Index 
 Előző 
 Következő 
 Teljes szöveg 
Eljárás : 2010/0073(COD)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot :

Előterjesztett szövegek :

A7-0330/2010

Viták :

PV 06/06/2011 - 16
CRE 06/06/2011 - 16

Szavazatok :

PV 07/06/2011 - 8.9
A szavazatok indokolása

Elfogadott szövegek :

P7_TA(2011)0253

Viták
2011. június 7., Kedd - Strasbourg HL kiadás

9. A szavazáshoz fűzött indokolások
PV
  

A szavazáshoz fűzött írásbeli indokolások

 
  
  

Jelentés: Inés Ayala Sender (A7-0190/2011)

 
  
MPphoto
 
 

  Luís Paulo Alves (S&D), írásban.(PT) , A javasolt jelölt mindenekelőtt politikai tapasztalattal rendelkezik, valamint ellenőrzési és pénzügyi gyakorlattal is bír, bár ez utóbbi nem annyira széles körű, mint azt remélni lehetne. A jelölt mellett szavazok, azonban úgy gondolom, hogy jobban át kellene gondolni, hogy milyen típusú képesítésekkel kellene rendelkezniük az Európai Számvevőszék tagjainak.

 
  
MPphoto
 
 

  Sophie Auconie (PPE), írásban.(FR) Támogattam Hans Gustaf Wessberg számvevőszéki taggá történő jelölését, mivel több mint harmincéves szakmai tapasztalattal rendelkezik mind svéd állami intézmények, mind magánvállalatok felső szintű vezetésében. Pályája nagy részét a svédországi magánvállalatok működési feltételeinek javításával töltötte, a közéletben az ipari érdekeket képviselő különböző szervezetek vezetőjeként. Széles körű tapasztalattal rendelkezik a közszférában politikusként és köztisztviselőként egyaránt. A svéd cégbíróság főigazgatójaként dolgozott, amely egy független kormányügynökség, továbbá számos alkalommal szolgált államtitkárként. Ezért meggyőződésem, hogy megfelel a pozíció betöltéséhez szükséges követelményeknek.

 
  
MPphoto
 
 

  Mara Bizzotto (EFD), írásban.(IT) H.G. Wessberg által a Számvevőszék tagjává történő jelölése kapcsán benyújtott önéletrajz olyan készségekről és tapasztalatokról tanúskodik, amelyek minden bizonnyal megfelelnek a pozíció betöltéséhez szükséges technikai és tudományos szabványoknak. Wessberg úrnak a magánszektor vállalati szerkezete melletti kötelezettségvállalása különösen alkalmassá teszi a jelöltet az uniós jog, a piac és az európai emberek különleges igényei közötti egyensúly biztosítására. Ezért az európai parlamenti határozatra irányuló javaslat mellett szavaztam.

 
  
MPphoto
 
 

  Nessa Childers (S&D), írásban. – H.G. Wessbergnek az Európai Számvevőszékhez történő csatlakozására és Lars Heikensten helyébe lépésére irányuló svédországi jelölése mellett szavaztam. Wessberg úr 2011. május 24-i költségvetési ellenőrző bizottsági meghallgatásán európai parlamenti képviselők dicsérettel említették múltbeli teljesítményét mind a magánszektorban, mind a közigazgatásban. Kinevezését követően H.G. Wessberg Svédország mandátumának hátralevő részére, azaz 2012 márciusáig tölti be a tisztséget, és egy másik hatéves mandátumra újraválasztható. A legjobbakat kívánom neki új szerepében.

 
  
MPphoto
 
 

  Diogo Feio (PPE), írásban.(PT) Sok sikert kívánok Wessberg úrnak ebben a fontos, választott tisztségben, és meg vagyok győződve arról, hogy a most kijelölt feladatait teljes odaadással és hozzáértéssel fogja teljesíteni.

 
  
MPphoto
 
 

  Monika Flašíková Beňová (S&D), írásban.(SK) A számvevőszéki tagság svéd jelöltjének meghallgatása a várakozásnak megfelelően problémamentesen zajlott. Később a szavazáson nyilvánvalóvá vált, hogy a végeredmény kis mértékben a jelöltnek kedvezett. Tapasztalattal rendelkezik a minisztériumi munkát illetően, és a magánszektorban is szerzett tapasztalatot. Dolgozott védelmi területen, pénzügyeket és költségvetéseket kezelt magas szinten és Svédország uniós tagságának támogatói közé tartozott.

 
  
MPphoto
 
 

  David Martin (S&D), írásban. – Én H.G. Wessberg Svédország általi európai számvevőszéki tagságra történő jelölésének támogatására szavaztam. Wessberg úr Lars Heikensten helyébe lép, aki azért távozott, mert a Nobel Alapítvány ügyvezető igazgatója lesz. Wessberg úr munkáját az Európai Unió Tanácsa általi, 2011. június 10., péntekre ütemezett hivatalos kinevezése után kezdi meg.

 
  
MPphoto
 
 

  Nuno Melo (PPE), írásban.(PT) A Számvevőszék az Európai Unió bevételeit és kiadásait a törvényesség és a jó pénzügyi irányítás szempontjából ellenőrző intézmény. Működése teljesen független. Ennek szellemében tagjainak jelölésekor a képesség és a függetlenség kritériumait kell alkalmazni.  A svédországi Wessberg úr benyújtotta életrajzát, kitöltött egy írásos kérdőívet, és a Költségvetési Ellenőrző Bizottság meghallgatta. Indokolása kellően alátámasztotta számvevőszéki taggá történő kinevezését és azt hogy feladatát hozzáértéssel és függetlenül képes elvégezni.

 
  
MPphoto
 
 

  Alexander Mirsky (S&D), írásban. – Az Európai Parlament,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 286. cikkének (2) bekezdésére, amelynek megfelelően a Tanács konzultált a Parlamenttel (C7-0103/2011), tekintettel arra, hogy a Költségvetési Ellenőrző Bizottság 2011. május 24-i ülésén meghallgatta a Tanács által a Számvevőszék tagjának javasolt jelöltet, tekintettel eljárási szabályzata 108. cikkére, tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére (A7-0190/2011),

mivel H.G. Wessberg megfelel az EUMSZ 286. cikkének (1) bekezdésében rögzített feltételeknek,

kedvezően véleményezi H.G. Wessberg számvevőszéki taggá való kinevezésére irányuló javaslatát; utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt a határozatot a Tanácsnak és tájékoztatás céljából a Számvevőszéknek, valamint az Európai Unió többi intézményének és a tagállamok ellenőrző szerveinek.

Én ellene szavaztam, mivel szakmai szempontból úgy gondolom, hogy az ajánlott tisztségre megfelelőbb személyt lehetne találni.

 
  
MPphoto
 
 

  Maria do Céu Patrão Neves (PPE), írásban.(PT) Igennel szavaztam H.G. Wessbergnek a Számvevőszék tagjává történő kinevezésére irányuló javaslatra. Elhatározásomat a választáshoz benyújtott információk összességére alapoztam, beleértve a Számvevőszék tagjelöltjei számára készült kérdőívre adott válaszait is, amelyek a jelentés mellékletében találhatók, mivel az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 286. cikkének (1) bekezdésében rögzített feltételeknek és a számvevőszéki tagok teljes függetlensége szükségességének való megfelelőségről tanúskodnak. Ezért üdvözlöm Wessberg úr jelölését.

 
  
MPphoto
 
 

  Licia Ronzulli (PPE), írásban.(IT) A jelentés mellett szavaztam, mivel véleményem szerint Wessberg úrnak az intézmények pénzügyi vezetésében szerzett tapasztalata előnyös lesz a Számvevőszék számára. A jelölt megfelel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 286. cikkének (1) bekezdésében rögzített feltételeknek, és életrajzában több felső szintű pénzgazdálkodási és költségvetési ellenőrzési pozíciót tüntet fel állami intézményeknél és magánvállalatoknál. A jelöltnek a kérdőívre adott válaszai komolyságról és nagymértékű motiváltságról tanúskodnak.

 
  
MPphoto
 
 

  Catherine Stihler (S&D), írásban. – Örömmel támogattam a Számvevőszék svéd tagjelöltjét.

 
  
  

Jelentés: Diana Wallis (A7-0196/2011)

 
  
MPphoto
 
 

  Luís Paulo Alves (S&D), írásban.(PT) Figyelembe véve, hogy a vádak időpontja 2004, ami azt jelenti, hogy Hankiss Ágnest még az előtt vádolták meg, hogy e Parlament képviselője lett volna, európai parlamenti mentelmi jogának felfüggesztése mellett szavazok.

 
  
MPphoto
 
 

  Mara Bizzotto (EFD), írásban.(IT) Támogatom az előadónak Hankiss Ágnes mentelmi jogának az adott kérdéssel kapcsolatos felfüggesztésére irányuló ajánlását. Az ellene folyamatban lévő ügy 2004 elejére tehető vissza, amikor ő még nem volt az Európai Parlament képviselője. Ezért a parlamentáris kiváltságokra és mentességekre vonatkozó eljárási szabályzat erre az ügyre nyilvánvalóan nem vonatkozik, és ezért a mentelmi jog felfüggesztése a Parlament intézményes és jogi ügyeire vonatkozó szabályzattal áll összhangban.

 
  
MPphoto
 
 

  Monika Flašíková Beňová (S&D), írásban.(SK) A Budai Központi Kerületi Bíróság (Budapest), megismételt büntetőeljárással összefüggésben kéri az Európai Parlamenttől egyik képviselője, Hankiss Ágnes mentelmi jogának felfüggesztését. Hankiss Ágnes ellen magánvádló tett feljelentést nagy nyilvánosság előtt elkövetett rágalmazás és különösen halott ember – a magánvádló édesapja – emléke meggyalázásának vétsége miatt. Az előadott tények alapján és összhangban a Jogi Bizottság eljárási szabályzatával, úgy gondolom, hogy helyénvaló lenne erre az esetre vonatkozóan a mentelmi jog felfüggesztését ajánlani.

 
  
MPphoto
 
 

  Bruno Gollnisch (NI), írásban.(FR) Diana Wallis azt állítja, hogy az Európai Parlament képviselői mentelmi jogának felfüggesztése tekintetében mindig ugyanazon elveket alkalmazza. Ez cinikus hazugság. Egy engem személyemben érintő ügyben a Bíróság 2010-ben kimondta, hogy a Parlament megsértette európai parlamenti képviselői jogaimat – és azokat a múlt hónapban, pontosan ugyanazon indokokra hivatkozva, ismét megsértette!

Azt mondani, hogy egy európai parlamenti képviselő mentelmi jogát fel kell függeszteni, mivel kifogásolt kijelentései nem tartoznak parlamenti tevékenységének hatáskörébe, jogi szempontból tökéletes nonszensz. Ha így lett volna, sor sem kerülhetett volna jogi lépésekre! Erre épül a jelenlegi 8. cikk. A 9. cikk értelemszerűen a Parlament hatáskörén kívül eső tevékenységekre vonatkozik! A Parlament a mentelmi jogot most kedve szerint fenntartja vagy felfüggeszti: felfüggeszti politikai véleményalkotás esetén, de fenntartja adócsalás gyanúja esetén, mivel azt a fumus persecutionis példájának tartja. Mivel a Parlament áldemokratáinál jobban ragaszkodom a véleménynyilvánítás szabadságához, szisztematikusan visszautasítom bármely képviselőcsoporthoz tartozó képviselő kollégám mentelmi jogának az enyémtől bármennyire is eltérő véleményének kinyilvánítása miatti felfüggesztését.

 
  
MPphoto
 
 

  Juozas Imbrasas (EFD), írásban.(LT) Az illetékes bizottság (egyhangúlag) javasolja a parlamenti mentelmi jog felfüggesztését, mivel a Budai Központi Kerületi Bíróság egy büntetőügyben a Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága által 2009. november 12-én hozott ítéletében elrendelt megismételt eljárással összefüggésben kéri az Európai Parlamenttől egyik képviselője, Hankiss Ágnes mentelmi jogának felfüggesztését. Hankiss Ágnes ellen magánvádló tett feljelentést egy, a 2004. január 23-án a „Péntek 8 mondatvadász” című műsorban elhangzott kijelentése miatt a Btk. 179. §-ában meghatározott, nagy nyilvánosság előtt tett rágalmazás és különösen halott ember – a magánvádló édesapja – emléke meggyalázásának vétsége vádjával (Btk. 180. §). 2009. november 12-én a Legfelsőbb Bíróság arra az álláspontra jutott, hogy a büntető anyagi jog szabályainak megsértése valóban megtörtént, és a Budai Központi Kerületi Bíróságot új eljárás lefolytatására utasította. A bíróságnak az új eljárást a Legfelsőbb Bíróság határozatában kifejtett szempontok alapulvételével kell lefolytatnia. A Budai Központi Kerületi Bíróság 2010. március 31-én indította meg az új eljárást. Az eljárást ugyanezen a napon fel is függesztették azzal az indokkal, hogy Hankiss Ágnes európai parlamenti képviselőként mentességet élvez. A bíróság 2010. július 6-án kérelmezte a mentelmi jog felfüggesztését.

 
  
MPphoto
 
 

  David Martin (S&D), írásban. – A rágalmazással vádolt Hankiss Ágnes parlamenti mentelmi jogának felfüggesztése mellett szavaztam. Hankiss Ágnes mentelmi jogát felfüggesztették, mivel a kérdéses események 2004-ben, még az Európai Parlamentbe történ beválasztása (2009. július) előtt történtek, és mivel az ügy nincs összefüggésben Hankiss Ágnes európai parlamenti képviselőként folytatott politikai tevékenységeivel.

 
  
MPphoto
 
 

  Jean-Luc Mélenchon (GUE/NGL), írásban.(FR) A parlamenti mentelmi jog nem vonatkozik köztörvényes ügyekre. Hankiss Ágnest parlamenti tevékenységétől függetlenül bíróság elé lehet állítani. Mentelmi jogának felfüggesztése mellett szavaztam.

 
  
MPphoto
 
 

  Alexander Mirsky (S&D), írásban. – Mivel egy 2004. január 23-i programban tett kijelentése miatt Hankiss Ágnest a Btk. 181. §-a alapján rágalmazás vétségével vádolják, én a jelentés mellett szavaztam. 

 
  
MPphoto
 
 

  Maria do Céu Patrão Neves (PPE), írásban.(PT) A 2010. szeptember 6-i plenáris ülésen az elnök bejelentette, hogy kézhez kapta a Budai Központi Kerületi Bíróság 2010. július 6-i keltezésű levelét, amelyben a bíróság az eljárási szabályzat 6. cikkének (2) bekezdése értelmében kérte Hankiss Ágnes mentelmi jogának felfüggesztését. Az elnök ugyanazon szabályzat értelmében a kérelmet a Jogi Bizottsághoz utalta, amely egyhangú szavazás útján megállapította, hogy az ügy nincs összefüggésben Hankiss Ágnes európai parlamenti képviselőként folytatott politikai tevékenységeivel. Ehelyett egy 2004-ben, azaz jóval európai parlamenti képviselővé történő megválasztása előtt tett kijelentését érinti. Az előadó nem talált bizonyítékot a fumus persecutionis esetére, azaz arra sem, hogy komoly és megalapozott gyanú állna fenn arra vonatkozóan, hogy az ügyet a képviselőnek szánt politikai kár okozása céljából nyújtották be a bírósághoz. Ezért támogatom a Jogi Bizottság javaslatát és Hankiss Ágnes parlamenti mentelmi jogának felfüggesztése mellett szavaztam.

 
  
MPphoto
 
 

  Aldo Patriciello (PPE), írásban.(IT) A Budai Központi Kerületi Bíróság a Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága által 2009-ben hozott ítéletében elrendelt megismételt eljárással összefüggésben 2010. július 6-i keltezéssel kérte Hankiss Ágnes mentelmi jogának felfüggesztését. Hankiss Ágnes ellen egy 2004. január 23-i műsorban elhangzott kijelentése miatt tettek feljelentést nagy nyilvánosság előtt elkövetett rágalmazás és különösen halott ember emléke meggyalázásának vétsége vádjával.

2009. március 25-én a Fővárosi Bíróság fellebbezési tárgyaláson felmentette Hankiss Ágnest a vádak alól, azonban 2009. november 12-én a Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a Budai Központi Kerületi Bíróságot új eljárás lefolytatására utasította. Az új eljárást 2010. március 31-én indították meg és ugyanezen napon fel is függesztették azzal az indokkal, hogy Hankiss Ágnes európai parlamenti képviselőként mentességet élvez. Ezek miatt az okok miatt, és mivel az ügy jóval Hankiss Ágnes európai parlamenti képviselővé történő megválasztása előtt tett kijelentését érinti, és nincs összefüggésben Hankiss Ágnes európai parlamenti képviselőként folytatott tevékenységével, parlamenti mentelmi jogának felfüggesztése mellett szavazok.

 
  
MPphoto
 
 

  Raül Romeva i Rueda (Verts/ALE), írásban. – Igen. Az ügy rágalmazás vétségének vádjával áll összefüggésben, és nincs összefüggésben Hankiss Ágnes európai parlamenti képviselőként folytatott tevékenységével, hanem egy 2004-ben, európai parlamenti képviselővé történő megválasztása előtt tett kijelentését érinti. Az előadó nem talált bizonyítékot a fumus persecutionis esetére sem.

 
  
  

Jelentés: Jan Zahradil (A7-0156/2011)

 
  
MPphoto
 
 

  Luís Paulo Alves (S&D), írásban.(PT) A jelentés mellett szavazok, mivel az megfelel a jobb és áttekinthetőbb jogi környezet megteremtése céljából a hatályban lévő szabályozás egyszerűsítésére irányuló bizottsági célkitűzéseknek, főképpen a textiltermékek importőrei által végzett vámalakiságok egyszerűsítése tekintetében.

 
  
MPphoto
 
 

  Roberta Angelilli (PPE), írásban.(IT) Az eredetileg a textilágazatban végrehajtandó kereskedelempolitikai intézkedések végrehajtása céljából elfogadott 1541/98/EK és a 3030/93/EGK tanácsi rendeletek mára elavult eszközökké váltak, amelyek szűkítik a szabad piacot és alig igazodnak az új szabályozási környezetben bekövetkezett változásokhoz.

Mostanig a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) tagságával rendelkező országokból származó behozatalokra mennyiségi korlátozások voltak érvényben, a Kínai Népköztársaságból származó textiltermékekre vonatkozó speciális védintézkedésekkel együtt. A WTO-megállapodás hatályának 2005-ös megszűnése nyomán a korlátozásokat megszüntették, ahogy 2008-ban a Kínára vonatkozó védintézkedéseket is. Ezért a piac torzulásai elkerülésének és a textiltermékek importjai folyamatos ellenőrzésének egyetlen hatásos eszközét még mindig azon ellenőrzési eljárások alkotják, amelyek előírják a származási ország megjelölését. Ezt az utalást valójában már tartalmazta a Parlament által 2010. október 21-én elfogadott, a termékek származási országa feltüntetésének bevezetéséről szóló („made in” megjelölés) rendeltre irányuló indítvány, amely számos ellenőrzési mechanizmust vezet be és egy jobb, világosabb jogi keretnek a vállalkozások és a fogyasztóvédelem számára történő megalkotását szem előtt tartva irányul a hatályos jogszabályok egyszerűsítésére.

 
  
MPphoto
 
 

  Zigmantas Balčytis (S&D), írásban.(LT) A Kombinált Nómenklatúra XI. áruosztályába tartozó és a Közösségben szabad forgalomba bocsátott egyes textiltermékek származásának igazolásáról, valamint az ilyen igazolás elfogadásának feltételeiről szóló 1541/98/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről, valamint a meghatározott textiltermékek harmadik országokból történő behozatalának közös szabályairól szóló 3030/93/EGK tanácsi rendelet módosításáról szóló dokumentum mellett szavaztam. 2005-ben a Kereskedelmi Világszervezet megszüntette a tagállamokból származó behozatalokra vonatkozó korlátozásokat, az Európai Uniónak pedig egyszerűsítenie kell a hatályban lévő szabályozást a jobb és áttekinthetőbb jogi környezet megteremtése érdekében a vállalkozások számára, főképpen a Közösségben szabad forgalomba bocsátott egyes textiltermékek importőrei által végzett vámalakiságok egyszerűsítése tekintetében. Úgy vélem, hogy az említett módosítások egységesítik az áruk behozatalára vonatkozó szabályokat és a textiláruk behozatalára vonatkozó szabályokat hozzáigazítja más ipari termékekre vonatkozó szabályokhoz, ami fokozza a szabályozási környezet átfogó egységességét.

 
  
MPphoto
 
 

  Slavi Binev (NI), írásban.(BG) Támogattam a Zahradil-jelentést, mivel úgy gondolom, hogy az egyes textiltermékek származásának igazolásáról szóló 1541/98/EK tanácsi rendelet betöltötte célját. Ez az 1998. évi tanácsi rendelet textiltermékek ellenőrzésére szolgáló eszközöket vezetett be, amelyek lehetővé tették a WTO-megállapodás végrehajtását. A WTO-megállapodás 2005-ös és a speciális védintézkedések 2008-as megszűnésével a tanácsi rendelet betöltött célját, míg az általa kivetett, a behozatalt korlátozó intézkedések más eszközök alkalmazásával is megvalósíthatók.

 
  
MPphoto
 
 

  Mara Bizzotto (EFD), írásban.(IT) E rendeletek hatályon kívül helyezése ugyan jogalkotási egyszerűsítés szempontjából pozitív és üdvözlendő lépésnek tűnhet, másrészről viszont azt jelenti, hogy textiliparunkat megfosztják az olyan országok, mint például Kína által folytatott tisztességtelen verseny elleni védekezés még érvényes formáitól.

Az, hogy az előadó érvelése szerint a származási ország feltüntetéséről szóló („made in” megjelölés) jövőbeli jogszabály és az új WTO-megállapodások hamarosan jó megoldást jelentenek az iparvédelmi problémákra, úgy tűnik, nem állja meg a helyét: még mindig a Tanács válaszát várjuk az eredetmegjelölés tekintetében, de úgy tűnik, nem szándékozik jóváhagyni a múlt ősszel a Parlament túlnyomó többségével elfogadott rendeletet. Sokkal bölcsebbnek tűnik kivárni az egyes távol keleti textiltermékek jövőbeni behozatalaira vonatkozó jogi keret létrejöttét, mintsem hozzálátnánk a régi jogszabályok hatályon kívül helyezéséhez. Ezért a jelentés ellen szavaztam.

 
  
MPphoto
 
 

  Vilija Blinkevičiūtė (S&D), írásban.(LT) A jelentés mellett szavaztam, mivel elsődleges célja a jelenleg hatályos uniós szabályozás hatályon kívül helyezése, és kiegészítő követelmények bevezetése az Európai Unióba behozott textiltermékek származási országának igazolására vonatkozóan, egyszerűsítve a hatályban lévő szabályozást és jobb és áttekinthetőbb jogi környezetet teremtve a vállalkozások számára. Egészen 2008-ig, amikor a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) visszavonta a Kínából származó textiltermékek behozatalára vonatkozó korlátozásokat, az Európai Uniónak ténylegesen szüksége volt egy olyan jogi eszközre, amely szabályozza harmadik országokkal folytatott kereskedelmét és megvédi az uniós belső piacot és gyártóit. Az ennyire bonyolult adminisztratív eljárások azonban már aránytalanok, különösen mivel egy másik uniós rendelet értelmében a származási országot a terméknek az uniós piacon való szabad forgalomba bocsátása céljából a vámokmányon kötelezően fel kell tüntetni, és a fogyasztóknak nyújtott információ mennyiségének növelése révén jelenleg a fogyasztóvédelem is erősödik az Európai Unióban.

 
  
MPphoto
 
 

  Maria Da Graça Carvalho (PPE), írásban.(PT) Támogatom az egyes textiltermékek származásának igazolásáról szóló tanácsi rendelet hatályon kívül helyezését, mivel nézetem szerint erőfeszítéseket kell tenni a hatályban lévő szabályozás egyszerűsítésére egy jobb és áttekinthetőbb jogi környezet megteremtése érdekében a vállalkozások számára. Azonban hozzá kell tennem, hogy fontosnak tartom e termékek uniós behozatalaira vonatkozóan alternatív ellenőrzési mechanizmusok fenntartását e behozatalok növekedése által okozott piaci torzulások elkerülése érdekében.

 
  
MPphoto
 
 

  Mário David (PPE), írásban.(PT) Természettől fogva pártolom a kisebb bürokráciát és az adminisztráció egyszerűsítését. Amikor anakronisztikus helyzeteket kell megoldani, csupa lelkesedés vagyok. Itt most erről van szó. A szükségtelen adminisztrációs terhek megléte, mint például egyes textiltermékek származási igazolása azokban az esetekben, amelyekben e termékek Európába történő behozatala nem esik mennyiségi korlátozások alá, vagy azok az esetek, amikor importengedély bemutatása szükséges ténylegesen akadályozzák a nemzetközi kereskedelem általunk kívánt könnyű lebonyolódását. Ezek után és bár nem közvetlenül ehhez az intézkedéshez kapcsolódóan szeretném hangsúlyozni a status quo fenntartásának fontosságát a jelenlegi WTO-szabályokra vonatkozóan, különösen a textil- és ruházati termékek nemzetközi piaca, és egészen különösen az EU-ba irányuló textil- és ruházati termékek behozatali szabályainak a különböző tagállamok súlyos gazdasági hanyatlása idején történő megváltoztatása tekintetében.

 
  
MPphoto
 
 

  Edite Estrela (S&D), írásban.(PT) Azért szavaztam a jelentés mellett, mivel véleményem szerint a textiltermékek behozatalára vonatkozó szabályok egységesítése által a bizottsági javaslat hozzájárul a túlzott adminisztrációs terhek és a vállalkozások további költségeinek csökkentéséhez.

 
  
MPphoto
 
 

  Diogo Feio (PPE), írásban.(PT) Az 1541/98/EK tanácsi rendelet visszavonásával egyes termékek származási igazolásai bemutatásának terhét kívánják az importőrök válláról levenni. Mivel ezek a termékek szabadon behozhatók, származásuk igazolása feleslegesnek tűnik, azonban e könnyítő intézkedéssel kapcsolatban még mindig kétségek vetődnek fel. Nem hangsúlyozhatom eléggé az európai határokon belül értékesített termékek minősége biztosításának és felhasználóik biztonsága garantálásának szükségességét. Annak egyszerű ismeretén felül, hogy a textiltermék az Unió területén kívüli helyről származik, lényeges az európai szabványoknak való megfelelőség, valamint annak biztosítása, hogy a minimális feltételeknek nem megfelelő nyersanyagok és feldolgozott termékeket ne kapjanak engedélyt az Unió területére történő behozatalukra és az ott történő értékesítésükre. Azt is gondolom, hogy a textiltermékek gyártásánál használt terméktípusok megállapításánál sokkal fontosabb felmérni, hogy azok összhangban vannak-e a versenyszabályokkal és tiszteletben tartják-e a munkavállalók méltóságát és jogait, mivel azokat egyre gyakrabban megsértik. Ennek elfogadhatatlan következményei vannak magukra a munkavállalókra és az európai textilágazatra nézve, különösen Portugáliában, amelyet arra kényszerítettek, hogy ezeket szabályokat és jogokat szisztematikus megsértő termelőkkel versenyezzen.

 
  
MPphoto
 
 

  José Manuel Fernandes (PPE), írásban.(PT) Ez a jelentés egyes textiltermékek származásának igazolásáról, valamint az ilyen igazolás elfogadásának feltételeiről szóló 1541/98/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről, valamint a meghatározott textiltermékek harmadik országokból történő behozatalának közös szabályairól szóló 3030/93/EGK tanácsi rendelet módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslattal kapcsolatos. A harmadik országokból származó textiltermékek behozatalait ellenőrző eszközök bevezetése által a szabályozási környezetben most végrehajtott változások lehetőséget teremtenek, különösen a Kínai Népköztársaságból származó behozatalok megjelenését követően, a kereskedelempolitikai intézkedések javítására. A jelentés mellett szavaztam, mivel a fogyasztóknak nyújtott tájékoztatás jelentős javítása által lehetővé teszi a tagállamok valamennyi polgára számára informált és felelős választások tételét és lehetőséget ad számukra, hogy az Európai Unióban gyártott termékeket válasszanak.

 
  
MPphoto
 
 

  João Ferreira (GUE/NGL), írásban.(PT) Az e jelentés révén elfogadott bizottsági javaslat célja az Európai Unióban szabad forgalomba bocsátott egyes textiltermékek importőrei által végzett vámalakiságok egyszerűsítése. E célból javasolja a harmadik országokból származó egyes textiltermékekre vonatkozó származási igazolások elfogadási feltételeinek hatályon kívül helyezését. E termékek hosszú listája a következőket tartalmazza: selyem; gyapjú; pamut; más növényi textilszárak; szintetikus vagy mesterséges textilanyag; nemez és nem szőtt textília; szőnyegek és más textil padlóborítók; különleges szövetek, csipke, kárpit és hímzés; kötött vagy hurkolt kelmék; ruházati cikkek és tartozékok; és sok más. A nemzetközi textiltermékek kereskedelme liberalizálásának következményei túlságosan is ismertek olyan országokban, mint Portugália, ahol megszüntették a behozatalokra kivetett mennyiségi korlátozásokat és a speciális védintézkedéseket.

Ennek a javaslatnak, amely összhangban van a korábbi intézkedésekkel, célja fő kedvezményezettjei, a legnagyobb európai importőrök életének még könnyebbé tétele, mivel azok hozzáférést kapnak a nyersanyagokhoz és az olcsó késztermékekhez, miközben feláldozzák a nemzeti ipart és több ezer munkahelyet. Annak ellenére, hogy a Parlament több állásfoglalásának – a legutolsó 2010-es – képezte tárgyát, azt a régi kérést, hogy tüntessék fel a származási országot és tegyék elérhetővé a különböző áruféleségek eredetére vonatkozó információt, elhalasztották.

 
  
MPphoto
 
 

  Ilda Figueiredo (GUE/NGL), írásban.(PT) A jelentés elfogadja a Bizottságnak az Európai Unióban szabad forgalomba bocsátott egyes textiltermékek importőrei által végzett vámalakiságok egyszerűsítésére vonatkozó javaslatát.

Javasolja harmadik országokból származó bizonyos textiltermékekre vonatkozó származási igazolások elfogadási feltételeinek hatályon kívül helyezését. E termékek hosszú listája a következőket tartalmazza: selyem; gyapjú; pamut; más növényi textilszárak; szintetikus vagy mesterséges textilanyag; nemez és nem szőtt textília; szőnyegek és más textil padlóborítók; különleges szövetek, csipke, kárpit és hímzés; kötött vagy hurkolt kelmék; ruházati cikkek és tartozékok.

A nemzetközi textiltermékek kereskedelme liberalizálásának következményei túlságosan is ismertek olyan országokban, mint Portugália, ahol megszüntették a behozatalokra kivetett mennyiségi korlátozásokat és a speciális védintézkedéseket.

Ennek a javaslatnak, amely összhangban van a korábbi intézkedésekkel, célja fő kedvezményezettjei, a legnagyobb európai importőrök életének meg könnyebbé tétele, mivel hozzáférést kapnak a nyersanyagokhoz, és az olcsó késztermékekhez, míg a nemzeti ipart és több ezer munkahelyet feláldoznak.

Annak ellenére, hogy a Parlament több állásfoglalásának – a legutolsó 2010-es – képezte tárgyát, azt a régi kérést, hogy tüntessék fel a származási országot és tegyék elérhetővé a különböző áruféleségek eredetére vonatkozó információt, elhalasztották.

 
  
MPphoto
 
 

  Monika Flašíková Beňová (S&D), írásban.(SK) A Bizottság célja egyebek között a behozatali szabályok egységesebbé tétele a textiláruk behozatalára vonatkozó szabályoknak más ipari termékekre vonatkozó szabályokhoz történő hozzáigazítása által. Ezáltal fokozódik a szabályozási környezet átfogó egységessége. A hatályon kívül helyezendő jogi eszköz harmadik országokból származó egyes textiltermékekre vonatkozó származási igazolások elfogadásának feltételeit szabályozza. Véleményem szerint a cél inkább azon kereskedelempolitikai intézkedések végrehajtása kellene, hogy legyen, amelyek segítenének elkerülni a harmadik országokból, például a Kínából érkező behozatalok erőteljes növekedése által okozott piaci torzulásokat.

 
  
MPphoto
 
 

  Juozas Imbrasas (EFD), írásban.(LT) Támogattam a dokumentumot, mivel az l541/98/ EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezésére és a 3030/93/EGK tanácsi rendelet módosítására irányuló bizottsági javaslatot az Európai Unió azon politikai kötelezettségvállalása motiválja, amely szerint egyszerűsíteni kívánja a hatályban lévő szabályozást a jobb és áttekinthetőbb jogi környezet megteremtése érdekében a vállalkozások számára, főképpen a Kombinált Nómenklatúra XI. áruosztályába tartozó, a Közösségben szabad forgalomba bocsátott egyes textiltermékek importőrei által végzett vámalakiságok egyszerűsítése tekintetében. A Bizottság célja ezenkívül az áruk behozatalára vonatkozó szabályok egységesebbé tétele a textiláruk behozatalára vonatkozó szabályoknak más ipari termékekre vonatkozó szabályokhoz történő hozzáigazítása által, ami fokozza a szabályozási környezet átfogó egységét e területen. A Bizottság álláspontja szerint a textilágazatban az Unió által alkalmazott igen korlátozott kereskedelempolitikai intézkedések anélkül is működtethetők, hogy valamennyi importra a származási igazolás bemutatásának túlzott terhét rónák. Ez hozzájárul azon piaci torzulások elkerüléséhez, amelyeket az adott textiláruk uniós piacra történő nagy mennyiségű beáramlása okozna, ha az engedélyezett kvótákat nem tartanák be.

 
  
MPphoto
 
 

  David Martin (S&D), írásban. – A jelentés mellett szavaztam, amelyet az Európai Unió azon kötelezettségvállalása motivál, amely szerint egyszerűsíteni kívánja a hatályban lévő szabályozást a jobb és áttekinthetőbb jogi környezet megteremtése érdekében a vállalkozások számára, főképpen a Közösségben szabad forgalomba bocsátott egyes textiltermékek importőrei által végzett vámalakiságok egyszerűsítése tekintetében.

 
  
MPphoto
 
 

  Clemente Mastella (PPE), írásban.(IT) Határozottan támogatjuk a jelentést az Európai Unió azon kötelezettségvállalására tekintettel, amely szerint egyszerűsíteni kívánja a hatályban lévő szabályozást. Célunk egy jobb, áttekinthetőbb jogi környezet megteremtése a vállalkozások számára. Az európai kereskedelempolitikai intézkedések a textilágazatban anélkül is működtethetők, hogy valamennyi importra a származási igazolás bemutatásának túlzott terhét rónák. A fennmaradó mennyiségi korlátozások hatálya alá tartozó és a még nem WTO-tag országokból származó textiláruk további ellenőrzése érdekében az EU jelenleg importengedélyeket alkalmaz. Ezenkívül a Kombinált Nómenklatúra XI. áruosztályába tartozó azon termékek esetében, amelyek nem esnek mennyiségi importkorlátozás alá és az EU-ban szabad forgalomba kerülnek, utólagos statisztikai felügyeleti rendszert alkalmaznak az uniós piacra gyakorolt hatásuk nyomon követése érdekében. Hangsúlyozni szeretnénk, hogy a fent említett importellenőrzési rendszereken felül, 2010 óta egyes harmadik országokból származó termékek esetében a fogyasztóknak az áru eredetét illető jobb tájékoztatása céljából kötelező feltüntetni a származási országot. Most az áruk behozatalára vonatkozó szabályokat kell egységesebbé tennünk azáltal, hogy a textiláruk behozatalára vonatkozó szabályokat hozzáigazítjuk más ipari termékekre vonatkozó szabályokhoz, ami fokozza a szabályozási környezet átfogó egységességét.

