14.11. Aktivnost Unije za europske prijestolnice kulture za razdoblje od 2020. do 2033. (A7-0226/2013 - Marco Scurria)
Schriftliche Erklärungen zur Abstimmung
Claudette Abela Baldacchino (S&D), bil-miktub. − Dawn l-inizjattivi jidhirli li huma importanti ħafna għax permezz tagħhom qegħdin ningħataw l-opportunità nsiru nafu aktar dwar l-istorja u l-kultura ta' pajjiżi oħrajn li ċ-ċittadini tagħhom huma bħalna ċittadini Ewropej. Huwa ta' sodisfazzjon kbir għalina l-Maltin li l-belt kapitali tagħna - Valletta - se tkun il-kapitali tal-kultura fl-elfejn u tmintax, jiġifieri minn hawn u tliet snin oħra. Diġà għaddejja ħidma kbira biex permezz ta' din l-attività tkun magħrufa l-istorja tal-belt kapitali tagħna li bażikament hija l-istorja ta' Malta. Valletta hija mogħnija b'rikkezzi storiċi kbar – rikkezzi li jirriflettu l-istorja tal-Mediterran. Hija wkoll mogħnija bi ġmiel naturali – ewlieni fosthom il-port il-kbir li huwa port uniku. Nixtieq nieħu l-okkażjoni biex minn issa nistedinkom biex ma titilfux l-okkażjoni li żżuru Malta fis-sena elfejn u tmintax.
Sophie Auconie (PPE), par écrit. – Les capitales européennes de la culture sont une initiative intergouvernementale mise en place en 1985. Depuis, cette initiative a été renforcée par l'action de l'Union européenne afin de renforcer leur portée et leur efficacité et elles ont gagné une large notoriété, suscitant beaucoup d'intérêt à chaque occurrence. Le système actuel organisant l'action de l'UE est régi par une décision dont l'application prend fin en 2019. La nouvelle proposition, en faveur de laquelle j'ai voté, reprend l'essentiel des caractéristiques qui ont fait le succès de cette action en précisant davantage les critères de choix afin de donner plus d'indications aux villes candidates.
Zoltán Bagó (PPE), írásban. − Szavazatommal támogattam az Európai Parlament jelentését első olvasatbeli eljárásban, amely jelentés az Európa kulturális fővárosai kezdeményezés új jogalapját kívánja megteremteni 2019 után. Az Európa kulturális fővárosa cím elnyerése és viselése nemzetközi hírnevet hoz az európai városoknak, és a programok során a kultúra minden polgár számára hozzáférhetővé válik. A kezdeményezés különlegessége továbbá, hogy tagjelölt államok és potenciális tagjelöltek is pályázhatnak a címre. Egyetértek azzal a javaslattal, hogy a program tartsa meg a jelenlegi rendszer főbb vonásait, és rotációs alapon adományozza a címet a tagállamoknak. Támogatom, hogy a kulturális főváros címre pályázó városok részletesebb útmutatáshoz jussanak, ami által az érintett városok kiválasztásának és megfigyelésének folyamata is leegyszerűsödik. Támogatom azt a rugalmasságot is, amely lehetőséget hagy a városoknak a szomszédos térségek esetleges bevonására a címviselés évének programjába.
Elena Băsescu (PPE), în scris. − Am votat în favoarea raportului deoarece Capitala Culturală Europeană este un mod foarte eficient de sensibilizare a cetățenilor europeni cu privire la patrimoniul cultural comun al Uniunii Europene. Atribuirea statutului de capitală europeană unui oraș a generat foarte multe beneficii pentru comunitatea locală, îmbunătățind calitatea vieții, indiferent de situație. Continuarea programului era o decizie logică, iar prin modificările adoptate se va asigura o mai mare transparență în procedura de selecție. Totodată se remediază o serie de deficiențe de natură administrativă care ar fi putut pune piedici în calea depunerii unei candidaturi. Nu în ultimul rând, creșterea vizibilității acestei inițiative la nivel global poate aduce beneficii suplimentare.
Adam Bielan (ECR), na piśmie. − Panie Przewodniczący! Tytuł Europejskiej Stolicy Kultury jest wysoce pożądanym przez miasta wyróżnieniem. Stanowi wyraz nobilitacji i nadaje rozpoznawalną markę centrów kultury i kreatywności, zarówno w Europie jak i na świecie. Nie bezpodstawnie określany jest mianem jednej z najbardziej udanych inicjatyw wspólnotowych w ostatnim czasie. W roku milenijnym, w gronie dziewięciu takich Stolic znalazł się Kraków. Między innymi dzięki wykorzystaniu tego programu, pozostaje do dzisiaj najchętniej odwiedzanym przez zagranicznych turystów polskim miastem. Liczę na podobny sukces Wrocławia, obejmującego tę funkcję za trzy lata. Podoba mi się propozycja, aby oprócz dwóch państw członkowskich współdzielących każdego roku tytuł, również kraje kandydujące i stowarzyszone otrzymały możliwość okresowego nominowania swoich miast, co sprzyjać będzie zacieśnianiu współpracy.
