus terhekre!

Állásfoglalásra irányuló indítvány B7-0295/2011

  Peter Jahr (PPE). – (DE) Elnök úr! Képzett gazdálkodóként szeretnék még néhány észrevételt fűzni ehhez a témához. Először is egyetértek azzal, hogy csökkentenünk kell az antibiotikumok használatát, különösen az állattenyésztésben. „A lehető legkevesebb antibiotikumot!”: ezt a jelmondatot kell követnünk. Másodszor pedig, szükség van a status quo elemzésére, vagyis elemezni kell az uniós tagállamok jelenlegi helyzetére vonatkozó adatokat. Ebben az elemzésben nyilvánvalóan minden tagállamnak részt kell vennie. Harmadszor pedig, további tudományos vizsgálatokra van szükség a veszélyek elemzése és hatékony megelőzése érdekében. Negyedszer pedig, nincs szükség a kérdés megideologizálására. Az ideológia nem helyettesítheti a tudományt.

Jelentés: Marietje Schaake (A7-0112/2011)

  Mitro Repo (S&D). – (FI) Elnök asszony! Ez a jelentés méltó a támogatásunkra. Európát joggal tartják gazdasági nagyhatalomnak, és ugyanígy lehetne kulturális nagyhatalom is.

A kulturálisan sokszínű EU koherens, de különböző értékek közössége. A nemzetközi politikában a kultúra nagyon fontos szerepet játszik. A kultúra az emberi jogok közé tartozik, és minden nemzetnek joga van a kultúrához. A kultúra az emberi jóléttel és boldogsággal is összefügg.

A kulturális politika lehetővé teszi az EU számára, hogy olyan országokkal is kapcsolatokat építsen, amelyekkel semmiféle partnerségről nem történt megállapodás. Különösen fontos az új, demokratikusabb társadalmat építő észak-afrikai országokkal kapcsolatos kulturális dimenziók támogatása is. A kétoldalú fejlesztési és kereskedelmi megállapodásoknak nemcsak a szociális felelősségvállalás elemeit kellene tartalmazniuk, hanem kulturális elemeket is. Az Európai Külügyi Szolgálatban kulturális szakértőket is kellene foglalkoztatni, hogy a kultúra koherensebb és szisztematikusabb módon legyen az EU külpolitikájának része.

  Adam Bielan (ECR). – (PL) Elnök asszony! Az európai országok kulturális öröksége önmagában is érték. A tagállamok között számos kulturális különbség van, és a tagállamoknak olyan jó hírük van a világban, amely vonzza a külföldieket, akik meg akarják ismerni ezeket a kulturális forrásokat. Az Európai Unió identitásának és kulturális értékeinek támogatása megerősítheti gazdasági és politikai helyzetét.

Az új technológiák fontos szerepet kapnak a kultúra területén, és lehetővé teszik az alapvető emberi jogok gyakorlását. Az internet szerepe a polgárok tevékenysége és információkhoz való hozzáférés terén különösen azokban az országokban fontos, ahol cenzúra van. Az Uniónak ezért az egész világon támogatnia kell az internet szabadságát, és jelentős mértékben hozzá kell járulnia a zárt országok kultúrájának előmozdításához és az ott élő emberek figyelmének felhívásához. Ezenkívül a fiatal generációnak olyan következetes mobilitási stratégiára van szüksége, amely hozzájárul a tudomány és kultúra fejlődéséhez. Támogatom a kulturális diplomáciára vonatkozó intézkedéseket, amelyekhez a parlamenti delegációk munkája is hozzájárulhat. Ezért támogattam a jelentést.

  Zbigniew Ziobro (ECR). – (PL) Elnök asszony! A jelentésben szereplő kijelentések és észrevételek nagyon értékesek és helyénvalóak. Különösen azokra a kijelentésekre szeretném felhívni a figyelmet, amelyek szerint az Európai Uniónak kötelessége az egész világon előmozdítani a véleménynyilvánítás szabadságának, a sajtószabadságnak és az audiovizuális médiához való hozzáférés szabadságának tiszteletben tartását. Igencsak helyénvaló az is, hogy a jelentés felszólítja az Európai Bizottságot, hogy segítse elő az internet szabadságának globális védelmét, hiszen sokat hallunk és olvasunk az internet szabadságát fenyegető veszélyekről.

Örömmel állapítom meg, hogy alapvető európai értékekre hívjuk fel a figyelmet, de be kell vallanom, hogy némi szomorúsággal szavaztam erre a jelentésre. Hiszen a világ más részeit felszólítjuk az alapvető értékek betartására, de elfelejtjük, hogy ezeket néha az Európai Unió bizonyos tagállamaiban is megsértik. Jó példa erre az, ami Lengyelországban történik a kormánnyal szemben kritikus újságírókkal. Tömegesen küldik el őket a közszolgálati médiából, a kormány képviselői pedig megpróbálják beszüntetni a független, magántulajdonban lévő Rzeczpospolita című napilapot, amely Lengyelország második legnagyobb minőségi napilapja, és amely mellesleg kritizálja a kormányt. Az ilyen eseteket is el kellene ítélni a jelentésben szereplő kérdések kezelése mellett.

  Hannu Takkula (ALDE). – (FI) Elnök asszony! Nagyon fontos, hogy a külpolitikáról folytatott vitában a kulturális dimenziók is helyt kapjanak.

Azt hiszem, azért jutottunk erre a következtetésre, mert a közel-keleti események felhívták a figyelmünket arra, hogy évtizedekig nem foglalkoztunk a kulturális dimenzióval; jó példa erre az Európai Unió kapcsolata Szíriával. Szíriában 1963 óta szükségállapot van, amely lehetővé teszi a tárgyalás nélküli kivégzéseket, de ezzel nem sok európai vagy uniós delegáció foglalkozott. A kereskedelem és az üzlet előnyt élvezett az emberi jogokkal szemben.

Ahogy Repo úr is mondta, a kulturális dimenziónak az Európai Unió tekintetében is fontos részét képezik az emberi jogok. Ezt nem szabad elfelejtenünk! Az emberi jogokat és a demokráciát kell középpontba helyeznünk. Ezeket kell határozottabban támogatni az európai külpolitikában ahelyett, hogy pusztán gazdasági szempontból nézzük a dolgokat.

  Jacek Olgierd Kurski (ECR). – (PL) Elnök asszony! Támogattam az EU külső fellépéseinek kulturális dimenzióiról szóló érdekes jelentést. Ki ne támogatná az EU fellépését, amelyet világszerte végez a véleménynyilvánítás szabadsága, a sajtószabadság és az audiovizuális médiához való hozzáférés szabadsága terén?

Azonban az a benyomásom, hogy túl sokat foglalkozunk az Unión kívüli helyzettel, és túl keveset az Unión belüli normákkal. Gondolok itt például Lengyelországra, ahol a jelenleg kormányzó koalíció átvette a közszolgálati média felett az ellenőrzést, és rengeteg újságírót bocsátanak el, a jelenlegi helyzetet kritizáló műsoraikat pedig megszüntetik. Például olyan emberek veszítették el a munkájukat, mint Jacek Sobala, Anita Gargas, Jacek Karnowski és Wojciech Leszczyński. Joanna Lichocka, Tomasz Sakiewicz, Rafał Ziemkiewicz, Jan Pospieszalski, Grzegorz Górny, Tomasz Terlikowski, Bronisław Wildstein és Wojciech Cejrowski műsorait megszüntették – és ez csak néhány példa a sok közül. Lengyelországban megsértik a szólásszabadságot, és ez az egész Európai Unióra nézve szégyen.

Jelentés: Marie-Thérèse Sanchez-Schmid (A7-0143/2011)

  Hannu Takkula (ALDE). – (FI) Elnök asszony! Sanchez-Schmid asszony jelentésével kapcsolatban először is azt szeretném elmondani, hogy nagyon fontos az Európai Unióban felismernünk azt, hogy a kreatív iparágak és a kultúra is szerepet játszanak az Európai Unió gazdasági növekedésében. Méghozzá nagyon fontos szerepet: az EU GDP-jének 2,6%-át a kreatív iparágak adják, és ezek az iparágak foglalkoztatják az uniós munkaerő 3,1%-át. Ezért elmondhatjuk, hogy ez elmúlt években, sőt évtizedekben a kreatív iparágak a húzó ágazatok közé tartoznak, és ez így lesz a jövőben is.

A kulturális dimenzióval kapcsolatban nem szabad elfelejteni, hogy ez nem csak gazdasági növekedést jelent. Az emberi értékek növekedését is jelenti, és ezt soha nem szabad elfelejteni a kultúrával kapcsolatban! Ezért a kultúra hatásait nem szabad a GDP növekedésével mérni. El kell ismernünk, hogy az emberek nemcsak a mindennapos létharcban való részvételük révén járulnak hozzá a GDP növekedéséhez, hanem azáltal is, hogy az emberi értékeken alapuló, egyedi életet élnek, ezért meg kell teremtenünk ehhez a megfelelő feltételeket és körülményeket. Nekünk, az Európai Unió tagjainak ezt nem szabad elfelejtenünk, mivel az Unió nagyon gyakran túlságosan korlátozott képet közvetít magáról felénk, ami azt sugallja, hogy csak a gazdasági együttműködésre irányuló szervek uniójáról van szó, és így mi is elfeledkezünk az Unió tágabb értelméről.

Ami azt a kezdeményezést illeti, hogy Szarajevó 2014-ben kapja meg az Európa Kulturális Fővárosa címet, remélem, hogy ez a projekt meg fog valósulni. Mi, a Kulturális és Oktatási Bizottság tagjai valamennyien egyetértettünk ezzel az elképzeléssel és ezzel a projekttel, mivel 2014-ben lesz az első világháború kitörésének 100. évfordulója, és az első világháború kiváltó oka a szarajevói merénylet volt. A város az Európában végbement fejlődést szimbolizálja. Azt akarjuk demonstrálni, hogy 2014-ben a béke hosszú időszaka veszi kezdetét, vagy a béke hosszú időszaka folytatódik. A béke és stabilitás terén elért fejlődésben a balkáni országoknak is nagyobb mértékben részt kellene venniük. Ez minden bizonnyal hozzájárulna egy nagyobb Európa megteremtéséhez.

Állásfoglalásra irányuló indítvány B7-0281/2011

  Hannu Takkula (ALDE). – (FI) Elnök asszony! Ami azt a kezdeményezést illeti, hogy Szarajevó 2014-ben kapja meg az Európa Kulturális Fővárosa címet, remélem, hogy ez a projekt meg fog valósulni. Mi, a Kulturális és Oktatási Bizottság tagjai valamennyien egyetértettünk ezzel az elképzeléssel és ezzel a projekttel, mivel 2014-ben lesz az első világháború kitörésének 100. évfordulója, és az első világháború kiváltó oka a szarajevói merénylet volt. Ezért a város az Európában végbement fejlődést szimbolizálja. Azt akarjuk demonstrálni, hogy 2014-ben a béke hosszú időszaka veszi kezdetét, vagy a béke hosszú időszaka folytatódik. A béke és stabilitás terén elért fejlődésben a balkáni országoknak is nagyobb mértékben részt kellene venniük. Ez minden bizonnyal hozzájárulna egy nagyobb Európa megteremtéséhez.

A szavazáshoz fűzött írásbeli indokolások

Jelentés: Milan Zver (A7-0169/2011)

  Luís Paulo Alves (S&D), írásban. – (PT) A javaslat mellett szavazok, mivel a kezdeményezés az Európa 2020 stratégia két fő célkitűzésének elérésére irányul, azaz az iskolai lemorzsolódás arányának 15%-ról 10%-ra csökkentésére, valamint a felsőfokú végzettséggel rendelkezők arányának 31%-ról 40%-ra való emelésére 2020-ig. A „Mozgásban az ifjúság” kezdeményezés emellett a tanulmányi mobilitás helyzetének előmozdítására összpontosít, de alapvetőnek tartja annak biztosítását is, hogy az oktatás összhangban legyen a munkaerő-piaci szükségletekkel, és felruházza a fiatalokat a szükséges készségekkel és ismeretekkel. A mobilitás fontos a más kultúrák megismerése miatt, de egyúttal az egyén saját kultúrájának jobb megértéséhez is hozzájárul. Az EU népességének kevesebb mint egyharmada rendelkezik felsőfokú végzettséggel, míg az USA-ban 40% fölött, Japánban pedig 50% fölött van ez az arány, Európának tehát növelnie kell ezeket a számokat, hogy versenyképesebbé váljon az egyre növekvő globális gazdaságban.

  Roberta Angelilli (PPE), írásban. – (IT) Az elmúlt évek során az Európai Unió egyre nagyobb mértékben összpontosít a többi gazdasággal globális léptékben is versenyképes, tudásalapú társadalom megteremtésére. A „Mozgásban az ifjúság” kezdeményezéssel az EU 2020 stratégia kulcsfontosságú szerepet adott a fiataloknak, és ezzel az a célja, hogy 2020-ra elérje az öt fő célt a foglalkoztatás, a kutatás és innováció, az éghajlatváltozás és az energiaügy, az oktatás és a szegénység csökkentése területén. Ezek ambiciózus célok, mivel a jelenlegi helyzet annyira instabil, és arra kényszeríti a fiatalokat, hogy állandó bizonytalanságban éljenek, eltávolodva attól a kilátástól, hogy a jövőben megtalálhatják stabil munkahelyüket és helyüket a társadalomban. Lehetetlen lesz az európai polgárság hangulatának konszolidálása és a fiatalokban rejlő potenciál felszabadítása, hacsak a rendelkezésre álló eszközök nem biztosítják az ahhoz szükséges erőforrásokat, amelyek ahhoz szükségesek, hogy jól menjenek a dolgok.

A tagállamoknak tartózkodniuk kell az olyan megszorító intézkedések bevezetésétől, amelyek az oktatási rendszerből és a foglalkoztatásból való forráskivonással járnak. Ehelyett az olyan platformok kialakítására kell összpontosítaniuk, amelyek a munkáltatókat és munkavállalókat, az egyetemeket, üzleti vállalkozásokat, a helyi és regionális szervezeteket egyaránt magukban foglalják annak érdekében, hogy lehetőségeket kínáljanak az oktatási és a szakmai képzési ágazatban, és hogy biztosítsák a megfelelő mobilitást és a képesítések elismerését.

  Zigmantas Balčytis (S&D), írásban. – (LT) A jelentés mellett szavaztam. A fiatalokat különösen rosszul érintette a válság, az EU-ban a fiatal munkanélküliek aránya meghaladja a 20%-ot, kétszerese a felnőttekének, míg egyes tagállamokban meghaladja a 40%-ot. A gazdasági válság miatt a tagállamok csökkentik az oktatásba és képzésbe való beruházásaikat, ami közvetlen befolyással van a fiatalok jövőt illető kilátásaira, illetve az EU jövőjére. Az oktatásra fordított befektetés kétségkívül alapvető fontosságú a fenntartható növekedéshez és fejlődéshez, az ifjúsági programok és az oktatás finanszírozását pedig még gazdasági válság idején sem szabad jelen idejű költségnek tekinteni, hanem az Európa jövőjére fordított befektetésként kell felfogni. Úgy érzem, hogy az Európa 2020 stratégiában előírt „Mozgásban az ifjúság” kezdeményezés hozzájárulhat a fiataloknak szóló meglévő oktatási, mobilitási és foglalkoztatási programok megerősítéséhez, a tagállamokat pedig az EU 2020 stratégia célkitűzéseinek elérésére serkentheti.

  Elena Băsescu (PPE), írásban. – (RO) A Zver-jelentés mellett szavaztam. Jelenleg túl sok olyan fiatal van, aki nem használja ki teljes mértékben lehetőségeit az oktatásban és a szakképzésben. E problémák európai uniós szinten harmonizált cselekvést tesznek szükségessé, hogy a fiatalok felkészültebben léphessenek a munkaerőpiacra. Olyan politikákra van szükségünk, amelyek kiterjednek azokra a lépésekre, amelyeket a fiataloknak kell megtenniük, amikor az oktatás területéről átkerülnek a foglalkoztatáséra. Úgy vélem, alapvető fontosságú a fiatalok és a különböző ifjúsági szervezetek számára, hogy részt vegyenek a döntéshozatali folyamatban. És segít megerősíteni bennük a valahová tartozás érzését és hogy tevékenyen hozzájárulhatnak az ifjúsági stratégia alakításához. A „Mozgásban az ifjúság” fő célkitűzésének az európai kohézió növelésének kell lennie. Az EU-nak a saját pénzügyi eszközeit kell bevetnie a fiatalok megsegítésére azzal, hogy hatékonyabban használja az Európai Beruházási bankot és az Európai Beruházási Alapot.

  Regina Bastos (PPE), írásban. – (PT) A „Mozgásban az ifjúság” kezdeményezés az Európa 2020 stratégia része. 28 olyan intézkedést mutat be, amelyek arra irányulnak, hogy az oktatási és képzési rendszerek jobban igazodjanak a fiatalok szükségleteihez, az uniós tanulmányi támogatás igénybevételére vagy egy másik országban tartott képzésen való részvételre bátorítva őket. A kezdeményezés célja az ifjúsági mobilitás növelése annak biztosítása érdekében, hogy 2020-ra az EU-ban minden fiatalnak legyen lehetősége a külföldi tanulmányokra.

A jelentés – amely megérdemelte, hogy igennel szavazzak rá – a külön figyelmet érdemlő helyzetek sorára figyelmeztet. Annak érdekében, hogy ez a kezdeményezés ne csak koncepció formájában létezzen, az szükséges, hogy a tagállamok vállaljanak kötelezettséget mind a pénzügyi támogatás, mind pedig annak végrehajtása tekintetében, és fontos az is, hogy uniós költségvetést fogadjanak el hozzá.

Alapvető fontosságú, hogy leküzdjük a mobilitás gyakorlati akadályait és gátjait, és kiegészítő mechanizmusokat kell bevezetni annak érdekében, hogy a fogyatékkal élők ugyanolyan lehetőségeket kapjanak, mint bárki más. Nem kevésbé fontos a középfokú oktatásban részt vevő diákok mobilitása, a Comeniushoz hasonló programokat pedig jobban kellene népszerűsíteni a tagállamokban.

  Jean-Luc Bennahmias (ALDE), írásban. – (FR) Noha az európai ifjúsági munkanélküliség számadatai aggasztóak – 2011 januárjában a 25 év alattiak munkanélküliségi aránya 20,6%-ra nőtt az EU-ban –, a 2020-as stratégia irányadó, „Mozgásban az ifjúság” kezdeményezéséről szóló jelentés felhívja a tagállamokat arra, hogy növeljék az oktatás, a képzés és a mobilitás területébe való beruházásaikat. A fiatalokkal kapcsolatos politikákat – függetlenül attól, hogy a korai, folyamatos vagy szakoktatást és -képzést érintik-e – beruházásként, nem pedig költségként kell felfogni. Az, hogy a hangsúlyt a humántőkére helyezzük, alapvető fontosságú európai társadalmaink jövője szempontjából. A különféle érintett szereplők közötti szinergiák kiemelése, a fiatalok függetlenségének kialakítása, a fiatalok oktatásból való lemorzsolódásának megállítását célzó intézkedések megtétele, a szakképzés és a szakmai gyakorlat fontosságának megerősítése, a képzési rendszerekre vonatkozó kötelező erejű európai minőségi keretrendszer elfogadása: ezek azok a jó elgondolások, amelyeket most nemzeti szinten kell közölnünk. Ennek az az oka, hogy a 2020-ig tartó stratégia sikere a végrehajtásáért felelős tagállamok kezdeményezőkészségétől és politikai akaratától függ, mivel e politikák jobbára nemzeti hatáskörben maradnak.

  Sergio Berlato (PPE), írásban. – (IT) A „Mozgásban az ifjúság” az Európa 2020 stratégia egyik kiemelt kezdeményezése, amelynek célja az intelligens, fenntartható és inkluzív gazdasági növekedés előmozdítása. A „Mozgásban az ifjúság” a fiatalok oktatása és képzése mobilitás eszközével történő javításának – és ilyen módon a munkaerőpiacra történő belépése megkönnyítésének – menetét vázolja fel. A legfrissebb adatok szerint a 18 és 24 év közötti európai fiatalok 14,4%-a morzsolódott le az iskolai képzésből a középfogú képzés elvégzése előtt, és az Európai Unió népességének kevesebb mint egyharmada rendelkezik felsőfokú végzettséggel, szemben az Egyesült Államok körülbelül 40%-os és Japán 50%-os arányával. Alapvető fontosságú, hogy a fiatalok ki tudják fejleszteni magukban azokat a készségeket és képességeket, amelyek lehetővé teszik számukra a munkaerőpiacra történő belépést, illetve hogy tevékeny módon járuljanak hozzá az Unió növekedéséhez.

Ennélfogva teljes mértékben elfogadom és bátorítom a kezdeményezést, amelynek célja az iskolai lemorzsolódás arányának 10%-ra csökkentése és a felsőfokú végzettséggel rendelkezők arányának 2020-ig 31%-ról 40%-ra növelése. Végezetül pedig úgy vélem, hogy a kiváló minőségű oktatás és képzés elengedhetetlen a korszerű munkaerőpiac követelményeinek való megfeleléshez.

  Izaskun Bilbao Barandica (ALDE), írásban. – (ES) Mivel szükség van az európai oktatási és képzési rendszerek fejlesztésére szolgáló keretrendszer kialakítására, támogattam a jelentést. A „Mozgásban az ifjúság” kezdeményezésnek politikai jellegű kezdeményezésnek kell lennie ahhoz, hogy előmozdíthassa a ma ifjúságának szóló oktatási, mobilitási és foglalkoztatási programokat, és hogy ösztönzőként szolgálhasson a tagállamok számára az Európa 2020 stratégia céljainak eléréséhez.

  Maria Da Graça Carvalho (PPE), írásban. – (PT) Üdvözlöm az előadónak az azzal a beruházással kapcsolatos elképzelését, amelyet az európai fiatalok érdekében kell végrehajtani. A tanulmányi mobilitás, valamint az európai diákok első munkahelyhez jutása esélyeinek javítása előmozdítja az európai identitás és polgárság megerősödését, következésképpen növeli a fiataloknak az Unió demokratikus folyamataiban való részvételét. Erre figyelemmel támogatom a tanulmányi mobilitás minőségének és hozzáférhetőségének szavatolására irányuló erőfeszítéseket, és szeretném kiemelni azt, hogy az előadó megemlítette, hogy fontos szorgalmazni azt, hogy minél több tagállam csatlakozzon a Bizottság Mobilitásminőségi Chartájához.

  Nessa Childers (S&D), írásban. – A „Mozgásban az ifjúság” fantasztikus kezdeményezés, és határozottan támogatom a képviselőcsoportot azzal, hogy teljes mértékben támogatom.

  Nikolaos Chountis (GUE/NGL), írásban. – (EL) A jelentés a „Mozgásban az ifjúság” programra hivatkozik, amely lehetővé teszi a fiatalok és az ifjúsági szervezetek számára, hogy többet tegyenek európai szinten (szemináriumok, találkozók, utazások révén), és hogy az EU pénzügyi támogatásával tevékenyen vegyenek részt a fiatalokkal kapcsolatos politikákról folytatott vitákban. A jelentés kedvező tulajdonságai közé sorolható az oktatáshoz való hozzáférés fontosságára való gyakori hivatkozás, az oktatási és képzési kiadások csökkentésének elvetése és az oktatás és képzés finanszírozása annak érdekében való növelésére irányuló felhívás, hogy – változatlan feltételek mellett – mindenki rész tudjon venni ebben a programban. Lehetővé teszi a szomszédos országok fiataljainak részvételét is, és hangsúlyozza a munkahelyi hátrányos megkülönböztetés elutasításának szükségességét. Nagy fontosságot tulajdonít a gyakornoki lehetőségek pragmatikus rendszerének, amely mindenki számára lehetővé teszi, hogy tisztességes bérhez valamint társadalombiztosításhoz jusson, hogy ne lépjenek a valódi munkahelyek helyébe. Mivel azonban vannak a jelentésnek bizonyos olyan részei is, amelyek az általam ellenzett bolognai oktatási politikára jellemzőek, azaz például a „piaci szükségleteknek” megfelelő programok kialakításának szükségességére hivatkozik, ami pedig véleményem szerint veszélybe sodorhatja a programot, tartózkodtam.

  Carlos Coelho (PPE), írásban. – (PT) Ma a fiatalok jelentik a globális gazdasági és pénzügyi válság által leginkább érintett egyik csoportot. Az EU-nak és a tagállamoknak kötelessége az olyan konkrét, hatékony intézkedések támogatása, amelyek – a jobb oktatás, képzés és a mobilitás révén – lehetővé eszik a munkaerőpiacra való átmenetet. A „Mozgásban az ifjúság” kezdeményezés az erre a törekvésre magára adott reakció, amely válaszokat kínál a fiatalok előtt álló problémákra, és segítséget nyújt nekik ahhoz, hogy sikeresek legyenek a tudásgazdaságban.

Az ifjúsági munkanélküliséggel kapcsolatos elfogadhatatlan számadatok ellenére úgy vélem, hogy az oktatás és képzés minősége, a munkaerőpiacba való megfelelő integráció, és az ifjúsági mobilitás melletti határozott lekötelezettség kulcsfontossággal bír a fiatalokban rejlő potenciál kiaknázása és az Európa 2020 stratégia céljai elérése szempontjából.

Ráadásul – noha ez a kezdeményezés a foglalkoztatásra mint végeredményre összpontosít – nem hagyja figyelmen kívül az oktatáshoz, az ifjúság részvételéhez, az aktív polgári léthez, a mobilitáshoz, a nyelvtanuláshoz és a nem formális oktatás területe szempontjából alapvető fontosságú készségek egész sorához kapcsolódó kérdéseket.

Az előterjesztett jelentés mellett szavaztam, és a fenntartható növekedéshez elengedhetetlenül szükséges kezdeményezés jelentős pénzügyi támogatását kérem.

  Giovanni Collino (PPE), írásban. – (IT) A „Mozgásban az ifjúság” kezdeményezés fontos hivatkozási pontul szolgál a fiatal európai polgárok számára. Pénzügyi tekintetben mindenekelőtt újabb lökést ad a fiatal diákok mobilitásával kapcsolatos európai projekteknek, javítja az európai iskolákat, serkentve az egyesült Európa jelentőségével kapcsolatban folytatott kutatást és vitát, és megmutatva, mit is tud felkínálni. A „Mozgásban az ifjúság” kezdeményezésnek az európai kulturális modell meghatározásáról folytatott vitához való hozzájárulása sem kevésbé fontos. A különböző intézmények közötti együttműködés és a különféle – az egyes országokban az uralkodó osztályok politikai tudatosságától is függően más és más módon tanított – diszciplínák területén folytatott tanulmányok szintén meghatározó elemét képviseli az európai identitás meghatározásának. Biztosítanunk kell, hogy fiataljainkon keresztül ezek az identitások valóban európaiak legyenek, és nem szabad engednünk, hogy a jövőben fiataljaink számára az egyedüli oktatási modell az amerikai legyen, noha mostanáig – természetesen az is fontos hivatkozási pont volt. Az Európai Uniónak valamennyi szükséges eszköz a rendelkezésére áll ahhoz, hogy felkínálja a világ számára értékeit é azzal kapcsolatos elképzeléseit, hogy miként szeretné, hogy gyermekei majd felnőjenek.

  Mário David (PPE), írásban. – (PT) A fiatalokat dinamizmusuk, óriási nagylelkűségük és a tanulásra és az alkalmazkodásra való óriási kapacitásuk jellemzi túlnyomórészt. Annak az Európának, amelynek van jövője, és amelynek az a célja, hogy egyre versenyképesebb és dinamikusan legyen, szüksége van erre a tőkére. Az Európa 2020 stratégiába foglalt „Mozgásban az ifjúság” program ennélfogva a fiatalokat támogató programok fontos gyűjteménye, amely ambiciózus, ugyanakkor igen egyértelmű célkitűzésekkel rendelkezik, amelyben magamat látom, és amellyel kapcsolatban azt remélem, hogy azok az emberek, akikre irányul, jelentős számban vesznek majd részt benne. A kezdeményezés kiáll annak szükségessége mellett, hogy több fiatal kapjon jobb hozzáférést a munkaerőpiachoz, ami felettébb aktuális cél, figyelemmel a fiatalok körében tapasztalható munkanélküliségnek a számos tagállam esetében elért szintjére. Hangsúlyozni szeretném az európai fiatalok mobilitása fontosságának a mind az oktatásuk, mind pedig munkás életük során szentelt figyelmet. Ez az oktatás a kultúrák és a helyszínek széles sora esetében biztosít olyan oktatást, amely komplettebb és gazdagabb, ugyanakkor hozzájárul az „európai tulajdonjog” valódi érzetének kialakításához, amely majd segítséget nyújt az európai polgárságnak a Szerződésekben foglalt koncepciójának megszilárdításához. Hogy támogassam és megerősítsem ezeket az intézkedéseket, igennel szavaztam a jelentésre.

  Marielle De Sarnez (ALDE), írásban. – (FR) A hallgatói mobilitási programok – például az Erasmus, az Erasmus Mundus és a Comenius – egyre több jelöltet vonzanak. Továbbra is vannak azonban gyakorlati akadályai a mobilitásnak, különösen a vízumok és a más nyelvű egészségügyi dokumentumok beszerzése, az ösztöndíjak külföldre való utalása, és a más tagállamban megszerzett képesítések elismerése tekintetében. 2004-ben, amikor az Erasmus Mundus csereprogram – a Parlament nagy többségének segítségével – elindult, rávettem az Európai Bizottságot a program minőségének biztosítására szolgáló szükséges intézkedések megtételére. Létrejött az „Európai Mobilitásminőségi Charta”. És most – hét év elteltével – még mindig megvannak ugyanazok az akadályok. Ezért szerette volna az Európai Parlament megismételni, hogy mennyi megnövelt összegű beruházás szükséges az oktatásba és képzésbe. Az európai mobilitási program valamennyi fiatal előtt való megnyitása – függetlenül tanulmányi vagy szociális hátterüktől – kulcsfontosságú a munkaerőpiachoz való jobb hozzáférésük szempontjából. Itt az ideje, hogy a tagállamok valós kötelezettséget vállaljanak a kiváló minőségű képzés valamennyi fiatal európai számára való garantálására.

  Christine De Veyrac (PPE), írásban. – (FR) Mivel a fiatalok jelentik Európa jövőjét, és mivel felelőtlenség volna, ha a fiatalok nem jelentenének számunkra prioritást akkor, amikor körülbelül 20%-os munkanélküliség sújtja őket, határozottan támogattam az Európa oktatási és képzési rendszerének javításáról szóló Zver-jelentést. Számos, a hirtelen a munkáltatók egyre nagyobb igényeivel találkozó diák számára valódi megpróbáltatást jelent a munkaerőpiacra való lépés. Ezért üdvözölte nagyon melegen az Európai Parlament a „Mozgásban az ifjúság” jelentésben szereplő javaslatokat: a felsőoktatásba való beruházás növelését, a nemzetközi mobilitási programok kidolgozását, a nem formális képzés keretében megszerzett kompetenciák elismerését, a korai iskolai lemorzsolódás elleni küzdelmet, és a fiatalok munkaerő-piaci beilleszkedésének támogatását.

  Diogo Feio (PPE), írásban. – (PT) Az oktatás és képzés iránti elkötelezettség a fiatal európaiak képzettségének javítása érdekében – ez az egyik kulcsfontosságú célkitűzése az Európa 2020 stratégiának, valamint egyben olyan eszköz is, amely véleményem szerint létfontosságú a munkanélküliség elleni küzdelemben és a vállalkozói szellem ösztönzésében. Ennélfogva üdvözlöm a „Mozgásban az ifjúság” kezdeményezést, különösen a hallgatói mobilitást támogató és ösztönző és a képesítések elismerésével kapcsolatos aspektusát, valamint hogy fontosnak tartja az iskolarendszeren kívüli oktatás és a kötetlen tanulást, amelyek gyakran ugyanolyan fontosak vagy fontosabbak, mint az iskolarendszerű oktatás.

Amennyiben Európa sikerrel kívánja elérni az innovációra, a kutatásra és képzésre különös hangsúlyt fektető Európa 2020 stratégia ambiciózus célkitűzéseit, akkor jobban képzett fiatalokba kell beruháznia, az oktatás olyan formáit választva, amelyek jobban szolgálják a jövőbeni munkaerő-piaci beilleszkedést, és különös figyelmet fordítanak a fiatalokat a jövőre valóban felkészítő tudásra.

  José Manuel Fernandes (PPE), írásban. – (PT) A jelentés a „Mozgásban az ifjúság” kezdeményezésről szól, amely – a remények szerint – az oktatási és képzési rendszerek javítására szolgáló keretrendszert alkot. Egyike az Európa 2020 stratégia kiemelt kezdeményezéseinek, amelyeknek egymáshoz kapcsolódó prioritásait az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés alkotja. A kezdeményezés 28 kulcsfontosságú cselekvésből és konkrét intézkedésből áll, amelyek célja a fiatalok oktatásának és képzésének a mobilitáson és foglalkoztathatóságon keresztül való javítása, az Európa 2020 stratégiának az iskolai lemorzsolódás arányának 10% alá csökkentésével kapcsolatos célkitűzésének elérése, a felsőfokú végzettséggel rendelkezők arányának 2020-ig 31%-ról 40%-ra történő növelése, és a jelenleg körülbelül 21%-os munkanélküliség (különösen a fiatalok körében tapasztalható munkanélküliség) csökkentése. Ennélfogva – és mivel „Az első EURES-állásod” ifjúsági képzési program támogatója vagyok – nincs is más lehetőségem, mint hogy egyetértsek a jelentésben megfogalmazott javaslatokkal, és a jelentés mellett szavaztam, tudván azt, hogy az EU-nak folytatnia kell – és meg kell erősítenie – a fiataljainkat támogató valamennyi intézkedését. Csak ilyen módon teremthetjük meg az erősebb és a még inkább a szolidaritáson és az integráción alapuló Európát.