 
  
MPphoto
 
 

  Nuno Melo (PPE), írásban.(PT) A szavazás eredménye kifejezésre juttatja, hogy a fogyasztók számára az általuk használt termék származását tisztázó „made in” megjelölés lényegbevágó a piaci átláthatóság szempontjából. Az EU gazdaságát az uniós iparnak a globális gazdaságban való versenyképességének javítása által kell megerősíteni. A verseny csak akkor lesz tisztességes, ha a világgazdaság a termelők, az exportőrök és az importőrök számára alkotott világos szabályok szerint működik, figyelembe véve ugyanakkor a közös társadalmi és környezeti normákat. A javaslat célja az élelmiszer-termékek árutételeit azonosító jelzésekre, vagy jelölésekre vonatkozó jogi szövegek egységes szerkezetbe foglalása. Sajnálatos azonban, hogy még mindig nem lehet a termék útját a forrástól nyomon követni.

 
  
MPphoto
 
 

  Alexander Mirsky (S&D), írásban. – Mivel a jelentés egy olyan bizottsági javaslatra irányul, amelynek célja a hatályban lévő szabályozás egyszerűsítése a jobb és áttekinthetőbb jogi környezet megtekintése érdekében a vállalkozások számára, főképpen a textiltermékek importőrei által végzett vámalakiságok egyszerűsítése tekintetében, mellette szavaztam.

 
  
MPphoto
 
 

  Claudio Morganti (EFD), írásban.(IT) A jelentés ellen szavaztam, mivel alaptalan premisszákon és homályos jövőbeli feltételezéseken alapul.

Egyrészt azt állítja, hogy nincs szükség származási igazolásra, mivel állítása szerint az Európai Unió egy utólagos statisztikai vámfelügyeleti rendszer alapján is meg tudja védeni magát. Ugyanakkor nem említi például azt, hogy az „aktualizált Közösségi Vámkódex” még messze nem működőképes és még mindig vannak nyilvánvaló hiányosságai, különösen a rendszer teljes számítógépesítését illetően, ami nagyon szükséges lépés lenne.

A jelentés ugyanakkor egyértelműen kijelenti, hogy a „made in” származási megjelölésről szóló Muscardini-jelentés végrehajtása – amelyet, mellesleg, kifejezetten támogattunk – a származási megjelölés védelmét fogja szolgálni. Mindenesetre örülök, hogy az előadó ennyire magabiztos, de pillanatnyilag a származási megjelölésre vonatkozó szabályozás még nem létezik, és valójában nem tudjuk, hogy ha egyáltalán, mikor vagy hogyan fogadják el.

Összefoglalva ezért úgy gondolom, hogy a jelentés veszélyes ugrás a semmibe, amely szokás szerint komoly következményekkel jár a textilipar vonatkozásában, amellyel az Európai Unió az általános közöny közepette továbbra is rosszul bánik.

 
  
MPphoto
 
 

  Cristiana Muscardini (PPE), írásban.(IT) Zahradil úr javaslatának elfogadása felélesztette a vitát a harmadik országokból származó termékek származási megjelölésének, mint olyan intézkedésnek jelentőségéről, amely által elkerülhetők a külföldi behozatalok növekedése által okozott piaci torzulások és egyszerűsíthető a kis- és középvállalkozások fejlődését jelenleg megnehezítő bonyolult szabályozási környezet.

Ezért olyan rendelet mellett vagyok, amely növeli az európai textiláruk importjára vonatkozó szabályok egységességét azáltal, azokat hozzáigazítja más ipari termékekre vonatkozó szabályokhoz. Figyelembe kell vennünk azonban azt a tényt, hogy noha előzetes és utólagos ellenőrző rendszereket alkalmazunk a harmadik országokból származó behozataloknak az uniós piacra gyakorolt hatásuk felmérésére, az Európai Unió még nem volt képes egy olyan, a fogyasztóknak nyújtott tisztességes és fontos tájékoztatáson alapuló ellenőrző rendszer bevezetésére, mint a származási megjelölés által nyújtott tájékoztatás. Remélem, hogy Parlament által a termékek nyomon követése és a rájuk vonatkozó megfelelő tájékoztatás felé tett döntő lépésekre vonatkozóan a Tanács gyors és pozitív következtetésekre jut. Ezek az intézkedések biztosítani fogják egyrészt, hogy az emberek megfelelő, megbízható ismeretekkel rendelkezzenek a piacon található árukra vonatkozóan, másrészt pedig, hogy értékeljék az európai gyártás egyedülállóságát.

 
  
MPphoto
 
 

  Maria do Céu Patrão Neves (PPE), írásban.(PT) A Kombinált Nómenklatúra XI. áruosztályába tartozó és a Közösségben szabad forgalomba bocsátott egyes textiltermékek származásának igazolásáról, valamint az ilyen igazolás elfogadásának feltételeiről szóló 1541/98/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről, valamint a meghatározott textiltermékek harmadik országokból történő behozatalának közös szabályairól szóló 3030/93/EGK tanácsi rendelet módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról szóló jelentés mellett szavaztam. Az igen szavazattal kapcsolatban fenntartásaim voltak, de mégis megtettem, mivel a jelentés egészében véve pozitív és összhangban áll az EU azon politikai kötelezettségvállalásával, amely szerint egyszerűsíteni kívánja a hatályban lévő szabályozást a jobb és áttekinthetőbb jogi környezet megteremtése érdekében a vállalkozók számára, főképpen a Közösségben szabad forgalomba bocsátott egyes textiltermékek importőrei által végzett vámalakiságok egyszerűsítése tekintetében, és azzal a céllal, hogy egységesebbé tegye az áruk behozatalára vonatkozó szabályokat azáltal, hogy a textiláruk behozatalára vonatkozó szabályokat hozzáigazítja más ipari termékekre vonatkozó szabályokhoz, ami fokozza a szabályzási környezet átfogó egységességét.

 
  
MPphoto
 
 

  Aldo Patriciello (PPE), írásban.(IT) Az egyes termékek származásának igazolásáról szóló 1541/98/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről, valamint a meghatározott textiltermékek harmadik országokból történő behozatalának közös szabályairól szóló 3030/93/EGK tanácsi rendelet módosításáról szóló bizottsági javaslat célja, hogy egyszerűsítse a hatályban lévő szabályozást a jobb és áttekinthetőbb jogi környezet megteremtése érdekében a vállalkozások számára, főképpen a Közösségben szabad forgalomba bocsátott egyes textiltermékek importőrei által végzett vámalakiságok egyszerűsítése tekintetében.

A textiltermékekre vonatkozó származási igazolások bemutatásának követelményeit azért vezették be, hogy biztosítsák a korlátozó intézkedések megfelelő végrehajtását a Kínai Népköztársaságból érkező behozatalok által okozott piaci torzulások elkerülése érdekében. Az utóbbi években az Európai Unió által e termékek behozatalára alkalmazott intézkedések súlya és száma fokozatosan csökkent. Tény, hogy a Kínai Népköztársaságból származó textil- és ruházati termékek behozatala esetében alkalmazandó speciális védintézkedéseket és a WTO tagországaiból származó behozatalokra vonatkozó mennyiségi korlátozásokat megszüntették. A fenti okok miatt a jelentés mellett szavaztam.

 
  
MPphoto
 
 

  Phil Prendergast (S&D), írásban. – Már szóltam erről a kérdésről és a jelentés mellett szavazok, mivel úgy vélem, hogy az uniós polgárok jogában áll tudni miből készülnek az általuk megvásárolt ruhák. Ez a szabályozás lehetővé tesz a fogyasztók számára, hogy egészségügyi, etikai vagy más megfontolásokból ne vásárolják meg az állati eredetű, nem textil részeket tartalmazó termékeket. E szabályozás hatálya alatt például a gallérszegélyeket a ruhadarab többi részétől eltérő, érthető címkével kell ellátni, ami lehetővé teszi, hogy a fogyasztók informált választás alapján vásároljanak ruhát. A javaslat az allergiában szenvedők számára különösen előnyös, mivel a szőrme számukra potenciális veszélyt jelent, és megfelelő címkézés nélkül előfordulhat, hogy tudtukon kívül ilyen textíliákat tartalmazó terméket vásárolnak.

 
  
MPphoto
 
 

  Paulo Rangel (PPE), írásban.(PT) Az 1541/98/EK rendelet célja követelmények bevezetése volt olyan harmadik országokból származó textiltermékekre vonatkozó származási igazolások bemutatására, amelyekre mennyiségi korlátozások voltak érvényben. Az időközben bekövetkezett változások, különösen a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) 2005-ös textil- és ruházati megállapodásának eredményeként a termékek első származási igazolásának megszüntetése indokoltnak tűnik, ezért e rendelet hatályon kívül helyezése mellett szavaztam. Általános célja a vásárlói érdekek feláldozása nélkül hatályon kívül helyezni a termékeket az EU-ba történő belépésükkor sújtó terheket, ezért fontos e termékek behozatalainak alternatív ellenőrzési rendszereit fenntartani.

 
  
MPphoto
 
 

  Crescenzio Rivellini (PPE), írásban.(IT) Szeretnék gratulálni Zahradil úrnak kiváló munkájához. A textilágazatban az EU által alkalmazott igen korlátozott kereskedelempolitikai intézkedések anélkül is működtethetők, hogy valamennyi behozatalra a származási igazolás bemutatásának túlzott terhét rónák rá. Azonban a textiltermékekre vonatkozóan szükséges a behozatali ellenőrző intézkedések fenntartása. A fennmaradó mennyiségi korlátozások hatálya alá tartozó és a még nem WTO-tag Fehéroroszországból és Észak-Koreából származó textiláruk importjának további ellenőrzése érdekében az EU jelenleg is importengedélyeket alkalmaz. Ez hozzájárul azon piaci torzulások elkerüléséhez, amelyeket az adott textiláruk uniós piacra történő nagy mennyiségű beáramlása okozna, ha az engedélyezett kvótákat nem tartanák be.

Ezenkívül azon termékkategóriák esetében, amelyek nem esnek mennyiségi importkorlátozás alá és az EU-ban szabad forgalomba kerülnek, az uniós piacra gyakorolt hatásuk nyomon követése érdekében utólagos statisztikai felügyeleti rendszert alkalmaznak. Szeretném hangsúlyozni azt is, hogy 2010-ben az Európai Parlament első olvasatban elfogadta Cristiana Muscardini harmadik országokból behozott bizonyos termékek származási országa feltüntetésének bevezetéséről szóló („made in”megjelölés) jelentést, amely a textil- és ruházati termékeket is érinti.

 
  
MPphoto
 
 

  Raül Romeva i Rueda (Verts/ALE), írásban. – Igennel szavaztam. A jobb jogalkotási megközelítés érdekében a Bizottság javasolja egy 1998-as rendelet hatályon kívül helyezését, amelynek értelmében az importőröknek az uniós vámeljárások során be kellett mutatniuk a textil- és ruházati termékek származási igazolását. A rendelet értékét mindaddig megőrizte, amíg a WTO textil- és ruházati termékekre vonatkozó megállapodásának (Multifibre Agreement) mennyiségi korlátozásai hatályban voltak. A megállapodás hatálya 2005-ben megszűnt. 2008-ra az EU és Kína közötti textil- és ruházati termékekre vonatkozó megállapodás és a Kínából származó textil- és ruházati behozatalokkal kapcsolatos összes többi őrizeti rendszer is lejárt. A még nem WTO-tag Fehéroroszországból és Észak-Koreából származó textil- és ruházati termékek behozatalaira továbbra is mennyiségi korlátozások vonatkoznak. Az importengedélyek rendszere fennmarad e behozatalok ellenőrzése céljából, amelyek azonban nem okoznak fennakadásokat az uniós piac működése tekintetében.

Ez a rendszer elégségesnek tekinthető. Mindent összevetve, a Parlament egy új „made in” címkézési rendszer bevezetése mellett áll ki, amely az első olvasat 2010-es lezárását követően jelenleg Csipkerózsika-álmát alussza. Egy ilyen rendszer sokkal jobb lehetőségeket – és fogyasztói információt – biztosítana az ellenőrzés számára, mint a régi eredetigazolási szabályzat.

 
  
MPphoto
 
 

  Licia Ronzulli (PPE), írásban.(IT) A jelentés mellett szavaztam mivel egyetértek annak szellemével: a textiltermékek behozatalaira vonatkozó uniós szabályok egyszerűsítése és összehangolása a harmadik országokkal folytatott kereskedelem megkönnyítése érdekében. Valóban úgy gondolom, hogy a textilágazatban az Unió által alkalmazott igen korlátozott kereskedelempolitikai intézkedések anélkül is működtethetők, hogy valamennyi behozatalra a származási igazolás bemutatásának túlzott terhét rónánk. Az importengedélyek, az utólagos statisztikai felügyeleti rendszerek és az egységes vámokmány követelményei biztosítják a behozatalok hatékony ellenőrzését az Unióban. Azonban ahhoz, hogy a kép teljes legyen, várom az időt, amikor a Muscardini-jelentés teljes egészében hatályba lép, mivel az lehetővé teszi, hogy az európai fogyasztók tájékozottabbak legyenek a harmadik országokból származó termékek eredetét illetően, beleértve a textiltermékeket is.

 
  
MPphoto
 
 

  Oreste Rossi (EFD), írásban.(IT) Ebben az esetben a hatályon kívül helyezendő szabályozás, amely mennyiségi korlátozások alkalmazása által speciális követelményeket léptetett életbe a harmadik országokból származó egyes textiltermékek származási igazolásai elfogadásának feltételeire vonatkozóan. Az előadó azonos állásponton van a Bizottsággal, miszerint a textilágazatban az Unió által alkalmazott kereskedelempolitikai intézkedések anélkül is működtethetők, hogy valamennyi importra a származási igazolás bemutatásának túlzott terhét rónák. Ami minket illet, mind a fogyasztók mind a vállalkozások érdekében áll annak biztosítása, hogy a harmadik országokból származó termékek importőrei rótt bármely teher e termékek ellenőrzésére és korlátozására szolgáljanak.

Mindenekelőtt amiatt aggódunk, hogy hatályon kívül helyezünk a vámellenőrzés számára hasznos rendeleteket, anélkül, hogy pillanatnyilag bármilyen előrelépés történne a „made in” származás megjelölésre vonatkozó rendeletet illetően, amely a Tanács akadályozása miatt megakadt a Bizottságnál. Szeretnék rámutatni arra is, hogy a Tanács megvétózta a textiltermékekre vonatkozó eseti intézkedést és azt megpróbálja megismételni a származási helynek az élelmiszerek címkéin való kötelező feltüntetésének vonatkozásában.

A jelentés ellen szavaztunk.

 
  
MPphoto
 
 

  Catherine Stihler (S&D), írásban. – A bizottsági javaslat egyszerűsíti az egyes textiltermékek vonatkozásában hatályos szabályozást

 
  
MPphoto
 
 

  Nuno Teixeira (PPE), írásban.(PT) 1998-ban az Unió rögzítette azt a követelményt, hogy az importőröknek származási igazolást kell bemutatniuk a Kombinált Nómenklatúra XI. áruosztályába tartozó, harmadik országokból származó termékekre vonatkozóan, amelyeket a 3090/93/EGK tanácsi rendelet I. számú melléklete tartalmaz. Figyelembe kell venni, hogy a WTO-tagsággal rendelkező országokból származó behozatalokra vonatkozó mennyiségi korlátozások 2005-ben megszűntek, míg a Kínai Népköztársaságból származó hasonló típusú szabályok hatálya 2008 végén szűnt meg.

Erre való tekintettel, a jelentés mellett szavazok, mivel úgy vélem, hogy pozitív lépést jelent a harmadik országokból – amelyekre, mivel nem WTO-tagok, továbbra is vonatkoznak a mennyiségi korlátozások – származó textiltermékeket és lábbeliket importáló európai vállalatok átláthatóbb és egyszerűbb szabályozási környezete felé. Ugyancsak hiszem, hogy a vámhatóságok hatásos hozzájárulása nyomán hatékonyabb lesz az ilyen típusú termékek behozatalainak nyomon követése, hatásosabb az Unió gazdasági klímájára kifejtett hatásuk ellenőrzése és ezáltal az egyes tagállamok gazdasága is.

 
  
MPphoto
 
 

  Angelika Werthmann (NI), írásban.(DE) Az egyes textiltermékek származási igazolásáról szóló jelentés mellett szavaztam. E területen a szabályozás átdolgozásának célja a jogi keret egyszerűsítése és szabványosítása, beleértve az adminisztrációs formaságokat is, és ezzel együtt megfelelő eszközök biztosítása a harmadik országokból származó, jelentősen megnövekedett behozatalok által előidézett piaci zavarok kezelése érdekében. Végezetül az új szabályok lehetővé teszik a nagyobb fogyasztói tájékoztatást, amelyre vonatkozóan az Európai Parlament már több felhívást készített.

 
  
  

Ajánlás: Debora Serracchiani (A7-0186/2011)

 
  
MPphoto
 
 

  Luís Paulo Alves (S&D), írásban.(PT) Horvátországnak a Kábítószer és Kábítószer-függőség Európai Megfigyelőközpontjának (EMCDDA) munkájában történő részvétele mellett szavazok, mivel az EMCDDA nyitott arra, hogy harmadik országok részt vegyenek a tevékenységében, és különösen arra való tekintettel, hogy Horvátország tranzitország, amelyen keresztül az illegális kábítószerek csempészúton a termelő országokból a felvevő országokba jutnak. Ezért rendkívül fontosnak tartom azonnali csatlakozását.

 
  
MPphoto
 
 

  Sophie Auconie (PPE), írásban.(FR) A Horvát Köztársaság azáltal, hogy kérte, hogy részt vehessen a Kábítószer és Kábítószer-függőség Európai Megfigyelőközpontja (EMCDDA) munkájában, bizonyította, hogy osztja az EU és tagállamainak a központ céljaihoz és munkájához fűződő érdekeit, amelynek fő feladata a kábítószerekkel és a kábítószer-függőséggel kapcsolatos adatok összegyűjtése és ennek alapján európai szintű tárgyilagos, megbízható és összehasonlítható információk szerkesztése és közreadása. Ezért támogattam a képviselőtársunk, Debora Serracchiani által az Európai Unió és a Horvát Köztársaság közötti, a Horvát Köztársaságnak az EMCDDA munkájában történő részvételére vonatkozó megállapodás megkötéséről kidolgozott jelentést.

 
  
MPphoto
 
 

  Zigmantas Balčytis (S&D), írásban.(LT) A dokumentum mellett szavaztam. A Kábítószer és Kábítószer-függőség Európai Megfigyelőközpontja alapvető fontosságú szerepet tölt be a kábítószerekkel és a kábítószer-függőséggel kapcsolatos adatok összegyűjtésében, és ennek alapján európai szintű, tárgyilagos, megbízható és összehasonlítható információk szerkesztésében és közreadásában. Az információknak a kábítószer-kereslet és a kereslet csökkentését szolgáló módozatok, valamint általánosabban a kábítószer-piac elemzéséhez kell alapul szolgálniuk. A Horvát Köztársaság 2005-ben kérte, hogy részt vehessen a a Kábítószer és Kábítószer-függőség Európai Megfigyelőközpontja tevékenységében. A Horvát Köztársaság tranzitország, amelyen keresztül az illegális kábítószerek csempészúton a termelő országokból az ezeket a kábítószereket felvevő országokba jutnak. Nagy mennyiségeket érintő kábítószer-lefoglalásokra Horvátországban elsősorban a kokain tengeri szállítása kapcsán került sor. Támogattam a jelentést és a Horvát Köztársaságnak a Kábítószer és Kábítószer-függőség Európai Megfigyelőközpont munkájában történő részvételét, amely európai szempontból lehetővé fogja tenni, hogy tényszerű és tárgyilagos adatokkal rendelkezzünk a horvátországi kábítószer-fogyasztásra és kábítószer-függőségre vonatkozóan, a Horvát Köztársaság pedig ugyanakkor tájékozódhasson a legjobb gyakorlatokról annak érdekében, hogy megértse a kábítószer-probléma természetét és hogy a legmegfelelőbb válaszokat adhassa rá.

 
  
MPphoto
 
 

  Regina Bastos (PPE), írásban.(PT) A társadalmunkat sújtó egyik legnagyobb csapást jelenleg a kábítószerek képezik. Ez a társadalmilag és kulturálisan összetett, dinamikus probléma új anyagok használatával és új fogyasztói csoportok alakulásával folytonosan változik és új formákat ölt. A Kábítószer és Kábítószer-függőség Európai Megfigyelőközpontját (EMCDDA) 1993-ban hozták létre, és fő feladata a kábítószerekkel és a kábítószer-függőséggel kapcsolatos adatok összegyűjtése és ennek alapján európai szintű, tárgyilagos, megbízható és összehasonlítható információk szerkesztése és közreadása. Ezek az információk alapvető fontosságúak, mivel a kábítószer-kereslet és a kereslet csökkentését szolgáló módozatok, valamint általánosabban a kábítószerek piacához kapcsolódó jelenségek elemzéséhez kell alapul szolgálniuk.

Horvátország tranzitország, amelyen keresztül az illegális kábítószerek csempészúton a termelő országokból az ezeket a kábítószereket felvevő országokba jutnak. Európa számára ezért kulcsfontosságú, hogy Horvátország információval szolgáljon a kábítószerekre, a kábítószer-függőségre és annak következményeire vonatkozóan. Ugyancsak lényegbevágó, hogy Horvátország is tájékozódhasson a legjobb gyakorlatokról. Ezért szavazok az ajánlás mellett.

 
  
MPphoto
 
 

  Slavi Binev (NI), írásban.(BG) Támogatom az Európai Unió és a Horvát Köztársaság között, a Horvát Köztársaságnak a Kábítószer és Kábítószer-függőség Európai Megfigyelőközpontja munkájában történő részvételére vonatkozó megállapodás megkötéséről szóló tanácsi határozat tervezetét, mivel a halálesetek száma az elmúlt évhez képest a heroin kivételével valamennyi kábítószer vonatkozásában csökkenőben van, és a kábítószer-használat elleni harc összességében eredményes. A Horvát Köztársaság pedig tájékozódhat a legjobb gyakorlatokról, hogy megértse a kábítószer-probléma természetét és hogy a legmegfelelőbb válaszokat adhassa rá.

 
  
MPphoto
 
 

  Mara Bizzotto (EFD), írásban.(IT) A Debora Serracchiani által az Európai Unió és a Horvát Köztársaság között, a Horvát Köztársaságnak a Kábítószer és Kábítószer-függőség Európai Megfigyelőközpont munkájában történő részvételére vonatkozó megállapodás megkötéséről kidolgozott jelentés mellett szavaztam, mivel úgy vélem, az mindkét fél számára rendkívül előnyös cserét jelent. Egyrészt Horvátország részvétele a megfigyelőközpontban az illegális kábítószer-kereskedelem elleni küzdelem melletti kötelezettségvállalásunkat tényszerű, döntő információkkal segítheti elő, mivel Horvátország az Európai Unióba áramló kábítószerek egyik fő csempészeti útvonala; másrészt Horvátország alkalmazhatná a legjobb gyakorlatokat annak érdekében, hogy megértse a probléma természetét és hogy a legmegfelelőbb válaszokat adhassa rá.

 
  
MPphoto
 
 

  Vilija Blinkevičiūtė (S&D), írásban.(LT) A jelentés mellett szavaztam, mivel egyetértek azzal, hogy Horvátország részvétele a Kábítószer és Kábítószer-függőség Európai Megfigyelőközpontjának (EMCDDA) munkájában alapvető fontosságú az illegális kábítószer-fogyasztás és kereskedelem elleni harcban mind Horvátországon belül mind az EU egész területén. Az Unió külső határain fekvő tengerparti országként Horvátországot a nemzetközi kábítószer-kereskedelem tranzitországként használja, ezért különösen fontos, hogy ennek az országnak nemzeti intézményei az egészséget és a társadalmi stabilitást különösen veszélyeztető e jelenség elleni küzdelemhez az EU-tól minden szükséges segítséget megkapjanak. A megállapodás szerint Horvátország részt fog venni a Központ munkaprogramjában, eleget fog tenni az uniós jogszabályokban előírt kötelezettségeknek és az EMCDDA-val adatokat fog cserélni, az adatvédelemre vonatkozó uniós jogszabályok alapján.

 
  
MPphoto
 
 

  Sebastian Valentin Bodu (PPE), írásban.(RO) A Horvát Köztársaság fontos tranzitország, amelyen keresztül az illegális kábítószerek csempészúton a termelő országokból a kábítószereket felvevő országokba jutnak. Ennek bizonyítékai a jelentős mennyiségeket érintő kábítószer-lefogások, amelyek elsősorban a tengeri szállításhoz kapcsolódnak. A Kábítószer és Kábítószer-függőség Európai Megfigyelőközpontja (EMCDDA) szerint Horvátországban még nem végeztek általános lakossági felmérést az illegális kábítószer-fogyasztásra vonatkozóan. A kábítószerekkel kapcsolatos halálesetek legfrissebb adatai 2008-ra vonatkoznak, amikor összesen 87 halálesetet jegyeztek fel. A lefoglalt kábítószer-mennyiség folyamatos emelkedést mutat. Folytatódott a rendőrtisztek továbbképzése és a szükséges felszereléssel való ellátása. Ugyanakkor jelentősen javítani kell az eredményességet a kábítószerekkel kapcsolatos bűncselekmények felderítése és üldözése terén.

Horvátország továbbra is az EU-ba áramló kábítószerek egyik legfőbb útvonala. Ilyen körülmények között a Horvát Köztársaság részvétele az EMCDDA tevékenységeiben pozitív fejlemény az egész Unió számára. Ezt azt jelenti, hogy Horvátország részvétele az EMCDDA munkaprogramjában szükségessé teszi bekapcsolódását a Kábítószerek és Kábítószer-függőség Európai Információs Hálózatába és az EMCDDA-val történő adatcserébe.

 
  
MPphoto
 
 

  Maria Da Graça Carvalho (PPE), írásban.(PT) Elsősorban szeretnék gratulálni a Kábítószer és Kábítószer-függőség Európai Megfigyelőközpontjának (EMCDDA) azért a jelentős munkáért, amelyet a kábítószerek mennyiségének és a hozzájuk kapcsolódó jelenségek csökkentéséért végez Európában. Egyetértek Horvátország részvételével az EMCDDA tevékenységeiben, mivel ez az ország stratégiai elhelyezkedéséből adódóan az illegális kábítószerek egyik csempészútjává vált, és hiszek abban, hogy az európai program elfogadása az egészségügyi ellátás és a társadalmi béke javulásához vezet mind európai mind nemzetközi szinten.

 
  
MPphoto
 
 

  Carlos Coelho (PPE), írásban.(PT) A Kábítószer és Kábítószer-függőség Európai Megfigyelőközpontja (EMCDDA) alapvető fontosságú szerepet tölt be a kábítószerekkel és a kábítószer-függőséggel kapcsolatos adatok összegyűjtése és ennek alapján egy európai szintű, tárgyilagos, megbízható és összehasonlítható adattár kialakítása terén, amely a kábítószer-kereslet és annak csökkentésének módjai, valamint általában a kábítószer-piaccal kapcsolatos jelenségek elemzéseinek alapjául szolgál. Bármely harmadik ország, amelynek az Unióval és a tagállamokkal közös érdekei fűződnek az EMCDDA céljaihoz és munkájához, részt vehet ebben a munkában. Horvátország 2005-ben kérelmet nyújtott be, és 2009-ben a tárgyalások sikeresen lezárultak. E megállapodás elfogadása igen jelentős fejlemény, mivel Horvátország egyike a legfontosabb tranzitutaknak, amelyeken az illegális kábítószereket az EU-ba csempészik, ezért alapvető fontosságú, hogy ez az ország a lehető leggyorsabban csatlakozzék az EMCDDA munkájához, figyelemmel arra is, hogy Horvátország uniós tagállammá válása 2012 végére vagy 2013 elejére várható. Horvátország bekapcsolódik a Kábítószerek és Kábítószer-függőség Európai információs Hálózatába (REITOX), az EMCDDA-val való adatcserét pedig az adatvédelemre vonatkozó uniós, valamint nemzeti jogszabályai alapján fogja végezni.

 
  
MPphoto
 
 

  Mário David (PPE), írásban.(PT) A kábítószer-függőség, különösen annak kábítószer-piaci megnyilvánulása globális veszély és rettenetes akadály, amely ellen annak állandó helyváltoztatása és átalakulása miatt nehéz küzdeni. A Kábítószer és Kábítószer-függőség Európai Megfigyelőközpontja (EMCDDA) nagyon fontos feladatot valósít meg e területen, mivel lehetővé teszi, hogy a különböző tagállamok egy nemzetközi tudás- és információs alapot hozzanak létre. Az információ kulcsfontosságú a kábítószer-piacok és kábítószer-függőség csökkentésére és az ellenük folytatott küzdelemre irányuló stratégiák elemzése és kidolgozása szempontjából. Horvátország 2005 óta kérte, hogy együtt dolgozhasson az EU-val ebben a kulcsfontosságú kérdésben, és most a lisszaboni központú EMCDDA munkájába történő bekapcsolódása révén elérkezett ennek az ideje. A jelentésben Horvátországnak az EMCDDA-val és az EU-val szembeni kötelezettségeinek való megfelelés tekintetében megfogalmazott javaslat nagyon pozitív. Azért szavazok a jelentés mellett, mivel véleményem szerint ez a kapocs Horvátország és az EU között nemcsak a kábítószerek és a kábítószer-függőség jelensége elleni hatékonyabb küzdelemhez fog hozzájárulni, hanem az EU és Horvátország közötti nagyobb szolidaritás létrejöttéhez is, lévén ez utóbbi tagjelölt ország, amely – legalábbis reményeim szerint – hamarosan teljes jogú tagállammá válik.

 
  
MPphoto
 
 

  Anne Delvaux (PPE), írásban.(FR) A Kábítószer és Kábítószer-függőség Európai Megfigyelőközpontjának (EMCDDA) fő feladata a kábítószerekkel és a kábítószer-függőséggel kapcsolatos adatok összegyűjtése és ennek alapján európai szintű, tárgyilagos, megbízható és összehasonlítható információk szerkesztése és közreadása. Az EMCDDA gyakorlatilag nyitott az EU-val közös célokkal rendelkező bármely harmadik ország részvételének fogadására. Horvátország 2005 óta kéri, hogy részt vehessen. Most a Kábítószerek és Kábítószer-függőség Európai Információs Hálózatába is bekapcsolódik.

Meglátásom szerint ez a jelentés azt is jelzi, hogy jobb információcserére van szükség a tagállamok és az európai ügynökségek között és mindenekfelett arra, hogy Horvátország potenciális belépését nyugodtabban készítsék elő, mint a 2004-es és a 2007-es „nagy” bővülést, amikor a kelet- és közép-európai országok csatlakoztak az EU-hoz.

 
  
MPphoto
 
 

  Edite Estrela (S&D), írásban.(PT) Horvátországnak a Kábítószer és Kábítószer-függőség Európai Megfigyelőközpontjának (EMCDDA) munkájában való részvételéről szóló jelentés mellett szavaztam, amit pozitív lépésnek tartok, mivel Horvátország előreláthatólag rövidesen az EU tagja lesz, de főként mivel az illegális kábítószerek fogyasztása és kereskedelme globális jelenségek, amelyek komoly társadalmi-gazdasági és egészségügyi következményekkel járnak.

 
  
MPphoto
 
 

  Diogo Feio (PPE), írásban.(PT) A Kábítószer és Kábítószer-függőség Európai Megfigyelőközpontjának (EMCDDA) célja a kábítószerekkel és a kábítószer-függőséggel kapcsolatos adatok összegyűjtése a kábítószer-fogyasztás tekintetében a lakosság körében végbemenő változások elemzése, továbbá a fogyasztás csökkentését célzó politikák és intézkedések előmozdításának tanulmányozása céljából. Tekintettel arra, hogy az EMCDDA nyitott harmadik országok részvétele előtt, és hogy Horvátország 2005 óta kérelmezi részvételét, és figyelembe véve, hogy ez az ország tranzitország, amelyen keresztül az illegális kábítószerek csempészúton a termelő országokból az ezeket a kábítószereket felvevő országokba jutnak, és hogy az országban jelentős mennyiségeket érintő kábítószer-, különösen kokain-lefogások történnek, úgy vélem, hogy Horvátország részvétele az EMCDDA munkájában fontos lépés. Ezért az EU és a Horvát Köztársaság között e célból létrejött megállapodásnak az EU részéről történő megkötéséről szóló határozat mellett szavazok

 
  
MPphoto
 
 

  José Manuel Fernandes (PPE), írásban.(PT) A Debora Serracchiani által készített és az EU és a Horvát Köztársaság között létrejött megállapodás megkötéséről szóló tanácsi határozatra irányuló javaslaton alapuló ajánlás a Horvátország által a Kábítószer és Kábítószer-függőség Európai Megfigyelőközpontjával (EMCDDA) történő kapcsolat kialakítására irányuló érdeklődéssel kapcsolatos. Mivel Horvátország a kábítószerek EU-ba történő csempészetének egyik fő útvonala, ahol jelentős mennyiségben foglaltak le illegális hallucinogén termékeket – köztük kannabiszt, heroint, kokaint, ecstasyt és amfetaminokat; a horvát kormány elfogadta az ifjúkori kábítószer-fogyasztás megelőzését szolgáló nemzeti programot; az ország kérte az EU-ba történő felvételét; és felvétele 2013-ra várható, támogatom az EU és a Horvát Köztársaság közötti megállapodás megkötését arról, hogy az utóbbi kapcsolatot létesíthet a lisszaboni központú EMCDDA-val.

 
  
MPphoto
 
 

  João Ferreira (GUE/NGL), írásban.(PT) Az illegális kábítószerek termelésének, kereskedelmének és fogyasztásának globális helyzetében bekövetkezett változások aggodalomra adnak okot. A 2009-es jelentésben a Kábítószer és Kábítószer-függőség Európai Megfigyelőközpontja (EMCDDA) megerősítette, hogy az olyan kábítószerekkel kapcsolatosan mint a kokain, a heroin és az új szintetikus kábítószerek a helyzet romlott, és e a tekintetben folyamatosan magas fogyasztási szinteket és folyamatosan emelkedő tendenciát regisztráltak. Számtalan tényező befolyásolja ezt a növekedést, amely számos országban nem választható el a kapitalizmus mélyülő válságától és annak társadalmi hatásaitól. A jelentés az Európai Unió és a Horvát Köztársaság között ez utóbbinak a Kábítószer és Kábítószer-függőség Európai Megfigyelőközpontjának (EMCDDA) munkájában történő részvételéről szóló megállapodás támogatását javasolja.

Függetlenül ennek az országnak az EU-ba történő felvételének folyamatától, annak alakulásától és végeredményétől, javasolt az EMCDDA-ben való részvétele, mivel erőfeszítéseket tesz a kábítószerekhez kapcsolódó bűnözés felkutatására és megbüntetésére. Javasolandó azonban az erőfeszítések jelentős javítása, mivel Horvátország továbbra is az EU-ba irányuló kábítószer-csempészet egyik fő útvonala. Fontos, hogy Horvátországnak az EMCDDA-be történő általunk is támogatott belépése hozzájáruljon a kábítószer-kereskedelem elleni küzdelem felgyorsításához.

