Viták

2011. június 6., Hétfő - Strasbourg

16. Az európai környezeti-gazdasági számlák (vita)

  Elnök. – A következő napirendi pont a Leinen úr által a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság nevében benyújtott jelentés az európai környezeti-gazdasági számlákról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról [COM(2010)0132 – C7-0092/2010 – 2010/0073(COD)] (A7-0330/2010).

  Jo Leinen, előadó. – (DE) Elnök úr, biztos úr, hölgyeim és uraim! Ma egy első ránézésre szokványos jogszabályt vitatunk meg, amelyet holnap el is fogadunk, de ezzel az európai környezeti-gazdasági számlákról szóló jogszabállyal alighanem új fejezetet nyitunk a fejlődés és a fellendülés mérése tekintetében.

Régóta tudjuk, hogy a bruttó nemzeti termék nem megfelelő eszköz. A gazdasági tevékenység tisztán mennyiségi szemlélete semmit sem árul el a környezeti mérlegről, sem a társadalmi mérlegről, és ezért épp ideje, hogy évről évre felmérjük, hogy jól vagy rosszul teljesítünk intézkedéseink és törekvéseink tekintetében.

Rendelkezünk havi statisztikával a munkaerő-piaci számadatainkra és éves statisztikával a gazdasági adatokra vonatkozóan. Tehát pontosan tudjuk, mi is történik e területeken. Ugyanakkor hiányosak a gazdasági hatással kapcsolatos adataink. Ez a környezeti-gazdasági számlákról szóló jogszabály arra szolgál, hogy segítséget nyújtson számunkra, hogy pontos mérleget készítsünk a 27 tagállamban, és hogy megállapítsuk, előrefelé haladunk, vagy ahogy gyakran megesik, hátrafelé.

A Parlament még 2002-ben kérte, hogy a környezet állapotáról és a környezeti változással kapcsolatos legfontosabb tendenciákról és okokról megbízható információkat gyűjtsünk, valamint tájékoztassuk ezekről a nyilvánosságot. Tudományos szempontból megbízható koncepciót szeretnénk a források felhasználásának felméréséhez, hogy megfelelő politikai döntéseket lehessen hozni.

Örülünk annak, hogy a Bizottság 2010 áprilisában megtette ezt a jogalkotási kezdeményezést, de véleményünk szerint túlságosan bizonytalanul látott neki a dolgoknak. A Parlament és valamennyi képviselőcsoport gyorsabb cselekvésre szólított fel, mert a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) és az Egyesült Nemzetek már 15 éve tárgyalja ezt a kérdést. Ez túl hosszú idő. Tehát jelentős előrehaladást értünk el a Tanáccsal való tárgyalások során.

Nagyon nehéz helyzet alakult ki a Tanácsban, mert egyes tagállamok nem készítenek környezeti mérleget, és először mind a 27 tagállamban létre kell hoznunk egy alapot. A Bizottság három modul felvételét javasolta. Ezek közé tartozik elsőként a levegőbe történő kibocsátás – e tekintetben nagyon jól tudjuk, milyen gázok kerülnek a levegőbe. A második a környezetvédelmi adókból és környezetvédelmi illetékekből származó pénzügyi kiadások. A harmadik az éves nemzeti anyagáramlások, a ráfordítások és az eredmények, pusztán mennyiségi szempontból. Ez a kezdet, de talán túl egyszerű kezdet, és a Parlament arra kért bennünket, hogy víz-, energia- és hulladékmérleget is készítsünk, és ismerjük meg erdeink állapotát. Ezek azok a modulok, amelyeket a nagyon közeli jövőben szeretnénk megvalósítani.

Véleménykülönbség alakult ki azzal kapcsolatban, hogy a tengeri környezetre – azaz a halállományok állapotára – vonatkozóan is lehet-e statisztikát készíteni. E tekintetben alighanem van még mit javítani a módszerünkön. Így e területen előrelépést értünk el. Két éven belül – legkésőbb 2013-ra – a Bizottság jelentést terjeszt elő, és lehetőség szerint ezen irányelv felülvizsgálatát is javasolni fogja. Remélem, hogy az évtized végén a bruttó nemzeti termék mellett a zöld nemzeti termék is rendelkezésünkre áll majd. Ez a célunk.

  Olli Rehn, a Bizottság tagja. – Elnök úr! Ahogy az előadó, Jo Leinen is elmondta, a Bizottság javaslatának valóban az a célja, hogy közös jogi keretet hozzon létre az európai környezeti-gazdasági számlák összegyűjtésére, összeállítására, továbbítására és értékelésére annak érdekében, hogy a fenntartható fejlődés céljából kiegyensúlyozottabb döntéshozást tegyen lehetővé.

E javaslat előterjesztésével a Bizottság teljesítette „A GDP-n innen és túl” menetrend első pontját. Amikor Európában éppen egy forráshatékony és fenntartható gazdaság megvalósítására törekszünk, ezek az adatok lehetővé fogják tenni számunkra, hogy a környezeti tényezőket összekapcsoljuk a gazdaságiakkal, és ezáltal lehetőséget nyújtanak az átfogóbb és tájékozottabb döntéshozásra.

Úgy gondolom, hogy a három intézmény közötti gyümölcsöző együttműködés következtében elértük közös célunkat, azaz az európai környezeti-gazdasági számlákról szóló keretrendelet létrehozását az első három modullal, amelyek a levegőbe történő kibocsátást, a környezetvédelmi adókat, illetve illetékeket és az anyagáramlási számlákat foglalják magukban.

Jelenleg a tagállamok többsége önkéntes alapon gyűjti ezeket az adatokat. Ezért a vonatkozó adatok gyűjtése a legtöbb esetben nem fog többletterhet róni a válaszadókra, mivel az érintett tagállamok a meglévő adatforrások felhasználásával össze tudják állítani az adatokat. E rendelettel a gazdaság és a környezet közötti kölcsönhatásról szóló statisztikai információk fontos alapját hoztuk létre, amelyet reményeink szerint a jövőben további modulokkal egészítünk ki, miként az jelentésben és az állásfoglalás-tervezetben is szerepel.

Mivel a különféle egyéb lehetséges modulok – beleértve például a faanyagokat és a halakat, valamint a nem hasznosított kitermelést – módszertani szempontból eltérő fejlettségi szakaszban tartanak, a rendelet tekintetében úgy alakítottuk ki a moduláris struktúrát, hogy a jövőben az alapszöveget mellékletek formájában új modulokkal lehessen kiegészíteni.

