Index 
 Previous 
 Next 
 Full text 
Procedure : 2011/0369(COD)
Document stages in plenary
Select a document :

Texts tabled :

A7-0396/2013

Debates :

PV 10/12/2013 - 5
CRE 10/12/2013 - 5

Votes :

PV 10/12/2013 - 7.1
Explanations of votes

Texts adopted :

P7_TA(2013)0519

Debates
Tuesday, 10 December 2013 - Strasbourg Revised edition

5. Rights and Citizenship Programme 2014-2020 - Justice Programme 2014-2020 (debate)
Video of the speeches
PV
MPphoto
 

  Der Präsident. − Als nächster Punkt der Tagesordnung folgt die gemeinsame Aussprache über

– den Bericht von Luigi Berlinguer und Philip Claeys im Namen des Rechtsausschusses und des Ausschusses für bürgerliche Freiheiten, Justiz und Inneres über den Vorschlag für eine Verordnung des Europäischen Parlaments und des Rates zur Auflegung des Programms „Justiz“ für den Zeitraum 2014 bis 2020 (COM(2011)0759 - C7-0439/2011 - 2011/0369(COD)) (A7-0396/2013) und

– den Bericht von Kinga Göncz im Namen des Ausschusses für bürgerliche Freiheiten, Justiz und Inneres über den Vorschlag für eine Verordnung des Europäischen Parlaments und des Rates zur Auflegung des Programms „Rechte und Unionsbürgerschaft“ für den Zeitraum 2014 bis 2020
(COM(2011)0758 - C7-0438/2011 - 2011/0344(COD)) (A7-0397/2013).

 
  
MPphoto
 

  Luigi Berlinguer, relatore. − Signor Presidente, onorevoli colleghi, il regolamento che stiamo per approvare oggi riguarda il programma settennale di interventi dell'Unione europea in materia di giustizia e viene svolto secondo l'articolo 51 del regolamento con due relazioni e con due commissioni di questo Parlamento che lavorano associate, l'altra collega è l'on. Claeys, relatore per la commissione LIBE.

L'obiettivo, attraverso il programma settennale, è quello di favorire e promuovere un valore aggiunto europeo nel campo della giustizia. Questo deriva a noi, come competenza, dal trattato, noi abbiamo piena competenza in questo campo. La collaborazione nei procedimenti giudiziari, il rafforzamento della formazione giuridica, un migliore accesso agli strumenti giudiziari per tutte le classi sociali sono gli obiettivi di questo settennato.

Vorrei dedicare la mia relazione non tanto all'illustrazione puntuale del contenuto di questa proposta di regolamento, quanto al suo significato più profondo. L'aver oggi stabilito e promosso il programma di Stoccolma, l'aver promosso altre iniziative che tendono a creare una convergenza delle azioni di giustizia dei singoli Stati sotto l'ombrello dell'Unione europea è un passo avanti molto importante perché investe direttamente la cittadinanza europea.

Tutti i cittadini in Europa hanno comunque bisogno di una giustizia efficiente, di un accesso effettivamente garantito alla risposta giudiziaria nella società, ma il modo di superare la frammentazione che esiste all'interno dell'Europa fra Stato e Stato – e persino all'interno di ciascuno Stato – che costituisce un ostacolo alla mobilità, allo sviluppo della Comunità europea di cittadini, all'affermazione della cittadinanza europea di ciascuno di noi – il superamento di questa frammentazione oggi non si può solo perseguire secondo i metodi tradizionali.

Il diritto comune europeo è ormai un corpus juris molto grande, pieno di norme, di direttive, di regolamenti, di altri profili normativi. Il risultato concreto di questo lavoro ha sicuramente portato alla crescita dei diritti dei cittadini europei, ma non è stato diffuso sufficientemente, applicato, implementato sufficientemente in tutta Europa.

Il nostro compito oggi è quello di non continuare soltanto a produrre nuove norme, ma anche di verificarne l'implementazione, l'effettiva ricaduta sull'interesse dei cittadini. Questo può avvenire soltanto se si verifica costantemente ciò che è il risultato e quali sono le ragioni per cui la frammentazione tutt'ora continua ad esistere e la difficoltà di giungere ad un'effettiva implementazione è divenuta il problema principale.

Vorrei dire che in questi sette anni il lavoro dell'Unione europea deve colmare le lacune nell'ordinamento in generale, diretto essenzialmente a realizzare una giustizia effettiva e quindi a superare le difficoltà e le resistenze che ci sono nell'applicazione della legge europea.

 
  
MPphoto
 

  Philip Claeys, Rapporteur. − Voorzitter, collega Luigi Berlinguer heeft al in grote lijnen geschetst waar dit justitieprogramma over gaat. We hebben meer dan anderhalf jaar vergaderd en onderhandeld met de Raad en de Commissie. Ik ben dan ook tevreden dat wij uiteindelijk in deze plenaire vergadering dit justitieverslag kunnen bespreken en vervolgens in stemming gaan brengen.

Met dit verslag, met dit justitieprogramma wordt geen nieuw justitieel kader geschetst voor de Europese Unie, maar wordt enkel een kader geschetst waarin justitiële samenwerking kan worden geoptimaliseerd en verbeterd. De grote doelstelling van dit programma is het bevorderen van samenwerking tussen de nationale rechtsstelsels en van een beter begrip over de nationale rechtsstelsels heen. Er wordt gesproken van het creëren en van het promoten van een gemeenschappelijke justitiële cultuur.

Ik wil daarbij benadrukken dat dit in geen geval mag gaan om het creëren van een Europese eenheidsworst. Daar is dit in mijn ogen helemaal niet voor bedoeld. Het komt erop neer dat men de kennis van het recht van de Europese Unie bevordert, dat men ook weet dat meer dan 60 procent van de wetgeving waarover tegenwoordig in de lidstaten wordt gestemd, in feite van dit Europees Parlement, van Europese regelgeving, afkomstig is.

We moeten deze natuurlijk ook op een correcte manier kunnen implementeren. Daarom is het van belang dat magistraten en alle justitiële beroepen een beroep kunnen doen op programma's om de kennis over Europees recht te verbeteren om up to date te blijven met wat hier zoal wordt aangenomen. Het is dan natuurlijk ook van belang dat, vanaf het moment dat Europese regelgeving tot stand komt, deze op een optimale manier op het niveau van de lidstaten kan worden geïmplementeerd.

Ook moet samenwerking tussen de verschillende rechtsstelsels in de nationale staten worden bevorderd. Er moet een betere toegang komen tot bestaande programma's. Een van de verbeteringen van dit nieuwe kader voor het justitieprogramma is dat er zal worden gestreefd naar een vermindering van de bureaucratie daar waar men al te vaak in het verleden heeft moeten vaststellen dat er een toch wel hoge drempel was voor mogelijke geïnteresseerden in nieuwe programma's en initiatieven en dat het heel moeilijk is om zelf initiatieven te nemen, omdat er toch wel weer een of andere bureaucratische horde moet worden genomen. Men streeft nu naar vereenvoudiging van de procedures, wat volgens mij een goede zaak is. Minder bureaucratie is een goede zaak.

Een van de verbeteringen waar wij ook naar gestreefd hebben, is dat er meer transparantie komt in het hele systeem, zodat burgers en alle geïnteresseerden beter kunnen zien naar wat voor soort programma's de fondsen gaan – met een samenvatting van het doel van elk initiatief – en hoeveel geld daar naartoe gaat. Het is volgens mij een heel goede zaak dat daar meer transparantie komt.

Tot slot wil ik de heer Berlinguer en de schaduwrapporteurs bedanken voor de goede samenwerking in het afgelopen anderhalf jaar van vergaderingen en onderhandelingen met de Raad en de Commissie.

 
  
MPphoto
 

  Kinga Göncz, előadó. − Az európai uniós polgárok nagy része szerint napjaink Európája továbbra is kirekesztő, gyakori a megkülönböztetés valamilyen formája. 56%-uk szerint létezik etnikai alapú megkülönböztetés, 46%-uk szerint pedig fogyatékos emberekkel, illetve más szexuális beállítottságúakkal szemben is előfordul ez. A gazdasági válság ezen csak rontott. 55%-uk gondolja, hogy a befogadó politikák háttérbe szorultak, főleg a munkaerőpiac területén. Ezzel szemben megdöbbentő adat, hogy mindössze az emberek 37%-a tudná, hogy mik a jogai abban az esetben, ha diszkrimináció áldozatává válna.