 
  
MPphoto
 
 

  Ilda Figueiredo (GUE/NGL), írásban.(PT) A jelentés elfogadása által a Parlament támogatást biztosít az Európai Unió és a Horvát Köztársaság között létrejött, a Horvát Köztársaságnak a Kábítószer és Kábítószer-függőség Európai Megfigyelőközpontjának (EMCDDA) munkájában történő részvételére vonatkozó megállapodás számára.

Horvátországnak az EMCDDA munkájában való részvétele az előadó említése szerint is annak ellenére elfogadható, hogy Horvátország uniós tagállammá válása 2012 második felére vagy 2013 elejére várható, mivel erőfeszítéseket tesz a kábítószerekhez kapcsolódó bűnözés felkutatására és megbüntetésére. Ennek ellenére ezeket az erőfeszítéseket jelentős mértékben javítani kell, mivel Horvátország továbbra is az EU-ba irányuló kábítószer-csempészet egyik fő útvonala.

Tudatában vagyunk annak, hogy az illegális kábítószerek termelésének, kereskedelmének és fogyasztásának globális helyzetében bekövetkezett változások aggodalomra adnak okot. A 2009-es jelentésben az EMCDDA rámutatott, hogy az olyan kábítószerekkel kapcsolatosan mint a kokain, a heroin és az új szintetikus kábítószerek, a helyzet romlott, és e tekintetben folyamatosan magas fogyasztási szinteket és folyamatosan emelkedő tendenciát regisztráltak.

Reméljük, hogy e döntés hozzájárul a kábítószer-kereskedelem elleni küzdelem felgyorsításához.

 
  
MPphoto
 
 

  Monika Flašíková Beňová (S&D), írásban.(SK) Horvátország közrefogja azt a tranzitutat, amelyen az illegális kábítószerek csempészúton a termelő országokból az ezeket a kábítószereket felvevő országokba jutnak. A jelentős és nagy mennyiségeket érintő kokain lefoglalásokra Horvátországban elsősorban a tengeri szállítás területén kerül sor. Az illegális kábítószer-fogyasztás és a kábítószer csempészet az egészséget és a társadalmi stabilitást fenyegető világjelenség. Ezért üdvözlöm Horvátországnak a Kábítószer és Kábítószer-függőség Európai Megfigyelőközpont munkájában, főként a területtel kapcsolatos oktatás és a kábítószerek és más narkotikumok használatának megelőzése céljából történő részvételét.

 
  
MPphoto
 
 

  Lorenzo Fontana (EFD), írásban.(IT) Mivel az Európai Uniónak a volt Jugoszlávia országaival való jövőbeli kapcsolatait tekintve Horvátország fontos partner lesz, és mivel Horvátország a kábítószer-csempészet kulcsfontosságú tranzitterülete, üdvözöljük e tagjelölt ország részvételét Kábítószer és Kábítószer-függőség Európai Megfigyelőközpontjának munkájában. Számunkra lényeges, hogy a területen találkozhassunk és együttműködhessünk Horvátország szakértőivel e szomorú probléma elleni küzdelem céljából, ezért támogatom a javaslatot.

 
  
MPphoto
 
 

  Nathalie Griesbeck (ALDE), írásban.(FR) A dokumentum árnyékelőadójaként egyértelműen az állásfoglalás és a megállapodás mellett szavaztam, amely lehetővé teszi Horvátország számára, hogy részt vegyen a Kábítószer és Kábítószer-függőség Európai Megfigyelőközpontja, valamint a Kábítószerek és Kábítószer-függőség Európai Információs Hálózatának (REITOX) munkájában. Ezért teljes mértékben támogatom Horvátország bekapcsolódását annak érdekében, hogy aktív részt vállaljon az e probléma elleni küzdelemben, amelynek mértéke és pusztító következményei növekednek Európában. A központ által készített statisztika szerint 75 millió európai már kipróbálta a kannabiszt és 14 millió európai legalább egyszer kipróbálta a kokaint. Hangsúlyozni kell azt is, hogy Horvátország továbbra is a kábítószerek EU-ba történő csempészetének egyik fő útvonala. A megállapodás ezért nem csupán lehetőséget ad tényszerű és tárgyilagos információk szerzésére Horvátországtól a kábítószerekre és a kábítószer-fogyasztása, valamint ezek következményeire vonatkozóan, hanem az információk és a jó gyakorlatok kölcsönös cseréje révén Horvátország képes lesz megérteni e jelenség természetét és a legjobb válaszokat adni rá.

 
  
MPphoto
 
 

  Juozas Imbrasas (EFD), írásban.(LT) Támogattam a jelentést, mivel tudomásunk szerint a Kábítószer és Kábítószer-függőség Európai Megfigyelőközpontjának fő feladata a kábítószerekkel és a kábítószer-függőséggel kapcsolatos adatok összegyűjtése és ennek alapján európai szintű, tárgyilagos, megbízható és összehasonlítható információk szerkesztése és közreadása. Az információknak a kábítószer-kereslet és a kereslet csökkentését szolgáló módozatok, valamint általánosabban a kábítószerek piacához kapcsolódó jelenségek elemzéséhez kell alapul szolgálniuk. A rendelkezések kikötik, hogy a Kábítószer és Kábítószer-függőség Európai Megfigyelőközpontjának (EMCDDA) nyitottnak kell lennie arra, hogy olyan harmadik országok, amelyeknek az Unióval és a tagállamokkal közös érdekeik fűződnek a Megfigyelőközpont céljaihoz és munkájához, részt vegyenek a tevékenységében. A Horvát Köztársaság 2005-ben kérte, hogy részt vehessen az EMCDDA tevékenységében. A Horvát Köztársaság részt fog venni a Központ munkájában, eleget fog tenni a rendeletben előírt kötelezettségeknek, bekapcsolódik a Kábítószerek és Kábítószer-függőség Európai Információs Hálózatába (REITOX), az EMCDDA-vel való adatcserét pedig az adatvédelemre vonatkozó uniós, valamint nemzeti jogszabályai alapján fogja végezni. A Horvát Köztársaság ezenkívül pénzügyileg hozzá fog járulni részvételi költségeinek uniós fedezetéhez, a Központ igazgatótanácsának munkájában pedig mindaddig szavazati jog nélkül fog részt venni, míg az Európai Unió tagállamává nem válik. A maga részéről az EMCDDA a Horvát Köztársaságot úgy fogja kezelni, mint bármely államot, egyenlő elbánást biztosítva számára a Kábítószerek és Kábítószer-függőség Európai Információs Hálózatához (REITOX) való kapcsolódás és az alkalmazottakra vonatkozó rendelkezések tekintetében.

 
  
MPphoto
 
 

  Jarosław Kalinowski (PPE), írásban.(PL) A kábítószer-függőség mind a fejlett, mind pedig a fejlődő országok számára komoly gondot jelent. Más országokhoz hasonlóan Horvátországnak is harcolnia kell a kábítószer-függőség ellen, és nagyon szigorú jogszabályokkal rendelkezik e terület vonatkozásában. Megelőzésre irányuló munkát főként iskolákban végeznek, mivel a kábítószer-függőség ezt a korcsoportot veszélyezteti leginkább. Horvátországnak, uniós tagságra jelölt országként kötelessége jogrendszerét hozzáigazítani az uniós tagállamokban hatályos jogi rendszerekhez. Véleményem szerint Horvátország részvétele a Kábítószer és Kábítószer-függőség Európai Megfigyelőközpont munkájában rendkívül fontos, különösen mivel Horvátország tranzitország. Az illegális kábítószerek Horvátországon keresztül csempészúton a termelő országokból az ezeket a kábítószereket felvevő országokba jutnak. A Kábítószer és Kábítószer-függőség Európai Megfigyelőközpontjában való részvétel segíti az Európai Unió rendkívül fontos kábítószer-ellenes politikájának Horvátországban történő bevezetését.

 
  
MPphoto
 
 

  Giovanni La Via (PPE), írásban.(IT) Mai szavazatommal a Horvát Köztársaságnak a Kábítószer és Kábítószer-függőség Európai Megfigyelőközpontja munkájában való részvételére irányuló ajánlást támogattam. A Horvát Köztársaság ténylegesen részt fog venni a Központ kábítószerekre és kábítószer-függőségre vonatkozó európai munkaprogramjában. A Központ fő feladata a kábítószerekkel és a kábítószer-függőséggel kapcsolatos adatok összegyűjtése és ennek alapján európai szintű, tárgyilagos, megbízható és összehasonlítható információk szerkesztése és közreadása. Egyértelmű, hogy a téma nagyon jelentős mind az egészség védelmére gyakorolt erőteljes hatása miatt, mind pedig a kábítószer-piaccal kapcsolatos bűnözői tevékenységek elleni küzdelem szempontjából. Horvátország a kábítószereket a termelő országokból az ezeket felvevő országokba juttató szervezett bűnözés által használt egyik tengeri tranzitút mentén fekszik. Ez a tény számunkra még aggasztóbb, amikor tudatára ébredünk, hogy Horvátország a következő tagjelölt ország, amelyik az Európai Unió tagja lesz. Ezért remélem, hogy Horvátország részvétele a munkaprogramban rendkívül hasznosnak bizonyul majd.

 
  
MPphoto
 
 

  Petru Constantin Luhan (PPE), írásban.(RO) Az Európai Unió és a Horvát Köztársaság között létrejött, a Horvát Köztársaságnak a Kábítószer és Kábítószer-függőség Európai Megfigyelőközpontja (EMCDDA) munkájában történő részvételére vonatkozó megállapodás megkötéséről szóló tanácsi határozat tervezete jelentős, mivel Horvátország az Európába irányuló kábítószer-szállítmányok egyik belépő pontja.

A nem csak Horvátországot, hanem az egész Európai Uniót fenyegetően érintő kábítószer-kereskedelem hatásos kezelése szempontjából fontos, hogy Horvátország becsatlakozzon a Kábítószerek és Kábítószer-függőség Európai Információs Hálózatába (REITOX), valamint hogy aktívan és közvetlenül vegyen részt az EMCDDA-val folyó adatcserében. Az adatok cseréje segíti a kábítószer-kereslet és a másodlagos kábítószer-kereskedelem elemzéséhez szükséges adatbázis létrehozását, ami életfontosságú a megfelelő, tárgyilagos és európai szinten összehasonlítható információ közreadása szempontjából.

 
  
MPphoto
 
 

  David Martin (S&D), írásban. – Üdvözlöm a megállapodást és a Horvát Köztársaság részvételét a Kábítószer és Kábítószer-függőség Európai Megfigyelőközpontjának tevékenységeiben. Az illegális kábítószer-fogyasztás és -kereskedelem az egészséget és a társadalmi stabilitást fenyegető világjelenség. A statisztikák szerint három európai fiatalból egy kipróbált már valamilyen illegális kábítószert, és kábítószer-túladagolás miatt minden órában meghal legalább egy európai polgár. Európai szempontból az is fontos, hogy tényszerű és tárgyilagos adatokkal rendelkezzünk a horvátországi kábítószer fogyasztásra és annak következményeire vonatkozóan, a Horvát Köztársaság pedig ugyanakkor tájékozódhasson a legjobb gyakorlatokról annak érdekében, hogy megértse a kábítószer-probléma természetét és hogy a legmegfelelőbb válaszokat adhassa rá.

 
  
MPphoto
 
 

  Jiří Maštálka (GUE/NGL), írásban.(CS) Az általunk most tárgyalt kábítószerek problémája nagymértékben történelmi probléma. Az illegális kábítószer-kereskedelem képes bármelyik ország határait átlépni, és mindig át is lépte azokat. Véleményem szerint az illegális kábítószer-kereskedelem elleni küzdelemben a nem csupán európai szinten, hanem különösen a globális szinten létrehozott minőségi nemzetközi együttműködés lehetne az egyik módja az ilyen jellegű kereskedelem elleni küzdelem hatékonysága javításának.

Orvosként azt is el szeretném mondani, hogy a kábítószer-függőség rendkívül súlyos és megfordíthatatlan következményekkel járhat az emberi egészségre. Ezért támogatom a hatásos nemzetközi együttműködést a kábítószerekkel vagy prekurzoraikkal folytatott illegális kereskedelem elleni küzdelemben és ugyanakkor szeretném megemlíteni a megelőzés szükségességét.

 
  
MPphoto
 
 

  Clemente Mastella (PPE), írásban.(IT) Az illegális kábítószer-használat és -kereskedelem az egészséget és a társadalmi stabilitást veszélyeztető világproblémák. A Horvát Köztársaság tranzitország, amelyen keresztül az illegális kábítószerek csempészúton a termelő országokból az ezeket a kábítószereket felvevő országokba jutnak. Sőt, az elmúlt tíz évben fokozatosan nőtt a kábítószerrel kapcsolatos halálesetek száma. A rendőrségi szakemberek folyamatos továbbképzése és a szükséges felszereléssel való ellátása ellenére jelentősen javítani szükséges az eredményességet a kábítószerekkel kapcsolatos bűncselekmények felderítése és üldözése terén. Horvátország továbbra is az EU-ba áramló kábítószerek egyik legfőbb útvonala. Kétségkívül támogatjuk, hogy a kormány – a meglévő programok frissítése céljából – elfogadta az ifjúkori kábítószer-fogyasztás megelőzését szolgáló programot. Mindezért jóváhagyjuk a Horvát Köztársaság részvételét a Kábítószer és Kábítószer-függőség Európai Megfigyelőközpontjának (EMCDDA) munkájában. Mivel tagjelölt országról van szó, amely hamarosan csatlakozik az Európai Unióhoz, különösen fontos, hogy a kábítószer-kereskedelmet, a kábítószer-függőséget, valamint ezek gazdasági és társadalmi következményeit illetően kimerítő és tárgyilagos információval lássa el a tagállamokat.

 
  
MPphoto
 
 

  Nuno Melo (PPE), írásban.(PT) A kábítószerek jelentette veszély folyamatos aggodalom forrása az EU egész területén. Minél több ország próbálkozik az ellene vívott harccal, annál nagyobb a siker esélye. Ezért üdvözlendő Horvátország részvétele a Kábítószer és Kábítószer-függőség Európai Megfigyelőközpontjának munkájában. Horvátországnak azonban meg kell erősítenie a területén folyó kábítószer-kereskedelem elleni küzdelmet, mivel az ország továbbra is az EU-ba áramló kábítószerek egyik fő útvonala.

 
  
MPphoto
 
 

  Louis Michel (ALDE), írásban.(FR) A Kábítószer és Kábítószer-függőség Európai Megfigyelőközpontjának (EMCDDA) fő feladata a kábítószerekkel és a kábítószer-függőséggel kapcsolatos adatok összegyűjtése és ennek alapján európai szintű, tárgyilagos, megbízható és összehasonlítható információk szerkesztése és közreadása.

A Horvát Köztársaság ennek megfelelően részt fog venni a központ munkaprogramjában, bekapcsolódik a Kábítószerek és Kábítószer-függőség Európai Információs Hálózatába (REITOX) és adatokat cserél az EMCDDA-val. A Horvát Köztársaság tranzitország, amelyen keresztül a kábítószerek beérkeznek és továbbra is a termelő országokból az EU-ba beérkező kábítószerek egyik legfőbb útvonala.

Ezzel együtt, 2010-ben Horvátország elfogadta a kábítószer-fogyasztás elleni küzdelem cselekvési tervére vonatkozó végrehajtási programot, valamint az ifjúkori kábítószer-fogyasztás megelőzését szolgáló nemzeti programot. Folytatódott továbbá a rendőrségi szakemberek továbbképzése és a szükséges felszereléssel való ellátása.

Az EMCDDA-ben való részvétele és az információcsere révén Horvátország képes lesz a probléma megértésére és a jobb válaszok megadására. Részvétele bátorító jel az Unióba történő közeli belépése tekintetében.

 
  
MPphoto
 
 

  Alexander Mirsky (S&D), írásban. – Mint ismeretes a Központ lényegében közösségi és tagállami szintű politikusokkal dolgozik, ami segítségére van a kábítószer-ellenes stratégiák kidolgozásában és a nagyközönség számára történő információszolgáltatásban. Jelenleg az EU 2009–2012 közötti időszakra szóló cselekvési tervének végrehajtása áll a figyelem középpontjában, amelynek célja az európai együttműködés megerősítése a kábítószer-függőség elfogadhatatlan következményei elleni küzdelemben. Szeretném látni azt, hogy a Központ nemcsak a kábítószer-függőség következményei, hanem annak okai ellen is harcol, és így a problémát még korai stádiumban megoldja. Mellette szavaztam.

 
  
MPphoto
 
 

  Rolandas Paksas (EFD), írásban.(LT) Úgy vélem, hogy a kábítószer-piaccal kapcsolatos jelenségek megelőzésére irányuló szigorú megelőző intézkedéseket alkalmazva nemcsak az Európai Unióban, hanem annak határain túl is lépéseket kell tennünk a kábítószer-fogyasztás és -kereslet csökkentése érdekében. Következésképpen nagyon fontos, hogy a kábítószerekre és a kábítószer-függőségre vonatkozóan pontos adatokat és információkat kapjunk, mivel mindannyiunk egészségét, biztonságát és társadalmi jólétét veszélyeztető globális jelenségről van szó. Támogatom Horvátország részvételét a Kábítószer és Kábítószer-függőség Európai Megfigyelőközpontjának tevékenységeiben. Horvátország célul tűzte ki, hogy az Európai Unió teljes jogú tagjává váljék. Figyelembe kell venni, hogy Horvátország tranzitország, amelyen keresztül nagy mennyiségű kábítószert csempésznek más országokba. Örülök, hogy Horvátország jelentős erőfeszítéseket tesz az illegális kábítószer-csempészet, fogyasztás és kereskedelem ellen. Horvátország azonban továbbra is az EU-ba áramló kábítószerek egyik legfőbb útvonala. Ezért kulcsfontosságú, hogy gyorsan tényszerű és tárgyilagos adatokkal rendelkezzünk a horvátországi kábítószerekre, kábítószer-fogyasztásra és azok következményeire vonatkozóan. Ez ugyanakkor ideális keretet teremt Horvátország számára, hogy tájékozódjon más tagországoknak a kábítószerekkel és a kábítószer-függőséggel kapcsolatos problémákra adott válaszainak legjobb gyakorlataira vonatkozóan.

 
  
MPphoto
 
 

  Maria do Céu Patrão Neves (PPE), írásban.(PT) Üdvözlöm Horvátországnak a Kábítószer és Kábítószer-függőség Európai Megfigyelőközpontjának (EMCDDA) munkájában történő részvételét. Az EMCDDA fő feladata a kábítószerekkel és a kábítószer-függőséggel kapcsolatos adatok összegyűjtése és ennek alapján európai szintű, tárgyilagos, megbízható és összehasonlítható információk szerkesztése és közreadása. Az információknak a kábítószer-kereslet és a kereslet csökkentését szolgáló módozatok, valamint általánosabban a kábítószerek piacához kapcsolódó jelenségek elemzéséhez kell alapul szolgálniuk. Horvátország, mint bizonyos más európai országok is, tranzitország, amelyen keresztül az illegális kábítószerek csempészúton a termelő országokból az ezeket a kábítószereket felvevő országokba jutnak. A jelentős és nagy mennyiséget érintő kokainlefogásokra Horvátországban elsősorban a tengeri szállítás területén kerül sor. A jelentés elfogadásával Horvátország megkezdheti az EMCDDA munkaprogramjában való részvételét és az EMCDDA-vel való adatcserét pedig az adatvédelemre vonatkozó uniós, valamint nemzeti jogszabályai alapján fogja végezni. A megállapodás rögzíti, hogy Horvátország pénzügyileg hozzá fog járulni részvétele költségeinek uniós fedezetéhez.

 
  
MPphoto
 
 

  Aldo Patriciello (PPE), írásban.(IT) A Kábítószer és Kábítószer-függőség Európai Megfigyelőközpontját (EMCDDA) 1993-ban hozták létre, fő feladata a kábítószerekkel és a kábítószer-függőséggel kapcsolatos adatok összegyűjtése és ennek alapján európai szintű, tárgyilagos, megbízható és összehasonlítható információk szerkesztése és közreadása. A Központ által szolgáltatott információknak az EU-ba érkező kábítószerek iránti kereslet és a kábítószer-piachoz kapcsolódó összes jelenség elemzéséhez kell alapul szolgálniuk annak érdekében, hogy ki lehessen dolgozni az e problémák elleni küzdelem legjobb módozatait. A Központ nyitott arra, hogy olyan harmadik országok, amelyeknek az Unióval és a tagállamokkal közös érdekeik fűződnek a Megfigyelőközpont céljaihoz és munkájához részt vegyenek a tevékenységében. Horvátország 2005-ben kérte, hogy részt vehessen a Központ tevékenységében, és 2006-ban a Tanács felhatalmazta a Bizottságot, hogy kezdjen tárgyalásokat a Horvát Köztársasággal. A tárgyalások 2009 júliusában a megállapodás aláírásával pozitívan lezárultak.

A Lisszaboni Szerződésre figyelemmel 2009 decemberében sor került a megállapodás felülvizsgálatára. Hangsúlyozandó, hogy Horvátország már most is részt vesz a Kábítószer-függőség Európai Információs Hálózatának (REITOX) tevékenységében. A fenti okokból, és a nem uniós országokkal való együttműködés további javítása érdekében, mellette szavaztam.

 
  
MPphoto
 
 

  Fiorello Provera (EFD), írásban.(IT) Horvátország 2005-ben kérte, hogy részt vehessen a Kábítószer és Kábítószer-függőség Európai Megfigyelőközpontjának tevékenységében. Mivel ez az ország az Európai Unióba áramló kábítószerek egyik legfőbb csempészeti útvonala, fontosnak tartom, hogy tényszerű és tárgyilagos információkat kapjunk Horvátországból e problémákra vonatkozóan. Ezért az előadó álláspontját teljes mértékben elfogadhatónak tartom és a jelentést támogatom.

 
  
MPphoto
 
 

  Paulo Rangel (PPE), írásban.(PT) A Horvát Köztársaság kérte, hogy részt vehessen az 1993-ban lisszaboni központtal létrehozott Kábítószer és Kábítószer-függőség Európai Megfigyelőközpontjának (EMCDDA) tevékenységeiben. Az ország különlegesen érdekelt a kábítószer-kereskedelem elleni küzdelemben, mivel lévén e termékeknek az Unióba történő csempészésének egyik útvonala, belpolitikai problémákkal is szembe kell néznie. A kábítószer-függőség és -kereskedelem elleni küzdelme terén Horvátország intézkedéseket léptetett életbe a kérdés nemzeti szinten történő kezelésére mind a kábítószer-fogyasztás megelőzése, mind a kábítószerekhez kapcsolódó bűnözés elleni nyomozási tevékenység támogatása terén. Ezért Horvátországnak az EMCDDA-hez történő csatlakozása közös érdek. Horvátország azonban még nem tagállam, ezért meg kell határozni helyzetét az EMCDDA keretében: részvételi jogait és a rá háruló felelősségeket.

 
  
MPphoto
 
 

  Raül Romeva i Rueda (Verts/ALE), írásban. – 2006-ban támogattuk az EMCDDA mandátumát. Sajátos helyzetét tekintve, Horvátország tranzitország, amelyen keresztül az illegális kábítószerek csempészúton a termelő országokból az ezeket a kábítószereket felvevő országokba jutnak. Jelentős és nagy mennyiségeket érintő kokain-lefoglalásokra Horvátországban elsősorban a tengeri szállítás területén kerül sor. A halálesetek többsége (77,1%) ópiumszármazékokkal volt kapcsolatos. 2008-ban a kábítószerekkel kapcsolatos és nyilvántartása vett bűncselekmények száma 2009-ben összesen 7 168 volt. 2009-ben összesen 7 934 személyt kezeltek az ország kábítószer-elvonó intézményeiben. A lefogások száma az előző évhez képest a heroin kivételével valamennyi kábítószer esetében csökkenést mutat, és általában véve is előrehaladás történt a kábítószer-fogyasztás elleni küzdelemben. Horvátország kábítószer-ellenes jogszabályai általában az uniós tagállamok megfelelő jogszabályaihoz hasonlók.

Azonban az előadó rávilágít, hogy 2010-től minden gyógyászati intézmény köteles adatokat szolgáltatni a kábítószerekkel foglalkozó hivatal számára a kezelt betegekről. Jó lenne több információt kapni e kötelezettség hatókörét illetően. Ez a kérdés azonban a nemzeti jogalkotás kérdése és nem a megállapodásé.

 
  
MPphoto
 
 

  Licia Ronzulli (PPE), írásban.(IT) Az ajánlás mellett szavaztam, mivel úgy vélem, hogy az európai polgárok egészsége és társadalmi stabilitása olyan prioritás, amelyet az illegális kábítószer-fogyasztás és -kereskedelem elleni küzdelem során figyelembe kell venni. Horvátország az EU-ba áramló kábítószer-csempészet egyik fő útvonala. Horvátország részvétele a Kábítószer és Kábítószer-függőség Európai Megfigyelőközpontjának munkaprogramjában tényszerű és tárgyilagos információt biztosít az Európai Unió számára a horvátországi kábítószer-kereskedelemre és -fogyasztásra vonatkozóan, és lehetővé teszi Horvátország számára, hogy megérthesse a kábítószer-problémák jelentőségét és azok kezelésére a legjobb gyakorlatokat alkalmazhassa. Ezen túlmenően, részvételének megfelelő jogi alapját a Központ létrehozásáról szóló 1920/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 21. cikke fekteti le azáltal, hogy megnyitja a Központ kapuit a céljaiban és érdekeiben osztozó harmadik országok előtt.

 
  
MPphoto
 
 

  Catherine Stihler (S&D), írásban. – Üdvözlöm a jelentést, amely Horvátországot bevonja az Európai Unióban a kábítószerek ellen folytatott küzdelembe.

 
  
MPphoto
 
 

  Michèle Striffler (PPE), írásban.(FR) A Kábítószer és Kábítószer-függőség Európai Megfigyelőközpontjának célja a kábítószer-problémával kapcsolatos adatok (kereskedelem, piac, használat) összegyűjtése és azoknak a tagállamokban történő terjesztése elemzésük és a problémára adandó jobb válasz megtalálása érdekében. Ezért teljes mértékben támogatom Horvátország részvételét a Központ munkájában annak érdekében, hogy aktív szerepet játszhasson az e probléma ellen folyó küzdelemben, amelynek mértéke és pusztító hatásai vészesen növekednek Európában.

 
  
MPphoto
 
 

  Angelika Werthmann (NI), írásban.(DE) Az Európai Unió és a Horvát Köztársaság közötti megállapodás – a kábítószerekkel és a kábítószer-függőséggel kapcsolatos adatok és tapasztalat megosztása révén, és annak fényében, hogy kábítószer-túladagolás miatt minden órában meghal egy uniós polgár – a kábítószer-kereskedelem és -fogyasztás csökkentésének és megelőzésének hatékony eszközét képviseli az EU és Horvátország számára. Figyelembe kell venni azt is, hogy Horvátország 2012-ben vagy 2013-ban belép az Unióba, és hogy ezáltal az ország, földrajzi fekvése miatt, jó átrakodási ponttá válik a kábítószer-kereskedők számára.

 
  
  

Jelentés: Sophie Auconie (A7-0077/2011)

 
  
MPphoto
 
 

  Elena Băsescu (PPE), írásban.(RO) Auconie képviselő asszony jelentése mellett szavaztam. Üdvözlöm az alkalmazás hatályának az eurókészpénz határon átnyúló közúti szállítására való kiterjesztésére irányuló javaslatot. A közös valutát bevezetni készülő tagállamok területét fel kell venni a készpénzszállítási rendszerbe. Lehetővé kell tenni, hogy a cégek az euróövezeten belül a legjobb árat ajánló pénzszállító céggel szerződjenek, abban az esetben is, ha az adott cég másik tagállamban található. Ez megkönnyíti majd a hozzáférést a készpénz összegyűjtésének és szállításának, valamint a készpénzzel kapcsolatos szolgáltatásoknak a leghatékonyabb csatornáihoz. Az euró bevezetése előtti időszakban egyre több, euróval foglalkozó pénzszállító vállalkozásra lesz szükség. Ráadásul jó néhány, az euróövezetben fekvő ország írt alá vagy kíván aláírni a bankjegyek és pénzérmék külföldön történő gyártására vonatkozó megállapodást.

 
  
MPphoto
 
 

  Slavi Binev (NI), írásban.(BG) Támogatom az eurókészpénz euróövezethez tartozó tagállamok közötti, határon átnyúló, üzletszerű közúti szállításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendelet hatályának kiterjesztéséről szóló tanácsi rendelettervezetről szóló jelentést. Ennek az oka az, hogy jó ötlet az eurókészpénz euróövezethez tartozó tagállamok közötti, határon átnyúló közúti szállításáról szóló rendelettervezet hatályába felvenni az euró bevezetésére készülő tagállamokat, mivel az átállás közeledtével általában fokozottabban szükség van az eurókészpénz határon átnyúló szállítására.

 
  
MPphoto
 
 

  Maria Da Graça Carvalho (PPE), írásban.(PT) Egyetértek az eurókészpénz euróövezethez tartozó tagállamok közötti, határon átnyúló, üzletszerű közúti szállításáról szóló rendelettervezet hatályának az euró bevezetésére készülő tagállamok területére való kiterjesztésével.

 
  
MPphoto
 
 

  Anne Delvaux (PPE), írásban.(FR) Az előttünk fekvő javaslat célja az eurókészpénz euróövezethez tartozó tagállamok közötti, határon átnyúló közúti szállításáról szóló rendelettervezet (a fő javaslat) hatályának kiterjesztése az euró bevezetésére készülő tagállamok területére, mivel az átállás közeledtével általában fokozottabban szükség van az eurókészpénz határon átnyúló szállítására. Üdvözlöm a hatály kiterjesztését (habár meg kell jegyeznem, hogy ebben az esetben a jogalap az EUMSZ 352. cikke, ami azt jelenti, hogy a Parlament csupán jóváhagyási hatáskörrel rendelkezik).

 
  
MPphoto
 
 

  Edite Estrela (S&D), írásban.(PT) Az ajánlás mellett szavaztam, mert úgy gondolom, hogy a rendelet hatályát ki kell terjeszteni minden olyan tagállamra, amely az euróhoz való csatlakozásra készül. Ez a döntés hozzájárul majd a harmonikusabb átmenethez az euró bevezetésekor, és megfelelően kezeli az átállás közeledtével az euró határokon átnyúló szállítása iránt jelentkező megnövekedett igényt.

 
  
MPphoto
 
 

  Diogo Feio (PPE), írásban.(PT) Egyetértek az előadóval az eurókészpénz euróövezethez tartozó tagállamok közötti, határon átnyúló, üzletszerű szállításáról szóló rendelet hatályának az euró bevezetésére készülő tagállamok területére való kiterjesztéséről szóló eredeti jelentését követő második jelentésével.

 
  
MPphoto
 
 

  Monika Flašíková Beňová (S&D), írásban.(SK) A rendelkezés célja a jogszabályi korlátozások egyszerűsítése az euróbankjegyek és -érmék a tagállamok közötti könnyebb szállítása és az euróövezeten belüli magas szintű profizmus és biztonság biztosítása érdekében. A rendelet hatályának kiterjesztése helyes, mivel a tagállamoknak az euróövezetben való belépése előtt nagyobb az igény az eurókészpénz szállítására.

 
  
MPphoto
 
 

  David Martin (S&D), írásban. – Megszavaztam a jelentést, amelynek célja az eurókészpénz euróövezethez tartozó tagállamok közötti, határon átnyúló közúti szállításáról szóló rendelettervezet (a fő javaslat) hatályának kiterjesztése az euró bevezetésére készülő tagállamok területére, mivel általában a bevezetés előtt nagyobb igény van az eurókészpénz szállítására.

 
  
MPphoto
 
 

  Rolandas Paksas (EFD), írásban.(LT) Helyesnek tartom az eurókészpénz euróövezethez tartozó tagállamok közötti, határon átnyúló közúti szállításáról szóló rendelet hatályának kiterjesztését az euró bevezetésére készülő tagállamok területére. Megjegyezném, hogy a valutaváltásra készülő országokban egyre komolyabb igény mutatkozik az eurókészpénz-szállítási szolgáltatásokra. Javítani kell tehát a szállítási szolgáltatások minőségét, előnyös feltételeket teremtve ahhoz, hogy a készpénzszállító vállalkozások gyors és hatékony szolgáltatásokat nyújthassanak. Ráadásul a szállított javak jellege és értéke miatt nagyon fontos, hogy a készpénz biztonságosan eljusson a címzetthez.

 
  
MPphoto
 
 

  Aldo Patriciello (PPE), írásban.(IT) Az euróbankjegyek és -érmék valódi páneurópai fizetőeszközök, mivel 16 tagállam tartozik az euróövezethez. Tekintettel arra, hogy előfordul, hogy az egyes országok nemzeti jogszabályai nem összeegyeztethetőek, a készpénzszállítással üzletszerűen foglalkozó vállalkozások nehezen tudnak az euróövezethez tartozó országok között eurókészpénzt szállítani, így aztán jelenleg az ilyen szállítások igen korlátozottak. Ennek eredményeként a határokon átnyúló közúti eurókészpénz-szállítások iránti igény számottevően nőtt.

Az új rendelettervezet az eurókészpénz euróövezethez tartozó tagállamok közötti, határon átnyúló közúti szállításáról szóló rendelet hatályának az euró bevezetésére készülő tagállamok területére való kiterjesztését célozza. A fő javaslat az euróövezethez tartozó tagállamok közötti, határon átnyúló közúti szállításról szóló rendelet hatályának kiterjesztéséről szól, nem megfeledkezve arról, hogy az új tagállamokban az euró nemzeti valutaként való bevezetésére való átállás közeledtével általában fokozottabban szükség van az eurókészpénz határon átnyúló szállítására. Ezért, és a kérdés világos szabályozásának biztosítása érdekében a szóban forgó rendelet mellett szavaztam.

 
  
MPphoto
 
 

  Licia Ronzulli (PPE), írásban.(IT) Az ajánlás mellett szavaztam, mert úgy gondolom, hogy az eurókészpénz euróövezethez tartozó tagállamok közötti üzletszerű, határon átnyúló közúti szállításáról szóló rendelet hatályát ki kell terjeszteni a közös valuta bevezetésére készülő tagállamok területére. Az ilyen országokban a közös valuta bevezetésének közeledtével általában fokozottabban szükség van az eurókészpénzre annak érdekében, hogy gyorsan és teljes mértékben részt vehessenek az uniós kereskedelemben.

 
  
MPphoto
 
 

  Catherine Stihler (S&D), írásban. – Üdvözlöm a jelentést, amelynek rendelkezései lehetővé teszik, hogy az igények kielégítésére nagyobb mennyiségű eurókészpénz utazhasson az euró bevezetésére készülő országokba. Támogattam a jelentést, mert javítja az eurókészpénzt szállítók biztonságát és képzését.

 
  
MPphoto
 
 

  Niki Tzavela (EFD), írásban.(EL) Az eurókészpénz euróövezethez tartozó tagállamok közötti, határon átnyúló, üzletszerű szállításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendelet hatályának kiterjesztéséről szóló tanácsi rendelettervezet mellett szavaztam. Azért szavaztam igennel, mert úgy gondolom, hogy a rendelet hatályának kiterjesztése szükséges, és meg fogja oldani a szállításért felelős személyzet biztonságával kapcsolatos problémákat.

