Seznam 
 Předchozí 
 Další 
 Úplné znění 
Postup : 2011/2071(INI)
Průběh na zasedání
Stadia projednávání dokumentu : A7-0384/2011

Předložené texty :

A7-0384/2011

Rozpravy :

PV 30/11/2011 - 16
CRE 30/11/2011 - 16

Hlasování :

PV 01/12/2011 - 6.24
Vysvětlení hlasování

Přijaté texty :

P7_TA(2011)0542

Rozpravy
Středa, 30. listopadu 2011 - Brusel Revidované vydání

16. Evropský semestr pro koordinaci hospodářské politiky (rozprava)
Videozáznamy vystoupení
PV
MPphoto
 

  Elnök. − A következő pont a Pervenche Berès által a Gazdasági és Monetáris Bizottság nevében készített jelentés a gazdaságpolitikai koordinációra vonatkozó európai szemeszterről (2011/2071(INI)).

 
  
MPphoto
 

  Pervenche Berès, rapporteure. − Monsieur le Président, en abordant ce rapport, ce Parlement aborde la question de la légitimité démocratique lorsque l'on parle de politique économique.

À un moment où chacun s'interroge sur la façon dont sera traitée la politique économique et sur le sort que le prochain sommet du Conseil réserve à cette politique économique pour les pays membres de la zone euro, il est important que ce Parlement européen se prononce pour fonder ce que serait une légitimité démocratique de la discussion d'une politique économique coordonnée au niveau européen.

La Commission européenne a lancé l'idée d'un semestre européen pour orienter ce débat avant qu'il ne se déroule dans les parlements nationaux. Nous considérons que dans le cadre de ce semestre européen, autour de l'examen annuel de la croissance que la Commission européenne met sur la table comme document fondateur de cette discussion, nous devons, en tant que Parlement européen, pouvoir intervenir.

Nous considérons que ce document doit être un document d'orientation de la politique économique et c'est pour cela que nous proposons que la Commission, à l'avenir, qualifie ce document de ce qu'il est, à savoir non pas un examen annuel de croissance, mais bien un document d'orientation de la politique économique de croissance soutenable. Car, sinon, nous voyons bien qu'au niveau des chefs d'État et de gouvernement, la coordination des politiques économiques se déroulerait dans un tout autre cadre, par exemple celui d'un pacte pour l'euro plus, ou de je ne sais quelle autre procédure qu'ils pourraient inventer demain.

Non, nous avons besoin d'un document issu de la Commission pour orienter cette discussion, qui tienne compte à la fois des objectifs de la stratégie Europe 2020, d'une part, et, évidemment, du pacte de stabilité. Pour cela, nous demandons aussi que ce Parlement européen puisse intervenir dans l'immédiat avec des pouvoirs de quasi-codécision avant le Conseil européen de printemps, et que le Président de cette institution, lorsqu'il nous représente au Conseil européen de printemps, puisse défendre, sur la base du mandat que nous lui donnerons, des amendements à cette stratégie, à cette orientation de politique économique. Nous demandons aussi qu'à l'avenir, ces pouvoirs soient reconnus comme étant des pouvoirs explicites de codécision.

Dans l'ensemble de ce processus, nous considérons que notre coopération avec les parlements nationaux doit absolument contribuer à fonder cette légitimité démocratique. Cela signifie qu'au mois de février, avant le Conseil européen de printemps, nous devons – sur la base de ce qui a déjà eu lieu et qui doit se développer au sein de ce Parlement à l'initiative de la commission des affaires économiques et monétaires, mais également en association avec d'autres commissions, comme la commission de l'emploi, la commission des budgets, la commission du marché intérieur – organiser cette rencontre avec les parlements nationaux pour échanger avec eux sur ce que sera cette orientation de la politique économique. Nous devons ensuite, après le Conseil européen, peut-être dans un format plus réduit, organiser un nouvel échange au moment où les parlements nationaux eux-mêmes doivent valider les programmes nationaux de réforme.

Enfin, nous considérons que ce Parlement, bien sûr, devra s'adapter à cette nouvelle donne s'il veut pouvoir être acteur dans ce débat qui fonde la légitimité démocratique de l'ensemble du processus. Pour cela, nous savons que nos rythmes, nos pratiques devront s'adapter à ce qui est en train de se mettre en œuvre à la fois au niveau du Conseil et de la Commission et nous disons avec ce rapport que nous y sommes prêts.

Enfin, s'agissant de la perspective encore incertaine d'une éventuelle révision du traité, nous le disons avec force: ce Parlement, au lendemain du traité de Lisbonne, dispose de droits qui en font un acteur incontournable d'une révision des traités. Nous avons déjà été consultés une fois s'agissant de la révision du traité pour mettre en place le mécanisme européen de stabilité, et à ce moment-là, nous avons autorisé cette révision sans convention. Nous affirmons aujourd'hui, compte tenu des sujets qui seraient potentiellement en discussion, que nous n'accepterons pas qu'une telle révision se fasse sans convention.

Il faudra discuter avec ce Parlement tant du calendrier que du contenu d'une telle révision, qui ne pourrait se résumer à une saisine de la Cour de justice pour transformer la politique économique en une politique de la concurrence. Nous voulons que ce mandat soit un mandat qui permette d'asseoir ce qui fonde la politique économique de l'Union européenne, une politique de solidarité et de croissance assise sur la légitimité démocratique.

Nous demandons aussi, en ce qui concerne la méthode, que ce Parlement puisse être associé, ainsi que les parlements nationaux, par la voie d'une convention. C'est cela qui fait la valeur ajoutée de l'Union européenne, sa légitimité démocratique.

 
  
MPphoto
 

  Jacek Dominik, Urzędujący Przewodniczący Rady. − Panie Przewodniczący! Wysoka Izbo! Miałem już okazję parę miesięcy temu przedstawiać wstępną analizę przebiegu pierwszego semestru europejskiego, lecz tak naprawdę w tej chwili jeszcze nie znamy wyników i skali skuteczności tego procesu. Ocenę ostateczną, na ile obecny reżim spełnia pokładane w nim nadzieje, będziemy mogli uzyskać dopiero w momencie, kiedy parlamenty narodowe przyjmą ostatecznie projekty budżetów na przyszły rok. Bo cała idea semestru europejskiego polega na tym, żeby bardziej zaangażować krajowe organy decyzyjne w proces implementowania priorytetów związanych ze wzrostem i rozwojem Unii Europejskiej. Stąd cały system – zainicjowany przez Komisję Europejską w dokumencie Annual growth survey, który wskazuje priorytety później przekładające się na poszczególne zalecenia dla państw członkowskich, – będzie skuteczny tylko wtedy, jeżeli ta informacja, te priorytety zostaną prawidłowo zakomunikowane parlamentom narodowym, a parlamenty narodowe wezmą pod uwagę te wszystkie aspekty w trakcie przyjmowania budżetu narodowego.

Mamy pewne doświadczenia po niecałym roku funkcjonowania tego procesu. Dzisiaj podczas rady ECOFIN zaprezentowano kolejny Annual growth survey i tutaj już jest pierwszy wniosek, który wyciągnęliśmy razem z Komisją. Pierwszy wniosek to, że dotychczas zaprojektowany proces dyskusji i podejmowania decyzji był zbyt skondensowany w czasie. Stąd, w przeciwieństwie do pierwszego, ten projekt Annual growth survey został przedstawiony z ponadmiesięcznym wyprzedzeniem w porównaniu do poprzedniego, co daje Radzie i innym instytucjom, również państwom członkowskim, więcej czasu na przeanalizowanie i przygotowanie swoich jakby narodowych odpowiedzi na wyzwania wskazane przez Komisję Europejską. Właśnie ograniczenie czasowe było jednym z pierwszych elementów, które uwidoczniły się w trakcie realizacji tego procesu.

Również komisarz Rehn przedstawił dzisiaj kolejne dwa projekty rozporządzenia w trakcie ECOFINU, które poprawią już istniejący system, będący w trakcie implementacji. Zwiększają one nadzór, Komisji Europejskiej przede wszystkim, nad procedurą – nie chciałbym jej nazwać procedurą budżetową – nad sposobem komunikowania parlamentom krajowym priorytetów unijnych i kierunków rozwoju. Te dwa rozporządzenia ograniczają się na razie tylko do strefy euro jako grupy państw, które w tej chwili mają największe obowiązki w tym zakresie i na nich spoczywa największe wyzwanie, żeby poprawić sytuację gospodarczą w Unii Europejskiej, poprawić sytuację finansów publicznych.

Poza tym to, co jest bardzo ciekawe – i uważam, że jest to bardzo dobra inicjatywa ze strony Komisji Europejskiej – w obydwu rozporządzeniach pojawiają się wyraźne wskazania co do włączenia Parlamentu Europejskiego w proces dyskusji nad tymi priorytetami i sposobu ich implementacji przez państwa członkowskie. W dotychczasowym systemie nie jest to wyraźnie wskazane, na czym ta dyskusja miałaby polegać. W obydwu projektach rozporządzenia jest wyraźne wskazane, że odpowiednie komisje Parlamentu Europejskiego mogą zaprosić do dyskusji przedstawicieli państw członkowskich jak również Komisję Europejską. Na forum Parlamentu Europejskiego zaś będzie można przedyskutować zarówno zalecenia dla poszczególnych państw członkowskich, jak i sposób, w jaki państwa członkowskie mają je wdrażać.

Reasumując: w tej chwili omawiamy coś, co jest implementowane dopiero pierwszy raz. W wielu przypadkach uwagi pani Berès są bardzo zasadne i słuszne. Wszyscy uczymy się tego procesu i oceniamy jego skuteczność na podstawie wyników, które napływają do nas tak naprawdę codziennie, codziennie pojawiają się nowe informacje, jak poszczególne kraje to odczytują i jak poszczególne kraje implementują semestr europejski. Widzimy również rezultaty pierwszej dyskusji na poziomie unijnym. Wnioski są wyciągane bardzo szybko i trwa próba usprawnienia i pogłębienia procesu.