A Lisszaboni Szerződés óta az Alapjogi Charta jogilag kötelező érvényűvé vált. Sajnos azonban igen kevesen ismerik a tartalmát, illetve a lakosság több mint kétharmada félreértelmezi a charta hatókörét. Számtalan csalódást és félreértést okoz, hogy az állampolgárok nem tudják: a charta csak abban az esetben érvényes, amikor a tagállamok európai uniós jogot ültetnek át és alkalmaznak. Az állampolgárok továbbra sem tudják milyen jogokkal rendelkeznek, hogyan élhetnek azokkal, illetve milyen lehetőségeik vannak jogsérelmek esetén. Egyre több polgár él a határokon átnyúló lehetőségek adta előnyökkel, és vállal munkát vagy tanul egy másik tagállamban. Ez azonban szükségessé teszi, hogy ilyen szituációban is ismerjék a szerződések adta jogaikat, és élni is tudjanak velük. Mégis, mindössze 36% érzi úgy, hogy ismeri az uniós állampolgárság adta többletjogokat.

Az Alapjogi Ügynökség rendszeresen értékeli a különböző alapjogok helyzetét az Unióban, és számos hiányosságra világít rá. Az antiszemitizmus, rasszizmus, homofóbia, idegenellenesség, a mássággal szembeni intolerancia, a kirekesztés nő a tagállamokban, többek között a gazdasági és pénzügyi válság hatására. Az imént említett problémák mindegyikére próbál majd segítséget nyújtani a ma megszavazandó Egyenlőség, jogok és polgárság program. Bőven lesz mire költeni a rendelkezésre álló közel 440 millió eurót a következő hét évben, amely a probléma nagyságát tekintve elenyésző összeg. A program egy befogadóbb, a kirekesztést, gyűlöletkeltést elutasító, a hátrányos megkülönböztetés minden formája ellen fellépő társadalom létrejöttét hivatott segíteni. A támogatásból azok a civil szervezetek részesülhetnek, amelyek az Unió területén élő emberek jogainak érvényesítését, tiszteletben tartását szolgálják. A rendelkezésre álló közösségi források segítik majd a jogtudatosság erősítését, hozzájárulnak a diszkrimináció, az idegengyűlölet, az erőszak minden formájának megszüntetéséhez. A férfiak és nők közötti egyenlőség, gyermekek és fogyatékossággal élők jogai, az uniós polgárság adta többletjogok előmozdítása nagy figyelmet kap. Az adatvédelem kérdései az elmúlt hónapokban előtértbe kerültek, és az elfogadásra váró adatvédelmi csomag miatt is kiemelten fontosak.

A Tanáccsal majdnem egy éven át tartott az egyeztetés három elnökséget is érintve. Nem volt könnyű dolgunk, hiszen már a Parlamenten belül is ügyelni kellett a mindenki számára elfogadható kompromisszumokra. A LIBE mellett ugyanis öt másik bizottság is véleményt nyújtott be a jelentéshez. Ezúton is köszönöm minden kollégám munkáját, valamint a Bizottság konstruktív hozzáállását és az elnökségek konstruktív hozzáállását. Az egyeztetések során sikerült kibővíteni a célkitűzések körét. A Parlament kérésére sikerült a célkitűzések közé beilleszteni a charta 21. cikkét, amely bővíti az eredeti javaslathoz képest a diszkrimináció elleni fellépés alapját. Ugyancsak EP siker, hogy a nemi alapon történő megkülönböztetés magában foglalja a nemváltoztatásból eredő megkülönböztetést, illetve hogy a program hétéves periódusa folyamán figyelembe kell majd venni a nemi identitással kapcsolatban az uniós jogban és az Európai Unió Bíróságának ítélkezési gyakorlatában történt fejleményeket is.

Fontosnak tartottuk a tárgyalások során is hangsúlyozni, hogy ne csak az EU polgárai, hanem az Európai Unió területén tartózkodó minden embert megillessenek alapvető jogai. A korábbi hétéves ciklusban még három különálló program összevonása a jelenleginél egyszerűbb, hatékonyabb támogatási rendszert jelent majd. Ha a Parlament megszavazza majd a jelentést... (az elnök elveszi a szót)

 
  
MPphoto
 

  Vytautas Leškevičius, President-in-Office of the Council. − Mr President, the development of an area of freedom, security and justice is a high priority for our Union. This has been confirmed by the European Council in the Stockholm Programme and is, I know, a view shared by this House. Financing is vital for a successful implementation of the various measures which constitute the programme.

Adequate resources are an essential complement to legislative measures and policy initiative. If we are able to ensure an appropriate level of funding, we can help generate expertise and experience. This can assist in future policy-making and allows for a real transfer of learning and good practices.

The programme on rights, equality and citizenship will contribute to the further development of an area where equality and the rights of people are promoted, protected and effectively implemented. These are rights which are enshrined in the EU Treaties, the EU Charter of Fundamental Rights and in various international human rights conventions. The programme seeks to promote non-discrimination and the prevention of racism and xenophobia, the rights of persons with disabilities, equality between women and men, combating violence against women and children, the rights of the child, data protection, citizenship rights and consumer rights.

The programme on justice will contribute to the further development of a European area of justice based on mutual recognition and mutual trust. It focuses on promoting judicial cooperation in civil and criminal matters, judicial training and facilitating access to justice, and supporting initiatives in the field of drugs policy.

These two funding programmes cover a significant range of policy objectives and a large number of tools and measures for their implementation. They are sufficiently flexible to correspond to changing needs and policy priorities over the next seven years. The programmes will ensure consistency, complementarity and synergies with the previous funding programmes and with other instruments in other fields.

The two programmes are relatively small. They mainly benefit public authorities, local authorities and small non-governmental organisations working on issues of the kind which I have just set out, all of them issues which have a direct impact on individual citizens.

The agreement we have reached on these two proposals is a good one. It was only achieved recently but it is the result of positive and constructive cooperation between all the institutions involved. My particular thanks go to the rapporteurs Kinga Göncz, Philip Claeys and Luigi Berlinguer for their hard work and goodwill which were instrumental in our reaching an agreement and to all the members of the Committee on Civil Liberties, Justice and Home Affairs and the Committee on Legal Affairs for their time and patience as we worked through the many issues which needed to be resolved before we could reach a successful outcome.

 
  
MPphoto
 

  Viviane Reding, Vice-President of the Commission. − Mr President, after more than two years of negotiations on the multiannual financial framework we have two good compromise texts covering justice, rights, equality and citizenship. I would like to warmly thank the rapporteurs and the successive Danish, Cypriot, Irish and Lithuanian Presidencies for their cooperation on these two files.

The Commission supports the compromise texts. They will back our policies with financial means for the upcoming seven years and they have also managed to settle the difficult issue of delegated and implementing acts.

I am glad that funding has been maintained at levels comparable to what we had for 2007 and 2013. The budget for justice is EUR 378 million; the one for rights is EUR 439 million. This is modest, yes, but it is good news for those who promote a change in the areas which tend to be neglected in times of financial constraint.

And it is good for the construction of a true European area of justice because it will promote judicial cooperation both in the areas of civil law and criminal law, covering also some drug-related aspects and having a very wide spectrum ranging from contractual law and insolvencies to procedural rights and victims’ rights.

Training and capacity-building for practitioners is a very important aspect of the programme, especially training of the judiciary across Europe. Web portals like e-Justice and other modern ICT tools should be made available to citizens and businesses to facilitate access to justice in a cross-border context. The exchange of good practices and mutual learning between Member States can also encourage trans-border cooperation and enhance mutual trust.

Overall, the aims of the Rights, Equality and Citizenship Programme are to promote and protect the rights of persons deriving from EU law. Policies promoting equality, combating discrimination, fighting racism, and funding Roma inclusion are in this programme, as are citizenship and data protection legislation.

The promotion of gender equality and children’s rights will be funded by this programme. Our intention here is of course to have synergies with the Daphne funds aimed at preventing violence against children, young people and women.

Once again, thank you and congratulations to the rapporteurs and to the presidencies for the good texts. I hope they will serve their purpose.

 
  
MPphoto
 

  Jean Lambert, rapporteur for the opinion of the Committee on Employment and Social Affairs. − Mr President, we would very much like to thank the rapporteur, Kinga Göncz, on the rights, equalities and citizenship dossier for the very close cooperation we enjoyed from our committee.

For us, one of the issues that we wanted to raise was certainly in terms of anti-discrimination. We know that we have the legislation on the statute books – much of it directly, of course, relevant to employment – but we know that in the world of work itself there is still a lot of work to be done in terms of a real understanding of what equalities mean: for those whom we are serving, but also for our colleagues.

Certainly in terms, for example, of disability we know that at the moment it is virtually impossible for people with disabilities to really be fairly treated in the workplace. So that was a major issue for us. Also in terms of data protection: how that will affect people in the workplace directly was of course an area of concern.

