Acta literal de los debates

Martes 10 de septiembre de 2013 - Estrasburgo

18. Aplicación de la Estrategia de la UE para la Juventud 2010-2012 - Cómo combatir el desempleo juvenil: posibles soluciones (debate)

  President. − The next item is the joint debate on

– the report by Georgios Papanikolaou, on behalf of the Committee on Culture and Education, on implementation of the EU Youth Strategy 2010-2012 (2013/2073(INI)) (A7-0238/2013), and

– the report by Joanna Katarzyna Skrzydlewska, on behalf of the Committee on Employment and Social Affairs, on tackling youth unemployment: possible ways out (2013/2045(INI)) (A7-0275/2013).

  Γεώργιος Παπανικολάου, Εισηγητής. − Κύριε Πρόεδρε, επιθυμώ, κατ’ αρχάς, για την έκθεση σχετικά με την πρόοδο της στρατηγικής για τη νεολαία, να ευχαριστήσω τους συναδέλφους σκιώδεις εισηγητές, αλλά και τους συναδέλφους από την Επιτροπή Απασχόλησης και Κοινωνικών Υποθέσεων καθώς και από την Επιτροπή Περιφερειακής Ανάπτυξης για τις γνωμοδοτήσεις τους, αλλά και το Συμβούλιο και την Επιτροπή για την όλη συνεργασία που είχαμε, η οποία τελικά οδήγησε στην ομόφωνη έγκριση αυτής της έκθεσης από την Επιτροπή Πολιτισμού και Παιδείας τον περασμένο Ιούνιο.

Αγαπητοί συνάδελφοι, οι γονείς μας της δικής μου γενιάς, αλλά πιθανόν και οι παππούδες και οι γιαγιάδες μας, αποτελούν την εμβληματικότερη μεταπολεμική γενιά κατά τη γνώμη μου. Είναι οι Ευρωπαίοι που καρπώθηκαν το μεγαλύτερο μέρος της ευημερίας και της ανάπτυξης, που είδαν την Ευρώπη να μετατρέπεται μετά τους πολέμους από γεωγραφικός χώρος σε πολιτική οντότητα, που έκαναν τον Μάη του ’68, που απαίτησαν η εξουσία να ντυθεί με φαντασία, που γνώρισαν το αποτελεσματικότερο κοινωνικό κράτος στην παγκόσμια Ιστορία. Είναι εκείνοι που σήμερα βρίσκονται πλέον στο τιμόνι των πολιτικών, οικονομικών, κοινωνικών και παραγωγικών εξελίξεων στην Ευρώπη.

Πώς φαντάζονται λοιπόν όλοι αυτοί οι άνθρωποι το μέλλον των παιδιών τους και των εγγονών τους; Πώς μεταφέρουν στις επόμενες γενεές την πρωτόγνωρη ευημερία που γνώρισαν; Πώς αισθάνονται όταν βλέπουν τα φαντάσματα του εξτρεμισμού, που οι ίδιοι μόνο ως κακές αναμνήσεις των γονιών τους είχαν γνωρίσει, να στοιχειώνουν ξανά την Ευρώπη;

Η απάντηση ασφαλώς για τους παλαιότερους είναι ότι χρειαζόμαστε μια συνολική ευρωπαϊκή στρατηγική για τους σημερινούς νέους και τις νέες μας. Και πράγματι για πρώτη φορά, αμέσως μετά τη Συνθήκη της Λισαβόνας, εγκρίναμε σε ευρωπαϊκό επίπεδο μια στρατηγική για τους νέους, και τώρα καλούμαστε τρία περίπου χρόνια μετά να αξιολογήσουμε τον πρώτο κύκλο της. Και είναι αλήθεια πως οι αρμοδιότητες της Ευρωπαϊκής Ένωσης στα ζητήματα της νεολαίας παραμένουν περιορισμένες. Αυτό όμως δεν σημαίνει ότι δεν είναι κρίσιμες. Κάθε άλλο! Η Ευρωπαϊκή Ένωση, σήμερα, διαθέτει σημαντικά εργαλεία στήριξης των νέων. Δεν είναι μόνο τα στοχευμένα προγράμματα που όλοι γνωρίζουμε για την κινητικότητα και την κατάρτιση, αλλά και οι πρωτοβουλίες που αναλαμβάνονται. Αναφέρομαι στη συζήτηση που έγινε στο έκτακτο Συμβούλιο, το καλοκαίρι που μας πέρασε, σχετικά με τα προβλήματα της Νεολαίας μας. Αναφέρομαι στις δηλώσεις του Προέδρου της Επιτροπής, το προηγούμενο διάστημα, για την πρωτοβουλία ‘Ευκαιρίες για τους νέους’.

Η εφαρμογή όμως όλων αυτών των εργαλείων και των πρωτοβουλιών πρέπει να είναι εντατικότερη. Αντιλαμβανόμαστε όλοι ότι τα αποτελέσματα εξακολουθούν να μην είναι ικανοποιητικά. Η Ευρωπαϊκή Ένωση πρέπει να παρεμβαίνει αποφασιστικά, για παράδειγμα, όταν αξιοποιούνται μερικώς τα διαρθρωτικά ταμεία της για την εκπαίδευση, την απασχόληση και την κατάρτιση.

Το Συμβούλιο και η Επιτροπή πρέπει να εποπτεύσουν αποτελεσματικότερα την διευκόλυνση της μεταφοράς των πόρων προς την κατεύθυνση της ενίσχυσης των νέων. Πρέπει να παίρνουμε θέση και να αντιστεκόμαστε, όταν, ενώ ζητάμε μεγαλύτερες δαπάνες και έμφαση στον τομέα της εκπαίδευσης, της καινοτομίας και της επιχειρηματικότητας των νέων, συχνά γινόμαστε μάρτυρες τα τελευταία χρόνια σοβαρών περικοπών στον σχετικό προϋπολογισμό από ένα σημαντικό αριθμό κρατών μελών.

Οφείλουμε να αναστρέψουμε την σημερινή πραγματικότητα, που τα υπερβολικά ποσοστά ανεργίας σε ορισμένα κράτη μέλη υποχρεώνουν τη νεολαία να μεταναστεύει, συντελώντας στην απώλεια του παραγωγικότερου δυναμικού μιας χώρας του γνωστού πλέον ‘brain drain’. Αγαπητοί συνάδελφοι το γεγονός ότι μέχρι σήμερα αρκετά δισεκατομμύρια από τα κοινοτικά ταμεία για την περίοδο μέχρι και το 2013 παρέμειναν αναξιοποίητα δεν μπορεί να μας ικανοποιεί. Ούτε, βεβαίως, το ότι η κινητικότητα των νέων παραμένει σε χαμηλά επίπεδα, ούτε ασφαλώς ότι η Ευρώπη υπολείπεται πολύ από την Αμερική και από την Ιαπωνία σε θέματα καινοτομίας και επιχειρηματικότητας. Είναι ώρα να συζητηθούν ακόμη πιο θαρραλέες πολιτικές, όπως το ενδεχόμενο φοροελαφρύνσεων και κινήτρων στους εργοδότες με σκοπό οι νέοι να εισέλθουν στην αγορά εργασίας.

Πρέπει να εξετάσουμε το ενδεχόμενο να αξιοποιήσουμε ευρωπαϊκούς πόρους ώστε οι άνεργοι να μετακινούνται δωρεάν στα μέσα μαζικής μεταφοράς και να πολεμήσουμε τη γραφειοκρατία ώστε να μην υφίσταται αυτή ούτε σαν έννοια, όταν ένας νέος προσπαθεί να υλοποιήσει την επιχειρηματική ιδέα του. Είναι θετικό που τα κράτη μέλη έχουν ξεκινήσει και υλοποιούν το νέο μας εργαλείο: τις «Εγγυήσεις για τους νέους».

Αυτό όμως δεν είναι αρκετό. Στις σχετικές εκθέσεις μας έχουμε προσπαθήσει να καταγράψουμε τις απόψεις του Κοινοβουλίου μας για το τι λείπει, τι πρέπει να γίνει με συγκεκριμένες προτάσεις, και σας καλώ να τις μελετήσετε όλες και να προσπαθήσουμε να τις εφαρμόσουμε. Καταγράφουμε πού υστερούμε, τι κάνουμε καλά και τι όχι.

Κατά τη γνώμη μας οι βασικές αρχές για την επόμενη περίοδο, οι τίτλοι της στρατηγικής αυτής συνοψίζονται στις λέξεις: εκπαίδευση, απασχόληση, καινοτομία, επιχειρηματικότητα, χρηματοδότηση, αξιοποίηση νέων τεχνολογιών, συμμετοχή.

Πιστεύουμε ότι ο ρόλος του Κοινοβουλίου μας θα πρέπει να αναβαθμιστεί σε αυτή τη συζήτηση. Η υλοποίηση της στρατηγικής για τη νεολαία δεν μπορεί να συζητιέται κάθε τρία ή κάθε δύο χρόνια, όταν φθάνει η ώρα της αξιολόγησης. Οι εξελίξεις είναι τόσο ραγδαίες που οι συνθήκες απλά δεν μας το επιτρέπουν.

Σημασία έχει όμως και η συμμετοχή των άμεσα εμπλεκομένων, της ίδιας της νεολαίας μας. Και ασφαλώς θα πρέπει να συμπεριλάβουμε, ακόμη πιο ενεργά, όλους εκείνους που μαζί με τη μάχη για τη δουλειά, για τη μόρφωση, για την πρόοδο δίνουν και τη μάχη για ίση μεταχείριση, για ανεξάρτητη διαβίωση. Και επιτρέψτε μου στο σημείο αυτό να επισημάνω το συνέδριο «Freedom Drive» που λαμβάνει χώρα αυτές τις ημέρες στο Στρασβούργο και στο οποίο συμμετέχουν πολλά παιδιά μεταξύ των οποίων και 24μελής ελληνική αποστολή. Νέοι που μας δίνουν κουράγιο και δύναμη, που μας θυμίζουν ότι οι ευκαιρίες είναι για όλους, χωρίς εξαιρέσεις.

Αγαπητοί συνάδελφοι, τα προβλήματα των νέων ενός κράτους είναι προβλήματα όλης της Ευρώπης. Δεν είναι μόνο θέμα εμβάθυνσης και ενοποίησης, είναι πρωτίστως ζήτημα προοπτικής και οράματος. Καμιά γωνιά της Ευρώπης δεν μπορεί να αισθάνεται άνετα για το κοινό μας μέλλον, όταν ο ισπανός νέος έχει χάσει την πίστη του στο αύριο ή όταν έξι στους δέκα έλληνες νέους δεν έχουν κουράγιο να κάνουν όνειρα. Σήμερα είναι αλήθεια πως έχει χαθεί η φαντασία, η Ευρώπη ακολουθεί τις εξελίξεις χωρίς να έχει κατορθώσει ως τώρα, παρά τις προσπάθειες, να αναστρέψει την κατάσταση.

Και μια δυναμική στρατηγική για τη νεολαία είναι το όπλο για να αναστρέψουμε την κατάσταση. Η δυναμική εφαρμογή και η υλοποίησή της είναι η φαντασία που σήμερα λείπει.

  Joanna Katarzyna Skrzydlewska, sprawozdawczyni. − Panie Przewodniczący! Chciałabym na wstępie podziękować koleżankom i kolegom za wkład i zaangażowanie w pracę nad kształtem sprawozdania. Szczególnie dziękuję kontrsprawozdawcom za konstruktywne dyskusje i uwagi.

Pomimo starań Komisji Europejskiej i Parlamentu Europejskiego oraz mimo wielu inicjatyw i działań politycznych podjętych od początku bieżącego roku, nie widać znaczącej poprawy w statystykach odnoszących się do bezrobocia wśród młodych. O ile w niektórych krajach udaje się zahamować ogólny wzrost bezrobocia, to wśród młodych osób sytuacja wciąż pozostaje dramatyczna, szczególne w takich krajach jak: Grecja, Hiszpania, Portugalia czy Włochy. Dlatego dziś chciałabym jeszcze raz zwrócić uwagę na te działania, które muszą być podjęte w najbliższym czasie.

Po pierwsze, wdrożenie gwarancji dla młodzieży. Przed wakacjami rynek pracy zasiliła nowa grupa absolwentów, która z dużym prawdopodobieństwem dołączy do grupy bezrobotnej młodzieży. Gwarancje to rozwiązanie, które nie pozostawi szukających pracy bez wsparcia. Pozwoli uzyskać osobie bezrobotnej dodatkowe przeszkolenie lub odpowiednie ukierunkowanie zawodowe. Podkreślam w tym miejscu uzasadnioną potrzebę rozszerzenia gwarancji na osoby do 30 roku życia, szczególnie dlatego, że zabrakło takiego postulatu w deklaracji berlińskiej, złożonej po spotkaniu ministrów pracy Unii Europejskiej w lipcu bieżącego roku.

Konieczne jest natychmiastowe podjęcie działań mających na celu promocję zatrudnienia polegającą na wsparciu dla małych i średnich przedsiębiorstw, by chciały one tworzyć nowe miejsca pracy i zatrudniać młodych ludzi. Musimy koncentrować się na wspieraniu osób młodych poprzez programy ukierunkowane na tę grupę wiekową, doradztwo zawodowe, promowanie przedsiębiorczości i pomoc w otwieraniu własnej działalności gospodarczej. Głęboko wierzę w kreatywność europejskiej młodzieży, ale potrzebny jest system ulg podatkowych i odciążeń administracyjnych związanych z prowadzeniem własnej działalności.

Poza inicjatywami ukierunkowanymi na tworzenie nowych miejsc pracy potrzebujemy właściwej redystrybucji pracy, która jest wciąż dostępna na rynku. Niezbędne jest do tego szczególne zaangażowanie krajowych służb zatrudnienia oraz promowanie portalu EURES. Powinniśmy wspierać tych, którzy gotowi są w poszukiwaniu pracy zmienić miejsce zamieszkania, zarówno w obrębie kraju pochodzenia, jak i poza nim, w ramach Unii Europejskiej.

Wśród działań długofalowych, które muszą być podjęte, aby system staży odniósł pożądany skutek, jest przyśpieszenie prac nad ramami jakości dla staży. O to dziś apeluję do Komisji Europejskiej. Staż powinien stanowić faktyczny wkład dydaktyczny w portfolio młodego człowieka, a nie być formą wyzysku. Praca wykonywana podczas stażu powinna być adekwatnie wynagradzana.

Kwestia zaangażowania osób NEET jest również palącym problemem i wymaga skoordynowanych działań zarówno pomiędzy sektorem edukacyjnym (w kontekście osób przedwcześnie opuszczających proces edukacji), jak i służbami zatrudnienia. To one, poprzez system doradztwa i indywidualne podejście, mogą pomóc osobom najbardziej narażonym na wykluczenie społeczne. Kolejnym bardzo istotnym aspektem działań długookresowych są reformy systemów nauczania przeprowadzane w takim kierunku, aby zwiększyć ilość kwalifikacji praktycznych i przygotowania zawodowego, jakie osoby wchodzące na rynek pracy powinny zdobyć w trakcie cyklu kształcenia.

Na zakończenie chcę podkreślić, że współpraca wszystkich zaangażowanych podmiotów, przede wszystkim ośrodków edukacyjnych, pracodawców, władz lokalnych, jak również organizacji młodzieżowych, jest wprost niezbędna do efektywnego wdrożenia zalecanych działań. Organizacje młodzieżowe powinny być traktowane jako rzetelny partner do rozmowy nad rozwiązaniami usuwającymi bariery utrudniające młodym wejście na rynek pracy.

  László Andor, Member of the Commission. − Mr President, honourable Members, I would like to thank the Parliament and the two rapporteurs, Ms Skrzydlewska and Mr Papanikolaou, for having organised this joint debate. This allows us to underscore that the EU is addressing the short-term challenges facing our young people without losing sight of the broader picture and the strategic approach it requires.

Mr Papanikoalou’s report covers the full breadth of the EU Youth Strategy and the way it has been implemented since 2010 during its first three-year cycle, and makes useful suggestions for the new cycle.

Ms Skrzydlewska’s report addresses shorter term aspects and echoes and supports a number of initiatives the Commission has taken in response to the crisis and particularly youth unemployment.

The Council and Commission’s Joint Report on the Youth Strategy illustrates that already during the first three years many measures have been taken. It highlights the value of the different components of the strategy, and in particular notes the structured dialogue with young people. This is a unique feature, whereby young people themselves and their representatives take part in the dialogue on policy developments which affect them directly.

At the same time, the Commission shares the view that urgent action and solid partnerships among all relevant actors are required to effectively address the youth employment crisis. And while the strategy encompasses eight different fields of action, ranging from education to the involvement of youth in the world, during its first three-year cycle a special focus has necessarily been placed on the most pressing needs of young people.

We should also continue to deliver on the other fields of action covered by the Youth Strategy, for example promoting the creativity of young people and their commitment towards society. Encouraging them to be active citizens is very much at the core of the objectives, not only of the Youth Strategy but also of the future Erasmus+ Programme.

