Разисквания

Четвъртък, 19 април 2012 г. - Страсбург

18. Модернизиране на системите за висше образование в Европа (кратко представяне)

  předseda. − Dalším bodem je zpráva, kterou předkládá László Tőkés za Výbor pro kulturu a vzdělávání, týkající se modernice evropských systémů vysokoškolského vzdělávání (2011/2294(INI))

  László Tőkés, rapporteur. − Mr President, I apologise for being late, but on the screen it was shown as being ten minutes later. I will give my presentation in Hungarian.

Tisztelt Elnök Úr! Kedvek Kollegák! Megtiszteltetés számomra, hogy az európai felsőoktatási rendszerek modernizációja című jelentés raportőre lehettem. Ezúton mondok köszönetet a Kulturális és Oktatási Bizottság minden tagjának, valamint szakértői és tanácsadói csapatának, az egyes csoportok árnyék-jelentéstévőinek, a FEMM szakbizottságnak, valamennyi kedves kollegámnak, nem kevésbé a Régiók Bizottságának, az Európai Egyetemek Szövetségének, egyes hallgatói képviseleteknek, akik komoly szakmai munkával, építő hozzáállással és szoros együttműködéssel a jelentés elkészítésében kivették részüket.

A jelentéstévői feladat amiatt is fontos és külön kihívást jelent számomra, mivel abból a kelet-közép-európai térségből, s egy olyan, az Unióhoz nemrégen csatlakozott országból, Romániából jövök, melyben a totalitárius diktatúra gátat vetett egy demokratikus értelemben vett felsőoktatási intézményrendszer kifejlődésének, az egyetemi autonómiát semmibe vette és az egész oktatásügyet a társadalmi és politikai elnyomás színterévé és eszközévé alacsonyította. Ezt szem előtt tartva okkal és joggal állapíthatjuk meg, hogy az Unióhoz csatlakozott volt kommunista országok számára a felsőoktatás átalakításának és megújításának kettős tétje van. Egyszerre jelenti az 1989-ben elkezdődött demokratikus rendszerváltozás folytatását és a múltból örökölt válság leküzdését, valamint az Unió fejlett, nyugati európai országaihoz való felzárkózást az európai felsőoktatási térség keretében.

A jelentéstervezethez beérkezett 180 módosító indítvány is azt jelzi, hogy most a kontinensünket sújtó sokrétű válság idején az európai felsőoktatási rendszer megújítása korparancsnak tekinthető. Ennek megfelelően a jelentés a felsőoktatási rendszerek modernizációja révén azokra a rendkívüli kihívásokra kíván feleletet adni, melyeket egyebek mellett az általános gazdasági válság, a költségvetési hiányok kényszere, a megnövekedett munkanélküliség vagy a tovább súlyosbodó demográfiai válság támasztanak. A felsőoktatás közös európai érték. Magújítása csak az uniós, a tagállami és a regionális szint együttes szerepvállalásával képzelhető el azt is figyelembe véve, hogy a felsőoktatás meghatározó szerepet játszhat a társadalmi befogadás elősegítésében.

A jelentés arra hívja fel a felsőfokú oktatási intézményeket, hogy az előbbiekkel, illetve külső partnereivel, a helyi önkormányzatokkal, a civil szervezetekkel és az üzleti szféra szereplőivel összefogva minden társadalmi csoportottal hátrányos helyzetben lévők számára is biztosítsák a felsőoktatási tanulmányi lehetőségeket. Ennek összefüggésében az Unió, illetve a Parlament ezúton is fellép a diszkrimináció bármely formája ellen, és kiáll a kulturális és nyelvi sokszínűség alapvető értékei mellett. Ennek megfelelően a jelentés arra ösztönzi a tagországokat, hogy különleges figyelemben és anyagi támogatásban részesítsék a nemzeti és etnikai, nyelvi kisebbségek szolgálatában álló felsőfokú intézményeket. Kihagyok egy részt.

Hadd zárjam ismertetésemet a jövendő letéteményeseivel, az ifjúsággal. Közismert, hogy egyes tagországokban, különösképpen a posztkommunista államok társadalmaiban igen magas a fiatalkorú munkanélküliek aránya. Reményeink szerint a jelentés, illetve az uniós politika és intézkedések a márciusban elfogadott Berlinguer jelentéssel együtt jelentős mértékben hozzájárulnak ahhoz, hogy az Európa 2020 stratégia célkitűzéseinek megfelelően európai ifjúságunk méltó munkához és kenyérkeresethez jusson.