But I was also working on this for my political group and there I think that, given that it is International Human Rights Day, talking about this programme is extremely important. We welcome it but, as people have said, it is modest; it is in many respects a small programme which is having to deal with very big tasks. We know too that hate speech is on the increase, whether that is against people with disabilities, or people of a different skin colour or background or sexual orientation.

So we really want to see some work done on that. We know that a lot of the national organisations which exist under the current legislation are seeing their budgets dramatically cut. We know that Equinet too is important in this role and therefore we really want to see some work done on promotion and delivery on very strong issues of anti-discrimination.

As has been said, this also encompasses the old Daphne programme and again organisations are seeing their support cut at the moment but domestic violence is increasing at a time of crisis. So we want to be able to continue the ground-breaking work that we have seen in a number of places from organisations working on these issues.

Childrenʼs rights, of course, come in as a newer dimension. We know from other work we have done in this Parliament about the difficulties, for example, in providing real legal guardianship for children within the European Union. So we can see that this programme might well also be able to help deliver something very positive for our children.

 
  
MPphoto
 

  Regina Bastos, relatora de parecer da Comissão dos Direitos da Mulher e da Igualdade de Oportunidades. − Senhor Presidente, agradeço à colega Göncz pelo excelente trabalho. Conseguimos um bom acordo e sobretudo conseguimos defender uma posição forte durante as negociações com a Comissão e o Conselho, o que resultou num financiamento adequado.

O Programa Direitos, Igualdade e Cidadania passa a incluir agora o bem conhecido Programa Daphne, o único programa europeu para a prevenção e o combate de todas as formas de violência contra as crianças, os jovens e as mulheres. Na Europa, 18 mulheres são mortas por dia, 12 das quais pelos seus parceiros ou outros membros da família. Mais de um décimo sofreu de violência sexual e 26 % das crianças e dos jovens denunciam casos de violência física na infância.

Para continuar a combater este flagelo, foi fundamental conseguir que a prevenção e o combate deste tipo de violência se tornassem um objetivo específico do futuro programa, bem como manter o nome Daphne, para identificar os projetos relacionados com este objetivo.

Está assegurado também um financiamento adequado e equilibrado. É, por isso, uma grande vitória do Parlamento Europeu poder continuar com o novo programa como instrumento ao dispor das organizações não-governamentais que combatem todos os dias a violência contra as crianças, os jovens e as mulheres.

 
  
MPphoto
 

  Mariya Gabriel, rapporteure pour avis de la commission des droits de la femme et de l'égalité des genres. − Monsieur le Président, le programme "Justice" doit nous servir à défendre les valeurs fondamentales de l'Union européenne, au premier titre desquelles figure l'égalité entre les hommes et les femmes. J'insisterai sur trois aspects.

Tout d'abord, il s'agit de la prévention, mot-clé. La prévention de la criminalité, notamment s'agissant des violences faites aux femmes, fait partie des objectifs du programme. Le lien entre la justice et la sécurité est étroit, chacun a le droit de vivre dans un espace de justice et de sécurité.

Deuxièmement, faciliter l'accès à la justice. Oui! Mais aussi mieux former le personnel de justice et de police à travailler auprès des victimes. Renforcer la confiance dans le système judiciaire, sensibiliser chacun à ses droits et à ses possibilités de justice, tel est notre devoir.

Troisième élément, la coopération judiciaire. Il est essentiel d'encourager l'échange de bonnes pratiques, d'améliorer la capacité de travailler ensemble et d'enraciner les habitudes dans ce domaine, notamment pour faire face au fléau de la traite des êtres humains en Europe, dont 60 % des victimes sont des femmes.

Enfin, le programme "Justice" permettra aux citoyens européens d'accéder à une justice plus performante parce qu'il simplifie les procédures et qu'il promeut leurs intérêts. À nous de veiller à son application.

 
  
MPphoto
 

  Tadeusz Zwiefka, w imieniu grupy PPE. – Panie Przewodniczący! Przede wszystkim chciałbym bardzo serdecznie podziękować sprawozdawcom i kontrsprawozdawcom z obu komisji, czyli Komisji Prawnej, Komisji Wolności Obywatelskich, Sprawiedliwości i Spraw Wewnętrznych za naprawdę znakomitą współpracę podczas negocjacji programu Sprawiedliwość.

Bardzo się cieszę, że założenia programu sztokholmskiego w zakresie ułatwiania dostępu do wymiaru sprawiedliwości oraz współpracy sądowej w sprawach cywilnych, handlowych i karnych znalazły swoje znakomite odzwierciedlenie w kolejnych wieloletnich ramach finansowych – to bardzo ważny sygnał, zarówno dla pracowników wymiaru sprawiedliwości, ale przede wszystkim dla obywateli Unii Europejskiej. Chociaż zakładany budżet tego programu niestety uległ zmniejszeniu, to z zadowoleniem przyjmuję fakt, że nakłady na szkolenia pracowników wymiaru sprawiedliwości w krajach członkowskich zostały należycie uwzględnione w programie Sprawiedliwość.

Wielokrotnie w Komisji Prawnej naszego Parlamentu podkreślaliśmy, że nie ma dynamicznie rozwijającej się gospodarki bez jasnych, przejrzystych, czytelnych, przewidywalnych norm prawnych, a sprawnie działający wymiar sprawiedliwości jest gwarantem stabilnego rozwoju. Dlatego też za absolutnie kluczowe uważam sprawne zorganizowanie szkoleń zarówno z zakresu wiedzy o prawie unijnym, jak i komparatywnego podejścia do przepisów różnych państw członkowskich w ramach danego obszaru prawa. W programie położony został również nacisk na szkolenie językowe z uwzględnieniem specyfiki dyscypliny, co wydaje się być warunkiem sine qua non dla powodzenia i rozwoju szkoleń dla kadr wymiaru sprawiedliwości. Dzięki temu możliwe będzie budowanie wspólnej kultury prawnej i skuteczniejsze stosowanie przepisów prawa przez sądy we wszystkich krajach członkowskich. Musimy bowiem pamiętać, że sąd i sędzia krajowy to sąd i sędzia unijny, a prawo krajowe to już w dużej większości prawo unijne.

 
  
MPphoto
 

  Sylvie Guillaume, au nom du groupe S&D. – Monsieur le Président, Madame la Commissaire, chers collègues, je me réjouis de l'adoption de ces deux programmes financiers. Ils vont nous permettre d'avancer non seulement vers une meilleure application du droit en général, avec un accès facilité à la justice, mais aussi vers une plus large prise de conscience des droits et des libertés des personnes dans l'Union européenne, permettant de promouvoir les droits des enfants et de faire des principes de non-discrimination et d'égalité des sexes une réalité.

Grâce à l'engagement de mes collègues, que je tiens également à féliciter ici, je retiendrai plusieurs avancées, en particulier sur le programme "Droits, égalité et citoyenneté", défendu par Kinga Göncz.

Tout d'abord, l'élargissement des objectifs du programme, qui inclut les droits des personnes handicapées et la lutte contre le racisme et la xénophobie. Quand on parle de droits, traiter de ces dimensions est indispensable à la cohésion de nos sociétés.

Ensuite, une référence à l'article 21 de la Charte des droits fondamentaux a également été ajoutée, alors que le Conseil y était fortement opposé. J'espère que cette référence permettra de préparer le terrain pour l'adoption, enfin, de la directive anti-discrimination. Pour finir, citons l'inclusion d'une référence à l'identité de genre comme futur motif possible de discrimination.

Au travers de ces fonds, c'est autant de préjugés de genre, sexistes, homophobes, lesbophobes, que nous oeuvrerons à déconstruire pour lutter contre les violences et les discriminations qu'ils engendrent, notamment au sein des établissements scolaires et durablement dans toute la société.

Dans un contexte de crispation sociale et de montée des populismes, il est nécessaire d'investir dans la défense des droits fondamentaux et l'accès à une justice pour tous. C'est le visage d'une Europe ouverte, préoccupée par les questions d'égalité, qui se trouve ici renforcé, au service même des citoyens européens et pour répondre à leurs inquiétudes.

Derrière ces programmes, saluons enfin le travail réalisé par ceux qui luttent au quotidien dans le monde associatif et qui ont plus que jamais besoin de notre soutien, besoin de ces fonds pour poursuivre leur travail, tout particulièrement les associations qui agissent au côté des victimes de violences.

 
  
MPphoto
 

  Cecilia Wikström, för ALDE-gruppen. – Herr talman! I vårt dagliga arbete här i parlamentet arbetar vi med att förhandla och att anta förordningar och direktiv, men vi glömmer ibland att det är dessa som sedan ska tolkas av våra jurister, domare och åklagare och annan juridisk expertis runtom i EU.

