21. A nemzeti romaintegrációs stratégiák uniós keretrendszerének nemi szempontjai - A nemzeti romaintegrációs stratégiák végrehajtása terén elért eredmények (vita)
Πρόεδρος. - Το επόμενο σημείο στην ημερήσια διάταξη είναι η κοινή συζήτηση επί:
- της εκθέσεως της κ. Lívia Járóka εξ ονόματος της Επιτροπής Δικαιωμάτων των Γυναικών και Ισότητας των Φύλων, σχετικά με τη διάσταση του φύλου στο ευρωπαϊκό πλαίσιο εθνικών στρατηγικών ένταξης των Ρομά [2013/2066(INI)] (Α7-0349/2013).
- της προφορικής ερώτησης του κ. Juan Fernando López Aguilar εκ μέρους της Επιτροπής Πολιτικών Ελευθεριών, Δικαιοσύνης και Εσωτερικών Υποθέσεων, σχετικά με την πρόοδο που σημειώθηκε κατά την υλοποίηση της στρατηγικής των κρατών μελών για την ενσωμάτωση των Ρομά (O-000117/2013 - B7-0528/2013).
Lívia Járóka, rapporteur. − Madam President, the poverty and social exclusion that directly affects 80 million Europeans is threatening the full range of human rights – not only economic but also social and cultural rights, including the right to an adequate standard of living, the rights to health, housing, food and education, and also civil and political rights.
In addition, over the past five years we have been struggling with a long, drawn-out economic crisis with varying degrees of success. The crisis is having a disproportionate impact on the rights of specific groups of people, particularly those who are increasingly vulnerable because they already suffer from discrimination and social exclusion. Fear and anxiety caused by the economic downturn have generated a spreading wave of racism and xenophobia which is further weakening the protection of the most vulnerable.
First and foremost, it affects the ten million Roma in Europe who are practically detested in national economies and who sink deeper into poverty. After decades of scrambling from one attempt at economic crisis management to the next under successive governments, it became clear that success called for a solution that we embraced throughout the entire continent and across the political divide. Realising that the situation was neither acceptable nor sustainable, the European Parliament was a pioneer in demanding an EU-level response to the situation of Roma which then became a reality under the Hungarian Presidency of the EU in the form of an EU framework for national Roma inclusion strategies.
But the first phase of the framework implementation has already revealed some significant flaws which I address in both my report for the Committee on Women’s Rights and Gender Equality and in the resolution for the Committee on Civil Liberties, Justice and Home Affairs. I believe that policy-makers should act in five ways to rule out the major risks which we already see: first, national strategies must be brought closer to reality. This would mean that we would have to draw – the Commission has to draw – a flowchart of the EU Roma inclusion process in order to clarify the state of play as regards implementation and the next steps to be taken as well as to clarify specifically the division of tasks and responsibilities among the stakeholders. At this moment we do not yet know who is responsible for the failure or the success of the Roma strategy.
It would further imply developing a dashboard of EU Roma inclusion indicators adding outcome indicators, baselines, and numerical headline targets to national strategies. This also requires that Member States allocate enough financial access to fulfil their policy commitments. In many national action plans this is missing; as is a reflection of the national Roma inclusion strategies in their national budgetary policies.
You need to know that we found that over the last twenty years, according to studies in several Member States, only 10% of the money spent on Roma projects has actually reached the Roma.
Second, national strategies must be brought closer to the Roma themselves. It means that Roma organisations must be strengthened and there needs to be a proper framework consultation, not just platform-based peer learning and the sharing of experiences among policy-makers and Roma organisations. Also, Roma NGOs must be strengthened because we need authentic, independent and highly educated Roma leaders who actively lead the public discourse on Roma and who put community building and social acceptance at the forefront and above the interests of their sponsors.
Third, national strategies must better target the Roma. This means taking into account the multi-dimensional and territorial aspects of poverty and launching integrated, multi-sector development programmes for the most deprived micro-regions by mobilising all available CSF funds and other EU instruments because we have learned that the Member States have not been using them over the past few years.
Fourth, national strategies must protect Roma; they must go hand-in-hand with the anti-discrimination measures that the Commission has already introduced and they have to be much better used.
Fifth, we also have to bring the Balkans into this strategy. From the outset we said that we would like to see the accession countries included in this dossier from the very beginning. What we see is that the successful social and economic inclusion of the Roma can only be achieved if we make sure that this risk of failure does arise.
Kinga Göncz, szerző. − Fontosnak tartjuk ezt a vitát és azt, hogy még a parlamenti ciklus lezárása előtt megszülessen egy határozat a romaintegrációval kapcsolatban. Üdvözöljük a tanácsi javaslatokat is, amelyek sok ponton ugyanazt hangsúlyozzák, amit a mi tervezetünk is. Ennek a ciklusnak fontos eredménye az európai keretstratégia és az, hogy minden tagállam elkészítette a saját nemzeti stratégiáját, de ezzel többé-kevésbé véget is ért a pozitív dolgok felsorolása.
A nemzeti stratégiák nagyrészt papíron maradtak. Nem fogalmaznak meg akciótervet, nem rendelnek hozzá költségvetési forrásokat, sőt pont azokban a tagállamokban késik az uniós források felhasználása, amelyekben a legnagyobb szükség lenne rájuk a romaintegrációhoz. Változatlan a települési és iskolai szegregáció, sőt sok helyen romlik a helyzet. Nemcsak a nemzeti, hanem a helyi szinteken is hiányzik a politikai akarat az integrációt segítő programokhoz.
Európa szégyene, hogy az emberi jogokra épülő térség közepén több millió ember él harmadik világbeli körülmények között.
Ha a romák elhagyják a hazájukat, azt nem csak a szegénység miatt teszik, hanem elsősorban a fokozódó cigányellenesség, a diszkrimináció, a gyűlöletbeszéd és gyűlölet-bűncselekmények miatt. A régi tagországokban sem jobb a helyzetük. A kirekesztés, jogellenes kitoloncolás, kilakoltatás napi gyakorlat. A romákat európai állampolgárokként ugyanúgy megilleti a szabad mozgás joga, mint bárki mást. Ha eredményeket akarunk elérni, egyszerre kell kezelnünk – komplex programok formájában – a diszkriminációt, az oktatási és munkaerő-piaci hátrányokat és megteremtenünk a megfelelő lakhatási körülményeket, az egészségügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférést. A demokratikus politikai pártoknak egyértelműen el kell határolódniuk a szélsőjobb kirekesztő, gyűlöletkeltő megnyilvánulásaitól.