  João Ferreira (GUE/NGL), írásban. – (PT) A jelentés témája és hatálya azt fejezi ki, hogy az – elkerülhetetlen módon – fontos kérdésekkel foglalkozik, egyes esetekben korrekt módon, más esetekben pontatlanul vagy nagyon elégtelen módon, egyes helyeken pedig ellentmondásos.

Fontos kérdéseket említ meg – konkrétan a preambulumbekezdésekben –, például a felsőoktatásra fordított beruházások fokozatos csökkenését, a tandíjak emelkedését és következésképpen a társadalmi szakadék mélyülését, de e kérdéssel az állásfoglalás főszövege már nem foglalkozik megfelelően. Megemlíti azokat a problémákat, amelyekkel sok fiatal pénzügyi szempontból szembesül a mobilitási programokban való részvétellel kapcsolatban, így a nagyarányú iskolai lemorzsolódás problémáját, és a fiatalok körében jelentkező munkanélküliséget, illetve a bizonytalan állásokat.

Ez még nyilvánvalóbbá teszi a jelentés ellentmondásait: az úgynevezett Európa 2020 stratégia célkitűzéseinek elfogadásával olyan irányvonalat hirdet, amely az általa meghatározott problémákhoz vezet: a bizonytalan állásokhoz és a fiatalok munkanélküliségéhez. Egyfelől kiáll a fiatalok munkahelyi hátrányos megkülönböztetésének felszámolása mellett. Másfelől pedig a gyakornoki munka megemlítésével implicit módon kitárja az ajtót az ilyen munkavállalók eltérő státusa előtt, és téved az „atipikus és bizonytalan állásokra vonatkozó védintézkedéseket” illetően.

Ezen okok miatt tartózkodtunk a zárószavazáson.

  Ilda Figueiredo (GUE/NGL), írásban. – (PT) Nem elegendő érdekes elveket kinyilvánítani, ha a valóságot figyelmen kívül hagyjuk. Az emberek és a társadalom fejlődésének biztosításához az élet legelső éveitől kezdődően tartó jó minőségű oktatás szükséges. A jó minőségű közoktatás forrásai azonban egyre szűkösebbek, a diákok az ösztöndíjak hiányával, munkanélkülivé váló családokkal és tanulmányaik félbehagyásával kénytelenek szembesülni, ahogyan történik mindez például Portugáliában, ahol a kormány megszorító politikákat gyakorol.

A valóságot pedig az e területeken való leszakadás jelenti. Az állam – a válságra hivatkozva – visszavonul, ami veszélybe sorolja szociális szerepét, valamint azt eredményezi, hogy az oktatáshoz, a tudáshoz és a kultúrához való hozzáférés esetében elmélyíti az egyenlőtlenségeket. Az eredmény a szociális egyenlőtlenségek megsokszorozódása és elmélyülése.

A valóság a Portugáliához hasonló tagállamokban az iskolák ezreinek bezárását, a munkanélküliség mértékének a fiatalok körében való növekedését, valamint tanárok ezrei munkájának bizonytalanná válását, továbbá az állami felsőoktatási rendszer krónikus alulfinanszírozását és a tandíjak növekedését jelenti. A valóság az, hogy a kultúrára szánt forrásokat elégtelen szintűre nyesik vissza.

Mindennek a legkomolyabb aspektusa az, hogy a helyzet ennél is tovább romlik, ha a Nemzetközi Valutaalap (IMF), az Európai Központi Bank (EKB) és az Európai Bizottság által összeállított agresszív beavatkozási programot végrehajtják.

  Pat the Cope Gallagher (ALDE), írásban. – (GA) A „Mozgásban az ifjúság” program az EU 2020 stratégia szempontjából központi jelentőségű kezdeményezés. A „Mozgásban az ifjúság” program célja a felsőoktatásban való részvétel ösztönzése az Unióban, az oktatás és képzés minőségének javítása, valamint a hallgatói mobilitás növelése a meglévő európai programok hatékonyságának javításával.

  Elisabetta Gardini (PPE), írásban. – (IT) A jelentés egy kulcsfontosságú elemmel járul hozzá az európai politikához, amelynek arra kell irányulnia, hogy ellássa az európai fiatalokat az ahhoz szükséges eszközökkel, hogy az egyre nagyobb mértékben globalizálódó munkaerőpiacon versenylépesebbek tudjanak lenni. A hallgatói mobilitás központba helyezése kell egyen az első lépése a fiatalok foglalkoztatási lehetőségei kiszélesítésének. Sajnos a fiatalok körében megnyilvánuló munkanélküliséggel kapcsolatos számadatok számos tagállamban aggodalomra és a helyzet átgondolására adnak okot. A fiataloknak az európai intézmények és ifjúsági szervezetek közötti párbeszéd ösztönzése révén való támogatása jó kezdet, de nem tekinthető a végső célnak. Készen kell állnunk arra, hogy meghallgassuk őket, hogy hitelesek legyünk és bizalmat ébresszünk bennük. Csak ilyen módon tudjuk megteremteni azt az Európát, amelyre az új generációk lehetőségként, nem pedig béklyóként tekintenek majd.

  Louis Grech (S&D), írásban. – A Zver-jelentés mellett szavaztam. Annak érdekében, hogy az EU 2020 stratégia „Mozgásban az ifjúság” kiemelt kezdeményezése sikeres lehessen, az uniós intézményeknek a valamennyi tagállam által támogatott pragmatikus, átfogó és széles körű politikát kell kialakítaniuk, amely a szakképzés, a szakmai képesítések, az egész életen át tartó tanulás és a szakmai gyakorlat területének a munkaerőpiachoz való kapcsolására összpontosít annak biztosítása érdekében, hogy mindegyik tagállam valóban a magáénak tudja az uniós oktatási rendszert. A „Mozgásban az ifjúság” kezdeményezés célja az oktatásból és a képzésből a munkaerőpiacra való átmenet megkönnyítése az európai fiatalok számára. E politikai kezdeményezés egyik célja az iskolai lemorzsolódás arányának csökkentése és a felsőfokú végzettséggel rendelkezők arányának növelése, aminek pedig az az oka, hogy az iskolából való korai kimaradás ellentétes a munkaerőpiac dinamikájával és igényeivel, és általában közvetlenül ütközik Európa gazdasági és szociális fenntarthatóságával. Következésképpen valamennyi munkaerő-piaci szereplőnek – köztük a szakágazatokkal, üzleti vállalkozásokkal, szakszervezetekkel, minisztériumokkal és a foglalkoztatásügyi szolgálatokkal – részt kell vennie az arról folytatott strukturált párbeszédben, hogy miként garantálható a fiatalok szakmai integrációja, miként mozdítható elő az iskolarendszerű és az iskolarendszeren kívüli képzés, és végül hogy miként dolgozható olyan oktatási rendszer az EU-ban, amely képes a szakmai életút biztonságát biztosítani a fiatalok számára.

  Mathieu Grosch (PPE), írásban. – (DE) Ez a jelentés ismételten rámutat, mennyire fontos az európai fejlődés számára a fiatalok mobilitásának előmozdítása minden területen. Az oktatás és képzés valamennyi területén el kell érni a tanulmányi programok és a nekik megfelelő kölcsönös elismerés összehangolását, különösen a kézműves szakmák területén, ahol még sok tennivaló van.

Az érintett országokban az illetékes oktatásügyi hatóságoknak jobban kell ellenőrizniük azt, hogy szükség van-e a további akadályok felszámolására ott, ahol az ilyen akadályok jöttek létre az adminisztráció szintjén vagy a szakmai szervezetek szintjén.

A gyakornokok mobilitása több szakma esetében is a jobb elismertséghez vezet, és meggátolja a szociális dömpinget, mivel progresszív mérce van, ami azt jelenti, hogy az ugyanolyan szintű végzettségért ugyanaz a fizetség jár.

  Sylvie Guillaume (S&D), írásban. – (FR) A közmondás szerint „az utazás szélesíti a látókört. Ebből a nézőpontból kiindulva támogatom a Zver-jelentés által védelembe vett azt az elképzelést, hogy a fiatalok oktatásának és mobilitásának finanszírozása az Európa jövőjébe való beruházás, nem pedig a költségvetésre nehezedő további teher, még a mostani nehéz gazdasági helyzet ellenére sem. Ráadásul nem szabad, hogy valakit a szociális háttere vagy a pénzügyi helyzete akadályozzon meg abban, hogy hozzáférhessen a külföldre utazás lehetőségeihez. Hasonlóképpen nem lehet akadály a fogyatékosság sem, és ezért kell további forrásokat elkülöníteni a fogyatékkal élő fiatalok számára. Végezetül jogilag kötelező erejű jogokat kell megállapítani annak érdekében, hogy meg lehessen előzni azt, hogy a fiatal gyakornokok az alkalmi munkák és a kizsákmányolás áldozataivá váljanak.

  Juozas Imbrasas (EFD), írásban. – (LT) Igennel szavaztam a dokumentumra, mivel felismeri, hogy alapvető fontosságú a mobilitás gyakorlati akadályainak és gátjainak felszámolása, valamint a külföldön eltöltött idő és a más uniós országokbeli képesítések elismerésének további előmozdítása. A jelentés emellett elismeri, hogy a fogyatékossággal élők a mobilitás terén még több akadályba ütköznek, mint a fogyatékossággal nem rendelkezők, ezért kiegészítő mechanizmusokat kell bevezetni annak érdekében, hogy ugyanolyan lehetőségeket kapjanak, mint bárki más. Emellett a családos (pl. gyermeket nevelő) diákoknak szintén kiegészítő támogatást kell nyújtani, hogy le tudják küzdeni az oktatási mobilitásban való részvételük során tapasztalható egyedi kihívásokat. A színvonalas mobilitás meghatározó tényező a fiatalok interkulturális tanulása, személyes fejlődése és többnyelvűsége érdekében. A jelentés végeredményként a foglalkoztatást helyezi a középpontba, a foglalkoztatás pedig valóban az oktatáshoz, ugyanakkor az ifjúsági részvételhez és az aktív polgársághoz is kapcsolódó probléma. A meglévő programoknak ezért a továbbiakban is hangsúlyt kell helyezniük az aktív polgárságra és a kulcsfontosságú kompetenciák fejlesztésére, a nem formális oktatásra és az európai civil társadalom támogatására. Annak érdekében, hogy az új stratégia ne csak fogalom formájában létezzen, létfontosságú, hogy a tagállamok vállaljanak kötelezettséget mind a pénzügyi támogatás, mind az egyes országokban való nemzeti végrehajtás tekintetében, és hogy uniós költségvetést fogadjanak el hozzá. A tagállamoknak úgy kell tekinteniük, hogy ez hosszú távú befektetés, nemcsak a fiatalok oktatásába, hanem az egyes országok és az EU egészének jövőbeni kilátásaiba is.

  Cătălin Sorin Ivan (S&D), írásban. – (RO) A „Mozgásban az ifjúság” programnak adott támogatásom magától értetődő, és elvi megfontolásokon nyugszik. A Bizottság javaslatát ugyanakkor az általunk szükségesnek vélt kiegészítésekkel javasoltuk ellátni.

A Kulturális és Oktatási Bizottságban és az Európai Parlament plenáris ülésén probléma nélkül elfogadott jelentésben hangsúlyoztuk, hogy mennyire fontos a végrehajtási folyamatban való tagállami részvétel, illetve hogy a végrehajtást az Európai Bizottság ellenőrizze.

Kértük azt is, hogy a sikeres programok – mint például az egész életen át tartó tanulás programja – kapjanak több támogatást az új többéves pénzügyi keretben, illetve hogy legyen hatékonyabb a programok koordinációja.

Megfelelő figyelmet kell fordítani a gyűjtőprogram középpontjában elhelyezkedő fiatalokra, továbbá munkahelyeket és a kedvező megerősítés lehetőségeit kell megteremtenünk számukra, mivel ők azok az európai polgárok, akiktől a jövőben függeni fogunk.

  Giovanni La Via (PPE), írásban. – (IT) A jövőbe tekintő Európában a fiatalokkal való foglalkozásnak prioritásnak kell lennie. Ha lehetővé tesszük számukra, hogy a legmegfelelőbb tanulmányokat folytassák, ha megkönnyítjük számukra az idegen nyelvek tanulását, ha lehetővé tesszük számukra, hogy a megfelelő készségekkel felszerelkezve lépjenek a munka világába, illetve hogy új oktatási vagy munkakörnyezetbe jussanak el, az azt jelenti, hogy az egy gazdasági és kulturális olvasztótégelyben összegyűlt egyetemi hallgatók és a fiatal munkavállalók energiái révén az Európai Unió valamennyi országának jövőjét építjük. Ma mindennél jobban hiszek az egységes Európában, az ötletek és projektek bölcsőjében, ezért szavaztam igennel Zver úr jelentésére. Az EU 2020 stratégia tekintetében a tudás és lehetőségek hálózatának megteremtése – nemcsak a fiatalok, de a tanárok és mindenki más számára is, aki az oktatás és képzés területén dolgozik – azt jelenti, hogy oxigénhez juttatjuk az energiákat, amelyeket azon fiataljaink mobilitásának felhasználásával fel kell szabadítanunk, akiknek meg kell tanulniuk a jövő Európájában élni.

  Constance Le Grip (PPE), írásban. – (FR) Igennel szavaztam Milan Zver „Mozgásban az ifjúság: Európa oktatási és képzési rendszerének javítását szolgáló keretprogram” című jelentésére. A jelenésben végig fontos szerepet kap az uniós szinten bevezetett különféle, az ifjúsági mobilitást megkönnyítő programok támogatása, amelyek mind az új ismeretek és kompetenciák elsajátítása, mind pedig a valódi európai polgári tudat kialakítása szempontjából kedvező hatásúak. Fontos, hogy európai szinten 2013-at követően növeljük az európai mobilitási programokra – például az Erasmus és a Leonardo da Vinci számára – elkülönített forrásokat, és hogy állandóvá tegyük őket annak érdekében, hogy minél több fiatal hasznot hajthasson belőlük – nemcsak a diákok, de a gyakornokok, fiatal szakemberrel és a fiatal mezőgazdasági termelők is. Hiszem azt is, hogy – figyelemmel az ilyen módon megszerezhető kompetenciákra – el kell mozdulni a különféle típusú gyakornoki programok, az iskolarendszeren kívüli vagy kötetlen tanulás kereteiben megszerzett képesítések nagyobb elismerése felé. Végezetül hangsúlyozni szeretném, hogy a fiatalság körében tapasztalható munkanélküliség leküzdésének egyik meghatározó módja, ha az oktatási és képzési rendszereket folyamatosan a munkaerőpiac állandóan változó igényeihez igazítjuk.

  Elżbieta Katarzyna Łukacijewska (PPE), írásban. – (PL) Az oktatási és képzési rendszerek kérdése napjainkban teljesen más és új jelentőséget nyer el, mint amilyennek például egy évtizeddel ezelőtt vagy még korábban rendelkezett. Európa különböző részein az oktatás olyan szintjeivel találkozhatunk, amelyek eltérőek, ezért ahhoz nem férhet kétség, hogy e területen szükség van a helyzet javítására. Fontos, hogy a fiataloknak lehetősége legyen arra, hogy aktív szerepet játsszanak a munka világában, és a legtágabb értelemben vett civil társadalomban is. Én magam igen tevékenyen veszek részt mind a „Fiatalok lendületben” programban, mind pedig az Európai Önkéntes Szolgálat munkájában, amely a „Fiatalok lendületben” program operatív tevékenységeinek egyike. Ennélfogva úgy vélem, hogy fontos az Európai Parlament számára, hogy folytatni tudja a hasonló intézkedések támogatását.

A mostani időkben nem feledkezhetünk meg a fiatalokról. Lehetőséget kell kapniuk a fejlődésre és segítséget kell nyújtani számukra, hogy új készségekre tehessenek szert az egyre nemzetközibbé váló gazdaságban. A „Mozgásban az ifjúság” nemcsak az aktívvá válásra és a munkába állásra kínál lehetőséget a fiataloknak, de – mindenekelőtt – módot teremt saját korlátaik és gyengeségeik leküzdésére, és esélyt ad a fejlődésre. Ez az, amiért elfogadtam Zver úr jelentését. Köszönöm.

  David Martin (S&D), írásban. – A jelentés mellett szavaztam. A „Mozgásban az ifjúság” a Bizottság intelligens, fenntartható és inkluzív növekedést elősegítő Európa 2020 stratégiájában szereplő hét kiemelt kezdeményezés egyike. A „Mozgásban az ifjúság” kezdeményezés 28 fontos tevékenységből és konkrét intézkedésből áll, amelyek célja a fiatalok oktatásának és képzésének javítása a mobilitás révén, valamint az oktatásból a munkaerőpiacra való átmenet megkönnyítése. Ez mára különösen fontos lett, mivel a fiatalokat – akik a globális pénzügyi válság által legsúlyosabban érintett társadalmi csoportok egyikét jelentik, miközben nekik volt a legkisebb szerepük a válság előidézésében – támogatni kell a munkaerőpiacra való bejutásban, hogy biztosíthassák saját jövőjüket, egyszersmind támaszt nyújthassanak a gazdaságnak. A fiatalok a jövő döntéshozói, éppen ezért létfontosságú, hogy most kifejleszthessék azokat a kompetenciákat, készségeket és ismereteket, amelyek révén az elkövetkező években aktívan hozzá tudnak járulni az Európai Unió növekedéséhez és fenntartható jövőjéhez, és megvalósítják az EU növekedési stratégiájában kitűzött célokat.

  Nuno Melo (PPE), írásban. – (PT) Az Európa 2020 stratégiával összefüggésben a fiatalok ismeretei és készségei alapvető fontosságúak az intelligens, inkluzív és fenntartható növekedés célkitűzéseinek eléréséhez. Ily módon a fiataloknak meghatározó szerepe van a 2020-ra kitűzött öt uniós kiemelt cél – foglalkoztatás, kutatás és innováció, éghajlat és energia, oktatás, a szegénység elleni küzdelem – megvalósításában. A „Mozgásban az ifjúság”, az Európa 2020 stratégia egyik kiemelt kezdeményezése azt célozza, hogy a meglévő európai programok hatékonyabb kihasználása révén növelje a felsőoktatás vonzerejét Európában, javítsa az összes oktatási és képzési szint általános színvonalát, valamint fellendítse a hallgatói és munkavállalói mobilitást. Ennélfogva alapvető fontosságú, hogy a kezdeményezés mellett szavazzunk, hogy a jövőben olyan fiataljaink lehessenek, akik egyre képzettebbek, és felkészültek az Európa 2020 stratégia célkitűzéseinek megvalósítására.

  Louis Michel (ALDE), írásban. – (FR) A „Mozgásban az ifjúság” kezdeményezés az oktatási célú mobilitás szerepét hangsúlyozza, de a mobilitás annak biztosítása szempontjából is alapvető fontosságú, hogy a fiataloknak oktatása megfeleljen a munkaerő-piaci igényeknek, ennek eredményeként pedig alapvető fontosságú, hogy a fiatalok megkapják a szükséges készségeket és ismereteket.

Sajnos a fiatalok jelentik az egyik olyan társadalmi csoportot, amelyet a globális pénzügyi válság a legnagyobb mértékben sújtott, és amelynek támogatást kell nyújtani a munkaerőpiacra való belépéshez, és hogy képesek legyenek saját jövőjük formálására és a gazdaság támogatására. Az oktatás és a képzés kulcstényező a nagyobb prosperitás és a nagyobb társadalmi kohézió európai megteremtését illetően. A hallgatói mobilitás egyértelműen az Európa 2020 stratégia egyik központi komponense. Számos lehetőséget kínál a diákok intellektuális emancipációjára, az iskolai oktatásból való lemorzsolódás, a munkanélküliség és a szegénység leküzdésére, valamint a felsőoktatásban, de a szakképzésben és szakoktatásban is megvalósuló nemzetközi együttműködés kialakítására.

A hallgatói mobilitás emellett az európai integráció egyik fő kihívását is jelenti. Mindazonáltal e mobilizálódásnak olyan pénzügyi erőforrásokkal kell megvalósulnia, amelyek megfelelnek az ambícióknak és együtt kell járnia a mobilitás gyakorlati akadályainak felszámolásával.

  Andreas Mölzer (NI), írásban. – (DE) A globális gazdasági válság hatásai különösen a fiatalokat sújtották drasztikusan szerte a világon, de az EU-ban is. A fiatalok munkanélkülisége az EU-ban elérte a 21%-ot. ehhez járul az a tény, hogy e fiatalok 15%-a lemorzsolódott az iskolából, és így nincs a munkaerőpiacon hasznosítható semmiféle végzettségük. Az EU-nak az a célja, hogy ezt az arányt 2020-ig 10%-ra csökkenti, az egyetemi vagy műszaki főiskolai végzettséggel rendelkezők arányát pedig 31%-ról 40%-ra növeli. Ahhoz, hogy e célok elérhetők legyenek, szükség van az oktatások és képzések, valamint a végzettségek egész EU-ra kiterjedő elismerésére. Ez az egyetlen módja a fiatalok nagyobb mobilitása elérésének is, amelynek szintén az a célja, hogy segítséget nyújtson számukra az új kultúrákkal és társadalmakkal való megismerkedéshez annak érdekében, hogy az elkövetkező években lehetőségük legyen sikereket elérni hazájukon kívül önmagukban is. Emiatt a még meglévő akadályokat fel kell számolni, az eljárásokat pedig egyszerűsíteni kell, a meglévő programokat pedig ki kell terjeszteni, valamint támogatni kell azokat.

Tartózkodtam a szavazáskor, mivel úgy véltem, hogy nem vitattuk meg, hogyan érhetnénk el a minőségileg eltérő oktatási és képzési módszerek révén megszerzett végzettségek kölcsönös elismerését. Ez különösen igaz a szakmákra, amelyekre vonatkozóan nincs egységes minősítés sehol szerte Európában, amely szerint elvégezhető volna a végzettségek értékelése.

  Franz Obermayr (NI), írásban. – (DE) A globális gazdasági válság különösen a fiatalokra nézve járt súlyos következményekkel, azaz jelentősen megnőtt a munkanélküli és az iskolából lemorzsolódó fiatalok aránya. A fiatalok gyakran találják magukat kilátások nélkül. Erre figyelemmel fontos az uniós fiatalok mobilitásának fokozása annak érdekében, hogy – szükség esetén – nagyobb esélyük legyen arra, hogy egy másik munkaerőpiacon találjanak munkát. Ennek a végzettségek, valamint az oktatások és képzések kölcsönös elismerése az alapja. A jelentésről való szavazáskor tartózkodtam, mivel semmilyen kézzelfogható megoldást nem javasol arra a problémára, hogy miként történhetne meg a kölcsönös elismerés, ha számos területen – természetesen – minőségileg eltérő oktatási és képzési módszerek vannak.

  Justas Vincas Paleckis (S&D), írásban. – (LT) Az Európai Unió tagállamainak azzal kell szembenézniük, hogy a fiatalok körében nagy a munkanélküliség aránya. Egyes országokban ez az arány már a 21%-ot is elérte. Ez duplája a felnőttek átlagos munkanélküliségi arányának. A jelentés mellett szavaztam, mivel iránymutatást ad arra nézve, miként javítható a fiatalok oktatásának minősége, és miként csökkenthető körükben a munkanélküliség aránya. Egyetértek a jelentésnek azzal a províziójával, amely szerint fontos, hogy az olyan új programok kialakítására összpontosítsunk, amelyek lehetővé teszik a fiatalok számára a munkának a tanulmányokkal való összeegyeztetését. Ez kulcsfontosságú az olyan fiatalok számára, akik szeretnének tanulni, de saját maguknak kell pénzügyileg fenntartaniuk. A program fő célkitűzéseinek egyike az iskolából lemorzsolódók számának csökkentése – a lemorzsolódás ugyanis növeli a foglalkoztatásból és a társadalomból való jövőbeni kirekesztődés kockázatát. Növelnünk kell a fogyatékkal élők és a gyermekes fiatalok támogatását annak érdekében, hogy részt tudjanak venni a mobilitási programokban, és hogy teljes mértékben ki tudják használni e lehetőséget a tanulás, a munka és a magánélt közötti egyensúly megteremtése érdekében. A mobilitási programokhoz való hozzáférésnek nem csupán az egyetemi hallgatók számára kell lehetségesnek lennie, hanem az alacsony képzettségű fiatalok és az általános iskolai tanulók számára is. A fiatalok számára az is lényeges, hogy színvonalas és kötelező szakmai gyakorlatok révén több gyakorlati ismeretre és tapasztalatra tegyenek szert.

  Georgios Papanikolaou (PPE), írásban. – (EL) Az emblematikus „Mozgásban az ifjúság” kezdeményezés az Európai Bizottság intelligens, fenntartható és inkluzív növekedést elősegítő Európa 2020 stratégiájában szereplő hét kiemelt kezdeményezés egyike. A kezdeményezés a diákok mobilitására összpontosít, de hozzáadott értéke abban rejlik, hogy a munkaerőpiac igényeinek megfelelő és a szükséges készségeket és ismereteket biztosító oktatást vár. E kezdeményezést össze kell kapcsolni „Az EU ifjúsági stratégiája” című jelentéssel, amelyet az Európai Parlament 2010-ben fogadott el, és amely új, erős, európai stratégiát igyekszik meghatározni a következő tíz évre, hogy amikor az ifjúsággal kapcsolatos kérdések vetődnek fel, Európa egységes politikai keretrendszert tudjon kialakítani. Annak biztosítása érdekében, hogy ez ne maradjon puszta kijelentés, a felelősség általánosan a tagállamokat terheli, és sajnálatraméltó, hogy a közelmúltbeli nemzeti reformprogramok nem számolnak az Európa 2020 stratégiában kitűzött célokkal annak ellenére, hogy valamennyien elismerjük: a kutatásba és oktatásba való beruházás jó hozamot biztosító, hosszú távú befektetés, amely egyértelműen az európai polgárok jövőbeni prosperitása elébe megy.

  Maria do Céu Patrão Neves (PPE), írásban. – (PT) A jelentés az Európa oktatási és képzési rendszerének javítását szolgáló keretprogram létrehozásáról szól. Ez az intézkedés az Európai Bizottság intelligens, fenntartható és inkluzív növekedést elősegítő Európa 2020 stratégiájának részét képező „Mozgásban az ifjúság” kezdeményezés kiemelt fellépéseinek egyike. Az a célja, hogy konkrét intézkedéseken keresztül, a mobilitás révén és az oktatásból a munkaerőpiacra való átmenetük megkönnyítése révén mozdítsa elő a fiatalok oktatásának és képzésének helyzetét. Igencsak aktuális kérdésről van szó, mivel a fiatalokat – a globális pénzügyi válság által leginkább sújtott társadalmi csoportok és az e helyzet kialakulásáért legkevésbé felelős csoportok egyikeként – jövőjük támogatása és a gazdaság előmozdítása érdekében támogatni kell a munkaerőpiachoz való hozzáférésük tekintetében. A mobilitás már önmagában is az oktatásból a munkaerőpiacra való átmenet motorjaként működhet. Ezért a kiváló minőségű oktatás biztosítását és ezzel egyidejűleg az oktatásnak a valamennyi fiatal számára hozzáférhetővé tételét az oktatási mobilitás egyik legfontosabb aspektusának tartom. Az említett okok miatt a jelentés mellett szavaztam.

  Phil Prendergast (S&D), írásban. – A „Mozgásban az ifjúság” program lehetőséget nyújt a fiatalokban rejlő potenciál felszabadítására, és lehetővé teszi számukra az Unió intelligens, fenntartható és inkluzív növekedéséhez való hozzájárulást. A „Mozgásban az ifjúság” kezdeményezés támogatja az egész életen át tartó tanulást és az Európai Bizottság „új munkahelyhez új készségek” elnevezésű kezdeményezését. A „Mozgásban az ifjúság” célja az európai felsőfokú oktatás színvonalának javítása, valamint a hallgatói és munkavállalói mobilitás fellendítése a meglévő európai programokon keresztül. Az Európa 2020 stratégia kimondja, hogy „2020-ra minden európai fiatalnak lehetőséget kell biztosítani, hogy tanulmányai egy részét külföldön végezze”. A mostani gazdasági válság súlyosan érintette a fiatalokat, és a fiatalok körében a munkanélküliség aránya a felnőttek átlagának kétszerese. Ez az Európa előtt álló kihívások közül az egyik legnehezebb, és létfontosságú, hogy a tagállamok erre ne az oktatásba való beruházásaik csökkentésével reagáljanak. Biztosítanunk kell, hogy fiataljaink lehetőséget kapjanak a tanulásra és – ha úgy kívánják – tanulmányaik külföldön való folytatására, mivel az oktatásba való jelenbeli beruházás jobban felkészíti az EU-t a jövőben jelentkező kihívások leküzdésére.

  Paulo Rangel (PPE), írásban. – (PT) Akkor, amikor a fiatalokat a globális pénzügyi válság hatásai különösen nagyon mértékben sújtják, mindent meg kell tenni annak biztosítása érdekében, hogy szert tehessenek azokra a készségekre, végzettségekre és ismeretekre, amelyek lehetővé teszik számukra, hogy tevékeny módon járuljanak hozzá az Európai Unió növekedéséhez és fenntartható jövőjéhez. A „Mozgásban az ifjúság” kezdeményezés az Európai Bizottság intelligens, fenntartható és inkluzív növekedést elősegítő Európa 2020 stratégiájában szereplő hét kiemelt kezdeményezés egyike. 28 fontos tevékenységből és konkrét intézkedésből áll, amelyek célja a fiatalok oktatásának és képzésének javítása a mobilitás révén, valamint az oktatásból a munkaerőpiacra való átmenet megkönnyítése. Ezért nagyon fontos a hatékony végrehajtását és az azoknak a célkitűzéseknek az elérését biztosító feltételek kialakítása, amelyekre ez a kezdeményezés irányul.

  Robert Rochefort (ALDE), írásban. – (FR) A recesszió arculcsapásként érte az európai fiatalokat: míg ötből egy fiatal munkanélküli, a fiatalok 40%-át részmunkaidőben foglalkoztatják. Ezzel összefüggésben támogatom Zver úr jelentését, amely a fiataloknak szóló oktatási és szakképzési rendszerek javítására irányuló ajánlások sorára tesz javaslatot. Miközben fel kell lépnünk azért, hogy a lehető legnagyobb legye a felsőfokú oktatásban részt vevők száma, és tevékenyen fel kell lépnünk az iskolai lemorzsolódással szemben – az európaiaknak csupán 31%-a rendelkezik egyetemi diplomával, szemben az Egyesült Államokra jellemző 40%-kal és a Japánra jellemző 50%-kal –, arról is gondoskodnunk kell, hogy a friss diplomások foglalkoztathatók legyenek. A jelentés több javaslatot is tartalmaz ennek elérésére vonatkozóan: az üzleti vállalkozások és az egyetemek közötti kommunikáció javítása, az egyetemi programok és struktúrák nagyobb mértékben való hozzáigazítása a munkaerőpiac sajátos igényeihez, a magas színvonalú, méltányos jövedelmet biztosító és a fiatal szociális jogait tiszteletben tartó szakmai gyakorlatoknak a tanulmányi programokba való bevezetése.

  Raül Romeva i Rueda (Verts/ALE), írásban. – Az olyan programoknak, mint például az egész életen át tartó tanulás programjainak (Erasmus, Leonardo da Vinci, Comenius, Grundtvig), a Marie Curie-nek, az Erasmus Mundus programnak és a „Fiatalok lendületben” programnak juttatott finanszírozást növelni kell. A szakbizottság nemzetközi együttműködési hálózatok létrehozását javasolja az egyetemeken, a virtuális mobilitás felhasználásával. A mobilitási programokat elérhetővé kell tenni a szakképzésben részt vevők, a tanárok és a fiatal munkavállalók számára. Kérjük az iskolai, szakiskolai és egyetemi képesítéseknek az egész EU-ra kiterjedő elismerését. Ragaszkodunk ahhoz is, hogy fontos két idegen nyelvet – például a szomszédos országok nyelveit – minél fiatalabb kortól tanulni. Végül kérjük a fogyatékkal élő fiatalok, a fiatal szülők és azok további támogatását, akik vissza szeretnének jutni az oktatásba.

  Licia Ronzulli (PPE), írásban. – (IT) A jelentés mellett szavaztam, mivel kiemeli, hogy – ami az Európa 2020 stratégia célkitűzéseit illeti – mennyire fontos a fiatalok számára, hogy multidiszciplináris oktatáshoz jussanak. Ezzel összefüggésben szükségessé válik a fiatalok arra való ösztönzése, hogy tanulmányaikat egyetemi szinten folytassák. Ha valaki túl korán lép a munka világába, az növeli a későbbi munkanélküliség, valamint az összemérhetően alacsonyabb életszínvonal kockázatát.

