Debatter

Tisdagen den 5 juli 2011 - Strasbourg

1. Öppnande av sammanträdet

PRZEWODNICZY: JERZY BUZEK
Przewodniczący

(Posiedzenie zostało otwarte o godz. 09.05)

2. Debatter om fall av kränkningar av de mänskliga rättigheterna samt av demokratiska och rättsstatliga principer (tillkännagivande av ingivna resolutionsförslag): se protokollet

3. Omarbetad ungersk konstitution (ingivna resolutionsförslag): se protokollet

4. Inkomna dokument: se protokollet

5. Genomgång av det ungerska ordförandeskapet (debatt)

  President. − I would like to welcome to the European Parliament Prime Minister Viktor Orbán, the leader of the former Presidency of the Council, the President of the Commission, José Manuel Barroso, and Vice-President of the Commission Maroš Šefčovič.

The next item is the Council and Commission statements on the review of the Hungarian Presidency.

  Viktor Orbán, a Tanács soros elnöke. − Mélyen tisztelt elnök úr, tisztelt Barroso elnök úr, tisztelt képviselő hölgyek és urak! Az én tisztem ma itt az, hogy egy rövid összegzést adjak Magyarország elnöki teljesítményéről. Könnyű helyzetben vagyunk, hiszen amikor fél évvel ezelőtt voltak olyan kedvesek és meghívtak ide maguk közé, akkor bemutathattam a magyar elnökség programját, amely ebben a kötetben található. Konkrét célkitűzések voltak, vannak benne. Hat hónap elteltével könnyű összevetni a bekövetkezett tényeket az akkori célokkal. Ha csak ennyiben végeznénk el a munkánk értékelését, akkor azt mondhatjuk, hogy a magyar elnökség maradéktalanul teljesítette a saját maga elé kitűzött és önök által is megerősített célokat.

Szeretném az alkalmat fölhasználni arra, hogy köszönetet mondjak a Magyarország előtt elnöki teendőket ellátó Belgiumnak, aki fantasztikus munkát végzett és jól előkészítette a mi elnökségünket. Szeretnék köszönetet mondani Jerzy Buzek elnök úrnak is. Már januárban is említettem önöknek, hogy mi egy parlamentbarát elnökséget szeretnénk majd lefolytatni. A barátsághoz két fél kell, és ezt a barátságot és támogatást, együttműködést az önök elnökétől, Jerzy Buzek elnök úrtól hiánytalanul megkaptam. Köszönetet szeretnék mondani a jelen lévő Barroso elnök úrnak is, hiszen egy elnökség sikeréhez a mindenkori Tanácsnak rengeteg munkát kell elvégeznie. Én köszönöm Barroso elnök úrnak, hogy a legnehezebb kérésekben is a legnyíltabb, legőszintébb megbeszélésekre és szakmai együttműködésekre adott számomra lehetőséget. Köszönetet szeretnék mondani az Európai Parlament képviselőinek általában, de külön is szeretnék köszönetet mondani Daul elnök úrnak és az Európai Néppárt képviselőinek, hiszen önök is tudják, hogy az elnökség, bár mindig törekszik arra, hogy elválassza a munkáját a politikai, elsősorban belpolitikai kérdésektől, de ez a törekvés sosem valósul meg teljes egészében, ezért az elnökségnek mindig szüksége van egyfajta politikai háttérre is, és az Európai Néppárt frakciója és Daul elnök úr számomra a nyugodt munkához szükséges politikai hátteret megteremtette. Köszönet érte.

Tisztelt hölgyeim és uraim! Önök is emlékezhetnek rá, hogy a magyar elnökség az erős Európát tűzte ki célul. Én mindig is hittem abban, hogy Európa lehet erősebb annál, mint amilyen jelenleg. illetve mint amilyen fél évvel ezelőtt volt. Amikor mintegy 13 évvel ezelőtt először vehettem részt miniszterelnökként európai tanácsi ülésen, én jól emlékszem arra, hogy akkor azok az ülések mind optimisták voltak, nagyra törő terveket fogalmaztak meg, általában tele voltak energiával és lendülettel. Emlékezzünk rá, hogy 13 évvel ezelőtt az újraegyesítés lázában égtünk, az egységes piac megteremtése fölötti sikert ünnepeltük, a közös pénzt hoztuk létre, és akkor egyáltalán nem tűnt nevetségesnek, sőt, mindannyian nagyon komolyan vettük, hogy 2010-re a világ legfejlettebb régiója az Európai Unió lehet. Én tehát emlékszem személyesen is arra az Európai Unióra, amely nem volt defenzív, amelyet nem kínoztak válságok, amely nem saját magát marcangolta, amely még nem volt tele kétségekkel, hanem világosan látta a jövőt és célratörően dolgozott érte.

Tisztelt hölgyeim és uraim, tisztelt képviselőtársaim! A magyar elnökség rövid összegzéseként azt tudom mondani, hogy az Európai Unió ma véleményem szerintem erősebb, mint fél évvel ezelőtt volt. Erősebb, pedig három nagyon erős gyomorszájra mért ütést is kapott Európa ezalatt a fél év alatt. Gondolok itt első helyen az eurózóna mélyülő válságára, a japán nukleáris tragédiára és az észak-afrikai változások jelentette kihívásra. Ezek mind gyors reagálást és odaadást igényeltek az elnökség részéről. Az Európai Unió képes volt ezekre a helyzetekre gyorsan és hatékonyan reagálni anélkül, hogy a kitűzött féléves programunkat módosítani kellett volna.

Azt mondom, hogy ma Európa erősebb, mint fél éve volt, mégis azt tapasztaljuk, hogy a választópolgáraink ezt a legkevésbé sem így érzékelik. Ennek szerintem az az oka, hogy bár mi, akik itt szorgoskodunk az Európai Unió boszorkánykonyhájában, érezzük, hogy sokat mentünk előre az elmúlt fél évben, a választópolgárok azonban leginkább az eurózóna mélyülő válságával és a görög válsággal találják magukat szembe a hírekben. És akármennyire is erősítjük meg az Európai Unió alapzatát, amíg a görög válságra nem sikerül a polgárok számára is világos, érthető és sikerrel kecsegtető megoldást találni nemcsak hónapokat és heteket nyerni egy-egy intézkedéssel és döntéssel, addig Európa sajnos hiába erősödik, nem képes egy erős közösség benyomását kelteni. Ezért arra biztatom önöket és azt kívánom önöknek, hogy találjanak minél gyorsabban megoldást erre a kérdésre.

Tisztelt hölgyeim és uraim! Az Európai Unió ma erősebb, mint fél éve volt, elsősorban azért, mert ma már rendelkezik azokkal a válság megelőzéséhez szükséges eszközökkel, amelyekkel fél évvel ezelőtt még nem rendelkezett. Az európai szemesztert beüzemeltük – ez a magyar elnökség egyik komoly kihívása volt –, és ma nyugodtan mondhatjuk azt az európai polgároknak, hogy ma rendelkezünk azokkal az eszközökkel, amelyekkel meg tudjuk akadályozni, hogy a közös pénz olyan nehéz helyzetbe kerüljön, mint amilyenben most van.

Itt kell megemlítenem a hatos jogszabálycsomag történetét is, amely 95%-nál magasabb készültségi állapotban van, és ha sikerül a pontot feltenni az i-re, abban az esetben a válságkezelési mechanizmusunk teljes lesz. A válságkezeléshez szükséges ISM-rendszer is fölállt, a rá vonatkozó legfontosabb döntések megszülettek az elmúlt hat hónapban. De erősebb Európa ma azért is, mert rendelkezik egy romastratégiával, egy olyan stratégiával, amely korábban nem létezett az Európai Unión belül, és amely nemcsak emberiességi és emberjogi szempontból fontos, bár kétségkívül innen nézve is az, hanem azért is fontos, mert lehetőséget ad számunkra arra, hogy sok millió európai polgárt vonjunk be az európai munkaerőpiacba, és ezáltal gazdaságilag is erősebbé váljunk. Ez a romastratégia az első olyan dokumentum, amely nemcsak kihívást lát a roma közösség létezésében, hanem egy nagyon komoly lehetőséget és erőtartalékát is az Európai Uniónak.

Erősebb ma Európa, mint fél éve volt, mert megszületett a második makrotérségi fejlesztési program, amit Duna-stratégiának nevezünk. Ez az első olyan stratégia, amely nem csak tagállamokat foglal magába: nyolc tagállamot és hat nem uniós tagállamnak az együttműködési keretét hozza létre. Ha meg tudjuk tölteni tartalommal, amire az esély megvan – az intellektuális előkészítés megtörtént –, akkor ez sikertörténete lehet a mi közösségünknek.

És erősebb az Európai Unió ma, mint fél évvel ezelőtt volt, mert öt órával a magyar elnökség vége előtt sikerült lezárni a tárgyalásokat Horvátországgal. Szeretném önöket tájékoztatni arról, hogy ez a döntés nemcsak Horvátországról szól, hanem egy biztató távlatot, perspektívát nyit ki a Nyugat-Balkán többi országa előtt is. Erre vonatkozóan részben az elnökségi, részben a térséggel való szomszédsági tapasztalatainkat összegzendő, egy Nyugat-Balkánról, a Nyugat-Balkán bővítéséről, az Európai Unió Nyugat-Balkán irányába történő bővítéséről szóló memorandumot készítettem, amit át is adtam az Európai Unió intézményei vezetőinek, köztük Buzek elnök úrnak és a miniszterelnököknek is.

És erősebb ma az Európai Unió azért is, mert képesek vagyunk a határainkat jobban védeni, mint fél évvel ezelőtt. Meghoztuk azokat a döntéseket, amelyek a határvédelemhez, a migráció föltartóztatásához szükséges kapacitásokat teremtik meg az Európai Unió számára, és fontos lépéseket tettünk a schengeni szerződés mélyítése és bővítése irányába is.

Tisztelt hölgyeim és uraim! Engedjék meg, hogy emlékeztessem önöket arra, hogy az elnökségnek az is feladata, hogy hasznos szerepet játsszon, jó eszköz legyen a mi bonyolult európai uniós építményünk intézményei közötti együttműködés és időnként föllépő konfliktusok ügyében. Szeretném önöket emlékeztetni arra, hogy ezt a munkát is elvégeztük. A Parlament és a Tanács közötti együttműködés tekintetében több tucat dossziét, együttdöntési dossziét zártunk le. Szeretném tájékoztatni önöket arról is, hogy megállapodtunk arról, hogy a Parlamentet hogyan vonjuk be a többéves pénzügyi perspektíva elkészítésének folyamatába. Az intézményközi feszültségek föloldása érdekében személyes erőfeszítéseket is tettem. 13 alkalommal találkoztam Rompuy elnök úrral, 13 alkalommal tárgyaltam hivatalosan Barroso elnök úrral és 9 alkalommal tárgyaltam Buzek elnök úrral kifejezetten az európai intézmények együttműködésének gördülékennyé tétele érdekében. Az elnökség időszakában pedig meglátogattam minden miniszterelnököt, és igyekeztem kétoldalú tárgyalásokon előkészíteni a közös döntéseket.

Tisztelt hölgyeim és uraim, végezetül hadd fejezzem ki a reményemet, hogy az utánunk következő Lengyelország tovább fogja öregbíteni Közép-Európa jó hírét. Hadd fejezzem ki a reményemet a tekintetben, hogy a magyar elnökség jó előkészítése volt a lengyel elnökségnek is. Összességében egy ilyen középmagasságú történelmi távlatból nézve pedig engedjék meg, hogy minden szerénytelenség nélkül azt a konklúziót fogalmazzam meg, hogy a magyar elnökség talán, és az utánunk következő lengyel elnökség biztosan arról győzi meg majd önöket, hogy az egy évtizeddel ezelőtt meghozott döntés, amelyet hét évvel ezelőtt hajtottunk végre, vagyis hogy Közép-Európa irányába bővítjük az Európai Uniót, bölcs döntés volt. Színesebbé, erősebbé, életképesebbé és fantáziadúsabbá tette az Európai Uniót, a mi közösségünket. Köszönöm megtisztelő figyelmüket.

  Przewodniczący. − Panie Premierze, dziękuję za złożoną relację. Jak wiemy, węgierska prezydencja wypadła w bardzo trudnym okresie dla świata, dla Unii Europejskiej. Wymienił Pan zagrożenia, które pojawiły się podczas węgierskiej prezydencji. Najważniejszą rzeczą jest zawsze reakcja na zagrożenia. Była to pierwsza prezydencja węgierska, a więc pierwsze doświadczenia. Dlatego z taką uwagą słuchaliśmy wypowiedzi Pana Premiera. A teraz odbędzie się dyskusja nad tym, co Pan powiedział.

Chciałbym również dodać, że dziękuję za memorandum, które przesłał Pan na moje ręce i na ręce premierów, kanclerzy i prezydentów państw Unii Europejskiej. W tym memorandum jest pewna wizja działania na Bałkanach Zachodnich, bardzo ważna, jak sądzę. Chciałbym podzielić się z Państwem również jedną ważną uwagą: pan premier Orban nazwał sprawę Bałkanów Zachodnich dokończeniem ponownego zjednoczenia Europy. To ponowne zjednoczenie miało miejsce już w 2004 roku, a teraz musimy ten proces dokończyć. Pan Premier zarysował również bardzo krótko sytuację w poszczególnych państwach i zgłosił pewien strategiczny program, według którego powinniśmy działać. Chciałbym dodać, że Parlament Europejski opowiadał się zawsze za rozszerzeniem Unii Europejskiej na Bałkany Zachodnie, oczywiście po spełnieniu kryteriów. Spełnienie kryteriów jest dla nas najważniejsze, co do tego jesteśmy Panie Premierze zgodni.

Teraz chciałbym poprosić o zabranie głosu Przewodniczącego Komisji Europejskiej José Manuela Barroso.

  José Manuel Barroso, President of the Commission. − Mr President, Prime Minister and distinguished Members of the Hungarian Government, distinguished Members of the European Parliament, Ladies and Gentlemen, while confronted with very testing circumstances, Hungary has risen to the challenges and delivered a very competent Presidency of the Council.

More generally, the European Union is today better able to deal with the opportunities and the difficulties before us. I would therefore like to thank Prime Minister Orbán and all his team for their commitment and their hard work. During the Hungarian Presidency of the Council the European Union achieved the first European Semester, concluded negotiations with Croatia, supported the democratic movements of the Arab Spring, approved a new European strategy for the Roma and launched the new strategy. This is in fact a good result.

I want also to underline the openness for dialogue with the European Parliament on the next Multiannual Financial Framework. As you know, last November I suggested launching a structural dialogue, and this was the case during Hungary’s Presidency. We have met several times – President Buzek, Prime Minister Orbán and I – to exchange views before the Commission finally approved the proposal that is now before you. It is a budget that we believe is realistic but ambitious, and that is all about investing in future growth. This practice of consultations – Parliament, Council, Commission – has now been established, and Prime Minister Tusk has already confirmed to me that the Polish Presidency will follow suit. The dialogue is launched. It will continue and bear fruit.

We are reflecting the lessons of the crisis in our policy making. After much hard work we have both the plan and the tools needed to get Europe back on track and to ensure it stays on track. This is no small achievement. At a time when some call on us to retreat into national shells, we have in fact developed a clearer sense of our interdependence. We have chosen to recognise our interdependence on the key issues of the day, particularly on the economy, but also on migration.

First, the economy. Growth has been high on the Hungarian Presidency agenda and will remain so for the current Polish Presidency. In today’s economic climate the stakes are very high. While 1.8% GDP growth is now expected for the European Union in 2011, unemployment is still unacceptably high, especially amongst our young people. The divergences in competitiveness between our Member States are still too great and countries such as Greece are walking a tightrope. This means that in the longer term what is at stake is the future of our social economy, our common currency, the euro, and our role in the world.

So the Commission’s six legislative proposals on economic governance are essential and will have far-reaching consequences for our Union. After marathon negotiations between the co-legislators, final agreement on the economic governance package is within sight. I urge Parliament and the Council to go this extra mile and deliver, sooner rather than later, on this very important package building on the excellent job done by the rapporteur.

From our side the Commission will continue to work hard on delivering in areas where it matters most for growth. Take, for example, the 12 priority actions under the Single Market Act. The Commission will ensure that all our proposals are on the table by the end of the year with the hope that they can be approved by Parliament and Council by the end of 2012.

I am very pleased to see early fruit, especially in the area of intellectual property, where the Commission has presented a comprehensive strategy for reform and where already last week Member States agreed on the two regulations implementing enhanced cooperation to create a common European Union patent. This agreement has eluded us for decades and the Hungarian Presidency made a critical contribution to breaking the deadlock. The end result will reduce the cost of patents in Europe by up to 80%, covering 25 Member States. This is a key step in becoming more innovation-friendly. It is of great economic value. We will put an end to the unacceptable situation where obtaining a patent in Europe costs ten times more than in the United States. This shows how European action can complement national action to boost competitiveness.

Another important issue during these six months was migration. Migration is also an emotive issue, and the European Union has faced a difficult and challenging situation linked to the south Mediterranean events of last spring, but let me say once again that we have acted as a Union to protect both freedom and security.

It is of great importance that we have strengthened Frontex with agreement on the new regulation two weeks ago. We have also been able to face difficult situations related to Schengen governance and national actions aiming to put at risk basic principles of the European Union, such as the free movement of persons and a common European space without borders.

The Commission will now come forward with its concrete proposals for a European-based monitoring and evaluation system supplemented by a European safeguard mechanism.

On asylum, the European Council has agreed that we must complete our common European asylum system by 2012. The Commission proposals are already on the table. I remain confident that we have the momentum we need to complete this goal.

I am also pleased that the Hungarian Presidency has delivered a big step forward for the Roma people. The Commission’s framework for national Roma integration strategies is endorsed by the European Council and will help us to end centuries-old exclusion in four key areas: education, employment, healthcare and housing. I commend the robust and sensitive handling of this agreement.

Let me now note the outstanding progress towards Croatia’s accession. Negotiations were formally concluded last week, and we now look forward to signing the accession treaty by the end of this year. In the Commission’s view, Croatia could become the 28th member of our Union by 1 July 2013. We have been strict but fair, and will continue this same approach until accession. I believe it will lead not only to a stronger European family but to further peace, reconciliation and stability in the Western Balkans. Let me pay tribute to the strong support we have received in steering this process and in giving a practical meaning to the European prospects for the region. I really welcome the strong commitment of Hungary regarding the future of the Western Balkans.

We have also given definition to the Danube strategy helping to connect, protect and develop in partnership with six of our neighbours. The overall aim is to improve the quality of life for the 115 million people living in the Danube region.

This year has also been a very important year so far for neighbourhood policy. Neighbourhood policy is more than ever at the top of the Union’s agenda. We have actively managed the situation faced by our southern neighbours, not only supporting politically the Arab Spring, but also on the ground in very concrete humanitarian terms, including as regards its direct impact on European Union territory and defining a strategy for democracy and co-prosperity.

In conclusion, let me say that we must keep focused on investing in our future. The Hungarian Presidency has helped us in this respect and their close collaboration with the new Polish Presidency will serve the Union well. It will ensure continuity in the Council’s work and allow as well for constructive exchanges with the European Parliament. We have been able to move forward with the European agenda during this six months. I am sure that during the next semester we will be able to build on these achievements to ensure important successes for our Union.

(Applause)

  Joseph Daul, au nom du groupe PPE. – Messieurs les Présidents, chers collègues, la présidence hongroise du Conseil a montré que la présidence tournante continuait de jouer un rôle important dans notre système décisionnel. Force est de constater l'importance des avancées réalisées ces derniers mois sur plusieurs fronts: front économique, avec les progrès enregistrés sur la gouvernance et le succès du premier semestre européen. Front des politiques communes, avec les mesures prises dans les domaines de la cohésion sociale, de la politique agricole commune, de la sécurité alimentaire, du marché intérieur, de la stratégie sur la région du Danube et, bien sûr, de la politique énergétique. Front extérieur, avec l'adhésion de la Croatie mais, aussi, avec l'expression de notre solidarité avec nos amis japonais et avec les peuples de la Méditerranée.

Permettez-moi de vous faire part, cher Viktor Orbán, de la position du groupe PPE sur la plupart de ces points. Je veux d'abord remercier la présidence hongroise, et tout spécialement la ministre des affaires européennes, notre ancienne collègue, Enikö Göry, pour ses énormes efforts visant à progresser sur le paquet gouvernance et, en particulier, à faire droit aux demandes de ce Parlement en faveur de la méthode communautaire.

Nous avons obtenu gain de cause sur 90 à 95 % de nos demandes. Je regrette beaucoup que, du fait de l'attitude de certains, nous ne puissions pas conclure cette semaine comme prévu. Car, chers collègues, sans gouvernance économique, il n'y aura pas d'euro stable. Et sans euro stable, les chances de l'Europe de gagner la bataille de la croissance, et donc de l'emploi et de la cohésion sociale, sont proches de zéro. Voilà la conviction du groupe du PPE.

Monsieur le Président du Conseil, je veux aussi souligner les progrès accomplis depuis le mois de janvier dans les politiques communes: qu'il s'agisse de la politique de cohésion, avec l'accord de février sur le renforcement de cet outil dans les années à venir; qu'il s'agisse de la politique agricole commune, avec l'accord obtenu en mars sur les grandes lignes de la réforme, dans un contexte de hausse inquiétante du prix des matières premières et de défis grandissants en matière de sécurité alimentaire; qu'il s'agisse de l'énergie et de l'innovation, thèmes stratégiques auxquels le Conseil européen a consacré une réunion entière début février, un mois avant la tragédie de Fukushima; qu'il s'agisse enfin du marché intérieur, qui sera encore consolidé grâce au single market act.

Sur tous ces sujets majeurs, la présidence hongroise a progressé, malgré un environnement politique et économique difficile. J'y ajouterai un élément important, à savoir la politique des Roms sur laquelle vous, Monsieur Orbán, avez su réconcilier les Européens et proposer des actions concrètes. Je vous remercie particulièrement pour cela.

Je terminerai en évoquant les avancées obtenues dans le domaine des affaires étrangères. J'ai déjà eu l'occasion de saluer les progrès réalisés par la Croatie au cours des derniers mois; ce n'est qu'à ce prix que les Vingt-sept ont pu lui donner le feu vert pour son adhésion dans le calendrier souhaité par le Président Orbán dès le mois de janvier.

Cette adhésion est une bonne nouvelle pour le peuple croate. Elle l'est aussi pour les peuples des Balkans, qui doivent pouvoir compter sur une perspective européenne tangible.

Les événements survenus en Méditerranée ont, eux aussi, largement dominé la présidence. L'Europe a su manifester clairement sa solidarité morale, mais aussi concrète avec ses voisins du sud et elle a aussi su résoudre les problèmes surgis de l'immigration, sur les côtes italiennes, des réfugiés économiques.

Dans le même temps – et je m'en réjouis particulièrement – l'espace Schengen s'est ouvert à la Roumanie et à la Bulgarie, non pas pour leur faire une faveur, mais parce qu'ils respectent les règles applicables à tous. Cela montre que la solidarité européenne se mérite, que les efforts accomplis sont récompensés.

Merci à la présidence hongroise et courage à la présidence polonaise!

  Hannes Swoboda, im Namen der S&D-Fraktion. – Herr Präsident, Herr Kommissionspräsident, Herr Premierminister! Eine rotierende Präsidentschaft hat zwei Aufgaben. Einerseits muss sie die Dossiers weiterentwickeln und womöglich zu Ende führen, die die laufenden Geschäfte betreffen, und auf der anderen Seite auch eine Vorbildfunktion in der Europäischen Union ausüben.

Was die erste Frage betrifft, Herr Premierminister, so möchte ich den politischen Mitarbeitern und den Beamten recht herzlich danken, weil viele Fragen gut gelöst worden sind. Das Kroatien-Dossier, das mir natürlich besonders am Herzen lag, ist gut abgewickelt worden, die Roma-Strategie ebenfalls. Herzlichen Dank dafür!

Was die zweite Frage betrifft, darf ich allerdings einige kritische Elemente hinzufügen, denn sowohl was das Mediengesetz als auch was die Verfassung betrifft, haben wir in diesem Parlament massive Kritik geäußert. Sie können dem entgegenhalten, dass das Innenpolitik sei. Aber, Herr Premierminister, Sie wissen ganz genau, dass heute in Europa – das ist ja der Sinn und Zweck Europas – Innenpolitik auch europäische Politik ist und europäische Politik auch im Inneren entsprechende Auswirkungen hat. Daher ist diese Kritik von europäischer Seite auch durchaus angebracht. Sie mussten ja auch das missglückte Mediengesetz ändern, obwohl die Europäische Kommission bei der Beurteilung dieses Gesetzes sehr milde war. Was die Verfassung betrifft, so wissen Sie, dass die Venedig-Kommission nicht nur den Prozess kritisiert hat, sondern auch einige wesentliche Bestandteile dieser Verfassung. Auch der Generalsekretär der UN, Herr Ban Ki-moon, hat massive Kritik geäußert.

Herr Premierminister, Sie sagen immer, Sie wollen an das Jahr 1949 anschließen. Aber dazwischen lag auch das Jahr 1956. Als sehr junger Mensch habe ich diese Revolution in Österreich erlebt, mit ihren großen Zielsetzungen des Pluralismus, der Medienfreiheit, der Meinungsfreiheit. Es wäre gut, gerade auch an das Jahr 1956 anzuschließen, an das Jahr der großen Revolution mit diesen Freiheiten, die europäische Werte und europäische Zielsetzungen sind. Das ist nicht nur, wie Sie immer wieder – zumindest als Vorsitzender des Fidesz – sagen, eine Kritik, die die Sozialisten an Ihrer Regierung üben. Sie waren selbst dabei, als im ungarischen Parlament vor wenigen Tagen Hillary Clinton bei einer Veranstaltung zu Ehren von Tom Lantos, einem hervorragenden ungarischstämmigen amerikanischen Kongressabgeordneten, sehr kritische Worte gefunden hat. Hillary Clinton hat, so wie viele andere auch aus Ihrem eigenen Land, zur Wachsamkeit aufgerufen, was die demokratische Entwicklung betrifft. Wir alle müssen wachsam sein, nicht nur in Ungarn, aber angesichts der Entwicklung besonders in Ungarn.

Ja, Sie haben eine 2/3-Mehrheit. Mit der können Sie theoretisch machen, was Sie wollen. Aber in einer Demokratie nach europäischem Muster zählt auch, was die Kritiker sagen, was die Opposition sagt, und nicht nur, was die 2/3-Mehrheit sagt.

Herr Premierminister, Sie haben sich hier bei der Europäischen Volkspartei bedankt – und nur bei der Europäischen Volkspartei. Das ist Ihr gutes Recht, obwohl es das erste Mal ist, dass sich nach den vielen Präsidentschaften, die ich erlebt habe, eine Präsidentschaft nur bei einer, bei ihrer Partei bedankt. Aber zu einer Demokratie gehören nicht nur diejenigen, die einen unterstützen, sondern auch diejenigen, die Kritik üben. Das ist jedenfalls das, was wir unter europäischer Demokratie verstehen. Ich würde mir wünschen, dass Sie sich den Zielsetzungen des Pluralismus, der Medien- und Meinungsfreiheit etwas nähern. So, wie es der große Ungar Tom Lantos auch in Amerika und in Ungarn zum Ausdruck gebracht hat, wäre es richtig und wichtig, gerade auch angesichts der europäischen Verantwortung, ja zu sagen zum Pluralismus, zur Medienfreiheit, zur Meinungsfreiheit und ja auch zur Kritik, denn die Kritik gehört zur Demokratie genauso wie jene, die Sie unterstützen, ob mit einer 2/3-Mehrheit oder nicht. Mehrheiten sind dazu da, ausgenutzt zu werden, aber auch auf die Gegner und die Kritiker Rücksicht zu nehmen. Das jedenfalls ist unser Verständnis von europäischer Demokratie.

(Der Redner ist damit einverstanden, eine Frage nach dem Verfahren der „blauen Karte“ zu beantworten (Artikel 149 Absatz 8 GO).)

  Bernd Posselt (PPE). - Herr Präsident! Ungarn hat nicht nur eine erstklassige Ratspräsidentschaft geführt, sondern es hat auch eine sehr moderne demokratische Verfassung. Ich möchte den Kollegen Swoboda fragen, ob er glaubt, dass Herr Ban Ki-moon, der eine Organisation führt, die mehrheitlich aus Diktaturen besteht, sich nicht lieber mit den diktatorischen Verfassungen in der UNO befassen sollte als mit der eines demokratischen Musterlandes.

  Hannes Swoboda (S&D). - Lieber Kollege Posselt! Erstens ist Herr Ban Ki-moon bei seiner Wahl zum Generalsekretär von vielen Demokratien unterstützt worden. Zweitens habe ich gerade auch die Venedig-Kommission erwähnt. Zu dieser Kommission – und das weißt Du ganz genau – gehören sehr viele Leute, die mit Sozialdemokratie nichts zu tun haben, sondern eher mit Deiner Partei, Vertreter aus Polen und anderen Ländern. Demokratie ist nicht eine Frage der Parteien, sondern eine Frage des persönlichen und politischen Selbstverständnisses. Daran wollte ich appellieren, auch bei Herrn Premierminister Orbán.

  Alexander Graf Lambsdorff, im Namen der ALDE-Fraktion. – Herr Präsident, Herr Premierminister, Herr Kommissionspräsident! Aus Sicht meiner Fraktion hat die ungarische Präsidentschaft einige wirklich wichtige Erfolge erzielt. Es war eine schwierige Präsidentschaft mit Finanzkrise, mit Fukushima, mit den Entwicklungen in Nordafrika. Es ist Ihrer Regierung zu verdanken, Herr Orbán, insbesondere Ihrem Außenminister, Herrn Martonyi, der da bei Ihnen sitzt, aber auch Ihrer Europaministerin, Frau Győri, dass hier wirklich hervorragende Arbeit geleistet wurde. Dies gilt besonders für die Wirtschaftspolitik: Was bei der Stabilisierung des Euro erreicht worden ist, ist mit Sicherheit ein großer Erfolg, bleibt aber eine wichtige Aufgabe. Die Verabschiedung des EFSF, auch der ESM-Vertrag – große und wichtige Errungenschaften! Auch die Umsetzung des ersten europäischen Semesters, die Koordinierung der Haushaltspolitik unserer Mitgliedstaaten, das wird der Fortschritt schlechthin sein, wenn es darum geht, Schuldenmacherei zu verhindern, wie sie in der Vergangenheit gang und gäbe war.

Ein Punkt bleibt offen, Sie haben es selber erwähnt: Das ist das so genannte Sixpack, das Paket zur Economic Governance. Wir als Fraktion bestehen darauf und werden weiterhin darauf bestehen, dass wir einen gestärkten Stabilitäts- und Wachstumspakt bekommen, deswegen werden wir auch bei der Frage der umgekehrten qualifizierten Mehrheit hart bleiben. Ich glaube, dass es richtig war, die Entscheidung bis auf weiteres zu vertagen und die Verhandlungen fortzuführen. Joseph Daul hat hier gesagt, dass wir ein überzeugendes wirtschaftspolitisches Paket brauchen, um einen stabilen Euro zu haben. Für uns ist der Kern dabei der Stabilitäts- und Wachstumspakt. Der braucht Zähne, und deswegen wird diese Verhandlung weiter zu führen sein.

Es gibt einige weitere Politikfelder, auf denen Sie während Ihrer Präsidentschaft sehr erfolgreich waren: Kroatien ist erwähnt worden, der Abschluss der Beitrittsverhandlungen. Ich kann mich dem, was Kollege Swoboda gesagt hat, nur anschließen: Das ist für die ganze Region ein ganz wichtiger Schritt nach vorne. Die Verbraucherrechterichtlinie ist nach drei Jahren endlich zu Ende gebracht worden. Der Energieeffizienzplan ist vorwärts gebracht worden. Und dann ein ganz wichtiger Punkt aus unserer Sicht, auch aus Sicht der kleinen und mittleren Unternehmen in Europa, ist das europäische Patent – Kommissionspräsident Barroso hat es hier erwähnt. Eine ganze Reihe wirklich beachtenswerter Erfolge Ihrer Präsidentschaft!

Herr Premierminister, als wir uns in Budapest getroffen haben, haben wir Ihnen gesagt, wir werden Ihre Präsidentschaft fair bewerten, wir werden aber selbstverständlich auch auf das schauen, was in Ihrem Land los ist. Aus der Sicht unserer liberalen Fraktion bedauern wir, dass Ihre Präsidentschaft von den Kontroversen über das Mediengesetz überschattet wurde. Wir hätten uns ein anderes Mediengesetz gewünscht. Die Kommission hat hier zwar Änderungen herbeigeführt, nach unserem Dafürhalten allerdings nicht in den Kerngebieten. Wir hätten uns auch gewünscht, dass der Prozess der Erarbeitung der Verfassung so gelaufen wäre, wie die Venedig-Kommission das vorgeschlagen hat.

Ich glaube, dass diese Wachsamkeit der anderen Europäer für jeden Mitgliedstaat – übrigens auch für meinen eigenen – weiter gelten muss, damit die Europäische Union vorankommt. Die Freiheit stirbt scheibchenweise, ob es die Pressefreiheit ist oder die Reisefreiheit. In einer Viertelstunde werden an der deutsch-dänischen und der dänisch-schwedischen Grenze Zöllner aufmarschieren, um dort wieder Grenzkontrollen einzuführen. Das ist eine Entwicklung, bei der wir uns gewünscht hätten, dass sich die Präsidentschaft vielleicht etwas stärker geäußert hätte. Bei diesem ganzen Paket – Reisefreiheit, Asylpolitik, Revision der Dublin-II-Verordnung, der Angriff auf die Reisefreiheit in der Schengenzone – hätten wir uns etwas mehr Engagement Ihrer Präsidentschaft gewünscht.

Alles in allem haben Sie eine erfolgreiche Präsidentschaft geführt. Es hätte uns gefreut, wenn sie nicht durch die erwähnten Kritikpunkte überschattet worden wäre.

  Daniel Cohn-Bendit, au nom du groupe Verts/ALE. – Monsieur le Président, Monsieur le premier ministre, j'avoue que, parfois je ne comprends pas très bien. Vous nous avez dit, ici "l'Europe est forte, l'Europe peut agir, l'Europe doit agir, l'Europe doit agir comme une force qui, justement, doit s'imposer dans une situation politique économique difficile". Tout le monde applaudit.

Puis je lis: "En 1848, nous n'avons pas toléré de recevoir des diktats de Vienne, en 1956 et 1990, nous n'avons pas toléré de recevoir des diktats de Moscou et nous n'allons pas non plus nous soumettre aux diktats de Bruxelles, aujourd'hui". Qui a dit cela? Václav Klaus? Non, Viktor Orbán, en mars de cette année, devant son public! Et après, M. Barroso vous demandera pourquoi l'Europe est mal reçue dans leur pays? Parce qu'il y a des hommes politiques, des femmes politiques qui parlent d'une certaine manière, ici à Bruxelles ou à Strasbourg, et d'une autre manière dans leur pays; et c'est ça qui fait mal à l'Europe et c'est ça qui dégrade l'Europe, et vous êtes un de ces hommes politiques qui dégradent l'Europe, Monsieur Viktor Orbán.

Parce que la chose est très simple,

(Applaudissements)

la chose est très très simple, vous savez. Vous avez fait et, d'ailleurs, vos fonctionnaires aussi ont fait du beau travail; c'est ça qui est intéressant. Nous sommes devant un cas de schizophrénie généralisée et, en plus, d'un national-cynisme incroyable, à savoir qu'en Hongrie, on détricote tout ce qu'on fait à Strasbourg et à Bruxelles. Vous allez me dire "Ce n'est pas important". J'ai raison? Merci, c'est gentil. Je continue. "Nous attendons de chaque manifestant qu'il ne veuille pas détruire les objectifs de l'État, qui servent les intérêts de la Hongrie; par conséquent, nous allons toujours prendre les mesures explicites, dans la limite de la légalité, contre ces types de manifestants, etc. pour nos protéger contre les étrangers". Qui a dit ça? Viktor Orbán!

Qui a dit:

‘we are Hungarians, we have our own way of dealing with this; we can be unpleasant, if necessary, so that’s the right approach, I think.’

János Kádár, 1985. C'est ça votre problème, Monsieur Viktor Orbán.

D'un côté, vous étiez quelqu'un qui avait lutté pour la liberté en 1989 et puis, tout d'un coup, vous êtes venu – et c'est là quelque chose de bizarre et d'extraordinaire –, vous êtes venu, méfiant contre vous–même, parce que vous êtes contre le dictateur de Bruxelles, mais comme vous êtes Président de la dictature de Bruxelles, vous vous méfiez de vous–même. Vous devriez vous méfier beaucoup plus de vous–même, Monsieur Orbán. Alors, vous comprendriez la réaction des Européens, aujourd'hui, à propos de ce qui s'est passé dans la presse chez vous. Deux journaux de gauche libéraux voulaient fusionner leurs éditeurs. L'Union européenne, M. Barroso, donc, a approuvé cette fusion, mais votre conseil des médias indépendant, qui est entre vos mains, a refusé, parce que ce sont des journaux d'opposition, que les éditeurs puissent fusionner.

Vous avez une radio qui est libre, qui s'appelle Club radio. Comme par hasard, on lui enlève sa fréquence, et comme par hasard, c'est une radio catholique qui aura la fréquence de Club radio. Évidemment, vous allez me dire "C'est le hasard de l'histoire, on ne sait pas pourquoi ça tombe toujours d'un côté et pas de l'autre côté". C'est ça le problème.

Et puis, vous avez dit, avec raison tout à l'heure que c'est une ... – ah, vous pouvez secouer la tête; tout ce que je dis est vrai, je le sais; mais ça vous vous en foutez parce que vous avez voulu nous faire un grand discours nationaliste et après, vous allez avoir tous les Hongrois qui vont dire "Au moins, on leur a montré à Bruxelles ce que c'est".

Vous avez combattu pour la liberté. Moi, je ne vous ai pas beaucoup entendu quand les pays comme l'Égypte et la Tunisie se battaient pour les libertés; vous y allez mollo mollo. Mais quand il s'agit, ensuite, de recevoir, par exemple, la Chine, eh bien le grand combattant pour la liberté, on ne l'a pas entendu; vous y allez mollo mollo. Donc, ne nous racontez pas toujours des histoires.

Et puis, ça a été dit, tout à l'heure, sur ce qui se passe en ce moment en Europe sur le problème des frontières et ce que fait le Danemark. Il est urgent que la présidence de l'Union européenne, que la présidence de la Commission, dise que ça, tout cela, doit s'arrêter tout de suite! Les accords de Schengen sont les accords de Schengen, c'est le droit européen! Et un pays, que ce soit la Hongrie ou le Danemark, n'a pas le droit de remettre unilatéralement en cause le droit européen.

(Applaudissements)

S'il faut changer le droit européen, Monsieur Barroso, c'est en codécision avec ce Parlement qu'il faudra le changer, ce droit européen, et on va voir où vous aurez une majorité pour changer Schengen, Monsieur Barroso!

(Le Président interrompt l'orateur)

Donc, Monsieur Orbán, vos administrés ont fait du bon travail, mais vous, vous êtes un combattant de la dictature contre les dictateurs, le combattant s'appelle Viktor Orbán et le dictateur s'appelle Viktor Orbán.

  Jan Zahradil, za skupinu ECR. – Pane předsedající, pane předsedo Komise, pane premiére, Maďarsko si za svůj odvedený výkon při předsednictví jistě zaslouží uznání, dovolte mi, abych ho z tohoto místa vyslovil zejména paní státní tajemnici, která s námi trávila dlouhé hodiny. Byla to po Slovinsku a České republice další nová členská země, která předsedala Evropské unii a neměla to lehké.

Ve vnitřní politice čelilo Maďarsko například bezprecedentnímu otřesu eurozóny, v oblasti vnějších vztahů čelilo bezprecedentním sociálním a politickým změnám v severní Africe a na Blízkém východě za celá desetiletí, což byly výzvy, které by roztřásly kolena i daleko zkušenějším hráčům. A také je nutno ocenit, že Maďarsko udrželo během předsednictví vnitropolitickou stabilitu, na rozdíl třeba od mojí vlastní země, kde během našeho předsednictví opozice nezodpovědně svrhla vládu a poškodila tak obraz mé země uvnitř Evropské unie.

Přesto mi dovolte jeden povzdech. A to ne nad maďarským předsednictvím, ale spíš nad celkovou rolí nových členských zemí v Evropské unii, která se odráží i na výkonu předsednictví. Já tady ne úplně souhlasím s panem premiérem Orbánem, já jsem se domníval, že rozšíření Evropské unie do střední a východní Evropy dá Evropské unii novou dynamiku, nové impulsy, nové zkušenosti. Podle mého názoru se tak zatím nestalo. Nové členské státy podle mého názoru najely velmi brzo na pohodlnou trajektorii starých mazáků se vším, co k tomu patří, včetně evropského new speaku, včetně federalistické ideologie, a předsednictví Evropské unie se tak stále více stává jakýmsi technicko-organizačním cvičením ve správě, a ne politickým leadershipem.

Já tedy sním o dni, kdy tam z toho místa povstane premiér, který řekne: „Potřebujeme nové evropské paradigma, nemůžeme pokračovat v padesát let starém, nefunkčním, překonaném konceptu evropské integrace. Pojďme hledat koncept nový.“ Samozřejmě, až se někdo takový najde, pan Cohn-Bendit ho vypíská, řekne o něm, že je to antievropan, ale já jsem si jist, že venku na ulicích mu budou občané-voliči tleskat.

  Miloslav Ransdorf, za skupinu GUE/NGL. – Pane předsedající, já bych se chtěl vyznat z toho, že mám rád Maďarsko a maďarskou kulturu, a proto jsem byl zvědavý, jak bude Maďarsko realizovat svou programovou tezi silné Evropy, Erős Európa.

Musím říct, že jsem byl zklamán, protože jsem se účastnil několika trialogů, třístranných vyjednávání mezi Radou, Komisí a Evropským parlamentem, a zjistil jsem naprostou nepřipravenost a absenci vlastního názoru. Je to to, co říkal kolega Zahradil, to znamená pokračování v určitém pohodlném, zajetém stereotypu. Kdybych potom mohl udělat shrnutí, jaké byly výsledky tohoto předsednictví, tak bych řekl na rozdíl od těch, kteří tady děkují maďarskému předsednictví, že to bylo „zero presidency, zero presidency“. Je to pro mě veliké zklamání i z toho důvodu, že to opravdu bylo předsednictví, které se setkávalo s výzvami jak ve vnitřní, tak ve vnější sféře.

Kde tedy uplatnila skupina nebo tým pana Orbána ten silný přístup? Ten silný přístup byl uplatněn vůči vlastním médiím, maďarským médiím, maďarské inteligenci a maďarskému obyvatelstvu. Tam byl uplatněn silný přístup. Já se domnívám, že v tomto parlamentu panuje zbytečné sebeuspokojení a že je třeba se opravdu probrat a hledat jiné cesty. Příležitost, kterou ty nové členské země měly, zatím promarnily, včetně mé vlastní země. A tak patrně to probuzení přijde tehdy, až se budeme setkávat s ještě většími výzvami. Možná si v téhle souvislosti mohu vzpomenout na slova velkého maďarského básníka Endre Adyho, na jeho báseň Potřebujeme Moháč, Nekünk Mohács kell.

  Nigel Farage, on behalf of the EFD Group. – Mr Orbán, you are one of the few European leaders who has a grasp of history, believes in the nation state and champions democracy. I would say Hungary is lucky to have you. You have shown you are not prepared to be bullied by these EU nationalists. When you say that previously Hungary was dictated to by Moscow, and now it is Brussels, and you say that you are going to stand up to it, you actually mean it. So I think you have proved to be the secret weapon of the Eurosceptic movement. Your six-month tenure in this presidency has indeed been historic, because in the last six months the peoples of Europe have finally woken up to what a completely undemocratic and failing project this is.

There have been some real highlights in your six months. In particular, one thinks back to the Finnish general election and the stunning success of the True Finns party. Who can blame ordinary taxpaying voters, in Finland or elsewhere, for saying that they do not want to go on bailing out this failed project called the euro? Well, hard on the heels of the Finnish result we had the third catastrophe, the third casualty; Mr Barroso’s own Portugal needed to be bailed out. Then of course we were back to Greece for the second bail-out, with people out rioting on the streets. But perhaps to cap it all, the real highlight of your presidency was that the Danes tore up the Schengen Agreement. So, all in all, I would say that you have had a remarkable, superb six months in office. More has happened to reawaken democracy and the future of the nation state perhaps than ever before.

I think there is a growing realisation, both here and elsewhere, that the worm has turned, and we have seen the beginning of the end of this extremely dangerous project. Mr Orbán, jolly well done!

  Csanád Szegedi (NI). - Tisztelt elnök úr, tisztelt képviselőtársaim, igen tisztelt miniszterelnök úr! Engedjék meg, hogy két aspektusból elemezzem, értékeljem a féléves magyar elnökséget. Először is egy nagyobb merítés. Természetesen az Európai Uniót kell tekintenünk, majd másodsorban pedig Magyarország szemszögéből kívánnám megtenni ezt az elemzést.

Az Európai Unió előtt két út állt, és most is két út áll: vagy a nemzetek Európája, amely egy olyan gazdasági szövetség, amelyben elfogadják a tagállamoknak, a tagországoknak a szuverenitását, tiszteletben tartják a tagországoknak a függetlenségét. A második út, az az Európai Egyesült Államok, ahol a tagországokat gyakorlatilag gyarmatnak tekintik. Sajnálatos módon a magyar elnökség az Európai Egyesült Államok mellé állt, a további centralizáció mellé állt, és ez megnehezíti ily módon Magyarországnak is a szuverenitásának majdani helyreállítását.

A magyarság 2004-ben azért szavazott, százezrek azért szavaztak az Európai Unió mellett, mert azt várták, hogy a kárpát-medencei magyarság majd az Európai Unión belül újra egyesülhet, szabadon érintkezhetnek, újra egy közösség tagjai lehetnek. Tegyük fel, hogy a magyar elnökség az egy szimbolikus elnökség, és hogy nemzeti értelemben kicsi a mozgástere. Nadehát miniszterelnök úr, legalább szimbolikusan kellett volna felvetni a szlovák nyelvtörvényt, a Benes-dekrétumokat vagy éppen a székely területi önrendelkezést, amit önök elhalasztottak, és ennek ellenére viszont foggal-körömmel ragaszkodtak egy hibás médiatörvény megvédéséhez, illetve megalkották a romastratégiát, amivel nem az a baj, hogy az európai romastratégiát megalkották, hanem az a baj, hogy a magyar stratégia elmaradt.

  József Szájer (PPE). - Elnök úr, tisztelt miniszterelnök úr! Néhány nappal a magyar elnökség lezárás után az első érzés az a megkönnyebbülés, hiszen mi, magyarok először láttuk el az Unió elnökségét, és önök jól tudják, hogy mi, magyarok büszke nép vagyunk és betartjuk azt, amit vállalunk. Ezt tettük most is. A klub szabályait, amelybe beléptünk, teljesítettük, és az itt korábban említett médiatörvénnyel kapcsolatos kifogásoknak is úgy tettünk eleget, hogy az európai közös szabályoknak vetettük alá magunkat, mert nem kérünk külön elbánást.

Tisztelt hölgyeim és uraim! Swoboda alelnök úrnak szeretném felhívni a figyelmét és angolul olvasom a magyar alkotmány bevezetőjét:

‘We agree with the members of the first free Parliament, which proclaimed as its first decision that our current liberty was born of our 1956 Revolution.’

Vagyis a magyar alkotmány igenis megemlékezik 1956-ról, annak az alapjára helyezi magát.

És különösnek értékelem Cohn-Benditnek a világképét, aki valószínű csak a felszólalás idejére jelent meg itt a Parlamentben, aki szerint a köztisztviselők kiválóan dolgoznak. A magyar európai parlamenti képviselők között van az egyetlen roma képviselő, van siket képviselő, vagyis minden rendben van, egyetlen egy probléma van Magyarországgal, ez pedig a miniszterelnök személye, aki ezt az egészet vezeti. Aki az egész pártot és egyébként az országot ezzel az erővel vezeti. Ez egy meglehetősen különös világkép, amiben talán van egy elrejtett ellentmondás. Mi magyarok aszerint cselekszünk, ahogy mondjuk, és az elmúlt időszak erre adott tanúbizonyságot. És valóban nem fogunk olyan feltételeket teljesíteni, amelyeket éppen az Európai Parlament akar szabni most néhány óra múlva határozatában, amelyben arra szólít fel bennünket, hogy a költségvetésre a magyar alkotmányban megszabott szigorú feltételeket az eladósodás ellenében, azokat mi lazítsuk. Az Európai Parlament erre hív fel bennünket. Ez, hogyha úgy tekintjük, hogy brüsszeli vagy strasbourgi diktátum, akkor ez egy olyan diktátum, amit mi, magyarok nem fogunk teljesíteni. Egyébként pedig Swoboda úrnak a figyelmét szintén felhívnám, hogy Orbán Viktor elnök úr mindenkinek megköszönte, az egész Parlamentnek megköszönte azt a munkát, amit végeztünk, csak külön kiemelte az Európai Néppárt frakcióját.

  Csaba Sándor Tabajdi (S&D). - Tisztelt miniszterelnök úr, Barroso úr! Ma is érvényes a magyar uniós elnökség idején tett kijelentésem, miszerint annak sikerében minden magyar patrióta, így az MSZP EP delegációja egyaránt érdekelt volt. Nem mirajtunk, nem az ország többségén múlt, hogy az elmúlt fél év mérlege felemás lett, szakmailag eredményes, politikailag kudarcos. A magyar diplomaták, tisztviselők kiváló szakmai helytállásának köszönhető a horvát csatlakozási tárgyalások lezárása, ami a legnagyobb eredménynek tekinthető, továbbá a Duna- illetve a romastratégia elfogadása, az első uniós pénzügyi szemeszter lebonyolítása. Fél siker csupán, bár nagy erőfeszítés volt a gazdasági kormányzásról szóló jogszabálycsomag előrevitele. Egyértelmű kudarc, és példa nélküli, hogy az uniós elnökség alatt nem került sor Magyarországon kormányfői találkozóra, elmaradt a keleti partnerségi csúcs. Kár érte.

A magyar kormány belpolitikája egészében véve beárnyékolta a szakmai eredményeket. A soros elnökségből nyerhető politikai haszon ily módon elmaradt. A médiatörvény elfogadása, a demokratikus jogállam lebontása, az egy párt által megszavazott alkotmány, az euroszkeptikus elnökségi kijelentések jogos nemzetközi értetlenséget és bírálatokat váltottak ki. A magyar soros uniós elnökség idején a magyar kormány sok tekintetben elszigetelődött. Az ország nemzetközi megítélése sajnos romlott. Figyelmet érdemlő, ezért lassan mondom, hogy mindenki pontosan értse: az első kritikákat a jobboldali többségű német kormány, francia kormány, jobboldali többségű luxemburgi kormány fogalmazta meg a médiatörvény kapcsán, és az alkotmány kapcsán szintén a jobboldali többségű német kormány - vagyis minden alapot nélkülöz az a torz beállítás, mintha az európai baloldal támadt volna rá a jobboldali magyar kormányra.

Miniszterelnök úr! Ebben a Házban senki nem kíván kioktatni senkit, ez nem az európai stílus. Ahhoz sincs joga senkinek, hogy kokikat és sallert osztogasson. Ahhoz viszont mindenkinek joga van, hogy kifejezze aggodalmát, fenntartásait, ha az uniós közösségi értékrendet veszélyben látja. Az elmúlt fél évben miniszterelnök úr kormánya számos jelzést kapott. Nagyon sajnálatos, hogy a magyar társadalom nem tudta büszkén, emelt fővel ezt a fél évet megélni, amire nagy szüksége lett volna.

  Lena Ek (ALDE). - Mr President, to have the EU Presidency is not only about decision-making, it is also highly symbolic. It is especially important to represent and promote our core European values of human rights and freedom of expression. Therefore, Prime Minister Orbán, I welcome the way you put the Roma issues on the table, but I regret that the Hungarian Presidency failed to show the same commitment to these values from a domestic perspective.

In a way it is ironic that the Hungarian Presidency has done such a good job in extending our EU family and our values to Croatia. As the Vice-Chair of Parliament’s Croatia delegation, I am extremely pleased that Croatia’s accession negotiations have been concluded during the presidency. Thanks to Hungary, the enlargement process has been kept alive and moved forward, a great and historic achievement.

I am also pleased that Hungary, despite the difficult circumstances, has skilfully and with conviction steered the energy dossiers, including such issues as nuclear safety – with stress tests following Fukushima – transparency and integrity of energy markets – with the REMIT regulation – the Council conclusions on energy efficiency and the energy road map.

My last remark is on the incoming Polish Presidency. Following Poland’s behaviour at the last Environmental Council, I am deeply worried that it is not taking the energy climate issues as seriously as it should and as Hungary did.

  Derk Jan Eppink (ECR). - Mr President, whenever the EU gets into difficulties its leaders start to blame so-called populists. Mr Barroso does that regularly and I hope he is listening to me. It is a sign that they are increasingly becoming estranged from reality. Ordinary people are worried. They were told that the euro would bring about economic convergence, and the opposite is now happening. They are asking themselves what is going to happen to their savings and their pension, and what future there will be for their children in Europe.