A megállapodás szerint a Bizottság háromévente be fog számolni a Parlamentnek és a Tanácsnak az új modulok kidolgozásáról, és adott esetben új jogalkotási javaslatokat is előterjeszthet az új modulokra vonatkozóan.

Végezetül hadd mondjak köszönetet az előadónak, Jo Leinennek, az árnyékelőadónak, Martin úrnak, valamint a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság valamennyi tagjának konstruktív hozzáállásukért és igen hasznos közreműködésükért.

  Hans-Peter Martin, a Gazdasági és Monetáris Bizottság véleményének előadója. – (DE) Elnök úr! Amikor Leinen úrral együtt visszatérünk az ezredforduló politikai kijelentéseihez, többnyire egyetértés van közöttünk, és a jelentés esetében ugyanez a helyzet. Valami olyasmiről van szó, ami jó, ésszerű és fontos. Végül is a statisztikát tekinthetjük ésszerű kérdésnek, különösen akkor, amikor az Európai Uniónak óriási problémát okoz, hogy veszített hitelességéből az európai polgárok előtt. Azt mondanám, hogy ez jórészt indokolatlan, ha a legjelentősebb kérdéseket vesszük, nem pedig azokat, amelyekben eltér Leinen úr és az én véleményem.

Nagyon jónak tartom, hogy nem csupán független képviselőként állhatok önök előtt, hanem a Gazdasági és Monetáris Bizottság nevében e véleménnyel – nem egy árnyékjelentésről van szó, hanem egy kiegészítő véleményről, amely még átfogóbb, mint a vezető bizottságé, a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottságé – olyan emberként, aki képviselheti azon álláspontokat, amelyeket ellenszavazat nélkül, 37 igen szavazattal fogadtunk el. Konkrétan ez azt jelenti – ahogy én is megfogalmaztam –, hogy az európai fenntarthatósági statisztikák rendszere, frappáns rövidítéssel ESS, felé szeretnénk haladni. Ezzel lenne tennivalónk, különösen, ami a fiatalokat és azokat illeti, akik tudják, hogy a jövőben új megállapodásokra lesz szükségünk a közös célokról annak érdekében, hogy képesek legyünk kivezetni Európát a homályból az Egyesült Államokkal, Kínával és sok más hatalommal való könyörtelen verseny előterébe.

Ez nyilvánvalóan azt is jelenti – ahogy arról Leinen úr már említést tett –, hogy sürgősen még több modulra van szükségünk. E vonatkozásban visszatekinthetünk az 1970-es és 1980-as évekre, amikor mindezt már kidolgozták. Nagyon jó lenne, ha a Bizottság gyorsabb előrelépést tenne ezzel kapcsolatban. Nagyszerűnek tartom, hogy előrehaladás történt az Eurostatnál az adatgyűjtés tekintetében, még akkor is, ha Görögország esetében nehéz körülmények között került erre sor. Az ellenszavazat és tartózkodás nélküli 37 igen szavazat birtokában azon a véleményen vagyunk, hogy a Bizottságnak nyilvánvalóan több pénzre van szüksége az ESS-hez, az európai fenntarthatósági statisztikák rendszeréhez. Ezt azonban a pénzeszközök újraelosztásával érhetjük el: használjuk fel végre a bővítéssel kapcsolatos osztalékot! Fogjuk azokat a tisztviselőket, akik a nagy államok részéről olyan szorgosak voltak a bővítési szakaszban, és helyezzük őket oda, ahol sürgős szükségünk van rájuk, ahol segíthetnek egy európai projekt működésénél.

  Horst Schnellhardt, a PPE képviselőcsoport nevében. – (DE) Elnök úr, hölgyeim és uraim! Amikor a Bizottság első javaslatát olvastam, nagyon szkeptikus voltam amiatt, ahogy ezt a kérdést tárgyalta. Azt azonban, amit az előadó, az árnyékelőadók és elődöm, Joly asszony most elénk terjesztett, el tudjuk fogadni és támogatni is tudjuk.

Az országok többségében már önkéntes alapon gyűjtik a környezeti-gazdasági adatokat függetlenül attól, hogy e három modullal kapcsolatosak-e vagy sem. Világos áttekintésre van szükségünk az egyes tagállamokban a levegőbe történő kibocsátás, a környezetvédelmi adók és az anyagáramlások tekintetében elért eredményekről. Ez rendkívül fontos. Ezáltal jobban megérthetjük a környezet és a gazdaság közötti összefüggést. Azt is megvizsgálhatjuk, hogyan halad Európában a gazdasági fejlődés, és hogyan finomíthatjuk környezetvédelmi politikánkat. Ez igen lényeges kérdés, amellyel itt szintén foglalkoznunk kell.

Ugyanakkor egy figyelmeztetést szeretnék megfogalmazni: demagóg szónoklatainkban folyton a bürokrácia csökkentéséről beszélünk. Azzal a kéréssel fordulnék a Bizottsághoz, hogy e területen ne idézzen elő további bürokráciát. Ez helytelen megközelítés lenne. Ezért azt szeretném megkérdezni a Bizottságtól, hogy tervezi-e új posztok létrehozását az adatgyűjtéshez a Bizottságon belül, vagy a meglévő alkalmazottakkal oldja meg ezt a feladatot, mert nagyon fontosnak tartom, hogy az adatgyűjtés ne okozzon új terheket. Csak akkor tudjuk és kell eldönteni, milyen újabb modulokat vegyünk fel, ha már elkészül az első végrehajtási jelentés 2013-ban, mert látnunk kell, hogyan fejlődik ez az új rendszer, és milyen hatást gyakorol a jogalkotásra.

Nagyon megdöbbentem, amikor kiderült számomra, hogy ezt a kérdést nem szándékoztak megvitatni ma a Parlamentben. Ez nagy hiba lett volna, mert – miként az előadó is említette – ez valami teljesen új dolognak a kezdetét jelenti.

  Marita Ulvskog, az S&D képviselőcsoport nevében. – (SV) Elnök úr, egyetértek az előttem felszólalókkal. Hihetetlenül fontos, hogy tényeken alapuló éghajlat- és környezetvédelmi politikánk legyen. Egyértelműbb és megbízhatóbb mutatókra van szükségünk e területen. Ugyanazon feltételek vonatkoznak a környezetvédelmi politikára, mint a gazdaság-, az újraelosztási, a fejlesztés- és iparpolitikára. Nem hozhatunk ésszerű döntéseket és nem idézhetjük elő a szükséges társadalmi változásokat és átalakításokat, ha nem férünk hozzá az adatokhoz.

