Az ülések szó szerinti jegyzőkönyve

2011. június 7., Kedd - Strasbourg

15. A schengeni vívmányok rendelkezéseinek Bulgáriában és Romániában történő alkalmazása (vita)

  Elnök. – A következő napirendi pont az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság nevében Coelho úr jelentése a schengeni vívmányok rendelkezéseinek Bulgáriában és Romániában történő alkalmazásáról (1412/2010 – C7-0369/2010 – 2010/0820(NLE) (A7-0185/2011).

  Carlos Coelho, előadó. – (PT) Elnök asszony, Győri asszony, biztos asszony, hölgyeim és uraim, hat rövid megjegyzést szeretnék tenni. Először is, Schengen megerősítésével kapcsolatban: a személyek szabad mozgása az EU legnagyobb sikereinek és vívmányainak egyike, és Schengen az Unió egyik legfontosabb pillére. Mi ezért azok közé tartozunk, akik szerint ezt nem gyengíteni kellene, hanem megőrizni és tovább erősíteni. Ebben egyetértek Malmström biztos nem sokkal ezelőtt elhangzott, ilyen értelmű észrevételeivel.

Az öt eredeti tagállam utat adott a jelenlegi 25-nek: 22-nek az Unión belül, háromnak azon kívül. A szabad mozgás ezáltal egy közel 43 000 km hosszú külső tengeri határt, több mint 7700 km hosszú szárazföldi határt, 25 országot és 400 millió polgárt magában foglaló területen biztosított.

Másodszor, ami a kölcsönös bizalmat illeti: a belső határellenőrzések eltörléséhez magas szintű kölcsönös bizalom szükséges a tagállamok között. A schengeni információs rendszeren (SIS) keresztül gyors, megfelelő információcserét kell folytatni, jó rendőri együttműködésre és a külső határokon hatékonyan működő ellenőrzésekre van szükség. A schengeni térség biztonsága nagymértékben függ attól, hogy az egyes tagállamok milyen szigorúan és hatékonyan végzik az ellenőrzéseket a külső határok mentén. Ha ez nem történik meg, akkor meggyengül a schengeni térség biztonsága, csorbát szenved az Európai Unió hitelessége és elvész a kölcsönös bizalom.

Harmadszor, az egyenlő szabályokról: bízni kell az eljárásokban is, és ezeknek világosnak és igazságosnak kell lenniük. A tagjelölt országoknak képesnek kell lenniük az összes schengeni kritérium hatékony és helyes végrehajtására és érvényesítésére: a kritériumok ugyanazok, mint amelyeket az előző tagjelölt országoktól megköveteltünk; se több, se kevesebb.

Negyedszer, az átláthatóságról: gondoskodnunk kell a fokozott átláthatóságról, a szabadság és a biztonság érdekében egyaránt. Sajnálom, hogy a Tanács – már megint – nem úgy járt el a Parlamenttel szemben, ahogy kellett volna, és a Ház képviselőitől megtagadta az értékelő jelentésekhez való hozzáférést. A problémát csak Románia és Bulgária nagykövete igyekezetének köszönhetően lehetett leküzdeni, akik kérték a jelentések titkosításának feloldását és a Parlamenthez való benyújtásukat, lehetővé téve e Ház képviselői számára az értékelések, ajánlások és végső következtetések tartalmához való hozzáférést. Sajnos a Tanács ismét nem tartotta tiszteletben a Parlamentet. Pontosan erre az átláthatóságra van szükség a jelzett megoldatlan problémák kezeléséhez, mert ezek – noha nem akadályozzák a két ország teljes körű schengeni tagságát – az értékelő bizottság részéről ellenőrzésre szorulnak, hogy meg lehessen győződni arról, hogy az ajánlásoknak megfelelően jártak el, valamint az esetlegesen még folyamatban lévő változtatásokról. A Parlament követeli, hogy hozzáférhessen ehhez az információhoz.

Ötödször, az európai polgárságról: milyen gyakran szoktunk beszédeinkben az európai polgárság értékére hivatkozni? Amióta 2007-ben csatlakoztak az EU-hoz, Bulgáriában és Romániában egyaránt megvolt az a jogos elvárás, hogy a polgáraik teljes jogú uniós polgárokká fognak válni, és ugyanolyan jogokkal rendelkeznek majd, mint a többi uniós polgár, a schengeni térségen belüli szabad mozgáshoz való jogot is beleértve. Ez az európai polgárság, amelyet megerősítünk a schengeni térség kibővítésével.

Hatodik és egyben utolsó megjegyzésem, hogy ez a két ország sokat dolgozott. Nyilvánvaló, hogy gratulálni kell nekik az összes schengeni követelmény teljesítése érdekében tett erőfeszítéseikhez. Ez világosan kiderül az értékelő jelentésekből és az értékelést készítő szakértői látogatások ezt követő észrevételeiből. Ez a mi Bulgáriába és Romániába tett látogatásunk során is világos volt, és ezért szeretnék köszönetet mondani román képviselőtársaimnak, Marinescu úrnak, Enciu úrnak és Weber asszonynak, illetve bolgár képviselőtársaimnak, Kovatchev úrnak és Nedelcheva asszonynak. Mi tehát szívesen látnánk Bulgáriát és Romániát a schengeni térségben, és remélem, hogy a pozitív véleményünk kézhezvétele után a Tanács is ugyanerre az álláspontra helyezkedik majd.

ELNÖKÖL: STAVROS LAMBRINIDIS
alelnök

  Enikő Győri, a Tanács soros elnöke. – Elnök úr, külön öröm számomra, hogy a Tanács nevében részt vehetek a schengeni térség Bulgáriára és Romániára való kiterjesztéséről szóló vitán.

A magyar elnökség ezt következetesen kiemelt prioritásnak tekintette. Emiatt különösen örülök annak, hogy mostanra Bulgária és Románia egyaránt pozitív értékelést kapott a schengeni vívmányok egészének alkalmazására való technikai felkészültségéről. Örülünk, hogy a Parlament értékelése szintén hasonló következtetésekre jutott. Szeretném külön méltatni az előadó, Carlos Coelho munkáját, szakmai és személyes elhivatottságát.

Engedjék meg, hogy egy pillanatra eltérjek a protokolltól, egy történelmi visszautalás kedvéért. Amikor Magyarország és más közép-európai új tagállamok schengeni csatlakozását akadályozta a schengeni információs rendszer, a SIS II fejlesztésével kapcsolatos technikai nehézség, az akkori portugál elnökség volt, amely egy nagylelkű, ötletes megoldással a segítségünkre sietett.

Ugyancsak szeretnék köszönetet mondani az elnöknek, López Aguilar úrnak és az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság valamennyi tagjának, az ügy iránti elkötelezettségükért. A magyar elnökség komoly erőfeszítéseket tett e dosszié előmozdítására. Az elnökség hamar felismerte, hogy foglalkozni kell a folyamattal szemben több tagállam részéről meglévő, állandósult fenntartásokkal.

Az elnökség ezért az IB Tanács február 24–25-i ülésén napirendre tűzte Bulgária és Románia schengeni csatlakozásának aktuális helyzetét. A Tanács az említett alkalommal hagyta jóvá az elnökség következtetéseit a megtett előrehaladásról, és elfogadta, hogy továbbra is szoros együttműködést kell folytatni minden tagállammal, hogy minden érintett fél számára elfogadható megoldás jöjjön létre.

Bulgária és Románia egyaránt nagyon jelentős lépéseket tett annak érdekében, hogy az ország politikáját és gyakorlatát a schengeni előírások szintjére emelje. Ebbe olyan területek tartoznak bele, mint az adatvédelem, a rendőrségi együttműködés, a külső légi, tengeri és szárazföldi határok ellenőrzése, a vízumkiadás és a SIS és SIRENE funkcióinak megfelelő végrehajtása. Időközben márciusban Románia és Bulgária schengeni értékelése minden fejezet esetében pozitív eredménnyel zárult. A Tanács megfelelő munkacsoportjától származó vonatkozó jelentések elfogadását követően az elnökség az értékelési folyamat lezárásáról szóló következtetéseinek tervezetét benyújtotta a június 9-re beütemezett IB Tanács részére.

Tudom, hogy ez itt a Házban a többség számára jó hír lesz, nem utolsósorban Bulgária és Románia képviselői számára. Ez fontos lépés lesz a schengeni térségben való teljes részvételükhöz vezető úton. A Tanács továbbra is minden területen figyelni fogja az előrehaladást, mivel a megfelelő nyomon követés minden schengeni országban folyamatos gyakorlat. E tekintetben biztosíthatom a tisztelt képviselőket arról, hogy Bulgária és Románia egyaránt továbbra is rendszeresen be fog számolni a fennmaradó hiányosságok orvoslására tett lépésekről. Különösen arra fognak törekedni, hogy tovább erősítsék a határaikon végzett ellenőrzéseket, és javítsák a határokon átnyúló rendőrségi együttműködést, valamint a vízumkiadási rendszerüket.

Amikor a Parlament elfogadja a Coelho úr által elkészített jelentést, és a Tanács elfogadja az elnökség következtetéseit, csak a legutolsó lépés marad hátra: a Tanács határozatának elfogadása, amihez, mint azt mindnyájan tudjuk, egyhangúságra van szükség. Ezzel kapcsolatban szeretném hangsúlyozni, hogy a Tanács nagyon hamar visszatérhet erre a kérdésre, hogy megnézze, hogyan tudja előbbre vinni a folyamatot, esetleg ez év szeptemberben.

Az előadó által készített jelentés kitér a minősített dokumentumok kérdésére – mint azt az előadó a bevezető megjegyzéseiben is említette –, ami fontos kérdés volt e dosszié kezelésében. A Parlament minősített dokumentumokhoz való hozzáférése az egyik olyan megoldatlan intézményközi kérdés a Tanács és a Parlament között, amelyet a magyar elnökség szeretne rendezni. Bár a Parlament küldöttségeivel sikerült megállapodnunk arról, hogy hogyan tovább, a megoldás végrehajtása még némi időbe telik.

A magyar elnökség azonban már rögtön a hivatali ideje kezdetén azonnali megoldást keresett, hogy ne késleltesse Bulgária és Románia csatlakozását a schengeni térséghez. Ami azt illeti, a magyar elnökség javaslatára történt, hogy a Tanács beleegyezését adta, hogy a Parlament hozzáférhessen a két tagállamnak a schengeni térséghez való csatlakozására vonatkozó dokumentumokhoz.

Mindent egybevéve a magyar elnökség meg van győződve arról, hogy miután most már eleget tesznek valamennyi technikai és jogi kritériumnak, a schengeni térség kibővítése Bulgáriával és Romániával hasznos lenne az egész schengeni együttműködés és Európa egésze számára is, ahol az ember a Fekete-tengertől az Atlanti-óceánig végigutazhatna anélkül, hogy megállítanák az útlevele vagy a személyazonosító igazolványa ellenőrzése céljából. Mindnyájan tudjuk, hogy ez a szabad mozgás az Európai Unió alapértékeinek egyike – olyasmi, ami tényleg kézzelfogható a polgárok számára, és olyan érték, amelyet mindnyájunknak óvnia kell.

  Cecilia Malmström, a Bizottság tagja. – Elnök úr, Schengen valóban fantasztikus eredmény. Az európai intézmények részéről ez volt az egyik leginkább kézzelfogható ajándék Európa polgárainak: maga az a tény, hogy – ahogy az elnökség fogalmazott – akár Finnországtól egészen Portugáliáig végigautózhatunk anélkül, hogy meg kellene állnunk a határellenőrzésnél. Védelmeznünk kell Schengent, és véget kell vetni a határok újbóli bevezetéséről szóló legfrissebb vitának. Már számos alkalommal megvitattuk, hogy Schengent hogyan kellene erősítenünk, ahelyett hogy gyengítenénk. Ebben az ügyben több Európára van szükségünk, nem kevesebbre. Jobb értékelés kell, jobb eszközök és jobb iránymutatások, illetve ajánlások a schengeni vívmányok értelmezéséhez. Ezt a Tanácsban a héten fogjuk megvitatni a tagállamokkal, de később, június végén majd az Európai Tanácsban is napirendre kerül.

Szeretnék gratulálni Romániának és Bulgáriának az eddigi jelentős erőfeszítéseikhez. Saját szememmel láttam, hogy nagyon keményen, nagyon sokat dolgoztak. A késői érkezés egyik előnye, hogy ilyenkor a legújabb technológiából is lehet profitálni. Lenyűgözve láttam, hogy Romániában és Bulgáriában milyen technológiát és milyen munkát vezettek be, és szeretnék gratulálni ezekhez a beruházásokhoz. Ennek eredményeképpen most már mindkét ország megfelel a schengeni műszaki kritériumoknak, elkötelezettek és megérdemlik az Európai Unió bizalmát. A Bizottság üdvözli a Románia és Bulgária által elvégzett munkáról szóló jelentést, és én ugyancsak szeretnék köszönetet mondani Coelho úrnak és az árnyékelőadóknak ezért a jelentésért és a hozzáállásukért.