The Commission welcomes the emphasis Ms Skrzydlewska’s report puts on the range of measures targeting youth unemployment, including investing in skills, high-quality traineeships and vocational education and training, the gender dimension, individual career counselling, the promotion of self-employment, job mobility, and the recognition and validation of non-formal and informal education.

The Commission shares the view that a specific and targeted approach to youth who are not in education, employment or training is needed. As identified in the reports, the Commission has advanced a number of practical and achievable measures that have the potential to make an immediate impact. In December 2012, it adopted a Youth Employment Package with a Council recommendation on a Youth Guarantee, as well as the launch of a European Alliance for Apprenticeships, a Quality Framework for Traineeships, and actions to enhance youth mobility.

The Commission welcomes, as does Parliament, the Council recommendation on establishing a Youth Guarantee adopted in April 2013 and European Council’s recent decision to earmark EUR 6 billion (and up to EUR 8 billion) for the Youth Employment Initiative. The Youth Employment Initiative should target support to regions with a level of youth unemployment above 25%, and should in particular aim at making the Youth Guarantee a reality for young people under the age of 25. These are key provisions, since the future of Europe lies also with its capacity to unleash young people’s potential.

Regarding the Youth Guarantee, the priority now is implementation. We need to act quickly. The European Council has called on all 20 Member States eligible for funding under the EUR 6 billion Youth Employment Initiative to develop Youth Guarantee Implementation Plans by the end of 2013, and others by spring 2014. Youth Guarantee Implementation Plans should in particular set out how the Youth Guarantee will be implemented and financed.

The Commission has also proposed to frontload the Youth Employment Initiative in 2014 and 2015. It is vital that Member States use the Youth Employment Initiative above all to implement the Youth Guarantee and target the 7.5 million young people who are not in employment, education or training.

The European Social Fund, however, remains the main source of support in Youth Employment in the Member States, and this should not be forgotten at the time of programming for the period 2014 to 2020. For long-term employment and competitiveness, investing in skills remains a crucial policy.

We need to highlight the importance of transfers of skills, as well as ICT and the creation of green jobs as underscored also by your report. We identified in our employment package the green economy, health and the ICT sectors as critical sectors for job creation today and in the years to come. I particularly welcome that your reports stressed that those sectors are particularly relevant for young people.

PRÉSIDENCE DE MME ISABELLE DURANT
Vice-présidente

  Ole Christensen, ordfører for udtalelse fra Udvalget om Beskæftigelse og Sociale Anliggender. − Fru formand! Efter flere års økonomisk og finansiel krise er Europas ungdomsarbejdsløshed efterhånden blevet et blødende sår på EU's økonomi. Mens der er ved at komme oprejsning rundt om i verden, er der fortsat mørke udsigter for millioner af europæiske unge, der står uden job eller udsigt til en bedre fremtid.

Tal fra Eurostat i april viste, at 5,6 millioner unge var arbejdsløse, hvilket er et gennemsnit på 23 % i hele EU og over 50 % i de hårdest ramte lande som Grækenland og Spanien. Bag tallene gemmer sig det problem, at en stor del af EU's befolkning risikerer at blive hægtet af vores samfund ude i fremtiden.

Der er tale om unge over en bred kam. Det drejer sig ikke kun om de udsatte unge, som med krisen har fået endnu sværere ved at komme ind på arbejdsmarkedet, men det drejer sig også om de unge, der har gjort alt, hvad politikerne har bedt dem om: taget sig en uddannelse, været i praktik, og alligevel står de op til arbejdsløshed hver eneste morgen.

Det er ikke bare destruktivt for den enkelte unge, men for samfundet som helhed. Endnu værre er det, hvis unge fristes til at arbejde, hvor de ikke får den løn eller de arbejdsvilkår, som de har ret til, hvor unge bliver ofre for løndumping. Krisen har ikke blot gjort det sværere at få et job, men gjort det sværere at få et ordentligt job.

Europas udfordringer kan ikke løses med et snuptag, det kræver politisk vilje, passende finansiering og en stor indsats fra de enkelte medlemsstater. Vi kan starte med de mere akutte tiltag til bekæmpelse af ungdomsarbejdsløsheden som f.eks. den europæiske ungdomsgaranti, der kan give en hurtig saltvandsindsprøjtning.

Vil dagens debat løse ungdomsarbejdsløsheden? Næppe, men den kan forhåbentligt bidrage til, at vi her i Europa-Parlamentet finder den politiske vilje, der skal til, så vi kan tage videre skridt for at løse den aktuelle unge udfordring.

  Luís Paulo Alves, relator de parecer da Comissão do Desenvolvimento Regional. − Senhora Presidente, Senhor Comissário, é imperativo uma resposta mais poderosa, mais profunda e com melhores resultados ao flagelo do desemprego. Trazer milhões de jovens que estão afastados - pelo desemprego ou pela precariedade - para o mundo do trabalho, devolver-lhes a esperança num projeto de vida a que têm direito é o maior desafio que enfrentamos e que não podemos deixar de vencer.

Que Europa com futuro podemos construir se os jovens estiverem excluídos da sua construção? Precisamos de estimular a economia, precisamos imperativamente de corrigir políticas de educação e de emprego, precisamos de uma nova geração de estratégias pedagógicas mais apelativas e de uma maior inserção regional, precisamos de uma abordagem prospetiva que antecipe as evoluções do mercado do trabalho, precisamos de uma forte interligação entre a escola e o mundo do trabalho e de uma transição mais eficiente para a vida ativa e precisamos que esta abordagem seja desenvolvida com uma base regional, cuja dimensão permite mecanismos mais eficientes de perceção e de solução dos problemas e onde são mais percetíveis as necessidades de qualificação. Façamos isso pelos nossos jovens e pelo futuro da União Europeia.

  Martina Anderson, Dréachtóir do thuairim an Choiste um Fhorbairt Réigiúnach. − A Uachtaráin, go raibh míle maith agat.

As author of an opinion on the EU Youth Strategy, I identified the fight against youth unemployment as a priority, given its devastating effects on communities through mass emigration and hopelessness leading to the risk of suicide, particularly among young people.

The International Labour Organisation states that for the EU Youth Guarantee to be effective, it needs EUR 21 billion. Therefore the current allocation of EUR 8 billion is obviously not enough. The concept of providing access to employment for young people through a Youth Guarantee Investment is contrary to the austerity agenda being implemented by many governments across Europe. If we sustain jobs for young people – and we want to do that – then the EU Youth Guarantee needs to be adequately funded, it needs to tackle youth unemployment and it needs to be part of the broader economic strategy of investment and growth and jobs.

  Roberta Angelilli, relatrice per parere della commissione per i diritti della donna e l'uguaglianza di genere. − Signora Presidente, ringrazio i relatori e, avendo poco tempo a disposizione, non mi soffermerò sui dati negativi ma sulle proposte concrete che sono emerse per dare reali opportunità ai giovani.

Primo: formazione duale, cioè formazione legata alle imprese e al mondo del lavoro.

Secondo: promozione dell'imprenditorialità giovanile, garantendo un accesso più facile al credito e al microcredito.

Terzo: start-up per i giovani imprenditori per valorizzare idee e talenti.

Quarto: monitoraggio dell'utilizzo degli 82 miliardi di euro di fondi europei non assegnati dell'attuale programmazione destinati all'occupazione giovanile. Ricordo che fino a questo momento ne sono stati spesi poco più di 16 miliardi.

Quinto: massimo impegno per una più efficace utilizzazione dei 6 miliardi di euro della prossima programmazione destinati all'Iniziativa per i giovani.

Sesto: consultazione obbligatoria dei giovani sui temi del lavoro e della formazione.

Nel concludere, signor Presidente, comunico di aver presentato, insieme ad altri colleghi, un emendamento per incoraggiare gli Stati membri alla riduzione del cuneo fiscale a favore delle PMI che assumono giovani.

  Marco Scurria, a nome del gruppo PPE. – Signora Presidente, l'Unione europea ha un senso se oltre a gestire il presente punta ad investire sul futuro. Per questo motivo l'attenzione alla gioventù è strategica ed essenziale, a patto che alle parole si facciano seguire i fatti.

Sappiamo che nel febbraio 2013 il tasso generale di disoccupazione giovanile nell'Unione europea corrispondeva al 23,5 percento, che 14 milioni di ragazzi sono disoccupati e al di fuori di ogni ciclo di istruzione e formazione, i cosiddetti "neet", questa nuova sigla che purtroppo abbiamo ormai cominciato a conoscere, anche perché il numero dei neet è pericolosamente aumentato in tutta l'Unione europea, considerato anche che numerosi giovani svolgono lavori informali, temporanei, senza prospettive, senza alcun rapporto con le loro qualifiche o ambizioni professionali.

Dobbiamo dunque provare a fare sul serio, riconoscendo che il primo ciclo della strategia per la gioventù necessita di essere rafforzato, che le ambiziose dichiarazioni del Consiglio europeo sugli impegni per i giovani devono essere messe in pratica, anche perché il pacchetto per la crescita annunciato nel 2012 consisteva in una parziale riassegnazione di finanziamenti strutturali che erano già stati promessi e impegnati, che c'è insoddisfazione nel constatare che gli Stati membri sono rimasti fondamentalmente fermi rispetto alla richiesta di misure specifiche a favore della gioventù.

Per tutti questi motivi è importante l'approvazione del nuovo programma dell'Unione europea sull'istruzione, la formazione, la gioventù e lo sport, con un capitolo dedicato in particolare alla gioventù. Dobbiamo però continuare a rafforzare la formazione e l'orientamento professionale, facendo attenzione a che i fondi strutturali a favore dello sviluppo regionale siano anche indirizzati verso la competitività, l'istruzione, i tirocini di qualità e i posti di lavoro. Dobbiamo anche centrare la nostra attenzione verso la riduzione della diseguaglianza scolastica, dell'assenteismo e dell'abbandono scolastico, che in taluni Stati membri è addirittura in aumento.

Sappiamo che esiste una generazione che ha voglia di fare, che è impegnata nel volontariato, nello sport, nell'associazionismo e in tanti altri settori. Questa generazione però, signora Presidente, ha bisogno di aiuto nella sua volontà di crescere, di formare una famiglia, di contrastare il disagio psichico e sociale. Non lasciamola sola!

  Evelyn Regner, im Namen der S&D-Fraktion. – Frau Präsidentin! Der Kampf gegen die Arbeitslosigkeit und im Besonderen der Kampf gegen die Jugendarbeitslosigkeit ist das wichtigste sozialdemokratische Ziel.

Morgen hält Kommissionspräsident Barroso seine Rede zur Lage der Europäischen Union, und er wird in ganz blumigen Worten auch auf die Jugendarbeitslosigkeit zu sprechen kommen. Allerdings gilt es nun wirklich, tatsächlich die Jugendarbeitslosigkeit zu bekämpfen und eben nicht nur blumige Worte dafür zu verwenden. Denn erst dann, wenn wir dieses Problem in den Griff kriegen, können wir auch tatsächlich davon sprechen, dass es so etwas wie einen zarten Hoffnungsschimmer der wirtschaftlichen Erholung gibt.

Die Jugendgarantie ist ein solcher Hoffnungsschimmer. Wir sehen in dem Bericht nun Qualitätsstandards für die Jugendgarantie, aber auch für Lehrlinge und Praktikanten vor. Das heißt, hier sind schon viele gute Elemente enthalten.

Spanien, aber auch viele andere Länder, die mit besonders großer Jugendarbeitslosigkeit konfrontiert sind, sehen nun vor, dass sich junge Menschen im großen Stile selbständig machen sollen, noch flexibler sein sollen, als sie es ohnehin schon sind. Das ist zynisch, das ist verantwortungslos, und die europäische Antwort soll anders aussehen. So sieht das jetzt auch unser Bericht vor. Obwohl es auch hier natürlich sehr viele Änderungsanträge gegeben hat, mit denen die Verantwortung mehr oder weniger auf die jungen Leute selbst übertragen werden sollte.

Deshalb ist es eben so wichtig, dass wir einen klaren Zusammenhang herstellen zwischen der Krise, den Sparmaßnahmen und dem sprunghaften Anstieg der Jugendarbeitslosigkeit. Wir fordern – und das ist besonders wichtig –, auch tüchtig Geld in die Hand zu nehmen, nämlich ein Investitionspaket von 2 % des EU-BIP anzupeilen, denn es geht hier um unser aller Zukunft.

Ich möchte auch auf die Rolle der Sozialpartner hinweisen, die eine absolut wichtige Rolle spielen, wenn es darum geht, Jugendarbeitslosigkeit zu bekämpfen. Und schließlich etwas, was mir auch noch besonders am Herzen liegt: nämlich, dass im Rahmen des Europäischen Semesters und der nationalen Reformprogramme eine wesentlich stärkere Berücksichtigung des Kampfes gegen die Jugendarbeitslosigkeit erreicht wurde. Am besten wäre es natürlich, wenn eine entsprechende verbindliche Klausel enthalten wäre.

Abschließend: die Arbeit, die Verhandlungen, waren durchaus zäh. Es gab alle möglichen Vorschläge – ich habe es angesprochen – vor allem sehr viel Flexibilität, in den Verhandlungen die von jungen Leuten eingefordert wurde. Ich möchte in diesem Sinne der Berichterstatterin Joanna Katarzyna Skrzydlewska meinen Dank aussprechen, die sehr konstruktiv versucht hat, alles unter einen Hut zu bringen.

  Liam Aylward, on behalf of the ALDE Group. – Madam President, when speaking of youth unemployment, the popular rhetoric of the moment is to speak of a ‘lost generation’, a generation without opportunity or hope. However, when meeting and talking with young people it is clear that no young person wishes to be labelled in this manner, or to be sidelined while the economic and social crisis and recovery is waited on to come to an end.

The figures regarding unemployment among young people are horrifying. However, the situation is even worse than it seems. The true reality of unemployment has been masked by immigration, particularly in the case of my own country, Ireland, and the large number of young people returning to, or staying in, the education system. There is also a tier of young graduates currently searching for work, who are highly qualified yet unable to secure meaningful unemployment, receiving social welfare assistance or registered as unemployed, which should be factored into the debate.

The European Union, Member State authorities, educators, industry and policy makers have a collective responsibility and obligation to offer this generation more than the label of a lost generation, and to take them out of the limbo situation which they currently find themselves in. For the next EU strategy to be effective and respond to the needs of European citizens, it is essential that we as policy makers engage with young people. As highlighted by young people themselves, the rise in precarious forms of employment, with short-term and part-time contracts and unpaid work placement schemes often replacing existing jobs, is a significant obstacle for their generation at present.

Aside from the economic and social effects of the job crisis, it is also seriously impacting on young people’s capacity to lead independent and fulfilling lives. Vulnerable groups and disadvantaged youth are at particular risk of social exclusion and being left behind both socially and professionally. I support the message in this report that, even with the best intentions for Europe’s young people, very little has actually been done to definitively assist, support and empower them. We have had plenty of talk and plenty of proposals but these must now be turned into real action. We must adopt the two as we have to work for young people now, not at some undefined future point.

  Rui Tavares, em nome do Grupo Verts/ALE. – Senhora Presidente, Senhor Comissário, não há estatística mais dura em relação ao que se está a passar com a juventude na Europa neste momento do que a assimetria entre determinados países em que metade da juventude está desempregada e a outra metade em subemprego precário de péssima qualidade e países, como a Alemanha, em que menos de 10% da juventude está desempregada.

Isto significa que estamos a viver uma crise supranacional que corta o nosso Continente ao meio e à qual, na maioria, os nossos Estados têm estado a tentar dar respostas nacionais. Ora, essa não é a forma correta de responder a esta crise, como o Sr. Comissário Andor tem sublinhado em diversas ocasiões. Nós precisamos de uma resposta comunitária mais do que uma resposta intergovernamental, que é aquilo de que nós estamos a falar ainda.

O financiamento que nós temos por parte do Quadro Plurianual de Financiamento ressente-se disso. Os países querem basicamente usar só fundos que já estavam alocados para outros fins e acabámos com um financiamento de 6 mil milhões de euros para 7 anos que é claramente insuficiente para as necessidades de recuperação económica, em particular no setor da juventude. Ainda por cima estamos a fazer políticas que agravam o problema, como são as políticas de austeridade nos países do sul. Se nós queremos que a austeridade não seja uma austeridade estúpida, é essencial que a Comissão, que o Banco Central Europeu, que as instituições da Troica e que o próprio Eurostat deixem de considerar determinados gastos – investimentos na educação ou na juventude - como gastos que são equivalentes aos outros. Nós não podemos parar com estes gastos. O resultado dos cortes nestas áreas, nós temos estado a vê-lo em países como o meu, Portugal, os jovens estão a emigrar em massa para o Brasil, para Angola, para muitos outros países e muitos desses jovens não regressam, fazendo-nos perder investimentos de décadas.

