Index 
Viták
PDF 3811k
2011. június 7., Kedd - Strasbourg HL kiadás
1. Az ülés megnyitása
 2. Dokumentumok benyújtása: lásd a jegyzőkönyvet
 3. Petíciók: lásd a jegyzőkönyvet
 4. Megállapodások szövegeinek a Tanács általi továbbítása: lásd a jegyzőkönyvet
 5. Viták az emberi jogok, a demokrácia és a jogállamiság megsértésének eseteiről (benyújtott állásfoglalásra irányuló indítványok bejelentése): lásd a jegyzőkönyvet
 6. Az EHEC baktérium okozta járvány kitörése az uniós tagállamokban (vita)
 7. A nehéz tehergépjárművekre kivetett díjak (vita)
 8. Szavazások órája
  8.1. A Számvevőszék egy tagjának kinevezése (H. G. WESSBERG - SV) (A7-0190/2011 - Inés Ayala Sender) (szavazás)
  8.2. Hankiss Ágnes képviselői mentelmi jogának felfüggesztésére irányuló kérelem (A7-0196/2011 - Diana Wallis) (szavazás)
  8.3. Egyes textiltermékek származásának igazolása (A7-0156/2011 - Jan Zahradil) (szavazás)
  8.4. A Horvát Köztársaság részvétele a Kábítószer és Kábítószer-függőség Európai Megfigyelőközpontja munkájában (A7-0186/2011 - Debora Serracchiani) (szavazás)
  8.5. Az eurókészpénz euróövezethez tartozó tagállamok közötti, határon átnyúló, üzletszerű, közúti szállításáról szóló rendelet alkalmazási körének kiterjesztése (A7-0077/2011 - Sophie Auconie) (szavazás)
  8.6. A globális navigációs műholdrendszerek közlekedésben való alkalmazásai (A7-0084/2011 - Silvia-Adriana Ţicău) (szavazás)
  8.7. A Lisszaboni Szerződés szerinti nemzetközi légi közlekedési megállapodások (A7-0079/2011 - Brian Simpson) (szavazás)
  8.8. A nehéz tehergépjárművekre kivetett díjak (A7-0171/2011 - Saïd El Khadraoui) (szavazás)
  8.9. Az európai környezeti-gazdasági számlák (A7-0330/2010 - Jo Leinen) (szavazás)
  8.10. Az EU kutatási, technológiafejlesztési és demonstrációs tevékenységekre vonatkozó hetedik kutatási keretprogramja (A7-0160/2011 - Jean-Pierre Audy) (szavazás)
 9. A szavazáshoz fűzött indokolások
 10. Szavazathelyesbítések és szavazási szándékok: lásd a jegyzőkönyvet
 11. Az elnökség közleménye
 12. Az előző ülés jegyzőkönyvének elfogadása: lásd a jegyzőkönyvet
 13. Kérdések órája a Bizottság elnöke jelenlétében
 14. Szudán és Dél-Szudán (vita)
 15. A schengeni vívmányok rendelkezéseinek Bulgáriában és Romániában történő alkalmazása (vita)
 16. Kérdések órája (a Bizottsághoz intézett kérdések)
 17. A következő ülésnap napirendje: lásd a jegyzőkönyvet
 18. Az ülés berekesztése


  

ELNÖKÖL: GIANNI PITTELLA
alelnök

 
1. Az ülés megnyitása
A felszólalásokról készült videofelvételek
  

(Az ülést 9.05-kor megnyitják.)

 

2. Dokumentumok benyújtása: lásd a jegyzőkönyvet

3. Petíciók: lásd a jegyzőkönyvet

4. Megállapodások szövegeinek a Tanács általi továbbítása: lásd a jegyzőkönyvet

5. Viták az emberi jogok, a demokrácia és a jogállamiság megsértésének eseteiről (benyújtott állásfoglalásra irányuló indítványok bejelentése): lásd a jegyzőkönyvet

6. Az EHEC baktérium okozta járvány kitörése az uniós tagállamokban (vita)
A felszólalásokról készült videofelvételek
MPphoto
 

  Elnök. – A következő napirendi pont a Bizottság nyilatkozata az EU tagállamaiban tapasztalt EHEC-baktérium okozta járvány kitöréséről.

 
  
MPphoto
 

  John Dalli, a Bizottság tagja. – Tisztelt elnök úr, mindannyiuknak szeretném megköszönni, hogy lehetőséget biztosítottak számomra ahhoz, hogy beszámolhassak az E. coli járvány kitörésével kapcsolatos fejleményekről.

Igen mélyen megrendített az ennek az élelmiszer útján terjedő járványnak tulajdonítható európai halálesetek és megbetegedések magas száma, és szeretném megragadni a lehetőséget, hogy együttérzésemet fejezzem ki a betegség szenvedő alanyai iránt.

Meg kell jegyeznem, hogy a helyzet tovább súlyosbodik. Már több mint 1 672 Shiga-toxin termelő E. coli esetet regisztráltak és legalább 661 embernél súlyos szövődmények léptek fel. A legfrissebb információk szerint ez a járvány felelős 21 halálesetért Németországban és 1 elhalálozásért Svédországban. Elszórt eseteket további 11 tagállamból jelentettek. Svájcban 15, az Egyesült Államokban 4 esetet regisztráltak. A járvány középpontja még mindig az észak-németországi Hamburg körüli terület. A Németországon kívülről jelentett esetek vagy utazó német állampolgárokkal kapcsolatosak, vagy olyan személyekkel, akik Németország e területét látogatták meg. Nézzük, mit tesz az Európai Bizottság a járvány leküzdésére!

Először is, azonnal riasztottuk az összes válságkezelő hálózatunkat. A hálózatok az időben történő információcserét lehetővé tévő napi kapcsolatban állnak egymással, ami megteremti a gyors beavatkozás lehetőségét. A Bizottság csaknem naponta találkozik és tárgyal az Önök közegészségügyi és élelmiszer-biztonsági hatóságaival a járvány további fejleményeiről, a fertőzést megelőző egészségügyi intézkedésekről és a fertőzött emberek kezeléséről. A korai figyelmeztető és gyorsreagáló rendszer (EWRS) és az élelmiszerekre és takarmányokra vonatkozó gyors vészjelző rendszer (RASFF) szilárd alapot nyújtott az információcseréhez.

Másodszor felkértük az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központot (ECDC), hogy készítsen tudományos kockázatbecslést, amelyet a helyzet változásával rendszeresen frissítünk. Már rendelkezünk egy uniós esetdefinícióval, amely lehetővé fogja tenni a tagállamok számára, hogy a járvány vizsgálata során ugyanazt a megközelítést alkalmazhassák. A járványt vizsgáló betegkérdőíveket az ECDC folyamatosan gyűjti be és értékeli. Az ECDC az Európai Élelmiszer-biztonsági Hatósággal közösen a nyilvánosságnak szánt tanácsokat fogalmazott meg a megelőző intézkedésekről. Ezek a tanácsok a Bizottság honlapján az összes hivatalos nyelven elérhetők.

Felkértük az ECDC-t, hogy a mind a tagállamok, mind a szakmai szervezetek bevonásával sürgősséggel hozzon létre egy platformot a kezelés legjobb gyakorlatának terjesztése érdekében. Az uniós élelmiszer-biztonsági referencialaboratóriumunk pedig rekordidő alatt egy olyan módszert fejlesztett ki, amely körülbelül hat napról 48 órára csökkentette az E. coli élelmiszerből történő kimutathatóságához szükséges időt.

Végül hadd hangsúlyozzam, hogy az emberek tájékozottsága milyen kivételes fontossággal bír. Ezért a Bizottság naponta tájékoztatja a legújabb fejleményekről az egészségbiztonsági bizottság kommunikációs hálózatát és az élelmiszer-biztonsági hatóságokat, továbbá a járvánnyal kapcsolatos naprakész információk a Bizottság saját honlapján is olvashatók.

Erősen ösztönözném a tisztelt képviselő urakat és hölgyeket arra, hogy támogassák a nyilvánosságnak szóló tudományos alapú kommunikációt egyrészt a felesleges aggodalmak eloszlatása, másrészt közös erőfeszítéseink erősítése érdekében. Biztosíthatom Önöket, hogy a Bizottság az említett ügynökségekkel együtt nagyon keményen dolgozik a nemzeti egészségügyi és élelmiszer-biztonsági hatóságokkal a járvány elfojtásán.

Ennek megvalósításához minél hamarabb meg kell határoznunk a fertőzés forrását: a munka ezekben a pillanatokban is folyik. Az Egészségügyi Tanács tegnapi ülésén Németországot arra kértem, fokozza az éberséget és a járványvédelmi intézkedéseket a járvány forrásának azonosítása és a fertőzés terjedésének megakadályozása érdekében. Kértem továbbá, hogy a lehető leggyorsabban foglalkozzanak a szennyezés okaival. A német hatóságok elfogadták a Bizottság arra vonatkozó javaslatát, hogy élelmiszerek útján terjedő betegségek kezelésében jártas szakértőket küldjünk Németországba a Bizottság, az ECDC és az EFSA részéről.

Június 5-én, vasárnap, a szakértők megkezdték küldetésüket, azaz segítséget nyújtottak a német hatóságoknak a járvány kezelésében, az eredmények ellenőrzésében és a forrás felkutatását célzó, folyamatban lévő vizsgálatokban. Mint azt mindnyájan tudjuk, a német hatóságok első gyanúját, miszerint Spanyolországból importált uborka okozta a járványt, semmilyen rendelkezésre álló vizsgálati eredmény nem igazolta.

Június 5-én, vasárnap, a német hatóságok arról értesítették az Európai Bizottságot, hogy a járványügyi vizsgálatok alapján úgy vélelmezik, hogy babcsíra lehet a főleg Németország északi részét érintő E. coli járvány forrása. Ezt az információt az élelmiszerekre és takarmányokra vonatkozó gyors vészjelző rendszer azonnal továbbította az összes tagállam felé.

A Bizottság kitüntetett figyelemmel kísér minden új fejleményt, és amint a laboratóriumi vizsgálatok eredményei igazolják valamelyik epidemiológiai leletet, azonnal dönteni fog a megfelelő intézkedést illetően. Egyelőre nincs a birtokunkban ilyen eredmény.

Itt külön hangsúlyoznom kell, kulcsfontosságú, hogy a nemzeti hatóságok ne hozzanak elhamarkodottan nyilvánosságra olyan információkat, amelyek a fertőzés forrásáról tájékoztatnak, ha ezt még bakteriológiai elemzés nem bizonyította. Az ilyen elhamarkodott nyilatkozatok ugyanis az egész európai népesség körében alaptalan félelmeket keltenek, és gondot okoznak élelmiszertermelőink számára is az EU-n belüli és az EU-n kívüli termékértékesítéseikben.

Amíg ezek az intenzív vizsgálatok folyamatban vannak, nem szabad, hogy elhamarkodott következtetéseket vonjunk le. Ezzel összefüggésben szeretnék utalni a legfrissebb, Németországból származó információkra, amelyek szerint gyanítható, hogy babcsíra lehet a fertőzés forrása, ám azt is meg kell jegyezni, hogy laboratóriumi vizsgálatokat még nem végeztek, így óvakodnunk kell az elhamarkodott következtetések levonásától.

Ez is érzékelteti, milyen fontos, hogy a tagállamok kellőképpen alátámasztott és tudományosan megalapozott vészjelzéseket vigyenek csak be az RASFF-be és csak akkor indítsák mozgásba az RASFF-et, ha a tagállamok biztosak a vészjelzést alátámasztó tudományos bizonyítékkal kapcsolatosan.

Önöknek gyorsan és határozottan kell cselekedniük a belső piac megőrzése érdekében. Ha ezt sikerül elérnünk, tanulhatunk a válság során jelentkező leckékből és folyamatosan fejleszthetjük rendszereinket. Sokadszor ismétlem: a rendszerünk működik. Ám szükséges, hogy folyamatosan új tanulságokat vonjunk le. Hiszem, felelősségünk abban áll, hogy rugalmasak legyünk és gyorsan tudjuk alakítani folyamatainkat és eljárásainkat annak érdekében, hogy választ tudjunk adni az ilyen jellegű problémákra.

Továbbra is a koordináció és a világos információs és kommunikációs útvonalak azok a fő fegyvereink, amelyekkel ilyen helyzetekben hatékonyak lehetünk. Ezen a téren is további leckéket kell még tanulnunk.

Mielőtt befejezném, két további pontra szeretnék röviden kitérni. Az első a bizonyos termékekre kivetett kereskedelmi tilalmakkal kapcsolatos. Szeretném ismételten hangsúlyozni, hogy a járvány földrajzilag a Hamburg városát körülvevő területre korlátozódik, ezért egyelőre nincs ok arra, hogy európai szinten ilyen intézkedéseket vezessünk be. Ennek fényében, valamint a fertőzés forrásának meghatározására tett lépésekre való tekintettel aránytalannak tekintünk bármilyen termékre vonatkozó kereskedelmi tilalmat.

Végül pedig el kell mondanom, hogy én is érzem, milyen anyagi következményekkel jár ez a válság a gazdák, különösen a zöldségtermesztők esetében. Ezért működöm szorosan együtt kollégámmal, Cioloş biztos úrral azon, hogy fellépjünk a gazdákat érintő nehézségekkel szemben. A mezőgazdasági miniszterek ma rendkívüli ülést tartanak a Tanácsban az E. coli elleni küzdelemről. Amint befejeztem az Önökkel folytatott eszmecserét, haladéktalanul indulok vissza Brüsszelbe, hogy kollégámmal, Cioloş biztos úrral részt vegyünk a Tanács mezőgazdasági minisztereinek rendkívüli ülésén.

Ezenfelül folyamatos kapcsolatban állunk harmadik országokkal, különösen Oroszországgal annak érdekében, hogy felkérjük őket, vonják vissza az általunk aránytalannak tekintett kereskedelmi korlátozásokat. A Bizottság a tagállamokkal együtt keményen dolgozik közös célunk eléréséért: hogy minél hamarabb véget vethessünk ennek a kitörésnek. Minden érintett esetében ragaszkodom ahhoz, hogy ilyen helyzetben ez nem helyi, hanem európai probléma.

(Taps)

 
  
MPphoto
 

  Peter Liese, a PPE képviselőcsoport nevében.(DE) Tisztelt elnök úr, biztos úr, hölgyeim és uraim! Szeretném megköszönni Dalli biztos úrnak, hogy először a betegeket említette, én is így teszek. Emberek százai betegedtek meg súlyosan. Az észak-németországi egészségügyi szakemberek képességeik határán teljesítenek. Huszonkét ember pedig már életét vesztette. Tegnap a Tanácsban egy másik tagállam, Luxemburg képviselője azt mondta, hogy az anyagi veszteségeket kompenzálni lehet, az emberi élet azonban nem adható vissza. Ezért megértést szeretnék kérni azzal kapcsolatosan, hogy tegyük lehetővé figyelmezetések kiadását még abban az esetben is, ha nem vagyunk 100%-ig biztosak a forrást illetően. Hozzuk tehát nyilvánosságra a fertőzés forrására vonatkozó gyanút is.

Természetesen meg kell találnunk a forrást. Látom, hogy az Európai Élelmiszer-biztonsági Hatóság (EFSA) támogatásával is rengetegen és nagyon keményen dolgoznak a hatóságoknál, és őszinte köszönetemet fejezem ki az európai intézményeknek és Dalli biztos úrnak azért, hogy az Európai Unió is segít az ügy kivizsgálásában. Mindazonáltal, mint e Parlament egyik német képviselője, nem mondhatom azt, hogy minden tökéletesen működik. Volt néhány probléma a válságkezeléssel kapcsolatban.

Például a hamburgi egészségügyi főmegbízott asszony tájékoztatta a közvéleményt – igen helyesen –, holott akkor még nem volt abszolút bizonyíték arra, hogy a fertőzés forrása a spanyol uborka. Az EHEC-kórokozót megtalálták a spanyol uborkákon, ahol annak semmi keresnivalója nem lett volna. Ezt még spanyol képviselőtársaimnak is meg kell értenie. Viszont a főmegbízott asszony először a közvéleményt tájékoztatta és csak sokkal később, órákkal vagy egy fél nappal később fordult az Európai Bizottsághoz és a spanyol hatóságokhoz, ami már elfogadhatatlan. Nekünk németeknek magunk között is meg kell vitatnunk, hogyan lehetne jobban kezelni az ilyen bejelentéseket. Együtt viszont arra kellene összpontosítanunk, hogy az ellenség nem Spanyolországban vagy Németországban keresendő, hanem az igazi probléma a kórokozó, amelyet ellenőrzésünk alá kell vonnunk és le kell küzdenünk.

Végül pedig meg szeretném említeni, hogy a legutóbbi plenáris ülésen elfogadtunk egy nyilatkozatot az antibiotikum-rezisztencia témakörében. Bár ezt a kórokozót elsődlegesen nem antibiotikummal kell kezelni, gondot jelent, hogy többféle, elterjedten használt antibiotikummal szemben is ellenálló. Ez egy igen régóta fennálló probléma, amelyet azonban most sokkal gyorsabban kell megoldanunk, mert a következő alkalommal előfordulhat, hogy a kórokozót antibiotikummal kellene ugyan kezelni, ám mivel rezisztens, ez nem lesz lehetséges. Dolgoznunk kell ezen a problémán.

 
  
MPphoto
 

  Linda McAvan, az S&D képviselőcsoport nevében. – Tisztelt elnök úr, biztos úr! Igazuk van abban, hogy ez egy közegészségügyet veszélyeztető igen komoly probléma, és most elsősorban a betegek ápolására és a fertőzés forrásának azonosításra kell összpontosítanunk, ám később hosszabb távra kell kitekintenünk és ki kell találnunk, hogyan akadályozhatjuk meg, hogy ez még egyszer megtörténhessen.

Néhány hete az Amerikai Élelmiszer- és Gyógyszer-ellenőrzési Hivatal (FDA) egyik képviselőjével találkoztam. A zöldségekben és gyümölcsökben található E. coli által az Egyesült Államokban okozott problémákról esett szó, valamint arról beszélgettünk, hogy ez miért nem gyakori az Európai Unióban. Ám kitört a járvány, ezért fel kell tennünk magunknak néhány kérdést. Mezőgazdasági gyakorlatunkról van szó, ahogy azt Peter Liese az előbb említette? Vagy az intenzív gazdálkodásról, gyümölcsök és zöldségek melegházi termesztéséről? Esetleg az állatoknál alkalmazott antibiotikumok túlzott használatáról? A trágya kijuttatásáról? Pontosabb élelmiszer-címkézés segített volna meggyorsítani a fertőzés forrásának meghatározását? Bár a Tanács ma nem képviselteti magát, megjegyzendő, hogy a Tanács ellenzi az élelmiszerek származási országának a címkén történő feltüntetését. Remélem, a jövőben nagyobb figyelemmel kísérik majd az erről szóló vitát.

Ezért, biztos úr, szükséges, hogy alapos vizsgálatokat végezzünk hosszú távra, tanuljunk a leckékből és integráljuk azokat politikáinkba. Igen gyakran halljuk a Bizottságtól és számos képviselőtársunktól is, hogy túlszabályozottságot emlegetnek, ám ahogy a bankok esetében, úgy most is kezdem úgy érezni, hogy a piac és a beszállítói láncok érdekeit helyezzük előtérbe az állampolgárok védelmével és a fogyasztó érdekkel szemben. A „business as usual”, azaz a szokásos ügymenet megközelítés itt nem lesz elegendő. Nem normális dolog az, ha az európai állampolgárok belehalnak abba, ha vesznek egy salátát, nekünk pedig politikamódosításra van szükségünk ahhoz, hogy ez ellen küzdeni tudjunk.

 
  
MPphoto
 

  Corinne Lepage, az ALDE képviselőcsoport nevében.(FR) Tisztelt elnök úr, biztos úr! Köszönöm, hogy először az áldozatokról és a megbetegedett emberekről beszélt. Egyértelmű, hogy először rájuk kell gondolnunk, no meg a gazdákra, akik igen nehéz helyzetbe kerültek, amit tökéletesen meg is értünk.

Három dologról szeretnék beszélni. Először is arról, hogy továbbra is fenn kell tartanunk az elővigyázatosság elvét. Ebben az esetben alkalmazásra is került, úgyhogy nem panaszkodhatunk, a következményekkel pedig nyilvánvalóan foglalkoznunk kell. Amint arra Liese úr is rámutatott az imént, az emberi élet egyértelműen előrébb való a gazdasági megfontolásoknál, amelyekkel bármikor lehet majd foglalkozni. A halál viszont sajnálatos módon végleges dolog.

Másrészt teljes mértékben egyetértek McAvan képviselő asszonnyal abban, amit az imént a nyomon követhetőség fontosságáról mondott. Ma a címkézésről vitatkozunk. Kulcsfontosságú, hogy minden részletre kiterjedő címkézéssel rendelkezzünk, amelynek segítségével vissza lehet követni a termékeket annak érdekében, hogy megtudjuk, melyik országból származnak.

Harmadszor pedig a probléma lényegi részét képező, kulcsfontosságú kérdéssel kapcsolatban be kell ismernünk, hogy nem tudunk mindent, hogy tudományos ismereteinkben vannak fehér foltok, és azt is, hogy néha bizony teljes mértékben a sötétben tapogatózunk. Nem tudhatunk mindent. Nem szabad azokra támadnunk, akik döntéseket hoztak, és abban sem szabad hinnünk, hogy várnunk kell. Ebben az esetben az elővigyázatosság elvének kell érvényesülnie.

 
  
MPphoto
 

  James Nicholson, az ECR képviselőcsoport nevében. – Tisztelt elnök úr! Mindenekelőtt én is hadd fejezzem ki együttérzésemet az érintettek felé. A halálesetekkel kapcsolatban: az életet nem lehet visszaadni. Valószínűleg hosszabb távon tudunk javítani a kialakult helyzeten, de megmutatkozott, hogy mennyire téves idejekorán következtetésekbe bocsátkozni. Meg tudom érteni a haragot – ha van ilyen, és biztos vagyok abban, hogy van – amit a spanyolok és azok éreznek, akik elvesztették vállalkozásaikat. Valószínűleg tudunk tenni valamit kárpótlásuk érdekében, de az életét senkinek nem tudjuk visszaadni.

Tanulnunk kell ebből és biztosítanunk kell, hogy a jövőben erős felkészültséggel tudunk reagálni ilyen helyzetekben, amint azt a biztos úr is említette. A lehető leghamarabb megoldást kell találnunk a jelenlegi helyzetre, hosszú távon pedig javítanunk kell az ilyen helyzetek esetén mozgósítható válaszmechanizmusainkon.

Feltételezem, utólag már nagyon könnyű arról beszélni, hogy mit lehetett vagy kellett volna tennünk, vagy mit nem tettünk meg, ám most, azzal az előnnyel rendelkezvén, hogy visszatekinthetünk az eseményekre, olyan mechanizmusokat állíthatunk fel, amelyekkel biztosítható, hogy a jövőben ez még egyszer ne történhessen meg. A biztos úrnak igaza van, tanulnunk kell ebből a leckéből. Mindig tanulni kell a hibáinkból. Ha valóban hibákat követtünk el, akkor azokat ki kell javítani annak biztosítása érdekében, hogy ez soha többé ne történhessen meg.

 
  
MPphoto
 

  Rebecca Harms, a Verts/ALE képviselőcsoport nevében.(DE) Tisztelt elnök úr, biztos úr! Helyesen hangzott el, hogy túl sok haláleset és túl sok megbetegedés történt az EHEC-baktérium okozta járvány kitörése következtében, és azt gondolom, hogy a jelenlegi helyzet azt mutatja, hogy sem Németország, sem az Európai Unió nem készült fel az EHEC ilyen típusú terjedésére.

Ha végzünk egy egyszerű összehasonlítást néhány más országgal, világossá válik, hogy lenne min javítani. Még egyszer az Egyesült Államok példájára szeretnék utalni. Az 1980-as évek óta hatalmas erőfeszítéseket tettek a kutatás területén, bejelentési kötelezettség van érvényben, továbbá létezik egy központi járványügyi központ Atlantában, amely kiterjedt felhatalmazással rendelkezik egy ilyen járvány kitörése esetén alkalmazandó direkt beavatkozások tekintetében. Németországban viszont két olyan szövetségi minisztériumunk van, akik nyilvánvalóan nem tudtak megegyezni arról, hogy ki viselje a felelősséget. Vannak továbbá olyan regionális minisztériumaink is, akik vállalnák és vállalniuk is kellene a felelősséget, ám nyilvánvalóan túlterheltek. Kommunikációs problémáink vannak a laboratóriumok és a politikusok között. Így teljességgel homályos, hogy mikor kell a tudománynak beavatkoznia, mikor kell járványvédelmi intézkedéseket bejelenteni, és hogy mikor kell politikai lépést tenni.

Meg tudom érteni, hogy egy miniszter, ha arról tájékoztatják, hogy az uborka a fertőzés forrása, figyelmeztetést ad ki erről, de hol van itt a megfelelő koordináció? Hol a valódi döntéshozó hatóság? Számomra úgy tűnik – és ezt nagyon óvatosan mondom – hogy a babcsíra esetében pont olyan elhamarkodottan cselekedtek, mint az uborkánál. Valamiféle eltérés van a tudományos leletek és a politikai lépések között.

Visszatérve az előttünk álló tennivalókra: jelentési kötelezettséget kell bevezetnünk egész Európában, központi laboratóriumokat kell kijelölnünk és egy ilyen betegség kitörésének esetére megfelelő döntéshozói jogkörrel rendelkező központi testületet kell létrehozni az Európai Unióban. Véleményem szerint ezek lennének a megfelelő lépések.

Különösen hálás vagyok Liese úrnak az antibiotikum-rezisztencia problémakörének említéséért. Itt is olyan problémákkal nézünk szembe, amelyekről valójában már tudunk. Csakhogy mivel nem merünk vitába szállni az egészségügyi ágazattal, a gyógyszeriparral és az intenzív állattartó ágazattal – itt aztán bőven lenne tennivaló – nem vagyunk annyira következetesek, mint ahogy az antibiotikum-rezisztencia kérdésének kezelésében arra szükség lenne. Mind az EHEC, mind az antibiotikum-rezisztencia jelentős probléma.

 
  
MPphoto
 

  Sabine Wils, a GUE/NGL képviselőcsoport nevében.(DE) Elnök úr, az EHEC-járvány rámutatott az EU liberalizált belső piacának élelmiszer-ipari rendszerében rejlő gyengeségekre. Ha a profitorientáltság kérdése fontosabbá válik az egészség védelménél, annak az élelmiszer-minőség és -biztonság látja kárát. Az EHEC kórokozója eddig legalább 22 ember halálát okozta Németországban és több mint 1500 fertőzést regisztráltak. Több mint 600 betegnél állapítottak meg veszélyes haemolitikus urémiás szindrómát (HUS), amely idegrendszeri rendellenességekhez is vezethet.

Több mint két héttel a járvány kitörése után a fertőzés forrása még mindig tisztázatlan. Ha az élelmiszereket helyben állítanánk elő, könnyebb lenne megállapítani a fertőzés forrását, így a járvány hatásai is mérsékeltebbek lennének. A hosszú szállítási útvonalak és az anonim körülmények között folyó termelés nagyon megnehezíti az élelmiszerek eredetének nyomon követését, amely azonban nélkülözhetetlen, ha élelmiszer-biztonságról van szó. Az embereknek joguk van tudni, hogyan és hol állítják elő az általuk fogyasztott élelmiszereket.

A német szövetségi kormányzat totálisan megbukott az EHEC-járvány kezelése során. A helyi és a szövetségi hatáskörök közötti keveredés következtében a válságkezelés háttérbe szorult. A felügyelő hatóságok nem voltak felkészülve erre a helyzetre.

Az agrárpolitika radikális újragondolására van szükség. Élelmiszereinknek biztonságosnak kell lenniük, ám a mezőgazdasági termelőket is meg kell védeni a kiszámíthatatlan pénzügyi kockázatoktól. A mezőgazdaságot és a vidéki térségeket fejlesztő politikának folyamatosan kell törekednie az élelmiszer-termelési és -értékesítési rendszerek világos decentralizációjára.

 
  
MPphoto
 

  Francisco Sosa Wagner (NI).(ES) Elnök úr, három pontot szeretnék röviden áttekinteni az uborkával kapcsolatos jelenlegi helyzet vonatkozásában.

Egyik nagyszülőm német, és nagyon szeretem ezt az országot, ám el kell ismernem, hogy a német hatóságok egyértelműen elhamarkodottan, meggondolatlanul cselekedtek ebben az esetben.

Ami az uniós intézményeket illeti, intézkedéseiket elemezve világos, hogy az Európai Élelmiszer-biztonsági Hatóság és a Bizottság erélytelenül és nehézkesen járt el. Kudarcot vallottak mind a koordináció, mind a helyzet kezelése során.

Harmadrészt a kárt elszenvedő felek gyors anyagi kártérítésre jogosultak. Addig is azt indítványozom a Parlamentnek, hogy rendezzünk egy nagy európai gasztronómiai kiállítást Brüsszelben vagy itt, Strasbourgban, és adjuk az uborkának a fő kiállítási helyszínt.

Vissza kell szereznünk az uborkatermesztők – a német szerző, Heinrich Böll szavaival élve – elveszett tisztességét. Ehhez Európa a megfelelő pódium.

 
  
MPphoto
 

  Esther Herranz García (PPE).(ES) Tisztelt elnök úr! Csak a mély gyász hangján beszélhetünk a 23 halálesetről: amelyből 22 Németországban, egy pedig Svédországban következett be. Ez a válság egyértelműen bizonyítja, hogy az Európai Uniónak még nagy utat kell megtennie az élelmiszer-ipari figyelmeztető rendszer fejlesztése és a belső koordináció területén.

A bevont tagállamok válaszlépéseik során lassúnak, szakszerűtlennek és működésképtelennek bizonyultak, mindezidáig 23 ember halt meg, ám még mindig nem tudjuk, mi is okozta a bajt.

Az Európai Bizottságnak komolyan el kell gondolkodnia azokon a problémákon, amelyeket a most tapasztalthoz hasonló válsághelyzetekben felelőtlen cselekedeteivel vagy cselekvésképtelenségével okoz, mivel ezek gazdasági összeomláshoz, korábban stabil munkahelyek megszűnéséhez, munkanélküliséghez, reménytelenséghez és talán mondanom se kell, különösen veszélyes közegészségügyi válsághoz vezetnek. Míg Önök a Bizottságban óriási figyelmet szenteltek a helyi hatóságok által Németországban kiadott felelőtlen nyilatkozatoknak, amelyek – teljesen téves és felelőtlen módon – névvel és címmel említettek spanyol gazdaságokat, addig a népesség tudtán kívül továbbra is védtelen maradt a baktériummal szemben. Mivel az emberek azt gondolták, hogy már nem érintkezhetnek a baktériummal, soha még ekkora kockázata nem volt annak, hogy a népesség ártalmas élelmiszert fogyasszon.

A ma délután kettőkor, Luxemburgban megrendezésre kerülő Mezőgazdasági Tanács ülésén az Európai Bizottságnak indítványoznia kell a közös agrárpolitikából felhasználatlanul maradt 2500 millió eurós összeg egy részének felhasználását. Ezt a 2500 millió eurót arra kell felhasználni, hogy a lehető legnagyobb mértékben kompenzálják az okozott kárt. Ennek lehetővé tétele érdekében jogi megoldást kell találni, amint azt korábban is tették például a „kergemarha-kór” és a dioxinbotrány esetében. Most is egy ilyen megoldást kell találni.

Tisztelt biztosok, miniszterek! Az Önök mai luxemburgi intézkedései meg kell, hogy feleljenek intézményük súlyának.

Ezenkívül a német hatóságoknak, felelőtlen gyanúsítgatásaik miatt az első lépéstől kezdve támogatni kell ezt a pénzügyi megoldást, és saját forrásaikat felhasználva kommunikációs kampányokat kell indítaniuk a kertészeti termékekbe vetett, jelenleg romokban heverő fogyasztói bizalom helyreállítására.

 
  
MPphoto
 

  Luis Manuel Capoulas Santos (S&D).(PT) Tisztelt elnök úr! A németországi járványkitörés azt jelenti, hogy a valaha látott legjelentősebb egészségügyi és válságkezelési helyzettel állunk szemben. Az Európai Bizottság, és különösen Németország egyáltalán nem a lehető legjobb módon kezeli ezt a válságot. Egyrészt egy emberi életeket követelő tragédiával állunk szemben, másrészt sok ezer ember életének veszélyeztetéséről van szó. Ugyanakkor az alapvető élelmiszerek iránti fogyasztói bizalom is válságba került, ami nehezen megjósolható gazdasági és szociális következményekkel jár.

A társadalom gyors választ vár a helyi és az uniós hatóságoktól, amely fényt derít a válság okaira, valamint hatékony intézkedéseket. Azonban, ahogy az ma már itt említést nyert, szükség van arra is, hogy a katasztrofális következményeket az ártatlan áldozatok egy másik csoportjánál is mérsékeljük, nevezetesen a zöldség- és gyümölcstermesztőknél. Ezeket a termelőket ugyanis elhamarkodottan és igazságtalanul vádolták meg, elvesztették bevételeiket, valamint jövőjüket is veszélyben érezték.

Megelőző intézkedés foganatosítására van sürgős szükség annak érdekében hogy a jövőben hasonló helyzetek ne fordulhassanak elő. Ennek egyik aspektusa, hogy fokozni kell az állattenyésztésben alkalmazott antibiotikumok felügyeletének és ellenőrző mechanizmusainak hatékonyságát, amint azt már egy nem egészen egy hónapja folytatott vitában említettem. Egy másik intézkedésre váró terület az új közösségi agrárpolitika (KAP) kialakítása, amelyet éppen most dolgozunk át. Alapvető fontosságú, hogy a jövőben olyan ösztönzőket vezessünk be, amelyekkel biztosítható a fenntartható termelési módszerekkel elért minőség, amihez a Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetsége Európai Parlamenti Képviselőcsoportja mindig is ragaszkodott.

 
  
MPphoto
 

  Frédérique Ries (ALDE).(FR) Tisztelt elnök úr! A helyzet tovább súlyosbodott: Európában 23 ember halt meg és több mint 2200 megbetegedésről számoltak be. Egyértelmű, hogy rájuk gondolunk ma délelőtt. A német hatóságoknak hivatalosan még mindig nem sikerült beazonosítani a járvány okát. Időközben senki sem vesz európai zöldségeket, az egészségügyi válság pedig társadalmi és persze gazdasági krízissé vált. A kertészeti árutermelő ágazat jogosan követel kompenzációt, és ahogy a biztos úr is említette, az illetékes miniszterek és a biztosok ez ügyben ma délután üléseznek Luxemburgban.

Eltekintve attól, ami az elővigyázatosság elvével és a szükséges nyomon követhetőséggel kapcsolatban elhangzott – ez az első pont – az is kérdéses, hogyan lehetett kiadni egy olyan, bizonyítékokkal nem vagy csak csekély mértékben alátámasztott általános figyelmeztetést, amely kizárólag a spanyol uborkát tette felelőssé. Biztos úr, milyen sürgős tanulságot szándékozik a Bizottság levonni ebből a súlyos válságból, ha egyszer élelmiszer-biztonsági figyelmeztető rendszerünk minden eddiginél inkább az „alapos és jól megalapozott tudományos bizonyítékon” alapul, ahogy azt Ön kijelentette?

 
  
MPphoto
 

  Janusz Wojciechowski (ECR).(PL) Tisztelt elnök úr! Én is szeretném kifejezni az életek elvesztése felett érzett szomorúságomat és mielőbbi gyógyulást kívánok a betegeknek. Számos dolog magyarázatra szorul ebben az ügyben. Meg kell találnunk a járvány forrását és okát, ugyanakkor azonosítanunk kell a járvány kitöréséről kiadott, Európát és a világot bejáró téves információk forrását és okát is, azokét a téves és ártalmas információkét, amelyek oly sok kárt okoztak. Igen tüzetesen meg kell vizsgálnunk a járvány okait, különösen az ipari jellegű állattenyésztésben, ahol nagy mennyiségben használnak antibiotikumokat. Egyetértek azokkal, akik az imént erről beszéltek. Ha az antibiotikumokat ilyen nagy mennyiségben használjuk, nem lepődhetünk meg azon, hogy olyan törzsek bukkannak fel, amelyek nem reagálnak az antibiotikumokra. Véleményem szerint az antibiotikumokat alkalmazó intenzív mezőgazdasági termelést jelentős mértékben vissza kell szorítanunk és talán le is kell állítanunk az Európai Unióban, a károkat pedig azok okozóinak kell helyrehozniuk.

 
  
MPphoto
 

  Martin Häusling (Verts/ALE).(DE) Tisztelt elnök úr! Az EHEC nem egy új keletű probléma, de az világos hogy Európa még mindig nincs megfelelően felkészülve egy ilyen válságra. Túl sok időbe telik a világos tájékoztatás kibocsátása. Három hét határozottan túl sok idő.

Abban mindannyian egyetértünk, hogy a fogyasztók védelme abszolút elsőbbséget élvez a pénzügyi érdekekkel szemben. Ám világossá kell tenni, hogy kit és mikor kell figyelmeztetni, ki az, aki a felelősséget fogja viseli a kiadott figyelmeztetésekkel kapcsolatban, és hogy mikor kell bevonni az Európai Bizottságot. Németországban a felelősséget 16 szövetégi állam és 2 minisztérium viseli, amely egy európai válság esetén túlságosan is szétaprózódottnak mondható. Az európai intézményeket a válság egy korábbi szakaszában kell bevonni. Úgy gondolom nem sikerült a helyes tanulságokat levonnunk a 90-es évek válságaiból. Ezt sürgősen pótolnunk kell.

Ha élelmiszerekről van szó, a gyártási folyamatoknak átláthatónak és világosan nyomon követhetőnek kell lenniük. A származási országnak világosan szerepelnie kell a címkén. Mindazonáltal szükségünk van egy európai reagáló erőre is a tudományos és orvosi munka koordinálásához, valamint az ellenőrzési tervek elkészítéséhez.

(Taps)

 
  
MPphoto
 

  João Ferreira (GUE/NGL).(PT) Tisztelt elnök úr! A járvány eredetéről szóló ellentmondásos jelentések zűrzavarával kapcsolatban fontos, hogy pár dolgot észben tartsunk. Először is szeretnék rámutatni arra a tényre, hogy több mint 15 nappal az első esetekről szóló jelentések után, valamint több mint egy hónappal az első fertőzések bekövetkezését követően az európai korai figyelmeztető és reagáló egységek még mindig képtelek meghatározni a fertőzés valódi okát. Ez igen sok kárt okozott, mint ahogy arról már volt is szó. Másodszor fontos észben tartani, hogy az Európai Unióban ez egy súlyos, ám nem elszigetelt esete az élelmiszer-biztonsági rés megmutatkozásának. Szeretném emlékeztetni Önöket az ebben a Házban a közelmúltban a dioxinokkal kapcsolatban lefolytatott vitára.

Ezek az esetek elválaszthatatlanok a közös agrárpolitikától (KAP), amely előtérbe helyezi az intenzív, exportorientált termelési modelleket ahelyett, hogy mint az szükséges lenne, a sokkal hatékonyabb nyomon követhetőséget és következésképpen magasabb szintű élelmiszerbiztonságot biztosító helyi termelést és fogyasztást ösztönözné.

Végül pedig fontos, hogy az elszenvedett kárt meg kell téríteni az európai gazdáknak, és nem csak a fertőzés földrajzi környezetében tevékenykedő gazdákra gondolok. A KAP egy közösségi politika, ezért uniós intézkedéseken keresztül kell működtetni a nemzetiek helyett, amelyek nyilvánvaló egyenlőtlenségeket idéznének elő.

 
  
MPphoto
 

  Nick Griffin (NI). – Tisztelt elnök úr! Először az uborka volt a felelős, tegnap meg már a babcsíra. Ma pedig már nem a babcsíra. Az igazság az, hogy a szakértőknek fogalmuk sincs, ám minden egyes alkalommal amikor ilyen gyanúsítgatásokba bocsátkoznak, emberek megélhetését teszik tönkre különböző országok gazdaságában. Amit valóban tudunk az az, hogy valami igen furcsa ebben a járványban. A vírusban a törzsek és a DNS kombinációja nem természetes. Szokatlan embercsoportokat fertőz meg olyan módon, ami általában nem hozható összefüggésbe az E. coli kitörésekkel. Már most is sokkal több embert betegített meg sokkal több helyen, mint egy átlagos járvány, és ellentétben a normál járványokkal, nem sikerült gyorsan visszavezetni egy vagy két élelmiszer-ipari beszállítóra.

E megmagyarázhatatlan tényezők, valamint azon tények ismeretében, miszerint egyes országok – köztük Nagy-Britannia, az Egyesült Államok, Irak és Izrael – korábban már bejelentették, hogy biológiai fegyverként genetikailag módosított E. coli baktériummal kísérleteznek, nem lenne szükséges sürgősen kivizsgálni annak lehetőségét, hogy esetleg a biológiai terrorizmus egyik példájával, vagy talán egy biológiai fegyver tesztelésével van dolgunk?

 
  
MPphoto
 

  Françoise Grossetête (PPE).(FR) Elnök úr, a helyzet súlyos, mondhatni nagyon súlyos, minthogy az EHEC-baktérium okozta járvány kitörése kész rejtély. El tudom képzelni a beteg polgárok kétségbeesését, és csak részvétünket tudjuk kifejezni a már bekövetkezett halálesetek miatt.

A jelenlegi helyzet arra kell hogy késztessen mindannyiunkat, hogy nagyon szigorú megközelítést alkalmazzunk az európai közegészségügyi problémák esetén, valamint észrevegyük, a kutatókkal és a gyógyszeriparral való együttműködés elengedhetetlen ahhoz, hogy hatékony válaszokat tudjunk adni az ilyen helyzetekre, valamint hogy ennek módjait is tisztázzuk.

A baktérium életeket követel, túl sok életet, termelőinknek pedig nagyon sokba kerül, nem beszélve arról, hogy a vásárlók bizalma is megrendül a mezőgazdasági termékeinkben és az európai élelmiszeriparban, ami egyébként még mindig az egyik legbiztonságosabb és legszigorúbban ellenőrzött az egész világon.

Az uborka, a paradicsom, a saláta és a babcsíra után vajon mi lesz a hisztéria következő áldozata? Az ügynek komoly gazdasági következményei vannak a termelőkre nézve. A jelzőrendszer nagyon jól működött ugyan, a probléma az, hogy a Bizottságnak se forrásai, se lehetőségei nincsenek arra, hogy ellenőrizni tudja, vajon egy adott tagállam által kibocsátott információ igaz-e vagy sem.

A baktériumok ma sokkal gyorsabban terjednek, mint korábban. A tanulságokat le kell vonni az egészségügyi válság kezelése során alkalmazott kommunikáció módjával kapcsolatosan. Visszajelzést kell biztosítani. Kétségtelenül további ellenőrzéseket kell bevezetni, mielőtt egy nemzeti vagy regionális egészségügyi hatóság következtetéseit készpénznek lehet venni.

Végezetül, ez a válság teljes mértékben igazolja, hogy alapvető fontosságú fejlesztést kell végrehajtanunk az élelmiszerek nyomon követhetőségének területén. Sajnos csak korlátozott számú esetben kötelező a származási ország vagy a származási hely feltüntetése, ezt sokkal több élelmiszerre kell kiterjeszteni. Egy egészségügyi válsághelyzet esetén ez lehetővé tenné a fertőzési források gyorsabb azonosítását és az érintett fogyasztók gyorsabb figyelmeztetését.

 
  
MPphoto
 

  Jo Leinen (S&D).(DE) Tisztelt elnök úr, biztos úr, hölgyeim és uraim! A gazdák kárpótolhatók, az emberi élet viszont pótolhatatlan. Együttérzésünk mindazoké, akik meghaltak vagy kórházban fekszenek. Ez a helyzet drámai és elfogadhatatlan. Elfogadhatatlan, hogy három héttel a járvány kitörése után még mindig nem tudjuk, pontosan honnan származik a kórokozó. Ennek nem szabadna megtörténnie Európában.

Ebből számos tanulságot kell levonnunk. Először, meg kell keresnünk a fertőzés forrását és ki kell vizsgálnunk, hogy az élelmiszer-előállító ágazatban vagy az élelmiszerláncban alkalmaznak-e még helytelen gyakorlatokat. Már 20 éve életbe lépett a szabályozás és az Európai Unió standardjai és gyakorlati szabályai meglehetősen szigorúak, ám világos, hogy az élelmiszerek tekintetében továbbra is sebezhetőek vagyunk. Még mindig vannak rések és hiányosságok és ebből ismét tanulnunk kell.

Én is úgy vélem, hogy az ügyben kaotikus volt a kommunikáció. A tényeket nem jól vagy nem helyesen kommunikálták. Fokozottabb európai fellépésre lenne szükségünk, ahogy azt már más képviselőtársaim is kifejtették. Ha bármelyik regionális vagy nemzeti hatóság egész Európára érvényes figyelmeztetést bocsát ki, az csak katasztrófával végződhet. Véleményem szerint az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC) jól végezte dolgát, amennyire meg tudom ítélni, ám egy jobb, korszerű jelentési kötelezettség bevezetése lenne szükséges az okok meghatározásához, valamint egy jobb rendszer bevezetésére is szükség lenne az emberek tájékoztatása érdekében.

 
  
MPphoto
 

  Antonyia Parvanova (ALDE). – Tisztelt elnök úr! A német és az európai hatóságok még mindig az E. coli járvány forrását próbálják azonosítani. Még ma sem rendelkezünk konkrét bizonyítékkal terjedésének okáról és minden forgatókönyvet mérlegelnünk kell, beleértve a lehetséges hanyagságot vagy a baktérium nem szándékos úton történő élelmiszerláncba kerülését. Hogy a baktérium hogyan keletkezett, az más kérdés, ennek megállapításához kutatási eredmények kellenek, mégpedig sürgősen. Azonban én is ki szeretném emelni azt, ahogyan a jelenlegi eseményeket a német és az európai hatóságok a közvélemény felé kommunikálták, ami az ismert, komoly következményekkel járt a gyümölcs- és zöldségágazatra nemcsak Spanyolországban, hanem az egész Unióban.

Nem először lehettünk tanúi élelmiszerbiztonsággal kapcsolatos problémának Németországban. Indítványozom, hogy a Bizottság segítsen a német hatóságoknak a német eljárások nyomon követhetőségi és ellenőrzési képességének fejlesztésében, valamint hogy hasonló intézkedéseket vezessenek be a többi tagállam eljárásaival kapcsolatban is.

Átláthatóságra van szükség a fogyasztói bizalom fenntartása érdekében. Minden információt elérhetővé kell tenni, ám ezt nem oly módon kell kommunikálni, hogy már akkor több figyelmeztetés kerüljön kiadásra és felkorbácsolják a fogyasztói félelmeket, amikor még nem áll rendelkezésre bizonyíték. Hadd mutassak rá a média felelősségére is.

 
  
MPphoto
 

  Marina Yannakoudakis (ECR). – Tisztelt elnök úr! A szóbeszéd nagyon veszélyes dolog. Honnan indult ki a járvány? Németországból vagy más tagállamból? A híresztelések hatása nemcsak hogy káros lehet, de a járvány terjedését is elősegítheti. Még mindig rengeteg a megválaszolatlan kérdés a járvánnyal kapcsolatosan. Az egyetlen, amiben biztosak vagyunk, hogy a tagállamok többségében már regisztráltak a baktériummal kapcsolatos eseteket. A mai napig 22 haláleset történt az EU területén.

Ez a járvány rámutat a határokon túli összefogás fontosságára a megelőzés terén. Mindez továbbá igazolja a tagállamok ellenőrzése, együttműködése és tájékoztatása szempontjából egy olyan európai ügynökség létjogosultságát, mint az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC). Mi, az Egyesült Királyságban még viszonylag szerencsések vagyunk, hiszen csupán három regisztrált esetünk volt. Legalábbis ez a jelenlegi helyzet, holnapra azonban már minden megváltozhat, ezért éberséget kell tanúsítanunk. Azon kívül, hogy a járvány forrását megtaláljuk, további feladatunk, hogy a nyilvánosságot megvédjük, ezért folyamatosan tájékoztatnunk kell őket. Az ECDC naponta hozza nyilvánosságra a legfrissebb fejleményeket.

Együttműködés útján ellenőrzésünk alatt tarthatjuk a járványt. Ha polgárainkat tájékoztatjuk, nagyobb eséllyel kerülik el a fertőzést. Mindezeken felül nyugodt és kimért válaszintézkedéseket kell foganatosítanunk.

 
  
MPphoto
 

  Nikolaos Chountis (GUE/NGL).(EL) Elnök úr, hat hónapon belül már másodszor kell Európának élelmiszerválsággal szembenéznie, amely sokak számára okozott komoly egészségügyi problémákat, sőt, akár ismerőseink halálát is. Valami nagyon nincs rendben, biztos úr!

Januárban a toxinokkal gyűlt meg a bajunk Németországban, most pedig a baktériumokkal, ismét Németország területén. Az első esetet eltussoltuk, bár hónapokig mindenki tudott róla. A másik esetben a felelősséget kényelmes módon a spanyol uborkára hárítottuk.

Mindez európai szinten jelent problémát a felismerhetőség, a nyomon követhetőség és a nem megfelelő ellenőrzés szempontjából. Az első eset kapcsán januárban, amikor a dioxinokról beszélt, Dalli biztos úr azt mondta nekünk, hogy Ön minden szükséges intézkedést megtesz az élelmiszer-ellenőrzési rendszer szabályozásának szigorítása érdekében. Másnap Ön azt mondta, hogy mindez nem a felismerhetőség szempontjából jelent problémát, illetve hogy más, egyéb jellegű probléma jelentkezett. A Bizottság álláspontját a zavarodottság, az elhallgatás és a pánik jellemzi, amelynek következményeképp a betegség áldozatain és a mezőgazdasági termelésre gyakorolt következmények felett sajnálkozhatunk.

 
  
MPphoto
 

  Elisabetta Gardini (PPE).(IT) Tisztelt elnök úr! A szóban forgó helyzet kétségtelenül igen súlyos, ugyanakkor úgy gondolom, néha teljesen különböző szintű dolgokat keverünk össze.

Az elvesztett életeket nyilvánvalóan nem lehet azonos szinten emlegetni a gazdasági problémákkal, és nem is tesszük ezt. Ám szeretném hangsúlyozni, hogy a problémát nem azzal oldhatjuk meg, ha ujjal mutogatunk a kiváltó okokra – amelyekről aztán később kiderül, hogy nem is ezek voltak a valódi okok.

Ha valakit meggyilkolnak és egy ártatlan embert zárnak börtönbe emiatt, ez nem jelent elégtételt vagy igazságot az elkövetett gyilkosság tekintetében. Pedig pontosan ezt tesszük: egy kivételesen súlyos helyzetben, amikor közegészségügyi válság és az élelmiszerbiztonság forog kockán, ujjal mutogatunk olyan emberekre, akikről végül kiderül, hogy nem is vétkesek, ezzel újabb áldozatokat jelölünk ki.

A spanyol termesztők máris az utcákra vonultak és ma, körülbelül 40 perc múlva az olasz termesztők szintén tüntetni fognak Milánó utcáin, valamint Latina tartományban: friss uborkát és más zöldségeket, valamint gyümölcsöket kínálnak majd a fogyasztóknak, hogy megmutassák, ezek egészséges élelmiszerek, és igen fontosak az egészséges, kiegyensúlyozott étrend kialakításában. Nem sújthatjuk a német fogyasztókat még azzal is, hogy megfosztjuk őket azoktól az élelmiszerektől, amelyek létfontosságúak étrendjük és egészségük szempontjából.

Szeretnék néhány olyan adatot idézni, amelyeken különösen az illetékes hatóságoknak komolyan el kellene gondolkodniuk akkor, amikor riadalmat, félelmet és pánikot keltő információt hoznak nyilvánosságra. A Coldiretti Olaszországban gyűjtött adatait az Eurobarometer publikálta. Ezek szerint egy élelmiszerekkel kapcsolatos vészhelyzet esetén például az olaszok 43%-a egy bizonyos ideig elkerüli azokat az élelmiszereket, amelyekről hallott, míg 13%-uk örökre kihagyja azokat az étrendjéből. Ezért meg kéne próbálnunk elgondolkodni azon, mit is mondunk és ezzel hogyan befolyásoljuk az emberek étkezési szokásait.

Ezért azt szeretném megkérdezni a Bizottságtól, hogy nem gondolja-e úgy, hogy ideje lenne az európai vészintézkedések életbe léptetésének és a pénzügyi kompenzáció mielőbbi megvitatásának?

 
  
MPphoto
 

  Dagmar Roth-Behrendt (S&D).(DE) Tisztelt elnök úr, Dalli úr! Az Egészségügyi és Fogyasztóvédelmi Főigazgatóságnál dolgozó munkatársaik, valamint Önök is mindent helyesen tettek. Ugyanez nem mondható el a német hatóságokról. A legkevesebb, amint mondhatunk, hogy a kommunikációval kapcsolatban káosz uralkodik, és ez még talán egy enyhe megfogalmazás. Az a tény, hogy Németország egészségügyi minisztere tegnap szükségtelennek tartotta, hogy Luxemburgba utazzon arra az Egészségügyi Tanács ülésére, ahol a fő napirendi pont ez a súlyos fertőzési válsághelyzet volt, azt mutatja, hogy a miniszter úrnak halvány fogalma sincs arról, hogy Európa valójában miről szól, vagy a miniszter úr közönyös, nem ismeri fel a problémákat, esetleg még mindig az országán belüli pártpolitikai krízissel van elfoglalva.

(Taps)

Továbbá meg kell jegyeznem – és maga Dalli úr mondta ezt –, hogy a német hatóságok nyilvánvalóan azt a felfogást képviselték, hogy európai uniós szakértők nélkül cselekednek majd, lekezelő és arrogáns módon úgy gondolván, hogy nincs szükségük az uniós szakértőkre. Továbbá botrányos az a tény, hogy e szakértőknek három napig tartott bejutni Németországba. Itt, a Parlamentben kritikával kell illetnünk ezt a tényt. Ugyanakkor azonban azt is el kell mondanunk, hogy az Európai Unióban a mi feladatunk figyelmeztetni a fogyasztókat, ha veszélyes élelmiszer kerül a piacokra.

Világosan közlöm Önökkel: ha olyan veszélyes baktériumok vannak egy uborkán vagy egy salátán, amelyek nem halálosak, az talán jó dolog lehet, de számomra nem elegendő alap egy kártérítési ügyhöz. A Spanyolországból és más országokból származó uborkákon EHEC-baktérium volt. A fertőzés kitörése mögött nem ez a baktérium állt, de időbe telik, mire kiderítjük, mi okozta a kitörést.

Ám számomra még csak nem is ez a lényeg. Önök közül azok, akik értik az Európai Unió működését és ismerik a korai figyelmeztető rendszert, azt is tudják, hogyan működik ez a rendszer. Tudják, hogy a korai figyelmeztető rendszerben meg kell nevezni a terméket és magát a termelőt is. Ezt könnyedén meg is kereshetik a jogszabályokban. Számomra az a fontos kérdés, hogy a jövőben mi fog történni? A jövőben meg kell fontolnunk, hogy folytatódhat-e a hígtrágya alkalmazása. Továbbra is használatban lehetnek-e még elfogadhatatlan termelési módszerek? Az Európai Unión belül ténylegesen ki mit ellenőriz, ezt mikor és milyen eredményekkel dokumentálják, és kinek milyen kötelességei vannak ebben a tekintetben?

(Taps)

 
  
MPphoto
 

  George Lyon (ALDE). – Tisztelt elnök úr! Ez egy valódi válság: 23 ember meghalt, több mint 2000 ember megfertőződött, a zöldségpiacokon zűrzavar uralkodik, az árak a padlóra zuhantak és a becslések szerint a termelők vesztesége naponta 300 millió euróra rúg. A Németország és Spanyolország közötti kapcsolatokat legalábbis feszültnek nevezhetjük, és mégis, a válság kezdete után három héttel még mindig fogalmunk sincs, hogy honnan származik a szennyezés forrása.

Dalli biztos úr, itt és most biztosítékot kérek Öntől arra, hogy valóban minden erőfeszítést megtesznek annak érdekében, hogy kinyomozzák, honnan ered az E. coli járvány. Addig ugyanis, amíg nem nyomoztuk ki a forrást, nem tudjuk elkezdeni a fogyasztói bizalom újraépítésének folyamatát. Másodszor azt kérem, egyértelműen közölje, milyen intézkedéseket szándékozik tenni, amint túljutunk ezen a válsághelyzeten a piac stabilizációja és a fogyasztói bizalom újraépítése érdekében.

Harmadszor hallanunk kell Öntől, hogy mit szándékozik tenni a Bizottság annak érdekében, hogy megpróbálja kompenzálni azokat a gazdálkodókat, akik önhibájukon kívül azt tapasztalták, hogy a piacuk romokban hever és képtelenek értékesíteni a termékeiket. Negyedszer biztosítékot kérek a Bizottságtól arra, hogy egy átlátható, független vizsgáló testületet fognak felállítani, hogy tényszerűen feltárják, mik voltak a hibák. Csak a tények ismeretében tudunk intézkedni az élelmiszer-biztonsági szabályozás réseinek betömése érdekében.

 
  
MPphoto
 

  Elisabeth Köstinger (PPE).(DE) Tisztelt elnök úr, biztos úr! Az EHEC-baktérium kitöréséből következő válság egészségügyi vonatkozásai felettébb tragikusak. A helyzet súlyos. Sürgősen segíteni kell azokon, akiket érint a fertőzés, és meg kell tenni minden lehetséges lépést annak érdekében, hogy megelőzzük a fertőzés továbbterjedését. Minden szükséges erőforrást elérhetővé kell tenni kutatóintézeteink és kórházaink számára.

E kórokozó megjelenése óta a gyors intézkedések voltak napirenden. Azonban az egységes, egész Európára kiterjedő válságkezelést, egészen a közös fogalomrendszerig terjedően, nem a hozzáértés jellemezte. A kórokozó keresése, amely a szennyezés színhelyének meghatározása érdekében zajlik, idő előtti vádaskodáshoz vezetett minden szereplő részéről, és ezek a viták negatív főcímek tömegéhez és a fogyasztók teljes elbizonytalanodásához vezettek.

Az érintett termelők esetében ez drámai mértékben csökkentette a jövedelmeket, ami puszta túlélésüket veszélyezteti. Többé már a kifogástalan, régión belül előállított termékek sem kelendők. Csak Ausztriában a friss zöldségek értékesítése 75%-kal esett vissza. A zöldségtermesztők a betakarítási időszak kellős közepén szembesülnek ezzel a bevételkieséssel. Az a koordinálatlanság, ahogyan a fogyasztók információkat kaptak az események során, ismét felveti a szükségességét annak, hogy egyetemes és ágazatközi eredetjelölést alkalmazzanak, és hatékonyan ellenőrizzék a „származási helyén történt ellenőrzés és jelölés” elvének érvényesülését.

A fogyasztóknak jogukban áll tudni, hogy a termékek honnan származnak. Ez a boltok polcain lévő termékekre és az éttermekre és a vendéglátásra egyaránt vonatkozik.

Az összes hatóságnak a lehető leghamarabb fel kell számolnia a friss zöldségekkel szembeni előítéleteket, újra meg kell erősítenie a friss zöldségek értékesítését, és új életet kell lehelnie a harmadik országokkal folytatott kereskedelembe. Az EHEC-járvány teljesen váratlanul, önhibájukon kívül taszította egzisztenciális válságba a helyi zöldségtermesztőket. A Bizottságnak lehetővé kell tennie a veszteségek kompenzációját, akár egy európai mezőgazdasági alapon, akár az európai válságalapon akár az értékesítés támogatására szolgáló intézkedéseken keresztül.

Liese úrnak teljesen igaza van abban, hogy az emberi élet pótolhatatlan, és minden haláleset eggyel több az elfogadhatónál. Azonban teljes mértékben a mi kötelességünk, hogy ne hagyjuk cserben a termelőinket akkor, amikor önhibájukon kívül ebbe a puszta túlélésüket veszélyeztető helyzetbe kerültek.

 
  
MPphoto
 

  Iratxe García Pérez (S&D).(ES) Tisztelt elnök úr, biztos úr! Mindannyian a lehető leghamarabb szeretnénk véget vetni a német élelmiszerválságnak. Meg kell emlékeznünk az áldozatokról, és remélem, hogy a kezdeti hibák kijavítása után mindenki megnyugvására végre sikerül azonosítani a fertőzés forrását.

Mindazonáltal a válság egészségügyi szempontjai mellett meg kell említenem a gazdasági következményeket. Az ismert végzetes kommunikációs hibák nyomán keletkező gazdasági károkat a spanyol kertészeti ágazat heti 200 millió euróra becsüli. Szeretném hangsúlyozni az ágazat által tanúsított felelősségteljes hozzáállást és az országom hatóságaival történő teljes együttműködést.

Biztos úr, a származási hely nyomon követhetősége működött ugyan, ám mennyi időt is vesztegettünk el azzal, hogy a figyelmet a származási helyre irányítottuk és a mezőgazdasági termelésre összpontosítottunk, míg a fertőzés más forrásait, mint a célállomáson történő árukezelést és elosztást elhanyagoltuk? Miért visszhangozta a Bizottság a Németországból kapott, elhamarkodott információkat?

Hiányzott a koordináció, biztos úr, és a határok egyoldalú lezárása a spanyol termékek előtt a bizonyíték arra, hogy a válság Európai Unión belüli figyelemmel követése csődöt mondott.

Arra szeretném kérni a biztos urat, hogy azonnal mozgósítsa az összes szükséges mechanizmust a spanyol és az európai ágazat kártérítése érdekében, mind anyagi, mind a fogyasztói imázsban bekövetkezett károk tekintetében. Hosszú távon viszont csak később láthatjuk meg, hogy ennek érdekében milyen egyéb intézkedéseket kell életbe léptetnünk.

Megalapozatlan gyanúsítgatások, improvizáció, a koordináció hiánya, milliós veszteségek, egy ágazat becsülete és szavahihetősége elleni támadások: hát nem elég ok ez arra, hogy a felelősök megállapítását követeljük?

 
  
MPphoto
 

  Mairead McGuinness (PPE). – Tisztelt elnök úr! Szeretnék köszönetet mondani Dalli úrnak a vita elején elhangzott visszafogott észrevételeiért. Azóta hallottunk pár kevésbé visszafogott hozzászólást is a Házban, amelyek okai az emberi áldozatok, valamint a termelőket és fogyasztói bizalmat érintő további következmények voltak. Ez a lehető legsúlyosabb élelmiszerválság és Dalli úr el ezt is ismerte. Tudjuk, hogy az Európai Unió egy bizonyos részére korlátozódik, ám mégsem kizárólag német probléma: ez uniós probléma.

A rendszer célja, hogy felkutassa az okokat és kezelje a következményeket, ám attól félek, hogy a rendszer néhány eleme nem volt megfelelően a helyére illesztve, és lenne pár kérdésem az időzítést illetően. Úgy tudom, hogy a gyorsriasztást 2011. május 22-én adták ki: ami viszont aggályos, hogy az európai szakértők csak június 5-én, vasárnap értek Németországba. Mi a magyarázat erre a hihetetlen késedelemre? Úgy gondolom, ezt ki kellene vizsgálni.

A 178/2002/EK rendelet 55. cikke lehetőséget biztosít egy válságkezelő egység létrehozására. A felszólalók egyöntetűen válságról beszéltek és Dalli úr is elismerte, hogy válsággal állunk szemben. Egy olyan krízishelyzettel, amely ahelyett, hogy enyhülne, egyre tovább fokozódik, ezért javasolnám, hogy alkalmazzuk a rendeletben foglaltakat és hozzunk létre egy ilyen válságkezelő egységet.

A legaggasztóbb mégis a zöldségek „megnevezése és lejáratása”, majd felmentése volt. Ez nem csak a friss zöldségekbe és gyümölcsökbe vetett fogyasztói bizalmat zúzta szét, hanem az élelmiszer-biztonsági és ellenőrzési rendszerünkbe vetett hitet is. Dalli biztos úr, megértem, hogy egyetértése jeléül bólogat és üdvözlöm is ezt, ám meggyőződésem szerint elérkezett az idő a válságkezelő egység felállításához, és szeretném, ha záró megjegyzéseiben reagálna erre a felvetésre.