A Bizottság mindig azt az irányvonalat képviselte, hogy nincs hivatalos kapcsolat az együttműködési és ellenőrzési mechanizmus és a schengeni csatlakozás között. De természetesen mindnyájan tudjuk, hogy a Schengenhez való csatlakozás alapja a bizalom, a bizalomról, illetve a bizalom hiányáról pedig nagyon sok vita volt az elmúlt hetekben. A Romániával és Bulgáriával közös belső határokon a határellenőrzés megszüntetéséről szóló határozatnak nemcsak a technikai értékelésen kell alapulnia, hanem ezen a bizalmon is, és sajnos ez a bizalom ma nincs meg. Ezért volt olyan fontos, mint azt az elnökség vázolta, hogy együtt dolgozzunk a tagállamokkal, és gyors megoldást találjunk erre, hogy a határokat minél előbb meg lehessen szüntetni.

Ennek továbbra is prioritásnak kell maradnia. A Tanácsnak, amelynek döntő szava van ez ügyben, meg kell határoznia egy világos keretet, a határellenőrzésre vonatkozó egyértelmű menetrenddel, hogy Románia és Bulgária láthassa a kiutat. A két ország megmutatta, hogy készek a csatlakozásra, hogy megtették a szükséges előrehaladást, és remélhetőleg nagyon hamar lehetőség nyílik a továbblépésre és a Tanács határozatára.

  Agustín Díaz de Mera García Consuegra, a PPE képviselőcsoport nevében. – (ES) Elnök úr, szeretnék gratulálni Coelho úrnak, mégpedig azért, mert munkája következetesen szigorú. Rögtön hozzáteszem, hogy segítenünk kell Bulgáriának és Romániának. Bízom Bulgáriában és Romániában. Keményen és jól dolgoztak, és meg kell kapniuk, ami jog szerint az övék – ez nem ajándék.

A Tanács soros elnöksége és Malmström biztos asszony egyaránt kijelentették, hogy a két ország eleget tesz a technikai és jogi követelményeknek, és én is csatlakozni szeretnék e megállapításukhoz. Véleményem szerint a szigorúan vett technikai és jogi kritériumokon kívül semmi mást nem kellene mérlegelnünk.

Ezekből a kritériumokból alapvetően öt darab van. A következőknek tesznek eleget: megfelelnek az adatvédelmi követelményeknek, megfelelnek a schengeni információs rendszernek (SIS), megfelelnek a rendőrségi együttműködésnek, megfelelnek a vízumkiadásnak és eleget tesznek a légi, tengeri és szárazföldi külső határok ellenőrzésének. Szigorúan véve megfelelnek a SIS-nek és a kiegészítő információ kérésének a nemzeti területre való belépéskor (SIRENE).

Mindezek fényében ennek a Háznak egyértelműen határozott üzenetet kellene küldenie a Tanácsnak és konkrétan annak az öt országnak az állandó képviseletének, amelyeket most nem fogok nevesíteni, de ma itt mindnyájan rájuk gondolunk.

Hiszek abban, hölgyeim és uraim, hogy Románia és Bulgária befogadásával a több mint négyszáz millió főt számláló schengeni térségbe hozzáadunk, nem kivonunk: egy erősebb Európát építünk. Emellett a kettős mércét is el kell kerülnünk. Romániával és Bulgáriával szemben sem támaszthatunk olyan feltételeket, amelyeket a többi tagállamtól nem követelünk meg ahhoz, hogy részesei lehessenek ennek a szabadságon alapuló térségnek.

Ezért a beszédem végén szeretnék lelkesen hangot adni azon kívánságomnak, hogy a Ház határozott, többségi támogatású üzenetet küldjön a Tanácsnak.

Még egyszer gratulálok, Coelho úr, és gratulálok Romániának és Bulgáriának is.

  Ioan Enciu, az S&D képviselőcsoport nevében. – (RO) Elnök úr, szeretném ezúton megköszönni Coelho úrnak az erőfeszítéseit, elkötelezettségét és a jelentés elkészítésében tanúsított szakértelmét. Ugyancsak köszönöm a magyar elnökségnek és Malmström biztos asszonynak a jelentéshez adott támogatásukat.

A Románia és Bulgária schengeni térséghez való csatlakozásáról szóló vitát olyannyira eltérítették politikai célokra, hogy már szinte el is felejtettük, valójában miről vitatkozunk. Szeretnék mindenkit emlékeztetni arra, hogy voltaképpen nagyon egyértelmű, konkrét kritériumokról beszélünk, amelyeket minden tagjelölt országnak teljesítenie kell ahhoz, hogy a schengeni térség tagja lehessen.

Nincs olyan erkölcsi vagy jogi érv, amely rábírhatna minket arra, hogy most a végén változtassuk meg a csatlakozás szabályait. A szabályokon lehet javítani az összes tagállamra vonatkozó új schengeni értékelési mechanizmus jóváhagyásakor, anélkül hogy a kettős mércéhez folyamodnánk.

Itt az ideje, hogy becsületesek legyünk, és elismerjük, hogy Romániát és Bulgáriát teszik felelőssé mindenért, ami rosszra fordul az EU szintjén, illetve néhány tagállam belpolitikájában. Ez az elképzelés teljességgel elfogadhatatlan. Nem Románia és Bulgária a hibás azért, mert az Európai Unió és bizonyos tagállamok nem képesek kezelni a bevándorlást és a határaikat, ahogy azért sem ők a felelősek, hogy pár kormánynak szélsőséges, populista elhajlásai vannak, bevándorlásellenes politikát alkalmaznak és bűncselekménynek tekintik az európai polgárok, különösen a roma polgárok mobilitását.

Végül, de nem utolsósorban, a román és bolgár polgároknak kell megszenvedniük azért, hogy a nemzeti hatóságoknak rossz a személyes viszonya bizonyos befolyásos vezetőkkel. Az uniós intézményeknek a józanság hangját kell képviselniük, és le kell küzdeniük ezt a zavart, amit egyesek megpróbálnak kelteni. Az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak be kell tartania az európai jogszabályokat, a Bizottságnak pedig a Szerződések őreként felügyelnie kell ezt a folyamatot.

  Renate Weber, az ALDE képviselőcsoport nevében. – (RO) Elnök úr, egy olyan dossziét vitatunk ma, amely miatt az utóbbi hónapokban több elvi kérdés is napirendre került. Szeretnék köszönetet mondani az előadónak, Carlos Coelhónak, azért, hogy az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottságban ilyen rendkívül professzionális módon látta el feladatát, hogy biztosítsa ezen elvek tiszteletben tartását. Örülök, hogy együtt dolgozhattam Coelho úrral, akinek a konstruktív hozzáállása az egész dosszién nyomot hagyott.

Egyrészről elvi kérdésről van szó, amikor azt vizsgáljuk, hogy az EU két, a schengeni térséghez való csatlakozás kritériumait teljesítő tagállamát be kell-e engedni ebbe a térségbe. A szabályok szerint „igen” a válasz. Mindkét ország esetében értékelték a csatlakozásra való technikai felkészültségüket, teljesen kedvező konklúziókkal. Az előadónk még tovább ment, és saját kezdeményezéséből munkalátogatásokat szervezett a két országba, az árnyékelőadók kíséretében, hogy megnézzék, technikailag hogy állnak a parancsnoki központok és néhány határátkelőhely.

Másrészről viszont egy másik elvi kérdés az Európai Parlament és a Tanács közötti intézményi kapcsolatokkal foglalkozott, amikor arról volt szó, hogy az európai parlamenti képviselők betekinthessenek a dokumentumokba, amelyek alapján szavazniuk kell. A Tanács álláspontját – miszerint csak néhány európai parlamenti képviselőnek lett volna hozzáférése, így csak ők szavazhattak volna teljesen tájékozottan, a többiek pedig őket utánozva tették volna fel a kezüket – az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság élesen bírálta. Örülök, hogy végül a mi álláspontunk győzött.

Az intézményi együttműködésnek tisztességesnek, logikusnak és demokratikusnak kell lennie. Remélem, a holnapi szavazás világos, pozitív jelzést fog küldeni az európai parlamenti képviselőknek Románia és Bulgária schengeni térséghez való csatlakozásáról.

  Timothy Kirkhope, az ECR képviselőcsoport nevében. – Elnök úr, azt szeretném mondani a biztos asszonynak, hogy az európai polgárok egyre több európai programmal szemben kezdik elveszíteni a hitüket és bizalmukat. Fontos, hogy ne rohanjunk előre olyan tempóval, amire még nem vagyunk teljesen felkészülve. Sok tagállam így érez a schengeni térséggel kapcsolatban, ezért nem kellene elkapkodnunk a további bővítést, amíg az összes érintett nincs teljesen és kellőképpen felkészülve.

Természetesen hangsúlyoznom kell, hogy ezt a vitát nem szabad ürügyként használni arra, hogy bíráljuk Bulgáriát vagy Romániát, hiszen tudjuk, hogy nagyon keményen dolgoztak, hogy eleget tegyenek a Bizottság által felállított technikai kritériumoknak. Bár arról nem feltétlenül vagyunk egy véleményen, hogy az említett kritériumok teljesültek-e, sok minden történt. Ez azonban egy lehetőség arra, hogy beszéljünk a schengeni rendszerbe és magának az Európai Uniónak az integritásába vetett hit megújításáról, és egy lehetőség arra, hogy javítsunk egy teljességgel elavult és rossz hatékonyságú értékelési mechanizmuson.

Jelenleg egy olyan rendszerrel foglalkozunk, amely nem képes kezelni az Európa előtt álló aktuális vagy jövőbeni kihívásokat vagy tagállamainak politikai nézeteit. Most itt az ideje olyan kritériumokat szabni, amelyek nemcsak a schengeni rendszer technikai aspektusaival foglalkoznak, hanem a szervezett bűnözés és a korrupció hatását is felmérik, a meglévő schengeni tagállamok értékelésének keretében is, és szeretném, ha ezekben a felmérésekben az Europol és az Eurojust is részt venne. Talán egy új értékelési mechanizmus segítségével meg lehetne előzni a nézeteltérések egy részét és a jelenlegi rendszerrel szembeni bizalom hiányát, amiről nemcsak itt a Házban hallunk, hanem pillanatnyilag Európa-szerte mindenhol.

  Tatjana Ždanoka, a Verts/ALE képviselőcsoport nevében. – Elnök úr, most az a kérdés, hogy Bulgáriának és Romániának hozzáférést adunk-e a schengeni térséghez. Én magam az új tagállamok egyikéből jöttem, és emlékszem, hazám mennyire igyekezett csatlakozni a térséghez. Ezért nagyon örülök annak, hogy Bulgária és Románia is csatlakozik az említett térséghez.

Voltak bizonyos hiányosságok a Schengenhez vezető úton, de a problémák mára megoldódtak. Bulgária és Románia teljes mértékben fel van készülve arra, hogy 2011-ben csatlakozzon a szabad utazás térségéhez. Megértem a korrupcióval és a szervezett bűnözéssel kapcsolatos aggályokat. Ezért az együttműködési és ellenőrzési mechanizmus keretében folytatni kell az együttműködést. Azt azonban nem tehetjük meg, hogy új kritériumokat találunk ki a schengeni térséghez való csatlakozásra, és nem rombolhatjuk le azt a bizonyosságot, hogy amint a jelenlegi kritériumok teljesülnek, az állam része lesz az említett térségnek.

A Parlamentben zajló vitákból világosan kiderült, hogy kerülni kell a kettős mércét a schengeni vívmányok végrehajtásának értékelésekor a jelenlegi és a csatlakozó schengeni tagállamokban. Az értékelésről szóló akta ezért kulcsfontosságú. Elfogadhatatlannak találjuk, hogy sok tagállam javasolta a Tanácsban a javaslat jogalapjának megváltoztatását, hogy ezzel kirekesszék a Parlamentet a döntéshozatali folyamatból.

Nagyon remélem, hogy az előadónk, Coelho úr meg fogja védeni a Parlament kiváltságait, amiben mindig nagyon sikeres, és teljes körű támogatásunkat élvezi. Szeretném megköszönni a munkáját, és a jövőre nézve reménykedem a további jó együttműködésben.

  Cornelia Ernst, a GUE/NGL képviselőcsoport nevében. – (DE) Elnök úr, hölgyeim és uraim, ideje, hogy Bulgária és Románia is részese legyen a schengeni vívmányok teljes körű alkalmazásának. Gondolják meg – a belső határellenőrzések eltörlése és a szabad mozgás az Európai Unió legfontosabb eredményei és értékei közé tartozik. Ez okból úgy gondolom, hogy néhány tagállam – köztük hazám, Németország – elzárkózó taktikája teljességgel felfoghatatlan. Az érvek a menekültek ellenőrizhetetlen beáramlásától való félelemről és a korrupcióval szembeni harcról szólnak. Tekintettel az ismertetett véleményekre, nem tudom megérteni ezeket az érveket.

Veszélyes játékot játszunk Bulgáriával és Romániával. Emiatt az előadót, Coelho urat is kezdettől fogva támogattuk abban a véleményében, hogy minden tagállamra ugyanazt a mércét kell alkalmazni, akkor is, ha Schengenről van szó.

A bizottság többi tagjához hasonlóan bennünk is mélységes megütközést keltett a Tanács lehetetlen viselkedése a Parlamenttel szemben, és az, hogy kezdetben még a dokumentumok megtekintését sem volt hajlandó megengedni. A benyújtott vélemény összességében kedvező. Arra számítunk, hogy a schengeni térséghez való csatlakozás valóra válik, és nem kell szeptemberig várnunk rá.