 
  
  

Jelentés: Silvia-Adriana Ţicău (A7-0084/2011)

 
  
MPphoto
 
 

  Luís Paulo Alves (S&D), írásban.(PT) A jelentés mellett szavazok, figyelembe véve azt, hogy a műholdas navigációs rendszereknél biztosítani kell a különböző rendszerek interoperabilitását. A Bizottságnak a maga részéről garantálnia kell a megfelelő finanszírozást. Azt is szeretném megjegyezni, hogy a Bizottság cselekvési tervében szereplő 15 elemből kilencet azonnal végre kell hajtani.

 
  
MPphoto
 
 

  Sophie Auconie (PPE), írásban.(FR) Ţicău képviselő asszonynak a globális navigációs műholdrendszerek közlekedési alkalmazásairól szóló jelentése mellett szavaztam. Támogatom a GNSS funkciók alkalmazását a különböző közlekedési eszközökön, valamint a területhez kapcsolódó kutatások és finanszírozás megfelelő végrehajtását is.

 
  
MPphoto
 
 

  Zigmantas Balčytis (S&D), írásban.(LT) A jelentés mellett szavaztam. 2010. június 14-én a Bizottság közzétette a globális navigációs műholdrendszerről (GNSS) szóló intézkedési tervét, amely 24 konkrét intézkedési ajánlást tartalmazott. Az intézkedési tervet a globális műholdas navigációs rendszerek általános kiépítettségének, konkrétan pedig az EGNOS (európai geostacionárius navigációs lefedési szolgáltatás) fejlesztésének és alkalmazásának figyelembevételével dolgozták ki. Az EU azért indította el az EGNOS-projektet (és a Galileót), hogy a polgári alkalmazás tekintetében garantált jeleket szolgáltasson, valamint hogy biztosítsa azt, hogy az európai ipar minden szinten versenyezhessen ezen a növekvő, stratégiai fontosságú piacon. Európa jelenlegi, 25%-os piaci részesedése elmarad a várakozásoktól. Az EGNOS – amely tízszer pontosabb, mint a GPS – több lehetőséget ad majd, amikor a Galileo 2013-ban beindul. A Bizottság van a legjobb helyzetben az intézkedési terv olyan módon való végrehajtásának koordinálásához, hogy elkerülhetők legyenek tagállami szinten az egymást átfedő intézkedések, valamint a GNSS-alkalmazások hatálya alá tartozó uniós politikai területek sokféleségében az általános előrehaladás biztosításához. Figyelembe véve az óriási pozitív gazdasági hatást, amelyet az EGNOS teljes kifejlesztése és alkalmazása esetén a tágabb értelemben vett európai gazdaságra gyakorolni fog, a Bizottságnak egyértelmű prioritásokat kellene meghatároznia ezen a területen, ideértve az EGNOS-nak az egész EU területén való működését és a kapcsolódó kutatásokba és technológiai fejlesztésbe való megfelelő beruházásokat.

 
  
MPphoto
 
 

  Adam Bielan (ECR), írásban.(PL) A műholdas navigációs rendszereknek az elmúlt években zajlott dinamikus fejlődése részben a technológiai fejlődés, részben a piaci igények eredménye. Ezek a rendszerek ma mindenhol, minden közlekedési eszköztípuson használatosak. Az ágazat folyamatos terjeszkedésének köszönhetően az európai rendszerek értéke a becslések szerint 2025-re eléri a 230 milliárd eurót. Az EU EGNOS és Galileo projektjei e szolgáltatási ágazat minden területén hozzájárulhatnak a versenyképességhez, mert lényegesen jobbak és pontosabbak, mint a GPS rendszer, valamint azzal kompatibilisek is. Sajnos az Uniótól keletre és délre fekvő országokat még mindig nem fedi le az EGNOS-rendszer. Hatókörének kiterjesztése ezért létfontosságúnak tűnik további fejlődése szempontjából. Az egyelőre nem világos, hogy a Galileo-rendszer fenntartását hogyan finanszíroznák. A költség a becslések szerint kb. évi 800 millió euró. Ennek fényében a jelentés szavazásánál tartózkodtam.

 
  
MPphoto
 
 

  Slavi Binev (NI), írásban. – (BG) Támogatom a globális navigációs műholdrendszerek közlekedési alkalmazásairól – a rövid és középtávú uniós politikáról szóló jelentést, mivel a navigációs rendszerek piaca hatalmas. A javaslat segít majd elkerülni tagállami szinten az egymást átfedő intézkedéseket és segít majd biztosítani a szektorhoz tartozó uniós politikai területek sokféleségében az általános előrehaladást. Összességében az európai navigációs rendszer (ami tízszer pontosabb, mint a GPS) nagymértékben hozzájárul majd a közúti közlekedés biztonsági és környezetvédelmi célkitűzéseihez és a forgalom szabadabb áramlásához, mivel a közúti díjszedéshez is alkalmazható.

 
  
MPphoto
 
 

  Mara Bizzotto (EFD), írásban.(IT) Óvatosan közelítettem meg a kérdést, és tartózkodtam a Ţicău-jelentés szavazásánál. Habár a globális navigációs műholdrendszerek intézkedési terve, a polgári alkalmazás tekintetében garantált jelek szolgáltatása és annak biztosítása, hogy az európai ipar minden szinten lehetőséggel rendelkezzen arra, hogy ezen a növekvő piacon versenyezzen, stratégiainak is tekinthető, a jelentés sok fontos kérdéssel nem foglalkozik. Ezek közé tartoznak a lehetséges adatvédelmi kockázatok, és különösen a Galileo 800 millió euróra becsült éves fenntartási költségének finanszírozásával kapcsolatos bizonytalanság. Az európai gazdaság szempontjából oly fontos és oly ambiciózus projekt pénzügyi fenntarthatóságával kapcsolatos kételyek miatt óvatos, objektív megközelítésre van szükség.

 
  
MPphoto
 
 

  Philippe Boulland (PPE), írásban.(FR) Az Európai Parlament 2011. június 7-i állásfoglalásának célja az, hogy az Európai Bizottságot arra biztassa, hogy tegyen célzott lépéseket a globális navigációs műholdrendszerek fejlesztésének előmozdítására. Az európai GNSS (globális navigációs műholdrendszer) és Galileo projektek az Egyesült Államok GPS rendszerének közvetlen vetélytársai. Ezek a projektek mostantól megkönnyítik majd a mindennapi életet. Hozzáadott értéket jelentenek nem csak az ipar számára, hanem az európai közlekedés számára is, ezért teljes mértékben támogatom őket. Sok közvetett hatásuk is lesz: a polgári repülés légiirányítási rendszerei biztonságosabbak lesznek, a közúti közlekedésben a rendszer megkönnyíti majd a díjak beszedését, és a vészhívások műholdas követésével és a közúti szállítás nyomon követésével javítja majd a biztonságot. Ennek az európai szolgáltatásnak a létrehozásával minden terület fejlődik majd. Az állásfoglalás mellett szavaztam annak érdekében, hogy nyomást gyakoroljunk az európai és nemzeti hatóságokra és azért, hogy megakadályozzuk a késlekedést, amely minden további nappal végtelen lehetőségektől fosztja meg Európát.

 
  
MPphoto
 
 

  Jan Březina (PPE), írásban.(CS) A globális navigációs műholdrendszerről (GNSS) szóló intézkedési terv vázolja az ahhoz szükséges lépéseket, hogy a GNSS túllépjen a fordulóponton és garantáltan sikeres projekt legyen. Fontos, hogy a terv ne vesszen el a túl sok kezdeményezésben, ne ragadjon le az egyszerű konzultációknál, és 2013-ra ténylegesen megvalósuljon. Az európai geostacionárius navigációs lefedési szolgáltatás (EGNOS) rendszernek az egész Európai Uniót le kell fednie, és ki kellene terjeszteni Észak- Kelet- és Délkelet-Európára is. Annak érdekében, hogy a közlekedési felhasználásra teljes mértékben alkalmazható legyen, nem csak az egész Uniót, hanem legközelebbi szomszédainkat is le kellene fednie. A polgári repülés területén támogatni kellene a rendszer fejlesztését és az EGNOS landolási manőverekhez történő alkalmazását. Ez az egységes európai égbolt valódi létrehozásának stratégiai előfeltétele. Komoly lehetőségek rejlenek az EGNOS-ban és a GNSS-ben a biztonság, a környezetvédelem és a közúti közlekedés problémamentes működése terén is, hiszen útdíjak szedésére is felhasználhatók.

 
  
MPphoto
 
 

  Maria Da Graça Carvalho (PPE), írásban.(PT) A globális navigációs műholdrendszerek közlekedési alkalmazásaival kapcsolatos politika mellett szavazok, mert véleményem szerint ez hozzájárul majd a közlekedés és a logisztika jobb irányításához, valamint a felügyeleti rendszerekhez is. Az ágazat globális piacának értéke nagy, és a következő években tovább fog növekedni. Ezt figyelembe véve szeretném kiemelni az európai iparág versenyképességéhez szükséges feltételek megteremtésének fontosságát.

 
  
MPphoto
 
 

  Christine De Veyrac (PPE), írásban.(FR) A jelenlegi becslések szerint a globális navigációs műholdrendszerek a következő 20 évben 55–63 milliárd eurót hoznak majd az európai gazdaságnak. Ezek az alkalmazások, amelyek jelenleg javarészt az USA GPS rendszerén alapulnak, az EU teljes GDP-jének körülbelül 6%-át teszik ki.

Ennek fényében Ţicău asszony saját kezdeményezésű jelentése mellett szavaztam, amely felszólítja a Bizottságot, hogy biztosítson megfelelő finanszírozást az európai globális műholdas navigációs műholdrendszerre, az EGNOS-ra és a Galileóra épülő alkalmazások fejlesztéséhez. A kkv-k finanszírozáshoz való hozzáférését különösen bátorítani kellene az ezen európai rendszerekre alapuló innováció előmozdítása érdekében.

 
  
MPphoto
 
 

  Edite Estrela (S&D), írásban.(PT) A jelentés mellett szavaztam, mert úgy gondolom, hogy a globális navigációs műholdrendszerekről (GNSS) szóló javasolt intézkedési terv végrehajtása hozzájárul majd a hatékonyabb, biztonságosabb, fokozottabban környezetbarát és gazdaságosabb közlekedési módokat alkalmazó közlekedési hálózat kialakításához.

 
  
MPphoto
 
 

  Diogo Feio (PPE), írásban.(PT) A globális navigációs rendszerek a közlekedési ágazatban a mindennapi élet részei, és egyre nagyobb lesz a jelentőségük, hiszen a világ egyre inkább egy hálózat részeként működik, ahol létfontosságú a kereskedelem és a gyors kommunikáció. Az ilyen rendszerek kereskedelmi előnye és értéke egyértelmű, és Európa érthető módon érdeklődik a lehető legtöbb ilyen rendszer bevezetése iránt, és aziránt, hogy ezek működéséhez ne kelljen harmadik felekre hagyatkoznia. A Bizottság által beterjesztett intézkedési terv jó javaslatokat tesz az EU ilyen kérdésekkel kapcsolatos jövőbeli megközelítésével kapcsolatban, és lehetővé teszi a kérdés megalapozottabb és kiegyensúlyozottabb tárgyalását. E rendszerek finanszírozását a pazarlás elkerülése érdekében különösen szigorúan kell kezelni, és a támogatás és a partnerek megnyeréséhez ötletes megközelítésre van szükség. Remélem, hogy az Unió a gazdaság megerősítése, a foglalkoztatottság növelése és a közlekedésbiztonság javítása érdekében képes lesz független globális navigációs rendszereket kiépíteni, és teljes mértékben kiaknázza az ezekben rejlő lehetőségeket.

 
  
MPphoto
 
 

  José Manuel Fernandes (PPE), írásban.(PT) A Ţicău asszony által a Bizottság globális navigációs műholdrendszerről (GNSS) szóló intézkedési tervének 2010. június 14-i közzétételét követően összeállított jelentés az EU műholdas navigációs rendszereinek közlekedési alkalmazásairól szól. A szektor 2000, azaz az első globális helymeghatározó rendszer (GPS) beindítása óta exponenciális növekedést mutatott: a becsült piaci értéke 2008-ban 124 milliárd EUR volt, 2025-ben pedig körülbelül 230 milliárd EUR lesz. Az EU nem engedheti meg magának, hogy lemaradjon a műholdas navigációs technológiában, ezért kifejlesztette az európai geostacionárius navigációs lefedési szolgáltatást (EGNOS), a Galileo-rendszer elődjét, amely a remények szerint 2013-ra beindul, és tízszer pontosabb lesz a GPS-nél. A várakozások szerint a pontossága a közeljövőben eléri a 45 centimétert. Szeretnék gratulálni az előadónak és üdvözlöm a jelentés elfogadását. Én igennel szavaztam, mert a jelentés lehetővé teszi majd, hogy az EU növelje piaci részesedését és javítsa Európa versenyképességét ezen a stratégiai jelentőségű növekvő piacon.

 
  
MPphoto
 
 

  João Ferreira (GUE/NGL), írásban.(PT) A globális navigációs műholdrendszerek (GNSS) fontos és rendkívül hasznos funkciókat tölthetnek be a közlekedés minden területén. Egyebek mellett a közlekedést biztonságosabbá, fokozottabban környezetbaráttá és gazdaságosabbá tehetik. A GNSS-ek alapvető szerepet töltenek majd be az úgynevezett intelligens közlekedési rendszerek használatának támogatásában és elősegítésében. Az előadó ezeket a kérdéseket elemzi. Más technológiákhoz hasonlóan azonban a GNSS-alkalmazások gyakorlati eredményei is elválaszthatatlanok a gazdasági és társadalmi környezettől, és az általuk szolgált funkcióktól és célkitűzésektől. Általánosságban is ez a helyzet, de ebben az ágazatban különösen. Ezért nem is meglepő, hogy a tervezett rendszer segítene például az egységes európai égbolt megvalósításában is; a jelentésnek ettől az aspektusától elhatárolódunk. Egyetértünk egy, a közszolgáltatások fejlesztését, modernizációját és diverzifikálását segítő GNSS létrehozásával, különösen a közlekedés terén. A GNSS lehetséges alkalmazásainak minden dimenzióját meg kell vizsgálni. Ennek fényében kérdésesnek találjuk e programoknak az EU és az Egyesült Államok között feltételezett versenyben való alkalmazásának korlátait a rendszerek funkcionalitása és hatásossága terén.

 
  
MPphoto
 
 

  Ilda Figueiredo (GUE/NGL), írásban.(PT) A globális navigációs műholdrendszerek (GNSS) fontos és rendkívül hasznos funkciókat tölthetnek be a közlekedés minden területén. Egyebek mellett a közlekedést biztonságosabbá, fokozottabban környezetbaráttá és gazdaságosabbá tehetik. E rendszerek alapvető szerepet tölthetnek majd be az úgynevezett intelligens közlekedési rendszerek használatának támogatásában és elősegítésében is. Más technológiákhoz hasonlóan azonban a GNSS-alkalmazások gyakorlati eredményei is elválaszthatatlanok a gazdasági és társadalmi környezettől, és az általuk szolgált funkcióktól és célkitűzésektől. Ezért nem is meglepő, hogy a tervezett rendszer segítene például az egységes európai égbolt megvalósításában is; a jelentésnek ettől az aspektusától elhatárolódunk.

Egyetértünk egy a közszolgáltatások fejlesztését, modernizációját és diverzifikálását segítő GNSS létrehozásával, különösen a közlekedés terén.

Azonban a rendszer lehetséges alkalmazásainak minden dimenzióját meg kell vizsgálni. Ennek fényében kérdésesnek találjuk e programoknak az EU és az Egyesült Államok között feltételezett versenyben való alkalmazásának korlátait a rendszerek funkcionalitása és hatásossága terén.

 
  
MPphoto
 
 

  Monika Flašíková Beňová (S&D), írásban.(SK) 2010 júniusában a Bizottság nyilvánosságra hozta a globális navigációs műholdrendszer (GNSS) alkalmazásairól szóló intézkedési tervét, amely 24 konkrét intézkedési ajánlást tartalmaz. Az intézkedési terv olyan időszakban született, amikor a globális műholdas navigációs rendszerek kiépítése, konkrétan pedig az EGNOS (európai geostacionárius navigációs lefedési szolgáltatás) kiépítése folyamatban volt. A műholdas navigációs rendszerek célja a különböző rendszerek együttműködésének biztosítása, és a személy- és teherszállításban is alkalmazhatóak. Véleményem szerint a Bizottságnak meg kellene tennie az intézkedési terv végrehajtásának koordinációjához és a GNSS-alkalmazásokhoz kötődő uniós szakpolitikai területek előrehaladásának biztosításához szükséges lépéseket.

 
  
MPphoto
 
 

  Lorenzo Fontana (EFD), írásban.(IT) Egyetértünk ugyan Ţicău képviselő asszony javaslatának bizonyos elemeivel, de jó néhány másikkal kapcsolatban fenntartásaink vannak. Ezek közé tartozik a Galileo 800 millió euróra becsült éves fenntartási költségének finanszírozása a működés beindítása után; a globális navigációs műholdrendszer-alkalmazások és -szolgáltatások használatához kapcsolódó adatvédelmi kockázatok, és az ahhoz sürgősen szükséges további finanszírozás, hogy az európai geostacionárius navigációs lefedési szolgáltatáshoz (EGNOS) és a Galileóhoz kapcsolódó tevékenységek hamarosan sikeresek legyenek. Ezért a javaslat nem elvetendő, de nem tudom teljes mértékben támogatni.

 
  
MPphoto
 
 

  Nathalie Griesbeck (ALDE), írásban.(FR) A jelentés elfogadása fontos előrehaladás, mivel lerakja a globális műholdas navigációs rendszerek általános alkalmazásának és konkrétan az EGNOS kifejlesztésének alapjait, amely megkönnyíti a Galileo-rendszer kiépítését. Azért is szavaztam igennel, mert a dokumentum lehetőséget nyújt majd arra, hogy olyan konkrét intézkedéseket tegyünk, amelyek megkönnyítik majd az európai közlekedés fejlesztését, nagy hatással lesznek a biztonságra és a környezetvédelemre és a közúti közlekedésben elősegítik a forgalom szabadabb áramlását.

 
  
MPphoto
 
 

  Juozas Imbrasas (EFD), írásban.(LT) Támogattam a jelentést, mert 2010. június 14-én a Bizottság nyilvánosságra hozta a globális navigációs műholdrendszerről (GNSS) szóló intézkedési tervét, amely 24 konkrét intézkedési ajánlást tartalmaz. Az intézkedési tervet a globális műholdas navigációs rendszerek általános kiépítettségének, konkrétan pedig az EGNOS (európai geostacionárius navigációs lefedési szolgáltatás) fejlesztésének és alkalmazásának figyelembevételével dolgozták ki. Az EGNOS a Galileo-rendszer előfutára. A GNSS-ek az intelligens közlekedési rendszerek (IKR) kifejlesztése szempontjából jelentősek, mert az intelligens közlekedési rendszerek hatékonyabb, tisztább és biztonságosabb közlekedési megoldásokat tudnak nyújtani, valamint számos IKR-szolgáltatás megfelelő végrehajtásához teljes mértékben működő GNSS-rendszerek szükségesek. Az EGNOS és a Galileo jelentősen hozzájárulhat a közúti forgalom irányításához, és az ágazatban tájékoztató kampányra van szükség azon lehetőségek átfogóbb kihasználása érdekében, amelyekkel az EGNOS szolgál a díjbeszedés, az e-Segélyhívó, a kamionok biztonságos parkolóinak online foglalási rendszere, valamint a valós idejű nyomon követés tekintetében a biztonságosabb és fokozottabban környezetbarát közúti közlekedéshez való hozzájárulás megvalósítása érdekében.

 
  
MPphoto
 
 

  Petru Constantin Luhan (PPE), írásban.(RO) Ez az európai parlamenti állásfoglalásra irányuló indítvány igen fontos, mivel a GNSS-eket (globális navigációs műholdrendszerek) a közlekedés minden módozatában (szárazföldi, vízi, légi) fel lehet használni, és azok a közlekedést hatékonyabbá teszik, segítve a gazdasági növekedést és csökkentve a környezetszennyezést. Ugyanakkor a GNSS az EU 2020-as stratégiájának fő innovációs célkitűzései közé tartozik. A jelenleg kijelöltnél nagyobb éves finanszírozásra van szükség ahhoz, hogy ez a globális navigációs rendszer megfelelően, egységes módon kiépítésre kerülhessen minden EU-tagállamban.

Ez az állásfoglalási indítvány egyebek mellett javasolja az új GNSS-nek a klímaváltozás, a mezőgazdaság, a polgári védelem, a természeticsapás-előrejelző rendszerek, stb. terén történő alkalmazásának vizsgálatára szolgáló kutatási-fejlesztési források kijelölését. Végül, de nem utolsósorban, az uniós szintű GNSS-rendszer kiépítése garantálja az EU függetlenségét az EU-n kívüli hasonló navigációs rendszerektől.

 
  
MPphoto
 
 

  David Martin (S&D), írásban. – Támogatom a globális navigációs műholdrendszerről (GNSS) szóló intézkedési tervet (COM(2010)308), amely a járulékos alkalmazások tanúsítás, szabványosítás és az iparral és más országokkal való koordináció, továbbá információterjesztés és tudatosságnövelés, szabályozási intézkedések és megerősített finanszírozás általi fejlesztésének elősegítését célozza

 
  
MPphoto
 
 

  Clemente Mastella (PPE), írásban.(IT) A globális navigációs műholdrendszer (GNSS) alkalmazásairól szóló intézkedési terv közzétételével és az EGNOS (európai geostacionárius navigációs lefedési szolgáltatás) kifejlesztésével és beindításával az Európai Unió igyekezett azonosítani a civil felhasználásokat és biztosítani, hogy az európai iparnak minden szinten lehetősége legyen versenyezni ezen a gyorsan növekedő stratégiai piacon. Egyetértünk a Bizottság által összeállított célzott intézkedési tervvel, amely 15 ágazati fellépést tartalmaz, amelyek közül 9 rendelkezik közvetlen és jelentős közlekedési alkalmazással, különösen az EGNOS-nak a harmadik országokban való alkalmazásának terén. Ahhoz, hogy a rendszer teljes eredményességgel működjön a közlekedés terén, az Unión kívül közeli szomszédainkat is le kell fednie. Ezért kiemelten fontos észak-, kelet- és délkelet-európai kiterjesztése. A polgári légi közlekedés terén felszólítjuk a tagállamokat, hogy a valódi egységes európai égbolt létrehozása érdekében részesítsék előnyben az EGNOS-alapú eljárásokat és szolgáltatásokat. Az is világos, hogy az EGNOS – és általában a GNSS-ek – komoly mértékben hozzájárulhatnak a biztonsághoz és a környezetvédelemhez. E célok eléréséhez az európai kutatási-fejlesztési ágazatban megfelelő beruházásokra van szükség.

 
  
MPphoto
 
 

  Nuno Melo (PPE), írásban.(PT) Eljött az ideje, hogy a Bizottság koordinálja az intézkedési terv olyan módon való végrehajtását, hogy elkerülhetők legyenek tagállami szinten az egymást átfedő intézkedések, valamint biztosítva legyen az általános előrehaladás a globális navigációs műholdrendszer (GNSS) alkalmazásaival kapcsolatos uniós politikai területek sokféleségében. Az európai geostacionárius navigációs lefedési szolgáltatás (EGNOS) rendszernek az egész Európai Uniót le kellene fednie, és különösen fontos, hogy azt ki kellene terjeszteni Dél-, Kelet- és Délkelet-Európára is. Ahhoz, hogy az európai geostacionárius navigációs lefedési szolgáltatás (EGNOS) közlekedési szempontból teljes mértékben kihasználható legyen, hatókörének az egész Unióra, sőt, közeli szomszédainkra is ki kell terjednie. A polgári légi közlekedés területén a tagállamoknak elő kell mozdítaniuk az EGNOS-alapú leszállási eljárások kifejlesztését és alkalmazását, az ezeket és az EGNOS-alapú szolgáltatásokat a lehető leghamarabb tanúsításnak kell alávetni a polgári légi közlekedés vonatkozásában. Ez a valódi, egységes európai égbolt szempontjából stratégiai fontosságú követelmény. Az is egyértelmű, hogy az EGNOS- és a GNSS-rendszerek általánosságban jelentős mértékben hozzájárulhatnak a közlekedésbiztonsági és környezetvédelmi célkitűzésekhez és a közlekedés szabadabb áramláshoz a közúti közlekedésben, mivel a közúti díjszedéshez is alkalmazhatóak. Meg kell találnunk a rendszer finanszírozásának módját.

 
  
MPphoto
 
 

  Louis Michel (ALDE), írásban.(FR) A globális navigációs műholdrendszerek (GNSS) alkalmazásai központi és kulcsfontosságú üzleti elemek minden, a közlekedéshez kötődő ágazatban; jó működésük a közlekedést biztonságosabbá, fokozottabban környezetbaráttá és költséghatékonyabbá teszi.

Az Európai Unió nem támaszkodhat továbbra is a más országok által, eredetileg más felhasználásra tervezett rendszerekre. Figyelembe véve a GNSS és Galileo projektek magas hozzáadott értékét az EU iparpolitikája terén, sikerük biztosítása kiemelten fontos. A célzott intézkedési terv a legjobb módja a folyamat lendületbe hozásának és a közúti közlekedés biztonsági, környezetvédelmi, valamint a forgalom akadálytalanságához kapcsolódó célkitűzéseinek eléréséhez való hozzájárulásnak.

Ezenkívül a műholdas navigációs rendszereknek interoperabilitást kell biztosítaniuk az eltérő rendszerekkel, köztük a hagyományos rendszerekkel is. Az EGNOS (európai geostacionárius navigációs lefedési szolgáltatás) által lefedett terület kiterjesztését prioritásként kell kezelni. A rendszert az egész európai kontinensre ki kell terjeszteni, valamint az euro-mediterrán partnerség országaira, a Közel-Keletre és Afrikára is. Végezetül, a Bizottságnak olyan intézkedéseket kellene javasolnia, amelyek a közlekedéspolitikára szánt más források csökkentése nélkül biztosítják a finanszírozás megfelelő szintjét.

 
  
MPphoto
 
 

  Alexander Mirsky (S&D), írásban. – A műholdas navigációs rendszereknél biztosítani kell a különböző rendszerek interoperabilitását, és lehetővé kell tenni a személy- és teherszállítási szolgáltatásokban az intermodális használatot is. Ezért igennel szavaztam.

 
  
MPphoto
 
 

  Rolandas Paksas (EFD), írásban.(LT) A globális navigációs műholdrendszerek közlekedési alkalmazásaival kapcsolatos közép- és hosszú távú uniós politikáról szóló állásfoglalás mellett szavaztam, főleg azért, mert az egész uniós közlekedési ágazatban komoly figyelmet érdemel a GNSS- és a Galileo-projekt. A Bizottságnak ebben különleges szerepe van: létre kell hoznia egy olyan szabályozási mechanizmust, amely megszünteti a különböző bürokratikus és egyéb akadályokat és megkönnyíti e projektek akadálymentes és eredményes megvalósítását. Rendkívül fontos annak biztosítása is, hogy megfelelő, kielégítő finanszírozást kapjanak ezek a projektek, az átláthatóság és az arányosság kritériumainak betartásával, külön figyelmet fordítva a kkv-k szerepére. Támogatnunk kell az EGNOS-nak és Galileónak a polgári légi közlekedésben való alkalmazását, ezzel hozzájárulva az egységes európai égbolt légiforgalmi szolgáltatási kutatási program megvalósításához, megkönnyítve végrehajtását. Létfontosságú, hogy az európai műholdas rádiós navigációs programokat a multimodális szolgáltatásokhoz igazítsák és egész Európában alkalmazzák, nem csak bizonyos országokban, mert a programok eredményes végrehajtása javítaná az áruszállítás hatékonyságát és sok közlekedésbiztonsági és környezetvédelmi probléma megoldását is segítené.

 
  
MPphoto
 
 

  Alfredo Pallone (PPE), írásban.(IT) A Ţicău-jelentés mellett szavaztam, mert véleményem szerint az olyan új technológiákat, mint az egyre terjedő és az egész társadalom számára előnyös műholdas navigációs rendszerek, alkalmazni kell a közlekedési ágazatban. Globalizált világunkban az EU-nak politikát az egyes ágazatok szükségleteihez kell igazítania és ki kell fejlesztenie egy olyan globális navigációs rendszert, amely tökéletesen integrálható a jól ismert GPS-rendszerrel. Így azonnal pontos, hibátlan információk nyújthatók. A piac gyorsan növekszik, és a következő 10 évre 200 milliárd eurós forgalom várható; ennek megfelelően a műholdas navigációnak a fejlődés gyakorlati megvalósításához megfelelő finanszírozásra van szüksége.

 
  
MPphoto
 
 

  Maria do Céu Patrão Neves (PPE), írásban.(PT) 2010. június 14-én a Bizottság nyilvánosságra hozta a globális navigációs műholdrendszerről (GNSS) szóló intézkedési tervét, amely 24 konkrét intézkedési ajánlást tartalmaz. Az ágazat egésze óriási mértékű bővülésen ment keresztül azóta, hogy amerikai műholdlétesítmények 2000-ben elkezdtek globális helymeghatározó rendszer (GPS) szolgáltatásokat nyújtani. Becslések szerint 2008-ban a világpiaci érték 124 milliárd euró volt, és az a becslések szerint 2025-re eléri a 230 milliárd eurót. Ebből 20%-ot tesznek ki az intelligens közlekedési rendszerek (ITR-ek), 5%-ot pedig a biztonsági alkalmazások, ideértve a közlekedésbiztonsági alkalmazásokat. A projekt célja, hogy a polgári alkalmazás tekintetében garantált jeleket szolgáltasson, valamint hogy biztosítsa azt, hogy az európai ipar minden szinten lehetőséggel rendelkezzen arra, hogy ezen a növekvő, stratégiai fontosságú piacon versenyezzen. Európa jelenlegi, 25%-os piaci részesedése elmarad a várakozásoktól. Az európai geostacionárius navigációs lefedési szolgáltatás (EGNOS) GPS-kompatibilis, de több lehetőséget nyújt majd, amikor 2013-ban beindul a Galileo. Az EGNOS jelenleg tízszer pontosabb a GPS-nél. Ezeknek a kérdéseknek azonnali és fontos kihatása van a közlekedési ágazatra, egyebek mellett a fejlett gépjárművezetés-támogató rendszerekre is, ezért igennel szavazok.

 
  
MPphoto
 
 

  Aldo Patriciello (PPE), írásban.(IT) A globális műholdas navigációs rendszerek ágazata 2000, az első rendszerek egyesült államokbeli bevezetése óta erős növekedést mutat. A 2025-re becsült globális piaci érték 230 milliárd EUR, amelynek 20%-át az intelligens közlekedési rendszerek, 5%-át pedig a biztonsági alkalmazások teszik ki.

2010 júniusában a Bizottság közzétette a globális navigációs műholdrendszerről (GNSS) szóló intézkedési tervet, amely konkrétan az európai EGNOS rendszerrel foglalkozik. Az intézkedési tervben 24 konkrét intézkedési ajánlás szerepel. Az EGNOS rendszer további fejlesztéséhez prioritást kell kapniuk az intézkedési tervben szerelő lépéseknek, és a kutatási-fejlesztési tevékenységekhez mindenképpen megfelelő beruházásokat és finanszírozást kell biztosítani. Ha a hetedik és nyolcadik keretprogram keretében a kkv-k nem kapnak európai forrásokat a kutatási projektben való részvételhez, akkor az kevésbé lesz vonzó az üzleti vállalkozások számára. Az EGNOS rendszer további fejlesztésének támogatásához és annak biztosítására, hogy a rendszer ne szenvedje meg az európai finanszírozás hiányát, a javaslat mellett szavaztam.

 
  
MPphoto
 
 

  Phil Prendergast (S&D), írásban. – A Bizottság globális navigációs műholdrendszerekről szóló intézkedési terve mutatja, hogy hatalmas a kereslet; a piac a várakozások szerint 2025-re 230 milliárd eurót tesz ki. Európa azonban ezen a téren lemarad a globális versenyben, és jelenlegi 25%-os piaci részesedése kisebb a vártnál. Biztosítani kell az ahhoz szükséges lépések megtételét, hogy az iparág teljes potenciálja megvalósulhasson. Az európai geostacionárius navigációs lefedési szolgáltatás (EGNOS) tízszer pontosabb, mint a GPS, és az előrejelzések szerint a közeljövőben elérheti a 45 centiméteres pontosságot. A rendszernek kézenfekvő alkalmazásai vannak a tengeri és légi közlekedésben, és felhasználható a közúti közlekedésben is. Nem szabad azonban túl messzire menni; az ilyen technológiákkal kapcsolatban mindig felmerül az európai polgárok magánszférájának esetleges megsértésének problematikája. Összességében üdvözlöm az EGNOS-t és a GNSS-t, mivel komoly mértékben hozzájárulhatnak a biztonsági és környezetvédelmi célkitűzések eléréséhez, és fontosnak tartom a hozzájuk kapcsolódó kutatásokba és fejlesztésekbe való megfelelő szintű beruházást. De ahhoz, hogy e projektek előnyei megvalósulhassanak, meg kell szüntetni a finanszírozási hiányt.

 
  
MPphoto
 
 

  Paulo Rangel (PPE), írásban.(PT) A Bizottság által 2010. június 14-én kiadott globális navigációs műholdrendszerről (GNSS) szóló intézkedési terv után, amelynek célja az európai geostacionárius navigációs lefedési szolgáltatás (EGNOS) kiterjesztése, tenni kell a navigációs rendszer kiterjesztéséért, hogy az az egész EU-t lefedje. A rendszer kibővítése hatalmas gazdasági és biztonsági előnyökkel járhat. Ehhez azonban nagy innovációs és fejlesztési beruházásra van szükség. Csak így lehet elérni azt, hogy a rendszer teljes funkcióját betöltse, valamint azt, hogy olyan éretté váljon, hogy végül pénzügyileg kifizetődjön. Ezen a területen hatalmas fejlődés zajlott. A becslések szerint például a közeljövőben 45 centiméteres földrajzi helymeghatározás is lehetségessé válhat. Ezen okok miatt a jelentés mellett szavaztam.

 
  
MPphoto
 
 

  Crescenzio Rivellini (PPE), írásban.(IT) Ma az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén a globális navigációs műholdrendszerek közlekedési alkalmazásairól szóló jelentésről szavaztunk. 2010-ben a Bizottság intézkedési tervet adott ki a globális navigációs műholdrendszer (GNSS) alkalmazásairól. Az intézkedési terv vázolja a műholdas navigáció sikerének biztosításához szükséges intézkedéseket. Az intézkedési terv általános hátterében a globális műholdas navigációs rendszerek általános alkalmazása, konkrétan pedig az EGNOS (európai geostacionárius navigációs lefedési szolgáltatás) fejlesztése és alkalmazása állt.

Az EGNOS a Galileo-rendszer előfutára. Az EU azért indította el az EGNOS-projektet (és a Galileót), hogy a polgári alkalmazás tekintetében garantált jeleket szolgáltasson, valamint hogy biztosítsa azt, hogy az európai ipar minden szinten lehetőséggel rendelkezzen arra, hogy ezen a növekvő, stratégiai fontosságú piacon versenyezzen. Ţicău asszonnyal egyetértésben én is szükségesnek tartom a Galileo-program megnövelt finanszírozását, és esetleg egy Galileo tartalékalap létrehozását az EU-költségvetésben az esetleges többletköltségek fedezésére, más programok sérülése nélkül.