 
  
MPphoto
 

  Ulrike Rodust (S&D).(DE) Tisztelt elnök úr, biztos úr! Európának arról a részéről jövök, ahol az EHEC-járvány a legádázabbul dühöng. Ez az agresszív baktérium feltartóztathatatlannak tűnik. A május közepétől tegnap délig terjedő időszakban 1733 ember fertőződött meg, míg 23-an kínok között haltak meg. A kórházakban óriási a túlzsúfoltság, az intenzív osztályon az ágyak megtelnek és sürgősen vérplazmára lenne szükség. És sehol sem látszik a fény az alagút végén. Szűkebb pátriámban az emberek minden nap új megbetegedésektől tartanak.

Számomra bátorság és felelősségtudat kérdése, hogy a közvéleményt a baktérium minden lehetséges hordozójáról tájékoztassuk. Többféle élelmiszert is bevizsgáltak már, ám a forrást mégsem sikerült megtalálni. Én úgy tudom, a magas színvonalú élelmiszerek egészségesek, és ellenőrzés után kerülnek a piacra. Feltételezem, szarvashibák történtek ebben a vonatkozásban, és ismételten azt kell tapasztalnunk, hogy szabályozásunk nem zár résmentesen. Mindazonáltal hihetetlen hanyagság ebben a helyzetben alaposan megalapozott laboratóriumi bizonyíték nélkül előállni azzal, hogy a forrást sikerült megtalálni. Az érthető pánikhelyzet ellenére sem szabad semmilyen körülmények között boszorkányüldözést folytatnunk, mivel ez sok keményen dolgozó európai gazdát állíthat a falhoz. Ezért világossá kell tenni mindenki számára, hogy mi az Európai Unióban szolidaritást vállalunk egymással és vészhelyzetek esetén készen állunk kölcsönös segítséget nyújtani egymásnak. Magyarul: az összes egészségügyi szakértőnek közösen kell dolgoznia a megoldáson, azoknak pedig, akik önhibájukon kívül a tönk szélére kerültek, anyagi segítséget kell nyújtanunk.

 
  
MPphoto
 

  Pilar Ayuso (PPE).(ES) Tisztelt elnök úr! Mindenekelőtt részvétemet szeretném kifejezni a válság során elhunytak hozzátartozóinak.

Biztos úr, a nyilvánosság tájékoztatása egy egészségügyi válságról bonyolult és kényes feladat, amit tökéletesen kell dokumentálni és igazolni. Nem bűnbakkeresés a cél, ám ebben az esetben igen súlyos hibák történtek, kezdve egy állásába frissen felvett regionális politikai tisztviselő meggondolatlan és hanyag feltételezéseivel, aki össztársadalmi riadalmat és igen súlyos, helyrehozhatatlan gazdasági krízishelyzetet váltott ki.

Nem mintha a Bizottság válságkoordinációja megfelelő lett volna. Nem hinném, hogy a gyorsriasztási rendszerre vonatkozó rendelet 3. cikkének – amely a tagállamoknak azonnali, 48 órán belüli értesítési kötelezettséget ír elő – sikerült volna megfelelni, továbbá azt sem, hogy az említett rendelet 8. cikkében – amely a Bizottságot kötelezi annak ellenőrzésére, hogy a rendelkezésére bocsátott információ teljes, valódi, világos és jogilag kellően megalapozott – részletezettek teljesültek volna.

Az viszont biztos, hogy a rendelet súlyos hiányosságaira derült fény, valamint az is nyilvánvalóvá vált, hogy szükség van a jelenleg hatályos jogi szabályozás felülvizsgálatára annak érdekében, hogy pontosan meghatározzuk többek között az illetékes hatóságok által alkalmazott válságkezelési eljárásokat, a hibáknak és a hiányosságoknak az élelmiszerláncban található elkövetőre háríthatóságát (ehhez a nyomon követhetőséget kell alkalmazni), az egészségvédelemben a kereskedelmi korlátok eltitkolásának megakadályozását, valamint a kereskedelmi károk és a profitveszteség kompenzálására szolgáló eljárásban alkalmazott döntéshozatalt.

Biztos úr, sem az uborka, sem a szója, hanem ahogy Liese úr említette, a kórokozó a járvány oka. A kiváltó ok az Escherichia coli baktérium O104:H4-es szerotípusa, amelyet a tudományos irodalom már leírt és hústermékekkel hoz összefüggésbe.

Mindenesetre, biztos úr, hagynunk kell, hogy tudósaink végezzék a munkájukat: meg kell vizsgálniuk a nyomon követhetőségi rendszert egészét a teljes élelmiszerláncban, beleértve az élelmiszerek kezelését és elosztását.

 
  
MPphoto
 

  Andrés Perelló Rodríguez (S&D).(ES) Tisztelt elnök úr, biztos úr! Akármit is teszünk itt vagy az Európai Unióban, már nem támasztja fel halottainkat, ám remélem, hogy amit teszünk, megakadályozza a további halálesetek bekövetkezését és a további megbetegedéseket, valamint azok szenvedését, akiknek semmi közük a probléma kiváltásához.

Valóban nem ismerjük az okokat, ám már tudunk pár olyan dolgot, amit nem hagyhatunk szó nélkül: hanyagságot tapasztaltunk a politikai intézkedések terén és hanyagságot tapasztaltunk a német szövetségi kormányzat részéről; nem cselekedhetnek úgy, mintha Hamburg egy másik földrészen fekvő városállam lenne.

Ha Merkel asszony és egészségügyi minisztériuma szorgalomra és hatékonyságra váltotta volna azt az arroganciát, amellyel gyakran illettek más tagállamokat, a megtörtént események közül néhány bizonyosan nem következett volna be. Ez a hanyagság botrányos következményekkel járt egy másik tagállam, nevezetesen Spanyolország, és legfontosabb ágazata, a mezőgazdaság számára. Több ezer embert és kisvállalkozást tett tönkre, valamint hosszú időre hiteltelenné tette a gazdaságot.

Arra kérem Önt, hogy menjen ma el a Tanács ülésére és kérje a kárvallottak teljes kártérítését, mivel nem követelhetünk életet azoknak, akik elhaláloztak. Kérem továbbá az ellenőrző rendszerek felülvizsgálatát. Merkel asszonytól pedig azt, hogy vállalja a felelősséget. Arra is kérném, hogy mutasson kevesebb arroganciát és több szorgalmat. Kérem azt is, hogy őt tegyék felelőssé azokért a károkért, amelyeket ő okozott. Nem tagadhatja le azt a tényt, hogy Hamburg az általa vezetett országban található. Nem hagyhatja figyelmen kívül a felelősségét. Nem okolhat egy szövetségi államot, ha egyszer őt kellene felelősnek tekinteni az okozott károkért.

Kicsit több alázat, kicsivel jobb problémakezelés és egy kicsivel kevesebb konzervativizmus más sokat tehetett volna azért, hogy a válság ne csússzon ki a kezei közül, valamint hogy Spanyolországnak és más déli országok gazdáinak ne kelljen a fájdalmas következményeket viselnie.

Felül kell vizsgálni az ellenőrző rendszereket, felül kell vizsgálni a figyelmeztető rendszereket és jelentkezni kell a felelősségért, mert, biztos úr, Spanyolországban pontosan ezt kérjük magától, a Tanácstól és Németországtól.

 
  
MPphoto
 

  Esther de Lange (PPE).(NL) Tisztelt elnök úr! Szeretném megköszönni biztos úrnak, hogy jelen van. Bár jobban szeretném, ha inkább valahol máshol tartózkodna, például egy Oroszországba tartó gép fedélzetén, hogy a legmagasabb szinten tárgyalhasson az Oroszország által bevezetett exporttilalom visszavonásáról, mivel az túlmegy minden határon. Köszönöm a biztos úr abbéli hajlandóságát, hogy most kommunikálni kíván velünk, csakhogy az eddigi kommunikáció, beleértve a Bizottságét is, szégyenteljes kudarcnak bizonyult. Napokkal a válság kitörése után tartotta csak meg a Bizottság az első sajtókonferenciát. A szellem akkorra már régen kiszabadult a palackból, a médiában pedig az elképzelhető legvadabb történetek keringtek. A biztos úr lehetséges forrásként nevezte meg a holland uborkát annak ellenére, hogy napokkal korábban több mint 200 vizsgálat már kimutatta ennek ellenkezőjét.

Egyetértek Önnel abban, hogy a történtek során a technikai oldallal nem volt semmi probléma. A gyorsriasztás, a nyomon követés és a visszakövetés mind működött. Csakhogy a történetnek van egy kommunikációs oldala is, ami csapnivaló volt mindenekelőtt természetesen Németországban, ahol a rengeteg különböző intézet, hatóság és miniszterek más és más üzeneteket hoztak nyilvánosságra. A mezőgazdasági miniszter például azt az értelmetlen megjegyzést tette, hogy az emberek „egyáltalán ne egyenek semmilyen nyers terméket”, holott semmiféle illetékessége nem volt az ügyben. Feltételezem, ezzel kapcsolatban beszélni fog Németországgal, mivel alapos vizsgálatra lenne szükség annak kiderítésére, hogyan lehetett mindent ennyire rosszul kezelni.

Abban is bízom, hogy a mezőgazdasági miniszterekkel az eset kapcsán egy vészalap létrehozásáról is tárgyalni fog majd, amit a mezőgazdasági költségvetés még rendelkezésre álló többletéből finanszíroznak majd. Ahogy azt mi is tettük a tejtermékek esetében, amikor egy mély válság ütötte fel a fejét az ágazatban, most is a többletforrások mozgósítására van szükség. Csak egyedül az én országomban heti 80 millió eurós veszteséget kénytelen elszenvedni az ágazat úgy, hogy a járvány forrása máshol van. Emiatt erős vállalkozások kerültek az összeomlás szélére. Ez nem lehet az Európai Unió szándéka. Szerintem Ön magával fogja vinni ezt a Parlamentből érkező erős jelzést a Mezőgazdasági Miniszterek Tanácsába.

 
  
MPphoto
 

  Anna Záborská (PPE).(SK) Tisztelt elnök úr, biztos úr! Üdvözlöm ezt a vitát. Több nézőpontból vizsgáljuk ezt a problémát, keressük a fertőzés forrását, a kórokozót és a lehetséges gyógymódot. Alig várom, melyik gyógyszercég fogja bejelenteni, hogy van gyógyszere a betegség ellen, amivel újabb pánikot okoz majd.

Véleményem szerint a legnagyobb fejlődésre a közösségi tudatosság növelése terén nyílik lehetőség. Úgy gondolom nem megfelelő és felelőtlen is arról tájékoztatni a polgárokat, hogy melyik nap melyik élelmiszert nem lenne szabad megvásárolniuk, vagy melyik néz ki gyanúsan.

Az viszont szükséges, hogy arról tájékoztassuk polgárainkat, hogy mindennapi életük során mit kell tenniük, és erre uniós és tagállami szinten is kampányt kellene indítanunk. Ha az emberek betartják az alapvető higiéniai szabályokat, ha fenntartják személyi higiéniájukat és megmossák vagy hőkezelik az élelmiszereket, az máris elég ahhoz hogy megvédje őket ettől a fertőzéstől. Ez nem egy nehezen megvalósítható kampány , ám én azt hiszem, a múltban is voltak és a jövőben is lesznek járványok és különböző betegségek, ami pedig az embereket eddig legjobban megvédte, az a saját viselkedésük volt.

Szilárdan hiszek abban, hogy egy ilyen kampány segítene a betegség megelőzésében és a zöldségtermesztőkön is.

 
  
MPphoto
 

  Czesław Adam Siekierski (PPE).(PL) Tisztelt elnök úr! Fontos, hogy ma a betegeket, élelmiszertermelőket és fogyasztókat fenyegető olyan betegségről beszélünk, amelyet egy veszélyes baktériumtörzs megjelenése okozott és amelynek forrását egyelőre képtelenek vagyunk megtalálni. Azt mondogatjuk, hogy van egy jó rendszerünk, amely alkalmas az élelmiszerek minőségének ellenőrzésére és a magas színvonal fenntartására. Ennek ellenére folyamatosan lépnek fel a mostanihoz hasonlatos nehéz helyzetek. Ezért lenne fontos felülvizsgálni és továbbfejleszteni felügyeleti és ellenőrzési rendszerünket. Készen kell állnunk még veszélyesebb helyzetek elhárítására is. Nem szabad tájékoztatást kibocsátani a származási helyről, ha ez az információ nem megbízható. Ez egyrészt lelassítja a forrás felkutatására folytatott eljárást, másrészt komoly morális károkat és óriási gazdasági veszteségeket okozhat.

Együttérzésünket fejezzük ki nem csak az áldozatok és a betegek, hanem hozzátartozóik részére is, ám nem feledkezhetünk meg arról sem, hogy kompenzációt kell nyújtanunk számos ország veszteségeket elszenvedő gazdáinak is. A közös agrárpolitika jövőjéről, valamint az élelmiszerhez jutás és az élelmiszer-minőség területén felmerülő biztonsággal kapcsolatos ügyekről beszélünk. Talán ez a nehéz helyzet ráébreszt minket arra, milyen fontos terület is ez, mivel nem csak polgáraink étrendjét, hanem egészségi állapotukat is érinti.

 
  
MPphoto
 

  Josefa Andrés Barea (S&D).(ES) Tisztelt elnök úr! Közegészségügyi problémával állunk szemben – a biztos úr szerint egy járvánnyal –, és mi a vétkesek keresésével vagyunk elfoglalva ahelyett, hogy a járvány forrását kutatnánk.

A rendszer nem működött: 22 halottunk és 1600 fertőzöttünk van, továbbá még most, három héttel később sem ismerjük a járvány forrását, az elővigyázatossági elv tudományos alap nélküli – ismétlem, tudományos alap nélküli – alkalmazásának eredményeként pedig Spanyolországot hibáztatjuk.

Hölgyeim és uraim, a spanyol uborka nem volt fertőzött. Nem volt fertőzött! Azért ismétlem ezt, mert hallottuk már itt ennek az ellenkezőjét is. Továbbá, csak hogy Önök is érzékeljék e szavak hatását: 300 000 munkahelyet érinthet a megrendült bizalom.

Egy járvány nem ismer határokat. Ezt Önnek mondom, biztos úr: nem ismer határokat!

Felelősséget követelünk a mulasztásokért és azért is, amit azonnal meg kell tenni, mivel Németországban további fertőzésveszély áll fenn – itt van a legtöbb érintett – de Spanyolországot nem lehet vádolni. Kártérítést kérünk!

 
  
MPphoto
 

  Isabelle Durant (Verts/ALE).(FR) Tisztelt elnök úr, biztos úr! Ahogyan Önök is említették, nem helyi problémával állunk szemben, még akkor sem, ha csak egy bizonyos térségre korlátozódik. Kérem Önöket, hogy ezt határozottabban és egyértelműbben jelentsék ki, mert ezen ügyek vonatkozásában több eszközre és hatékonyabb európai koordinációra jelentkezik komoly szükség.

Az üzenet rendkívül zavaros volt és számos következménnyel járt, például a spanyol termelőkre, ám nem csak rájuk nézve, mivel mások szintén érintetté váltak. Ezt már többen is említették.

Bizonyosan nehéz helyes egyensúlyt kialakítani egyfelől a korai riasztás, másfelől az átláthatóság között. Mindazonáltal az elővigyázatosság vagy az elővigyázatosság elvének alkalmazása nem azt jelenti, hogy véletlenszerűen és túlságosan gyorsan hozzuk nyilvánosságra az információkat. Ezért rendet kellene rakni ezen a területen és a korai figyelmeztetésért felelősséggel tartozóknak kellene megfizetniük a kompenzációt. Önök ezt fogják megvitatni ma délután. Ez az, ami fontos még akkor is, ha először és leginkább én is az áldozatokra gondolok. A gazdák viszont akkor is várják az őket megillető kompenzációt.

A továbbiakban pedig az antibiotikum-rezisztencia és a nyomon követhetőség maradnak azok a fő témák, amelyeket tüzetesebben meg kell vizsgálnunk.

 
  
MPphoto
 

  Diane Dodds (NI). – Tisztelt elnök úr! Tekintettel az E. coli európai kitörése óta az Unióban bekövetkezett 22 halálesetre, illetve a több mint 2000 kezelés alatt álló személyre, úgy tartom helyesnek, ha a Parlament együtt érez azokkal is, akik elvesztették szeretteiket és jókívánságait fejezi ki a lábadozóknak.

A fogyasztók olyan élelmiszereket követelnek, amelyek jó minőségűek, biztonságosak és nyomon követhetők. Az a tény, hogy a járvány kitörésének forrása a mai napig ismeretlen, illetve hogy a válaszok felkutatása néha esetlegesnek tűnt, azzal a következménnyel jár, hogy a fogyasztók bizalma gyorsan csökken. Gazdasági szempontból a gazdák azok, akik a járvány végéig szenvedni fognak – azok a gazdák, akiknek a termékei tökéletesen biztonságosak.

Egy ilyen helyzetben nyugalomra kell intenünk. A nemzeti kormányok gyorsan kijelölték a felelősöket. Mi az Egyesült Királyságban sokat szenvedtünk a termékeink kapcsán keltett vaklárma miatt, ennek a spekulatív vádaskodásnak azonban véget kell vetni. Azt is megemlíteném, hogy a Parlament folyamatosan szabályozás bevezetését sürgeti, mielőtt azonban ez megtörténik, alapos és mindenre kiterjedő tényfeltárást kell végeznünk.

 
  
MPphoto
 

  Teresa Jiménez-Becerril Barrio (PPE).(ES) Elnök úr, a legfontosabb és mindenkit egységbe kovácsoló gondolat az áldozatokra történő emlékezés, mert senki sem érzi magát oly védtelennek, mint jelen pillanatban mi, európai fogyasztók. Ezen túlmenően átláthatóságra és felelősségre van szükségünk az áldozatokat illetően.

Az én tisztem, hogy megfeddjem a német hatóságokat, akik tévesen és elhamarkodottan meggyanúsították a spanyol uborkát, konkrétabban Malaga és Almeria példás szövetkezeteit, akik nem fognak tudni megszabadulni a vádaktól.

Nem csak Andalúziában, hanem az egész európai mezőgazdaságban munka nélkül maradt családok ezrei kíváncsiak a miértre – és választ várnak – és arra is, hogy mit tartogat számukra a jövő.

Ezért, valamint annak reményében, hogy a szakértők hamarosan rábukkannak a megoldásra követelem, hogy a Bizottság a Tanáccsal folytatott tárgyalása során kérjen azonnali erkölcsi-gazdasági intézkedéseket minden andalúz és minden európai termelő számára, akik most méltatlankodva, mégis reménykedve tekintenek ránk.

 
  
MPphoto
 

  Antonio Masip Hidalgo (S&D).(ES) Tisztelt elnök úr! Ahelyett, hogy utat engedtek volna az európai vizsgálatoknak és együttműködésnek, a német hatóságok megrágalmazták és előítélettel kezelték az uborkatermesztőket és másokat. Ám Németországban mindezidáig senki sem mondott le és senki sem ajánlott fel kártérítést az okozott veszteségekért. Németország az, aki súlyos szavahihetőségi gondokkal küzd. Tűrhetetlen, ahogyan Merkel asszony a déli országokat kezelte mind a mezőgazdaság, mind a finanszírozás tekintetében.

Valaki azt mondta, hogy Merkel asszony Adenauer és Kohl tanítványa volt. Egyáltalán nem az: nincs erkölcsi tartása.

 
  
MPphoto
 

  Bart Staes (Verts/ALE).(NL) Tisztelt elnök úr, biztos úr! Egyértelmű, hogy tanulnunk kell a hibákból, amelyeket elkövettünk. Itt van mindjárt a koordináció problémája Németországban a két szövetségi minisztérium és a tizenhat tartomány között – ezt számos német parlamenti képviselő említette mind a kormány, mind az ellenzék oldaláról.

Szigorú nemzeti ellenőrző rendszer kialakítására van szükség, amihez meg kell vizsgálni, hogyan működik egy ilyen rendszer mind Németországban, mind a többi 26 tagállamban. Jelen pillanatban Németországra mutogatunk, ám lehet, hogy hamarosan mindenki a mi tagállamunkra mutogat majd. Ezért meg kell kérdeznünk, hogy a tagállamok belső ellenőrző rendszerei megfelelően erősek-e. A jelenlegi európai rendszerek – ebben Roth-Behrendt asszonynak teljes mértékben igaza van – működnek. Talán csak a koordináció területén van némi hiányosság. Akárhogy is, a kommunikáció bizonyosan hiányos volt, ezért ezt kell figyelmünk középpontjába állítanunk.

Először is szeretném megkérdezni a biztos urat, többek között fog-e válaszolni a Leinen úr és Roth-Behrendt asszony által feltett kérdésre, azaz bemutat-e majd egy valóban európai megoldást? Másodszor pedig, el tudná mondani nekünk, hogy mit fog tenni a Mezőgazdasági Tanács ülésén és hogyan kompenzálná a veszteségeket szenvedett gazdákat?

 
  
MPphoto
 

  Gabriel Mato Adrover (PPE).(ES) Tisztelt elnök úr! Éppen a válsághelyzetekben mutatkozik meg az intézmények hatékonysága, illetve a beléjük vetett bizalom. Ebben az esetben mindkettő jócskán hagyott maga mögött kívánnivalót.

A Bizottság pontosan azt mondta, hogy a spanyol uborkát érintő gyanú nem nyert megerősítést. Nem, biztos úr, ami megerősítést nyert az az, hogy a gyanúsítások megalapozatlanok, felelőtlenek voltak, minden objektív adatot nélkülöztek. Szintén megerősíthető, hogy 23 haláleset történt és a spanyol kertészeti ágazat óriási károkat szenvedett.

Ami szintén megerősítést nyert, az az, hogy a Bizottságnak azt kell tennie, amit eddig elmulasztott, azaz elkötelezetten kell cselekednie egyszerre több fronton: meg kell állítania a kitörést, a megfelelő intézkedések megtételével meg kell akadályoznia, hogy megalapozatlan gyanúkra a szavahihetőség fénye vetüljön, ami aztán súlyos következményekkel jár valamely tagállamra nézve (ebben az esetben Spanyolországra), késedelem nélkül kompenzációt kell nyújtania az elszenvedett károkért, és helyre kell állítania Spanyolország biztonságos, igen magas minőségű mezőgazdasági termékeinek tönkretett imázsát.

 
  
MPphoto
 

  Judith A. Merkies (S&D).(NL) Tisztelt elnök úr, biztos úr! Egy válság kellős közepén vagyunk és az igazat megvallva sokkal fontosabb teendőink is vannak annál, hogy ujjal mutogassunk egymásra és vádaskodjunk. Egy krízishelyzet közepén mindenekelőtt csakis arra kellene összpontosítanunk, hogy döntéseket hozzunk és megoldjuk a válságot. Minden egyebet később is meg lehet vitatni. Először is gyógymódot kellene találni betegeink számára ez ellen az antibiotikum-rezisztens baktérium ellen, és ki kellene nyomozni a járvány forrását. Továbbá arra is szükség van, hogy megfelelően kommunikáljunk annak érdekében, hogy megtaláljuk a helyes egyensúlyt aközött, hogy megfelelően tájékoztassuk a betegeket, fogyasztókat és termelőket, és közben ne okozzunk kárt egyik csoportnak sem.

Ezután annak a kérdésnek szentelhetjük figyelmünket, hogy valójában hogyan is működik a válságkezelés, hiszen bizonyára nem ez lesz az utolsó krízis. Kié a vezető pozíció? Túl sok hatóság került bevonásra, valakinek kezébe kell vennie a vezetést. Erről kell szólnia a biztos úr és a Tanács közötti mai tanácskozásnak. Milyen lesz a jövőbeli helyzet megfelelő vezetés mellett, és ki ölti majd magára ezt a szerepet? Az antibiotikumok használata valóban egy tüske az oldalunkban, mind az állatok, mind az emberek szempontjából. Lényeges különbségek vannak az egyes tagállamok között ezen a téren. Végül, de nem utolsósorban, kompenzációt kell nyújtani az okozott károkért. Összefoglalva: átláthatóságra és vezetésre van szükségünk.

 
  
MPphoto
 

  Angelika Werthmann (NI).(DE) Tisztelt elnök úr! Az EHEC az előző hét leggyakrabban emlegetett szava. Mindenekelőtt részvétünket fejezzük ki az áldozatokért. Az emberek egészsége érdekében a hatóságok kötelessége, hogy tájékoztassák a lakosságot. Az emberek jóléte mindennél fontosabb.

Az Egyesült Államokban ehhez egy korai figyelmeztető rendszer áll rendelkezésre. Tény, hogy több mint 2000 ember fertőződött meg, és több mint 20 haláleset is történt. Kötelességünk elmondani az embereknek, hogy hol található ez a baktérium. Spanyol uborkán találták meg, ahol egész biztosan semmi keresnivalója nincs, mivel egy széklettel terjedő baktériumnak nincs helye élelmiszereken.

A gazdasági kompenzációhoz pedig annyit, hogy a felelősöknek kell fizetniük és semmiképp sem a többieknek. Végül pedig szeretném megjegyezni, hogy a Tanács a témában folytatott vita alatt egyáltalán nem képviseltette magát.

 
  
MPphoto
 

  Bogusław Sonik (PPE).(PL) Tisztelt elnök úr! Köszönöm a lehetőséget, hogy egy ilyen fontos vitában szólalhatok fel. Érthető módon az Európai Unió polgárai igénylik, hogy az európai intézmények számos területen hatékonyak legyenek, beleértve mindenféle betegség terjedésének megakadályozását az Európai Unió egész területén. Ám az egészségügy és az élelmiszerbiztonság területén dolgozó, megelőzést végző ügynökségeknek kész tervekkel kell rendelkezniük a pánik megelőzésére is. Ezeknek az ügynökségeknek a tagállamok vezetésétől teljesen függetlennek kell lenniük, sőt, válsághelyzet esetén intézkedéseikhez végrehajtó hatósági jogkört kell, hogy kapjanak.

Ezúttal nem sikerült megelőznünk a pánikot. Ez milliókra rúgó veszteséget eredményezett és a lengyel gazdákat is érintette. Egy hét alatt a lengyel piacokon a zöldségfélék ára kétharmadával esett vissza. A zöldségtermesztők naponta 2 millió zloty veszteséget szenvednek el. Néhány hónapja a sertésinfluenza kapcsán adtunk ki riasztást. Az európai intézmények akkor nem nőttek fel az elvárásokhoz és nem sikerült megakadályozni az egész Unióra kiterjedő pánikot. Ezúttal is valami hasonló történt.

 
  
MPphoto
 

  Marc Tarabella (S&D).(FR) Tisztelt elnök úr, biztos úr, hölgyeim és uraim! A szolidaritásnak kell felülemelkednie, hiszen ez az Európai Unió egyik alapelve. Ugyanakkor a szolidaritás nem szolgálhat mentségül az egyes szereplők számára ahhoz, hogy kibújjanak a felelősség alól.

Nem helyes, hogy a német hatóságok nem voltak képesek együttműködni az Európai Unióval egy olyan tragédia során, amely már az első sajtótájékoztatót követően – ahol tévesen vádolták meg a spanyol uborkát – túllépett a német határokon. Nem helyes, hogy megalapozatlan gyanúsítgatásokba bocsátkoztak, hogy bizonytalan információkat hoztak nyilvánosságra és hogy ekkora zűrzavart okoztak. Nem helyes, hogy a válságkommunikáció alapelveit semmibe vették. Ezért lett a válságból hisztéria. Az ugyanezen hatóságok által táplált szóbeszédek és boszorkányüldözések óriási károkat okoztak; ami a felelősség hiányáról árulkodik. A fogyasztók és a termelők közötti bizalmi kötelék ismét megszakadt.

Ne hagyjuk viszont, hogy a tragédia tanulságai kárba vesszenek, tanuljunk a fontos leckékből: meg kell határoznunk, mi a legjobb módja egy robusztus, határokon túlnyúló nyomon követési rendszer létrehozásának, fel kell állítanunk egy európai kommunikációs és egy válságkezelő egységet. Ha nem tanulunk gyorsan a kudarc nyújtotta leckékből, 23 ember halála válik hiábavalóvá.

 
  
MPphoto
 

  John Dalli, a Bizottság tagja. – Tisztelt elnök úr! Szeretnék köszönetet mondani Önnek és minden képviselőnek, aki részt vett a vitában. Arra nem lesz időm, hogy az összes érdekes hozzászólásra reagáljak, ám biztosíthatom Önöket, hogy nyugtáztuk az itt kifejezett érzéseket. Amint már említettem, ma a Mezőgazdasági Miniszterek Tanácsába vagyok hivatalos. Holnap Berlinben egy, az élelmiszer-biztonsági és az egészségügyi ágazat közötti koordinációs ülésen veszek részt az ottani szakértőkkel együtt.

Legfőbb gondom, hogy a kórházi esetek száma ne növekedjen tovább: ez az elsődleges és legfőbb célom. A mozgósításra összpontosítok, valamint arra, hogy felgyorsítsam a járvány okának azonosítását. A válságkezelő egységet 2011. május 30-án állítottuk fel és a Bizottság szintjén innentől kezdve teljes volt a mozgósítás. Közegészségügyi osztályom mozgósította az Európai Betegségmegelőzési és Járványügyi Központot (ECDC), az ECDC pedig válság üzemmódba váltott a tudományos vizsgálatok minél gyorsabb elvégzése érdekében.

A Bizottság késedelem nélkül felkérte az ECDC-t a tudományos vizsgálat elvégzésére. A tagállamok szakértőivel folytatott napi megbeszéléseinken a Bizottság koordinálta a vizsgálati intézkedéseket: az egységes esetdefiníciók létrehozása, az esetjelentések, a betegkérdőívek, a kezelés nézőpontjainak megosztása és a nyilvánosság számára végzett higiéniai tanácsadás mind olyan eredmények, amelyeket igen rövid idő alatt valósítottunk meg.

Igen óvatosnak kell lennünk és minden tényezőt figyelembe kell vennünk. Mindnyájunk számára sokkal könnyebb utólag ítélkezni és nyilatkozatokat tenni, mint az események közepében lenni a válság során. Óvatosnak kell lennünk nyilatkozatainkban és a kritikák megfogalmazása során, mert miközben ragaszkodunk ahhoz – velem együtt –, hogy a döntéseket jól megalapozott bizonyítékokra támaszkodva szabad csak meghozni, nem rémíthetjük meg azokat sem, akiknek kockázatos döntéseket kell hozniuk – gyakran igen nehéz helyzetekben – hogy aztán attól féljenek, hogy később pellengérre állítják őket és mindenki pálcát tör majd döntéseik felett. Úgy gondolom, a helyzet kezelésének ez a szempontja igen nagy fontossággal bír.

Ugyanez vonatkozik a terjedő információk ellenőrzésére és felügyeletére. Olyan európai rendszerrel rendelkezünk, amely lehetővé teszi a gyors kommunikációt, ennek érdekében pedig a szubszidiaritás elvét alkalmazzuk – azaz a lehető legalacsonyabb szintet tekintjük a kommunikáció kiindulási alapjának. Óvatosnak kell lennünk, mivel ha újabb és újabb szinteken ellenőrizzük és felügyeljük a terjedő információkat, feláldozzuk a gyorsaságot. Ahol pedig élet és halál a tét, a gyorsaság a lehető legfontosabb.

A tájékoztatással kapcsolatban azt tudom mondani, hogy folyamatosan bocsátjuk rendelkezésre az információkat, amint azok birtokunkba kerülnek. Ebben a vonatkozásban mi a Bizottságnál egyetértünk abban, hogy az összehangolt és gyors kommunikáció a kockázatkezelés nélkülözhetetlen része. Ha emlékeznek, 2009-2010-ben a H1N1 vírussal kapcsolatos tapasztalataink alapján létrehoztunk egy rendszert a közegészségügyi kommunikáció összehangolására, az EU Egészségbiztonsági Bizottsága pedig egy kommunikátorokból álló hálózattal rendelkezik. Sokkal hatékonyabban kell a regionális szereplőket, valamint az Egészségügyi Világszervezetet (WHO) bevonnunk ebbe a folyamatba. Épp tegnap beszéltem telefonon Margaret Chan-nel, a WHO főigazgatójával a tájékoztatás összehangolásának erről a szempontjáról és az összes kommunikációt megelőző teljes körű koordináció biztosításáról.

Tanulmányozni fogjuk a történteket és tüzetes vizsgálatokat, elemzéseket fogunk végezni. Amint biztosak vagyunk abban, hogy a szennyezést sikerült megállítani, a tájékoztatási részlegeknél történtekre fogunk összpontosítani a krízis kirobbanásakor alkalmazott vizsgálati protokollok és koordináció vonatkozásában. Ezt követően fogunk reflektálni arra, hogy vajon több eszközre és szorosabb európai koordinációra van-e szükség. Ez lehet a válasz egy része, ám amint azt Önök is mondják, sok vitára lesz szükség részint itt a Parlamentben, részint a tagállamok szintjén.

A kompenzáció kérdéséről azt tudom mondani, hogy ezt ma délután tárgyaljuk meg a Mezőgazdasági Tanácsban, és biztos vagyok abban, hogy kollégám, Cioloş biztos úr minden tőle telhetőt elkövet annak érdekében, hogy a probléma következtében károkat elszenvedő gazdáink kompenzálására módot és lehetőséget találjon vagy alakítson ki.

 
  
  

ELNÖKÖL: ALEJO VIDAL-QUADRAS
alelnök

 
  
MPphoto
 

  Elnök. – A vitát lezárom.

Írásbeli nyilatkozatok (az eljárási szabályzat 149. cikke)

 
  
MPphoto
 
 

  János Áder (PPE), írásban.(HU) A legújabb németországi élelmiszer-biztonsági botrány ismét ráirányította a figyelmet a megfelelő hatósági ellenőrzés hiányosságaira. Újra megingott a fogyasztóknak az élelmiszert előállítók gondosságába és nem utolsósorban az ellenőrző hatóságok szakszerű működésébe vetett bizalma. Egy jól működő jogállamban a fogyasztó okkal bízik abban, hogy csak olyan élelmiszer kerülhet az asztalára, csak olyan ételt adhat a gyermekeinek, amely biztonsággal elfogyasztható. Sajnos nem ez az első alkalom, hogy ez a bizalom megrendül. Elég, ha csak a májusi, magyarországi mérgezett paradicsom botrányra gondolunk, de említhetnénk a januári németországi dioxinos sertéshúsbotrányt is. Mindezen szomorú események újra és újra felhívják a figyelmet arra, hogy az államnak erősítenie kell a hatósági ellenőrzéseket, és mindenféle hiányossággal vagy visszaéléssel szemben a lehető legszigorúbban kell fellépnie. Az semmiképpen sem várható el ugyanis az állampolgároktól, hogy ezt a munkát az állam helyett maguk végezzék el. Nem képezhetjük ki magunkat élelmiszer-vegyésznek és nem rendezhetünk be a lakásunkban az élelmiszerek megvizsgálására alkalmas laboratóriumokat. E helyett a helyes megoldás az, ha a legkeményebb szankciókkal sújtjuk a szabálytalankodókat, nem riadva vissza akár a kereskedelmi egységek bezárásától sem.

 
  
MPphoto
 
 

  Luís Paulo Alves (S&D), írásban.(PT) Mindenekelőtt együttérzésemet szeretném kifejezni az áldozatok családjai számára. Az előttünk álló időszakban az EU és a tagállamok minden lehetséges eszközzel arra összpontosítanak, hogy megtalálják a szennyezés forrását annak érdekében, hogy felszámolják a kitörést és elejét vegyék az általa okozott további haláleseteknek, valamint hogy helyreállítsák az élelmiszerláncba vetett fogyasztói bizalmat, minthogy e nélkül lehetetlen véget vetni gazdáink kétségbeesésének. Ennek érdekében az Európai Élelmiszer-biztonsági Hatóság és a tagállamok egészségügyi minisztereinek együtt kell működniük egymással. Ez lassan valósult meg Németország katasztrofális válságkezelése miatt. Az EU nem hagyhatja magára a gazdákat ebben a helyzetben, hanem olyan mechanizmust kell felállítania, amelynek segítségével a gazdák gyorsan kárpótolhatók a válság során elszenvedett hatalmas veszteségekért, ami már most is sok gazdaság túlélését veszélyezteti. A legfőbb prioritás a fogyasztóvédelem, ám szükséges, hogy javítsunk eljárásainkon. Életbevágó, hogy tisztázzuk, ki, mikor és hogyan bocsáthat ki figyelmezetést annak érdekében, hogy elkerülhessük a közelmúltban megtapasztalt tájékoztatási káoszt, amely katasztrofális következményekkel járt, holott a probléma forrását ekkor még nem is sikerült azonosítani. Szükséges, hogy a páneurópai szervezetek világos intézkedéseket hozzanak.

 
  
MPphoto
 
 

  Ivo Belet (PPE), írásban.(NL) Legelőször is a járvány áldozataira és túlélő családtagjaikra gondolunk. Ez a rettenetes helyzet soha többé nem ismétlődhet meg; gyorsan le kell vonnunk a tanulságokat annak érdekében, hogy a jövőben gyorsabban megtalálhassuk a kiváltó okot, valamint hogy hatékonyabb és összehangoltabb kommunikációra legyünk képesek. Ez a terület, azaz a kommunikáció, valamint a tagállamok közötti egyeztetés hiánya szánalmasan csődöt mondott. Az óriási gazdasági károk bekövetkezése teljes mértékben megelőzhető lett volna, ha több gondot fordítottak volna a kommunikációra a válság idején. Az érintett szereplők a felelősek a károkért. Ezért egy európai vészalap létrehozása mellett érvelünk. Az ezen felüli nemzeti támogatási intézkedések olyanok, mintha törött karra ragtapaszt helyeznénk, továbbá nehezen fedezhető fel bennük a komoly európai szolidaritás bizonyítéka. Amit azt Dalli biztos úr is kifejtette ma délelőtt, ez nem Németország nemzeti problémája; ez egy európai probléma. Kezeljük hát európai összefüggésben. A válság lehetőséget nyújt arra, hogy az európai polgárok számára világosság váljon: Európa nem hagyja cserben az ilyen közegészségügyi katasztrófák áldozatait.

 
  
MPphoto
 
 

  Sergio Berlato (PPE), írásban.(IT) Az E. coli járvány forrásának felkutatása meglehetősen nehéznek bizonyul. Feltételezések szerint a babcsíra a fertőzés forrása, valamint 20 európai haláleset illetve további 300 súlyos németországi megbetegedés okozója, ám a babcsírákon végzett legutóbbi vizsgálatok eredményei negatívak lettek. A járvány közvetlen következménye a gyümölcs- és zöldségfogyasztás tekintélyes visszaesése egész Európában. Bár jelenleg még nem állnak rendelkezésünkre pontos kimutatások az európai kertészeti ágazat E. coli krízist követő veszteségeiről, a gazdasági károk nyilván nem lesznek elhanyagolhatóak. Mivel a témában már beadtam a Parlamenthez egy kérdést, hadd ragadjam meg itt, a Parlamentben ezt az alkalmat arra, hogy hangsúlyozzam, mennyire fontos, hogy a válság súlyának megfelelő eszközökkel az Unió elkötelezze magát az ágazat európai termelőinek támogatására. Felhívnám a Bizottság figyelmét arra is, hogy intézkedéseket kellene bevezetnie a gyümölcsök és zöldségek tartósítása érdekében, valamint szigorítania kéne a csomagolásukra vonatkozó ellenőrzést is.

 
  
MPphoto
 
 

  Spyros Danellis (S&D), írásban.(EL) Mivel az uniós élelmiszerbiztonság fél éven belül már másodszor szerepel a hírekben, és mivel az áldozatok száma ilyen magas, azt kell hogy mondjam, ez már nem élelmiszerbotrány, ez élelmiszerválság. Két hét elteltével máris rohantunk ujjal mutogatni és ezzel egy szavahihetőséggel kapcsolatos problémát okoztunk, mielőtt még megtaláltuk volna a kiváltó okot.

Aláástuk a termelők helyzetét is, akik, bár megfelelően végezték munkájukat, a bűnbak szerepében találták magukat és ennek árát a mai napig fizetik. Aláástuk az európai és más fogyasztók bizalmát is. Törést okoztunk kereskedelmi és nemzetközi kapcsolatainkban. Ez a válság magát az európai mezőgazdasági modellt kérdőjelezi meg, és próba elé állítja a belső piac működését. Többé már nem elegendő megnevezni hogy kit és mit lehet okolni. A Bizottságnak maradandó javító intézkedéseket kell foganatosítania, amelyek közül a nyomon követhetőség kérdése elsődleges cél kell, hogy legyen.

 
  
MPphoto
 
 

  Anne Delvaux (PPE), írásban.(FR) Számos fontos pontot kell kiemelni a tárgyalt témával kapcsolatban, én itt most honfitársaim aggodalmait tolmácsolnám.

Először, az európai fogyasztóknak tisztában kell lenniük azzal, hogy mit esznek. Ennélfogva alapvető fontosságú biztosítani, hogy a mezőgazdasági termékek európai szinten nyomon követhetőek legyenek a termelőtől az asztalig.

Másodszor, fel kell szólítanunk Németországot, hogy tegyen meg minden tőle telhetőt a baktérium eredetének megállapítására. Ebben a vonatkozásban üdvözlöm a Bizottság azon döntését, miszerint szakértőket kell küldeni Németországba. Mindazonáltal a Bizottságnak szélesebb körben kell kifejtenie tevékenységét és ellenőriznie kell, hogy az ellenőrző, elemző és kutatási rendszerek megfelelőek-e, mivel fejleszteni és erősíteni kell élelmiszerekkel kapcsolatos riasztási mechanizmusainkat.

Harmadszor, ellenőrzéseket kell végrehajtani egész Európában annak biztosítása érdekében, hogy a megfigyelő rendszerek hatékonyan működjenek.

Negyedszer és végül, nem szabad megfeledkeznünk azokról a gazdákról, akiket sérelem ért, akiket tévesen gyanúsítottak meg úgy, hogy semmit sem követtek el! És számuk még ezután is növekedni fog a fogyasztók bizalmának elvesztése miatt. Európának ezért egységesen támogatnia kell a megfelelő kompenzációs intézkedések bevezetését.

 
  
MPphoto
 
 

  Elżbieta Katarzyna Łukacijewska (PPE), írásban.(PL) Az EU tagállamaiban kitört EHEC-járvány vitájával kapcsolatban szeretném felhívni a figyelmet arra a tényre, hogy az uniós és unión kívüli országok által hozott döntések következtében határok lezárására került sor annak érdekében, hogy megvédjék piacaikat az olyan országokból érkező zöldségektől, amelyekben a fertőzés feltételezett forrása megtalálható. A zöldségtermesztőktől kapott tájékoztatás nyugtalanító. Az értékesítők szerint a vásárlók semmiféle érdeklődést nem mutatnak arra, hogy uborkát, paradicsomot és más zöldségeket vásároljanak. Az értékesítők hatalmas veszteségeket szenvednek el, mivel arra kényszerülnek, hogy egész szállítmányokat dobjanak ki, vagy a vételárnál lényegesen olcsóbban adják el termékeiket. A termesztők egyre kevésbé hajlandók zöldségeket termeszteni, ami azt jelenti, hogy valamilyen más kultúra termesztésébe kezdenek, ez viszont elbocsátásokkal jár. Ha az előrejelzések továbbra is nyugtalanítóak lesznek és nem sikerül megtalálnunk a fertőzés forrását, az üzleteknek likviditáshiány miatt fel kell függeszteniük a kereskedést. Úgy gondolom, az Európai Unió rendelkezik olyan adminisztratív eszközökkel, amelyek gyors reagálást tesznek lehetővé az ilyen esetekben, ezért meg kell fontolnunk, hogyan lehetne hatékonyabbá tenni a rendszert. Mivel ezek az eszközök rendelkezésünkre állnak, a lehető leghamarabb meg kell találnunk a fertőzés forrását, hogy zöldségtermesztőinket ne tegyük ki további veszteségeknek.

 
  
MPphoto
 
 

  Katarína Neveďalová (S&D), írásban.(SK) Társadalmunknak lassan hozzá kell szoknia ahhoz, hogy valamilyen járvány minden évben felüti a fejét – először a madárinfluenza, aztán a sertésinfluenza, most pedig a friss zöldségekben található baktérium.

Ez a járvány áldozatokkal és óriási anyagi veszteségekkel jár. Véleményem szerint az előző járványoktól ez a mostani annyiban tér el, hogy még mindig nem sikerült kétségbevonhatatlanul megállapítanunk a fertőzés forrását – először a (spanyol) uborkára gondoltak, most pedig a (német) babcsíra van soron.

Számos kérdés merül fel a tagállamok által elkövetett hibákkal kapcsolatban. Ez alatt a Németország által elkövetett hibákat értem, mivel visszautasították a Bizottság segítségét és magukban próbálták meg megoldani a válságot. A téves gyanúsítgatások óriási anyagi veszteségeket okoztak a spanyol termesztőknek, és nem csak nekik, hanem valószínűleg az egész mezőgazdasági ágazatnak is.

Az Európai Bizottság tegnap 150 millió euró összegű kompenzációt ajánlott fel azoknak a zöldségtermesztőknek, akik károkat szenvedtek a németországi bélfertőzés következtében. Véleményem szerint nagyon fontos, hogy a kompenzációról a hibákkal összefüggésben tárgyaljunk, mint például Spanyolország esetében. A legutóbbi fejlemények azt mutatják, hogy az egyedüli elszenvedett veszteség az európai gazdák anyagi kára volt. Ám nem szabad megfeledkeznünk arról, hogy a járványért a legmagasabb ár az Európai Unió számos tagállamának több tucatnyi áldozata volt. Kötelességünk, hogy intézkedéseket tegyünk azért, hogy hasonló hibák és kitörések többé ne fordulhassanak elő.

 
  
MPphoto
 
 

  Rareş-Lucian Niculescu (PPE), írásban.(RO) Először is azt kellene világossá tenni (mivel egy hozzászólás hangzott el ezzel kapcsolatban a Házban), hogy egy ilyen válsággal szembenézve a mezőgazdasági politika nem a probléma, sokkal inkább a megoldás. Az európai fogyasztók hozzászoktak, hogy bíznak a szupermarketek polcain található élelmiszerekben, pontosan azért, mert az európai termelőknek a világ legszigorúbb minőségi követelményeinek kell megfelelniük. Ám a válság rámutatott, hogy az európai rendszer sem csalhatatlan és hogy rendkívül sebezhetőek vagyunk. És valóban, legelőször az áldozatokról kell megemlékeznünk. Tragédia ami történt. Ugyanakkor el kell gondolkodnunk azokon a támogató intézkedéseken, amelyek több ezer mezőgazdasági munkahely elvesztésének megelőzéséhez és mindenekfelett egy teljes ágazat megsemmisülésének elkerüléséhez szükségesek.

 
  
MPphoto
 
 

  Georgios Toussas (GUE/NGL), írásban.(EL) Az új, hipertoxikus, máris tucatnyi halálesetet és munkavállalók ezreinek súlyos egészségkárosodását okozó baktérium megjelenésével kirobbant élelmiszerbotránnyal újabb esettel bővült az uniós élelmiszerbotrányok látszólag végeláthatatlan listája. Ez valójában a nemzetközi vállalatok bűne, akik megmérgezik az élelmiszerláncot, és emberi életeket, valamint a munkavállalók egészségét áldozzák fel nyereségük növelése érdekében. Az új élelmiszerjárvány megmutatja, hogy az EU nem képes és nem is fogja megvédeni az emberi életet és a köz egészségét, mivel monopóliumok transznacionális uniójaként a tőke profitjának és nem az emberi életnek a védelmére és szolgálatára esküdött fel. A német hatóságok megalapozatlan – mindenféle tudományos alapot nélkülöző – vádaskodásainak, amelyekkel az EU déli tagállamaiban működő kis- és közepes gazdaságokat illették (és amelyeket az EU sietősen a magáévá tett óriási károkat okozva ezzel az említett országok gazdáinak), egyetlen célja volt: elrejteni és elfedni a KAP kisemberellenes és veszélyes természetét, valamint az EU, a burzsoá kormányzatok és monopóliumcsoportok felelősségét, akik egy pillanatig sem haboznak erősen mérgező élelmiszereket tenni a munkavállalók asztalára, ha a lehető legnagyobb tőkeprofitot érhetik el.

 
  
MPphoto
 
 

  Kathleen Van Brempt (S&D), írásban.(NL) Az EHEC-baktérium okozta járvány észak-németországi kitörésére adott válaszadás módja fontos kérdéseket vet fel. Először is reflektálnunk kell a járvány okaira és azokra a tényezőkre, amelyek az ellene folytatott küzdelem útjába álltak. Valóban túl sok antibiotikum található a szarvasmarhák takarmányában? Vagy az helyzet, hogy a mezőgazdaság túlságosan intenzív természete már nem válik hasznunkra? Milyen mértékig van szükségünk jobb címkézésre és nyomon követésre? Ezek fontos kérdések, különösen most, amikor hamarosan a közös agrárpolitika felülvizsgálatára kerül sor.

Ráadásul világossá vált, hogy alapvető gyenge pontok találhatók az európai élelmiszerválság-kezelési rendszerben. A helyzet természeténél fogva különösen ott, ahol, csakúgy mint a szövetségi kormányzat esetén, egy régión belül két illetékes minisztérium is működik. Ez túlzott tagozódottságot és az átláthatóság hiányát eredményezi a válság megközelítésében és a krízissel kapcsolatos kommunikációban. Az ilyen válsághelyzeteknél mind a fogyasztók, mind az élelmiszertermelők számára kulcsfontosságú, hogy a lehető leghamarabb felálljon egy európai koordinációs központ, amely egyrészt a kommunikációért, másrészt a tudományos vizsgálat összehangolásáért felelős. Ez a járványok megjelenése okainak gyorsabb és hatékonyabb vizsgálatát tenné lehetővé és teljes mértékben ki tudná használni más európai kutatók és laboratóriumok szakértelmét.

 

7. A nehéz tehergépjárművekre kivetett díjak (vita)
A felszólalásokról készült videofelvételek
MPphoto
 

  Elnök. – A következő napirendi pont a Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság nevében második olvasatra kidolgozott ajánlás a Tanács első olvasatbeli álláspontjáról a nehéz tehergépjárművekre egyes infrastruktúrák használatáért kivetett díjakról szóló 1999/62/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi irányelv elfogadása tekintetében (15145/1/2010 – C7–0045/2011 – 2008/0147(COD)) (előadó: Saïd El Khadraoui) (A7-0171/2011).

 
  
MPphoto
 

  Saïd El Khadraoui, előadó.(NL) Elnök úr, biztos úr! Ha a plenáris ülés reményeink szerint rövidesen jóváhagyja azt a megállapodást, amelyet az intézmények közötti tárgyalásokon nagy többséggel elértünk, akkor betölthetjük szerepünket az európai közlekedési ágazatban egy fontos pillanatban, egy olyan mérföldkőnél, amely az elkövetkezendő évtizedekben jelezheti a politika irányát. Az azonnali, kézzelfogható gyakorlati hatás természetesen attól függ, hogy a tagállamokban megvan-e a politikai akarat az új lehetőségek kihasználására, vagy sem. Semmit sem írunk elő. Mi csak lehetőségeket teremtünk, különös tekintettel annak az elvnek az alkalmazására, amely mellett mi mint a Parlament már évek óta érvelünk, nevezetesen „a szennyező fizet” elv, a külső költségek internalizálása mellett.

Van közöttünk számos tapasztalt vén róka, aki tudja, hogy már 2006 óta harcolunk ezért nagyon keményen, amikor Wortmann-Kool asszony vezette az előző felülvizsgálatot. Ezt követte 2008-ban egy bizottsági javaslat, amelyen három éven keresztül dolgoztunk. Azok, akik közvetlen közelről figyelemmel követték ennek a dokumentációnak az útját, tudják, milyen nagy fáradsággal járt ennek az eredménynek az elérése. Ez egy kompromisszum, egy intézményközi kompromisszum, de ugyanakkor egy olyan intézményközi kompromisszum, amelyet például a megengedett legkisebb többség támogatott a Tanácsban és amelynek itt, a Parlamentben is vannak ellenzői. Egyesek nem tartják eléggé ambiciózusnak, míg mások szerint túl messzire megy. A tárgyaló csoportnak és különösen az árnyékelőadóknak jár az elismerés, akik velem, a Tanács munkatársaival és a Bizottsággal közösen elérték ezt a törékeny egyensúlyt.

Arra kérek mindenkit, hogy támogassa ezt a csomagot, amelyet a helyes irányba megtett lépésként elértünk. Ez az első alkalommal lehetővé teszi a tagállamok számára azt, hogy a zajártalom és a levegőszennyezés alapján is díjat vessenek ki az egyes infrastruktúrák használatáért kivetett díjakon felül, amelyeket ráadásul jelenleg nem vetnek ki mindenhol következetesen és olyan módon, amely ösztönözné a flotta megújítását. Ugyanakkor nagyobb eltéréseket tesz lehetővé a tagállamok számára a díjak kivetésében attól függően, hogy a tehergépjármű melyik napszakban használ valamely utat. Ez ellenőrzési lehetőségeket biztosít a kormányok számára a mobilitás fokozása érdekében.

Ugyanakkor erős – a lehető legerőteljesebb – elkötelezettség tapasztalható a tagállamok részéről amellett, hogy az így megtermelt bevételt újból befektessék a közlekedési rendszerbe annak érdekében, hogy fenntarthatóbbá tegyék és amellett, hogy a bevételnek legalább a 15%-át újból befektessék a transzeurópai közlekedési hálózatba. Ugyanakkor – és ez a kérdés is fontos volt az Európai Parlament számára – egyértelmű, hogy átláthatóságra van szükség. A tagállamoknak meg kell határozniuk, milyen szintű bevételre tesznek szert a díjakból és mit szándékoznak tenni ezzel a pénzzel egy jobb közlekedési rendszer megteremtése érdekében.

A csomag emellett a flotta nagyobb részére, az összes legalább 3,5 tonnás gépjárműre vonatkozik. Ez az elv. Ez az előírás. Ebben állapodtunk meg. Ráadásul a teljes autópálya-hálózaton alkalmazni kell. Erős hangsúlyt helyezünk a rendszer átjárhatóságának fontosságára. Ez 25 vagy 26 helyett egyetlen kicsi dobozt jelent tehergépjárművenként, amellyel az egész Európát átautózhatják. Ez kőbe van vésve a jogszabályban.

Végül még valamit szeretnék megemlíteni a megfelelési táblázatokkal kapcsolatban. Meglehetősen sokat vitáztunk erről. Az a megoldás, amellyel mi előálltunk, amelyet a három intézmény számos nyilatkozatában megjelenik, megfelelőnek tűnik egy precedens felállításának elkerülésére.

Összegezve: az Euromatrica nem valamiféle csodás megoldás. Ennek alapján nem fogjuk tudni hiánytalanul megoldani a mobilitás problémáját, természetesen nem. A megoldásnak azonban fontos része egy fenntarthatóbb közlekedési rendszer létrehozása. Ennek fontos részét alkotják a költségösztönzők, de még nagyon sok a tennivalónk. Ez azonban a helyes irányba megtett lépés, és ezért én és munkatársaim kérjük az Önök támogatását.

 
  
MPphoto
 

  Enikő Győri , a Tanács soros elnöke.(HU) Tisztelt elnök úr! Biztos úr! Raportőr úr! Képviselő hölgyek és urak! A magyar elnökség kezdetén arra tettünk ígéretet, hogy egy erős Európáért fogunk tevékenykedni, egy olyanért, melynek a középpontjában az ember áll. Nagyon örülök, hogy most egy olyan irányelv elfogadása előtt állunk, melynek köszönhetően egyértelműen javulni fog az európai polgárok életminősége. Így tehát szívből üdvözlöm azt, hogy sikerült elérnünk egy megállapodást az Európai Parlamenttel az Euromatrica-irányelvvel kapcsolatosan. A nehéz tehergépjárművekre egyes infrastruktúrák használatáért kivetett díjakról szóló javaslat célja a közlekedésben alkalmazott árak korrekt megállapítása, hogy azok pontosabban tükrözzék a nehéz tehergépjárművek használatából eredő levegőszennyezés és zajártalom, forgalmi torlódások és éghajlat-változási hatások tényleges költségeit.

Tény, hogy a kereskedelmi célú közúti fuvarozás a modern társadalmak egyik meghatározó gazdasági ágazata. Tény az is, hogy a közúti közlekedéshez köthető problémák, úgy mint a levegőszennyezés és zajártalom, valamint a forgalmi torlódások egyre súlyosabb méreteket öltenek. Egyre nagyobb a szerepük ezért az olyan innovatív, szakszerű szakpolitikai intézkedéseknek, mint például a környezetbarát járművek használatának ösztönzése vagy az útvonaltervezőknek a fejlesztése. A külső költségek internalizálását célzó intézkedések révén várhatóan nő a gazdasági hatékonyság és csökkennek a negatív környezeti hatások. Az Euromatrica-irányelvben javasolt igazságos útdíjrendszer hozzájárul majd ahhoz, hogy szűkös erőforrásainkat fenntarthatóbb módon igyekezzünk felhasználni. Ez az intézkedés nagy jelentőséggel bír a Bizottság által nemrég előterjesztett fehér könyvvel összefüggésben is, melynek címe „Útiterv az egységes európai közlekedési térség megvalósításához, úton egy versenyképes és erőforrás-hatékony közlekedési rendszer felé”.

Az intézkedés az első lépés azon az úton, amely az összes közlekedési mód külső költségeinek internalizálása felé vezet. A Tanács nézete szerint ez a javaslat az egyik legjelentősebb intézkedés a közlekedés területén. Tudjuk, hogy a Parlament egyetért velünk ebben. Közösen, keményen dolgoztuk a kompromisszum elérése érdekében. A magyar elnökség ezért külön szeretne köszönetet mondani Saïd El Khadraoui raportőr úrnak, amiért kész volt konstruktívan együttműködni a Tanáccsal és elkötelezetten törekedett a siker elérésére. A tárgyalások utolsó lezáratlan kérdése a megfelelési táblázatokhoz kapcsolódott. Az elnökség örömmel vette az ügyben talált megoldást, és fel kívánom olvasni a magyar elnökség idevágó nyilatkozatát, amelyet a soron következő lengyel, dán és ciprusi elnökségek is támogatnak.

a Tanács soros elnöke. – A téves értelmezések vagy a félreértések elkerülése érdekében hadd olvassam a nyilatkozatot: „Ezennel kijelentjük, hogy a Tanács és az Európai Parlament között a 2011. május 23-i háromoldalú egyeztetés során elért megállapodás, amely a nehéz tehergépjárművekre egyes infrastruktúrák használatáért kivetett díjakról szóló 1999/62/EK irányelv (Euromatrica-irányelv) módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre vonatkozik, nem vetíti előre a megfelelési táblázatokra vonatkozó intézményközi tárgyalások eredményét.”

(HU) Tisztelt elnök úr! Képviselő hölgyek és urak! Ez egy rendkívül fontos ügy. Olyan, amely egyértelműen befolyásolni fogja polgáraink mindennapjait. Üdvözöljük tehát e két intézmény között elért megállapodást. Azt gondolom, hogy közlekedéspolitikai téren ez az egyik legfontosabb eredményünk a magyar elnökség alatt, és bizakodva állunk a holnapi szavazás elé, és abban bízunk, hogy a képviselők többsége támogatni fogja ezt az irányelvet. Még egyszer köszönet mindenkinek aki segítette ezen kompromisszum megszületését, a raportőrön túl a shadow-raportőröknek, a jogi szakértőinknek, hogy még a megfelelési táblák igen nehéz ügyére is volt megoldás ebben az ügyben.

 
  
MPphoto
 

  Siim Kallas, a Bizottság alelnöke. – Elnök úr, tisztelt képviselők! Három évi tárgyalás után végre közel vagyunk a nehéz tehergépjárművekre kivetett díjakról szóló módosított irányelv, az úgynevezett Euromatrica-irányelv elfogadásához.

Ez része az összes közlekedési módban történő szállítás külső költségeinek internalizálására vonatkozó átfogó stratégiának, amelynek célja a szállítási díjak rendbetétele. Szeretnék köszönetet mondani a belga elnökségnek, amiért továbblendítette ezt az aktát a Tanácsban. A magyar elnökség ügyesen tárgyalt egy nagyon szűk többség támogatásával a Tanácsban.

Szeretnék külön köszönetet mondani az előadónak, El Khadraoui úrnak. Az árnyékelőadókkal, valamint a Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság tagjaival együtt második olvasatra elérte a szöveg jelentős továbbfejlesztését. Két alapvető okból is arra számítok, hogy a Parlament elfogadja ezt az irányelvet.

Először: így elérhetjük a fenntarthatóbb, környezetbarát közlekedési rendszerrel kapcsolatos céljainkat és végrehajthatjuk „a szennyező fizet” elvet. Az irányelv felhatalmazza a tagállamokat arra, hogy a jelenlegi helyzettől eltérően az infrastruktúrák használatáért kivetett díjakon felül a zajártalom és a levegőszennyezés alapján is díjat vessenek ki a teherautókra. A díjak hatékonyabb variálását is lehetővé teszi a csúcsidőszakok torlódásainak enyhítése érdekében.

Másodszor: a szűkös állami források időszakában a külső költségek alapján kivetett díjak, amelyekről az új irányelv rendelkezik, bevételeket generálnak és új pénzügyi erőforrásokat tesznek elérhetővé a közlekedési infrastruktúrához. A Bizottság támogatja ezt a megállapodást.

Tudomásul vettem a megfelelési táblázattal kapcsolatos nyilatkozatukat. Teljes mértékben együtt érzek Önökkel ebben a kérdésben. A Bizottság nevében én is hivatalos nyilatkozatot teszek:

„A Bizottság emlékeztet azon kötelezettségére, hogy biztosítania kell, hogy a tagállamok megfelelési táblázatban foglalják össze az uniós irányelv átültetésére vonatkozó intézkedéseiket, és e táblázatokat az uniós jogszabályok átültetésének keretében továbbítsák a Bizottsághoz, a polgárok, a jobb jogalkotás és a növekvő mértékű jogi átláthatóság érdekében, valamint a nemzeti szabályozás uniós rendelkezéseknek való megfelelősége vizsgálatának elősegítése céljából.


A Bizottság sajnálatosnak tartja, hogy a nehéz tehergépjárművekre egyes infrastruktúrák használatáért kivetett díjakról szóló 1999/62/EK irányelv (Euromatrica-irányelv) módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvjavaslatban foglalt azon rendelkezés, amely az említett megfelelési táblázatok elkészítését kötelezővé tenné, nem kapott elegendő támogatást.

A Bizottság – a kompromisszum jegyében és a javaslat haladéktalan elfogadásának biztosítása céljából – el tudja fogadni azt, hogy a megfelelési táblázatokra vonatkozó, a szövegben szereplő kötelező rendelkezés helyébe egy olyan preambulumbekezdést illesszenek, amely a tagállamokat ennek a gyakorlatnak a folytatására ösztönzi. A Bizottság e megállapodás plenáris ülésen történő elfogadása után tizenkét hónapon belül tájékoztatást fog nyújtani, az átültetésre előirányzott időtartam letelte után pedig jelentést fog benyújtani a tagállamok arra vonatkozó gyakorlatáról, hogy miképpen állítják össze – saját maguk számára és az Unió érdekében – az ezen irányelv és az átültetési intézkedések kapcsolatát a lehetőségekhez képest legnagyobb mértékben tükröző saját táblázataikat, továbbá ezeket nyilvánossá fogja tenni.

Az e kérdéssel kapcsolatos bizottsági álláspont mindazonáltal nem teremt precedenst. A Bizottság további erőfeszítéseket fog tenni annak érdekében, hogy az Európai Parlamenttel és a Tanáccsal közösen megfelelő megoldást találjon erre a horizontális intézményi kérdésre.”

 
  
MPphoto
 

  Corien Wortmann-Kool, a PPE képviselőcsoport nevében.(NL) Elnök úr! Az Euromatrica-irányelv azért fontos, mert lefekteti a kilométer-alapú díjak európai alapszabályait, és ilyen módon megteremti a közúti közlekedés egyenlő versenyfeltételeit az Európai Unión belül. Ezért nem áll szándékomban eltitkolni azt a tényt, hogy képviselőcsoportom számára súlyos problémákat vetett fel a Bizottság eredeti javaslata és az előadó álláspontja is az első olvasatnál. Szerencsére az előadó megtett néhány jelentős lépést felénk és természetesen a Tanácsnak és a magyar elnökségnek is köszönetet kell mondanunk, amelynek végül nemcsak a Tanácsban sikerült szilárd többséget elérnie, hanem a Parlamentet is rávette ennek az álláspontnak a támogatására.