När det gäller rättsliga traditioner så ser det dock mycket olika ut i våra olika medlemsländer, och för att reglerna ska kunna fungera väl är det viktigt att de som ska tolka dessa regler får goda möjligheter att sätta sig in i varandras rättssystem.

Vidareutbildning av domare, åklagare och annan juridisk expertis är därför viktig och man kan inte underskatta värdet av dessa personliga möten som kan leda till ökad tillit mellan dem som deltar i dessa utbildningar.

Det arbete som vi utför på det rättsliga området handlar om ömsesidigt erkännande av rättsliga handlingar och beslut, men för att komma framåt ordentligt krävs det att vi också ökar vår tillit, inte bara till de gemensamma europeiska systemen utan också till varandras nationella system.

Ibland har jag haft förmånen att tala vid evenemang arrangerade av Academy of European Law och på nära håll där sett intressanta diskussioner som uppstår mellan experter från olika länder som byter idéer och tankar med varandra, och i förra veckan fick jag möta unga domare från hela EU som deltog i ett pilotprojekt. Man kunde riktigt se hur tilliten växte mellan dem. Det är jag mycket glad för.

Programmet för jämlikhet, rättigheter och medborgarskap för perioden 2014–2020 finns till för att främja individers rättigheter och att skydda alla medborgares grundläggande fri- och rättigheter. Aldrig ska vi glömma att EU har tillkommit för att skydda individers och inte staters rättigheter.

I arbetet med detta nya program har det varit mycket viktigt att säkra att det långsiktiga arbetet mot våld mot kvinnor och barn får fortsatt ordenligt utrymme. Programmet ska fortsatt främja EU-medborgarnas alla viktiga värden och även stödja program för icke-diskriminering, jämställdhetsstöd för funktionshindrade, dataskydd och rättigheter för både barn och äldre personer. Fokus ligger på att främja transnationellt samarbete och kunskapshöjande åtgärder.

Jag välkomnar dessa båda förnyade program för kommande år. De kommer att leda till en stabilare värdegrund och ökad tillit och respekt för våra olikheter.

 
  
MPphoto
 

  Eva Lichtenberger, im Namen der Verts/ALE-Fraktion. – Herr Präsident! Das Motto der Europäischen Union heißt: In Vielfalt geeint.

Wenn ich mir allerdings die konkreten Politiken gerade in dem zur Rede stehenden Bereich anschaue, dann ist die Vielfalt erstens sehr groß und wird zweitens mit Zähnen und Klauen verteidigt. Hier ist eines der ganz großen Hindernisse für eine Realisierung in der Praxis von jenen Rechten, die sowohl die Grundrechtecharta als auch die europäische Legislative vorsehen, sodass sie für den Bürger und die Bürgerin wirklich spürbar werden.

Wir müssen beobachten, dass wir zwar Normen erlassen, dass wir aber die Implementierung dieser Normen und die konsequente Anwendung dieser Normen viel zu wenig berücksichtigen. Dafür müssen wir Voraussetzungen schaffen, und das ist dieses Programm.

Wir müssen, wie es im internationalen Bereich auch der Fall ist, so etwas wie vertrauensbildende Maßnahmen schaffen. Die Anwenderinnen und Anwender des Rechts in den Nationalstaaten müssen einander kennen, müssen auch die Spezifitäten bestimmter Rechtssysteme kennen, um das Vertrauen zu entwickeln, um gemeinsam und grenzüberschreitend die grundsätzlichen Rechte auch zu realisieren.

Wir müssen auch, und das ist mir ein besonderes Anliegen, all jenes, was wir an wichtigen und grundsätzlichen Normen im Verbraucherschutz erlassen, endlich dorthin bringen, wo es angewandt wird. Das können wir nur – und das zeigen viele Kontroversen über konkrete Gesetze –, wenn wir Bildung und Ausbildung und Begegnungsräume für die Anwender des Rechts schaffen, wenn wir die nötige Transparenz in allen Bereichen – national, regional usw. – schaffen und wenn wir kontrollieren, ob die Anwendung auch funktioniert. Dazu braucht es mehr Geld als es derzeit gibt.

 
  
MPphoto
 

  Timothy Kirkhope, on behalf of the ECR Group. – Mr President, the Justice Programme seeks to further develop a common area of EU justice and legal policy, but it does this primarily through judicial training, and in particular advocating that judicial training is central to building mutual trust and improving cooperation between judicial authorities and practitioners in EU Member States.

As a practising lawyer with almost 40 years’ experience, I know that lawyers and judges are already trained to a high level and there are a number of programmes already in place catering for the continuing professional development of those in the legal services and professions in national states. Examining the proposed regulation, I wondered why this further training was deemed necessary, and I wondered what evidence there was to suggest that the training of other professionals and practitioners, such as probation officers, court interpreters and bailiffs, would or could contribute to a further enhanced EU common legal culture.

I ask these questions because, on the face of it, it seems perfectly reasonable to suggest that furthering and encouraging lawyers and judges’ knowledge of EU law is a good thing, but the budget for this programme is also substantial, at nearly EUR 378 million. We need to question it on the basis of whether the European taxpayer’s money is being well spent. At a time of austerity, the EU intends to spend a significant amount on training this wide range of legal practitioners.

I am also concerned about the inclusion of drugs policy within this programme. It was our initial understanding, at the beginning of the parliamentary process, that the drugs policy element would be excluded from the programme because there are a number of other well-tried instruments available at EU level to deal with this matter, including the EU Drugs Strategy 2013-2020. This is a matter that I believe should also remain substantially with national governments and I am really wondering why the Commission decided to add this again at this stage.

The programme is also a mixture of costly activities, language training and more legal training. I wish I could be more positive, but I am afraid that I cannot.

 
  
MPphoto
 

  Marie-Christine Vergiat, au nom du groupe GUE/NGL. – Monsieur le Président, le programme "Droit, égalité, citoyenneté" est un des beaux programmes de l'Union européenne et le texte soumis au vote du Parlement européen sort amélioré, de façon substantielle, de nos discussions.

Je voudrais remercier tout particulièrement Mme Göncz et l'ensemble des rapporteurs fictifs, notamment pour l'accueil positif fait à nombre de mes amendements.

Je me félicite tout particulièrement de l'ajout du mot "égalité" tant dans le titre du programme que dans son objectif général car, effectivement, les droits fondamentaux ne prennent tout leur sens que comme objectif pour tendre vers l'égalité de toutes celles et de tous ceux qui vivent sur le territoire, et la citoyenneté en est le moyen, le meilleur outil pour y parvenir. La participation des citoyens est la clé de la démocratie, nous l'oublions trop souvent au sein de l'Union européenne.

Au sein du groupe GUE/NGL, nous voterons ce programme. Mais comment ne pas se demander s'il est à la hauteur des enjeux, surtout en cette période où nombre de droits, notamment les droits économiques et sociaux, régressent sur le territoire de l'Union européenne?

En termes de budget stricto sensu, cela a déjà été dit, nous avons évité le pire puisque ce budget est globalement maintenu. Nous n'avons donc pas subi les coups de ciseaux du Conseil, mais un demi-milliard, à comparer avec près de 1 000 milliards pour le budget de l'Union européenne, cela fait un millième du budget européen.

Différents programmes ont été regroupés. Nous pouvons nous en féliciter en termes de cohérence, sous réserve que la rationalisation ne conduise pas, à terme, à une réduction des crédits.

Enfin, je regrette que les entreprises soient mises sur le même plan que les citoyens. Je crois qu'elles sont suffisamment au cœur des préoccupations de l'Union européenne sans qu'il y ait besoin de leur permettre d'émarger à l'un des plus petits budgets de l'UE.

 
  
MPphoto
 

  Gerard Batten, on behalf of the EFD Group. – Mr President, some of you in Europe may need an area of freedom, security and justice. We already had one in England under our Constitution, our common law, protected by such things as the presumption of innocence, habeas corpus, the trial by jury and under the Bill of Rights. These are now being superseded and overridden by the EU creating its own system of civil and criminal law.

Any British citizen can now be carted off to any other EU Member State purely on the strength of a piece of paper: the infamous European Arrest Warrant. All of these rest on the idiotic doctrine of mutual recognition, which says that any EU legal system is equal to any other EU legal system. This is obvious nonsense. The British Government had the opportunity to opt out of 135 of these measures in mid-2014; instead, it intends to opt into the 35 worst and most dangerous. Mr Cameron could have genuinely repatriated some powers; instead, he is going to hand to the EU on a plate powers that endanger all our traditional, centuries-old liberties and freedoms.

 
  
MPphoto
 

  Andrew Henry William Brons (NI). - Mr President, the general objective of the programme is to develop further mutual recognition by promoting judicial cooperation in criminal and civil matters. It all sounds rather splendid until, of course, the difficulties are examined. There are enormous differences in substantive law and trial procedure between Member States, and even within them. However, there are also differences in legal culture between the common law and continental systems, with particular reference to freedoms to act.