A Europa, para terminar, tem também um grave problema com o seu ensino superior. Se virmos o último Ranking Shanghai das universidades do mundo, nas primeiras 50 existem pouquíssimas universidades da União Europeia e pouquíssimas da zona euro e aqui quero dizer uma coisa muito claramente aos nossos colegas do PPE: é muito triste que tenham vindo aqui chorar lágrimas de crocodilo por causa da situação da juventude, mas no momento em que foi necessário escolher entre um relatório sobre educação e outro sobre gastronomia, os colegas do PPE escolheram o relatório da gastronomia e isso aí também significa que há uma enorme hipocrisia neste debate.

  Anthea McIntyre, on behalf of the ECR Group. – Madam President, youth unemployment is one of the biggest challenges facing Member States. Only by growing our economies and encouraging new business will we see youth unemployment really coming down.

Today Jaguar Land Rover, a major employer in my region of the West Midlands, announced the creation of 1 700 new jobs at its Solihull factory. This is fantastic news and gives young people in my region great hope.

It is so important to develop an entrepreneurial culture and an environment that is conducive to starting a business. Many young people have great ideas and great ambition and we must encourage them. We must recognise also that some will fail: there is a saying, you know, that someone who has never made a mistake has never made anything.

Now, Member States, including my own, have put in place comprehensive initiatives, including expanding apprenticeships and investing in training, to help get young people into the labour market. The British Government has committed about GBP 1 billion as part of a new youth contract. And recent figures in the UK show that in three months the number of young people unemployed reduced by 43 000.

Training which responds to real market need, coupled with an open and dynamic business environment, must be the key to reducing youth unemployment.

  Inês Cristina Zuber, em nome do Grupo GUE/NGL. – A questão é por que é que aumentou o desemprego exponencialmente na União Europeia depois do começo da crise? Porque a natureza desta crise é o próprio sistema, sistema capitalista, é uma crise de sobreprodução e sobreacumulação e o sistema está a tentar garantir a acumulação de capital destruindo propositadamente postos de trabalho que permitem assim também uma maior exploração dos trabalhadores e transferindo a riqueza diretamente do bolso dos trabalhadores para os bancos.

O desemprego não é acidental. O Semestre Europeu, a governação económica, as políticas da União Europeia, da Comissão Europeia, através das troicas, são políticas que defendem mais ou menos encapuçadamente que se promova o desemprego, que se aplique a redução dos valores dos salários e a retirada dos direitos sociais e laborais.

É este o problema deste Parlamento. Não vale a pena tentar defender a criação de emprego quando se aprovam políticas que provocam a destruição diária e massiva de postos de trabalho, políticas que colocam os jovens na situação dramática em que estão hoje. Sim, não nos opomos a uma garantia europeia da juventude ou a um mecanismo similar, mas jamais defenderemos um modelo que substitua o trabalho efetivo e que funcione como mecanismo de embaratecimento do fator trabalho para as empresas.

Os jovens têm direito a um trabalho digno, de qualidade, que lhes permita construírem projetos de vida com segurança, mas enquanto não se romper estruturalmente com as políticas económicas que são a resposta do capitalismo, portanto a resposta da União Europeia a esta crise, o desemprego continuará a crescer e esta discussão será apenas uma discussão irónica de aparências, sem resultados concretos na vida dos jovens.

  Paul Nuttall, on behalf of the EFD Group. – Madam President, in southern Europe we hear horror stories of 60% youth unemployment in Greece and Spain. In my own country we have a million young people out of work. Why is this happening?

It is happening because EU rules and regulations on employers are making it difficult and expensive for them to hire young people. That is one point, but let us talk about the real elephant in the room here. The other problem is the fact that we have been forced to open our borders to 500 million people across the European Union. They have every right to come and work in the UK, to undercut young people and drive down wages.

In a few months’ time, on 1 January 2014, we will be opening our borders to 29 million more people from Romania and Bulgaria, two countries which are far poorer than the UK. Already statistics are showing that the number of Romanians and Bulgarians working in Britain has risen by 26% this year.

So here we are, debating the EU strategy. Well, I can tell you it is a failure and will continue to be a failure until the European Union allows us to implement sensible border controls.

  Francisco Sosa Wagner (NI). - Señora Presidenta, estamos ante un debate oportuno porque atender a la formación de los jóvenes europeos siempre habrá de ser tarea prioritaria si queremos consolidar la comunidad de Derecho que representa la Unión Europea.

En este sentido, me permito hacer una propuesta para que se ponga en marcha una encuesta ante la ciudadanía, destinada a seleccionar 50 nombres relevantes de la creación artística europea de todos los tiempos. Se trataría de que cada ciudadano enumerara cinco nombres de grandes creadores —Mozart, Rubens, Cervantes, Molière— que no fueran de su propia nacionalidad y con ellos formar un cuadro de honor, resumir sus vidas y sus aportaciones, trasladarlas a un librito y difundirlas a través de Internet. Este material sería de aprendizaje obligatorio en los centros educativos. El objetivo sería hacer visible aquello que nos une a los europeos, que es y será siempre una cultura común representada por nombres indiscutibles.

Enhorabuena a los autores de los informes objeto de debate, que aciertan al denunciar los peligros de las políticas indiscriminadas de austeridad.

  Edit Bauer (PPE). - A fiatalok munkanélkülisége hosszú távú következményeit tekintve az egyik legaggasztóbb európai probléma. Elég talán, hogyha itt arra utalunk csak, hogy milyen nagymértékben mélyítheti el a demográfiai válságot. Nem csak a tagállamok között óriási a különbség, de a fiatalok munkanélküliségére sem lehet mint homogén problémára tekinteni.

Az írástudatlan korai iskolaelhagyóktól az egyetemet végzettekig igen széles a skála. A Skrzydlewska-jelentés csaknem 100 ajánlást fogalmaz meg, ebből a skálából a következőket szeretném kiemelni:

Először: az alulképzett vagy képzetlen munkaerő munkanélkülisége az egyik legaggasztóbb gond. Alig több mint 50%-uk van jelen a munkaerőpiacon. Másodszor: a pályaválasztási tanácsadásnak sokkal fontosabb szerepet kell kapnia. A szabad pályaválasztás nem lehet a szabad munkanélküliség választás szinonimája. Az oktatási rendszer, és a munkaerő-piaci összefüggések, a kínálat és a kereslet összeegyeztetése nem hagyható csak a szabad piacra. Úgy tűnik, hogy ez nem igazán megoldás.

A következőkben azt szeretném hangsúlyozni, hogy aggasztó a munkahelyteremtés körül a tanácstalanság, és valószínűleg nagyon sok a téves elképzelés is. Nem szerencsés például, ha az írástudatlan munkanélküliek továbbképzése az életrajzírás mikéntjére összpontosul, vagy ebben merül ki.

Végül azt szeretném hangsúlyozni, hogy a politikák ezen a téren gyakran nélkülözik a megfelelő koordinációt. Ennek jó példája az a kezdeményezés, melyet az európai globalizációs alap tárgyalásain tapasztalunk: ahány munkanélkülire kér ugyanis a régió támogatást, annyi fiatalra is kérhet, hacsak egyet is közülük érint az elbocsájtás, a globalizáció vagy a válság következtében. Ez valójában nem egy igazán stratégiai elképzelés. Úgy tűnik, hogy a hatékony megoldáshoz következetesebb koordinációra lesz szükség.

(A felszólaló hozzájárul egy „kékkártyás” kérdés megválaszolásához (az eljárási szabályzat 149. cikkének (8) bekezdése).)

  Димитър Стоянов (NI), въпрос, зададен чрез вдигане на синя карта. – Г-жо Председател, г-жа Бауер каза как да си намери работа някой, който не умее да чете и да пише. Аз искам да я попитам защо не се е научил да чете и да пише? Защо аз, Вие, останалите сме се научили да четем и да пишем и имаме образование? А защо трябва тези, които не са се научили да четат и да пишат, които не са положили елементарното усилие да се образоват, да бъдат приоритет?

(Председателят прекъсна оратора поради липса на превод)

(Ораторът възобнови изказването си)

Тъй като г-жа Бауер каза как да си намери работа човек, който не може да чете и да пише, моят въпрос е: Защо този човек не е положил елементарното усилие да се образова и да чете и да пише? И защо тези хора, които не са доказали, че могат да полагат усилия в това да се развиват като личности, трябва да бъдат приоритет на програмата? Не е ли по-добре да развием хората, които са доказали, че могат, които да развият бизнес и да създадат работни места за останалите?

  Edit Bauer (PPE), Kékkártyás kérdésre adott válasz. – Nem hagyható figyelmen kívül az, hogy vannak olyan hátrányos helyzetben élő csoportok, ahol a mélyszegénység nem teszi lehetővé igazából azt, hogy magasabb iskolázottsághoz jussanak emberek.

Különbözőek az életpályák, és nem lehetünk figyelmetlenek e probléma felé. Ez egy reális probléma, ami velünk él. Tehát ez más megoldást kíván, mint az egyetemet végzettek munkanélkülisége. Erre szerettem volna rámutatni.

  Alejandro Cercas (S&D). - Señora Presidenta, señor Comisario, es obvio que, felizmente, el grave problema del desempleo juvenil ya está en la agenda europea, pero ahora nos queda un arduo camino que recorrer y es el definir el cómo y las soluciones prácticas para ese problema.

Usted ha dicho que tenemos una estrategia, y es muy importante tener una estrategia para ganar la guerra, pero es muy importante también, junto a la estrategia, tener la intendencia, tener los medios, tener la capacidad para que no quede todo en palabras o en papeles sino que esos objetivos se conviertan en hechos reales. Y, por tanto, este es el horizonte que, desde la Comisión de Empleo y Asuntos Sociales, tiene el informe de la compañera Joanna, que el Grupo socialista va a aplicar.

Quisiera referirme a tres cuestiones que ya están incorporadas en ese informe pero que nos interesa subrayar para evitar errores de futuro: en primer lugar, necesitamos que los jóvenes tengan empleo, pero no cualquier tipo de empleo; queremos que el empleo que se les ofrezca sea un empleo digno, sea un empleo con derechos y sea un empleo que no sea precario, y esto vale también, señor Comisario, para los períodos de formación y de prácticas; si no, nos estaremos haciendo trampas en el solitario y engañándonos a nosotros mismos.

Señor Comisario, en cuanto a la movilidad de la que tanto se habla, esa movilidad tiene que ser querida, no tiene que ser forzosa. La movilidad es un derecho y hay que reconocérselo a los jóvenes, pero también hay que reconocer a los jóvenes el derecho a permanecer en sus países, en sus localidades, a hacer su vida también en su país, y hay que reconocer a los Estados de la periferia también el derecho a no perder sus cerebros en beneficio del centro.

Y, sobre todo, señor Comisario, tenemos que cambiar la política económica, porque el problema del desempleo juvenil es parte de un problema mucho más amplio y mucho más global.

  Nadja Hirsch (ALDE). - Frau Präsidentin! Zuerst einmal möchte ich mich ganz herzlich bei der Berichterstatterin für die gute Zusammenarbeit bedanken. Vielen Dank an dieser Stelle! Ich denke, das Thema Jugendarbeitslosigkeit hat inzwischen wirklich eine Top-Priorität. Das war lange nicht so. Ich weiß, dass wir doch eine ganze Weile daran gearbeitet haben und sich niemand in den Mitgliedstaaten, im Rat dafür wirklich interessiert hat. Das hat sich geändert, weil man erkannt hat, dass wir es nicht zulassen können, dass uns hier eine ganze Generation wirklich verloren geht.

Insofern finde ich es auch sehr gut, dass dieser Bericht tatsächlich den Schwerpunkt auf Handlungsoptionen legt, weil das nämlich genau der Punkt ist, wo wir jetzt aktiv werden müssen. Es wurde viel geredet, jetzt müssen wir aktiv werden! Und genauso unterschiedlich wie die Gründe für diese Arbeitslosigkeit der jungen Menschen sind, genauso unterschiedlich müssen auch die Ansatzpunkte sein. Es gibt nicht das eine Rezept, mit dem sozusagen das Problem gelöst wird. Und dazu gehört natürlich das Thema Mobilität.

Man sollte dem Ganzen auch einen sehr positiven Touch geben. Wir haben gerade als EU den großen Vorteil der Freizügigkeit! Natürlich muss man manchmal auch junge Menschen dazu ermutigen, vielleicht einmal in ein fremdes Land zu gehen, in einen anderen Mitgliedstaat. Aber wir sollten dies wirklich einmal positiv konnotieren und nicht immer nur als schlimme Alternative sehen, die sozusagen der letzte Ausweg wäre. Es ist eine Möglichkeit, kurzfristig den jungen Menschen auch eine Chance für die Zukunft aufzuzeigen.

Auch das Thema Selbständigkeit ist eine Möglichkeit, die man nicht von vornherein komplett ausschließen sollte. Aber was wirklich langfristig hilft, sind eben tatsächlich nur strukturelle Änderungen sowohl im Arbeitsbereich, aber eben auch im Ausbildungsbereich. Und hier müssen wir ansetzen, denn wir wissen sehr wohl, dass die Jugendarbeitslosenzahlen zwar in den letzten Jahren mit der Wirtschafts- und Eurokrise explodiert sind, aber davor in vielen Ländern auch schon sehr hoch waren. Also müssen wir hier strukturell ansetzen. Gute Ausbildung und vor allem die Koppelung von Theorie und Praxis – darauf müssen wir setzen!

  Karima Delli (Verts/ALE). - Madame la Présidente, génération sacrifiée, génération oubliée, génération précaire, mais par qui? Qui condamne les jeunes à l'oubli? Qui les précarise et en fait les premières victimes de la crise économique, sociale et écologique? Je le dis: les recettes d'hier ne marchent plus!

Aujourd'hui, en Europe, le chômage des jeunes est deux fois plus élevé que celui de leurs aînés. Ils sont 14 millions à n'être ni dans les circuits de l'emploi, ni dans ceux de la formation ou de l'apprentissage. Pire encore, plus de 50 % des jeunes Espagnols ou Grecs sont au chômage. Je m'adresse à la Commission: vous continuez vos beaux discours mais nous attendons toujours des actes. Nous avons déjà perdu trop de temps.

Nous, écologistes, faisons de la jeunesse notre priorité. Pour cela, nous mettrons au vote notre propre résolution dès demain. Nous ne pouvons pas accepter que nous demandions toujours plus d'efforts aux jeunes alors que nous les privons de droits dont disposent leurs aînés. Nous voulons l'égalité des droits, en matière de santé, de logement, de minima sociaux.

Certes, nous avons obtenu la garantie pour la jeunesse, mais la jeunesse en Europe mérite mieux que 6 milliards d'euros. Même l'OIT le dit: il faut au moins 21 milliards d'euros pour que ces politiques soient efficaces. Nous refusons l'adaptation systématique aux besoins du marché du travail et la concentration des moyens sur l'éducation et la formation pour les plus élitistes. Ce n'est pas comme cela que ça marchera! Pour créer de l'emploi, il faut commencer par arrêter d'en détruire. Il faut arrêter les politiques d'austérité qui conduisent aussi à précariser toute une génération. Il faut réfléchir à la réduction du temps de travail. Il faut garantir la qualité et la décence du travail.

Vous voulez des mesures fortes? Je vous en propose. Il est grand temps de mettre en œuvre un revenu minimum pour tous, une charte de qualité pour les stages, une stratégie pour la santé et la sécurité au travail, mais il faut surtout investir dans la formation, dans l'insertion, dans les secteurs d'avenir en puisant dans les Fonds européens. C'est la transition écologique!

  Ruža Tomašić (ECR). - Kao zastupnica iz nove članice Hrvatske, države s kroničnim problemom nezaposlenosti u svim dobnim kategorijama, a naročito među mladima, podržavam napore Komisije u borbi protiv nezaposlenosti no moram izraziti duboko neslaganje s metodama kojima se Unija planira boriti protiv nezaposlenosti mladih. Inzistiranje na mobilnosti i potrebama zajedničkog tržišta rada a ignoriranje potreba nacionalnih država i postojećih kulturnih i jezičnih barijera neće riješiti ovaj gorući problem. Dapače, usuđujem se reći kako će stvoriti još veći problem jer će vodeće europske ekonomije privući najkvalitetnije radno sposobno stanovništvo, dok će manje razvijene države biti osuđene na odumiranje. Apsolutno podržavam namjeru i razmjenu znanja, ideja i iskustava kako bismo se zajedničkim snagama borili na razini svake države članice pojedinačno umjesto da razmjenom stanovništva pokušavamo primijeniti američki model koji bi Europu u ovom trenutku odvukao u još dublju ekonomsku ali i političku krizu. Hvala.

  Paul Murphy (GUE/NGL). - Madam President, I have to say I find these discussions about youth unemployment in the plenary increasingly frustrating because you have one in four young people unemployed, none of the establishment parties or the Commission can avoid saying something about the crisis, but none of them has an answer for the crisis. So what we have, again and again, is a peculiar mixture of crocodile tears, empty promises and policies that in reality amount to blaming young people for their own unemployment.