Most lehetőségünk van arra, hogy megszerezzük ezeket az adatokat. Ez rendkívül fontos. E konkrét területen a GDP kritérium sem működik, mivel túl szűk körű. Most alkalom adódik arra, hogy szélesebb perspektívával dolgozzunk. A környezetstatisztika európai szintű összehangolása is nagy jelentőségű. Megkönnyítené a környezetvédelmi politika hatásainak tagállamok közötti összehasonlítását, és ezáltal jobban átlátnánk, hogy valójában mely politikai intézkedések válnak be, és melyek nem, továbbá melyek azok, amelyek még károsak is lehetnek.

Amint meghozzuk ezt a döntést a mai ülésen, remélem, biztosítani is tudjuk, hogy a Parlament és a tagállamok által a jövőben meghozandó határozatok alapjának lényeges részévé válik. Remélem, hogy ez a módszer, amely a társadalom értékének meghatározására szolgál, kiemelt elsőbbséget kap, és elegendő forrást irányoznak elő, hogy megfelelően működhessen és ne egy megvalósítatlan elképzelés maradjon.

  Gerben-Jan Gerbrandy, az ALDE képviselőcsoport nevében. – (NL) Elnök úr! Szeretnék köszönetet mondani az előadónak, Leinen úrnak ezért a jelentésért. Sok évig tartó huzavona után végre úgy tűnik, hogy előrelépést teszünk a fenntartható nemzeti számlák felé, és erre rendkívül nagy szükség van, mivel – legyünk teljesen őszinték – a jelenlegi gazdasági rendszer egyszerűen nem működik. Pillanatnyilag gyakorlatilag még mindig büntetlenül lehet kárt okozni a természetben és a környezetben. A mostani rendszer nem működik. Azon költségeket, amelyeket senki sem hajlandó megfizetni, inkább a társadalomra hárítják. Miért költségesebb a fenntartható energiatermelés, mint a hagyományos? Erre az a válasz, hogy azért, mert senki sem fizeti ki a szén, a gáz és az olaj égetésével járó társadalmi költségeket.

A jelentéssel kapcsolatban az lehet az ember benyomása, hogy az teljesen technikai jellegű, de alapvetően tényleg fontos kérdéseket érint. Van egy holland mondás, miszerint a megismeréshez fel kell mérni a dolgokat, és itt éppen erről beszélünk. Az európai környezeti-gazdasági számlák szükségesek a valóban fenntartható gazdaságra való átálláshoz. Felhívom azonban a Bizottságot és a tagállamokat is, hogy tényleg kezdjenek valamit azon adatokkal, amelyeket e számlák fognak biztosítani. A megismeréshez fel kell mérni a dolgokat, ez rendkívül fontos, de még fontosabb, hogy felhasználjuk az így szerzett ismereteket, és ez kétségtelenül a következő nélkülözhetetlen lépés. Őszintén remélem, hogy ez például előidézi majd a még mindig létező, több százmilliárdot kitevő támogatások megszüntetését, amelyek káros hatást gyakorolnak a környezetre és a természetre.

Hadd fejezzem ki még egyszer őszinte köszönetemet a Bizottságnak és az előadónknak! Ez azonban még csupán a kezdet. Folytassuk is tovább a dolgokat úgy, hogy valóban megtesszük azokat a lépéseket, amelyeket az ezen intézkedés által nyújtott ismeretek lehetővé tesznek.

  Michail Tremopoulos, a Verts/ALE képviselőcsoport nevében. – (EL) Elnök úr! A ma elhangzottakból és a jelentésből is kitűnik, hogy szükségünk van az európai környezetvédelmi politika megbízható adatokon alapuló, indokokkal alátámasztott értékelésére. Ennélfogva az ilyen adatok gyűjtését kötelezővé kell tenni és össze kell hangolni.

A hagyományos nemzeti számlák azonban elsősorban piaci műveletekre és olyan mutatókra helyezik a hangsúlyt, amelyek fontos összetevői a jólét megteremtésének, de magát a jólétet nem mérik. Ugyanakkor a természeti erőforrások terén mostanában szűkösség tapasztalható. A termelékenység és a minőség fellendítéséhez egyéb ösztönzőkre van szükségünk. A fizikai címzettekre hárulnak a költségek. Azáltal, hogy nem veszik figyelembe a természeti erőforrások felhasználásának egyéni és társadalmi költségét, valamint a környezetnek okozott kárt, előfordulhat, hogy a hagyományos számlák helytelen irányba való fejlődésre vonatkozó üzenetet közvetítenek a döntéshozók számára, és emiatt előfordulhat, hogy a társadalom a nem fenntartható növekedés útjára lép.

A környezeti-gazdasági számlák bevezetése alapvető fontosságú, de nem helyettesíti a GDP melletti alternatív mutatók létrehozását, amelyek kiterjednek a különböző környezeti és társadalmi vonatkozásokra. A Bizottságnak javaslatokat kell előterjesztenie az új többéves pénzügyi keret kezdete előtt, hogy az összetett mutatók meghatározott csomagját el lehessen fogadni és fel lehessen használni a GDP helyettesítésére a döntéshozás során. Magukban kell foglalniuk a környezeti dimenzióra vonatkozó, pénzben kifejezett mutatót – például a kiigazított nettó kifizetéseket – és fizikai mutatót – például az ökológiai vagy szénlábnyomot –, valamint a társadalmi dimenzióra kiterjedő társadalmi mutatókat, úgymint az egyenlőtlenség értékelését (például a Gini-együtthatót), valamint a társadalmi integráció indexét és a konjunktúraindexet, például a szegénységi indexet.

Az uniós rendeletre irányuló eredeti javaslat csak a légkörbe történő kibocsátással, a különböző gazdasági tevékenységekre kivetett környezetvédelmi díjakkal és a makrogazdasági anyagáramlási elszámolással kapcsolatban gyűjtendő és összehasonlítandó adatokról rendelkezik. Számos javaslat és módosítás előterjesztésére került sor, és úgy gondolom, hogy ezek lehetővé fogják tenni számunkra, hogy egy integrált jelentést fogadjunk el, illetve előrelépést érjünk el a környezetvédelmi politika terén.

  Paul Nuttall, az EFD képviselőcsoport nevében. – Elnök úr! Az európai környezeti-gazdasági számlákról szóló rendelet nagyon unalmasan hangzik, de tapasztalatom szerint emiatt ez a legveszélyesebb fajta uniós jogszabály, mert úgy gondolja az ember, hogy az adófizetők és a média nem fognak vesződni az elolvasásával.