Zahájení vystoupení na základě přihlášení se zvednutím ruky

  Milan Zver (PPE). - Hvala poročevalcu Lászlóju Tőkésu za odlično pripravljeno poročilo. Le-to je presežek in poleg že sprejetih poročil s tega področja je to nov dokaz prizadevanj Evropskega parlamenta za modernizacijo evropskega visokošolskega prostora.

Univerze so bile v Evropi že stoletja vir, izvor napredka in zibelka vrednot. Tako mora ostati tudi v prihodnje, ko govorimo o tretji generaciji univerz, o tretji misiji univerz. Zato se morajo bolj odpreti, predvsem pa do gospodarstva, in ustvariti, kot pravi Tőkés, koalicijo znanja.

Za uspešnejši dialog z univerzami se moramo potruditi tudi v gospodarstvu. Objaviti mora, kakšne kompetence in veščine potrebuje, da bi te lahko posodobile svoje učne načrte in študijske programe. S tem bomo zagotovili usklajenost.

Naj še pozdravim vzpostavljanje novega orodja za U-Multirank, ki naj bo celovito razvrščanje, kot lestvica boljše, kot imamo obstoječe.

  Andrea Češková (ECR). - Pane předsedající, v souvislosti s touto zprávou bych chtěla podpořit úspěšný program ERASMUS, který napomáhá mobilitě a mnohojazyčnosti studentů při vysokoškolském vzdělávání. Chci dále zdůraznit, že aby mohla Evropa čelit stále rostoucí konkurenci na asijských trzích, je nutné využít veškerého možného potenciálu ve vědě, výzkumu a inženýrských profesích. Zde mám tedy hlavně na mysli také nevyužitý potenciál žen, které působí na akademické půdě, a žen, které působí ve vědě.

V našem století neexistuje žádný přesvědčivý důvod, proč ve volbě studijního oboru a následně i na trhu práce stále setrvává horizontální segregace na základě pohlaví. Asi proto, že bohužel i na akademických půdách a ve vědě se často setkáváme s tradičními představami o rozdělení genderových rolí, jež pak představují platnou společenskou normu.

Jsem však plně přesvědčena, že prolomení panujících struktur a tradičních představ se nám nepodaří na základě kvót. Tyto myšlenky byly bohužel zaneseny do stanoviska k této zprávě za Výbor pro práva žen a rovnost pohlaví, za který jsem byla navrhovatelkou, ale musím zde říci, že jsem zásadně proti těmto závazným opatřením.

  Elena Băsescu (PPE). - Europa are nevoie de universităţi competitive, cu programe adecvate la cerinţele pieţei muncii. Susţin necesitatea de a corela specializările propuse de instituţiile de învăţământ şi posibilitatea de angajare conform articolului 27. Numărul studenţilor din România a crescut de patru ori în ultimii 20 de ani, însă majoritatea au dificultăţi să-şi găsească locuri de muncă pe măsura pregătirii lor. Este nevoie, totodată, de programe pentru a facilita prima angajare şi formare profesională continuă. Atrag atenţia asupra importanţei implicării studenţilor în modernizarea învăţământului superior. Semnalez, în acest context, nemulţumirile exprimate de asociaţiile de studenţi cu privire la programul Erasmus pentru toţi. Principalele critici vizează caracterul deficitar al propunerii în domenii ca educaţia nonformală, învăţarea interactivă, implicarea tinerilor în viaţa democratică.

  Miroslav Mikolášik (PPE). - Uskutočnenie modernizácie európskych vysokoškolských systémov vzdelávania v závislosti na meniace sa potreby európskeho hospodárstva a spoločnosti je výzvou na odvážnu vizionársku reformu, ktorá nielenže pomôže EÚ čeliť svetovej konkurencii, ale má aj potenciál znovu priviesť Európu na čelo najdynamickejších ekonomík sveta. V tomto smere sa musí vysokoškolský systém viac orientovať na budúce potreby podnikov a zabezpečovať účinný prenos najpokrokovejších znalostí a zručností z univerzít priamo do praxe. V mnohých členských štátoch sme v súčasnosti svedkami nedostatku vysokoškolských kvalifikovaných technických a prírodovedných odborníkov aj lekárov a zároveň nadbytku absolventov humanitných odborov, čo sa negatívne odráža na stave zamestnanosti a na výskume a vývoji, inováciách a v konečnom dôsledku aj na raste hospodárstva. Skracujem príspevok a ďakujem pekne za možnosť hovoriť.