Ennélfogva ennek nagy gazdasági és társadalmi költségei lehetnek, valamint negatív hatással lehet az Unió fenntartható gazdasági növekedésére, valamint arra való képességére, hogy a jövőben javítani tudja globális versenyképességét. Ugyanezen okok miatt úgy vélem, hogy a multikulturális, többnyelvű és gyakorlatias oktatás alapvető a jövő polgárainak formálása szempontjából, különösen, ha ezt a „Mozgásban az ifjúság” kezdeményezéshez hasonló mobilitási programokkal érik el.

  Oreste Rossi (EFD), írásban. – (IT) Jelenleg túl sok fiatal morzsolódik le az iskolából túl korán, és nem elegen használják ki a felsőfokú oktatás lehetőségeit. Ez veszélybe sodorja azon végzettségek mennyiségét, amelyekre a jövőben Európának szüksége lesz. A „Mozgásban az ifjúság” kezdeményezés arra törekszik, hogy 2020-ig valamennyi európai fiatal számára megnövelje az oktatási mobilitás lehetőségeit, megadva nekik az őket a piaci igényekre felkészítő oktatást annak érdekében, hogy zökkenőmentesebb legyen az oktatásból a munka világába való átment. Ezek miatt még inkább tudatosítanunk kell az iskolákban és üzleti vállalkozásokban annak szükségességét, hogy hálózatokat hozzanak létre, szakmai gyakorlatokkal bővítve a fiatalok gyakorlati ismereteit. A kezdeményezés középpontjában a fiatalok állnak, de nem szabad megfeledkeznünk azokról a fogyatékkal élő fiatalokról, akiknek ugyanezen tanulmányi és munkalehetőségeket kell szavatolni.

  Joanna Senyszyn (S&D), írásban. – (PL) Elfogadtam az Európa oktatási és képzési rendszereinek javításáról szóló jelentést. Támogatom a fiatalokra irányuló valamennyi oktatási program kiterjesztését. A „Mozgásban az ifjúság” kezdeményezés mellett forrást és politikai támogatást kell adni a programoknak, így például az Erasmus-, a Leonardo da Vinci-, a Comenius-, a Grundtvig-, a „Fiatalok lendületben” és a Marie Curie-programnak. E programok jelentős sikert értek el az Unióban. Nagyszámú, különféle hátterű fiatallal foglalkoznak (az Erasmus ösztöndíjjal 1998 és 2010 között külföldre utazó lengyel diákok száma 93 807 volt) és hozzájárulnak a fiatalok szerephez juttatáséhoz és az erős európai civil társadalom megteremtéshez. Ezek nagyon hatékony programok, amelyek esetében az egyetlen résztvevőre eső költség nagyon alacsony, ugyanakkor a forrásokat nagyszámú résztvevő használja. A fiatalok mobilitásának előmozdításához szükség van a gyakorlati akadályok felszámolására.

Az Erasmus programban részt vevő diákok körülbelül egyharmada tapasztalt olyan problémákat, amelyek a más országok oktatási rendszereivel kapcsolatos bizonytalanságok, valamint a hazai és a külföldi tanulmányok egymással való megfeleltetésének és folytonosságának hiánya miatt támadtak. Támogatni a külföldön töltött idő és a más uniós országokból származó képesítések elismerését. A megoldásra váró egyéb problémák között szerepelnek még a vízumok megszerzésével kapcsolatos nehézségek, a különböző nyelveken kiállított orvosi papírok, valamint az ösztöndíjak hordozhatósága külföldi út esetén. A mobilitást illetően a fogyatékkal élők még több akadállyal találják magukat szemben, mint azok, akiknek nem kell fogyatékkal élniük. További mechanizmusokat kell kialakítani annak biztosítására, hogy a fogyatékkal élők mindenki mással azonos lehetőségekhez juthassanak.

  Nuno Teixeira (PPE), írásban. – (PT) A „Mozgásban az ifjúság” kezdeményezés az Európa 2020 stratégia hét kezdeményezésének egyike. 28 fontos tevékenységből áll, amelyek célja a fiatalok oktatásának és képzésének javítása a mobilitás révén, valamint a fiatalok munkaerőpiacra való átvezetése.

Azt, hogy a jelentés milyen fontos akkor, amikor Európa kemény időket él, a különböző tagállamok munkanélküli fiataljainak egyre növekvő aránya támasztja alá, azzal a következtetéssel, hogy ez a korcsoport jelenti a globális pénzügyi válság által legsúlyosabban érintett csoportok egyikét. Ennélfogva alapvető fontosságúnak tartom az iskolai lemorzsolódás csökkentésére, a diplomások számának növelésére, és az oktatás és a szakképzés vonzóbbá tételére irányuló intézkedések alkalmazását. Az oktatás iránti elkötelezettséget nem költségként, hanem a jövőbe való befektetésként kell tekinteni.

Ennélfogva úgy véljük, hogy fontos a már meglévő mobilitási és oktatási/képzési programokba való újbóli beruházás, továbbá fontos a célzott gyakornoki munka európai szintű minimumkövetelményeinek megállapítása, mivel a célzott gyakornoki munkát nem foglalkoztatásnak kell tekinteni, hanem a gyakorlati készségek elsajátításának.

Végül szeretném hangsúlyozni annak szükségességét, hogy a „Mozgásban az ifjúság” kezdeményezés sikeréhez partnerségek formájában szükséges összehangolni az intézkedéseket a nemzeti, regionális és helyi hatóságokkal.

  Niki Tzavela (EFD), írásban. – (EL) A Milan Zver úrnak a Bizottság „Mozgásban az ifjúság” elnevezésű kezdeményezéséről szóló jelentése mellett szavaztam. A kezdeményezés célja annak biztosítása, hogy intézkedéseket tegyenek az iskolából lemorzsolódók problémájának leküzdése, valamint a felsőfokú végzettséggel rendelkező európaiak számának növelésére irányuló ösztönzők kialakítása érdekében. A jelentés szerint nagyon fontos annak biztosítása is, hogy az oktatás megfeleljen a munkaerőpiac igényeinek, és olyan készségeket és ismereteket nyújtson, amelyekre az európai fiataloknak szüksége van.

  Viktor Uspaskich (ALDE), írásban. – (LT) Fiataljaink biztonságos jövőjének megteremtése közel áll a szívemhez. Sajnos a litván fiatalok kilátásai elég sötétek. Litvániában a fiatalok körében a munkanélküliség 34%-os, ami majdnem 14%-kal magasabb az uniós átlagnál. Az uniós statisztikák szerint csupán két olyan európai uniós tagállam van, ahol az ifjúsági munkanélküliség aránya magasabb, mint Litvániában. Azokat a litván fiatalokat pedig, akiknek mégis sikerül munkát találniuk, gyakran kényszerítik kedvezőtlen feltételekkel rendelkező munkaszerződés elfogadására. További erőfeszítéseket kell tennünk három fő prioritás végrehajtására: először a vállalkozói készségek előmozdítása érdekében; másodszor a fiatalok foglalkoztathatóságának javítása érdekében az oktatásnak a munkaerőpiac igényeihez való igazítása érdekében; és harmadszor annak érdekében, hogy a fiatalok lehetőséget kapjanak az aktívabb társadalmi szerepvállalásra. A „Mozgásban az ifjúság” kezdeményezés egyike azoknak a platformoknak, amelyek segítséget nyújthatnak a fiatalok foglalkoztatásának előmozdításához. A külföldi munkavállalás és tanulás előnyös lehet a litván fiatalok és hazánk számára is. Sokkal fontosabb azonban, hogy európai jövőt tudjunk adni fiataljainknak Litvániában. Ezt a fiatalok és a kis- és középvállalkozások (kkv-k) közötti kapcsolatok kialakításával lehet biztosítani. Ez előmozdítaná azt, hogy igény támadjon a kkv-kban a fiatal munkavállalókra, a fiatalokat pedig a kkv-knál való munkavállalásra ösztönözné.

  Derek Vaughan (S&D), írásban. – Az állásfoglalás mellett szavaztam, mivel annak biztosítása, hogy a fiatalok EU-szerte utazhassanak és dolgozhassanak alapvető fontosságú versenyképességünk fellendítése szempontjából. Az Európa 2020 stratégia célkitűzéseit úgy lehet elérni, ha beruházunk azokba a programokban, amelyek sokféle lehetőséget kínálnak a fiataloknak, valamint előmozdítják a munkaerő-piaci mobilitást. A fiatalok mobilitását támogató projektek finanszírozásával és az üzleti vállalkozások és az oktatás közötti együttműködés hangsúlyosabbá tételével az európai fiataloknak nagyobb esélye lesz a sikeres szakmai pályafutásra. Alapvető fontosságú az oktatás fősodrán kívülre került fiataloknak az iskolarendszeren kívüli és a kötetlen oktatás ösztönzésével való támogatása.

  Marie-Christine Vergiat (GUE/NGL), írásban. – (FR) Tartózkodtam a jelentésről való szavazáskor, annak dacára, hogy a jelentés kritikusan szemléli a különösen az európai tagállamok által megvalósított, a fiatalokra irányuló politikákat.

A jelentés számos kedvező javaslatot tartalmaz, különösen a fiataloknak az európai ifjúságpolitikák összeállítása folyamatában való részvételével, az iskolarendszeren kívüli és kötetlen oktatás fejlesztésével és a gyakornokok státusának javításával kapcsolatban.

A jelentést – azon a megerősített szándékán túl, hogy a tagállamokat az oktatás területén végrehajtott beruházásaiknak a pénzügyi válságtól függetlenül való növelésére ösztönözze – áthatja a felsőoktatás liberalizálására és a piac, és ilyen módon a vállalatok kizárólagos érdekei alá rendelésére irányuló politikák szelleme.

Eges rendelkezések – például a diákhitelek európai rendszerének az EBB-vel partnerségben való bevezetése – még aggasztóbbak, figyelemmel a felsőfokú oktatásban a lehető legnagyobb arányban való részvétel tekintetében kitűzött célokra.

  Dominique Vlasto (PPE), írásban. – (FR) A „Mozgásban az ifjúság: Európa oktatási és képzési rendszerének javítását szolgáló keretprogram” kezdeményezésre adott szavazatommal az európai fiatalok helyzetének előmozdítására irányuló ambiciózus cselekvési tervet kívántam támogatni. A Lisszaboni Szerződés kiterjesztette az EU hatáskörét az ifjúságpolitika területén. E tekintetben az Európai Parlamentnek kötelessége a politikához nyújtott támogatásának megerősítése. Az európai identitásnak csak akkor van jelentése, ha fiatal polgáraink is elfogadják. Európának magára kell vállalnia ezt a felelősséget azzal, hogy összehangolt stratégiát javasol az oktatás és képzés területén. Üdvözlöm a felsőfokú oktatásba való beruházást a GDP 2%-ának meghatározó jelentés ambícióját. Akkor, amikor az európai munkaerőpiacot jelentős gazdasági válság sújtotta, a képzésnek kiemelt feladatnak kell lennie, hogy perspektívát kínálhassunk a fiataloknak a jövőre nézve, és megkönnyítsük számukra a munkaerőpiacra való belépésüket. Az európai csereprogramok (Erasmus, Leonardo da Vinci) fejlesztése szintén jótékonyan hat majd a fiatalokra, mivel ezek a programok valódi hozzáadott értéket kínálnak szakmai és személyes szinten is. Az új nyelv elsajátítása és egy másik kultúra felfedezése olyan eszköz, amely mindenki számára hozzáférhető kell legyen.

  Angelika Werthmann (NI), írásban. – (DE) Az intelligens, fenntartható és inkluzív gazdasági növekedés előmozdítása szükségszerűen a lehető legjobb lehetőségeket és esélyeket hozza elő az oktatásban és képzésben. A tanulás ideje való mobilitás – amelyet az Erasmus-, a Leonardo da Vinci- és a Comenius-programhoz hasonló uniós programok könnyítenek meg – nemcsak az iskolarendszerű oktatás aspektusait mozdítja előre, hanem a személyes és társadalmi fejlődést is. Ezért a jelentés mellett szavaztam.

Jelentés: Mary Honeyball (A7-0099/2011)

  Luís Paulo Alves (S&D), írásban. – (PT) A javaslat mellett szavazok, mivel az iskola előtti és a koragyermekkori oktatás különböző hagyományok szerint valósul meg az európai kontinensen, ami megnehezíti egy univerzális európai rendszer létrehozását a koragyermekkori oktatás terén. Könnyebb közös célokat és célkitűzéseket meghatározni a gyakorlatok következetes harmonizálása érdekében.

  Elena Oana Antonescu (PPE), írásban. – (RO) A gyermekek korai oktatása fekteti le az egész életen át tartó sikeres tanulásuk alapjait. Kisgyermekkorban a gyermekekben különösen nagy a tudásszomj, készek a tanulásra és könnyen is tanulnak, és ebben a korban alakul ki a beszéd- és kifejezőkészség is. Ebben az életkorban teremtődnek meg továbbá a későbbi iskolai és szakmai előmenetel alapjai, és fejlődnek ki a szociális kompetenciák. Ez a periódus kritikus a kognitív, szenzomotoros fejlődés, az érzelmi és személyiségfejlődés, valamint a nyelv elsajátítása szempontjából, és lefekteti az egész életen át tartó tanulás alapjait. Szeretném hangsúlyozni, hogy az egészséges életmód – például az egészséges táplálkozás és a megfelelő és kiegyensúlyozott testmozgás – korai kialakulása jelentősen befolyásolja a testi és érzelmi fejlődést.

Az Európai Unió gazdag és sokszínű oktatási hagyományokkal rendelkezik, amelyeken belül a korai oktatás számos fajtája valósul meg a kontinens különböző országaiban. A jelentés mellett szavaztam, amely elismeri, hogy a koragyermekkori oktatás terén nehéz lenne egy uniós megközelítés bevezetése, és támogatja egy közös célokat és értékeket tartalmazó egységes európai keret kialakítását, amely közös jogosultságokat és struktúrákat is magában foglalna.

  Zigmantas Balčytis (S&D), írásban. – (LT) A jelentés mellett szavaztam. A gyermekek korai oktatása lefekteti az egész életen át tartó sikeres tanulásuk alapjait, ami kulcsfontosságú az Európa 2020 stratégia célkitűzéseinek megvalósítása szempontjából, amelynek célja egy tudásalapú társadalom létrehozása, a foglalkoztatás bővítése, az iskolából való kimaradás arányainak csökkentése és a szegénység visszaszorítása. Ezek a célkitűzések ugyanakkor csak akkor valósíthatók meg, ha valamennyi gyermek számára biztosítjuk a megfelelő indulást az életben. A tagállamoknak növelniük kell a beruházást, biztosítaniuk kell a hozzáférhető és magas színvonalú korai nevelést minden gyermek számára, ami segíthet a korai iskolaelhagyások számának csökkentésében, a hátrányos helyzetű társadalmi és kulturális csoportokhoz tartozó gyermekek oktatásbeli hátrányainak felszámolásában, valamint az azokból adódó társadalmi egyenlőtlenségek csökkentésében.

  Elena Băsescu (PPE), írásban. – (RO) Honeyball asszony jelentése mellett szavaztam. Európa gazdag és sokszínű oktatási hagyományokkal rendelkezik. Ez szükségessé teszi egy közös célokat, jogosultságokat és értékeket tartalmazó európai keret létrehozását. Az Európa 2020 stratégiának a befogadó társadalom megteremtésére kell összpontosítania a foglalkoztatás bővítésén keresztül. Az iskolából való kimaradás arányainak csökkentése és a szegénység visszaszorítása csak akkor valósítható meg, ha valamennyi gyermek számára biztosítjuk a jobb élet felé vezető jövőt. Szeretnék emlékeztetni a korai évek tevékenységeinek, különösen az idegen nyelvek tanulásának fontosságára. A kulturális tevékenységek gazdagítják a gyermekek életét, és előmozdítják a kultúrák közötti párbeszédet. Végül, de nem utolsósorban, figyelemmel kell lenni a családok eltérő életkörülményeinek sokféleségére. E tekintetben rugalmas és innovatív koragyermekkori oktatási programokra van szükség.

  Izaskun Bilbao Barandica (ALDE), írásban. – (ES) A koragyermekkori oktatás alapvető fontosságú. Teljes mértékben támogatom a korábban meghatározott célokat, hogy 2010-re a három év és az iskolaköteles kor közötti gyermekek legalább 90%-a, és a három év alatti gyermekek legalább 33%-a számára gyermekgondozási ellátást nyújtsanak.

  Sebastian Valentin Bodu (PPE), írásban. – (RO) Európa gazdag és sokszínű oktatási hagyományokkal rendelkezik, amelyeken belül a korai oktatás számos fajtája valósul meg a kontinens különböző országaiban. Az oktatás biztosítása, az oktatásban való részvétel arányai, a szolgáltatások vonatkozásában alkalmazott megközelítés, a szolgáltatások igazgatása stb. tekintetében egyértelmű eltérés tapasztalható a tagállamok között. Ezért az EU szintjén nem megfelelő és nehezen volna kivitelezhető az a megközelítés, amely a koragyermekkori oktatási és nevelési (ECEC) szolgáltatások tekintetében univerzális megoldást alkalmazna. Ugyanakkor ajánlott lenne egy olyan, közös célokon és értékeken alapuló európai keret kialakítása, amely közös jogosultságokat és struktúrákat is magában foglalna. A születéstől az élet harmadik évéig tartó időszak kritikus a gyermek agyának fejlődése, a gyermek fizikai és kognitív fejlődése és a nyelvtanulás szempontjából. Továbbá ezek a korai évek alapozzák meg a gyermek élethosszig tartó tanulását. A szegény családok kisebb valószínűséggel veszik igénybe az ECEC-szolgáltatásokat, mint az egyéb csoportok. Ez aggasztó, mivel a hátrányos helyzetű gyermekek azok, akiknek az ilyen szolgáltatásokhoz való hozzáférés bizonyítottan a leginkább javára válik.

  Nessa Childers (S&D), írásban. – Ez nagyon időszerű téma, és határozottan támogatom a csoportot a korai oktatásra való összpontosításban.

  Carlos Coelho (PPE), írásban. – (PT) A család központi szerepét kiegészítő szilárd alapok kiépítése a koragyermekkori oktatás és nevelés tekintetében döntően hozzájárul a későbbi sikerekhez az egész életen át tartó tanulás, a társadalmi integráció, a személyiségfejlődés és a jövőbeni foglalkoztathatóság tekintetében. A gyermekek legkorábbi tapasztalatai képezik az alapját minden későbbi tanulásnak, a gyermekek fejlődése alakulásának, valamint ezek segíthetnek az esetleges hátrányos helyzeteknek és a szegénység generációkon keresztül való átadásának megfordításában. Azáltal, hogy képessé tesszük a gyermekeket lehetőségeik kiaknázására, a magas színvonalú oktatás és nevelés jelentősen hozzájárulhat az Európa 2020 stratégia két fő célkitűzésének eléréséhez, ezek a korai iskolaelhagyás arányának 10% alá csökkentése, és legalább 20 millió ember kiemelése a szegénységből és a társadalmi kirekesztésből.

Támogatom tehát a közös célokból és értékekből összeálló európai struktúra kialakítását, amely közös jogokat és struktúrákat tartalmaz, és amely hozzá fog járulni a megfelelő koragyermekkori oktatási és nevelési szolgáltatások kialakításához; és ezeknek hatékony és méltányos finanszírozásban kell részesülniük.

  Vasilica Viorica Dăncilă (S&D), írásban. – (RO) Közismert, hogy kisgyermekkorban a gyermekekben különösen nagy a tudásszomj, készek a tanulásra és könnyen is tanulnak, és ez az a kor, amikor kialakul a beszéd- és kifejezőkészség, valamint a szociális kompetenciák. Mivel a gyermekek korai oktatása lefekteti az egész életen át tartó sikeres tanulásuk alapjait, ami kulcsfontosságú az Európa 2020 stratégia célkitűzéseinek megvalósítása szempontjából, úgy gondolom, hogy az Európa 2020 stratégia, amely a foglalkoztatás bővítése, az iskolából való kimaradás arányainak csökkentése és a szegénység visszaszorítása révén törekszik a befogadó társadalom megteremtésére, csak akkor valósítható meg, ha valamennyi gyermek számára biztosítjuk a megfelelő indulást az életben.

  Edite Estrela (S&D), írásban. – (PT) A korai oktatásról szóló jelentés mellett szavaztam, mivel úgy gondolom, hogy a szülői szabadság biztosítása a gyermek korai életének alapvető eleme. A gyermekek szükségleteire való megfelelő válaszadás szükségessé teszi a megfelelő szülési szabadság, apasági szabadság és szülői szabadság védelmét, gyermekeik oktatásának középpontjába helyezve ezáltal mindkét szülőt.

  Diogo Feio (PPE), írásban. – (PT) Ahogy azt elmondtam a „Mozgásban az ifjúság” kezdeményezés kapcsán, az oktatás alapvetően fontos eszköz az Európa 2020 stratégia ambiciózus célkitűzései megvalósításának biztosításában. Ez nem csak a középfokú és felsőfokú oktatásra igaz, hanem az első megtanult dolgokra, a kezdetektől, a koragyermekkortól.

Létfontosságú, hogy az európai gyermekek olyan megfelelő minőségű oktatáshoz férjenek hozzá, amely kihívást jelentően készíti fel őket az anyanyelv, a matematika és egy vagy több idegen nyelv alapvető ismeretére. Ennek az oktatásnak arra is képessé kell tennie őket, hogy megtanulják azokat a módszereket, amelyek lehetővé teszik számukra tanulmányaik elvégzését, és hogy olyan eredményesek legyenek, amit a fiatal európaiaktól várunk.

  José Manuel Fernandes (PPE), írásban. – (PT) Ez a jelentés a korai oktatásról szól az Európai Unióban. Mindannyian tudjuk, hogy az alapoktól kell felépíteni egy házat. Ha az alapok rosszak, fennáll a veszélye, hogy az épület nem lesz elég szilárd, és akár össze is omolhat. Ugyanez igaz az oktatásra. A szilárd, jó alapokkal rendelkező oktatás jobb jövőt biztosít Európának. A gyermek korai éveiben történő beavatkozás létfontosságú a jövő, a jobb egészség és családi kapcsolatok, valamint a jobb jövőbeni munkalehetőségek szempontjából. A koragyermekkori oktatás nagyon fontos téma, amely nem kapta meg az őt megillető figyelmet a jogszabályok alkotóitól. Az emberi erőforrás felkészítése fontosabb az épületek minőségénél. Fejleszteni kell a szakmai szolgáltatásokat és az ágazatban dolgozók képesítéseit. Egyetértek azzal, hogy olyan értékeket és paramétereket kell meghatározni, amelyek közösek minden tagállamban, tehát a jelentés mellett szavaztam.

  João Ferreira (GUE/NGL), írásban. – (PT) Ez a jelentés a korai oktatás létfontosságú kérdésére, és annak a kognitív, szenzomotoros, viselkedésbeli, érzelmi és személyiségfejlődésre gyakorolt pozitív hatására összpontosít. Ezek határozzák meg a gyermekek egészséges és kiegyensúlyozott mentális és fizikai fejlődését.

Néhány fontos kérdés szerepel a jelentés preambulumában, mint például hogy egyértelmű kapcsolat áll fenn a szegénység, a hátrányos helyzet és a gyenge iskolai teljesítmény között, és hogy sok család komoly nehézségekbe ütközik, ha össze kell egyeztetnie a családi kötelezettségeket a szabályozatlan munkaórákkal és a bizonytalan munkahelyekkel. Sajnálatos módon ezeket a kérdéseket a későbbiekben hanyagolják: nem teszik meg a helyzet megváltoztatásához szükséges javaslatokat.

Mivel a korai oktatás létfontosságú a társadalmi fejlődés és a szegénység elleni küzdelem tekintetében, nyilvános, ingyenes, jó minőségű, és mindenki számára hozzáférhető, iskoláskor előtti hálózaton kellene alapulnia. Az oktatást nem szabad kiszolgáltatni a piac logikájának. A jobb élet és jobb jövő kilátásának biztosításához nyilvános óvodai hálózatot kell létrehozni, amely nagyobb földrajzi területet fed le, és nyitottabb az olyan oktatási modellek felé, amelyek támogatják a gyermek és a társadalom fejlődését, és küzdenek a társadalmi kirekesztés és diszkrimináció ellen.

  Ilda Figueiredo (GUE/NGL), írásban. – (PT) Ez a jelentés a korai oktatás létfontosságú kérdésére, és annak a kognitív, szenzomotoros, viselkedésbeli, érzelmi és személyiségfejlődésre gyakorolt pozitív hatására összpontosít. Ezek határozzák meg a gyermekek egészséges és kiegyensúlyozott mentális és fizikai fejlődését.

Néhány fontos kérdés szerepel a jelentés preambulumában, mint például hogy egyértelmű kapcsolat áll fenn a szegénység, a hátrányos helyzet és a gyenge iskolai teljesítmény között, és hogy sok család komoly nehézségekbe ütközik, ha össze kell egyeztetnie a családi kötelezettségeket a szabályozatlan munkaórákkal és a bizonytalan munkahelyekkel. Sajnálatos módon ezeket a kérdéseket a későbbiekben hanyagolják: nem teszik meg a helyzet megváltoztatásához szükséges javaslatokat.

Mivel a korai oktatás létfontosságú a társadalmi fejlődés és a szegénység elleni küzdelem tekintetében, nyilvános, ingyenes, jó minőségű, és mindenki számára hozzáférhető, iskoláskor előtti hálózaton kellene alapulnia. Az oktatást nem szabad kiszolgáltatni a piac logikájának. A jobb élet és jobb jövő kilátásának biztosításához nyilvános óvodai hálózatot kell létrehozni, amely nagyobb földrajzi területet fed le, és nyitottabb az olyan oktatási modellek felé, amelyek támogatják a gyermek és a társadalom fejlődését, és küzdenek a társadalmi kirekesztés és diszkrimináció ellen.

  Monika Flašíková Beňová (S&D), írásban. – (SK) Mind a benyújtott jelentések, mind az eddigi viták különböző perspektívákból szemlélik a kultúrát és az oktatást. Én nagyon fontosnak tartom a kreativitás fejlesztését a születéstől kezdve. Honeyball asszony jelentése rámutat, hogy sok szempontból a legjobb a korai években megkezdeni az oktatást. Az Európában jelenleg hatályos emberi jogi dokumentumok értelmében a gyermekek aktív és elkötelezett, saját jogokkal rendelkező polgárok. Hatalmas kreatív potenciállal rendelkeznek. A születéstől az élet harmadik évéig tartó időszak kritikus a gyermek agyának fejlődése, valamint a gyermek fizikai és kognitív fejlődése szempontjából. Az élethosszig tartó tanulást, ami fontos szerepet játszik a lisszaboni célkitűzések megvalósulásában, szintén e korai évek határozzák meg. A szegény családok – sokszor romák – nehezebben férnek hozzá a korai oktatási és nevelési szolgáltatásokhoz. Ez annál szomorúbb, mivel a hátrányos helyzetű családok gyermekei azok, akiknek az e szolgáltatásokhoz való hozzáférés a leginkább hasznára válna.

Biztosítanunk kell, hogy a nevelés és oktatás minden család és gyermek számára hozzáférhető legyen, hátterüktől és szüleik pénzügyi helyzetétől függetlenül. Nagyon nem szeretek gyakorlati, pénzügyi érvekre hivatkozni emberi jogi kérdésekben, valamint olyan ügyekben, amelyeknek egyértelműeknek, és a gazdasági helyzettől a lehető legfüggetlenebbnek kellene lenniük. Ugyanakkor el kell mondani, hogy egy olyan döntés, miszerint nem fektetünk pénzt ebbe a területbe, azonnal nem észrevehető kiadásokat jelenthet később.

  Bruno Gollnisch (NI), írásban. – (FR) Időről időre ez a Ház olyan jelentéseket készít, amelyek címe semmi kétséget nem hagy a felől, hogy képtelenségek lesznek benne! A Honeyball-jelentés ezek egyike. Lapozzuk át a szokásos bekezdéseket a kötelező multikulturalizmusról, arról, hogy milyen sors vár a bevándorlókra, és hogy mindent támogatunk a kisebbséggel kapcsolatban. A jelentés gyöngyszeme a 14. bekezdés. Az apák és anyák így „egyenlő partnerek a koragyermekkori oktatásban és nevelésben”. Jól olvastam, hogy „partnerek”? Nem az ő felelősségük elsősorban, hogy tanítsák saját gyermekeiket? Ugyanakkor igaz, hogy a 16. bekezdésben az előadó szülői oktatási programok indítására ösztönöz. Tehát a kezdetektől úgy tekintenek a szülőkre, mint akik tehetetlenek, felelőtlenek és gyerekesek. Ezt a benyomást megerősíti a 27. bekezdés, amely hangsúlyozza, hogy a megfelelő koragyermekkori szolgáltatások hiányában gyermekeink jobban ki vannak téve a bűnözés és az antiszociális viselkedés veszélyének. Meghökkentő, hogy mennyire nem bíznak az emberekben, és csodálkozunk, hogy hogyan boldogulhatott az emberiség eddig Önök nélkül. Nem, igazából a legnagyobb szívesség, amit gyermekeinkért tehetnek, hogy békén hagyják őket!

  Juozas Imbrasas (EFD), írásban. – (LT) A dokumentum mellett szavaztam, mivel a gyermekkor első évei (az iskola előtti időszak) kritikus a kognitív, szenzomotoros fejlődés és a nyelv elsajátítása szempontjából, illetve lefekteti az egész életen át tartó tanulás alapjait. Ajánlott tehát, hogy a tagállamok fontolóra vegyék a beiskolázás előtti kötelező óvodai év bevezetését. Ösztönzik az innovatív pedagógiai modellek alkalmazását és támogatását a nyelvoktatás területén, mindenekelőtt azon többnyelvű bölcsődékben és óvodákban, amelyek a regionális kisebbségi nyelvek, valamint a szomszédos országok nyelveinek oktatását középpontba helyezve a 2002-ben Barcelonában kitűzött célokat szolgálják. Bizonytalan gazdasági helyzetben nem szabad háttérbe szorítani a jelentősebb beruházásokat a koragyermekkori nevelési és oktatási (ECEC) szolgáltatások terén. Úgy gondolom, hogy a tagállamoknak megfelelő forrásokat kell fordítaniuk az ECEC-szolgáltatásokra. A minőségi kisgyermekkori oktatás segíthet a korai iskolaelhagyások számának csökkentésében, a hátrányos helyzetű társadalmi és kulturális csoportokhoz tartozó gyermekek oktatásbeli hátrányainak felszámolásában, valamint az azokból adódó, és az egész társadalmat érintő társadalmi egyenlőtlenségek csökkentésében. A sérülékeny társadalmi csoportokhoz tartozó fiatalok kiemelt kockázatnak vannak kitéve. Törődnünk kell tehát a jövő nemzedékeivel és oktatásuk minőségével!

  Giovanni La Via (PPE), írásban. – (IT) Miközben tisztában vagyunk azzal, hogy elégtelen és nehéz egy megközelítést kidolgozni a fiatal gyermekek oktatásával és képzésével kapcsolatban, fontos megvizsgálni a szükséges eszközök lehetséges bevezetést, valamint hogy milyen szinteken kell cselekedni. A fiatal gyermekeken a hat éven aluliakat értjük. Ez kényes szakasz a gyermekek agyi, fizikai és kognitív fejlődésében, valamint a nyelvtanulás szempontjából. Ezek azok az évek, amikor a gyermekek megtanulják és megismerik azokat az eszközöket, amelyeket felnőttként fognak használni más kognitív mechanizmusokban, amelyek azonban szükségesek jövőbeni képzésükhöz és munkájukhoz. A jelentés mellett szavaztam tehát, mivel a gyermekkor védelméről, gyermekek ezreinek azon jogáról beszélünk, hogy iskolába járhassanak, és hogy a legjobb körülményeket biztosítsuk számukra a tanuláshoz. Ez a kulcsa a jövőnek és az Európai Unió fejlődésének, és ezért el kell végeznünk a Honeyball asszony által leírt tevékenységeket, akinek szeretnék gratulálni munkájához.

  Petru Constantin Luhan (PPE), írásban. – (RO) Alapvető fontosságú, hogy egységes politikát és megközelítést támogassunk az uniós tagállamok között a gyermekek korai tanulásával kapcsolatban. Az ilyen típusú oktatáshoz való hozzáférésnek fontos gazdasági, szociális és kulturális hatása van. Az egységes uniós szintű politika mellett különösen fontos, hogy jó együttműködést és koordinációt biztosítsunk helyi szinten a fiatalok oktatásában érintett különböző intézmények és minisztériumok között. Ezek a programok igencsak fontosak, mivel korai éveikben a gyermekek különleges tanulási képességekkel rendelkeznek, és meghatározhatják teljes későbbi képzésüket és szakmai útjukat.

  David Martin (S&D), írásban. – A jelentés mellett szavaztam. 2002-ben a barcelonai Európa Tanács felszólította az uniós tagállamokat, hogy 2010-re a három év és az iskolaköteles kor közötti gyermekek legalább 90%-a, és a három év alatti gyermekek legalább 33%-a számára nyújtsanak gyermekgondozási ellátást. E célkitűzések az ECEC-szolgáltatások munkaerő-piaci megközelítését tükrözték, amely a foglalkoztatott nők számának növekedése idején azonosított igényen alapult. Egyrészt rendkívül fontos, hogy az ECEC-szolgáltatások és a nők esélyegyenlőségének biztosítása közötti összefüggés megfelelő figyelmet kapjon, másrészt azonban ezek a célkitűzések nyilvánvalóan problematikusak és idejétmúltak, mivel nem veszik figyelembe az erős korai oktatási szakpolitika számos, kulcsfontosságú minőségi vonatkozását. Az ECEC-központok nem egyszerűen gyermekmegőrzők, amelyek lehetővé teszik, hogy a nők dolgozhassanak; olyan többletet adnak, ami rendkívül fontos a gyermekek jóléte és jövőbeni életlehetőségei szempontjából.