 
  
MPphoto
 
 

  Raül Romeva i Rueda (Verts/ALE), írásban. – A jelentés mellett szavaztam. 2010. június 14-én a Bizottság közzétette a globális navigációs műholdrendszerről (GNSS) szóló intézkedési tervét, amely 24 konkrét intézkedési ajánlást tartalmazott. Az intézkedési terv hátterében a globális műholdas navigációs rendszerek általános alkalmazása, konkrétan pedig a Galileo előfutárának tekinthető EGNOS (európai geostacionárius navigációs lefedési szolgáltatás) fejlesztése és alkalmazása állt. Az ágazat egésze óriási mértékű bővülésen ment keresztül azóta, hogy amerikai műholdlétesítmények 2000-ben elkezdtek GPS-szolgáltatásokat nyújtani. Becslések szerint 2008-ban a világpiaci érték 124 milliárd euró volt, és az a becslések szerint 2025-re eléri a 230 milliárd eurót. Ebből 20%-ot tesznek ki az intelligens közlekedési rendszerek (ITR-ek), 5%-ot pedig a biztonsági alkalmazások, ideértve a közlekedésbiztonsági alkalmazásokat.

Az EU azért indította el az EGNOS-projektet (és a Galileót), hogy a polgári alkalmazás tekintetében garantált jeleket szolgáltasson, valamint hogy biztosítsa azt, hogy az európai ipar minden szinten lehetőséggel rendelkezzen arra, hogy ezen a növekvő, stratégiai fontosságú piacon versenyezzen. Európa jelenlegi, 25%-os piaci részesedése elmarad a várakozásoktól. Az EGNOS GPS-kompatibilis, de több lehetőséget fog kínálni akkor, amint a Galileo 2013-ban működésbe lép. Az EGNOS tízszer pontosabb a GPS-nél.

 
  
MPphoto
 
 

  Licia Ronzulli (PPE), írásban.(IT) Az előadóhoz hasonlóan én is támogatom a Bizottság intézkedési tervét, amely az EGNOS és a Galileo fejlesztését szorgalmazza, és kilenc, közvetlen közlekedési alkalmazással rendelkező horizontális intézkedést tartalmaz. Az EGNOS teljes kiépítése egész Európában és közeli szomszédaink területén hatalmas pozitív hatással lesz a tágan értelmezett európai gazdaságra, valamint a biztonsági és környezetvédelmi célkitűzésekre is, és a közúti közlekedésben elősegíti majd a forgalom szabadabb áramlását. E célok eléréséhez azonban megfelelő kutatás-fejlesztési finanszírozásra van szükség, amely eddig csak szűkösen állt rendelkezésre. Sőt, az EU az egyetlen olyan kereskedelmi blokk, amely nem biztosít közvetlen finanszírozást saját GNSS-programja számára.

 
  
MPphoto
 
 

  Vilja Savisaar-Toomast (ALDE), írásban.(ET) A globális navigációs műholdrendszerek közlekedési alkalmazásairól szóló jelentés támogatja és kiemeli a Bizottságnak a területről szóló 2010–2013-as intézkedési tervének szerepét és fontosságát, valamint a közlekedésre gyakorolt hatását. Az intézkedési terv kilenc intézkedése közvetlen és jelentős közlekedési alkalmazással rendelkezik. Az elképzelés szerint a globális navigációs műholdrendszerek valamennyi közlekedési formában fejlesztésre és alkalmazásra kerülnek. Természetesen ez nagyon fontos szerepet fog játszani a közúti és a légi közlekedésben. Két intézkedést érdemes külön is kiemelni: az egységes európai égbolt létrehozásának elősegítését és az intelligens közlekedési rendszerekben való alkalmazás lehetőségét.

Ezenkívül a műholdak használata lehetőséget nyújt sok különböző alkalmazás kifejlesztésére és bevezetésére. Őszintén remélem, hogy a jelentésben leírt rendszerek, alkalmazások és megoldások kifejlesztése és gyakorlati bevezetése a terveknek megfelelően megvalósul, és hogy már a következő öt évben használatba kerülnek a különböző olyan megoldások, amelyek megkönnyítik majd a vállalkozások és a polgárok életét és javítják a tengeri, légi és közúti közlekedés biztonságát.

 
  
MPphoto
 
 

  Catherine Stihler (S&D), írásban. – Támogatom a Galileo és más műholdas rendszerek fejlesztésével és bevezetésével, valamint a közlekedésben történő alkalmazásukkal foglalkozó jelentést.

 
  
MPphoto
 
 

  Nuno Teixeira (PPE), írásban.(PT) A globális navigációs műholdrendszerek (GNSS) jelenleg minden uniós politikára kihatnak, és fejlesztésük és alkalmazásuk az Európa 2020 stratégia végrehajtását és egy stratégiai jelentőségű európai ágazat versenyképességének biztosítását is elősegíti majd. A közlekedési alkalmazások mennyiségben az összes GNSS-alkalmazás 20%-át, értékben pedig 44%-át teszik ki. Az iparág növekvő globális piacán Európának vezető szerepet kellene játszania, és függetlenné kellene válnia. A közlekedési GNSS-alkalmazások és -szolgáltatások kihatnak a biztonságra, a hatékonyságra és az összes közlekedési forma gazdasági és környezeti költségeire. Fontosnak tartom megjegyezni azt is, hogy a méltányos fejlesztés érdekében az európai geostacionárius navigációs lefedési szolgáltatás (EGNOS) programnak az összes tagállamra ki kellene terjednie, és a piaci verseny és a piac dinamizmusa érdekében lehetővé kellene tennie a harmadik országokkal való interoperabilitást és kompatibilitást. Végül szeretném kiemelni az előadónak azt a gondolatát, hogy az új többéves pénzügyi keretben megfelelő finanszírozást kellene biztosítani a GNSS-hez kötődő kutatás-fejlesztésre, valamint az ilyen rendszerek kiépítésére is. A kis- és középvállalkozások (kkv) e finanszírozáshoz való hozzáférését megkönnyítő, valamint a GNSS-alkalmazások kifejlesztését és piacra juttatását szolgáló mechanizmusokat is ki kell dolgozni.

 
  
MPphoto
 
 

  Angelika Werthmann (NI), írásban.(DE) A jelentés mellett szavaztam. Miután Európa piaci részesedése a műholdas navigációs rendszerek növekvő piacán elmaradt a várakozásoktól, tavaly júniusban a Bizottság intézkedési tervet adott ki a globális navigációs műholdrendszer (GNSS) alkalmazásairól. A Bizottság ésszerű módon egy célzott intézkedési terv kidolgozása mellett döntött, amelynek az ajánlásai nem csak az egységes európai égbolt megvalósítását foglalják magukban – amiről az Unió már sokszor leszögezte, hogy prioritásként kezeli –, hanem a biztonsági és környezetvédelmi célok elérése érdekében fontos szerepet szánnak a GNSS-nek a közúti közlekedésben is. Összességében az intézkedési terv célja annak biztosítása, hogy az európai piac is versenyképes legyen ebben a szektorban, amelynek globális piaci értéke a várakozások szerint 2025-re 230 milliárd euróra nő.

 
  
MPphoto
 
 

  Artur Zasada (PPE), írásban.(PL) Meggyőződésem, hogy az EGNOS és a Galileo polgári légi közlekedésben való alkalmazásának előmozdítása kulcsfontosságú az egységes európai égbolt légiforgalmi szolgáltatási kutatási program (SESAR) megvalósítása szempontjából. Sajnos, ahogy azt a jelentésben az előadó is kiemelte, a Galileo-rendszer bevezetését egyre újabb problémák akadályozzák. Egyetértek a Bizottsághoz intézett felhívással, hogy mihamarabb biztosítsa az EGNOS polgári repülési célú tanúsítását. Sokszor kiemeltem már, hogy lelkes támogatója vagyok az egységes európai égboltnak és az egységes európai égbolt légiforgalmi szolgáltatási kutatási programnak.

Az egységes európai légtér gyors és teljes megvalósítása nagyon fontos, az Unió valódi integrációja és a közös piac megerősítése felé vezető lépés. A Galileo nélkül nem valósulhat meg a SESAR, és SESAR nélkül nem lehetséges az egységes európai égbolt 2. Ne felejtsük el, hogy ezek a rendszerek közlekedőedényként viselkednek: az egyik gyengesége katasztrofális hatással van a többire.

 
  
  

Jelentés: Brian Simpson (A7-0079/2011)

 
  
MPphoto
 
 

  Luís Paulo Alves (S&D), írásban.(PT) Igennel szavazok a szóban forgó jelentésre, mert az egyes légi közlekedési megállapodások értékeléséhez szükség van egy keretrendszerre – a Parlamentnek azonban szorosan figyelemmel kell követnie a tárgyalásokat ahelyett, hogy kimaradna belőlük és csak arról döntene, hogy elfogadja-e a végső szöveget.

 
  
MPphoto
 
 

  Sophie Auconie (PPE), írásban.(FR) A 2009. december 1-jén hatályba lépett Lisszaboni Szerződés szélesebb körben tette szükségessé nemzetközi megállapodások megkötéséhez a Parlament egyetértését. Most már a légiközlekedési megállapodások is ebbe a kategóriába tartoznak. Ezért támogatom Brian Simpson képviselőtársam jelentését a megállapodások tartalmának értékelésekor alkalmazandó kritériumrendszerről. Úgy gondolom továbbá, hogy elő kell segíteni a piachoz való kiegyensúlyozott hozzáférést és a beruházási lehetőségeket, valamint a tisztességes versenyt is, különösen az állami támogatások és a szociális és környezetvédelmi normák tekintetében.

 
  
MPphoto
 
 

  Zigmantas Balčytis (S&D), írásban.(LT) A Lisszaboni Szerződés életbelépése után a Parlament hozzájárulása szükséges az olyan területekről szóló megállapodásokhoz, amelyekre a rendes jogalkotási eljárás alkalmazandó. Támogattam a jelentést, amelynek célja, hogy meghatározzon néhány általános elvet arra nézve, hogy miként kellene értékelni a légiközlekedési megállapodásokat, mind a tartalmat, mind pedig azokat az eljárásokat tekintve, amelyeket az Európai Parlament Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottsága követhet annak biztosítása érdekében, hogy a tárgyalások teljes folyamata alatt kellő tájékoztatásban részesüljön, és jóval az egyetértés megadására vonatkozó döntéssel való szembesülés előtt lehetősége nyíljon prioritásainak megfogalmazására. A szomszédos országokkal vagy jelentős globális partnerekkel kötött átfogó légiközlekedési megállapodások jelentős előnyökkel járhatnak az utasok, a légi szállító vállalatok és a légitársaságok számára, a piaci hozzáférés és a tisztességes versenyt előmozdító szabályozási konvergencia révén egyaránt, többek között az állami támogatások, valamint a szociális és környezetvédelmi normák tekintetében. Egyetértek az előadóval abban, hogy a Parlamentnek a folyamatot a kezdetétől nyomon kell követnie, és a légiközlekedési megállapodásokról szóló tárgyalások állásának megismerése érdekében aktívan részt kell vennie a kérdések vitájában. Az is fontos, hogy a Bizottság tudatában legyen annak, hogy a Parlament milyen kritériumok alapján fogja értékeli a megállapodásokat és azok elemeit.

 
  
MPphoto
 
 

  Sergio Berlato (PPE), írásban.(IT) A Lisszaboni Szerződés hatálybalépése szélesebb körben tette szükségessé nemzetközi megállapodások megkötéséhez a Parlament egyetértését. Most már a légiközlekedési megállapodások is ebbe a kategóriába tartoznak. A Szerződés által megállapított új parlamenti hatáskörök új felelősségekkel járnak együtt, azt biztosítandó, hogy a Parlament és illetékes bizottságai kellő tájékoztatásban részesüljenek azoknak a megállapodásoknak az előkészítéséről, amelyekhez a későbbiekben egyetértésüket fogják kérni. A változtatás fényében üdvözlöm a tárgyalások lefolytatásának pontosabb nyomon követésére vonatkozó parlamenti hatáskört. Szeretném megragadni az alkalmat arra, hogy rámutassak, hogy a Parlamentnek ahhoz, hogy a tárgyalások befejeztével megalapozott döntést hozhasson a hozzájárulásról vagy annak megtagadásáról, a kezdetektől figyelemmel kell követnie a folyamatot, nem pedig csak a tárgyalások lezárása után.

Végül én is felszólítom a Bizottságot arra, hogy a Parlamentet folyamatosan tájékoztassa és rendszeresen adjon jelentést a meglévő megállapodások erősségeiről és gyengeségeiről. Úgy gondolom, hogy ez lehetővé tenné, hogy a Parlament a jövőbeli megállapodásokat eredményesebben tudja értékelni.

 
  
MPphoto
 
 

  Mara Bizzotto (EFD), írásban.(IT) A nemzetközi légiközlekedési megállapodásokról szóló európai parlamenti állásfoglalási indítvány az Északi Liga jó néhány alapelvének megfelel. Ezek közé tartozik az, hogy egyenlő piaci hozzáférést élvezhessenek az összes tagállam légitársaságai, valamint a nemzeti politikák által közvetlenül finanszírozott rejtett dömping gyakorlatának megakadályozása, mivel az ellentétes az állami támogatásokról szóló közösségi szabályokkal. A javaslat aggodalmakat fogalmaz meg a polgárok biztonságával kapcsolatban is, elismerve a biztonsági referenciakeret létrehozásának alapvető fontosságát. Szintén az Északi Liga elvei közé tartozik az a javaslatban is hangoztatott elv, hogy a Parlament által közvetlenül képviselt európai polgárok számára átlátható legyen az európai intézmények tevékenysége. Ennek érdekében a javaslat kiemeli, hogy a Bizottságnak kötelessége folyamatosan tájékoztatni a Parlamentet a nem uniós felekkel zajló tárgyalásainak előrehaladásáról. A fent felsorolt okokból a javaslat mellett szavaztam.

 
  
MPphoto
 
 

  Vilija Blinkevičiūtė (S&D), írásban.(LT) A jelentés mellett szavaztam, mert egyetértek azzal, hogy a biztonsági és környezetvédelmi normák fenntartása és a kedvező üzleti környezet révén a szomszédos országokkal kötött átfogó légiközlekedési megállapodások csak előnyökkel járhatnak az utasok, a légi szállító vállalatok és a légitársaságok számára. A jelentés célja a légiközlekedési megállapodások megkötésének, valamint az ilyen megállapodásokkal kapcsolatos döntések meghozatalának leegyszerűsítése és egyértelműsítése azáltal, hogy az Európai Parlament előre tájékoztatja a Bizottságot arról, hogy milyen kritériumok alapján fog arról dönteni, hogy hozzájárul-e egy adott megállapodásnak az EU nevében történő megkötéséhez. A jelentésben a Parlament felhívja a Bizottság és a Tanács figyelmét azon megállapodásokra is, amelyek megkötésük esetén előnyösek lennének az EU és polgárai számára, de amelyeket az EU valamely okból egyelőre nem kötött meg, például Oroszországgal, Kínával, Japánnal és Indiával.

 
  
MPphoto
 
 

  Sebastian Valentin Bodu (PPE), írásban.(RO) A 2009. december 1-jén hatályba lépett Lisszaboni Szerződés szélesebb körben tette szükségessé nemzetközi megállapodások megkötéséhez a Parlament egyetértését. Emiatt természetes lépés volt a Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság részéről saját kezdeményezésű jelentést összeállítani azon általános elvek rögzítésére, amelyek alapján értékelésre kerülnek majd a légiközlekedési megállapodások. A szomszédos országokkal vagy jelentős globális partnerekkel kötött átfogó megállapodások jelentős előnyökkel járhatnak azáltal, hogy mind a választékot, mind a költségeket tekintve jobb szolgáltatásokat kínálnak az utasok és a légi szállítási vállalatok számára, és ugyanakkor új lehetőségeket és versenyelőnyt biztosítanak a légitársaságok számára.

A szabályozási konvergencia valóban nagy szerepet játszhat a tisztességes verseny előmozdításában, különösen az állami támogatásokat, a szociális és környezetvédelmi normákat illetően. Sajnálatos, hogy a Tanács még nem adott megbízást a Bizottság számára, hogy tárgyalásokat kezdjen fontos kereskedelmi partnerekkel, köztük a Kínai Népköztársasággal és Indiával, annak ellenére, hogy a javaslat már 2005-ben készült. E régió gazdasági növekedése még jelentősebbé teszi az ilyen megállapodások értékét.

 
  
MPphoto
 
 

  Vito Bonsignore (PPE), írásban.(IT) A saját kezdeményezésű jelentés mellett szavaztam, mert a légiközlekedési ágazat növekvő jelentősége sok előnnyel jár az európai gazdaság számára, de számos hátránya is van. Úgy gondolom, hogy annak az intézménynek, amelynek tagja vagyok – a Parlamentnek –, szélesebb körű felügyeleti jogköröket kellene kapnia, hogy teljes mértékben átlássa, hogy mely megállapodások érdemlik meg jóváhagyását, és melyek nem. A szavazás a tárgyalások eredményének részletes nyomon követésén alapulna, amelyeknek elő kell mozdítaniuk a szociális jogokról szóló nemzetközi jogszabályok figyelembevételét, a tanúsítási gyakorlatok és eljárások teljes körű elismerését, a biztonsági adatok cseréjét és a közös ellenőrzéseket. Csak akkor járulhatunk hozzá érdemben az EU tevékenységeihez és jobbításához, ha olyan nagyra törő megállapodásokhoz adjuk hozzájárulásunkat, amelyek tiszteletben tartják az EU elveit.

 
  
MPphoto
 
 

  Maria Da Graça Carvalho (PPE), írásban.(PT) Úgy gondolom, hogy a bizonyos nemzetközi légiközlekedési megállapodások által felvetett szabályozási konvergencia lehetősége a tisztességes verseny feltételeinek megteremtésével valósítható meg. Ez nem csak az érintett országok ipara számára előnyös, hanem lehetőséget nyújt a szociális és környezetvédelmi normák egységesítésére és megerősítésére is. Az utasoknak és légi szállítási vállalatoknak nyújtott szolgáltatások is jelentős mértékben javulnak majd. Ez más módon – például kétoldalú megállapodások útján – nem valósulna meg ilyen mértékben.

 
  
MPphoto
 
 

  Carlos Coelho (PPE), írásban.(PT) A szomszédos országokkal vagy jelentős globális partnerekkel kötött átfogó légiközlekedési megállapodások különösen fontosak a piaci hozzáférés és a szabályozási konvergencia szempontjából, mivel a tisztességes verseny, az egységes szociális és környezetvédelmi normák stb. irányába hatnak. Ez minden érintett – az utasok, a légi szállító vállalatok és a légitársaságok – számára előnyös. A horizontális megállapodásokra térve, fontos a meglévő kétoldalú megállapodások összhangba hozása az uniós joggal, ugyanis ez nagyobb jogbiztonságot nyújt, növeli az átláthatóságot és az egyszerűsítés szempontjából további előnyökkel szolgál, valamint azt is szavatolja, hogy az Unió légitársaságai azonos jogokat élvezzenek. A Lisszaboni Szerződés életbelépésével a Parlament ezen a téren fontosabb szerepet játszik, ugyanis a nemzetközi megállapodások megkötéséhez szükséges a jóváhagyása. Ezért az általános elveket és egységes normarendszert rögzítő jelentés mellett szavazok. A jelentés kiemeli a Parlament folyamatos tájékoztatásának fontosságát is annak érdekében, hogy a folyamatot a kezdetétől figyelemmel tudja kísérni, mivel ez lehetőséget ad aggályainak és prioritásainak közlésére.

 
  
MPphoto
 
 

  Rachida Dati (PPE), írásban.(FR) Két fő okból szavaztam igennel a jelentésre. Először is, a jelentés az Európai Parlament szerepének növelését javasolja, a Lisszaboni Szerződés által a harmadik országokkal kötött nemzetközi megállapodások terén ráruházott új hatásköröknek megfelelően. Ebben a tekintetben a jelentés kiemeli az Európai Bizottsággal folytatott párbeszéd megerősítésének szükségességét, mind a tárgyalások különböző szakaszaiban, mind az érvényben lévő megállapodások nyomon követése során. Emellett a jelentés kiemeli a légi közlekedés biztonságára vonatkozó megállapodások megkötését a jelentős repülőgépgyártó iparral rendelkező országokkal; ez kulcsfontosságú követelmény annak fényében, hogy jogosan felmerülő igény az egyre jobb repülésbiztonság.

 
  
MPphoto
 
 

  Christine De Veyrac (PPE), írásban.(FR) A Lisszaboni Szerződés életbelépése óta az Európai Parlament szélesebb hatáskörrel rendelkezik az Európai Unió és harmadik országok között kötött nemzetközi megállapodások ügyében. Brian Simpson ma elfogadott jelentése lehetővé teszi a Parlamentnek a nemzetközi légiközlekedési tárgyalásokban játszott szerepének pontosabb meghatározását.

Örülök annak, hogy a Parlament különös hangsúlyt fektet arra, hogy az Európai Unió által kötött megállapodásokban szerepeljen a repülésbiztonsági és védelmi normák kölcsönös elismerése, valamint az utasok jogainak fokozottabb védelme is.

 
  
MPphoto
 
 

  Edite Estrela (S&D), írásban.(PT) A Lisszaboni Szerződés szerinti nemzetközi légiközlekedési megállapodásokról szóló jelentés mellett szavaztam, mivel kiemeli annak fontosságát, hogy a Parlamentet az eljárás minden szakaszában haladéktalanul és teljes körűen tájékoztatni kell az EU és harmadik országok vagy nemzetközi szervezetek között kötendő megállapodások tárgyalásainak alakulásáról.

 
  
MPphoto
 
 

  Diogo Feio (PPE), írásban.(PT) A Lisszaboni Szerződés új hatáskörökkel ruházta fel a Parlamentet a nemzetközi megállapodások jóváhagyása terén. Ezek közül különösen fontosak a nemzetközi légiközlekedési megállapodások, mivel sokrétű biztonsági és koordinációs igények merülnek fel velük kapcsolatban. Egy-egy megállapodás értékeléséhez szigorú ellenőrzésen és a tárgyalások feltételeinek nyomon követésén alapuló kritériumok megállapítása szükséges. Remélem, hogy a Bizottság és a Parlament aktívan együtt tud működni az ilyen megállapodások minőségének és szigorúságának folyamatos javítása érdekében.

 
  
MPphoto
 
 

  José Manuel Fernandes (PPE), írásban.(PT) Simpson úr jelentése az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) szerinti nemzetközi légiközlekedési megállapodásokról szól. 2009. december 1-je – az EUMSZ életbelépése – óta a Parlament hatásköre kibővült; sok területen, köztük a légi közlekedés terén is társ-döntéshozói hatáskört kapott. A Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság ezt figyelembe véve jelentést állított össze, ami rendkívül pozitívnak és jól időzítettnek tűnik – a jelentésben lefektetett általános elvekkel teljesen egyetértek. A Parlament így a Bizottságtól, főleg a Mobilitáspolitikai és Közlekedési Főigazgatóságtól kapott tájékoztatások alapján a kezdetétől nyomon tudja követni a teljes folyamatot, és gondosan ki tudja értékelni azon megállapodásokat, amelyekről véleményt kell nyilvánítania, legyen szó horizontális, átfogó vagy biztonsági megállapodásról.

 
  
MPphoto
 
 

  João Ferreira (GUE/NGL), írásban.(PT) A Lisszaboni Szerződés szerinti nemzetközi légiközlekedési megállapodások szupranacionális megállapodások, amelyek a szándék szerint átfedésben vannak a tagállamok által kötött meglévő kétoldalú megállapodásokkal. A Parlament több megállapodás véleményezése során jelezte, hogy nem ért egyet ezzel az elvvel, és kritikát fogalmazott meg a megállapodások átfogó jellegével szemben is – a megállapodások célja kivétel nélkül az ágazat liberalizációja és privatizációja. Az előadó – akiről érdemes tudni, hogy Az Európai Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetsége képviselőcsoportjának tagja – kijelenti, hogy „a szomszédos országokkal vagy jelentős globális partnerekkel kötött légiközlekedési megállapodások jelentős előnyökkel járhatnak az utasok, a légi szállító vállalatok és a légitársaságok számára”.

A valóság azonban – ebben az ágazatban és más olyan ágazatokban, mint például a vasúti közlekedés terén, ahol felerősödött a liberalizáció – cáfolja a beígért előnyöket. Ha a légiközlekedési szektor monopólium-szerű koncentrációjának vannak nyertesei – márpedig a liberalizációnak és a „szabad versenynek” ez az elkerülhetetlen következménye –, azok nem az utasok lesznek, és nem is a dolgozók vagy a nemzeti légitársaságok, hanem az ágazat európai nagyvállalatai. Ezért szavaztunk nemmel.

 
  
MPphoto
 
 

  Ilda Figueiredo (GUE/NGL), írásban.(PT) A jelentés a Lisszaboni Szerződés szerinti nemzetközi légiközlekedési megállapodásokkal foglalkozik. E nemzetközi megállapodások az elképzelés szerint harmonizálnak majd és átfedésben lesznek a tagállamok által kötött meglévő kétoldalú megállapodásokkal.

Az előadó kijelenti, hogy „a szomszédos országokkal vagy jelentős globális partnerekkel kötött légiközlekedési megállapodások jelentős előnyökkel járhatnak az utasok, a légi szállító vállalatok és a légitársaságok számára [...] a piaci hozzáférés [...] révén”.

A valóság azonban az, hogy a hasonló megállapodások uniós szintű megvalósítása már megmutatta, hogy az ilyen előnyök ígérete üresen cseng a munkavállalók és az utasok számára egyaránt.

A legtöbb ilyen megállapodás ki nem mondott célja a piac megnyitása és az ágazat liberalizálása a szabad verseny biztosítása érdekében – figyelmen kívül hagyva az általa okozott torzulásokat, aminek az előnyeit a legerősebb cégek élvezhetik –, vagy a szén-dioxid-kibocsátások csökkentésének színlelt környezetvédelmi megoldása, és a repülésnek a kibocsátáskereskedelmi rendszerbe való bevonása.

 
  
MPphoto
 
 

  Monika Flašíková Beňová (S&D), írásban.(SK) A Lisszaboni Szerződés 2009. december 1-jei hatálybalépésével a korábbinál több esetben vált kötelezővé a Parlament jóváhagyását kérni a nemzetközi megállapodások aláírásához. A légiközlekedési megállapodások is ebbe a kategóriába tartoznak. Korábban az ilyen megállapodásokkal kapcsolatban a Parlamenttel csak konzultáltak. A Lisszaboni Szerződés által a Parlamentnek biztosított új hatáskörök azonban új felelősségekkel is járnak.

Véleményem szerint a Parlamentnek lehetőséget kell kapnia a tárgyalások alakulásának nyomon követésére még azelőtt, hogy döntenie kell arról, hogy elfogadja vagy elveti egy adott nemzetközi megállapodás végső megfogalmazását. A harmadik országokkal kötendő légiközlekedési megállapodásokhoz kapcsolódó releváns kritériumok közé be kellene kerülnie a piachoz és a beruházási lehetőségekhez való kiegyensúlyozott hozzáférés lehetőségének és a tisztességes gazdasági versenynek is az állami támogatások és környezetvédelmi és szociális normák tekintetében.

 
  
MPphoto
 
 

  Lorenzo Fontana (EFD), írásban.(IT) A Lisszaboni Szerződésben foglalt új hatáskörök eredményeként nekünk is beleszólásunk van a légiközlekedési megállapodások repülésügyi kérdéseibe. A jelentés hangsúlyozza a tisztességes verseny fontosságát, és azt, hogy ennek érdekében szükséges egyebek mellett az állami finanszírozás ellenőrzése, valamint a környezetvédelem és a magas szintű utasjogok biztosítása. Ezen intézkedéseket támogatjuk, ezért a jelentés mellett szavazok.

 
  
MPphoto
 
 

  Juozas Imbrasas (EFD), írásban.(LT) Egyetértek a dokumentummal, mert a 2009. december 1-jén hatályba lépett Lisszaboni Szerződés szélesebb körben tette szükségessé nemzetközi megállapodások megkötéséhez a Parlament egyetértését. A légiközlekedési megállapodások is ide tartoznak, mivel ezen a téren a rendes jogalkotási eljárás alkalmazandó. E változásra tekintettel a Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság saját kezdeményezésű jelentés készítése mellett döntött azzal a céllal, hogy meghatározzon néhány általános elvet arra nézve, hogy miként kellene értékelni a légiközlekedési megállapodásokat, mind a tartalmat, mind pedig azokat az eljárásokat tekintve, amelyeket a bizottság követhet annak biztosítása érdekében, hogy a tárgyalások teljes folyamata alatt kellő tájékoztatásban részesüljön, és jóval az egyetértés megadására vonatkozó döntéssel való szembesülés előtt lehetősége nyíljon prioritásainak megfogalmazására.

 
  
MPphoto
 
 

  Giovanni La Via (PPE), írásban.(IT) A mai ülésen Simpson úrnak a Lisszaboni Szerződés szerinti nemzetközi légiközlekedési megállapodásokról szóló jelentése mellett szavaztam. A Szerződés 2009. december 1-jei életbelépésével a rendes jogalkotási eljárás hatálya alá tartozó területeket érintő megállapodások csak a Parlament jóváhagyásával köthetőek meg. Ez fontos előrelépés, különösen az EU állítólagos demokráciadeficitje fényében, figyelembe véve, hogy korábban az európai polgárok által demokratikus módon választott Parlamenttel csak az ilyen megállapodások megkötése után konzultáltak. Ezért bízunk benne, hogy a Bizottság kérésünknek megfelelően folyamatos tájékoztatást nyújt majd, és az illetékes bizottságot átfogó információkkal látja el a nemzetközi légiközlekedési megállapodások aláírásával vagy módosításával kapcsolatos tárgyalások megindításának szándékáról, hogy a Parlament a tények teljes ismeretében tudja megfogalmazni álláspontját.

 
  
MPphoto
 
 

  Petru Constantin Luhan (PPE), írásban.(RO) A Lisszaboni Szerződés új parlamenti hatásköröket vezet be, szélesebb körű döntéshozatali jogkörrel ruházva fel az Európai Parlamentet, amelyhez a zavartalan ügymenet biztosításának, a tájékoztatásnak és a polgárok biztonságának garantálásával kapcsolatos felelőssége járul. Az Európai Parlament vonatkozó bizottságai közötti szabályozási konvergencia, a biztonsági és védelmi szabványok kölcsönös elismerése és a nemzetközi légiközlekedési megállapodások lehető legmagasabb színvonalának biztosítása logisztikai és gazdasági előnyöket hordoznak az utasok és a légi szállítási vállalatok számára, valamint előnyösek a légitársaságok számára is.

 
  
MPphoto
 
 

  David Martin (S&D), írásban. – A jelentés mellett szavaztam, amely szerint a szomszédos országokkal vagy jelentős globális partnerekkel kötött átfogó légiközlekedési megállapodások bizonyos normák és feltételek teljesülése esetén jelentős előnyökkel járhatnak az utasok, a légi szállító vállalatok és a légitársaságok számára, a piaci hozzáférés és a tisztességes versenyt előmozdító szabályozási konvergencia révén egyaránt, többek között az állami támogatások, valamint a szociális és környezetvédelmi normák tekintetében.

 
  
MPphoto
 
 

  Clemente Mastella (PPE), írásban.(IT) A Lisszaboni Szerződés értelmében a légiközlekedési megállapodások megkötéséhez az Európai Parlament hozzájárulása szükséges, mivel olyan ágazatot érintenek, amire a rendes jogalkotási eljárás alkalmazandó. Egyetértünk a Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság elképzelésével a légiközlekedési megállapodások tartalmának értékelésére vonatkozó általános elvek lefektetéséről. Ezenkívül szükséges a Bizottság folyamatos részletes tájékoztatása a tárgyalások alatt annak érdekében, hogy jóval az egyetértés megadására vonatkozó döntéssel való szembesülés előtt lehetősége nyíljon prioritásainak megfogalmazására. A Parlamentnek ezért kezdettől fogva nyomon kell követnie a folyamatot. A szomszédos országokkal vagy jelentős globális partnerekkel kötött átfogó megállapodások jelentős előnyökkel járhatnak azáltal, hogy mind a választékot, mind a költségeket tekintve jobb szolgáltatásokat kínálnak az európai utasok és a légi szállítási vállalatok számára, és ugyanakkor új lehetőségeket és új profitlehetőségeket biztosítanak a légitársaságok számára. A szabályozási konvergencia nagy mértékben elősegítheti a tisztességes versenyt. Végezetül, fontosnak tartjuk a tárgyalások megkezdését a fontos ázsiai kereskedelmi partnerekkel – köztük a Kínai Népköztársasággal és Indiával –, mivel az egész régió gazdasági növekedése az ilyen megállapodásokat a világkereskedelem fejlődése szempontjából még fontosabbá teszi.

 
  
MPphoto
 
 

  Nuno Melo (PPE), írásban.(PT) A Lisszaboni Szerződés elfogadása szélesebb körben tette szükségessé nemzetközi megállapodások megkötéséhez a Parlament egyetértését. A légiközlekedési megállapodások is ide tartoznak, mivel ezen a téren a rendes jogalkotási eljárás alkalmazandó. Ezért a Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság saját kezdeményezésű jelentés készítése mellett döntött azzal a céllal, hogy meghatározzon néhány általános elvet arra nézve, hogy miként kellene értékelni a légiközlekedési megállapodásokat, mind a tartalmat, mind pedig azokat az eljárásokat tekintve, amelyeket a bizottság követhet annak biztosítása érdekében, hogy a tárgyalások teljes folyamata alatt kellő tájékoztatásban részesüljön, és jóval az egyetértés megadására vonatkozó döntéssel való szembesülés előtt lehetősége nyíljon prioritásainak megfogalmazására. A Lisszaboni Szerződés által megállapított új parlamenti hatáskörök új felelősségekkel járnak együtt, azt biztosítandó, hogy a Parlament és illetékes bizottsága megfelelő tájékoztatásban részesüljön azoknak a megállapodásoknak az előkészítéséről, amelyekhez a későbbiekben egyetértésüket fogják kérni. Ez maga után vonja a tárgyalások folytatásának szorosabb nyomon követésére vonatkozó felelősséget is. Ezeket a megfontolásokat tehát a jövőbeni nemzetközi megállapodások tárgyalásai során figyelembe kell venni.

 
  
MPphoto
 
 

  Alexander Mirsky (S&D), írásban. – A jelentés az egyes légiközlekedési megállapodások értékeléséhez szükséges keretrendszerrel foglalkozik, figyelembe véve a Lisszaboni Szerződésben eszközölt változtatásokat, amelyek a jövőben minden megállapodás tárgyalásaira, megkötésére és jóváhagyására vonatkoznak (hozzájárulással). A harmadik országokkal kötendő légiközlekedési megállapodások értékelésének releváns kritériumai közé tartozik a piachoz és a beruházási lehetőségekhez való kiegyensúlyozott hozzáférés és a tisztességes verseny az állami támogatások és környezetvédelmi és szociális normák tekintetében. Mellette szavaztam.

