Index 
 Précédent 
 Suivant 
 Texte intégral 
Procédure : 2012/2927(RSP)
Cycle de vie en séance
Cycle relatif au document : O-000018/2013

Textes déposés :

O-000018/2013 (B7-0113/2013)

Débats :

PV 12/03/2013 - 21
CRE 12/03/2013 - 21

Votes :

Textes adoptés :


Débats
Mardi 12 mars 2013 - Strasbourg Edition révisée

21. Conséquences des politiques d'austérité sur les conditions de vie des personnes handicapées (débat)
Vidéo des interventions
PV
MPphoto
 

  předseda. − Na pořadu jednání je rozprava o otázce k ústnímu zodpovězení Komisi o dopadech úsporných opatření na životní podmínky osob se zdravotním postižením, kterou pokládá Pervenche Berès za Výbor pro zaměstnanost a sociální věci (O-000018/2013 – B7-0113/2013) (2012/2927(RSP))

 
  
MPphoto
 

  Pervenche Berès, auteure. − Monsieur le Président, Madame la Commissaire, chers collègues, la commission de l'emploi et des affaires sociales a souhaité interpeller la plénière sur la question de l'impact des politiques d'austérité sur les conditions de vie des personnes handicapées.

Je dois vous dire, avant de vous présenter cette question que, manifestement, elle éveille à l'extérieur de notre enceinte, un immense écho, si j'en crois l'importance des réactions qu'elle a suscitées au sein des organisations non gouvernementales et des instituts qui se préoccupent du sort des personnes handicapées alors que le handicap touche une personne sur dix dans l'Union européenne, que le taux de pauvreté de ces personnes est supérieur de 70 % à la moyenne de la population de l'Union européenne et que le taux d'emploi de ces personnes handicapées n'est que de 45 %.

Au moins un quart de la population connaît une fois dans sa vie un problème de santé mentale et, pour 10 % de ces personnes, cela peut mener à des problèmes chroniques de santé mentale. Un tiers des personnes âgées de plus de 75 % souffrent de handicaps partiels et plus de 20 % sont atteintes de handicaps lourds. Le taux de déscolarisation des 16-19 ans s'élève à 35 % chez les personnes handicapées, à 25 % chez les personnes partiellement handicapées, à 17 % chez celles qui ne souffrent d'aucun handicap. C'est dire l'enjeu de la question que nous posons ici.

Nous savons que, pourtant, l'Union européenne s'est dotée de tout un arsenal, dont vous avez la responsabilité, Madame la Commissaire, autour notamment de la Charte des droits fondamentaux, lorsque dans son article premier, elle indique que la dignité humaine est inviolable, lorsque, dans son article 21, elle indique que la discrimination fondée sur le handicap est contraire au droit de l'Union européenne ou lorsque, dans son article 26, elle reconnaît et respecte le droit des personnes handicapées à bénéficier de mesures visant à assurer leur autonomie, leur intégration sociale et professionnelle et leur participation à la vie en communauté.

Je ne cite ni la Convention des Nations unies, ni le traité sur le fonctionnement de l'Union européenne; je voudrais rappeler la Commission à ses propres œuvres, si j'ose dire: dans les priorités de la stratégie européenne 2010-2020 en faveur des handicapés, elle a indiqué sa volonté de garantir aux personnes handicapées l'accessibilité des biens, des services, dont les services publics, et des dispositifs d'assistance.

Dans cette même communication, la Commission a indiqué qu'il fallait faire en sorte que les personnes handicapées participent pleinement à la vie en société, en éliminant les entraves administratives et comportementales, en fournissant des services de proximité et de qualité, y compris l'accès à une assistance personnalisée. Elle a également indiqué qu'il fallait permettre à davantage de personnes handicapées de disposer d'un revenu décent en travaillant sur le marché du travail ordinaire. Le Parlement européen a réagi sur la base d'un rapport élaboré par notre collègue Ádám Kósa dans une résolution du 25 octobre 2011.

Or, aujourd'hui que constatons-nous? Nous constatons que les politiques d'austérité aggravent la situation déjà très difficile des personnes en situation de handicap en réduisant les dépenses publiques dans les domaines de la santé et de l'accès aux soins, en limitant les investissements dans les structures essentielles à la mobilité et à l'inclusion des personnes handicapées. Or, les objectifs de la stratégie UE-2020 consistaient à atteindre un taux d'emploi de 75 % chez les 20-64 ans et à réduire de 20 millions de personnes le nombre de personnes pauvres ou menacées d'exclusion. Et nous savons que, si nous n'intégrons pas les personnes en situation de handicap dans le marché du travail, nous n'atteindrons pas ces objectifs.

Au-delà, l'enjeu est celui de l'égalité des chances, pour une Union fidèle à ses valeurs, pour une Union européenne portée par le souci de l'équité, qui doit offrir aux personnes handicapées les moyens de réaliser pleinement leur projet de vie, pour une Union européenne solidaire sachant agir pour les personnes handicapées, une Union où on œuvre pour tous.

C'est pourquoi il est nécessaire que la Commission soit cohérente avec la stratégie qu'elle a elle-même adoptée et que le Parlement européen a soutenue, et peut-être que, dans cette action le Parlement doit aussi éclairer l'action que la Commission pourrait mettre en œuvre. Enfin, nous demandons que la Commission européenne se montre disposée à regarder ce que ce Parlement européen élaborera comme proposition, comme recommandation, sur la base du rapport qu'est en train de rédiger ma collègue Jean Lambert sur l'accès aux soins des populations vulnérables.

Voilà le message politique que nous porterons, me semble-t-il, dans ce rapport.