Befejezésül a bukaresti székhelyű újságírót, Sabina Fatit szeretném idézni. Ezt mondta: „A románok euforikus polgárok. Nyugat-Európát olyan helynek látják, amelynek a színvonalát abszolút mértékben el akarják érni. Ha most hátat fordítanak nekik, sokan közülük euroszkeptikussá válhatnak.” Ezt pedig bizonyosan nem akarjuk, sem Romániában, sem Bulgáriában.

  Mario Borghezio, az EFD képviselőcsoport nevében. – (IT) Elnök úr, Bulgária és Románia európai uniós csatlakozási okmánya 4. cikkének (2) bekezdése kimondja, hogy annak ellenőrzése az értékelési eljárásokkal összhangban, hogy az új tagállamok teljesítik-e a schengeni vívmányok alkalmazásához szükséges feltételeket, alapvető követelmény ahhoz, hogy a Tanács határozzon az említett államokkal való belső határellenőrzések megszüntetéséről.

Mi már most úgy gondoljuk, hogy sürgősen szükség lenne olyan szabályozási és működési feltételek megállapítására, amelyekkel meg lehetne akadályozni, hogy a tagállamok biztonságát aláásni képes, nem kívánatos elemek Bulgárián és Románián keresztül észrevétlenül becsússzanak az EU-ba, de úgy találjuk, hogy az említett feltételek jelenleg nincsenek meg.

A Parlamentben most tárgyalt jelentések sem megnyugtatóak a légi, tengeri és szárazföldi határokon még mindig meglévő súlyos hiányosságok miatt, kezdve a határellenőrzések végrehajtásával. Nem meglepő, hogy a rendőrségünk nap mint nap számos olyan illegális bevándorló esetével szembesül, akik az említett két országból jöttek.

Azt javaslom, hogy óvintézkedésként függesszük fel Bulgária és Románia schengeni rendszerbe való belépésének folyamatát, nem utolsósorban a két ország külső határaira nehezedő rendkívüli nyomás miatt, máskülönben ők lesznek a lyukak a svájci sajton, azaz az Európai Unió rendszerén az illegális bevándorlók belépésének szempontjából.

  Daniël van der Stoep (NI). – (NL) Elnök úr, egyenesen rátérek a tárgyra. Bulgária és Románia, ezek a korrupt kelet-európai tolvajfészkek egyáltalán nem tesznek eleget a schengeni térséghez való csatlakozás feltételeinek. Ismétlem: egyáltalán nem. Malmström biztos asszony idealisztikusan elmerenghet arról, milyen szentek és sérthetetlenek a schengeni vívmányok, miközben a Parlament többsége unalmasan úgy vélekedik, milyen szép is lenne, ha Bulgária és Románia csatlakozhatna a schengeni térséghez, de ennek egész egyszerűen nincs realitása.

Valójában naivitás ez, gyermeki naivitás. A tények egyszerűen nem támasztják alá az elképzelést. Maga Bulgária és Románia bizonyította be már régen, hogy pillanatnyilag nem érdemesek a schengeni térséghez való csatlakozásra. A Transparency International korrupció érzékelési indexe szerint a korrupció mindkét országban általános. Ami a megbízhatóságot illeti, Bulgária a tízes skálán csak 3,6-ot, Románia 3,7-et ért el. Egy iskolai bizonyítványban ezek a számok bukást jelentenének, egyértelmű bukást. Mégis be kellene engednünk ezeket az országokat Schengenbe? Természetesen nem kellene – soha!

Ráadásul a tények sem támasztják alá az elképzelést. Idén januárban korrupció miatt őrizetbe vettek pár tucat bolgár vámtisztet. Idén februárban közel 200 román vámtisztet tartóztattak le, ugyancsak korrupció miatt. Emellett az emberkereskedelem terén is aggasztóan magasak a számok, mindkét országban. Tavaly a bulgáriai és romániai emberkereskedelemnek csak Hollandiában több tucat áldozatát találták meg. Mégis be kellene engednünk ezeket az országokat Schengenbe? Gyalázatos bűn, teljes felelőtlenség lenne.

Lehet akarni, hogy valami megtörténjen – lehet ezt akarni nagyon erősen is –, de az embernek látnia kell közben a valóságot. Vegyék le a szemellenzőket! Bulgária és Románia abszolút nincs felkészülve Schengenre. Nincsenek felkészülve most, de soha nem is lesznek.

  Andrey Kovatchev (PPE). – (BG) Elnök úr, szeretném megköszönni Coelho úrnak ezt a tárgyilagos, igazságos értékelést arról, hogy mit tett Bulgária és Románia. Köszönöm az elnökségnek és a Bizottságnak is a jelentéshez adott támogatásukat.

A két ország és a csatlakozásuk értékelésére irányuló folyamatot ugyanazon kritériumok szerint kell befejezni, amelyekkel elkezdődött. Már 2007-ben megállapítást nyert, hogy amint teljesülnek a technikai kritériumok, Bulgária és Románia 2011-ben csatlakozik a schengeni térséghez. Ez már megtörtént. A Tanács szakértői ugyanerre az értékelésre jutottak: Bulgária és Románia eleget tesz a tagság kritériumainak.

Mindazok a fenntartások, amelyeket az imént hallhattunk, az egyes tagállamok külpolitikai vitáihoz kapcsolódnak. Ahelyett, hogy a rövid távval foglalkozunk, a külső határaink jobb védelmét, a déli és keleti szomszédainkkal való visszafogadási megállapodások aláírását és teljesítését és a bevándorlás terén a legnagyobb nyomásnak kitett dél-európai tagállamokkal való szolidaritást támogató intézkedéseket kellene tennünk.

Ez különösen fontos egy olyan pillanatban, amikor az európai biztonságot és a szociális előnyöket esetlegesen fenyegető illegális bevándorlás belpolitikai kihívásokat és polgáraink körében különféle félelmeket kelt. Hatékony, működképes tervekre van szükségünk az Olaszországban és Máltán látott válságok kezelésére. Nem engedhetjük meg a kettős mércét. Ha új szabályokat tárgyalunk meg és fogadunk el, ezeknek az összes országra egyformán kell vonatkoznia – a régiekre és az újakra is.

Tisztelt képviselőtársak, Bulgária és Románia elvégezte a feladatát, és a schengeni partnereikkel együttműködésben ezekre a biztonsági rendszerekre építenek. Komoly erőfeszítéseket tettek és tesznek a korrupció és a szervezett bűnözés elleni harcban. Pillanatnyilag kevésbé fogom aggályosnak érezni, ha a schengeni térség földközi-tengeri határát is olyan jól őrzik, mint ahogy Bulgária és Románia őrzi a fekete-tengeri határait. Az előadó és más képviselőtársak jártak ott, és értik, miről beszélek.

A Tanácsnak ezért kell úgy határoznia, hogy ez év szeptemberben beengedi Bulgáriát és Romániát a schengeni térségbe, hogy megerősítse a biztonságot ebben a térségben. Képviselőtársaim, kérem, támogassák Coelho úr jelentését, amelynek révén világos, határozott politikai jelzést adhatunk a Tanácsnak, hogy Bulgáriának és Romániának jogos helye van a schengeni térségben már az idén, hogy a külső határokat biztonságosabbá tegyék, és erősítsék polgáraink lelki békéjét.

  Monika Flašíková Beňová (S&D). – (SK) Elnök úr, a szabad mozgás az uniós tagállamok polgárait megillető alapvető szabadságok és vívmányok egyike, ezért képviselőcsoportunk, a Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetsége Európai Parlamenti Képviselőcsoportja nevében szeretném támogatni Románia és Bulgária csatlakozását a schengeni térséghez.

Meg kell mondanom, hogy a vizsgálati jelentés és magának az előadónak a véleménye is pozitív, és ezt meg kell köszönnünk nekik, ugyanakkor elkeseredettségünknek is hangot kell adnunk. Amiatt vagyunk elkeseredve, ahogy most Romániát és Bulgáriát kezelik némely, olyan országokból származó képviselők, amelyeknek maguknak is vannak problémái az illegális bevándorlással. Bulgária és Románia az Európai Unió teljes jogú tagja, ezért ugyanúgy kell viszonyulnunk hozzájuk, mint az EU bármely más tagállamához.

Ha tehát gondolkoznak Bulgária és Románia csatlakozásáról, és ha erről holnap szavazni fogunk, örülnék, ha erre ugyanúgy tudnának tekinteni, ahogy saját országukra tekintenek.

  Stanimir Ilchev (ALDE). – (BG) Elnök úr, ebben az ülésszakban fejezzük be arról szóló értékelésünket, hogy Bulgária és Románia mennyire készült fel a schengeni térséghez való csatlakozásra. Ezt sikeresen el fogjuk érni, mert Coelho úr jelentése sikeres. A túlnyomó többség arra számít, hogy a Parlament értékelése egybeesik az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság pozitív álláspontjával, és hogy mindkét ország, Bulgária és Románia állampolgárai egyaránt úgy érzik, hogy az intézményeik megtették, amit meg kellett tenniük, és máris zöld utat kaptak a „schengeni úton” való továbbhaladáshoz.

A viták hosszúra nyúltak, de a jó hír, hogy nem engedtünk azoknak a próbálkozásoknak, hogy ad hoc módosítsuk a schengeni tagság kritériumait. A nehéz idők természetesen még nem értek véget. Most mindkét ország kormányának meg kell magyaráznia minden indokot a kételkedőknek, akik a szemünk láttára változtak át a bulgáriai és romániai integrációt támogató egykori szövetségesekből a kivárásos játszma felbujtóivá.

Mi van ezen indokok mögött? Objektív félelmek vagy előítélet, a helyzetnek megfelelő körültekintés vagy csalódottság? Remélem, hogy a bel- és igazságügy-miniszterek legalább annyira őszinték lesznek egymással, mint mi voltunk a Coelho-jelentés elkészítésének folyamán.

  Paweł Robert Kowal (ECR). – (PL) Elnök úr, az a benyomásom, hogy az Európai Parlamentben folytatott közelmúltbeli vitákban egyre inkább olyan kategóriákban gondolkodunk, mintha egy limes vonal mentén védenénk magunkat – ez a vonal esetenként az Európai Unió külső határainál húzódik, máskor viszont az Európai Unión belül akarunk ilyen határokat felállítani és védelmezni.

Szeretném határozottan, nyomatékosan kijelenteni: a mai napon nincsen semmilyen érdemi okunk arra, hogy késleltessük Bulgária és Románia csatlakozását a schengeni térséghez. Szembe kell szállnunk a polgárok közötti kapcsolatok akadályozására irányuló kísérletekkel, és elleneznünk kell minden olyan törekvést, amely korlátozni próbálja az Európai Unión belüli utazás és tevékenység szabadságát. A most folyó vita jól mutatja, mennyire megosztott ma az Európai Unió. Akik ma mesterséges érveket hoznak fel Bulgária és Románia schengeni térséghez való csatlakozása ellen, azoknak a lelkiismeretét fogja terhelni az Európai Unió nevű politikai projekt lerombolása, és ettől a felelősségtől most már soha nem fognak megszabadulni.

  Gerard Batten (EFD). – Elnök úr, furcsa, nemde bár, hogy miközben a schengeni térség a magállamaiban kezd darabokra esni, vannak olyan tervek, hogy Bulgáriára és Romániára is ki kellene terjeszteni. Romániában és Bulgáriában több mint 900 000 cigány él, akik közül sokan szívesen kivándorolnának. Amint szabadon utazhatnak a schengeni térségen belül, óhatatlanul el fognak találni Britanniába, hogy – mint előttük már oly sokan – kihasználják a nagylelkű juttatási és szociális lakhatási rendszerünk előnyeit.

Lehet, hogy akad olyan vállalkozó kedvű brit polgár, aki szeretne találkozni a Calais-nál partra szálló vagy a Heathrow-ra megérkező romákkal, és megadná nekik a címeket egy térképpel együtt, hogy eltaláljanak a miniszterelnökünk, a kabinethez tartozó kollégái és az EU-tagságot támogató valamennyi parlamenti képviselő lakásához. Talán ha majd a romák tábort vernek az előkertjükben, esetleg a valóságtól elrugaszkodott politikai osztályunk is megváltoztatja véleményét az uniós tagság előnyeiről.

  Philip Claeys (NI). – (NL) Elnök úr, attól tartok, az Európai Parlament ismét a legnaivabb oldalát mutatja, amikor jóváhagyja Bulgária és Románia csatlakozását a schengeni térséghez. Az mindenesetre nyilvánvaló, hogy vannak különböző tagállamok, amelyek ezt ellenezni fogják. Erre jó okaik vannak.

Az Europol nemrég készült jelentése a szervezett bűnözésről azt állítja, hogy az Albániából, Törökországból és a volt Szovjetunióból származó bűnözői csoportok ki fogják használni azokat a lehetőségeket, amelyeket Románia és Bulgária schengeni térséghez való csatlakozása hoz majd magával. A szóban forgó jelentés a balkáni államokkal szembeni vízumliberalizációra is utal, ami szintén meggondolatlan intézkedés volt.

Már most is probléma a Törökországon keresztüli illegális bevándorlás, ami még sokkal nagyobb méreteket fog ölteni, ha Bulgária belép a schengeni térségbe. Milyen garanciát ad a Bizottság arra, hogy ezt a problémát hatékonyan fogja kezelni? Semmilyen garanciát nem ad. Milyen lépéseket tesz azért, hogy megelőzze a további problémákat a roma cigányokkal és a hozzájuk kapcsolható bűnözéssel összefüggésben? Semmilyen lépést nem tesz.

