Az ülések szó szerinti jegyzőkönyve

2011. június 6., Hétfő - Strasbourg

22. Független hatástanulmányok biztosítása (rövid ismertetés)

  Elnök. – A következő napirendi pont a Niebler asszony által a Jogi Bizottság nevében benyújtott jelentés a független hatásvizsgálatok biztosításáról (2010/2016(INI)) (A7-0159/2011).

  Angelika Niebler, előadó. – (DE) Elnök úr, Reding asszony, hölgyeim és uraim! Engedjék meg, hogy néhány példával vezessem a be a témát. Görögország más államokkal együtt súlyosan eladósodott, noha a strukturális alapokból hosszú évekig milliárdokat öltünk ezekbe az országokba. Hogyan javíthatjuk e források felhasználását, és hogyan ellenőrizhető hatékonyabban a forrásfelhasználás?

Következő példám az eurókötvényekkel kapcsolatos. Milyen hatást gyakorolnak ezek a kötvények az európai költségvetésre?

Harmadsorban, milyen következményekkel járna, ha Európában bevezetnénk a pénzügyi tranzakciós adót? Mindezen kérdések vonatkozásában a Parlament a jelentésben szabályozási hatásvizsgálat elvégzését kéri. Elvégre információra van szükségünk ahhoz, hogy politikai szempontból hatékony döntéseket hozhassunk. A független hatásvizsgálatok biztosításának javításáról szóló jelentésem éppen ezt tárgyalja.

Ez a téma már nem újdonság. A jogalkotás javítását érintő más kérdésekkel együtt több mint tíz éve foglalkoztat bennünket. Ugyanakkor a Bizottság saját hatásvizsgálatának javítására irányuló valamennyi fáradozása, valamint az Európai Parlamentben általunk e tekintetben tett erőfeszítések ellenére a hatásvizsgálat minősége még mindig javításra szorul. Jelentésem arra vonatkozó javaslatokat terjeszt elő, hogy az Európai Bizottság és független hatásvizsgálatai, illetve a Parlament hatásvizsgálatokról szóló tanulmányai vonatkozásában hogyan idézhetjük elő ezt a javulást.

A tartalom szempontjából a jelentés négy részre osztható. Az első rész a független hatásvizsgálatokkal szemben támasztott európai szintű általános követelményekről szól. A második az Európai Bizottságra irányuló javaslatokat tartalmaz, és felsorolja, hogy esetleg mely területeken lehet még javítani. A harmadik részben azt fejtegetem, hogy az Európai Parlamentben hogyan lehet még inkább javítani szabályozási hatásvizsgálatot mint eszközt. Az utolsó részben pedig azt javaslom, hogy a Parlamentben teremtsük meg az önálló hatásvizsgálat struktúráját.

Ami a független hatásvizsgálatokkal szemben támasztott európai szintű általános követelményeket illeti, fontos megjegyezni, hogy a puszta költségelemzéstől el kell mozdulnunk az európai szintű jogalkotás gazdasági, társadalmi és egészségügyi vonatkozású hatásának vizsgálata irányába. Másodszor, fontosnak tartom, hogy „kkv-tesztet” végezzünk az összes szabályozási független hatásvizsgálattal kapcsolatban, valamint vizsgáljuk meg az európai ipari versenyképességre gyakorolt hatást is. Harmadrészt, ebben a jelentésben indítványozzuk a javasolt jogszabályokra vonatkozó ütemterv Bizottság általi korai közzétételét annak érdekében, hogy a Parlament és az érdekelt felek lehetőséget kapjanak, hogy a konzultációs időszakban hangot adjanak véleményüknek.

Az Európai Bizottságot illetően elsősorban azt kérjük, hogy a Bizottságon belül nemrégen létrehozott Hatásvizsgálati Testület tagjai legyenek függetlenek, a parlamenti bizottságok pedig már korai szakaszban vegyenek részt a munkában. Ami a Parlamentet illeti, a saját szempontunkból fontosnak tartjuk, hogy valóban eszközként használjuk a szabályozási hatásvizsgálatot. Eddig néhány bizottság alkalmazta a hatásvizsgálatot, de úgy gondolom, hogy sokkal nagyobb mértékben kell hasznosítanunk ezt az eszközt parlamenti vitáink során. Ha sikerül fejlesztenünk a Parlament saját erőforrásait és létrehoznunk egy önálló struktúrát az európai parlamenti képviselők vezetése alatt, hogy kidolgozzunk egy olyan módszert, amely lehetővé teszi számunkra, hogy az Európai Parlamenten belül független szakmai szabályozási hatásvizsgálatokat végezzünk el, akkor véleményem szerint sokat elértünk ezzel a jelentéssel. Remélem, a holnapi szavazás során támogatni fogják a jelentést.