Are these people populists, Mr Barroso? Should those accusing others of populism not rather look in the mirror, Mr Barroso? They were over-promising and under-delivering, Mr Barroso. They run into troubles of their own making yet blame others, as you did, Mr Barroso. I think it is time we started consolidating the achievements of European integration rather than building the Tower of Babel, Mr Barroso. There is nothing populist about that, is there Mr Barroso?

On the contrary, it is populism to claim that Eurobonds are the magical solution to our debts. How can we reduce debts by making more, Mr Barroso? The man in the street is becoming critical about Europe. There is a majority of people out there, outside this Chamber, asking fundamental questions to which the European Union leadership has no reply. Mr Barroso, that explains your frustration.

  Werner Langen (PPE). - Herr Präsident, meine Herren Präsidenten! Die ungarische Ratspräsidentschaft war sehr erfolgreich, wenn man an die Herausforderungen denkt. Wenn man an den Unwillen einiger Mitgliedstaaten denkt, eine gemeinsame europäische Lösung zu finden, dann kann man – was die innerliche Gestaltung betrifft – dieser Ratspräsidentschaft nur ein Kompliment machen. Ich möchte das Kompliment weitergeben, Herr Ministerpräsident, an Ihre Europaministerin, Frau Győri, die hier Tag und Nacht präsent war und wirklich ein gutes Bild abgegeben hat. Deshalb möchte ich dem Kollegen Ransdorf auch widersprechen: Wie soll eine Präsidentschaft vernünftige Vorschläge machen, wenn insbesondere die großen Mitgliedstaaten ständig blockieren? Dafür gibt es viele Beispiele. In Anbetracht dieser Herausforderungen ist sie wirklich gut gelungen. Wenn man den Beifall von Herrn Farage nimmt oder die Wortmeldung von Herrn Zahradil oder die von Herrn Swoboda, von Herrn Cohn-Bendit – wo sind die Herren? Alle vier verschwunden. Sie haben ihren Beitrag abgeliefert und wollen noch nicht einmal die Antwort von Ihnen hören. Das ist kein fairer Umgang miteinander, mit der ungarischen Ratspräsidentschaft.

(Beifall)

Natürlich haben Sie innenpolitische Probleme lösen müssen. Natürlich hat es Diskussionen gegeben. Aber wenn ich mir den Beitrag von Herrn Swoboda ansehe, der überhaupt nicht auf die inhaltliche Agenda dieser ungarischen Ratspräsidentschaft eingegangen ist, dann war das ein reines Ablenkungsmanöver. Herr Cohn-Bendit, auch Herr Orbán kann bei aller Fähigkeit nicht die Probleme der Welt lösen, von China bis zu Nordafrika. Sie haben Ihren Job gut gemacht mit der Präsidentschaft, und wenn man beachtet, dass hier auch Brüsseler Regelungswut beanstandet wurde, dann kann ich Ihren Äußerungen, die hier zitiert wurden, nicht ohne weiteres widersprechen, denn in Brüssel wurde in der Kommission oft so getan, als ob sich keine Herausforderungen geändert hätten. Es ist immer weiter gewurstelt worden wie bisher. Wenn es gelingt, den Nationalismus einiger Mitgliedstaaten einzudämmen und die Bevormundung der Bürger zu begrenzen, dann war diese ungarische Ratspräsidentschaft der richtige Weg und ein guter Erfolg.

(Der Redner ist damit einverstanden, eine Frage nach dem Verfahren der „blauen Karte“ zu beantworten (Artikel 149 Absatz 8 GO).)

  Victor Boştinaru (S&D). - Mr President, it is my pleasure to challenge Mr Langan.

Aş dori să vă întreb dacă aţi citit opinia Comisiei de la Veneţia referitoare la noua Constituţie ungară, şi, dacă da, care este opinia dvs. în legătură cu acest raport, care este, probabil, cel mai critic pe care l-am văzut în 20 de ani în Europa?

  Werner Langen (PPE). - Herr Präsident! Ich habe die Stellungnahme der Venedig-Kommission nicht gelesen. Ich kann auch kein Ungarisch. Ich habe viele Bewertungen gelesen, wonach die ungarische Verfassung eine der modernsten Verfassungen in Europa ist, und ich glaube, das sollte hier gewürdigt werden. Die Selbstgerechtigkeit einiger Abgeordneter in diesem Parlament, die erst abgewählt wurden, ist wirklich haarsträubend!

(Beifall)

  Tanja Fajon (S&D). - Madžarska je zaključila predsedovanje nedvomno z enim velikim uspehom, končanjem pogajanj s Hrvaško za vstop v Unijo, in potrdila, da je projekt širitve živ, kar je zelo dober signal za celotni zahodni Balkan.

V Sloveniji smo vam tudi zato (kot tudi naši sosedi Hrvaški) iskreno čestitali. Brez dvoma si zaslužite še nekaj priznanj. Ustvarili ste dobro podlago za evropsko prihodnost Romov, uspeli glede Podonavja, žal pa smo bili prisiljeni zapraviti veliko preveč časa za vaše notranjepolitične spore, namesto da bi reševali skupne evropske probleme, začenši z novo medijsko zakonodajo, ki je resno postavila pod vprašaj svobodo medijev, ustavnimi spremembami, ki jih je vladajoča stranka zastavila po svojem okusu.

Vsi želimo, da je Evropa močna, pa se mi zdi, da nas ljudje sprejemajo vse slabše. Spreminjanje schengenskih pravil, gospod Orban, Schengen in evro sta vendar simbola Evrope. Ne želimo si Evrope, ki bo delala korake nazaj v demokratičnem razvoju.

Čeprav je konec madžarskega predsedovanja, bomo pozorno spremljali vaše prihodnje korake in zato pričakujem tudi, da bo Poljska spretno in močno odgovorno obrnila krmilo.

  Charles Goerens (ALDE). - Monsieur le Président, le Président Orbán estime que l'Europe est plus forte aujourd'hui qu'il y a six mois. Sans remettre en question les mérites de votre administration au cours de la présidence, j'hésite cependant à partager votre constat.

La cacophonie qui entoure la crise grecque depuis le début, avec son impact négatif, n'a pas renforcé l'Europe. C'est la spéculation qui est plus forte qu'il y a six mois.

De même, les Vrais Finlandais sont, eux aussi, plus forts qu'il y a six mois. L'élargissement quant à lui – et je pèse mes mots – ne rendra l'Europe plus forte que si celle-ci est capable de se donner des règles qui soient à même de garantir le respect des critères de Copenhague par tous, par tous les États membres, une fois membres de cette Union européenne; pas seulement avant mais, aussi, après leur adhésion à l'Union européenne.

Pour ce qui est de l'accord de Schengen, je crois aussi que ceux qui sont sceptiques, voire opposés aux principes véhiculés par cet accord sont aujourd'hui plus forts qu'il y a six mois, hélas.

  Jaroslav Paška (EFD). - Je nesporné, že maďarská administratíva sa usilovala zvládať svoje povinnosti vyplývajúce z predsedníctva Európskej únie s primeraným úsilím a za to patrí všetkým zainteresovaným maďarským úradníkom naša veľká vďaka. Každodennú prácu administratívneho aparátu však výrazne dehonestovali viaceré pochybné gestá a svojrázne prejavy moci prichádzajúce priamo z Budapešti.

Najskôr sme si z popudu maďarskej vlády museli v Bruseli utierať špinavé topánky do vzácnych symbolov a podobizní významných osobností Maďarov, ktoré si ctíme rovnako ako maďarský ľud. No a potom prišla tá revidovaná ústava, o ktorej sa po generálnom tajomníkovi OSN Pan Ki-munovi, kriticky vyjadrila aj Benátska komisia, Rada Európy či Európsky parlament.

Neviem, Viktor, prečo ste sa v nej nechali vyhlásiť len za vodcu všetkých Maďarov na svete a nedopriali ste možnosť získať maďarské pasy aj všetkým bratom Atillových Húnov z neďalekej strednej Ázie, napríklad Mongolom či Tatárom. A možno Vám v ústave chýba ešte právo na uplatnenie hrdelného trestu! Tá ústava naozaj nie je dokonalá.

  Carlo Casini (PPE). - Signor Presidente, onorevoli colleghi, signor Primo ministro, mi unisco ai ringraziamenti che sono già stati formulati da varie parti, ma non sto a precisare i singoli punti che giustificano il ringraziamento.

La commissione affari costituzionali che presiedo ha avuto occasione di incontrarla più volte anche nel suo paese, prima con una delegazione, poi all'interno della COSAC e ha potuto registrare l'impegno costante, limpido, europeistico della Presidenza ungherese. La commissione affari costituzionali in particolare ringrazia per l'aiuto dato per la conclusione della relazione sull'iniziativa dei cittadini, che è avvenuta in questo semestre, e per le dichiarazioni che proprio recentemente il ministro Győri ha fatto qui, assumendo, per conto del Consiglio, l'impegno di aderire al registro per la trasparenza nel più breve tempo possibile e la Presidenza polacca non potrà non seguire.

L'Ungheria ha indicato come suo slogan "un'Europa più forte" e io credo che questo sia stato veramente un simbolo ben individuato. Lei ha attraversato una burrasca che è stata resa ancora più violenta dalle critiche che da questo Parlamento sono arrivate. Devo dire, con l'esperienza di studioso delle Costituzioni – ho scritto un libro su tutte le Costituzioni europee – che è inaudito che si pretenda per ragioni di politica interna criticare una Costituzione di un paese membro. Ed è inaudito anche dire che una Costituzione è in contrasto con i principi europei per il fatto che accenna ai valori della vita e della famiglia, che sono i valori che appartengono alla tradizione dell'Europa e che sono il materiale costruttivo dell'Europa.

Quindi io La ringrazio non soltanto per il lavoro svolto con forza e con coraggio nella Sua presidenza, ma anche per la Costituzione che l'Ungheria ha avuto.

  Edit Herczog (S&D). - Tisztelt képviselőtársaim, tisztelt elnök urak! Nem tudom, melyik kalapja van a magyar miniszterelnöknek a fején, de akár a magyar, akár az európai kalapját meglengetheti a magyar köztisztviselői kar előtt. A magyar köztisztviselői kar, a magyar szakértők mindent megtettek azért, hogy az elnökség sikeres legyen. Ők pontosan tudják azt, hogy Brüsszel nem Moszkva. Tisztelettel kérem a miniszterelnök urat ezért, hogy az elnökség lezárása után is tisztelje meg a köztisztviselői kart, és ne érje őket újabb politikai tisztogatás.

Önnek hatalmas kihívással kellett szembenéznie, amelyet talán legjobban egyik alelnöke fogalmazott meg. Idézném: „Gyakorlatilag nincs semmi, ami megállíthatna bennünket, amit ma kitalálunk, az holnap törvényjavaslat, holnapután mindenkire kötelező viselkedési norma, és ilyenkor hajlamosak vagyunk elhinni, hogy mindenhez értünk. Az egyetlen dolog veszélyes ránk, ha nem tartunk mértéket.”

Tisztelt miniszterelnök úr! Ezt a mértéktartást nem találtuk meg az önök politikájában, eltekintve a köztisztviselői kar sikeres munkájától! Tisztelt miniszterelnök úr! Az ön egyik kedvenc kifejezése mostanában, hogy Magyarország háborúban áll. Talán elkerülte a figyelmet, hogy a szervezet, amelyet vezetett, a béke eszméje alapján jött létre.

  Sylvie Goulard (ALDE). - Monsieur le Président, Monsieur le premier ministre, je tiens d'abord à remercier toutes les équipes hongroises avec lesquelles nous avons beaucoup travaillé sur la gouvernance économique. Mais si vous me le permettez, Monsieur le Président, je n'ai pas envie de vous parler de cela, ni à vous, Monsieur le premier ministre.

Une chose me frappe énormément, c'est qu'au moment où la présidence hongroise s'est achevée, Otto von Habsburg est décédé. Je vois dans sa disparition – quand on repense à ce qu'était l'empire autrichien au début du vingtième siècle – un signal qui doit nous alerter. Nos États, nos constructions sont fragiles. Tous ceux qui attisent le nationalisme en faisant croire que c'est la solution de l'avenir devraient voir ce qui est arrivé à certains empires, et non des moindres. Même l'empire romain a, un jour, été emporté dans la tourmente.

Ce que nous essayons de construire les uns avec les autres, en nous tournant vers l'avenir, me paraît infiniment plus important que le conservatisme étroit de certains nationalistes.

Je terminerai par une petite touche d'humour. M. Prodi disait toujours à ceux qui comparaient la dictature de Bruxelles à la dictature de Moscou: "J'aimerais que vous me rappeliez votre date d'adhésion à l'Union soviétique".

  Corien Wortmann-Kool (PPE). - Voorzitter, ik wil het Hongaars voorzitterschap graag danken voor de inzet, want u hebt cruciaal werk verzet om een akkoord over de economic governance te bereiken. Voor 98% hebben we die overeenstemming.

Premier Orbán, uw doel was een sterk Europa, maar dat kunt u alleen bereiken met een sterk team. Daarom wil ik speciaal dank zeggen aan staatssecretaris Kármán, uw minister van Financiën, uw ambassadeur en last but not least minister Enikő Győri.

Aan het begin van uw voorzitterschap zei u dit Parlement serieus te willen nemen en u hebt aangetoond dat te doen, want veel van onze wensen zijn gerealiseerd. Die hoef ik hier niet te herhalen. Maar dit Parlement wil ook waarborgen dat de Raad besluiten neemt als ze genomen moeten worden. Daarom zijn die laatste 2%, de hordes die we nog moeten nemen, zo belangrijk want het is cruciaal dat we een effectieve besluitvorming kunnen waarborgen. Onze gezamenlijke inspanning moet erop gericht zijn voort te bouwen op die 98% en ook die laatste horde te nemen.

Ik ben me ervan bewust dat het resultaat geldt. We zijn er nog niet voor 100%, maar u hebt cruciaal voorwerk verzet. Want alleen dankzij uw voorwerk is het, hopelijk, in september mogelijk het finale akkoord te bereiken.

  Frédéric Daerden (S&D). - Monsieur le Président, Monsieur le premier ministre, je m'adresse à vous plus particulièrement en tant que membre de la commission des affaires sociales.

Des avancées ont été réalisées en diverses matières, notamment concernant les Roms mais, contrairement à la présidence précédente, qui avait fait avancer bien des éléments sociaux concernant les sans-abri, le revenu minimum ou la lutte contre la pauvreté infantile, votre présidence sort, elle, de ce semestre avec peu d'éléments sociaux.

Vous évoquiez, pourtant, les priorités de croissance, d'emploi, de protection du modèle social européen. Malheureusement, on ne retiendra pas de ce semestre votre défense de ce modèle durant les négociations sur la gouvernance économique, les débats budgétaires ou encore dans le cadre des recommandations aux États membres.

Vous avez souscrit, participé à l'idée dominante, à droite, selon laquelle le seul moyen de relance économique réside dans les coupes budgétaires, notamment dans les dépenses sociales. Un exemple frappant en est votre décision interne de fermer l'institut Pikler, qui a développé, au départ de la Hongrie, une méthode pédagogique reconnue internationalement, et qui participe à la lutte contre la pauvreté des enfants.

Indiscutablement, sur le plan social, certaines de vos positions ont été contraires aux engagements.

  Μαριέττα Γιαννάκου (PPE). - Κύριε Πρόεδρε, θέλω να συγχαρώ την ουγγρική Προεδρία γιατί περισσότερη σημασία έχουν τα επιτεύγματα παρά όσα απέμειναν και θα πρέπει να γίνουν. Είναι γεγονός ότι δόθηκε ιδιαίτερο βάρος στη δημοσιονομική σταθερότητα και ότι η προσπάθεια που πρέπει να γίνει από δω και πέρα πρέπει να έχει μακροοικονομικούς στόχους. Η δουλειά που έγινε στο θέμα των Ρομά και στα θέματα της ασφάλειας (Σέγκεν κλπ.) είναι σωστή.

Αυτό που είναι σημαντικό για να δοθεί συνέχεια είναι να δοθεί έμφαση στην κοινωνική διάσταση που αφορά την επίτευξη των στόχων της στρατηγικής "ΕΕ 2020". Εγώ, ως βουλευτής προερχόμενη από την Ελλάδα, θέλω να ευχαριστήσω την ουγγρική Προεδρία για τη βοήθειά της στη δημοσιονομική προσαρμογή της χώρας μου και να τονίσω ότι δεν έχουν σημασία οι ιδιαίτερες διαφορές που υπάρχουν –είναι στο πλαίσιο της δημοκρατίας μέσα στον ελληνικό χώρο. Ως Έλληνες αναγνωρίζουμε ότι χωρίς αυτή τη βοήθεια θα είχαμε πάρα πολύ σοβαρά προβλήματα, άρα αναλαμβάνουμε και τη δέσμευση των υποχρεώσεων και τη συνεργασία και με την εκάστοτε Προεδρία και με την Ευρωπαϊκή Επιτροπή.

Το σημαντικότερο από όλα, νομίζω, είναι ότι πρέπει να υπολογίζουμε πώς μπορεί να επιτευχθούν οι στόχοι της στρατηγικής "ΕΕ 2020" από ’δω και πέρα γιατί, λαμβάνοντας υπόψη ότι οι κατευθυντήριες γραμμές της Λισαβόνας δεν απέδωσαν αυτό που θέλουμε …

(Ο Πρόεδρος διακόπτει την ομιλήτρια)

  Roberta Angelilli (PPE). - Signor Presidente, onorevoli colleghi, signor Primo ministro, c'è stato un grande dibattito sulla nuova Costituzione ungherese, ma al di là delle polemiche, voglio esprimere il mio personale apprezzamento per quanto riguarda l'esplicito riferimento all'interno di tale Costituzione al futuro delle nuove generazioni.

La prova di questa grande sensibilità nei confronti dei giovani e dei bambini è emersa anche per il fatto che la Presidenza ungherese ha considerato come priorità la direttiva relativa alla lotta contro l'abuso e lo sfruttamento sessuale dei minori e la pedopornografia, di cui sono stata relatrice.

L'accordo si voterà in commissione la settimana prossima e rappresenta davvero uno strumento legislativo efficace, valido e all'avanguardia. Ci saranno sanzioni penali più severe, una migliore protezione per le vittime, una definizione di turismo sessuale, la criminalizzazione del reato di grooming online e offline e poi il sequestro e la confisca dei beni ottenuti tramite tali crimini e la rimozione obbligatoria dei contenuti pedopornografici online.

Sono solo alcuni dei punti che volevo sottolineare, ma tutto ciò – lo voglio ribadire – è stato possibile anche grazie alla grande disponibilità e alla grande sensibilità della Presidenza ungherese su questi temi.

  Ildikó Gáll-Pelcz (PPE). - Ha visszagondolok a kezdetekre, akkor a képviselőtársaim performanszai elsőként jutnak eszembe. Akkor értettem meg, hogy milyen hátránnyal indulunk. Mínusz 100 méter rövidtávon jelentős hátrány lehet, ugye, magyar szocialista képviselőtársaim? Így terveztek, de nem gondolták azt, hogy mi komolyan vesszük a célkitűzéseinket, és meg is szeretnénk valósítani azokat. Volt akadály bőven előttünk, sőt ma is szeretik a szavainkat kiforgatni.

Feszített menetrendet, hatalmas célokat fogalmazott meg a magyar elnökség, ami mellett végig, még a legnehezebb időben is kitartott. Ez volt az első olyan elnökség, amikor megváltozott az intézményi rendszer, s úgy valósult meg az együttdöntési eljárás, hogy közben az elnökség végig parlamentbarát maradt. Az elnökség kitartóan dolgozott annak érdekében is, hogy beindulhasson az európai szemeszter és megalkossuk a gazdasági kormányzás hatos csomagját. A romastratégia a leszakadt rétegek felemelkedésének zálogát rejti magában. A sikeres gazdasági és politikai együttműködés reményében újra szövetségre hívtuk a Duna menti országokat. Horvátország csatlakozása mára már nevesítetten elérhető közelségbe került. Joggal mondhatjuk, hogy a magyar elnökség megdolgozott a sikerért. Számunkra öröm, ha mások is elégedettek a munkánkkal, azonban el kell mondanom, hogy ezzel a szolgálattal mi nemcsak Európának, hanem Magyarországnak és a magyar embereknek is tartoztunk.

  President. − Let me underline once again that there was great cooperation with both the Minister of Foreign Affairs, János Martonyi, and Minister Enikő Győri. Thank you once again for your engagement.

We now come to the catch-the-eye procedure.

  Andrzej Grzyb (PPE). - Chciałbym bardzo serdecznie podziękować prezydencji węgierskiej i osobiście również Panu Premierowi za tę prezydencję, którą uznajemy za dobrą. Wypadła ona w czasie, kiedy trzeba było przełamać liczne kryzysy, które zostały tutaj wymienione: kryzys w strefie euro czy kryzys polityczny w Afryce związany z wiosną arabska, czy też związany z awarią elektrowni atomowej i z tym, co stało się w Japonii.

Prezydencja z sukcesem wdrożyła semestr europejski, jak również rozpoczęła to wszystko, co jest związane z badaniem bezpieczeństwa elektrowni atomowych, jak również wdrożyła wszystkie decyzje dotyczące trudnych stabilizujących kryzys spraw, które są ważne z punktu wiedzenia całej Unii Europejskiej. Nie mogę tutaj podzielić poglądów, które pojawiły się ze strony pana posła Cohn-Bendita, czy pana posła Farage’a, że prezydencja ta przyniosła jakieś kryzysowe rozwiązania dla Unii Europejskiej. Dlatego dziękuję prezydencja za jej sprawne...

(Przewodniczący wyłączył mikrofon)

PRESIDE: MIGUEL ANGEL MARTÍNEZ MARTÍNEZ
Vicepresidente

  Katarína Neveďalová (S&D). - Na začiatku prejavu pána Viktora Orbána sme počuli, že si veľmi váži spoluprácu s politickými stranami, a potom sa opravil, že to bola spolupráca s Európskou ľudovou stranou (EPP), čo je pre mňa veľmi zaujímavé, pretože v tomto Parlamente nie je iba jedna politická strana, politická frakcia, ale je ich tu niekoľko.

Pán predseda, všetky predsedníctva boli niečím postihnuté, ale myslím si, že vy ste všetkých predčili prijatím svojej „skvelej“ maďarskej ústavy, ktorá bola toľko krát kritizovaná, a keď tu niektorí kolegovia povedia, že nevedia, čo je to Benátska komisia, že ich to nezaujíma, tak si myslím, že je to trošku ignoranstvo z ich strany.

Aký dávate príklad ďalším generáciám? Budovanie nacionalizmu a tvrdenie, že Európska únia nie je taká dôležitá ako to, čo sa deje v národných štátoch. Myslím, že to nie je veľmi dobrý príklad, a takisto, keď hovoríme o budúcich generáciách, vy ste si dali za jednu z priorít zlepšenie postavenia mladých ľudí. Veľmi by ma zaujímalo, čo ste urobili počas svojho predsedníctva, pretože myslím si, že nič, a takisto, keď hovoríme o mladých ľuďoch, vo vašej vlastnej krajine neexistuje ...

  Mirosław Piotrowski (ECR). - Prezydencja węgierska przypadła na okres wielu wyzwań w Unii Europejskiej, kryzysu strefy euro, czy też kryzysu w Afryce Północnej. Jeszcze żadnemu państwu sprawującemu prezydencję nie udało się zrealizować wszystkich założonych celów. Ale w perspektywie kilku lat prezydencja węgierska wypadła bardzo dobrze. Może pochwalić się konkretami, takim jak doprowadzenie do zakończenia negocjacji z Chorwacją oraz kwestia pakietu legislacyjnego dotyczącego wzmocnienia zarządzania gospodarczego. Prezydencji udało się także zwrócić uwagę na problemy regionu Dunaju i rozpoczęły się prace nad wspólną strategią na rzecz Romów.

Godna uwagi jest również inicjatywa rządu węgierskiego pokazująca, jak świetnie można wykorzystać środki Unii Europejskiej dla promocji życia, które jest podstawową wartością demokratyczną. W tym kontekście nie do przyjęcia jest stwierdzenia komisarz Reding, że kampania promująca ochronę życia dzieci w fazie prenatalnej na Węgrzech jest sprzeczna z wartościami europejskimi.

(Przewodniczący wyłączył mikrofon.)

  Franz Obermayr (NI). - Herr Präsident! Der ungarische Ratsvorsitz begann mit innenpolitischen Ereignissen, die für unbegründete Aufregung sorgten. Man hatte schwierige Rahmenbedingungen – Schuldenkrise, Eurokrise, Reaktorkatastrophe und letztlich eine Migrationswelle aufgrund des arabischen Frühlings. Es sind durchaus große sachpolitische Erfolge zu verzeichnen. Ich denke hier an die Beitrittsverhandlungen, die mit Island aufgenommen wurden, und jene, die mit Kroatien abgeschlossen wurden, wie auch an die Donauraumstrategie. Dazu möchte ich allerdings anmerken, dass mir in diesem Bereich die Atomkraftdiskussion und auch die Umweltverträglichkeitsthematik etwas fehlen. Und ich möchte auch bezweifeln, dass die Erweiterung des Schengenraumes tatsächlich ein höheres Maß an Sicherheit für unsere Bürger bringt.

Alles in allem eine ordentliche Arbeit, und ich möchte unseren ungarischen Nachbarn ein herzliches Dankeschön aussprechen.

  Milan Zver (PPE). - Spoštovani predsednik madžarske vlade, gospod Orban, dovolite, da vam v imenu slovenske delegacije v Evropski ljudski stranki, najprej, da se vam zahvalim za odlično predsedovanje ter vam čestitam za dobro opravljeno delo.

Ni bilo lahko, bila je na nek način trnova pot, predsedovali ste v okoliščinah, ki jih je zaznamovala kriza, Fukušima in pa tudi politični cunami iz politične levice tudi v Evropskem parlamentu, ki vam je nenehno politiziral vaše delo in pa tudi mešal nekatere notranjepolitične stvari z evropskimi. Pa kljub temu ste dosegli dobre rezultate, zlasti bi poudaril tistim, ki vam pravijo, da niste pravi Evropejec, evropski semester je eden od najbolj proevropskih mehanizmov, ki smo jih sprejeli v evropskih institucijah po spremembi ustave. Dobri ste, dejstva govorijo zase, želim vam še veliko ... (predsedujoči je vzel besedo govorcu)

  Monika Flašíková Beňová (S&D). - Chcela by som pozdraviť maďarskú delegáciu na čele s jej premiérom. Určite maďarskému predsedníctvu, ktoré malo ambiciózny program, patrí vďaka za tie veci, ktoré tu boli pomenované, či už je to ukončenie rokovaní s Chorvátskom, Dunajská stratégia alebo Stratégia pre Rómov. A ja si myslím, že plénum parlamentu nemá byť využívané na to, aby sa pri odpočte predsedníctvo kritizovalo, ale takisto krajina, ktorá predsedá Únii, by toto svoje postavenie nemala zneužívať. A vo vašom prípade, pán Orbán, došlo k takému precedensu, ktorý sme tu v minulosti nemali.

Vy, ako predsedajúca krajina, vy, konkrétne, ako predseda vlády krajiny, ktorá predsedá Únii, ste toto svoje postavenie častokrát zneužívali. Tá vďaka tých vecí z vašej agendy, ktoré sa podarili splniť, patrí najmä ministerstvu zahraničných vecí Maďarska a administratíve, ktorú ste mali. Ale nešťastný začiatok, ktorý malo maďarské predsedníctvo ....

  Maroš Šefčovič, Vice-President of the Commission. − Mr President, the debate we have just had clearly demonstrated how important European integration is today, and how important a role the rotating Presidency still plays.

The motto of the Hungarian Presidency was ‘strong Europe’. We do indeed need a strong Europe. I think that many of the achievements which have already been enumerated here strengthen our Union – economic governance, the first-ever European Semester, financial services oversight, better protection of consumers, the Roma and Danube strategies and the conclusion of the accession negotiations with Croatia, just to mention a few.

As we should not be distracted from these achievements and from the purpose of today’s political debate, let me also respond to the various comments made by honourable Members on the Hungarian constitution and the Commission position on this issue. This is a serious matter and one which requires careful analysis before any conclusions are drawn.

The new constitution will enter into force on 1 January 2012 and will require the adoption of implementing measures. The assessment at this stage is that the Hungarian constitution does not create issues of compatibility with Union law. Its legal effects will be fully evaluated when the implementing legislative, administrative and judicial procedures are in place. The Commission is following very closely the work of the Venice Commission, which issued its comprehensive opinion on this issue on 20 June, following a request from the Parliamentary Assembly of the Council of Europe. We are currently analysing this opinion. Against this backdrop, I assure you that the Commission takes its work as guardian of Union law very seriously and will remain vigilant vis-à-vis Hungary, and indeed any other Member State, and will not hesitate to make use of its prerogatives if necessary.

Let us now turn to what made this Presidency such a turning-point, the decisive steps made in terms of strengthening our economic governance and our common economic policy through the European Semester. As several speakers highlighted, the current crisis brought home very clearly the message that our economies are interconnected, our future is linked together and the EU is a shared economic space, not 27 separate economies. The crisis showed what kind of effects we may feel if one country is not performing well. This formed the basis of the EU 2020 strategy and our first European Semester.

I have to thank the Hungarian Presidency for the successful European Semester and the successful discussion on the country-specific recommendations, which have also been endorsed by the European Council. This created the best possible conditions for the transition from the European Semester to the national semesters. We know that the reforms will be successful only if they are owned by the national governments and implemented on the ground.

I should like to make just one comment on the economic governance package. I think that both Council and Parliament have made tremendous progress. We are very close to the successful conclusion of this very important governance package. It would, of course, be highly appreciated if we could go the extra mile required and conclude the very important negotiations on this package as soon as possible. A sincere word of thanks goes to the Hungarian Presidency, who really put a lot of energy and negotiating effort into bringing this package so close to fruition.

For the Hungarian Presidency, the priority from day one has been to conclude the accession negotiations with Croatia. This was a great success which sends a very important signal, not only to the Croats but to all the peoples in the Western Balkans, because we have reconfirmed that their future lies within the European Union. We have also reconfirmed that enlargement is a credible process from the point view of both sides, both in terms of preparations and of the European Union’s commitment towards the Western Balkan nations.

The Hungarian Presidency was instrumental in helping to shape new policy in our neighbourhood, where we support ‘deep’ and real democracy and where we are ready to support reforms which consolidate this positive development in these regions.

Allow me to conclude with two very important strategies. The first is the Danube Strategy where, I believe, we will replicate the success of the first macroeconomic strategy the Commission unveiled, the strategy for the Baltic Sea Region. I believe that, through common cooperation and the expertise offered by the Commission, we can really help this region achieve new economic successes and new economic prosperity.

I think the important work on the Roma strategy was very well received. We clearly demonstrated that the Roma issue is a European one, and that we need to seek a solution at European level. This is an issue which must be tackled by all institutions and by all Member States. Therefore the interconnection of policies at European level and national concrete action plans are very important and, I believe, will bring positive results for the Roma minority.

Allow me to thank, also, the partners with whom I have been working almost on a daily basis, Foreign Minister Janos Martonyi and State Secretary Enikó Győri. They, out of the whole Hungarian Presidency team, probably spent the most time in the Parliament. I think they did a great job and I would like to thank them very much for their cooperation.

  Viktor Orbán, a Tanács soros elnöke. − Tisztelt elnök úr, tisztelt hölgyeim és uraim! Először is szeretném megismételni még egyszer, hogy a magyar elnökség köszönetet mond az Európai Parlamentnek, az egésznek, köszönetet mond az Európai Parlament elnökének, Buzek elnök úrnak, aki végig támogatta a munkánkat, és megismétlem, hogy külön köszönetet mondok az Európai Parlament néppárti frakciójának, és annak vezetőjének, mert az ő politikai, kitüntető politikai támogatásuk nélkül a magyar elnökség nem lehetett volna sikeres. Beszéljünk egyenesen! A magyar elnökség kezdettől fogva a nemzetközi baloldal támadásainak középpontjában állt. Ez akár meg is béníthatta volna az elnökséget, és lehetetlenné tehette volna a kitűzött célok elérését. Sok minden kellett, hogy a nemzetközi baloldalnak ezeket a támadásait el tudjuk hárítani. Ehhez kellett az Európai Néppárt frakciója és annak vezetője, és én hálás vagyok az Európai Néppárt képviselőinek, hogy végig kiálltak mellettünk és segítették a munkánkat.

Tisztelt hölgyeim és uraim! Néhány személyes megjegyzés is elhangzott, amelyekre nem személyes okokból, hanem Magyarország érdekében válaszolnom kell. Először is, engedjék meg, hogy ismét egyenesen fogalmazzak. Az gyenge trükk, amikor valaki arról beszél, hogy vannak munkájukat jól végző tisztviselők és vannak rossz vezetők. Én huszonegy éves parlamenti képviselői pályafutásom alatt számtalanszor találkoztam ezzel az érveléssel. Ez az érvelés mindig akkor hangzik el, ezt az érvelést mindig akkor alkalmazza az ellenzék, amikor van egy kormány, amelynek van egy eltagadhatatlan sikere, az ellenzék sem tudja kétségbe vonni, de a sikert nem akarja beismerni és a politikai vezetőknek tulajdonítani, hanem delegálja a tisztviselőkhöz. Ez egy viccesnek is tűnő érvelés lehetne, ha nem lenne oly unalmas, hogy már fárasztó.

Ami azt a megjegyzést illeti, amit Tabajdi képviselő úr tett, hogy vannak Európában olyan kormányok, amelyekről ő úgy emlékszik, hogy a magyar alkotmánnyal szemben megjegyzést tettek és kritikát fogalmaztak meg – most nem Brüsszelnek szól, amit mondok, hanem a nemzeti kormányoknak: egyetlen európai miniszterelnök, egyetlen európai kormány sincs abban a helyzetben, hogy megmondja a magyaroknak, hogy milyen alkotmányuk lehet és milyen nem. Ez a kérdés a magyar népre tartozik, és ezt mi majd el is fogjuk dönteni. Hasonlóképpen azt kell mondanom, képviselő úr, mi a békés, higgadt, nyugodt vitának vagyunk a hívei, de tudja, úgy van az, ahogy a magyarok otthon tartják: amilyen az adjonisten, olyan a fogadjisten!

Ezek után, tisztelt hölgyeim és uraim, Cohn-Bendit képviselőtársamnak a személyemet ért méltatlan figyelemről tanúskodó megjegyzésére is kell egy megjegyzést tennem. Először is köszönöm azt a kitüntető figyelmet, amely a politikai munkásságomat követi, beleértve a Budapesten elmondott beszédeimet is. Szeretném megerősíteni azt a véleményemet, miszerint Brüsszel nem Moszkva. Szeretném világossá tenni, hogy Magyarországot mindig meg fogom védeni az olyan típusú, akár Brüsszelből érkező megjegyzésekkel szemben is, amelyet Magyarországon úgy lehet értelmezni, hogy ön meg akarja nekünk mondani, hogy mit tehetünk és mit nem. Ön nincs abban a helyzetben, hogy ezt megmondja nekünk, és meg kell mondanom, hogy Európa támogatását otthon akkor tudom növelni, hogyha egyébként világossá teszem a magyarok előtt, hogy ön sosem fogja megmondani a magyaroknak, hogy mit tehetnek és mit nem.

Úgy tűnik, hogy a mi együttélésünkben, politikai vitáinkban megmarad egy fontos különbség, amire szeretném felhívni itt az ön figyelmét. Kétségkívül, hogy mi mindketten lázadó természetűek vagyunk. Ön egy polgári demokrácia ellen lázadt, én meg egy diktatúra ellen lázadtam, és ez a különbség, úgy tűnik, föntmaradt, és nagyon sajnálom, hogy ön azt az európai baloldali hagyományt követi, amely egyszerűen azt mondja, hogy ha nem rá szavaznak az emberek, akkor már nem is lehet többé demokrácia, mert ők kimaradtak a kormányból. Ez ismerős érvelés Magyarországon.

Tisztelt hölgyeim és uraim! Ezek után engedjék meg, hogy az euroszkeptikusoknak is megköszönjem a támogató megjegyzést. Tulajdonképpen végig segítették a munkámat, amit köszönök, ugyanakkor tisztáznom kell egy dolgot: a magyar kormány és én magam személy szerint nem vagyunk euroszkeptikusok. Általában nem vagyunk szkeptikusok. Ez alkati kérdés. Mi optimisták és bizakodó emberek vagyunk, akik inkább hinni szeretünk dolgokban, és nem szkeptikusak vagyunk velük szemben. Ezért mi hiszünk az európai egységben, hiszünk az európai együttműködésben, és én ahhoz a nemzedékhez tartozom, akinek a nagyszülei világosan elmagyarázták, hogyha nincs európai együttműködés és nincs európai egység, akkor Európában előbb-utóbb háború lesz. Mi ezt komolyan vesszük, és ezért mi mindig ki fogunk tartani mint a világháborúban sokat szenvedett nemzet. Mindig ki fogunk tartani az európai együttműködés és az európai egység eszménye mellett. Ugyanakkor azt is szeretném világossá tenni, hogy az önök munkáját mindig is nagyon értékesnek tartottam. Én egy olyan közösséghez tartozom Magyarországon, amelynek az az egyik alapvető jelmondata – ezért vált ki a katolikus egyházból –, hogy az eklézsiát mindig meg kell reformálni, és ezért az önök provokatív, kritikai megjegyzései rendkívül hasznosak az Európai Unió számára, mert úgy, ahogyan az eklézsiát mindig meg kell reformálni az Európai Uniót is szüntelenül reformálni kell - ehhez szerintem a provokatív, kritikus megjegyzések igenis szükségesek, úgyhogy köszönöm szépen az önök támogatását is, amit a munkánkhoz nyújtottak.

Ami az alkotmányt illeti: először is szeretném világossá tenni, hogy az Európai Unió tiszteletben tartja a tagállamok alkotmányos identitását és nemzeti identitását. Ezt az Európai Unió alapszerződése teljesen világossá teszi, valamint a luxemburgi bírósági döntések is megerősítik. Ezért mi ragaszkodunk ahhoz, hogy az alkotmányt a magyarok alkossák meg. Ugyanakkor szeretném azt is világossá tenni önök előtt, hogy az a körülmény, hogy a magyar alkotmány az életet, a családot, a nemzetet és az emberi méltóságot állítja a középpontba, olyan gondolkodásmód, amely Európában sok-sok millió ember támogatását, együttérzését és örömét váltja ki. Ebben az Európai Unióban nemcsak magyar alkotmánnyal szembeni kritikus ember vannak, hanem olyan emberek is, akiknek az élet, a család, a nemzet és az emberi méltóság rendkívül fontos, és örülnek annak, hogy van egy új alkotmány, amely ezekre az értékekre helyezi a hangsúlyt, és itt büszkék vagyunk arra, hogy Európában sok millió ember ért velünk egyet, és tekinti szép eredménynek a magyar alkotmányt.

Tisztelt hölgyeim és uraim! Végezetül csak annak érdekében, hogy félreértés nem maradjon közöttünk, mert oly gyakran emlegették a Velencei Bizottság jelentését, fölolvasnék ennek az elejéből három mondatot. A Velencei Bizottság jelentéséből. Idézem: „Magyarország egy olyan új alaptörvényt fogadott el, amely megfelel a modern alkotmányokkal szemben támasztott általános Európa tanácsi szempontoknak. A Velencei Bizottság különösképpen üdvözli, hogy az új alaptörvény olyan alapelveken alapuló alkotmányos rendet hoz létre, mint a demokrácia, a joguralom és az alapvető jogok védelme. Külön erőfeszítés történt annak érdekében, hogy az alaptörvény szoros összhangban legyen az Európai Emberjogi Bíróság valamint bizonyos mértékig az Európai Unió emberjogi chartájának módszereivel és tartalmával.” Idézet vége. Azt kell mondanom tehát, hogy összességében a magyar alkotmány természetét, politikai karakterét tekintve modern európai demokratikus alkotmány. Minden részletkérdésben pedig a magyarok, a magyar parlamentben úgy, ahogy az európai szerződés azt előírja, élve a saját jogukkal, meg fogják alkotni a szükséges szabályokat. Köszönöm szépen, hogy ehhez a munkához voltak, akik sok erőt és jó egészséget kívántak a magyaroknak

Szeretném végezetül megismételni, hogy nagy öröm volt önökkel együttműködni az elmúlt időszakban. Nagy öröm volt nem csak akkor, amikor támogattak bennünket. Meg kell mondanom Swoboda elnök úrnak is, hogy nagy öröm volt még vitázni is önökkel, nagyon sok velünk kritikus, de összességében kedves és az európai eszményekben velünk osztozó képviselőt ismerhettem meg az európai baloldal soraiból is.

Nagyon szépen köszönöm az együttműködést, sok sikert kívánok, és kérem önöket, hogy támogassák a lengyel elnökséget éppúgy, mint ahogy támogatták a magyar elnökséget.

PRZEWODNICZY: JERZY BUZEK
Przewodniczący

  Przewodniczący. − Panie Premierze, dziękuję bardzo za przedstawienie działań prezydencji węgierskiej oraz komentarze, które Pan przytoczył. Chciałbym podkreślić, że prezydencja węgierska była szczególnie przyjazna działaniom Parlamentu Europejskiego. To właśnie prezydencja węgierska opracowała zasady kontaktowania się Parlamentu Europejskiego z Komisją i z następnymi prezydencjami odnośnie wieloletnich ram finansowych. Jest to dla nas bardzo ważne i o to się staraliśmy. Cztery następne prezydencje podejmą takie same zobowiązanie, jak prezydencja węgierska, a więc: polska, duńska, cypryjska i irlandzka prezydencja będą postępowały śladami prezydencji węgierskiej. Takie działania są korzystne dla naszej przyszłej dyskusji na temat wieloletnich ram finansowych.

Panie Premierze, jeszcze raz dziękuję Panu, całemu rządowi, wiceprzewodniczącemu Šefčovičowi oraz wszystkim koleżankom i kolegom.

Debata została zamknięta.

Oświadczenia pisemne (art. 149)

  Ilda Figueiredo (GUE/NGL), por escrito. – Esta Presidência húngara foi ensombrada por muitos factos, que vão desde as polémicas internas até à evolução cada vez mais negativa da União Europeia.

Nas polémicas internas, com repercussão no debate no Parlamento Europeu, destaca-se o conjunto de ataques às liberdades e direitos fundamentais, designadamente no âmbito da lei de imprensa e na revisão da Constituição da Hungria, o que consubstancia um retrocesso nos direitos das mulheres, dos trabalhadores, dos intelectuais e da população húngara em geral.

Nas questões da União Europeia, embora a responsabilidade em geral não seja apenas da Presidência, é preciso ter em conta que foi durante este período que se arrastou a crise do euro, que se impuseram condições inadmissíveis à Grécia, a Portugal e à Irlanda e que se avançou na área da dita governação económica, sempre na defesa dos grupos económicos e financeiros e contra os trabalhadores e os povos.

Por último, recordar também que foi durante esta Presidência que se retomaram as ingerências militares, em colaboração estreita com a NATO e os EUA, de que é exemplo a Líbia, além de se terem intensificado os ataques a direitos sociais e laborais, incluindo os dos imigrantes, designadamente de África.

  Petru Constantin Luhan (PPE), în scris. – În ciuda evoluţiilor economice din Grecia şi a instabilităţii macroeconomice a altor state membre, Preşedinţia ungară a fost dominată de dezbaterile privind consolidarea guvernanţei economice. Preşedinţia ungară a contribuit din plin, la nivel tehnic, la cristalizarea unei decizii pe aceste problematici, andosată la Consiliul European din iunie a.c. Totuşi, nu s-a reuşit adoptarea în prima lectură, pe durata Preşedinţiei ungare, a pachetului de propuneri legislative ale Comisiei privind guvernanţa economică, votul PE asupra acestuia fiind amânat pentru luna iulie. În planul relaţiilor externe, finalizarea negocierilor de aderare cu Croaţia şi stabilirea unui orizont clar de semnare a Tratatului de aderare reprezintă, fără îndoială, un succes al Preşedinţiei ungare. Din păcate pentru România, Preşedinţia ungara a fost umbrită de lipsa unui angajament mai puternic în ceea ce priveşte aderarea la Spaţiul Schengen. Alte dosare în care s-au realizat progrese notabile şi pentru care doresc să felicit Preşedinţia ungară sunt adoptarea Strategiei UE pentru Dunăre şi a Strategiei-cadru a UE pentru incluziunea romilor, Preşedinţia ungară implicându-se activ în procesul de finalizare a acestora şi conferindu-le vizibilitatea dorită.

  Andreas Mölzer (NI), schriftlich. – Auf der Ebene der EU – und eine Ratspräsidentschaft sollte ja in diesem Rahmen bewertet werden – hat der ungarische Vorsitz einiges erreicht. Besonders hervorzuheben ist, dass man sich des Roma-Problems angenommen hat, den Ausbau der EU-Grenzschutzagentur Frontex vorangetrieben hat und eine Einigung hinsichtlich des europäischen Patents erzielen konnte. In die Wege geleitet wurden zudem eine Reihe weiterer Aktionen wie die Donauraumstrategie, das Europäische Semester, der Beginn der Beitrittsverhandlungen mit Island und der quasi-Abschluss jener mit Kroatien.

Die ungarische Ratspräsidentschaft mit dem Stakkato an Kritik etwa hinsichtlich des Mediengesetzes hat einmal mehr gezeigt, dass im Brüsseler Räderwerk nicht so sehr die demokratische Legitimation zählt, sondern die Konformität mit dem EU-Establishment und dass man sich auch nicht zu schade dafür ist, im Rahmen des Vorsitzes innenpolitische Themen aufs europäische Parkett zu ziehen. Es ist bemerkenswert, welch gute Figur Orbán mit seiner patriotischen Regierung in diesem turbulenten halben Jahr bewahrt hat, das nicht nur überschattet war von innenpolitischen Kontroversen, mittels derer man Ungarn abkanzeln wollte, sondern in das die japanische Atomkatastrophe, der arabische Frühling und die Nachwehen der Schuldenkrise fielen. Brüssel ist gut beraten, den Stellenwert demokratischer Legitimität endlich anzuerkennen und den Volkswillen zu akzeptieren – gleich, ob es sich um Referenden zu EU-Themen oder um nationale Inhalte handelt.

  László Tőkés (PPE), írásban. – Nem kívánom szaporítani a szót a most véget ért magyar EU-elnökség értékelése tárgyában: az ellőttem szólok annak eredményeit és sikereit már kellő tárgyilagossággal méltatták. Én magam arra szorítkozom, hogy erdélyi kisebbségi magyarként és román állampolgárként elismerésemet és köszönetemet fejezzem ki a magyar elnökségnek, személy szerint pedig Orbán Viktor miniszterelnöknek azért a figyelemért, melyet a kisebbségi közösségek és Európa kulturális, etnikai és vallási sokszínűségének az ügye iránt tanúsítottak, valamint azért a támogatásért, melyet a nyugat-balkáni országok európai integrációja, nevezetesen Horvátország csatlakozása, valamint Romániának a schengeni övezetbe való felvétele érdekében nyújtottak. Az elismerésen túlmenően viszont az Európai Parlament plénumától kívánok elnézést kérni azért, hogy miközben a magyar elnökség a globális gazdasági válság rendkívüli körülményei között próbált megtenni minden tőle telhetőt az ebből való kiút megtalálása érdekében – ezzel szemben a posztkommunista magyarországi baloldal, nevezetesen a Magyar Szocialista Párt európai képviselői az Unióba, illetve a Parlamentbe „exportálták” belpolitikai frusztráltságukat, valamint pártpolitikai viszálykodásaikat, és olcsó politikai haszonszerzés céljából, a magyar nemzeti érdekeket elárulva és a közös európai érdekeket semmibe véve – félrevezetett külhoni szövetségeseik támogatásának igénybevételével – nem átallották kézzel-lábbal akadályozni és hátráltatni a magyar elnökség áldozatos munkáját. A magyar elnökség befejeztével elégtétellel nyugtázhatjuk, hogy erre irányuló elvtelen törekvésük – egészében véve – kudarcot vallott.

  Boris Zala (S&D), písomne. – Vážený pán Orbán, vážený pán Barroso, vážení kolegovia, iste bolo maďarské predsedníctvo úspešné v ukončení prístupových rokovaní s Chorvátskom, vo vytýčení Rómskej stratégie či v zavedení európskeho rozpočtového semestra. Ale úprimne: nie je to žiadna osobitná zásluha pána Orbána, to by rutinne zvládla každá krajina. To čo skutočne pán Orbán vniesol do európskej politiky je zmätok a neistota. Reči o diktáte Bruselu podobnom Moskve presne zodpovedajú názorom najtvrdších protieurópanov a Vaše ďalšie protieurópske výkriky ani nespomínam. Pán Orbán, vy ste naštvaný na Európanov preto, že nejdú poruke vášmu maďarskému nacionalizmu, vašej rozpínavosti voči susedom. Opačne, Európania sú prekážkou pre vaše pokusy o podriadenie si menšín na územiach iných štátov, pre rozširovanie maďarských zákonov na susedné štáty, Európa je prekážkou vašich pokusov o postupnú zmenu hraníc. Vaše predsedníctvo v EÚ v súvislosti s prijatím novej maďarskej ústavy prinieslo len pokus o destabilizáciu strednej Európy a pokus o zmenšenie významu EÚ ako celku. Len kvôli egoistickým nacionalistickým cieľom politiky FIDESZ-u. To je pre nás, Slovákov, ako aj pre skutočných Európanov neprijateľné.

PRESIDE: MIGUEL ANGEL MARTÍNEZ MARTÍNEZ
Vicepresidente

6. Medlemsstaternas möjlighet att begränsa eller förbjuda odling av genetiskt modifierade organismer inom sina territorier (debatt)

  El Presidente. − El siguiente punto del orden del día es el informe, extraordinariamente importante, de Corinne Lepage, en nombre de la Comisión de Medio Ambiente, Salud Pública y Seguridad Alimentaria, sobre la propuesta de Reglamento del Parlamento Europeo y del Consejo por el que se modifica la Directiva 2001/18/CE en lo que respecta a la posibilidad de que los Estados miembros restrinjan o prohíban el cultivo de OMG en su territorio (COM(2010)0375 - C7-0178/2010 - 2010/0208(COD)) (A7-0170/2011).

  Corinne Lepage, rapporteur. − Monsieur le Président, vous avez raison, c'est un texte important parce que nos concitoyens attachent énormément d'importance à ce sujet.

Avant toute chose, je voudrais remercier très chaleureusement les rapporteurs fictifs qui m'ont énormément aidée dans la préparation de ce rapport.

La proposition de la Commission vise à permettre aux États membres qui le souhaitent d'interdire la mise en culture de tout ou partie des OGM sur leur territoire. La proposition initiale ne fixait aucun type de motif permettant de le faire, ce qui a donné lieu à un certain nombre de critiques d'ordre juridique.

Mon objectif a donc été de définir, au niveau européen, des règles communes permettant d'encadrer le processus d'opt-out. Un peu de subsidiarité s'impose, mais il faut bien l'encadrer de manière à ne pas détricoter les politiques communautaires que nous avons tant de mal à mettre en place. Mais il s'agit aussi de répondre aux souhaits des États, des nombreuses régions en Europe et des citoyens, encore plus nombreux, qui ne souhaitent pas que la culture des OGM puisse se développer sur leur propre territoire.

Nous avons donc établi trois catégories de motifs qui pourraient permettre d'interdire la mise en culture des OGM. D'abord, un premier motif sur lequel tous les groupes sont d'accord: les raisons environnementales complémentaires de celles qui sont évaluées au niveau européen. Elles sont complémentaires parce qu'elles ont trait à des aspects locaux ou des aspects systémiques de l'utilisation des OGM dans un contexte agronomique donné. Par exemple, la résistance de mauvaises herbes aux pesticides utilisés avec l'OGM.

La deuxième catégorie de raisons tient aux impacts socio-économiques. Le coût de la contamination ou des mesures à prendre pour la contrôler, pour les agriculteurs conventionnels et biologiques, ne doit-il pas être connu et pris en compte?

Enfin, il y a des raisons liées à l'aménagement du territoire et à l'utilisation du sol.

Tout en ayant parfaitement présente à l'esprit l'importance qu'il y a de donner un plein effet à la décision votée par le Conseil "environnement" de décembre 2008, réclamant à l'EFSA une meilleure expertise dans le domaine des OGM, nous souhaitons maintenir une gestion centralisée, mais laisser une marge de manœuvre aux États membres. Ceci sous-entend, bien entendu, que l'EFSA doit améliorer son travail dans la gestion des conflits d'intérêt au sein du panel OGM et dans l'évaluation des risques.

En second lieu, nous proposons un changement de base juridique, de l'article 114 à l'article 192, destiné à sécuriser les mesures prises par les différents États membres. L'objectif est, en effet, de ne pas entraîner les États dans des décisions qu'ils ne pourraient pas, ensuite, défendre dans de bonnes conditions devant des juridictions s'ils y étaient amenés par les producteurs d'OGM.

Enfin, il nous semble indispensable de rendre obligatoire l'élaboration de mesures sur la coexistence. La moindre des choses, si un pays souhaite autoriser la culture des OGM, est qu'il prenne les mesures nécessaires pour protéger les autres secteurs.