Mi a helyzet az igazságügyi reform és a továbbra is szükséges korrupcióellenes intézkedések terén? Románia és Bulgária azon polgárai, akik tiszta szándékkal utaznak be a schengeni országokba, meggyőződésem szerint minden bizonnyal meg fogják érteni, hogy a határellenőrzések okozta kényelmetlenségeket ellensúlyozza annak szükségessége, hogy védjük az összes többi európait a szervezett bűnözéssel és a tömeges illegális bevándorlással szemben.

  Marian-Jean Marinescu (PPE). – (RO) Elnök úr, Románia csatlakozása a schengeni térséghez olyan projekt, amely nagyarányú pénzügyi, intézményi és emberi erőfeszítésekkel járt, minthogy ez Románia egyik legfontosabb politikai célkitűzése. Románia több mint 1 milliárd eurót ruházott be, és az eredmények az összes értékelő jelentés szerint egyértelműen pozitívak lettek. A schengeni vívmányok valamennyi feltétele teljesült.

Az Európai Unión belül Románia kezeli az egyik leghosszabb külső határszakaszt, aminek eredményeképpen kidolgozta a legfejlettebb, integrált biztonsági rendszert, amely eleget tesz a schengeni vívmányokban rögzített előírásoknak. Románia és a Frontex ügynökség megerősítette a köztük lévő partnerséget. A Görögországban végzett Frontex-műveletekben a felszereléseket és emberi erőforrásokat tekintve Németország után Románia volt a második legnagyobb közreműködő. Arra az esetre, ha a határon nagy lenne a bevándorlók beáramlása, speciális bevándorlási és menekültügyi mechanizmusok bevezetésére került sor, más tagállamok hasonló intézményeivel, Németországgal és Hollandiával partnerségben. Ami az illegális kereskedelem elleni erőfeszítéseket illeti, minden korszerű nyomozási és információgyűjtési módszert felhasználunk. Európában kifejlesztettek egy egyedülálló alkalmazást, amelynek segítségével az adatokat a SIS I-ben és a SIS II-ben is fel lehet dolgozni. A tengeri határfelügyeleti rendszert a helyes gyakorlat mintájaként mutatták be. A hatóságok ugyanakkor a korrupció elleni harcra is külön figyelmet fordítottak. Az Európai Bizottság által létrehozott mechanizmus keretében a folyamatos együttműködés meghozta az eredményét, ami azt mutatja, hogy Románia rendelkezik a szükséges intézményi kapacitással és politikai akarattal az igazságügyi célkitűzések eléréséhez.

Úgy gondolom, hogy a schengeni térséghez való csatlakozás Románia számára nem ajándék, hanem az érdemeinek és erőfeszítéseinek elismerése, és nyilvánvalóan hozzá fog járulni az EU külső határainak biztonságához. Coelho úr, köszönöm szépen, és gratulálok ahhoz, ahogy ezt a dossziét kezelte.

  Tanja Fajon (S&D). – (SL) Elnök úr, Bulgária és Románia teljesítette a meghatározott feltételeket, és saját érdemeik alapján csatlakoznak a schengeni térséghez. Nem engedhetjük, hogy politikai viták késleltessék a bővítést. Nagyon aggasztónak találom a populista, szélsőjobboldali retorikát, amely – nagyon veszélyes módon – intoleranciát, rasszizmust, megkülönböztetést és az ajtók elhamarkodott bezárását hozhatja magával az Unióban.

A schengeni térség bővítésével minden esetben a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térséget bővítjük ki, és bízom benne, hogy – akárcsak a múltban – az idő ezúttal is meg fogja mutatni a gazdasági és más jellegű fejlődés lehetőségeit. Elfogadhatatlan, hogy az Unió néhány tagállama a belső határok visszaállítására hívjon fel. Az európai polgárok Unión belüli mobilitása, a szabad utazás a legfontosabb európai szabadságok egyike, és ennek bármilyen korlátozása az egyik leginkább kézzelfogható előnyt ásná alá, amit polgáraink a szorosabb európai integrációval nyertek.

A schengeni térség Bulgáriára és Romániára való kiterjesztésével be fogjuk bizonyítani, hogy az integráció gondolata él és virul, hogy Európa halad előre, és hogy az ajtajánál kopogtató országoknak világos jövőjük van az EU-ban, a nyugat-balkáni országokat is ideértve.

  David Campbell Bannerman (ECR). – Elnök úr, bár a héten átültem ide az ECR képviselőcsoportba, az Európai Unióval kapcsolatos nézeteimen azonban nem változtattam. Ha Schengenről van szó, az ECR-nek az az álláspontja, hogy erről általában véve a schengeni térség tagjainak kell dönteniük, természetesen Svájcot is beleértve, amely Schengennek ugyan tagja, de az Európai Uniónak nem. Franciaország határainak lezárása az olasz vonatok előtt, illetve a Schengen javítására irányuló dán követelések azonban azt mutatják, hogy a térség válságban van.

A pragmatizmus azt diktálja, hogy Bulgária és Románia csatlakozásának kihatásai a schengeni térségen túl is mélyrehatóak. Egy rosszul záró határ azt fogja jelenteni, hogy az Egyesült Királyságba tartó illegális bevándorlók közül sokan akadálytalanul eljuthatnak Calais-ig például, és Bulgária nem tett eleget a szervezett bűnözésre vonatkozó kötelezettségeinek. Összefoglalva, ez a javaslat egyszerűen túl messzire megy.

  Mara Bizzotto (EFD). – (IT) Elnök úr, miközben Európa úgy tesz, mintha nem venné észre, az Europol szervezett bűnözésről szóló 2011-es jelentése megerősíti, hogy Románia és Bulgária schengeni térségbe való belépésével Törökország, Oroszország és Albánia nagyhatalmú bűnözői szervezetei Európa egészére ki tudják majd terjeszteni tevékenységüket.

Ráadásul, idézem: „A Törökországból induló illegális bevándorlás át fog terjedni Bulgária partjaira, és felerősödik a török és albán bűnözői csoportok által folytatott kábítószer- és emberkereskedelem”. Az emberkereskedelemmel kapcsolatban pedig: „Románia és Bulgária belépése a schengeni térségbe a bolgár bűnözői csoportoknak és a roma közösségeknek új lehetőségeket adhat arra, hogy tovább növeljék már most is jelentős kereskedelmi forgalmukat Európa többi része felé”. A végső elemzésben a nagyobb mértékű illegális bevándorlás Törökországból és a nagyobb arányú kábítószer- és emberkereskedelem az európai polgárok biztonságának csökkenését jelenti.

Európa hatalmas szívességet akar tenni a szervezett bűnözésnek. A Lega Nord párt ellene van és mindig ellene is lesz az ilyen fajta méltánytalan választásnak. Mindenki, aki holnap e jelentés mellett szavaz, felelős lesz azért, hogy megszavazta, hogy egész autópályát nyissunk, ahol a szervezett bűnözés akadálytalanul haladhat Európa szíve felé.

  Kinga Gál (PPE). – (HU) Tisztelt államtitkár asszony, biztos asszony, képviselőtársaim! Örömmel tölt el, ha a Coelho-jelentés holnapi megszavazásával az Európai Parlament egyértelmű jelét adja: elismeri Románia és Bulgária felkészültségét és támogatja a két ország csatlakozását a közösségi vívmányaink egyik legfontosabbikához, a schengeni övezethez. Ahhoz, amely a kelet- és közép-európai országok számára történelmi okokból is olyan sokat jelent: a szabad és akadálymentes utazás lehetőségét.

A mai vitánk legfontosabb üzenete a tagállamok számára az kell legyen, hogy Románia és Bulgária teljesíti ugyanazokat a csatlakozási feltételeket, amelyet az Unió az eddig csatlakozott országoktól is elvárt.

Hangsúlyozni kell, hogy nem lehet több követelményt támasztani Románia és Bulgária irányába, mint az előző schengeni csatlakozás esetében támasztottunk. A tagállamok ne alkalmazzák a kettős mérce intézményét, mert az pontosan azt az alapot kezdi ki, amire a schengeni vívmány épül: a kölcsönös bizalom intézményét. Pontosan az elmúlt hónapok eseményei bizonyítják, hogy Európa legfontosabb vívmánya védelemre és mellette való kiállásra szorul. Hangsúlyoznám továbbá azt is, hogy még véletlenül sem szabad árukapcsolásként végezni ebben a kérdésben, tehát összekötni a két tagország schengeni csatlakozását és a schengeni értékelési mechanizmus felülvizsgálatának az ügyét. Ez utóbbira igen nagy szükség van, de ez nem kapcsolható most így össze.

Végül hadd gratuláljak Coelho jelentéstevőnek, akinek konstruktív és következetes munkája kiemelkedő fontosságú volt a jelen ügyben is, továbbá köszönjem meg a magyar elnökség a két tagállam mielőbbi schengeni csatlakozásának irányába tett konkrét lépéseit és elkötelezettségét.

  Anna Hedh (S&D). – (SV) Elnök úr, holnap arról fogunk szavazni, hogy megengedjük-e Bulgáriának és Romániának, hogy csatlakozzanak a schengeni térséghez. Szociáldemokrata lévén számomra magától értetődő, hogy minden uniós tagállamnak meg kell engedni a csatlakozást, amennyiben eleget tesz az együttműködésre vonatkozó összes szigorú követelménynek. Természetesen fontos, hogy szigorú követelményeket állapítsunk meg a Schengenhez való csatlakozásra, de mindenkire ugyanazokat az objektív kritériumokat kell alkalmazni. Minden más politikai képmutatás.

Most, hogy minden szakértő úgy ítéli, hogy Románia és Bulgária eleget tesz a követelményeknek, úgy gondolom, egyértelmű, hogy meg kell engedni nekik a csatlakozást. Felmerült néhány ellenvetés ma este a korrupcióval kapcsolatban, mindkét országban, de ez nem olyan kérdés, amit le lehetne küzdeni a schengeni rendszeren keresztül. Malmström biztos asszony épp a közelmúltban mutatott be egy csomagot a korrupció leküzdésére, amelyet alapul vehetnénk a további munkához. Ez az egész Európai Unió ügye, nemcsak Romániáé és Bulgáriáé. A szervezett bűnözés elleni harc szintén nagyobb együttműködést kíván, nem még több zárt ajtót.

(Taps)

  Salvatore Iacolino (PPE). – (IT) Elnök úr, biztos asszony, Schengen bizonyosan a civilizáció legértékesebb kincsei közé tartozik.

A mai napon üdvözölnünk kell egy fontos eredményt, mégpedig azt, hogy úgy tekinthetjük, hogy Bulgária és Románia polgárai is azok között vannak, akik részesülhetnek ebből az alapvető eszközből. A schengeni térséget ezért meg kell szilárdítani és tovább kell erősíteni. Ha volt valaha konkrét bizonyítéka az európai civilizációnak, ez az: az európai polgársághoz való jog pontosan a schengeni térségen belül talál konkrét megnyilvánulási formát.

A schengeni vívmányok ezért a legális gazdaság alapvető eszközét jelentik, és meggyőződésem, hogy ez év június 24-én a Tanács fontos szempontokat fog mérlegelni abból, ami elvileg a tagállamok közötti bizalmat és együttműködést hivatott erősíteni.

Természetesen az értékelési mechanizmusoknak tovább kell haladniuk, hogy kormányközi rendszerből uniós rendszerekké váljanak, amint azt Malmström biztos asszony a közelmúltban bejelentette, ahogy Schengen kormányzása bizonyosan fokozott együttműködést és dinamikus megerősítést hoz létre, valamint modernizációt, átláthatóságot és párbeszédet.

Bulgária és Románia teljesítette a követelményeket, én pedig gratulálok Coelho úrnak ahhoz, hogy a szabad mozgást sikerült ötvöznie a polgárok biztonságával ebben a kiegyensúlyozott jelentésben, amelyet az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság elfogadott.

  Iliana Malinova Iotova (S&D). – (BG) Elnök úr, a SCH-EVAL munkacsoport az ezerháromszáz kilométeres bolgár határt az Európai Unió biztonságos külső határaként jellemezte, amiért már több bolgár kormány megdolgozott. Az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság azt ajánlja, hogy a Tanács hagyja jóvá a két ország csatlakozását a schengeni térséghez. Szeretném megköszönni képviselőtársaimnak a professzionális munkájukat.

Néhány tagállam új politikai kritériumokat támaszt, amelyek késleltetni fogják a schengeni folyamatot. Sőt, Bulgária és Románia csatlakozásáról is azt mondták, hogy a bűnözés és a korrupció miatt hazárdjáték az európai polgárok biztonságával.

Az eredmények ezen a területen tényleg nem meggyőzőek. Ezért vannak azonban a külpolitikai kritériumok és a bolgár miniszterek esetleges lemondásai. Ezek a kérdések más értékelések tárgyát képezik, például az Európai Bizottság együttműködési és ellenőrzési mechanizmusa alá esnek. Ugyancsak szeretném üdvözölni Malmström biztos asszony tegnapi javaslatait a korrupcióellenes intézkedések új csomagját illetően.

Pillanatnyilag azonban nem lehet Bulgáriát és Romániát kinevezni bűnbaknak az európai biztonsággal kapcsolatos, megoldatlan problémákért: az Afrikából származó menekülthullámért, az egyes tagállamokban közelgő választásokért, a populista retorikáért és a pénzügyi és gazdasági válság okozta csalódottságért. Manapság senkinek nem érdeke a kétsebességes Európa. Ezért arra hívom fel Önöket, hogy támogassák a Coelho-jelentést, és szorgalmazzák, hogy a Tanács hozzon pozitív döntést.