Mara Bizzotto (EFD), per iscritto. − La relazione Scurria sulle "Capitali europee della Cultura" per gli anni dal 2020 al 2033 un testo equilibrato, per questo motivo ho deciso di sostenerlo col mio voto.
Biljana Borzan (S&D), napisan. − Cijenjene kolegice i kolege, želim ovim putem izraziti zabrinutost radi zastoja u pregovorima između europskih institucija oko programa Europske prijestolnice kulture. Ako se ove godine ne usvoji odluka o nastavku programa, hrvatski gradovi bi nažalost mogli izgubiti šansu za sudjelovanje u izboru za 2020. godinu. Naime, rok za podnošenje kandidature je šest godina unaprijed. Danas ćemo usvojiti ovaj izvještaj, no prema informacijama s kojima raspolažem, pregovori između Parlamenta, Komisije i Vijeća su u zastoju radi prijepora tko će proglasiti pobjednika. Iako se slažem kako je to važna stvar, nadam se da nećemo morati objašnjavati svojim građanima kako radi toga nisu proglašene prijestolnice kulture za 2020. godinu. Titula Europske prijestolnice kulture je počast koja je prepoznata u Europi i svijetu, a gradovi nositelji tog naslova imaju opipljivu kulturnu, ekonomsku i društvenu korist od njega. Apeliram na sudionike pregovora da što prije pronađu rješenje kako bi se program koji promiče europsku kulturu i duh od 1985. godine nastavio. Isto tako, nadam se kako će gradovi najmlađe zemlje članice EU imali priliku podijeliti svoju bogatu kulturu i naslijeđe sa svijetom.
Philippe Boulland (PPE), par écrit. – J'ai voté pour le rapport sur l’action de l’Union en faveur des "capitales européennes de la culture" pour les années 2020 à 2033. Pour rappel, Marseille est cette année la capitale européenne de la culture et cela lui apporte une renommée et des retombées économiques très importantes.
Zdravka Bušić (PPE), napisan. − Ovim izvješćem jedan smo korak bliže rješenju pitanja koji će europski gradovi biti prijestolnice kulture u periodu od 2020. do 2033. Kao nova zemlja članica, Republika Hrvatska će 2020. zajedno s Republikom Irskom biti u mogućnosti kandidirati jedan od svojih gradova za europsku prijestolnicu kulture. Vremenski period za kvalitetnu pripremu projekta i strategije važan je faktor koji određuje uspješnost ovog projekta za lokalne zajednice i gradove koji se kandidiraju.
Iz tog razloga pozitivno gledam na činjenicu kako datum koji je predodređen za Hrvatsku i Irsku nije doveden u pitanje. Financijske mogućnosti mnogih lokalnih sredina nisu na visokoj razini i u ovom trenutku teško je predvidjeti koliko bi kandidata za europsku prijestolnicu kulture Hrvatska mogla imati. Radi se o sredinama i gradovima koji predstavljaju kolijevku europske civilizacije i kulture, no pogođene ekonomskom i financijskom krizom te visokom štednjom centralnih vlasti, možda neće biti u stanju participirati u ovom projektu. Preostaje nam još puno posla ako uistinu želimo vidjeti europska kulturna središta pod titulom Europske prijestolnice kulture.
Alain Cadec (PPE), par écrit. – J'ai voté en faveur du rapport Scurria pour la promotion de la richesse culturelle des capitales européennes. Le programme "capitales européennes de la culture" permet le renforcement du dialogue interculturel par l'intégration la plus large possible de la population à ces actions. Je soutiens la dimension européenne de ce projet telle que défendue par ce rapport; l'identité européenne en sera renforcée.
David Campbell Bannerman (ECR), in writing. − I made the decision to vote against this report as I do not agree in principle with a new EU action for the European Capitals of Culture, which it has seized from the Council of Europe. This is the European Union promoting a shared European cultural identity which I see as undermining the identities of Member States. I do not see the European Capitals of Culture as a valid use of time and funding and it will be even more of a detriment if used as a political and ideological tool to foist a non-existent cultural brand on Member States.