  Marek Henryk Migalski (ECR). - Panie Przewodniczący! Nie zawiodę Pańskiego zaufania i skończę na dwie sekundy przed wyznaczonym mi czasem. Panie Przewodniczący! Szanowny Panie Komisarzu! To sprawozdanie ma kilka rzeczy wartych pozytywnego podkreślenia, m.in. podkreśla autonomię placówek uniwersyteckich, daje poparcie dla ERASMUSA, mówi o konieczności uznawania kwalifikacji z macierzystej uczelni, wzywa również do prowadzenia polityki sąsiedztwa i do współpracy z tymi państwami, wreszcie mówi o tym, że nie można uniwersytetów ograniczać tylko i wyłącznie do wkładu w gospodarkę.

Ale jednocześnie w tym sprawozdaniu znalazły się rzeczy niepokojące: to jest na przykład owo ujednolicenie rankingów instytucji szkolnictwa wyższego, obowiązek spędzenia przynajmniej jednego semestru poza swoją macierzystą placówką. To powoduje, że niestety będziemy się musieli wstrzymać od poparcia tego sprawozdania.

  Inês Cristina Zuber (GUE/NGL). - Em Portugal, o chamado Processo de Bolonha e, em sentido mais lato, a modernização do sistema de ensino superior, teve aspetos desastrosos. Ao invés da propagada mobilidade dos estudantes o que aconteceu foi uma elitização do ensino superior pela sua divisão em dois ciclos, que aumentou os custos do ensino superior para a maioria dos estudantes. Hoje, há estudantes que saem das universidades porque não têm dinheiro nem para o pagamento das propinas, nem para o pagamento das suas residências, nem para todos os outros custos associados a estarem no ensino superior. Para estes estudantes a modernização do sistema de ensino superior é apenas uma miragem.

  Iosif Matula (PPE). - Economia europeană poate depăşi actuala criză economică, dacă acordăm o mai mare atenţie sistemului de educaţie şi, în special, învăţământului superior, aşa cum prevede şi Strategia Europa 2020. Putem asigura, astfel, o creştere generală a competitivităţii economiei noastre la nivel mondial. Nu este însă suficient să avem investiţii competitive de învăţământ superior, ci este important să facilităm transferul tinerilor către piaţa muncii, cu atât mai mult cu cât procentul de şomeri în rândul acestora este de două ori mai mare decât media generală.

În plus, asigurarea calităţii actului de învăţământ este esenţială. În acest sens, am propus instituirea unui mecanism unitar de monitorizare şi evaluare a respectării standardelor academice în instituţiile de învăţământ superior, atât publice, cât şi private. Susţin în acest context şi importanţa recunoaşterii reciproce a calificărilor profesionale în UE, care să confere libertate de mişcare a forţei de muncă într-o Europă unde provocările demografice sunt tot mai serioase. Felicitări colegului meu pentru acest raport echilibrat şi extrem de relevant pentru generaţiile viitoare.

  Katarína Neveďalová (S&D). - Určite nikto z nás neprotestuje proti tomu, že naozaj treba urobiť modernizáciu univerzít a treba prehodnotiť aj naše vyučovacie programy, ktoré máme na univerzitách, aby sme naozaj pripravovali mladých ľudí na trh práce a títo sa vedeli uplatniť, a jednou z možností, ktorú môžeme možno uplatniť aj práve dnes, je podpora viacej žien do vzdelávania, keďže vieme, že 60 % ľudí, ktorí končia vysokoškolské vzdelanie, sú práve ženy. Ako je možné, že len 9 % z nich nám vedie napríklad univerzity, čiže naozaj väčšiu potrebu treba dať vzdelávaniu ženám a takisto im dávať možnosti, aby mohli aj viesť a podporovať možno aj univerzity alebo svoje fakulty. Takisto je veľmi dôležitá podpora vedy a výskumu medzi univerzitami, a to nielen viac žien do vedy a výskumu, ale všeobecne podporovať vedu a výskum nielen na univerzitách, ale aj v spolupráci medzi univerzitami, a myslím si, že práve v správe pána Tökésa je to veľmi dobre spomenuté. Na záver jedna myšlienka, ktorá je pre mňa veľmi dôležitá. Spomíname tam rozdiel medzi pôžičkami a grantmi. Ja som veľmi rada, že Európsky parlament zastáva veľmi významnú funkciu a veľmi jasné stanovisko v tom, že nechceme podporovať pôžičky na úkor grantov hlavne pre sociálne znevýhodnené skupiny.

  Seán Kelly (PPE). - Mr President, as a former educationalist myself, I could speak all night on this, but I do not have much time. I must say this is perhaps one of the best-thought-out proposals we have had before the European Parliament. I compliment the rapporteur and the Commission on the challenges it poses for the third-level institutes, particularly to meet the 2020 target of 40% students going on to third level and getting a qualification. It points out the challenges.