Un texte satisfaisant a été voté par la commission de l'environnement, mais il était nécessaire d'aller vers des solutions de compromis pour permettre le vote en plénière. Je regrette très vivement la position du groupe du PPE et de son rapporteur, parce que nous étions, en réalité, très proches les uns des autres et que nous n'avons pas pu trouver de solution de compromis.

Les amendements présentés au nom de mon groupe – le groupe ALDE – sont des amendements de compromis qui, j'espère, pourront être soutenus par tous les groupes, et même une grande partie du PPE. Ce sont des amendements qui sont une juste mesure – me semble-t-il – entre la nécessité de répondre aux souhaits des Européens et de la Commission et celle de maintenir, en même temps, un système centralisé sans, effectivement, découdre le marché intérieur. Mais l'essentiel est, effectivement, de donner la possibilité aux États, aux régions et aux citoyens qui le souhaitent d'agir dans le sens dans lequel ils le souhaitent.

Nous avons beaucoup parlé de démocratie ce matin. Le texte qui vous est proposé ici va, lui aussi, dans le sens de la démocratie européenne. Nous ne pouvons pas faire comme si nous ne savions pas ce que nos concitoyens souhaitent. Nous devons le faire avec des règles de droit, en prenant en compte les besoins relevant de l'économie, de la santé, de l'environnement, et la demande démocratique est un impératif fondamental pour nous tous, députés européens.

  John Dalli, Member of the Commission. − Mr President, about a year ago I presented the proposal on GMO cultivation to the Parliament’s Committee on the Environment, Public Health and Food Safety. The key message of the proposal, which is limited in scope, would allow Member States to restrict or prohibit GMO cultivation on their territory or on part of their territory.

Let me first congratulate the rapporteur, Ms Lepage, for her very active work and also thank the shadow rapporteurs of all the other political groups for their involvement. The draft report reflects the important work undertaken during the last months.

I certainly welcome your efforts towards clarifying the grounds on which restrictions on cultivation may be justified. The possible grounds to be invoked are, by definition, open. That is why, in order to avoid restricting Member States’ flexibility, the Commission’s proposal referred only to grounds other than the assessment of adverse effects of GMOs on health or the environment. I understand, however, that specifying these grounds in the proposal itself would enhance the proposal. I can therefore support this approach.

As regards the concrete grounds being considered, I certainly welcome the fact that they are largely inspired by the list that the Commission developed at the request of the Member States at the Environment Council on 20 December 2010.

A fundamental point for discussion between co-legislators is the formulation of environmental grounds. As with any other grounds, these would need to be substantiated in line with the reality of the territory in question. But it should be made explicit that these environmental reasons or policy objectives are distinct from risks assessed according to the GMO legislation. This is essential to preserve the EU authorisation system, with the Member States playing an active role during the risk assessment prior to an EU-wide authorisation, but without duplication at national level once the authorisation is given.

I want to emphasise that the proposal aims to give Member States a choice not to cultivate. Where there is an identified risk, it is not a matter of choice, but instead there is an obligation to act at EU level – and the existing legislation provides for precise and restrictive measures.

A number of amendments concern articles of Directive 2001/18/EC other than the proposed new Article 26b.

In its proposal, the Commission favoured a targeted amendment to deliver specifically on Member States’ requests for an opt-out clause. It did not touch other articles.

While we could consider, in an overall agreement, some of the amendments modifying other articles, there are two particular amendments that warrant careful attention.

Accepting Amendment 12, relating to Article 22 on free circulation, could weaken our argumentation in the event of EU or WTO litigation.

Similarly, as regards Amendment 24 on a general mandatory system of financial liability, it is questionable whether this proposal to introduce an opt-out clause for cultivation is the right instrument to address financial liability.

Furthermore, Article 114 of the Treaty does not seem to be the appropriate legal basis for imposing an obligation on Member States to adopt financial liability systems. I consider, however, that Article 114 is the appropriate legal basis for this proposal, whose centre of gravity is the approximation of laws in Member States for the establishment of the internal market.

Let me conclude by underlining that the Parliament, the Council and the Commission need to continue working in an effective and productive manner to build bridges between opposing views on GMO cultivation.

I remain committed to working closely with the two co-legislators with the aim of reaching agreement as soon as possible.

  George Lyon, rapporteur for the opinion of the Committee on Agriculture and Rural Development. − Mr President, it is my pleasure to speak on behalf of the Committee on Agriculture and Rural Development which also considered this. I would also like to thank all the shadow rapporteurs and Ms Lepage too for her good work in trying to bring both the reports together into an agreed position.

The Commission proposal, of course, is not about whether you are pro-GM or anti-GM. The legislation will give Member States, for the very first time, a proper legal base to ban cultivation of GM crops. It will give them the power to do so. From the Commission’s point of view it will hopefully free up the stalemate in the current authorisation process, and bring to an end Member States’ illegal use of safeguard clauses to introduce bans on GM cultivations, which the European Court of Justice has found against on a number of occasions.

The Agriculture Committee’s approach to this was to rather reluctantly support the Commission’s proposal but with a number of safeguards. We wanted to reinforce the view that the principle of proportionality should be taken into account when Member States think about introducing a ban on GM cultivation. We also believed and insisted that the freedom of choice of consumers and farmers should also be taken into account by Member States when considering a ban, and at no time was any legal advice given to us that this would be at odds with the legal basis we were working on. We also insisted that farmers and growers must be given proper notice of a ban to give them time to adapt, if any Member State decided to introduce a ban either in one of its regions or across the whole of its territory.

We also insisted that Member States introduce as an absolute requirement co-existence measures to protect non-GM growers. Before going further and using the new powers that we are seeking to introduce to put a blanket ban, or a regional ban, in place, the first step should always be that Member States should use co-existence measures as a first step in trying to protect non-GM growers.

Finally, we agreed that Member States could use wider environmental grounds to introduce a ban provided – and this is very important – that they did not undermine the current EU-wide authorisation process. The environmental grounds that they use for introducing a ban must be distinct. Otherwise we threaten to undermine the EU authorisation process which I think is very important.

I hope we can make progress on this issue. I notice the divisions in the Council so I suspect it will not be easy, but I hope that the Commission, Parliament and the Council can make this small adjustment and this giving back of a small amount of power to Member States as a way to break the current logjam, and I hope we can make progress on that.

  Cristina Gutiérrez-Cortines, en nombre del Grupo PPE. – Señor Presidente, quiero agradecer el trabajo realizado con este documento, pero he de decir que no se ha llegado a un acuerdo entre los grupos políticos.

Este es un documento de una gran transcendencia porque rompe la unidad de la política medioambiental que siempre hubo en Europa. La rompe en virtud de unas demandas, evidentemente, a las que la Comisión legítimamente ha dado respuesta.

El Grupo Popular tampoco está totalmente unido, pero hemos llegado a unos acuerdos mínimos, en los cuales entendemos, en primer lugar, que no se puede cambiar el pilar jurídico, porque pone en peligro el mercado interior. El mercado interior es uno de los grandes valores que hemos conseguido, que garantiza la agricultura y que garantiza nuestras negociaciones ante la OMC. Por tanto, queremos un documento que, dentro de la inseguridad que aporta, esté bien basado en una fórmula jurídica adecuada.

En segundo lugar, tratamos de fortalecer el carácter científico de las decisiones. Tenemos un gran organismo, la Autoridad Europea de Seguridad Alimentaria, a la que no podemos debilitar volviendo a tomar decisiones a partir solo de los criterios de las autoridades nacionales. Por tanto, apoyamos que las decisiones se tomen caso por caso, que no sean subjetivas, y que además tengamos en cuenta que hoy día estamos sometidos a un populismo grande, a una presión mediática que hace que muchísimas veces se pierdan los valores científicos claros y objetivos.

Por último, queremos decir que es preciso garantizar la agricultura en Europa. Es preciso fortalecer a Europa. Y añado algo más: determinadas formas de nacionalismo son la mayor y más peligrosa forma de euroescepticismo. Creo que se ha hablado aquí de democracias basadas en los Parlamentos nacionales y debemos tener en cuenta que también es democracia la política conjunta europea que ha conseguido una gran política medioambiental.

Por tanto, el Grupo Popular apoya el documento oficialmente, aunque haya grupos, como la delegación española, que piensa de otra manera. Va a apoyar obviamente el documento Dalli de la Comisión, pero no va a apoyar el documento Lepage si nuestras enmiendas no son aprobadas.

  Justas Vincas Paleckis, on behalf of the S&D Group. – Mr President, after dealing with nuclear energy we are now broaching another sensitive subject: GMOs. It is immensely tricky to find a perfect balance between those who would like to show a red light to GMOs – seeing them only as a danger – and those who want to give them a green light, seeing them as cause for hope. The rapporteur, Corinne Lepage, has managed this delicate task very skilfully and prepared a balanced report, which received broad support during the Committee on the Environment, Public Health and Food Safety vote.

At the moment, the Member States and the Council cannot find common ground on which approve or reject GMOs. Governments feel the scepticism of public opinion and try to transfer responsibility to the Commission. At the same time, there is no consensus behind the removal of any safeguard clauses if Member States decide to introduce them. The EU is, therefore, in a hypocritical situation where the Council does not approve GMOs, but some Member States cultivate them.

GMOs approved for EU-wide use should be cleared for cultivation in the Union, but they are banned in some Member States. This report will bring more legal certainty for Member States and could help to break the existing deadlock. Usually our group is a proponent of a Community approach, but in this particular case we should not have a one-size-fits-all policy.

The inclusion of complementary environmental reasons – as well as a list of social and economic grounds for the restriction or prohibition of GMOs by Member States – will make this report more legally solid. This report should not in any way prevent Member States from cultivating EU-approved GMOs if they so wish, nor should it hamper research. But each country has to solve the problem of co-existence and take all necessary steps to avoid the unintended presence of GMOs in their territory and in their neighbouring countries.

  Antonyia Parvanova, on behalf of the ALDE Group. – Mr President, let me start by congratulating my colleague Corinne Lepage for the great work accomplished. There is no consistency or consensus at the EU or national level, nor among the European public opinion, about the cultivation of GMOs. I believe that this report goes in the right direction as it draws a solid and common European framework under which Member States will be able to restrict or prohibit the cultivation of GMOs in their territory.

Those saying that such an approach would create an obstacle to the European internal market are wrong, and they tend to forget that, when it comes to such a controversial and still debated technology, affecting European territories, the landscape, biodiversity and regional specificity, the level of discussion should be left as close as possible to European citizens. The conservation of our environment and the protection of public health go before freedom of choice for farmers or the free circulation of goods within the internal market.

Ms Lepage’s report provides European governments and citizens with an opportunity to apply this principle without contradicting European laws, and we should strongly support it during the vote tomorrow.

  Bart Staes, namens de Verts/ALE-Fractie. – Voorzitter, collega's, mijnheer de commissaris, vandaag beslissen we over een belangrijk stuk wetgeving. Straks stellen we op een juridisch steekhoudende manier vast onder welke voorwaarden lidstaten de teelt van GGO's op hun grondgebied kunnen beperken of verbieden. We pleiten voor een aansprakelijkheidsregeling, waarbij de vervuiler de schade betaalt die het gevolg is van de doelbewuste invoering van GGO's.

Lidstaten kunnen GGO's verbieden of beperken op basis van aanvullende milieugerelateerde motieven, zoals het voorkomen van pesticidenresistentie bij onkruid of ongedierte, zoals de instandhouding van lokale biodiversiteit, zoals de wetenschappelijke onzekerheid over de mogelijk negatieve effecten van GGO's, zoals de sociaal-economische impact en de te hoge kost van het naast elkaar bestaan van conventionele bio- en GGO-landbouw.

Het gaat er in essentie om de autonomie van boeren en consumenten te beschermen, tegen de gedachte in dat alles kan wat technologisch mogelijk is, tegen de overtuiging in dat alles op deze wereld te koop is. Dit verslag brengt evenwicht in het debat in de richting van respect voor milieu, in de richting van het sociaal-economisch overleven van boeren en boerinnen en daarom steun ik het verslag van Corinne Lepage.

  Miroslav Ouzký, za skupinu ECR. – Pane předsedající, já se domnívám, že zpráva kolegyně Corinne Lepage jde daleko nad rámec návrhu Komise, jak zde i pan komisař zdůraznil. Je jednoznačně vedena odporem k GMO a pod vlajkou posilování role národních států se snaží zakázat GMO i v případě, že FSA produkt schválí a vědecky prověří. Víme, že geneticky modifikované potraviny se stávají běžným produktem ve zbytku světa a naše předběžná opatrnost může zhoršit a zhoršuje postavení našich zemědělců na světovém trhu. Tato zpráva by byla férová, kdyby členským státům a našim občanům na druhou stranu umožnila volně pěstovat i geneticky modifikované potraviny, které nejsou na evropské úrovni schválené. Ale tato zpráva pouze zvyšuje stávající restrikce. Tuto zprávu nemohu podpořit, pokud nebudou přijaty pozměňovací návrhy, které ji trochu liberalizují.

  Kartika Tamara Liotard, namens de GUE/NGL-Fractie. – Voorzitter, als de lidstaten eindelijk de bevoegdheid krijgen om rotzooi die de Europese Unie wil toelaten, namelijk GMO's, buiten hun grenzen te houden, dan mag dat geen schijnbevoegdheid zijn, zoals in het oorspronkelijk voorstel van de Commissie.

Een dode mus hebben we niet nodig. Die krijgen we al genoeg van alle pesticiden die we over GMO's moeten spuiten. Laten we eerlijk zijn, zonder gezondheids-, milieu- en sociaal-economische redenen als rechtvaardigheidsgrond voor een verbod op GMO-teelt door de lidstaten, is dit stukje wetgeving overbodig. Als de ene lidstaat kiest vóór GMO en de ander tegen, dan verstoort dit de concurrentiepositie van Europese landbouwers. Het is dan slechts wachten op een zaak bij het Hof en een knappe rechter die durft te zeggen dat het niet over de hele Unie mag worden toegelaten. Dit moet worden opgelost.

Ondanks het strikt vertrouwelijke advies van mijn eigen lidstaat om een heleboel amendementen te schrappen, denk ik dat mevrouw Lepage een prima stukje werk heeft geleverd. Het Europees Parlement laat zich niet manipuleren. Bedankt, mevrouw Lepage.

  Oreste Rossi, a nome del gruppo EFD. – Signor Presidente, onorevoli colleghi, non capisco perché ci siano così tanti problemi a consentire ai singoli Stati di permettere o meno le coltivazioni OGM.

Ma il nostro motto non è "uniti nella diversità"? E allora c'è da aver paura che un singolo Stato, nel rispetto della volontà dei suoi cittadini, vieti o almeno parzialmente riduca l'utilizzo di prodotti di coltivazione OGM? Io non vedo dove sia il problema se vogliamo parlare di democrazia, se vogliamo parlare di diritti e di tutela dei consumatori. La Lega Nord da sempre è vicina ai consumatori, la Lega Nord ha paura del non voler indicare sull'etichetta il luogo di origine di un prodotto alimentare, ha paura che si voglia dire "no" al "made in", la Lega Nord vuole che il consumatore sia informato e abbia il diritto anche di non mangiare OGM.

Io ringrazio la relatrice, ha fatto un ottimo lavoro. Io relatore ombra garantisco che il nostro gruppo voterà quegli emendamenti che sono di compromesso e il testo finale avrà il nostro voto a favore solo se passeranno quegli emendamenti.

  Nick Griffin (NI). - Mr President, my voters and my party are overwhelmingly sceptical about GM crops. Like the majority of voters in every country of Europe, we reject technology imposed for the profit of giant multinationals without safeguards or consent.

We reject technology that will replace sustainable local family farming with short-sighted international agri-business. Where we part company with the Commission is over the way in which the Europhiles, as always, are seeking to exploit such genuine concerns and real problems by pushing for federal European solutions. This report, giving back a little power to nation-states, is a welcome exception.

But, in the long term, if the people of Britain want to secure the freedom to reject Frankenstein foods, they will not get it by bowing to the European project. They will only get it when they reject the rule of the corrupt Westminster political elite and their big business puppet masters, because it is that out-of-touch greedy elite which is forcing upon us both Frankenstein foods and the Frankenstein monster that is the European Union.

Our voters demand the freedom to reject both in free and fair referendums. The Westminster elite is not only allowing reckless multinationals to genetically modify our food, their mass immigration policy is also genetically modifying the entire British population, just as your utopian multiculturalism is destroying traditional identities all over Europe.

This is why, both in Westminster and Strasbourg, we the people have to get rid of the elites before the elites get rid of us.

  Richard Seeber (PPE). - Herr Präsident! Wir befinden uns in Europa in einer Sackgasse, und ich befürworte den Vorschlag von Kommissar Dalli sehr, der in die richtige Richtung geht und ein erster Schritt ist. Gleichzeitig unterstütze ich die Berichterstatterin, Frau Lepage, die versucht, hier die Gründe konkreter zu nennen und vermehrt aufzuzählen.

Was uns in der EVP geeint hat, war unser Wunsch nach größerer Rechtssicherheit. Das ist insbesondere durch die Einführung des ordre-public-Arguments, das WTO-konform ist, gelungen. Das ist ein wesentlicher Grund. Trotzdem sind wir von der österreichischen ÖVP-Delegation für den Bericht Lepage, weil er einfach in dem Sinne in die richtige Richtung weist, dass die konkreten Gründe aufgeführt werden, die es Mitgliedstaaten ermöglichen, gegen den Anbau von GVO zu sein. Wir wissen alle, dass die EFSA-Prüfungen doch in gewissem Maße umstritten sind, was ihren Zeithorizont und auch was ihre regionale und lokale Ausgewogenheit betrifft. Daher ist es doch berechtigt zu fordern, hier andere wissenschaftliche Grundlagen anzuerkennen. Die Mitgliedstaaten sollten ein möglichst weitgehendes Recht haben, GVO auf ihrem Gebiet zu verbieten. Dieser Bericht geht deshalb in die richtige Richtung.

Leider haben wir im Rat überall diese blocking minorities, und es ist zu befürchten – obwohl wir im Parlament wahrscheinlich eine breite Mehrheit für den Bericht Lepage bekommen werden –, dass wir im Rat nicht weiterkommen. Das finde ich für den europäischen Konsumenten sehr schade.

  Jo Leinen (S&D). - Herr Präsident, Herr Kommissar, liebe Kolleginnen und Kollegen! Bei der grünen Gentechnik reagiert Europa anders als Amerika. Wir wissen sehr wohl, dass in den USA, in Kanada, aber auch in Argentinien und Brasilien die grüne Gentechnik breit angewandt wird. Durch Eurobarometer wissen wir aber auch, dass die große Mehrheit der Menschen in Europa skeptisch bis ablehnend ist. Daher wäre es falsch, den Mitgliedstaaten die grüne Gentechnik von Brüssel aus aufzuzwingen. Das wäre falsch und würde auch nicht akzeptiert!

Ich glaube, das Parlament geht ja mit der Kommission in die Richtung, dass diese Verantwortung, diese Zuständigkeit auf die Mitgliedstaaten übertragen wird und jeder Staat für sich entscheiden muss, will er GVO-Pflanzen in die Umwelt bringen oder will er das nicht. Etwas bedauernswert, dass wir da in Europa keine Einheit haben, aber so ist die Realität. Ich glaube, dass diese Orientierung jetzt auch die richtige ist, weil die Länder, die die GVO nicht wollen, auch nicht gezwungen werden sollen, sie zu nutzen. Nun brauchen wir Rechtsicherheit in Bezug darauf, mit welchen Gründen die Ablehnung erfolgt. Die Kommission hat einige Gründe genannt, aber die reichen nicht aus. Da gibt es Lücken. Der Bericht Lepage füllt genau diese Lücken bei den Umweltaspekten. Wir haben völlig unterschiedliche Ökosysteme, unterschiedliche Umweltkulturen. Der Bericht geht genau in die richtige Richtung. Ich hoffe, er kommt durch!

Wir unterstützen ihn jedenfalls. Was wir zudem brauchen, ist die Wahlfreiheit für die Bauern wie für die Konsumenten. Herr Kommissar, wir brauchen dringend noch eine Regelung für den Abstand zwischen GVO-Anpflanzungen und konventionellen Kulturen, aber der Bericht Lepage muss morgen im Plenum eine Mehrheit finden!

  Holger Krahmer (ALDE). - Herr Präsident! Ich glaube, unsere heutige Entscheidung markiert einen schwarzen Tag für den europäischen Binnenmarkt. Aus einem reinen Antitechnologiereflex heraus geben wir den Binnenmarktgedanken auf. Offensichtlich scheint das in der EU unserer Tage Mode zu werden. Wir kritisieren heute Dänemark dafür, das Schengen-Abkommen aus populistischen Gründen aufzukündigen. Im Grunde genommen machen wir jetzt faktisch das Gleiche. Wir sollten uns klar machen, was wir jetzt tun: Wir erlauben EFSA faktisch weiterhin die Zulassung von genveränderten Organismen für den Binnenmarkt, geben aber gleichzeitig den Mitgliedstaaten Rechtsmittel an die Hand, um von diesen Zulassungskriterien abzuweichen. Hoffentlich macht das keine Schule für andere Binnenmarktentscheidungen, die in Zukunft anstehen. Wir sollten uns an dieser Stelle einen Ruck geben und auch einmal daran denken, dass wir nicht bei jeder Gelegenheit den Europäischen Gedanken aufgeben sollten.

  Margrete Auken (Verts/ALE). - Hr. formand! Rigtig mange tak til Corinne Lepage for et flot stykke arbejde, som jeg håber kommer igennem. Jeg blev i morges interviewet i radioen i BBC i anledning af denne dags debat og kom da ind på hovedargumentet for GMO, nemlig at det vil redde verdens sult! Det er det, vi skal gøre! Det er fremtiden – en ny grøn revolution! Det er et stærkt argument! Det gør indtryk på os, og jeg tror ikke kun, at det er Monsanto og SynTech, der støtter det. Jeg må sige, at GMO er en del af problemet – ikke af løsningen.

Det er kun få måneder siden, vi fik rapporten fra FNs specialrapportør om retten til fødevarer, Olivier De Schutter, og han sagde meget klart, at det er en helt anden vej, vi skal gå. Vi skal satse på small scale. Vi skal satse på genetisk diversitet i stedet for at lave storindustrielle brug. De vil netop gavne det modsatte. De vil skade sagen, og derfor synes jeg, at vi skal kvæle det argument og være ærlige med, hvad vi gør, og så i øvrigt holde op med at producere mad til biler, når vi først og fremmest har brug for mad til mennesker.

  Julie Girling (ECR). - Mr President, I would like to thank Corinne Lepage, whose persistence and determination on this has been truly formidable. I thank her for her inclusiveness.

This report has been significantly changed from the Commission report. I am very happy to support Member States’ discretion on most grounds, but not on scientific grounds. It is our duty as co-legislators to open up debate and make decisions based on evidence.

In the European Parliament we have established a worldwide reputation for sound scientific decisions. Sometimes these processes are long-winded, sometimes frustrating, but we make them work. They form the basis of REACH, plant protection and many other regulations. EFSA is not perfect, but let us put our efforts into continuous improvement, not into undermining their authority.

If you vote for this proposal, be careful what you wish for. It could be a Pandora’s box. It does not free up any logjam, it just glues it up further, and we will end up in continual wrangling on this issue.

  João Ferreira (GUE/NGL). - Sr. Presidente, Senhor Comissário, este relatório refere, e bem, algumas das muitas fragilidades no domínio da avaliação dos riscos associados ao cultivo e à disseminação de OGM, fragilidades estas que existem também quando se trata de avaliar os efeitos na saúde e demais efeitos socioeconómicos. Se é certo que estas fragilidades devem ter implicações no cultivo e na disseminação e, no respeito pelo princípio da precaução, prever a sua proibição, também é certo que o mesmo se devia também aplicar à autorização, comercialização e consumo. Não há nenhuma razão válida para que tal não aconteça, o mercado e o negócio não podem ter prevalência sobre a protecção da saúde e do ambiente.

Mas há outro aspecto ainda a ter em conta: uma coisa é a avaliação do risco, isto é algo do domínio estritamente técnico ou científico, mas outra coisa bem diversa é decidir sobre a aceitabilidade do risco e esta é uma decisão política sobre a qual, a bem da democracia, os cidadãos devem ter uma palavra a dizer, através das estruturas políticas que controlam e que lhe são próximas.

  Franz Obermayr (NI). - Herr Präsident! Der Vorschlag ist gut gemeint, geht aber nicht weit genug. Laut Eurobarometer sehen 61 % der EU-Bürger GVO mit Unbehagen, und letztlich sollte die Mehrheit der Bürger darüber entscheiden, was auf den Teller kommt. Ein EU-weites Verbot muss daher die Konsequenz sein. Dafür spricht auch, dass Gen-Saatgut keinen Halt vor Grenzen macht – Vögel, Insekten, Wind, Wasser tragen es durch die gesamte EU.

Die EU muss sich auch gegen die USA und gegen die WHO durchsetzen. Der EuGH hat in der Vergangenheit bewiesen, dass Europa seinen eigenen Weg gehen kann. Ich denke hier an die Entscheidung gegen den Import von US-Rindern, die mit Wachstumshormonen behandelt wurden. Wir sind nicht dazu da, die Interessen der US-Agrarlobby zu vertreten. Wir sind dazu verpflichtet, unsere Bürger vor Risikotechnologien zu schützen. Den Damen und Herren von der Europäischen Volkspartei sei ins Stammbuch geschrieben: Der Binnenmarkt ist nicht Selbstzweck. Es geht darum, die Gesundheit unserer Mitbürger zu schützen!

  Françoise Grossetête (PPE). - Monsieur le Président, je ne suis pas complètement satisfaite parce que j'ai le sentiment que la proposition de la Commission européenne de laisser aux États membres la décision d'autoriser ou non la culture des plants génétiquement modifiés relève d'un constat d'échec. La Commission européenne, il me semble, a fui ses responsabilités pour les transférer aux États membres.

J'aurais souhaité que l'on renforce l'expertise scientifique de l'Agence européenne de sécurité alimentaire sur les OGM et que l'on puisse renforcer par ce biais son évaluation environnementale et sanitaire, au niveau communautaire. Une fois cette étape franchie, alors, il pouvait paraître possible d'évaluer clairement la marge de manœuvre des États membres à travers la réglementation actuelle.

Certes, l'évaluation doit se faire au cas par cas, selon une approche scientifique. Comment expliquer aux États membres qui ne disposent pas des moyens nécessaires pour réaliser leur propre évaluation qu'on va les priver d'une bonne évaluation confiée à l'EFSA? C'est pour cela que j'aurais souhaité véritablement que l'on renforce l'expertise scientifique de l'agence.

Avec les critères proposés dans le rapport, on peut imaginer que n'importe quel motif pourra être invoqué par l'État membre pour interdire une culture OGM. À ce moment–là, on va se trouver dans un chaos juridique, avec un engorgement des tribunaux: cela n'est pas satisfaisant. On va se retrouver dans une situation de détricotage, avec des distorsions de concurrence.

Comment interdire aux Français, aux Allemands, aux Espagnols et à tous les autres, de produire du soja transgénique alors qu'on va continuer d'en importer d'Argentine pour notre bétail?

(Le Président retire la parole à l'oratrice)

  Luis Manuel Capoulas Santos (S&D). - Senhor Presidente, lamentavelmente, quando se fala de organismos geneticamente modificados, a componente emocional tem prevalecido sobre a componente racional, o que tem condicionado a definição do enquadramento normativo comunitário que seria desejável. Não se trata, aqui e agora, de nos pronunciarmos a favor ou contra os OGM, trata-se apenas de tentar encontrar uma solução jurídica e pragmática, que nos permita, com tempo e após um debate sereno e sem preconceitos, ir mais longe na abordagem comum que desejamos.

Nas actuais circunstâncias, a proposta que a Comissão nos coloca é um mal menor, lamento que as emendas que a Comissão da Agricultura apresentou não tenham sido contempladas e é pena que a posição da Comissão seja mais equilibrada do que aquela que aparentemente irá ser a posição do Parlamento.

Seria útil, e teria sido possível, que este relatório fosse aprovado por uma votação mais abrangente, destaco, contudo, como aspectos positivos, a decisão casuística da proibição e a intenção de conceder, neste novo contexto, um período de tempo suficientemente alargado para que os agricultores possam tomar as suas decisões em tempo útil.

  Anna Rosbach (ECR). - Hr. formand! Ingen kender de langsigtede konsekvenser af GMO, og videnskaben peger i vidt forskellige retninger. Konsekvenserne for naturen og sundheden er uoverskuelige, og jeg mener ikke, at dyr og mennesker skal bruges som levende eksperimenter. GMO er desværre allerede lovlig rundt om i verden. Det har grænseoverskridende konsekvenser, herunder også i lande med stramme restriktioner på området. Derfor er den lovgivning, som vi vedtager, af yderste vigtighed. Borgerne spiser genmodificeret kød og mælkeprodukter uden at vide det, fordi landmændene bruger genmodificeret foder til dyrene. Jeg ser gerne et globalt forbud, men det er der ikke flertal for, hverken her eller globalt, til trods for at vi er forpligtede til beskytte natur, mennesker og dyr.

Tak til ordføreren for hendes omfangsrige arbejde. Corinne Lepages betænkning bringer os et skridt i den rigtige retning, nemlig at nationalstaterne selv kan bestemme. Det tilslutter jeg mig, men ærgrer mig samtidig over, at GMO-produkter forbliver en del af det europæiske landbrug og fødevarer.

  Τάκης Χατζηγεωργίου (GUE/NGL). - Κύριε Πρόεδρε, οι λόγοι για τους οποίους ο άνθρωπος πρέπει να είναι ιδιαίτερα προσεκτικός και να λαμβάνει όλα τα μέτρα της συνεπούς πρόληψης στο θέμα των γενετικά τροποποιημένων οργανισμών είναι γνωστοί.

Πρέπει κατ’ αρχήν να είμαστε απόλυτα βέβαιοι για την επίδρασή τους στην ανθρώπινη υγεία. Πρέπει να έχουμε αυξημένη έγνοια για τη διάβρωση των εδαφών. Αλλά πάνω απ' όλα οφείλει η ανθρωπότητα να επιδεικνύει τον ύψιστο σεβασμό στην πλανητική ισορροπία και στην πιθανότητα που υπάρχει να μεταβληθεί με την καλλιέργεια τέτοιων οργανισμών η βιοποικιλότητα και να χαθεί αιφνίδια αυτό που γνωρίζουμε ως γη.

Εμείς είμαστε ενάντια τόσο στην καλλιέργεια γενετικά τροποποιημένων οργανισμών όσο και στην ελεύθερη ενσωμάτωσή τους στην τροφική αλυσίδα . Γι’ αυτό το λόγο χαιρετίζουμε ως πρώτο βήμα την πρόνοια του ψηφίσματος που δίνει τη δυνατότητα στα κράτη μέλη να αποφασίζουν από μόνα τους εάν επιτρέπουν ή όχι την καλλιέργεια τέτοιων οργανισμών.

  Bogusław Sonik (PPE). - Panie Przewodniczący! Żywność modyfikowana genetycznie jako przedmiot debaty politycznej jest wciąż stosunkowo nowym zagadnieniem. Z tego punktu widzenia dla Unii Europejskiej stanowi ona między innymi problem natury prawnej, ponieważ do zapewnienia bezpieczeństwa konsumentów – przy jednoczesnym poszanowaniu jednolitego rynku europejskiego – niezbędne są skuteczne, jasne i prawidłowo wdrażane przepisy. Wyniki sondaży Eurobarometru przeprowadzonych w zeszłym roku wskazują na brak przyzwolenia społecznego dla GMO we wszystkich państwach członkowskich Unii Europejskiej. Rządy pragną natomiast samodzielnie podejmować decyzję o dopuszczeniu żywności transgenicznej do uprawy na swoim terytorium. Fakt, że badania naukowe nad nią ciągle się rozwijają, jest istotnym czynnikiem wpływającym na radykalizację zdań odnośnie uprawy tego typu organizmów.

W takim kontekście rozwiązania zaproponowane w sprawozdaniu, nad którym wspólnie debatujemy, mają charakter kompromisowy i zgodny z zasadą subsydiarności. Należy dać państwom członkowskim możliwość uwzględnienia własnej specyfiki, zwłaszcza na poziomie lokalnym i regionalnym. Powinny one mieć prawo do wprowadzania zakazu uprawy GMO w przypadkach uzasadnionych względami ochrony środowiska oraz rolnictwa. Jednocześnie procedura wyrażenia zgody na uprawę poszczególnych organizmów genetycznie modyfikowanych powinna pozostać w kompetencji Europejskiego Urzędu Bezpieczeństwa Żywności. W tym kontekście szczególny nacisk należy kłaść na badania będące podstawą ekspertyz niezbędnych do podejmowania decyzji i zarządzania ryzykiem. Nie należy zapominać o obowiązku informowania obywateli Unii Europejskiej zarówno o obowiązującym GMO prawodawstwie, jak i o wynikach....

(Przewodniczący wyłączył mikrofon)

  Kriton Arsenis (S&D). - Mr President, in a way Commissioner Dalli’s proposal was something of a trap for the Member States. On the one hand, they were left free to ban GMOs but, on the other, in the recital the Commissioner very clearly mentioned that any measures they take have to be WTO-proof. Thus the pressure remains on the Member States.

I support Corinne Lepage’s report and I congratulate her on her good work. She provides us with exact legal certainty as to the grounds on which individual Member States can ban GMOs on their territory. That is the additional environmental data. If we are to respect the scientific data, we should look very carefully at the latest Canadian report which shows that Bt toxins can be transferred from food not only to mothers, but also to their unborn children, thus exposing them to serious health issues.

At the very least, we should ban Bt products from our markets and our tables in the EU. We should also label products that come from animals whose mothers were fed with GMO feed.

  Daciana Octavia Sârbu (S&D). - Organismele modificate genetic nu au oferit soluţiile minune pe care industria biotehnologiilor le-a pretins iniţial. Promisiunile vizau recolte cu productivitate ridicată şi rezistenţă mare la secetă, care necesitau mai puţine tratamente chimice. În realitate, am ajuns în situaţia în care câteva companii deţin o proporţie tot mai mare a seminţelor şi a recoltelor utilizate pentru producerea de alimente şi obţin profituri uriaşe din vânzarea produselor chimice necesare pentru cultivarea acestor recolte. Această situaţie evoluează gradual către monopolizarea resurselor de hrană şi are în acelaşi timp consecinţe grave asupra biodiversităţii. În plus, încă nu cunoaştem pe deplin efectele manipulării genetice. Guvernele naţionale trebuie să aibă dreptul de a opri cultivarea acestor recolte dacă ele reprezintă un pericol la adresa mediului sau pe baza unor motivaţii socio-economice, iar dreptul juridic de a restricţiona cultivarea presupune, în acelaşi timp, asumarea responsabilităţii.

  Karin Kadenbach (S&D). - Herr Präsident, Herr Kommissar, werte Kolleginnen und Kollegen! Ich bin sehr froh, dass wir diese Diskussion heute führen können, und ich glaube, es ist auch ganz wichtig, festzuhalten, dass diese heutige Diskussion keine Urteilsfindung über die Qualität von gentechnisch verändertem Saatgut ist, über Gentechnik allgemein, sondern dass es einfach darum geht, wie das Procedere aussieht, damit Staaten innerhalb der Europäischen Union eigenständig entscheiden können, ob sie auf ihrem Gebiet den Anbau von gentechnisch verändertem Material zulassen.

Ich glaube, es ist höchste Zeit, dass wir hier eine klare Regelung haben. Es ist auch höchste Zeit, dass wir der Bevölkerung Europas, die noch so viele Fragen im Zusammenhang mit gentechnisch verändertem Saatgut hat, Respekt erweisen. Es ist eine große Angst da. Wir haben die Aufgabe, diese Ängste wahrzunehmen, und die einzelnen Regierungen müssen jetzt entscheiden können, ob sie gentechnisch verändertes Material zulassen.

Ich hoffe, dass der vorliegende Bericht so angenommen wird, wie er heute präsentiert wird, denn er bietet endlich auch die Chance, diese Umwelterwägungen und diese Ängste der Menschen ernst zu nehmen und die Entscheidungen dorthin zurück zu verlagern, wo sie in dieser Frage in erster Linie getroffen werden müssen.

  Anne Delvaux (PPE). - Monsieur le Président, les débats relatifs aux OGM doivent impérativement reposer sur des arguments irréfutables tant sur le plan scientifique que sur le plan juridique, d'ailleurs.

Sur le plan juridique, il fallait des arguments aussi variés que solides pour les États membres désireux de restreindre ou d'interdire les OGM sur leur territoire. La rapporteure a élargi la palette de marge de manœuvre des États membres, c'est une bonne chose. Je soutiendrai son rapport.

Au–delà de ce rapport, un bémol néanmoins pour ce qui est de la base scientifique qui doit être irréfutable, elle aussi. Le Conseil a plusieurs fois remis en cause les évaluations scientifiques de l'EFSA, par ailleurs, toujours positives à l'égard des OGM, contrairement aux évaluations scientifiques nationales.

Pour restaurer la confiance, ne faudrait–il pas, au préalable, Monsieur le Commissaire, tout simplement appliquer la législation existante, qui vise à donner pas mal de garanties scientifiques, notamment en termes d'évaluation d'impact à long terme. Pourquoi les recommandations du Conseil d'octobre 2008 sont–elles restées lettre morte?

(Le Président retire la parole à l'orateur)

  Csaba Sándor Tabajdi (S&D). - Kedves képviselőtársaim! Nem válhatunk saját előítéleteink fogjává a GM-növényekkel kapcsolatos kérdésekben. Sajnos jelenleg nem áll rendelkezésre elegendő tudományos bizonyíték a termesztés hosszú távú környezeti, ökológiai hatásait illetően. Ez aláássa a technológia megítélését, és bizalmatlanná teszi a fogyasztókat. Nemrég az Egyesül Államokban járt a Mezőgazdasági Bizottság, ahol azt tapasztaltuk, hogy a géntechnológiával szemben túlzott a bizalom, míg Európában talán túlságosan nagy a bizalmatlanság. Bizonyos országokban populista módon meg is bélyegzik a technológiát. Az európai álláspont kétarcúságát jellemzi, hogy ma az európai takarmány szójaimport 90%-a GM-termelésből származik. A bioenergia-termelés esetén megfontolandó lenne, de sajnos nincsenek egyértelmű kutatások a hosszú távú környezeti, egészségvédelmi hatásokat illetően. Felszólítom a Bizottságot, hogy ezeket a kutatásokat mielőbb kezdjék el!

  Martin Häusling (Verts/ALE). - Herr Präsident! Herr Kommissar, eigentlich bräuchten wir in ganz Europa stärkere Anbauregeln für die Gentechnik. Der Bericht Lepage ist nur die zweitbeste Lösung, aber er geht in die richtige Richtung. Er ist auf jeden Fall besser als der Kommissionsvorschlag. Das beruht auf den Veränderungen, die der Umweltausschuss vorgenommen hat. Wir brauchen klare Koexistenzregeln, Wahlfreiheit für die Bauern und die Verbraucher, und wir brauchen klare Haftungsregelungen, damit die gentechnikfreie Landwirtschaft geschützt wird. Wir können dem Bericht Lepage zustimmen, weil endlich klare Regeln benannt werden, warum Mitgliedstaaten aus umweltpolitischen und sozioökonomischen Gründen die Gentechnik von ihrem Acker verbannen können. Insofern geht es in die richtige Richtung. Es könnte mehr sein, aber es ist akzeptabel.

Aber, Herr Kommissar Dalli, eines muss man bei diesem Punkt ganz klar bemerken: Sie sind Ihrer Verpflichtung immer noch nicht nachgekommen, die EFSA zu reformieren. Es gibt kein Vertrauen in die wirklich unabhängige Arbeit der EFSA in Sachen Gentechnik, und solange dieses Vertrauen nicht hergestellt ist, ...

(Der Präsident entzieht dem Redner das Wort.)

  Peter van Dalen (ECR). - Voorzitter, mijn partij, de ChristenUnie, heeft altijd gepleit voor een breed afwegingskader als het gaat over de teelt van genetisch gemodificeerde gewassen. De veiligheid van mens, dier en milieu moet centraal staan en het verslag Lepage versterkt de argumenten op grond waarvan lidstaten GGO-teelt kunnen beperken of verbieden. Die lijn steun ik.

Tal van onderzoeken laten zien dat de Europese consument kritisch staat tegenover de GGO's. Daarom moet er meer aandacht komen voor de alternatieven van genetische modificatie en de Europese Commissie doet al jaren onderzoek naar alternatieve technieken voor plantenveredeling, waaronder cisgenese.

Ik roep de Commissie op haast te maken met de erkenning van cisgenese als een veilige techniek. Op een hoorzitting die ik daarover afgelopen maand organiseerde, riepen ook academici, consumenten en bedrijfsleven op tot de erkenning van cisgenese. Daartoe roep ik ook commissaris Dalli nu op.

  Jaroslav Paška (EFD). - Produkcia geneticky modifikovaných potravín je otázka nesmierne citlivá a veľmi pozorne sledovaná aj širokou verejnosťou. Akceptácia geneticky modifikovaných produktov v potravinovom reťazci je v jednotlivých krajinách rôzna, a preto právo jednotlivých štátov na samostatné rozhodovanie a obmedzenie zákazu GMO na svojom území je plne legitímne. Princípy definujúce pravidlá, podľa ktorých môžu jednotlivé členské štáty produkciu GMO na svojom území obmedziť či zakázať, obsiahnuté v správe pani poslankyne Lepage, sú krokom dopredu pri hľadaní skutočne zodpovedného spôsobu rozhodovania o tejto problematike. Ponechanie práva o povoľovaní GMO na centrálnej európskej úrovni len v záujme akejsi ochrany jednotného európskeho trhu je podľa môjho názoru totiž neudržateľné. Komerčné záujmy producentov je potrebné zodpovedne usmerňovať a regulovať tak, aby naši občania nestratili dôveru v našu výživovú politiku.

  Csanád Szegedi (NI). - Tisztelt elnök úr, tisztelt képviselőtársaim! Az Európai Unióban bizonyos gazdasági lobbicsoportok próbálnak folyamatosan olyan hangulatot kelteni, mint hogyha Európának választania kellene a minőségi és a mennyiségi termelés között. Európa olyan kivételesen jó természeti adottságokkal rendelkezik, hogy igenis lehet egyszerre minőségi és mennyiségi termelést folytatni, és ehhez – egyenlőre – nincs szükség a GMO-technológiához. A jelentés indoklásában két fontos momentumot szövegszerűen idéznék. Az egyik az, hogy „egyetlen komoly felügyeleti vizsgálat sem készült még”, a másik pedig az, hogy „az ellenőrző rendszerek nincsenek bevezetve”. Ilyen körülmények között, hogy akarjuk a GMO-technológiát elősegíteni, illetve támogatni? A GMO alkalmazásának a lehetőségét nem szabad a tagállamok szabad rendelkezésére bocsátani, hanem egyenlőre be kell tiltani, amíg a GMO termelés biztonságossá nem válik.

  Christa Klaß (PPE). - Herr Präsident! Ich unterstütze den Vorschlag der Kommission, der den Mitgliedstaaten unter festgelegten und nachweisbaren Bedingungen die Möglichkeit von Ausnahmen von einer Zulassung einräumt. Es geht heute nicht um das Pro oder Kontra von GVO im Allgemeinen.

Wichtig ist, dass die Debatte um nationale Einschränkungen nicht auf dem Rücken der Bauern geführt wird. Das Ziel dieser Verordnung, Rechtsicherheit zu gewährleisten, darf sich nicht allein auf die Mitgliedstaaten beschränken, die GVO auf ihrem Hoheitsgebiet verbieten möchten. Eine genau so klare Rechtsicherheit brauchen auch die Landwirte. Sie brauchen vor Beginn der Vegetationsperioden klare Informationen über mögliche Einschränkungen. Vor allem brauchen sie einen klaren Schwellenwert für GVO-Spuren. Denn auch bei einem nationalen Verbot besteht weiterhin die Gefahr der unbeabsichtigten Spuren von GVO-Pflanzen.

Ich hoffe, dass wir in diesen sensiblen Fragen der Zulassung europaweit nicht willkürlich auseinanderdriften.

  Wojciech Michał Olejniczak (S&D). - Panie Przewodniczący! Codziennie miliony Europejczyków jedzą żywność, która pochodzi z produkcji GMO, i my się wszyscy na to godzimy. Jednocześnie też wprowadzamy rozwiązania, które de facto zezwalają państwom członkowskim na wprowadzenie upraw żywności modyfikowanej genetycznie. To jest dla mnie niezrozumiałe z dwóch powodów.

Po pierwsze wcale tymi przepisami nie chcemy chronić obywateli Unii Europejskiej, a po drugie wprowadzamy niesprawiedliwe mechanizmy we wspólnej polityce rolnej, bo jedno państwo będzie mogło zezwolić na produkcję żywności zmodyfikowanej genetycznie, a co za tym idzie, zachwieje to konkurencją. To nie są dobre rozwiązania. My dzisiaj debatujemy nad rozwiązaniami, które we wspólnej Unii Europejskiej nie powinny mieć miejsca.

  José Bové (Verts/ALE). - Monsieur le Président, Monsieur le Commissaire, Madame la rapporteure, je pense que Mme la rapporteure a essayé de faire ce qu'elle pouvait dans un mauvais cadre. Le commissaire européen a fait une proposition de renationalisation qui a été un échec juridique total parce que – on l'a vu – les services juridiques du Parlement et du Conseil ont dit que cette solution allait contre le droit à la concurrence et allait poser des problèmes majeurs au niveau international. Donc proposer, aujourd'hui, aux États de pouvoir se réapproprier ce débat sans base juridique claire va créer plus de problèmes qu'il ne va en résoudre.

Je ne serai pas long. Monsieur le Commissaire, ce que j'attends aujourd'hui, c'est que vous me disiez très clairement si vous vous engagez à intégrer dans la législation européenne les règles qui vont être adoptées par le Parlement dans le cadre de la révision de la directive sur les OGM?

  Janusz Wojciechowski (ECR). - Bardzo się cieszę ze sprawozdania pani Lepage i cieszę się z tego, że przyjmujemy rozwiązania pozwalające państwom członkowskim na decydowanie w sprawach uprawy bądź zakazu uprawy organizmów genetycznie modyfikowanych. 5 lat temu, w poprzedniej kadencji Parlamentu Europejskiego, z grupą kolegów zbieraliśmy podpisy pod deklaracją pisemną, która właśnie zmierzała do tego, aby każde państwo członkowskie, biorąc pod uwagę różnice w rolnictwie i różne warunki, mogło decydować swobodnie w tej sprawie. Wówczas byliśmy w mniejszości, dzisiaj odnoszę wrażenie, że większość Parlamentu jest za takim rozwiązaniem i bardzo słusznie.

Są takie państwa, jak np. Polska, gdzie wprowadzenie upraw genetycznie modyfikowanych zagraża zniszczeniem tradycyjnego rolnictwa, rolnictwa ekologicznego, które się rozwija. To jest bardzo dobre rozwiązanie respektujące suwerenność.

(Przewodniczący wyłączył mikrofon.)

  John Dalli, Member of the Commission. − Mr President, let me thank the Parliament once again for its active and efficient handling of this proposal.

Let me start by reacting to some of the comments that were made during this debate. First of all, I do not share Mr Häusling’s assessment on the competence of EFSA to decide on GMOs. I believe that we have the competence, but naturally the processes need to be strengthened and are always susceptible to being strengthened. This is, as you all know, what we are doing now. On the other hand, we have to understand that EFSA’s decisions are not instructions or edicts requiring Member States to cultivate GMOs. They are statements on safety from the health and environmental perspective. Therefore we need other processes when it comes to cultivation.

On these processes again, I would like to comment on what Ms Grossetête said, with which I totally disagree. Ms Grossetête said that the Commission, through this proposal, is avoiding its responsibility and passing it on to Member States. I would suggest that it is completely the opposite. Cultivation comes at the tail end of a process which starts from the authorisation phase. At this authorisation phase, where Member States have total competence to decide on whether to authorise GMOs or not, Member States are on record that they have never decided one way or the other, thus passing the responsibility from them to the Commission.

At the same time we have countries who are opposing this proposal who are today prohibiting cultivation in their own territories through safeguard clauses which are illegal under the European directive. It needs to be said that, every time the Commission tries to take action against these safeguard clauses, it is always blocked by the Council. I think it is time that we stopped this situation.

I would also like to look at some positive elements of these proposals. I believe that having this provision implemented would put more pressure on the biotech industry to persuade consumers and their representatives about the benefits of their products, and to ensure that risks are reduced and benefits are increased. The objective of responsible innovation which we are pushing is not an economic benefit but it is a citizens’ benefit.

May I remind you that the proposal addresses the long-standing demands of some Member States for more subsidiarity on GMO cultivation. The swift work of Parliament gave us additional impetus to work hard with the Hungarian Presidency towards a compromise proposal which could have been the starting point for discussions and a possible agreement. Unfortunately, despite the substantive progress achieved under the Hungarian Presidency, it was not possible to open discussions with Parliament before today’s vote. Whilst many Member States continue to emphasise the importance of the Commission’s proposals, others keep asking for extra time and further clarifications. We must double our efforts to find the necessary common ground, thus accommodating those who want to cultivate GMOs and those who may wish to restrict or prohibit cultivation.

I remain committed to working with Parliament and the Council on the clarification and possible improvement of the proposal, to reach an agreement as soon as possible.

  Corinne Lepage, rapporteur. − Monsieur le président, je vais utiliser mes trente secondes pour remercier tous ceux qui sont intervenus pour dire que la prise en compte des éléments scientifiques est dans le compromis, qu'il ne s'agit pas de questions passionnelles mais bien du droit donné aux États d'interdire, parce que leurs concitoyens le veulent, la mise en culture des OGM sur leur territoire. Il ne s'agit de rien d'autre que cela. Cela n'a rien de passionnel, c'est scientifique et c'est démocratique.

  El Presidente. − Se cierra el debate.

La votación tendrá lugar a continuación.

Declaraciones por escrito (artículo 149 del Reglamento)

  Zigmantas Balčytis (S&D), raštu. – Negalima nesutikti su šiandien kalbėjusių kolegų nuomone, kad Europos Parlamentas turi tvirtą ir aiškią poziciją dėl genetiškai modifikuotų kultūrų auginimo ES valstybėse narėse. Europos piliečiai taip pat atkakliai priešinasi GMO išleidimui į aplinką .Surinkta daugiau nei milijonas parašų prieš genetiškai modifikuotų kultūrų auginimą. Kolegos, manau, kad šiandieninė EP pozicija puikiai atspindi visuomenėje vyraujančias nuotaikas. Iš tiesų, iki šiol neturime patikimų, objektyvių ir nešališkų duomenų dėl genetiškai modifikuotų kultūrų ilgalaikio poveikio aplinkai ir žmonių sveikatai, todėl turime gerbti savo piliečių valią ir leisti valstybėms narėms riboti ar drausti GMO kultivavimą savo teritorijoje. Šiame kontekste labai svarbus yra ir GMO produktų ženklinimo klausimas. Šie produktai bei išvestiniai produktai jau yra rinkoje, todėl yra būtina užtikrinti labai aiškų ir suprantamą tokių produktų ženklinimą, kas iki šiol nėra tinkamai padaryta.

  Sergio Berlato (PPE), per iscritto. – Signor Presidente, onorevoli colleghi, esprimo perplessità sulla possibilità di permettere agli Stati membri di vietare la coltivazione di OGM per ragioni diverse da quelle di tutela della salute umana e dell'ambiente.

Tale possibilità, a mio avviso, rischia di creare un pericoloso precedente in deroga al principio del funzionamento unitario del mercato interno nonché un mercato in cui alcuni agricoltori, a differenza di altri, potrebbero utilizzare prodotti che, secondo i dati della Commissione, garantiscono rese maggiori medie del 12,5% e una rilevante riduzione dei costi di produzione. La perdita di competitività si tradurrebbe in minori posti di lavoro e minor crescita per i produttori agricoli, ai quali si impone una limitazione della libertà d'impresa senza che sia in gioco la tutela di alcun interesse collettivo.

Ricordo che la situazione della sicurezza alimentare mondiale è preoccupante: entro il 2050 sarà necessario aumentare la produzione agricola mondiale del 70%. In questo contesto, ritengo sia inopportuno imporre ulteriori restrizioni all'unica tecnologia che garantisce contemporaneamente incrementi di produzione e sostenibilità ambientale ma, piuttosto, sarebbe necessario rafforzarla e migliorarla. Ritengo, inoltre, opportuno incrementare gli investimenti a favore della ricerca e della sperimentazione da parte dell'ente pubblico affinché questo settore non rimanga in mano alle multinazionali.

  Jarosław Kalinowski (PPE), na piśmie. – Jestem przeciwny propozycji zawartej w sprawozdaniu. Przenoszenie odpowiedzialności podejmowania decyzji o zezwoleniu na uprawę organizmów zmodyfikowanych genetycznie na państwa członkowskie jest krokiem w bardzo złym kierunku. Decyzja dotycząca takich upraw w Unii Europejskiej powinna być jedna, oparta o kryteria naukowe i wiążąca wszystkie kraje Wspólnoty do jej przestrzegania. Jednolity rynek europejski muszą cechować równe warunki konkurencji. Jeśli dopuścimy do decydowania o uprawach GMO przez państwa członkowskie, zachwiana zostanie równowaga na rynku i nie będzie można mówić o sprawiedliwej konkurencji wśród europejskich rolników.