Lara Comi (PPE), per iscritto. − Ho votato a favore di questa relazione. L'iniziativa intergovernativa "Capitali europee della cultura" da 28 anni rappresenta una grande opportunità per dare visibilità a quelle città che si distinguono per la sensibilità europea nelle scelte politiche e nelle azioni messe in campo. Concordo con il ritenere adeguato il criterio della rotazione tra Stati membri per l'attribuzione del titolo. Ritengo che particolare rilevanza vada data al coinvolgimento della società civile e della partecipazione attiva degli europei, perché l'obiettivo principale dovrebbe restare quello di far comprendere ai cittadini l'importanza dell'UE, del processo di integrazione, più in generale, del nostro stare assieme.
Edite Estrela (S&D), por escrito. − Votei favoravelmente o relatório de apoio às capitais europeias da cultura para os anos 2020 e 2033, por dar continuidade às capitais europeias da cultura, enquanto elemento promotor da riqueza cultural, linguística e patrimonial da Europa. As capitais europeias da cultura promovem uma maior compreensão entre cidadãos europeus, reforçando o sentimento de pertença a um espaço cultural comum, com recurso ao incentivo do diálogo intercultural e à divulgação das características culturais e históricas comuns das cidades.
Jill Evans (Verts/ALE), in writing. − I voted in favour of this report. The European Capital of Culture action is excellent for raising the profile of cities. I would like to see a Welsh city win the title and I will lobby to ensure that the EU knows what great things Welsh cities have to offer in terms of culture and diversity.
João Ferreira (GUE/NGL), por escrito. − O apoio às Capitais Europeias da Cultura tem-se revelado importante para ajudar a promover o desenvolvimento das cidades visadas, tanto ao nível da oferta cultural como na sua repercussão no desenvolvimento social e económico local. Este relatório cria uma ação intitulada Capitais Europeias da Cultura para os anos de 2020 a 2033, cujos objetivos gerais se centram na salvaguarda e promoção da diversidade das culturas na Europa e na emersão das características comuns que partilham, assim como o reforço do sentimento dos cidadãos de pertencer a um espaço cultural comum. Apesar das formulações menos corretas, mergulhadas na ilusão da existência de uma pretensa identidade cultural europeia, sai valorizada a questão central do respeito pela diversidade e as características específicas do património cultural de cada um dos Estados-Membros possibilitando, simultaneamente, um maior diálogo entre as diversas culturas, nomeadamente através da promoção da cultura para o desenvolvimento de longo prazo das cidades, em conformidade com as suas respetivas estratégias e prioridades. São aspetos positivos que mereceram o nosso apoio. Tal como o reforço do alcance, diversidade e dimensão europeia da oferta cultural nas cidades, incluindo através da cooperação transnacional. Portugal é um potencial candidato no ano de 2027, para o período considerado.
Monika Flašíková Beňová (S&D), písomne − Projekt Európske hlavné mestá kultúry získal od svojho vzniku v roku 1985 široké uznanie a pretransformoval sa z medzivládnej iniciatívy na európsku akciu. Toto ocenenie je prínosom v mnohých ohľadoch. Zvyšuje medzinárodnú prestíž európskych miest, má pozitívny vplyv na trvalo udržateľný rozvoj a cestovný ruch, podnecuje konkurencieschopnosť v rámci tvorivých odvetví a vytvára stimuly na podporu investícií do kultúry a vytvárania dlhodobých kultúrnych iniciatív.
Ildikó Gáll-Pelcz (PPE), írásban. − Az Európa kulturális fővárosai kezdeményezésre irányuló uniós kezdeményezés még 1985-ben kelt életre. Azóta ez az akció széles körben elismerésnek örvend. Mivel különböző országokból jövünk, és az Európai Unió a sokrétű kultúra találkozásának is helye, ezért fontosnak tartom, hogy megismerjük egymás kultúráját, más értékeit. Legutóbb 2010-ben volt Magyarországon ilyen rendezvény. Legközelebb 2023-ban az Egyesült Királyság mellett leszünk rendezői ennek az eseménynek. Szavazatommal támogatom az Európa kulturális fővárosai kezdeményezés folytatását 2019, a jelenlegi program hatályának lejárta után is. Fontosnak tartom, hogy megtartsuk a jelenlegi rendszer főbb vonásait és szerkezetét, és a címet változatlanul rotációs alapon adományozzuk a tagállamoknak.