  Véronique Mathieu (PPE). – (FR) Elnök úr, biztos asszony, hölgyeim és uraim, először is szeretnék gratulálni kollégámnak, Carlos Coelhónak, aki remek munkát végzett ezen a jelentésen, pedig a jó ég tudja, milyen bonyolult volt.

Bulgária és Románia komoly munkát fordítottak a határellenőrzéseik megerősítésére, és sikerrel jártak. A legfrissebb felmérések teljesen egyértelműek voltak minden területen, a rendőrségi és igazságügyi együttműködéstől kezdve az adatvédelmen és a vízumpolitikán át egészen a légi, tengeri és szárazföldi határellenőrzésekig. Az összes technikai feltétel teljesült. Ezt bizonyított tényként fogadhatjuk el. Bulgária és Románia technikai kapacitásukat és emberi erőforrásaikat tekintve most már fel vannak készülve a schengeni vívmányok végrehajtására.

Miközben most már semmi nem akadályoz bennünket a schengeni térség kibővítésében, érdemes megemlíteni a két országnak tett ajánlásokat. Remélem, ezeket az ajánlásokat szigorúan nyomon fogják követni, különösen ami a Bulgária, Görögország és Törökország közötti határokat illeti, mert mint tudják, a schengeni államok közötti kölcsönös bizalom arra épül, hogy az országok teljes mértékben eleget tesznek kölcsönös kötelezettségeiknek. Ha a felek bármelyike nem tartja be a kötelezettségeit, ezzel megszakad a zárt áramkör, és az egész rendszer összeomlik.

Őszintén remélem, hogy a Tanács megállapodásra jut, hogy ez a két ország része lehessen a schengeni államok kiváltságos körének. Itt a Házban mindnyájan tudjuk, hogy az ilyen jellegű döntések milyen hatással vannak az érintett polgárokra. Coelho úrnak még egyszer elismerésem a jelentéséhez.

  Vasilica Viorica Dăncilă (S&D). – (RO) Elnök úr, úgy gondolom, azoknak az államoknak, amelyek fenntartásaiknak adtak hangot Románia és Bulgária schengeni térséghez való csatlakozásával kapcsolatban, nem szabad elfelejteniük, hogy ez a folyamat a Románia és Bulgária európai uniós csatlakozási szerződésében előírt jogi kötelezettség, amelyet mindezek az országok a szerződés aláírásával vállaltak.

Ugyanakkor az Európai Unió országainak azt is tudniuk kell, hogy nekik is érdekük Románia és Bulgária schengeni csatlakozása, mert így ők is hozzá tudnak járulni az összes tagállam biztonságához, és kibővül a schengeni térség, ami arra hivatott, hogy megerősítse az Európai Unión belüli integrációs folyamatot és a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló közös térséget.

Erős érv e tekintetben a zökkenőmentes működést és Romániának és Bulgáriának a schengeni információs rendszerrel való, a legmagasabb szintű biztonsági előírásoknak megfelelően működő összeköttetését értékelő európai uniós missziók elismerése. Ez a csatlakozás lehetővé fogja tenni, hogy az összes uniós ország hozzáférhessen az Európába igyekvő potyautasokra vonatkozó online adatokhoz, és hatékonyabb ellenőrzést fog biztosítani az Európai Unió külső határain.

  Hubert Pirker (PPE). – (DE) Elnök úr, Győri asszony, biztos asszony, mindnyájan tudjuk, hogy mind a két ország – Románia és Bulgária – nagyon sokat költött arra, hogy biztonságossá tegye az Európai Unió külső határait. Eleget tesznek a schengeni előírásoknak. A tárgyilagos értékelések mind ugyanarra a következtetésre jutottak, miszerint teljesültek a schengeni térséghez való csatlakozás előfeltételei. Az előadónk egy helyszíni felülvizsgálatot is végzett. Objektív értékelést készített, és ugyanerre a megállapításra jutott. Ezért nemcsak a jelentés mellett fogunk szavazni, de ahhoz is beleegyezésünket adjuk, hogy mindkét ország csatlakozzon a schengeni térséghez.

A schengeni térség azonban a bizalom térsége is egyben. Ez azt jelenti, hogy nem lehet mindent letudni egy egyszeri intézkedéssel, mert a bizalmat hosszú távon kell felépíteni; a biztonságra fordított beruházásról hosszú távon kell gondoskodni. Ugyanez az összes többi államra is vonatkozik, erre felhívnám a figyelmet, nem csak Romániára és Bulgáriára. Remélem, hogy ez a bizalom hosszú távon is biztos marad, hogy hosszú távra szóló közjóként fenn tudjuk tartani az utazás szabadságát, az Európai Unión belüli szabad mozgást.

Aggódom azonban valami miatt, amit ma hallottam, noha nem tudom ellenőrizni; konkrétan arról van szó, hogy Romániában egyharmadával csökkenteni akarják a rendőrségi béreket. Mindnyájan tudjuk, hogy a rendőrség megvesztegethetetlenségének, tisztességes munkájának az egyik előfeltétele, hogy jól meg kell fizetni őket. Remélem ezért, hogy pontatlanok az információim, és hogy a rendőrök, akik mindezen országok érdekében, az egész Európai Unió biztonsága érdekében végzik a munkájukat, a jövőben továbbra is jól meg lesznek fizetve, hogy ne legyenek fogékonyak a vesztegetésre.

  Antigoni Papadopoulou (S&D). – (EL) Elnök úr, biztos asszony, a Coelho-jelentés szerint Románia és Bulgária az értékelő jelentések alapján kellőképpen fel van készülve arra, hogy a schengeni vívmányok rendelkezéseit alkalmazza légi, tengeri és szárazföldi határain. Eleget tesznek a schengeni térségbe való teljes körű integrációra vonatkozó alapkövetelményeknek és ugyanazoknak a kritériumoknak, mint a többi tagállam. A két ország teljes integrációjának támogatásával kimutatjuk a közösségi szolidaritásunkat, támogatjuk az európai eszmét és a polgároknak az Európai Unión belüli szabad mozgáshoz való jogát, ezáltal egy erősebb Európát teremtünk.

Ami a jelentésben felvetett aggályokat illeti azzal kapcsolatban, hogy Bulgária, Törökország és Görögország érzékeny térségében növekedni fog a migrációs nyomás, ezek a mai kor kihívásai az Európai Unió és a tagállamok számára, amelyeknek globális, páneurópai megoldásokat kell keresniük, hogy hatékonyan megerősítsék külső határaikat, erősítsék a Frontexet, kellő mértékű közösségi szolidaritást tanúsítsanak és támogassák a dél-európai tagállamokat, ahol a bevándorlók partot érnek. A Schengeni Megállapodás aktualizálásáról szóló tematikus párbeszédnek figyelembe kell vennie a fenti kihívásokat.

  Ivailo Kalfin (S&D). – (BG) Elnök úr, biztos asszony, a schengeni térségben való részvétel felelősségvállalást jelent. Bulgáriát és Romániát be kell engedni, hogy a többi tagállammal együtt vállalhassák az európai határok védelmében rájuk jutó felelősséget.

Tudom, hogy Schengen manapság sok tagállamban kényes téma lett, és számos nyilvános vitára ad okot. Az elmúlt hónapokban az Észak-Afrikából származó kivándorlók beáramlásával újból megnőtt a jelentősége. Tény az, hogy még a régi, nagy tagállamok is nehezen birkóztak meg a kivándorlók áradatával.

Ezek a problémák azonban nem fognak megoldódni azzal, ha most Bulgáriát és Romániát nem engedik be. Épp ellenkezőleg. A helyes válasz az lenne, ha sikerülne megerősíteni a szolidaritás elvét a kivándorlási politika tekintetében, és rávenni az összes tagállamot, hogy vállaljon kötelezettséget az alkalmazására. Nemcsak a lehetőséget kell felkínálnunk, meg is kell követelnünk Bulgáriától és Romániától, hogy vállalják fel a rájuk jutó felelősséget, és teljesítsék feladataikat az Európai Unió külső határain.

Malmström biztos asszony a bizalmat említette. Ez az egésznek a lényege. Mindkét ország kormányának meg kell adni a lehetőséget, hogy feleljenek a kihívásra, és bizonyítsák, hogy sikeresen meg tudják védeni az európai határokat.

  Rovana Plumb (S&D). – Elnök úr, kedves kollégák, egy hónappal ezelőtt autóval jöttem Brüsszelbe, és a magyar határnál kamionok végtelen hosszú sorát láttam. Úgy emlékszem, 87-et számoltam belőlük. Németországból, Olaszországból, Dániából és Magyarországról jöttek, árukkal megrakva, amelyekre az emberek valahol éppen vártak. Egy olyan eljárás késleltette őket, amely az Európai Unió többi részére már nem érvényes.

Szeretném hangsúlyozni annak fontosságát, hogy Románia és Bulgária csatlakozik ehhez a fontos térséghez. Ez egész Európa érdekében fontos, mert az európai polgárokban újra kell építenünk az Európai Unió és intézményei iránti bizalmat. Ön azt mondta, biztos asszony, hogy Schengen fontos adomány valamennyi európai polgár számára, egyúttal azonban fontos eszköz is ahhoz, hogy ne „kevesebb”, hanem „több” Európa legyen.

Határozottan hiszem, hogy az Európai Parlament holnap el fogja fogadni ezt a jelentést, és hogy a Tanács a lehető leghamarabb ennek megfelelően fog eljárni.

(Taps)

  Csaba Sógor (PPE). (HU) – A Coelho-jelentés megállapítja: mind Románia, mind Bulgária bizonyította, hogy kellően felkészült a schengeni vívmányok rendelkezéseinek megfelelő módon történő alkalmazására. A két ország schengeni övezethez történő csatlakozásának időpontja azonban még mindig bizonytalan, mivel egyes tagállamok úgy ítélik meg, hogy a különböző uniós intézmények ismételt megállapításai ellenére a csatlakozás zavarokat okozna a schengeni rendszerben. Elismerve a romániai igazságszolgáltatás hiányosságait, arra szeretném felhívni kollégáim és a Tanács figyelmét, hogy egy olyan kérdésben hivatottak dönteni, amely közvetlenül befolyásolja 30 millió uniós polgár mindennapi életét. A belső határellenőrzés megszüntetése az európai integráció óriási sikere. Román és bolgár állampolgárok jogosan várják el, hogy ők is teljes jogú uniós polgárként élvezhessék a schengeni vívmányok előnyeit. Határozott álláspontom, hogy egész Európa erősebb lenne, ha Bulgária és Románia még az idén csatlakozhatna a schengeni övezethez.

  Katarína Neveďalová (S&D). – (SK) Elnök úr, azért szólalok fel ma, hogy egyértelműen jelezzem támogatásomat Románia és Bulgária schengeni térséghez való csatlakozása iránt.

Véleményem szerint Coelho úr jelentése nagyon jól igazolja azt a véleményt, hogy a két ország teljes mértékben felkészült, és teljesítette valamennyi feltételt. Bulgária és Románia négy éve tagja az EU-nak, de úgy tűnik, képviselőtársaink közül néhányan ezt nem vették észre, és a kérdéseik, illetve rasszista megjegyzéseik némelyikét uniós polgárként én tényleg aggasztónak találom, mert ha arról beszélünk, hogy az ezekből az országokból származó illegális bevándorlók valamiképpen megszállják a területünket, akkor valójában az EU tagjairól és polgárairól beszélünk, akik bizonyosan nem lehetnek illegális bevándorlók.

Véleményem szerint mindenkinek, aki eleget tesz a feltételeknek, meg kell kapnia az esélyt arra, hogy tagja legyen a schengeni térségnek. Ez az EU alapját képező egyenlőség egyik alapelve, és aki ezt kétség bevonja, az az EU alapelveit vonja ezzel kétségbe.

  Filiz Hakaeva Hyusmenova (ALDE). – (BG) Elnök úr, biztos asszony, hölgyeim és uraim, Bulgária Európai Unióhoz történt csatlakozása után a schengeni térségbe való belépés lett a következő olyan esemény, amelyet nagy várakozás előz meg. Az igazság az, amire várunk.

Miután Bulgária és Románia komoly erőfeszítéseket tettek, és bámulatra méltóan megküzdöttek a schengeni technikai kritériumokkal, a két ország belépésének késleltetése ellentétes lenne az Európai Unióban megállapított szabályokkal. Az Unióban kiszabott feltételek mindenkire egyformán érvényesek. A mi országainkra is ugyanazokat a kritériumokat kell alkalmazni, amelyek a többi tagállamra vonatkoztak. Ez máskülönben megkülönböztetés.

A korrupcióval kapcsolatos problémák sok tagállamban jelen vannak. Európának egységesen kell fellépnie ez ellen, mert öt európai polgár közül négy úgy gondolja, hogy a korrupció alapvető probléma a hazájában. Európának problémái vannak a kivándorlók növekvő számával. Közös megoldásokat kell találnunk ezekre a kérdésekre, de közben ragaszkodnunk kell az értékeinkhez és védenünk kell az elveinket.