  Sandra Kalniete (PPE), rakstiski. – Es pilnībā atbalstu regulā izteikto aicinājumu dalībvalstīm savā teritorijā ierobežot ĢMO audzēšanu, jo uzskatu, ka šobrīd mums vēl nav pietiekoši ilgstoši, zinātniski pamatoti pierādījumi par ĢMO ietekmi uz vidi un cilvēku veselību. Esmu par zinātnes attīstību un jaunām idejām, bet uzskatu, ka šobrīd mēs vēl pārāk maz zinām par ĢMO kultūrām, lai sāktu tās plaši audzēt un izmantot pārtikā. Lauksaimniecības komitejā mums iepriekš ir bijušas spraigas debates par ĢMO audzēšanu ES un dalībvalstu tiesībām noteikt ierobežojumus savā teritorijā. Mēs neesam spējuši vienoties un sapratuši, ka labākais risinājums ir atļaut katrai dalībvalstij pašai lemt par to, vai atļaut ĢMO audzēšanu. Esmu pārliecināta, ka tas ir pareizais lēmums, jo tik sabiedrībai jutīgā jautājumā nebūtu pareizi, ja ES lēmumi tiktu dalībvalstīm uzspiesti. Tas tikai un vienīgi radītu negācijas pret Eiropas Savienību un veicinātu eiro skepticismu. Visbeidzot, es vēlētos piebilst, ka ĢMO nav pasaules bada risinājums vai burvju nūjiņa, kas pārtiku padarīs lētāku un cilvēkiem pieejamāku. Tādēļ es vēlētos kolēģus aicināt diskutēt par to, kā palielināt bioloģiskās pārtikas pieejamību. Šodien diemžēl tikai mazai sabiedrības daļai ir pietiekoši finanšu līdzekļi, lai iegādātos bioloģisko pārtiku, kura ir veselīgāka un dabai draudzīga.

  Elisabeth Köstinger (PPE), schriftlich. – Mit der Annahme des Berichtes ist es gelungen, ein gemeinsames Vorgehen in Richtung Selbstbestimmungsrecht der Mitgliedsstaaten beim GVO-Anbau zu ermöglichen. Jedes Land sollte selbst entscheiden, ob es auf seinen Feldern Gentechnik-Saatgut anbauen will, oder nicht. Österreich will auf den Einsatz von Gentechnik verzichten. Als Land der Qualitätsproduktion hat die Landwirtschaft einen hohen Stellenwert für die Konsumenten und diese honorieren die nachhaltige, GVO-freie Lebensmittelproduktion. Das gesicherte Anbauverbot ist daher für Österreich eine Schlüsselfrage für die Zukunft. Der ursprüngliche Gesetzesvorschlag der Kommission hinterließ weiters Unklarheit darüber, ob dieser mit den Regeln der WTO vereinbar ist und ob eine Koexistenz ausgeschlossen werden kann. Die Einhaltung strenger Koexistenzbestimmungen ist wichtig, um teure Haftungsfragen nicht auf die Bäuerinnen und Bauern abzuschieben. Das unbeabsichtigte Vorhandensein von GVO, sowohl in konventionellen als auch in ökologischen Kulturen, müssen Mitgliedsstaaten verhindern können. Als bäuerliche Vertreterin unterstützte ich die Bestrebungen des Parlaments, Rechtssicherheit zu schafft.

  Pavel Poc (S&D), písemně. – Členské státy potřebují jasný právní rámec pro pěstování GMO, který by neohrozil již platnou legislativu. Tento návrh zároveň vychází vstříc občanům EU, kteří si pěstování GMO na svém území nepřejí. Vzhledem k tomu, že v Evropě nepanuje ohledně pěstování GMO jednota, je nutné aby členské státy sdílely odpovědnost za to, jakým způsobem budou uvolňovat GMO do okolního prostředí. Rizika spojená s životním prostředím a ohrožením biodiverzity mohou být vysoká, nebezpečí představuje také monokulturní charakter pěstování geneticky modifikovaných plodin. V některých zemích jsou již dnes problémem takzvané "superplevele", k jejichž vzniku přispěla umělá odolnost proti herbicidům. V případě GMO je třeba velmi důsledně zachovávat princip předběžné opatrnosti. Je zapotřebí vyřešit současnou situaci, kdy nejsou k dispozici studie vyžadované platnými právními předpisy. Proto je třeba posílit pravomoci státu v případě nedostatku relevantních údajů o dopadech v celostátním, regionálním či místním měřítku. Je třeba respektovat práva členských států, pokud jde o užívání GMO na jejich vlastním území, což je otázka týkající se zásady subsidiarity, která se však nijak nedotýká pravidel vnitřního trhu a volného pohybu zboží a produktů na území Unie. Vítám rozhodnutí Parlamentu a apeluji na Radu, aby toto rozhodnutí co nejrychleji akceptovala.

PRZEWODNICZY: JERZY BUZEK
Przewodniczący

7. Omröstning

  Reinhard Bütikofer (Verts/ALE). - Herr Präsident, Kolleginnen und Kollegen! In der Parlamentssitzung am 9. Juni habe ich bei der Abstimmung einen Fehler gemacht. Ich war mir dessen nicht bewusst, aber unabhängig davon war es ein Fehler und mit den Regeln nicht vereinbar. Ich habe bei der Abstimmung den Knopf von Claude Turmes und meinen eigenen gleichzeitig gedrückt. Einige Deutsche nennen das ironisch „Kläppchen“. Ich wollte das nicht tun und werde das nicht wieder tun. Es tut mir leid. Herr Langen hat es thematisiert, der Präsident hat es gerügt – ich wollte mich dafür entschuldigen.

  Przewodniczący. − Dziękuję, Kolego, za oświadczenie i rozumiem, że jest to poważne naruszenie dyscypliny w czasie głosowania. Dziękuję Panu także za przyrzeczenie, że ta sprawa nigdy się już nie powtórzy. Jest to również pewne ostrzeżenie dla nas wszystkich i będziemy o tym pamiętać. Kolega Atkins chciał zabrać głos.

  Robert Atkins (ECR). - Mr President, I understood that it was a decision of the Conference of Presidents that any report that had more than 50 amendments had to be referred back to the committee to be resolved. We have four reports in front of us today – the Langen, Lepage, Eickhout and Pieper reports – all of which have more than 50 amendments. I ask you, therefore, to enforce the standing order and refer these reports back to committee, so that they do not take up our time when they should be sorted out in committee.

(Applause)

  Przewodniczący. − Panie Kolego, dziękuję Panu za tę uwagę, ale te decyzje nie są automatyczne. W momencie, gdy jest więcej niż 50 poprawek, nie przyjmuje się automatycznie odesłania takiego sprawozdania, tylko są jeszcze dalsze decyzje z tym związane. Będziemy przestrzegać w przyszłości cały czas reguł, które sami wprowadziliśmy.

  Димитър Стоянов (NI). - Г-н Председателю, днес по време на дебата за унгарското председателство г-н Cohn-Bendit отправи доста обидни квалификации към унгарския министър-председател, наричайки го шизофреник. Искам да Ви попитам ще бъдат ли взети наказателни мерки да бъде глобен г-н Cohn-Bendit, както беше направено с г-н Farage преди време, и ако не бъде глобен г-н Cohn-Bendit, то няма ли да бъде отменена глобата за г-н Farage?

  Przewodniczący. − Rozmawiałem na ten temat z panem premierem i nie zauważyłem, żeby czuł się obrażony dyskusja, która miała miejsce. Proszę Państwa, chciałbym, żebyśmy uspokoili nastroje, ponieważ mamy bardzo ważne decyzje przed sobą, wybieramy dwóch wiceprzewodniczących Parlamentu Europejskiego. Prosiłbym bardzo, żeby niezwykle poważnie do tego podejść. Bardzo proszę panią wiceprzewodniczącą Rebeckę Harms o zabranie głosu.

  Rebecca Harms (Verts/ALE). - Herr Präsident! Ich möchte diese Anfrage des Kollegen nutzen, um zum Ausdruck zu bringen, dass ich wirklich zutiefst empört bin über die Aussage von Herrn Orbán zuhause in Ungarn, er habe während seiner Präsidentschaft das aufmüpfige Europäische Parlament mehrfach mit Ohrfeigen und Kopfnüssen zur Ruhe bringen müssen. Das wurde aus Ungarn berichtet. Das ist eine Provokation.

(Der Präsident unterbricht die Rednerin.)

(Beifall)

  President. − Ms Harms, that is not a point of order. You are a co-chair of a political group and you should stick to our Rules of Procedure.

(Loud applause from the right)

7.1. Val av en vice talman för Europaparlamentet (som ersättare för Koch-Mehrin) (omröstning)

  Przewodniczący. − Proszę Państwa! Uspokójmy nastroje, bo czeka nas ważna decyzja – wybór dwóch wiceprzewodniczących Parlamentu Europejskiego. Zgodnie z art. 13, 15 i 18 Regulaminu przechodzimy teraz do wyboru dwóch wiceprzewodniczących.

Rozpoczniemy od wyboru wiceprzewodniczącego na wakat po pani Koch-Mehrin. Każdy wiceprzewodniczący będzie wybierany oddzielnie. Jest to bardzo ważne – wybieramy oddzielnie najpierw jednego, a potem drugiego wiceprzewodniczącego. Na miejsce pani Koch-Mehrin, która zrezygnowała z pełnienia funkcji wiceprzewodniczącej, otrzymałem kandydaturę pana Gilesa Chichestera. Kandydat poinformowała mnie, że wyraża zgodę na kandydowanie. Biorąc pod uwagę, że jest tylko jedno miejsce do obsadzenia i tylko jedna kandydatura, zgodnie z niedawną interpretacją komisji AFCO w tej sprawie, przeprowadzimy wybór przez aklamację. Jest to art. 13 Regulaminu. Komisja Spraw Konstytucyjnych w dniu 15 czerwca 2011 r. przyjęła taką interpretację. A więc wybór przez aklamację. Jest ważna informacja: zgodnie z art. 18 ust. 1 akapit drugi Regulaminu pan Chichester zajmuje w porządku pierwszeństwa miejsce ustępującej wiceprzewodniczącej, czyli pani Koch-Mehrin.

7.2. Val av vice talman till Europaparlamentet (som ersättare för Lambrinidis) (omröstning)

  Przewodniczący. − Przechodzimy teraz do wyboru wiceprzewodniczącego na wakat po panu Lambrinidisie, który zrezygnowała z mandatu posła do Parlamentu Europejskiego. Otrzymałem kandydaturę pani Podimaty, która wyraziła zgodę na kandydowanie. Biorą pod uwagę tę samą procedurę, którą przed chwilą wyjaśniłem, przeprowadzimy wybór pani Podimaty przez aklamację. Ogłaszam zatem, że zgodnie z art. 13 pani Podimata została wybrana na stanowisko wiceprzewodniczącej Parlamentu Europejskiego i zajmuje w porządku pierwszeństwa miejsce ustępującego wiceprzewodniczącego, czyli zajmie miejsce pana Lambrinidisa.

  Jan Zahradil (ECR). - Mr President, I would just like to thank all the political groups, and particularly the leaders of the political groups, for a very smooth arrangement that allowed us to fill these two vacant places. It sends a very good signal that the second half of our term will go as smoothly as today.

  President. − Congratulations to the whole European Parliament!

PRESIDENZA DELL'ON. GIANNI PITTELLA
Vicepresidente

7.3. Begäran om att höra Europeiska ekonomiska och sociala kommittén - Flygpassagerares etablerade rättigheter – funktion och tillämpning (omröstning)

7.4. Begäran om att höra Europeiska ekonomiska och sociala kommittén - Förbindelserna mellan EU och Chile (omröstning)

7.5. Utnyttjande av Europeiska fonden för justering för globaliseringseffekter: Odense Staalskibsværft/Danmark (A7-0234/2011 - Barbara Matera) (omröstning)

7.6. Utnyttjande av EU:s solidaritetsfond - Översvämningarna 2010 i Slovenien, Kroatien och Tjeckien (A7-0238/2011 - Reimer Böge) (omröstning)

7.7. Förslag till ändringsbudget nr 2/2011: översvämningar i september 2010 i Slovenien, Kroatien och Tjeckien (A7-0233/2011 - Sidonia Elżbieta Jędrzejewska) (omröstning)

- Dopo la votazione

  Ludwik Kotecki − Panie Przewodniczący, Panie Posłanki, Panowie Posłowie, Szanowni Państwo! Parlament Europejski przyjął właśnie poprawki do stanowiska Rady w sprawie projektu budżetu korygującego nr 2/2011. W związku z tym, zgodnie z art. 314 ust. 4 lit. c Traktatu o funkcjonowaniu Unii Europejskiej wyrażam zgodę na zwołanie komitetu pojednawczego przez przewodniczącego Parlamentu Europejskiego. Mogę Państwa zapewnić, że Rada przeanalizuje przedmiotowe poprawki w duchu konstruktywnej współpracy i formalnie przyjmie stanowisko tak szybko, jak to możliwe, nie przekraczając przewidzianego w Traktacie terminu 10 dni, aby posiedzenie komitetu pojednawczego nie było konieczne.

7.8. Utnyttjande av Europeiska fonden för justering för globaliseringseffekter: Företaget LM Glasfiber/Danmark (A7-0235/2011 - Barbara Matera) (omröstning)

7.9. Byrå för den operativa förvaltningen av stora it-system inom området med frihet, säkerhet och rättvisa (A7-0241/2011 - Carlos Coelho) (omröstning)

7.10. Produkter som kan komma att omfattas av befrielse från eller nedsättning av sjötull (A7-0199/2011 - Elie Hoarau) (omröstning)

7.11. Samhällsomfattande tjänster och larmnumret 112 (A7-0220/2011 - Sylvana Rapti) (omröstning)

7.12. En effektivare och rättvisare detaljhandelsmarknad (A7-0217/2011 - Anna Maria Corazza Bildt) (omröstning)

7.13. Förslag till ändringsbudget nr 3/2011: överskott från budgetåret 2010 (A7-0254/2011 - Sidonia Elżbieta Jędrzejewska) (omröstning)

7.14. Tillämpning av konsumentskyddslagstiftningen (A7-0201/2011 - Mitro Repo) (omröstning)

- Prima della votazione

  Mitro Repo, esittelijä. − Arvoisa puhemies, haluan aivan lyhyesti kiittää kaikkia kollegoita kuten myös komissiota ja neuvostoa hyvästä yhteistyöstä. Kyse oli alun pitäen vain teknisestä mutta periaatteellisesti kuitenkin erittäin tärkeästä asiasta – nimittäin meidän on tehtävä kaikkemme kuluttajien aseman turvaamiseksi.

Viime kädessä kysymys on kuluttajien luottamuksen säilyttämisestä sisämarkkinoita kohtaan, ja tätä luottamusta meidän on tuettava kaikin mahdollisin keinoin. Parlamentti sai läpi sen, että komissio tulee antamaan uudelleen arviointikertomuksen ja myös uuden lainsäädäntöehdotuksen vuoden 2014 lopussa, ja se on tärkeä asia ja voitto parlamentille.

7.15. OTC-derivat, centrala motparter och transaktionsregister (A7-0223/2011 - Werner Langen) (omröstning)

- Prima della votazione finale

  Werner Langen, Berichterstatter. − Herr Präsident! Ich möchte nach Artikel 57 Absatz 2 unserer Geschäftsordnung beantragen, dass wir die Abstimmung über die legislative Entschließung vertagen, weil wir der polnischen Ratspräsidentschaft die Möglichkeit eröffnen wollen, in erster Lesung eine gemeinsame Lösung mit dem Parlament zu finden. Ich möchte mich gleichzeitig sehr herzlich bei den Kolleginnen und Kollegen für die breite Unterstützung dieses Vorschlags bedanken und bitte, dass sie für die Vertagung der legislativen Entschließung auf September stimmen.

- Il Parlamento accoglie la richiesta

7.16. Extra tillsyn över finansiella enheter i ett finansiellt konglomerat (A7-0097/2011 - Theodor Dumitru Stolojan) (omröstning)

7.17. Blankning och vissa aspekter av kreditswappar (A7-0055/2011 - Pascal Canfin) (omröstning)

- Prima della votazione finale

  Pascal Canfin, rapporteur. − Monsieur le Président, pour les mêmes raisons que nous l'avons fait dans le cadre du rapport sur les produits dérivés, je voulais proposer de soumettre aux voix de cette assemblée le report de la proposition législative. Nous avons déjà eu quatre réunions de négociations avec le Conseil. Nous envoyons aujourd'hui un message politique très fort, mais nous ne votons pas en première lecture pour pouvoir continuer de manière très opérationnelle les discussions et les négociations dès la semaine prochaine ou en septembre.

Je demande donc le report du vote sur la proposition législative.

  Michel Barnier, membre de la Commission. − Monsieur le Président, je tiens simplement à transmettre à Monsieur Canfin, qui vient d'intervenir, ainsi qu'à Werner Langen et aux groupes qui ont approuvé cette idée, les remerciements de la Commission.

Je crois que nous sommes sur le point, si nous nous donnons les quelques semaines ou les quelques jours nécessaires, d'aboutir à un accord avec le Conseil sur ces deux sujets importants, le short selling d'un côté, et les produits dérivés de l'autre. En tout cas, la Commission tient à faire part de sa disponibilité pour y contribuer.

Ce sont deux sujets majeurs, on va enfin, sur ces deux sujets financiers, tirer en grande partie les leçons de la crise. C'est ce qu'attendent les citoyens, et je remercie le Parlement européen de se donner les quelques jours nécessaires pour tenter d'aboutir à ces deux compromis dynamiques sur deux sujets importants.

- Il Parlamento accoglie la richiesta

7.18. System för ersättning till investerare (A7-0167/2011 - Olle Schmidt) (omröstning)

7.19. Medlemsstaternas möjlighet att begränsa eller förbjuda odling av genetiskt modifierade organismer inom sina territorier (A7-0170/2011 - Corinne Lepage) (omröstning)

7.20. Omarbetad ungersk konstitution (B7-0379/2011) (omröstning)

- Dopo la votazione

  William (The Earl of) Dartmouth (EFD). - Mr President, this is a blatant attempt to interfere with a national parliament and should not be voted on by the European Parliament.

(Applause)

7.21. Minskning av utsläppen av växthusgaser och riskerna för koldioxidläckage (A7-0219/2011 - Bas Eickhout) (omröstning)

- Prima della votazione sull'emendamento 1

  Jo Leinen (S&D). - Mr President, I would like to inform the House that voting in favour of the first part of the next amendment would mean voting against the energy and climate package of 2008. We have a lot of studies from the Commission showing that fulfilling the climate package means a 25 % reduction, so I would like to ask the House to vote against this amendment.

7.22. Femte sammanhållningsrapporten och strategin för sammanhållningspolitiken efter 2013 (A7-0222/2011 - Markus Pieper) (omröstning)

- Dopo la votazione sul paragrafo 2

  Erminia Mazzoni (PPE). - Signor Presidente, con questo emendamento si chiede di sopprimere la seconda parte del paragrafo, in particolare le parole "chiede che la presentazione, oltre che nella lingua nazionale, avvenga in una delle tre lingue di lavoro (inglese, tedesco o francese) e". Questa parte verrebbe cancellata, questa è la proposta contenuta nell'emendamento.

(L'emendamento orale non è accolto)

  Sergio Paolo Francesco Silvestris (PPE). - Signor Presidente, è evidente che adesso si sono alzati in più di quaranta, ma è altrettanto evidente che prima non si erano alzati tutti quelli che si sono alzati adesso. Se noi dobbiamo ogni volta che c'è un emendamento aspettare due ore perché si alzi il quarantesimo e poi non metterlo ai voti, diciamo, scriviamolo nel regolamento. Quando Lei ha chiesto chi è contrario non si sono alzati in quaranta, per me quindi l'emendamento può essere messo ai voti.

  Alexandra Thein (ALDE). - Mr President, the interpreting was too slow. You need to be allowed to stand up for longer if the interpreting takes a while.

- Prima della votazione sul paragrafo 55

  Alejandro Cercas (S&D). - Señor Presidente, el pasado día 6 de junio, la Presidenta de la Comisión de Empleo y Asuntos Sociales, dirigió una carta al Presidente del Parlamento en la que señalaba el problema existente en el apartado 55, porque colisiona con el artículo 175 del Tratado y con el reparto de competencias entre las comisiones de esta Cámara.

En nombre de la presidenta de la Comisión de Empleo y Asuntos Sociales, la señora Berès, que hoy, circunstancialmente, no está aquí por razones de causa mayor, quiero pedir a sus Señorías que voten en contra, porque está en juego el futuro del Fondo Europeo de Adaptación a la Globalización, y este no es el instrumento y este no es el momento para discutir este asunto.

7.23. Budgetstöd till utvecklingsländer (A7-0206/2011 - Charles Goerens) (omröstning)

7.24. Prioriteringar för energiinfrastrukturen för 2020 och framåt (A7-0226/2011 - Francisco Sosa Wagner) (omröstning)

- Prima della votazione sul paragrafo 47

  Francisco Sosa Wagner, Ponente. − Señor Presidente, deseo presentar una enmienda técnica para suprimir un deber que se imponía a la Comisión y que esta ya ha cumplido con una diligencia que se agradece.

(L'emendamento orale è accolto)

7.25. Sociala tjänster av allmänt intresse (A7-0239/2011 - Proinsias De Rossa) (omröstning)

7.26. Att göra EU:s utvecklingspolitik effektivare (A7-0205/2011 - Filip Kaczmarek) (omröstning)

8. Röstförklaringar

Dichiarazioni di voto orali

Relazione: Carlos Coelho (A7-0241/2011)

  Jens Rohde (ALDE). - Hr. formand. Det skaber god synergi, at vi nu opretter et agentur til forvaltning af de store it-systemer - Schengen-informationssystemet, visuminformationssystemet og Eurodac til sammenligning af fingeraftryk. Det skaber stordriftsfordele og giver den størst mulige udnyttelse af kapitalen og de menneskelige ressourcer. Som repræsentant for et medlemsland som har forbehold, hvad angår det retlige samarbejde, glæder det mig især, at vi har fået løst det retlige problem om sådanne medlemsstaters deltagelse i og indflydelse på forvaltningen af it-systemerne.

Vi har fået tydeliggjort, hvilken stemmeret de enkelte medlemsstater skal have, for så vidt angår agenturet.

Lad mig til sidst udtrykke tilfredshed med, at vi med vedtagelsen af denne forordning samtidig har fået strammet reglerne om databeskyttelse i forbindelse med datasikkerheden og datasikkerheden i forbindelse med forvaltningen af personoplysninger.

  Siiri Oviir (ALDE). - Ma pean selle raporti vastuvõtmist ja ameti loomist äärmiselt oluliseks nimelt sellepärast, et tagada Euroopa IT-süsteemide toimimine ja turvalisus 24 tundi ööpäevas. Suuremamahuliste IT-süsteemide haldamist ei saa teha niiöelda põlve otsas ning panna vastutus neile, kes pole selleks piisavalt pädevad. Mõistagi on mul eriliselt hea meel uue ameti asukoha valiku üle, nimelt valiti selleks minu koduriigi Eesti pealinn Tallinn. Meil on väikeses Eestis antud valdkonnas häid teadmisi ja kogemusi.

Minu arvates on hea kompromiss jagada ameti asukohta kahe Euroopa Liidu liikmesriigi vahel, ehk siis Eestis, kus luuakse ameti keskus, ja Prantsusmaal, siin Strasbourgis, kus me täna oleme, oleksid vajalikud serverid. Loodava ameti üheks rolliks võiks kindlasti olla ka teadlikkuse tõstmine IT-süsteemide ja selle turvalisuse vallas läbi koolituste korraldamise. Ma toetasin raporti vastuvõtmist, olen ammu oodanud selle resultaadini jõudmist. Aitäh.

  Morten Messerschmidt (EFD). - Hr. formand. Jeg må desværre meddele, at jeg ikke helt deler den begejstring, som de tidligere kolleger har udtrykt over, at der nu oprettes endnu et agentur i EU-systemet. For det første er vi som parlamentarikere ansvarlige over for den måde, skatteydernes penge anvendes på. Vi har stadig til gode at se, hvad merværdien af de eksisterende agenturer er, og følgelig kender vi heller ikke merværdien af det kommende it-agentur.

Vi har rundt om i hele EU en lang række kompetente forskningsenheder, universiteter og andre institutter, som sagtens ville kunne varetage den opgave, som det nye it-agentur nu får – vel at mærke uden at der skal bygges nye faciliteter, nye rammer og nye institutioner op. Jeg har derfor stemt nej til at oprette det nye agentur, i hvert fald indtil vi får at vide, hvad merværdien af de nye agenturer og helst de eksisterende agenturer måtte være.

Relazione: Sylvana Rapti (A7-0220/2011)

  Siiri Oviir (ALDE). - On oluline, et universaalteenused oleksid kättesaadavad kõigile ning oleksid ühtlasemad üle Euroopa. Teenuste suured kvaliteedi ja hinna erinevused liikmesriigiti ei ole normaalsed ning nende erinevuste ühtlustamiseks tuleb astuda konkreetseid samme.

Näiteks valitsevad suured erinevused e-teenuste, interneti kvaliteedi ja ka hinna vallas, kus ühes liikmesriigis puuduvad sisuliselt korralikud e-teenused ning internet on ebakvaliteetne ja kallis. Me peame õppima üksteise kogemustest ja edusammudest ning liikuma ühtlasema tasemega teenuste suunas. Ühtne Euroopa hädanumber 112, hoolimata mõningatest kvaliteediprobleemidest, on hea näide selles vallas. Ma toetasin selle raporti vastuvõtmist.

  Adam Bielan (ECR). - Panie Przewodniczący! Usługa numeru 112 to ważny instrument służący bezpieczeństwu obywateli w tak zróżnicowanej organizacji, jak Unia Europejska. Jednolity numer alarmowy umożliwia potrzebującym natychmiastowej pomocy szybki kontakt z właściwymi służbami niezależnie od miejsca, w którym się znajdują. Cieszy zatem rosnąca rola oraz wydajność i dostępność tej usługi. Uznaję więc za konieczne jej dalsze wspieranie.

Na uwagę zasługuje jednocześnie zapis dotyczący przestrzegania dotychczasowych numerów alarmowych – zakorzenionych i wykorzystywanych w niektórych państwach – w sposób taki, by nie powodować dezorientacji. Zgadzam się, że połączenie strategii politycznych i technologii może przyczynić się do opracowania nowych usług publicznych korzystających z rozwiniętych, specjalistycznych aplikacji, takich jak e-administracja, e-zdrowie czy e-edukacja. Ważny jest również postulat uczestnictwa władz lokalnych i regionalnych w inwestycjach technologicznych. Dlatego popieram to sprawozdanie.

  Marian Harkin (ALDE). - Mr President, I want to indicate my strong support for the Rapti report. Perhaps my main concern is that, in times of austerity, European citizens look to the EU to help provide a safety net and, while the actions we can take at European level are limited, nonetheless the universal service obligation is a mechanism which can support citizens where market forces have failed. Indeed we have plenty of examples of that happening in recent times, especially where the financial markets have failed European citizens.

As I said, circumstances have changed and therefore, in that context, we do need to re-evaluate how appropriate existing legislative provisions are for universal service. We need to ensure that the real needs of citizens are met.

Finally, 112, the European emergency number; it is a great idea, but we must ensure that Member States provide timely, accurate and reliable location information on the 112 service. If we can do that, then a full-scale promotion of the number, a European emergency number, is warranted. Like the universal service obligation, it can be a safety net for citizens.

Relazione: Anna Maria Corazza Bildt (A7-0217/2011)

  Roberta Angelilli (PPE). - Signor Presidente, si parla sempre più spesso di Single Market Act e di Small Business Act, che sono strumenti per semplificare la legislazione comunitaria in materia di piccole e medie imprese. Gli obiettivi sono la crescita, l'occupazione, la tutela dei consumatori, ma anche la riduzione degli oneri amministrativi e la rimozione delle barriere commerciali.

Purtroppo infatti rimangono notevoli lungaggini burocratiche che limitano molto la libertà delle piccole e medie imprese, parlo ad esempio della pianificazione urbana, che a volte crea, per esempio, molti problemi ai venditori ambulanti che esercitano la loro attività su aree pubbliche e che rischiano di vedersi equiparare i posteggi in aree di mercato alle risorse naturali oppure all'introduzione di nuovi criteri per il rilascio o il rinnovo delle concessioni che danneggiano l'intero settore.

È opportuno invece che i criteri di rinnovo siano legati alla valorizzazione delle aree, alla professionalità degli ambulanti, che deriva ovviamente dalla loro anzianità in termini di titolo di concessione ed, infine, alla valutazione degli investimenti effettuati nel corso degli anni.

  Anna Maria Corazza Bildt (PPE). - Mr President, I am very glad that my report has been voted through with a vast majority. At a time when everybody discusses debt, austerity and economic governance it is important to also put the real economy at the centre of the debate.

With this report we have recognised the dignity of retail as a driver for growth, competitiveness and jobs. I regret, however, that Parliament did not schedule a debate on this report. Only 40 minutes were given for the rapporteur, the Commission and catch-the-eye. It is in contradiction with the fact that we have put on the political map, for the first time, retail as a driver for growth. It is even more regrettable that there was not a single Social Democrat or a Green in the Chamber during the plenary last night, and that no one asked to take the floor. This is a lack of respect for the 20 million people that are employed in the retail sector, for the SMEs that are struggling to survive.

It is a very controversial area. We are talking about market dominance. We are talking about access for consumers in remote areas, in town centres, private labels, lots of things that require a debate between political groups.

Relazione: Mitro Repo (A7-0201/2011)

  Roberta Angelilli (PPE). - Signor Presidente, onorevoli colleghi, questa proposta di regolamento modificativo ha l'obiettivo di aggiornare il contenuto del testo tenendo conto dell'evoluzione legislativa dell'Unione europea in materia di tutela dei consumatori.

Considerando che i risultati attuali della cooperazione transfrontaliera a tutela dei consumatori non sono sempre soddisfacenti, è bene procedere ad una revisione che tenga conto dei recenti sviluppi legislativi in tema di tutela, appunto, dei consumatori. È altrettanto positiva la proposta di inserimento di una clausola di revisione nel regolamento indirizzata alla Commissione, affinché si impegni a procedere ad una revisione sostanziale del regolamento in vigore, compresa l'estensione del suo campo di applicazione.

  Ville Itälä (PPE). - Arvoisa puhemies, haluan kiittää kollega Repoa, joka teki hyvän mietinnön.

Sillä, että meidän kuluttajasuojassamme edistytään, on varsin suuri merkitys sisämarkkinoiden parantamisessa. Vaikka tässä on kyse yksittäisestä teknisestä asiasta, niin on periaatteellisesti merkittävää, miten me voimme hoitaa valitukset ja mahdolliset oikeudenkäynnit paremmin yli rajojen.

Oli hienoa, että kollega sai tässä aikaan tarkastuslausekkeen, niin että komissio tarkkaan seuraa asiaa ja tekee seuraavan selvityksen asiantilasta vuonna 2014. Tämä oli selkeä voitto.

  Siiri Oviir (ALDE). - On selge, et uuendatud määrus tänases olukorras on kindlasti vajalik, et uusimad arengud tarbijakaitses oleks kajastatud ning piiriülene koostöö oleks tarbijakaitse alal veelgi tõhusam ja efektiivsem. Arvestades ressursside piiratust pean äärmiselt oluliseks tarbijakaitse prioriteetide, protseduuride ja teiste reeglite, samuti IT-vahendite ühtlustamist, et süsteem toimiks ning ei oleks liialt killustatud.

Kõige tähtsam on siiski meie ühine eesmärk tagada tarbijate kaitse ja õiglane ja aus kaubandus üle kogu Euroopa Liidu. Ma toetasin selle määruse vastuvõtmist ja tänan härra Repot tema sisuka töö eest.

  Adam Bielan (ECR). - Panie Przewodniczący! Doskonalenie prawa ochrony konsumentów jest ważnym instrumentem umożliwiającym silniejsze egzekwowanie przepisów zabezpieczających interesy stron w transakcjach wewnątrzunijnych. Zniesienie barier transgranicznej współpracy poszczególnych państw oraz analiza niezbędnych dodatkowych rozwiązań prawnych jest konieczna dla skutecznej walki z nieuczciwymi handlowcami, zakłócającymi sprawne funkcjonowanie rynku wewnętrznego. Pozwoli to na osiągniecie klarownych zasad działania władz publicznych w obszarze wykrywania, śledzenia i eliminowania naruszeń przepisów o ochronie konsumentów. Szczególnie istotna jest w tym zakresie poprawa skuteczności działania sieci CPC poprzez dążenie do usunięcia wad prawnych powodujących przykładowo, że dana czynność zabroniona jest w kraju konsumenta, ale nie w kraju dostawcy. Poprawa jakości praw ochrony konsumentów jest jednym z ważniejszych celów instytucji europejskich. Tylko poprzez zaufanie konsumentów możemy rozwijać i rozszerzać unijny rynek wewnętrzny. Popieram więc działania zwiększające skuteczność egzekwowania praw konsumenckich w całym obszarze Wspólnoty.

  Alfredo Antoniozzi (PPE). - Signor Presidente, il regolamento (CE) 2006/2004 mira ad eliminare gli ostacoli alla cooperazione transfrontaliera fra le autorità pubbliche responsabili dell'esecuzione della normativa al fine di poter individuare, esaminare e far cessare o vietare le infrazioni entro l'Unione europea alla normativa che tutela gli interessi dei consumatori.

Come sappiamo, il regolamento si propone di raggiungere i suoi obiettivi attraverso l'istituzione, a livello di Unione europea, di una rete di autorità pubbliche incaricate di applicare la legislazione sulla tutela dei consumatori negli Stati membri.

Condivido, alla luce dei recenti sviluppi legislativi in materia di tutela dei consumatori, la necessità di aggiornare la legislazione. Eliminando le norme non rilevanti, faciliteremo la cooperazione per la tutela dei consumatori tra le autorità nazionali competenti. Penso che le modifiche contenute nella relazione riusciranno ad attuare gli obiettivi prefissati e a rafforzare la certezza del diritto, per questo motivo ho dato il mio voto favorevole alla relazione Repo.

  Peter Jahr (PPE). - Herr Präsident! Verbraucherschutzgesetze sind wichtig, Informationen müssen für den Verbraucher angemessen, schnell verfügbar und objektiv sein. Die Europäische Union ist eine Wirtschaftsunion, eine Werteunion und natürlich auch eine Union für die Verbraucherrechte. Das heißt, wir müssen unsere Verbraucherschutzgesetze ständig abstimmen, damit auch die Informationen für den Verbraucher zugänglich sind und die Gesetze überall eingehalten werden.

Für besonders wichtig halte ich diesen Evaluierungsbericht, in dem wir anerkennen, wir sind auf dem Weg. Wir werden auch ständig in Kontakt mit den Mitgliedstaaten und den Verbrauchern überprüfen, ob unsere Koordinierung angemessen oder verbesserungswürdig ist. Deshalb ist der Evaluierungsbericht im Jahr 2014 für mich ein ganz wichtiger Bestandteil dieses Berichts. Ich habe deshalb auch zugestimmt.

  Hannu Takkula (ALDE). - Arvoisa puhemies, ensinnäkin haluan kiittää jäsen Repoa erittäin hyvästä, suoraan sanoen loistavasta mietinnöstä. Voi tietenkin todeta näin, että tämä on ehkä pieni askel Teille, jäsen Repo, mutta tämä on suuri askel eurooppalaisille sisämarkkinoille ja eurooppalaisille kuluttajille.

On tärkeää muistaa, että puhuessamme kuluttajansuojasta puhumme asiasta, jolla me turvaamme kansalaisten elinolosuhteita, ja puhumme asiasta, joka todellakin vaikuttaa kansalaisyhteiskunnissa. Tavoitteena ja periaatteena Euroopan unionissa täytyy olla se, että kansalaiset voivat saada hyvän kuluttajansuojan ja oikeaa tietoa erilaisista tuotteista ja kulutushyödykkeistä, ja näin ollen he voivat elää ehyttä ja turvattua elämää myös tältä osin.

On erittäin tärkeää myös sisämarkkinoiden kannalta huolehtia siitä, että kehitys menee tällä tavalla eteenpäin. Sisämarkkinoiden kehittäminen vaatii myös, että kuluttajat saavat luotettavaa ja ajantasaista tietoa. Arviointiseuranta vuonna 2014 on hyvä, koska jos meillä on päämäärä ja tavoite, täytyy myös toimia ja tarkistaa, että se toteutuu.

  Miroslav Mikolášik (PPE). - Súčasná cezhraničná spolupráca pri vynucovaní právnych predpisov na ochranu spotrebiteľa, a to je to kľúčové slovo, je, žiaľ, pre mnohých európskych občanov veľmi frustrujúca, nedosiahnuteľná, skôr abstraktná. Potreba vytvorenia skutočne účinného právneho mechanizmu na vynucovanie právnych predpisov by preto jednoznačne viedla k zvýšeniu dôvery európskych spotrebiteľov vo vnútorný trh, a následne aj k oživeniu cezhraničného obchodného styku.

Podniky, spotrebitelia a orgány zodpovedné za vynucovanie právnych predpisov totiž potrebujú jednoznačný právny rámec, a teda aj zabezpečenie právnej istoty pri cezhraničnom vynucovaní acquis v oblasti ochrany spotrebiteľa. Z tohto dôvodu plne súhlasím, že cezhraničné vynucovanie záujmov spotrebiteľov by malo byť začlenené na popredné miesto politickej agendy Európskej únie.

Relazione: Theodor Dumitru Stolojan (A7-0097/2011)

  Daniel Hannan (ECR). - Mr President, it is one of my longstanding contentions that Shakespeare has something to say about every subject, including our voting list today, starting with our approval of a grant to a steel plant in Denmark.

‘Come hither, my good Hamlet, sit by me’, says the Queen; Act III, Scene II. ‘No, good mother, here’s metal more attractive’, replies the Prince. And here was metal more attractive before we decided to subsidise it; but of course the least attractive metal of all is what is happening to the European currency. Because the result of these repeated interventions, these subsidies, these market distortions is that we are bringing about the same conclusion that we had in the 1970s, when we last pursued these policies. By all means go for the takeover of industry, for the subventions, for the picking of winners, but you will end, as our fathers did, with inflation, with sclerosis, with debt and ultimately in bankruptcy.

Relazione: Pascal Canfin (A7-0055/2011)

  Daniel Hannan (ECR). - Mr President, permanence is the illusion of every age. One of the things that is most striking when you talk to people in the City of London is their belief that somehow there is an entitlement to the pre-eminence that they enjoy, that it is automatic. I am sure that their equivalents in medieval Bruges, Venice or Amsterdam felt the same thing. I can imagine those people as portrayed by the Old Masters with their luxurious furs and their rich, embroidered cloths and their golden chains saying ‘no, London does not have the infrastructure to take over from us, we are a natural hub, we are obviously going to be the banking centre of the world’. But bit by bit, as a result of these EU regulations, we are losing our pre-eminence.

This particular report is only one small chip into the architecture. I think that credit default swaps are an important hedge for some investors, they help optimise capital. But this report on its own is not going to bring the end of the Square Mile. The trouble is that it is part of a barrage of EU legislation covering almost every aspect of financial regulation, the net result of which will be an epochal shift in wealth from Europe to Asia, to the detriment of London specifically but more widely to that of the whole European Union.

  Syed Kamall (ECR). - Mr President, one of the things that was quite disappointing about the whole debate on short selling was the use of the word ‘morality’. My political opponents were saying that surely it was immoral to sell something that you do not own or that you do not yet own.

On the surface that might strike one to be a compelling argument, but then you have to look at commerce and the way it acts. Farmers and the agricultural sector short sell. They sell the products that they have not yet produced, often seasons ahead. Online companies often do not hold things like books and other products in stock. They sell those products before they have actually got access to them. What is immoral about that short selling as long as there is a reasonable expectation that they can provide that product or service?

At the same time, governments often short sell when it comes to their bonds, yet my opponents wanted to ban that. Fortunately we did not ban it. What we are trying to ban is uncovered sovereign CDSs where these are used as a proxy hedge on investments in countries that are in trouble. Surely, if we want to create jobs, we should not be banning these things.

Relazione: Olle Schmidt (A7-0167/2011)

  Siiri Oviir (ALDE). - On päris kindel, et selleks, et suurendada Euroopa turu ühtlustamist, ühtsetel väärtustel ja reeglitel toimimist, on vastavate ajakohastatud Euroopa õigusaktide vastuvõtmine kindlasti vajalik. Piiriüleselt investeerijatel peaks olema üle Euroopa sama kaitsetase ning investorite hüvitiste piirmäära ühtlustamine aitaks vältida liikmesriikide erinevuste ärakasutamist.

Pean huvitavaks ideeks raportööri soovitust lisada investeeringute tagamise skeemide direktiivi riski põhimõte, mille kohaselt iga liikme osamaks skeemi määratakse selle järgi, kui suur on ettevõtja võetud risk. Ma toetasin selle raportit vastuvõtmist. Aitäh.

  Syed Kamall (ECR). - Mr President, one of my major concerns about a number of these different compensation schemes is that it almost appears as if we want to regulate away risk. Investors should be practising due diligence so they understand what they are investing in. What worries me about overly prescriptive compensation schemes is that investors will not do their due diligence and will just invest willy-nilly without worrying about the consequences, because they know they will be compensated.

We have to make sure that investors are informed about the risks that they take. You just cannot eliminate risk altogether, you cannot regulate it away. Investors also have different profiles. Some want no risk: let them be aware of the less risky investments. But those who want to, say, have an adventurous growth model and are prepared to invest money that they may lose should also be allowed to do so. If we try and regulate away risk altogether we will end up affecting the whole investment sector in the EU.

Relazione: Corinne Lepage (A7-0170/2011)

  Francesco De Angelis (S&D). - Signor Presidente, ho votato a favore di questa relazione perché ritengo che gli Stati debbano essere dotati di una solida base legale per decidere sul futuro degli OGM e soprattutto perché va riconosciuto che l'impatto agricolo ambientale, così come quello socioeconomico possono giustificare divieti o restrizioni.

Vorrei infatti ricordare che più del 60% dei cittadini europei è contrario allo sviluppo e alle coltivazioni di OGM e che a tutt'oggi mancano solide basi scientifiche in grado di fugare ogni dubbio riguardo all'impatto che questi hanno su territori, culture e consumatori. È dunque ancora una volta il principio di precauzione che deve guidare la nostra azione legislativa, perché fin quando non avremo la certezza che gli OGM non sono nocivi né per le colture e né per i consumi, abbiamo il dovere di tutelare i cittadini europei dai potenziali effetti dannosi.

  Giommaria Uggias (ALDE). - Signor Presidente, vorrei complimentarmi con l'on. Corinne Lepage che ha saputo guidare con determinazione il risultato positivo di questo dossier. Io ho sostenuto fortemente, in tutte le sedi, questa relazione, perché mi sembra realmente una relazione che consente intanto di dare un valore giuridico al testo che abbiamo approvato e colma inoltre un vuoto giuridico che ha fatto nascere un grave contenzioso giudiziario tra imprese, enti pubblici e cittadini.

È un provvedimento che evita la colonizzazione dei territori; lascia quindi alle nazioni la possibilità di vietare o limitare la coltivazione degli OGM. Le modifiche apportate con questo testo consentiranno quindi ai singoli Stati di interdire la coltura di OGM per l'impatto che possono avere sul sistema agricolo, tenendo conto della biodiversità in particolare, ma anche della resistenza ai pesticidi, all'invasività di certe colture e quindi alla tutela dei nostri territori.

  Roberta Angelilli (PPE). - Signor Presidente, ho votato a favore di questa relazione perché ho sempre espresso molte perplessità nei confronti delle coltivazioni OGM in Europa, soprattutto perché le produzioni agricole europee puntano da sempre sulla tipicità, sull'alta qualità e sull'eccellenza dei propri prodotti e mirano a tutelare la salute dei cittadini attraverso numerosi controlli di qualità e processi trasparenti di tracciabilità.

Inoltre, come riportato nel parere della commissione giuridica, gli OGM non possono essere considerati allo stesso modo di un qualsiasi altro prodotto, essendo organismi viventi che sono in grado di riprodursi e moltiplicarsi e, in secondo luogo, essi hanno un impatto sui sistemi di produzione e sugli ecosistemi, che sono estremamente diversificati sul territorio dell'Unione. Proprio per questo ogni Stato membro deve avere il diritto di poter decidere sugli OGM.

  Izaskun Bilbao Barandica (ALDE). - Señor Presidente, he votado a favor de este informe porque va a añadir seguridad medioambiental, alimentaria y jurídica a las decisiones que se tomen en Europa sobre los cultivos transgénicos.

El informe mejora la propuesta de la Comisión porque añade garantías y precisa las razones para justificar restricciones a nivel local. Aprobándolo será posible que evaluaciones medioambientales complementarias a nivel local, datos contradictorios entre estudios locales o a nivel comunitario, o la aparición de nuevos datos y evidencias científicas desde que se realizó la evaluación general justifiquen nuevas restricciones, caso por caso, vinculadas además a ámbitos geográficos determinados.

Igualmente se incorporan otros factores de evaluación para autorizar estos cultivos, como son la gestión del suelo, íntimamente relacionados con la convivencia regulada entre cultivos transgénicos y los que no lo son.

Finalmente, creo que es un acierto cambiar la base jurídica y remitir las autorizaciones al contenido medioambiental de los Tratados, en vez de a la cláusula relativa al mercado interior, porque mejora la seguridad jurídica pero, además, transmite valores.

En estos temas tan sensibles, mejor regular desde el medio ambiente que desde el comercio.

  Carlo Fidanza (PPE). - Signor Presidente, personalmente ho da sempre una posizione molto cauta sul tema degli organismi geneticamente modificati. Ritengo infatti che in assenza di evidenze scientifiche che ne certifichino l'assoluta innocuità per la salute e in presenza di forti criticità economiche, in particolare nei paesi fortemente vocati alla qualità e alla tipicità, sia necessario ispirarsi al principio di precauzione.

Sì alla ricerca senza oscurantismi, no a ogni apertura indiscriminata, in attesa di regole chiare e vincolanti per tutti sul tema della coesistenza tra colture tradizionali, biologiche e transgeniche e sulla non contaminazione. Mi sarebbe piaciuto anche un maggior coraggio da parte della Commissione sulla strada della prudenza, ma ci sono aspetti positivi che vanno colti, in particolare essa introduce una novità, ovvero la possibilità per gli Stati membri di vietare le coltivazioni OGM per motivi agroambientali, il che ne rafforza la posizione giuridica davanti a possibili ricorsi presso il WTO.

Per queste ragioni ho votato a favore della proposta legislativa.

  Horst Schnellhardt (PPE). - Herr Präsident, meine Damen und Herren! Ich habe gegen den Bericht gestimmt, nicht weil ich den Vorschlag der Kommission falsch fand, sondern hier sah ich eigentlich eine Chance, aus der verfahrenen Situation, die hier in den Mitgliedstaaten besteht, herauszukommen. Wir haben aber genau das Gegenteil beschlossen.

Vor mehreren Jahren haben wir eine Gesetzgebung für GVO angenommen. Dort ist die Koexistenz für drei Formen ganz klar festgelegt: biologischer Anbau, konventioneller Anbau und Gentechnik. Und jetzt haben wir beschlossen, dass es die Koexistenz für Gentechnik auf jeden Fall nicht geben darf. Das ist der Beschluss, der heute gefasst wurde.

Wir haben also einen neuen Beschluss im Widerspruch mit unseren eigenen Beschlüssen gefasst. Denn das ist ja doch ein Ding, wenn gesagt wird, wir brauchen eine wissenschaftliche Fundierung. Da wird die EFSA in Frage gestellt. Da wird der Kommissar aufgefordert, die EFSA umzubauen. Ja, mein Gott, glauben wir denn nur noch das, was wir irgendwo hören, Panik und ideologische Grundlagen? Wir sollten uns doch einmal überlegen, was wir hier eigentlich tun!

  Anna Maria Corazza Bildt (PPE). - Mr President, I understand that the issue of GMO cultivation may concern Europe’s people, but there is too much emotion in the debate. We have to move from perception and myth to scientific research. It is very important not to undermine the European Safety Agency if it ascertains, on the basis of data and facts, that a specific GMO is safe. It is, of course, necessary to respect the right of Member States to decide how to use their own territory, but I voted against.

If we enable the cultivation of GMOs to be banned for reasons of public order, ethics or public morality we open a Pandora’s box by enabling society to decide what to ban on the basis of what is popular and not what is safe. We need harmonised rules in the European Union based on science.

In the last ten years, over EUR 200 million has been spent on research and risk assessment and so far no evidence has been found to show that GMO crops are harmful. We have to think about feeding 8 billion people in the world and a future generation. Research has to continue. We have to find modern breeds of crops.

  Siiri Oviir (ALDE). - Ma olen veendunud, et hoolimata mis tahes tasemel järelvalvest, on fakt, et GMOd ei tunne põllu- ja riigipiiri ning piisab inimese väikesest veast, et rikkuda looduslik tasakaal, mis juba ohustab meie bioloogilist mitmekesisust. Ma hääletasin raporti poolt, sest ma pean positiivseks sammuks otsustust, millega on liikmesriikidel võimalik piirata või keelata oma territooriumil GMOde kasvatamist.

GMOde lubamine olukorras, kus puudub otsene vajadus põllumajandustoodangu suurendamiseks ning pole veendutud nende ohutuses, on lihtsalt vastutustundetu ja, toonitan veel kord, võib tekitada pöördumatut kahju. GMOde kasutamine võib suurendada küll toodangu kaalu ning olla kasulik ennekõike kaupmehele, kuid uuringud on näidanud, et nende toiteväärtus on madal ning GMOde kasutamine paneb põllumajandustootjad sõltuma mõne suurkorporatsiooni ärihuvidest.

  Peter Jahr (PPE). - Herr Präsident! Ich möchte nicht verhehlen, dass ich den Bericht des Parlaments sehr kritisch sehe und deshalb dagegen gestimmt habe. Ich befürchte, dass im Ergebnis in den einzelnen Staaten ein Flickenteppich an unterschiedlichen Regelungen entstehen wird. Gerade, weil GVO-Produkte bereits auf dem Binnenmarkt gehandelt werden, sind nationale Alleingänge nutzlos. Europa wird sich damit von einer Technologie verabschieden, deren Potenziale es wert sind, dass man sie genauer erforscht.

Die grüne Gentechnik bietet große Chancen, aber auch Risiken. Darum brauchen wir eine ehrliche Diskussion darüber in der Gesellschaft und in der Wirtschaft. Gerade deshalb ist es wichtig, dass wir diese Technologie gründlich erforschen und verantwortungsbewusst weiterentwickeln. Dazu muss man aber auch forschen dürfen. Nicht ohne Grund hat Europa eines der strengsten Zulassungsverfahren etabliert. In Europa wird kein Produkt mit grüner Gentechnik auf den Markt kommen, wenn nicht sichergestellt ist, dass es für Gesundheit und Umwelt völlig unbedenklich ist, denn die Sicherheit der Menschen und der Umwelt haben obersten Stellenwert.

  Ville Itälä (PPE). - Arvoisa puhemies, kuten täällä on kuultu, GMO-kasveilla on kiistatta omat mahdollisuutensa ja oma merkityksensä, mutta meillä ei ole riittävästi tietoa riskeistä, joita niihin liittyy.

Näenkin, että nyt on kyse siitä, kuka päättää näistä asioista ja millä motivaatiolla päättää. Itse haluan, että oma kotimaani Suomi saa päättää mahdollisimman laajasta kiellosta, jos se niin haluaa, eikä tarvitse joka kasvin osalta pyytää erikseen siihen lupaa. Tämän takia äänestin tänään pääosin eri tavalla kuin useimmat ryhmäni jäsenet.

  Marian Harkin (ALDE). - Mr President, I too welcome the outcome of the vote on this report. What we are doing here is supporting a proper legal basis whereby Member States, if they choose, can ban the cultivation of GM crops. We are trying to give some legal certainty and it makes no sense if we have one case after another in the Court of Justice. We want to ensure freedom of choice for consumers and farmers and we are trying to do this in a reasonable, practical and workable way.

I was happy to see some amendments carried from my own group, in particular Amendment 44, where it states that the long-term environmental effects of GMO crops, as well as their potential effects on untargeted organisms, should be rigorously assessed. Also paragraph 47, which came from the ALDE Group, was voted through and it allowed grounds such as the maintenance of local biodiversity and the need to ensure seed purity to be used. Today we have applied the precautionary principle and that is wise. Finally, we asked the Council and Commission to ensure that necessary resources for independent researchers on the potential risks of GMO would be in place, and I think that was a good move on our part.

  Paul Murphy (GUE/NGL). - Mr President, I voted in favour of the Lepage report because I oppose the spread of genetically modified organisms. The pro-GMO agenda is driven by six major food corporations led by Monsanto. They are backed up by some of the right wing in this Parliament and other parliaments who have opposed here today the support for even the extremely limited requirement for a risk assessment before authorising a new GMO variety.