Képviselőcsoportom többsége szintén egyetért ezzel a megállapodással, mivel ez az első lépéseket jelenti „a szennyező fizet” elv tényleges bevezetése felé, és ezt intelligens módon teszi. Az első és legfontosabb az a gondolat, hogy nemcsak magasabb díjakra, hanem ösztönzésekre is szükség van a fenntarthatóság előmozdításához. A csúcsidőszakra kivetett magasabb díjak intézkedése, amelyet ellentételeznek a csúcsidőszakon kívüli díjak, most sokkal jobban ki van dolgozva, mint a Tanács álláspontjában. Ez azt fogja jelenteni, hogy a díjak összesített szintje változatlan marad. Az EURO V és EURO VI kategória mentessége szintén hasznos, azzal a ténnyel együtt, hogy a tagállamok újból kötelezettségét vállaltak a díjrendszerek átjárhatóságának szabályozására, mivel tövisként szúrja az oldalunkat az, hogy ez még nem történt meg.

A Parlament az elkülönítést is fontosnak tartja. Ebből többet akartunk, de határozottan fontos lépés, és itt nemcsak az elkülönítendő százalékos arányra gondolok, hanem a tagállamok jelentéstételi kötelezettségére is. Remélhetőleg ez az első lépés, amely ennek a pénznek a további elkülönítése felé vezet majd bennünket.

 
  
MPphoto
 

  Ismail Ertug, az S&D képviselőcsoport nevében.(DE) Elnök úr, hölgyeim és uraim! A tárgyalási maratont követően El Khadraoui úrnak, valamint a Tanács és a Bizottság képviselőinek végre sikerült összeállítaniuk a nehéz tehergépjárművek európai úthasználati díjainak egy továbbfejlesztett csomagját. Nagyon hálás vagyok az elért eredményekért minden résztvevőnek, és különösen előadónknak.

A külső költségek internalizálása elvének elismerésén, a finanszírozás egy részének a közlekedési infrastruktúra céljaira történő elkülönítésén és a járműpark megújításához nyújtott ösztönzéseken keresztül végre sikerült megvalósítanunk a közlekedéspolitikai fehér könyv fontos célkitűzéseit. Meggyőződésem továbbá, hogy nem szabad figyelmen kívül hagynunk az átláthatósággal kapcsolatos kötelezettségeinket, amelyeknek végeredményben a Tanácsra is kell vonatkozniuk.

Rendkívül sajnálatosnak tartom, hogy néhány tagállam még a háromoldalú tárgyalások lezárása után is megpróbálta felborítani a terveinket – valóban megpróbálták – a megfelelési táblázatokkal kapcsolatban, hogy blokkolják ezzel ezt az irányelvet. Mindazonáltal azzal szeretném befejezni, hogy felszólítom az összes képviselőtársamat az elért kompromisszum elfogadására és arra, hogy ne veszélyeztessék ezeknek a hosszú és fáradságos tárgyalásoknak az eredményeit, mert ezzel nem a megfelelő embereknek nyújtanának segítséget. Köszönet mindenkinek ennek a kompromisszumnak a támogatásáért.

 
  
MPphoto
 

  Dirk Sterckx, az ALDE képviselőcsoport nevében.(NL) Elnök úr! Egyetlen szépségversenyen sem fogunk díjat nyerni a benyújtott javaslattal, az előadó kitartó és tántoríthatatlan erőfeszítései ellenére sem, akinek mellesleg köszönetet mondok ezért.

Számomra az elkülönítés jelentette a legfontosabb és legkényesebb szempontot. Mire fogják a tagállamok felhasználni az ezekből a díjakból befolyó bevételeket? A közlekedés gazdaságosabbá tételére fogják felhasználni? Kötelezzük-e őket ennek megtételére? Ezt nem sikerült elérnünk. Így nem sikerült elérnünk azt, amiben ebben a tekintetben reménykedtünk. Kissé perverz dolog az, hogy a tagállamok arra törekednek, hogy nyitva hagyják a lehetőséget ennek a bevételnek a megtartására, mint ahogyan a külső költségeket is megtartották. Ezzel a díjjal valóban a lehető legnagyobb mértékben korlátoznunk kell a külső költségeket és lehetőleg nullára kell azokat csökkentenünk. Ilyen módon valójában az infrastruktúra továbbfejlesztéséhez és a tisztább tehergépjárművekkel kapcsolatos kutatásokhoz hasonló célokra fogják ezt a pénzt felhasználni.

Van egy kérdés, amely továbbra is nagyon zavar engem, mégpedig az, hogy ha a csúcsidőszakokban eltérő díjakat fognak alkalmazni, akkor hogyan fogják megoldani a közlekedési dugókat, ha nem egyformán bánnak azokkal, akik ezeket okozzák? Ezt a kérdés fehéren-feketén feltettük az első olvasatnál, de a Tanács tudni sem akart erről. Ezért néhány tevékenységünk hatékonysága nem éri el a 100%-ot. Ami itt felmerül – és Ertug úr erre már rámutatott –, az a nagyobb hatékonyság. A tagállamoknak jelentést kell készíteniük, amelyben kimutatják, hogy ezek a díjak mekkora bevételt generálnak és hogy mit tettek a rendszer továbbfejlesztése érdekében. Tehát remélem, hogy párbeszéd fog kialakulni a fizetők, a közúti teherfuvarozási ágazat és a kormány között a pénz felhasználásáról és a hatékonyságról.

Ez a pozitív elemek egyike. Nem vagyok az ügy lelkes híve, de ezt megvédtem képviselőcsoportomban, mert most első alkalommal építettünk be egy fontos elvet – a külső költségek internalizálását – az európai jogalkotásba. Ez azt jelenti, hogy elkezdhetünk díjat kivetni az összes külső költségre az összes közlekedési ágazatban, a gazdaságosság és a fenntarthatóság javítása érdekében. A biztos úr számos olyan intézkedést beillesztett a fehér könyvbe, amelyhez szükség van erre a lépésre. Ha nem hagyjuk jóvá, akkor a fehér könyv számos kérdésénél is el fogunk akadni. Elvégre meglehetősen ritka az, hogy szűnni nem akaró módon ennyire nehéz megállapodásra jutni a Tanácsban – és elnök asszony, most nem a Tanács magyar elnökségét hibáztatom, mert ők minden tőlük telhetőt megtettek. Ez egy hosszú folyamat fontos – és elengedhetetlen – első lépése.

 
  
MPphoto
 

  Roberts Zīle, az ECR képviselőcsoport nevében.(LV) Elnök úr! Én is azzal szeretném kezdeni, hogy először köszönetet mondok a Tanácsnak és a Bizottságnak ennek a kompromisszumnak a megkötéséért, de különösen Saïd El Khadraoui úrnak azért, ahogyan ezeket a megbeszéléseket levezette, miközben soha nem tévesztette szem elől azok célját. Az Európai Konzervatívok és Reformerek (ECR) Képviselőcsoportja támogatja a kompromisszumos megoldást, mert a kidolgozott megoldások jelentős része valójában igen komoly vívmány. A Tanács részéről ez a kompromisszum rendkívül törékeny volt és érthető, hogy egyes kérdések, például az irányelv hatálya, vagy a tagállamok részére kiutalt pénzeszközök beszedése és elosztása egészen a megbeszélések végéig rendkívül érzékeny kérdés volt. Meggyőződésem, hogy a kompromisszumról folytatott további párbeszéd rosszabb végeredményhez vagy teljes eredménytelenséghez vezetett volna. A legfontosabb most a továbblépés, „a szennyező fizet” elv végrehajtása az útadó beszedése tekintetében. A környezetben okozott károkért kártalanítást kell fizetni, tovább kell fejleszteni az infrastruktúrát, és amint Sterckx úr megállapította, ez az első olyan európai szintű jogszabály, amely megtestesíti ezt az elvet. Ezt az elvet és ezeket az adókat az összes tagállamban végre kell hajtani. Sajnálatos módon sok tagállam még nem hajtotta végre az Euromatrica 1 infrastruktúra-használati díjakat és nagyon valószínű, hogy ugyanezek az országok az Euromatrica 2 végrehajtása során is nagyon nehézkesek lesznek. Ez torzítja a fuvarozási forgalom piacát, és ott, ahol a közutakat a kérdéses tagállamok és az Európai Unió adófizetőinek befizetéseiből tartják fenn, ott valójában harmadik országok fuvarozói élvezik ennek előnyeit, az infrastruktúra fejletlen marad és a külső költségeket nem szerzik vissza. Reménykedjünk abban, hogy tapasztalunk majd némi hajlandóságot a tagállamok részéről. Köszönöm.

 
  
MPphoto
 

  Eva Lichtenberger, a Verts/ALE képviselőcsoport nevében.(DE) Elnök úr, hölgyeim és uraim! Az Euromatrica és a tárgyalások eredményei jól szemléltetik azt, hogy a Tanács jelenleg a Parlament összes javaslatát megpróbálja korlátozni és felhígítani, különösen a közlekedéspolitika területén. A tagállamok közlekedési minisztereinek közlekedéspolitikája abból áll, hogy minden vasárnap fenntartható és előremutató európai uniós közlekedéspolitikát követelnek, miközben a hét folyamán minden tőlük telhetőt megtesznek azért, hogy tevékenyen megakadályozzák egy ilyen jellegű politika megvalósulását.

Egy valami világos: a zajártalom és a kipufogógázok az emberekre és a természetre nézve egyaránt károsak. Költségekkel járnak, és ezeket a költségeket jelenleg kizárólag az adófizetők viselik, nem pedig azok, akik ezekért a költségekért felelősek. A Parlament javaslatát, amely már amúgy is nagyon erélytelen volt, valamint az Európa centrumában és perifériáján elhelyezkedő országok közötti bonyolult kompromisszumot még tovább hígították.

Így például a külső költségek allokációja önkéntessé vált, pedig kötelezőnek kellene lennie. A költségeket nem az összes okozott ártalmas következmény, hanem alig néhány tényező alapján osztják el. Ami a költségelszámolásból végül fennmarad, az legfeljebb néhány hot dogra és egy sörre elegendő a teljes útszakaszra vetítve. Szerintem ez nagyon kevés. A rendelkezések kifejezetten csak a 3,5 tonnánál súlyosabb tehergépjárművekre vonatkoznak. Németország keresztülvitte a 12 tonnás határértékkel kapcsolatos javaslatát, és a hegyi terepeken most csak azokra a gépjárművekre vonatkozik az adóztatás, amelyeket ott nem is lehet megtalálni, mert képtelenek megbirkózni a nagy emelkedőkkel.

Végül Olaszország megpróbálta kisiklatni az egész ügyet egy bürokratikus részletkérdés alapján. Ez lényegében kiváló példa arra, hogy a közlekedési politikát szomorú módon még mindig nem veszik elég komolyan. Mi, a Zöldek/ az Európai Szabad Szövetség Képviselőcsoportjának tagjai továbbra is a javaslat pártján állunk, mivel részt akarunk venni abban a többségben, amely legalább azt az elvet megmenti, hogy a külső költségek után díjat kell fizetni egy olyan jövő érdekében, amelyben értelmesebb emberek foglalják el a közlekedési miniszterek székét a tagállamokban.

 
  
MPphoto
 

  Jaromír Kohlíček, a GUE/NGL képviselőcsoport nevében.(CS) Elnök úr! Szeretnék köszönetet mondani az előadónak ennek a nagy követelményeket támasztó feladatnak az elvégzéséért.

Az „Euromatrica” azoknak az irányelveknek az egyike, amelyeknek lehetővé kell tenniük azt, hogy a közúti és a vasúti közlekedés helyzete fokozatosan kiegyenlítődjön. A vasúti közlekedés éveken keresztül háttérbe szorult az EU tagállamaiban a miatt a tény miatt, hogy a felhasználóknak fizetniük kellett a közlekedési útvonalak használatáért. A közúti hálózat esetében az infrastruktúra használati díja mindeddig inkább szimbolikus volt.

Ha tisztán technikai szempontból vizsgáljuk ezt az ügyet és minden más tényezőtől eltekintünk, akkor azt látjuk, hogy a legmagasabb kategóriájú közutak, más szavakkal az autópályák, a gyorsforgalmi autóutak és az első kategóriás utak alkalmazkodtak a legjobban a nehéz tehergépjárművek közlekedéséhez. Az irányelv nem megy el olyan messzire, hogy kövesse a fentiekben vázolt logikát és a legalacsonyabb kategóriájú utakra, más szóval a helyi utakra vesse ki a legmagasabb díjat. Ellenkezőleg, kizárólag egyes külső költségekre kivetett díjakra összpontosít, „a szennyező fizet” elv alapján, és kizárólag a legmagasabb kategóriájú utak, más szavakkal az autópályák, a gyorsforgalmi autóutak és az első kategóriás utak és a forgalmi irányok szerint elválasztott kétsávos utak esetében.

A díjaknak a lehető legkevesebb mentességet kell megengedniük, és a közúti közlekedés úgynevezett külső költségeire kell vonatkoznia, a zajártalmat és mindenekfelett a károsanyag-kibocsátást is ide számítva. Valóban kíváncsi vagyok, hogy az egyes államok hogyan fogják megindokolni, miért nem hajlandóak bevezetni a díjakat, legalább az 1. táblázat alapján, ami egy erősen felhígított változata annak, amit a valódi környezetvédők akarnak.

A logika és az ajánlás itt megvitatott változata közötti mindezen konfliktusok ellenére az Egységes Európai Baloldal/az Északi Zöld Baloldal Képviselőcsoportja támogatja az előadó álláspontját.

(A felszólaló hozzájárul ahhoz, hogy az eljárási szabályzat 149. cikkének (8) bekezdésében meghatározott kék kártya eljárás értelmében Leichtfried úr kérdést intézzen hozzá.)

 
  
MPphoto
 

  Jörg Leichtfried (S&D).(DE) Elnök úr! Kohlíček úr! Lehetséges, hogy félreértettem Önt. Szeretnék tisztázni valamit. Mindennek ellenére viszonylag egyértelmű az, hogy ez egy visszafogott kompromisszum, amely szerint a nehéz tehergépjárművek továbbra is megőrzik a közutakon élvezett kedvezményeiket, és hogy a díjszabás általános szintje túlságosan alacsony. Ön azonban azzal kezdte felszólalását, hogy ez az irányelv most egyenlő versenyfeltételekhez vezethet a közúti és a vasúti közlekedés számára. Nem hiszem, hogy ezek az egyenlő versenyfeltételek megvalósulnak. Lehetséges, hogy félreértettem Önt ebben a tekintetben. Kérem, hogy tisztázza ezt a kérdést.

 
  
MPphoto
 

  Jaromír Kohlíček (GUE/NGL).(CS) Elnök úr! Véleményem szerint ez csak az első lépés az egyenlő bánásmód megteremtése felé vezető úton, mert ha sokat kell fizetnem a vasúton az infrastruktúra használatáért … (a felszólaló németül folytatja)

(DE) … ez az első lépés a vasúti és a közúti feltételek kiegyenlítése felé vezető úton, mivel jelenleg a vasúton a megtett távolság alapján kell fizetni, a közutak használatáért azonban csak egy csekély összeget kell fizetni. Ez tehát egy kicsi lépés a vasúti és a közúti feltételek összehangolása felé vezető úton.

 
  
MPphoto
 

  Juozas Imbrasas, az EFD képviselőcsoport nevében.(LT) Elnök úr! Először is szeretnék köszönetet mondani az előadónak ennek a roppant nagy és rendkívül fontos munkának az elvégzéséért. Mint Önök is tudják, a közlekedési ágazat kulcsfontosságú szerepet játszik az európai mobilitás és a társadalmi-gazdasági fejlődés garantálásában, és a gazdasági növekedés és a fenntarthatóság kihívásainak kezelése érdekében fejlesztenünk kell a közlekedési ágazat infrastruktúráját. Valamennyiünket aggasztanak az éghajlatváltozás hatásai, a környezetvédelem, valamint az egészségi és szociális jólét különféle kérdései, amelyek elválaszthatatlanok a közlekedés ésszerű használatától. Egyetértek azzal, hogy „a szennyező fizet” elv alkalmazása, valamint a közérdek védelmére való törekvés olyan intézkedésekhez vezet és kell vezetnie, amelyeknek az a célja, hogy csökkentsék a környezetszennyezést, a zajártalmakat, a tájképben okozott károkat és a rossz egészségi állapothoz kapcsolódó szociális kiadásokat, mert ezek jelentős anyagi terhet rónak a közösségre, tehát az európai polgárokra. Nagyon jó, hogy a közlekedés területén végre törekszünk „a szennyező fizet” elv alkalmazására. Kétségtelen, hogy ez további lehetőségeket biztosít majd a tagállamoknak arra, hogy hatékonyabbá tegyék országos közúti díjkivetési rendszereiket, amelynek eredményeként jobb eszközt tudnak kifejleszteni a közlekedés iránti kereslet szabályozására. Továbbra is úgy vélem azonban, hogy a ma megvitatott és a közeljövőben elfogadandó eszközök nem teljesen adekvátak és csak az Európai Unió központi tranzitországai számára előnyösek gazdasági szempontból, ugyanakkor nem előnyösek teljes egészében vagy csak sokkal kevésbé előnyösek az Európai Unió külső határai mellett elhelyezkedő sok tagállam számára. Jóllehet alapvetően üdvözlöm ezt a projektet, úgy gondolom, hogy érdemes lenne újból teljes kiértékelésnek alávetni, újból felmérni, és csak azután elfogadni ezt a szempontot.

 
  
MPphoto
 

  Mike Nattrass (NI). – Elnök úr! Ezek szerint az EU a tehergépjárművekre kivetett adókkal akarja növelni a bevételeit? Nos, ha megkérdezem az Egyesült Királyság szavazóit, mit gondolnak az EU-ról, a szokásos válasz az, hogy „szerintem nem kellene ehhez csatlakoznunk”.

Az Egyesült Királyság felett politikai szempontból átvették az uralmat. Az Egyesült Királyság törvényeit Strasbourgban írják, egy bürokráciagyártó gyárszörnyetegben, amely megszünteti az ipart, és most már adónk is van, de mivel ez nem futball, az emberek nem kapnak róla tájékoztatást. Az Egyesült Királyságban a média kerüli az EU realitásait, szappanoperákkal mossák az emberek agyát és a riporterek azt mondják, hogy az EU nem avatkozik bele a helyi ügyekbe. Az EU nem szerepel a tudósításokban.

Ez a jelentés az adók felemelésére törekszik a teherautókra kivetett díjakból, hogy részben ebből finanszírozzák a transzeurópai TEN-T projektet, amely a nagysebességű uniós vonatok összekapcsolását is magába foglalja. Amikor tehát az EU felemeli az adókat az Egyesült Királyságban, erre az emberek vajon úgy reagálnak, hogy belerúgnak az Unióba a szavazófülkében? Nem, mert tájékozatlanok. Az uniós szuperállam általi lopakodó hatalomátvétel úgy történik, hogy az adófizetők alvajárás közben bemasíroznak Európába. A védelmi vonalak romokban hevernek, a sajtót semmi sem érdekli és az Egyesült Királyság alszik, tehát adóztassuk meg azokat a szerencsétlen teherautósokat.

 
  
MPphoto
 

  Mathieu Grosch (PPE).(DE) Elnök úr! Először is szeretnék gratulálni és köszönetet mondani az előadónak és azoknak a képviselőtársaimnak, akik részt vettek ebben a munkában. Nem volt könnyű kompromisszumot elérni ebben a kérdésben. Ez részben annak a ténynek tulajdonítható, hogy sokan, közöttük természetesen egyes jelenlévők is nem értenek egyet ezzel 100%-ban. Voltak, akik pártolták és voltak, akik ellenezték. Én azonban már kezdettől fogva óvnék attól az abszurd helyzettől, hogy azok, akik többet vártak, összefogjanak azokkal, akik semmire sem számítottak, és ezáltal zátonyra futtassák az egész ügyet. Ezért remélem, hogy akik akarják a költségek internalizálását és azok, akik ezt a megállapodást jelentéktelen előrehaladásnak tekintik, támogatni fogják ezt a kompromisszumot.

Ez az Európai Néppárt (Kereszténydemokraták) Képviselőcsoport jelentős részének, ha ugyan nem az összes küldöttségnek a véleménye, ezért támogatjuk a költségek internalizálását a közlekedés minden ágazatában, és azt is támogatjuk, hogy a mobilitás előmozdítására használják fel a forrásokat. Számunkra ez volt a legfontosabb szempont. Amint már leszögeztük, nekünk nem az a célunk, hogy megdrágítsuk a közlekedést. A közlekedést nem lehet annak megdrágításával hatékonyabbá tenni. Mi a megfelelő egyensúly megteremtését tartjuk a szemünk előtt, hogy azokat a forrásokat, amelyekre részben a mobilitás kapcsán teszünk szert, ugyanezen a területen fektessük be.

További fontos tényező a számunkra az átjárhatóság. Nem akarunk technikai szempontból eltérő díjbeszedő rendszereket Európa-szerte – a 27 eltérő jövőbeli rendszer gondolata elfogadhatatlan. Én egy határ menti területről származom, ahol fél órai autózás közben akár hatszor is találkozhat az ember közúti díjbeszedő rendszerrel! Ez nem fenntartható. A Tanácsnak ebben a tekintetben ennél valamivel rugalmasabbnak kell lennie, mint amilyen magatartást a múltban tanúsított. Nagy hangsúlyt helyezünk továbbá a környezetbarát tehergépjárművekre. Ez azt jelenti, hogy ezzel kapcsolatban is megmutattunk egy irányt, és amint ez már elhangzott, amit ezzel kapcsolatban bevezettünk, az nem kötelező, ennek következtében a költségek internalizálásának hívei minden bizonnyal elégedetlenek ebben a tekintetben. Jómagam is szerettem volna, ha ezt kötelezővé tesszük minden tagállamban.

Ezt a vitát már nagyon sokszor lefolytattuk ebben a Parlamentben. Mit akarunk holnap? 27 különféle díjbeszedő rendszert akarunk, vagy azt akarjuk, hogy az összes tagállam azonos szabályok szerint tevékenykedjen? Vagy meg kell várnunk néhány további válságot ahhoz, hogy újból meghalljuk az európai szintű cselekvésre vonatkozó felszólítást? Ami engem illet, az Euromatrica is egyértelművé tesz valamit, nevezetesen azt, hogy csak Európa adhatja meg a választ. Az egyes tagállamok eltérő díjai nem.

(Taps)

 
  
MPphoto
 

  Jörg Leichtfried (S&D).(DE) Elnök úr, biztos úr, hölgyeim és uraim! Szerintem volt egy komoly sikertörténet a vita során, mégpedig az előadó. Valóban úgy gondolom, hogy ezzel a dossziéval az előadónak hihetetlenül nagy ellenállást kellett leküzdenie ahhoz, hogy a lehető legtöbbet hozhassa ki ebből az egész kérdésből.

A helyzet az, hogy ebben a Parlamentben nem áll valódi többség a közlekedés valóban környezetbaráttá tétele mögött. Ezért a legelső tennivalóként ezzel kell megbirkózni. Teljesen egyértelmű, hogy jelenleg azok a közlekedési miniszterek vannak többségben a Tanácsban, akiket a környezetvédelmi szempontok nem érdekelnek. Az is ugyanilyen egyértelmű, hogy a Tanácsban többségben vannak azok, akik nem törődnek azokkal, akik az utak mentén élnek és dolgoznak, és hogy a Tanácsban többségben vannak azok, akik azt támogatják, hogy a fogyasztók vásároljanak meg bármilyen régi szemetet, amelyet mindenhova elszállítanak, ahelyett hogy a régióban előállított kiváló minőségű termékeket vásárolnának. Ennek a helyzetnek a figyelembevételével azt mondanám, hogy a lehető legjobb eredményt sikerült elérnünk.

Először is ott van a külső költségek elve. Ez fontos lépés volt, nehéz lépés, amely teljes ellenállásba ütközött. Most első alkalommal képesek vagyunk arra, hogy díjat vessünk ki a kipufogógázra. Képesek vagyunk arra, hogy díjat vessünk ki a zajártalomra. Ezek a díjak természetesen erősen korlátozottak és túlságosan alacsonyak. Ha megnézik a táblázatokat, ez valójában csepp a tengerben. Lehetségesnek bizonyult továbbá, hogy úgy mondjam, a folyosók kiszélesítése, de nem sikerült adót kivetnünk a szén-dioxidra. Ez érthetetlen. A közlekedés a kibocsátott szén-dioxid egyik legnagyobb forrása Európában, és ezért nem kell díjat fizetni. Ezek miatt a szempontok miatt valóban nagyon csalódott vagyok.

Ezt mondva támogatom azt, amit más képviselők elmondtak, akik szerint meg kell szavaznunk az ajánlást, mivel ellenkező esetben minden veszendőbe megy. Én megszavazom a javaslatot, nehéz szívvel és azzal a gondolattal, hogy legalább eddig eljutottunk, de a jövőben ennél sokkal nagyobb eredményeket kell elérnünk.

 
  
MPphoto
 

  Gesine Meissner (ALDE).(DE) Elnök asszony, hölgyeim és uraim! A fehér könyvben Kallas biztos úr többféle lehetőséget is felvázolt a közlekedés jövőjéről. Például leírja, hogy szükség van ösztönzési rendszerekre ahhoz, hogy a közlekedés fokozottabban környezetbarát formát öltsön és azt is kijelenti, hogy új finanszírozási forrásokra van szükség, többek között például azért, hogy képesek legyünk „a szennyező fizet” elv szerint tevékenykedni. Az Euromatrica-irányelv, amelyről ma vitát folytatunk, a két szempont valódi megvalósításának az egyik lehetséges módja.

Szerintem elmondhatjuk, hogy ez egy fontos belga erőfeszítés volt, amely a Tanács belga elnöksége alatt kezdődött, három fontos belga személy részvételével és mindenekfelett az előadó miatt, akinek sikerült új lehetőségeket feltárnia. A történtek után még az eddigieknél is nagyobb sikereket kívánok a hatalmas belga erőfeszítésekhez.

Amit ténylegesen sikerült elérnünk, az egy kicsi és gyenge kompromisszum. Jóllehet elértünk egy nagyon korlátozott mértékű elkülönítést – az infrastruktúraköltségek 15%-át és a külső költségek 15%-át a TEN-T hálózatokra kell fordítani –, ez valóban nagyon kevés. A nemzeti közlekedéspolitika összes képviselője azt mondja, hogy jelentős erőforrásokra van szükség ahhoz, hogy képesek legyünk fenntartani infrastrukturális hálózatainkat. Magától értetődő módon arra is lehetőséget kell teremtenünk, hogy az ezen a területen összegyűjtött forrásokat itt fektethessük be. Ez olyan pont, amely miatt valamennyien csalódottak lehetünk. Ezzel kapcsolatban az a helyzet, hogy mindennek ellenére megtettünk egy lépést egy olyan irányba, amely felé a későbbiekben majd továbbhaladhatunk. Ezért is vagyunk hajlandóak megszavazni ezt a kompromisszumot.

De azért kemény küzdelem volt. Határozottan megtörténhetett volna, hogy végül semmit sem tudunk letenni az asztalra, mivel egyes tagállamok jobban örültek volna annak, ha semmit sem sikerül elérnünk. Ezért ez sikernek számít, és ezt a mai szavazáson támogatni fogjuk.

(Taps)

 
  
MPphoto
 

  Oldřich Vlasák (ECR).(CS) Elnök úr! A megvitatás alatt álló irányelvben a Bizottság felvetette az olyan külső költségekre történő díjkivetés lehetőségét mint a levegőszennyezés, a zajártalom és a forgalmi torlódás, a külső költségek internalizálására irányuló kísérlet alapján, „a szennyező fizet” elv szerint. Támogatom ezt az elvet, mert fontosnak tartom a környezetre és az emberi egészségre gyakorolt hatások, valamint többféle közlekedési mód országos, regionális és helyi szinten történő használata szempontjából. Ez a településeknek is az érdekében áll, mert különösen nekik okoznak gyakran kárt az átmenő forgalom negatív hatásai.

A folytatódó gazdasági válság és a közlekedési ágazat gazdasági szereplőire nehezedő és egyre fokozódó pénzügyi terhek figyelembevételével nekem is szilárd meggyőződésem, hogy a tagállamok számára biztosítani kell a lehetőséget arra, hogy időben és az egyes típusok szerint szétterítsék a külső költségekre kivetett díjak bevezetését. Az új rendszernek az elavult járműpark cseréjét is lehetővé kell tennie azáltal, hogy csökkentett összegű díjat vetnek ki a külső költségekre, ha beruháznak környezetbarát gépjárművekbe.

 
  
MPphoto
 

  Isabelle Durant (Verts/ALE).(FR) Elnök úr! Semmi okunk sincs arra, hogy ma elégedettek legyünk: továbbra is nagyon messze vagyunk a környezetbarát közlekedési rendszertől, amint ez már elhangzott. Mit tartalmaz ez a szöveg? Mit mond? Egyszerűen megengedi a tagállamoknak, hogy önkéntes alapon igénybe vegyék „a szennyező fizet” elvet. Ezenkívül a rendszer annyira le van korlátozva és szűkítve, hogy végeredményben csak körülbelül három vagy négy centtel emeli meg a költségeket. Hogy gondolhatja bárki is, hogy három vagy négy cent felár képes lesz alapvető hatást gyakorolni a forgalomátterelésre? Más szavakkal ez nem tekinthető nagy sikernek környezetvédelmi szempontból. Ez lett a külső költségek internalizálásának híres elvéből, miután átnyomták a Tanács malmán – elnézést kérek Öntől, Győri asszony – annyi ellenállás után, és az előadó hatalmas erőfeszítései ellenére.

Ennek ellenére meg fogjuk szavazni ezt az elvet, mert nagyon fontos. Hasonlít más elvekhez – korábban beszéltünk az elővigyázatosság elvéről, amely rányomta pecsétjét az európai irányelvekre. Megszavazzuk ezt az elvet. Ez csak egy elv; az egész csatát még meg kell vívnunk, és tovább folytatjuk a harcot egy valódi forgalomátterelés megvalósítása és egy fokozottabban környezetbarát közlekedési rendszer létrehozása érdekében, amely óvja az emberek egészségét és hatékonyabban harcol az éghajlatváltozás ellen.

 
  
MPphoto
 

  Laurence J.A.J. Stassen (NI).(NL) Elnök úr! Az Euromatrica-rendszerre vonatkozó jelenlegi javaslat arra a gondolatra épül, hogy a hatékony közúti közlekedési rendszernek szubvencionálnia kell a nem eléggé hatékony vasúti közlekedést. A leginkább zavarba ejtő tény azonban valószínűleg az, hogy ez a Parlament ezt a javaslatot csak az első lépésnek tekinti. Meg kell jegyeznem, hogy ez a helytelen irányba megtett első lépés lenne, ami azt eredményezné, hogy a tagállamoknak az a jelenlegi joga, hogy végrehajthatják ezt a törvényt, kötelességgé válna, hogy a kilométerenként kivetett díj csak növekedhetne, és ami a legfontosabb, hogy utána hamarosan a személygépkocsik vezetői is sorra kerülnének.

Ez a Parlament a tagállamok közötti egységes rendszerről beszél. Ám ha elfogadjuk ezt a javaslatot, annak az lesz a következménye, hogy a fuvarozóknak fel kell készülniük arra, hogy egy új doboz kerül teherautójuk vezetőfülkéjébe, természetesen a kapcsolódó új adókkal együtt. Egyértelmű, hogy az Európai Parlament ezzel a javaslattal kiszorítja az életet a közúti közlekedésből, az éghajlattal kapcsolatos hisztéria következtében. A közlekedési ágazat helyzete amúgy is éppen elég nehéz, és nincs szükség arra, hogy Európa új adókat vessen ki rá.

 
  
MPphoto
 

  Antonio Cancian (PPE).(IT) Elnök úr, Győri asszony, Kallas úr! Először is elismerem és üdvözlöm az előadó, El Khadraoui úr által elvégzett munkát, aki minden tőle telhetőt megtett egy lehetséges kompromisszum elérése érdekében.

Pontosan ezért gondolom úgy, hogy végig kell mennünk a szertartásos eljáráson. Ennek a dossziénak valójában még át kell esnie az egyeztetésen, mert a megfelelési táblázatokat nem illesztették be a végleges megállapodásba. Ez ideális lehetőség lett volna egy átfogó megállapodás elérésére. Amint erre néhányan már rámutattak, ez sajnálatos módon több puszta részletkérdésnél.

A „szennyező fizet” elv helyénvaló, érvényes, megállapodtunk róla, és hogy eloszlassak minden kételyt, én támogatom a közlekedés fokozottabban környezetbaráttá tételét. Ám ez az eszköz – az Euromatrica – túlságosan részleges és hatástalan, ráadásul még méltánytalan is. Olyan nagy gazdasági nehézségek időszakában, mint amelyekben ma is élünk, annak a döntésnek, hogy csapást mérünk arra a gazdasági ágazatra, amely piacunk tartóoszlopa, csak a pénzbeszedés lehet a célja, különösen akkor, ha ebből a pénzből aztán alig valamennyit használnak fel a közlekedési infrastruktúra céljaira.

Véleményem szerint nagyon bonyolult mechanizmus bevezetésére készülünk, nem is beszélve a kivetendő összeg kiszámításáról. Ezért nagyon kritikus vagyok ezzel a dossziéval szemben, mert szerintem az a mód, ahogyan bünteti a periférián elterülő tagállamokat, elfogadhatatlan a gazdasági és területi kohézió Európájában.

Senki sem demonstrálta ennek az eszköznek a hatékonyságát, és a közlekedési forgalomban bekövetkező változások problémákat okoznak a jelenlegi és a jövőbeni pénzügyi tervezésben, mert a díjak folyamatosan eltolódnak és változnak. Ebben a tekintetben nekem azt mondták, hogy a tagállamok szabadon eldönthetik, alkalmazzák-e ezt a külön díjat, vagy sem. A határkeresztező közlekedés esetében azonban mások döntéseitől is függünk, tehát megállapodásra kell jutnunk. Ezért meggyőződésem, hogy a bármilyen áron, a fuvarozási ágazat kárára megkötött megállapodást nem lehet sikernek tekinteni. Valójában úgy gondolom, hogy még nagyon hosszú út vár ránk, különösen a méltányos díjszabás tekintetében.

 
  
MPphoto
 

  Inés Ayala Sender (S&D).(ES) Elnök úr! Először is szeretnék elismeréssel adózni az előadó, El Khadraoui úr állhatatossága előtt, bár azt is el kell mondanom, hogy már kezdettől fogva rámutattam a periféria országainak különös szofizmusára, ahol botrányos módon hiányoznak a közúti közlekedés alternatívái – csak gondoljanak arra az összefüggő akadályra, amelyet a Pireneusok alkotnak Spanyolország és Franciaország között, és amelyek lehetetlenné teszik a megszokott határkeresztező vasúti forgalom megteremtését. Most ráadásul – és kihasználom annak a ténynek az előnyeit, hogy Kallas úr itt van – a Bizottság bizonytalanságokat támaszt a Pireneusok jövőbeni központi keresztezésével kapcsolatban, amely a jövőbeni törzshálózatban szerepel.

Más szavakkal: mivel ilyen problémák állnak fenn a vasút alternatíváival kapcsolatban, az igazság az, hogy az Euromatrica-megállapodás most még nagyobb terheket ró a termékek közúti szállítására, amely a periféria országaiban, különösen délen és keleten csak nagyon kevés vagy korlátozott hozzáadott értékű termékeket szállít. Mindez további problémákat támaszt – bár a pletykák szerint alig néhány centről, négy centről van szó, ami semmiségnek tűnik Durant asszony szemében –, pontosan most, amikor éppen hogy túljutottunk a válságon, vagy továbbra is a válság kellős közepén vagyunk az uborka esetében, amelyet pontosan a felelőtlen és hamis, minden bizonyítékot nélkülöző vádak idéztek elő, és ez brutális csapást mér sok ezer spanyol családra, nemcsak gazdálkodókra, hanem fuvarozókra is, mert ez az alig néhány cent sok ezer kilométer megtétele alatt és olyan termékek esetében mint a spanyol uborka, súlyos problémákat idéz elő ezeknek a központi piacra, tehát pontosan arra a területre történő szállítása tekintetében, ahonnan ezek a vádak származtak.

Nem, El Khadraoui úr, először megjelent néhány kezdeti beszámoló, amelynek alapján egyértelmű volt, hogy az adóterhelés problémái miatt növekedés történt, de ezek aztán egyszerűen eltűntek. Mindig azt kérdeztem, hogy miért tűntek el ezek a tanulmányok, de az az igazság, hogy ez nagyon aggasztó volt, tehát ezt újra meg újra elmondták nekünk.

Mindennek ellenére én – és ők is – készen állok az áldozat meghozatalára, ha ezek a problémák megoldódnak, tehát az olyan fontos problémák mint a torlódás. Ki kell azonban jelentenünk, hogy a jelenlegi megállapodásban a jelek szerint a személygépkocsik nem részei a torlódásoknak. Olyan fontos problémákra hivatkozom mint az infrastruktúra állapota és az a tény, hogy a helyzet javul, a zajártalom és az egyéb szennyeződések csökkenését is ide számítva. Már most is tudjuk, hogy ez nem lehetséges, mert nem rendelkezünk alternatívákkal mindehhez.

Ezért a spanyol szocialista küldöttség kötelességének tartja, hogy szavazatával elutasítsa ezt a megállapodást.

 
  
MPphoto
 

  Nathalie Griesbeck (ALDE).(FR) Elnök úr! Két kifejezéssel lehet összefoglalni munkánk általános alaphangját és a Parlament hangulatát: „végre” és a másik oldalról pedig „egy kis szégyen”.

„Végre”, mert rendkívül hosszadalmas tárgyalások után kompromisszumra jutottunk és „a szennyező fizet” elv végre valóban kezd formát ölteni ebben a dossziéban.

„Egy kis szégyen”, mert annak ellenére, hogy a tagállamok közfinanszírozási helyzete nagyon nehéz, minden tőlünk telhetőt meg kellett volna tennünk annak érdekében, hogy a beszedett bevételt visszaforgassuk például a transzeurópai közlekedési hálózat (TEN-T) kiemelt projektjeibe. Kallas úr! A Bizottságnak kell ehhez alapos ellenőrzést gyakorolnia. „Szégyen” azért is, mert jómagam nagyon sajnálom ezt a minimális megállapodást, ami a torlódások enyhítésének kérdését illeti: jóllehet a javasolt megállapodás megtartja a csúcsidőn kívüli időszakok elgondolását, azok a módszerek, amelyekkel a tagállamoknak ezt végre kell hajtaniuk, „gyengék”. A Bizottságnak ennek a kérdésnek is lendületet kell adnia.

Harmadszor: bár a jelenlegi irányelv kiköti, hogy a 3,5 tonna tömegű nehéz tehergépjárműveket 2012-től kezdve bele kell illeszteni a jogszabályba, mi biztosítjuk a mentesség lehetőségét a megállapodásban. Ez az engedmény káros. Kallas úr! Ebben a kérdésben is a Bizottság játssza a kulcsszerepet. Röviden: bár ez egy szerény kompromisszum és egy kicsi lépés, de akkor is lépés. Ezért mi meg fogjuk szavazni.

 
  
MPphoto
 

  Ryszard Czarnecki (ECR).(PL) Elnök úr! Lichtenberger asszony azt mondta, hogy van néhány józan miniszter az Európai Unió tagállamaiban. Nagyon hálás lennék, ha közölné velem ezeknek a minisztereknek a nevét, bár tisztában vagyok azzal, hogy ez a felsorolás nagyon-nagyon rövid lenne. Szeretnék köszönetet mondani az előadónak ezért a rendkívül alapos munkáért, bár nagyon jó, hogy megvitathatjuk a javaslatot, mert számos rendkívül ellentmondásos kérdést tartalmaz. A teherautókért többet kell fizetni, ami azt jelenti, hogy a szállítási cégek tulajdonosainak többet kell fizetniük. Ez gondot okoz a cégeknek a mai válság során, és nem tehetünk úgy, mintha ez nem lenne igaz. A kérdés a következő: hogyan fogják ezt a pénzt elkölteni? Van ezzel kapcsolatban egy valós dilemma, mert ha a pénzt marginális csoportok még ostobább projektjeire fogják felhasználni, az nagyon rossz lenne. A közlekedési ágazat céljaira kell fordítani, a közlekedés fejlesztésére, mert ebben az esetben a költségek növekedése érthető lenne. Ellenkező esetben ez egyfajta pénzbehajtássá válik, méghozzá az Európai Unió és az Európai Parlament által jóváhagyott szankciókkal. Szerintem ez valóban nagyon ellentmondásos.

 
  
MPphoto
 

  Michael Cramer (Verts/ALE).(DE) Elnök úr, hölgyeim és uraim! Európában a közlekedés túlságosan olcsó. Kizárólag a környezetbarát közlekedés túlságosan drága. Ezt a helyzetet politikai döntések idézték elő, és ez az irányelv semmit sem változtat ezen a helyzeten. Tisztességtelen ez a verseny. A nehéz tehergépjárművek által élvezett adókedvezményeket nem kurtítjuk meg. Minden egyes tehergépjármű hatvanezerszer több kárt okoz, mint egy személygépkocsi, de természetesen nem kell ezért hatvanezerszer többet fizetnie.

Évtizedekkel ezelőtt kötelező vasúti díjat vezettünk be. Minden egyes mozdony által megtett minden egyes kilométer után vasúti díjat kell fizetni, függetlenül attól, hogy utasokat vagy árut szállít-e. A közutakon ez a díj önkéntes. Korlátozva van. Legtöbbször csak az autópályákra vonatkozik, és ott is csak a legalább 12 tonna tömegű gépjárművekre. A vasúton nincs ilyen korlát. Ez méltánytalan, és akadályozza a környezetbarát vasutakat, miközben mentesíti a fizetés alól a nem környezetbarát közutakat.

Tudjuk, hogy változásra van szükség a mobilitásban az éghajlat védelme érdekében. Mi, a Zöldek/ az Európai Szabad Szövetség Képviselőcsoportjának tagjai óvni akarjuk az éghajlatot és gondoskodni akarunk a mobilitásról a jövő számára, és ehhez tisztességes versenyre van szükség. Ez az Euromatrica csak egy parányi lépés e felé a cél felé.

 
  
MPphoto
 

  John Bufton (EFD). – Elnök úr! A nehéz tehergépjárművekkel történő fuvarozás szerves része annak az ellátási folyamatnak, amely a gazdaság megfelelő működéséhez elengedhetetlen. Ha további díjakat vetnek ki erre Európában, akkor ezek a többletköltségek végül leszivárognak a fogyasztókhoz.

Az Egyesült Királyság kormánya tanulmányozza a nehéz tehergépjárművekre kivetendő díjakat, hogy 2015-re összhangba hozhasson minket Európával. Nálunk nincs fizetős úthálózat, és többlet díjat sem vetünk ki a nehéz tehergépjárművekre az útadó felett. Szembe kell néznünk az egyre több külföldi teherautó által gerjesztett tisztességtelen versennyel, amelyek a rájuk eső tisztességes résznél többet hasítanak ki maguknak a határkeresztező fuvarozásból. A külföldi gazdasági szereplők semmit sem fizetnek közútjaink használatáért, de az Egyesült Királyságban a gázolajra kivetett díj nem kevesebb mint 23 pennyvel magasabb literenként, ami miatt a versenytársak 15%-os előnyt élveznek. Az uniós jog alapján azonban az Egyesült Királyság nem vezethet be olyan díjat, amely kizárólag a külföldi járművekre vonatkozik.

Ha ennek az irányelvnek a képességeit kiterjesztik, akkor az Egyesült Királyság kormányának minden arra irányuló lépését, hogy díjat vessen ki a nehéz tehergépjárművekre, be fogja árnyékolni egy nemkívánatos közvetett adó, amelynek tekintetében a Bizottság azt a jogot is fenntartja magának, hogy 2013-ig kötelezővé tegye. Mivel a javaslat az adóztatásra vonatkozik, egyhangú döntésre van ehhez szükség a Tanács szintjén, mégis bevezetik ezt a jogszabályt a Lisszaboni Szerződés közlekedésre vonatkozó rendelkezései alapján. Ez nagyon alattomos mód a közvetett adóztatás bevezetésére, és senkinek sem szabad ezt megszavaznia, akinek van némi alapvető fogalma a demokrácia lényegéről.

 
  
MPphoto
 

  Christine De Veyrac (PPE).(FR) Elnök úr! Európa 2020 stratégiájában az Európai Unió célul tűzte maga elé gazdaságunk fokozottabban környezetbaráttá tételét és közlekedésünk modernizálását. Az összes európai intézmény, közöttük ennek a Parlamentnek a többsége is átfogóan támogatta ezt a célkitűzést, szinte az összes tagállammal együtt.

Sajnálatos tehát, hogy több tagállam 2008 óta hatalmas erőfeszítéseket tesz annak érdekében, hogy megfossza az új Euromatrica-irányelvre vonatkozó javaslatot annak minden tartalmától és hogy blokkolja ezt a dossziét.

Ma azonban, köszönhetően előadónk – és itt szeretnék elismeréssel adózni El Khadraoui előtt – és az árnyékelőadók állhatatosságának, amelyet a Tanáccsal folytatott tárgyalások során tanúsítottak, végre-valahára sikerült kompromisszumra jutnunk. Ez a szöveg bevallottan sokkal kevésbé ambiciózus, mint az eredeti javaslat, de első alkalommal lehetővé teszi számunkra „a szennyező fizet” elv végrehajtását és az olyan külső költségek internalizálását mint a zajártalom és a szén-dioxid-kibocsátás.

Annak biztosítása érdekében, hogy ez az Euromatrica ne egyszerűen adó legyen, hanem valóban hozzájáruljon az európai közlekedés fejlesztéséhez, a tagállamokat is bátorítjuk, hogy a beszedett bevételeket forgassák vissza a közlekedési módok modernizálásába. A Parlamentnek arról is sikerült gondoskodnia, hogy valós előrehaladást érjünk el a díjfizetési rendszerek átjárhatósága tekintetében és hogy erősebb ösztönzéseket kapjanak azok, akik kevésbé szennyező nehéz tehergépjárműveket használnak.

Annak érdekében, hogy az intézményeink által maguk elé kitűzött politikai célkitűzésekkel konzisztensek maradjunk, őszintén remélem, hogy képesek leszünk jóváhagyni ezt a kompromisszumot, amelyet második olvasatra javasolnak nekünk, és ilyen módon kikövezhetjük az utat egy fenntarthatóbb közlekedéspolitika előtt.

 
  
MPphoto
 

  Gilles Pargneaux (S&D).(FR) Elnök úr, Győri asszony, biztos úr, hölgyeim és uraim! Legalább van valami, ami miatt elégedettek lehetünk: a közúti közlekedésre kivetett útdíj, amelyet ez az új Euromatrica-irányelv lehatárol, a jövőben tartalmazhatja a zajártalom és a levegőszennyezés költségeit.

További ok lehet az elégedettségre az, hogy El Khadraoui úrnak ezzel a jelentésével – és gratulálok neki állhatatosságáért – egyértelműen kifejezhetjük azt a kívánságunkat, hogy „a szennyező fizet” elv épüljön be a közúti közlekedés költségeibe. Ám ébereknek kell maradnunk: három évi intézményközi tárgyalások után meg kell győznünk egyes tagállamokat arról, hogy a háromoldalú tárgyalásokon elért egyensúlynak köszönhetően valóban elérhető egyszerre egy olyan politika, amely valóban védi a környezetet és egy olyan gazdaságpolitika, amely lehetővé teszi az európai vasúti hálózat sikeres fejlesztését. Arról is gondoskodnunk kell, hogy a beszedett bevétel egy részét valóban az infrastruktúra és a transzeurópai közlekedési hálózat projektjeire fordítsák, az előzetes jelzéseknek megfelelően.

Azt is szeretném elmondani, mennyire sajnálom azt, hogy „a szennyező fizet” elv kötelező jellege kimaradt ebből a kompromisszumból. Az előadó, El Khadraoui úr állhatatosságától eltekintve, amiért gratuláltam neki, biztos úr, az Európai Bizottság újból csatát vesztett egyes nemzeti álláspontokkal és érzékenységekkel szemben.

 
  
MPphoto
 

  Olle Schmidt (ALDE).(SV) Elnök úr! Szeretnék nagy köszönetet mondani az előadónak az ezen a rendkívül bonyolult kérdésben végzett kiváló munkájáért. Amint erre más sokan rámutattak, az új szabályok egyszerűen csak felszólítják a tagállamokat arra, hogy az így nyert bevételt a környezet javítására használják fel és ezért fontos, amint ezt Sterckx úr is elmondta, hogy mi itt, az Európai Parlamentben folyamatosan emlékeztessük kormányainkat ezen ajánlások betartásának fontosságára.

A szándék egyértelműen nem az, hogy gépjárművezetőink és fuvarozóink fizessenek a zajártalomért és a környezeti hatásokért, miközben mi nem fizetünk, és ezzel egy időben intézkedéseket vezetünk be olyan problémák megoldásának céljából mint az útkezelés és más zajcsökkentési intézkedések. Mindenképpen meg kell akadályoznunk azt, hogy ezek a díjak a nehéz tehergépjárművekre kivetett egyszerű új adókká váljanak, amint erre egyes képviselők már rámutattak. Tovább kell fáradoznunk a környezet fejlesztéséért és az európai szén-dioxid-szintek csökkentéséért, ezért mindenképpen gondoskodnunk kell arról, hogy a környezetvédelmi alapon kivetett díjakat valóban a felmerülő környezeti problémák csökkentésére és kiküszöbölésére használjuk fel.

(Taps)

 
  
MPphoto
 

  Peter van Dalen (ECR).(NL) Elnök úr! Az Euromatricával kapcsolatos döntéssel Európa megtett egy lépést a helyes irányba annak érdekében, hogy képes legyen alkalmazni „a szennyező fizet” elvet a közúti közlekedésben. Végre sikerült megállapodnunk arról, hogy áthárítjuk a fuvarozókra az infrastruktúra használatának, a zajártalomnak és a levegőszennyezésnek a költségeit. Remélem, hogy sok uniós tagállam átveszi ezt a rendszert, közöttük Hollandia is. A holland Rutte-kormány helyesen azt tervezi, hogy ebből kiveszi a „másfajta fizetés a mobilitásért” elvet. Ezek a tervek jól illeszkednek a mai megállapodáshoz.

Remélem, hogy a Bizottság olyan javaslatokkal is előáll majd, amelyek fokozatosan a többi közlekedési módra is kiterjesztik ezeket a költségeket. Magától értetődik, hogy eközben oda kell figyelni az egyes ágazatok egyedi tulajdonságaira. Így például nem a belvízi hajózás a folyóvizek egyedüli felhasználója, és ez teljesen egyértelmű a mostani szélsőségesen aszályos időszakban. Elvégre a mezőgazdaság öntőző berendezései jelenleg teljes kapacitásra vannak állítva. Most azonban fontos lépést tettünk előre, és kitartóan tovább kell haladnunk.

 
  
MPphoto
 

  Luis de Grandes Pascual (PPE).(ES) Elnök úr! Nem véletlen, hogy Spanyolország, Olaszország, Görögország, Írország, Portugália és más országok is vonakodnak elfogadni az úgynevezett Euromatrica-javaslatot.

Ez az általános kritikus hozzáállás a periférián elhelyezkedő országaink helyzetéből fakad, mivel végeredményben nekünk kell megfizetnünk ezt a meglehetősen egyedülálló dézsmát, és az Európai Unió központi részén elhelyezkedő tagállamok fogják azt beszedni.

Az Euromatrica alapjául szolgáló érvelés tele van alapvető ellentmondásokkal, és az azt alátámasztó érvelés napról napra gyengül. Még ha el is fogadjuk a külső költségek internalizálásának ésszerűségét érvényes kiindulási pontként, végeredményben tarthatatlan, hogy a forgalmi torlódások csökkentése céljából kizárólag a nehéz tehergépjárműveket büntetjük, az általános személygépkocsikat viszont nem, mint ahogyan a jó öreg „a szennyező fizet” elvet is egyértelműen diszkriminatív módon alkalmazzuk.

Ezenkívül, hölgyeim és uraim, az infrastruktúrák finanszírozási forrásának tekintett Euromatrica útján beszedett pénznek alig 15%-át használják fel végül a transzeurópai hálózatok finanszírozására, és ez nem követelmény, csupán ajánlás. Így a pénzügyminisztériumok úgy használhatják fel ezt a pénzt, ahogyan azt saját országuk érdekeinek megfelelően éppen jónak látják az infrastruktúra széles skáláján belül. A végeredmény a közúti teherfuvarozás újabb visszaesése lesz, ami a helyzet mai állása alapján az egyetlen olyan eszköz, amely képes működésben tartani a belső piacot.

Ez a valóság, hölgyeim és uraim, egy olyan valóság, amely sokkal erősebb egy gazdasági válság környezetében. Ha azt akarjuk, hogy az európai termékek versenyképesek legyenek a globális piacokon, akkor nem engedhetünk meg magunknak olyan kísérleteket, amelyek az újabb kiegészítő költségek kivetése miatt a már amúgy is gyenge európai gazdaság helyzetének további romlásához is vezethetnek.

Végül: az élelmiszerválság, amely miatt meggondolatlanul a spanyol termékeket vádolták, méltánytalan büntetésekhez és hatalmas veszteségekhez vezetett azoknál, akiket megbüntettek az Euromatrica bevezetésével: a teherfuvarozóknál és az elsődleges növényi termékek megtermelőinél.

Mindezen okok miatt, hölgyeim és uraim, az Európai Néppárt spanyol delegációja az irányelvtervezet ellen fog szavazni.

 
  
MPphoto
 

  Spyros Danellis (S&D).(EL) Elnök úr! Az áruszállításra vonatkozó irányelvben bevezetett általános elv – itt most a külső költségek internalizálására gondolok – rendkívül alapvető és szimbolikus jelentőségű. Ez egy modern, ugyanakkor rugalmas keretrendszert „a szennyező fizet” elv alkalmazásához, és hasznos eszköz a fontosabb országos autópályákon jelentkező torlódás mérséklésére.

Pontosan ez az oka annak, amiért le kell küzdeni azokat az aggályokat, amelyeket sok felszólaló megfogalmazott az Unió egyes régióiban és a közúti közlekedési ágazatban történő alkalmazás visszahatásaival kapcsolatos egyensúlyhiányról, és ezeknek egy része indokolt. A jelentős mértékben El Khadraoui úrnak köszönhető kompromisszumos szöveg célja a kérdéses díjak fokozatos bevezetésének elérése, hogy együtt járhasson az európai járműpark fokozatos megújításával.

Ám az ellenvetések leküzdésének, valamint az Euromatrica kereteinek elfogadásához és hatékonyságához vezető út kikövezésének módja annak biztosítására szolgál, hogy az irányelvet szigorúan, átlátható módon és gyorsan alkalmazzák az összes tagállamban, és hogy az összes bevételt járulékos erőforrásként a közlekedési infrastruktúrákhoz irányítsák, ne pedig a jól ismert hiányok befoltozására használják fel.

 
  
MPphoto
 

  Hubert Pirker (PPE).(DE) Elnök úr! Amint valamennyien tudjuk, ez az irányelv kompromisszum eredményeként született meg. Ez azonban kétségtelenül jó kompromisszum, mivel mindkét oldalhoz alkalmazkodik, legalábbis bizonyos mértékben – a fuvarozókhoz és a polgárokhoz egyaránt, akiknek el kell szenvedniük a zajártalmat és a kipufogógázokat. Vajon milyen előnyei lehetnek ennek az irányelvnek? Számomra három előnye van.

Az első az úthasználati díjakból származó bevételek elkülönítése a továbbfejlesztett közlekedési infrastruktúra beruházásaira, ami közösségi gazdasági érdek és fokozott biztonságról és jobb közlekedési útvonalakról gondoskodik. A második a beszedés szabványosítása, ami csökkenti a költségeket és megakadályozza a közlekedési torlódások kialakulását. A harmadik – és ez nagyon fontos – az a tény, hogy ez képessé és szabaddá teszi a tagállamokat arra, hogy valamikor a jövőben beépítsék az útdíjakba az olyan tényezők költségeit mint a zajártalom és a szennyező kibocsátások. Ezek tehát ellenőrző mechanizmusok.

Azok, akik elkerülik a csúcsidőszakokat és a forgalmi dugókat, kevesebbet fizetnek, és azok, akik tiszta és csendes tehergépjárműveket vezetnek, alacsonyabb költségeket élvezhetnek. Remélem, hogy ezen ösztönzők eredményeként a jövőben el lehet kerülni a közlekedési dugók kialakulását és megújul a tehergépjármű-flotta. Mindent egybevetve tisztában vagyunk azzal, hogy nem teljesülhetett minden kívánságunk a tárgyalásokon, de ezeknek a pozitív szempontoknak, amelyeket a Parlament erejének köszönhetően képesek voltunk elérni a tárgyalásokon, el kell vezetniük a kívánt pozitív hatásokhoz.

Abban is reménykedem, hogy nem jelentkezik majd túl sok bürokrácia a végrehajtás során, mivel ez kárt okozna az ügy egészének.

 
  
MPphoto
 

  Silvia-Adriana Ţicău (S&D).(RO) Elnök úr! A külső költségek alapján kivetett díjnak a kivetett útdíjba történő beemelése lehetővé teszi a tagállamok számára annak bevezetését a transzeurópai közúti hálózat vagy annak bizonyos részei, valamint saját autópályáik további szakaszai használatáért, amelyek nem tartoznak a transzeurópai úthálózathoz.

Nem támogatjuk a tarifakorlátok tudatos bevezetését, amelyek növelnék a periférián elhelyezkedő tagállamok közlekedési ágazata gazdasági szereplőinek költségeit és tágabb értelemben a szállított termékek árát. Bár az irányelvnek nem lenne szabad megengednie a fuvarozó nemzetisége alapján történő megkülönböztetést, a 7. cikk k) pontja megengedi, hogy a díjfizető rendszereket bevezető tagállamoknak és/vagy az infrastruktúra felhasználóinak felkínáljanak megfelelő kompenzációt ezekért a díjakért, ami torzíthatja a versenyt.

Úgy gondolom, hogy az infrastruktúra felhasználóira kivetett díjból és a külső költségek alapján kivetett díjból származó bevételt a transzeurópai közúti hálózat támogatására, a közúti biztonság javítására és biztonságos parkolási zónák kialakítására kell felhasználni, ami teljességgel elengedhetetlen a vonatkozó szociális jogszabályok teljesítéséhez.

 
  
MPphoto
 

  Carlo Fidanza (PPE).(IT) Elnök úr, hölgyeim és uraim! Valamennyien egyetértünk abban a kérdésben, hogy az áruszállítást fenntarthatóbbá kell tennünk, de ezt az eredményt elsősorban az infrastruktúrába történő beruházással és a meglévő járműpark fokozatos megújításával lehet elérni.

Az Euromatrica környezetvédő szelleme és „a szennyező fizet” elv valójában súlyos versenyhátrányt jelent egyes országokra nézve más országokhoz képest, amelynek nemcsak a jelentős részben kis- és középvállalkozásokból álló fuvarozási ágazatukra nézve lesznek súlyos hatásai, hanem nemzeti rendszereikre nézve is. Mindez meg fog történni, ha nem csoportosítunk át kötelező jelleggel elegendő erőforrást a közlekedési infrastruktúra, valamint a fuvarozási ágazat hatékonyságának és környezeti teljesítményének fejlesztésére, amelynek meg kell történnie ennek az irányelvnek a lényegi következményeként.

A tárgyalások hoztak néhány kisebb pozitív eredményt – gondolok itt az átjárhatóságra és a kisbusz bérlés reklámozására a hegyvidéki területeken –, de az általános végeredmény nem kielégítő. Szerintem egy lehetséges békéltető eljárás lenne a legalkalmasabb módszer a továbbra is megoldatlanul maradt élek lesimítására.

 
  
MPphoto
 

  Andrew Henry William Brons (NI). – Elnök úr! A javasolt irányelv az utolsó csepp lehet a pohárban a brit közúti fuvarozási ágazat szétzúzásában. Ez az ágazat már egy évtizede megállíthatatlanul hanyatlik. A működési engedéllyel rendelkező sofőrök száma az utolsó három év alatt 8%-kal csökkent. Ma külföldi teherautók tartják kézben a csatornát keresztező üzleti forgalom 80%-át. Az elmúlt évtized során a hazai vállalkozások 20%-a a külföldi fuvarozók kezébe került. Külföldi járműveket használó külföldi fuvarozók nagy és egyre növekvő népessége telepedett le az országban, akik csak saját országuk szerény díjait fizetik a járműveik után, és egyre több és több hazai vállalkozást megszereznek.

A jelek szerint az a tény, hogy a brit fuvarozók a verseny következtében egyszerűen elveszítik vállalkozásaikat, az EU lexikonjának az egyik kedvenc szócikke. A verseny azonban nem tisztességes verseny. A brit úthasználati engedély (road fund licence) sokkal magasabb és az üzemanyagokra kivetett adó is több, mint más országokban. A külföldi fuvarozók az ezer literes tartályokban magukkal hozott üzemanyagot használják munkájukhoz az Egyesült Királyságban. Jóllehet a javasolt díjak minden járműre vonatkoznak, a brit iparra nehezedő teher halálos lehet. Ezzel az irányelvvel szembe kell szegülni.

 
  
MPphoto
 

  Herbert Dorfmann (PPE).(DE) Elnök úr! Nem lehet kétséges, hogy a belső piac Uniónk egyik legfontosabb vívmánya és hogy ennek részét alkotják a hatékony közlekedési struktúrák. Jómagam azonban egy olyan útszakasz mentén élek, amelyen keresztül több mint 50 millió tonna árut szállítanak évente és úgy gondolom, hogy a hatékony közlekedéshez való jog mellett a közlekedési útvonal mentén élőknek ahhoz is joguk van, hogy megóvják őket ennek a közlekedésnek a hatásaitól és következményeitől. Ezért ez a javaslat feltétlenül a helyes irányba megtett kicsi lépés, ha arra használják fel, hogy beruházásokat hajtsanak végre a zajártalom elleni védelem javításához, modern nehéz tehergépjárművekről gondoskodjanak és mindenekfelett modern vasúti hálózatot és modern gördülőállományt hozzanak létre.

Az is pozitív fejlemény, hogy a hegyi terepeken kiegészítő díjat lehet kivetni. Különösen megkérdőjelezhetőnek tartom azonban azt, hogy önkéntes alapon tervezünk továbblépni ezen a területen, más szavakkal semmi sem változik, azok az államok, amelyek nem kívánnak részt venni ebben az Euromatrica-rendszerben, azoknak ezt egyszerűen nem kell végrehajtaniuk. Ez nem egyszerűen megkülönböztetéshez fog vezetni Európán belül, hanem az emberekre gyakorolt hatásai szempontjából is erősen megkérdőjelezhető.

 
  
MPphoto
 

  Seán Kelly (PPE). – Elnök úr! Ennek a javaslatnak az általános iránya pozitív, mert olyan korban élünk, amikor kezelnünk kell az éghajlatváltozást és más kérdéseket minden lehetséges területen; foglalkoznunk kell minden szennyezéshez vezető módszerrel. A nehéz tehergépjárművekre helyezett fókuszpont természetesen ésszerűvé teszi a díjfizetés alkalmazását stb.

Van egy olyan pont, amelyben különösen tovább kell folytatnunk a munkát, mégpedig az, hogy olyan technológiát kell kidolgoznunk, amelynek felhasználásával egyre kevesebb üzemanyagot fogyasztó motorokat gyárthatunk, más szavakkal: egyre hosszabb és hosszabb utat tudjunk megtenni egyre kevesebb üzemanyaggal. Nyilvánvaló, hogy ezen a területen még sok kutatásra van szükség; sok eredményt kell elérnünk, nemcsak a nehéz tehergépjárművek, hanem az összes gépjármű tekintetében is. Ezt nem lehet elégszer megemlíteni, eléggé támogatni és kutatni.