Na dzisiejszym ECOFINie podjęliśmy zobowiązania jako prezydencja, żeby jak najszybciej skierować kolejne inicjatywy Komisji Europejskiej do odpowiednich grup roboczych, żeby ten proces implementacji i ulepszania semestru europejskiego przebiegał jak najpłynniej i jak najszybciej, żeby osiągnąć zamierzony efekt i poprawić efektywność systemu i jego przejrzystość. Dziękuję bardzo za uwagę!

 
  
MPphoto
 

  Olli Rehn, Vice-President of the Commission. − Mr President, I am glad to address this House today on the report by Mrs Berès and to say that the Commission welcomes the report on the European Semester for Economic Policy Coordination.

I especially welcome the fact that, on a number of issues that are central to the effective and efficient delivery of the public good of economic surveillance, Parliament and the Commission share a common point of view. One example is the clear and shared recognition that a purely intergovernmental system of policy coordination would be inadequate to fulfil what is required of multilateral surveillance under the Treaty. We need the Community method for this purpose.

The report also shows, to my mind, that we have a strong common understanding of the challenges that we are facing during this crisis and the direction that our response should take. It has to combine stability, growth and solidarity.

The most telling example of this is the spirit of cooperation with which Parliament has taken its responsibility regarding economic governance in the legislative process that led to the adoption of the six-pack legislation. The agreement between our institutions on the fundamental issues of economic policy coordination is all the more important at the present time as we face very substantial challenges for economic and financial policymaking.

Therefore I hope that we can repeat the success of the six-pack with regard to the new legislative proposals for further strengthening economic governance which the Commission put forward last Wednesday. The package of documents presented on that day reflects our commitment to closer convergence, stronger discipline and firm solidarity.

On several occasions I have already stated that democratic accountability on European decision-making has to be increased – as Mrs Berès rightly underlined – especially if a greater degree of fiscal discipline and economic surveillance is to be conducted by the European Union in relation to the Member States. This is indeed extremely important and I believe that in Parliament and the Commission we see eye to eye on this critical matter.

This is also the reason why I was – and remain – so supportive of the new Economic Dialogue. I look forward to our Economic Dialogue on the Commission’s Annual Growth Survey for 2012. This Dialogue will be an excellent opportunity for Parliament to express its views on the priorities for the economic agenda on growth, stability and governance.

Now, I recognise that not everything said in the report is necessarily flattering of how the first European Semester in 2011 was conducted. I do, however, hope that you recognise that the Annual Growth Survey for 2012 also reflects efforts on the part of the Commission to take into account comments made in this House.

Let me conclude by saying that the introduction of the European Semester in itself has been a major step forward and the 2011 experience has clearly shown improvements compared to economic surveillance done before. The six-pack will go much further and it is actually already having a practical impact because several Member States are realising that they face the prospect of moving to the next step of the Excessive Deficit Procedure, and also the possibility of financial sanctions, unless they take action in order to ensure that they meet the economic and fiscal targets of next year.

I am certain that the next European Semester in the first half of 2012 will be even better, that we will already have learned more lessons based on our experience this year, and that we will further improve our capacity for policymaking in a systematic manner.

 
  
MPphoto
 

  László Surján, A Költségvetési Bizottság véleményének előadója. − Elnök Úr! Miniszter Úr! Biztos Úr! Tisztelettel jelentem, hogy a Költségvetési Bizottság támogatta, örömmel fogadta ezt a jelentést. Annál is inkább könnyen mondom most ki ezt, mert a végső formában a hozzáírt véleményünknek majdnem kétharmad részét beépítve találtuk. Ezért is és a munkáért is köszönettel tartozunk a jelentéstevőnek.

Teljesen egyetértek a Bizottság véleményével, miszerint ez egy párbeszéd jellegű folyamat. Nem arról van szó, hogy Brüsszel valamilyen fajta kemény irányítást, főhatalmat gyakorol. És ezért nagyon fontos a nemzeti parlamentek bevonása, ami természetesen elképzelhetetlen az Európai Parlament megfelelő bevonása nélkül. De a költségvetés valódi gazdája egy tagállamban a nemzeti parlament, nélkülük tehát elég nehéz lenne előbbre jutnunk.

 
  
MPphoto
 

  Olle Ludvigsson, föredragande av yttrande från utskottet för sysselsättning och sociala frågor. − Herr talman! Huvudbudskapet i detta betänkande är mycket viktigt. Det parlamentariska inflytandet i den ekonomiska planeringsterminen måste stärkas. Årets process har visat att det finns ett stort behov av förbättrad öppenhet och förankring. Med en utökad parlamentarisk insyn och ett mer aktivt parlamentariskt deltagande skulle processen genast få större demokratisk legitimitet.

Vad jag mer specifikt skulle vilja lyfta fram är sysselsättningsaspekten. En bättre fungerande arbetsmarknad är en avgörande nyckel till framgång i såväl den kortsiktiga krishanteringen som det mer långsiktiga ekonomiska arbetet. Tyvärr kom arbetslösheten och jobbskapandet alltför mycket i skymundan i den planeringstermin som avslutades nu i somras. Det måste bli en förändring inför fortsättningen.

För det första måste arbetsmarknadens parter ges en mer aktiv roll i utformningen av analyser och rekommendationer. Parterna har den klart största expertisen att bedöma vad som fungerar och inte fungerar. Deras rätt att agera helt oberoende i lönebildningen är en självklarhet.

För det andra måste aktiv arbetsmarknadspolitik göras till en tyngre komponent i den ekonomiska politiken. Större satsningar på matchning, yrkesutbildning och vidareutbildning skulle vara en mycket lönsam åtgärd med tanke på de nuvarande arbetslöshetstalen.

För det tredje måste de strategiska valen göras tydligare eftersom kunskap är den helt centrala konkurrensfaktorn för europeiska företag. Utan en stark europeisk kunskapsutveckling kommer jobben att flytta någon annanstans. Europa ska konkurrera med kunskap, inte med låga löner och dåliga villkor.

Jag vill tacka Pervenche Berès för ett utmärkt arbete med detta gedigna betänkande och jag vill avsluta med att tacka för ordet.

 
  
MPphoto
 

  Bernadette Vergnaud, rapporteure pour avis de la commission du marché intérieur et de la protection des consommateurs. − Monsieur le Président, Monsieur le Commissaire, chers collègues, je tiens d'abord à féliciter Pervenche Berès pour ce remarquable rapport, aboutissement de plusieurs mois de travail, et qui associait neuf commissions parlementaires.

Ainsi, en commission du marché intérieur, l'avis de Catherine Stihler mettait l'accent sur le rôle central du marché unique, pilier économique de l'Union, au cœur d'une gouvernance en recherche d'une croissance durable, inclusive, sociale, en conformité avec la stratégie Europe 2020 et au bénéfice de tous nos concitoyens.

Mais pour relever ce défi, il faut s'assurer que ce semestre européen ne soit pas un simple système de contrôle intergouvernemental imposant le diktat de certains membres du Conseil aux parlements nationaux. Le consentement parlementaire au budget public est un des fondements de la démocratie. C'est pourquoi les examens annuels de croissance doivent impérativement être adoptés en codécision, avec une coopération étroite entre Parlement européen et parlements nationaux. C'est une exigence démocratique et nous devons être intransigeants.

 
  
MPphoto
 

  Michael Theurer, Verfasser der Stellungnahme des mitberatenden Ausschusses für regionale Entwicklung. − Herr Präsident, liebe Kolleginnen und Kollegen, Herr Kommissar Rehn! In der Diskussion um die Wirtschafts- und Finanzkrise, die zur Einführung des Europäischen Semesters geführt hat, steht in der Öffentlichkeit die Frage der Geldpolitik und der Staatsschuldenkrise im Vordergrund.

Für den Ausschuss für regionale Entwicklung ist es allerdings wichtig, dass die realwirtschaftliche Frage stärker beleuchtet wird. Wir wollen die Ursachen beheben, die zu den Unterschieden bei der Wettbewerbsfähigkeit geführt haben, die dazu führen, dass einige Länder hinterherhinken. Darauf liegt der Schwerpunkt der europäischen Politik, und darauf muss er auch in Zukunft liegen. Es ist ein Skandal, dass einige Länder die Strukturfonds nicht abrufen. Hier müssen die Ursachen untersucht werden, wie das Parlament ja auch mit meinem Bericht über die Absorptionsrate beschlossen hat. Das ist nicht nur eine Frage der Kofinanzierung, das ist auch eine Frage der Dezentralisierung von Entscheidungsverantwortung. Da geht es um Stärkung der Verwaltungskapazität. Und hier ist der Ausschuss für regionale Entwicklung dankbar, dass die Berichterstatterin unsere Vorschläge mit aufgenommen hat, weil wir das Problem nun an der Wurzel packen und die Ursachen der Ungleichgewichte beseitigen müssen.

(Der Redner/Die Rednerin erklärt sich bereit, gemäß Artikel 149 Absatz 8 GO auf die Frage eines anderen Mitglieds zu antworten.)

 
  
MPphoto
 

  Hans-Peter Martin (NI). - Herr Präsident! Der Herr Kollege hat vollkommen zu Recht vom Problem der Wettbewerbsfähigkeit gesprochen. Er hat sich in seiner Ausführung allerdings nur auf die Möglichkeiten konzentriert, die rund um Struktur- und Kohäsionsfonds bestehen würden. Meine Frage an ihn: Liegt die Ursache der Probleme bei der Wettbewerbsfähigkeit nicht viel tiefer, nämlich in der konkreten Leistungsfähigkeit von Nationalstaaten und Regionen? Und was könnte man seiner Ansicht nach da tun, wenn unmittelbare Eingriffe in nationalstaatliche Rechte nicht möglich sind?