I suppose the main challenge is to link with the labour market, because that is going to be essential if we are going to be competitive on the world stage. It points out some things we need to do. One point with which I agree completely is that the gender equity situation is appalling for institutes that regard themselves as perhaps the most broadminded in the world. The emphasis on sport is very important, as is the potential in Erasmus.

The final point I would like to make is that we should stop talking about professors and lecturers at third level. They should see themselves as teachers. If they teach, students will learn and then the economy will benefit.

  Γεώργιος Παπανικολάου (PPE). - Κύριε Πρόεδρε, θα ήθελα να συγχαρώ και εγώ τον εισηγητή για την εξαίρετη δουλειά του. Διαβάζοντας την έκθεσή του, αλλά και τη στρατηγική μας για την Ευρώπη για το 2020, όλοι συμφωνούμε ότι είναι ανάγκη να επενδύσουμε στην παιδεία και να αυξήσουμε το ποσοστό των αποφοίτων των ιδρυμάτων της τριτοβάθμιας εκπαίδευσης. Όμως, ταυτόχρονα, βλέπουμε και πραγματικές μειώσεις - έως και 10% - στις κρατικές δαπάνες πολλών κρατών μελών για την τριτοβάθμια εκπαίδευση, ιδίως μάλιστα αυτών που βρίσκονται υπό την πίεση της οικονομικής κρίσης, δηλαδή από τις χώρες του Νότου. Σοβαρές αντιφάσεις λοιπόν ανάμεσα στους στόχους, στις διακηρύξεις και στις πράξεις.

Και επειδή η παιδεία και ο εκσυγχρονισμός της, το θέμα που συζητάμε σήμερα δηλαδή, δεν είναι ζήτημα διαπιστώσεων αλλά πρακτικών αποτελεσμάτων, επειδή η επένδυση στο τρίγωνο της γνώσης αποτελεί προτεραιότητα για την ανάταξη των εθνικών οικονομιών, θα επιθυμούσα να ρωτήσω και την Επιτροπή εάν σκέφτεται να προτείνει στα κράτη μέλη να εξαιρέσουν την τριτοβάθμια εκπαίδευση από τις γενικές περικοπές στις δημόσιες δαπάνες ή εάν θα προτείνει αντισταθμιστικά μέτρα; Γιατί ακούγεται στους πολίτες παράλογο, και δικαίως, να μιλάμε από τη μια για εκσυγχρονισμό ενώ παράλληλα να περικόπτονται μαζικά πόροι από την τριτοβάθμια εκπαίδευση.

  Csanád Szegedi (NI). - Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Nagyon megörültem, amikor a jelentés mellet Tőkés Lászlónak a nevét megláttam, hiszen Tőkés képviselőtársam volt református püspök és az erdélyi magyar közösségnek a tagja. Ezért az ember joggal várhatta azt, hogy ezt a jelentést megpróbálja áthatni egyrészt a kereszténység alapvetései, másrészt pedig az őshonos európai kisebbségnek az érdekképviselete. Viszont ebből a szempontból sajnos hiányosságokat vélek felfedezni a jelentésben, hiszen a 74 pontból csak egy érinti a kisebbségi felsőoktatást, és mondjuk négy pont érinti a nemi egyensúlyt a felsőoktatásban, amit én aránytévesztésnek érzek, hiszen nem minden ország úgy működik, mint Belgium, ahol teljesen egyértelmű a kétnyelvűség, hanem még a mai napig is van egy Románia, ahol például a kolozsvári egyetemen magyar nyelvű táblákat csak nehézség árán lehet kihelyezni. Ezért sajnos, habár nagyra becsülöm Tőkés képviselőtársamnak a munkáját, nem tudom megszavazni.

  Jaroslav Paška (EFD). - Kvalitné vzdelávanie dorastajúcej populácie je elementárnou podmienkou dynamického rozvoja spoločnosti. V Európskej únii univerzitné školstvo má bohaté tradície a štúdium na vysokých školách sa pre mladých ľudí stáva nielen otázkou spoločenskej prestíže, ale aj nevyhnutným predpokladom pre získanie dobrej práce. Súčasné hospodárske problémy nám však ukazujú, že štruktúra inštitúcii vysokoškolského vzdelávania nezodpovedá potrebám meniaceho sa trhu práce, čoho dôsledkom je vysoké percento absolventov vysokých škôl, ktorí si vo svojom odbore nevedia nájsť zodpovedajúcu prácu. Preto musíme vynaložiť viac úsilia na efektívne priblíženie sa vysokoškolských inštitúcií potrebám trhu práce, aby nimi ponúkaná štruktúra študijných odborov zodpovedala meniacim sa spoločenským a hospodárskym podmienkam. Podpora univerzitného a vysokoškolského vzdelávania zo strany štátov aj Európskej únie je potrebná, ale mala by byť určená iba tým inštitúciám, ktorých absolventi nachádzajú po skončení školy aj zodpovedajúce uplatnenie v spoločnosti. Preto do spôsobov ich financovania musíme viesť nové, lepšie motivačné kritériá.