The starting presumption in common law is that persons have the freedom to do whatever is not prohibited by law. The starting position in many continental countries is that rights are created by proclamation and can be easily defined. Whilst even in common law systems they can be defined negatively and repressively, the jury system is a safeguard against legislation and prosecutions that are considered to be unreasonable. We can see how this difference manifests itself in practice: many continental countries restrict freedom of expression in an extreme, obsessive and quite insane way.

 
  
MPphoto
 

  Wim van de Camp (PPE). - Voorzitter, de Europese Unie is veel in het nieuws, zeker nu met de verkiezingen in het vooruitzicht en we moeten eerlijk zijn, het nieuws over ons is niet altijd positief. Dat komt natuurlijk ook een beetje door de eurocrisis die wij op dit moment doormaken. We komen wel positief in het nieuws als het over de regiogelden gaat, want daar wil iedereen natuurlijk gebruik van maken. Helaas is de afrekening van de regiogelden niet altijd even bevredigend.

Daarentegen zien we dat de belangstelling voor het justitieprogramma eigenlijk vrij gering is, terwijl binnen de Europese Unie – zelfs al zouden we een en ander beperken tot de interne markt – de justitiële samenwerking en met name de kennis van het recht juist van enorm groot belang zijn. Hoe kunnen wij een interne markt laten functioneren zonder kennis van het overeenkomstenrecht, het handelsrecht, het merkenrecht, het consumentenrecht, enzovoort?

Ik ben het geheel met rapporteur Claeys eens: het is niet de bedoeling één groot justitiesysteem in Europa op te zetten, maar wij moeten wel van elkaar weten wat de mogelijkheden en de onmogelijkheden op dit gebied zijn. Ik steun zeer het aspect opleidingen binnen het justitieprogramma 2014-2020. Maar tegelijkertijd zeg ik ook tegen de commissaris: we moeten ons geen illusie maken over de kennis van dat recht. In de verschillende landen is de kennis van het Europese recht heel beperkt en dat is een bron van zorg.

In dat opzicht heb ik nog twee opmerkingen. Allereerst over het budget. Het budget blijft wel gelijk, maar tegelijkertijd moet je je afvragen of dat in deze tijd voldoende is. Dat moeten we dus nog even afwachten.

En ten slotte over de samenhang met het Stockholm-programma. Ik zou toch willen vragen om de samenhang binnen de diverse programma's te bewaken.

 
  
MPphoto
 

  Juan Fernando López Aguilar (S&D). - Señor Presidente, este es un debate conjunto de los programas de Justicia y de Derechos y Ciudadanía y, creo que lo primero es reconocer el trabajo de los ponentes, particularmente de Luigi Berlinguer y Kinga Göncz, al que he podido contribuir como Presidente de la Comisión de Libertades Civiles, Justicia y Asuntos de Interior durante los últimos meses.

La Comisaria ha calificado de modestos los fondos destinados a estos programas y, efectivamente, lo son, pero más necesarios que nunca hasta el último euro porque yo sí creo que es preciso llenar de contenido el espacio de libertad, justicia y seguridad, más que nunca en estos tiempos de profunda crisis, que es mucho más que una crisis financiera y económica: es una crisis de valores y, por supuesto, de confianza en el proyecto europeo. Y por eso es necesario reforzar la cooperación judicial entre los Estados miembros; es necesaria, sí, la confianza mutua y el mutuo reconocimiento y para ello es preciso estimular una cultura jurídica compartida y un entrenamiento adecuado de todas las profesiones del Derecho, no solamente jueces y fiscales, sino también los prácticos del Derecho, los operadores jurídicos, los abogados...

Es necesario incrementar el acceso efectivo a la justicia, reforzar los derechos de las víctimas y el escrutinio democrático de los fondos, incrementar la eficiencia en el conocimiento y manejo de los programas, facilitando su acceso digital para todos los ciudadanos y, por supuesto, claro que sí, es necesario reforzar el Programa de Derechos y Ciudadanía. Se ha dicho ya en relación con la lucha contra la discriminación de las personas con discapacidad, contra el racismo, contra la xenofobia, incorporando la variable de la identidad de género e incorporando también al Programa de Justicia la necesidad de ejecutar hasta el último euro y estimular el seguimiento de los fondos destinados a los derechos humanos en la Unión Europea.

Y, por último, lamento mucho que el debate sobre los actos delegados y de ejecución haya sido...

(El Presidente retira la palabra al orador)

 
  
MPphoto
 

  Nathalie Griesbeck (ALDE). - Monsieur le Président, Madame la Commissaire, au moment où nous pouvons suivre les obsèques internationales de Mandela, cet homme lumineux qui s'est battu pour les droits de l'homme et donc pour la justice, au moment où, à Kiev, les Ukrainiens ont envie de se tourner vers les valeurs qui sont les nôtres, je me réjouis de ce moment de concrétisation de ce qui est l'essentiel pour nos concitoyens et qui peut restaurer la confiance à travers ces deux programmes, dont je me félicite, bien entendu, à travers leur rationalisation et à travers ce qui existe déjà en termes de procédures qui marchent – le portail e-Justice, la plateforme d'enseignement à distance pour tous les huissiers et l'interconnexion des casiers judiciaires. Tout ceci constitue des avancées importantes sur la voie de la restauration de la confiance.

Cependant, il me paraît également important de concrétiser trois ou quatre éléments: à côté des procédures, la simplification administrative des programmes, des conditions de gestion des appels d'offres et de la publicité, de façon à ce que ce soit moins opaque et plus lisible et donc plus facile d'accès; l'accès aux programmes aux organismes publics, mais aussi privés, aux universités, à la recherche, aux ONG et non-ONG; enfin, la visibilité et – quatrième élément – l'accès à la formation non seulement des magistrats mais aussi des auxiliaires de justice, de tous les personnels de justice, pour que ces éléments, qui sont concrets, au service du citoyen, soient le meilleur antidote contre tous les populismes.

Même si le chemin est long, concrétisons le plus possible ce que l'Europe fait.

 
  
MPphoto
 

  Janusz Wojciechowski (ECR). - Panie Przewodniczący! Dobrze, że funkcjonowanie wymiaru sprawiedliwości jest przedmiotem współpracy na szczeblu Unii. Jest to z wielu powodów potrzebne, obawiam się jednak ideologizacji tej współpracy, zdominowania jej przez specyficzne podejście do równości oparte na kontrowersyjnej ideologii gender czy też walki z przemocą wobec dzieci, która według mojej obserwacji często ulega wypaczeniu i prowadzi do nadużyć, do przemocy państwowej, pochopnego odbierania dzieci z ich naturalnych rodzin. Znam wiele takich drastycznych przypadków z różnych państw członkowskich. W ramach walki z homofobią, na którą zapanowała szczególna moda, dochodzi do orzeczeń naruszających wolność słowa czy wolność wyrażania opinii. A za mało się mówi o równości w dostępie do sprawiedliwości z powodu biedy, a to jest dla obywateli Unii bardzo często prawdziwa bariera. Dlatego apeluję: mniej ideologizacji w wymiarze sprawiedliwości!

 
  
MPphoto
 

  Mara Bizzotto (EFD). - Signor Presidente, onorevoli colleghi, mentre il 30 per cento degli italiani è al limite della soglia di povertà e non sa se nel 2014 potrà comprarsi da mangiare, oggi qui si discute su come sperperare letteralmente in chiacchiere 389 milioni di euro.

I seminari, le conferenze e gli immancabili programmi per l'integrazione dei rom non possono essere la priorità in tema di giustizia. Le regole di questa Europa in tema di integrazione si nascondono dietro le ipocrisie politicamente corrette e vanno completamente riscritte. Qui dentro si dice sempre che deve esserci la solidarietà tra gli Stati, ma davanti agli sbarchi di ventimila profughi siriani sulle coste italiane parlare di quote per gli stranieri sembra un oltraggio.

È giustizia europea questa? No, è una profonda ingiustizia europea. I 389 milioni vanno usati, ed è giusto usarli, per aiutare la gente nel proprio paese, per rimpatriare i clandestini, per stringere accordi che facciano scontare agli immigrati le pene nel loro paese di origine. Questo sarebbe il buon senso che in queste Aule si dovrebbe usare, per restituire una vera giustizia sociale ai cittadini europei per i quali 389 milioni di euro ben spesi farebbero davvero la differenza.

 
  
MPphoto
 

  Roberta Angelilli (PPE). - Signor Presidente, onorevoli colleghi, innanzitutto mi complimento con la relatrice per il lavoro svolto.