Legyünk őszinték! Ahogy az utolsó felszólaló is mondta – idézem –, „a levegőbe történő kibocsátásról és a környezetvédelmi adókról” van szó. Tehát folytatódik az uniós országok szovjetesítése. A jegyzetfüzettel járkáló emberek és az Eurostat statisztikai adatokra vadászó kémei több adatot akarnak, és – legyünk őszinték – az adókivetéshez és az ellenőrzéshez kellenek az adatok, ami magyarázattal szolgál a minden eddiginél több statisztikai adat iránti szomjúságra.

Az egészben az a legrosszabb, hogy nem irányelvről, hanem rendeletről van szó. A rendeletek sokkal rosszabbak az irányelveknél, mert bekerülnek az Egyesült Királyság jogába és kikerülik az Egyesült Királyság parlamentjét. Ez rendkívül veszélyes, és barátaim, így ér véget a demokrácia.

(A felszólaló hozzájárul ahhoz, hogy az eljárási szabályzat 149. cikkének (8) bekezdésében meghatározott eljárással összhangban válaszoljon egy kékkártyás kérdésre.)

  Hans-Peter Martin (NI). – (DE) Bennünket európai parlamenti képviselőnek választottak meg. Ha ön csupán az Egyesült Királyság parlamenti képviselőjének tartja magát, lehet, hogy csak az Egyesült Királyság szempontjából tud válaszolni a kérdésemre. A statisztikával kapcsolatban ön szovjetesítésről beszélt. Valóban így látja ezt a dolgot? A statisztika szovjetesítést jelent az ön számára? Nem helyesli, ha statisztika az életszínvonalról és az inflációról bizonyos adatokat szolgáltat – még ha a bankok ellenőrzésével kapcsolatos is –, valamint a polgárok és a döntéshozók szintén hozzáférnek az ilyen információkhoz, ami lehetővé fogja tenni, hogy megfelelő döntéseket hozzanak? Vagy, ami önt illeti, az Egyesült Királyságban ez is a szovjetesítés körébe tartozik?

  Paul Nuttall (EFD). – Elnök úr! Hadd hozzam fel az első érvemet! Az az igazság, hogy ez a hely szereti a központból ellenőrizni a dolgokat. Tegyünk egy másik észrevételt is, miszerint valójában egyik biztos urat sem az emberek választották meg. A demokrácia egész Európa számára fontos, szóval igen, úgy gondolom, hogy Európa szovjetesítésének vagyunk szemtanúi. Az az igazság, hogy ezeket a döntéseket tagállami szinten kell meghozni. Szégyen, gyalázat, hogy a rendeletek megkerülhetik nemzeti parlamentünket, a britek által választott embereket, és igen, Európa szovjetesítéséről van szó.

  Richard Seeber (PPE). – (DE) Elnök úr! Nuttall úr egy olyan gyakorlatot kifogásol, amelyet az Egyesült Királyság, sok más államhoz hasonlóan, már 2006 óta folytat. Ez a folyamat, amelyet parlamenti szinten holnap fogunk befejezni – Leinen úr kiváló munkát végzett ezzel kapcsolatban –, jogszabályba foglal valamit, ami már régóta a gyakorlat részét képezi. Miért van szükségünk ezekre az adatokra? Ennek semmi köze a szovjetesítéshez. Az adatok csak akkor jók, ha összehasonlíthatóak, és ez az összehasonlíthatóság a kulcsfontosságú tényező.

Éppen ezért vannak az európai gazdasági számlák, és éppen ezért alkalmazzuk ezt a rendszert világszerte az 1930-as évek óta – az Egyesült Királyságban is. Azért olyan jó a rendszer, mert egységes szabványokon alapul, és így összehasonlíthatjuk az egyes államok jólétét, valamint gazdasági és társadalmi eredményét. Rendszerint az USA-dollár használatos összehasonlításra szolgáló valutaként. Most óriási lehetőség kínálkozik arra, hogy az euró az összehasonlításra szolgáló valuta rangjára emelkedjen. Úgy gondolom, ez a másik tényező.

Azt is tudjuk azonban, hogy sok hiányosság van ezekben a gazdasági számlákban. Vegyük csak Fukusimát! Fukusima most majd kedvező hatást gyakorol a japán bruttó nemzeti termékre, mert ebben a vonatkozásban rengeteg beruházásra kerül sor. Ezek inkább anyagáramlási számlák, nem anyagkészletszámlák. Ki kell egyenlítenünk ezt a két dolgot, ezért a Bizottság később előterjesztette „A GDP-n innen és túl” című javaslatát.

Ezek a fenntarthatósági számlák – amelyeket ma és holnap fogadunk majd el – jelentik az első lépést. Miért is van ez így? Azért, mert például az energiahatékonysággal és kevesebb energiafogyasztással kapcsolatos beruházások kedvezőtlenül fognak hatni a bruttó nemzeti termékre. Ezzel még Nuttall úrnak is egyet kell értenie.

Nem annyira a nagy politikákról van szó; egyszerűen arról, hogy ellenőrizhetővé szeretnénk tenni politikáinkat: milyen adók kivetésére kerül sor ezen a területen, mennyi anyagot használunk fel. Tehát szeretnénk fejleszteni a jogalkotási folyamatot, és ha nem az Unióban lennénk, ugyanezt a rendszert kellene alkalmazni, különben az adataink semmit sem érnének. Ezért én azt mondanám, hogy ez egy pozitív első lépés. Szeretnék köszönetet mondani a Bizottságnak és az előadónak.

  Kriton Arsenis (S&D). – (EL) Elnök úr, biztos úr! Szeretnék gratulálni Jo Leinennek a kiváló jelentéséhez. Ami a környezeti-gazdasági számlákat illeti, valóban előre kell lépnünk. A továbbiakban már nem kezelhetjük külön a gazdaságot és a környezetet. A bennünket sújtó kettős – egyrészt környezeti, másrészt gazdasági – válság a továbbiakban nem hagyja meg ezt a lehetőséget. Véget kell vetni a múlt téves következtetéseinek.

Seeber úr Fukusima példáját hozta fel. Egy másik, könnyebben érthető példának tekinthetők a tűzesetek. Az erdőket, a biológiai sokféleséget és az erdők által biztosított ökoszisztéma-szolgáltatásokat – amelyek alatt a tiszta vizet, a tiszta levegőt és az élelmiszerek újratermelésének keretét értem –, illetve egy adott hely kulturális örökségét, a mezőgazdasági termelést elpusztító tüzek a GDP tekintetében pozitív tényezőnek számítanak – mert a károk helyreállítása érdekében beruházásokat hajtanak végre – annak ellenére, hogy az érintett ország, régió, terület hosszú ideig tartó kárt szenved. Hosszú távon szegényebb lesz, mint korábban.