  Jiří Maštálka (GUE/NGL), írásban. – (CS) A gyermekkor korai évei nagy figyelmet és gondos megközelítést érdemelnek a külső környezet tekintetében. Mindig emlékeznünk kell arra, hogy ez egyedülálló és megismételhetetlen szakasza a fejlődésnek, amely során kialakul az egyén személyisége. Intenzívebben kell foglalkozni ezzel a korral, és soha, semmilyen módon nem lehet alulértékelni vagy ideiglenesen elhanyagolni. A felnőtteknek kell a példaképeknek lenniük, így segítve a gyermekeket, hogy különböző tudásra és képességekre tegyenek szert. Ez a személyiségfejlődés időszaka, amikor a tanulási folyamat úgyszólván természetes és nem erőltetett, és a gyermekek a környező világot a lehető legnagyobb mértékben észlelik, fogadják be és teszik magukévá. Bár a gyermek fejlődésében számos, akár genetikailag meghatározott, akár a külső környezeten alapuló tényező szerepet kap, elsősorban a szülők és a gyermekkel közvetlen kapcsolatban álló személyek formálják személyiségét.

Szeretném megemlíteni és hangsúlyozni, hogy ebben az összefüggésben nem szabad megfeledkeznünk a kifejezetten erre a korcsoportra irányuló megfelelő és minden tekintetben összpontosított mozgásról, amely segítheti a személyiségfejlődést, és a későbbiekben hozzájárulhat az egészségesebb élethez.

  Iosif Matula (PPE), írásban. – (RO) A kisgyermekkori oktatás messzemenően meghatározza a gyermekek jövőbeni fejlődését és annak esélyeit, hogy később sikeresek legyenek. Az ebben az időszakban tett beruházások csökkenthetik az egészségügyi problémákkal, a bűnözési arányokkal és az antiszociális viselkedéssel kapcsolatos későbbi költségeket. Ennek ellenére a koragyermekkori oktatás egyenlőtlen az Európai Unióban. Ugyanakkor nehéz lenne az univerzális megközelítés alkalmazása. Úgy gondolom, hogy inkább egy egyértelműen meghatározott célokkal és értékekkel rendelkező közös keret kialakítására kellene összpontosítanunk. A 2002-ben meghatározott célkitűzések értelmében a tagállamoknak 2010-re a három év és az iskolaköteles kor közötti gyermekek legalább 90%-a számára gyermekgondozási ellátást kell nyújtaniuk. Ennek gazdasági oka is van, mivel nőtt a nők munkaerő-piaci részvétele. Létfontosságú, hogy bevonjuk a kisebbségi lakosságot a koragyermekkori oktatási programokba, különösen a gyakran hátrányos helyzetű roma lakosságot. Fontos továbbá az elegendő számú gyermekgondozási hely biztosítása, hogy elkerüljük a hosszú várólistákat a gyermekek ilyen intézményekbe való beíratásakor. Nem szabad figyelmen kívül hagynunk a fiatal gyermekekkel foglalkozók képesítését sem, akik döntő hatással vannak az oktatás minőségére.

  Jean-Luc Mélenchon (GUE/NGL), írásban. – (FR) A minimum annak biztosítása, hogy minden kisgyermek azonos minőségű oktatásban és nevelésben részesüljön, függetlenül korától és szociális helyzetétől. A Honeyball-jelentés – annak ellenére, hogy egyébként dicséretes – még ezt a minimumot sem követeli meg. Ez elítélendő. Ugyanakkor, mivel a szövegnek nincs jogalkotási következménye, elfogadható a komoly hiányosságok ellenére is.

  Nuno Melo (PPE), írásban. – (PT) Elfogadott nézet, hogy a gyermekek korai oktatása fekteti le az egész életen át tartó sikeres tanulásuk alapjait. Kisgyermekkorban a gyermekekben különösen nagy a tudásszomj, készek a tanulásra és könnyen is tanulnak, és ebben a korban alakulnak ki olyan fontos készségek, mint a beszéd- és kifejezőkészség, valamint a szociális kompetenciák. Szintén ebben az életkorban teremtődnek meg a későbbi iskolai és munkahelyi előmenetel alapjai. Minden szükséges erőfeszítést meg kell tennünk tehát, hogy a kisgyermekek azonos oktatási körülményekhez férhessenek hozzá, mindenféle megkülönböztetéstől mentesen.

  Louis Michel (ALDE), írásban. – (FR) A gyermekek kisgyermekkori oktatása az alapja egész életen át tartó sikeres tanulásuknak. Ez a tanulás élesíti a gyermek elméjét, fokozza természetes kíváncsiságát, és fejleszti motoros képességeit, fizikai munkára buzdít, és jó a mentális egészség szempontjából. Szocializálja a gyermeket, fejleszti anyanyelvtudásukat, és hozzászoktatja őket az idegen nyelv hangzásához. Elvezeti az olvasás és a számolás kezdetéig.

Ugyanakkor a korai oktatás és képzés különböző formákban van jelen az Európai Unió országaiban, az országnak a gyermekkorról kialakított értelmezésétől függően. A korai oktatás és képzés általában kevesebb figyelmet és befektetést élvez, mint a többi oktatási szint. Minden szülőnek és gyermeknek hozzáférést kell biztosítani az oktatási és nevelési szolgáltatásokhoz, függetlenül családi hátterüktől és pénzügyi helyzetüktől. A szülőknek egyenlő partnerekként kell részt venniük ezekben a szolgáltatásokban.

Az iskolaköteles kor alatti időszak a legfontosabb a gyermek érzelmi és szociális fejlődése szempontjából, ezért az ilyen korú gyermekekkel foglalkozóknak megfelelő képesítéssel kell rendelkezniük. Minden esetben elsődlegesen a gyermek mindenek felett álló szükségleteit és érdekeit kell figyelembe venni.

  Miroslav Mikolášik (PPE), írásban. – (SK) A koragyermekkor minden kétséget kizáróan alapvető fontosságú a gyermekek fizikai, mentális és szociális fejlődése szempontjából, és ezért meg kell értenünk, hogy az iskoláskor alatti oktatásba való beruházás megtérülése jövőbeni növekedésünk biztosítéka. Emellett már több tanulmány megmutatta, hogy az ilyen módon felhasznált támogatások jelentős gazdasági és társadalmi hasznot hoznak közép- és hosszú távon.

A legjobb és legtermészetesebb módja az ilyen típusú támogatás biztosításának a családnak, mint a társadalom alapegységének védelme. A szülők az elsődleges és legfontosabb tanárai gyermekeiknek, és a jogi keretnek ezért nem szabad olyan rendelkezéseket tartalmaznia, amely bünteti a családokat azért, hogy ők maguk foglalkoznak gyermekeikkel, különösen a korai években. Bár ez a kérdés a tagállamok kizárólagos hatáskörébe tartozik, igen kívánatos lenne az Unió részéről, hogy koordinátori szerepén keresztül hozzájáruljon a tagállamokban kialakult helyzet javításához. Az említettek miatt támogatom az előadó álláspontját.

  Andreas Mölzer (NI), írásban. – (DE) Ez az egyesült királyságbeli szocialista EP-képviselő, Honeyball asszony által készített állásfoglalásra irányuló indítvány megpróbálja az egyenlő partner szintjére csökkenteni az anya és az apa szerepét az állami oktatási rendszerben. Szó szerint a jelentés kimondja (a 14. bekezdésben), hogy „[Az Európai Parlament] hangsúlyozza, hogy az anyák és apák egyenjogú partnerekként együttműködnek az ECEC-ben [koragyermekkori oktatás és nevelés]; (…)”. Ez a megfogalmazás erős bizalmatlanságot fejez ki a család és a szülők azon globálisan elismert jogával szemben, hogy gondoskodjanak gyermekeikről és felneveljék őket. Ez teljes ellentmondásban áll a Németországi Szövetségi Köztársaság alkotmányával, amely kimondja, hogy „A gyermekek gondozása és felnevelése a szülők természetes joga, és egy elsősorban őket terhelő felelősség” (6. § (2) bekezdés). Ez a jelentés az EU családellenes programjának megnyilvánulása, és megpróbál beleavatkozni a tagállamok szociális hatásköreibe.

Az indítvány javasolja továbbá egy beiskolázás előtti kötelező óvodai év bevezetését, valamint a korai oktatási intézmények fejlesztését és javítását. Eközben a jelentés megerősíti az EU „barcelonai célkitűzéseit”, amelyek, mint ahogy egykor a Szovjetunió, kvótákat határoz meg azzal kapcsolatban, hogy milyen arányban veszi át az állam a gyermekek felnevelésének feladatát. A gyermek jóléte nem központi kérdés ebben az indítványban. A szülőknek a gyermekeik felnevelésével kapcsolatos szabad választási jogát ássa alá. Ezért a jelentés ellen szavaztam.

  Franz Obermayr (NI), írásban. – (DE) A gyermek életének első három éve döntő fontosságú az agy fejlődése és a nyelvtanulás szempontjából. A nyelvtanulás a logikai gondolkodás és a szituációs gondolkodás alapja. A nyelv bizonyos szintű elsajátítása nélkül alig van lehetőség a további tanulásra, mivel a nyelvi hiányosságokat csak nagy nehézségek árán lehet leküzdeni az életkor növekedésével. A jelentés felismeri, hogy a legtöbb bevándorló gyermeket az EU-ban megfelelő nyelvtudás nélkül oktatnak. Ugyanakkor kijelenti, hogy a bevándorló családok (és az olyan kisebbségek, mint a romák), sokkal kisebb arányban veszik igénybe a korai oktatást, mint más családok. Nem engedhetjük meg, hogy iskoláink színvonala egyre csak csökkenjen, mert sok gyerek egész egyszerűen nem érti meg a tananyagot. Minden gyermeknek – akár bevándorló, akár nem – olyan szinten kell elsajátítania a nemzeti nyelvet mire iskolába kerül, hogy képes legyen követni az oktatást. A jelentés nem tesz érdemi kísérletet ennek a problémának a megoldására. Ehelyett a szülők dajkálása és a gyermeknevelés állam általi átvétele irányába mozdul el. Ezért a jelentés ellen szavaztam.

  Georgios Papanikolaou (PPE), írásban. – (EL) Az európai oktatási hagyományok, és ezért az iskola előtti oktatás sokfélesége elfogadható és üdvözlendő, mivel tükrözi az egyes országok különböző európai kulturális, történelmi és társadalmi vonatkozásait. Ugyanakkor van mód a közös koordinációs nevezőkkel, közös célkitűzésekkel és értékekkel, közös jogokkal és struktúrákkal rendelkező európai keret kidolgozására. Mi több, ha a barcelonai célkitűzések kikötik, hogy az uniós tagállamoknak a három év és az iskolaköteles kor közötti gyermekek legalább 90%-a, és a három év alatti gyermekek legalább 33%-a számára gyermekgondozási ellátást kell nyújtaniuk, akkor megállapodást kell elérnünk a tagállamok között, és amennyiben lehetséges, meg kell osztani az információt és a bevált gyakorlatokat, különösen a fejlett iskola előtti oktatási struktúrákkal rendelkező tagállamoknak az ezen a területen kevesebb tapasztalattal rendelkező partnerekkel.

  Maria do Céu Patrão Neves (PPE), írásban. – (PT) A koragyermekkori oktatás és nevelés számos fajtája valósul meg az Európai Unióban, a „minőség” különböző meghatározásaival, amely jelentős mértékben függ az egyes ország és régió kulturális értékeitől és a „gyermekkor” különböző felfogásától. A korai oktatás az alapja az egész életen át tartó sikeres tanulásnak, ami kulcsfontosságú az Európa 2020 stratégia célkitűzéseinek megvalósítása szempontjából. Ezért a korai oktatásról szóló jelentés mellett szavaztam, amely közös uniós célkitűzéseket határoz meg a barcelonai Európai Tanács céljainak elérése érdekében, különösen, hogy 2010-re a három év alatti és az iskolaköteles kor közötti gyermekek legalább 90%-a, és a három év alatti gyermekek legalább 33%-a számára gyermekgondozási ellátást nyújtsanak. Az előadóhoz hasonlóan még ambiciózusabb célkitűzésekre szólítok fel. Ez a gyermekközpontú megközelítés elismeri, hogy a gyermekkor első évei döntő fontosságúak a kognitív, szenzomotoros és fizikai fejlődés, az érzelmi és személyiségfejlődés, valamint a nyelv elsajátítása szempontjából, illetve ezek fektetik le az egész életen át tartó tanulás alapjait.

  Phil Prendergast (S&D), írásban. – A korai oktatáshoz való hozzáférés rendkívül fontos a fiatal gyermekek számára a tanulásra való képességük és akaratuk szempontjából, különösen mivel fiatal korban alakulnak ki olyan fontos készségek, mint a beszédkészség, valamint a szociális kompetenciák. Hasonlóan fontos, hogy egyértelmű összefüggés van a szegénység, a hátrányos helyzet és a gyenge iskolai teljesítmény között. Biztosítanunk kell tehát, hogy elérjük a barcelonai Európai Tanácson meghatározott célkitűzéseket, miszerint gyermekgondozási ellátást nyújtunk a három év alatti és az iskolaköteles kor közötti gyermekek legalább 90%-a, és a három év alatti gyermekek legalább 33%-a számára. Az oktatás terén jelentkező hátrányok magas színvonalú kisgyermekkori neveléssel, célzott támogatással és a befogadó oktatás előmozdításával való kiküszöbölése szükségszerű egy valóban befogadó társadalom létrehozásához.

  Paulo Rangel (PPE), írásban. – (PT) A koragyermekkor döntő fontosságú a gyermekek több kognitív és szociális képessége kialakulása szempontjából, amelyek hatásait egész életükben érezni fogják. Emlékeznünk kell például a többnyelvűség kialakulásának képességére. Ugyanakkor csak minimálisan vizsgálták a tanulásnak ezt a szakaszát, és csekély jelentőséget tulajdonítottak neki a teljes oktatás összefüggésében. Ennek negatív hatása van például a kevésbé jómódú családokban felnevelt gyermekekre, ahol kevésbé ösztönzik a gyermekek kognitív fejlődését. Sürgősen bővítenünk kell tehát a koragyermekkori oktatást és nevelést (ECEC). Ezért szavaztam az állásfoglalás mellett.

  Robert Rochefort (ALDE), írásban. – (FR) A gyermekkor első évei döntően fontosak a gyermekek agyi, fizikai, érzelmi és személyiségfejlődése, valamint a nyelv elsajátítása szempontjából, illetve ezek fektetik le az egész életen át tartó tanulás alapjait. Mivel teljes mértékben támogatom egy közös európai megközelítés bevezetését a korai oktatással kapcsolatban – tiszteletben tartva ugyanakkor az egyes tagállamok megközelítésének eltéréseit –, támogatom Honeyball asszony jelentését, amely az ECEC-szolgáltatások közös célokat és értékeket hangsúlyozó európai keretének létrehozását javasolja. Elismervén a szülőknek mint „fő oktatóknak” a döntő szerepét, a jelentés megpróbálja javítani a szülői szabadságot – amelynek elég hosszúnak kell lennie ahhoz, hogy lehetővé váljon a szülők számára, hogy vezető szerepet töltsenek be gyermekeik oktatásában életük korai szakaszában –, és arra ösztönzi a tagállamokat, hogy indítsanak szülői oktatási programokat, és a további segítségre szoruló szülők számára adott esetben biztosítsanak egyébfajta támogatásokat. Természetesen ez további beruházásokat kíván meg mind a 27 tagállamtól, és arra kérem őket, hogy megfelelő erőforrásokat biztosítsanak az ECEC-szolgáltatások számára. Számomra az oktatásnak politikai prioritást kell élveznie.

  Raül Romeva i Rueda (Verts/ALE), írásban. – A korai oktatás az EU-ban hosszú és finoman differenciált hagyománnyal rendelkezik a különböző tagállamokban. Fontos lehet egy értékeket és közös célokat tartalmazó keret meghatározása, amelyet minden tagállamban célul lehet kitűzni, miközben a bevált gyakorlatok megosztása marad a megfelelő minőségű szolgáltatások biztosításának kulcsa, és a gyermek szükségletei és gondozása állna minden erőfeszítés központjában. A jelentés ajánlásai a tagállamok és a Bizottság szerepe közötti egyensúlyra összpontosítanak; továbbá annak szükségességére, hogy a korai oktatást a bevált gyakorlatokat alkalmazó szélesebb körű szolgáltatássá tegyék az olyan tagállamokban, ahol a „maternelles” és az óvodák a szülők felelősségi körébe tartoznak; az összes gyermek bevonására társadalmi hátterüktől függetlenül („a közszolgáltatás elve”); a migráns gyermekek gondozására és a korai iskolákba való integrálásukra; a művészetek, valamint a gyermekek kreativitását fejlesztő egyéb eszközök erősítésére; az oktatók képzésére, hogy jobb interkulturális készségekkel rendelkezzenek; a nemek közötti egyenlőségre a korai oktatási struktúrákban; valamint új és jó minőségű munkahelyek létrehozására.

  Licia Ronzulli (PPE), írásban. – (IT) A jelentés mellett szavaztam, mivel úgy gondolom, hogy az Európai Unióban az egyes tagállamok még mindig egymástól igencsak eltérően biztosítják a korai oktatást. Létre kell hoznunk egy olyan, közös célokon és értékeken alapuló közös európai keretet, amely közös jogosultságokat és struktúrákat is magában foglalna. A gyermekeket teljes mértékben valódi és aktív polgároknak kell tekinteni, akik képesek arra, hogy önálló véleményt formáljanak és annak hangot adjanak, valamint jogokkal és saját kreatív potenciállal rendelkeznek. Ebben a keretben, ismételten, a szülőket kell a gyermekek felnevelésének középpontjába helyezni.

A természetes család az ideális hely a gyermek felneveléséhez és fejlődéséhez, és, ismételten, és a megfelelő időtartamú szülői szabadság biztosítása segíthet csökkenteni a gyermekgondozási létesítmények férőhelyei iránti igényt. Konkrét cselekvésekre van tehát szükség, mivel jelenleg nagyon kevés tagállam biztosít a családok elvárásainak megfelelően hosszú fizetett szabadságot.

  Nikolaos Salavrakos (EFD), írásban. – (EL) A gyermekek korai oktatása rendkívül fontos megfelelő fejlődésük szempontjából, és kulcsfontosságú egy stabil és gazdaságilag dinamikus társadalom megteremtésében. A korai oktatásba való beruházás hosszú távú előnyöket jelent gyermekeink jövője szempontjából. Fontosak a jelentés arra irányuló erőfeszítései, hogy európai és nemzeti szinten vizsgáljuk a kérdést. Üdvözlöm az ágazat terén a nagyobb mértékű európai kutatásra, a bevált gyakorlatok európai szinten való azonosítására és cseréjére, valamint a strukturális alapok és az ezzel kapcsolatos programok megfelelő felhasználására való felszólítást.

  Marie-Thérèse Sanchez-Schmid (PPE), írásban. – (FR) A 2002-ben Barcelonában az Európai Tanács által meghatározott célkitűzések értelmében 2010-re a három év és az iskolaköteles kor közötti gyermekek legalább 90%-a számára és a három év alatti gyermekek legalább 33%-a számára gyermekgondozási ellátást kell nyújtani. Sajnálatos módon még mindig messze vagyunk ezektől a számoktól. Ugyanakkor a gyermekgondozási központok száma és minősége döntő fontosságú Európa számára. Valójában egészen fiatal kortól a gyermekek gondozása, tanulásuk és a környezetük fokozatos megismerése döntő fontosságúak oktatásuk következő szakaszában. Szüleiknek nem kell továbbá feladniuk szakmai törekvéseiket a gyermekgondozási központok hiánya miatt. Ugyanakkor ez a jelentés emlékeztet minket arra – és jogosan –, hogy minden országnak más elképzelése van a gyermekgondozásról, és ezért más modelleket is alkalmaz, amit tiszteletben kell tartanunk. Ezzel a jelentéssel az Európai Parlament bebizonyítja, hogy az EU – távol állva attól, hogy fel akarja áldozni a gyermekgondozást a szolgáltatások szabad versenyének nevében – hagyja, hogy a tagállamok válasszák meg oktatási modelljüket.

  Daciana Octavia Sârbu (S&D), írásban. – A korai oktatás jelentősen befolyásolja minden egyén életkilátásait. Különösen az egészséges életmód – például az egészséges táplálkozás és a megfelelő és kiegyensúlyozott testmozgás – korai kialakulása jelentősen befolyásolja a testi és szellemi egészséget. Az összes olyan politikához hasonlóan, amely a „megelőzés jobb, mint a gyógyítás” elven alapul, a korai oktatás is viszonylag költséghatékony. Gratulálok az előadónak ehhez az átfogó jelentéshez, amely felvet néhány további egyeztetést és cselekvést kívánó kulcsfontosságú kérdést.

  Joanna Senyszyn (S&D), írásban. – (PL) Támogattam a korai oktatásról szóló jelentést az Európai Unióban. Különösen három dologra szeretném felhívni a figyelmet. Először is, a koragyermekkor kritikus a gyermek kognitív és szenzomotoros fejlődése szempontjából. Ezért, a korai évekkel foglalkozó átfogó politikák és programok kidolgozásakor a tagállamoknak figyelembe kell venniük számos különböző tényezőt, amelyek befolyásolják a gyermekkori fejlődést, például a bevándorlást, a nemek közötti egyenlőséget és a foglalkoztatást. Másodszor, a központoknak helyi szinten ki kell alakítaniuk olyan cselekvési programokat, amelyek figyelembe veszik az eltérő élethelyzeteket és szükségleteket a koragyermekkori oktatás és nevelés terén. Megfelelő önállósággal kell rendelkezniük továbbá, hogy megtarthassák önállóságukat és kreativitásukat a gyermekeket szolgáló programok működtetése során. A következő téma a korai oktatási és nevelési szolgáltatások fejlesztése. Itt azzal kell kezdenünk, hogy mechanizmusokat dolgozunk ki a szolgáltatások értékelésére, és biztosítjuk a minőségi szabványoknak való megfelelést.

Utolsó észrevételem a gyermekgondozási központokhoz való egyetemes hozzáférés szükségességével kapcsolatos. A lengyel oktatási minisztérium adatai azt mutatják, hogy Lengyelországban 8 400 állami és 1 600 magánóvoda, valamint körülbelül 1,6 millió három és hat év közötti gyermek van. Ez azt jelenti, hogy e gyermekek alig 40%-a számára vannak óvodai férőhelyek, továbbá 352 bölcsőde van Lengyelországban, amelyet a három éven aluli gyermekek csupán 2%-a használ. Ez a probléma az egyik oka a nők magas munkanélküliségének.

  Catherine Stihler (S&D), írásban. – Támogatom ezt a jelentést, mivel fontos felismerni a koragyermekkori oktatás értékét, valamint hogy milyen döntően fontos az EU 2020 stratégiájának eléréséhez.

  Niki Tzavela (EFD), írásban. – (EL) Tény, hogy eltérések vannak az uniós tagállamok oktatási rendszerei között, és ennek eredményeképp a kutatás és a bevált gyakorlatok cseréje, amelyet ez a jelentés támogat, véleményem szerint fontos eredményeket fog hozni a koragyermekkori oktatás fejlesztése terén az EU-ban. Valójában az inkább egyetemes, mint célzott szolgáltatások gyermekközpontú megközelítése, a szülők bevonása és a szolgáltatások jobb integrációja miatt Honeyball asszonynak az Európán belüli korai oktatásról szóló jelentése mellett szavaztam.

  Marie-Christine Vergiat (GUE/NGL), írásban. – (FR) A jelentés mellett szavaztam, amely olyan közpolitikákat javasol a gyermekgondozás terén, amelyek jó irányba mutatnak.

Miközben figyelembe veszi az oktatás és a gyermekgondozás terén meglévő rendszerek és hagyományok sokféleségét az EU-ban, a jelentés olyan megközelítést hangsúlyoz, amely a gyermek szükségleteire valamint arra összpontosít, hogy milyen hatása lesz a koragyermekkori tanulásnak a gyermek iskolázására és személyes fejlődésére.

Jól érthetően mutat be a gyermekgondozással, az oktatáshoz való – helyzetüktől függetlenül – mindenki számára egyenlő hozzáféréssel, és különösen a bevándorló családok gyermekeivel kapcsolatos kérdéseket, és külön kiemeli ezeket a témákat a szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem összefüggésében.

Hangsúlyozza továbbá, hogy stabil foglalkoztatásra, megfelelő színvonalú képzésre és tisztességes szociális védelemre van szükségük a gyermekgondozásban résztvevő munkaerőnek.

  Angelika Werthmann (NI), írásban. – (DE) A jelentés mellett szavaztam. Az előadó helyesen tette a gyermek szükségleteit a jelentés középpontjába. Nem meglepő, hogy a jelentés arra a következtetésre jut, hogy nincs egységes európai megoldás. Ugyanakkor uniós szintű „keretre” van szükségünk ahhoz, hogy a korai oktatást koordinálni tudjuk más uniós szintű programokkal, például az egész életen át tartó tanulással.

Állásfoglalásra irányuló indítvány B7-0193/2011

  Luís Paulo Alves (S&D), írásban. – (PT) Az Európai Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetsége európai parlamenti képviselőcsoportjának javaslata mellett szavazok, amely szerint a halászati partnerségi megállapodás látszólag hozzájárult egyes állományok – különösen a polip – túlhalászásához, és ezért csökkentette a mauritániai halászok halászati lehetőségeit, és versenyelőnyhöz juttatta az uniós ipart az uniós hajókhoz való hozzáférés díjának támogatása eredményeképp, és üdvözlöm az Európai Bizottság javaslatát, hogy tárgyalást kezdeményezzen az EU és a Mauritániai Iszlám Köztársaság közötti halászati partnerségi megállapodáshoz csatolt jegyzőkönyv megújításáról. Támogatom továbbá az Európai Bizottságnak egy emberi jogi záradéknak a megállapodásba történő bevezetésével kapcsolatos javaslatát, és felszólítom a Bizottságot, hogy kezdeményezzen Mauritániával párbeszédet, hogy segítse az országot egy olyan felelős halászati politika kifejlesztésében, amely mind a halállományok megőrzésével kapcsolatos követelményeknek, mind a halászati erőforrások gazdasági fejlődésének előmozdításával kapcsolatos célkitűzésének megfelel. Felszólítom továbbá a Bizottságot, hogy sürgős intézkedéseket tegyen az európai hajók járulékos fogásának csökkentése érdekében a mauritániai vizeken.

  Zigmantas Balčytis (S&D), írásban. – (LT) Az állásfoglalás mellett szavaztam. A Mauritániai Iszlám Köztársasággal kötött halászati partnerségi megállapodáshoz csatolt jegyzőkönyv 2012. július 31-én hatályát veszti. A mauritániai halászati ágazat a mauritániai gazdaság rendkívül fontos része, mivel a GDP 10%-át teszi ki és a mauritániai export 35–50%-át jelenti. A Bizottság ezért a megújítására irányuló tárgyalásokat akar kezdeményezni. Üdvözlöm a jegyzőkönyv megújítását, viszont számos fontos témát tartalmaznia kellene. Az értékelésekből kiderül, hogy Mauritániában a legtöbb állományt vagy teljesen kihalászták, vagy túlhalászták, és ezért a Bizottságnak tárgyalnia kell Mauritániával olyan hosszú távú halászati gazdálkodási tervek kialakításáról, amelyek tartalmazzák a mauritániai hatóságok összes halászati kvótáját mind a saját nemzeti flottáik, mind harmadik országokbeli flották esetében, hogy biztosítsák a halászati erőforrások fenntartható kitermelését.

  Izaskun Bilbao Barandica (ALDE), írásban. – (ES) Az állásfoglalás mellett szavazok, mivel tárgyalásokat kell kezdeményezni a Mauritániai Iszlám Köztársaság és az Európai Unió között kötött halászati partnerségi megállapodáshoz csatolt jegyzőkönyv megújításáról. Ezek a tárgyalások lehetővé fogják tenni az unió lobogója alatt közlekedő hajók számára, hogy mauritániai vizeken halásszanak az ENSZ Tengerjogi Egyezményében leírt többletállományok elve alapján. Fontos továbbá, hogy Mauritánia ratifikálja a halászattal foglalkozó releváns nemzetközi jogi eszközöket.

  Slavi Binev (NI), írásban. – (BG) Támogatom az EU és Mauritánia közötti halászati partnerségi megállapodáshoz csatolt jegyzőkönyv megújításáról szóló állásfoglalást, mivel a megállapodás a többlet elvén alapul, amely összeegyeztethető az EU fenntartható halászati stratégiájával. Mauritánia továbbá a világ egyik legszegényebb országa, amelyet súlyosan eladósodott szegény országnak minősítettek. Ez a megállapodás ezért rendkívül fontos Mauritánia számára, mivel az Európai Unió fizet ezért a hozzáférését, és így a pénzügyi segélytől különálló további bevételt biztosít.

  Maria Da Graça Carvalho (PPE), írásban. – (PT) Üdvözlöm a Bizottságnak az EU és a Mauritániai Iszlám Köztársaság közötti jegyzőkönyv megújításáról való tárgyalások megkezdésére irányuló javaslatát. Ez az ország hozzáadott értéket veszít, mivel nincs lehetősége kiaknázni saját halászati erőforrásait. Fontos tehát tanulmányozni ennek az összes gazdasági vonatkozását, különösen gazdasági és társadalmi vonatkozásban. Létfontosságú szem előtt tartani, hogy a halászati ágazat rendkívül fontos a mauritániai gazdaság számára, valamint hogy ez Afrika egyik legszegényebb országa, amely pénzügyileg külső segélyre szorul, és súlyos politikai instabilitásnak van kitéve. Az Európai Néppárt (Kereszténydemokraták) által ma előterjesztett állásfoglalásra irányuló indítvány mellett szavaztam az összes fent említett tényező miatt, amelyek megkívánják azt a külön figyelmet, amelyet ez a jogalkotási szöveg biztosít.

  Edite Estrela (S&D), írásban. – (PT) Az EU és Mauritánia közötti halászati partnerségi megállapodásról szóló állásfoglalásra irányuló indítvány mellett szavaztam, mivel pozitívan értékelem a magállapodás megújítását, amelynek egy emberi jogi záradékot is tartalmaznia kellene. Fontosnak tartom, hogy továbbra is segítsük az országot egy olyan felelős halászati politika kidolgozásában, amely megfelel a halászati erőforrások megőrzésével kapcsolatos követelményeknek.

  Diogo Feio (PPE), írásban. – (PT) Mivel a jelenlegi halászati partnerségi megállapodáshoz csatolt jegyzőkönyv a közeljövőben lejár, logikus a Bizottság azon szándéka, hogy tárgyalásokat kezdeményez a másik féllel a megújításról. Mauritánia szegény ország, amely igencsak függ ettől az ágazattól, az Európai Unióval kötött megállapodás megőrzése tehát hasznos lehet mindkét aláíró számára. Az előadóhoz hasonlóan úgy gondolom, hogy szükség van az állományok jelenlegi helyzetének és a mauritániai vizekben élő különböző halfajok szigorú ellenőrzésére.

  José Manuel Fernandes (PPE), írásban. – (PT) Ez az európai parlamenti közös állásfoglalásra irányuló indítvány az Európai Közösség és a Mauritániai Iszlám Köztársaság közötti, 2012. július 31-én hatályát vesztő halászati partnerségi megállapodás megújításáról szól. Az Európai Bizottság – mivel tisztában van a partnerség megújításának fontosságával, és a Tanács mandátuma alapján, teljes mértékben összhangban az Európai Unió működéséről szóló szerződés 218. cikkével – elindította a jegyzőkönyv megújítását célzó folyamatot. A Mauritániával kötött jelenlegi megállapodás hozzájárult Mauritánia gazdasági fejlődéséhez, ahol a halászati ágazat a gazdaság egyik alapvető pillérje, amely a bruttó hazai termék (GDP) közel 10%-át, a nemzeti költségvetési bevétel 29%-át, és az export közel 50%-át teszi ki. Ugyanakkor létfontosságú az Európai Unió, és különösen halászati flottái számára is. Egyetértek ezzel a javaslattal, amelyet támogattam szavazatommal, de úgy gondolom, hogy a fogások ellenőrzését tudományosan nyomon kell követni, a navigációs ellenőrző rendszereket korszerűsíteni kell, és a hajóroncsokat el kell távolítani. A felügyeletet is meg kell erősíteni, és az illegális hajókat le kell foglalni.

  João Ferreira (GUE/NGL), írásban. – (PT) Ez az állásfoglalás számos fontos kérdést felvet, összhangban a halászati partnerségi megállapodásokat érintő régóta fennálló kérdéseinkkel, kritikáinkkal és javaslatainkkal; különösen azoknak az együttműködési célkitűzések terén való komoly sikertelenségükkel kapcsolatban.