 
  
MPphoto
 

  Michael Theurer (ALDE). − Herr Präsident! Die Unterschiede in der Wettbewerbsfähigkeit liegen mit Sicherheit auch an den unterschiedlichen Reaktionen von Mitgliedstaaten auf weltwirtschaftliche Veränderungen. Es würde zu weit führen, das zu untersuchen, weil ja auch die Meinungen der Experten auseinandergehen.

Tatsache ist, dass auch innerhalb von Mitgliedstaaten einzelne Regionen sich unterschiedlich entwickeln. Deshalb ist der Ausschuss für regionale Entwicklung der Meinung, dass die bisherige Kohäsions- und Regionalpolitik einen guten Ansatz bietet, um Regionen, Städten und Gemeinden und den dort ansässigen Unternehmen Hilfen zu bieten, damit sie sich besser anpassen können. Allerdings zeigt sich ja auch in der Untersuchung der tatsächlichen Auswirkungen, dass einzelne Mitgliedstaaten besser mit den Strukturfonds umgehen – wie z. B. Estland oder auch Polen, die sehr gute Ergebnisse erzielen – als andere, die sich schwer tun, die Mittel abzurufen – etwa Regionen wie Kalabrien, Sizilien oder auch Griechenland oder Rumänien.

Es geht aus Sicht des Ausschusses jetzt darum, diese Probleme konkret anzupacken, um die Strukturfonds besser einzusetzen und die Ursachen des Problems anzupacken.

 
  
MPphoto
 

  Hannu Takkula, kulttuuri- ja koulutusvaliokunnan lausunnon valmistelija. − Arvoisa puhemies, hyvä komissaari, muutama ajatus koulutus- ja kulttuurivaliokunnan puolesta talouspolitiikan eurooppalaisesta ohjausjaksosta. Uskon ja toivon, että kaikki me tässä salissa ja Euroopan parlamentissa jaamme sen yhteisen käsityksen, että kun katsotaan Euroopan unionin tulevaisuuden perustaa, se lepää vahvasti koulutuksen varassa eli väestön koulutustaso riippuu siitä, minkälainen opetuksen taso meillä on. Kun nyt katsotaan Euroopan unionin aluetta, valitettavasti tällä hetkellä koulutuksen ja opetuksen tasossa on eroa. Meidän on avoimen koordinaation kautta yritettävä rohkaista jäsenvaltioita toimimaan niin, että me voimme nostaa eurooppalaista koulutuksen tasoa kauttaaltaan.

On myöskin erittäin tärkeää huolehtia nyt, kun elämme tällaisessa taloudellisessa taantumassa, että kohdistamme talouspolitiikassa rahat oikein koulutukseen, perustutkimukseen, tuotekehittelyyn ja innovaatioihin, koska tämä on se avain, mitä kautta voimme myös saada aikaiseksi uutta kasvua. Nimenomaan kun puhumme kasvusta, meidän on tarpeen saada aikaan kestävää kasvua, kestävää kilpailukykyä, ja uskon sen lepäävän vahvan koulutuksen päällä.

Olisin toivonut, että komissio olisi myös tässä vuotuisessa kasvuselvityksessään nostanut kymmenen prioriteettikohdan ohjelmaan tämän koulutuksen. Tiedän, että EU 2020 -hankkeessa se on ja siksi on erittäin tärkeätä huolehtia siitä, että koulutus pysyy vahvasti mukana myös tulevissa Euroopan yhteisissä ohjelmissa.

 
  
MPphoto
 

  Rafał Trzaskowski, rapporteur for the opinion of the Committee on Constitutional Affairs. − Mr President, I would like to make a few institutional points.

Firstly, I would like to stress that the formalisation of the European Semester should in no way jeopardise the prerogatives of the European Parliament as provided for in the Treaties.

Secondly, institutions should cooperate in order to enhance the Semester’s legitimacy and to clear the remaining legal ambiguities which otherwise may lead to institutional conflicts in the coming years.

Thirdly, the European Semester and the economic dialogue should be regarded as elements of the EU institutional framework and, most importantly, should promote the Community method involving the Union institutions at all stages of the decision-making process. The Commission here should play an independent and even stronger role in the process.

Finally, the decision to actually have the economic semester with 27 Member States – all of them – seeks to achieve one of the most important goals now facing us, which is to avoid fragmentation. That is why I am very happy that the idea of creating a subcommittee in this Parliament in which only members of the euro zone would be present was finally dropped.

 
  
MPphoto
 

  Marije Cornelissen, Rapporteur voor advies van de Commissie rechten van de vrouw en gendergelijkheid. − Voorzitter, de EU-20-20-doelen en het Europees semester zouden ons in theorie een geweldige stap vooruit kunnen helpen. De lidstaten hebben zich aan concrete doelen verbonden: 75% arbeidsdeelname van mannen en vrouwen, 20 miljoen mensen uit de armoede helpen, klimaatverandering tegengaan, investeren in innovatie, en ze laten ook nog hun maatregelen om deze doelen te halen controleren door de Commissie. Helemaal geweldig, tot zover.

Maar in de praktijk werkt het niet, of niet goed genoeg. De lidstaten hebben veel te lage ambities om gezamenlijk de doelen van 2020 te halen. Sommige hervormingsprogramma's zijn echt van belachelijk lage kwaliteit en de sociale doelstellingen worden stelselmatig vergeten. Bezuinigingen lijken geweldig, ook als het betekent dat er juist 20 miljoen mensen extra in armoede vervallen. Het commentaar van de Commissie is op zijn zachtst gezegd incoherent.

Waarom werkt het nu niet? Eigenlijk is er één simpel antwoord: het Europees semester heeft geen publiek. Op EU-niveau heeft het Europees Parlement te weinig zeggenschap, op nationaal niveau worden parlementen, sociale partners en ngo's er niet bij betrokken. Niemand weet ervan, niemand heeft er invloed op en dus kan het ook niemand wat schelen. Er wordt geen minister door publiek of pers op aangesproken als zijn werk zwaar onder de maat is. De kans is nihil dat een regering er bij een volgende verkiezing last van heeft dat ze heeft gefaald in het Europees semester.

Als wij samen willen dat dit project slaagt, dan moeten we zorgen voor publiek. Nationale parlementen, sociale partners en ngo's die hun regering aan haar eigen beloften houden. Een Europees Parlement dat volwaardig kan meepraten. In het excellente verslag van mevrouw Berès worden allerlei concrete maatregelen genoemd om hiervoor te zorgen. Wij stemmen heel graag vóór dit verslag, en we kijken ernaar uit om het zo snel mogelijk in te voeren.

In de Commissie werkgelegenheid beginnen we er alvast mee, en ik heb de eer om rapporteur te zijn voor een verslag van het Europees Parlement over de prioriteiten van het komende jaar. Ik nodig de Commissie en de Raad alvast uit om in het licht van dit verslag daar heel goed naar te luisteren.

 
  
MPphoto
 

  Jean-Paul Gauzès, au nom du groupe PPE. – Monsieur le Président, Monsieur le Commissaire, je crois que ce travail qui vient d'être fait mérite d'être souligné et mérite aussi d'être pris en considération pour ce qu'il est.

Le travail qui a été fait est un travail de très bonne collaboration autour du rapporteur, Mme Berès, et je crois que le vote, qui aura lieu demain, montrera qu'il exprime la volonté de la très grande majorité de ce Parlement.

Pourquoi en est-il ainsi? Parce que ce qui est en jeu, c'est le contrôle démocratique des procédures qui tendent à améliorer l'intégration économique et la coopération entre les États. Bien sûr, le Parlement ne revendique pas d'être un exécutif, il ne revendique pas, non plus, de se substituer aux parlements nationaux mais chacun a son rôle à jouer à son niveau.

Le mérite de ce rapport d'initiative, qui est peut-être un peu plus long que d'habitude, est de proposer des solutions concrètes pour cette association, en se plaçant à deux points de vue. Tout d'abord, le point de vue du traité actuel, des règles actuelles. Le rapporteur fait des propositions sur une meilleure intervention du Parlement pour le contrôle démocratique.

Mais le rapport prend aussi en considération l'éventualité de modification des traités et indique à ce moment-là les améliorations ou les modifications qui devraient être apportées pour assurer ce contrôle effectif, démocratique qui assure la légitimité aux mesures qui sont prises et négociées au niveau européen et au niveau de chaque État.

Je voudrais revenir sur deux points particuliers qui ont été évoqués il y a un instant: la sous-commission consacrée à l'euro. Nous y avons renoncé pour ne pas créer de disparité entre les parlementaires, mais ce rapport indique, et, à juste titre, que, le moment venu, le Parlement devra s'adapter en fonction de l'organisation que prendront les États membres au sein du Conseil ou au sein de la zone euro.

Il y a aussi la question du quasi législatif, du quasi codécisionnel. Pragmatiquement, nous devons, dès l'examen annuel de croissance, mettre en œuvre un dispositif qui permette au Parlement de donner son avis, de voter des amendements et, comme le disait le rapporteur tout à l'heure, de faire que notre Président ait un véritable mandat démocratique.

 
  
MPphoto
 

  Elisa Ferreira, em nome do Grupo S&D. – A zona euro não tem problemas de dívida externa como os Estados Unidos, ela tem dois problemas fundamentais: um crescimento insuficiente e desequilíbrios internos crescentes, tal como a própria Comissão identificou ao completar a análise dos dez anos do seu funcionamento.

Sem opções políticas que contrariem estes desequilíbrios e esta falta de crescimento, eles crescerão sem fim. Um exemplo: sem o euro, os excedentes comerciais da Alemanha seriam reduzidos através da revalorização do marco; com o euro, eles perpetuam-se. Mas há um preço a pagar. Entre tantas economias mais frágeis, que ganhariam com uma desvalorização, perpetuam-se também, mas sim os seus défices. Instalado este desequilíbrio, os capitais fogem das economias frágeis, estas endividam-se a preços proibitivos enquanto aos mais fortes o capital se oferece quase de graça. Este círculo imparável é muito diferente da descrição de virtuosos de um lado e pecadores do outro, que temos ouvido até agora.