A környezeti-gazdasági számlák – amelyeknek a létrehozására ma felszólítunk – nem tökéletesek. Ugyanakkor a helyes irányba történő fontos lépést jelentik. Ezek a valóság teljesebb, tényszerűbb szemléletén alapuló, hatékonyabb politikák megvalósítására irányuló előrelépésnek tekinthetők. Olyan lépésnek, amely lehetővé teszi számunkra annak biztosítását, hogy politikáink következetesek legyenek, lehetővé teszi, hogy teljesítsük nemzetközi kötelezettségvállalásainkat és a zöldebb európai gazdasággal kapcsolatos célkitűzést.

  Riikka Manner (ALDE). – (FI) Elnök úr, biztos úr! Mindenekelőtt szeretnék gratulálni Leinen úrnak a jelentéssel kapcsolatban végzett kiváló és fontos munkáért. A környezeti-gazdasági számlákról szóló rendelet rendkívül fontos, miként az már többször is elhangzott, mert végre törvényes alapot hoz létre a környezeti és gazdasági statisztikákat integráló számlarendszerre vonatkozóan, ami döntő fontosságú a környezetvédelmi politika és szélesebb összefüggésben a szociálpolitika szempontjából.

Ami a rendelet hatályát illeti, nagyon fontos, hogy az első szakaszban kifejezetten a levegőbe történő kibocsátásra, az anyagáramlásra és a környezetvédelmi adókra kerüljön a hangsúly. Nem minden ok nélkül. Ezen túlmenően – figyelembe véve a tagállami kapacitásokat – ez alkalmasint nagyon reális megközelítést jelent az e területekkel kapcsolatos számlarendszer elindítása tekintetében. Természetesen tudatában kell lennünk annak, hogy a különböző országok más-más szinten vannak a statisztikai rendszerek vonatkozásában, és fontos, hogy ez ne idézzen elő újabb bürokráciát, ahogy azt a biztos úr is említette.

Ami az új modulokat illeti, lényeges, hogy azon témákat hangsúlyozzák erőteljesen, amelyek támogatják az Európa 2020 stratégia végrehajtását.

  Oreste Rossi (EFD). – (IT) Elnök úr! Ez a rendelet a GDP helyettesítésére szolgáló átfogóbb mutatók létrehozására irányuló intézkedések keretétnek részét képezi. Az európai környezeti-gazdasági számláknak hozzá kell járulniuk a politikák értékeléséhez azáltal, hogy adatot szolgáltatnak a környezeti és gazdasági tényezők közötti kölcsönhatásról. A Bizottság javaslata dicséretes, bár új és bonyolult bürokratikus eljárásokat hoz létre annak érdekében, hogy ellenőrizni lehessen a tagállamok által ténylegesen kidolgozott környezetvédelmi politikákat. Ezért tartózkodni fogunk a szavazás során.

Ugyanakkor nem tartjuk helyesnek a jelentést annyiban, hogy az előadó további számlamodulok felvételét szeretné. A Tanáccsal az alapján jött létre megállapodás első olvasatra, hogy az előadó által javasolt új modulok bevezetése a felülvizsgálatra vonatkozó rendelkezés szerinti értékelés függvénye lenne, hogy adott esetben változtatásokat és javításokat lehessen végrehajtani az adatok minősége és az adatgyűjtés módszerei tekintetében.

Véleményünk szerint mindez a tagállamokra nehezedő bürokrácia új és költséges formáját jelenti.

  Sophie Auconie (PPE). – (FR) Elnök úr, biztos úr, hölgyeim és uraim! Meglátásom szerint a politika arról szól, hogy a problémákra a lehető legjobb megoldást találjuk meg. Hogyan érhető ez el, ha nem értjük teljesen a problémákat és a lehetséges megoldásokat? Ez egy alapvető kérdés, és nem csupán a környezetvédelmi politikát érinti.

A politikai döntéshozóknak ezért egyrészt megbízható, másrészt minél részletesebb adatokkal kell rendelkezniük a jelenkori világról és a környezet állapotáról. Az Európai Tanács 2006. júniusi ülésén ezt a következtetést vonták le, amikor is a Tanács felszólította az Európai Uniót és a tagállamokat, hogy terjesszék ki nemzeti számláikat a fenntartható fejlődés kulcsfontosságú elemeire. Üdvözlöm ezt a kezdeményezést és az Európai Bizottság javaslatát, mivel hozzá fog járulni a levegőbe történő kibocsátással, a környezetvédelmi adókkal és a gazdaságon belüli anyagáramlásokkal kapcsolatos ismereteink bővítéséhez.

Ezt a javaslatot azonban módosítani kell a holnapi szavazás során annak biztosítása érdekében, hogy az összegyűjtött adatok megbízhatóak és megvitathatóak legyenek, és mindenekelőtt valamennyi tagállam ezt a megközelítést alkalmazza. Hogyan is tudnánk kidolgozni az európai politikákat, ha nem rendelkezünk adatokkal az egyes tagállamok helyzetéről?

Végül szeretném kifejezni támogatásomat az Európai Néppárt (Kereszténydemokraták) és az Európai Demokraták Képviselőcsoportjának két jelentős elképzelésével kapcsolatban: egyrészt, hogy a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozóan az Európai Bizottságra ruházott hatáskört ötévente felül kelljen vizsgálni, másrészt, hogy be kell vezetni egy felülvizsgálati záradékot – a rendeletben szereplő másik jelentős elképzelés a felülvizsgálati záradékkal kapcsolatos. Néhány éven belül új adatokra lesz szükségünk, de mindent a maga idejében. Ez a rendelettervezet valódi előrelépést jelent: csak így tovább!

  Karin Kadenbach (S&D). – (DE) Elnök úr, biztos úr, hölgyeim és uraim! Én is őszinte köszönetemet szeretném kifejezni Leinen úrnak a régóta esedékes rendeletért. Mielőtt megválasztottak bennünket európai parlamenti képviselőnek, sokan közülünk azt feltételeztük, hogy a Parlament által hozott, a jövőnket meghatározó határozatok tényleg ezen adatokon alapultak, és eléggé megdöbbentünk, amikor rájöttünk, hogy jóllehet a tagállamok többsége rendelkezik ezen adatokkal, valójában nem került sor ezek közös keretben történő összegyűjtésére, ez pedig a nyilvánosság szempontjából a hitelesség bizonyos hiányát idézte elő.

A média mindig azt sugallja, hogy a gazdaság és a környezetvédelem szöges ellentétben áll egymással. Ezen adatok segíteni fognak annak mérlegelésében, hogy mi előnyös a környezet számára, mi használ a környezet és egyben a gazdaság javára, vagy éppen fordítva, mi használ a gazdaság és egyben és a környezet, ezáltal pedig társadalmi környezetünk javára is. Ez a legfontosabb feladat, amit nekünk, politikusoknak célul kell magunk elé tűzni. Az életminőséget szeretnénk biztosítani és javítani, nem csupán a munkahelyen, hanem a környezetünkben is.