Üdvözöljük, hogy állásfoglalásunk több pontját beillesztették ebbe a közös állásfoglalásra irányuló indítványba. A legfontosabbak közül a következőket szeretnénk hangsúlyozni: a fejlesztési együttműködéssel kapcsolatos célkitűzések nem megfelelő teljesítése okainak, valamint a mauritániai halászati ágazat számára nyújtott különböző támogatások átfogó és részletes értékelésének szükségessége; a halak Mauritánia középső és déli partvonalán történő partra rakodásához megfelelő eszközök lehető leggyorsabb létrehozásának támogatása, hogy a mauritániai vizekben fogott halakat a nemzeti kikötőkben lehessen partra rakodni és ne az országon kívül, ahogy az gyakran történik jelenleg; és hogy az EU és harmadik országok között kötött halászati megállapodásokat széles körű vitának kell megelőznie az érintett országokban, lehetővé téve a nyilvánosság, a civil társadalmi szervezetek és a nemzeti parlamentek részvételét, ezáltal támogatva a nagyobb demokráciát és átláthatóságot.

  Ilda Figueiredo (GUE/NGL), írásban. – (PT) Számos aggodalomra ad okot, ahogy a halászati partnerségi megállapodásokat az EU jelenleg kezeli és alkalmazza. Különösen a fejlesztési együttműködési célkitűzések teljesítésének szintje egyértelműen nem megfelelő.

Azt az Egyesült Nemzetek Szervezetének Tengerjogi Egyezményében foglalt elvet támogatjuk, hogy az EU-nak átadott hozzáférésnek arra a mennyiségre kell vonatkoznia, amelyet Mauritánia flottája nem tud kifogni.

Ettől eltekintve az állásfoglalás számos pozitív elemet tartalmaz, többek között a következőket:

- az EU és harmadik országok között kötött halászati megállapodásokat széles körű vitának kell megelőznie az érintett országokban, lehetővé téve a nyilvánosság, a civil társadalmi szervezetek és a nemzeti parlamentek részvételét, ezáltal támogatva a nagyobb demokráciát és átláthatóságot;

- a mauritániai többéves halászati programnak nyújtott pénzügyi támogatásnak összhangban kell lennie azzal, hogy Mauritániának szüksége van a fenntartható halászati fejlődésre;

- szükség van a fejlesztési együttműködéssel kapcsolatos célkitűzések nem megfelelő teljesítése okainak, valamint a mauritániai halászati ágazat számára nyújtott különböző támogatások átfogó és részletes értékelésére.

Ezért mellette szavaztunk.

  Estelle Grelier (S&D), írásban. – (FR) Ezt az állásfoglalást a Bizottságnak az Európai Unió és Mauritánia közötti halászati partnerségi megállapodás megújításáról szóló tárgyalások megnyitását célzó javaslatát követően fogadták el. Sajnálatos módon az állásfoglalás mellett történő szavazás az egyetlen dolog, amit a Parlament tehet, hogy meghallgassák a halászati partnerségi megállapodások kapcsán. Jelenleg a Parlament csak akkor mondhatja el véleményét, ha a tárgyalások lezárultak, ami nem hagy más lehetőséget, mint ezeknek a megállapodásoknak az elfogadását vagy ratifikációjuk elutasítását, és így nagyon kevés lehetőség nyílik a manőverezésre. Most a Szerződések kimondják, hogy a Parlamentet „azonnal és teljes körűen tájékoztatni kell az eljárás valamennyi szakaszában”. Ezért létfontosságú és jogos, ha azt kérjük, hogy kapcsolatban legyünk az Európai Bizottsággal és a Tanáccsal e tárgyalások során. Ez a téma nem új, és az Európai Bizottságnak a Halászati Bizottság tagjai által feltett szokásos kérdéseit veti fel. Sajnálatos, hogy nem tehetjük kötelező erejűvé véleményünket az érintett országok számára nyújtott európai támogatásokkal kapcsolatos prioritásaink tekintetében annak ellenére, hogy a Parlamentnek joga van pénzügyi ellenőrzést gyakorolni.

  Juozas Imbrasas (EFD), írásban. – (LT) A dokumentum mellett szavaztam, mivel Mauritánia Afrika egyik legszegényebb országa, amelyet súlyosan eladósodott szegény országnak minősítettek, és pénzügyileg függ a külföldi segélytől, valamint jelentős politikai instabilitás jellemzi. A Mauritániai Iszlám Köztársasággal kötött halászati partnerségi megállapodáshoz csatolt jelenlegi jegyzőkönyv 2012. július 31-én hatályát veszti, és a Bizottság tárgyalásokat szándékozik indítani megújításával kapcsolatban, amelyre felhatalmazást kapott a Tanácstól. Az Európai Parlament üdvözli a Bizottságnak az EU és a Mauritániai Iszlám Köztársaság közötti jegyzőkönyv megújításával kapcsolatos tárgyalások megkezdésére irányuló javaslatát, ugyanakkor hangsúlyozza, hogy azt csak akkor szabad fenntartani, ha kölcsönösen előnyös, megfelelően kiigazított és megfelelően végrehajtják. Az Európai Parlament támogatja továbbá a Bizottságnak egy emberi jogi záradéknak a megállapodásba történő bevezetésére irányuló javaslatát is.

  David Martin (S&D), írásban. – A jelentés mellett szavaztam, és ezzel annak biztosítására sürgetem a Bizottságot, hogy a halászati partnerségi megállapodás hatálya alá tartozó halászati tevékenységek ugyanazoknak a fenntarthatósági kritériumoknak feleljenek meg, mint az uniós vizeken történő halászati tevékenységek. A jelentés felszólítja továbbá a mauritániai hatóságokat és a Bizottságot annak biztosítására, hogy a szigorú fenntarthatósági kritériumokat a mauritániai vizeken halászati tevékenységet folytató (akár az EU-ból, Mauritániából vagy harmadik országokból származó) minden hajó tiszteletben tartsa.

  Nuno Melo (PPE), írásban. – (PT) A Mauritániával kötött halászati partnerségi megállapodáshoz csatolt jelenlegi jegyzőkönyv 2012. július 31-én hatályát veszti, ezért újra kell tárgyalni ahhoz, hogy az uniós lobogó alatt közlekedő hajók továbbra is halászhassanak a mauritániai vizeken. Ily módon ez jó lehetőséget biztosít számunkra a már meglévő megállapodás fejlesztésére. Támogatni kell a fejlesztéseket a halaknak Mauritánia középső és déli partjain történő kirakodásához szükséges infrastruktúra és a megfelelő berendezések kiépítése tekintetében, hogy lehetővé tegyük az uniós flotta számára a hatékonyabb működést, megkönnyítve ezáltal a beruházást és növelve a megállapodásnak a helyi gazdaságra tett hatását. A tényleges fogásokat illetően ezeket a feleslegre és azokra az állományokra kell korlátozni, amelyeket Mauritánia halászflottája nem tud kifogni, hogy fenntartható legyen a környezeti egyensúly, és a tevékenység fenntartható maradjon az évek során.

  Maria do Céu Patrão Neves (PPE), írásban. – (PT) A harmadik országokkal kötött halászati megállapodásoknak biztosítaniuk kell a gazdasági érdekek és a fenntartható halászat előmozdítása közötti tisztességes egyensúlyt. Ily módon fontos, hogy az EU arra használja az általa kötött halászati megállapodásokat, hogy biztosítsa a bevált gyakorlatok követését más országokban, teljes körűen tiszteletben tartva a közös halászati politika kulcsfontosságú alapelveit.

Az illegális halászat elleni küzdelem, a munkahelyteremtés, a szegénység csökkentése a harmadik országokban és az uniós piac fogyasztóinak megfelelő minőségű termékekkel való ellátása azok a kulcsfontosságú célkitűzések, amelyeket biztosítani kell ebben a Mauritániával kötött megállapodásban.

Szintén sürgősen biztosítanunk kell, hogy Mauritánia megkövetelje azon harmadik országoktól, amelyekkel más megállapodásokat köt, hogy ugyanazokat a szabályokat tartsák be, amelyeket az uniós lobogó alatt közlekedő hajók, megakadályozva ezzel az uniós flottának hátrányos versenybeli egyenlőtlenségek kialakulását.

  Raül Romeva i Rueda (Verts/ALE), írásban. – Ezzel az EP először is üdvözli a Bizottságnak az EU és a Mauritániai Iszlám Köztársaság közötti jegyzőkönyv megújításáról való tárgyalások megkezdésére irányuló javaslatát, miközben hangsúlyozza, hogy csak abban az esetben szabad fenntartani, ha kölcsönösen előnyös, megfelelően kiigazított és megfelelően végrehajtják; másodszor, támogatja a Bizottságnak egy emberi jogi záradék bevezetésére irányuló javaslatát; harmadszor kitart amellett, hogy az uniós lobogó alatt közlekedő hajók esetében a mauritániai vizeken való halászathoz történő bármilyen és összes hozzáférése az ENSZ Tengerjogi Egyezményében leírt többletállományok elvén alapuljon; külön hangsúlyozza, szigorúan értékelni kell minden állományt, amelyhez hozzáférést nyújtanak, vagy amelyeket járulékos fogásként kifoghatnak uniós flották; hangsúlyozza, hogy az EU számára biztosított minden hozzáférést azokhoz a forrásokhoz kell kötni, amelyeket a mauritániai flotta nem képes kifogni; hangsúlyozza, hogy amennyiben erőkifejtés-csökkentésre van szükség, a legtöbb környezeti kárt okozó harmadik országokbeli (uniós vagy egyéb) flottáknak kell először véghezvinniük a csökkentést;

  Licia Ronzulli (PPE), írásban. – (IT) Az Európai Unió és a Mauritániai Iszlám Köztársaság közötti halászati partnerségi megállapodást stratégiai dokumentumnak kell tekinteni, amely nagyon fontos az EU és Afrika közötti kapcsolatok tekintetében. Ma tehát egy olyan új jegyzőkönyvet kell bevezetnünk, amely összhangban van az európai országok által 2002-ben aláírt kötelezettségvállalással, és amely képes biztosítani a fenntartható halászati gyakorlatot, amely az érintett országokbeli fejlődéshez is hozzájárul. Prioritásként kell kezelni tehát a már megkezdett tárgyalások folytatását, ezeket azonban új alapokra kell helyezni, és olyan államokat is be kell vonni, amelyek eddig ki voltak zárva ezekből a tárgyalásokból. Felül kell vizsgálnunk továbbá néhány kérelmet, amelyek az eredeti megállapodással kapcsolatos tárgyalásokhoz nyúlnak vissza, amelyek során például Mauritánia az utolsó pillanatban kérte, hogy a már megbeszélt szeptemberi és októberi biológiai pihenőidő mellett további halászati pihenőidők legyenek májusban és júniusban.

Állásfoglalásra irányuló indítvány B7-0284/2011

  Luís Paulo Alves (S&D), írásban. – (PT) A javaslat mellett szavaztam, mert úgy gondolom, hogy hasznára fog válni az EU-nak, mivel egy megfelelően működő közbeszerzési piac létfontosságú az egységes piac előmozdítása, az innováció ösztönzése, Unió-szerte a magasabb fokú környezet- és éghajlat-védelem, valamint a társadalmi befogadás elősegítése tekintetében. A közbeszerzés meghatározó fontosságú, mivel a katalizátor szerepét tölti be az Unió gazdaságának újjáéledése, és következésképpen az uniós foglalkoztatottság és jólét számára. Ez különösen igaz a pénzügyi és gazdasági válságból való kilábalás, valamint a jövőbeni válságok elleni védekezés szempontjából. Egyetértek azzal, hogy a közbeszerzések jogi keretei optimalizálásának szilárd és jól átgondolt folyamata életbevágóan fontos az Unió polgárainak, fogyasztóinak és vállalkozásainak jóléte, valamint a nemzeti, regionális és helyi hatóságok, és ezért az Unió egészének elfogadottsága szempontjából.

  Zigmantas Balčytis (S&D), írásban. – (LT) Az állásfoglalás mellett szavaztam. A megfelelően működő közbeszerzési piac különösen fontos az egységes piac integritásának előmozdítása, az innováció ösztönzése, továbbá az állami hatóságok és az adófizetők számára optimális érték biztosítása érdekében. Ez a piac különösen fontos része az uniós gazdaságnak, és hatalmas lehetőségekkel rendelkezik, de a beszerzési szabályok és alapelvek tagállamonként különbözőek, és ez megakadályozza, hogy a vállalatok – különösen a kisebbek – hozzáférjenek a határokon átnyúló közbeszerzéshez. Hasonló korlátozások állnak fenn a harmadik országokbeli pályázatokhoz való hozzáférés tekintetében is. Annak ellenére, hogy az EU megnyitotta piacait, vállalatainknak jelentős problémákkal kell szembenézniük, ha hozzá szeretnének férni állami megrendelések harmadik országbeli piacaihoz. Úgy érzem, sürgősen jelentős politikai figyelmet kell fordítani erre a témára. A Bizottságnak részletes elemzést kell végeznie az uniós vállalatoknak más országok piacaihoz való korlátozott hozzáférésével kapcsolatos problémákról, és megfelelő lépéseket kell tennie az olyan kereskedelmi partnerekkel szemben, amelyek az uniós piac nyitottságát élvezik, ugyanakkor saját piacaikat nem szándékoznak megnyitni az uniós vállalkozások előtt.

  Regina Bastos (PPE), írásban. – (PT) A közbeszerzési szerződések fontos gazdasági lehetőségeket jelentenek a vállalatok számára, igencsak fontosak az egységes piac előmozdításában, az innováció ösztönzésében, a környezet- és éghajlatvédelem, valamint a társadalmi befogadás előmozdítása tekintetében. A közbeszerzési politikának biztosítania kellene a közpénzek lehető leghatékonyabb felhasználását, és nyitva kellene tartania a közbeszerzési piacokat, így járulva hozzá az uniós gazdaság fellendítéséhez, a munkahelyteremtéshez és a jóléthez. A közbeszerzési szerződések az Európa 2020 stratégiában is kulcsfontosságú szerepet játszanak, és a javasolt célok elérésének egyik eszközét jelentik.

Ez az állásfoglalásra irányuló indítvány felszólítja a Bizottságot, hogy foglalkozzon az állami megrendelések piacához való kiegyensúlyozott hozzáférés kérdésével, és végezze el a közbeszerzés és a koncessziók felülvizsgálatát annak érdekében, hogy lehetővé váljon az Európai Parlament, a tagállamok, valamint a polgárok és a vállalkozások részvétele is.

Felszólítja a Bizottságot továbbá, hogy adjon elsőbbséget a közbeszerzési szabályok korszerűsítésének. Hasonlóan fontos a Bizottság arra történő felszólítása, hogy értékelje a különösen alacsony árajánlatokhoz kapcsolódó problémákat, és megfelelő megoldásokat javasoljon.

Mindezekért ez az állásfoglalásra irányuló indítvány mellett szavazok.

  Françoise Castex (S&D), írásban. – (FR) A jelentés mellett szavaztam, nem azért, hogy protekcionista intézkedéseket alkalmazzunk, hanem mert nem fogadhatjuk el továbbra is azt a helyzetet, hogy egyedül az Európai Unió tartja tiszteletben a játékszabályokat. Nem hagyhatjuk többé figyelmen kívül a társadalmi és gazdasági dömpinget a feltörekvő országokban – különösen Kínában –, amelyek kivételesen alacsony árakkal nyerik meg a szerződéseket az Unió országaiban, figyelmen kívül hagyva a szociális jogokat és az állami támogatásokkal kapcsolatos jogszabályokat, miközben ezen országok piacai továbbra is megközelíthetetlenek maradnak az európai vállalatok számára. Nem lehetünk még mindig naivak: vállalataink és munkahelyeink túlélése függ ettől. Végezetül örülök, hogy a Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetsége európai parlamenti képviselőcsoportja által az állami szerződések összefüggésében a tagállamokban érvényben lévő munkaügyi, szociális és környezetvédelmi szabványok betartását illetően benyújtott módosításait nagy többséggel elfogadták. Ez valódi tudatosságot, és pozitív és szükséges változást jelent. Most a Bizottságon a sor, hogy teljes körűen értékelje ezt.

  Diogo Feio (PPE), írásban. – (PT) Mivel a közbeszerzések több millió eurót jelentenek évente, nem kétséges gazdasági jelentőségük. Így – bár nagy hagyományokkal rendelkező uniós szabályozások érvényesek az ilyen szerződésekre – soha nem túlzás a jobb és hatékonyabb jogszabályok létrehozására történő felhívás, amelyek biztosítják az eljárások teljes átláthatóságát; megakadályozzák a korrupció minden formáját és az ajánlattételek egy jelöltet előnyben részesítő manipulálását; amelyek meghatározzák az ajánlattételi felhívások vagy tárgyalás nélküli odaítélések határát azok száma vagy értéke tekintetében; és biztosítják a megfelelő versenyt a belső piacon a jelölt vállalatok között, függetlenül származási országuktól.

  José Manuel Fernandes (PPE), írásban. – (PT) Az Európai Parlamentnek ez az állásfoglalásra irányuló indítványa az állami megrendelések uniós és harmadik országbeli piacaihoz való egyenlő hozzáférésről és a közbeszerzések koncessziókra is kiterjedő jogi kereteinek felülvizsgálatáról szól. Az EU több dokumentumot fogadott el ebben a témában: a 2004/18/EK, a 2004/17/EK, a 93/13/EK és a 2007/66/EK irányelveket, állásfoglalásokat (a 2010. május 18-i európai parlamenti állásfoglalás), jelentéseket (a Monti úr által készített Az egységes piac új stratégiája – Európa gazdasága és társadalma szolgálatában című jelentés), Az egységes piaci intézkedéscsomag felé – A magas szinten versenyképes szociális piacgazdaságért című bizottsági közleményt, és az Európai Bizottságnak az EU közbeszerzési politikájának modernizálásáról szóló zöld könyvét.

Annak érdekében, hogy túljussunk a jelenlegi pénzügyi és gazdasági válságon, döntő fontosságú a tökéletesen működő közbeszerzési piac, hogy felélénkítsük a gazdaságot és biztosítsuk az egyenlő bánásmódot. Kijelentem tehát, hogy az állásfoglalás mellett szavaztam, mivel úgy gondolom, hogy összhangban áll a jobb szabályozással kapcsolatos elvvel, és prioritásként kezeli a közbeszerzéssel és koncessziókkal kapcsolatos szabályok modernizálását, ami jelentős előremenetel lenne az uniós jogban.

  João Ferreira (GUE/NGL), írásban. – (PT) Ez újabb kísérlet a közbeszerzés liberalizációjára. Ez az az irány, amelyet az EU makacsul követ mind otthon, mind harmadik országokban a szabadkereskedelmi megállapodásokkal.

Minden esetben a cél ugyan az: megakadályozni, hogy az országok megvédjék saját vállalataikat a közbeszerzésben, hogy megkönnyítsék a hatalmi erők nagyvállalatainak dolgát, amelyek fel akarják használni a mindennek és minden céljának tekintett versenyt, hogy ők uralják az állami szerződések odaítélését.

Nem értünk egyet ezzel a megközelítéssel. Ugyanakkor elismerjük, hogy fontos változásokra van szükség ezen a területen.

Az állásfoglalás bizonyos pontjai ezért támogatásunkat élvezik, különösen, hogy „kifogásolja a közbeszerzési szerződések odaítélésével foglalkozó, Bizottságon belüli tanácsadó csoport (ACPP) összetételével és munkájával, valamint a közbeszerzési piacok megnyitásával foglalkozó tanácsadó bizottság (CCO) szerepével és hatásköreivel kapcsolatos átláthatóság hiányát”. Egyetértünk továbbá azzal, hogy felszólítja „a Bizottságot, hogy tegyen lépéseket annak biztosítására, hogy mind ennek a bizottságnak, mind pedig a köz-magán társulásokkal foglalkozó tervezett új tanácsadó bizottságnak kiegyensúlyozott összetétele legyen, beleértve a szakszervezeteket és az üzleti közösség, különösen a kis- és középvállalkozások (kkv-k) képviselőit, és hogy azok átlátható módon működjenek”.

  Ilda Figueiredo (GUE/NGL), írásban. – (PT) Ezzel az állásfoglalással a Parlament többsége a közbeszerzés liberalizációjára akar felszólítani a szabályok enyhítése és egyszerűsítése, valamint a kis- és középvállalkozások (kkv-k) megvédése ürügyén. Ugyan ez indokolt lehet néhány esetben, a legtöbb esetben nem ez forog kockán.

Igazából meg akarják akadályozni, hogy az egyes országok megvédjék saját vállalataikat a közbeszerzésben, csak hogy megkönnyítsék a hatalmi erők nagyvállalatainak dolgát, amelyek az állami szerződések odaítélését is uralni akarják. Ezért szavaztunk ellene.

Ugyanakkor van az állásfoglalásnak néhány vonatkozása, amellyel egyetértünk, különösen, hogy kifogásolja a közbeszerzési szerződések odaítélésével foglalkozó, Bizottságon belüli tanácsadó csoport (ACPP) összetételével és munkájával, valamint a közbeszerzési piacok megnyitásával foglalkozó tanácsadó bizottság (CCO) szerepével és hatásköreivel kapcsolatos átláthatóság hiányát. Támogatjuk továbbá a Bizottság felszólítását, hogy tegyen lépéseket annak biztosítására, hogy mind ennek a bizottságnak, mind pedig a köz-magán társulásokkal foglalkozó tervezett új tanácsadó bizottságnak kiegyensúlyozott összetétele legyen, beleértve a szakszervezeteket és az üzleti közösség, különösen a kis- és középvállalkozások (kkv-k) képviselőit, és hogy azok átlátható módon működjenek.

Úgy tűnik továbbá, hogy hangsúlyozni kell a korrupcióellenes mechanizmusok megerősítésének fontosságát az Európai Uniónak a nemzetközi közbeszerzés terén való kötelezettségvállalásaival összefüggésben, csakúgy, mint az átláthatóság és igazságosság biztosítására irányuló erőfeszítések szükségességét az állami pénzek felhasználásában. Követeljük továbbá, hogy az Európai Parlamentet megfelelően tájékoztassák, és valamennyi szakaszban és a folyamat végén is rendelkezésére bocsássák az összes rendelkezésre álló információt.

  Małgorzata Handzlik (PPE), írásban. – (PL) Az európai uniós közbeszerzési piacok nyitottsága ellenére a harmadik országok közbeszerzési piacaihoz való hozzáférés még mindig jelentős mértékben korlátozott. Ebben a helyzetben az európai vállalkozásoknak nincsenek egyenlő esélyeik a közbeszerzési pályázatokért való versenyben a világ más országaival szemben. 2009-ben például a kínai hatóságok elfogadták az innovatív helyi termékek akkreditációs rendszerét, amely még tovább korlátozta a nemzetközi vállalkozásoknak a kínai piachoz való hozzáférését. Ugyanakkor nemcsak a kínai piac jelent problémát, mivel protekcionista politikákat folytatnak az olyan fejlett gazdaságok is, mint az Egyesült Államok, Japán és Kanada.

Ezért támogatom a viszonosság elvének alkalmazására való felszólítást a közbeszerzési piacokhoz való hozzáférés tekintetében a ma elfogadott állásfoglalásban, amelyet én is jóváhagytam a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság általam megfogalmazott véleményében. Szeretném ugyanakkor, hogy a viszonosság elvéről szóló jövőbeni európai bizottsági javaslat hozzájáruljon különösen a harmadik országokbeli közbeszerzési piacok megnyitásához, és ne csak a harmadik országokbeli vállalatoknak az Európai Unió közbeszerzési piacaihoz való hozzáférését korlátozza, amely negatív hatással lehet a versenyképességre az uniós piacon.

  Juozas Imbrasas (EFD), írásban. – (LT) Az állásfoglalás mellett szavaztam, mivel a megfelelően működő közbeszerzési piac különösen fontos az egységes piac előmozdítása és az innováció ösztönzése tekintetében. A közbeszerzés meghatározó fontosságú a pénzügyi és gazdasági válságból való kilábalás, valamint a jövőbeni válságoktól való védelem tekintetében, mivel a katalizátor szerepét tölti be az Unió gazdaságának újjáéledése, és következésképpen az uniós foglalkoztatottság és jólét számára. Az uniós és a harmadik országokbeli közbeszerzési piacokon az egyenlő bánásmód és a tisztességes verseny biztosításának témája minél előbb nagyobb politikai figyelmet kíván meg, különösen tekintettel az olyan problémákra, mint a harmadik országok állami megrendeléseinek piacaihoz való hozzáférés. Véleményem szerint a Bizottságnak prioritásként kell kezelnie a közbeszerzési szabályok korszerűsítését, és úgy kell kezelnie a szolgáltatási koncessziókat, hogy a jobb szabályozással kapcsolatos elveknek megfelelően elkerülhető legyen az uniós közbeszerzési jogszabály további széttagolódása.

  Constance Le Grip (PPE), írásban. – (FR) Örülök, hogy a mai napon elfogadták az állami megrendelések uniós és harmadik országbeli piacaihoz való egyenlő hozzáférésről és a közbeszerzések koncessziókra is kiterjedő jogi kereteinek felülvizsgálatáról szóló európai parlamenti közös állásfoglalást, amelynek társaláírója voltam. A közbeszerzési piacok megfelelő működése létfontosságú az egységes piac ösztönzése tekintetében. Fontos tehát az állami szerződések odaítélését szabályozó jogalkotási keret egyértelműsítése és fejlesztése, mivel katalizátor szerepet töltenek be az Unió gazdaságának újraindításában. A harmadik országok vállalkozásainak az Európai Unió közbeszerzési piacaihoz való hozzáférése tekintetében az Európai Uniónak kötelessége realistán és gyakorlatiasan cselekedni, naivitás nélkül. Nem a piacaink megnyitása ellen való állásfoglalásról van szó, hanem arról a meglehetősen legitim álláspontról, hogy támogatjuk a kölcsönös hozzáférést ezen a területen, nem azáltal, hogy bezárjuk közbeszerzési piacainkat, hanem hogy biztosítjuk, hogy az Európai Unión kívüli partnereink hasonló módon nyissák meg az ő piacaikat, és hogy szükség esetén megfelelő mechanizmusokat dolgozunk ki, amelyek lehetővé teszik számunkra a viszonosság és az egyensúly célkitűzésének elérését.

  Petru Constantin Luhan (PPE), írásban. – (RO) Az állami megrendelések uniós piacaihoz való egyenlő hozzáférés és a közbeszerzések jogi kereteinek felülvizsgálata létfontosságú az egységes piac előmozdítása tekintetében az Unióban és a tagállamokban, ami uniós szintű társadalmi és gazdasági integrációt eredményez. A gazdasági és pénzügyi válság felől szemlélve a helyzetet úgy gondolom, hogy szükség van az állásfoglalásban javasolt stratégiára, különösen arra a pontra, hogy magasabb fokú koherenciát érjünk el az uniós közös külkereskedelmi politika terén. Szeretném hangsúlyozni, hogy mennyire fontos ez a jogalkotási felülvizsgálat az Európai Unió gazdaságának újraélesztése és stabilitása tekintetében.

  David Martin (S&D), írásban. – Támogattam ezt az állásfoglalást, mivel úgy gondolom, hogy az uniós és harmadik országokbeli közbeszerzési piacokon az egyenlő bánásmód és a tisztességes verseny biztosításának érzékeny témája minél előbb nagyobb politikai figyelmet kíván meg.

  Jean-Luc Mélenchon (GUE/NGL), írásban. – (FR) A közszférák közötti partnerségek megkérdőjelezése, az állami hatóságok normáinak csökkentése (akik, nem szükséges emlékeztetnem Önöket, hogy a közérdekért felelősek), ugyanezen állami hatóságoknak a nagyobb verseny irányába való elfordulása… Mindez csak néhány példa arra, hogy milyen csodálatos „fejlődést” ígért az Európai Bizottság közbeszerzésről szóló zöld könyve. Nem örülök, hogy elfogadják ezt az ostobaságot, mivel a szöveg a mindenféle protekcionista intézkedés elleni küzdelmet helyezi középpontjába. Sok olyan politikát, amelyet ellenzek. Ellene szavazok.

  Nuno Melo (PPE), írásban. – (PT) A közbeszerzési piac megfelelő működése alapvető fontosságú az egységes piac előmozdítása, az innováció ösztönzése, a foglalkoztatás, növekedés és versenyképesség növelése, az Unió-szerte magasabb fokú környezet- és éghajlat-védelem, valamint a szociális jogok védelme, továbbá az állami hatóságok, a polgárok és az adófizetők számára optimális érték biztosítása érdekében. A pénzügyi és gazdasági válságból való kilábalás és a jövőbeni válságok elleni védekezés szempontjából a közbeszerzés meghatározó fontosságú, hiszen katalizátor szerepét tölti be az Unió gazdaságának újjáéledése, és következésképpen az uniós foglalkoztatottság és jólét számára. Ezért a közbeszerzések jogi keretei optimalizálásának szilárd és megfelelően átgondolt folyamata életbevágóan fontos az Unió polgárainak, fogyasztóinak és vállalkozásainak jóléte, valamint a nemzeti, regionális és helyi hatóságok szempontjából.

  Maria do Céu Patrão Neves (PPE), írásban. – (PT) Egy megfelelően működő közbeszerzési piac létfontosságú az egységes piac előmozdítása, az innováció ösztönzése, Unió-szerte a magasabb fokú környezet- és éghajlat-védelem, valamint a társadalmi integráció elősegítése, továbbá az állami hatóságok, a polgárok és az adófizetők számára optimális érték biztosítása érdekében. Ezért az állami megrendelések uniós és harmadik országbeli piacaihoz való egyenlő hozzáférésről és a közbeszerzések koncessziókra is kiterjedő jogi kereteinek felülvizsgálatáról szóló európai parlamenti állásfoglalás mellett szavaztam. Csatlakozom az állásfoglalás támogatóihoz abban, hogy felszólítják a Bizottságot, hogy adjon elsőbbséget a közbeszerzési szabályok modernizálásának és úgy kezelje a szolgáltatási koncessziókat, hogy a „jobb szabályozással” kapcsolatos elveknek megfelelően elkerülhető legyen az uniós közbeszerzési jogszabályi további széttagolódása.

  Robert Rochefort (ALDE), írásban. – (FR) A közbeszerzés alapvető szerepet tölt be az egységes piac előmozdítása, az innováció ösztönzése, a növekedés megerősítése és az uniós foglalkoztatás és versenyképesség támogatása terén. Ugyanakkor ennek eléréséhez hatékonyan kell működnie. Ahhoz, hogy ez megtörténjen, ahogy az általam is támogatott állásfoglalás szövege is rámutat, fontos, hogy a közbeszerzések odaítélésével kapcsolatos szabályok egyszerűsítésének és egyértelműsítésének kérdései gyorsan megoldódjanak. Szintén létfontosságúnak tűnik számomra, hogy a lehető leghamarabb előmozdítsák a kkv-knak – akik az európai vállalkozások 99%-át teszik ki és több mint 100 millió munkahelyet biztosítanak – a közbeszerzésekhez való hozzáférését. Továbbá, vállalkozásainak támogatása érdekében arra szólítom fel az Európai Bizottságot, hogy vezesse be a viszonosság elvét, és hogy gondolkodjon el az európai vállalatoknak az Unión kívüli közbeszerzésekhez való hozzáférése fejlesztésének új módjain, hogy egyenlő feltételeket biztosítson a közbeszerzésekért versengő európai és külföldi vállalatok számára.

  Raül Romeva i Rueda (Verts/ALE), írásban. – Végül a tartózkodás mellett döntöttünk, mivel számos, az EPP és az ECR által előterjesztett, számunkra elfogadhatatlan módosítást jóváhagytak.

  Oreste Rossi (EFD), írásban. – (IT) A gazdasági és pénzügyi válságból való kilábalás szempontjából a közbeszerzés a katalizátor szerepét tölti be az európai gazdaság, a vállalkozás, a foglalkoztatás és a fogyasztói jólét számára Európában. Egyes ágazatok (víz, villamos energia, gáz) fokozatos liberalizációja következtében, annak érdekében, hogy megvédjük az ezeken a területeken működő vállalatokat, létre kell hozni egy ügyfélminősítési rendszert, amelynek célja, hogy biztosítsa a versengő vállalatok hatékony kiválasztását. Az állásfoglalásra irányuló javaslat mellett szavazok, mivel egy átlátszó rendszerben fontos az uniós közbeszerzési jogszabály széttagolódásának megőrzése, hogy a célkitűzéseinknek megfelelően a lehető legnagyobb versenyképességet és hatékonyságot érjük el.

  Daciana Octavia Sârbu (S&D), írásban. – A közbeszerzés egyedülálló lehetőséget kínál a polgárok közös jólétét szolgáló projektekbe való beruházások megtételére, és ugyanakkor szélesebb körű közpolitikai célkitűzések elérésére. Szeretném hangsúlyozni a közbeszerzési szerződéseknek az épületek és a közlekedés környezetvédelmi előírásainak előmozdításában betöltött szerepét, valamint hogy milyen lehetőségeket rejt ez az energiahatékonyság növelése, és így a széndioxid-kibocsátás, a működési költségek és a levegőszennyezés csökkentése terén. Arra sürgetem a tagállamokat, hogy e célok elérésére használják a közbeszerzési eljárásokat, amelyeknek széles körű és hosszú távú társadalmi, gazdasági és környezetvédelmi haszna lesz.