A Bizottságnak is egyértelmű lépéseket kell tennie: követnie kell, hogy a tagállamok valóban átültették-e és alkalmazzák-e a faji egyenlőségi irányelvet, tekintettel vannak-e a szabad mozgás és letelepedés jogára, a diszkrimináció-mentesség jogára. Ha nem, kötelezettségszegési eljárást kell indítania.
A tagállamoknak érdemi párbeszédre kell törekedniük a romák képviselőivel, és el kell fogadtatniuk a nem roma lakossággal a romaintegráció fontosságát. A nemzeti kapcsolattartó pontokat valódi befolyással rendelkező intézményekké kell tenniük. Ügyelniük kell arra, hogy szakpolitikai döntések ne ássák alá a romastratégiában foglaltakat, és az EU források felhasználására kiírt operatív programok támogassák ezeket a célokat. Tagállami felelősség az intézményi diszkrimináció megszüntetése is.
Azt tudjuk, hogy rossz a helyzet, de pontos adatokra van szükségünk ahhoz, hogy lássuk, hol van a legnagyobb szükség a beavatkozásra. Az adatgyűjtést, monitoringot nem lehet teljes egészében a tagállamokra bízni. Szükség van civil monitoringra, ezért javasoltuk a következő évi költségvetésbe kísérleti projektként a romaszervezetek kapacitásépítését.
Ahhoz, hogy az EU értőbb módon tudjon lépni a romaintegráció területén, szüksége van jól képzett fiatal roma értelmiségiekre és speciális programokkal kell támogatnia a képzésüket. Elengedhetetlen, hogy a Bizottság főigazgatóságain legyenek roma munkatársak. Ennek előkészítéseként kell lennie a Bizottságban is egy roma gyakornoki programnak. Ezen a területen az S&D frakció példát mutat a saját roma gyakornoki programjával. Fontosnak tartjuk, hogy az Erasmus Plus és a Kreatív Európa program is kiemelt figyelmet szentel annak, hogy romák is legyenek a kedvezményezettek között. Az ESZA pedig prioritásként kezeli a szegénység csökkentést, a romaintegrációt. Csak mindezeket figyelembe véve, összehangolt erőfeszítésekkel, egyértelmű tagállami és helyi politikai akarat mellett tudunk majd eredményeket elérni néhány éven belül.
Maria Damanaki, Member of the Commission. − Madam President, I would like to thank Parliament for debating Roma inclusion strategies today.
Also, on behalf of my colleague Commissioner Reding, I am very proud to announce that the Council adopted today, with unanimity, the first European legal text on Roma inclusion – the recommendation on effective Roma integration measures in the Member States. This is a big achievement. It means that the need to act in a coordinated way has finally been widely recognised by all Member States.
So this is a success for the Commission, which put this proposal on the table, but it is also a success for the European Parliament, which has always been very supportive of an EU approach to Roma inclusion. It is also a signal of hope for the Roma population everywhere in Europe. The European Parliament now needs to give its consent to the text and I am sure that it will do that swiftly.
This Council recommendation is the first legal instrument within the European framework for national Roma integration strategies. It strengthens the European framework by providing guidance to Member States in the four key areas of education, employment, housing and health. It also calls on Member States to take effective measures to combat anti-Roma rhetoric and to better inform the Roma about their rights and civic duties.
Member States are also encouraged to better support local and regional authorities, to facilitate transnational cooperation at all levels and to pay particular attention to the protection of children and women.
In this context, I would like to thank Ms Járóka for taking up gender aspects in the national Roma integration strategies. The Commission considers gender equality to be a principle to be applied in all policy fields. The Commission is well aware that Roma women are particularly vulnerable. Very often they are denied a fair chance on the labour market, equal access to education, healthcare and decent housing. Some are victims of violence and exploitation, even within their own communities. This is why the situation of Roma women is flagged up as being one of the cross-cutting issues in the Council recommendation.
The European Commission has tried hard to ensure that European structural funds will be mobilised to boost national efforts to improve the social and economic situation of vulnerable groups, but Member States are unfortunately not yet making the best possible use of them. Negotiations on the partnership agreements and operational programmes on the use of European structural and investment funds for the period 2014 until 2020 are still ongoing.
In this context, the Commission is particularly vigilant and recommends that Member States include Roma integration as a priority. The Commission has also set up a network of national Roma contact points in all EU Member States. This network is proving to be very useful for the exchange of best practices and peer review of the implementation of the national strategies.
In addition, the Commission is in permanent contact with the Member States, Roma civil society and all the stakeholders involved in the process of Roma integration. National reform programmes under the Europe 2020 Strategy are also being scrutinised for coherence with national Roma integration strategies. Where appropriate, reference to Roma integration is made in the country-specific recommendations. Hence, in 2013, the Commission issued country-specific recommendations on the Roma to five Member States.
Finally, the Commission’s enlargement strategy highlights the precarious situation of many Roma in the Western Balkans. The Commission is helping the enlargement countries to support integration of Roma through the instrument of pre-accession assistance. The Commission is currently implementing or planning projects with a total value of more than EUR 50 million that could benefit the Roma communities. The Commission will continue to monitor the progress and implementation of the national strategies and report on its findings.
On 4 April 2014 we will hold a European Roma Summit in Brussels. Roma integration must remain a European priority. It is one of the great challenges of our time. It puts our spiritual strength and Europe’s cohesion to the test, so we have to do our very best to ensure good results.
Edit Bauer, A Foglalkoztatási és Szociális Bizottság véleményének előadója. − Kedves Biztos Asszony! A roma nők helyzetével kapcsolatban szeretném kiemelni a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság véleményéből azt a megállapítást, hogy a roma nők jelenléte a munkaerőpiacon rendkívül alacsony. Véleményünk szerint a szegénység csapdájából a munkából származó jövedelem nélkül pedig csaknem lehetetlen kitörni. A diszkrimináción és az általánosan magas munkanélküliségen túl fokozott figyelmet kell fordítanunk a foglalkoztathatóság kérdésére. A roma nők csupán 68%-a írástudó, 36%-a pedig iskolába se járt, ebből kifolyólag az alulképzettség súlyos és behozhatatlan hátrányt jelent számukra a munkaerőpiacon. A helyzet kulcsát az oktatásügyben kell tehát keresni. A roma fiatalok, a roma lányok munkanélküliségén ugyanis még a „Youth Guarantee” sem tud segíteni. Sem az élethosszig tartó tanulás, sem az átképzés nem hoz eredményt, ha nincs hozzá megfelelő alap. A tagállamok felelőssége ezen a területen vitathatatlan, és bármennyire nagyszerűek is lehetnek az épp elfogadott tanácsi ajánlások, nem helyettesíthetik a tagállamok aktivitását és tennivalóját a romastratégia megvalósításában. Ez pedig sürgős tennivaló.