This is a massive crisis for the young people who are out of work; it is a massive crisis for our societies, which are being drained of talents and skills with massive emigration; and it is a huge crisis for our economies where the cost of young people not in education, not in employment, not in training is estimated at EUR 153 billion. The central problem here is not a skills mismatch, as some would have it, which in reality is placing the blame on young people, and the answer is not work-for-free schemes like the JobBridge scheme we have in Ireland, or schemes we have in many countries across Europe. Just today, new figures came out that showed that the government itself in Ireland employed over 200 people in this work-for-free scheme and then afterwards did not employ a single one of them in a proper job.

It might be a bit obvious, but the problem here is that there are no jobs for young people and the solution is quite simple: to break with austerity policies, to break with the cutbacks and to invest in education, in training and in jobs. It is really that simple. You can choose to go along with austerity or you can break with austerity and actually provide jobs for young people.

  Mara Bizzotto (EFD). - Signora Presidente, onorevoli colleghi, la disoccupazione giovanile è una piaga sociale che quest'Europa non riesce a curare: lo dimostrano i 15 milioni di giovani europei che non studiano, non frequentano corsi di formazione e non lavorano.

D'altronde, chi potrebbe investire in paesi sull'orlo della bancarotta? Chi avrà il coraggio di avviare un'impresa e assumere nuovi dipendenti se le tasse continuano ad aumentare? Di fronte a questa emergenza, o l'Europa rivoluziona il proprio modo di fare o saranno i cittadini a fare la rivoluzione!

Incoraggiamo ed aiutiamo le imprese europee ad assumere almeno un giovane disoccupato, garantendo finanziamenti o almeno agevolazioni fiscali per ridurre il carico fiscale che oggi soffoca le nostre imprese, promuoviamo in tutti i modi il collegamento tra mondo della formazione e mercato del lavoro.

Milioni di giovani europei disoccupati e senza prospettive aspettano dall'Europa risposte concrete e immediate, aspettano progetti e risorse economiche. Non possiamo più sbagliare: questa volta la posta in gioco non è solo la fiducia nelle istituzioni, bensì il futuro delle nuove generazioni.

  Димитър Стоянов (NI). - Г-жо Председател, аз съм практичен човек и смятам, че идеите и намеренията са нещо хубаво, но най-важното нещо са резултатите. Ето отново за кой ли пореден път в рамките на този Европейски парламент, отново дебатираме същите проблеми, а, господин Комисар, резултати няма.

И какво е моето мнение защо няма резултати. Защото смятам, че курсовете и обученията, които са се превърнали в една формалност и в моята страна България абсолютно никой не ги е усетил по никакъв начин, не могат да създават работни места. Работни места създава бизнесът.

А младите, способни и предприемчиви хора имат нужда от две неща, за да развиват свой бизнес. Първото е финансиране, защото в момента стагнацията не позволява на банките или поне банките не отпускат необходимите средства за този бизнес. И второ, да им се осигури конкурентна среда за функциониране. Защото големи корпорации или вече наложени фирми на пазара смачкват жестоко по всякакъв начин всяка нова конкуренция.

Осигурете тези две неща и ще имате работа за младите хора.

  Regina Bastos (PPE). - Senhora Presidente, Senhor Comissário, Colegas, uma primeira palavra para a colega relatora pelo bom trabalho na abordagem desta questão tão importante e grave - o desemprego dos jovens na União Europeia - que atingiu níveis alarmantes, seis milhões de jovens desempregados e mais de sete milhões e meio de jovens que não trabalham, não estudam nem seguem qualquer formação.

O sul da Europa está a ser particularmente atingido. Na Grécia e em Espanha mais de metade dos jovens não têm emprego. No meu País, Portugal, a taxa de desemprego juvenil permanece superior a 37%. O desemprego dos jovens tem um impacto profundo nas pessoas, na sociedade e na economia. Por isso não nos podemos resignar ao facto de a geração mais qualificada de sempre estar a ser afastada e de não lhe ser permitido participar no crescimento económico de que a Europa tanto necessita.

Não podemos abandonar os nossos jovens e não podemos desperdiçar os nossos recursos humanos e os nossos talentos. Não nos podemos conformar em perder esta geração. A situação exige uma resposta rápida por parte da União Europeia. Por isso aplaudo o plano de combate ao desemprego jovem, que deve ser aplicado com muito vigor político e meios financeiros adequados.

Saliento a garantia para a juventude para que todos os jovens até aos 30 anos que não se encontrem a estudar, a trabalhar ou em formação, voltem, no prazo de 4 meses, a ter trabalho ou a frequentar um programa de ensino ou de formação.

Saliento também a reforma do portal EURES como apoio à mobilidade na União e também a criação de um quadro de qualidade para os estágios e a aliança para a aprendizagem para facilitar a transição do ensino para o trabalho.

Para além disso é preciso que os sistemas educativos dos Estados-Membros sejam mais ágeis a colmatar as lacunas e a antecipar as necessidades do mercado de trabalho em matéria de competências.

  Pervenche Berès (S&D). - Madame la Présidente, Monsieur le Commissaire, le rapport de notre collègue Skrzydlewska s'inscrit dans le droit fil d'un combat qui a été engagé par le Parlement européen il y a bien longtemps, avant le Conseil EPSCO, lorsque nous nous sommes mobilisés pour que cette garantie pour la jeunesse existe. Elle existe, elle est en cours de négociation. La contribution de ce rapport est de permettre d'aller peut-être plus loin encore et de dire combien cette garantie pour la jeunesse doit s'appuyer sur une stratégie d'ensemble.

Il ne sert à rien de dire que l'on veut lutter contre le chômage des jeunes et de penser en vase clos. Cette question est directement liée à la façon dont on traite la question sociale au niveau européen. Compte-t-on, oui ou non, se doter d'indicateurs pour suivre l'évolution de ce chômage des jeunes? Prend-on au sérieux cette question, pour ne pas simplement faire des manchettes dans de beaux discours, mais se dote-t-on des outils d'analyse et d'intervention dans ce domaine? Fait-on de la garantie pour la jeunesse un outil au service de la réalité de ce qu'est le chômage des jeunes aujourd'hui? Par exemple, dans un pays comme l'Espagne, les jeunes sont une catégorie qui ne s'arrête malheureusement pas à 25 ans, mais qui va jusqu'à 30 ans avant de pouvoir accéder à un premier emploi.

De manière plus globale, dans la stratégie de sortie de crise que nous mettons en œuvre, est-ce que cela signifie que nous partageons l'analyse suivante, selon laquelle la mobilité des jeunes ne peut pas être une réponse à la crise? Qu'outre la libre circulation des personnes, existe aussi le droit de vivre et travailler au pays? Qu'il faut enfin mettre en œuvre l'Union bancaire pour que le retour de l'investissement soit aussi possible dans les pays de la périphérie et que l'on cesse de penser à la croissance comme étant un alpha et un oméga du futur, sans conditionner la croissance à la création d'emplois?

  Hannu Takkula (ALDE). - Arvoisa puhemies, on erittäin tärkeää, että me puhumme nuorisotyöttömyydestä. Se ei ole vain Euroopan parlamentin asia, se on myös jäsenvaltioiden asia. On selvää, että kuusi miljoonaa työtöntä nuorta tällä hetkellä on aivan liian paljon.

Meidän pitää katsoa koko kokonaisuutta yhtä aikaa. Samaan aikaan me puhumme kuitenkin työurien pidentämisestä. Katsotaan, että eläkeikää pitää nostaa, ja se mistä meillä tällä hetkellä on huutava pula, on se, ettei meillä ole tarpeeksi työpaikkoja Euroopassa. Eurooppa ei ole tarpeeksi kilpailukykyinen.

Jotta voidaan vastata niihin haasteisiin, joita nyt on, yksi keskeinen asia on koulutus eli koulutukseen satsaaminen voimakkaasti. Koulutus on monilta osin tietenkin vielä jäsenvaltioiden kompetenssia mutta sitä meidän pitää nyt painottaa myös Euroopan unionin tasolla. On hyvä todeta tässä yhteydessä, että Erasmus + -ohjelma on yksi hyvä askel, jonka Euroopan parlamentti ja unioni tässä asiassa otti. Me saamme paljon lisää resursseja koulutuksen puolelle, liikkuvuuteen, ja se on yksi askel eteenpäin.

Olen hiukan huolissani siitä, että jotkut tarjoavat holhousta. Eivät meidän nuoret tarvitse holhousta – tämä erityisesti edustaja Dellille vihreissä – vaan he tarvitsevat arvoja, ihanteita, mahdollisuuksia. Meidän pitää pyrkiä luomaan näitä mahdollisuuksia nuorille työmarkkinoilla. Ennen muuta se tapahtuu koulutuksen kautta mutta se tapahtuu myös sitä kautta, että saamme kilpailukykyämme parannettua Euroopassa, koska muutoin me emme pärjää tässä globaalissa taloudessa myöskään. Tässä suhteessa asiaa pitää katsoa suurena kokonaisuutena eikä pirstaleisina asioina niinkuin välillä tuntuu. Joka tapauksessa asia on akuutti ja tarvitsee toimia.

  Raül Romeva i Rueda (Verts/ALE). - Señora Presidenta, el problema que nuestro Grupo tiene con esta resolución y con este debate es que aspirábamos a superar el que ya tuvimos en el año 2009. Queríamos avanzar, y no solamente no avanzamos sino que corremos el riesgo de ir para atrás.

El problema que tenemos ante nuestros ojos no es de formación, no es de capacidad, no es de esfuerzo. El problema de nuestros jóvenes y nuestras jóvenes no es que no estén preparados, es que no tienen trabajo, es que no existe trabajo, es que estamos destruyendo trabajo. Y se destruye trabajo, básicamente, por las políticas económicas, que están generando unas dinámicas que no solamente ―insisto― no lo crean, sino que lo destruyen. Este es el problema de fondo. Esta es la cuestión que tenemos que afrontar.

No les podemos decir, ni se lo merecen, ni lo esperan, ni quieren oírlo por parte nuestra: ¡fórmense ustedes!, ¡trabajen!, ¡esfuércense! Esto es lo último que les podemos decir. Lo están haciendo sin necesidad de que se lo digamos. El problema está en que haciendo esto ―que les estamos diciendo desde hace años― no encuentran trabajo porque no lo hay.

Por lo tanto, la generación de ocupación pasa por: primero, no destruir trabajo, punto número 1; segundo, políticas activas de generación de ocupación y, por lo tanto, combatir las políticas de austeridad y los recortes que están aplicando muchos países, especialmente aquellos en crisis; y, tercero, y más importante todavía, entender precisamente que el trabajo no es solamente una cuestión de ir a trabajar sino de derechos fundamentales, de derecho a un trabajo digno, un trabajo que garantice no solamente un salario sino también unas condiciones de vida y unas oportunidades, sobre todo de emancipación, que en estos momentos no tienen.

  Younous Omarjee (GUE/NGL). - Madame la Présidente, dans ce débat, je pense que nous ne pouvons nous payer de mots car ce que les jeunes attendent de nous, ce sont des engagements rapides, forts et concrets. Il y a, certes, les 6 milliards d'euros inscrits au budget pluriannuel, mais comment considérer que cela sera suffisant quand les politiques économiques détruisent l'emploi? Quand se mettent en place partout dans l'Union européenne des politiques d'austérité qui affaiblissent les services publics, en particulier les services publics de l'éducation et de la formation, qui sont la condition essentielle à la réalisation de nos objectifs?

Aujourd'hui, dans certaines régions – cela a été dit – le taux de chômage des jeunes dépasse les 50 %. Je crois que, lorsque le chômage est massif à ce point, il faut faire preuve d'imagination et renoncer aux solutions qui n'ont prouvé aucun effet positif.

J'appelle donc la Commission à créer un dispositif de soutien spécifique pour les régions où le taux de chômage est supérieur à 50 %, comme les régions ultrapériphériques.

  Derek Roland Clark (EFD). - Madam President, from Britain, from the House of Lords, our upper Chamber, I have received a note today of an inquiry they have launched into Europe’s young jobless. They note that the EU is going to spend EUR 8 billion over the next six years and they want to know if that will add any value to all these proposals.

They note also that there is a brain drain in Europe and what are we going to do about it, with young people, without a job, leaving in such great numbers for work elsewhere? We all know that Spain has got something like 50% unemployed: 280 000 young people left Spain alone last year to seek their fortunes either in the rest of Europe or in South America. It is no coincidence that Spain, together with several other southern European countries, is struggling.

Ireland, Portugal, Greece and others: what have they in common? The euro: a strait-jacket which is robbing them of their economy. No wonder they are in trouble; no wonder they have high youth unemployment. Let them sort out their own salvation with their own former currencies restored. It may lead to low-wage economies but then you have to answer the question: do you want a low-paid job or no job at all?

  Milan Zver (PPE). - Čestitam poročevalcu in poročevalki za dobri poročili. Tudi jaz sem vesel, da je brezposelnost mladih prišla na dnevni red plenarnega zasedanja. Moje izhodišče pa je, da za visoko brezposelnost med mladimi ni toliko kriva kriza, niti ne gospodarski sistem, niti ne trg dela, ki ne sprejema mladih.

Interventni EU ukrepi, to so razni programi zaposlovanja in mehanizmi, so imenitni in nujni, a niso zadostni, če se ne dotaknejo bistva problema in bistvo problema leži v izobraževanju in usposabljanju.

Obe poročili, ki sta v razpravi, sta pomembni napotili za reševanje tega problema. Toda spomnil bi še na eno, ki je v pripravi, to je tako imenovano poročilo o ponovnem razmisleku o izobraževanju in usposabljanju, ki poudarja tudi učinkovitost izobraževalnih sistemov.

Šole morajo dajati takšne izobraževalne izide, ki jih družba sploh sprejme. V bistvu so žrtve neučinkovitih sistemov izobraževanja in usposabljanja mladi sami. Šole jih ne pripravijo ustrezno na življenje in delo, zanemarjene so tako imenovane STEM kompetence (naravoslovje, tehnologija, inženiring in matematika), zato imamo v Evropski uniji poleg visoke brezposelnosti mladih na eni strani tudi dva milijona delovnih mest, ki jih ne moremo zapolniti, ker nimamo ustreznih profilov.

Skratka, večja zaposljivost mladih se začne zagotavljati v šoli, ki se mora bolj prilagajati povpraševanju na trgu dela, obratna pot ni mogoča.

Zato mora črpanje evropskih sredstev iz evropskih programov in ukrepov iti z roko v roki s hitrejšimi in temeljitejšimi reformami šolskih politik v državah članicah, ki samo lani, pazite, niso izkoristile 30 milijard evrov iz Evropskega socialnega sklada. Del tega denarja bi lahko uporabili za izobraževanje.

  Katarína Neveďalová (S&D). - V prvom rade sa chcem poďakovať spravodajcovi pánovi Papanikolaouovi za prípravu veľmi dobrej správy a aj za našu spoluprácu vo Výbore pre kultúru.

To, že dnes debatujeme o situácii mladých ľudí v Európskej únii znamená aj to, že táto situácia nie je úplne šťastná, a samozrejme, že Európsky parlament zaujíma to, ako to riešiť. Samozrejme dôležité v tomto kontexte je nielen hovoriť o rôznych problémoch, ktoré majú mladí ľudia v EÚ, ale takisto prinášať nejaké riešenia.

Mladí ľudia a generácia mladých ľudí v EÚ dnes je tá najviac vzdelaná v celej histórii trvania Európskej únie a celkovo Európy, ale takisto je to tá, ktorá má najväčšiu mieru nezamestnanosti a najmenšie šance na trhu práce. Preto treba prinášať riešenia, o ktorých chcem hovoriť.

Určite veľmi veľká časť týchto mladých ľudí, ktorí si nevedia nájsť prácu, má veľmi veľký problém s tým, že vyštudovali alebo získali nejaké vzdelanie, ktoré samozrejme nekorešponduje s potrebami trhu práce alebo s tými možnosťami, ktoré sú, a preto im potrebujeme zabezpečiť ďalšie dovzdelávanie, a preto je veľmi dôležité to, čo spomínal aj pán komisár Andor, a som veľmi rada, že prezentoval návrh mládežníckej garancie, ktorý my ako socialisti od začiatku podporujeme, ktorý naozaj prináša týmto mladým ľuďom nové možnosti a to je práve tá možnosť dovzdelávania alebo vytvárania nových pracovných miest pre týchto mladých ľudí.

Takisto treba rozmýšľať nad tým v EÚ, ako zreformovať vzdelávanie, aby sa nám nestávalo to, čo dnes, že naozaj zručnosti, ktoré mladí ľudia vo vzdelaní získajú, nie sú tie korešpondujúce s trhom práce, a preto treba hovoriť o tom, aké zručnosti by mali mať, či už sú to zručnosti v oblasti informačných technológií, takisto – keďže EÚ je viacjazyčná; máme momentálne oficiálnych 24 jazykov v EÚ, – je to určite výučba jazykov, takisto výučba k podnikaniu, ďalšie odborné poradenstvo, ktoré týmto mladým ľuďom musíme poskytovať už počas vzdelávacieho procesu.