  Nuno Teixeira (PPE), írásban. – (PT) Egy megfelelően működő közbeszerzési piac alapvető fontosságú az egységes piac előmozdítása és az innováció és a beruházás ösztönzése terén. A gazdasági és pénzügyi válságból való kilábalás szempontjából a közbeszerzés meghatározó fontosságú az uniós gazdaság fellendítése terén, és hozzájárul a munkahelyteremtéshez. Az Európai Unió elutasítja protekcionista intézkedések bevezetésének lehetőségét, és egyenlő hozzáférést akar biztosítani az állami megrendelések uniós és harmadik országbeli piacaihoz. E tekintetben az EU szilárdan hisz a viszonosság, a kölcsönös előnyök és az arányosság elvében.

E célból támogatom a magasabb fokú koherenciát a közös külkereskedelmi politika és a tagállamok azon gyakorlata között, hogy az uniós tagállamok vállalkozásainak kárára azon vállalkozások kivételesen alacsony árajánlatait fogadják el, amelyek származási országai nem aláírói a kormányzati közbeszerzési megállapodásnak (GPA).

Megismétlem ezért a Ház felszólítását a közbeszerzési szabályok oly módon történő modernizálására, hogy elkerülhető legyen a jogszabály széttagolódása, valamint hogy ennek a lehetőségnek a választására ösztönözze a vállalatokat.

  Bernadette Vergnaud (S&D), írásban. – (FR) Fontos ez a szavazás, mivel a Bizottságnak meg kell tennie a szükséges intézkedéseket a tisztességtelen verseny és a harmadik országok vonatkozásában a közbeszerzésekhez való nem kölcsönös hozzáférés megakadályozása érdekében. Nem protekcionista akadályok felállításáról van szó, de nem lehet továbbra is az Unió az egyetlen, amely betartja a szabályokat. Nem hagyhatjuk többé figyelmen kívül a társadalmi és gazdasági dömpinget a feltörekvő országokban, amelyek szerződéseket nyernek meg az Unió országaiban, figyelmen kívül hagyva a szociális jogokat és az állami támogatásokkal kapcsolatos jogszabályokat, miközben ezen országok piacai továbbra is zárva maradnak az európai vállalatok számára. Ugyanakkor nem szabad elfelejtenünk, hogy a nagy iparosodott országok sem tartják be a játékszabályokat annak ellenére, hogy aláírták a nemzetközi megállapodásokat.

Több éves tétlenség után úgy tűnik, a Bizottság most cselekedni szándékozik, és erre szükség is van: vállalataink és munkahelyeink túlélése függ ettől. Végezetül örülök, hogy a Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetsége európai parlamenti képviselőcsoportjának az állami szerződések összefüggésében a tagállamokban hatályos munkaügyi, szociális és környezetvédelmi szabványok betartását illetően benyújtott módosításait elfogadták. Most a Bizottságon a sor, hogy értékelje ezt a felszólítást.

Állásfoglalásra irányuló indítvány (B7-0297/2011)

  Luís Paulo Alves (S&D), írásban. – (PT) A közös állásfoglalásra irányuló indítvány mellett szavaztam. Kiemelném az általam szükségesnek tartott intézkedéseket: az uniós halászati költségvetés kínálta valamennyi lehetőség és pénzügyi mozgástér kihasználása az ágazat támogatására irányuló rendkívüli intézkedések finanszírozása érdekében, hogy az ágazat képes legyen úrrá lenni az olajárak növekedéséből adódó nehézségeken; folyamatos támogatás biztosítása az Európai Halászati Alapból (EHA) a halászeszközök szelektivitásának növelése és biztonsági okokból a motorok cseréje érdekében, környezetvédelmi vagy üzemanyag-takarékossági célokból, és mindenekelőtt a kisüzemi part menti és hagyományos halászat érdekében; egy közép- és hosszú távú terv felvázolása a Bizottság részéről, amelynek célja az üzemanyag-hatékonyság növelése a halászati ágazatban (beleértve az akvakultúrát); és a Bizottság felszólítása egy cselekvési terv előterjesztésére az aktív halászati ágazattal rendelkező tengerparti régiók és szigetek számára az üzemanyag-hatékonyság növelésére a halászati és akvakultúrával foglalkozó ágazatban.

  Zigmantas Balčytis (S&D), írásban. – (LT) Az állásfoglalás mellett szavaztam. Az olajárak közelmúltbeli emelkedése hatással volt a halászati ágazat életképességére, és az európai halászok nehéz helyzetbe kerültek. Továbbá, mivel az Európai Unió nagymértékben függ a harmadik országokból származó behozataltól (60%), a termelőknek egyáltalán nincs, vagy csak kis befolyásuk van a halászati termékek árára. Egyetértek azzal, hogy a de minimis támogatás felső határát 30 000 euróról 60 000 euróra kell növelni vállalkozásonként egy hároméves átmeneti időszakra, miközben biztosítani kell, hogy nem ássák alá a környezeti és társadalmi fenntarthatóságot, és hogy nem torzul a tagállamok közötti verseny.

  Maria Da Graça Carvalho (PPE), írásban. – (PT) Mély együttérzésemről szeretném biztosítani az európai halászokat, akiknek fizetését közvetlenül befolyásolja az olajárak emelkedése, amit külön súlyosbít az ágazatbeli tevékenységek rendszertelen jellegéből adódó gazdasági törékenység. Létfontosságúnak tartom olyan mechanizmusok bevezetését, amelyek elősegítik az árak fellendítését az előállítási szakaszban, és az árak lehető legalacsonyabban tartását a végső fogyasztás szakaszában. Ezért az Európai Néppárt (Kereszténydemokraták) Képviselőcsoportja által előterjesztett állásfoglalásra irányuló indítvány mellett szavazok, amely megfelelően hangsúlyozza a fenti pontokat.

  Nessa Childers (S&D), írásban. – Miközben nem jó ötlet a fosszilistüzelőanyag-ipar támogatása, a halászok az egész EU-ban szenvednek a gazdasági visszaeséstől, és más közlekedési módokkal ellentétben, nekik nincs igazi alternatívájuk a fosszilis üzemanyagokkal szemben.

  Vasilica Viorica Dăncilă (S&D), írásban. – (RO) Az energia a halászati ágazat működési költségeinek jelentős részét teszi ki, és az üzemanyagárak közelmúltbeli emelkedése tovább rontotta a halászati ágazat helyzetét, közvetlenül befolyásolva a termelési költségeket az ágazatban. Ezeket a tényeket figyelembe véve, úgy gondolom, hogy az Európai Bizottságnak meg kell vizsgálnia, hogy milyen eszközökre van szükség olyan megfelelő intézkedések sürgős megtételéhez, amelyek megkönnyítik sok európai halász nehéz gazdasági helyzetét, és figyelembe veszik azokat a pénzügyi nehézségeket is, amellyel jelenleg sok nagy halászati flottával rendelkező országnak kell szembenéznie.

  Marielle De Sarnez (ALDE), írásban. – (FR) A Bizottságnak sürgős intézkedéseket kell elfogadnia, hogy orvosolja azt a nehéz gazdasági helyzetet, amellyel sok európai halásznak kell szembenéznie az olajárak emelkedését követően. Különösen a de minimis állami támogatási küszöb 30 000 euróról 60 000 euróra történő felemelésével kapcsolatban egy három éves időtartamra és kedvezményezett vállalatokként. A fenti kompenzáció mellett egy hosszabb távú stratégiát kell bevezetnünk, amely lehetővé teszi a halászok, de más ágazatok szakemberei, például gazdálkodók és közúti fuvarosok számára is, hogy csökkentsék a fosszilis üzemanyagoktól való függőségüket. Ezért kell a Bizottságnak ösztönzőket nyújtania mind európai, mind nemzeti szinten az új technológiákba való beruházáshoz, hogy növelje az energiahatékonyságot a tengeri, szárazföldi és légi közlekedésben.

  Edite Estrela (S&D), írásban. – (PT) Az európai halászati ágazatban a kőolajárak emelkedése miatt bekövetkezett válságról szóló állásfoglalásra irányuló indítvány mellett szavaztam, mivel ez hatással van a halászati ágazat gazdasági életképességére, és közvetlenül befolyásolja a halászok jövedelmét. Sürgős ideiglenes intézkedésekre van szükség, amelyek lehetővé teszik az európai halászok számára, hogy úrrá legyenek nehéz gazdasági helyzetükön, a Bizottságnak azonban egy közép- és hosszú távú tervet is fel kell vázolnia a halászati ágazat és az akvakultúra üzemanyag-hatékonyságának növelése céljával.

  Diogo Feio (PPE), írásban. – (PT) A halászat létfontosságú gazdasági tevékenység az európai országok, és különösen az olyan tengeri országok számára, mint hazám, Portugália. Ebből adódóan a Parlamentnek különösen törődnie kell a foglalkozásszerűen halászati tevékenységet végzőket érintő körülményekkel.

Az üzemanyag árának növekedése – ami a halászatban részt vevők számára elkerülhetetlen költség – jelentősen befolyásolta a halászok jövedelmét. Egy súlyos gazdasági és pénzügyi válságban, amikor kevés támogatás érhető el a vállalatok és munkahelyek fenntartásához, támogatom az Európai Néppárt (Kereszténydemokraták) képviselőcsoportbeli kollégáim által ebben az állásfoglalásban tett javaslatot, hogy az uniós halászokat a de minimis támogatás felső határának 30 000 euróról 60 000 euróra való növelésével támogassuk vállalatonként egy három éves időtartamra. Ez lehetővé fogja tenni a halászati ipar számára, hogy szembenézzen az olajárakkal kapcsolatos működésbeli költségek növekedésével.

  José Manuel Fernandes (PPE), írásban. – (PT) Az Európai Parlamentnek ez a közös állásfoglalásra irányuló indítványa az európai halászati ágazatban az olajárak folyamatos emelkedése miatt bekövetkezett válságról szól, amelynek igen jelentős hatása van az ágazat működésbeli költségeire. Ezt a növekedést elsősorban a kis- és középvállalkozások (kkv-k) – gyakran családi vállalkozások – érzik meg leginkább, amelyek alkalmazottai kezdik azt érezni, hogy munkahelyük veszélyben van. Üdvözlöm tehát ennek a jelentésnek az elfogadását, és remélem, hogy a tagállamok hamarosan képesek lesznek a halászoknak nyújtott támogatások növelésére, valamint hogy az Európai Unió az Európai Halászati Alapon (EHA) keresztül növelni fogja a halászhajók és a felszerelések fejlesztését és korszerűsítését célzó támogatásokat, és hogy létre fog hozni egy alapot, amelyhez a bajba jutott kkv-k fordulhatnak. A kisüzemi halászat támogatása különösen fontos.

  Ilda Figueiredo (GUE/NGL), írásban. – (PT) Pozitív fejlemény, hogy a Parlament elfogadta ezt az állásfoglalást. Az olajárak jelentős emelkedése komolyan súlyosbította a halászati ágazatot sújtó válságot és az ágazat gazdasági életképességét, és igen jelentősen csökkentette az ágazatban dolgozók amúgy is igen alacsony jövedelmét.

Az értékesítés jelenlegi dinamikája nem teszi lehetővé, hogy az előállítási költségek – például az olaj árának – ingadozásait érvényesíteni lehessen a hal árában; ehhez többek között a jelenlegi importpolitika is hozzájárul.

Sok esetben az első értékesítés átlagárai több éve stagnálnak vagy csökkennek, és ez nem tükröződött a friss hal fogyasztói árának csökkenésében.

A halászati termékek közös piacszervezésének jelenlegi formája nem tudott kellő mértékben hozzájárulni az első értékesítési árak szintjének javításához, sem a hozzáadott értéknek az ágazat értéktermelő láncában történő jobb elosztásához.

Számos vállalat gazdasági helyzete romlott az elmúlt évek során, és sok vállalatnak be kellett szüntetnie tevékenységét. Fennáll annak a veszélye, hogy halászati vállalatok ezreinek kell beszüntetnie tevékenységét, és munkahelyek ezrei szűnnek meg a megnövekedett olajárak miatt.

A kisüzemi part menti halászat különösen sebezhető.

Ezeket az intézkedéseket alkalmazni kell.

  Pat the Cope Gallagher (ALDE), írásban. – (GA) A halászati ágazat az egyik olyan ágazat, amelyet a leginkább érint az olajárak emelkedése, mivel az üzemanyag teszi ki a halászok működési költségének jelentős részét, becslések szerint 30–50%-át. Teljes mértékben támogatok minden olyan intézkedést, amely támogathatja a halászokat, és különösen a kisüzemi part menti és szigeteken történő halászattal foglalkozókat e tekintetben.

  Estelle Grelier (S&D), írásban. – (FR) Az európai halászati ágazatban a kőolajárak emelkedése miatt bekövetkezett válságról szóló Parlamenti állásfoglalás elfogadása alkalmat nyújt számomra, hogy emlékeztessem Önöket, mennyire fontos a halászok megsegítése. Egy olyan helyzetben, ahol az új munkaerő toborzása egyre nehezebb, ahol a halászok által alkalmazott gyakorlatok egyre korlátozóbbak, az üzemanyagárak emelkedése még nehezebbé teszi a körülményeket e válság sújtotta ágazat számára. Az olajárak jelentős emelkedése erősen befolyásolja a halászok működési költségeit, amelynek következtében jövedelmük a 2008 és 2010 közötti szintre süllyedt. Egy kikötőváros választott képviselőjeként még inkább felelősségemnek érzem felszólítani a Bizottságot arra, hogy növelje a de minimis támogatás felső határát. Ez az intézkedés enyhítené a halászokra nehezedő nyomást, lehetővé téve számukra, hogy tisztességesen megéljenek munkájukból anélkül, hogy megakadályoznák az állományok megújulását. A közös halászati politika elkövetkezendő reformjának el kell nyernie a halászok támogatását. Megfelelő kezdet lenne, ha ma megmutatnánk nekik, hogy az Európai Unió figyel szükségleteikre.

  Juozas Imbrasas (EFD), írásban. – (LT) A dokumentum mellett szavaztam, mivel az olajárak közelmúltbeli emelkedése befolyásolja a halászati ágazat gazdasági életképességét, és sok halásznak gondot okoz ezeknek a további költségeknek az ellensúlyozása, mivel az olajárak emelkedése közvetlenül befolyásolja a halászok bevételét. Ki kell használnunk a közösségi halászati költségvetés kínálta valamennyi lehetőséget és pénzügyi mozgásteret az ágazat támogatására irányuló rendkívüli intézkedések finanszírozása érdekében, hogy az ágazat képes legyen úrrá lenni az olajárak növekedéséből adódó nehézségeken, amíg nem vezetnek be más típusú intézkedéseket. Az Európai Halászati Alapnak (EHA) továbbra is támogatást kell nyújtania a halászeszközök szelektivitásának növelése és a motorok biztonsági okokból történő cseréje érdekében, környezetvédelmi és/vagy üzemanyag-takarékossági célokból, és mindenekelőtt a kisüzemi part menti és hagyományos halászat érdekében. Véleményem szerint a Bizottságnak sürgősen új technológiákba való beruházásokat kell javasolnia mind európai, mind nemzeti szinten, hogy növelje a halászhajók energiahatékonyságát, és hogy ezáltal csökkentse a halászok fosszilis üzemanyagoktól való függőségét.

  Bogusław Liberadzki (S&D), írásban. – (PL) Az állásfoglalás kifejezi a Parlamentnek a halászati ágazat állapota, a halászati vállalkozások pénzügyi helyzete és a hal piaci ára iránti aggodalmát. Ez egy fontos ágazat, és a hal étrendünk fontos része. Úgy gondolom, hogy a közös állásfoglalásra irányuló indítvány 3. cikke, amely kifejezi a halászoknak nyújtandó támogatás növelésének szándékát, döntően fontos. Ez a megoldás több előnnyel jár, mint az ágazat esetében javasolt új garanciák. Remélem, hogy a Bizottság és a Tanács komolyan mérlegelni fogja az állásfoglalást.

  David Martin (S&D), írásban. – Az állásfoglalás ellen szavaztam, mivel úgy gondolom, hogy az EU-nak nem kellene növelnie az európai halászati ágazatnak vagy bármely más ágazatnak nyújtandó támogatást az olajárak növekedése alapján.

  Nuno Melo (PPE), írásban. – (PT) Az olajárak közelmúltbeli emelkedése befolyásolta a halászati ágazat gazdasági életképességét, és sok halásznak gondot okoz ezeknek a további költségeknek az ellensúlyozása. Nem szabad elfeledkeznünk arról, hogy az olajárak emelkedése közvetlenül befolyásolja a halászok bevételét. A halászati ágazatban dolgozók bére és jövedelme több tényező miatt bizonytalan, többek között a halászat rendszertelen jellege, az alkalmazott értékesítési módszerek, valamint az első értékesítés árai kialakításának módja miatt, ami azt jelenti, hogy fenn kell tartani az uniós és nemzeti szintű állami támogatások bizonyos formáit. Továbbá a pénzügyi és gazdasági válság is hatással van az ipari ágazatokra, és különösen a kis- és középvállalkozásokra (kkv-k), és veszélyezteti a tevékenységvégzést és a foglalkoztatást az elsődleges és másodlagos ágazatokban. Ahogy korábban is, ismét ideiglenes sürgősségi intézkedéseket kell elfogadnunk, hogy a halászati ágazat meg tudjon felelni az emelkedő olajárak okozta nehézségeknek.

  Rareş-Lucian Niculescu (PPE), írásban. – (RO) Az állásfoglalás mellett és az összes előterjesztett módosítás ellen szavaztam. Új támogatási intézkedéseket kell elfogadni a halászati ágazatban, figyelembe véve két tényező alakulását: egyrészről a magas olajárakat, és másrészről a hal első értékesítésének alacsony árait. A halászat fontos gazdasági ágazat az Európai Unió számára, és támogatásban kell részesülnie egy olyan időszakban, amikor az olaj hordónkénti ára 80 és 100 USD között marad.

  Maria do Céu Patrão Neves (PPE), írásban. – (PT) A kialakult globális gazdasági válság, amelyet tovább súlyosbít a Maghreb-térségben és a Közel-Keleten kialakult politikai válság, az olajárak további emelkedéséhez vezetett, és az olaj hordónkénti ára jelenleg meghaladja a 100 USA-dollárt. Az arab világot megrázkódtató politikai instabilitásnak köszönhetően ez tovább emelkedhet.

Az energiaköltségek jelentik a halászati ágazat legjelentősebb működési költségeit, és más tevékenységektől eltérően az ágazat nem tudja a termelés növelésével ellensúlyozni a többletkiadásokat a teljes kifogható mennyiségek (TAC) és a kvóták által meghatározott felső korlátok miatt.

Az eltérő vélemények ellenére, hogy hogyan kellene ezt az ágazatot kezelni, egy ponton egyetértés alakult ki, amit fontos hangsúlyozni: a halászat rendkívül fontos az európai népesség élelmiszerellátása tekintetében és a foglalkoztatás szempontjából az EU part menti közösségeinek többségében, ahol nincs más munkalehetőség.

Annak érdekében, hogy biztosítsuk a halászat folyamatosságát, és elkerüljük a kínálat csökkenését és a munkanélküliség növekedését az ágazatban, az EU-nak közelebb kell hoznia a de minimis rendelet által meghatározott felső határt a 60 000 euróhoz, valamint más intézkedéseket kell elfogadnia, amelyek képesek enyhíteni az olajárak közelmúltbeli emelkedésének hatásait.

  Paulo Rangel (PPE), írásban. – (PT) A halászat költségei nagymértékben függenek az olaj árától. Ezért, és mivel az olajárak közelmúltbeli emelkedése befolyásolta az ágazat gazdasági életképességét, fontos olyan sürgősségi intézkedések elfogadása, amelyek lehetővé teszik az európai halászok számára, hogy megoldják nehéz gazdasági helyzetüket.

  Raül Romeva i Rueda (Verts/ALE), írásban. – (ES) A valódi probléma a halászattal kapcsolatban jelenleg az, hogy az állományok 70%-át túlhalásszák, ami annak eredménye, hogy a flottánk egyértelműen túlméretezett. Felelőtlenség lenne közpénzeket költeni ennek a flottának a fenntartására. A közös halászati politika reformjának keretében most minden eddiginél fontosabb az európai halászflotta átszervezése, hogy a jövőben ne alkalmazzanak nagy mennyiségű üzemanyagot felhasználó és jelentős mennyiségű szén-dioxidot kibocsátó hajókat, illetve a környezetet egyértelműen romboló halászati eszközöket és gyakorlatokat, hogy elindulhassunk egy kevésbé energiafüggő, kevésbé destruktív és mind környezeti, mind pedig társadalmi és gazdasági szempontból fenntarthatóbb modell felé.

Ha több pénz biztosítunk az ágazat számára az olajárak emelkedésének ellensúlyozására, akkor az még inkább arra ösztönzi a halászokat, hogy magas üzemanyag-fogyasztású hajókat használjanak, különösen egy olyan időszakban, amikor ezeknek az áraknak az emelkedése nem átmeneti, hanem egyértelműen strukturális.

  Oreste Rossi (EFD), írásban. – (IT) Az ipart és a kis- és középvállalkozásokat érintő mély gazdasági és pénzügyi válság következtében nőtt az olaj hordónkénti ára, és az az arab világban tapasztalható politikai instabilitás kockázata miatt még mindig bizonytalan. Ez a válság mélyen érintette az európai tengeri halászatot is, mivel a hal 60%-át harmadik országokból importáljuk. Támogatom az állásfoglalást, mivel úgy gondolom, hogy fontos energiaellátásunk biztonságának megerősítése, a piacok tájékoztatása és nagyobb biztosítékok nyújtása a fogyasztóknak az olajkészletek helyzetével kapcsolatban. Szükségesnek tartom továbbá, hogy egy közös cselekvési tervet vezessünk be a halászati ágazatban aktív part menti régiók támogatása érdekében.

  Dominique Vlasto (PPE), írásban. – (FR) Örömmel szavaztam erre az állásfoglalásra, amely erős intézkedések megtételére szólítja fel a Bizottságot a halászati ágazat támogatása érdekében. Az olaj árának emelkedése komoly válságot okoz az ágazatban. A válság ciklikus válságként indult, mostanra azonban strukturális válság lett, és veszélyezteti az iparág gazdasági életképességét. Égbe szöktek a működési költségek, és ez komoly hatással van a halászok jövedelmére, olyannyira, hogy mostanra az egész termelési ágazat és az összes part menti régió érintetté vált. Ezért üdvözlendőnek tartom, hogy a Parlament nagyobb rugalmasság bevezetésére szólít fel a de minimis támogatási rendszerben. A nehéz költségvetési helyzet ellenére a halászok nem értenék meg, ha az Unió figyelmen kívül hagyná aggályaikat. Az állásfoglalás továbbá felszólít, hogy külön figyelmet fordítsunk a kisüzemi part menti halászatra és az érintett régiókra. Véleményem szerint ez elengedhetetlen, mivel bár az egész ágazat érintve van, a növekvő energiaszámlák nagyobb hatással lesznek a hagyományos halászatra, mint az ipari halászatra. Úgy gondolom, hogy a kivételes helyzetek kivételes intézkedéseket kívánnak. Figyelemmel fogom követni tehát, hogy milyen javaslatokat terjeszt elő a Bizottság halászaink megnyugtatása és támogatása érdekében.

Állásfoglalásra irányuló indítvány (B7-0286/2011)

  Luís Paulo Alves (S&D), írásban. – (PT) Az Európai Parlament állásfoglalásra irányuló indítványa mellett szavazok, mivel elégedetlenségét fejezi ki a Bizottsággal szemben azzal kapcsolatban, hogy 2009 végére az összesen 21 milliárd eurónak megfelelő értékű pénzügyi támogatás csupán 75%-a volt maradéktalanul elérhető pusztán 50 000 kis- és középvállalkozás (kkv) számára. El kell törölni a túlzott adminisztratív bürokráciát, ami a kkv-k többsége számára akadályt jelent. Nem csak egyszerűsítésre van szükség, hanem a vállalatok pénzügyi támogatásokhoz való könnyebb hozzáférését célzó rendszer kialakítására is.

  Roberta Angelilli (PPE), írásban. – (IT) A Bizottság nagy figyelmet fordít a kis- és középvállalkozásokra (kkv-k): arra a 23 millió kkv-ra, amely az EU gazdasági szövetét képezi, és az innováció és kreativitás forrásaként lehetővé teszi Európa számára, hogy továbbra is kitűnjön a világpiacokon. Lépésről lépésre eltörölték a bürokráciát és a szabályozást – amely a legutóbbi időkig csírájában elfojtotta az innovatív kisvállalkozások létrejöttét –, és a fiatalok egy remélhetőleg lehetőségekkel teli stabil jövő reményét látják felcsillanni. A vállalkozói készség, a képzés, a rugalmasság, az intelligens szabályozás és a hitelhez való hozzáférés a kulcsszavai a kisvállalkozói intézkedéscsomagnak, annak a keretnek, amely a fiatalokra irányuló célzott segítségnyújtáson és képzési tevékenységeken keresztül határozza meg az EU kkv-kra irányuló politikájának keretét.

Most, hogy számos kezdeményezést meghatároztak, a tagállamok és az Európai Unió egészének felelőssége ezek megfelelő bevezetése, nagyobb szabadságot biztosítva a kkv-knak, lehetővé téve számukra a közbeszerzésekben való részvételt, az egységes európai szabadalom jövőbeni elfogadásával, és gyorsan bevezetve a késedelmes fizetésről szóló irányelvet. És nehogy elfelejtsük, hogy szükség van beruházásokra, hogy az eddigi erőfeszítések ne hiúsuljanak meg, mivel csak a beruházás lehet hatással a mechanizmus megfelelő működésére és az európai versenyképességre.

  Elena Oana Antonescu (PPE), írásban. – (RO) A kisvállalkozói intézkedéscsomag több pilléren alapul, például a finanszírozáshoz való hozzáférésen, valamint az egységes piachoz, a nemzetközi piacokhoz és a közbeszerzéshez való hozzáférésen. A tagállamok különböző, és néhány esetben elhanyagolható sikereket értek el a kis- és középvállalkozások üzleti környezetének fejlesztése érdekében tett konkrét lépések terén az ebben a dokumentumban kinyilvánított politikai kötelezettségvállalások ellenére. Az Európai Unióban működő 23 millió kis- és középvállalkozás, amelyek az összes vállalkozás 99%-át teszik ki és több mint 100 millió munkahelyet biztosítanak, alapvetően hozzájárul a gazdasági növekedéshez, a társadalmi kohézióhoz és a munkahelyteremtéshez. A kkv-k jelentős problémákkal szembesülnek tevékenységük kiterjesztése, valamint innovációs képességük és piacra jutásuk javítása terén.

Ezért sürgetem a tagállamokat, hogy haladéktalanul fogadják el az európai zártkörű társaság statútumáról szóló javaslatot, amely lehetővé tenné a kkv-k számára, hogy az EU teljes területén kereskedjenek, és egyben visszaszorítaná a költségeket, ösztönözné a növekedést ezen a területen, előmozdítaná az adminisztratív terhek 25%-os csökkenését és élénkítené az üzleti életet. Az állásfoglalásra irányuló indítvány mellett szavaztam.

  Zigmantas Balčytis (S&D), írásban. – (LT) Az állásfoglalás mellett szavaztam. 23 millió kis- és középvállalkozás (kkv) található az Európai Unióban, amelyek az összes vállalkozás körülbelül 99%-át teszik ki és több mint 100 millió munkahelyet biztosítanak. Alapvetően hozzájárulnak a gazdasági növekedéshez, a társadalmi kohézióhoz és a munkahelyteremtéshez, az innováció jelentős forrásai, és alapvető szerepet töltenek be a foglalkoztatás fenntartásában és növelésében, valamint az EU 2020 kiemelt kezdeményezés főbb céljainak elérésében. A kisvállalkozói intézkedéscsomag jelentős politikai lépés volt 2008-ban, amelynek célja a kkv-k vállalkozói környezetének javítása, a jobb és egyszerűbb szabályozás biztosítása, és a piachoz való hozzáférés egyszerűsítése volt. Ugyanakkor a kkv-k továbbra is komoly problémákkal néznek szembe tevékenységük és innovációs kapacitásuk kiterjesztése terén, és nehezen jutnak a piacokra, mindenekelőtt a finanszírozáshoz való hozzáférés nehézsége és az adminisztratív akadályok miatt, amelyeket tovább kellene csökkenteni. A tagállamoknak sürgősen be kellene vezetniük a kisvállalkozói intézkedéscsomag összes rendelkezését, hogy egy egyértelmű és következetes üzleti környezetet hozzanak létre.

  Regina Bastos (PPE), írásban. – (PT) A kisvállalkozói intézkedéscsomag egy stratégiai keret az EU kis- és középvállalkozásai (kkv-k) növekedési és innovációs potenciájának jobb kihasználása érdekében. Körülbelül 23 millió kkv található az Európai Unióban, amelyek az összes vállalkozás körülbelül 99%-át teszik ki, és több mint 100 millió munkahelyet biztosítanak, kulcsfontosságú szerepet töltve be a gazdasági növekedésben, a társadalmi kohézióban és a munkahelyteremtésben.

Ez az állásfoglalás, amely mellett szavaztam, elismeri, hogy a kisvállalkozói intézkedéscsomag számos kezdeményezését elindították. Ugyanakkor sokkal többet lehetne tenni az európai kkv-k támogatása érdekében, különösen: a késedelmes fizetésről szóló irányelv tagállamok általi gyors bevezetését; a kisvállalkozói intézkedéscsomag alapelveinek a tagállamok általi alkalmazását ösztönző jobb bizottsági mechanizmusok létrehozását; a még hátralévő egyetlen, az európai zártkörű társaság statútumáról szóló javaslat tagállamok általi haladéktalan elfogadását; a kkv-teszt rendszeres alkalmazását a Bizottság és a tagállamok részéről a hatásvizsgálatok részeként; a kkv-kat sújtó bürokratikus és adminisztratív terhek sürgős csökkentését; a fiatal vállalkozóknak szóló Erasmus programok folyamatosságának biztosítását a megfelelő források révén.

  Jan Březina (PPE), írásban. – (CS) Az állásfoglalás-tervezet mellett szavaztam, mivel üdvözlendőnek tartom a kisvállalkozói intézkedéscsomag kezdeményezést, és különösen azokat a jogalkotási intézkedéseket, amelyek lehetővé teszik a kis- és középvállalkozások (kkv-k) számára, hogy kihasználják az egységes piacból származó összes előnyt, például a kockázatitőke-alapokra vonatkozó európai szabályokat, a felülvizsgált héa-szabályozást és a számviteli irányelvek egyszerűsítését. Ugyanakkor úgy érzem, hogy meg kell erősíteni a párbeszédet a kkv-k és a közbeszerzők között a kkv-k közbeszerzési eljárásokban való részvételének egyszerűsítése érdekében. Ilyen körülmények között megfelelőnek találom annak megvizsgálását, hogyan segíthetnénk a kkv-kat társulások és konzorciumok létrehozásában, hogy a közbeszerzéseken közösen tehessenek ajánlatot. A Bizottságnak hatásvizsgálatot kellene folytatnia, és tanulmányoznia kellene az uniós közbeszerzések határértékének megemelését, ami lehetővé tenné a kkv-k részvételét olyan eljárásokban is, amelyekre egyébként egyedi előírások vonatkoznak, és ezért nem lennének elérhetőek a kkv-k számára.

Arra is fel szeretném szólítani a Bizottságot, hogy vizsgálja meg, hogyan lehetne javítani a közbeszerzési felhívások közzétételét Európában, valamint hogy törölje el azokat az adminisztratív terheket, amelyek megakadályozzák, hogy európai cégek határokon átnyúló közbeszerzésben vegyenek részt. A tagállamoknak ugyanakkor rendszeresebben kellene alkalmazniuk a kkv-k közbeszerzésekhez való hozzáférését elősegítő bevált gyakorlatok európai kódexét.

  Maria Da Graça Carvalho (PPE), írásban. – (PT) Üdvözlöm a kisvállalkozói intézkedéscsomag létrehozását és fejlesztését, amely véleményem szerint időszerű megoldásokat kínál a kis- és középvállalkozások (kkv-k) számára a tevékenységük kiterjesztése és megtelepedésük útjában álló főbb akadályok eltörlésére. Sok akadály a túlzott bürokráciából és a finanszírozáshoz való hozzáférés nehézségéből ered. A kisvállalkozói intézkedéscsomag felszólítja a tagállamokat, hogy fejlesszék a kkv-k üzleti környezetét, így alapelveit megfelelően be kell vezetni és végre kell hajtani.

  Nessa Childers (S&D), írásban. – A kisvállalkozói intézkedéscsomag az elmúlt három év egyik legproaktívabb kezdeményezése, és fontos, hogy az EU továbbra is foglalkozzon a kkv-kkal.

  George Sabin Cutaş (S&D), írásban. – (RO) A kisvállalkozói intézkedéscsomag felülvizsgálatáról szóló európai parlamenti állásfoglalás mellett szavaztam, mivel további lépéseket kell megtenni az unióbeli kkv-k megfelelő működésének megkönnyítése érdekében.

Gazdasági szempontból a kkv-k az „EU gerincét” jelentik. Valójában az összes európai vállalkozás 99%-a kkv, amelyek több mint 100 millió munkahelyet biztosítanak. Az Európai Unió ösztönzi fejlődésüket. Ugyanakkor, nemzeti szinten, a kkv-knak folyamatosan nehézségekkel kell szembenézniük a finanszírozáshoz való hozzáférés vagy az adminisztratív feladatok elvégzése terén, amelyek gyakran meghaladják az uniós irányelvekben foglalt követelményeket. Ezért szavaztam amellett, hogy a tagállamok gyorsítsák fel erőfeszítéseiket a kisvállalkozói intézkedéscsomagban szereplő alapelvek megfelelő bevezetése tekintetében.