The companies’ profits are rising dramatically as their stranglehold over agricultural production is increased. As a result of their control over these seeds, farmers are forced to buy the seeds, causing prices to rise dramatically. They are forced to buy them from these same corporations, as they have no other choice. The environment also suffers through the loss of biodiversity and the growth of weed resistance, which leads to the use of even more harmful pesticides and the crushing of sustainable farming.

Finally, consumers also suffer from the bad impact on human health of the increased use of chemicals in farming as well as the unknown impact of GM.

  Radvilė Morkūnaitė-Mikulėnienė (PPE). - šiandien balsavome dėl gana kontraversiško klausimo dėl genetiškai modifikuotų organizmo auginimo. 61 proc. Europos gyventojų iš GMO pagamintų maisto produktų vartojimas kelia nerimą, ir tokia pat dalis europiečių nepritaria paskatoms plėtoti iš GMO pagamintų maisto produktų gamybą. Tačiau reikia pripažinti, kad nemaža dalis, 21 proc. Europos gyventojų, GMO vertina palankiai ir teigia tikį, jog žalingo poveikio ateities kartoms jie neturėtų sukelti. Dėl neigiamo ir teigiamo poveikio, lygiai taip pat dėl teiginių, jog GMO išspręs maisto trūkumo problemą, nei vieni, nei kiti argumentai nėra iki galo pagrįsti moksliškai. O tai reiškia, kad neįmanoma rasti visoms valstybėms vienodo sprendimo. Požiūris valstybėse narėse – taip pat skiriasi, todėl siūlymas leisti valstybėms pačioms suteikti galimybę riboti GMO auginimą jų teritorijose – labai teisingas. Todėl balsavau už Corinne Lepage raportą.

  Miroslav Mikolášik (PPE). - Hlasovali sme o smernici, ktorá hovorí o možnosti členských štátov obmedziť alebo zakázať geneticky modifikované organizmy. Sú možné kumulatívne dlhodobé účinky, priame aj nepriame účinky, účinky na ľudské zdravie, ale aj na životné prostredie. Ako vieme, sú také tri hlavné dôvody, tri kategórie, kedy my posudzujeme geneticky modifikované organizmy. Sú to: ekologické otázky, ale aj otázky rezistencie proti pesticídom; po druhé – sú to sociálno-ekonomické dôvody, lebo máme náklady na dekontamináciu; a potom územné plánovanie a hospodárenie s pôdou ako takou. Treba zhodnotiť bezpečnostné riziká, aj pravidlá koexistencie rôznych odrôd.

Som proti takému plytvaniu s pôdou v kontroverznom úsilí osievať GMO organizmami veľké plochy na vyrábanie tzv. zelenej nafty pre motorové vozidlá. Na druhej strane takéto konanie priamo zdražuje cenu iných potravín a životnému prostrediu to nijako zvlášť neprispieva. A mimochodom väčšina občanov je proti osievaniu našej pôdy GMO a ja by som sa spoľahol na európsku Food safety agency, ktorá dáva v tom odborné posudky.

  Mario Pirillo (S&D). - Signor Presidente, oggi è stata votata una problematica molto difficile e controversa, gli OGM. Lasciare la possibilità allo Stato membro di vietare o limitare la coltivazione di OGM nel proprio territorio significa che l'Unione europea rinuncia al suo ruolo guida su una questione così delicata.

Tanti sono ancora gli interrogativi. Sappiamo quali saranno gli effetti di lungo periodo sull'ecosistema? Abbiamo ragionevole certezza che l'uso di OGM non comporti rischi gravi per la salute? Siamo sicuri che i consumatori il cui Stato ne ha vietato la coltivazione nel proprio territorio non si trovino comunque a consumarli?

Siamo lontani dall'avere delle certezze, l'unica certezza che ho è che sia la Commissione sia gli Stati membri dovrebbero garantire la messa a disposizione delle risorse necessarie per una ricerca indipendente ed evitare che gli OGM siano solo una scorciatoia verso il profitto.

  Daniel Hannan (ECR). - Mr President, this is precisely the kind of sensitive issue that ought to be dealt with through the national democratic mechanisms and procedures of each state. I quite understand why it is an issue on which tempers run high; a number of my constituents feel that there is something intrinsically eerie about, let us say, a tomato that contains anti-freezing genes taken from arctic fish.

Personally I do not share those concerns; we have been practising genetic manipulation since Neolithic times. We have created for our convenience breeds which would not survive a day in the wild without human stewardship. If some cataclysm were to eradicate our species it would be the weeds that we have spent thousands of years fighting that would take over and the crops that we have spent thousands of years protecting that would be wiped out.

For example, we have created cattle that lactate in such quantities that they could not exist without human care; the ancestor of the modern chicken laid something like five eggs a year. But the point is that, wherever I stand on this, it should be up to individual consumers to make the choice themselves or, if we must have regulation, it should be national regulation, answerable through parliaments to people. You would have thought that with what is going on in Europe at the moment we would have had other things to worry about.

Proposta di risoluzione B7-0379/2011

  Jens Rohde (ALDE). - Mr President, this has been a very sensitive debate. I think it is fair to say that a number of EU Member States had to review and amend their constitutions to ensure accession to the EU.

The European Parliament cannot accept one of the Member States bending its constitution in a way that is not in conformity with EU values and fundamental rights. The Hungarian constitution is alarming for a number of reasons. In particular, the constitution contains provisions that could lead to discrimination against certain groups in society, namely ethnic, religious and sexual minorities. I am content that we, the European Parliament, have sent a strong message to the Hungarian authorities. We will not accept a Member State that does not explicitly protect all fundamental rights.

  Miroslav Mikolášik (PPE). - Maďarská ústava je typický príklad, keď Európsky parlament sa nemá čo starať do ústavy nejakého členského štátu, ale keď sme o tom debatovali, musím povedať, že maďarskí kolegovia urobili zaujímavú vec, že dali si manželstvo ako spojenie muža a ženy, hovoria o úcte k životu od jeho vzniku až po prirodzenú smrť. V tejto položke súhlasím s tým, čo si Maďarsko ako suverénna krajina dáva do svojej vlastnej ústavy.

Ale Maďarsko zlyháva v iných oblastiach politických, najmä v demografickej oblasti, potrebuje Maďarov zo Slovenska a z Rumunska, a stále sníva zároveň o revidovaní Trianonskej zmluvy a o presadzovaní nacionalistického sna o veľkom Maďarsku. Nová maďarská ústava má totiž extrateritoriálne silné prvky a smeruje k podporovaniu dvojitého občianstva, hlasovaniu Maďarov spoza hraníc vo voľbách, podporuje vlastne uplatnenie kosovského precedensu s možnosťou narušenia štátnej a územnej celistvosti, napríklad Slovenskej republiky, a to je protieurópske a to je protislovenské, a preto som sa v tejto veci zdržal.

  Diane Dodds (NI). - Mr President, as someone who believes in the sovereignty of the nation state, I voted against this motion for a resolution on the revised Hungarian constitution. Yet again we see the interference of this House in the internal affairs of a Member State, seeking to force its opinion on the Hungarian people. Let us not forget that the democratically-elected parliament of Hungary adopted this new constitution by more than two-thirds this year. The representatives of the people of Hungary support the constitution, so what right have we to reject it?

Sadly, what appears to have motivated such angst in this place is that the Hungarian constitution is clear in matters about marriage and the family. I for one respect the position of Hungary and reject the attempts of this House to interfere in its internal affairs.

  Marian Harkin (ALDE). - Mr President, while there are some positive statements in this resolution, I have some concerns and could therefore not support it, in particular recital H, which speaks of ‘unclear wording when defining basic notions such as “family” and the right to life from the moment of conception’. I have not read the wording, which is described as unclear; however, there are many clear references to the term ‘family’ in the Universal Declaration of Human Rights and, indeed, in the Charter of Fundamental Rights which we have recently appended to the Lisbon Treaty.

According to Article 33 of the Charter, ‘the family shall enjoy legal, economic and social protection’. That seems pretty clear to me. Indeed the word ‘family’ appears five times in the Charter and six times in the Universal Declaration of Human Rights. I know there are many in this House who would like to get rid of the word ‘family’ but I simply do not support that view.

Furthermore, the right to life from the moment of conception or not is a matter for Member States to decide. Time and time again we have this useless debate in this House. Member States have the right to make their own decisions on their own territory – I support that. I do not seek to push my pro-life views on other Member States. I believe citizens of all Member States have the right to make their own decisions in this matter, and I am supported on this by the Treaties.

  Anna Záborská (PPE). - Európsky projekt je možný preto, že sa členské štáty dobrovoľne vzdali časti svojej suverenity v prospech Európskej únie. Túto dobrovoľnosť musíme rešpektovať a európske inštitúcie by nemali sa vyjadrovať k otázkam, ktoré sú v kompetencii národných štátov.

Socialisti nechcú, aby Maďarsko vo svojej ústave chránilo rodinu založenú mužom a ženou či život detí pred narodením. Zajtra môžu chcieť napríklad od Slovenska, aby sa vzdalo odkazu svätých Cyrila a Metoda alebo v ústave zakotvilo právo na eutanáziu či niektoré takzvané nové ľudské práva.

Časť poslancov vyzýva Maďarsko, aby rešpektovali územnú celistvosť okolitých štátov, hoci maďarská ústava ju nespochybňuje. Každý členský štát má právo prijať ústavu, ktorú jeho občania považujú za najlepšiu. O nesúlade zákonov členského štátu s právom Európskej únie rozhoduje Európsky súd, a nie Európsky parlament. Preto som uznesenie nepodporila.

  Zbigniew Ziobro (ECR). - Wprowadzenie przez Węgry nowej konstytucji stało się dla środowisk lewicowych i liberalnych zasiadających w Parlamencie Europejskim pretekstem do niezwykle emocjonalnego, pozbawionego merytorycznych podstaw, często wręcz można rzec agresywnego ataku na Węgry rządzone przez prawicowy rząd premiera Viktora Orbána. Pomijając już kwestie, że Parlament Europejski, dyskutując na temat konstytucji suwerennego państwa członkowskiego, przekracza swój mandat i swoje kompetencje, wykracza poza uprawnienia wynikające z traktatu lizbońskiego, uderza to, że w czasie tej debaty widać było brak zrozumienia dla podstawowych idei takich jak: suwerenność, demokracja i tolerancja.

Bo przecież nikt nie może zakazać suwerennemu państwu, aby w swojej konstytucji odwoływało się do Boga, chrześcijaństwa, tradycyjnych wartości. Nikt nie może kwestionować, że Węgry wybrały tę konstytucję na drodze demokratycznego wyboru większości społeczeństwa, w wolnych demokratycznych wyborach. I wreszcie tolerancja jest to szacunek w stosunku do innych poglądów, które nie koniecznie musimy podzielać. Skoro oczekujemy tolerancji, bądźmy też tolerancyjni. Tutaj kieruję ten apel do przedstawicieli lewicy i liberałów w Parlamencie Europejskim.

  Nicole Sinclaire (NI). - Mr President, once again here we have the European Union trying to interfere on matters concerning a national state. It should be the people and a country’s elected government who decide matters of national importance, together with conscience. For a period of 45 years the Hungarian people were under Communism and the Supreme Soviet and they decided the daily lives of the people of Hungary and yet here we have the European Union doing the same. Let the people be free; let the people decide. The European Union has no right to decide on Member State issues.

  Jacek Olgierd Kurski (ECR). - Panie Przewodniczący! Dzisiaj w tej Izbie doszło do niedopuszczalnej ingerencji Parlamentu Europejskiego w suwerenne sprawy Węgier. Atak na węgierską konstytucję to pretekst do zemsty europejskiej poprawności politycznej za skuteczny konserwatyzm, zemsty na partii Fidesz, która skutecznie wyciąga kraj z bankructwa, do którego doprowadziły go rządy socjalistów i postkomunistów.

Tymczasem konstytucja węgierska to powrót do świata prostych wartości: małżeństwo to wreszcie nazwanie związku mężczyzny i kobiety, czasy komuny są wreszcie nazwanie czasem tyranii, państwo to wreszcie źródło odbudowy wspólnoty narodowej. Może Parlament Europejski zająłby się tymi krajami, gdzie rzeczywiście łamie się demokrację, jak na przykład Polską, gdzie wyrzuca się z pracy dziennikarzy, którzy są niezależni i krytyczni wobec władzy, gdzie o godz. 6 rano służby specjalne wchodzą do internauty, który prowadzi krytyczny wobec władzy portal, gdzie lider opozycji jest wzywany na badania psychiatryczne. Gdy pokolenia Węgrów będą dumne ze swojej konstytucji lepiej, żeby Parlament Europejski zajął się rzeczywiście przypadkami łamania demokracji w Europie, takimi jak te, które mają miejsce w Polsce.

Relazione: Bas Eickhout (A7-0219/2011)

  Jens Rohde (ALDE). - Hr. formand. I det sidste halvandet år har Europa-Parlamentet fået forelagt talrige betænkninger, energihandlingsplaner og energistrategier. Vi har arbejdet på at få sat nogle ambitiøse mål, dels for at få en grønnere verden at leve i, men også for at skabe innovation og job. Den afstemning, som vi har været igennem i dag, har gjort Parlamentet fuldstændig til grin, for vi har stemt imod stort set alt det, som vi har stemt for igennem det sidste halvandet år. Der er derfor kun en positiv ting at sige om denne afstemning, og det er, at hele betænkningen blev forkastet. Det betyder i det mindste, at de målsætninger, som vi har fastlagt i de forskellige handlingsplaner, strategier og betænkninger i løbet af det sidste år, endnu består. Var betænkningen blevet vedtaget i dag, var de jo blevet "over-ruled" af de nye langt mindre ambitiøse målsætninger, og det havde ikke tjent Europa. Og det tjener slet ikke Europa, at vi ikke kan finde ud af at tale med én stemme, når vi skal forhandle internationalt. Det var en trist afstemning, vi var vidne til i dag.

  Ville Itälä (PPE). - Arvoisa puhemies, kun me keskustelemme täällä siitä, onko tavoite 30 vai 25 prosenttia, niin sanoisin, että on varmaan helppo yhtyä siihen, että korkeat tavoitteet ovat hyvä asia. Minä itsekin olen valmis hyväksymään tavoitteeksi 30 prosenttia.

Meidän on kuitenkin koko ajan muistettava, miten teollisuus pääsee tähän mukaan. Kyse on eurooppalaisista työpaikoista – jos teollisuus ei pysy mukana, voidaan työpaikat siirtää maihin, joissa näistä prosenteista ei välitetä yhtään, eli tasapaino on vain pakko löytää.

Pitäisi myös muistaa, että kun me puhumme rahoituskehyksestä ja budjetista, meidän pitää satsata innovaatioihin, jotta me löydämme niitä energiatehokkaita ratkaisuja ja uusia innovaatioita, joilla me voimme päästä tähän tavoitteeseen.

  Adam Bielan (ECR). - Systematyczne zmniejszanie poziomu emisji dwutlenku węgla negatywnie wpływa na gospodarki krajów takich jak Polska, bazujących na spalaniu węgla kamiennego. Postępująca dekarbonizacja energetyki, będąca wyrazem dążenia do całkowitego wyeliminowania emisji CO2, spowodować może znaczną recesję gospodarczą tak w krajach rozwijających się, jak i w krajach wysokorozwiniętych. Wzrost cen energii będący efektem koniecznych zmian w jej pozyskiwaniu i związanych z tym inwestycji może w sposób znaczący wpłynąć na obniżenie kondycji gospodarczej regionów przemysłowych. Już obecnie obowiązujące, ambitne normy emisji spalin dla różnego rodzaju pojazdów mechanicznych powodują wzrost kosztów transportu oraz konieczność wyższych nakładów na innowacje ponoszonych przez producentów. Wprowadzenie wysokich pułapów norm emisji gazów cieplarnianych wymusi konieczność dofinansowania ze środków unijnych znacznej ilości przedsiębiorstw. Dlatego też pozostaję sceptyczny wobec możliwości zwiększenia celu 20% redukcji emisji gazów.

  Peter Jahr (PPE). - Herr Präsident! Ich möchte drei Bemerkungen zu dem Bericht machen. Zum einen halte ich es für sehr bedauerlich, wenn man die Ursachen des Klimawandels monokausal darstellt, d. h. nur die CO2-Emissionen betrachtet. Die wissenschaftlichen Untersuchungen zeigen uns, dass CO2 nicht die alleinige Ursache darstellt.

Zum Zweiten: Man sollte bei der Minimierung der CO2-Emissionen auch die Ressourceneffektivität bzw. den Verbrauch beachten. Es ist immer noch wichtig, ein bestimmtes Produkt mit möglichst wenig Energie zu produzieren und nicht nur auf die CO2-Emissionen zu achten.

Zum Dritten: Ich bin auch dafür, dass man sich ehrgeizige Ziele setzt, aber sie müssen auch realistisch sein, und man muss dies in dieser Welt gemeinsam tun, weil unsere Welt nun einmal unteilbar ist. Es bringt überhaupt nichts, wenn in einem Land oder in einem Wirtschaftsbereich produktionsmindernde Maßnahmen getroffen werden und dieselbe Produktion dann woanders mit viel größeren Emissionen stattfindet.

  Hannu Takkula (ALDE). - Arvoisa puhemies, tästä Eickhoutin mietinnöstä haluan todeta, että varmasti olemme kaikki sitä mieltä, että meidän pitää tehdä parhaamme kasvihuonepäästöjen vähentämiseksi.

Me olemme Euroopassa sitoutuneet EU:n 20-20-20-tavoitteeseen, ja tämä riittää. On pidettävä kiinni siitä, että myös muu maailma tulee mukaan. Meidän on muistettava se, että Euroopan päästöt ovat noin kymmenen prosenttia koko maailman päästöistä. Jos me ajattelemme eurooppalaisia työpaikkoja ja eurooppalaista teollisuutta, meidän pitää huolehtia siitä, että työpaikat ja teollisuus voivat säilyä täällä.

Jos me joka vuosi luomme uusia tavoitteita ja tiukennuksia, teollisuus ei voi reagoida niihin. Meidän pitää luoda selvät tavoitteet ja päämäärät, kuten 20-20-20-tavoite on, ja kulkea niiden mukaan eikä poukkoilla tällä tavalla ja synnyttää epävarmuutta. Me tarvitsemme eurooppalaista teollisuutta, se on sitoutunut 20-20-20-tavoitteisiin, ja meidän pitää siitä kiinni ja saada myös muu maailma mukaan näihin ympäristötalkoisiin.

  Zbigniew Ziobro (ECR). - Gazy cieplarnianie nie znają granic. Ten oczywisty zdawałoby się fakt wydaje się nie być dostrzegany przez zwolenników radykalnej redukcji emisji CO2 i innych gazów cieplarnianych.

Otóż Unia Europejska w ramach swoich granic dąży do tego, aby w sposób radykalny obniżyć emisję gazów cieplarnianych, zamykając jednak oczy na fakt, że inne kraje, takie jak Chiny, Indie, kraje byłego Związku Sowieckiego, bynajmniej nie zamierzają tego czynić – zwiększają produkcję i zwiększają równolegle emisję. Do czego i z jakimi konsekwencjami prowadzi taka polityka Unii Europejskiej? Otóż powoduje ona tylko to, że z Europy produkcja jest przenoszona do krajów poza Unią Europejską, przenoszone są więc miejsca pracy, tracimy podatki. Ale produkcja związana z emisją dwutlenku węgla nadal jest intensywnie prowadzona – w Chinach, w Indiach, w krajach Ameryki Południowej. A więc dwutlenku węgla w atmosferze nadal jest tyle, ile było, jeśli nie więcej. To jest droga do nikąd.

  Daniel Hannan (ECR). - Mr President, the problem with this report can be very simply stated. It is declamatory. I am not a climatologist. I am not qualified to pronounce definitively on sunspots or sea levels or the medieval warm period. Like almost everyone else in this Chamber I am dealing with secondary reports and I am doing my best to weigh up the opinions of people who have done the research themselves.

But I am an elected legislator and I think it would be negligent not to have a view on what constitutes a proportionate response to an identified problem. It is here that this proposal fails the test. The proof of that can be found in the claims that its supporters are making. They do not argue that this reduction, adopted unilaterally in Europe, would have more than a negligible impact on global warming on their own predictions. They say that they have to send a message. They have to show us that they are united. They have to encourage others by their actions. In other words they are using legislation not to achieve an identified outcome but to show what nice chaps we are and to feel good about themselves. If you want to do that, buy the awareness ribbon. Wear the armband or put solar panels on your roof. Do not expect your constituents to pick up the bill for you.

  Nicole Sinclaire (NI). - Mr President, I am not convinced that the target of a 20% reduction in greenhouse gas emissions by 2020 is achievable. I would therefore question the wisdom of increasing the budget to 30% and placing substantial extra costs on the industry at a time of economic hardship. Issues of climate change and global warming are of great importance not just to Europe, but to the whole planet and for future generations to come. More than anything we need to increase our understanding of the phenomenon that we are facing. In this respect we still have a long way to go.

I think that bandwagon jumping, and therefore attention-seeking, by politicians eager to please the global warming alarmists, will be no more helpful than dubious pronouncements by the deniers, who may or may not be emissaries of oil-company money. I have therefore not voted on this report, nor do I feel able to report on it, or support it. I think that we need to know more before we commit ourselves to the cost of tampering with the arbitrary targets we therefore cannot meet, in order to grab headlines.

  Jacek Olgierd Kurski (ECR). - Panie Przewodniczący! Dobrze się stało, że dzisiaj Parlament odrzucił postulat zwiększenia emisji CO2 do 30%. Już postulat obniżki o 20% jest rodzajem obłędu. Nie ma żadnych naukowych dowodów na to, że człowiek ma decydujący wpływ na ocieplenie klimatu. Natura sama reguluje zmiany klimatyczne. Raz jest cieplej, raz jest zimniej. Dlatego Grenlandia, która z samej nazwy jest Zieloną Wyspą dzisiaj jest pod lodem. Jeden wystrzał pyłu wulkanicznego może oznaczać większą emisję CO2 niż niejednokrotnie roczna emisja narodowych gospodarek niektórych krajów europejskich.

W imię czego zatem wykrwawiać się, skoro Europa emituje raptem 15% CO2 w skali całego świata, a świat nie chce tej redukcji. Dla takich krajów jak Polska, gdzie 94% produkcji energii opiera się na węglu, przyjęcie tego pakietu byłoby samobójstwem. Mogłoby oznaczać, że Polska będzie musiała wpłacić na redukcję emisji CO2 więcej niż ogólna kwota netto, którą otrzyma z Unii Europejskiej w ramach funduszy strukturalnych. Mam nadzieję, że dzisiejsza decyzja jest krokiem w dobrą stronę: tak jak odejdziemy od 30%, odejdziemy od 20%. Polska prezydencja powinna postawić ten problem jako swój priorytet.

Relazione: Markus Pieper (A7-0222/2011)

  Giommaria Uggias (ALDE). - Signor Presidente, la relazione Pieper sulla politica di coesione post-2013 riduce gli effetti di un'Europa a due velocità. Solo una crescita uniforme, infatti, può assicurare una reale coesione tra i nostri territori e, seppure nella diversità, un'unitarietà complessiva.

Ho votato il testo perché introduce una categoria intermedia, che consente a tante regioni europee di poter continuare a usufruire dei fondi strutturali nella stessa misura in cui lo hanno fatto fino ad oggi. La mancanza di una programmazione efficace per l'utilizzo dei fondi europei ha fatto sì, purtroppo, che molte regioni non siano state in grado di sfruttare opportunamente le risorse messe a disposizione dall'Unione europea, rischiando di perdere gran parte dei finanziamenti. Ma da Bruxelles arriva un segnale positivo. Speriamo che le nostre regioni sappiano interpretare e utilizzare i fondi nella misura migliore.

  Mario Pirillo (S&D). - Signor Presidente, c'è grande attesa per le proposte legislative per la futura politica di coesione post-2013 che saranno presentate a settembre prossimo. La Commissione ha già annunciato che la riforma porterà l'introduzione di una categoria intermedia che dovrebbe sostituire l'attuale sistema di phasing in e phasing out.

Sono perplesso sulle implicazioni che questa nuova categoria potrà avere, visto che comprenderà, almeno sembra, anche le regioni che attualmente non sono né in regime di convergenza né in regime di competitività. Vorrei ricordare che la priorità della politica di coesione è quella di aiutare le regioni in ritardo di sviluppo e non vorrei pertanto che la riforma danneggiasse proprio le regioni più povere d'Europa che stentano ad innescare politiche di sviluppo.

Speriamo comunque che la nuova programmazione dia una spinta alla crescita dell'Europa.

  Ville Itälä (PPE). - Arvoisa puhemies, koheesio- ja rakennepolitiikka on äärimmäisen tärkeä väline, jotta Euroopan eroja voidaan tasata.

Yksi tärkeä asia on se, että vaikka virheiden ja väärinkäytösten määrä on vähentynyt, se on edelleen erittäin merkittävä. Rahoja ei ole saatu takaisin, ja muutamissa jäsenvaltioissa nämä luvut ovat aivan järkyttäviä. Tähän on pakko saada muutos ja rahojen käyttöä on tehostettava.

Koko rakennepolitiikan käyttö menettää tietysti uskottavuutensa, kun kansalaiset lukevat jatkuvasti näistä väärinkäytöksistä. Maineenmenetys siltä osin, miten tämä toimii, on aika huikea, ja siksi toivon, että edelleen kiinnitetään tehokkuuteen ja parempaan budjettikontrolliin merkittävästi huomiota.

  Erminia Mazzoni (PPE). - Signor Presidente, la relazione Pieper è una relazione sicuramente buona, credo che molti paesi come l'Italia che si trovano nella condizione di essere al tempo stesso forti contribuenti e grandi beneficiari della politica di coesione attribuiscano a questa relazione e a questo lavoro una grande importanza.

La revisione è orientata soprattutto a potenziare la valutazione dei risultati, i controlli, le condizionalità. È un percorso sicuramente condivisibile e importante, ferma restando la struttura di bilancio e soprattutto fermo restando come criterio principale il prodotto interno lordo.

Due le questioni sulle quali non posso far registrare una mia convergenza, e sono quelle relative alla introduzione surrettizia di una utilizzazione di lingue ulteriori oltre a quelle di appartenenza del soggetto proponente o programmatore, dello Stato programmatore: con il paragrafo cinque che ho cercato di emendare con un emendamento orale si introduce infatti l'obbligo di presentare programmi e progetti non solo nella lingua di appartenenza, ma anche in inglese, francese e tedesco e questo non è accettabile.

Seconda perplessità sulle categorie intermedie: non ritengo che siano una introduzione utile a favorire i paesi che sono in maggiori difficoltà, cosa che invece dovrebbe rappresentare l'obiettivo principale della politica di coesione.

  Francesco De Angelis (S&D). - Signor Presidente, è una buona relazione, una relazione molto importante per uno sviluppo equilibrato, armonioso e sostenibile delle nostre comunità.

Una forte solidarietà tra gli Stati membri consente alle nostre regioni di essere più attraenti, più innovative e più competitive. Semplificazione nell'accesso agli aiuti, controlli più efficaci, qualità della spesa sono obiettivi per un migliore funzionamento di questo strumento. Più investimenti sulla ricerca, sul sapere, sull'innovazione, per la crescita, per lo sviluppo delle piccole e medie imprese e per il lavoro.

Un'ultima considerazione: l'istituzione di una nuova categoria intermedia non deve sottrarre risorse alle categorie già esistenti, ma deve portare e puntare solo ed esclusivamente su risorse aggiuntive.

  Miroslav Mikolášik (PPE). - Súčasná hranica na získanie pomoci medzi cieľmi konvergencia a konkurencieschopnosť je jasne stanovená na 75 % HDP Spoločenstva. Plne súhlasím s postojom spravodajcu, že nová všeobecná kategória založená na financovaní a založená na HDP na úrovni 75 % až 90 % je v rozpore s kľúčovou filozofiou politiky súdržnosti EÚ, ktorá má podporovať najslabšie regióny prostredníctvom horizontálneho prístupu.

V súvislosti so zavedením novej kategórie regiónov sa totiž nepočíta aj s navýšením prostriedkov, čo by mohlo spôsobiť, že konvergenčné regióny najviac zápasiace so štrukturálnymi, hospodárskymi a spoločenským problémami by sa po roku 2013 museli uskromniť v prospech rozvinutejších regiónov, na ktoré by sa podľa súčasných kritérií už nevzťahoval cieľ konvergencia. Toto by sa negatívne dotklo až päťdesiatich regiónov, v ktorých žije 72 miliónov občanov, a nerovnosti medzi regiónmi by mohli pretrvávať.

  Marian Harkin (ALDE). - Mr President, first of all I want to congratulate the rapporteur because I believe that a well-funded cohesion policy sends the right message to European citizens when the word solidarity and the principle of solidarity have certainly been sorely tested right across the EU.

In particular today I am pleased that we supported Amendment 34, which calls for the creation of regions in the intermediate category. This will help to avoid unequal treatment of regions that no longer come under the convergence objective. Given the extremely severe impacts of the economic and the financial crisis on citizens and on regions, it is very important to ensure that we have an appropriate and a proportionate response. Furthermore, in certain regions the impact of the economic and the financial crisis has been particularly severe, for example in my own region, the Border, Midlands and West of Ireland. In that context it is crucial that the most up-to-date information is used so that policies in place from 2013 onwards reflect and react to the actual situation on the ground, not the situation of a few years ago. It makes no sense to use out-of-date information, so we must ensure that we do not do that.

  Radvilė Morkūnaitė-Mikulėnienė (PPE). - kalbėdami apie didesnę Sanglaudos politikos pridėtinę vertę Europos Sąjungai ir abejodami, ar kai kurie projektai negalėtų būti įgyvendinti nacionaliniu ar regioniniu lygiu, turime matyti ir bendrą paveikslą. Realybė tokia, kad dar nemažai Europos Sąjungos valstybių nėra pasiekę Europos Sąjungos vidurkio. Būdama iš Lietuvos, kuri nuo pat narystės Sąjungoje pradžios gauna paramą šiems skirtumams panaikinti, matau, kaip keičiasi mano šalis. Didžioji dalis naujų projektų, gerinančių žmonių kokybę, nesvarbu, ar jie būtų aplinkos, transporto, ar socialinėje srityje, Lietuvoje įgyvendinama būtent ES lėšomis. Nepaisant to, mes dar turime nueiti ilgą kelią, kol pasieksime ES išsivystymo vidurkį. Tačiau vien savo pastangomis ir lėšomis šį kelią nueiti neįmanoma. Todėl ir po 2013 metų neseniai įstojusioms Europos Sąjungos valstybėms narėms turi būti užtikrintas pakankamas finansavimo lygis – tik tokiu būdu, veikdami solidariai, užtikrinsime tolygų Europos Sąjungos vystymąsi.

Relazione: Charles Goerens (A7-0206/2011)

  Syed Kamall (ECR). - Mr President, a few years ago I ran a workshop in the Côte d’Ivoire which was attended by young centre-right African politicians. One of the things that we talked about during this workshop was the whole issue of aid. One of the issues that they were most united in opposing was this idea of direct budgetary support. Many of the young activists there said to me that the problem with direct budgetary support was that it actually kept corrupt governments in power. What they wanted was more accountable aid.

And so we had an interesting discussion about aid. They said that they would in fact rather have less aid so they could help themselves. I explained that the EU and the British Government were insisting on giving more aid and we had a debate about what it should be spent on. They asked for help so that farmers could meet EU sanitary standards, investment in infrastructure, investment in land and property registers, lending capital to entrepreneurs, and mortgage finance so that people could leverage the equity in their home and create a property-owning democracy. The debate should be focused on helping people to help themselves, rather than helping corrupt governments stay in power.

  Martin Kastler (PPE). - Herr Präsident, liebe Kollegen! Wir haben heute über den Bericht Goerens abgestimmt, und ich glaube, der Bericht geht in die richtige Richtung, denn zum ersten Mal auch in der Geschichte der Europäischen Union haben wir im Bereich der Entwicklungspolitik mit dem bedingungslosen Glauben an Budgethilfe abgeschlossen, d. h. zum ersten Mal haben wir in einem Bericht festgehalten, dass es richtig ist, dass man nicht einfach das Geld an Verwaltungen, an Staaten, auch an Regierungen gibt, ohne Sanktionen, ohne Kriterien, wie man kontrollieren kann. Das ist der richtige Weg!

Ein Punkt fehlt mir aber: Es handelt sich um einen auch von mir selbst eingereichten Änderungsantrag, der leider überstimmt wurde und in dem vorgesehen war, dass wir als Europäische Union tatsächlich Sanktionen verfolgen, wenn ein Staat nachweislich die Kriterien missachtet, nach denen wir Entwicklungshilfsmittel vergeben. Das müssen wir noch ändern, damit wir hier glaubwürdig für unsere Wähler, für die Steuerzahler und Steuerzahlerinnen, klar machen, wofür wir in der Entwicklungshilfe Geld ausgeben.

Relazione: Francisco Sosa Wagner (A7-0226/011)

  Francesco De Angelis (S&D). - Signor Presidente, ho votato a favore della relazione Wagner perché evidenzia efficacemente i punti di forza e di debolezza presenti nell'approccio della Commissione europea per il rilancio delle infrastrutture energetiche: la necessità di determinare le infrastrutture necessarie, i criteri per la selezione dei progetti di interesse europeo nel quadro di un finanziamento che attragga e stimoli l'investimento privato, l'urgenza di rimediare nell'Europa dell'Est ai pericoli derivati dalla dipendenza da un'unica fonte che, come dimostrato negli ultimi anni, può provocare seri problemi di approvvigionamento ed infine l'opportunità di investire parte di quei mille miliardi di euro in dieci anni previsti dalla Commissione europea nella riduzione dell'inquinamento, nella lotta contro il cambiamento climatico e nella migliore qualità dell'approvvigionamento, per un'energia pulita e sicura.

  Jens Rohde (ALDE). - Hr. formand. De store udfordringer på energiområdet er jo ganske velkendte: Det er klima og det er forsyningssikkerhed. Udfordringen, hvad angår infrastruktur, har måske været knap så meget fremme i debatten. Vores energiinfrastruktur er forældet, og den er slet ikke bygget til grøn energiforsyning med mange forskellige energikilder. Uden en moderne infrastruktur kan vi jo bygge nok så mange vindmøller og biogasanlæg. Det er til ingen nytte, hvis vi ikke kan få det ud til slutforbrugeren; det burde jo sige sig selv.

Samtidig har vi det problem, at vores infrastruktur ikke er koblet sammen på tværs af landegrænserne. Efter 30 år med underinvesteringer har vi brug for et kvantespring. Et spring, som kræver 230 mia. euro frem til 2020, og som markedet må levere – ganske enkelt fordi der ikke er offentlige penge nok til det, og fordi det faktisk er markedets ansvar.

  Zbigniew Ziobro (ECR). - Dobrze, że takie sprawozdanie powstało, jednak nie sposób nie zauważyć jego istotnych braków. Brak jest bowiem w tym sprawozdaniu konkretnych i wymiernych zachęt do budowy gazociągu Nabucco. Jest to niezwykle ważny projekt, którego realizacja dałaby szansę na uniezależnienie się od źródeł rosyjskich, dałaby znacznie większą pewność co do bezpieczeństwa energetycznego Europy. Niestety, jeśli nie przejdziemy od słów do czynów, jeśli Unia Europejska nie zaangażuje się w tworzenie tego projektu, to może on nigdy nie powstać i bezpieczeństwo energetyczne Unii Europejskiej bardzo może na tym stracić, również w wymiarze ekonomicznym, gdyż gaz, jeżeli będzie docierał od monopolisty, będzie gazem droższym, dlatego tworzenie konkurencji jest uzasadnione również z rynkowego punktu widzenia.

W sprawozdaniu tym nie wspomina się o słusznej idei budowy rurociągu Sarmacja, nie ma też w ogóle mowy na temat ogromnych złóż gazu łupkowego, które znajdują się w Europie, m. in. w Polsce, a których wydobycie dałoby niezależność w sferze bezpieczeństwa Unii Europejskiej. Ten gaz warto wydobywać i warto myśleć o jego infrastrukturze na przyszłość.

  Radvilė Morkūnaitė-Mikulėnienė (PPE). - sveikinu kolegą Sosa Wagner pateikus gerai subalansuotą ir visaapimantį pranešimą, kuriame atsispindi ir tokie svarbūs aspektai, kaip naujų projektų poveikio aplinkai vertinimo besąlygiškumas. Taip pat nepamirštas raginimas siekti, kad trečiosios šalys laikytųsi tarptautinių aplinkosauginių ir kitų įsipareigojimų vystant naujus energetikos projektus. Pateikti pasiūlymai, kaip žengti efektyvaus, CO2 išlakas mažinti leidžiančio, ir lankstaus Europos supertinklo link.

Vis tik pabrėžčiau, kad siekiant vėliausiai iki 2014 m. sukurti integruotą ir konkurencingą Europos energijos vidaus rinką, nepakanka vien tik tinkamai įgyvendinti teisės aktus ir užtikrinti reguliavimą. Pilnai ir efektyviai funkcionuojanti ES vidaus rinka neįmanoma be pilno energetinių salų įjungimo į ES energetikos sistemą per naujas infrastruktūrines jungtis.

Todėl būtina nedelsiant nuosekliai inventorizuoti esamą bei trūkstamą infrastruktūrą ir parengti finansines priemones, leisiančias iki 2014 m. pilnai įgyvendinti fizine prasme integruotos vidaus rinkos tikslą. Trūkstama infrastruktūra turėtų būti vienas iš svarbių kriterijų nustatant Europinio intereso projektų hierarchiją.

Relazione: Proinsias De Rossa (A7-0239/2011)

  Jens Rohde (ALDE). - Hr. formand. Det har været ret interessant i forhold til diskussionen om ungarerne at høre adskillige medlemmer her proklamere, at staterne har ret til selvstændigt at bryde traktaten og til at bryde chartret om de grundlæggende rettigheder. Det må man sige har været meget interessant, og jeg er dybt uenig, hvorimod jeg måske kan nå til enighed med nogle af mine kolleger på et område, der også vedrører suverænitet, nemlig de sociale velfærdsydelser. Denne De Rossa-betænkning er jo et ekko af radio Tirana: Opbygning af en stor europæisk socialistisk velfærdsstat. Det må man som liberal tage klart afstand fra. Derfor valgte jeg også at stemme imod betænkningen i dag, der – selvom den fik pillet de værste tidsler ud - dog i ånden bevæger sig i en fuldstændig forkert retning, nemlig den socialistiske retning, og den er prøvet før og ikke værd at anbefale.

  Izaskun Bilbao Barandica (ALDE). - Señor Presidente, he votado a favor de este informe porque profundiza en la definición de servicios sociales de interés general. No son gastos, son una inversión para personas y justicia distributiva. Por eso, se insta a los Estados a que el acceso a los mismos sea universal y normalizado, y se produzca en las mismas condiciones en épocas de bonanza que en momentos de desaceleración económica.

Porque, en línea con lo anterior, este informe pone en valor el impacto que la prestación de estos servicios tiene sobre la economía por el empleo que aportan, el producto interior bruto que generan y las condiciones que ofrecen para que otros sectores, especialmente medianas y pequeñas empresas, puedan funcionar. La prestación de estos servicios es básica para la igualdad y la conciliación de la vida familiar y laboral. Y por último, por la apuesta por la economía social, cuando se opta por la liberalización de estos servicios.

Mejor que el capital sea un mero instrumento de quienes prestan servicios sociales, no el fin último. Así, hay garantía de que los excedentes se reinviertan en calidad e innovación, y en la mejora del servicio.

Dichiarazioni di voto scritte

Elezione di un Vicepresidente del Parlamento europeo (in sostituzione dell'on. Koch-Mehrin)

  José Manuel Fernandes (PPE), por escrito. − Face ao pedido de resignação de Silvana Koch-Mehrin, apoio a eleição de Giles Chichester, do Reino Unido, para novo vice-presidente do Parlamento Europeu. Entendo que se trata de uma escolha adequada, atendendo à sua vasta e diversificada experiência de vida em cargos de grande responsabilidade e a nível internacional, na área empresarial e na investigação científica, assim como na área política, onde a sua actividade se estende ao longo de duas décadas e meia, sendo membro deste Parlamento desde 1994 e presidente do Fórum Europeu de Energia.

  Monika Flašíková Beňová (S&D), písomne. − Britský poslanec Giles Chichester preberá funkciu viceprezidenta Európskeho parlamentu, zastávajúc miesto odstupujúcej kolegyne poslankyne Silvany Koch-Mehrinovej. Giles Chichester je absolventom Oxfordskej univerzity, pracoval vo vydavateľstvách University of London Press a Hodder and Stoughton Ltd a v niekoľkých ďalších spoločnostiach na rôznych postoch a vo funkcii riaditeľa, generálneho manažéra či generálneho riaditeľa. Pôsobil tiež ako predseda Hammersmithského konzervatívneho združenia i Konzervatívnej európskej volebnej rady pre Západný Londýn. Tiež pracoval v mnohých dobrovoľníckych orgánoch, napr. v školských správnych radách, charite, kluboch a je členom Kráľovskej geografickej spoločnosti. Opierajúc sa o potrebné kvalifikačné predpoklady i predchádzajúce skúsenosti, domnievam sa, že je vhodným kandidátom na post viceprezidenta Európskeho parlamentu.

  Maria do Céu Patrão Neves (PPE), por escrito. − Congratulo-me com a eleição de Giles Chichester como vice-presidente do Parlamento Europeu em substituição de Silvana Koch-Mehrin.

  Raül Romeva i Rueda (Verts/ALE), in writing. − The replacement of Ms Koch-Mehrin was agreed by consensus.

Elezione di un Vicepresidente del parlamento europeo (in sostituzione di Stavros Lambrinidis)

  Nessa Childers (S&D), in writing. − It is essential that the European Parliament chooses the right members for the right portfolios. I wish Anni Podimata the best in her new role.

  José Manuel Fernandes (PPE), por escrito. − Face ao pedido de resignação de Stavros Lambrinidis, apoio a eleição de Anni Podimata, da Grécia, para nova vice-presidente do Parlamento Europeu. Trata-se de uma parlamentar de que se evidencia a experiência e capacidade de comunicação e em cuja actividade se destaca o reconhecimento público pela sua contribuição para a aproximação e promoção de relações de amizade entre o seu país e a Turquia.

  Monika Flašíková Beňová (S&D), písomne. − Kolegyňa poslankyňa Anni Podimata preberá post viceprezidentky Európskeho parlamentu, keď na tomto poste nahrádza kolegu Stavrosa Lambrinidisa. Ten najnovšie zastáva funkciu gréckeho ministra zahraničných vecí s cieľom pričiniť sa o pomoc ťažkosťami sužovanej krajine. Anni Podimata vyštudovala Filozofickú fakultu aténskej univerzity, pôsobila ako korešpondentka a redaktorka zahraničnopolitických správ v novinách i v rozhlasovej stanici. V roku 2000 jej Turecké združenie rozhlasových a televíznych novinárov udelilo cenu grécko-tureckého priateľstva za jej príspevok k zblíženiu oboch krajín. Som presvedčená, že kolegyňa disponuje dostatočnou kvalifikáciou potrebnou pre zastávanie pozície viceprezidentky Európskeho parlamentu.

  Maria do Céu Patrão Neves (PPE), por escrito. − Congratulo-me com a eleição de Anni Podimata como vice-presidente do Parlamento Europeu em substituição de Lambrinidis.

  Raül Romeva i Rueda (Verts/ALE), in writing. − The replacement of Mr Lambrinidis was agreed by consesus.

Elezione di un Vicepresidente del Parlamento europeo (in sostituzione dell'on. Koch-Mehrin) - Elezione di un Vicepresidente del Parlamento europeo (in sostituzione dell'on. Lambrinidis)

  Luís Paulo Alves (S&D), por escrito. − Voto favoravelmente pela preservação do equilíbrio de forças entre os grupos políticos nas vice-presidências do Parlamento.

Richiesta di consultazione del Comitato economico e sociale europeo-Funzionamento e applicazione dei diritti acquisiti dei passeggeri aerei

  Monika Flašíková Beňová (S&D), písomne. − Jednotný trh leteckej dopravy v Európskej únii bol legislatívne ošetrený tak, aby uplatňovanie ustanovených práv v leteckej doprave bolo predovšetkým v prospech cestujúcich. Sú k dispozícii nižšie ceny a tiež možnosť výberu z väčšieho počtu prepravcov než kedykoľvek v minulosti. EÚ rovnako podnikla kroky pre zvýšenie bezpečnosti leteckej dopravy, zostavila zoznam leteckých spoločností, ktoré sa nepreukázali ako bezpečné a ktoré sú v rámci krajín Únie zakázané alebo obmedzené. Poskytuje cestujúcim zvláštne práva v prípade, že sú ich lety nejakým spôsobom narušené (meškanie, zrušenie letu) alebo došlo k predaju viacerých leteniek na jedno miesto. Legislatíva EÚ preberá zodpovednosť za stratu, omeškanie alebo poškodenie batožiny. Taktiež boli vytvorené nové pravidlá na ochranu telesne postihnutých osôb a osôb so zníženou mobilitou pred diskrimináciou a na zabezpečenie potrebnej pomoci počas letu. Aj napr. tieto legislatívne opatrenia boli podniknuté zo strany EÚ v snahe zabezpečiť korektné zaobchádzanie s cestujúcimi v leteckej doprave.

  David Martin (S&D), in writing. − I voted for this request for consultation of the European Economic and Social Committee on the functioning and application of established rights of people travelling by air.

  Raül Romeva i Rueda (Verts/ALE), in writing. − According to Rule 124 of the Rules of Procedure of the European Parliament (‘Consultation of the European Economic and Social Committee’): ‘1. Where the Treaty on the Functioning of the European Union provides for consultation of the Economic and Social Committee, the President shall initiate the consultation procedure and inform Parliament thereof. 2. A committee may request that the European Economic and Social Committee be consulted on matters of a general nature or on specific points. The committee shall indicate the deadline for delivery by the European Economic and Social Committee of its opinion. A request for consultation of the European Economic and Social Committee shall be approved by Parliament without debate. 3. Opinions forwarded by the Economic and Social Committee shall be referred to the committee responsible.’

  Artur Zasada (PPE), na piśmie. − Z zadowoleniem przyjąłem rezultat tego głosowania. Europejski Komitet Ekonomiczno-Społeczny bardzo często służy fachową pomocą Parlamentowi Europejskiemu. Wielokrotnie współpracowałem z Komitetem przy okazji pracy nad dokumentami dotyczącymi kwestii lotnictwa cywilnego i zawsze bardzo wysoko oceniałem pomoc fachowców EKES-u. Już dziś proszę o uwzględnienie w konsultacjach kwestii pasażerów należących do kategorii PRM.

Przypomnę tylko niedawną kampanię informacyjną Komisji Europejskiej na temat praw pasażerów niepełnosprawnych oraz pasażerów należących do kategorii PRM podróżujących drogą powietrzną: na lotniskach pojawiły się plakaty informacyjne, przygotowano nawet atrakcyjny spot telewizyjny. Niestety, zapomniano o dużej grupie podróżnych należących do kategorii PRM, mianowicie o matkach lub ojcach samotnie podróżujących z małymi dziećmi. To niedopuszczalne przeoczenie. Wierzę, że Europejski Komitet Ekonomiczno-Społeczny i Parlament Europejski skutecznie będą domagać się od Komisji Europejskiej respektowania praw wszystkich osób należących do kategorii PRM podróżujących drogą powietrzną.

Richiesta di consultazione del Comitato economico e sociale europeo-Relazioni UE-Cile

  Monika Flašíková Beňová (S&D), písomne. − V roku 2002 podpísala EÚ s Chile dohodu o pridružení v oblasti politiky, obchodu a spolupráce. Chile je významným referenčným bodom, čo sa týka hlavných hospodárskych a politických zmien, ku ktorým došlo v posledných rokoch v Latinskej Amerike: Stabilný hospodársky rast stimulovaný cenou surovín, nástup strán zastupujúcich ľudové vrstvy k moci v niekoľkých štátoch, rastúca medzinárodná úloha latinskoamerických štátov, zmeny v zložení regionálnych zoskupení ako Mercosur, projekty na vytvorenie veľkých juhoamerických sietí, projekt zameraný na priblíženie sa Juhoamerickému spoločenstvu národov a pod. Rozsiahle zmeny nastali tiež v rámci vzťahov s EÚ, od samotnej dohody o pridružení až po silný nárast európskych investícií v Chile.

  David Martin (S&D), in writing. − I voted for this request for consultation of the European Economic and Social Committee on EU-Chile relations.

  Raül Romeva i Rueda (Verts/ALE), in writing. − According to Rule 124 of the Rules of Procedure of the European Parliament (‘Consultation of the European Economic and Social Committee’): ‘1. Where the Treaty on the Functioning of the European Union provides for consultation of the Economic and Social Committee, the President shall initiate the consultation procedure and inform Parliament thereof. 2. A committee may request that the European Economic and Social Committee be consulted on matters of a general nature or on specific points. The committee shall indicate the deadline for delivery by the European Economic and Social Committee of its opinion. A request for consultation of the European Economic and Social Committee shall be approved by Parliament without debate. 3. Opinions forwarded by the Economic and Social Committee shall be referred to the committee responsible.’

Richiesta di consultazione del Comitato economico e sociale europeo-Funzionamento e applicazione dei diritti acquisiti dei passeggeri aerei - Richiesta di consultazione del Comitato economico e sociale europeo-Relazioni UE-Cile

  Luís Paulo Alves (S&D), por escrito. − Voto favoravelmente a utilização deste procedimento (artigo 124.° do Regimento) na medida em que a comissão competente entende necessária a elaboração de um parecer pelo Comité Económico e Social Europeu sobre a matéria em apreço.

Relazione: Barbara Matera (A7-0234/011)

  Luís Paulo Alves (S&D), por escrito. − Aprovo o presente relatório, uma vez que visa apoiar a manutenção de emprego, neste caso específico na Dinamarca. Trata-se de um fundo de ajuda financeira que irá apoiar cerca de 950 trabalhadores com um montante total de 14,18 milhões de euros.

  Zigmantas Balčytis (S&D), raštu. − Pritariau šiam dokumentui. Europos Sąjunga, siekdama teikti papildomą paramą darbuotojams, patiriantiems žalą dėl esminių struktūrinių pasaulio prekybos sistemos pokyčių, ir jiems padėti vėl integruotis į darbo rinką, yra nustačiusi atitinkamas teisėkūros ir biudžetines priemones bei įsteigusi Europos prisitaikymo prie globalizacijos padarinių fondą. Atsižvelgiant į didžiulį pasaulinės finansų ir ekonomikos krizės poveikį Europos pramonei, 2009 m. EGF taikymo paskirtis buvo išplėsta siekiant teikti paramą dėl šios krizės atleistiems darbuotojams. Šiuo atveju Danija paprašė pagalbos, susijusios su 1356 darbuotojų atleidimu (iš kurių 950 teiktina pagalba) iš įmonės „Odense Steel Shipyard“, kuri vykdo veiklą laivų statyklų sektoriuje Odensės savivaldybėje, esančioje Danijos pietinėje dalyje. Kadangi paraiška atitinka kriterijus, pritariu raginimui kaip galima greičiau ir efektyviau suteikti reikalingą paramą be darbo likusiems žmonėms.

  Regina Bastos (PPE), por escrito. − O Fundo Europeu de Ajustamento à Globalização (FEG) foi criado em 2006 para prestar assistência adicional aos trabalhadores afectados pelas consequências de mudanças importantes na estrutura do comércio internacional e ajudar à sua reintegração no mercado de trabalho. A partir 1 de Maio de 2009, o âmbito de aplicação do FEG foi alargado, passando a incluir o apoio a trabalhadores despedidos em consequência directa da crise económica, financeira e social.

Nesta altura em que nos vemos confrontados com esta grave crise, de que se destaca o aumento do desemprego como uma das principais consequências, a UE deverá utilizar todos os meios ao seu alcance para reagir, nomeadamente no que se refere aos apoios a prestar às pessoas que ficaram sem emprego de um dia para o outro. Assim, apoiei o presente relatório que diz respeito à mobilização do FEG a favor da Dinamarca com o objectivo de apoiar os 950 trabalhadores despedidos pela empresa Odense Steel Shipyard do sector da construção naval.

  Izaskun Bilbao Barandica (ALDE), por escrito. − He votado a favor de asignar 14 181 901 euros con cargo al FEAG a la empresa Odense Steel Shipyard, perteneciente al sector de la construcción naval del sur de Dinamarca, porque cumple los requisitos exigidos en el Reglamento (CE) nº 1927/2006. Se refiere a 1 356 despidos, para 150 de los cuales se solicitó ayuda, a fin de apoyar la reinserción en el mercado laboral.

  Mara Bizzotto (EFD), per iscritto. − Il Fondo europeo di adeguamento alla globalizzazione è uno strumento che ha lo scopo di sostenere il reinserimento dei lavoratori che hanno perso il lavoro a causa del processo di globalizzazione dei mercati mondiali in atto.