  Piotr Borys (PPE). - Panie Przewodniczący! Chciałbym pogratulować sprawozdania mojemu przyjacielowi László Tőkésowi. To prawda, na co dzień zajmujemy się problemami bieżącymi, kryzysem, gaszeniem pożarów, dzisiaj to sprawozdanie jest sprawozdaniem horyzontalnym, gdzie efekty działań mogą być odroczone na przyszłe pokolenia.

I faktycznie konkurencyjność Europy będzie tkwiła tak naprawdę w innowacyjności i w umiejętnościach i przygotowaniu, wykształceniu młodego pokolenia. Cały system wymaga przekształcenia, w tym oczywiście kluczową rolę odgrywają uniwersytety, które niestety nie są dzisiaj konkurencyjne. Zajmujemy dalekie miejsca na liście szanghajskiej, dlatego uważam, że ważna jest skuteczna realizacja programu „Młodzież w działaniu”, korelacja programu Marii Skłodowskiej-Curie (dzięki panu komisarzowi m.in. ten program nosi już pełną, polską nazwę). Musimy zainwestować oczywiście w innowacyjność, w konkurencyjność powiązaną z badaniami i rynkiem pracy. Dlatego tak ważne jest, aby przyszła polityka strukturalna, przyszły program „Horyzont 2020”mógł prawdziwie modernizować uniwersytety.

(Konec vystoupení na základě přihlášení se zvednutím ruky)

  Janusz Lewandowski, Member of the Commission. − Mr President, in the name of the Commission I welcome the report by Mr Tőkés. We welcome Parliament’s voice on this issue (for the second time recently), so this is clearly very high on your agenda. It is a timely voice, as we are confronted with the following situation.

On the one hand, nobody is denying that the knowledge-based economy is the future of Europe. On the other hand, education at a stressful time of austerity is one of the areas which is heavily cut in national budgets. In response to the comments of Mr Papanikolaou, I have to say that we are repeatedly underlining that, even in a time of austerity, training and education should be defended in the national budgets. Otherwise we are running the risk of undermining the future prospects of Europe.

We are also fully aware of the paradox of today’s Europe, which is that we are relatively well equipped with highly-qualified labour in our continent. On the other hand, we are confronted with a problem of structural unemployment, especially when it comes to what is already called a lost generation.

The interplay between education and the labour market is thus a complex one, and we need reforms – and not only so we can move towards so-called global competitiveness. This must be done, as in the future the demand here will be for higher rather than lower qualifications. On the other hand we have to involve business communities and other partners in order to ensure that the graduates leaving our schools are equipped with useful employment skills (including vocational skills) and that this is not just producing unemployed people in Europe.

I acknowledge that Mr Tőkés’s report endorses the agenda proposed by the Commission in September 2011 involving the European Institute of Innovation and Technology and our multidimensional approach to the ranking of universities, youth opportunities and projects such as knowledge alliances.

We appreciate what is needed in the partnership in order to ensure decent budgeting for a future generation of the programmes: the Institute; the Marie Curie programme (to be renamed Marie Skłodowska-Curie) and Erasmus For All. Let me clarify one point that is proposed by the Commission. The Erasmus Master Student Loan guarantee, a part of Erasmus For All, is an additional tool supporting students which is complementary to the grants, which will remain the major engine of our programmes.

What comes in the future is not only about reinforcing good education but also concerns supporting education partnerships. One more, Mr Tőkés, thank you for the really constructive tone of your report.

  předseda. − Tímto je bod uzavřen.

.

Hlasování se bude konat v pátek 20. dubna 2012 ve 12:00 hodin.

Písemná prohlášení (článek 149)

  Zoltán Bagó (PPE), írásban. – Gratulálok Tőkés Képviselőtársam jelentéséhez, amely egy teljes képet ad az európai felsőoktatás helyzetéről. Elsőként emelném ki a sport szerepét az oktatásban, aminek jelentőségére több helyen világosan felhívja a figyelmet a jelentés. Elengedhetetlennek tartom az európai felsőoktatás stabil finanszírozásának fennmaradását a válságban is mind a tagállamok részéről, mind az EU költségvetéséből. Egyetértek a jelentéstevővel, hogy biztosítani kell a budapesti székhelyű Európai Innovációs és Technológiai Intézet további támogatását és fejlesztését. Javasoltam, hogy a nyugat-, illetve a közép- és kelet-európai felsőoktatási intézmények közötti regionális különbségek csökkentésére a Bizottság dolgozzon ki egy stratégiát. Végül pedig, hogy a diákok tanulmányaik végére ne adósodjanak el, és ne kezdjék a munkaerőpiacon való elhelyezkedést túlzott adósságokkal, a diákhitel hatásainak kettős élét javaslom felülvizsgálni.