  Marielle De Sarnez (ALDE), írásban. – (FR) A kkv-k létfontosságúak az európai gazdaság dinamizmusa szempontjából. 23 millió kkv működik az EU-n belül. A kkv-k kevesebb mint 250 embert foglalkoztatnak, és forgalmuk nem haladja meg az 50 millió eurót: ezek alkotják az európai vállalkozások 99%-át, és alkalmazzák a munkaerő közel 70%-át a magánszférában. A nehéz fellendülés és a megnövekedett nemzetközi gazdasági verseny összefüggésében üdvözlendő lenne egy európai stratégia létrehozása. A „kisvállalkozói intézkedéscsomag” célja a vállalkozói szellem növelése Európában és a vállalkozások növekedésének támogatása. Abszolút követelmény tehát az adminisztratív formalitások csökkentése és egy, a kkv-k szükségleteihez igazított modern adminisztráció bevezetése. Ezért kell a Bizottságnak egy egységes rendszert kialakítania a vállalkozások létrehozásával kapcsolatban. Szintén hasznos volna egy „kkv-teszt” bevezetése, amely értékelné az összes jövőbeni jogszabálynak a kkv-kra gyakorolt hatását, és ellenőrizné, hogy ezek a szabályozások ne nyomják el a vállalkozások növekedési potenciálját.

  Christine De Veyrac (PPE), írásban. – (FR) Üdvözlöm a kisvállalkozói intézkedéscsomag felülvizsgálatáról szóló európai parlamenti állásfoglalás elfogadását, amely a kis- és középvállalkozásokat (kkv-k) támogató európai intézkedéseket hozzáigazítja a 2008. évi gazdasági válságból eredő megváltozott környezethez, és biztosítja, hogy képesek legyenek megfelelni az Európa 2020 stratégia célkitűzéseinek. A kkv-kat érintette először az elmúlt években kialakult pénzügyi- és bankválság, amely csökkentette a finanszírozáshoz és a piacokhoz való hozzáférésüket. A kisvállalkozói intézkedéscsomag új verziójának tehát több támogatást kell nyújtania az innovációnak a kkv-k között a pénzügyi eszközök diverzifikációja és a kkv-k adminisztratív terheinek a lehető legnagyobb mértékű csökkentése által.

  Diogo Feio (PPE), írásban. – (PT) A kis- és középvállalkozások (kkv-k) önmagukban az összes vállalkozás 99%-át teszik ki, és több mint 100 millió munkahelyet biztosítanak az Európai Unióban. Létfontosságú tehát a gazdasági növekedésben, a társadalmi kohézióban és a munkahelyteremtésben betöltött szerepük.

A kisvállalkozói intézkedéscsomag olyan kulcsfontosságú elveken alapul, mint például a finanszírozáshoz való hozzáférés, a piacokhoz való hozzáférés és a jobb szabályozás. Ugyanakkor tagadhatatlan, hogy a kkv-k továbbra is számos problémával küzdenek, például tevékenységeik kiterjesztésével kapcsolatos nehézségekkel, a piacokhoz való hozzáférés problémájával és a támogatás megszerzése útjában álló számos akadállyal.

Üdvözlöm tehát a Bizottság felülvizsgálatának következtetéseit, és nagyon örülök, hogy az új javaslatok célja a finanszírozáshoz és a piacokhoz való hozzáférés javítása, valamint a bürokrácia csökkentése irányában való elmozdulás.

  José Manuel Fernandes (PPE), írásban. – (PT) Az Európai Parlamentnek ez az állásfoglalásra irányuló indítványa a kisvállalkozói intézkedéscsomag felülvizsgálatáról szól. A kisvállalkozói intézkedéscsomag politikai alapelveket tartalmaz, amelyek célja, hogy támogassák a kis- és középvállalkozásokat (kkv-k) a finanszírozáshoz és a piacokhoz való hozzáférésben, valamint a jobb szabályozás által. A kkv-k társadalmi, gazdasági és pénzügyi szerepe az EU-ban megkérdőjelezhetetlen. Körülbelül 23 millió kkv található az EU-ban, amelyek az összes vállalkozás 99%-át teszik ki, és több mint 100 millió munkahelyet biztosítanak. A jelenlegi pénzügyi válságnak negatív hatása volt ezekre a vállalkozásokra. Ezért van szükség a jelenlegi szabályozás felülvizsgálatára, hogy megkönnyítsük a finanszírozáshoz való hozzáférést; csökkentsük az adminisztratív költségeket és a teljes bürokráciát; támogassuk az energiamegtakarítást, mivel jelenleg a vállalatok csupán 24%-a ismeri fel ennek fontosságát; hogy fejlesszük a vállalkozások technológiáját az ökoinnováción keresztül; előmozdítsuk a magasabb szintű képesítéseket, oktatást és képzést; valamint hogy támogassuk a nemzetközivé válást és a jó kormányzást. Üdvözlöm tehát ennek az állásfoglalásnak az elfogadását, és remélem, hogy az összes kkv hasznára fognak válni ezek az intézkedések, és sikeresek lesznek, az összes európai hasznára.

  João Ferreira (GUE/NGL), írásban. – (PT) Egy újabb ellentmondásokkal teli állásfoglalás van előttünk. Egyrészről üdvözlendő, hogy a Bizottság új kis- és középvállalkozói (kkv) küldöttet nevez ki, hogy ellenőrizze a tagállamoknak a kisvállalkozói intézkedéscsomag végrehajtása terén elért haladását, valamint hogy az egész Bizottságban előmozdítsa a kkv-k érdekeit, különös tekintettel a „Gondolkozz előbb kicsiben!” elv hatékony alkalmazásának biztosítására. Helyénvaló javaslatot tesz továbbá azzal, hogy felszólítja a tagállamokat nemzeti kkv-küldöttek kijelölésére a kkv-kkal kapcsolatos politikák összehangolása és a kisvállalkozói intézkedéscsomag különböző kormányok általi végrehajtásának ellenőrzése érdekében.

Megfelelőnek tartjuk továbbá annak hangsúlyozását, hogy az adminisztratív terhek relatíve annál súlyosabbak, minél kisebb a vállalkozás, és ezért kéri, hogy tegyenek különbséget a mikro-, kis- és közepes méretű vállalkozások között.

Másrészről azonban az állásfoglalás nem kezel – vagy nem megfelelően kezel – számos olyan közvetlen vagy közvetett akadályt, amelyek jelenleg a kkv-kat sújtják, és amelyek nagy része az uniós szinten uralkodó politikák eredménye.

  Ilda Figueiredo (GUE/NGL), írásban. – (PT) Egyrészről „üdvözli, hogy a Bizottság egy új [kis- és középvállalkozói (kkv)] küldöttet nevezett ki, és támogatja a küldött megbízatását, hogy ellenőrizze a tagállamok [kisvállalkozói intézkedéscsomag] végrehajtása terén elért haladását, valamint hogy az egész Bizottságban előmozdítsa a kkv-k érdekeit, különös tekintettel a „Gondolkozz előbb kicsiben!” elv hatékony alkalmazásának biztosítására; felszólítja a tagállamokat, hogy a kkv-kkal kapcsolatos politikák összehangolása és a kisvállalkozói intézkedéscsomag különböző kormányok általi végrehajtásának ellenőrzése érdekében jelöljenek ki nemzeti kkv-küldötteket”.

Másrészről azonban nem kritizálja, vagy javasol alternatívákat a Stabilitási és Növekedési Paktum neoliberális és korlátozó politikáival szemben, amelyek olyan sok problémát okoznak a kkv-k és az emberek számára.

Pozitívum ugyanakkor, hogy hangsúlyozza, hogy az adminisztratív terhek relatíve annál súlyosabbak, minél kisebb a vállalkozás, és ezért kéri, hogy tegyenek különbséget a mikro-, kis- és közepes méretű vállalkozások között; valamint hogy kiemeli, hogy a – kevesebb mint 10 alkalmazottat foglalkoztató – mikrovállalatok teszik ki az összes uniós vállalat 91,8%-át, és ezért több figyelmet és rájuk szabott megközelítést érdemelnek.

Figyelemmel fogjuk kísérni, hogyan alakul a végrehajtás.

  Pat the Cope Gallagher (ALDE), írásban. – (GA) 23 millió kis- és középvállalkozás van az Európai Unióban, és több mint 100 millió embert foglalkoztatnak. A kisvállalkozói intézkedéscsomag fontos politika, amelynek célja, hogy egyszerűsítse a finanszírozáshoz és a piacokhoz való hozzáférést, és javítsa a szabályozást. Az intézkedéscsomag nagyon fontos része az Írországban és az EU-ban működő kkv-kat érintő bürokrácia csökkentése.

  Françoise Grossetête (PPE), írásban. – (FR) Ma az Európai Parlament támogatását fejezte ki az Európai Unióban működő 23 millió kis- és középvállalkozással (kkv) kapcsolatban, amelyek több mint 100 millió munkahelyet biztosítanak, és jelentősen hozzájárulnak a gazdasági növekedéshez, a társadalmi kohézióhoz és a munkahelyteremtéshez.

A cél az eddigi eredmények értékelése és új cselekvések kialakítása volt, amelyek válaszolnak a gazdasági válság keltette kihívásokra.

Jelentős javulást tapasztalhatunk a kkv-k helyzetét illetően, azonban még mindig szükség van fejlődésre. A kkv-k továbbra is komoly problémákkal küzdenek, ami tevékenységük kiterjesztését, és esetenként a túlélést illeti. Fontos tehát a bürokrácia csökkentése az ellenőrzés megerősítésén és az intelligens szabályozáson keresztül.

Gyorsan döntést kell tehát hozni az európai zártkörű társaság statútumáról, és hasonlóképpen, sürgősen lépéseket kell tennünk az egységes európai szabadalom elfogadása irányában. Ugyanakkor biztosítanunk kell, hogy a „kkv-tesztet” megfelelően alkalmazzák minden új jogalkotási javaslatban, különösen nemzeti szinten.

Végezetül, a kkv-k létfontosságú szerepet töltenek be az európai innovációban. Tovább kell egyszerűsítenünk a kutatás és fejlesztés finanszírozását, hogy növeljük innovációs kapacitásukat a teljes innovációs ciklusban.

  Sylvie Guillaume (S&D), írásban. – (FR) A kkv-k teszik ki az Európai Unióban működő vállalkozások 99%-át. Ennek eredményeképpen a kisvállalkozói intézkedéscsomag felülvizsgálata mellett szavaztam, mivel az állásfoglalás felismeri a kkv-k döntő szerepét az európai gazdaságban. Támogatom egy stratégiai keret létrehozását, amely több területen még további segítséget nyújt a kkv-k számára recesszió idején. Üdvözlöm tehát egy intelligens szabályozás létrehozását, amely enyhíti e kulcsfontosságú gazdasági szereplők adminisztratív terheit, és amely megkönnyíti a finanszírozáshoz és új piacokhoz való hozzáférésüket, hogy beruházásokat eszközölhessenek és növekedhessenek. Végezetül, fontos kiemelni, hogy támogatni kell a kutatást, az innovációt és a képzést, hogy a kkv-k teljes körűen élvezhessék az egységes piac előnyeit.

  Małgorzata Handzlik (PPE), írásban. – (PL) Az Európai Néppárt (Kereszténydemokraták) Képviselőcsoportjának képviselőjeként részt vettem a késedelmes fizetésről szóló irányelvvel kapcsolatos munkában és tárgyalásokban, amely az egyik legfontosabb jogalkotási javaslat a kisvállalkozói intézkedéscsomag eredeti verziójában. Remélem, hogy a tagállamok mindent megtesznek, hogy a lehető leggyorsabban és legmegfelelőbben bevezessék rendelkezéseit. A kisvállalkozói intézkedéscsomag megfelelő javaslat a kis- és középvállalkozások számára. Ugyanakkor kétségeim vannak az elvégzett munka minőségi értékelésével kapcsolatban. Példaként megemlíteném a felülvizsgálat mellékletét, amelyet az Európai Bizottság szövegezett. A melléklet tartalmaz néhány bevált gyakorlattal kapcsolatos példát, és ezek között, az egységes piaccal kapcsolatos részben megemlíti, hogy 22 tagállam állított fel működő egyablakos rendszereket (egyablakos ügyintézési pontokat). Szeretnék emlékeztetni mindenkit, hogy ezeket a pontokat a szolgáltatási irányelv alapján állították fel.

Alig három hónappal ezelőtt a Ház elfogadott egy jelentést a szolgáltatási irányelv alkalmazásáról, amelyben elsősorban arra hívjuk fel a figyelmet, hogy az egyablakos rendszerek nem teljesen működőképesek, és a legtöbb esetben nem teszik lehetővé a nyomtatványok elektronikus úton való kitöltését, és hogy nem úgy működnek, ahogy azt a vállalkozások elvárnák. Remélem, hogy a jó példaként szolgáló egyablakos ügyintézési pontokra való figyelemfelhívást követően nagyobb erőfeszítéseket tesznek az összes működésének fejlesztésére, hogy valóban hasznára váljanak a kis- és középvállalkozásoknak.

  Juozas Imbrasas (EFD), írásban. – (LT) A dokumentum mellett szavaztam, mivel üdvözli a kisvállalkozói intézkedéscsomag Bizottság általi felülvizsgálatát, és támogatja a finanszírozáshoz és a piacokhoz való hozzáférés növelésére, valamint az adminisztratív terhek csökkentésére irányuló új javaslatokat az irányítás megerősítésén és az intelligens szabályozás nyomon követésén keresztül. Úgy gondolom, hogy a tagállamoknak haladéktalanul el kell fogadniuk a még hátralévő egyetlen, az európai zártkörű társaság statútumáról szóló javaslatot, amely lehetővé tenné a kkv-k számára, hogy az EU teljes területén kereskedjenek, és egyben visszaszorítaná a költségeket és ösztönözné a növekedést ezen a területen. Támogatnunk kell továbbá az adminisztratív terhek kisvállalkozói intézkedéscsomagban jelzett 25%-os csökkentését, amely hozzájárulna a kisvállalkozói intézkedéscsomag hatékonyságához, ellensúlyozná a tagállamok protekcionista gazdasági politikáit és élénkítené a vállalkozásokat az egész EU-ban. A tagállamoknak gyorsan végre kell hajtaniuk a késedelmes fizetésről szóló felülvizsgált irányelvet, hogy hatékonyan vehessék fel a harcot a késedelmes fizetések és elsősorban a kkv-kra gyakorolt negatív hatásuk ellen. A tagállamoknak továbbá el kellene kerülniük az uniós jogszabályokban előírt követelmények szigorításából fakadó túlszabályozást az irányelvek nemzeti törvényekbe történő átültetése során. Az adminisztratív terhek relatíve annál súlyosabbak, minél kisebb a vállalkozás – ez egy aránytalan és nem megfelelő rendelkezés, amely csökkenti a kkv-k létrehozását. Különbséget kell tenni a mikro-, kis- és közepes vállalkozások között. Úgy gondolom, hogy a kisvállalkozásokat támogatni kellene versenyképességük növelésében a nemzetközi piacokon exportképességük erősítésén, a nemzetközi piacokhoz való hozzáférést és a kkv-k áruinak és szolgáltatásainak a piacra való bejutását megkönnyítő programokkal és kezdeményezésekkel kapcsolatos információk terjesztésén, valamint annak biztosításán keresztül, hogy a kisvállalkozások érdekeit megfelelően képviseljék.

  David Martin (S&D), írásban. – Üdvözlöm a kisvállalkozói intézkedéscsomag Bizottság általi felülvizsgálatát, és támogatom a pénzügyi eszközökhöz való jobb hozzáférés és a piacra jutás javítása, valamint a bürokráciának a megerősített irányítás és nyomon követés, illetve az intelligens szabályozás és intézkedések (pl. a kkv-k teljesítményének felülvizsgálata) révén történő folyamatos csökkentésére összpontosító új javaslatokat.

  Iosif Matula (PPE), írásban. – (RO) A kisvállalkozói intézkedéscsomag projekt felülvizsgálata mellett szavaztam, mivel úgy gondolom, hogy az Európai Uniónak folytatnia kell támogatási mechanizmusai megerősítésének folyamatát, hogy elmozdítsa a kis- és középvállalkozások fenntartható fejlődésének útjában álló akadályokat, hogy azok teljes mértékben kihasználhassák lehetőségeiket. Figyelembe véve a kkv-knak az európai gazdaságban, valamint a gazdasági növekedés, a foglalkoztatás és a társadalmi kohézió erősítésében betöltött döntő szerepét, olyan intézkedéseket kell bevezetni, amelyek célja, hogy ideális keretet biztosítsanak a kkv-k fejlődésének. Ebben az összefüggésben szeretném hangsúlyozni, hogy a tagállamoknak fokozni kell arra irányuló erőfeszítéseiket, hogy támogassák a vállalkozói szellem előmozdítását és a kkv-k számára kedvező üzleti környezet kialakítását elősegítő politikákat. Foglalkozni kell továbbá az e politikákon belüli bevált gyakorlatok cseréjének kulcsfontosságú szerepével. A kkv-k finanszírozáshoz és az egységes piachoz való hozzáférésének javítását, a bürokrácia csökkentését, valamint a kisvállalkozói intézkedéscsomag tagállamok általi megfelelőbb végrehajtásának biztosítását prioritásként kell kezelni nemzeti és uniós szinten egyaránt.

  Mario Mauro (PPE), írásban. – (IT) A kisvállalkozói intézkedéscsomag felülvizsgálatára és az abban foglalt új javaslatokra szükség van a 23 millió európai kis- és középvállalkozás (kkv) megerősítéséhez, amelyekről bebizonyosodott, hogy igazi védelmet jelentenek a gazdasági válság ellen. Az európai gazdaság egészében a kkv-k az összes vállalkozás 99%-át teszik ki, és közel 100 millió európai számára biztosítanak munkát. Továbbra is dolgoznunk kell azon, hogy megerősítsük és támogassuk a kkv-kat, hogy fellendítsék a növekedést, és a versenyképesség és innováció fejlesztésére is összpontosítanunk kell. Ezek a javaslatok hűen tükrözik ezeket a szükségleteket. Különösen fontos a kisvállalkozói intézkedéscsomagnak az EU 2020 stratégia célkitűzéseivel összhangban való megújítása, valamint hogy az összes cselekvés megkönnyítse a kkv-k növekedését a támogatások egyszerűsítésén keresztül, amelyeknek nem csak a beruházást kell segíteniük, hanem a globalizáció és az éghajlatváltozás okozta kihívásoknak való megfelelést is.

  Jean-Luc Mélenchon (GUE/NGL), írásban. – (FR) Egy újabb szöveg, amely megpróbálja csökkenteni a közigazgatási szervek szabványait a vállalkozók érdekében. Az európai „kisvállalkozói intézkedéscsomag” és annak felülvizsgálata nem a közérdekekkel és nem a kkv-k alkalmazottaival foglalkozik. Az egyetlen erénye ennek az állásfoglalásnak, amelyet az enyémen kívül az összes politikai csoport támogat, hogy elítéli a jelenlegi helyzetet, és az energiahatékonysággal kérkedik, amit máshol a féktelen export támogatásával ás alá. Képmutató és rosszindulatú. Nem támogatom ezt a célt és elítélem a képmutatást.

  Nuno Melo (PPE), írásban. – (PT) Nem szabad elfelejtenünk, hogy az EU-ban működő 23 millió kis- és középvállalkozás (kkv), amelyek az összes vállalkozás 99%-át teszik ki és több mint 100 millió munkahelyet biztosítanak, jelentős mértékben hozzájárulnak a gazdasági növekedéshez, a társadalmi kohézióhoz és a munkahelyteremtéshez, az innováció egyik fő forrásai, és létfontosságú szerepet töltenek be a foglalkoztatás fenntartásában és növelésében, valamint hozzájárulnak az Európa 2020 kiemelt kezdeményezés főbb céljainak eléréséhez. A kisvállalkozói intézkedéscsomag több fontos politikai pilléren alapul, mint például a finanszírozáshoz való hozzáférés, a piacokhoz – az egységes piachoz, a nemzetközi piacokhoz, közbeszerzésekhez – való hozzáférés és a jobb szabályozás. Támogatnunk kell a tagállamokat iránymutatásaink bevezetésében, hogy segítsék a kkv-kat a válság időszakában.

  Claudio Morganti (EFD), írásban. – (IT) Nagyon pozitívan állok hozzá a kisvállalkozói intézkedéscsomag felülvizsgálatáról szóló állásfoglaláshoz, mivel megfelelő intézkedéseket tartalmaz ahhoz, hogy megkönnyítsük több mint 23 millió kis- és középvállalkozás vállalkozói tevékenységét. A főbb pontok közé tartozik egy sor új intézkedésnek az alkalmazása, amelyek könnyebb hozzáférést biztosítanak a hitelhez a garanciarendszerek közszféra általi támogatásán keresztül, valamint a mikrohitelek társfinanszírozásának ösztönzésére irányuló erős kötelezettségvállaláson keresztül. Az ösztönzőkön és célzott támogatásokon túl kis- és középvállalkozásainknak nagyobb és egyszerűbb cselekvési szabadságra van szükségük, tehát kevesebb bürokráciára, és bizonyos garanciákra. Ez utóbbival kapcsolatban fel kell szólítanunk a tagállamokat a késedelmes fizetések kérdésének megoldására, amely komoly problémákat és nehézségeket okozott és okoz jelenleg is. Végezetül, szeretném hangsúlyozni, hogy a nemzetközivé válás lehet az új frontvonal, amely mentén újra lehet éleszteni a kis- és középvállalkozásokat, és ezért üdvözlendő minden eszköz, amely lehetővé teszi a határaikon túl való terjeszkedést. Ez nehéz kihívás, főleg a kisvállalkozások számára, és ezért nagyobb figyelmet és támogatást igényel az Európai Unió részéről.

  Radvilė Morkūnaitė-Mikulėnienė (PPE), írásban. – (LT) A dokumentum mellett szavaztam, mivel úgy gondolom, hogy a kisvállalkozói intézkedéscsomagban a kisvállalkozások számára létrehozott ösztönzők jelentik az utat az Európai Unió versenyképességének növelése felé. Az elfogadott állásfoglalás két aspektusára szeretném külön felhívni a figyelmet. Először is, az oktatásra és a szakképzésre irányuló figyelemre. Pontosan a fiatalok alakítják és vesznek részt az EU jövőjében. Ezért számukra különösen fontos, hogy vállalkozóak legyenek, és készek legyenek létrehozni egy élénk és versenyképes uniós gazdaságot. Az erőforrások hatékony felhasználása szintén befolyással bír az unióbeli életminőség jövőjére. Folyamatosan beszélünk erről, de eddig a gyakorlatban sajnos meglehetősen keveset tettünk, hogy ezeket a szavakat valósággá váltsuk. Másrészről az erőforrások hatékony felhasználása mint intézkedés önmagában nem elegendő – általánosságban a vállalkozásfejlesztés minden szakaszában fenntartható módon kell viszonyulni a környezethez. Felszólítom tehát mind az Európai Bizottságot, mind a tagállamokat, hogy a lehető legtöbb figyelmet fordítsák a fiatalok vállalkozói szellemének jelentősebb növelésére, és az erőforrások hatékony felhasználásának és más energiamegtakarítási kezdeményezéseknek az előmozdítására.

  Maria do Céu Patrão Neves (PPE), írásban. – (PT) Ennek az állásfoglalásnak a célja, hogy kifejtse az Európai Parlament álláspontját a kisvállalkozói intézkedéscsomag bizottságbeli elemzéséről. A Parlament ezért arra használja ezt az állásfoglalást, hogy támogatását fejezze ki a kis- és középvállalkozások (kkv-k) finanszírozáshoz és piacokhoz való hozzáférésének növelésére irányuló új javaslatok; a bürokráciának a megerősített irányítás és nyomon követés, illetve az intelligens szabályozás és intézkedések révén történő folyamatos csökkentésére összpontosító új intézkedések; valamint az olyan intézkedések iránt, mint a kkv-k teljesítményének felülvizsgálata.

Ahogy korábban mondtam, a kkv-k megerősítése a gazdasági növekedés előmozdításának kulcsa. Ebben az összefüggésben különösen fontos, amit a Parlament javasol a kutatás és innováció tekintetében – különösen a kutatás, fejlesztés és innováció (K+F+I) finanszírozásának egyszerűsítése, a programok megfelelő irányításának előmozdítása, különösen a kkv-k esetében –, csakúgy, mint a teljes innovációs ciklusra – ideértve a nem műszaki innovációt is – vonatkozó innovációs kapacitások megerősítése a jövőbeni kutatási és innovációs finanszírozási kereten belül. Támogatom továbbá a helyi kkv-k támogatására irányuló beruházásokat, például az innovációs központok, a kereskedelmi kamarák, a vállalkozók szervezetei és az innovációs klaszterek bevonása révén.

  Paulo Rangel (PPE), írásban. – (PT) A kis- és középvállalkozások (kkv-k) teszik ki az összes uniós vállalkozás körülbelül 99%-át, és kulcsfontosságú szerepük van a gazdasági növekedésben: amellett, hogy a munkahelyek és a vagyon forrásait képezik, különösen hatékony eszközei az innovációnak. Létfontosságú tehát, hogy továbbra is olyan körülményeket biztosítsunk számura, amely lehetővé teszi, hogy fejlődjenek és biztonságban legyenek a piacon, azáltal, hogy biztosítjuk számukra a finanszírozáshoz és az egységes piac előnyeihez való hozzáférést. Fontos tehát, hogy gratuláljunk a Bizottságnak a kisvállalkozói intézkedéscsomag elemzéséhez, és támogassuk a kkv-k támogatása céljával előterjesztett új javaslatokat.

  Robert Rochefort (ALDE), írásban. – (FR) Az európai vállalatok kilencvenkilenc százaléka kkv. A magánszférában a munkahelyek kétharmadát kkv-k biztosítják. Az európai hozzáadott érték több mint felét a kkv-k hozzák létre. Nem lendülhet fel igazán a gazdaság, és nem jöhet létre hosszú távú gazdasági növekedés anélkül, hogy a helyi, nemzeti vagy európai közigazgatási szervek jelentős lépéseket tennének a kis- és középvállalkozások érdekében. A „kisvállalkozói intézkedéscsomag” 2008-ban történt elfogadásával az Európai Bizottság megtette az első döntő lépést a kis- és középvállalkozások felé a „Gondolkozz előbb kicsiben!” elvnek a jogalkotás minden területére való bevezetése által. Az elmúlt három évben felmerült számos javaslat ellenére – különösen a késedelmes fizetésről szóló irányelvre gondolok – még mindig nagy fejlődést kell elérnünk, hogy megkönnyítsük a kis- és középvállalkozások helyzetét nem csak az adminisztratív terhek csökkentése, hanem a finanszírozáshoz való hozzáférésük megkönnyítése terén is. Az Európai Bizottságnak azon az úton kell tovább haladnia, amelyet a kisvállalkozói intézkedéscsomaggal jelölt ki 2008-ban. Erre szólít fel ez a támogatásomat bíró állásfoglalás.

  Raül Romeva i Rueda (Verts/ALE), írásban. – Az állásfoglalás különösen az alábbi területekre összpontosít: (1) a szabályozási környezetre, felszólítva a kkv-tesztek megfelelőbb végrehajtására, különösen a tagállamokban, valamint a bürokrácia és az adminisztratív terhek csökkentésére; (2) a kkv-k finanszírozáshoz való hozzáférésének fejlesztésére kiegészítő támogatásokon, az EBB-n belüli eszközökön (mint például a kockázatmegosztási finanszírozási mechanizmus és a sajáttőke-finanszírozás), valamint egy kibővített (és független) versenyképességi és innovációs keretprogramon keresztül; (3) előrelépésre annak biztosítása érdekében, hogy a kkv-k részt tudjanak venni közbeszerzésekben; (4) a K+F+I programok egyszerűsítésére és célzottabbá tételére, hogy növelje a kkv-k innovációs kapacitását, a K+F+I szolgáltatásokhoz és a tudásalapú üzleti szolgáltatásokhoz való hozzáférését, például technológiaátadási központokon és egyetemeken keresztül; (5) arra, hogy kellő figyelmet fordítsanak a szükséges képességekre és olyan más szociális és munkaerő-piaci kérdésekre, amelyek befolyásolják a vállalkozási kedvet és a kkv-k képességét arra, hogy kihasználják foglalkoztatási potenciáljukat, különösen a vezetői készségekre, a digitális készségekre és a fenntarthatósági készségekre; (6) az erőforrás-hatékonyság fejlesztésére irányuló cselekvésekre: ágazati kkv-projektek létrehozására, amelyek célja az érték- és ellátási láncok potenciálisan erőforrás-hatékony innovációinak feltérképezése; egy ambiciózus ökoinnovációs cselekvési terv elfogadása és több támogatás biztosítása számára a versenyképességi és innovációs keretprogramon belül; több költséghatékony energiamegtakarítási intézkedés elfogadása, amelyek segítik a kkv-k energiaszámláinak csökkentését.

  Oreste Rossi (EFD), írásban. – (IT) Támogatom a kisvállalkozói intézkedéscsomagot felülvizsgáló jelentést, mivel célja a kis- és középvállalkozások (kkv-k) hitelhez és a piachoz való hozzáférésének növelése. Az európai vállalkozások válsága időszakában támogatást kell nyújtanunk a kkv-knak, lehetővé téve számukra, hogy fejlesszék képességeiket és know-how-jukat, és kérve őket, hogy támogassák a kutatás, fejlesztés és innováció bevezetésére irányuló programokat. A jelentés elismeri, hogy a kkv-k kulcsfontosságú szerepet töltenek be egy energiahatékony gazdaságba való átmenetben, és szintén rendkívül fontos a fiatal vállalkozók szerepének elismerése. Az utóbbit illetően az EU-nak el kell köteleznie magát az Erasmus program intézményesítése mellett, hogy lehetőséget adjon a fejlődésre.

  Marc Tarabella (S&D), írásban. – (FR) Üdvözlöm, hogy az Európai Parlament nagy többséggel elfogadta a „kisvállalkozói intézkedéscsomag” felülvizsgálatáról szóló állásfoglalást. Az európai vállalkozások 99%-át kitevő kkv-k biztosítják a munkahelyek kétharmadát a magánszférában, és az EU-ban működő vállalatok által összesen létrehozott hozzáadott érték több mint felét. A kkv-k kulcsfontosságú szerepet töltenek be az innovációban, a kutatásban és a fejlesztésben. A „kisvállalkozói intézkedéscsomag” 2008-ban történt elfogadásával az Európai Bizottság megtette az első döntő lépést a kis- és középvállalkozások felé a „Gondolkozz előbb kicsiben!” elvnek a jogalkotás minden területére való bevezetése által.

Számos javaslat merült fel az elmúlt három évben, például a késedelmes fizetésről szóló irányelv. Ugyanakkor még mindig nagy fejlődést kell elérnünk, hogy megkönnyítsük a kis- és középvállalkozások helyzetét nem csak az adminisztratív terhek csökkentése, hanem a finanszírozáshoz való hozzáférésük megkönnyítése terén is. Az állásfoglalás arra kéri az Európai Bizottságot, hogy a jólét és a gazdasági növekedés motorjának tekintett kkv-k problémái iránti fogékonyság útján haladjon továbbra is.

  Viktor Uspaskich (ALDE), írásban. – (LT) Ahogy az előadó is helyesen jegyezte meg, a kis- és középvállalkozások (kkv-k) képezik az európai társadalom gerincét, és ők gazdaságunk motorjai. Ez igaz Litvániára is, ahol a litván vállalatok 99,4%-a kevesebb mint 250 személyt foglalkoztat. A kormány statisztikái alapján 2011 januárjában több mint 66 500 kkv működött Litvániában. A litvánoknak nagyon nagy szükségük van az intelligens szabályozásra, a kevesebb bürokráciára és adminisztratív teherre. Az egyik legnagyobb probléma, amellyel a Litvániában beruházni szándékozók szembesülnek, az építési engedély megszerzése. A Világbank jelentése szerint 17 eljárást kell lefolytatni az engedély megszerzéséhez, és ez akár 162 napot vehet igénybe. A Világbank besorolása alapján ezen a területen Litvánia az 59. helyen áll a világon. A befektetővédelem még nagyobb probléma Litvániában; ezen a téren az ország a 93. helyen áll. Ez egyáltalán nem jó. Úgy gondolom, hogy az innovatív kkv-k támogatására irányuló sikeres stratégiának nem csak támogatásokat kellene biztosítania, hanem egy olyan vállalkozói környezetet kellene teremtenie, ahol a kkv-k nagyobb szabadságot élveznek, és jobban hozzáférnek a finanszírozás különböző formáihoz. Úgy gondolom továbbá, hogy a kkv-knak nagyobb figyelmet kellene fordítaniuk szociális és munkaerő-piaci kérdésekre, amelyek hatással vannak a vállalkozói szellemre és a kkv-k azon képességére, hogy megfelelő készségekkel rendelkező munkavállalókat tudjanak alkalmazni.