Tale fondo è a favore dei lavoratori e non vuole in alcun modo agire a beneficio dell'azienda che ha effettuato i licenziamenti. Per quanto riguarda la mobilitazione del fondo per il caso in questione, mi sono espressa con un'astensione perché credo che presentasse delle criticità e che l'ammissibilità della richiesta non fosse così evidente. Infatti, nonostante la Commissione abbia approvato la richiesta, alcuni elementi mi hanno fatto propendere per un'astensione: il licenziamento non improvviso dei lavoratori, dato che dall'annuncio della chiusura del cantiere alla domanda di mobilitazione del fondo è passato quasi un anno; inoltre, 750 dei 950 lavoratori che dovrebbero essere ammessi all'assistenza del fondo erano già stati richiesti da una ditta norvegese per attività offshore.

  Maria Da Graça Carvalho (PPE), por escrito. − Congratulo-me com a abordagem das autoridades dinamarquesas de recorrer ao FEG para financiar medidas que são adicionais e inovadoras em comparação com as habitualmente oferecidas pelas agências de emprego. Congratulo-me com a reconversão profissional dos trabalhadores despedidos em áreas de trabalho orientadas para o futuro e inovadoras. Votei a favor da medida que consiste em oferecer Educação Geral a cerca de um quarto dos trabalhadores elegíveis, preparando-os para novos empregos na sociedade do conhecimento.

  Nessa Childers (S&D), in writing. − The Globalisation Fund is one of the EU’s greatest resources, and essential to many workers across the Union. It is essential that the fund is used productively and efficiently and implemented to maximum effect.

  Diogo Feio (PPE), por escrito. − As mudanças estruturais nos padrões do comércio mundial e a crise financeira que presentemente assola a Europa continuam a fazer-se sentir e a justificar a mobilização do Fundo Europeu de Ajustamento à Globalização. Desta feita, mais de 1300 trabalhadores do sector naval dinamarquês foram despedidos em virtude dos problemas acima indicados. Lamento a frequência com que semelhantes situações se verificam e julgo que os decisores políticos devem acompanhá-las de perto e, sempre que possível, procurar minorar os seus efeitos, de modo tal que impeça os trabalhadores de ficarem sem um mínimo de protecção social e, simultaneamente, que esta não obste, antes incentive, à reintegração daqueles no mercado de trabalho. O agravamento das circunstâncias pessoais de quem sofre o problema do despedimento recomendam que este apoio complementar seja prestado assim que possível.

  José Manuel Fernandes (PPE), por escrito. − A mobilização do Fundo Europeu de Ajustamento à Globalização apresenta-se devidamente fundamentada e justificada para o caso presente da empresa Odense Steel Shipyard do sector da construção naval, no município de Odense, na região Sul da Dinamarca, afectada pelo fenómeno da globalização, já que perdeu quotas de mercado importantes para a Ásia, e pela actual crise financeira e económica que levou ao cancelamento de encomendas e à diminuição de novos pedidos. Saliento que o montante total de 14 181 901 euros solicitado poderá ser importante para a requalificação de grande parte dos 1 356 trabalhadores despedidos, tendo em vista a sua reconversão profissional em áreas de trabalho orientadas para o futuro e inovadoras, que permitirão que os trabalhadores tirem partido dos seus conhecimentos técnicos e experiência de trabalho, nomeadamente no que respeita à tecnologia energética, à construção e ordenamento paisagístico e à robótica.

  João Ferreira (GUE/NGL), por escrito. − Cada novo pedido de accionamento deste Fundo confere urgência renovada às medidas que temos vindo a defender, de combate efectivo ao desemprego, de estímulo à actividade económica, de erradicação da precariedade e de redução do horário de trabalho, sem diminuição de salário. São medidas que se encontram nas antípodas das políticas que vêm sendo postas em prática pela UE - como sucede em Portugal com o plano FMI-UE, cujo efeito é aumentar ainda mais o desemprego e a recessão económica.

Desta feita, o pedido de mobilização é feito para acorrer aos 1356 trabalhadores despedidos na empresa Odense Steel Shipyard do sector da construção naval no município de Odense, na região Sul da Dinamarca. Destes, segundo o relatório, apenas 950 são potenciais beneficiários de assistência. É bom lembrar que também centenas de trabalhadores dos Estaleiros Navais de Viana do Castelo foram recentemente ameaçados de despedimento, daqui saudando a sua justa luta pela manutenção dos seus postos de trabalho. No momento desta aprovação, não podemos deixar de aqui reiterar que se impõe uma ruptura com as políticas e orientações que estão a provocar o visível desastre económico e social em diversos países da UE. Mais uma vez, os paliativos para o desastre são necessários, mas há que atacar as suas causas.

  Ilda Figueiredo (GUE/NGL), por escrito. − Este relatório dá a luz verde do PE para mais uma proposta de mobilização do Fundo Europeu de Ajustamento à Globalização, que a Comissão também aprovou em 6 de Maio de 2011, e que pretende beneficiar a Dinamarca, a fim de apoiar a reintegração no mercado de trabalho de trabalhadores despedidos em consequência da crise económica e financeira.

Trata-se da quinta candidatura e refere-se a 1356 casos de despedimento, dos quais 950 são potenciais beneficiários de assistência, ocorridos na empresa Odense Steel Shipyard, do sector da construção naval no município de Odense, na região Sul da Dinamarca.

Mais uma vez, depois de analisada esta proposta no âmbito da Comissão do Emprego e Assuntos Sociais, demos-lhe o nosso apoio, embora lamentando que a Comissão Europeia não tenha intervindo antes do encerramento para defender a produção e o emprego.

  Monika Flašíková Beňová (S&D), písomne. − Európsky fond na prispôsobenie sa globalizácii bol zriadený s cieľom poskytovať dodatočnú podporu pracovníkom, ktorí pociťujú dôsledky veľkých štrukturálnych zmien v usporiadaní svetového obchodu. Komisia prijala v máji 2011 nový návrh rozhodnutia o mobilizácii EGF v prospech Dánska s cieľom podporiť opätovný vstup pracovníkov na trh práce prepustených z dôvodu globálnej finančnej a hospodárskej krízy. Toto je piata žiadosť, ktorá sa má preskúmať v rámci rozpočtu na rok 2011, a týka sa mobilizácie celkovej sumy 14 181 901 EUR z EGF v prospech Dánska. Týka sa 1 356 prepustených pracovníkov (pomoc sa týka 950 z nich) z podniku Odense Steel Shipyard pôsobiacom v lodiarskom priemysle v regióne Južné Dánsko. V súlade s posúdením Komisie žiadosť spĺňa kritériá oprávnenosti stanovené nariadením o EGF a Komisia odporúča rozpočtovému orgánu, aby žiadosti schválil. Považujem za vhodné, aby s náležitým zreteľom na medziinštitucionálnu dohodu bol zabezpečený rýchly postup prijímania rozhodnutí o mobilizácii fondu.

  Lorenzo Fontana (EFD), per iscritto. − Signor presidente, onorevoli colleghi, il FEG, fondo europeo di adeguamento alla globalizzazione, ha lo scopo di sostenere ed aiutare il reinserimento dei lavoratori che hanno perso il lavoro a causa dell'andamento globale dei mercati. Questa tendenza è più accentuata in questo momento di crisi economica. Il fatto in esame prevede degli esuberi in Danimarca. Non essendoci elementi critici confermo il mio voto favorevole.

  Juozas Imbrasas (EFD), raštu. − Pritariau šiam dokumentui, kadangi Danija paprašė pagalbos, kuri susijusi su 1356 darbuotojų atleidimu (iš kurių 950 teiktina pagalba) iš įmonės „Odense Steel Shipyard“, kuri vykdo veiklą laivų statyklų sektoriuje Odensės savivaldybėje, esančioje Danijos pietinėje dalyje. Paraiška atitiko EGF reglamente nustatytus finansinės paramos teikimo kriterijus. Todėl Komisija pasiūlė mobilizuoti 14 181 901 EUR sumą.

  Giovanni La Via (PPE), per iscritto. − Egregio presidente, cari colleghi, ho votato a favore della mobilitazione del Fondo europeo di adeguamento alla globalizzazione (FEG) a favore della Danimarca, perché ritengo tale strumento una valida risorsa di sostegno ai lavoratori in difficoltà a causa della crisi economica. La votazione odierna riguardava una domanda di mobilitazione relativa agli esuberi nell'impresa Odense Steel Shipyard, per la quale la Commissione ha proposto di stanziare un importo pari a 14.181.901 EUR. Vorrei inoltre sottolineare, più in generale, il ruolo importante del Fondo europeo di adeguamento alla globalizzazione, rivelatosi in questi anni una risorsa utile ed efficace nella lotta alla disoccupazione come conseguenza della globalizzazione e della crisi economica.

  David Martin (S&D), in writing. − I voted for this application. Case EGF/2010/025 DK/Odense Steel Shipyard from Denmark was submitted to the Commission on 6 October 2010 and supplemented by additional information up to 8 March 2011. It was based on the intervention criterion of Article 2(a) of the EGF Regulation, which requires at least 500 redundancies over a four-month period in an enterprise in a Member State, including workers made redundant in its suppliers and downstream producers, and was submitted within the deadline of 10 weeks.

  Clemente Mastella (PPE), per iscritto. − Concordiamo con l'adozione di una nuova proposta di decisione della Commissione sulla mobilitazione del FEG a favore della Danimarca, al fine di sostenere il reinserimento nel mercato del lavoro dei lavoratori operanti nell'impresa Odense Steel Shipyard, licenziati a causa della crisi finanziaria ed economica globale.

Tale fondo non potrà superare un importo annuo massimo di 500 milioni di euro. Siamo dell'idea che occorre tener conto di alcuni elementi, tra cui: il legame tra gli esuberi e i grandi cambiamenti strutturali nei flussi commerciali mondiali o la crisi finanziaria; l'identificazione delle imprese che hanno operato licenziamenti e dei lavoratori ammessi all'assistenza; il territorio in questione con le rispettive autorità e i soggetti interessati; l'impatto degli esuberi sull'occupazione locale, regionale o nazionale; il pacchetto coordinato di servizi personalizzati da finanziare; le date di inizio effettivo o previsto dei servizi personalizzati per i lavoratori interessati e le procedure di consultazione delle parti sociali e i sistemi di gestione e di controllo.

Riteniamo che la domanda soddisfi i criteri di ammissibilità e che la commissione per l'occupazione e gli affari sociali dovrebbe essere associata al processo, al fine di fornire un sostegno e un contributo costruttivi alla valutazione delle domande di mobilitazione del fondo.

  Barbara Matera (PPE), per iscritto. − Mi compiaccio per l'approvazione della richiesta, giustificata da una perdita della quota di mercato delle spedizioni navali in Europa, in favore di 950 esuberi, operati dalla Odense Steel Shipyard, grossa compagnia operante nel trasporto marittimo internazionale.

Prescindendo dal caso specifico, ritengo importante prendere in considerazione all'interno della futura revisione del regolamento FEAG i comportamenti delle società multinazionali, la cui delocalizzazione provoca licenziamenti e il conseguente intervento del fondo FEAG, senza tuttavia compromettere l'accesso dei lavoratori al supporto fornito.

  Jean-Luc Mélenchon (GUE/NGL), par écrit. – C'est en pensant aux travailleurs danois sacrifiés sur l'autel de la mondialisation que je m'abstiens. Dans la situation où les plongent les conséquences des politiques néolibérales prônées par l'Union européenne, on pourrait vouloir voter contre, tant cette aumône est dérisoire. Mais le peu qui est donné peut les soulager dans leur peine. La logique du Fonds européen d'ajustement à la mondialisation n'en est pas moins intolérable.

  Nuno Melo (PPE), por escrito. − A UE é um espaço de solidariedade e nela se enquadra o Fundo Europeu de Ajustamento à Globalização. Estes apoios são fundamentais para o auxílio aos desempregados e às vítimas das deslocalizações que se verificam num contexto globalizado. É cada vez maior o número de empresas que se deslocalizam, aproveitando os reduzidos preços do factor trabalho, que são praticados em vários países, nomeadamente na China e na Índia, com efeitos nocivos para os países que respeitam os direitos dos trabalhadores. O FEG destina-se a ajudar os trabalhadores vítimas da deslocalização de empresas, e é fundamental para facilitar o acesso a um novo emprego. O FEG já foi no passado utilizado por outros países da UE, cabendo agora dar esse auxílio à Dinamarca, que solicitou assistência relativamente a 1356 casos de despedimento (dos quais 950 são potenciais beneficiários de assistência) ocorridos na empresa Odense Steel Shipyard do sector da construção naval no município de Odense, na região Sul da Dinamarca.

  Alexander Mirsky (S&D), in writing. − This will be the fifth mobilisation of European Globalisation Adjustment Fund in 2011. A total of EUR 14 181 901 will be mobilised for Denmark, which requested assistance concerning 1356 redundancies (950 of them targeted for assistance) in the enterprise Odense Steel Shipyard, operating in the shipyard sector in the region of Southern Denmark during the four-month reference period from 13 April to 31 July 2010. I voted in favour of Barbara Matera’s report.

However, I wish to point out that certain changes are required in the way that the European Globalisation Adjustment Fund works, specifically in relation to the allocation of funding, since small countries such as Latvia and Estonia cannot make use of the opportunities the fund offers because the criteria for allocation are such that only large countries, and thus large companies, can benefit from it.

  Siiri Oviir (ALDE), kirjalikult. − Laevaehitussektor on kannatanud majanduskriisi tõttu märkimisväärselt ning sellest annavad tunnistust mitmed suletud ja suletavad laevaehitusettevõtted üle Euroopa, k.a minu koduriigis Eestis. Mõistagi toetan ma Taani Odense Steel Shipyardi igati põhjendatud taotlust, kuid meil – eurooplastel – tasub uusi sihte seades tõsiselt mõelda, kas me vajame ikka nii suuri merelaevastikke ja sadamaid, et transportida suurtes kogustes kaupa kaugest Aasiast, või oleks mõistlikum panustada hoopis tootmisele Euroopas, mis suurendaks tööhõivet ning oleks palju keskkonnasäästlikum.

  Maria do Céu Patrão Neves (PPE), por escrito. − O Fundo Europeu de Ajustamento à Globalização foi criado para prestar um apoio complementar a trabalhadores atingidos pelas consequências de mudanças estruturais importantes dos padrões do comércio mundial. Em 6 de Maio de 2011, a Comissão adoptou uma nova proposta de decisão sobre a mobilização do FEG a favor da Dinamarca. Trata-se da quinta candidatura a ser examinada no âmbito do orçamento de 2011 e refere-se à mobilização de um montante superior a 14 milhões de euros. Diz respeito a 1 356 despedimentos (950 dos quais potenciais beneficiários de apoio) na empresa Odense Steel Shipyard do sector da construção naval no município de Odense, na região Sul da Dinamarca, durante o período de referência de quatro meses, de 13 de Abril a 31 de Julho de 2010. Tendo sido feita uma análise do processo por todas as partes envolvidas, designadamente a Comissão Europeia, e estando a Comissão do Emprego e o Grupo de Trabalho sobre o FEG favoráveis à mobilização do Fundo a favor da Dinamarca, votei favoravelmente o presente relatório.

  Aldo Patriciello (PPE), per iscritto. − Signor Presidente, onorevoli colleghi, il 6 maggio 2011 la Commissione ha adottato una nuova proposta di decisione sulla mobilitazione del FEG a favore della Danimarca al fine di sostenere il reinserimento nel mercato del lavoro dei lavoratori licenziati a causa della crisi finanziaria ed economica globale. La domanda in esame, si riferisce alla mobilitazione del FEG per un importo totale di 14 181 901 EUR per la Danimarca. Essa riguarda 1 356 esuberi, di cui 950 ammessi all'assistenza, nell'impresa Odense Steel Shipyard. Secondo la valutazione della Commissione, la domanda soddisfa i criteri di ammissibilità stabiliti dal regolamento FEG, per cui la Commissione raccomanda all'autorità di bilancio di procedere all'approvazione. Il FEG è stato creato nel 2006 con l'obiettivo di "fornire sostegno supplementare ai lavoratori licenziati che risentono delle conseguenze dei grandi scambi strutturali nei flussi commerciali mondiali, per assisterli nel reinserimento nel mercato del lavoro". Seguito da una revisione del presente regolamento nel 2009, il campo di applicazione del FEG è stato ampliato per includere il supporto per i lavoratori in esubero come conseguenza diretta della crisi finanziaria ed economica globale. Per questi motivi il mio voto alla proposta in oggetto risulta favorevole.

  Paulo Rangel (PPE), por escrito. − No seio da execução do orçamento de 2011, foi apresentada, pela quinta vez, uma candidatura ao apoio do Fundo Europeu de Ajustamento à Globalização, que tem por escopo apoiar os trabalhadores que, por força da deslocalização das empresas em que laboravam, motivada pelo fenómeno de concorrência global, se encontram em situação de alta fragilidade. Neste caso, em que a Dinamarca solicita a intervenção do fundo, tratou-se de 1 356 despedimentos por parte da empresa Odense Steel Shipyard, tendo ficado demonstrado o carácter imprevisto dos despedimentos e a sua correlação (nexo de causalidade) com a cena económico-financeira mundial. Na verdade, encontram-se preenchidos todos os pressupostos para a intervenção do fundo, que permite uma mobilização de até 500 milhões de euros por ano. Por fim, há que salientar a necessidade de promover processos de atribuição de fundos particularmente expeditos, atendendo à situação de carência das populações locais.

  Raül Romeva i Rueda (Verts/ALE), in writing. − In favour. As usual in this type of reports, the EP requests the institutions involved to make the necessary efforts to improve procedural and budgetary arrangements in order to accelerate the mobilisation of the EGF; appreciates in this sense the improved procedure put in place by the Commission, following Parliament’s request for accelerating the release of grants, aimed at presenting to the budgetary authority the Commission’s assessment on the eligibility of an EGF application together with the proposal to mobilise the Fund; hopes that further improvements in the procedure will be reached in the framework of the upcoming reviews of the EGF and that greater efficiency, transparency and visibility of the Fund will be achieved.

It recalls as well the institutions’ commitment to ensuring a smooth and rapid procedure for the adoption of the decisions on the mobilisation of the EGF, providing one-off, time-limited individual support geared to helping workers who have suffered redundancies as a result of globalisation and the financial and economic crisis; and emphasises the role that the EGF can play in the reintegration of workers made redundant into the labour market.

  Licia Ronzulli (PPE), per iscritto. − Il 6 maggio scorso la Commissione ha adottato una nuova proposta di decisione sulla mobilitazione del FEG a favore della Danimarca, al fine di sostenere il reinserimento nel mercato del lavoro dei lavoratori licenziati a causa della crisi finanziaria ed economica globale.

La domanda in esame, la quinta nel quadro del bilancio 2011, riguarda 1 356 esuberi, di cui 950 ammessi all'assistenza, nell'impresa Odense Steel Shipyard, operante nel settore delle costruzioni navali nella regione del sud della Danimarca, nel periodo di riferimento di quattro mesi, dal 13 aprile al 31 luglio 2010. Ho votato a favore di questo testo per permettere l'approvazione di tale finanziamento.

  Amalia Sartori (PPE), per iscritto. − Il Fondo europeo di adeguamento alla globalizzazione (FEG) è stato istituito per fornire sostegno supplementare ai lavoratori che risentono delle conseguenze dei grandi cambiamenti strutturali nei flussi commerciali mondiali. Ho votato a favore della proposta di decisione del Parlamento europeo e del Consiglio concernente la mobilitazione del Fondo, poiché la domanda presentata dalla società Glasfiber della Danimarca sembra soddisfare i criteri di ammissibilità stabiliti dal regolamento FEG. In più, la Commissione ha raccomandato all'autorità di bilancio di procedere all'approvazione della domanda, richiedendo uno storno dalla riserva del FEG. Si ricorda, inoltre, che la dichiarazione comune di Parlamento, Consiglio e Commissione, adottata nella riunione di concertazione del 17 luglio 2008, ha confermato l'importanza di garantire una procedura rapida, nel rispetto dell'accordo interistituzionale, per l'adozione delle decisioni relative alla mobilitazione del Fondo.

  Søren Bo Søndergaard (GUE/NGL), skriftlig. − Jeg har stemt for betænkningen af hensyn til de arbejdere, som er blevet lovet omskoling og efteruddannelse i forbindelse med massefyringerne på Lindøværftet. Min stemmeafgivelse betyder ikke, at jeg støtter EU's globaliseringsfond. Tværtimod mener jeg, at EU's tilskudssystem, hvor rige EU-lande betaler penge til EU for at EU bagefter kan betale penge tilbage til dem, er absurd. Lindø-sagen illustrerer tydeligt dette. Der er gået mange måneder fra de berørte kommuner sendte ansøgningen til EU og til at pengene er på vej til Fyn. I mellemtiden er en del af de fyrede kommet i arbejde igen. Det er glædeligt, men de mange fyrede, som ikke har fundet arbejde, har ikke fået en krone til den efteruddannelse og omskoling, som de er blevet lovet. Alle ved, at jo længere tid, der går, jo sværere er det at komme i arbejde igen. Hvis pengene var blevet udbetalt af den danske stat med det samme, uden at skulle en tur omkring Bruxelles, var pengene meget mere værd end de er nu.

  Csanád Szegedi (NI), írásban. − Határozottan támogattam és megszavaztam a jelentést. Egyértelműen a globalizáció hatásának tekinthető, hogy a korábban az említett hajógyárban dolgozó munkavállalókat elbocsátották. Egyetértek azzal, hogy az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alapból támogatást kapjanak ezek az emberek. Ez a támogatás precedens értékű kell, hogy legyen, ily módon is fel kell hívni a társadalom figyelmét a globalizáció káros hatásaira. Ez az eset is bizonyítja, hogy a globalizáció hatására Európa-szerte elterjedő nagyvállalatok és profitorientált multinacionális cégek nem szolgálják a társadalom érdekeit, piaci jelenlétükkel jóval több munkahely szűnik meg, mint amennyit teremtenek. Remélem, hogy a tömegesen munkájukat elvesztő magyar emberek, különös tekintettel az északkelet-magyarországi régióban lakó, munkájukat elvesző egykori munkások is minél hamarabb részesülnek hasonló anyagi kompenzációban.

  Nuno Teixeira (PPE), por escrito. − O Regulamento n.° 1927/2006 do Parlamento Europeu e do Conselho, de 20 de Dezembro de 2006, instituiu o Fundo Europeu de Ajustamento à Globalização (FEG) com o objectivo de apoiar os trabalhadores que perdem os seus postos de trabalho devido a alterações estruturais no contexto da economia global. Em 2011, o FEG possui uma dotação de 500 milhões de euros, considerando a Comissão Europeia que 14.181.901,00 euros devem ser atribuídos à Dinamarca com vista a apoiar a reintegração no mercado de trabalho dos 1 356 trabalhadores da empresa Odense Steel Shipyard que foram despedidos. Voto favoravelmente o presente relatório por entender que estão cumpridos os pressupostos legais definidos no regulamento anteriormente mencionado e que existe uma relação de causalidade directa entre os despedimentos e as mudanças estruturais verificadas nos padrões do comércio mundial. Gostaria ainda de salientar que o FEG não deverá substituir as responsabilidades legais e financeiras da empresa Odense Steel Shipyard, sendo este um apoio complementar concedido pela Europa para diminuir as dificuldades sociais que os trabalhadores irão enfrentar. Sendo assim, entendo que o envelope financeiro deverá chegar à empresa de construção naval no município de Odense, na Região Sul da Dinamarca, o mais rapidamente possível.

Relazione: Reimer Böge (A7-0238/2011)

  Luís Paulo Alves (S&D), por escrito. − Voto favoravelmente o presente relatório, uma vez que atribui um fundo de solidariedade no valor de 19,54 milhões de euros para as inundações sofridas na Eslovénia, Croácia e Republica Checa em 2010. O Fundo de Solidariedade da UE visa superar dificuldades e auxiliar os Estados em situações imprevisíveis, como o caso das inundações sofridas nestes países.

  Zigmantas Balčytis (S&D), raštu. − Pritariau siūlymui suteikti finansinę Europos Sąjungos solidarumo fondo paramą Slovėnijai, Kroatijai ir Čekijai. Tarpinstituciniame susitarime yra numatyta galimybė panaudoti Solidarumo fondo lėšas neviršijant metinės viršutinės 1 mlrd. eurų ribos. Šios šalys 2010 m. skaudžiai nukentėjo nuo gamtinių nelaimų, kurios padarė žalos daugumai šių šalių gyventojų ir kurių padariniai turės ilgalaikes pasekmes gyvenimo sąlygoms regione bei jo ekonominiam stabilumui.

  Regina Bastos (PPE), por escrito. − O Fundo de Solidariedade da União Europeia (FSUE) tem por objectivo garantir um auxílio rápido, eficaz e flexível à população de um Estado-Membro, e de países que estejam a negociar a respectiva adesão, em caso de catástrofe natural de grandes proporções. Este fundo complementa os fundos públicos dos Estados-Membros em situações de emergência, nomeadamente na recuperação urgente das infra-estruturas, no alojamento temporário e nos serviços de emergência destinados a satisfazer as necessidades imediatas da população, bem como na limpeza das áreas afectadas pela catástrofe.

Em 2010, a Eslovénia, a Croácia e a República Checa foram vítimas de chuvas torrenciais que provocaram fortes inundações que acarretaram enormes prejuízos. Na sequência das catástrofes, os países em questão solicitaram a assistência do Fundo de Solidariedade da UE. Cumpridos os critérios de elegibilidade estabelecidos no referido regulamento, foi aprovada a mobilização do FSUE, pretendendo-se assim minorar a dor, o sofrimento e as perdas das pessoas afectadas pelas referidas catástrofes. Pelo exposto, apoiei o presente relatório.

  Izaskun Bilbao Barandica (ALDE), por escrito. − He votado a favor de la movilización del Fondo de Solidaridad de la UE para Eslovenia, Croacia y República Checa porque cumplen los criterios de admisibilidad establecidos en el Reglamento (CE) nº 2012/2002 y para contribuir a que puedan superar los grandes daños causados en infraestructuras, agricultura, empresas y domicilios privados por las intensas lluvias y desbordamientos registrados en agosto y septiembre de 2010.

  Mara Bizzotto (EFD), per iscritto. − La relazione riguarda la richiesta di mobilizzare il Fondo di solidarietà presentata da Slovenia, Croazia e Repubblica ceca in seguito alla grande quantità di pioggia caduta nel periodo agosto-settembre 2010 su questi tre paesi.

Dato che la relazione non pone problemi dal punto di vista procedurale e le richieste dei tre paesi sono conformi ai criteri di ammissibilità, ho espresso voto favorevole.

  Nessa Childers (S&D), in writing. − It is essential that the EU Solidarity Fund is used to help those most in need: families whose access to important resources has been cut off, whose children cannot attend school and businesses which are immobilised by impromptu events.

  Edite Estrela (S&D), por escrito. − Votei favoravelmente o relatório relativo à mobilização do Fundo de Solidariedade da UE a favor da Eslovénia, da Croácia e da República Checa, na sequência das chuvas intensas e inundações que atingiram estes países em 2010, o que vem novamente demonstrar a necessidade de revisão do regulamento do Fundo de Solidariedade, de modo a torná-lo mais célere e flexível.

  Diogo Feio (PPE), por escrito. − O Fundo de Solidariedade da União Europeia destina-se a auxiliar regiões assoladas por catástrofes naturais. As chuvas torrenciais de Agosto e Setembro de 2010 causaram avultados prejuízos à Croácia, República Checa e Eslovénia e justificaram um pedido de mobilização do fundo por parte destes três países, com base naquilo que se designou por catástrofe regional de carácter extraordinário. Isto é, apoio na sequência de uma catástrofe que afecte a maior parte da sua população e tenha repercussões graves e prolongadas nas condições de vida e na estabilidade económica da região. Entendo que a União Europeia não dever deixar de dar o seu apoio aos três países e de, assim, procurar minorar os avultados prejuízos por eles sofridos. A solidariedade e a coesão são valores essenciais numa Europa que vem proclamando querer ser mais do que um mero espaço económico de livre comércio.

  José Manuel Fernandes (PPE), por escrito. − Ao abrigo da solidariedade que deve reger as relações entre os Estados-Membros no seio da União Europeia e dos objectivos do Fundo de Solidariedade da UE, apoiei os pedidos de ajuda apresentados pela Eslovénia, Croácia e República Checa, num montante global de 19 546 647 euros. Em consequência de chuvas intensas em Agosto e Setembro do ano passado, diferentes regiões destes países sofreram grandes prejuízos em infra-estruturas, empresas, habitações e propriedades agrícolas. Trata-se de situações de catástrofe de carácter extraordinário e natural, cujos efeitos importa rapidamente superar, de forma a minorar consequências nas condições de vida das populações afectadas e na estabilidade económica da região. Nesse sentido, sublinho a necessidade de assegurar maior flexibilidade e celeridade de procedimentos na concretização do Fundo de Solidariedade.

  João Ferreira (GUE/NGL), por escrito. − O relatório dá aval à mobilização do Fundo de Solidariedade da União Europeia (FSUE), para auxiliar três países - Eslovénia, República Checa e Croácia - que foram afectados, em Setembro de 2010, por chuvas intensas seguidas de inundações que causaram prejuízos elevados, obrigando, nalguns casos, as pessoas a abandonarem as suas casas e provocando estragos significativos em infra-estruturas públicas, empresas, habitações e na agricultura. Como os prejuízos totais ficam abaixo do limiar normal para a mobilização do FSUE, o pedido foi examinado com base nos chamados critérios de catástrofe regional de carácter extraordinário, previstos no respectivo Regulamento. Relembramos que, poucos meses antes, em Maio e Junho de 2010, já dois destes países - a República Checa e a Croácia - tinham sofrido catástrofes idênticas, o que motivou a mobilização do FSUE, tendo sido então preenchidos os requisitos para classificação do sucedido como catástrofe de grandes proporções.

Naturalmente que, em face destas catástrofes e dos seus efeitos (no território, na economia e nas populações), consideramos a mobilização deste apoio importante e necessária e, por isso, votámos favoravelmente o relatório, sem, contudo, deixar de assinalar o muito que há fazer no domínio da prevenção de catástrofes, incluindo as muitas propostas que já aqui fizemos e que a Comissão tarda a pôr em prática.

  Ilda Figueiredo (GUE/NGL), por escrito. − O relatório dá aval à mobilização do Fundo de Solidariedade da União Europeia (FSUE) para auxiliar três países - Eslovénia, República Checa e Croácia - que foram afectados, em Setembro de 2010, por chuvas intensas seguidas de inundações que causaram prejuízos elevados, obrigando, nalguns casos, as pessoas a abandonarem as suas casas e provocando estragos significativos em infra-estruturas públicas, empresas, habitações e na agricultura.

Como os prejuízos totais ficam abaixo do limiar normal para a mobilização do FSUE, o pedido foi examinado com base nos chamados critérios de catástrofe regional de carácter extraordinário, previstos no respectivo Regulamento.

Em Maio e Junho de 2010, já dois destes países - a República Checa e a Croácia - tinham sofrido catástrofes idênticas, o que motivou a mobilização do FSUE, tendo sido então preenchidos os requisitos para classificação do sucedido como catástrofe de grandes proporções.

Naturalmente que, em face destas catástrofes e dos seus efeitos (no território, na economia e nas populações), consideramos a mobilização deste apoio importante e necessária e, por isso, votámos favoravelmente o relatório. Sem, contudo, deixar de assinalar o muito que há fazer no domínio da prevenção de catástrofes, incluindo as muitas propostas que já aqui fizemos, e que a Comissão tarda a pôr em prática.

  Monika Flašíková Beňová (S&D), písomne. − Pre silné povodne a záplavy, ktoré zasiahli Európu v období leto/jeseň 2010, požiadali Slovinsko, Chorvátsko a Česká republika o prostriedky finančnej pomoci z Fondu solidarity Európskej únie, ktorá bude použitá na zmiernenie a odstránenie vzniknutých škôd. Celkové priame škody spôsobené týmito povodňami vo všetkých príslušných krajinách činia viac než 700 miliárd EUR. Komisia navrhla uvoľniť prostriedky z Fondu solidarity EÚ v celkovej hodnote 19,54 mil. EUR. Slovinsko požiadalo o pomoc z fondu solidarity v súvislosti so škodami v dôsledku záplav, ktoré zapríčinili intenzívne dažde, ktoré zaplavili 137 slovinských obcí a v rozsiahlej miere poškodili infraštruktúru, podniky a súkromné majetky. Chorvátsko požiadalo o pomoc z Fondu solidarity po intenzívnych dažďoch, ktoré trvali od 17. do 22. septembra 2010 a spôsobili veľké záplavy. Katastrofa spôsobila významné škody na infraštruktúre, v poľnohospodárstve a na súkromnom majetku. Česká republika požiadala o pomoc po tom, ako na začiatku augusta 2010 nezvykle silné dažde na severe krajiny spôsobili rozvodnenie riek, v dôsledku čoho museli obyvatelia opustiť svoje domovy a vznikli škody na infraštruktúre, súkromných obydliach, v poľnohospodárstve a podnikoch. Po preverení, že všetky žiadosti spĺňajú kritériá oprávnenosti v zmysle nariadenia (ES) č. 2012/2002, Komisia navrhla mobilizovať fond solidarity v snahe zmierniť v týchto krajinách ničivé následky prírodnej katastrofy.

  Jiří Havel (S&D), písemně. − V návaznosti na povodně, které v srpnu 2010 mimo jiné zasáhly Liberecký a Ústecký kraj, předložil pan zpravodaj Böge zprávu o dalším uvolnění finančních prostředků z Evropského fondu solidarity. Vítám pozitivní výsledek dnešního hlasování o podpoře těmto regionům v mé rodné zemi postiženým živelními pohromami. Závěrem bych chtěl také zdůraznit důležitost existence tohoto fondu, který je k dispozici pro pomoc členským státům při odstraňování následků živelných katastrof. Je to účinné vyjádření solidarity, které opravdu pomáhá občanům Evropské unie v případě naléhavé potřeby. Děkuji všem kolegům za podporu této zprávy.

  Jarosław Kalinowski (PPE), na piśmie. − Obfite deszcze, które nawiedziły Słowenię, Chorwację oraz Republikę Czeską we wrześniu 2010 r. spowodowały olbrzymie straty. Wiele osób straciło dach na głową oraz dobytek życia. W dużej mierze ucierpiała gospodarka tych państw. Jest to ogromna tragedia. Zjawisko to nie jest obce w moim kraju, ponieważ Polska również borykała się z powodziami. Uporanie się ze skutkami powodzi wymaga bardzo dużego nakładu finansowego i często trwa latami. Uważam, że uruchomienie Funduszu Solidarności UE jest potrzebne i należy pomóc państwom, które stanęły w obliczu klęski żywiołowej.

  Clemente Mastella (PPE), per iscritto. − Concordiamo con la decisione di mobilitare il Fondo di solidarietà dell'Unione europea, entro un massimale annuale di un miliardo di euro, a favore di Croazia, Slovenia e Repubblica Ceca, in seguito alle violente precipitazioni e inondazioni che lo scorso anno hanno colpito questi tre paesi.

La catastrofe ha causato ingenti danni alle infrastrutture, al settore agricolo, alle imprese ed agli immobili privati, costringendo la popolazione ad abbandonare le proprie case. Riteniamo che, essendo la catastrofe di origine naturale, la richiesta debba essere esaminata in base al criterio della cosiddetta "catastrofe regionale straordinaria", che prevede che possa beneficiare eccezionalmente dell'intervento del Fondo una regione colpita da una catastrofe straordinaria, principalmente di origine naturale, che abbia colpito la maggior parte della popolazione, con profonde e durevoli ripercussioni sulle condizioni di vita e sulla stabilità economica della regione stessa.

  Iosif Matula (PPE), în scris. − Fondul de Solidaritate al Uniunii Europene reprezintă un instrument de sprijin financiar indispensabil în gestionarea dezastrelor naturale produse de inundațiile din Slovenia, Croația și Republica Cehă. Catastrofele naturale din cele trei state comunitare au produs pierderi de vieți omenești și pagube semnificative pentru economiile regiunilor europene, ceea ce va avea un impact negativ din punct de vedere social și economic. Din păcate, există pierderi iremediabile, cele de vieţi omeneşti. Dar, tot în acest context, este evidentă importanța unui angajament la nivel european pentru a asigura o forță de reacție rapidă și a garanta o acțiune coordonată și promptă a echipelor de intervenție. Campaniile de informare și educare cu privire la comportamentul premergător, în timpul și după producerea unor calamități, precum și formarea unei mentalități preventive trebuie să facă parte din măsurile de gestionare a dezastrelor la nivelul statelor membre. Provin dintr-o țară în care peste 900.000 de români trăiesc în zone cu risc ridicat de inundații și care s-a aflat în rândul statelor grav afectate de inundațiile severe din 2010. Ca european, ca român, susţin politica de solidaritate în toate domeniile. Dar, în special atunci când ne confruntăm cu calamităţi, solidaritatea nu este o opţiune, ci o necesitate!

  Nuno Melo (PPE), por escrito. − A mobilização deste instrumento de solidariedade já utilizado no passado, nomeadamente no meu país, através do apoio enviado para a Madeira na sequência das fortes chuvas aí ocorridas em Fevereiro de 2010, faz todo o sentido na tentativa de minimizarmos os efeitos que as catástrofes naturais sempre têm nas populações dos países por elas atingidas.

  Alexander Mirsky (S&D), in writing. − Following heavy floods in Eastern Europe in summer and autumn 2010, the Czech, Croatian and Slovenian authorities applied for financial assistance from the EU Solidarity Fund. The Commission proposed mobilisation of the EU Solidarity Fund to a total amount of EUR 19.54 million. This will be the second mobilisation of the Solidarity Fund in 2011. I fully support the allocation of funding to the countries that have suffered but I am concerned by the fact that Latvia is not receiving more assistance from the EU. In winter 2010-2011 the Latgale region of Latvia suffered power cuts which inflicted heavy damage. Funding ought to be allocated for measures to prevent calamities of this nature.

  Siiri Oviir (ALDE), kirjalikult. − Kui mõni Euroopa riik on hädas loodusõnnetuste või muude põhjuste tõttu, on äärmiselt oluline ja elementaarne, et me oleksime üksteise vastu solidaarsed. Me ei tea kunagi ette, millal meie koduriik või regioon vajab järgmisena meie kõigi abi. Toetan igati antud toetuse andmist Sloveeniale, Tšehhile ja tulevasele Euroopa Liidu liikmesriigile Horvaatiale. Antud eraldised ei kata tekitatud kahjust mõistagi suurt osa, kuid on kindlasti siiski suureks abiks kannatada saanud piirkondadele ning näitavad Euroopa ühtsust.

  Alfredo Pallone (PPE), per iscritto. − Cari colleghi, nel 2010 forti piogge hanno causato ingenti danni in Slovenia, Croazia e Repubblica Ceca. A distanza di quasi un anno il Parlamento europeo si trova ad approvare la mobilitazione di fondi a favore di questi Stati. Secondo il principio di solidarietà che assegna dei fondi specifici a quei paesi colpiti da catastrofi naturali il Parlamento europeo, con la relazione del collega Böge per la quale ho votato a favore, si impegna a dare più di 200 milioni di euro ai paesi vittime delle inondazioni per permettere la ricostruzione delle zone danneggiate.

  Maria do Céu Patrão Neves (PPE), por escrito. − A Comissão Europeia propôs a mobilização do Fundo de Solidariedade da União Europeia a favor da Eslovénia, da Croácia e da República Checa com base no ponto 26 do Acordo Interinstitucional, de 17 de Maio de 2006, sobre a disciplina orçamental e a boa gestão financeira. Nos termos deste Acordo permite-se a mobilização do Fundo de Solidariedade até um limite máximo anual de mil milhões de euros. A Eslovénia, a Croácia e a República Checa solicitaram a mobilização do referido fundo na sequência de catástrofes naturais que resultaram em avultados danos materiais. De facto, nestes países, um período de chuvas invulgarmente intensas originou inundações, transbordo de rios, com graves consequências e danos para as populações. Os serviços da Comissão Europeia verificaram se todos os pedidos cumprem os critérios de elegibilidade estabelecidos no Regulamento (CE) n.º 2012/2002. Verificando-se esses requisitos, a Comissão propôs a mobilização do Fundo de Solidariedade da União Europeia num montante de 7 459 637 euros para a Eslovénia, 1 175 071 euros para a Croácia e 10 911 939 euros para a República Checa, perfazendo um montante total de 19 546 647 euros. Com base nestes factos votei favoravelmente o presente relatório.

  Aldo Patriciello (PPE), per iscritto. − Signor Presidente, onorevoli colleghi, l'UE ha istituito il Fondo di solidarietà dell'Unione europea per testimoniare solidarietà alle regioni colpite da catastrofi naturali. L'accordo consente la mobilizzazione della solidarietà dell'UE. Nella seconda metà dell'anno scorso la Slovenia, Croazia e Repubblica ceca hanno richiesto l'assistenza del Fondo europeo di solidarietà a seguito forti precipitazioni nel mese di agosto e settembre 2010. Dopo aver verificato che tutte le domande erano conformi ai criteri di ammissibilità, la Commissione ha proposto di mobilitare il secondo Fondo di solidarietà nel 2011.

Parallelamente alla proposta di mobilitazione, la Commissione ha presentato un progetto di bilancio rettificativo (PBR n. 2 / 2011) al fine di iscrivere nel bilancio 2011 il corrispondente impegno e pagamento. La Commissione ha proposto di inserire "denaro fresco" nel bilancio, in linea con la dichiarazione comune sugli stanziamenti di pagamento in allegato al bilancio 2011. Il Consiglio invece prevede la ridistribuzione dei pagamenti per l'intero importo delle linee di bilancio il completamento del FSE e assistenza regionale nell'ambito dell'IPA, invece di un rinforzo al bilancio proposto dalla Commissione. Affiché questi paesi possano usufruire del Fondo di solidarietà dell'Unione europea, esprimo il mio voto favorevole alla proposta in esame.

  Miguel Portas (GUE/NGL), por escrito. − A 25 de Março, a Comissão apresentou em paralelo o Orçamento Rectificativo n.° 2/2011 e uma proposta para a mobilização do Fundo de Solidariedade Europeu no seguimento das cheias e inundações em Agosto e Setembro de 2010 na Eslovénia, Croácia e República Checa, totalizando 19,55 milhões de euros. A dimensão dos prejuízos causados e do seu impacto nas respectivas populações justifica a mobilização do fundo, só peca pelo atraso na mobilização do mesmo.

  Paulo Rangel (PPE), por escrito. − A Comissão propôs a mobilização do Fundo de Solidariedade da UE para ajudar à reparação de infra-estruturas afectadas pelas inundações de Setembro de 2010, que assolaram a Eslovénia (considerando-se, neste caso, catástrofe de grandes proporções). Também a Croácia e a República Checa (países vizinhos), em período próximo, sofreram danos advindos de catástrofes naturais. No caso da Eslovénia, 137 dos 210 municípios foram afectados, por força de chuvas intensas entre 17 e 20 de Setembro de 2010, estimando-se um total de danos de 251 300 861 euros, que excedem o valor necessário para a mobilização dos fundos. Quanto à Croácia e à República Checa, apesar de não reunirem os requisitos necessários para um auxílio autónomo, podem dele beneficiar na qualidade de países vizinhos. Encontram-se reunidos, assim, todos os pressupostos para a utilização deste fundo solidário.

  Zuzana Roithová (PPE), písemně. − S radostí jsem podpořila zprávu o uvolnění prostředků z Evropského fondu solidarity pro obnovení infrastruktury poničené následkem povodní, které pustošily území Slovinska, Chorvatska a České republiky v září 2010. Voda a sesuvy půdy si vyžádaly lidské oběti a způsobily obrovské škody na budovách a zemědělské půdě a poničily silniční a železniční sítě a ostatní infrastrukturu. Ačkoliv výše pomoci představuje jen několik procent z celkového vyčíslení škod, i tak je to významná pomoc při financování oprav. Česká republika čerpá 11 milionů Euro z tohoto fondu na pomoc při katastrofách, což je více než dvakrát tolik než poprvé.

  Raül Romeva i Rueda (Verts/ALE), in writing. − In favour. The EP: 1. Approves the decision annexed to this resolution; 2. Recalls that point 26 of the IIA of 17 May 2006 foresees that where there is scope for reallocating appropriations under the heading requiring additional expenditure, the Commission shall take this into account when making the necessary proposal; 3. Notes that the Commission, by calling for additional commitments and payments to cover the needs of the EUSF at this early stage of the year, found no possibility for redeployment nor reallocating within and between headings concerned; 4. Awaiting Council's position, is ready to consider the overall situation of payments in the context of the outturn of the 2010 Budget or in the context of another draft amending budget to be proposed by the Commission in the coming weeks.

  Licia Ronzulli (PPE), per iscritto. − La Commissione ha proposto di mobilitare il Fondo di solidarietà dell'Unione europea a favore della Slovenia, della Croazia e della Repubblica Ceca, colpite nel 2010 da pesanti inondazioni che hanno causato ingenti danni.

Parallelamente a questa proposta, la Commissione ha presentato un progetto di bilancio rettificativo per iscrivere nel bilancio 2011 i corrispondenti stanziamenti d'impegno e di pagamento. Ho votato a favore di questo testo per permettere al Parlamento europeo di approvare il relativo finanziamento.

  Amalia Sartori (PPE), per iscritto. − La relazione per la mobilizzazione del Fondo di solidarietà dell'UE a favore della Slovenia, della Croazia, e della Repubblica Ceca, ha l'obiettivo di finanziare i suddetti paesi in seguito ai danni causati dalle inondazioni causate delle violente precipitazioni verificatesi dal 17 al 20 settembre 2010. Poiché i danni complessivi sono inferiori alla soglia normale per la mobilitazione del Fondo di solidarietà, la richiesta è stata esaminata in base al criterio della cosiddetta "catastrofe regionale straordinaria", la quale definisce le condizioni per mobilitare il Fondo di solidarietà "in circostanze eccezionali". Secondo tali criteri, può beneficiare eccezionalmente dell'intervento del Fondo una regione colpita da una catastrofe straordinaria, principalmente di origine naturale, che abbia colpito la maggior parte della popolazione, con profonde e durevoli ripercussioni sulle condizioni di vita e sulla stabilità economica della regione stessa. Ho dunque votato a favore della relazione perché ritengo necessario che siano forniti dei finanziamenti per far fronte ai danni subiti da Slovenia, Croazia e Repubblica Ceca.

Relazione: Sidonia Elżbieta Jędrzejewska (A7-0233/2011)

  Luís Paulo Alves (S&D), por escrito. − Voto a favor do presente relatório na medida em que sugere a alteração da posição do Conselho, de modo a que, entre outras matérias, se tenha em consideração a cobertura das necessidades decorrentes da mobilização do FSUE, a criação da reserva negativa e o reforço das dotações para pagamentos do FEG.

  Izaskun Bilbao Barandica (ALDE), por escrito. − En coherencia con el informe Böge, he votado a favor del proyecto de presupuesto rectificativo nº 2011 para el ejercicio 2011, que tiene por objeto desembolsar, con cargo al Fondo de Solidaridad de la UE, un importe de 19,5 millones de euros en créditos de compromiso y de pago para subvencionar las ayudas por las lluvias caídas en Eslovenia, Croacia y la República Checa en agosto y septiembre de 2010.

  Diogo Feio (PPE), por escrito. − Para mobilizar eficazmente o Fundo de Solidariedade da União Europeia, de modo a auxiliar a Croácia, a República Checa e a Eslovénia, vitimadas por chuvas torrenciais em Agosto e Setembro de 2010, a Comissão Europeia verificou ser necessária uma alteração ao orçamento para o exercício de 2011. Cabe ao Parlamento pronunciar-se sobre a bondade de semelhante orçamento rectificativo, bem como da medida de auxílio que lhe subjaz. Subscrevo ambas, tendo em conta os princípios da solidariedade, da coesão e da transparência, e faço votos para que as populações e as economias dos países afectados possam recuperar mais rapidamente em virtude da ajuda europeia.

  José Manuel Fernandes (PPE), por escrito. − Considerando a justificada aplicação do Fundo de Solidariedade da União Europeia para ajudar a minorar os prejuízos e efeitos das situações de catástrofe de carácter extraordinário ocorridas na Eslovénia, na Croácia e na República Checa, apoiei o presente projecto de orçamento rectificativo, como está estipulado para casos inevitáveis, excepcionais ou imprevistos.

  Monika Flašíková Beňová (S&D), písomne. − Podľa článku 37 ods. 1 nariadenia o rozpočtových pravidlách môže Komisia predložiť návrh opravného rozpočtu v prípade „nevyhnutných, výnimočných alebo nepredvídaných okolností“. Prostriedky z fondu sú určené na opravu infraštruktúry. Keďže je to nástroj na refinancovanie, nemal by sa používať na kompenzáciu súkromných škôd. Slovinsko, Chorvátsko i Česká republika požiadali o finančnú pomoc z Fondu solidarity Európskej únie po tom, čo boli tieto krajiny zasiahnuté rozsiahlymi záplavami a prívalovými dažďami. Prírodný živel mal za následok vážne škody na infraštruktúre, poľnohospodárstve i súkromnom majetku. Podľa odhadov slovinských, českých a chorvátskych orgánov dosiahli priame škody celkom 19 546 647 EUR. V prípade Slovinska priame škody prekročili bežnú prahovú hodnotu 0,6 % HND pre mobilizáciu Fondu solidarity EÚ a môžu sa považovať za veľkú prírodnú katastrofu. V prípade Českej republiky a Chorvátska síce priame škody neprekročili bežnú prahovú hodnotu, ale krajina postihnutá tou istou veľkou prírodnou katastrofou ako susedná krajina môže výnimočne čerpať prostriedky z Fondu solidarity EÚ. Vzhľadom na štatút krajiny pristupujúcej k EÚ je Chorvátsko oprávnené, aby mu taktiež bola poskytnutá pomoc z Fondu solidarity EÚ. Celková výška pomoci v návrhu opravného rozpočtu predstavuje pre všetky tri spomínané krajiny sumu 19 546 647 EUR.

  Juozas Imbrasas (EFD), raštu. − Pritariau šiam dokumentui, kadangi 2011 m. bendrojo biudžeto Taisomojo biudžeto Nr. 2/2011 projekto tikslas – panaudoti iš ES solidarumo fondo 19,5 mln. eurų įsipareigojimų ir mokėjimų asignavimų po to, kai Slovėnijoje, Kroatijoje ir Čekijos Respublikoje įvyko potvyniai, kuriuos sukėlė stiprios liūtys.

  Giovanni La Via (PPE), per iscritto. − Egregio Presidente, cari colleghi, ho supportato la relazione della collega Sidonia Jędrzejewska sul progetto di bilancio rettificativo n. 2/2011 grazie al quale sarà possibile finanziare la Slovenia, la Croazia e la Repubblica Ceca, per fornire aiuto in seguito alle pesanti inondazioni verificatesi nel 2010. L'accordo interistituzionale (AII) del 17 maggio 2006 sulla disciplina di bilancio e la sana gestione finanziaria, consente di ricorrere al Fondo di solidarietà dell'Unione europea per un massimo di 1 miliardo di euro l'anno. Ma, ai sensi dell'articolo 37, paragrafo 1, del regolamento finanziario, "in caso di circostanze inevitabili, eccezionali o impreviste", è prevista per la Commissione la possibilità di presentare progetti di bilancio rettificativo. Ed è quello che la relatrice ha proposto nel caso della relazione posta al voto oggi. I danni diretti subiti dalla Slovenia, dalla Repubblica Ceca e dalla Croazia sono stati stimati in 19.546.647 EUR complessivi, cifra per la quale si è richiesto lo stanziamento con il progetto di bilancio rettificativo oggi approvato.

  David Martin (S&D), in writing. − I voted for this Report to aid Slovenia, the Czech Republic and Croatia following floods this year. The direct damages have been estimated by the Slovenian, Czech and Croatian authorities at a total of EUR 19 546 647. The total amount for aid proposed in draft amending budget 2/2011 is EUR 19 546 647.

  Clemente Mastella (PPE), per iscritto. − Riteniamo opportuno che, in caso di circostanze inevitabili, eccezionali o impreviste, possano essere presentati progetti di bilancio rettificativi.

L'attivazione del Fondo di solidarietà dell'UE (FSUE) consente di ricorrere al fondo per un massimo di un miliardo di euro l'anno e il suo scopo è il ripristino delle infrastrutture. Pertanto, in quanto strumento di rifinanziamento, esso non può essere utilizzato per risarcire i danni subiti dai privati.

Per quanto riguarda la Slovenia, il danno diretto è superiore alla soglia normale dello 0,6% dell'RNL, necessaria per ricorrere al Fondo di solidarietà e si può parlare di "catastrofe naturale grave". Per quanto riguarda, invece, la Repubblica Ceca e la Croazia, i cui danni diretti non superano la soglia normale, è stato applicato l'articolo 2, paragrafo 2, del regolamento (CE) n. 2012/2002 del Consiglio secondo cui, in via eccezionale, può beneficiare dell'intervento del FSUE anche un paese limitrofo che sia stato colpito dalla stessa catastrofe. In quanto Paese candidato all'adesione all'UE, la Croazia potrà quindi beneficiare del Fondo.

Riteniamo infine necessaria la riassegnazione degli stanziamenti non eseguiti del Piano di ripresa economica, quali: finanziare il fabbisogno della mobilitazione del FSUE, creare la riserva negativa e potenziare gli stanziamenti di pagamento per il FEG.