Cătălin Sorin Ivan (S&D), în scris. − Capitalele europene ale culturii reprezintă un succes, în multe privințe: conferă prestigiu internațional, motivează autoritățile să pună în aplicare strategii de dezvoltare durabilă, ajută sectoarele creative și culturale, stimulează turismul pe termen lung și facilitează implicarea mai multor categorii de cetățeni în activitățile culturale. Etapa actuală se încheie în 2019, iar competiția pentru titlu are loc cu șase ani înainte de numire; prin urmare, scopul este de a adopta o nouă bază juridică cât mai curând posibil, pentru a asigura o tranziție lină în 2020.
Noul raport face referire la importanța dimensiunii europene în programul cultural și la necesitatea unui sprijin politic din partea tuturor partidelor în fazele de selecție. Implicarea societății civile locale este binevenită. Orașul are posibilitatea să implice zonele din jurul său și să implementeze o strategie pe termen lung. În contextul actualei crize economice, este esențial să încurajăm investițiile în cultură și creativitate, care pot crea inițiative pe termen lung.
Véronique Mathieu Houillon (PPE), par écrit. – J’ai voté en faveur du rapport sur les « capitales européennes de la culture ». Le rapport fixe les conditions qui encadrent la désignation des villes parmi les villes candidates. Le vote de ce rapport est l’occasion de rappeler le grand succès de cette initiative qui est aussi un moyen de faire connaître l’Europe et sa dimension culturelle au plus près du terrain.
Jean-Luc Mélenchon (GUE/NGL), par écrit. – Chaque année, deux villes sont choisies pour être les « capitales européennes de la Culture » et accueillir des programmes culturels pendant toute une année. Ce rapport est bien naïf sur les liens entre le politique et la culture, en s’attachant par exemple « au sentiment d’appartenance européenne » mis à mal par la crise sans pour autant comprendre que c’est justement cette Europe anti-sociale qui provoque ce rejet. Il a cependant le mérite de poursuivre un projet qui fonctionne bien. Au-delà du développement du tourisme, ce rapport met en avant les capitales européennes comme outils de l’inclusion sociale, demandant la participation du plus grand nombre. Il exige un projet d’urbanisation durable, solidaire et social. Par ailleurs, des amendements ont permis de contre carrer les plans de la Commission. Elle voulait désormais choisir les membres du jury sélectionnant les villes candidates. Alors que la culture subit partout des coupes, je soutiens ce projet de valorisation du patrimoine. Contre la culture du capital, la culture en capitale.
Nuno Melo (PPE), por escrito. − As Capitais Europeias da Cultura podem ser consideradas uma das iniciativas da UE que mais êxitos alcançaram nos últimos anos. O atual sistema que rege a escolha das Capitais Europeias da Cultura tem o seu término em 2019. A nova proposta enumera a ordem pela qual os países nomearão cidades para o título até 2033. A proposta propõe que, para além dos dois Estados-Membros que partilham anualmente o título, países candidatos ou potencialmente candidatos também possam nomear uma capital europeia da cultura de três anos em três anos. A presente proposta mantém as principais características e a estrutura do sistema atual. Propõe, nomeadamente, que o título continue a ser atribuído de forma rotativa aos Estados-Membros. Os critérios de seleção foram alterados, por forma a fornecer orientações mais pormenorizadas às potenciais capitais, o que contribuirá igualmente para agilizar os processos de seleção e de monitorização das cidades envolvidas. A proposta da Comissão resulta de diversas avaliações ao atual sistema e de várias consultas públicas. Julgo que este novo regulamento está bem elaborado e permitirá que se mantenha o sucesso desta iniciativa.
Willy Meyer (GUE/NGL), por escrito. − He votado a favor del presente informe debido a que supone una valoración positiva del citado programa cultural de la Unión. Desde 1985 se viene produciendo este programa anual que trata de fomentar el conocimiento y el turismo entre diferentes ciudades europeas. Este programa supone un inmediato fomento del turismo en la ciudad que ostenta la capitalidad, así como, un apoyo a la planificación urbana y la protección y cuidado de su patrimonio histórico-artístico. El informe incluye puntos negativos, como la mención del fomento de la competitividad de las ciudades europeas, pero en su mayoría remarca los aspectos positivos que dicho programa ha acarreado a numerosas ciudades europeas. Debido a que considero fundamental este tipo de programas para fomentar el conocimiento de las ciudades europeas he decidido votar a favor del presente informe.
Alexander Mirsky (S&D), in writing. − The European Capitals of Culture has been a success in many respects. It confers international prestige, motivates citizens to implement strategies for sustainable development, boosts tourism over the long term, spurs competitiveness within the cultural and creative sectors, involves all layers of society in cultural activities, etc. In the current economic crisis especially, it is essential such incentives encourage investment in culture and creativity, and create long-term cultural initiatives. I voted in favour.