  Derek Vaughan (S&D), írásban. – Üdvözlöm ezt az állásfoglalást, amely felhívja a figyelmet a kkv-kat érintő túlzott bürokráciára és adminisztratív terhekre. Az EU-ban működő 23 millió kkv több mint 100 millió munkahelyet nyújt, és jelentősen hozzájárul a gazdasági növekedéshez, a társadalmi kohézióhoz és a munkahelyteremtéshez. Biztosítanunk kell, hogy ezeket a létfontosságú vállalkozásokat ne akadályozza a túlzott bürokrácia, és egyetértek azzal, hogy az EU-nak meg kell újítani az adminisztratív terhek csökkentésére irányuló erőfeszítéseit. Örülök, hogy a kisvállalkozói intézkedéscsomag majdnem összes jogalkotási javaslatát elfogadták, de arra sürgetem a tagállamokat, hogy haladéktalanul hajtsák végre a késedelmes fizetésekről szóló felülvizsgált irányelvet.

Az állásfoglalás vázolja a kkv-k energiamegtakarítási lehetőségeit is – jelenleg a kkv-k csak 24%-a folytat olyan tevékenységet, amelynek célja a környezeti hatás csökkentése vagy az energiahatékonyság növelése; ha a kkv-k költséghatékony energiahatékonysági intézkedéseket alkalmaznának, csökkenthetnék energiaszámláikat, és növelhetnék az ismételt beruházásra való képességüket.

  Marie-Christine Vergiat (GUE/NGL), írásban. – (FR) A kisvállalkozói intézkedéscsomag felülvizsgálatáról szóló állásfoglalás ellen szavaztam, amelyet az Európai Bizottság terjesztett elő 2011 februárjában. Ez a felülvizsgálat – különösen az adminisztratív és bürokratikus költségek és terhek csökkentése – összhangban van az intézkedéscsomag jelenlegi formájában foglaltakkal. Az adórendszerek harmonizációjára irányuló javaslat nem feltétlenül eredményezi a vállalkozások – bevallottan a kisvállalkozások – adóinak csökkentését, miközben a fizetéseket a megszorító tervek befolyásolják. Igaz, hogy a felülvizsgálat célja a kkv-k finanszírozáshoz való hozzáférésének fejlesztése, nem foglalkozik azonban szociális és környezetvédelmi kérdésekkel, és még csak nem is utal az Európai Bizottság szociális vállalkozásról szóló javaslatára, amit az idei év végére terveznek. Igaz, hogy a kisvállalkozói intézkedéscsomag felülvizsgálata ezzel a javaslattal egy kicsit közelebb visz minket a szociális gazdasághoz, de ezt úgy teszi, hogy megmaradnak a cselekvések e más formáival kapcsolatos kihívások terén mutatkozó gyengeségei. Az audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló irányelvhez hasonlóan a kisvállalkozói intézkedéscsomag felülvizsgálata nem tanul a Monti-jelentésből, hogy újra kell építeni az állampolgárok bizalmát az Európai Unióban. Még mindig alkalmazkodik tehát az európai integrációnak ahhoz az ultraliberális logikájához, amelyet évek óta elítélünk, egy logikához, amely elsősorban a piacra és annak szükségleteire összpontosít.

  Dominique Vlasto (PPE), írásban. – (FR) Az európai kis- és középvállalkozások gazdasági tevékenységünk motorját képezik. Fejlesztésüket, modernizálásukat és versenyképességüket gazdasági stratégiánk központjába kell helyeznünk. Ezért a kisvállalkozói intézkedéscsomag felülvizsgálatáról szóló állásfoglalás mellett szavaztam, amelynek célja, hogy felszabadítsa a kkv-k növekedési potenciálját. Még mindig sokat kell tenni a szabályozási környezet és az adminisztratív eljárások egyszerűsítése érdekében, amelyek túlságosan ránehezednek vállalkozásaink tevékenységére és dinamizmusára. Támogatom a jelentésben javasolt cselekvéseket, például egy európai zártkörű társaság statútumáról szóló javaslatot létrehozását. Ez segítené a kkv-kat, hogy teljes mértékben kihasználják az egységes piac előnyeit, azáltal, hogy lehetővé tenné számukra, hogy gyakran súlyos és elriasztó kötelezettségeknek való megfelelés nélkül folytassanak határokon átnyúló tevékenységeket. Felszólítom tehát a Tanácsot, hogy gyorsan véleményezze ezt a kezdeményezést. Végezetül, támogatnunk kell az innovatív kkv-kat azáltal, hogy megkönnyítjük a finanszírozás különböző formáihoz való hozzáférésüket. Ezt különösen az európai hitelek felhasználásának jelentős egyszerűsítésével lehet elérni, amelyek még mindig nem kellően rugalmasak. Ezek a hitelek léteznek, és úgy gondolom, fel kell ezeket használni, hogy hatékonyabb támogatást biztosítsunk a reálgazdaság, az innováció és a foglalkoztatás fejlődéséhez.

Jelentés: Judith A. Merkies (A7-0162/2011)

  Luís Paulo Alves (S&D), írásban. – (PT) A javaslat mellett szavazok, mivel egyetértek az előadóval abban, hogy egységben az erő. Ahhoz, hogy az innováció és Európa közös problémáinak megoldása érdekében egyesítsük erőinket, gyorsabb fejlesztésekre, hatékonyságra (költséghatékonyságra) és nagyobb kreativitásra van szükség. Az Innovatív Uniónak Európa versenyképességét is növelnie kell, hogy kiutat találjon a gazdasági válságból. Mivel Európa jelentősen importfüggő, a tagállamok mindannyian érzékelik annak a szükségességét, hogy intelligens és fenntartható módon használják az energiatermeléshez, az ipari tevékenységhez vagy az élelmiszergyártáshoz szükséges erőforrásokat és nyersanyagokat. A népesség elöregedése szintén nagy kihívást jelent majdnem minden uniós tagállam számára. A megfelelő ellátás és gyógyszerek biztosításával elért hosszabb, egészségben eltöltött élettartamot, ugyanakkor a költségek egyidejű kordában tartását célzó közös megoldáskeresés gyorsabban hozhat eredményeket. Az európai nemzetgazdaságok az idők során annyira összefonódtak, hogy nemcsak az euró stabilitása, hanem a tagállamok versenyképességének megszilárdítása miatt is szükség van a közös megoldáskeresésre, a méltányos és stabil gazdasághoz vezető közös útra.

  Elena Oana Antonescu (PPE), írásban. – (RO) Európa mindig is a civilizáció, a műveltség, a kutatás és a kultúra bölcsője volt és marad. Ami biztos – és ez megjelenik a Bizottság közleményében is –, hogy Európa nem szűkölködik potenciálban, legyen az emberi, technikai, kereskedelmi vagy pénzügyi jellegű. A kérdésem a következő: mit tesz Európa azért, hogy kiaknázza elsősorban az emberierőforrás-potenciálját? Hogyan kívánja Európa megőrizni emberi erőforrásait, amelyek annyira létfontosságúak Európa iskoláinak, egyetemeinek és kutatóközpontjainak innovációja szempontjából? Mielőtt arra összpontosítanánk, hogy az Európai Unión kívülről csábítsunk szakértőket az Unióba, úgy gondolom, hogy elsődlegesen meg kellene állítanunk az európai kutatók kivándorlását a világ más fontos központjaiba. Európa-szerte modern oktatási rendszerre van szükség, amely az érdemleges kutatási eredményekre összpontosít, és természetesen egyszerűbbé teszi a határokon átívelő európai kutatási programokat – mindezek emelhetik az Európai Unió innovációs szintjét. Azonban annak biztosításához, hogy a humán erőforrás itt maradjon, Európának arra kell összpontosítania, hogy vonzó ajánlatokat tegyen a kutatóknak: olyanokat, amelyeket nem utasíthatnak vissza. Tulajdonképpen meg kell győznie őket arról minden szinten, hogy nincs jobb annál, mint hogy itthon maradnak.

  Zigmantas Balčytis (S&D), írásban. – (LT) Támogattam a jelentést. Az Innovatív Unió kiemelt kezdeményezés a tagállami erőfeszítések kiegészítéseként az eddigi legjelentősebb és legcélzottabb kísérlet egy stratégiai, integrált és vállalkozásközpontú európai innovációs politika bevezetésére, amelynek keretében az innováció irányítása és a haladás ellenőrzése a legmagasabb politikai szinten történik. Az innováció különösen fontos a globális kihívások, például az éghajlatváltozás, az energia- és élelmezésbiztonság kapcsán felmerülő problémák stb. leküzdésére, ahol innovációra, valamint a meglévő tudományos és technológiai alapok erősítésére van szükség. Korszerűsíteni kell az oktatási rendszereket is, és a mostani szükségletekhez igazítani őket. A tagállamoknak intézkedéseket kell tenniük a fiatal európaiak vállalkozói szellemének és készségeinek javítására azáltal, hogy a vállalkozást és az innovációt az oktatás minden területébe beépítik, és fejlesztik a humán tőkét. Ezek az intézkedések lehetővé tennék, hogy aktív szerepet játsszanak az innovációban.

  Jean-Luc Bennahmias (ALDE), írásban. – (FR) Az „Innovatív Unió” kezdeményezés továbbra is a legfontosabb uniós kezdeményezés a kutatással és innovációval kapcsolatos integrált európai stratégia kifejlesztésére. A kutatás és az innováció felgyorsítása rendkívül fontos egy fenntartható és versenyképes gazdasági modell létrehozása, a jövőbeni munkahelyek biztosítása, az erőforrások fenntartható kezelése felé történő elmozdulás, az energiával kapcsolatos kihívások kezelése, valamint a tudásalapú társadalom előmozdítása érdekében. Ami a munkahelyeket, a környezetet és a fejlődést illeti, az innováció az Európai Unió előtt álló egyik legnagyobb kihívás, és konkrét hatással lesz a polgárokra. Mostantól fogva az európai polgároknak az innováció motorjaiként és haszonélvezőiként egyaránt képesnek kell lenniük teljes mértékben részt venni az Innovatív Unióban, hogy biztosítsák annak sikerét, mint ahogy ezt a jelentésben is hangsúlyoztuk. Végül szerettük volna ezért kiemelni, mennyire fontos az innovációs politika, valamint az európai szintű koordinált megközelítés hozzáadott értéke. Az európai társadalom előtt álló közös nagy társadalmi és gazdasági kihívások leküzdéséhez ambiciózus kezdeményezésekre van szükségünk. Ezért várjuk a kutatásért és innovációért felelős biztos intézkedéseinek jogalkotási szakaszát.

  Sergio Berlato (PPE), írásban. – (IT) Az innováció fogalma természeténél fogva többdimenziós, és nemcsak a tudományos kutatást, illetve a kísérleti és technológiai fejlesztést (mely az innováció sarokköve) foglalja magába, hanem az új eljárások, módszerek, szervezeti és viselkedési modellek fejlesztését is. Miközben üdvözlöm a Bizottság közleményét az Innovatív Unióról, azaz a növekedésre és foglalkoztatásra irányuló EU 2020 stratégia kiemelt kezdeményezéséről, úgy gondolom, hogy még mindig vannak olyan prioritások, amelyekben nagyobb elköteleződésre van szükség a tudomány, a technológia és az innováció terén történő kapacitásfejlesztés érdekében: ilyen a hatékony forráskezelés, a hulladék szállítása és újrahasznosítása, az élelmiszerminőség és -biztonság, valamint az új járványok. A 2009-es európai innovációs testület következtetései szerint a gazdasági és pénzügyi válság aránytalan hatásokkal járt a különböző országokban.

Aggódom, hogy a tagállamokra rótt jelenlegi költségvetési megszorítások jobban visszafogják a kutatásra és az innovációra fordított befektetéseket, amely nyilvánvaló negatív hatással jár az európai növekedésre és versenyképességre. Ezért felszólítom a Bizottságot, hogy fontolja meg a közös stratégiai keretterv erőforrásainak növelését ezen ágazatok esetében, különösen az Európai Unió kutatási és innovációs ágazataiban.

  Izaskun Bilbao Barandica (ALDE), írásban. – (ES) Az „Innovatív Unió” kezdeményezés mellett szavaztam, mivel ez az egyetlen lehetőség arra, hogy kilábaljunk a válságból ebben a globális világban. Az innováció munkahelyteremtést, tudást, technológiát, környezettudatosságot, a társadalmi kohézió kiterjesztését és közjólétet jelent. Az Unió minden tagállamának határozottan el kell köteleznie magát az innováció mellett, és együttműködve kell támogatniuk azt, megosztva egymással a bevált gyakorlatokat és javítva a sikeres tapasztalatok elosztását.

Akkor van jövőnk, ha van innováció. Az 1. módosítás mellett szavaztam, mivel teljes mértékben ellenzem, hogy a közös agrárpolitikai alapokat arra használjuk, hogy ezeknek a programoknak erőforrást biztosítsunk. A mezőgazdasági ágazat – amely ugyancsak visszaesett a válság során – megérdemli, hogy a saját innovációjára fordítsa ezeket az alapokat. Egy innovatív Európa innovációt visz a mezőgazdaságba, hogy annak ugyanolyan jövője legyen, mint más stratégiai ágazatoknak.

  Slavi Binev (NI), írásban. – (BG) Mindenki tudja, hogy a gazdasági növekedés szorosan kapcsolódik a technológiai fejlődéshez, amelyet az emberek innovatív törekvései hoznak létre. Ezt a törekvést és potenciált azonban pénzügyi, bürokratikus és egyéb nehézségek akadályozzák. Teljes mértékben támogatom az Innovatív Unióról szóló jelentést, mert úgy gondolom, hogy lehetővé teszi számunkra azon akadályok legyőzését, amelyek meggátolják, hogy innovatívan gondolkodjunk az Európai Unióban. Úgy gondolom azonban, hogy a legfontosabb volna a kétsebességes Európa kialakulásának elkerülése, amelyet különösen úgy lehetne elérni, hogy az Unió gazdaságát beemeljük az innovációra való közös törekvésbe.

  Mara Bizzotto (EFD), írásban. – (IT) A jelentésnek az egységes európai szabadalom bevezetésére történő felhívása, valamint az a megelégedettség, amelyet a szabadalom bevezetésével kapcsolatos megerősített együttműködés elfogadásával kifejez, meggátolta, hogy a jelentés mellett szavazzak. Egy angol–francia–német európai szabadalom bevezetése legalább két okból elfogadhatatlan. Először is a háromnyelvűségnek negatív hatása volna a rendszerben nem képviselt tagállamok vállalatainak versenyképességére. Ezeknek a vállalatoknak – ideértve az olaszokat is – meg kellene várniuk a fordítási folyamat végét a dokumentumok megszerzése előtt, és így nem tudnának gyorsan cselekedni, ami pedig az üzleti életben az egyik legfontosabb dolog. Ezenfelül a fordítás költségei is rájuk hárulnának. Ezzel szemben az angol, francia és német vállalatok előtt nem állna ilyen akadály, amely nyelvi alapú diszkriminációra adna alapot. Továbbá pedig a háromnyelvű rendszer bevezetése nem felel meg az adminisztratív követelményeknek, és nem tükrözi a tagállamok demográfiai egyensúlyát sem, mivel utóbbi esetben Olaszországot is be kellene venni. Ehelyett úgy tűnik, hogy Németország presztízsét próbálják ránk erőltetni a paritás és a tagállamok közötti egyenlőség alapelvei kárára, amelyek az Európai Unió alapját képezik. Ezért úgy döntöttem, hogy nem támogatom a jelentést.

  Jan Březina (PPE), írásban. – (CS) Az Innovatív Unióról szóló állásfoglalás mellett szavaztam, mivel egyebek mellett úgy gondolom, hogy európai és tagállami szinten is intézkedéseket kell hoznunk, hogy javítsuk az európaiak vállalkozási képességeit és szakmai képzését oly módon, hogy az oktatás minden területébe beépítjük az üzleti ismereteket, a kreativitást és az innovációt. Biztosítani kell, hogy az „Erasmus a fiatal vállalkozók számára” című bizottsági programot jobban kihasználják, védve ugyanakkor az innováció forrását képező kézműipart. Véleményem szerint a Bizottságnak jobban együtt kellene működnie a tagállamokkal a közép- és hosszú távú kilátások felvázolásában a munkaerőpiacon szükséges képzettség, illetve az egyetemek és az üzleti ágazat közötti partnerkapcsolatok támogatása terén azzal a céllal, hogy egyszerűsítse a fiatalok belépését a munkaerőpiacra, és támogassa az innovatív vállalatok létrehozását a tudásra, az alkalmazott kutatás fejlesztésére, valamint a frissen végzettek jobb munkaerő-piaci kilátásaira alapozva.

Ebben a kontextusban támogatom a Régiók Bizottságának arra irányuló javaslatát, hogy hozzanak létre egy „virtuális kreatív hálózatot”, amely mindenki, azaz a vállalkozások, a helyi és regionális intézmények, a központi közintézmények, a magánszféra és a polgárok előtt egyaránt nyitva áll, és amely tanácsadást, támogatást, valamint kockázati tőkéhez és szakmai segítséghez való hozzáférést biztosít. Szeretném felhívni a figyelmet arra is, hogy az egyetemek és vállalkozások közötti kapcsolatok jelenleg nélkülözik a jobb és proaktív együttműködést, és szeretném felszólítani a Bizottságot arra, hogy új, egész Európára kiterjedő szakmai képzési és oktatási programot indítson az egyetemi vezetőség és a technológiával foglalkozó vezetők számára.

  Maria Da Graça Carvalho (PPE), írásban. – (PT) Üdvözlöm a kutatásnak és fejlesztésnek szentelt figyelmet a jelentésben, hiszen ezek azok az eszközök, amelyek segíthetnek kilábalni a jelenlegi európai gazdasági és társadalmi válságból. Egyre inkább szükség van új, fenntartható módszerekre az erőforrások és nyersanyagok jobb és hatékonyabb felhasználása érdekében. Ezért teret kell adnunk az új ötleteknek, és elsősorban olyan mechanizmusokat kell létrehoznunk, amelyek segítenek ezeket gyakorlatba ültetni. Ezért támogatom az Innovatív Unióról benyújtott jelentést, és hangsúlyoznám jelentőségét a jelenlegi helyzetre és a jövőbeni európai sikerre nézve.

  Giovanni Collino (PPE), írásban. – (IT) Az innováció sok tekintetben a gazdasági növekedés kulcsa. A 20. század második felére a legmegbecsültebb közgazdászok megértették, hogy az innováció a csökkenő profit befolyásolásának egyik legfontosabb változója. Így tértünk át az ötvenes évek növekedési modelljeiről – amelyek szerint a gazdaság előbb vagy utóbb stabilizálódik és elveszíti a lendületét – a nyolcvanas évek endogén növekedési modelljeire, amelyekben a folyamatosan változó és innovatív termékek technológiája és megtervezése lehetővé teszi a gazdaság számára a hosszú távú pozitív növekedési arány megőrzését. E kiegyensúlyozó mechanizmusok beindításához – amelyek 2020-ig a kutatásban, az energiahatékonyságban és a nemzetközivé tétel célkitűzéseiben, különösen a kis- és középvállalkozásokban fognak megnyilvánulni – erős politikai akarat szükséges, hogy az ösztönzőket és az orientációs mechanizmusokat aktiváljuk. Ezek a tagállamok felelőssége alá tartoznak, és az európai finanszírozás adja hozzájuk a támogatást. A válság miatt az erőforrások korlátozottak, és az Európa 2020 stratégia irányelveinek szigorú, az európai kormányok által követett pénzügyi és ipari politikákkal kell kéz a kézben járnia.

  George Sabin Cutaş (S&D), írásban. – (RO) Az Innovatív Unióról szóló jelentés mellett szavaztam, mivel kiemelte az innováció jelentőségét a fenntartható, versenyképes gazdasági modell alapjainak lefektetésében és a munkahelyteremtésben az Európai Unióban.

Ugyanakkor módosítást nyújtottam be a jelentéshez néhány képviselőtársammal együtt, amelyben egyet nem értésünket fejeztük ki az innovációs politikának a közös agrárpolitikára elkülönített összegből történő finanszírozásával kapcsolatban.

  Ioan Enciu (S&D), írásban. – (RO) A jelentés mellett szavaztam, mivel úgy gondolom, hogy használható megoldásokat javasol a kutatás és az innováció fejlesztésére az Európai Unióban, és tágabb értelemben megteremti a gazdasági fellendülés és az új munkahelyek teremtésének lehetőségét.

A kutatásokba történő befektetések ösztönzése, a kis- és középvállalkozások különféle finanszírozásokhoz történő hozzáférésének leegyszerűsítése, valamint az egyetemek, kutatóközpontok és kormányok közötti együttműködés erősítése olyan intézkedések, amelyek közép- és hosszú távon kreativitást és innovációt generálnak. Különleges figyelmet kell szentelnünk a különböző tagállamok és régiók innovációja és kutatási potenciálja közötti egyensúlynak, mivel jelenleg nagy közöttük az eltérés, és ez az egész Unióra kihat.

  Edite Estrela (S&D), írásban. – (PT) A jelentés mellett szavaztam, mivel egy sor olyan intézkedést vezet be, amelyek sikeresen kezelnek számos társadalmi kihívást, különösen az éghajlatváltozást, az energia- és erőforráshiányt, a népesség elöregedését, valamint a közszolgáltatásokhoz és a minőségi egészségügyi ellátáshoz való hozzáféréssel kapcsolatos problémákat. Az Európai Uniónak teljes mértékben el kell köteleznie magát a javasolt célkitűzések mellett. A becslések szerint 2020-ig 3,7 millió munkahelyet lehet létrehozni, és hogy a GDP-t 2025-ig 800 milliárd euróval lehetne növelni.

  Diogo Feio (PPE), írásban. – (PT) Ez a saját kezdeményezésű jelentés a Bizottságnak az Innovatív Unióról szóló közleményét követi, és az Európa 2020 stratégia egyik kezdeményezése, amelynek célja, hogy elősegítse az innovációt és a versenyképességet olyan erőteljes politikák segítségével, amelyek előmozdítják az információ- és tapasztalatcserét egy sor olyan probléma esetén, amely minden tagállamot érint.

Az alapgondolat a hatékony és versenyképes tevékenységek támogatása a válság során és után, lehetővé téve, hogy az Unió egésze túllépjen azokon a nehézségeken, amelyek több ágazatban, különösen az iparban is megnyilvánulnak.

A jelentés kétségtelenül ambiciózus, tekintve az általa érintett kérdéseket a szellemi tulajdonjogtól kezdve a tagállamok és a Bizottság közötti megerősített együttműködésig. Ezért gratulálnék az előadónak az elkötelezettségéért, és remélem, hogy az ilyen hozzájárulásokkal el tudjuk érni az Európa 2020 stratégiában kitűzött célokat.

  José Manuel Fernandes (PPE), írásban. – (PT) A Merkies asszony által készített jelentés olyan Innovatív Uniót javasol, amely felkészíti Európát a jelenlegi gazdasági és pénzügyi válság utáni világra. Ez a példa nélküli globális válság, amely továbbra is kitartóan tombol és veszélyeztetheti az európai projektet, mindenkit arra késztet – különösen az Európai Uniót –, hogy a polgárokat motiváló, határozott álláspontra helyezkedjen. Ezért a jelentés mellett leadott szavazatomon kívül szeretnék gratulálni az előadónak az elvégzett munkáért, amely optimista jövőképet közvetít, és felszólít annak az innovatív készségnek a használatára, amelynek mindannyian birtokosai vagyunk. Fontos, hogy a jelentés javaslatait gyakorlatba ültessük, mint például a hitelekhez és a pénzügyi támogatásokhoz való könnyebb hozzáférést, több befektetést a kutatásba és a fejlesztésbe, világosabb jogszabályokat, kevesebb bürokráciát, az egyablakos ügyintézést, a régiók közötti jobb együttműködést, valamint az egyszerű és olcsó európai szabadalmat.

  João Ferreira (GUE/NGL), írásban. – (PT) A jelentés hangsúlyozza az innováció minden formájának fontosságát a társadalmak fejlődésében. Teszi ezt úgy, hogy jelentősen hozzájárul különféle területekhez a javaslataival – például az innováció terjesztése és elfogadása tekintetében a különféle ágazatokban –, amelyeket megfelelőnek tartunk.

A Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság véleményében, amelyet én szövegeztem meg, megpróbáltam összefoglalni a kérdéshez kapcsolódó főbb szempontjainkat és aggályainkat. A véleménytervezet alapján elmondható, hogy nyilvánvaló vitás pontok merültek fel a Bizottság közleményével kapcsolatban. Ezek a jelentésben is szereplő szempontokra összpontosítanak, amelyben néhány ellentmondás fedezhető fel: az innovációra alapvetően úgy tekint, mint üzleti lehetőségre, hangsúlyt helyez a piacra, a versenyre és az innováció üzleti célokra történő kihasználására, valamint a belső piacot és az uniós szabadalmakat támogatja. Ezekkel a szempontokkal nem értünk egyet.

Amint a vita során is említettük, a leginkább innovatív országok és régiók és a többi ország és régió közötti „innovációs szakadék” kockázatának kérdését sem sikerült megfelelően kezelni, ami nyilvánvalóan látható volt a 2009-es európai innovációs testület eredményeiből.

  Ilda Figueiredo (GUE/NGL), írásban. – (PT) A jelentés kellőképpen kiemeli az innovációt, amely szükséges eszközként szolgál azoknak a problémáknak és kihívásoknak a megoldására, amelyekkel napjainkban az emberiség szembenéz. Az innovációnak a közérdek kulcsfontosságú összetevőjének kell lennie olyan területeken mint a környezetvédelem, a vízügy, az energiaügy, a közlekedés, a távközlés, az egészségügy és az oktatás, és segíthet az olyan problémák megoldásában mint az erőforrások hiánya és hatékony felhasználása, a hulladékhasznosítás és -kezelés, az élelmiszerek minősége és az élelmezésbiztonság, a demográfiai változások, az új járványok, valamint a természet és a biológiai sokféleség megőrzése.

A jelentés azonban több ellentmondást is tartalmaz, mivel neoliberális alapokra épül, védi a belső piacot, és támogatja az uniós szabadalmakat, amelyekkel nem értünk egyet.

A tagállamokra kényszerített jelenlegi megszorítások eredményeképpen megszorítások léphetnek fel a tudományba, a technológiába és az innovációba (innovációs rendszerekbe) történő befektetések terén, különösen a legsérülékenyebb országokban. A bejelentett „Innovatív Unió” helyett az eredmény egy tényleges „innovációs szakadék” jöhet létre a leginkább innovatív országok és régiók és a többi ország és régió között.

Ahol közérdeknek, fejlődésnek, összetartásnak és társadalmi jólétnek kellene lennie, nagyrészt úgynevezett üzleti lehetőségek, piac, versenyképesség, verseny és az innováció üzleti célokra való kiaknázása van.

  Pat the Cope Gallagher (ALDE), írásban. – (GA) Támogatnunk kell a felsőoktatási intézményeket, a kutatási szervezeteket és a magánszféra vállalkozásait abban, hogy megragadják az Unió kutatási, technológiafejlesztési és demonstrációs tevékenységekre vonatkozó hetedik keretprogramja (FP7) által nyújtott lehetőségeket.

Az FP7 a legnagyobb államilag finanszírozott kutatási program a világon, és továbbra is hangsúlyoznunk kell a kis- és középvállalkozásokhoz kapcsolódó előnyeit. Ír szemszögből nézve az FP7 program a kutatás fejlesztését támogatja, azét a kutatásét, amely munkahelyeket teremt, és elérhetővé teszi a azokat a javakat és szolgáltatásokat, amelyekre szükség és igény van. Az ír szervezetek már 270 millió eurót használtak fel ebből a programból a mezőgazdasági, élelmiszerügyi, halászati, egészségügyi, energia-, közlekedési és az ikt-ágazatban.

Ez Írország és Európa számára egyaránt fontos, különösen a jelenlegi nehéz gazdasági időkben.

  Louis Grech (S&D), írásban. – Egyetértek a Merkies-jelentéssel, mivel erősen hiszek abban, hogy az innováció és a kreativitás kulcsfontosságú az Unió gazdasági fellendülése szempontjából, és nem lehet eltúlozni annak fontosságát, hogy az Unió tudományos és technológiai áttörései új áruk és szolgáltatások formájában is testet öltsenek. Ezenfelül meggyőződésem, hogy egy válság utáni Európában az egységes piachoz kapcsolódó minden stratégiát úgy kell megfogalmazni, hogy fenntartsa és erősítse a társadalmi kohéziót, biztosítsa a piac integritását és a gazdasági fenntarthatóságot, továbbá elősegítse az innovációt. Ezért támogatom a Bizottságnak az európai szociális innovációval kapcsolatos kísérleti kezdeményezését, amely biztosítja, hogy a termékek, szolgáltatások és üzleti modellek létrehozására irányuló innovatív ötletek kapcsolódnak az Unió polgárai és fogyasztói szociális szükségleteihez, és – ami még fontosabb – megfelelnek azoknak.

  Françoise Grossetête (PPE), írásban. – (FR) Egy válságban lévő globális gazdasággal szembesülve az Európai Parlament hangsúlyozta annak fontosságát, hogy Európát innovatívabbá és hatékonyabbá kell tenni a 21. század új kihívásaihoz való alkalmazkodás érdekében.

Rendkívül fontos az összes szereplő maximális részvételének elősegítése, ideértve a kis- és középvállalkozásokat (kkv-k), az ipart, az egyetemeket és a kormányokat. Mindegyiknek megvan a saját szerepe. Így például modernizálnunk kell az oktatási rendszereinket, és pótolnunk kell a tudományban és a mérnöki munkában lévő hiányosságainkat.

Csak akkor tudunk kilábalni a válságból, ha támogatjuk az innovációt. Az Európai Uniónak lehetővé kell tennie a kutatási kiadásokat és magánbefektetéseket elősegítő új finanszírozási eszközök létrehozását. Ezenkívül az állami és a magánszféra közötti, partnerségeken keresztül megvalósuló együttműködés fontos módja az innovatívabb gazdaság elősegítésének.

Úgy gondolom, hogy az egységes európai szabadalom elfogadása rendkívül fontos az Unión kívüli kereskedelmi kapcsolatok felé történő elmozdulás elősegítésében. A szabadalmak jelenleg túlságosan drágák. Csökkentenünk kell a hozzájuk kapcsolódó költségeket.

Végül pedig, ami az „agyelszívás” jelenségét illeti, támogatnunk kell az európai kutatók itthon maradását. Nélkülük a finanszírozás és egyéb mechanizmusok haszontalanok.

  Sylvie Guillaume (S&D), írásban. – (FR) Az európai eredmények az innováció tekintetében egyelőre elég gyengék. Mégis az innovációnak kell segítenie abban, hogy szembe tudjunk nézni a társadalom olyan nagy kihívásaival mint az elöregedés, az erőforrások fenntartható kezelése vagy a gazdasági fellendülés. Ezért szavaztam e saját kezdeményezésű jelentés mellett, amely hangsúlyozza a szociális innováció fontosságát, és kiemeli az innovációban részt vevő régiók és helyi hatóságok aktív szerepét. Végül pedig olyan szellemi tulajdonjogokat védő rendszert kell létrehoznunk, amely kiegyensúlyozott, és tiszteletben tartja a befektetők jogait, miközben polgárainknak a tudáshoz való lehető legnagyobb hozzáférést biztosítjuk – ezek a jelenlegi kihívások, amelyekre az innováció segítségével a jövőben választ adhatunk.

  Juozas Imbrasas (EFD), írásban. – (LT) A dokumentum mellett szavaztam, mivel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 179. cikkének (2) bekezdése értelmében „az Unió az egész területén ösztönzi a vállalkozásokat – a kis- és középvállalkozásokat is beleértve –, a kutatási központokat és egyetemeket a magas színvonalú kutatási és technológiafejlesztési tevékenységeik terén; támogatja azokat az együttműködésüket célzó erőfeszítéseiket, amelyek célja elsősorban az, hogy a kutatók a határokon átívelő módon szabadon együttműködhessenek egymással, és hogy a vállalkozások képesek legyenek teljes mértékben kihasználni a belső piac lehetőségeit, különösen a nemzeti közbeszerzések megnyitása, a közös szabványok meghatározása és az együttműködés jogi és adóügyi akadályainak felszámolása útján”. Meggyőződésem, hogy az Európai Uniónak a versenyképesség terén támadó állásba kell helyezkednie, és élen kell járnia, ezért az EU-nak egy intenzív innovációs programba kell befektetnie. Az Európai Bizottságnak a jelenlegi „Innovatív Unió” stratégiai dokumentumot olyan cselekvési tervvé kell alakítania, amely konkrét célkitűzéseket és mérhető, időkerethez kötött célokat tartalmaz. A Bizottságnak rendszeresen ellenőriznie kell az előrehaladást, felmérve az akadályokat és javítómechanizmust javasolva, miközben rendszeresen jelentést tesz az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak.

  Juan Fernando López Aguilar (S&D), írásban. – (ES) A spanyol szocialista küldöttség a válság utáni Európát átalakító Innovatív Unióról szóló Merkies-jelentés mellett szavazott, mivel egyetértünk a jelentésben foglalt alapelvekkel, és elkötelezzük magunkat azok mellett, és mivel úgy gondoljuk, hogy az intelligens, fenntartható és tisztességes európai gazdaságra való átmenet alapját képezik.

Ugyanakkor szeretném jelezni, hogy a jelentés egésze mellett leadott szavazatunk nem jelenti azt, hogy támogatjuk a Tanács többsége által megszavazott megállapodást a megerő