Takisto veľmi dôležité je hovoriť o tom, ako títo mladí ľudia majú možnosť vstúpiť na trh práce, a to prostredníctvom stáží, pri ktorých sa samozrejme musíme zastaviť a porozmýšľať nad ich kvalitou, pretože veľakrát sa stáva, že naozaj mladí ľudia dostanú možnosť ísť na nejakú stáž, ale podmienky, ktoré počas tejto stáže majú, nie sú naozaj zodpovedné.

Možno len tak veľmi v skratke, určite je to väčšia podpora našich programov, ako je Erasmus plus budúci program v oblasti vzdelávania, odbornej prípravy, kde potrebujeme naozaj navýšenie prostriedkov a takisto nesmieme zabudnúť na štruktúrovaný dialóg v oblasti mládeže, ktorý naozaj ponúka mladým ľuďom možnosť podieľať sa na tvorbe politík v EÚ, ktoré sa ich týkajú.

  Malika Benarab-Attou (Verts/ALE). - Madame la Présidente, Monsieur le Commissaire, la jeunesse actuelle ne doit pas être une génération sacrifiée. Les États membres doivent mettre en œuvre concrètement, rapidement et de manière obligatoire la garantie pour la jeunesse au profit de chaque jeune de l'Union européenne.

Avec les moyens financiers nécessaires, soit vingt et un milliards plutôt que huit, assurer aux jeunes un emploi, une formation et, en tout cas, un revenu leur permettant une vie décente et l'accès à l'autonomie relève de notre responsabilité et est une urgence extrême.

De plus, la lutte contre les cumuls d'emplois, de mandats et de postes doit nous permettre de libérer des créneaux pour les jeunes, par le partage des responsabilités et des emplois.

Autonomie, revenus décents, utilité sociale, économique, écologique et politique doivent être nos objectifs à construire et à atteindre pour les jeunes, avec les jeunes et leurs représentants.

  Νικόλαος Σαλαβράκος (EFD). - Κυρία Πρόεδρε, θεωρώ ότι η δουλειά που έκανε ο κύριος Παπανικολάου και η κυρία Skrzydlewska είναι εξαιρετική. Όμως φοβάμαι ότι κάνουμε μια συζήτηση καλών προθέσεων και ωραίων λόγων για τους νέους. Τη στιγμή που οι νέοι άνεργοι στην Ευρώπη υπερβαίνουν τα 14 εκατομμύρια, και το ποσοστό τους στην Ελλάδα και στην Ισπανία υπερβαίνει το 55%, ερχόμαστε να προσφέρουμε ένα κονδύλιο 8 εκατομμυρίων ευρώ. Πρόκειται για ελεημοσύνη, και δεν λύνουμε το πρόβλημα με ελεημοσύνες. Το πρόβλημα θα το λύσουμε με δουλειά, και για να ανοίξουμε δουλειά, κυρία Πρόεδρε, πρέπει να αλλάξουμε πολιτική. Πρέπει να εφαρμόσουμε πολιτική επενδύσεων στην Ευρώπη και όχι πολιτική συρρικνώσεως. "Δει δη χρημάτων ω άνδρες και γυναίκες Ευρωπαίοι"! Πρέπει να το αντιληφθούμε και δεν μπορούμε να ερχόμαστε εδώ και να κοροϊδεύουμε τους εαυτούς μας με ωραίους λόγους για τους νέους. Οι νέοι της Ευρώπης δεν τα χρειάζονται τα 8 εκατομμύρια, σας τα επιστρέφουν. Οι νέοι της Ευρώπης ζητάνε δουλειά, και δουλειά δεν τους δίνουμε όταν δεν βοηθάμε τις επιχειρήσεις να αναπτυχθούν και όταν δεν κάνουμε τίποτε για να μπορέσουμε να αποκαταστήσουμε αυτό το γηρασμένο πληθυσμό της Ευρώπης που το 2030 θα είναι το μεγάλο πρόβλημά της, κυρία Πρόεδρε και κύριοι συνάδελφοι. Είμαστε το 8% του πληθυσμού σήμερα, με 30% του παγκόσμιου ΑΕΠ, και θα είμαστε το 4% το 2030 και δεν ξέρουμε πόσο λιγότερο στο παγκόσμιο ΑΕΠ. Φτωχαίνουμε και, αντί να αντιμετωπίσουμε την φτώχεια μας, κάνουμε ευχολόγια. Λυπάμαι πολύ!

  Traian Ungureanu (PPE). - Madam President, the report we are debating today is tackling the most important problem confronting Europe today. Youth unemployment is a pan-European disease that destroys the social fabric and threatens the future development of our societies.

The report stresses the importance of education as a key to delivering a generation of employable young people. I think this is undeniable, but not enough. Youth unemployment says something about the strength of our economy, so if one wants to deal with this issue, one needs to create a better economic environment.

Yes, there is a need for better convergence of school curricula and ground realities. Yes, early school leaving should be discouraged and, yes, we should encourage a mentality based on continuous learning. However, none of these will work in a frozen economic environment.

A famous economist once remarked that in the long run we are all dead. It could also be said that in the long run we are all wiser and better educated. But what about today? Because we have to do something about youth unemployment today. Job creation only comes when the potential of the private sector is released. This can be achieved by courageous fiscal incentives, and particularly by cutting down the bureaucracy that hinders the creation and development of SMEs.

I think this is a good report and I also think this is only the first step.

  Vilija Blinkevičiūtė (S&D). - Pritariu visiems kalbėjusiems, kurie akcentavo jaunimo nedarbo mažinimo svarbą. Šios problemos sprendimui mes privalome skirti dar daugiau pastangų ir jokiu būdu netaupyti jaunimo ateities sąskaita. Pranešime pasiūlyta daug priemonių. Manau, kad visos jos svarbios ir reikalingos, kadangi šią problemą galima išspręsti tik kompleksinėmis priemonėmis nacionaliniu bei Europos Sąjungos lygmeniu. Esmine priemone įvardinčiau jaunimo perėjimo iš mokymo sistemos į darbo rinką gerinimą. Būtina rasti efektyviausius įgytų kompetencijų, praktinės patirties ir darbo rinkos poreikių derinimo mechanizmus. Negalima apsiriboti statistine jaunimo nuo 15 m. iki 24 m. samprata. Reikia įvertinti tai, jog dabar jaunimas ilgiau mokosi ir dažnai į darbo rinką patenka virš 24 metų. Todėl nedarbo mažinimo priemonės turi apimti jaunimą ne mažiau kaip iki 30 metų amžiaus. Taipogi noriu atkreipt dėmesį į tai, kad nereikėtų suprasti, jog ypatingų priemonių reikia imtis tik tada, kai jaunimo nedarbas šalyje viršija 25 proc. Manau, kad ir 15 proc., ir 20 proc. darbo netekusių žmonių yra pakankamai skaudi problema.

Ir pabaigai – šiandien Europos Sąjungos Tarybai pirmininkaujančioje Lietuvoje prasidėjo Europos Sąjungos jaunimo konferencija, kurios dalyviai pagrindinį dėmesį skirs jaunimo nedarbo problemos sprendimui. Manau, kad pats jaunimas ir ekspertai tikrai pateiks išvadas ir rekomendacijas, kaip išspręsti jaunimo nedarbo problemą.

  Santiago Fisas Ayxela (PPE). - Señora Presidenta, para los jóvenes, un trabajo es el primer paso para su plena emancipación. Sin empleo no se puede desarrollar la formación adquirida, ni acceder a una vivienda propia, ni formar una familia, si es su deseo.

En esta materia, el primer reto que debemos abordar es facilitar la transición entre los estudios y la vida laboral. Debemos vincular la demanda educativa a la demanda del mercado laboral. Es absolutamente necesario promocionar y prestigiar la formación profesional, evitar que los oficios se consideren actividades de segunda categoría, aplicar sistemas de formación dual combinando los estudios con prácticas en empresas, crear planes de estudio más flexibles, fomentar la movilidad juvenil y el aprendizaje de idiomas y también, por supuesto, ayudarles a crear su propia empresa.

Para hacerlo posible hacen falta una mayor implicación por parte de los Estados miembros y una adecuada legislación laboral. También desde la Unión Europea debemos destinar más recursos a la formación de los jóvenes y, sobre todo, a desarrollar los distintos ámbitos del programa Erasmus+.

Yo creo que no hay mayor reto en Europa que el desempleo juvenil y, si fracasamos en dar una vida mejor a nuestros jóvenes, habremos fracasado como políticos y como personas.

  Silvia Costa (S&D). - Signora Presidente, il paradosso europeo è che il tasso di disoccupazione giovanile nell'Europa del dopoguerra cresce con il ridursi della popolazione sotto i 25 anni .

È segno che dobbiamo rispondere alle nuove sfide globali con un approccio integrato da un lato, certo, predisponendo politiche mirate come la Garanzia per i giovani, Erasmus plus e altri programmi mirati, ma soprattutto attivando politiche "più giovani", coerenti e innovative, giocate sull'ampliamento delle competenze, un vero warfare, e politiche per nuova occupazione in settori troppo spesso marginali, come la cultura, la ricerca, il turismo, lo sviluppo dei territori e dell'ambiente, e ampliando l'accesso alle opportunità della programmazione europea.

Vanno in questa direzione le due relazioni che dobbiamo approvare e, quando ci troviamo di fronte a un 13 percento di giovani sotto i 24 anni che non studia né lavora e a 6 milioni di giovani disoccupati in Europa, vuol dire che dobbiamo ripartire dalla centralità dei sistemi di istruzione, di formazione di qualità, di formazione professionale e tecnica e non dai tagli fatti da molti Stati membri in questi anni.

Occorre allineare i curriculum con i 2 milioni di posti vacanti in Europa, completare il sistema EQF per la certificazione delle qualifiche e dei crediti formativi, sostenere anche col Fondo sociale europeo fondi di garanzia e incentivi alle imprese di giovani o che assumono giovani, ampliando l'accesso a borse di ricerca per giovani ricercatori e alla mobilità.

Va studiato anche il contributo dei social network, che potrà procurare – secondo alcune stime – oltre 200.000 nuovi posti di lavoro.

  Ádám Kósa (PPE). - Mindannyian tudjuk, hogy az ifjúsági munkanélküliség teljesen megfojtja Európa növekedését. Szeretném felhívni azokra a figyelmet, akik fiatalok, de egyben más hátrányokkal is küzdenek: ők a fogyatékossággal élő fiatalok.

Már korábban elhangzott az adat, hogy 2011-ben a 15–24 éves fiatalok közül 6,5 millió, a 25–29 éves fiatalok közül 7,5 millió olyan fiatal volt, akik sem oktatásban, képzésben, sem pedig a foglalkoztatásban nem vettek részt. Én állítom, hogy a fogyatékossággal élő fiatalok nagy része ebbe a csoportba tartozik.

Én magam is szorgalmazom, hogy minden munkanélküli számára biztosítani kell az eddiginél jobb tájékoztatást a különböző foglalkoztatási programokról. De épp a fogyatékossággal élő fiatalok nem tudnak hozzáférni ezekhez, mert az Európai Unión belül a közszolgáltatások nagy része még mindig nem akadálymentes. Nem tudnak hozzáférni ezért ezekhez a szolgáltatásokhoz.

Szeretném felszólítani az Európai Bizottságot, hogy a jelentés alapján készítsen elő hatékony intézkedéseket, hogy ezek a szolgáltatások valóban hozzáférhetők legyenek a fogyatékossággal élő fiatalok számára.

Úgy látom, maradt még egy kis idő. Ma és holnap az Európai Parlamentben sok fogyatékossággal élőt lehet látni, ugyanis holnap egy nagy rendezvény lesz. Örülnék neki, ha a kollégák megkérdeznék őket, hogy mit jelentenek az akadálymentes szolgáltatások az ő számukra.

  Jutta Steinruck (S&D). - Frau Präsidentin, liebe Kolleginnen und Kollegen! Was wir heute hören, ist heute genau das Gleiche wie in den zurückliegenden Jahren. Hier im Parlament, aber auch in den Mitgliedstaaten.

Schaufensterreden, Diskussionen, „man müsste“, „man sollte“, „man könnte“ – aber was wirklich fehlt, sind verbindliche Taten. Klarzustellen ist doch – ich hab ja hier der Diskussion gelauscht –, dass nicht alle jungen Menschen ohne Arbeit in Europa keine Lust haben, zu arbeiten. Wenn es keine Arbeitsplätze gibt, dann finden sie eben auch keine. Und auch Mobilität – von einem Land in das andere – hilft genauso wenig, Arbeitsplätze zu schaffen, wie Selbständigkeit für alle arbeitslosen jungen Menschen in Europa. Das ist Träumerei, und das ist Augenwischerei.

Mit geht das wirklich nicht weit genug. Was wir endlich brauchen, ist Verbindlichkeit. Wir müssen die Mitgliedstaaten dazu zwingen. Nicht nur die europäische Ebene, sondern auch die Mitgliedstaaten, weil sie ihre eigene Zukunft ansonsten wirklich aufs Spiel setzen. Sie müssen Geld in die Hand nehmen für kurzfristige Maßnahmen, für die Qualifizierung junger Menschen und für die Schaffung von Arbeitsplätzen. Auch müssen wir Anreize für die Mitgliedstaaten schaffen.

Aber wenn das wirklich weiterhin nichts nützt, brauchen wir Sanktionen – im Interesse der jungen Menschen! Ein europäisches Reglement – wie der Kommissar das auch gesagt hat. Die Folgen sind für die Mitgliedstaaten und auch für Europa viel teurer. Deswegen muss jetzt endlich verbindlich gehandelt werden!

  Véronique Mathieu Houillon (PPE). - Madame la Présidente, Monsieur le Commissaire, chers collègues, je tiens tout d'abord à féliciter les deux rapporteurs, Georgios Papanikolaou et Joanna Katarzyna Skrzydlewska, pour leur rapport d'une très grande qualité.

Ce rapport regorge d'idées constructives et j'en partage entièrement le constat général: ne pas se donner les moyens d'investir dans les jeunes, c'est pire que de la négligence. Nous prenons le risque de sacrifier une génération. Il est essentiel que nos investissements portent en priorité sur la lutte contre le chômage des jeunes. Nous devons redonner de l'espoir et des perspectives à des jeunes dont, dans certains pays, un sur deux est au chômage. Ce sont des niveaux dramatiques. Il faut recourir à des instruments plus ciblés. Nous avons besoin de mesures spécifiques orientées vers les jeunes et nous devons, à ce titre, utiliser les fonds disponibles d'une manière optimale.

Je partage, par ailleurs, les inquiétudes des rapporteurs quant à l'inadéquation des compétences. Il nous faut un système de formation plus flexible qui s'adapte aussi bien aux évolutions technologiques qu'aux besoins du marché du travail.

Les crédits pour le programme Erasmus pourraient également être renforcés. Il s'agit d'un programme-clé qui contribue à créer une génération multiculturelle, mobile et qui maîtrise plusieurs langues. C'est un vecteur de richesse et d'ouverture pour notre jeunesse.

Nous devons aussi tout faire pour favoriser la création d'entreprises par les jeunes et leur donner ainsi la possibilité d'être totalement autonomes sur le marché du travail. Concentrons-nous donc sur leur avenir: personne d'autre qu'eux ne forgera mieux le futur!

  Συλβάνα Ράπτη (S&D). - Κυρία Πρόεδρε, κάνουμε μία ακόμη συζήτηση για την ανεργία των νέων. Πολλές κουβέντες, πολλά θετικά προγράμματα, πολλές σκέψεις, αλλά στην πράξη τίποτα. Το μοναδικό εργαλείο που έχουμε αυτή τη στιγμή είναι η περίφημη «Εγγύηση για τη νεολαία». Αλλά όπως πολύ καλά είπαν συνάδελφοι προηγουμένως, η «Εγγύηση για τη νεολαία» είναι ένα κλειδί που ανοίγει μία πόρτα. Το θέμα είναι η νεολαία να μην μείνει μόνο στην πόρτα ή να κινδυνεύσει να βγει ξανά έξω. Θέλουμε συγκεκριμένες νομοθετικές προτάσεις, θέλουμε συγκεκριμένα κονδύλια και θέλουμε και δεσμεύσεις αλλά, στην πραγματικότητα, για να είμαστε ειλικρινείς, όλοι μεταξύ μας σε αυτή εδώ την αίθουσα - και κυρίως για να είμαστε ειλικρινείς με τους νέους κοιτώντας τους στα μάτια - ξέρουμε ότι η απάντηση στην ανεργία είναι μία λέξη: είναι η λέξη ‘ανάπτυξη’. Εάν δεν υπάρξει ανάπτυξη, επενδύσεις, δουλειές, η ανεργία θα παρουσιάζεται ως ένα τέρας που θα φοβίζει τη νέα γενιά και την Ευρώπη.

  Csaba Sógor (PPE). - Szeretném, ha a fiatalok munkanélküliségének kezelésében a kilábaláshoz vezető utak kiépítésekor magukat a fiatalok által alapított és általuk működtetett szervezeteket is mozgósítanánk. Jómagam szerényen igyekszem támogatni egy ilyen alapítványt. Négy országban minden nyáron középiskolás diákokat tanítunk vállalkozás-fejlesztésre.