  Nuno Melo (PPE), por escrito. − O orçamento da UE para 2011 previa uma determinada verba para ser utilizada no Fundo de Solidariedade da UE, que terá sido já utilizada no auxílio a vários Estados-Membros afectados por catástrofes naturais. No entanto, e face aos acontecimentos ocorridos na Eslovénia, Croácia e República Checa, faz todo o sentido afectarmos novas verbas para auxiliar esses países, apesar de as mesmas não estarem previstas no orçamento inicial do fundo.

  Alexander Mirsky (S&D), in writing. − The total amount for aid proposed in Draft Amending Budget (DAB) 2/2011 is EUR 19 546 647. The Council has adopted DAB 2/2011 as regards commitment appropriations, but has decided to redeploy payment appropriations for the requested amount from three budget items: budget item 04 02 01 (Completion of ESF/Objective 1, 2000-2006); budget item 04 02 06 (Completion of ESF/Objective 3, 2000-2006); and budget item 22 02 07 01 (Regional and horizontal programmes under IPA). The rapporteur considers this redeployment inappropriate and proposes redeployment under implemented appropriation from ‘European Economic Recovery Plan – Energy Networks’ to finance the needs arising from the mobilisation of the EU Solidarity Fund; to draw upon the negative reserve adopted in Amending budget No 1/2011; and to reinforce payment appropriation for the EGF. I fully agree with the rapporteur. The adopted budget should remain unchanged. We cannot afford to jump from item to item, as such an approach could lead to financial anarchy.

  Andreas Mölzer (NI), schriftlich. − Der Berichtigungshaushaltsplan dient der Inanspruchnahme des Solidaritätsfonds der Europäischen Union (EUSF) für die unmittelbaren Schäden in Slowenien, Tschechien und Kroatien, die durch die Überschwemmungen im Vorjahr verursacht wurden. Aufgrund seines Status als Bewerberland hat Kroatien Anspruch auf Unterstützung aus dem EUSF, doch wird die Finanzhilfe der EU aus einer anderen Rubrik gezahlt als jene für die anderen betroffenen Mitgliedstaaten. Ziel des Fonds ist nicht der Ausgleich privater Schäden, sondern der Wiederaufbau von Infrastrukturen. Es handelt sich dabei um ein Refinanzierungsinstrument. Ich habe dies in meinem Abstimmungsverhalten berücksichtigt.

  Alfredo Pallone (PPE), per iscritto. − Cari colleghi, ho votato a favore della relazione della collega Sidonia Elżbieta Jędrzejewska per permettere lo stanziamento in via definitiva dei fondi di solidarietà relativi alle catastrofi naturali avvenute in Slovenia, Croazia e Repubblica Ceca. Il principio di solidarietà nei confronti di coloro che sono colpiti da catastrofi è un principio inderogabile, ma bisogna trovare una buona soluzione al fine di reperire i fondi necessari, il progetto di bilancio rettificativo in questo caso è lo strumento attraverso il quale il Parlamento può dare il via libera allo stanziamento dei fondi. 19.5 milioni di euro reperibili non da un aggravio della contribuzione degli Stati membri attraverso l'erogazione di fondi aggiuntivi (soluzione per la quale gli Stati hanno mostrato contrarietà), ma dai progetti su materie energetiche che sono in ritardo di esecuzione tanto da doverne ridistribuire gli stanziamenti

  Maria do Céu Patrão Neves (PPE), por escrito. − Nos termos do Regulamento Financeiro, a Comissão pode apresentar projectos de orçamento rectificativo em caso de circunstâncias inevitáveis, excepcionais ou imprevistas. No seguimento do relatório A7-0238/2011, em que se detalhava a mobilização do FSE a favor da Eslovénia, Croácia e República Checa, é necessário aprovar uma alteração ao orçamento da União. As condições de elegibilidade para a ajuda do Fundo estão verificadas. Os prejuízos directos foram calculados pelas autoridades eslovenas, checas e croatas num total de 19,5 milhões de euros. No caso da Eslovénia, os prejuízos directos ultrapassam o limiar normal de 0,6 % do RNB para a mobilização do FSUE e o sucedido pode considerar-se como catástrofe natural de grandes proporções. Nos casos da República Checa e da Croácia, onde os prejuízos directos não ultrapassam o limiar normal, a condição específica segundo a qual um país afectado pela mesma catástrofe de grandes proporções que um país vizinho pode excepcionalmente beneficiar do FSUE foi considerada como satisfeita. Nestes termos, votei favoravelmente o presente relatório que permitirá à Eslovénia, à Croácia e à República Checa fazer face aos graves prejuízos materiais decorrentes de catástrofes naturais.

  Aldo Patriciello (PPE), per iscritto. − Signor Presidente, onorevoli colleghi, in caso di circostanze inevitabili, eccezionali o impreviste la Commissione può presentare progetti di bilancio rettificativo. Il 25 marzo la Commissione ha presentato il progetto di bilancio rettificativo n. 2/2011 al bilancio generale 2011 che mira a mobilitare la solidarietà dell'UE al fine di mitigare gli effetti delle forti precipitazioni in Slovenia, Repubblica ceca e Croazia durante l'estate 2010. Le condizioni per poter beneficiare del Fondo sono precisate nel regolamento (CE) n. 2012/2002 del Consiglio che istituisce il Fondo di solidarietà dell'Unione europea. Inoltre va ricordato che scopo del Fondo è il ripristino delle infrastrutture e che in quanto strumento di rifinanziamento non può essere utilizzato per risarcire i danni subiti dai privati. Le autorità di Slovenia, Repubblica ceca e Croazia hanno stimato i danni diretti in 19.546.647 EUR complessivi. Per quanto riguarda la Slovenia, il danno diretto è superiore alla soglia normale necessaria per ricorrere al Fondo di solidarietà e si può parlare di "catastrofe naturale grave". Mentre per quanto riguarda la Repubblica ceca e la Croazia, i cui danni diretti non superano la soglia normale. Affinché questi paesi possano usufruire della solidarietà dell'UE esprimo il mio voto favorevole alla proposta.

  Paulo Rangel (PPE), por escrito. − A Comissão propôs a mobilização do Fundo de Solidariedade da UE para ajudar à reparação de infra-estruturas afectadas pelas inundações de Setembro de 2010, que assolaram a Eslovénia (considerando-se, neste caso, catástrofe de grandes proporções). Também a Croácia e a República Checa (países vizinhos), em período próximo, sofreram danos advindos de catástrofes naturais. Para o efeito, é necessário encontrar uma via de financiamento do apoio, devendo-se, no entender da relatora, partir do Plano de Relançamento da Economia Europeia (Redes de Energia) para financiar as necessidades de cobertura dos fundos mobilizados.

  Raül Romeva i Rueda (Verts/ALE), in writing. − In favour. It basically considers the redeployments adopted by Council counter to the Joint Statement on payment appropriations, to which it attaches value and feels committed. It also decides to amend the Council’s position as shown in the annex to this resolution, with a view to covering the needs ensuing from the mobilisation of the EUSF; drawing upon the negative reserve and reinforcing payment appropriations for the EGF.

  Licia Ronzulli (PPE), per iscritto. − La Commissione ha proposto di mobilitare il Fondo di solidarietà dell'Unione europea a favore della Slovenia, della Croazia e della Repubblica Ceca, colpite nel 2010 da pesanti inondazioni che hanno causato ingenti danni.

Parallelamente a questa proposta, la Commissione ha presentato un progetto di bilancio rettificativo per iscrivere nel bilancio 2011 i corrispondenti stanziamenti d'impegno e di pagamento. Ho votato a favore di questo testo per permettere al Parlamento europeo di approvare il relativo finanziamento.

  Amalia Sartori (PPE), per iscritto. − Ho votato in favore della relazione concernente la posizione del Consiglio sul progetto di bilancio rettificativo dell'Unione europea per l'esercizio 2011, in quanto il progetto di bilancio summenzionato mira a iscrivere in bilancio l'eccedenza derivante dall'esecuzione dell'esercizio 2010, pari a 4 539 394 283 EUR. Il contributo globale degli Stati membri al bilancio dell'Unione europea per il 2011 verrà dunque ridotto in seguito a cause derivanti da circostanze inevitabili o eccezionali così come previsto dall'art. 37 del regolamento finanziario.

Relazione: Barbara Matera (A7-0235/2011)

  Luís Paulo Alves (S&D), por escrito. − Aprovo o presente relatório, uma vez que visa apoiar a manutenção de emprego, neste caso específico na Dinamarca. Trata-se de um fundo de ajuda financeira que irá apoiar cerca de 825 trabalhadores com um montante total de 6,24 milhões de euros.

  Zigmantas Balčytis (S&D), raštu. − Pritariau šiam dokumentui. Europos Sąjunga, siekdama teikti papildomą paramą darbuotojams, patiriantiems žalą dėl esminių struktūrinių pasaulio prekybos sistemos pokyčių, ir jiems padėti vėl integruotis į darbo rinką, yra nustačiusi atitinkamas teisėkūros ir biudžetines priemones bei įsteigusi Europos prisitaikymo prie globalizacijos padarinių fondą. Atsižvelgiant į didžiulį pasaulinės finansų ir ekonomikos krizės poveikį Europos pramonei, 2009 m. EGF taikymo paskirtis buvo išplėsta, siekiant teikti paramą dėl šios krizės atleistiems darbuotojams. Šiuo atveju Danija paprašė pagalbos, susijusios su 1650 darbuotojų atleidimu (iš jų 825 teiktina pagalba) iš trijose savivaldybėse, esančiose Danijos pietinėje dalyje (Sidanmarkas) mašinų ir įrangos gamybą vykdančios įmonės „LM Glasfiber“. Kadangi paraiška atitinka kriterijus, pritariu raginimui kaip galima greičiau ir efektyviau suteikti reikalingą paramą be darbo likusiems žmonėms.

  Regina Bastos (PPE), por escrito. − O Fundo Europeu de Ajustamento à Globalização (FEG) foi criado em 2006 para prestar assistência adicional aos trabalhadores afectados pelas consequências de mudanças importantes na estrutura do comércio internacional e ajudar à sua reintegração no mercado de trabalho. A partir 1 de Maio de 2009, o âmbito de aplicação do FEG foi alargado, passando a incluir o apoio a trabalhadores despedidos em consequência directa da crise económica, financeira e social.

Nesta altura em que nos vemos confrontados com esta grave crise, de que se destaca o aumento do desemprego como uma das principais consequências, a UE deverá utilizar todos os meios ao seu alcance para reagir, nomeadamente no que se refere aos apoios a prestar às pessoas que ficaram sem emprego de um dia para o outro. Assim, apoiei o presente relatório que diz respeito à mobilização do FEG a favor da Dinamarca com o objectivo de apoiar os 825 trabalhadores despedidos pela empresa LM Glasfiber de fabrico de máquinas e equipamentos.

  Izaskun Bilbao Barandica (ALDE), por escrito. − He votado a favor de este informe para ayudar a 825 de los 1 650 trabajadores despedidos por la empresa LM Glasfiber, dedicada a la fabricación de máquina herramienta –en concreto, aerogeneradores–, para facilitar su integración en el mercado laboral. Las empresas se han visto afectadas por la reducción de la demanda a causa de la crisis, en combinación con el incremento de la demanda en Asia.

  Mara Bizzotto (EFD), per iscritto. − Il Fondo europeo di adeguamento alla globalizzazione è uno strumento che ha lo scopo di sostenere il reinserimento dei lavoratori che hanno perso il lavoro a causa del processo di globalizzazione dei mercati mondiali in atto.

Tale fondo è a favore dei lavoratori e non vuole in alcun modo agire a beneficio dell'azienda che ha effettuato i licenziamenti. Per quanto riguarda la mobilitazione del fondo per il caso in questione, ho espresso un voto a favore perché non presenta alcuna criticità e la domanda rispetta i criteri di ammissibilità previsti. La Danimarca richiede una mobilitazione di 6 247 415 euro in relazione a 1 650 esuberi.

  Maria Da Graça Carvalho (PPE), por escrito. − Congratulo-me com o facto de, na sequência dos reiterados pedidos do Parlamento, o orçamento de 2011 conter pela primeira vez dotações de pagamento no montante de 47 608 950 euros na rubrica orçamental do FEG (04 05 01).

  Nessa Childers (S&D), in writing. − It is essential that this fund is used in a responsible and efficient manner.

  Diogo Feio (PPE), por escrito. − O sector da manufactura de maquinarias e equipamentos foi também alvo de uma redução dos seus efectivos, em virtude da crise financeira e das mudanças estruturais nos padrões do comércio mundial. 1650 trabalhadores foram despedidos, dos quais 825 poderão receber ajuda. Sucedem-se os sectores e os trabalhadores sem trabalho, aumentando a preocupação de todos quanto ao potencial de crescimento europeu e à sustentabilidade do seu modelo socioeconómico. Votei favoravelmente a mobilização do Fundo, fazendo votos para que a União e os Estados-Membros consigam inverter esta tendência preocupante e que este seja cada vez menos necessário.

  José Manuel Fernandes (PPE), por escrito. − Face aos efeitos da crise económica e financeira global sobre o mercado europeu das turbinas eólicas, com uma redução brusca da procura na Europa em favor da opção pela Ásia, a empresa LM Glasfiber encerrou as unidades que se dedicavam ao fabrico de máquinas e equipamento em três municípios da região Sul da Dinamarca (Syddanmark), passando a desenvolver a actividade através de parcerias na China. Em consequência disso, foram despedidos 1 650 trabalhadores no início de 2010, afectos à LM Glasfiber. Considerando a importância da requalificação desta mão-de-obra para o tecido produtivo local e europeu, apoiei a mobilização de um montante total de 6 247 415 euros do Fundo Europeu de Adaptação à Globalização para programas de apoio à reinserção destes trabalhadores despedidos no mercado de trabalho.

  João Ferreira (GUE/NGL), por escrito. − Mais um pedido de mobilização deste Fundo. Estes pedidos sucedem-se e são já largos milhares os trabalhadores despedidos, em diversos Estados-Membros, deste a instituição deste instrumento. Desta feita, mais um pedido para a Dinamarca, que apresentou um pedido de assistência relativamente a 1650 casos de despedimento, ocorridos na empresa LM Glasfiber, sendo 825 os potenciais beneficiários de assistência. Mais uma vez, damos o nosso apoio a esta mobilização, mas insistimos novamente em afirmar e denunciar que havia que intervir antes do encerramento de mais esta empresa, defendendo a produção e o emprego.

Mais do que paliativos, impõe-se uma alteração de rumo e de políticas nesta UE. Ganha acrescida premência a concretização da proposta que fizemos, em sede de discussão do orçamento para 2011, de criação de um Programa Europeu para o Emprego e o Desenvolvimento Sustentável, ao qual se afecte 1% do PIB da UE, a complementar por fundos dos Estados-Membros, visando a convergência real, a promoção do potencial de cada país, o uso sustentável dos seus recursos, a aposta na produção e na criação de emprego com direitos. O caminho que a UE vem trilhando é, infelizmente, bem distinto (e perigoso), desembocando apenas em mais e mais desemprego e recessão.

  Monika Flašíková Beňová (S&D), písomne. − Európsky fond na prispôsobenie sa globalizácii bol zriadený s cieľom poskytovať dodatočnú podporu pracovníkom, ktorí pociťujú dôsledky veľkých štrukturálnych zmien v usporiadaní svetového obchodu. Komisia prijala v máji 2011 nový návrh rozhodnutia o mobilizácii EGF v prospech Dánska s cieľom podporiť opätovný vstup pracovníkov na trh práce prepustených z dôvodu globálnej finančnej a hospodárskej krízy. Toto je štvrtá žiadosť, ktorá sa má preskúmať v rámci rozpočtu na rok 2011. Jedná sa o mobilizáciu celkovej sumy 6 247 415 EUR z EGF v prospech 1 650 pracovníkov (pomoc sa týka 825 z nich) prepustených v štvormesačnom referenčnom období medzi 1. januárom a 30. aprílom 2010 z dánskeho podniku LM Glasfiber z južnej časti Dánska (Syddanmark). Posúdenie Komisie vychádzalo z hodnotenia súvislosti medzi prepúšťaním a významnými štrukturálnymi zmenami v usporiadaní svetového obchodu alebo finančnou krízou, nepredvídateľného charakteru prepúšťania a tiež preukázania počtu prípadov prepustenia. V súlade s posúdením Komisie žiadosť spĺňa kritériá oprávnenosti stanovené nariadením o EGF a Komisia odporúča rozpočtovému orgánu, aby žiadosti schválil. Rovnako sa domnievam, že je žiaduce, aby s náležitým zreteľom na medziinštitucionálnu dohodu bol zabezpečený rýchly postup prijímania rozhodnutí o mobilizácii fondu.

  Juozas Imbrasas (EFD), raštu. − Pritariau šiam dokumentui, kadangi Danija paprašė pagalbos, kuri susijusi su 1650 darbuotojų atleidimu (iš jų 825 teiktina pagalba) iš įmonės „LM Glasfiber“, kuri vykdo veiklą sektoriuje, priskiriamame ekonominės veiklos rūšių klasifikacijos Europos bendrijoje 28 skyriui (mašinų ir įrangos gamyba), trijose savivaldybėse, esančiose Danijos pietinėje dalyje (Sidanmarkas). Paraiška atitiko EGF reglamente nustatytus finansinės paramos teikimo kriterijus. Todėl Komisija siūlo skirti 6 247 415 EUR sumą.

  Giovanni La Via (PPE), per iscritto. − Egregio Presidente, cari colleghi, ho votato a favore della mobilitazione del Fondo europeo di adeguamento alla globalizzazione (FEG) a favore della Danimarca perché ritengo questo strumento una valida risorsa di sostegno ai lavoratori in difficoltà a causa della crisi economica. Sin dal 2006 il Fondo europeo di adeguamento alla globalizzazione fornisce un aiuto concreto per quei lavoratori europei che subiscono un licenziamento per cause legate alla delocalizzazione delle relative aziende o, a seguito della deroga introdotta nel 2009, anche a causa della crisi economica, al fine di provvedere al loro reinserimento nel mercato del lavoro. La relazione posta oggi al voto riguarda una richiesta di supporto relativa a 1650 esuberi, di cui 825 ammessi all'assistenza, nell'impresa LM Glasfiber operante nella divisione 28 NACE Rev. 2 (fabbricazione di macchinari e apparecchiature) nel sud della Danimarca (Syddanmark), durante il periodo di riferimento di quattro mesi dal 1° gennaio al 30 aprile 2010. L'importo complessivo finanziato é pari a 6 247 415 euro.

  David Martin (S&D), in writing. − I voted for this application to mobilise the European Globalisation Fund in the light of 1 356 redundancies at Odense Steel shipyard in Southern Denmark. The Commission proposes to mobilise a total amount of EUR 14 181 901.

  Clemente Mastella (PPE), per iscritto. − Concordiamo con l'adozione della decisione della Commissione sulla mobilitazione del Fondo europeo di adeguamento alla globalizzazione a favore della Danimarca, al fine di sostenere il reinserimento nel mercato del lavoro dei lavoratori dell'impresa LM Glasfiber, licenziati a causa della crisi finanziaria ed economica globale.

Tale fondo non potrà superare un importo annuo massimo di 500 milioni di euro. Siamo dell'idea che occorre tener conto di alcuni elementi, tra cui: il legame tra gli esuberi e i grandi cambiamenti strutturali nei flussi commerciali mondiali o la crisi finanziaria; l'identificazione delle imprese che hanno operato licenziamenti e dei lavoratori ammessi all'assistenza; il territorio in questione con le rispettive autorità e i soggetti interessati; l'impatto degli esuberi sull'occupazione locale, regionale o nazionale; il pacchetto coordinato di servizi personalizzati da finanziare; le date di inizio effettivo o previsto dei servizi personalizzati per i lavoratori interessati e le procedure di consultazione delle parti sociali e i sistemi di gestione e di controllo.

Riteniamo che la domanda soddisfi i criteri di ammissibilità e che la commissione per l'occupazione e gli affari sociali debba essere associata al processo, al fine di fornire un sostegno e un contributo costruttivi alla valutazione delle domande di mobilitazione del fondo.

  Barbara Matera (PPE), per iscritto. − Mi compiaccio per l'approvazione della richiesta di mobilizzazione del Fondo europeo di adeguamento alla globalizzazione.

I fondi richiesti forniranno sostegno a 825 lavoratori licenziati dall'azienda Glasfiber operante nel settore della produzione di turbine eoliche nella regione di Syddanmark.

Il mercato del lavoro europeo richiede uno sforzo congiunto da parte delle istituzioni europee per rilanciare l'occupazione. La Commissione europea ha dato in tal senso un segnale forte proponendo un emendamento al regolamento EGF, al fine di estendere la copertura del Fondo ai lavoratori licenziati per causa della crisi economica fino al 2013.

  Jean-Luc Mélenchon (GUE/NGL), par écrit. – C'est en pensant aux travailleurs danois sacrifiés sur l'autel de la mondialisation que je m'abstiens. Dans la situation où les plongent les conséquences des politiques néolibérales prônées par l'Union européenne, on pourrait vouloir voter contre, tant cette aumône est dérisoire. Mais le peu qui est donné peut les soulager dans leur peine. La logique du Fonds européen d'ajustement à la mondialisation n'en est pas moins intolérable.

  Nuno Melo (PPE), por escrito. − A UE é um espaço de solidariedade e nela se enquadra o Fundo Europeu de Ajustamento à Globalização. Estes apoios são fundamentais para o auxílio aos desempregados e às vítimas das deslocalizações que se verificam num contexto globalizado. É cada vez maior o número de empresas que se deslocalizam, aproveitando os reduzidos preços do factor trabalho, que são praticados em vários países, nomeadamente na China e na Índia, com efeitos nocivos para os países que respeitam os direitos dos trabalhadores. O FEG destina-se a ajudar os trabalhadores vítimas da deslocalização de empresas, e é fundamental para facilitar o acesso a um novo emprego. O FEG já foi, no passado, utilizado por outros países da UE, cabendo agora dar esse auxílio à Dinamarca, que solicitou assistência relativamente a 1 650 casos de despedimento (dos quais 825 são potenciais beneficiários de assistência) ocorridos na empresa LM Glasfiber da divisão 28 (fabrico de máquinas e equipamento) da NACE Rev. 2 em três municípios da região Sul da Dinamarca.

  Alexander Mirsky (S&D), in writing. − The European Globalisation Adjustment Fund (EGF) exists to support workers who lose their jobs as a result of changing global trade patterns, helping them to find another job as quickly as possible. This constitutes the fourth mobilisation of the fund in 2011. The application, from Denmark, relates to 1650 redundancies that occurred at LM Glasfiber, a wind turbine manufacturing company, in early 2010. A total of 825 workers will benefit from personalised measures supported by EUR 6.24 million in EGF funding.

I consider it absolutely immoral that we should be in the position of paying money following redundancies in the wind turbine manufacturing industry. Instead of allowing companies to close and workers to be made redundant, we must subsidise this industry to make wind turbines affordable for more EU buyers. I voted against the proposal.

  Siiri Oviir (ALDE), kirjalikult. − Taani tuuleturbiine tootva ettevõtte Glasfiber koondatud töötajate abistamine läbi Globaliseerumisega Kohanemise Euroopa Fondi on igati põhjendatud, kuid murelikuks teeb asjaolu, miks taastuvenergia tehnoloogia tootmisega tegelev ettevõte on sunnitud oma tegevust koomale tõmbama olukorras, kus taastuvenergia on Euroopa Liidu üks tähtsamaid prioriteete. Ei saa pidada normaalseks olukorda, kus keskkonda säästev tehnoloogia tuuakse juba suures osas logistiliselt kaugest Aasiast ning eurooplased jäävad tööta. Ma loodan, et Saksamaa otsus minna üle taastuvenergiale ning teiste liikmesriikide püüe suurendada taastuvenergia osatähtsust annavad uue tõuke ka tervele Euroopa tuuleenergeetika sektorile.

  Maria do Céu Patrão Neves (PPE), por escrito. − O Fundo Europeu de Ajustamento à Globalização foi criado para prestar um apoio complementar a trabalhadores atingidos pelas consequências de mudanças estruturais importantes dos padrões do comércio mundial. Em 6 de Maio de 2011, a Comissão adoptou uma nova proposta de decisão sobre a mobilização do FEG a favor da Dinamarca, a fim de apoiar a reintegração no mercado de trabalho de trabalhadores despedidos em consequência da crise económica e financeira mundial. Trata-se da quarta candidatura a ser examinada no âmbito do orçamento de 2011 e refere-se à mobilização de um montante total de 6 247 415 euros do FEG a favor de 1 650 casos de despedimento (dos quais 825 são potenciais beneficiários de assistência) ocorridos na empresa LM Glasfiber da divisão 28 (fabrico de máquinas e equipamento) da NACE Rev. 2 em três municípios da região Sul da Dinamarca (Syddanmark), durante o período de referência de quatro meses de 1 de Janeiro a 30 de Abril de 2010. Tendo sido feita uma análise do processo por todas as partes envolvidas, designadamente a Comissão Europeia, e sendo a Comissão do Emprego e o Grupo de Trabalho sobre o FEG favoráveis à mobilização do Fundo a favor da Dinamarca, votei favoravelmente o presente relatório.

  Aldo Patriciello (PPE), per iscritto. − Signor Presidente, onorevoli colleghi, Il Fondo europeo di adeguamento alla globalizzazione, è stato istituito per fornire sostegno supplementare ai lavoratori che risentono delle conseguenze dei grandi cambiamenti strutturali nei flussi commerciali mondiali. Predetto Fondo non può superare un importo annuo massimo di 500 milioni EUR.

Il 6 maggio 2011 la Commissione ha adottato una nuova proposta di decisione sulla mobilitazione del FEG a favore della Danimarca al fine di sostenere il reinserimento nel mercato del lavoro dei lavoratori licenziati a causa della crisi finanziaria ed economica globale. La domanda riguarda 1 650 esuberi (di cui 825 ammessi all'assistenza) nell'impresa LM Glasfiber. La valutazione della Commissione si è basata sul legame tra gli esuberi e i grandi cambiamenti strutturali nei flussi commerciali mondiali, tenendo conto della crisi finanziaria, della natura imprevista degli esuberi in questione, della dimostrazione del numero degli esuberi e della conformità ai criteri. Secondo tale valutazione, la domanda soddisfa i criteri di ammissibilità stabiliti dal regolamento FEG, per cui la Commissione raccomanda all'autorità di bilancio di procedere all'approvazione. Affinché sia garantita una procedura rapida, nel rispetto dell'accordo interistituzionale, per l'adozione delle decisioni relative alla mobilitazione del Fondo, esprimo il mio voto favorevole alla proposta in oggetto.

  Paulo Rangel (PPE), por escrito. − No seio da execução do orçamento de 2011, foi apresentada, pela quarta vez, uma candidatura ao apoio do Fundo Europeu de Ajustamento à Globalização, que tem por escopo apoiar os trabalhadores que, por força da deslocalização das empresas em que laboravam, motivada pelo fenómeno de concorrência global, se encontram em situação de alta fragilidade. Neste caso, em que a Dinamarca solicita a intervenção do fundo, tratou-se de 1 650 despedimentos por parte da empresa LM GLASFIBER, tendo ficado demonstrado o carácter imprevisto dos despedimentos e a sua correlação (nexo de causalidade) com a cena económico-financeira mundial. Na verdade, encontram-se preenchidos todos os pressupostos para a intervenção do fundo, que permite uma mobilização de até 500 milhões de euros por ano. Por fim, há que salientar a necessidade de promover processos de atribuição de fundos particularmente expeditos, atendendo à situação de carência das populações locais.

  Raül Romeva i Rueda (Verts/ALE), in writing. − In favour. Parliament, firstly, requests that the institutions involved make the necessary efforts to improve procedural and budgetary arrangements in order to accelerate the mobilisation of the EGF; appreciates in this sense the improved procedure put in place by the Commission, following Parliament’s request for accelerating the release of grants, aimed at presenting to the budgetary authority the Commission’s assessment on the eligibility of an EGF application together with the proposal to mobilise the Fund; hopes that further improvements in the procedure will be reached in the framework of the upcoming reviews of the EGF and that greater efficiency, transparency and visibility of the Fund will be achieved.

Secondly, Parliament recalls the institutions’ commitment to ensuring a smooth and rapid procedure for the adoption of the decisions on the mobilisation of the EGF, providing one-off, time-limited individual support geared to helping workers who have suffered redundancies as a result of globalisation and the financial and economic crisis; emphasises the role that the EGF can play in the reintegration of workers made redundant into the labour market;

  Licia Ronzulli (PPE), per iscritto. − Il 6 maggio 2011 la Commissione ha adottato una nuova proposta di decisione sulla mobilitazione del FEG a favore della Danimarca, al fine di sostenere il reinserimento nel mercato del lavoro dei lavoratori licenziati a causa della crisi finanziaria ed economica globale.

La domanda riguarda 1 650 esuberi (di cui 825 ammessi all'assistenza) nell'impresa LM Glasfiber operante nel sud della Danimarca (Syddanmark). Oggi ho votato a favore di questo testo per permettere al Parlamento europeo di approvare il finanziamento.

  Amalia Sartori (PPE), per iscritto. − Il Fondo europeo di adeguamento alla globalizzazione (FEG) è stato istituito per fornire sostegno supplementare ai lavoratori che risentono delle conseguenze dei grandi cambiamenti strutturali nei flussi commerciali mondiali. Ho votato a favore della proposta di decisione del Parlamento europeo e del Consiglio concernente la mobilitazione del Fondo, poiché la domanda presentata dalla società Steel Shipyard della Danimarca sembra soddisfare i criteri di ammissibilità stabiliti dal regolamento FEG. In più, la Commissione ha raccomandato all'autorità di bilancio di procedere all'approvazione della domanda, richiedendo uno storno dalla riserva del FEG. Si ricorda inoltre, che la dichiarazione comune del Parlamento, Consiglio e Commissione, adottata nella riunione di concertazione del 17 luglio 2008, ha confermato l'importanza di garantire una procedura rapida, nel rispetto dell'accordo interistituzionale, per l'adozione delle decisioni relative alla mobilitazione del Fondo.

  Søren Bo Søndergaard (GUE/NGL), skriftlig. − Jeg har stemt for betænkningen af hensyn til de arbejdere, som er blevet lovet omskoling og efteruddannelse i forbindelse med massefyringerne på LM Glasfiber. Min stemmeafgivelse betyder ikke, at jeg støtter EU's globaliseringsfond. Tværtimod mener jeg, at EU's tilskudssystem, hvor rige EU-lande betaler penge til EU for at EU bagefter kan betale penge tilbage til dem, er absurd. Alle ved, at jo længere tid, der går, jo sværere er det at komme i arbejde igen. Alligevel tager det månedsvis - selv efter en godkendelse - før pengene fra EU's globaliseringsfond udbetales. Hvis pengene var blevet udbetalt af den danske stat med det samme, uden at skulle en tur omkring Bruxelles, var pengene meget mere værd end de er nu.

  Nuno Teixeira (PPE), por escrito. − O Regulamento (CE) n.° 1927/2006 do Parlamento Europeu e do Conselho, de 20 de Dezembro de 2006, instituiu o Fundo Europeu de Ajustamento à Globalização (FEG) com o objectivo de apoiar os trabalhadores que perdem os seus postos de trabalho devido a alterações estruturais no contexto da economia global. A empresa LM Glasfiber, sedeada na região de Syddanmark na Dinamarca, enfrentou graves dificuldades devido às mudanças nos padrões de comércio de turbinas eólicas, à crise económica e financeira e à rápida redução da procura verificada na UE, ao inverso do sucedido na Ásia. Sendo assim, a LM Glasfiber entendeu ser apropriado reduzir as instalações em Lunderskov e Hammelev e estabelecer uma parceria estratégica com uma empresa chinesa. A CE propõe atribuir à empresa de fabrico de máquinas e equipamentos 6 247 415 euros com o intuito de apoiar financeiramente os 1 650 trabalhadores despedidos, dos quais 825 são potenciais beneficiários de assistência directa. Por fim, gostaria de salientar que o FEG não deverá substituir as responsabilidades legais e financeiras da empresa LM Glasfiber, que o apoio financeiro deverá chegar o mais rapidamente possível aos trabalhadores afectados e que a CE deve envidar os melhores esforços para agilizar o processo de activação do FEG a favor dos Estados-Membros.

Relazione: Carlos Coelho (A7-0241/2011)

  Luís Paulo Alves (S&D), por escrito. − Aprovo o presente relatório, uma vez que reconheço a necessidade, já defendida pelo Parlamento Europeu em 2007, de um pacote de compromissos para a criação de um Sistema de Informação Schengen de segunda geração. É, de facto, necessária uma agência que assegure a operacionalidade e a segurança dos dados do SIS II, do sistema VIS e do Eurodac, garantindo também uma boa economia de escala no domínio da gestão dos três sistemas, tanto do ponto de vista do orçamento como dos recursos humanos.

  Laima Liucija Andrikienė (PPE), in writing. − I voted in favour of this resolution on the establishment of an agency for the management of large-scale IT systems in the area of freedom, security and justice. The new body will be responsible for the operational management of the large-scale IT system used to control EU external borders (Schengen Information System II) and for database-exchange systems to be used in pursuit of a common visa policy (Visa Information System) and the comparison of asylum seekers’ fingerprints to facilitate the examination of asylum applications (Eurodac), as well as other future systems in this field. It will be important that the agency keeps these systems functioning 24 hours a day, seven days a week, ensuring a continuous flow of data exchange. Member States are responsible for entering the data into the systems. The agency will be based in Tallinn (Estonia), and I would like to congratulate Estonia on being able to host this important body.

  Zigmantas Balčytis (S&D), raštu. − Balsavau už šį pranešimą, kuriuo įsteigiama didelės apimties IT sistemų laisvės, saugumo ir teisingumo erdvėje operacijų valdymo agentūra. Internetinėje erdvėje dažnėja atakos, todėl ypatingai svarbu apsaugoti ES informacinį tinklą nuo įvairių grėsmių ir užtikrinti ne tik paties tinklo, bet ir juo perduodamų duomenų saugumą. Pritariau, kad agentūra dėl saugumo ir biudžetinių priežasčių būtų įkurta vienoje vietoje bei sustiprintas Europos Parlamento vaidmuo kandidatų į vykdomojo direktoriaus pareigas atrankose.

  Regina Bastos (PPE), por escrito. − Em Junho de 2009 a Comissão Europeia apresentou um conjunto de duas iniciativas legislativas com o objectivo de estabelecer uma agência com responsabilidade de gerir os grandes sistemas de informação no âmbito do espaço de liberdade, segurança e justiça. A criação desta agência dá resposta ao pedido formulado pelo Parlamento Europeu em 2007, sendo a melhor solução sob o ponto de vista financeiro, operacional e institucional.

O presente relatório, que mereceu o meu apoio, defende que os objectivos da agência são exclusivamente ao nível técnico e de gestão operacional não devendo ter acesso a dados nem ter capacidade para tomar decisões políticas como, por exemplo, a criação de novos sistemas ou a possibilidade de interoperabilidade entre os diversos sistemas. Fica igualmente estabelecido que não deverá existir qualquer possibilidade de acesso não autorizado aos dados, que todos os dados que circulam na rede deverão ser encriptados e que a gestão do Crypto Device não poderá nunca ser transferida para a responsabilidade de uma empresa privada (outsourcing), tal como acontece hoje. Finalmente, gostaria de felicitar o relator, o Deputado Carlos Coelho, por ter conseguido alcançar um acordo em primeira leitura.

  Izaskun Bilbao Barandica (ALDE), por escrito. − He votado a favor de la propuesta para crear una Agencia para la gestión operativa de sistemas informáticos de gran magnitud en el espacio de libertad, seguridad y justicia, porque no nos queda más remedio, ya que no lo puede hacer la Comisión. Es una agencia de carácter técnico y de gestión operativa. Será responsable de la supervisión y de la infraestructura de seguridad y deberá garantizar una red segura para el intercambio de datos dentro del marco jurídico de cada uno de los sistemas implicados.

  Mara Bizzotto (EFD), per iscritto. − Le sfide che oggi le nostre società e i nostri paesi devono affrontare, come il terrorismo, l'immigrazione clandestina e la criminalità transfrontaliera meritano ogni sforzo da parte nostra e da parte dell'Europa.

Condivido la necessità di istituire organismi che facilitino lo scambio di dati e la condivisione di informazioni tra paesi membri e tra autorità di pubblica sicurezza. Voto quindi a favore della relazione Coelho, condividendo l'opportunità dell'istituzione della nuova Agenzia – agenzia tecnica e non politica – che dovrà essere di supporto nel regolare lavoro di interscambio di informazioni tra paesi membri.

  Vilija Blinkevičiūtė (S&D), raštu. − Balsavau dėl šio pranešimo, kadangi prieš siekiant įsteigti didelės apimties IT sistemų laisvės, saugumo ir teisingumo erdvėje operacijų valdymo agentūrą būtina atsakyti į kai kuriuos svarbius klausimus šioje srityje. Pirmiausia, kodėl reikia įsteigti šią naują didelės apimties agentūrą. Akivaizdu, kad nėra kitos išeities. Būtų gana neteisinga visą atsakomybę priskirti Europos Komisijai, ypač atsižvelgiant į pastaraisiais metais atsiradusias ir ilgai trunkančias problemas, susijusias su sistemų plėtojimu. Be to, pati Komisija kelis kartus yra nurodžiusi, kad jos vadovavimas „Eurodac“ sistemai yra tik laikina išeitis ir kad ji nemano esanti tinkama prisiimti atsakomybę už didelės apimties IT sistemų tiesioginį valdymą. Taigi, reikia įsteigti didelės apimties IT sistemų laisvės, saugumo ir teisingumo erdvėje operacijų valdymo agentūrą, nes vykdomosios agentūros sukūrimas negalėtų būti išeitis, kadangi tokiu atveju įstatymų leidžiamoji valdžia negalėtų daryti įtakos agentūrai ir vykdyti demokratinės kontrolės. Tiktai Komisija yra atsakinga už vykdomųjų agentūrų steigimą ir priežiūrą. Ji nustato šių agentūrų užduotis ir skiria jų valdymo organus, įskaitant direktorių. Vykdomosios agentūros egzistavimo laikas yra ribotas, todėl jos sukūrimas būtų tik laikina išeitis.

  Philippe Boulland (PPE), par écrit. – Je n'ai pas soutenu la résolution sur l'espace Schengen car j'estime qu'il n'est pas opportun d'avoir une résolution qui refuserait par principe tout élargissement des critères permettant d'établir un contrôle aux frontières intérieures et qui irait ainsi contre les conclusions du Conseil européen et contre les propositions de la Commission. Si on se limite aux critères existant aujourd'hui "d'ordre public et de sécurité publique", les Etats continueront d'agir de manière unilatérale en interprétant largement ces critères en cas de pressions migratoires fortes et, se faisant, nous risquons de pousser à assimiler immigration et insécurité quand il faudra réagir à des pressions migratoires. Le dispositif proposé vise au contraire à créer un mécanisme permettant la réintroduction de contrôles aux frontières de façon exceptionnelle, en dernier recours et dans le cadre d'un mécanisme européen. Il nous faut aujourd'hui renforcer la gouvernance de l’espace Schengen. Cette initiative vise précisément à pouvoir apporter des réponses à la situation de crise que connait actuellement l’espace Schengen, liée en particulier au fait que certains Etats membres ne sont plus en mesure d’assurer le respect de leurs obligations au titre de l’acquis Schengen s’agissant du contrôle effectif de leur portion de frontière extérieure.

  John Bufton (EFD), in writing. − SIS II claims to help ensure a high level of security within the area of freedom, security and justice of the EU, including maintaining public security and public policy. Parliament states that the VIS enables consulates to exchange visa information in order to facilitate the application procedure, helping to prevent ‘visa shopping’ and fraud, and facilitating checks at external borders to identify third-country nationals. However these controls should be strictly sovereign. I do not believe in the efficacy of the project, it is both expensive and will encompass IS II, VIS and Eurodac, meaning eventually all IT systems in the area of security and justice will merge, raising questions about increased vulnerability to computer hacking and the acquisition and storage of data. I believe this vote represents a step in that direction and thus should be blocked.

  Mário David (PPE), por escrito. − Voto favoravelmente este relatório, pois acredito que a criação desta agência para a gestão operacional do SIS II, VIS e EURODAC e outros instrumentos que venham a ser criados nas áreas da Liberdade, Segurança e Justiça são sem dúvida a melhor opção para o funcionamento a médio e longo prazo da UE. Gostaria ainda de congratular o meu colega Carlos Coelho pelo excelente relatório apresentado, em cujas conclusões me revejo. A agência funcionará como uma plataforma que permitirá uma mais eficaz circulação de informação e, por conseguinte, a obtenção de melhores resultados.

  Edite Estrela (S&D), por escrito. − Votei favoravelmente este relatório por aprovar a criação da agência europeia que irá assegurar a gestão operacional do Sistema de Informação de Schengen. Esta agência contribuirá para melhorar o nível de segurança no Espaço de Liberdade, Segurança e Justiça da UE e facilitará a partilha de informações entre as autoridades que controlam as fronteiras externas da União.

  Diogo Feio (PPE), por escrito. − Por princípio, considero que a criação de agências europeias deve obedecer a efectivos critérios de racionalidade e de boa gestão operacional. Este é claramente um caso desses. A sua criação reveste-se de uma natureza que claramente justifica o aparecimento de semelhante organismo. Existe uma efectiva necessidade de, tal como diz o relator, a quem saúdo, assegurar a gestão operacional do SIS, do VIS e do EURODAC e de partes da infra-estrutura de comunicação no termo do período transitório e, eventualmente, de outros sistemas informáticos de grande escala no domínio da justiça, da liberdade e da segurança, sob reserva da adopção de instrumentos jurídicos distintos. Esta autoridade única de gestão poderá contribuir para melhorar a coordenação entre sistemas, potenciar a capacidade de resposta europeia em matérias de grande sensibilidade, propiciar a formação de técnicos e especialistas com elevado grau de conhecimento acerca de todas estas questões e, o que não é de somenos, aproveitar melhor os recursos. Por fim, gostaria de felicitar o relator pelo excelente trabalho realizado.

  José Manuel Fernandes (PPE), por escrito. − Este relatório vem assegurar a concretização de uma agência para a gestão operacional dos sistemas de informação de larga escala no domínio da liberdade, segurança e justiça, como o Sistema de Informação Schengen de segunda geração (SIS II), o Sistema de Informação sobre Vistos (VIS) e o sistema Eurodac de comparação de impressões digitais, além de partes da infra-estrutura de comunicação. Trata-se de uma agência com objectivos e missões de teor exclusivamente técnico e de gestão operacional, sem capacidade para tomar decisões políticas, como a criação de novos sistemas ou a interoperabilidade entre os diversos sistemas. Esta proposta, pela qual felicito o relator – o deputado Carlos Coelho, a quem saúdo por ter conseguido alcançar um acordo em primeira leitura –, reforça as regras relativas à protecção dos dados e à integridade e segurança dos dados pessoais, assim como o papel do Parlamento Europeu no seu controlo democrático.

  João Ferreira (GUE/NGL), por escrito. − Este relatório tem como objectivo a formação de uma agência europeia, com sede em Tallin, na Estónia, cujo objectivo será o de assegurar a gestão do Sistema Schengen. Através de uma base de dados serão armazenados registos das impressões digitais dos requerentes de asilo e será montado um sistema de informação de vistos. É também referida a possibilidade de se criarem outros sistemas no espaço Schengen.

São conhecidas as nossas discordâncias de fundo relativamente à abordagem feita pela UE dos domínios que são objecto deste relatório. A necessária preservação de direitos, liberdades e garantias, que são vitais para o funcionamento verdadeiramente democrático dos Estados, não é, em nossa opinião, convenientemente, acautelada. Rejeitamos que, em nome de uma suposta segurança, se multipliquem bases de dados e de informações sobre pessoas. Este é um caminho perigoso. Por outro lado, no actual contexto económico e social, julgamos não se enquadrar nas prioridades da UE a criação desta agência. Daí o nosso voto contra.

  Ilda Figueiredo (GUE/NGL), por escrito. − Este relatório que hoje foi aprovado tem como objectivo a formação de uma agência europeia, com sede em Talin, na Estónia, cujo objectivo é assegurar a gestão do Sistema Schengen através de uma base de dados, com os registos das impressões digitais dos requerentes de asilo e do sistema de informação de vistos. O relatório refere-se, ainda, à possibilidade de se criarem outros sistemas no espaço Schengen.

Ora, é com preocupação que assistimos a esta multiplicação de agências europeias e, sobretudo numa altura de crise económica e social, julgamos que a criação de mais uma agência com este tipo de fins não se deve enquadrar nas prioridades da União Europeia.

Por outro lado, entendemos que é essencial garantir a preservação de direitos e liberdades que são vitais para o funcionamento verdadeiramente democrático dos Estados.

Rejeitamos que, em nome de uma suposta segurança, se multipliquem bases de dados e de informações de pessoas. Sabemos que este é um caminho perigoso. Por isso, votámos contra.

  Monika Flašíková Beňová (S&D), písomne. − Komisia v júni 2009 predložila dve legislatívne iniciatívy s cieľom zriadiť agentúru, ktorej úlohou by bolo riadenie rozsiahlych informačných systémov v rámci priestoru slobody, bezpečnosti a spravodlivosti. Prvú iniciatívu tvoril návrh nariadenia o otázkach prvého piliera súvisiacich so systémami SIS, VIS a Eurodac, druhú návrh rozhodnutia o otázkach tretieho piliera spojených s týmito systémami. Nadobudnutím platnosti Lisabonskej zmluvy sa však tieto iniciatívy stali bezpredmetné, keďže hoci sa zaobišlo bez rozlišovania medzi troma piliermi, predmetný návrh nesie známky charakteristické pre variabilnú geometriu, ktoré sa odrážajú v rôznych aspektoch oblasti slobody, bezpečnosti a spravodlivosti vo všeobecnosti a osobitne v aspektoch schengenského priestoru. Právny rámec systémov, ktoré má spravovať agentúra, sa vzťahuje na rôznorodú skupinu členských štátov s rôznym stupňom účasti (čo sa týka Spojeného kráľovstva, Dánska a Írska) a pridružených tretích krajín (Nórska, Islandu, Švajčiarska a v budúcnosti Lichtenštajnska). Komisia vypracovala hodnotenie vplyvu s cieľom určiť, čo by bolo najlepším riešením z finančného, prevádzkového a inštitucionálneho hľadiska. Ako najvhodnejšie riešenie sa javí vytvorenie európskej agentúry, pričom je dôležité zdôrazniť, že ciele a úlohy agentúry sa vzťahujú výlučne na technickú úroveň operačného riadenia. Agentúra nesmie disponovať právomocou prijímania politických rozhodnutí, napríklad nesmie zriaďovať nové systémy alebo prijímať rozhodnutia týkajúce sa súčinnosti systémov.

  Lorenzo Fontana (EFD), per iscritto. − Signor Presidente, onorevoli colleghi, l'obiettivo della proposta, è di istituire un'agenzia responsabile per vari sistemi nel campo della tecnologia dell'informazione. Sull'ubicazione unica della struttura, sul personale e sul responsabile della protezione dei dati sono d'accordo con il relatore. Per questo confermo il mio voto favorevole.

  Nathalie Griesbeck (ALDE), par écrit. – Membre de la Commission LIBE, j'ai voté en faveur de ce rapport sur la création d'une "agence pour la gestion opérationnelle des systèmes d'information à grande échelle dans le domaine de la liberté, de la sécurité et de la Justice", qui permettra une meilleure gestion des données collectées par les trois grands systèmes d'information de l'Union Européenne : Eurodac, SIS II et VIS. Ce paquet législatif permettra d'héberger ces trois systèmes de données au sein d'une même plateforme afin de permettre une meilleure continuité dans la gestion des données, de meilleurs échanges de données, davantage de synergies et au delà d'améliorer et renforcer les capacités de l'Union Européenne en matière de coopération judiciaire et policière. J'ai donc voté en faveur de la création d'une telle agence, qui à terme est destinée à devenir un centre d'excellence en matière de gestion des systèmes d'information. Au delà, je tiens à insister sur les principes essentiels en matière de protection des données personnelles, que cette agence et son fonctionnement devront strictement respecter.

  Ian Hudghton (Verts/ALE), in writing. − The issues in this report are complex, given that certain Member States, including the United Kingdom, participate only in certain parts of the Schengen aquis. The UK position is further complicated by the fact that security and justice issues operate within independent legal systems governed by separate parliaments and governments. The Scottish Government takes an active role in the implementation of the Schengen aquis in Scots law and I was able to support this report.

  Juozas Imbrasas (EFD), raštu. − Susilaikiau balsuodamas už šį dokumentą, kadangi yra siūloma įsteigti agentūrą, kuri valdys Šengeno informacinę sistemą, vizų informacinę sistemą ir „Eurodac“ sistemą (pirštų antspaudų palyginimas). Akivaizdu, kad reikėtų ieškoti išeities, kaip tik neįsteigti dar vienos papildomos agentūros, nes tai susiję su papildomomis išlaidomis ir administracinio aparato plėtimu. Taip pat būtų gana neteisinga atsakomybę priskirti Komisijai, ypač atsižvelgiant į pastaraisiais metais atsiradusias ir ilgai trunkančias problemas, susijusias su sistemų plėtojimu. Be to, pati Komisija kelis kartus yra nurodžiusi, kad jos vadovavimas EURODAC sistemai yra tik laikina išeitis ir kad ji nemano esanti tinkama prisiimti atsakomybę už didelės apimties IT sistemų tiesioginį valdymą.

  Tunne Kelam (PPE), in writing. − I welcome the adoption of this report which finally gives a green light for the establishment of the Agency for the management of large-scale IT systems in the area of freedom, security and justice. I thank the rapporteur Carlos Coelho for his efforts in preparing this report and trust in creating this new agency.

In the current situation where the EU and its Member States are facing a rapidly growing number of cyber attacks, which could seriously affect European information, infrastructure and energy systems, where cyber crime is causing enormous costs, we need a European coordinating agency to develop and manage complex information systems to enhance European security.

This agency shall lead the way towards a comprehensive cooperation in this field and will ensure that EU is prepared to face challenges arising in the cyber sphere. I am pleased that the new agency will be situated in Tallinn. I am fully convinced that being a leading force in advancing cyber security in Europe, Estonia is capable of providing the best facilities and services.

  David Martin (S&D), in writing. − I voted for this proposal as the least worst option. In June 2009 the Commission presented a package proposal to establish an Agency responsible for the operational management of large-scale information technology systems in the area of freedom, security and justice, consisting of a proposal for a regulation establishing the Agency and a proposal for a Council Decision conferring upon the Agency established by this regulation tasks regarding the operational management of the Second Schengen Information System (SIS II), the Visa Information System (VIS) and the European Dactylscopy (EURODAC) in application of Title VI of the EU Treaty, under the former third pillar.

The Lisbon Treaty did away with the pillar structure and now virtually all legislation coming within the area of freedom, security and justice has to be adopted under the ordinary legislative procedure. The Commission therefore presented the above amended proposal for a regulation which takes into account the changes resulting from the entry into force of the Lisbon Treaty and contains the provisions initially proposed as a Council decision.

  Clemente Mastella (PPE), per iscritto. − Concordiamo con l'istituzione di una nuova Agenzia per la gestione di nuovi sistemi di tecnologia dell'informazione su larga scala nel quadro dello spazio di libertà, sicurezza e giustizia, i cui compiti saranno esclusivamente di livello tecnico e di gestione operativa.

L'Agenzia non avrà infatti il potere di adottare decisioni politiche relative, ad esempio, alla creazione di nuovi sistemi o all'interoperabilità tra i diversi sistemi. Riteniamo sia necessario, quindi, stabilire delle regole per evitare l'estensione di fatto delle sue competenze attraverso la proliferazione di progetti pilota, senza controllo né trasparenza.

L'Agenzia sarà dunque responsabile della supervisione e della sicurezza delle infrastrutture di comunicazione e garantirà una rete integra per lo scambio delle informazioni. Sarà quindi fondamentale proteggere la rete da qualsiasi minaccia nonché garantire la sicurezza dei dati personali. Il quadro giuridico dei vari sistemi che saranno gestiti da tale Agenzia si applica ad un insieme eterogeneo di Stati membri, con differenti livelli di partecipazione, e a diversi Stati terzi associati.

Riteniamo infine che il ruolo del Parlamento europeo debba essere chiaramente definito e rafforzato per assicurare un adeguato controllo democratico.

  Nuno Melo (PPE), por escrito. − A criação de uma agência europeia que irá assegurar a gestão operacional do Sistema de Informação de Schengen, do Sistema de Informação de Vistos, de uma base de dados com impressões digitais de requerentes de asilo (Eurodac) e de outros sistemas no espaço Schengen foi hoje aprovada pelo Parlamento Europeu. A agência, com sede em Talin, na Estónia, deverá começar os seus trabalhos no Verão de 2012. É objectivo desta agência assegurar uma comunicação segura, rápida e permanente (24 horas por dia, 365 dias por ano) entre os serviços centrais e todos os Estados-Membros que integram os diversos sistemas.