A receita única de austeridade só amplia a recessão e estes problemas. A estratégia de crescimento anual que, neste momento, pode estar integrada no Semestre Europeu, pode ser muito útil para resolver estes problemas, mas para isso ela terá de ser partilhada com este Parlamento, em co-decisão, e assumida pelos parlamentos nacionais. O Semestre Europeu tem de incorporar os resultados da análise dos desequilíbrios macroeconómicos e todos os outros documentos estratégicos, a Estratégia 2020, a Estratégia de Emprego, as Broad Economic Guidelines. É isso que o relatório de Pervenche Bères garante. Talvez com este enquadramento, e termino já, as recomendações ao abrigo do Pacto de Estabilidade e Crescimento ganhem mais qualidade técnica e mais eficácia.

 
  
MPphoto
 

  Carl Haglund, för ALDE-gruppen. – Herr talman! Detta är en svår vecka, där den europeiska ekonomin och valutasamarbetet står på spel. Samtidigt är det viktigt att vi ser framåt och också noterar att en hel del åtgärder redan har vidtagits för att förebygga framtida kriser. Därför är den europeiska planeringsterminen ett otroligt viktigt verktyg.

Redan nu står det klart att det lagstiftningspaket som vi lyckades enas om i september kommer att ha en otroligt viktig effekt i framtiden. Både jag och min grupp är också glada att vår utmärkta kommissionsledamot faktiskt kommer att använda sig av de verktyg som kommissionen har fått för att åtgärda de ekonomiska bekymmer vi just nu har. Det är nödvändigt dels för att förebygga kommande kriser, dels för att skapa förtroende för de åtgärder som vi vidtar på ett europeiskt plan.

I de diskussioner som förs i Europaparlamentet är det uppenbart att vi tenderar att fastna i institutionella diskussioner. Vissa kolleger diskuterade tidigare tanken om att utskottet för ekonomi och valutafrågor ska ha ett underutskott för de länder som hör till eurozonen. Jag är själv inte övertygad om att detta skulle vara nödvändigt, och de flesta i min grupp är av samma uppfattning. Jag tror att det är onödigt att ägna en massa energi åt det här just nu, när vi i stället borde ägna energi åt att lösa den faktiska krisen.

Det finns också de som har efterlyst att parlamentet ska ha en större roll i den årliga tillväxtöversikten. Själv tror jag inte att det i nuläget är värt att ägna energi åt att diskutera medbeslutandeförfarandet, för det är inte det som är problemet just nu. De ekonomiska problemen finns någon helt annanstans.

Jag är väldigt glad att vi har den europeiska planeringsterminen – den kommer att spela en viktig roll i framtiden.

 
  
MPphoto
 

  Vicky Ford, on behalf of the ECR Group. – Mr President, last week Germany could not sell one third of its bond issue, yesterday the Italian Government paid nearly 8% interest and today two million people are striking in Britain even though the UK public pension black hole is the biggest in Europe. Right now this Parliament and every parliament should be looking at how to help growth, remove red tape and get businesses moving, but instead we have been in back rooms arguing about just when an economic dialogue would fit into Parliament’s timetable and who should be on the guest list.

Of course countries should consider how their economic policies affect others, but MEPs are now asking for a new treaty to give the European Parliament a vote on economic guidelines. This will not decrease the resentment of many of our citizens when they see decisions being taken in faraway places, and it will not help our businesses to grow. Members, we really must stop fiddling whilst Rome cannot borrow!

 
  
MPphoto
 

  Νικόλαος Χουντής, εξ ονόματος της ομάδας GUE/NGL. – Κύριε Πρόεδρε, αγαπητοί συνάδελφοι, έχω τη γνώμη ότι ίσως δεν έχει κανένα νόημα να συζητάμε αυτή την έκθεση γιατί τα γεγονότα μας προσπέρασαν και μας ξεπέρασαν. Το ευρωπαϊκό εξάμηνο στο πλαίσιο της δημοσιονομικής πειθαρχίας και λιτότητας είναι σε πλήρη αντιστοίχιση με τα σχέδια της κυρίας Merkel και του κυρίου Sarkozy για τη δημιουργία της δημοσιονομικής ένωσης των προθύμων, αποτελεί βασική ιδέα για ένα αυστηρότερο σύμφωνο σταθερότητας.

Στο όνομα της ανάκτησης της εμπιστοσύνης των αγορών, θυσιάζονται δικαιώματα, καταστρατηγούνται κοινωνικές κατακτήσεις και αυτές οι πολιτικές, αγαπητοί συνάδελφοι, είναι ασυμβίβαστες με τη δημοκρατία. Παραμερίζονται οι Συνθήκες, παραμερίζονται τα εθνικά κοινοβούλια, παραμερίζεται το Ευρωπαϊκό Κοινοβούλιο και, αύριο, παραμερίζεται και ο παριστάμενος κύριος Rehn.

Οι προϋπολογισμοί θα σχεδιάζονται και θα διαμορφώνονται στο Βερολίνο, αν είναι βέβαια σύμφωνοι με τις πολιτικές της κυρίας Merkel. Οδηγούμαστε, με γρήγορη ταχύτητα και εκβιαστικά, στην Ευρώπη των δύο ή και των τριών ταχυτήτων, στην Ευρώπη των ισχυρών και των ανίσχυρων, στην Ευρώπη των ικανών και των ανικάνων, στην Ευρώπη των αξιόπιστων και των αναξιόπιστων, οι δεύτεροι λεία στους κερδοσκόπους και στις αγορές.

Αγαπητοί συνάδελφοι, σήμερα, τα ευρωπαϊκά κράτη είναι τρομοκρατημένα, οι ευρωπαϊκές κοινωνίες κατεδαφίζονται, οι ευρωπαίοι πολίτες ενώνονται στον φόβο των ραγδαίων εξελίξεων και η Ευρωπαϊκή Ένωση, δυστυχώς, αποκτά πιο αντιδραστικά, πιο αντιδημοκρατικά χαρακτηριστικά και απομακρύνεται από τα ιδανικά διαμόρφωσης ενός χώρου αλληλεγγύης και κοινωνικής δικαιοσύνης.

 
  
MPphoto
 

  Juozas Imbrasas, EFD frakcijos vardu. – Gerai išmoktos praeities pamokos gali tapti geru tiltu į sėkmingesnę ateitį. Ar jas išmoko mūsų Sajungos valstybės? Todėl krizės padėtį įvertindamos Europos Sąjungos institucijos bei Bendrijos narės turėtų naujai vertinti šiandieninę situaciją. Pirmiausiai, reikėtų modernizuoti, efektyvinti viešąjį administravimą. Antra, būtina stiprinti finansinį valdymą, nes direktyvos, kurios priimamos – ne visada pakankamai veiksmingos priemonės įveikti iššūkius. Šiandien vienas iš pagrindinių Europos Sąjungos darbuotojams klausimų turėtų būti bedarbystės Sąjungos šalyse mastas. Privalome kalbėti apie neatidėliotinas priemones ir programas, kurios įgalintų pačiais trumpiausiais terminais nedarbo lygį sumažinti bent trečdaliu. Nesižaviu sprendimais, kurie siūlo pagalbą bankams, o ne pagalbą žmonėms. Taupyti galima tik tada, jeigu galima uždirbti. Todėl raginu Komisiją numatyti ir pateikti konkrečius planus, kurie leistų padaryti pažangą darbo vietų kūrimo, inovacijų diegimo, švietimo, energetikos, socialinės įtraukties srityse. Ir svarbiausia – augimo užtikrinimas.

 
  
MPphoto
 

  Hans-Peter Martin (NI). - Herr Präsident! Mit dem Europäischen Semester wird ein unglaublicher Spagat versucht, den selbst der begabteste Artist nicht lange durchhalten könnte. Es geht halt nicht, einerseits zu sagen: „Alle müssen diszipliniert sein“, dann aber nicht die Instrumente dafür zu haben, sie zur Disziplin zu bringen.

Auf Deutschland bezogen, unter dem jetzt offensichtlich ganz Europa leidet, würde ich gern das wiedergeben, was Heiner Flassbeck sehr schön analysiert hat: Gerade der Erfolg der Sozialdemokraten über die Agenda 2020, der dazu geführt hat, dass es keinen Reallohnzuwachs mehr gab in Deutschland, hat die deutsche Wirtschaft im Verhältnis zu den umgebenden Wirtschaften noch stärker gemacht als zuvor. Weltwirtschaftlich hat sich das so gut wie gar nicht ausgewirkt, denn das einzige Land, das in den letzten zehn Jahren wirklich seinen Marktanteil vergrößern konnte, ist China. Wäre es den Deutschen nicht geglückt, sich so zu positionieren, hätten wir jetzt in Europa ein ganz anderes Problem, wir wären nämlich alle nach unten gezogen worden. Jetzt kann ich natürlich sagen: Okay, ich will, dass die Deutschen mehr verdienen, dass sie auf die Arbeitseinheit bezogen nicht mehr so produktiv sind, so wie die anderen Länder. Aber ist das die Lösung? Nein! Wir stehen in der Tat vor einem brennenden Haus. Ich habe derzeit das Vertrauen in die Regierungschefs, dass sie schnell die finanzpolitischen Maßnahmen setzen können, die wir brauchen.

Das Europäische Semester kann jedoch nur ein Schritt dorthin sein, wo wir hinkommen müssen, zu einer tatsächlichen Verwebung der gemeinsamen Interessen. Da darf es dann kein Tabu mehr bei der Steuerpolitik geben. Dann kann man über Beschäftigungspolitik reden, aber nur im Rahmen eines tatsächlich neuen Vertrags, den ein Konvent ausarbeitet. Kurzzeitig wird uns das Europäische Semester nicht viel mehr bringen als Unverständnis in der Bevölkerung, weil man die Zusammenhänge nicht versteht. Trotzdem ist es wenigstens ein Dialogforum.