Csak egyetértésemet tudom kifejezni a Leinen úr által ma megfogalmazott szándékkal kapcsolatban, amikor is azt mondta, hogy az évtized végére a bruttó nemzeti termék megközelítéstől a zöld nemzeti termék felé kell elmozdulnunk. Ezáltal meghozzuk az első alapvető fontosságú döntést. Határozott meggyőződésem, hogy környezeti-gazdasági számlák révén sikerül majd megerősítenünk Európa, valamint a környezettel és a gazdasággal kapcsolatos kérdések hitelességét.

Nagyon köszönöm. Folytassa ezt a kiváló munkát!

  Christa Klaß (PPE). – (DE) Elnök úr, Rehn úr, hölgyeim és uraim! Megbízható statisztika, hatékony adatgyűjtés és értékelés – a jövő formálását ezekre az alapokra kell helyezni. Nyilvánvaló, hogy össze kell hangolnunk a tagállamok jelenlegi statisztikáit, hogy képesek legyünk ugyanezen adatok alapján Európa egészének jövőjét érintő, helyes döntéseket hozni. A cél az, hogy az összes tagállamból egyenértékű és összehasonlítható adatokkal rendelkezzünk.

Felvetődik a kérdés, hogy tulajdonképpen mit is deríthetünk ki ezekből az adatokból. Milyen további következtetéseket vonhatunk le annak érdekében, hogy Európa kiegyensúlyozottan tudjon fejlődni a szociál-, gazdaság- és környezetvédelmi politika szempontjából? A Bizottság szeretné kiterjeszteni a gazdasági számlákat a fenntartható fejlődés kulcsfontosságú szempontjaira. Ebből a célból három modul bevezetését javasolja, hogy adatokat gyűjtsenek be a levegőbe történő kibocsátással járó gazdasági tevékenységekről, a környezetvédelmi adóbevételekről és az anyagáramlásokról. A begyűjtendő adatok körébe tartoznak a növényi eredetű termékek, például a gabonák, hüvelyesek, zöldség- és gyümölcsfélék és a faanyagok is.

Azon tűnődöm, hogy mennyi haszna is lehet ezeknek a számításoknak – pontosan mire is fognak rávilágítani? Nem vagyok olyan optimista, mint az előadó vagy a képviselőtársaim. Egy dolog, hogy akarunk valamit, de a gyakorlatba történő átültetés már egészen más tészta. Kétségeim vannak a bürokrácia hatékonyságát illetően, és megkérdőjelezem a környezeti-gazdasági számlák létrehozására, az anyagáramlások feljegyzésére, az egyes termékek, többek között a növények szén-dioxid-kibocsátás tekintetében történő értékelésére irányuló szándék objektivitását. A növények tekintetében például mind az oxigéntermelést, mind pedig a gyártás és a szállítás során keletkező szén-dioxid-kibocsátást be kell vonni az ilyen számításokba.

Örvendetesnek tartom, hogy a most elért kompromisszummal tisztázódott, hogy a további adatszolgáltatási követelményeket csak egy rugalmassági felmérést követően lehet majd bevezetni, és hogy ez nem sértheti a tagállamok hatáskörét. Az ilyen programokat pedig további pénzügyi és bürokratikus terhek nélkül kell kidolgozni.

  Csaba Sándor Tabajdi (S&D). – (HU) Jo Leinen képviselőtársam kiváló jelentést készített, amely egyszerre fontos nemzetgazdasági, környezetvédelmi, szociális, mezőgazdasági és egyéb szempontból egyaránt. Én, mint a STOA panelnek a projektfelelőse, amely projekt a természeti erőforrásokkal való hatékonyabb gazdálkodást célozza, rendkívül fontosnak tartom, hogy legyen megbízható statisztikai adatbázis. Hogyan mérhetjük meg az Európai Unió tagállamaiban az energiahatékonyság, a vízfelhasználás hatékonyságának alakulását, ha nincsenek megbízható statisztikai adataink. És mint a mezőgazdasági bizottság tagja, nagyon fontosnak látom a közös agrárpolitika reformja kapcsán, hogy tudjuk végre, hogy a gazdák által előállított környezetvédelmi közjavaknak mi a valós társadalmi haszna. Statisztikai adatok nélkül nem tudjuk megállapítani, hogy a gazdák a mezőgazdasági tevékenységükkel hogyan járulnak hozzá a levegő, a kultúrtáj, a termőföld, a környezet védeleméhez, hogyan állítanak elő olyan környezetvédelmi közjavakat, amelyeket ma még nem fizet meg sem a piac, sem a közös agrárpolitika. Ezért ez a mostani statisztikai jelentés környezetvédelmi és mezőgazdasági szempontból rendkívül progresszív és előremutató.

  Paul Rübig (PPE). – (DE) Elnök úr! A statisztikát mindig is sok vita és véleménykülönbség övezte. A legfontosabb, hogy az adatokat nem szabad dekódolni, mert az adatvédelem létjogosultsága is egyértelműen indokolt. Másrészt viszont szükségünk van az átláthatóságra és az összehasonlíthatóságra is. Úgy gondolom, hogy ez fontos kérdés. Teljesen automatizált módon, véletlenszerű mintavételezéssel kell tehát begyűjtenünk az adatokat, hogy azok ezután összehasonlíthatóak legyenek. Ismerünk például olyan képalkotási eljárásokat, amelyek a jövőben szintén jelentős szerepet fognak játszani e tekintetben. Ennek megfelelően a folyamat automatizálása le fogja egyszerűsíteni a jövőbeni politikai döntéshozatalunkat.

  Angelika Werthmann (NI). – (DE) Elnök úr! Az európai környezeti-gazdasági számlák olyan fontos adatokat fognak szolgáltatni a számunkra, amelyek lehetővé teszik, hogy mindenféle jellegű politikai döntésbe bevonjuk a környezeti szempontokat, ennek következtében pedig egy sor kérdésben figyelembe vegyük e szempontokat. Az összegyűjtött és kiértékelt adatok döntő fontosságúak lesznek a gazdasági tevékenységek által okozott környezeti hatásokkal szembeni hatékony intézkedések biztosításához. Az éghajlatváltozáshoz, a biológiai sokféleség csökkenéséhez, a fokozódó környezetszennyezéshez és a természeti erőforrások küszöbön álló kimerüléséhez hasonló kihívások kezelését szolgáló fenntartható politika iránti tudatos igény ma erős támogatottságot élvez. A természeti erőforrások felhasználásával kapcsolatos megbízható adatok, és az ezek alapján készült előrejelzések nem csupán azt teszik lehetővé a számunkra, hogy egyértelműen mérni tudjuk a fenntartható gazdaságpolitika sikerét, hanem a tagállamok számára is nagyon fontos hozzáadott értéket fog jelenteni.