  Lena Kolarska-Bobińska (PPE). – (PL) Elnök úr, az Európai Unióban sok szó esik a válságról. Egészen eddig legtöbbször a gazdasági válságról beszéltünk. Ami most a schengeni térséggel történik, azt mondatja az emberekkel, hogy nemcsak a gazdaság van veszélyben, hanem a polgárok alapvető jogai is. Ezért a schengeni térséggel kapcsolatban Olaszországban, Franciaországban és utóbb Dániában történt eseményeket követően úgy gondolom, nagyon egyértelmű jelet kell küldenünk, amellyel azt mondjuk, hogy nem, a schengeni térség nincs veszélyben, nem akarjuk felfüggeszteni, meg akarjuk erősíteni és kibővíteni, és nagyon szeretnénk, ha Európa nyitott lenne.

Meg kell mutatnunk, hogy tudjuk, hogyan küzdjük le a válságokat. Szeretném megköszönni a biztos asszonynak, hogy amikor Dánia be akarta vezetni a határellenőrzéseket, nagyon gyorsan kiadtak egy közleményt a közös menekültügyi és bevándorlási politikáról. Most azonban még egy lépést kell tenni. Nem csak arról van szó, hogy szavazzunk, hogy elfogadjuk Románia és Bulgária belépését a schengeni térségbe. Arról is szó van, hogy ezt a lehető leggyorsabban kell megtenni.

  Ioan Mircea Paşcu (S&D). – Elnök úr, a schengeni rendszerre manapság nagy nyomás nehezedik. Egyrészről az Észak-Afrikából – ahol az EU bátorítja a demokratikus változásokat – eredő jelenlegi bevándorlási hullámra való tekintettel néhány állam kérte és el is nyerte az említett szabályok ideiglenes felfüggesztését. Másrészről viszont, más államok úgy döntöttek – olyan okokból, amelyek látni valóan a saját szűk látókörüket tükrözik a tagjelöltekkel szemben –, hogy kihasználják azt a tényt, hogy Románia és Bulgária még nem tagja a térségnek, és megpróbálják ismét kívül tartani őket.

Ebből következően a játékszabályokat meccs közben módosították, a két játékos rovására. Én személy szerint támogatom a jelentés pozitív következtetéseit, és dicsérem a szerzőt ezekért, de – noha megértem az ajánlás módosításának politikai okait – nem tudom figyelmen kívül hagyni azt a tényt, hogy a javasolt új feltételesség megkönnyítheti a szubjektív értelmezését. Adja Isten, hogy ne legyen igazam.

  Cristian Silviu Buşoi (ALDE). – (RO) Elnök úr, a ma tárgyalt jelentés tárgyilagos és igazságos, és kiemeli, hogy Románia és Bulgária technikailag teljes mértékben felkészült a schengeni térséghez való csatlakozásra. Mindezek tetejébe Romániát bizonyos szempontokból a helyes gyakorlat modelljének is lehet tekinteni, mint azt az értékelő dokumentumok jelzik.

Szilárd meggyőződésem, hogy Románia és Bulgária csatlakozása ehhez a térséghez nem lesz káros hatással a határok biztonságára, épp ellenkezőleg. Meg fogja erősíteni az európaiak bizalmát a schengeni térség iránt. Gyakran esik szó a kölcsönös bizalomról, mint ahogy itt a vitában is említették. De hogyan beszélhetünk kölcsönös bizalomról, amikor egyes tagállamok a játszma felénél változtatják meg a szabályokat, amikor új kritériumokat vezetnek be a schengeni csatlakozásra?

A Románia és Bulgária schengeni térséghez való csatlakozása ellen ma felhozott érveket a Schengenhez csatlakozó államok közül korábban semelyik másik esetében nem vették figyelembe. A románok és bolgárok mindössze egy dolgot várnak el, az igazságos bánásmódot a többi országhoz képest, és az ugyanazokon a kritériumokon alapuló, objektív értékelést. A Parlamentnek egyértelmű üzenetet kell küldenie a Tanács felé e tekintetben, és ragaszkodnia kell a csatlakozás pontosan meghatározott időpontjához.

  Petru Constantin Luhan (PPE). – (RO) Elnök úr, szeretném megköszönni az előadónak, aki ebben az esetben rendkívül fontos jelentést készített, egyúttal azonban rendkívül nehezet is, abból eredően, hogy egymásnak ellentmondó nézeteink vannak Románia és Bulgária schengeni térséghez való csatlakozásának kérdéséről.

Tisztelt képviselőtársak, szeretnék még köszönetet mondani mindazoknak, akik felismerték, hogy az Európai Unió bővítése az értékek alapján zajlik. Végül, de nem utolsósorban, Bulgária és Románia csatlakozása a schengeni térséghez része az arra vonatkozó felelősségvállalásnak – amelyet mindkét állam megtett 2004-ben –, hogy meg fognak felelni a feltételeknek, amelyek azután az Európai Bizottság értékelő jelentései szerint teljesítettnek bizonyultak.

Ma megkérdeztem egy európai parlamenti képviselőtársamat az egyik olyan országból, amelynek ellentétes az álláspontja a schengeni térséghez való csatlakozásunkat illetően, hogy milyen oka van arra, hogy ezt ellenezze. A technikai feltételek láthatólag teljesülnek, de az az ok, hogy ez belpolitikai szempontból ellentmondásos kérdés. Ez a helyzet elfogadhatatlan.

  Nikolaos Salavrakos (EFD). – (EL) Elnök úr, úgy gondolom, az Európai Unió hitelessége a szabályok egységes alkalmazásában rejlik. Szerintem nyilvánvaló, hogy Románia és Bulgária integrációját a Schengeni Megállapodásba el kell fogadni, ha teljesülnek ugyanazok a szabályok, amelyeket más államoknak is teljesíteniük kellett, amikor a megállapodás részeseivé váltak.

Üdvözlöm Coelho úr jelentését és azt a javaslatát, hogy Bulgária tegyen további intézkedéseket, nevezetesen hogy készítsen egy speciális cselekvési tervet Görögországgal és Törökországgal, a görög–bolgár határon fennálló illegális bevándorlási probléma miatt. Ismételten jelzem, hogy határozott álláspontom, hogy a Dublin II felülvizsgálatra szorul, és a görögországi Frontex operatív irodának állandó jelleggel kellene működnie.

  Andreas Mölzer (NI). – (DE) Elnök úr, biztos asszony, a Schengeni Megállapodásnak, mint tudjuk, nem szabad ösztönöznie a tömeges bevándorlást a szociális rendszerekbe, és az utazás szabadsága nem vezethet a bűnözés és az illegális bevándorlás megnövekedéséhez. A szervezett bűnözés elleni harcot és a határvédelem javítását végre jobban kellene értékelni az Európai Unióban.

Ha Olaszország és az olasz határrendőrség biztonsági rendszere a jelentések szerint messze el van maradva a normál schengeni szinttől, attól kell tartani, hogy az újonnan érkezők – mint Románia és Bulgária – hamarosan szintén visszavehetnek az erőfeszítéseikből.

Ezért el kell utasítani ezeknek az országoknak az elhamarkodott schengeni csatlakozását, mivel ennek fő haszonélvezője a szervezett bűnözés lehet a kelet-európai, sőt, akár a kaukázusi régióból is. Úgy gondolom, hogy a menekültügyi problémák leküzdésében Dánia úttörőnek mutatkozott az EU egészére vonatkozó szabályok kapcsán. A Bizottság valószínűleg ezért reagált olyan határozottan arra a bejelentésre, hogy a növekvő bűnözés ellen erősebb határellenőrzésekkel lépnek fel. Egyértelművé kell tennünk, hogy bár Schengenhez nyitott belső határok kellenek, ez csak akkor áll fenn, ha a külső határok valóban biztonságosak.

  Wim van de Camp (PPE). – (NL) Elnök úr, mindenki, aki figyelemmel kísérte ezt a dossziét, tudja, hogy Bulgária és Románia beengedése a schengeni térségbe rendkívül nehéz ügy Hollandiában. Ugyanakkor azonban európai felelősségtudatunk is van. Ennek fényében mindössze egy kérdésem van a biztos asszonyhoz: a schengeni kritériumok érvényesítése hogyan illeszkedik a korrupciós politika szerinti általános ellenőrzéshez? Épp a közelmúltban hallottunk a Bulgária és Ukrajna közötti határellenőrzésről, ahol a bolgár vámtisztviselőket megvesztegették, hogy az Európai Unió külső határán engedjenek át olyan személyeket, akiknek itt semmi keresnivalójuk nincs.

Lenne egy második kérdésem is, amit Pirker úr már feltett, nevezetesen hogy a Romániában várható, jelentős mértékű rendőrségi megszorítások mit jelentenek a schengeni kritériumok érvényesítése szempontjából? A szakszervezetekkel nem egyeztettek erről. Jelenleg hogy áll a helyzet?

  Monika Smolková (S&D). – (SK) Elnök úr, Bulgária és Románia három év alatt megtett minden szükséges intézkedést ahhoz, hogy csatlakozhasson a schengeni térséghez. A kritériumok és a külső határok biztosításához előírt intézkedések nem egyszerűek. Mindkét állam teljesítette ezeket, így jogosultak arra, hogy tagjai legyenek a közös schengeni térségnek, függetlenül attól, hogy Európa most éppen az afrikai bevándorlók beáramlásával néz szembe.

Fontos, hogy az értékelő bizottság – amelynek tagjai mindkét államba személyesen is ellátogattak – kijelentette, hogy Románia és Bulgária egyaránt eleget tesz a schengeni követelményeknek.

Szilárdan hiszem, hogy az európai parlamenti képviselők jóvá fogják hagyni ezt a jelentést, és hogy ezután a Tanács részéről is egyértelmű jóváhagyást nyer. Románia és Bulgária polgárainak is azt az örömmámort kívánom, amit személy szerint én éreztem a határkapu ledöntésekor 2007. december 22-én, amikor Szlovákia a schengeni térség része lett.

  Anneli Jäätteenmäki (ALDE). – (FI) Elnök úr, a schengeni térség kibővítése együtt jár az előírások teljesítésével, de a bizalomról is szól. Bulgária és Románia csatlakozási kérelme érdekes időpontban érkezett, amikor az EU éppen kezdte megkérdőjelezni a szabad mozgás elvét.

Nyilvánvalóan korábban is végeztek belső határellenőrzéseket, de ezeknek akkor bizonyos események megrendezése volt az oka, például sporteseményeké, amilyen a labdarúgó-Európa-bajnokság, világbajnokságok vagy egyes nagy csúcstalálkozók. Sok schengeni ország most is végez rendőri ellenőrzéseket a nemzeti jogszabályai keretében, például a schengeni térségen belüli repülőjáratokon.

A vita most azonban megváltozott. Az ellenőrzéseket most már nem a különleges események miatt kell végezni, hanem egy jelenség miatt. Ez kényes kérdés, mert megkérdőjelezi a szabad mozgás fogalmát, és …

(Az elnök félbeszakítja a felszólalót)

  Mariya Nedelcheva (PPE). – (BG) Elnök úr, gratulálok Coelho úrnak a kiegyensúlyozott, tárgyilagos jelentéséhez. A szöveg nemcsak az előadó bulgáriai és romániai látogatásán tett megállapításait tükrözi, hanem az Európai Parlament azon vágyát is kifejezi, hogy hű maradjon Európa szellemiségéhez. Más szóval, a schengeni tagságra való felkészültség kizárólag a technikai kritériumok teljesítésén alapul. Erről van szó.

A technikai felkészültség a Bulgária és Románia által elvégzett jó munkának köszönhetően pozitív megállapítás, amit ma mi is megtettünk. Most az a fontos, hogy holnap a szavazás során kettős üzenetet közvetítsünk, meggyőző többséggel.

Az üzenet mindenekelőtt a Miniszterek Tanácsának szól. Azzal, hogy hozzáférést ad a vonatkozó információkhoz, konstruktív párbeszédet hoz létre és figyelembe veszi a Parlament véleményét, a Tanács nemcsak a jóindulatát mutatja ki a velünk való együttműködés terén, hanem egy határozott üzenetet is közvetít az európai értékek egyik őréről, valamint az átlátható együttműködésről és a partnerségről.

A bolgár és román polgároknak szintén határozott üzenetet fogunk küldeni. Az Európai Unió nekik ezt mondja: „igen” a tagállamok közötti egyenlő bánásmódra, „igen” az egyforma szabályokra és „igen” az elért eredmények azonos megítélésére. Bízom benne, hogy a Tanács méltányolni tudja a pozitív erőfeszítéseket.

  Nadezhda Neynsky (PPE). – (BG) Elnök úr, mindenekelőtt szeretném megköszönni Coelho úrnak ezt az átfogó jelentést. Azért kértem szót, mert bosszantanak azok a durva próbálkozások, amikor Bulgária és Románia esetét belpolitikai problémák megoldására és belső félelmek megválaszolására akarják felhasználni.

A Bulgáriára és Romániára vonatkozó vízumkövetelmények megszüntetését több mint tíz évvel ezelőtt ugyanez a félelem övezte. Az akkori európai vezetők azonban bátornak és előrelátónak mutatkoztak, noha Bulgária és Románia akkor még nem is volt tagja az Európai Uniónak. Nem is tévedtek.

Ezért ma sem szabad megfeledkeznünk arról, hogy a jelenlegi vita szabályokról szól, amelyeknek mindenkire nézve ugyanazoknak kellene lenniük, a tagállamok közötti egyenlőségről az Európai Unióról szóló szerződésben foglaltaknak megfelelően és végül, de nem utolsósorban, Európa széles körben ünnepelt szolidaritásáról.