  Monika Flašíková Beňová (S&D), písomne. – Hoci má Európa približne 19 miliónov študentov a viac ako 4000 inštitúcií vysokoškolského vzdelávania, v súčasnosti má vysokoškolskú kvalifikáciu len 26 % pracovnej sily. Zodpovednosť za vysokoškolské vzdelávane nesú najmä štáty a samotné vysokoškolské inštitúcie. Aktuálnych je niekoľko výziev, ktorým čelia. Patrí medzi ne napr. otázka počtu absolventov, zlepšenie prístupu k vysokoškolskému vzdelávaniu či úprava osnov v súlade s požiadavkami na trhu práce. I to je jedna z možností, aby bolo absolventom umožnené získať zamestnanie, ktoré zodpovedá ich nadobudnutému vzdelaniu. Práve monitorovanie profesionálneho uplatnenia a dostupnosť medzinárodne porovnateľných údajov o absolventoch, môže pomôcť inštitúciám vysokoškolského vzdelávania lepšie plniť svoju úlohu. V kontexte súčasnej hospodárskej krízy je dôležité, aby inštitúcie vysokého školstva boli naďalej dobre financované. Potešiteľné je, že sa zlepšuje prístup k vzdelaniu pre ľudí zo všetkých sociálnych prostredí. V nadväznosti na túto skutočnosť sa však školy musia vyrovnávať s nárastom počtu študentov či rôznou študentskou základňou. Nezriedka tiež prispôsobujú svoje učebné metódy študentom s odlišnými potrebami. Som presvedčená že s cieľom modernizácie vysokého školstva, je potrebné podniknúť také kroky, aby členské štáty nezaostávali za vysokým školstvom inde vo svete. Európske vysokoškolské vzdelávanie sa musí posunúť dopredu, ak máme konkurencieschopnosť Európy vo svete udržať či dokonca zlepšiť.

  Kinga Gál (PPE), írásban. – Nagyon fontosnak tartom Tőkés László felsőoktatással foglalkozó jelentését. Mindannyian tudjuk, hogy a minőségi és valóban használható, hasznosítható tudás megszerzése a jelen és a jövő generációinak számára - egész Európa érdeke. Korunk felsőoktatási intézményeinek versenyképes tudást kell nyújtaniuk, tenniük kell mindezt úgy, hogy közben követik a munkaerőpiac valós igényeit. Ebben a kontextusban külön szeretném kiemelni a nemzeti kisebbségek anyanyelvi felsőoktatásának kérdését. Az Európai Unió jelszava az "Egység a sokféleségben!". A kulturális és nyelvi sokszínűség megőrzése érdekében szükség van tehát arra, hogy ezen nemzeti kisebbségi közösségek megőrizhessék sajátosságukat, képviselhessék érdekeiket és felléphessenek az őket megillető jogok mellett. Ehhez azonban a nemzeti kisebbségeknek, a többségi társadalomhoz hasonlóan, szüksége van jól képzett vezető rétegre, elitre. Ahhoz pedig, hogy egy ilyen megbízható, versenyképes tudással rendelkező elit képviselhesse a közösségek érdekeit, mindenképpen szükséges a színvonalas, minőségi és nem utolsó sorban anyanyelvi felsőoktatás, illetve ennek a többségi társadalom általi támogatása és biztosítása. Ezért a többségi társadalmaknak kiemelt figyelmet és támogatást kéne fordítaniuk a hagyományos nemzeti, etnikai, illetve nyelvi kisebbségi felsőoktatási intézményekre, különösen a veszélyeztetett kultúrák és nyelvek esetében.