Csaba Sógor, a PPE képviselőcsoport nevében. – Mindannyian tudjuk, hogy a nemzeti romaintegrációs stratégiák végrehajtása terén komoly hiányosságok vannak az Unió tagállamaiban. A kérdés itt és most az, hogy komolyan veszik-e a tagállamok a romák helyzetének javítására irányuló erőfeszítéseket, ennek érdekében pedig készek-e egy hosszú folyamat kezdeti lépéseinek megtételére. Pozitív változás rövid távon nagyon nehezen remélhető, ám a későbbi sikerek alapjait most kellene lefektetni. A problémák hatékony kezeléséhez a pénz csak az egyik fontos tényező: nagyon sokszor azt látjuk, hogy a rendelkezésre álló pénzalapok nem jutnak el a kedvezményezettekhez, továbbá a programok monitoringja során komoly rendellenességeket tapasztalunk. Fontos szempont az is, hogy az egyes tagállamok földrajzilag kiegyensúlyozottan kezeljék a kérdést: nem lehet csupán a nagyvárosok peremkerületeiben koncentrálódó közösségekre összpontosítani, a vidéki környezetben élő romák problémáira is megoldásokat kell keresni. Egészen konkrétan olyan elképesztő meglátásokkal is találkozhat az ember, miszerint Romániában az ország nyugati és központi területeire ebből a szempontból nem szükséges figyelni, hiszen az igazi problémák délen és keleten vannak. Határozottan ki kell mondanunk, hogy ez nem így van. Románia esetében az ország egész területén élnek roma közösségek és sajnos hasonlóan nehéz szociális körülmények között. A Bizottságra fontos szerep hárul a stratégiák életbe ültetése során, hiszen a roma közösségek helyzetének javítása közös felelősségünk, európai ügy, amelyet nem lehet csupán néhány tagállam feladataként felfogni.
Minodora Cliveti, în numele grupului S&D. – Doamnă președintă, strategia europeană de integrare a romilor a fost elaborată în 2011, urmată de rapoartele naționale în 2012 și de un prim raport al Comisiei Europene și al Consiliului din 2013. Aceste demersuri creează o bază solidă în procesul de soluționare a problemelor romilor. Constat, însă, insuficiența abordării de gen, ceea ce înseamnă că este nevoie de accentuarea analizei în această direcție, ceea ce își propune practic raportul pe care urmează să îl votăm mâine.
Este știut că femeile rome trăiesc într-o societate profund patriarhală, tradiționalistă, în care dependența economică, violența în familie, accesul redus la educație, căsătoriile și sarcinile timpurii au consecințe asupra sănătății, realizării personale și statutului lor social. Strategia europeană de integrare a romilor trebuie să trateze separat problema integrării femeilor rome, ceea ce poate diminua discriminarea generală a acestora, ca și pe aceea din propria lor comunitate.
În viziunea mea, strategia trebuie să pună accentul pe colaborare între statele membre, pentru evitarea tensiunilor, schimburi de bune practici și soluții transfrontaliere, dată fiind tradiționala mobilitate a acestor etnici și să prevadă, de asemenea, măsuri concrete de implicare a organizațiilor non-guvernamentale, dar și a etnicilor înșiși în rezolvarea acestei complexe probleme europene care este integrarea europeană a romilor.
(Vorbitorul a acceptat să răspundă unei întrebări adresate în conformitate cu procedura „cartonașului albastru” [articolul 149 alineatul (8) din Regulamentul de procedură])
Димитър Стоянов (NI), въпрос, зададен чрез вдигане на синя карта. – Г-жо Председател, г-жо Кливети, във връзка с това, което казахте за патриархалността на циганското общество и че една от основните причини младите момичета да не посещават или да бъдат спирани от училище, е упражнявано физическо или психическо насилие основно от страна на техните родители или принудителното им вкарване в брак, смятате ли, че една подходяща специална мярка, както казахте Вие, би била, например, ускорена процедура за отнемане на родителски права, когато родителите не допускат деца до училище, и то говоря универсално, не само за циганския случай?
Minodora Cliveti (S&D), Răspuns la o întrebare adresată în conformitate cu procedura „cartonașului albastru”. – Este o problemă delicată. De altfel, în România au existat nenumărate măsuri concrete prin care asemenea căsătorii timpurii practic nu sunt legale. Se vorbește despre logodnă, se vorbește despre alte asemenea măsuri, dar este foarte adevărat că, având în vedere interesul superior al copilului, în țara mea asemenea căsătorii nu sunt permise. Asta înseamnă că legislația, practic, corespunde celei europene.
Problema este că trebuie să cunoaștem foarte bine aceste tradiții, pentru că ele există. Trebuie să încercăm, prin educație, așa cum s-a mai spus aici, mai ales, să determinăm schimbări în cadrul comunității, ceea ce, practic, duce la ideea aceasta de comunicare, de discuție cu acești etnici.
Cecilia Wikström, för ALDE-gruppen. – Fru talman! Fortfarande tvingas vi konstatera att den romska minoriteten lever i en hårdare och svårare verklighet än alla vi andra EU-medborgare.
De är idag Europas mest utsatta minoritet och övergreppen tycks aldrig avta. Nyligen blev detta tydligt också i mitt hemland Sverige när man avslöjade att polisen haft omfattande registrering över romer. Registren innehöll ostraffade människor, även avlidna och barn under två års ålder. Oanständigt är bara förnamnet!
De nationella strategier som har antagits ger inte tillräckliga resultat och de pengar som har anslagits har inte kommit romerna till del som de skulle. Därför uppmanar jag kommissionen att upprätta en övervakningsmekanism i alla medlemsländer när det gäller att säkerställa romers fundamentala rättigheter.