 
  
MPphoto
 

  Jacky Hénin (GUE/NGL).(FR) Elnök úr! Az a tény, hogy végre foglalkoztunk a közúti teherfuvarozás megadóztatásával és az Euromatrica-rendszerrel, önmagában jó hír minden európai számára. Ettől függetlenül még mindig nagyon hosszú út áll előttünk ahhoz, hogy a közúti teherfuvarozás ésszerű részt viseljen a társadalmaink számára jelentkező költségekből: az infrastruktúra természetes elhasználódása, szennyezés, közegészségügy és balesetek. Én egy olyan városban élek, amelyen nehéz tehergépjárművek milliói haladnak át minden évben, ezért megerősíthetem, hogy mindazt, amit az érintett lakosságnak el kell szenvednie, csak nagyon ritkán veszik figyelembe.

Aztán ott vannak azok a kérdések, amelyekkel senki sem akar foglalkozni ebben a Parlamentben: a gépjárművezetők rendkívül alacsony fizetése, a szörnyű munkakörülmények és az elfogadhatatlan vezetési idők, amelyek mindenkinek a biztonságát veszélyeztetik. Nem túlzás az utak rabszolgáiról beszélni.

Tehát igen, a maximális mértékű adókat kell kivetni, hogy ezzel előmozdítsuk a rövid utakat, a kombinált fuvarozást, a tengeri közlekedést és a belvízi hajózást, és el kell érnünk, hogy az egész Unió és szomszédai a lehető legjobb szociális feltételekre törekedjenek. Ám nagyon fontos az értelmes adóztatás, hogy ne a fuvarozással foglalkozó kis- és középvállalkozások, a gépjárművezetők és még kevésbé a fogyasztók, hanem a nagy szállítócégek és a legnagyobb ügyfelek, például a nagy volumenű elosztási ágazat fizessen.

 
  
MPphoto
 

  Siim Kallas, a Bizottság tagja. – Elnök úr! Szeretném nagyon megköszönni a tisztelt képviselőknek észrevételeiket, és én is elmondanék néhány megjegyzést.

Először: az Euromatrica nem európai adó. Ezt le kell szögezni. Ebben az értelemben ez az elnevezés téves. Ellenkezőleg: ez az irányelv nemzeti díjakat korlátozza és szabályozza. Huszonkét országról van szó, amelyek eltérő díjakat és illetékeket számítanak fel a különféle járműtípusok, a nehéz tehergépjárművek és a személyautók után. A különféle országok összes felhasználója fizeti ezeket a díjakat, ha megjelenik ezen a hálózaton.

Másodszor: kérem, hogy fogadják el a kompromisszumot. Ez sokkal nagyobb és sokkal bonyolultabb, mint amilyennek látszik. Két alapvető és szűnni nem akaró küzdelem húzódik meg mögötte.

Az első az elv miatt vívott küzdelem – kinek kell fizetnie az infrastruktúrák használatáért és pontosan miért kell fizetniük. Ez tehát a helyes irányba halad. A „használó fizet” és a „szennyező fizet” elv elkerülhetetlenül fennmarad. Ebbe az irányba haladnak a folyamatok.

A másik küzdelem sokkal tartósabb és élesebb. Ez a konfliktus azok között az országok között zajlik, ahol erős az átmenő forgalom, és ezek az országok természetesen nagyobb rugalmasságot akarnak az infrastruktúrával kapcsolatos problémák megoldásához és nyilvánvaló módon meg akarják osztani az infrastruktúra használatának terheit az adófizetők és az összes felhasználó között – hangsúlyozom, hogy az összes felhasználó között: semmiféle megkülönböztetésnek nincs helye.

Természetesen van egy olyan országcsoport, amely elkeseredetten harcol ez ellen. Ez is jól látható volt a vita során. Emlékeztetnem kell önöket arra hogy október 15-én a Tanács megállapodott a politikai kompromisszumról. A kisebbségnek éppen nem sikerült elegendő szavazatot szereznie a javaslat megakadályozásához, és a küzdelem most itt folytatódik.

El Khadraoui úr hatalmas munkát végzett egy jó kompromisszum elérése érdekében, és hogy jó kompromisszumot tudjon javasolni. Őszintén kérem Önöket, hogy támogassák ezt a kompromisszumot. Úgy tűnik, hogy van sok olyan részletkérdés, amely nem kielégítő néhány térség és néhány embercsoport számára, de ez valóban nagy lépés. Ez a kérdés éveken keresztül lógott a levegőben. Most teszünk egy lépést előre.

 
  
MPphoto
 

  Enikő Győri , a Tanács soros elnöke.(HU) Tisztelt képviselő hölgyek és urak! Először is szeretnék köszönetet mondani önöknek ezért az értékes vitáért. Nagyon sok érv és ellenérv hangzott el. Ez is mutatja, ahogy biztos úr is utalt rá, hogy egy kompromisszum született. Nagyon sok nehézség, gond és küzdelem árán, de meggyőződésem, hogy ez egy európai siker, ahogy egyébként Leichtfried képviselő úr is utalt erre. Köszönöm szépen szintén az elismerést, amellyel a magyar elnökséget illették.

Mint minden kompromisszum, ez is egy komoly egyensúlyozás, ami történt. Egyensúlyoznunk kellett a környezeti és a gazdasági fenntarthatóság között. Azt visszautasítom, hogy a Tanácsnak a környezetvédelem ne lett volna fontos. Ha nem lett volna fontos, nincs ez az irányelv. Szintúgy egyensúlyoznunk kellett - és ezt szeretném De Grandes Pascual úrnak is mondani – a centrum és periféria között. Valóban, a Tanácsban nagyon nagy viták voltak arról, hogy hogyan lehet a legjobban megfelelni annak, hogy a periféria országai ne érezzék magukat kiszorítva, és végül összeállt egy minősített többség a Tanácsban, és reményeim szerint – és azt gondolom, hogy a vita is ezt mutatta – a Parlamentben is.

Lehet azt mondani, hogy ez csak egy csepp a tengerben, de én azt gondolom, és örülök, hogy ezt többen a vita során elismerték, hogy egy rendkívül fontos első lépést tettünk meg a költségek internalizálása, illetve a bevételeknek az ágazatba való visszaforgatása terén. Akkor is – hogyha, mint minden kompromisszum – ez sem a legtökéletesebb, és biztos vagyok benne, hogy még fogunk tudni közösen a következő évek során majd még további lépéseket tenni.

Három konkrét ügyet említenék, amelyekre több kérdés is irányult. Az első a bevételek felhasználása, és Sterckx képviselő úrnak a megjegyzéseire térnék vissza. A megállapodás részletes ajánlást tartalmaz a tagállamok számára, pontosan a bevételeknek a felhasználását illetően, és kimondja többek között, hogy a keletkezett bevételeknek a legalább – és ezt Meissner asszonynak hangsúlyozom – 15%-át fordítsák transzeurópai közlekedési projekteknek a finanszírozására. Azt is szeretném hozzátenni, hogy ez egy megfelelő kompromisszum eredménye, és amint azt Dirk Sterckx is felvetette egy jó és megfelelő, ugyan lehet, hogy csak első lépés a megfelelő irányba.

A második konkrét kérdése szintén Sterckx úrnak volt a közlekedési dugók, torlódások költségének a megjelenítése. Nos, az Európai Parlamenttel elért megállapodás kiterjed erre a problematikára is, hiszen lehetővé teszi a tagállamok számára, hogy az úthasználati díjakat hely és idő függvényében differenciáltan állapítsák meg. Amint azt Önök is tudják, a tagállamoknak lehetőségük nyílik arra, hogy a csúcsidőszakokban magasabb infrastruktúradíjakat szabjanak. Az infrastruktúradíjaknak ezzel a fokozottabb differenciálásával alternatív módon vehetjük fel a harcot a forgalmi torlódásokkal szemben, még ha csak a levegőszennyezést és zajártalmat veszik is figyelembe a külső költségdíjak kiszámítása során, az irányelvben bevezetett differenciálási mechanizmus akkor is hatékonyan járulhat hozzá az európai utakat jellemző dugók mérsékléséhez.

Végezetül a harmadik Önök által felvetett kérdés, és itt Lichtenberger asszonynak a külső költségdíjra vonatkozó kérdésére szeretnék válaszolni. Ugye a Tanács még idén február 14-én fogadta el az első olvasat során kialakított álláspontját, és utána a Parlament kérésére illesztettünk be az irányelvbe egy ilyen rendelkezést, hogy a polgárok felé politikai jelzést adjunk a nehéz tehergépjárművek környezeti jellemzőit illetően, és így beépítettük azt a lehetőséget, hogy a hegyvidéki területeken alkalmazott felárhoz még külső költségdíj is járuljon az Euro 0,1,2 és 3-as járművek esetében. Mivel az Euro 3 járművek kevésbé szennyezőek, mint a többi legszennyezőbb Euro kibocsátási osztályba tartozó járművek, azokra csak egy későbbi időponttól vonatkozik a kettős díjfizetés rendszere, míg a többire már az irányelv hatálybalépésétől kezdődően. És ezen túlmenően az Európai Parlamenttel elért megállapodás a járműpark megújításának előmozdítása érdekében ösztönzőket irányoz elő a legkevésbé szennyező járművek, vagyis az Euro 5-ös és 6-os járművek tekintetében is.

Tisztelt képviselő hölgyek és urak, elnök úr! A mai vitából világosan kiderült, hogy az eurovignetta irányelvvel a közlekedési ágazat számára egy kiemelkedően fontos lépést tettünk. A nehéz tehergépjárművekre vonatkozó konkrét javaslat nemcsak önmagában fontos, szimbolikus jelentősége van. Először alkalmazza – és örülök, hogy ezt Önök is visszaigazolták a felszólalásaikban – a szennyező fizet elvet, és elindít egy hosszú vita- és megvalósítási folyamatot, ami az összes közlekedési mód külső költségeinek internalizálásához vezet.

A magyar elnökségnek, elnök úr, nagy örömére szolgál, hogy sikerült elérni ezt a megállapodást az Európai Parlamenttel, és biztos vagyok benne, hogy a Parlament által elfogadandó, most megvitatott intézkedés révén nőhet a gazdasági hatékonyság és csökkenhetnek a közlekedési ágazatban a negatív környezeti hatások, és mindez által az Unió polgárai nyertesei lesznek ezen irányelv elfogadásának.

 
  
MPphoto
 

  Saïd El Khadraoui, előadó.(NL) Elnök úr! Köszönetet mondok mindenkinek a támogatásért és észrevételeikért, és mellesleg ez azokra is vonatkozik, akik ellenezték a jelentést. A közlekedési ágazat fontos gazdaságunk számára. Ám költségekkel is jár – infrastruktúra-költségekkel, de más költségekkel is, például finom részecskék a levegőben, zajártalom, közlekedési dugók és így tovább.

Ezzel az átdolgozott irányelvvel végre létrehozunk egy európai keretrendszert, amely lehetőséget biztosít a tagállamoknak arra, hogy a költségeket részben megfizettessék azokkal, akik miatt ezek a költségek ténylegesen felmerülnek. Ugyanakkor ez a módszer azt is lehetővé teszi, hogy a tagállamok erőforrásokat generáljanak, amelyeket aztán visszaforgathatnak a közlekedési rendszerbe, hogy fenntarthatóbbá tegyék és valóban csökkenthessék ezeket a külső költségeket. Ilyen módon élhetőbbé tehetjük társadalmunkat, növelhetjük az ágazat hatékonyságát és a különféle közlekedési módok közötti egyenlőbb versenyfeltételekhez is hozzájárulhatunk, mert ezzel a vasutak és a belvízi utak számára is nagyobb lehetőségeket biztosítunk.

Korábban, a bevezetőmben kihangsúlyoztam, mennyire nehéz volt ennek a kompromisszumnak az elérése. Mellesleg a bizottsági fehér könyvben az volt a cél, hogy 2020-ra elérjük a külső költségek kötelező internalizálását. Ez heves vitákat vetít előre a következő néhány évben.

Addig is elsősorban abban reménykedem, hogy ez a plenáris ülés elegendő támogatást biztosít nekünk ahhoz, hogy továbbhaladhassunk és szemléltethessük azt, hogy Európa a polgáraink számára hasznos döntéseket is meg tud hozni. Másodszor remélem, hogy számos tagállam most valóban elkezdi kihasználni ezeket az új lehetőségeket és jó eredményeik erejével más tagállamokat is megpróbálnak rávenni arra, hogy csatlakozzanak hozzájuk. Ez egy szélesebb támogatói alap kiépítését is lehetővé teszi a számunkra, amelyre támaszkodva a jövőben még tovább léphetünk. Addig is ez az irányelv még borzasztóan sok elvégzendő feladatot ad a Bizottságnak. Az elkövetkező évek során más külső költségek internalizálásának gondolatát, az internalizálás kötelezővé tételét és más gépjárműtípusokra történő kiterjesztését is meg kell vizsgálni. Ezek azonban még az elkövetkezendő évek feladatai. Meg kell tennünk ezt az első lépést előre.

 
  
MPphoto
 

  Elnök. – A vitát lezárom.

A szavazásra ma 12:00 órakor kerül sor.

Írásbeli nyilatkozatok (az eljárási szabályzat 149. cikke)

 
  
MPphoto
 
 

  Bogdan Kazimierz Marcinkiewicz (PPE), írásban.(PL) Úgy gondolom, hogy a nehéz tehergépjárművekre kivetett díjakról szóló irányelv – az Euromatrica-irányelv – munkálatainak második olvasatra történő mai befejezése rendkívül fontos. Az alapvető és legfontosabb kérdés az a rendelkezés, amely megállapítja „a szennyező fizet” elvet, amelynek megfelelően azok a nehéz tehergépjárművek, amelyek több szennyezőanyagot bocsátanak ki és zajosabbak, mint azok, amelyek az Euro V vagy Euro VI határértékeket teljesítő motorral vannak felszerelve, díjat fizetnek a közúti infrastruktúra használatáért. Emellett engedményeket is tesz és lehetővé teszi, hogy a díjak bizonyos mértékben függjenek a jármű mozgásától (közúti torlódás a csúcsidőszakokban – legfeljebb azonban napi öt órán keresztül. Szerintem ez a megoldás sikeres lesz és egyes útszakaszok használatának elkerülésére késztet majd a csúcsidőszakok során. Ezenkívül a tagállamok meghatározhatják majd a beszedett díjakból nyert bevétel felhasználását, de az összeg legalább 15%-át a TEN-T projektek pénzügyi támogatására kell felhasználniuk, a közlekedés fenntarthatóságának növelése érdekében.

 
  
MPphoto
 
 

  Vilja Savisaar-Toomast (ALDE), írásban.(ET) Örömmel jelenthetem ki, hogy az Euromatrica-irányelv a második olvasat végéhez érkezett. Ez a jelentés bevezeti „a szennyező fizet” kulcsfontosságú kifejezést, ami azt jelenti, hogy a közúti közlekedésre kivetett díjak szabályaiban bekövetkező változás lehetővé teszi, hogy a teherautók által előidézett levegő- és zajszennyezés valós költségeit hozzáadjuk a beszedett adókhoz és díjakhoz, ha a nehéz tehergépjárművek az autópályákat használják. Emellett az irányelv azt is kiköti, hogy az ilyen módon beszedett pénzt hatékony és környezetbarát közlekedési rendszerek finanszírozására kell felhasználni. Ugyanakkor a beszedett díjak 15%-át páneurópai közlekedési hálózatokba kell befektetni: nemcsak a közúti közlekedésbe, hanem a vasúti és belvízi közlekedésbe is.

Bár az irányelv a 3,5 tonnánál nehezebb összes gépjárműre vonatkozik, szerintem ez a rendelkezés túl messzire megy, mert ezek a gépjárművek alapvetően a regionális forgalomban közlekednek, és ezért ezt nem lenne szabad európai szinten szabályozni. Ugyanakkor a tagállamoknak jogukban áll a 12 tonnánál könnyebb gépjárművek mentesítése, és remélem, hogy Észtország élni is fog ezzel a lehetőséggel.

Észtországról szólva úgy gondolom, hogy ez az irányelv véget vet majd annak a helyzetnek, amelyben teherautóink után fizetnünk kell más országokban, miközben a más országokból érkező gépjárművek nem fizetnek útjaink használatáért. Remélem, hogy a kormány véget vet ennek az egyenlőtlen bánásmódnak, és mindenkire nézve azonos feltételeket határoz meg. Az irányelv a járműpark megújítását is ösztönzi: minél újabb és minél kevésbé szennyező a gépjármű, annál kevesebb adót kell utána fizetni. Ez hatalmas beruházásokat követel a közlekedési vállalatoktól, amelyek valójában viszonylag gyorsan megtérülnek, mind az alacsonyabb közúti adó, mind pedig az alacsonyabb üzemanyag-fogyasztás szempontjából.

 
  
MPphoto
 
 

  Dominique Vlasto (PPE), írásban.(FR) Az Euromatrica-irányelv átdolgozása kritikus jelentőségű a közúti közlekedés által előidézett szennyezés költségeinek hatékonyabb beépítése szempontjából, ami most lehetségessé válik, mivel a tagállamok figyelembe vehetik a lég- és zajszennyezést és egyes útvonalak torlódásait, amikor díjat vetnek ki a nehéz tehergépjárművekre.

Az olyan régiókban, mint amelyet képviselek, ahol a nemzetközi teherfuvarozó gépjárművek feltorlódnak az Alpok útjain, ez egy régóta várt intézkedés.

Ez az átdolgozás ugyanakkor az európai közúti fuvarozók közötti tisztességes verseny újbóli bevezetése felé vezető útnak is az első lépése, ugyanis egyes tagállamok, például Franciaország és Németország már ma is alkalmazzák „a szennyező fizet” elvet és azt akarják, hogy az EU ezt az összes többi országra is kiterjessze.

Most az a fontos, hogy az Euromatrica alkalmazásából származó bevételt valóban az infrastruktúra fejlesztésére, a szennyezés csökkentésére és a környezet védelmére irányuló projektekre fordítsák.

Ezért üdvözlöm a tagállamok azon vállalását, hogy ennek a bevételnek egy részét visszaforgatják a TEN-T projektre, arra a fontos projektre, amelynek célja Európa területi kohéziójának garantálása és az olyan régiók elérhetőségének javítása, mint például az Alpok, ahol az infrastruktúra nem elégséges arra, hogy a forgalmat áttereljék a közlekedés más formáira.

 
  
MPphoto
 
 

  Artur Zasada (PPE), írásban.(PL) Meggyőződésem, hogy az Európai Uniónak harmonizált iránymutatásokra van szüksége, amelyek lehetővé teszik a tagállamok számára, hogy díjat vessenek ki a közúti közlekedési ágazat által előidézett külső költségekért. Ám nem szabad megfeledkeznünk arról, hogy a közlekedési cégek, különösen egy válság során, nem engedhetik meg maguknak járműparkjuk gyors cseréjét és olyan gépjárművek megvásárlását, amelyek teljesítik az Euro V és VI határértékeket. Ezért nem büntethetjük meg a fuvarozókat olyan külső tényezőkért, amelyek felett semmiféle befolyással nem rendelkeznek. Véleményem szerint meg kell próbálnunk annak az időszaknak a lehető legnagyobb mértékű meghosszabbítását, amelynek során az ösztönzések érvényben maradnak az ökológiai szempontból legtisztább gépjárművekre nézve. Az alacsony károsanyag-kibocsátású járművekbe beruházó közlekedési vállalatok számára biztosítani kell azt a jogot, hogy megfelelő időszakon keresztül a legalacsonyabb díjakat fizessék vagy mentességet élvezzenek, hogy beruházásuk megtérülhessen.

Végül: nagyon gyakran hangsúlyozzuk a Parlamentben azt, hogy az emberek a legfontosabbak. Ezért ne feledkezzünk meg arról, hogy a közlekedési ágazat az Unióban nemcsak rendkívüli zajártalmat és szén-dioxid-kibocsátást, hanem mindenekfelett több százezer munkahelyet is képvisel, és a GDP jelentős részét is ez adja sok tagállamban.

 
  
  

(Az ülést néhány percre felfüggesztik)

 
  
  

ELNÖKÖL: JERZY BUZEK
elnök

 

8. Szavazások órája
A felszólalásokról készült videofelvételek
MPphoto
 

  Elnök. – A következő napirendi pont a szavazás.

(Az eredményekért és a szavazásra vonatkozó egyéb részletekért lásd a jegyzőkönyvet)

 

8.1. A Számvevőszék egy tagjának kinevezése (H. G. WESSBERG - SV) (A7-0190/2011 - Inés Ayala Sender) (szavazás)

8.2. Hankiss Ágnes képviselői mentelmi jogának felfüggesztésére irányuló kérelem (A7-0196/2011 - Diana Wallis) (szavazás)

8.3. Egyes textiltermékek származásának igazolása (A7-0156/2011 - Jan Zahradil) (szavazás)
 

- A szavazás előtt:

 
  
MPphoto
 

  Jan Zahradil, előadó. – Elnök úr, nagyon rövid leszek, nagy megtiszteltetés volt számomra, hogy akkor lehettem előadó, amikor lehetőségünk volt egy jogszabályt elfogadása helyett elutasítani. Ez egy felesleges jogszabály. Azt hiszem, tökéletesen megfelel a jobb törvényhozásra és a jobb szabályozásra irányuló hosszú távú célunknak, tehát csak ajánlani tudom mindannyiuknak, hogy támogassák ezt az elutasítást. Előre is köszönöm.

 

8.4. A Horvát Köztársaság részvétele a Kábítószer és Kábítószer-függőség Európai Megfigyelőközpontja munkájában (A7-0186/2011 - Debora Serracchiani) (szavazás)

8.5. Az eurókészpénz euróövezethez tartozó tagállamok közötti, határon átnyúló, üzletszerű, közúti szállításáról szóló rendelet alkalmazási körének kiterjesztése (A7-0077/2011 - Sophie Auconie) (szavazás)
 

- A szavazás előtt:

 
  
MPphoto
 

  Sophie Auconie, előadó.(FR) Elnök úr, hölgyeim és uraim, előadóként és az egyetértő képviselőcsoportok nevében kérem, hogy halasszuk el a szavazást a pénzszállításról szóló két jelentésről. Arra a jelentésre utalok, amiről éppen vitát folytatunk és az A7-0076/2011 számú jelentésre, ami az innen számított ötödik szavazás tárgya.

A halasztást eljárási okok indokolják és célja a Bizottsággal és a Tanáccsal való lehető legjobb együttműködés biztosítása. Ezért kérem, hogy mindannyian szavazzanak az e jelentésről és az öt témával későbbi jelentésről tartandó szavazás elhalasztása mellett.

 
  
MPphoto
 

  Elnök. – Két nyilatkozatot szeretnék kérni. Szeretnék nyilatkozatot kérni valakitől, aki támogatni szeretné a javaslatot. Bowles asszony, Öné a szó.

 
  
MPphoto
 

  Sharon Bowles, a Gazdasági és Monetáris Bizottság elnöke. – Elnök úr, tisztázni szeretném, hogy a bizottság azért kért halasztást, mivel eljárási hibák tárgyává váltunk. Egy a háromoldalú írásbeli eljárás során elfogadott preambulumbekezdést – amivel kapcsolatban tehát nem merülhetett fel kétség – kihagytak a Coreper (Állandó Képviselők Bizottsága) szövegéből. Közölték velünk továbbá azt is, hogy a Bizottság Jogi Szolgálata nem fogad el egy a közös megegyezésnek nem tökéletesen megfelelő szöveget, holott a közös megegyezés jogilag nem kötelező érvényű.

Ezt az egyoldalú változtatást semmiképp nem fogadhatjuk el precedensként, ezért amíg a kérdés meg nem oldódik, nem szavazunk. Nem engedhetjük meg, hogy ennek a Parlamentnek a Szerződés által ránk ruházott hatalmát intézményközi megállapodások, vagy közös megegyezések, vagy bármi más csorbítsa, ezért ezt a szöveget nem engedhetjük tovább. Mielőtt továbblépnénk tisztáznunk kell azt is, hogy ez az eset nem ismétlődhet meg.

 
  
MPphoto
 

  Francesco Enrico Speroni (EFD).(IT) Elnök úr, én magát a javaslatot nem ellenzem, de mivel hétfő délutánonként szoktuk az egész heti munkarendet elfogadni, kíváncsi lennék, hogy a halasztási javaslatot miért csak most, éppen a szavazás előtt és nem tegnap tették meg.

 
  
 

(A Parlament elfogadja a két jelentésről szóló szavazás elhalasztását)

 

8.6. A globális navigációs műholdrendszerek közlekedésben való alkalmazásai (A7-0084/2011 - Silvia-Adriana Ţicău) (szavazás)

8.7. A Lisszaboni Szerződés szerinti nemzetközi légi közlekedési megállapodások (A7-0079/2011 - Brian Simpson) (szavazás)

8.8. A nehéz tehergépjárművekre kivetett díjak (A7-0171/2011 - Saïd El Khadraoui) (szavazás)

8.9. Az európai környezeti-gazdasági számlák (A7-0330/2010 - Jo Leinen) (szavazás)

8.10. Az EU kutatási, technológiafejlesztési és demonstrációs tevékenységekre vonatkozó hetedik kutatási keretprogramja (A7-0160/2011 - Jean-Pierre Audy) (szavazás)
 

- A 47. bekezdésről szóló szavazás előtt:

 
  
MPphoto
 

  Paweł Robert Kowal (ECR).(PL) Elnök úr, tájékoztattam a Titkárságot, hogy a 27. bekezdés törlésére irányulóan szóbeli módosítást szeretnék előterjeszteni, mivel az az INDECT elnevezésű fontos tudományos projekttel kapcsolatban valótlan tájékoztatást tartalmaz. Szeretném a Parlamentet tájékoztatni arról, hogy a projektet etikai felülvizsgálat igazolta. A felülvizsgálatra 2011. március 15-én, Brüsszelben került sor osztrák, francia, holland, német és egyesült királyságbeli szakértők részvételével. A projekt munkáját illető etikai ellenőrzés pozitív eredménnyel zárult, amiről tanúsítványt állítottak ki. A projekt etikai aspektusait illetően nem találtak problémákat. A jelentés etikai aspektusait az Európai Bizottság kezdetektől figyelemmel kísérte. Ezt szeretném hangsúlyozni és kérem a Parlamentet, hogy vigyázzon arra, hogy jelentésünk ne tartalmazzon nem tényeken alapuló információt. Egy nagyon fontos tudományos kutatási projektről van szó, amely a krakkói AGH Tudományos és Műszaki Egyetem és számos európai kutatási és felsőoktatási intézmény vezetése alatt folyik.

 
  
 

(A szóbeli módosítást elutasítják)

A szavazási időt 12:15-kor felfüggesztik – kiürítési gyakorlat.

 
  
  

ELNÖKÖL: STAVROS LAMBRINIDIS
alelnök

 

9. A szavazáshoz fűzött indokolások
  

A szavazáshoz fűzött írásbeli indokolások

 
  
  

Jelentés: Inés Ayala Sender (A7-0190/2011)

 
  
MPphoto
 
 

  Luís Paulo Alves (S&D), írásban.(PT) , A javasolt jelölt mindenekelőtt politikai tapasztalattal rendelkezik, valamint ellenőrzési és pénzügyi gyakorlattal is bír, bár ez utóbbi nem annyira széles körű, mint azt remélni lehetne. A jelölt mellett szavazok, azonban úgy gondolom, hogy jobban át kellene gondolni, hogy milyen típusú képesítésekkel kellene rendelkezniük az Európai Számvevőszék tagjainak.

 
  
MPphoto
 
 

  Sophie Auconie (PPE), írásban.(FR) Támogattam Hans Gustaf Wessberg számvevőszéki taggá történő jelölését, mivel több mint harmincéves szakmai tapasztalattal rendelkezik mind svéd állami intézmények, mind magánvállalatok felső szintű vezetésében. Pályája nagy részét a svédországi magánvállalatok működési feltételeinek javításával töltötte, a közéletben az ipari érdekeket képviselő különböző szervezetek vezetőjeként. Széles körű tapasztalattal rendelkezik a közszférában politikusként és köztisztviselőként egyaránt. A svéd cégbíróság főigazgatójaként dolgozott, amely egy független kormányügynökség, továbbá számos alkalommal szolgált államtitkárként. Ezért meggyőződésem, hogy megfelel a pozíció betöltéséhez szükséges követelményeknek.

 
  
MPphoto
 
 

  Mara Bizzotto (EFD), írásban.(IT) H.G. Wessberg által a Számvevőszék tagjává történő jelölése kapcsán benyújtott önéletrajz olyan készségekről és tapasztalatokról tanúskodik, amelyek minden bizonnyal megfelelnek a pozíció betöltéséhez szükséges technikai és tudományos szabványoknak. Wessberg úrnak a magánszektor vállalati szerkezete melletti kötelezettségvállalása különösen alkalmassá teszi a jelöltet az uniós jog, a piac és az európai emberek különleges igényei közötti egyensúly biztosítására. Ezért az európai parlamenti határozatra irányuló javaslat mellett szavaztam.

 
  
MPphoto
 
 

  Nessa Childers (S&D), írásban. – H.G. Wessbergnek az Európai Számvevőszékhez történő csatlakozására és Lars Heikensten helyébe lépésére irányuló svédországi jelölése mellett szavaztam. Wessberg úr 2011. május 24-i költségvetési ellenőrző bizottsági meghallgatásán európai parlamenti képviselők dicsérettel említették múltbeli teljesítményét mind a magánszektorban, mind a közigazgatásban. Kinevezését követően H.G. Wessberg Svédország mandátumának hátralevő részére, azaz 2012 márciusáig tölti be a tisztséget, és egy másik hatéves mandátumra újraválasztható. A legjobbakat kívánom neki új szerepében.

 
  
MPphoto
 
 

  Diogo Feio (PPE), írásban.(PT) Sok sikert kívánok Wessberg úrnak ebben a fontos, választott tisztségben, és meg vagyok győződve arról, hogy a most kijelölt feladatait teljes odaadással és hozzáértéssel fogja teljesíteni.

 
  
MPphoto
 
 

  Monika Flašíková Beňová (S&D), írásban.(SK) A számvevőszéki tagság svéd jelöltjének meghallgatása a várakozásnak megfelelően problémamentesen zajlott. Később a szavazáson nyilvánvalóvá vált, hogy a végeredmény kis mértékben a jelöltnek kedvezett. Tapasztalattal rendelkezik a minisztériumi munkát illetően, és a magánszektorban is szerzett tapasztalatot. Dolgozott védelmi területen, pénzügyeket és költségvetéseket kezelt magas szinten és Svédország uniós tagságának támogatói közé tartozott.

 
  
MPphoto
 
 

  David Martin (S&D), írásban. – Én H.G. Wessberg Svédország általi európai számvevőszéki tagságra történő jelölésének támogatására szavaztam. Wessberg úr Lars Heikensten helyébe lép, aki azért távozott, mert a Nobel Alapítvány ügyvezető igazgatója lesz. Wessberg úr munkáját az Európai Unió Tanácsa általi, 2011. június 10., péntekre ütemezett hivatalos kinevezése után kezdi meg.

 
  
MPphoto
 
 

  Nuno Melo (PPE), írásban.(PT) A Számvevőszék az Európai Unió bevételeit és kiadásait a törvényesség és a jó pénzügyi irányítás szempontjából ellenőrző intézmény. Működése teljesen független. Ennek szellemében tagjainak jelölésekor a képesség és a függetlenség kritériumait kell alkalmazni.  A svédországi Wessberg úr benyújtotta életrajzát, kitöltött egy írásos kérdőívet, és a Költségvetési Ellenőrző Bizottság meghallgatta. Indokolása kellően alátámasztotta számvevőszéki taggá történő kinevezését és azt hogy feladatát hozzáértéssel és függetlenül képes elvégezni.

 
  
MPphoto
 
 

  Alexander Mirsky (S&D), írásban. – Az Európai Parlament,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 286. cikkének (2) bekezdésére, amelynek megfelelően a Tanács konzultált a Parlamenttel (C7-0103/2011), tekintettel arra, hogy a Költségvetési Ellenőrző Bizottság 2011. május 24-i ülésén meghallgatta a Tanács által a Számvevőszék tagjának javasolt jelöltet, tekintettel eljárási szabályzata 108. cikkére, tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére (A7-0190/2011),

mivel H.G. Wessberg megfelel az EUMSZ 286. cikkének (1) bekezdésében rögzített feltételeknek,

kedvezően véleményezi H.G. Wessberg számvevőszéki taggá való kinevezésére irányuló javaslatát; utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt a határozatot a Tanácsnak és tájékoztatás céljából a Számvevőszéknek, valamint az Európai Unió többi intézményének és a tagállamok ellenőrző szerveinek.

Én ellene szavaztam, mivel szakmai szempontból úgy gondolom, hogy az ajánlott tisztségre megfelelőbb személyt lehetne találni.

 
  
MPphoto
 
 

  Maria do Céu Patrão Neves (PPE), írásban.(PT) Igennel szavaztam H.G. Wessbergnek a Számvevőszék tagjává történő kinevezésére irányuló javaslatra. Elhatározásomat a választáshoz benyújtott információk összességére alapoztam, beleértve a Számvevőszék tagjelöltjei számára készült kérdőívre adott válaszait is, amelyek a jelentés mellékletében találhatók, mivel az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 286. cikkének (1) bekezdésében rögzített feltételeknek és a számvevőszéki tagok teljes függetlensége szükségességének való megfelelőségről tanúskodnak. Ezért üdvözlöm Wessberg úr jelölését.

 
  
MPphoto
 
 

  Licia Ronzulli (PPE), írásban.(IT) A jelentés mellett szavaztam, mivel véleményem szerint Wessberg úrnak az intézmények pénzügyi vezetésében szerzett tapasztalata előnyös lesz a Számvevőszék számára. A jelölt megfelel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 286. cikkének (1) bekezdésében rögzített feltételeknek, és életrajzában több felső szintű pénzgazdálkodási és költségvetési ellenőrzési pozíciót tüntet fel állami intézményeknél és magánvállalatoknál. A jelöltnek a kérdőívre adott válaszai komolyságról és nagymértékű motiváltságról tanúskodnak.

 
  
MPphoto
 
 

  Catherine Stihler (S&D), írásban. – Örömmel támogattam a Számvevőszék svéd tagjelöltjét.

 
  
  

Jelentés: Diana Wallis (A7-0196/2011)

 
  
MPphoto
 
 

  Luís Paulo Alves (S&D), írásban.(PT) Figyelembe véve, hogy a vádak időpontja 2004, ami azt jelenti, hogy Hankiss Ágnest még az előtt vádolták meg, hogy e Parlament képviselője lett volna, európai parlamenti mentelmi jogának felfüggesztése mellett szavazok.

 
  
MPphoto
 
 

  Mara Bizzotto (EFD), írásban.(IT) Támogatom az előadónak Hankiss Ágnes mentelmi jogának az adott kérdéssel kapcsolatos felfüggesztésére irányuló ajánlását. Az ellene folyamatban lévő ügy 2004 elejére tehető vissza, amikor ő még nem volt az Európai Parlament képviselője. Ezért a parlamentáris kiváltságokra és mentességekre vonatkozó eljárási szabályzat erre az ügyre nyilvánvalóan nem vonatkozik, és ezért a mentelmi jog felfüggesztése a Parlament intézményes és jogi ügyeire vonatkozó szabályzattal áll összhangban.

 
  
MPphoto
 
 

  Monika Flašíková Beňová (S&D), írásban.(SK) A Budai Központi Kerületi Bíróság (Budapest), megismételt büntetőeljárással összefüggésben kéri az Európai Parlamenttől egyik képviselője, Hankiss Ágnes mentelmi jogának felfüggesztését. Hankiss Ágnes ellen magánvádló tett feljelentést nagy nyilvánosság előtt elkövetett rágalmazás és különösen halott ember – a magánvádló édesapja – emléke meggyalázásának vétsége miatt. Az előadott tények alapján és összhangban a Jogi Bizottság eljárási szabályzatával, úgy gondolom, hogy helyénvaló lenne erre az esetre vonatkozóan a mentelmi jog felfüggesztését ajánlani.

 
  
MPphoto
 
 

  Bruno Gollnisch (NI), írásban.(FR) Diana Wallis azt állítja, hogy az Európai Parlament képviselői mentelmi jogának felfüggesztése tekintetében mindig ugyanazon elveket alkalmazza. Ez cinikus hazugság. Egy engem személyemben érintő ügyben a Bíróság 2010-ben kimondta, hogy a Parlament megsértette európai parlamenti képviselői jogaimat – és azokat a múlt hónapban, pontosan ugyanazon indokokra hivatkozva, ismét megsértette!

Azt mondani, hogy egy európai parlamenti képviselő mentelmi jogát fel kell függeszteni, mivel kifogásolt kijelentései nem tartoznak parlamenti tevékenységének hatáskörébe, jogi szempontból tökéletes nonszensz. Ha így lett volna, sor sem kerülhetett volna jogi lépésekre! Erre épül a jelenlegi 8. cikk. A 9. cikk értelemszerűen a Parlament hatáskörén kívül eső tevékenységekre vonatkozik! A Parlament a mentelmi jogot most kedve szerint fenntartja vagy felfüggeszti: felfüggeszti politikai véleményalkotás esetén, de fenntartja adócsalás gyanúja esetén, mivel azt a fumus persecutionis példájának tartja. Mivel a Parlament áldemokratáinál jobban ragaszkodom a véleménynyilvánítás szabadságához, szisztematikusan visszautasítom bármely képviselőcsoporthoz tartozó képviselő kollégám mentelmi jogának az enyémtől bármennyire is eltérő véleményének kinyilvánítása miatti felfüggesztését.

 
  
MPphoto
 
 

  Juozas Imbrasas (EFD), írásban.(LT) Az illetékes bizottság (egyhangúlag) javasolja a parlamenti mentelmi jog felfüggesztését, mivel a Budai Központi Kerületi Bíróság egy büntetőügyben a Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága által 2009. november 12-én hozott ítéletében elrendelt megismételt eljárással összefüggésben kéri az Európai Parlamenttől egyik képviselője, Hankiss Ágnes mentelmi jogának felfüggesztését. Hankiss Ágnes ellen magánvádló tett feljelentést egy, a 2004. január 23-án a „Péntek 8 mondatvadász” című műsorban elhangzott kijelentése miatt a Btk. 179. §-ában meghatározott, nagy nyilvánosság előtt tett rágalmazás és különösen halott ember – a magánvádló édesapja – emléke meggyalázásának vétsége vádjával (Btk. 180. §). 2009. november 12-én a Legfelsőbb Bíróság arra az álláspontra jutott, hogy a büntető anyagi jog szabályainak megsértése valóban megtörtént, és a Budai Központi Kerületi Bíróságot új eljárás lefolytatására utasította. A bíróságnak az új eljárást a Legfelsőbb Bíróság határozatában kifejtett szempontok alapulvételével kell lefolytatnia. A Budai Központi Kerületi Bíróság 2010. március 31-én indította meg az új eljárást. Az eljárást ugyanezen a napon fel is függesztették azzal az indokkal, hogy Hankiss Ágnes európai parlamenti képviselőként mentességet élvez. A bíróság 2010. július 6-án kérelmezte a mentelmi jog felfüggesztését.

 
  
MPphoto
 
 

  David Martin (S&D), írásban. – A rágalmazással vádolt Hankiss Ágnes parlamenti mentelmi jogának felfüggesztése mellett szavaztam. Hankiss Ágnes mentelmi jogát felfüggesztették, mivel a kérdéses események 2004-ben, még az Európai Parlamentbe történ beválasztása (2009. július) előtt történtek, és mivel az ügy nincs összefüggésben Hankiss Ágnes európai parlamenti képviselőként folytatott politikai tevékenységeivel.

 
  
MPphoto
 
 

  Jean-Luc Mélenchon (GUE/NGL), írásban.(FR) A parlamenti mentelmi jog nem vonatkozik köztörvényes ügyekre. Hankiss Ágnest parlamenti tevékenységétől függetlenül bíróság elé lehet állítani. Mentelmi jogának felfüggesztése mellett szavaztam.

 
  
MPphoto
 
 

  Alexander Mirsky (S&D), írásban. – Mivel egy 2004. január 23-i programban tett kijelentése miatt Hankiss Ágnest a Btk. 181. §-a alapján rágalmazás vétségével vádolják, én a jelentés mellett szavaztam. 

 
  
MPphoto
 
 

  Maria do Céu Patrão Neves (PPE), írásban.(PT) A 2010. szeptember 6-i plenáris ülésen az elnök bejelentette, hogy kézhez kapta a Budai Központi Kerületi Bíróság 2010. július 6-i keltezésű levelét, amelyben a bíróság az eljárási szabályzat 6. cikkének (2) bekezdése értelmében kérte Hankiss Ágnes mentelmi jogának felfüggesztését. Az elnök ugyanazon szabályzat értelmében a kérelmet a Jogi Bizottsághoz utalta, amely egyhangú szavazás útján megállapította, hogy az ügy nincs összefüggésben Hankiss Ágnes európai parlamenti képviselőként folytatott politikai tevékenységeivel. Ehelyett egy 2004-ben, azaz jóval európai parlamenti képviselővé történő megválasztása előtt tett kijelentését érinti. Az előadó nem talált bizonyítékot a fumus persecutionis esetére, azaz arra sem, hogy komoly és megalapozott gyanú állna fenn arra vonatkozóan, hogy az ügyet a képviselőnek szánt politikai kár okozása céljából nyújtották be a bírósághoz. Ezért támogatom a Jogi Bizottság javaslatát és Hankiss Ágnes parlamenti mentelmi jogának felfüggesztése mellett szavaztam.

 
  
MPphoto
 
 

  Aldo Patriciello (PPE), írásban.(IT) A Budai Központi Kerületi Bíróság a Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága által 2009-ben hozott ítéletében elrendelt megismételt eljárással összefüggésben 2010. július 6-i keltezéssel kérte Hankiss Ágnes mentelmi jogának felfüggesztését. Hankiss Ágnes ellen egy 2004. január 23-i műsorban elhangzott kijelentése miatt tettek feljelentést nagy nyilvánosság előtt elkövetett rágalmazás és különösen halott ember emléke meggyalázásának vétsége vádjával.

2009. március 25-én a Fővárosi Bíróság fellebbezési tárgyaláson felmentette Hankiss Ágnest a vádak alól, azonban 2009. november 12-én a Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a Budai Központi Kerületi Bíróságot új eljárás lefolytatására utasította. Az új eljárást 2010. március 31-én indították meg és ugyanezen napon fel is függesztették azzal az indokkal, hogy Hankiss Ágnes európai parlamenti képviselőként mentességet élvez. Ezek miatt az okok miatt, és mivel az ügy jóval Hankiss Ágnes európai parlamenti képviselővé történő megválasztása előtt tett kijelentését érinti, és nincs összefüggésben Hankiss Ágnes európai parlamenti képviselőként folytatott tevékenységével, parlamenti mentelmi jogának felfüggesztése mellett szavazok.

 
  
MPphoto
 
 

  Raül Romeva i Rueda (Verts/ALE), írásban. – Igen. Az ügy rágalmazás vétségének vádjával áll összefüggésben, és nincs összefüggésben Hankiss Ágnes európai parlamenti képviselőként folytatott tevékenységével, hanem egy 2004-ben, európai parlamenti képviselővé történő megválasztása előtt tett kijelentését érinti. Az előadó nem talált bizonyítékot a fumus persecutionis esetére sem.

 
  
  

Jelentés: Jan Zahradil (A7-0156/2011)

 
  
MPphoto
 
 

  Luís Paulo Alves (S&D), írásban.(PT) A jelentés mellett szavazok, mivel az megfelel a jobb és áttekinthetőbb jogi környezet megteremtése céljából a hatályban lévő szabályozás egyszerűsítésére irányuló bizottsági célkitűzéseknek, főképpen a textiltermékek importőrei által végzett vámalakiságok egyszerűsítése tekintetében.

 
  
MPphoto
 
 

  Roberta Angelilli (PPE), írásban.(IT) Az eredetileg a textilágazatban végrehajtandó kereskedelempolitikai intézkedések végrehajtása céljából elfogadott 1541/98/EK és a 3030/93/EGK tanácsi rendeletek mára elavult eszközökké váltak, amelyek szűkítik a szabad piacot és alig igazodnak az új szabályozási környezetben bekövetkezett változásokhoz.

Mostanig a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) tagságával rendelkező országokból származó behozatalokra mennyiségi korlátozások voltak érvényben, a Kínai Népköztársaságból származó textiltermékekre vonatkozó speciális védintézkedésekkel együtt. A WTO-megállapodás hatályának 2005-ös megszűnése nyomán a korlátozásokat megszüntették, ahogy 2008-ban a Kínára vonatkozó védintézkedéseket is. Ezért a piac torzulásai elkerülésének és a textiltermékek importjai folyamatos ellenőrzésének egyetlen hatásos eszközét még mindig azon ellenőrzési eljárások alkotják, amelyek előírják a származási ország megjelölését. Ezt az utalást valójában már tartalmazta a Parlament által 2010. október 21-én elfogadott, a termékek származási országa feltüntetésének bevezetéséről szóló („made in” megjelölés) rendeltre irányuló indítvány, amely számos ellenőrzési mechanizmust vezet be és egy jobb, világosabb jogi keretnek a vállalkozások és a fogyasztóvédelem számára történő megalkotását szem előtt tartva irányul a hatályos jogszabályok egyszerűsítésére.

 
  
MPphoto
 
 

  Zigmantas Balčytis (S&D), írásban.(LT) A Kombinált Nómenklatúra XI. áruosztályába tartozó és a Közösségben szabad forgalomba bocsátott egyes textiltermékek származásának igazolásáról, valamint az ilyen igazolás elfogadásának feltételeiről szóló 1541/98/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről, valamint a meghatározott textiltermékek harmadik országokból történő behozatalának közös szabályairól szóló 3030/93/EGK tanácsi rendelet módosításáról szóló dokumentum mellett szavaztam. 2005-ben a Kereskedelmi Világszervezet megszüntette a tagállamokból származó behozatalokra vonatkozó korlátozásokat, az Európai Uniónak pedig egyszerűsítenie kell a hatályban lévő szabályozást a jobb és áttekinthetőbb jogi környezet megteremtése érdekében a vállalkozások számára, főképpen a Közösségben szabad forgalomba bocsátott egyes textiltermékek importőrei által végzett vámalakiságok egyszerűsítése tekintetében. Úgy vélem, hogy az említett módosítások egységesítik az áruk behozatalára vonatkozó szabályokat és a textiláruk behozatalára vonatkozó szabályokat hozzáigazítja más ipari termékekre vonatkozó szabályokhoz, ami fokozza a szabályozási környezet átfogó egységességét.

 
  
MPphoto
 
 

  Slavi Binev (NI), írásban.(BG) Támogattam a Zahradil-jelentést, mivel úgy gondolom, hogy az egyes textiltermékek származásának igazolásáról szóló 1541/98/EK tanácsi rendelet betöltötte célját. Ez az 1998. évi tanácsi rendelet textiltermékek ellenőrzésére szolgáló eszközöket vezetett be, amelyek lehetővé tették a WTO-megállapodás végrehajtását. A WTO-megállapodás 2005-ös és a speciális védintézkedések 2008-as megszűnésével a tanácsi rendelet betöltött célját, míg az általa kivetett, a behozatalt korlátozó intézkedések más eszközök alkalmazásával is megvalósíthatók.

 
  
MPphoto
 
 

  Mara Bizzotto (EFD), írásban.(IT) E rendeletek hatályon kívül helyezése ugyan jogalkotási egyszerűsítés szempontjából pozitív és üdvözlendő lépésnek tűnhet, másrészről viszont azt jelenti, hogy textiliparunkat megfosztják az olyan országok, mint például Kína által folytatott tisztességtelen verseny elleni védekezés még érvényes formáitól.

Az, hogy az előadó érvelése szerint a származási ország feltüntetéséről szóló („made in” megjelölés) jövőbeli jogszabály és az új WTO-megállapodások hamarosan jó megoldást jelentenek az iparvédelmi problémákra, úgy tűnik, nem állja meg a helyét: még mindig a Tanács válaszát várjuk az eredetmegjelölés tekintetében, de úgy tűnik, nem szándékozik jóváhagyni a múlt ősszel a Parlament túlnyomó többségével elfogadott rendeletet. Sokkal bölcsebbnek tűnik kivárni az egyes távol keleti textiltermékek jövőbeni behozatalaira vonatkozó jogi keret létrejöttét, mintsem hozzálátnánk a régi jogszabályok hatályon kívül helyezéséhez. Ezért a jelentés ellen szavaztam.

 
  
MPphoto
 
 

  Vilija Blinkevičiūtė (S&D), írásban.(LT) A jelentés mellett szavaztam, mivel elsődleges célja a jelenleg hatályos uniós szabályozás hatályon kívül helyezése, és kiegészítő követelmények bevezetése az Európai Unióba behozott textiltermékek származási országának igazolására vonatkozóan, egyszerűsítve a hatályban lévő szabályozást és jobb és áttekinthetőbb jogi környezetet teremtve a vállalkozások számára. Egészen 2008-ig, amikor a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) visszavonta a Kínából származó textiltermékek behozatalára vonatkozó korlátozásokat, az Európai Uniónak ténylegesen szüksége volt egy olyan jogi eszközre, amely szabályozza harmadik országokkal folytatott kereskedelmét és megvédi az uniós belső piacot és gyártóit. Az ennyire bonyolult adminisztratív eljárások azonban már aránytalanok, különösen mivel egy másik uniós rendelet értelmében a származási országot a terméknek az uniós piacon való szabad forgalomba bocsátása céljából a vámokmányon kötelezően fel kell tüntetni, és a fogyasztóknak nyújtott információ mennyiségének növelése révén jelenleg a fogyasztóvédelem is erősödik az Európai Unióban.

 
  
MPphoto
 
 

  Maria Da Graça Carvalho (PPE), írásban.(PT) Támogatom az egyes textiltermékek származásának igazolásáról szóló tanácsi rendelet hatályon kívül helyezését, mivel nézetem szerint erőfeszítéseket kell tenni a hatályban lévő szabályozás egyszerűsítésére egy jobb és áttekinthetőbb jogi környezet megteremtése érdekében a vállalkozások számára. Azonban hozzá kell tennem, hogy fontosnak tartom e termékek uniós behozatalaira vonatkozóan alternatív ellenőrzési mechanizmusok fenntartását e behozatalok növekedése által okozott piaci torzulások elkerülése érdekében.

 
  
MPphoto
 
 

  Mário David (PPE), írásban.(PT) Természettől fogva pártolom a kisebb bürokráciát és az adminisztráció egyszerűsítését. Amikor anakronisztikus helyzeteket kell megoldani, csupa lelkesedés vagyok. Itt most erről van szó. A szükségtelen adminisztrációs terhek megléte, mint például egyes textiltermékek származási igazolása azokban az esetekben, amelyekben e termékek Európába történő behozatala nem esik mennyiségi korlátozások alá, vagy azok az esetek, amikor importengedély bemutatása szükséges ténylegesen akadályozzák a nemzetközi kereskedelem általunk kívánt könnyű lebonyolódását. Ezek után és bár nem közvetlenül ehhez az intézkedéshez kapcsolódóan szeretném hangsúlyozni a status quo fenntartásának fontosságát a jelenlegi WTO-szabályokra vonatkozóan, különösen a textil- és ruházati termékek nemzetközi piaca, és egészen különösen az EU-ba irányuló textil- és ruházati termékek behozatali szabályainak a különböző tagállamok súlyos gazdasági hanyatlása idején történő megváltoztatása tekintetében.

 
  
MPphoto
 
 

  Edite Estrela (S&D), írásban.(PT) Azért szavaztam a jelentés mellett, mivel véleményem szerint a textiltermékek behozatalára vonatkozó szabályok egységesítése által a bizottsági javaslat hozzájárul a túlzott adminisztrációs terhek és a vállalkozások további költségeinek csökkentéséhez.

 
  
MPphoto
 
 

  Diogo Feio (PPE), írásban.(PT) Az 1541/98/EK tanácsi rendelet visszavonásával egyes termékek származási igazolásai bemutatásának terhét kívánják az importőrök válláról levenni. Mivel ezek a termékek szabadon behozhatók, származásuk igazolása feleslegesnek tűnik, azonban e könnyítő intézkedéssel kapcsolatban még mindig kétségek vetődnek fel. Nem hangsúlyozhatom eléggé az európai határokon belül értékesített termékek minősége biztosításának és felhasználóik biztonsága garantálásának szükségességét. Annak egyszerű ismeretén felül, hogy a textiltermék az Unió területén kívüli helyről származik, lényeges az európai szabványoknak való megfelelőség, valamint annak biztosítása, hogy a minimális feltételeknek nem megfelelő nyersanyagok és feldolgozott termékeket ne kapjanak engedélyt az Unió területére történő behozatalukra és az ott történő értékesítésükre. Azt is gondolom, hogy a textiltermékek gyártásánál használt terméktípusok megállapításánál sokkal fontosabb felmérni, hogy azok összhangban vannak-e a versenyszabályokkal és tiszteletben tartják-e a munkavállalók méltóságát és jogait, mivel azokat egyre gyakrabban megsértik. Ennek elfogadhatatlan következményei vannak magukra a munkavállalókra és az európai textilágazatra nézve, különösen Portugáliában, amelyet arra kényszerítettek, hogy ezeket szabályokat és jogokat szisztematikus megsértő termelőkkel versenyezzen.

 
  
MPphoto
 
 

  José Manuel Fernandes (PPE), írásban.(PT) Ez a jelentés egyes textiltermékek származásának igazolásáról, valamint az ilyen igazolás elfogadásának feltételeiről szóló 1541/98/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről, valamint a meghatározott textiltermékek harmadik országokból történő behozatalának közös szabályairól szóló 3030/93/EGK tanácsi rendelet módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslattal kapcsolatos. A harmadik országokból származó textiltermékek behozatalait ellenőrző eszközök bevezetése által a szabályozási környezetben most végrehajtott változások lehetőséget teremtenek, különösen a Kínai Népköztársaságból származó behozatalok megjelenését követően, a kereskedelempolitikai intézkedések javítására. A jelentés mellett szavaztam, mivel a fogyasztóknak nyújtott tájékoztatás jelentős javítása által lehetővé teszi a tagállamok valamennyi polgára számára informált és felelős választások tételét és lehetőséget ad számukra, hogy az Európai Unióban gyártott termékeket válasszanak.

 
  
MPphoto
 
 

  João Ferreira (GUE/NGL), írásban.(PT) Az e jelentés révén elfogadott bizottsági javaslat célja az Európai Unióban szabad forgalomba bocsátott egyes textiltermékek importőrei által végzett vámalakiságok egyszerűsítése. E célból javasolja a harmadik országokból származó egyes textiltermékekre vonatkozó származási igazolások elfogadási feltételeinek hatályon kívül helyezését. E termékek hosszú listája a következőket tartalmazza: selyem; gyapjú; pamut; más növényi textilszárak; szintetikus vagy mesterséges textilanyag; nemez és nem szőtt textília; szőnyegek és más textil padlóborítók; különleges szövetek, csipke, kárpit és hímzés; kötött vagy hurkolt kelmék; ruházati cikkek és tartozékok; és sok más. A nemzetközi textiltermékek kereskedelme liberalizálásának következményei túlságosan is ismertek olyan országokban, mint Portugália, ahol megszüntették a behozatalokra kivetett mennyiségi korlátozásokat és a speciális védintézkedéseket.

Ennek a javaslatnak, amely összhangban van a korábbi intézkedésekkel, célja fő kedvezményezettjei, a legnagyobb európai importőrök életének még könnyebbé tétele, mivel azok hozzáférést kapnak a nyersanyagokhoz és az olcsó késztermékekhez, miközben feláldozzák a nemzeti ipart és több ezer munkahelyet. Annak ellenére, hogy a Parlament több állásfoglalásának – a legutolsó 2010-es – képezte tárgyát, azt a régi kérést, hogy tüntessék fel a származási országot és tegyék elérhetővé a különböző áruféleségek eredetére vonatkozó információt, elhalasztották.

 
  
MPphoto
 
 

  Ilda Figueiredo (GUE/NGL), írásban.(PT) A jelentés elfogadja a Bizottságnak az Európai Unióban szabad forgalomba bocsátott egyes textiltermékek importőrei által végzett vámalakiságok egyszerűsítésére vonatkozó javaslatát.

Javasolja harmadik országokból származó bizonyos textiltermékekre vonatkozó származási igazolások elfogadási feltételeinek hatályon kívül helyezését. E termékek hosszú listája a következőket tartalmazza: selyem; gyapjú; pamut; más növényi textilszárak; szintetikus vagy mesterséges textilanyag; nemez és nem szőtt textília; szőnyegek és más textil padlóborítók; különleges szövetek, csipke, kárpit és hímzés; kötött vagy hurkolt kelmék; ruházati cikkek és tartozékok.

A nemzetközi textiltermékek kereskedelme liberalizálásának következményei túlságosan is ismertek olyan országokban, mint Portugália, ahol megszüntették a behozatalokra kivetett mennyiségi korlátozásokat és a speciális védintézkedéseket.

Ennek a javaslatnak, amely összhangban van a korábbi intézkedésekkel, célja fő kedvezményezettjei, a legnagyobb európai importőrök életének meg könnyebbé tétele, mivel hozzáférést kapnak a nyersanyagokhoz, és az olcsó késztermékekhez, míg a nemzeti ipart és több ezer munkahelyet feláldoznak.

Annak ellenére, hogy a Parlament több állásfoglalásának – a legutolsó 2010-es – képezte tárgyát, azt a régi kérést, hogy tüntessék fel a származási országot és tegyék elérhetővé a különböző áruféleségek eredetére vonatkozó információt, elhalasztották.

 
  
MPphoto
 
 

  Monika Flašíková Beňová (S&D), írásban.(SK) A Bizottság célja egyebek között a behozatali szabályok egységesebbé tétele a textiláruk behozatalára vonatkozó szabályoknak más ipari termékekre vonatkozó szabályokhoz történő hozzáigazítása által. Ezáltal fokozódik a szabályozási környezet átfogó egységessége. A hatályon kívül helyezendő jogi eszköz harmadik országokból származó egyes textiltermékekre vonatkozó származási igazolások elfogadásának feltételeit szabályozza. Véleményem szerint a cél inkább azon kereskedelempolitikai intézkedések végrehajtása kellene, hogy legyen, amelyek segítenének elkerülni a harmadik országokból, például a Kínából érkező behozatalok erőteljes növekedése által okozott piaci torzulásokat.

 
  
MPphoto
 
 

  Juozas Imbrasas (EFD), írásban.(LT) Támogattam a dokumentumot, mivel az l541/98/ EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezésére és a 3030/93/EGK tanácsi rendelet módosítására irányuló bizottsági javaslatot az Európai Unió azon politikai kötelezettségvállalása motiválja, amely szerint egyszerűsíteni kívánja a hatályban lévő szabályozást a jobb és áttekinthetőbb jogi környezet megteremtése érdekében a vállalkozások számára, főképpen a Kombinált Nómenklatúra XI. áruosztályába tartozó, a Közösségben szabad forgalomba bocsátott egyes textiltermékek importőrei által végzett vámalakiságok egyszerűsítése tekintetében. A Bizottság célja ezenkívül az áruk behozatalára vonatkozó szabályok egységesebbé tétele a textiláruk behozatalára vonatkozó szabályoknak más ipari termékekre vonatkozó szabályokhoz történő hozzáigazítása által, ami fokozza a szabályozási környezet átfogó egységét e területen. A Bizottság álláspontja szerint a textilágazatban az Unió által alkalmazott igen korlátozott kereskedelempolitikai intézkedések anélkül is működtethetők, hogy valamennyi importra a származási igazolás bemutatásának túlzott terhét rónák. Ez hozzájárul azon piaci torzulások elkerüléséhez, amelyeket az adott textiláruk uniós piacra történő nagy mennyiségű beáramlása okozna, ha az engedélyezett kvótákat nem tartanák be.

 
  
MPphoto
 
 

  David Martin (S&D), írásban. – A jelentés mellett szavaztam, amelyet az Európai Unió azon kötelezettségvállalása motivál, amely szerint egyszerűsíteni kívánja a hatályban lévő szabályozást a jobb és áttekinthetőbb jogi környezet megteremtése érdekében a vállalkozások számára, főképpen a Közösségben szabad forgalomba bocsátott egyes textiltermékek importőrei által végzett vámalakiságok egyszerűsítése tekintetében.

 
  
MPphoto
 
 

  Clemente Mastella (PPE), írásban.(IT) Határozottan támogatjuk a jelentést az Európai Unió azon kötelezettségvállalására tekintettel, amely szerint egyszerűsíteni kívánja a hatályban lévő szabályozást. Célunk egy jobb, áttekinthetőbb jogi környezet megteremtése a vállalkozások számára. Az európai kereskedelempolitikai intézkedések a textilágazatban anélkül is működtethetők, hogy valamennyi importra a származási igazolás bemutatásának túlzott terhét rónák. A fennmaradó mennyiségi korlátozások hatálya alá tartozó és a még nem WTO-tag országokból származó textiláruk további ellenőrzése érdekében az EU jelenleg importengedélyeket alkalmaz. Ezenkívül a Kombinált Nómenklatúra XI. áruosztályába tartozó azon termékek esetében, amelyek nem esnek mennyiségi importkorlátozás alá és az EU-ban szabad forgalomba kerülnek, utólagos statisztikai felügyeleti rendszert alkalmaznak az uniós piacra gyakorolt hatásuk nyomon követése érdekében. Hangsúlyozni szeretnénk, hogy a fent említett importellenőrzési rendszereken felül, 2010 óta egyes harmadik országokból származó termékek esetében a fogyasztóknak az áru eredetét illető jobb tájékoztatása céljából kötelező feltüntetni a származási országot. Most az áruk behozatalára vonatkozó szabályokat kell egységesebbé tennünk azáltal, hogy a textiláruk behozatalára vonatkozó szabályokat hozzáigazítjuk más ipari termékekre vonatkozó szabályokhoz, ami fokozza a szabályozási környezet átfogó egységességét.

 
  
MPphoto
 
 

  Nuno Melo (PPE), írásban.(PT) A szavazás eredménye kifejezésre juttatja, hogy a fogyasztók számára az általuk használt termék származását tisztázó „made in” megjelölés lényegbevágó a piaci átláthatóság szempontjából. Az EU gazdaságát az uniós iparnak a globális gazdaságban való versenyképességének javítása által kell megerősíteni. A verseny csak akkor lesz tisztességes, ha a világgazdaság a termelők, az exportőrök és az importőrök számára alkotott világos szabályok szerint működik, figyelembe véve ugyanakkor a közös társadalmi és környezeti normákat. A javaslat célja az élelmiszer-termékek árutételeit azonosító jelzésekre, vagy jelölésekre vonatkozó jogi szövegek egységes szerkezetbe foglalása. Sajnálatos azonban, hogy még mindig nem lehet a termék útját a forrástól nyomon követni.

 
  
MPphoto
 
 

  Alexander Mirsky (S&D), írásban. – Mivel a jelentés egy olyan bizottsági javaslatra irányul, amelynek célja a hatályban lévő szabályozás egyszerűsítése a jobb és áttekinthetőbb jogi környezet megtekintése érdekében a vállalkozások számára, főképpen a textiltermékek importőrei által végzett vámalakiságok egyszerűsítése tekintetében, mellette szavaztam.

 
  
MPphoto
 
 

  Claudio Morganti (EFD), írásban.(IT) A jelentés ellen szavaztam, mivel alaptalan premisszákon és homályos jövőbeli feltételezéseken alapul.

Egyrészt azt állítja, hogy nincs szükség származási igazolásra, mivel állítása szerint az Európai Unió egy utólagos statisztikai vámfelügyeleti rendszer alapján is meg tudja védeni magát. Ugyanakkor nem említi például azt, hogy az „aktualizált Közösségi Vámkódex” még messze nem működőképes és még mindig vannak nyilvánvaló hiányosságai, különösen a rendszer teljes számítógépesítését illetően, ami nagyon szükséges lépés lenne.

A jelentés ugyanakkor egyértelműen kijelenti, hogy a „made in” származási megjelölésről szóló Muscardini-jelentés végrehajtása – amelyet, mellesleg, kifejezetten támogattunk – a származási megjelölés védelmét fogja szolgálni. Mindenesetre örülök, hogy az előadó ennyire magabiztos, de pillanatnyilag a származási megjelölésre vonatkozó szabályozás még nem létezik, és valójában nem tudjuk, hogy ha egyáltalán, mikor vagy hogyan fogadják el.