Tiziano Motti (PPE), per iscritto. − Ringrazio l'on. Scurria per l’eccellente lavoro svolto in questo testo approvato oggi. Il testo è una nuova proposta della Commissione, che propone di proseguire l'iniziativa "Capitali europee della cultura" dopo che l'azione attuale sarà venuta a scadenza nel 2019. La nuova proposta stabilisce l'ordine in cui i Paesi nominano le città per il titolo fino al 2033. Oltre ai due Stati membri che ogni anno condividono il titolo, la proposta prevede che anche i Paesi candidati o potenziali candidati possano nominare una Capitale europea della Cultura ogni tre anni. Condivido la posizione del relatore che accoglie con favore la proposta della Commissione di portare avanti l'azione "Capitali europee della cultura" dopo il 2019 con una base giuridica rinnovata, cercando di risolvere i problemi presentati dalla decisione vigente e allegando alla decisione un nuovo elenco cronologico degli Stati membri (dal 2020 al 2033).
Antigoni Papadopoulou (S&D), in writing. − The European Capitals of Culture action is certainly one of the most successful EU initiatives of the past few years. It confers international prestige, motivates citizens to implement strategies for sustainable development, and boosts tourism and competitiveness within the cultural and creative sectors. Furthermore, it involves different areas of society in cultural activities. It is therefore essential in the present economic crisis that incentives such as these are encouraged. Investment in culture and creativity can certainly create long-term initiatives for a Europe of cultural values that unites us all and which is looking forward to a more prosperous future.
Tonino Picula (S&D), napisan. − Kulturni identitet je poveznica koja spaja Europsku uniju ujedinjenu u različitosti. Nastajao je kroz burnu zajedničku povijest, a danas se mijenja pod utjecajem globalizacijskih trendova. U vremenima ekonomske krize potrebno je uložiti dodatne napore u stvaranje novih generacija Europljana i produbljenje europskog identiteta. Posebno podupirem odrednicu ovog izvješća u kojem je naglašena važnost održavanja bliskih veza s regionalnim i lokalnim vlastima, s ciljem promoviranja socijalne inkluzije i važnosti civilnog društva, jednakih prilika, uključenja mladih ljudi u volontiranje i povezivanja s ostalim kulturnim gradovima. Iako podupirem izvješće, u kontekstu ove rasprave želio bih ukazati na potrebu da se što prije donese odluka o daljnjem održavanju ove akcije. Hrvatskim gradovima koji žele biti kandidati 2020. godine moraju se pružiti isti uvjeti kao i ostalima, te dovoljno vremena za pripremu kandidature kako bi se u potpunosti prezentirale sve kulurne vrijednosti kojima obiluju.
Crescenzio Rivellini (PPE), per iscritto. − Oggi in plenaria il Parlamento europeo ha votato la relazione dell’On. Scurria riguardante l'azione dell’Unione sulle “Capitali europee della cultura” per gli anni dal 2020 al 2033, allo scopo di garantire una nuova base giuridica per il prosieguo di un'azione che mira a tutelare quei siti del patrimonio culturale che incarnano la coscienza culturale europea. Tale iniziativa si è conquistata, sin dalla sua nascita, un ampio apprezzamento ed interesse in tutta Europa, diventando un premio molto ambito da parte di quelle città che puntano a presentarsi come centri europei della cultura e della creatività. Il testo approvato, pur mantenendo le caratteristiche principali e la struttura dell'azione attualmente in corso, introduce una serie di novità volte a migliorare, tra l'altro, la visibilità, il processo selettivo dell'azione e il coinvolgimento della società civile locale, in un'ottica generale di crescita di lungo periodo e sviluppo urbano delle capitali selezionate. Per i motivi sovra esposti, non posso che esprimere il mio assenso nei confronti di una risoluzione che, nel contesto attuale di crisi economica generalizzata, che minaccia il nostro senso di appartenenza all'Europa, realizza concreti e tangibili incentivi a favore di iniziative culturali di lungo termine.
Robert Rochefort (ALDE), par écrit. – L'aventure des capitales européennes de la culture n'est pas prête de s'arrêter avec ce rapport, auquel j'ai apporté mon soutien, et qui renouvelle le processus jusqu'à 2033. Démarrée en 1985, à l'initiative des ministres de la culture grec et français, elle a permis à plus de quarante villes de mettre en valeur la richesse et la diversité des cultures européennes. Sur un plan local, le titre de capitale européenne de la culture permet de mettre en lumière deux villes pendant une année (événements, rencontres de citoyens et de cultures) et constitue une occasion unique de redynamiser leur vie culturelle et leur économie (tourisme, visibilité internationale). Le nouveau rapport insiste notamment sur l'importance de tisser des liens entre les capitales désignées chaque année, de renforcer la dimension européenne de l'événement et d'accentuer ses effets bénéfiques sur le long terme, pour éviter que l'effet d'aubaine ne dure qu'un an. Après Paris en 1989, Avignon en 2000, Lille en 2004 et Marseille cette année, il reste maintenant à désigner la ville qui représentera notre pays pour 2028, prochaine date de nomination pour la France.