  Salvatore Iacolino (PPE), per iscritto. – Educare significa applicare metodi intelligenti per amplificare le potenzialità insite in ogni uomo. L'incremento dell'istruzione, della formazione e della ricerca costituisce un fondamentale sostegno alla crescita e alla modernizzazione dell'istruzione superiore. Il successo dell'insegnamento terziario però dipende anche da politiche volte a migliorare l'inclusione sociale delle minoranze, la parità di genere e ridurre l'abbandono scolastico. A questi obiettivi si aggiunge quello di incoraggiare gli istituti a integrare in modo sistemico nei loro programmi la mobilità a fini di apprendimento. Per farlo serve però un finanziamento adeguato: soltanto l'1,3% del PIL rispetto al 2,7% degli USA. Inoltre la competenza linguistica è altamente ricercata dalle aziende e buone conoscenze linguistiche migliorano la possibilità di trovare lavoro. A questo tema si lega quello altrettanto rilevante della formazione superiore nel campo dell'e-learning, cioè la fusione tra l'educazione e l'alfabetizzazione digitale, come metodi innovativi di formare le nuove generazioni. La futura capacità dell'Europa in questi termini dipenderà dal porre l'insegnamento superiore al centro dell'innovazione, della creazione di posti di lavoro e dell'occupabilità, e dalla capacità degli istituti superiori di svolgere pienamente il loro ruolo nell'ambito del triangolo delle conoscenze, cioè fare collegamento tra l'insegnamento, la ricerca e le imprese per favorire l'eccellenza e lo sviluppo regionale.

  Lívia Járóka (PPE), in writing. – I would like to warmly congratulate my colleague László Tőkés for his report on modernising Europe’s higher education systems, which rightly calls on Member States and higher education institutions to widen access for students from all social backgrounds, since higher education has the potential to promote social inclusion and upward social mobility, benefiting disadvantaged communities in a complex way, with its positive socio-economic impacts reaching far beyond the individual concerned. The attendance of disadvantaged young people and especially of Roma in higher education institutions is astoundingly low. Aid mechanisms, such as scholarships and mentoring support, should be established therefore for young Roma, to inspire them not only to obtain diplomas but also to enrol in higher education establishments. A system of perks should also be considered, which would increase the participation of Roma youth in such institutions and improve their qualifications. It is also very important to keep track of the employment outcomes of graduates and to measure how higher education responds to labour market demands. The Commission and Member States therefore need to collect and publish statistical data regarding the correlation between different higher education degrees and employment opportunities.

  Jaromír Kohlíček (GUE/NGL), písemně. – Zpráva se nazývá o modernizaci systémů vysokoškolského vzdělávání. Vyplývá z ní, že by více než jedna třetina populace již v roce 2020 měla mít vysokoškolskou kvalifikaci. Ve zprávě autor omylem uvádí „kvalifikaci na vysoké úrovni“. Podle mých zkušeností vysokoškolský titul a kvalifikace na vysoké úrovni mají spolu velmi volnou vazbu. Správně se uvádí, že odpovědnost za vysokoškolské vzdělání nesou členské státy, přesto již řadu let existují opakované pokusy prohlásit určitá schémata vysokoškolského studia za ta nejlepší. Typickým příkladem selháním takových pokusů je velkovýroba „prakticky orientovaných“ bakalářů podle boloňské deklarace. Většina vysokoškolských pedagogů, zejména z technických oborů, kde je skutečně potřeba mít dobré znalosti a výsledek studia lze relativně jednoduše srovnat mezi jednotlivými institucemi, se shoduje na tom, že bakalářský stupeň vysokoškolského studia má být teoretickým základem pro další inženýrské nebo magisterské studium. Studentské půjčky nepovažuje za skutečnou podporu, případně zlepšení podmínek pro studium ani v zemi původu, ani v zahraničí. Jedná se o snahu omezit pomocí sociální cenzury možnost studia těch studentů, jejichž rodiny mají nižší příjmy, a naopak podpořit start do života po studiu u těch nejbohatších. Velmi neorganicky působí zmínka o celoživotním vzdělávání. Dovoluji si tedy vyslovit nad touto zprávou výrazné rozpaky.

  Alajos Mészáros (PPE), írásban. – A tagállamok többségében sajnos a felsőfokú képesítéssel rendelkezőknek is egyre nehezebb állást találni, ezért fontosnak tartom a felsőoktatási rendszerek modernizációját, reformok végrehajtását. A gazdasági válság miatt az oktatás területén jelentős költségvetési megszorításokra kerül sor, miközben főleg a szakképzés és a felsőoktatás az a terület, amely leginkább korszerűsítést igényel a válság leküzdésére. Ennek a területnek van szüksége leginkább reformprogramra, hogy megfeleljen a gyorsan változó munkaerőpiac és munkaszervezés új igényeinek. Naprakészen kell reagálnunk a kihívásokra. Éppen ezért a fenntartható felsőoktatásnak továbbra is az állami beruházáson kell alapulnia, ezáltal is biztosítva minél több embernek a felsőoktatáshoz való hozzáférés lehetőségét. Az új tanulmányi szakok megteremtésének tükröznie kell az országok munkaerő-piaci szükségleteit. Ez csak kutatások, felmérések és a vállalkozásokkal való folyamatos és kölcsönös együttműködés alapján valósulhat meg. Egyre nő a külföldön végzett európai diplomások aránya, de sajnos még mindig gond van a diplomák kölcsönös elismerésével, ami hátrányt jelent az elhelyezkedés szempontjából is. Egyetértek azzal, hogy a felsőoktatás terén a tagállamok erősítsék meg a megfelelő minisztériumaik közötti együttműködést a diplomák és képesítések kölcsönös elismerése, valamint jobb harmonizációja érdekében.