 
  
MPphoto
 

  Viviane Reding, vice-présidente de la Commission. − Monsieur le Président, je voudrais dire à Mme la rapporteure que son message a très bien été entendu et que, bien sûr, la Commission européenne regarde de près non seulement ce que le Parlement lui dit, mais aussi ce que le Parlement veut, parce que, tout simplement, nous voulons la même chose.

Nous voulons que les droits fondamentaux des citoyens, de quelque ordre qu'ils soient, soient sauvegardés et je peux assurer ce Parlement que, cette année, nous mettrons sur la table la législation européenne en matière d'accessibility – je ne vois pas maintenant le terme français, accessibilité probablement – qu'on a promise et prévue dans le pipe-line; cela va venir.

I absolutely agree with the rapporteur when she says that the economic downturn and the ageing of the population – because the two go together – are putting a great deal of pressure on the social protection system. Financing social services is becoming more and more difficult, and at the same time we know perfectly well that the need to find new impulses for growth raises the relevance of the employment rates of all segments of population, and here I include the employment rates of persons with disabilities.

We also all know that persons with disabilities face more obstacles than the rest of the population, and this is the case even in times of growth. So imagine what it is like in times of problems: less employed, less educated and poorer than their fellow Europeans. This situation is even worse when there is an economic crisis. Certain groups of citizens are increasingly vulnerable and at risk of exclusion.

I would like to quote a recent study commissioned by the European Foundation Centre’s Consortium on Human Rights and Disability, which stresses that reducing spending on welfare and social services may result in a disproportionate increase in numbers of people with disabilities losing their jobs. There is not a horizontal link, but it is exponential and is very damaging to this part of the population.

The Foundation Centre’s study has looked at six Member States: Ireland, Greece, Portugal, Spain, Hungary and the United Kingdom. They are all Member States experiencing an economic downturn, and the evidence that the EU cannot ignore is that this has an exponential impact on people with disabilities.

You might also know that in the European Semester the relevant country-specific recommendations for Estonia, Denmark and the Netherlands have numerous references to disability-relevant matters in the Staff Working Documents. You know that the Commission is currently working on the recommendations for the 2013 cycle, and I do not believe that things have become better; in fact the contrary is true.

For us, disability is a cross-cutting issue, and we make a real effort to include this problem, this social reality, into all our policies. I would just like to quote the Europe 2020 and growth strategy, which is one example among others. This is why the recent Social Investment Package underlines the need for Member States to invest in services which enhance human capital, raise people’s capacity to participate in society and the economy, and strengthen people’s ability to cope with risks. This is also why the proposals which the Commission has made on the regulation of the European Social Fund identify ‘access to affordable, sustainable and high quality services, including health care and social services of general interest’ as one of the six investment priorities. This includes the development of integrated social and healthcare services aimed at preventing the institutionalisation of the most vulnerable groups, because this is another problem which I believe we have already discussed several times in this House. There is a clear social market economy logic here. Sorry to speak now about social market economy logic, but it also has to be integrated, because there is a chance to develop certain segments of the social market economy.

I just want to refer to the so-called white jobs – jobs in the health and social sectors – which are a key driver for jobs growth. I would also like to refer to so-called green jobs in the green economy and jobs in the digital services. Here we do have a real growth possibility, and this has been taken up in the Annual Growth Survey of 2012, where the Commission recommends that Member States set up initiatives to facilitate the development of these sectors.

Let me just give you figures for so-called white jobs: 22 million people were working in such jobs in 2010; 1.5 million more are expected to join by 2020, amounting to 10% of all employment in the EU. Health and social services account for between 5% and 13% of gross domestic product, bringing with them added value worth EUR 800 billion per year to the European economy.

I know now that I will immediately receive from this Parliament – and rightly so – the answer that paying for these jobs in the white sector is under high pressure. This might be so, but I nevertheless think that we have to have a look on these sectors in order to see how we can develop such jobs, as well as jobs in the area of integrating persons with disabilities.

Then we have to look at the tax policies, because there can be – and there are – in many Member States tax incentives to push the ability of firms to hire people with disabilities and encourage them to remain or to re-enter the workforce. This then brings me to the piece of European legislation on which we base most of our actions in this domain, namely Council Directive 2000/78/EC: a general framework for equal treatment. It has been transposed into national law by all Member States, and the Member States are responsible for the application of this legislation in individual cases. The Commission is keenly monitoring how the Member States are applying this Council Directive in their national law. In 2013 – that means this year – I will come up with an implementation report on this directive, which we will then certainly discuss in this Parliament.

I would also like to say a word on the UN Convention on the Rights of Persons with Disabilities. You know that the European Union is a member of this Convention and that I have been continuously pushing Member States to enter this UN Convention. This year, the Commission will publish its first report to the relevant UN Committee on how the EU fulfils its obligation under the Convention, and at the same time we will review the progress made in implementing the European Disability Strategy to which the rapporteur has referred. I have said that in the middle of this year we will come up with a legal framework for accessibility, which I think will be extremely important – not only for disabled persons, but also for age-disability, which is growing in our European Union.

 
  
MPphoto
 

  Ádám Kósa, a PPE képviselőcsoport nevében. – Tisztelt Kollégák! Tisztelt Alelnök Asszony! Szeretnék konkrét lenni! Most felszólítom a Bizottságot arra, hogy az európai fogyatékosügyi stratégiát mielőbb teljes mértékben vizsgálja felül és ennek folyamán vegye figyelembe az Európai Parlament 2011-es évi jelentését is. Továbblépek, mindannyian tudjuk, hogy a fogyatékossággal élők helyzete Európa minden országában erősen romlik – így időszerű ez a mai vita. Ugyanakkor úgy gondolom, hogy beszélni kell a pozitív példákról is. A hosszú távú, aktív stratégiákról is beszélnünk kell, mint például Magyarországon a nagy létszámú intézmények kiváltásának témájáról. Újból továbblépek, szükség van arra, hogy a foglalkoztatás kérdésének körében minden erőforrást erre a kérdéskörre fordítsanak.