 
  
MPphoto
 

  Danuta Maria Hübner (PPE). - Mr President, I have two questions to the European Commission. For me the European Semester is not only about discipline and coordination but I think it is a major, serious instrument that we have at our disposal to push for structural reforms. My question to the Commission is whether it is planning to prepare a kind of comparative track record on structural reforms which would allow us to see how individual Member States advance on structural reforms?

The second question is related to what was mentioned already in this House, which is that the recent recommendations on the 2011 Semester were toned down by the Council in some cases. My question is: in the Commission’s view, has this affected the implementation of the structural reforms?

 
  
MPphoto
 

  Antolín Sánchez Presedo (S&D). - Señor Presidente, Vicepresidente Rehn, Señorías, hasta ahora la Unión Europea no ha sabido tratar la política económica de sus miembros como un asunto de interés común. Su pilar económico no ha funcionado de acuerdo con sus responsabilidades ni a la altura de las circunstancias. El incumplimiento de los compromisos del Pacto de Estabilidad y Crecimiento y de los objetivos de la Agenda de Lisboa mostró antes de la crisis la insuficiencia de los mecanismos de supervisión fiscal y de coordinación económica. Los desequilibrios que están en el origen de la actual crisis han evidenciado de nuevo que los problemas económicos requieren respuestas políticas.

El semestre europeo nace a raíz de las propuestas de la Comisión y del Grupo de trabajo sobre gobernanza económica, creado bajo la Presidencia española. Es un paso para fortalecer la coordinación económica y presupuestaria en el seno de la Unión Europea. Ni el mercado ni las iniciativas nacionales son suficientes por sí solos para abordar los riesgos sistémicos y relanzar la economía europea por una senda de sostenibilidad. La lógica burocrática o un enfoque puramente intergubernamental tampoco cubrirán el déficit de gobernanza económica europea.

Para avanzar en una unión política hay que reforzar la legitimidad democrática. El semestre europeo no puede realizarse a espaldas de los ciudadanos ni al margen de los principios democráticos. Por ello, apoyo el informe Berès, que reivindica el papel del Parlamento Europeo, de los Parlamentos nacionales y del diálogo interparlamentario para su desarrollo responsable y eficaz.

 
  
  

IN THE CHAIR: GILES CHICHESTER
Vice-President

 
  
MPphoto
 

  Bruno Gollnisch (NI). - Monsieur le Président, quoi qu'en disent ici la plupart des orateurs de la majorité, le semestre européen est un exercice hautement antidémocratique. Le rapport de Mme Berès ne peut y apporter qu'une fiction d'amélioration.

Car, quand les grandes lignes des programmes nationaux de réforme, c'est-à-dire les grandes lignes de l'action politique des gouvernements nationaux, et leur traduction budgétaire sont dictées chaque année à Bruxelles, il ne reste presque plus rien du rôle des parlements dans l'élaboration des budgets.

Quand, de plus, en cas de non-respect des objectifs chiffrés du pacte de stabilité ou des recommandations faites à chaque État, les procédures de sanction sont automatisées, on n'est plus dans la coordination, mes chers collègues, on est dans la subordination, et dans la subordination par la contrainte aux politiques de concurrence absolue, de libre-échange mondial, de rigueur budgétaire sociale et salariale qui ne laisse aucune place à la relance de l'économie européenne. Les peuples sont aujourd'hui administrés, comme en Grèce, en Italie ou ailleurs, par des techniciens, par les fondés de pouvoir de la banque Goldman Sachs et cet exercice que vous nous proposez est en réalité hautement antidémocratique.

 
  
MPphoto
 

  Roberto Gualtieri (S&D). - Signor Presidente, onorevoli colleghi, questa eccellente relazione può dare un contributo molto importante al dibattito in corso sulla governance economica e sulla possibile riforma dei trattati, perché mette a fuoco con molta efficacia quel nesso strettissimo e ineludibile tra efficacia della governance economica e grado della sua legittimazione democratica, mettendo quindi anche in evidenza, vorrei dire, l'assurdità stessa del concetto di riforma limitata dei trattati.

Perché se da un lato gli obiettivi che tale riforma limitata sembra prefiggersi potrebbero tranquillamente, come abbiamo già argomentato, essere raggiunti senza una riforma, ma applicando il trattato, se invece si passa a trasformare quelle che sono linee guida e raccomandazioni sulla base degli articoli 121, paragrafo 2, e 148, paragrafo 4, in decisioni aventi validità giuridica, si esce dal confine di una riforma limitata e si va verso una vera e piena unione fiscale di tipo federale che allora non può essere realizzata senza una piena e compiuta legittimazione democratica e quindi senza un pieno ruolo di codecisione del Parlamento europeo.

Insomma, questa riforma se limitata non serve, se attribuisce competenze nuove, piene sulla politica economica non può certo essere limitata. Quindi occorre ribaltare l'approccio, coinvolgere subito il Parlamento nella definizione delle linee guida e delle raccomandazioni come il rapporto propone, condizione per rendere poi queste linee guida vincolanti. Ribaltare l'approccio, seguire il metodo comunitario e inseguire una più forte legittimazione democratica, è questa la linea che la relazione Berès in modo convincente ci propone.

 
  
MPphoto
 

  Ildikó Gáll-Pelcz (PPE). - Elnök Úr! Minden elgondolásról akkor bizonyosodik be, hogy jó ötlet, amikor az a gyakorlatban is átültetésre kerül, hiszen a papír forma, valamennyien tudjuk, hogy mindent kibír. Szeretném azt gondolni, hogy az európai szemeszter a kezdeti nehézségek és a próbaév után érdemben is útjára tud indulni. Sajnálatos volna, ha ez a rendszer csupán egy olyan nyomkövető rendszerként működne, amely ugyan papíron jól meghatározott keretek között működik, de azt sem betartani, sem teljesíteni nem lehet. A rendszernek a betarthatóságát a Bizottságnak kell garantálnia.

Ha holnap a jelentés megszavazásra kerül, tulajdonképpen egy olyan tiszta lappal vágunk neki egy újabb reményteljes időszaknak, ami kecsegtető lehet. Szeretném felhívni a Bizottság figyelmét a nemzeti reformprogramoknak a koordináltabb és pontosabb ellenőrzésére, az éves növekedési jelentések szigorú elemzésére, a jó gyakorlatok és az első év tapasztalatait összegző elemzések mielőbbi elkészítésére.

 
  
MPphoto
 

  Csaba Sándor Tabajdi (S&D). - Elnök Úr! Rehn Biztos Úr! Az európai szemeszter az uniós gazdaságpolitika szükséges, de nem elégséges eszköze. Az eurózóna válságának rendezéséhez minél előbb szükség lenne az eurókötvények bevezetésére. Sajnálatos, hogy a zöld könyv összeállításával az Európai Bizottság hónapokra, évekre elhúzhatja az időt. Európa sodródását meg kell állítani. Európának nincs ideje zöld könyvek megvitatására. Legalább ilyen fontos lenne a pénzügyi tranzakciós adó bevezetése is, amelyet a Parlamentben az európai szocialisták már 2008 szeptemberében javasoltak. Jó lenne, ha az állam- és a kormányfők nem húznák az időt. Európa sodródását meg kell állítanunk közös erővel.

 
  
MPphoto
 

  Danuta Jazłowiecka (PPE). - Europejski okres oceny ma służyć weryfikowaniu stosowania dyscypliny budżetowej przez państwa członkowskie i umożliwić kontrolowanie właściwej realizacji założeń strategii Europa 2020. Po roku trudno jest jednoznacznie stwierdzić, czy semestr europejski pomoże osiągnąć założone cele. Od samego początku nie stworzono standardowego formatu dla europejskich okresów oceny, co spowodowało, że dokumenty przesłane przez państwa członkowskie są ogromnie zróżnicowane i mało przejrzyste. W tym kontekście pojawia się pytanie o realność przeprowadzonej oceny, skoro dostarczane informacje tak bardzo różnią się od siebie. Zaczyna powtarzać się sytuacja, z jaką mieliśmy do czynienia w przypadku strategii lizbońskiej.

Po roku widać, że część państw członkowskich nie respektuje konieczności uwzględniania założeń nowej strategii, co może spowodować, że wskazane przez nią cele nie zostaną osiągnięte. Wydaje się więc konieczne wprowadzenie mechanizmów egzekwujących od poszczególnych rządów przedstawienie precyzyjnego planu działania oraz harmonogramu. Nie możemy bowiem pozwolić, aby kolejna dekada została przez Unię zmarnowana. Czy tego chcemy czy nie, świat ucieka do przodu, nie oglądając się na wewnętrzne problemy krajów europejskich. Jeżeli nie zrealizujemy założeń strategii Europa 2020, to przegramy globalną rywalizację nie tylko ze Stanami Zjednoczonymi, ale z Chinami, Brazylią czy Indiami. Wyraźnie trzeba powiedzieć, że pozorowanymi działaniami najbardziej szkodzimy sami sobie.

 
  
MPphoto
 

  Andreas Mölzer (NI). - Herr Präsident! Statt mit dem Europäischen Semester weitere Kompetenzen nach Brüssel zu verlagern und so die Zentralisierung der Europäischen Union weiter voranzutreiben, gilt es meines Erachtens zu verhindern, dass die Schulden überhaupt erst gemacht werden. Vor allem gilt es in Anbetracht des Schuldenkrisenstrudels, in dem wir uns befinden, um jeden Preis die reale Gefahr abzuwenden, dass die wirtschaftlich noch immer erfolgreichen Staaten der Eurozone mit in den Abgrund gezogen werden.