  Niki Tzavela (EFD). – (EL) Elnök úr! Én is szeretnék csatlakozni azokhoz, akik gratuláltak Leinen úrnak a nagyszerű jelentéséhez. Úgy gondolom, hogy Európa elérkezett egy olyan ponthoz, ahol már alig tapasztaljuk azt, hogy a fejlődés és a környezetvédelem ellentétben állna egymással. Épp ellenkezőleg, beléptünk egy interaktív szakaszba. Az európaiak már környezettudatos módon gondolkodnak.

Ez a jelentés további segítséget fog jelenteni annak a biztosításában, hogy pontosabb képet kapjunk arról, hogy mi történik a környezettel Európában. Három tényezőt szeretnék kihangsúlyozni: először is, pontos információkra van szükség a tagállamok környezeti állapotáról, másodszor, szükségünk van az adatok ötévenkénti frissítését szolgáló eljárásra, harmadszor pedig, az elért előrehaladás szempontjából az Európai Unióban végrehajtott minden egyes környezetvédelmi intézkedéssel kapcsolatos előrehaladást közösen kell kiértékelnünk.

ELNÖKÖL: RODI KRATSA-TSAGAROPOULOU
alelnök

  Franz Obermayr (NI). – (DE) Elnök asszony! Ha meg akarjuk őrizni a környezetet a következő generációk számára, nem szabad elkülönülten kezelnünk a gazdasági és a környezeti szempontokat. Ésszerűnek tűnik tehát, hogy környezeti tényezőkkel egészítsük ki a gazdasági számlákat, és minden alapos mérleg megfelelő és megbízható adatokon alapuljon.

Amikor azonban az EU kulcsfontosságú adatokat kér be a tagállamoktól, nem torpanhat meg a kényes területek előtt. Itt a nukleáris politikára, a géntechnológiára, az élelmiszerek származási helyének címkézésére és nem utolsósorban a nemrég az E. coli fertőzések nyomán kirobbant uborkabotránnyal kapcsolatos vizsgálatra gondolok.

Kétségtelen a gazdaság és a környezet közötti kapcsolat. Az is nyilvánvaló – sajnos –, hogy kiknek a szempontjai érvényesülnek igazán az EU-ban, azaz a nagy cégek és a lobbisták érdekeiről van szó.

  Olli Rehn, a Bizottság tagja. – Elnök asszony, nagyon köszönöm ezt az igen tartalmas, és felelősségteljes vitát. Úgy gondolom, mindnyájan egyetértünk abban, hogy mennyire fontos ez a javaslat, és mennyire fontosak a környezeti-gazdasági számlák. Abban is egyetértünk, hogy meg kell tenni a következő lépéseket annak érdekében, hogy az adatok felhasználásával határozzuk meg a politikákat, hogy a fenntarthatóbb gazdaság felé vezető úton maradjunk.

Hadd szögezzek le pár dolgot az elhangzott megjegyzésekkel kapcsolatosan! Ez az első rendelet, három modullal. A jogalkotás szempontjából ez a kezdet. A modulok második csoportját most készítik elő a 2012 végére tervezett második, módosító rendelethez. Már tervezzük a harmadik csomagot is, a munka tehát folyamatosan zajlik és folytatódni fog.

Ami a bürokráciát illeti, ez az egész nem fog újabb terheket róni a vállalkozásokra, mert már meglévő adminisztratív és statisztikai adatokat használunk. Érdemes azt is megjegyezni, hogy a környezeti számlák területén tulajdonképpen az Egyesült Királyság élen jár. Továbbá a statisztikát illetően, valamint a Leinen úr, Martin úr és sok más képviselő által elmondottakra válaszolva elmondanám, hogy az elmúlt másfél évben jelentős előrehaladás történt az európai statisztikai rendszer fejlesztése terén.

A mostani Bizottság például 2010. február 10-én – egy nappal azután, hogy önök megszavazták a jelenlegi Bizottság összetételét – benyújtotta a legelső jogalkotási javaslatát, amikor is elfogadtuk az Eurostat ellenőrzési hatásköréről szóló rendeletet, amely lehetőséget biztosít az Eurostat számára, hogy a forrásnál vizsgálja meg és ellenőrizze a statisztikák minőségét, ami nagyon fontos dolog. Már éltünk is ezzel a lehetőséggel, például Görögország esetében.

Másodszor, a Görögországra vonatkozó cselekvési terv végrehajtása folyamatban van, és egy év leforgása alatt Görögország statisztikai rendszerében nagyon mélyreható átalakulást idézett elő. Ennek eredményeképpen már sokat javult a túlzott hiány esetén követendő eljárással kapcsolatos statisztika minősége, az utolsó körben pedig az Eurostat jóváhagyhatja a Görögországra vonatkozó adatokat.

Végezetül, ami a forrásokat illeti, bár nincs szükségünk új forrásokra konkrétan a környezeti-gazdasági számlák tekintetében, egyetértek Martin úrral abban, hogy elegendő forrásokra van szükségünk. Kihasználtam a mostani ülésszak kapcsán adódó alkalmat, és pár órával ezelőtt Luxembourgban beugrottam Walter Radermacherhez, az Eurostat főigazgatójához, hogy megvitassuk a források kérdését. Folyamatban van az Eurostaton belüli forrásaink átcsoportosítása és növelése, hogy a kiemelt prioritást élvező területekre tudjunk összpontosítani.

Martin úr javaslatával ellentétben a bővítés területéről én viszont nem vonnék el forrásokat, különösen nem a Nyugat-Balkántól. A régió stabilitása, demokráciája és békéje továbbra is kiemelt fontosságú kérdés az Európai Unió, a Bizottság, és remélem, hogy a Parlament számára is. Kérem, ne feledkezzenek meg arról, hogy puha hatalmunk („soft power”) és az EU bővítési politikája nélkül Ratko Mladić most nem lenne Hágában. Kérem, ezt se felejtsék el.

  Jo Leinen, előadó. – (DE) Elnök asszony, hölgyeim és uraim! Köszönöm, hogy részt vettek a vitában. Úgy látom, hogy a környezeti-gazdasági mérlegek létrehozása széles körű támogatást élvez az Európai Unióban. Néhány kivételtől eltekintve a kezdeményezés itt pozitív fogadtatásra talált.