De ugyanúgy a súlyos fogyatékossággal élő emberek intézményes és egyéb ellátási formáinak színvonalát meg kell tartani. A védett munkahelyek leépítésével az elbocsátott fogyatékossággal élők közül a nyílt munkaerőpiacon csak 5% tud elhelyezkedni, tehát ők is vesztesek ebben a folyamatban. Fontos, hogy személyre szabott szolgáltatásokat adjunk ahelyett, hogy automatikusan, összegszerűen a vállalatokat támogatnánk. Nem erre van szükség. A fogyatékossággal élő személyekre szabott, személyre szabott szolgáltatásokra van szükség. Továbblépek, a befogadás, a társadalmi befogadáshoz már az alapfokú oktatásban el kell kezdeni az intézkedéseket. Illetve támogatni kell a munkahelyek akadálymentesítését is.

Tudják Önök, hogy legyen szó akár mozgássérültről, akár látássérültről, akár értelmi sérültről, egy iPhone ára egy munkahely akadálymentesítése. Viszont semmilyen kormányzati intézkedés nem lesz hatékony ezek nélkül. Végül zárszóként szeretném felhívni a figyelmet, hogy Amerikában a válság kirobbanásakor 700 milliárd dollárt fektettek be a pénzügyi szektor stabilitásának megtartására. Ma viszont ott tartanak, hogy automatikus kiadáscsökkentés lép életbe, és ennek mi az eredménye? 370 ezer értelmi sérült ellátása veszélyben forog Amerikában. Tehát ezzel azt akartam érzékeltetni, hogy nem ez az út! Az út az aktív folyamatok ösztönzése és a fogyatékkal élők befogadása.

 
  
MPphoto
 

  Kinga Göncz, a S&D képviselőcsoport nevében. – Sokszor szóvá tettük itt, hogy a gazdasági válság következményeit főként a legsérülékenyebb társadalmi csoportok viselik. Hiába mondja ki az Unió Alapjogi Chartája, hogy az Unió elismeri és tiszteletben tartja a fogyatékkal élő személyek jogait, hiába teszi világossá az Európai Parlament jelentése, hogy az Európa 2020-as stratégiájának foglalkoztatási célkitűzése nem érhető el a fogyatékossággal élők bevonása nélkül, mégis azok a szolgáltatások esnek sok országban elsőként áldozatul a megszorításoknak, amelyek a fogyatékos személyek rehabilitációját, képzését, munkaerő-piaci belépését segítették. A fogyatékossági támogatások csökkentek, Magyarországon például a rokkantsági nyugdíjat célzó felülvizsgálat során, visszamenőleges hatályú jogalkalmazással a rokkantak 50%-át tették ki a rendszerből.

Mivel nincsenek munkahelyek, ők nagyrészt ellátás nélkül maradnak. Kérem a Bizottságot, hogy adjon egyértelmű jelzést a tagállamok felé, hogy a fogyatékos személyek ellátását érintő költségvetési megszorítások súlyosan veszélyeztetik jogaik érvényesítését, súlyosan diszkriminatív helyzetet teremtenek, és mindenképpen olyan stratégiákra van szükség európai szinten és nemzeti szinten is, amelyek ezeket a következményeket ki tudják védeni és vissza tudják fordítani.

 
  
MPphoto
 

  Marian Harkin, on behalf of the ALDE Group. – Mr President, at a recent conference on disability in the European Parliament, a colleague of mind, Valerie Moran, who is manager of the Centre for Independent Living in Longford in Ireland, put it very simply when she said ‘persons with a disability are always more at risk from poverty, and they are always more likely to be in poverty, but under an austerity regime they have no chance’.

That is why we have tabled this question to the Commission this evening because, while the impact on ordinary EU citizens who are living under an austerity regime is very severe, it is much worse for persons who have a disability. That is why the Commission and the Member States must take pro-active steps to ensure that those who have a disability do not become further marginalised. Indeed that is one of the reasons why the Committee on Employment and Social Affairs called for social indicators alongside economic indicators in the European Semester.

Over the past few years in Ireland we have seen cuts to services, to personal assistant hours, and most recently to mobility allowance. This allowance allowed persons who are unable to walk some opportunity to interact socially and even to go to work. Now many people are at risk of being prisoners in their own homes.

My real fear in all of this is that we will undo many years of good work, and dismantle or seriously weaken inclusion policies and structures that we have painstakingly built up. But my biggest fears centre on a number of issues.

Firstly, persons with a disability will be seen as a burden to the state. At a recent meeting in the Committee on Employment, a representative from Belgium spoke of the mindset, now much more prevalent, that sees a person in a wheelchair as a liability. ‘You take up my tax money’, was a comment that was frequently heard. Secondly, we are moving from the social inclusion model to a medical model. Thirdly, carers, and particularly family carers, are overburdened and stressed. Finally, reduced welfare spending, reduced services and higher unemployment among persons with a disability, will lead to ever increasing numbers of persons with a disability living in poverty.

 
  
MPphoto
 

  Jean Lambert, on behalf of the Verts/ALE Group. – Mr President, I very much welcome the opportunity to address these questions to the Commission. We are well aware in this Parliament of unemployment across the European Union, but of course young people with disabilities are likely to have the greatest difficulty of all in getting their first job in any sector, even the new ones. So the accessibility proposal mentioned by the Commissioner would be welcome, but we would also like to see a really strong and active implementation of the anti-discrimination directives already on the statute books.