Die Einführung gemeinsamer Anleihen der Euroländer mit einer Triple-A-Bewertung, so genannte Elitebonds, wäre nur sinnvoll, wenn die Europäische Union nicht zur Schuldenunion, zur Transferunion verkommt. Das macht eine Teilung der Eurozone wahrscheinlich unabdingbar. Die Einführung von Elitebonds wird vielleicht Fakten schaffen, denen sich die Europhantasten dann nicht widersetzen könnten. Elitebonds könnten somit den Weg zu einer kerneuropäischen Hartwährungszone, zu einem kerneuropäischen Hartwährungsverbund ebnen, und das wäre meines Erachtens äußerst sinnvoll.

 
  
MPphoto
 

  Othmar Karas (PPE). - Herr Präsident, meine Damen und Herren! Das Europäische Parlament bleibt mit diesem Bericht am Ball. Wir haben mit der Durchsetzung des Sixpacks einen großen Schritt vorwärts gemacht und das Europäische Semester kodifiziert. Trotzdem bleibt das Europäische Semester eine Zwischenlösung, eine Notlösung, weil wir es versäumt haben, mit der Euro-Einführung die Wirtschafts- und Sozialunion und die politische Union zu schaffen. Berufen wir rasch einen Konvent ein, der die Wirtschafts- und Sozialunion vorbereitet! Weil wir den Stabilitäts- und Wachstumspakt nicht nur nicht eingehalten, sondern auch ausgehöhlt haben. Das Europäische Semester ist eine Notlösung, weil der Kommission viele politische Instrumente fehlen, um eine handlungsfähige Wirtschaftsregierung sein zu können. Sorgen wir dafür, dass die Verletzung des Stabilitäts- und Wachstumspakts und der europäischen Ziele beim Europäischen Gerichtshof eingeklagt werden kann! Sorgen wir dafür, dass die Schuldenbremsen in den Mitgliedstaaten von einem Vetorecht eines unabhängigen Staatsschuldenausschusses begleitet werden können!

 
  
MPphoto
 

  Olli Rehn, komission varapuheenjohtaja. − Arvoisa puhemies, arvoisat edustajat, haluan ensinnäkin kiittää rakentavasta ja asiallisesta keskustelusta, jonka Berèsin erinomainen mietintö käynnisti. Haluaisin esittää tämän keskustelun päätteeksi osaltani kolme kommenttia.

Ensinnäkin komissio on valmis kuuntelemaan Euroopan parlamenttia aina ja varsinkin kun parlamentti käyttää ääntään ajoissa. Toivon, että Euroopan parlamentti löytää vuoden 2012 vuosittaisen kasvuselvityksen osalta luontevan tavan käydä keskustelua ja esittää kannanottonsa ajoissa, jotta se vaikuttaa paitsi komission, myös jäsenvaltioiden päätöksentekoon. Tämä on hyvin tärkeä kansanvaltaisen hyväksyttävyyden eli demokraattisen legitimiteetin näkökulmasta, jota esittelijä Berès ja useat puheenvuoron käyttäjät ovat tänä iltana aivan perustellusti ja aivan oikein korostaneet.

Esimerkin vuoksi kuuntelin edustaja Takkulaa, joka korosti koulutuksen merkitystä. Emme voi käsitellä kaikkia politiikka-alueita joka vuosi, mutta koulutus on kyllä niin tärkeä, sekä kilpailukyvyn että tuottavuuden kannalta, sitä kautta ihmisten työllistettävyyden kannalta, että siihen pitää kyllä panna erityistä painoa ja on sitä hyvä katsoa myöskin tämän vuosittaisen kasvuselvityksen yhteydessä. Koulutuksella on tietysti ratkaiseva merkitys paitsi talouden kasvun ja työllisyyden, myös yleisemmin ihmisyyden kehitystarpeen kannalta ja siinä mielessä se on hyvin perimmäinen arvo eurooppalaisen yhteiskunnan kannalta.

Toinen kommenttini edustaja Hübnerille, joka viittasi vertailevaan maaseurannan vähäisyyteen. Itse asiassa kun luette tarkkaan tämän vuoden 2012 kasvuselvityksen, niin tässä on sekä jäsenvaltioita vertaileva osuus että myös unionin tasoa käsittelevä osuus, jossa hyvin tarkasti katsotaan, mitä toimenpiteitä on suositeltu jäsenvaltioille ja myös mitä toimenpiteitä kaikkien jäsenvaltioiden pitäisi tehdä yhteisten eurooppalaisten päätösten toimeenpanemiseksi esimerkiksi palveludirektiivin osalta tai yhtä hyvin energia- ja kauppapolitiikan osalta. Eli olen samaa mieltä kanssanne, tämä on jo osittain mukana tässä ja tulemme vahvistamaan tätä ulottuvuutta tulevissa raporteissa.

Kolmas ja viimeinen kommenttini, puhemies, eräät edustajat ovat esittäneet, että tämä eurooppalainen ohjausjakso olisi turha ja byrokraattinen väline ja että meidän pitäisi keskittyä pelkästään palon sammutukseen ja päällä olevan kriisin voittamiseen. Olen tietenkin samaa mieltä siitä, että meidän pitää todellakin tehdä kaikkemme kriisin voittamiseksi, talouden kasvun ja työllisyyden pelastamiseksi, mutta samalla olen eri mieltä siitä, että tämä eurooppalainen ohjausjakso olisi tässä mielessä turha, päinvastoin.

On hyvin tärkeä nähdä tämä eurooppalainen ohjausjakso välineenä sekä pitkän sihdin talouden kasvun edellytysten luomiseen että myös lyhyellä tähtäyksellä talouden vakauden vahvistamiseen. Näillä suosituksilla, joita eurooppalaisen ohjausjakson yhteydessä esimerkiksi tänä vuonna tehtiin, on ollut vaikutusta jäsenvaltioiden toimintaan, ja siinä mielessä ne ovat jo osaltaan näyttäneet kyntensä.

Päätteeksi haluan vielä sanoa sen, että on selvää, että Euroopan talouden kasvua ei saada liikkeelle liialla keskittämisellä vaan vahvistamalla yrittäjyyttä, voimistamalla ihmisten osaamista ja innovaatiokykyä ja ylipäänsä vapauttamalla ihmisten luovat voimat yrittäjyyteen ja osaamiseen ja sitä kautta tuottavaan työhön. Tämä juuri on eurooppalaisen ohjausjakson tarkoitus eli tämän kautta pyrimme sekä finanssipolitiikalla että rakennepolitiikalla luomaan edellytykset sellaiselle yrittäjyydelle, osaamiselle, innovatiivisuudelle sekä ylipäänsä tuottavalle työlle, joka auttaa vahvistamaan talouden kasvun ja työllisyyden perusteita Euroopassa. Ja näin ollen tällä eurooppalaisella ohjausjaksolla on hyvin suora yhteys talouden kasvun ja sitä kautta työllisyyden vahvistamiseen Euroopassa ja se on se, joka on lopulta kansalaisillemme kaikkein tärkeintä ja ratkaisevaa.

 
  
MPphoto
 

  Jacek Dominik, Urzędujący Przewodniczący Rady. − Panie Przewodniczący! Z bardzo dużym zainteresowaniem przysłuchiwałem się tej debacie. Wydaje mi się, że takie dyskusje są potrzebne, przede wszystkim żeby zwiększyć zrozumienie całego procesu i semestru europejskiego.

Bo czemu on służy? Semestr europejski nie jest instrumentem mającym na celu doraźne rozwiązanie problemów związanych z obecnym kryzysem. Jest to instrument pomyslany jako element długofalowej współpracy gospodarczej w Unii Europejskiej, polegający na wzmocnieniu sposobu przekładania priorytetów unijnych i koordynowania działań przez wszystkie państwa członkowskie i wzmocnieniu przekazu tych priorytetów, określanych na poziomie unijnym, do parlamentów narodowych, czyli do tych instytucji, które ostatecznie podejmują większość decyzji, mających wpływ na faktyczną implementację priorytetów unijnych. Wydaje mi się, że musimy o tym pamiętać.

W mojej ocenie cały proces jest właśnie w tej chwili oparty na instytucjach wspólnotowych. Padały tutaj głosy z sali, że istnieją obawy, że odchodzimy od metody wspólnotowej, że zaczynają być wprowadzane elementy, których nie przewiduje traktat, że pojawia się dyktat poszczególnych państw członkowskich. Ale proszę zwrócić uwagę, że cały proces oparty jest od początku na projektach przygotowanych przez Komisję Europejską, na dyskusji odbywającej się w Radzie i na poziomie Rady Europejskiej, na dokumentach, które są przyjmowane w ramach instytucji unijnych. Czyli w mojej ocenie metoda wspólnotowa jest zachowana. A co najważniejsze w tym całym procesie, – na co też wiele państw członkowskich zwraca uwagę – czyli ostateczną decyzję, pozostawia się suwerennym parlamentom narodowym. Musimy o tym pamiętać i dbać o to. Odebranie tej suwerenności parlamentom europejskim w decyzjach budżetowych nie jest akceptowane przez praktycznie żadne państwo członkowskie. Takiej opcji nie ma.

Tocząc dyskusję nad semestrem europejskim, nad jego oceną po pierwszym roku funkcjonowania, nad dalszymi zmianami, które są wprowadzane do funkcjonowania semestru europejskiego, powinniśmy się skupić nad tym, jak zwiększyć, wzmocnić ten przekaz do parlamentów europejskich. Jak bardziej włączyć parlamenty krajowe do dyskusji na priorytetami, które służą poprawie efektywności całej Unii Europejskiej? Ale to wszystko zależy od poprawy efektywności funkcjonowania poszczególnych państw członkowskich. Wiemy już z praktyki, że nie da się budować zwiększonej konkurencyjności Unii Europejskiej w oparciu tylko o kilka państw członkowskich. Wszyscy musimy iść w tym samym kierunku.