Raül Romeva i Rueda (Verts/ALE), in writing. − In favour. The European Capitals of Culture were created in 1985 by intergovernmental initiative. It soon became a European Union action so as to enhance its reach and effectiveness. Since then this action has won widespread recognition and interest from across Europe, and grown into a highly sought-after award on the part of cities aiming at profiling themselves as European centres of culture and creativity. The European Capitals of Culture can be viewed as one of the most successful EU initiatives of the past few years. Decision 1622/2006/EC, which laid the groundwork for the current scheme, will end in 2019. Competition for the title is currently launched six years ahead of nomination, in order to give the cities enough time for their preparations ahead of the start of the year of the title. Therefore, the aim is to adopt the new legal basis for the continuation of the European Capitals of Culture in 2013, so as to ensure a seamless transition in 2020.
Νικόλαος Σαλαβράκος (EFD), γραπτώς. – Υπερψήφισα την έκθεση. Σε καιρούς γενικότερης οικονομικής κρίσης, μιας περιόδου που απειλεί ιδιαίτερα το αίσθημά μας ότι ανήκουμε στην Ευρώπη, είναι σημαντικό να δημιουργούνται κίνητρα για μακροπρόθεσμες και διαχειρίσιμες πολιτιστικές πρωτοβουλίες. Στο πλαίσιο αυτό, θα πρέπει να θεσπιστεί ένα πρόγραμμα πολιτιστικών δραστηριοτήτων διάρκειας ενός έτους μέσω της συνεργασίας παραγόντων από τους διάφορους συμμετέχοντες τομείς: από τον καλλιτεχνικό κόσμο, καθώς και από ηγέτες και πρωταγωνιστές του κοινωνικού εθελοντισμού, και εκείνους που ασχολούνται με την επιστημονική έρευνα και την προστασία του περιβάλλοντος. Για τους λόγους αυτούς, στόχος της πρότασης είναι να προσδώσει μεγαλύτερη σπουδαιότητα στο θέμα των «κοινών ριζών» της Ευρώπης, τόσο με αφηρημένο ή εξιδανικευμένο τρόπο, όσο και με μια απτή προσέγγιση μέσω της προστασίας τόπων της πολιτιστικής κληρονομιάς που ενσαρκώνουν την εστία της ευρωπαϊκής πολιτιστικής συνείδησης.
Csaba Sógor (PPE), írásban. − Az Európa kulturális fővárosai program az Európai Unió integrációs sikertörténetének és kezdeményezéseinek egyik legismertebb mérföldköve. Üdvözlöm, hogy elfogadásra került ma az a jogalap, amely a cím viseléséig tartó hat éves felkészülés keretét rögzíti, és 2020 után is zökkenőmentes átmenetet biztosít a program gyakorlatba ültetéséhez. A jelenlegi összetett válságrendszerben elengedhetetlen, hogy az Európai Unióban – a gazdasági nehézségek ellenére – sor kerüljön hosszú távú és jól irányított kulturális kezdeményezésekre. Jellegénél fogva az Európa kulturális fővárosai program mindenkori nyertese (és közvetve: annak környéke is) az illető közösség élő örökségét gazdagítja és népszerűsíti azáltal, hogy az erős nemzeti identitás mellett az európai dimenzióra, az uniós értékekre is hangsúlyt fektet, pozitív hozzáállással, az egységesítő sokszínűség jegyében. Valljuk be: a gyakorlatban hírnevet és látogatottságot is biztosít. Olyan értékteremtő, társadalmi és szociális kohéziós erőt jelent, mely ösztönzi a helyi, fenntartható fejlesztési stratégiák kidolgozását, mozgósítva és összehangolva az állampolgárok, az önkormányzatok, valamint a civil szervezetek tevékenységét. „A közös európai gyökerek” fogalma fokozza a kulturális tudatosságot, és felelősen mozgósítja az egész társadalmat: mindenkit igyekszik bevonni a kulturális tevékenységekbe. Az Európa kulturális fővárosai program létrehozása óta eltelt 28 év bizonyítja: az elismert cím határozottan erősíti a versenyképességet Európa kulturális és kreatív ágazataiban is.