Cuts – as we know – are reducing the possibility for independence and social inclusion, even in those countries which have been most progressive. Indeed, as my colleague Marian Harkin has said, there is mounting evidence that people with disabilities face growing hostility in a number of Member States. A recent poll by the UK charity Scope showed that two-thirds of respondents had recently experienced hostility – up by 40% in just four months. This is being stoked by parts of the press, even quality papers like The Telegraph. We are seeing at the moment short-term economic thinking, which will have incredibly dreadful long-term effects.

 
  
MPphoto
 

  Paul Murphy, on behalf of the GUE/NGL Group. – Mr President, I took the initiative, alongside many disability groups to push for this discussion in order to highlight the cruel reality of the impact of austerity policies. Such policies have a disproportionate impact on those with disabilities, with higher levels of unemployment, cuts to vital public services and independent living support.

In Ireland, amongst a myriad of cutbacks, we have seen massive cuts to personal assistant hours and the ending of the payment of a mobility grant. These austerity policies amount to more than just some extra hardship. They are a violation of human rights, in my opinion. The disability rights movement has struggled for decades against institutionalisation and for the right to be treated with respect and dignity. It has fought for supports to allow people with disabilities to fully participate in society, allowing them to have basic rights: the right to work, the right to rear families, the right to pursue an education.

All of these are threatened. People with disabilities are not passive victims. They have fought back courageously. I commend, for example, the campaign in Ireland against cuts to home-help hours. It shows how austerity can be fought through struggle and linking up with the trade union movement and other movements. All of this is not inevitable. It is a political choice. The political establishments across Europe have chosen to put the banks, to put the rich, to put the privileged ahead of people with disabilities. There is an alternative: to break with the dictatorship of the markets which says that the vast wealth held by the major corporations in Europe cannot be touched, and that the debt owed to the rich bondholders must be paid, regardless of the social cost.

 
  
MPphoto
 

  Ildikó Gáll-Pelcz (PPE). - Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Biztos Asszony! Miközben valóban jól hangzó és előremutató a jogalkotás és a nemzetközi kötelezettségvállalás ezen a területen – ami jól is mutat a kirakatban –, addig egyértelmű, hogy ezen törvényeknek, javaslatoknak a betartása rendre késedelmet szenved vagy éppen el is marad. Úgy gondolom tehát, hogy egyfajta szociálpolitikai reformra van most szükségünk az oktatás, az egészségügy, a foglalkoztatás és a személyes támogatás területén is. Magyarországon ma kb. 700 ezer megváltozott munkaképességű ember él. 2009-ben 14%-uk, ma már 31%-uk dolgozik. Azt is mondhatnám, hogy az irány jó. Azonban nem azért nem dolgoznak többen, mert nem szeretnének dolgozni vagy nem akarnak, hanem éppen azért, mert a munkájuk nem versenyképes. És ezen a ponton lép be a kormányoknak a felelőssége.

Egyrészt úgy vélem, hogy a segélyezés önmagában nem elegendő a probléma megoldására. Sőt, hatásában akár kontraproduktív is lehet, mert éppen inaktivitásra ösztönöz és ez által további kiszolgáltatottságot teremt. Véleményem szerint a lehetőségeket kell megteremteni, egészen kezdve a legegyszerűbbtől, az akadálymentesítéstől, a befogadó oktatáson keresztül, a munkaadóknak az ösztönzésén keresztül, a fogyatékkal élők által előállított termékeknek a közbeszerzési eljárásokban történő támogatásával befejezve. Másrészt azonban úgy vélem, hogy a fogyatékossággal élők alapvető jogainak érvényesülése területén is vannak még tennivalóink.

Ezért is tartottam fontosnak, hogy ebben a mai vitában részt vegyek, és úgy gondolom, hogy ezt a kérdést továbbra is napirenden kell tartani, és a megoldás felé, a konkrét megoldások irányába kell lépni.

 
  
MPphoto
 

  Emer Costello (S&D). - Mr President, over 18 million people, or around 16 % of the European Union’s population, are living with disabilities. The employment rate for people with disabilities is about 45 % and the unemployment rate is at least twice as high as that of people without disabilities. The poverty rate among people with disabilities is 70 % higher than the average. Across Europe, people with disabilities are disproportionately affected by cutbacks. This is particularly the case in programme countries like Ireland. There has been insufficient attention so far at EU level and by the Troika to the impact of cutbacks on people with disabilities.

Commissioner, we would like to know how the Commission can ensure that the needs of people with disabilities are reflected in the macroeconomic employment guidelines to prevent discrimination. What is the Commission going to do to ensure that Member States work to improve and adapt their active employment policies to enable people with disabilities to both enter and remain in the labour market? Can we use the recently launched Social Investment Package to reduce marginalisation of people with disabilities, enabling them to access care in the community and to remain at home? We have an obligation to take positive and direct action to protect the most vulnerable in our society and to ensure that their fundamental rights are vindicated.

 
  
MPphoto
 

  Romana Jordan (PPE). - Evropski poudarek ob letošnjem 8. marcu je bil vpliv gospodarske krize na enakost spolov. Študije namreč kažejo, da je kriza leta 2008 bolj prizadela moške, od 2010 pa ženske. Vendar pa je prav, da se pogovarjamo tudi o ljudeh s posebnimi potrebami.

V ostrejših razmerah je namreč gospodarstvo mnogo težje konkurenčno, v tekmi zmaga tisti, ki je bolj učinkovit, inovativen, prilagodljiv, pa tudi močnejši in agresivnejši. Takšne razmere so tudi na trgu delovne sile, zato so praviloma ranljivejše skupine bolj prizadete.