Należy znaleźć odpowiednie tempo dla poszczególnych państw członkowskich. Nie każde jest w stanie udźwignąć taki sam ciężar w tym samym momencie. Ale to, co robi Komisja Europejska, przygotowując co roku Annual growth survey, to jest właśnie wskazanie, w jakim kierunku w najbliższym czasie Unia powinna się rozwijać. Później przekłada się to na poszczególne zalecenia dla państw członkowskich i sprawdza, czy uzyskują one pewne odzwierciedlenie w krajowych programach reform, a później w budżetach narodowych – to jest właśnie ten element, którego nam dotychczas brakowało: przekazywano z Brukseli, z instytucji europejskich, sygnał do stolic i właściwie na tym się kończyło. Nie mieliśmy elementu zwrotnego jeszcze w trakcie procesu decyzyjnego o tym, w jaki sposób to ma być uwzględnione. Tak że to jest olbrzymia wartość dodana całego procesu i na tym powinniśmy się skupić.

W sprawozdaniu pani Berès odnajduję bardzo wiele ciekawych pomysłów, właśnie na temat, jak Parlament Europejski i inne instytucje unijne mogłyby włączyć się w proces wciągania parlamentów krajowych w cały proces decyzyjny i wskazania im, że one też biorą bezpośrednią odpowiedzialność za realizację priorytetów unijnych, które służą naszemu wspólnemu dobru: zwiększaniu i stabilności wzrostu gospodarczego w państwach członkowskich i poprawy konkurencyjności w całej Unii Europejskiej.

 
  
MPphoto
 

  Pervenche Berès, rapporteure. − Monsieur le Président, Monsieur le Président du Conseil, Monsieur le Commissaire, je voudrais d'abord répondre à Mme Vicky Ford, qui nous a abandonnés.

C'est étonnant de voir une parlementaire britannique s'inquiéter de ce qu'un Parlement se préoccupe de légitimité démocratique. Cela ne ressemble pas à la conception que j'ai de la démocratie vue du Royaume-Uni. Je veux aussi lui dire que, justement, si nous insistons tant pour que le Parlement européen soit codécisionnaire dans la définition de ses orientations de politique économique, c'est que nous pensons que, au-delà de la consolidation budgétaire, c'est un des moyens de faire prendre en compte nos préoccupations en termes de croissance, en termes de financement des besoins d'innovation, de recherche, d'investissement dans le domaine industriel.

Monsieur le Président du Conseil, je voudrais vous remercier de votre insistance sur la méthode communautaire et vous dire que, bien sûr, si les États membres sont souverains, nous devons aussi tenir compte des enseignements de cette crise.

Un des enseignements de cette crise, c'est que la coordination ex ante des politiques économiques des États membres n'a pas assez fonctionné. Pour qu'elle fonctionne bien, sur une base acceptable, démocratique, dans le respect de ce qu'est l'institution communautaire, je vous invite, ainsi que vos successeurs, au nom de la Présidence danoise, à tenir le plus grand compte des observations que ce Parlement fera sur l'examen annuel de la croissance 2012.

Monsieur le Commissaire, vous avez souhaité que cet exercice ne soit pas qualifié de technocratique. Il ne tient qu'à nous d'en faire un exercice politique d'orientation de la politique économique. Je crois que ce rapport y contribue et j'espère, Monsieur le Commissaire, que vous serez à nos côtés pour améliorer la procédure et pour que le Conseil tienne effectivement compte des observations que ce Parlement européen fera. Nous serons au rendez-vous lors de la session de février, avec des observations sur le fond, afin que, ensemble, nous soyons plus efficaces.

 
  
MPphoto
 

  President. − The debate is closed.

The vote will take place at 12 noon tomorrow.

Written statements (Rule 149)

 
  
MPphoto
 
 

  Luís Paulo Alves (S&D), por escrito. – Vivemos um período difícil da história europeia. Mais do que nunca, precisamos de uma análise responsável às respostas a esta crise que têm sido dadas pela União, porque a verdade é que hoje assistimos ao aumento das desigualdades, dos desequilíbrios macro económicos e financeiros e a cada vez mais evidentes divergências de competitividade. Neste sentido, o próximo Conselho Europeu tem de perceber a importância de se reforçar a coordenação económica com vista à estabilidade, crescimento e emprego e de permitir uma acção mais robusta do Banco Central Europeu. Sabemos das preocupações monetárias que tem hoje a União e a necessidade de se proteger o euro, mas não podemos ficar por aí, precisamos de ter uma política económica para a União Europeia. Desde logo, é necessário injectar liquidez na economia, na medida em que as empresas anseiam por financiamento, o que é vital para travar a recessão e voltar crescimento e emprego. Por outro lado é necessária a participação central do Parlamento Europeu no âmbito da co-decisão, para que mais facilmente vingue uma visão solidária da União e aumente a legitimação democrática das decisões que se estão a tomar, em muitos casos abusivamente por um duunvirato, na presente conjuntura.

 
  
MPphoto
 
 

  Sebastian Valentin Bodu (PPE), în scris. Criza economică ne-a arătat că este nevoie de instrumente mai bune pentru corectarea dezechilibrelor macroeconomice. „Semestrul pentru guvernanța economică“ este menit să evalueze politicile naționale economice și fiscale la nivel european, înainte ca acestea să fie adoptate. Acesta ar oferi un cadru structural pentru coordonarea politicilor bugetare și economice ale statelor membre, conform Pactului de stabilitate și creștere și Strategiei UE 2020. Criza economică a condus la accentuarea dezechilibrelor macroeconomice şi a decalajelor de competitivitate ca urmare a introducerii monedei euro. Acest lucru a condus la necesitatea ca Uniunea să le combată pe baza unei abordări simetrice care ar viza atât deficitele, cât şi surplusurile excesive.

Cadrul îmbunătăţit al guvernanţei economice ar trebui să se bazeze pe diferite politici interconectate, vizând creșterea economică și crearea de locuri de muncă durabile, care să fie coerente între ele, în special pe o strategie a Uniunii pentru creștere economică și locuri de muncă. Experiența ultimilor ani a scos în evidență nevoia unei guvernanțe economice îmbunătățite în Uniune, care ar trebui să se bazeze pe o asumare mai puternică la nivel național a normelor și politicilor stabilite de comun acord și pe un cadru mai solid de supraveghere a politicilor economice naționale la nivelul Uniunii.

 
  
MPphoto
 
 

  Zuzana Brzobohatá (S&D), písemně. Zpráva se věnuje mimo jiné problematice rozpočtové disciplíny nejen v rámci eurozóny, ale také v rámci všech členských států EU. Jako jeden z aspektů zavedení společné hospodářské a rozpočtové politiky zemí eurozóny zpráva uvádí, že dosavadní zkušenosti, kdy se rozpočtové problémy jednoho státu přelévají do jiných, a vzájemně tak ovlivňují všechny členy eurozóny, nám jasně ukazují potřebu větší koordinace a spolupráce na poli hospodářských a rozpočtových politik. Osobně považuji za správnou výzvu, aby členské státy do přípravy vnitrostátních reformních programů a programů rozvoje a soudržnosti zapojily vnitrostátní a regionální parlamenty, sociální partnery a občanskou společnost a aby je s nimi pravidelně konzultovaly. Ukazuje se, že má-li být integrovaný dohled nad hospodářskými politikami účinný, nesmí se omezovat pouze na hodnocení rozpočtových a strukturálních politik členských států EU, ale musí být v souladu s cíli a kroky na úrovni EU, jakož i s mírou a povahou finančních zdrojů Unie. V tomto ohledu jsou proto zásadní politiky EU a opatření v rámci strategie EU 2020, zejména pokud jde o politiky soudržnosti, výzkum a inovace.

 
  
MPphoto
 
 

  Cutas, George Sabin (S&D), în scris. S-a vorbit mult în contexte europene și naționale despre criza economică și financiară și efectele ei, despre criza datoriilor suverane și cea a deficitelor publice, despre pierderea locurilor de muncă și precaritatea celor existente. S-a acționat însă prea puțin: s-au luat hotărâri cu jumătate de măsură, iar statele membre din zona euro aflate în dificultate au fost privite cu ochi acuzatori, fiind considerate responsabile de efectul de domino asupra situației economice generale a Uniunii. Cu toate acestea, este necesar să recunoaștem: criza cu care ne confruntăm, cea mai gravă din ultimele șapte decenii, a fost creată de anumite deficienţe ale Uniunii Economice și Monetare și de problemele structurale ale statelor din zona euro, în special în ceea ce privește diferențele de competitivitate dintre ele, după cum bine observa recent Jacques Delors. De aceea, statele membre ar trebui să considere politicile economice și fiscale o problemă de interes comun și să urmărească consolidarea coordonării macroeconomice în cadrul semestrului european. Pentru ca proiectul european să ducă mai departe idealurile de democrație, pace și prosperitate economică, trebuie ca el să fie credibil și susținut de pilonii unor politici de stabilizare economică cu adevărat eficiente.

 
  
MPphoto
 
 

  Proinsias De Rossa (S&D), in writing. I support this report which calls for increased parliamentary scrutiny in eurozone governance. The European Parliament must play a key role in the new governance of the eurozone. The tightening of economic policy coordination and surveillance at European level must be based on the firm principles of democratic legitimacy and solidarity. The strengthening of the Commission’s authority in controlling the coordination and surveillance of national budgets must be accompanied by a simultaneous strengthening of democratic control through the European Parliament. Currently the Commission produces the ‘Annual Growth Survey’ which is the document used as the basis for the European Semester process. This process should be further legitimised by making it subject to the co-decision procedure with the European Parliament before the spring summit. This change would mean the European Parliament has real power to amend and negotiate with the Council the content of the document on which the European Semester is based. We should also reinforce the cooperation between the European Parliament and national parliaments with interparliamentary fora to coordinate policies on the European Semester, including meetings of the broad European political groups before and after the annual spring Economic Council.