A fiatalok aktív részvétele a társadalomban, főleg, ha előzetes külföldi tapasztalatszerzéssel társul, a munkapiac dinamizálásnak egyik feltétele.

Másodszor: az Európai Unió (EU) működésének és hatékonyságának egyik döntő tényezője a tanulási képesség, az egymás eredményei iránti nyitottság és az alkalmazkodási készség. Elemezzük azon régiók tevékenységét, ahol alacsony az ifjúkori munkanélküliség, és a jó gyakorlatokat a nagyobb munkanélküliséggel küzdő régiókban ismertessük.

Harmadszor: minden lehetséges eszközzel informálni kell a fiatal munkavállalókat a régiójukban fellelhető szakmai gyakorlatokról és álláslehetőségekről. Az EU-nak érdeke erőfeszítéseket tenni a fiatalok szaktudásának megfelelő bérezése végett, azért, hogy az ifjú szakemberek ne más térségek és országok versenyképességét növeljék.

  Isabelle Thomas (S&D). - Madame la Présidente, 6 millions de jeunes sont au chômage dans l'Union européenne et il est de notre responsabilité d'apporter des solutions à cette situation dramatique.

Attention, cependant, aux réponses simplistes qui peuvent s'avérer contre-performantes. Il ne suffira pas, en effet, de rapprocher l'école de l'entreprise pour répondre à ce défi, et encore moins d'adapter les formations aux besoins de l'entreprise ou au marché du travail. Ce serait oublier la fulgurance à laquelle évolue le monde économique et la nécessité qui en découle d'un enseignement qui prépare nos jeunes à des mutations permanentes, c'est-à-dire les doter d'un socle de connaissances et de savoir-faire suffisamment large pour leur permettre de s'adapter aux évolutions technologiques à venir.

Prenons garde également au regard que nous, plus anciens, portons sur les jeunes: une société qui porte sur sa jeunesse une appréciation de suspicion hypothèque son avenir. Il nous faut condamner les stéréotypes de paresse ou de délinquance qui suintent à travers certains discours.

Enfin, je rêve d'un peu de cohérence dans les décisions qui émanent des instances européennes. Lorsque, pour des raisons liées, Monsieur le Commissaire, à la sacro-sainte rigueur contre les déficits publics, on nous demande de retarder l'âge du départ à la retraite, nous fermons un peu plus les portes aux nouvelles générations. La jeunesse est aujourd'hui confrontée à tant d'obstacles. L'Europe doit être à ses côtés.

  Sari Essayah (PPE). - Arvoisa puhemies, hyvä komissaari, nuorisotyöttömyyden kasvu koko EU:n alueella, mutta erityisesti talouskriisin runtelemissa valtioissa, on hälyttävää. Työllisyys- ja työvoimapolitiikassa toimivalta kuuluu jäsenvaltioille, vaikkakin EU-tasolla on eurooppalaisen ohjausjakson puitteissa annettu maakohtaisia suosituksia nuorisotyöttömyyden alentamiseksi. Samoin varoja on osoitettu yhteisestä talousarviosta korkeimman nuorisotyöttömyyden maille ja suositeltu nuorisotakuun käyttöönottoa kaikissa jäsenvaltioissa.

Työ-, koulutus- tai harjoittelupaikkaan kannustava nuorisotakuu vaatii toteutuakseen jäsenvaltiossa toimivan koulutusjärjestelmän, hyvää työvoimapolitiikkaa sekä niitä tukevan sosiaalipolitiikan. Pelkään, että monissa, erityisesti talouskriisissä olevissa jäsenvaltioissa nämä järjestelmät eivät ole kunnossa, vaan tarvitaan rakenteellisia uudistuksia, joiden tekeminen vie aikaa. Toivon, että nuorisotakuusta ei tule vain sanahelinää siksi, että jäsenvaltiot eivät pysty luomaan toimivaa järjestelmää.

Lisäksi nuorten ja muidenkin heikommassa työmarkkina-asemassa olevien työllistymiseen vaikuttaa ennen muuta talouden suhdanteet. Siksi hyvä ja vastuullinen talouspolitiikka on välttämätöntä myös nuorisotyöttömyyden hoidossa. Olemme vaarassa menettää enemmän kuin vain nuoren työllistymismahdollisuuden. Ammatillisen tulevaisuuden ollessa epävarma, nuoret lykkäävät perheen perustamista ja vanhemmuutta, jolloin koko Euroopan tulevaisuus on vaarassa.

  Dubravka Šuica (PPE). - Hvala vam lijepo. Ove brojke koje smo danas čuli su vrlo frapantne ali ujedno mislim da nisu obeshrabrujuće budući da imamo pred nama strategiju i samo je moramo znati implementirati. Ja želim zahvaliti našim izvjestiteljima gospodinu Papanikolau i gospođi Sklisitevskoj i želim se zahvaliti i želim reći ne, ovo nije izgubljena generacija, smatram da je ovo generacija visoko obrazovanih ljudi, dobro informiranih ljudi, generacija vrlo informirane mladosti, samo im trebamo znati dati šansu. Smatram da brojka od 2 milijuna nepopunjenih radnih mjesta u Europi o kojoj govore statistike je velika jer to znači da imamo nesrazmjer između tržišta rada i obrazovne strukture. Imam nekoliko konkretnih zahtjeva od europske pučke stranke za mlade koji su pisali Europskoj komisiji i ponudili nekoliko rješenja, ja ću ih ovdje ponoviti: smanjenje poreza kompanijama za mlade koje imaju manje od 30 godina, isto tako da se uvede praksa školovanja tako da nemaju samo teoretsko znanje nego i praktično znanje i isto tako da se harmonizira legislativa u svim državama članicama kako bi se mogle povećati investicije i kako bi se stvorila business friendly atmosfera. Što se tiče garancije za mlade podržavam je ali smatram da treba povećati ta sredstva jer ne mislimo da možemo ugasiti vatru s jednom žličicom vode.

  Ildikó Gáll-Pelcz (PPE). - Azzal szeretném kezdeni a hozzászólásomat, hogy mélyen egyetértek a jelentésben foglalt megállapításokkal. Valóban, ez az első ifjúsági stratégia, amit fel tudunk mutatni, de az ennek keretében foglalt megállapítások nem elég gyakorlatérettek és nem elég gyakorlatorientáltak.

Sajnos a munkanélküliségi számok az ifjúság területén riasztóak, és tartósan riasztóak. Ma már tendenciózus ez a riasztás. Görögországban több mint 60%, Németországban 10%. Ezzel be is mutattam a szélsőségeket is, és be is mutattam azt is, hogy egyedül a fiatalok nem tudnak ebből az ördögi körből kiszakadni.

Ebben a struktúrában még sokkal hátrányosabb helyzetben vannak a fiatal nők. Tegnap tárgyaltuk, képviselőtársaim, azt a jelentést, ami éppen a bérollóról szól, és bemutattuk, hogy ebben a körben több mint 16% a jövedelemkülönbség. Vagyis nem kérdéses az, hogy európai szinten kell beavatkozni ennek a kérdésnek a megoldásába.

Ma már egyértelmű tény, hogy hiába van a fiataloknak iskolai végzettsége, az nem elegendő ahhoz, hogy aktívak legyenek a munkaerőpiacon. Ha nem aktívak, akkor elveszítjük az őáltaluk elérhető gazdasági növekedés és gazdasági teljesítmény lehetőségét, ami akár 153 milliárd eurót is elérhet.

Azt gondolom, hogy mindezen stratégián túlmenően, ami természetesen támogatandó, csak néhány gyakorlati és rövidesen rövidtávon megvalósítandó példával szeretném illusztrálni, hogy tehetnénk valamit.

Ilyen az Erasmus program tökéletesítése, a gyakorlati programok cseréje, a diplomák kölcsönös elismerése, és még folytathatnánk a sort, amit rövidtávon meg tudunk oldani.

  Salvatore Iacolino (PPE). - Signora Presidente, signor Commissario, non v'è dubbio che una questione così significativa qual è quella del contrasto alla disoccupazione giovanile merita grande interesse, così com'è stato nel corso di questo appassionato e significativo dibattito.

Le percentuali sono elevatissime: un paese come l'Italia conta il 40 percento di giovani disoccupati. Questo rappresenta un po' la cifra di un sistema economico che ha bisogno di ampliare il proprio mercato del lavoro, soprattutto con riferimento ai giovani e ai giovani talenti, che molto spesso sono costretti a emigrare pur rimanendo nell'ambito dell'Unione europea.

Bisogna dunque dare incentivi seri e concreti, mirati alle piccole e medie imprese, così come occorre ridurre il cuneo fiscale e il costo del lavoro. Occorre valorizzare antichi mestieri e dare un corso privilegiato anche all'agricoltura, che costituisce ancora oggi un motore importante della nostra attività produttiva.

È necessario un successo formativo, che può essere assicurato ai giovani se le iniziative concrete potranno essere assunte con maggiori risorse, se i miliardi di euro delle nuove prospettive finanziarie non sembrano abbastanza. Occorre un miglior utilizzo del Fondo sociale europeo e – perché no? – l'accesso alla Banca europea per gli investimenti nonché attuare un Erasmus dove finalmente tutti possano muoversi a proprio piacimento. Infine, è necessaria una riduzione importante degli oneri amministrativi e della burocrazia.

  David Casa (PPE). - L-implimentazzjoni tal-istrateġija Ewropea taż-żgħażagħ għall-ewwel darba se tagħtina opportunità unika biex inpoġġu l-għodod f’azzjoni li għandhom il-possibilità li jkollhom effett fuq dawk l-isfidi l-kbar li qed jiffaċċjaw iż-żgħażagħ tal-lum.

L-importanza tal-investiment fiż-żgħażagħ m’għandhiex tkun sottovalutata. Is-sejħa f’dawn iż-żewġ rapporti, sabiex ikun hemm aktar riżorsi li għandhom jiġu allokati għal din il-kawża għandhom jintlaqgħu. Partikolarment nemmen bis-sħiħ li għandna nikkultivaw u nrawmu l-intraprenditorija taż-żgħażagħ. Dan ivarja minn żgħażagħ imħeġġa li jużaw it-talenti tagħhom għalihom infushom u għal ħidma sabiex jippromwovu assistenza finanzjarja u inċentivi fiskali sabiex wieħed ikun jista' jibda l-kummerċ tiegħu.

Hekk kif il-prospetti ekonomiċi għall-UE qed jitjiebu b’mod gradwali u hemm stmat li jkun hemm żidiet fil-futur tal-ħolqien tax-xogħol, jeħtieġ nistaqsu lilna nfusna jekk is-suq tax-xogħol tagħna huwiex se jkollu l-ħiliet meħtieġa biex jitqabblu man-numru ta’ impjiegi li se jinħolqu.

Din hija r-raġuni għala naqbel li matul iż-żmien huwa essenzjali li d-diskrepanza bejn il-ħiliet tal-ħaddiema u l-ħtiġijiet tas-suq tax-xogħol ikunu indirizzati. Dan ifisser li għandu jkun hemm koordinazzjoni aħjar bejn min iħaddem u l-istituzzjonijiet tat-taħriġ li jippermettu sabiex iż-żgħażagħ itejbu l-prospetti tagħhom tal-impjiegi.

Nagħlaq Sinjura President billi nirringrazzja liż-żewġ rapporteurs tagħna għax-xogħol utli u eċċellenti li huma għamlu.

Interventions à la demande

  Zofija Mazej Kukovič (PPE). - Zahvala poročevalki in poročevalcu za potrebno sporočilo, vendar se sprašujem, kako pa mi motiviramo mlade k temu, da bi prevzemali večja tveganja. Večja tveganja k samozaposlitvi in večja tveganja k podjetništvu, kajti poklicev oziroma delovnih mest, ki so bila stalnica, je vse manj.

In zato se je preko inovativnih idej in preko poguma nujno ozreti v perspektivo, ki kaže na to, da je starajoče prebivalstvo tudi izziv za mlade in za njihova delovna mesta, da je digitalizacija Evrope izziv za mlade, za to internetno generacijo, in nenazadnje hrana in zemlja, ki je v krizi še kako pomembna in bo pomembna za vse nas.

Torej, pogum, kultura in motiviranost mladih.

  Sergio Gaetano Cofferati (S&D). - Signora Presidente, signor Commissario, le politiche di garanzia giovani sono molto utili perché costruiscono un ponte tra l'entrata nel mercato del lavoro dei giovani e la futura occupazione, ma non creano posti di lavoro: i posti di lavoro si creano soltanto attraverso politiche di crescita che hanno come fondamento gli investimenti – tradizionalissime politiche keynesiane delle quali non c'è traccia nelle indicazioni della Commissione.

Peraltro, le politiche per l'investimento dovrebbero anche essere accompagnate da uno sforzo mirato per l'innovazione del sistema produttivo, che sia di beni o di servizi. In questo ci può essere un ruolo importante e ulteriore della Commissione, che è quello di indirizzare lo sforzo per i giovani verso la conoscenza, verso il sapere. Politiche prive di investimenti e di priorità assoluta alla scuola e alla conoscenza rischiano di tradursi in un utile ammortizzatore sociale, niente di più!

VORSITZ: RAINER WIELAND
Vizepräsident

  Danuta Jazłowiecka (PPE). - Panie Przewodniczący! Informacje na temat skali bezrobocia są zatrważające. Średnio co czwarta osoba do 25 roku życia pozostaje bez pracy. Straty ekonomiczne tylko w 2011 r. wyniosły aż 153 mld euro, a straty społeczne trudno oszacować. Ci, którzy pracę mają, w większości pracują na czas określony lub w niepełnym wymiarze czasu pracy. Coraz bardziej nasila się zjawisko wyzysku stażystów, jako taniej lub nawet darmowej siły roboczej. Istnieje olbrzymie zagrożenie, że wielu młodych, którzy są obecnie bezrobotni, pozostanie nimi na stałe. Uzależnienie od pomocy państwa w połączeniu z nieporadnością życiową prowadzi takie osoby do trwałego wykluczenia z rynku pracy.

Konieczne jest podjęcie skutecznych i efektywnych działań. Poprawa dostępności i jakość ofert przyuczania do zawodu na wszystkich poziomach nauczania powinna stanowić bardzo ważny element strategii na rzecz zatrudnienia, by wypełnić około cztery miliony stanowisk w Unii Europejskiej nieobsadzonych z powodu niedopasowania umiejętności. Należałoby również wdrożyć pomysł ze sprawozdania pani Skrzydlewskiej, by Komisja Europejska wraz z rządami państw opracowały roczne plany koordynujące...

(Przewodniczący odebrał posłance głos)

  Monika Flašíková Beňová (S&D) - Situácia na trhu práce v Európskej únii je kritická a veľmi sa dotýka aj mladých ľudí. Z prieskumov vyplýva, že zatiaľ čo miera nezamestnanosti v Európskej únii ľudí v produktívnom veku je 11 %, v prípade mladých ľudí do 25 rokov je to viac ako dvojnásobok.

Navyše túto situáciu zhoršuje skutočnosť, že rozdiely medzi jednotlivými členskými štátmi sú priepastné. V celkovej miere nezamestnanosti preto mladí ľudia prispievajú veľmi vysokým číslom a patria medzi jednu z najohrozenejších skupín.

Rovnako tak rastie počet mladých bez vzdelania, či odbornej prípravy na zamestnanie. Nezamestnanosť mladých preto možno považovať za jednu z najväčších výziev, ale aj za jednu z najväčších sociálnych hrozieb Európskej únie. Preto boj s ňou musí byť pre nás absolútnou prioritou.

Boj s nezamestnanosťou mladých môžeme vyhrať jedine v prípade väčších a účelnejšie zameraných investícií. Tie krajiny, kde ešte nebol zavedený program európske záruky pre mladých, by mali pristúpiť k ich neodkladnému zavedeniu, pretože ide o projekt, ktorý mladým ľuďom významne uľahčí adaptáciu v pracovnom procese.

  Angelika Werthmann (ALDE). - Herr Präsident! Das Problem der Jugendarbeitslosigkeit erschüttert die Europäische Union. Die Arbeitslosenquote liegt zurzeit bei 23 %, und das zeigt, dass hier dringend Maßnahmen erfolgreich umgesetzt werden müssen. The lost generation könnte sonst wohl noch Wirklichkeit werden. Die Jugendgarantie ist ein Tropfen auf den heißen Stein, das wissen wir alle. Die jungen Menschen haben ein Recht auf Arbeit. Wenn man jetzt die 8 Milliarden den benötigten 20 Milliarden bezüglich der Jugendgarantie gegenüberstellt, dann wird das noch einmal mehr deutlich.

Andererseits sind auch die Jungen aufgefordert, tätig zu sein und Mobilität, Einsatz und Lernbereitschaft zu zeigen. Ich bin der Meinung, die gute Lösung des Problems kann nur gemeinsam mit allen Beteiligten gelingen!