Stanje pa že sedaj ni dobro, saj je bilo lani tveganje za revščino za osebe s posebnimi potrebami dobrih 21 %, v Sloveniji, moji državi, pa celo 25 %. V teh razmerah ne smemo pozabiti, da je ena glavnih naših vrednot solidarnost.

Vemo, da moramo kot družba postati učinkovitejši, da se bomo morali disciplinirati, da bomo porabili največ toliko, kolikor proizvedemo. Vendar mora biti breme pravično porazdeljeno. Poskrbeti moramo za to, da ne bodo najbolj ranljivi nosili največje breme krize. Zato moramo poznati tveganja za ranljive družbene skupine in poskrbeti, da bodo ti ljudje živeli dostojno. In da bodo vedeli in verjeli, da začasni ukrepi pomenijo lepšo prihodnost.

Naš cilj mora biti ponovno oživljeno gospodarstvo, bistveno nižja stopnja nezposlenosti, pošteno delo za pošteno plačilo in spodbujanje solidarnosti. To je najmočnejše zagotovilo za delovanje socialne države.

 
  
MPphoto
 

  Richard Howitt (S&D). - Mr President, this Saturday Norwich Disabled People Against Cuts will organise an open-air demonstration in their pyjamas, showing how nearly GBP 1 billion of cuts to social care literally deprives them of the services to be able to get out of bed.

According to the Essex Coalition of Disabled People, one in four disabled people are losing Britain’s Disability Living Allowance in so-called fit-for-work tests, which no less than 6 % of doctors say have driven their patients to attempt suicide. Now our government is introducing a bedroom tax, two in three of those suffering being disabled people or their carers – over 31 000 people in my own East of England constituency.

Across Britain, according to the Centre for Welfare reform, disabled people make up 8 % of the population but are bearing 29 % of the cuts. In Britain disabled people are denied services to get out of bed but are being taxed more, simply for staying there. Severely disabled people are being told they are fit for work by a government that is unfit for office and a benefit called Disability Living Allowance is being withdrawn and disabled people are losing the will to live.

 
  
MPphoto
 

  Rosa Estaràs Ferragut (PPE). - Señor Presidente, los efectos de la crisis —se ha dicho aquí— son evidentes en toda la sociedad en su conjunto, pero hacen mella en los colectivos más vulnerables, como el colectivo de las personas con discapacidad, de tal manera que, con los recortes, este colectivo puede sufrir una segunda discriminación; por eso la Unión Europea, que es el baluarte de los derechos humanos, la cuna de los derechos humanos, tiene que evitar que esto suceda.

Qué duda cabe de que la Convención de las Naciones Unidas sobre los Derechos de las Personas con Discapacidad ha marcado un hito histórico en la consolidación de estos derechos humanos. No es el final, sino el principio de un proceso. Y por esto, de acuerdo con la Convención, no podemos permitir que un colectivo que ya de por sí está discriminado pudiera verse doblemente discriminado, y retroceder lo andado.

No podemos retroceder ni un ápice ni permitir ese retroceso. Es crucial que todas las medidas de austeridad que tomen los Estados miembros mantengan el nivel alcanzado de protección de derechos económicos, sociales y culturales y, sobre todo, que estas medidas de austeridad sean temporales, sean proporcionales y no perjudiquen en ningún caso a estos derechos.

Decían las Naciones Unidas que en tiempos de crisis es cuando los esfuerzos deben ser redoblados para garantizar los derechos humanos de todas las personas sin discriminación y, en especial, de aquellas personas más vulnerables. El artículo 27 de la Convención es muy claro en cuanto al derecho al trabajo, pero antes de hablar de trabajo hemos de hablar de educación inclusiva, de que todos seamos iguales y de que podamos tener las mismas oportunidades.

Por lo tanto, sí que le pediría a la Comisaria y a la Comisión que se prosiga el camino avanzado, para poder pedir a todos los Estados miembros que la austeridad no conlleve jamás recortes para este colectivo.

 
  
 

Catch-the-eye procedure

 
  
MPphoto
 

  Joanna Katarzyna Skrzydlewska (PPE). - Dziękuję bardzo, Panie Przewodniczący! Dzisiejsza debata jest bardzo ważnym elementem zwrócenia uwagi opinii publicznej na niebezpieczeństwo społecznego wykluczenia osób niepełnosprawnych, które niestety dokonuje się w wyniku polityk oszczędnościowych wprowadzonych zarówno w budżecie Unii, jak i w budżetach poszczególnych państw.

PPrzyjmując rezolucję w sprawie mobilności i integracji osób niepełnosprawnych Parlament Europejski zdecydowanie opowiedział się za znoszeniem ograniczeń dotykających obyeosoby niepełnosprawne w dostępie do zatrudnienia, w zakresie ich możliwości przemieszczania się, czy też korzystania przez nie z nowych technologii. Dlatego nie ulega żadnej wątpliwości, że wszystkie organy Unii Europejskiej powinny popierać działania, których efektem będzie wyrównywanie szans osób niepełnosprawnych. Naszym priorytetem powinno być przeciwdziałanie rozmaitym barierom, które każdego dnia napotykają osoby dotknięte niepełnosprawnością.

W związku z tym apeluję do Komisji, by wypracowała i rekomendowała państwom członkowskim rozwiązania, które pomogą w realizacji europejskiej strategii na rzecz osób niepełnosprawnych i dadzą im prawdziwą szansę na aktywne, codzienne życie. Dziękuję.