Európa ma bizonyosan sokban különbözik a 20 évvel ezelőtti Európától. Ezen senkinek nem kellene meglepődnie. Ha azonban válság van a schengeni térségben, az egy másik vita tárgya. Ha ez a feltételek megváltoztatásához vezet, a változásnak mindenkire vonatkoznia kell. Ne feledjük ezért, hogy illegális bevándorlók óriási csoportjai kelnek át …

(Az elnök félbeszakítja a felszólalót)

  Metin Kazak (ALDE). – (BG) Elnök úr, szeretnék gratulálni az előadónak, Coelho úrnak, ehhez a kivételesen kiegyensúlyozott, pozitív jelentéshez. Ez annak az általános hozzáállásnak és elképzelésnek az eredménye, amelyen itt a Házban a képviselőtársak többsége osztozik, miszerint Bulgária és Románia megérdemli, hogy része legyen a schengeni térségnek, és ezt meg kell adni nekik.

Nyilvánvaló, hogy a problémákat nem kellene áthárítani azokra a területekre, ahol nincsenek. A korrupció és a szervezett bűnözés az Európai Unió összes tagállamában előfordul. E problémák megoldásában azonban csak akkor lehet sikert elérni, ha mind a 27 ország együttes erőfeszítésekkel lép fel. A felelősségeket és terheket nem szabad áthárítani az európai országok egyetlen csoportjára.

Bulgária és Románia bebizonyította, hogy képesek megdolgozni az egyesült Európáért. Úgy gondolom, a schengeni térségnek is méltó tagjai lesznek.

  Traian Ungureanu (PPE). – Elnök úr, Bulgária és Románia bizonyította, hogy képes garantálni az uniós határok biztonságát, és ez teljes mértékben – ismétlem, teljes mértékben – dokumentálva is van. Ha már itt tartunk, Romániában és Bulgáriában az említett tisztviselőket korrupció miatt letartóztatták. Van itt a Házban olyan, aki szerint egy holland tisztviselőt például, egy korrupt holland tisztviselőt Hollandiában nem vennének őrizetbe korrupció miatt?

Másodsorban, Románia és Bulgária nem a Transparency International fődíjáért szállt versenybe. Aláírtak egy jogi szerződést, és teljesítették az összes kritériumát. Ha most valaki megpróbál meccs közben változtatni a játékszabályokon, véleményem szerint ez az uniós jog értelmében akár törvényellenes is lehet, de a józan ész szerint mindenképpen tisztességtelen.

  Cecilia Malmström, a Bizottság tagja. – Elnök úr, köszönöm szépen ezt a rendkívül hasznos vitát. Valóban nagy szükség van a Schengenbe vetett hit és bizalom megerősítésére, a kormányzás és az értékelési mechanizmus megerősítése révén – ahogy a Bizottság még jóval karácsony előtt javasolta –, független szakértők és a Bizottság nagyobb arányú részvételével, valamint a nagyobb átláthatóságra is, amihez a Parlamentet be kell vonni minden megtett lépésbe. Abban is sokkal jobbnak kell lennünk, hogy haladéktalanul segíteni tudjunk az ilyen vagy olyan okból nehéz helyzetbe került tagállamoknak, és tisztáznunk kell, hogy milyen körülmények között lehet szó a határellenőrzések újbóli bevezetéséről.

Mindezeket meg kell tenni. A korrupció ellen is küzdenünk kell, és fokoznunk kell ezt a harcot. Igen, Bulgáriában és Romániában van korrupció, de korrupció valójában mindegyik tagállamban van, és a Bizottság pont tegnap javasolt egy jelentést arról, hogyan akarjuk végrehajtani a korrupció elleni harcot. Önök közül néhányan voltak szívesek utalni is erre.

Időközben azonban el kell ismernünk, hogy Bulgária és Románia milyen hatalmas erőfeszítéseket tett annak érdekében, hogy eleget tegyen Schengen technikai követelményeinek. Ezek nagyon világosak, nagyon átláthatók. Ezért kell ezeknek az országoknak világos távlatot mutatni, egyértelmű keretbe foglalni, hogy mit várunk el tőlük, hogy a tagállamok készségesen üdvözöljék őket a schengeni közösség tagjai között.

  Enikő Győri , a Tanács soros elnöke. – (HU) Elnök úr! Biztos asszony! Tisztelt képviselő hölgyek és urak! Először is szeretném megköszönni azoknak az elismerést, akik itt pozitívan szóltak a magyar elnökség erőfeszítéseiről. Nagyon fontos volt számunkra, hogy végig az elmúlt öt hónap során éreztük az Önök támogatását. A mai vita is jól bemutatta, hogy egy erős többség van az Európai Parlamentben amellett, hogy Románia és Bulgária csatlakozhasson a schengeni övezethez. Azért, mert a házi feladatukat elvégezték.

Mi az elmúlt öt hónap során és a maradék előttünk álló időben is azért fogunk küzdeni, hogy ezt kimondjuk, a Tanács megállapítsa, hogy technikai standardok szempontjából Románia és Bulgária készen áll a schengeni övezethez történő csatlakozásra. Nagyon komoly munkát végzett mindkét ország. Maximális elismerést érdemelnek ezért a tevékenységükért. Elhangzott a vita során többek részéről, mind azok részéről, akik a csatlakozás mellett, mind azok részéről, akik az ellen, vagy annak halasztása mellett érveltek, hogy a kölcsönös bizalom a kulcsszó ebben a kérdésben. Ezzel magam is rendkívüli módon egyetértek, és a magyar elnökség végig a bizalomépítésre törekedett.

Milyen úton-módon próbáltuk ezt elérni? Egyrészt folyamatos párbeszédben álltunk mindkét érintett országgal. Figyeltük az erőfeszítéseiket, igyekeztük segíteni őket abban, hogy hogyan tudják jobban elismertetni ezeket az erőfeszítéseiket. Másrészt folyamatos kapcsolatban álltunk azokkal az országokkal, amelyek kételyeket fogalmaztak meg Románia és Bulgária csatlakozásával kapcsolatosan. És utána igyekeztünk azt is elérni, hogy ezek az országok a jelölt országokkal is fölvegyék a kapcsolatot és így, azt tudom mondani Önöknek, hogy egy állandó párbeszéd zajlott a színfalak mögött is annak érdekében, hogy a felek jobban értsék egymást és legyen kölcsönös bizalom. Ez a kölcsönös bizalom az, amire az Európai Unióban a politikáink legnagyobb része épül, e nélkül ezt az egyhangúságot igénylő politikai döntést a tagállamok nem tudják meghozni. Ez egy időigényes folyamat.

Nekünk hat hónap adatott meg erre. Ezalatt a hat hónap alatt, abban bízom, hogy eljutunk odáig, pontosan kettő nap múlva, hogy a tagállamok kimondják, igen, a házi feladat elvégeztetett. Mi segíthet a kölcsönös bizalom megteremtésében? Egyrészt ez a konzultációsorozat, amit említettem. Másrészt, hogy a két jelölt ország folytassa az erőfeszítéseit és folyamatosan bizonyítsa, hogy képes az Unió külső határainak a megvédésére. Az a magatartás, az az óriási fejlődés, amelyet a két ország bemutatott, ezt az ütemet, ezt a ritmust kell folytatni a közeljövőben is.

Másrész meggyőződésem, hogy segíthet, még ha hivatalosan nem is része a schengeni csatlakozás feltételeinek az az együttműködési és ellenőrzési mechanizmus, amelyről, erről a híres CVM-ről ugye, a Bizottságtól júliusban jön ki majd a jelentés, ami pontosan azokkal a kérdésekkel foglalkozik, amelyek ebben a vitában is elhangzottak. Szervezett bűnözés, korrupció elleni harc. Ezekről a Bizottság kiállít majd egy bizonyítványt. Mi végég harcoltunk azért, hogy ez ne legyen feltétel, de igenis a kölcsönös bizalomépítést mindenképpen segíteni fogja. Tehát egy pozitív CVM, meggyőződésem, hogy a pozitív politikai döntést a schengeni bővítésről is elő fogja segíteni.

Ha azt kérdezik tőlem, hogy úgy egyébként az Európai Unióban milyen a hangulat mindenféle befogadáshoz, akkor mindannyian tudjuk, hogy nehéz erre azt mondani, hogy az Európai Unió jelenleg igen befogadó hangulatát éli. Itt a vitában több olyan megjegyzés is elhangzott, amely pontosan ezt demonstrálja. Például volt, aki azt mondja, hogy a román-bolgár schengeni csatlakozással majd elindulnak a romák ebből a két országból. Szeretnék nagyon világos lenni, hogy a szabad mozgás egy uniós alapelv, hatályos, érvényes, erre épülnek politikáink, ezt a jogot most is élvezik a romániai, bulgáriai romák, és bárki más az egész Európai Unió összes sarkában. Bárki szabadon mehet, nincs vízumkötelezettség, aki szeretne, most is elindulhatna.

De én arra nagyon büszke vagyok, hogy magyar elnökség alatt megszületett az a romastratégia, amely egyértelműen meghatározza minden tagállamnak a kötelezettségét ezzel a nehéz sorsú közösséggel szemben. A problémát a gyökereinél kell kezelni, és ezáltal, hogyha jobb foglalkoztatási, oktatási lehetőséget biztosítunk számukra, ez a belső migrációs nyomás is csökkenni fog az Unión belül. És engedjenek meg még egy megjegyzést. Hogy ha bárki valamelyik alapvető szabadságjogunkat a leggyengébbektől tagadná meg, akkor azok mindannyiunk számára veszélybe kerülnének.

Végezetül, mivel sok szó esett arról is, hogy ugye folyik a schengeni rendszernek a felülvizsgálata, a magyar elnökség első perctől nagyon világosan kimondta, és valljuk ezt folyamatosan. Világosan el kell választani a schengeni bővítés ügyét attól, hogy egyébként a schengeni rendszert milyen felülvizsgálat alá vonjuk. Ne keverjük össze a kettőt. Meg kell őriznünk a szabad mozgás vívmányát, jobban kell használnunk a meglévő eszközöket, például a külső határok közös jobb ellenőrzésére. Ezért dolgozunk a Frontex-rendeleten, ezért dolgozunk azon, hogy az észak-afrikai migrációs nyomást csökkentsük a helyben kezeléssel, ezért van új szomszédságpolitika, ezért dolgozunk az Európai Beruházási Bank hitelezési kapacitásának a megnövelésén. Az utolsó pillanatban vagyunk. Már csak egy jogi probléma akadályozza az Önökkel való megállapodást a szokásos „delegated act” problematika, és csak ezután jön az, hogy vizsgáljuk fölül a schengeni rendszert, és nézzük meg, hogy hol kell azon pontosítani, javítani, mert látjuk, hogy igenis vannak vele problémák, de tartsuk be ezt a sorrendiséget.

Elnök úr! Tisztelt képviselő hölgyek és urak! Én abban bízom, hogy a schengeni problematika mind a bővítési, mind pedig a felülvizsgálati részében a Bel- és Igazságügyi Tanács két nap múlva esedékes ülése fontos döntéseket fog meghozni, de úgy, hogy garantáljuk polgáraink szabad mozgását.

  Carlos Coelho, előadó. – (PT) A vita során egy képviselőtársunk azt mondta, hogy gyerekes döntés lenne megengedni, hogy Románia és Bulgária csatlakozzon Schengenhez. Ezzel egyáltalán nem értek egyet. Úgy gondolom, hogy amikor felnőtté válunk, megtanuljuk megbecsülni az észérveket, és ha jó nevelést kaptunk, azt is felismerjük, hogy mikor tisztességesek ezek az észérvek. Ha tisztességesen akarunk cselekedni, nem kompromittálhatjuk magunkat a kettős mércével.

Fel kell tennünk a kérdést, hogy Bulgária és Románia megfelel vagy nem felel meg a schengeni belépés feltételeinek. Ha megfelelnek, akkor be kellene lépniük. Tökéletesen legitim, hogy polgáraikat teljes jogú európai polgároknak tekintsük. Bulgária és Románia lakosságát nem szabad túszul ejteni a populista szólamok közepette.

Tudjuk, hogy Schengennel kapcsolatban nincs minden úgy, ahogy kellene. Ezért egy új értékelési rendszert javasolunk Schengenhez, hogy a problémákat fel tudjuk ismerni, megfelelően reagálhassunk és a problémák tartós fennállása esetén döntéseket hozhassunk. Az új schengeni értékelési rendszerről szóló viták azonban nem ejthetik túszul Bulgária és Románia lakosságát ebben a jogalkotási folyamatban. Különböző folyamatokról van szó, és mindegyiknek megvan a maga tempója.

Befejezésül, Győri asszony, nagyon köszönöm, hogy olyan kedvesen említette Portugáliát és a schengeni információs rendszer (SIS) „egy mindenkiért” rendszerét, amely sok ország, köztük az Önöké számára is megkönnyítette a belépést a schengeni térségbe. Köszönöm, hogy emlékeztetett bennünket erre, és hogy ilyen szépen utalt rá. Szeretném, ha a Tanács kapna egy összefoglalást erről a vitáról, és remélem, egy vázlatot is kaphat a holnapi szavazatainkról, ami szerintem nagyon informatív lesz. Remélem, a Tanács felismeri, hogy amikor az európai polgárokat képviselő közgyűlés nagy többséggel igent mond Bulgáriára és Romániára – ahogy ez reményeim szerint történni fog –, akkor a Tanácsnak is mielőbb a nyomába kellene lépnie.