Questo programma sui diritti, l'uguaglianza e la cittadinanza ha grandi ambizioni, anche se, oggettivamente, la dotazione finanziaria è piuttosto limitata. Ciononostante, il programma ben razionalizza le risorse disponibili e le finalizza su obiettivi ben precisi, su vere e proprie priorità dei cittadini: parliamo, per esempio, della tutela delle persone con disabilità, che in Europa sono circa 80 milioni e rappresentano il 15 per cento dell'intera popolazione dell'Unione europea; parliamo di promozione tra donne e uomini e integrazione di genere, uno dei valori fondanti dell'Unione europea; parliamo di lotta a tutte le forme di violenza nei confronti di bambini, giovani, donne e altri gruppi a rischio.

Mi soffermo sulla violenza nei confronti delle donne: dobbiamo purtroppo ricordare che il 25 per cento delle donne in Europa ha subito una violenza almeno una volta nel corso della vita; quindi si tratta di un fenomeno purtroppo gravissimo. Parliamo poi di minori, tra i gruppi più vulnerabili, soprattutto in situazioni a rischio come sparizione, abbandono, sottrazione. Pensate che in Europa ogni anno spariscono circa 250 000 bambini.

Parliamo quindi di promozione dei diritti derivanti dalla cittadinanza dell'Unione. Voglio sottolineare che in un periodo di euroscetticismo, dove c'è un forte scollamento tra istituzioni e cittadini, occorre il massimo impegno per rafforzare la consapevolezza e la conoscenza dei diritti e delle responsabilità connessi alla cittadinanza. La posta in gioco è la credibilità del progetto europeo, la fiducia degli elettori e dei cittadini.

 
  
MPphoto
 

  Sarah Ludford (ALDE). - Mr President, EU mutual recognition instruments in criminal justice can only work effectively, efficiently and fairly with common standards that give judges, lawyers and citizens the confidence that fundamental rights are being respected throughout the EU. I therefore strongly regret that we heard a sceptical-verging-on-negative attitude to the justice programme from my British Conservative colleague Timothy Kirkhope. I guess this echoes that of his party colleague, the UK Justice Secretary.

I urge a UK opt-in to this programme and I am pleased that the UK coalition government plans to stay a participant in many EU mutual recognition instruments, including the European Arrest Warrant, on which I am drafting a report for the Committee on Civil Liberties, Justice and Home Affairs. However, better training and support for judges and lawyers is required to make this work fairly. If the UK fails to opt in, British judges, lawyers and NGOs will be excluded from funding, which would be a highly regrettable situation. I therefore urge the UK Government, on International Human Rights Day, to decide to opt in to the Justice Programme.

 
  
MPphoto
 

  Ruža Tomašić (ECR). - Gospodine predsjedniče, kao dugogodišnja policijska službenica i aktivist u borbi protiv droge svakako podržavam bolju suradnju država članica koja za cilj ima onemogućiti kriminalce raznih profila da izmaknu ruci pravde.

Razmjena podataka, znanja i iskustava među pravosudnim tijelima država članica te zajedničko osposobljavanje djelatnika u pravosuđu pravi je korak u željenom smjeru.

No, moram naglasiti kako je pravosudna suradnja među državama članicama, iako tehnički na zavidnoj razini, prečesto žrtva manjka političke volje. Moramo stati na kraj miješanju politike u rad pravosuđa i policije, kako bi ovaj program mogao u potpunosti zaživjeti.

Drago mi je što će se program primjenjivati i na države kandidatkinje kako se više ne bi ponavljao slučaj Veljka Marića, hrvatskog državljanina i branitelja koji je, prema dostupnim informacijama, uhićen u Srbiji bez međunarodne tjeralice, osuđen na temelju sumnjivih svjedočenja i lišen mogućnosti da kaznu odslužuje u Hrvatskoj.

 
  
MPphoto
 

  Agustín Díaz de Mera García Consuegra (PPE). - Señor Presidente, un espacio europeo de justicia requiere importantes esfuerzos por parte de las instituciones de la Unión y de los Estados miembros.

La alta fragmentación jurídica, la dificultad para el reconocimiento de las diferentes medidas adoptadas y la situación por la que atraviesan las economías europeas son algunos de los hechos que dificultan el propósito. Felicito a los ponentes por este informe, que marcará la línea general de lo que supondrá la justicia de la Unión en el periodo 2014-2020.

Coincido en la necesidad de apostar por proyectos que den un valor añadido europeo a nuestros sistemas judiciales, que sirvan para fomentar la confianza mutua y la cooperación en materia civil, penal o procesal y que, a su vez, mejoren su operatividad y funcionalidad. Y todo ello, sin olvidar el respeto de los principios de igualdad y no discriminación, ni laboral, ni sexual, ni racial, ni social, ni..., ni..., ni..., ni la tutela judicial efectiva, ni a las víctimas y su mejor derecho.

Iniciativas como la Fiscalía Europea, la adaptación de Eurojust y Europol al Tratado de Lisboa o el desarrollo del portal europeo de justicia, o la financiación de las actividades de la Red Europea de Formación Judicial, señor Presidente, constituyen, entre otras, una dirección adecuada para marcar el buen camino a seguir y para alcanzar el desarrollo de este espacio europeo, así como la consecución de una cultura judicial y jurídica lo más común posible.

 
  
MPphoto
 

  Tanja Fajon (S&D). - Pred sabo imamo dva zelo pomembna in moderna programa, ki odgovarjata na ključne izzive ter pomanjkljivosti obstoječih programov. Pravosodni sistemi naših držav članic so pogosto še vedno predragi, prepočasni in premalo učinkoviti.

Nezaupanje državljanov v pravno državo je rak rana naših družb, ki jo moramo ozdraviti. Prav neučinkovito pravosodje je največkrat vzrok za nezaupanje. To še bolj čutimo v času krize. Evropejci želijo učinkovito sodstvo. Nedopustno je, da je posameznikom še vedno kršena pravica do sojenja v razumnem roku, kjer je potrebno na sodni epilog čakati tudi več 10 let.

V posebnem odboru CRIM smo med drugim pozvali h krepitvi čezmejnega pravosodnega in policijskega sodelovanja, k uvedbi standardnih vseevropskih pravil o varstvu prič in žvižgačev ter čimprejšnjem začetku delovanja urada evropskega javnega tožilstva, ki bo imel pristojnost čezmejnega preiskovanja in sodnega pregona v primerih zlorabe evropskih sredstev.

Danes, kolegice in kolegi, ob svetovnem dnevu človekovih pravic velja še toliko bolj opomniti na spoštovanje in varovanje vseh pravic in svoboščin. Še posebej je potrebno imeti v mislih tiste, katerim so pravice največkrat kratene, čemur oba programa še posebej posvečata pozornost.

 
  
MPphoto
 

  Alajos Mészáros (PPE). - A 2014–2020-as időszakra szóló „Jogok és polgárság” programmal méltán remélhetjük, hogy még inkább érvényre jutnak az uniós polgárok szerződések által garantált jogai. A jogokhoz való hozzáférés lehetőségeinek javítása áll a program középpontjában, amely céllal mindannyian azonosulni tudunk. Képviselőként gyakran tapasztalom, hogy uniós polgárok hívják fel a figyelmemet a tagállamok közigazgatási szervei által követett, uniós jogot sértő gyakorlatra. Más esetekben pedig előfordul, hogy az uniós polgár megfelelő tájékozottsága hiányzik jogai érvényesítéséhez.

A mi feladatunk, hogy elősegítsük az EU által biztosított jogok megismerését és alkalmazását, illetve megoldásokat javasoljunk a gyakorlatban felmerülő problémákra. Az új gyűjtőprogram egy nagyon jó és átfogó eszköz lehet a fentiek megvalósításához, nem utolsósorban a pénzügyi lehetőségek kiaknázásának rugalmas módja miatt. Az új program által támogatott területek, például a szabad mozgáshoz való jog vagy a diszkrimináció tilalma, illetve a fogyasztóvédelem az EU-ban élő polgárok mindennapjairól szólnak. A mindennapokról, a mobilitás kérdését érintve. Ezért a programnak véleményem szerint biztosítania kell, hogy a keretében megvalósuló projektek mind a határon átnyúló együttműködés erősítését szolgálják.