 
  
MPphoto
 

  Phil Prendergast (S&D). - Mr President, we in Ireland have experienced half a decade of austerity since the near collapse of the global financial sector, which those in power decided to save at the expense of our citizens and our taxpayers – and seen from the perspective of its proponents, austerity is a common-sense approach to save money you cannot afford to spend.

I wanted to bring some stark examples to the attention of Commissioner Rehn, who predictably is too busy revising growth forecasts downwards to meet me or come to my constituency of Munster and see its effects on real people with real needs. In Ireland the immobility allowance contributed to enabling people to live independently and actively in the community. That is going to be discontinued in four months and there is a question mark over what future scheme will replace it.

Funding for home help services to the elderly was greatly reduced and recent reports estimate that 14 % of all pensioners with a disability receive no support services. Resource teaching for children with learning difficulties was greatly reduced and special needs students lost 45 minutes of learning support. I would appreciate the Commissioner’s response.

 
  
MPphoto
 

  Csaba Sógor (PPE). - A gazdasági válság negatív következményeinek enyhítése érdekében életbe léptetett megszorító intézkedések általában éppen azokat a társadalmi csoportokat érintik a leghátrányosabban, amelyek a legsebezhetőbbek és a leginkább tehetetlenek ezekkel szemben. Hasznosnak tartanám, ha a Bizottság ajánlások kidolgozásával és a legjobb gyakorlatok ismertetésével ösztönözné a tagállamokat a fogyatékossággal élők fokozottabb társadalmi szerepvállalásának és munkaerő-piaci részvételének elősegítésére. Azért tartom ezt kiemelendőnek, mert sajnos pontosan tudom, hogy az új tagállamokban még az európai átlagnál is nagyobb gondok mutatkoznak ezen a téren, ezért ott még inkább szükség van a Bizottság iránymutatásaira és a fokozottabb odafigyelésre. Ne engedjük, hogy a válságkezelés égető szükségességére hivatkozva épp a fogyatékkal élők igényei szoruljanak az utolsó helyre.

 
  
MPphoto
 

  Miroslav Mikolášik (PPE). - Menej vzdelaní ľudia, zraniteľní, ktorí sú v riziku vylúčenia, ľudia so zdravotným ťažkosťami, fyzickými, duševnými, ale najmä kombinovanými ťažkosťami, keď majú aj fyzické aj duševné hendikepy, sú práve tí ľudia, ktorí sú najviac zraniteľní a ktorí môžu byť v čase krízy prvým cieľom, keď strácajú prácu alebo sa dostávajú do pásma chudoby. Už v dobách, keď nie je kríza, sú títo ľudia na hranici sociálnych možností systému a som rád, že Parlament dnes v noci o 23.20 h rokuje napriek pokročilej dobe o tejto dôležitej úlohe. Som veľmi povzbudený slovami pani komisárky, ktorá ukázala, že Európa je aj signatárom dohovoru OSN o postihnutých ľuďoch a že Európska únia hľadá rezervy, s ktorými sa môže o týchto ľudí postarať.

 
  
MPphoto
 

  Γεώργιος Παπανικολάου (PPE). - Κύριε Πρόεδρε, δυστυχώς η κρίση –και αυτό το γνωρίζουμε πολύ καλά, ιδίως στις χώρες με τα μεγαλύτερα προβλήματα όπως η Ελλάδα– δεν κάνει διακρίσεις. Aναφέρθηκε προηγουμένως και η κυρία Επίτροπος στα προβλήματα των χωρών αυτών. Δεν διακρίνει τα άτομα που έχουν μεγαλύτερη ανάγκη την κοινωνική προστασία. Δεν διακρίνει εκείνους που, τις δύσκολες ώρες, η στήριξή τους είναι περισσότερο επιτακτική.

Θα αναφέρω μόνο ένα παράδειγμα από την Ελλάδα. Το ποσοστό ανεργίας σήμερα ανέρχεται κοντά στο αβάσταχτο 27%. Προσέξτε όμως: η ανεργία των ατόμων με ειδικές ανάγκες ξεπερνάει το 55%. Φτάνει δηλαδή στα επίπεδα της ανεργίας των νέων. Αν επομένως για κάποιον μέσα στην κρίση είναι δύσκολο να βρει εργασία, για ένα συνάνθρωπό μας που αντιμετωπίζει, για παράδειγμα, κινητικά προβλήματα αυτό είναι σχεδόν αδύνατον.

Σωστά αναφερόμαστε, και το κάναμε και σήμερα, σε ζητήματα περίθαλψης, σε ζητήματα κοινωνικής πρόνοιας· είναι απόλυτα αναγκαίο· θα πρέπει όπως να δούμε και θέματα πρακτικά, όπως η εργασία, καθώς μάλιστα πολλές φορές οι άνθρωποι αυτοί έχουν εξαιρετικές δεξιότητες και μπορεί να αποβεί προς όφελος και των ιδίων αλλά και των κοινωνιών τους.

 
  
MPphoto
 

  Inês Cristina Zuber (GUE/NGL). - Senhor Presidente, em Portugal as pessoas com deficiência representam cerca de 1 milhão de pessoas. As organizações nacionais de pessoas com deficiência fizeram recentemente a análise das consequências das medidas impostas pela União Europeia, o FMI e os partidos nacionais que aprovaram o memorando de entendimento. E concluíram: que existe mais pobreza e exclusão social, que afetam particularmente as pessoas com deficiência, que se multiplicam as situações de falta de acesso aos cuidados de saúde devido ao aumento brutal de mais de 100 % nos custos das taxas moderadoras no Serviço Nacional de Saúde, que existe maior falta de acesso a medicamentos e tratamentos devido ao seu elevado custo, que é cada vez mais evidente a impossibilidade total de integração das pessoas com deficiência no mercado laboral devido ao aumento do desemprego, e que existem cada vez mais situações de subnutrição – fome – pela falta de capacidade económica.