I dag kom Eurobarometern som redovisar medborgarnas prioriteringar. Man har gjort undersökningen i alla medlemsländer, och det man prioriterar främst som den primära uppgiften för EU och EU:s institutioner är säkerställandet av de mänskliga rättigheterna. Därefter kommer solidaritet och lika rättigheter.
Nu är det dags att alla EU:s institutioner levererar detta som medborgarna prioriterar och ber om. I dagens EU ska alla ha samma möjligheter till skolgång, ekonomiska och sociala rättigheter, fri rörlighet och tillgång till sjukvård. Nu måste vi intensifiera samarbetet och visa en politisk vilja att komma tillrätta med dessa problem. Och det är nu!
Hélène Flautre, au nom du groupe Verts/ALE. – Madame la Présidente, d'autres collègues ont dit à quel point nous avions, pendant cette législature, travaillé sur l'enjeu, important pour l'Europe et son avenir ainsi que pour sa crédibilité, de l'inclusion des Roms.
J'ai compté pas moins de 75 résolutions, dont 3 spécifiques sur les Roms, adoptées durant cette législature. Puis, surtout il y a ce cadre européen stratégique et les plans d'action nationaux. Alors que faire de plus? Que faire d'autre?
La banalisation des discours populistes, discriminatoires et racistes n'est pas enrayée et on assiste encore trop souvent, comme dans mon État membre par exemple, à des évacuations sans que des solutions de relogement dignes et durables ne soient proposées, ce qui crée des situations humanitaires, voire sanitaires, qui deviennent absolument catastrophiques.
Il y a la question des Fonds structurels qui sont attribués mais qui sont mal dépensés, voire pas dépensés du tout, et que les pouvoirs locaux ne s'approprient pas. Il faut obtenir, et notre résolution le demande, que le Conseil adopte les recommandations proposées par la Commission depuis juin dernier. Mais il y a aussi, à mon sens, pour la Commission européenne la nécessité de montrer sa détermination à activer les procédures d'infraction dès que les directives en matière de non-discrimination ou celles en matière de liberté de circulation ne sont pas mises en œuvre, voire sont directement violées dans les États membres. Il y a la carotte des Fonds structurels, il faut le bâton des procédures d'infraction.
Puis, il faut aussi valoriser toutes les initiatives de terrain qui fonctionnent, parce qu'il y en a et il y en a beaucoup. Il faut les valoriser et voir quels sont les ingrédients. Dans ces ingrédients, bien sûr, il y aura une volonté politique locale, mais il y aura, aussi et toujours, la participation des populations à la recherche des solutions.
C'est là une voie que nous pourrions encore améliorer au cours de la prochaine législature.
Cornelia Ernst, im Namen der GUE/NGL-Fraktion. – Frau Präsidentin, meine Damen und Herren! Das Europäische Roma-Informationsbüro ERIO veröffentlichte eine Publikation, die Diskriminierung von Roma aus nur drei Monaten 2013 dokumentiert.
Darin zeigt sich, dass vor allem lokale und nationale Behörden – ja sogar Minister – unmittelbar selbst Diskriminierung von Roma vornehmen bzw. diese tolerieren. Wie in Tschechien, wo in Budweis für die Rechte anständiger Bürger – tschechischer Bürger natürlich – und mit Hitler-Gruß unter dem Schutz der Polizei gegen Roma demonstriert wurde.
Wie in Frankreich, wo der Bürgermeister der Stadt Cholet öffentlich verkündete, dass Hitler nicht genug Roma getötet habe, und der französische Innenminister davon spricht, das Roma-Problem müsse man mit Abschiebung lösen. Oder im ungarischen Ózd, wo den Roma das Wasser abgedreht wurde, weil sie sowieso nur Missbrauch damit trieben.
Das Gleiche tat man im italienischen Torino. In den Niederlanden haben Behörden Roma-Familien in Container ausgesourct, damit man sie aus der Stadt Amsterdam loswird. In Rumänien wurden in Baia Mare 15 Roma auf die Straße gesetzt und die Sonderbeschulung von Roma-Kindern eisern durch die Regierung verteidigt.
In der Kulturhauptstadt Košice wurde eine Mauer – im Übrigen die 14. – zur Abtrennung von Roma gebaut. Ich will nur sagen: Es ist fünf Minuten vor zwölf, und wir sollten nicht reden, sondern handeln, und da erwarte ich, dass es Vertragsverletzungsverfahren gegen diese Mitgliedstaaten gibt. Uns nützen keine Mitteilungen – da können wir noch so viele beschließen – wenn man den Rassismus nicht aktiv bekämpft.
Claudio Morganti, a nome del gruppo EFD. – Signor Presidente, onorevoli colleghi, proprio oggi la Corte d'appello di Milano ha quasi dimezzato la condanna prevista per un giovane rom che, ancora minorenne, nel gennaio 2012 a bordo di un SUV aveva travolto e ucciso un agente di polizia locale a Milano, trascinando il corpo del povero vigile per oltre duecento metri.
Al ragazzo sono state concesse dai giudici le attenuanti sulla base del contesto di vita familiare nel quale è cresciuto, caratterizzato dalla commissione di illeciti da parte degli adulti di riferimento e dalla totale assenza di scolarizzazione. E così, tra meno di tre anni, questo assassino potrebbe essere di nuovo in libertà.
Tutto ciò accade perché in Italia – anche qui in Europa – esiste un sistema che tutela in maniera scandalosa i rom, con finto buonismo, per cui diventa impossibile criticare queste persone e anzi bisogna difenderle e tutelarle sempre di più. La gente è stanca di questa discriminazione al contrario ed è ora di finirla di essere compiacenti con i rom, perché poi si ottiene l'effetto contrario, aumentando cioè l'odio reciproco e il razzismo.
In questa relazione si parla di agevolazione nell'istruzione e nel lavoro. Vorrei dire che in Italia la scuola è pubblica e aperta a tutti e se i bambini rom non ci vanno è perché le loro famiglie preferiscono utilizzarli per furti e accattonaggio, attività sicuramente più redditizie. In teoria i rom sono individui come tutti gli altri, sebbene con delle predisposizioni particolari a delinquere, che noi tutti conosciamo. Non vedo quindi perché debbano essere così sostenuti e tutelati in maniera particolare e sicuramente vergognosa.