Dubravka Šuica (PPE), napisan. − Smatram da projekt koji datira iz 1985. godine i pri tom je sve ove godine zadržao ugled i pokazao se kao najcjenjenija kulturna inicijativa u Europi treba pozdraviti i podržati daljnji rad s ciljem osnaživanja kulturnih i gospodarskih veza gradova Europske unije.
Europska prijestolnica kulture naglašava kulturno bogatstvo i različitosti Europe, promiče međusobno prihvaćanje među europskim građanima te potiče osjećaj pripadnosti zajednici europskih naroda. Projekt EPK vrijedna je prilika za revitalizaciju kulturnog života gradova, povećanje njihove međunarodne vidljivosti, poticanje gospodarske i turističke aktivnosti, kao i općeg razvoja gradova. Hrvatska broji mnogo predivnih gradova sa bogatom kulturnom baštinom i iznimno sam sretna što će od 2014. godine i hrvatski gradovi, uključujući i Dubrovnik, moći ući u konkurenciju za EPK.
Marc Tarabella (S&D), par écrit. – Je suis persuadé que les capitales européennes de la culture ont été, à maints égards, un franc succès. En premier lieu, c'est une initiative culturelle d'une belle ambition, tant par la portée que par la taille, qui confère un prestige international aux villes retenues.
En second lieu, le grand nombre d'actes de candidature qui sont reçus chaque année montre que l'initiative motive les citoyens et les organisations à mettre en œuvre des stratégies qui visent un développement durable, avec un effet bénéfique sur le plan tant social qu'économique.
De plus, la possibilité de doper le tourisme pendant longtemps joue un autre rôle essentiel. La nouvelle proposition de la Commission pour la période 2020-2033 met en lumière qu'en décernant un titre aussi prestigieux, on ne peut que stimuler la compétitivité des secteurs de la culture et de la création en Europe.
Dans un temps de crise générale de l'économie, qui met spécialement à mal notre sentiment d'appartenance européenne, il apparaît essentiel de ménager des incitations à prendre des initiatives culturelles à long terme, pourvu qu'elles soient bien gérées.
Nuno Teixeira (PPE), por escrito. − As Capitais Europeias da Cultura foram criadas em 1985 e rapidamente se tornaram numa ação da União Europeia com um amplo reconhecimento e interesse em todo o espaço europeu. Este relatório propõe a continuação da iniciativa Capitais Europeias da Cultura após o término do atual sistema, em 2019. São, porém, destacados alguns melhoramentos ao sistema de avaliação, que inclui novas obrigações em matéria de avaliação para as próprias cidades; bem como a abertura desta iniciativa a países candidatos e potenciais candidatos. Deve ser fomentado o envolvimento da sociedade civil local nesta iniciativa e deve ser dada uma maior sustentabilidade a longo prazo dos projetos culturais. Esta é sem dúvida uma iniciativa que motiva os cidadãos europeus, e tal pode ser comprovado pelo elevado número de candidaturas recebidas anualmente, e, numa altura de crise económica, iniciativas como esta são de salvaguardar, uma vez que vêm estimular a competitividade dos setores culturais e criativos na Europa.
Silvia-Adriana Ţicău (S&D), în scris. − Am votat pentru propunerea privind stabilirea unei acțiuni a Uniunii în favoarea evenimentului „Capitale Europene ale Culturii” pentru anii 2020 – 2033. La competiția „Capitală Europeană a Culturii” pot participa exclusiv orașele care pot implica și regiunile înconjurătoare. Într-un an, numărul maxim de capitale europene ale culturii este de maximum trei. Este important ca orașele deținătoare ale titlului să dezvolte legături între sectoarele lor culturale și creative, pe de o parte, și sectoare cum sunt educația, cercetarea, mediul, dezvoltarea urbană sau turismul cultural, pe de altă parte. Este important, de asemenea, ca orașele deținătoare ale titlului să promoveze incluziunea socială și egalitatea de șanse și să implice în măsura cea mai mare cu putință toate părțile componente ale societății civile la pregătirea și punerea în aplicare a programului cultural, acordând o atenție specială grupurilor marginalizate și defavorizate. Criteriile de selecție ar trebui să fie formulate mai explicit pentru a oferi orientări mai bune orașelor candidate privind obiectivele și cerințele pe care trebuie să le îndeplinească ca să obțină titlul de „Capitală Europeană a Culturii”. Orașele candidate ar trebui să exploreze posibilitatea, acolo unde este cazul, de a recurge la sprijin financiar din partea programelor și fondurilor Uniunii. Conform calendarului din anexă, România va mai putea participa la selecție în 2021.