 
  
MPphoto
 
 

  Rolandas Paksas (EFD), írásban.(LT) A szomszédos országokkal vagy jelentős globális partnerekkel kötött átfogó légiközlekedési megállapodások nem csak a légi szállító vállalatok és a légitársaságok, hanem az utasok számára is előnyösek lehetnek. Az ilyen megállapodások elsősorban az Unió összes légitársasága számára azonos jogokat garantálnak. Ezenkívül szigorú légi biztonsági és védelmi szabványokat is biztosítanak, amely rendkívül fontos az utasok, a személyzet és általában véve az egész légiközlekedési ágazat számára. Az ilyen megállapodások előnyeinek ismeretében helyes lépésnek tartom a légiközlekedési megállapodások értékelésekor alkalmazandó általános elvek rögzítését. Fontos, hogy minden megállapodás enyhítse vagy megszüntesse a piachoz való hozzáférést és a beruházási lehetőségeket érintő korlátozásokat, fenntartsa vagy javítsa a szociális és környezetvédelmi normákat, megfelelő adatvédelmi és a magánélet védelmére vonatkozó biztosítékokat nyújtson, tartalmazza a biztonsági normák kölcsönös elismerését és biztosítsa az utasok jogainak magas szintű védelmét. Figyelmet érdemel, hogy a Bizottságnak haladéktalanul fel kell lépnie a Szibéria feletti átrepülések ügyében, és meg kell kezdenie Japánnal és Oroszországgal a nemzetközi légiközlekedési megállapodásról szóló tárgyalásokat.

 
  
MPphoto
 
 

  Maria do Céu Patrão Neves (PPE), írásban.(PT) A 2009. december 1-jén hatályba lépett Lisszaboni Szerződés szélesebb körben tette szükségessé nemzetközi megállapodások megkötéséhez a Parlament egyetértését. A légiközlekedési megállapodások is ide tartoznak, mivel ezen a téren a rendes jogalkotási eljárás alkalmazandó. Eddig az ilyen megállapodásokkal kapcsolatban csak konzultálni kellett a Parlamenttel. E változás ismeretében a Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság úgy döntött, hogy saját kezdeményezésű jelentést állít össze azzal a céllal, hogy meghatározzon néhány általános elvet arra nézve, hogy a Parlamentnek miként kellene értékelnie a légiközlekedési megállapodásokat a tartalmat tekintve, hogy ne csak egyetértés megadására vonatkozó döntéssel szembesüljön. A Lisszaboni Szerződés által megállapított új parlamenti hatáskörök új felelősségekkel járnak együtt, azt biztosítandó, hogy a Parlament és illetékes bizottsága megfelelő tájékoztatásban részesüljön azoknak a megállapodásoknak az előkészítéséről, amelyekhez a későbbiekben egyetértésüket fogják kérni. Ez maga után vonja a tárgyalások folytatásának szorosabb nyomon követésére vonatkozó felelősséget is. Igennel szavaztam a jelentésre, amely a lehetőségeket tulajdonképpen egy listába rendezi, amelynek egyes elemeit az adott megállapodás sajátos jellegzetességeinek megfelelően lehet alkalmazni.

 
  
MPphoto
 
 

  Aldo Patriciello (PPE), írásban.(IT) A Lisszaboni Szerződés életbelépése után a Parlament megerősítette a nemzetközi légiközlekedési megállapodások megkötésében játszott szerepét. A Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság saját kezdeményezésű jelentés készítése mellett döntött azzal a céllal, hogy meghatározzon néhány általános elvet arra nézve, hogy miként kellene értékelni a légiközlekedési megállapodásokat, mind a tartalmat, mind pedig azokat az eljárásokat tekintve, amelyeket a bizottság követhet annak biztosítása érdekében, hogy a tárgyalások teljes folyamata alatt kellő tájékoztatásban részesüljön, és jóval az egyetértése megadására vonatkozó döntéssel való szembesülés előtt lehetősége nyíljon prioritásainak megfogalmazására.

A megállapodások három kategóriába sorolhatók: horizontális megállapodások, amelyek a meglévő kétoldalú, légiközlekedési szolgáltatásokról szóló megállapodásokat hozzák összhangba a közösségi joggal; átfogó megállapodások, amelyek célja a tisztességes verseny szavatolása; valamint biztonsági megállapodások, amelyek rendeltetése a polgári repülésbiztonság magas színvonalának biztosítása. A jelentés kritériumokat is javasol a megállapodások tartalmának értékelésére, többek között a piacokhoz és a beruházási lehetőségekhez való kiegyensúlyozott hozzáféréssel, és az állami támogatásokkal és a szociális és környezetvédelmi normákkal kapcsolatban. A folyamatos tájékoztatás fenntartása és a megállapodások erősségeinek és gyengeségeinek jobb kielemzése érdekében igennel szavaztam.

 
  
MPphoto
 
 

  Paulo Rangel (PPE), írásban.(PT) Mivel a Lisszaboni Szerződés szélesebb körben tette szükségessé nemzetközi megállapodások megkötéséhez a Parlament hozzájárulását, a Parlament státuszának módosítása keretében fellépéséhez új jogi kereteket kell rendelni. Ez a jelentés ebben a kontextusban készült. Mivel a Parlament a légiközlekedési megállapodások terén is új jogköröket szerzett, fontos biztosítani, hogy a tárgyalási folyamat során végig hozzáférjen az információkhoz. Nem lehet csak a folyamat végébe bevonni, szerepét pusztán a végső megoldás jóváhagyására vagy elvetésére korlátozva, anélkül, hogy a megfontolt döntéshez rendelkezésére bocsátanák a releváns adatokat. A Parlamentet tehát az egész folyamatba be kell vonni, és emellett legalább általánosságban fel kell hívni a figyelmet olyan kérdésekre is, mint például az, hogy az információk milyen feltételekkel és milyen időpontban kerülnek átadásra.

 
  
MPphoto
 
 

  Raül Romeva i Rueda (Verts/ALE), írásban. – Mellette szavaztam. A 2009. december 1-jén hatályba lépett Lisszaboni Szerződés szélesebb körben tette szükségessé nemzetközi megállapodások megkötéséhez a Parlament egyetértését. A légiközlekedési megállapodások is ide tartoznak, mivel ezen a téren a rendes jogalkotási eljárás alkalmazandó. Korábban az ilyen megállapodásokkal kapcsolatban a Parlamentnek csak konzultációs szerepe volt. E változásra tekintettel a Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság saját kezdeményezésű jelentés készítése mellett döntött azzal a céllal, hogy meghatározzon néhány általános elvet arra nézve, hogy miként kellene értékelni a légiközlekedési megállapodásokat, mind a tartalmat, mind pedig azokat az eljárásokat tekintve, amelyeket a bizottság követhet annak biztosítása érdekében, hogy a tárgyalások teljes folyamata alatt kellő tájékoztatásban részesüljön, és jóval az egyetértés megadására vonatkozó döntéssel való szembesülés előtt lehetősége nyíljon prioritásainak megfogalmazására.

 
  
MPphoto
 
 

  Licia Ronzulli (PPE), írásban.(IT) A jelentés a Parlament és a Bizottság közötti, a nemzetközi légiközlekedési megállapodások megkötésével kapcsolatos jó kommunikációnak, illetve a megállapodások értékelését szolgáló közös módszerek kidolgozásának alapelveit rögzíti. A Lisszaboni Szerződésnek köszönhetően a Parlament új hatáskörökkel gazdagodott – az ezekkel járó felelősségekkel együtt. Így szorosabban nyomon kell követnie a légiközlekedési megállapodások tárgyalásait és megkötését. Az ilyen megállapodások fontossága miatt, különösen az utasoknak nyújtott jobb szolgáltatások és a szállítási vállalatok számára elérhető új lehetőségek kapcsán jó elképzelésnek tartom, ha a Parlament, ahelyett hogy megvárná a tárgyalások lezárultát, már előre tájékoztatja a Bizottságot aggályairól és értékelési kritériumairól.

 
  
MPphoto
 
 

  Vilja Savisaar-Toomast (ALDE), írásban.(ET) A Lisszaboni Szerződés új jogkörökkel ruházta fel a Parlamentet; egyebek mellett a nemzetközi megállapodások megkötését a Parlament hozzájárulásától tette függővé. A Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság elé gyakran kerülnek különböző légiközlekedési megállapodások értékelésre vagy más okból. Véleményem szerint a jelentés komoly mértékben segíti és egyszerűsíti majd a Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság munkáját, mert kiemeli a légiközlekedési megállapodások értékelésének általános elveit, mind tartalom, mind intézkedések tekintetében.

Ezenkívül a jelentés szintén segít majd világosabbá tenni és a lehető legegyszerűbben feldolgozni a különböző légiközlekedési megállapodásokat, és rögzíti, hogy mely kritériumokat kell figyelembe venni és mely kérdéseket kell nyomon követni. A jelentés segít majd kialakítani a légiközlekedési megállapodásokhoz kötődő folyamatokat is, és segít meghatározni a különböző intézményeknek a megállapodásokhoz kötődő munkájának fázisait is. A jelentésre véleményem szerint szükség van, ezért elfogadását támogattam.

 
  
MPphoto
 
 

  Brian Simpson (S&D), írásban. – Ez a jelentés keretrendszert kíván létrehozni annak érdekében, hogy a Parlament teljesíthesse a Lisszaboni Szerződésből fakadó kötelezettségeit a nemzetközi légiközlekedési megállapodások terén. A Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság biztosítani kívánta, hogy a Parlamentben az egyes szuverén országokkal kötendő különböző megállapodások esetében a Parlament azonos eljárásokat és iránymutatásokat adjon meg az előadóknak, és így egységes megközelítés kerüljön alkalmazásra és lehetőségünk legyen figyelembe venni az olyan fontos kérdéseket, mint a releváns biztonsági és szociális körülmények. Igennel fogok szavazni és remélem, hogy a Parlament támogatja majd jelentésemet, hogy a javasolt keretrendszer valóban létrejöhessen.

 
  
MPphoto
 
 

  Nuno Teixeira (PPE), írásban.(PT) A Lisszaboni Szerződés hatálybalépése szélesebb körben tette szükségessé nemzetközi megállapodások megkötéséhez a Parlament egyetértését. A légiközlekedési megállapodások is ebbe a kategóriába tartoznak, mivel a rendes jogalkotási eljárás vonatkozik rájuk. Ez szükségessé teszi a Parlament rendszeres tájékoztatását annak érdekében, hogy az egész tárgyalási folyamatot egységesen tudja értékelni és véleményét és prioritásait is közölni tudja.

Ez a jelentés iránymutatásokat tartalmaz a légiközlekedési megállapodások tartalmának elemzésére és az alkalmazandó eljárásokra nézve. A jelentés szerint három, különböző célokat szolgáló megállapodás-típus létezik: horizontális megállapodások, átfogó megállapodások és biztonsági megállapodások.

A megállapodás mellett szavazok, mivel létfontosságúnak tartom, hogy az Európai Bizottság által elfoglalt és a jelentés által is kiemelt álláspont szerint a Parlamentnek az információk megosztása útján rendszeresen nyomon kell követnie az egész folyamatot, és hogy a Bizottságnak legalább háromévente meglévő megállapodások erősségeiről és gyengeségeit elemző jelentést kell benyújtania. A megállapodásokat az intézmények közötti gyümölcsöző együttműködésben kell elfogadni, amely lehetővé teszi az európai intézmények aktív részvételét.

 
  
MPphoto
 
 

  Niki Tzavela (EFD), írásban.(EL) Simpson úrnak a Lisszaboni Szerződés szerinti nemzetközi légiközlekedési megállapodásokról szóló jelentése mellett szavaztam, figyelembe véve, hogy a Parlamentnek most nagyobb felelőssége van a nemzetközi megállapodások tárgyalásaiban. A harmadik országokkal kötött légiközlekedési megállapodások pedig segítik a nemzetközi légi közlekedés fejlesztését és a jogbiztonság védelmét.

 
  
MPphoto
 
 

  Angelika Werthmann (NI), írásban. – (DE) A Lisszaboni Szerződés útján a Parlamentre ruházott új jogkörök eredményeként a jövőben gyakrabban kerülnek majd a Parlament elé értékelésre és jóváhagyásra a nemzetközi légiközlekedési megállapodások. Az előadó ezért az értékelések megkönnyítése és javítása érdekében bizonyos általános elvek rögzítését javasolja. Az előadó elvben elismeri az ilyen megállapodások előnyeit, de differenciált megközelítést kíván alkalmazni és több kérdésben a Bizottság és a Parlament közötti konstruktív párbeszédre szólít fel.

 
  
MPphoto
 
 

  Artur Zasada (PPE), írásban.(PL) Üdvözlöm a mai szavazás eredményét, különösen annak fényében, hogy én voltam az Európai Unió és az Egyesült Államok közötti légiközlekedési megállapodásról szóló különösen fontos dokumentum előadója. Együttesen az Európai Unió és az Egyesült Államok piaca a világ légi forgalmának kb. 60%-át teszi ki. A piacnak az EU és az USA légiközlekedési vállalatai felé való megkülönböztetéstől mentes megnyitása jobb szolgáltatásokat hoz majd az utasok és a légi szállítási vállalatok számára, valamint komoly gazdasági előnyökkel jár és munkahelyeket teremt majd. Sajnos az Európai Parlament nem vett részt az EU–USA megállapodás tárgyalásaiban, így nem tudta befolyásolni a dokumentum tartalmát. Ez elfogadhatatlan helyzet. Ezért egyetértek a nemzetközi légiközlekedési megállapodásokról szóló ma elfogadott Simpson-jelentés fő tézisével. Az Európai Parlamentet már a kezdetektől be kellett volna vonni a tárgyalásokba, vagy legalább tájékoztatni kellett volna azok haladásáról.

 
  
  

Ajánlás második olvasatra: Saïd El Khadraoui (A7-0171/2011)

 
  
MPphoto
 
 

  Luís Paulo Alves (S&D), írásban.(PT) Támogatom ezt a jelentést és a Tanács által bevezetett új elemeket, különös tekintettel a bevételek elkülönítésére, a nagyobb átláthatóságra és a járműpark megújulására irányuló ösztönzőkre, a közlekedési kapacitásra, valamint az infrastruktúra hatékonyabb differenciálására. Az euromatrica III lehetővé teszi a tagállamok számára, hogy – amennyiben óhajtják – úthasználati díjat szedjenek a külső költségekért, nevezetesen a levegőszennyezésért és zajártalomért, és így a közúti közlekedésben megjelenhessen a „szennyező fizet” elve. Ez a jogszabálytervezet – megelőzve a fehér könyvet – megköveteli a tagállamoktól és a Bizottságtól a következő lépés megtételét egy fenntarthatóbb és átjárhatóbb közlekedési rendszer felé, azaz egy olyan összehangolt díjrendszer megteremtését, amely több külső költséget is internalizál.

 
  
MPphoto
 
 

  Sophie Auconie (PPE), írásban.(FR) A nehéz tehergépjárművekre egyes infrastruktúrák használatáért kivetett díjakról szóló irányelvtervezet (euromatrica-irányelv) értelmében a tagállamok úthasználati díjat szedhetnek a levegőszennyezésért és zajártalomért. Az intézkedés alapja a „szennyező fizet” elv, célja pedig a közútjainkon közlekedő teherautók progresszív megújulásának ösztönzése. Az intézkedés új forrást is jelenthet a közlekedés tisztább formái, mint pl. a vasúti és vízi közlekedés számára. Ezért Saïd El Khadraoui jelentése mellett szavaztam. Azonban felszólítom a tagállamokat, hogy az euromatrica bevezetésekor mértékletesen járjanak el: az intézkedés nem veszélyeztetheti a szállítmányozó vállalatok vagy a szállítmányozást igénybe vevő vállalatok kereskedelmi és pénzügyi stabilitását.

 
  
MPphoto
 
 

  Liam Aylward (ALDE), írásban.(GA) Az uniós piacon értékesítésre kerülő ír áruk nagy részét közúton szállítják, ezért a jelentésben javasolt intézkedések ellen szavaztam, mivel ezek jelentős költségeket jelentenének az ír fuvarozóknak, exportőröknek és gyártóknak. Az euromatrica-irányelv már tartalmazza a díjakat, de a tagállamoknak nem kötelező kivetniük ezeket a díjakat. Az euromatricát jelenleg 15 000 kilométernyi európai autópályán alkalmazzák, az autópályadíj fizetése ellenében használható autópályák fele esetében. Természetesen foglalkozni kell a levegőszennyezés és zajártalom kérdésével, és ösztönözni kell az embereket a tisztább járművek használatára, de ha ezt az irányelvet kiterjesztik, és beleveszik a levegőszennyezésért és zajártalomért kirótt díjakat is, az az ír exportárukat Európába szállító ír fuvarozókat nagyon hátrányosan fogja érinteni.

Írországból sok árut exportálnak a nemzetközi piacra, és a jelentésben javasolt többletköltségek hatalmas károkat jelentenének az ír exportvállalatoknak és szállítmányozó vállalatoknak, és végzetesek lehetnek azon kisvállalkozások számára, amelyek már most is csak kevés hasznot képesek termelni.

 
  
MPphoto
 
 

  Zigmantas Balčytis (S&D), írásban.(LT) A Tanács és a Parlament által második olvasatra előterjesztett, euromatrica-irányelvre vonatkozó közös álláspont mellett szavaztam. Az irányelv fő célja, hogy a tagállamok úthasználati díjat szedhessenek bizonyos külső költségekért, vagyis alkalmazhassák a „szennyező fizet” elvet. Ezenkívül az irányelv egyéb lehetőségeket is biztosít a tagállamoknak nemzeti közúti díjrendszereik hatékonyabbá tételére. Üdvözlöm ezeket a célokat: a szennyezés csökkentését, valamint a „szennyező fizet” elv alkalmazását a közúti közlekedésben. Támogattam azt a javaslatot is, hogy az euromatricából származó bevételeket a közúti infrastruktúra fejlesztésére és a közlekedés fokozottabban környezetbaráttá tételére használják fel. A közös közlekedéspolitika egyik kulcsfontosságú eleme a fenntartható közlekedés támogatása. Ezért csökkentenünk kell a közlekedési ágazatnak az éghajlatváltozás terén kifejtett hatását, csökkentenünk kell a közlekedés negatív hatásait, különösen a mobilitást akadályozó forgalmi torlódásokat, és mérsékelnünk kell az egészségre és környezetre egyaránt ártalmas levegőszennyezést és zajártalmat.

 
  
MPphoto
 
 

  Jean-Luc Bennahmias (ALDE), írásban.(FR) Habár üdvözlöm az euromatrica-irányelvet, de távolról sem vagyok teljesen elégedett. A Parlament és a Tanács közötti megállapodás támogatásával véget érnek a hosszú évekig elhúzódó tárgyalások. Ez minden bizonnyal a helyes irányba tett lépés, de ez egy erőtlen megállapodás! A tagállamoknak lehetőségük lesz úthasználati díjat szedni a nehéz tehergépjárművektől az általuk okozott külső költségekért, de nem lesz kötelező az úthasználati díj bevezetése. Azonban az tény, hogy ez az elképzelés most már közismertté vált, és ez az a pozitív dolog, amely miatt a megállapodás mellett szavazok. Az irányelv a „szennyező fizet” elv nehéz tehergépjárművekre vonatkozó bevezetésével felhívja a közpolitika figyelmét a közlekedés által okozott külső költségek internalizálására. A bevételek és beruházások átláthatóságának elve is középpontba került, és reméljük, hogy ez precedensértékű lesz a közpolitikák értékelésében, hiszen a tagállamoknak rendszeresen jelentést kell tenniük a Bizottság felé. Azonban sajnálatos, hogy a bevételeknek a transzeurópai közlekedési hálózatra (TEN-T) fordítandó részére vonatkozó küszöbérték igen alacsony (15%). Biztosítanunk kell, hogy a tagállamok betartsák azt a kötelezettségvállalásukat, amely szerint a bevételek bizonyos részét a fenntartható projektekbe fektetik be.

 
  
MPphoto
 
 

  Sergio Berlato (PPE), írásban.(IT) A ma vitára kerülő jelentés különösen fontos, mivel a nehéz tehergépjárművekről szóló 1999/62/EK irányelv módosításáról rendelkezik. Véleményem szerint az új irányelvre vonatkozó javaslat elfogadása, amely a magyar elnökség, a Bizottság és a Parlament között létrejött megállapodás eredménye, nagyon hátrányos az olasz gazdaságra nézve, mivel Olaszország szállítja a kereskedelmi forgalomba kerülő és az európai közutakon szállított áruk nagyjából egyharmadát – ez megközelítőleg évi 200 milliárd eurót jelent.

Ha az irányelvet bevezetik az európai tranzitországokban, akkor az Olaszországba importált és az Olaszországból exportált árukra nagyon sok újabb díjat fognak kiszabni. Osztom az olasz kormány nagyon is kritikus álláspontját: egyáltalán nem bölcs dolog a jelenlegi nagy gazdasági nehézségek idején egy olyan gazdasági ágazatot sújtani, amely piacunk egyik alappillére. Véleményem szerint azok az apró változtatások, amelyeket sikerült elérnünk, nem igazán változtatnak a szöveg egészén, amely nagyon hátrányos mind Olaszországra, mind a szállítmányozási ágazatra nézve. Ráadásul nincs igazolva az intézkedés hatékonysága: a közúti közlekedés mértéke és az ebből eredő szennyezéssel kapcsolatos költségek tovább fognak növekedni mindaddig, amíg létre nem jön az intermodális infrastruktúra hálózata.

 
  
MPphoto
 
 

  John Bufton (EFD), írásban. – A módosítás ellen szavaztam, mert a Bizottság még közvetett díjakkal sem hozhat létre bevételnövelő lehetőségeket, különösen nem a Tanács egyhangú beleegyezése nélkül. Az Egyesült Királyságban jelenleg nem alkalmazzuk az euromatrica-rendszert. Azonban a brit kormány az európai jogszabállyal összhangban 2015-ig ki akar vetni bizonyos díjakat a nehéz tehergépjárművekre. A Bizottság azonban fenntartja, hogy 2013-ra kötelezővé teszi a szén-dioxiddal kapcsolatos díjat. Nem szeretném, ha a brit polgárok bármilyen formában hozzájárulnának az uniós adókhoz.

 
  
MPphoto
 
 

  Maria Da Graça Carvalho (PPE), írásban.(PT) A nehéz tehergépjárművekre vonatkozó díj kivetése az EU periférián fekvő országait – pl. Görögországot, Olaszországot, Spanyolországot és Portugáliát – bünteti. Egyébként is ezeket az országokat sújtja a leginkább a pénzügyi válság, ami az államháztartás válságához és gazdasági válsághoz vezetett. Ezért az előterjesztett jelentés ellen szavazok, mivel úgy gondolom, hogy az ilyen díjak egyenlőtlen alkalmazása igazságtalan, hiszen a periférián fekvő országok generálnák a bevételek nagy részét, az Európa központi területein fekvő országok javára.

 
  
MPphoto
 
 

  George Sabin Cutaş (S&D), írásban.(RO) El Khadraoui úr nehéz tehergépjárművekre kivetett díjakról szóló jelentése ellen szavaztam, mert a javaslat lehetővé teszi a tarifális akadályok bevezetését, ami növelné a periférián fekvő tagállamok szállítmányozó vállalatainak költségeit. Az irányelv lehetővé teszi a tagállamok számára azt is, hogy ellentételezésként hozzájárulást ajánljanak fel, ami a különböző uniós tagállamok üzemeltetői közötti verseny torzulásához vezethet.

 
  
MPphoto
 
 

  Marielle De Sarnez (ALDE), írásban.(FR) A Parlament beleegyezését adta a közúti közlekedési díjakra vonatkozó új szabályokhoz, ezáltal lehetővé téve egy, a szennyezéssel és zajjal kapcsolatos környezeti követelmények szempontjából megfelelőbb közlekedéspolitika kialakítását és finanszírozását. A közúti szállítmányozó vállatoknak ezentúl díjat kell fizetniük, hogy így térítsék meg a teherautók okozta levegőszennyezés és zajártalom költségeit, a tagállamoknak pedig az ezekből a díjakból nyert bevételeket vissza kell forgatniuk a páneurópai közlekedési hálózatba, különösképpen a hatékonyabb és kevésbé szennyező közlekedési rendszerekbe. Ezek a díjak előrelépést jelentenek, de ez még nem elég. Legfőbb ideje, hogy a tagállamok elkötelezzék magukat egy, az árufuvarozás valódi fejlesztését szolgáló politika mellett, és ezt következetesen alkalmazzák a vasúti és közúti közlekedési infrastruktúrára.

 
  
MPphoto
 
 

  Anne Delvaux (PPE), írásban.(FR) Az Európai Parlament ma nagy többséggel elfogadta az euromatrica-irányelv felülvizsgálatát. A szöveg kiköti, hogy a nehéz tehergépjárműveknek meg kell fizetniük a levegőszennyezés és zajártalom költségeit. A ma elfogadott megállapodás felhatalmazza a tagállamokat, hogy az autópálya-használati díjakon túl díjat szedjenek be a közúti szállítmányozó vállalatoktól a levegőszennyezés és zajártalom költségeiért.

Ez jelentős módosítás, de mégiscsak egy kis lépés a megfelelő irányba, mivel ezek az intézkedések nem kötelező érvényűek. Ezért én továbbra is olyan új javaslatokat szeretnék látni, amelyek kötelezővé teszik ezeket az új intézkedéseket, és megtéríttetik az okozott környezeti károk költségeit, továbbá a „szennyező fizet” elvet minden közlekedési formára kiterjesztik.

A szöveg sürgeti azt is, hogy az úthasználati díjakból befolyt bevételek valóban hasznosak legyenek. A Parlament kötelezi a tagállamokat, hogy a díjbevételek egy részét közlekedési és mobilitási infrastruktúrájukba fektessék be. Lehetővé kell tenni azt is, hogy a díjakból befolyt bevételeket például olyan projektekbe fektessék be, amelyek hozzájárulnak a levegőszennyezés vagy a zajártalom csökkentéséhez.

 
  
MPphoto
 
 

  Edite Estrela (S&D), írásban.(PT) A nehéz tehergépjárművekre kivetett díjakról szóló jelentés ellen szavaztam, mivel az infrastruktúrák használatáért kivetett díjak negatív hatást gyakorolhatnak az európai gazdaságra és különösen a periférián fekvő országok gazdaságára nézve. A közúti közlekedési ágazatnak már most is számos adót és díjat kell fizetne, gondolok itt főként az üzemanyagok jövedéki adójára. Figyelembe véve ezt, valamint a jelenlegi gazdasági helyzetet, úgy gondolom, hogy az ágazat költségeinek internalizálását az érintett szereplők közötti nagyobb konszenzus alapján kellene végrehajtani.

 
  
MPphoto
 
 

  Diogo Feio (PPE), írásban.(PT) Az euromatrica-irányelv felülvizsgálatának célja, hogy az európai autópályákon közlekedő nehéz tehergépjárművekre is vonatkozzon a „szennyező fizet” elv, hiszen a felülvizsgált irányelv lehetővé teszi a tagállamok számára, hogy nemzeti díjrendszerükbe beépítsék a zajártalom és a levegőszennyezés költségeit. Ez az új díj valószínűleg 3–4 eurócent lesz járművenként és kilométerenként. Most, amikor az európai gazdaság gyenge, és a versenyképesség fontosabb, mint valaha, ez az elv még inkább megdrágítja az áruszállítást, különösen a periférián fekvő országok számára, amelyek esetében a szállítás költségei hozzáadódnak az áruk költségeihez. Ezek az országok eddig is kénytelenek voltak beépíteni áraikba az üzemanyagárakat, és most az új úthasználati díjak is növelik a költségeiket, így csökkenni fog a versenyképességük. Nem akarom alábecsülni a környezetvédelem fontosságát, de szerintem ez nem a megfelelő idő arra, hogy az európai vállalatokat egy újabb díjjal terheljük.

 
  
MPphoto
 
 

  José Manuel Fernandes (PPE), írásban.(PT) A nehéz tehergépjárművekre vonatkozó díj kivetése az EU periférián fekvő országait bünteti, az Európa központi részein fekvő országok számára pedig új bevételi forrást jelent. A háromoldalú egyeztetés során létrejött szöveg Portugáliára nézve kevésbé hátrányos, mint a Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság javaslata, mivel 175 százalékra csökkenti a különbséget, a csúcsforgalmi időszakot pedig öt órára, és a kevésbé szennyező járművek mentességét még egy évvel meghosszabbítja (tehát öt évre hosszabbítja). Azonban a díj bevezetése továbbra is tény, és ez növelni fogja az EU periférián fekvő országainak költségeit. Az euromatrica-irányelv ezen új rendelkezései lehetővé teszik a tagállamoknak, hogy az infrastruktúradíjon túl díjat vessenek ki a nehéz tehergépjárművekre a zajártalom és levegőszennyezés által okozott költségekkel megegyező összegben. Ez az új díj valószínűleg átlagosan 3–4 eurócent lesz járművenként és kilométerenként. A kevésbé szennyező járművek mentességet kapnak. A jelentés ellen szavaztam, mivel szerintem ez a javaslat hátrányos a periférián fekvő tagállamok számára.

 
  
MPphoto
 
 

  João Ferreira (GUE/NGL), írásban.(PT) A közúti közlekedéstől való magas szintű függőség valódi probléma; Portugáliában ez még magasabb is az uniós átlagnál. Ez környezeti és közegészségügyi okokból jelent problémát, hiszen a közúti közlekedés magas szennyezéssel jár. További problémát jelent az olajtartalékok csökkenése és az olajhoz való hozzáférés egyre nehezebbé válása. Ezért támogatni kell az áruszállítás diverzifikálását, különös tekintettel a vasúti szállítás támogatására. Sajnálatos módon ezen a téren nemhogy nem történtek meg a beruházások, hanem bizonyos országokban, pl. Portugáliában még forráselvonás is történt. A liberalizációs és privatizációs folyamatok következtében további forráselvonás várható. Ez a jelentés foglalkozik az említett kérdések némelyikével, de nem megy messzebb annál, mint hogy a Portugáliában nemrég megemelt eddigi díjakon túlmenően még egy újabb díjat vet ki a nehéz tehergépjárművekre. Az intézkedés hatékonysága kétséges az állítólagos célkitűzések elérése terén. Az intézkedés újabb terhet jelent, ami a jelenlegi gazdasági és társadalmi válságban ahhoz vezethet, hogy sok vállalat visszavonul az üzlettől.

 
  
MPphoto
 
 

  Ilda Figueiredo (GUE/NGL), írásban.(PT) Tudjuk, hogy a közúti közlekedéstől való magas szintű függőség valódi probléma; Portugáliában ez még magasabb is az uniós átlagnál. Ezen a helyzeten környezeti és közegészségügyi okokból változtatni kell, hiszen a közúti közlekedés magas szennyezéssel jár. További problémát jelent az olajtartalékok csökkenése és az olajhoz való hozzáférés egyre nehezebbé válása.

Ezért támogatni kell az áruszállítás diverzifikálását, különös tekintettel a vasúti szállítás támogatására. Sajnálatos módon ezen a téren bizonyos országok nemhogy nem tettek eleget kötelezettségvállalásaiknak, hanem bizonyos országokban, pl. Portugáliában még forráselvonás is történt, ráadásul a liberalizációs és privatizációs folyamatok következtében további forráselvonás várható.

A jelentés foglalkozik az említett kérdések némelyikével, de nem megy messzebb annál, mint hogy a Portugáliában nemrég megemelt eddigi díjakon (pl. az úgynevezett „árnyékdíjakon”) túlmenően még egy újabb díjat vet ki a nehéz tehergépjárművekre. Az intézkedés hatékonysága kétséges az állítólagos célkitűzések elérése terén. Az intézkedés újabb terhet jelent, ami a jelenlegi gazdasági és társadalmi helyzetben ahhoz vezethet, hogy sok vállalat visszavonul az üzlettől.

 
  
MPphoto
 
 

  Monika Flašíková Beňová (S&D), írásban.(SK) Az Európai Parlament euromatrica III irányelvvel kapcsolatos első olvasatbeli álláspontjának elfogadása óta eltelt egy kis idő. Az irányelv lehetővé teszi a tagállamok számára, hogy – amennyiben óhajtják – úthasználati díjat szedjenek bizonyos – korlátozott mennyiségű – külső költségekért, és így a közúti közlekedésben végre megjelenhessen a „szennyező fizet” elve.

Az irányelv a tagállamoknak további lehetőségeket is biztosítani fog, hogy nemzeti közúti díjrendszereiket hatékonyabbá tegyék, azaz javuljon a közlekedés iránti kereslet irányítási eszköze. E célkitűzéseket a Tanács álláspontja is megerősítette, és most a Bizottságnak is olyan lépéseket kell tennie, amelyek a közlekedés hosszú távon fenntartható fejlődéséhez, az együttműködéshez és a díjak összehangolt rendszerének létrejöttéhez, valamint a külső költségek további internalizálásához vezetnek.

 
  
MPphoto
 
 

  Pat the Cope Gallagher (ALDE), írásban. – A valóság az, hogy ez a javaslat aránytalan hatással lesz az Európai Unió periférián fekvő tagállamaira, például Írországra, mivel a központi fekvésű tagállamoknak lehetőségük van áttérni a vasúti szállításra. Az ír exportvállalatok szövetségének becslése szerint egy tehergépjármű eljuttatása Írországból a kontinensre Holyheaden és Doveren keresztül 120 EUR úthasználati díjjal és 30 EUR külső költséggel fog járni. Tehát az irányelv értelmében az oda- és visszaút együtt 300 EUR összegű díjat fog jelenteni. Ez főként a gyógyszerek, az ikt-ágazat, az orvosi eszközök, a tejtermékek és más élelmiszerek exportját fogja érinteni. A közúti fuvarozási ágazat ma Írországban több mint 30 000 embert foglalkoztat. Az új díjak végeredményben növelni fogják az európai piacokra exportált ír exportáruk szállítási költségeit. A jelentés ellen szavaztam, mivel az EU-nak az Európa 2020 stratégiával összhangban a versenyképességünket növelő megoldásokra kellene törekednie, ahelyett, hogy a versenyképességünket fenyegető jogszabályokat vezet be.

 
  
MPphoto
 
 

  Roberto Gualtieri (S&D), írásban.(IT) A nehéz tehergépjárművekre kivetett díjakról szóló irányelv Parlament általi elfogadása előrelépést jelent az európai polgárok egészségének védelme terén, valamint elkötelezettséget is jelent az ilyen járművek által okozott szennyezés káros hatásainak csökkentésére. A „szennyező fizet” elv most jelenik meg először ebben az ágazatban a biztonságosabb és fenntarthatóbb közlekedés ösztönzése érdekében és az egyéb közlekedési módok, pl. a vasúti közlekedés támogatására. A megállapodásnak azonban tekintettel kell lennie a szállítmányozási ágazat védelmére is, amelyet nem szabad túlzott mértékben büntetni. A tagállamoknak ezért az euromatricából befolyó bevételek hatékonyabb felhasználására kell törekedniük, például az infrastrukturális fejlesztésekbe való beruházásokkal és a kevésbé szennyező tehergépjárművek használatának ösztönzésével, így biztosítva, hogy az irányelv valamennyi érintett ágazat számára előnyös legyen.

 
  
MPphoto
 
 

  Sylvie Guillaume (S&D), írásban.(FR) Kollégám, Saïd El Khadraoui jelentése mellett szavaztam, amely az euromatrica-irányelv felülvizsgálatáról szól, és lehetővé teszi díj kivetését a nehéz tehergépjárművekre. A „szennyező fizet” elv most jelenik meg először a közúti közlekedésben, és lehetőség lesz az uniós autópályákat használó nehéz tehergépjárművekre díjat kivetni a zajártalomért és levegőszennyezésért. Üdvözlöm ezt az innovatív kezdeményezést, mivel lehetővé teszi a környezeti és szociális költségek elszámolását, és nem korlátozódik pusztán az infrastrukturális költségekre. Azonban sajnálatos, hogy az Európai Parlament szigorú környezeti követelményekre irányuló, ambiciózus tervét a túlságosan magas kiegészítő költségekre hivatkozva a Tanács megakadályozta. Ennek ellenére ez a jelentés környezeti értelemben valódi előrelépést jelent.