 
  
MPphoto
 
 

  Herzog, Edit (S&D), írásban. Meg kell sürgősen találnunk annak a módját, hogy a problémák kezelése ne szorítkozzon csupán a megszorításokra, amelyek egymagukban – még ha csak átmenetileg is – fékezik a növekedést, s növelik a munkanélküliséget. A kiigazítási programoknak olyan intézkedéseket is magukban kell foglalniuk, amelyek munkahelyeket teremtenek, és beindítják az egészséges szerkezetű növekedést is. Csak így adható perspektíva és hit mindazok számára, akiknek leginkább kell viselnie a kiigazítás terheit. E téren sajnos a jogalkotási csomag adós maradt a konkrétumokkal. Elvitathatatlan, hogy a legsürgetőbb teendők most az eurózónában vannak. Ám abban a tíz országban is akad bőven tennivaló, amelyek nem tagjai (még) az euróövezetnek. Az együttműködésüket most szorosabbá fonó euróövezeti vezetőknek ezért az is fontos feladata, hogy ne veszítsék szem elől e tíz tagállam gondjait, s kellő figyelmet és erőfeszítést fordítsanak az Unió egészének megerősítésére is. Ez nem pusztán jó szándék és nemes gesztusok kérdése, hanem jól felfogott érdek is, hiszen a félmilliárdnyi uniós polgár egyharmada él az eurózónán kívül, akik nélkülözhetetlen vásárlói és beszállítói az eurózóna cégeinek és piacainak.

 
  
MPphoto
 
 

  Patrick Le Hyaric (GUE/NGL), par écrit. La mise en place du semestre au début de l'année dernière a marqué la première étape d'un tour de vis général vers plus d'austérité. En imposant aux Etats de communiquer les projets de budgets aux institutions européennes avant même que ne soient consultés les parlements nationaux, le semestre européen créait un dangereux précédent. Cette logique, une fois imposée, n'a pas tardée à être suivie par des mesures encore plus drastiques transférant chaque fois un peu plus la souveraineté parlementaire vers les instances de contrôle européennes. Le Pacte de stabilité s'appuie sur cette architecture, tout comme les nouvelles propositions de la Commission qui visent à mettre sous surveillance les Etats en difficulté. Le rapport de madame Berès s'inquiète lui-même de la légitimité démocratique de ce processus. Mon groupe, lui, ne peut accepter cette austérité imposée aux peuples européens, et demande en conséquence l'ouverture d'un vrai débat sur un nouveau projet européen émancipé des marchés financiers, et ayant pour objectif principal le progrès social, humain et écologique, et la sécurité de l'emploi.

 
  
MPphoto
 
 

  Petru Constantin Luhan (PPE), în scris. Criza economică și financiară a dus la accentuarea inegalităților și a dezechilibrelor macroeconomice. Primul „semestru european” recent încheiat a scos în evidență necesitatea ca Uniunea Europeană să combată aceste probleme pe baza unei abordări simetrice și bazate pe mai multă legitimitate democratică, precum și pe politici interconectate la nivel european, ce vizează atingerea obiectivelor stabilite în Strategia Europa 2020. Politica regională va juca în continuare un rol deosebit de important în dezvoltarea programelor naționale în cadrul semestrului european și, în același timp, va reprezenta un instrument-cheie pentru atingerea obiectivelor stabilite pe termen mediu și lung. O politică de coeziune puternică și bine finanțată poate preveni pe viitor eventuale crize economico-financiare în Europa și poate proteja în special regiunile mai slab dezvoltate. De asemenea, este foarte importantă implicarea partenerilor locali și regionali în atingerea obiectivelor Uniunii Europene, ținând seama de caracteristicile și de diferitele niveluri de dezvoltare ale celor 271 de regiuni europene. Acest lucru va duce la o mai mare asumare a obiectivelor strategiei la toate nivelurile și va asigura o conștientizare mai bună a obiectivelor și rezultatelor la fața locului.

 
  
MPphoto
 
 

  Sławomir Witold Nitras (PPE), na piśmie. Trwający kryzys zadłużenia pokazał, że dotychczasowy europejski system zarządzania gospodarczego nie jest skuteczny w zapobieganiu powstawaniu i rozprzestrzenianiu się kryzysów. Semestr europejski to cykl wzajemnych ocen planów budżetowych krajów UE, który umożliwia stosowanie nadzoru nad polityką gospodarczą w UE w celu przeciwdziałania powstawaniu istotnych problemów natury fiskalnej, jak i strukturalnej. Pierwszy semestr europejski zainaugurowano 1 stycznia 2011 r. i, jak pokazuje doświadczenie, procedura ta wymaga udoskonaleń.

W większości przypadków zalecenia Komisji dla państw członkowskich zostały złagodzone przez Radę, co w przyszłości może przeciwdziałać efektywnej koordynacji gospodarczej. Jest to także dowodem na większą skuteczność metody wspólnotowej w porównaniu z międzyrządową w tym obszarze. W związku z tym przy tworzeniu kolejnych regulacji w przyszłości należy dążyć do zwiększenia roli Parlamentu kosztem Rady, ponieważ rozwiązanie takie uniezależnia kształt ostatecznych rekomendacji od politycznych interesów narodowych. Wzmocnić pozycję Parlamentu można m.in. poprzez instytucjonalizację tzw. dialogu ekonomicznego, w szczególności przez utworzenie specjalnej komisji parlamentarnej ds. semestru europejskiego. W ramach takiej komisji posłowie mogliby m.in. domagać się od Rady uzasadnienia zmian w zaleceniach Komisji oraz zapraszać na posiedzenia ministrów finansów z krajów, które nie zrealizowały zaleceń. Wyraźne włączenie Parlamentu zwiększy demokratyczną legitymację całej procedury, a także sprzyjać będzie integralności prawa europejskiego i przejrzystości struktury instytucjonalnej.

 
  
MPphoto
 
 

  Franz Obermayr (NI), schriftlich. – Anstatt endlich schwächeren Volkswirtschaften außerhalb des Euros eine Chance zu geben, setzt man in Brüssel auf Planwirtschaft. Die Wirtschafts- und Sozialpolitik - also die Kernkompetenzen eines souveränen Staates - unterliegen nunmehr der zentralistischen Überwachung von Kommission und ECOFIN. Nationale Reformprogramme müssen in Brüssel vorgelegt werden, "Unstimmigkeiten sollen frühzeitig aufgedeckt werden." Die Empfehlungen von Rat und Kommission sollen dann im 2ten Semester umgesetzt werden. Dieses System kann nicht funktionieren! Das sage nicht nur ich, das zeigt auch eine Studie der Fraktion der Grünen (im EP): Danach liegt die Effizienz der Empfehlungen im letzten Europäischen Semester gleich bei null. Und warum? Wachstum erzwingt man nicht durch zentralistische Planwirtschaft! Wir müssen jetzt den Geburtsfehler der Eurozone beheben und eine Hartwährungszone bilden. Mit souveränen Staaten und souveräner Wirtschaftspolitik!

 
  
MPphoto
 
 

  Νικόλαος Σαλαβράκος (EFD), γραπτώς. Συγχαίρω την εισηγήτρια για την ολοκληρωμένη και ισορροπημένη έκθεση που μας παρουσίασε. Μια σωστή ισορροπία μεταξύ οικονομικών επιδόσεων, αριθμών και κοινωνικής διάστασης είναι απαραίτητη και η εισηγήτρια ορθώς δίνει έμφαση σε αυτό. Τα μέτρα που λαμβάνονται στο πλαίσιο των εθνικών σχεδίων μεταρρυθμίσεων, της οικονομικής διακυβέρνησης και του ευρωπαϊκού εξαμήνου δεν πρέπει να συμβάλλουν στην επιδείνωση της κοινωνικής κρίσης σε ορισμένες χώρες με πιο ευπρόσβλητες οικονομίες καθιστώντας με τον τρόπο αυτό τη ζωή όλο και δυσκολότερη. Συμφωνώ με την εισηγήτρια ότι η ενιαία αγορά πρέπει να αποτελεί τον πυρήνα μιας ευρωπαϊκής οικονομικής διακυβέρνησης και θεωρώ απαραίτητο να αυξήσουν τα κράτη μέλη τη στήριξη προς τις ΜΜΕ οι οποίες συνιστούν την ραχοκοκαλιά της οικονομίας της ενιαίας αγοράς. Η εκπαίδευση, ως σημαντικός κλάδος για την ανάπτυξη μιας βιώσιμης οικονομίας, πρέπει να ενισχυθεί ώστε να λειτουργήσει ως μοχλός ανάπτυξης και όχι να αποτελέσει αντικείμενο δημοσιονομικών περικοπών που μπορεί να έχουν μεγάλο κόστος λόγω της περιθωριοποίησης των νεότερων γενεών από πλευράς απασχόλησης.

 
  
MPphoto
 
 

  Angelika Werthmann (NI), schriftlich. Herr Präsident, liebe Kolleginnen und Kollegen, bei einer gemeinsamen Währung und in der Folge eng verflochtenen Wirtschaften ist es einzig eine Frage der Verantwortung der Mitgliedstaaten, die "Karten offen auf den Tisch zu legen". Eine wesentlich strengere budgetäre Koordinierung verletzt keinesfalls das Subsidiaritätsprinzip. Die Vorlage von nationalen Reform-Programmen sollte aus Gründen der Transparenz für gewählte VolksvertreterInnen eine Selbstverständlichkeit sein und angesichts der Tatsache, dass Regierungen offensichtlich ein Bail-out ihrer europäischen Partner erwarten, hat auch die Wählerschaft der kreditgebenden Staaten ein Recht auf diese Transparenz. Viele gute Strategien wurden schon vor langem zu Papier gebracht - es gilt diese endlich auch einzuhalten, als Beispiel seien die Maastrichtkriterien genannt.

 
Právní upozornění - Ochrana soukromí