  Alexander Mirsky (S&D), in writing. − I am not confident that the aim of the proposed new agency is to ensure the smooth operability and data security of Schengen Information System II, VIS (the Visa Information System) and Eurodac (the biometric database of asylum seekers) while at the same time ensuring an appropriate economy of scale in the EU’s management of the three systems in both budgetary and human resources terms. There is no clear and understandable provision for the control and interaction of all three systems. The budget has been already adopted and there are no grounds for spending the funds that this proposal requires. There is a lack of transparency and targets and there is no plan of work. Therefore, I have abstained.

  Andreas Mölzer (NI), schriftlich. − Theoretisch soll die neue IT-Agentur die Visadatenbanken und die digitalen Informationen über Asylwerber und Straftäter besser als bisher verknüpfen. Wenn man bedenkt, dass SIS ursprünglich für 15 Millionen Datensätze konzipiert wurde und die Anforderungen nicht zuletzt wegen der nationalen Unterschiede mittlerweile auf 100 Millionen gestiegen sind, wird das Ausmaß eines solchen EDV-Projekts ersichtlich. Und wenn nicht einmal im Rahmen eines Systems, nämlich SIS bzw. SIS II, bei denen die Daten ja auch Eurojust und Europol schon zur Verfügung stehen sollten, eine problemlose Datenabstimmung möglich ist, dann muss man sich schon die kritische Frage stellen, wie einer eigenen IT-Agentur eine Verknüpfung verschiedenster Systeme möglich sein soll. Angesichts des EU-Agenturendschungels und der bereits bestehenden IT-Abstimmungsmöglichkeiten ist also darauf zu achten, dass eine eigene IT-Agentur das EU-Budget nicht nur unnütz aufbläht, ohne faktisch mehr Sicherheit zu bringen. Ich habe mich aufgrund meines Zweifels der Stimme enthalten.

  Alfredo Pallone (PPE), per iscritto. − Cari colleghi, ho votato a favore della relazione del collega Coelho perche ritengo che la gestione operativa di dati personali sensibili e di informazioni su larga scala debba essere supervisionata da un'agenzia specializzata in sistemi tecnologici d'informazione che garantiscano libertà, sicurezza e giustizia nel flusso delle informazioni. Tale agenzia sarà responsabile della supervisione e della sicurezza delle infrastrutture di comunicazione, proteggerà in maniera trasparente ed esclusiva i sistemi tecnologici d'informazione, mantenendo principi democratici di gestione e di flusso dei dati pubblicati.

  Γεώργιος Παπανικολάου (PPE), γραπτώς. – Υπερψήφισα την έκθεση σχετικά με την ίδρυση Οργανισμού για τη λειτουργική διαχείριση μεγάλων πληροφοριακών συστημάτων στον τομέα της ελευθερίας, ασφάλειας και δικαιοσύνης, γιατί η εν λόγω έκθεση στοχεύει μεταξύ άλλων στην διασφάλιση της ομαλής λειτουργίας του εν λόγω τομέα και επιτρέπει την πλήρη αξιοποίηση των δυνατοτήτων που μας προσφέρουν οι νέες τεχνολογίες. Ο νέος Οργανισμός θα είναι ένας οργανισμός ομπρέλα, ο οποίος θα διαχειριστεί τις τεχνικές πτυχές λειτουργίας των συστημάτων SIS II, VIS και Eurodac. Προτεραιότητά του θα είναι η προστασία του δικτύου αλλά και των δεδομένων που ανταλλάσσονται μέσω αυτού. Η αξία της παρούσας έκθεσης έγκειται μεταξύ άλλων και στις σημαντικές προτάσεις που εμπεριέχει προκειμένου να επιτευχθεί υψηλός βαθμός ασφάλειας.

  Maria do Céu Patrão Neves (PPE), por escrito. − A Comissão Europeia apresentou, em Junho de 2009, um conjunto de duas iniciativas legislativas com o objectivo de estabelecer uma agência com a responsabilidade de gerir os grandes sistemas de informação no âmbito do Espaço de Liberdade, Segurança e Justiça. Tratava-se de uma proposta de regulamento sobre as matérias cobertas pelo 1.º pilar nos sistemas SIS, VIS e Eurodac e uma proposta de decisão sobre as matérias cobertas pelo 3.º pilar nesses três sistemas. Porém, com a entrada em vigor do Tratado de Lisboa, as iniciativas perderam sentido, pelo que, a 19 de Março de 2010, a Comissão apresentou uma nova proposta que, no essencial, corresponde a uma versão revista da anterior proposta de regulamento já na perspectiva de Lisboa e integrando os aspectos relativos ao 3.º pilar. Saúdo o trabalho do meu colega Carlos Coelho, que em diversos artigos tentou reforçar o papel do Parlamento Europeu e garantir mais transparência. Na mesma linha, tentou reforçar as regras relativas à protecção dos dados e à integridade e segurança dos dados pessoais, reforçando o papel do Supervisor Europeu para a Protecção de Dados. Eis os factos que motivaram o meu voto favorável.

  Paulo Rangel (PPE), por escrito. − A criação de uma agência para a gestão operacional de sistemas informáticos de grande escala no domínio da liberdade, da segurança e da justiça, tendo em vista a gestão do SIS II, VIS e Eurodac, tem por escopo a optimização dos recursos disponíveis, procurando obter economias de escala. Numa matéria de cariz tão sensível, deve garantir-se que a Agência se encontra provida dos meios financeiros necessários para a sua actuação, que, em larga medida, oferecem a autonomia almejada, assim como que os Estados-Membros sejam associados ao seu processo de funcionamento, exercendo uma função de fiscalização. Há ainda que salvaguardar o papel de controlo do Parlamento Europeu, mormente por, nestes domínios, se lidar com aspectos particularmente sensíveis, como a necessidade de proteger os dados pessoais dos cidadãos.

  Raül Romeva i Rueda (Verts/ALE), in writing. − In favour. According the rapporteur, whom we supported, we need to establish a new agency. There is plainly no other solution. It would be quite wrong to assign the responsibility to the Commission, especially in view of the protracted problems that have occurred in recent years regarding the development of the systems. Furthermore, the Commission itself has repeatedly pointed out that its running of Eurodac is merely a stopgap solution and that it does not consider itself equal to the task of assuming direct management responsibility for large-scale IT systems.

Why would the solution not lie in an executive agency? Because in that case the legislature would be denied the possibility to shape the agency and exercise its democratic scrutiny. Executive agencies are set up by the Commission entirely under its supervision and responsibility. The Commission lays down their tasks and appoints their managing bodies, including the director. An executive agency has a limited lifespan and would thus be a temporary solution.

  Licia Ronzulli (PPE), per iscritto. − Ho votato a favore di questa relazione perché ritengo che l'unico modo per fare chiarezza nella gestione operativa dei sistemi di tecnologia dell'informazione, nel quadro dello spazio di libertà, sicurezza e giustizia, sia l'istituzione di un'agenzia europea ex novo.

Un'agenzia europea con compiti di livello tecnico e di gestione operativa dei dati non può avere la forma di un'agenzia esecutiva gestita dalla Commissione europea, perché in tal caso, oltre a costituire una soluzione per forza di cose temporanea, si negherebbe al legislatore il potere di organizzarla e di esercitare il controllo democratico.

Ritengo infine fondamentale orientare il regolamento istitutivo dell'agenzia verso il rafforzamento del ruolo del Parlamento europeo nella creazione e gestione della stessa, nonché verso la massima protezione e integrità dei dati personali.

  Oreste Rossi (EFD), per iscritto. − Sono favorevole a questa relazione sull'istituzione di un'Agenzia per la gestione operativa dei sistemi di tecnologia dell'informazione su larga scala nel settore della libertà, sicurezza e giustizia.

L'obiettivo è di istituire un'agenzia responsabile della gestione operativa comune dei sistemi d'informazione che permettono di mantenere un livello di sicurezza elevato, inclusa la sicurezza pubblica, e un sistema d'informazione dei visti di supporto ai consolati e alle altre autorità competenti. Inoltre la relazione mira alla creazione di un sistema informatico europeo concepito per determinare quale sia lo Stato competente per valutare le domande di asilo presentate da un cittadino di un paese terzo in uno Stato membro.

Condivido la questione relativa al riconoscimento dei compiti e degli obblighi di questa agenzia esclusivamente tecnici e non politici.

  Νικόλαος Σαλαβράκος (EFD), γραπτώς. – Υπερψήφισα την έκθεση Coelho, διότι συμφωνώ με τις θέσεις του εισηγητή, ο οποίος τροποποίησε μια σειρά άρθρων σε μια προσπάθεια να ενισχύσει τον ρόλο του Κοινοβουλίου και να βελτιώσει τη διαφάνεια. Συνάμα προσπάθησε να κάνει αυστηρότερους τους κανόνες για την προστασία των δεδομένων και την ασφάλεια και ακεραιότητα των προσωπικών δεδομένων με την ενίσχυση του ρόλου του Ευρωπαίου Επόπτη Προστασίας Δεδομένων

  Vilja Savisaar-Toomast (ALDE), kirjalikult. − Lugupeetud juhataja, lugupeetud kolleegid. Õiguse, vabaduse ja turvalisuse valdkonna suuremahuliste IT-süsteemide operatiivjuhtimiseks asutatud ameti raport käsitleb uue ameti loomist ning selle ameti tegevusvaldkondi. Vastavalt raportööri seisukohale on ameti eesmärgid ja ülesanded seotud üksnes operatiivjuhtimise tehnilise tasandiga. Ametil ei tohi olla volitusi võtta vastu poliitilisi otsuseid, näiteks mis puudutavad uute süsteemide loomist või süsteemide koostalitlusvõimet. Minu ja kindlasti minu Eesti kolleegide suureks heameeleks on see, et Eesti ja Prantsusmaa said omavahel kokkuleppele, mis ka täna kinnitust leidis, et uue ameti asukoht on Eestis Tallinnas. Kuna aga SIS II ja VISi tehnilise arendamise ja nende operatiivjuhtimise ettevalmistamisega tegeleti juba Strasbourgis ja nimetatud IT-süsteemide varurajatis on juba sisse seatud Sankt Johann im Pongaus Austrias, siis jõudsid Eesti, Prantsusmaa ja Austria kokkuleppele, et need sinna ka jäävad. Leian, et antud ameti loomine suurendab Euroopa Liidu IT-süsteemide töökindlust ning uute süsteemide kiiremat ja efektiivsemat loomist. Tänaseks on mitmeid näiteid, kus üle-euroopaliste süsteemide väljatöötamine on jäänud venima ning nende kvaliteet jätab soovida, seetõttu on uue ameti loomine igati põhjendatud. Tervitan tänast otsust ning rõõmustan uue ameti loomise üle. Aitäh!

  Michèle Striffler (PPE), par écrit. – J'ai voté en faveur du rapport sur "l'agence pour la gestion opérationnelle des systèmes d'information à grande échelle dans le domaine de la liberté, de la sécurité et de la justice" dont le but est de créer une agence "opérationnelle des systèmes d'informations à grande échelle". A terme, cette agence sera chargée de la gestion opérationnelle des données collectées par les 3 grands systèmes d'information au sein de l'Union Européenne (le système VIS, le système SIS II et le système EURODAC). Elle devra en outre respecter les conditions et les procédures d’échange de données entre les pays de l’Union européenne et jouer le rôle de "facilitateur". La création d'une telle agence est nécessaire car elle permet de centraliser toutes ces données dans une même base et facilite par conséquent la coopération entre les autorités judiciaires et policières des Etats membres.

  Nuno Teixeira (PPE), por escrito. − A proposta tem como objectivo instituir uma Agência responsável pela gestão operacional dos sistemas informáticos de segunda geração existentes na área da Liberdade, Justiça e Segurança, como o Schengen Information System (SIS II), o Visa Information System (VIS) e o EURODAC. Estes sistemas estão actualmente a ser operados pela Comissão Europeia, mas não lhe compete, porém, operar sistemas informáticos numa escala maior. Aliás, os instrumentos legais relativos ao SIS II e aos VIS prevêem mesmo a necessidade de criar a longo prazo uma Autoridade de Gestão capaz de assegurar a continuidade e a gestão operacional dos sistemas e a organização dos vários dados.

Para além destas tarefas operacionais, a Agência, que deverá trabalhar 24 horas por dia e sete dias por semana, tem também competência para adoptar medidas de segurança, elaborar relatórios e promover formações, bem como para publicar e monitorizar informações. Apoio o Relator quando recorda que a Agência não pode ter competência para decisões políticas ou que digam respeito à interoperabilidade de sistemas. O seu objecto e as suas competências deverão respeitar apenas ao aspecto técnico da gestão operacional dos sistemas informáticos.

  Angelika Werthmann (NI), schriftlich. − Im Juni 2009 legte die Kommission zwei Initiativvorschläge zur Errichtung einer Agentur mit Zuständigkeit für das Betriebsmanagement von Informationstechnologie-Großsystemen im Bereich Freiheit, Sicherheit und Recht vor. Diese Agentur soll – zusammen mit der Reform, sprich: Verstärkung, der FRONTEX-Verordnung – die Kontrolle über die EU-Außengrenzen gewährleisten.

Relazione: Elie Hoarau (A7-0199/2011)

  Luís Paulo Alves (S&D), por escrito. − Voto favoravelmente o presente relatório, uma vez que a isenção ou a redução das taxas alfandegárias para certos produtos manufacturados nos Departamentos Ultramarinos Franceses (DOM) vão ao encontro das medidas específicas necessárias para colmatar o isolamento, a dependência energética, a pequena dimensão dos mercados e o baixo nível de exportações que caracterizam estas regiões.

  Sophie Auconie (PPE), par écrit. – Les Régions Ultra Périphériques (RUP) de l'Union européenne dont la Guadeloupe, la Martinique, la Guyane et la Réunion souffrent de handicaps spécifiques (l'éloignement, la dépendance à l'égard des matières premières et de l'énergie, l'obligation de constituer des stocks plus importants, la faible dimension du marché local, une activité exportatrice peu développée, etc.), ce qui justifie des mesures d'aide spécifiques. L'octroi de mer, taxe française applicable à l'importation de produits dans ces régions d'outre mer, favorise un certain rééquilibrage sur ces marchés entre produits locaux et produits importés. Il est donc pleinement nécessaire. J'ai voté en faveur de ce rapport car il prévoit une adaptation de ces règles au cas spécifique de la Guyane, comme demandé par les autorités françaises et la Commission européenne.

  Izaskun Bilbao Barandica (ALDE), por escrito. − He votado a favor de esta iniciativa porque Guayana, al ser una región ultraperiférica, se encuentra con dificultades económicas y sociales por su carácter insular que perjudican a su desarrollo regional. Francia, a través del arbitrio insular, puede establecer una diferencia impositiva para algunos productos que se fabrican en esos lugares. La ampliación en 50 productos de la lista de productos que en Guayana pueden beneficiarse de la diferencia impositiva permitirá fomentar o mantener actividades locales e inversiones destinadas al desarrollo local y al empleo.

  Mara Bizzotto (EFD), per iscritto. − Voto a favore della relazione sulla proposta del Consiglio per la concessione del regime particolare per alcuni prodotti in dipartimenti francesi d’oltremare.

Le motivazioni che hanno portato le autorità francesi a chiedere un regime separato, corredato da esenzioni parziali o totali dai dazi a seconda del prodotto, sono condivisibili. Si tratta di territori cosiddetti ultraperiferici, in cui le difficoltà sociali e geografiche si sommano ad una produzione abitualmente concentrata in alcune categorie merceologiche.

Sono dunque d’accordo con la concessione di un regime particolare di dazi, dal momento che in casi simili è giusto ricorrere anche a questi mezzi per garantire la stabilità economica e sociale di queste regioni.

  Sebastian Valentin Bodu (PPE), în scris. − Regimul taxei de andocare aprobat în data de 5 iulie 2011 de Parlamentul European autorizează Franţa ca, pentru cele patru departamente franceze de peste mări, să adopte un regim diferenţiat de taxare a taxei de andocare în cazul anumitor produse fabricate în DOM, până la data de 1 iulie 2014. Taxa de andocare este vitală în vederea susţinerii regiunilor ultraperiferice dezavantajate pe plan economic şi social de anumiţi factori permanenţi, cum ar fi suprafaţa mică şi caracterul insular, depărtarea de marile pieţe, relieful şi clima deficitară sau dependenţa de un număr redus de produse comercializate. Taxa de andocare are menirea de a stabiliza economiile din regiunile ultraperiferice, ajutând la menţinerea locurilor de muncă în regimuri unde şomajul se apropie de 30% şi, implicit, susţine producţia locală. Mai mult, veniturile obţinute în urma aplicării acestei taxe de andocare, care reprezintă între 37 şi 48% din bugetul colectivităţilor locale ale departamentelor de peste mări, sunt concepute a fi şi trebuie să constituie un sprijin major pentru politicile de investiţii privind dezvoltarea locală. În consecinţă, Parlamentul European susţine perenizarea necesară începând cu anul 2014 a exonerărilor sau a reducerilor de taxe în contextul taxei de andocare acordate DOM franceze.

  José Manuel Fernandes (PPE), por escrito. − Face às dificuldades acrescidas das regiões ultraperiféricas, fortemente afectadas pela insularidade, afastamento em relação aos grandes mercados, relevo e clima difíceis, reduzida superfície e forte dependência económica de um reduzido número de produtos e actividades, apoio esta iniciativa que permite a aplicação de um regime de diferenciais da taxa do octroi de mer relativamente a certos produtos fabricados nos quatro departamentos ultramarinos franceses (DOM). É fundamental assegurar estímulos adicionais à estabilidade das economias e à promoção do emprego nestas regiões, onde o desemprego se aproxima dos 30% e as receitas do octroi de mer representam entre 37 e 48 % do orçamento das autarquias locais. Apoio, por isso, a perenização destas medidas para além de 2014.

  João Ferreira (GUE/NGL), por escrito. − Votámos favoravelmente este relatório, atendendo à importância que a adopção de medidas específicas a favor das regiões ultraperiféricas tem e tendo em conta a sua situação económica e social e a existência de desvantagens permanentes que prejudicam o desenvolvimento dessas regiões e justificam, plenamente, este tipo de medidas. Neste sentido, apoiamos a autorização às autoridades francesas para prever, até 1 de Julho de 2014, um regime de diferenciais da taxa do octroi de mer relativamente a certos produtos fabricados nos departamentos ultramarinos franceses (DOM), com vista à protecção da produção local e do emprego da concorrência exterior.

Apoiamos o relator na defesa de que a Comissão proponha meios para perenizar definitivamente estas medidas depois de 2014, a fim de que as regiões ultraperiféricas em causa não se vejam confrontadas, de dez em dez anos, com uma situação de insegurança económica. São extremamente importantes estes regimes para proteger as regiões ultraperiféricas, tendo em conta as suas especificidades tão próprias. Deveriam ser implementadas medidas do mesmo tipo, não apenas nas regiões ultraperiféricas, mas em todos os Estados-Membros, nomeadamente em países de economias mais frágeis e vulneráveis, como Portugal, a fim de aumentar e proteger a sua produção e o emprego.

  Ilda Figueiredo (GUE/NGL), por escrito. − Votámos favoravelmente este relatório atendendo à importância que tem a adopção de medidas específicas a favor das regiões ultraperiféricas tendo em conta a sua situação económica e social e a existência de desvantagens permanentes que prejudicam o desenvolvimento dessas regiões e justificam, plenamente, este tipo de medidas.

Neste sentido, apoiamos a autorização às autoridades francesas para prever, até 1 de Julho de 2014, um regime de diferenciais da taxa do octroi de mer relativamente a certos produtos fabricados nos departamentos ultramarinos franceses (DOM), com vista à protecção da produção local e do emprego da concorrência exterior. Apoiamos o relator na defesa de que a Comissão proponha meios para perenizar definitivamente estas medidas depois de 2014, a fim de que as regiões ultraperiféricas em causa não se vejam confrontadas, de dez em dez anos, com uma situação de insegurança económica.

São extremamente importantes estes regimes para proteger as regiões ultraperiféricas tendo em conta as suas especificidades tão próprias. Deveriam ser implementadas medidas do mesmo tipo, não apenas nas regiões ultraperiféricas, mas em todos os Estados-Membros, nomeadamente em países de economias mais frágeis e vulneráveis, como Portugal, aumentando e protegendo a sua produção e o emprego.

  Monika Flašíková Beňová (S&D), písomne. − Článok 349 Zmluvy o fungovaní Európskej únie povoľuje Európskej rade, aby na základe návrhu Komisie a po konzultácii s Európskym parlamentom prijala opatrenia v prospech najvzdialenejších regiónov, vzhľadom na hospodársku a sociálnu situáciu týchto regiónov. Existencia permanentných znevýhodnení, ako je ostrovný charakter, veľká vzdialenosť od veľkých trhov, malá rozloha, charakter povrchu, náročná klíma a hospodárska závislosť od malého počtu výrobkov, závažným spôsobom narúša rozvoj týchto regiónov a v plnej miere odôvodňuje uplatňovanie primeraných opatrení. Na tomto je založený systém, ktorý do 1. júla 2014 povoľuje Francúzsku využívať v štyroch francúzskych zámorských departementoch systém odlišnej výšky dane nazývanej „octroi de mer“ pre niektoré výrobky vyrábané v zámorských departementoch. Tento systém má zásadný význam pre stabilitu hospodárstiev týchto relevantných najvzdialenejších regiónov, keďže umožňuje zachovanie miestnej výroby a zamestnanosti. Rovnako príjmy z „octroi de mer“ prideľované regiónom zohrávajú úlohu dôležitej podpory investičných politík zameraných na miestny rozvoj. Je teda, myslím, potrebné zachovať oslobodenie alebo zníženie dane „octroi de mer“, ktoré bolo priznané francúzskym zámorským departementom a zároveň sa domnievam, že by bolo vhodné zvážiť definitívne zachovanie týchto opatrení, aby sa v príslušných najvzdialenejších regiónoch každých desať rokov nevytvárala situácia hospodárskej neistoty.

  Ian Hudghton (Verts/ALE), in writing. − This report primarily deals with issues of concern to the French overseas departments. I think that the wider general point can be made that the EU has a duty to take decisions designed to ensure the economic well-being of all of Europe’s outlying areas.

  Juozas Imbrasas (EFD), raštu. − Pritariau šiam dokumentui, kadangi Sutarties dėl Europos Sąjungos veikimo 349 straipsnyje (anksčiau EB sutarties 299 straipsnio 2 dalis) Europos Vadovų Tarybai suteikiama galimybė, gavus Komisijos pasiūlymą ir pasikonsultavus su Europos Parlamentu, atokiausiems regionams nustatyti konkrečias priemones, atsižvelgiant į jų ekonominę ir socialinę padėtį. Nuolatiniai sunkumai, tokie kaip: izoliacija, nutolimas nuo didžiųjų rinkų, mažumas, sunkios topografinės ir klimato sąlygos, ekonominė priklausomybė dėl mažo prekių pasirinkimo, labai kenkia šių regionų vystymuisi ir visiškai pateisina patvirtintų priemonių panaudojimą. Komisijos pasiūlyme dėl pasiūlymo dėl Tarybos sprendimo siūloma Prancūzijos Gvianos produktų, kuriems taikomas sumažintas naudojimosi doku mokestis, sąrašą išplėsti dar penkiasdešimčia produktų. Europos Parlamentas taip pat pritaria, kad po 2014 m. Prancūzijos užjūrio departamentams būtų ir toliau išlaikomas mažesnio naudojimosi doku mokesčio taikymas arba atleidimas nuo šio mokesčio.

  David Martin (S&D), in writing. − Article 349 of the Treaty on the Functioning of the European Union (formerly Article 229(2) of the EC Treaty) authorises the Council, on a proposal from the Commission and after consulting Parliament, to adopt specific measures for the benefit of the Union’s outermost regions, taking account of their social and economic situation. The fact that these regions are permanently disadvantaged by their insularity, remoteness from major markets, small size, difficult topography and climate and their economic dependence on a small number of products severely hinders their development and fully justifies the implementation of specially tailored measures. Such is the basis for the so-called ‘dock dues’ system, under which France is authorised, until 1 July 2014, to apply differential rates of the tax known as ‘dock dues’ to certain products manufactured in its four overseas departments (ODs). Given the importance of dock dues to the outermost regions I voted in favour of this report.

  Clemente Mastella (PPE), per iscritto. − Concordiamo con il Consiglio europeo che ha stabilito l'introduzione di misure specifiche a favore delle regioni ultraperiferiche, in considerazione della loro peculiare situazione economica e sociale.

L'esistenza di svantaggi permanenti quali l'insularità, la lontananza dei grandi mercati, la modesta superficie, la montuosità, le condizioni climatiche difficili e la dipendenza economica rispetto a un numero limitato di prodotti pregiudica gravemente lo sviluppo di tali regioni e giustifica pienamente l'attuazione di misure adeguate. Su questa base si fonda il regime "dei dazi di mare", che autorizza la Francia a prevedere, fino al 1° luglio 2014, l'applicazione nei suoi quattro dipartimenti d'oltremare di un regime di imposizione differenziata dei "dazi di mare" a favore di alcune produzioni locali.

Riteniamo, infatti, che il "dazio di mare" sia uno strumento importante per la stabilità dell'economia delle regioni ultraperiferiche, in quanto consente di mantenere la produzione locale e l'occupazione ed è un valido sostegno alle politiche d'investimento per lo sviluppo locale. Sosteniamo poi la definitiva attuazione di tali misure affinché le regioni ultraperiferiche interessate non si ritrovino, ogni dieci anni, in situazioni di insicurezza economica.

Pertanto, invitiamo a mantenere le esenzioni o le riduzioni dell'imposizione dei "dazi di mare" accordate ai DOM francesi anche oltre il 2014.

  Jean-Luc Mélenchon (GUE/NGL), par écrit. – L'octroi de mer est pertinent à plus d'un titre. Il favorise la production locale, contre les importations. Il favorise ainsi les circuits courts plutôt que les circuits longs. Il protège l'emploi local et attribue des ressources nécessaires aux collectivités territoriales. Comme le signale très justement Elie Hoarau, l'octroi de mer doit être pérennisé pour assurer un revenu stable aux collectivités locales.

  Nuno Melo (PPE), por escrito. − Os Tratados da UE autorizam o Conselho sob proposta da Comissão e após consulta ao Parlamento Europeu, a adoptar medidas específicas a favor das regiões ultraperiféricas, tendo em conta a situação económica e social dessas regiões. Na realidade, a existência de desvantagens permanentes – como a insularidade, o afastamento em relação aos grandes mercados, a sua reduzida superfície, o relevo e o clima difíceis, a dependência económica de um pequeno número de produtos – prejudica gravemente o desenvolvimento dessas regiões e justifica plenamente a adopção de medidas adaptadas. Este tipo de isenção faz todo o sentido para auxiliar essas regiões a enfrentar os seus desafios económicos de forma mais adequada. Achamos, no entanto, pertinente que este tipo de isenção se torne definitivo e não tenha que ser reavaliado a cada dez anos, deixando nesses casos as regiões periféricas numa situação de verdadeira insegurança económica.

  Alexander Mirsky (S&D), in writing. − The purpose of the proposed Council Decision is to authorise France to apply exemptions from or reductions in the tax known as ‘dock dues’ to certain products manufactured in the French Overseas Departments (DOMs). The annex to the decision contains a list of products to which tax exemptions and reductions may be applied. The reasons for adopting specific measures include isolation, raw material and energy dependence, the obligation to build up stocks, the small size of local markets and the low level of export activity. The measures are thus designed to strengthen local industry by making it more competitive – but why should this apply specifically in France? Could it be because that country has a dominant position in the EU and here in Parliament? I think it makes sense to consider such alleviating measures for all EU Member States. I abstained.

  Rolandas Paksas (EFD), raštu. − Tinkamai įvertinus atokiausių regionų ekonominę ir socialinę padėtį, turi būti taikomos konkrečios priemonės. Pažymėtina, kad dėl nuolatinių sunkumų, susijusių su regionų nuošalumu ir izoliuotumu, didėja gamybos sąnaudos ir gaminamų produktų savikaina, dėl to produktai tampa nekonkurencingi. Visa tai labai kenkia regionų pramonei ir vystymuisi. Mažesnis naudojimosi doku mokestis arba visiškas atleidimas nuo jo yra viena iš priemonių, kuri skatina ir palaiko vietos ekonominę veiklą, užimtumą, prisideda prie ekonomikos stabilumo. Atsižvelgiant į tai, manau, kad tikslinga praplėsti produktų, kuriems taikomas diferencijuotas naudojimo doku mokestis Prancūzijos Gvianoje, sąrašą. Tokiu būdu bus sudarytos sąlygos išlaikyti daugumos produktų vietos gamybą, tokie produktai galės išlikti rinkoje. Be to, pajamos gaunamos taikant šį mokestį, yra svarbi investicijų politikos, skirtos vietos vystymuisi, priemonė.

  Maria do Céu Patrão Neves (PPE), por escrito. − O artigo 349.º do TFUE autoriza o Conselho, sob proposta da Comissão e após consulta ao Parlamento Europeu, a adoptar medidas específicas a favor das regiões ultraperiféricas, tendo em conta a situação económica e social dessas regiões. Na realidade, a existência de desvantagens permanentes como a insularidade, realidade bem conhecida dos portugueses residentes nos Açores e na Madeira, associada ao afastamento em relação aos grandes mercados, a sua reduzida superfície, o relevo e o clima difíceis, a dependência económica de um pequeno número de produtos, prejudica gravemente o desenvolvimento dessas regiões e justifica plenamente a adopção de medidas adaptadas. É com este fundamento que a França fundamenta o regime denominado de octroi de mer, regime que se tem verificado ser largamente positivo face aos objectivos pretendidos, designadamente o impacto positivo sobre a manutenção do emprego. A proposta da Comissão, acompanhada por uma proposta de decisão do Conselho, sugere que o regime seja alargado a cinquenta produtos para a Guiana. O Parlamento Europeu apoia esta proposta, sem alterações. Atentas as especificidades das economias das regiões ultraperiféricas e tendo em conta a conformidade do octroi de mer com o direito comunitário e o seu carácter impulsionador das economias, votei favoravelmente o presente relatório.

  Aldo Patriciello (PPE), per iscritto. − Signor Presidente, onorevoli colleghi, l'esistenza di svantaggi permanenti quali l'insularità, la lontananza dei grandi mercati, la modesta superficie, la montuosità e le condizioni climatiche difficili, nonché la dipendenza economica rispetto a un numero limitato di prodotti, pregiudica gravemente lo sviluppo di tali regioni e giustifica pienamente l'attuazione di misure adeguate. Per questo risulta necessaria l'introduzione di misure specifiche a favore delle regioni ultraperiferiche, in considerazione della situazione economica e sociale di queste regioni. Su questa base si fonda il regime detto "dei dazi di mare", che autorizza la Francia a prevedere, fino al 1° luglio 2014, l'applicazione nei quattro dipartimenti francesi d'oltremare di un regime di imposizione differenziata dei "dazi di mare" a favore di talune produzioni locali di tali dipartimenti. Il "dazio di mare" riveste, infatti, un'importanza fondamentale per la stabilità dell'economia delle regioni ultraperiferiche interessate: da un lato, consente di mantenere la produzione locale e l'occupazione, dall'altro, il gettito dei "dazi di mare" rappresenta quasi la metà del bilancio delle comunità locali dei dipartimenti d'oltremare, è concepito come un sostegno fondamentale alle politiche d'investimento per lo sviluppo locale e tale dovrà restare anche in futuro. Affinché queste regioni possano svilupparsi sempre più esprimo il mio voto favorevole.

  Paulo Rangel (PPE), por escrito. − O regime do octroi de mer visa apoiar regiões ultraperiféricas, traduzindo-se num regime de diferenciação da taxa aplicável a certos produtos advindos dos departamentos ultramarinos franceses. Trata-se de um regime que apoia regiões onde medidas desta natureza podem impulsionar decisivamente a economia local, onde, não raro, se verificam altas taxas de desemprego. Deve ainda reflectir-se, como chega a avançar o relator, sobre se estas medidas – até hoje precárias – não se deviam institucionalizar como mecanismos de apoio permanente a regiões com problemas desta natureza.

  Raül Romeva i Rueda (Verts/ALE), in writing. − Article 349 of the Treaty on the Functioning of the European Union (formerly Article 229(2) of the EC Treaty) authorises the Council, on a proposal from the Commission and after consulting Parliament, to adopt specific measures for the benefit of the Union’s outermost regions, taking account of their social and economic situation. The fact that these regions are permanently disadvantaged by their insularity, remoteness from major markets, small size, difficult topography and climate and their economic dependence on a small number of products severely hinders their development and fully justifies the implementation of specially tailored measures. Such is the basis for the so-called ‘dock dues’ system, under which France is authorised, until 1 July 2014, to apply differential rates of the tax known as ‘dock dues’ to certain products manufactured in its four overseas departments (ODs). This report on the dock dues system follows the submission by France of a mid-term report on its implementation, in accordance with Article 4 of Decision 2004/162/EC.

  Licia Ronzulli (PPE), per iscritto. − Ho votato a favore di questo testo perché ritengo possa contribuire a sostenere lo sviluppo di alcune regioni marittime penalizzate da svantaggi permanenti quali l'insularità, la lontananza dei grandi mercati, la modesta superficie, la montuosità e le condizioni climatiche difficili.

Il regime detto "dei dazi di mare" autorizza la Francia a prevedere, fino al 1° luglio 2014, l'applicazione nei quattro dipartimenti francesi d'oltremare di un regime di imposizione differenziata dei "dazi di mare" a favore di talune produzioni locali di tali dipartimenti.

La relazione oggi adottata suggerisce che la Guyana possa estendere l'elenco dei prodotti ammissibili a un'imposizione differenziata ad una cinquantina di prodotti. Rimane fin d'ora necessaria una riflessione da parte della Commissione circa gli strumenti atti a dare definitiva attuazione a tali misure al di là del 2014, affinché le regioni ultraperiferiche interessate non si ritrovino ogni dieci anni in una situazione di insicurezza economica.

  Νικόλαος Σαλαβράκος (EFD), γραπτώς. – Υπερψήφισα την έκθεση Hoarau, καθώς θεωρώ ότι η εισφορά θαλάσσης έχει καίρια σημασία για τη σταθερότητα των οικονομιών των εν λόγω εξόχως απόκεντρων περιοχών. Επιτρέπει, αφενός, τη διατήρηση της τοπικής παραγωγής και της απασχόλησης σε περιοχές όπου η ανεργία αγγίζει το 30% ενώ, αφετέρου, τα έσοδά της που διατίθενται στις περιφέρειες και αποτελούν το 37 έως 48% του προϋπολογισμού των τοπικών κοινοτήτων των υπερπόντιων διαμερισμάτων έχουν σχεδιαστεί ως σημαντική υποστήριξη στις πολιτικές επενδύσεων για την τοπική ανάπτυξη και πρέπει να διατηρήσουν τον χαρακτήρα αυτό.

  Nuno Teixeira (PPE), por escrito. − A situação especial da ultraperiferia exige a adopção de medidas específicas em favor das Regiões Ultraperiféricas que tenham devidamente em conta a situação económica e social destas regiões. Os constrangimentos e as dificuldades permanentes como a insularidade, o afastamento dos mercados e a escassa superfície prejudicam gravemente o desenvolvimento destas regiões e justificam medidas que possam contribuir para reduzir os efeitos dos condicionalismos existentes.

Aliás, esta possibilidade está inscrita no próprio Tratado, que consagra o estatuto especial da ultraperiferia no seu artigo 349.°. É com este fundamento que surge a decisão sobre as medidas de octroi de mer, na qual a França é autorizada, no que respeita os seus quatro Departamentos Ultramarinos, até 1 de Julho de 2014, a prever um regime diferenciado de taxas para o imposto de octroi de mer sobre alguns produtos destes Departamentos. Por entender que uma atenção especial deve ser dada às necessidades e às dificuldades das Regiões Ultraperiféricas, contando que a mesma se reverta na adopção de medidas específicas e adequadas para todas as RUP da União Europeia que contribuam para promover o desenvolvimento destas e de outras RUP e melhor integrá-las no mercado interno europeu, votei a favor do documento em plenário.

  Marie-Christine Vergiat (GUE/NGL), par écrit. – Je félicite mon collègue Elie Hoarau, député européen du parti communiste réunionnais, pour son rapport sur les produits pouvant bénéficier d'une exonération ou d'une réduction de l'octroi de mer, qui a été adopté par le Parlement européen à une très large majorité (652 voix pour, 15 voix contre et 4 abstentions).

Ce rapport reconnaît les difficultés particulières des régions ultrapériphériques: l'insularité, l'éloignement des grands marchés, la faible superficie et la dépendance économique vis–à–vis d'un petit nombre de produits.

Le Parlement tire les conséquences de cette situation particulière et autorise la France, pour les quatre départements français d'outre–mer, à prévoir, jusqu'au 1er juillet 2014, des exonérations de la taxe de l'octroi de mer pour certains produits fabriqués dans les DOM.

Mais le rapport va plus loin et demande à la Commission d'envisager de prolonger ces exonérations au–delà de 2014, pour que l'octroi de mer continue à favoriser la compétitivité des productions locales, l'emploi et les politiques d'investissement dans les DOM.

Le vote de ce rapport montre une fois de plus que, si, au Parlement européen, les majorités sont figées sur un certain nombre de questions, des avancées sont également possibles.

  Angelika Werthmann (NI), schriftlich. − Unter Berücksichtigung der wirtschaftlichen und sozialen Lage von Gebieten in äußerster Randlage haben EU-Maßnahmen zu deren Unterstützung bisher große Erfolge verzeichnen können, so auch die vollständige oder teilweise Befreiung von der Sondersteuer „octroi de mer“. Ein Zwischenbericht Frankreichs bestätigt die positive Bilanz im Sinne einer Erhaltung der lokalen Wirtschaftstätigkeit und damit der Aufrechterhaltung der Beschäftigung. Ich habe der Erweiterung der Befreiung auf eine Liste von Erzeugnissen daher zugestimmt.

Relazione: Sylvana Rapti (A7-0220/2011)

  Luís Paulo Alves (S&D), por escrito. − Aprovo este relatório, resultante de uma complexa negociação entre todos os grupos políticos, na medida em que coloca a ênfase na importância das Obrigações Universais de Inclusão Social e apela à Comissão para providenciar orientações sobre a melhor forma de adoptar a Directiva dos Serviços Universais revista. Saliento ainda a importância dada ao acesso em banda larga para todos e a criação de um número de emergência europeu comum 112.

  Laima Liucija Andrikienė (PPE), in writing. − I voted in favour of the resolution on universal service and the 112 emergency number. We MEPs believe that the European emergency number 112 can be a lifesaving number and that it should be smoothly operational throughout the Union. We urge the Commission to ensure that every section of society has access to this service, including people with disabilities and other vulnerable groups. To that end, it is important that the Commission and Member States improve the accuracy and reliability of caller location information under the new EU telecoms rules and upgrade the relevant technology with the ultimate goal of mandatory automatic location for all 112 calls. I support the rapporteur’s view that it would be a great achievement to establish a ‘reverse 112 system’, i.e. an EU-wide, universal, multilingual, accessible, simplified and efficient interconnected system of warning and alerting citizens in the event of imminent or developing natural and/or man-made major emergencies and disasters of any type.

  Elena Oana Antonescu (PPE), în scris. − Numeroase catastrofe recente au arătat faptul că avertizarea şi alertarea rapidă a cetăţenilor în caz de urgenţe şi de dezastre majore iminente sunt necesare pentru a reduce pagubele şi pierderile de vieţi omeneşti. Marea majoritate a europenilor, însă, nu ştie încă de existenţa numărului pentru servicii de urgenţă 112, deși acesta a fost creat în 1991 pentru a permite oricărui cetățean accesul la servicii de urgenţă precum pompieri, poliţie şi ambulanţă, fiind singurul număr pentru servicii de urgenţă care poate fi apelat în toate statele membre ale Uniunii Europene. Prin urmare, încurajez statele membre să îşi intensifice eforturile comune pentru a informa publicul în ceea ce priveşte existenţa şi utilizarea numărului 112, mai ales prin dezvoltarea unei strategii de comunicare specifice şi cuprinzătoare, care abordează preocupările şi întrebările cetăţenilor cu privire la modul de funcţionare a sistemului. Am votat în favoarea acestui raport.

  Sophie Auconie (PPE), par écrit. – J'ai soutenu ce rapport d'initiative, qui vise à évaluer les évolutions récentes qui se rapportent au concept de base de service universel tel qu'inscrit dans la directive sur le service universel. Il étudie la possibilité d’étendre l’accès universel au haut débit et insiste sur la nécessité d’approches coordonnées et d’un financement adéquat, en tenant compte des besoins spécifiques des populations vulnérables et des consommateurs handicapés. Ce rapport se concentre également sur le numéro d’urgence unique européen 112, en particulier sur la visibilité de ce numéro et la sensibilisation des citoyens à son égard. Il insiste sur l’amélioration de l’efficacité des lignes d’urgence en vue de protéger la santé publique et d’assurer la protection civile, d’encourager l’amélioration du traitement des appels et d’évaluer la qualité de l’assistance depuis l’appel jusqu’à l’action.

  Liam Aylward (ALDE), i scríbhinn. − Is buncheart gach duine san AE é teacht bunúsach a bheith acu ar bhonneagar teileachumarsáide. Ní mór go mbeadh sé ar chumas gach uile duine san Aontas leas a bhaint as buntáistí na ré digití. Áit nach bhfuil an spreagadh airgeadais ann don earnáil phríobháideach an bonneagar cuí a chur i bhfeidhm, cinntíonn an Treoir um Sheirbhísí Uilechoiteanna go nglacfaidh an stát an fhreagracht air féin seirbhís bhunúsach a chur ar fáil do chách. Tacaím go hiomlán le sprioc ‘Leathanbhanda do chách’ an Chláir Oibre Digitigh agus aontaím lena bhfuil sa tuarascáil maidir lena dhóthain airgid a chur ar fáil d’fhonn é seo a bhaint amach. Is seirbhís le cumas suntasach tarrthála í an uimhir 112 ach tá sé rí-léir nach bhfuil cur amach a dhóthain uirthi san AE. Mura bhfuil eolas agus taithí mhaith ag muintir an AE ar an uimhir seo, ní mórán maitheasa atá ag gabháil léi. Ní mór go mbeadh teacht ag gach éinne san AE ar an uimhir seo. Ní foláir léirmheas cuimsitheach a chur ar bun d’fhonn an tseirbhís a fheabhsú agus a chinntiú go mbíonn an t-eolas agus an cumas ag muintir na hEorpa an uimhir 112 a úsáid i gcás éigeandála.

  Zigmantas Balčytis (S&D), raštu. − Pritariau šiam pranešimui. Europos pagalbos telefono numerio 112 įvedimu buvo siekiama padidinti ES piliečių apsaugą ir suteikti jiems skubią pagalbą visose ES šalyse skambinant tuo pačiu numeriu ir užtikrinti sklandų pagalbos telefono numerio 112 veikimą visoje Sąjungoje. Tačiau Europos pagalbos telefono numerio 112 galimybės iki šiol pilnai nėra išnaudojamos. 2011 m. paskelbtas Eurobarometro tyrimas atskleidžia, kad vos 26 proc. ES gyventojų žino, kad numeriu 112 galima iškviesti pagalbos tarnybas, o 58 proc. gyventojų mano, kad yra nepakankami informacijos apie pagalbos telefono numerį. Pritariu raginimui, kad Komisija ir valstybės narės ir toliau tęstų informavimo veiklą, kad per žiniasklaidą, ypač spaudą ir garso bei vaizdo žiniasklaidą informacija apie pagalbos telefono numerį 112 pasiektų visus ES piliečius ir keliautojus .Informacinių kampanijų metu didelis dėmesys turėtų būti skiriamas praktinei informacijai, pvz., turi būti pabrėžiama, kad numeris 112 yra Europos pagalbos numeris, kuriuo galima nemokamai skambinti iš fiksuotų ar mobilių telefonų visoje ES.

  Regina Bastos (PPE), por escrito. − O conceito de serviço universal foi desenvolvido pelas instituições europeias e define um conjunto de exigências de interesse geral a que devem obedecer certas actividades. As obrigações definidas destinam-se a assegurar o acesso generalizado de todas as pessoas a determinadas prestações essenciais de qualidade e a um preço acessível.

O presente relatório, que apoiei, tem por objectivo avaliar os desenvolvimentos recentes do conceito básico de serviço universal consagrado na Directiva Serviço Universal no contexto do acesso universal à banda larga. O relatório foca igualmente o número de emergência único 112, criado em 1991 no contexto do mercado único de livre circulação de pessoas tendo por objectivo garantir um acesso único a serviços de emergência em toda a União Europeia.

Torna-se, pois, importante dar visibilidade ao número de emergência 112, melhorar a eficácia das linhas directas, com o intuito proteger a saúde pública e assegurando-se uma eficaz protecção civil. Igualmente importante é a decisão da Comissão de realizar um estudo aprofundado do fornecimento de serviços de internet.

  Mara Bizzotto (EFD), per iscritto. − Ho espresso voto favorevole alla relazione di iniziativa della collega Rapti perché ritengo abbia valutato in modo critico e costruttivo i recenti sviluppi del servizio universale (ossia l'insieme minimo di servizi di qualità specifica cui tutti gli utenti finali hanno diritto ad accedere a un prezzo abbordabile, compreso l'accesso universale alla banda larga) e il tema del numero unico di emergenza europeo 112.

Ad esempio, la relazione sottolinea che rendere obbligatoria la messa a disposizione della banda larga non ne produrrà automaticamente un'adozione maggiore e, di conseguenza, esorta la Commissione e gli Stati membri a potenziare le misure volte a promuovere la domanda e ad incentivarne l'utilizzo.

Inoltre, non posso che concordare sull'iniziativa di invitare la Commissione e gli Stati membri a intensificare ulteriormente le loro attività d'informazione affinché il 112 venga portato a conoscenza di tutti i cittadini e viaggiatori dell'UE attraverso i mezzi di comunicazione, in particolare la stampa e gli audiovisivi, mediante campagne informative che lo presentino come il numero di emergenza valido per tutta l'UE.

  Vilija Blinkevičiūtė (S&D), raštu. − Balsavau dėl šio pranešimo, kadangi pagalbos telefono numeriui 112 būtina skirti reikiamą paramą, kad jis taptų geriausia piliečių gyvybės apsauga. Europos Parlamentas ne kartą pabrėžė, kad reikia plačiau informuoti apie pagalbos telefono numerį 112, ir tai, kad pagalbos telefono numeriu 112 iki šiol piliečiams buvo teikiamos menkos kokybės paslaugos. Naujausia vartotojų rinkų rezultatų suvestinė rodo, kad Europos Sąjungos lygmeniu telekomunikacijų rinka yra vienas iš sektorių, kurio rezultatai menkiausi. Visų pirma telekomunikacijų rinka yra viena iš rinkų, kurioje vartotojams sunkiausia palyginti pasiūlymus, kur vartotojai susiduria su daugiausia problemų ir kurioje pateikiama daugiausia skundų. Interneto prieigos paslaugų kainų skirtumai tarp ES valstybių taip pat yra daug didesni. Interneto paslaugų teikimas iš esmės užima trečią vietą tarp blogiausiai vertinamų rinkų, tai rinka, kurioje didžiausia vartotojų dalis susiduria su problemomis ir kurioje kainų skirtumai tarp ES valstybių yra didžiausi. Todėl pritariu Europos Parlamento siūlymui, kad Komisija turėtų atliktų nuodugnų interneto paslaugų tyrimą, paskelbus Ketvirtąją vartotojų rinkų rezultatų suvestinę.

  Sebastian Valentin Bodu (PPE), în scris. − S-au împlinit 20 de ani de la lansarea celebrului număr european unic pentru servicii de urgenţă 112, o iniţiativă a cărei existenţă a salvat, poate, milioane de vieţi. Deşi şi-a dovedit utilitatea, 112 mai are de parcurs câţiva paşi pentru a fi cu adevărat eficient. Oricât de bună este o idee, ea trebuie adaptată contextului social în care evoluează şi reactualizată în funcţie de nevoile reale ale cetăţenilor pe care îi serveşte. Totodată, pentru ca o idee să funcţioneze, e nevoie să primească sprijinul pe care îl merită. Ambele afirmaţii sunt valabile în cazul numărului unic de urgenţă 112. Cunosc nenumărate persoane care, aflate în dificultate, au apelat acest număr. Din fericire, în cea mai mare parte a situaţiilor pe care le amintesc, suportul pe care l-au primit a fost cel scontat. Parlamentul European, la fel ca alte părţi interesate, a subliniat în mod repetat necesitatea de a sensibiliza populaţia cu privire la numărul 112 şi calitatea defectuoasă a serviciilor prestate până acum cetăţenilor prin intermediul acestui număr. Mă alătur şi eu acelora care spun că acest serviciu are, ca orice idee bună, nevoia de a fi sprijinit pentru a aduce beneficii maxime acelora care îşi pun speranţele în el.

  Cristian Silviu Buşoi (ALDE), în scris. − Susţin întru totul acest raport, întrucât conţine recomandări deosebit de importante atât în materie de serviciu universal, cât şi în ce priveşte numărul unic de urgenţă european „112”.

Implementarea corectă a numărului de urgenţă 112 poate salva numeroase vieţi. Am mai insistat asupra acestui aspect şi când am discutat pachetul Telecom cu ani în urmă.

Consider că este absolut necesar ca cetăţenii europeni să fie corect informaţi despre existenţa acestui număr, pentru a şti la ce număr trebuie să sune în caz de urgenţă atunci când se deplasează într-un alt stat membru. Mai mult decât atât, mă bucur că acest raport îndeamnă statele membre să amelioreze cât mai curând localizarea apelantului în câteva secunde după efectuarea apelului. Acest aspect este de o importanţă primordială, întrucât de rapiditatea localizării depinde eficienţa intervenţiei serviciilor de urgenţă. Din punct de vedere tehnic acest lucru este fezabil. Trebuie aşadar ca statele membre şi operatorii telecom să aibă voinţa să o facă.

Consider că trebuie investit în tehnologiile generaţiei viitoare pentru ameliorarea numărului 112 prin crearea de noi aplicaţii care să permită transferul de date către serviciul de urgenţă, astfel încât acesta să dispună în timp real de cât mai multe informaţii înainte de intervenţie.

  Maria Da Graça Carvalho (PPE), por escrito. − Votei favoravelmente porque considero importantes as obrigações de serviço universal (OSU) como rede de segurança para a inclusão social. Apoio os objectivos banda larga para todos da Agenda Digital e estou convencida de que o acesso universal à banda larga ajuda os cidadãos e as empresas a usufruir plenamente dos benefícios do mercado único digital, nomeadamente melhorando a inclusão social. Acredito que o número de emergência europeu 112 pode salvar vidas e aumenta a protecção dos cidadãos da UE; e considero que a Comissão deve assegurar que todos os sectores da sociedade tenham acesso a este serviço, incluindo as pessoas com deficiência e outros grupos vulneráveis.

  Antonio Cancian (PPE), per iscritto. − Ho votato a favore della relazione sul "Servizio universale e numero di emergenza 112" perché ritengo abbia ampie ripercussioni su diversi aspetti della vita dei cittadini.

In particolar modo, la relazione fornisce un ampio quadro valutativo sugli sviluppi relativi ai cosiddetti servizi universali, dei quali fa parte, primo fra tutti, il numero di emergenza europeo 112. Infatti, ritengo che sia estremamente importante avere un unico numero di emergenza al quale potersi rivolgere in tutti i paesi dell'Unione, anche in vista dell'avvicinarsi del periodo estivo durante il quale molti europei si spostano in un paese diverso per turismo e vacanza.

Inoltre, la relazione Rapti analizza gli sviluppi in diversi altri settori collegati alla salute pubblica e ai servizi ai cittadini, tra cui vorrei sottolineare la facilitazione nell'accesso alla banda larga, che tiene in considerazione le esigenze dei soggetti più vulnerabili e con disabilità, favorendoli in termini di fornitura di servizi, di materiale e di tariffe agevolate.

  Nessa Childers (S&D), in writing. − The 112 number is a strategic and life-saving resource, and the EU needs to do more to promote this initiative.

  Carlos Coelho (PPE), por escrito. − O serviço universal deverá proporcionar a todos os cidadãos, mesmo nas zonas mais isoladas e periféricas, um acesso a serviços essenciais que viabilizem a sua participação na sociedade, a preços acessíveis e sem dar azo a distorções da concorrência, cumprindo, assim, os objectivos da Agenda Digital, esperando que até 2013 se alcance uma cobertura básica pela banda larga para todos os cidadãos da União, permitindo-lhes usufruir plenamente dos benefícios do mercado único digital.

A criação, em 1991, do número de emergência europeu – 112 – revestiu-se da maior importância ao permitir que os cidadãos possam contactar os serviços de emergência num mesmo número, independentemente do Estado-Membro em que se encontrem. Infelizmente, a grande maioria dos cidadãos ainda não tem conhecimento desse facto, ao que acresce a fraca qualidade do serviço até à data prestado aos cidadãos através do número 112, em que desde 2000 não foram registados grandes progressos. Tendo em conta que vários desastres recentes demonstraram que um alerta precoce aos cidadãos, em casos de emergência e de desastres graves iminentes ou em curso é necessário para reduzir o sofrimento e a perda de vidas humanas, é essencial que se melhore a qualidade de implementação deste serviço de apoio a emergências, nomeadamente em termos de informação, acessibilidade, interoperabilidade e tempos de intervenção.

  Corina Creţu (S&D),