PŘEDSEDNICTVÍ: PAN OLDŘICH VLASÁK místopředseda
Димитър Стоянов (NI). - Г-н Председател, обърнете внимание на параграф 65 от доклада, защото преди седем години аз написах на докладчика Ярока едно отворено писмо, което предизвика доста остра и критична реакция. Много интересно е, че това, което Вие тогава нарекохте расизъм, сега г-жа Ярока е написала, или поне неговата квинтесенция, в своя доклад. Благодаря Ви, г-жо докладчик, че сте ме цитирали в този доклад.
Как може да е различно? Нима, когато едно човешко същество преминава от зависимост от един човек в зависимост от друг човек срещу пари, това не се нарича „робство“? Нима робството може да бъде толерирано и може да бъде наричано „малцинствена традиция“? Нима, когато има съвкупление с малолетен, това не се нарича „педофилия“? Може ли педофилията да бъде толерирана и наричана малцинствена традиция?
Не, не може и аз се радвам, че г-жа Ярока е написала все пак в нейния доклад, сред многото други неверни неща в него, че това не може да е така.
Решението на проблема е само едно – точно както всички други народи, които са страдали от подобни варварски традиции в миналото, сами са се освободили от тях, единствено и само циганската общност може сама да загърби това свое варварско настояще в бъдещето.
Marie-Thérèse Sanchez-Schmid (PPE). - Monsieur le Président, on entend des choses étonnantes dans cet hémicycle.
Le problème de l'intégration des Roms en Europe ne relève pas simplement – je crois que cela a été dit – du montant des fonds européens disponibles. Outre le FSE, le Parlement a autorisé, depuis 2009, le financement de logements pour les communautés marginalisées au titre du FEDER. Or, cette possibilité – cela a été dit aussi – n'a presque pas été utilisée.
La Commission européenne le dit dans ses recommandations au Conseil de juin dernier: la solution nécessite, je cite, un "changement de mentalité dans la population majoritaire comme chez les membres des communautés roms". Ainsi, nous devons travailler sur deux tableaux: réduire les discriminations dont font l'objet les Roms, mais également changer les mentalités de ces communautés en les responsabilisant.
Le rapport de Lívia Járóka donne un exemple: les femmes roms sont soumises à des traditions patriarcales et machistes qui les empêchent d'exercer leur libre choix, ce qui freine leur intégration. Nous devons être conscients que la mobilité des roms est économique et non culturelle. C'est parce que leur intégration est très difficile dans leur pays d'origine que les Roms cherchent un meilleur avenir dans d'autres pays européens.
Nous devons agir. Les priorités sont connues: accès à l'éducation, à l'emploi, à la santé et au logement, lutte contre les discriminations, responsabilisation des individus, ainsi que protection des femmes et des enfants. Mme la commissaire a parlé d'efficacité. Nous verrons! Maintenant, reste à savoir si les États membres, derrière leurs discours, ont la volonté politique de mettre en place de véritables stratégies d'intégration grâce, notamment, aux fonds européens.
Monika Flašíková Beňová (S&D) - Neviem už ani koľký krát za desať rokov hovoríme o riešení problematiky Rómov, o rómskej stratégii. Najprv kritika smerovala k štátom ako bolo Maďarsko, Slovensko, neskôr k Rumunsku a Bulharsku, a dnes, po desiatich rokoch, keď sa situácia zmenila v tom, že tí takzvaní neprispôsobiví Rómovia začínajú využívať voľný pohyb osôb, prichádza k novému poňatiu tejto situácie aj v takých krajinách ako je Taliansko, Francúzsko či Veľká Británia.
Smeruje to k tomu, že vo Francúzsku sa búrajú chatrče a deportujú sa Rómovia z Rumunska a z Bulharska, a my sa tu vždy zídeme dvakrát do roka, ešte prípadne usporiadame nejakú konferenciu a tam diskutujeme o tom, čo robiť s tým, aby sa situácia Rómov zlepšila.
Ja som v Európskom parlamente od roku 2010 a o tomto sa bavíme desať rokov. Je viac ako evidentné, že sme sa nikam za týchto desať rokov neposunuli. Peniaze zo štrukturálnych fondov sú vykrádané alebo veľká časť z nich je vykrádaná. A práve na to vykrádanie týchto peňazí sú využívaní tí najchudobnejší Rómovia v osadách.
Sú vymýšľané projekty, na ktoré tie peniaze nikdy nejdú. Tým Rómom to nijako nepomôže. Títo Rómovia potom aj na základe úžery a takéhoto konania páchajú trestnú činnosť a nielen oni, ale aj ich deti.
Ak chceme naozaj riešiť problém Rómov v Európe, tak si tu začnime hovoriť pravdu a prestaňme sa tváriť, že to vyrieši konferencia v Bruseli alebo v nejakom päťhviezdičkovom hoteli. Poďme do tých osád, kde boli realizované úspešné projekty, ale nediskutujme o tom stále len v inštitúciách Únie.
Hélène Flautre (Verts/ALE). - Monsieur le Président, ce n'est pas une carte bleue, c'est un point à l'ordre du jour.
Nous venons d'entendre, au cours de ce débat des propos ostensiblement haineux et racistes, notamment du groupe EFD. Ce n'est pas la première fois que cela arrive. Lors de notre débat en octobre dernier, la commissaire, Mme Reding, avait déploré et avait dit sa honte d'avoir à écouter certains propos au sein de cet hémicycle.
Je crois qu'il est absolument nécessaire que cette question soit transmise à la Conférence des présidents et que le Président du Parlement européen nous propose des suites à donner à ces propos qui sont tenus dans notre hémicycle.
President. − We will refer the matter to the relevant authority.
Catch-the-eye procedure
Anna Záborská (PPE) - V boji proti chudobe hrajú ženy kľúčovú úlohu. To platí o Rómoch rovnako ako o ostatných národoch Európy.
Len žena sa môže stať matkou a dať nový život. Aj preto sú ženy najviac vystavené riziku extrémnej chudoby. Podporujem preto všetky snahy o odstránenie diskriminácie žien. Každý človek, žena aj muž musí mať rovnakú možnosť rozhodovať o svojom živote. Táto sloboda však nezahŕňa právo ukončiť ľudský život. Navyše kompetencie v oblasti interrupcií majú len členské štáty, nie Európsky parlament.
Skutočne neviem, prečo sa táto problematika musí dostať do každej správy. Problémom rómskeho etnika nie sú počaté deti, ale desaťročia štátnej intervencie. Tá vždy vedie k strate zodpovednosti. Návrat k schopnosti postarať sa o seba a vlastnú rodinu nevedie cez reprodukčné práva, ale cez solidaritu, vzdelanie a ponuku príležitostí.