 
  
MPphoto
 

  Lidia Joanna Geringer de Oedenberg (S&D). - Panie Przewodniczący! Zaproponowany przez Komisję program Sprawiedliwość na lata 2014-2020 ma za zadanie stworzenie europejskiej przestrzeni sprawiedliwości poprzez propagowanie współpracy w sprawach cywilnych i karnych, skuteczne i spójne stosowanie unijnego prawodawstwa oraz ułatwienie dostępu do wymiaru sprawiedliwości. W praktyce program Sprawiedliwość ma zastąpić 3 obecnie istniejące programy, umożliwiając bardziej kompleksowe podejście do finansowania przestrzeni sprawiedliwości. Aby cele programu zostały osiągnięte, musi on zostać wprowadzony w życie w skuteczny sposób z poszanowaniem zasady właściwego zarządzania finansami i pełnym dostępem do niego potencjalnych wnioskodawców. W tym celu Komisja musi zapewnić przejrzystość we wszystkich aspektach procedury zbierania i analizy wniosków, minimalizując jednocześnie obciążenia proceduralne i administracyjne. Ponadto niezbędne będzie także systematyczne monitorowanie programu zarówno w kwestii jego skuteczności jak i przestrzeganie zasad równości, a także niedyskryminacji zgodnie z art. 8 i 10 Traktatu o Funkcjonowaniu Unii Europejskiej.

Mam nadzieję, że narzędzie to przyczyni się do polepszenia współpracy transgranicznej w dziedzinie dostępu do wymiaru sprawiedliwości.

 
  
MPphoto
 

  Kinga Gál (PPE). - Elnök Úr, Biztos Asszony! A Jogérvényesülés program konkrét tartalommal töltheti meg az Unió alapvető célkitűzéseit. Ezektől válik, válhat a közösségi jog életszagúvá. A következő költségvetési ciklusban is mindez hozzájárulhat ahhoz, hogy tovább fejlődjön az uniós jogi kultúra. Az a közös jogi tudás, az együttműködés a mindennapokban, amely a leglényegesebb a polgárok számára. Ezért is hangsúlyoznám a gyakorló jogászok, bírók és ügyészek képzésének fontosságát. Arra van szükség, hogy a polgáraink könnyen érvényesíthessék jogaikat, hogy megértsék a különböző eljárásokat és nem utolsó sorban jogi segítséget kapjanak határoktól függetlenül, éppen azért, mert olyan eltérőek a jogrendszerek a tagállamok között. És hangsúlyoznám az egyre sürgetőbb drogprevenciós lépéseket, amelyek ebből a programból támogathatóak lesznek.

Másrészről a Polgárság programról mondanék valamit. Felhívnám a figyelmet, hogy valóban segíteni tudja majd számos közösség problémáját. Az esélyegyenlőségért folytatott küzdelem ne csak a szlogenek szintjén maradjon fontos, hanem a gyakorlatban is hozzon változást. Arra hívnám fel a figyelmet, hogy a nemzeti nyelvi és őshonos kisebbségek esetében bizony egyensúlyhiányt érzek a Bizottság szavak szintjén kifejtett tevékenysége és a valóban megvalósuló projektek, ezen közösségeknek nyújtott valós támogatás között.

 
  
MPphoto
 

  Carlos Coelho (PPE). - Senhor Presidente, Senhor Presidente em exercício do Conselho, Senhora Vice-Presidente Reding, caras e caros colegas, começo por agradecer aos relatores Berlinguer, Claeys e Kinga Göncz o trabalho excelente que fizeram e gostaria de dizer, sobre o novo Programa Justiça para o período 2014-2020, que concordo com a fusão dos três programas atuais: justiça civil, justiça penal e informação e prevenção em matéria de droga. Espero que isso contribua para um aumento da transparência, da funcionalidade e da eficácia e que garanta um financiamento mais orientado para os resultados e uma afetação de fundos mais eficientes para questões horizontais como a formação e a sensibilização.

Queremos contribuir para criação de um verdadeiro espaço de justiça, através da promoção da cooperação judiciária em matéria civil e penal, fomentando uma aplicação efetiva, abrangente e coerente pela legislação da União Europeia no domínio da cooperação judiciária em matéria civil e penal, promovendo o acesso à justiça e prevenindo e reduzindo a procura, o consumo e a oferta de droga.

Na área da cidadania e dos direitos dos cidadãos, reconheço que houve progressos significativos, mas a verdade é que continuam a subsistir enormes desafios que vão desde a aplicação insuficiente ou incoerente de certos direitos à falta de conhecimento por parte dos cidadãos e mesmo de algumas entidades públicas. Espero que o novo Programa Direitos e Cidadania contribua para a criação de um espaço em que os direitos das pessoas são promovidos e protegidos, que sejam promovidos os direitos conferidos pela cidadania europeia, que sejam aplicados efetivamente os princípios da não discriminação, da igualdade entre géneros, do respeito pelos direitos da criança, assegurando um nível elevado de proteção de dados pessoais e proporcionando aos consumidores e empresas meios para negociar e comprar com confiança no mercado interno.

 
  
 

Catch-the-eye-Verfahren

 
  
MPphoto
 

  Miroslav Mikolášik (PPE) - Európska únia je nesporne založená na hodnotách dodržiavania ľudskej dôstojnosti, slobody, demokracie, rovnosti, právneho štátu a dodržiavania ľudských práv a základných slobôd.

Mnohé z týchto hodnôt však v dnešnej dobe prechádzajú krízou. Bežní občania, ale aj odborníci si často nedokážu jasne predstaviť, čo konkrétne znamenajú, prípadne, čo by znamenalo ich neobhajovanie, prípadne potlačovanie, a tak posúvajú hranie možného a právom dovoleného ďalej a ďalej. Konkrétnym príkladom je ľudská dôstojnosť.

Vedecko-technologický pokrok a hlavne nové biotechnológie otvorili nové možnosti, ktoré sú pre právo terra incognita. A práve preto sa tam vynára pálčivá a urgentná otázka jasnej, právnej definície dôstojnosti človeka za účelom jeho bezprostrednej ochrany.

Únia by mala v rámci svojich priorít financovať zvyšovanie povedomia a znalosti práva aj v mnohých oblastiach, napríklad vo výskume, kde sa ničia ľudské embryá, pretože tam zjavne dochádza ku každodennému porušovaniu základných práv človeka, ako predovšetkým práva na život a ľudskú dôstojnosť.

 
  
MPphoto
 

  Nikola Vuljanić (GUE/NGL). - Gospodine predsjedniče, pravosuđe je ključ demokracije i bez obzira na sve argumente koje smo ovdje čuli, ne može se prepustiti samo državama članicama. Ne možemo imati dvadeset i osam izdvojenih otoka bez čvrstih mostova među njima.

Problemi s državama u postupku pristupanja nisu tako različiti od onih koji se javljaju u državama članicama. To je razlog za brigu, ali i za odluku da pregovori ubuduće počinju upravo s poglavljem 23, koje je najključnije, naravno, za definiranje demokracije u bilo kojoj zemlji. Politizacija pravosuđa je jedan od tih problema, on je univerzalan, posebno u postupanju sa slučajevima korupcije. Korupcija i politika su u pravilu usko povezani. No u najvećem broju slučajeva pravosuđe procesuira političke mrtvace, dakle one koji su već politički mrtvi. Rijetko se događa, a to bi se trebalo događati, da pravosuđe procesuira….

(Predsjednik je prekinuo govornika.)

 
  
MPphoto
 

  Salvatore Iacolino (PPE). - Signor Presidente, onorevoli colleghi, Commissario Reding, non v'è dubbio che una giustizia efficiente e rapida rende credibile agli occhi dei cittadini quest'importante macchina.

Sostengo il programma di giustizia, così come quello sulla cittadinanza e il lavoro dei relatori, perché ritengo che questo sforzo valga l'idea di un'Europa forte che dà spazio concreto ai cittadini. Una giustizia alla portata dei cittadini dunque che ne garantisca la tutela effettiva dei loro diritti. No alle discriminazioni, sì invece all'uguaglianza reale. Una giustizia giusta che eviti il sovraffollamento delle carceri e garantisca dignità alla persona.

Uno spazio unico di giustizia penale che, con la Procura europea, potrà tutelare efficacemente le finanze delle istituzioni europee e dei cittadini, assicurando quel diritto alla cittadinanza europea al quale tende con forza il popolo europeo.

 
  
 

(Ende des Catch-the-eye-Verfahrens)

 
  
MPphoto
 

  Viviane Reding, Vice-President of the Commission. − Mr President, I would like to thank Parliament for achieving a good compromise. We should not forget that the key stakeholders for the implementation of the policies supported by both programmes are mainly civil society, NGOs and networks, and they are waiting for us so that they can start to work. Agreeing on funding is just the beginning of a long and complex process. You are about to give your agreement to the compromise text so that we can start implementing the 2014 budget without any further delays.

 
  
MPphoto
 

  Vytautas Leškevičius, President-in-Office of the Council. − Mr President, I would like to thank this Parliament for a very positive and encouraging debate. I can assure Members that, once you have voted on the two regulations tomorrow, the Council will do its utmost to ensure that they are adopted before the end of the year.