Összefoglalva ezért úgy gondolom, hogy a jelentés veszélyes ugrás a semmibe, amely szokás szerint komoly következményekkel jár a textilipar vonatkozásában, amellyel az Európai Unió az általános közöny közepette továbbra is rosszul bánik.

 
  
MPphoto
 
 

  Cristiana Muscardini (PPE), írásban.(IT) Zahradil úr javaslatának elfogadása felélesztette a vitát a harmadik országokból származó termékek származási megjelölésének, mint olyan intézkedésnek jelentőségéről, amely által elkerülhetők a külföldi behozatalok növekedése által okozott piaci torzulások és egyszerűsíthető a kis- és középvállalkozások fejlődését jelenleg megnehezítő bonyolult szabályozási környezet.

Ezért olyan rendelet mellett vagyok, amely növeli az európai textiláruk importjára vonatkozó szabályok egységességét azáltal, azokat hozzáigazítja más ipari termékekre vonatkozó szabályokhoz. Figyelembe kell vennünk azonban azt a tényt, hogy noha előzetes és utólagos ellenőrző rendszereket alkalmazunk a harmadik országokból származó behozataloknak az uniós piacra gyakorolt hatásuk felmérésére, az Európai Unió még nem volt képes egy olyan, a fogyasztóknak nyújtott tisztességes és fontos tájékoztatáson alapuló ellenőrző rendszer bevezetésére, mint a származási megjelölés által nyújtott tájékoztatás. Remélem, hogy Parlament által a termékek nyomon követése és a rájuk vonatkozó megfelelő tájékoztatás felé tett döntő lépésekre vonatkozóan a Tanács gyors és pozitív következtetésekre jut. Ezek az intézkedések biztosítani fogják egyrészt, hogy az emberek megfelelő, megbízható ismeretekkel rendelkezzenek a piacon található árukra vonatkozóan, másrészt pedig, hogy értékeljék az európai gyártás egyedülállóságát.

 
  
MPphoto
 
 

  Maria do Céu Patrão Neves (PPE), írásban.(PT) A Kombinált Nómenklatúra XI. áruosztályába tartozó és a Közösségben szabad forgalomba bocsátott egyes textiltermékek származásának igazolásáról, valamint az ilyen igazolás elfogadásának feltételeiről szóló 1541/98/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről, valamint a meghatározott textiltermékek harmadik országokból történő behozatalának közös szabályairól szóló 3030/93/EGK tanácsi rendelet módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról szóló jelentés mellett szavaztam. Az igen szavazattal kapcsolatban fenntartásaim voltak, de mégis megtettem, mivel a jelentés egészében véve pozitív és összhangban áll az EU azon politikai kötelezettségvállalásával, amely szerint egyszerűsíteni kívánja a hatályban lévő szabályozást a jobb és áttekinthetőbb jogi környezet megteremtése érdekében a vállalkozók számára, főképpen a Közösségben szabad forgalomba bocsátott egyes textiltermékek importőrei által végzett vámalakiságok egyszerűsítése tekintetében, és azzal a céllal, hogy egységesebbé tegye az áruk behozatalára vonatkozó szabályokat azáltal, hogy a textiláruk behozatalára vonatkozó szabályokat hozzáigazítja más ipari termékekre vonatkozó szabályokhoz, ami fokozza a szabályzási környezet átfogó egységességét.

 
  
MPphoto
 
 

  Aldo Patriciello (PPE), írásban.(IT) Az egyes termékek származásának igazolásáról szóló 1541/98/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről, valamint a meghatározott textiltermékek harmadik országokból történő behozatalának közös szabályairól szóló 3030/93/EGK tanácsi rendelet módosításáról szóló bizottsági javaslat célja, hogy egyszerűsítse a hatályban lévő szabályozást a jobb és áttekinthetőbb jogi környezet megteremtése érdekében a vállalkozások számára, főképpen a Közösségben szabad forgalomba bocsátott egyes textiltermékek importőrei által végzett vámalakiságok egyszerűsítése tekintetében.

A textiltermékekre vonatkozó származási igazolások bemutatásának követelményeit azért vezették be, hogy biztosítsák a korlátozó intézkedések megfelelő végrehajtását a Kínai Népköztársaságból érkező behozatalok által okozott piaci torzulások elkerülése érdekében. Az utóbbi években az Európai Unió által e termékek behozatalára alkalmazott intézkedések súlya és száma fokozatosan csökkent. Tény, hogy a Kínai Népköztársaságból származó textil- és ruházati termékek behozatala esetében alkalmazandó speciális védintézkedéseket és a WTO tagországaiból származó behozatalokra vonatkozó mennyiségi korlátozásokat megszüntették. A fenti okok miatt a jelentés mellett szavaztam.

 
  
MPphoto
 
 

  Phil Prendergast (S&D), írásban. – Már szóltam erről a kérdésről és a jelentés mellett szavazok, mivel úgy vélem, hogy az uniós polgárok jogában áll tudni miből készülnek az általuk megvásárolt ruhák. Ez a szabályozás lehetővé tesz a fogyasztók számára, hogy egészségügyi, etikai vagy más megfontolásokból ne vásárolják meg az állati eredetű, nem textil részeket tartalmazó termékeket. E szabályozás hatálya alatt például a gallérszegélyeket a ruhadarab többi részétől eltérő, érthető címkével kell ellátni, ami lehetővé teszi, hogy a fogyasztók informált választás alapján vásároljanak ruhát. A javaslat az allergiában szenvedők számára különösen előnyös, mivel a szőrme számukra potenciális veszélyt jelent, és megfelelő címkézés nélkül előfordulhat, hogy tudtukon kívül ilyen textíliákat tartalmazó terméket vásárolnak.

 
  
MPphoto
 
 

  Paulo Rangel (PPE), írásban.(PT) Az 1541/98/EK rendelet célja követelmények bevezetése volt olyan harmadik országokból származó textiltermékekre vonatkozó származási igazolások bemutatására, amelyekre mennyiségi korlátozások voltak érvényben. Az időközben bekövetkezett változások, különösen a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) 2005-ös textil- és ruházati megállapodásának eredményeként a termékek első származási igazolásának megszüntetése indokoltnak tűnik, ezért e rendelet hatályon kívül helyezése mellett szavaztam. Általános célja a vásárlói érdekek feláldozása nélkül hatályon kívül helyezni a termékeket az EU-ba történő belépésükkor sújtó terheket, ezért fontos e termékek behozatalainak alternatív ellenőrzési rendszereit fenntartani.

 
  
MPphoto
 
 

  Crescenzio Rivellini (PPE), írásban.(IT) Szeretnék gratulálni Zahradil úrnak kiváló munkájához. A textilágazatban az EU által alkalmazott igen korlátozott kereskedelempolitikai intézkedések anélkül is működtethetők, hogy valamennyi behozatalra a származási igazolás bemutatásának túlzott terhét rónák rá. Azonban a textiltermékekre vonatkozóan szükséges a behozatali ellenőrző intézkedések fenntartása. A fennmaradó mennyiségi korlátozások hatálya alá tartozó és a még nem WTO-tag Fehéroroszországból és Észak-Koreából származó textiláruk importjának további ellenőrzése érdekében az EU jelenleg is importengedélyeket alkalmaz. Ez hozzájárul azon piaci torzulások elkerüléséhez, amelyeket az adott textiláruk uniós piacra történő nagy mennyiségű beáramlása okozna, ha az engedélyezett kvótákat nem tartanák be.

Ezenkívül azon termékkategóriák esetében, amelyek nem esnek mennyiségi importkorlátozás alá és az EU-ban szabad forgalomba kerülnek, az uniós piacra gyakorolt hatásuk nyomon követése érdekében utólagos statisztikai felügyeleti rendszert alkalmaznak. Szeretném hangsúlyozni azt is, hogy 2010-ben az Európai Parlament első olvasatban elfogadta Cristiana Muscardini harmadik országokból behozott bizonyos termékek származási országa feltüntetésének bevezetéséről szóló („made in”megjelölés) jelentést, amely a textil- és ruházati termékeket is érinti.

 
  
MPphoto
 
 

  Raül Romeva i Rueda (Verts/ALE), írásban. – Igennel szavaztam. A jobb jogalkotási megközelítés érdekében a Bizottság javasolja egy 1998-as rendelet hatályon kívül helyezését, amelynek értelmében az importőröknek az uniós vámeljárások során be kellett mutatniuk a textil- és ruházati termékek származási igazolását. A rendelet értékét mindaddig megőrizte, amíg a WTO textil- és ruházati termékekre vonatkozó megállapodásának (Multifibre Agreement) mennyiségi korlátozásai hatályban voltak. A megállapodás hatálya 2005-ben megszűnt. 2008-ra az EU és Kína közötti textil- és ruházati termékekre vonatkozó megállapodás és a Kínából származó textil- és ruházati behozatalokkal kapcsolatos összes többi őrizeti rendszer is lejárt. A még nem WTO-tag Fehéroroszországból és Észak-Koreából származó textil- és ruházati termékek behozatalaira továbbra is mennyiségi korlátozások vonatkoznak. Az importengedélyek rendszere fennmarad e behozatalok ellenőrzése céljából, amelyek azonban nem okoznak fennakadásokat az uniós piac működése tekintetében.

Ez a rendszer elégségesnek tekinthető. Mindent összevetve, a Parlament egy új „made in” címkézési rendszer bevezetése mellett áll ki, amely az első olvasat 2010-es lezárását követően jelenleg Csipkerózsika-álmát alussza. Egy ilyen rendszer sokkal jobb lehetőségeket – és fogyasztói információt – biztosítana az ellenőrzés számára, mint a régi eredetigazolási szabályzat.

 
  
MPphoto
 
 

  Licia Ronzulli (PPE), írásban.(IT) A jelentés mellett szavaztam mivel egyetértek annak szellemével: a textiltermékek behozatalaira vonatkozó uniós szabályok egyszerűsítése és összehangolása a harmadik országokkal folytatott kereskedelem megkönnyítése érdekében. Valóban úgy gondolom, hogy a textilágazatban az Unió által alkalmazott igen korlátozott kereskedelempolitikai intézkedések anélkül is működtethetők, hogy valamennyi behozatalra a származási igazolás bemutatásának túlzott terhét rónánk. Az importengedélyek, az utólagos statisztikai felügyeleti rendszerek és az egységes vámokmány követelményei biztosítják a behozatalok hatékony ellenőrzését az Unióban. Azonban ahhoz, hogy a kép teljes legyen, várom az időt, amikor a Muscardini-jelentés teljes egészében hatályba lép, mivel az lehetővé teszi, hogy az európai fogyasztók tájékozottabbak legyenek a harmadik országokból származó termékek eredetét illetően, beleértve a textiltermékeket is.

 
  
MPphoto
 
 

  Oreste Rossi (EFD), írásban.(IT) Ebben az esetben a hatályon kívül helyezendő szabályozás, amely mennyiségi korlátozások alkalmazása által speciális követelményeket léptetett életbe a harmadik országokból származó egyes textiltermékek származási igazolásai elfogadásának feltételeire vonatkozóan. Az előadó azonos állásponton van a Bizottsággal, miszerint a textilágazatban az Unió által alkalmazott kereskedelempolitikai intézkedések anélkül is működtethetők, hogy valamennyi importra a származási igazolás bemutatásának túlzott terhét rónák. Ami minket illet, mind a fogyasztók mind a vállalkozások érdekében áll annak biztosítása, hogy a harmadik országokból származó termékek importőrei rótt bármely teher e termékek ellenőrzésére és korlátozására szolgáljanak.

Mindenekelőtt amiatt aggódunk, hogy hatályon kívül helyezünk a vámellenőrzés számára hasznos rendeleteket, anélkül, hogy pillanatnyilag bármilyen előrelépés történne a „made in” származás megjelölésre vonatkozó rendeletet illetően, amely a Tanács akadályozása miatt megakadt a Bizottságnál. Szeretnék rámutatni arra is, hogy a Tanács megvétózta a textiltermékekre vonatkozó eseti intézkedést és azt megpróbálja megismételni a származási helynek az élelmiszerek címkéin való kötelező feltüntetésének vonatkozásában.

A jelentés ellen szavaztunk.

 
  
MPphoto
 
 

  Catherine Stihler (S&D), írásban. – A bizottsági javaslat egyszerűsíti az egyes textiltermékek vonatkozásában hatályos szabályozást

 
  
MPphoto
 
 

  Nuno Teixeira (PPE), írásban.(PT) 1998-ban az Unió rögzítette azt a követelményt, hogy az importőröknek származási igazolást kell bemutatniuk a Kombinált Nómenklatúra XI. áruosztályába tartozó, harmadik országokból származó termékekre vonatkozóan, amelyeket a 3090/93/EGK tanácsi rendelet I. számú melléklete tartalmaz. Figyelembe kell venni, hogy a WTO-tagsággal rendelkező országokból származó behozatalokra vonatkozó mennyiségi korlátozások 2005-ben megszűntek, míg a Kínai Népköztársaságból származó hasonló típusú szabályok hatálya 2008 végén szűnt meg.

Erre való tekintettel, a jelentés mellett szavazok, mivel úgy vélem, hogy pozitív lépést jelent a harmadik országokból – amelyekre, mivel nem WTO-tagok, továbbra is vonatkoznak a mennyiségi korlátozások – származó textiltermékeket és lábbeliket importáló európai vállalatok átláthatóbb és egyszerűbb szabályozási környezete felé. Ugyancsak hiszem, hogy a vámhatóságok hatásos hozzájárulása nyomán hatékonyabb lesz az ilyen típusú termékek behozatalainak nyomon követése, hatásosabb az Unió gazdasági klímájára kifejtett hatásuk ellenőrzése és ezáltal az egyes tagállamok gazdasága is.

 
  
MPphoto
 
 

  Angelika Werthmann (NI), írásban.(DE) Az egyes textiltermékek származási igazolásáról szóló jelentés mellett szavaztam. E területen a szabályozás átdolgozásának célja a jogi keret egyszerűsítése és szabványosítása, beleértve az adminisztrációs formaságokat is, és ezzel együtt megfelelő eszközök biztosítása a harmadik országokból származó, jelentősen megnövekedett behozatalok által előidézett piaci zavarok kezelése érdekében. Végezetül az új szabályok lehetővé teszik a nagyobb fogyasztói tájékoztatást, amelyre vonatkozóan az Európai Parlament már több felhívást készített.

 
  
  

Ajánlás: Debora Serracchiani (A7-0186/2011)

 
  
MPphoto
 
 

  Luís Paulo Alves (S&D), írásban.(PT) Horvátországnak a Kábítószer és Kábítószer-függőség Európai Megfigyelőközpontjának (EMCDDA) munkájában történő részvétele mellett szavazok, mivel az EMCDDA nyitott arra, hogy harmadik országok részt vegyenek a tevékenységében, és különösen arra való tekintettel, hogy Horvátország tranzitország, amelyen keresztül az illegális kábítószerek csempészúton a termelő országokból a felvevő országokba jutnak. Ezért rendkívül fontosnak tartom azonnali csatlakozását.

 
  
MPphoto
 
 

  Sophie Auconie (PPE), írásban.(FR) A Horvát Köztársaság azáltal, hogy kérte, hogy részt vehessen a Kábítószer és Kábítószer-függőség Európai Megfigyelőközpontja (EMCDDA) munkájában, bizonyította, hogy osztja az EU és tagállamainak a központ céljaihoz és munkájához fűződő érdekeit, amelynek fő feladata a kábítószerekkel és a kábítószer-függőséggel kapcsolatos adatok összegyűjtése és ennek alapján európai szintű tárgyilagos, megbízható és összehasonlítható információk szerkesztése és közreadása. Ezért támogattam a képviselőtársunk, Debora Serracchiani által az Európai Unió és a Horvát Köztársaság közötti, a Horvát Köztársaságnak az EMCDDA munkájában történő részvételére vonatkozó megállapodás megkötéséről kidolgozott jelentést.

 
  
MPphoto
 
 

  Zigmantas Balčytis (S&D), írásban.(LT) A dokumentum mellett szavaztam. A Kábítószer és Kábítószer-függőség Európai Megfigyelőközpontja alapvető fontosságú szerepet tölt be a kábítószerekkel és a kábítószer-függőséggel kapcsolatos adatok összegyűjtésében, és ennek alapján európai szintű, tárgyilagos, megbízható és összehasonlítható információk szerkesztésében és közreadásában. Az információknak a kábítószer-kereslet és a kereslet csökkentését szolgáló módozatok, valamint általánosabban a kábítószer-piac elemzéséhez kell alapul szolgálniuk. A Horvát Köztársaság 2005-ben kérte, hogy részt vehessen a a Kábítószer és Kábítószer-függőség Európai Megfigyelőközpontja tevékenységében. A Horvát Köztársaság tranzitország, amelyen keresztül az illegális kábítószerek csempészúton a termelő országokból az ezeket a kábítószereket felvevő országokba jutnak. Nagy mennyiségeket érintő kábítószer-lefoglalásokra Horvátországban elsősorban a kokain tengeri szállítása kapcsán került sor. Támogattam a jelentést és a Horvát Köztársaságnak a Kábítószer és Kábítószer-függőség Európai Megfigyelőközpont munkájában történő részvételét, amely európai szempontból lehetővé fogja tenni, hogy tényszerű és tárgyilagos adatokkal rendelkezzünk a horvátországi kábítószer-fogyasztásra és kábítószer-függőségre vonatkozóan, a Horvát Köztársaság pedig ugyanakkor tájékozódhasson a legjobb gyakorlatokról annak érdekében, hogy megértse a kábítószer-probléma természetét és hogy a legmegfelelőbb válaszokat adhassa rá.

 
  
MPphoto
 
 

  Regina Bastos (PPE), írásban.(PT) A társadalmunkat sújtó egyik legnagyobb csapást jelenleg a kábítószerek képezik. Ez a társadalmilag és kulturálisan összetett, dinamikus probléma új anyagok használatával és új fogyasztói csoportok alakulásával folytonosan változik és új formákat ölt. A Kábítószer és Kábítószer-függőség Európai Megfigyelőközpontját (EMCDDA) 1993-ban hozták létre, és fő feladata a kábítószerekkel és a kábítószer-függőséggel kapcsolatos adatok összegyűjtése és ennek alapján európai szintű, tárgyilagos, megbízható és összehasonlítható információk szerkesztése és közreadása. Ezek az információk alapvető fontosságúak, mivel a kábítószer-kereslet és a kereslet csökkentését szolgáló módozatok, valamint általánosabban a kábítószerek piacához kapcsolódó jelenségek elemzéséhez kell alapul szolgálniuk.

Horvátország tranzitország, amelyen keresztül az illegális kábítószerek csempészúton a termelő országokból az ezeket a kábítószereket felvevő országokba jutnak. Európa számára ezért kulcsfontosságú, hogy Horvátország információval szolgáljon a kábítószerekre, a kábítószer-függőségre és annak következményeire vonatkozóan. Ugyancsak lényegbevágó, hogy Horvátország is tájékozódhasson a legjobb gyakorlatokról. Ezért szavazok az ajánlás mellett.

 
  
MPphoto
 
 

  Slavi Binev (NI), írásban.(BG) Támogatom az Európai Unió és a Horvát Köztársaság között, a Horvát Köztársaságnak a Kábítószer és Kábítószer-függőség Európai Megfigyelőközpontja munkájában történő részvételére vonatkozó megállapodás megkötéséről szóló tanácsi határozat tervezetét, mivel a halálesetek száma az elmúlt évhez képest a heroin kivételével valamennyi kábítószer vonatkozásában csökkenőben van, és a kábítószer-használat elleni harc összességében eredményes. A Horvát Köztársaság pedig tájékozódhat a legjobb gyakorlatokról, hogy megértse a kábítószer-probléma természetét és hogy a legmegfelelőbb válaszokat adhassa rá.

 
  
MPphoto
 
 

  Mara Bizzotto (EFD), írásban.(IT) A Debora Serracchiani által az Európai Unió és a Horvát Köztársaság között, a Horvát Köztársaságnak a Kábítószer és Kábítószer-függőség Európai Megfigyelőközpont munkájában történő részvételére vonatkozó megállapodás megkötéséről kidolgozott jelentés mellett szavaztam, mivel úgy vélem, az mindkét fél számára rendkívül előnyös cserét jelent. Egyrészt Horvátország részvétele a megfigyelőközpontban az illegális kábítószer-kereskedelem elleni küzdelem melletti kötelezettségvállalásunkat tényszerű, döntő információkkal segítheti elő, mivel Horvátország az Európai Unióba áramló kábítószerek egyik fő csempészeti útvonala; másrészt Horvátország alkalmazhatná a legjobb gyakorlatokat annak érdekében, hogy megértse a probléma természetét és hogy a legmegfelelőbb válaszokat adhassa rá.

 
  
MPphoto
 
 

  Vilija Blinkevičiūtė (S&D), írásban.(LT) A jelentés mellett szavaztam, mivel egyetértek azzal, hogy Horvátország részvétele a Kábítószer és Kábítószer-függőség Európai Megfigyelőközpontjának (EMCDDA) munkájában alapvető fontosságú az illegális kábítószer-fogyasztás és kereskedelem elleni harcban mind Horvátországon belül mind az EU egész területén. Az Unió külső határain fekvő tengerparti országként Horvátországot a nemzetközi kábítószer-kereskedelem tranzitországként használja, ezért különösen fontos, hogy ennek az országnak nemzeti intézményei az egészséget és a társadalmi stabilitást különösen veszélyeztető e jelenség elleni küzdelemhez az EU-tól minden szükséges segítséget megkapjanak. A megállapodás szerint Horvátország részt fog venni a Központ munkaprogramjában, eleget fog tenni az uniós jogszabályokban előírt kötelezettségeknek és az EMCDDA-val adatokat fog cserélni, az adatvédelemre vonatkozó uniós jogszabályok alapján.

 
  
MPphoto
 
 

  Sebastian Valentin Bodu (PPE), írásban.(RO) A Horvát Köztársaság fontos tranzitország, amelyen keresztül az illegális kábítószerek csempészúton a termelő országokból a kábítószereket felvevő országokba jutnak. Ennek bizonyítékai a jelentős mennyiségeket érintő kábítószer-lefogások, amelyek elsősorban a tengeri szállításhoz kapcsolódnak. A Kábítószer és Kábítószer-függőség Európai Megfigyelőközpontja (EMCDDA) szerint Horvátországban még nem végeztek általános lakossági felmérést az illegális kábítószer-fogyasztásra vonatkozóan. A kábítószerekkel kapcsolatos halálesetek legfrissebb adatai 2008-ra vonatkoznak, amikor összesen 87 halálesetet jegyeztek fel. A lefoglalt kábítószer-mennyiség folyamatos emelkedést mutat. Folytatódott a rendőrtisztek továbbképzése és a szükséges felszereléssel való ellátása. Ugyanakkor jelentősen javítani kell az eredményességet a kábítószerekkel kapcsolatos bűncselekmények felderítése és üldözése terén.

Horvátország továbbra is az EU-ba áramló kábítószerek egyik legfőbb útvonala. Ilyen körülmények között a Horvát Köztársaság részvétele az EMCDDA tevékenységeiben pozitív fejlemény az egész Unió számára. Ezt azt jelenti, hogy Horvátország részvétele az EMCDDA munkaprogramjában szükségessé teszi bekapcsolódását a Kábítószerek és Kábítószer-függőség Európai Információs Hálózatába és az EMCDDA-val történő adatcserébe.

 
  
MPphoto
 
 

  Maria Da Graça Carvalho (PPE), írásban.(PT) Elsősorban szeretnék gratulálni a Kábítószer és Kábítószer-függőség Európai Megfigyelőközpontjának (EMCDDA) azért a jelentős munkáért, amelyet a kábítószerek mennyiségének és a hozzájuk kapcsolódó jelenségek csökkentéséért végez Európában. Egyetértek Horvátország részvételével az EMCDDA tevékenységeiben, mivel ez az ország stratégiai elhelyezkedéséből adódóan az illegális kábítószerek egyik csempészútjává vált, és hiszek abban, hogy az európai program elfogadása az egészségügyi ellátás és a társadalmi béke javulásához vezet mind európai mind nemzetközi szinten.

 
  
MPphoto
 
 

  Carlos Coelho (PPE), írásban.(PT) A Kábítószer és Kábítószer-függőség Európai Megfigyelőközpontja (EMCDDA) alapvető fontosságú szerepet tölt be a kábítószerekkel és a kábítószer-függőséggel kapcsolatos adatok összegyűjtése és ennek alapján egy európai szintű, tárgyilagos, megbízható és összehasonlítható adattár kialakítása terén, amely a kábítószer-kereslet és annak csökkentésének módjai, valamint általában a kábítószer-piaccal kapcsolatos jelenségek elemzéseinek alapjául szolgál. Bármely harmadik ország, amelynek az Unióval és a tagállamokkal közös érdekei fűződnek az EMCDDA céljaihoz és munkájához, részt vehet ebben a munkában. Horvátország 2005-ben kérelmet nyújtott be, és 2009-ben a tárgyalások sikeresen lezárultak. E megállapodás elfogadása igen jelentős fejlemény, mivel Horvátország egyike a legfontosabb tranzitutaknak, amelyeken az illegális kábítószereket az EU-ba csempészik, ezért alapvető fontosságú, hogy ez az ország a lehető leggyorsabban csatlakozzék az EMCDDA munkájához, figyelemmel arra is, hogy Horvátország uniós tagállammá válása 2012 végére vagy 2013 elejére várható. Horvátország bekapcsolódik a Kábítószerek és Kábítószer-függőség Európai információs Hálózatába (REITOX), az EMCDDA-val való adatcserét pedig az adatvédelemre vonatkozó uniós, valamint nemzeti jogszabályai alapján fogja végezni.

 
  
MPphoto
 
 

  Mário David (PPE), írásban.(PT) A kábítószer-függőség, különösen annak kábítószer-piaci megnyilvánulása globális veszély és rettenetes akadály, amely ellen annak állandó helyváltoztatása és átalakulása miatt nehéz küzdeni. A Kábítószer és Kábítószer-függőség Európai Megfigyelőközpontja (EMCDDA) nagyon fontos feladatot valósít meg e területen, mivel lehetővé teszi, hogy a különböző tagállamok egy nemzetközi tudás- és információs alapot hozzanak létre. Az információ kulcsfontosságú a kábítószer-piacok és kábítószer-függőség csökkentésére és az ellenük folytatott küzdelemre irányuló stratégiák elemzése és kidolgozása szempontjából. Horvátország 2005 óta kérte, hogy együtt dolgozhasson az EU-val ebben a kulcsfontosságú kérdésben, és most a lisszaboni központú EMCDDA munkájába történő bekapcsolódása révén elérkezett ennek az ideje. A jelentésben Horvátországnak az EMCDDA-val és az EU-val szembeni kötelezettségeinek való megfelelés tekintetében megfogalmazott javaslat nagyon pozitív. Azért szavazok a jelentés mellett, mivel véleményem szerint ez a kapocs Horvátország és az EU között nemcsak a kábítószerek és a kábítószer-függőség jelensége elleni hatékonyabb küzdelemhez fog hozzájárulni, hanem az EU és Horvátország közötti nagyobb szolidaritás létrejöttéhez is, lévén ez utóbbi tagjelölt ország, amely – legalábbis reményeim szerint – hamarosan teljes jogú tagállammá válik.

 
  
MPphoto
 
 

  Anne Delvaux (PPE), írásban.(FR) A Kábítószer és Kábítószer-függőség Európai Megfigyelőközpontjának (EMCDDA) fő feladata a kábítószerekkel és a kábítószer-függőséggel kapcsolatos adatok összegyűjtése és ennek alapján európai szintű, tárgyilagos, megbízható és összehasonlítható információk szerkesztése és közreadása. Az EMCDDA gyakorlatilag nyitott az EU-val közös célokkal rendelkező bármely harmadik ország részvételének fogadására. Horvátország 2005 óta kéri, hogy részt vehessen. Most a Kábítószerek és Kábítószer-függőség Európai Információs Hálózatába is bekapcsolódik.

Meglátásom szerint ez a jelentés azt is jelzi, hogy jobb információcserére van szükség a tagállamok és az európai ügynökségek között és mindenekfelett arra, hogy Horvátország potenciális belépését nyugodtabban készítsék elő, mint a 2004-es és a 2007-es „nagy” bővülést, amikor a kelet- és közép-európai országok csatlakoztak az EU-hoz.

 
  
MPphoto
 
 

  Edite Estrela (S&D), írásban.(PT) Horvátországnak a Kábítószer és Kábítószer-függőség Európai Megfigyelőközpontjának (EMCDDA) munkájában való részvételéről szóló jelentés mellett szavaztam, amit pozitív lépésnek tartok, mivel Horvátország előreláthatólag rövidesen az EU tagja lesz, de főként mivel az illegális kábítószerek fogyasztása és kereskedelme globális jelenségek, amelyek komoly társadalmi-gazdasági és egészségügyi következményekkel járnak.

 
  
MPphoto
 
 

  Diogo Feio (PPE), írásban.(PT) A Kábítószer és Kábítószer-függőség Európai Megfigyelőközpontjának (EMCDDA) célja a kábítószerekkel és a kábítószer-függőséggel kapcsolatos adatok összegyűjtése a kábítószer-fogyasztás tekintetében a lakosság körében végbemenő változások elemzése, továbbá a fogyasztás csökkentését célzó politikák és intézkedések előmozdításának tanulmányozása céljából. Tekintettel arra, hogy az EMCDDA nyitott harmadik országok részvétele előtt, és hogy Horvátország 2005 óta kérelmezi részvételét, és figyelembe véve, hogy ez az ország tranzitország, amelyen keresztül az illegális kábítószerek csempészúton a termelő országokból az ezeket a kábítószereket felvevő országokba jutnak, és hogy az országban jelentős mennyiségeket érintő kábítószer-, különösen kokain-lefogások történnek, úgy vélem, hogy Horvátország részvétele az EMCDDA munkájában fontos lépés. Ezért az EU és a Horvát Köztársaság között e célból létrejött megállapodásnak az EU részéről történő megkötéséről szóló határozat mellett szavazok

 
  
MPphoto
 
 

  José Manuel Fernandes (PPE), írásban.(PT) A Debora Serracchiani által készített és az EU és a Horvát Köztársaság között létrejött megállapodás megkötéséről szóló tanácsi határozatra irányuló javaslaton alapuló ajánlás a Horvátország által a Kábítószer és Kábítószer-függőség Európai Megfigyelőközpontjával (EMCDDA) történő kapcsolat kialakítására irányuló érdeklődéssel kapcsolatos. Mivel Horvátország a kábítószerek EU-ba történő csempészetének egyik fő útvonala, ahol jelentős mennyiségben foglaltak le illegális hallucinogén termékeket – köztük kannabiszt, heroint, kokaint, ecstasyt és amfetaminokat; a horvát kormány elfogadta az ifjúkori kábítószer-fogyasztás megelőzését szolgáló nemzeti programot; az ország kérte az EU-ba történő felvételét; és felvétele 2013-ra várható, támogatom az EU és a Horvát Köztársaság közötti megállapodás megkötését arról, hogy az utóbbi kapcsolatot létesíthet a lisszaboni központú EMCDDA-val.

 
  
MPphoto
 
 

  João Ferreira (GUE/NGL), írásban.(PT) Az illegális kábítószerek termelésének, kereskedelmének és fogyasztásának globális helyzetében bekövetkezett változások aggodalomra adnak okot. A 2009-es jelentésben a Kábítószer és Kábítószer-függőség Európai Megfigyelőközpontja (EMCDDA) megerősítette, hogy az olyan kábítószerekkel kapcsolatosan mint a kokain, a heroin és az új szintetikus kábítószerek a helyzet romlott, és e a tekintetben folyamatosan magas fogyasztási szinteket és folyamatosan emelkedő tendenciát regisztráltak. Számtalan tényező befolyásolja ezt a növekedést, amely számos országban nem választható el a kapitalizmus mélyülő válságától és annak társadalmi hatásaitól. A jelentés az Európai Unió és a Horvát Köztársaság között ez utóbbinak a Kábítószer és Kábítószer-függőség Európai Megfigyelőközpontjának (EMCDDA) munkájában történő részvételéről szóló megállapodás támogatását javasolja.

Függetlenül ennek az országnak az EU-ba történő felvételének folyamatától, annak alakulásától és végeredményétől, javasolt az EMCDDA-ben való részvétele, mivel erőfeszítéseket tesz a kábítószerekhez kapcsolódó bűnözés felkutatására és megbüntetésére. Javasolandó azonban az erőfeszítések jelentős javítása, mivel Horvátország továbbra is az EU-ba irányuló kábítószer-csempészet egyik fő útvonala. Fontos, hogy Horvátországnak az EMCDDA-be történő általunk is támogatott belépése hozzájáruljon a kábítószer-kereskedelem elleni küzdelem felgyorsításához.

 
  
MPphoto
 
 

  Ilda Figueiredo (GUE/NGL), írásban.(PT) A jelentés elfogadása által a Parlament támogatást biztosít az Európai Unió és a Horvát Köztársaság között létrejött, a Horvát Köztársaságnak a Kábítószer és Kábítószer-függőség Európai Megfigyelőközpontjának (EMCDDA) munkájában történő részvételére vonatkozó megállapodás számára.

Horvátországnak az EMCDDA munkájában való részvétele az előadó említése szerint is annak ellenére elfogadható, hogy Horvátország uniós tagállammá válása 2012 második felére vagy 2013 elejére várható, mivel erőfeszítéseket tesz a kábítószerekhez kapcsolódó bűnözés felkutatására és megbüntetésére. Ennek ellenére ezeket az erőfeszítéseket jelentős mértékben javítani kell, mivel Horvátország továbbra is az EU-ba irányuló kábítószer-csempészet egyik fő útvonala.

Tudatában vagyunk annak, hogy az illegális kábítószerek termelésének, kereskedelmének és fogyasztásának globális helyzetében bekövetkezett változások aggodalomra adnak okot. A 2009-es jelentésben az EMCDDA rámutatott, hogy az olyan kábítószerekkel kapcsolatosan mint a kokain, a heroin és az új szintetikus kábítószerek, a helyzet romlott, és e tekintetben folyamatosan magas fogyasztási szinteket és folyamatosan emelkedő tendenciát regisztráltak.

Reméljük, hogy e döntés hozzájárul a kábítószer-kereskedelem elleni küzdelem felgyorsításához.

 
  
MPphoto
 
 

  Monika Flašíková Beňová (S&D), írásban.(SK) Horvátország közrefogja azt a tranzitutat, amelyen az illegális kábítószerek csempészúton a termelő országokból az ezeket a kábítószereket felvevő országokba jutnak. A jelentős és nagy mennyiségeket érintő kokain lefoglalásokra Horvátországban elsősorban a tengeri szállítás területén kerül sor. Az illegális kábítószer-fogyasztás és a kábítószer csempészet az egészséget és a társadalmi stabilitást fenyegető világjelenség. Ezért üdvözlöm Horvátországnak a Kábítószer és Kábítószer-függőség Európai Megfigyelőközpont munkájában, főként a területtel kapcsolatos oktatás és a kábítószerek és más narkotikumok használatának megelőzése céljából történő részvételét.

 
  
MPphoto
 
 

  Lorenzo Fontana (EFD), írásban.(IT) Mivel az Európai Uniónak a volt Jugoszlávia országaival való jövőbeli kapcsolatait tekintve Horvátország fontos partner lesz, és mivel Horvátország a kábítószer-csempészet kulcsfontosságú tranzitterülete, üdvözöljük e tagjelölt ország részvételét Kábítószer és Kábítószer-függőség Európai Megfigyelőközpontjának munkájában. Számunkra lényeges, hogy a területen találkozhassunk és együttműködhessünk Horvátország szakértőivel e szomorú probléma elleni küzdelem céljából, ezért támogatom a javaslatot.

 
  
MPphoto
 
 

  Nathalie Griesbeck (ALDE), írásban.(FR) A dokumentum árnyékelőadójaként egyértelműen az állásfoglalás és a megállapodás mellett szavaztam, amely lehetővé teszi Horvátország számára, hogy részt vegyen a Kábítószer és Kábítószer-függőség Európai Megfigyelőközpontja, valamint a Kábítószerek és Kábítószer-függőség Európai Információs Hálózatának (REITOX) munkájában. Ezért teljes mértékben támogatom Horvátország bekapcsolódását annak érdekében, hogy aktív részt vállaljon az e probléma elleni küzdelemben, amelynek mértéke és pusztító következményei növekednek Európában. A központ által készített statisztika szerint 75 millió európai már kipróbálta a kannabiszt és 14 millió európai legalább egyszer kipróbálta a kokaint. Hangsúlyozni kell azt is, hogy Horvátország továbbra is a kábítószerek EU-ba történő csempészetének egyik fő útvonala. A megállapodás ezért nem csupán lehetőséget ad tényszerű és tárgyilagos információk szerzésére Horvátországtól a kábítószerekre és a kábítószer-fogyasztása, valamint ezek következményeire vonatkozóan, hanem az információk és a jó gyakorlatok kölcsönös cseréje révén Horvátország képes lesz megérteni e jelenség természetét és a legjobb válaszokat adni rá.

 
  
MPphoto
 
 

  Juozas Imbrasas (EFD), írásban.(LT) Támogattam a jelentést, mivel tudomásunk szerint a Kábítószer és Kábítószer-függőség Európai Megfigyelőközpontjának fő feladata a kábítószerekkel és a kábítószer-függőséggel kapcsolatos adatok összegyűjtése és ennek alapján európai szintű, tárgyilagos, megbízható és összehasonlítható információk szerkesztése és közreadása. Az információknak a kábítószer-kereslet és a kereslet csökkentését szolgáló módozatok, valamint általánosabban a kábítószerek piacához kapcsolódó jelenségek elemzéséhez kell alapul szolgálniuk. A rendelkezések kikötik, hogy a Kábítószer és Kábítószer-függőség Európai Megfigyelőközpontjának (EMCDDA) nyitottnak kell lennie arra, hogy olyan harmadik országok, amelyeknek az Unióval és a tagállamokkal közös érdekeik fűződnek a Megfigyelőközpont céljaihoz és munkájához, részt vegyenek a tevékenységében. A Horvát Köztársaság 2005-ben kérte, hogy részt vehessen az EMCDDA tevékenységében. A Horvát Köztársaság részt fog venni a Központ munkájában, eleget fog tenni a rendeletben előírt kötelezettségeknek, bekapcsolódik a Kábítószerek és Kábítószer-függőség Európai Információs Hálózatába (REITOX), az EMCDDA-vel való adatcserét pedig az adatvédelemre vonatkozó uniós, valamint nemzeti jogszabályai alapján fogja végezni. A Horvát Köztársaság ezenkívül pénzügyileg hozzá fog járulni részvételi költségeinek uniós fedezetéhez, a Központ igazgatótanácsának munkájában pedig mindaddig szavazati jog nélkül fog részt venni, míg az Európai Unió tagállamává nem válik. A maga részéről az EMCDDA a Horvát Köztársaságot úgy fogja kezelni, mint bármely államot, egyenlő elbánást biztosítva számára a Kábítószerek és Kábítószer-függőség Európai Információs Hálózatához (REITOX) való kapcsolódás és az alkalmazottakra vonatkozó rendelkezések tekintetében.

 
  
MPphoto
 
 

  Jarosław Kalinowski (PPE), írásban.(PL) A kábítószer-függőség mind a fejlett, mind pedig a fejlődő országok számára komoly gondot jelent. Más országokhoz hasonlóan Horvátországnak is harcolnia kell a kábítószer-függőség ellen, és nagyon szigorú jogszabályokkal rendelkezik e terület vonatkozásában. Megelőzésre irányuló munkát főként iskolákban végeznek, mivel a kábítószer-függőség ezt a korcsoportot veszélyezteti leginkább. Horvátországnak, uniós tagságra jelölt országként kötelessége jogrendszerét hozzáigazítani az uniós tagállamokban hatályos jogi rendszerekhez. Véleményem szerint Horvátország részvétele a Kábítószer és Kábítószer-függőség Európai Megfigyelőközpont munkájában rendkívül fontos, különösen mivel Horvátország tranzitország. Az illegális kábítószerek Horvátországon keresztül csempészúton a termelő országokból az ezeket a kábítószereket felvevő országokba jutnak. A Kábítószer és Kábítószer-függőség Európai Megfigyelőközpontjában való részvétel segíti az Európai Unió rendkívül fontos kábítószer-ellenes politikájának Horvátországban történő bevezetését.

 
  
MPphoto
 
 

  Giovanni La Via (PPE), írásban.(IT) Mai szavazatommal a Horvát Köztársaságnak a Kábítószer és Kábítószer-függőség Európai Megfigyelőközpontja munkájában való részvételére irányuló ajánlást támogattam. A Horvát Köztársaság ténylegesen részt fog venni a Központ kábítószerekre és kábítószer-függőségre vonatkozó európai munkaprogramjában. A Központ fő feladata a kábítószerekkel és a kábítószer-függőséggel kapcsolatos adatok összegyűjtése és ennek alapján európai szintű, tárgyilagos, megbízható és összehasonlítható információk szerkesztése és közreadása. Egyértelmű, hogy a téma nagyon jelentős mind az egészség védelmére gyakorolt erőteljes hatása miatt, mind pedig a kábítószer-piaccal kapcsolatos bűnözői tevékenységek elleni küzdelem szempontjából. Horvátország a kábítószereket a termelő országokból az ezeket felvevő országokba juttató szervezett bűnözés által használt egyik tengeri tranzitút mentén fekszik. Ez a tény számunkra még aggasztóbb, amikor tudatára ébredünk, hogy Horvátország a következő tagjelölt ország, amelyik az Európai Unió tagja lesz. Ezért remélem, hogy Horvátország részvétele a munkaprogramban rendkívül hasznosnak bizonyul majd.

 
  
MPphoto
 
 

  Petru Constantin Luhan (PPE), írásban.(RO) Az Európai Unió és a Horvát Köztársaság között létrejött, a Horvát Köztársaságnak a Kábítószer és Kábítószer-függőség Európai Megfigyelőközpontja (EMCDDA) munkájában történő részvételére vonatkozó megállapodás megkötéséről szóló tanácsi határozat tervezete jelentős, mivel Horvátország az Európába irányuló kábítószer-szállítmányok egyik belépő pontja.

A nem csak Horvátországot, hanem az egész Európai Uniót fenyegetően érintő kábítószer-kereskedelem hatásos kezelése szempontjából fontos, hogy Horvátország becsatlakozzon a Kábítószerek és Kábítószer-függőség Európai Információs Hálózatába (REITOX), valamint hogy aktívan és közvetlenül vegyen részt az EMCDDA-val folyó adatcserében. Az adatok cseréje segíti a kábítószer-kereslet és a másodlagos kábítószer-kereskedelem elemzéséhez szükséges adatbázis létrehozását, ami életfontosságú a megfelelő, tárgyilagos és európai szinten összehasonlítható információ közreadása szempontjából.

 
  
MPphoto
 
 

  David Martin (S&D), írásban. – Üdvözlöm a megállapodást és a Horvát Köztársaság részvételét a Kábítószer és Kábítószer-függőség Európai Megfigyelőközpontjának tevékenységeiben. Az illegális kábítószer-fogyasztás és -kereskedelem az egészséget és a társadalmi stabilitást fenyegető világjelenség. A statisztikák szerint három európai fiatalból egy kipróbált már valamilyen illegális kábítószert, és kábítószer-túladagolás miatt minden órában meghal legalább egy európai polgár. Európai szempontból az is fontos, hogy tényszerű és tárgyilagos adatokkal rendelkezzünk a horvátországi kábítószer fogyasztásra és annak következményeire vonatkozóan, a Horvát Köztársaság pedig ugyanakkor tájékozódhasson a legjobb gyakorlatokról annak érdekében, hogy megértse a kábítószer-probléma természetét és hogy a legmegfelelőbb válaszokat adhassa rá.

 
  
MPphoto
 
 

  Jiří Maštálka (GUE/NGL), írásban.(CS) Az általunk most tárgyalt kábítószerek problémája nagymértékben történelmi probléma. Az illegális kábítószer-kereskedelem képes bármelyik ország határait átlépni, és mindig át is lépte azokat. Véleményem szerint az illegális kábítószer-kereskedelem elleni küzdelemben a nem csupán európai szinten, hanem különösen a globális szinten létrehozott minőségi nemzetközi együttműködés lehetne az egyik módja az ilyen jellegű kereskedelem elleni küzdelem hatékonysága javításának.

Orvosként azt is el szeretném mondani, hogy a kábítószer-függőség rendkívül súlyos és megfordíthatatlan következményekkel járhat az emberi egészségre. Ezért támogatom a hatásos nemzetközi együttműködést a kábítószerekkel vagy prekurzoraikkal folytatott illegális kereskedelem elleni küzdelemben és ugyanakkor szeretném megemlíteni a megelőzés szükségességét.

 
  
MPphoto
 
 

  Clemente Mastella (PPE), írásban.(IT) Az illegális kábítószer-használat és -kereskedelem az egészséget és a társadalmi stabilitást veszélyeztető világproblémák. A Horvát Köztársaság tranzitország, amelyen keresztül az illegális kábítószerek csempészúton a termelő országokból az ezeket a kábítószereket felvevő országokba jutnak. Sőt, az elmúlt tíz évben fokozatosan nőtt a kábítószerrel kapcsolatos halálesetek száma. A rendőrségi szakemberek folyamatos továbbképzése és a szükséges felszereléssel való ellátása ellenére jelentősen javítani szükséges az eredményességet a kábítószerekkel kapcsolatos bűncselekmények felderítése és üldözése terén. Horvátország továbbra is az EU-ba áramló kábítószerek egyik legfőbb útvonala. Kétségkívül támogatjuk, hogy a kormány – a meglévő programok frissítése céljából – elfogadta az ifjúkori kábítószer-fogyasztás megelőzését szolgáló programot. Mindezért jóváhagyjuk a Horvát Köztársaság részvételét a Kábítószer és Kábítószer-függőség Európai Megfigyelőközpontjának (EMCDDA) munkájában. Mivel tagjelölt országról van szó, amely hamarosan csatlakozik az Európai Unióhoz, különösen fontos, hogy a kábítószer-kereskedelmet, a kábítószer-függőséget, valamint ezek gazdasági és társadalmi következményeit illetően kimerítő és tárgyilagos információval lássa el a tagállamokat.

 
  
MPphoto
 
 

  Nuno Melo (PPE), írásban.(PT) A kábítószerek jelentette veszély folyamatos aggodalom forrása az EU egész területén. Minél több ország próbálkozik az ellene vívott harccal, annál nagyobb a siker esélye. Ezért üdvözlendő Horvátország részvétele a Kábítószer és Kábítószer-függőség Európai Megfigyelőközpontjának munkájában. Horvátországnak azonban meg kell erősítenie a területén folyó kábítószer-kereskedelem elleni küzdelmet, mivel az ország továbbra is az EU-ba áramló kábítószerek egyik fő útvonala.

 
  
MPphoto
 
 

  Louis Michel (ALDE), írásban.(FR) A Kábítószer és Kábítószer-függőség Európai Megfigyelőközpontjának (EMCDDA) fő feladata a kábítószerekkel és a kábítószer-függőséggel kapcsolatos adatok összegyűjtése és ennek alapján európai szintű, tárgyilagos, megbízható és összehasonlítható információk szerkesztése és közreadása.

A Horvát Köztársaság ennek megfelelően részt fog venni a központ munkaprogramjában, bekapcsolódik a Kábítószerek és Kábítószer-függőség Európai Információs Hálózatába (REITOX) és adatokat cserél az EMCDDA-val. A Horvát Köztársaság tranzitország, amelyen keresztül a kábítószerek beérkeznek és továbbra is a termelő országokból az EU-ba beérkező kábítószerek egyik legfőbb útvonala.

Ezzel együtt, 2010-ben Horvátország elfogadta a kábítószer-fogyasztás elleni küzdelem cselekvési tervére vonatkozó végrehajtási programot, valamint az ifjúkori kábítószer-fogyasztás megelőzését szolgáló nemzeti programot. Folytatódott továbbá a rendőrségi szakemberek továbbképzése és a szükséges felszereléssel való ellátása.

Az EMCDDA-ben való részvétele és az információcsere révén Horvátország képes lesz a probléma megértésére és a jobb válaszok megadására. Részvétele bátorító jel az Unióba történő közeli belépése tekintetében.

 
  
MPphoto
 
 

  Alexander Mirsky (S&D), írásban. – Mint ismeretes a Központ lényegében közösségi és tagállami szintű politikusokkal dolgozik, ami segítségére van a kábítószer-ellenes stratégiák kidolgozásában és a nagyközönség számára történő információszolgáltatásban. Jelenleg az EU 2009–2012 közötti időszakra szóló cselekvési tervének végrehajtása áll a figyelem középpontjában, amelynek célja az európai együttműködés megerősítése a kábítószer-függőség elfogadhatatlan következményei elleni küzdelemben. Szeretném látni azt, hogy a Központ nemcsak a kábítószer-függőség következményei, hanem annak okai ellen is harcol, és így a problémát még korai stádiumban megoldja. Mellette szavaztam.

 
  
MPphoto
 
 

  Rolandas Paksas (EFD), írásban.(LT) Úgy vélem, hogy a kábítószer-piaccal kapcsolatos jelenségek megelőzésére irányuló szigorú megelőző intézkedéseket alkalmazva nemcsak az Európai Unióban, hanem annak határain túl is lépéseket kell tennünk a kábítószer-fogyasztás és -kereslet csökkentése érdekében. Következésképpen nagyon fontos, hogy a kábítószerekre és a kábítószer-függőségre vonatkozóan pontos adatokat és információkat kapjunk, mivel mindannyiunk egészségét, biztonságát és társadalmi jólétét veszélyeztető globális jelenségről van szó. Támogatom Horvátország részvételét a Kábítószer és Kábítószer-függőség Európai Megfigyelőközpontjának tevékenységeiben. Horvátország célul tűzte ki, hogy az Európai Unió teljes jogú tagjává váljék. Figyelembe kell venni, hogy Horvátország tranzitország, amelyen keresztül nagy mennyiségű kábítószert csempésznek más országokba. Örülök, hogy Horvátország jelentős erőfeszítéseket tesz az illegális kábítószer-csempészet, fogyasztás és kereskedelem ellen. Horvátország azonban továbbra is az EU-ba áramló kábítószerek egyik legfőbb útvonala. Ezért kulcsfontosságú, hogy gyorsan tényszerű és tárgyilagos adatokkal rendelkezzünk a horvátországi kábítószerekre, kábítószer-fogyasztásra és azok következményeire vonatkozóan. Ez ugyanakkor ideális keretet teremt Horvátország számára, hogy tájékozódjon más tagországoknak a kábítószerekkel és a kábítószer-függőséggel kapcsolatos problémákra adott válaszainak legjobb gyakorlataira vonatkozóan.

 
  
MPphoto
 
 

  Maria do Céu Patrão Neves (PPE), írásban.(PT) Üdvözlöm Horvátországnak a Kábítószer és Kábítószer-függőség Európai Megfigyelőközpontjának (EMCDDA) munkájában történő részvételét. Az EMCDDA fő feladata a kábítószerekkel és a kábítószer-függőséggel kapcsolatos adatok összegyűjtése és ennek alapján európai szintű, tárgyilagos, megbízható és összehasonlítható információk szerkesztése és közreadása. Az információknak a kábítószer-kereslet és a kereslet csökkentését szolgáló módozatok, valamint általánosabban a kábítószerek piacához kapcsolódó jelenségek elemzéséhez kell alapul szolgálniuk. Horvátország, mint bizonyos más európai országok is, tranzitország, amelyen keresztül az illegális kábítószerek csempészúton a termelő országokból az ezeket a kábítószereket felvevő országokba jutnak. A jelentős és nagy mennyiséget érintő kokainlefogásokra Horvátországban elsősorban a tengeri szállítás területén kerül sor. A jelentés elfogadásával Horvátország megkezdheti az EMCDDA munkaprogramjában való részvételét és az EMCDDA-vel való adatcserét pedig az adatvédelemre vonatkozó uniós, valamint nemzeti jogszabályai alapján fogja végezni. A megállapodás rögzíti, hogy Horvátország pénzügyileg hozzá fog járulni részvétele költségeinek uniós fedezetéhez.

 
  
MPphoto
 
 

  Aldo Patriciello (PPE), írásban.(IT) A Kábítószer és Kábítószer-függőség Európai Megfigyelőközpontját (EMCDDA) 1993-ban hozták létre, fő feladata a kábítószerekkel és a kábítószer-függőséggel kapcsolatos adatok összegyűjtése és ennek alapján európai szintű, tárgyilagos, megbízható és összehasonlítható információk szerkesztése és közreadása. A Központ által szolgáltatott információknak az EU-ba érkező kábítószerek iránti kereslet és a kábítószer-piachoz kapcsolódó összes jelenség elemzéséhez kell alapul szolgálniuk annak érdekében, hogy ki lehessen dolgozni az e problémák elleni küzdelem legjobb módozatait. A Központ nyitott arra, hogy olyan harmadik országok, amelyeknek az Unióval és a tagállamokkal közös érdekeik fűződnek a Megfigyelőközpont céljaihoz és munkájához részt vegyenek a tevékenységében. Horvátország 2005-ben kérte, hogy részt vehessen a Központ tevékenységében, és 2006-ban a Tanács felhatalmazta a Bizottságot, hogy kezdjen tárgyalásokat a Horvát Köztársasággal. A tárgyalások 2009 júliusában a megállapodás aláírásával pozitívan lezárultak.

A Lisszaboni Szerződésre figyelemmel 2009 decemberében sor került a megállapodás felülvizsgálatára. Hangsúlyozandó, hogy Horvátország már most is részt vesz a Kábítószer-függőség Európai Információs Hálózatának (REITOX) tevékenységében. A fenti okokból, és a nem uniós országokkal való együttműködés további javítása érdekében, mellette szavaztam.

 
  
MPphoto
 
 

  Fiorello Provera (EFD), írásban.(IT) Horvátország 2005-ben kérte, hogy részt vehessen a Kábítószer és Kábítószer-függőség Európai Megfigyelőközpontjának tevékenységében. Mivel ez az ország az Európai Unióba áramló kábítószerek egyik legfőbb csempészeti útvonala, fontosnak tartom, hogy tényszerű és tárgyilagos információkat kapjunk Horvátországból e problémákra vonatkozóan. Ezért az előadó álláspontját teljes mértékben elfogadhatónak tartom és a jelentést támogatom.

 
  
MPphoto
 
 

  Paulo Rangel (PPE), írásban.(PT) A Horvát Köztársaság kérte, hogy részt vehessen az 1993-ban lisszaboni központtal létrehozott Kábítószer és Kábítószer-függőség Európai Megfigyelőközpontjának (EMCDDA) tevékenységeiben. Az ország különlegesen érdekelt a kábítószer-kereskedelem elleni küzdelemben, mivel lévén e termékeknek az Unióba történő csempészésének egyik útvonala, belpolitikai problémákkal is szembe kell néznie. A kábítószer-függőség és -kereskedelem elleni küzdelme terén Horvátország intézkedéseket léptetett életbe a kérdés nemzeti szinten történő kezelésére mind a kábítószer-fogyasztás megelőzése, mind a kábítószerekhez kapcsolódó bűnözés elleni nyomozási tevékenység támogatása terén. Ezért Horvátországnak az EMCDDA-hez történő csatlakozása közös érdek. Horvátország azonban még nem tagállam, ezért meg kell határozni helyzetét az EMCDDA keretében: részvételi jogait és a rá háruló felelősségeket.

 
  
MPphoto
 
 

  Raül Romeva i Rueda (Verts/ALE), írásban. – 2006-ban támogattuk az EMCDDA mandátumát. Sajátos helyzetét tekintve, Horvátország tranzitország, amelyen keresztül az illegális kábítószerek csempészúton a termelő országokból az ezeket a kábítószereket felvevő országokba jutnak. Jelentős és nagy mennyiségeket érintő kokain-lefoglalásokra Horvátországban elsősorban a tengeri szállítás területén kerül sor. A halálesetek többsége (77,1%) ópiumszármazékokkal volt kapcsolatos. 2008-ban a kábítószerekkel kapcsolatos és nyilvántartása vett bűncselekmények száma 2009-ben összesen 7 168 volt. 2009-ben összesen 7 934 személyt kezeltek az ország kábítószer-elvonó intézményeiben. A lefogások száma az előző évhez képest a heroin kivételével valamennyi kábítószer esetében csökkenést mutat, és általában véve is előrehaladás történt a kábítószer-fogyasztás elleni küzdelemben. Horvátország kábítószer-ellenes jogszabályai általában az uniós tagállamok megfelelő jogszabályaihoz hasonlók.

Azonban az előadó rávilágít, hogy 2010-től minden gyógyászati intézmény köteles adatokat szolgáltatni a kábítószerekkel foglalkozó hivatal számára a kezelt betegekről. Jó lenne több információt kapni e kötelezettség hatókörét illetően. Ez a kérdés azonban a nemzeti jogalkotás kérdése és nem a megállapodásé.

 
  
MPphoto
 
 

  Licia Ronzulli (PPE), írásban.(IT) Az ajánlás mellett szavaztam, mivel úgy vélem, hogy az európai polgárok egészsége és társadalmi stabilitása olyan prioritás, amelyet az illegális kábítószer-fogyasztás és -kereskedelem elleni küzdelem során figyelembe kell venni. Horvátország az EU-ba áramló kábítószer-csempészet egyik fő útvonala. Horvátország részvétele a Kábítószer és Kábítószer-függőség Európai Megfigyelőközpontjának munkaprogramjában tényszerű és tárgyilagos információt biztosít az Európai Unió számára a horvátországi kábítószer-kereskedelemre és -fogyasztásra vonatkozóan, és lehetővé teszi Horvátország számára, hogy megérthesse a kábítószer-problémák jelentőségét és azok kezelésére a legjobb gyakorlatokat alkalmazhassa. Ezen túlmenően, részvételének megfelelő jogi alapját a Központ létrehozásáról szóló 1920/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 21. cikke fekteti le azáltal, hogy megnyitja a Központ kapuit a céljaiban és érdekeiben osztozó harmadik országok előtt.

 
  
MPphoto
 
 

  Catherine Stihler (S&D), írásban. – Üdvözlöm a jelentést, amely Horvátországot bevonja az Európai Unióban a kábítószerek ellen folytatott küzdelembe.

 
  
MPphoto
 
 

  Michèle Striffler (PPE), írásban.(FR) A Kábítószer és Kábítószer-függőség Európai Megfigyelőközpontjának célja a kábítószer-problémával kapcsolatos adatok (kereskedelem, piac, használat) összegyűjtése és azoknak a tagállamokban történő terjesztése elemzésük és a problémára adandó jobb válasz megtalálása érdekében. Ezért teljes mértékben támogatom Horvátország részvételét a Központ munkájában annak érdekében, hogy aktív szerepet játszhasson az e probléma ellen folyó küzdelemben, amelynek mértéke és pusztító hatásai vészesen növekednek Európában.

 
  
MPphoto
 
 

  Angelika Werthmann (NI), írásban.(DE) Az Európai Unió és a Horvát Köztársaság közötti megállapodás – a kábítószerekkel és a kábítószer-függőséggel kapcsolatos adatok és tapasztalat megosztása révén, és annak fényében, hogy kábítószer-túladagolás miatt minden órában meghal egy uniós polgár – a kábítószer-kereskedelem és -fogyasztás csökkentésének és megelőzésének hatékony eszközét képviseli az EU és Horvátország számára. Figyelembe kell venni azt is, hogy Horvátország 2012-ben vagy 2013-ban belép az Unióba, és hogy ezáltal az ország, földrajzi fekvése miatt, jó átrakodási ponttá válik a kábítószer-kereskedők számára.

 
  
  

Jelentés: Sophie Auconie (A7-0077/2011)

 
  
MPphoto
 
 

  Elena Băsescu (PPE), írásban.(RO) Auconie képviselő asszony jelentése mellett szavaztam. Üdvözlöm az alkalmazás hatályának az eurókészpénz határon átnyúló közúti szállítására való kiterjesztésére irányuló javaslatot. A közös valutát bevezetni készülő tagállamok területét fel kell venni a készpénzszállítási rendszerbe. Lehetővé kell tenni, hogy a cégek az euróövezeten belül a legjobb árat ajánló pénzszállító céggel szerződjenek, abban az esetben is, ha az adott cég másik tagállamban található. Ez megkönnyíti majd a hozzáférést a készpénz összegyűjtésének és szállításának, valamint a készpénzzel kapcsolatos szolgáltatásoknak a leghatékonyabb csatornáihoz. Az euró bevezetése előtti időszakban egyre több, euróval foglalkozó pénzszállító vállalkozásra lesz szükség. Ráadásul jó néhány, az euróövezetben fekvő ország írt alá vagy kíván aláírni a bankjegyek és pénzérmék külföldön történő gyártására vonatkozó megállapodást.

 
  
MPphoto
 
 

  Slavi Binev (NI), írásban.(BG) Támogatom az eurókészpénz euróövezethez tartozó tagállamok közötti, határon átnyúló, üzletszerű közúti szállításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendelet hatályának kiterjesztéséről szóló tanácsi rendelettervezetről szóló jelentést. Ennek az oka az, hogy jó ötlet az eurókészpénz euróövezethez tartozó tagállamok közötti, határon átnyúló közúti szállításáról szóló rendelettervezet hatályába felvenni az euró bevezetésére készülő tagállamokat, mivel az átállás közeledtével általában fokozottabban szükség van az eurókészpénz határon átnyúló szállítására.

 
  
MPphoto
 
 

  Maria Da Graça Carvalho (PPE), írásban.(PT) Egyetértek az eurókészpénz euróövezethez tartozó tagállamok közötti, határon átnyúló, üzletszerű közúti szállításáról szóló rendelettervezet hatályának az euró bevezetésére készülő tagállamok területére való kiterjesztésével.

 
  
MPphoto
 
 

  Anne Delvaux (PPE), írásban.(FR) Az előttünk fekvő javaslat célja az eurókészpénz euróövezethez tartozó tagállamok közötti, határon átnyúló közúti szállításáról szóló rendelettervezet (a fő javaslat) hatályának kiterjesztése az euró bevezetésére készülő tagállamok területére, mivel az átállás közeledtével általában fokozottabban szükség van az eurókészpénz határon átnyúló szállítására. Üdvözlöm a hatály kiterjesztését (habár meg kell jegyeznem, hogy ebben az esetben a jogalap az EUMSZ 352. cikke, ami azt jelenti, hogy a Parlament csupán jóváhagyási hatáskörrel rendelkezik).

 
  
MPphoto
 
 

  Edite Estrela (S&D), írásban.(PT) Az ajánlás mellett szavaztam, mert úgy gondolom, hogy a rendelet hatályát ki kell terjeszteni minden olyan tagállamra, amely az euróhoz való csatlakozásra készül. Ez a döntés hozzájárul majd a harmonikusabb átmenethez az euró bevezetésekor, és megfelelően kezeli az átállás közeledtével az euró határokon átnyúló szállítása iránt jelentkező megnövekedett igényt.

 
  
MPphoto
 
 

  Diogo Feio (PPE), írásban.(PT) Egyetértek az előadóval az eurókészpénz euróövezethez tartozó tagállamok közötti, határon átnyúló, üzletszerű szállításáról szóló rendelet hatályának az euró bevezetésére készülő tagállamok területére való kiterjesztéséről szóló eredeti jelentését követő második jelentésével.

 
  
MPphoto
 
 

  Monika Flašíková Beňová (S&D), írásban.(SK) A rendelkezés célja a jogszabályi korlátozások egyszerűsítése az euróbankjegyek és -érmék a tagállamok közötti könnyebb szállítása és az euróövezeten belüli magas szintű profizmus és biztonság biztosítása érdekében. A rendelet hatályának kiterjesztése helyes, mivel a tagállamoknak az euróövezetben való belépése előtt nagyobb az igény az eurókészpénz szállítására.

 
  
MPphoto
 
 

  David Martin (S&D), írásban. – Megszavaztam a jelentést, amelynek célja az eurókészpénz euróövezethez tartozó tagállamok közötti, határon átnyúló közúti szállításáról szóló rendelettervezet (a fő javaslat) hatályának kiterjesztése az euró bevezetésére készülő tagállamok területére, mivel általában a bevezetés előtt nagyobb igény van az eurókészpénz szállítására.