  Nikola Vuljanić (GUE/NGL). - Hvala gospodine predsjedniče. Nezaposlenost mladih je bijela kuga 21. stoljeća koja će neka područja Europe učiniti vrlo skoro nenaseljenima. Posebno se tu radi o Grčkoj, Španjolskoj, Portugalu, Hrvatskoj, Italiji, gdje je glavni posao mladih ljudi nabavka viza za prekomorske zemlje ili posla u bogatijim evropskim zemljama. Tužno je da samo 6 ili 8 milijardi eura uspijevamo izdvojiti za to. Svi znaju da je to premalo a još je tužnije što ne uviđamo da zapravo nema važnije teme u Europi od toga. Garancija za mlade ne samo da je financijski slaba, nego je nejasna i lako se dogodi da se zadovolji forma a sadržaja da ne bude. Naime nema socijalnog dijaloga, nema procjene učinka, nema nadzora niti evaluacije provedbe. Ovaj lijek dakle liječi simptom a ne bolest. Obrazovanje i kraj rezova su ono što bi ovaku bolest izliječili, inače kako objasniti u ovim uvjetima nastojanje većine europskih zemalja .

  Andrew Henry William Brons (NI). - Mr President, unemployment is caused by a single currency that is overvalued for the countries of the South where youth unemployment is at its highest. It is caused by high energy costs because of the EU’s mad dash for renewables. The EU’s energy costs are between twice and four times those of the United States. It is also caused by the EU’s embrace of globalisation and unlimited trade with low-wage economies. Last but not least, it is caused by unrestricted immigration.

Mr Nuttall’s hypocrisy on this was astounding. UKIP’s leader, Mr Farage, has advocated 250 000 work permits to be issued by the UK every year. UKIP is a pro-immigration party like all of the others that have expressed pretended and very recent concerns about it. Youth unemployment is particularly significant because it is even more difficult to find a new job than it is to hold on to an existing one. However, its causes and solutions are not qualitatively different.

  Rareş-Lucian Niculescu (PPE). - Aş dori să atrag atenţia asupra problemei grave a şomajului în rândul tinerilor din mediul rural, temă care, din păcate, nu este reflectată în propunerea de rezoluţie. În România, statul membru pe care îl reprezint, 6 din 10 tineri de peste 19 ani din mediul rural nu au avut niciodată un loc de muncă. Foarte grav, numai 5% din tinerii din mediul rural au venituri din munca în agricultură.

Consider că, în aceste condiţii, statele membre au obligaţia de a exploata la maximum posibilităţile oferite de politica agricolă europeană pentru a sprijini instalarea tinerilor fermieri. Potrivit reformei aflate în prezent în dezbatere, fondurile destinate acestora ar urma să crească de la 40 de mii la 70 de mii de euro, alături de alte stimulente financiare. De asemenea, statele membre trebuie să utilizeze la maximum posibilităţile de finanţare europeană destinate înfiinţării de mici întreprinderi şi creării de locuri de muncă noi în mediul rural. Consider că nu ar trebui neglijat nici potenţialul agriculturii de a atrage tineri din mediul urban, chiar dintre cei mai calificaţi, care doresc să se orienteze către munca pământului.

  Frédéric Daerden (S&D). - Monsieur le Président, Monsieur le Commissaire, chers collègues, je me réjouis évidemment du contenu des deux rapports qui ont fait l'objet de ces débats, et qui comportent une série de recommandations essentielles: mise en œuvre rapide de la garantie pour la jeunesse dans tous les États membres, établissement du lien entre les politiques d'austérité et le niveau de chômage des jeunes, importance de l'investissement public dans l'éducation et la formation.

Cependant, nos recommandations ne doivent pas rester lettre morte faute de moyens. En ce sens, je me dois d'établir le lien avec le débat, qui a précédé, sur le budget 2014. La combinaison du CFP et du budget 2014 proposée par le Conseil ne permet pas, en l'état, la réalisation de l'accord politique de l'été dernier, notamment pour ce qui est du financement de l'initiative pour l'emploi des jeunes.

Il faut donc que le Conseil revoie sa copie et qu'ainsi, le financement de nos recommandations pour les jeunes soit assuré.

  Eija-Riitta Korhola (PPE). - Arvoisa puhemies, tätä keskustelua kuunnellessani minulle on tullut mieleen että nuorethan ne todella ovat sitä uusiutuvaa energiaa, johon kannattaisi panostaa. Se uusiutuva satsaus todella tuottaisi tulevaisuudessa.

Hyvä, että EU vihdoin ymmärtää nuorison tärkeyden. Kriisin myötähän leikattiin useimmissa jäsenvaltioissa koulutukseen ja elinikäiseen oppimiseen liittyviä ohjelmia. Ne ovat nimenomaan ne ohjelmat, jotka olisivat tarvinneet lisärahoitusta. Nuorten köyhyys ja syrjäytyminen häiritsevät yhteiskuntarauhaa. Terveet uudet sukupolvet ovat terveiden yhteiskuntien mittapuu. Siksi EU:n rooli on elintärkeä, mutta todellinen vastuu on jäsenvaltioilla.

Päätöslauselmassa mainitut harjoittelun laatupuitteet ovat erityisen tärkeät. Jo talouskriisiä ennen alkoi kulttuuri, jossa nuoret voidaan pitää vuosikausia harjoittelukierteessä. Niin sanottujen hyvien työnantajien eli kansainvälisten organisaatioiden tai yritysten ei yksinkertaisesti tarvitse maksaa, sillä nuoret ottavat työpaikat vastaan joka tapauksessa. Tässä ei ole järkeä. Olen hiukan skeptinen Erasmus kaikille -uudistusten suhteen.

(Ende des Catch-the-eye-Verfahrens)

  László Andor, Member of the Commission. − Mr President, let me thank first of all the two rapporteurs and everyone else who participated in this discussion today on youth and youth employment.

I believe the issue is really serious. Five years ago, with the collapse of Lehman Brothers, a financial crisis came and it resulted in a crisis of the real economy, of employment, and now we have enormous social imbalances within the European Union and, particularly, inside the euro zone, with massive economic, social, political and, I am afraid, also demographic consequences. Probably not all these consequences have been fully explored until now.

The crisis is the context of the current discussion. We need to find a way out of this crisis which is primarily a question of the right mix of fiscal and monetary policies, but also of repairing the economic and monetary union as Ms Berès highlighted in her intervention. We need more jobs in Europe in order to have more jobs for young people.

Is it as simple as that? I am afraid it is not. Why? Because the impact of the crisis has been very uneven across the European Union. What it concerns really is groups of the workforce, and it has disproportionately hit the young generation, young workers, and we have to pay attention to that.

Also, we need a specific focus on youth because, even before the crisis, before the collapse of Lehman Brothers, there was very high unemployment among young people in some countries like Spain, or you can look at the south of Italy and many other regions.

So we have very serious reasons and every justification, as Mr Tavares emphasised, for EU-level action against youth unemployment, especially at the end of the current crisis.

We have to work hand-in-hand with the Member States, which have the final responsibility and many of the instruments in the area of employment policy.

But now we have an EU-level flagship project, which is the implementation of the Youth Guarantee, which combines in a very smart way the stimulus for looking for a job with investment in jobs and skills. It improves the security of employment for the young people who really need this. It is connected with upgrading the education and training systems in Member States, which, as for example Ms Essayah emphasised, is of great importance. It invites the social partners to contribute at national as well as regional levels. It is also connected with the reform of public employment services in countries where this is badly needed. It should build on very important labour market reforms in a number of Member States and it should also be supported by shifting taxation away from labour in a very targeted way, as some of you also stressed. These important policy elements which can support the Youth Guarantee have been discussed in other high level fora, like the G20 recently in Moscow, where not only employment ministers but also finance ministers discussed these important instruments.

Six million euros is not enough, as some of you, including Ms Anderson, emphasised. But nobody ever said that EUR 6 billion would be enough. We always said that the European Social Fund, in combination with national funds, will be the key source of funding for the Youth Guarantee, and the new instruments, now frontloaded for the two first years of the first financial period, will be a major top-up in the regions where this is most needed, where the youth unemployment rate is higher than 25 %.

We can also rely on the European Investment Bank, which made very serious commitments before the summer break and I would like to ensure that these commitments are not forgotten after the summer break.

Unfortunately, nobody in this discussion has so far mentioned the European Investment Bank, not even those from Germany, whereas I think they should, supposedly, play an important role by lending to SMEs in case they hire young people.

Micro-finance is important, as Ms Angelilli indeed emphasised; this has been rolled out with the involvement of the EIB group, namely the EIF, and we would like to see an even more speedy implementation of the micro-finance facility, reaching countries where it has not yet been used.

We link our employment policy and also the employment of young people to industrial policy. I hope Mr Cofferati will also appreciate this. In several rounds of upgrading the industrial policy of the European Commission there has been full coordination between the industrial portfolio and the employment portfolio. We worked with the involvement of others on the quality framework for anticipation, to ensure that the restructuring of industrial enterprises in the future would cost far fewer jobs than in the past and that we would have better support and coordination for forward-looking investment based on innovation.

We also link our policies with the digital agenda and, together with Vice-President Kroes, we work on ICT jobs which I believe will benefit many young people in the future.

Mobility, I believe, is part of the solution. It is a major part of the solution in the European Union, where we can do a lot to develop the European labour market, but definitely it is not the only instrument. We cannot simply assume that labour mobility will resolve the employment problems and the imbalances of the European labour market. We have to find ways of local and regional economic development, in order to create local and regional opportunities and jobs. This underlines the importance of our cohesion instruments and of the Youth Guarantee Initiative itself.

It is true that it is not only the number of jobs which has suffered as a result of the crisis, but also working conditions in Europe. This highlights another element of the Youth Employment Package, which is the quality framework for traineeships. The Commission is committed to deliver this before the end of this year.

I fully share the view expressed by Ms Bauer that specific attention has to be paid to the low-skilled and disadvantaged social groups, including people with disabilities or those who belong to ethnic minorities, and this is of course of particular importance when we, together with the Member States, are working on the next programming period, and on how to programme the Social Fund and other financial instruments.

Where I of course strongly disagree is with the message of Mr Nuttall, who blamed the EU rules as supposedly a major cause of unemployment. He also blamed EU migrants for the high level of unemployment in certain regions and Member States, including his own. I think it should be noted that there are enormous differences between the performance of some countries. It is true that there are, from the point of view of youth unemployment, weak performers like the UK. But there are also strong performers, like Germany or Austria, and the same EU rules apply to these countries; but of course Germany and Austria have far fewer opt-outs from the EU rules.

I happened to be a student more than two decades ago in the region where Mr Nuttall comes from and there were already three million unemployed people before the Working Time Directive, before the single market; and it was primarily the consequence of the 1980s Thatcherite-period de-industrialisation in the North-West and the North-East.

So to blame EU regulations and EU migrants for the failure of national policies, is I believe appalling, and we would need a more serious discussion on these matters, because, indeed, youth unemployment is a very serious problem and the actions which we have proposed need to be implemented in close collaboration with other EU institutions, the Member States and the social partners.

  Γεώργιος Παπανικολάου, Εισηγητής. − Κύριε Πρόεδρε, ευχαριστώ όλες και όλους τους συναδέλφους για τις εξαιρετικές τοποθετήσεις τους και για τη συμμετοχή τους στη σημερινή συζήτηση. Οι δεκάδες τοποθετήσεις που έγιναν σήμερα αναδεικνύουν, αν μη τι άλλο, την έμφαση που δίνουμε στα ζητήματα αυτά, και καταδεικνύουν την αγωνία που έχουμε για το μέλλον. Το μέλλον της Ευρώπης είναι το μέλλον των νέων, δεν χωρεί καμιά αμφιβολία για αυτό.

Θέλω να ευχαριστήσω ιδιαιτέρως την Επιτροπή για την τοποθέτηση του Επιτρόπου Andor, στην αρχή και στο τέλος της συζήτησης, και θα ήθελα να παρακαλέσω, σε επόμενη συζήτηση για τέτοια θέματα, να έχουμε επιτρόπους και για άλλους τομείς και όχι μόνο για την απασχόληση. Αντιλαμβάνεται κανείς ότι τα ζητήματα των νέων αφορούν όλες τις πολιτικές οριζόντια. Η πολιτική για τους νέους δεν είναι μια απομονωμένη κάθετη πολιτική.

Δυστυχώς όμως, στα όσα είπαμε σήμερα, δεν είχαμε απάντηση από το Συμβούλιο. Δεν είχαμε τους εκπροσώπους των κρατών μελών να μας εξηγήσουν τι έχει φταίξει και δεν έχουμε καλύτερα αποτελέσματα μέχρι σήμερα και για ποιον λόγο όλα αυτά τα εργαλεία δεν κατορθώσαμε να τα αξιοποιήσουμε κατά τον καλύτερο δυνατό τρόπο: όλες αυτές οι ανακοινώσεις που γίνονται, η χρηματοδότηση που δεν είναι αρκετή - αλλά υπάρχει χρηματοδότηση - και τα ευρωπαϊκά προγράμματα.

Χαίρομαι ιδιαιτέρως που στα θεωρεία μας σήμερα, κύριε Πρόεδρε, βλέπω πολλά νέα παιδιά. Θέλω να επισημάνω ιδιαιτέρως την παρουσία έντεκα νέων παιδιών με βαριές μορφές αναπηρίας που έχουν έρθει από την Ελλάδα αντιμετωπίζοντας πολλές δυσκολίες, που όμως κατάφεραν να φθάσουν εδώ και να μας εμπνεύσουν, να μας δώσουν κουράγιο να συνεχίσουμε. Στα πρόσωπα αυτών των έντεκα νέων παιδιών βλέπουμε όλους τους νέους της Ευρώπης και θέλουμε να τους πούμε ότι εμείς σήμερα εδώ αγωνιζόμαστε για τη δημιουργία ευκαιριών για όλους τους νέους, χωρίς εξαιρέσεις, για όλα τα νέα παιδιά που από αυτά θα κριθεί και το μέλλον της Ευρώπης. Η Ευρώπη και οι ευκαιρίες που θέλουμε να δημιουργήσουμε δεν είναι μόνο δικαίωμα για τα νέα παιδιά, είναι καθήκον και υποχρέωση για όλους μας.

  Joanna Katarzyna Skrzydlewska, sprawozdawczyni. − Panie Przewodniczący! Niestety nie mogę się zgodzić ze stwierdzeniem grupy Zielonych, że moje sprawozdanie jest krokiem w tył w stosunku do sprawozdania tej grupy, które zostało przygotowane w 2009 roku. To analiza czynników, które potęgują lub utrzymują trudną sytuację młodych ludzi na rynku pracy i wskazanie kierunku kontynuacji działań, jakie mają być podjęte przez państwa członkowskie, aby zahamować wzrost bezrobocia. Nie mogę zgodzić się ze stwierdzeniem, że trudna sytuacja młodych ludzi ma swoje podłoże jedynie w obecnym kryzysie gospodarczym. Nie możemy zapominać o tym, że jest to problem strukturalny. Zwiększenie miejsc pracy zależy od ogólnego stanu gospodarki i od środowiska przyjaznego przedsiębiorcom, bo to oni tworzą miejsca pracy. Działania podjęte w ramach gwarancji dla młodzieży mają doraźnie pomóc młodym osobom w dostosowaniu się do obecnej sytuacji oraz dać im alternatywę, gdy podjęcie przez nich pracy w tym momencie nie jest możliwe.

Zgadzam się natomiast z częścią wypowiedzi pana posła Romevy i Ruedy z grupy Zielonych, w której mówi on o tym, że należy dostosować system edukacji do potrzeb rynku pracy. Dlatego zachęcam grupę Zielonych do poparcia mojego sprawozdania, gdyż większość postulatów, o których Państwo dziś mówili i które zapisali w swojej alternatywnej rezolucji, znajduje się w moim sprawozdaniu. Myślę, że Parlament Europejski w tej kwestii powinien być zjednoczony, aby dać wyraźny i mocny sygnał. Najwyższa pora, byśmy zamienili czyny na słowa.

  Der Präsident. − Die Aussprache ist geschlossen.

Die Abstimmungen finden am Mittwoch, den 11. September 2013, um 12 Uhr statt.

Schriftliche Erklärungen (Artikel 149 GO)

  Erik Bánki (PPE), írásban. – A pályakezdő fiatalok munkahelyteremtésének egyik legjobb formája az adó- és járulékkedvezmények bevezetése, mert ezzel tehetjük érdekeltté a vállalkozásokat és a cégeket abban, hogy tapasztalatlan munkaerőt alkalmazzanak.

Az egyetemi munkavállalás támogatása is nagyon fontos, hiszen így a fiatalok már a tanulmányaik alatt dolgozhatnak, amelynek köszönhetően nemcsak önfenntartóak lehetnek, hanem szoros kapcsolat alakulhat ki a munkaadó és a munkavállaló között.