These are important acts which will ensure the flow of funds for a range of measures which will be of direct benefit to Europe’s citizens. I would therefore like to thank once again the rapporteurs and all those who have made it possible for us to reach an agreement. Once the regulations enter into force, the Commission can begin to prepare for the implementation of funding programmes early next year and we can quickly begin to see the impact of the programmes across a range of areas.

 
  
MPphoto
 

  Philip Claeys, Rapporteur. − Voorzitter, ik zou de collega's willen bedanken voor hun bijdragen tijdens dit debat. Ik ben gevoelig voor de kritiek van de collega's die ervoor pleiten dat de soevereiniteit van de lidstaten in ere wordt gehouden en dat er zuinig en efficiënt met het geld van de belastingbetaler wordt omgesprongen. Deze bekommernissen zijn ook mijn bekommernissen. Ik zou niet willen dat mijn naam prijkt op het verslag over het justitieprogramma, mocht er niet expliciet worden verwezen naar een daadwerkelijke en correcte toepassing van het subsidiariteitsbeginsel. In de toelichting wordt ook uitdrukkelijk gesteld dat de rechtstradities van de lidstaten worden geëerbiedigd. Dit programma gaat over de bevordering van samenwerking tussen de lidstaten en niet over het instellen van nog meer Europese eenheidsworst.

Met het oog op een goede besteding van het geld van de belastingbetalers wordt aan de hand van een lijst van duidelijke indicatoren het gebruik van de beschikbare middelen geëvalueerd. Het Europees Parlement moet hier ook zijn verantwoordelijkheid nemen en moet dan ook het jaarlijkse toezichtverslag van de Commissie alsook het tussentijdse evaluatieverslag dat ten laatste in juni 2018 beschikbaar moet zijn, toetsen. Uiterlijk op 31 december 2021 volgt er nog een ex post-evaluatieverslag.

De publieke lijst van projecten die gesubsidieerd worden en de korte samenvatting van hun activiteiten moeten de transparantie vergroten. Voorzien is hoe dan ook dat onregelmatigheden of mogelijke onregelmatigheden bij de besteding van de middelen worden opgespoord en onderzocht, dat ten onrechte uitbetaalde bedragen kunnen worden teruggevorderd en dat overeenkomstig het Financieel Reglement administratieve en financiële sancties kunnen worden genomen.

 
  
MPphoto
 

  Kinga Göncz, előadó. − A program tárgyalásakor arra törekedtünk, hogy a pályázók könnyebben hozzáférjenek a forrásokhoz, és fontosnak tartottuk azt is, hogy biztosítsuk a folytonosságot és a kiszámíthatóságot a támogatásban részesülő szervezetek számára. Az Európai Bizottságnak ezen túl az is feladata lesz, hogy segítséget nyújtson azoknak a tagállamoknak, amelyekből az adminisztratív kapacitás elégtelensége vagy egyéb objektív okok miatt kevés pályázat érkezik. Azt is figyelemmel kell majd kísérnie, hogy az említett jogok nemzetközileg elismert mutatói szerint a tagállamok milyen teljesítményt nyújtanak. Ha a Parlament ma megszavazza a jelentést, akkor a tagállamokon és a Bizottságon a sor, hogy mindent megtegyenek a pályázatok mielőbbi kiírása érdekében.

 
  
MPphoto
 

  Der Präsident. − Die gemeinsame Aussprache ist geschlossen.

Die Abstimmung findet heute, 10. Dezember, um 11.30 Uhr statt.

Schriftliche Erklärungen (Artikel 149 GO)

 
  
MPphoto
 
 

  Monika Flašíková Beňová (S&D), písomne Vytvorenie Európy ako priestoru slobody, spravodlivosti a bezpečnosti vyžaduje samotná Zmluva o fungovaní EU. Je to naša politická priorita. Je predsa v záujme nás všetkých aby bola Európa bezpečným a spravodlivým miestom pre život. Správne určenie programu spravodlivosti na obdobie rokov 2014 – 2020 je významným krokom k naplneniu tohto cieľa. Pre obyvateľov EU je dôležité odstrániť prekážky cezhraničných súdnych konaní. Tak, aby sa občania z členských štátov vedeli domôcť spravodlivosti bez ohľadu na to, odkiaľ pochádzajú. Preto je nevyhnutné zosúladiť kvalitu justície a rýchlosť rozhodovacie procesu naprieč EU tak, aby sa nám podarilo odbúrať nekonečné prieťahy v súdnom konaní, neodbornosť rozhodnutí a podobne. Je nutné ďalšie vzdelávanie sudcov, súdnych pracovníkov, ako aj informovanie verejnosti o tom, ako si svoje práva môžu čo najefektívnejšie ochrániť, prípadne zabezpečiť.

 
  
MPphoto
 
 

  Monica Luisa Macovei (PPE), în scris. Lupta impotriva crimei organizate necesita un raspuns coerent din partea Uniunii Europene în domeniul cooperarii judiciare in materie civila și penala. Cu un buget de 472 de milioane de euro in perioada 2014-2020, Programul de Justitie va extinde aplicarea legislatiei si a politicilor din statele membre si va contine proceduri administrative mai simple si norme armonizate. Finanțarea prin Programul de Justitie va fi orientata spre rezultate concrete. Unul dintre acesta este îndeplinirea obiectivului UE de a asigura pregatirea pentru 700.000 de practicieni in domeniul juridic pana in 2020. Accesul la fondurile programului va fi deschis agentiilor publice și organelor private din statele membre si tarile candidate care vor sa participe la programul „Justitie”. Este important ca achizitiile publice facute in cadrul acestui Program sa fie protejate si OLAf sa investigheze suspiciunile de frauda cu bani europeni.

 
  
MPphoto
 
 

  Sandra Petrović Jakovina (S&D), napisan. – Podržavam provedbu djelovanja Programa putem promicanja ravnopravnosti između žena i muškaraca, te prava djeteta, između ostaloga putem pravosuđa prilagođenim djeci; zabranu diskriminacije po bilo kojoj osnovi, kako je navedeno u čl. 21. Povelje, usvajanje strategije za sprječavanje nasilja protiv žena, kao i obiteljskog nasilja. Postizanje prioriteta rodne jednakosti i suzbijanja nasilja nad ženama u svim njegovim oblicima zahtijeva dovoljnu i predvidivu razinu fondova, te je iz tog razloga potrebno težiti njihovom pojednostavljenju i efikasnijem upravljanju, čime bi se osiguralo da je jedan dio sredstava kontinuirano rezerviran za promoviranje rodne jednakosti i suzbijanja nasilja nad ženama u svim njegovim oblicima.

Financiranje programa i aktivnosti kojima se promoviraju prava žena i rodna jednakost ključno je za garanciju činjenice da budžet EU-a doista reflektira obveze koje proizlaze iz Ugovora o funkcioniranju EU-a koje se odnose na ova pitanja. Potrebno je dodatno istaknuti da se uspostavljeni opći i specifični ciljevi programa mogu provesti isključivo snažnom predanošću i sinergijom kako na Europskoj tako i na nacionalnoj razini promovirajući ljudska prava, temeljne slobode, prava žena, načelo jednakosti između žena i muškaraca, načelo nediskriminacije, te nastavno na isto suzbijanje nasilja i diskriminacije po rasnoj, etničkoj, vjerskoj, dobnoj ili drugoj vrsti orijentacije. Prethodno navedeno u skladu je s obveza,a koje proizlaze iz čl. 8. i 10. Ugovora o funkcioniranju EU-a.

 
  
MPphoto
 
 

  Inês Cristina Zuber (GUE/NGL), por escrito. Num parecer da minha autoria, aprovado pela Comissão dos Direitos da Mulher e da Igualdade de Géneros, esta comissão instava a Comissão e o Conselho a terem em conta a questão da igualdade de género como objetivo específico no Programa Direitos e Cidadania, assim como a manterem o programa Daphne como subrubrica independente deste programa. É praticamente consensual que o programa Daphne foi relevante e poderia continuar a sê-lo no combate à violência contra as mulheres, incluindo a exploração sexual e o tráfico de seres humanos. Estará colocado o mesmo objetivo neste programa, mas a questão é o financiamento que é atribuído a este objetivo. Como é que sabemos qual o montante de fundos que será alocado ao combate à violência no quadro dos 43 % do Grupo 2? Como é que temos a garantia de que a maior parte do financiamento do Grupo 2 não será afetado a outros objetivos enquadrados na mesma rubrica, como, por exemplo, os destinados aos consumidores e empresários do mercado interno, deixando o combate à violência sem financiamento? Este processo de assimilação e fusão dos programas tem este grave problema – a incerteza de que cada objetivo diferente tem financiamento objetivamente destinado à sua consecução. Não nos podemos congratular.

 
Legal notice - Privacy policy