  Anna Záborská (PPE). – (FR) Elnök úr, Ashton bárónő! A független hatásvizsgálatok lehetővé teszik, hogy elvégezzük jogalkotói feladatunkat. Részben a manipuláció veszélye szolgál magyarázatul rossz hírükre. A közvélemény figyelembevételével kérhetjük a hatásvizsgálatokat. Lehetnek komolyak és tudományos szempontból kifogástalanok. Vegyük például azt a hatásvizsgálatot, amelyre a Nőjogi és Esélyegyenlőségi Bizottság adott megbízást az anyasági szabadságról szóló irányelv céljait illetően. Annyira használhatatlan volt, hogy sajnáltuk rá az adófizetők pénzét.

Niebler asszony, köszönöm az állásfoglalás elkészítésével kapcsolatban végzett munkáját. Az ön fáradozásai segítenek nekünk a tagállamok polgárainak javára szolgáló jobb jogalkotásban.

  Richard Falbr (S&D). – (CS) Elnök úr! Jelentést terjesztek elő az Európai Unió külső dimenziójáról és a vállalatok szociális felelősségéről. A jelentés megfogalmazása során rendkívül kritikai megközelítést alkalmaztam, mert nagyon gyakran előfordul, hogy képmutató álláspontot foglalnak el olyan országokkal való tárgyalások során, amelyek nem uniós tagállamok. Ha szeretnénk megkövetelni, hogy ugyanazon elveket tartsák tiszteletben, amelyeket mi az Európai Unióban, feltétlenül szükséges, hogy mi is megtegyük ugyanazt. Nem követelhetjük meg a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet alapvető egyezményeinek betartását, hogy aztán megengedjük, hogy bizonyos tagállamok megsértsék ezen egyezményeket. Azt is kifejtem a jelentésben, hogy ...

(Az elnök félbeszakítja a felszólalót)

  Tatjana Ždanoka (Verts/ALE). – Elnök úr! Őszinte köszönetemet fejezem ki az előadónak, Falbr úrnak a munkájáért, és a kezdeti aggályai ellenére a jelentés nagyon erőteljes lett. A Zöldek/EFA képviselőcsoport nevében szólalok fel, és ismételten hangsúlyozni szeretném, hogy meg kell erősíteni a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet szerepét. A vállalatok önkéntes alapon működő szociális felelőssége jó dolog, de az emberi jogok előmozdítása és védelme elsődlegesen az államok és a nemzetközi szervezetek feladata.

Úgy gondoljuk, hogy a jogilag kötelező erejű normák nem kerülhetők ki a vállalatok szociális felelőssége terén: nekünk Európában kiegészítő normákat kell kialakítanunk a vállalatok által készítendő beszámolókra vonatkozóan. Másrészt a munka világára vonatkozó alapvető elvek és jogok megsértése nem használható fel jogos komparatív előnyként. Európának a szociális normák belső és külső csökkentése helyett inkább elő kell mozdítania és fejlesztenie kell szociális modelljét.

  Angelika Niebler (PPE). – (DE) Elnök ú! Elnézést kérek, hogy ismét magamhoz ragadom a szót, de véleményem szerint valahogy összekeveredtek a dolgok, mert képviselőtársaim nem az én jelentésemről vitáznak, hanem a szociális felelősségről szóló jelentésről, amelyet majd később vitatunk meg.

Először esetleg befejezhetnénk a hatásvizsgálatok témájával kapcsolatos vitát – úgy vélem, Baldassarre úr a jelentésemmel kapcsolatban kért szót –, és aztán rátérhetünk a következő jelentésre.

  Elnök. – Köszönöm, Niebler asszony. Apránként számomra is nyilvánvalóvá vált, hogy itt valami probléma van. Az internettel van egy kis gond. A felszólalók pontos listája sincs előttem. A kijelző is még mindig a Klinz-jelentést mutatja. Feltehetően ez zavart meg kissé néhány képviselőt. Tehát most Niebler asszonynak a független hatásvizsgálatok biztosításáról szóló jelentését vitatjuk meg.

  Gerard Batten (EFD). – Elnök úr! Igen, egyetértek azzal, hogy rendkívül fontos, hogy az uniós szabályozás tekintetében rendelkezzünk független hatásvizsgálatokkal. Ezek igen jelentős költségeket rónak a vállalkozásokra, a gazdaságra és természetesen a hétköznapi emberekre.

Most nemrégiben tettem közzé a „Mennyibe kerül az Európai Unió Nagy-Britanniának?” című időszaki tanulmányom legújabb kiegészítését, amely megtalálható a honlapomon. A költségek egyik összetevője természetesen az uniós túlszabályozás. Na már most, a kormány – az Egyesült Királyság kormányának – saját számadatait felhasználva az Open Europe kutatócsoport számításai szerint csupán a legfontosabb 99, jelenleg hatályos irányelv évente több mint 20 milliárd font sterling költséget jelent.