Sandra Petrović Jakovina (S&D). - Gospodine predsjedniče, u okviru razmatranja ovog pitanja ne možemo zaobići temu ograničenja slobode kretanja građana unutar Europske unije. Pravo na slobodno kretanje je temeljno pravo koje proizlazi iz pripadnosti Europskoj uniji.
Otvaranje tržišta rada tiče se socijalnih integracija. U mnogim zemljama postoje problemi s integracijom Roma koji su nomadskog duha i kulture i putuju iz jedne zemlje u drugu. Njima se mora omogućiti da zadrže svoju slobodu koja proizlazi i njihove mobilnosti.
Također, Romi ne napuštaju vlastitu zemlju zbog siromaštva, već zbog diskriminacije i govora mržnje, te je iz tog razloga potrebna snažna politička volja na europskoj i nacionalnoj razini, veći angažman lokalnih vlasti i veća socijalna uključivost svih građana.
Europska unija opet ima vrlo visoku nezaposlenost i teško je integrirati mlade ljude na tržište rada, pa ne čudi da je teško integrirati i Rome. Pritom je obrazovanje Romske djece ključno za njihovu integraciju. Dopustite mi spomenuti jedan pozitivni primjer uključenosti: Mlade žene Romkinje moje zemlje, Nure Ismailovski, koja je sa liste socijaldemokrata 2009. bila izabrana u Gradsku skupštinu grada Zagreba, predstavničko tijelo glavnog hrvatskog grada, i svojim izuzetnim doprinosom i zalaganjem ostavila duboki trag (Predsjednik je prekinuo govornika).
Paul Murphy (GUE/NGL). - Mr President, let me start by quoting Malcolm X: ‘I believe in human beings, and that all human beings should be respected as such, regardless of their colour’. That is not one of Malcolm X’s most radical quotes. However, despite the rhetoric of the establishment, it is clear that they – and some people in this Chamber – struggle with that idea, especially when it comes to Roma people.
This crisis has seen an increase in racism and xenophobia against Roma and other minorities as politicians attempt to scapegoat them to deflect attention away from their own austerity policies.
Last month a young Roma girl in Dublin was taken away from her parents by the police. Why? Because she was presumed to have been the victim of abduction simply on the basis of the colour of her hair. This racial profiling and state racism cannot be accepted. An independent inquiry is needed immediately. In France, when a Roma child was taken from a school bus by police and deported, school students all over France marched in protest. They knew instinctively how to respond to blatant discrimination. We need more than resolutions. We need a struggle to root out a system that has racism at its core.
Franz Obermayr (NI). - Herr Präsident! Man muss das Thema aus der Sicht der Betroffenen sehen – nämlich aus der Sicht der Roma auf der einen Seite, aber andererseits aus der Sicht der betroffenen Bewohner von westeuropäischen Kommunen, die wegen der Zuwanderung am Rande der Verzweiflung sind. Mit Sprüchen, die ich heute höre, von Fremdenfeindlichkeit und Rassismus, wenn jemand eine Kritik wagt, kann man keine sachliche Diskussion führen.
Es ist eine Tatsache, dass es eine starke Binnenzuwanderung in unsere Sozialsysteme gibt in einer Form, die bisher in der EU nicht bekannt war. Englische, deutsche, österreichische Kommunen leiden sicherlich in jeder Hinsicht unter dieser Last. Man muss auch heute festhalten: Es gibt auf der eine Seite bei den Roma bittere Armut, aber auf der anderen Seite gibt es dort protzige Clanchefs, die in Schlössern in Rumänien und Bulgarien wie Könige leben.
Wenn wir helfen wollen, dann wird Geld alleine nicht ausreichen. Wir müssen daher vor allem die Roma-Clans in die Pflicht nehmen. Wir müssen deren Bereitschaft zur Kooperation einfordern. Sonst kommen wieder vor allem nur die Frauen und Kinder, die Betroffenen, aus diesem Teufelskreis aus sozialer Armut und Kriminalität nicht heraus.
(Der Redner ist bereit, eine Frage nach dem Verfahren der „blauen Karte“ gemäß Artikel 149 Absatz 8 der Geschäftsordnung zu beantworten.)
William (The Earl of) Dartmouth (EFD), blue-card question. – Would Mr Obermayr agree that the free movement of people in Article 6 is becoming unworkable, if indeed it is not unworkable already?
Franz Obermayr (NI), Antwort auf eine Frage nach dem Verfahren der „blauen Karte“. – Ich danke für diese Frage. Ich glaube, das kann man nicht so einfach und undifferenziert sehen. Natürlich ist die freie Mobilität eine wesentliche Errungenschaft. Aber die freie Mobilität hat sicherlich auch dann da und dort Grenzen, wo sie zu einer Belastung der angestammten Bevölkerung wird. Hier muss man einen Ausgleich finden. Der Ausgleich wird eben nicht durch Gerede, nicht durch Vorhalt von Rassismus und Fremdenfeindlichkeitsvorwürfe erledigt, sondern durch kluge Strukturen, wo man eben, wie ich bereits gesagt habe, vor allem die Verantwortlichen, die Hinterleute, die Clanchefs in die Verantwortung nimmt.
Alajos Mészáros (PPE). - Először is szeretném megköszönni Járóka Lívia képviselő asszonynak a romastratégiában kifejtett eddigi munkáját, amellyel véleményem szerint elévülhetetlen érdemeket szerzett.
A romákkal kapcsolatos kérdésekben országspecifikus stratégiákat kell alkalmazni. A gazdasági válság Szlovákiában is hátrányosan befolyásolta a nők, ezen belül a roma nők helyzetét, ami a foglalkoztatás területén nyilvánul meg leginkább. A roma nők közül kerül ki a legtöbb korai iskolaelhagyó. Sokan serdülőkorukban szülnek gyereket, így kevés az esély arra, hogy továbbtanuljanak. A képzéshiány az egyik fő oka annak, hogy kirekesztődnek a munkaerőpiacról, és gyakran munkakeresés helyett a szociális támogatásoktól remélik a megélhetést. Ez egy ördögi kör. Az ő gyermekiket erőteljesen sújtja a gyermekszegénység. Olyan gyermekgondozási stratégiákat kell kialakítani, amelyek biztosítják a roma gyermekek számára a megfelelő törődést. A roma gyerekek hatékony oktatásának kulcsa a szülői partnerségen alapuló oktatás. A cselekvési tervekben elsősorban a gyermeknevelésre és az oktatásban való részvételre kell hangsúlyt fektetni. Felvilágosító tanfolyamokkal biztosíthatják, hogy a roma nők közösségeik előmozdítói legyenek.