  Artur Zasada (PPE), na piśmie. – Modernizacja europejskich systemów szkolnictwa wyższego musi być procesem, który uwzględnia wiele aspektów – od proceduralnych, poprzez finansowe po organizacyjne. Warto popularyzować i urzeczywistniać ideę uczenia się przez całe życie poprzez wprowadzanie konkretnych programów realizowanych przez ośrodki akademickie. Ofertę edukacyjną szkolnictwa wyższego trzeba stale uaktualniać, aby odpowiadała oczekiwaniom gospodarki, a w szczególności rynku pracy, który dynamicznie się zmienia. Przy tym należy zadbać o stały postęp naukowy i technologiczny. Odpowiedni poziom standardów akademickich powinien być zachowany i stale monitorowany zarówno na uczelniach publicznych, jak i prywatnych. Jak słusznie zauważa sprawozdawca, kluczową kwestią jest zwiększanie dostępu do wyższego wykształcenia dla jak największej liczby Europejczyków, aby skuteczniej radzić sobie z kryzysem gospodarczym i zwiększać konkurencyjność Europy. Dlatego właśnie współpraca między MŚP a uczelniami akademickimi powinna służyć wymianie informacji o zapotrzebowaniu na pracowników z konkretnymi umiejętnościami i kompetencjami oraz umożliwiać odbycie przez studentów profesjonalnych praktyk. Cenne jest dalsze wspieranie i upowszechnianie programów zakładających mobilność studentów, aby zdobywali oni nowe doświadczenia i później upowszechniali dobre praktyki w uczelniach macierzystych.

  Csaba Sógor (PPE), írásban. – Üdvözlöm az európai felsőoktatási rendszerek modernizációjáról szóló jelentést, meggyőződésem, hogy az Európai Unió globális versenyképessége múlik a tagállamok ezzel kapcsolatos tevékenységén. Külön örömömre szolgál, hogy a jelentés felszólítja a tagállamokat, hogy kövessék fokozott figyelemmel és támogassák a hagyományos nemzeti, etnikai, illetve nyelvi kisebbségi felsőoktatást és intézményeket. Nagyon fontos ez a figyelemfelhívás, hiszen számos esetben láthatjuk azt, hogy az őshonos nemzeti kisebbségek nyelvén is oktató intézményekben megpróbálják elsorvasztani vagy jelentéktelenné tenni a kisebbségi nyelvi vonalat. Ez történt legalábbis Kelet-Európában a kommunizmus ideje alatt és sajnos azt követően, egyes esetekben még ma is. Mi, erdélyi magyarok jelenleg éppen ennek a romboló tevékenységnek a hatásait próbáljuk kisebbíteni és határozott célunk a magyar nyelvű felsőoktatási hálózat teljességének biztosítása. Sajnos célkitűzéseinkben nem mindig számíthatunk román kollégáink segítségére, ezért nagyon fontos, hogy az európai intézmények álláspontja visszaigazolja céljainkat.

  Josef Weidenholzer (S&D), schriftlich. – Der weitere Ausbau des europäischen Hochschulraumes ist eine wesentliche Voraussetzung dafür, dass Europa seine globale Wettbewerbsfähigkeit erhalten und ausbauen kann. Dafür ist vor allem eine Erhöhung der Mobilität der Studierenden erforderlich. Verschiedene Programme, wie Erasmus haben wesentlich dazu beigetragen, dass Europa heute weltweit als Vorreiter gilt. Im Inneren tragen solche Programme auch zu einer Verstärkung des europäischen Zusammengehörigkeitsgefühls bei. Leider ist in manchen Mitgliedstaaten festzustellen, dass die Implementierung der Bologna Architektur zu einem Schwinden der Bereitschaft der Studierenden, Auslandssemester in ihre Studienpläne einzuplanen, führt. Auch der zunehmende Leistungsdruck, den einzelne Universitäten in diesem Zusammenhang eingeführt haben, erschwert die so wichtige Mobilität der Studierenden. Es ist daher bei weiteren Reformschritten vorrangig darauf zu achten, die Mobilitätsbereitschaft nicht noch weiter zu gefährden. Dazu müssen zusätzlich zu den Programmen der Kommission auch institutionelle Anreize im Rahmen der Reform der Studienpläne geschaffen werden.