Isto significa tão-só e apenas que as medidas da Comissão Europeia caucionadas pelos grupos maioritários deste Parlamento desrespeitam totalmente a Convenção Internacional das Pessoas com Deficiência. Esta Europa é definitivamente a Europa das boas intenções que ficam no papel e que se traduzem, na realidade da vida das pessoas, na indignidade e na desumanidade.

 
  
 

(End of catch-the-eye procedure)

 
  
MPphoto
 

  Viviane Reding, Vice-President of the Commission. − Mr President, the EU Disability Strategy – which you know very well as it has been in place since 2010 – helps Member States to promote social inclusion. Even if it is the Member States which are basically responsible for delivering on health and social services, the Commission helps them move forward on this.

For example, take the level of employment where there are actions such as the employment of persons with autism spectrum disorders. We have a special programme to help Member States integrate this very specific disability into normal working programmes. The Commission is trying to provide the Member States with solutions and best practices on very specific issues, but of course the Commission also has to make its own contribution. That is why my colleague Commissioner Andor has presented the Social Investment Package which the Commission uses to guide the Member States to invest the funds which are available in a much more efficient way towards human capital and social cohesion.

To answer Mr Kósa’s question, the strategy will be reviewed this year and there will be a report on the application of the strategy put before this House, covering both the positive elements and what we have not managed to do. When I say ‘we’ I mean the European Union and the Member States. But of course what we are doing is rechannelling the Structural Funds – not only today’s Structural Funds but also tomorrow’s – because we have identified in the regulatory package for Structural Funds for 2014-2020 several measures addressing the needs of disabled people, among others.

One of the Members of this House asked about the transition from institutional to community-based care. This is a problem in many of our Member States, as is accessibility, and here I have told the House that there will be a proposal on the table.

The EU Structural Funds help Member States in these areas. The needs-tailored models of care and access to personal assistance are within the Structural Funds and can be utilised to finance these actions. I have also said – and I really do mean it – that we must look differently at boosting services in those areas. With the ageing population we will be in great need of services and a whole new development of jobs can be generated too.

I count on Parliament to help us and the Member States to ensure that these jobs are for the good of growth and are not jobs considered to be minor jobs. They are very important jobs. I would like to thank the rapporteur for drawing attention to a very difficult problem and also to thank all colleagues in this House who have spoken in the debate. The Commission will continue to work on this with your help.

 
  
MPphoto
 

  President. − The debate is closed.

Written statements (Rule 149)

 
  
MPphoto
 

  Nicole Sinclaire (NI). - Mr President, I am making a point of order on a point of order. You noticed my point of order previously and as I understand it – and I have taken issue with this once before – when a President notices that a Member wishes to make a point of order, he or she must take that point of order. You acted beyond your responsibilities in not taking my point of order earlier. The point of order was that the Non-Attached element of this House had not made any speech at all and yet you had given the catch-the-eye to groups that had spoken on numerous occasions.

 
  
MPphoto
 
 

  Erik Bánki (PPE), írásban. – Sajnos bizonyított tény, hogy az Európai Unióban a fogyatékossággal élőket aránytalanul nagy mértékben sújtja a gazdasági válság miatti kiadáscsökkentés. Véleményem szerint azonban a válság nem lehet oka annak, hogy a fogyatékkal élők foglalkoztatottsága tovább csökkenjen. Ellenkezőleg: a munkahelyteremtő programok között kiemelten kell kezelni ezen társadalmi csoportot, tovább kell segíteni munkaerő-piaci beilleszkedésüket és ehhez jobb feltételeket kell biztosítani. A jó tagállami gyakorlat egyik példájaként itt érdemes megemlítenem a magyar kormányzat által a közelmúltban bevezetett ún. rehabilitációs kártyát, amely alapján a munkáltató a megváltozott munkaképességű személy foglalkoztatásának teljes időtartamára jelentős adókedvezményt vehet igénybe. Szintén figyelemre méltó magyarországi példa az ingyenes jelnyelvi tolmácsszolgáltatás országos hálózatának működtetése, amely többek között lehetővé teszi a fogyatékossággal élők számára a kétnyelvű oktatási módszer választását is. Úgy vélem, hogy a fentiekhez hasonló jó tagállami gyakorlatok hatékonyan hozzájárulnak a fogyatékossággal élők munkaerő-piaci integrálásához s ezáltal az Európa 2020 keretében kitűzött célok eléréséhez. A programok sikeres működéséhez azonban elengedhetetlen, hogy megfelelő uniós támogatások álljanak a tagállamok rendelkezésére, ezért arra kérem az Európai Bizottságot, tegyen meg minden tőle telhetőt a szükséges források biztosítása érdekében.

 
  
MPphoto
 
 

  Elena Băsescu (PPE), în scris. Actualele măsuri de consolidare bugetară pe care statele membre le implementează vor contribui la depăşirea crizei şi la reluarea creşterii economice. Însă reducerile de cheltuieli publice nu ar trebui să afecteze persoanele cu dizabilităţi. Statele membre ar trebui să se asigure că persoanele cu handicap primesc o îngrijire care să le permită să se integreze pe cât posibil în societate.

De asemenea, accesul în condiţii egale la piaţa muncii este foarte important într-o perioadă în care şomajul este în creştere în multe state. Printr-o mai mare integrare a persoanelor cu dizabilităţi, statele membre ar putea contribui la atingerea obiectivelor Strategiei Europa 2020 în materie de ocupare a forței de muncă.