María Irigoyen Pérez (S&D). - Señor Presidente, la integración de la ciudadanía romaní en los Estados de la Unión requiere, además de voluntad, políticas continuadas e inversión dirigidas a luchar contra la exclusión.
En mi país llevamos muchos años aplicando políticas activas de integración. España es hasta la fecha el país de la Unión que más fondos comunitarios viene destinando a programas orientados en exclusiva a la integración de los gitanos: del Fondo Social Europeo se destinan en el actual período 47 millones de euros.
Frenar el abandono escolar temprano y el absentismo escolar y facilitar el acceso laboral son las prioridades de los retos para los próximos años. Políticas sociales inclusivas, como viviendas sociales o protección por desempleo, han tenido un impacto positivo en la integración.
Tenemos buenos programas y buenos resultados. Aprendamos de ellos, reforcemos el Fondo Social Europeo como el mejor instrumento para reforzar la integración.
Sari Essayah (PPE). - Arvoisa puhemies, kiitän Lívia Járókaa erinomaisesta mietinnöstä, joka nostaa esille romaniväestön aseman ja erityisesti naisten ja tyttöjen tilanteen. Naisia ja tyttöjä kohtaa helposti niin sanottu kaksoissyrjintä, koska he ovat syrjittyjä paitsi etnisen taustansa myös sukupuolensa takia.
Mietinnössä nostetaan erinomaisesti esille koulutuksen ja terveydenhuollon tärkeys sekä myös sosiaaliset asuntoprojektit, joista esimerkiksi omassa kotimaassani Suomessa saatiin erinomaisia tuloksia 60–70-luvuilla, jolloin niillä pystyttiin integroimaan romaniväestö hyvin kantaväestöön.
Lähtökohtana on kuitenkin se, että henkilöt saavat ehdottomasti itselleen henkilöpaperit, jotta he eivät altistu ihmiskaupalle ja erilaisille mafiajohtoisille kerjäämisorganisaatioille. Tiedän, että on edelleenkin EU-maita, jotka eivät myönnä papereita kaikille romaneille. On myös tärkeätä, että romanit pääsevät itse päättämään omasta, heitä koskevasta politiikastaan eli heidät tulee osallistaa romanipolitiikan tekemiseen.
(End of catch-the-eye procedure)
Maria Damanaki, Member of the Commission. − Mr President, a lot of Members of Parliament have underlined the crucial importance of Member State involvement in the implementation of their national strategies. This is absolutely our number one priority. That is clear. Social inclusion is the responsibility of the Member States. The fact that today the Council adopted by unanimity the first European legal instrument for Roma inclusion is a very strong sign that the willingness is there, so there has been a change. I would like to underline that a lot of you perhaps could not even imagine such a fact four years ago when we started working on a European framework on Roma inclusion. The Commission is there to guide Member States in implementing their national strategies. They need to go local, they need to make full use of European funds, they need to include Roma NGOs and implement all the other good proposals we have already mentioned.
Every year the Commission produces a report to measure progress in each and every Member State. This is our monitoring mechanism. We do more than this. We give recommendations in the country-specific recommendations to the Member States most concerned. All of us would like to see fast progress, so I will work with you and the Commission will work with you. I hope that we will have the time to see this progress throughout next year.
I would also like to refer to the comments I have heard from some of you. Many of you have referred to anti-gypsy demonstrations and we have heard intolerable words in this House again this evening. The Commission would like to once again underline that it strongly condemns all manifestations of racism, xenophobia and intolerance. We are following the situation very closely in all Member States and we have mobilised all the tools available to make it better – expertise and financial and legal instruments. Equal access to education is a known problem in some Member States. Discrimination is prohibited in the European Union. All Member States have transposed into national law the Racial Equality Directive and they have to ensure that this is properly applied. The Commission will report on the application of the directive before the end of the year.
One last comment. I would like to underline that free movement is a pillar of European rights and the Commission, as a guardian of the Treaty, is going to monitor in the best way how Article 6 of the Treaty is implemented. European citizens can move freely and of course we have to respect the right limits that are there. Effective implementation of the Free Movement Directive is necessary. This is the job of the Commission and this is also the job of the Member States. The Commission will give Member States a helping hand. Last week we adopted a five-point action plan to help Member States and in particular local authorities to respond to the challenges that free movement may pose in future in order for Member States to respect their authorities but, at the same time, implement the Treaty and its approaches.
Lívia Járóka, rapporteur. − Mr President, I would like at this stage to thank all those colleagues who have supported my work in Parliament in the last nine years; we wanted to manage a complete paradigm shift by making Europe understand that inclusion of the Roma is very important for Europe itself. We wanted to show, through the economic and human rights argument that we presented, that the successful social and economic inclusion of Roma, so their figures could approach the regional average, would respond to the demographic challenge of the increasing elderly and decreasing working-age population. This could also trigger substantial economic growth in countries with significant Roma populations.
I turn to the questions that many people raised – usually those people who like to talk in these debates, to get some votes maybe. Those colleagues who have been working on this dossier for a long time however do not just talk about it; they already know that including Roma populations in European societies and economies would make sure that this would, in the meantime, mitigate the influx of their migration driven by material interest.
So, I would like to highlight once again – also thanking the Commission and Parliament, and the Hungarian Presidency as they were the only ones to take this dossier over to the Council – that the only answer to many of the questions talked about today is effective inclusion. Not inclusion only as window-dressing, not inclusion only on paper, but real effective economic inclusion is the only win-win scenario for Europeans and for European citizens who are of Roma origin.
President. − I have received one motion for a resolution(1) tabled in accordance with Rule 115(1) of the Rules of Procedure.
The joint debate is closed.
The vote on the report by Lívia Járóka will take place on Tuesday, 10 December 2013 and the vote on the motion for a resolution will take place on Thursday, 12 December 2013.