2006-ban Günter Verheugen biztos úr az uniós szabályozás átlagos költségét a GDP 3,5%-ában határozta meg; az Egyesült Királyság GDP-jének 3,5%-a közel 49 milliárd font sterlinget tesz ki évente. Ez elképesztő terhet ró a vállalkozásokra és a fogyasztókra. Természetesen nemzeti szinten kell független hatásvizsgálatokat végezni, de Nagy-Britannia – az Európai Unión kívül – szabadon határozná meg a saját szabályozás mértékét, amely bizonyára nem kerülne évi 49 milliárd font sterlingbe.

  Gay Mitchell (PPE). – Elnök úr! Nagyon röviden szólnék hozzá a témához. Mindenekelőtt úgy gondolom, hogy egy fontos javaslatról van szó. A hatásvizsgálat két ok miatt fontos számunkra. Egyrészről biztosítanunk kell, hogy szükséges és hatékony szabályozást fogadjunk el, másrészről annak is véget kell vetnünk, hogy minden rosszért Brüsszelt hibáztassuk. A nemzeti kormányok és parlamentek akkor vállalják a felelősséget, amikor jól mennek a dolgok, de amikor valami rossz történik, Brüsszelt okolják. Ez így túl kényelmes dolog, ezért úgy gondolom, hogy e független hatásvizsgálatoknak pontosan ki kell mutatniuk ki a felelős és ki a hibás. Ezen túlmenően, ha visszatekintünk az Európai Unió előtti időkre, az akkor történtek költségei elképesztőek.

  Viviane Reding, a Bizottság alelnöke. – Elnök úr! A Bizottság üdvözli a jelentést, mivel az támogatja az intelligens szabályozásra vonatkozó menetrendünket, és e területen az uniós intézmények közös felelősségének megerősítésére törekszik.

A Bizottság azt is örvendetesnek tartja, hogy a jelentés támogatja az intelligens szabályozásról szóló közlemény révén az Európai Parlamenthez intézett bizonyos javaslatait, de tudjuk, hogy van néhány igen problematikus javaslat. A Bizottság az intelligens szabályozásról szóló közleményében már egyértelművé tette, hogy nem tudja és nem fogja elfogadni azokat a kéréseket, amelyek a hatásvizsgálatok elvégzésével kapcsolatos önállóságát érintenék – például a Hatásvizsgálati Testület externalizálását –, vagy amelyek másképp befolyásolnák kezdeményezési jogát.

Hadd emlékeztessek arra, hogy az Európai Számvevőszék az uniós intézményekben végzett hatásvizsgálatokról szóló legutóbbi különjelentésében megerősítette, hogy a Bizottság hatásvizsgálati rendszere „hatékony az uniós intézményeken belüli döntéshozatal támogatásában” és a javaslataink minőségének javítása tekintetében. A Számvevőszék azt is megállapította, hogy a Bizottság rendelkezik az intelligens szabályozáshoz szükséges struktúrákkal, és hogy a Hatásvizsgálati Testület egyértelműen hozzájárul hatásvizsgálataink minőségének javításához.

A Bizottság az állásfoglalás elfogadását követően foglal majd állást a jelentéssel kapcsolatban.

  Elnök. – A vitát lezárom.

A szavazásra június 7-én, kedden, 12.00-kor kerül sor.

Valamennyi képviselőtől elnézést kérek a jelenlegi következetlenségek miatt, mivel a kijelző nem működik.

Írásbeli nyilatkozatok (az eljárási szabályzat 149. cikke)

  Véronique Mathieu (PPE), írásban. – (FR) A független hatásvizsgálatok jelentős hatást gyakorolnak a jogalkotási tevékenységekre, éppen ezért új fejleményekre van szükség a vizsgálatoktól független mechanizmus létrehozása révén. Tehát a vizsgálatoknak nem csupán az a szerepe, hogy igazolják a jogalkotási javaslatokat, hanem hogy lehetővé tegyék a tények objektív vizsgálatát. Ez az Európai Élelmiszer-biztonsági Hivatal (EFSA) tudományos véleményeire is vonatkozik, arra a módszerre, amelyet már több ízben kétségbevontak, valamint a nyilvános konzultációkra, ahol a kérdések megfogalmazása következtében olyan előre várható válaszok hangozhatnak el, amelyeket a Bizottság szolgálatai hallani szeretnének. Annak érdekében, hogy felszámoljuk a jogalkotási eljáráson belüli visszaéléséket, világos módszer alkalmazását kérjük, az alternatívák elemzését és annak lehetőségét, hogy ne kerüljön sor intézkedésre, valamint felszólítunk az átláthatóságra és a Parlament bevonására.