A szakképzési rendszer átalakítása is elengedhetetlen: gyakorlat-orientált oktatási rendszerre van szükség, s a szakoktatás színvonalának emelése érdekében a kkv-szektor támogatása is nélkülözhetetlen. Kiemelt jelentősége van továbbá az ösztöndíj-rendszer működtetésének azokon a területeken, ahol alacsony az érdeklődés, pl. a természettudományok és a műszaki tudományok terén.

A fiatalkorúak munkanélkülisége azonnali és hatékony megoldást kíván, hiszen rendkívül súlyos társadalmi következményekkel jár. A fiatalok jelentik a jövő generációt! Munkaügyi helyzetük megoldása a gazdaságélénkítés érdekében – a versenyképesség növelése, az adókedvezmények bevezetése és a bürökrácia csökkentése mellett – az egyik legfontosabb feladat.

  Sergio Berlato (PPE), per iscritto. – Nel 2009 la Commissione ha pubblicato una comunicazione in cui definisce una nuova strategia dell'Unione europea per la gioventù, finalizzata a istituire un quadro di cooperazione per il prossimo decennio sulle tematiche relative alla gioventù e a fornire ai giovani maggiori e migliori opportunità. Tuttavia, a quattro anni dalla sua pubblicazione, gli indicatori socioeconomici in Europa sono notevolmente cambiati: la situazione di allora non è paragonabile ai problemi che l'Unione deve affrontare oggi. Il persistere degli effetti della crisi economico-finanziaria che ha imperversato sull'Europa sta determinando un crollo senza precedenti delle opportunità per i nostri giovani. Secondo i dati della Commissione, nel 2011 la perdita economica connessa al disimpegno dei giovani dal mercato del lavoro è stata stimata a 153 miliardi di euro, pari all'1,2% del PIL dell'Unione. Questa situazione rappresenta un grave danno socioeconomico che, come tale, non deve essere sottovalutato. A mio avviso, questa sfida deve essere affrontata senza indugio con provvedimenti mirati e finanziamenti adeguati nel settore dell'istruzione e della formazione professionale. Inoltre, poiché' molti Stati membri sfruttano solo in parte i Fondi strutturali europei a sostegno di questi settori, sollecito l'attenzione della Commissione sull'opportunità di intraprendere azioni più mirate e sviluppare strumenti e indicatori definiti.

  Tadeusz Cymański (EFD), na piśmie – Kryzys męczący świat od 2008 roku szczególnie mocno skrzywdził młodzież. Według statystyk co czwarty młody człowiek w Europie nie może znaleźć pracy! Najbardziej widoczną konsekwencją takiego stanu rzeczy jest nie tylko pauperyzacja młodzieży, ale też wymykające się spod kontroli migracje w celach zarobkowych. A przecież to właśnie obecne pokolenie młodych jest przyszłością każdego państwa. Cechą charakterystyczną młodości jest brak doświadczenia, a co za tym idzie ograniczona atrakcyjność zawodowa dla pracodawców. Niektórzy z nich wykorzystują sytuację na rynku pracy w celu angażowania młodych absolwentów na bezpłatne praktyki lub oferowania tzw. śmieciowych umów o pracę. W takiej sytuacji Unia ma obowiązek reagować, a państwa członkowskie powinny wykorzystać wszystkie dostępne na tym szczeblu możliwości rozwijania i współfinansowania inicjatyw służących między innymi dostosowaniu systemów edukacyjnych i szkoleniowych do zmiennych warunków rynku pracy. W tym względzie sprawozdanie posłanki Skrzydlewskiej zasługuje na uwagę i poparcie Parlamentu.

  Vasilica Viorica Dăncilă (S&D). - Într-o Europă care nu reuşeşte să găsească cele mai eficace soluţii pentru depăşirea crizei, cu fabrici care se închid în fiecare lună sau îşi delocalizează activitatea în afara graniţelor Uniunii, alegerea unei meserii sau a unui domeniu de activitate devine din ce în ce mai dificilă nu doar pentru tineri, dar şi pentru părinţii şi profesorii care trebuie să îi ghideze în identificarea domeniului care corespunde cel mai bine abilităţilor lor. Problema tinerilor şomeri este cu atât mai dificilă cu cât numărul celor care abandonează şcoala înainte de a obţine o calificare sau o diplomă este în creştere. Reversul medaliei este problema „irosirii inteligenței”, respectiv tineri înalt calificați care lucrează mult sub potențialul lor, ceea ce are efecte negative asupra lor, din punct de vedere social și psihologic.

Consider că fi ar fi benefică o mai strânsă colaborarea nu doar cu Comisia, ci şi între statele membre pentru aplicarea unor instrumentele a căror eficiență a fost testată în alte state membre privind reducerea şomajului în rândul tinerilor, dar şi pentru îmbunătăţirea mobilităţii acestora, mai ales că există peste un milion de locuri de muncă vacante în Uniunea Europeană neocupate, pentru că nu există persoane interesate în regiunile respective.

  Elżbieta Katarzyna Łukacijewska (PPE), na piśmie. – Panie Przewodniczący! W debacie na temat młodzieży warto rozważyć możliwość wprowadzenia mechanizmów rynkowych, które zmniejszyłyby wydawanie publicznych pieniędzy na kształcenie młodzieży w specjalnościach mniej potrzebnych na rynku pracy, a tym samym promowałyby kierunki, które są w danym momencie poszukiwane wśród pracodawców i na które jest aktualne zapotrzebowanie. Uważam, że obecnie powinniśmy zwrócić uwagę na kształcenie zawodowe i już w szkołach średnich uświadamiać młodzieży sytuację na rynku pracy. Dodatkowo uczelnie powinny zwracać uwagę na to, aby od samego początku kształcić wykwalifikowanych pracowników zawodowych, zapewniać atrakcyjne staże u potencjalnych pracodawców i zabiegać o nie, dzięki czemu młodzi ludzie mieliby możliwość zaraz po zakończeniu studiów spróbować swoich sił w wybranym zawodzie. Niezbędna jest zatem modernizacja oświaty, dostosowanie programów nauczania do obecnych i przyszłych potrzeb rynku. Chciałabym na koniec podkreślić, że tylko zsynchronizowane działania rządów, samorządów, instytucji europejskich czy różnych agencji mogą przynieść oczekiwane rezultaty i pozwolić z optymizmem patrzeć w przyszłość.

  Marian-Jean Marinescu (PPE), în scris. – La nivel european, rata şomajului a atins 23%, iar în statele afectate de criză (Grecia şi Spania) 55%, şansele pentru un tânăr şomer de a găsi un loc de muncă fiind reduse. Printr-o serie de acţiuni, precum pachetul privind ocuparea forţei de muncă (inclusiv garanţia pentru tineret), UE încearcă să crească rata de angajare a tinerilor. Instrumentul garanția pentru tineret reprezintă un angajament al statelor membre că, în termen de 4 luni de la intrarea în șomaj sau de la momentul în care nu mai urmează o formă de învățământ formal, tinerii sub 25 de ani vor primi o ofertă de bună calitate de obținere a unui loc de muncă, de continuare a educației, de intrare în ucenicie sau de efectuare a unui stagiu. Schema a fost aprobată de miniştrii ţărilor UE în aprilie 2013, urmând să fie implementată din ianuarie 2014. Sunt vizate regiunile UE cu o rată a șomajului tinerilor de peste 25% , în România existând trei regiuni în care rata șomajului în rândul tinerilor depășește 30%: Centru, Sud-Est și Sud-Muntenia. Pentru această inițiativă au fost alocate fonduri europene de 6 miliarde EUR pentru primii doi ani ai cadrului financiar multianual 2014-2020.

  Sławomir Nitras (PPE), na piśmie. – Kryzys spotęgował negatywne tendencje, które już od jakiegoś czasu przyczyniają się do problemów młodych ludzi na rynku pracy. Z jednej strony to konkurencja ze strony starszych i bardziej doświadczonych pracowników, z drugiej zaś brak wsparcia w postaci staży i szkoleń zawodowych pozwalających młodzieży zdobyć tak ważne pierwsze doświadczenia. Wysokie bezrobocie wśród młodych to nie tylko niewykorzystany potencjał ludzki, ale również spadek konsumpcji i niewielki poziom inwestycji. Uważam, że samo tylko udostępnienie dodatkowych zasobów finansowych będzie niewystarczające, potrzebne nam jest podejście możliwie najbardziej kompleksowe. Aby zwiększyć skuteczność oddziaływania tych 8 mld, musimy usprawnić publiczną infrastrukturę wsparcia dla młodych bezrobotnych, zbudować instytucje nowoczesne i szybko reagujące na dynamiczne zmiany na rynku pracy.

Walka z bezrobociem młodych nie przyniesie także długotrwałych zmian, jeżeli nie zaangażujemy w ten proces podmiotów prywatnych. Musimy zachęcać przedsiębiorców do tworzenia miejsc pracy oraz wspierać działalność organizacji pozarządowych. Popieram w tym zakresie postulaty sprawozdawczyni. Skuteczny system zachęt powinien obejmować dla przykładu ulgi podatkowe, refundację kosztów składek na ubezpieczenia społeczne oraz preferencje w dostępie do finansowania z funduszy europejskich.

  Franz Obermayr (NI), schriftlich. – Es ist schon befremdlich, dass zwar die Kommission einen Qualitätsrahmen für Praktika verlangt, aber der Präsident dieses Hauses – bekanntlich ein Sozialdemokrat – nicht bereit ist, ein Mindestgehalt für Praktikanten im EU-Parlament festzulegen. Im Dezember 2012 habe ich einen offenen Brief an Herrn Schulz gerichtet, in dem ich ein Mindestgehalt für Praktikanten im EP fordere. Die Antwort: Man bedanke sich für die Anregung, sei aber nicht willens, etwas zu ändern. Es ist eine bodenlose Frechheit, vollmundig über die prekäre Situation und Ausbeute von Jugendlichen zu schwätzen und es dann nicht einmal zu schaffen, im eigenen Haus eine angemessene Bezahlung sicherzustellen. Gerade bei Auslandspraktika ist es unzumutbar, dass nicht einmal die Reisekosten ersetzt werden. Das ist eine nicht gerechtfertigte soziale Selektion. Wie kann es sein, dass manche – leider auch österreichische – Abgeordnete wenig bis gar nichts für die Leistung dieser jungen Menschen bezahlen?

  Моника Панайотова (PPE), in writing. – Уважаеми колеги, днес, от една страна имаме дисбаланс между прогресивно застаряващо население и нисък демографски прираст в Европа. От друга страна, 23,3 % от младежите в ЕС са безработни, около 29 % от тях имат реален шанс за намиране на работа, а същевременно липсват кадри за около 2 милиона свободни работни места в сферата на информационните технологии, инженерството, математиката и природните науки.

Това показва, че младежката безработица се корени в структурни проблеми, изискващи адекватни решения и ясни ангажименти от страна на държавите членки, образователната система и бизнеса. Държавите членки следва да осигурят по-гъвкав пазар на труда, намалена административна тежест, потенциални данъчни облекчения за компании, наемащи младежи, повече възможности за европейско, национално и частно финансиране, включително на рисков капитал за стартиращи компании и млади предприемачи.

Образователните институции следва да реформират образователните програми, включвайки иновативни методи на преподаване, дуална система, повече мобилност и неформално образование, с цел изграждане на функционално грамотни млади хора с практически умения и предприемачески дух. Бизнесът следва да е в пряк контакт с образователните институции, да упражнява корпоративно социално отговорна политика, както и да инвестира в човешки ресурси чрез обучения и стажове.

Всичко това може да бъде устойчиво, само ако младите бъдат включени във формулирането на тези решения. Благодаря!

  Jutta Steinruck (S&D), schriftlich. – Die Notwendigkeit einer neuen, in die Zukunft gerichteten Strategie für Gesundheit und Sicherheit am Arbeitsplatz steht außer Frage. Man muss sich nur einmal die blanken Zahlen über Arbeitsunfälle vor Augen halten. 2009 gab es europaweit immer noch 2,8 Millionen schwerer Arbeitsunfälle sowie 38 000 tödliche Unfälle. 8,6 % der Arbeiter beklagen zudem, ihrer Beschäftigung zuzuschreibende Gesundheitsprobleme zu haben. Man muss hierbei auch bedenken, welche enormen Kosten auf die Kranken- und Rentenkassen zukommen werden, wenn viele Arbeitnehmer in Folge ihrer Arbeit und damit verbundenem Stress oder Depressionen in Frührente gehen müssen. Die Kommission steht nun also in der Pflicht, endlich eine neue, zukunftsgerichtete Strategie für Gesundheit und Sicherheit am Arbeitsplatz vorzulegen, die auch ihr Augenmerk auf die Prävention von Unfällen legt. Eine von ihr selbst in Auftrag gegebene Evaluation der Strategie von 2007-2012 unterstreicht diese Forderung zur weiteren Verbesserung der Gesundheit und Sicherheit am Arbeitsplatz. Hierbei darf die andauernde Wirtschafts- und Finanzkrise nicht dazu ausgenutzt werden, die Arbeitszeiten zu verlängern oder die Sicherheit und Qualität von Arbeitsplätzen zu untergraben. Gerade in solchen Zeiten muss ein Zeichen für die Arbeitnehmer gesetzt werden, nämlich dass wir sie nicht alleine lassen, sondern uns stetig um eine Verbesserung ihrer Sicherheit und Gesundheit bemühen.

  Csaba Sándor Tabajdi (S&D), irasban. – Az EU történetének legmélyebb válságát éli, amelynek legnagyobb vesztese a fiatal nemzedék. Az EU-ban ma több mint 5 és fél millió 25 éven aluli fiatalnak nincs munkája, míg Magyarországon a fiatalok több mint egyharmada munkanélküli.

A jobboldali többségű Európai Tanács a spanyol bankrendszer megmentésére 100 milliárd eurót fordított az európai adófizetők pénzéből, míg a fiatalkori munkanélküliség felszámolására mindösszesen 8 milliárd eurót szánnak a következő hét évben. Aggasztó, hogy miután az állam- ás kormányfők megállapodtak a következő pénzügyi keret fő célkitűzéseiben, mint a fiatalok foglalkoztatásának növelésében, a 2014-es uniós költségvetésben a Tanács gyakorlatilag felszámolná a még meg sem kezdett Ifjúsági Garanciát.

Nem látszatmegoldásokra és üres ígéretekre van szükség! Nyomatékosan kérem az állam- és kormányfőket, hogy a jövőben fordítsanak kiemelt figyelmet Európa legégetőbb kérdésére, a fiatalkori munkanélküliség megoldására! Egységes, az Unió minden országára kiterjedő növekedési és munkahely-teremtési stratégiára van szükségünk, ahogy azt az Európai Szocialisták már 2011 óta javasolták!

Különös jelentőséggel bír az Ifjúsági Garancia bevezetése hazámban, Magyarországon. A folyamatos megszorítások, a beruházásokat elüldöző gazdaságpolitika, a felsőoktatásban intézményesített röghöz kötés miatt a fiatalok elveszítették reményüket abban, hogy a magyar kormány változtathat kilátástalan helyzetükön. Adjuk nekik vissza a hitet a boldogulás lehetőségében! Ehhez azonban jóval több politikai akaratra és uniós forrásra van szükség!

  Valdemar Tomaševski (ECR), raštu. – Pirmininke, jaunų žmonių situacija darbo rinkoje yra ypač sudėtinga. Pagal paskutinius duomenis, asmenų iki 25 metų amžiaus nedarbo rodiklis Europos Sąjungoje siekia 23 procentus, nors yra šalių, kuriose šis rodiklis siekia 55 procentus, pavyzdžiui Ispanijoje. Ekonominė krizė sukėlė naujų darbo vietų atsiradimo sulėtėjimą, be to, darbdaviai norėdami sutaupyti mažina jau esamą užimtumą. O atleidimai dažniausiai liečia asmenis įdarbintus pagal laikinojo darbo arba civilines ir teisines sutartis, taigi pagrinde jaunus žmones, įsiliejančius į darbo rinką. Todėl kovai su jaunų žmonių nedarbu priklauso didesnė parama iš Europos Sąjungos institucijų. Verta apsvarstyti atskiros biudžeto linijos sukūrimą, kuri per Europos Socialinį Fondą galėtų efektyviai padėti valstybėms narėms remti jaunų žmonių įdarbinimą, profesinių kvalifikacijų keitimą arba sudaryti sąlygas tolimesniam švietimui. Lygiagrečiai šiems veiksmams reikia skatinti savarankišką darbą. Bet kokie veiksmai nukreipti savarankiškų iniciatyvų plėtojimui, asmenų iki 30 metų amžiaus įmonių steigimas, turi atsispindėti naujuose teisiniuose sprendimuose, ypač kalbant apie Europos Sąjungos socialinių pokyčių ir inovacijų programą 2014–2020 metams. Įdomiu būdu kovojant su nedarbu gali taip pat tapti didesnio profesinio judrumo paskata. Europos Sąjungoje yra virš milijono įregistruotų darbo skelbimų, tačiau jie nėra išnaudojami. Taigi sunki jaunų žmonių situacija reikalauja ryžtingos institucijų intervencijos.