 
  
MPphoto
 
 

  Rolandas Paksas (EFD), írásban.(LT) Helyesnek tartom az eurókészpénz euróövezethez tartozó tagállamok közötti, határon átnyúló közúti szállításáról szóló rendelet hatályának kiterjesztését az euró bevezetésére készülő tagállamok területére. Megjegyezném, hogy a valutaváltásra készülő országokban egyre komolyabb igény mutatkozik az eurókészpénz-szállítási szolgáltatásokra. Javítani kell tehát a szállítási szolgáltatások minőségét, előnyös feltételeket teremtve ahhoz, hogy a készpénzszállító vállalkozások gyors és hatékony szolgáltatásokat nyújthassanak. Ráadásul a szállított javak jellege és értéke miatt nagyon fontos, hogy a készpénz biztonságosan eljusson a címzetthez.

 
  
MPphoto
 
 

  Aldo Patriciello (PPE), írásban.(IT) Az euróbankjegyek és -érmék valódi páneurópai fizetőeszközök, mivel 16 tagállam tartozik az euróövezethez. Tekintettel arra, hogy előfordul, hogy az egyes országok nemzeti jogszabályai nem összeegyeztethetőek, a készpénzszállítással üzletszerűen foglalkozó vállalkozások nehezen tudnak az euróövezethez tartozó országok között eurókészpénzt szállítani, így aztán jelenleg az ilyen szállítások igen korlátozottak. Ennek eredményeként a határokon átnyúló közúti eurókészpénz-szállítások iránti igény számottevően nőtt.

Az új rendelettervezet az eurókészpénz euróövezethez tartozó tagállamok közötti, határon átnyúló közúti szállításáról szóló rendelet hatályának az euró bevezetésére készülő tagállamok területére való kiterjesztését célozza. A fő javaslat az euróövezethez tartozó tagállamok közötti, határon átnyúló közúti szállításról szóló rendelet hatályának kiterjesztéséről szól, nem megfeledkezve arról, hogy az új tagállamokban az euró nemzeti valutaként való bevezetésére való átállás közeledtével általában fokozottabban szükség van az eurókészpénz határon átnyúló szállítására. Ezért, és a kérdés világos szabályozásának biztosítása érdekében a szóban forgó rendelet mellett szavaztam.

 
  
MPphoto
 
 

  Licia Ronzulli (PPE), írásban.(IT) Az ajánlás mellett szavaztam, mert úgy gondolom, hogy az eurókészpénz euróövezethez tartozó tagállamok közötti üzletszerű, határon átnyúló közúti szállításáról szóló rendelet hatályát ki kell terjeszteni a közös valuta bevezetésére készülő tagállamok területére. Az ilyen országokban a közös valuta bevezetésének közeledtével általában fokozottabban szükség van az eurókészpénzre annak érdekében, hogy gyorsan és teljes mértékben részt vehessenek az uniós kereskedelemben.

 
  
MPphoto
 
 

  Catherine Stihler (S&D), írásban. – Üdvözlöm a jelentést, amelynek rendelkezései lehetővé teszik, hogy az igények kielégítésére nagyobb mennyiségű eurókészpénz utazhasson az euró bevezetésére készülő országokba. Támogattam a jelentést, mert javítja az eurókészpénzt szállítók biztonságát és képzését.

 
  
MPphoto
 
 

  Niki Tzavela (EFD), írásban.(EL) Az eurókészpénz euróövezethez tartozó tagállamok közötti, határon átnyúló, üzletszerű szállításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendelet hatályának kiterjesztéséről szóló tanácsi rendelettervezet mellett szavaztam. Azért szavaztam igennel, mert úgy gondolom, hogy a rendelet hatályának kiterjesztése szükséges, és meg fogja oldani a szállításért felelős személyzet biztonságával kapcsolatos problémákat.

 
  
  

Jelentés: Silvia-Adriana Ţicău (A7-0084/2011)

 
  
MPphoto
 
 

  Luís Paulo Alves (S&D), írásban.(PT) A jelentés mellett szavazok, figyelembe véve azt, hogy a műholdas navigációs rendszereknél biztosítani kell a különböző rendszerek interoperabilitását. A Bizottságnak a maga részéről garantálnia kell a megfelelő finanszírozást. Azt is szeretném megjegyezni, hogy a Bizottság cselekvési tervében szereplő 15 elemből kilencet azonnal végre kell hajtani.

 
  
MPphoto
 
 

  Sophie Auconie (PPE), írásban.(FR) Ţicău képviselő asszonynak a globális navigációs műholdrendszerek közlekedési alkalmazásairól szóló jelentése mellett szavaztam. Támogatom a GNSS funkciók alkalmazását a különböző közlekedési eszközökön, valamint a területhez kapcsolódó kutatások és finanszírozás megfelelő végrehajtását is.

 
  
MPphoto
 
 

  Zigmantas Balčytis (S&D), írásban.(LT) A jelentés mellett szavaztam. 2010. június 14-én a Bizottság közzétette a globális navigációs műholdrendszerről (GNSS) szóló intézkedési tervét, amely 24 konkrét intézkedési ajánlást tartalmazott. Az intézkedési tervet a globális műholdas navigációs rendszerek általános kiépítettségének, konkrétan pedig az EGNOS (európai geostacionárius navigációs lefedési szolgáltatás) fejlesztésének és alkalmazásának figyelembevételével dolgozták ki. Az EU azért indította el az EGNOS-projektet (és a Galileót), hogy a polgári alkalmazás tekintetében garantált jeleket szolgáltasson, valamint hogy biztosítsa azt, hogy az európai ipar minden szinten versenyezhessen ezen a növekvő, stratégiai fontosságú piacon. Európa jelenlegi, 25%-os piaci részesedése elmarad a várakozásoktól. Az EGNOS – amely tízszer pontosabb, mint a GPS – több lehetőséget ad majd, amikor a Galileo 2013-ban beindul. A Bizottság van a legjobb helyzetben az intézkedési terv olyan módon való végrehajtásának koordinálásához, hogy elkerülhetők legyenek tagállami szinten az egymást átfedő intézkedések, valamint a GNSS-alkalmazások hatálya alá tartozó uniós politikai területek sokféleségében az általános előrehaladás biztosításához. Figyelembe véve az óriási pozitív gazdasági hatást, amelyet az EGNOS teljes kifejlesztése és alkalmazása esetén a tágabb értelemben vett európai gazdaságra gyakorolni fog, a Bizottságnak egyértelmű prioritásokat kellene meghatároznia ezen a területen, ideértve az EGNOS-nak az egész EU területén való működését és a kapcsolódó kutatásokba és technológiai fejlesztésbe való megfelelő beruházásokat.

 
  
MPphoto
 
 

  Adam Bielan (ECR), írásban.(PL) A műholdas navigációs rendszereknek az elmúlt években zajlott dinamikus fejlődése részben a technológiai fejlődés, részben a piaci igények eredménye. Ezek a rendszerek ma mindenhol, minden közlekedési eszköztípuson használatosak. Az ágazat folyamatos terjeszkedésének köszönhetően az európai rendszerek értéke a becslések szerint 2025-re eléri a 230 milliárd eurót. Az EU EGNOS és Galileo projektjei e szolgáltatási ágazat minden területén hozzájárulhatnak a versenyképességhez, mert lényegesen jobbak és pontosabbak, mint a GPS rendszer, valamint azzal kompatibilisek is. Sajnos az Uniótól keletre és délre fekvő országokat még mindig nem fedi le az EGNOS-rendszer. Hatókörének kiterjesztése ezért létfontosságúnak tűnik további fejlődése szempontjából. Az egyelőre nem világos, hogy a Galileo-rendszer fenntartását hogyan finanszíroznák. A költség a becslések szerint kb. évi 800 millió euró. Ennek fényében a jelentés szavazásánál tartózkodtam.

 
  
MPphoto
 
 

  Slavi Binev (NI), írásban. – (BG) Támogatom a globális navigációs műholdrendszerek közlekedési alkalmazásairól – a rövid és középtávú uniós politikáról szóló jelentést, mivel a navigációs rendszerek piaca hatalmas. A javaslat segít majd elkerülni tagállami szinten az egymást átfedő intézkedéseket és segít majd biztosítani a szektorhoz tartozó uniós politikai területek sokféleségében az általános előrehaladást. Összességében az európai navigációs rendszer (ami tízszer pontosabb, mint a GPS) nagymértékben hozzájárul majd a közúti közlekedés biztonsági és környezetvédelmi célkitűzéseihez és a forgalom szabadabb áramlásához, mivel a közúti díjszedéshez is alkalmazható.

 
  
MPphoto
 
 

  Mara Bizzotto (EFD), írásban.(IT) Óvatosan közelítettem meg a kérdést, és tartózkodtam a Ţicău-jelentés szavazásánál. Habár a globális navigációs műholdrendszerek intézkedési terve, a polgári alkalmazás tekintetében garantált jelek szolgáltatása és annak biztosítása, hogy az európai ipar minden szinten lehetőséggel rendelkezzen arra, hogy ezen a növekvő piacon versenyezzen, stratégiainak is tekinthető, a jelentés sok fontos kérdéssel nem foglalkozik. Ezek közé tartoznak a lehetséges adatvédelmi kockázatok, és különösen a Galileo 800 millió euróra becsült éves fenntartási költségének finanszírozásával kapcsolatos bizonytalanság. Az európai gazdaság szempontjából oly fontos és oly ambiciózus projekt pénzügyi fenntarthatóságával kapcsolatos kételyek miatt óvatos, objektív megközelítésre van szükség.

 
  
MPphoto
 
 

  Philippe Boulland (PPE), írásban.(FR) Az Európai Parlament 2011. június 7-i állásfoglalásának célja az, hogy az Európai Bizottságot arra biztassa, hogy tegyen célzott lépéseket a globális navigációs műholdrendszerek fejlesztésének előmozdítására. Az európai GNSS (globális navigációs műholdrendszer) és Galileo projektek az Egyesült Államok GPS rendszerének közvetlen vetélytársai. Ezek a projektek mostantól megkönnyítik majd a mindennapi életet. Hozzáadott értéket jelentenek nem csak az ipar számára, hanem az európai közlekedés számára is, ezért teljes mértékben támogatom őket. Sok közvetett hatásuk is lesz: a polgári repülés légiirányítási rendszerei biztonságosabbak lesznek, a közúti közlekedésben a rendszer megkönnyíti majd a díjak beszedését, és a vészhívások műholdas követésével és a közúti szállítás nyomon követésével javítja majd a biztonságot. Ennek az európai szolgáltatásnak a létrehozásával minden terület fejlődik majd. Az állásfoglalás mellett szavaztam annak érdekében, hogy nyomást gyakoroljunk az európai és nemzeti hatóságokra és azért, hogy megakadályozzuk a késlekedést, amely minden további nappal végtelen lehetőségektől fosztja meg Európát.

 
  
MPphoto
 
 

  Jan Březina (PPE), írásban.(CS) A globális navigációs műholdrendszerről (GNSS) szóló intézkedési terv vázolja az ahhoz szükséges lépéseket, hogy a GNSS túllépjen a fordulóponton és garantáltan sikeres projekt legyen. Fontos, hogy a terv ne vesszen el a túl sok kezdeményezésben, ne ragadjon le az egyszerű konzultációknál, és 2013-ra ténylegesen megvalósuljon. Az európai geostacionárius navigációs lefedési szolgáltatás (EGNOS) rendszernek az egész Európai Uniót le kell fednie, és ki kellene terjeszteni Észak- Kelet- és Délkelet-Európára is. Annak érdekében, hogy a közlekedési felhasználásra teljes mértékben alkalmazható legyen, nem csak az egész Uniót, hanem legközelebbi szomszédainkat is le kellene fednie. A polgári repülés területén támogatni kellene a rendszer fejlesztését és az EGNOS landolási manőverekhez történő alkalmazását. Ez az egységes európai égbolt valódi létrehozásának stratégiai előfeltétele. Komoly lehetőségek rejlenek az EGNOS-ban és a GNSS-ben a biztonság, a környezetvédelem és a közúti közlekedés problémamentes működése terén is, hiszen útdíjak szedésére is felhasználhatók.

 
  
MPphoto
 
 

  Maria Da Graça Carvalho (PPE), írásban.(PT) A globális navigációs műholdrendszerek közlekedési alkalmazásaival kapcsolatos politika mellett szavazok, mert véleményem szerint ez hozzájárul majd a közlekedés és a logisztika jobb irányításához, valamint a felügyeleti rendszerekhez is. Az ágazat globális piacának értéke nagy, és a következő években tovább fog növekedni. Ezt figyelembe véve szeretném kiemelni az európai iparág versenyképességéhez szükséges feltételek megteremtésének fontosságát.

 
  
MPphoto
 
 

  Christine De Veyrac (PPE), írásban.(FR) A jelenlegi becslések szerint a globális navigációs műholdrendszerek a következő 20 évben 55–63 milliárd eurót hoznak majd az európai gazdaságnak. Ezek az alkalmazások, amelyek jelenleg javarészt az USA GPS rendszerén alapulnak, az EU teljes GDP-jének körülbelül 6%-át teszik ki.

Ennek fényében Ţicău asszony saját kezdeményezésű jelentése mellett szavaztam, amely felszólítja a Bizottságot, hogy biztosítson megfelelő finanszírozást az európai globális műholdas navigációs műholdrendszerre, az EGNOS-ra és a Galileóra épülő alkalmazások fejlesztéséhez. A kkv-k finanszírozáshoz való hozzáférését különösen bátorítani kellene az ezen európai rendszerekre alapuló innováció előmozdítása érdekében.

 
  
MPphoto
 
 

  Edite Estrela (S&D), írásban.(PT) A jelentés mellett szavaztam, mert úgy gondolom, hogy a globális navigációs műholdrendszerekről (GNSS) szóló javasolt intézkedési terv végrehajtása hozzájárul majd a hatékonyabb, biztonságosabb, fokozottabban környezetbarát és gazdaságosabb közlekedési módokat alkalmazó közlekedési hálózat kialakításához.

 
  
MPphoto
 
 

  Diogo Feio (PPE), írásban.(PT) A globális navigációs rendszerek a közlekedési ágazatban a mindennapi élet részei, és egyre nagyobb lesz a jelentőségük, hiszen a világ egyre inkább egy hálózat részeként működik, ahol létfontosságú a kereskedelem és a gyors kommunikáció. Az ilyen rendszerek kereskedelmi előnye és értéke egyértelmű, és Európa érthető módon érdeklődik a lehető legtöbb ilyen rendszer bevezetése iránt, és aziránt, hogy ezek működéséhez ne kelljen harmadik felekre hagyatkoznia. A Bizottság által beterjesztett intézkedési terv jó javaslatokat tesz az EU ilyen kérdésekkel kapcsolatos jövőbeli megközelítésével kapcsolatban, és lehetővé teszi a kérdés megalapozottabb és kiegyensúlyozottabb tárgyalását. E rendszerek finanszírozását a pazarlás elkerülése érdekében különösen szigorúan kell kezelni, és a támogatás és a partnerek megnyeréséhez ötletes megközelítésre van szükség. Remélem, hogy az Unió a gazdaság megerősítése, a foglalkoztatottság növelése és a közlekedésbiztonság javítása érdekében képes lesz független globális navigációs rendszereket kiépíteni, és teljes mértékben kiaknázza az ezekben rejlő lehetőségeket.

 
  
MPphoto
 
 

  José Manuel Fernandes (PPE), írásban.(PT) A Ţicău asszony által a Bizottság globális navigációs műholdrendszerről (GNSS) szóló intézkedési tervének 2010. június 14-i közzétételét követően összeállított jelentés az EU műholdas navigációs rendszereinek közlekedési alkalmazásairól szól. A szektor 2000, azaz az első globális helymeghatározó rendszer (GPS) beindítása óta exponenciális növekedést mutatott: a becsült piaci értéke 2008-ban 124 milliárd EUR volt, 2025-ben pedig körülbelül 230 milliárd EUR lesz. Az EU nem engedheti meg magának, hogy lemaradjon a műholdas navigációs technológiában, ezért kifejlesztette az európai geostacionárius navigációs lefedési szolgáltatást (EGNOS), a Galileo-rendszer elődjét, amely a remények szerint 2013-ra beindul, és tízszer pontosabb lesz a GPS-nél. A várakozások szerint a pontossága a közeljövőben eléri a 45 centimétert. Szeretnék gratulálni az előadónak és üdvözlöm a jelentés elfogadását. Én igennel szavaztam, mert a jelentés lehetővé teszi majd, hogy az EU növelje piaci részesedését és javítsa Európa versenyképességét ezen a stratégiai jelentőségű növekvő piacon.

 
  
MPphoto
 
 

  João Ferreira (GUE/NGL), írásban.(PT) A globális navigációs műholdrendszerek (GNSS) fontos és rendkívül hasznos funkciókat tölthetnek be a közlekedés minden területén. Egyebek mellett a közlekedést biztonságosabbá, fokozottabban környezetbaráttá és gazdaságosabbá tehetik. A GNSS-ek alapvető szerepet töltenek majd be az úgynevezett intelligens közlekedési rendszerek használatának támogatásában és elősegítésében. Az előadó ezeket a kérdéseket elemzi. Más technológiákhoz hasonlóan azonban a GNSS-alkalmazások gyakorlati eredményei is elválaszthatatlanok a gazdasági és társadalmi környezettől, és az általuk szolgált funkcióktól és célkitűzésektől. Általánosságban is ez a helyzet, de ebben az ágazatban különösen. Ezért nem is meglepő, hogy a tervezett rendszer segítene például az egységes európai égbolt megvalósításában is; a jelentésnek ettől az aspektusától elhatárolódunk. Egyetértünk egy, a közszolgáltatások fejlesztését, modernizációját és diverzifikálását segítő GNSS létrehozásával, különösen a közlekedés terén. A GNSS lehetséges alkalmazásainak minden dimenzióját meg kell vizsgálni. Ennek fényében kérdésesnek találjuk e programoknak az EU és az Egyesült Államok között feltételezett versenyben való alkalmazásának korlátait a rendszerek funkcionalitása és hatásossága terén.

 
  
MPphoto
 
 

  Ilda Figueiredo (GUE/NGL), írásban.(PT) A globális navigációs műholdrendszerek (GNSS) fontos és rendkívül hasznos funkciókat tölthetnek be a közlekedés minden területén. Egyebek mellett a közlekedést biztonságosabbá, fokozottabban környezetbaráttá és gazdaságosabbá tehetik. E rendszerek alapvető szerepet tölthetnek majd be az úgynevezett intelligens közlekedési rendszerek használatának támogatásában és elősegítésében is. Más technológiákhoz hasonlóan azonban a GNSS-alkalmazások gyakorlati eredményei is elválaszthatatlanok a gazdasági és társadalmi környezettől, és az általuk szolgált funkcióktól és célkitűzésektől. Ezért nem is meglepő, hogy a tervezett rendszer segítene például az egységes európai égbolt megvalósításában is; a jelentésnek ettől az aspektusától elhatárolódunk.

Egyetértünk egy a közszolgáltatások fejlesztését, modernizációját és diverzifikálását segítő GNSS létrehozásával, különösen a közlekedés terén.

Azonban a rendszer lehetséges alkalmazásainak minden dimenzióját meg kell vizsgálni. Ennek fényében kérdésesnek találjuk e programoknak az EU és az Egyesült Államok között feltételezett versenyben való alkalmazásának korlátait a rendszerek funkcionalitása és hatásossága terén.

 
  
MPphoto
 
 

  Monika Flašíková Beňová (S&D), írásban.(SK) 2010 júniusában a Bizottság nyilvánosságra hozta a globális navigációs műholdrendszer (GNSS) alkalmazásairól szóló intézkedési tervét, amely 24 konkrét intézkedési ajánlást tartalmaz. Az intézkedési terv olyan időszakban született, amikor a globális műholdas navigációs rendszerek kiépítése, konkrétan pedig az EGNOS (európai geostacionárius navigációs lefedési szolgáltatás) kiépítése folyamatban volt. A műholdas navigációs rendszerek célja a különböző rendszerek együttműködésének biztosítása, és a személy- és teherszállításban is alkalmazhatóak. Véleményem szerint a Bizottságnak meg kellene tennie az intézkedési terv végrehajtásának koordinációjához és a GNSS-alkalmazásokhoz kötődő uniós szakpolitikai területek előrehaladásának biztosításához szükséges lépéseket.

 
  
MPphoto
 
 

  Lorenzo Fontana (EFD), írásban.(IT) Egyetértünk ugyan Ţicău képviselő asszony javaslatának bizonyos elemeivel, de jó néhány másikkal kapcsolatban fenntartásaink vannak. Ezek közé tartozik a Galileo 800 millió euróra becsült éves fenntartási költségének finanszírozása a működés beindítása után; a globális navigációs műholdrendszer-alkalmazások és -szolgáltatások használatához kapcsolódó adatvédelmi kockázatok, és az ahhoz sürgősen szükséges további finanszírozás, hogy az európai geostacionárius navigációs lefedési szolgáltatáshoz (EGNOS) és a Galileóhoz kapcsolódó tevékenységek hamarosan sikeresek legyenek. Ezért a javaslat nem elvetendő, de nem tudom teljes mértékben támogatni.

 
  
MPphoto
 
 

  Nathalie Griesbeck (ALDE), írásban.(FR) A jelentés elfogadása fontos előrehaladás, mivel lerakja a globális műholdas navigációs rendszerek általános alkalmazásának és konkrétan az EGNOS kifejlesztésének alapjait, amely megkönnyíti a Galileo-rendszer kiépítését. Azért is szavaztam igennel, mert a dokumentum lehetőséget nyújt majd arra, hogy olyan konkrét intézkedéseket tegyünk, amelyek megkönnyítik majd az európai közlekedés fejlesztését, nagy hatással lesznek a biztonságra és a környezetvédelemre és a közúti közlekedésben elősegítik a forgalom szabadabb áramlását.

 
  
MPphoto
 
 

  Juozas Imbrasas (EFD), írásban.(LT) Támogattam a jelentést, mert 2010. június 14-én a Bizottság nyilvánosságra hozta a globális navigációs műholdrendszerről (GNSS) szóló intézkedési tervét, amely 24 konkrét intézkedési ajánlást tartalmaz. Az intézkedési tervet a globális műholdas navigációs rendszerek általános kiépítettségének, konkrétan pedig az EGNOS (európai geostacionárius navigációs lefedési szolgáltatás) fejlesztésének és alkalmazásának figyelembevételével dolgozták ki. Az EGNOS a Galileo-rendszer előfutára. A GNSS-ek az intelligens közlekedési rendszerek (IKR) kifejlesztése szempontjából jelentősek, mert az intelligens közlekedési rendszerek hatékonyabb, tisztább és biztonságosabb közlekedési megoldásokat tudnak nyújtani, valamint számos IKR-szolgáltatás megfelelő végrehajtásához teljes mértékben működő GNSS-rendszerek szükségesek. Az EGNOS és a Galileo jelentősen hozzájárulhat a közúti forgalom irányításához, és az ágazatban tájékoztató kampányra van szükség azon lehetőségek átfogóbb kihasználása érdekében, amelyekkel az EGNOS szolgál a díjbeszedés, az e-Segélyhívó, a kamionok biztonságos parkolóinak online foglalási rendszere, valamint a valós idejű nyomon követés tekintetében a biztonságosabb és fokozottabban környezetbarát közúti közlekedéshez való hozzájárulás megvalósítása érdekében.

 
  
MPphoto
 
 

  Petru Constantin Luhan (PPE), írásban.(RO) Ez az európai parlamenti állásfoglalásra irányuló indítvány igen fontos, mivel a GNSS-eket (globális navigációs műholdrendszerek) a közlekedés minden módozatában (szárazföldi, vízi, légi) fel lehet használni, és azok a közlekedést hatékonyabbá teszik, segítve a gazdasági növekedést és csökkentve a környezetszennyezést. Ugyanakkor a GNSS az EU 2020-as stratégiájának fő innovációs célkitűzései közé tartozik. A jelenleg kijelöltnél nagyobb éves finanszírozásra van szükség ahhoz, hogy ez a globális navigációs rendszer megfelelően, egységes módon kiépítésre kerülhessen minden EU-tagállamban.

Ez az állásfoglalási indítvány egyebek mellett javasolja az új GNSS-nek a klímaváltozás, a mezőgazdaság, a polgári védelem, a természeticsapás-előrejelző rendszerek, stb. terén történő alkalmazásának vizsgálatára szolgáló kutatási-fejlesztési források kijelölését. Végül, de nem utolsósorban, az uniós szintű GNSS-rendszer kiépítése garantálja az EU függetlenségét az EU-n kívüli hasonló navigációs rendszerektől.

 
  
MPphoto
 
 

  David Martin (S&D), írásban. – Támogatom a globális navigációs műholdrendszerről (GNSS) szóló intézkedési tervet (COM(2010)308), amely a járulékos alkalmazások tanúsítás, szabványosítás és az iparral és más országokkal való koordináció, továbbá információterjesztés és tudatosságnövelés, szabályozási intézkedések és megerősített finanszírozás általi fejlesztésének elősegítését célozza

 
  
MPphoto
 
 

  Clemente Mastella (PPE), írásban.(IT) A globális navigációs műholdrendszer (GNSS) alkalmazásairól szóló intézkedési terv közzétételével és az EGNOS (európai geostacionárius navigációs lefedési szolgáltatás) kifejlesztésével és beindításával az Európai Unió igyekezett azonosítani a civil felhasználásokat és biztosítani, hogy az európai iparnak minden szinten lehetősége legyen versenyezni ezen a gyorsan növekedő stratégiai piacon. Egyetértünk a Bizottság által összeállított célzott intézkedési tervvel, amely 15 ágazati fellépést tartalmaz, amelyek közül 9 rendelkezik közvetlen és jelentős közlekedési alkalmazással, különösen az EGNOS-nak a harmadik országokban való alkalmazásának terén. Ahhoz, hogy a rendszer teljes eredményességgel működjön a közlekedés terén, az Unión kívül közeli szomszédainkat is le kell fednie. Ezért kiemelten fontos észak-, kelet- és délkelet-európai kiterjesztése. A polgári légi közlekedés terén felszólítjuk a tagállamokat, hogy a valódi egységes európai égbolt létrehozása érdekében részesítsék előnyben az EGNOS-alapú eljárásokat és szolgáltatásokat. Az is világos, hogy az EGNOS – és általában a GNSS-ek – komoly mértékben hozzájárulhatnak a biztonsághoz és a környezetvédelemhez. E célok eléréséhez az európai kutatási-fejlesztési ágazatban megfelelő beruházásokra van szükség.

 
  
MPphoto
 
 

  Nuno Melo (PPE), írásban.(PT) Eljött az ideje, hogy a Bizottság koordinálja az intézkedési terv olyan módon való végrehajtását, hogy elkerülhetők legyenek tagállami szinten az egymást átfedő intézkedések, valamint biztosítva legyen az általános előrehaladás a globális navigációs műholdrendszer (GNSS) alkalmazásaival kapcsolatos uniós politikai területek sokféleségében. Az európai geostacionárius navigációs lefedési szolgáltatás (EGNOS) rendszernek az egész Európai Uniót le kellene fednie, és különösen fontos, hogy azt ki kellene terjeszteni Dél-, Kelet- és Délkelet-Európára is. Ahhoz, hogy az európai geostacionárius navigációs lefedési szolgáltatás (EGNOS) közlekedési szempontból teljes mértékben kihasználható legyen, hatókörének az egész Unióra, sőt, közeli szomszédainkra is ki kell terjednie. A polgári légi közlekedés területén a tagállamoknak elő kell mozdítaniuk az EGNOS-alapú leszállási eljárások kifejlesztését és alkalmazását, az ezeket és az EGNOS-alapú szolgáltatásokat a lehető leghamarabb tanúsításnak kell alávetni a polgári légi közlekedés vonatkozásában. Ez a valódi, egységes európai égbolt szempontjából stratégiai fontosságú követelmény. Az is egyértelmű, hogy az EGNOS- és a GNSS-rendszerek általánosságban jelentős mértékben hozzájárulhatnak a közlekedésbiztonsági és környezetvédelmi célkitűzésekhez és a közlekedés szabadabb áramláshoz a közúti közlekedésben, mivel a közúti díjszedéshez is alkalmazhatóak. Meg kell találnunk a rendszer finanszírozásának módját.

 
  
MPphoto
 
 

  Louis Michel (ALDE), írásban.(FR) A globális navigációs műholdrendszerek (GNSS) alkalmazásai központi és kulcsfontosságú üzleti elemek minden, a közlekedéshez kötődő ágazatban; jó működésük a közlekedést biztonságosabbá, fokozottabban környezetbaráttá és költséghatékonyabbá teszi.

Az Európai Unió nem támaszkodhat továbbra is a más országok által, eredetileg más felhasználásra tervezett rendszerekre. Figyelembe véve a GNSS és Galileo projektek magas hozzáadott értékét az EU iparpolitikája terén, sikerük biztosítása kiemelten fontos. A célzott intézkedési terv a legjobb módja a folyamat lendületbe hozásának és a közúti közlekedés biztonsági, környezetvédelmi, valamint a forgalom akadálytalanságához kapcsolódó célkitűzéseinek eléréséhez való hozzájárulásnak.

Ezenkívül a műholdas navigációs rendszereknek interoperabilitást kell biztosítaniuk az eltérő rendszerekkel, köztük a hagyományos rendszerekkel is. Az EGNOS (európai geostacionárius navigációs lefedési szolgáltatás) által lefedett terület kiterjesztését prioritásként kell kezelni. A rendszert az egész európai kontinensre ki kell terjeszteni, valamint az euro-mediterrán partnerség országaira, a Közel-Keletre és Afrikára is. Végezetül, a Bizottságnak olyan intézkedéseket kellene javasolnia, amelyek a közlekedéspolitikára szánt más források csökkentése nélkül biztosítják a finanszírozás megfelelő szintjét.

 
  
MPphoto
 
 

  Alexander Mirsky (S&D), írásban. – A műholdas navigációs rendszereknél biztosítani kell a különböző rendszerek interoperabilitását, és lehetővé kell tenni a személy- és teherszállítási szolgáltatásokban az intermodális használatot is. Ezért igennel szavaztam.

 
  
MPphoto
 
 

  Rolandas Paksas (EFD), írásban.(LT) A globális navigációs műholdrendszerek közlekedési alkalmazásaival kapcsolatos közép- és hosszú távú uniós politikáról szóló állásfoglalás mellett szavaztam, főleg azért, mert az egész uniós közlekedési ágazatban komoly figyelmet érdemel a GNSS- és a Galileo-projekt. A Bizottságnak ebben különleges szerepe van: létre kell hoznia egy olyan szabályozási mechanizmust, amely megszünteti a különböző bürokratikus és egyéb akadályokat és megkönnyíti e projektek akadálymentes és eredményes megvalósítását. Rendkívül fontos annak biztosítása is, hogy megfelelő, kielégítő finanszírozást kapjanak ezek a projektek, az átláthatóság és az arányosság kritériumainak betartásával, külön figyelmet fordítva a kkv-k szerepére. Támogatnunk kell az EGNOS-nak és Galileónak a polgári légi közlekedésben való alkalmazását, ezzel hozzájárulva az egységes európai égbolt légiforgalmi szolgáltatási kutatási program megvalósításához, megkönnyítve végrehajtását. Létfontosságú, hogy az európai műholdas rádiós navigációs programokat a multimodális szolgáltatásokhoz igazítsák és egész Európában alkalmazzák, nem csak bizonyos országokban, mert a programok eredményes végrehajtása javítaná az áruszállítás hatékonyságát és sok közlekedésbiztonsági és környezetvédelmi probléma megoldását is segítené.

 
  
MPphoto
 
 

  Alfredo Pallone (PPE), írásban.(IT) A Ţicău-jelentés mellett szavaztam, mert véleményem szerint az olyan új technológiákat, mint az egyre terjedő és az egész társadalom számára előnyös műholdas navigációs rendszerek, alkalmazni kell a közlekedési ágazatban. Globalizált világunkban az EU-nak politikát az egyes ágazatok szükségleteihez kell igazítania és ki kell fejlesztenie egy olyan globális navigációs rendszert, amely tökéletesen integrálható a jól ismert GPS-rendszerrel. Így azonnal pontos, hibátlan információk nyújthatók. A piac gyorsan növekszik, és a következő 10 évre 200 milliárd eurós forgalom várható; ennek megfelelően a műholdas navigációnak a fejlődés gyakorlati megvalósításához megfelelő finanszírozásra van szüksége.

 
  
MPphoto
 
 

  Maria do Céu Patrão Neves (PPE), írásban.(PT) 2010. június 14-én a Bizottság nyilvánosságra hozta a globális navigációs műholdrendszerről (GNSS) szóló intézkedési tervét, amely 24 konkrét intézkedési ajánlást tartalmaz. Az ágazat egésze óriási mértékű bővülésen ment keresztül azóta, hogy amerikai műholdlétesítmények 2000-ben elkezdtek globális helymeghatározó rendszer (GPS) szolgáltatásokat nyújtani. Becslések szerint 2008-ban a világpiaci érték 124 milliárd euró volt, és az a becslések szerint 2025-re eléri a 230 milliárd eurót. Ebből 20%-ot tesznek ki az intelligens közlekedési rendszerek (ITR-ek), 5%-ot pedig a biztonsági alkalmazások, ideértve a közlekedésbiztonsági alkalmazásokat. A projekt célja, hogy a polgári alkalmazás tekintetében garantált jeleket szolgáltasson, valamint hogy biztosítsa azt, hogy az európai ipar minden szinten lehetőséggel rendelkezzen arra, hogy ezen a növekvő, stratégiai fontosságú piacon versenyezzen. Európa jelenlegi, 25%-os piaci részesedése elmarad a várakozásoktól. Az európai geostacionárius navigációs lefedési szolgáltatás (EGNOS) GPS-kompatibilis, de több lehetőséget nyújt majd, amikor 2013-ban beindul a Galileo. Az EGNOS jelenleg tízszer pontosabb a GPS-nél. Ezeknek a kérdéseknek azonnali és fontos kihatása van a közlekedési ágazatra, egyebek mellett a fejlett gépjárművezetés-támogató rendszerekre is, ezért igennel szavazok.

 
  
MPphoto
 
 

  Aldo Patriciello (PPE), írásban.(IT) A globális műholdas navigációs rendszerek ágazata 2000, az első rendszerek egyesült államokbeli bevezetése óta erős növekedést mutat. A 2025-re becsült globális piaci érték 230 milliárd EUR, amelynek 20%-át az intelligens közlekedési rendszerek, 5%-át pedig a biztonsági alkalmazások teszik ki.

2010 júniusában a Bizottság közzétette a globális navigációs műholdrendszerről (GNSS) szóló intézkedési tervet, amely konkrétan az európai EGNOS rendszerrel foglalkozik. Az intézkedési tervben 24 konkrét intézkedési ajánlás szerepel. Az EGNOS rendszer további fejlesztéséhez prioritást kell kapniuk az intézkedési tervben szerelő lépéseknek, és a kutatási-fejlesztési tevékenységekhez mindenképpen megfelelő beruházásokat és finanszírozást kell biztosítani. Ha a hetedik és nyolcadik keretprogram keretében a kkv-k nem kapnak európai forrásokat a kutatási projektben való részvételhez, akkor az kevésbé lesz vonzó az üzleti vállalkozások számára. Az EGNOS rendszer további fejlesztésének támogatásához és annak biztosítására, hogy a rendszer ne szenvedje meg az európai finanszírozás hiányát, a javaslat mellett szavaztam.

 
  
MPphoto
 
 

  Phil Prendergast (S&D), írásban. – A Bizottság globális navigációs műholdrendszerekről szóló intézkedési terve mutatja, hogy hatalmas a kereslet; a piac a várakozások szerint 2025-re 230 milliárd eurót tesz ki. Európa azonban ezen a téren lemarad a globális versenyben, és jelenlegi 25%-os piaci részesedése kisebb a vártnál. Biztosítani kell az ahhoz szükséges lépések megtételét, hogy az iparág teljes potenciálja megvalósulhasson. Az európai geostacionárius navigációs lefedési szolgáltatás (EGNOS) tízszer pontosabb, mint a GPS, és az előrejelzések szerint a közeljövőben elérheti a 45 centiméteres pontosságot. A rendszernek kézenfekvő alkalmazásai vannak a tengeri és légi közlekedésben, és felhasználható a közúti közlekedésben is. Nem szabad azonban túl messzire menni; az ilyen technológiákkal kapcsolatban mindig felmerül az európai polgárok magánszférájának esetleges megsértésének problematikája. Összességében üdvözlöm az EGNOS-t és a GNSS-t, mivel komoly mértékben hozzájárulhatnak a biztonsági és környezetvédelmi célkitűzések eléréséhez, és fontosnak tartom a hozzájuk kapcsolódó kutatásokba és fejlesztésekbe való megfelelő szintű beruházást. De ahhoz, hogy e projektek előnyei megvalósulhassanak, meg kell szüntetni a finanszírozási hiányt.

 
  
MPphoto
 
 

  Paulo Rangel (PPE), írásban.(PT) A Bizottság által 2010. június 14-én kiadott globális navigációs műholdrendszerről (GNSS) szóló intézkedési terv után, amelynek célja az európai geostacionárius navigációs lefedési szolgáltatás (EGNOS) kiterjesztése, tenni kell a navigációs rendszer kiterjesztéséért, hogy az az egész EU-t lefedje. A rendszer kibővítése hatalmas gazdasági és biztonsági előnyökkel járhat. Ehhez azonban nagy innovációs és fejlesztési beruházásra van szükség. Csak így lehet elérni azt, hogy a rendszer teljes funkcióját betöltse, valamint azt, hogy olyan éretté váljon, hogy végül pénzügyileg kifizetődjön. Ezen a területen hatalmas fejlődés zajlott. A becslések szerint például a közeljövőben 45 centiméteres földrajzi helymeghatározás is lehetségessé válhat. Ezen okok miatt a jelentés mellett szavaztam.

 
  
MPphoto
 
 

  Crescenzio Rivellini (PPE), írásban.(IT) Ma az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén a globális navigációs műholdrendszerek közlekedési alkalmazásairól szóló jelentésről szavaztunk. 2010-ben a Bizottság intézkedési tervet adott ki a globális navigációs műholdrendszer (GNSS) alkalmazásairól. Az intézkedési terv vázolja a műholdas navigáció sikerének biztosításához szükséges intézkedéseket. Az intézkedési terv általános hátterében a globális műholdas navigációs rendszerek általános alkalmazása, konkrétan pedig az EGNOS (európai geostacionárius navigációs lefedési szolgáltatás) fejlesztése és alkalmazása állt.

Az EGNOS a Galileo-rendszer előfutára. Az EU azért indította el az EGNOS-projektet (és a Galileót), hogy a polgári alkalmazás tekintetében garantált jeleket szolgáltasson, valamint hogy biztosítsa azt, hogy az európai ipar minden szinten lehetőséggel rendelkezzen arra, hogy ezen a növekvő, stratégiai fontosságú piacon versenyezzen. Ţicău asszonnyal egyetértésben én is szükségesnek tartom a Galileo-program megnövelt finanszírozását, és esetleg egy Galileo tartalékalap létrehozását az EU-költségvetésben az esetleges többletköltségek fedezésére, más programok sérülése nélkül.

 
  
MPphoto
 
 

  Raül Romeva i Rueda (Verts/ALE), írásban. – A jelentés mellett szavaztam. 2010. június 14-én a Bizottság közzétette a globális navigációs műholdrendszerről (GNSS) szóló intézkedési tervét, amely 24 konkrét intézkedési ajánlást tartalmazott. Az intézkedési terv hátterében a globális műholdas navigációs rendszerek általános alkalmazása, konkrétan pedig a Galileo előfutárának tekinthető EGNOS (európai geostacionárius navigációs lefedési szolgáltatás) fejlesztése és alkalmazása állt. Az ágazat egésze óriási mértékű bővülésen ment keresztül azóta, hogy amerikai műholdlétesítmények 2000-ben elkezdtek GPS-szolgáltatásokat nyújtani. Becslések szerint 2008-ban a világpiaci érték 124 milliárd euró volt, és az a becslések szerint 2025-re eléri a 230 milliárd eurót. Ebből 20%-ot tesznek ki az intelligens közlekedési rendszerek (ITR-ek), 5%-ot pedig a biztonsági alkalmazások, ideértve a közlekedésbiztonsági alkalmazásokat.

Az EU azért indította el az EGNOS-projektet (és a Galileót), hogy a polgári alkalmazás tekintetében garantált jeleket szolgáltasson, valamint hogy biztosítsa azt, hogy az európai ipar minden szinten lehetőséggel rendelkezzen arra, hogy ezen a növekvő, stratégiai fontosságú piacon versenyezzen. Európa jelenlegi, 25%-os piaci részesedése elmarad a várakozásoktól. Az EGNOS GPS-kompatibilis, de több lehetőséget fog kínálni akkor, amint a Galileo 2013-ban működésbe lép. Az EGNOS tízszer pontosabb a GPS-nél.

 
  
MPphoto
 
 

  Licia Ronzulli (PPE), írásban.(IT) Az előadóhoz hasonlóan én is támogatom a Bizottság intézkedési tervét, amely az EGNOS és a Galileo fejlesztését szorgalmazza, és kilenc, közvetlen közlekedési alkalmazással rendelkező horizontális intézkedést tartalmaz. Az EGNOS teljes kiépítése egész Európában és közeli szomszédaink területén hatalmas pozitív hatással lesz a tágan értelmezett európai gazdaságra, valamint a biztonsági és környezetvédelmi célkitűzésekre is, és a közúti közlekedésben elősegíti majd a forgalom szabadabb áramlását. E célok eléréséhez azonban megfelelő kutatás-fejlesztési finanszírozásra van szükség, amely eddig csak szűkösen állt rendelkezésre. Sőt, az EU az egyetlen olyan kereskedelmi blokk, amely nem biztosít közvetlen finanszírozást saját GNSS-programja számára.

 
  
MPphoto
 
 

  Vilja Savisaar-Toomast (ALDE), írásban.(ET) A globális navigációs műholdrendszerek közlekedési alkalmazásairól szóló jelentés támogatja és kiemeli a Bizottságnak a területről szóló 2010–2013-as intézkedési tervének szerepét és fontosságát, valamint a közlekedésre gyakorolt hatását. Az intézkedési terv kilenc intézkedése közvetlen és jelentős közlekedési alkalmazással rendelkezik. Az elképzelés szerint a globális navigációs műholdrendszerek valamennyi közlekedési formában fejlesztésre és alkalmazásra kerülnek. Természetesen ez nagyon fontos szerepet fog játszani a közúti és a légi közlekedésben. Két intézkedést érdemes külön is kiemelni: az egységes európai égbolt létrehozásának elősegítését és az intelligens közlekedési rendszerekben való alkalmazás lehetőségét.

Ezenkívül a műholdak használata lehetőséget nyújt sok különböző alkalmazás kifejlesztésére és bevezetésére. Őszintén remélem, hogy a jelentésben leírt rendszerek, alkalmazások és megoldások kifejlesztése és gyakorlati bevezetése a terveknek megfelelően megvalósul, és hogy már a következő öt évben használatba kerülnek a különböző olyan megoldások, amelyek megkönnyítik majd a vállalkozások és a polgárok életét és javítják a tengeri, légi és közúti közlekedés biztonságát.

 
  
MPphoto
 
 

  Catherine Stihler (S&D), írásban. – Támogatom a Galileo és más műholdas rendszerek fejlesztésével és bevezetésével, valamint a közlekedésben történő alkalmazásukkal foglalkozó jelentést.

 
  
MPphoto
 
 

  Nuno Teixeira (PPE), írásban.(PT) A globális navigációs műholdrendszerek (GNSS) jelenleg minden uniós politikára kihatnak, és fejlesztésük és alkalmazásuk az Európa 2020 stratégia végrehajtását és egy stratégiai jelentőségű európai ágazat versenyképességének biztosítását is elősegíti majd. A közlekedési alkalmazások mennyiségben az összes GNSS-alkalmazás 20%-át, értékben pedig 44%-át teszik ki. Az iparág növekvő globális piacán Európának vezető szerepet kellene játszania, és függetlenné kellene válnia. A közlekedési GNSS-alkalmazások és -szolgáltatások kihatnak a biztonságra, a hatékonyságra és az összes közlekedési forma gazdasági és környezeti költségeire. Fontosnak tartom megjegyezni azt is, hogy a méltányos fejlesztés érdekében az európai geostacionárius navigációs lefedési szolgáltatás (EGNOS) programnak az összes tagállamra ki kellene terjednie, és a piaci verseny és a piac dinamizmusa érdekében lehetővé kellene tennie a harmadik országokkal való interoperabilitást és kompatibilitást. Végül szeretném kiemelni az előadónak azt a gondolatát, hogy az új többéves pénzügyi keretben megfelelő finanszírozást kellene biztosítani a GNSS-hez kötődő kutatás-fejlesztésre, valamint az ilyen rendszerek kiépítésére is. A kis- és középvállalkozások (kkv) e finanszírozáshoz való hozzáférését megkönnyítő, valamint a GNSS-alkalmazások kifejlesztését és piacra juttatását szolgáló mechanizmusokat is ki kell dolgozni.

 
  
MPphoto
 
 

  Angelika Werthmann (NI), írásban.(DE) A jelentés mellett szavaztam. Miután Európa piaci részesedése a műholdas navigációs rendszerek növekvő piacán elmaradt a várakozásoktól, tavaly júniusban a Bizottság intézkedési tervet adott ki a globális navigációs műholdrendszer (GNSS) alkalmazásairól. A Bizottság ésszerű módon egy célzott intézkedési terv kidolgozása mellett döntött, amelynek az ajánlásai nem csak az egységes európai égbolt megvalósítását foglalják magukban – amiről az Unió már sokszor leszögezte, hogy prioritásként kezeli –, hanem a biztonsági és környezetvédelmi célok elérése érdekében fontos szerepet szánnak a GNSS-nek a közúti közlekedésben is. Összességében az intézkedési terv célja annak biztosítása, hogy az európai piac is versenyképes legyen ebben a szektorban, amelynek globális piaci értéke a várakozások szerint 2025-re 230 milliárd euróra nő.

 
  
MPphoto
 
 

  Artur Zasada (PPE), írásban.(PL) Meggyőződésem, hogy az EGNOS és a Galileo polgári légi közlekedésben való alkalmazásának előmozdítása kulcsfontosságú az egységes európai égbolt légiforgalmi szolgáltatási kutatási program (SESAR) megvalósítása szempontjából. Sajnos, ahogy azt a jelentésben az előadó is kiemelte, a Galileo-rendszer bevezetését egyre újabb problémák akadályozzák. Egyetértek a Bizottsághoz intézett felhívással, hogy mihamarabb biztosítsa az EGNOS polgári repülési célú tanúsítását. Sokszor kiemeltem már, hogy lelkes támogatója vagyok az egységes európai égboltnak és az egységes európai égbolt légiforgalmi szolgáltatási kutatási programnak.

Az egységes európai légtér gyors és teljes megvalósítása nagyon fontos, az Unió valódi integrációja és a közös piac megerősítése felé vezető lépés. A Galileo nélkül nem valósulhat meg a SESAR, és SESAR nélkül nem lehetséges az egységes európai égbolt 2. Ne felejtsük el, hogy ezek a rendszerek közlekedőedényként viselkednek: az egyik gyengesége katasztrofális hatással van a többire.

 
  
  

Jelentés: Brian Simpson (A7-0079/2011)

 
  
MPphoto
 
 

  Luís Paulo Alves (S&D), írásban.(PT) Igennel szavazok a szóban forgó jelentésre, mert az egyes légi közlekedési megállapodások értékeléséhez szükség van egy keretrendszerre – a Parlamentnek azonban szorosan figyelemmel kell követnie a tárgyalásokat ahelyett, hogy kimaradna belőlük és csak arról döntene, hogy elfogadja-e a végső szöveget.

 
  
MPphoto
 
 

  Sophie Auconie (PPE), írásban.(FR) A 2009. december 1-jén hatályba lépett Lisszaboni Szerződés szélesebb körben tette szükségessé nemzetközi megállapodások megkötéséhez a Parlament egyetértését. Most már a légiközlekedési megállapodások is ebbe a kategóriába tartoznak. Ezért támogatom Brian Simpson képviselőtársam jelentését a megállapodások tartalmának értékelésekor alkalmazandó kritériumrendszerről. Úgy gondolom továbbá, hogy elő kell segíteni a piachoz való kiegyensúlyozott hozzáférést és a beruházási lehetőségeket, valamint a tisztességes versenyt is, különösen az állami támogatások és a szociális és környezetvédelmi normák tekintetében.

 
  
MPphoto
 
 

  Zigmantas Balčytis (S&D), írásban.(LT) A Lisszaboni Szerződés életbelépése után a Parlament hozzájárulása szükséges az olyan területekről szóló megállapodásokhoz, amelyekre a rendes jogalkotási eljárás alkalmazandó. Támogattam a jelentést, amelynek célja, hogy meghatározzon néhány általános elvet arra nézve, hogy miként kellene értékelni a légiközlekedési megállapodásokat, mind a tartalmat, mind pedig azokat az eljárásokat tekintve, amelyeket az Európai Parlament Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottsága követhet annak biztosítása érdekében, hogy a tárgyalások teljes folyamata alatt kellő tájékoztatásban részesüljön, és jóval az egyetértés megadására vonatkozó döntéssel való szembesülés előtt lehetősége nyíljon prioritásainak megfogalmazására. A szomszédos országokkal vagy jelentős globális partnerekkel kötött átfogó légiközlekedési megállapodások jelentős előnyökkel járhatnak az utasok, a légi szállító vállalatok és a légitársaságok számára, a piaci hozzáférés és a tisztességes versenyt előmozdító szabályozási konvergencia révén egyaránt, többek között az állami támogatások, valamint a szociális és környezetvédelmi normák tekintetében. Egyetértek az előadóval abban, hogy a Parlamentnek a folyamatot a kezdetétől nyomon kell követnie, és a légiközlekedési megállapodásokról szóló tárgyalások állásának megismerése érdekében aktívan részt kell vennie a kérdések vitájában. Az is fontos, hogy a Bizottság tudatában legyen annak, hogy a Parlament milyen kritériumok alapján fogja értékeli a megállapodásokat és azok elemeit.

 
  
MPphoto
 
 

  Sergio Berlato (PPE), írásban.(IT) A Lisszaboni Szerződés hatálybalépése szélesebb körben tette szükségessé nemzetközi megállapodások megkötéséhez a Parlament egyetértését. Most már a légiközlekedési megállapodások is ebbe a kategóriába tartoznak. A Szerződés által megállapított új parlamenti hatáskörök új felelősségekkel járnak együtt, azt biztosítandó, hogy a Parlament és illetékes bizottságai kellő tájékoztatásban részesüljenek azoknak a megállapodásoknak az előkészítéséről, amelyekhez a későbbiekben egyetértésüket fogják kérni. A változtatás fényében üdvözlöm a tárgyalások lefolytatásának pontosabb nyomon követésére vonatkozó parlamenti hatáskört. Szeretném megragadni az alkalmat arra, hogy rámutassak, hogy a Parlamentnek ahhoz, hogy a tárgyalások befejeztével megalapozott döntést hozhasson a hozzájárulásról vagy annak megtagadásáról, a kezdetektől figyelemmel kell követnie a folyamatot, nem pedig csak a tárgyalások lezárása után.

Végül én is felszólítom a Bizottságot arra, hogy a Parlamentet folyamatosan tájékoztassa és rendszeresen adjon jelentést a meglévő megállapodások erősségeiről és gyengeségeiről. Úgy gondolom, hogy ez lehetővé tenné, hogy a Parlament a jövőbeli megállapodásokat eredményesebben tudja értékelni.

 
  
MPphoto
 
 

  Mara Bizzotto (EFD), írásban.(IT) A nemzetközi légiközlekedési megállapodásokról szóló európai parlamenti állásfoglalási indítvány az Északi Liga jó néhány alapelvének megfelel. Ezek közé tartozik az, hogy egyenlő piaci hozzáférést élvezhessenek az összes tagállam légitársaságai, valamint a nemzeti politikák által közvetlenül finanszírozott rejtett dömping gyakorlatának megakadályozása, mivel az ellentétes az állami támogatásokról szóló közösségi szabályokkal. A javaslat aggodalmakat fogalmaz meg a polgárok biztonságával kapcsolatban is, elismerve a biztonsági referenciakeret létrehozásának alapvető fontosságát. Szintén az Északi Liga elvei közé tartozik az a javaslatban is hangoztatott elv, hogy a Parlament által közvetlenül képviselt európai polgárok számára átlátható legyen az európai intézmények tevékenysége. Ennek érdekében a javaslat kiemeli, hogy a Bizottságnak kötelessége folyamatosan tájékoztatni a Parlamentet a nem uniós felekkel zajló tárgyalásainak előrehaladásáról. A fent felsorolt okokból a javaslat mellett szavaztam.

 
  
MPphoto
 
 

  Vilija Blinkevičiūtė (S&D), írásban.(LT) A jelentés mellett szavaztam, mert egyetértek azzal, hogy a biztonsági és környezetvédelmi normák fenntartása és a kedvező üzleti környezet révén a szomszédos országokkal kötött átfogó légiközlekedési megállapodások csak előnyökkel járhatnak az utasok, a légi szállító vállalatok és a légitársaságok számára. A jelentés célja a légiközlekedési megállapodások megkötésének, valamint az ilyen megállapodásokkal kapcsolatos döntések meghozatalának leegyszerűsítése és egyértelműsítése azáltal, hogy az Európai Parlament előre tájékoztatja a Bizottságot arról, hogy milyen kritériumok alapján fog arról dönteni, hogy hozzájárul-e egy adott megállapodásnak az EU nevében történő megkötéséhez. A jelentésben a Parlament felhívja a Bizottság és a Tanács figyelmét azon megállapodásokra is, amelyek megkötésük esetén előnyösek lennének az EU és polgárai számára, de amelyeket az EU valamely okból egyelőre nem kötött meg, például Oroszországgal, Kínával, Japánnal és Indiával.

 
  
MPphoto
 
 

  Sebastian Valentin Bodu (PPE), írásban.(RO) A 2009. december 1-jén hatályba lépett Lisszaboni Szerződés szélesebb körben tette szükségessé nemzetközi megállapodások megkötéséhez a Parlament egyetértését. Emiatt természetes lépés volt a Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság részéről saját kezdeményezésű jelentést összeállítani azon általános elvek rögzítésére, amelyek alapján értékelésre kerülnek majd a légiközlekedési megállapodások. A szomszédos országokkal vagy jelentős globális partnerekkel kötött átfogó megállapodások jelentős előnyökkel járhatnak azáltal, hogy mind a választékot, mind a költségeket tekintve jobb szolgáltatásokat kínálnak az utasok és a légi szállítási vállalatok számára, és ugyanakkor új lehetőségeket és versenyelőnyt biztosítanak a légitársaságok számára.

A szabályozási konvergencia valóban nagy szerepet játszhat a tisztességes verseny előmozdításában, különösen az állami támogatásokat, a szociális és környezetvédelmi normákat illetően. Sajnálatos, hogy a Tanács még nem adott megbízást a Bizottság számára, hogy tárgyalásokat kezdjen fontos kereskedelmi partnerekkel, köztük a Kínai Népköztársasággal és Indiával, annak ellenére, hogy a javaslat már 2005-ben készült. E régió gazdasági növekedése még jelentősebbé teszi az ilyen megállapodások értékét.

 
  
MPphoto
 
 

  Vito Bonsignore (PPE), írásban.(IT) A saját kezdeményezésű jelentés mellett szavaztam, mert a légiközlekedési ágazat növekvő jelentősége sok előnnyel jár az európai gazdaság számára, de számos hátránya is van. Úgy gondolom, hogy annak az intézménynek, amelynek tagja vagyok – a Parlamentnek –, szélesebb körű felügyeleti jogköröket kellene kapnia, hogy teljes mértékben átlássa, hogy mely megállapodások érdemlik meg jóváhagyását, és melyek nem. A szavazás a tárgyalások eredményének részletes nyomon követésén alapulna, amelyeknek elő kell mozdítaniuk a szociális jogokról szóló nemzetközi jogszabályok figyelembevételét, a tanúsítási gyakorlatok és eljárások teljes körű elismerését, a biztonsági adatok cseréjét és a közös ellenőrzéseket. Csak akkor járulhatunk hozzá érdemben az EU tevékenységeihez és jobbításához, ha olyan nagyra törő megállapodásokhoz adjuk hozzájárulásunkat, amelyek tiszteletben tartják az EU elveit.

 
  
MPphoto
 
 

  Maria Da Graça Carvalho (PPE), írásban.(PT) Úgy gondolom, hogy a bizonyos nemzetközi légiközlekedési megállapodások által felvetett szabályozási konvergencia lehetősége a tisztességes verseny feltételeinek megteremtésével valósítható meg. Ez nem csak az érintett országok ipara számára előnyös, hanem lehetőséget nyújt a szociális és környezetvédelmi normák egységesítésére és megerősítésére is. Az utasoknak és légi szállítási vállalatoknak nyújtott szolgáltatások is jelentős mértékben javulnak majd. Ez más módon – például kétoldalú megállapodások útján – nem valósulna meg ilyen mértékben.

 
  
MPphoto
 
 

  Carlos Coelho (PPE), írásban.(PT) A szomszédos országokkal vagy jelentős globális partnerekkel kötött átfogó légiközlekedési megállapodások különösen fontosak a piaci hozzáférés és a szabályozási konvergencia szempontjából, mivel a tisztességes verseny, az egységes szociális és környezetvédelmi normák stb. irányába hatnak. Ez minden érintett – az utasok, a légi szállító vállalatok és a légitársaságok – számára előnyös. A horizontális megállapodásokra térve, fontos a meglévő kétoldalú megállapodások összhangba hozása az uniós joggal, ugyanis ez nagyobb jogbiztonságot nyújt, növeli az átláthatóságot és az egyszerűsítés szempontjából további előnyökkel szolgál, valamint azt is szavatolja, hogy az Unió légitársaságai azonos jogokat élvezzenek. A Lisszaboni Szerződés életbelépésével a Parlament ezen a téren fontosabb szerepet játszik, ugyanis a nemzetközi megállapodások megkötéséhez szükséges a jóváhagyása. Ezért az általános elveket és egységes normarendszert rögzítő jelentés mellett szavazok. A jelentés kiemeli a Parlament folyamatos tájékoztatásának fontosságát is annak érdekében, hogy a folyamatot a kezdetétől figyelemmel tudja kísérni, mivel ez lehetőséget ad aggályainak és prioritásainak közlésére.

 
  
MPphoto
 
 

  Rachida Dati (PPE), írásban.(FR) Két fő okból szavaztam igennel a jelentésre. Először is, a jelentés az Európai Parlament szerepének növelését javasolja, a Lisszaboni Szerződés által a harmadik országokkal kötött nemzetközi megállapodások terén ráruházott új hatásköröknek megfelelően. Ebben a tekintetben a jelentés kiemeli az Európai Bizottsággal folytatott párbeszéd megerősítésének szükségességét, mind a tárgyalások különböző szakaszaiban, mind az érvényben lévő megállapodások nyomon követése során. Emellett a jelentés kiemeli a légi közlekedés biztonságára vonatkozó megállapodások megkötését a jelentős repülőgépgyártó iparral rendelkező országokkal; ez kulcsfontosságú követelmény annak fényében, hogy jogosan felmerülő igény az egyre jobb repülésbiztonság.

 
  
MPphoto
 
 

  Christine De Veyrac (PPE), írásban.(FR) A Lisszaboni Szerződés életbelépése óta az Európai Parlament szélesebb hatáskörrel rendelkezik az Európai Unió és harmadik országok között kötött nemzetközi megállapodások ügyében. Brian Simpson ma elfogadott jelentése lehetővé teszi a Parlamentnek a nemzetközi légiközlekedési tárgyalásokban játszott szerepének pontosabb meghatározását.

Örülök annak, hogy a Parlament különös hangsúlyt fektet arra, hogy az Európai Unió által kötött megállapodásokban szerepeljen a repülésbiztonsági és védelmi normák kölcsönös elismerése, valamint az utasok jogainak fokozottabb védelme is.

 
  
MPphoto
 
 

  Edite Estrela (S&D), írásban.(PT) A Lisszaboni Szerződés szerinti nemzetközi légiközlekedési megállapodásokról szóló jelentés mellett szavaztam, mivel kiemeli annak fontosságát, hogy a Parlamentet az eljárás minden szakaszában haladéktalanul és teljes körűen tájékoztatni kell az EU és harmadik országok vagy nemzetközi szervezetek között kötendő megállapodások tárgyalásainak alakulásáról.

 
  
MPphoto
 
 

  Diogo Feio (PPE), írásban.(PT) A Lisszaboni Szerződés új hatáskörökkel ruházta fel a Parlamentet a nemzetközi megállapodások jóváhagyása terén. Ezek közül különösen fontosak a nemzetközi légiközlekedési megállapodások, mivel sokrétű biztonsági és koordinációs igények merülnek fel velük kapcsolatban. Egy-egy megállapodás értékeléséhez szigorú ellenőrzésen és a tárgyalások feltételeinek nyomon követésén alapuló kritériumok megállapítása szükséges. Remélem, hogy a Bizottság és a Parlament aktívan együtt tud működni az ilyen megállapodások minőségének és szigorúságának folyamatos javítása érdekében.

 
  
MPphoto
 
 

  José Manuel Fernandes (PPE), írásban.(PT) Simpson úr jelentése az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) szerinti nemzetközi légiközlekedési megállapodásokról szól. 2009. december 1-je – az EUMSZ életbelépése – óta a Parlament hatásköre kibővült; sok területen, köztük a légi közlekedés terén is társ-döntéshozói hatáskört kapott. A Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság ezt figyelembe véve jelentést állított össze, ami rendkívül pozitívnak és jól időzítettnek tűnik – a jelentésben lefektetett általános elvekkel teljesen egyetértek. A Parlament így a Bizottságtól, főleg a Mobilitáspolitikai és Közlekedési Főigazgatóságtól kapott tájékoztatások alapján a kezdetétől nyomon tudja követni a teljes folyamatot, és gondosan ki tudja értékelni azon megállapodásokat, amelyekről véleményt kell nyilvánítania, legyen szó horizontális, átfogó vagy biztonsági megállapodásról.

 
  
MPphoto
 
 

  João Ferreira (GUE/NGL), írásban.(PT) A Lisszaboni Szerződés szerinti nemzetközi légiközlekedési megállapodások szupranacionális megállapodások, amelyek a szándék szerint átfedésben vannak a tagállamok által kötött meglévő kétoldalú megállapodásokkal. A Parlament több megállapodás véleményezése során jelezte, hogy nem ért egyet ezzel az elvvel, és kritikát fogalmazott meg a megállapodások átfogó jellegével szemben is – a megállapodások célja kivétel nélkül az ágazat liberalizációja és privatizációja. Az előadó – akiről érdemes tudni, hogy Az Európai Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetsége képviselőcsoportjának tagja – kijelenti, hogy „a szomszédos országokkal vagy jelentős globális partnerekkel kötött légiközlekedési megállapodások jelentős előnyökkel járhatnak az utasok, a légi szállító vállalatok és a légitársaságok számára”.

A valóság azonban – ebben az ágazatban és más olyan ágazatokban, mint például a vasúti közlekedés terén, ahol felerősödött a liberalizáció – cáfolja a beígért előnyöket. Ha a légiközlekedési szektor monopólium-szerű koncentrációjának vannak nyertesei – márpedig a liberalizációnak és a „szabad versenynek” ez az elkerülhetetlen következménye –, azok nem az utasok lesznek, és nem is a dolgozók vagy a nemzeti légitársaságok, hanem az ágazat európai nagyvállalatai. Ezért szavaztunk nemmel.

 
  
MPphoto
 
 

  Ilda Figueiredo (GUE/NGL), írásban.(PT) A jelentés a Lisszaboni Szerződés szerinti nemzetközi légiközlekedési megállapodásokkal foglalkozik. E nemzetközi megállapodások az elképzelés szerint harmonizálnak majd és átfedésben lesznek a tagállamok által kötött meglévő kétoldalú megállapodásokkal.

Az előadó kijelenti, hogy „a szomszédos országokkal vagy jelentős globális partnerekkel kötött légiközlekedési megállapodások jelentős előnyökkel járhatnak az utasok, a légi szállító vállalatok és a légitársaságok számára [...] a piaci hozzáférés [...] révén”.

A valóság azonban az, hogy a hasonló megállapodások uniós szintű megvalósítása már megmutatta, hogy az ilyen előnyök ígérete üresen cseng a munkavállalók és az utasok számára egyaránt.