Egyetértek Kadenbach asszony kijelentésével is. Sokan azt gondoltuk, hogy mindez már megvalósult, és meglepődve tapasztaltuk, hogy sok adat még egyáltalán nem is létezik, és ennélfogva az Európai Unió környezeti állapotát érintő kijelentéseinkkel kapcsolatban gyakorlatilag teljes sötétségben tapogatózunk.

Egyik képviselőtársunk, Gerbrandy úr mondta, hogy az ismereteket a méréseken keresztül lehet megszerezni. Ezt követően szerzünk ismereteket valamiről, és az intézkedések meghozatalához és mindegyik programunkhoz ez a tudás szolgáltat alapot. A döntéseink meghozatalához egyszerűen csak jobb alapokra van szükségünk. A környezeti számlák segíteni tudnak minket ebben. Természetesen itt van az Európa 2020 stratégia, amelyben a fenntarthatóság kitűzött célként szerepel. Bízom benne, hogy a következő néhány évben rendelkezésünkre fog állni ez az alap, és így 2020-ban meg fogjuk tudni ítélni, hogy sikeresek voltunk-e. Tudjuk, hogy a bruttó nemzeti termékre vonatkozó adatok nem szolgáltatnak semmilyen információt természet és a környezet állapotáról, sem az általunk felhasznált erőforrásokról, sem a fenntarthatóság teljes kérdésköréről. Ezért van most szükség erre a javaslatra.

Ezenkívül a problémát fokozatosan kezeljük. Klass asszony, mi nem támasztunk túlzott igényeket, épp ellenkezőleg, a modulokat folyamatosan fogjuk bővíteni. Végtére is, ahogy azt a biztos úr elmondta, az egyes jogszabályok – a vízügyi jogszabály, a hulladékokról és a tiszta levegőről szóló jogszabály – már tartalmazzák az ezen adatok gyűjtésérre vonatkozó kötelezettséget.

Európának globális kötelezettsége is van, Nuttall úr. Ha aláírjuk a Biológiai Sokféleség Egyezményt, az Éghajlat-változási Egyezményt vagy bármilyen más egyezményt, el kell tudnunk számolni a világ többi része felé azzal, hogy jól vagy rosszul teljesítettünk.

Mindent egybevetve, szeretnék köszönetet mondani az árnyékelőadóknak, és az Eurostatnak is, amelynek ezek után el kell végeznie a munkát. Bízom benne, hogy Luxembourgban rendelkezésre fognak állni a szükséges erőforrások, mert pénz és erőforrások hiányában természetesen nem lehet létrehozni ezt a mérleget. A Parlament segítségére is szükség van e tekintetben. Nagyon köszönöm önöknek. Egy fontos politikai kérdésről van szó – amint azt néhányan helyesen fel is ismerték –, és ez új fejezetet nyit annak megítélése szempontjából, mit is teszünk évek óta Európában.

  Elnök. – A vitát lezárom.

A szavazásra holnap 12.00-kor kerül sor.

Írásbeli nyilatkozatok (az eljárási szabályzat 149. cikke)

  Monika Flašíková Beňová (S&D), írásban. – (SK) Szeretnék köszönetet mondani az előadónak, Leinen úrnak az általa benyújtott jelentésért. Egyetértek azzal, ahogyan a jelentés a Bizottság javaslatát értékeli, és az ilyen tevékenységek fontosságát illetően szeretnék pár észrevételt tenni.

Az életminőség mutatók, például a bruttó nemzeti termék alapján történő mérése nem nyújt teljes képet. Bár a szakértők ebben már jó ideje egyetértenek, az üzenet csak nemrég, jelentős idő- és energiaráfordítást követően jutott el a politikai színtérre.

Ebből a szempontból nagyon is örülök a Bizottság európai környezeti-gazdasági számlákra vonatkozó javaslatának, mert nem kell általánosságban elvetni az egyébként félrevezető mutatókat. Az életminőség és a környezet benyomások alapján történő értékelése helyett inkább arra van szükségünk, hogy megfelelőbb adatokkal, jobb adatgyűjtési és összesítési módszerekkel álljunk elő, hogy ezáltal jobban tudjuk mérni például a különböző politikák és a gazdasági tevékenységek környezetre gyakorolt hatását.

Csatlakozom az előadó azon felhívásához, hogy az ellenőrzéssel és az értékeléssel kapcsolatos kérdések nagyobb hangsúlyt kapjanak a Bizottság javaslatában. Szeretném végezetül megjegyezni, hogy milyen rendkívül fontos, hogy a Bizottság javaslata foglalja magába és teljes mértékben használja fel „A GDP-n innen és túl. A haladás mérése változó világunkban” című stratégiai dokumentumot. A következetes és módszeres megközelítés lesz talán a leginkább döntő fontosságú kérdés az arra irányuló törekvésekben, hogy javítsunk az életminőség mérésének módján.

  Rovana Plumb (S&D), írásban. – A hulladék-újrahasznosítás és a hulladéktermelődés megakadályozása, a levegőbe történő kibocsátás és az éghajlatváltozás, a fenntartható fogyasztás és termelés sokkal jobban ellenőrizhető a környezetet és a gazdaságot összekapcsoló, jó minőségű adatok megléte esetén. A vonatkozó adatgyűjtésnek, amely uniós szinten mind a mai napig önkéntes jellegű, tehát kötelezővé kell válnia. A jelenleg rendelkezésre álló környezeti adatokat továbbá középtávon ki kell bővíteni, hogy megkönnyítsék az európai környezetvédelmi politika szükségszerű politikai értékelését.

E vonatkozásban a rendeletre irányuló javaslat közös keretet hoz létre az európai környezeti-gazdasági számlák összegyűjtésére, összeállítására, továbbítására és értékelésére az e számlák összeállítására Európa-szerte használandó módszertan, közös szabványok, fogalommeghatározások, osztályozások és elszámolási szabályok biztosításával. A rendelet az adatok gyűjtését és rendszerezését írja elő a levegőbe való kibocsátás, a gazdasági tevékenységek után fizetett környezetvédelmi adók és az egész gazdaságra vetített anyagáramlási számlák terén. Az energia és az erőforrások felhasználására vonatkozó pontos és kielégítő statisztikai adatok alapvető fontossággal bírnak, ha a GDP mellett a fejlődést és a jólétet értékelő egyéb mutatókkal szeretnénk rendelkezni. Ezenfelül az európai környezetvédelmi politika megalapozott értékelése csak akkor hajtható végre, ha megbízható adatok állnak rendelkezésre.