Written statements (Rule 149)
Lidia Joanna Geringer de Oedenberg (S&D), in writing. – The situation of Roma women is far worse compared to that of men. This is partially due to patriarchal and sexist traditions that prevent women from exercising their freedom of choice on issues concerning their lives. As a result, most Roma women live in greater poverty then men. They face severe exclusion in the field of employment and are hampered by limited education opportunities, inadequate housing, poor healthcare, general marginalisation and discrimination by majority communities. While national reports on implementing the EU Framework for National Roma Integration Strategies (NIRS) still fail to take account of the situation of Roma women, the current report offers important recommendations to remedy these issues. The report stresses the need for Member States to allocate adequate funds to NIRS and further develop plans to provide Roma women with the means to facilitate their access to education, employment, housing, and healthcare. The report further calls on Member States and the Commission to strengthen gender mainstreaming, conduct gender impact assessments, and involve Roma and womenʼs NGOs in the process. Adopting this report is an important step towards helping to improve the social inclusion and integration of the Roma, in particular of Roma girls and women.
Marian-Jean Marinescu (PPE), în scris. – Ca urmare a slabelor progrese înregistrate de statele membre în implementarea strategiilor naționale de integrare a romilor, rezoluția Parlamentului European din 12 decembrie invită statele membre și Comisia Europeană să creeze un mecanism eficient la nivelul Uniunii Europene, de implementare și evaluare a strategiilor naționale de integrare a romilor.
De asemenea, rezoluția solicită implicarea activă și responsabilizarea persoanelor de etnie romă în cadrul dezvoltării și gestionării strategiilor și politicilor de incluziune a romilor, Comisia având rolul de a institui un mecanism de monitorizare și adoptare a unor măsuri ferme în cazul încălcării drepturilor fundamentale ale romilor.
În procesul de integrare a romilor un rol important îl are educația, astfel încât rezoluția invită statele să faciliteze accesul copiilor de etnie roma la servicii de educație și să asigure infrastructura necesară formării cadrelor didactice cu scopul prevenirii abandonului școlar. Implicarea ONG-urilor în procesul educativ poate asigura accesul persoanelor de etnie romă la programe de mentorat și stagii de pregătire profesională care să permită accesul pe piața muncii. O abordare integrată a utilizării fondurilor europene și naționale, cât și o implicare a societății civile, a autorităților locale și regionale ar asigura succesul strategiilor naționale de integrare a romilor din comunitățile urbane și rurale.
Andreas Mölzer (NI), schriftlich. – Naturgemäß haben sich durch die anhaltende Wirtschaftskrise soziale Spannungen verstärkt. Weitestgehend wird bessere Bildung als Schlüssel für bessere Eingliederung der Roma angesehen. In der Realität allerdings ist die Schulsituation von Roma-Kindern trotz kaum vorhandener Sprachbarrieren oft problematischer als die anderer Schüler mit Migrationshintergrund. Vielfach sind es die typischen Traditionen dieser Gruppen, die einer Besserung der Lebensumstände im Wege stehen. In typischer Gutmenschenmanier wurden über Jahre hinweg Sozialisierungsversuche gestartet, und sie alle scheitern, weil sie vom Gros dieses Nomadenvolkes nicht angenommen werden. Das hat zur Verfestigung von Verhaltensweisen geführt, die sich als oppositionell zur kulturellen Identität der Kultur der dominanten Gruppen verstehen. Die EU hat nach wie vor kein Patentrezept für die ungelösten Fragen rund um die Niederlassung und den Besitz von Personaldokumenten etc. Einmal mehr muss in diesem Zusammenhang klargestellt werden, dass es kein Recht auf Zuzug in die Sozialsysteme gibt. Die EU darf Hilferufe von Gemeinden und Städten, deren Sozialbudgets durch einen wahren Ansturm an Roma bis hin zum finanziellen Kollaps überlastet sind, keinesfalls länger ignorieren.
Tiziano Motti (PPE), per iscritto. – Non è un caso se questa risoluzione, che ho sostenuto, è iniziativa di una collega del mio stesso Gruppo, il PPE. Ci si aspetterebbe, nell’immaginario collettivo, che i diritti sociali, previdenziali, occupazionali e di genere delle donne Rom, unitamente ad una politica di integrazione più coraggiosa, fossero prerogativa esclusiva di una parte politica di questo Parlamento. Noi del centro destra siamo uniti in questo ambito con i colleghi del centrosinistra, ed oggi ho sostenuto questa risoluzione che vuole integrare, favorire e proteggere il ruolo delle donne Rom. Perché l'integrazione passa attraverso l'ottica del riconoscimento dei diritti promossi dalla UE a tutti i cittadini europei. Garantire anche al ROM accesso al lavoro, alla casa e ad una reale integrazione, significa anche ridurre il fastidioso fenomeno della delinquenza e soprattutto piccola delinquenza troppo spesso associata ad un'etnia, quella Rom, che conta circa 9 milioni di cittadini, Europei a tutti gli effetti e quindi soggetti di diritto e di doveri.
Josef Weidenholzer (S&D), schriftlich. – Insgesamt gibt es in Europa rund 12 Millionen Roma. Fast 20 Prozent davon geben an, schon körperlichen Übergriffen ausgesetzt gewesen zu sein. Die politischen Entscheidungsträger in den EU-Mitgliedstaaten müssen daher entschlossener gegen weitverbreitete Vorurteile vorgehen. Es ist dringend notwendig, Maßnahmen zu setzen, um diese Bevölkerungsgruppe zu integrieren. Sonntagsreden reichen nicht aus. Es braucht Information, Aufklärung und aktive Handlungen. In Zusammenarbeit mit den Mitgliedstaaten hat die europäische Ebene die Verantwortung dafür, einen effektiven Integrationsprozess umzusetzen. Im Juni 2011 hat die Kommission einen bereits 2008 vom Europäischen Parlament geforderten „EU-Rahmen für nationale Strategien zur Integration der Roma bis 2020“ verabschiedet, der die Mitgliedstaaten auffordert, nationale Integrationsziele in den Bereichen Bildung, Beschäftigung, Gesundheitsfürsorge und Wohnraum für Roma festzulegen. Die EU-Förderung für Roma beträgt für die Periode 2007 bis 2013 rund 350 Mrd. EUR. Viele Mitgliedstaaten nützen diese Förderungen aber nicht aus. Es fehlt an politischem Willen, die gesellschaftliche Inklusion von Roma wirklich voranzutreiben. Die nationalen Eigenbeiträge für solche Projekte werden oft aus innenpolitischen Motiven nicht aufgebracht. Auch die Europäische Kommission versagt oft, wenn es darum geht, Diskriminierung von Roma klar und eindeutig zu verurteilen.