A legtöbb ilyen megállapodás ki nem mondott célja a piac megnyitása és az ágazat liberalizálása a szabad verseny biztosítása érdekében – figyelmen kívül hagyva az általa okozott torzulásokat, aminek az előnyeit a legerősebb cégek élvezhetik –, vagy a szén-dioxid-kibocsátások csökkentésének színlelt környezetvédelmi megoldása, és a repülésnek a kibocsátáskereskedelmi rendszerbe való bevonása.

 
  
MPphoto
 
 

  Monika Flašíková Beňová (S&D), írásban.(SK) A Lisszaboni Szerződés 2009. december 1-jei hatálybalépésével a korábbinál több esetben vált kötelezővé a Parlament jóváhagyását kérni a nemzetközi megállapodások aláírásához. A légiközlekedési megállapodások is ebbe a kategóriába tartoznak. Korábban az ilyen megállapodásokkal kapcsolatban a Parlamenttel csak konzultáltak. A Lisszaboni Szerződés által a Parlamentnek biztosított új hatáskörök azonban új felelősségekkel is járnak.

Véleményem szerint a Parlamentnek lehetőséget kell kapnia a tárgyalások alakulásának nyomon követésére még azelőtt, hogy döntenie kell arról, hogy elfogadja vagy elveti egy adott nemzetközi megállapodás végső megfogalmazását. A harmadik országokkal kötendő légiközlekedési megállapodásokhoz kapcsolódó releváns kritériumok közé be kellene kerülnie a piachoz és a beruházási lehetőségekhez való kiegyensúlyozott hozzáférés lehetőségének és a tisztességes gazdasági versenynek is az állami támogatások és környezetvédelmi és szociális normák tekintetében.

 
  
MPphoto
 
 

  Lorenzo Fontana (EFD), írásban.(IT) A Lisszaboni Szerződésben foglalt új hatáskörök eredményeként nekünk is beleszólásunk van a légiközlekedési megállapodások repülésügyi kérdéseibe. A jelentés hangsúlyozza a tisztességes verseny fontosságát, és azt, hogy ennek érdekében szükséges egyebek mellett az állami finanszírozás ellenőrzése, valamint a környezetvédelem és a magas szintű utasjogok biztosítása. Ezen intézkedéseket támogatjuk, ezért a jelentés mellett szavazok.

 
  
MPphoto
 
 

  Juozas Imbrasas (EFD), írásban.(LT) Egyetértek a dokumentummal, mert a 2009. december 1-jén hatályba lépett Lisszaboni Szerződés szélesebb körben tette szükségessé nemzetközi megállapodások megkötéséhez a Parlament egyetértését. A légiközlekedési megállapodások is ide tartoznak, mivel ezen a téren a rendes jogalkotási eljárás alkalmazandó. E változásra tekintettel a Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság saját kezdeményezésű jelentés készítése mellett döntött azzal a céllal, hogy meghatározzon néhány általános elvet arra nézve, hogy miként kellene értékelni a légiközlekedési megállapodásokat, mind a tartalmat, mind pedig azokat az eljárásokat tekintve, amelyeket a bizottság követhet annak biztosítása érdekében, hogy a tárgyalások teljes folyamata alatt kellő tájékoztatásban részesüljön, és jóval az egyetértés megadására vonatkozó döntéssel való szembesülés előtt lehetősége nyíljon prioritásainak megfogalmazására.

 
  
MPphoto
 
 

  Giovanni La Via (PPE), írásban.(IT) A mai ülésen Simpson úrnak a Lisszaboni Szerződés szerinti nemzetközi légiközlekedési megállapodásokról szóló jelentése mellett szavaztam. A Szerződés 2009. december 1-jei életbelépésével a rendes jogalkotási eljárás hatálya alá tartozó területeket érintő megállapodások csak a Parlament jóváhagyásával köthetőek meg. Ez fontos előrelépés, különösen az EU állítólagos demokráciadeficitje fényében, figyelembe véve, hogy korábban az európai polgárok által demokratikus módon választott Parlamenttel csak az ilyen megállapodások megkötése után konzultáltak. Ezért bízunk benne, hogy a Bizottság kérésünknek megfelelően folyamatos tájékoztatást nyújt majd, és az illetékes bizottságot átfogó információkkal látja el a nemzetközi légiközlekedési megállapodások aláírásával vagy módosításával kapcsolatos tárgyalások megindításának szándékáról, hogy a Parlament a tények teljes ismeretében tudja megfogalmazni álláspontját.

 
  
MPphoto
 
 

  Petru Constantin Luhan (PPE), írásban.(RO) A Lisszaboni Szerződés új parlamenti hatásköröket vezet be, szélesebb körű döntéshozatali jogkörrel ruházva fel az Európai Parlamentet, amelyhez a zavartalan ügymenet biztosításának, a tájékoztatásnak és a polgárok biztonságának garantálásával kapcsolatos felelőssége járul. Az Európai Parlament vonatkozó bizottságai közötti szabályozási konvergencia, a biztonsági és védelmi szabványok kölcsönös elismerése és a nemzetközi légiközlekedési megállapodások lehető legmagasabb színvonalának biztosítása logisztikai és gazdasági előnyöket hordoznak az utasok és a légi szállítási vállalatok számára, valamint előnyösek a légitársaságok számára is.

 
  
MPphoto
 
 

  David Martin (S&D), írásban. – A jelentés mellett szavaztam, amely szerint a szomszédos országokkal vagy jelentős globális partnerekkel kötött átfogó légiközlekedési megállapodások bizonyos normák és feltételek teljesülése esetén jelentős előnyökkel járhatnak az utasok, a légi szállító vállalatok és a légitársaságok számára, a piaci hozzáférés és a tisztességes versenyt előmozdító szabályozási konvergencia révén egyaránt, többek között az állami támogatások, valamint a szociális és környezetvédelmi normák tekintetében.

 
  
MPphoto
 
 

  Clemente Mastella (PPE), írásban.(IT) A Lisszaboni Szerződés értelmében a légiközlekedési megállapodások megkötéséhez az Európai Parlament hozzájárulása szükséges, mivel olyan ágazatot érintenek, amire a rendes jogalkotási eljárás alkalmazandó. Egyetértünk a Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság elképzelésével a légiközlekedési megállapodások tartalmának értékelésére vonatkozó általános elvek lefektetéséről. Ezenkívül szükséges a Bizottság folyamatos részletes tájékoztatása a tárgyalások alatt annak érdekében, hogy jóval az egyetértés megadására vonatkozó döntéssel való szembesülés előtt lehetősége nyíljon prioritásainak megfogalmazására. A Parlamentnek ezért kezdettől fogva nyomon kell követnie a folyamatot. A szomszédos országokkal vagy jelentős globális partnerekkel kötött átfogó megállapodások jelentős előnyökkel járhatnak azáltal, hogy mind a választékot, mind a költségeket tekintve jobb szolgáltatásokat kínálnak az európai utasok és a légi szállítási vállalatok számára, és ugyanakkor új lehetőségeket és új profitlehetőségeket biztosítanak a légitársaságok számára. A szabályozási konvergencia nagy mértékben elősegítheti a tisztességes versenyt. Végezetül, fontosnak tartjuk a tárgyalások megkezdését a fontos ázsiai kereskedelmi partnerekkel – köztük a Kínai Népköztársasággal és Indiával –, mivel az egész régió gazdasági növekedése az ilyen megállapodásokat a világkereskedelem fejlődése szempontjából még fontosabbá teszi.

 
  
MPphoto
 
 

  Nuno Melo (PPE), írásban.(PT) A Lisszaboni Szerződés elfogadása szélesebb körben tette szükségessé nemzetközi megállapodások megkötéséhez a Parlament egyetértését. A légiközlekedési megállapodások is ide tartoznak, mivel ezen a téren a rendes jogalkotási eljárás alkalmazandó. Ezért a Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság saját kezdeményezésű jelentés készítése mellett döntött azzal a céllal, hogy meghatározzon néhány általános elvet arra nézve, hogy miként kellene értékelni a légiközlekedési megállapodásokat, mind a tartalmat, mind pedig azokat az eljárásokat tekintve, amelyeket a bizottság követhet annak biztosítása érdekében, hogy a tárgyalások teljes folyamata alatt kellő tájékoztatásban részesüljön, és jóval az egyetértés megadására vonatkozó döntéssel való szembesülés előtt lehetősége nyíljon prioritásainak megfogalmazására. A Lisszaboni Szerződés által megállapított új parlamenti hatáskörök új felelősségekkel járnak együtt, azt biztosítandó, hogy a Parlament és illetékes bizottsága megfelelő tájékoztatásban részesüljön azoknak a megállapodásoknak az előkészítéséről, amelyekhez a későbbiekben egyetértésüket fogják kérni. Ez maga után vonja a tárgyalások folytatásának szorosabb nyomon követésére vonatkozó felelősséget is. Ezeket a megfontolásokat tehát a jövőbeni nemzetközi megállapodások tárgyalásai során figyelembe kell venni.

 
  
MPphoto
 
 

  Alexander Mirsky (S&D), írásban. – A jelentés az egyes légiközlekedési megállapodások értékeléséhez szükséges keretrendszerrel foglalkozik, figyelembe véve a Lisszaboni Szerződésben eszközölt változtatásokat, amelyek a jövőben minden megállapodás tárgyalásaira, megkötésére és jóváhagyására vonatkoznak (hozzájárulással). A harmadik országokkal kötendő légiközlekedési megállapodások értékelésének releváns kritériumai közé tartozik a piachoz és a beruházási lehetőségekhez való kiegyensúlyozott hozzáférés és a tisztességes verseny az állami támogatások és környezetvédelmi és szociális normák tekintetében. Mellette szavaztam.

 
  
MPphoto
 
 

  Rolandas Paksas (EFD), írásban.(LT) A szomszédos országokkal vagy jelentős globális partnerekkel kötött átfogó légiközlekedési megállapodások nem csak a légi szállító vállalatok és a légitársaságok, hanem az utasok számára is előnyösek lehetnek. Az ilyen megállapodások elsősorban az Unió összes légitársasága számára azonos jogokat garantálnak. Ezenkívül szigorú légi biztonsági és védelmi szabványokat is biztosítanak, amely rendkívül fontos az utasok, a személyzet és általában véve az egész légiközlekedési ágazat számára. Az ilyen megállapodások előnyeinek ismeretében helyes lépésnek tartom a légiközlekedési megállapodások értékelésekor alkalmazandó általános elvek rögzítését. Fontos, hogy minden megállapodás enyhítse vagy megszüntesse a piachoz való hozzáférést és a beruházási lehetőségeket érintő korlátozásokat, fenntartsa vagy javítsa a szociális és környezetvédelmi normákat, megfelelő adatvédelmi és a magánélet védelmére vonatkozó biztosítékokat nyújtson, tartalmazza a biztonsági normák kölcsönös elismerését és biztosítsa az utasok jogainak magas szintű védelmét. Figyelmet érdemel, hogy a Bizottságnak haladéktalanul fel kell lépnie a Szibéria feletti átrepülések ügyében, és meg kell kezdenie Japánnal és Oroszországgal a nemzetközi légiközlekedési megállapodásról szóló tárgyalásokat.

 
  
MPphoto
 
 

  Maria do Céu Patrão Neves (PPE), írásban.(PT) A 2009. december 1-jén hatályba lépett Lisszaboni Szerződés szélesebb körben tette szükségessé nemzetközi megállapodások megkötéséhez a Parlament egyetértését. A légiközlekedési megállapodások is ide tartoznak, mivel ezen a téren a rendes jogalkotási eljárás alkalmazandó. Eddig az ilyen megállapodásokkal kapcsolatban csak konzultálni kellett a Parlamenttel. E változás ismeretében a Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság úgy döntött, hogy saját kezdeményezésű jelentést állít össze azzal a céllal, hogy meghatározzon néhány általános elvet arra nézve, hogy a Parlamentnek miként kellene értékelnie a légiközlekedési megállapodásokat a tartalmat tekintve, hogy ne csak egyetértés megadására vonatkozó döntéssel szembesüljön. A Lisszaboni Szerződés által megállapított új parlamenti hatáskörök új felelősségekkel járnak együtt, azt biztosítandó, hogy a Parlament és illetékes bizottsága megfelelő tájékoztatásban részesüljön azoknak a megállapodásoknak az előkészítéséről, amelyekhez a későbbiekben egyetértésüket fogják kérni. Ez maga után vonja a tárgyalások folytatásának szorosabb nyomon követésére vonatkozó felelősséget is. Igennel szavaztam a jelentésre, amely a lehetőségeket tulajdonképpen egy listába rendezi, amelynek egyes elemeit az adott megállapodás sajátos jellegzetességeinek megfelelően lehet alkalmazni.

 
  
MPphoto
 
 

  Aldo Patriciello (PPE), írásban.(IT) A Lisszaboni Szerződés életbelépése után a Parlament megerősítette a nemzetközi légiközlekedési megállapodások megkötésében játszott szerepét. A Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság saját kezdeményezésű jelentés készítése mellett döntött azzal a céllal, hogy meghatározzon néhány általános elvet arra nézve, hogy miként kellene értékelni a légiközlekedési megállapodásokat, mind a tartalmat, mind pedig azokat az eljárásokat tekintve, amelyeket a bizottság követhet annak biztosítása érdekében, hogy a tárgyalások teljes folyamata alatt kellő tájékoztatásban részesüljön, és jóval az egyetértése megadására vonatkozó döntéssel való szembesülés előtt lehetősége nyíljon prioritásainak megfogalmazására.

A megállapodások három kategóriába sorolhatók: horizontális megállapodások, amelyek a meglévő kétoldalú, légiközlekedési szolgáltatásokról szóló megállapodásokat hozzák összhangba a közösségi joggal; átfogó megállapodások, amelyek célja a tisztességes verseny szavatolása; valamint biztonsági megállapodások, amelyek rendeltetése a polgári repülésbiztonság magas színvonalának biztosítása. A jelentés kritériumokat is javasol a megállapodások tartalmának értékelésére, többek között a piacokhoz és a beruházási lehetőségekhez való kiegyensúlyozott hozzáféréssel, és az állami támogatásokkal és a szociális és környezetvédelmi normákkal kapcsolatban. A folyamatos tájékoztatás fenntartása és a megállapodások erősségeinek és gyengeségeinek jobb kielemzése érdekében igennel szavaztam.

 
  
MPphoto
 
 

  Paulo Rangel (PPE), írásban.(PT) Mivel a Lisszaboni Szerződés szélesebb körben tette szükségessé nemzetközi megállapodások megkötéséhez a Parlament hozzájárulását, a Parlament státuszának módosítása keretében fellépéséhez új jogi kereteket kell rendelni. Ez a jelentés ebben a kontextusban készült. Mivel a Parlament a légiközlekedési megállapodások terén is új jogköröket szerzett, fontos biztosítani, hogy a tárgyalási folyamat során végig hozzáférjen az információkhoz. Nem lehet csak a folyamat végébe bevonni, szerepét pusztán a végső megoldás jóváhagyására vagy elvetésére korlátozva, anélkül, hogy a megfontolt döntéshez rendelkezésére bocsátanák a releváns adatokat. A Parlamentet tehát az egész folyamatba be kell vonni, és emellett legalább általánosságban fel kell hívni a figyelmet olyan kérdésekre is, mint például az, hogy az információk milyen feltételekkel és milyen időpontban kerülnek átadásra.

 
  
MPphoto
 
 

  Raül Romeva i Rueda (Verts/ALE), írásban. – Mellette szavaztam. A 2009. december 1-jén hatályba lépett Lisszaboni Szerződés szélesebb körben tette szükségessé nemzetközi megállapodások megkötéséhez a Parlament egyetértését. A légiközlekedési megállapodások is ide tartoznak, mivel ezen a téren a rendes jogalkotási eljárás alkalmazandó. Korábban az ilyen megállapodásokkal kapcsolatban a Parlamentnek csak konzultációs szerepe volt. E változásra tekintettel a Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság saját kezdeményezésű jelentés készítése mellett döntött azzal a céllal, hogy meghatározzon néhány általános elvet arra nézve, hogy miként kellene értékelni a légiközlekedési megállapodásokat, mind a tartalmat, mind pedig azokat az eljárásokat tekintve, amelyeket a bizottság követhet annak biztosítása érdekében, hogy a tárgyalások teljes folyamata alatt kellő tájékoztatásban részesüljön, és jóval az egyetértés megadására vonatkozó döntéssel való szembesülés előtt lehetősége nyíljon prioritásainak megfogalmazására.

 
  
MPphoto
 
 

  Licia Ronzulli (PPE), írásban.(IT) A jelentés a Parlament és a Bizottság közötti, a nemzetközi légiközlekedési megállapodások megkötésével kapcsolatos jó kommunikációnak, illetve a megállapodások értékelését szolgáló közös módszerek kidolgozásának alapelveit rögzíti. A Lisszaboni Szerződésnek köszönhetően a Parlament új hatáskörökkel gazdagodott – az ezekkel járó felelősségekkel együtt. Így szorosabban nyomon kell követnie a légiközlekedési megállapodások tárgyalásait és megkötését. Az ilyen megállapodások fontossága miatt, különösen az utasoknak nyújtott jobb szolgáltatások és a szállítási vállalatok számára elérhető új lehetőségek kapcsán jó elképzelésnek tartom, ha a Parlament, ahelyett hogy megvárná a tárgyalások lezárultát, már előre tájékoztatja a Bizottságot aggályairól és értékelési kritériumairól.

 
  
MPphoto
 
 

  Vilja Savisaar-Toomast (ALDE), írásban.(ET) A Lisszaboni Szerződés új jogkörökkel ruházta fel a Parlamentet; egyebek mellett a nemzetközi megállapodások megkötését a Parlament hozzájárulásától tette függővé. A Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság elé gyakran kerülnek különböző légiközlekedési megállapodások értékelésre vagy más okból. Véleményem szerint a jelentés komoly mértékben segíti és egyszerűsíti majd a Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság munkáját, mert kiemeli a légiközlekedési megállapodások értékelésének általános elveit, mind tartalom, mind intézkedések tekintetében.

Ezenkívül a jelentés szintén segít majd világosabbá tenni és a lehető legegyszerűbben feldolgozni a különböző légiközlekedési megállapodásokat, és rögzíti, hogy mely kritériumokat kell figyelembe venni és mely kérdéseket kell nyomon követni. A jelentés segít majd kialakítani a légiközlekedési megállapodásokhoz kötődő folyamatokat is, és segít meghatározni a különböző intézményeknek a megállapodásokhoz kötődő munkájának fázisait is. A jelentésre véleményem szerint szükség van, ezért elfogadását támogattam.

 
  
MPphoto
 
 

  Brian Simpson (S&D), írásban. – Ez a jelentés keretrendszert kíván létrehozni annak érdekében, hogy a Parlament teljesíthesse a Lisszaboni Szerződésből fakadó kötelezettségeit a nemzetközi légiközlekedési megállapodások terén. A Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság biztosítani kívánta, hogy a Parlamentben az egyes szuverén országokkal kötendő különböző megállapodások esetében a Parlament azonos eljárásokat és iránymutatásokat adjon meg az előadóknak, és így egységes megközelítés kerüljön alkalmazásra és lehetőségünk legyen figyelembe venni az olyan fontos kérdéseket, mint a releváns biztonsági és szociális körülmények. Igennel fogok szavazni és remélem, hogy a Parlament támogatja majd jelentésemet, hogy a javasolt keretrendszer valóban létrejöhessen.

 
  
MPphoto
 
 

  Nuno Teixeira (PPE), írásban.(PT) A Lisszaboni Szerződés hatálybalépése szélesebb körben tette szükségessé nemzetközi megállapodások megkötéséhez a Parlament egyetértését. A légiközlekedési megállapodások is ebbe a kategóriába tartoznak, mivel a rendes jogalkotási eljárás vonatkozik rájuk. Ez szükségessé teszi a Parlament rendszeres tájékoztatását annak érdekében, hogy az egész tárgyalási folyamatot egységesen tudja értékelni és véleményét és prioritásait is közölni tudja.

Ez a jelentés iránymutatásokat tartalmaz a légiközlekedési megállapodások tartalmának elemzésére és az alkalmazandó eljárásokra nézve. A jelentés szerint három, különböző célokat szolgáló megállapodás-típus létezik: horizontális megállapodások, átfogó megállapodások és biztonsági megállapodások.

A megállapodás mellett szavazok, mivel létfontosságúnak tartom, hogy az Európai Bizottság által elfoglalt és a jelentés által is kiemelt álláspont szerint a Parlamentnek az információk megosztása útján rendszeresen nyomon kell követnie az egész folyamatot, és hogy a Bizottságnak legalább háromévente meglévő megállapodások erősségeiről és gyengeségeit elemző jelentést kell benyújtania. A megállapodásokat az intézmények közötti gyümölcsöző együttműködésben kell elfogadni, amely lehetővé teszi az európai intézmények aktív részvételét.

 
  
MPphoto
 
 

  Niki Tzavela (EFD), írásban.(EL) Simpson úrnak a Lisszaboni Szerződés szerinti nemzetközi légiközlekedési megállapodásokról szóló jelentése mellett szavaztam, figyelembe véve, hogy a Parlamentnek most nagyobb felelőssége van a nemzetközi megállapodások tárgyalásaiban. A harmadik országokkal kötött légiközlekedési megállapodások pedig segítik a nemzetközi légi közlekedés fejlesztését és a jogbiztonság védelmét.

 
  
MPphoto
 
 

  Angelika Werthmann (NI), írásban. – (DE) A Lisszaboni Szerződés útján a Parlamentre ruházott új jogkörök eredményeként a jövőben gyakrabban kerülnek majd a Parlament elé értékelésre és jóváhagyásra a nemzetközi légiközlekedési megállapodások. Az előadó ezért az értékelések megkönnyítése és javítása érdekében bizonyos általános elvek rögzítését javasolja. Az előadó elvben elismeri az ilyen megállapodások előnyeit, de differenciált megközelítést kíván alkalmazni és több kérdésben a Bizottság és a Parlament közötti konstruktív párbeszédre szólít fel.

 
  
MPphoto
 
 

  Artur Zasada (PPE), írásban.(PL) Üdvözlöm a mai szavazás eredményét, különösen annak fényében, hogy én voltam az Európai Unió és az Egyesült Államok közötti légiközlekedési megállapodásról szóló különösen fontos dokumentum előadója. Együttesen az Európai Unió és az Egyesült Államok piaca a világ légi forgalmának kb. 60%-át teszi ki. A piacnak az EU és az USA légiközlekedési vállalatai felé való megkülönböztetéstől mentes megnyitása jobb szolgáltatásokat hoz majd az utasok és a légi szállítási vállalatok számára, valamint komoly gazdasági előnyökkel jár és munkahelyeket teremt majd. Sajnos az Európai Parlament nem vett részt az EU–USA megállapodás tárgyalásaiban, így nem tudta befolyásolni a dokumentum tartalmát. Ez elfogadhatatlan helyzet. Ezért egyetértek a nemzetközi légiközlekedési megállapodásokról szóló ma elfogadott Simpson-jelentés fő tézisével. Az Európai Parlamentet már a kezdetektől be kellett volna vonni a tárgyalásokba, vagy legalább tájékoztatni kellett volna azok haladásáról.

 
  
  

Ajánlás második olvasatra: Saïd El Khadraoui (A7-0171/2011)

 
  
MPphoto
 
 

  Luís Paulo Alves (S&D), írásban.(PT) Támogatom ezt a jelentést és a Tanács által bevezetett új elemeket, különös tekintettel a bevételek elkülönítésére, a nagyobb átláthatóságra és a járműpark megújulására irányuló ösztönzőkre, a közlekedési kapacitásra, valamint az infrastruktúra hatékonyabb differenciálására. Az euromatrica III lehetővé teszi a tagállamok számára, hogy – amennyiben óhajtják – úthasználati díjat szedjenek a külső költségekért, nevezetesen a levegőszennyezésért és zajártalomért, és így a közúti közlekedésben megjelenhessen a „szennyező fizet” elve. Ez a jogszabálytervezet – megelőzve a fehér könyvet – megköveteli a tagállamoktól és a Bizottságtól a következő lépés megtételét egy fenntarthatóbb és átjárhatóbb közlekedési rendszer felé, azaz egy olyan összehangolt díjrendszer megteremtését, amely több külső költséget is internalizál.

 
  
MPphoto
 
 

  Sophie Auconie (PPE), írásban.(FR) A nehéz tehergépjárművekre egyes infrastruktúrák használatáért kivetett díjakról szóló irányelvtervezet (euromatrica-irányelv) értelmében a tagállamok úthasználati díjat szedhetnek a levegőszennyezésért és zajártalomért. Az intézkedés alapja a „szennyező fizet” elv, célja pedig a közútjainkon közlekedő teherautók progresszív megújulásának ösztönzése. Az intézkedés új forrást is jelenthet a közlekedés tisztább formái, mint pl. a vasúti és vízi közlekedés számára. Ezért Saïd El Khadraoui jelentése mellett szavaztam. Azonban felszólítom a tagállamokat, hogy az euromatrica bevezetésekor mértékletesen járjanak el: az intézkedés nem veszélyeztetheti a szállítmányozó vállalatok vagy a szállítmányozást igénybe vevő vállalatok kereskedelmi és pénzügyi stabilitását.

 
  
MPphoto
 
 

  Liam Aylward (ALDE), írásban.(GA) Az uniós piacon értékesítésre kerülő ír áruk nagy részét közúton szállítják, ezért a jelentésben javasolt intézkedések ellen szavaztam, mivel ezek jelentős költségeket jelentenének az ír fuvarozóknak, exportőröknek és gyártóknak. Az euromatrica-irányelv már tartalmazza a díjakat, de a tagállamoknak nem kötelező kivetniük ezeket a díjakat. Az euromatricát jelenleg 15 000 kilométernyi európai autópályán alkalmazzák, az autópályadíj fizetése ellenében használható autópályák fele esetében. Természetesen foglalkozni kell a levegőszennyezés és zajártalom kérdésével, és ösztönözni kell az embereket a tisztább járművek használatára, de ha ezt az irányelvet kiterjesztik, és beleveszik a levegőszennyezésért és zajártalomért kirótt díjakat is, az az ír exportárukat Európába szállító ír fuvarozókat nagyon hátrányosan fogja érinteni.

Írországból sok árut exportálnak a nemzetközi piacra, és a jelentésben javasolt többletköltségek hatalmas károkat jelentenének az ír exportvállalatoknak és szállítmányozó vállalatoknak, és végzetesek lehetnek azon kisvállalkozások számára, amelyek már most is csak kevés hasznot képesek termelni.

 
  
MPphoto
 
 

  Zigmantas Balčytis (S&D), írásban.(LT) A Tanács és a Parlament által második olvasatra előterjesztett, euromatrica-irányelvre vonatkozó közös álláspont mellett szavaztam. Az irányelv fő célja, hogy a tagállamok úthasználati díjat szedhessenek bizonyos külső költségekért, vagyis alkalmazhassák a „szennyező fizet” elvet. Ezenkívül az irányelv egyéb lehetőségeket is biztosít a tagállamoknak nemzeti közúti díjrendszereik hatékonyabbá tételére. Üdvözlöm ezeket a célokat: a szennyezés csökkentését, valamint a „szennyező fizet” elv alkalmazását a közúti közlekedésben. Támogattam azt a javaslatot is, hogy az euromatricából származó bevételeket a közúti infrastruktúra fejlesztésére és a közlekedés fokozottabban környezetbaráttá tételére használják fel. A közös közlekedéspolitika egyik kulcsfontosságú eleme a fenntartható közlekedés támogatása. Ezért csökkentenünk kell a közlekedési ágazatnak az éghajlatváltozás terén kifejtett hatását, csökkentenünk kell a közlekedés negatív hatásait, különösen a mobilitást akadályozó forgalmi torlódásokat, és mérsékelnünk kell az egészségre és környezetre egyaránt ártalmas levegőszennyezést és zajártalmat.

 
  
MPphoto
 
 

  Jean-Luc Bennahmias (ALDE), írásban.(FR) Habár üdvözlöm az euromatrica-irányelvet, de távolról sem vagyok teljesen elégedett. A Parlament és a Tanács közötti megállapodás támogatásával véget érnek a hosszú évekig elhúzódó tárgyalások. Ez minden bizonnyal a helyes irányba tett lépés, de ez egy erőtlen megállapodás! A tagállamoknak lehetőségük lesz úthasználati díjat szedni a nehéz tehergépjárművektől az általuk okozott külső költségekért, de nem lesz kötelező az úthasználati díj bevezetése. Azonban az tény, hogy ez az elképzelés most már közismertté vált, és ez az a pozitív dolog, amely miatt a megállapodás mellett szavazok. Az irányelv a „szennyező fizet” elv nehéz tehergépjárművekre vonatkozó bevezetésével felhívja a közpolitika figyelmét a közlekedés által okozott külső költségek internalizálására. A bevételek és beruházások átláthatóságának elve is középpontba került, és reméljük, hogy ez precedensértékű lesz a közpolitikák értékelésében, hiszen a tagállamoknak rendszeresen jelentést kell tenniük a Bizottság felé. Azonban sajnálatos, hogy a bevételeknek a transzeurópai közlekedési hálózatra (TEN-T) fordítandó részére vonatkozó küszöbérték igen alacsony (15%). Biztosítanunk kell, hogy a tagállamok betartsák azt a kötelezettségvállalásukat, amely szerint a bevételek bizonyos részét a fenntartható projektekbe fektetik be.

 
  
MPphoto
 
 

  Sergio Berlato (PPE), írásban.(IT) A ma vitára kerülő jelentés különösen fontos, mivel a nehéz tehergépjárművekről szóló 1999/62/EK irányelv módosításáról rendelkezik. Véleményem szerint az új irányelvre vonatkozó javaslat elfogadása, amely a magyar elnökség, a Bizottság és a Parlament között létrejött megállapodás eredménye, nagyon hátrányos az olasz gazdaságra nézve, mivel Olaszország szállítja a kereskedelmi forgalomba kerülő és az európai közutakon szállított áruk nagyjából egyharmadát – ez megközelítőleg évi 200 milliárd eurót jelent.

Ha az irányelvet bevezetik az európai tranzitországokban, akkor az Olaszországba importált és az Olaszországból exportált árukra nagyon sok újabb díjat fognak kiszabni. Osztom az olasz kormány nagyon is kritikus álláspontját: egyáltalán nem bölcs dolog a jelenlegi nagy gazdasági nehézségek idején egy olyan gazdasági ágazatot sújtani, amely piacunk egyik alappillére. Véleményem szerint azok az apró változtatások, amelyeket sikerült elérnünk, nem igazán változtatnak a szöveg egészén, amely nagyon hátrányos mind Olaszországra, mind a szállítmányozási ágazatra nézve. Ráadásul nincs igazolva az intézkedés hatékonysága: a közúti közlekedés mértéke és az ebből eredő szennyezéssel kapcsolatos költségek tovább fognak növekedni mindaddig, amíg létre nem jön az intermodális infrastruktúra hálózata.

 
  
MPphoto
 
 

  John Bufton (EFD), írásban. – A módosítás ellen szavaztam, mert a Bizottság még közvetett díjakkal sem hozhat létre bevételnövelő lehetőségeket, különösen nem a Tanács egyhangú beleegyezése nélkül. Az Egyesült Királyságban jelenleg nem alkalmazzuk az euromatrica-rendszert. Azonban a brit kormány az európai jogszabállyal összhangban 2015-ig ki akar vetni bizonyos díjakat a nehéz tehergépjárművekre. A Bizottság azonban fenntartja, hogy 2013-ra kötelezővé teszi a szén-dioxiddal kapcsolatos díjat. Nem szeretném, ha a brit polgárok bármilyen formában hozzájárulnának az uniós adókhoz.

 
  
MPphoto
 
 

  Maria Da Graça Carvalho (PPE), írásban.(PT) A nehéz tehergépjárművekre vonatkozó díj kivetése az EU periférián fekvő országait – pl. Görögországot, Olaszországot, Spanyolországot és Portugáliát – bünteti. Egyébként is ezeket az országokat sújtja a leginkább a pénzügyi válság, ami az államháztartás válságához és gazdasági válsághoz vezetett. Ezért az előterjesztett jelentés ellen szavazok, mivel úgy gondolom, hogy az ilyen díjak egyenlőtlen alkalmazása igazságtalan, hiszen a periférián fekvő országok generálnák a bevételek nagy részét, az Európa központi területein fekvő országok javára.

 
  
MPphoto
 
 

  George Sabin Cutaş (S&D), írásban.(RO) El Khadraoui úr nehéz tehergépjárművekre kivetett díjakról szóló jelentése ellen szavaztam, mert a javaslat lehetővé teszi a tarifális akadályok bevezetését, ami növelné a periférián fekvő tagállamok szállítmányozó vállalatainak költségeit. Az irányelv lehetővé teszi a tagállamok számára azt is, hogy ellentételezésként hozzájárulást ajánljanak fel, ami a különböző uniós tagállamok üzemeltetői közötti verseny torzulásához vezethet.

 
  
MPphoto
 
 

  Marielle De Sarnez (ALDE), írásban.(FR) A Parlament beleegyezését adta a közúti közlekedési díjakra vonatkozó új szabályokhoz, ezáltal lehetővé téve egy, a szennyezéssel és zajjal kapcsolatos környezeti követelmények szempontjából megfelelőbb közlekedéspolitika kialakítását és finanszírozását. A közúti szállítmányozó vállatoknak ezentúl díjat kell fizetniük, hogy így térítsék meg a teherautók okozta levegőszennyezés és zajártalom költségeit, a tagállamoknak pedig az ezekből a díjakból nyert bevételeket vissza kell forgatniuk a páneurópai közlekedési hálózatba, különösképpen a hatékonyabb és kevésbé szennyező közlekedési rendszerekbe. Ezek a díjak előrelépést jelentenek, de ez még nem elég. Legfőbb ideje, hogy a tagállamok elkötelezzék magukat egy, az árufuvarozás valódi fejlesztését szolgáló politika mellett, és ezt következetesen alkalmazzák a vasúti és közúti közlekedési infrastruktúrára.

 
  
MPphoto
 
 

  Anne Delvaux (PPE), írásban.(FR) Az Európai Parlament ma nagy többséggel elfogadta az euromatrica-irányelv felülvizsgálatát. A szöveg kiköti, hogy a nehéz tehergépjárműveknek meg kell fizetniük a levegőszennyezés és zajártalom költségeit. A ma elfogadott megállapodás felhatalmazza a tagállamokat, hogy az autópálya-használati díjakon túl díjat szedjenek be a közúti szállítmányozó vállalatoktól a levegőszennyezés és zajártalom költségeiért.

Ez jelentős módosítás, de mégiscsak egy kis lépés a megfelelő irányba, mivel ezek az intézkedések nem kötelező érvényűek. Ezért én továbbra is olyan új javaslatokat szeretnék látni, amelyek kötelezővé teszik ezeket az új intézkedéseket, és megtéríttetik az okozott környezeti károk költségeit, továbbá a „szennyező fizet” elvet minden közlekedési formára kiterjesztik.

A szöveg sürgeti azt is, hogy az úthasználati díjakból befolyt bevételek valóban hasznosak legyenek. A Parlament kötelezi a tagállamokat, hogy a díjbevételek egy részét közlekedési és mobilitási infrastruktúrájukba fektessék be. Lehetővé kell tenni azt is, hogy a díjakból befolyt bevételeket például olyan projektekbe fektessék be, amelyek hozzájárulnak a levegőszennyezés vagy a zajártalom csökkentéséhez.

 
  
MPphoto
 
 

  Edite Estrela (S&D), írásban.(PT) A nehéz tehergépjárművekre kivetett díjakról szóló jelentés ellen szavaztam, mivel az infrastruktúrák használatáért kivetett díjak negatív hatást gyakorolhatnak az európai gazdaságra és különösen a periférián fekvő országok gazdaságára nézve. A közúti közlekedési ágazatnak már most is számos adót és díjat kell fizetne, gondolok itt főként az üzemanyagok jövedéki adójára. Figyelembe véve ezt, valamint a jelenlegi gazdasági helyzetet, úgy gondolom, hogy az ágazat költségeinek internalizálását az érintett szereplők közötti nagyobb konszenzus alapján kellene végrehajtani.

 
  
MPphoto
 
 

  Diogo Feio (PPE), írásban.(PT) Az euromatrica-irányelv felülvizsgálatának célja, hogy az európai autópályákon közlekedő nehéz tehergépjárművekre is vonatkozzon a „szennyező fizet” elv, hiszen a felülvizsgált irányelv lehetővé teszi a tagállamok számára, hogy nemzeti díjrendszerükbe beépítsék a zajártalom és a levegőszennyezés költségeit. Ez az új díj valószínűleg 3–4 eurócent lesz járművenként és kilométerenként. Most, amikor az európai gazdaság gyenge, és a versenyképesség fontosabb, mint valaha, ez az elv még inkább megdrágítja az áruszállítást, különösen a periférián fekvő országok számára, amelyek esetében a szállítás költségei hozzáadódnak az áruk költségeihez. Ezek az országok eddig is kénytelenek voltak beépíteni áraikba az üzemanyagárakat, és most az új úthasználati díjak is növelik a költségeiket, így csökkenni fog a versenyképességük. Nem akarom alábecsülni a környezetvédelem fontosságát, de szerintem ez nem a megfelelő idő arra, hogy az európai vállalatokat egy újabb díjjal terheljük.

 
  
MPphoto
 
 

  José Manuel Fernandes (PPE), írásban.(PT) A nehéz tehergépjárművekre vonatkozó díj kivetése az EU periférián fekvő országait bünteti, az Európa központi részein fekvő országok számára pedig új bevételi forrást jelent. A háromoldalú egyeztetés során létrejött szöveg Portugáliára nézve kevésbé hátrányos, mint a Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság javaslata, mivel 175 százalékra csökkenti a különbséget, a csúcsforgalmi időszakot pedig öt órára, és a kevésbé szennyező járművek mentességét még egy évvel meghosszabbítja (tehát öt évre hosszabbítja). Azonban a díj bevezetése továbbra is tény, és ez növelni fogja az EU periférián fekvő országainak költségeit. Az euromatrica-irányelv ezen új rendelkezései lehetővé teszik a tagállamoknak, hogy az infrastruktúradíjon túl díjat vessenek ki a nehéz tehergépjárművekre a zajártalom és levegőszennyezés által okozott költségekkel megegyező összegben. Ez az új díj valószínűleg átlagosan 3–4 eurócent lesz járművenként és kilométerenként. A kevésbé szennyező járművek mentességet kapnak. A jelentés ellen szavaztam, mivel szerintem ez a javaslat hátrányos a periférián fekvő tagállamok számára.

 
  
MPphoto
 
 

  João Ferreira (GUE/NGL), írásban.(PT) A közúti közlekedéstől való magas szintű függőség valódi probléma; Portugáliában ez még magasabb is az uniós átlagnál. Ez környezeti és közegészségügyi okokból jelent problémát, hiszen a közúti közlekedés magas szennyezéssel jár. További problémát jelent az olajtartalékok csökkenése és az olajhoz való hozzáférés egyre nehezebbé válása. Ezért támogatni kell az áruszállítás diverzifikálását, különös tekintettel a vasúti szállítás támogatására. Sajnálatos módon ezen a téren nemhogy nem történtek meg a beruházások, hanem bizonyos országokban, pl. Portugáliában még forráselvonás is történt. A liberalizációs és privatizációs folyamatok következtében további forráselvonás várható. Ez a jelentés foglalkozik az említett kérdések némelyikével, de nem megy messzebb annál, mint hogy a Portugáliában nemrég megemelt eddigi díjakon túlmenően még egy újabb díjat vet ki a nehéz tehergépjárművekre. Az intézkedés hatékonysága kétséges az állítólagos célkitűzések elérése terén. Az intézkedés újabb terhet jelent, ami a jelenlegi gazdasági és társadalmi válságban ahhoz vezethet, hogy sok vállalat visszavonul az üzlettől.

 
  
MPphoto
 
 

  Ilda Figueiredo (GUE/NGL), írásban.(PT) Tudjuk, hogy a közúti közlekedéstől való magas szintű függőség valódi probléma; Portugáliában ez még magasabb is az uniós átlagnál. Ezen a helyzeten környezeti és közegészségügyi okokból változtatni kell, hiszen a közúti közlekedés magas szennyezéssel jár. További problémát jelent az olajtartalékok csökkenése és az olajhoz való hozzáférés egyre nehezebbé válása.

Ezért támogatni kell az áruszállítás diverzifikálását, különös tekintettel a vasúti szállítás támogatására. Sajnálatos módon ezen a téren bizonyos országok nemhogy nem tettek eleget kötelezettségvállalásaiknak, hanem bizonyos országokban, pl. Portugáliában még forráselvonás is történt, ráadásul a liberalizációs és privatizációs folyamatok következtében további forráselvonás várható.

A jelentés foglalkozik az említett kérdések némelyikével, de nem megy messzebb annál, mint hogy a Portugáliában nemrég megemelt eddigi díjakon (pl. az úgynevezett „árnyékdíjakon”) túlmenően még egy újabb díjat vet ki a nehéz tehergépjárművekre. Az intézkedés hatékonysága kétséges az állítólagos célkitűzések elérése terén. Az intézkedés újabb terhet jelent, ami a jelenlegi gazdasági és társadalmi helyzetben ahhoz vezethet, hogy sok vállalat visszavonul az üzlettől.

 
  
MPphoto
 
 

  Monika Flašíková Beňová (S&D), írásban.(SK) Az Európai Parlament euromatrica III irányelvvel kapcsolatos első olvasatbeli álláspontjának elfogadása óta eltelt egy kis idő. Az irányelv lehetővé teszi a tagállamok számára, hogy – amennyiben óhajtják – úthasználati díjat szedjenek bizonyos – korlátozott mennyiségű – külső költségekért, és így a közúti közlekedésben végre megjelenhessen a „szennyező fizet” elve.

Az irányelv a tagállamoknak további lehetőségeket is biztosítani fog, hogy nemzeti közúti díjrendszereiket hatékonyabbá tegyék, azaz javuljon a közlekedés iránti kereslet irányítási eszköze. E célkitűzéseket a Tanács álláspontja is megerősítette, és most a Bizottságnak is olyan lépéseket kell tennie, amelyek a közlekedés hosszú távon fenntartható fejlődéséhez, az együttműködéshez és a díjak összehangolt rendszerének létrejöttéhez, valamint a külső költségek további internalizálásához vezetnek.

 
  
MPphoto
 
 

  Pat the Cope Gallagher (ALDE), írásban. – A valóság az, hogy ez a javaslat aránytalan hatással lesz az Európai Unió periférián fekvő tagállamaira, például Írországra, mivel a központi fekvésű tagállamoknak lehetőségük van áttérni a vasúti szállításra. Az ír exportvállalatok szövetségének becslése szerint egy tehergépjármű eljuttatása Írországból a kontinensre Holyheaden és Doveren keresztül 120 EUR úthasználati díjjal és 30 EUR külső költséggel fog járni. Tehát az irányelv értelmében az oda- és visszaút együtt 300 EUR összegű díjat fog jelenteni. Ez főként a gyógyszerek, az ikt-ágazat, az orvosi eszközök, a tejtermékek és más élelmiszerek exportját fogja érinteni. A közúti fuvarozási ágazat ma Írországban több mint 30 000 embert foglalkoztat. Az új díjak végeredményben növelni fogják az európai piacokra exportált ír exportáruk szállítási költségeit. A jelentés ellen szavaztam, mivel az EU-nak az Európa 2020 stratégiával összhangban a versenyképességünket növelő megoldásokra kellene törekednie, ahelyett, hogy a versenyképességünket fenyegető jogszabályokat vezet be.

 
  
MPphoto
 
 

  Roberto Gualtieri (S&D), írásban.(IT) A nehéz tehergépjárművekre kivetett díjakról szóló irányelv Parlament általi elfogadása előrelépést jelent az európai polgárok egészségének védelme terén, valamint elkötelezettséget is jelent az ilyen járművek által okozott szennyezés káros hatásainak csökkentésére. A „szennyező fizet” elv most jelenik meg először ebben az ágazatban a biztonságosabb és fenntarthatóbb közlekedés ösztönzése érdekében és az egyéb közlekedési módok, pl. a vasúti közlekedés támogatására. A megállapodásnak azonban tekintettel kell lennie a szállítmányozási ágazat védelmére is, amelyet nem szabad túlzott mértékben büntetni. A tagállamoknak ezért az euromatricából befolyó bevételek hatékonyabb felhasználására kell törekedniük, például az infrastrukturális fejlesztésekbe való beruházásokkal és a kevésbé szennyező tehergépjárművek használatának ösztönzésével, így biztosítva, hogy az irányelv valamennyi érintett ágazat számára előnyös legyen.

 
  
MPphoto
 
 

  Sylvie Guillaume (S&D), írásban.(FR) Kollégám, Saïd El Khadraoui jelentése mellett szavaztam, amely az euromatrica-irányelv felülvizsgálatáról szól, és lehetővé teszi díj kivetését a nehéz tehergépjárművekre. A „szennyező fizet” elv most jelenik meg először a közúti közlekedésben, és lehetőség lesz az uniós autópályákat használó nehéz tehergépjárművekre díjat kivetni a zajártalomért és levegőszennyezésért. Üdvözlöm ezt az innovatív kezdeményezést, mivel lehetővé teszi a környezeti és szociális költségek elszámolását, és nem korlátozódik pusztán az infrastrukturális költségekre. Azonban sajnálatos, hogy az Európai Parlament szigorú környezeti követelményekre irányuló, ambiciózus tervét a túlságosan magas kiegészítő költségekre hivatkozva a Tanács megakadályozta. Ennek ellenére ez a jelentés környezeti értelemben valódi előrelépést jelent.

 
  
MPphoto
 
 

  Juozas Imbrasas (EFD), írásban.(LT) Támogattam ezt a dokumentumot, mert a célja díj kivetése a nehéz tehergépjárművekre; a díj mértéke függ a napszaktól, attól, hogy csúcsforgalmi időben vagy azon kívül használják-e az utat, valamint a kibocsátott zajtól és a hengerűrtartalomtól. A díjakból befolyt pénz legalább 15 százalékát a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésére irányuló projektekbe fektetik be. Jó, hogy készen állunk az éghajlatváltozás mérséklésére, és hogy végre a közúti közlekedésben is a „szennyező fizet” elv alkalmazására törekszünk. Ez kétségkívül lehetőségeket teremt a tagállamoknak nemzeti közúti díjrendszereik hatékonyabbá tételére, azaz a közlekedés iránti kereslet irányítási eszközének javítására. Azonban még mindig úgy gondolom, hogy ezek az eszközök csak kevés, központi fekvésű, uniós tranzitország számára kedvezőek és jelentenek gazdasági előnyöket, azonban a nagyszámú, a periférián, azaz az Európai Unió keleti, déli, nyugati és északi határain fekvő ország számára teljes mértékben hátrányosak. Ezért szerintem érdemes lenne ezt az aspektust alaposan megvizsgálni, ismételten átgondolni, és csak azután elfogadni a szöveget.

 
  
MPphoto
 
 

  Jarosław Kalinowski (PPE), írásban.(PL) Teljes mértékben támogatom a nehéz tehergépjárművekre kivetett díjakról szóló irányelvet. Támogatom ezt a rendelkezést, mivel nagyon fontos az európai környezetre nézve. Remélem, hogy a kevésbé szennyező járművekre kivetett alacsonyabb díjak gépjárműparkjuk megújítására fogják ösztönözni a szállítmányozó cégek tulajdonosait, amennyiben ezt eddig még nem tették meg. Így a nagy forgalmú utak melletti földeken termelt termények is kevésbé lesznek kitéve a kipufogógázok jelentette szennyezésnek. Pozitívnak tartom azt is, hogy a csúcsforgalmi időkben magasabb díjakat vetnek ki. Ennek köszönhetően az út használói számára nagyobb biztonságot és jobb vezetési feltételeket teremtünk a utakon. Ezek a díjak lehetővé fogják tenni az állam számára az infrastruktúra fejlesztését is, amely egyébként a csúcsforgalmi időszakokban szenvedi el a legnagyobb károkat.

 
  
MPphoto
 
 

  Giovanni La Via (PPE), írásban.(IT) Az olasz kormány álláspontjával összhangban, amely az Európai Unió Tanácsában már hangot adott annak, hogy ellenzi a javaslatot, a javasolt kompromisszumos szöveg ellen szavaztam. Egy újabb adó kivetése a fuvarozókra nagyon nagy csapást jelent az Olaszország kereskedelmének alapját képező ágazat számára. Az ágazatra nehezedő költségek növelése egyben az egész társadalomra nehezedő terhek növelését is jelenti, hiszen végső soron az árukat terheljük, amely kereslete így csökkeni fog. Nem gondolom, hogy ez a kompromisszum lenne a megfelelő válasz, különösen nem egy olyan ország számára, mint Olaszország, amely közlekedési kiindulópont a nemzetünk jóléte szempontjából fontos szerepet betöltő áruszállításban, amelyet a levegőszennyezés és zajártalom elleni küzdelemhez is hozzájáruló, de ugyanakkor az áruszállítás strukturális és logisztikai jellemzőit is figyelembe vevő, megfelelő eszközökkel kell védeni.

 
  
MPphoto
 
 

  Agnès Le Brun (PPE), írásban.(FR) A nehéz tehergépjárművekre kivetett díjakról szóló állásfoglalás mellett szavaztam, mivel jóváhagyja az euromatrica-irányelv felülvizsgálatáról nehezen elért megállapodást. Ez az 1999. évi és 2006-ban felülvizsgált irányelv a nehéz tehergépjárművekre kivetett díjak összehangolását célozza. Az elfogadott felülvizsgált változat az első lépést jelenti a közúti közlekedés külső költségeinek internalizálásában és a „szennyező fizet” elv gyakorlati alkalmazásában. A forgalomból származó levegőszennyezésért és zajártalomért kivetett díjat elektronikus rendszer segítségével fogják beszedni. A díj összege a jármű EURO osztályától, az úttípustól és a forgalom mértékétől függően 3–4 eurócent lesz kilométerenként. Az irányelv felülvizsgált változata a csúcsforgalmi időszakok magasabb (öt óra fölött 175 százaléknál nem lehet több a különbség) díjai révén lehetővé fogja tenni a jobb közlekedésirányítást, a nem csúcsforgalmi időszakokban pedig arányos díjcsökkentést tesz lehetővé a közúti szállítmányozó vállalatok büntetésének elkerülésére. Végül pedig az állásfoglalás arra ösztönzi a tagállamokat, hogy a díjakból származó bevételeket a fenntartható közlekedés bizonyos típusainak finanszírozására használják fel.

 
  
MPphoto
 
 

  Bogdan Kazimierz Marcinkiewicz (PPE), írásban.(PL) Az euromatrica mellett szavaztam, mivel véleményem szerint az ilyen megoldások biztosíthatják a nehéz tehergépjárművekre kivetett díjak európai rendszerének teljes összehangolását, így mozdítva elő a tagállamokon keresztül történő hatékony, szükségtelen késedelmek nélküli áruszállítást. Véleményem szerint a „szennyező fizet” elv alkalmazása biztosítani fogja az EURO V és EURO VI szabványoknak nem megfelelő motorral rendelkező, nehéz tehergépjárművek okozta levegőszennyezés és zajártalom csökkentését – az említett motorokkal rendelkező gépjárművekre ugyanis nem vetnek ki díjakat. Ezenkívül megfogalmazódott az az elv, hogy a tagállamok határozhassák meg a díjakból származó bevételek felhasználását, és hogy legalább 15 százalékot a TEN-T projektek finanszírozására kell használni. Ez fenntarthatóbb közlekedést fog eredményezni.

 
  
MPphoto
 
 

  David Martin (S&D), írásban. – A közúti szállítmányozókra kivetett adókról szóló euromatrica-irányelv felülvizsgálatáról szóló jelentés mellett szavaztam, amely lehetővé teszi a tagállamok számára, hogy a fuvarozókra az autópálya-használati díjakon kívül díjat vessenek ki a levegőszennyezés és zajártalom miatt. Ez az irányelv biztosítani fogja, hogy a díjakból befolyt bevételeket a közlekedési rendszerek teljesítményének javítására és a szennyezés visszaszorítására kell felhasználni.

 
  
MPphoto
 
 

  Clemente Mastella (PPE), írásban.(IT) A nehéz tehergépjárművekre egyes infrastruktúrák használatáért kivetett díjakról szóló 1999/62/EK irányelv lehetővé teszi a tagállamoknak, hogy – amennyiben óhajtják – úthasználati díjat szedjenek bizonyos külső költségekért. Az irányelv a tagállamoknak további lehetőségeket is biztosítani fog, hogy nemzeti közúti díjrendszereiket hatékonyabbá tegyék, azaz javuljon a közlekedés iránti kereslet irányítási eszköze. Úgy gondoljuk, hogy egyáltalán nem bölcs dolog a jelenlegi nagy gazdasági nehézségek idején olyan politikai döntést hozni, amely a piacunk egyik alappillérét képező gazdasági ágazatot sújtja. Ezenkívül elfogadhatatlan az a megközelítés, amely a periférián fekvő tagállamokat, az áruszállítás kiindulási helyeit és célállomásait bünteti, sokkal kedvezőbb feltételeket teremtve a központi fekvésű és a tranzitországok számára. Végezetül pedig az elv bevezetésekor nem vették figyelembe az intézkedés hatását a forgalmi folyamatokra és a meglévő koncessziókra, tehát fennáll a kockázata, hogy a forgalom máshova fog áthelyeződni. Nincs igazolva az intézkedés hatékonysága: a közúti közlekedés mértéke és az ebből eredő szennyezéssel kapcsolatos költségek tovább fognak növekedni, ezért az Európai Néppárt (Kereszténydemokraták) olasz képviselői ellenzik az intézkedést.

 
  
MPphoto
 
 

  Marisa Matias (GUE/NGL), írásban.(PT) Ez az irányelv lehetővé teszik a tagállamoknak, hogy az infrastruktúradíjon túl díjat vessenek ki a nehéz tehergépjárművekre a zajártalom és levegőszennyezés által okozott költségekkel megegyező összegben. Véleményem szerint a „szennyező fizet” elv nem megoldás, mivel végeredményben a piacra hagyja a döntést. Engedélyezni és legitimizálni a szennyezést abban az esetben, ha egy vállalat azt gazdaságilag megengedheti magának – ez nem a fenntarthatóság felé vezető út. Véleményem szerint az EU-nak szigorúbb intézkedéseket kell tennie a nehéz tehergépjárművek okozta szennyezés ellen, és határozottan el kell köteleznie magát a vasúti áruszállítás mellett. Ez az irányelv a szennyezés problémájának megoldása helyett tovább súlyosbítja a tagállamok közötti egyenlőtlenségeket, hiszen nagyobb terheket ró a periférián fekvő országokra – pl. Portugáliára –, amelyek exportálnak, de nem vezetnek át rajtuk a fő áruszállítási útvonalak. Ezért ellene szavaztam.

 
  
MPphoto
 
 

  Jean-Luc Mélenchon (GUE/NGL), írásban.(FR) Ez a jelentés dicséretet érdemel, mivel a tagállamok elszámoltathatóságát követeli. Először is a tagállamok által a kis tehergépjárművek gyártóinak nyújtott segítség elszámoltathatóságát. Ez jó, hiszen véget kell vetni ennek a felelőtlen gyakorlatnak. Másodszor pedig az euromatricából befolyó bevételek elszámoltathatóságát. Itt is átláthatóságot kell teremteni. Ezeket a bevételeket kizárólagosan a környezetpolitikákra kell fordítani. Azonban sajnálatos, hogy a szöveg nem megy ennél tovább. Szinte semmit nem tartalmaz az EURO VI osztályba tartozó gépjárművek gyártóinak nyújtott segítséggel kapcsolatban. És ami még rosszabb, a kibocsátáskereskedelmi rendszer részévé akarja tenni az euromatricát. A további munkára való ösztönzésként és az euromatrica-koncepció támogatása érdekében a szöveg mellett szavazok, ugyanakkor sajnálatosnak tartom az említett két komoly hiányosságot.

 
  
MPphoto
 
 

  Nuno Melo (PPE), írásban.(PT) A környezeti problémákat soha nem szabad figyelmen kívül hagyni, ugyanakkor nem szabad a gazdasági kérdésektől elkülönítve kezelni; különösen igaz ez a jelenlegi válság idején, amely továbbra is sújtja a dél-európai országokat, különösen hazámat, Portugáliát. Ezt szem előtt tartva nem tudok egyetérteni a „szennyező fizet” elvvel, mivel ez nagymértékben fogja érinteni a periférián fekvő országok és különösen Portugália áruszállítási ágazatában dolgozókat, míg Közép- és Észak-Európa áruszállítási ágazatát nem.

 
  
MPphoto
 
 

  Alexander Mirsky (S&D), írásban. – Az euromatrica III lehetővé teszi a tagállamok számára, hogy – amennyiben óhajtják – úthasználati díjat szedjenek a külső költségekért (levegőszennyezés, zajártalom), és így a közúti közlekedésben megjelenhessen a „szennyező fizet” elv. Ellene szavaztam figyelembe véve, hogy az adórendszer nem átlátható és nem ésszerű.

 
  
MPphoto
 
 

  Andreas Mölzer (NI), írásban.(DE) Az egyre erősödő globalizáció idején, amikor a közúti forgalom is erőteljesen növekszik, éppen az érzékeny régiókkal (például az Alpokon áthaladó tranzitútvonal) rendelkező tagállamoknak érdeke, hogy a „szennyező fizet” elvnek megfelelően úthasználati díjat szedjenek bizonyos külső költségekért. Ez ugyanakkor a közlekedés iránti kereslet irányítási eszközét is javíthatja. A jelentés pragmatikus megközelítést alkalmaz a sok különböző igény összeegyeztetésére. Nem szabad elfelejtenünk a magas infrastrukturális költségekkel járó óriáskamionok bevezetésére irányuló számos kezdeményezést sem. Azt sem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a közúti áruszállítás vasúti áruszállítással való felváltására vonatkozóan eddig csak ígéretek hangzottak el. Nem szabad elfelejtenünk ezeket a tényezőket az infrastruktúradíjból és a külső költségdíjból befolyó bevétel elkülönítésére vonatkozó javaslattal kapcsolatban sem. Ami a járműpark megújulására irányuló ösztönzőket illeti, arra is gondolnunk kell, hogy nem szabad a helyi fuvarozókat és járműpark-tulajdonosokat egyoldalúan sújtanunk szigorú környezeti és biztonsági előírásokkal, miközben az alacsony költségekkel dolgozó konkurencia pöfékelő roncsokkal jön át a határon. A jelentés erre vonatkozóan nagyon ésszerűen érvel, ezért mellette szavaztam.

 
  
MPphoto
 
 

  Claudio Morganti (EFD), írásban.(IT) A javaslat ellen szavaztam, mivel nagyon negatív hatással lenne különösen a kisebb szállítmányozó vállalatokra. Igen, helyes dolog a szennyezés elleni küzdelem és a forgalmi torlódások csökkentése, de véleményem szerint erre nem a legjobb megoldás egy újabb adóemelés bevezetése. Az euromatrica alkalmazásának következménye az lehet, hogy csak a nagyobb szállítmányozó vállalatok – amelyeknek több forrás áll a rendelkezésükre – fognak tudni túlélni.

Fennáll annak a veszélye, hogy – különösen Olaszországban – a túl magas díjak miatt sok kisvállalkozásnak ki kell vonulnia a piacról, és ez a foglalkoztatásra nézve is súlyos következményekkel fog járni. Azonban remélem, hogy más európai országok is az olasz kormányéval azonos álláspontot fognak kialakítani – az olasz kormány már bejelentette, hogy nem fogja alkalmazni ezt az intézkedést. A válság már így is nagy károkat okozott a szállítmányozási ágazatnak, és ez az új adó nyilvánvalóan nem fog hozzájárulni az ágazat talpra állásához, amennyire én meg tudom ítélni.

 
  
MPphoto
 
 

  Rolandas Paksas (EFD), írásban.(LT) Nem értek egyet a nehéz gépjárművekre a levegőszennyezés és zajártalom miatt kivetett díjakra vonatkozó javaslattal. Véleményem szerint helytelen lenne egy újabb adóteherrel sújtani a fuvarozókat, akiket már amúgy is súlyosan érintett a gazdasági válság. A díj megszabásakor nemcsak a közúti infrastrukturális költségeket, a gépjármű szennyezési kategóriáját és a megtett távolságot fogják figyelembe venni, hanem a szennyezés, a zajártalom és a forgalom mértékét is. Ráadásul a díjat nemcsak a transzeurópai közúti hálózat autópályáin, hanem más autópályákon és fontosabb közutakon is be fogják vezetni. Nem szabad figyelmen kívül hagyni azt a tényt, hogy egy ilyen intézkedés negatív hatással lesz az európai közúti fuvarozók bevételeire, és meg fogja növelni a szállításhoz szükséges időt. Az említett okokból növekedni fognak a szállítási költségek és az áruszállítás ára is. Ezenkívül ez a díj jelentősen csökkentheti a közúti közlekedés iránti keresletet.

 
  
MPphoto
 
 

  Alfredo Pallone (PPE), írásban.(IT) Az új euromatrica-irányelv, amelynek célja, hogy a nehéz tehergépjárművek hatékonyságának és környezetre gyakorolt hatásának javítása érdekében a tagállamokban összehangolt díjrendszer megvalósítását ösztönözze, tulajdonképpen bizonyos, a periférián fekvő tagállamokat, az áruszállítás kiindulási helyeit és célállomásait fog büntetni, pl. Olaszországot. Ezért szavaztam az 1999. évi irányelvet módosító jelentés ellen. Az új irányelv a verseny javítása és a belső piac közös szabályainak lefektetése helyett torzítja a versenyt az európai áruszállítás középpontjában fekvő néhány tagállam javára. Az új irányelv a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésének ürügyével adót vezet be a közúti szállítás visszaszorítására és a vasúti, ill. intermodális szállítás ösztönzésére. Ez az új irányelv a jelenlegi gazdasági pangás idején, amikor az ágazatot fellendítő intézkedéseket kellene bevezetnünk, nagyon káros az egész szállítmányozási ágazatra nézve.

 
  
MPphoto
 
 

  Maria do Céu Patrão Neves (PPE), írásban.(PT) Ez a jelentés pragmatikus megközelítést alkalmaz, mivel azt akarja elérni, hogy ne vesztegessünk több időt, hanem hajtsuk végre a nehéz tehergépjárművekre egyes infrastruktúrák használatáért kivetett díjakról szóló, úgynevezett euromatrica III irányelvet. A jelentés célja a lehető legjobb kompromisszum elérése a Parlament és a Tanács között. A javasolt módosítások a képviselőcsoportokkal történt konzultációk eredményeképpen jöttek létre. Ezért a jelentés mellett szavaztam, mivel az lehetővé teszi a tagállamok számára, hogy – amennyiben óhajtják – úthasználati díjat szedjenek bizonyos külső költségekért, és így a közúti közlekedésben megjelenhessen a „szennyező fizet” elve. Az irányelv a tagállamoknak további lehetőségeket is biztosítani fog, hogy nemzeti közúti díjrendszereiket hatékonyabbá tegyék, azaz javuljon a közlekedés iránti kereslet irányítási eszköze. E célkitűzéseket a Tanács álláspontja is megerősítette. Érdemes kiemelni az infrastruktúradíjból és a külső költségdíjból befolyó bevétel elkülönítését, amelyet elsősorban a fenntartható közlekedésre és a transzeurópai hálózatra fognak felhasználni. A bevételek hatékony elkülönítése, amely fokozza az elszámoltathatóságot és az átláthatóságot, nemcsak a nyilvánosság általi elfogadottságot növeli, hanem biztosítja a közúti közlekedés külső költségeinek csökkenését is.

 
  
MPphoto
 
 

  Aldo Patriciello (PPE), írásban.(IT) Az 1999/62/EK irányelv módosítása lehetővé teszi a tagállamok számára, hogy úthasználati díjat szedjenek bizonyos – korlátozott mennyiségű – külső költségekért, és így a közúti közlekedésben végre megjelenhessen a „szennyező fizet” elv. Az irányelv a tagállamoknak további lehetőségeket is biztosítani fog, hogy nemzeti közúti díjrendszereiket hatékonyabbá tegyék, azaz javuljon a közlekedés iránti kereslet irányítási eszköze. Az úthasználati díjak bevezetése a szállítási ágazatban a zajártalomra és levegőszennyezésre, valamint az infrastrukturális költségekre reflektál.