În România existau anul trecut aproape 700 de mii de persoane cu dizabilităţi. Au fost însă descoperite numeroase cazuri în care s-a constatat că obţinerea certificatelor de handicap s-a făcut în mod fraudulos. De aceea, autorităţile naţionale trebuie să evalueze cât mai corect cazurile de persoane cu handicap, pentru prevenirea unor eventuale fraude.

 
  
MPphoto
 
 

  Gerard Batten (EFD), in writing. Many of my constituents have contacted me in desperation because their disability payments are being cut or stopped altogether. One lady rang to tell me of her young adult daughter who has a learning disability and whose disability benefit payment was being stopped because she has been assessed as fit for work. She took her daughter to the Job Centre to look for something she might be able to do. She found that all the low-skilled, low-paid jobs were taken, often by migrants without the disadvantage of a disability. In the same queue were EU citizens signing on for the Jobseeker’s Allowance. She asked me to explain why we, as a country, cannot afford her daughter’s benefit but we can afford to pay benefits to migrants from the EU. I told her that this was because our Government’s spending decisions and priorities are not decided in the interests of their own citizens but rather in order to comply with EU law and their ambitions to build a borderless United States of Europe. I further explained that the only solution to the problem is for Britain to leave the European Union. Following our conversation that lady, like some many more people, will be voting for the UK Independence Party at their next opportunity.

 
  
MPphoto
 
 

  Claudio Morganti (EFD), per iscritto. – Grazie Presidente, onorevoli colleghi, non dovrebbe essere ammissibile che a pagare gli effetti della crisi siano le persone che già vivono in condizioni di difficoltà. Questa almeno dovrebbe essere la normalità, ma purtroppo abbiamo visto che la realtà é ben diversa: l'azzeramento dei finanziamenti per i malati di SLA é stata ad esempio una delle pagine più vergognose della Storia d'Italia, anche se alla fine fortunatamente si é raggiunto un compromesso, seppur misero. Non ritengo ammissibile vedere continue manifestazioni di persone con disabilità che non chiedono altro di quanto dovrebbe spettare loro: lo scorso mese alcune associazioni hanno addirittura occupato per protesta la sede della mia Regione, la Toscana, perché non si vedevano riconosciuti i diritti necessari al loro progetto di Vita Indipendente. A causa dei tagli imposti, alcuni di loro si sono trovati a vedersi forniti ausili medici scadenti, ovviamente "Made in China", che a volte risultavano addirittura composti con sostanze radioattive. L'Europa non può accettare che questo avvenga nel ventunesimo secolo, ed é ora che si intervenga in maniera decisa.

 
  
MPphoto
 
 

  Olga Sehnalová (S&D), písemně. – Situace osob se zdravotním postižením se stává s ohledem na některé politiky škrtů dlouhodobě neudržitelnou. Problematických oblastí je celá řada. Od ztráty osobní asistence či dávek přes ztížený přístup k zaměstnání až po dopady necitlivých opatření v oblasti zdravotní péče. Je smutnou realitou, že zvyšováním spoluúčasti na zdravotní péči se pro řadu občanů tato péče stává finančně nedostupnou. Jednou z nejvíce zasažených skupin jsou právě osoby se zdravotním postižením, tedy lidé závislí na zdravotnických prostředcích a zpravidla odkázaní na invalidní či starobní důchod. Pokud k tomu přičteme i zdražování v souvislosti se zvyšováním daně z přidané hodnoty, hrozba prohloubení sociálního vyloučení osob s postižením se stává opravdu velmi naléhavou. Ráda bych se proto dotázala Komise, zda se zmíněná témata promítají i do jednání o evropském semestru a zda Komise diskutuje se státy např. o dostupnosti zdravotní a sociální péče pro osoby s postižením.

 
  
MPphoto
 
 

  Nicole Sinclaire (NI), in writing. – Austerity is detrimental to disabled people (8 % of the UK population), who are finding themselves in a worst position of poverty than ever before. In the UK we have endured constant reassessments of the work capability assessment, which has led to the deaths and suicides of 73 disabled people per week. It is abhorrent that 29 % of the cuts are focused on disabled people. Fewer people are entitled to support from their local authorities, and we will see the introduction of personal independence payments to replace disability living allowance, which is set to knock over half a million people off support. There is also a proposal to close the Independent Living Fund permanently. The proposal by the government is to transfer monies to cash strapped local authorities; which are already saying that they will institutionalise disabled people, to save money. These are just some of the cuts impacting on disabled people in the UK, estimated to take GBP 9 billion from the poorest in society. No wonder British people are sick and tired of the EU. We have a saying ‘Charity begins at home’. Britain needs to look after its vulnerable people and not be hampered by sending GBP 53 million every day to the EU.

 
  
MPphoto
 
 

  Anna Záborská (PPE), písomne. – Kríza najviac zasiahla rizikové sociálne skupiny, ktoré sú odkázané na vyššiu mieru solidarity, v opačnom prípade im hrozí chudoba a vylúčenie. Jednou z takýchto skupín sú zdravotne postihnutí občania. Pre osoby so zdravotným postihnutím je mimoriadne dôležité, aby úsporné opatrenia nemali vplyv na základnú starostlivosť. Je tiež potrebné zabrániť diskriminácii, pokiaľ ide o prístup k zamestnaniu a povolaniu, a podporovať sociálne začlenenie osôb so zdravotným postihnutím. Žiaľ, naďalej zostáva obrovský priestor na zlepšovanie integrácie osôb so zdravotným postihnutím do trhu práce. Aj preto Parlament prijal uznesenie, ktoré žiada Komisiu o vypracovanie konkrétnych návrhov na zvýšenie ochrany zdravotne postihnutých občanov pred vplyvmi krízy.

 
Avis juridique - Politique de confidentialité