Ruža Tomašić (ECR), napisan. − Glasovala sam za ovaj prijedlog jer smatram da projekt Europske prijestolnice kulture već godinama uspješno promiče kulturnu raznolikost i interkulturalni dijalog u okviru rasta i zapošljavanja te kao graditelja društvenih mostova. Veliko mi je zadovoljstvo istaknuti kako su Hrvatska i Irska predložene za zemlje čiji će gradovi podnijeti kandidature za Europsku prijestolnicu kulture 2020.
Europska prijestolnica kulture ne bira se samo na temelju onoga što grad jest, već na temelju planova koje želi realizirati tijekom sljedećih godina. Sukladno tome, kriteriji odabira trebaju biti jasnije određeni kako bi se gradovima kandidatima omogućilo jasnije postavljanje dugoročnih ciljeva i uspješna realizacija. Isto tako, gradovima i dalje treba omogućiti uključivanja njihovih ruralnih, susjednih i prekograničnih područja čije sudjelovanje može naglasiti kulturni život i kulturno - povijesnu baštinu, kako bi doprijeli do šire javnosti i potaknuli razvoj manje razvijenih područja.
Marie-Christine Vergiat (GUE/NGL), par écrit. – J’ai voté pour ce rapport concernant les capitales européennes de la culture pour les années 2020 à 2033. Ce rapport tire le bilan des actions conduites dans le cadre de ces capitales européennes de la culture désignées depuis 1985 et fixe les règles pour l’après 2020. Je soutiens cette initiative qui vise à valoriser les actions culturelles en Europe, la mise en valeur du patrimoine européen et l’insertion dans un projet d’aménagement urbain durable et sociale même si, sur ce dernier point, j'ai quelques doutes. Cette année, Marseille-Provence était une des deux capitales européenne de la culture et s'est axée sur l’Euro-méditerranée. Il est important que les cultures européennes apparaissent dans leur diversité et que l'on valorise la richesse du métissage culturel intra mais aussi extra européen dans lequel les apports des populations issues de l’immigration jouent un rôle important. L'ouverture du MUCEM dans ce cadre en est un bel exemple. Pour l'avenir, le rapport insiste sur la nécessité de labelliser des initiatives créatrices de liens culturels, associant au mieux les citoyen(ne)s des territoires concernés et notamment les jeunes et les acteurs culturels locaux, à l’instar des différentes associations culturelles. Reste là encore à savoir si tout cela sera mis en oeuvre.
Angelika Werthmann (ALDE), schriftlich. − Die Initiative „Kulturhauptstädte Europas“ leistet einen wesentlichen Beitrag zur Förderung der Identität der Bürgerinnen und Bürger als Europäerinnen und Europäer und fördert darüber hinaus die Formung einer internationalen Identität. Die kulturelle Zusammenarbeit über Grenzen hinweg wird gefördert, und der Mehrwert, der sich aus der Initiative ergibt, ist auf allen Ebenen sichtbar. Darüber hinaus hat die Initiative „Kulturhauptstädte Europas“ in den vergangenen Jahren großen Erfolg bewiesen und sollte auf jeden Fall weitergeführt werden. Die Änderungen, die in dem Bericht vorgesehen sind, stellen positive Neuerungen dar. Einer Fortführung der „Kulturhauptstädte Europas“ Initiative ist jedenfalls zuzustimmen.
Inês Cristina Zuber (GUE/NGL), por escrito. − O apoio às Capitais Europeias da Cultura tem-se revelado fundamental no desenvolvimento das cidades premiadas, tanto ao nível da oferta cultural como na repercussão no desenvolvimento social e económico local. Este relatório cria uma ação intitulada Capitais Europeias da Cultura para os anos de 2020 a 2033, cujos objetivos gerais se centram na salvaguarda e promoção da diversidade das culturas na Europa e na emersão das características comuns que partilham, assim como o reforço do sentimento dos cidadãos de pertencer a um espaço cultural comum. Cremos que identidade cultural europeia não é o mesmo que identidade em relação à UE como processo político. É aqui valorizada a questão central do respeito pela diversidade e as características específicas do património cultural de cada um dos Estados-Membros da União possibilitando, simultaneamente, um maior diálogo entre as diversas culturas. São aspetos positivos e mereceram o nosso apoio todos os objetivos específicos como reforçar o alcance, a diversidade e a dimensão europeia da oferta cultural nas cidades, incluindo através da cooperação transnacional, alargar o acesso às atividades culturais, bem como a participação, reforçar a capacidade do setor cultural e as suas ligações a outros setores e realçar o perfil internacional das cidades. Portugal é potencial candidato no ano de 2027.