Bizonyos kivételek lehetségesek lesznek, amennyiben a tagállamok kérelme alaposan indokolt. A nehéz tehergépjárművek megújulására irányuló ösztönzőket vezetnek be, a kevésbé szennyező motorral rendelkező nehéz tehergépjárművek alacsonyabb díjat fizetnek, végül pedig a díj különböző lehet az idő függvényében. Ezzel azt akarjuk biztosítani, hogy a nehéz tehergépjárművek kerüljenek bizonyos útszakaszokat a csúcsforgalmi időszakokban. A díjnövelésből származó bevételeket a közlekedési infrastruktúrába kell majd beruházni, a bevételek legalább 15 százalékát a transzeurópai közlekedési projektekre kell elkülöníteni. Ezért és az európai úthálózat javítása érdekében a jelentés mellett szavaztam.

 
  
MPphoto
 
 

  Miguel Portas (GUE/NGL), írásban.(PT) Ez az irányelv lehetővé teszi a tagállamok számára, hogy az infrastruktúradíjon túl díjat vessenek ki a nehéz tehergépjárművekre a zajártalom és levegőszennyezés által okozott költségekkel megegyező összegben. Véleményem szerint a „szennyező fizet” elv nem megoldás, mivel végeredményben a piacra hagyja a döntést. Engedélyezni és legitimizálni a szennyezést abban az esetben, ha egy vállalat azt gazdaságilag megengedheti magának – ez nem a fenntarthatóság felé vezető út. Véleményem szerint az EU-nak szigorúbb intézkedéseket kell tennie a nehéz tehergépjárművek okozta szennyezés ellen, és határozottan el kell köteleznie magát a vasúti áruszállítás mellett. Ez az irányelv a szennyezés problémájának megoldása helyett tovább súlyosbítja a tagállamok közötti egyenlőtlenségeket, hiszen nagyobb terheket ró a periférián fekvő országokra – pl. Portugáliára –, amelyek exportálnak, de nem vezetnek át rajtuk a fő áruszállítási útvonalak. Ezért ellene szavaztam.

 
  
MPphoto
 
 

  Paulo Rangel (PPE), írásban.(PT) Az euromatrica-irányelv felülvizsgálatának célja, hogy a közúti közlekedésben is bevezesse a „szennyező fizet” elvet, hiszen lehetővé teszi a tagállamok számára, hogy díjrendszerükbe beépítsék a zajártalom és a levegőszennyezés költségeit, ami újabb díj kivetését jelenti a nehéz tehergépjárművekre. Ez az intézkedés az Európai Unió periférián fekvő országait bünteti, és ez a büntetés a jelenlegi pénzügyi válságot is figyelembe véve különösen súlyos. Ezért a jelentés ellen szavaztam.

 
  
MPphoto
 
 

  Frédérique Ries (ALDE), írásban.(FR) Az euromatrica-irányelv felülvizsgálatáról született megállapodás mellett szavaztam, amelynek célja úthasználati díjak kivetése a nehéz tehergépjárművekre a „szennyező fizet” elv alapján.

Így a tagállamoknak lehetőségük lesz a közlekedésnek tulajdonítható levegőszennyezés és zajártalom miatt keletkező tényleges költségeket beépíteni az adókba vagy díjakba, hiszen mostantól csak infrastruktúradíjakat lehetne kivetni. A megállapodás az Európai Parlament törekvéseinél kevésbé ambiciózus, és önmagában nem fogja forradalmasítani a közúti közlekedést, holott a közúti közlekedés ökológiai lábnyomából fakadó tényleges költségeket az ágazat és a tagállamok még nyilvánvalóan nem tudják magukra vállalni.

A fuvarozókra kivetett átlagos többletköltség nem haladhatja meg a 4 eurócentet járművenként és kilométerenként, a legkevésbé szennyező járművek a csúcsforgalmi időszakokon kívül pedig mentességet kapnának. És még ez a reform is feledésre volt ítélve, míg a belga elnökség ismét a Tanács elé nem terjesztette. Ezt mint a fenntarthatóbb közúti közlekedési rendszer felé tett első pozitív lépést üdvözlendőnek tartom.

 
  
MPphoto
 
 

  Raül Romeva i Rueda (Verts/ALE), írásban.(ES) Azért szavaztunk mellette, mert elutasítjuk a Spanyol Szocialista Munkáspárt (PSOE) és a Néppárt (PP) által az ipar versenyképességével kapcsolatban felhozott hamis érveket. A versenyképesség növelése mindig megkívánja a hatékonyabb közlekedési módokba történő beruházás, a tisztességes versenyszabályok, valamint a gazdasági tevékenységek szociális és környezeti költségei internalizálásának ösztönzését. A Zöldek/az Európai Szabad Szövetség Képviselőcsoportja mindig is a költségek internalizálására törekedett, valamint arra, hogy az árukkal kapcsolatos költségek szociális és környezeti értelemben méltányosak legyenek.

Tudjuk, hogy ez a javaslat jóval alatta marad törekvéseinknek, de szavazatunkkal azt is ki akartuk fejezni, hogy bízunk abban, hogy a folyamat nem fog itt véget érni, és hogy a szállítási költségek internalizálása szükségességének elismerése is fontos lépés. Emlékeztetjük a tagállamokat, hogy ennél messzebbre kell menniük, és olyan tisztességesebb és hatékonyabb adózási rendszereket bevezető törvényeket kell hozniuk, amelyek magukba foglalják az összes említett külső költséget. Felszólítjuk a Bizottságot a munka folytatására, hogy az erre a kérdésre vonatkozó jövőbeli javaslata ambiciózusabb lehessen.

 
  
MPphoto
 
 

  Licia Ronzulli (PPE), írásban.(IT) Ez az ajánlás a nehéz tehergépjárművekre egyes infrastruktúrák használatáért kivetett díjakról szóló 1999/62/EK irányelv (euromatrica-irányelv) módosítására irányuló eljárás utolsó lépcsőfoka. Hosszas konzultációk és a különböző képviselőcsoportokkal megkötött sok kompromisszum eredményeként jött létre. Az úthasználati díj kivetése a kapcsolódó külső költségekért lehetővé teszi a tagállamok számára, hogy nemzeti közúti díjrendszereiket hatékonyabbá tegyék, azaz javuljon a közlekedés iránti kereslet irányítási eszköze. Ezenkívül a „szennyező fizet” elv hozzájárul ahhoz, hogy az ágazat szereplői jobban tisztában legyenek saját kötelességeikkel. Végezetül pedig szeretném elmondani, hogy a közvélemény támogatását azzal nyerhetjük el, ha az infrastruktúradíjból és a külső költségdíjból befolyó bevételek átlátható és hatékony módon kerülnek felhasználásra, és ez hozzájárulhat a közúti közlekedés külső költségeinek gyorsabb csökkentéséhez is.

 
  
MPphoto
 
 

  Vilja Savisaar-Toomast (ALDE), írásban.(ET) A nehéz tehergépjárművekre kivetett díj – amely ma közvetlenül a szavazás előtt került megvitatásra – újabb példa arra, amikor egy eredetileg jó elképzelés a megvalósítás során veszít erejéből és hatékonyságából. Véleményem szerint a kivetett díjaknak sokkal inkább a közlekedési infrastruktúra fejlesztését kellene szolgálniuk, de ahogy az gyakran megtörténik, a Tanácsnak tényleg nem voltak semmiféle megfelelő elképzelései ezzel kapcsolatban.

Sok ország ebben újabb adóbevételi lehetőséget lát, amit aztán más célokra használhat fel. Nagyon pozitív fejlemény, hogy az irányelv elfogadása véget vet annak, hogy Észtországban a más országból érkező gépjárművek nem fizetnek, ugyanakkor a mi gépjárműveink fizetnek más országokban. Az eljárások során ez a jelentés számos tekintetben vesztett erejéből, és a Parlamentnek számos rendelkezés tekintetében engednie kellett, de ez még így is jelentős előrelépés, ezért úgy gondolom, hogy teljes mértékben támogatnom kell.

 
  
MPphoto
 
 

  Olga Sehnalová (S&D), írásban.(CS) A jelentés mellett szavaztam. Ez a kompromisszum a „szennyező fizet” elven alapul, vagyis azon az elven, amely lehetővé teszi díjak kivetését a közlekedés bizonyos külső költségeiért (például szennyezés, zajártalom, forgalmi torlódás). A közlekedés külső költségeinek internalizálása egy lépést jelent a helyes irányba.

 
  
MPphoto
 
 

  Catherine Stihler (S&D), írásban. – El Khadraoui remek munkát végzett. Az éghajlatváltozás elleni küzdelemben csak ilyen felelősségteljes jelentésekkel érhetünk el eredményeket, amelyek azokkal fizettetik meg a költségeket, akik a legtöbb szennyezést okozzák. Ezért támogattam a jelentést.

 
  
MPphoto
 
 

  Nuno Teixeira (PPE), írásban.(PT) Az Európai Parlament által a mai plenáris ülésen megszavazott dokumentumban foglalt feltételek esetén a nehéz tehergépjárművekre egyes infrastruktúrák használatáért kivetett díjak növelik a közlekedés e típusának költségeit. Az euromatrica olyan intézkedés, amely az EU periférián fekvő országait bünteti – ráadásul egy olyan időszakban, amikor azok gazdasági és pénzügyi nehézségekkel küzdenek –, az Európa központi részein fekvő országok számára pedig új bevételi forrást jelent.

Az irányelv Parlament álláspontjával összhangban történő felülvizsgálata jelentős negatív következményekkel fog járni számos tagállam, pl. Portugália, versenyképességére és gazdasági fejlődésére nézve. Elismerem, hogy a ma Strasbourgban elfogadott végső szöveg kevésbé negatív, mint a parlamenti bizottságban előzőleg elfogadott szöveg, de ettől még tény, hogy a díjat be fogják vezetni, ami az EU periférián fekvő országai számára a jelenlegi költségek növekedését fogja jelenteni.

Ezért a Parlament Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottságának tagjaként és a nemzeti érdekeket szolgálva a plenáris ülésen előterjesztett dokumentum ellen szavaztam.

 
  
MPphoto
 
 

  Ramon Tremosa i Balcells (ALDE), írásban. – Tartózkodtam az euromatricával kapcsolatos szavazáson. Tartózkodtam, mert Katalónia esetében ez a javaslat sok olyan kis- és középvállalkozást büntetne, amelyeknek – különösen a különböző nyomtávolságok miatt, amelyek a belső piac teljes megvalósításának fizikai akadályát képezik – nincs lehetőségük áruik és termékeik vasúti szállítására, tehát ez a javaslat jelentős károkat okozna nekik.

 
  
MPphoto
 
 

  Viktor Uspaskich (ALDE), írásban.(LT) A nehéz tehergépjárművekre kivetett díjakról szóló új uniós szabályoknak mindig fenn kell tartaniuk az egyensúlyt a környezeti igények és az új tagállamok gazdasági érdekei között. Litvánia Európa számára fontos tranzitország. Az áruszállítás és a keményen dolgozó kamionsofőrök egyet jelentenek országunkkal. A litván útfelügyelet adatai szerint az elmúlt évtizedben a főbb útvonalakon megháromszorozódott a nehéz tehergépjárművek száma, így ez az ágazat képezi gazdaságunk gerincét. Litvániát súlyosan érintette a pénzügyi válság, és a szállítási költségek emelkedése súlyos csapást jelentene az országnak. Egyetértek az előadóval abban, hogy a tagállamok számára lehetővé kell tenni nemzeti közúti díjrendszereik hatékonyabbá tételét.

Jól ismerem a jelentésben is említett, szennyezéssel kapcsolatos problémákat, és nagyon is komolyan veszem ezeket, de nem a levegőszennyezés és zajártalom miatt kivetett újabb díjak jelentik a választ. A probléma sokkal súlyosabb annál, mint ahogy a jelentés alapján gondolhatnánk. Számos uniós tagállamban szükség lenne a közúti infrastruktúra fejlesztésére. Azonban Litvániában a közúti közlekedés irányítására és fejlesztésére előirányzott összeget több mint 20 százalékkal csökkentették az elmúlt néhány évben.

 
  
MPphoto
 
 

  Jarosław Leszek Wałęsa (PPE), írásban.(PL) Támogattam az irányelv elfogadását. Véleményem szerint az euromatrica-finanszírozás kiterjesztése a külső költségekre, azaz a környezetszennyezés és zajártalom költségeire, sokkal jobb megoldás, mint ez előző változat, amely pusztán a közúti infrastrukturális költségek fedezésére korlátozódott. Az irányelv előnyös a tranzitországok számára, ezért a lengyel európai parlamenti képviselőknek mindenképpen támogatniuk kell az elfogadását.

Érdemes hangsúlyozni az a tényt is, hogy a díjaknak annál alacsonyabbaknak kell lenniük, minél magasabb kategóriába tartoznak ökológiai szempontból az érintett nehéz tehergépjárművek. Szerencsére azok a gépjárművek, amelyeknek megengedett legnagyobb össztömege 3,5–12 tonna, illetve a gépkocsivezetők mentességet fognak élvezni. A díj mértéke függ majd a napszaktól, és ez véleményem szerint vissza fogja tartani az embereket azon útszakaszok használatától, amelyeken a csúcsforgalmi időszakokban torlódások alakulhatnak ki.

Az irányelv további fontos rendelkezése az, amely meghatározza a díjakból származó bevételek elköltésének módját. Ezt a pénzt a közlekedési infrastruktúrába kell befektetni, a bevételek minimum 15 százalékát pedig TEN-T projektekre kell előirányozni. Véleményem szerint szükség van olyan hosszú távú intézkedésekre is, amelyek a tagállamok díjrendszereiben a külső költségek kiszámítására alkalmazott módszerek összehangolására irányulnak. Ez biztosíthatja az európai közúti fuvarozási ágazat számára küldött jelzések átláthatóságát.

 
  
MPphoto
 
 

  Angelika Werthmann (NI), írásban.(DE) A 2001-ben, Svájcban, a nehéz tehergépjárművekre kivetett szolgáltatásfüggő adó bevezetésével kapcsolatos pozitív tapasztalatokat ismerve nem lehet ellenvetés az új irányelvvel szemben. 2001 óta Svájcban 10 százalékkel csökkent a megtett utak száma, míg a szállított áruk mennyisége 60 százalékkel nőtt, és az intézkedés képes volt csökkenteni a kibocsátást – tehát csak pozitív hatásai voltak. A bevételek elkülönítése a közvélemény támogatásának elnyerését, valamint a közúti szállítás külső költségeinek csökkentését célozza.

 
  
MPphoto
 
 

  Iva Zanicchi (PPE), írásban.(IT) Az El Khadraoui úr által előterjesztett szöveg ellen szavaztam. A jelentés lehetővé teszi díjak kivetését a nehéz tehergépjárművekre az okozott levegőszennyezésért és zajártalomért. Egyetértek ugyan a „szennyező fizet” elvvel, de gazdasági válság idején megkérdőjelezhető az a megoldás, hogy újabb autópályadíjat vetnek ki a nemzetközi közúti közlekedésre, különösen mivel nem teszik kötelezővé, hogy a befolyt bevételeket infrastrukturális fejlesztésekre fordítsák. Ráadásul az elfogadott szöveg semmit nem javít azon tagállamok helyzetén – gondolok itt például Olaszországra –, amelyeknek földrajzi elhelyezkedésük hátrányos, ugyanakkor ezen országok számára költségesebbé teszi az import- és exportáruk szállítását.

 
  
  

Jelentés: Jo Leinen (A7-0330/2010)

 
  
MPphoto
 
 

  Luís Paulo Alves (S&D), írásban.(PT) Ezt a jelentést elfogadtuk figyelembe véve azt a tényt, hogy a szükséges tárgyalások során az előadónak lehetősége volt a különböző környezeti árukra vonatkozó új modellek bevezetésének lehetőségére és a Bizottság által benyújtandó végrehajtási jelentésre vonatkozó felülvizsgálati záradék rendeletbe való felvételének biztosítására. Ennek a felülvizsgálatnak 2013-ban kell megtörténnie. Ezenkívül becslések rendelkezésre bocsátása is lehetséges azokban az esetekben, ha a tagállamok nem nyújtják be időben az adatokat.

 
  
MPphoto
 
 

  Elena Oana Antonescu (PPE), írásban.(RO) Az Európai Unió fenntartható gazdasági fejlődése szempontjából alapvető fontosságú az erőforrások szűkösségének és az ökoszisztémáknak tudományosan megalapozott megközelítése. A környezeti-gazdasági számlák fontos alapadatokat szolgáltatnak a környezetpolitikai döntésekhez. E számlák azért szükségesek, mert a környezet kulcsszerepet játszik a gazdaság működésében és az Európai Unió polgárai jólétének megteremtésében. Szerepei közé tartozik a nyersanyagok biztosítása az előállítási és fogyasztási tevékenységek számára, a hulladék felvétele a környezeti elemek által és az élet fenntartásához szükséges környezeti funkciók. Rendkívül fontos, hogy ezeket a környezeti-gazdasági számlákat aktívan alkalmazzák az érintett uniós politikák kialakításakor, valamint hogy ezeket a hatásvizsgálatok, a cselekvési tervek, a jogszabálytervezetek és a politikai folyamat többi jelentős termékének meghatározó tényezőjeként kezeljék.

A jelentés mellett szavaztam. A környezeti számlák a gazdaság, a magánháztartások és a környezet közötti kölcsönhatásokat írják le. Ezért hozzá kell járulniuk a politikaértékeléshez úgy, hogy különösen a gazdasági tevékenységek környezetre gyakorolt hatásáról bocsátanak rendelkezésre adatokat.

 
  
MPphoto
 
 

  Sophie Auconie (PPE), írásban.(FR) A politika arról szól, hogy megpróbáljuk megtalálni a felmerülő problémákra a lehető legjobb megoldást... De hogy lehetne ezt megtenni, ha nem értjük teljesen a problémákat és lehetséges megoldásaikat? Ez egy alapvető kérdés főként, de nem kizárólag a környezetpolitika számára. Ezért a politikai döntéshozóknak minél megbízhatóbb és szélesebb körű adatoknak kell a rendelkezésükre állniuk a modern világról és a környezeti helyzetről. Emiatt az Európai Tanács 2006. júniusi következtetéseiben felkéri az Európai Uniót és tagállamait, hogy a nemzeti számlák körébe vonják be a fenntartható fejlődés kulcsfontosságú vonatkozásait is. Üdvözlöm ezt a kezdeményezést és az Európai Bizottság javaslatát, mivel hozzá fognak járulni, hogy többet tudjunk a levegőbe történő kibocsátásról, a környezetvédelmi adókról stb.

 
  
MPphoto
 
 

  Zigmantas Balčytis (S&D), írásban.(LT) A jelentés mellett szavaztam. Az európai környezetvédelmi politika megalapozott értékelése csak akkor hajtható végre, ha megbízható adatok állnak rendelkezésre. Uniós szinten a környezeti számlákra vonatkozó fő politikai kezdeményezések közé tartozik a hatodik környezetvédelmi cselekvési program, az EU fenntartható fejlődési stratégiája és számos, a cardiffi folyamattal kapcsolatos ágazati politikai kezdeményezés olyan területeken, mint az éghajlatváltozás, a fenntartható közlekedés, a természet és biodiverzitás, az egészség és környezet, a természeti források felhasználása, a hulladékgazdálkodás, valamint a fenntartható fejlődés nemzetközi dimenziói. A Tanács 2006. júniusi következtetéseiben felkérte az Uniót és tagállamait, hogy a nemzeti számlák körébe vonják be a fenntartható fejlődés kulcsfontosságú vonatkozásait is. Tehát a nemzeti számlákat ki kell egészíteni a következetes adatokat tartalmazó, integrált környezeti-gazdasági számlákkal. Ezért fontos, hogy a tagállamok összehangolt és átfogó adatokat gyűjtsenek, hogy a rendszert uniós szinten össze lehessen hangolni.

 
  
MPphoto
 
 

  Sebastian Valentin Bodu (PPE), írásban.(RO) Az európai környezetvédelmi politika megalapozott értékelése csak akkor hajtható végre, ha megbízható adatok állnak rendelkezésre. Ezen adatok tagállamok általi összegyűjtésének kötelezettsége ezért szükséges lépés. Az eddig európai szinten rendelkezésre álló, környezettel kapcsolatos adatokat középtávon kiegészítő információkkal kell gazdagítani, hogy a politikai értékelés lehetőségei javuljanak. A hulladék-újrahasznosítás és a hulladéktermelődés megakadályozása, a levegőbe történő kibocsátás és az éghajlatváltozás, a fenntartható fogyasztás és termelés ugyanis sokkal jobban ellenőrizhető a környezetet és a gazdaságot összekapcsoló, jó minőségű adatok megléte esetén. Ezeket az adatokat a környezeti számlák keretében lehet összegyűjteni, szükséges azonban valamennyi tagállam részvétele és az adatok teljes körű uniós összehangolásának garantálása.

Mindenesetre a célkitűzést egyértelműbbé kell tenni, a környezeti-gazdasági számlák továbbfejlesztéséhez pedig egyértelmű perspektívákat kell felmutatni. Ezeknek a számláknak hozzá kell járulniuk a politikaértékeléshez úgy, hogy különösen a gazdasági tevékenységek környezetre gyakorolt hatásáról bocsátanak rendelkezésre adatokat. A megfelelő információk nagyon fontos kiindulási alapot jelenthetnek a környezetvédelmi politika számára.

 
  
MPphoto
 
 

  Vito Bonsignore (PPE), írásban.(IT) Üdvözlöm Leinen úr javaslatát, és mellette szavaztam. Tekintettel a gazdasági válságra és az Európa 2020 stratégiára egyre fontosabb lesz az európai környezetpolitika, amelynek megalapozott értékelése csak akkor hajtható végre, ha megbízható adatok állnak rendelkezésre. A környezetpolitika értékelése csak a környezettel kapcsolatos adatok alapján történhet, amelyeket középtávon megbízható kiegészítő információkkal kell gazdagítani.

Ezenkívül az adatokat sokkal jobban lehetne ellenőrizni, ha a környezeti és a gazdasági tényezők kölcsönhatására vonatkozóan jó minőségű információk állnak rendelkezésre: a környezeti-gazdasági számlák hozzájárulhatnak a politikaértékeléshez úgy, hogy a gazdasági tevékenységek környezetre gyakorolt hatásáról szolgáltatnak adatokat. Ezek az információk nagyon fontosak lesznek a környezetvédelmi politika számára. A tagállamoknak a közös, kötelező jellegű keretben meghatározott közös módszereket, osztályozásokat és szabályokat kell majd alkalmazniuk, és ezek az új intézkedések remélhetőleg nem fognak többletköltséggel vagy több papírmunkával járni. Az előadó szerint ez a rendeletre irányuló javaslat az átfogó környezeti-gazdasági számlák irányába tett első lépés.

 
  
MPphoto
 
 

  Maria Da Graça Carvalho (PPE), írásban.(PT) A fenntartható fejlődés érdekében létfontosságú, hogy megbízható adatok alapján meghozott, megfelelő döntések szülessenek a környezetvédelmi politikával kapcsolatos kérdésekben. Ezért támogatom és üdvözlöm az európai környezeti-gazdasági számlákról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatot, és úgy gondolom, hogy ez hozzá fog járulni a politikaértékeléshez úgy, hogy különösen a gazdasági tevékenységek környezetre gyakorolt hatásáról bocsát rendelkezésre adatokat.

 
  
MPphoto
 
 

  Lara Comi (PPE), írásban.(IT) A levegőminőség mérése városainkban és a mérések alapos elemzése egy lépést jelenthetne az átláthatóbb politikai döntéshozatal felé. Egy ilyen mérés olyan kémiai és fizikai tényezőkre vonatkozik, amelyek első pillantásra talán nem tűnnek hasznosnak a politikusok és szavazók közötti kommunikációban, pedig ezek a mutatók gazdasági döntések eredményeit tükrözik: utalnak a környezetszennyező gazdasági tevékenységek mértékére, a termelő tevékenységhez, valamint az otthonok és munkahelyek fűtéséhez felhasznált energia energiaszerkezetére, a gépjárművek használatára, a közúti infrastruktúra és közlekedés igazgatására, az épületek szigetelésére, az alkalmazott anyagok minőségére, valamint a zöld területek meglétére, hogy csak néhány példát említsek. A levegőminőség jelentősen befolyásolja az egészségügyi kiadásokat is, különösen a légzőszervi megbetegedésekkel foglalkozó osztályokra és az onkológiai osztályokra fordított kiadásokat. Tehát nyilvánvaló, hogy a környezeti mutatókat gazdasági és politikai mutatóvá lehet átalakítani. A környezeti mutatók segítségével új mechanizmusokat is létre lehet hozni a felelőtlen magatartás visszaszorítására és az értékes projektek finanszírozására. Mindez segíthet a politikusoknak, hogy a köz érdekében jobb döntéseket tudjanak hozni. Az első lépés a megfelelő módszerek kialakítása, és jó, hogy ez most megtörténik.

 
  
MPphoto
 
 

  Anne Delvaux (PPE), írásban.(FR) Ennek a rendeletre irányuló javaslatnak az Európai Tanács 2006. júniusi határozata az alapja. Az EU ekkor döntött a meglévő nemzeti számlák bővítéséről és a fenntartható fejlődés kulcsfontosságú vonatkozásaira vonatkozó statisztikai adatok összeállításáról. A Bizottság a nemzeti számlák és adatok kiegészítése érdekében rendeletre irányuló javaslatot tett az európai környezeti-gazdasági számlák létrehozására.

A bizottsági javaslat értelmében a tagállamok számára biztosítani kell a módszertant, a közös szabványokat, a fogalommeghatározásokat, az osztályozásokat és az elszámolási szabályokat, amelyeket egy kötelező jellegű keret tartalmaz. Véleményem szerint prioritást kell kapniuk a már elérhető, regionális, nemzeti és európai szinten gyűjtött adatoknak, de ha szükség van további olyan modulokra, amelyek nem jelentenek felesleges papírmunkát vagy többletköltségeket, akkor az Eurostat számára lehetővé kell tenni a tagállamoktól való adatgyűjtést, hogy európai szintű környezeti-gazdasági számlákat lehessen létrehozni.

Ezért üdvözöltem az új európai környezeti-gazdasági számlák bevezetését, és javasoltam, hogy alkalmazási körüket terjesszék ki más modulokra is.

 
  
MPphoto
 
 

  Edite Estrela (S&D), írásban.(PT) Az európai környezeti-gazdasági számlákról szóló jelentés mellett szavaztam, mivel szerintem a bruttó hazai terméken (GDP) túl szükség van a fenntartható fejlődés és közjólét olyan mutatóira, amelyek lehetővé teszik az európai környezetpolitika értékelését.

 
  
MPphoto
 
 

  Diogo Feio (PPE), írásban.(PT) Hogy az előadó szavait idézzem: „A környezeti-gazdasági számláknak hozzá kell járulniuk a politikaértékeléshez úgy, hogy különösen a gazdasági tevékenységek környezetre gyakorolt hatásáról bocsátanak rendelkezésre adatokat”. Ez az elképzelés nagyon fontos, és valóban ez az egyetlen módja annak, hogy konkrét adatok álljanak rendelkezésre a környezetpolitika valós hatásairól. Ha a gazdasági növekedés terén nem hagyhatjuk figyelmen kívül a környezetet, akkor az is igaz, hogy a környezetpolitika nem hagyhatja figyelmen kívül az európai vállalkozások és ipar gazdasági tevékenységeit és versenyképességét. A fenntartható fejlődés problémáját én mindig ezen a szemüvegen keresztül nézem, hiszen a gazdasági növekedés és a környezetvédelem egyazon érem két oldala. Európának ezt nem szabad elfelejtenie, különösen nem most.

 
  
MPphoto
 
 

  José Manuel Fernandes (PPE), írásban.(PT) A Bizottság 2009. szeptember 28-án közleményt adott ki „A GDP-n innen és túl – A haladás mérése változó világunkban” címmel, amely az európai környezeti számlák adatbázisának létrehozására irányuló intézkedéseket javasol a jobb nyilvános vita és a megfelelőbb döntéshozatal érdekében. 2013 végére a Bizottságnak jelentést kell benyújtania olyan témákról, mint például erdőink és halászati erőforrásaink helyzete. Ezért szükségünk van arra, hogy a rendelettel összhangban létrejöjjön egy hiteles és aktuális adatokat tartalmazó statisztikai adatbázis. A javaslat által létrehozott jogi keret lehetővé fogja tenni az EU számára a környezeti-gazdasági számlák értékelését a fenntartható fejlődés szempontjából. Soha nem volt még ilyen fontos, hogy figyelmet szenteljünk a környezet és gazdaság kettősségének. A jelentés mellett szavaztam, mivel egyrészt átfogóbb és átgondoltabb politikai döntéshozatalt tesz lehetővé, másrészt tükrözi azt az elvet, mely szerint a Földet nem apáinktól örököltük, hanem gyermekeinktől vettük kölcsön. Létfontosságú, hogy a következő generációkra egészséges környezetet hagyjunk.

 
  
MPphoto
 
 

  João Ferreira (GUE/NGL), írásban.(PT) A stratégiai tervezés támogatásában, a közpolitikák meghatározásában és a fenntartható fejlődés felé vezető utak megtervezésében kétségkívül hasznos eszköz az olyan objektív mutatók és statisztikák meghatározása és rendelkezésre bocsátása, amelyek lehetővé teszik a gazdasági és környezeti tényezők változásainak nyomon követését, valamint e tényezők lehetséges kölcsönhatásainak megismerését. Ahogyan az előadó kijelenti, az így nyert adatok hozzájárulhatnak és hozzá is kellene járulniuk a politikaértékeléshez, így lehetővé téve a gazdasági tevékenységek környezetre gyakorolt hatásának értékelését. Ezek az információk nagyon fontosak lehetnek a környezetvédelmi politika számára. A rendeleti javaslat csak az adatok gyűjtését és rendszerezését írja elő a levegőbe való kibocsátás, a gazdasági tevékenységek után fizetett környezetvédelmi adók és a gazdaságra vetített anyagáramlási számlák területén. Több adatot is lehetne gyűjteni más területekről. Az előadó is említ hasonlót, amikor azt javasolja, hogy az új modulok gyakorlati alkalmazását kísérleti tanulmányokkal kell ellenőrizni. Azonban nem szabad elfelejteni, hogy a nemzeti statisztikai rendszerek és azok költségei módosításokat fognak igényelni. Úgy tűnik, hogy a Bizottság még ha csak részlegesen is, de figyelembe veszi ezt a tényt a javaslatában, hiszen eltéréseket engedélyez a tagállamok számára, ha azok nemzeti statisztikai rendszere jelentős módosításokat igényel.

 
  
MPphoto
 
 

  Ilda Figueiredo (GUE/NGL), írásban.(PT) A rendeletjavaslat csak az adatok gyűjtését és rendszerezését írja elő a levegőbe való kibocsátás, a gazdasági tevékenységek után fizetett környezetvédelmi adók és a gazdaságra vetített anyagáramlási számlák területén. Több adatot is lehetne gyűjteni más területekről. Az előadó is említ hasonlót, amikor azt javasolja, hogy az új modulok gyakorlati alkalmazását kísérleti tanulmányokkal kell ellenőrizni.

A stratégiai tervezés támogatásában, a közpolitikák meghatározásában és a fenntartható fejlődés felé vezető utak megtervezésében kétségkívül hasznos eszköz az olyan objektív mutatók és statisztikák meghatározása és rendelkezésre bocsátása, amelyek lehetővé teszik a gazdasági és környezeti tényezők változásainak nyomon követését, valamint e tényezők lehetséges kölcsönhatásainak megismerését.

Az így nyert adatok hozzájárulhatnak és hozzá is kellene járulniuk a politikaértékeléshez, így lehetővé téve a gazdasági tevékenységek környezetre gyakorolt hatásának értékelését. Ezek az információk nagyon fontosak lehetnek a környezetvédelmi politika számára.

Azonban nem szabad elfelejteni, hogy a nemzeti statisztikai rendszerek és azok költségei módosításokat fognak igényelni. Úgy tűnik, hogy a Bizottság a javaslatában még ha csak részlegesen is, de figyelembe veszi ezt a tényt, hiszen eltéréseket engedélyez a tagállamok számára, ha azok nemzeti statisztikai rendszere jelentős módosításokat igényel.

 
  
MPphoto
 
 

  Monika Flašíková Beňová (S&D), írásban.(SK) A környezeti-gazdasági számláknak hozzá kell járulniuk a politikaértékeléshez úgy, hogy különösen a gazdasági tevékenységek környezetre gyakorolt hatásáról bocsátanak rendelkezésre adatokat. Ezek az információk nagyon fontosak lehetnek a környezetvédelmi politika számára. A hulladék-újrahasznosítás és a hulladéktermelődés megakadályozása, a légszennyezés és az éghajlatváltozás, a fenntartható fogyasztás és termelés ugyanis sokkal jobban ellenőrizhető a környezetet és a gazdaságot összekapcsoló, jó minőségű adatok megléte esetén.

Véleményem szerint az eddig önkéntes adatgyűjtést kötelezővé kell tenni. Az európai környezeti-gazdasági számlák gyűjtésére, feldolgozására, továbbítására és értékelésre létrehozott közös keret bevezetése elősegítené az európai környezetpolitika politikai értékelését.

 
  
MPphoto
 
 

  Elisabetta Gardini (PPE), írásban.(IT) Az Amszterdami Szerződés nagy figyelmet szentel a gazdaságpolitika és környezetpolitika kölcsönhatásának. Ezért más ágazati politikákban is kulcsfontosságúvá váltak az olyan elemek, mint a fenntartható közlekedés és az energiaforrások. Az Európai Tanács még 2006-ban felkérte a tagállamokat, hogy a minél következetesebb adatok rendelkezésre bocsátása érdekében a nemzeti számlák körébe vonják be a fenntartható fejlődés kulcsfontosságú vonatkozásait is. A rendeletre irányuló javaslat mellett szavaztam, mert meggyőződésem, hogy megkönnyítheti a nemzeti statisztikai hivatalok munkáját, lehetővé téve számukra összehangolt és aktuális adatok összeállítását a környezeti számlákról. A környezeti-gazdasági számlákra vonatkozó adatok gyűjtése európai jogalapjának megteremtése azt fogja jelenteni, hogy európai szinten ki lehet értékelni a gazdasági és környezeti tényezők közötti összefüggéseket. Végezetül pedig remélem, hogy ez az eszköz is azt fogja igazolni, hogy az Európai Unió nemzetközi szinten vezető szerepet játszik a környezeti számlák tekintetében.

 
  
MPphoto
 
 

  Robert Goebbels (S&D), írásban.(FR) A Leinen-jelentés ellen szavaztam, mert az az úgynevezett környezeti statisztikákra hivatkozva és a zöld gondolat nevében olyan információáradatot bocsát szabadjára, amely rengeteg papírmunkát követel.

 
  
MPphoto
 
 

  Juozas Imbrasas (EFD), írásban.(LT) A környezeti-gazdasági számláknak hozzá kell járulniuk a politikaértékeléshez úgy, hogy különösen a gazdasági tevékenységek környezetre gyakorolt hatásáról bocsátanak rendelkezésre adatokat. Ezek az információk nagyon fontosak lehetnek a környezetvédelmi politika számára. A Tanács 2006. júniusi következtetéseiben felkérte az Uniót és tagállamait, hogy a nemzeti számlák körébe vonják be a fenntartható fejlődés kulcsfontosságú vonatkozásait is. Fontos hozzájárulás ehhez a politikai megközelítéshez az európai környezeti-gazdasági számlákra vonatkozó bizottsági javaslat. Az európai környezetvédelmi politika megalapozott értékelése csak akkor hajtható végre, ha megbízható adatok állnak rendelkezésre. Ezen adatok tagállamok általi összegyűjtésének kötelezettsége szükséges lépés. Az eddig európai szinten rendelkezésre álló, környezettel kapcsolatos adatokat középtávon bővíteni kell, hogy a politikai értékelés lehetőségei javuljanak. A hulladék-újrahasznosítás és a hulladéktermelődés megakadályozása, a légszennyezés és az éghajlatváltozás, a fenntartható fogyasztás és termelés ugyanis sokkal jobban ellenőrizhető a környezetet és a gazdaságot összekapcsoló, jó minőségű adatok megléte esetén. Tartózkodtam a szavazástól, mivel meggyőződésem, hogy ilyen adatokat nem csak a környezeti számlákról kellene gyűjteni. Garantálni kell azonban valamennyi tagállam részvételét és a teljes uniós szintű összehangolást.

 
  
MPphoto
 
 

  David Martin (S&D), írásban. – A jelentés mellett szavaztam. A környezeti-gazdasági számláknak hozzá kell járulniuk a politikaértékeléshez úgy, hogy különösen a gazdasági tevékenységek környezetre gyakorolt hatásáról bocsátanak rendelkezésre adatokat. Ezek az információk nagyon fontosak lehetnek a környezetvédelmi politika számára.

 
  
MPphoto
 
 

  Clemente Mastella (PPE), írásban.(IT) Az európai környezetpolitika megalapozott értékelése csak akkor hajtható végre, ha megbízható adatok állnak rendelkezésre. Ezen adatok tagállamok általi összegyűjtésének kötelezettsége szükséges lépés. Gondolunk itt különösen a levegőbe való kibocsátásra, a gazdasági tevékenységek után fizetett környezetvédelmi adókra és az egész gazdaságra vetített anyagáramlási számlákra vonatkozó adatok gyűjtésére. Nézetünk szerint a környezeti-gazdasági számláknak hozzá kell járulniuk a politikaértékeléshez úgy, hogy különösen a gazdasági tevékenységek környezetre gyakorolt hatásáról bocsátanak rendelkezésre adatokat. Ezek az információk nagyon fontosak lehetnek a környezetvédelmi politika számára. Egyetértünk a felülvizsgálati záradék bevezetésével, valamint azzal, hogy a Bizottság rendszeres időközönként tegyen jelentést a rendelet végrehajtásával kapcsolatos tapasztalatokról. Fontosnak tartjuk, hogy az adatok minőségét és összehasonlíthatóságát ellenőrizzék, hogy javítani lehessen rajtuk, és a környezeti számvitel magas színvonalon történjék. Kellő figyelmet kell fordítani az új modulok kialakítására és a kísérleti tanulmányokban szerzett tapasztalatokra. A felülvizsgálati jelentést kell alapul venni a rendelet új fejleményekhez és tapasztalatokhoz való igazításához.

 
  
MPphoto
 
 

  Marisa Matias (GUE/NGL), írásban.(PT) Véleményem szerint a tagállamok és az EU politikáinak környezeti következményeiről, valamint a környezetpolitikák támogatására felhasznált bizonyos adókról jobb statisztikákra van szükség. Nem szerencsés, hogy a statisztikákat és az adókat „környezeti-gazdasági számlák” néven egy kalap alá veszik. A különbségtétel hiányának oka az, hogy végre akarják hajtani az éghajlati csomagot, ill. a szennyezési jogok értékesítését. A Bizottság felhatalmazása is ebbe az irányba mutat. Mellette szavaztam, mivel támogatom a szükséges statisztikai eszközöket, habár elutasítom azokat a politikákat, amelyeket szolgálnak.

 
  
MPphoto
 
 

  Jean-Luc Mélenchon (GUE/NGL), írásban.(FR) Meg kell állapodni az uniós és tagállami politikák környezeti hatásaira, valamint a bizonyos környezetpolitikák támogatására felhasznált adókra vonatkozó statisztikák elkészítésének módjáról. Ez nyilvánvaló.

Azonban sajnálatos, hogy a statisztikákat és az adókat „környezeti-gazdasági számlák” néven egy kalap alá veszik. A két dolog közötti különbségtétel hiányának oka az, hogy végre akarják hajtani az éghajlati csomagot, ill. a szennyezési jogok értékesítését. A Bizottság felhatalmazása is ebbe az irányba mutat.

Mégis mellette szavazok, ugyanis támogatom a szükséges statisztikai eszközöket, habár elutasítom azokat a politikákat, amelyeket szolgálnak.

 
  
MPphoto
 
 

  Nuno Melo (PPE), írásban.(PT) Létfontosságú, hogy a környezeti-gazdasági számlák hozzájáruljanak a politikaértékeléshez úgy, hogy adatokat szolgáltatnak a gazdasági tevékenységek környezetre gyakorolt hatásáról. Ezek az információk nagyon fontosak lehetnek a környezetvédelmi politika számára. Meg kell tudnunk határozni e rendeletjavaslat céljait, valamint azt, hogy hogyan járul hozzá az általános „GDP-n innen és túl” stratégiához. Ez a rendelet csak az adatok gyűjtését és rendszerezését írja elő a levegőbe való kibocsátás, a gazdasági tevékenységek után fizetett környezetvédelmi adók és a gazdaságra vetített anyagáramlási számlák területén. Ez az átfogó környezeti-gazdasági számlák irányába tett első lépés, hiszen az illetékes európai és nemzeti statisztikai hivatalok szerint jelenleg csak ezeken a területeken állnak rendelkezésre egész Európában adatok. Ezért még további fejlődésre van szükség, hogy egyre több és egyre megbízhatóbb adat álljon rendelkezésre a környezetről.

 
  
MPphoto
 
 

  Alexander Mirsky (S&D), írásban. – A hulladék-újrahasznosítás és a hulladéktermelődés megakadályozása, a légszennyezés és az éghajlatváltozás, a fenntartható fogyasztás és termelés sokkal jobban ellenőrizhető a környezetet és a gazdaságot összekapcsoló, jó minőségű adatok megléte esetén. Ezért az uniós szinten eddig önkéntes adatgyűjtést kötelezővé kell tenni. Ezenkívül az eddig rendelkezésre álló, környezettel kapcsolatos adatokat középtávon bővíteni kell, hogy az európai környezetpolitika szükséges értékelésének lehetőségei javuljanak. Egyetértek az előadó álláspontjával, és mellette szavaztam.

 
  
MPphoto
 
 

  Rolandas Paksas (EFD), írásban.(LT) Az európai környezetpolitika megfelelő és megalapozott értékelése csak akkor hajtható végre, ha megbízható adatok állnak rendelkezésre. A hulladék-újrahasznosítást, a légszennyezést, az éghajlatváltozást, a fenntartható fogyasztást és termelést folyamatosan ellenőrizni kell ahhoz, hogy ezeken a területeken Európa-szerte eredményeket érjünk el. A környezeti-gazdasági számlák rendszere egyike azoknak az intézkedéseknek, amelyek hozzá fognak járulni a levegőbe való kibocsátásra, a gazdasági tevékenységek után fizetett környezetvédelmi adókra és az egész gazdaságra vetített anyagáramlási számlákra vonatkozó adatok gyűjtéséhez és rendszerezéséhez. Azonban a rendszer kötelező jellege újabb adminisztratív terheket teremt. Ezért a rendszer bevezetésekor megfelelően meg kell vizsgálni annak hatásait, a célkitűzést egyértelműbbé kell tenni, a környezeti-gazdasági számlák továbbfejlesztéséhez pedig egyértelmű perspektívákat kell felmutatni. Figyelembe kell venni azt a tényt, hogy ezeken a területeken az Eurostat fogja megkapni a fő feladatköröket és ellenőrzési jogokat. Elegendő munkatársat és anyagi forrást kell a hivatal rendelkezésére bocsátani annak érdekében, hogy teljesíteni tudja új kötelezettségeit. Azonban át kell gondolnunk, hogy az Európai Unió költségvetése elegendő-e arra, hogy kiegészítő pénzügyi forrásokat tegyen elérhetővé a hivatalnoki apparátus növelésére és fenntartására.

 
  
MPphoto
 
 

  Alfredo Pallone (PPE), írásban.(IT) Az európai környezeti-gazdasági számlákról szóló rendeletre irányuló javaslat célja, hogy eszközöket hozzon létre bizonyos fontos célkitűzések – például egy európai környezeti számviteli stratégia létrehozása, a közigazgatási szerveket számviteli adatokkal ellátó statisztikai hivatalok tevékenységének bővítése – megvalósítására. A szöveg mellett szavaztam, mivel a fenntartható fejlődés szempontjából fontosnak tartom, hogy az uniós politikákba beépítsék a környezeti témákat, valamint hogy legyenek nemzeti számlák, és legyen egy európai program integrált gazdasági és környezeti számlákkal a közlekedés, a hulladék-újrahasznosítás és a hulladéktermelődés megakadályozása, a levegőbe történő kibocsátás, az éghajlatváltozás, valamint a fenntartható fogyasztás és termelés terén.

 
  
MPphoto
 
 

  Maria do Céu Patrão Neves (PPE), írásban.(PT) A Tanács 2006-ban felkérte az Uniót és tagállamait, hogy a nemzeti számlák körébe vonják be a fenntartható fejlődés kulcsfontosságú vonatkozásait is, valamint rövid távú és középtávú módszereket javasolt olyan globális mutatók létrehozásához, amelyek segítségével javítani lehet a nyilvános vitát, és amelyek hozzájárulhatnak ahhoz, hogy a döntéshozatal a környezeti intézkedések gazdasági hatásainak figyelembevételével történjen. A jelentés mellett szavaztam, mivel véleményem szerint ez az átfogó környezeti-gazdasági számlák irányába tett első lépés, hiszen az illetékes európai és nemzeti statisztikai hivatalok szerint jelenleg csak ezeken a területeken állnak rendelkezésre egész Európában adatok. Egy munkatervben további prioritási modulokat – amelyeken már dolgoznak, és amelyekhez előreláthatólag rövidesen megfelelő adatokat is szolgáltatnak – kell azonosítani. Ezeket az adatokat is be kell nyújtani, különösen a gazdasági tevékenységek környezetre gyakorolt hatására vonatkozó adatokat. A hulladék-újrahasznosítás és a hulladéktermelődés megakadályozása, a légszennyezés és az éghajlatváltozás, a fenntartható fogyasztás és termelés ugyanis sokkal jobban ellenőrizhető a környezetet és a gazdaságot összekapcsoló, jó minőségű adatok megléte esetén. Ezek az adatok fontos segítséget jelenthetnek a környezeti intézkedésekről való döntéshozatalkor.

 
  
MPphoto
 
 

  Aldo Patriciello (PPE), írásban.(IT) Az Európai Tanács 2006-ban felkérte az Európai Uniót és tagállamait, hogy a nemzeti számlák körébe vonják be a fenntartható fejlődésre vonatkozó statisztikai adatokat is. A Bizottság „A GDP-n innen és túl – A haladás mérése változó világunkban” című, 2009. évi közleményében különböző intézkedések elfogadását javasolja rövid és középtávon olyan átfogó indikátorok kialakítására, amelyek megbízhatóbb tudásalapot nyújthatnak egy jobb nyilvános vitához, és megfelelőbb döntéshozatalt tesznek lehetővé, különös tekintettel az európai környezeti-gazdasági számlákra.

Az európai környezeti-gazdasági számlák alapos értékelését csak megbízható adatok alapján lehet elvégezni, ezért a tagállamok számára biztosítani kell a közös módszertant, a szabványokat, a fogalommeghatározásokat, az osztályozásokat és az elszámolási szabályokat, amelyeket egy kötelező jellegű keret tartalmaz. A javaslat mellett szavaztam, mivel a megvalósítandó célkitűzéseket tisztázni kell, a környezeti-gazdasági számlák továbbfejlesztéséhez pedig egyértelmű perspektívákat kell felmutatni, hogy ezek a számlák nélkülözhetetlen alapját képezhessék a környezeti-gazdasági döntéshozatalnak.

 
  
MPphoto
 
 

  Phil Prendergast (S&D), írásban. – A fenntartható fejlődés és a megfelelő környezetpolitikák uniós szintű biztosításához létfontosságú, hogy a politikai döntéshozóknak megbízható adatok álljanak rendelkezésükre a gazdasági tevékenységek környezetre gyakorolt hatásáról. Támogatom ezt az állásfoglalást, mivel számos hatékony intézkedést tartalmaz az átfogóbb adatok gyűjtésével kapcsolatban. Az EU-nak cselekednie kell, ha valóban előrelépést akar elérni a hulladék-újrahasznosítás, a hulladéktermelődés megakadályozása, a levegőbe történő kibocsátás csökkentése és az éghajlatváltozás terén. A fenntartható fejlődéssel és a környezetpolitikákkal kapcsolatos európai célkitűzések megvalósításának leghatékonyabb módszere a tagállamok közötti teljes körű együttműködés. Ezért szükséges lépés a gazdasági tevékenységek hatásaira vonatkozó adatok tagállamok általi kötelező összegyűjtésének bevezetése. Minél pontosabb és megbízhatóbb adatok állnak rendelkezésre, annál jobbak lesznek a környezetpolitikák.

 
  
MPphoto
 
 

  Paulo Rangel (PPE), írásban.(PT) Ha a fenntartható fejlődésre vonatkozó politika el akarja érni kitűzött céljait, akkor a döntéshozatali folyamatban elegendő információnak kell rendelkezésre állnia, megkönnyítve a különböző megoldások elfogadását. Ezért a tagállamoknak olyan mutatókat kell bevezetniük, amelyek környezeti értelemben átfogó képet adnak az EU-ról. Ez a célja a Bizottság Parlamenthez és Tanácshoz intézett javaslatának, amelyet a Parlamentnek értékelnie kell. Ezért a jelentés mellett szavaztam.

 
  
MPphoto
 
 

  Raül Romeva i Rueda (Verts/ALE), írásban. – Mellette szavaztunk. Ez a javaslat az „ESA 95” szatellitszámláiként környezeti-gazdasági számlákat hoz létre a környezeti-gazdasági számlák összeállítására használandó módszertan, közös szabványok, fogalommeghatározások, osztályozások és elszámolási szabályok biztosításával. A közös keretben összeállítandó környezeti számlák a kezdeti szakaszban a következő modulokba lesznek osztva: a levegőbe történő kibocsátás számláinak modulja; a gazdasági tevékenységek után fizetett környezetvédelmi adók modulja; az egész gazdaságra vetített anyagáramlási számlák modulja. A Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottságban elfogadott módosításaink alapján a Tanáccsal megtárgyalt megállapodás az eredetileg bevezetett számlákon túl tartalmazza azt a követelményt is, hogy a Bizottságnak 2013 végéig jelentést kell tennie, és meg kell vizsgálnia az anyagkészlet-számlák (az anyagáramlási számlák mellett), valamint az ökoszisztéma-szolgáltatások számláinak bevezetését. A megállapodás a tagállamok iránt támasztott azon követelményről, hogy bocsássanak rendelkezésre összehangolt módszertannal nyert adatokat a környezeti gazdaságról, konkrét pozitív lépést jelent a „GDP-n innen és túl” folyamatban.

 
  
MPphoto
 
 

  Angelika Werthmann (NI), írásban.(DE) A nemzeti számlák a környezeti megfontolásokat is figyelembe veszik, a gazdaság működését és a jólét megteremtését véve alapul. A bizottsági javaslat értelmében a nemzeti számláknak adatokat kell szolgáltatniuk a levegőbe történő kibocsátásról és a környezetvédelmi adókról. A környezeti számlák célja a kölcsönhatások feltárása. A fenntartható fejlődés megkívánja az ésszerű magatartást az ökoszisztémák és az egyre fogyatkozó természeti források tekintetében. A polgárokat tájékozatni kell a gazdasági tevékenységek környezeti hatásairól.

 
  
MPphoto
 
 

  Iva Zanicchi (PPE), írásban.(IT) A Leinen-jelentés mellett szavaztam. A környezeti és fenntarthatósági politikák az utóbbi időben jelentős szerepet kaptak, és egyre nagyobb figyelmet kell szentelni a gazdaságpolitikák és környezetpolitikák integrálásának. A tagállami politikákban exponenciálisan nőtt az éghajlatváltozás, a fenntartható közlekedés, a természet, a biodiverzitás, a nyersanyagok, ill. természeti erőforrások felhasználása és kitermelése, továbbá a hulladékgazdálkodás témáinak szerepe. Az európai környezetpolitikákat és a hozzájuk kapcsolódó uniós stratégiákat csak akkor tudjuk komolyan és pontosan értékelni, ha megbízható adatok állnak rendelkezésre.

 

10. Szavazathelyesbítések és szavazási szándékok: lásd a jegyzőkönyvet
  

(Az ülést 13.15-kor felfüggesztik, és 15-kor újra megnyitják)

 
  
  

ELNÖKÖL: JERZY BUZEK
elnök

 

11. Az elnökség közleménye
MPphoto
 

  Elnök. – Hölgyeim és uraim, egy bejelentést szeretnék tenni. A szavazások óráját kiürítési gyakorlat miatt félbeszakítottuk, ezért a mai szavazáson elfogadott szavazáshoz fűzött indoklásokat holnap fogjuk meghallgatni – a holnapi szavazáshoz fűzött indoklásokkal együtt. Holnap lebonyolítjuk azokat a mára tervezett szavazásokat is, amelyekre ma végül nem került sor. Ez vonatkozik arra a szavazásra is, amelyet félbehagytunk. Ezt a szavazást a folytonosság biztosítása érdekében pontosan onnan fogjuk folytatni, ahol félbehagytuk.

 

12. Az előző ülés jegyzőkönyvének elfogadása: lásd a jegyzőkönyvet
A felszólalásokról készült videofelvételek

13. Kérdések órája a Bizottság elnöke jelenlétében
A felszólalásokról készült videofelvételek
MPphoto
 

  Elnök. – A következő napirendi pont a kérdések órája a Bizottság elnökének jelenlétében.

 
  
MPphoto
 

  Manfred Weber, a PPE képviselőcsoport nevében.(DE) Elnök úr, engedje meg, hogy egy vidám megjegyzéssel kezdjem: gratulálok a képviselőknek, hogy sikeresen túlélték a tűzriadót, és épen és egészségesen vissza tudtak térni az ülésterembe.

Az Európai Néppárt (Kereszténydemokraták) Képviselőcsoportjának képviselőjeként szeretnék egy kérdést feltenni az Bizottság elnökének, aki az elmúlt hetek földközi-tengeri térségben zajló eseményekkel volt elfoglalva, amikor is az Afrikában kialakult helyzet elől menekülve sokan elérték az európai partokat, de sokan odavesztek. A hírekben is láttuk a hajótörötteket és halottakat bemutató képeket.

Mindannyian tisztában vagyunk vele, hogy ez egy közös európai probléma, együtt kell megtalálnunk a választ a menekültek drámájára és gyötrelmeire. A PPE képviselőcsoportjának nevében szeretném megkérdezni a Bizottság elnökétől, hogy becsülje meg, hogy a Bizottság – és elsősorban a Frontex – rendelkezik-e a megfelelő erőforrásokkal, és mi, az Európai Unió rendelkezünk-e a helyi szintű válaszadáshoz szükséges kapacitásokkal, illetve hogy megvan-e a szükséges törvényi felhatalmazásunk a földközi-tengeri régióban való európai fellépéshez.

Továbbá az is érdekelne, hogy a származási országokkal (például Tunézia és Egyiptom) folytatott tárgyalások milyen formában zajlanak, illetve történt-e előrehaladás a részünkről, Európa részéről e téren.

 
  
MPphoto
 

  José Manuel Barroso, a Bizottság elnöke. – Weber úr, azt gondolom, mindannyian sajnáljuk a közelmúlt oly sok emberéletet követelő eseményeit. Egyetértek Önnel abban, hogy határozottabb lépésekre van szükség e téren.

Azonnali segítséget nyújtottunk az észak-afrikai országoknak – csaknem 1 millió euró humanitárius segély formájában – és ezt a jövőben is folytatni fogjuk. A Hermes közös műveleten keresztül a Frontex határigazgatási ügynökség koordinálja az erős migrációs nyomásra adandó válaszokat. Ugyanakkor hasonlóképpen lényeges, hogy a földközi-tengeri térségi tagállamok – harmadik országokkal együtt – folytassák együttműködésüket és koordinálják erőfeszítéseiket. Több erőfeszítésre van szükség.

Tehát következő egyenes választ tudom adni Önnek: igen több erőforrást kell a Frontex rendelkezésére bocsátani. A Frontex megerősítéséről szóló javaslatokat sürgősen el kell fogadni. Továbbá, a tagállamoknak politikai akaratukat is meg kell mutatniuk, de mindenekelőtt egymással szembeni szolidaritásukról kell tanúbizonyságot tenniük a szükséges műszaki és emberi erőforrások biztosításával. Amint azt Önök is tudják, az Európai Uniónak önmagában nem állnak rendelkezésére a szükséges erőforrások, azaz szükségünk van a tagállamok együttműködésére ezek megteremtéséhez.

 
  
MPphoto
 

  Manfred Weber, a PPE képviselőcsoport nevében.(DE) Elnök úr, nagyon köszönöm, hogy értékelte a helyzetet. Tekintve, hogy Ön szerint a Frontexnek több erőforrásra van szüksége, érdekelne, mit gondol, egyetért-e azzal a véleménnyel, miszerint ez idáig a tagállamok nem túl sok szándékot mutattak az iránt, hogy biztosítsák a Frontex megerősítéséhez szükséges erőforrásokat. Az eszköztárunk már korábban is megvolt. Ezek szerint arról volt szó, hogy a tagállamok túl kevés hajlandóságot mutattak arra, hogy ezekhez mérten támogassák a Frontex-et.

 
  
MPphoto
 

  José Manuel Barroso, a Bizottság elnöke. – Erről most is folyik a vita. Sőt, valójában ez az Európai Tanács egyik témája e hónap, azaz június 23-án és 24-én. A tagállamok ne csak a Frontex megerősítésére már előterjesztett javaslatokat fogadják el, de szintén fontos lépés lenne fokozni a logisztikai választ: több repülőgépre és több hajóra feltétlenül szükség lenne, és jelenleg ezeket nem tudjuk biztosítani az európai szinten rendelkezésünkre álló költségvetésünkből.

Véleményem szerint megvan a szükséges politikai akarat ennek megvalósításához, azonban koordinált formában kell végrehajtani mindezt, és ezen ponton lépett be a Bizottság a kezdeményezésével: Malmström biztos a tagállamokkal együtt dolgozik ezen a kérdésen, és remélem, hogy az Európai Tanács is egyet tud majd érteni gondolkodásunkkal.

Ugyanakkor – természetesen – szükség van a harmadik országok együttműködésére is. Én személy szerint jártam Tunéziában, ahol a miniszterelnökkel is volt alkalmam találkozni; ígéretet kaptunk az együttműködésre. Ténylegesen együttműködnek velünk és most próbálunk valamiféle pragmatikus logisztikai megállapodásra jutni a tunéziai hatóságokkal és saját ügynökségeinkkel is.

 
  
MPphoto
 

  Elnök. – Nem minden képviselő ért vissza az ülésterembe a tűzriadó gyakorlat után.

 
  
MPphoto
 

  Guy Verhofstadt, az ALDE képviselőcsoport nevében. – Igen, észrevettem, hogy egyes kollégák még mindig nem értek vissza.

Tegnap Olli Rehn biztos bejelentett egy sor fontos bizottsági lépést. Először is kérte a mentési mechanizmus számos ponton történő megváltoztatását. Azt mondta, hogy ennek a mechanizmusnak alkalmasnak kell lennie arra, hogy rugalmas hitelkereteket biztosítson az országok számára. Azt is elmondta, hogy ennek a mechanizmusnak el kell érnie a másodlagos piacokra is, kiemelve, hogy erre elsősorban a saját AAA minősítésű kötvényeinek diszkontált csereügyletein keresztül nyílik lehetőség. Ez azért nagyon fontos, mert ez azt jelenti, hogy a nehézségekkel küzdő országok kötvényeit a mentőmechanizmus AAA kötvényeire lehet cserélni.

Másodsorban azt is mondta, hogy a Bizottság jól tenné, ha megvizsgálná az eurókötvényekben rejlő lehetőségeket – végre!

Barroso úr, kérdésem Önhöz a következő: meg tudja erősíteni, hogy ez egyben a Bizottság álláspontja is? Másodszor – hiszen feszít az idő – elő fogja terjeszteni a mentőmechanizmus e változásait az Európai Tanács két hét múlva esedékes ülésén?

 
  
MPphoto
 

  José Manuel Barroso, a Bizottság elnöke. – Itt szeretném megerősíteni, hogy az előbbiekben Rehn biztos által ismertetett elképzeléseket teljes vállszélességgel támogatom, így nem ismételném meg, amit ő már elmondott.

Az európai stabilitási mechanizmus tekintetében azt tudom mondani, hogy a kidolgozása még nem fejeződött be. Amint azt Önök is tudják, remélem hamarosan a tagállamok is egyet fognak ezzel érteni, és az Európai Tanácsban az európai stabilitási mechanizmust megerősítő politikai döntés születik, és természetesen a mi álláspontunkat már mindannyian ismerik.

Az eurókötvények kapcsán hadd mondjam el, hogy az korántsem új elképzelés. A Bizottság már több éve – beleértve elődöm hivatali idejét is – latolgatja az eurókötvények kibocsátásának lehetőségét. A valóság azonban az, hogy a tagállamok eddig nem fogadták el ezt az elképzelést; nevezetesen akkor, amikor a görög válság idején a Bizottság felvetette az adósság valamilyen formában való megosztásának ötletét, azt az euróövezet legtöbb tagállama elutasította. Úgy vélem előrehaladás történt a több lehetőség mérlegelésének területén, és a Bizottság természetesen több opciót is elő fog vezetni. Az eurókötvényeket mindig is vonzó ötletnek tartottuk, de őszintén bevallom, itt még nem tartunk. Nem tartunk még itt, és szerintem jelenleg inkább az európai stabilitási mechanizmusra kell összpontosítanunk.

 
  
MPphoto
 

  Guy Verhofstadt, az ALDE képviselőcsoport nevében. – Nem hiszem, hogy a Görögországgal és az euróval kapcsolatos válságnak vége lenne. Nem zárult még le. Éppen ezért további eszközöket kell találnunk. Az egyik ilyen további eszköz, amit Olli Rehn is javasol – bizonyos országok bedőlt kötvényeinek egy kisebb AAA minősítésű eurókötvény-csomagra való kicserélése. Ez jelenti az előrefelé vezető utat. Az eurókötvényeket kibocsáthatja az EFSF, az európai stabilitási mechanizmus vagy egy új európai ügynökség a jövőben. Ez nem számít. Itt a mechanizmus a fontos, valamint az, hogy most, első alkalommal Olli Rehn és a Bizottság is elismerik, hogy ez az előrefelé vezető út.

 
  
MPphoto
 

  José Manuel Barroso, a Bizottság elnöke. – Tisztelt Verhofstadt úr! A Bizottság testületi szervként jár el. Valószínűnek tartom, hogy könnyebben egyetért Olli Rehn mondanivalójával, mint ez enyémmel, pedig valójában mind a ketten pontosan ugyanazt mondjuk.

A Bizottság éves növekedési jelentésében védelmezte, sőt javasolta, hogy több ilyen jellegű piaci beavatkozás legyen, amelybe sajnos a tagállamok nem mentek bele. Amit tehát megerősíthetek, az az, hogy ezen az irányvonalon haladunk; arra törekszünk, hogy fokozott rugalmasság legyen a piaci beavatkozásokat illetően, de őszintén megmondom, hogy szerintem jelen pillanatban inkább az európai stabilitási mechanizmusra kell összpontosítani és persze mérlegelni kell az eurókötvények jövőjével kapcsolatos lehetőségeket, persze ha a tagállamok készen állnak megtenni ezt a plusz lépést.

 
  
MPphoto
 

  Jan Zahradil, az ECR képviselőcsoport nevében.(CS) Elnök úr, ahogyan Ön is tudja, képviselőcsoportom nagyrészt nem-euróövezeti tagokból áll, de ennek ellenére semmiképpen sem szeretnénk, ha az euró kudarcot vallana, ahogyan ezt már többször is jeleztem. Ehhez gazdaságaink túlságosan is szoros kölcsönös függésben vannak egymástól és ezért felemás érzelmekkel szemlélem, ami történik.

Vegyes üzeneteket kapunk. Egy dolgot mond az Európai Tanács, egy másikat az Európai Központi Bank és megint mást a Nemzetközi Valutaalap. Elsődlegesen azt érzem, hogy a politikai vélemények továbbra is többet nyomnak a latba, mint a gazdasági vélemények; mintha a piacokat be lehetne csapni mindössze egy pár ígérettel és ezzel elkerülni a helyzet valós megoldását.

Szeretném megkérdezni, hogy mi az Európai Bizottság állásfoglalása az államadósság átütemezését illetően. Úgy tűnik, hogy továbbra is azt favorizálják, hogy egyre több pénzt és további végtelen hiteleket adunk a komoly bajban és az összeomlás szé