 
  
MPphoto
 
 

  Juozas Imbrasas (EFD), írásban.(LT) Támogattam ezt a dokumentumot, mert a célja díj kivetése a nehéz tehergépjárművekre; a díj mértéke függ a napszaktól, attól, hogy csúcsforgalmi időben vagy azon kívül használják-e az utat, valamint a kibocsátott zajtól és a hengerűrtartalomtól. A díjakból befolyt pénz legalább 15 százalékát a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésére irányuló projektekbe fektetik be. Jó, hogy készen állunk az éghajlatváltozás mérséklésére, és hogy végre a közúti közlekedésben is a „szennyező fizet” elv alkalmazására törekszünk. Ez kétségkívül lehetőségeket teremt a tagállamoknak nemzeti közúti díjrendszereik hatékonyabbá tételére, azaz a közlekedés iránti kereslet irányítási eszközének javítására. Azonban még mindig úgy gondolom, hogy ezek az eszközök csak kevés, központi fekvésű, uniós tranzitország számára kedvezőek és jelentenek gazdasági előnyöket, azonban a nagyszámú, a periférián, azaz az Európai Unió keleti, déli, nyugati és északi határain fekvő ország számára teljes mértékben hátrányosak. Ezért szerintem érdemes lenne ezt az aspektust alaposan megvizsgálni, ismételten átgondolni, és csak azután elfogadni a szöveget.

 
  
MPphoto
 
 

  Jarosław Kalinowski (PPE), írásban.(PL) Teljes mértékben támogatom a nehéz tehergépjárművekre kivetett díjakról szóló irányelvet. Támogatom ezt a rendelkezést, mivel nagyon fontos az európai környezetre nézve. Remélem, hogy a kevésbé szennyező járművekre kivetett alacsonyabb díjak gépjárműparkjuk megújítására fogják ösztönözni a szállítmányozó cégek tulajdonosait, amennyiben ezt eddig még nem tették meg. Így a nagy forgalmú utak melletti földeken termelt termények is kevésbé lesznek kitéve a kipufogógázok jelentette szennyezésnek. Pozitívnak tartom azt is, hogy a csúcsforgalmi időkben magasabb díjakat vetnek ki. Ennek köszönhetően az út használói számára nagyobb biztonságot és jobb vezetési feltételeket teremtünk a utakon. Ezek a díjak lehetővé fogják tenni az állam számára az infrastruktúra fejlesztését is, amely egyébként a csúcsforgalmi időszakokban szenvedi el a legnagyobb károkat.

 
  
MPphoto
 
 

  Giovanni La Via (PPE), írásban.(IT) Az olasz kormány álláspontjával összhangban, amely az Európai Unió Tanácsában már hangot adott annak, hogy ellenzi a javaslatot, a javasolt kompromisszumos szöveg ellen szavaztam. Egy újabb adó kivetése a fuvarozókra nagyon nagy csapást jelent az Olaszország kereskedelmének alapját képező ágazat számára. Az ágazatra nehezedő költségek növelése egyben az egész társadalomra nehezedő terhek növelését is jelenti, hiszen végső soron az árukat terheljük, amely kereslete így csökkeni fog. Nem gondolom, hogy ez a kompromisszum lenne a megfelelő válasz, különösen nem egy olyan ország számára, mint Olaszország, amely közlekedési kiindulópont a nemzetünk jóléte szempontjából fontos szerepet betöltő áruszállításban, amelyet a levegőszennyezés és zajártalom elleni küzdelemhez is hozzájáruló, de ugyanakkor az áruszállítás strukturális és logisztikai jellemzőit is figyelembe vevő, megfelelő eszközökkel kell védeni.

 
  
MPphoto
 
 

  Agnès Le Brun (PPE), írásban.(FR) A nehéz tehergépjárművekre kivetett díjakról szóló állásfoglalás mellett szavaztam, mivel jóváhagyja az euromatrica-irányelv felülvizsgálatáról nehezen elért megállapodást. Ez az 1999. évi és 2006-ban felülvizsgált irányelv a nehéz tehergépjárművekre kivetett díjak összehangolását célozza. Az elfogadott felülvizsgált változat az első lépést jelenti a közúti közlekedés külső költségeinek internalizálásában és a „szennyező fizet” elv gyakorlati alkalmazásában. A forgalomból származó levegőszennyezésért és zajártalomért kivetett díjat elektronikus rendszer segítségével fogják beszedni. A díj összege a jármű EURO osztályától, az úttípustól és a forgalom mértékétől függően 3–4 eurócent lesz kilométerenként. Az irányelv felülvizsgált változata a csúcsforgalmi időszakok magasabb (öt óra fölött 175 százaléknál nem lehet több a különbség) díjai révén lehetővé fogja tenni a jobb közlekedésirányítást, a nem csúcsforgalmi időszakokban pedig arányos díjcsökkentést tesz lehetővé a közúti szállítmányozó vállalatok büntetésének elkerülésére. Végül pedig az állásfoglalás arra ösztönzi a tagállamokat, hogy a díjakból származó bevételeket a fenntartható közlekedés bizonyos típusainak finanszírozására használják fel.

 
  
MPphoto
 
 

  Bogdan Kazimierz Marcinkiewicz (PPE), írásban.(PL) Az euromatrica mellett szavaztam, mivel véleményem szerint az ilyen megoldások biztosíthatják a nehéz tehergépjárművekre kivetett díjak európai rendszerének teljes összehangolását, így mozdítva elő a tagállamokon keresztül történő hatékony, szükségtelen késedelmek nélküli áruszállítást. Véleményem szerint a „szennyező fizet” elv alkalmazása biztosítani fogja az EURO V és EURO VI szabványoknak nem megfelelő motorral rendelkező, nehéz tehergépjárművek okozta levegőszennyezés és zajártalom csökkentését – az említett motorokkal rendelkező gépjárművekre ugyanis nem vetnek ki díjakat. Ezenkívül megfogalmazódott az az elv, hogy a tagállamok határozhassák meg a díjakból származó bevételek felhasználását, és hogy legalább 15 százalékot a TEN-T projektek finanszírozására kell használni. Ez fenntarthatóbb közlekedést fog eredményezni.

 
  
MPphoto
 
 

  David Martin (S&D), írásban. – A közúti szállítmányozókra kivetett adókról szóló euromatrica-irányelv felülvizsgálatáról szóló jelentés mellett szavaztam, amely lehetővé teszi a tagállamok számára, hogy a fuvarozókra az autópálya-használati díjakon kívül díjat vessenek ki a levegőszennyezés és zajártalom miatt. Ez az irányelv biztosítani fogja, hogy a díjakból befolyt bevételeket a közlekedési rendszerek teljesítményének javítására és a szennyezés visszaszorítására kell felhasználni.

 
  
MPphoto
 
 

  Clemente Mastella (PPE), írásban.(IT) A nehéz tehergépjárművekre egyes infrastruktúrák használatáért kivetett díjakról szóló 1999/62/EK irányelv lehetővé teszi a tagállamoknak, hogy – amennyiben óhajtják – úthasználati díjat szedjenek bizonyos külső költségekért. Az irányelv a tagállamoknak további lehetőségeket is biztosítani fog, hogy nemzeti közúti díjrendszereiket hatékonyabbá tegyék, azaz javuljon a közlekedés iránti kereslet irányítási eszköze. Úgy gondoljuk, hogy egyáltalán nem bölcs dolog a jelenlegi nagy gazdasági nehézségek idején olyan politikai döntést hozni, amely a piacunk egyik alappillérét képező gazdasági ágazatot sújtja. Ezenkívül elfogadhatatlan az a megközelítés, amely a periférián fekvő tagállamokat, az áruszállítás kiindulási helyeit és célállomásait bünteti, sokkal kedvezőbb feltételeket teremtve a központi fekvésű és a tranzitországok számára. Végezetül pedig az elv bevezetésekor nem vették figyelembe az intézkedés hatását a forgalmi folyamatokra és a meglévő koncessziókra, tehát fennáll a kockázata, hogy a forgalom máshova fog áthelyeződni. Nincs igazolva az intézkedés hatékonysága: a közúti közlekedés mértéke és az ebből eredő szennyezéssel kapcsolatos költségek tovább fognak növekedni, ezért az Európai Néppárt (Kereszténydemokraták) olasz képviselői ellenzik az intézkedést.

 
  
MPphoto
 
 

  Marisa Matias (GUE/NGL), írásban.(PT) Ez az irányelv lehetővé teszik a tagállamoknak, hogy az infrastruktúradíjon túl díjat vessenek ki a nehéz tehergépjárművekre a zajártalom és levegőszennyezés által okozott költségekkel megegyező összegben. Véleményem szerint a „szennyező fizet” elv nem megoldás, mivel végeredményben a piacra hagyja a döntést. Engedélyezni és legitimizálni a szennyezést abban az esetben, ha egy vállalat azt gazdaságilag megengedheti magának – ez nem a fenntarthatóság felé vezető út. Véleményem szerint az EU-nak szigorúbb intézkedéseket kell tennie a nehéz tehergépjárművek okozta szennyezés ellen, és határozottan el kell köteleznie magát a vasúti áruszállítás mellett. Ez az irányelv a szennyezés problémájának megoldása helyett tovább súlyosbítja a tagállamok közötti egyenlőtlenségeket, hiszen nagyobb terheket ró a periférián fekvő országokra – pl. Portugáliára –, amelyek exportálnak, de nem vezetnek át rajtuk a fő áruszállítási útvonalak. Ezért ellene szavaztam.

 
  
MPphoto
 
 

  Jean-Luc Mélenchon (GUE/NGL), írásban.(FR) Ez a jelentés dicséretet érdemel, mivel a tagállamok elszámoltathatóságát követeli. Először is a tagállamok által a kis tehergépjárművek gyártóinak nyújtott segítség elszámoltathatóságát. Ez jó, hiszen véget kell vetni ennek a felelőtlen gyakorlatnak. Másodszor pedig az euromatricából befolyó bevételek elszámoltathatóságát. Itt is átláthatóságot kell teremteni. Ezeket a bevételeket kizárólagosan a környezetpolitikákra kell fordítani. Azonban sajnálatos, hogy a szöveg nem megy ennél tovább. Szinte semmit nem tartalmaz az EURO VI osztályba tartozó gépjárművek gyártóinak nyújtott segítséggel kapcsolatban. És ami még rosszabb, a kibocsátáskereskedelmi rendszer részévé akarja tenni az euromatricát. A további munkára való ösztönzésként és az euromatrica-koncepció támogatása érdekében a szöveg mellett szavazok, ugyanakkor sajnálatosnak tartom az említett két komoly hiányosságot.

 
  
MPphoto
 
 

  Nuno Melo (PPE), írásban.(PT) A környezeti problémákat soha nem szabad figyelmen kívül hagyni, ugyanakkor nem szabad a gazdasági kérdésektől elkülönítve kezelni; különösen igaz ez a jelenlegi válság idején, amely továbbra is sújtja a dél-európai országokat, különösen hazámat, Portugáliát. Ezt szem előtt tartva nem tudok egyetérteni a „szennyező fizet” elvvel, mivel ez nagymértékben fogja érinteni a periférián fekvő országok és különösen Portugália áruszállítási ágazatában dolgozókat, míg Közép- és Észak-Európa áruszállítási ágazatát nem.

 
  
MPphoto
 
 

  Alexander Mirsky (S&D), írásban. – Az euromatrica III lehetővé teszi a tagállamok számára, hogy – amennyiben óhajtják – úthasználati díjat szedjenek a külső költségekért (levegőszennyezés, zajártalom), és így a közúti közlekedésben megjelenhessen a „szennyező fizet” elv. Ellene szavaztam figyelembe véve, hogy az adórendszer nem átlátható és nem ésszerű.

 
  
MPphoto
 
 

  Andreas Mölzer (NI), írásban.(DE) Az egyre erősödő globalizáció idején, amikor a közúti forgalom is erőteljesen növekszik, éppen az érzékeny régiókkal (például az Alpokon áthaladó tranzitútvonal) rendelkező tagállamoknak érdeke, hogy a „szennyező fizet” elvnek megfelelően úthasználati díjat szedjenek bizonyos külső költségekért. Ez ugyanakkor a közlekedés iránti kereslet irányítási eszközét is javíthatja. A jelentés pragmatikus megközelítést alkalmaz a sok különböző igény összeegyeztetésére. Nem szabad elfelejtenünk a magas infrastrukturális költségekkel járó óriáskamionok bevezetésére irányuló számos kezdeményezést sem. Azt sem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a közúti áruszállítás vasúti áruszállítással való felváltására vonatkozóan eddig csak ígéretek hangzottak el. Nem szabad elfelejtenünk ezeket a tényezőket az infrastruktúradíjból és a külső költségdíjból befolyó bevétel elkülönítésére vonatkozó javaslattal kapcsolatban sem. Ami a járműpark megújulására irányuló ösztönzőket illeti, arra is gondolnunk kell, hogy nem szabad a helyi fuvarozókat és járműpark-tulajdonosokat egyoldalúan sújtanunk szigorú környezeti és biztonsági előírásokkal, miközben az alacsony költségekkel dolgozó konkurencia pöfékelő roncsokkal jön át a határon. A jelentés erre vonatkozóan nagyon ésszerűen érvel, ezért mellette szavaztam.

 
  
MPphoto
 
 

  Claudio Morganti (EFD), írásban.(IT) A javaslat ellen szavaztam, mivel nagyon negatív hatással lenne különösen a kisebb szállítmányozó vállalatokra. Igen, helyes dolog a szennyezés elleni küzdelem és a forgalmi torlódások csökkentése, de véleményem szerint erre nem a legjobb megoldás egy újabb adóemelés bevezetése. Az euromatrica alkalmazásának következménye az lehet, hogy csak a nagyobb szállítmányozó vállalatok – amelyeknek több forrás áll a rendelkezésükre – fognak tudni túlélni.

Fennáll annak a veszélye, hogy – különösen Olaszországban – a túl magas díjak miatt sok kisvállalkozásnak ki kell vonulnia a piacról, és ez a foglalkoztatásra nézve is súlyos következményekkel fog járni. Azonban remélem, hogy más európai országok is az olasz kormányéval azonos álláspontot fognak kialakítani – az olasz kormány már bejelentette, hogy nem fogja alkalmazni ezt az intézkedést. A válság már így is nagy károkat okozott a szállítmányozási ágazatnak, és ez az új adó nyilvánvalóan nem fog hozzájárulni az ágazat talpra állásához, amennyire én meg tudom ítélni.

 
  
MPphoto
 
 

  Rolandas Paksas (EFD), írásban.(LT) Nem értek egyet a nehéz gépjárművekre a levegőszennyezés és zajártalom miatt kivetett díjakra vonatkozó javaslattal. Véleményem szerint helytelen lenne egy újabb adóteherrel sújtani a fuvarozókat, akiket már amúgy is súlyosan érintett a gazdasági válság. A díj megszabásakor nemcsak a közúti infrastrukturális költségeket, a gépjármű szennyezési kategóriáját és a megtett távolságot fogják figyelembe venni, hanem a szennyezés, a zajártalom és a forgalom mértékét is. Ráadásul a díjat nemcsak a transzeurópai közúti hálózat autópályáin, hanem más autópályákon és fontosabb közutakon is be fogják vezetni. Nem szabad figyelmen kívül hagyni azt a tényt, hogy egy ilyen intézkedés negatív hatással lesz az európai közúti fuvarozók bevételeire, és meg fogja növelni a szállításhoz szükséges időt. Az említett okokból növekedni fognak a szállítási költségek és az áruszállítás ára is. Ezenkívül ez a díj jelentősen csökkentheti a közúti közlekedés iránti keresletet.

 
  
MPphoto
 
 

  Alfredo Pallone (PPE), írásban.(IT) Az új euromatrica-irányelv, amelynek célja, hogy a nehéz tehergépjárművek hatékonyságának és környezetre gyakorolt hatásának javítása érdekében a tagállamokban összehangolt díjrendszer megvalósítását ösztönözze, tulajdonképpen bizonyos, a periférián fekvő tagállamokat, az áruszállítás kiindulási helyeit és célállomásait fog büntetni, pl. Olaszországot. Ezért szavaztam az 1999. évi irányelvet módosító jelentés ellen. Az új irányelv a verseny javítása és a belső piac közös szabályainak lefektetése helyett torzítja a versenyt az európai áruszállítás középpontjában fekvő néhány tagállam javára. Az új irányelv a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésének ürügyével adót vezet be a közúti szállítás visszaszorítására és a vasúti, ill. intermodális szállítás ösztönzésére. Ez az új irányelv a jelenlegi gazdasági pangás idején, amikor az ágazatot fellendítő intézkedéseket kellene bevezetnünk, nagyon káros az egész szállítmányozási ágazatra nézve.

 
  
MPphoto
 
 

  Maria do Céu Patrão Neves (PPE), írásban.(PT) Ez a jelentés pragmatikus megközelítést alkalmaz, mivel azt akarja elérni, hogy ne vesztegessünk több időt, hanem hajtsuk végre a nehéz tehergépjárművekre egyes infrastruktúrák használatáért kivetett díjakról szóló, úgynevezett euromatrica III irányelvet. A jelentés célja a lehető legjobb kompromisszum elérése a Parlament és a Tanács között. A javasolt módosítások a képviselőcsoportokkal történt konzultációk eredményeképpen jöttek létre. Ezért a jelentés mellett szavaztam, mivel az lehetővé teszi a tagállamok számára, hogy – amennyiben óhajtják – úthasználati díjat szedjenek bizonyos külső költségekért, és így a közúti közlekedésben megjelenhessen a „szennyező fizet” elve. Az irányelv a tagállamoknak további lehetőségeket is biztosítani fog, hogy nemzeti közúti díjrendszereiket hatékonyabbá tegyék, azaz javuljon a közlekedés iránti kereslet irányítási eszköze. E célkitűzéseket a Tanács álláspontja is megerősítette. Érdemes kiemelni az infrastruktúradíjból és a külső költségdíjból befolyó bevétel elkülönítését, amelyet elsősorban a fenntartható közlekedésre és a transzeurópai hálózatra fognak felhasználni. A bevételek hatékony elkülönítése, amely fokozza az elszámoltathatóságot és az átláthatóságot, nemcsak a nyilvánosság általi elfogadottságot növeli, hanem biztosítja a közúti közlekedés külső költségeinek csökkenését is.

 
  
MPphoto
 
 

  Aldo Patriciello (PPE), írásban.(IT) Az 1999/62/EK irányelv módosítása lehetővé teszi a tagállamok számára, hogy úthasználati díjat szedjenek bizonyos – korlátozott mennyiségű – külső költségekért, és így a közúti közlekedésben végre megjelenhessen a „szennyező fizet” elv. Az irányelv a tagállamoknak további lehetőségeket is biztosítani fog, hogy nemzeti közúti díjrendszereiket hatékonyabbá tegyék, azaz javuljon a közlekedés iránti kereslet irányítási eszköze. Az úthasználati díjak bevezetése a szállítási ágazatban a zajártalomra és levegőszennyezésre, valamint az infrastrukturális költségekre reflektál.

Bizonyos kivételek lehetségesek lesznek, amennyiben a tagállamok kérelme alaposan indokolt. A nehéz tehergépjárművek megújulására irányuló ösztönzőket vezetnek be, a kevésbé szennyező motorral rendelkező nehéz tehergépjárművek alacsonyabb díjat fizetnek, végül pedig a díj különböző lehet az idő függvényében. Ezzel azt akarjuk biztosítani, hogy a nehéz tehergépjárművek kerüljenek bizonyos útszakaszokat a csúcsforgalmi időszakokban. A díjnövelésből származó bevételeket a közlekedési infrastruktúrába kell majd beruházni, a bevételek legalább 15 százalékát a transzeurópai közlekedési projektekre kell elkülöníteni. Ezért és az európai úthálózat javítása érdekében a jelentés mellett szavaztam.

 
  
MPphoto
 
 

  Miguel Portas (GUE/NGL), írásban.(PT) Ez az irányelv lehetővé teszi a tagállamok számára, hogy az infrastruktúradíjon túl díjat vessenek ki a nehéz tehergépjárművekre a zajártalom és levegőszennyezés által okozott költségekkel megegyező összegben. Véleményem szerint a „szennyező fizet” elv nem megoldás, mivel végeredményben a piacra hagyja a döntést. Engedélyezni és legitimizálni a szennyezést abban az esetben, ha egy vállalat azt gazdaságilag megengedheti magának – ez nem a fenntarthatóság felé vezető út. Véleményem szerint az EU-nak szigorúbb intézkedéseket kell tennie a nehéz tehergépjárművek okozta szennyezés ellen, és határozottan el kell köteleznie magát a vasúti áruszállítás mellett. Ez az irányelv a szennyezés problémájának megoldása helyett tovább súlyosbítja a tagállamok közötti egyenlőtlenségeket, hiszen nagyobb terheket ró a periférián fekvő országokra – pl. Portugáliára –, amelyek exportálnak, de nem vezetnek át rajtuk a fő áruszállítási útvonalak. Ezért ellene szavaztam.

 
  
MPphoto
 
 

  Paulo Rangel (PPE), írásban.(PT) Az euromatrica-irányelv felülvizsgálatának célja, hogy a közúti közlekedésben is bevezesse a „szennyező fizet” elvet, hiszen lehetővé teszi a tagállamok számára, hogy díjrendszerükbe beépítsék a zajártalom és a levegőszennyezés költségeit, ami újabb díj kivetését jelenti a nehéz tehergépjárművekre. Ez az intézkedés az Európai Unió periférián fekvő országait bünteti, és ez a büntetés a jelenlegi pénzügyi válságot is figyelembe véve különösen súlyos. Ezért a jelentés ellen szavaztam.

 
  
MPphoto
 
 

  Frédérique Ries (ALDE), írásban.(FR) Az euromatrica-irányelv felülvizsgálatáról született megállapodás mellett szavaztam, amelynek célja úthasználati díjak kivetése a nehéz tehergépjárművekre a „szennyező fizet” elv alapján.

Így a tagállamoknak lehetőségük lesz a közlekedésnek tulajdonítható levegőszennyezés és zajártalom miatt keletkező tényleges költségeket beépíteni az adókba vagy díjakba, hiszen mostantól csak infrastruktúradíjakat lehetne kivetni. A megállapodás az Európai Parlament törekvéseinél kevésbé ambiciózus, és önmagában nem fogja forradalmasítani a közúti közlekedést, holott a közúti közlekedés ökológiai lábnyomából fakadó tényleges költségeket az ágazat és a tagállamok még nyilvánvalóan nem tudják magukra vállalni.

A fuvarozókra kivetett átlagos többletköltség nem haladhatja meg a 4 eurócentet járművenként és kilométerenként, a legkevésbé szennyező járművek a csúcsforgalmi időszakokon kívül pedig mentességet kapnának. És még ez a reform is feledésre volt ítélve, míg a belga elnökség ismét a Tanács elé nem terjesztette. Ezt mint a fenntarthatóbb közúti közlekedési rendszer felé tett első pozitív lépést üdvözlendőnek tartom.

 
  
MPphoto
 
 

  Raül Romeva i Rueda (Verts/ALE), írásban.(ES) Azért szavaztunk mellette, mert elutasítjuk a Spanyol Szocialista Munkáspárt (PSOE) és a Néppárt (PP) által az ipar versenyképességével kapcsolatban felhozott hamis érveket. A versenyképesség növelése mindig megkívánja a hatékonyabb közlekedési módokba történő beruházás, a tisztességes versenyszabályok, valamint a gazdasági tevékenységek szociális és környezeti költségei internalizálásának ösztönzését. A Zöldek/az Európai Szabad Szövetség Képviselőcsoportja mindig is a költségek internalizálására törekedett, valamint arra, hogy az árukkal kapcsolatos költségek szociális és környezeti értelemben méltányosak legyenek.

Tudjuk, hogy ez a javaslat jóval alatta marad törekvéseinknek, de szavazatunkkal azt is ki akartuk fejezni, hogy bízunk abban, hogy a folyamat nem fog itt véget érni, és hogy a szállítási költségek internalizálása szükségességének elismerése is fontos lépés. Emlékeztetjük a tagállamokat, hogy ennél messzebbre kell menniük, és olyan tisztességesebb és hatékonyabb adózási rendszereket bevezető törvényeket kell hozniuk, amelyek magukba foglalják az összes említett külső költséget. Felszólítjuk a Bizottságot a munka folytatására, hogy az erre a kérdésre vonatkozó jövőbeli javaslata ambiciózusabb lehessen.

 
  
MPphoto
 
 

  Licia Ronzulli (PPE), írásban.(IT) Ez az ajánlás a nehéz tehergépjárművekre egyes infrastruktúrák használatáért kivetett díjakról szóló 1999/62/EK irányelv (euromatrica-irányelv) módosítására irányuló eljárás utolsó lépcsőfoka. Hosszas konzultációk és a különböző képviselőcsoportokkal megkötött sok kompromisszum eredményeként jött létre. Az úthasználati díj kivetése a kapcsolódó külső költségekért lehetővé teszi a tagállamok számára, hogy nemzeti közúti díjrendszereiket hatékonyabbá tegyék, azaz javuljon a közlekedés iránti kereslet irányítási eszköze. Ezenkívül a „szennyező fizet” elv hozzájárul ahhoz, hogy az ágazat szereplői jobban tisztában legyenek saját kötelességeikkel. Végezetül pedig szeretném elmondani, hogy a közvélemény támogatását azzal nyerhetjük el, ha az infrastruktúradíjból és a külső költségdíjból befolyó bevételek átlátható és hatékony módon kerülnek felhasználásra, és ez hozzájárulhat a közúti közlekedés külső költségeinek gyorsabb csökkentéséhez is.

 
  
MPphoto
 
 

  Vilja Savisaar-Toomast (ALDE), írásban.(ET) A nehéz tehergépjárművekre kivetett díj – amely ma közvetlenül a szavazás előtt került megvitatásra – újabb példa arra, amikor egy eredetileg jó elképzelés a megvalósítás során veszít erejéből és hatékonyságából. Véleményem szerint a kivetett díjaknak sokkal inkább a közlekedési infrastruktúra fejlesztését kellene szolgálniuk, de ahogy az gyakran megtörténik, a Tanácsnak tényleg nem voltak semmiféle megfelelő elképzelései ezzel kapcsolatban.

Sok ország ebben újabb adóbevételi lehetőséget lát, amit aztán más célokra használhat fel. Nagyon pozitív fejlemény, hogy az irányelv elfogadása véget vet annak, hogy Észtországban a más országból érkező gépjárművek nem fizetnek, ugyanakkor a mi gépjárműveink fizetnek más országokban. Az eljárások során ez a jelentés számos tekintetben vesztett erejéből, és a Parlamentnek számos rendelkezés tekintetében engednie kellett, de ez még így is jelentős előrelépés, ezért úgy gondolom, hogy teljes mértékben támogatnom kell.

 
  
MPphoto
 
 

  Olga Sehnalová (S&D), írásban.(CS) A jelentés mellett szavaztam. Ez a kompromisszum a „szennyező fizet” elven alapul, vagyis azon az elven, amely lehetővé teszi díjak kivetését a közlekedés bizonyos külső költségeiért (például szennyezés, zajártalom, forgalmi torlódás). A közlekedés külső költségeinek internalizálása egy lépést jelent a helyes irányba.

 
  
MPphoto
 
 

  Catherine Stihler (S&D), írásban. – El Khadraoui remek munkát végzett. Az éghajlatváltozás elleni küzdelemben csak ilyen felelősségteljes jelentésekkel érhetünk el eredményeket, amelyek azokkal fizettetik meg a költségeket, akik a legtöbb szennyezést okozzák. Ezért támogattam a jelentést.

 
  
MPphoto
 
 

  Nuno Teixeira (PPE), írásban.(PT) Az Európai Parlament által a mai plenáris ülésen megszavazott dokumentumban foglalt feltételek esetén a nehéz tehergépjárművekre egyes infrastruktúrák használatáért kivetett díjak növelik a közlekedés e típusának költségeit. Az euromatrica olyan intézkedés, amely az EU periférián fekvő országait bünteti – ráadásul egy olyan időszakban, amikor azok gazdasági és pénzügyi nehézségekkel küzdenek –, az Európa központi részein fekvő országok számára pedig új bevételi forrást jelent.

Az irányelv Parlament álláspontjával összhangban történő felülvizsgálata jelentős negatív következményekkel fog járni számos tagállam, pl. Portugália, versenyképességére és gazdasági fejlődésére nézve. Elismerem, hogy a ma Strasbourgban elfogadott végső szöveg kevésbé negatív, mint a parlamenti bizottságban előzőleg elfogadott szöveg, de ettől még tény, hogy a díjat be fogják vezetni, ami az EU periférián fekvő országai számára a jelenlegi költségek növekedését fogja jelenteni.

Ezért a Parlament Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottságának tagjaként és a nemzeti érdekeket szolgálva a plenáris ülésen előterjesztett dokumentum ellen szavaztam.

 
  
MPphoto
 
 

  Ramon Tremosa i Balcells (ALDE), írásban. – Tartózkodtam az euromatricával kapcsolatos szavazáson. Tartózkodtam, mert Katalónia esetében ez a javaslat sok olyan kis- és középvállalkozást büntetne, amelyeknek – különösen a különböző nyomtávolságok miatt, amelyek a belső piac teljes megvalósításának fizikai akadályát képezik – nincs lehetőségük áruik és termékeik vasúti szállítására, tehát ez a javaslat jelentős károkat okozna nekik.

 
  
MPphoto
 
 

  Viktor Uspaskich (ALDE), írásban.(LT) A nehéz tehergépjárművekre kivetett díjakról szóló új uniós szabályoknak mindig fenn kell tartaniuk az egyensúlyt a környezeti igények és az új tagállamok gazdasági érdekei között. Litvánia Európa számára fontos tranzitország. Az áruszállítás és a keményen dolgozó kamionsofőrök egyet jelentenek országunkkal. A litván útfelügyelet adatai szerint az elmúlt évtizedben a főbb útvonalakon megháromszorozódott a nehéz tehergépjárművek száma, így ez az ágazat képezi gazdaságunk gerincét. Litvániát súlyosan érintette a pénzügyi válság, és a szállítási költségek emelkedése súlyos csapást jelentene az országnak. Egyetértek az előadóval abban, hogy a tagállamok számára lehetővé kell tenni nemzeti közúti díjrendszereik hatékonyabbá tételét.

Jól ismerem a jelentésben is említett, szennyezéssel kapcsolatos problémákat, és nagyon is komolyan veszem ezeket, de nem a levegőszennyezés és zajártalom miatt kivetett újabb díjak jelentik a választ. A probléma sokkal súlyosabb annál, mint ahogy a jelentés alapján gondolhatnánk. Számos uniós tagállamban szükség lenne a közúti infrastruktúra fejlesztésére. Azonban Litvániában a közúti közlekedés irányítására és fejlesztésére előirányzott összeget több mint 20 százalékkal csökkentették az elmúlt néhány évben.

 
  
MPphoto
 
 

  Jarosław Leszek Wałęsa (PPE), írásban.(PL) Támogattam az irányelv elfogadását. Véleményem szerint az euromatrica-finanszírozás kiterjesztése a külső költségekre, azaz a környezetszennyezés és zajártalom költségeire, sokkal jobb megoldás, mint ez előző változat, amely pusztán a közúti infrastrukturális költségek fedezésére korlátozódott. Az irányelv előnyös a tranzitországok számára, ezért a lengyel európai parlamenti képviselőknek mindenképpen támogatniuk kell az elfogadását.

Érdemes hangsúlyozni az a tényt is, hogy a díjaknak annál alacsonyabbaknak kell lenniük, minél magasabb kategóriába tartoznak ökológiai szempontból az érintett nehéz tehergépjárművek. Szerencsére azok a gépjárművek, amelyeknek megengedett legnagyobb össztömege 3,5–12 tonna, illetve a gépkocsivezetők mentességet fognak élvezni. A díj mértéke függ majd a napszaktól, és ez véleményem szerint vissza fogja tartani az embereket azon útszakaszok használatától, amelyeken a csúcsforgalmi időszakokban torlódások alakulhatnak ki.

Az irányelv további fontos rendelkezése az, amely meghatározza a díjakból származó bevételek elköltésének módját. Ezt a pénzt a közlekedési infrastruktúrába kell befektetni, a bevételek minimum 15 százalékát pedig TEN-T projektekre kell előirányozni. Véleményem szerint szükség van olyan hosszú távú intézkedésekre is, amelyek a tagállamok díjrendszereiben a külső költségek kiszámítására alkalmazott módszerek összehangolására irányulnak. Ez biztosíthatja az európai közúti fuvarozási ágazat számára küldött jelzések átláthatóságát.

 
  
MPphoto
 
 

  Angelika Werthmann (NI), írásban.(DE) A 2001-ben, Svájcban, a nehéz tehergépjárművekre kivetett szolgáltatásfüggő adó bevezetésével kapcsolatos pozitív tapasztalatokat ismerve nem lehet ellenvetés az új irányelvvel szemben. 2001 óta Svájcban 10 százalékkel csökkent a megtett utak száma, míg a szállított áruk mennyisége 60 százalékkel nőtt, és az intézkedés képes volt csökkenteni a kibocsátást – tehát csak pozitív hatásai voltak. A bevételek elkülönítése a közvélemény támogatásának elnyerését, valamint a közúti szállítás külső költségeinek csökkentését célozza.

 
  
MPphoto
 
 

  Iva Zanicchi (PPE), írásban.(IT) Az El Khadraoui úr által előterjesztett szöveg ellen szavaztam. A jelentés lehetővé teszi díjak kivetését a nehéz tehergépjárművekre az okozott levegőszennyezésért és zajártalomért. Egyetértek ugyan a „szennyező fizet” elvvel, de gazdasági válság idején megkérdőjelezhető az a megoldás, hogy újabb autópályadíjat vetnek ki a nemzetközi közúti közlekedésre, különösen mivel nem teszik kötelezővé, hogy a befolyt bevételeket infrastrukturális fejlesztésekre fordítsák. Ráadásul az elfogadott szöveg semmit nem javít azon tagállamok helyzetén – gondolok itt például Olaszországra –, amelyeknek földrajzi elhelyezkedésük hátrányos, ugyanakkor ezen országok számára költségesebbé teszi az import- és exportáruk szállítását.

 
  
  

Jelentés: Jo Leinen (A7-0330/2010)

 
  
MPphoto
 
 

  Luís Paulo Alves (S&D), írásban.(PT) Ezt a jelentést elfogadtuk figyelembe véve azt a tényt, hogy a szükséges tárgyalások során az előadónak lehetősége volt a különböző környezeti árukra vonatkozó új modellek bevezetésének lehetőségére és a Bizottság által benyújtandó végrehajtási jelentésre vonatkozó felülvizsgálati záradék rendeletbe való felvételének biztosítására. Ennek a felülvizsgálatnak 2013-ban kell megtörténnie. Ezenkívül becslések rendelkezésre bocsátása is lehetséges azokban az esetekben, ha a tagállamok nem nyújtják be időben az adatokat.

 
  
MPphoto
 
 

  Elena Oana Antonescu (PPE), írásban.(RO) Az Európai Unió fenntartható gazdasági fejlődése szempontjából alapvető fontosságú az erőforrások szűkösségének és az ökoszisztémáknak tudományosan megalapozott megközelítése. A környezeti-gazdasági számlák fontos alapadatokat szolgáltatnak a környezetpolitikai döntésekhez. E számlák azért szükségesek, mert a környezet kulcsszerepet játszik a gazdaság működésében és az Európai Unió polgárai jólétének megteremtésében. Szerepei közé tartozik a nyersanyagok biztosítása az előállítási és fogyasztási tevékenységek számára, a hulladék felvétele a környezeti elemek által és az élet fenntartásához szükséges környezeti funkciók. Rendkívül fontos, hogy ezeket a környezeti-gazdasági számlákat aktívan alkalmazzák az érintett uniós politikák kialakításakor, valamint hogy ezeket a hatásvizsgálatok, a cselekvési tervek, a jogszabálytervezetek és a politikai folyamat többi jelentős termékének meghatározó tényezőjeként kezeljék.