  Elnök. – Kedves kollégák, úgy gondolom, hogy a Parlament képviselői részéről itt a Házban ma elhangzott pozitív megjegyzések és értékelések túlnyomó többségéből kiindulva, valamint a Bizottság és a Tanács értékelései alapján Bulgária és Románia megérdemli, hogy szívből gratuláljunk nekik.

A vitát lezárom.

A szavazásra 2011. június 8-én kerül sor.

Írásbeli nyilatkozatok (az eljárási szabályzat 149. cikke)

  Elena Oana Antonescu (PPE), írásban. – (RO) Románia és Bulgária ismét bizonyította, ha valaha is bizonyítania kellett volna, hogy képes elfogadni minden ahhoz szükséges intézkedést, hogy garantálja az Európai Unió keleti határának jelentős szintű biztonságát. Tekintettel arra, hogy Románia mekkora pénzügyi, technikai, intézményi és igazgatási erőfeszítéseket tett a schengeni térséghez való csatlakozás érdekében, úgy gondolom, hogy a dosszié pozitív értékelésének az elkövetkező időszakban abban kellene megmutatkoznia, hogy határozott időpontot tűznek ki a térséghez való csatlakozásra.

A helyzetet nem szabad megbolygatni azzal, hogy menet közben megváltoztatják a szabályokat, fokozzák az euroszkeptikus retorikát és felhoznak egy különálló kérdést az illegális bevándorlás ellenőrzésének szükségességével kapcsolatban. Románia ma technikailag minden eddiginél jobban fel van készülve az Európai Unió keleti határainak őrzésére.

Mindazonáltal a kettős mérce alkalmazása bizonyos paraméterek értékelésében nem méltó, de nem is jellemző aspektusa az Egyesült Európa projektnek. Szilárdan hiszem, hogy amint Románia integrálódik a schengeni térségbe, minden tagállamnak be fogja bizonyítani, hogy milyen komolyan és szigorúan garantálja a keleti határ biztonságát. Az elért eredmények pedig Európa egészét meg fogják győzni arról, hogy sikerült megnövelnie az egész Unió biztonságát.

  Vilija Blinkevičiūtė (S&D), írásban. – (LT) A szabad mozgás a legfontosabb európai uniós értékek egyike valamennyi uniós polgár számára, a schengeni térséget pedig az jellemzi, hogy a részt vevő országok közötti közös határokon nincs határellenőrzés, és a térségen belül szabadon lehet mozogni. Ezért tiszteletben kell tartanunk a szabad mozgáshoz való jogot, amely kivétel nélkül minden európai uniós polgárt megillet. Ha a schengeni térséghez való csatlakozás érdekében Bulgáriára és Romániára több kritérium vonatkozik, mint az EU más tagállamaira, akkor ezzel kettős mércét teremtünk. El kell kerülnünk a kettős mércén alapuló rendszert, amely a tagjelölt országokkal szemben nagyon szigorú, míg a schengeni térségben már tagsággal rendelkező országokkal szemben nagyon enyhe. A schengeni vívmányok szabályainak minden ország esetében azonosnak kell lenniük, az értékelési rendszernek pedig azon az előíráson kell alapulnia, hogy a szabályoknak folyamatosan meg kell felelni, nem csak a csatlakozás idején. A schengeni térséghez csatlakozó országoknak a továbbiakban is eleget kell tenniük az összes biztonsági követelménynek, mert a schengeni térség biztonsága tényleg attól függ, hogy az egyes tagállamok mennyire szigorúan és hatékonyan végzik az ellenőrzéseket a külső határokon, valamint függ a schengeni információs szolgálaton keresztül folytatott információcsere minőségétől és gyorsaságától. Ahhoz tehát, hogy a belső határokon meg lehessen szüntetni az ellenőrzéseket, a tagállamoknak a lehető legnagyobb mértékben együtt kell működniük, és meg kell tenniük a szükséges intézkedéseket – különösen a migrációs áramlások felerősödésekor –, mert a schengeni térség biztonsága azon múlik, hogy az egyes tagállamok mennyire szigorúan és hatékonyan végzik az ellenőrzéseket a külső határaikon.

  Kinga Göncz (S&D), írásban. – (HU) Az Európai Bizottság értékelése szerint Románia és Bulgária felkészült a schengeni csatlakozásra, így a Tanácsnak haladéktalanul meg kell hoznia a döntést a két tagállam felvételéről. Nem alkalmazhatunk kettős mércét, mert ez aláásná az Európai Unió hitelességét, és nem vezethetünk be újabb feltételeket sem. A schengeni csatlakozás, a határok lebontása az a lépés, amelyet az állampolgárok a legtöbbre értékelnek az Európai Unió vívmányai közül, az euró mellett ez az Európai Unió szimbóluma is. A mozgás szabadsága az egyik kulcsa a közös piac sikerességének is. Valóban szükség van az Unió külső határainak a biztonságos védelmére, azonban ennek a célnak az elérését nem a felkészült belépők kívül tartása, hanem a folyamatos, transzparens schengeni értékelési rendszer bevezetése jelenti, amely az egységes európai migrációs politikával és a belső szolidaritáson alapuló menekültpolitikával együtt jelent megoldást sok nyitott kérdésre. Ezert kérem, hogy a Tanács mielőbb lépjen előre ezeken a területeken.

  Iosif Matula (PPE), írásban. – (RO) Románia felkészült a belső ellenőrzések megszüntetésére szárazföldi, légi és tengeri határain. A helyszíni látogatásokat és az elvégzett technikai értékeléseket követően nemcsak az Európai Parlament által kinevezett előadó, hanem a szakértői csoport is arra a megállapításra jutott, hogy Románia eleget tesz a schengeni térséghez való csatlakozás valamennyi kritériumának, ami a csatlakozási szerződés révén 2005-ben elfogadott rendelkezéseket jelenti. A korábban felismert hiányosságokat kivétel nélkül orvosolták. Némely területeken országom a helyes gyakorlatra is jó példát mutatott. Ami a néhány európai parlamenti képviselő által felvetett kifogásokat illeti, szeretnék rámutatni, hogy ezek olyan témákhoz kapcsolódnak, amelyeknek nincs közvetlen köze a schengeni vívmányokhoz, ami azt jelenti, hogy nem lehet ezekkel indokolni, hogy miért gátolják meg Románia csatlakozását ehhez a térséghez. Megértem néhány képviselőtársunk azzal kapcsolatos aggályait, hogy az EU külső határait biztonságossá kell tenni, különösen mivel néhány állam kedvelt célállomás a kivándorlók hullámai számára. Emlékeztetnem kell azonban Önöket arra, hogy az európai szabályoknak minden tagállam számára egyformának kell lenniük, és ezeket nem lehet menet közben megváltoztatni, mert ez megkülönböztetést jelentene a román állampolgárokkal szemben. A pozitív technikai értékelésre való tekintettel a Bel- és Igazságügyi Tanácsnak zöld utat kell adnia Románia schengeni integrációjához, ez év őszétől.

  Franz Obermayr (NI), írásban. – (DE) Ha hiszünk ennek a jelentésnek, minden a lehető legnagyobb rendben van, Románia és Bulgária pedig bebizonyította, hogy kellőképpen fel van készülve az összes schengeni szabály végrehajtására. Mi azonban, akik ismerjük az Europol szervezett bűnözésről szóló 2011-es OCTA-jelentését, azon tűnődünk, hogy az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság vajon vak vagy süket-e, és mégis miért törődünk egyáltalán az Europollal, ha a figyelmeztetéseit egyszerűen figyelmen kívül hagyjuk. Az Europol arról számolt be, hogy Románia és Bulgária a kábítószer-csempészet, a fegyverkereskedelem és az emberkereskedelem tranzitútvonala. Az egyre inkább soknemzetiségű szervezett bűnözői csoportok rendkívül erőszakosan lépnek fel. Sokan közülük félkatonai háttérrel rendelkeznek. Ezek a csoportok – és most szó szerint idézem az Europol jelentését – „érdekeltségeiket igyekszenek kiterjeszteni az EU-ra, és kihasználhatják az abból eredő lehetőségeket, ha Bulgária és Románia esetleg csatlakozik a schengeni övezethez”. Az Europol igazgatója, Rob Wainwright egy interjúban így nyilatkozott: „Bulgária és Románia esetleges schengeni csatlakozása és az Ukrajnával szembeni vízumliberalizáció – ezekben potenciális új lehetőségeket láthatunk a szervezett bűnözésre”. Polgárainkkal szembeni kötelességünk, hogy komolyan vegyük az Europol figyelmeztetéseit. A Schengeni Megállapodás most már Európa minden ajtaját megnyitja a szervezett bűnözés és az illegális bevándorlás előtt. Kibővítése előtt ezért sürgősen javításra szorul.

  Debora Serracchiani (S&D), írásban. – (IT) Köszönöm az előadónak, Coelho úrnak ezt a kitűnő jelentést, amely illeszkedik a Schengeni Megállapodás végrehajtásáról szóló közelmúltbeli vitához. A hatékony ellenőrzések meglétét a külső határaink mentén fontos tényezőnek kell tekinteni, amennyiben a schengeni térség biztonsága attól függ, hogy az egyes tagállamok mennyire hatékonyan ellenőrzik a külső határaikat. Bár maradtak megoldatlan problémák, Románia és Bulgária bebizonyította, hogy kellőképpen felkészültek a schengeni vívmányok valamennyi követelményének alkalmazására. Hosszan tárgyaltuk a két ország államgépezetének gyakorlati eredményességét, illetve a korrupciós szinteket; én mindazonáltal úgy gondolom, hogy Schengen alkalmazásában ezeket figyelmen kívül kellene hagyni, tekintettel arra, hogy – a többi tagállamhoz hasonlóan – a döntést elég csak a határellenőrzések hatékonyságára és a rendőrség felkészültségére alapozni. További követelmények bevonása olyan megkülönböztetésre teremtene precedenst, amilyenre korábban nem volt példa, még a 2007-es nagy bővítés után sem.

  Adrian Severin (NI), írásban. – A valódi kérdés az, hogy az EU összes polgárát egyenlően kell-e kezelni – nemzeti származásukra való tekintet nélkül –, és egyenlő hozzáférést kell-e biztosítani számukra az alapvető uniós jogokhoz. Miközben tart a globális gazdasági válság, az EU a demokrácia és a szolidaritás válságának idejét éli. Európa renacionalizálásának lehetünk szemtanúi. Ebben a közegben heves, látszatérvekből és kettős mércéből táplálkozó reakciókat váltott ki a Románia és Bulgária schengeni térséghez való csatlakozásáról szóló vita.

Ez nem a technikai aspektusokról szól, sem az EU külső határainak biztonságáról, még csak nem is a migrációról vagy a bírói kar hatékonyságáról. Stratégiai jellegű európai politikai problémával állunk szemben. Az EU kohéziójáról van szó. Egyenesen nevetséges a felkészültség hiányáról beszélni a keleti határaink esetében, miközben láthatjuk a déli határok áteresztőképességét. Felháborító, hogy nemzeti politikai programokat hirdetnek a bolgár és román származású uniós polgárok törekvéseinek rovására. Valóban szükségünk van a jobban őrzött határokra, a jobb migrációs politikára, jobb közigazgatási kapacitásokra és tisztességes köztisztviselőkre. De mindehhez több Európa kell, nem kevesebb. Egy helyes lépés ebbe az irányba, ha a schengeni térséget haladéktalanul kibővítik Romániával és Bulgáriával.

  Kristian Vigenin (S&D), írásban. – (BG) Kategorikusan kijelenthetjük, hogy maga Bulgária, pontosabban szólva Bulgária polgárai nem jelentenek sem közvetlen, sem potenciális fenyegetést a schengeni térség biztonságára, rendjére és békéjére. Országunk megkésve bár, de eleget tett a külső határellenőrzésekkel kapcsolatos összes technikai követelménynek.

Ugyanakkor nagyfokú bizalmatlanságot lehet érezni, ami arra utal, hogy súlyos összeomlást okozhat, ha az ellenőrző intézkedéseket végrehajtják. Ez a bizalmatlanság megjelenik az Európai Bizottságnak az együttműködési és ellenőrzési mechanizmusról szóló jelentéseiben, az Europol jelentéseiben és a különféle tagállamok magas rangú képviselőinek nyilatkozataiban is. A csempésztevékenység és a nem hivatalos gazdaság soha nem látott mértékű megnövekedését, a korrupció előfordulási gyakoriságát és a szervezett bűnözés leküzdésére való képtelenséget tekintve nincs okunk felháborodni azon, hogy a tagságunk útjába további akadályokat gördítenek.

Az Európai Parlamentnek el kell fogadnia egy elvi álláspontot, miszerint a játszma szabályait nem lehet menet közben megváltoztatni. A hivatalos követelmények szerint Bulgária és Románia felkészült a schengeni térségben való tagságra, az Európai Tanácsnak pedig minél előbb kedvező döntést kell hoznia erről. Számítok arra, hogy Coelho úr jelentése nagy többséggel jóváhagyást nyer, hogy ezzel világos politikai jelet adjunk a tagállamoknak.

(Az ülést néhány pillanatra felfüggesztik)

ELNÖKÖL: EDWARD McMILLAN-SCOTT
alelnök