A jelentés mellett szavaztam. A környezeti számlák a gazdaság, a magánháztartások és a környezet közötti kölcsönhatásokat írják le. Ezért hozzá kell járulniuk a politikaértékeléshez úgy, hogy különösen a gazdasági tevékenységek környezetre gyakorolt hatásáról bocsátanak rendelkezésre adatokat.

 
  
MPphoto
 
 

  Sophie Auconie (PPE), írásban.(FR) A politika arról szól, hogy megpróbáljuk megtalálni a felmerülő problémákra a lehető legjobb megoldást... De hogy lehetne ezt megtenni, ha nem értjük teljesen a problémákat és lehetséges megoldásaikat? Ez egy alapvető kérdés főként, de nem kizárólag a környezetpolitika számára. Ezért a politikai döntéshozóknak minél megbízhatóbb és szélesebb körű adatoknak kell a rendelkezésükre állniuk a modern világról és a környezeti helyzetről. Emiatt az Európai Tanács 2006. júniusi következtetéseiben felkéri az Európai Uniót és tagállamait, hogy a nemzeti számlák körébe vonják be a fenntartható fejlődés kulcsfontosságú vonatkozásait is. Üdvözlöm ezt a kezdeményezést és az Európai Bizottság javaslatát, mivel hozzá fognak járulni, hogy többet tudjunk a levegőbe történő kibocsátásról, a környezetvédelmi adókról stb.

 
  
MPphoto
 
 

  Zigmantas Balčytis (S&D), írásban.(LT) A jelentés mellett szavaztam. Az európai környezetvédelmi politika megalapozott értékelése csak akkor hajtható végre, ha megbízható adatok állnak rendelkezésre. Uniós szinten a környezeti számlákra vonatkozó fő politikai kezdeményezések közé tartozik a hatodik környezetvédelmi cselekvési program, az EU fenntartható fejlődési stratégiája és számos, a cardiffi folyamattal kapcsolatos ágazati politikai kezdeményezés olyan területeken, mint az éghajlatváltozás, a fenntartható közlekedés, a természet és biodiverzitás, az egészség és környezet, a természeti források felhasználása, a hulladékgazdálkodás, valamint a fenntartható fejlődés nemzetközi dimenziói. A Tanács 2006. júniusi következtetéseiben felkérte az Uniót és tagállamait, hogy a nemzeti számlák körébe vonják be a fenntartható fejlődés kulcsfontosságú vonatkozásait is. Tehát a nemzeti számlákat ki kell egészíteni a következetes adatokat tartalmazó, integrált környezeti-gazdasági számlákkal. Ezért fontos, hogy a tagállamok összehangolt és átfogó adatokat gyűjtsenek, hogy a rendszert uniós szinten össze lehessen hangolni.

 
  
MPphoto
 
 

  Sebastian Valentin Bodu (PPE), írásban.(RO) Az európai környezetvédelmi politika megalapozott értékelése csak akkor hajtható végre, ha megbízható adatok állnak rendelkezésre. Ezen adatok tagállamok általi összegyűjtésének kötelezettsége ezért szükséges lépés. Az eddig európai szinten rendelkezésre álló, környezettel kapcsolatos adatokat középtávon kiegészítő információkkal kell gazdagítani, hogy a politikai értékelés lehetőségei javuljanak. A hulladék-újrahasznosítás és a hulladéktermelődés megakadályozása, a levegőbe történő kibocsátás és az éghajlatváltozás, a fenntartható fogyasztás és termelés ugyanis sokkal jobban ellenőrizhető a környezetet és a gazdaságot összekapcsoló, jó minőségű adatok megléte esetén. Ezeket az adatokat a környezeti számlák keretében lehet összegyűjteni, szükséges azonban valamennyi tagállam részvétele és az adatok teljes körű uniós összehangolásának garantálása.

Mindenesetre a célkitűzést egyértelműbbé kell tenni, a környezeti-gazdasági számlák továbbfejlesztéséhez pedig egyértelmű perspektívákat kell felmutatni. Ezeknek a számláknak hozzá kell járulniuk a politikaértékeléshez úgy, hogy különösen a gazdasági tevékenységek környezetre gyakorolt hatásáról bocsátanak rendelkezésre adatokat. A megfelelő információk nagyon fontos kiindulási alapot jelenthetnek a környezetvédelmi politika számára.

 
  
MPphoto
 
 

  Vito Bonsignore (PPE), írásban.(IT) Üdvözlöm Leinen úr javaslatát, és mellette szavaztam. Tekintettel a gazdasági válságra és az Európa 2020 stratégiára egyre fontosabb lesz az európai környezetpolitika, amelynek megalapozott értékelése csak akkor hajtható végre, ha megbízható adatok állnak rendelkezésre. A környezetpolitika értékelése csak a környezettel kapcsolatos adatok alapján történhet, amelyeket középtávon megbízható kiegészítő információkkal kell gazdagítani.

Ezenkívül az adatokat sokkal jobban lehetne ellenőrizni, ha a környezeti és a gazdasági tényezők kölcsönhatására vonatkozóan jó minőségű információk állnak rendelkezésre: a környezeti-gazdasági számlák hozzájárulhatnak a politikaértékeléshez úgy, hogy a gazdasági tevékenységek környezetre gyakorolt hatásáról szolgáltatnak adatokat. Ezek az információk nagyon fontosak lesznek a környezetvédelmi politika számára. A tagállamoknak a közös, kötelező jellegű keretben meghatározott közös módszereket, osztályozásokat és szabályokat kell majd alkalmazniuk, és ezek az új intézkedések remélhetőleg nem fognak többletköltséggel vagy több papírmunkával járni. Az előadó szerint ez a rendeletre irányuló javaslat az átfogó környezeti-gazdasági számlák irányába tett első lépés.

 
  
MPphoto
 
 

  Maria Da Graça Carvalho (PPE), írásban.(PT) A fenntartható fejlődés érdekében létfontosságú, hogy megbízható adatok alapján meghozott, megfelelő döntések szülessenek a környezetvédelmi politikával kapcsolatos kérdésekben. Ezért támogatom és üdvözlöm az európai környezeti-gazdasági számlákról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatot, és úgy gondolom, hogy ez hozzá fog járulni a politikaértékeléshez úgy, hogy különösen a gazdasági tevékenységek környezetre gyakorolt hatásáról bocsát rendelkezésre adatokat.

 
  
MPphoto
 
 

  Lara Comi (PPE), írásban.(IT) A levegőminőség mérése városainkban és a mérések alapos elemzése egy lépést jelenthetne az átláthatóbb politikai döntéshozatal felé. Egy ilyen mérés olyan kémiai és fizikai tényezőkre vonatkozik, amelyek első pillantásra talán nem tűnnek hasznosnak a politikusok és szavazók közötti kommunikációban, pedig ezek a mutatók gazdasági döntések eredményeit tükrözik: utalnak a környezetszennyező gazdasági tevékenységek mértékére, a termelő tevékenységhez, valamint az otthonok és munkahelyek fűtéséhez felhasznált energia energiaszerkezetére, a gépjárművek használatára, a közúti infrastruktúra és közlekedés igazgatására, az épületek szigetelésére, az alkalmazott anyagok minőségére, valamint a zöld területek meglétére, hogy csak néhány példát említsek. A levegőminőség jelentősen befolyásolja az egészségügyi kiadásokat is, különösen a légzőszervi megbetegedésekkel foglalkozó osztályokra és az onkológiai osztályokra fordított kiadásokat. Tehát nyilvánvaló, hogy a környezeti mutatókat gazdasági és politikai mutatóvá lehet átalakítani. A környezeti mutatók segítségével új mechanizmusokat is létre lehet hozni a felelőtlen magatartás visszaszorítására és az értékes projektek finanszírozására. Mindez segíthet a politikusoknak, hogy a köz érdekében jobb döntéseket tudjanak hozni. Az első lépés a megfelelő módszerek kialakítása, és jó, hogy ez most megtörténik.

 
  
MPphoto
 
 

  Anne Delvaux (PPE), írásban.(FR) Ennek a rendeletre irányuló javaslatnak az Európai Tanács 2006. júniusi határozata az alapja. Az EU ekkor döntött a meglévő nemzeti számlák bővítéséről és a fenntartható fejlődés kulcsfontosságú vonatkozásaira vonatkozó statisztikai adatok összeállításáról. A Bizottság a nemzeti számlák és adatok kiegészítése érdekében rendeletre irányuló javaslatot tett az európai környezeti-gazdasági számlák létrehozására.

A bizottsági javaslat értelmében a tagállamok számára biztosítani kell a módszertant, a közös szabványokat, a fogalommeghatározásokat, az osztályozásokat és az elszámolási szabályokat, amelyeket egy kötelező jellegű keret tartalmaz. Véleményem szerint prioritást kell kapniuk a már elérhető, regionális, nemzeti és európai szinten gyűjtött adatoknak, de ha szükség van további olyan modulokra, amelyek nem jelentenek felesleges papírmunkát vagy többletköltségeket, akkor az Eurostat számára lehetővé kell tenni a tagállamoktól való adatgyűjtést, hogy európai szintű környezeti-gazdasági számlákat lehessen létrehozni.

Ezért üdvözöltem az új európai környezeti-gazdasági számlák bevezetését, és javasoltam, hogy alkalmazási körüket terjesszék ki más modulokra is.

 
  
MPphoto
 
 

  Edite Estrela (S&D), írásban.(PT) Az európai környezeti-gazdasági számlákról szóló jelentés mellett szavaztam, mivel szerintem a bruttó hazai terméken (GDP) túl szükség van a fenntartható fejlődés és közjólét olyan mutatóira, amelyek lehetővé teszik az európai környezetpolitika értékelését.

 
  
MPphoto
 
 

  Diogo Feio (PPE), írásban.(PT) Hogy az előadó szavait idézzem: „A környezeti-gazdasági számláknak hozzá kell járulniuk a politikaértékeléshez úgy, hogy különösen a gazdasági tevékenységek környezetre gyakorolt hatásáról bocsátanak rendelkezésre adatokat”. Ez az elképzelés nagyon fontos, és valóban ez az egyetlen módja annak, hogy konkrét adatok álljanak rendelkezésre a környezetpolitika valós hatásairól. Ha a gazdasági növekedés terén nem hagyhatjuk figyelmen kívül a környezetet, akkor az is igaz, hogy a környezetpolitika nem hagyhatja figyelmen kívül az európai vállalkozások és ipar gazdasági tevékenységeit és versenyképességét. A fenntartható fejlődés problémáját én mindig ezen a szemüvegen keresztül nézem, hiszen a gazdasági növekedés és a környezetvédelem egyazon érem két oldala. Európának ezt nem szabad elfelejtenie, különösen nem most.

 
  
MPphoto
 
 

  José Manuel Fernandes (PPE), írásban.(PT) A Bizottság 2009. szeptember 28-án közleményt adott ki „A GDP-n innen és túl – A haladás mérése változó világunkban” címmel, amely az európai környezeti számlák adatbázisának létrehozására irányuló intézkedéseket javasol a jobb nyilvános vita és a megfelelőbb döntéshozatal érdekében. 2013 végére a Bizottságnak jelentést kell benyújtania olyan témákról, mint például erdőink és halászati erőforrásaink helyzete. Ezért szükségünk van arra, hogy a rendelettel összhangban létrejöjjön egy hiteles és aktuális adatokat tartalmazó statisztikai adatbázis. A javaslat által létrehozott jogi keret lehetővé fogja tenni az EU számára a környezeti-gazdasági számlák értékelését a fenntartható fejlődés szempontjából. Soha nem volt még ilyen fontos, hogy figyelmet szenteljünk a környezet és gazdaság kettősségének. A jelentés mellett szavaztam, mivel egyrészt átfogóbb és átgondoltabb politikai döntéshozatalt tesz lehetővé, másrészt tükrözi azt az elvet, mely szerint a Földet nem apáinktól örököltük, hanem gyermekeinktől vettük kölcsön. Létfontosságú, hogy a következő generációkra egészséges környezetet hagyjunk.

 
  
MPphoto
 
 

  João Ferreira (GUE/NGL), írásban.(PT) A stratégiai tervezés támogatásában, a közpolitikák meghatározásában és a fenntartható fejlődés felé vezető utak megtervezésében kétségkívül hasznos eszköz az olyan objektív mutatók és statisztikák meghatározása és rendelkezésre bocsátása, amelyek lehetővé teszik a gazdasági és környezeti tényezők változásainak nyomon követését, valamint e tényezők lehetséges kölcsönhatásainak megismerését. Ahogyan az előadó kijelenti, az így nyert adatok hozzájárulhatnak és hozzá is kellene járulniuk a politikaértékeléshez, így lehetővé téve a gazdasági tevékenységek környezetre gyakorolt hatásának értékelését. Ezek az információk nagyon fontosak lehetnek a környezetvédelmi politika számára. A rendeleti javaslat csak az adatok gyűjtését és rendszerezését írja elő a levegőbe való kibocsátás, a gazdasági tevékenységek után fizetett környezetvédelmi adók és a gazdaságra vetített anyagáramlási számlák területén. Több adatot is lehetne gyűjteni más területekről. Az előadó is említ hasonlót, amikor azt javasolja, hogy az új modulok gyakorlati alkalmazását kísérleti tanulmányokkal kell ellenőrizni. Azonban nem szabad elfelejteni, hogy a nemzeti statisztikai rendszerek és azok költségei módosításokat fognak igényelni. Úgy tűnik, hogy a Bizottság még ha csak részlegesen is, de figyelembe veszi ezt a tényt a javaslatában, hiszen eltéréseket engedélyez a tagállamok számára, ha azok nemzeti statisztikai rendszere jelentős módosításokat igényel.

 
  
MPphoto
 
 

  Ilda Figueiredo (GUE/NGL), írásban.(PT) A rendeletjavaslat csak az adatok gyűjtését és rendszerezését írja elő a levegőbe való kibocsátás, a gazdasági tevékenységek után fizetett környezetvédelmi adók és a gazdaságra vetített anyagáramlási számlák területén. Több adatot is lehetne gyűjteni más területekről. Az előadó is említ hasonlót, amikor azt javasolja, hogy az új modulok gyakorlati alkalmazását kísérleti tanulmányokkal kell ellenőrizni.

A stratégiai tervezés támogatásában, a közpolitikák meghatározásában és a fenntartható fejlődés felé vezető utak megtervezésében kétségkívül hasznos eszköz az olyan objektív mutatók és statisztikák meghatározása és rendelkezésre bocsátása, amelyek lehetővé teszik a gazdasági és környezeti tényezők változásainak nyomon követését, valamint e tényezők lehetséges kölcsönhatásainak megismerését.

Az így nyert adatok hozzájárulhatnak és hozzá is kellene járulniuk a politikaértékeléshez, így lehetővé téve a gazdasági tevékenységek környezetre gyakorolt hatásának értékelését. Ezek az információk nagyon fontosak lehetnek a környezetvédelmi politika számára.

Azonban nem szabad elfelejteni, hogy a nemzeti statisztikai rendszerek és azok költségei módosításokat fognak igényelni. Úgy tűnik, hogy a Bizottság a javaslatában még ha csak részlegesen is, de figyelembe veszi ezt a tényt, hiszen eltéréseket engedélyez a tagállamok számára, ha azok nemzeti statisztikai rendszere jelentős módosításokat igényel.

 
  
MPphoto
 
 

  Monika Flašíková Beňová (S&D), írásban.(SK) A környezeti-gazdasági számláknak hozzá kell járulniuk a politikaértékeléshez úgy, hogy különösen a gazdasági tevékenységek környezetre gyakorolt hatásáról bocsátanak rendelkezésre adatokat. Ezek az információk nagyon fontosak lehetnek a környezetvédelmi politika számára. A hulladék-újrahasznosítás és a hulladéktermelődés megakadályozása, a légszennyezés és az éghajlatváltozás, a fenntartható fogyasztás és termelés ugyanis sokkal jobban ellenőrizhető a környezetet és a gazdaságot összekapcsoló, jó minőségű adatok megléte esetén.

Véleményem szerint az eddig önkéntes adatgyűjtést kötelezővé kell tenni. Az európai környezeti-gazdasági számlák gyűjtésére, feldolgozására, továbbítására és értékelésre létrehozott közös keret bevezetése elősegítené az európai környezetpolitika politikai értékelését.

 
  
MPphoto
 
 

  Elisabetta Gardini (PPE), írásban.(IT) Az Amszterdami Szerződés nagy figyelmet szentel a gazdaságpolitika és környezetpolitika kölcsönhatásának. Ezért más ágazati politikákban is kulcsfontosságúvá váltak az olyan elemek, mint a fenntartható közlekedés és az energiaforrások. Az Európai Tanács még 2006-ban felkérte a tagállamokat, hogy a minél következetesebb adatok rendelkezésre bocsátása érdekében a nemzeti számlák körébe vonják be a fenntartható fejlődés kulcsfontosságú vonatkozásait is. A rendeletre irányuló javaslat mellett szavaztam, mert meggyőződésem, hogy megkönnyítheti a nemzeti statisztikai hivatalok munkáját, lehetővé téve számukra összehangolt és aktuális adatok összeállítását a környezeti számlákról. A környezeti-gazdasági számlákra vonatkozó adatok gyűjtése európai jogalapjának megteremtése azt fogja jelenteni, hogy európai szinten ki lehet értékelni a gazdasági és környezeti tényezők közötti összefüggéseket. Végezetül pedig remélem, hogy ez az eszköz is azt fogja igazolni, hogy az Európai Unió nemzetközi szinten vezető szerepet játszik a környezeti számlák tekintetében.

 
  
MPphoto
 
 

  Robert Goebbels (S&D), írásban.(FR) A Leinen-jelentés ellen szavaztam, mert az az úgynevezett környezeti statisztikákra hivatkozva és a zöld gondolat nevében olyan információáradatot bocsát szabadjára, amely rengeteg papírmunkát követel.

 
  
MPphoto
 
 

  Juozas Imbrasas (EFD), írásban.(LT) A környezeti-gazdasági számláknak hozzá kell járulniuk a politikaértékeléshez úgy, hogy különösen a gazdasági tevékenységek környezetre gyakorolt hatásáról bocsátanak rendelkezésre adatokat. Ezek az információk nagyon fontosak lehetnek a környezetvédelmi politika számára. A Tanács 2006. júniusi következtetéseiben felkérte az Uniót és tagállamait, hogy a nemzeti számlák körébe vonják be a fenntartható fejlődés kulcsfontosságú vonatkozásait is. Fontos hozzájárulás ehhez a politikai megközelítéshez az európai környezeti-gazdasági számlákra vonatkozó bizottsági javaslat. Az európai környezetvédelmi politika megalapozott értékelése csak akkor hajtható végre, ha megbízható adatok állnak rendelkezésre. Ezen adatok tagállamok általi összegyűjtésének kötelezettsége szükséges lépés. Az eddig európai szinten rendelkezésre álló, környezettel kapcsolatos adatokat középtávon bővíteni kell, hogy a politikai értékelés lehetőségei javuljanak. A hulladék-újrahasznosítás és a hulladéktermelődés megakadályozása, a légszennyezés és az éghajlatváltozás, a fenntartható fogyasztás és termelés ugyanis sokkal jobban ellenőrizhető a környezetet és a gazdaságot összekapcsoló, jó minőségű adatok megléte esetén. Tartózkodtam a szavazástól, mivel meggyőződésem, hogy ilyen adatokat nem csak a környezeti számlákról kellene gyűjteni. Garantálni kell azonban valamennyi tagállam részvételét és a teljes uniós szintű összehangolást.

 
  
MPphoto
 
 

  David Martin (S&D), írásban. – A jelentés mellett szavaztam. A környezeti-gazdasági számláknak hozzá kell járulniuk a politikaértékeléshez úgy, hogy különösen a gazdasági tevékenységek környezetre gyakorolt hatásáról bocsátanak rendelkezésre adatokat. Ezek az információk nagyon fontosak lehetnek a környezetvédelmi politika számára.

 
  
MPphoto
 
 

  Clemente Mastella (PPE), írásban.(IT) Az európai környezetpolitika megalapozott értékelése csak akkor hajtható végre, ha megbízható adatok állnak rendelkezésre. Ezen adatok tagállamok általi összegyűjtésének kötelezettsége szükséges lépés. Gondolunk itt különösen a levegőbe való kibocsátásra, a gazdasági tevékenységek után fizetett környezetvédelmi adókra és az egész gazdaságra vetített anyagáramlási számlákra vonatkozó adatok gyűjtésére. Nézetünk szerint a környezeti-gazdasági számláknak hozzá kell járulniuk a politikaértékeléshez úgy, hogy különösen a gazdasági tevékenységek környezetre gyakorolt hatásáról bocsátanak rendelkezésre adatokat. Ezek az információk nagyon fontosak lehetnek a környezetvédelmi politika számára. Egyetértünk a felülvizsgálati záradék bevezetésével, valamint azzal, hogy a Bizottság rendszeres időközönként tegyen jelentést a rendelet végrehajtásával kapcsolatos tapasztalatokról. Fontosnak tartjuk, hogy az adatok minőségét és összehasonlíthatóságát ellenőrizzék, hogy javítani lehessen rajtuk, és a környezeti számvitel magas színvonalon történjék. Kellő figyelmet kell fordítani az új modulok kialakítására és a kísérleti tanulmányokban szerzett tapasztalatokra. A felülvizsgálati jelentést kell alapul venni a rendelet új fejleményekhez és tapasztalatokhoz való igazításához.

 
  
MPphoto
 
 

  Marisa Matias (GUE/NGL), írásban.(PT) Véleményem szerint a tagállamok és az EU politikáinak környezeti következményeiről, valamint a környezetpolitikák támogatására felhasznált bizonyos adókról jobb statisztikákra van szükség. Nem szerencsés, hogy a statisztikákat és az adókat „környezeti-gazdasági számlák” néven egy kalap alá veszik. A különbségtétel hiányának oka az, hogy végre akarják hajtani az éghajlati csomagot, ill. a szennyezési jogok értékesítését. A Bizottság felhatalmazása is ebbe az irányba mutat. Mellette szavaztam, mivel támogatom a szükséges statisztikai eszközöket, habár elutasítom azokat a politikákat, amelyeket szolgálnak.

 
  
MPphoto
 
 

  Jean-Luc Mélenchon (GUE/NGL), írásban.(FR) Meg kell állapodni az uniós és tagállami politikák környezeti hatásaira, valamint a bizonyos környezetpolitikák támogatására felhasznált adókra vonatkozó statisztikák elkészítésének módjáról. Ez nyilvánvaló.

Azonban sajnálatos, hogy a statisztikákat és az adókat „környezeti-gazdasági számlák” néven egy kalap alá veszik. A két dolog közötti különbségtétel hiányának oka az, hogy végre akarják hajtani az éghajlati csomagot, ill. a szennyezési jogok értékesítését. A Bizottság felhatalmazása is ebbe az irányba mutat.

Mégis mellette szavazok, ugyanis támogatom a szükséges statisztikai eszközöket, habár elutasítom azokat a politikákat, amelyeket szolgálnak.

 
  
MPphoto
 
 

  Nuno Melo (PPE), írásban.(PT) Létfontosságú, hogy a környezeti-gazdasági számlák hozzájáruljanak a politikaértékeléshez úgy, hogy adatokat szolgáltatnak a gazdasági tevékenységek környezetre gyakorolt hatásáról. Ezek az információk nagyon fontosak lehetnek a környezetvédelmi politika számára. Meg kell tudnunk határozni e rendeletjavaslat céljait, valamint azt, hogy hogyan járul hozzá az általános „GDP-n innen és túl” stratégiához. Ez a rendelet csak az adatok gyűjtését és rendszerezését írja elő a levegőbe való kibocsátás, a gazdasági tevékenységek után fizetett környezetvédelmi adók és a gazdaságra vetített anyagáramlási számlák területén. Ez az átfogó környezeti-gazdasági számlák irányába tett első lépés, hiszen az illetékes európai és nemzeti statisztikai hivatalok szerint jelenleg csak ezeken a területeken állnak rendelkezésre egész Európában adatok. Ezért még további fejlődésre van szükség, hogy egyre több és egyre megbízhatóbb adat álljon rendelkezésre a környezetről.

 
  
MPphoto
 
 

  Alexander Mirsky (S&D), írásban. – A hulladék-újrahasznosítás és a hulladéktermelődés megakadályozása, a légszennyezés és az éghajlatváltozás, a fenntartható fogyasztás és termelés sokkal jobban ellenőrizhető a környezetet és a gazdaságot összekapcsoló, jó minőségű adatok megléte esetén. Ezért az uniós szinten eddig önkéntes adatgyűjtést kötelezővé kell tenni. Ezenkívül az eddig rendelkezésre álló, környezettel kapcsolatos adatokat középtávon bővíteni kell, hogy az európai környezetpolitika szükséges értékelésének lehetőségei javuljanak. Egyetértek az előadó álláspontjával, és mellette szavaztam.

 
  
MPphoto
 
 

  Rolandas Paksas (EFD), írásban.(LT) Az európai környezetpolitika megfelelő és megalapozott értékelése csak akkor hajtható végre, ha megbízható adatok állnak rendelkezésre. A hulladék-újrahasznosítást, a légszennyezést, az éghajlatváltozást, a fenntartható fogyasztást és termelést folyamatosan ellenőrizni kell ahhoz, hogy ezeken a területeken Európa-szerte eredményeket érjünk el. A környezeti-gazdasági számlák rendszere egyike azoknak az intézkedéseknek, amelyek hozzá fognak járulni a levegőbe való kibocsátásra, a gazdasági tevékenységek után fizetett környezetvédelmi adókra és az egész gazdaságra vetített anyagáramlási számlákra vonatkozó adatok gyűjtéséhez és rendszerezéséhez. Azonban a rendszer kötelező jellege újabb adminisztratív terheket teremt. Ezért a rendszer bevezetésekor megfelelően meg kell vizsgálni annak hatásait, a célkitűzést egyértelműbbé kell tenni, a környezeti-gazdasági számlák továbbfejlesztéséhez pedig egyértelmű perspektívákat kell felmutatni. Figyelembe kell venni azt a tényt, hogy ezeken a területeken az Eurostat fogja megkapni a fő feladatköröket és ellenőrzési jogokat. Elegendő munkatársat és anyagi forrást kell a hivatal rendelkezésére bocsátani annak érdekében, hogy teljesíteni tudja új kötelezettségeit. Azonban át kell gondolnunk, hogy az Európai Unió költségvetése elegendő-e arra, hogy kiegészítő pénzügyi forrásokat tegyen elérhetővé a hivatalnoki apparátus növelésére és fenntartására.

 
  
MPphoto
 
 

  Alfredo Pallone (PPE), írásban.(IT) Az európai környezeti-gazdasági számlákról szóló rendeletre irányuló javaslat célja, hogy eszközöket hozzon létre bizonyos fontos célkitűzések – például egy európai környezeti számviteli stratégia létrehozása, a közigazgatási szerveket számviteli adatokkal ellátó statisztikai hivatalok tevékenységének bővítése – megvalósítására. A szöveg mellett szavaztam, mivel a fenntartható fejlődés szempontjából fontosnak tartom, hogy az uniós politikákba beépítsék a környezeti témákat, valamint hogy legyenek nemzeti számlák, és legyen egy európai program integrált gazdasági és környezeti számlákkal a közlekedés, a hulladék-újrahasznosítás és a hulladéktermelődés megakadályozása, a levegőbe történő kibocsátás, az éghajlatváltozás, valamint a fenntartható fogyasztás és termelés terén.

 
  
MPphoto
 
 

  Maria do Céu Patrão Neves (PPE), írásban.(PT) A Tanács 2006-ban felkérte az Uniót és tagállamait, hogy a nemzeti számlák körébe vonják be a fenntartható fejlődés kulcsfontosságú vonatkozásait is, valamint rövid távú és középtávú módszereket javasolt olyan globális mutatók létrehozásához, amelyek segítségével javítani lehet a nyilvános vitát, és amelyek hozzájárulhatnak ahhoz, hogy a döntéshozatal a környezeti intézkedések gazdasági hatásainak figyelembevételével történjen. A jelentés mellett szavaztam, mivel véleményem szerint ez az átfogó környezeti-gazdasági számlák irányába tett első lépés, hiszen az illetékes európai és nemzeti statisztikai hivatalok szerint jelenleg csak ezeken a területeken állnak rendelkezésre egész Európában adatok. Egy munkatervben további prioritási modulokat – amelyeken már dolgoznak, és amelyekhez előreláthatólag rövidesen megfelelő adatokat is szolgáltatnak – kell azonosítani. Ezeket az adatokat is be kell nyújtani, különösen a gazdasági tevékenységek környezetre gyakorolt hatására vonatkozó adatokat. A hulladék-újrahasznosítás és a hulladéktermelődés megakadályozása, a légszennyezés és az éghajlatváltozás, a fenntartható fogyasztás és termelés ugyanis sokkal jobban ellenőrizhető a környezetet és a gazdaságot összekapcsoló, jó minőségű adatok megléte esetén. Ezek az adatok fontos segítséget jelenthetnek a környezeti intézkedésekről való döntéshozatalkor.

 
  
MPphoto
 
 

  Aldo Patriciello (PPE), írásban.(IT) Az Európai Tanács 2006-ban felkérte az Európai Uniót és tagállamait, hogy a nemzeti számlák körébe vonják be a fenntartható fejlődésre vonatkozó statisztikai adatokat is. A Bizottság „A GDP-n innen és túl – A haladás mérése változó világunkban” című, 2009. évi közleményében különböző intézkedések elfogadását javasolja rövid és középtávon olyan átfogó indikátorok kialakítására, amelyek megbízhatóbb tudásalapot nyújthatnak egy jobb nyilvános vitához, és megfelelőbb döntéshozatalt tesznek lehetővé, különös tekintettel az európai környezeti-gazdasági számlákra.

Az európai környezeti-gazdasági számlák alapos értékelését csak megbízható adatok alapján lehet elvégezni, ezért a tagállamok számára biztosítani kell a közös módszertant, a szabványokat, a fogalommeghatározásokat, az osztályozásokat és az elszámolási szabályokat, amelyeket egy kötelező jellegű keret tartalmaz. A javaslat mellett szavaztam, mivel a megvalósítandó célkitűzéseket tisztázni kell, a környezeti-gazdasági számlák továbbfejlesztéséhez pedig egyértelmű perspektívákat kell felmutatni, hogy ezek a számlák nélkülözhetetlen alapját képezhessék a környezeti-gazdasági döntéshozatalnak.

 
  
MPphoto
 
 

  Phil Prendergast (S&D), írásban. – A fenntartható fejlődés és a megfelelő környezetpolitikák uniós szintű biztosításához létfontosságú, hogy a politikai döntéshozóknak megbízható adatok álljanak rendelkezésükre a gazdasági tevékenységek környezetre gyakorolt hatásáról. Támogatom ezt az állásfoglalást, mivel számos hatékony intézkedést tartalmaz az átfogóbb adatok gyűjtésével kapcsolatban. Az EU-nak cselekednie kell, ha valóban előrelépést akar elérni a hulladék-újrahasznosítás, a hulladéktermelődés megakadályozása, a levegőbe történő kibocsátás csökkentése és az éghajlatváltozás terén. A fenntartható fejlődéssel és a környezetpolitikákkal kapcsolatos európai célkitűzések megvalósításának leghatékonyabb módszere a tagállamok közötti teljes körű együttműködés. Ezért szükséges lépés a gazdasági tevékenységek hatásaira vonatkozó adatok tagállamok általi kötelező összegyűjtésének bevezetése. Minél pontosabb és megbízhatóbb adatok állnak rendelkezésre, annál jobbak lesznek a környezetpolitikák.

 
  
MPphoto
 
 

  Paulo Rangel (PPE), írásban.(PT) Ha a fenntartható fejlődésre vonatkozó politika el akarja érni kitűzött céljait, akkor a döntéshozatali folyamatban elegendő információnak kell rendelkezésre állnia, megkönnyítve a különböző megoldások elfogadását. Ezért a tagállamoknak olyan mutatókat kell bevezetniük, amelyek környezeti értelemben átfogó képet adnak az EU-ról. Ez a célja a Bizottság Parlamenthez és Tanácshoz intézett javaslatának, amelyet a Parlamentnek értékelnie kell. Ezért a jelentés mellett szavaztam.

 
  
MPphoto
 
 

  Raül Romeva i Rueda (Verts/ALE), írásban. – Mellette szavaztunk. Ez a javaslat az „ESA 95” szatellitszámláiként környezeti-gazdasági számlákat hoz létre a környezeti-gazdasági számlák összeállítására használandó módszertan, közös szabványok, fogalommeghatározások, osztályozások és elszámolási szabályok biztosításával. A közös keretben összeállítandó környezeti számlák a kezdeti szakaszban a következő modulokba lesznek osztva: a levegőbe történő kibocsátás számláinak modulja; a gazdasági tevékenységek után fizetett környezetvédelmi adók modulja; az egész gazdaságra vetített anyagáramlási számlák modulja. A Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottságban elfogadott módosításaink alapján a Tanáccsal megtárgyalt megállapodás az eredetileg bevezetett számlákon túl tartalmazza azt a követelményt is, hogy a Bizottságnak 2013 végéig jelentést kell tennie, és meg kell vizsgálnia az anyagkészlet-számlák (az anyagáramlási számlák mellett), valamint az ökoszisztéma-szolgáltatások számláinak bevezetését. A megállapodás a tagállamok iránt támasztott azon követelményről, hogy bocsássanak rendelkezésre összehangolt módszertannal nyert adatokat a környezeti gazdaságról, konkrét pozitív lépést jelent a „GDP-n innen és túl” folyamatban.

 
  
MPphoto
 
 

  Angelika Werthmann (NI), írásban.(DE) A nemzeti számlák a környezeti megfontolásokat is figyelembe veszik, a gazdaság működését és a jólét megteremtését véve alapul. A bizottsági javaslat értelmében a nemzeti számláknak adatokat kell szolgáltatniuk a levegőbe történő kibocsátásról és a környezetvédelmi adókról. A környezeti számlák célja a kölcsönhatások feltárása. A fenntartható fejlődés megkívánja az ésszerű magatartást az ökoszisztémák és az egyre fogyatkozó természeti források tekintetében. A polgárokat tájékozatni kell a gazdasági tevékenységek környezeti hatásairól.

 
  
MPphoto
 
 

  Iva Zanicchi (PPE), írásban.(IT) A Leinen-jelentés mellett szavaztam. A környezeti és fenntarthatósági politikák az utóbbi időben jelentős szerepet kaptak, és egyre nagyobb figyelmet kell szentelni a gazdaságpolitikák és környezetpolitikák integrálásának. A tagállami politikákban exponenciálisan nőtt az éghajlatváltozás, a fenntartható közlekedés, a természet, a biodiverzitás, a nyersanyagok, ill. természeti erőforrások felhasználása és kitermelése, továbbá a hulladékgazdálkodás témáinak szerepe. Az európai környezetpolitikákat és a hozzájuk kapcsolódó uniós stratégiákat csak akkor tudjuk komolyan és pontosan értékelni, ha megbízható adatok állnak rendelkezésre.

 
Jogi nyilatkozat - Adatvédelmi szabályzat